BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK NAPPALI TAGOZAT MARKETINGMENEDZSMENT SZAKIRÁNY
A SPORT ÉS A FUTÁS PSZICHOLÓGIAI, GAZDASÁGI ÉS ÉLETVEZETÉSI TÉNYEZŐINEK SZEKUNDER ÉS PRIMER ELEMZŐ BEMUTATÁSA
Készítette: Jámbor Bence
Budapest, 2016
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 7 2. SPORTPSZICHOLÓGIA ................................................................................................ 9 2.1 Általános áttekintés..................................................................................................... 9 2.1.1 A sikeres teljesítmény receptje, az összetevők számbavétele ............................ 10 2.1.2 A pszichológiai segítségnyújtás „térképe” ......................................................... 10 2.1.3 Tervezés a sportpszichológiai munka területén ................................................. 11 2.2 A szorongás szerepéről ............................................................................................. 12 2.2.1 Az arousal-szint szerepéről ................................................................................ 13 2.2.2 A szorongás, mint befolyásoló tényező, megjelenési formái, fajtái .................. 13 2.2.3 A szorongás forrásairól ...................................................................................... 14 2.2.4 A szorongásoldás módszertanáról ...................................................................... 15 2.3 Górcső alatt a figyelem és a koncentráció ................................................................ 15 2.3.1 Az összpontosítás, a figyelem és a koncentráció szerepéről .............................. 15 2.3.2 A figyelem megzavarására alkalmas tényezőkről .............................................. 16 2.3.3 A koncentráció fejlesztéséről, avagy elméleti és gyakorlati tanácsok, a teljesség igénye nélkül ............................................................................................................... 17 2.4 Az önbizalom rendeltetéséről ................................................................................... 17 2.4.1 Profil a sikeres sportolóról ................................................................................. 19 2.4.2 Módszerek, amelyek sikeressé tehetnek egy sportolót ...................................... 20 2.4.3 A flow-élmény szerepe ...................................................................................... 20 2.5 A motiváció funkciójáról .......................................................................................... 21 2.6 A kommunikáció jelentősége a sportban .................................................................. 22 2.6.1 A visszajelzés, mint eszköz................................................................................ 22 2.6.2 Konfliktusok szerepéről ..................................................................................... 24 2.7 A sportban betöltött vezetői szerepkör ..................................................................... 24
2
3. A FUTÁS ÉLETTANA ................................................................................................. 26 3.1 A mozgáshiány jelenkori problémája ....................................................................... 26 3.2 A futás hatásai – avagy alternatíva az egészséges testi és lelki egyensúly fenntartására.................................................................................................................... 26 3.2.1 Élettani és pszichológiai hatásai ........................................................................ 26 3.2.2 A futás boldoggá tesz ......................................................................................... 27 3.2.3 További pszichológiai előnyei ........................................................................... 28 4. SPORTMENEDZSMENT ............................................................................................. 29 4.1 A sport rendeltetéséről .............................................................................................. 29 4.2 Egyezőségek és különbözőségek az amatőr és a professzionális sport vetületében . 30 4.2.1 A modernizáció lépcsőfokairól a sport területén ............................................... 30 4.2.2 Különbségek a menedzsment és a jog nézőpontjából ........................................ 30 4.3 A sportszervezetek .................................................................................................... 31 4.3.1 A sportegyesületekről ........................................................................................ 32 4.3.2 A sportvállalkozásokról ..................................................................................... 33 4.4 A sport gazdasági vonatkozásai ................................................................................ 34 4.4.1 Más, új típusú, egyéb reklámeszközök megjelenése.......................................... 36 4.4.2 Napjaink nem látványsportjainak sportgazdasági jellemzőiről ......................... 36 4.4.3 A magyar sportfinanszírozásról gyakorlati aspektusban ................................... 38 4.5 Szponzoráció a sportban ........................................................................................... 41 4.5.1 A vállalatokról, mint a sport szponzoráció letéteményeseiről ........................... 42 4.5.2 A sport kapcsolata a szponzorációval ................................................................ 42 4.5.3 Ambush marketing, avagy lesipuskás szponzorok ............................................ 43 5. PRIMER KUTATÁSOM ELEMZÉSE, ÖSSZEGZETT MEGÁLLAPÍTÁSAI ........... 45 5.1 A kvalitatív mélyinterjúk elemzésének összegzése .................................................. 45 5.1.1 Monspart Sarolta, világ- és európa-bajnok tájfutónő mélyinterjújának elemző bemutatása................................................................................................................... 46
3
5.1.2 Bérces Edit világ- és európa-bajnok ultrafutó mélyinterjújának elemző bemutatása................................................................................................................... 49 5.1.3 Tóth Tamás, hosszútávfutó, háromszoros magyar bajnok maratonista mélyinterjújának elemző bemutatása .......................................................................... 53 5.1.4. Deli Gergely, hosszútávfutó mélyinterjújának elemző bemutatása .................. 55 5.1.5 A Nike tevékenysége futás szempontjából: Puskás Panni mélyinterjújának elemző bemutatása ...................................................................................................... 58 5.2 Az online kérdőív válaszainak kiértékelése .............................................................. 62 5.2. 1 A kutatás módszertani leírása ........................................................................... 62 5.2.2 A kérdőív tartalmáról ......................................................................................... 63 5.2.3 A kérdőíves kutatás részletes, elemző bemutatása............................................. 64 6. ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................. 79
4
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A sikeres sportoló jellemzői .................................................................................. 19
5
Ábrajegyzék
1. ábra: A visszajelzés „szendvics”-modellje ..................................................................... 23 2. ábra: Háztartások nélküli sportráfordítások megoszlása ................................................ 39 3. ábra: A válaszadók nem szerinti megoszlása ................................................................. 64 4. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása ............................................................. 64 5. ábra: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása............................................ 65 6. ábra: A sportolás kezdetének életkor szerinti megoszlása ............................................. 66 7. ábra: A válaszadók sportolási szokásai .......................................................................... 67 8. ábra: Az egészségtudatos táplálkozás egyes tényezőinek megoszlása a kitöltők válaszadásának függvényében ............................................................................................ 69 9. ábra: A válaszadók futásának rendszeresség szerinti megoszlása.................................. 70 10. ábra: A válaszadók egy alkalomra tehető futómennyiség szerinti megoszlása ............ 70 11. ábra: A válaszadók futással kapcsolatos motivációs tényezőinek megoszlása ............ 71 12. ábra: A válaszadók futással kapcsolatos érzelmi reakcióinak megoszlása .................. 72 13. ábra: A válaszadók által preferált futócipő márkák megoszlása .................................. 74 14. ábra: Miért az adott márkájú cipőt használják a válaszadók? ...................................... 75 15. ábra: Új cipő vásárlására fordított összeg szerinti megoszlás ...................................... 76 16. ábra: Milyen fajtájú futóversenyeken vesz részt? ........................................................ 77 17. ábra: A stressz hatása a futóteljesítményre a válaszadók körében ............................... 78
6
1. BEVEZETÉS „A futás filozófiája hihetetlen, világa csodálatos, varázsa egyéni, hatása ördöngös, történelme örök. A futást lehet utálni, megtűrni, elfogadni, kedvelni, szeretni, imádni és rajongani érte, de tény, hogy kisgyermekkortól szinte az utolsó lépésekig kíséri életünket.”(Miltényi Márta – Monspart Sarolta (1990) – A futás csodálatos világa, 13. o.) Tudományos
Diákmunkám
témája
a
sportolás
és
kiemelten
a
futás
interdiszciplináris megközelítése, azok gazdasági, pszichológiai, jogi és menedzsmentbeli vonatkozásai. E tudományterületek segítségével tervezem végigjárni a futás különböző aspektusait. Szekunder kutatásom segítségével fogom megvizsgálni a sportolás pszichológiai hátterét, illetve gazdasági és menedzsment szempontjait a múltban és a jelenben egyaránt. Primer kutatásmódszertan segítségével, kvalitatív és kvantitatív felmérés által szeretném igazolni, hogy magának a sportolásnak, illetve a futásnak ténylegesen tapasztalhatóak-e jótékony hatásai mind pszichikai, mind pedig a fizikai területen, valamint ezáltal hozzájárulnak-e az egészségesebb, boldogabb és sikeresebb élethez. A téma különösen érdekel, hiszen szeretek sportolni és futni, a futás hamar életstílusommá vált. Az édesapám általi inspiráció sokat jelentett, hiszen ő ifjúsági országos bajnok középtávfutó volt, majd egy sajnálatos sérülés hatására abbahagyta a versenysportot, de hobbi szinten a mai napig fut. 2010 óta futok rendszeresen, és veszek részt utcai versenyeken is. Gimnazistaként – néhány évig – belekóstoltam az atlétika világába is. Főiskolai tanulmányaim alatt is szívesen űztem ezt a sportágat, sokszor jelentett felüdülést egy-egy nehezebb, az iskolában eltöltött nap - vagy vizsga után. Úgy gondolom, a motivációt, melyet egy-egy verseny jelentette számomra, és ezáltal a kitartást, hogy végigcsináljam az edzéseket, sikerült átmentenem a tanulmányaimmal kapcsolatos teendőimre is. Ha jobban belegondolunk, a futás végigkíséri szinte az egész életünket. Attól kezdve, hogy kisgyerekként édesanyánk karjaiba futunk, és a játszótéren rohangálunk, majd az iskolaudvaron és a testnevelés órákon szaladgálunk ide-oda. Később, ha nem életünk része a futás, mint sportolási forma, a mindennapi élethelyzetekben is naponta megtapasztaljuk: futunk a busz után, melyet el szeretnénk érni, tánclépésben, zenére takarítunk, rohanunk, ha jön a postás vagy épp a pizzafutár, de akkor is kapkodjuk 7
lábainkat, ha késésben vagyunk a munkahelyünkre. Ha kemény állóképességet igénylő sportot űzünk, akkor az erőnlétünket ugyancsak futással szerezzük meg és növeljük, mint például a tenisz, a boksz vagy a kenu esetében. (Miltényi Márta – Monspart Sarolta (1990) – A futás csodálatos világa, 13. o.) A futás története az ókorra vezethető vissza, a görög olimpiákon már ekkor versenyszámként tartották számon, és a híres és legendás marathóni csata utáni hírvivést is mindannyian ismerjük, majd az 1896-os, első, újkori olimpián tért vissza újra a köztudatba. Manapság a futás sosem látott népszerűségnek örvend és a népszerűsége egyre csak nő. Ennek egyik oka, hogy az egészségtudatos életmód – mely egyre divatosabb – egy részét képezheti, másrészről gyakorlatilag csak egy futócipő kell hozzá, emellett szinte bárhol és bármikor űzhető. Továbbá lehet futni önbizalom növelés céljából, versenyzésért, sikerért, tökéletes közérzetért, szórakozásképpen, vagy épp kikapcsolódási alternatívaként. Belegondolva, nagyszerű dolog az, hogy az amatőrtől a profiig, a fiataltól az idősig szinte bárki űzheti ezt a sportágat. (Miltényi Márta – Monspart Sarolta (1990) – A futás csodálatos világa, 14-15. o.) A futás motivációja mindenkinél más. Jótékony hatásai közé sorolható az a tény, hogy endorfint termel – amit boldogsághormonnak is szokás hívni – mely következtében futás után kedvünk jobb, derűlátóbbak vagyunk. Hosszú távú előnyei közé sorolható, hogy kiegyensúlyozottabbá tesz, ez pedig különösen fontos emberi kapcsolatainkban, de a legtöbb foglalkozásnál is, ahol bizalmi kapcsolatokat építünk, továbbá könnyebben leküzdhető általa a munkahelyi stressz is.
Futásra, mozgásra tehát szükségünk van.
Karbantartja testünket és lelkünket, ezáltal boldogabbak leszünk, és jobban tudunk teljesíteni az élet minden területén. Dolgozatom is ezt a következtetést hivatott bemutatni. (Miltényi Márta – Monspart Sarolta (1990) – A futás csodálatos világa, 15-16. o.)
8
2. SPORTPSZICHOLÓGIA Szekunder
kutatásom
első
részében
a
sportolás
pszichológiai
vonatkozásában
vizsgálódtam.
2.1 Általános áttekintés
Szeretném egy kicsit pszichológiai vonatkozásból is megközelíteni a sportolást, a futást. Feltehetjük magunkban a kérdést, mégis miért és mire jó az élsportolók pszichológiai felkészítése? Edzők, sportolók és sportszakértők sűrűn hangoztatják azt, hogy fejben mennyire fontos ott lenni egy adott megmérettetésen. De sok esetben éppen a megvalósítás azon módjai hiányoznak, melyek az oda vezető úthoz segítenek.„„Figyelj oda, kapd össze magad, uralkodj az érzelmeiden, lépj túl a kudarcon.”” (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 13. o.) Csakhogy némely esetben a sportemberek nem tudják, ezt hogyan tegyék. A sportolóknak a fizikai mellett pszichológiai edzéstervvel is rendelkezniük kell, a felkészülés technikája pedig ugyanaz fejben, akár a pályán történő edzéseken. Így tudják megedzeni érzelmeiket és gondolataikat, ez pedig segít a mentális felkészültség elérésében. Eme felkészülés rendszerint egy kalandos utazás, mely növeli az önbizalmat (ami elengedhetetlen a sikerhez) és a személyiségfejlődés részét képezi, célja pedig a teljesítmény fokozása. Az úton haladva a sportoló megtanulja leküzdeni szorongásait, egyre jobban képes lesz kiállni magáért (ez az ún. asszertív viselkedésmód), megtanul összpontosítani valódi céljaira, kommunikációja egyre eredményesebb lesz, mozgássémájában felfedezett hibákat pedig sikeresen korrigálja. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 13. o.) Nagyon fontos, hogy a lelki problémák orvosolva legyenek, el kell kerülni, hogy a sportoló velük együtt menjen fel a pályára, mert ezek a teljesítményére negatív hatást gyakorolnak. Olyan is előfordul, hogy ezek nem tudatosulnak. Történt egyszer, hogy egy atléta rendre átment egy másik futósávba a versenyek alatt. Mint kiderült, ezt azért tette, mert volt egy érzelmi gondja, mely ilyenkor tudat alatt eszébe jutott. Miután erre rájöttek
9
és megoldották, abbamaradt az előbb említett hátráltató tényező. (Gyömbér Noémi Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 13-14. o.) A sorsdöntő pillanatokra és versenyekre való felkészülésben segítenek a modellezett szituációk. Ezáltal a sportoló verseny közben úgy érzi, már jó néhányszor teljesítette ezt a feladatot, így csökken a rajta lévő stressz és nyomás, felszabadultabban és nagyobb koncentrációval tud versenyezni, kihozva magából a legjobbat. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 14. o.) Pszichológiai problémákat eredményezhet továbbá, ha túledzett vagy épp felkészületlen atlétáról van szó, de egy elhúzódó sérülés is, vagy, ha a formaidőzítés nem ideális. Az is szorongással töltheti el a sportolót, ha nincs egyensúlyban a készség és a kihívás, azaz, ha egy versenyen magasabbak az elvárások, mint amit a sportoló meg tud ugrani. A mai modern sport pedig elhozta magával a sorozatterhelés problémáját: a versenyek heti rendszerességűek, akár több korcsoportban és több versenysorozatban, melyek mellett –időhiány következtében – a sportoló nem tud megfelelően regenerálódni. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 14. o.)
2.1.1 A sikeres teljesítmény receptje, az összetevők számbavétele
„A fizikai tényezők (például erő, állóképesség, gyorsaság) és a sportágspecifikus jellemzők mellett további elemeket kell megemlítenünk. Pszichológiai meghatározók: a világos gondolkodás, az önbizalom, a fókuszálás képessége, az arousal (éberség) kontroll, a vizualizálás; stratégiai elemek: a csapásokkal való megküzdés, a játéktervek, az elemzés; személyiségjegyek: az éntudatosság, a pszichés energiaforrások helyes kezelése, az önmaga monitorozásának (ellenőrzésének) képessége, a célállítás, a vágyak, a pozitív gondolkodás.” (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 15. o.)
2.1.2 A pszichológiai segítségnyújtás „térképe”
Először is, nagyon fontos a sportoló megfelelő és pontos megismerése mind az edzőnek, mind a pszichológusnak, hogy segíteni tudjon. A különféle sportpszichológiai 10
tesztek, elbeszélgetés, a sportoló motivációjának feltárása ehhez járulnak hozzá. A legkorszerűbb tesztekkel
és
műszeres
mérésekkel
mérhető
a biológiai és
a
neuropszichológiai háttér. Képességek fejlesztésénél is segíthetnek a mérőműszerek: leginkább a reakcióidő- és a koncentrációjavításban. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 16. o.) A stressz és a szorongás ugyancsak olyan tényezők, melyek gyakran vannak jelen a sportolók életében, melyeket szeretnének lecsökkenteni, hiszen teljesítményüket nagymértékben rombolhatja. Az agykérgi gátlás kihat a sportoló mozdulataira, görcsössé válik, futás esetében ez pl. rövidebb lépéshosszt eredményez. Az érzelmi változások – melyek ehhez társulnak – bizonytalanságot okoznak a sportolóban, és az egyre lejjebb lekerülhet a kialakult érzelmi spirálban. Ha pedig a kudarcok megismétlődnek, az illető – kiábrándultságának és elkeseredettségének függvényében - akár abba is hagyhatja az adott sportágat.
Különböző módszerek segíthetnek abban, hogy a sportolók e helyzet
fogságából kiszabaduljanak: ilyenek a kognitív technikák, a mentális tréning és a pszichoregulációs módszerek. Az egyes pszichoterápiás módszerek segítenek a tudattalan tényezők feltárásában, melyeket a sportpszichológus egyénre szabottan, a probléma jellegétől függően alkalmaz. A fiatalon elsajátított mentális technikák elsajátítása segíti a sportolót a megfelelő koncentráció elérésében - kizárva a külvilág ingereit -, a verseny és a verseny közbeni mozdulatok célravezető megtervezésében és kivitelezésében. Amit igazán fontos megtanulnia, hogy ő irányítsa gondolatait, ne pedig azok őt. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 1617. o.)
2.1.3 Tervezés a sportpszichológiai munka területén
A tervezés első lépése az, hogy vizsgáljuk meg, mi az, amit szeretnénk megvalósítani, és ezt tűzzük ki célként. Ha ez megvan, akkor lehet összeállítani egy felkészülési tervet, mindezt az egyénhez igazítva. Ebben a szakaszban beszélik meg a közös munka menetét és ekkor kerülnek kiválasztásra az egyes módszerek is. A sportpszichológiai munkafolyamat részét képezi a rendszeres, személyes konzultáció a sportpszichológussal, melyek alkalmanként körülbelül egy órát vesznek igénybe. Emellett otthoni végrehajtást igénylő teendők várnak az atlétára.
Ide sorolandó a relaxáció,
színvonalas edzésnapló írása, és az önmegfigyelés. Az alaptechnikák sikeres rögzítése 11
után a második fázisban ezek beillesztése történik a versenyzésbe, hogy aztán a harmadik fázist elérve rutinszerűvé váljon alkalmazásuk. E folyamat nem rövid lefolyású, általában 9 hónapot vesz igénybe. Fontos, hogy a legeredményesebbé akkor lehet tenni a helyszíni gondozást, ha azt otthoni tevékenység előzi meg. A folyamatos munka biztosítja azt, hogy az atléta új készségeket szerezzen, megtartva és finomítva a jókat. Ennek lényeges elemei az önismeret formálása, az önbizalom és a tudatossági szint növelése. E tevékenység biztosítja a folytonos fejlődést, segít könnyebben „felállni a padlóról”, és esélyt ad arra, hogy a sportolóból bajnok lehessen. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 18-19. o.)
2.2 A szorongás szerepéről
A mindennapi életben is találkozhatunk a szorongással, és sokunknak áthatja napjait a félelem, akár a munkahelyi megfelelési-, vagy egy vizsga előtti teljesítménykényszerről beszélünk. Nincs ez a sportolók esetében sem másként, hiszen az ő életük állandó erőpróba. Emellett nagy nyomás nehezedik vállukra, hiszen egy egész nemzet, szurkolótábor várja tőlük a jó eredményt és az aranyérmet. A szorongás jelt ad arról, ha valami komoly erőpróba előtt állunk. Meg kell tanulnunk irányítani, mert ez segít a
nagyobb
motivációs
szint
elérésében.
A szorongást sokszor összekeverik az izgalommal és a félelemmel, akik sportolnak, de van, hogy az edzők is. A legelején fontos megvizsgálni, mitől fél a sportoló, és mi idéz elő benne szorongást, milyen viselkedésbeli sajátosságok árulkodnak erről. Míg a félelem adott tárgyhoz vagy történéshez kapcsolódik, a szorongás több bizonytalanságot tartalmaz. Például, gátfutóként lehet félni attól, hogy a harmadik gát, melynek optimális átugrása az edzéseken gondot okozott, sikerül-e a versenyen. Szorongást pedig előidézhet maga a verseny is, mint tény. Az izgalom és a szorongás ismertetőjelei hasonlóak, így nehezebb szétválasztásuk, az izgalom viszont inkább fiziológiai jelenség, mintsem érzelmi. Alapvető eltérés az is, hogy míg szorongás mindig valami negatív ingerrel kapcsolódik össze, az izgalom lehet kedvező hatású, kellemes érzés is. Motiválhatja a sportolót abban, hogy legyőzze vetélytársát, és elérje célját a versenyen. Továbbá, a megmérettetés kritikus pillanatainak átvészeléséhez is kell egy meghatározott fokú izgalmi felfokozottság. A célkitűzés tehát az, hogy az izgalmi állapotot megtanulja megfelelően kezelje a sportoló, 12
nem pedig az, hogy ezt kiküszöbölve, maximálisan nyugodt helyzetet hozzon létre. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 27-29. o.)
2.2.1 Az arousal-szint szerepéről
Az előzőekhez kapcsolódóan érdemes tisztázni az arousal-szint fogalmát, ami „az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintje, a szervezet éberségi, aktivációs állapota; jelzi, mennyire vagyunk éberek, mennyire tudunk jól teljesíteni. Malmo (1959) szerint az arousal egy olyan általános izgalmi állapot, mely az alvásszerűtől egészen a felfokozott, szélsőséges állapotig terjed és változik.” . (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 29. o.) A megfelelően magas arousalszint elérésénél a sportoló kizár minden olyan információt, ami elterelheti a figyelmét, ezáltal ronthatja a teljesítményét. Ennek az optimális értéknek az elérése a cél, tehát, hogy minden szükségtelen jelzés eltűnjön. A túl alacsony mellett a túl magas szint is problémákat okoz: az atléta kizárja a kulcsfontosságú információkat is, mint például futás esetében az időjárási körülmények, a szélirány változása, vagy az ellenfél mozgása. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 29-30. o.) 2.2.2 A szorongás, mint befolyásoló tényező, megjelenési formái, fajtái
A szorongás a teljesítmény mellett a sportember énképére, motivációjára, és/vagy a döntések gyorsaságára is hatást gyakorolhat, de még agresszívabbá is tehet. Hátterében érzelmek által vezérelt gondolatok állnak, és nagyobb veszély fenyegeti azokat, akiknek alacsony az önbizalmuk, az önbecsülésük. Szorongani lehet attól, ha az ember úgy érzi, valamit el fog rontani, rosszul fog csinálni, vagy épp a versenytársát jobbnak gondolja, mint saját magát. Stresszt okozó tényező lehet az is, ha edzők, megfigyelők, családtagok is szemlélik a versenyt. A sportpszichológia „edzésmenőnek”hívja azokat, akik edzéseken rendre jól teljesítenek, versenyeken viszont „leblokkolnak”, és nem tudják kihozni magukból a maximumot. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 32-33. o.)
13
Fajtái sokféle szempont szerint elemezhetők: különbséget tehetünk ún. kognitív (negatív gondolatok formájában jelenik meg) és szomatikus (testi) szorongást. Utóbbi gyakori tünetei például a kiszáradt száj, gyomorremegés és az alvás nehézségek. A kognitív szorongás esetén a sportoló belső dialógust folytat magával. „(Nem vagyok rá képes, az ellenfelem jobb/erősebb/tehetségesebb, csak nehogy megint elszúrjam…)” (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 34. o.) Csökken a teljesítmény, ha a kognitív szorongás növekszik. A szomatikus szorongás esetében viszont csak akkor lép fel teljesítményromlás, ha az már kontrollálhatatlanná válik. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 33-34. o.) Megkülönböztethetünk vonás-és állapotszorongást. A vonásszorongás a sportoló személyiségéből fakad, van, aki hajlamosabb a versenyt sokkal stresszesebbnek és veszélyesebbnek megélni. Az állapotszorongás ellenben mindig az adott körülménytől, állapottól függ. Ilyenkor a sportoló egy konkrét szituációtól tart – melyre valóban van indoka - mint például egy másik kultúrából származó rivális, szokatlan környezet vagy a sérülés veszélye. E két tényező együttesen túlzottan is megemelheti az arousal-szintet, ezáltal pedig kihathat a versenyző teljesítményére, összpontosítására. (Gyömbér Noémi Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 34-35. o.) Mindemellett a szorongásnak létezik hasznos oldala is, mely fokozza a teljesítményt és aktivizál. Versenyhelyzetben a figyelem a sportolóra irányul, megmutathatja, mire képes, hogy megérdemli a győzelmet vagy a jó helyezést, ezáltal pedig az elismerést, végül pedig őt ünnepelhetik, mindezek pedig serkentőleg hatnak rá. Fontos, hogy a szorongását olyan szinten tudja tartani, mely még nem terhelő. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) - Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 36. o.) 2.2.3 A szorongás forrásairól Ezek lehetnek különböző helyzetek, gondolatok, vagy érzelmek. Ide sorolható a felkészületlenségtől a sérülésektől, a hibázástól való félelem; az, hogy mennyire fontos az adott verseny. (Buda, 1999 in: Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 37. o.) „Az erős szorongás legtöbbször anticipatív (előre megélt) jellegű, tehát abból ered, hogy a versenyző képzeletben lejátssza a versenyhelyzetet, de azokat a negatív tényezőket, lehetőségeket jeleníti meg, melyek félelemmel töltik el. A szorongás így 14
bénítólag hat a teljesítményre, a negatív élmények megélése pedig egyfajta ördögi körként fokozza a szorongást. Ha a félelmek beigazolódnak, a következő hasonló helyzetben még nagyobb szorongást fog átélni, hiszen megbizonyosodott arról, hogy aggodalmai jogosak voltak.” (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 38. o.) 2.2.4 A szorongásoldás módszertanáról
Jó néhány módszer létezik a szorongás oldására. A szomatikus jellegű problémák esetében relaxációs módszerek tanulása ajánlott, az esetben pedig, amikor negatív gondolatok formájában nyilvánul meg a szorongás, célszerű a gondolati minták átformálását célzó technikát alkalmazni. Pszichoterápiás módszer pedig abban az esetben használatos, ha a szorongás forrása nehezen állapítható meg. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 38. o.) Néhány módszer röviden összefoglalva, a teljesség igénye nélkül: Az autogén tréning lényege, hogy relaxációs gyakorlatot végzünk tréningszerűen, hatása pedig a teljes testi és pszichés ellazulás, képesek leszünk szabályozni pszichés és testi működésünket. A sportban verseny közbeni szorongás leküzdésére, verseny előtti összpontosításra is használják. A légzéstechnika célja, hogy a légzéstechnikát javítsuk, hiszen a lassú és mély levegővétel automatikusan relaxációs választ generál. Az imagináció elősegíti, hogy a relaxáció a lehető legerőteljesebb legyen. A sportoló egy képet képzel el, például azt, hogy a tengerparton fekszik és pihen, jó az idő, a szél pedig lágyan „simogatja” bőrét. A lényeg az, hogy ez a kép nyugtató hatású legyen, és több érzékelési szinten képzelje el azt. (halljon hangokat, érezzen illatokat stb.) (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 38-41. o.)
2.3 Górcső alatt a figyelem és a koncentráció
2.3.1 Az összpontosítás, a figyelem és a koncentráció szerepéről
A megfelelő figyelem és koncentráció rendkívül fontos a sportban, a futásban. Jól szimbolizálja ezt a zseblámpa jelképe. Akkor lesz a koncentrációnk megfelelő, ha figyelmünket teljes egészében arra a területre irányítjuk, melyet a zseblámpa fénye 15
megvilágít. Az ezen kívül eső sötét rész pedig az a terület, amely megzavarhat bennünket és elvonhatja a figyelmünket. Ilyenek lehetnek például az ellenfelek, de a saját gondolataink is. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 47. o.) Míg az összpontosítás egy rövidebb, a koncentráció egy hosszabb távú tevékenység. Az összpontosítás szoros összefüggésben áll a figyelemmel, hiszen ennek segítségével tudunk teljes mértékben odafigyelni valamire. Ha arra összpontosítunk, hogy valami nem fog sikerülni, akkor el fogunk kezdeni aggódni. Ha egy futónál ez verseny közben lép életbe, akkor – mivel a negatív gondolatok bizonyos szintű izomfeszültséget hoznak létre – akkor izmai meg fognak feszülni, ezáltal mozgása merevebb lesz, teljesítménye pedig romlani fog. Ezzel ellentétben, ha az adott feladatra összpontosítunk, a testünk helyes légzéssel és a kellő izomfeszültséggel reagál. Fontos fogalom a figyelem is, mely az éppen zajló vagy új cselekvés szempontjából lényeges folyamatok összessége. Futásnál ilyen például a rajtpisztoly eldördülése. Koncentrációnak pedig a tartósan fennálló figyelmet hívjuk. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 48. o.) 2.3.2 A figyelem megzavarására alkalmas tényezőkről
A figyelem egyensúlya rendkívül kényes, azt sok tényező felboríthatja. A rossz mozdulatoktól való görcsössé válás ékes példát mutat erre. Az első rossz mozdulat még nem is biztos, de a következő, esetleg sorozatos hibázások következtében a sportoló figyelme el fog terelődni a feladat jó kivitelezéséről, és a hiba megakadályozására fog szüntelenül gondolni. A másik, a hibázás arányát növelő az, ha a sportoló visszafelé (Mi az, amit elrontott?), vagy előre gondolkozik. (Mi lesz akkor, ha nem sikerül vagy éppen sikerül?) Ugyancsak ide sorolható, ha az atléta úgy érzi, nem készült fel kellőképpen a versenyre, ezáltal azon kezd gondolkozni, hogy mik a hiányosságai, ez a gondolatmenet pedig szorongáshoz vezethet. Fontos tisztán látnia erősségeit még akkor is, ha nem volt megfelelő a felkészülése. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 55-57., 59-60. o.)
16
2.3.3 A koncentráció fejlesztéséről, avagy elméleti és gyakorlati tanácsok, a teljesség igénye nélkül
A koncentráció többféle módon fejleszthető. Első körben fontos meghatározni a sportoló céljait. Egy futó célja lehet a versenyen egy előre eltervezett tempó tartása a verseny végéig, ami egy folyamatra vonatkozó cél. Az ilyen célok sokkal eredményesebben fejleszthetők, mint az ún. eredményre irányuló célok, (melyben a sportoló egy előre elképzelt helyezést tűz ki a versenyre) hiszen ez által érhető el igazi teljesítménynövekedés. Emellett fontos a rutin szerepe. A rutin biztonságot és nyugalmat tud nyújtani a sportembernek, de segíthet „felpörögni” is. Továbbá, „kulcsszavak” is segítenek a megfelelő koncentráció elérésében. Ezek általában rövid kifejezések, melyek serkentőleg hatnak a sportolóra, motivációt adnak és önbizalmat növelnek, emellett pedig eszébe juttatják, mikre kell odafigyelnie. Rendszerint a sportoló magában mondogatja őket, de instrukcióként is kaphatja azokat edzőjétől. További, koncentrációt fejlesztő technika a mentális tréning. A sportoló és a sportpszichológus minden olyan versenybeli történést tisztáz, mely gondot, nehézséget okozhat a sportolónak. Emellett olyan mondatokat és kulcsszavakat alkotnak, melyek segítenek jobb teljesítményt és magasabb fokú koncentrációt elérni. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 60-64. o.)
2.4 Az önbizalom rendeltetéséről
„A magabiztosság sokkal inkább bizonyos gondolkozási szokások eredménye, mint egyszerűen csak a fizikai tehetség vagy a korábbi sikerek mellékterméke.” . (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 67. o.) Tulajdonképpen háromféle sportoló létezik: akinek van önbizalma, aki önbizalomhiánnyal küszködik, illetve az, akiből látszólag túlcsordul az önbizalom, mégsem tudja a kívánt eredményt hozni. Nézzük, mik lehetnek hatással önbizalmunkra. Az első, de nagyon jelentős tényező a környezet és az önbizalom kapcsolata. A személyiségfejlődésben nagy szerepe van a környezeti hatásoknak, főként a szülők, tanárok, edzők befolyásának. Ezek mind formálják a gyerek önértékelését, énképét. 17
Gyakran a túlzottan aggódó vagy épp ritkán dicsérő, kritikus magatartás vezet problémához, melyet a jellemzően sportpszichológus segítségével tudunk megoldani úgy, hogy segít felismerni, összekapcsolni és kezelni ezeket az összefüggéseket. Fontos, hogy a sportolók se kapjanak állandóan kritikus visszajelzéseket edzőjüktől, hanem fókuszáljon erősségeikre és sikereikre. A sportolóknak tisztában kell lenniük hibáikkal, hiszen ezek adják célkitűzéseik forrását, de, ami sokkal lényegesebb, hogy ismerjék erősségeiket és el is ismerjék azokat, mivel ezekből erőt meríthetnek a versenyen. (Gyömbér Noémi Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 67., 70. o.) A nemi szerepek is befolyásolhatják az önbizalmat. A társadalmi elvárások máshogy csapódnak le egy férfi és egy női sportolón. Mivel a férfi atléták az erő és a férfiasság képviselői, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy egy-egy kudarc folytán elérzékenyüljenek, sírjanak. Minden helyzetben kontroll alatt kell, hogy tartsák érzelmeiket, hiszen a közvélemény számára nem elfogadott, ha érzékenyen reagálnak sikertelenségeikre. A nők felé irányuló elvárások hasonlóak a férfiakéhoz: párhuzamosan kell magabiztosnak és keménynek lenniük, de emellett meg kell csillogtatniuk gyöngéd, nőies oldalukat is. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 71-73. o.)
18
2.4.1 Profil a sikeres sportolóról
1. táblázat: A sikeres sportoló jellemzői Tulajdonság
Sikeres sportolók Jobban megbíznak magukban és
Önbizalom
képességeikben, mint a kevésbé sikeresek Kevésbé tudják megzavarni külső ingerek,
Koncentráció
és képesek a folyamatos figyelmi kontrollra anélkül, hogy a gondolataik vagy érzéseik felborulnának és összezavarodnának. Gondolataik, képzeleti képeik, nappali
Elkötelezettség
álmodozásuk és az álmaik gyakran a sportra irányulnak, és azzal kapcsolatosak. Szorongáskezelés
Kevesebb szorongást mutatnak a verseny előtt és közben, és azt hatékonyabban képesek kontrollálni. Ezt az érzést pozitívan értelmezik, és úgy érzik, hogy ez segíthet fokozni a teljesítményüket.
Hibák kezelése
Képesek tanulni a hibáikból, és túllépni rajtuk.
Forrás: Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 75. o, 4. táblázat)
A fent látható táblázat megmutatja, hogy a sikeres sportolóknak vannak közös pszichológiai tulajdonságai. A kutatások azt mutatják, minél erősebben jelen vannak ezek a tulajdonságok egy sportemberben, annál eredményesebbek lesznek a pályán és az élet más területein egyaránt. Ezen tulajdonságok fejlesztésében mindenekelőtt egy jó edző és sportpszichológus segíthet.
19
2.4.2 Módszerek, amelyek sikeressé tehetnek egy sportolót
A belső beszéd sokat segíthet a sportolónak a megfelelő teljesítmény elérésében, persze csak akkor, ha pozitív. Amit magunkkal beszélünk, annak ereje van, a negatív belső beszéd (például, ha azt mondogatjuk magunknak, hogy: mi van akkor, ha nem sikerül?) ártalmas érzelmi reakciókat eredményez, ilyen az aggodalom és a reménytelenség. Ezzel szemben a pozitív belső beszéd (pl.: Meg tudom csinálni!) példának okáért - segít feloldódni, nyugodtnak maradni és növeli az elszántságot is, tehát pozitív érzelmi reakciókat generál. Épp ezért is fontos, hogy a sportpszichológusok és edzők segítségével a sportolók megtanulják beazonosítani, kezelni, és kontroll alatt tartani gondolataikat, hiszen ezek hatással vannak önbizalmukra, viselkedésükre és ezáltal teljesítményükre. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 78-79. o.) Első lépésként tudatosítsuk a negatív elgondolásainkat, majd a legtermészetesebb jelzéssel parancsoljunk nekik megálljt. Ez lehet akár egy szó (például a „nem” tiltószó), vagy egy fizikai cselekvés is (pl.: oldalirányú fejmozgatás). Ezután pedig változtassuk pozitívvá, vagy pedig engedjük el őket. Mivel a stressz fokozza a negatív gondolatok kialakulását, ezért a legjobb, ha relaxációs gyakorlattal vagy mély lélegzetvételekkel nyugalmi állapotot teremtünk, így a negatív gondolatok átfordítása is sokkal könnyebb lesz. Nagy segítség továbbá, ha a sportpszichológus vagy az edző létrehozat egy listát a sportolóval önpusztító elgondolásairól, melyeket segít pozitívvá formálni. Fontos, hogy minden esetben kijelentő módúak és igazak legyenek az ilyen irányultságú mondatok. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 80-81. o.) 2.4.3 A flow-élmény szerepe „Életünk legszebb élményei nem passzív, befogadó, ellazult állapotban érnek bennünket - noha az ilyenek is lehetnek élvezetesek, ha keményen megdolgoztunk értük. A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét megfeszített akarattal a végletekig fokozza, hogy véghezvigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot. A tökéletes élmény tehát olyasvalami, ami nem csak úgy megtörténik
velünk,
hanem
inkább
mi
hozzuk
szándékosan
létre.”
20
(http://www.citatum.hu/idezet/68894,
letöltés
dátuma:
2016.
04.
25.,
Szerző:
Csíkszentmihályi Mihály) Létezik egy olyan optimális pszichológiai állapot, melyben a sportoló kizárja a külvilágot, csak az adott pillanatra koncentrál: ez a flow, azaz az áramlat-élmény, amelynek meghatározása Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik. A flow közben nincs gondolkozás, így negatív gondolatok sincsenek, boldogságot is csak utólag érzünk, ha visszagondolunk tevékenységünkre. A flow-állapot kialakulásának alappillére a magasabb kihívás- és képességszint illetve ezek egyensúlya. Ha az egyensúly fennáll, de a kettő szintje alacsony, érzelmi közönyösség, ún. apátia jelenik meg. Létrejöttében segíthet még a mentális tréning is. Ha az atléta az áramlás élményét éli meg, nő a teljesítmény, hiszen teste és lelke egyensúlyban van, nincsenek hátráltató tényezők. Ebben az állapotban a sportoló úgy érzi, képességei maximumát tudja nyújtani, félelmei eltűnnek, időérzéke pedig torzul: az idő rendszerint felgyorsul, de van, hogy az egyén úgy érzi, végtelen ideje van a cselekvésre. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 84-87. o.)
2.5 A motiváció funkciójáról
A sportban és a futásban egyaránt fontos a megfelelő motivációs szint, hiszen nagyban befolyásolja a teljesítményt. A motiváció eredhet belülről (intrinzik) vagy kívülről (extrinzik). Előbbi esetén a sportoló azért űzi az adott sportágat, mert szereti, amit csinál, azaz magáért az élményért és/vagy a fejlődés lehetőségéért sportol, és ez teljes örömmel tölti el. Ezzel szemben a külső motiváció egyfajta külső cél elérését jelenti a sportembernek: például megnyerni az országos bajnokságot, kupákat és érmeket szeretne hazavinni a versenyekről, de motivációt adhat a gazdagság vagy a dicsőség elérésének lehetősége is. Emellett a megfelelési kényszer is motiválhatja a sportolót, melynek már negatív hozadéka is lehet. Szeme előtt az lebeg, hogy mindenképpen jól kell teljesítenie klubjában, mert ezt várják el tőle és ezért kapja fizetését is. Ez görcsösséget és félelmet eredményezhet, melyek ronthatják teljesítményét. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 99-101. o.) Az edző hozzáállása is sokat lendíthet az atléták motiváltságánál. Az edzések közben egy kis bíztatás, a végén pedig egy dicsérő szó csodákat tehet. Fontos az is, hogy egyenlőként kezeljen mindenkit a csapatban és bizalmas viszonyt teremthet azzal is, ha a 21
sporton kívüli témákról is beszélget tanítványaival, amik azok számára érdekesek, fontosak.
Emellett mindig következetesen tartsa magát azokhoz az elvekhez és
szabályokhoz, melyeket felállított, mert ezek nélkülözhetetlenek a sikeres edzésmunkához és versenyszerepléshez. Ha valamely sportoló ezeket nem tartja tiszteletben és megszegi őket, edzője minden esetben alkalmazzon büntetést. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 110-111. o.)
2.6 A kommunikáció jelentősége a sportban
A megfelelő kommunikáció – legyen az verbális vagy nonverbális – a sportban is kiemelkedő jelentőséggel bír: motivál, teljesítményt növel és a bizalmat is fokozza edzők és csapattársak között. A jó edző minden sportolójára külön odafigyel, és személyre szabottan kommunikál velük, emellett a kiadott utasításait világosan és precízen elmagyarázza, az edzés végén pedig fejlődést elősegítő visszajelzéseket ad a nyújtott teljesítményekről. A sportolókat tekintve, a klubon belüli jó csapatösszhang eléréséhez elengedhetetlen a csapattagok közötti jó viszony fenntartása nem csak az edzéseken, az összetartásokon, versenyeken, és egyéb – sportágukhoz kötődő - területen, hanem a magánéletükben is. Ennek titka a megfelelő kommunikáció. Fontos, hogy az egyik sportoló tolerálja a másik eltérő szokásait és habitusát, működjenek együtt egymással, érdeklődjenek egymás felől és nyitottak legyenek megbeszélni egy adott konfliktust. A futók például így tudnak sikeresebbek lenni a váltóversenyeken, és kihozni magukból és egymásból a maximumot. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 131-134. o.)
2.6.1 A visszajelzés, mint eszköz
A visszajelzés rendkívül fontos a sportoló teljesítményének, motivációjának fokozása szempontjából. Ezen kívül befolyásolhatja hangulatát és természetesen az edzővel való kapcsolatát is. Lényeges szempont, hogy egy esetleges negatív edzői visszajelzésre ne magyarázkodás legyen a sportoló válasza, hanem igyekezzen az edző szemszögéből nézni a problémát és megérteni azt. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 135-136. o.)
22
2.6.1.1 A szendvics-modell, avagy a visszajelzés ideális típusa
Forrás: Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 137. o., 14. ábra
1. ábra: A visszajelzés „szendvics”-modellje
A „szendvics”-megközelítés segítségével „tudunk építő jellegű visszajelzéseket adni a sportoló felé.” (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 137. o.)
Első körben fontos, hogy az edző ne a
negatívumokkal kezdje mondandóját. Vegye számba azokat az elemeket, melyek jól sikerültek az adott versenyen vagy edzésen, és csak utána térjen át a fejlesztésre irányuló visszajelzésre. Így a sportoló figyelme fennmarad és nyitott lesz azokra a momentumokra és helyzetekre, melyekre jobban kell figyelnie a jövőben. A „középső” rész is legyen pozitív, sose legyen bántó vagy lelkiismeret-furdalást keltő és az edző kerülje az indulatos megnyilvánulást. A visszajelzés pedig egy dicsérő, gratuláló mondattal, záruljon. Így a sportolóban az építő jellegű visszajelzés pozitív marad, és nem fog elzárkózni ezektől a későbbiekben sem. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 137-139. o.)
23
2.6.2 Konfliktusok szerepéről
A konfliktusok az emberi élet velejárói, így van ez a sportban is. Számos probléma forrása lehet, ha az ember elnyomja magában a másikkal szembeni egyet nem értését, vagy kerüli a konfliktusokat, konfliktushelyzeteket. Át kell gondolni, hogy melyik fontosabb: saját céljaink megvalósítása, melyekben a másik gátol minket, vagy pedig a jó kapcsolat megőrzése az adott egyénnel. Ha ez megvan, akkor már könnyebb lesz jól kezelni az adott szituációt. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 139-141. o.) Sokszor konfrontációra – azaz szemtől szembeni beszélgetésre, szembesítésre - is szükség van ahhoz, hogy tisztázódjon és megoldódjon a konfliktushelyzet két ember között. A cél az, hogy a másik fél vegye szemügyre, hogy mit tett, és ez a cselekedet mit eredményezett. Ilyen például, ha a szülő a pálya széléről megpróbál beleszólni (még, ha segítő szándékból is teszi ezt) abba, hogy az edző mit és hogyan csináljon, és milyen utasításokat adjon, anélkül, hogy az edző erre külön kérte volna őt. Ez összezavarhatja a sportolókat, ezért, ha az edző ilyet tapasztal, félre kell hívnia és fel kell hívnia a szülő figyelmét ennek problémás mivoltára. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 142-143. o.)
2.7 A sportban betöltött vezetői szerepkör
A sportban elsősorban az edzőre hárul a vezetés szerepe, ugyanúgy, ahogy a cégvezetésben pl. a vezérigazgatóra. Ahogy a munka világában, a sportban is a jó teljesítmény az elérendő cél. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 146. o.) Egy jó edző jó vezető is egyben. Segít elérni a csoport céljait úgy, hogy fejben pontos tervet sző ezek véghezvitelére. Mindemellett arra is figyel, hogy jó csapatösszhangot alakítson ki az egyesület sportolói között. Ő koordinálja és vezeti az egyes feladatokat, és jó néhány fontos döntés meghozatala is az ő vállára nehezül. Fontos, hogy a tréner jó példával éljen sportolói előtt: amit tőlük elvár, ahhoz önmagát is tartania kell. Ennek ékes példája a pontosság. Ha az edzésekre való időben érkezés alapkövetelmény minden sportembernek, akkor az edzőnek is ott kell lennie az öltözőben, mire a csapattagok megérkeznek. Tanítványai akkor fognak felnézni az edzőjükre, ha az 24
tudásában és az adott sportágról való ismereteiben a „topon” van, továbbá, ha az jó megjelenésű, határozott, és következetes. Így lesz a szemükben hiteles, és így tudja belőlük kihozni a maximumot. (Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina (2012) – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, 146-147. o., 151-154. o.)
25
3. A FUTÁS ÉLETTANA 3.1 A mozgáshiány jelenkori problémája
Emberi létünk központi részét képezi a mozgás. Rendszerint elég gyalogolnunk, ám adódnak olyan szituációk, amikor mindenképpen gyorsabban kell szednünk a lábunkat: például szaladunk, hogy elérjük a buszt, mely rögtön indul, vagy épp fel szeretnénk zárkózni
családunkhoz
séta közben, mert
cipőfűzés
következtében
lemaradtunk. Emellett adódhat kellemetlenebb helyzet is: olyan, amikor semmiképpen sem szeretnénk, hogy elkapjanak minket. Ilyen lehet például, ha egy kutya üldözőbe veszi az embert. Elgondolni sem nagyon tudjuk, milyenek lennének futás és gyaloglás hiányában mindennapjaink. Viszont a jelen kor technikáinak „köszönhetően” manapság már egyre kevesebbet mozgunk. A különböző technológiák által olyan komfortba kerülünk, melyek egyáltalán nem sarkallnak arra, hogy mozogjunk. Gondoljunk csak a garázsnyitóra: ki sem kell szállnunk az autóból, hiszen automatikusan nyitja nekünk a garázskaput. Sajnos gyermeküket is egyre többen személygépkocsival fuvarozzák az iskolába, a lurkók délutáni programja pedig inkább az, hogy játszanak a számítógépen vagy
a
táblagépen
ahelyett,
hogy
ezt
az
udvaron
tennék
társaikkal.
(http://www.futanet.hu/cikk/a-futas-pszichologiaja-2, letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 12:29)
3.2 A futás hatásai – avagy alternatíva az egészséges testi és lelki egyensúly fenntartására
3.2.1 Élettani és pszichológiai hatásai
A rendszeres futás elkezdésének egyik fő kiváltó oka a fogyni vágyás. Ám mindemellett jelentősen segít abban, hogy mind fizikailag, mind pedig lelkileg egészségesek
maradjunk.
Általa
izomzatunk
fejlődik,
szervezetünk
természetes
védekezőképessége pedig megerősödik és jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek valamint a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata is. Emellett nyugodtabb alvást eredményezhet és az anyagcsere-folyamatokra is jó hatással van. (http://www.life.hu/tudatoseletteszt/20120328-a-futas-ezer-jotekony-hatasa-az26
egeszsegedre-nem-csak.html letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 16:08) Értelemszerűen a mértékletesség a futás esetében is fontos, hiszen nem kívánt sérüléseket okozhatunk magunknak, vagy rosszabb esetben fáradásos törést is. Ennek függvényében rendkívül fontos fokozatosan növelni az edzés távját, intervallumát aztán pedig intenzitását, valamint mindig központi jelentőségű a futás előtti bemelegítés, majd az utána következő levezetés
és
a
különböző
nyújtógyakorlatok
elvégzése.(http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8595/kocogas-es-a-futashatasa-a-szervezetre letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 12:24)
3.2.2 A futás boldoggá tesz
„Rendszeres futás hatására nem csak az aerob állóképesség nő, hanem számos anyagcsere- (vérzsír-paraméterek kedvező változása, cukortolerancia, etc.), légzőszervi, kiválasztórendszeri, hormonális és idegrendszeri változás is bekövetkezik. Az agy endorfin hormont
szabadít
fel,
amely
boldogságérzetet
vált
ki.”
(http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8595/kocogas-es-a-futas-hatasa-aszervezetre, letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 12:24.) Eme örömmel teli állapotba az elindulástól számított 35-45. perc közötti intervallumban kerülünk, és miután befejeztük a futást, ez a boldogságérzet átmenetileg – maximum pár órára - velünk marad. Ilyenkor jobban tudjuk kezelni a stresszt, testünket is jobbnak látjuk a tükörben, ami pozitívan hat énképünkre, ezáltal pedig a többi emberhez való viszonyulásunkra is. (http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8595/kocogases-a-futas-hatasa-a-szervezetre,
letöltés
dátuma:
2016.
04.
22.
12:24.,
http://www.sportpszichologia.eu/futas.html letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 13:56) Tulajdonképpen egyrészt „… ennek a gyönyörérzésnek az intenzitása motivál majd arra, hogy újra és újra felvedd a futócipőt.” (http://www.life.hu/tudatoseletteszt/20120328-afutas-ezer-jotekony-hatasa-az-egeszsegedre-nem-csak.html letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 16:08)
27
3.2.3 További pszichológiai előnyei
A futásnak emellett számos pszichológiai hatása van még. Először is, pozitív befolyással bír önbecsülésünkre már azáltal, hogy rá tudjuk magunkat venni arra, hogy kimenjünk, és végigcsináljuk futóedzésünket. Másodsorban sokkal érzékenyebbé válunk mind belsőnk rezgéseire, mind pedig a külvilág ingereire: Érezzük, ahogy tüdőnket átjárja a belélegzett levegő, érzékelhetjük izmaink munkáját, vagy éppen azt, ahogy ver a szívünk. A természetben való futás során például jobban észleljük a friss, üde levegőt, továbbá azt, ha puha avaron mozgunk, vagy épp erdei betonúton, mely jóval keményebb. Ezenkívül egyedül történő futás során (bevillanhatnak különböző gondolatok, történések, emlékek.) Van időnk és lehetőségünk filozofálni, sikeres tervet szőni magunkban egyes problémáink orvoslására, mely ebben az önfeledt állapotban sokkal könnyebb. „Alan Sillitoe angol író kisregényében egy hosszútávfutó magányosságáról ír. A monologizáló hosszútávfutót a legérzékletesebben a következő részletekkel jellemzi az író: „Sose voltam még olyan szabad, mint az alatt a néhány óra alatt, míg végigügetek azon az ösvényen a kapun kívül."” (http://www.futanet.hu/cikk/a-futas-pszichologiaja-2, letöltés dátuma: 2016.
04.
22.
12:29,
http://www.kronika.ro/archivum/offline/cikk/203977/a-futas-
pszichologiaja, letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 12:30) Motiváló hatású lehet továbbá egy-egy régebbi eredmény felülmúlása, melynek sikeressége ugyancsak boldogsággal töltheti el a futót. Mindemellett bizonyos felmérések alátámasztottnak vélik azt, hogy eltérés tapasztalható a nyitottabb és a zárkózottabb személyiségtípus
futáshoz
kötődő
szokásai
tekintetében:
Míg
az
extrovertált
alaptermészetű emberek szívesebben futnak rövidebb szakaszokat, az introvertáltak ezzel szemben
jobban
preferálják
a
hosszabb
távolságokat.
(http://www.sportpszichologia.eu/futas.html, letöltés dátuma: 2016. 04. 22. 13:56)
28
4. SPORTMENEDZSMENT 4.1 A sport rendeltetéséről
Sportolni jó. Sportolni lehet egészségmegőrzés céljából, szórakozásból és unaloműzésből is. Ha passzív szemlélői vagyunk, a legtöbb sportág szórakoztató élményt nyújt. Kellemes kikapcsolódást nyújtó szabadidős tevékenység elmenni például egy futballmeccsre a barátokkal. A szurkolással egyesek társadalmi vagy nemzeti hovatartozásukat is kifejezik, ami a csapat vagy a sportoló jelképében nyilvánul meg. A sport továbbá a külpolitikában is súlyt hordoz: mint közös nyelv, segíthet a kapcsolatépítésben,
egy
globális
társadalmi
probléma
megoldására
irányuló
összefogásban, és az esetleges – országok közötti – konfliktusok rendezésében. Gazdasági szerepe is jelentős, elég, ha csak a sportolók és a sportban dolgozók bérére, vagy a sportturizmus növekvő szerepére gondolunk, mint pl. az alpesi országok síparadicsomaira. A sport értékeket is adhat az egyénre vagy a társadalomra nézve egyaránt. Látva a hivatásos sportolókat, többen kedvet kaphatnak arra, hogy maguk is űzzék az adott sportágat, a gyerekeknek pedig példa lehet átlag feletti kitartásuk, tudatosságuk és akaraterejük, melyeket későbbi életük során is hasznosíthatnak majd, az élet minden területén. A hátrányos helyzetű embereknek a sportolás egy „kiszakadási” lehetőség régi, beszűkült életükből; esély a felemelkedésre, ezáltal könnyebben el tudják fogadtatni magukat a társadalom többi tagjával. A fogyatékkal élők is részesülhetnek a sport jótékony hatásaiból: a részükre szervezett sportesemények segíthetnek nekik a társadalmi integrációban, valamint szellemileg és testileg is fitten tartják őket. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 19-22. o.)
29
4.2 Egyezőségek és különbözőségek az amatőr és a professzionális sport vetületében
4.2.1 A modernizáció lépcsőfokairól a sport területén
A sport a 20. században jelentős átalakuláson ment keresztül. A század utolsó szakaszára globális üzletággá vált, gazdasági jelentősége pedig nagymértékben emelkedett. Ez a fejlődés a látványsportnak és a szabadidősportnak piacot teremtett: Míg előbbiben a fogyasztó passzív félként kezdett részt venni, mint néző, addig a szabadidősportban tevékenyen kezdte kivenni részét. Ez gazdasági fellendülést hozott idegenforgalom területén: gondoljunk csak az egyes „síparadicsomokra”, vagy az egyes sportrendezvények- és versenyek színhelyét adó városokra, melyeknek a megannyi sportturista szezonális illetve ideiglenes bevételi forrást generál. A professzionális sportot figyelembe a véve, világ legnagyobb sporteseményeinek - mint az olimpiák vagy a labdarúgó világbajnokságok (a továbbiakban VB) - rendezése mára üzleti tevékenységgé vált, melynek egyik jelentős célja a szervező ország vagy város számára a profitszerzés. A televíziós közvetítések megjelenésével milliók számára vált elérhetővé egy-egy nagy sportesemény megtekintése, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a szponzoráció, mint marketing-kommunikációs eszköz. A nagy cégek rájöttek, hogy megéri reklámozniuk termékeiket ezeken az eseményeken, hiszen rengetegen nézik azokat. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 104-106. o.)
4.2.2 Különbségek a menedzsment és a jog nézőpontjából
A menedzsment szemszögéből nézve azt az egyént, aki aktívan sportol, vagy csak szemlélője az adott sportágnak, de egyértelműen csak a fogyasztó szerepét tölti be, amatőrnek nevezzük. Ellentétben a profival, aki a sportból él. Teljesítményével felhívja magára mások figyelmét és profitot generál.
Ha jogi szemmel vizsgálódunk, akkor
megállapíthatjuk, hogy „sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként 30
kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.”
(Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) –
Sportmenedzsment, 107. o.) Az egyes sportágak versenyszabályainak minden országban azonosnak kell lenniük, a nemzetközi szabályozásnak megfelelően, hiszen ez alapfeltétele a nemzetek egymás közötti versenyének. Versenyszerűen sportoló az az egyén (profi vagy amatőr), aki olyan versenyeken indul, melyeket az adott sportszövetség ír ki, bonyolít le, vagy jóváhagy. Versenyszerűen sportolni lehet professzionális vagy amatőr szinten. A professzionális sportoló hivatása, azaz szakmája az adott sportág, melyből rendszeres jövedelme származik, és célja, hogy e tevékenységéből éljen meg. Mindenki, aki ennek a kritériumnak nem felel meg, amatőrnek számít. A sportszervezetnek - melyben a versenyző igazoltan folytat sporttevékenységet - kötelezettségei vannak a sportoló felé. Mindenekelőtt megfelelő körülményeket kell nyújtania számára a biztonságos sportoláshoz, emellett pedig alkalmat kell teremtenie a sportoló számára, hogy jól felkészülhessen versenyeire, és elindulhasson rajtuk. Ami a versenyzőtől kötelező elvárás, hogy sportszerűen, a „fair play” szellemében készüljön a versenyre, és így szerepeljen a versenyen is. Emellett minden sportolónak sportorvosi vizsgálatnak kell alávetnie magát, hogy alkalmas-e az adott sportág elvárt szinten való űzésére. A sportolónak tekintettel kell lennie a hazai és nemzetközi szabályozásokra, valamint szem előtt kell tartania klubja és a nemzeti válogatott érdekeit, ha meghívást kapott oda. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 107-108. o.)
4.3 A sportszervezetek
A sportszervezetetek eredetileg civil mozgalmak, melyeket állami közreműködés nélkül hoznak létre. Szerepük, hogy tagjai rajtuk keresztül megvalósíthassák sport irányú céljaikat. Az első sportklubok Angliában jöttek létre, ezek mintájára alakultak meg a mai modern sportszervezetek. Emellett később- Németországból és Franciaországból származva - megjelentek azok a szervezetek, melyek nagyobb függésben voltak az államtól. Az embereknek azért is fontosak ezek a klubok, mert kitörhetnek megszokott környezetükből, új emberi kapcsolatokat létesíthetnek. A sport egyre nagyobb fokú „elüzletiesedésének” következtében a kezdeti közhasznú szervezetek mellett egyre inkább 31
megjelentek a profitorientált klubok. Ezen intézményesült vállalkozások kétféle szolgáltatást kínálnak: egyfelől, pénzzé teszik terméküket - a professzionális sportot - mint egyfajta látnivalót. Emellett mozgási lehetőséget biztosítanak a szabadidejükben sportolóknak. Tagjai tulajdonrész függvényében döntenek a klub életével kapcsolatos kérdésekről. Ezzel párhuzamosan, a tradicionális sportklub-modell pillanatnyilag is meghatározó jelenség a világ sportágainak döntő többségénél. Az egyes országok sportegyesületei szövetségeket alkotnak, majd ezek a nemzeti szövetségek egymáshoz csatlakoznak, így hozva létre világ- illetve kontinensszövetségeket. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 147. o.) A sportegyesületeknek meg kell felelniük az ún. chikáni értékteremtésnek, (Chikán Attila után) ezen értelmezés alapján kettő célközönség igényeit kell kielégítenie: a fogyasztókét és a tulajdonosokét. Utóbbi a profi sportban lehet a média, a szurkoló, vagy a szponzor is, az amatőr sportban viszont mindig a sportoló tölti be a fogyasztó szerepét. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 148. o.)
4.3.1 A sportegyesületekről
A
„sportegyesület
(…)
olyan
egyesület,
amelynek
alaptevékenysége
a
sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012)– Sportmenedzsment, 158. o.) Berkein belül zajlik az utánpótlás-nevelés- és tehetséggondozás, és itt űzik sporttevékenységüket az amatőr és versenyszerűen sportolók. Minden, ami nem kapcsolódik a sporthoz, az egyesület kiegészítő tevékenységének számít. A sportegyesületi szektor meglehetősen sokrétű, de felosztható öt – kisebb-nagyobb átfedéseket tartalmazó – csoportra. Az emberek többsége, ha a „sportegyesület” szót meghallja, a jókora taglétszámmal, több szakosztállyal és magas költségvetéssel rendelkező egyesületekre gondol, melyekből a nemzetközileg is elismert és sikeres sportolók és sportcsapatok kerülnek ki.
Ezen egyesületek
üzemelésükben amolyan vállalkozásoknak tekinthetők, mivel munkavállalóik, központi épületeik vannak, és magas költségvetéssel munkálkodnak, valamint a működésükhöz szükséges infrastruktúrával is rendelkeznek. Mindezek mellett jelen vannak a hasonló, de kisebb költségvetésű egyesületek, melyek a megyei jogú- vagy a sport szemszögéből központi helyet elfoglaló városban és pár budapesti kerületben működnek. Utánpótlásnevelő tevékenységük jelentős, és a versenysport mellett a szabadidősportnak is teret 32
engednek. A harmadik osztályba azokat a klubokat soroljuk, melyek kizárólag egy sportágra fókuszálnak. Ilyenek az alacsonyabb osztályban tevékenykedő sportklubok. Jó néhány közülük különféle képzéseket és sporttáborokat is rendez, és alkalmat kínál azoknak is, akik szabadidős tevékenység céljából szeretnének sportolni. Ide sorolható a sportegyesületek jelentős többsége. A következő csoportba a szabadidős sportegyesületek tartoznak. Ezekek többnyire egy korcsoportot, munkahelyi- vagy más közösségi szerveződést, helységet vagy térséget foglalnak magukba. Azonban, az előbbiekkel ellentétben, nem adnak alkalmat versenysport űzésére, de tagjai több sportágban is kipróbálhatják magukat. Előszeretettel bonyolít le szabadidős programokat (kirándulások, versenyek). Ide sorolandók - példának okért - az egyes lakókörzetek egyesületei vagy a túraegyesületek. Az utolsó kategóriába tartoznak a diáksport-egyesületek illetve az egyetemi-főiskolai sportegyesületek. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 158-161. o.)
4.3.2 A sportvállalkozásokról
„Sportvállalkozásnak
minősül
az
a
gazdasági
társaság,
amelynek
a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló hatályos törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 158. o.) Ezek a vállalkozások gazdaságjogi szemszögből nézve kizárólag részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként alapíthatóak meg, illetve üzemeltethetőek.
4.3.2.1 Magyarország sportvállalkozásai
Itthon jelentős azon sportágak a száma, melynek sportszervezetei csakis abban az esetben szerepelhetnek az NB 1-es bajnokságban, ha vállalkozásként tevékenykednek. Erre egy jó példa a futball. Szervezeteinek fő sajátossága, hogy a tulajdonosi kör saját tőkét bocsát a vállalat rendelkezésére, mindezt profitszerzés céljából. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 162. o.)
33
Magyarországon jó néhány többszakosztályos klub ad lehetőséget az élsport mellett a szabadidős sportolásra. Profi mellett amatőr csapatokat is fenntart, emellett utánpótlás-nevelő szakosztállyal is rendelkezik. Rendkívül fontos, hogy egy jól működő szervezeti struktúra legyen kiépítve ezen szerteágazó cselekvési kör megfelelő menedzselésére. Részint azért, hogy összetartsa az egyes blokkokat, másfelől pedig, hogy stabil anyagi helyzetet hozzon létre a klub számára. Ez a szervezeti rendszer Magyarországon a következő formában épül fel: Az összes többi szerv felett áll a küldöttgyűlés, melynek tagjai többnyire a szakosztályok küldöttei. A következő csoport az elnökség, melynek vezetője az elnök, rendelkezésére pedig az elnökségi tagok állnak, akik támogatják munkájában. Van, aki a könyvelőket képviseli, mások a pénzügyekért, a marketingért, vagy a létesítmény vezetéséért felelős bizottságokat reprezentálja. A további szereplők az egyesületi vagyontanács - melynek munkája jóváhagyni az intézmény működtetésével és gyarapításával összefüggő költségvetést -, az egyes bizottságok, emellett pedig a szakosztályok, melyek főbb tevékenységei közé tartozik a megfelelő képzés nyújtása, az edzések megszervezése, és, hogy biztosítsa a sportolók számára az indulás lehetőségét az egyes versenyeken.
A labdarúgásban kiemelt szerepe van a
tehetősebb klubok életében az akadémiáknak, melyek az utánpótlás-neveléssel foglalkoznak, és önálló jogi személyként tevékenykednek. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 163-164. o.)
4.4 A sport gazdasági vonatkozásai
A sport – jelen esetben a versenysport - és a gazdaság már az ókori Görögországban közeli kapcsolatban állt egymással. Az itt megrendezett versenyek, mint például az olümpiai játékok - bajnokai hatalmas dicsőségben részesültek, és e dicsőség a városukra is „átszállt”. Mai szóhasználattal élve, ezeknek a helységeknek megnőtt az imázsa. Emellett a társadalom életében is lényeges szerepet töltöttek be ezek a játékok. A későbbiekben alapvetően a hobbisport volt jelen az emberek életében, csak alkalomadtán
sportoltak,
versenyeik
szabályrendszere
nem
volt
központosított.
Gazdaságilag semmilyen szerepe nem volt a sportnak. Ez a fajta viszonyulás eltartott egészen a 19. század közepéig. Ezután jött el az újkori, „nagy áttörés”: Az egyes sportágak számára egyesületeket és szövetségeket hoztak létre, és szabványosították azok szabályait. Majd, miután 1896-ban megrendezték az első modernkori olimpiát, a sport a 34
társadalom is elérhetővé vált, és újra kapcsolatba került a gazdasággal. Ezután, a 20. század első 60 évében amatőr sport virágkorát élte, a legjobbak a sport színterén hasonlították össze tehetségüket. Javarészt a sportolóknak saját maguknak kellett biztosítaniuk a tevékenységükhöz szükséges anyagi forrást azzal, hogy befizették az egyesületi tagdíjat. Továbbá, a klubok igyekeztek vállalatokkal is társulni, melyek finanszírozták többek között létesítményfejlesztéseiket, versenyköltségeiket. Míg ez idő tájt a nyugati országokban az állami támogatottság csak nagyon alacsony mértékben volt jelen a profi sport világában (egyedül a nemzetközi versenyekre való felkészülést pártfogolták), addig Magyarországon az állam előbb burkoltan, majd 1948-85 között immár közvetlenül kezdte finanszírozni a versenysport egy bizonyos hányadát. Díjmentesen átengedte a sportlétesítmények használatát az egyesületeknek (melyeket maga építtetett), és ezek üzemeltetését, karbantartását is ő végezte. Így a sport nem az üzletszerű jövedelemszerzés hatására maradt fenn.
Ezzel szemben nyugaton, a
támogatottság hiányában a tipikus bevételi forrás így a sportmérkőzésekre – és versenyekre szóló jegyértékesítés és hirdetési bevételek voltak. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 253-254. o.) 1960-tól gyökeresen megváltoztak a sport fogyasztói szokásai. Az embereknek átalakult a munkarendjük, melynek következtében szabadidejük emelkedett, és egyre több olyan jövedelemre tettek szert, melyet szabadon elkölthettek. Főleg ezek hatására lett egyre népszerűbb a sportolás, mint a pihenőidő eltöltésének egy egészséges és hasznos formája. Emellett egyre nagyobb igény mutatkozott az egyes sportszolgáltatások iránt is. A televízió megjelenése óriási mértékben megnövelte a sportklubok bevételeit, hiszen a sporteseményeken szereplő reklámtáblákat, mint hirdetési felületeket ezrek, százezrek, vagy akár milliók is láthatják a közvetítések által, a hirdetési pénzek ennek függvényében pedig több tízszeresükre nőttek. Természetesen ez a hirdetők büdzséjére is jó hatást gyakorol. Az élsport, főképp a nagy világesemények, mint az olimpiák és az egyes sportágak világbajnokságainak szerepe önmagában is megnőtt azáltal, hogy tömegek kezdték őket nézni. Ennek hatására a tévétársaságok elkezdtek egymással versenyezni a közvetítési jogokért, hiszen azzal, hogy jogosultságot szereztek sugárzásukra, pénzhez jutottak. A sportesemények üzleti szerepe tehát jelentősen megnőtt. Az olimpiák és egyéb globális méretű sportrendezvények szervezése és rendezése a 80-as évektől vált igazán népszerűvé. Annak ellenére, hogy hatalmas beruházásokat kellett hozzá megvalósítani gondoljunk például az egyes csarnokok, stadionok és pályák építésére, korszerűsítésére -, ezek a sportesemények jókora nyereséget is termeltek, igazolva, hogy lehet rendezésükből 35
is jól profitálni. Erre jó példa az 1996-os atlantai, vagy az 1992-ben, Barcelonában megrendezett olimpia, melyekre rengeteg érdeklődő ellátogatott. A rendező városok népszerűségére még évekig hatást gyakorolt az olimpia. Példának okáért, Barcelonát az esemény befejezése után négyszer annyi turista kereste fel, mint korábban. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 255-256. o.) 4.4.1 Más, új típusú, egyéb reklámeszközök megjelenése
Korábban már szó esett a hirdetőtábla, mint fő reklámeszköz egyre népszerűbbé válásáról, és értékének növekedéséről. Emellett, főleg a televíziós sugárzás hatására kezdett feltűnni temérdek új, reklámozási célra használatos eszköz. Ilyenek például az egyes stadionok nevei, ilyen például a 2014-ben épült Groupama Aréna, mely a labdarúgó nb1-ben szereplő Ferencváros „otthona”. De emellett említhetőek még a játékosok, edzők mezein, öltözetén jelen lévő hirdetések, illetve az egyes klubok, bajnokságok, tornák és versenyek nevei, melyekben cégek, brandek elnevezése található. Ugyancsak hatékony eszköz lehet a jegyeken feltüntetett reklám, az internet megjelenésével pedig a kluboknak lehetőségük nyílt saját honlapjukon is hirdetni, hirdetési felületet árulni. A közösségi média jelenleg fénykorát éli, az utóbbi néhány évben ezeken a platformokon is megnövekedett a reklámozások száma. A televíziós közvetítések megjelenése után, a hirdetők számára egyre vonzóbbak lettek a különböző sportesemények, mivel általuk kevesebb ráfordítással el tudtak érni tömegeket, mint egyéb reklámeszközökkel, és célközönségükhöz eredményesebben tudták eljuttatni üzenetüket. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 256. o.)
4.4.2 Napjaink nem látványsportjainak sportgazdasági jellemzőiről
„Napjaink nem látványversenysportjait a világ nagy részén jellemzően önköltséges finanszírozási alapú egyesületi formában űzik. A szervezeti keret az egyesület, melynek kiadásait az egyesületi tagdíj, a mecenatúra jellegű – nem üzleti alapú – szponzor, az alapítványi támogatások, a közösségi – vállalati, önkormányzati – támogatás adja.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 258. o.) Az állam magára vállalja azon sportversenyek felkészüléséhez szükséges anyagi ráfordításokat, melyek jelentősek a sportoló karrierjében. Emellett az egyes sportlétesítményeket is ő vagy az 36
önkormányzat építi és üzemelteti. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 258. o.)
4.4.2.1 Hazánkban
Magyarországon jelenleg 285.000 ember sportol szervezeti keretek között, ebben benne vannak a felnőtt, az utánpótlás – és a diáksport szervezetek is. Az így sportolók több mint egyharmada labdarúgó, ezen kívül mintegy 25.000 sportember szereplője a többi látványsportágnak. A további sportolók – akik 50% feletti arányt képviselnek – olyan sportágakban vesznek részt, melyekre nem kíváncsiak annyian, hogy azok üzleti alapon finanszírozhatóak legyenek. Ezért, ha csak a sportolók fizetnék a sportolásukhoz szükséges összeget - tulajdonképpen önfinanszírozás formájában - , akkor az fejenként több, mint 20 ezer forintjukba kerülne havonta, melyet sokan nem engedhetnének meg maguknak. Ebből kifolyólag sportoltatásukhoz szükséges közösségi költségvetési forrásból is „áldozni”. Tulajdonképpen ez a kiadás befektetés is, hiszen a sportnak értékteremtő funkciója van: hozzásegítheti társadalmunkat ahhoz, hogy testben és lélekben is egészségesebb legyen, emellett növeli az adott település vagy az ország imázsát. A társadalmi kedélyállapotra – még,ha csak rövid ideig - is hatással lehet, hiszen egy nagyobb világeseményen az egész ország egy emberként tud szurkolni, és örülni sportolóink
jó
eredményeinek.
(Sterbenz
Tamás
-
Géczi
Gábor
(2012)
–
Sportmenedzsment, 258-259. o.) Magyarországon az állam kiemelten figyeli és anyagilag hozzájárul az olimpiára készülő
sportolók
sikeres
felkészüléséhez,
az
egyes
sportági
szakszövetségek
üzemeléséhez. Az állami hozzájárulás mellett fontos kiemelni az önkormányzatok szerepét, napjainkban csaknem az összes jelentősebb város költségvetése magában foglal egy bizonyos összeget, melyet a nem látványsportok támogatására szánnak. Ahogy az állam, úgy ők is segítik az egyesületeket, az egyes létesítményeket pedig üzemeltetik. Ez a pénzbeli hozzájárulás a városi büdzsé körülbelül 0,2-08%-a. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 259. o.)
37
4.4.3 A magyar sportfinanszírozásról gyakorlati aspektusban
„Hazánkban a sportágazat részesedése 0,7-1%-a a bruttó hazai összterméknek, ellentétben az uniós országok 1,5-2,5%-os átlagával. A költségvetés kiadási főösszegében mért sportcélú kiadások pedig 0,25-0,3% között mozog.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 267. o.) Itt fontos megemlíteni, hogy az állam – egy polgári társadalomban – nem veheti kezébe a sport irányítását, tehát a különböző sportegyesületeknek
és
sportszövetségeknek
függetlennek
kell
lenniük,
a
megélhetésükhöz szükséges összeget nagyrészt nekik kell kitermelniük. Az állam csak segítő jobbot nyújthat nekik abban, hogy kiadásaikat fedezni tudják. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 267. o.) „Az állam a sportszféra finanszírozását a mindenkor hatályos költségvetési törvény, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok, és a sportcélú támogatási rendelet alapján végzi.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 268. o.) Hazánkban javarészt ún. bázisalapú finanszírozási rendszer van érvényben, ami azt jelenti, hogy az aktuális évi költségtervezet mindig az államkassza lehetőségeihez mérten van megszabva. Különleges időszaknak számít az olimpiára való felkészülés, mely pluszkiadásokat jelent a sportra szánt költségvetés számára. Számolni kell továbbá az utazás, a játékokon való részvétel, és a sportolók honorálásának extra kiadásaival is. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 268. o.) Ha megvizsgáljuk a sportráfordítások arányát – és ebbe nem vesszük bele a háztartásokat - akkor Magyarországon az „50-30-20” modellt nevezhetjük sztenderdnek. A három legfontosabb közreműködő, nevezetesen a vállalati, az állami és az önkormányzati szféra alkotja ezt a modellt. E felépítés megmutatja, hogy az önkormányzatok támogatják leginkább, mintegy 50%-ban a hazai sportot, ezután következik az állam a maga több mint egyharmadnyi hozzájárulásával, a maradék 20%-ot pedig az egyes vállalkozások biztosítják. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 268. o.)
38
Magyarország
Finnország Önkormányzat (%) Vállalatok (%)
Állam (%)
Anglia
Franciaország
0
10
20
30
40
50
60
70
Forrás: saját szerkesztés, (Dénes, Keserű, 2007) (in: Sterbenz-Géczi, 2010: 268)
2. ábra: Háztartások nélküli sportráfordítások megoszlása
A fentebb lévő ábráról leolvasható, hogy Franciaországban még jelentősebb az önkormányzatok támogató szerepe, hiszen itt tradicionálisan jelentős szerepe van a regionális közigazgatásnak. Angliában pedig feltűnően nagy a vállalatok hozzájárulásának megoszlása, köszönhetően az angol első osztályú futball-ligának, azaz a Premier Leaguenek, mely üzleti szempontból rendkívül gyümölcsöző: Az itteni csapatok eredményes és szép futballt játszanak, ennek is köszönhetően a bajnokság óriási népszerűségnek örvend az egész világon és keresett a tévétársaságok körében is. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 268. o.)
4.4.4 Struktúra és folyamat a magyar sportfinanszírozás területén
Míg a múltban háromcsatornás rendszer volt érvényben az állam által nyújtott finanszírozás terén, napjainkban már „ A hatályos törvény a sportpénzek elosztásáról a MOB-nak teljes körű döntési jogosítványt ad, még olyan pénzekről is, melyek nem közvetlenül az élsporthoz vagy az olimpiai sportokhoz kapcsolódnak, így lehetővé válik az egycsatornás finanszírozási rendszer kialakítása.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) 39
– Sportmenedzsment, 267. o.) Ily módon a minisztérium a MOB rendelkezésére bocsátja azt az összeget, melyet sportra választott külön az állami büdzséből. Ebben a szerkezetben már nincsenek jelen azok a bizottságok, melyek mindez idáig döntöttek a hozzájárulások szétosztásáról. (Ilyen volt például a Nemzeti Sportszövetség) Helyettük a MOB berkein belül létrehozott szervezeti egységek végzik ezt a feladatot. Ezen kívül az ügyben is a MOB keretein belül határoznak, hogy melyek azok a sportolók illetve edzők, akik ösztöndíjban részesülnek. A sportfinanszírozás eredményessége két tényezőn alapul: egyrészt célba kell vennie azoknak a forrásoknak az emelését, melyek a sporthoz kapcsolódnak és abba belekerülnek, emellett döntő jelentőségű, hogy ezek a források hasznosítása hatásosabb legyen. Ehhez áttekinthetően és megfontoltan kell a sportszektor részére elérhetővé tenni ezeket az anyagi hozzájárulásokat. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 270. o.)
4.4.5 Társaságiadó-kedvezmény
„A magyar parlament által 2011 júniusában került elfogadásra a 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról. Kulcsfontosságú része „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló” 1996. évi LXXXI. törvény módosítása, mely lehetővé teszi öt látványcsapatsportág (labdarúgás,kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatása a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-áig.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 271. o.) Ez a TAO-kedvezmény egyértelműen a legnépszerűbb csapatsportágak finanszírozását segíti elő. Míg egészen idáig a hazai cégek jelentős része nem gondolta úgy, hogy az itthoni sport hatékony eszköze lehet a kommunikációnak, ezzel a törvénymódosítással azonban ez a vélemény jelentősen megváltozott. Hiszen már úgy is nyújthatnak anyagi segítséget az egyes sportkluboknak, egyesületeknek és sportszövetségeknek, hogy azt nem a profitjukból kell állniuk, hanem a társasági adójukból, adókedvezmény formájában. Ez elősegítheti, hogy a sportba minél több pénz folyjon. Ez a támogatási forma indirekt módon az államtól származik, hiszen a támogatásra szánt összegek az államkincstárban jelennek meg hiányként. A cégek igazgatói egyénileg dönthetnek arról, hogy mi az, amit szeretnétek támogatni, és ebben az esetben a személyes kontaktusnak sokszor nagyobb szerepe van választásukban, mint a marketinges felfogásnak. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 271. o.) 40
4.5 Szponzoráció a sportban
„A szponzoráció a patronálás modern megjelenési formája. De ezek a patrónusok nem mindig viselkednek önzetlen filantrópként, mert a szponzoráció a szigorúan üzleti stratégia szerint működő vállalatok esetében befektetés. Eredménye, haszna egyszerre szolgálja a vállalat marketing-, reklám- és PR-céljait.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 273. o.) A szponzoráció nem összekeverendő a jótékonykodással, továbbá azzal a marketinggel sem, mely valamilyen nemes ügyhöz fűződik. Ezt a fajta marketinget felhasználva a vállalat a termék eladásából származó bevétel egy bizonyos hányadát egy konkrét cél megvalósítására ajánlja fel egy karitatív szervezetnek, vagy ezzel a pénzzel ájárul hozzá hátrányos helyzetű és/vagy beteg ember(ek) megsegítéséhez. Az adományozással ellentétben ennek több köze van a reklámhoz, mint az önzetlen segítéshez. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 273. o.) A szponzoráció lényege, hogy üzleti alapon működik, és két fél együttműködése szükséges hozzá. Ezek közül az egyik (szponzor) pénzügyi javakat ad (szolgáltatás, pénz stb.) , a másik (szponzorált) pedig - aki lehet egy vállalat, egy intézmény, egy esemény vagy egy személy is - ezért cserébe valamilyen jogosultságot, kooperációt, társulási lehetőséget (association) biztosít. Utóbbiak birtokában a szponzor gazdasági fölényre tehet szert, és természetesen akkor működőképes ez az együttműködés, ha a szponzorált fél is profitál belőle. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 274. o.) A szponzoráció lehetőséget teremthet arra, hogy a fogyasztó azonosulni tudjon érzelmileg az adott cég márkájával, és manapság az egész világon tapasztalható, hogy a marketingtevékenységek szerves részét képezi az erre való törekvés. Ennek ellenére Magyarországon a szponzoráció súlya a támogatásban alacsonyabb, mint nyugaton. Ez egyrészt annak „köszönhető”, hogy kevés számú itthoni vállalkozás rendelkezik jelentős tőkével. Másrészt, a multinacionális vállalatok inkább körzeti – vagy európai alapon végzik szponzoráló tevékenységüket, nem pedig adott nemzetek sportját célozzák ezzel. Mindezek mellett leszögezném, hogy a szponzoráció eredményességét nem lehet pontosan tükröző mutatókkal lemérni, mint ahogyan például az a reklám esetén működhet. Továbbá megállapítható, hogy a szponzorációs költségek sokkal lassabban térülnek meg, mint a
41
reklámozásba fektetett idő és pénz. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 274. o.) A szponzoráció a gazdasági hasznosságán túl a társadalmi értékteremtés folyamatában is szerepet játszhat: elősegítheti a közösségi -, műveltségi -, és sportértékek növekedését. Célszerű, ha egy vállalkozás ezt a megközelítést beépíti alapelvei közé, hiszen ez a fajta értékteremtés a márka értékét is emeli, ami pedig pozitív hatást gyakorol a vállalat gazdasági életére. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a fogyasztó képzetei, melyeket a szponzorálthoz köt, „átragadhatnak” a szponzorra is, pozitívabb képet kialakítva a márka iránt. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 275. o.) 4.5.1 A vállalatokról, mint a sport szponzoráció letéteményeseiről
A szponzorvállalatok három fajtáját különböztetjük meg. Az első csoportba azok a cégek tartoznak, akik invesztálás formájában tekintenek a szponzorációra: A gazdaság folyamatait, történéseit vizsgálva ítélik meg, érdemes e valakit vagy valamit szponzorálniuk. Nagyon fontos nekik, hogy a nézők abba a célcsoportba tartozzanak, melyet el szeretnének érni. A következő csoport azoké a vállalkozásoké, akik saját erkölcsi meggyőződés alapján, egyfajta kötelességtudat eredményeképp végeznek támogatást. Itt kevesebb az elvárás a szponzorált felé. A harmadik pedig az ún. haszonleső szponzorok csoportja, akiknek célja, hogy a szponzorációval olyan szolgáltatásokat is igénybe vehessenek, melyek pénzért nem kaphatók meg. Ilyenek lehetnek pl. a különleges események és rendezvények, a VIP-tikettek, és a különféle díjkiosztók. (Sterbenz Tamás Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 280. o.)
4.5.2 A sport kapcsolata a szponzorációval
A sport gazdasági forrását legfőképpen a reklámozás és a szponzorálás biztosítja. Utóbbi a világ sportjában az 1970-es évektől vált bevett szokássá. „A sportszponzoráció a szponzorálási tevékenység egyik válfaja. Területét tekintve ismeretes az egyéni szponzorálás,
az
egyesületi
szponzorálás,
a
sportszövetségi
szponzorálás,
és
természetesen a sport közjogi szervezetei is köthetnek szponzorálási szerződéseket.” (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 280. o.) Utóbbiak 42
rendszerint nagyobb intervallumra szóló megállapodások, ellentétben az egyes sportrendezvények alkalmi kontraktusaival. A televízió nézés elterjedésével vált kifizetődővé az, hogy a különböző vállalkozások a sportot használják fel, mint marketingkommunikációs
eszközt.
Emellett,
bizonyos
produktumok
közvetlen
reklámozásának megtiltása is közrejátszott a szponzorálás egyre népszerűbbé válásában. Példaként említhetőek a különféle szeszes italok vagy a cigaretta. Az utóbbi évtizedek trendje egyértelműen az, hogy azok a sportágak keltik fel a legjobban a szponzorok érdeklődését, melyeket a média a leggyakrabban sugároz, és a legtöbben kísérnek figyelemmel. A vállalkozások az elkövetkezendő időszakban már nem lesznek elégedettek akkor, ha a cégnév, vagy az embléma rajta lesz az adott sportember vagy klubcsapat mezén vagy egyéb sportruházatán, hanem az eredményességet is elvárják majd. Hiszen a szponzoráció általi céljuk a brand építése, ehhez viszont az embereknek pozitívan kell gondolkodniuk a szponzoráltról. A másik félnél is ugyanez a folyamat játszódik le: ahhoz, hogy a hazai sport eredményes legyen, kellenek a nagyméretű cégek segítő ténykedése is. Szükség van a szponzori finanszírozásra például egy csapat jó teljesítményéhez a kupában, vagy épp egy itthon lebonyolításra kerülő sportági világ-vagy európa-bajnokság lebonyolításához. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 281. o.)
4.5.3 Ambush marketing, avagy lesipuskás szponzorok
„A nagy sportesemények hivatalos szponzorai mellett akadnak olyan vállalatok, amelyek úgynevezett ambushmarketing-stratégiát folytatnak. Ezek a „lesipuskázó” cégek, látva a hatalmas üzleti potenciált, a jogdíjak megfizetése nélkül próbálják kiaknázni a felmerülő kereskedelmi előnyöket.” (Sterbenz Tamás, Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 282. o.) A kommunikáció ezen formája akkor kezdett el tért hódítani, amikor
elkezdtek
emelkedni
a
szponzorációs
jogdíjak,
és
az
aktiválásukra
pluszköltségként rakódó kiadások. Utóbbiakra azért van szükség, hogy a szponzorációs tevékenység hatékonysága a szponzor igényeinek megfelelően alakuljon. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 282. o.) Az első meghatározóbb, ilyen típusú kampányt a Nike hajtotta végre az 1996-ban, az Atlantában rendezett olimpián. Márkajelzéssel ellátott buszokkal vitte ki a nézőközönséget a versenyek színhelyeire, az önkénteseknek pedig - akik a stadionban ténykedtek – olyan baseballsapkákat osztott szét, melyeken a Nike emblémája virított. 43
Ezáltal közvetlenül sikerült elérnie az olimpia nézőit úgy, hogy egy vasat sem fizetett a szponzorációs jogokért. Ugyancsak említésre méltó az 1998-ban, Franciaországban megrendezésre került futball-világbajnokság Nike-val kapcsolatos történése: a vállalat a brazil nemzeti csapat támogatása révén létrehozott egy labdarúgással kapcsolatos parkot, melyre csak úgy özönlöttek a drukkerek. Miután véget ért a VB, egy eredményességi vizsgálaton ez a brand jóval magasabb ismertséget tudhatott magáénak, mint az Adidas, aki az esemény hivatalos szponzora volt. 2006-ban, Németországban már egy furcsa eset is történt a nyári labdarúgó-világbajnokságon. Történt, hogy a holland nézők – csapatuk mérkőzésére - úgy szerettek volna bemenni a stadionba, hogy pólójukon egy holland sörmárka logója szerepelt. A FIFA viszont csak azután engedte be őket, miután felsőruházatuktól megszabadultak, mivel a rendezvény hivatalos támogatója a Budweiser német sörgyártó volt. A 2010-ben, Vancouverben megrendezett téli olimpiai játékokon - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által - leszedésre került egy amerikai hokikapus sisakjának, és az ugyancsak jenki bobválogatott bobjának felirata, mivel az ezeken található szövegek olyan márkák felé keltettek asszociációt az emberekben, melyek nem támogatták az eseményt. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 283. o.) Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek figyelemmel kísérjék az egyes vállalatok marketingkampányait, és észrevegyék, ha ezek ambush marketingre irányulnak. Ezen felül teremtsenek alkalmat a büntetésre, hogy illetéktelenek ne ronthassák az eseményekkel leszerződött szponzorok esélyeit. (Sterbenz Tamás - Géczi Gábor (2012) – Sportmenedzsment, 284. o.)
44
5. PRIMER KUTATÁSOM ELEMZÉSE, ÖSSZEGZETT MEGÁLLAPÍTÁSAI 5.1 A kvalitatív mélyinterjúk elemzésének összegzése Dolgozatom elkészítéséhez primer kutatásként először kvalitatív mélyinterjús kutatást készítettem 5 interjúalannyal: három volt élsportolóval, akik a hazai futóélet néhai kiemelkedő alakjai voltak, emellett egy tehetséges fiatal felnőtt férfival, aki jelenleg is aktív sportolói karrierjét tölti hosszútávfutásban, az ötödik személy pedig a Nike termékés technológiai tréningekért és a Nike+ Run Club koordinálásáért felelős női munkatársa. Kutatásom segítségével szerettem volna megvizsgálni a futás pszichológiai és egészségügyi hátterét, összekötve a jelenkor gazdasági- és menedzsment szempontjaival. Primer kutatásmódszertanom kvalitatív és kvantitatív megvalósításakor is az alábbi kérdést kívántam körbejárni, igazolva, hogy valóban helytáll a megállapítás, miszerint: a sportolás és a futás pszichikai és fizikai előnyökkel jár, emellett pedig nélkülözhetetlen eszköz az egészséges életmód fenntartásához és egy boldogabb, sikeresebb élet eléréséhez. A mélyinterjúk készítése személyes illetve online, azaz „számítógép közvetítette” interjú lehet. Majoros Pál véleménye szerint többnyire a kvantitatív interjúk körébe tartozik az irányított interjú, melynek „keretében a kérdező igyekszik minél őszintébb és kimerítőbb válaszokat kapni. A kérdezőnek csupán a legszükségesebb információk közlésére és a kérdések feltevésére szabad korlátoznia a tevékenységét… Arra kell törekednie, hogy minden kérdésre választ kapjon, és minden vizsgálati személytől ugyanazt és ugyanolyan módon kell megkérdeznie… Mindemellett a vizsgálati személlyel együttérző, szimpatikus, válaszra ösztönző (de nem választ sugalmazó) magatartást kell tanusítania. (Dr. Majoros Pál (2004) - A kutatásmódszertan alapjai, 124. o.) Én mindazonáltal kvalitatív mélyinterjúkat alkalmaztam, tekintettel arra, hogy fel kívántam tárni a hipotézisek felállításához nélkülözhetetlen megállapításaimat, valamint azonosítani kívántam a felmerülő kutatási problémaköröket. Előre nem tervezett módon, kötetlen beszélgetés, válaszadás jelleggel biztosítottam szubjektív adatgyűjtésre alkalmas módon a felmerülő kutatási kérdéseimet. Továbbá alkalmazott kvalitatív kutatási módszerem azt is lehetővé tette, hogy primer kutatásom záró szakaszában az eredmények ellenőrzésekor támaszkodhassam a már leszögezett megállapításaimra. A mélyinterjúk 2016. április hónapban zajlottak le.
45
Összegezve tehát, kvalitatív kutatásom segítségével szerettem volna megvizsgálni a futás pszichológiai hátterét, összekötve gazdasági és menedzsment vonatkozásokkal. 5.1.1 Monspart Sarolta, világ- és európa-bajnok tájfutónő mélyinterjújának elemző bemutatása
Első interjúalanyom Monspart Sarolta egykori világ- és európa-bajnok tájfutónő volt, aki a 1960-70-es években számos nemzetközi sikert ért el ebben a sportágban. Tájfutásban 14-szeres, sífutásban pedig hatszoros magyar bajnok. Később edzőként tevékenykedett, és a MOB alelnöke is volt. Manapság is láthatjuk őt különféle televíziós magazinműsorokban, illetve számos újságban olvashatunk tőle írásokat. Kíváncsi voltam, hogy ő, aki több mint fél évszázada tevékeny részese a hazai futóéletnek, hogyan vélekedik magáról a futásról, a hazai viszonyokról, milyennek látja élsportolói pályafutását.
5.1.1.1 Gyermekkor, versenysportolói időszak
Válaszadóm gyermekkorát szegénység jellemezte, 3 fiútestvérrel nőtt fel. Több sportágat is kipróbált, majd 16 éves korában -1960-ban - kezdte a tájfutást (melyet akkoriban még nagyon kevesen ismertek), heti egy edzéssel. Kíváncsi voltam arra, jelentett-e motivációt szülei esetleges sportmúltja, és megkapta-e tőlük az élsportoláshoz szükséges anyagi és lelki támogatást. Erre Sarolta elmondta, hogy családjában korábban nem volt tájfutó, sem futó, édesanyja a II. világháború előtt versenyszerűen teniszezett. A sportban nem akadályozták, de náluk a tanulás volt mindig az első. Mindent ők fizettek neki, amit kellett: sporthoz és egyetemi tanuláshoz egyaránt. Miután leérettségizett, az ELTE Társadalomtudományi Karán matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Eleinte,
1960-69-ig
a
Budapesti
Pedagógus
Sportegyesületben
kezdett
versenyezni, majd ezután Spartacusban folytatta a futást. A tájfutás egyből megtetszett neki, „mert szellemi és fizikai kihívás volt együttesen! Valamint a kissé túlsúlyosaknak is megfelelő sportág, hiszen a súlyosabb versenyző jól megfontolja merre és mennyit menjen, míg a jól futó gyakrabban hibázik, kapkod, rohan, s majdhogy azonos idő alatt érnek a célba mindketten… Érdekelt a változatos, sosem unalmas, nem azonos versenypálya, az utazási lehetőség eleinte országon belül, majd külföldre is. Nagyon hamar megszerettem, 46
hamar jó eredményeim is voltak, így nem csoda.” Arra a kérdésre, hogy mit jelentett számára a futás, azt válaszolta, hogy a szabadságot, a lehetőséget, és még nagyon sok mindent jelentett neki. Élsportolóként úgy vélekedett: „A futás minden, de nincs minden futás nélkül!” Pszichológiai vizekre evezve érdekelt, versenysportolóként hogy kezelte a versenyek előtti stresszt. Megtudtam, hogy – miután az 1960-as évek második felétől egyre jobb futó lett – egyre kevésbé volt ideges egy-egy versenyt megelőzően, hiszen ahogy mondta, egy kisebb hiba is belefért, hogy gyorsabban beérjen a célba. Az idő múlásával tehát már nem izgult sem a hazai, sem pedig a nemzetközi versenyeken. A kétévente rendezett világbajnokságok voltak számára a tétversenyek, és ezeken mindig nyugtalan volt. A stressz vissza is vetette teljesítményét: hiába futott jól, elméletben és tájékozódásban hibázott, így soha nem szerepelt olyan jól ezeken a versenyeken, mint ahogy szerette volna. Ezek a kudarcok megviselték, hiszen: „oly sokat áldoztam, edzettem, időt szakítottam a sikerért, hogy nehezen éltem meg a be nem teljesülését.” Elmondása szerint a tájfutóknak akkoriban sem jutott sok minden: nem volt se gyúrójuk, se sportpszichológusuk, és a válogatott keret edzői is önkéntes, társadalmi munkában dolgoztak. Nagyon jó edzői voltak, nem kellett motiválniuk, szerintük leggyakrabban ő volt saját maga legnagyobb ellenfele a világbajnokságokon. Érdekesség, hogy az ő volt az első nő, aki teljesítette a klasszikus maratoni távot: 1972-ben, miután Csehszlovákiában világbajnokságot nyert, meghívták egy nemzetközi terepfutó versenyre, ahol „csak” második helyen ért célba. Ezért, magát büntetve elindult a csak férfiaknak kiírt csepeli maratonon, melyet 3 órán belül teljesített. Miután télen nem volt tájfutó verseny, és hiányzott neki a versenyzés, a kihívás, a sportos közösség, kipróbálta a sífutást, melyben ugyancsak hamar eredményes lett. Ahogy elmondta, akkor volt igazán sikeres, amikor vizes, nehezen csúszó volt a pálya. Néha jégpálya és nagy fagyok idején, amikor a sítudás is szükséges volt, nem ő nyert. Hatszoros sífutó magyar bajnoknak mondhatja magát, és egy olaszországi, nemzetközi versenyen is sikerült dobogós, második helyezést elérnie, illetve, 1975-ben –az azóta is a legjobb magyar helyezésnek számító – 11. helyen ért célba az első tájékozódási sífutás VB-n, Finnországban.
47
5.1.1.2 Az élsportolói karrier utáni tevékenységei
Egy sajnálatos kullancsfertőzés következtében fel kellett hagynia az élsporttal. Kellett idő, mire sikerült feldolgoznia ezt, majd így lett szakedző, válogatott szövetségi kapitány, majd mesteredző, s végül a szabadidőben sportoló amatőrök edzője, edzésterv írója több ezer futónak főként a Budapest Sportiroda levelezőrendszerén keresztül. Mondhatni úgy is, hogy a hazai szabadidősport és népegészségügy fellendítésére tette fel az életét. Éppen ezért érdeklődtem a felől, mégis hogyan sikerült a „nem sportos”, lusta és esetleg elhízott embereket motiválnia a futásra. A találkozás során kiemelte a humort, mint eszközt, melynek segítségével megtalálja a közös hangot az emberekkel. Emellett mindig volt tekintélye: látják rajta, hogy nem kezdő, sok mindent megélt és rendkívül eredményes volt a tájfutás területén, melyek hitelessé teszik a sportolni vágyók és kezdő sportolók körében.
5.1.1.3 A tájfutás menedzsmentbeli és gazdasági sajátosságai
Ezután rátértem a tájfutás gazdasági és menedzsment szempontjaira. Az anyagi támogatottságot illetően elmondta, hogy „a tájfutás nem olimpiai sport, így régen sem, most sem támogatott, a versenyzői nem érdekesek, nem használják médiaszemélyeknek. Oláh Katalin kétszeres világbajnok, s alig ismert. Viszont régen a sportklub tagjai olcsón utaztak országon belül vonaton, s a kicsi nevezési díjat is befizette a klub.” Majd hozzátette: nem ért el olyan eredményt a futással, melyet valós anyagi megbecsüléssel honoráltak. Véleménye szerint fontos a megfelelő, jó minőségű futócipő, ő a hatvanas években Tisza cipőben, majd később csehszlovák Botas márka cipőjében futott, Skandináviából és Svájcból pedig szögest kapott terepre. Szerettem volna tudni az edzésmódszereiről, itt, mint a legérdekesebbet emelte ki, hogy mindig körülbelül 3 évente váltott edzőt, ezt pedig azzal indokolta, hogy mindenben újat akart: edzésmódszerben, edzéshelyszínben, az edzőtársak személyében, az edző személyében, tudásában, stílusában, motiváltságában. Rengeteget tanulva mestereitől - a Testnevelési Egyetemen elvégzett sportvezető és szakedző szakos diploma megszerzése után – mert válogatott szövetségi kapitány, edző lenni. Jelenleg a Margitszigeti Atlétikai Club amatőr futóklubjának elnöke, és az Idősek Tanácsának tagja. Alelnöke volt a Magyar Olimpiai
48
Bizottságnak, mely tisztségről 2013-ban mondott le. 2012 decembere óta nyugdíjas. Jelenleg nem fut, kivár.
5.1.1.4 A mozgás és a futás előnyei
A testmozgást és a futást azért tartja fontosnak a fiatalok, de az idősebbek életében is, mert amellett, hogy a szervezetre jótékony hatással van, további értékeket hordoz, például kreativitást ad, növeli az alkalmazkodóképességet. Véleménye szerint a mai stresszes világban kiváltképp lényeges az, hogy az ember kieressze a gőzt magából, és erre ideális a futás, a mozgás. Felhozta példaként azt is, hogy amikor amatőr női futókat edzett a Margitszigeten, többen közülük a futópályán „akadtak össze” olyan férfiakkal, akikkel később randevúztak is. Emellett, a közösséghez való tartozást is előnyként emelte ki mind a szabadidősport, mind pedig a versenysport esetében.
5.1.2 Bérces Edit világ- és európa-bajnok ultrafutó mélyinterjújának elemző bemutatása Második interjúalanyom Bérces Edit egykori világ- és európa-bajnok ultrafutó volt, aki a 2000-es években számos nemzetközi sikert ért el ebben a sportágban. Kíváncsi voltam az ő esetében is, hogy ő - mint a hazai ultrafutás kiemelkedő alakja - hogyan vélekedik magáról a futásról, a hazai viszonyokról és milyennek látja élsportolói pályafutását.
5.1.2.1 Gyermekkor, versenysportolói időszak
Edit gyerekként a ZTE úszószakosztályában kezdett sportolni. Majd jött a triatlon: Az 1980-as évek második felében, 1987 körül mesélt neki barátnője, Sallai Alexandra erről a sportágról, mely hamar felkeltette érdeklődését, aztán pedig ki is próbálta. „Nagyon tetszett, és vagánynak tűnt, hogy vízben elkezdjük, majd vizesen bringára pattanunk, majd a bicikli kötelékétől megszabadulva, szárnyalva futunk.” A kerékpározás volt a gyengéje, nem is vitte túlzásba az erre szánt edzésmennyiséget. A versenyeken az úszást általában a mezőny közepén fejezte be, majd a kerékpározásnál rendre visszaesett. 49
Jött viszont a futás, ahol lemaradását mindig csökkenteni tudta, sokszor teljesen ledolgozva azt. Elmondása szerint lélektanilag előnyösebb volt, hogy az utolsó szakaszon tudott „visszajönni”. Majd hozzátette: többen azzal viccelődtek, hogy a biciklis szakaszt is fussa inkább le, hiszen úgy is sokkal jobban megy neki a futás, mint a kerékpározás. Ezután pedig jött a futás. Ultrafutásban 1997-ben aratta első nagyobb sikerét, ekkor nyerte meg a Bécs-Budapest szupermaratont. Állóképessége a triatlonozásból származott. Filozófiája szerint futni nem elkezdünk, hanem életünk része. „Már a mozgásfejlődés korai szakaszában részünk, hiszen a totyogó gyermek előbb fut, mint jár. Sajnos leállunk azzal, hogy olyan komolytalansággal fussunk, mint a kisgyerekek.” Az ő álláspontja szerint inkább visszatalálunk a futáshoz. Ezután kérdeztem a szülői mintáról a futást illetően, melynek kapcsán elmondta, hogy a szülei példák voltak szorgalom és becsület terén. Igaz, nem a sportban, de ő a sportban kamatoztatta ezeket az értékeket. Igaz, hogy édesanyja városi asztaliteniszbajnok volt 1956-ban, de nem a szüleitől kapta a mintát, az ösztönzést. Azt vallja, hogy a táv választotta őt. Arra a kérdésre, hogy komoly versenyei előtt mennyire volt ideges, és hogyan kezelte az ilyenkor jelentkező stresszt, azt válaszolta, hogy a verseny előtti éjszakán felgyorsult az ember anyagcseréje. A versenyek alatt pedig ott kell lenni fejben, helyzeteket kell kezelni, sokszor hideg fejjel, mindehhez lélekjelenlét szükségeltetik. Az interjúra készülve, előzetesen olyan információk birtokába jutottam, hogy interjúalanyom Beethovent hallgat futásai közben, melyre reflektálva azt felelte, hogy Beethovent nagyon kedveli, de a (külső) zenével való futásnak kifejezetten ellenzője. Esetleg a memóriájában viszi magával a zenéjét és filozófiáját, de nem a lejátszón. Véleménye szerint az önmegfigyelés mértéke gyengül, ha az ember zenét hallgat. Rákérdeztem arra is, hogyan motiválta magát egy-egy verseny előtt, erre a következőket mondta el: magát a versenyt tekintette motivációnak, pontosabban lehetőségnek, hogy a tőle telhető legjobbat adja ki magából,
és
így az
adott
versenyen a
lehető
legjobb
eredményt
érje el.
Gondolkodásmódjában nem volt jelen a befejezetlenség, az, hogy esetleg feladja. Fel sem merült benne ez a lehetőség. Filozófiája szerint „a térdem nem fáj, csak úgy csinál.” Ezután arról kezdett mesélni, hogy hogyan alakította ki egyéni edzésmódszerét. Volt egy békéscsabai edző – Tóth Sándor, a Békéscsabai Atlétikai Centrum trénere – aki tanítványává fogadta. Igaz, hogy távol voltak egymástól, de amit tudott, megtanult tőle. „Jó volt azt látni, hogy egy szakember „fantáziát lát” az emberben. Egyébként miért levelezne egy békéscsabai edző egy zalaegerszegi futóval?” Emellett sokat tanult a nemzetközi mezőnytől, akik a világ legnagyobb futói voltak. Külön említést tett Arthur 50
Lydiardról - aki a hosszútávfutás egyik kiemelkedő edzője - akitől ugyancsak sok hasznos információt sajátított el. Edit edzésmódszereinél kiemelte a rendszerességet, a fokozatosságot és a változatosságot. Mindig sztenderd pályákon edzett, 15-25 km-es körökön, melyek szerinte már önmagukban változatosak. Edzésein intervallum-futásokat is alkalmazott, melyben váltakozik a gyorsabb és lassabb tempójú futás. Néhányszor edzőtáborozott, volt Arizonában magaslaton, illetve a romániai hegyekben körülbelül 2500 méter magasan is, ahová gyakran mennek a magyar atléták. Véleménye szerint jó hatású a magaslati edzés, de legalább három hét szükségeltetik a maximális eredmény eléréséhez, viszont ő csak tíz napot, máskor két hetet tudott hegyen lenni. Ezt követően olyan kérdéseket tettem fel, melyeket Bérces Edit honlapjáról merített információk ihlettek. 2000-ben volt egy remek sorozata: áprilisban Európabajnoki, szeptemberben pedig világbajnoki címet szerzett száz kilométeres futásban, megnyerte a Bécs-Budapest Szupermaratont, és emellett még másik tíz versenyt is. Érdekelt, hogy a jó forma és a győzelmek mellett mi adta a motivációt arra, hogy ilyen sok versenyen elinduljon. Erre azt felelte, hogy úgy gondolta, amikor már egyszer megvan egy forma, könnyebb azt egyik versenyről a másikra átmenteni, mint az egész építkezést újrakezdeni. Másrészt pedig eleget kellett tennie meghívásoknak is, hiszen a legtöbb verseny a meghívottak, a vendéglátók és a rendezők évenkénti rendszeres találkozójává vált. Az igazán aktív versenysporttól 2006-ban vonult vissza, amikor PhD értekezését védte. Más lett a prioritás: édesapja beteg lett, őt ápolta, testvéreinek gyermekei születtek, így inkább őket vitte el sétálni, velük foglalkozott többet. A 2006-os EB-n még dobogós helyezést ért el, illetve 2011-ben megnyert egy 24 órás versenyt, de teljesítménye már visszahúzódóban volt. Jelenleg műkedvelőknek szóló kajak, aquatlon, triatlon és úszóversenyeken indul.
5.1.2.2 Az ultrafutás gazdasági és menedzsment szempontjai
Ezután rátértem az ultrafutásra gazdasági – és menedzsment szempontból. Elmondta, hogy az utóbbi 10 évben fellendült a futás népszerűsége, ezáltal az ultrafutás is keresettebb lett. Mennyiségi fejlődésről tehát beszélhetünk, minőségiről azonban nem. Arra vonatkozóan, hogy volt-e szponzora, és, hogy milyen támogatásokban részesült versenyzőként, azt a választ kaptam, hogy volt egy zalaegerszegi vállalat, a Zalaszám, aki szponzorálta, de ő inkább mecénásnak mondaná a vállalkozást. Ez arra volt elég, hogy a 51
tanárként nem kellett magánórákat tartania. Amikor vendégszereplésekre hívták, nem voltak akkora költségei, mint egy igazi amatőrnek, hiszen meghívottként nem kellett se nevezési díjat, se repülőjegyet fizetnie. Tehát, magával a futóteljesítményével szponzorálta versenyzéseit. Mint mondja, alkalmanként ért el olyan eredményt a futással, melyet valós anyagi megbecsüléssel is honoráltak. Mint ahogy korábban Saroltától, tőle is megkérdeztem, mi a véleménye a futócipő fontosságáról. Úgy vélekedett, hogy: „az a jó cipő, amelyben otthon érzi magát a láb, nem esküszöm egy márkára sem.” Volt olyan időszak az életében, amikor a megfelelő cipő hiánya korlátozta sportolását. Mivel a női cipőméretekből nem mindig lehetett a rendeléshez szükséges minimum mennyiséget eladni, a kereskedők inkább a férfi méretekkel foglalkoztak. Így sokszor külföldről kellett beszerezni a női cipőket. Mivel ügyét nem tartotta elég fontosnak, ezért nem tartotta fontosnak, hogy a legújabb, „legcsúcsabb” cipőt vegye meg. Kissé smucig volt magához, emellett pedig elvből sem adott ki – szavaival élve - fél tanári fizetést egy futócipőre. A futóipar kapcsán elmondta, hogy olvasott egy könyvet, melynek a címe: Futásra születtünk (Born tor un). Nagyon döbbenetes, ahogyan „rámutat arra, hogy a futócipőipar tette tönkre a népesség lábát. A legújabb biometriai mérések szerint akkor, ha mezítláb futtatják az embert, sokkal szebben, gazdaságosabban és hatékonyabban fut. A sérülések éppen a cipőviselés következtében alakulnak ki. Ez is egy álláspont.” Ő maga nem hallott a Nike Running GPS alapú futóalkalmazásról, és nem is használ ilyen applikációkat, viszont versenytervezéshez nagyon hasznosnak tartja őket. A kezdőknek ellenben azt tanácsolja, hogy tegyék le a kütyüket és a zenét. Napi szinten nincs szüksége egy kezdő futónak erre. Sokszor inkább státusszimbólumnak gondolja előbbieket. Érdeklődésemre megosztotta velem, hogy akkor, amikor versenyszerűen sportolt, körülbelül heti 20 órát futott és 3 órát úszott, manapság pedig hetente 6 órát tölt futással, úszással, gyaloglással, kajakozással, esetleg kerékpározással.
5.1.2.3 Futás és életmód
Az életmóddal kapcsolatos kérdések felé kanyarodva, először sportolásának jelenlegi céljairól kezdtünk el beszélgetni. Edit a friss levegőért, esztétikai élményért és a mozgás öröméért sportol. A fiatalabb és az idősebb generációnak is ajánlja a testmozgást, méghozzá azért, mert „kikapcsol, látókört bővít, segíti az önmegismerést és mások megismerését is.” Gyenge pontjának azt tartja, hogy nem figyel különösebben az 52
egészségtudatos táplálkozásra. Egészségi állapotát viszont a korosztályáénál jobbnak tartja.
5.1.3 Tóth Tamás, hosszútávfutó, háromszoros magyar bajnok maratonista mélyinterjújának elemző bemutatása
Tamás esetében is próbáltam a mélyinterjú kérdései segítségével „kidomborítani” a futás, mint sportág hazai viszonylatát gazdasági – és menedzsment szempontból, emellett pedig pszichológiai szemmel vizsgálni egy élsportoló futásból nyert tapasztalatait.
5.1.3.1 Gyermekkor, versenysportolói időszak
Válaszadóm sport iránti kötődése és szeretete gyerekkorára vezethető vissza: apai nagymamája falun élt, akinél sok időt töltöttek akkoriban. Elmondása szerint egyfolytában kinn voltak a szabadban, télen-nyáron. Rengeteget focizott, biciklizett. Sportpályafutását 14 évesen kezdte, körülbelül 25 évesen pedig úgy döntött, az atlétika mellett teszi le a voksát. Sportmúltja a családban egyedül édesanyjának – mint tornász – volt. „Így szüleim eleinte kételkedve fogadták, ahogy teljes mellszélességgel belevetettem magam a sportba, legfőképp édesapám. Aztán persze büszkén újságolta sportsikereimet.” Anyagilag amennyire
tudták,
segítették
sportkarrierjének
kibontakozását.
Tamás
először
duatlonozott, ezért rákérdeztem, hogy miért tette le aztán mégis a futás mellett a voksát. Elmondta, hogy első duatlonos éveiben már atlétákkal edzett, néhány versenyre el is ment velük. Tetszett neki ezek légköre, a szervezők hozzáállása. Majd azzal folytatta, hogy míg a duatlon teljesen önköltséges volt, addig a futásnál a szervezők részben vagy egészében állták a versenyt. Az „i”-re a pontot mégis a szövetség hozzáállása tette fel: hiába hozta a hazai és nemzetközi kiváló eredményeket, mégsem kapta meg azt, amit a „csókosok.” „A Micro Sc-ben kezdtem atléta pályafutásomat. Volt egy év, amikor eligazoltam Miskolcra, mert jobb volt a prémium rendszerük, de egy év után visszamentem a Microba.” Sportpszichológiai vizekre evezve nála is érdekelt, mennyire volt ideges, stresszes egy-egy verseny előtt. Elmondása szerint nem egy ideges típus, így soha nem stresszelte túl versenyeit. Természetesen, ahogy közeledett a rajt időpontja, érzett egyfajta egészséges izgalmat, de ezt nem nevezné stressznek. „Tudtam, ha eldördül a rajtpisztoly, minden 53
megy a maga útján.” A hosszútávfutást azért választotta, mert sajnos elég későn kezdte az atlétikát, ezért nem volt elég gyors a rövidebb távokhoz. Háromszor nyerte meg a maratoni országos bajnokságot, így ennek kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy milyen elvárások voltak vele szemben az egyes versenyek előtt, illetve arra, hogy az első maratoni verseny megnyerése után érzett e nyomást, hogy megnyerje a következőt. Az első kérdésemre azt felelte, hogy minimális elvárás minden esetben volt, de nem akkora, hogy az rányomja a bélyegét a teljesítményére. A másodikra pedig az volt a válasza, hogy a versenyeken nem elvárásként jelentkezett nála, hogy újra nyerni kell, hanem, hogy jó lenne újra megnyerni. A továbbiakban elmondta, hogy versenyek előtt nem motiválta magát semmiféle szokással vagy rituáléval, csupán végiggondolta, hogyan fog csinálni. Edzőjével kapcsolatban az ő sportmúltja és szakmai tudása, elhivatottsága volt az, ami motiválta Tamást. Amíg versenyzett, heti 10-12 futóedzés volt az etap két résztávos – és egy tempófutással, melyek a lényegi részét képezték edzéseinek. Edzésmódszereiről annyit kell tudni még, hogy a sok kilométerre esküdött, illetve a dombfutásokra, dombrésztávokra. Alapozási időszakban nem ritkán 220 km-t futott hetente. Menedzsmentbeli és pénzügyi szempontokra rátérve azt nyilatkozta, hogy csak olyan versenyeken indult, ahol anyagilag honorálták a helyezést. „Azt hozzá kell tenni, hogy 80%-ban ez külföldön működik, itthon sajna siralmas e téren a helyzet.” Klubjánál volt helyezés alapú premizálás, emellett az Adidas szponzorálta 4 évig, és volt egy egyéni szponzora is. A cipő szerinte talán a legfontosabb kelléke a futónak. Ő Adidast használt és használ a mai napig. Neki bevált, de azt is hozzátette, hogy természetesen egyénfüggő, kinek melyik márka cipője „passzol” a lábára. Érdeklődtem a futás legfontosabb hazai szervezeteiről is, mely kapcsán a Magyar Atlétikai Szövetséget emelte ki. Saját tapasztalatból sajnos sok jót nem tudott mondani róluk. „Nem mindig a sportolók érdekeit tartják szem előtt, de szerintem ez majdnem minden szövetségre elmondható, Magyarország már csak ilyen.”
5.1.3.2 Jelen
Interjúalanyom jelenleg heti 6-7 órát fut, egyszerűen csak azért, mert hiányzik neki, hiszen az élete része, illetve kedvtelésből, amennyi jól esik. Mivel az élete részévé vált a sport, arra törekedett, hogy valamilyen módon a sport közelében maradjon.
54
„Tanulmányaim is ez irányúak voltak, rekreáció az ELTE-n és egy gyógy- és sportmasszőri OKJ.” Mivel a Fehérvári Spuri Futóboltban találkoztam először Tamással, megkérdeztem, hogy került kapcsolatba a vállalattal, és mit kell tudni a cégről. Válaszul elmesélte, hogy még versenyzőként került kapcsolatba velük és véleménye szerint „az első olyan üzlet, ahol ekkora szakértelemmel segítenek a megfelelő futócipő kiválasztásában, főleg a mai technológiák mellett, mert könnyű belefutni egy rossz választásba.” A sportolás életmódbeli nézőpontjára rákanyarodva megjegyezte, azért tartja fontosnak a testmozgást, mert karbantartja a testet és a lelket. Úgy gondolja, a fiatalok számára még fontosabb lenne mozogni ebben az egyre elkényelmesedő világban. Majd egészségtudatos
táplálkozáshoz
kötődő
kérdésemre válaszolva hozzátette, hogy
versenyzőként jobban odafigyelt a táplálkozásra, szedett táplálékkiegészítőket is, most viszont, hogy már csak „edzeget”, nem tartja olyan fontosnak ezeket a dolgokat. Zárásképp az egészségügyi állapotáról faggattam, melyet tökéletesnek érez, jól érzi magát a bőrében. 5.1.4. Deli Gergely, hosszútávfutó mélyinterjújának elemző bemutatása
Gergely 28 éves, jelenleg is komolyabb szinten űzi a hosszútávfutást. Futni a gimnáziumban kezdett, itt néhány iskolai váltóversenyen vett részt, majd az egyetemi évek alatt hobbi szinten futott, teljesen amatőr jelleggel. Több sportágat is kipróbált, mint például az asztali tenisz, az evezés, a labdarúgás, és a kerékpár. A legjobban a kerékpározást szerette, és elmondása szerint, amikor megfogalmazódott benne, hogy komolyabban is szeretne sportolni, elsőként ez a sportág merült fel benne, mint elsődleges alternatíva. Viszont ezzel párhuzamosan már futott, s végül többek között a közösség és az anyagi megvalósíthatóság miatt a futás mellett kötött ki. Családjában nem volt senki, aki példaként szolgált volna előtte a futás szempontjából, de szüleitől az anyagi és lelki támogatást megkapta. Arra a kérdésemre, miszerint mit jelent neki a futás, elmondta, hogy „Ezt nagyon nehéz kifejezni. Egy önmegvalósítási forma, a szabadság érzetét adja, a tökéletességre való törekvés egy módja.” Továbbá hozzátette, hogy a futás többnyire fölpörgeti, kiszellőzteti a fejét. Jelenleg heti 10-14 alkalommal, összesen 110-230 km-t fut. Céljai
55
között szerepel 5 km-től a maratoni távig javítgatni egyéni csúcsait, illetve álma maratoni távon a magyar bajnoki cím. 5.1.4.1 Sportpszichológiával kapcsolatos válaszok
Sikereinek és kudarcainak megéléséről érdeklődve kifejtette, hogy úgy gondolja, a siker és a kudarc is mindig relatív, de a „sikereknél mindig elégtételt éreztem, arra gondoltam, hogy a befektetett energia és idő megtérült, nem volt hiábavaló a rengeteg edzés. A kudarcok kezelése érettebb embert kíván. . Ilyenkor el kell telnie hosszabbrövidebb időnek, hogy az ember objektíven tudja látni az okokat, illetve, hogy a kudarcként megélt teljesítményt reálisabban lássa.” Kérdeztem továbbá arról, mennyire ideges egy-egy versenye előtt, és hogyan kezeli az ilyenkor jelentkező stresszt, szorongást, melyre úgy reagált, hogy az esemény, verseny rangjától, a mezőny erősségétől és a belső állapotától nagyban függött a verseny előtti izgalma. Majd hozzátette, hogy általában jól kezeli az ekkor jelentkező stresszt, és próbálja természetes reakcióként a javára fordítani. Inkább pozitívan hat rá, úgy érzi, kifejezetten segít neki az összpontosításban. Motivációját a hosszútávfutásra az adta, hogy szeretett volna a „végére járni”, meddig is tud fejlődni ebben a sportágban. A versenyek előtti önmotiválás kapcsán válaszában arra tért ki, hogy ilyenkor mindig a kitűzött - időbeli vagy helyezésbeli - célra gondol, illetve arra, hogy mindent „beleadjon” és lehetőleg végig kontrollálni tudja mozgását és lélegzését. Edzője a célok megválasztásával, a specifikus edzésmunka megtervezésével már önmagában tudja ösztönözni őt, illetve a verseny közeledtével az elvárások és a versenytaktika megfogalmazása is serkentőleg hat rá. 2015-ben, Linzben futotta élete legjobb félmaratonját. Az előzetes elvárások kapcsán ismertette, hogy szeretett volna 70 percen belül célba érni. A verseny utáni érzéseit úgy foglalta össze, hogy igaz, hogy kitűzött célja nem sikerült, viszont megnyerte a versenyt és egyéni csúcsot is futott. E két tény sokkal több pluszt adott neki, mint amennyi csalódást okozott az, hogy nem futotta meg az elsődlegesen eltervezett időtervet.
5.1.4.2 Gazdasági és menedzsment szempontú válaszok
Gergely az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesületben kezdett sportolni: „Esztergomiként az első egyesületem a város amatőr futóegyesülete volt, amelynek ma is 56
tagja vagyok. Rengeteg barátságos embert ismertem meg itt, és rengeteg tapasztalatot szereztem, illetve az alapvető edzésmódszerekkel itt ismerkedtem meg.” Később az ELTEADSK
(Sashegyi
Gepárdok)
tagja
lett,
melyről
azt
kell
tudni,
hogy
egy
eredményorientáltabb, de ugyancsak amatőr alapokon nyugvó egyesület. Itt atletizál a mai napig. Számos edzőtársával együtt főbb céljuknak tekintik azt, hogy minél feljebb kússzanak a ranglétrán a félmaratoni – illetve a maratoni mezőnyben. Interjúalanyom továbbá igazolt atlétaként a Magyar Atlétikai Szövetség tagja. Ez a szövetség fogja össze a hazai atlétika szakágait, ezen kívül feladatköreihez tartozik egyebek mellett az országos bajnokságok lebonyolítása, a nemzetközi versenyekre való kiküldetések meghatározása, az utánpótlás-nevelés és fejlesztés. Mivel a hosszúfutás nem látványsport, így kíváncsi voltam válaszadóm esetében is arra, milyen támogatásokat kap akár klubjától, akár az államtól. Erre azt felelte, hogy államilag semmilyen támogatásban nem részesül, egyesülete néhány magáncég szponzorációja által jut támogatáshoz. 99%-ban önköltséges alapon versenyzik, az országos bajnokságok teszik ki a maradék 1%-ot, melynek nevezési költségét részben klubja állja. Egyéni szponzora nincs. Kiemelendő viszont, hogy számos alkalommal sikerült pénzdíjat érő helyen célba érnie különböző versenyeken, de itt hozzátette, hogy természetesen jelentős összegeket nem kapott. Futócipők terén kifejtette, hogy a neutrális lábtartásúak azok, melyeket használ, ugyanis a bokája egyenes helyzetben áll talajfogáskor, így nincs szüksége alátámasztott cipőkre. GPS-es órával fut, éppen emiatt nem használ telefont és ezáltal a különféle mobil-applikációkat sem, mint pl. a Nike Running. Csak az óra applikációja az, mellyel kapcsolatba kerül. Edzésmódszeréről – röviden összefoglalva – a következő leírást kaptam: „… javarészt könnyű aerob futások, gyakoriak a váltogatós, iramjátékos edzések, heti kétszer résztávos edzés egy alaklommal tempófutás vagy verseny. Évente két-két alapozó és formába hozási időszak váltja egymást.” Jelenleg a Spuri egyik futóboltjában dolgozik, tehát a civil életben is a sport és a sportolók közelében helyezkedett el. „A Spuri egy futócipőkkel és futóruházattal, valamint kiegészítőkkel foglalkozó szakkereskedés”, ahol „… minden futócipőre vágyónak szakszerűen, személyre szabottan ajánlunk cipőket, lábtartásnak megfelelően, s márkától függetlenül.” Elmesélte, hogy edzője által került kapcsolatba a céggel, aki ugyancsak náluk dolgozik. Elmondása szerint kapóra jött számára az a lehetőség, hogy egy - a komolyabb szintű sport mellé jól illeszkedő - viszonylag rugalmas munkahelye lehet,
57
ahonnan a különböző versenyekre könnyebben tud szabadságot kivenni, illetve sportruházathoz, cipőkhöz is kedvezőbben jut hozzá. 5.1.4.3 Sport és életmód
Életmód témában őt is kifaggattam, szerinte miért fontos a mozgás mind a fiatalok, mind az idősebb generáció körében is. Erre reagálva elmondta, hogy szerinte azért, mert a sport rendszerességre, kitartásra nevel, s mindemellett elengedhetetlen az egészséges élethez. Válaszadóm
a
Semmelweis
Egyetem
Egészségtudományi
Karán,
Táplálkozástudomány szakon szerzett mesterdiplomát, így érdekelt, mennyire figyel az egészségtudatos táplálkozásra. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy amennyire energiája marad, próbál ily módon táplálkozni. Táplálékkiegészítőket is szed: multivitamint, vasat, D-vitamint, porcerősítőt, emellett izotóniás italokat is rendszeresen iszik. Ha kikérik a véleményét, a futóboltban is szívesen ad táplálkozási tanácsokat az érdeklődőknek. Egészségi állapotát nagyon jónak érzi, leszámítva a néha-néha fellépő achilles-gyulladást. 5.1.5 A Nike tevékenysége futás szempontjából: Puskás Panni mélyinterjújának elemző bemutatása
A futás menedzsment és marketing szempontjainak hazai piacon való vizsgálatát a Nike márka hazai aktivitásán keresztül végeztem. Interjúalanyom Puskás Panni, akit a Nike Margitszigeti Futóklubjának edzésein ismertem meg. Rendszeresen – heti 2-3 alkalommal fut – emellett télen jógára is jár. Panni
2011-ben
kezdett
a
márkával
dolgozni.
Egy
reklámügynökség
ügyfélkapcsolati menedzsere volt, és a Nike futó-diáknagykövet programját dolgozták ki és valósították meg. 2012 óta dolgozik a Nike-nál. Jelenlegi munkája kettős: a termék- és technológiai tréningekért felel, illetve a budapesti Nike+ Run Club (a továbbiakban NRC) koordinátora. „Időbeosztásom
felemás,
az
évszakoktól
függ:
a
futóklub
heti
rendszerességgel a tavaszi-nyári-őszi időszakban üzemel, a tél pedig a tervezésé. A tréneri feladatom folyamatos elfoglaltságot jelent, havi rendszerességgel járom a Nike partnereinek boltjait, és a személyzettel átvesszük az aktuális hónap kampányát,
58
termékeit.” Sok önállóságot kap, ő osztja be idejét, a lényeg az, hogy a feladatait határidőre elvégezze. Szervezési feladata egyaránt van a futóklubhoz kapcsolódóan, illetve a terméktréningek idejét és/vagy helyét is ő szervezi meg, egyeztetve a partnerekkel. A Nike-ról érdemes tudni, hogy a futótermékeket forgalmazó iparág piacvezetője világszinten, és a márkaismertség tekintetében is első helyen áll. 5.1.5.1 A Nike+ Run Club (Nike Futóklub)
A Nike legfontosabb szakmai programhelyszíne futás terén az NRC, ami a Margitszigeti Atlétikai Centrum területén üzemel. A klubban szakképzett edzők segítik a kezdőtől a teljesen profi futókig a tagokat abban, hogy magukhoz képest a legjobbat tudják nyújtani. A futóklub szakemberei a helyes futómozgás illetve futólégzés elsajátításától kezdve a maraton idejének javításáig széles spektrumon belül tudnak tanácsadást nyújtani, gyakorlati megvalósítással együtt. A klubban sok futó egy-egy edző „növendékévé” is válik, például versenyre készülnek fel, súlyt adnak le. Panni hozzátette, hogy egy cipőteszt busszal is rendelkezik a márka, ahol szintén egy szakképzett csapat segít a futóknak a helyes futócipő- és öltözet meghatározásában. Itt végeznek lábboltozatanalízist, futóstílus meghatározást, lehet próbálni, tesztelni a cipőket, hogy biztosan az adott futó igényeinek leginkább megfelelő felszerelést tudjanak meghatározni. Ha valaki szeretne az NRC tagjává válni, tudnia kell, hogy „a tagság ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Minden tagnak rendelkeznie kell a Nike+-on accounttal, ennek segítségével tud jelentkezni a futóklub edzéseire, eseményeire.”
Érdekelt továbbá, hogy milyen jogi
formában működik a futóklub. Válaszul azt kaptam, hogy a helyszínt a Nike bérli, a futóklubot pedig a márka egyik alvállalkozója üzemelteti. Interjúalanyom kitért arra is, miszerint egyéb szakmai programokkal a Nike márkaboltjai is szolgálnak, ahol szintén felkészült eladók segítenek a különböző sportokhoz a vásárló számára az ideális cipő és/vagy öltözetek kiválasztásában. Futócipő tesztelésére a Nike Westend Store-ban is van lehetőség, illetve végeznek lábboltozatanalízist, és a helyes sportmelltartó meghatározásához is tudnak tanácsot adni.
59
5.1.5.2 A Nike Running és egyéb, sportot segítő applikációk a Nike-tól
A Nike Running egy GPS-alapú, futásra szánt alkalmazás. Panni saját maga úgy látja, hogy ez egy olyan platform, ahol játékos és informatív módon nyomon tudja követni a saját futóteljesítményét. Kérdésemre kifejtette azt is, hogy a brand teljes mértékben nyomon követi a Nike segítségével sportot űzők edzésfolyamatát. A fejlesztés folyamata során minden innovációját, termékét, technológiáját teszteli, profi illetve amatőr sportolók bevonásával. Az ő visszajelzéseik a termékfejlesztés egy nagyon fontos pillérét jelentik. Ez a márka egyik alapelve, amiből sosem enged.
5.1.5.3 Támogatások, társadalmi felelősségvállalás
Futás területén a márka városi futásokat támogat. Félmaratonokat, illetve kifejezetten a női célcsoport számára szervezett futásokat. (Pl. Nike Women 10k, 8k) Emellett jelentős szerepük van támogatóként például a futballban és a kosárlabdában (főleg az USA-ban). Előbbire Panni példaként a Nike Premier Cup-ot említette, mely az utánpótlás számára rendezett bajnokság, és a válaszadás időpontjában épp zajlott. A Nike cégpolitikájának része továbbá a társadalmi felelősségvállalás, és a tehetségek felkarolása. Számos ilyen rendezvényt és sportolót támogat a márka. „Éppen februárban zajlott a „Black History Month”, ennek a kollekciónak a megvásárlásával a hátrányos helyzetű fiatal fekete sportolók számára létrehozott alapítványt támogatták.”
5.1.5.3 Marketing
Rákérdeztem
arra,
hogy
válaszadóm
milyennek
látja
a
Nike
marketingtevékenységét. „Letisztult koncepció, hiteles üzenet, igényes megvalósítás. Bőségesen áldoznak a marketingre, de az mindig a csúcsminőséget képviseli. Ami nem a legjobb, az nem elég jó, így tudnám összegezni.”
A következőkben feltettem azt a
kérdést, hogy különbözik-e a cég marketingpolitikája amatőrök és profik esetén. A válaszadás során kiderült, nincs ilyen megkülönböztetés a klasszikus marketing tekintetében, a termékkínálatban viszont elkülönülhet, hiszen egy-egy termék relevanciája különbözhet amatőr és profi futó között. Ilyen például a futócipőknél a „verseny” 60
kategória, ami elsősorban a profiknak releváns. Arra a kérdésre, hogy a magyarországi fogyasztók mennyire árérzékenyek a futásra szánt termékek területén, elmondta, hogy jellemző az árérzékenység. Majd hozzátette, hogy minél kevésbé kezdő valaki, annál jobban érti (és értékeli) a minőségi termékeket, és hajlandó rá többet áldozni. A futócipő talán az, ahol nagyobb költési hajlandóság mutatkozik már az elején.
5.1.5.4 Az egyéniesített tömegtermelés
Kíváncsi voltam, mi Panni véleménye az egyéniesített tömegtermelésről. Tudni kell, hogy ezt a célt szolgálja a „Nike iD” is, melynek segítségével saját, egyénre szabott sportcipőt hozhatunk létre. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a mi gazdasági környezetünkben nem az a kérdés, hogy van-e az embernek sportcipője, hanem az, hogy ez a cipő milyen, mennyire egyedi a többihez képest. Mindenki egyedi akar lenni, de úgy, hogy a trendeknek ne menjen nagyon szembe. A perszonalizált, személyesített termékgyártás ezt az igényt képes kielégíteni.
5.1.5.5 A Nike hozzájárulása a futás, mint sportág népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez Mo-n
A következő kérdésköröm a futás hazai népszerűsítésére és fejlesztésére irányult. Előbbi kapcsán Panni kifejtette, hogy a Nike fő marketingtevékenysége Magyarországon a futás népszerűsítésére irányul. „A Nike Running Hungary facebook oldalnak jelenleg kb. 79000 likeolója van, és ez folyamatosan növekszik. A futóklub, azon túl, hogy közösségformáló ereje van, és valóban sok kezdő tag indul el a futóvá válás útján ezen a platformon keresztül, sok izgalmas versenyen való részvételre is lehetőséget ad (pl. Ultrabalaton, Runway Run, Rungaroring). Ezek mind hírvivőnek, népszerűsítő elemnek számítanak.” A sportág fejlesztéséről csak saját berkeken belül tudott információt megosztani, azaz, hogyan változik a Nike futóközössége: Elmondása szerint az bizonyos, hogy a futás az utóbbi 4-5 évben kezdett trendivé válni, és egyre több fiatal is fut, akár csak hobbi szinten is. Mint mondja, egyre több a futóútvonal, a kiépített út, a futásra specializált üzletek (Spuri Futóboltok, Nyúlcipőbolt stb.) illetve kiemelte, hogy a futólobbi is erősödik, lássuk példaként a közvilágítás bevezetését a margitszigeti
61
futókörön. Ennek a trendnek a kialakításában a Nike az élen járt, hiszen futóklub már 2008 óta van Magyarországon.
5.1.5.6 Média, rizikófaktorok, jövő
A Nike esetén a sport és a média szerinte a reklámokban, a sporteseményeken mindenképpen találkozik, illetve a „sportswear” kategóriában a blogok erősek. (Highsnobiety, sneakerviews.com) „Egy-egy innováció bejelentésekor szoktak nagyobb ívű sajtótájékoztatókat tartani (Innovation Summit NYC), vagy pl. a Nike Air Max Day kapcsán a Sneaker Con, ami szintén most volt 3 városban. Itt a média, bloggerek, újságírók, styistok, stb. is meghívottak.” Ezt követően érdeklődtem, tud-e említeni rizikófaktorokat a futás területén jogi értelemben, kockázatelemzési szempontból. Úgy látja, szponzori szempontból például említhető egy-egy sportoló doppingolási ügye vagy sérülése. Futóversenyeknél a balesetek és halálesetek mindig rizikófaktornak számítanak, illetve szabadtéri rendezvénynél az időjárás. Utolsó kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy mit gondol, milyen kihívások előtt áll a Nike a futás területén, a jövőre nézve. Erről a következőket mondta el: „A futás szempontjából a már „fejlett” piacokon a további előrehaladás, a piacvezető pozíció megtartása, illetve a még nem fejlett piacokon a futókultúra meghonosítása, elmélyítése. A kettő teljesen más megközelítést igényel.” Majd hozzátette, hogy eladás tekintetében a webshop előretörőben van, és, hogy ez a trend nem csak a Nike-nál, hanem általánosan jellemző. Szerinte, jelen ismereteink függvényében ez visszafordíthatatlan. Ebből következően a webshop lokalizálás óriási befektetést, erőforrás allokációt igényel, ez is egy kihívás, amit a márkának vállalnia kell.
5.2 Az online kérdőív válaszainak kiértékelése
5.2. 1 A kutatás módszertani leírása
Dolgozatom elkészítéséhez primer kutatásként kvantitatív online kérdőívet is készítettem. Célom volt, hogy igazoljam: a sportolás és a futás pszichikai, egészségügyi és fizikai előnyökkel jár, emellett pedig nélkülözhetetlen eszköz az egészséges életmód 62
fenntartásához és egy boldogabb, sikeresebb élet eléréséhez. A kérdőív készítése során hólabda mintavétellel dolgoztam, mely „pilótajáték jellegű, mert egy vagy néhány embertől indul, s ő (vagy ők) ajánl(anak) további 3-6 embert, és így megy tovább.” (Dr. Majoros Pál (2004) - A kutatásmódszertan alapjai, 104. o.) Az egyik legnépszerűbb közösségi portálon osztottam meg kérdőívemet, célcsoportom a sportoló és/vagy futó ismerőseim és az ő hasonló beállítottságú ismerőseik voltak. Sokan megosztották felmérésemet, mely így terjedt el az ő ismerősi köreikben is, mindezek által összesen 259 kitöltés érkezett 2016. március 27-től április 12-ig bezárólag. A kérdőív kitöltése 6-8 percet vett igénybe.
5.2.2 A kérdőív tartalmáról A kérdőív 43 kérdést tartalmazott, ez a szám a futó egyénekre vonatkozott. Akik nem futnak, hanem más sportágat űznek, azok 21 kérdésre tudtak válaszolni. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott. Utóbbiakat azért tettem fel, mert szerettem volna pontosan megtudni, hogy megkérdezetteim hogyan vélekednek, mik a tapasztalataik a sportolással, futással kapcsolatban. Mivel nem kaptam az összes kérdésre mindenkitől választ, ezért – sajnálatos módon – vannak kérdések, melyek nem tükröznek teljesen pontos összképet. Az első néhány kérdés a személyes adatokat volt hivatott felmérni, ezután következtek a sportolással kapcsolatos kérdések életmód-, gazdasági - és sportpszichológiai szempontból, majd a továbbiakban futás-specifikus válaszok érdekeltek ugyanezekben a témakörökben, kiegészítve a menedzsment témakörrel. Arra törekedtem, hogy minél szélesebb körű kutatási térképen ábrázoljam az általam választott sporttal kapcsolatos összefüggésrendszert, és primer kutatásom is igazodjon választott szekunder kutatási módszeremhez és annak tartalmához. A kérdőívem megszerkesztésekor a szenzitív kérdések feltevése után az általánostól a speciális kategóriákig haladtam kérdéseim megfogalmazásával.
63
5.2.3 A kérdőíves kutatás részletes, elemző bemutatása Mint korábban említettem, a kérdőívet
Nemek szerinti megoszlás
végül 259-en töltötték ki, ezek 68%-a nő, 32%-a férfi. Ez az arány valószínűleg azt mutatja, hogy a nők hajlandósága nagyobb a kérdőívek
Férfi
32%
Nő
68%
kitöltésére, mint a férfiaké. Életkor tekintetében a 19-25 évesek voltak a legaktívabbak, őket követi a 26-35 éves korosztály. Véleményem szerint ez több okra vezethető
vissza:
egyrészt
az
ismerőseim
Forrás: saját szerkesztés
3. ábra: A válaszadók nem szerinti megoszlása
jelentős része ebben a két korosztályban található, másrészt ők azok, akik az egyik legnagyobb arányban használják azt a közösségi oldalt, ahol megosztásra került a kérdőív. Továbbá magas sportolási arány jellemzi ezeket a generációkat. Valószínűleg azért is csökken a kitöltők száma életkoruk növekedésével, mert általában az egyre idősebb korosztályra egyre kevesebb mozgás jellemző.
Életkor 78 év feletti 73-77 év 66-72 év 56-65 év 46-55 év 36-45 év 26-35 év 19-25 év 14-18 év 0,0%
Életkor
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
Forrás: saját szerkesztés
4. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása
A válaszadók 32%-a főiskolai vagy egyetemi alapképzéses diplomával, másik 23% pedig mester fokozattal rendelkezik, tehát a kitöltők több, mint fele felsőfokú végzettségű.
64
Iskolai végzettség 3%
8 általános
4% Érettségi 21%
23%
9%
32%
8%
Érettségi+szakirányú középfokú végzettség Érettségi+szakirányú felsőfokú végzettség Főiskola/egyetem bachelor fokozat Főiskola/egyetem master fokozat Doktori fokozat
Forrás: saját szerkesztés
5. ábra: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása
5.2.3.1 Sportolással kapcsolatos, speciális kérdéskörök
Legelőször is kiszűrtem, ki az, aki sportol és ki az, aki nem. Aki „nem”-mel válaszolt, azt megkértem, hogy fejezze be a kitöltést. 15 ember nyilatkozott arról, hogy nem végez semmiféle sporttevékenységet versenyszerűen vagy szabadidejében. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy az illető hány éves korában kezdett el sportolni. A kitöltés során fény derült arra, hogy a válaszadók több mint kétharmada 13 éves koráig elkezdett sportolni. Ugyanakkor kiderült az is, hogy majdnem ötödük csak 20 éves kora után érzett rá a mozgás örömének „ízére”.
65
Hány évesen kezdett el sportolni? 17%
13%
korábban 5-8 évesen 9-13 évesen
7% 10%
37%
16%
13-17 évesen 18-20 évesen később
Forrás: saját szerkesztés
6. ábra: A sportolás kezdetének életkor szerinti megoszlása
Kíváncsi voltam, mit jelent az embereknek a sportolás, szabad válaszadási lehetőséget biztosítva. A leggyakoribb kulcsszó a „kikapcsolódás” volt, de nagyon sokan írták még az „egészség”, „szabadság, „boldogság”, „nyugalom” „kihívás” „önbizalom”, „sikerélmény” „barátok” „versenyzés” és „önismeret”, „motiváció” vagy ezek szinonimáit is. Ezek alapján megállapítható, hogy a társaság jelentős hányada számára egyértelműen pozitív szerepet tölt be életében a mozgás, örömmel tölti el őket és ideális elfoglaltságnak tekintik a mindennapi stressz levezetésére. Több választási lehetőséget kínálva kérdeztem rá a sportolás motivációira. A visszajelzésekből kiderült, hogy az egészségmegőrzés a legfontosabb motivációs tényező, ezt a megkérdezettek majdnem 82%-a választotta. Továbbá több, mint 50%-uk szeretne általa izmosabb alakot, illetve bizonyítani önmagának. Külön kiemelendő, hogy közel 40%-nál fontos tényező a mozgás akár fogyás terén is. 11,5%-ukat többek között az elismerés vágya is hajtja afelé, hogy sportoljanak, 23,9 %-ot pedig példának okáért a lelki egyensúly megteremtése, a természet szeretete vagy az élvezet (is) motiválja, amelyet az egyéb kategóriába tudott megjelölt beleírni. Egy érdekesség, hogy az egyik idősebb kitöltő azért is mozog, hogy az unokáinak példát mutasson ezzel.
66
Az alábbi kérdésből kiderül, hogy a válaszadók melyik sportokat űzik rendszeresen.
Ön melyik sportokat űzi rendszeresen? Ön melyik sportokat űzi rendszeresen? Egyéb
28,3%
Fitnesz/Kondi
53,3%
Biciklizés
33,8%
Vívás0,8% Úszás
23,8%
Tenisz 2,1% Kosárlabda 1,3% Kézilabda
6,3%
Szertorna 2,5% Atlétika 3,3% Futás Labdarúgás
67,50% 12,1%
Forrás: saját szerkesztés
7. ábra: A válaszadók sportolási szokásai
Látható, hogy a futás a legnépszerűbb választás, mely annak is köszönhető, hogy speciálisan – szabadidejükben vagy versenyszerűen – futókat is kerestem kérdőívem kitöltéséhez. Minden második ember a fitneszezik és/vagy kondicionáló tevékenységet folytat. A biciklizés és az úszás ugyancsak népszerű sportág, meglepő módon a labdarúgás viszont csak 12,1%-nál „nyerő”. Sportpszichológiai szemmel vizsgálva érdekelt, hogy milyen hatással van a stressz a sportteljesítményre. 47,7% választotta a vegyes kategóriát, azaz, hogy egyszer jó, máskor rossz hatással van rá, majdnem egyharmadnak segít, hogy kihozza magából a maximumot, 11,2%-ot semlegesen érint, és csak keveseket, 7,5%-ot vet vissza. 12 ember jelölte meg az egyéb kategóriát, melyben volt, aki azt emelte ki, hogy egyáltalán nem stresszel. A következőkben a doppingolás volt a téma, 89,3%-a válaszadóimnak elítéli a doppingolást, 10,7%-uk viszont – elsőre meglepő módon - nem. Nyitott kérdésben 67
rákérdeztem, miért válaszoltak igennel vagy nemmel. A többség azért bíráskodik a doppingszerek hatása felett, mert így a sportoló tisztességtelen előnyre tesz szert azokkal szemben, akik nem doppingolnak: csalásnak, emellett önbecsapásnak, erkölcstelennek, sportszerűtlennek titulálják e tiltott szerek használatával elért teljesítménynövekedést, illetve egészségkárosító hatásait is kiemelik. Többen az élsport „betegségének” látják a hivatásos sportolók doppingolását, és vannak olyanok, akik szerint csak így lehet a „spiccen” lenni, nemzetközi versenyeket nyerni. Említésre került ennek okaként a versenysport „elüzletiesedése”. Kontra oldalon az egyik válaszadó például azért nem ítélkezik, mert „profi szinten minden sportágban doppingolnak!” Egy másik hozzászóló kihangsúlyozta, hogy hogy nem ítéli el, de nem ért egyet vele. Elmondása szerint mindenki maga dönti el, hogy teljesítményét fontosabbnak tartja-e egészségénél. 5.2.3.2 Életmóddal kapcsolatos kérdések
A továbbiakban életmóddal kapcsolatos kérdéseket tettem fel. Az általános egészségi állapotról informálódva megtudtam, hogy kitöltőim több, mint fele, pontosan 58,9%-a örvend normál egészségi állapotnak, 32,4%-uk kiválónak, 8,3% kielégítőnek tartja azt, míg 0,4%, azaz 1 ember pedig nagyon rosszul érzi magát a bőrében. Egészségtudatos táplálkozásra a megkérdezettek 84,6%-a figyel, 15,4%-a nem. Ez a 84,6% nagyjából le is fedi az előző kérdésben szereplő normál vagy kiváló egészségi állapotú egyének arányát, ebből pedig lehet arra következtetni, hogy a helyes és táplálkozás segíthet egészségesen tartani testünket. Az alábbi táblázatban az látható, mit tesznek fittségük elérése és/vagy megtartása érdekében a kitöltők.
68
Amennyiben Ön figyel az egészségtudatos táplálkozásra, ez miben nyilvánul meg? Amennyiben Ön figyel az egészségtudatos táplálkozásra, miben nyilvánul meg? táplálékkiegészítőt, vitamint fogyasztok
52,40%
nem eszem "gyorskaját"
56,10%
kerülöm a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket
54,20%
teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztok
59%
számolom a kalóriákat
13,70%
zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok
91%
Forrás: saját szerkesztés
8. ábra: Az egészségtudatos táplálkozás egyes tényezőinek megoszlása a kitöltők válaszadásának függvényében
5.2.3.3 Futással kapcsolatos kérdések
A következő kérdések már csak a szabadidejükben vagy versenyszerűen futóknak szóltak, akik nem futnak, azoknak a kérdőív kitöltése véget ért. De ez előtt, szabad válaszadási lehetőséget kínálva megkérdeztem tőlük, miért nem futnak. A leggyakoribb indok az unalmasság volt, illetve többen panaszkodtak súlyfeleslegükre, mint hátráltató tényezőre illetve arra, hogy nagyon megterheli ízületeiket. Volt, aki a motiváció hiányát emelte ki, és volt olyan is, aki ki nem állhatja a futást. „Utálok futni. Sajnos úgy érzem, hogy semmi értelme sincsen. Csak lihegek, és szenvedek… és fáj… nem értem, hogy ebben mit lehet szeretni, hogy lehet kikapcsolódni vagy felfrissülni a futástól… csak elfáradok, durcás és nyafogós leszek tőle, nem vidám, önfeledt és kiegyensúlyozott.” Más szerint „rossz élmény volt a testnevelés órai Cooper”. A futás-specifikus kérdések legelején feltett kérdésből kiderült, hogy a legtöbben heti 1-2, illetve 3-4 alkalommal futnak. E kettő csoport majdnem 80%-át teszi ki az összes kitöltőnek. Ők, és az ennél ritkábban futók szinte biztosan hobbiból futnak. A maradék 5,9%-ról elképzelhető, hogy versenyszerűen űzi ezt a sportot, hiszen naponta fut. 69
Milyen rendszerességgel fut? 3%
naponta 6% 6% hetente 3-4 alkalommal
7%
hetente 1-2 alkalommal
38%
kéthetente
havonta
40%
ritkábban, mint havonta
Forrás: saját szerkesztés
9. ábra: A válaszadók futásának rendszeresség szerinti megoszlása
Egy alkalommal teljesített kilométerek számának tekintetében 38,4% mondta azt, hogy egy alkalommal 4-7 km-t szokott futni. Nagyon
Egy alkalommal mennyit szokott futni?
hasonló százalékos aránnyal rendelkezik az 1-4 km, és a 7-10 km „futótávolság” is. Előbbit a kitöltők 20,5%-a, utóbbit 21,6%-a jelölte be. Ezen kívül 10 % felett van azon futók száma,
2% 5%
1-4 km
12% 21%
7-10 km
22% 38%
Egyéb
többet már jóval kevesebben futnak, az egyéb írtak, volt, akinek például 10-50 km-ig ingadozik a futómennyisége. Az
alább
található
10-15 km ennél többet
akik 10-15 km között szoktak „suhanni.” Ennél kategóriába szélesebb intervallumú távolságokat
4-7 km
Forrás: saját szerkesztés
10. ábra: A válaszadók egy alkalomra tehető futómennyiség szerinti megoszlása
diagramból
kiolvasható, hogy a kitöltők többségét nem kell noszogatni, megvan benne a motiváció arra, hogy fusson.
70
Mi/Ki motiválta Önt a futásra? Mi/Ki motiválta Önt a futásra? egyéb
9,2%
fogyás
34,1%
egészségmegőrzés média
49,2% 4,3%
párkapcsolat példakép tanár
13,0% 5,9% 4,3%
barát szélesebb család szülő
27,0% 1,1% 9,2%
saját magam
85,9%
Forrás: saját szerkesztés
11. ábra: A válaszadók futással kapcsolatos motivációs tényezőinek megoszlása
A következő grafikon – melynél ugyancsak több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni - jól szemlélteti a kitöltők érzéseit futás közben és után. Ha csak kevéssel is, de a „megcsináltam”-érzés győzött, tehát egy futás végén ez az örömteli érzés kelti hatalmába a futók jelentős részét, de emellett egyértelműen kiemelhető az, hogy sokan megelégedést, boldogságot és nyugalmat (is) éreznek futás alatt és/vagy után. Továbbá látható, hogy 57,1%-nak megfordul a fejében az, hogy igenis képes lefutni az aznapi etapot úgy, ahogy ő azt eltervezte.
71
Milyen érzéseket vált ki Önből a futás? Milyen érzéseket vált ki Önből a futás? Egyéb "élek"
6,5% 33,7%
"megcsináltam!"
60,9%
"képes vagyok rá!" "enyém a világ"
nyugalom boldogság megelégedés
57,1% 25,5% 48,4% 46,7%
51,1%
Forrás: saját szerkesztés
12. ábra: A válaszadók futással kapcsolatos érzelmi reakcióinak megoszlása
A következő két kérdéssel a futás által elért egyéni sikereket és kudarcokat szerettem volna feltárni. Mindkettő kérdésre nyitott válaszadással élhettek futóbarátaim. A leggyakoribb, sikerre irányuló visszajelzések voltak a különböző versenyeken való eredményes részvétel, az egyre hosszabb - például a félmaratoni vagy maratoni - távok leküzdése, illetve a fogyás. Emellett többen kihangsúlyozták fizikai állóképességük és kitartásuk növekedését, illetve szellemi, lelki fejlődésüket. Voltak, akik az egyéni rekordok megdöntését is kiemelték, egy kitöltő pedig a megkönnyebbülés, felfrissülés, büszkeség hármasát hangsúlyozta. Érdekesség, hogy mindezek mellett akadt olyan is, aki megjegyezte: nem a sikerért csinálja. Ezen felül néhány, általam különlegesnek gondolt hozzászólást szó szerint idézek: „Minden futás egy siker, hogy elindultam és lefutottam.” A következő megjegyzésből kiderül, hivatásos futó is fellelhető a kitöltők között: „Néha elcsodálkozom, hogy milyen gyors vagyok. Egyébként az ország 10 legjobb női hosszútávfutója közt vagyok, nemzetközileg is elismerést váltanak ki az eredményeim”. Ő továbbá hozzátette, edzője figyelmének megnyerése is diadalként ért fel számára. Emellett volt valaki, aki válaszának második mondatában kihangsúlyozta azt a szempontot, mely a sportpszichológiával kapcsolatos szakirodalom feldolgozásában is említésre került: „Nehéz szituációkban se adtam fel és véghezvittem, amit akartam. Fejben dől el.”
72
A kudarcokra irányuló kérdésemre térve, többek között a különféle sérüléseket és ízületi fájdalmakat emlegették, illetve néhányan megjegyezték, hogy megesett az, hogy túledzették, túlerőltették magukat, ennek következtében pedig kényszerpihenőt kellett tartaniuk. Sok olyan irányú válasz érkezett, miszerint az egyes futó rosszabbul teljesített az adott versenyen, mint szerette volna, ez is kudarcélményként jelenik meg. Ezenkívül páran szóvá tették: nem sikerült határaik átlépése. Ilyen irányú tapasztalat volt továbbá az, hogy „gyakran elrontom a táplálkozást és ez visszaveti a teljesítményemet.” Örömteli ellenben az a tény, hogy számos reakció érkezett, melyben a megkérdezett tudatta, nem voltak kudarcai. Egy futótársamnak hiába vannak rosszabb pillanatai a mozgás terén, nem kudarcként éli meg őket: „Nem ragaszkodom körömmel az úgynevezett sikerhez. Tehát kudarcként semmit sem könyvelek el, elfogadom, ha lassabb köröket tudok futni, de örülök, ha könnyebbnek érzem az aznapi mozgást.” Futás közben manapság különösen divatos a zenehallgatás. A megkérdezettek 40,5%-a hallgat valamilyen zenét sportolás során, 28,1% nem, 31,4 %-nál pedig ez a szokás változó: néha igen, néha nem. A zenét hallgatók táborában (melybe beletartoznak azok is, akik az előző kérdésben a „változó” választ jelölték meg) 77,4% csakis könnyűzenét, míg mindössze 2,3 % kizárólag komolyzenét tesz a lejátszójába. A maradék 20,3% mindkettő fajtát előszeretettel „füleli”. A zene a többség számára motiváló erővel bír, így hozzájárul teljesítményük növekedéséhez. Sokan kiemelték továbbá azt is, hogy hozzájárul ahhoz, hogy „ki tudjanak kapcsolni”, és ezáltal koncentrációjuk csak a futásra irányuljon. Többen úgy tapasztalják, segít átlendülni a holtponton és végigcsinálni, emellett lendületet, kitartást ad. Mások szerint a futás monotonitását teljes mértékben megtöri a zene, így az sokkal élvezetesebb lesz. Ugyanakkor van, akinél az élmény teljesen változó: „Felpörget, kellemes, segít a jobb teljesítmény elérésben. De előfordul, hogy zavar és akkor azonnal kiszedem a fülemből, mert megőrjít.” Egy kitöltő megemlített egy másik negatív tulajdonságot is: „Általában motiváló, de néha túl gyors tempóra "ösztönöz" (adrenalin), ami hosszú távon rossz hatással is lehet az aznapi teljesítményre.” Emellett néhányan úgy gondolják, teljesítményükre ugyan nincs hatással a zene, de kedvükre igen, illetve Ezután egy pénzügyi-gazdasági kérdéskörrel folytattam kérdőívemet. Az első ilyen témájú kérdés az alább található grafikonon látható.
73
Milyen márkájú futócipőt használ futásaihoz? 2%
2%
Nike 10% 34%
9%
Adidas Asics
6%
Saucony Kalenji
17% 20%
Salomon Mizuno Egyéb
Forrás: saját szerkesztés
13. ábra: A válaszadók által preferált futócipő márkák megoszlása
Az ábrán jól látszik, hogy a két „giga-sportszergyártó” cég kitöltőim több mint felének szolgáltatja futócipőjét. Itt párhuzamot vonhatunk azzal, amit Puskás Panni, a Nike-nál dolgozó interjúalanyom mondott, miszerint a Nike piacvezető a futásra szánt termékek területén világszinten. A „nagy duó” nyomában ott van az Asics, illetve a Kalenjit is érdemes még megemlíteni, mint a Decathlon sportáruház-lánc saját márkáját. Az egyéb kategóriába került a Brooks, a Skechers, az Inov-8, a Hoka, a Kappa, a Reebok, illetve a Puma. „Miért ezt a márkájú cipőt használja?” Itt több válaszlehetőség közül választhattak kitöltőim. A visszajelzésekből kiderült, hogy az ideális futócipő elsődleges szempontja az, hogy kényelmes legyen, és a válaszadók körülbelül felének fontos minőség, a jó ár-érték arány és a megbízhatóság (is). Az egyéb kategóriában egy megkérdezett így indokolta döntését:„Ez az egyetlen cipő, amiben nem lesz vízhólyag a lábamon.” Emellett egy illető úgy nyilatkozott, hogy ő azt a futócipőt választotta, melyet egy szaküzletben javasoltak. Egy további érdekes hozzászólásban egy válaszadó elmondta, hogy ő szimpátia alapján vásárolt legutóbb, nem ragaszkodik egy adott márkához.
74
Miért ezt a márkájú cipőt használja?
Miért ezt a márkájú cipőt használja?
egyéb megbízható minőségi jó ár-érték arányú kényelmes
7,3% 40,2% 50,8% 46,9% 65,4%
Forrás: saját szerkesztés
14. ábra: Miért az adott márkájú cipőt használják a válaszadók?
A felmérés során fontosnak tartottam megtudni, mekkora a költési hajlandóság egy új futócipő megvásárlására. A társaság legnagyobb része 20-30 ezer forintot is áldozna egy cipőre, de 24%-uk is kiadna érte 15-20 ezer forintot. Ez így már az összes válaszadó 60%-a, melyet ugyancsak párhuzamba lehet állítani Panni mélyinterjúban adott állításával: noha a magyarországi fogyasztókra jellemző az árérzékenység a futásra szánt termékek területén, a futócipő talán az, ahol nagyobb költési hajlandóság mutatkozik, már kezdőként is. Érdekes tehát, hogy a többség tudatosan választana drágább futócipőt – melynek oka valószínűleg az, hogy szeretnék, ha cipőjük rendelkezne azzal a tulajdonsággal vagy tulajdonságokkal, mely(ek)et fontosnak tartottak az előző kérdésben – és csupán alig több mint 12 % vásárolná azt meg 10 ezer forint alatti áron.
75
Ön mekkora összeget szánna egy új futócipő vásárlására? 1%
kevesebbet
8% 12%
5-10 ezer Ft 10-15 ezer Ft 19%
36%
15-20 ezer Ft 24%
20-30 ezer Ft ennél többet
Forrás: saját szerkesztés
15. ábra: Új cipő vásárlására fordított összeg szerinti megoszlás
A válaszadók 78%-a nem tartja „jól fizető” sportnak a futást a versenyszerűen futók szempontjából, míg üzleti szempontból már más volt a helyzet: 56,8% igennel válaszolt.
5.2.3.4 A Nike-val kapcsolatos kérdések
Mivel az egyik mélyinterjút a Nike egyik alkalmazottjával készítettem, így kíváncsi voltam, a kérdőívet kitöltő futók hogy vélekednek a márkáról, annak margitszigeti futóklubjáról és ismerik-e a Nike GPS-alapú futásra szánt alkalmazását. Első körben érdekelt, össze tudják-e kapcsolni a futást a Nike márkával, melyre a döntő többség (86,8%) igennel válaszolt. A futóklubról 56% hallott, de ennek 89,1%-a nem szokott rajta részt venni, csupán 2,7% igen, 8,2% pedig alkalmanként. A Nike Running alkalmazást is kevesen, mindössze 32-en használják, mely az összes kitöltő 17,7%-a. A következő topik a versenyzést ölelte fel. Igaz, a futók mindössze 41,6%-a szokott részt venni valamilyen futóversenyen. Őket célozva arról érdeklődtem, hogy milyen versenyeken szoktak részt venni. A következő diagram jól mutatja, hogy az utcai futóversenyeken való részvétel a leggyakoribb, emellett a terepfutóversenyen is részt szokott venni körülbelül minden harmadik versenyző. Váltófutóversenyen és atlétikai futóversenyen már ennél kevesebben teszik jelenlétüket, az egyéb kategóriába beírva pedig akadályfutó-versenyt illetve munkahelyi futóversenyt említettek. 76
Milyen fajtájú futóversenyeken vesz részt? Milyen fajtájú futóversenyeken vesz részt?
egyéb váltófutóverseny atlétikai futóverseny terepfutóverseny utcai futóverseny
8,8%
17,5%
12,5%
32,5%
88,8%
Forrás: saját szerkesztés
16. ábra: Milyen fajtájú futóversenyeken vesz részt?
Ismét sportpszichológiai vizekre evezve feltettem nekik a kérdést, szoktak-e izgulni a versenyek előtt, melyre 72,9%-ban igenlő felelet érkezett. A stressz hatását futóteljesítményükre a legtöbben változónak ítélték meg, valószínűleg ez függ a stressz mértékétől. A versenyen indulók harmadának viszont a stressz segít abban, hogy maximálisan tudjanak teljesíteni. Érdekes módon mindössze 4%-ot vet vissza teljesítményében az idegesség. Ez arra enged következtetni, hogy a túlzott stressz keveseknek van jelen a verseny előtti és/vagy közben jelen lévő időszakban.
77
Milyen hatással van a stressz futóteljesítményére?
4%
visszavet
5% 14%
semleges segít, hogy kihozzam magamból a maximumot
44%
vegyes (egyszer pozitív, máskor negatív hatást gyakorol rám)
33%
egyéb
Forrás: saját szerkesztés
17. ábra: A stressz hatása a futóteljesítményre a válaszadók körében
Lezárásként
nyitott
kérdésként
megkérdeztem,
nevezetesen
milyen
futóversenyeken vettek részt az utóbbi 1 évben. A legnépszerűbbek a Vivicittá Városvédő futás, a Spar Maraton, a WizzAir Félmaraton, a Keszthelyi Kilométerek, a Zúzmara félmaraton, az Ultrabalaton és a Coca-Cola női futógála utcai futóversenyek, illetve az atlétika diákolimpia futóversenyei voltak, melyet egyértelműen a gimnazista korosztály adott meg.
78
6. ÖSSZEGZÉS Kutatási célomnak a sportolás és a futás pszichológiai, gazdasági, jogi és menedzsmentbeli vizsgálatát tekintettem. Sportpszichológiával kapcsolatos szakirodalom segítségével sikerült betekintést nyernem abba, miként győzhető le a szorongás a sportolóknál, mennyire fontos a sport közbeni megfelelő koncentrációs szint és figyelem fenntartása. A siker elérésében ugyancsak jelentős szerepe van a hatékony és megfelelő a kommunikációnak az edzők és a sportolók, illetve a csapattársak között. Fontos továbbá a jó eredmény elérésének szempontjából, hogy a sportoló legyen önbizalommal teli és kellően motivált. Az edzői visszajelzés jótékony hatást gyakorolhat utóbbiakra. Fontos, hogy a pozitív állítás és a gratuláció „között” jusson hely a fejlesztésre irányuló visszajelzésre is, ezt hívják az ún. „szendvics-modell”-nek. A továbbiakban kiderült az, hogy számos probléma okozója lehet a nem jól kezelt konfliktushelyzet. Miután átgondoltuk ezek fontosságát, sokkal könnyebben lesz orvosolható az adott szituáció: szükség lehet például nyílt konfrontációra, hogy ezáltal oldódjon a feszültség a felek között. A mai technikai újítások, illetve az egyéb okokra például az ülőmunkára vezethető vissza a jelenkor társadalmának mozgáshiánya. Ennek függvényében még „égetőbb” a testmozgás, a sportolás szükségessége, melyek egészségmegőrző hatásuk mellett pszichénkre is jótékony hatással vannak. A futás például endorfint termel, mely által – ha rövid időre is – de boldogabbak leszünk. Emellett, rendszeres űzése által megelőzhető a szív-és érrendszeri problémák megjelenése, és jelentősen csökkenthető a rákos megbetegedések és az ízületi problémák kialakulásának kockázata. Gazdasági és menedzsment nézőpontból tekintve a 20. századtól kezdve a sport gazdaságilag egyre jelentősebb szerepet kezdett betölteni a világban. A nézőknek és amatőr sportolóknak szórakoztató iparággá, a professzionális sportolóknak és sportban dolgozóknak pedig jövedelmező üzletággá vált. A hivatásosan sportolók szakmája az adott sportág, melyből jövedelmük származik és céljuk, hogy ebből a tevékenységéből éljenek meg, ellentétben az amatőrökkel, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumnak. A sportemberek a sportszervezeteken keresztül valósíthatják meg céljaikat. Reklámozás szempontjából a televízió megjelenése döntő jelentőségű volt, mely az effajta lehetőségek skálájának kiszélesedése gyarapítani kezdte mind a hirdetők, mind pedig a sportklub tulajdonos(ai)nak büdzséjét. A sportfinanszírozási rendszerben a látványsportágak 79
„önellátónak”
mondhatók,
hiszen
üzleti
vállalkozásként
üzemelnek,
a
nem
látványsportágak egyesületei pedig a világ nagy részén önköltséges finanszírozási formában működnek, kisebb kisebb-nagyobb mértékben - nem üzleti alapú - szponzorok, emellett alapítványok, az állam és az önkormányzatok támogatják őket. Mindezek után a szponzorációról is szó esett, mint a modernkori, üzleti alapú támogatásról, mely a sport területén is jelen van, és a reklámozás mellett a sport legfőbb gazdasági forrását adja. Primer kutatásomban kvalitatív mélyinterjúim során arra a következtetésre jutottam, hogy a megkérdezett volt élsportolóknak, illetve a jelenleg is futó fiatalembernek a futás egy életstílus (volt), rengeteg pozitív hatást gyakorolva életük egyéb területeire, egészségükre, pszichéjükre. Példának okáért ilyen a kitartás, az alázat, a küzdeni tudás, a lemondás és a magas szintű akaraterő. Jelentős pénzbeli támogatásokat az államtól nem kaptak. A Nike-nál dolgozó női interjúalanyom bemutatta, mennyire profin működik a márka marketingje, szponzorációja futás területén, és betekintést nyerhettem legfontosabb ilyen irányultságú szakmai programhelyszínük, a Nike+ Run Club működésébe. Szó esett az egyéniesített tömegtermelésről, a „Nike iD” cipőtervezője pont az ilyen egyedi igények kielégítésére szolgál. A „brand” különböző futórendezvényei egyrészt népszerűsíthetik a futást, mint sportot Magyarországon, másrészt „hírvivőként” szolgálnak. Kutatásom második részeként, kvantitatív online kérdőív segítségével megkérdezett - versenyszerűen vagy hobbiból - sportoló alanyaim számára is nagyon sok pozitív hatással bír adott sportáguk űzése. Akik futnak, kiemelték annak kikapcsolódást segítő, (munkahelyi) stresszt levezető, egészségmegőrző hatását, a futás boldogsággal, nyugalommal tölti el legtöbbjüket. A futócipő minőségi és kényelmi szempontja kiemelkedően fontos a társaság zöme számára, ezzel kapcsolatos költési hajlandóságuk magasnak mondható, legnagyobb arányban Nike cipőjük van. Úgy gondolom, kutatásom is alátámasztja azt, hogy a sportolás, a futás hozzájárul ahhoz, hogy testünk és lelkünk egészségét fenntartsuk, és ezáltal kiegyensúlyozottabbak lehetünk magánéletünkben és tanulmányaink, munkánk során egyaránt. Továbbá, véleményem szerint a Nike kreatívan célozza meg különböző programjaival a szabadidejükben futókat, ösztönözve őket a folyamatos, rendszeres mozgásra, mely így a népegészségügyre is pozitív hatást gyakorolhat. Kutatásom végeztével arra a következtetésre jutottam, hogy hazánkban minél több embert sikerülne hozzászoktatni a rendszeres sportoláshoz, annál egészségesebb lelki és fizikai alapokon „fekvő” társadalom formálódna,
mely
közvetve
a
hazai
gazdaságra
is
termékenyen
hatna.
Az 80
egészségtudatosság országszerte egyre népszerűbb és divatosabb, remélhetőleg a hazai sportolási arány is folyamatosan növekvő tendenciát mutat majd. Mozgásra fel!
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni konzulensemnek, Dr. Szekeres Diánának, hogy segített szakdolgozatom elkészítésében.
81
Irodalomjegyzék
Miltényi Márta – Monspart Sarolta [1990] – A futás csodálatos világa. Sport kiadó, Budapest
Gyömbér Noémi - Kovács Krisztina [2012] – Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro Kiadó, Budapest
Sterbenz Tamás - Géczi Gábor [2012] – Sportmenedzsment. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest
Internetes források:
http://www.futanet.hu/cikk/a-futas-pszichologiaja-2, (letöltés dátuma: 2016. 04. 22.)
http://www.life.hu/tudatoseletteszt/20120328-a-futas-ezer-jotekony-hatasa-azegeszsegedre-nem-csak.html (letöltés dátuma: 2016. 04. 22.)
http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8595/kocogas-es-a-futas-hatasa-aszervezetre (letöltés dátuma: 2016. 04. 22.)
http://www.sportpszichologia.eu/futas.html (letöltés dátuma: 2016. 04. 22.)
http://www.kronika.ro/archivum/offline/cikk/203977/a-futas-pszichologiaja (letöltés dátuma: 2016. 04. 22.)
(http://www.citatum.hu/idezet/68894, letöltés dátuma: 2016. 04. 25., Szerző: Csíkszentmihályi Mihály)
82
Mellékletek Mélyinterjúk
1. interjú
Tisztelt Monspart Sarolta! Először is, szeretnék gratulálni sikeres pályafutásához, és a szabadidősport körüli munkáságához! Köszönöm, hogy válaszaival segíti szakdolgozatom elkészítését! 1.
Tudna nekem mesélni gyermek-és fiatalkoráról? Pontosan mikor kezdett el futni? Gyermekkor – múlt század ötvenes évei nagy szegénységben, 3 fiatalabb fiútestvérrel, konzervatív neveléssel, rengeteg házimunkával, amiért „menekültem” otthonról hivatalosan bármilyen szakkörre, sportra vagy egyéb elfoglaltságra… Többféle – asztalitenisz, tenisz, kézilabda, vívás többek között - sportággal próbálkoztam, majd 16 éves koromban került elő az akkoriban alig ismert tájfutás, így 1960-ban kezdtem a tájfutást heti egy edzéssel!
2. Olvastam, hogy a futást komolyabban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdte űzni. Miért tette le a futás, azon belül is a tájfutás mellett a voksát? A Bp. Pedagógusban 1960 – 1969-ig versenyeztem, aztán a Spartacusban, majd annak kistestvéreiben… A tájfutás rögtön tetszett, mert szellemi és fizikai kihívás volt együttesen! Valamint a kissé túlsúlyosaknak is megfelelő sportág, hiszen a dagadtabb versenyző jól megfontolja merre és mennyit menjen, míg a jól futó gyakrabban hibázik, kapkod, rohan, s majdhogy azonos idő alatt érnek a célba mindketten…. Érdekelt a változatos, sosem unalmas, nem azonos versenypálya, az utazási lehetőség eleinte országon belül, majd külföldre is. Nagyon hamar megszerettem, hamar jó eredményeim is voltak, így nem csoda. 3. Gyerekkorában a szüleitől megkapta azt az anyagi és lelki támogatást, mely szükséges volt ahhoz, hogy profi váljon Önből? Példák voltak Ön előtt szülei a futás terén? Jelentett-e motivációt esetleges sportmúltjuk?
83
Szüleim akkoriban, a II. világháború után nem sportoltak már, korábban édesanyám teniszezett versenyszerűen és jól. A családban előttem senki sem volt tájfutó, sem futó. A 3 öcsém közül a két idősebb később 1-2 évig jöttek velem, de hamar abbahagyták. Szüleim nem akadályoztak a sportolásban, de első a tanulás volt náluk: érettségi, majd az egyetem (ELTE TTK mat-fiz). Mindent ők fizettek, amit kellett: sportoláshoz, egyetemi tanuláshoz. Korábban, 16 éves korom előtt nyaranta többször is dolgoztam, jól jött a zsebpénz. Nálunk nem volt semmilyen zsebpénz a szülőktől, a többi családtagtól. 4. Hogy élte meg legnagyobb sikereit és kudarcait (ha voltak ilyenek)? A sikert könnyű megélni, feldolgozni, utána meg építkezni belőle. A kudarcokat nehezen fogadtam magaménak, általában oly sokat áldoztam, edzettem, időtszakítottam a sikerért, hogy nehezen éltem meg a be nem teljesülését. Pedig ez volt a kétévente rendezett tájfutó VB-okon 1970-ben, 1974-ben és 1976-ban is. Mindhármon esélyes voltam a győzelemre, s messze nem végeztem elől…. 5. Mit jelent Ön számára a futás? Milyen érzéseket vált ki Önből? A futás a szabadságot, a lehetőséget, nagyon sokat jelentett. „A futás minden, de nincs minden futás nélkül!” – ezt régen találtam ki, mikor még 2 futólábam volt. Most nem érzem tökéletesen magam, hiszen sántán haladni a futópályán, az erdei ösvényeken… Szembefutó gyerekek kérdezik nem is egyszer, hogy a „a néni miért fut, ha sánta?” - és igazuk van úgy általában. Nálam nem. 6. Manapság milyen rendszerességgel fut és mennyit? Mik a jelenlegi céljai? Most épp nem vagyok jóban magammal, a környező világgal, a sporttársadalommal sem, s nem futok. Persze nem is tudok. Sőt kissé túlsúlyos lettem. Várok…
Versenyspecifikus kérdések (Sportpszichológia) 1. Élsportolóként mennyire volt ideges egy-egy verseny előtt? Hogyan kezelte az ilyenkor jelentkező stresszt, szorongást? Az ezerkiláncszázhatvanas évek második felétől egyre jobb futó lettem, különösen a tájfutó leányok között, így egyre kevésbé voltam ideges versenyek előtt, hiszen kis hiba is belefér, akkor is gyorsabb leszek a célban. Csak a kétévente rendezendő világbajnokságok voltak a tétversenyek, ezt a szituációt nem lehet gyakorolni, nem is ment jól. Persze a skandináv VB-okon nem volt sok keresnivalónk, mert a közép – európai terep sokkal könnyebb és másféle tájékozódást kívánt, mint a skandináv. Ott ráadásul még futni is fárasztóbb volt, másabb, mint a gyors európai terepeken. A skandináv erdőkben alig van síkrajz, azaz út, ösvény, jelleghatár, sokat kell 84
irányban távolságot becsülve futni közel azonos kis részletek között. Tehát, a hazai és a nemzetközi versenyeken sem voltam ideges, csak két-két évente a VB-on. 2. Motiválta, vagy inkább visszavetette teljesítményét a stressz? Ezeken a VB-okon abszolút visszavetett, mert hibáztam elméletben, a tájékozódásban, s hiába futottam jól, a kapkodás, az ismeretlen terepen a „helyretevés” több-kevesebb időbe került. 3. Járt élsportolói időszakában sportpszichológushoz, vagy akkoriban ez még nem örvendett ekkora népszerűségnek, mint manapság? A tájfutóknak nem sok minden jutott – már akkoriban sem – nem volt sportpszichológusom. Sem gyúrónk. A válogatott keret edzői is önkéntes, társadalmi munkában dolgoztak. 4.
Ha igen, hasznára vált?
5. 1972-ben- hazai sporttörténelmet írva – első nőként lefutotta a klasszikus maratoni távot, Csepelen, ráadásul első európai nőként, 3 órán belüli idővel. Mi motiválta a maraton teljesítésében és mit érzett a verseny teljesítése után? Milyen reakciók érték a verseny előtt és a verseny után? 1972-ben ősszel nyertem a VB-ot Csehszlovákiában első nem skandináv versenyzőként. Ez Skandináviában nagy szó volt, ismertebb voltam, mint itthon. Meghívtak ezért egy Stockholmi 15 km-es terepfutó versenyre, ahol több sportág legjobbjai futottak: atlétika, sífutás, tájfutás stb. Én „csak” második lettem, egy svéd, válogatott mezei futó előtt – Ingrid Knutson – így haragudtam magamra, hogy nem nyertem. Büntetést adtam magamnak, hogy november elején le kell futnom a Csepeli maratont! Csak férfiaknak írták ki, nem is adtak rajtszámot. Kaptam egy férfi versenyzőtől, aki betegség miatt nem indult. Az első 21 km odafelé jól ment, aztán jött a neheze. De eszembe sem jutott, hogy feladjam, bár edzettségem is 10- 15 km-re volt megfelelő. A végén már úgy szurkoltak, hogy beérjek 3 órán belül. Éppen sikerült. Nagyon boldog voltam, hiszen a büntetésem jól sikerült. A versenyző fiúk előtte is, alatta is, és utána is biztattak, segítettek együtt örültek velem. Sokukkal edzettem az utolsó években együtt az erdei terepfutásokon, a hétvégi 15 km-eken. Edzőm Garay Sándor – válogatott 1500 méteres atléta – is eljött a célba, sejtette, hogy futok, mert 2 héttel korábban csak úgy megkérdeztem, hogy szerinte le tudnám futni a 42 km-es maratont? Ő azt válaszolta ne próbáljam meg! 6. Mi adta a motivációját, hogy sífutóként is rajthoz álljon? Gondolta akkor, hogy ebben a sportágban is lehet hasonlóan sikeres, mint a tájfutásban? 85
Már akkor is, hát még ma, nem sok hó volt, keveset lehetett edzeni havon, sífutó nyomban. Azért mentem versenyezni, mert télen nem volt tájfutó verseny, s hiányzott a versenyzés, a kihívás, a sportos közösség. Természetesen akkor is futottam kora reggel és es/vagy este az országút szélén futócipőben, hogy ne csak sível legyek naprakész. Nemzetközi eredményesség eszembe sem jutott, hiszen ötször annyit voltak havon az ellenfelek…nem voltam lesikló sosem, így nem voltam síelő, így akkor voltam eredményes, ha vizes, nehezen csúszó hó volt a pálya. Néha, jégpálya esetén, nagy fagyok idején, mikor a sítudás is szükséges volt, akkor nem én nyertem. Egyszer voltam egy nemzetközi olasz sífutó 10 km-es versenyen, ahol 2. lettem, az nem volt rossz, mert voltak nagy ellenfelek. Aztán véletlen, de mégis jött a tájékozódási sífutás, első VB Finn országban 1975-ben, 11. lettem. Azóta is a legjobb magyar egyéni helyezés. Itthon soha nem volt még ilyen verseny annak idején, csak külföldön indultam az NDK-ban – ott nyertem – és Skandináviában. 7. Hogyan motiválta magát egy-egy verseny előtt? 8. Volt edzője, vagy egyénileg edzett? Ha volt, ő hogy és mivel motiválta Önt?
Mindig volt edzőm. Nagyon jó edzőim voltak. Főként futásban. Béres Ernő, Rózsavölgyi István, Garay Sándor, Simon Dénes, valamint válogatott tájfutó fiúk: Skerletz Iván, Schönwiszky György, Bozán György, Deseő László többek között. Motiválni nem kellett, s leggyakrabban szerintük a legnagyobb ellenfelem én magam voltam a VB-okon! Hát sikerült is elrontanom, sajnos… 9. Olvastam, hogy egy sajnálatos kullancsfertőzés következtében kényszerült felhagyni az élsporttal. Mi segített átlendülni az esetleges csalódáson, miszerint nem sportolhat többé versenyszerűen? Röviden összegezve, ez 10 évembe került lelkileg. Míg alázatos lettem, míg tudomásul vettem, hogy én már nem leszek élversenyző, s így lettem szakedző, válogatott szövetségi kapitánya mindkét keretnek, majd mesteredző, s végül a szabadidőben sportoló amatőrök edzője, edzésterv írója több ezer futónak főként a BSI mail-levelező rendszerén keresztül. 10. Ezután a hazai szabadidősport és a népegészségügy fellendítésére tette fel életét. Hogyan sikerült a „nem sportos”, lusta és esetleg elhízott embereket motiválnia a futásra, mozgásra? Ez külön lehetne egy kiskönyv… Eszközöm a humor volt elsősorban, mellyel megtaláltam a közös hangot a kezdő sportolókkal. Emellett az is segített, hogy látták rajtam, hogy értek a futáshoz, az 86
eredményeim is ezt igazolták. Ezáltal hiteles lettem a szemükben. Hogy népszerűsítsem a szabadidős sportolás szükségességét, iskolákba is járok előadni ebben a témában. 11. Jelenleg is indulója szabadidős futóversenyeknek? Már több éve nem indulok semmilyen versenyen. Szánalmas, ahogy futómozgok és nem példamutató!
Menedzsment 1. Kezdetben a Budapesti Pedagógus sportegyesületben sportolt. Később még milyen sportegyesületeknek volt tagja? 2. Jelenleg tagja valamilyen sportegyesületnek és/vagy sportszövetségnek? Idősek Tanácsa – tag vagyok; Margitszigeti Atlétikai Club – elnök vagyok (amatőr futók klubja) Semmi más, a MOB alelnökségről 2013 évvégén lemondtam. 3. A tájfutás szervezeti keretei Magyarországon: Milyen szervezetei vannak hazánkban? Mesélne egy kicsit ezekről a szervezetekről? www.mtfsz.hu 4. Finanszírozási forma: Mivel a (táj)futás nem látványsport, milyen támogatásokat kapott akár az államtól, akár a klubjától versenyzőként? Részint önköltséges alapon versenyzett? Volt szponzora? A tájfutás nem olimpiai sport, így régen sem, most sem támogatott, a versenyzői nem érdekesek, nem használják média személyeknek, Oláh Katalin kétszeres világbajnok, s alig ismert. Viszont régen a sportklub tagjai olcsón utaztak országon belül vonaton, s a kicsi nevezési díjat is befizette a klub. 5. Ért el olyan eredményt a futással, amelyet valós anyagi megbecsüléssel honoráltak? Nem. 6. Jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozik, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vesz részt, és az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője. Tudna mesélni ezekről a szervezetekről? Milyen feladatokat lát el bennük?
87
Ezek már nem létező programok. Az OEFI meg épp a 70 Intézeti – megszüntetni/beépíteni listán van, most a neve épp NEFI, de beolvasztásra kerül majd… 2012. december 15. óta nyugdíjas vagyok. Sajnos! 7. A cipő fontossága: Milyen cipőt használt futásaihoz élsportolóként és ezután? Miért ezeket a típusokat? Fontos a cipő, hatvanas évektől volt a TISZA cipő, majd a csehszlovák BOTAS, majd a Skandinávoktól kaptam stoplist a terepre, meg Svájcból is. 8. Edzéseiről papír alapú vagy online edzésnaplót vezet? Mikor én még versenyeztem 1960 – 1978 között nem volt online, papíron írtam edzésnaplót. 9. Mesélne egy kicsit az edzésmódszereiről? A legérdekesebb talán, hogy kb. 3 évente váltottam edzőt mindig, mert újat akartam mindenben: edzésmódszer, edzés helyszín, edzőtársak, edző személye/tudása/stílusa/motiváltsága stb. Lásd 8. pontban a nagy nevek felsorolását. Rengeteget tanultam Tőlük, így a szakedzői – TF 4 év – elvégzése után mertem válogatott szövetségi kapitány, edző lenni. A szakedzői megszerzése tanulmány végén történik, míg a mesteredzőim az adományozott díj. 10. GPS-es órával fut? Használ különféle mobilapplikációkat, mint pl. a NIKE Running? Hallott már erről a GPS-alapú futást segítő alkalmazásról? 11. Hogy nézett ki anno és most egy heti edzésterve? Hetente hány órát edzett versenyzőként és most? Most nem futok, nincs edzéstervem sem. A futás terén azt javaslom, hogy kezdjünk 3 km könnyű futással, majd gimnasztikázzunk, fentről lefelé megmozgatva magunkat, majd következzen futóiskola, egy nagyon könnyed nyújtás, de az inkább a végére maradjon.
Életmód 1. Jelenleg miért, mi célból sportol? Jelenleg nem sportolok, kivárok. Újra kell építkeznem. 2.
Miért tartja fontosnak a testmozgást a fiatalok, de az idősebbek életében is? 88
Orvosi szemmel nézve is jótékony hatásai vannak, emellett a közösséghez tartozás is egy pozitív dolog az ember életében. Szingliknek is lehetőség arra, hogy megtalálják a párjukat. Emellett kreativitást ad, alkalmazkodóképességet növel, a sporttársadalom is sokat tud nyújtani a sportolónak. Illetve kiemelendő az, hogy ebben a mai stresszes világban ki kell ereszteni néha a gőzt, erre pedig alkalmas a testmozgás, a futás. A téma kapcsán érdekes adatokkal szolgálnék: az első világháború után körülbelül 400 ezer özvegyasszony volt Magyarországon, a második világháború után ez a szám több mint 600 ezerre nőtt. A KSH 2010-es adata szerint viszont manapság már több,mint 800 ezer nő van, aki özvegyen maradt, pedig nincs is háború. Ennek 3 oka van: Egyrészt vannak azok a nénik, akik a nyolc elemijükkel férjüket túletetik, a második kategóriába azok az érettségizett nők tartoznak, akiknek vannak igényeik, így férjük másodállást, harmadállást is bevállal, ami ugyancsak a „temetőbe vezet”, de a legnagyobb ok az, hogy a rendszerváltás után azok kerültek magasabb pozícióba, akik azelőtt még a többiekkel egy pozícióban dolgoztak. Ezt a férfiak nem tűrik, a munkahelyi stressz emiatt (is) sokszor magas. Ezek mind rombolják az egészséget, és halálhoz vezethetnek. Kiemelendő még, hogy a családban az egészséges életmód karmestere a nő, így a táplálkozás terén döntő szerepe van a családban. 3. A futás mellett figyel arra is, hogy egészségtudatosan táplálkozzon? Esetleg szed valamilyen táplálék-kiegészítőt? C-vitamint szedtünk a sporttársaimmal, illetve sóösszetételért mentünk a gyógyszertárba, melyet a gyógyszertárakban csomagoltak nekünk össze. Illetve vasat kaptunk intravénásan mestruáció idején. 4. Milyennek érzi az általános egészségi állapotát? 5. Lenne szíves megosztani velem néhány különleges versenyfotóját vagy emlékezetes képét a futásról?
Előre is köszönöm válaszait! Üdvözlettel:
Jámbor Bence BGE-KKK Kereskedelem és marketing 4. évfolyam
89
2. mélyinterjú
Tisztelt Bérces Edit! Először is, gratulálok sikeres pályafutásához, és köszönöm, hogy válaszaival segíti szakdolgozatom elkészítését! Köszönöm, Bence. Én gratulálok témaválasztásához és érdeklődéséhez! 1. Kezdésképpen: Tudna nekem mesélni a gyermek-és fiatalkoráról? Olvastam, hogy kezdetben úszott, majd jött a triatlon (Láttam, hogy Nagyatádon is versenyzett, én nagyatádi vagyok, váltóban én is teljesítettem az IM-t), miért tette le később mégis a futás, azon belül is az ultrafutás mellett a voksát? Pontosan mikor kezdett el futni? Az 1980-as második felében jött a triatlon: Sallai Alexandra barátnőm 1987 körül mesélt nekem a triatlonról. Kipróbáltam, nagyon tetszett, vagánynak tűnt, h vízben elkezdjük, vizesen biciklire pattanunk, majd a bicikli kötelékétől megszabadulva, szárnyalva futunk. A kerékpározás volt a gyengém, és amúgy sem vittem túlzásba a biciklizést. Az úszás végeztével a mezőny közepén jöttem ki a vízből, biciklizésnél visszaesés volt tapasztalható, futásban viszont behoztam a hátrányomat. Lélektanilag előnyösebb, ha az utolsó szakaszon tud az ember visszajönni. Sokan viccelődtek is velem, hogy a biciklis távot is inkább futva tegyem meg, hiszen a futás sokkal jobban ment, mint a kerékpározás. 1997-ben jött az ultrafutás, elindultam a Bécs-Budapest szupermaratonon. Az állóképességem a triatlonozásból származott. A kérdés kapcsán megemlítem, hogy úgy gondolom, futni nem elkezdünk, életünk része, a mozgásfejlődés része. A totyogó gyerek előbb fut, mint jár. Sajnos leállunk azzal, hogy úgymond „komolytalanul” fussunk, már az iskolába sem így megyünk. Majd később visszatérünk a futáshoz. A pécsi éveim alatt például esténként nagyon sokat futottam az ottani pályán. 2. Gyerekkorában a szüleitől megkapta azt az anyagi és lelki támogatást, mely szükséges volt ahhoz, hogy profi váljon Önből? Példák voltak Ön előtt a szülei futás terén? Példás szüleim voltak: szorgalmasak, becsületesek. Igaz, nem a sportban, de én ezeket az értékeket a sportban kamatoztattam. Édesanyám városi asztalitenisz bajnok volt 1956-ban. De nem a szüleimtől kaptam a mintát, az ösztönzést a futásra.
90
3. Jelentett-e motivációt esetleges sportmúltjuk?
4. Mit jelent Ön számára a futás? Milyen érzéseket vált ki Önből?
5. Mi motiválta az egyre hosszabb távok leküzdésében? A táv választott engem. 6. Hogy élte meg legnagyobb sikereit és kudarcait (ha voltak ilyenek)?
7. Manapság milyen rendszerességgel fut és mennyit? Mik a jelenlegi céljai? Manapság hobbiból futok, emellett versenyeket rendezek, és futókat támogatok szakmailag.
Versenyspecifikus kérdések (Sportpszichológia)
1. Élsportolóként mennyire volt ideges egy-egy verseny előtt? Hogy kezelte az ilyenkor jelentkező stresszt, szorongást? Versenyt megelőző éjszakán felgyorsul az ember anyagcseréje. Verseny alatt ott kell lenni fejben, helyzeteket kell kezelni, sokszor hideg fejjel, lélekjelenlét kell hozzá. 2. Motiválta, vagy inkább visszavetette teljesítményét a stressz?
3. Olvastam, hogy Beethoven-t hallgat futásai közben. Miért épp komolyzenét, és miért pont Beethoven-t? Beethovent nagyon kedvelem, de a (külső) zenével való futásnak kifejezetten ellenzője vagyok. Esetleg a memóriámban viszem magammal a zenéjét és filozófiáját, de nem lejátszón. Zenehallgatás közben az önmegfigyelés mértéke gyengül. Az alábbi eseménynek védnöke vagyok és a szabályok is tőlem származnak (a zenélés körét beleértve.) http://koraszulottalapitvany.hu/ 91
4. Versenyzőként járt sportpszichológusnál? NEM 5.
Ha igen, hasznára vált?
6. Hogyan motiválja magát egy-egy verseny előtt? Maga a verseny volt a motiváció, pontosabban lehetőség, hogy a tőlem telhető legjobbat adjam ki magamból és így az adott versenyen a lehető legjobb eredményt érjem el. Gondolkodásmódomban nem volt benne az, hogy feladjam, a befejezetlenség, mint lehetőség fel sem merült. Filozófiám, hogy a térdem nem fáj, csak úgy csinál. 7. Hogyan és miért alakította ki saját, egyéni edzésmódszerét? Volt egy békéscsabai edző, akivel az atlantai olimpián ismerkedtem meg. Egy beszélgetés alapján tanítványává fogadott. Később békéscsabai színekben indultam a Bécs-Budapest maratonon. Az edző neve Tóth Sándor, és a Békéscsabai Atlétikai Centrum edzője. Igaz, távol voltunk egymástól, mert én Zalaegerszegen voltam, de amit tudtam, megtanultam tőle. Emellett a nemzetközi mezőnyben, a világ legjobb futói között is volt, akitől tudtam tanulni. Megemlítem még Arthur Lydiardot, aki a hosszútávfutás kiemelkedő edzője volt, tőle is sokat tanultam. Neki finn futói voltak, a helsinki olimpia környékén. 8. Olvastam, hogy rövid ideig volt edzője. Ő hogy motiválta Önt? Jó volt az látni, hogy egy szakember „fantáziát lát” az emberben. Egyébként miért levelezne egy békéscsabai edző egy zalaegerszegi futóval. 9. 2000 áprilisában Európa-bajnoki, szeptemberében világbajnoki címet szerzett 100 kilométeren és másik tíz verseny mellett megint megnyeri a BécsBudapest Szupermaratont. Hogy élte meg ezt a fantasztikus sikerekkel teli időszakot? Jó formája és győzelmei mellett mi motiválta abban, hogy ennyi versenyen elinduljon? Amikor már egyszer megvan egy forma, azt szinte könnyebb egyik versenyről a másikra átmenteni, mint az egész építkezést újra kezdeni, gondoltam. Másrészt meghívásoknak is eleget kellett tenni és a legtöbb verseny a meghívottak, vendéglátók és rendezők évenkénti rendszeres találkozójává vált.
92
10. Itthon milyen reakciókat váltottak ki ezek az elsőségek? Mennyire volt ismert és elismert sportág az ultrafutás Magyarországon a 21. század hajnalán? Ehhez érdemes lenne megnéznünk együtt a Telesport 2002-ben Zalaegerszegen forgatott portréfilmjét BE-ről, ahol szintén elhangzik ez a kérdés.
11. Mikor vonult vissza a versenysporttól, és miért? 2006-ban. Ekkor védtem PhD értekezésemet, emellett édesapám beteg lett, testvéreimnek gyermekeik születtek. A prioritások áttolódtak. Igaz, abban az évben még EB-dobogós voltam, 2011-ben egy 24 órás versenyt is megnyertem, de a teljesítményem már visszahúzódóban volt. 12. Jelenleg is indulója szabadidős futóversenyeknek? Inkább szervezője és fotósa vagyok. Műkedvelőknek szóló kajak, aquatlon, triatlon és úszóversenyeken indulok.
Menedzsment 1. Kezdetben a ZTE úszószakosztályában sportolt. Később milyen sportegyesületeknek volt tagja? Jelenleg tagja valamilyen sportegyesületnek és/vagy sportszövetségnek? Magyar Triatlon Szövetség Zalaegerszegi Triatlon Klub (Zalatriatlon, alapító tagként), Magyar Atlétikai Szövetség: Békéscsabai Atlétikai Club (az edzőm, Tóth Sándor meghívására), Margitszigeti Atlétikai Club (meghívásra, hogy a maratoni OB-n erősítsem a csapatot) ismét csak Zalatriatlon, meghívás alapján a Triathlon de Nevers és Resnik Extreme Team (Ausztria), ugyancsak tiszteletbeli tagként UNIX SE (az EMU jogelődje), EMU tiszteletbeli tag, Megszállottak Klubja –meghívott tagként egy darabig. 1996-ban a DC Roadrunners-zel is jártam versenyekre, de nem voltam klubtag. 2. Az ultrafutás szervezeti keretei Magyarországon: Milyen szervezetei vannak jelenleg hazánkban? 2002 áprilisában Kiss Zoltán irányításával megszületik az Ultrafutók Magyarországi Szövetsége. Mesélne egy kicsit erről a szervezetről? 3. Finanszírozási forma: Mivel az (ultra)futás nem egy látványsport, milyen támogatásokat kapott akár az államtól, akár a klubjától versenyzőként? Részint önköltséges alapon versenyzett? Volt szponzora?
93
Az utóbbi 10 évben fellendült a futás népszerűsége, mely az ultrafutás népszerűségét is magával hozza, de úgy gondolom, hogy ez nem minőségi fejlődés, hanem mennyiségi népszerűség. Szponzorom egy zalaegerszegi vállalkozás, a Zalaszám volt. Inkább mecénásnak mondanám. Segítségük elég volt arra, hogy nem kellett magánórákat tartanom. Le a kalappal előttük! Az ügyvezető igazgató amatőrként triatlonozik és fut. Volt, hogy eszközbeli juttatást is kaptam. Amikor futás terén vendégszereplésekre hívtak, akkor meghívottként nem kellett nevezési díjat, repülőjegyet fizetnem. Úgy mondanám, hogy a futóteljesítményemmel szponzoráltam a versenyeim. Tehát, nem voltak akkora költségeim, mint egy igazi amatőrnek. 4. Ért-e el olyan eredményt a futással, amelyet valós anyagi megbecsüléssel honoráltak? Alkalmanként igen. 5. A cipő fontossága: Milyen cipőt használ futásaihoz? Miért ezt a fajtát? Az a jó cipő, amelyben otthon érzi magét a láb. nem esküszöm egy márkára sem. Volt időszak, amikor a megfelelő cipő hiánya korlátozta a sportolásomat. (Régebben ugyanez az úszószemüveg hiányából is eredt.) Mivel a női cipőméretekből nem mindig lehetett a rendeléshez szükséges minimum mennyiséget eladni, a kereskedők inkább a férfi méretekkel foglalkoztak. Sokszor külföldről kellett beszerezni a női cipőket. Mivel sosem tartottam az ügyem elég fontosnak, ezért sosem vettem meg a „legcsúcsabb” futócipőt. Kicsit smucig voltam magamhoz. Volt, hogy kaptam Saucony futócipőt, de nem ez volt a szívem vágya, nem olyan volt, amit elképzeltem. Elvből nem adtam ki fél tanári fizetést egy futócipőre, 12 ezer forintnál többet nem költök rá. Van egy könyv, a címe: Futásra születtünk. Angolul: Born to run. Rámutat arra, hogy a futócipőipar tönkretette a népesség lábát. Legújabb biometriai mérések szerint,ha mezítláb futtatják az embert, sokkal szebben, gazdaságosabban, hatékonyabban fut. A sérülések éppen a cipőviselés következtében alakulnak ki. Ez is egy álláspont. 6. Edzéseiről papír alapú vagy online edzésnaplót vezet? Csakis papíralapú. Zöld, kisalakú füzet. nyugalmi pulzus. 7. Mesélne egy kicsit az edzésmódszereiről? Tóth Sándor sokat segített nekem ezek kidolgozásában. Mindig a rendszeresség, fokozatosság, változatosság hármast emelem ki. Standard 94
pályákon edzettem. 15 km-es, 25-es köröket futottam, mely már önmagában változatos. Emellett voltak intervallos edzéseim is. Néhányszor edzőtáboroztam. A magaslati edzés különösen hatékony. Minimum 3 hét kellene, de 10 napnál, 2 hétnél tovább nem tudtam sosem hegyen lenni. Ilyenkor a tudat, hogy remeteként futhatok, remek volt. Voltam egyszer például egy romániai edzőtáborban, 2500 m magasság környékén. Magyar atléták gyakran mennek oda. Illetve egyszer Amerikában, azon belül is Arizonában, magaslaton. 8. GPS-es órával fut? Használ különféle mobilapplikációkat, mint pl. a NIKE Running?Hallott már erről a GPS-alapú futóalkalmazásról? Nem. Egyébként a GPS-alapú futóalkalmazásokat versenytervezéshez nagyon hasznosnak tartom. Viszont a kezdőknek azt tanácsolom: tegyék le a kütyüket, meg a zenét. Napi szinten nincs szüksége egy kezdő futónak ezekre. Inkább státusszimbólumnak mondom őket. 9. Hogy nézett ki anno és most egy heti edzésterve? Hetente hány órát edzett versenyzőként és most? Régen kb. 20 óra futás + 3 óra úszás. Most heti 6 óra futás, úszás, gyaloglás, kajak, esetleg kerékpár.
Életmód 1. Jelenleg miért, mi célból sportol? A friss levegőért, esztétikai élményért és a mozgás öröméért. 2. Miért tartja fontosnak a testmozgást mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció életében? Kikapcsol, látókört bővít, segíti az önmegismerést és mások megismerését is. 3. A futás mellett figyel arra is, hogy egészségtudatosan táplálkozzon? Esetleg szed valamilyen táplálékkiegészítőt? Nem jellemző. Mindig ez volt a gyenge pontom. 4. Milyennek érzi az általános egészségi állapotát? Viszonylagos. A korosztályoménál jobb.
95
5. Lenne szíves megosztani velem néhány különleges versenyfotóját vagy emlékképeit a sportról? Előre is köszönöm válaszait és segítségét! Üdvözlettel:
Jámbor Bence BGE-KKK Kereskedelem és marketing 4. évfolyam
96
3. mélyinterjú Kedves Tamás! Először is, szeretnék gratulálni sikeres pályafutásodhoz! Köszönöm, hogy válaszaiddal segíted szakdolgozatom elkészítését!
1. Tudnál nekem mesélni gyermekkorodról?Pontosan mikor kezdtél el futni? Apai nagymamám falun élt, sok időt töltöttünk nála, egyfolytában kint voltunk a szabadban télen-nyáron. Rengeteget fociztam, bicikliztem. Sport pályafutásomat 14 évesen kezdtem, és kb 25 éves voltam, mikor az atlétika mellett döntöttem. 2. Olvastam, hogy az atlétika és a futás előtt duatlonoztál. Miért tetted le később futás mellett a voksod? Az utolsó duatlonos években már atlétákkal edzettem, pár versenyre is elmentem velük, és tetszett a légkör, a szervezők hozzá állása. Míg a duatlon teljesen önköltséges volt, a futásnál a szervezők részben vagy egészében állták a versenyt. De az „i”-re a pontot a szövetség hozzá állása tette fel. Hiába hoztam a hazai, nemzetközi kiváló eredményeket, mégsem kaptam meg azt amit a „csókosok”. 3. Gyerekkorodban a szüleidtől megkaptad azt az anyagi és lelki támogatást, mely szükséges volt ahhoz, hogy profi váljon belőled? Példák voltak előtted szüleid a futás terén? Jelentett-e motivációt esetleges sportmúltjuk? Sport múltja a családban egyedül az anyai nagymamámnak volt(tornász).Így szüleim eleinte kételkedve fogadták, ahogy teljes mellszélességgel bele vetettem magam a sportba, legfőképp édesapám. Aztán persze büszkén újságolta sport sikereimet. Anyagilag amennyit tudtak segítettek, de semmi extra. 4. Hogy élted meg legnagyobb sikereidet és kudarcaidat (ha voltak ilyenek)? Ha nem úgy sikerült egy verseny, ahogy elterveztük, soha sem kudarcnak fogtam fel, hanem átgondoltuk, mit rontottam el, mit lehetne máshogy csinálni, hasonló helyzetben. A sikereknek visszafogottan örültem, nem vagyok egy örömujjongó típus. 5. Mit jelent számodra a futás? Milyen érzéseket vált ki belőled? Számomra egy élet stílus volt, míg versenyeztem, nagyon szerettem azt az életformát. Edzések alatt teljesen ki tudtam kapcsolni, szabadnak éreztem magam. 6. Manapság milyen rendszerességgel futsz és mennyit? Mik a jelenlegi céljaid?
97
Futás terén jelenleg semmi célom nincs, szinte minden nap futok10-15km-t, de nincs benne semmi tervszerűség, ahogy jól esik.
Versenyspecifikus kérdések (Sportpszichológia)
1. Élsportolóként mennyire voltálideges egy-egy verseny előtt? Hogyan kezelted az ilyenkor jelentkező stresszt, szorongást? Alapból nem vagyok egy ideges típus, ezért soha nem stresszeltem túl a versenyeket, természetesen ahogy közeledett a rajt időpontja volt egy egészséges izgalom, de nem nevezném stressznek. Tudtam, ha eldördül a rajtpisztoly, minden megy a maga útján. 2. Motiválta, vagy inkább visszavetette teljesítményed a stressz? 3. Jártál élsportolói időszakodban sportpszichológushoz? Nem jártam. 4.
Ha igen, hasznodra vált?
5. Miután a futást választottad, mi motivált abban, hogy hosszútávfutó legyél? Sajnos elég későn kezdtem az atlétikát, ezért nem voltam elég gyors a rövidebb távokhoz, így maradtak a hosszabbak. 6. Háromszor nyerted meg a maratoni magyar bajnokságot. Milyenelvárások voltak veled szemben az egyes versenyek előtt? Minimális elvárás volt, de nem akkora, hogy az rányomja a bélyegét így vagy úgy a teljesítményemre. 7. Az első maratonod megnyerése után éreztél valamiféle nyomást, hogy nyerned kell a következőn is?Milyen reakciók értek a győzelem után? Jól kell tudni versenyt választani, és akkor minden versenyt megnyerek ( : nem elvárásként jelentkezett nálam, hogy újra nyerni kell, hanem, hogy jó lenne újra megnyerni. Azért sok mindentől függ egy adott versenyen, hogy hogyan végzel. 8. Hogyan motiváltad magad egy-egy verseny előtt? Nem volt semmiféle szokásom, rituálém. Végig gondoltam, mit hogyan fogok csinálni.
98
9. Volt edződ, vagy egyénileg edzettél? Ha volt, ő hogy és mivel motivált Téged? Volt edzőm. Ami motivált vele kapcsolatban, az Ő sportmúltja, és szakmai tudása, elhivatottsága. 10. Jelenleg is indulsz futóversenyeken? Egy darabig még nem indulok. Furcsa lenne, hogy a mezőny közepén futok.
Menedzsment 1. Kezdetben melyik sportegyesületben sportoltál?Később még milyen sportegyesületeknek voltál tagja? Mesélnél egy kicsit ezekről? Micro Sc-ben kezdtem atléta pályafutásomat, volt egy év amikor eligazoltam Miskolcra, mert jobb volt a prémium rendszerük, de egy év után visszamentem a Micro-ba. 2. Jelenleg tagja vagy valamilyen sportegyesületnek és/vagy sportszövetségnek? Nem 3. A futás szervezeti keretei Magyarországon: Milyen szervezetei vannak hazánkban?Mesélnél egy kicsit a legfontosabb szervezetekről? A legfontosabb szervezete az Atlétikai szövetség. Saját tapasztalatból sok jót sajnos nem tudok mondani róluk. Nem mindig a sportolók érdekeit tartják szem előtt, de szerintem ez majdnem minden szövetségre elmondható, Magyarország már csak ilyen. 4. Finanszírozási forma: Mivel a futás nem látványsport, milyen támogatásokat kaptálakár az államtól, akár a klubodtól versenyzőként? Részint önköltséges alapon versenyeztél? Volt szponzorod? A klubomnál volt helyezés alapú premizálás, az adidas szponzorált 4 évig, illetve volt egy egyéni szponzorom. 5. Értél el olyan eredményt a futással, amelyet valós anyagi megbecsüléssel honoráltak? Csak olyan versenyeken indultam, ahol anyagilag honorálták a helyezést, azt hozzá kell tenni, hogy 80%-ban ez külföldön működik, itthon sajna siralmas e téren a helyzet.
99
6. A cipő fontossága: Milyen cipőt használtálfutásaidhoz élsportolóként és manapság? Miért ezeket a típusokat? Talán a legfontosabb a cipő. Adidas-t használtam, használok, nekem jól bevált, de ez egyénfüggő, kinek melyik márka passzol a lábára. 7. Edzéseidről papír alapú vagy online edzésnaplót vezettél/vezetsz? Papír alapút vezettem, most már nem írom. 8. Mesélnél egy kicsit az edzésmódszereidről? A sok km-re esküdtem, illetve a dombfutásokra, dombrésztávokra. Alapozási időszakban nem ritkán 220km-es hetek voltak. 9. GPS-es órával futsz? Használsz különféle mobilapplikációkat, mint pl. a NIKE Running?Hallottál már erről a GPS-alapú, futást segítő alkalmazásról? GPS-es órával futok, nem ismerem a telefonos alkalmazásokat. 10. Hogy nézett ki anno és most egy heti edzésterved? Hetente hány órát edzettél versenyzőként és most? Most heti kb 6-7 órát, míg versenyeztem, kb. 2-3x ennyit. Heti 2db résztáv, 1db tempó futás, ezek voltak a lényegi részek, kb 10-12 futó edzés + a kiegészítő edzések. 11. Mi motivált, hogy a versenysport befejezése után is a sport és a sportolók közelében helyezkedj el? Az életem részévé vált a sport, arra törekedtem. Hogy valamilyen módon a sport közelében maradjak. Tanulmányaim is ez irányúak voltak, Rekreáció az ELTE-n és egy gyógy és sportmasszőri OKJ. 12. Tudnál mesélni egy kicsit a Spuriról? Hogy kerültél kapcsolatba vele? Mit kell tudni erről a vállalkozásról? Még versenyzőként kerültem kapcsolatba a Spurival. Azt hiszem az első olyan üzlet, ahol ekkora szakértelemmel segítenek a megfelelő futócipő kiválasztásában, főleg a mai technológiák mellett, mert könnyű belefutni egy rossz választásba.
Életmód 1. Jelenleg miért, mi célból sportolsz?
100
Egyszerűen, mert hiányzik, hiszen az életem része. Jelenleg csak kedvtelésből futok, ahogy, amennyi jólesik. 2. Miért tartod fontosnak a testmozgást afiatalok, de az idősebbek életében is? Mert karban tartja a testet és a lelket is. A fiatalok számára méginkább fontos lenne ebben az egyre elkényelmesedő világban. 3. A futás mellett figyeltél és figyelsz jelenleg is arra, hogy egészségtudatosan táplálkozz? Esetleg szedsz valamilyen táplálék kiegészítőt? Amíg versenyeztem, jobban figyeltem a táplálkozásra, szedtem táplálék kiegészítőket is. Most, hogy már csak edzegetek, nem tartom annyira fontosnak ezeket a dolgokat. 4. Milyennek érzed az általános egészségi állapotodat? Tökéletesnek, jól érzem magam a bőrömben. 5. Lennél szíves megosztani velem néhány különleges versenyfotódat vagy emlékezetes képedet futásaidról? Előre is köszönöm válaszaidat! Üdvözlettel:
Jámbor Bence BGE-KKK Kereskedelem és marketing 4. évfolyam
101
4. mélyinterjú
Kedves Gergő! Először is, szeretnék gratulálni eredményeidhez! Köszönöm, hogy válaszaiddal segíted szakdolgozatom elkészítését!
1.
Tudnál nekem mesélni gyermekkorodról? Pontosan mikor kezdtél el futni? Gimnáziumban, néhány iskolai váltóversenyen indultam. Az egyetemen hobbi szinten futottam teljesen amatőr jelleggel.
2. Kipróbáltál más sportágakat is a futáson kívül? Miért tetted le aztán mégis a futás mellett a voksod? Rengeteg sportágat próbáltam, többek között asztali tenisz, evezés, labdarúgás, kerékpár. A legnagyobb szerelmem a kerékpár volt. Amikor megfogalmazódott bennem, hogy komolyabban is sportolni szeretnék, elsőként a kerékpározás merütl fel bennem, de párhuzamosan akkor már futottam, s végül többek között a közösség és az anyagi megvalósíthatóság miatt a futás mellett kötöttem ki.
3. Gyerekkorodban a szüleidtől megkaptad azt az anyagi és lelki támogatást, mely szükséges volt ahhoz, hogy hosszútávfutó váljék belőled? Példák voltak előtted a futás terén? Jelentett-e motivációt esetleges sportmúltjuk? Alapvetően mindig megkaptam a támogatást, bármibe is vágtam, de a futás szempontjából nem volt előttem példa a családban, ettől függetlenül mind anyagilag, mint lelkileg támogattak. 4. Hogy élted meg legnagyobb sikereidet és kudarcaidat (ha voltak ilyenek)? A siker és a kudarc is mindig relatív, de a sikereknél mindig elégtételt éreztem, arra gondoltam, hogy a befektetett nergia és idő megtérült, nem votl hiábavaló a rengeteg edzés. A kudarcok kezelése érettebb ember kíván. Ilyenkor el kell telnie hosszabb-rövidebb időnek, hogy az ember objektíven tudja látni az okokat, illetve, hogy a kudarcként megélt teljesítményt reálisabban lássa.
5. Mit jelent számodra a futás? Milyen érzéseket vált ki belőled?
102
Ezt nagyon nehéz kifejezni. Egy önmegvalósítási forma, a szabadság érzetét adja, a tökéletességre való törekvés egy módja. Változó, többnyire felpörget, kiszellőzteti a fejemet. 6. Manapság milyen rendszerességgel futsz és mennyit? Mik a jelenlegi céljaid? Heti 10-14 alkalommal, összesen 110-230 km között hetente. 5 km-től maratoni távig javítgatni a egyéni csúcsaimat.
Versenyspecifikus kérdések (Sportpszichológia)
1. Mennyire vagy ideges egy-egy verseny előtt? Hogyan kezeled az ilyenkor jelentkező stresszt, szorongást? Az esemény, verseny rangjától, a mezőny erősségétől és a belső állapotomtól nagyban függ a verseny előtti izgalom. Általában jól kezelem, próbálom természetes reakcióként a javamra fordítani. 2. Motiválja, vagy inkább visszaveti teljesítményed a stressz? Inkább pozitívan hat rám, úgy érzem, hogy kifejezetten segít összpontosítani 3. Jártál már sportpszichológusnál? nem 4.
Ha igen, hasznodra vált?
5. Mi motivált abban, hogy hosszútávfutó legyél? Szerettem volna a "végére járni", hogy meddig is tudok fejlődni. 6. 2015-ben, Linzben futottad életed legjobb félmaratonját. Milyen elvárások voltak veled szemben a verseny előtt? Szerettem volna 70 percen belül futni. Mit éreztél, illetve milyen reakciók értek, miután beértél a célba? Az előbb említett cél nem sikerült, viszont egyéni csúcsot futottam és megnyertem a versenyt. E két utóbbi tény sokkal több pluszt adott, mint amennyire csalódást okozott az, hogy nem futottam meg az időtervemet.
7. Hogyan motiválod magad egy-egy verseny előtt? 103
A kitűzött cél, időben vagy helyezésben az, amire gondolok, illetve az, hogy mindent adjak bele, és lehetőleg végig tudjam kontrollálni a mozgásomat és a légzésemet. 8. Van edződ, vagy egyénileg edzel? Ha van, ő hogy és mivel motivál Téged? Van edzőm. A célok megválasztásával, a specifikus edzésmunka megtervezésével már alapvetően tud motiválni, illetve az adott verseny közeledtével az elvárások megfogalmazása és a versenytaktika az, ami plusz motivációt adhat.
Menedzsment 1. Kezdetben melyik sportegyesületben sportoltál? Később még milyen sportegyesületeknek voltál tagja? Mesélnél egy kicsit ezekről? Tagja vagy valamilyen sportegyesületnek és/vagy sportszövetségnek? Esztergomiként az első egyesületem a város amatőr futóegyesülete, az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesület volt, amelynek ma is tagja vagyok. Rengeteg barátságos embert ismertem meg itt, és rengeteg tapasztalatot szereztem, illetve az alapvető edzésmódszerekkel itt ismerkedtem meg. Aztán jött az ELTE- ADSK(Sashegyi Gepárdok). A Sashegyi Gepárdoknál egy eredményorientáltabb, de ugyancsak amatőr alapokon nyugvó egyesüet tagjaként atletizálok ma is. Számos edzőtársammal együtt főbb célunk a félmaratoni, maratoni élmezőnyben mnél feljebb kúszni a ranglétrán. Igazolt atlétaként a Magyar Atlétikai Szövetség tagja vagyok. 2. A futás szervezeti keretei Magyarországon: Milyen szervezetei vannak hazánkban? Mesélnél egy kicsit a legfontosabb szervezetekről? MOB, MASZ. Az atlétika szakágait összefogó hazai szervezet a MASZ. Országos bajnokságok lebonyolítása, nemzetközi versenyekre való kiküldetések meghatározása, utánpótlás nevelés, fejlesztés többek között a feladatkörei.
3. Finanszírozási forma: Mivel a futás nem látványsport, milyen támogatásokat kapsz akár az államtól, akár a klubodtól versenyzőként? Van szponzorod? Államilag semmilyen támogatás,az egyesület néhány magáncég szponzorációja által jut támogatáshoz. Részint önköltséges alapon versenyzel?Részint igen, ez kb 99% Az egy százalék az ágos bajnokságok, amelyeknek nevezési költségét részben az egyesület állja. Egyéni szponzorom nincs. 104
4. Értél el olyan eredményt a futással, amelyet valós anyagi megbecsüléssel honoráltak? Számos alkalommal sikerült pénzdíjat érő helyne célba érnem, természetesen jelentős összegeket nem kaptam.
5. A cipő fontossága: Milyen cipő(ke)t használsz futásaidhoz? Miért ez(ek)et a típusokat? Neutrális lábtartású futócipőket. A bokám egyenes helyzetben áll talajfogáskor, így nincs szükségem alátámasztott cipőkre. 6. Edzéseidről papír alapú vagy online edzésnaplót vezetsz? Papír alapút. 7. Mesélnél egy kicsit az edzésmódszereidről? Ez nagyon hosszú kifejtést igényelne. Röviden: javrészt könnyű aerob futások, gyakoriak a váltogatós, iramjátékos edzések, heti kétszer rásztávos edzés egy alaklommal tempófutás vagy verseny. Évente két-két alapozó és formába hozási időszak váltja egymást.
8. GPS-es órával futsz? Használsz különféle mobil-applikációkat, mint pl. a NIKE Running? Hallottál már erről a GPS-alapú, futást segítő alkalmazásról? GPS-es órával futok, a Nike Runningról hallottam, de nem használom, mert a GPS-es óra miatt nem használok telefont futás közben. Csak az óra saját applikációja az, amellyel kapcsolatba kerülök. 9. Hogy néz ki egy heti edzésterved? Hetente hány órát edzel? 8-10 futóedzés, 1-2 úszás 1-2 erősítés, 1 masszázs, nap 2x smr henger. 15-20 órát.
10. Mi motivált abban, hogy a civil életben is a sport és a sportolók közelében helyezkedj el? (SPURI Futóbolt)
105
Kapóra jött a lehetőség, mert a komolyabb szintű sport mellé jól illeszkedett egy viszonylag rugalmas munkahely, ahonnan versenyekre könnyebben tudok szabadságot kivenni, illetve sportruházathoz, cipőkhöz is kedvezőbben jutok hozzá. 11. Tudnál mesélni egy kicsit a Spuriról? Hogy kerültél kapcsolatba vele? Mit kell tudni erről a vállalkozásról? Futócipőkkel és futóruházattal, valamint kiegészítőkkel foglalkozó szakkereskedés. Az edzőm révén kerültem kapcsolatba a céggel, ő ugyancsak itt dolgozik. Minden futócipőre vágyónak szakszerűen, személyre szabottan ajánlunk cipőket, lábtartásnak megfelelően, s márkától függetlenül.
Életmód 1. Jelenleg miért, mi célból sportolsz? Szeretném kihozni magamból a maximumot, maratoni távon pedig a magyar bajnoki cím az álmom. 2. Miért tartod fontosnak a testmozgást a fiatalok, de az idősebbek életében is? Rendszerességre, kitartásra nevel, s mindemellett elengedhetetlen az egészséges élethez.
3. Olvastam, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, Táplálkozástudomány szakon szereztél mesterdiplomát. A futás mellett figyeltél és figyelsz jelenleg is arra, hogy egészségtudatosan táplálkozz? Esetleg szedsz valamilyen táplálékkiegészítőt? Amennyire enegiám marad erre figyelni, igen. Próbálok egészségesen táplálkozni. Multivitamin, vas, D vitamin, porcerősítő azok a táplálékkiegészítők, melyeket szedek, emellett izotóniás italokat is szoktam inni. 4. Segítesz a futóknak táplálkozási tanácsokkal is? Amennyiben kikérik a véleményemet szívesen segítek ilyen jellegű tanácsokkal. 5. Milyennek érzed az általános egészségi állapotodat? 106
Nagyon jónak, leszámítva a néha-néha fellépő achillesgyulladást 6. Lennél szíves megosztani velem néhány különleges versenyfotódat vagy emlékezetes képedet futásaidról? Előre is köszönöm válaszaidat! Üdvözlettel:
Jámbor Bence BGE-KKK Kereskedelem és marketing 4. évfolyam
107
5. mélyinterjú
Puskás Panni – Menedzsment - Nike
1. Hogyan kapcsolódik az életedhez a futás? (vannak esetleg más, kedvelt sportfajtáid?) A futás nekem a fő testmozgás. Rendszeresen futok, heti 2-3 alkalommal, és versenyekre is szoktam járni. Abszolút tudom magam futóként definiálni. Emellett űztem már más sportot is, egy ideig fociztam, télen pedig bikram jógára szoktam járni a futás mellett, mert akkor csak 1-2 alkalommal megyek, rövidebb távokra, és a jóga jól kiegészíti ezt. 2. Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a NIKE-val? Mióta dolgozol ennél a cégnél? 2011-ben kezdtem a márkával dolgozni. Egy reklámügynökség ügyfélkapcsolati menedzsere voltam, a Nike futó-diáknagykövet programját dolgoztuk ki és valósítottuk meg. 2012 óta dolgozom a Nike-nál. 3. Mi jellemzi a munkádat a NIKE-nál? (feladatkör, időbeosztás, menedzsmentszemlélet…) A jelenlegi munkám kettős: a termék- és technológiai tréningekért vagyok felelős, illetve a budapesti Nike+ Run Club (továbbiakban NRC) koordinátora vagyok. Időbeosztásom felemás, az évszakoktól is függ: a futóklub heti rendszerességgel a tavaszi-nyári-őszi időszakban üzemel, a tél pedig a tervezésé. A tréneri feladatom folyamatos elfoglaltságot jelent, havi rendszerességgel járom a Nike partnereinek boltjait, és a személyzettel átvesszük az aktuális hónap kampányát, termékeit. Sok önállóságot kapok, és az időbeosztásomat is nagyjából én határozom meg. A lényeg az, hogy a feladatok el legyenek végezve, amihez kapok határidőket, tehát ez is segíti az időbeosztásom tervezését. 4. Van e szervezési feladatod? Van. A futóklubhoz kapcsolódóan főleg, de a terméktréningek idejét / helyét is én szervezem meg a partnerekkel egyeztetve. 5. Milyennek látod a cég marketingtevékenységét?
108
Letisztult koncepció, hiteles üzenet, igényes megvalósítás. Bőségesen áldoznak a marketingre, de az mindig a csúcsminőséget képviseli. Ami nem a legjobb, az nem elég jó, így tudnám összegezni. 6. Mi a véleményed az egyéniesített tömegtermelésről? Jó ötletnek tartod? (NIKE iD) A mi gazdasági környezetünkben nem az a kérdés, hogy van-e sportcipőm, hiszen mindenkinek van. Az a kérdés, hogy az enyém milyen, mennyire egyedi a többihez képest. Mindenki egyedi akar lenni, de úgy, hogy a trendeknek ne menjen nagyon szembe, a perszonalizált, személyesített termékgyártás ezt az igényt képes teljesíteni. 7. Milyen szakmai programokat valósít meg a Nike a futás terén? Az NRC a fő programhelyszín a futás terén. Szakképzett edzők segítik a kezdőtől a teljesen profi futókig a tagokat abban, hogy magukhoz képest a legjobbat tudják nyújtani. Szakembereink a helyes futómozgás / lélegzés elsajátításától kezdve maraton idő javításáig széles spektrumon belül tudnak tanácsadást nyújtani, gyakorlati megvalósítással együtt. Sok futónk egy-egy edző „növendékévé” is válik a klubban, versenyre készülnek fel, súlyt adnak le, stb.… Emellett van egy cipőteszt busza is a márkának, ahol szintén egy szakképzett csapat segít a futóknak a helyes futócipő – és öltözet meghatározásában, kiválasztásában. Itt végeznek lábboltozat-analízist, futóstílus meghatározást, lehet próbálni, tesztelni a cipőket, hogy biztosan az adott futó igényeinek leginkább megfelelő felszerelést tudjanak meghatározni. Szakmai programokkal a Nike márkaboltjai is szolgálnak, ahol szintén felkészült eladók segítenek a különböző sportokhoz a vásárló számára ideális cipő / öltözetek kiválasztásában. A Nike Westend Store –ban is van lehetőség futócipő tesztelésre, illetve végeznek lábboltozat-analízist, emellett a helyes sportmelltartó meghatározásához is tudnak tanácsot adni. 8. Mennyire követitek nyomon a Nike segítségével sportot űzők edzésfolyamatát? Teljes mértékben. A Nike a fejlesztés folyamata során minden innovációját, termékét, technológiáját teszteli, profi illetve amatőr sportolók bevonásával. Az ő visszajelzéseik a termékfejlesztés egy nagyon fontos pillérét jelentik. Ez a márka egyik alapelve, amiből sosem enged. 9. Mit jelent Neked a Nike Running alkalmazás? Egy platform, ahol játékos és informatív módon nyomon tudom követni a futóteljesítményemet. 109
10. Milyen sporteseményeket támogat a Nike a futás területén? Városi futásokat. Félmaratonok, kifejezetten a női célcsoport számára szervezett futások (pl. Nike Women 10k, 8k). 11. Van más különleges sport is, amelynél jelentős szerepetek van támogatóként? Igen, pl foci: Nike Premier Cup – bajnokság az utánpótlás számára, ez éppen most zajlik. Illetve kosárlabda, főleg az USA-ban. 12. Különbözik-e a cég marketingpolitikája amatőrök és profik esetén? Nincs ilyen megkülönböztetés a klasszikus marketing tekintetében, a termékkínálatban viszont elkülönülhet, hiszen egy-egy termék relevanciája különbözhet amatőr és profi futó között. (pl. futócipőknél a „verseny” kategória, ami a profiknak releváns elsősorban) 13. Mennyire árérzékenyek a magyarországi fogyasztók a futásra szánt termékek területén? Jellemző az árérzékenység. Minél kevésbé kezdő futó valaki, annál inkább érti (és értékeli) a minőségi terméket, és hajlandó rá többet áldozni. A futócipő talán az, ahol nagyobb költési hajlandóság mutatkozik már az elején. 14. Hátrányos helyzetű sportolókat, speciális jellegű sporteseményeket is támogat a cég? Természetesen, a társadalmi felelősségvállalás, és a tehetségek felkarolása a cégpolitika fontos része. Számos ilyen rendezvényt, sportolót támogat a márka. Éppen februárban zajlott a „Black History Month”, ennek a kollekciónak a megvásárlásával a hátrányos helyzetű fiatal fekete sportolók számára létrehozott alapítványt támogatták. 15. Milyen jogi formában üzemel a margitszigeti Nike Futóklub? ( A Futóbarátok egyesület Győrben a Nike győri futóklubjaként üzemel) A helyszínt a Nike bérli, a futóklubot pedig a márka egyik alvállalkozója üzemelteti. 16. Mire van szükség ahhoz, hogy a margitszigeti Nike futóklub tagjává váljon valaki? (pl. egy egyesületnél tagdíjfizetési kötelezettség áll fenn)
110
A tagság ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Minden tagnak rendelkeznie kell a Nike+-on accounttal, ennek segítségével tud jelentkezni a futóklub edzéseire, eseményeire. 17. Létezik-e a Nike-nak társadalmi felelősségvállalása a sport területén? Igen. Lásd fentebb, illetve itt: http://news.nike.com/nike-community-impact 18. Mennyiben járul hozzá a Nike a futás, mint sportág népszerűsítéséhez Magyarországon? A Nike fő marketingtevékenysége Magyarországon a futás népszerűsítésére irányul. A Nike Running Hungary facebook oldalnak jelenleg kb. 79 000 likeolója van, és folyamatosan növekszik. A futóklub, azon túl, hogy közösségformáló ereje van, és valóban sok kezdő tag indul el a futóvá válás útján ezen a platformon keresztül, sok izgalmas versenyen való részvételre is lehetőséget ad (pl. Ultrabalaton, Runway Run, Rungaroring). Ezek mind hírvivőnek, népszerűsítő elemnek számítanak. 19. Mennyiben járul hozzá a Nike a futás, mint sportág fejlesztéséhez Magyarországon? Csak arról tudok itt nyilatkozni, hogy a saját futóközössége hogyan változik, nincsenek információim a tekintetben, hogy ez össznépi szinten hogyan alakul. Az biztos, hogy a futás az út óbbi 4-5 évben kezdett trendivé válni, és egyre több fiatal is fut, akár csak hobbi szinten is. Egyre több a futóútvonal, a kiépített út, a futásra specializált üzletek (Spuri boltok, Nyúlcipő, stb..) illetve a futólobbi is erősödik – lásd közvilágítás a Margitszigeten. Ennek a trendnek a kialakításában a Nike élen járt, hiszen futóklub már 2008 óta van Magyarországon. 20. Mennyire részese a Nike a futótermékeket forgalmazó iparágnak? Piacvezető világszinten. A márkaismertség tekintetében is első helyen áll. A negyedéves beszámolók egyébként nyilvánosak, a honlapon fenn vannak, ha bővebb info kell 21. A Nike cipőteszt-busz szakemberei milyen segítséget tudnak nyújtani az érdeklődő közönség számára? Lásd feljebb. 22. Összefügg ez a sportszponzorációs tevékenységgel? Igen, minden ilyen tevékenység összefügg egymással, illetve egymást erősíti. 111
23. Hol találkozik a Nike esetén a sport és a média? Nem biztos, hogy értem a kérdést. A reklámban mindenképpen, sporteseményeknél mindenképpen, illetve sportswear kategóriában a blogok erősek (Highsnobiety, sneakernews.com) Egy-egy innováció bejelentésekor szoktak nagyobb ívű sajtótájékoztatót is tartani (Innovation summit NYC – ez most volt) vagy pl. a Nike Air Max Day kapcsán a Sneaker Con, szintén most volt 3 városban, ahol a média, bloggerek, újságírók, styistok, stb… is meghívottak. 24. Tudnál említeni rizikófaktorokat a futás területén jogi értelemben, kockázatelemzési szempontból? Szponzori szempontból például egy-egy sportoló doppingolási ügye vagy sérülése ilyen. Futóversenyeknél a balesetek / halálesetek mindig rizikófaktor, illetve szabadtéri rendezvénynél az időjárás. 25. Mit gondolsz, milyen kihívások előtt áll a Nike a futás területén, a jövőre nézve? A futás szempontjából már „feljett” piacokon a további előrehaladás, piacvezető pozíció megtartása, illetve a még nem fejlett piacokon a futókultúra meghonosítása, elmélyítése. A kettő teljesen más megközelítést igényel. Eladás tekintetében a webshop előretör, ez a trend nem csak a Nike-nál, hanem általánosan jellemző, és szerintem jelen ismereteink szerint visszafordíthatatlan. A webshop lokalizálás óriási befektetést, erőforrás allokációt igényel, ez is egy kihívás, amit a márkának vállalnia kell.
112
A kérdőív kérdései
Kedves Kitöltő! Jámbor Bence vagyok, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának kereskedelem és marketing szakos hallgatója. Tudományos kutatásom témája a sport és a futás pszichológiai és gazdasági szempontjainak vizsgálata. Tudományos munkám része a jelen kérdőíves kutatás, melynek kitöltésével Ön is hozzájárulhat munkám sikerességéhez, javaslataival elősegítheti a téma minél teljesebb körű körbejárását. A kérdéssor megválaszolása teljesen anonim módon történik, és mindösszesen 6-8 percet vesz igénybe. Köszönöm a kérdőív kitöltését, előremutató javaslatait. 1. Az Ön neme*Kötelező
férfi nő 2. Az Ön életkora*Kötelező
14-18 év
19-25 év
26-35 év
36-45 év
46-55 év
56-65 év
66-72 év
73-77 év
78 év feletti 3. Az Ön iskolai végzettsége*Kötelező
8 általános
Érettségi
Érettségi+szakirányú középfokú végzettség
Érettségi+szakirányú felsőfokú végzettség
Főiskola/egyetem bachelor fokozat
Főiskola/egyetem master fokozat
Doktori fokozat 4. Sportol-e Ön?*Kötelező(Ha nem sportol, kérem, ugorjon a kérdőív végére, és fejezze be a kitöltést. Köszönöm!) 113
igen nem 5. Hány évesen kezdett el sportolni?
korábban
5-8 évesen
9-13 évesen
13-17 évesen
18-20 évesen
később 6. Mit jelent Önnek a sportolás?Kérem, jellemezze néhány szóval!
7. Mi motiválja Önt arra,hogy sportoljon?
egészségmegőrzés
fogyás
izmosabb alakot szeretnék
az, hogy elismerjenek
magamnak szeretnék bizonyítani
Egyéb: 8. Kérem, jelölje be, kikkel szokott sportolni!
egyedül
partnerrel
baráti körrel
egyesületben
családdal 9. Ön melyik sporto(ka)t űzi rendszeresen?Kérem,azokat a sportág(ak)-at jelölje be, mely(ek)et legalább heti 1-szer végez!
Labdarúgás
Futás
Atlétika
Szertorna
Kézilabda
Kosárlabda 114
Tenisz
Úszás
Vívás
Biciklizés
Fitnesz/Kondi
Egyéb: 10. Milyen hatással van a stressz sportteljesítményére?
Visszavet
Semleges
Segít, hogy kihozzam magamból a maximumot
Vegyes (Egyszer jó, máskor rossz hatással van rám)
Egyéb: 11. Miért tartja fontosnak a testmozgást a gyermekek és a fiatalok életében?
12. Ön elítéli a doppingolást?
igen nem 13. Kérem, indokolja meg pár szóban,miért válaszolt igennel/nemmel!
14. Ki a kedvenc sportolója, és miért? Milyen sportot űz ez a sportoló?
15. Melyik az Ön kedvenc sportja, amit vagy szabadidejében, vagy versenyszerűen is űz?
16. Mennyire jellemzőek kedvenc sportjára az alábbi tulajdonságok?
115
1 - legkevésbé jellemző
2
3
4
5 - nagyon jellemző
egészségmegőrző hatású fizikai állóképességet igénylő "pénz van benne" népszerű közösségépítő bárki számára elérhető költséges 17. Milyennek érzi az általános egészségi állapotát?
kiváló
normál
kielégítő
nagyon rossz 18. Figyel arra, hogy egészségtudatosan táplálkozzon? igen nem 19. Amennyiben Ön figyel az egészségtudatos táplálkozásra, miben nyilvánul ez meg?
zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok
számolom a kalóriákat
teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztok
kerülöm a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket
nem eszem "gyorskaját"
táplálékkiegészítőt, vitamint fogyasztok Futásspecifikus kérdések*Kérem, ha Ön NEM fut szabadidejében vagy versenyszerűen, az alábbi szövegdobozba írja be, hogy miért nem, és UGORJON a 43. kérdésre. Köszönöm!*
20. Milyen rendszerességgel fut?
naponta
hetente 3-4 alkalommal 116
hetente 1-2 alkalommal
kéthetente
havonta
ritkábban, mint havonta 21. Egy alkalommal mennyit szokott futni?
1-4 km
4-7 km
7-10 km
10-15 km
ennél többet
Egyéb: 22. Mi/Ki motiválta Önt a futásra?
saját magam
szülő
szélesebb család
barát
tanár
példakép
párkapcsolat
média
egészségmegőrzés
fogyás
Egyéb: 23. Milyen érzéseket vált ki Önből a futás?
megelégedés
boldogság
nyugalom
"enyém a világ"
"képes vagyok rá!"
"megcsináltam!"
"élek"
Egyéb: 24. Milyen sikereket élt meg futásai során?
117
25. Milyen kudarcokat élt meg futásai során?Pl. egészségügyi problémák, sérülés, egy rosszul sikerült verseny stb.
26. Hallgat zenét futás közben?
igen
nem
változó 27. Ha igen, milyen fajtájút?
könnyűzene
komolyzene
Mindkettő 28. Milyen hatással van ez a fajta zene teljesítményére?Kérem, jellemezze pár szóban!
29. Milyen márkájú futócipőt használ futásaihoz?
Nike
Adidas
Asics
Saucony
Kalenji
Salomon
Mizuno
Egyéb: 30. Miért ezt a márkájú cipőt használja?
kényelmes
jó ár-érték arányú
118
minőségi
megbízható
Egyéb: 31. Ön mekkora összeget szánna egy új futócipő vásárlására?
kevesebbet
5-10 ezer Ft
10-15 ezer Ft
15-20 ezer Ft
20-30 ezer Ft
ennél többet 32. Részt szokott venni futóversenyeken?Kérem, ha itt nem-mel válaszol, ugorjon a 35. kérdésre! igen nem 33. Ha igen, ezek milyen fajtájúak?
Utcai futóverseny
Terepfutóverseny
Atlétikai futóverseny
Váltófutóverseny
Egyéb: 34. Szokott izgulni a versenyek előtt? igen nem 35. Milyen hatással van a stressz futóteljesítményére?
Visszavet
Semleges
Segít, hogy kihozzam magamból a maximumot
Vegyes (egyszer pozitív, máskor negatív hatást gyakorol rám)
Egyéb: 36. Ön "jól fizető" sportnak látja a futást a versenyszerűen futók szempontjából? igen nem 37. Ön "jól fizető" sportnak látja a futást üzleti szempontból? igen nem 38. Össze tudja kapcsolni a futást a Nike márkával?
119
igen nem 39. Hallott már a margitszigeti Nike Futóklubról? igen nem 40. Ha igen, részt szokott venni a futóklub edzésein?
igen
nem
alkalmanként 41. Használja Ön a Nike Running alkalmazást? igen nem 42. Megnevezné azokat a futóversenyeket, melyeken az utóbbi 1 évben részt vett?
43. Amennyiben lenne még egyéb, Ön által fontosnak tartott információ, amelyet megosztana velem, kérem közölje azt itt:
120
