BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK LEVELEZŐ tagozat MARKETINGMENEDZSMENT szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK LEVELEZŐ tagozat MARKETINGMENEDZSMENT szakirány

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA FOGYASZTÓI IGÉNYFELMÉRÉS ALAPJÁN A FAZEKAS IRODABÚTOR KÉSZÍTŐ KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Készítette: Fazekas Zsuzsanna

Budapest, 2016

Tartalom 1. Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 2. A kis-és középvállalkozások törvényi meghatározása ............................................................. 6 3. A kis- és középvállalkozások bemutatása ................................................................................. 7 3.1 A kis- és középvállalkozások jogi formái ............................................................................ 9 3.2 Mi is a vállalkozás? ............................................................................................................. 10 3.2.1 Hajtómotor ................................................................................................................... 10 3.2.2 Folyamat ....................................................................................................................... 11 3.2.3 Értékteremtés ............................................................................................................... 11 3.2.4 Személy ......................................................................................................................... 12 3.2.5 Szervezet ....................................................................................................................... 13 3.2.6 Sajátosság ..................................................................................................................... 14 3.3 Hogyan indítsunk vállalkozást? ......................................................................................... 15 3.3.1 Üzleti terv...................................................................................................................... 15 3.3.2 Az erőforrások előteremtése ....................................................................................... 19 3.3.3 A vállalkozás megalapítása ......................................................................................... 21 3.4 Hogyan működtessük a vállalkozást? ............................................................................... 26 3.4.1. A vállalkozás vezetése és működtetése ...................................................................... 26 3.4.2 Marketing és értékesítés .............................................................................................. 28 3.4.3 Pénzügyek kezelése ...................................................................................................... 33 3.4.4 A fejlődés, növekedés irányítása ................................................................................. 34 4. A kis-és középvállalkozások marketingtevékenysége ............................................................ 36 5. A bútoripar, mint ágazat bemutatása ..................................................................................... 43 6. A Fazekas Irodabútor Készítő Kft. bemutatása..................................................................... 46 6.1 A cég marketingtevékenysége ............................................................................................ 47 6.2 A cég árképzési stratégiája................................................................................................. 50 6.3 A cég jövője.......................................................................................................................... 56 7. Kérdőíves kutatás fogyasztói véleményről.............................................................................. 57 7.1 Minta bemutatása ............................................................................................................... 57 7.2 A kutatás menetének bemutatása ...................................................................................... 58 7.3 Következtetések levonása ................................................................................................... 67 8. Összegzés.................................................................................................................................... 70 Irodalomjegyzék............................................................................................................................ 72 Ábrák és táblázatok jegyzéke ...................................................................................................... 75

3

1. Bevezetés Szakdolgozatom témájának azért választottam a kis- és középvállalkozások bemutatását és elemzését, mert az egyetemi éveim alatt rengeteg tárgynál találkoztam a témával, de igazán sose láttam bele részletesen, mélyrehatóan. A családom vállalkozása könnyebbé tette a helyzetet, hiszen az ő vállalkozásukon keresztül megismerhettem ennek a témának a sajátosságait, a legfőbb előnyöket és a legnagyobb buktatókat, így kézenfekvő volt a választás. Fontosnak tartom, hogy a kis- és középvállalkozások rétegéről mindenki tudjon többet annál, amennyit jelenleg tud, hiszen nagyon sokat tesznek hozzá a gazdásághoz, illetve egyes érvek szerint sokkal jobb hatással is vannak rá, mint a multinacionális cégek. Főbb terveim közé tartozik egy mikro- vagy kisvállalkozás indítása, így kifejezetten előnyösnek tartottam, ha jobban megismertetem magammal is ezt a szektort. Szerettem volna tudni, hogy hogyan is működik a vállalkozás indítása, működtetése, illetve finanszírozása. A családi vállalkozás, amelyet be szeretnék mutatni, egy asztalos vállalkozás, így a kérdőívem célja egy igényfelmérés volt, egy fogyasztói igényfelmérés, amelyben arra voltam kíváncsi, hogy az embereknek milyen a hozzáállásuk az asztalosi tevékenységhez, illetve mennyivel szeretik jobban ezt a fajta megoldást, mint például az IKEA-t vagy más, hasonló bútorboltokat. Szakdolgozatommal szeretném mélyrehatóbban, részletesebben megismerni a kisés középvállalati szektort, elmélyíteni az ezzel kapcsolatos tudomásomat. Szeretném tudni, hogy mik azok a legfőbb jellemzők, amelyeknek ismerete elengedhetetlen, ha esetleg szeretnék alapítani egy mikro- vagy kisvállalkozást – akár középvállalkozást –, illetve mik azok a lehetőségek, amelyeket ki lehet használni. Szeretném megismerni a szektor buktatóit, hátrányait, mert szerintem, ha ezeket ismeri az ember, akkor sokkal könnyebb helyzetben lesz már az induláskor. Szeretném beleépíteni a szakdolgozatomba a marketing vonalát, kifejteni, hogy a kisvállalati marketing hogyan épül fel, mik a jellemzői, mik az előnyei és a hátrányai. Szeretném részletesen kifejteni a kis- és középvállalkozáshoz szükséges eszközöket, kezdve az indításhoz szükséges elemektől a finanszírozásig, és a marketing tevékenységekig.

4

Szakdolgozatomat elméleti ismeretekkel szeretném kezdeni, melynek fő forrása Vecsenyi János Kisvállalkozások indítása és működtetése című könyve volt. Segítségül hívtam még saját, korábban megszerzett tudomásomat, internetes forrásokat, szakértők cikkeit és írásait. Az elmélet megismertetése után szeretném bemutatni az általam elemzett és vizsgált céget, a Fazekas Irodabútor Készítő Kft-t. Be szeretném mutatni magát a céget, az árképzésüket, illetve a marketing tevékenységüket. Végül pedig szeretném elemezni az általam összeállított és kitöltetett kérdőívet, részletezni a kérdésekre adott válaszokat, utána pedig némi összegzést írni és levonni a következtetések.

5

2. A kis-és középvállalkozások törvényi meghatározása A kkv-k fogalmát az 2004. évi XXXIV. törvény fogalmazza meg, melynek célja, hogy meghatározza a kis- és középvállalkozásokat, kialakítsa a gazdasági feltételeket a sikeres működés érdekében, csökkentsék a versenyhatárokat, amivel növelhetik a versenyképességet és megfeleljenek az Európai Unió által támasztott feltételeknek. „3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – különkülön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400034.TV letöltve: 2016. október 12.)

6

3. A kis- és középvállalkozások bemutatása A kis- és középvállalkozások igazán fontos szerepet játszanak a gazdaságban: fenntartják a verseny dinamikáját és intenzitását. A gazdaság folyamatos alakulásával, átszervezésével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kkv-k, hiszen az új termékeket már ezek a vállalkozások veszik kézbe, és az alkalmazkodásuk segíti a gazdaságnak a minél eredményesebb és minél ütemesebb fejlődését elérni. „Elsősorban az Egyesült Államokban, de egyre nagyobb mértékben, Európában is a gazdasági verseny fenntartásában és erősítésében látják a kisvállalkozások egyik legfontosabb szerepét.” (http://www.eco.uszeged.hu/download.php?docID=40152 letöltve: 2016. szeptember 5.) 1. ábra Kis- és középvállalkozások száma Európában

(http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Statistics_on_small_and_medium-sized_enterprises letöltve: 2016. szeptember 5.) 7

A táblázat tartalmazza a vállalkozások és a foglalkoztatottak számát, a bruttó hozzáadott értéket (GVA) és a kkv-k részesedését. Láthatjuk, hogy Magyarország esetében a vállalkozások száma 528.519 db és 2.430.681 a foglalkoztatottak száma. Ezek az adatok a kisvállalkozásokkal kapcsolatosan tájékoztató jellegűek, de azt azért észrevehetjük, hogy az ország lakosságának mintegy egynegyede valamilyen kisvállalati szektorban dolgozik. Elmondható viszont, hogy jelenleg kis- és középvállalati szektorban az alkalmazottak kétharmada dolgozik. Ez egy igen nagy és jelentőségteljes szám. „A kisvállalkozások különösen jól látható szerepet játszanak

a

helyi

és

regionális

gazdaságok

fejlődésében.”

(http://www.eco.u-

szeged.hu/download.php?docID=40152 letöltve: 2016. szeptember 5.) Magyarországról elmondható, hogy magas a mikrovállalatok részaránya, és annak ellenére, hogy ekkora számú alkalmazott van foglalkoztatva valamilyen kis- és középvállalkozási területen, az eredmények tekintetében ez mégsem köszön vissza. Ez a magyar versenyképesség minőségét jellemzi, ami az elmúlt években, de főleg a gazdasági világválság óta végképp nem javult. 2. ábra Működő vállalkozások száma Magyarországon

(http://blog.bisnode.hu/gazdasag/csokkenoben-magyar-cegek-szama/ letöltve: 2016. szeptember 22.) 8

Látható, hogy a Főváros magasan vezeti ezt a listát, majd utána, szintén egy elég magas számmal követi Pest megye. A vidéki városok és más megyék nehezebben boldogulnak, és nagyjából elmondható, hogy a „szegényebb” megyékben kevesebb a működő vállalkozások száma. Általánosságban elmondható, hogy a magyar képzés a nagyvállalati közegre készíti „elő” a hallgatókat, pedig egy kisvállalat vezetőjeként sokkal jobban és eredményesebben tudnák megtapasztalni az emberek a küzdelmeket, a kihívásokat és a sikereket egyaránt.

3.1 A kis- és középvállalkozások jogi formái 3. ábra Regisztrált gazdasági szervezetek száma

(http://kamaraonline.hu/cikk/vallalkozasok-magyarorszagon-ezt-hozta-2015 letöltve: 2016. október 15.) Láthatjuk, hogy majdnem 2 millió darab regisztrált gazdasági szervezet van, ebből pedig 1,7 millió a vállalkozások száma. Ezt lehet megbontani társas vállalkozásra, ezen belül gazdasági társaságra, illetve lehet még önálló vállalkozás, ezen belül pedig egyéni vállalkozó és mezőgazdasági termelő. Ezeken kívül még vannak gazdálkodó szervek, nonprofit szervezetek és egyéb szervezetek.

9

A táblázatból egyértelműen látszik, hogy az önálló vállalkozások örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, a társas vállalkozást viszont csak fele annyi ember választja. Ez annak köszönhető nagy valószínűséggel, hogy egyéni vállalkozási formát könnyű létrehozni és viszonylag egyszerű az adózási rendszere.

3.2 Mi is a vállalkozás? 4. ábra Mi a vállalkozás?

(Vecsenyi – [2009] 19. o. alapján saját szerkesztés) 3.2.1 Hajtómotor „A vállalkozás a gazdaság hajtómotorja.” (Vecsenyi [2009] 22. o.) Magyarországon a munkavállalók több mint 60%-a dolgozik a kis-és középvállalkozási szektorban, tehát ez teremti a legtöbb munkahelyet. Folyamatosan alakulnak és létrejönnek ezek a cégek, egyik a másik után. Van, amelyik örökké kisvállalkozás marad, van, amelyik túlnő ezen és meghódítja az egész világot. Ezek a vállalkozások munkahelyeket teremtenek, innovációkat hoznak létre és változást hoznak az emberek életébe. „A vállalkozók nem állást keresnek, hanem állást teremtenek, és többnyire nem csak maguknak.” (Vecsenyi [2009] 23. o.) Egy újonnan létrejött vállalkozásnak 3 fő hajtómotorja van: a lehetőség, az erőforrások és a vállalkozó. „Minden vállalkozás alapja az életképes üzleti lehetőség.” (Vecsenyi [2009] 23. o.) Fontos, hogy legyen egy termék és/vagy egy szolgáltatás, ami miatt létrejön a vállalkozás, amit megpróbál kielégíteni, megteremteni. A versenytársak 10

mellett is boldogulni kell, így megfizethető árú és minőségű terméket/szolgáltatást kell előállítani/gyártani, amivel törekedni kell a nyereséges működésre és növekedésre. A vállalkozás indításához szükséges a pénz, a tőke, tehát az erőforrások, amivel be lehet indítani, és amivel működtetni lehet egy sikeres vállalkozást. Sokszor – a saját tőke hiánya esetén – szükség van máshonnan az erőforrásokra, ilyenkor a célok elérése érdekében mások tőkéjét kell mozgósítani. A vállalkozó személye kritikus egy vállalkozás életében, hiszen elengedhetetlen szereplője, mind ő, mind a mögötte/mellette álló csapat, akik segítik a munkáját és a vállalkozás sikerességét, a célok elérését. A legfontosabb tényezők közé tartozik a szakmai felkészültség és az együttműködés sikeressége, amelyek nagyban befolyásolhatják egy vállalkozás jövőjét. 3.2.2 Folyamat „A vállalkozás folyamat, mégpedig azoknak a tevékenységeknek az összessége, amely az üzleti lehetőség azonosításától a vállalkozási szervezet létrehozásán, működtetésén, sikerein keresztül tart a vállalkozás feladásáig.” (Vecsenyi [2009] 25. o.) Tehát kimondhatjuk, hogy egy vállalkozással a vállalkozóknak szinte mindig az a céljuk, hogy teremtsenek, létrehozzanak valamit, ami hasznos a társadalomnak, ami kielégíti az igényeket és betölti a piaci réseket. 3.2.3 Értékteremtés Elmondható általánosság, hogy a vállalkozónak az a célja a vállalkozásával, hogy kielégítsen valamilyen piaci igényt. Persze az is elmondható, hogy nem mindegy, milyen igény ez, kinek az igénye és egyáltalán megvalósítható-e. „A vállalkozás értékteremtő folyamat az érintettek számára: 

a vevők igényeinek kielégítésére,ű



a vállalkozók (alapítók, szakmai befektetők) gyarapodására,



a pénzügyi befektető tulajdonosok (részvényesek) gazdagodására,

11



az alkalmazottak eltartására,



a helyi közösség gyarapodására,



a szállítók érdekeinek figyelembevételére,



a törvény betűjének és szellemének betartására.” (Vecsenyi [2009] 33-34. o.)

Ennyi érintett esetén mindig adódnak érdekkonfliktusok, mert a vevőnek fontos, hogy a termék vagy a szolgáltatás ár/érték arányban elfogadható, megfelelő legyen, viszont a vállalkozónak fontos, hogy ezt szem előtt tartsa és ennek ellenére nyereséges legyen. Figyelni kell, hogy a cég értékét is növeljék, miközben a megvalósítások és az elképzelt tervek célba érjenek és elkészülhessenek. Emellett az is nagyon fontos, hogy megfelelő munkahelyi környezetet teremtsenek az alkalmazottak és a dolgozók számára, akiknek korrekt bér és fizetés jut. Elmondhatjuk tehát, hogy összetett folyamat a vállalkozás és igyekezni kell, hogy az összes feltételnek és kritériumnak meg lehessen felelni. 3.2.4 Személy „A vállalkozásban kulcsszerepet játszik a vállalkozó személy, aki felismer egy üzleti lehetőséget, és kihasználására létrehoz vagy átalakít egy vállalkozási szervezetet, vállalva az ezzel együtt járó kockázatot a várható szakmai, piaci, pénzügyi, társadalmi és egyéni siker reményében.” (Vecsenyi [2009] 35. o.) A vállalkozó személy különböző beállítottságú ember lehet, de egy tulajdonság szinte azonos bennük: a problémákat egy kínálkozó lehetőségnek látják, amit meg akarnak oldani, amit ki akarnak használni egy szebb jövő érdekében. Nem riadnak vissza a kihívásoktól, nem ismerik azt a szót, hogy lehetetlen, megoldhatatlan. A vállalkozók általában hosszú távon gondolkodnak, így szem előtt tartják a leendő fogyasztók és vásárlók igényeit, tehát kölcsönösen előnyös megoldásokra törekednek. Mivel egy vállalkozás rengeteg kockázattal és buktatóval jár, így egy vállalkozó személynek tudnia kell ezeket a lehetséges problémákat megoldani. Fel kell készülni a lehetséges kockázatokra, illetve amennyire lehet, el kell kerülni ezeket. Sokszor a versenytársak nagyobb térhódítása miatt következhetnek be problémák és veszélyek, de ezt kezelni lehet például új termék bevezetésével és szélesebb vevőkör megcélzásával. „Minél 12

nagyobb a vállalkozásban rejlő kockázat, annál nagyobb a vállalkozó nyereségelvárása. A magas kockázat azonban nem jelent automatikus bukást és veszteséges működést.” (Vecsenyi [2009] 37. o.) 3.2.5 Szervezet „A vállalkozás céltudatos nyereségorientált gazdasági szervezet. A vállalkozás üzleti lehetőség(ek)et kihasználó nyereségorientált gazdasági szervezet.” (Vecsenyi [2009] 46. o.) „A vállalkozás, mint szervezet értelmezésekor azonosítható (Checkland, 1980): 1. a vevőkör, amelynek szükségleteit hivatott a szervezet kielégíteni termékeivel, szolgáltatásaival, 2. a szereplő személyek, akik működtetik, irányítják, kiszolgálják a szervezetet valamilyen munkamegosztás szerint, 3. az átalakító folyamat, azok az alaptevékenységek, amelyek révén a bemeneti erőforrásokból eladható termékek vagy szolgáltatások jönnek létre, 4. a működési felfogás, azoknak az elveknek az összessége, amely indokolja ennek a vállalkozásnak (szervezetnek) a létét, és meghatározza a működését, 5. a tulajdonos, aki dönthet a szervezet létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről (a tulajdonos lehet egy vagy több természetes személye és jogi személy is), 6. a környezet, amellyel a szervezet kölcsönhatásban működik, amely meghatározza működésének külső, a tulajdonosok által korlátozottan megváltoztatható feltételeit, 7. a jogi forma, amely meghatározza a tulajdonosok anyagi felelősségét a szervezet (társaság) működéséért. A szervezet lehet egyéni vagy társas vállalkozás.” (Vecsenyi [2009] 46. o.) Vannak nonprofit szervezetek, amelyek nem egy konkrét üzleti lehetőség kihasználása érdekében jönnek létre, hanem egyéb emberi vagy társadalmi cél által vezérelve. 13

„A vállalkozások megkülönböztethetőek méreteik alapján is, ahol a méretet a foglalkoztatottak száma, az árbevétel és a vagyon nagysága jellemezheti.” (Vecsenyi [2009] 47. o.) A szervezet jogi formája többféle lehet: betéti társaság, egyesülés, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet és nonprofit gazdasági társaság. 3.2.6 Sajátosság A vállalkozások kapcsán elmondható, hogy vannak különböző viselkedések. Négy típust különböztetünk meg: hangyák, gazellák, tigrisek és dinoszauruszok. A hangyák az egyéni vállalkozók és a hagyományos mikro- és kisvállalkozások. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek a vállalkozók általában szorgosak és keményen hajtanak a sikerre, fő céljuk, hogy felépítsék és megtartsák a céget. Ezek a vállalkozások legtöbbször arra törekednek, hogy a megtermelt profit legyen elég a fenntartásra. Nem dolgoznak tovább, nem keresik annyira a sikereket, ezért gyakori jellemzőjük az életmód-vállalkozás és az önfoglalkoztatás. Általánosságban elmondható, hogy a hangya típusú vállalkozások gyakran váltogatják a profiljukat, több lábon állnak, több mindenhez értenek, ezért is gyakoribbak a kudarcok. Sokszor ez a kudarc nem tartja vissza a vállalkozó személyeket egy újabb üzleti lehetőség kielégítése, és pont azért jó, hogy több profillal rendelkezik, mert ilyenkor mindig van mit előhúzni a tarsolyából. Létszámot tekintve többnyire 1-10 fő a jellemző, maximum 50 fő, de ezekből meglehetősen kevés van. A gazellák a dinamikusan növekvő kis- és középvállalkozások, akik már a kezdet kezdetén nagyban gondolkodnak, hogy hova és hogyan lehet fejlődni. Mindig arra törekednek, hogy új üzleti lehetőségeket találjanak, új vevőket, új termékeket alakítsanak ki. Természetesen ennek a gyors növekedésnek van hátránya is, hiszen a felfedezések ismeretlen utakon viszik őket, így akadhatnak meglepetések és buktatók, de ezektől nem ijednek meg, hanem még tudatosabban mennek tovább. „A gazellák legfontosabb jellemzője a gyors növekedés. A növekedés megjelenési formája az innováció, ami lehet új termék, új technológia, új értékesítési piacok megszerzése kezdetben belföldön, később exportpiacokon, a beszerzési források megváltoztatása és alacsonyabb költségű beszerzéssel a versenyképesség javítása és olyan piaci szervezeti pozíció kiharcolása, ahol, ha átmenetileg is, csökkenthetik a versenyt.” (Vecsenyi [2009] 60. o.) A gazellák a problémából lehetőséget és kihívást kreálnak, ezzel is azt sugallva a külvilágnak, hogy nem 14

ismernek lehetetlent, nem hagynak ki egyetlen üzletet sem. Ezeket a típusú vállalkozókat 3 csoportba oszthatjuk: vannak a birodalomépítő konglomerátumok, a portyázók és az összpontosítók. A birodalomépítők többféle üzletággal foglalkoznak egyszerre, de ezek között ritkán van összefüggés, inkább különállóak. A portyázók egy szervezeten belül végeznek több tevékenységet, vagyis minden lehetőséget megragadnak. Az összpontosítók általában egy profillal rendelkeznek, erre összpontosítanak, és ebbe fektetik bele az összes energiájukat. A tigrisek általában a vállalkozó nagyvállalatok, akik korábban is gyorsan növekvő vállalatok voltak, és meg tudták tartani vállalkozó kedvüket és lendületüket. A dinoszauruszok azok a hagyományos nagyvállalatok, amelyek elérték a növekedés csúcsát és fokozatosan, egyenletes ütemben csökken a profitjuk. Meghatározó, fontos szerepet töltenek be a piacon, de a döntések nem követik az innovációkat, így már nem tudnak megmaradni a gyorsan fejlődő versenytársakkal szemben. „A gazellák felveszik a versenyt a tigrisekkel és a dinoszauruszokkal, és ezzel kiteszik magukat azok támadásának. A tigrisek és a dinoszauruszok átmenetileg szívesen kötnek stratégiai szövetséget a gyengébb, de sok lehetőséget kínáló gazellákkal. A tigrisek gyakran fordulnak a dinoszauruszok felé is, leginkább felvásárlási szándékkal.” (Vecsenyi [2009]65.o.)

3.3 Hogyan indítsunk vállalkozást? Miután szinte teljesen körbejártuk a vállalkozások meghatározását, jelentőségét, jogi formáit és konkrétan magát a vállalkozási folyamatot, itt az idő, hogy megismerjük azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy indíthassunk egy vállalkozást. Első körben egy üzleti terv előkészítését fogjuk megismerni, utána elő kell teremteni és mozgósítani kell az erőforrásokat. Ha ez a két dolog hiánytalanul megvan, akkor megalapítható a vállalkozás. Onnantól kezdve már csak a sikeres működtetésre és a profit kitermelésére kell koncentrálni. 3.3.1 Üzleti terv Mindenkinek, aki elindít, vagy el akar indítani egy vállalkozást, szükséges egy ilyen középtávú akciótervet összeállítania, hiszen így láthatja előre három vagy öt évre a cég 15

lehetséges működését, fejlődését és profit termelését. Annak a személynek, aki belevág egy új vállalkozás létrehozásába, tudnia kell elemezni a piacot, a piaci adottságokat, a célközönséget és a piaci szegmenseket. Hiszen tulajdonképpen a vállalkozásoknak az a céljuk, hogy megkönnyítsék az emberek életét, vagy legalább is nagymértékben segítsék azt. Egy üzleti tervvel az embert már nem érhetik akkora meglepetések a cég alakulásával kapcsolatosan, időben és pontosan tudni lehet, hogy mi következik nagyjából és lehet tervezni bármit, hiszen látjuk, hogy mik lesznek a főbb stratégiai lépések és azok pontos időzítéseik. Az üzleti terv készítésének sokféle célja lehet, amiket érdemes szem előtt tartani, amikor rákészülünk erre a feladatra. 

Tájékoztatás a vállalkozásról. Az üzleti terv egy követendő modell, ami alapján tudjuk követni, hogy a céljaink hogyan és mikor fognak megvalósulni, illetve menet közben tudjuk magunkat ehhez tartani. Reálisan kell kidolgozni a tervet, nem szabad magunkat valótlan képzeletekkel ámítani és becsapni. A költségvetésnek és a pénzügyi terveinknek szinkronban kell lenniük, az elképzelt ötletekre legyen elég keret, ne legyen pontosan kiszámolva az összeg, hiszen bármi közbe jöhet.



A vállalkozás teljesítményének értékelése. Az üzleti terv nyomon követése a későbbiek során lesz igazán fontos, amikor már át lehet látni azt, hogy az induláskori helyzethez képest hogyan áll jelenleg a vállalkozás működése, sikeressége, teljesültek-e vagy teljesülni fognak-e a kitűzött célok és tervek. Mennyire tértünk el a pénzügyi tervtől, vagy pont az ellenkezője, mennyire kalkuláltuk el magunkat pozitív



irányba.

Információszolgáltatás a kivitelezők, befektetők számára. Legyen szó akár saját magunkról, akár a befektetőkről, érdemes látni és tudni, hogy az általunk elképzelt terv életképes és nyereséges lehet-e. Ha a vállalkozáshoz hitelre vagy egyéb külső segítségre van szükségünk, akkor a hitelezők vagy a befektetők mindenképpen látni szeretnék, hogy működőképes-e a tervünk, látni akarják, hogy mihez adtak kezdő tőkét. A bevételek és a kiadások nem egyezhetnek meg, a profitnak mindig magasabbnak kell lennie, hiszen csak úgy lesz sikeres a vállalkozásunk.

Az üzleti terv a következő részekből célszerű, ha áll: 16



vezetői összefoglaló



a vállalkozás általános bemutatása



marketing terv



működési terv



vezetőség és szervezeti felépítés



pénzügyi terv

3.3.1.1 Vezetői összefoglaló Az üzleti tervnek ez a része bemutatja a vállalkozást, rövid cégtörténettel, előzményekkel. Magába foglalja az induló vállalkozás termékeinek, szolgáltatásainak bemutatását, a kitűzött célokat és piaci helyzetet, illetve a vállalkozással járó előnyöket. Említést tesz a pénzügyi helyzetről, a várható kiadásokról és a profittermelésről. 3.3.1.2 A vállalkozás általános bemutatása Bemutatja a cégalapítókat, hogy kik hozták létre, milyen céllal, az alapítókon kívül kinek milyen kapcsolata van a céggel, milyen szerepet töltöttek be a cég alapítása és létrehozása során. 3.3.1.3 Marketing terv Az induló vállalatnak el kell döntenie, hogy milyen marketing stratégiát alkalmaz, melyik éri meg a legjobban, melyik illeszkedik a céghez, a vállalathoz, melyiknek van nagyobb realitása és melyik az elérhetőbb, a megvalósíthatóbb. Meg kell vizsgálni, hogy melyik milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, mérlegelni kell a lehetőségeket. 3.3.1.4 Működési terv A működési terv egyik része a gyártási terv, aminek tartalmaznia kell a vállalkozás beszállítóit és azoknak az osztályozását különböző szempontok szerint, az előállítási / 17

gyártási folyamat rövid ismertetését, az eszközigényeket, a helyigényeket és a különféle termékek és szolgáltatások terméktámogatását. 3.3.1.5 Vezetőség és szervezeti felépítés Ehhez a részhez tartozik az, hogy kik lesznek az alapítók, a vezetők és az alkalmazattok. A munkatársak felvételének, interjúztatásának a menete, hogyan lesznek kiválasztva, milyen szempontok és elvárások alapján. Szabályozni kell a munkaköröket és a munkaidőt, a leendő alkalmazottak bérrendszerét, jutalékokkal és esetleges bónuszokkal együtt. Ki kell választani a céghez szükséges külső embereket, mint például a könyvelőt, a pénzügyi tanácsadót, a jogi alkalmazottakat, illetve a zavartalan belső működéshez szükséges tanácsadókat is. 3.3.1.6 Pénzügyi terv A pénzügyi terv legfontosabb része egy alapos és jól kidolgozott költségvetés, ami tartalmazza a vállalkozás elindításához, a működéshez és a profittermeléshez szükséges költségeket. Tartalmaznia kell pénzügyi előrejelzéseket, elemzéseket és eredmény kimutatásokat, amik alapján látható lesz a vállalkozás sikeres és nyereséges működése. Itt tudjuk megtervezni pontosan a kiadások mennyiségét, a felmerülő költségeket és az egyéb fizetnivalókat. A pénzügyi tervet el kell juttatnunk a befektetőknek és/vagy a hitelezőknek, hogy láthassák ők is előre, hogy hogyan is fog működni a vállalkozás. A terv legyen valósághű, reális, számszerű és valódi tényekkel alátámasztott, mutassa meg, hogy a felvett hitel/kölcsön, vagy a befektetett tőke hogyan fog megtérülni, körülbelül mikorra és milyen mértékben. A leírtak alapján láthatjuk, hogy az üzleti terv mennyire fontos egy vállalkozás életében, hiszen nemcsak, hogy rengeteg része és összetevője van, de a funkciója és a célja is nagyon kiemelkedő szerepet tölt be egy cégindítás során. A terv megírásához valószínűleg szükségünk lesz külső segítségre, megfelelő mennyiségű tőkére és nem utolsó sorban kreativitásra és elhivatottságra is, hiszen ha igazán sikeressé akarunk tenni egy vállalkozást, akkor mindent bele kell adnunk és 100%-ot kell nyújtanunk a cég érdekében.

18

3.3.2 Az erőforrások előteremtése A vállalkozásokat kétféleképpen tudjuk finanszírozni: belső és külső forrásokból. 5. ábra Finanszírozás forrásai

(http://slideplayer.hu/slide/2205729/ letöltve: 2016. szeptember 7.) 3.3.2.1 Belső finanszírozás Saját tőkéből, saját megtakarításból vagy több tulajdonostárs befektetésével együtt. Örökségből, meglévő vagyontárgyak értékesítéséből vagy a működő és induló költségek csökkentéséből. Érdemes időben átgondolni, hogy miből és hogyan lehet finanszírozni a vállalkozás kiadásait, hiszen sokkal kedvezőbb már előre megtakarítani bizonyos összeget, bizonyos mennyiségű saját tőkét, mert így valószínűleg könnyebb lesz utána gazdálkodni. Belső finanszírozási lehetőségeit általában a már meglévő, a már működő vállalkozásoknak vannak nagyobb valószínűséggel. Amennyiben viszont egy még el nem induló vállalkozás átgondolja a jövőbeni kiadásokat, nem érhetik akkora meglepetések, amik rossz hatással lennének a költségvetésre. Fontos például, hogy több tag esetén előre be legyenek fizetve a kötelezettségek, hiszen egy vagy akár több tag tőkebefizetése nélkül bajban lehetünk. A költségvetés részletes megtervezése és átgondolása után nézzük meg, 19

hogy csak azok a beruházások legyenek megvalósítva, amelyek nélkülözhetetlenek az induláshoz, a kezdeti működéshez. Ha vannak olyanok, amelyekkel lehet később is foglalkozni, akkor azokat teljesen felesleges előre megrendelni, kifizetni, hiszen akkor más beruházást kell beáldozni annak érdekében. Az eszközvásárlásnál lényeges pont, hogy nem feltétlenül muszáj vadonatújan megvenni a gépeket, a szükséges eszközöket, lehet kölcsönözni vagy hozzájuk lehet jutni akár használtan is. Sokszor sajnos hamarabb fullad kudarcba egy vállalkozás, mint ahogy megtérülne egy új eszköz beszerzése. Amikor már elindul a vállalkozás, és vannak vásárlások, tranzakciók, akkor fontos odafigyelni arra, hogy a vásárlók azonnal, helyben fizessenek, vagy nagyon rövid határidővel. Amennyiben nem teljesítik a határidőt, azonnal szólítsuk fel, így próbáljuk meg rábírni őket a fizetésre. 3.3.2.2 Külső finanszírozás A külső finanszírozáson belül két kategóriába oszthatjuk a lehetőségeket: adósságfinanszírozás és vagyonfinanszírozás. „Az adósságfinanszírozás általában kamatfizetéssel járó hitelfelvétel, amelyben a visszafizetés vagy közvetlenül, vagy csak közvetetten kapcsolódik az új vállalkozás bevételéhez

és

nyereségéhez.

Az

adósságfinanszírozáshoz

általában

valamilyen

vagyontárgy (pl. ház, gép, telek) szükséges biztosítékul.” (Vecsenyi [2009] 181. o.) A hitelfelvételnek vannak bizonyos jellemzői, mint például: vissza kell fizetni, mint minden más hitelt; az előzetes felmérés, hitelbírálat és a folyósítás között viszonylag sok idő telik el; nagyobb kockázattal jár, mint más hitel; megszokott módon, mint más hiteleknél is, kell kamatot fizetni. „Legismertebb hitelviszonyt megtestesítő adósságfinanszírozási formák az alábbiak: 

szállítói tartozás,



vevői előfinanszírozás,



váltó,



csekk,

20



hitel-, illetve bankkölcsön,



lízing



követelésvásárlás,



kötvény.” (Vecsenyi [2009] 181. o.)

A szállítói tartozás és a vevői előfinanszírozás számításba vehető már a vállalkozás indulása előtt, de csak bizonyos korlátok között. Fontos a szoros személyes kapcsolat és a bizalom kialakítása, hiszen a vevők elfordulhatnak, más vállalkozókhoz csapódhatnak, ahol esetleg jobbak az árak vagy a termékek, a szállítók pedig megtagadhatják a szállítást bármilyen probléma felmerülése esetén. A hitel az egyik leggyakoribb formája az adósságfinanszírozásnak. Hitelt tud nyújtani magánszemély, kereskedelmi bank és különféle alapítványok. Magánszemélytől, családtagtól, ismerőstől egy kissé mindig kockázat hitelt felvenni, ajánlott minden esetben szerződést vagy valamilyen megállapodást kötni, azért, hogy elkerüljük azt, hogy a hitelezőnek később további feltételei, szándékai jelenjenek meg. A lízing kisebb kockázattal járó finanszírozási formák, amellyel a hitelezők pénzt helyeznek el a vállalkozónál az eszközök beszerzésére, beruházásokra, fejlesztésekre. Az eszközök után úgynevezett lízingdíjat kell fizetni, illetve vannak bizonyos fizetési feltételek, amelyekhez tartania kell magát a hitelt felvevőnek. „Vagyonfinanszírozás esetén a befektető tulajdont szerez a vállalkozásban, és a tulajdon arányában részesül a vállalkozás nyereségéből, illetve gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. Tipikus vagyonfinanszírozási forma a részvénykibocsátás, kft. alapítása, új tulajdonos bevonása vagy törzstőkéjének felemelése és ritkább esetben (részvénnyé) alakítható kötvény kibocsátása.” (Vecsenyi [2009] 186. o.) 3.3.3 A vállalkozás megalapítása Miután elemeztük a különböző finanszírozási lehetőségeket, és készítettünk egy megfelelő, sőt, egy kiváló üzleti tervet, nincs hátra más, csak a vállalkozás megalapítása. Rengeteg teendő akad a továbbiakban is, hiszen még közel sincsen minden kész. Ki kell választani a vállalkozás jogi formáját, tájékozódni kell az adónemekről és az 21

adókedvezményekről, illetve ki kell választani egy olyan bankot, amelyikkel a továbbiakban szoros együttműködés alakítható ki. 3.3.3.1 A szervezet jogi formájának kiválasztása „A vállalkozó a következő lehetőségek közül választhat: 

egyéni vállalkozás, és



a társas vállalkozás (társaságok) közül - betéti társaság (bt.) - korlátolt felelősségű társaság (kft.) - részvénytársaság (Nyrt., Zrt.) - szövetkezet - non-profit gazdasági társaság (non-profit bt., kft., rt.)



EU-s vállalkozási formák - Európai Gazdasági Egyesülés (EEIG) - Európai Részvénytársaság (SE) - Európai Szövetkezet” (Vecsenyi [2009] 190-191. o.) Korábban már elemeztük ezeket a gazdasági formákat, így ezekre megint nem térnék

ki, viszont vannak bizonyos szempontok, amelyeket mérlegelnie kell a vállalkozónak a formaválasztás előtt. „Ezek a szempontok a következők: a jogi státusz, az alapítás, az induló vagyon, a tagok felelőssége, a képviseleti jogosultság és a megszűnés kritériumai.” (Vecsenyi [2009] 191. o.) A jogi státusz célja, hogy megkülönböztesse a jogi személyt a természetes személytől. A természetes személy maga az ember, a jogi személy pedig a jogszabályok által megnevezett szervezet. A jogi személyek nevükből adódóan jogosultak arra, hogy jogokat szerezzenek a szervezet nevében, de ennek ellenére nem minden szervezet rendelkezik jogi személlyel. A felelősségvállalás esetén „az alapértelmezés szerint a korlátolt felelősség azt jelenti, hogy a gazdasági forgalomban részt vevő jogalany a vagyonából elkülönített részből képezi a vállalkozás gazdasági-pénzügyi alapját.” (Vecsenyi [2009] 191. o.) Ha a vállalkozás esetleg veszteségesen működne és meghaladná ezt az elkülönített pénzösszeget, 22

akkor a vállalkozó nem terhelhető további fizetési kötelezettségekkel, és az így keletkező tartozás a hitelező kára lesz. 3.3.3.2 Tájékozódás az adónemekről és adókedvezményekről Adót minden vállalkozónak és vállalkozásnak fizetni kell, ez tény. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezeket az adókat mikor, mennyit és hogyan kell fizetni. „Az adózás jogcímeit az adónemek határozzák meg. Ilyen adónemek a következők: 

személyi jövedelemadó (SZJA),



az általános forgalmi adó (ÁFA),



a társasági adó (TA) és az osztalékadó (OA),



helyi adók,



egyéb adók,



társadalombiztosítási kötelezettségek.” (Vecsenyi [2009] 198. o.)

A személyi jövedelemadó minden jövedelemmel rendelkező magánszemélyt érinti, attól függetlenül, hogy ez a jövedelem milyen tevékenységből származik. Származhat önálló és nem önálló tevékenységből. Önálló tevékenységnek nevezzük azt a tevékenységet, amelynek az eredménye bevétel, míg nem önálló tevékenység minden olyan tevékenységnek a bevétele, amely a tevékenységgel összefüggően természetbeni vagy pénzbeli munkabérként jelentkezik. Az általános forgalmi adónak alapvetően két formáját különböztetjük meg: vannak a fogyasztási és a hozzáadottérték-adók. A fogyasztási adó csak a termelés és/vagy az értékesítés során aktuális, míg a hozzáadottérték-adó többfázisú adó, vagyis a vállalkozás anyagot vásárol és feldolgozva termékként, szolgáltatásként adja el, így az anyag ára és a feldolgozott termék bevétele közötti árkülönbséget jelenti. „A vállalkozók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a forgalmi adót, míg ennek végső terhét a felhasználó, fogyasztó viseli.” (Vecsenyi [2009] 200. o.) Fontos tudni, hogy van áfa-visszaigénylésre lehetőség, amelynek alap feltétele, hogy legyen a vállalkozásnak 23

szabályosan kiállított számlája. Kétféle kedvezményt lehet megkülönböztetni: tárgy és alanyi adómentesség. A tárgyi adómentesség meghatározott tevékenységekre vonatkozik, amikor a vállalkozó a termék vagy a szolgáltatás árában nem tünteti fel a forgalmi adót, így kedvezőbb áron tudja eladni azt. Az alanyi adómentességet a vállalkozó akkor választhatja, ha a jövedelme időarányosan nem lépi túl az aktuális jogszabályban megfogalmazott és meghatározott árbevételt. A társasági adót a profit után, vagyis a nyereség, a vállalkozási tevékenység eredménye után kell megfizetni, míg az osztalék „az adózás utáni eredményből teljesített kifizetés, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, az elengedett kötelezettség és a más által vállalt tartozás.” (Vecsenyi [2009] 202. o.) A helyi adókat a helyi önkormányzatik szabják és állapítják meg. „A helyi adók három fő csoportja különböztethető meg: 

vagyonhoz kapcsolódó adók,



idegenforgalmi adók,



kommunális adó.” (Vecsenyi [2009] 203. o.)

Egyéb adók közé soroljuk a további adókat és az adójellegű járulékfizetési kötelezettségeket is. Társadalombiztosítási kötelezettségek a mindenféle biztosításokkal összefüggő költségek, amelyek szinte évente változhatnak, és jogszabályok által vannak meghatározva. 3.3.3.3 Bankválasztás „Bank nélkül nem mehet az üzlet.” (Vecsenyi [2009] 203. o.) Fontos átgondolni, mérlegelni, utána pedig helyesen dönteni, hogy melyik bank szolgáltatásait szeretnénk igénybe venni. Általában hosszú távú együttműködésről van szó, így érdemes tájékozódni, hogy melyik bank mit kínál. „A kereskedelmi bankoktól általában az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 1. számlavezetés, 2. hitelezés, 24

3. befektetések, 4. treasury, 5. pályázati tanácsadás.” (Vecsenyi [2009] 203. o.) 6. ábra Bankválasztás szempontjai

(http://slideplayer.hu/slide/1992728/ letöltve: 2016. szeptember 12.) Amint a képen látható, bankválasztásnál ezek a szempontok a leginkább mérvadóak. Tehát a legfontosabbak, hogy a bank megbízható legyen, a számlavezetés díja alacsony legyen, az ügyintézők szakmailag felkészültek legyenek és gyorsan dolgozzanak. A legkevésbé fontos, bár attól még fontos szempontok, hogy legyen közel az aktuális munkahelyhez, legyen SMS alapú a számla, illetve a barátok és családtagok részéről is legyen ajánlva az a bizonyos bank.

25

3.4 Hogyan működtessük a vállalkozást? Elemeztük magát a vállalkozást, a felkészülési és az indítási folyamatot, így már minden készen áll arra, hogy a beindítás után sikeresen és eredményesen vezessük, működtessük a vállalkozást. Fontos megismerni a vállalkozó szerepét, a marketinget és az értékesítést, a pénzügyi működtetést és az emberi ügyek kezelését. Mindezek után pedig érdemes betekintést nyújtani a fejlődés világába, hogy mégis hogyan tovább.

3.4.1. A vállalkozás vezetése és működtetése „A vállalkozások tudatos vezetése és működtetése több lépésben valósítható meg. 1. lépés: a tulajdonos-vállalkozó saját szerepének és munkavégzésének tisztázása, 2. lépés: az alapvető működtetési funkciók megértése, cégre szabott értelmezése, kiépítése és működtetése, 3. lépés: a működtetési funkciókhoz a szükséges szakemberek felvétele, beillesztése a szervezetbe, 4. lépés: fenntartható fejlődéshez szükséges vállalkozó szervezet működtetése.” (Vecsenyi [2009] 225-226. o.) A vállalkozó szerepének tisztázása alatt azt értjük, amikor a kiválasztott vállalkozó feladatköre tisztázásra kerül. Egy vállalkozó személy esetében szükség van megfelelő vezetői képességekre, a kritikus időszakban, vagyis induláskor a leginkább. Általában három különböző szerepkörben kell helyt állnia egy vállalkozónak: vállalkozó-vállalkozó, vállalkozó-menedzser, vállalkozó-szakember. A vállalkozó-vállalkozó a vállalkozásért dolgozik, profitot termel és beleadja szívétlelkét. A vállalkozó-menedzser kialakítja a szervezet rendszerét, a struktúrákat, illetve hasonló a hozzáállása és a gondolkodása, mint a vállalkozó-vállalkozónak. A vállalkozó-szakember az a személy, aki dolgozik. Elvégzi a könyvelést, a tanácsadást és az egyéb teendőket, és büszke erre, szereti ezt. Egyedüli döntéshozó a területén, így 26

bátran alkalmazhat másokat, akikért ő a felelős egyedül. Az értékesítés és a pénzügyi dolgok viszont nem érdeklik. Ez a három szerep nagyjából azonos mértékben van jelen egy személyben, így teljes egy vállalkozó, bár az arányok folyamatosan változhatnak, hiszen más tulajdonságokra van szükség kezdetben, illetve később. A vállalkozás működtetés tartópilléreinek kialakítása igen fontos. Kétféle tevékenységet különböztetünk meg: alap- és szaktevékenység. Az alaptevékenység leginkább a vállalkozó szakértelmére épül, de nem alap követelmény. A lényeg, hogy a vállalkozásban mindenképpen legyen egy olyan szakember, aki ért a tevékenységhez, nem feltétlenül kell, hogy ez a vállalkozó legyen. Ha ez már kialakult, akkor vannak bizonyos alapkérdések, amiket érdemes tisztázni. 1. „Hogyan lehet folyamatosan megismerni és kielégíteni a vevők igényeit? 2. Hogyan lehet a vállalkozás működtetését folyamatosan finanszírozni? 3. Kik és hogyan fogják a vállalkozást irányítani és működtetni, hogyan fog működni a szervezet? 4. Hogyan lehet a vállalkozást e-vállalkozássá tenni, felhasználni az informatikát a vállalkozás belső működésében és a külvilággal való kapcsolatában?” (Vecsenyi [2009] 232. o.) Ha ezekre a kérdésekre teljes körűen és kielégítően megfelelő válaszokat tudunk adni, akkor nem kell aggódnunk, vállalkozásunkkal minden a legnagyobb rendben lesz. Amennyiben viszont vannak aggályok és kétségek, nincsenek meg a válaszok, minél hamarabb át vagy újra kell gondolni a helyzeteket és addig kell kutatni és gondolkodni, amíg meg nem lesznek a megoldások. Egy vállalkozásnak általában 4 alap tartópillére van: pénz, piac, ember és információ. Fontos, hogy minden funkciónál tudnunk kell és át kell látnunk, hogy mit is takarnak ezek: a) „mit csinál, milyen feladatot old meg, hogyan működik az adott funkció, b) milyen eljárásokat, technikákat lehet, érdemes ott alkalmazni a működés során,

27

c) milyen szervezetben, hogyan lehet irányítani azt a területet, melyek a speciális, az adott területre kialakított irányítási (menedzsment) eljárások.” (Vecsenyi [2009] 232. o.)

3.4.2 Marketing és értékesítés Amikor ezeket sikerült átlátnunk és tisztáznunk, tisztában kell lennünk a marketing és az értékesítés három kulcsterületével: piackutatás, piacra jutás és piacon maradás. A

piackutatási

folyamat

esetén

megkülönbözetünk

5

kérdést,

aminek

megválaszolásával elkerülhetjük, hogy bármilyen meglepetés érjen minket. 1. „Arra használja a vevő a kínált terméket és szolgáltatást, amire kitalálták?” (Vecsenyi [2009] 234. o.) Ez igazából egy teljesen egyértelmű kérdés, mégis sokan nem gondolnak bele. Számtalan olyan eset volt már, amikor a felhasználó új értelmet adott a terméknek és a szolgáltatásnak, később viszont, a használat (a nem megfelelő használat) során hibák és problémák keletkeztek. Ilyenkor fontos végiggondolni, hogy van-e értelme annak a használatnak, a helytelennek, és ha van, akkor lehet, hogy egy új piaci rést lehet kitölteni vele. 2. „Mit is akarnak a vevők az olyan terméktől és szolgáltatástól, ami korábban nem létezett?” (Vecsenyi [2009] 234. o.) A piackutatási tevékenységnek pont az a lényege, hogy előzetesen felmérje az igényeket és kívánalmakat, így lényegesen jobb esélyekkel lehet bevezetni egy új terméket és szolgáltatást, mintha nem készítenénk piackutatási tevékenységet előtte. 3. „A versenytársak nem ajánlanak-e valamit, amivel lekörözhetik őt?” (Vecsenyi [2009] 235. o.) Nyilvánvalóan egy új termék és szolgáltatás esetében szabadalmazással és védjegyezéssel kell kezdenünk, hiszen, amennyiben nem tesszük meg ezt a lépést, könnyen ellophatják és lemásolhatják mások az ötleteinket, teljesen jogszerűen. Azt a helyzetet viszont sajnos nem nagyon lehet elkerülni, hogy egy új termék és szolgáltatás esetében a konkurencia belelát a termék felhasználásába más lehetőségeket is, és kihasználva ezt, létre is hozza azokat.

28

4. „Nem változott-e meg a vevők igénye, ízlése?” (Vecsenyi [2009] 235. o.) Erre a kérdésre valljuk be őszintén, sajnos nincs jó válasz, hiszen a vevők és fogyasztók ízlése szinte napról-napra, egyik percről a másikra is változhat, ezt nem tudjuk elkerülni. Próbálkozhatunk azzal, hogy minél időtállóbb termékeket és szolgáltatásokat alakítunk ki, hozunk létre, de ez még nem jelent biztos sikert. 5. „A vevő számára fontos tényező a „mit” mellett, a „hogyan” is?” (Vecsenyi [2009] 236. o.) Ez a kérdés úgy értelmezhető, hogy a termék és szolgáltatás megvásárlása közben a vevő figyel a környezetre és a vásárlás közben őt ért impulzusokra is. Tehát nagyon fontos, hogy a vásárlás helyszíne, a körülmények minden igényt kielégítőek legyenek, és ezzel elérjük azt, hogy a fogyasztó szívesen térjen vissza, ezzel akár törzsvásárlóvá is átalakulva. A piacra jutási folyamat egy úgynevezett figyelemfelhívás, hiszen már az elején tudnunk kell, hogy mit, kinek és hogyan adjuk el. Ezt nevezzük pozicionálásnak. „Ha piackutatásnál elvégeztük a házi feladatunkat, és tudjuk, hogy kik a megcélzott vevőink, és milyen igényüket akarjuk kielégíteni, és a vevők tényleg úgy viselkednek, ahogy elvártuk, akkor jó. Ha nem, gyorsan vizsgáljuk felül induló elképzelésünket, és alakítsunk ki új ajánlatot.” (Vecsenyi [2009] 237. o.) Fontos, hogy a kezdeti árazással ne szálljunk el, hiszen nem az első pár hónapban szeretnénk megtermelni a vállalkozás teljes profitját. Az alapárunk az elszámolható költségből és a minimálisan elvárt fajlagos költségből álljon. A ténylegesen realizálható piaci ár menet közben bátran módosítható, amit folyamatosan figyelni kell és korrigálni. Szintén nagyon fontos megválasztani azt az eszközt, amellyel reklámozni, népszerűsíteni fogjuk a leendő termékünket és szolgáltatásunkat. Az eszköz megválasztása előtt tisztáznunk kell, hogy mennyi reklámidőt szeretnénk venni, illetve, hogy a reklám során mire szeretnénk a figyelmet felhívni: magára a termékre, vagy magára a márkanévre. Ha ezt kiválasztottuk, akkor utána rengeteg lehetőség közül tudunk szerencsére választani a reklámozás eszközét illetően. „A legfontosabb eszközök az újság, a magazin, a rádió, a televízió, a reklámlevél (direct mail), a különböző telefonkönyvek és szolgáltatási reklámkiadványok, valamint a kültéri reklám és az internet.” (Vecsenyi [2009] 238. o.)

29

7. ábra Reklámtorta 2015

(http://www.technokrata.hu/www/2016/03/03/most-megtudhatod-mennyit-koltottekreklamra-a-cegek-a-mult-evben/ letöltve: 2016. október 22.) A televízió az egyik legvonzóbb reklámhordozó, hiszen nagyon kevés az a háztartás, amely ne rendelkezne televízióval, így ez a fajta reklámozás rengeteg emberhez eljut. Az árak nagyban függenek a csatorna nézettségétől és a sugárzás idejétől, viszont a kisvállalkozások számára általában nem ez a legkézenfekvőbb, hiszen elég sokba kerül. A sajtó, vagy újsághirdetés a kiskereskedők és a helyi szolgáltatók egyik kedvenc hirdetőfelülete. Az előnyöket ezen az eszközön keresztül lehet a legjobban és legrészletesebben bemutatni, illetve egy-egy laphoz külön katalógust és kuponfüzetet is lehet csatolni, ami még vonzóbbá teszi a terméket, illetve nem utolsó szempont, hogy kuponnal, kedvezményes áron valószínűleg sokkal több ember próbálja ki, mint normál áron. Sajnos élettartamot tekintve nem a legjobb választás, hiszen amikor megveszünk egy ilyen lapot, akkor vagy elolvassuk rögtön, vagy esetleg lapozgatjuk még pár napig, de utána már érvényét veszti, nem lesz benne minden aktuális, így megy a szemétbe – a reklámunkkal együtt. Érdemes a tematikusan különváló magazinoknál hirdetni, hiszen ezzel nagyban tudjuk befolyásolni, hogy melyik korosztályt és melyik fogyasztói csoportot szeretnénk megcélozni. A reklámlevél (direct mail) az egyik leggyakoribb hirdetési, reklámozási eszköz. „Ide tartoznak a nyomtatott, sokszorosított eladásösztönző anyagok, amelyeket közvetlenül 30

juttatnak el a vevőkhöz: a levelek, brosúrák, katalógusok, hírlevelek és a reklám újságok. A reklámlevél sikeres főként a címlistától függ. Címlistákat lehet erre szakosodott cégektől vásárolni, ahol a vevő által megjelölt célcsoportok szerinti leválogatást lehet rendelni. Elő lehet állítani címlistát a saját vevőkör címeiből, de felhasználhatjuk a telefonkönyvet, a szaknévsort, különböző szakmai szervezetek címlistáit, de a helyi lapok hirdetéseiből is gyűjthetünk címeket.” (Vecsenyi [2009] 239-240. o.) Az e-mail a nyomtatott reklámlevélnél egy sokkal olcsóbb megoldás. „A címlista összeállítható a baráti körből, valamely közösségi portál ismerősei köréből, vagy akár meg is vásárolható.” (Vecsenyi [2009] 240. o.) Ma már szinte mindenki használja ezt a fajta levelezést, így egy kézenfekvő megoldásnak bizonyul. Nagy előnye, hogy hírlevelet is létrehozhatunk, amit a potenciális vevőknek rendszeresen küldhetünk, akár kedvezményes kuponokkal együtt, hogy meghozzuk az emberek kedvét a termék és szolgáltatás megvásárlására. Az internetes reklámok szintén nagy népszerűségnek örvendenek manapság, hiszen az internetet is milliók használják naponta, így nem nehéz elérni ezen keresztül az embereket és a lehetséges fogyasztókat. „Több előnyös tulajdonsága van: szinte minden formában megjelenhet; lehet egyszerű pár mondatos hirdetés, használhat látványos grafikai elemeket, de lehet videoklip is.” (Vecsenyi [2009] 241. o.) A piacra jutási folyamat fontos tényezője a megfelelő értékesítés kialakítása, vagyis a vevők minél sikeresebb elérése. „A vállalkozás kezdeti szakaszában az értékesítési csatornák kiválasztása és kiépítése az egyik, míg az eladási módszerek és személyek kiválasztása, az eladók felkészítése a másik feladvány.” (Vecsenyi [2009] 242. o.) Az értékesítési csatorna kiválasztásánál két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk: a vevő elérését és az elérés költségét. A vállalkozó általában minél több vevőhöz szeretne minél gyorsabban eljutni, a lehető legjobb vásárlási körülményeket megteremtve, de ennek sajnos az a következménye, hogy olyan extra költségekre veri bele magát, amiket esetleg a vállalkozás nem engedhetne meg magának. Nem szabad, hogy ezek a költségek veszélyeztessék a vállalkozás működését, tehát nem szabad minden áron vevőkhöz jutni, meg kell tudni húzni egy bizonyos határvonalat, hogy ez a két szempont arányban legyen egymással. Amikor egy vállalkozásnak döntenie kell az értékesítési csatornákról, akkor ezzel a döntéssel meghatározza a vállalkozása méretét és a növekedési pályáját. Az értékesítési 31

csatorna kialakítása egy viszonylag tőkeigényesebb folyamat, így jól át kell gondolni, de nagy előnye, hogy ezek a csatornák gyorsan és könnyedén jutnak el a potenciális vevőkhöz, így egy biztosan megtérülő lehetőségről van szó. Fontos, hogy megfelelő szakembereket válasszunk a csatorna kiépítéséhez, ez kulcsfontosságú. „Az eladók és az eladási módszerek meghatározó szerepet játszanak a vevővel kialakítandó kapcsolatban. A személyre szabott vagy az igényéhez alakított termék vagy szolgáltatás eladása jól felkészült és felkészített, jó adottságokkal bíró eladóktól függ. Az ilyen eladók kulcsszerepet tölthetnek be a vállalkozás életében.” (Vecsenyi [2009] 242-243. o.) A piacon maradási folyamat legfontosabb részei: a vevőszolgálat és vevőkapcsolat, a vevők megkérdezése, a vevők panaszkodása, rövid- és hosszú távú befektetések a piacon maradás érdekében, illetve a fejlesztések koordinálása. A folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen része egy vállalkozásnak, hiszen abban és abból van a profit és a fejlődési lehetőségek. Vevők nélkül nincsen semmi, ezt fontos megjegyeznünk. Érdemes előzetesen tájékozódni a vevők igényeivel kapcsolatosan, használjuk fel a vevők észrevételeit és megfigyeléseit, építsük ezt bele a kisebb-nagyobb javításokba. A vevők megkérdezését végezhetjük tervezett vagy spontán módon. Ha a tervezett megkérdezést választjuk, akkor ezt megoldhatjuk kérdőíves felméréssel vagy fókuszcsoport összehívásával. A fókuszcsoportot felkészült szakemberek vezetik és kérdezik ki az egyéneket, míg a kérdőívet bárki kitöltetheti bárkivel, aki erre alkalmas személynek tűnik. A vevők panaszkodását nagyon fontos figyelembe vennünk, és inkább tekintsük visszajelzésnek, ahelyett, hogy állandóan felháborodnánk, miszerint az embereknek semmi sem jó. Valamiért, valami nem jó nekik, és nekünk a vállalkozásunkkal az a dolgunk, hogy javítsunk ezen és egy jobb terméket vagy szolgáltatást nyújtsunk nekik. „A korrekt és megnyugtató panaszkezelés külön odafigyelést igényel. Elmulasztása viszont komoly károkat okozhat.” (Vecsenyi [2009] 247. o.) A rövid távú beavatkozás lehet például az előbb említett „panaszkodás” utáni helyreállítás, javítás a termékkel kapcsolatosan. Hosszú távú beavatkozás pedig lehet például egy új termékcsoport létrehozása, egy nagyobb, dinamikusabb fejlesztés bevezetése. 32

A fejlesztések koordinálása az alaptevékenység része egy vállalkozásban, és igen fontos szerepet játszik a sikeres továbbfejlődésben. „Kihívás a spontán fejlesztés szisztematikus tevékenységgé alakítása, amikor határidőre, a vevők igényeihez igazodva, velük folyamatosan konzultálva, adott költségkereten belül kell piacra dobni az új terméket, miközben műszaki, gazdasági, piaci, minőségi és ki tudja, még hányféle szakterület munkatársainak együttműködését kell összehangolni.” (Vecsenyi [2009] 247. o.) 3.4.3 Pénzügyek kezelése Sokszor előfordul, hogy a vállalkozások beleesnek abba a hibába, hogy nem számolják ki pontosan a felmerülő költségeket, vagy hamarabb fogy el a pénzkészletük, mint amire számítanának, és ez a helyzet ugye nem a legjobb. Nincs elég tőke a fejlődések és a beruházások finanszírozására, nem tudják kifizetni a szállítókat, az anyagköltségeket, stb. Egy szóval pénzügyi krízisbe kerülnek. Ha ezt mi, mint vállalkozók szeretnénk elkerülni (nyilván szeretnénk elkerülni), akkor fontos ismernünk a pénzügyek kezelésének kulcsterületeit, amivel könnyebben találunk majd megoldást ezekre a problémákra, illetve el is tudjuk őket kerülni időben. „Vállalkozásával gazdasági sikereket akar elérni, akkor tudnia kell: 1. hogyan építse ki és használja a vállalkozás számviteli és pénzügyi rendszerét, 2. hogyan határozza meg a vállalkozás finanszírozási igényét, és hogyan szerezze meg a szükséges forrásokat, 3. kikkel, hogyan működjön együtt a pénzügyek kezelésében.” (Vecsenyi [2009] 248. o.)

33

3.4.4 A fejlődés, növekedés irányítása 8. ábra Vállalkozások termelékenysége a gazdaság egészének átlagához viszonyítva

(http://osszkep.hu/2015/10/bolenyek-rokak-gazellak-a-magyar-vallalkozasoktovabblepesenek-korlatai/ letöltve: 2016. október 5.) Több különböző szakaszt, ciklust tudunk elkülöníteni egymástól, melyekre más-más kihívások jellemzőek. 1. Irányítási ciklusok – A kezdeti időszak viszonylag könnyen áthidalható, nincsenek igazán komoly akadályok, de később, a vállalkozás növekedésével párhuzamosan egyre több probléma és akadály jelenik meg, amiket orvosolni kell, különben a vállalkozásunk életébe kerülhet. Ilyenkor kell a megfelelő képességű menedzsereket és vezetőket az élre állítani, vezessék ők sikerre a vállalkozást. A kezdeti kreatív irányítást próbáljuk meg megtartani, és ne süllyedjünk bele a vezetői krízisbe, legyünk magabiztosak és mindig gondoljuk végig a következő lépéseket, hogy minél kevesebb hibát kövessünk el. 2. Vezetési ciklusok – „A vállalkozók a vállalkozások működtetésére fokozatosan építik ki a vezetési és irányítási funkciókat és feladatokat. Számos nehézséggel kell 34

számolnia a növekedést választó vállalkozónak. Alapjában véve három képességkategóriát határozhatunk meg.” (Vecsenyi [2009] 316. o.) Szakmai és működési, üzletirányítási, illetve vezetési felkészültséget. Szükség van az alaptevékenység ellátásához illő képességekre, irányítani kell az üzleti tevékenységeket, illetve a munkatársakkal szükséges elérni a kívánt célokat és eredményeket. 3. Családi vállalkozás fejlődési ciklusai – A legtöbb újonnan létrejött vállalkozás a családi vállalkozások közé sorolható, amelyeknek hosszú távú céljaik vannak, képesek és akarnak is fejlődni, illetve mindig van további generációváltás, az utódlás biztosítása. „Az utóddal szembe elvárás a széleskörű vállalkozási ismeret, a jó szervező erő és a kommunikáció.” (Vecsenyi [2009] 317. o.)

35

4. A kis-és középvállalkozások marketingtevékenysége Dolgozatom

eddigi

fejezeteiben

átbeszéltük

a

vállalkozás

indításához,

működtetéséhez és fenntartásához szükséges eszközöket, de mindeddig még nem érintettük a marketing vonalát, ami pedig igazán fontos, hiszen nagyjából minden ezen áll vagy bukik. Fontos leszögezni, hogy a jó marketingtevékenység biztonságot, büszkeséget és kiszámíthatóságot ad, amennyiben jól csinálja az ember. Elsősorban meg kell határozni a cég célcsoportját, hiszen a gyártott termék vagy a nyújtott szolgáltatás nem szólhat mindenkinek, kezdetben legalább is semmiképpen sem, hiszen iszonyatos költségekbe vernénk magunkat, ha mindenki célközönség lenne. A túl szűk célcsoport kiválasztása ugyanakkora hiba lehet, mint a túl nagy, így törekedni kell egy arany középút megtalálására, amely a kezdeti szakaszban elegendő a cég fenntartásához, majd később a profit termeléséhez. A célközönséget úgy tudjuk a legkönnyebben elérni, ha nevén nevezzük őket, és a szlogenben, a hirdetésekben megnyilvánul ez a nevén nevezés. „Minden marketingtevékenységed könnyebb lesz, hatásosabb és olcsóbb, ha tudod a választ erre a három kérdésre: 1. Melyik a célközönséged? 2. Hol éred el a legjobban a tagjait? 3. És mi jár a fejükben?” (Wolf [2015] 36. o.) Az első kérdésre az előbb már adtunk választ, így ugorjunk a másodikra: ennek az a lényege, hogy a reklámozás helye hol legyen, hol a legjobb választás, hol a legkifizetődőbb. A harmadik kérdés azt foglalja magába, hogy a reklámban mit kell mondanunk, amire felkapják a fejüket a vevők és a fogyasztók. Melyek azok a szavak, kifejezések, amelyek megragadják a figyelmüket, illetve itt tudni kell azt is, hogy mi az, amitől pont az ellenkező hatást érhetjük el. „Minél jobban ismered a piacodat, a vevőidet, annál érzékletesebb reklámokat tudsz készíteni, és annál jobban el tudod terelni a figyelmüket az árról.” (Wolf [2015] 42. o.)

36

Érdemes nagyon részletesen feltérképezni a célközönség demográfiáját, hiszen csak így lehet pontosan megtudni, hogy hol, hogyan és mit érdemes reklámozni. „Kulcsszavak, amelyeket ismerned kell: 

Milyen arányban férfiak/nők a célközönséged?



Hány évesek?



Milyen jól keresnek?



Hol laknak? (az ország/megye/város melyik környékén)



Milyen a médiafogyasztásuk? (Sokat tévéznek? Melyik rádiót hallgatják munkába menet? Mely weboldalakat nézik naponta?” (Wolf [2015] 38. o.)

Ha ezekre a kérdésekre pontos válaszokkal rendelkezünk, akkor ugorhatunk a következő jó tanácsra, miszerint ne essünk bele abba a csapdába, hogy a cégnevünk teljes mértékben meghatározza a tevékenységünket. Fontos, hogy a reklámokban ne a cég neve legyen a domináló, hanem az, amiről szól a vállalkozás, amit el akarsz adni, a termék és/vagy a szolgáltatás. Az általam vizsgált kisvállalkozás – a későbbiekben részletesen – Facebook-os oldalának látogatása nem túl kiemelkedő, mert nem fordítanak elég figyelmet erre a tevékenységre. Jelenleg 50 fős követő táborral rendelkezik az oldal, de egy bejegyzéssel akár 400-500 embert is el lehet érni, tehát nagyon sok olyan látogató van az oldalon, akik csak körül néznek, és nem csinálnak semmit, majd távoznak. Itt fontos megemlíteni, hogy a mai kkv szektornak alig van tartalommarketingje, nem jellemző sajnos. Kicsit kutakodva, találtam egy ehhez kapcsolódó reprezentatív kutatást, amelyben egy összegző mondat szerint a jelenlegi helyzet: „a szövegírási piac fejlődik, a tartalommarketing egyre jobban a marketinges köztudat része lesz.” (https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-ea-magyar-kkv-knek-tartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.) Látható, hogy ez a helyzet fejlődik, és van remény. Ezen kívül meg kell még jegyezni, „érdekes, hogy bár majdnem minden második válaszadó szerint van marketingstratégia a cégében,

csak

minden

harmadik

alkalmaz

szövegíró

szakembert.” 37

(https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-e-a-magyar-kkv-knektartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.) Ehhez a kutatáshoz kapcsolódóan vizsgálták meg a magyar kis- és középvállalkozások egy hónap alatt marketingre fordított költségeit. Ez a kutatás 2014-ben készült, a helyzet azóta valószínűleg már máshogyan nézne ki. 9. ábra Magyar kis- és középvállalkozások átlagos havi marketingbüdzséje

(https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-e-a-magyar-kkv-knektartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.) Fontos figyelembe venni az árképzés technikáját és megjegyezni: nem mindig a legolcsóbb a legjobb, és nem mindenki a legolcsóbb termékre, szolgáltatásra pályázik. Sok cégvezető „elrontja” a vevőit, a célközönségét azzal, hogy csak a kedvező, olcsó árról tud beszélni, csak azt tudja reklámozni. „A vevők egy idő után megszokják ám, hogy az ár a legfontosabb, pláne, ha a reklámokban semmi mást nem látnak.” (Wolf [2015] 59. o.) Árengedmény helyett érdemesebb valami ajándékkal meglepni a vásárlókat. Hamar ki fog tűnni a vállalkozás a többi közül, ha mindenki csak az árengedményekkel, és a – x%okkal „dobálózik”. Hamar fel fognak figyelni arra a vállalkozásra a vevők – a meglévők és az újak egyaránt –, ahol a megvett termék/szolgáltatás mellé jár egy másik termék vagy szolgáltatás. Sokkal jobban fogják értékelni, hiszen ugyanannyi pénzért megveszik a 38

terméket és még ajándékot is kapnak. „A tapasztalataink szerint a „teljes ár + ajándék” nemcsak több eladást eredményez, de lényegesen nagyobb profit marad a zsebedben.” (Wolf [2015] 60. o.) Az ajándéknak is van hátránya: határidő. Ha nincs megszabva határidő, akkor a vevő az örökkévalóságig fogja húzni a választást, és nem is fog vásárolni. Fontos, hogy az az akció, amit kínálunk, amiért ajándék jár, múljon el, teljen le egy bizonyos idő után, különben semmit sem fog érni. És jól jegyezzük meg: ez a határidő nem hosszabbítható! Hiteltelenné válik az a vállalkozás, amelyik ezt megteszi. A magyar kis-és középvállalkozások marketingtevékenysége vizsgálása közben rájöhetünk, hogy ezek a vállalkozások rengeteg hibát követnek el lépten-nyomon. Tegyük hozzá azt is, hogy ezeket a hibákat némi odafigyeléssel hamar lehet javítani. 1. „Kényszervállalkozóként indulnak, de sokszor meg is maradnak ezen a szinten.” (http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.) Ezek a vállalkozások legnagyobb részben nem egy működőképes üzleti ötleten alapszanak, hanem egy kényszerhelyzet szülte cég lesz. Ebből a szituációból nagyon nehéz kilábalni, és mivel nem egy versenyképes ötletről van szó, amely betömne egy piaci rést, így általában nem is nagyon szokott működni. A vezetők kudarcot élnek át, elmegy a kedvük a vállalkozástól és inkább felszámolják az egészet. 2. „Nem

tudják

meglépni

a

növekedéssel

járó

menedzsment

problémát.”

(http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.) Ha sikeressé válik a cég, és több emberre, több alapanyagra, több helyre van szükség a további gyártás érdekében, az sokszor kudarcba fullad, mert egyszerűen nem tudják ezt feldolgozni a vezetők. Fontos, hogy az alkalmazottak motiváltak legyenek – ezt már korábban kifejtettem –, a munkakörülmények megfelelőek legyenek, és a vezetők ne „szálljanak el” a sikertől. Tekintsünk pozitívan és örömteli állapotban a növekedés sikerére, és ne hátráltassa a céget a rossz vezetés okozta problémák, amelyek elkerülhetőek lennének.

39

3. „Nem építenek kapcsolatrendszert, vagy ha igen, azt nem a jó arányokkal.” (http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.) Ez sajnos általános magyar probléma, de látható a fejlődés az elmúlt évek során. A rossz kapcsolatépítés legalább annyira káros és hasznavehetetlen lépés a vállalkozás számára, mint az, ha egyáltalán nincsen kapcsolatépítés. Nem szabad a megrendeléseket sorrendbe rakni, legyen mindegyik ugyanannyira fontos, és végezzük el mindegyiket ugyanannyi idő alatt. 4. „Nem

tudnak

különbözőt

kínálni

a

különböző

célcsoportoknak.”

(http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.) Egyazon terméket minimális különbségekkel rengeteg féleképpen lehet kínálni és eladni, különböző célcsoportot megcélozva ezzel. Nem kell, hogy több száz termékkel rendelkezzen a vállalkozásunk, és ha nem is, akkor viszont tudjuk azt, hogy hogyan lehet ugyanazt a terméket minimális módosítással eladni a fiatalabb vevőkörnek, a fiatalos felnőtt korcsoportnak és az idősebb generációnak is. Ha szükséges, kérjük szakember segítségét! 5. „Csak

a

versenytárs

reklámjának

másolásában

tudnak

gondolkodni.”

(http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.) A másolás semmiképpen sem jó, de főleg azért nem, mert a marketing esetén általában az a törvény érvényesül, hogy az elsőké a siker. A másolás káros a vállalkozásnak, mert ha valaki ismeri az „eredetit”, akkor maximum egy jót mosolyog a próbálkozáson, az utánzáson, de vásárolni semmiképpen nem fog, sőt, később sem valószínű, amikor esetleg már egy eredeti, saját reklámmal állna elő a cég. 6. „Marketing tanácsadó – vele vagy nélküle? A felmérések szerint a magyar kisvállalkozások igénybe veszik könyvelő vagy jogász segítségét, de a marketing és üzletpolitikai

kérdésekben

a

családi

kupaktanács

dönt.”

(http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvall alkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.)

40

A hibák bemutatása és esetleges javaslatok tétele után fontos átgondolni, hogy vajon a hagyományos vagy az online marketing a kifizetődőbb, a hatásosabb? Bárkit megkérdezhetünk, a vélemények igazán eltérőek lesznek. Sokan úgy gondolják, hogy a szórólapozás, a call centeres hívások, a tv-ben futó, folyton ismétlődő reklámok a legjobbak, mert így akaratlanul is bevésődik az ember agyába a termék/szolgáltatás és a cégnév. Mások viszont ennek a kellemesebb verzióját szeretik, a közösségi oldalakon való megjelenést, az online kuponosztást, a rendszeresen kiküldött hírleveleket. Vannak olyanok, akik szerint ez is legalább annyira idegesítő, mint az utcán az emberek, akik a kezükbe nyomják a szórólapokat. Személy szerint az online marketingre szavazom, és szeretném bemutatni ennek az előnyeit, néhány érvet, amelyek e mellett szólnak. 

„Időzítés: egy új kampány vagy akció miatt publikált statikus hirdetés például érvényét veszítheti, mire a potenciális ügyfél kezébe kerül. Az online hirdetés mindig friss, és automatikusan törli az előzőt.



Költség: minden egyes kampány vagy akciós esetén fizetni kell a nyomtatásért. Az interneten

költségmentesen

módosíthatjuk

online

katalógusunkat

vagy

weboldalunkat. 

Személyre szabás: a hagyományos reklámmal nem tudunk vagy nagyon nehéz egy konkrét személyt megszólítani. A legtöbb szórólap a kukában landol. Egy webshop esetében tudunk kapcsolódó terméket ajánlani aszerint, hogy mit néz, vagy mit vásárol éppen a látogató.



Nyomkövetés: a hagyományos marketing nem képes mérni, hány emberhez jutott el az üzenet, hányan érdeklődtek utána, és melyik az a személy, aki a reklám hatására vásárolt. Az interneten pontosan tudjuk, ki hányszor vásárolt, melyik földrajzi területről, hánykor, milyen fizetési móddal. Ezek az információk tényleg jelzik, kik a



Árképzés:

célközönségünk. a

hagyományos

marketinggel

nehéz

bonyolult

ártarifát

és

kedvezményeket bemutatni az ügyfélnek. Néha olyan ártáblázatokkal találkozunk, hogy elmegy a kedvünk a vásárlástól. Az okos weboldalak és alkalmazások képesek 41

egy adott ügyfél adott vásárlásai esetén kiszámolni a legkedvezőbb árakat, sőt az ingyenes lehetőségeket is. Egyértelmű, hogy egy kisvállalkozásnak jobban megéri, ha pénzforrásait és energiáját az online marketing felé irányítja.” (http://www.addesign.hu/marketing-kisvallalkozas/ letöltve: 2016. november 19.) Mindezek után szeretném bemutatni az általam vizsgált családi vállalkozást, mely komolyabban egyik marketing stratégia felé sem hajlik – se hagyomány, se online –, de lássuk ezt egy picit bővebben is a következő részekben. Kezdeném a bútoripar, mint ágazat bemutatásával, utána magával a céggel foglalkoznék részletesebben, azután pedig a kérdőívem kielemzésével.

42

5. A bútoripar, mint ágazat bemutatása A fának több, mint 10 ezer ismert felhasználási módja létezik, köztük a bútoripar, illetve a bútorgyártás. A következő táblázatban ismertetni szeretném a 2015-ben a 100 legnagyobb magyar bútorgyártó cég közül az első ötöt. Látható majd, hogy az Ikea „csak” a 3. helyen áll, és több, mint 4 millió forinttal van elmaradva az éves bevétele az első helyezettétől. 1. táblázat A 100 legnagyobb magyar bútorgyártó 2015-ben 2015. árbevétel

Utolsó létszám

(millió Ft)

adat

Szany

15 485

888 fő

NOVA Bútor Kft.

Körmend / Nova

14 000

700 fő

Ikea Industry Kft.

Sopron

10 704

517 fő

ADA Hungária Kft.

Körmend

10 568

678 fő

KANIZSA Trend

Nagykanizsa

6 767

510 fő

Cég neve

Székhely

INTERFA Kft.

Kft. (http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php alapján saját

szerkesztés – letöltve: 2016. október 10.) Látható, hogy létszám szempontjából kisebbek az eltérések, mint az árbevétel tekintetében. Az első helyen lévő cég 888 fővel rendelkezik az utolsó adatok szerint, az 5. helyezett pedig 510 fővel, a kettő között pedig teljesen változó, van olyan cég, ahol 678 fő dolgozik, de van olyan is, ahol „csak” 517 fő, nem sokkal több, mint az utolsó helyen lévő cégnél. Nézzük meg viszont mind a 100 cégnek a létszám alakulását 2005-től 2015-ig.

43

10. ábra Bútorgyártásban dolgozók létszáma

(http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php letöltve: 2016. október 10.) Ha megnézzük ezeket a vállalkozásokat, akkor elmondhatjuk, hogy ezek nem sorolhatóak be a kis- és középvállalkozások kategóriába, mert több, mint 250 fővel rendelkeznek. Ha ezt a listát végigvezettem volna, mind a 100 céget bemutatva, akkor láthatnánk, hogy vannak a listán olyanok vállalkozások, amelyek be lehetne sorolni a kisés középvállalkozások kategóriájába. Jelenleg egyre kevesebb az a cég, amely 250 főnél több főt foglalkoztat. 2010-ben 7 ilyen cég volt, 2011-ben 8, 2012-ben 9 és 2013-ban szintén 9. Tehát nem igazán növekszik ennek a száma. Viszont azok a cégek, amelyek tökéletesen megfelelnek a kisvállalkozási fogalomnak, és 50 főig foglalkoztatnak alkalmazottakat, abból 2010-ben 3 648 db volt, 2011-ben 3 662, 2012-ben 3 603 db, 2013-ban pedig 3 540 db. Látható, hogy nem feltűnően, de azért van valamennyi csökkenés a cégek számaiban, tehát összességében egyre kevesebb cég van, mind a kis-és középvállalkozási, mind a nagyvállalati kategóriában. Nézzük meg ennek a 100 magyar bútorgyártó cégnek a nettó árbevételének alakulását 2006-tól 2015-ig. Attól függetlenül, hogy az új cégek száma nem nőtt az elmúlt években – sőt, inkább csökkent sajnos –, árbevétel tekintetében a meglévő vállalkozásoknak nincs okuk panaszra.

44

11. ábra 100 magyar bútorgyártó nettó árbevétele 2006-2015

(http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php letöltve: 2016. október 10.) Látható, hogy az elmúlt években elég szépen ível felfelé az árbevétel növekedése. Ez talán annak is köszönhető, hogy újra fellendült az ingatlanpiac, így igény van új bútorok gyártására is. A kis- és középvállalkozások növekedése csak abban az esetben valósulhat meg, ha megfelelő marketingtevékenységet végeznek, mert kevésbé vannak benne a köztudatban, mint például az Ikea, a Kika vagy egyéb bútorkészítő nagyvállalatok. Fontos, hogy minél több felületen hirdessék magukat, minél több emberhez eljusson a cég neve és híre, minél több megrendelőt szerezzen a vállalkozás. Amennyiben a kész bútorral a vásárlók elégedettek, biztosra vehetjük, hogy ha alkalom adódik, ajánlani fognak minket, így nagyon fontos odafigyelni a minőségre és a kivitelezésre. Pontos adatokat kérjünk a megrendelőtől, mindent tisztázzunk le vele és ne féljünk valamit kétszer vagy akár többször megkérdezni, hiszen ez a kulcsa annak, hogy a vevő biztosan azt kapja, amit eredetileg szeretett volna.

45

6. A Fazekas Irodabútor Készítő Kft. bemutatása A cég 2001-ben, Fazekas Bútor Plusz Bt. név alatt alakult meg Újpesten, Fazekas Gyula, asztalos szakember kiváló munkájának széleskörű terjesztése és megismertetése érdekében. Jelenlegi nevét és formáját 2011. januárjában kapta meg, egy cégszemély miatt történő változás érdekében. A telephely és a teljes körű asztalosi tevékenység jelenleg Gödön van. Fazekas Gyula a MÜM 18 Faipari Szakmunkás Képző (jelenlegi neve: Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola) intézményben kezdte meg, ahol 3 évet tanult. Ezután a Kozma Lajos Faipar Szakközépiskolában volt technikusi képzésen 4 évet, illetve még 1 évet a technikusi minősítés miatt. Az iskolák befejezése után a Fejlődés Szövetkezetnél, Újpesten volt inas képzésen 3 évig. Innentől kezdve – jelenleg is – asztalosi tevékenységet folytat és asztalos szakemberként dolgozik a mindennapokban. 1990-től saját lábon állva – megalapítva a saját cégét – dolgozott. Felesége, Fazekas Gyuláné 2005-től vesz részt aktívan a cég menedzselésében, mert akkora már annyira kinőtte magát a cég, hogy szükséges volt, hogy legyen valaki, aki kezeli a rendeléseket, beszerzi a szükséges anyagokat, koordinálja az alkalmazottakat, megszervezi a szállítást és számláz. Jelenleg, illetve évek óta folyamatosan, a cég 4-5 alkalmazottal dolgozik egyszerre, akik asztalos végzettséggel rendelkeznek, vagy asztalos szakembernek tanulnak. A vállalkozás elkészít bármilyen jellegű faipari munkát, ablaktól a belső bútorokon át az ajtókeretig, tehát kompletten lakásberendezéseket. Megrendelők között a legjellemzőbben magánszemélyek és kisebb-nagyobb cégek vannak, de a cég rendelkezik állandó megrendelőkkel is: Nietsch Kft, NN Művek, Eredetmíves Kft. A műhelyben az asztalosi tevékenység teljes körű ellátásához vannak gépek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a vevők és a megrendelők a lehető legjobb minőségű és a lehető legjobban kidolgozott terméket, bútorokat kapják kézhez. Ezek a gépek a következők: szabászgép, sorozatfúró, ABS előragasztózó gép, szalagfűrész, vastagsági gyalugép, marógép, szalagcsiszoló, körfűrész, egyengető, illetve esztergagép. Ezek a gépek rengeteg odafigyelést és szakértelmet kívánnak, így a vezető kellő gondossággal és figyelemmel kíséri végig az új alkalmazottak és az inasok betanítását.

46

6.1 A cég marketingtevékenysége Általánosságban elmondható, hogy egy viszonylag aprócska, családi vállalkozásról beszélünk, ahol aktívan 5-7 alkalmazott dolgozik, a cég vezetőjével együtt. A légkör családias, a hangulat kellemes, a munkák kellően megterhelőek. Vannak úgymond húzósabb időszakok, amikor több munka van egyszerre és akkor indokolt a túlóra, az éjszakázás, de leginkább a kellemes 8 órai munka a jellemző, a munkák pedig kényelmesen el vannak szeparálva egymástól. Aktívan a cég egyedül a Facebook-os oldalt kezeli, ahova rendszeresen vannak feltöltve képek az aktuális, illetve legutóbbi munkákról, referenciaként. Az oldalnak nincs kimondottan sok követője, de ezt az oldalt még csak egy pár hónapja kezelik, így várható azért némi növekedés ezzel kapcsolatosan. 12. ábra A vállalkozás Facebook tevékenysége

(https://www.facebook.com/Fazekas-Irodab%C3%BAtorK%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91-Kft-502957656522138/ letöltve: 2016. október 10.) Az alábbi ábrán látható, hogy a feltöltött képek hány embert értek el, hány ember kedvelte, mennyien osztották meg. Az oldalnak jelenleg csak 50+ követője van, az elért 47

emberek száma mégis 461 fő. Sokat számít ez, és ezzel az elérési számmal lehet növelni a követők számát! A Facebook oldal menedzselése mellett a cég aktívan hirdeti magát szórólapokon keresztül, amely elsősorban a helyi Piarista Szakképző Iskola számára készült, inastoborzás érdekében, majd a megmaradt szórólapok lettek sokszorosítva és tovább adva. Ezen szórólapok által jó néhány megrendelés érkezett be a céghez az utána lévő hónapokban, illetve azóta is rendszeresen vannak olyanok, akik ezen keresztül értesülnek a cégről. Családi vállalkozás révén nem kell, illetve nem is szabad több ezer darab szórólapra gondolni, hiszen helyileg, fizikailag, illetve munkaerővel sem bírna el a cég annyi megrendelést. Mivel a cég több tízéves tapasztalattal és jó hírrel rendelkezik, ezért fontos megjegyezni, hogy a szájról-szájra terjedő ajánlás és visszajelzés rengeteg megrendelést eredményezett az elmúlt évek során. Többek között ilyen munka volt a Megyeri Úti Általános Iskolában történő felújítások, amelyek az oda járó gyerekek révén valósult meg, illetve ilyen megrendelés volt a 4Life Direct Kft. irodáinak komplett berendezése, amely az egyik, ott dolgozó gyermeke révén sikerült. Tovább lehetne ezt folytatni, hiszen ebből az előbb említett irodából a bútorok elkészítése után többen keresték fel a céget annak érdekében, hogy saját magunknak, otthonukba, lakásukba szeretnének bútort készíttetni. Állandó megrendelője és folyamatos munkaadója a cégnek a Nietsch Kft, amely évek óta továbbítja a megrendeléseket, kisebbeket és nagyobbak egyaránt. Call centeres irodák, családi házak, recepciós pultok, tárgyalótermek, konyhák komplett, teljes körű felszerelése és berendezése. A megrendeléseket többféleképpen tudjuk kategorizálni: vannak azok a magánszemélyek, akik saját használatra készíttetnek bútorokat, vannak cégek, amelyek irodai használatra szeretnének bútorokat és vannak olyanok is, akik csak megrendelik a bútorokat, de semmi közük nem lesz a használásukhoz. Legnagyobb arányban ennél a vállalkozásnál az első, illetve a második kategória érvényesül. Magánszemélyek esetében a legtöbb eladott bútordarab konyhabútor volt, ezen belül is a beépített fajtájú. Kedvelt bútordarab még az ágykeret, hozzá tartozó éjjeliszekrényekkel, illetve a könyvespolcokat is nagyon szeretik a magánszemélyek, akik saját használatra vásárolnak és terveznek, készíttetnek bútorokat.

48

Azok a cégek, amelyek irodai használatra rendelnek bútorokat, legtöbbször komplett irodai berendezést kérnek, sok call center megrendelést is kap a cég, illetve a legtöbb egyedileg készített bútor egy irodába a tárgyalóasztal. A cégnek rengeteg tapasztalata van már a tárgyalóasztalok elkészítésében. A megrendelések a legtöbbször e-mail formájában érkezik be a céghez, esetlegesen igényfelmérés előzi meg, de sokszor vannak olyan megrendelők, akik hallottak valahonnan, valakitől a cégről és igényt tartanának egy vagy több bútorelemre, akár komplett lakásberendezésre. A korábban említett Nietsch Kft. az a cég, amely rendszeresen ellátja munkákkal a céget. Több asztalos céggel dolgozik együtt és megosztva továbbítja a munkákat, a megrendeléseket. A Fazekas Irodabútor Készítő Kft. esetében szerencsére nem kell azon gondolkodni, hogy van-e esetleg olyan munka, amelyet ne tudna elkészíteni, legyártani, hiszen a vezető teljes körű képzést kapott az asztalosi tevékenységgel kapcsolatosan, és biztosan állíthatom, hogy egy piaci rés, egy űr marad majd utána, ha ő már nem fog aktívan tevékenykedni. Fontos tartom megjegyezni, hogy a kis- és középvállalkozások számára nagyon nehéz az üzleti életben való boldogulás, mert rengeteg nehézség és buktató adódik egy vállalkozás során. Fontos, hogy tudjuk, mik a lehetőségek, ismerjük meg a különböző állami támogatásokat és pályázatokat. Rengeteg pályázat közül lehet válogatni, többek között eszközbeszerzésre vonatkozó pályázat is létezik, amely tökéletes arra a célra, hogy erősítse a vállalkozás piaci pozícióját, segít megtartani a munkahelyeket, az alkalmazottakat támogatja és segít megerősíteni a helyi gazdaságokat. A legtöbb pályázat, amit meghirdetnek és érintett lehet egy asztalosi vállalkozás, az eszközbeszerzésre és asztalosipari gépek fejlesztésére vonatkozik. Ez hatalmas segítség, mert ezek a gépek egyenként több millió forintba is kerülnek, ezt sajnos „csak” profitból nagyon nehéz megvásárolni. Ezek a támogatások 5-50 millió forint terjedelműek lehetnek, és az országon belül arányosan osztják ki régiók szerint. A pályázat megírása nem egyszerű, de nem lehetetlen feladat: egy fejlesztési tervet kell benyújtani, amiben részletezi a vállalkozás, hogy mely gépekre lenne szüksége, azokat mire és hogyan használná, stb.

49

6.2 A cég árképzési stratégiája A megrendelés a következőképpen zajlik: a rendelni vágyó illető megkeresi a céget, elmondja nagyjából, hogy mit szeretne. A menedzser, akivel beszél, megpróbálja összerakni és pontosítani az igényeket, ha nagyon összetett, vagy viszonylag nagyobb bútordarabokról van szó, akkor általában javasol egy személyes találkozót, ahol még precízebben tudják kifejteni a kívánt bútordarab részleteit. Ha esetleg egy egyszerű konténerről (fiókos tároló szekrény – a továbbiakban ez lesz az alap bútordarab) van szó, akkor pontosítják a méreteket, egy pár óra, esetleg egy pár nap múlva pedig konkrét árajánlattal visszatelefonál a vezető vagy a menedzser, attól függően, hogy kivel sikerült felvenni a kapcsolatot. Általában ezt az egész eddigi folyamatot a korábban említett feleség végzi, ő menedzseli a rendeléseket és az árajánlatokat is ő készíti egy bizonyos szintig. Amennyiben megfelel az ár a megrendelőnek, és rábólint, már mehet is gyártásra. A különböző fázisokat általában különböző ember végzi, tehát más szabja méretre a bútorlapokat, más készíti rá a fóliát és más szereli össze. Egy bútordarab akár 4-5 ember keze munkáját is magán viseli, ez itt teljesen megszokott. És a végén lehet, hogy egy teljesen másik ember fogja a szállítást végrehajtani. A megbeszélt időpontban és helyre történő szállítás után a fizetendő összeg másik felét is megkapja a cég, mert az első felét előlegként előre ki kell fizetnie. Ez az előleg fedezi az anyagköltséget, a második részben pedig a munkabér és a haszon van benne. Nézzük is meg, hogy egy ilyen, az előbb említett konténer árát hogyan is kell kiszámolni. Tegyük fel, hogy ez a konténer így fog kinézni: 13. ábra A céghez beérkező megrendelés (tervrajz)

(E-mailen érkező megrendelés [az adatok nem publikusak] – letöltve: 2016. október 10.) 50

Ennek a bútordarabnak a méretei: 650x510x450 mm, 19 mm-es nyír bútorlapból, standard fogantyúkkal és 55 mm-es görgőkkel. A fiókok ára fixen 2.000 Ft/darab, ebben benne van a fogantyú költsége is. A méreteknél fontos tisztázni, hogy 510 mm a mélysége, 450 mm a szélessége és 650 mm a magassága a konténernek. A lábakat úgy számoljuk ki, hogy a magasságot szorozzuk a mélységgel, tehát 0,65 * 0,51 = 0,3315. Ezután kiszámoljuk a tetejét és az alját, amit úgy kapunk meg, hogy a szélességet szorozzuk a mélységgel, és az így kapott számot megszorozzuk kettővel, vagyis (0,45 * 0,51) * 2 = 0,459. Ezután jöhet az eleje, illetve a hátulja: ebben az esetben a szélességet a magassággal kell megszoroznunk, és ebből is 2 lesz, tehát a kapott számot kettővel ismét meg kell szorozni: (0,45 * 0,65) * 2 = 0,585. Ha kijött ez a 3 szám, és esetleg leellenőriztük, hogy biztosan jókat szoroztunk jó helyen, akkor ezt a 3 eredményt összeadjuk és megszorozzuk 10.000 Ft-tal, mert 10.000 Ft/m2 a nyír bútorlapnak. Tehát 0,3315 + 0,459 + 0,585 = 1,3755 * 10.000 = 13.755 Ft. Ezek után megnézzük, hogy hány fiókkal kérték a konténert: láthatjuk, hogy 3. Tudjuk már, hogy a fiókok darabára 2.000 Ft, tehát 2.000 * 3 = 6.000 Ft, így ezt még hozzáadjuk az előbb megkapott összeghez: 13.755 + 6.000 = 19.755 Ft. Amennyiben görgőkkel szeretné (jelen esetben igen), akkor hozzá kell még ehhez az árhoz számolnunk 600 Ft/db görgőárat. Egy konténerhez normál esetben 4 db görgő jár, tehát 4 * 600 = 2.400 Ft. Vagyis 19.755 + 2.400 = 22.155 Ft. Az árat módosíthatja a fiókok száma, a görgők száma, a fiókcsúszók minősége, illetve a bútorlap minősége, fajtája. Általánosságban elmondható, hogy az 5 legkedveltebb bútorlapok a következők: 2. táblázat Az 5 legkedveltebb bútorlapok Bükk

Fenyő

Juhar

Cseresznye

Wenge

(http://rexplus.hu/webset32.cgi?RexPlus@@HU@@111@@55052698 alapján saját szerkesztés – letöltve: 2016. október 10.)

51

Felárat szállításnál csak abban az esetben szokott kérni a cég, ha Pest megyén túl kell vinni a bútort, de megegyezés tárgyát képezi a szállítás költsége. Nagyban függ attól is, hogy a cégnek a szállítást munkaidőn belül vagy munkaidőn kívül kell intéznie, esetlegesen túlórát fizetve az alkalmazottaknak. Sokszor adódnak olyan alkalmak, amikor a munkák átcsúsznak munkaidőn kívülre, ilyenkor a cégvezető, a főnök aktívabban részt vesz a munkákban, megspórolva esetlegesen a túlóra kifizetését, ami sokszor elviszi az egész hasznot. Ennek a konténernek szinte az összes bútordarabot forgalmazó boltban van megfelelője, amit esetleg könnyebb megvenni, hiszen csak oda kell menni, nagyjából tudni kell, hogy mekkorát szeretnénk, hány fiókja legyen, stb. Vagy esetleg nem is tudjuk, hogy nekünk ilyenre van szükségünk, csak a helyzet úgy hozza, hogy megvesszük. Vagy van az az eset is, amikor pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk, de egyszerűbbnek találjuk, ha egy kész állapotban lévő darabot választunk valamelyik boltban. Sok embernek eszébe se jut, hogy bútort készíttessen, főleg akkor nem, amikor „csak” egy konténerről van szó. Megvizsgáltam egy pár, boltban kapható konténert, olyanokat, amelyek nagyjából megegyeznek azzal, amit az előbb számoltam és mutattam be. Az első ilyen konténert az IKEA-ból választottam ki. 14. ábra IKEA-s konténer

(http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/10151809/# letöltve: 2016. október 10.)

52

Ennek a bútordarabnak a méretei szinte majdnem megegyeznek az előbb bemutatott konténerével. A szélessége 410 mm, a mélysége 500 mm, a magassága pedig 570 mm, tehát az eltérés minimális. Látható, hogy szintén 4 db görgővel rendelkezik, viszont itt nem tudjuk pontosan, hogy darabonként mennyi is lehet ezeknek az áruk. Plusz szolgáltatás a zárható fiók, amelyből 1 darab van a terméken. Az ára ennek a konténernek összesen 19.990 Ft. Fogantyút ez a termék nem tartalmaz, mert magába a bútorlapba van belevésve ez a funkció, illetve ha belegondolunk, akkor szállítás sincsen benne, sőt, a termékért nekünk kell elmennünk, és lehet, hogy darabokban kapjuk meg, akkor pedig nekünk is kell összeraknunk, ami nem mindig egy egyszerű feladat. Érdemes még azt is elmondanom, hogy legjobb tudomásom szerint az IKEA 16 mmes forgácslapokkal (laminált, préselt forgácslap az olcsóbb verziója a bútorlapoknak) dolgozik, míg az általam elemzett és bemutatott vállalat 19 mm-esekkel. Ez azért is lehet nagyon fontos, mert egy vastagabb anyag masszívabb, nehezebben rongálódik meg és romlik el. A következő konténer, amelyet megvizsgálunk, a KIKA üzletéből való. 15. ábra KIKA-s konténer

(http://www.kika.com/hu/termekek/m/nappali-iroda-

eloszoba/iroda/irodabutorok/20313003/worky-goergos-kontener/ letöltve: 2016. október 10.) 53

A bútordarab méretei: 480 mm a mélysége, 390 mm a szélessége és 660 mm a magassága. Szintén 4 darab görgővel rendelkezik, fogantyúkkal és 1 darab zárható fiókkal. Sajnos a termékről sok információt nem találhatunk a honlapon, de az biztos, hogy nem rendelhető meg online, és nincs házhozszállítás. A termék ára összesen 14.990 Ft, amelyben benne vannak a görgők, a fogantyúk, illetve a zárható fiókhoz tartozó kulcs és zár. Nincs használható információm sajnos azzal kapcsolatosan, hogy a KIKA milyen vastagságú bútorlapokkal dolgozik, viszont az a bútorlap, amelyből a termék készült (világos sonoma tölgy), általában 18 mm vastagságú. A következő, és egyben utolsó konténer, amelyet szeretnék bemutatni és értékelni, a Mömax áruházból lett kiválasztva. 16. ábra Mömaxos konténer

(https://www.moemax.hu/iroda-eloszoba-kisbutorok/irodabutorok/c5c1/goergoskontener-4-you.termek-001803029701 letöltve: 2016. október 10.) Ennek a darabnak a méretei: 430 mm a szélessége, 530 mm a magassága és 400 mm a mélysége. Ez a termék tartalmaz 2 kisebb és 1 nagyobb fiókot, amelyekből egyik sem zárható, viszont vannak hozzá fogantyúk, illetve tartozik hozzá 4 db görgő. 54

A leírás szerint a konténer Canyon tölgy dekor kivitelben készült, amelyről azt az információt találtam, hogy 22 mm vastagságú bútorlap. Ha ez igaz, akkor ez a termék árérték arányban igazán kiváló, mert összesen csak 11.990 Ft. A Mömax áruháznál szintén nincs lehetőség házhozszállításra, így a terméket magunknak kell kiválasztanunk, lemérni előtte a helyét, elmenni érte, megvenni és hazaszállítani. Miután bemutattam az összes konténert, amelyeket szerettem volna, készíteni fogok egy áttekintő, összesítő információt a termékekről. Ez a táblázat tartalmazza a méreteket, a görgők darabszámát, az anyagvastagságot, illetve az összesen árat, így talán kapunk valamilyen képet, hogy mennyivel drágább egy asztalossal készíttetni a bútordarabot. 3. táblázat Összesített eredmény a bemutatott bútordarabokról Adatok\Cégek

Fazekas Irod.

IKEA

KIKA

Mömax

Szélesség

450 mm

410 mm

390 mm

430 mm

Mélység

510 mm

500 mm

480 mm

400 mm

Magasság

650 mm

570 mm

660 mm

530 mm

Görgők – db

4 db

4 db

4 db

4 db

Anyagvastagság

19 mm

16 mm

18 mm

22 mm

Összesen ára

22.155 Ft

19.990 Ft

14.990 Ft

11.990 F

Forrás: saját kutatás Ha nagyon szigorúan elemezzük a táblázatot, akkor láthatjuk, hogy az általam bemutatott családi vállalkozás készíti a legdrágábban ezt a bizonyos konténert. Viszont tegyük hozzá, hogy ha ehhez a családi vállalkozáshoz Pest megyén belül érkezik be a rendelés, akkor nincs felszámolva külön szállítási költség, illetve a bútordarabot készen, összerakva kapja meg a megrendelő ott, ahol szeretné. Fontos figyelembe venni egy esetleges döntés során a kényelmet, illetve a minőséget, és ehhez segítséget adtam az anyagvastagsággal, mert szerintem ez egy kulcstényező a bútorokkal kapcsolatosan.

55

6.3 A cég jövője A Fazekas Irodabútor Készítő Kft. vezetője, főnöke jelenleg 64. életévét tölti, hónapok választják el a nyugdíjazástól. Ennek ellenére aktívan részt vesz a bútorok gyártásában, a vevőkkel való kapcsolattartásban, a munkák felmérésében és szállításában. Folyamatos az utánpótlás a cégnél, igyekeznek megfelelő „utódot” keresni a vezető helyett. Fia, Fazekas Péter, aki jelenleg a cég ügyvezető igazgatója, egyelőre megfelelőnek bizonyul erre a szerepre, de jól tudjuk, hogy 1 magabiztos, szakképzett fő nem elég még egy családi kisvállalkozásba sem. Említettem már korábban, hogy egy bútor rengeteg folyamaton megy keresztül, hogy bútorlapok sokaságából egy kész, egyben lévő bútorrá álljon össze, és ehhez nem elég, ha van egy ember a cégnél, aki elméletben és esetleg gyakorlatban is el tud végezni minden folyamatot, kellenek mellé más munkatársak is. Sokszor van, hogy egy bútorlap annyira nagy és magas, hogy azt egy ember el sem bírná egyedül, vagy ha igen, akkor sem tudná megfelelően ráhelyezni bármilyen gépre. Jelenleg a cég nem áll se kisebb, se nagyobb átalakítások előtt. Cél a folyamatos fejlődés, a színvonal és a minőségi gyártási folyamat fenntartása, a családias légkör és a jókedv megőrzése. Az alkalmazottak évről-évre cserélődnek, sokan „csak” az inasi gyakorlat, a rutin megszerzése és az asztalosi tevékenységbe való belekóstolás miatt jönnek a céghez dolgozni, maradnak egy pár évet, kitanulják az alapokat, utána pedig vagy saját vállalkozást indítanak, vagy egy nagyobb vállalathoz mennek el további gyakorlatszerzés érdekében.

56

7. Kérdőíves kutatás fogyasztói véleményről A kérdőívet azzal a céllal hoztam létre, hogy megtudjam az emberek véleményét az egyedileg készített bútorokkal kapcsolatosan, esetlegesen összehasonlítva más, előre már elkészített, készen kapható bútorral szemben. A válaszok meglepően megoszlóak voltak, azt hittem a kitöltések előtt, hogy többen úgymond az asztalosi tevékenység ellen lesznek, mert drágább, elérhetetlenebb, mint egy IKEA-s bútor, illetve valamennyivel macerásabb is. A kutatásban 11+3 kérdést fogalmaztam meg, ezek között volt nyitott és zárt típusú kérdés is. Zárt típusú kérdésen belül feltettem alternatív, szelektív és skála kérdést is. A kérdőívet a közösségi hálón keresztül osztottam meg a válaszadókkal, és a 102 kitöltő közül egy sem volt értékelhetetlen.

7.1 Minta bemutatása 4. táblázat A kutatásban résztvevők száma életkor és nem szerint Év

Férfi

Nő

20-30

13 fő

40 fő

30-40

10 fő

19 fő

40-50

0 fő

9 fő

50-60

3 fő

6 fő

60-

0 fő

2 fő

Összesen

26 fő

76 fő

Forrás: saját kutatás A kérdőívre összesen 102 válasz érkezett, ennek 75% volt a női kitöltő, és 25% a férfi. A válaszadók 52%-a a 20 és 30 év közötti korosztályba, a 28%-uk a 30 és 40 közötti korosztályba, 9%-uk a 40 és 50 közötti korosztályba, másik 9%-uk az 50 és 60 közötti korosztályba, a maradék 2%-uk pedig a 60 év feletti korosztályba tartozik.

57

Összességében megállapítható, hogy a nők nagyobb hajlandósággal nyilatkoznak és érdeklődnek a téma iránt, legfőképpen pedig a 20 és 30 év közötti korosztályba tartozóak. Kíváncsi voltam a kitöltők bruttó keresetére, az esetleges összefüggések keresése és létrehozása érdekében: 5. táblázat A nemek és a bruttó kereset megoszlása Bruttó kereset

Férfi

Nő

-150.000

3 fő

24 fő

150.000-250.000

5 fő

30 fő

250.000-350.000

10 fő

16 fő

350.000-450.000

1 fő

4 fő

450.000-550.000

5 fő

1 fő

550.000-

2 fő

1 fő

26 fő

76 fő

Összesen

Forrás: saját kutatás Összességében elmondható, hogy a legtöbb kitöltő nő volt és azok, akik 150.000 és 250.000 Ft közötti bruttó keresettel rendelkeznek. A férfiaknál a legtöbb kitöltő 250.000 és 350.000 Ft bruttó keresettel rendelkezik.

7.2 A kutatás menetének bemutatása A demográfiai adatok után szeretném kielemezni kérdésenként a válaszokat, utána pedig összefüggések levonásával zárnám az elemzést. Az első kérdés, amit feltettem a kérdőívben az volt, hogy a válaszadók gondolkodtak-e már azon, hogy egyedi bútort készíttessenek. A 102 válaszból 86 fő választotta azt a lehetőséget, hogy „Igen, eszembe jutott már.”, és csupán csak 16 fő válaszolta azt, hogy „Nem, inkább megveszem a bútorokat készen.” Egyértelműen látszik, hogy a kitöltők nagy része nyitott a téma iránt és érdeklődnek is. Hiszen ha már legalább eszébe jut az embernek, akkor nagy valószínűséggel – ha nem is mindenki –, de nagy részük eljut a megvalósításig is. Őszintén megmondom, örültem ennek az eredménynek, mert így volt értelme tovább fojtatni az elemzést. 58

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a kitöltő készíttetett-e már egyedi bútort asztalos szakemberrel? Ez egy eldöntendő kérdés volt, amire 70 fő igennel válaszolt, míg 32 fő nemmel. Ennek az eredménynek talán még jobban örültem, nem gondoltam volna, hogy ennyi embernek van a háta mögött asztalos szakemberrel kapcsolatos tapasztalat. A következő kérdés összekapcsolódik az előzővel, mert arra voltam kíváncsi, hogy ha készíttetett-e már az illető bútort, akkor mennyire volt ezzel elégedett. Nem tértem ki részletekre, mint minőség, határidő betartás, szakember viselkedése, stb., inkább arra voltam kíváncsi, hogy összességében hogyan élték ezt meg az emberek. A válaszok az alábbi diagram szerint oszlottak meg: 17. ábra Mennyire volt elégedett az elkészített bútorral?

3% 1% 16%

Nagyon elégedett

44%

Elégedett Részben elégedett Elégedetlen Nagyon elégedetlen

36%

Forrás: saját kutatás A következő kérdés, amit feltettem, az volt, hogy a kitöltők szerint miért jobb szakemberrel készíttetni a bútorokat. Több válasz megjelölése is lehetséges volt, az alábbiak közül választhattak: igényeknek megfelelő, egyedi kialakítás, rugalmasabb kiszállítás, megbízható minőség, illetve volt lehetőség egyéb válasz beírására is. A 4 válaszlehetőség az alábbiak szerint oszlott meg: 59

18. ábra Miért jobb szakemberrel készíttetni a bútorokat?

1% 34%

40%

Igényeknek megfelelő Rugalmasabb kiszállítás Megbízható minőség Egyedi kialakítás

5%

Egyéb

20%

Forrás: saját kutatás Egyéb választ elég kevesen írtak, mindösszesen csak 2 válaszadó, ők pedig a következőket: testreszabottság és magasabb minőség. Láthatjuk, hogy a legtöbb válasz az egyedi kialakítás opcióra érkezett, ami abszolút teljesen logikus, hiszen azért fordulnak az emberek asztalos szakemberhez, mert a kész bútorok között nem találták meg – vagy nem is keresték – azt a bútordarabot, amely igazán illene hozzájuk és/vagy az otthonukhoz. A második legtöbb válasz arra az opcióra jött, hogy igényeknek megfelelő, amit akár vehetnénk az egyedi kialakítás szinonimájaként is, hiszen ha valami egyedi, akkor megfelel annak az embernek, az igényeinek, aki megrendelte és elkészíttette ezt a bútordarabot. Miután a kitöltők választ adtak az előző kérdésre, rákérdeztem arra, hogy költenének-e esetleg több pénzt, hogy asztalossal készíttessenek egyedi kialakítású bútort. Az alábbi diagram mutatja meg, hogy ezek a válaszok hogyan oszlottak meg:

60

19. ábra Költenének-e több pénzt az egyedi kialakításra?

4% 12%

22%

Igen, mindenképpen Attól függ, hogy mekkora plusz költségről beszélünk Attól függ, hogy mennyivel jobb minőségű Nem igazán

62%

Forrás: saját kutatás Láthatjuk, hogy a legtöbb válaszadónak a plusz költség mennyisége volt a fő szempont, tehát akármennyit nem áldoznának arra, hogy egyedi, asztalos szakember által elkészített bútort vásároljanak. A határozott „Igen, mindenképpen” választ is elég sokan bejelölték, és szerintem jó dolog, hogy a „Nem igazán” válasz nem volt annyira népszerű, összesen csak 4 fő jelölte ezt. Ezeket a válaszadási megoszlásokat én személy szerint annak tudom be, hogy sokszor sajnos a kért bútorlap minősége és az egyéb plusz dolgok igénylése annyira megdobja az asztalos által elkészített bútordarab árát, hogy már nem éri meg az embereknek. Pedig bele se gondolnak, hogy egy asztalosi üzemben sok tevékenységet nem gép csinál, hanem maga az ember és rengeteg odafigyelést és koncentrációt igényel. Egy abszolút egyedi kialakítású bútor elkészítési nagyon nehéz és összetett feladat, ez pedig nyilvánvalóan visszaköszön az árban. A következő kérdésre, a „Várna-e Ön esetleg több ideig a bútoraira az egyedi kialakítás miatt” az alábbi diagram szerint oszlottak meg a válaszok:

61

20. ábra Várna-e több ideig a bútoraira az egyedi kialakítás miatt?

NEM, INKÁBB NEM

ATTÓL FÜGG, HOGY MÁSHOL MILYEN HATÁRIDŐKKEL DOLGOZNAK

ATTÓL FÜGG, HOGY MENNYIT KELLENE VÁRNI

IGEN, MINDENKÉPPEN

Forrás: saját kutatás Látható, ahogy az előbb is, hogy emberek szívesen várnának/költenének az egyedi bútorokra, de nem mindegy, hogy mennyit kell pluszban költeni vagy – ahogy itt láthatjuk –, mennyit kell pluszban várni. Szerencsére elutasítóan megint csak néhány válaszadó nyilatkozott, pontosan a válaszadók 4%-a. Egy egyedi kialakítású bútor elkészítése – ahogy az előbb is említettem már – igazán összetett, hosszadalmas és nehéz feladat. Bizonyos igényeket hetekig tart elkészíteni, kivitelezni, és ez nem csak az árban jelenik meg, hanem az időtartam és a határidő megszabásában is. Tegyük fel, hogy van egy ágykeret, amelybe szeretnénk motívumokat vésetni, rajzoltatni. Gondoljuk végig, hogy ezt egy asztalosi műhelyben a szakemberek szinte csak és kizárólag kézzel – ha nem is teljesen, gép nélkül – tudják legyártani. Ez rengeteg időbe telik, nem lehet elkapkodni, mert akkor az visszaköszön a végeredményben. A kérdőívem fontos része, hogy megtudjam azt is, hogy az emberek más, előre elkészített bútorokhoz hogyan állnak hozzá, mennyivel szeretik jobban, mint az egyedileg, asztalossal készíttetett bútorokat. A következő kérdésem erre vonatkozott, és alább látható, hogy hogyan alakultak a válaszok:

62

21. ábra Miért jobb megvenni készen a bútorokat?

57 43 35 28 11 KÉNYELMES

NAGYOBB VÁLASZTÉK

KIPRÓBÁLHATÓ

TÖRZSVÁSÁRLÓI KEDVEZMÉNYEK (PL.: IKEA FAMILY KÁRTYA)

EGYÉB

Forrás: saját kutatás Látható, hogy a legkedveltebb tényezők a kényelem és a kipróbálhatóság, de a nagyobb választék sem elhanyagolható, illetve fontos megjegyezni, hogy egyéb válaszlehetőséghez az alábbiakat írták a válaszadók: - „Előnye az azonnali hozzájutás a termékhez. Általában az megy bútorboltba, akinek nincsenek pontos elképzelései, inspirálódni akar. Akinek vannak elképzelései és pontos tervei egy adott bútor kapcsán, az elkészítteti asztalossal.” - „Nagyon nehéz megbízható, jó áron dolgozó és nem időhiánnyal küszködő szakembert

találni.”

- „Garancia érvényesítés egyszerűbb.” Az ezután következő kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy melyek azok a bútorboltok, ahol a válaszadók megfordultak már és vásároltak valamilyen kész bútort. Legyen szó akár csak egy éjjeliszekrényről vagy egész konyhaberendezésről. Az alábbi diagramon mutatom be az eredményt: 63

22. ábra Mely üzletekben vásárolt már kész bútort?

9% 7%

IKEA

43%

17%

KIKA RS Bútor Mömax Egyéb

24%

Forrás: saját kutatás Egyértelműen látható, hogy a legkeresettebb áruház az IKEA, utána a KIKA, RS Bútor, majd a sort zárja a Mömax. Egyéb lehetőségre az alábbiakat írták a válaszadók: Jysk, Kanizsa Bútor, Praktiker, Komfort Téka Fenyőbútor Áruház, Möbelix, Balla Bútor, illetve Home Max. Nem csoda, hogy az IKEA vezeti ezt a listát, hiszen 2014-ben 29,29 milliárd euró volt a forgalma, több, mint 154 000 főnyi alkalmazotti táborral világszerte. Hazánkban is nagy népszerűségnek örvend, 2 üzlet is található az országban. A következő kérdés egy skála típusú kérdés volt, 1-től 5-ig tudták a felsorolt tulajdonságokat besorolni. Asztalos által készített bútorokat kellett összehasonlítaniuk a válaszadóknak előre elkészített, árházban megvásárolható kész bútorokkal szemben. A tulajdonságok, amiket be kellett sorolni: jobb minőségű, drágább, egyedibb, jobban kielégíti az igényeket. A várt eredmények nem jöttek, mert én személy szerint sokkal megosztóbb eredményre számítottam, szinte a válaszadók majdnem ugyanazon a véleményen voltak. Az alábbi oszlopdiagramon be is mutatom ezeket a válaszokat:

64

23. ábra Ön szerint mennyire jellemzőek az alábbi tulajdonságok az egyedi bútorokra, mint más bútorokra?

44

33

31

30 26

24 24

28

26

23 18

16

15 12

JOBB MINŐSÉGŰ

12

8

7

5

DRÁGÁBB

1 - Egyáltalán nem jellemző

8 EGYEDIBB

2

3

18

4

JOBBAN KIELÉGÍTI AZ IGÉNYEKET

5 - Nagyon jellemző

Forrás: saját kutatás A számokból is látszódik, hogy csak helyenként van eltérés, de nagyjából megegyeznek az értékek. Egyik tulajdonságra sem jelentették ki – vagy legalább is kevesen –, azt, hogy egyáltalán nem jellemző, viszont a sorban következő lehetőséget, amit talán mondhatunk kevésbé jellemzőnek, azt már annál inkább alkalmazták. Leginkább a jobb minőségűre, ami kicsit szomorú, hiszen egy egyedi bútor jobb minőségű, vastagabb anyagú bútorlapból – vagy fából! – készül, így számomra egyértelműen jobb minőségű. A drágább kategóriára az az állítás a leginkább igaz, hogy egy teljesen semleges, jellemző kategóriát választottak a legtöbben, ami szerintem teljesen reálisan megállja a helyét, hiszen ez az árképzés egy asztalos bútorral kapcsolatosan rengeteg tényezőtől függhet, így ez igaz is, illetve nem is. Az egyedibb kategóriára a nagyon jellemző tulajdonságot válaszolták a legtöbben, ami teljesen egyértelmű és örömteli számomra, örülök, hogy a válaszadók tudják ezt. A jobban kielégíti az igényeket kategória szintén egy megosztó tulajdonság lett, majdnem ugyanannyian voltak semlegesek, mint azok, akik a nagyon jellemző tulajdonságot válaszolták. Viszont fontos, és látszik, hogy az egyáltalán nem jellemző tulajdonságot itt sem használták szerencsére sokan.

65

Kérdőívem végén arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadóknak van-e valamilyen negatív tapasztalatuk, élményük asztalos tevékenységgel kapcsolatosan. Sajnos manapság egyre kevesebb a szakember, hosszú határidőkkel tudnak csak dolgozni, az anyagok nem mindig a legjobbak, hibáznak, stb. Kifejtendő kérdésként idézni fogok a válaszadóktól – azoktól, akik egy egyszerű nincs/van válaszon kívül mást is írtak: - „Nincsen, hiba akkor van, ha a megrendelés során nem látjuk el megfelelő információkkal az asztalost.” - „A minőségi kivitelezés, a választott anyag minősége, és a szakember tervezési képessége

(fantáziája

és

ízlése)

három

teljesen

különálló

dolog.”

- „Több alkalommal kell kijönni az asztalosnak, mire kész lesz, valamint az összerakás is sokkal több idő.” - „Óhatatlanul becsúszik mindig valami, hogy elmondom, mit képzeltem, de az asztalos mégsem pontosan úgy csinálja. Már csak akkor derül ki, hogy félreértettük egymást, amikor készen kihozza a bútort.”

- „Az asztalos nem megfelelő burkolóanyag ajánlása miatt pl. konyhai bútoron a gőz miatt felpergő szélek.” - „Igen, megvetemedett a fa a szekrényeimben, a festék elszíneződött, csúnya lett már pár hónap után.” Az idézett válaszokból egyértelműen látszik, hogy a panaszok nagy része minőségbeli problémára gondol és hivatkozik, ami nem meglepő, sajnos nem mindegyik szakember dolgozik jó minőségű bútorlapokkal és faanyagokkal. A 102 válaszadónak a 70%-a válaszolta azt, hogy nincs negatív tapasztalata vagy élménye, úgyhogy ezt végül is elkönyvelhetjük sikernek.

66

Utolsó kérdésként az előző kérdéshez kapcsolódóan tettem fel kérdést, miszerint, ha volt valamilyen negatív tapasztalata, akkor az befolyásolná azt, hogy a későbbiekben ismét asztaloshoz forduljon. A válaszadók 73,2%-a válaszolta azt, hogy nem befolyásolná, a maradék 26,8% viszont nem keresne fel ismét szakembert bútorkészítéssel kapcsolatosan. Tovább lehetett volna ezt a kérdést vizsgálni még azzal, hogy ugyanazt a szakembert nem választja többé, de esetleg másikkal megpróbálkozna-e, hiszen azért, mert egy valaki elrontotta az adott bútort, nem törvényszerű, hogy más is elrontaná, nem szabad ilyen általános következtetéseket levonni. Az viszont nagyon jó, hogy a válaszadók túlnyomó többsége megbocsátó és megadná a második esélyt.

7.3 Következtetések levonása Általános következtetésnek először is azt mondanám, hogy a kérdőívvel kapcsolatos eredmények igazán pozitív hangvételűek, jó látni, hogy az emberek nyitottak az asztalosi tevékenységre. Szerintem, ha egy asztalosi kisvállalat vagy magáncég legalább annyi energiát ölne bele a marketingtevékenységbe, mint pl. az IKEA, akkor biztosan még nagyobb népszerűségnek örvendene ez a vonal. Persze arányosan, hiszen egy kisvállalatnak nincs annyi tőkéje marketingre. Fontos, hogy tudjuk, mik azok a lehetőségek, amelyeket egy kis- és középvállalkozás ki tud használni, meg tud lépni annak érdekében, hogy népszerűsítse a céget, a vállalkozást, megismertesse a munkáját az emberekkel és benne legyen a köztudatban. A cél az kellene, hogy legyen, hogy ha egy megrendelőt megkérdeznek, akiknek már dolgozott a cég, hogy tud-e asztalost ajánlani, akkor a Fazekas Irodabútor Készítő Kft. legyen az első, amelyik eszébe jut, és bátran ajánlja, mert a munkájuk kifogástalan, minőségi, nem túl drága és szuper a csapat összhangja. Összefüggést szerettem volna találni aközött, hogy kinek mennyi a bruttó keresete és arra a kérdésre adott válasza között, hogy költene-e esetleg több pénzt az egyedi kialakításra. Erre azért voltam kíváncsi, mert sok embertől hallottam már azt a választ, hogy „nem készíttetek asztalossal bútort, mert nagyon drága és nekem erre nincsen pénzem, inkább megveszem az IKEA-ban, arra a pár évre, amíg az albérletben lakom, teljesen tökéletes lesz.” (Kiss Ágnes válasza, Budapest, 2016. október 2.) Az eredmény az alábbiak szerint alakult:

67

6. táblázat Költene-e esetleg több pénzt az egyedi kialakítási bútorokra? Attól függ, hogy Bruttó kereset

Igen,

mennyi plusz

mindenképpen

költségről beszélünk.

Attól függ, hogy mennyivel

Nem igazán.

jobb minőségű

-150.000

4 fő

10 fő

4 fő

1 fő

150.000-250.000

5 fő

16 fő

4 fő

1 fő

250.000-350.000

7 fő

8 fő

2 fő

0 fő

350.000-450.000

0 fő

2 fő

0 fő

0 fő

450.000-550.000

1 fő

3 fő

1 fő

0 fő

550.000-

1 fő

1 fő

0 fő

1 fő

Forrás: saját szerkesztés Nem látszik egyértelműen az, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező személyek hajlandóak lennének feltétel nélkül többet fizetni az egyedi kialakítás miatt. Inkább az ellenkezője mondható el, a kevesebb havi bérrel rendelkező személyek nagyobb arányban válaszoltak egyértelmű igennel. A legtöbb választ a 150.000 Ft és 250.000 Ft keresettel rendelkező személyek adták le arra, hogy attól függően költenének több pénzt, hogy tudják, mennyi is pontosan ez a plusz költség. Észrevehető, hogy a legkevesebb válasz – összesen 2 db –, a 350.000 Ft és 450.000 Ft közötti bruttó keresettel rendelkező személyektől érkezett. Megjegyzendő, hogy a kérdőívet alapból többen töltötték ki az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek, így egyértelmű, hogy ez az egyes részekben is megmutatkozik. A következő összefüggést aközött kerestem, hogy inkább nő, vagy inkább férfi válaszadó készíttetett már valaha egyedi bútort asztalos szakemberrel. Erre azért voltam kíváncsi, mert a lakberendezést általánosságban a nő végzi a háztartásban. A nők szeretik csinosítani az otthonukat, berendezni azt, feldíszíteni. Az alábbi táblázat segítségével fogom ezt összehasonlítani:

68

7. táblázat Készíttetett-e már egyedi bútort asztalossal? Férfi

Nő

Igen

Nem

Igen

Nem

16 fő

10 fő

54 fő

22 fő

Forrás: saját szerkesztés A táblázat alapján látható, hogy egyértelműen a női válaszadók vannak többségben, mind az igen, és mind a nem válasz terén. Alapból is 34%-kal több volt a női válaszadó, de szerintem

általánosságban

is

elmondható,

hogy

a

nők

többet

foglalkoznak

lakásberendezéssel, bútorvásárlással és bútorkészíttetéssel. A férfi kitöltőknél majdnem ugyanakkora volt az igenek és a nemek aránya, a nőknél a nemre adott válasz pedig dupla annyi, mint a férfiak nemre adott válaszának aránya. Sikeresnek tartom a kérdőívre érkezett válaszokat, látszik, hogy van jövője (és múltja is) az asztalosi tevékenységnek, érdemes ezt tovább folytatnia a kisebb cégeknek, és nem kell a nagyobb vállalatoktól, bútorkereskedő láncoktól félni, mert sajnos (vagy nem sajnos) nem lehet velük felvenni a versenyt. A saját cégünkből ki lehet hozni a maximumot, és ha minőségi munkát végzünk, egyedi és megfelelő terméket állítunk elő, akkor egyik ember ajánlani fog a másiknak, és így tovább. Fontos, hogy a legjobb, vagy közel a legjobb minőségű alapanyagokkal, bútorlapokkal és fával dolgozzunk, az alkalmazottakat tudásuk szerint rakjuk a megfelelő helyre cégen belül, ezáltal elérve, hogy mindenki azt a tevékenységet végezze, amelyhez a legjobban ért, amelyben a legjobb.

69

8. Összegzés Szakdolgozatom végéhez érve szeretném lezárni, illetve összegezni az eddig leírtakat és olvasottakat. Mélyebben megismerni a kis- és középvállalkozásokat egy nagyon jó választás volt, hiszen ezt a tudást a későbbiek során kifejezetten jól fogom tudni hasznosítani. Szerintem ezeknek a vállalkozásoknak van jövőjük mind Magyarországon, mind a világban bárhol. Marketingtevékenységük egyre inkább széleskörű és legalább annyira profi, mint egy multinacionális cégé vagy vállalaté. Mindenre nyitottan kell hozzáállni ehhez a fajta tevékenységhez, mert a kutatásom során az volt a tapasztalatom, hogy a vállalkozások, főleg a kisebb, a családi jellegűek, nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nem zárkóznak el ettől a vonaltól, de nem tudják, hogy merre és hogyan lehetne lépni. Segítséget kell kérni marketingre specializálódott szakembertől, aki segít elindítani a folyamatot, el lehet tőle sajátítani azt a tudást és az ehhez szükséges eszköztárat, ami ahhoz kell, hogy az ember, illetve maga a vállalkozás ezt önállóan is el tudja végezni. Bátran kell menni előre és megismertetni a kis- és középvállalkozás erejét és tudását a világgal, mert sok esetben ebben rejlik minden. Kutatásom során, szakdolgozatomban ismertettem a kis- és középvállalkozások törvényi meghatározását, jogi formáit, tisztáztam, hogy mi is konkrétan a vállalkozás és az ehhez szükséges részek. Elmélyítettem a tudomásomat arra vonatkozóan, hogy mi is szükséges egy vállalkozás indításához, illetve működtetéséhez. Utána pedig mélyebben foglalkoztam a kis- és középvállalkozások marketingtevékenységével. Szakdolgozatom írása és a kutatás elvégzése alatt megtapasztaltam, hogy fontos, hogy a költséghatékony működés ne abból álljon, hogy a marketingtevékenységekre nem jut elég keret, mert így nem jut el a vállalkozás híre az emberekhez, nem fogják ismerni a munkásságát a vállalkozásnak, így nem tudnak profitot termelni és ennek az lesz az eredménye, hogy nem csak a marketingköltségeket kell megszüntetni és nullára csökkenteni, hanem minden más tevékenységet is. Ezek azok a tevékenységet, amelyekre sokkal több energiát és pénzt is kellene biztosítani, hiszen így, ezekkel az eszközökkel tudnánk elérni azokat a célokat, amelyeket egy vállalkozás az induláskor kitűz maga elé. Az általam kitűzött, a szakdolgozatra vonatkozó célokat úgy érzem, sikerült megvalósítanom, a kérdőívekre érkezett válaszok teljes mértékben kielégítőek voltak, és 70

örömömre szolgált, hogy az általam vizsgált és bemutatott cégről, a Fazekas Irodabútor Készítő Kft-ről ennyi mindent megtudhattam, kezdve a cég bemutatásával, egészen az árképzési stratégiáig, át a marketingtevékenységen és az eladási technikák megismerésén. A kutatásom során kiderült számomra, hogy ezekben a kis- és középvállalkozásokban egytől-egyig megvan az a potenciál, ami ahhoz szükséges, hogy nagyobbak és erősebbek legyenek a piacon, többet akarjanak és érjenek is el, csak meg kell ismerni az ehhez szükséges eszközöket és segítséget kell kérni az erre megfelelő személytől, személyektől.

71

Irodalomjegyzék Könyvek: 

Vecsenyi János: Kisvállalkozások indítása és működtetése, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, 2009, Budapest



Béza Dániel, Csapó Krisztián, Farkas Szilveszter, Filep Judit, Szerb László: Kisvállalkozások finanszírozása, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, 2007, Budapest



Wolf Gábor: Kisvállalati marketing biblia, Marketing Systems Kft, 2015, Budapest



Philip Kotler: Kotler a marketingről, Park Könyvkiadó, 2000, Budapest

Internetes források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikro,_kis_%C3%A9s_k%C3%B6z%C3%A9pv%C3%A1llalkoz%C3%A1s

letöltve:

2016. szeptember 2. 

http://www.piackutatasok.hu/2013/10/ksh-mikrovallalkozasok-aranya-95.html letöltve: 2016. szeptember 6.



https://hu.wikipedia.org/wiki/Egy%C3%A9ni_v%C3%A1llalkoz%C3%B3 letöltve: 2016. szeptember 2.



http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400034.TV

letöltve:

2016.

október 12. 

http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40152

letöltve:

2016.

szeptember 5. 

http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Statistics_on_small_and_medium-sized_enterprises letöltve: 2016. szeptember 5.



http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40152

letöltve:

2016.

szeptember 5. 

http://blog.bisnode.hu/gazdasag/csokkenoben-magyar-cegek-szama/ letöltve: 2016. szeptember 22.



http://kamaraonline.hu/cikk/vallalkozasok-magyarorszagon-ezt-hozta-2015 letöltve: 2016. október 15.



http://slideplayer.hu/slide/2205729/ letöltve: 2016. szeptember 7.



http://slideplayer.hu/slide/1992728/ letöltve: 2016. szeptember 12. 72



http://www.technokrata.hu/www/2016/03/03/most-megtudhatod-mennyitkoltottek-reklamra-a-cegek-a-mult-evben/ letöltve: 2016. október 22.



(http://osszkep.hu/2015/10/bolenyek-rokak-gazellak-a-magyar-vallalkozasoktovabblepesenek-korlatai/ letöltve: 2016. október 5.



https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-e-a-magyar-kkv-knektartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.



https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-e-a-magyar-kkv-knektartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.



https://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/van-e-a-magyar-kkv-knektartalommarketing-strategiajuk-felmeres/ letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.sikermarketing.hu/14_tipikus_hiba_amelyet_legtobb_magyar_kisvalla lkozo_elkovet letöltve: 2016. november 19.



http://www.addesign.hu/marketing-kisvallalkozas/ letöltve: 2016. november 19.



(http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php

letöltve: 2016. október 10. 

http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php letöltve: 2016. október 10.



http://www.fataj.hu/2016/07/299/201607299_Top100Butorgyarto2015.php letöltve: 2016. október 10.



https://www.facebook.com/Fazekas-Irodab%C3%BAtorK%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91-Kft-502957656522138/ letöltve: 2016. október 10.

73



http://rexplus.hu/webset32.cgi?RexPlus@@HU@@111@@55052698

letöltve:

2016. október 10. 

http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/10151809/# letöltve: 2016. október 10.



(http://www.kika.com/hu/termekek/m/nappali-iroda-

eloszoba/iroda/irodabutorok/20313003/worky-goergos-kontener/ letöltve: 2016. október 10. 

https://www.moemax.hu/iroda-eloszoba-kisbutorok/irodabutorok/c5c1/goergoskontener-4-you.termek-001803029701 letöltve: 2016. október 10.

74

Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke: 1. ábra: Kis- és középvállalkozások száma Európában 2. ábra: Működő vállalkozások száma Magyarországon 3. ábra: Regisztrált gazdasági szervezetek száma 4. ábra: Mi a vállalkozás? 5. ábra: Finanszírozás forrásai 6. ábra: Bankválasztás szempontjai 7. ábra: Reklámtorta 2015 8. ábra: Vállalkozások termelékenysége a gazdaság egészének átlagához viszonyítva 9. ábra: Magyar kis- és középvállalkozások átlagos havi marketingbüdzséje 10. ábra: Bútorgyártásban dolgozók létszáma 11. ábra: 100 magyar bútorgyártó nettó árbevétele 2006-2015 12. ábra: A vállalkozás Facebook tevékenysége 13. ábra: A céghez beérkező megrendelés (tervrajz) 14. ábra: IKEA-s konténer 15. ábra: KIKA-s konténer 16. ábra: Mömaxos konténer 17. ábra: Mennyire volt elégedett az elkészített bútorral? 18. ábra: Miért jobb szakemberrel készíttetni a bútorokat? 19. ábra: Költenének-e több pénzt az egyedi kialakításra? 20. ábra: Várna-e több ideig a bútoraira az egyedi kialakítás miatt? 21. ábra: Miért jobb megvenni készen a bútorokat? 22. ábra: Mely üzletekben vásárolt már kész bútort?

75

23. ábra: Ön szerint mennyire jellemzőek az alábbi tulajdonságok az egyedi bútorokra, mint más bútorokra?

Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: A 100 legnagyobb magyar bútorgyártó 2015-ben 2. táblázat: Az 5 legkedveltebb bútorlapok 3. táblázat: Összesített eredmény a bemutatott bútordarabokról 4. táblázat: A kutatásban résztvevők száma életkor és nem szerint 5. táblázat: A nemek és a bruttó kereset megoszlása 6. táblázat: Költene-e esetleg több pénzt az egyedi kialakítási bútorokra? 7. táblázat: Készíttetett-e már egyedi bútort asztalossal?

76