BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Menedzsment szakirány
DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEI MAGYARORSZÁGON, ÖSSZEHASONLÍTVA EGY VÁLASZTOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ELHELYEZKEDÉSI EREDMÉNYEIVEL
Készítette: Hegyesi Ferenc Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés .................................................................................................................5. II. Magyar pályakezdő diplomás közgazdászok elhelyezkedési kilátásai.............6. II. 1. Alapfogalmak (munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, kereslet-kínálat kapcsolata, „diploma –diszkrimináció”, állásinterjúk, bérezés, stb.) ..........................6. II. 2. Hazánk történetének áttekintése a rendszerváltástól napjainkig egy pályakezdő szemével (statisztikai adatok, tanulmányok elemzése) ............................9. II. 3. Friss diplomás közgazdászok jelenlegi helyzete (statisztikai adatok, vélemények, cikkek, tanulmányok alapján)...............................................................12. III. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzett hallgatók elhelyezkedési kilátásai............................................................................................17. III. 1. Mennyire fontosak az Ön törekvései, céljai között az alábbiak?......18. III. 2. Az elhelyezkedéshez mennyire tartja fontosnak a következőket? ....22. III. 3. Milyennek értékeli saját diplomája birtokában az elhelyezkedési lehetőségeket a következő helyszíneken?......................................................25. III. 4. Értékelje 6-os skálán, hogy miért választotta tanulmányai színhelyéül a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karát!................28. III. 5. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? (Ahhoz, hogy valaki boldoguljon…)...............................................................................................31. III. 6. A következőkben az alábbiak szerint karikázza be az Önnek megfelelő kategóriát: ......................................................................................................34. III. 7. Mit tart a legfontosabbnak az álláskeresésnél? .................................37. III. 8. Milyen elvárásai vannak munkahelyével kapcsolatban? ..................39. III. 9. Kérjük, hogy a következő mondat befejezése szerint folytassa a kérdőív kitöltését! .......................................................................................................41. III. 10. Mennyi ideig (mióta) volt munkanélküli? ......................................42. III. 11. A végzettségének megfelelő munkakörben tudott-e elhelyezkedni a végzés után?...................................................................................................42. III. 12. Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg? ....................................43. III. 13. Jelenleg (is) a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik?.................................................................................44. III. 14. Szükségesnek tartja-e, hogy egy felsőoktatási intézményben legyen Karrier Iroda?.................................................................................................44. III. 15. Mit várna el egy felsőoktatási intézmény Karrier Irodájától?........45. 3
III. 16. Elégedett-e szakmai elismertségével, eddigi karrierjével? ............47. III. 17. Ajánlaná-e ismerősének a Főiskolai Kart, ahol tanult?..................48. III. 18. Ajánlaná-e ismerősének az Ön által végzett szakot? .....................48. III. 19. Van-e kapcsolata a gyakorlati képzés során megismert intézménnyel? ..............................................................................48. III. 20. Összegzés ........................................................................................49. IV. Befejezés .............................................................................................................49. V. Felhasznált irodalom ..........................................................................................58. VI. Táblázatok..........................................................................................................60. VII. Mellékletek .......................................................................................................74. VII. 1. Kérdőív ............................................................................................74. VII. 2. Felsőoktatási Rangsor 2006.............................................................81. VII. A Szakdolgozathoz felhasznált interjúk ........................................................82.
4
I. Bevezetés A felsőoktatási rendszer sikeressége nem mérhető le rögtön azután, hogy a változtatásokat bevezetik. Nem lehet rögtön különböző statisztikai mutatókkal megmutatni, hogy mit rontottak el, és mi sikerült rosszul. Nem lehet csak azt az időszakot vizsgálni, ami akkor kezdődik, amikor az adott egyén felvételt nyer egy felsőoktatási intézményben. Ez egy komplex folyamat, amiben rengeteg tényező változása alakítja a jelenlegi helyzetet, kezdve a demográfiai mutatókkal, a diplomás munkanélküliségen át, a munkaerőpiac szerkezeti változásáig bezárólag. Ezért kell minél korábban elkezdeni nem csak a felületileg jelentkező problémákat kezelni, hanem a rendszer hiányosságaiból adódókat is, amelyek a „gyökerektől” indulnak. A téma kiválasztásánál fontos szerepet játszottak a fent leírtak, azonban a fő ok igen egyszerű volt. Mivel a közeljövőben én is egy munkavállaló leszek, engem is érdekelt, hogy a szakmámban milyen esélyekkel indulhatok, mint pályakezdő. Így ezt a szakdolgozatot, nem csak a diplomám megszerzése miatt írtam, hanem saját érdeklődésem miatt is. A dolgozatomban kitértem az országos felsőoktatási helyzetre, megpróbálva átfogó képet nyújtani a rendszerváltás utáni időszakról, illetve a mai viszonyokról. Nagy segítséget
nyújtott
a
Heti
Válasz
Felsőoktatási
Rangsora,
melyből
fontos
következtetéseket tudtam levonni, illetve megpróbáltam egyéb szempontokat is figyelembe venni az elemzés során. Sok tanulmány készült ebben a témában, azonban mindegyik csak az országos hibákra hívta fel a figyelmet és próbált megoldást találni azokra. Véleményem szerint azonban nem a nagytól kell a kicsi felé haladni, hanem éppen fordítva. Ezért választottam ki egy konkrét intézményt, hogy a gyakorlati gondokkal is foglalkozni tudjak, így segítve esetleg a helyzetemben lévőknek, illetve így nyújtva tanácsot az intézmény vezetőinek a jövőre nézve. Szakdolgozatom egyik legnagyobb előnye, és itt most nem akarom személyesen minősíteni a munkám, hogy a munkaerőpiac kínálati oldala szempontjából tudtam az elemzéseket elkészíteni. Az elemzés számos olyan javaslatot tartalmaz, amely nem igényel hatalmas anyagi jellegű ráfordítást, hanem inkább szervezést. Ezek kisebb lépések a szemléletváltásban, de mégis igazi segítséget nyújthatnak a diplomásoknak az elhelyezkedés kapcsán. Nem elég jó szakembereket képezni, el kell érni, hogy érvényesülni tudjanak és a megtanult szakmát a gyakorlatban is alkalmazzák. Az 5
említett szemléletváltás célja az, hogy az emberek ne a diplomától várják a „megváltást”, jóval inkább a megszerzett tudásuktól. Ne abban a hitben tanuljanak tovább, miszerint a diploma megléte bizonyítványt állít ki önmagukról.
II. Magyar pályakezdő diplomás közgazdászok elhelyezkedési kilátásai II. 1. Alapfogalmak (munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, kereslet-kínálat kapcsolata, „diploma-diszkrimináció”, állásinterjúk, bérezés, stb.) A bevezetőben megnevezett téma bemutatásának elengedhetetlen része a kisebb alapfogalmi áttekintés. Ebben a részben mindazon definíció értelmezésével foglalkozom (a teljesség igénye nélkül), amelyek előfordulnak a szakdolgozatban, illetve az ahhoz kapcsolódó táblázatokban, diagramokban. Mit értünk az elhelyezkedési kilátások alatt? A frissen diplomázott hallgató, diplomájának kézhezvételekor, alapesetben munkanélkülivé válik. Megszűnik a hallgatói jogviszonya, megszűnnek tanulmányi kötelezettségei, elkezdődik számára a sokak által csak „Nagybetűs életnek” nevezett időszak. Rengeteg új hatás éri, hiszen eddigi életét a tanulás töltötte ki. Szimbolikusan kilép a felsőoktatási intézmény ajtaján, és a munkaerőpiacon találja magát. Viszont elhelyezkedési kilátásai „sajnos” már akkor kialakulnak, amikor az adott intézménybe felvételt nyert. A munkaerőpiacon jelenlévő frissen végzett diplomások nem alkotnak homogén tömeget. Az általam kiemelt közgazdász csoportban is eléggé különböző szakképzésben részesülnek a hallgatók. Négy munkaerőpiaci státuszt különböztethetünk meg a pályakezdők vonatkozásában: •
foglalkoztatott,
•
tanuló,
•
munkanélküli és
•
egyéb inaktív1.
Az elhelyezkedési kilátások értelmezésénél (ezen belül is a közgazdászoknál) figyelembevesszük, hogy az egyes státuszú hallgatók, mely intézményből kerülnek ki. Ha valamely intézményből kikerülő pályakezdők nagy eséllyel találnak munkát, akkor ezek az intézmények munkaerőpiaci szempontból sikeresek, ha nagy a valószínűsége 1
Galasi Péter – Varga Júlia (A hallgatói létszám és a munkaerőpiac) – 2006.
6
annak, hogy munkanélküliek lesznek, akkor az adott intézmény képzési sikeressége aggályos. Hasonlóképpen gyenge az intézmény munkaerőpiaci “eredménye”, ha viszonylag sok az inaktivitást választó pályakezdő. Viszont, meg kell jegyezni, hogy ebben az utolsó esetben nem egyértelmű az inaktivitás oka, illetve az intézmény sikeressége. A munkaerőpiacra lépést egyrészt elhalaszthatják olyan pályakezdők is, akiknek jók az elhelyezkedési esélyeik (továbbtanulás), másrészt lehetséges az is, hogy az előbb említett továbbtanulás a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet megoldását célozza (tanulmányi hiányosságok, rossz intézményi besorolás). Ezzel párhuzamosan alakulnak ki a munkaadók között intézményi rangsorok, amelyek főképpen tapasztalatokon
alapulnak.
Értem
ezalatt
például
a
nyelvtudást,
a
szakmai
felkészültséget és annak naprakészségét stb. Más részről azonban nem csak a munkaadók, hanem a munkaerőpiac keresletkínálat oldala is meghatározza, hogy kinek meddig kell keresni első munkahelyét. A száraz definíció az alábbi: „A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplői (munkavállaló és munkáltató) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkatapasztalatokkal (munkahelyekkel) való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő
allokációjának,
illetve
reallokációjának
nevezzük.
Tömörebb
megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye.”2 Az alapfeltevés, amiből kiindulunk a kereslet és a kínálat szempontjából, hogy azok teljesen kielégítik egymást. Tökéletes egyensúly uralkodik, a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőt. Persze mindez nem valósul meg ilyen lekerekített keretek között. A munkaerőpiaci oldalak egyensúlyi állapota egyfolytában változik, vagy az egyik, vagy a másik oldal „kerekedik” felül. Soha nem valósul meg, illetve nem állandósul az egyensúly. Tekintsük meg vázlatosan a kínálatot befolyásoló tényezőket: •
demográfiai folyamat (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),
•
munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),
2
Galasi Péter (1982)
7
•
munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák
függvénye
(szabadidő
versus
munkaidő,
jövedelemszerző
tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), •
gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak, munkanélküliek).3 A munkaerő szükségletet (keresletet) a gazdaság fejlődésének mennyiségi és
minőségi tényezői, szerkezetének változásai határozzák meg. Többek között: •
a technikai fejlődés üteme,
•
a gazdasági struktúra változása,
•
a gazdasági konjunktúra állapota,
•
a tőke és az élőmunka helyettesíthetősége,
•
az egyes termelési tényezők ára. A továbbiakban következzen a diszkrimináció fogalma, és azon belül is a
„diploma-diszkriminációról” essen néhány szó. Fent leírtakból kiderült, hogy a munkaerőpiacon rengeteg összetett befolyásoló tényező van jelen, amelyek olykor előnyösen, olykor hátrányosan befolyásolják a pályakezdők munkakeresési lehetőségeit. Dolgozatom témájának megfelelően, én azokat az intézményi hatásokat kívánom vizsgálni, melynek következtében kialakul a hátrányos megkülönböztetés. A már említett státuszok különböző intézmény típusokat (sikeres, aggályos, gyenge) különítenek el. Sajnálatos módon a diszkrimináció már az álláshirdetésekben megjelenik. „Kodolányisok kíméljenek!, ÁVF-esek ne jelentkezzenek stb. Ez a fajta negatív diszkrimináció
a
saját,
Magyarország
és
az
Európai
Unió
nézeteivel
összeegyeztethetetlen, viszont egyes munkaadók előszeretettel alkalmazzák. Milyen hatással van ez a fajta viselkedés? Ha igaz, ha nem, akkor is félelmet kelt a továbbtanulni kívánó hallgatókban, hogy az általuk választott felsőoktatási intézmény elvégzése után, nem fognak állást találni. A tanulmány későbbi részeiben erre még visszatérünk.
3
Tímár János (1991)
8
II. 2. Hazánk történetének áttekintése a rendszerváltástól napjainkig egy pályakezdő szemével… (statisztikai adatok, tanulmányok elemzése) Ahhoz, hogy a jelen oktatási és munkaerőpiaci helyzettel foglalkozzunk, tisztában kell lennünk a rendszerváltás utáni időszak eseményeivel, a munkanélküliség alakulásával (azon belül is a diplomás-munkanélküliséggel), az oktatási rendszer és képzés átalakulásával és egyéb fontos eseményekkel. A rendszerváltás után, a piacgazdaság térnyerésével, megnőtt a munkaerőpiaci kereslet a diplomás, több nyelvet beszélő munkavállalók iránt. A keresletet sok évig nem fedte le a kínálat. Ezzel párhuzamosan a bérek is megugrottak és a hétköznapokban elterjedt az a vélekedés, hogy aki diplomát szerez, annak biztos a jövője. A rendszerváltó gazdaságokra jellemző elbocsátási és munkahely teremtési hullám, Magyarországon a 90-es évek második felére lelassult. Az első években csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, és nőtt a munkanélküliség, majd az évtized közepétől a kilencvenes évek végéig a GDP előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás többnyire stagnált, de a munkanélküliség némileg visszaszorult. 1.sz Táblázat (adatforrás: KSH)
GDP alakulása 160,0
1990=100%
140,0 120,0 100,0
98,6 102,7 88,1 85,4 84,9 87,4 88,7 89,9 94,0
108,1
122,2 112,5 117,3
128,1 133,6
80,0 60,0 40,0 20,0
19 91 . 19 92 . 19 93 . 19 94 . 19 95 . 19 96 . 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 .
0,0
A gazdasági szerkezet változásnak köszönhetően megváltozott a munkaerőpiac szerkezete is. Az állásokban 10-20 százalékponttal, 90% fölé emelkedett a diplomások aránya. A GDP növekedésével párhuzamosan (összefüggően) a beruházások, a külföldi tőke beáramlása nőtt és egyre több multinacionális cég jelent meg.
9
2. sz. Táblázat (adatforrás: KSH)
Munkanélküliek száma 500 000
359 939
400 000
400 597
410 649
344 901
300 000 Szellemi
200 000 100 000
Összes
55 652
0 2002.
59 805
2003.
69 818
2004.
70 648
2005.
A javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően nőtt a gazdasági társaságok hatékonysága, és ezzel együtt a diplomás munkavállalók bérszínvonala. Az ezredforduló után a GDP növekedési üteme kisebb megszakításokkal folytatódott, viszont a munkanélküliek száma folyamatosan nőtt. A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett4, köszönhetően a gyors elhelyezkedési eredményeknek, követve a munkaerőpiaci trendet. A diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni, azonban a 2000-es években új jelenség ütötte fel a fejét. Ez pedig a diplomás munkanélküliség. Ennek következtében új probléma források jelentkeztek, mint például a diplomát nem igénylő munkakörökben jelenlévő diplomások arányának növekedése és a diplomás bérszínvonal drasztikus csökkenése.5 A rendszerváltást követő pár évben, amíg munkaerőpiaci kereslet állt fenn, az oktatási intézmények hallgatói létszámai folyamatosan nőttek (a fent említett arányban). Az intézmények száma azonban nem követte ezt a tendenciát, és az ott tanító oktatók száma sem.6(lásd 3. sz. Táblázat). A közgazdasági felsőoktatási intézmények egyre több szakterületet oktattak, de mivel oktatók és a hallgatók létszámaránya negatív irányban csökkent, ezért az oktatási, képzési színvonal fokozatosan visszaesett. Megjelent az
4
Központi Statisztika Hivatal
5
MKIK-GVI - Diplomás pályakezdők iránti kereslet és elégedettség – 2005
6
KSH – 1.2.6.7. Felsőfokú oktatás - Táblázat
10
intézményi rangsor, amely napjainkban már komoly szerepet játszik abban, hogy hova felvételiznek a diákok. Természetesen ez a negatív, illetve a pozitív diszkriminációval párosult, amiből némelyik intézmény nyertesen, némelyik pedig vesztesen került ki. Ha valakinek jól jött ki a lépés, akkor a jó „hírét” máig meg tudta tartani. Egyszerű példát találni, nem kell messzire menni. A sokak által „külkerként” hívott Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara, még az integráció után is fenntartotta kiváltságos hírnevét a nyelvoktatás és egyéb speciális képzések terén. („Budapesti Gazdasági Főiskolát a magyar felsőoktatás integrálására irányuló oktatáspolitikai elhatározás, illetve az ennek jegyében elfogadott, a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény hozta létre, három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával. A jogelőd intézmények a BGF főiskolai karaiként (KVIFK, KKFK, PSZFK) működnek.”7). Viszont a jelenlegi oktatási helyzetben újabb oktatási reformok következnek. Az Európai Unió oktatáspolitikai célkitűzéseinek (a IV. fejezetben kerül kifejtésre) egyik legfontosabb része az egység. Ha egy hallgató felvételt nyert egy felsőoktatási intézménybe, akkor az ott oktatott tantárgyak elvégzése után egy egységesen elfogadott diplomával fog rendelkezni, amit belföldön és külföldön egyaránt elfogadnak. Ennek következtében megszűnik a diszkrimináció (szerk.: papíron) és a mostani rangsorok értelmetlenné válnak. Másrészről Sallai László (a Magyar Telekom NyRt. Képzési és Tudásmenedzsment igazgatóságának vezetője) azt nyilatkozta, hogy „elsősorban az számít, hogy az adott pályakezdő hol végzett, s milyen kvalitásokkal rendelkezik.”8 Mindenki vonja le a következtetéseket... A rendszerváltás utáni időszak diplomás elhelyezkedési esélyeit egyrészről nem az oktatás politika alakította, hanem a munkaerőpiaci kereslet. A multinacionális cégek egyre több szervezeti egységet helyeztek át országunkba és egyre több diplomás közgazdászra volt szükségük. Ezt a folyamatot már fentebb elemeztem, viszont most más szemszögből kívánom megközelíteni. „1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett”. Ez a növekedés a közgazdász hallgatókra hatványozottan igaz, köszönhetően a múlt nagy munkaerőpiaci keresletének, illetve az
7
www.bgf.hu - Bemutatkozás
8
Heti Válasz - VI. évfolyam 41. szám
11
oktatáspolitikai változtatások hiányának. 2006-ban is a gazdasági vonal jelenti „slágerszakokat”9, viszont csökkenés figyelhető meg. A munkaerőpiac kereslete mindinkább a műszaki végzettségű diplomások felé tolódik, akik a rendszerváltás utáni időszakban háttérbe szorultak. Fontos tehát vizsgálni a rendszerváltás utáni időszakot, mivel különböző trendek figyelhetőek meg. Sajnos az államilag finanszírozott képzési helyek nem feltétlenül követik a gazdaság alakulását, és nagyrészben ennek tulajdonítható a 2000-es években megjelent diplomás munkanélküliség. Az elhelyezkedési lehetőségeket nagyban befolyásolja a munkaerőpiaci túlkínálat, aminek következtében a bérszínvonal folyamatosan csökken. De ez nem egy közgazdászokra vonatkozó egyedi eset. Ha megnézzük a mostani informatikus és műszaki végzettségű diplomások kezdő fizetéseit – ami tükrözi a munkaerőpiaci kereslet nagyságát -, óhatatlanul szembekerülünk a múlt nagy közgazdász hiányával, amiből később túlkínálat lett. II. 3. Friss diplomás közgazdászok jelenlegi helyzete (statisztikai adatok, vélemények, cikkek, tanulmányok alapján) A felsőoktatás aktuális helyzetének felméréséhez kiváló segítséget nyújtanak a különböző „Felsőoktatási rangsorok”. A Szakdolgozatom készítése során számosat megvizsgáltam közülük és a leginkább objektívnek a Heti Válasz kiadványát tartottam10. Nem kívánok a következőkben egy már meglévő elemzést tovább elemezni, csupán a rangsorok ismérveit és adatait használom fel és alakítom értelmezésüket a szakdolgozati témámnak megfelelően. A rangsorban elsőre a legszembetűnőbb tényező a vizsgált főiskolák és egyetemek száma. Összesen a listán mintegy 24 intézmény szerepel, ami világosan mutatja az eddigiekben tárgyalt problémákat, tekintve azt a feltevést, hogy azonos minőségű diplomát nyújtanak a hallgatóknak (természetesen egyetem/főiskola közti különbséggel). Azonban a jelenlegi közgazdász helyzetre nem kell feltétlenül negatívan tekinteni. Igaz, hogy túlkínálat jelentkezik a munkaerőpiacon, azonban ne essünk abba a hibába, hogy máris leírnánk ezt a képzést az elkövetkező 5-6 évre. Ha mégis így tennénk, akkor belekerülünk egy végeláthatatlan folyamatba, amelynek eredménye egy
9
Országos Felsőoktatási Információs Központ – www.felvi.hu
10
VII. fejezet - Mellékletek – Felsőoktatási Rangsor 2006
12
olyan képzési ingadozás, amely túlzottan későn reagál az aktuális munkaerőviszonyi helyzetre.11 3. sz. Táblázat
Képzés nagysága
Diplomás Képzés
Közgazdász
19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04 20 06 20 08 20 10 20 12 20 14 20 16 20 18
Műszaki
Évek
Az imént felvázolt diagrammon jól látható, hogy ha a túlkínálatot, túlzott képzés csökkenés követi, akkor az esetleges hiányok bizonyos időtartamon belül újra fellépnek. Ez pedig egy folyamatos körforgás, ami nem tesz jót hazánk munkaerőpiacának. A cél, a mindenki által ismert „arany középút”. Természetesen ez nem megvalósítható, viszont a két görbe minimum pontjait meg lehet emelni (képzett műszaki és közgazdász szakemberek létszáma), így elkerülhető lenne, az időszakosan fellépő munkaerőhiány. A tendenciák nem túl kecsegtetőek, viszont ha levonjuk a következtetéseket az előzőekben tárgyalt problémákból, akkor még nyertesen is kerülhet ki a közgazdász szakma a gödörből. A közgazdász végzettség még mindig keresett a munkaerőpiacon, de a közgazdászokkal szembeni elvárások az elmúlt években megváltoztak. Nem feltétlenül a diploma megléte számít már csak, hanem az is, melyik intézmény állította ki (diploma-diszkrimináció). De most ne ebbe az irányba induljunk, hanem vizsgáljuk meg a hátteret, az ok-okozati viszonyt. 11
A következő diagramm csak szemléltető szerepet játszik, nem valós adatokkal lett elkészítve. Csupán
az eddigi és a lehetséges jövőbeni tendenciát kívántam bemutatni.
13
A munkaerőpiac által elvárt szaktudás és képességek súlypontja a minőség és a speciális tudás irányába tolódott el. Ez eredményezi a „feketelisták” létrejöttét, amely jelenséget pozitívnak is tekinthetünk. Jaczkóné Kecskeméti Szilvia (Porsche humánpolitikai munkatársa) szerint „akár két közgazdasági diploma mögött lévő tudás között is jelentős eltérés lehet”. Hozzátette, hogy „nem jó belépő a jelentkező számára, ha az önéletrajzában olyan felsőfokú intézménnyel találkoznak a munkaerővel foglalkozó kollégák, amelyről még soha sem hallottak”. 12 Tehát a mostani helyzet talán elősegítheti a gyengébb felsőoktatási intézmények kihullását, mivel a leendő hallgatók – a diplomás munkanélküliség megjelenésével – már nem csak egy papírt akarnak szerezni, hanem egy megélhetési forrást is. Ilyen szemszögből tekintve pedig nem feltétlenül hátrányos az, hogy ennyi intézmény kínál közgazdász diplomát. A munkaerőpiaci kereslet igényeinek térnyerésével, ami jelen helyzetben hatványozottan jelentkezik, felgyorsítható a diploma-diszkrimináció visszaszorítása, az alacsonyabb kvalitású intézmények eltűnésével. Ezt a célt szolgálja a Bolognai-folyamat egyik célkitűzése is, viszont széleskörben ismeretes, hogy a piac sokkal gyorsabban és radikálisabban tudja befolyását kifejteni, mint az állami bürokrácia. Következő lépésben egy igen fontos, de olykor megtévesztő elemet emelnék ki, még pedig az „Oktatói Összetételt”. A táblázatban megtalálható mutató leginkább azt hivatott tükrözni (1-5-ös skálán), hogy az adott intézményben milyen minőségű oktatás folyik. Egyszerűbben megközelítve, hány magasan képzett oktató tanít ott. Az intézmények átlaga a középértéket mutatja és összevetve a „Diák-Tanár” aránnyal, nem tűnik elszomorítónak a helyzet. A megtévesztő kifejezést azért használtam, mert hiába gondolnánk azt, hogy az az intézmény a kiváló, ahol csak a legjobban képzett oktatók tanítanak, nem függ feltétlenül össze a „Vállalati Értékelésekkel”. Ennek számos oka lehet, hírnév, együttműködési kapcsolatok, és véleményem szerint legfőképpen a tanítás színvonala. Hiába rendelkezik egy tanár Phd fokozattal, ha nem képes tanítani és nem képes arra, hogy a hallgatókat partnernek tekintse. Természetesen ezt a faktort nehéz objektíven vizsgálni, viszont mint lehetséges okot, érdemes nem elfelejteni. Mi a helyzet a diákok általi intézményi megítéléssel? Melyik mutatószám fejezi ki igazán a leendőbeli hallgatók véleményét? A kérdésre rögtön rá lehet vágni a választ: a „Túljelentkezési” adatok. De mint minden másban is, itt sem olyan egyszerű a helyzet, hogy csak eszerint állítanánk fel rangsort.
12
Heti Válasz - VI. évfolyam 41. szám
14
Sok tényező befolyásolhatja a jövőbeni hallgatók döntését, nem feltétlenül a szerint döntenek, hogy melyik iskola nyújtja a minőségibb képzést. Viszont egyvalamiben biztos, hogy körültekintőek, az pedig az államilag finanszírozott képzési férőhelyek alakulása. Az állam beleszólhat a képzési rendszerbe az államilag finanszírozott helyek alakításával. Az ide bejutott hallgatóknak meg van arra az esélyük, hogy tanulmányaik végeztével munkát is találnak. Azonban a fizetős képzések más irányba alakítják a végeredményt. Az ok pedig igen egyszerű. A költségtérítéses képzések nem minden esetben (szerk.: sőt) a munkaerőpiac keresletének, hanem inkább a hallgatói igényeknek próbálnak eleget tenni. Ebben az esetben a felsőoktatási intézmények, mint szolgáltató működnek, céljuk a minél nagyobb bevételi forrás megszerzése. Ha csak, mint piaci szereplőnek tekintjük ebben az esetben az oktató intézményeket, természetesnek vehetjük a fent leírt szemléletet. Viszont a túlképzés lehetősége egyes szakmákban, nem várt terhet ró az állami költségvetésre. Nem kell messzi következtetéseket levonni, a munkanélküli diplomás, akit alap esetben az állam „tanítatott ki”, nem tudja visszaadni a befektetett ráfordításokat. Elérkeztünk a jelenlegi, aktuális helyzetfelmérés legfontosabb részéhez. A „Vállalati Értékeléshez”. Bármilyen mutatószámot felhozhatunk egy felsőoktatási intézmény bemutatásához, viszont egyvalami biztos. A hallgatók azért választják a továbbtanulás lehetőségét, hogy könnyebben tudják megélhetésüket biztosítani. Ebből következően, ha a vállalatok (a jövőbeni munkaadók) pozitív véleménnyel vannak az adott intézmény felé, nagy valószínűséggel ez meg fog látszani az elhelyezkedési mutatókon is. A többségében vagy teljesen külföldi tulajdonú cégek, illetve a nagyobb vállalatok - a kisebb hazai vállalkozásokhoz képest, lényegesen nagyobb arányban alkalmaznak pályakezdőket. Elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy a saját igényeiknek megfelelően "alakíthassák" munkavállalóikat. Éppen ezért a ranglistában is a nagyobb cégek véleményei tükröződnek, mivel a kisebb létszámú vállalkozásoknak nem pályakezdőkre van szükségük. A fent említett cégek HR vezetőinek véleményeiből kiderülnek a jelenlegi felsőoktatás gyenge pontjai: „Feketelisták, túlképzés, költségtérítéses képzés, diplomadiszkrimináció”. A Heti Válasz Ranglistán is kitűnően látszik (egy-két kivételtől eltekintve), hogy egyenes arányosan csökken a „Vállalati Értékelés” az „Összesített” eredménnyel. Hiába kiváló egy adott intézmény oktatói összetétele, párosulva a diák15
tanár aránnyal, nem tud előkelőbb helyezést elérni. Ha kialakul egy negatív kép bármely egyetemről/főiskoláról, rendkívül nehéz ezt a képet pozitív irányba alakítani. Ráadásul ez nem egyik napról a másikra történik. Sokszor mondják, hogy a rosszat könnyebb megjegyezni, mint a jót, és ez erre a területre is igaz. Itt az eredmények csak 3-5 év múlva jelentkeznek, ezért van nehéz helyzetben az oktatói szakma. Ha minőségi és a vállalatok által is elismert képzést akarnak nyújtani, előre kell gondolkodni és nem elég csakis a jelen problémáival, illetve a költségtérítéses helyek feltöltésével foglalkozni. Persze ezt ilyen formában egyszerű és szép kijelenteni, azonban a tény tény marad. Túlképzés folyik, és a következményei már most jelentkeznek. A jelenlegi közgazdász képzés struktúráját is érdemes megvizsgálni. A munkáltatók alig tesznek értékbeli különbséget a főiskolai és az egyetemi végzettség között. Mindkettőnek megvannak az előnyei, illetve hátrányai. Ugyanakkor, ha egy cég megfelelően határozza meg, hogy milyen munkaerőre van szüksége, akkor kamatoztathatja is a különbségeket. A főiskolai képzés inkább gyakorlatias, legfőképpen köszönhetően a tanulmányok végezetével eltöltött szakmai gyakorlatnak. „A főiskolások legnagyobb előnye az egyetemistákkal szemben, hogy hirtelen terhelhetőek.”13 A főiskolai képzés során 3 év alatt kell elsajátítani mindazt az elméleti és gyakorlati anyagot, amit a munkavégzés során fel lehet használni. Ez rengeteg vizsgával és kevés óraszámos oktatással párosul, aminek az eredménye a fentebb idézett vélemény. Más részről az egyetemi képzésnek meg van az az előnye, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt tud fektetni az elméleti tudásra, és nagyobb óraszámmal tudja ezt megvalósítani. Tehát, mindkét rész képes megtalálni a számára megfelelő megoldást. A minőségi probléma igazán a főiskoláknál jelentkezik. Ha megtekintjük a Felsőoktatási Rangsort, akkor láthatjuk, hogy az első 10-ben csupán 2 főiskola található, ez pedig nem feltétlenül tulajdonítható a képzési formának, azért sem, mert akkor ez a két főiskola sem lenne benne. A Karrier Irodák. Sok felsőoktatási intézményben megtalálhatók, elsődleges feladatuk a leendőbeli munkavállaló diplomások életének megkönnyítése. Különböző adatbázisokat kezelnek, fórumot nyújtanak a munkaadóknak és a munkavállalóknak, illetve úgynevezett „állás-börzéket” szerveznek. Közvetlen céljaik tehát összefoglalva: •
13
a hallgatók munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások biztosítása,
VIII. 1. - Egy megkérdezett HR vezető
16
•
kompetencia fejlesztő képzések nyújtása,
•
információs honlap üzemeltetése
•
konferenciák szervezése
•
állásbörzék szervezése Ezeket a feladatokat kisebb nagyobb sikerrel végzik az Irodák, azonban nem
eléggé egységesek. Érthetően mindegyik csak a saját intézményét tartja a legfontosabbnak, azonban az elhelyezkedési lehetőségek javításához elengedhetetlen lenne, hogy legalább az adott szakmában együttműködjenek. Ha ez megvalósulna, akkor az nem csak a leendőbeli diplomásoknak, hanem a már lediplomázott és dolgozó közgazdászoknak is jelentős lehetőségeket nyújtana. A jelenlegi helyzet sajnos nem ezt a képet mutatja. Összességében tehát elmondható, hogy hazánkban túlképzés folyik, és sajnálatos módon nem a minőségi fajtából. A fő problémát a megnövekedett számú főiskolák jelentik. Egy személyzeti tanácsadó cég munkatársa szerint, „Az xy egy fizetős főiskola, boldog-boldogtalant felvesznek, nem érdekük, hogy kiszórják az embereket.” Ebben a fejezetben bemutatott minden egyes részből kiderülnek azok a hibák, amiket a jövőben orvosolni kellene. A jelenlegi felsőoktatási rendszer átmeneti időszakban van, a kreditrendszert éppen bevezették, a Bolognai-folyamat egyes elemeit megvalósították, valamint az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően, folyamatos támogatás elvonás jelentkezik az állam részéről. Mint már azt az előbbiekben említettem, a mostani döntések (vagy azok elmaradása) következményei nem hirtelen fognak jelentkezni. Négy, öt, esetleg hat év múlva, amikor már az új rendszert bevezették és a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala is megbirkózott a kihívásokkal. A közgazdász szakmának a mai helyzetet tekintve nagyon nehéz lesz az átállás, azonban nem lehetetlen. Hatékonyan kell kommunikációt folytatni nem csak a közvetlen érintettekkel, hanem a leendőbeliekkel is.
III. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzett hallgatók elhelyezkedési kilátásai Kérdőíves megkérdezés a jelenlegi helyzetről (pályakezdő diplomások, végzős hallgatók) Az előző fejezetben bemutatott, közgazdász képzés elemzése után, egy konkrét intézmény jelenlegi helyzetét vizsgálom meg. Ez a konkrét intézmény a Budapesti
17
Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara (továbbiakban Külker). Kérdőíves megkérdezést alkalmaztam14, melynek során 39 fő adott választ. Az általam vizsgált csoport, a már végzett és a jelenleg diplomázó személyekből tevődött össze. Ha egy pályakezdő elhelyezkedési esélyeit kívánjuk elemezni, nem elég csupán a kibocsátó intézmény sikerességét vizsgálni. Szükséges a pályakezdő különböző személyes preferencia rendszerét is számításba venni, mivel az elhelyezkedés során ettől nagyban függ a sikeresség. Ennek megfelelően a kérdőív kérdései tartalmaznak olyan témaköröket is, amelyek személyiségi jegyeket is tartalmaznak, mégis lehetséges következtetéseket levonni a válaszokból. Tekintsük át tehát a következőkben a kérdéseket, azokra adott válaszokat, illetve az elemzéseket. III. 1. Mennyire fontosak az Ön törekvései, céljai között az alábbiak? Ez a kérdés, a jövőbeni célok és azok fontossági sorrendjét hivatott bemutatni. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben nagyon fontosnak tartják: •
Családi biztonságot (74,4%) – 4.sz. Táblázat
•
és a Kapcsolatok kiépítését (53,8%) – 5.sz. Táblázat Jellemzően a fiatalabb korosztály a családot tekinti a legértékesebbnek, azonban
ez az érték valószínűleg változni fog az életük elkövetkező szakaszában. Az álláskeresés és a munkába állás, sajnos nem kedvez a családi életnek. A nőknél (a válaszadók 71,8%-a nő, ami nem meglepő a főiskolai hallgatók nemek szerinti megoszlását figyelembevéve – 6.sz Táblázat) a terhesség és az ezzel járó munkakiesés nem éppen a munkaadók legkedveltebb „eseménye”, viszont a demográfiai problémák szempontjából a fenti csaknem 75%-os arány pozitív végeredménnyel járhat (család – gyerekvállalás). A főiskolai élet során rengeteg kapcsolat kiépítésére kerülhet sor. Számos sikeres vállalkozó és cégtulajdonos kamatoztatja a főiskolai kapcsolatait az üzleti életben. „1 éve dolgozom, és eközben 2 nagyobb cégnél fordultam meg. Mindkét helyen találkoztam volt külkeressel, ami előnyt jelentett a beilleszkedésnél, illetve a problémák megoldásánál.”
15
Nem kell feltétlenül ismerni az adott személyt a cégnél. Lehetséges,
hogy már régen lediplomázott, viszont nem kezel minket idegenként, ha tudja, ugyanabból az intézményből jöttünk. Ez a tényező a Külkerre hatványozottan igaz, mivel régebben nem volt ennyi gazdasági irányultságú képzés, így ezen a területen nagyobb valószínűséggel találkozhatunk „ismerőssel”. A legtöbben fontosnak tartják: 14 15
VII. fejezet – Mellékletek - Kérdőív VIII. 3. - Már végzett hallgató
18
•
Munkahely (48,7%) – (7.sz. Táblázat)
•
Tanulás (43,6%) – ugyanakkor itt nagy a csak „elég fontos” aránya (30,8%) – (8.sz. Táblázat)
•
Szórakozás (46,2%) – (9.sz. Táblázat)
•
Anyagi jólét (48,7%) – ugyanakkor itt nagy a csak „elég fontos” aránya (35,9%) – (10.sz. Táblázat)
•
Siker (53,8%) – (11.sz. Táblázat)
•
Önérvényesítés (43,6%) – (12.sz. Táblázat)
•
Önállóság (48,7%) – ugyanakkor itt nagy a „nagyon fontos” aránya (33,3%) – (13.sz. Táblázat)
•
Biztonságra törekvés (38,5%) – a „nagyon fontosok” aránya (35,9%) – (14.sz. Táblázat) Szembetűnő, hogy a válaszadók a kérdések több mint a felét jelölték meg
„fontosnak”. Azokat emelném ki közülük, amelyeknél nem különül el konkrétan a válaszadók többsége. Azt, hogy miért tartják a válaszadók fontosnak a Tanulás kérdését, számos okra vezethető vissza. Például nem elégedettek az elsajátított tananyaggal, vagy úgy érzik nem versenyképes a megszerzett tudás, és ezért a továbbtanulást, a másoddiploma megszerzését tűzik ki célul. •
Tanulás/Elhelyezkedési Lehetőségek (EU) – Cramer = 0,225 – (15.sz. Táblázat)
•
Tanulás/Elhelyezkedési Lehetőségek (országos) – Cramer = 0,259 – (16.sz. Táblázat)
•
Tanulás/Elhelyezkedési Lehetőségek (budapesti) – Cramer = 0,21516 (17.sz. Táblázat)
Az elvégzett statisztikai számítások alapján elmondható, hogy gyenge a kapcsolat Tanulás és az Elhelyezkedési Lehetőségek kérdéskörök között (a kérdőívre adott válaszok alapján), tehát a válaszok nem függenek nagymértékben egymástól. Ebből következtethetünk arra, hogy a munkaerőpiaci elvárások miatt szükséges a továbbtanulás. Azonban a HR szakemberekkel folytatott interjúk során kiderült, hogy
16
A Cramer-féle kontingencia együttható mutatja a kapcsolat szorosságát. 0 és 1 közötti értéket vehet fel.
Ha Cramer (C) = 0 – akkor a vizsgált ismérvek függetlenek egymástól, ha pedig Cramer (C) = 1 – akkor teljes mértékben függenek egymástól.
19
nem feltétlenül nő az elhelyezkedés esélye egyenesen arányosan a megszerzett diplomák számával (kivétel ez alól a közgazdász-műszaki párosítás). Sőt a második diploma után, nagyrészt már észre se vehető a különbség. A Külker e tekintetben is előnyökhöz juttatja hallgatóit, mivel lehetőség van külföldi tanulmányok során, külföldi diplomát szerezni (Breda17), valamint a főiskolás képzés után az egyetemi kiegészítő elvégzésével hozzájutni egyetemi diplomához. Az Anyagi jólét természetesen mindenkinek fontos, viszont abban már különböznek a vélemények, hogy az álláskeresésnél fontosabb mindennél a kereset nagysága. A későbbiekben még kitérünk erre a kérdésre a „III. 8. Milyen elvárásai vannak munkahelyével kapcsolatban?”részben. A főiskolai tanítási szisztémának köszönhetően, az Önállóság kérdésre adott válaszok többnyire a „fontost”, illetve a „nagyon fontost” emelik ki. Persze abban, hogy ez a tanítási rendszernek köszönhető, nem lehetünk teljes mértékben biztosak. A főiskolai képzés során elsajátított gyakorlati képzés szembetűnően különbözik az egyetemi oktatástól. Az egyetemeken túlnyomóan un. elemző közgazdászokat képeznek, akiknek értelemszerűen nagy az elméleti tudásuk. Az Önállósági tényező azonban a gyakorlatias képzésnek kedvez. A Külkeren oktatott tárgyak elősegítik ezen kézségek fejlődését, kezdve a prezentációktól, az egyéni probléma megoldási feladatokig. Az álláskeresésnél, főleg a kisebb cégek esetében, előny az önállóság megléte. A nagyobb cégeknél a pályakezdők egy kezdeti betanításon vesznek részt, majd ezután egy meghatározott munkakört kapnak, többnyire kis mozgástérrel (főleg adminisztráció feladatok).18A kis cégeknél pedig komplett feladatokat kell elvégezni, mivel nincsen lehetőség minden egyes szakterületre külön embert alkalmazni. A Biztonságra törekvés számos oldalról közelíthető meg. Az egyik a munkahelyi biztonság és az ehhez kapcsolódó anyagi háttér. A régi modellnek köszönhetően nem jelentenek meglepetést a válaszok. Az elmúlt néhány évtizedben, elfogadott dolog volt, ha egy személy arról a munkahelyről ment nyugdíjba, ahol elkezdte pályafutását. A rendszerváltás után, a tömeges munkanélküliség megjelenésével, ez a trend 17
A BGF KKFK 1992-ben indította el a külgazdasági szak angol és francia nyelvű képzését a brit
University of Humberside-al és a l'Université Picardie Jules Verne-el együttműködésben. Időközben a brit partnerintézmény kivált az együttműködésből és helyét a holland Avans Hogeschool International School Breda intézmény vette át. A képzést sikeresen elvégző hallgatók mind a magyar, mind pedig a külföldi partnerintézmény diplomáját megkapják. - http://www.edupress.hu/ (2006.04.26.) 18
VIII. 3. - A General Electrics alkalmazásában álló külkeres pályakezdő elmondása alapján
20
megváltozott, azonban az emberekben még mindig az „1-2 munkahely” képe él. A jelenlegi munkaerőpiacon, azonban számolni kell azzal, hogy egy munkahelyen csak egy rövid időszakig leszünk alkalmazásban. Nem csak az álláskeresés sikeres befejezéséig kell munkát keresni. A pályakezdő közgazdászoknak, miután állást találtak, ugyanúgy szükséges az állásajánlatok megtekintése, illetve a még jobb lehetőség kutatása. Ezek után nem éri a munkavállalót felkészületlenül, ha állása megszűnik, esetleg elbocsátják, mivel tisztában van munkaerőpiaci értékével. A másik előnye ennek a szemléletnek, hogy a tárgyalási pozíciójuk jobb lesz, mivel nem feltétlenül lesznek ráutalva a jelenlegi munkaadóra. A legtöbben elég fontosnak tartják: •
Társadalmi előrehaladás (48,7%) – (18.sz. Táblázat)
•
Kockázatvállalás (38,5%) – (19.sz. Táblázat)
•
Csapatjáték (41%) – (20.sz. Táblázat)
A Társadalmi előrehaladás alatt, társadalmi célú tevékenységet értünk. A többség (a válaszadók majdnem fele), a meghatározott értékelési skálán a harmadikat jelölte meg. Ez az „elég fontos” megnevezés jelenti a középértéket. Ennek fényében tekinthetünk a társadalmi előrehaladás fontosságára, ami valljuk be a valós helyzetet mutatja. Ez nem feltétlenül rossz, mivel pályakezdőkről és fiatal munkavállalókról lévén szó, nem ez a szempont szerepel mindenek előtt életükben. Közhelynek hangzik, de a társadalmi előrehaladással járó megbecsülés rengeteg pozitív energiát jelent, és jótékonyan hat az üzleti tevékenységekre. A Kockázatvállalás kérdéskör vizsgálatánál érdemes ismét asszociációs kapcsolatot vizsgálni, mégpedig a már említett Biztonságra törekvés segítségével. Az ismert Cramer-féle mutató szerint 0,551 a kapcsolat szorosságának értéke, tehát elmondható, hogy a két ismérv között közepes kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy az egyik ismérv bekövetkezésekor a másik ismérv közepesen reagál, nem feltétlenül függ tőle, viszont nem is elhanyagolható a viszony közöttük. Természetesen erre logikai úton is következtetni lehetett volna (aki a biztonságra törekszik nem kockáztat), így mégis sokkal árnyaltabb eredményt kapunk. A legtöbben kicsit fontosnak tartják: •
Karitatív célok (41%) – (21.sz. Táblázat)
21
A Karitatív célokat tartották egyedül kicsit fontosnak (a legtöbben), amiből egyszerű következtetést vonhatunk le. A vizsgált csoportnak nem igazán célja a „jótékonykodás”. Persze erre is egyszerű választ adni: „Akinek nincsen vagyona, az nem azzal foglalkozik, hogy kit támogasson anyagilag.”19 III. 2. Az elhelyezkedéshez mennyire tartja fontosnak a következőket? A következő kérdéskör a válaszadók elhelyezkedéssel kapcsolatos véleményét tükrözi, amelyet már többnyire tapasztaltak is. A legtöbben nagyon fontosnak tartják: •
Rokoni és baráti kapcsolatok (30,8%) – (22.sz. Táblázat)
Ebben a kérdésben a válaszok értékeinek megoszlása egyenletesen növekvő. Nem lelhető fel kiugró eredmény. Ez meglepő, hiszen sokan azt gondolják, többek között én is, hogy a rokonok, illetve a barátok segíthetnek a leginkább egy adott munkahely megszerzésében. Természetesen az adatok is az előbbi feltevést bizonyítják, azonban sokkal nagyobb arányú különbség volt várható az elemzés előtt. 23.sz. Táblázat 12
10
Darabszám
8
6
12
9
4 7 6
2
4
1
0 egyáltalán nem fontos
nem fontos
kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Elhelyezkedéshez Fontos - Rokoni és baráti kapcsolatok
A legtöbben fontosnak tartják: •
Korábbi tanulmányok során szerzett ismeretségek (41%) – (24.sz. Táblázat)
•
Szakmai gyakorlat (51,3%) – (25.sz. Táblázat)
•
Önállóan kezdeményezett ismeretség (35,9%) – (26.sz. Táblázat)
A fontosnak tartott tényezők közül a Szakmai gyakorlatot emelném ki, mivel a másik kettőre az előzőekben már kitértem. A megkérdezettek több mint fele gondolta 19
VIII. 2. - Egy pályakezdő diplomás véleménye
22
úgy, hogy fontos a tanulmányaik elvégzése közben, gyakorlati munka végzése. A főiskolai képzés során, ahol inkább nagy jelentősége van a gyakorlati képzésnek, a hallgatók különböző cégeknél helyezkedhetnek el. A megváltoztatott szabályoknak köszönhetően, már munkabér is megilleti őket (pontosan a minimálbér 60%-a). Ennek eredményeként, a cégeknek már nem csak, mint felesleges munkaerőt kell foglalkoztatniuk. Ráadásul, adófizetőkké is válnak, mivel bérük bruttó elszámolásban részesül, tehát bejelentett munkavállalók lesznek. Persze sokan úgy gondolják, hogy semmiség ez a 15 hét munkaviszony, azonban nyugdíjba menetelkor igen is ez számítani fog. A felsőoktatási reform bevezetésénél, sokat vitáztak az illetékesek a szakmai gyakorlat miatt. Az egyetemi képzés nem tartalmaz ilyen irányultságú követelményt, és ez fennakadást okozott az új rendszer elindításakor. A főiskolai oldal a plusz egy félév gyakorlatot támogatta, és végeredményként ők „futottak be győztesként”. A két legnagyobb előnye a szakmai gyakorlatnak, a munkavégzéssel járó tapasztalat (gyakorlat), illetve az álláslehetőség. Csaknem
mindegyik
álláshirdetésben
tapasztalt
munkaerőt
keresnek.
Természetesen az említett 15 hét gyakorlat nem jelent éves munkaviszonnyal járó tapasztalatot, viszont előnyt jelenthet egy gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező jelentkezővel szemben. A gyakorlat nem csak a feladatok elvégzését jelenti, hanem az ottani légkörbe való beilleszkedést, kapcsolatok kiépítését (amelyet a legtöbben fontosnak vélnek, bármilyen formában is), valamint a megváltozott körülményeket is. Előnyt jelent a pályakezdő diplomásnak, ha már hozzászokott a főiskolai életvitel után, a napi 8-9 órás munkavégzéshez. A másik előnye pedig, hogy a szakmai gyakorlat végeztével a munkaadó felajánlhat teljes állást is. A cégeknek ez előny, hiszen kötelezettségek nélkül kipróbálhatják az adott személyt különböző munkakörökben. Ha beválik, akkor alkalmazzák, ha pedig nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, akkor a gyakorlat végeztével elköszönnek egymástól. Ezt a fajta „próbálkozást” megtehetik próbaidős munkavállaló felvételével is, viszont ebben az esetben sokkal több juttatást kell rászánniuk, mint a minimálbér 60%-a. Tehát mindenki jól jár ezzel a képzés fajtával, éppen ezért jelent igazán sokat a főiskoláknak és az ott végzett fiataloknak.
23
27.sz. Táblázat
25
3 - kicsit fontos 4 - elég fontos 5 - fontos 6 - nagyon fontos
Gyakoriság
20
15
10
20
5
9
9
Mean = 4,95 Std. Dev. = 0,759 N = 39
1
0 2
3
4
5
6
7
Fontosság - Szakmai gyakorlat
A legtöbben elég fontosnak tartják: •
Főiskolai támogatás (30,8%) – (28.sz. Táblázat)
Ez a kérdéskör igen speciális. Értelmezése két irányból is megközelíthető. Vegyük például a Főiskolai támogatást. A válaszadók harmada vélte úgy, hogy elég fontos ez a tényező az elhelyezkedésnél, azonban érdemes megfigyelni, hogy a kumulált érték (tehát az elég fontos és annál lentebbi besorolás), csaknem 90%. Tehát egy részről szükséges (eléggé) a főiskola támogatása az elhelyezkedéshez, azonban sokan úgy gondolják, hogy nincs számottevő hatása. Mi lehet ennek a kettősségnek az oka? Legfőképpen, már olyan diplomás személyekről van szó, akik már mint munkavállalók gondolkodnak, átestek már az első álláskeresés nehézségein (ki több, ki kevesebb sikerrel). Eközben valószínűleg nem vették igénybe a főiskola támogatását, vagy mert nem akarták (ez logikailag elhanyagolható százalék), vagy mert egyáltalán nem tudtak erről a lehetőségről. Ez eredményezte a 90%-os értéket, ami azt mutatja, hogy a pályakezdők többnyire nem tartják szükségesnek a főiskola beavatkozását. Ezt az értéket lenne érdemes megváltoztatni a „nagyon fontos” irányába, mivel a diplomás munkanélküliség megjelenésével, a friss diplomás pályakezdők egyedül maradtak. A munkaerőpiac keresleti oldala által megkívánt szellemi felkészültséggel (önismeret), rengetegen nem rendelkeznek. Ez nem az adott személy hibája, hanem legfőképpen a felsőoktatási intézményé. A diploma megszerzésével nem szabadna lezárulnia az iskola és a már végzett hallgató közötti kapcsolatnak. Sőt, már a tanulmányok során foglalkozni kellene az álláskeresésből fakadó legfőbb problémákkal.
24
A Külkeren létezik egy ehhez kapcsolható tárgy, a Karriertervezés. Ezt a tárgyat a harmad éves hallgatók vehették fel, azonban csak akkor, ha az adott szakirányt választották.20 A helyzet megváltozott. A felsőoktatási reformnak köszönhetően már mindenki hallgathatja ezt a tantárgyat. Ezt pozitívumként is kezelhetnénk, azonban a mintatantervben21első féléves tárgyként került meghirdetésre, ami valljuk meg elég korai időpont az álláskereséssel járó problémák tisztázására. A továbbiakban elemzésre kerülő
„III.
15.
Mit
várna
el
egy
felsőoktatási
intézmény
Karrier
Irodájától?”kérdésből tökéletesen kitűnik a hallgatók igénye. A legtöbben kicsit fontosnak találják: •
Állásbörze (35,9%) – (29.sz. Táblázat)
•
Közvetítők22szolgáltatásai (43,6%) – (30.sz. Táblázat)
Ezt a két válaszadási lehetőséget együtt is vizsgálhatjuk, mivel ezek kapcsolatban állnak egymással. A Cramer-féle kontingencia együttható értéke, az elvégzett statisztikai számítások után, 0,741. Ez erős kapcsolatot jelent a két minőségi ismérv között (31.sz. Táblázat). Az állásbörzék jelentőségét, a cégek és a közvetítők is mindinkább felismerik.23Azonban sajnálatos módon a kívánt hallgatói érdeklődés még várat magára, a folyamatosan növekvő részvételi tendencia ellenére. Számos felsőoktatási intézményben a karrier irodák vállalják ennek a feladatnak az elvégzését. Az Európai Uniós támogatási rendszer nyújtja az anyagi hátterét a rendezvényeknek, amiknek talán legnagyobb hibája, hogy nem kellően egységesek, és így túlzottan elaprózzák a hallgatói „tömeget”. III. 3. Milyennek értékeli saját diplomája birtokában az elhelyezkedési lehetőségeket a következő helyszíneken? Az egyik legfontosabb részhez jutottunk, amely a hallgatói elégedettséget méri, a megszerzett diplomával kapcsolatban. Ha „nagyon jó” értéket jelöltek be, az értelemszerűen azt jelenti, hogy nagy esélyük van az adott munkaerőpiaci helyszínen, az érvényesülésre. A „nagyon rossz” minősítés pedig azt mutatja, hogy az adott
20
Nemzetközi Menedzsment szakirány
21
Mintatanterv – az ajánlott tantárgy felvételi és elvégzési rendszer
22
Közvetítők: Fejvadász cégek, internetes portálok
23
http//www.allasborze.hu
25
helyszínen, a munkavállaló talán meg se próbál elhelyezkedni (a diploma rossz megítélése miatti önbizalom hiány). Ebben az esetben, sorrendben tekintsük át a helyszíneket: •
Budapesti munkaerőpiac – jó/elég jó (46,2%) – (32.sz. Táblázat)
Az előző fejezetben vizsgált felsőoktatási rangsorból is kiderül, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola (ezen belül is a Külker) megítélése a munkaerőpiacon pozitív, sőt a főiskolák közül az egyetlen, amelyik a felsőoktatási intézmények között az első nyolcban szerepel, az összesített eredmény szerint (a Vállalati Értékelés szerint a negyedik, megelőzve a Szegedi Tudományegyetemet). Nem meglepő tehát a kapott eredmény a budapesti munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeket nézve.24 33.sz. Táblázat
25
3 - inkább rossz 4 - elég jó 5 - jó 6 - nagyon jó
Gyakoriság
20
15
10 18
18
4
5
5
2
1
0 2
3
6
7
Mean = 4,54 Std. Dev. = 0,643 N = 39
Elhelyezkedési Lehetőség - A budapesti munkaerőpiacon
A Külker talán legnagyobb előnye a nyelvoktatás. Az itt végzett hallgatók csak akkor kapnak diplomát, ha két, szakmai középfokú nyelvvizsgát szereznek. Azonban a követelmények meghatározása, és szigorúbbá tétele, nem elegendő a jó besorolás eléréséhez. Párosulnia kell megfelelő óraszámú nyelvórával is, hogy a felállított feltételeket teljesíteni lehessen. Az állami támogatási keret folyamatos csökkentése nem segíti a helyzetet, viszont a Külker ilyen rossz körülmények között is képes az elért
24
Ráadásul, ha csak a budapesti felsőoktatási intézményeket vesszük számba, akkor a BGF a második!
helyen szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem mögött.
26
színvonalat és a hírnevét megőrizni. Ezt tanúsítja az említett Felsőoktatási Rangsor, illetve a megkérdeztettek válaszai is. •
Országos munkaerőpiacon – jó (41%) – (34.sz. Táblázat)
Nincsen számottevő különbség a budapesti és az országos elhelyezkedési megítélés között. Országosan is kielégítők az értékek. A Felsőoktatási Rangsorban nem csak budapesti felsőoktatási intézmények szerepelnek, hanem vidékiek is. Az imént bemutatott helyezéseket tehát országos vonatkozásban kell értékelni. Egy különbségre érdemes azonban kitérni. 34.sz. Táblázat Elhelyezkedési Lehetőség - Az országos munkaerőpiacon
rossz inkább rossz elég jó jó nagyon jó Összesen
Gyakoriság 2 3 12 16 6 39
Százalék 5,1 7,7 30,8 41,0 15,4 100,0
Kumulált Százalék 5,1 12,8 43,6 84,6 100,0
Akik „elég jónak” jelölték be budapesti esélyeiket, azok az országos vonatkozásban már a „nagyon jót” emelték ki. Ez tulajdonítható a Budapesten jelentkező nagyobb versenyhelyzetnek, amivel vidéken kisebb mértékben találkoznak a közgazdász pályakezdők. •
Az EU munkaerőpiacán – elég jó (33,3%) – (35.sz. Táblázat)
Hazánk Európai Uniós tagságával, megnyílt az út a nyugat-európai munkarőpiac felé25nem csak a szakmunkás munkaerő, hanem a diplomások előtt is. Az első években bizonytalanság jellemezte a külföldi munkavállalást, mind kínálati, mind keresleti oldalon. A külföldi székhelyű cégek nem igazán tudták besorolni hazánk felsőoktatásának minőségét. A Financial Times által, közelmúltban összeállított rangsor alapján, a legjobban a Corvinus Egyetem szerepelt, a 25. helyével. Ez nem feltétlenül jó eredmény, azonban a lista összeállításakor hangsúlyos tényezőként vették figyelembe a végzettek átlagos éves keresetét.26 Csak megjegyzésképpen, hazánkban a bruttó kezdő közgazdász átlagkereset 2005-ben 197.000 Ft volt. 25
Tagságunk kezdetén nem az összes tagállam nyitotta meg előttünk munkaerőpiacát. Bizonyos
korlátozásokat vezettek be, amivel gátolták a szabad munkaerő áramlását. (2007-ben Romániával és Bulgáriával szemben országunk is várhatóan ezt fogja alkalmazni.) 26
Heti Válasz – VI. évfolyam, 41.szám - Melléklet
27
A Külker a külföldi csereprogramokban aktívan vesz részt, valamint több uniós felsőoktatási intézménnyel van együttműködéses (megállapodásos) kapcsolata. Azok a hallgatók, akik kihasználják a külföldi lehetőségeket (pl: Breda), nagyobb eséllyel fognak „szerencsét próbálni” az EU-s munkaerőpiacon. Sokan azonban tartanak a külföldi munkavállalástól, pedig számos külföldi cég még a kinti tanulmányokat is finanszírozza. „Sikerült egy olyan pénzügyis munkát találnom, ahol a cég hozzájárult a kinti tanulmányaim finanszírozásához. Így egyrészről tapasztalatot szerzek a külföldi munkavállalásban, illetve egy olyan külföldi képzést kapok, amit majd itthon kamatoztathatok.”27Tehát, a lehetőségek határtalanok, csak ki kell használni őket. A további vizsgálat során megállapíthatjuk, bár a válaszadók harmada elég jónak minősítette a lehetőségeket, a kumulált érték 46,2% (inkább rossz és annál lentebbi értékek). Ezen az értéken csak úgy lehet változtatni, hogy a külföldi csereprogramok létszám kereteit megemeljük, így több és több hallgató ismerkedhet meg a külföldi „viszonyokkal”. Az oktatás területén mindenképpen ajánlott a külföldi kiegészítő képzés, azonban hazánknak nem biztos, hogy az az érdeke, hogy a már képzett közgazdász pályakezdők külföldön helyezkedjenek el. •
A világpiacon – inkább rossz (43,6%) – (36.sz. Táblázat)
A Newsweek felsőoktatási toplistáján (augusztusi) magyar intézmény nem kapott helyet.28Ebből azonban ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Persze figyelembevéve a válaszok többségét, nem meglepő az eredmény. Azonban a Külker, többek között a nyelvoktatásának köszönhetően, még így is előnyösebb pozícióból indul. Ha megvizsgáljuk a kapcsolatot az Európai Uniós és a világpiaci elhelyezkedési esélyek között, a következőt állapíthatjuk meg. A már többet használt Cramer-féle kontingencia együttható értéke 0,763. Ez erős kapcsolatot vél felfedezni, amiből arra következtethetünk, hogy a válaszadók nem igazán különítik el Európát a világtól, munkaerőpiaci vonatkozásban (37.sz Táblázat). III. 4. Értékelje 6-os skálán, hogy miért választotta tanulmányai színhelyéül a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karát! Ebben a kérdéskörben 22 darab alkérdés található. Ezek közül csak a kiugró eredményeket kívánom kiemelni, valamint azokat a jellemzőket, amelyekből 27
VIII. 2. - Egy Angliában dolgozó volt külkeres.
28
Heti Válasz – VI. Évfolyam 41.szám - Melléklet
28
következtetéseket vonhatunk le. Két csoportra oszthatjuk az elemzést. Az egyik a szakmával és a diplomával kapcsolatos, a másik pedig azzal foglalkozik, hogy miért és hogyan esett a válaszadók választása a Külkerre. Szakma, és diploma: •
Diplomával akartam a jövőmet megalapozni – nagyon igaz (66,7%) – (38.sz. Táblázat)
•
Érdekelt ez a szakma – egyáltalán nem igaz (66,7%) – (39.sz. Táblázat)
•
Ezé a szakmáé a jövő – igaz (38,5%) – (40.sz. Táblázat)
Sokan úgy vélik, hogy csak akkor fognak sikeresek lenni az életben, ha diplomát szereznek. Sok éven át ez igaz volt, azonban a 2000-es évek elején megfordulni látszott a folyamat. A diploma megszerzése, már nem jelent garanciát a jó megélhetéshez. A 90es évek elején kevés volt a diplomás szakember (munkaerőpiaci kínálat), ezért a cégek átlagon felül fizettek nekik. Ez a tendencia folyamatosan csökkent (átlagkereset), illetve párosult a diplomás munkanélküliség megjelenésével. A válaszadók kétharmada vallotta azt, hogy a diploma megszerzésével kívánja jövőjét biztosítani. A fentiek ismeretében ezt téves megítélésnek is tekinthetjük, azonban ha az elemzésbe beveszünk egy másik kérdést is, kiderül, hogy nem várnak megváltást a kérdezettek a diplomától. A „mert egy jó munkahelyhez, jó fizetéshez ez kellett” kérdésre leadott válaszok már nem ennyire kiugróak, csaknem egyenletesen oszlanak el. Tekintsük azt is meg, hogy ehhez a szakmához tényleg szükséges-e a felsőfokú papír. A középfokú végzettségű személyek, talán ebben a szakmában tudnak legjobban elhelyezkedni, mivel számos olyan feladat van, ami nem igényel 3-5 évi felsőfokú tanulást. Azonban a nagyszámú közgazdász diplomás megjelenésével, a munkaerőpiac telített lett, és elindult a középfokú végzettséget igénylő állások feltöltése diplomással. A végeredmény ismeretes, a középfokú végzettségűek kiszorultak a munkaerőpiacról. Amíg nem változik a felsőoktatásban tanulók aránya, addig a megoldást a gyors továbbképzés jelenti, az élethosszon át tartó tanulás. A Külkerről kikerülők nagyvalószínűséggel el tudnak helyezkedni, így igazolódik diplomával kapcsolatos véleményük. Az oka ennek a már többször említett nyelvoktatás. Magyarországon még mindig megfizetik azt a munkavállalót, aki két nyelvet beszél. Ez azért különös, mert már minden fórumról azt lehet hallani, hogy egy, de leginkább két idegen nyelv ismerete szükséges minimum. Tehát a különös az, hogy ezzel még mindig előnnyel indul az ember. 29
A szakmával kapcsolatban feltett kérdésre érdekes eredmény született. A válaszadók 66,7%-a azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem érdekelte ez a szakma. Akkor miért választotta ezt az irányt? A válasz egyszerű, ebben a szakmában lehetőség van a szakosodásra, átképzésre, illetve a teljesen ellenkező tartalmú munkavégzésre. Egy közgazdász diploma a mai viszonylatokban a „jó ha van” kategóriát képviseli. Ez nem feltétlenül hat negatívan a közgazdász szférára, hiszen előnyös, ha a lakosság nagyobb százaléka érti, hogy mi történik a gazdaságban. Persze nem osztom azt a véleményt, hogy továbbra is ennyi intézmény képezzen ilyen nagyszámú „szakembert” (tisztelet a kivételnek), de az emberek igen is foglalkozzanak gazdasági helyzetükkel. „Ezé a szakmáé a jövő”. A válaszok itt már jóval megosztottabbak, mint az előzőeknél. De összességében majdnem mindenki igaznak vélte ezt az állítást. 40.sz. Táblázat Ezé a szakmáé a jövő.
egyáltalán nem igaz van benne igazság inkább igaz igaz nagyon igaz Összesen
Gyakoriság 1 9 10 15 4 39
Százalék 2,6 23,1 25,6 38,5 10,3 100,0
Kumulált Százalék 2,6 25,6 51,3 89,7 100,0
Elcsépeltnek tűnik az a kijelentés, hogy „közgazdászból sohasem elég”, de van benne igazság. Gyorsan kiegészíteném azzal, hogy képzett, jó közgazdász szakemberekből nem elég. A szakma nincs behatárolva, aki ezt választja, az rengeteg területen elhelyezkedhet. Marketing, pénzügy, logisztika, stb. Mindegyik gazdasági orientáltságú, mégis teljesen különböznek egymástól. Talán ez az oka annak, hogy ennyi ember tanul valamilyen gazdasági szakmát. Térjünk át a másik csoportra. Tanulságos megvizsgálni azt, hogy a felvételt nyert hallgatók, miért választották éppen a Külkert. •
Az
önállóan
felkutatott
információk
alapján
ezt
találtam
a
legmegfelelőbbnek – egyáltalán nem igaz (51,3%) – (41.sz. Táblázat) •
Itt jártam a nyílt napon és megtetszett - igaz (46,2%) – (42.sz. Táblázat)
•
Pályaválasztási kiállításon megtetszett – egyáltalán nem igaz/nem igaz (46,2%) – (43.sz. Táblázat)
•
Középiskolai tájékoztatón hallottam róla – egyáltalán nem igaz (51,3%) – (44.sz. Táblázat) 30
•
Szüleim ajánlották – egyáltalán nem igaz (30,8%) – (45.sz. Táblázat)
A „befutó” a nyílt nap lett nem kevesebb, mint 46,2%-kal. Nem volt nehéz, mivel az egyéb fórumok nem jártak sikerrel a választás segítésében. A nyílt nap jó megszervezése és lebonyolítása tehát eléggé fontos az intézménynek. Itt lehet a legkönnyebben megnyerni és elveszteni egy adott középiskolás választását. Könnyű, azért mert az oktatók és a hallgatók saját közegükben tudják bemutatni a képzést, viszont ha rosszak és unalmasak az előadások, biztosra vehető, hogy nem ide jelentkeznek az érettségiző tanulók. Az önálló kutatás a százalékok alapján, nem működik. A megkérdezettek több mint fele vallotta azt, hogy nem önállóan döntött az intézmény kiválasztásáról. Ennek tudatában érdemes foglalkozni az egyéb fórumok sikerességével is, így talán még több leendőbeli hallgatót lehet megnyerni. Nem arról van szó, hogy a Külkeren üresen maradnának az államilag finanszírozott helyek, azonban az intézményi túlkínálatnak köszönhető versenyhelyzetben, nem elég a már eddig megszerzett hírnevet őrizgetni. A jövőre kell gondolni és 5-10 éves stratégiát kell felépíteni a vezető pozíció megőrzése érdekében. Itt egy bonyolult helyzet alakult ki, mivel az intézményi integrációval, a Külker elvesztette függetlenségét, így együtt kell működnie két másik karral. Ez egyik oldalról rossz, másikról viszont előnyös, mivel ebben a helyzetben könnyebb a felsőoktatási reformot bevezetni és ezzel együtt az újításokat alkalmazni. III. 5. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? (Ahhoz, hogy valaki boldoguljon…) A következő témakör a pályakezdők véleményét tükrözi a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyokról. A legtöbben nagyon egyetértenek a következőkben: •
1. Kapcsolatok kellenek (53,8%) – (45.sz. Táblázat)
•
2. Kitartás, szorgalom szükséges (51,3%) – (46.sz. Táblázat)
•
3. Megfelelő célkitűzés szükséges (38,5%) – (47.sz. Táblázat)
•
4. Felsőfokú szaktudás szükséges (28,2%) – (48.sz. Táblázat)
A kapcsolatok fontosságának kérdését már az előzőekben is tárgyaltuk. Az, hogy az érvényesülésben is ennyire magas az egyetértők aránya bizonyítja a tényező fontosságát. Azonban, ne essenek a hallgatók abba a hibába, hogy görcsösen mindenkivel jó kapcsolatot akarnak létesíteni. Mondhatnánk azt is, hogy jönnek azok maguktól, csak nyitottnak kell lenni.
31
Ezt a tényezőt is két oldalról vizsgálhatjuk. Ha valakinek nagyon jó kapcsolatai vannak, akik segíteni tudnak, akikkel együtt tud működni stb., annak a fenti eredmény teljes mértékben megfelelő. Másrészről viszont értelemszerűen, akinek nincsenek kapcsolatai, annak elég aggasztónak tűnhet a jelenlegi kapcsolat orientált munkaerőpiac. Sok helyen az ismeretség dönt például munkahelyek betöltésénél. Persze ne higgyük azt, hogy ha ismerünk valakit, akkor az már sikert jelent és nem kell megtennünk semmit a jó fizetésért. A további két tényezőre (kitartás, szorgalom szükséges; megfelelő célkitűzés szükséges) nem kívánok részletesebben kitérni, az adatokból magyarázat nélkül is le lehet vonni a következtetéseket. A felsőfokú szaktudás szükséges tényezőre leadott válaszok már nem tükröztek, annyira kiugró arányokat, mint az előzőekben. Ha a négyelemű felsorolásra, mint rangsorra tekintünk, megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi trendnek megfelelően (diplomás munkanélküliség, túlképzés), a diploma megléte az utolsó helyre szorult (a „nagyon egyetértek” között). Ez biztatónak tűnik, ismerve már a kifejtett elemzést a diploma szükségességéről. 49.sz. Táblázat 12
10
Darabszám
8
6 11
10
4 7 5
2
4
2
0 egyáltalán nem értek egyet
nem értek egyet
kicsit egyetértek
inkább egyetértek
egyetértek
nagyon egyetértek
Felsőfokú szaktudás szükséges.
A rangsorban következik az „egyetértek” rész. A legtöbben egyetértenek a következőkkel: •
5. Rafináltság, dörzsöltség szükséges (35,9%) – (50.sz. Táblázat)
32
•
6. Kockázatvállalás szükséges (35,9%) – (51.sz. Táblázat)
•
7. Tapasztalatok kellenek (33,3%) – (52.sz. Táblázat)
•
8. Szerencse kell (33,3%) – (53.sz. Táblázat)
•
9. Megfelelő szülő/családi háttér kell (28,2%) - (54.sz. Táblázat)
Vizsgáljuk meg a kockázatvállalás szükségességét, a már jól bevált kontingencia együtthatóval. A vizsgálat tárgya, az első kérdésben szereplő kockázatvállalás (a törekvések között) és annak szükségessége az elhelyezkedés szempontjából. A számítások elvégzése után a Cramer érték 0,650, amit közepesen erős kapcsolatnak értelmezhetünk (55.sz. Táblázat). Tehát van kapcsolat a két tényező között, igaz nem függenek egymástól teljes mértékben, viszont az érték szerint nem elhanyagolható a kettő közti kapcsolat. Aki munkát keres az sokszor találkozott már a „gyakorlat, tapasztalat szükséges ehhez a munkakörhöz” kitétellel. Főleg kisebb létszámú cégek keresnek tapasztalt munkaerőt, mivel komplett feladatok elvégzését várják az új munkaerőtől. A nagyobb multinacionális cégeknél nem hátrány a tapasztalat hiánya, sőt a további kiképzés szempontjából még előnyös is lehet. A Külkerről kikerülő friss diplomások már rendelkeznek tapasztalattal, igaz alapesetben mindössze 15 héttel. Viszont önéletrajzukba bekerül a gyakorlati lehetőséget adó cég neve, ami a továbbiakban referenciaként szolgál. Egy állásinterjún így előnyösebb helyzetből indulhat a ténylegesen friss pályakezdőkkel szemben. Az utolsó két helyre az alábbi állítások kerültek (inkább egyetértek): •
10. Tisztesség, becsület szükségesség (38,5%) – (56.sz. Táblázat)
•
11. Pénz szükséges (35,9%) – (57.sz. Táblázat)
Nem meglepő, hogy a tisztesség és a becsület szükségessége az utolsó előtti helyen szerepel. Félreértés ne essék, nem a válaszadókat kívánom kritizálni. Ez inkább a munkaerőpiac keresleti oldalára vonatkozik, hiszen a pályakezdők úgy vélik, hogy nem annyira fontos a tisztesség és a becsületesség megléte. Ráadásul erre az állításra érkezett a legtöbb „nem értek egyet” értékelés, pontosan a válaszok 10,3%-a. III. 6. A következőkben az alábbiak szerint karikázza be az Önnek megfelelő kategóriát: A következő részben a Külker gyakorlati és elméleti képzését vizsgáljuk meg, valamint ismét kitérünk a szakmai gyakorlat fontosságára.
33
•
Mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett elméleti ismereteket? – nem fontos/kicsit fontos (kumulált érték 56,4%) – (58.sz. Táblázat)
•
Mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett gyakorlati képességeket? – fontos/nagyon fontos (kumulált érték 48,7%) – (59.sz. Táblázat)
A főiskolai képzésnek megfelelően alakultak az eredmények. A pályakezdő diplomások úgy vélték, hogy a gyakorlati képességeket nagyobb mértékben tudják hasznosítani munkavégzésük során. Ezzel nem áll összefüggésben az oktatók megítélése, az elméleti tananyaggal kapcsolatosan. •
Mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók elméleti felkészítő munkáját? – elég fontos/fontos/nagyon fontos (kumulált érték 59%) – (60.sz. Táblázat)
Az
oktatók
többnyire
sikeresen
végzik
el
munkájukat,
a
kívánt
követelményeknek megfelelnek. Az elméleti ismeretanyag tartalmára vonatkozóan van tehát fenntartása a válaszadóknak. „A felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal munkavállalók egyik nagy hibája az, hogy az elsajátított elméleti anyagot nem képesek alkalmazni.”29Ez a vélemény tehát nem azt nehezményezi, hogy túl sok elméletet tanulnak a hallgatók, hanem azt, hogy nem tudják a későbbiekben alkalmazni. A Külkeren végzett közgazdászok gyakorlati ismeretei megfelelőek, éppen ezért tartják fontosabbnak is. Ehhez az eredményhez pedig elengedhetetlen a jól felkészített oktatói gárda. •
Mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók gyakorlati felkészítő munkáját? – elég fontos/fontos/nagyon fontos (kumulált érték 74,4%) – (61.sz. Táblázat)
Fontos itt kiemelni, hogy azoknak az aránya is nagy, akik nagyon fontosnak vélték az oktatói felkészítő munkát (nagyon fontos – 23,1%) - (62.sz. Táblázat) Térjünk át ismét a szakmai gyakorlatra. A mostani elemzés során azt vizsgáljuk meg, hogy a kérdezettek mennyire tartják fontosnak a szakmai gyakorló helyek munkatársainak felkészítő munkáját, és az, hogy a gyakorlat ténylegesen hogyan valósult meg (elégedettségi szint). •
Mennyire tartja fontosnak a gyakorló helyek munkatársainak a szakmai felkészítő munkáját? – fontos (51,3%) - (63.sz. Táblázat)
Egyértelmű, hogy milyen szerepe van annak, hogy jó szakmai gyakorlati helyet találjanak a hallgatók. Itt nem pusztán a főiskolai követelmények teljesítésére kell 29
VIII. 1. - Egy HR szakember
34
ösztönözni a leendőbeli munkavállalókat, hanem arra, hogy azt a 15 hetet szakmai szempontból eredményesen töltsék el. A szabályozás megváltoztatásának köszönhetően, a befogadó cég már nem csak egy papírt ír alá, hanem juttatásban is köteles részesíteni a hallgatót. Ez megnehezíti a szakmai gyakorlati helyek felkutatását, azonban ha a hallgató megállapodik egy céggel30, biztos lehet benne, hogy nem csak „kávéfőzőnek” alkalmazzák. Az előbbi bekezdés elején említett egyértelműséget a fontosra adott válaszok (51,3%) nem tükrözik megfelelően. Azonban ha az összesített értéket is figyelembe vesszük, akkor tényleg maradéktalanul egyértelmű lesz. A válaszadók 84,6%-a tartotta fontosnak/nagyon fontosnak ezt a tényezőt. Természetesen hiába tartják fontosnak a szakmai gyakorlat során szerzett szakmai tapasztalatokat, ha nem részesülnek benne. •
Mennyire volt elégedett a gyakorló helyek munkatársainak szakmai felkészítő munkájával? – inkább elégedett (33,3%) – (64.sz. Táblázat)
A tényleges tapasztalatokon alapuló adatok már jóval egyenletesebben oszlanak el. Habár az elégedettség foka nagyobb (nem is kevéssel) a nem elégedett oldalnál, a vélemények megoszlanak az elégedettség mértékei között. 65.sz. Táblázat Mennyire volt elégedett a gyakorló helyek munkatársainak szakmai felkészítő munkájával?
5,13% 7,69%
nem elégedett
23,08%
kissé elégedett inkább elégedett elégedett nagyon elégedett
33,33%
30,77%
Ezeken az értékeken csak megfelelő kommunikációval lehetne változtatni. Nem feltétlenül rosszak a fent látott arányok, viszont lehetnének jobbak is. A Külker szakmai szempontból több céggel köthetne megállapodást a szakmai gyakorlati lehetőségekről. A jelenlegi rendszerben is vannak állandó cégek, akik minden évben szívesen foglalkoztatnak főiskolásokat, azonban ez nem szervezett formában működik. Az 30
A szabályzat szerint a Külker a megállapodó fél
35
optimális az lenne, ha létezne egy lista a lehetséges gyakorlati helyekről, amelyekre a harmadéves hallgatók pályázhatnának. A kiválasztásban szerepet játszana, hogy milyen szakos hallgatóról van szó, milyen szakirányt vett fel, illetve milyen nyelveket tanul. Így elérhető lenne, hogy a legtöbb hallgató, számára legmegfelelőbb helyen töltse gyakorlati idejét. Természetesen egy megállapodás csak akkor lehet sikeres, ha mindkét fél elvárásai teljesülnek, és az előnyök egyensúlyban vannak. A Külkernek előnye származna abból, hogy fix helyeket tud megszerezni hallgatóinak, és így szakmai szempontból sikeresen képezheti ki őket. A cégeknek pedig lesz egy pályakezdő diplomás bázisuk, ahonnan a kitűnő teljesítményt elérő hallgatókat, a diploma megszerzése után, alkalmazhatnák is. Így megszabadulnak a kezdeti betanítási, ismerkedési időszaktól, mivel ezen már túljutottak a gyakorlati idő letöltése folyamán. A Külker feladatai közé nem csak a képzés és a velejáró diploma kiadás a feladata, hanem az „utómunkálatok” is. Miután a sikeresen végzett hallgató megkapja diplomáját, munkaerőpiaci résztvevővé válik. Ha szakmai gyakorlati helyét interjúztatás nélkül kapta meg, nincsen semmi tapasztalata az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Legkönnyebben és leghatékonyabban a főiskola segíthetne ebben a kérdéskörben. •
Fontosnak tartja-e, hogy a főiskola segítsen a hallgatóinak a képzettségüknek megfelelő munkahely megtalálásában? – fontos/nagyon fontos (kumulált érték 71,8%) – (66.sz. Táblázat)
•
Fontosnak tartja-e, hogy a főiskolások munkahelyi beilleszkedéssel kapcsolatos ismereteket kapjanak? – fontos/nagyon fontos (kumulált érték 69,2%) – (67.sz. Táblázat)
•
Fontosnak
tartja-e,
hogy
a
főiskola
nyújtson
a
hallgatóinak
karriertervezéssel kapcsolatos ismereteket? – nagyon fontos (53,8%) – (68.sz. Táblázat)
Az eredményekből látható igény van arra, hogy a főiskola foglalkozzon a munkavállalással felmerülő problémákkal. A hallgatók képzettségének megfelelő munkahely megtalálásában, az előző részben felvetett gyakorlati megoldások jelentenék a megoldást. A jelenlegi képzésben is létezik olyan foglalkozás, ami a beilleszkedéssel foglalkozik. A kommunikációs-tréning nyújt ilyen irányú ismereteket, igaz nem konkrétan az interjúkon való viselkedésről, az önéletrajz megírásának hibáiról szól. A főiskolai
képzés
hatodik
félévében
kellene
tartani
egy
konkrét,
interaktív 36
előadássorozatot, amely pontról pontra végigmegy az álláskeresés állomásain (meghívott HR szakemberek beszámolói alapján, tanulmányok alapján stb.). Így javulnának az elhelyezkedési lehetőségek, illetve a minőségi állások megszerzésének esélyei. A karriertervezés témáját már érintettem az előzőekben. Létezik ilyen témájú tantárgy a Külkeren, azonban az ütemezése nem éppen szerencsés. A karriertervezéssel sok intézmény nem foglalkozik kellő fontossággal és ez a későbbiekben problémát jelenthet a munkavállalóknak (önismeret hiánya stb.) A válaszadók elégedettségének alakulása a következőkben: •
Mennyire volt elégedett azzal a segítséggel, melyet a főiskola nyújtott szakképzettségének megfelelő munkahely megtalálásához? – egyáltalán nem elégedett/nem elégedett (kumulált érték 59,1%) – (69.sz. Táblázat)
A válaszadók csaknem 60%-a vallotta, hogy nem volt megelégedve a főiskola által nyújtott támogatással. Ez az eredmény magáért beszél, a megoldásra vonatkozóan pedig már tettem javaslatot. 69.sz. Táblázat Mennyire volt elégedett azzal a segítséggel, melyet a főiskola nyújtott szakképzettségének megfelelő munkahely megtalálásához?
egyáltalán nem elégedett nem elégedett kissé elégedett inkább elégedett elégedett nagyon elégedett Összesen
Gyakoriság 15 10 7 5 1 1 39
Százalék 38,5 25,6 17,9 12,8 2,6 2,6 100,0
Kumulált Százalék 38,5 64,1 82,1 94,9 97,4 100,0
III. 7. Mit tart a legfontosabbnak az álláskeresésnél? Itt is felállíthatunk egy rangsort a megkérdezettek válaszai alapján, az álláskeresés folyamatát leginkább befolyásoló tényezőtől kezdve. A legtöbben nagyon fontosnak tartják: •
1. Nyelvtudás (74,4%) – (70.sz. Táblázat)
•
2. Munkatapasztalat, gyakorlati tapasztalat (71,8%) – (71.sz. Táblázat)
•
3. Jó kommunikációs kézség (56,4%) – (72.sz. Táblázat)
•
4. Jó fellépés (43,6%) – (73.sz. Táblázat)
Az első két helyen álló tényező éppen megegyezik a Külker legnagyobb előnyeivel, nyelvtanulás és szakmai gyakorlat. Kétségkívül hatásos páros az álláskeresésnél. A nyelvoktatás azonban nehéz helyzetbe került. Nem csak a Külkert 37
érinti a probléma, az ország összes többi felsőoktatási intézményét, azonban a Külker erre építette hírnevét. Sokáig csak a „idegen nyelvek főiskolájának” tartották, ahol még szakmailag is minőségi oktatásban részesül az ember. A problémát a folyamatos pénzelvonás jelent. A nyelvoktatás eléggé költséges képzési forma, főleg ha szakmai anyaggal egészül ki. A gyakorlati tapasztalat második helyezése újbóli bizonyíték arra, hogy a szakmai gyakorlat minőségi elvégzése igen is szükséges a jó állás megszerzése érdekében. A jó fellépés és kommunikációs készség tanulható, persze vannak olyan személyek, akiknél ez adottság. A karriertervezés oktatása során önismeretre tesznek szert a hallgatók, ami pont az előbbi két tényező sikerességét segíti elő. A legtöbben fontosnak tartják: •
5. Személyiségjegyek (51,3%) – (74.sz. Táblázat)
•
6. Szakmai felkészültség (46,2%) – (75.sz. Táblázat)
•
7. Korábbi együttműködés során szerzett kapcsolat (43,6%) – (76.sz. Táblázat)
•
8. Iskolai végzettség (41%) – (77.sz. Táblázat)
•
9. Jó kapcsolatok (38,5%) – (78.sz. Táblázat)
Érdekes, hogy a szakmai felkészültség csak hatodikként jön elő. Mi lehet ennek az oka? Álláskeresésnél az önéletrajz elküldésével a munkaadó képet kap a munkavállaló szakmai felkészültségéről, megtudja, hogy az adott illető hol szerezte meg diplomáját. Miután behívják a kiválasztottakat interjúra, nem töltögetnek ki velük szakmai teszteket, mivel feltételezik, hogy az adott diploma mögött minőségi szakmai tudás és az ezzel járó felkészültség található. Tehát az elsődleges cél, hogy az interjúra eljusson a pályakezdő és ehhez nem feltétlenül fontos a szakmai felkészültsége. Azonban tévesen nem szabad informálni a leendő munkaadót képességeinkről, mivel a munkavégzés során amúgy is kiderül, hogy ha valamiben „nagyot mondtuk”. Az iskolai végzettség nyolcadik helyre szorulása a következő miatt lehetséges. Az álláshirdetések közül, alapesetben a pályakezdő (legyen az diplomás, vagy egyéb végzettségű), olyan munkaköröket pályáz meg, amelyeknek a feltételeit teljesíteni tudja. Tehát egy középfokú végzettségű közgazdász nem fog egy cég kereskedelmi igazgatói helyére pályázni. A legtöbben elég fontosnak, illetve kicsit fontosnak tartják: •
10. Öltözködés – elég fontos (46,2%) – (79.sz. Táblázat) 38
•
11. Diploma minősítése – kicsit fontos (30,8%) – (80.sz. Táblázat)
Az első benyomás rendkívül fontos az állásinterjún. Amikor a munkavállaló belép az ajtón, akkor a megjelenésével adott esetben megnövelheti esélyeit. Persze ha a továbbiakban kiderül felkészületlensége, akkor mit sem ér az öltözködés, azonban vitás eseteknél döntő lehet. A túl vagy alul öltözködés problémáját is lehetne adott esetben a már említett előadássorozat témái között érinteni. Az utolsó helyen található „diploma minősítése” nem meglepő eredmény. Az érdemjegy
nem
feltétlenül
tükrözi
egy
adott
hallgató
felkészültségét.
Az
álláshirdetésekben nem véletlenül nem találkozunk olyan kitétellel, hogy csak négyes vagy ötös minősítésű diplomával jelentkezhetnek az állást megpályázni kívánó munkavállalók. III. 8. Milyen elvárásai vannak munkahelyével kapcsolatban? Ebben a kérdéskörben is egy rangsort kívánok felállítani az adott tényezőkből, mivel véleményem szerint ez mutatja a legjobban a válaszadók elvárásait a munkahelyekkel kapcsolatban. A legtöbben nagyon fontosnak tartják: •
1. Jó munkahelyi légkör (43,6%) – (81.sz. Táblázat)
A jó munkahelyi légkör fontosságát bizonyítja a nagyon fontosok aránya, illetve a következő interjú részlet. „Sok ember nem foglalkozik az álláskeresésnél a munkahely légkörével, csak az anyagiakat tekinti fontosnak. Ha tegyük fel rossz a főnököd, pokollá teszi az életed, akkor egy idő után nem számít, hogy sokat keresel, ott fogod hagyni azt a helyet.”31A jó légkör nem csak közérzetünket, hanem hatékonyságunkat is növeli, ami a szakmai fejlődés szempontjából nem elhanyagolható. A jelenlegi politikai viszonyoknak „köszönhetően” a munkahelyeken is egyre gyakrabban jelentkezik a két pólus, ami a légkör megromlásához vezethet. Ezt a problémát nem csak a jó közérzet miatt kell kezelni, hanem az előbb említett hatékonyság miatt is. A politikai nyers viták megmérgezhetik a hétköznapi munkavégzést, ezért kellő odafigyeléssel kell kezelni azokat. A legtöbben fontosnak tartják: •
2. Jó kereseti lehetőség (59%) – (82.sz. Táblázat)
•
3. Szakmai kihívás (46,2%) – (83.sz. Táblázat)
•
4. Tovább tanulási lehetőség (41%) – (84.sz. Táblázat)
31
VIII. 2. - Egy végzett Külkeres
39
•
5. Idegen nyelv használata (38,5%) – kicsit fontos (17,9%) – (85.sz. Táblázat)
A további helyezések az elvárások szerint alakultak, mind az öt tényezőt fontosnak vagy nagyon fontosnak jelölték a kérdezettek. A jó kereseti lehetőség eléggé relatív, ezért érdemes megvizsgálni a diplomások anyagi elvárásait. Egy internetes szavazás végeredménye a pályakezdők bérigényére vonatkozóan a következő:32 •
Bruttó 130 – 180 eFt között (50%)
•
Bruttó 180 – 230 eFt között (39%)
•
Bruttó 230 – eFt felett (11%)
Az eddigiekben fontosnak tartott idegen nyelv az utolsó helyre került, ami talán a pályakezdők bizonytalanságát tükrözi. Ezt a bizonytalanságot, csak a külföldi közeg változtathatja meg, mivel ott az adott személy magára van utalva, és rá van kényszerítve az idegen nyelv használatára. A Külker számos helyre közvetít hallgatókat, akik aztán rutint szereznek az idegen nyelven történő kommunikációban. A munkavégzés során nagyon fontos, hogy az adott nyelvet biztosan beszéljük, mert akkor nem kell odafigyelni rá, ellenkező esetben nem tud a munkavállaló kellően összpontosítani a feladataira. A felsőoktatási intézmények között kiélezett versenyhelyzet alakult ki. A minőségi diploma legjobb ismérve, az elhelyezkedési időszak terjedelme. Ha egy adott pályakezdő rövid időn belül, esetleg rögtön el tud helyezkedni, az bizonyítja rátermettségét, illetve diplomájának vállalati elfogadottságát. A már több ízben említett Felsőoktatási Rangsor is igazolja az alábbi eredményeket, miszerint külker diplomával könnyebb munkát találni (természetesen a jelenlegi helyzetet tekintve). Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy ez nem a teljes foglalkoztatottságot jelenti (a Külkeren végzettek szemszögéből).
32
http//www.frissdiplomás.hu – Szavazás (összesen 2300 szavazat érkezett be)
40
III. 9. Kérjük, hogy a következő mondat befejezése szerint folytassa a kérdőív kitöltését! 86.sz. Táblázat A főiskola elvégzését követően... Azonnal eltudtam helyezkedni. Azonnal el tudtam helyezkedni, és mellette tovább tanultam. Nem tudtam azonnal elhelyezkedni.
2,56%
Nem helyezkedtem el azonnal, mert tovább tanultam.
20,51%
58,97% 17,95%
Látványosan alakultak az arányok az elhelyezkedéssel kapcsolatosan. A kék rész több mint a felét kitölti a körnek, ami bizakodásra adhat okot. További vizsgálatot igényel a „Nem tudtam azonnal elhelyezkedi” tényező, mert nem mindegy, hogy ez mennyi ideig tartott. Elenyésző százalékot jelentenek azok, akik nappali tagozaton tovább tanulnak. Az összes megkérdezetnek csupán 2,56%-a. De ez nem a továbbtanulást minősíti, csak a nappali tagozatos formáját. A munkavállalás melletti tanulást már sokkal többen választják. 100 emberből 18 személy levelező tagozaton tanul tovább, általában az egyetemi közgazdász kiegészítőt végzik el. Így kétféle diplomával fognak rendelkezni, főiskolaival és egyetemivel. A Bolognai-folyamatnak köszönhetően ezt a lehetőséget mindenki választhatja, adott esetben ugyanabban az intézményben. Aki egyetemi diplomát (master) akar szerezni, annak el kell végeznie az alap (bachelor) képzést, és csak ezután léphet tovább. Ennek eredményeként ötvözve lesz az eddigi kettős képzési rendszer gyakorlati, illetve elméleti oldala.
41
III. 10. Mennyi ideig (mióta) volt munkanélküli? Akik nem tudtak azonnal elhelyezkedni, azok megoszlása a következő: 87.sz. Táblázat Elhelyezkedési időszak terjedelme Százalék 62,5 25,0 12,5 100,0
1-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap Összes
Kumulált Százalék 62,5 87,5 100,0
A táblázat adataiból kitűnik, hogy féléven belül a többség el tudott helyezkedni. Ez nagyon jó arány, ha figyelembe vesszük a diplomás munkanélküliség alakulását. Azonban tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a munkaerőpiaci új normák megjelenésével, „aki még nem volt munkanélküli az lesz.”33Ezért hangsúlyozottan fontos, hogy szakemberek bevonásával működjön a pályaválasztás. Sok esetben az oklevél megszerzésével, az addig keresett szakmák, elavultak lesznek. Ezt a fáziskésést kell kezelni megfelelő módon a már említett szakemberek segítségével. Gyakran kell a közgazdász pályakezdő diplomásoknak eltérniük a saját elvárásaiktól. A megkérdezettek által kialakított „állás elvárások” sorrendje felcserélődhet. Ennek valószínűsége egyenes arányosan nő az elhelyezkedési időszak terjedelmének növekedésével. Tehát egy adott munkavállaló minél inkább lemond személyes elvárásairól (pl.: jó munkahelyi légkör; szakmai kihívás stb), ahogyan egyre több időt tölt el munkanélküliként. III. 11. A végzettségének megfelelő munkakörben tudott-e elhelyezkedni a végzés után? A válaszadók 2,56%-a nem adott választ erre a kérdésre, mivel ők még mindig nappali tagozaton tanulnak. 88.sz. Táblázat A végzettségének megfelelő munkakörben tudott-e elhelyezkedni a végzés után?
igen nem Összes
33
Gyakoriság 30 8
Százalék 78,9 21,1
38
100,0
Kummulált Százalék 78,9 100,0
http://www.frissdiplomas.hu/
42
A szakmai szempontokat figyelembevevők aránya kimagasló, a megkérdezettek csaknem 80%-a abban a munkakörben tudott elhelyezkedni, ami az addigi tanulmányainak megfelelt. Ez köszönhető egyrészről a diploma minőségének (nagy százalékban gyorsan el tudtak helyezkedni, ezért nem kellett feladniuk igényeiket), másrészről pedig a sokat emlegetett főiskolai képzés szakmai gyakorlatának. Azon személyek közül, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkedtek el, több mint felük jelenleg is a volt szakmai gyakorlati helyén dolgozik. Igazolódik a szakmai gyakorlattal szembeni pozitív hozzáállás. Ez az eredmény kedvez a szakmai fejlődésnek is. Nagyon fontos, hogy a pályakezdő olyan munkahelyet válasszon, ahol szakmailag előreléphet, így a következő munkahelyén már előnyösebb helyzetből indulhat. III. 12. Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg? Felmérések szerint, átlagosan 7-8 évente aktuális a munkahelyváltás, aminek köszönhetően 6-7 munkahellyel nyugodtan számolhatnak a pályakezdők. Ha ezt a 6-7 munkahelyet a saját elvárásainknak megfelelően tudjuk kiválasztani, akkor sikeresnek mondható jövőbeni karrierünk. Amikor megszerzünk egy aktuális állást, nem kell feltétlenül megnyugodnunk. A Szakdolgozatban korábban is említettem, hogy a folyamatos álláskeresés, az ajánlatok figyelemmel követése, pozitív hatással van tárgyalópozíciónkra. Ha tisztában vagyunk a munkaerőpiaci folyamatokkal, illetve tudjuk, hogy „nem halunk éhen” ha kirúgnak, sokkal nyugodtabban és magabiztosabban tudjuk elvégezni feladatainkat. A lényeg a folyamatos odafigyelés. A megkérdezett pályakezdők 63,2%-a dolgozik első munkahelyén, amely nem meglepő a végzés idejét tekintve. Azoknak a személyeknek, akik első munkahelyükön tevékenykednek, 59%-a teszi ezt a gyakorlatot is biztosító cégnél. A további adatokból kiderül, hogy az igen rövid álláskeresési és munkavállalási időtartam ellenére is vannak olyanok, akik már második, esetleg harmadik munkahelyüket „fogyasszák el”. Ez tulajdonítható egyrészről az elégedetlenségnek, de a szakmai előrelépésnek is. 89.sz. Táblázat Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg?
első második harmadik, vagy annál több Összesen
Gyakoriság 24 10
Százalék 63,2 26,3
Kummulált Százalék 63,2 89,5
4
10,5
100,0
38
100,0
43
III. 13. Jelenleg (is) a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik? A fenti kérdésre leadott válaszok alapján megállapítható, hogy többnyire jelenleg is a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak a válaszadók (68,4%) (90.sz. Táblázat). Ezek közül voltak olyanok, akik nem elsőre találták meg a számukra szakmailag megfelelő munkát (egynél több munkahelyen dolgoztak), azonban szakmai előrehaladásuk érdekében állást váltottak. „1 évig dolgoztam az első munkahelyen, ahol nem éppen a tanulmányaimnak megfelelő (szerk.: logisztika) munkakört töltöttem be. A fizetés megfelelő volt, azonban szembesültem azzal a problémával, hogy hiába vagyok itt egy éve, a szakmámban nem szereztem gyakorlatot. Úgy döntöttem változtatok, és egy számomra megfelelő munkahelyet pályáztam meg, igaz egy kicsit kevesebb fizetésért.”34 Az elhelyezkedési részt lezárva, egy másik tényező vizsgálata következik. A Karrier Iroda fontosságát vizsgáljuk meg a felsőoktatási intézményekben és ezen belül is a Külkeren.35 III. 14. Szükségesnek tartja-e, hogy egy felsőoktatási intézményben legyen Karrier Iroda? 91.sz. Táblázat Szükségesnek tartja-e, hogy egy felsőoktatási intézményben legyen Karrier Iroda?
igen nem Összes
Gyakoriság 33 6 39
Százalék 84,6 15,4 100,0
Kummulált Százalék 84,6 100,0
Az eredmény tökéletesen megmutatja, hogy van igény egy olyan szervezetre, ami segítséget nyújt az elhelyezkedési problémákkal kapcsolatban. Az igény megléte persze nem elegendő, kell egy jól megszervezett működésű iroda is, aki a jelentkező igényeket kezelni tudja. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét igények jelentkezhetnek a következő kérdéskör keresi a választ. Egy biztos, a karriertervezéssel kapcsolatos információk átadása nemcsak a végzős hallgatónak, hanem a már végzetteknek is érdeke. A diploma megszerzésével nem lenne szabad megszakítani a kapcsolatot az intézmény és az adott személy között.
34
VIII. 3. - Egy végzett külkeres
35
Általánosságban a Karrier Irodákról a „II. 3. Friss diplomás közgazdászok jelenlegi helyzete”
fejezetben
44
III. 15. Mit várna el egy felsőoktatási intézmény Karrier Irodájától? A legtöbben nagyon fontosnak találják: •
Rendelkezzen információkkal az álláslehetőségekről (69,2%) – (92.sz. Táblázat)
•
Tartson kapcsolatot a munkaadókkal (53,8) – (93.sz. Táblázat)
•
Szervezzen állásbörzéket (30,8%) – (94.sz. Táblázat)
A legfontosabb tényezők jelentenék a Karrier Iroda fő tevékenységi körét (a kérdőívek alapján). A válaszadók többsége, csaknem 70%-a gondolja úgy, hogy a legalapvetőbb mind közül az álláslehetőségekről szóló információk kezelése. Ezt egy adatbázis segítségével lehetne megvalósítani, ami előre megadott szempontok alapján válogatná ki a megfelelő lehetőségeket. Ez többé-kevésbé a jelenlegi helyzetben is működik, viszont nincs egységbe foglalva. Mindegyik intézmény a elsősorban a saját hallgatóival törődik, ami érthető, viszont fel kéne ismerni az egységesítés előnyeit. Nagyobb ellenőrzött adatbázis, az igényeknek megfelelő rangsorok, illetve személyes tanácsadás az adott munkahely kapcsán. Az imént felhozott tanácsadáshoz feltétlenül szükséges a munkaadókkal való kapcsolattartás. Nemcsak a munkaerőpiac kínálati oldalának nyújthat így segítséget az iroda, hanem a keresleti oldalának is. Itt nem üzletszerű állásközvetítésre gondolok, hanem például a már meglévő szakmai gyakorlati megállapodások kezelésére. Fontos, hogy a végzett hallgató ne érezze úgy csak addig volt lényeges, ameddig a képzésben részt vett. Az állásbörzék rendszere napjainkban egyre jobban működik, ráadásul Európai Uniós támogatások is elősegítik ezek szervezését, lebonyolítását. Nagy előnyük, hogy a potenciális munkavállaló kötetlen formában találkozik a keresleti oldallal, bátran felteheti kérdéseit és azokra korrekt választ is kap. Az eddigi elemzési rendszernek megfelelően, most a „fontosnak tartók” következnének, azonban nem található jól elkülönült, kiugró eredmény egyikben sem. Többnyire megoszlanak a súlyozások, ezért a megszokott módon történő vizsgálat értelmetlen lenne. Ezért úgy csoportosítom a következőkben a kérdéseket és az azokra adott válaszok megoszlását, hogy egy konkrét megoldásra épüljenek. A már felhozott karriertervezési előadás sorozat keretén belül, a következő elemeket lehetne megvalósítani (nem fontossági sorrendben):
45
•
Szervezzen olyan tanfolyamokat, amelyek segítenek az álláskeresésben – (95.sz. Táblázat)
•
Szervezzen önismereti szolgáltatásokat – (96.sz. Táblázat)
•
Segítsen felkészülni az állás-interjúkra – (97.sz. Táblázat)
•
Tájékoztasson a munkaerőpiaci folyamatokról – (98.sz. Táblázat)
Ezeket az elemeket legtöbben fontosnak, vagy kicsit fontosnak gondolták. Szükségességük kétségtelen, mivel a fő gondot az álláskereső rutintalansága és felkészületlensége okozza (eltekintve a diploma minőségétől). Az állásinterjúk során, a végzett diplomás közgazdásznak el kell adnia magát egy konkrét cégnek, kihangsúlyozva saját erősségeit és képességeit. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben kiválóra kell értékelnünk saját magunkat, hanem meg kell tanulni a rosszat is előnyösen feltüntetni. Ezt kellő önismerettel lehet csak megvalósítani, aminek napjainkban egyre nagyobb jelentősége lesz. A munkaerőpiaci folyamatokról való tájékoztatás jelenleg is megoldható különböző hetilapok, internetes újságok, portálok segítségével. Az előadássorozat egyik lényeges jellemzője azonban éppen az, hogy már ismert szakemberek (pl. külkeres főiskolai tanárok) adnak tájékoztatást egy adott témában, így elérve a személyesebb kapcsolat kialakulását. A Külkeren tanítanak kiváló szakemberek ebben a témában, miért ne lehetne tehát ezt felhasználni az álláskereséssel kapcsolatban? A másik fontos része ennek a tájékoztatásnak, hogy a munkaerőpiaci folyamatok rendszeres vizsgálatával, segítséget lehetne nyújtani a továbbképzésben, „az élethosszon át tartó tanulásban”. Ugyanis a trendeket figyelembevéve a jövőben már nem lesz elég csupán egy szakma ismerete. Ha a folyamat úgy alakul, kellő nyitottsággal kell hozzáállni a többi képzéshez is. Ebben a kérdésben is érdemes szakemberek véleményét kikérni az esetleges túlképzési problémák elkerülése végett. • A
Tartsa a kapcsolatot a már végzett hallgatókkal - (99.sz. Táblázat)
bevezetőben
már
kitértem
ennek
a
tényezőnek
a
fontosságára.
Szakdolgozatom elkészítésének kezdeti fázisában gondot jelentett a már végzett hallgató felkutatása, a kérdőívek kiküldése miatt. Egyedül a szakirányokon tudtam úgynevezett levelező listákhoz hozzájutni, amelynek segítségével sikerült a kérdőíveket kiküldenem. Ha nem szakadna meg a kapcsolat a végzett hallgatókkal, akkor már csak az én példámból kiindulva is hasznos lenne egy esetleges adatbázis fenntartása.
46
Az elhelyezkedéssel kapcsolatosan már felmerült a kapcsolatok jelentősége, ami a Külkeren hatványozottan igaz.36 •
Legyen jogi szolgáltatása – (100.sz. Táblázat)
Sajnálatos módon napjainkban egyre nagyobb szükség van erre a tényezőre, legfőképpen a munkajog részére. A munkaadóval való vitás esetekben a munkavállaló egyedül van, szemben a cég számos szakemberével. A Karrier Iroda ebben is segíthetne, amihez nem lenne szükséges külsős szakembereket felkérni, mivel a Külkeren is oktatnak ebben a témában. A Karrier Irodának tehát számos fontos feladatot kellene felvállalnia, és jobban részt kéne vennie a hallgatói életbe. Ezt adott esetben a Hallgatói Önkormányzat is támogathatná, mint hallgatói érdekképviseleti szerv. Ha ez megvalósulna a Külkeren, akkor elmondhatnák az ott tanuló hallgatók, hogy a főiskola azzal is törődik, hogy miután megszerezték az oklevelet, el is tudjanak vele helyezkedni. Hiszen a végső cél ez, nem pedig a diplomás munkanélküli képzése. III. 16. Elégedett-e szakmai elismertségével, eddigi karrierjével? A tanulmányok végeztével, ha az adott diplomás el tud helyezkedni, szembesül az úgynevezett szakmai elismertségével. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az addigi tanulmányai mennyire helytállóak, és mennyire képes alkalmazni őket. Ez a legjobb esetben azonnal kiderül (ha jó, szakmájának megfelelő munkahelyet talál), minek eredményeképpen három lehetséges válasz alakulhat ki. 101.sz. Táblázat Elégedett-e szakmai elismertségével, eddigi karrierjével?
igen nem részben Összes
Gyakoriság 14 6 19 39
Százalék 35,9 15,4 48,7 100,0
Kummulált Százalék 35,9 51,3 100,0
Az adatokból pozitív következtetéseket vonhatunk le, mivel az egyáltalán nem elégedettek aránya csak 15,4%-a az összes válaszadónak. A csak részben elégedettek értéke, csaknem 50%, aminek oka a tapasztalathiány. Nincsen még viszonyítási alapjuk a megkérdezetteknek, mivel többnyire első munkahelyükön dolgoznak. Ezzel szemben, akik az „igent” jelölték meg válaszul, legtöbbjük már a második munkahelyén dolgozik, így kellő információval rendelkeznek tanulmányuk értékével kapcsolatosan. 36
Lásd a „III. 1. Mennyire fontosak az Ön törekvései, céljai között az alábbiak?” – Kapcsolatok kiépítése rész
47
III. 17. Ajánlaná-e ismerősének a Főiskolai Kart, ahol tanult? Ez a kérdés a válaszadók elégedettségét tükrözi a Külkerrel kapcsolatosan, azonban ezekben a véleményekben (igen – nem) nem csak a képzéssel kapcsolatos dolgok jelentkeznek, hanem az egész intézményi működés szerepel (102.sz. Táblázat). III. 18. Ajánlaná-e ismerősének az Ön által végzett szakot? Ez a kérdés, ellenben az előzővel, már szakmai oldalról közelíti meg a véleménykinyilvánítást.
Az
eddigi
szakok
azonban
a
Bolognai-folyamatnak
köszönhetően, megszűntek. Egységesített elnevezésű szakok váltották fel őket, ami a Külkernek nem igazán kedvezett. Voltak olyan szakok, amik csak a Külkeren voltak megtalálhatóak, így a felsőoktatási versenyben előnyt szerzett. Jelenleg ezt az előnyt az egységesítéssel elvesztette, ezért fontos a megmaradt lehetőségeket jól kihasználni. 103.sz. Táblázat Ajánlaná-e ismerősének az Ön által végzett szakot?
igen nem Összes
Gyakoriság 28 11
Százalék 71,8 28,2
39
100,0
Kummulált Százalék 71,8 100,0
Azt is mondhatnám, hogy az eredmények önmagukért beszélnek. A megkérdezettek 71,8%-a válaszolta azt, hogy szívesen ajánlaná azt a szakot, amelyen tanult. Ez nem csak az adott tananyaggal való elégedettséget mutatja, hanem az oktatói gárda sikerességét is, mivel csak velük érhető el a minőségi szaktudás megszerzése. III.
19.
Van-e
kapcsolata
a
gyakorlati
képzés
során
megismert
intézménnyel? Ezt a szakmai gyakorlati kérdést is lehetne ugyanúgy elemezni, mint az előzőeket. Azonban a gyakorlat, egy eddig nem említett előnyére kívánom felhívni a figyelmet. Még pedig a szakmai kapcsolatra. Ha ott marad, ha nem, a munkavállaló kapcsolata megmarad a gyakorlatot nyújtó céggel. Ott dolgozott 15 héten keresztül, így ismerheti az ott dolgozókat és adott esetben kötetlenül tud velük tárgyalni. Ezért munkája során még kamatoztathatja az ilyen módon megszerzett ismeretségeit. Természetesen, ha nem igazán találkoztak elvárásaik a gyakorlat végzése alatt, nem valószínű, hogy jövőbeni kapcsolatuk használható lenne.
48
III. 20. Összegzés Összességében tehát elmondható, hogy a külkeres pályakezdő közgazdászok elhelyezkedési esélyei nem rosszak, tekintve az aktuális munkaerőpiaci helyzetet. Az elemzés során kiderült, hogy mind az intézmény, mind annak képzése megfelel az elvárásoknak,
azonban
a
jövőre
nézve
változtatásokat
kell
alkalmazni
a
versenyhelyzetben betöltött vezető hely megtartása érdekében. Ezek a változtatások legfőképpen az elhelyezkedési esélyek javítását kell, hogy megcélozzák, különös tekintettel a hallgatói tájékoztatásra. Nagyon fontos kiemelni, hogy az ehhez szükséges szakember gárdával többnyire már rendelkezik a főiskola, tehát csak a szervezéssel kell foglalkozni.
IV. Befejezés Magyarországon jelenleg számos egyetem, illetve főiskola kínál közgazdász képzést, különböző színvonalú diplomával. A rendszerváltás utáni időszakban a fellendülő gazdaság miatt jelentkező túlkereslet hatására ugrásszerűen megnőtt a diplomások bérszínvonala, és ennek köszönhetően rengetegen választották a felsőfokú intézményeket tanulmányaik befejezéséhez. Ez a kezdeti időkben nem jelentett problémát a munkaerőpiacnak, mivel a nemzetközi cégek térnyerésével folyamatosan fel tudták „szívni” a friss közgazdászokat. Ez a folyamat elérte a csúcspontját, kb 2000. év tájékán, az egyre növekvő kínálat mellett a kereslet fokozatosan visszaszorult. Túlképzés
jelentkezett,
aminek
folyományaként
számos
hatás
érte
a
munkaerőpiaci szerkezetet. A felsőoktatási intézmények megszaporodásával háttérbe került a „minőségi diplomás képzés”, és leginkább a költségtérítéses lépett előtérbe. Legfőbb különbség az állami és a költségtérítéses képzés között (a finanszírozás módja után), hogy míg az állami optimális esetben igazodik a jövőbeni munkaerőpiaci kereslet elvárásaihoz, addig a költséges egyedül a konkrét tanuló igényeit kívánja kielégíteni. Így jelenhetett meg egy új fogalom, a diploma-diszkrimináció, melynek térnyerésével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző felsőoktatási rangsorok. A rangsorok hivatottak bemutatni, hogy melyik intézmény, melyik területen tud kiemelkedni a többi közül. A legfontosabb ismérv mindközül a vállalati értékelés, amelyekből az elhelyezkedési lehetőségekre lehet következtetni. Jó megítéléssel rendelkező intézmény által képzett friss diplomás munkavállaló nagyobb valószínűséggel tud elhelyezkedni,
49
mivel a vállalatoknak szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű tudással rendelkezik. A nagyarányú diplomás munkaerő (legfőképpen a közgazdász szféra) hatására, megváltozott
a
rendszerváltás
utáni
megnövekedett
bérszínvonal.
A
kínálat
növekedésével a keresletnek nem kellett túlzottan megfizetni az adott közgazdász szakembert, mivel bőven válogathatott a jelentkezők közül. Ez a folyamat párosult a már említett diplomás munkanélküliséggel, ami a bérszínvonal szempontjából ismét a vállalatoknak kedvezett. A tartósan munkanélküli diplomások kevesebb pénzért is elvállaltak egy munkát. A munkanélküliségnek és az alacsonyabb béreknek köszönhetően egyre többen mennek külföldre, a jobb megélhetési lehetőségek fényében. Ez az államnak nem kifejezetten előnyös, mivel az állami pénzből „kiképzett” szakemberek, nem tudják visszatermelni a ráfordításokat. A diplomás munkaerőlétszám fokozatos növekedése, nem csak a bérszínvonal csökkenése miatt okoz problémát. A frissen végzettek, a túlkínálatnak köszönhetően, folyamatosan töltik fel azokat a munkahelyeket is, ahol nem feltétlenül lenne szükség a felsőfokú végzettségre. Ennek következtében nő a munkanélküliség a középfokú végzettségűek körében, mivel nem tudnak elhelyezkedni a diplomások miatt. A logikus következtetéseket levonva ez a folyamat azt eredményezheti, hogy mindenki, látva a diplomások térnyerését, célul tűzi ki a diploma megszerzését, remélve a jobb elhelyezkedési lehetőségeket. A Bolognai-folyamat bevezetésével megszűnt a kettős felsőoktatási képzési rendszer. Az eddigiekben létezett egyetemi, illetve főiskolai oktatás, amelyben mindkét tényező rendelkezett hátrányokkal és előnyökkel egyaránt. Az egyetemi inkább az elméleti oldalát emelte ki a közgazdász szakmának, a főiskolai pedig inkább a gyakorlati részét, mindezt kevesebb óraszámmal. Ezt hívatott megszüntetni az új rendszer bachelor és master képesítése. Tömören és érthetően fogalmazva, ahhoz hogy egy hallgató master („egyetemi”) diplomát szerezhessen, el kell végeznie a bachelor („főiskolai”) képzést, így kerülnek egyesítésre a két fajtából adódó előnyök (gyakorlatelmélet). A jelenlegi kormányzati tevékenységet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliség, és ezen belül is a diplomás munkanélküliség helyzete nem fog javulni az elkövetkező időszakban. A megszorításoknak és a folyamatos állami támogatások csökkentésének hatására a munkaerőpiacon egy új helyzet fog kialakulni, mivel mind a keresleti, mind a kínálati oldalon várható változás. Eddig a munkaerőpiacon nem 50
jelentek meg azok az emberek, akik az érettségi után továbbtanultak, azonban az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek csökkenésével, illetve a pénzbeni hozzájárulás bevezetésével egyre többen fognak kiszorulni az egyetemi/főiskolai képzésekből. Ez nem feltétlenül rossz, tekintve a közgazdász szférában jelentkező túlképzést, azonban a munkanélküliség szempontjából, ez a jelenség növekedést fog előidézni. Ezt nem hogy segíti, hanem megnöveli a nyugdíjkorhatár várható emelése, aminek következtében még tovább marad az adott munkavállaló a munkaerőpiacon, így „elfoglalva” a munkahelyet a frissen végzettektől. Természetesen ezzel nem azt kívánom állítani, hogy a jóval tapasztalt idősebb munkaerőre nincsen szükség, csupán a munkaerőpiaci helyzetet vázoltam fel. Mindenképpen egy hosszú távú stratégiát kell az államnak kidolgoznia a folyamatosan romló helyzet megoldására. Ennek a tervnek tartalmaznia kell a vállalati szempontokat, mivel leginkább a piac határozza meg, hogy milyen szakemberre van és lesz szükség a jövőben. Persze ne képzeljük, hogy pontos számokat lehet így megkapni, mivel a piaci helyzet folyamatosan változik, nem lehet teljes mértékben megjósolni a jövőbeni szükségleteket. Azonban az is biztos, hogy a kellő kommunikációval gátat lehet szabni a folyamatos túlképzésnek, illetve az azt követő túlkínálatnak. Ezt nem elég az íróasztalok mögött lefolytatni, hanem szükséges mindkét oldal teljes bevonása, kezdve a pályaválasztó középiskolásoktól, a már végzett diplomásokon át, a vállalatokig. Ez csak a kezdetekben nehéz feladat, mivel ha kialakulnak a szokások, akkor gördülékenyen fog működni a rendszer. A jelenlegi helyzetben például senki sem foglalkozik a pályaválasztókkal, senki sem ad nekik tanácsot, hogy milyen szakmát érdemes választaniuk. Itt nem arról van szó, hogy nem választhatja az adott tanuló azt a pályát, amit ő szeretne. Pályaválasztási tanácsadással elérhető lenne, hogy az érettségiző tanulók képességeiknek, és érdeklődési körüknek megfelelő szakmát válasszanak, figyelembevéve a 4-5 éves előrejelzéseket. Nem elég ebben az esetben a felszín problémáit megoldani (túlképzés), mert ha a kezdetekben nem történik változás, akkor újra és újra fel fog merülni az adott probléma. Tekintsük példának a közgazdász szakmát. Felmérést kell készíteni a vállalatok körében, hogy a jelenlegi helyzetben mennyi közgazdászt alkalmaznak. Ez eléggé tág fogalom ebben a szakmában, tehát le kell bontani különböző ágakra (logisztikus, pénzügyes, stb). Legfőképpen a diplomát igénylő állásokat kell vizsgálni. A megkapott létszámot össze kell vetni a jelenlegi végzős létszámmal, így nagyjából következtetni lehet az elhelyezkedési esélyekre. Ez a végeredmény azonban csak egy statisztikai adat 51
lesz, mivel a jelenlegi képzést már nem lehet megváltoztatni. A lényeg tehát azon a felmérésen lesz, ami azt próbálja kideríteni, hogy körülbelül mennyi diplomás közgazdászra lesz szüksége a szakmának. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a kapott eredmények csak a jövőbeni igényeket tükrözik, lehetséges változások előfordulhatnak. Ezután következne az elemzés, illetve a kapott statisztikai adatok kiértékelése. Egy konkrét esetet is megtekinthetünk a közeljövőben felmerülő esetleges problémára. A műszaki képzettségű diplomásokra, illetve az informatikusokra egyre növekszik a munkaerőpiaci kereslet. Ez eredményezi az ugrásszerű bérszínvonal növekedést. Valószínűleg ugyanaz a folyamat fog itt is lejátszódni, mint a közgazdász képzésben. A 3.sz. Táblázatban jól látható, hogy ha a túlkínálatot, túlzott képzés csökkenés követi, akkor az esetleges hiányok bizonyos időtartamon belül újra fellépnek. A megoldást a szélsőértékek közelítése jelentené, melynek következtében egyenletesebb lenne a munkaerőpiaci helyzet. Nem lennének túl nagy kilengések, így kiküszöbölhető lenne a periódikusan jelentkező munkanélküliség. A felsőoktatási intézmények mindig le lesznek maradva a képzés időtartama miatt, ezért tökéletesen nem lehet kiegyenlíteni a keresletet és a kínálatot, de legalább tervezett keretek közé lehetne állítani a képzés számait. Tehát összességében elmondható, hogy az elsődleges cél a túlképzés normalizálása. A diplomás munkanélküliség nem egyedi magyar jelenség, az Európai Unió más tagállamaiban is megjelent már. Azonban ott már kialakulófélben van az a rendszer, ami előtérbe helyezi az élethosszon át tartó tanulást, melynek következtében egy adott személy a munkaerőpiaci kereslet alakulásának megfelelően képes átképezni magát, egy olyan szakmát megtanulva, amellyel sikeresen tud elhelyezkedni. A közgazdász képzésben jelenleg többnyire a pillanatnyi igények kielégítése folyik. A legfőképpen költségtérítéses képzésre berendezkedett intézmények célja, a minél több diplomás képzése. Mondhatnám azt is, hogy minden áron, ha ez a minőség rovására is megy. Az állami feladatok és kihívások után térjünk át a felsőoktatás szereplőire, az intézményekre és az ott tanuló hallgatókra. A kérdőívekre adott válaszok elemzéséből kiderült,
hogy
nagyjából
megfelelnek
a
külkeres
végzett
munkavállalók
a
munkaerőpiaci elvárásoknak. Míg az állam elsődleges célja a túlképzés visszaszorítása, addig az intézményeknek a minőségi képzés, illetve az elhelyezkedésben való segítségnyújtás. A jelenlegi rendszerben az egyetemek/főiskolák éppen a második felét
52
hajlamosak elfelejteni feladatuknak, aminek bizonyítéka a Külkeren jelentkező hiányosság is. Egy diploma megítélését legjobban az elhelyezkedési időtartam nagyságán lehet lemérni. Ha rögtön, vagy rövid időn belül talál munkát a frissen végzettek többsége, akkor az intézmény által átadott tananyag a vállalatok többségénél elismert. Ha viszont ez az idő túl hosszúra nyúlik, esetleg az 1 évet is meghaladja, akkor az bizonyítja a vállalatok elégedetlenségét. A már többször említett Felsőoktatási Rangsorban is jól megfigyelhető ez az elégedettségi mutató, amely gyakran vezető pozícióhoz juttatja az adott intézményt. Először is fontos leszögezni, hogy a diploma átadásával nem szabad megszakítani a kapcsolatot az iskola és a munkavállaló között. Ez mindkét félnek problémát jelenthet, mivel az adott munkavállaló hirtelen magára marad a munkaerőpiacon, az intézmény pedig nem képes levonni a következtetéseket az elhelyezkedésével kapcsolatosan. Ennek a kapcsolatnak a kezelését a Karrier Iroda hivatott kezelni, amelyen keresztül összeköthető az oktatás a munkavállalással. Ennek eredményeképpen az intézmény tényleges visszajelzést kap a képzés sikerességéről, illetve a hiányosságokról, amiket ki tud javítani az elkövetkezőkben. Ezt egy egységes szerkezetbe foglalt rendszerrel lehet megoldani, ahol nyomon követhető a volt külkeresek szakmai fejlődése, illetve munkahelyük változásai, ami az elhelyezkedéssel kapcsolatosan előnyt jelenthet számos frissen végzettnek, illetve segítséget adhat szakmai kérdésekben, akkor, amikor már elhelyezkedtek. Ezt az adatbázist a továbbiakban ki lehet bővíteni, mégpedig azokkal a cégekkel, amelyek szakmai gyakorlatot nyújtanak. A jelenlegi helyzetben többnyire mindenki magának keresi meg a gyakorlati helyét, nincsen egy egységes lista, amelyen különböző szempontok szerint lennének besorolva az adott cégek. Az intézménynek megállapodást kellene kötnie a kiválasztott vállalatokkal a helyek biztosításáról, így biztosítva az adott számú gyakorlati lehetőséget a hallgatóknak. A rendszer egyik legfőbb erénye az, hogy a helyek kiválasztása, a hallgatók képzettségének megfelelően alakulna. A vállalatok megadnák, hogy milyen szakirányú, milyen nyelvet beszélő gyakornokra lenne szükségük, így a kiválasztott harmadéves biztos, hogy leendő diplomájának megfelelő gyakorlatot végezne, és kellő tapasztalatot szerezne. Nemcsak a tapasztalat szerzésért érdemes a szakmai gyakorlatot kellő odafigyeléssel kiválasztani. Ha sikeresen alakulnak a körülmények és a kiválasztott hallgató jól teljesít, akkor nagy esélye van arra, hogy állást kapjon az adott cégnél. A 53
kérdőívekből is kiderült, hogy sokan maradtak főállásban a gyakorlatot adó cégnél, ami az elhelyezkedési mutatók szempontjából rendkívül pozitív. Tudniillik ezek a hallgatók úgy találtak munkát, hogy igazából nem is jelentek meg a munkaerőpiacon diplomájuk megszerzése után, mint aktív álláskeresők. A jó elhelyezkedés esélye tehát nagyban összefügg az előzőekben kiemelt, szakszerű gyakorlat megválasztásával. A harmadik fontos előnye a gyakorlatnak a kapcsolatrendszer kiépítése, amelyet a már végzett diplomás kamatoztathat karrierje során. A kérdőívekre adott válaszokból kitűnik, hogy a pályakezdő közgazdászok a kapcsolatokat tartják az egyik legfontosabb tényezőnek az álláskeresésnél és a további problémák megoldásánál. Összesítve
tehát
a
szakmai
gyakorlatnak
három
fő
előnye
van,
a
tapasztalatszerzés, az esetleges elhelyezkedési lehetőség, illetve új kapcsolatok létesítése. Ezek az előnyök pedig csak abban az esetben fognak nagyobb valószínűséggel érvényesülni, ha a már említett egységes rendszer kialakításra kerül. Az intézmény a képzés közben is tud segíteni a hallgatóknak a munkaerőpiaci kihívásokra való felkészülésben. Az álláskeresés egy teljesen új helyzetet teremt a munkavállaló számára, ahol a kisebb hibák is megbosszulhatják magukat. Ezért fontos, hogy még a diploma megszerzése előtt tisztában legyenek a leendő munkavállalók az álláskereséssel járó problémák kezelésével. Ezt legegyszerűbben egy előadássorozattal lehetne kezelni, amelyben szerepet kapna többek között a megfelelő öltözködés, az önéletrajz megírása, illetve meghívott HR szakemberek adnának tanácsot az álláskereséssel kapcsolatosan. Az előadások témái legfőképpen konkrét álláskeresési szituációkra épülnének, ahol a kisebb trükköket, fogásokat ismertetnék meg a hallgatósággal (például: mire figyeljünk az önéletrajz megírásakor, hogyan viselkedjünk az interjún stb.). A legfőbb előnye ennek, hogy a munkaerőpiac keresleti oldala (az interjúztató) tudja megosztani tapasztalatait a kínálati oldallal, ezzel is elősegítve a megfelelő állás megszerzését. Az eddig felhozott javaslatok a végzett hallgatók igényeit tükrözik. A Karrier Irodával kapcsolatos kérdéskörben a válaszokból kiderült, hogy igenis szükség van arra, hogy az intézmény szervezett kereteken belül támogatást nyújtson hallgatói számára. A Karrier Iroda működésén belül ezt meg lehet valósítani, és kifejezetten nagy előnyt jelent, hogy gazdasági főiskola lévén, a Külker már rendelkezik a kellő szakember gárdával. Ha egy pályakezdő elhelyezkedési esélyeit kívánjuk elemezni, nem elég csupán a kibocsátó intézmény sikerességét vizsgálni. Szükséges a pályakezdő különböző 54
személyes preferencia rendszerét is számításba venni, mivel az elhelyezkedés során ettől nagyban függ a sikeresség. A munkaerőpiaci viszonyok jelenlegi helyzetét tekintve, a jövőben nem lesz meglepő, hogy egy adott személy karrierje során hat-hétszer is állást vált. Ezért már most ki kell emelni a folyamatos álláskeresés fontosságát. Ha a munkavállaló tisztában van a munkaerőpiacon betöltött szerepével és az ehhez kapcsolódó értékével, akkor tárgyalópozíciója jobb lesz a kínálati oldallal szemben. A biztonságérzete is megnő, mivel nem lesz teljes mértékben az aktuális munkaadójára utalva, így a kellő kockázatot is fel tudja vállalni egy adott munka megszerzése érdekében. Ha megvizsgáljuk a munkaerőpiaci helyszíneket, kiderül, hogy a Külkerről kikerülő pályakezdők pozitívan ítélik meg elhelyezkedési lehetőségeiket. Ezt alátámasztja az Budapesti Gazdasági Főiskola Felsőoktatási Rangsorban37 betöltött helye is, amely igen előkelő tekintve, hogy egy főiskoláról beszélünk (ha csak a budapesti felsőoktatási intézményeket vesszük számba, akkor a BGF a második! helyen szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem mögött). Tehát jó esélyekkel indulnak a közgazdászok mind a budapesti, mind az országos munkaerőpiacokon. Az esélylatolgatás után következzenek a konkrét fontossági sorrendek a leendő állással kapcsolatban. Ahhoz, hogy az adott munkavállaló a számára legmegfelelőbb állást megtalálja, kellő önismerettel kell rendelkeznie. Ezt gyakorlatok során szerezheti meg, amelyek elvégzésével fejleszteni is tudja ezt a képességét (karriertervezés – előadássorozat). Ezután el kell döntenie a személyes fontossági rangsorát az ideális állással kapcsolatban. Az elemzés során a kérdőívekre adott válaszok többségéből alakult ki a következő rangsor. 1. Jó munkahelyi légkör 2. Jó kereseti lehetőség 3. Szakmai kihívás 4. Tovább tanulási lehetőség 5. Idegen nyelv használata Fontos kihangsúlyozni, hogy esetleges különbségek felmerülhetnek egyénekre levetítve, azonban ez nem feltétlenül jelent problémát. Nyugodtan el lehet térni ezektől, hiszen a legfontosabb, hogy mindenki saját maga döntse el mi a legfontosabb számára.
37
Heti Válasz – VI. évfolyam, 41.szám
55
Az ideális munkahely ismeretével már készen áll a munkavállaló a tényleges álláskeresésre. Itt is felállítható egy fontossági rangsor, amelyből kiderül, hogy mely tényezők meglétével szerezhető meg nagy valószínűséggel az adott állás. 1. Nyelvtudás 2. Munkatapasztalat 3. Jó kommunikációs készség 4. Jó fellépés 5. Személyiségjegyek 6. Szakmai felkészültség 7. Korábbi együttműködés során szerzett kapcsolatok 8. Iskolai végzettség 9. Jó kapcsolatok 10. Öltözködés 11. Diploma minősítés Ez a 11 tényezőből álló ranglista is a válaszadók többségi véleményét tükrözi. Tehát, ha azt kívánjuk, hogy az álláskeresésnél sikeres legyen az adott friss diplomás, akkor az iménti 11 tényező meglétét kell biztosítani számára. A képzés során az intézmény megadja a szükséges szakmai felkészültséget, a nyelvtudást, és az iskolai végzettséget. Ezután a már említett előadássorozat biztosítja a szükséges készségek fejlesztését, mint a jó kommunikációs készség és a jó fellépés. A Karrier Iroda szervezésével megvalósuló adatbázis pedig elősegíti a munkatapasztalat megszerzését, a megfelelő gyakorlati hely kiválasztásával, illetve ehhez kapcsolódóan feltételezhetően jó kapcsolatokat biztosít a már végzett külkeresekkel. Természetesen mindez nem ér semmit, ha a hallgató nem ismeri fel az eddigiekben tárgyaltak fontosságát, és nem fogadja el az intézmény támogatását. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a közgazdász szakma jövője rengeteg problémát rejt a túlképzésnek „köszönhetően”. A jelenleg diplomázó, illetve a közelmúltban végzett munkavállalók előnyre tettek szert azzal, hogy a Külkert választották. A meglévő intézményi jóhír azonban egyre érzékenyebb, tekintve a felsőoktatási verseny kiéleződését. Ezért már most el kell kezdeni azokat a változtatásokat megvalósítani, amelyek a közeljövőben ismét előnyhöz juttathatják az iskolát. Az oktatás minőségével nincsen gond és feltehetőleg ez a színvonal megmarad, ezért a leginkább az általam említett javaslatok bevezetésére kell helyezni a hangsúlyt. A versenyből az fog győztesen kikerülni, aki minőségi diploma mellett, a sikeres 56
karriert is nyújt a jelentkezőknek. Ezt pedig csakis úgy lehet elérni, hogy kellő körültekintéssel foglalkoznak az intézmény döntéshozói az ott tanuló hallgatók jövőjével.
57
V. Felhasznált Irodalom V. 1. Könyvek 1. Dr. Majoros Pál: A Kutatásmódszertan Alapjai (Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., 2004.), 250 oldal 2. Dr. Ternovszky Ferenc (szerk.): Nemzetközi Menedzsment Szöveggyűjtemény, 2005. 3. Marosán György: Álláskeresés, hivatás, karrier – Hogyan kutatható fel és szerezhető meg a perspektívát adó (első) állás? (Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2000.), 199 oldal 4. Gábor István (2004): A munkaerőpiac makrogazdaságtana. Kézirat. 3–4. fejezet, 39–70. o. 5. Galasi Péter (szerk.): A munkaerőpiac szerkezete és működése Magyarországon. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 277–318. o.) 6. Köllő
János
(2001):
Meddig
tart
a
rendszerváltás?
Budapesti
Munkagazdaságtani Füzetek, 11. V. 2. Cikkek, tanulmányok, dokumentumok 1. Galasi Péter – Varga Júlia: A hallgatói létszám és a munkaerőpiac (2006) 2. MKIK – GVI: Diplomás pályakezdők iránti kereslet és elégedettség (2005) 3. Dr. Roóz József – Bemutatkozás (BGF) Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Honlapja http://www.bgf.hu/tartalom/?faculty=bgf&c_Id=5&PHPSESSID=86de25e5b38 e44123ab5e61b9b2962f7 Letöltve: 2006. 10. 03. 4. Felsőoktatási Rangsor 2006 Forrás: Heti Válasz – VI. évfolyam 41.szám Publikálva: 2006.10.12. 5. Slágerszakok – munkanélkülinek jelentkeznek (cikk, szerző nincs feltüntetve) Forrás: HR Portál Honlapja http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=39692 Publikálva: 2005.05.04. Letöltve: 2006.10.23.
58
6. Szavazás – „Pályakezdőként mennyi a bérigényed?” Forrás: Frissdiplomás.hu http://www.frissdiplomas.hu/index.php Letöltve: 2006.11.25. 7. Dobálózás az álláspontokkal (interjú Dr. Marinovich Endrével, szerző nincs feltüntetve) Forrás: Educatio Press Honlapja http://www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=13861 Publikálva: 2006.04.26. Letöltve: 2006.12.02. 8. Magyarországi Munkaerőpiac 2005 (Tanulmány, 2005) Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13315&articleID=22458&ctag=ar ticlelist&iid=1 Letöltve: 2006. 09. 25.
59
VI. Táblázatok – a 3. sz. táblázattól minden táblázat saját készítésű 1.sz. Táblázat (adatforrás: KSH)
GDP alakulása 160,0
1990=100%
140,0 120,0
98,6 102,7 88,1 85,4 84,9 87,4 88,7 89,9 94,0
100,0
108,1
122,2 112,5 117,3
128,1 133,6
80,0 60,0 40,0 20,0
. 05
. 20
04
03
. 20
. 20
20
20
02
01
.
.
. 20
00
99
. 98
19
19
.
. 96
19
19
19
97
.
.
95
93
19
19
94
.
.
92
91
19
19
.
0,0
2.sz. Táblázat (adatforrás: KSH)
Munkanélküliek száma 500 000
359 939
400 000
400 597
410 649
344 901
300 000
Szellemi
200 000
Összes
100 000
55 652 59 805
0 2002.
2003.
69 818
70 648
2004.
2005.
3.sz. Táblázat
Képzés nagysága
Diplomás Képzés
Közgazdász Műszaki
90 19
92 19
94 19
96 19
98 19
00 20
02 20
04 20
06 20
08 20
10 20
12 20
14 20
16 20
18 20
Évek
60
9.sz. Táblázat
4.sz. Táblázat
Fontosság - Szórakozás Fontosság - Családi biztonság
elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 2 8 29 39
Százalék 5,1 20,5 74,4 100,0
Kummulált Százalék 5,1 25,6 100,0
5.sz. Táblázat
10.sz. Táblázat
Fontosság - Kapcsolatok kiépítése Gyakoriság 3 6 9 21 39
kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Százalék 7,7 15,4 23,1 53,8 100,0
Kummulált Százalék 7,7 23,1 46,2 100,0
6.sz. Táblázat
Gyakoriság 11 28 39
Százalék 28,2 71,8 100,0
Fontosság - Anyagi jólét Gyakoriság Százalék kicsit fontos 1 2,6 elég 14 35,9 fontos 19 48,7 nagyon fontos 5 12,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 38,5 87,2 100,0
11.sz. Táblázat
A válaszadó neme
férfi nő Összes
Kummulált Százalék 5,1 15,4 61,5 100,0
Gyakoriság Százalék kicsit fontos 2 5,1 elég 4 10,3 fontos 18 46,2 nagyon fontos 15 38,5 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 28,2 100,0
7.sz. Táblázat
Fontosság - Siker Gyakoriság Százalék kicsit fontos 4 10,3 elég 9 23,1 fontos 21 53,8 nagyon fontos 5 12,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 33,3 87,2 100,0
Fontosság - Munkahely Gyakoriság Százalék elég 6 15,4 fontos 19 48,7 nagyon fontos 14 35,9 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 15,4 64,1 100,0
8.sz. Táblázat Fontosság - Tanulás Gyakoriság Százalék kicsit fontos 3 7,7 elég 12 30,8 fontos 17 43,6 nagyon fontos 7 17,9 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 7,7 38,5 82,1 100,0
12.sz. Táblázat Fontosság - Önérvényesítés Gyakoriság kicsit fontos 2 elég 11 fontos 17 nagyon fontos 9 Összes 39
Százalék 5,1 28,2 43,6 23,1 100,0
Kummulált Százalék 5,1 33,3 76,9 100,0
13.sz. Táblázat Fontosság - Önállóság Gyakoriság kicsit fontos 2 elég 5 fontos 19 nagyon fontos 13 Összes 39
Százalék 5,1 12,8 48,7 33,3 100,0
Kummulált Százalék 5,1 17,9 66,7 100,0
61
14.sz. Táblázat
17.sz. Táblázat
Fontosság - Biztonságra törekvés
Kapcsolatvizsgálat
Kummulált Százalék 2,6 12,8 25,6 64,1 100,0
Százalék 2,6 10,3 12,8 38,5 35,9 100,0
Értékelés - A budapesti munkaerőpiacon
10
kicsit fontos elég
8
fontos nagyon fontos
Darabszám
Gyakoriság nem fontos 1 kicsit fontos 4 elég 5 fontos 15 nagyon fontos 14 Összes 39
15.sz. Táblázat
6
9
4
Kapcsolatvizsgálat Értékelés - Az EU munkaerőpiacán
6
2
nem fontos kicsit fontos elég
3
2 1
1
1
1
0 kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Fontosság - Tanulás
fontos
4
Darabszám
4 3
egyáltalán nem fontos
5
3
7
7
18.sz. Táblázat
6 5
Fontosság - Társadalmi előrehaladás
2 3 3 3 3
1
3
3
2
2
1
1
nem fontos kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
2
1
1
0 kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Fontosság - Tanulás
Gyakoriság 1 8 19 9 2 39
Kummulált Százalék 2,6 23,1 71,8 94,9 100,0
Százalék 2,6 20,5 48,7 23,1 5,1 100,0
16.sz. Táblázat 19.sz. Táblázat Fontosság - Kockázatvállalás
Kapcsolatvizsgálat Értékelés - Az országos munkaerőpiacon
7
nem fontos
6
kicsit fontos elég fontos
Darabszám
5
nagyon fontos
4
Százalék 17,9 33,3 38,5 7,7 2,6 100,0
Kummulált Százalék 17,9 51,3 89,7 97,4 100,0
20.sz. Táblázat
7
3
Fontosság - Csapatjáték
2
4 4
2
4
4
3
3
1
Gyakoriság nem fontos 7 kicsit fontos 13 elég 15 fontos 3 nagyon fontos 1 Összes 39
2
2
1
1
1
1
0 kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Gyakoriság Százalék kicsit fontos 4 10,3 elég 16 41,0 fontos 13 33,3 nagyon fontos 6 15,4 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 51,3 84,6 100,0
Fontosság - Tanulás
62
24.sz. Táblázat
21.sz. Táblázat Fontosság - Karitatív célok Gyakoriság nem fontos 2 kicsit fontos 16 elég 14 fontos 5 nagyon fontos 2 Összes 39
Kummulált Százalék 5,1 46,2 82,1 94,9 100,0
Százalék 5,1 41,0 35,9 12,8 5,1 100,0
lhelyezkedéshez Fontos - Korábbi tanulmányok során szerzet ismeretségek Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fontos 1 2,6 nem fontos 3 7,7 kicsit fontos 2 5,1 elég 13 33,3 fontos 16 41,0 nagyon fontos 4 10,3 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 15,4 48,7 89,7 100,0
22.sz. Táblázat Elhelyezkedéshez Fontos - Rokoni és baráti kapcsolatok Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 4 10,3 kicsit fontos 7 17,9 elég 6 15,4 fontos 9 23,1 nagyon fontos 12 30,8 Összes 39 100,0
25.sz. Táblázat Elhelyezkedéshez Fontos - Szakmai gyakorlat
Kummulált Százalék 2,6 12,8 30,8 46,2 69,2 100,0
Gyakoriság kicsit fontos 1 elég 9 fontos 20 nagyon fontos 9 Összes 39
26.sz. Táblázat
23.sz. Táblázat
Elhelyezkedéshez Fontos - Önállóan kezdeményezett ismeretség
12
Gyakoriság nem fontos 1 kicsit fontos 7 elég 8 fontos 14 nagyon fontos 9 Összes 39
10
8
6
12
9
Százalék 2,6 17,9 20,5 35,9 23,1 100,0
Kummulált Százalék 2,6 20,5 41,0 76,9 100,0
27.sz. Táblázat
4 7 6
2
4
1
25
0 egyáltalán nem fontos
nem fontos
kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
3 - kicsit fontos 4 - elég fontos 5 - fontos 6 - nagyon fontos
Elhelyezkedéshez Fontos - Rokoni és baráti kapcsolatok 20
Gyakoriság
Darabszám
Kummulált Százalék 2,6 25,6 76,9 100,0
Százalék 2,6 23,1 51,3 23,1 100,0
15
10
20
5
9
9
Mean = 4,95 Std. Dev. = 0,759 N = 39
1
0 2
3
4
5
6
7
Fontosság - Szakmai gyakorlat
63
28.sz. Táblázat
31.sz. Táblázat
Elhelyezkedéshez Fontos - Főiskolai támogatás
Kapcsolatvizsgálat
Kummulált Százalék 7,7 30,8 59,0 89,7 97,4 100,0
29.sz. Táblázat
Elhelyezkedéshez Fontos - Közvetítők szolgáltatásai
8
egyáltalán nem fontos nem fontos
6
Darabszám
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 3 7,7 nem fontos 9 23,1 kicsit fontos 11 28,2 elég 12 30,8 fontos 3 7,7 nagyon fontos 1 2,6 Összes 39 100,0
kicsit fontos elég fontos nagyon fontos
4
8
6
Elhelyezkedéshez Fontos - Állásbörze Gyakoriság Százalék egyáltalán nem font 2 5,1 nem fontos 5 12,8 kicsit fontos 14 35,9 elég 11 28,2 fontos 4 10,3 nagyon fontos 3 7,7 Összes 39 100,0
2
Kummulált Százalék 5,1 17,9 53,8 82,1 92,3 100,0
4
3
2
1
2 1
2 1
1
1
1
0 egyáltalán nem fontos kicsit nem fontos fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Elhelyezkedéshez Fontos - Állásbörze
32.sz. Táblázat 30.sz. Táblázat
Elhelyezkedési Lehetőség - A budapesti munkaerőpiacon
Elhelyezkedéshez Fontos - Közvetítők szolgáltatásai Kummulált Százalék 2,6 15,4 59,0 84,6 94,9 100,0
inkább rossz elég jó jó nagyon jó Összes
Kummulált Százalék 2,6 48,7 94,9 100,0
Százalék 2,6 46,2 46,2 5,1 100,0
33.sz. Táblázat
25
3 - inkább rossz 4 - elég jó 5 - jó 6 - nagyon jó
20
Gyakoriság
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 5 12,8 kicsit fontos 17 43,6 elég 10 25,6 fontos 4 10,3 nagyon fontos 2 5,1 Összes 39 100,0
Gyakoriság 1 18 18 2 39
15
10 18
18
4
5
5
2
1
0 2
3
6
7
Mean = 4,54 Std. Dev. = 0,643 N = 39
Elhelyezkedési Lehetőség - A budapesti munkaerőpiacon
64
34.sz. Táblázat
38.sz. Táblázat
lhelyezkedési Lehetőség - Az országos munkaerőpiacon Gyakoriság rossz 2 inkább rossz 3 elég jó 12 jó 16 nagyon jó 6 Összesen 39
Kumulált Százalék 5,1 12,8 43,6 84,6 100,0
Százalék 5,1 7,7 30,8 41,0 15,4 100,0
Diplomával akartam a jövőmet megalapozni. Gyakoriság Százalék van benne igazsá 1 2,6 inkább igaz 2 5,1 igaz 10 25,6 nagyon igaz 26 66,7 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 7,7 33,3 100,0
39.sz. Táblázat 35.sz. Táblázat
Érdekelt ez a szakma.
Elhelyezkedési Lehetőség - Az EU munkaerőpiacán
nagyon rossz rossz inkább rossz elég jó jó Összes
Gyakoriság 1 6 11 13 8 39
Kummulált Százalék 2,6 17,9 46,2 79,5 100,0
Százalék 2,6 15,4 28,2 33,3 20,5 100,0
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem iga 26 66,7 nem igaz 6 15,4 van benne igazság 4 10,3 inkább igaz 2 5,1 igaz 1 2,6 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 66,7 82,1 92,3 97,4 100,0
40.sz. Táblázat 36.sz. Táblázat
Ezé a szakmáé a jövő.
Elhelyezkedési Lehetőség - A világpiacon Gyakoriság nagyon rossz 3 rossz 4 inkább rossz 17 elég jó 10 jó 5 Összes 39
Kummulált Százalék 7,7 17,9 61,5 87,2 100,0
Százalék 7,7 10,3 43,6 25,6 12,8 100,0
Kumulált Százalék 2,6 25,6 51,3 89,7 100,0
41.sz. Táblázat Az önállóan felkutatott információk alapján ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
37.sz. Táblázat Kapcsolatvizsgálat Elhelyezkedési Lehetőség - A világpiacon
10
nagyon rossz rossz
8
inkább rossz elég jó
Darabszám
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem iga 1 2,6 van benne igazság 9 23,1 inkább igaz 10 25,6 igaz 15 38,5 nagyon igaz 4 10,3 Összesen 39 100,0
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem igaz 20 51,3 nem igaz 5 12,8 van benne igazság 3 7,7 inkább igaz 4 10,3 igaz 6 15,4 nagyon igaz 1 2,6 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 51,3 64,1 71,8 82,1 97,4 100,0
jó
6
9
4 7
5
5
2 3 2 1
2
1
1
1
1
1
elég jó
jó
0 nagyon rossz
rossz
inkább rossz
Elhelyezkedési Lehetőség - Az EU munkaerőpiacán
65
42.sz. Táblázat
47.sz. Táblázat Megfelelő célkitűzés szükséges.
Itt jártam a nyílt napon, és megtetszett. Gyakoriság Százalék egyáltalán nem iga 1 2,6 nem igaz 3 7,7 van benne igazság 7 17,9 inkább igaz 5 12,8 igaz 18 46,2 nagyon igaz 5 12,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 28,2 41,0 87,2 100,0
Gyakoriság nem értek egyet 2 kicsit egyetértek 4 inkább egyetértek 3 egyetértek 15 nagyon egyetértek 15 Összes 39
Cumulative Percent 5,1 15,4 23,1 61,5 100,0
Percent 5,1 10,3 7,7 38,5 38,5 100,0
48.sz. Táblázat
43.sz. Táblázat
Felsőfokú szaktudás szükséges.
Pályaválasztási kiállításon megtetszett. Gyakoriság Százalék egyáltalán nem iga 18 46,2 nem igaz 18 46,2 van benne igazság 2 5,1 inkább igaz 1 2,6 Összes 39 100,0
Gyakoriság Százalék
Kummulált Százalék 46,2 92,3 97,4 100,0
egyáltalán nem értek egyet nem értek egyet kicsit egyetértek inkább egyetértek egyetértek nagyon egyetértek Összes
Kummulált Százalék
2
5,1
5,1
4 7 5 10 11 39
10,3 17,9 12,8 25,6 28,2 100,0
15,4 33,3 46,2 71,8 100,0
44.sz. Táblázat
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem igaz 20 51,3 nem igaz 7 17,9 van benne igazság 6 15,4 inkább igaz 3 7,7 igaz 1 2,6 nagyon igaz 2 5,1 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 51,3 69,2 84,6 92,3 94,9 100,0
45.sz. Táblázat
12
10
8
6 11 10
4 7
Kapcsolatok kellenek. Gyakoriság Százalék inkább egyetértek 4 10,3 egyetértek 14 35,9 nagyon egyetértek 21 53,8 Összes 39 100,0
49.sz. Táblázat
Darabszám
Középiskolai tájékoztatón halottam róla.
5
2
Kummulált Százalék 10,3 46,2 100,0
4 2
0 egyáltalán nem értek egyet
nem értek egyet
kicsit egyetértek
inkább egyetértek
egyetértek
nagyon egyetértek
Felsőfokú szaktudás szükséges.
50.sz. Táblázat 46.sz. Táblázat
Rafináltság, dörzsöltség szükséges.
Kitartás, szorgalom szükséges. Gyakoriság Százalék kicsit egyetértek 4 10,3 inkább egyetértek 1 2,6 egyetértek 14 35,9 nagyon egyetértek 20 51,3 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 12,8 48,7 100,0
egyáltalán nem értek egyet nem értek egyet kicsit egyetértek inkább egyetértek egyetértek nagyon egyetértek Összes
Kummulált Százalék
Gyakoriság
Százalék
1
2,6
2,6
2 9 6 14 7 39
5,1 23,1 15,4 35,9 17,9 100,0
7,7 30,8 46,2 82,1 100,0
66
51.sz. Táblázat
55.sz. Táblázat
Kockázatvállalás szükséges. Kummulált Százalék 5,1 23,1 53,8 89,7 100,0
Kockázatvállalás szükséges.
8
nem értek egyet kicsit egyetértek inkább egyetértek egyetértek
6
52.sz. Táblázat Tapasztalatok kellenek. Gyakoriság Százalék kicsit egyetértek 2 5,1 inkább egyetértek 7 17,9 egyetértek 19 48,7 nagyon egyetértek 11 28,2 Összes 39 100,0
Kapcsolatvizsgálat
Darabszám
Gyakoriság Százalék nem értek egyet 2 5,1 kicsit egyetértek 7 17,9 inkább egyetértek 12 30,8 egyetértek 14 35,9 nagyon egyetértek 4 10,3 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 5,1 23,1 71,8 100,0
nagyon egyetértek
4
8
6
2
4
4
3
2
2
2 2
1
1
1
1 1 1
0 nem fontos kicsit fontos
elég
fontos
nagyon fontos
Fontosság - Kockázatvállalás
53.sz. Táblázat Szerencse kell.
56.sz. Táblázat
Gyakoriság Százalék nem értek egyet 1 2,6 kicsit egyetértek 2 5,1 inkább egyetértek 12 30,8 egyetértek 13 33,3 nagyon egyetértek 11 28,2 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 7,7 38,5 71,8 100,0
54.sz. Táblázat Megfelelő szülői/családi háttér kell. Gyakoriság Százaléka egyáltalán nem értek egyet nem értek egyet kicsit egyetértek inkább egyetértek egyetértek nagyon egyetértek Összes
Tisztesség, becsület szükséges. Gyakoriság Százalék nem értek egyet 4 10,3 kicsit egyetértek 8 20,5 inkább egyetértek 15 38,5 egyetértek 6 15,4 nagyon egyetértek 6 15,4 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 30,8 69,2 84,6 100,0
57.sz. Táblázat Kummulált Százalék
2
5,1
5,1
2 10 11 11 3 39
5,1 25,6 28,2 28,2 7,7 100,0
10,3 35,9 64,1 92,3 100,0
Pénz szükséges. Gyakoriság Százalék nem értek egyet 2 5,1 kicsit egyetértek 9 23,1 inkább egyetértek 14 35,9 egyetértek 8 20,5 nagyon egyetérte 6 15,4 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 5,1 28,2 64,1 84,6 100,0
67
58.sz. Táblázat
62.sz. Táblázat
Mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett elméleti ismereteket? Gyakoriság Százalék nem fontos 8 20,5 kicsit fontos 14 35,9 elég fontos 12 30,8 fontos 2 5,1 nagyon egyetérte 3 7,7 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 20,5 56,4 87,2 92,3 100,0
Mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók gyakorlati felkészítő munkáját? egyáltalán nem fontos nem fontos kicsit fontos elég
5,1
fontos nagyon fontos
12,8
23,1
7,7
59.sz. Táblázat Mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett gyakorlati képességeket? Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 4 10,3 kicsit fontos 10 25,6 elég 5 12,8 fontos 10 25,6 nagyon fontos 9 23,1 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 12,8 38,5 51,3 76,9 100,0
60.sz. Táblázat Mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók elméleti felkészítő munkáját? Gyakoriság egyáltalán nem fontos 1 nem fontos 7 kicsit fontos 8 elég 12 fontos 8 nagyon fontos 3 Összes 39
Százalék 2,6 17,9 20,5 30,8 20,5 7,7 100,0
Kummulált Százalék 2,6 20,5 41,0 71,8 92,3 100,0
61.sz. Táblázat Mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók gyakorlati felkészítő munkáját? Gyakoriság egyáltalán nem fontos 2 nem fontos 5 kicsit fontos 3 elég 6 fontos 14 nagyon fontos 9 Összes 39
Százalék 5,1 12,8 7,7 15,4 35,9 23,1 100,0
Kummulált Százalék 5,1 17,9 25,6 41,0 76,9 100,0
15,4 35,9
63.sz. Táblázat Mennyire tartja fontosnak a gyakorló helyek munkatársainak a szakmai felkészítő munkáját? Gyakoriság kicsit fontos 3 elég 3 fontos 20 nagyon fontos 13 Összes 39
Százalék 7,7 7,7 51,3 33,3 100,0
Kummulált Százalék 7,7 15,4 66,7 100,0
64.sz. Táblázat Mennyire volt elégedett a gyakorló helyek munkatársainak szakmai felkészítő munkájával? Gyakoriság Százalék nem elégedett 2 5,1 kissé elégedett 3 7,7 inkább elégedett 13 33,3 elégedett 12 30,8 nagyon elégedett 9 23,1 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 5,1 12,8 46,2 76,9 100,0
68
65.sz. Táblázat
69.sz. Táblázat
Mennyire volt elégedett a gyakorló helyek munkatársainak szakmai felkészítő munkájával?
5,13% 7,69%
nem elégedett
23,08%
kissé elégedett inkább elégedett elégedett nagyon elégedett
Mennyire volt elégedett azzal a segítséggel, melyet a főiskola nyújtott szakképzettségének megfelelő munkahely megtalálásához?
egyáltalán nem elégedett nem elégedett kissé elégedett inkább elégedett elégedett nagyon elégedett Összesen
Gyakoriság 15 10 7 5 1 1 39
Kumulált Százalék 38,5 64,1 82,1 94,9 97,4 100,0
Százalék 38,5 25,6 17,9 12,8 2,6 2,6 100,0
33,33%
70.sz. Táblázat 30,77%
Fontosság - Nyelvtudás Gyakoriság Százalék elég 4 10,3 fontos 6 15,4 nagyon fontos 29 74,4 Összes 39 100,0
66.sz. Táblázat Fontosnak tartja-e, hogy a főiskola segítsen a hallgatóinak a képzettségüknek megfelelő munkahely megtalálásában?
nem fontos kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 3 3 5 15 13 39
Százalék 7,7 7,7 12,8 38,5 33,3 100,0
Kummulált Százalék 7,7 15,4 28,2 66,7 100,0
Kummulált Százalék 10,3 25,6 100,0
71.sz. Táblázat Fontosság - Munkatapasztalat, gyakorlati tapasztalat Gyakoriság Százalék elég 4 10,3 fontos 7 17,9 nagyon fontos 28 71,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 28,2 100,0
72.sz. Táblázat
67.sz. Táblázat
Fontosság - Jó kommunikációs készség
Fontosnak tartja-e, hogy a főiskolások munkahelyi beilleszkedéssel kapcsolatos ismereteket kapjanak?
egyáltalán nem fontos nem fontos kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 1 1 3 7 14 13 39
Százalék 2,6 2,6 7,7 17,9 35,9 33,3 100,0
Kummulált Százalék 2,6 5,1 12,8 30,8 66,7 100,0
Fontosnak tartja-e, hogy a főiskola nyújtson a hallgatóinak karriertervezéssel kapcsolatos ismereteket?
kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Százalék 15,4 15,4 15,4 53,8 100,0
Kummulált Százalék 15,4 43,6 100,0
73.sz. Táblázat Fontosság - Jó fellépés
68.sz. Táblázat
Gyakoriság 6 6 6 21 39
Gyakoriság Százalék elég 6 15,4 fontos 11 28,2 nagyon fontos 22 56,4 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 15,4 30,8 46,2 100,0
Gyakoriság Százalék elég 7 17,9 fontos 15 38,5 nagyon fontos 17 43,6 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 17,9 56,4 100,0
69
74.sz. Táblázat
79.sz. Táblázat Fontosság - Öltözködés
Fontosság - Személyiségjegyek Gyakoriság kicsit fontos 1 elég 4 fontos 20 nagyon fontos 14 Összes 39
Kummulált Százalék 2,6 12,8 64,1 100,0
Százalék 2,6 10,3 51,3 35,9 100,0
75.sz. Táblázat
Gyakoriság 10 18 11 39
Százalék 25,6 46,2 28,2 100,0
Fontosság - Korábbi együttműködés során szerzett kapcsolat (pl. gyakorlat) Gyakoriság Százalék 9 23,1 17 43,6 13 33,3 39 100,0
Kummulált Százalék 23,1 66,7 100,0
77.sz. Táblázat Fontosság - Iskolai végzettség
nem fontos kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Kummulált Százalék 2,6 23,1 69,2 97,4 100,0
Fontosság - A diploma minősítése
Kummulált Százalék 25,6 71,8 100,0
76.sz. Táblázat
elég fontos nagyon fontos Összes
Százalék 2,6 20,5 46,2 28,2 2,6 100,0
80.sz. Táblázat
Fontosság - Szakmai felkészültség
elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság nem fontos 1 kicsit fontos 8 elég 18 fontos 11 nagyon fontos 1 Összes 39
Gyakoriság Százalék 1 2,6 8 20,5 9 23,1 16 41,0 5 12,8 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 23,1 46,2 87,2 100,0
78.sz. Táblázat
Gyakoriság Százalék 1 2,6 3 7,7 7 17,9 15 38,5 13 33,3 39 100,0
Kummulált Százalék 15,4 35,9 66,7 89,7 97,4 100,0
81.sz. Táblázat Munkahely Elvárás - Jó munkahelyi légkör Gyakoriság Százalék elég 4 10,3 fontos 18 46,2 nagyon fontos 17 43,6 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 10,3 56,4 100,0
82.sz. Táblázat Munkahely Elvárás - Jó kereseti lehetőség
kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 1 7 23 8 39
Százalék 2,6 17,9 59,0 20,5 100,0
Kummulált Százalék 2,6 20,5 79,5 100,0
83.sz. Táblázat
Fontosság - Jó kapcsolatok
egyáltalán nem fonto kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 6 15,4 nem fontos 8 20,5 kicsit fontos 12 30,8 elég 9 23,1 fontos 3 7,7 nagyon fontos 1 2,6 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 28,2 66,7 100,0
Munkahely Elvárás - Szakmai kihívás Gyakoriság Százalék elég 12 30,8 fontos 18 46,2 nagyon fontos 9 23,1 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 30,8 76,9 100,0
70
84.sz. Táblázat
88.sz. Táblázat
Munkahely Elvárás - Továbbtanulási lehetőség Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 1 2,6 kicsit fontos 2 5,1 elég 14 35,9 fontos 16 41,0 nagyon fontos 5 12,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 5,1 10,3 46,2 87,2 100,0
A végzettségének megfelelő munkakörben tudott-e elhelyezkedni a végzés után?
igen nem Összes
Százalék 78,9 21,1
38
100,0
Kummulált Százalék 78,9 100,0
89.sz. Táblázat Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg?
85.sz. Táblázat Munkahely Elvárás - Idegen nyelv használata
nem fontos kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 30 8
Gyakoriság Százalék 2 5,1 7 17,9 3 7,7 15 38,5 12 30,8 39 100,0
Kummulált Százalék 5,1 23,1 30,8 69,2 100,0
első második harmadik, vag annál több Összesen
Százalék 63,2 26,3
Kummulált Százalék 63,2 89,5
4
10,5
100,0
38
100,0
Gyakoriság 24 10
90.sz. Táblázat Jelenleg (is) a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik?
86.sz. Táblázat
igen nem
A főiskola elvégzését követően...
részben
Azonnal eltudtam helyezkedni.
Jelenleg nincsen munkahelyem
2,6 2,6
Azonnal el tudtam helyezkedni, és mellette tovább tanultam.
Missing
7,9
Nem tudtam azonnal elhelyezkedni.
2,56%
Nem helyezkedtem el azonnal, mert tovább tanultam.
20,51%
21,1
68,4
58,97% 17,95%
91.sz. Táblázat Szükségesnek tartja-e, hogy egy felsőoktatási intézményben legyen Karrier Iroda?
87.sz. Táblázat Elhelyezkedési időszak terjedelme
1-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap Összes
Százalék 62,5 25,0 12,5 100,0
Kumulált Százalék 62,5 87,5 100,0
igen nem Összes
Gyakoriság 33 6 39
Százalék 84,6 15,4 100,0
Kummulált Százalék 84,6 100,0
71
92.sz. Táblázat
96.sz. Táblázat
Karrier Iroda - Rendelkezzen információkkal az álláslehetőségekről.
elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 4 8 27 39
Százalék 10,3 20,5 69,2 100,0
Kummulált Százalék 10,3 30,8 100,0
93.sz. Táblázat Karrier Iroda - Tartson kapcsolatot a munkaadókkal.
kicsit fontos elég fontos nagyon fontos Összes
Gyakoriság 4 7 7 21 39
Százalék 10,3 17,9 17,9 53,8 100,0
Kummulált Százalék 10,3 28,2 46,2 100,0
94.sz. Táblázat Karrier Iroda - Szervezzen állásbörzéket. Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 3 7,7 kicsit fontos 7 17,9 elég 6 15,4 fontos 10 25,6 nagyon fontos 12 30,8 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 28,2 43,6 69,2 100,0
Karrier Iroda - Szervezzen önismereti szolgáltatásokat. Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fonto 1 2,6 nem fontos 3 7,7 kicsit fontos 5 12,8 elég 15 38,5 fontos 11 28,2 nagyon fontos 4 10,3 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 23,1 61,5 89,7 100,0
97.sz. Táblázat Karrier Iroda - Segítsen felkészülni az állás-interjúkra. Gyakoriság kicsit fontos 1 elég 13 fontos 14 nagyon fontos 11 Összes 39
Százalék 2,6 33,3 35,9 28,2 100,0
Kummulált Százalék 2,6 35,9 71,8 100,0
98.sz. Táblázat rrier Iroda - Tájékoztasson a munkaerőpiaci folyamatokró Gyakoriság nem fontos 1 kicsit fontos 4 elég 12 fontos 13 nagyon fontos 9 Összes 39
Százalék 2,6 10,3 30,8 33,3 23,1 100,0
Kummulált Százalék 2,6 12,8 43,6 76,9 100,0
95.sz. Táblázat rrier Iroda - Szervezzen olyan tanfolyamokat, amelyek segíten az álláskeresésben. Gyakoriság Százalék egyáltalán nem fontos 1 2,6 nem fontos 3 7,7 kicsit fontos 2 5,1 elég 11 28,2 fontos 14 35,9 nagyon fontos 8 20,5 Összes 39 100,0
Kummulált Százalék 2,6 10,3 15,4 43,6 79,5 100,0
99.sz. Táblázat Karrier Iroda - Tartsa a kapcsolatot a már végzett hallgatókkal. Gyakoriság nem fontos 1 kicsit fontos 4 elég 12 fontos 16 nagyon fontos 6 Összes 39
Százalék 2,6 10,3 30,8 41,0 15,4 100,0
Kummulált Százalék 2,6 12,8 43,6 84,6 100,0
72
100.sz. Táblázat Karrier Iroda - Legyen jogi szolgáltatása. Gyakoriság nem fontos 4 kicsit fontos 11 elég 10 fontos 7 nagyon fontos 7 Összes 39
Százalék 10,3 28,2 25,6 17,9 17,9 100,0
Kummulált Százalék 10,3 38,5 64,1 82,1 100,0
101.sz. Táblázat Elégedett-e szakmai elismertségével, eddigi karrierjével? Gyakoriság igen 14 nem 6 részben 19 Összes 39
Százalék 35,9 15,4 48,7 100,0
Kummulált Százalék 35,9 51,3 100,0
102.sz. Táblázat Ajánlaná-e ismerősének a Főiskolai Kart, ahol tanult?
igen nem
33,3
66,7
103.sz. Táblázat Ajánlaná-e ismerősének az Ön által végzett szakot?
igen nem Összes
Gyakoriság 28 11
Százalék 71,8 28,2
39
100,0
Kummulált Százalék 71,8 100,0
73
VII. Mellékletek VII. 1. Kérdőív 1. Mennyire fontosak az Ön törekvései, céljai között az alábbiak? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos! Munkahely Tanulás Szórakozás / Az élet élvezete Anyagi jólét Karitatív célok Társadalmi előrehaladás Siker Családi biztonság Kockázatvállalás Önérvényesítés Csapatjáték / team-munka Tapasztalatok szerzése Kapcsolatok kiépítése Önállóság Biztonságra törekvés Egyéb:
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
2. Az elhelyezkedéshez mennyire tartja fontosnak a következőket? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos! Rokoni és baráti kapcsolatok Korábbi tanulmányok során szerzett ismeretségek Főiskolai rendezvényeken létesített kapcsolatok Szakmai gyakorlat Önállóan kezdeményezett ismeretség Közvetítők szolgáltatásai Állásbörze Főiskolai támogatás
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
74
3. Milyennek értékeli saját diplomája birtokában az elhelyezkedési lehetőségeket a következő helyszíneken? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – nagyon rossz, 2 – rossz, 3 –inkább rossz, 4 – elég jó, 5 – jó, 6 – nagyon jó!
A budapesti munkaerőpiacon Az országos munkaerőpiacon Az EU munkaerőpiacán A világpiacon
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
4. Értékelje 6-os skálán, hogy miért választotta tanulmányai színhelyéül a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karát! Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem igaz, 2 – nem igaz, 3 – van benne igazság, 4 – inkább igaz, 5 – igaz, 6 – nagyon igaz!
Tudtam, mi akarok lenni és ehhez főiskolai végzettség volt szükséges. Új ismereteket szerettem volna szerezni. Több barátom járt ide, én is ki akartam próbálni. Ezt szerettem volna tanulni. Nem akartam munkanélküli lenni. Nem akartam a középiskola után dolgozni. Önállóbb akartam lenni. Próbára akartam tenni magam. Diplomával akartam a jövőmet megalapozni. Mert egy jó munkahelyhez, jó fizetéshez ez kellett. Ezé a szakmáé a jövő. Az önállóan felkutatott információk alapján ezt találtam a legmegfelelőbbnek. Itt jártam a nyílt napon, és megtetszett. Érdekelt ez a szakma. Pályaválasztási kiállításon megtetszett. Úgy hallottam/gondoltam könnyű lesz elvégezni. Ez volt legközelebb a lakóhelyemhez. Finanszírozási okokból. Ide jutottam be. Középiskolai tájékoztatón halottam róla. Tanáraim ajánlották. Szüleim ajánlották. Egyéb:………………………………………………
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
75
5. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem értek egyet, 2 – nem értek egyet, 3 – kicsit egyetértek, 4 –inkább egyetértek, 5 –egyetértek, 6 – nagyon egyetértek! Ahhoz, hogy valaki boldoguljon…. …felsőfokú szaktudás szükséges. ….tisztesség, becsület szükséges. …rafináltság, dörzsöltség szükséges. …kapcsolatok kellenek. …pénz szükséges. …kitartás, szorgalom szükséges. …megfelelő célkitűzés szükséges. …kockázatvállalás szükséges. …tapasztalatok kellenek. …szerencse kell. …megfelelő szülői/családi háttér kell.
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
6. A következőkben az alábbiak szerint karikázza be az Önnek megfelelő kategóriát: Fontosság: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos
Szakmai előmenetele szempontjából mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett elméleti ismereteket? mennyire tartja fontosnak a főiskolán szerzett gyakorlati képességeket? mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók elméleti felkészítő munkáját? mennyire tartja fontosnak a főiskolai oktatók gyakorlati felkészítő munkáját? mennyire tartja fontosnak a gyakorló helyek munkatársainak a szakmai felkészítő munkáját? fontosnak tartja-e, hogy a főiskola nyújtson a hallgatóinak karriertervezéssel kapcsolatos ismereteket? fontosnak tartja-e, hogy a főiskola segítsen a hallgatóinak a képzettségüknek megfelelő munkahely megtalálásában? fontosnak tartja-e, hogy a főiskolások munkahelyi beilleszkedéssel kapcsolatos ismereteket kapjanak?
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
76
Elégedettség: 1 – egyáltalán nem elégedett, 2 – nem elégedett, 3 – kissé elégedett, 4 – inkább elégedett, 5 – elégedett, 6 – nagyon elégedett
Szakmai előmenetele szempontjából mennyire volt elégedett a főiskolán szerzett elméleti ismeretekkel? mennyire volt elégedett a főiskolán szerzett gyakorlati ismeretekkel? mennyire volt elégedett a főiskolai oktatók elméleti felkészítő munkájával? mennyire volt elégedett a főiskolai oktatók gyakorlati felkészítő munkájával? mennyire volt elégedett a gyakorló helyek munkatársainak szakmai felkészítő munkájával? mennyire volt elégedett a főiskolán kapott, karriertervezéssel kapcsolatos információkkal? mennyire volt elégedett azzal a segítséggel, melyet a főiskola nyújtott szakképzettségének megfelelő munkahely megtalálásához?
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
7. Mit tart a legfontosabbnak az álláskeresésnél? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos! Iskolai végzettség A diploma minősítése Munkatapasztalat, gyakorlati tapasztalat Nyelvtudás Személyiségjegyek Öltözködés Jó fellépés Korábbi együttműködés során szerzett kapcsolat (pl. gyakorlat) Jó kapcsolatok Szakmai felkészültség Jó kommunikációs készség
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
8. Milyen elvárásai vannak munkahelyével kapcsolatban? Kérjük soronként karikázza be a megfelelő értéket a következő skála szerint: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos! Jó kereseti lehetőség 1__2__3__4__5__6 Szakmai kihívás 1__2__3__4__5__6 Jó munkahelyi légkör 1__2__3__4__5__6 Továbbtanulási lehetőség 1__2__3__4__5__6
77
Idegen nyelv használata Egyéb: ……………………………………..
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
9. Kérjük, hogy a következő mondat befejezése szerint folytassa a kérdőív kitöltését! A főiskola elvégzését követően…. azonnal el tudtam helyezkedni. (Folytassa a 11. kérdéssel!) azonnal el tudtam helyezkedni, és mellette tovább tanultam. (Folytassa a 11. kérdéssel!) o nem tudtam azonnal elhelyezkedni. (Folytassa a 10. kérdéssel!) o o
nem helyezkedtem el azonnal, mert GYES-re mentem. (Folytassa a 14. kérdéssel!) nem helyezkedtem el azonnal, mert tovább tanultam. (Folytassa a 14. kérdéssel!)
10. Mennyi ideig (mióta) volt munkanélküli?
1-6 hónap (Folytassa a 12. kérdéssel!) 7-12 hónap (Folytassa a 12. kérdéssel!) 13-24 hónap (Folytassa a 12. kérdéssel!) Jelenleg GYES-en vagyok. (Folytassa a 12. kérdéssel!) Jelenleg is munkanélküli vagyok. (Folytassa a 14. kérdéssel!)
11. A végzettségének megfelelő munkakörben tudott-e elhelyezkedni a végzés után? o o
igen nem
12. Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg?
első második harmadik, vagy annál több
13. Jelenleg (is) a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik?
igen nem részben jelenleg nincs munkahelyem, mert tovább tanulok
78
14. Szükségesnek tartja-e, hogy egy felsőoktatási intézményben legyen Karrier Iroda?
igen nem
15. Mit várna el egy felsőoktatási intézmény Karrier Irodájától? (Karikázza be a megfelelő értéket!)Fontosság: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – nem fontos, 3 – kicsit fontos, 4 – elég fontos, 5 – fontos, 6 – nagyon fontos
FONTOSSÁG Rendelkezzen információkkal az álláslehetőségekről. Szervezzen olyan tanfolyamokat, amelyek segítenek az álláskeresésben. Legyen jogi szolgáltatása. Segítsen pályázni (ösztöndíj, TDK, szakmai támogatások) Szervezzen önismereti szolgáltatásokat. Tájékoztasson a munkaerőpiaci adatbázisokról, információforrásokról. Szervezzen kommunikációs tréningeket. Segítsen felkészülni az állás-interjúkra. Tartsa a kapcsolatot a már végzett hallgatókkal. Tájékoztasson a hazai szakmai pályázatokról. Tájékoztasson a külföldi szakmai pályázatokról. Szervezzen állásbörzéket. Tájékoztasson a munkaerőpiaci folyamatokról. Tartson kapcsolatot a munkaadókkal.
1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6 1__2__3__4__5__6
16. Elégedett-e szakmai elismertségével, eddigi karrierjével?
igen nem részben
17. Ajánlaná-e ismerősének a Főiskolai Kart, ahol tanult? (Tegyen X-et a megfelelő helyre!)
igen nem
18. Ajánlaná-e ismerősének az Ön által végzett szakot? (Tegyen X-et a megfelelő helyre!)
igen nem
79
19. Van-e kapcsolata a gyakorlati képzés során megismert intézménnyel?
Jelenleg ott dolgozom. Egy ideig ott dolgoztam. Szakmai kapcsolatban állunk. Nincs velük kapcsolatom.
20. A válaszadó neme: (Tegyen X-et a megfelelő helyre!)
férfi nő
Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre!
80
VII. 2. Felsőoktatási Rangsor 2006 Diák-perspektíva Rangsor
Intézmény
Összesítés
Túljelentkezés
Akadémiai-perspektíva OTDK
Diák-tanár arány
Vállalati-perspektíva
Oktatói összetétel
Fejvadászok
Vállalati értékelés
1.
Budapesti Corvinus Egyetem
4,212
2,734
5,000
4,612
3,483
4,778
4,667
2.
Pécsi Tudományegyetem
3,812
2,111
3,724
4,456
3,414
4,667
4,500
3.
Szegedi Tudományegyetem
3,661
4,080
3,621
3,968
1,794
4,467
4,036
4.
Budapesti Gazdasági Főiskola
3,416
1,816
3,241
4,041
2,536
4,647
4,214
5.
Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem
3,340
2,329
2,000
4,367
2,435
4,444
4,467
6.
Miskolci Egyetem
3,285
1,361
4,379
4,282
1,659
4,028
4,000
7.
Debreceni Egyetem
3,203
3,154
3,241
2,987
2,098
4,083
3,656
8.
Széchenyi István Egyetem
3,164
2,331
2,862
4,055
2,432
3,971
3,333
9.
Általános Vállalkozási Főiskola
3,115
2,960
1,517
3,781
4,384
3,200
2,846
10.
Nyugat-magyarországi Egyetem
2,980
1,000
3,655
4,032
2,330
3,556
3,308
11.
Budapesti Műszaki Főiskola
2,967
1,585
1,069
3,063
5,000
3,583
3,500
12.
Szent István Egyetem
2,949
1,584
3,000
4,473
1,994
3,694
3,000
13.
Szolnoki Főiskola
2,713
1,703
1,586
3,925
3,005
3,235
2,821
14.
Dunaújvárosi Főiskola
2,660
1,468
1,034
3,957
4,400
2,853
2,250
15.
Gábor Dénes Főiskola
2,651
1,047
1,034
4,519
5,000
2,206
2,100
16.
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
2,600
1,000
1,241
2,978
3,885
3,441
3,056
17.
Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)
2,574
1,117
1,000
4,452
1,000
4,111
3,762
18.
Eszterházy Károly Főiskola
2,468
2,076
1,207
3,958
1,784
2,929
2,857
19.
Kodolányi János Főiskola
2,462
1,858
1,000
4,220
1,929
2,833
2,933
20.
Veszprémi Egyetem
2,427
2,110
2,586
1,670
1,000
3,694
3,500
21.
Nyíregyházi Főiskola
2,417
2,851
1,241
1,739
3,456
2,967
2,250
22.
2,201
1,215
2,310
3,123
1,342
2,941
2,273
23.
Károly Róbert Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája
2,140
1,698
1,000
1,000
4,025
2,615
2,500
24.
Tessedik Sámuel Főiskola
1,844
1,288
1,241
2,661
2,486
2,389
1,000
Átlag
2,886
1,936
2,241
3,597
2,784
3,556
3,201
Forrás: Heti Válasz VI. Évfolyam, 41. szám
81
VIII. A Szakdolgozathoz Felhasznált Interjúk VIII. 1. - 40 éves férfi, HR vezető egy reklámipari cégnél Önnek
milyen
tapasztalatai
vannak
a
friss
diplomás
pályakezdőkkel
kapcsolatban? - Nem olyan régóta dolgozom ennél a cégnél, 3 éve kerültem ide. A reklámszakma nagyon felkapott mostanában, nagyon sok fiatal próbál a mi cégünknél is elhelyezkedni. Sajnos csak nagyon kevesen rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a szakmához kellenek. Milyen tulajdonságokra gondol? - Először is nagyon sokan, akik kreatívnak, intelligensnek tartják magukat, és eljönnek hozzánk egy állásinterjúra, már az első rostán kiesnek. Ennek nem feltétlenül a kreativitás hiánya az oka. De ez nem elég, sokkal több kell: talpraesettség, az, hogy el tudd adni magad a piacon, ismerd az alapvető protokolláris szabályokat, légy precíz. A másik, talán a legfontosabb tulajdonság a terhelhetőség. Ebben a szakmában, aki nem bírja a tempót, annak nincs helye nálunk. A főiskolások nagy előnye az egyetemistákkal szemben, hogy hirtelen terhelhetőek, hiszen a tanulás évei alatt is folyamatos nyomás alatt kell jól teljesíteniük. Én nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy manapság akár 12-15 tantárgyból is le kell vizsgázniuk egy félévben. Az én időmben még sokkal „lazábban” működtek a dolgok. És melyek azok a tulajdonságok, amelyek mindenképpen hátrányt jelentenek? - Részben már erre a kérdésre is válaszoltam, de amit még kiemelnék, az a gyakorlati tudás hiánya. A felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal munkavállalók egyik nagy hibája az, hogy az elsajátított elméleti anyagot nem képesek alkalmazni. Ez persze az egyetemistákra fokozottan igaz, a főiskolásokra kevésbé – de ugye mindig vannak kivételek. Maguknál a Külkeren nagy előny a kötelező szakmai gyakorlat, nem is gondolnák, mennyit számít majd, ha „komolyan” elkezdenek dolgozni.
82
VIII. 2. - 24 éves fiatal nő, egy éve Angliában dolgozik Neked mennyire volt nehéz munkát találni a diploma megszerzése után? - Eleinte nehezen találtam egyáltalán olyan álláshirdetést, amire szívesen jelentkeztem volna. Igaz, nem is nagyon erőltettem. Az államvizsga után pár hónapig „pihentem”, mondván, hogy ez nekem jár… Aztán csak el kellett határoznom, hogy na jó, dolgoznom kell. Azt hiszem a harmadik, vagy negyedik interjúm után kaptam meg egy állást. Nem pont a végzettségemnek megfelelően helyezkedtem el, egy ismert ruházati cég kereskedelmi részlegénél. Amúgy pénzügy szakirányon végeztem. Hamar megszoktad az új életvitelt, az új környezetet? - Eleinte nagyon élvezetem, hogy dolgozó nő lettem. - mondja mosolyogva. A munkatársaim rendesek voltak, hamar befogadtak maguk közé. Viszont a főnökömmel nagyon nem jöttem ki. Mit tudtál kezdeni ezzel a helyzettel? - Először nem nagyon zavart, gondoltam, majd csak megváltozik, vagy csak egyszerűen majd nem veszek róla tudomást. De nem bírtam sokáig. A kollégáim szerint féltékeny volt rám (középkorú jól szituált nő), mert sok barátot szereztem, és az ő „szintjéről” is sokan megkedveltek a középvezetők közül, és szakmailag is elismertek, sokszor kikérték a véleményemet. De sajnos a főnököm miatt otthagytam ezt a munkahelyet egy év után. Biztos nem volt könnyű döntés. Mihez kezdtél ezután? - Sikerült egy olyan pénzügyis munkát találnom, ahol a cég hozzájárult az angliai tanulmányaim finanszírozásához. Így egyrészről tapasztalatot szerzek a külföldi munkavállalásban, illetve egy olyan külföldi képzést kapok, amit majd itthon kamatoztathatok. Ez egy két éves képzés, úgyhogy még egy évem van hátra belőle, aztán várnak vissza a céghez. Úgy érzem megtaláltam a helyem, itt sem a társasággal, sem a szakmai dolgokkal nincs bajom. Neked, úgy látom, fontos, hogy jó hangulat uralkodjon a munkahelyen. És ha álomfizetést kapnál, akkor is ennyire fontos lenne? - Persze a pénz sok mindent kompenzál, de azért az nem minden. Végül is, gondolj bele, az ember 40 évig heti hét napból ötöt a munkahelyén tölt, ez határozza
83
meg a mindennapjait, otthon gondolkodik, beszél róla, stb. Úgyhogy elég fontos, hogy jól érezze magát, szerintem. Sok ember nem foglalkozik az álláskeresésnél a munkahely légkörével, csak az anyagiakat tekinti fontosnak. Ha tegyük fel rossz a főnököd, pokollá teszi az életed, akkor egy idő után nem számít, hogy sokat keresel, ott fogod hagyni azt a helyet. Nálam is így történt. Szerinted számodra előnyt jelentett, hogy főiskolán – pontosabban a Külkeren – végeztél? - Amíg csak tanultam, nem nagyon éreztem, hogy többet kapnék, vagy előnyösebb helyzetbe kerülnék attól, hogy „gyakorlatiasabb a képzés, jobb a nyelvoktatás.”(Ezt a tanáraink gyakran mondogatták nekünk.) Viszont már az első állásinterjún éreztem ezek pozitív hatását. Persze én is izgultam, de nem jelentett nehézséget például angolul beszélnem szakmai kérdésekről, és láttam a cég munkatársain, hogy ennek nagyon örülnek. Eredetileg tervezted, hogy tovább tanulsz, vagy tovább képzed magad? - Egyáltalán nem. Úgy voltam vele, hogy ha találok munkát, akkor minek, ha meg nem, akkor majd ráérek akkor kitalálni, mi legyen. Most már örülök, hogy tanulok a főiskola után, ez még akkor is jól jön, ha esetleg ott kell hagynom a mostani munkahelyemet. Azért ennek ellenére szerintem egy külkeres először mindenképpen próbáljon meg elhelyezkedni. Sokan nem is tudják, mennyi mindent tudnak, amit hasznosíthatnak a munkában. Sokan mondják, hogy másban is kipróbálnák magukat, nem csak közgazdászként. Neked eszedbe jutott már hasonló? - Nem igazán. Vannak ismerőseim, akik teljesen mást csinálnak, mint aminek tanultak. Például, az egyik barátnőm egy alapítványnál dolgozik. De ő már majdnem harminc éves, és pályakezdőként elég jól keresett, megalapozta a jövőjét. Szerintem, akinek nincsen vagyona, az nem azzal foglalkozik, hogy kit támogasson anyagilag. VIII. 3. - 26 éves fiatal férfi. 2 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. Neked milyen pluszt adott szerinted az, hogy a Külkeren végeztél? - Szerintem elsősorban az önállóságban segített. Nálunk sok az olyan tantárgy és feladat, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy például, meg tudj normálisan szólalni egy állásinterjún, vagy hogy ne ess kétségbe, ha idegen nyelven kell 84
megszólalni. Nekünk is rengeteg prezentációt kellett tartanunk, és voltak csoportos feladatok is, amikor együtt kellett megoldást találnunk egy bizonyos problémára. Szerintem a talpraesettség és az önállóság mindenhol előny. Könnyen találtál munkát? - Viszonylag könnyen ment, igaz, hogy kis hátszéllel… De manapság szerintem máshogy már nem is megy. Valahol olvastam, hogy az üres állások felét ismeretség útján töltik be. Nem túl szívderítő adat egy pályakezdő számára. Most is ott dolgozol még? - Nem igazán jött be az az állás. 1 évig dolgoztam ezen az első munkahelyen, ahol nem éppen a tanulmányaimnak megfelelő munkakört töltöttem be. A fizetés megfelelő volt, azonban szembesültem azzal a problémával, hogy hiába vagyok itt egy éve, a szakmámban nem szereztem gyakorlatot. Úgy döntöttem változtatok, és egy számomra megfelelő munkahelyet pályáztam meg, igaz egy kicsit kevesebb fizetésért.” Ezzel most elégedett vagy? - Igen, azt hiszem jól döntöttem. Végül is, az ember addig merjen változtatni, amíg fiatal. Ha éveket eltölt valahol, lehet, hogy nem érzi jól magát, de utána már fél új munkát keresni. Szerinted egy felsőoktatási intézmény mit tehet azért, hogy kialakuljon egy ilyen szemlélet a hallgatókban? - Hát… Ez jó kérdés. Mindenképpen kell, hogy legyen egy szervezet vagy akár csak egy ember, aki foglalkozik a végzősökkel. Nálunk is volt karrier iroda, ha jól tudom. De én a tanáraimtól is sok segítséget kaptam. Volt esetleg rossz tapasztalatod, kerültél hátrányos helyzetbe azért, mert külkeres voltál? - Nem konkrétan azért, mert külkeres, inkább azért, mert főiskolás és nem egyetemista. Egyik állásinterjúmon közölték, hogy ők csak egyetemen végzetteket vesznek föl. Nem nagyon érdekelt a dolog, ahol ilyen korlátoltak az emberek, ott nem is dolgoztam volna szívesen. Egyébként inkább pozitívak a tapasztalataim a külkeres múlttal kapcsolatban. Tényleg igaz, hogy mindenhol ott vagyunk. Ha bemész egy céghez, akármivel foglalkozik is, biztos, hogy lesz legalább egy ember, akivel összecsodálkoztok, hogy: „Te is a Külkeren végeztél?”. Ez nagyon jó dolog.
85
