Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI tagozat EU szakirány
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FONTOSSÁGA VENETO TARTOMÁNY GAZDASÁGÁBAN A ’90-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG
Készítette: Ligetvári Réka Budapest, 2006
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS................................................................................................................5 1. Az olasz gazdaság helyzete ...................................................................................... 6 1.1. Az olasz gazdaság a ’90-es éveket megelőzően .................................................... 6 1.2. Az olasz gazdaság a ’90-es években...................................................................... 7 1.3. Az ezredforduló utáni olasz gazdaság ................................................................... 9 1.4. Az olasz gazdaság stagnálásának okai.................................................................13 2. Harmadik Olaszország ............................................................................................17
2.1. Harmadik Olaszország és az ipari klaszterek ......................................................17 2.2. A kkv csoportosulások fejlődésének jellemző tulajdonságai Olaszországban.... 18 2.3. Real Service Centre (RSC) ..................................................................................19 3. A venetói gazdaság................................................................................................. 23 3.1. Népesség és foglalkoztatottság............................................................................23 3.2. Vállalatok születése és megszűnése valamint ennek hatása az egyes szektorokra ...................................................... 26 3.3. GDP .....................................................................................................................28 3.4. Veneto gazdasága napjainkban........................................................................... 33 4. A venetói kkv-k helyzete........................................................................................35 4.1. Kis- és középvállalkozások definíciója ...............................................................35 4.2. Vállalkozás ......................................................................................................... 35 4.3. A társasági formák............................................................................................... 37 4.4. Felmérés a venetói kis- és közép vállalkozások körében ....................................38 4.4.1. Az innováció gazdasági-termelő hatása ...........................................................39 4.4.2. Az innovációt akadályozó tényezők .................................................................40 4.4.3. Az innováció információs forrásai ................................................................... 40 4.4.4. Az elsődleges technológiai szükségletek.......................................................... 41 4.4.5. A siker fő tényezői............................................................................................42 4.4.6. A hűség tényező ...............................................................................................43 4.4.7. A versenyképesség tényező..............................................................................44 4.4.8. Alaptevékenység (core business) és kulcsképességek (core competence) - a szervezeten belüli innováció..................................................................................45 4.4.9. Ügyfelek és szállítók ........................................................................................46
3
4.4.10. Képzés ............................................................................................................ 47 4.4.11. Minőség ..........................................................................................................48 4.4.12. Tanúsítvány .................................................................................................... 49 4.4.13. Vállalati társulások .........................................................................................50 4.4.14. A venetói beszállító vállalatok tevékenysége és felvevő piacai .....................51 5. A kkv-ket segítő helyi háttérintézmények ..............................................................55 5.1. Venetói Kamarák Regionális Szövetsége (Unioncamere del Veneto) ................55 5.2. Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodája (Centro Estero Veneto) ....................... 56 5.2.1. MECCATRONICA Projekt..............................................................................58 5.2.2. VIGOLD Projekt ..............................................................................................58 5.3. FINEST................................................................................................................58 5.4. SIMEST ...............................................................................................................60 BEFEJEZÉS ...............................................................................................................62 MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 63 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE................................................................65 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................68
4
BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául egy északkelet-olaszországi régió, Veneto gazdaságának valamint kis- és középvállalkozásai helyzetének és jelentőségének bemutatását választottam. Szakmai gyakorlatomat a venetói Padovában töltöttem, egy kisvállalatnál, ahol mélyebben felkeltette érdeklődésemet a venetói kkv-k sikere, és úgy döntöttem érdemes lenne behatóbban foglalkozni a témával. A kis- és középvállalkozások olaszországi rendkívüli fontossága és a gazdaságban betöltött húzószerepe nyilvánvaló. Ez a venetói gazdaságról még inkább elmondható, hiszen Veneto tekinthető az olasz kisvállalatok bölcsőjének, valamint a kkv-k máig túlnyomó mértékben meghatározzák a gazdaságot. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Olaszország egyik iparilag legfejlettebb régiója – Lombardia és Piemont tartományokat követve – Veneto, mely az elmúlt évtizedekben az egyik legdinamikusabb gazdasági fejlődést mutató, legkiegyensúlyozottabb, leginkább példamutató tartománynak számított. Természetesen legfőként a kkv-k lendülete határozta meg ezt a fejlődést. A következőkben célom bemutatni Veneto tartomány gazdaságát és a területén működő kis- és középvállalkozások szerepét, fejlődését, mai helyzetét, versenyképességének tényezőit. Mindezt az olasz gazdaság kontextusába helyezve kívánom ábrázolni, hogy megfelelő képet kapjunk a régió gazdasági potenciáljáról. Véleményem szerint a venetói kkv-k története, teljesítménye a magyar gazdaság számára is példaként szolgál, ezért fontos mélyebben is elemezni sikereinek tényezőit.
5
1. Az olasz gazdaság helyzete 1.1. Az olasz gazdaság a ’90-es éveket megelőzően Az olasz gazdaság XX-i századi felvirágzásának kezdetéhez a II. világháborút követő időszakig
kell
visszanyúlnunk.
Észak-Olaszországban
rengeteg
kisvállalkozás
kapaszkodott meg. Sikereik köré egy már-már legendává szépült történet is szövődik: amikor a háborút követő ínséges időkben olasz munkások hada ment Németországba dolgozni, és ott olyan mértékben elsajátították a magas szintű ipari kultúrát, hogy később hazatérve a kint megtakarított pénzükből saját vállalkozásokba fogtak, melyek csodálatosan felvirágoztak. Felismerve ezt, az olasz kormány országos programmal sietett a kisvállalkozások segítségére, ami megalapozta a mai észak-olasz gazdaságot, ha úgy tetszik: az olasz gazdagságot. A történet tanulsága, hogy a nagyszámú kis- és középvállalkozás a gazdaság éltető ereje - az olasz kamaráknál 2,5 millió bejegyezett vállalat van nyilvántartásban -, legalábbis így történt ez Olaszországban, amely mára az Európai Unió egyik legfejlettebb országa.1 Az viszont történelem, hogy az olasz ipar és gazdaság fejlődésének korai szakaszában áthághatatlan akadályt jelentett egyrészt az Észak és Dél között feszülő mind a mai napig létező ellentét az élet szinte minden területén, másrészt a szűk belső piac, míg az utolsó negyed században az állam és a nagyvállalatok közötti együttműködés hiánya nehezítette a fejlődést. A kezdeti periódusban az olasz gazdaság is több helyről átvett gazdasági modellel, azok “hibridácíójával” próbálkozott (amerikai, német módszerek). Ekkor alapították a FIAT gyárat, mely az ipari termelés meghatározója lett; lassan, de megindult a vegyipar fejlődése, a textilipar pedig az I. világháborúig vezető szerepet játszott az olasz exportpiacon.
2
Az ötvenes évektől kezdve az olasz formatervezés az egész világon
fogalommá vált, a divattól a lakberendezésen át egészen a közlekedési eszközökig minden téren. Olyannyira, hogy mindmáig ezek jelentik az olasz gazdaság húzóágazatait. Az amerikai termelési modellek nem bizonyultak sikeresnek; ellenben könnyen ment a beilleszkedés a nyugat-európai gazdasági rendszerbe. Az ipari szektor előretörése volt
1
, A gazdaság éltetői – Fókuszban Olaszország, Piac & Profit 2004/11, http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=56&mr=1440, 2005. december 12. 14:30 2
Nicola Crepax: Storia dell’industria in Italia. Uomini, imprese e prodotti (Az Olasz ipar története. Emberek, vállalatok és termékek). Bologna, II Mulino, 2002. 442 p.
6
megfigyelhető a mezőgazdasági kárára. Ezen belül is a fejlettebb technológiákat igénylő ágazatok fejlődése (vegyipar, gépipar, járműipar), és a hagyományos ágazatok (élelmiszer, textil) átalakítására lehetünk figyelmesek. Ez a folyamat – melynek fő motívumai a munkatermelékenység növekedése, nyersanyagok és ipari termékek kedvező áraránya az ipari termékek javára – egészen a hetvenes évek elejéig tartott (olajválság). A hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest alacsony fizetési igénnyel nagy mennyiségű munkaerő állt rendelkezésre. Az európai integráción belül Olaszország szerepe a nyersanyagok és félkész termékek feldolgozásában volt domináns, a tagállamok, pedig amellett hogy piacot jelentettek e termékeknek, ellátták Olaszországot alapanyagokkal. A külgazdasági nyitás biztosította az ipar rugalmas reagálóképességét, a közösségi piacon megnyíló új lehetőségekre. Bár módszertani problémák miatt az 1986 előtti olasz gazdasági adatok számítása nem egyértelmű (megpróbálták a fekete gazdaságot is megbecsülni, ezért több adat is ismert), az mindenképpen nyilvánvaló, hogy egészen a ’90-es évekig az olasz gazdaság ugyanakkora vagy nagyobb növekedést produkált, mint a többi iparosodott ország. Együtt szemlélve a gazdaság növekedését és a foglalkoztatottság bővülését arra a következtetésre juthatunk, hogy a fejlődés magyarázata a termelékenység javulásában keresendő. E tényező tekintetében Olaszország egészen a ’90-es évekig fő európai versenytársainál jobban teljesít.3 1.2. Az olasz gazdaság a ’90-es években A ’90-es években bekövetkezett visszaesést főként az euró bevezetése érdekében hozott fiskális megszorítások számlájára írják. Az eurózónához való csatlakozás biztossá válása óta ezért a gazdaságpolitika célkeresztjében a munkanélküliség csökkentése és az adóterhek mérséklése révén a gazdaság fellendítése állt. 1993 és 2000 között az állami nagyvállalatok legtöbbjét privatizálták. Ebben – az EU szigorodó versenyszabályozása mellett –, leginkább a költségvetési hiány és az államadósság-csökkentés igénye játszott szerepet, összhangban a maastrichti kritériumok teljesítésével. A munkaerőpiaci rendszer rugalmasságát akadályozó bérindexálást 1992-ben szüntették meg (összhangban az EMU csatlakozást előkészítő stabilizációs tervekkel). Az 1993-ban hozott rendelkezések (I. paktum) – melyek máig meghatározzák a munkaerőpiaci folyamatokat – lehetővé tették a hatékonysági szempontok érvényesülését a szektorális 3
ICEG VÉLEMÉNY XXII Bilek Péter: Növekedés és versenyképesség– három kohéziós ország és Olaszország empirikus tapasztalatai. International Centre For Economic Growth 2005. 22.o., pp:10-13
7
megállapodásokban, illetve teljesítményarányos bérezés alkalmazását a vállalatok számára. Szintén a rugalmasságot biztosította a kezdő fizetések meghatározása során megengedett nagyobb szabadság, valamint a határozott időre szóló megbízások meghonosítása. A II. paktum (1998. december) tovább finomította a munkaerőpiaci lehetőségeket a hatékonyság javítása érdekében, valamint csökkentette a jövedelemadót, egyszerűsítette a társasági adót. A központosított bértárgyalások máig a legfontosabb fórumai az olasz munkaerőpiaci egyeztetéseknek, mint ahogy arról a bértárgyalások időszakában megsokasodó sztrájkok is informálnak. A regionális eltérések itt is komoly anomáliákat eredményeznek, mivel a tárgyalások össznemzeti szinten rendelkeznek a bérekről, miközben megélhetési költségek terén a régiók között jelentős különbségek vannak. A rugalmas munkaerőpiac kialakítása máig számos, sokszor vérre menő (lsd. Biagi ügy) vitát idéz elő az olasz társadalomban. Jelentős reformok vannak folyamatban, melyek egyik fő célja a rugalmasságot biztosító fix időtartamra szóló szerződések további elterjesztése. A kormányzat folyamatosan arra törekszik a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során, hogy valóra válhasson a bérdifferenciálás (észak-dél). Ez a fáradozás eredményekkel is járt, a központi kollektív megállapodások régiós megállapodásokkal is kiegészülnek.4 Az intézkedések hatására a munkaerőpiac valóban rugalmasabbá és ezáltal dinamikusabbá is vált. A határozott idős megbizatással rendelkező foglalkoztatottak aránya 6,8 %-ról (1994) 10,5 %-ra nőtt 2000-re. A foglalkoztatási ráta 57,7 %-ról (1996) 59,9 %ra emelkedett 2000-re, de 1999. októberében a 60,5 %-ot – vagyis az uniós átlagot – is elérte. E mutatót megvizsgálva az előző évekre visszamenőleg, látható, hogy a legnagyobbat 1998 és 1999 között nőtt, amely egybeesik a gazdasági fellendüléssel. A foglalkoztatottak száma 20.125.000-ről (1996) 21.450.000-re bővült 2000-re, vagyis 1.325.000-rel emelkedett (ebből 1999-2000-ben 1 milliót)5 Olaszországban az állami és a magán nagyvállalatok mellett megszaporodtak a helyi kis- és középvállalatok, amelyek az évtizedek során komoly versenytársai lettek a hatalmas ipari vállalatoknak, mert rugalmasságuk folytán könnyebben tudtak alkalmazkodni a külső és belső piacokhoz.6 Az olasz gazdaságban a 20. század utolsó két évtizedében megindult a termelés specializálódása olyan termékekre, amelyek kevés befektetést igényelnek,
4
Bilek Péter, pp:10-13 Bankitalia: un milione di occupati in soli due anni (1 millió foglalkoztatott 2 év alatt) Roma, 2001.30 apr. (Ap.Biscom) http://www.ossimoro.it/italia2.htm, 2006. január 10. 13:21 6 Nicola Crepax p. 340. 5
8
ugyanakkor biztos piacra számíthatnak. Az elmúlt évtizedben helyi érdekeltségű vállalatok tucatjai emelkedtek a multinacionális vállalatok rangsorába.7 1.3. Az ezredforduló utáni olasz gazdaság Olaszország gazdasága összhangban az uniós átlaggal már évek óta halványan teljesít, melyet eleinte a világgazdaság stagnálásával lehetett magyarázni. Ez a gazdasági helyzet azonban külső és belső okokra egyaránt visszavezethető, bár az olasz politikusok előszeretettel teszik felelőssé a nemzetközi körülmények alakulását, vagyis az erős eurót, a dráguló olaj- és nyersanyagárakat, az olasz export számára kulcsfontosságú német piac 8
gyengélkedését, valamint a kínai exportáruk világpiaci erősödését.
A 2001-es
világgazdasági recesszió elmúltával azonban a fejlett országok szinte kivétel nélkül újra talpra álltak, ám az olasz gazdaság továbbra is gyengélkedett. (ahogy az 1. sz. táblázat is mutatja a növekedés 2002-ben és 2003-ban a 0,5%-ot sem érte el). A problémákra az elmúlt években két jelzés is világosan rámutatott: az import csökkenése (2002. és 2003. ld. 1. sz. Táblázat), valamint a hagyományos fogyasztási cikkek termelésében tapasztalható hosszú távú stagnálás. Az elmúlt évtizedben ezek Olaszország világpiaci részesedésének 30%-os visszaesését eredményezték. Az ország versenyképessége a nemzetközi piacokon folyamatosan gyengül. Egy év alatt 2004-re a világ versenyképességi rangsorában 10 helyet esett vissza a 9
41. helyről az 51.-dikre (IMD). . Olaszország versenyképességének romlása (jelenleg a 47. 10
helyen áll a World Economic Forum versenyképességi rangsorában) , főként a hagyományos olasz termékek – bőr- és cipőipar, textil- és ruházati ipar termékei, elektromos és precíziós műszerek, bútorok – piacvesztésének tudható be. Az olasz vállalatok legnagyobb része ugyanis kis- és középvállalkozás, melyek nem versenyképesek az olcsó munkaerőt foglalkoztató országok vállalataival szemben. A déli országrészben találhatóak helyzete még kedvezőtlenebb, melyek elsősorban mezőgazdasági és 11
élelmiszeripari cikkeket termelnek, valamint távol helyezkednek el az uniós piacoktól. 7
A gazdaság éltetői – Fókuszban Olaszország, Piac & Profit 2004/11, http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=56&mr=1440, 2005. december 12. 14:30 8 Nicola Crepax, p.342. 9 Nicola Crepax, p. 343. 10 World Economic Forum honlap Growth Competitiveness Index rankings 2005 and 2004 comparisons (Növekedési versenyképességi rangsor 2005 és 2004) http://www.weforum.org/site/homepublic.nsf/Content/Growth+Competitiveness+Index+rankings+2005+and +2004+comparisons, 2006.április.15. 13:42 11 A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15.
9
Olaszország makrogazdasági mutatói 2000-2004 Megnevezés
1.sz. táblázat
2000
2001
2002
2003
2004
1166,5
1218,5
1260,6
1300,9
1351,8
102,9
101,8
100,4
100,3
101,2
17,6
17,8
17,9
18,1
18,2
102,5
102,7
102,5
102,7
102,2
Munkanélküliségi ráta (%)
10,1
9,1
8,6
8,4
8,0
Az export értéke (Mrd EUR)
258
268
264
255
275,6
Az import értéke (Mrd EUR)
256
258
254
253,5
276
-7,5
-35,9
-32,6
-37,8
-40,8
0,6
2,9
2,6
2,9
3,0
GDP értéke folyó áron (Mrd EUR) GDP növekedése változatlan áron (előző év = 100) Egy főre eső GDP változatlan áron (ezer EUR) Az infláció alakulása (előző év = 100)
Folyó
fizetési
mérleg
egyenlege (Mrd EUR) Az
állami
költségvetés
hiánya a GDP %-ában
Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorsz ag/gazdasagi.htm
2000 és 2004 között az infláció 2,2-2,7% között ingadozott, a folyó fizetési mérleg 2000-ről 2001-re több mint megnégyszereződött, 2004-ben pedig a 40 milliárd eurót is meghaladta. 2004-ig a költségvetés hiánya is tudta tartani a 3%-os maastrichti küszöböt, azonban 2004-re a deficit elérte a GDP 3 %-át. A foglalkoztatás viszont kedvező jeleket mutatott, a munkanélküliségi ráta a 2000-es 10%-ot meghaladó értékről 2004-re 8%-ra csökkent. A déli régiók foglalkoztatási problémája viszont továbbra is aggodalomra ad okot, az ország déli része érezhetően szegényedik. A külpiaci versenyképesség romlásának egyik oka a termelékenységhez viszonyított bérköltség a versenytársakhoz – Németországhoz, Franciaországhoz – képest viszonylag gyors ütemű, 10 % körüli emelkedése. Olaszországban általában az euró bevezetését okolják, mivel számos termék ára a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. Másrészt az olasz állam elesett a korábban gyakran használt árfolyam-leértékelés lehetőségétől, melynek hiányát nem pótolták megfelelő iparszerkezeti korszerűsítéssel. Ráadásul a bérek
A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15. 15.
10
és az árak emelkedésének mértéke jóval meghaladja az euró-zóna többi tagországában tapasztaltakat. A gazdasági struktúra szempontjából kiemelhető, hogy a szolgáltatások közül nemzetközi viszonylatban csak a turizmus és a tervezés (design) tekinthető versenyképesnek. Az olasz gazdaság legfőbb erőssége a feldolgozóipar (a GDP 25%-a, az áruexport 90%-a), ezen belül is főként a kis- és középvállalkozások. Viszonylag kevés nagy, magánkézben lévő vállalatról beszélhetünk (Fiat, Pirelli, Fininvest), ezek azonban meghatározó befolyással rendelkeznek a gazdasági életre. A kulcs fontossággal bíró kis- és középvállalatok számára a globalizáció hatása kettős: piaci lehetőségeik megnőnek, ugyanakkor szándékának.
fokozottan
ki
vannak
téve
nemzetközi
nagyvállalatok
felvásárlási
12
Olaszország az Európai Unió alapító tagjaként szoros kereskedelmi kapcsolatban áll az unió többi tagországával. Kereskedelmének több mint 60%-át az Európai Unión belül bonyolítja. Legfontosabb partnerei továbbra is Németország, Franciaország, USA, NagyBritannia és Spanyolország.
13
Az export a 2001-et követő két éven keresztül csökkenést
mutatott (ld. 1. sz. táblázat), 2004-re viszont már újabb fellendülést jelzett. Csökkenő világpiaci részesedését – amely az elmúlt öt év alatt 4 %-ról 3 %-ra csökkent – Olaszország új piacok felé történő nyitással igyekszik ellensúlyozni. Ennek érdekében az utóbbi években komoly Ázsia-politikát folytat és nyitni kíván Oroszország, valamint a Baltikum felé, melynek eredményeként az olasz vállalatok egyre inkább kihasználják a kelet-európai és balkán országok olcsó munkaerejét. Ennek ellenére Oroszországgal és Kínával továbbra is nagy az olasz külkereskedelmi mérleg passzívuma, mivel a legtöbb nyersanyag és olcsó munkaerővel előállított termék ebből a térségből származik. Olaszország geopolitikai érdekeinek megfelelően kulcsszerepet vállal az Euromed14 elnevezésű
mediterrán
országok
közötti
laza
integrációban,
melynek
célja
a
mezőgazdaságban és feldolgozóiparban megjelenő komparatív előnyök kiaknázása. Az olasz vállalatok tőkekihelyezési politikájában is azon államok állnak előtérben, melyekben a munkaerő költsége relatíve olcsó: ezek elsősorban a délkelet-európai térség országai. 2005 második negyedévétől kezdve az olasz gazdaság a mérsékelt fellendülés jeleit mutatta. Az ország GDP-je 2005 harmadik negyedévében 0,3%-kal növekedett az előző 12
Bilek Péter, pp. 10-13 A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15. 14 1995-ben, Barcelonában született egyezmény, amely 35 állam: az EU és a földközi tengeri határainál fekvő országok partneri megállapodását rögzíti. 13
11
három hónaphoz képest, ami megszakította a 2001 óta tartó negatív trendet.
15
A GDP
2005-ben 0,2%-kal emelkedett, különösképpen a belső fogyasztásnak köszönhetően (+1,0%). Az export a GDP-vel megegyező mértékű (0,2%) növekedést mutatott, míg a befektetések terén visszaesést regisztráltak (-1,0%). Az építőipari befektetések 1,3 %-os bővülése sem tudta ellensúlyozni a gépek és berendezések beruházása terén jelentkező erőteljes visszaesést (-2,7%).16 Az infláció csökkent: a harmadik negyedévben 2%-os éves szintű növekedést mértek. A foglalkoztatás javult, a munkanélküliségi ráta országos átlagban 7,5%, 0,4%-kal alacsonyabb 2004 ugyanezen időszakához képest. A deficit/GDP arány tovább emelkedett, 2005 első felében már 5,1% volt, melyet 2007 végéig kell a megengedett szint alá szorítani. A 3%-os küszöb átlépése különösen kedvezőtlen, mivel az ország államadóssága is rendkívül magas, a GDP 106,8%-a (2004). 17 2006-ra megközelítőleg 2,3 %-os fellendülés várható a beruházásokra nézve, amely atekintetben is meghatározó, mivel az elkövetkező néhány hónap gazdasági fellendülése pozitív hatással lehet közép-hosszú távra nézve is. Várakozások szerint a külkereskedelem (+ 3,0%) és a beruházások (+2,3%) fellendülése olyan mértékű lökést ad a gazdaság egészének, melynek hatására 2006-ra már 1,5%-os gazdasági növekedést jósolnak (2005ben csak 0,2%), és az ezt következő két évben is hasonló mértékű bővülésre lehet számítani.18
15
A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15. 16 SCENARI DI SVILUPPO DELLE ECONOMIE LOCALI (A helyi gazdaságok fejlődési mutatói) Roma, Unione Italiana delle Camere di Commercio Industria, Artigianato e Agricoltura Sajtóközlemény 7 Dicembre 2005 4 o. pp 1-4. www.unioncamere.it, 2006. március 15. 12:30 17 A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15. 18 SCENARI DI SVILUPPO DELLE ECONOMIE LOCALI (A helyi gazdaságok fejlődési mutatói) Roma, Unione Italiana delle Camere di Commercio Industria, Artigianato e Agricoltura Sajtóközlemény 2005 4 o. pp 1-4. www.unioncamere.it, 2006. március 15. 12:30
12
A fontosabb helyi gazdaságok GDP mutatói 2005-2008 (%-os változás 1995-ös árakon számítva) 2004
2005
2.sz. táblázat 2006
2007
2008
Piemonte
1,4
0,4
1,4
1,2
1,7
Lombardia
1,2
0,3
1,8
1,5
1,7
Trentino Alto Adige Veneto Friuli Venezia Giulia Liguria Emilia Romagna Toscana Umbria Marche Lazio ÉszaknyugatOlaszország
2,3
-0,1
0,7
1,2
1,5
1,1 0,3
0,3 0,5
1,5 1,6
1,6 1,6
1,9 1,9
-0,3 0,3
0,0 0,5
1,4 1,8
1,5 1,8
1,5 1,9
0,6 2,5 1,0 4,4 1,1
0,3 0,2 0,1 -0,1 0,3
1,6 1,0 0,8 1,3 1,6
1,7 1,2 1,7 1,4 1,4
1,8 1,5 1,7 1,5 1,7
0,8
0,4
1,6
1,7
1,9
2,6
0,1
1,3
1,5
1,6
0,6
0,0
1,4
1,4
1,6
1,2
0,2
1,5
1,5
1,7
ÉszakkeletOlaszország KözépOlaszország DélOlaszország Olaszország
Forrás: Centro Studi Unioncamere, A helyi gazdaságok fejlődési mutatói 2005-2008, www.unioncamere.it
1.4. Az olasz gazdaság stagnálásának okai Bár az ország külkereskedelme 2004-ben – a 2003-ban tapasztalt csökkenésen túllépve – fellendülést mutatott mind az import, mind az export terén, azonban a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is passzív maradt. Ez az eredmény abból fakad, hogy a behozatalnövekedés mértéke meghaladta a kivitel növekedését: a világpiacon ugyanis leginkább az energiahordozók, az üzemanyag és a nyersanyag ára nőtt, melyekből Olaszország
importra
szorul
–
az
országnak
ezért
hosszú
távon
alternatív
energiaforrásokról kell gondoskodnia. Az olasz külkereskedelemre jelentős negatív hatást 19
gyakorol ezen kívül a német piac stagnálása és a távol-keleti termékek térnyerése is.
19
A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15.
13
Az olasz gazdaság stagnálásának egyik legfőbb oka tehát a külkereskedelmi mérleg romlásában keresendő, ami a hagyományos, „made in Italy”20termékek piacvesztéséből fakad. (A „made in Italy” szlogen ma már Olaszország sajátosságai alapján négy gazdasági területet ölel fel, az úgynevezett négy „A”21-t, azaz: divatipar, lakberendezés, élelmiszerek és autóipar.) Ennek alapja, hogy az olasz vállalatok közel 90%-a kis- és középvállalkozás, sok esetben családi tulajdonban, melyek elsősorban könnyűipari termékeket – textil, ruházati, bőr- és cipőipari termékeket, bútorokat és lakásdekorációs cikkeket, élelmiszeripari, valamint gépipari termékeket – állítanak elő.22 E vállalatoknak, még kiváló minőségű termékkínálat mellett sem könnyű az árversenyben talpon maradni az olcsó munkaerőt foglalkoztató kelet-európai és távol-keleti országokkal szemben. Emellett az is megjegyzendő, hogy a 2005 év elején létrejött WTO textil-megállapodás értelmében életbe lépett szabályok sem kedveznek a hagyományos olasz iparnak. Mindemellett megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítménye rendkívüli mértékben meghatározza az olasz gazdaság egészének alakulását, ezért nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni szerepüket a gazdaság fellendítésében sem. Közismert északdél fejlettségbeli különbsége, amely változatlanul visszafogja az olasz gazdaság teljesítőképességét. Az ún. Mezzogiorno (Dél-Olaszország) mind területét, mind lakosainak számát tekintve az ország mintegy 40%-át teszi ki. Az egy főre jutó GDP e régiókban nem sokkal több, mint 50% az északi régiókhoz viszonyítva23. 1975 óta Olaszország jelentős összegeket kapott az uniótól a regionális eltérések mérséklésére, a különbségek azonban továbbra is óriásiak. A fejlett északi országrészben az egy főre jutó jövedelem az EU-25 átlagának százalékában vásárlóerő paritáson számítva eléri akár a 160 %-ot, míg ugyanez a mutatószám Szicíliában épphogy meghaladja a 60 %-ot. Hasonló mély szakadék jellemzi a munkanélküliségre vonatkozó adatokat is, amely akár 15 %-os különbséget is mutathat egyes régiók összehasonlításában. A globalizáció és a kínai verseny miatt mára mondhatni hátránnyá változott az egykor rugalmasnak tartott főként kis- és középvállalatokból álló gazdasági szerkezet. A sok esetben családi vállalkozásként működő
kis-
és
20
A „made in Italy” szlogent az olasz Termelő Tevékenységek Minisztériumának Külkereskedelmi részlege indította útjára 2004-ben, mely jól fémjelzi azt a szándékot, hogy a hagyományos olasz termékeket a világpiacon jól beazonosítható módon próbálják megkülönböztetni a többi terméktől. 21 4A = Abbigliamento-moda, Arredo-casa, Alimentare, Automazione-meccanica 22 Marco Fortis: Il Made in Italy nel „nuovo mondo”: Protagonisti, Sfide, Azioni, (A Made in Italy az ”új világban”: főszereplők, kihívások, tettek), Roma, Termelő Tevékenységek Minisztériuma, 2005. 167.o., pp.512. 23 Bilek Péter, pp:10-13
14
középvállalkozások nem elég tőkeerősek és nem rendelkeznek a megfelelő humán tőkével sem ahhoz, hogy maguktól termékszerkezet váltást hajtsanak végre. A gazdaság fellendítésére több megoldási javaslat is felmerült, melyek közül kiemelendő a termelési struktúraváltás, a vállalati adó- és adminisztrációs terheken való könnyítés, valamint az import-energiaforrásoktól való nagymértékű függőség csökkentése. A gazdaság problémáinak megoldásához tehát teljes nemzeti összefogásra van szükség. A 2005 októberében a Termelő Tevékenységek Minisztériuma által ismertetett új középtávú gazdaságélénkítő politika (2006-2008) célja továbbá az is, hogy Olaszország a kutatásfejlesztés központjává, a nemzetközi vállalatok „laboratóriumává” váljék. Az állam e megfontolásból segítséget nyújt azon együttműködésekhez, amelyek a sikerorientált olasz ágazatokban
(gyógyszeripar, 24 tevékenységet.
IT,
űrkutatás)
folytatnak
technológiai
fejlesztő
Mivel az olasz vállalatok világszerte híresek ötletességükről és kreativitásukról, valamint az olasz designt a világon mindenhol kedvelik és elismerik, az Itália név mára értéket ad a termékeknek. A terv részletezi az olasz nagy, közepes és kis vállalatok támogatási lehetőségeit, racionalizálva a forrásokat. A miniszteri tervek természetesen nem feledkeznek meg a „made in Italy” termékeket gyártó ágazatokról, illetve az autóiparról sem. Ezek változatlanul olyan kulcsterületek, amelyekre a kormány a továbbiakban is figyelmet fog fordítani és az uniós szabályozással összhangban mindent megtesz ezek sikeres működéséért. Az autóiparban például olyan új stratégia kialakítása áll a kormány szándékában, amely figyelembe veszi a környezetszennyezési problémákat, és a drága energiaárakat. Az új terv a közepes vállalatok számára a nagyvállalati beszállítói és kiegészítő szolgáltatást nyújtó szerepet kívánja előmozdítani, illetve az olasz iparban hagyományosan rendkívül magas arányban működő kisvállalatok laza fúzióját, és ipari 25
körzetekbe rendeződését kívánja támogatni. A vállalati innováció elősegítésére a Confindustria (Gyáriparosok Szövetsége) is útjára indított három új kezdeményezést 2005-ben el. Az első hétvégi továbbképző tanfolyamok szervezése az innovációmenedzsment és a versenyképességnövelő vállalatszervezés témaköréből. Négy év alatt mintegy tízezer vállalkozó és vállalatvezető részvételére számítanak. A második az Innovátorok Klubjának létrehozása a sikertörténetek 24 24
A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/olaszorszag/gazdasagi.htm, 2005.december 15.. 25 Marco Fortis, pp. 5-12.
15
propagálására az internet, a tv és a nyomtatott sajtó eszközeinek felhasználásával is. A harmadik akció az olasz ipari körzetek modernizálására irányul, mert ezek a körzetek – bár az olasz export 45%-át adják – a kifáradás jeleit mutatják, és szükségük van az innováció teljes fegyvertárának felhasználására és beépítésére a mindennapi termelési gyakorlatukba. Az Confindustria rámutatott azokra a problémákra is, amelyek akadályozzák az innováció terjedését. Ezek: az innováció-barát kormányzati környezet hiánya (a szabályozás, a kedvezmények, az ügyintézés inkoherenciája), az innovációs infrastruktúrába való befektetések szűkössége, az innovációt támogató finanszírozási rendszer fejletlensége és az 26
információs társadalom vívmányainak lassú elterjedése.
26
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Nemzetközi Hírlevél 2005. január, pp.26, 7-8. o.
16
2. Harmadik Olaszország
2.1. Harmadik Olaszország és az ipari klaszterek A Harmadik Olaszország kifejezés az 1970-es években került használatba. Ebben az időben vált nyilvánvalóvá, hogy míg a déli régiókban (Második Olaszország) alacsony gazdasági fejlődés volt kilátásban, a hagyományosan gazdag északnyugati részt (Első Olaszország) pedig komoly válság fenyegette, addig Északkelet- és Közép-Itália meglepően gyors növekedést tudott felmutatni. Egy 1991-ben elfogadott és 1994-ben módosított törvény szerint Olaszországban az iparpolitika feladatai közé tartozik, a helyi termelési rendszerek támogása és ipari körzeteket
fejlesztése.
E
célok
megvalósítása
érdekében
a
hangsúlyt
az
intézményfejlesztési tevékenységre helyezik. Ennek keretében – elsősorban regionális szinten – úgynevezett köztes, vagy hídképző szervezeteket hoznak létre: tudományos parkokat, innováció-támogató és szektorális központokat. A központok célja, hogy fokozzák a KKV-k hálózatainak műszaki szintjét és innovációs képességét. Ezek a szervezetek
a
kis-
és
középvállalkozások
körében
folytatnak
műszaki
és
szervezetfejlesztési tanácsadást és képzést, valamint technológia transzfer programok keretében pilot projekteket irányítanak és megteremtik azok terjesztésének feltételeit. Arra törekednek, hogy az országos, a regionális és a helyi kezdeményezések összefonódjanak és hogy az egész tevékenységet decentralizált és alulról fölfelé építkező jelleggel működtessék.27 E tevékenység révén számos olyan szektorban, amelyekben kis vállalatok dominálnak, figyelhető meg vállalati klaszterek kialakulása olyan specifikus régiókban, amelyek képesek gyors növekedésre és a piaci rés betöltésére az exportpiacokon, továbbá új foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak. Remek példát nyújtanak a jelenségre az alábbi szektorokban működő kkv csoportosulások:
Textilipar (Carpi, Prato)
Bőripar (Arzignano-Veneto)
Kerámia csempék (Sassuolo)
27
Dr. Futó Péter: Regionális klaszterek és a létesítésükre, működtetésükre vonatkozó politikák az Európai Unióban, Budapest, 2003, 47 o., pp.43-44., http://www.bke.hu/~pfuto/kkv.htm, 2006. április 19. 17:50
17
Bútoripar (Manzano).
A Harmadik Olaszország és különösképpen a kkv-alapú iparágak gyors növekedése nagymértékben köszönhető a cégek koncentrációjának bizonyos szektorokban és helységekben. Ezek a csoportosulások képesek voltak erős pozíciót kivívni maguknak a világpiacon a hagyományos olasz termékek körében – cipő, bőrtáska, kötöttáru, bútor, csempe, hangszer, élelmiszerfeldolgozás – illetve az ezekhez szükséges gépek gyártásában. A növekedés egyik kulcsának valószínűleg a termelés korszerűsítése (innováció) bizonyult. Az ipari körzetek fő tulajdonságai különböző nemzetközi kutatások alapján:
Kkv-k földrajzi közelsége,
Szektorális specializáció,
Kis- és középvállalkozások túlsúlya,
Szoros együttműködés a cégek között,
A vállalatok közti verseny innováció alapú,
A bizalom kialakulását elősegítő társadalmi-kulturális identitás,
Aktív önsegítő szervezetek (self-help), valamint
Támogató regionális és helyi önkormányzat. 28
2.2. A kkv csoportosulások fejlődésének jellemző tulajdonságai Olaszországban
29
Különböző kutatások rámutattak, hogy a kkv klasztereknek számos típusa létezik, azonban a legdinamikusabban fejlődő kkv-k az alábbi közös jellemzőkkel rendelkeznek:
A kkv csoportosulások kialakulása hosszú távú folyamat, amelyet a pozitív piaci kilátások és kedvező helyi feltételek határoznak meg (technikai know-how, társadalmi kohézió, rugalmas munkaerő, stb.).
A kkv klasztereket a termelés hatékonyságából eredő statikus versenyképesség jellemzi. Ez biztosítja, a különböző termékek viszonylag alacsony áron tartását az alvállalkozók és beszállítók nagy számának köszönhetően. A termelési folyamat
28
Fabio RUSSO: The UNIDO Cluster/Network Development Programme: The Italian Experience of Industrial Districts (Az UNIDO Klaszter/Hálózat Fejlesztési Program: Az ipari körzetek olasz tapasztalata) UNITED NATIONS INDUSTRIAL DEVELOPMENT ORGANIZATION, http://www.unido.org/doc/4310, 2006.április 20. 13:20 29 Fabio RUSSO: http://www.unido.org/doc/4310, 2006.április 20. 13:20
18
egymás közötti felosztása lehetőséget kínál a termelés kiegészítő fázisaiban a specializációdásra. Segít fenntartani a minimális korlátokat és ezáltal elősegítve új szereplők megjelenését. Habár több olyan vállalat is lehet, melyek a termelés azonos fázisában működnek, közöttük a verseny nagyon erős. A nagy számú vállalatok jelenléte segít elkerülni a túl nagy koncentrációt és hierarchiát.
A kkv csoportosulásokra ezzel együtt dinamikus versenyképesség is jelemző, amely a technikai know-how felhalmozódásához köthető. A cégcsoport a vállalatok, a humán erőforrás, a képző intézmények, a fizikai és kutatási infrastruktúra nagyfokú koncentrációját valósítja meg. Ez a koncentráció elősegíti a specializálódás spontán mechanizmusait, a ”járulékos”(inkrementális) innovációt és új vállalatok létrejöttét, amely minőség tekintetében egyre versenyképesebbé teszi a kkv-k csoportját.
Az innováció terjesztése és elősegítése a vállalatok egymás közti kapcsolatain és interakcióján keresztül valósul meg különösképpen, ha létezik egy vezető vállalat vagy vezető vállalatok csoportja. A vezető vállalat sikeres példája erőteljes ösztönzést nyújthat az innovációra.
Az intézményi kiépítettség is rugalmas. Az érett kkv rendszerek tisztában vannak a
közvetítő
szereppel
bíró
irányító
szervek
létfontosságú
szerepével.
Kulcsfontosságú igazodási pontként szolgálnak a rendszeren belül működő vállalatok és a külső szereplők számára. Központi szerepük van a cégek közös kezdeményezésekben való részvételében. Ezeken a struktúrákon keresztül nyílik lehetőség bekapcsolódni a nagyobb kkv rendszerekhez és egyesíteni erőforrásaikat annak céljából, hogy a szektor specifikus igényeit ki tudják elégíteni. 2.3. Real Service Centre (RSC)30 Az
olasz
ipari
körzetek
jellemzője,
hogy
az
állam
fontosnak
tartja
a
vállalkozásfejlesztést elősegítő szolgáltatások támogatását, melyek a különböző régiók saját ipari hagyományaira szabottak. Több mint 130 real service centerről beszélhetünk 56 ipari körzeten belül. Ezek a centrumok széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak:
30
Hitel garancia,
Fabio RUSSO, http://www.unido.org/doc/4310, 2006.április 20. 13:20
19
Exportbiztosítás és/vagy promóció,
Vásárszervezés,
Hozzáférés piaci és technológiai információkhoz,
Ügyfélbesorolás,
Tanácsadás,
Képzés,
Hulladékkezelés,
Szennyezés ellenőrzés,
Minőség tanúsítás és védjegy,
Termék promóció,
Támogatás az innovációhoz,
Beszerzés nagy tételben,
Terméktesztelés.
Az RSC centrumok termelő szövetségek, helyi önkormányzatok, kkv-ket támogató ügynökségek tulajdonában állnak. Számos esettanulmány mutatott rá, hogy a sikeres service centerek négy kulcs tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek között erős az interdependencia: 1. Hatékony mozgástér Lehetőséget teremt az ipari körzeten belüli párbeszédre és annak hangnemének alakítására. Az ilyen platform biztosítja a kkv-k támogatásának szükségszerű elemeit:
Azonosítja az intervenciós területet (javasol egy jövőre vonatkozó víziót, valamint egy megvalósításra váró stratégiát),
A körzet termelői számára felfedi a vállalatuk életképességét fokozó lehetőségeket,
Felsorolja az állami támogatás prioritásait, valamint
Kidolgoz egy menetrendet a magán-köz párbeszédre.
20
2. Vevőorientáltság A Real Service Centerek vezetőinek a következő három feladattal kell megbirkózniuk:
Felfedni a kkv klaszterek rejtett szükségleteit,
Újraéertelmezni ezen szükségleteket az eredeti platform fényében,
Konszenzust elérni a körzeten belül annak érdekében, hogy egy közös kezdeményezésen keresztül megvalósítsák a feltárt lehetőségeket.
3. Beágyazódott autonómia Ez a kifejezés egy közintézmény azon képességére utal, mellyel sikeresen kiegyensúlyozza:
A fejlődés fenntartásának szükségletét és
A privát együttműködő partnerekkel (akik a kezdeményezés haszonélvezői, de egyben végrehajtásának főszereplői is) való dialógus fenntartásának szükségletét.
Az ipari körzetek vonatkozásában a beágyazott autonómia adja az alapot a Real Service Centerek (RSC) számára a helyi kkv-k belső felépítésének gyökeres újradefiniálásához. Az RSC vezetők ritkán képesek döntéseiket ”rákényszeríteni” a körzet vállalkozóira. Épp ellenkezőleg, az RSC-k önállóságát módszeresen a helyi gazdaságba való beágyazódásuk hozza egyensúlyba. 4. Központi hatalom erősítése Az RSC-k beágyazódott autonómiája hozzájárul a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások
tényleges
kínálatához,
és
ezáltal
a
körzet
termelőinek
versenyképességéhez. Középtávon azt is lehetővé teszi, hogy a körzet képes legyen koherens gazdasági egységként működni, tiszteletben tartva vállalatainak kihívásait, és így elősegítse a központi hatalom megerősítését a helyi gazdaságban.
21
A Venetó Tartomány által elismert venetói ipari körzetek szektorok szerint csoportosítva az alábbi provinciák területén találhatóak:31
Textil és ruhaipar: Verona, Vicenza, Velence, Padova, Rovigo, Belluno, Treviso
Cipőipar: Velence, Padova, Treviso (Montebelluna), Verona
Muránói üveg: Velence
Fa- és bútoripar: Velence, Belluno, Treviso, Verona, Padova
Szemüvegipar: Belluno, Treviso, Vicenza
Kerámia: Vicenza
Fémek: Vicenza
Bőrcserzés és elektromechanika: Vicenza (Arzignano)
Márvány: Verona
Körhinta, vidámparki játékok: Rovigo
31
Antonio Marzano L'esperienza italiana dei distretti industriali. (Az ipari körzetek olaszországi tapasztalatai) Roma, 2002. pp.367, 84.o., http://www.ipi.it/allegati/Capitolo4A.pdf, 2006. március 12. 18:55
22
3. A venetói gazdaság Veneto tartomány 18.364 km²-es területe az ország teljes kiterjedésének körülbelül 6 %-át teszi ki. Veneto egyike azon északkeleti tartományoknak (Harmadik Olaszország), ahol az 1970-es évek közepétől a termelés gyorsabban növekedett, mint a hagyományos ipari területeken. Ezen régiók váltak a legfontosabb befogadó térséggé, s nemcsak délről, hanem északnyugatról is nagyarányú a bevándorlás. Az itt működő kis és közepes, legfeljebb kétszáz alkalmazottat foglalkoztató iparvállalatoknak fejlett infrastruktúra és szolgáltatási háttér áll rendelkezésére. E vállalkozásokat a sokoldalú együttműködés, a kiváló minőség, a kis gyártási sorozatszám, a részműveletekre való szakosodás és a piachoz való gyors alkalmazkodás jellemzi. A tartomány a ’90-es években dinamikus gazdasági fejlődés jeleit mutatta, valamint pozitív trend figyelhető meg a munkanélküliség, a vállalatok versenyképessége, illetve a munkaerő és tőke termelékenysége terén.32 3.1. Népesség és foglalkoztatottság Veneto lakossága 4.440.843 fő, kevéssel marad el Olaszország lakosságának 8 %-ától. A népesség növekedése főként a Verona-Vicenza-Padova-Treviso tengely környékére összpontosul. A taromány területén élő munkaképes korú lakosság aránya (15-64 év közöttiek) 10 év alatt több mint 11,5 %-kal csökkent. Az 1991-es népszámlálás adatai alapján Olaszország összlakosságának 42,5 %-a volt aktív, a venetói 44,6%-os mutatóval szemben. A venetói munkanélküliségi arány (4,5%) az országos átlag felét sem érte el (10,9 %). 1991 és 1996 között a venetói foglalkoztatottság (51,2 %) továbbra is jóval meghaladta az országos átlagot (47,6 %). 1996-ban például
Venetóban 5,6 %-os
munkanélküliségi rátát regisztráltak az országos 12,1 %-kal szemben.
32
Barone, Tiziano és Di Nuzzo, Fabio: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, pp.32.
23
1. sz. ábra Foglalkoztatottsági adatok Venetóban és Olaszországban 1994-1996
százalék
Foglalkoztatási arány 60 50 40 30 20 10 0
44,6
42,5
51,2 47,6
50,7 47,4
Veneto Olaszország 1991
1995
1996 évek
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 33.o.
A tartományon belül is jelentős különbség volt látható az egyes megyék (provinciák) foglalkoztatottságában. Az iparilag fejlettebb venetói megyék esetében (Verona, Vicenza, Padova) a foglalkoztatási arány jóval magasabb, mint a fejlődésben „elmaradottabb” Rovigo illetve az ipart leépítő Velence környékén. A szektorokat tekintve a ’60-as évektől kezdve megfigyelhető a mezőgazdaságban dolgozók folyamatos csökkenése, a ’70-es évekig az iparban tevékenykedők létszámának jelentős bővülése és ezt követően a tercier szektor folyamatos növekedése. 1996-os adatok szerint (ISTAT) ez utóbbi súlya 53,7%-ra tehető, az iparra mérhető 40,9%-kal szemben, míg az agrárium mindössze 5,4 %-ot ér el. 33 Az ország egészét nézve is kitűnik a szolgáltatások szektorának dominanciája (60,8%), az ipar (32,2%) és a mezőgazdaság (7%) fölött. Mint a fenti adatok is tükrözik, Veneto tartományban az ipar súlya kiemelkedően fontos: 1996-ban 8,7 %-kal meghaladja az országos átlagot.34 A foglalkoztatottság szektorális megoszlása 1994. SZEKTOROK
33 34
3. sz. táblázat
Veneto
Olaszország
1981
1991
1995
1996
1995
1996
Tercier
47,0
51,7
53,7
53,7
60,1
60.8
Ipar
42,8
41,0
40,4
40,9
32,4
32,2
Agrár
10,2
7,3
5,9
5,4
7,5
7,0
Összesen
100
100
100
100
100
100
Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo pp.33-34. Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo pp.33-34.
24
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről), 34.o.
Az ezredfordulót átlépve, 2001-ben továbbra is az ipar kínálja a legtöbb munkahelyet (43,3%), a foglalkoztatottak 15,3%-a viszont a kereskedelemben, 26,7%-a egyéb szolgáltatások területén és 14%-uk köz- illetve magán intézményeknél dolgozik. Mindenesetre az 1991-es népszámlálás óta a nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások területén növekedett a legnagyobb mértékben (41,5%) a foglalkoztatottak száma. Még jelentősebb a bővülés a leginnovatívabb tevékenységek, vagyis az informatikai, kutató és ingatlan szektorok esetében. A textil- és bőriparban dolgozók aránya viszont 30,2%-ról 17%-ra csökkent tíz év alatt.35 2001-es foglalkoztatási adatok szerint Veneto elérte a teljes foglalkoztatást, még hozzá a közösségi egy főre jutó átlag jövedelmet 20%-kal túlszárnyalva. Csupán két kisebb olasz tartomány, Trentino Alto Adige (3%) és Valle d'Aosta (3,5%) büszkélkedhet a venetóinál (3,7%) alacsonyabb munkanélküliségi rátával. A munkaszerződések különböző fajtáinak elterjedtségét elemezve megállapítható a tanulmányi szerződéssel rendelkezők állandó csökkenése, az apprentice szerződéssel (tanulmányi szerződéshez hasonló) foglalkoztatott fiatalok számának jelentős növekedése (1999 és 2001 között 15%-kal), a határozott időre szóló szerződések folyamatos jelentős emelkedése (50%-ot is meghaladja), amely mellett a határozatlan idejű szerződések aránya már alig haladja meg a 30%-ot.36 A foglalkoztatottak szektorális megoszlásának változása 2000-hez képest alátámasztja az építőipar (+1,8%) és az egyéb szolgáltatások (+5,5%) növekedését, valamint az ipari munkahelyek számának fogyását (-2,9%). Mindeközben a tercier szektorban 44,2%-os növekedést regisztráltak. Így a szolgáltatások szektora folyamatos bővülésének köszönhetően képes ellensúlyozni a feldolgozóipar átszervezése és a termelés áthelyezés folytán megüresedő munkahelyeket.37 2001 után a foglalkoztatás növekedési üteme – összhangban az országos tendenciával – a megelőző évekhez képest visszaesett, azonban még mindig jobb eredményeket mutatott fel a többi északkeleti régiónál, ahol a foglalkoztatás általános szintje majdnemhogy
35
Il Censimento dell'Industria e dei Servizi 2001 ( Az ipar és szolgáltatások felmérése 2001) http://statistica.regione.veneto.it/Pubblicazioni/Industria/index.jsp?sezione=index.htm, 2006. április 27. 21:43 36 Lucina Catenacci: Occupazione ed Economia nel Veneto (Foglalkoztatás és gazdaság Venetóban), http://contenuto.monster.it/4740_it_p1.asp, 2006. április 27. 21:32 37 Il Censimento dell'Industria e dei Servizi 2001 ( Az ipar és szolgáltatások felmérése 2001) http://statistica.regione.veneto.it/Pubblicazioni/Industria/index.jsp?sezione=index.htm, 2006. április 27. 21:43
25
stagnált. A munkaerőpiac 2004-ben mérsékelt növekedést mutatott: az Istat mérései szerint a foglalkoztatottak száma enyhén növekedett (0,7%) 2003-hoz képest. Ez a növekedés 15 ezer munkahelyre terjedt ki, mely szinte csak az alkalmazottakat érintette, változatlanul hagyva az önálló munkavállalók számát.38 3.2. Vállalatok születése és megszűnése valamint ennek hatása az egyes szektorokra A vállalatok alapításának és megszűnésének aránya meglehetősen ingadozónak mutatkozott az évek során. 1991 és 1994 között 0,8% a vállalatok számnövekedésének mértéke. Ez utóbbi adat jelentősen túlszárnyalja az országos átlagot, mivel Olaszország egészét tekintve a 7% születési index és a 6,6%-os megszűnési index 0,4%-os növekedést idézett elő. 1994-ben Venetoban a 8,8%-os születési index 7,9%-os megszűnési indexszel párosulva, 0,9%-os pozitív szaldót eredményezett. Az országos átlagot tekintve viszont 0,5 %-ra nőtt a bővülés. Összességében nézve az 1981-1991 közötti évtizedet a vállalatok számának kb. 10 %os bővülése állapítható meg. A ’94-es adatok a venetói gazdaság – ’92-’93-as recesszió utáni – fellendülésére engednek következtetni azt mutatva, hogy a termelési rendszer képes volt megújulni és alkalmazkodni az egyre erősödő külső versenyhez. Azonban fontos kiemelni, hogy ez az átalakulás nem minden szektorban ugyanolyan mértékben ment végbe. 1994-es ISTAT adatok szerint a vállalatok szektorok szerinti megoszlása a következőképpen alakult:39 Az egyes szektorokban működő vállalatok száma 1994. 4.sz. táblázat SZEKTOROK VÁLLALATOK SZÁZALÉK Agrár
6 308
2,05%
Ipar
113 992
37,02%
Tercier
187 643
60,93%
Összesen
307 943
100,00%
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 34.o.
Tíz évvel később, 2004-ben 32.109 új vállalat alakult (+5,7%), ezzel egy időben 23.863 szűnt meg (4,5%), így 2,3%-kal emelkedett a működésben lévő vállalatok száma. Egyrészt 38
Serafino Pitingaro: IL VENETO NEL 2004 (Veneto 2004-ben), Roma, Unioncamere Veneto, 2005, 30.o.,pp 20-30. http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/testo_04/ilveneto.pdf, 2006. március 05. 20:04 39 39 Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo pp.35-36.
26
a vállalatok magas vállalatalapítási indexe (100 működő vállalatra 9 új jön létre) nyitott és dinamikus piacot sejtet, másrészt a vállalatok megszűnésének arányán (100 aktív cégre 7 jut) nem érezteti hatását a gazdaság stagnálása. Így összességében a termelési rendszer bővült, elrejtve a szektorális egyenlőtlenségeket. Ha Veneto összes vállalatát figyelembe vesszük (mezőgazdaság és halászat is), majdnem 450.000 vállalatról van szó, mely esetében 2003-hoz képest 0,9%-os növekedés észlelhető. Ennek folyamán 2004-es adatok szerint 9,8 vállalat jut 100 lakosra, mellyel Veneto a nemzeti átlagot (8,7 vállalat/100fő) jóval felülmúlva, a tartományok rangsorában csupán Emilia-Romagnát (10,3 vállalat/100 fő) követi. Annak ellenére, hogy a venetói vállalkozói réteg folyamatosan bővül, megfigyelhető, hogy a (mezőgazdaságon kívüli) vállalatok közel egyharmada működik több mint 10 éve, a vállalatok egyötöde a ’80-es években alakult, míg a ’70-es években indított cégek aránya csupán 10%-ot mutat. Elvétve ugyan (3%), de találni több mint 35 éve működő vállalkozásokat is. A legfiatalabb cégek (2000 után alapítottak) száma közel 117.000, mely a venetói vállalatok 33%-át jelenti. A legszilárdabbnak a ’80-as évek folyamán alakult vállalkozások bizonyultak (-4,9% az előző évhez képest), míg a ’90-es években alakultak sebezhetőbbnek tűnnek (-5,8%). A megyék (provinciák) vonatkozásában továbbra is Veronában a legerőteljesebb a fejlődés (+2,5% 2003-hoz képest), ahol 10,3 vállalat jut 100 lakosra, míg Bellunoban lassult le a leginkább a növekedés (+1,1%), ahol mindössze 7,4 vállalat esik 100 főre.40 A legdinamikusabban növekedő tercier szektorban továbbra is a kereskedelem területén működik a legtöbb vállalat (23,3%), melyet a mezőgazdasági, halászati (21,1%) illetve kézműves (14,8%) és építőipari szolgáltatások (14,4%) követnek. (Ld. 2. sz. ábraMelléklet)
40
Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo: IL VENETO DELLE IMPRESE (A vállalatok Venetója) , Roma, Unioncamere del Veneto, 2005,.72o., pp.13,.http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/il%20veneto%20delle%20imprese%20-%20finale.pdf, 2006. január 25. 18:15
27
A kiemelt szektorokban működő vállalatok számának alakulása 1994-2004 között 3. sz. ábra Aktív vállalatok szektoronként 140 000 120 000 100 000 80 000
Szolgáltatás(ke reskedelem és vendéglátás nélkül) Feldolgozóipar
60 000 40 000 20 000
Építőipar
19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04
0
Forrás: Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo: IL VENETO DELLE IMPRESE (A vállalatok Venetója), Unioncamere del Veneto 10.o.
A 3. számú ábra tükrözi az 1994 és 2004 között végbement folyamatot. Megerősíti a tercier szektor dinamikus térnyerését (10 éven belül közel 50%-kal nőtt a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatok száma). A feldolgozóipar tíz év alatt lassan de folyamatosan zsugorodott – főként a kézműves szektorok, különösképp a ruha-, textil-, bőr- és faipar esetében – míg az építőiparban szintén 50%-os dinamikus bővülésről számolhatunk be. Ezek a folyamatok átformálva Veneto gazdaságát, a régió korábbi neo indusztriális fejlődését megszakították. .A tartomány gazdasága lassanként egy posztindusztriális termelési jelleget vesz fel. A vállalkozói réteget tekintve lassú és progresszív növekedés figyelhető meg azon szektorok súlyában, melyek – a made in Italy számos szektorával ellentétben – nincsenek kitéve a termeléskihelyezés jelenségének. 41 3.3. GDP Veneto 1995-ben 151.634,9 milliárd lírával az olasz GDP (1.672.646 milliárd líra) 9,07%-át adta. Ez az összeg az előző évhez képest 9,4%-os bővülést jelent, mellyel a régió az első helyet foglalta el a tartományok között. (Venetoban 1983 óta nem mértek ekkora GDP növekedést.) Egy ilyen mértékű fellendülés jól mutatja a venetói gazdaságban 1995 során végbement változások eredményét, annak ellenére is, hogy az infláció a 1994-es 3,9%-os szintről 5,4%-ra emelkedett a rá következő évben. A 1990-95-ig terjedő időszakot 41
Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo:, pp.9-11.
28
nézve a régió összesen 38,6 %-os bővüléssel számolhat, mely meghaladja mind a nemzeti átlagot (32,6%), mind az észak-nyugati régiók együttes növekedési átlagát (30,3%).42 A GDP alakulása, változása az előző évhez képest 1990-1995 5. sz. táblázat VENETO
ÉVEK 1993 1994
% 3,9% 5,8%
1995 199095
ÉSZAKKELETOLASZORSZÁG
%
ÉSZAKNYUGATOLASZORSZÁG
OLASZORSZÁG
3,4% 5,6%
% 1,4% 5,7%
% 2,5% 5,1%
9,4%
8,9%
8,5%
7,8%
38,6%
36,4%
30,3%
32,6%
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 37.o.
A tartomány lendülete olyan dinamikusnak bizonyult, mely révén még az ekkori kedvezőtlen gazdasági körülmények között is képes volt gazdasági súlyát növelni. Veneto hamar kilábalt a ’91-’92-ben és részben még ’93-ban is tartó recesszióból, mely szerkezetátalakítás, innováció, a gépek korszerűsítése és a vállalatok rendkívüli külföldi sikerei révén valósult meg. A líra leértékelődése kedvezett a gazdaságnak, még ha kisebb mértékben is esett, mint az amerikai dollár vagy a német márka. Ugyanis nem szabad megfeledkezni arról, hogy a venetói termékek közel 40 %-a külföldi piacokon talál gazdára. Az olasz – és egyben venetói – árucikkek nemzetközi versenyképességén sokat javított az a kormány, a vállalatok és a szakszervezetek között 1993. júliusában kötött egyezmény, mely lehetővé tette más országok és Itália közötti – eddig folyamatosan emelkedő –munkaköltségek terén jelentkező „rés” csökkentését. Azonban a konkurencia, különösen a fejlődő és a keleteurópai országok az elmúlt években egyre felkészültebbek lettek, megnehezítve ezzel új termelési megoldások felkutatását, a meglévő piacok megtartását illetve új piacok meghódítását.43 Megjegyzendő azonban, hogy a venetói gazdaság szereplői főként olyan kis vállalatok, amelyek termelése jóval inkább munkaerő-, mint tőkeigényes, így az egy dolgozóra jutó megtermelt jövedelem már eleve kevesebb. Északnyugat-Olaszország régióiban átlag 2,6 fő alkot egy háztartást, míg Venetóban 2,93 fő. Ezeket az értékeket megszorozva az egy főre jutó bruttó megtermelt jövedelemmel (1995-ös adat), kiderül, hogy egy átlagos 42 43
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.36-40. Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.36-40.
29
háztartás Venetóban több jövedelmet termel (100,3 millió líra), mint az észak-nyugati régiókban (93,6 millió líra). Az 1995-2004-ig terjedő időszakban a régió lendülete kitartott, ugyan az 1990-95 közti növekedési ütemet már nem tudta elérni, de így is 34,31%-kal bővült. Az 1996-ot követő három évben visszaesés tapasztalható a növekedési ütemben, 2000-ben azonban rövid időre ismét új lendületet kapott a gazdaság. (ld. 6. sz. táblázat) A szektorokat tekintve a szolgáltatások érték el a legnagyobb növekedést (55,14%), az építőipar is hatalmas fejlődésen ment keresztül (52,04%), az ipar összességében 27,55%-kal bővült, a mezőgazdaság pedig 17,19%-kal. (ld. 7. sz. táblázat) 1982-től egészen 2001-ig pozitív trendről beszélhetünk a régió GDP termelésében, melynek köszönhetően folyamatosan növelte az olasz gazdaságban betöltött gazdasági súlyát. A 2001-es 2,2%-os növekedésnek köszönhetően Veneto már az olasz GDP 9,85%ért felelt. (1998-ben 9,44%, 1999-ben 9,48%, 2000-ben 9,54%) A trend viszont megfordult, a 2002-es év negatív eredménye (-0,7%) és 2003 bizonytalan növekedése (+0,4%) után 2004-ben a reál GDP-növekedés (1,2%) még szerényen alakult, kevéssel meghaladva az országos adatokat. Ennek ellenére 2002-ben még mindig Veneto számít a legproduktívabbnak az északkeleti régiók közül, 45,6%-át adva Északkelet-Olaszország termelésének. (Ld.4. sz. ábra Mellékletek) 44A venetói gazdaság számára 2004 átmeneti évnek számított. Az egy főre jutó hozzáadott értéket nézve (GDP) Veneto 2004-ben (ahogy 2002-ben is) a nyolcadik helyet foglalja el a tartományok rangsorában (24.310 euróval). 2002-höz képest azonban jelentősen csökkent az eltérés az északkeleti régiók átlagához és az országos átlaghoz viszonyítva. Venetót 2004-ben (113.561 millió euróval), az országos GNP 9%-át teljesítve, a harmadik helyre sorolták a régiók között. Ez a 9%-os részesedés már 3 éve változatlan, amely kevéssel marad el a 2000-es adatoktól (9,2%).45 Az egy foglalkoztatottra eső hozzáadott érték (GDP) elemzése viszont nem árulkodik pozitívumokról. Míg 2002-ben még meghaladta az országos átlagot, a rá következő két évben ez az arány már megfordult. Megfontolandó, hogy mivel a változó – mely a termelékenység mutatójának számít – csökkenő tendenciát mutat, így nyilvánvaló, hogy a venetói GDP növekedése a foglalkoztatás bővítése révén volt elérhető (+0,7% foglalkoztatási növekedés 2004-ben), nem a termelékenység fokozásával. Megjegyzendő, 44
OTTAVIO CAPRIOLO: LE MEDIE IMPRESE INDUSTRIALI DEL NORD EST-1996-2002 (Északkelet-Olaszország ipari középvállalatai -1996-2002), MILANO, 2006, 102 o., pp. 16. 45 Paola Menazza: Il reddito prodotto nel Veneto – Valore aggiunto e investimenti anni 2000-2004 (A Venetóban termelt jövedelem – Hozzáadott érték és befektetések 2000-2004), Roma, Unioncamere Veneto 2006. 100 o., 17-22. pp. http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/REDDITO2004.pdf, 2006. február 12. 19:52
30
hogy a venetói vállalatok hajthatatlanok, ha technológai innovációs befektetésekről van szó. Ebben az értelemben nagyobb elszántságra van szükség, főként mivel a gazdasági válságot még nem lehet teljesen lezártnak tekinteni.46 Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2002-2004
8. sz. táblázat
Index Év
Érték (euró folyó áron) (Olaszország=100%) Veneto
Olaszország
Veneto
Olaszország
2002
54.325
53.780
101
100
2003
54.074
54.787
98,7
100
2004
55.613
56.393
98,6
100
Paola Menazza: Il reddito prodotto nel Veneto – Valore aggiunto e investimenti anni 2000-2004 (A Venetóban termelt jövedelem – Hozzáadott érték és befektetések 2000-2004) 18.o.
A 2004-es adatokat összevetve a 2000-ben mértekkel, észrevehető a feldolgozóipar térvesztése (mely 29,4%-ot nyomott Venetóban, 26,9%-ot Északkeleten és 23,1%-ot az olasz gazdaságba), valamint az építőipar és a szolgáltatások (62,6% Venetóban, 64,6% Északkeleten és 69,4% Olaszországban) térnyerése. Az utóbbi adatokból megállapítható, hogy a szolgáltatási szektor térnyerése lassabbnak bizonyul Veneto tartományban, mint más régiókban. A szekunder szektor – szűk értelemben vett ipar (27%) és építőipar – termelése 2004-ben már csupán a venetói gazdaság 33,1%-át adta, mely még mindig jóval meghaladja az országos átlagot (26,6%), sőt az észekkeleti régiók átlagát is (2 százalékponttal). 47 A 2003-as és 2004-es adatokból nyilvánvalóvá válik, hogy a textil, ruha- és cipőipar a leginkább válságban lévő szektorok – nem mellékesen a ”Made in Italy” jellegzetes termékeit adják és a venetói ipar ékkövei –, amelyek most határozottan veszítenek értékükből az olcsó munkaerővel rendelkező országok konkurenciája következtében. Mindazonáltal a Venetóban mért visszaesés (-3,9%) még mindig alacsonyabb volt a szomszédos északkeleti régiókénál (-4,5%), viszont meghaladta az országos átlagét (3,3%). Az építőipar ezzel szemben határozottan pozitív eredményekkel büszkélkedhet (+4,2% mint az előző évben is), bőven meghaladva a környező régiók (+2,9%) és az egész ország átlagát (+2,7%). A tercier szektor 1,2%-os növekedése – mely hajszálpontosan megegyezik az országos átlaggal – épphogy meghaladja az északkeleti régiók átlagos növekedési szintjét (+1,1%). A szolgáltatások területén a legnagyobb szeletet a magánszolgáltatások hasítják ki (76,3% 46 47
Paola Menazza, 17-22. pp. Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo, pp. 9-11.
31
2004-ben, 76,2% 2003-ban), vagyis a személyeknek a magán szektor által nyújtott szolgáltatások – melyek erősen megszenvedve a háztartások keresletcsökkenését – szerény növekedést (+0,7%) produkáltak. Ezzel ellentétben az ”egyéb köz- és magán szolgáltatások” – köztük az egészségügy, közigazgatás – nagyszerű teljesítményt nyújtottak (+2,6%). A ”szállítás, kommunikáció, pénzügyi szolgáltatások” szektora, mely a tercier szektor 48,5%-át adja, 2004-ben szinte stagnált (+0,2%) az előző éves élénk teljesítménnyel szemben (+2%); míg a ”kereskedelem, vendéglátó- és szállodaipar” hagyományos szektora, meghaladva az országos átlagot (1,4%), 1,7%-kal bővült.48 Az export volumenét vizsgálva Veneto a második helyet foglalja el a ’90-es évek közepén az olasz tartományok között ( a nemzeti összexport 13,8 %-át adva). Több mint 37 ezermilliárd líra értékű áru importáltjával és közel 52 ezermilliárd líra értékű exporttal 1995-ben Venetót csak Lombardia előzte meg a nemzetközi piacokon való aktivitás szempontjából. Az export aktívája 14 ezermilliárd líra, amely a nemzeti kereskedelmi többlet harmadával egyezik meg körülbelül (44 ezermilliárd). A megyék szintjén az exportot tekintve Vicenza áll az élen, Treviso és Verona által követve. Az Európai Unióval való kereskedelmi kapocs rendkívül erős, a régió kereskedelmének 57 %-át az Unión belül bonyolította 1995-ben. A venetói export növekedése azonban nemcsak a legfőbb közösségi kereskedelmi partnerekkel (Németország, Franciaország) fenntartott hagyományosan erős kereskedelmi kapocsnak köszönhető, hanem hogy megragadta a lehetőségeket néhány kelet-európai és fejlődő ország piacán. 49 2004-ben – az év eleji visszaesés ellenére is – 4,2 %-kal bővült nominál értékben az export az előző évhez képest. A venetói export részesedése a nemzeti összexportból a 2003-hoz képest (14,3%) enyhén csökkent (14 %), azonban a ’90-es évek közepéhez viszonyítva (13,8%) növelte részesedését. Az import 7,4%-kal növekedett 2003-hoz képest. Elgondolkodtató, hogy Kína egy év alatt a hatodik helyről a harmadikra jött fel a Veneto tartományba importáló országok sorrendjében (Németország és Franciaország után).50 2004-ben tovább folytatódott a vállalatok külföldre áttelepítése, – főként a textil-, ruha és cipőipar valamint a kohászat és a szerszámgépgyártás területén – a termelést elsődlegesen Romániába, Kínába illetve Magyarországra helyezik át.51
48 49 50 51
Paola Menazza, pp. 17-22.. Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.45.
Serafino Pitingaro, pp 20-30. Serafino Pitingaro, pp 20-30.
32
3.4. Veneto gazdasága napjainkban A tartomány gazdasága nagyszabású átalakítási folyamatba kezdett, hogy meg tudjon felelni a piac és a termelés nemzetköziesedése által állított kihívásoknak, azonban ennek az útnak még az elején jár. A nemzetközi piacokon végbemenő változásokhoz való igazodás számos gazdasági és foglalkoztatási problémát eredményezett, amelyek már nem csak konjunkturális eredetűek. Így a venetói lakosság körében nő a bizonytalan jövő miatti aggodalom, melyben a munka nem feltétlenül jelent olyan biztos alapot, amelyre építeni lehet, hanem – több évtized után először – újból bizonytalan tényezővé válik. Ebben a kevésbé sem hízelgő helyzetben mindazonáltal néhány pozitív eredmény is megmutatkozott. A venetói feldolozóipar vállalatai – a 2003-as év nehézségei után – megfordították a korábbi negatív trendet és megindultak a növekedés útján, homlokegyenest ellentmondva az országos tendenciának, ahol továbbra is a pangás időszaka tart. Azonban, az eredmények változóak a különböző méretű vállalatok tekintetében: a legjobban a közép méretű (50-249 fő) és a nagy (250 fő felett) vállalatok teljesítettek, míg a kis (10-49) vállalkozások mérsékeltebb sikereket értek el. Az építőipar és a külkereskedelem is pozitív eredményekkel számolhat az amerikai és az ázsiai piacok keresletnövekedésének köszönhetően. A termékek egységárnövekedése az eladások csökkenését és az árak versenyképességének romlását vonja maga után; mely részben a termelékenység gyengülésének és az alapanyagok erőteljes áremelkedésének tudható be. A belföldi kereskedelem területén jelentkeztek leginkább problémák, melyeket a háztartási fogyasztás határozott csökkenése idézett elő. Az Istat felmérései szerint a kiskereskedelmi eladások 0,7 %-kal csökkentek az északkeleti régiókban.52 2004-hez hasonlóan 2005-ben is az eredmények egy kétsebességű gazdasági rendszer látaszatát tűnnek megerősíteni. Élen állnak a közepes és nagy méretű ipari vállalatok (50nél több foglalkoztatottal), akik nemzetközi szerepük megerősítésére is törekednek. Mára a közép és nagy vállalatok jelentik a legdinamikusabban fejlődő réteget a termelésben. A kis ipari vállalatok (50 főig) viszont megtorpanva állnak egy helyben, alacsony méretük és a külföldi verseny által büntetve. Egyedül nem tudnak érvényesülni a nemzetközi piacokon, kényszeredetten a hazai piacon maradnak. A kkv-k modellje átszervezési folyamaton megy keresztül, ahol a középvállalatok súlya lassanként növekszik olyan agresszív stratégiáknak köszönhetően, melyek a termékminőség növelésére, az innovációra, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra valamint együttműködési megállapodásokon nyugvó termelési és 52
Serafino Pitingaro, pp 20-30.
33
kereskedelmi politikákra alapulnak. A kis és a közepes vállalatok dinamikája között olyan alapvető különbség látszik kirajzolódni, miszerint az előbbiek lába alól szinte kicsúszik a talaj, míg az utóbbiak igyekeznek követni a nagy vállalatok példáját, akik jelenleg a nemzetközi piacokon a legmarkánsabban képviselik az olasz gazdaságot. Egy nyitott gazdaságban a termelési rendszert a következő tényezők alapján szokták értékelni: a vállalatok (kis, közepes és nagy) külföldi partnerkapcsolatai, külföldi beruházások vonzása illetve a saját termékek és szolgáltatások kereslete külföldön. Ez utóbbit tekintve 2004 pozitív eredményeket hozott a ”made in Veneto” számára, – még az erős euró ellenére is – megfordítva az előző két év negatív külkereskedelmi mérlegét. A 2003-ban elindított Regionális Fejlesztési Program nem szabad, hogy megrekedjen egy egyszerű dokumentum szintjén, hanem a közszférának és a magán szektornak együttesen kell együttműködnie a közös célok és projektek érdekében. Ma Veneto leginkább egy óriási ”laboratóriumhoz” hasonlít, amelyen belül mindújabb képletekkel kísérleteznek egyre versenyképesebb, fenntarthatóbb és felelősebb növekedési modellek kifejlesztése céljából. A cél mindaddig a feltételek újjáteremtése lesz, míg egyrészt a kisvállalatok, másrészt a közép- és nagyvállalatok különböző stratégiákat követve erőre kapnak és fellendítik a venetói illetve az olasz gazdaságot. Hogy ez megtörténhessen célzott kezdeményezésekre van szükség: konzorciumok fejlesztése, vállalatok közti együttműködési megállapodások, kutató intézetek és egyetemek közti kooperáció és főként folyamatos párbeszéd valamint együttműködés a gazdasági rendszer különböző szereplői között. A venetói kamarák hálózata határozottan ezen az úton kíván haladni: ezt bizonyítja az Európai Bizottság részére nemrég benyújtott kereskedelmi politikai javaslat a növekedésről, a vállalati rendszer fejlesztéséről és védelméről, melyet Veneto tartomány önkormányzata dolgozott ki a régió kamaráinak szövetségével (Unioncamere), a kereskedelmi kamarákkal és a szakszövetségekkel.53 (Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a kamarák rendszerének Olaszországban egészen más jelentősége van, mint hazánkban.)
53
Serafino Pitingaro, pp 20-30.
34
4. A venetói kkv-k helyzete 4.1. Kis- és középvállalkozások definíciója 4.2. Vállalkozás ”A vállalkozásokat — tekintet nélkül azok jogi formájára — valamely rendszeres gazdasági tevékenységet folytató egységnek kell tekinteni. Ez magában foglalja különösen az önfoglalkoztatókat és a kézműves- vagy egyéb rendszeres gazdasági tevékenységet folytató családi vállalkozásokat is.”54 A jelenleg érvényben lévő közösségi szabályozás, mely Olaszországban is hatályos három követelményt állapít meg (G.U.C.E. n. C 213 del 23.7.1996): 1. Létszám kritérium55 A foglalkoztatottak száma megfelel az éves munkaerőegységnek (ÉME), vagyis a teljes év során a vállalatnál teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek számának. A részmunkaidőben illetve idénymunkában dolgozókat ÉME-töredékként tartják számon. A legutolsó jóváhagyott elszámolási időszakra vonatkozó, éves szintű adatokat kell figyelembe venni az elbírálásnál. 2. Forgalom/Mérlegfőösszeg Az éves forgalom és a mérlegfőösszeg számításához a legutolsó jóváhagyott elszámolási időszakra vonatkozó, éves szintű adatokat kell alkalmazni. Ezeket a számlák lezárásának időpontjától kell figyelembe venni. A forgalom értékét IVA (hozzáadott érték adója) és minden fajta egyéb közvetett adó nélkül kell kiszámítani. 3. Függetlenségi kritérium56
Egy vállalkozás önállónak tekinthető, amennyiben nem minősül kapcsolt vagy társult vállalatnak; azaz tőkéjének illetve szavazati jogainak kevesebb, mint 25 %ából részesedik más vállalat vagy közintézmény, illetve a vállalatnak sincs 25%-os vagy ennél nagyobb részesedése más cégekben. Ennek ellenére egy vállalkozás minősülhet önállónak – amelyhez nem tartozik társult vállalkozás – abban az esetben is, ha a következő befektetők érdekeltsége a 25%-os küszöböt meghaladja,
54
Az Európai Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a KKV-k definíciójára, 2005, http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/eukkvdef.html, 2006. április 12. 11:45 55
Definizione di Pmi (A kkv-k definíciója), http://www.simest.it/frameset.asp, 2006. április 10. 07:24 PICCOLA E MEDIA IMPRESA UE (Kis- és középvállalkozások-EU) Internet: Fejlesztési Központ honlapja http://www.centrosviluppo.it/index.cfm?imprese=1,30,20,3, 2006.április.30. 13:45
56
35
azzal a feltétellel, hogy ezek a befektetők nem kapcsolódnak a szóban forgó vállalkozáshoz: állami befektetőtársaságok, kockázatitőke-társaságok, rendszeresen kockázatitőke-befektetést
folytató
egyének
vagy
csoportok,
akik
hivatalosan nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be („üzleti angyalok”), azzal a feltétellel, hogy az utóbbiak részesedése egyazon vállalkozásban nem haladja meg az 1 250 000 eurót; egyetemek vagy non-profit kutatási központok; intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat; évi 10 millió eurót meg nem haladó költségvetéssel vagy kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező autonóm önkormányzatok. Önálló vállalat esetén csupán a vállalat saját állományi létszámát és pénzügyi adatait kell figyelembe venni a számítás során.
Társult vállalkozások mindazon vállalakozások, amelyek nem minősülnek sem önálló, sem kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy hagyományos vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogainak több mint 25%-a, de kevesebb mint 50 %-a egy másik vállalkozás — kizárólagos vagy egy vagy több kapcsolt vállalkozással közös — tulajdonában van. Társult vállalkozások adatai összeadódnak a számítás során.
Kapcsolt vállalkozások olyan csoport tagjai, melyben az egyik vállalkozásnak tulajdonában van a másik vállalkozás részvényesi vagy tagi szavazatainak többsége, vagy az egyik vállalkozásnak — az alapító okiratban vagy alapszabályban foglalt rendelkezések értelmében vagy megállapodás alapján — joga van meghatározó befolyást gyakorolni a másik vállalkozásra. Az olyan vállalkozásnál, amelynek társult vagy kapcsolt vállalkozásai vannak, az adatokat konszolidált nyilvántartás alapján kell meghatározni.
A három kritériumnak (létszám, függetlenség, forgalom vagy mérlegfőösszeg) egyszerre kell teljesülnie, viszont amennyiben egy középvállalat túllépi akár az egyik követelményben rögzített határértéket, nagyvállalatnak minősül.
36
Kis- és középvállalkozások kritériumai Kategória
Alkalmazottak
9. sz. táblázat Forgalom
Mérlegfőösszeg
száma Középvállalkozás
50-249 fő
50 millió euró
43 millió euró
Kisvállalkozás
10-49 fő
10 millió euró
10 millió euró
Mikrovállalkozás
10 alatt
2 millió euró
2 millió euró
Forrás: http://www.centrosviluppo.it/index.cfm?imprese=1,30,20,3 4.3. A társasági formák57 A vállalkozók által legkedveltebb társasági forma 2004-ben továbbra is a tőketársaság. A 2003-as adatokhoz képest 5,5 %-kal (3.200 vállalat) növekedett a tőketársaságok száma. Amennyiben a társasági formák százalékarányát vizsgáljuk, a tőketársaságok 17,1 %-os szeletet hasítanak ki a venetói vállalkozások összességéből. Észak- és Közép-Olaszország tartományai közül csupán Lombardia (22,8%) és Emilia-Romagna (17,2%) területén rendelkeznek nagyobb súllyal a tőketársaságok. A venetói tőketársaságok száma az országos adatok 9,8%-át teszi ki, így a régiót csupán egyetlen tartomány, Lombardia (26,5%) előzi meg. A venetói vállalatok nagyobb része (57%) mindenesetre továbbra is egyéni vállalatként működik. Ez a forma 2003-hoz képest 1,2%-os (2.500 vállalat) növekedést mutatott, amely ugyan kevesebb a többi tartományban regisztrált adatoknál, a nemzeti adatok vonatkozásában az egyes tartományokra eső arányokat vizsgálva viszont Lombardiát (15,1%) rögtön Veneto (8,1%) követi. A venetói vállalatok közel egynegyede viszont ”személyi társaság” (24,5%), mely 0,9%-os (760 vállalat) bővülést ért el az előző évhez viszonyítva; ezzel kedvezőbb adatokat felmutatva a többi régió viszonylatában, 10,4%-ot kiszakítva az össznemzeti adatokból. Végül a többi jogi forma mindössze 1,4%-os súllyal rendelkezik a tartományban. 2004-ben ugyan 4%-os növekedést (+195 vállalat) mértek, mellyel együtt Veneto továbbra is csupán 5,6%-kel részesedik az országos adatokból. Ezek a vállalatok főként korlátolt felelősségű szövetkezeti részvénytársaságok, korlátolt felelősségű szövetkezeti társaságok és konzorciumok. 57
Serafino Pitingaro és Elisa Marchini, Sabina Bolzan és Francesca Piscopo: pp.13.
37
A szektorok szerinti vizsgálat során beigazolódni látszik a szolgáltatások túlsúlya valamennyi társasági forma esetére, azonban az utóbbi négy év változásai fontos különbségeket hoztak. A tőketársaságok részesedése nagyobb arányban nő a szolgáltatások (52,6%) és az építőipar (42,2%) terén, a ”személyi társaságok ” szintén a szolgáltatások (+19,8%) területén értek el nagyobb bővülést, míg az egyéni vállalkozások részéről az építőiparban (21,5%) regisztrálták a legjelentősebb növekedést. A többi társasági formára nézve viszont csökkenés figyelhető meg, a szolgáltatások kivételével minden szektorra vonatkozóan. 4.4. Felmérés a venetói kis- és közép vállalkozások körében A tanulmány, mely 1998 folyamán az Európai Fejlesztési és Képzési Konzorcium (Cesfo) megrendelésére készült a következő kérdésekre igyekezett választ kapni:
Mely vállalatok innovatívak?
A technológiai változás kevés radikális vagy több apró fejlesztés eredményeként megy végbe?
Milyen főbb nehézségekkel találkoznak az újításra vállalkozó cégek?
Milyen eszközök segítségével szerzik be az innovációkhoz szükséges információt?
Melyek a kkv-k sikerének fő tényezői?
A kutatás fő célja abban áll, hogy felderítse a technológiai változás folyamatát, illetve a folyamat és a termék innováció különböző formáit. A felmérés olyan a növekedéshez és a vállalati versenyképesség eléréséhez nélkülözhetetlen elemeket tár fel, melyek az innováció és a vállalat teljesítménye közötti rendkívül fontos kapcsolatra világítanak rá. A mintát 55 vállalat alkotja, melyek a következő szektorokban tevékenykednek: faipar (7%), mezőgazdasági-élelmiszeripar (4%), gépipar (32%), vegyipar (16%), elektromoselektronikai ipar (18%), nyomda- és papíripar (18%) valamint építőipar (5%).58
58
Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo, 125-130 p
38
A vizsgált kkv-k szektorális megoszlása 5. sz. ábra
mezőgazdaságiélelmiszeripar építőipar
Szektorális megoszlás 5% 4%
7%
32%
16%
faipar vegyipar elektromos-elektronikai
18%
18%
nyomda- és papíripar gépipar
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 126.o.
4.4.1. Az innováció gazdasági-termelő hatása59 A vizsgált vállalatok nagy része (63%) egy vagy két termék előállítására összpontosít, és mindössze 4 %-uk büszkélkedhet igazán széles áruválasztékkal. Az utóbbi öt évben 44 % fejlesztett ki új terméket, azonban le kell szögeznünk azt is, hogy 11 %-uk fejlesztett ki csakis vadonatúj terméket, 33 %-uk pedig az új termékek mellett változtatásokat is végrehajtott a már meglévőkön. A cégek 74%-a számára gyökeres átalakítás helyett folyamatos apró finomítások jelentik az innovációs folyamatot. Ez a tény újból azt igazolja, hogy a vállalatok – főként a kkv-k – kerülik a radikális fejlesztésekbe való tetemes összegű befektetéseket. Az innováció során a terméket érintő változásokat vizsgálva, a legtöbb cég anyagi változtatásokat hajtott végre (35%), illetve módosított a komponenseken (25%) vagy a termék funkcionális tulajdonságain változtatott (25%). Az esetek nagy többségében (70%) a vállalatok innovációs célja, a már meglévő piacok megtartására illetve újak megszerzésére irányul. Ezek az adatok egyben az innováció fokozatos és folyamatos fejlődését támasztják alá. Az innovációs költségek bevételhez viszonyított alacsony volta azt is jelzi, hogy a vállalatok inkább az ún. követő jellegű innovációt részesítik előnyben, ahelyett hogy a nemzetközi piacokon való vezető szerepet tűznék ki célul.
59
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo, pp. 131-132
39
4.4.2. Az innovációt akadályozó tényezők60 Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év során a megkérdezett vállalatok mindössze 15 %a nem fejlesztette tovább már létező termékeit (vagy csak minimális mértékben), a kkv-k túlnyomó része (80%) úgy véli, hogy számos tényező hátráltatja az innovációban; ezért döntő jelentőségű e tényezők meghatározása. Az első, és legsarkalatosabb akadályozó tényező a megkérdezettek 42%-a szerint anyagi természetű. Kiemelendő, hogy a technológiai innováció ”motorja” még mindig elsősorban pénzügyi-gazdasági forrásokból ered. A további említésre méltó hátráltató tényezők sorrendben a következők: szakértelem hiánya (18%), nem elégséges információ más vállalatokról (16%), a piac nem megfelelő ismerete (15%), stratégiáktól való távolság (8%), elégtelen technológiai információk (7%), elégtelen információ a versenytársakról (7%) Mint az kitűnik, elengedhetetlen egy olyan állami politika folyatatása, mely az innoválni kívánó vállalatoknak különböző anyagi ösztönzéseket, kedvezményeket nyújt. Az innovációt gátló tényezők megoszlása 6. sz. ábra Az innovációt gátló tényezők megoszlása 45%
42%
anyagi források hiánya nincs akadályozó tényező
40%
szakértelem hiánya
35% nem elégséges információ más vállalatokról piac nem megfelelő ismerete
30% 25% 20% 15%
20%
18%
16% 15%
10%
stratégiáktól való távolság
8% 7% 7%
5% 0%
elégtelen technológiai információk elégtelen információ a versenytársakról
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 133.o.
4.4.3. Az innováció információs forrásai61 A megvizsgált venetói kkv-k az innovációhoz szükséges információkat leginkább (65%) vásárok, szakkiállítások során szerzik be. Ez az adat azért sem meglepő, mert 60 61
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.132-134 Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.134-136.
40
korábban már több más kutatás is rámutatott ezen események különös fontosságára a venetói vállalatok körében. Ezen kívül az ügyfelek (45%), szállítók (44%) és szaklapok (40%) bizonyulnak széles körben elterjedt potenciális információforrásnak. Míg a különböző szövetségek (kamarák, terméktanácsok - 27%), konzulens cégek (22%), szemináriumok (20%) háttérbe szorulnak. Érdekesség, hogy sok olyan vállalat, amely bár tagja valamely szövetségnek, mégsem véli úgy, hogy az képes lenne információt nyújtani az innovációra nézve. Ahogy a 7. sz. ábra is mutatja, a kutatás (18%) nem számít a főbb jelentőségű, széles körben igénybevett információforrások közé. Ez erősen felveti az egyetemek és a vállalatok közötti erőteljesebb együttműködés szükségességét. A vállalatoknak és a kutatószerveknek úgy kell megszervezniük saját kutatótevékenységüket, hogy képesek legyenek előrelátni az elkövetkezendő piaci visszaesést, és a tudományos eredményeket át tudják alakítani ipari fejlesztések formájába megvalósítva ezzel a technológiai transzfert. A kkv-k innovációs információforrásainak megoszlása Információforrások
7. sz. ábra
nem ismer
adatbázisok
nem használ
2% 4%
kutatások
15% 18% 20% 22% 27%
kurzusok,szeminári umok tanácsadó cégek
szövetségek
40% 44% 45%
szaklapok
szállítók
65% 0%
20%
40%
60%
ügyfelek
80%
szakkiállítás,vásár
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità : uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 135.o.
4.4.4. Az elsődleges technológiai szükségletek62 Az új technológiai koncepció megvalósításán (innováció) kívül különös figyelmet kap a technológiák alkalmazási, terjesztési folyamata, amely nélkülözhetetlen, amíg a technológia nem mutatja ki gazdasági hatásait. A vállalatok 49 %-a véli úgy, hogy saját technológiája a korrigálás, fejlődés fázisában van, ők főként folyamat és termék innovációs rendszerek vásárlását tekintik szükségesnek. Ezzel szemben 51% saját technológiáját 62
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 137-139.
41
előrehaladottnak tartja a versenytársakéhoz képest, így ők inkább a folyamat ellenőrzéshez szükséges kifinomultabb rendszerek vásárlását irányozták elő. Érdekes, hogy a megkérdezettek egyike sem vélte úgy, hogy technológiája elavult. A vállalatok túlnyomó többsége számára ”kritikus területeknek” bizonyultak – vagyis olyan elsődleges tevékenységnek, melyek óriási erőfeszítést és technológiai befektetést igényelnek – az alábbiak (fontossági sorrendben): a termelési folyamat automatizálása, a termékek minőségellenőrzése illetve az információs rendszerek. Csekélyebb jelentőséggel bírnak az új anyagok és a lézer. Elsődleges technológiai szükségletek megoszlása
Elsődleges technológiai szükségletek
8. sz. ábra
termelési folyamat automatizálása termékek minőségellenőrzése információs rendszerek új anyagok CAD-CAM rendszerek lézer egyéb
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 138.o.
4.4.5. A siker fő tényezői63 A vállalati siker magyarázata gyakran csakis a gazdasági-pénzügyi mutatókban keresendő. A vállalatok is e mutatókat tekintik elsődlegesnek és vállalati politikájukat is ezek eredményeire alapozzák. A vállalati eredmények – akár negatív, akár pozitív – kimerítő magyarázatához azonban nélkülözhetetlen meghatározni mindazon tényezőket, amelyek közreműködnek az ”értékképzésben”. Ezek alapos ismeretével képes a vállalat egyrészt megelőzni illetve hatástalanítani a negatív következményeket, másrészt megtartani vagy akár javítani korábban megszilárdított pozícióját. Ezért a következő bekezdésekben a vállalati ”értékképzés”-ben résztvevő alanyokat fogom elemezni.
63
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 140-141.
42
4.4.6. A hűség tényező64 Először is szögezzük le, miért fontos kitérnünk a hűség tényezőjére. Az ügyfelek hűsége vagyont képvisel minden vállalat számára, a hűség növekedésével együtt gyarapodik a vállalati érték és a jövedelmezőség. Az elmúlt években Amerikában és Európában is több felmérés kimutatta (melyek az olasz valóságot is tükrözik) az ügyfélhűség és a jövedelmezőség erős kapcsolatát. A jövedelmezőség és a hűség közötti korreláció olyannyira magas, hogy a hűség, mint tényező a többi hagyományos mutató mellett (vállalati teljesítmény, termelékenység, jövedelmezőség) akár a vállalati stratégia új hivatkozási alapjává is válhat. A hűség mint célkitűzés tehát a vállalati stratégia eleme lesz, nem helyettesítve, annál inkább kiegészítve, összefogva a stratégiai siker hagyományos fogalmait (piaci részesedés, tapasztalat, kulcs képességek), amelyek gyakran nem képesek önállóan magyarázatot adni arra, hogy egyes vállalatok miért sikeresek, mások pedig miért buknak el. Az ügyfélhűség tényezőinek megoszlása
9.sz. ábra
Ügyfélhűség tényezői
promóció
11%
2%
15%
termékminőség
41%
szállítás pontossága ár
19%
vevőszolgálat
12%
termék eredetisége
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità : uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 141.o.
Ennek fényében nem elhanyagolandó tisztában lenni azzal, mely tényezők befolyásolják az ügyfelek hűségét. A megkérdezettek válaszát elemezve kiderül, hogy a legtöbb vállalat (41%) szerint a termékminőség a legmeghatározóbb, ezt követi az ár (19%), majd az eladás utáni szolgáltatás (15%). Tehát minél nagyobb az ún. cross-selling lehetősége (pl: alap termék + eladás utáni szolgáltatás + csere lehetőség), annál nagyobb a vásárlói hűség, mivel a cross-selling célja a múltbeli vásárlás élményére építve kifejezetten 64
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 141-143.
43
a vásárlói hűség erősítése. Mint a 9. sz. ábra is mutatja a promóció (2%) – melynek célja rövid idő alatti eredmény elérése – nem bizonyult hatékony tényezőnek a hűség befolyásolás terén. Ez a tevékenység általában nem kecsegtet hosszú távú eredményekkel, mivel a promócióval ”elcsábított” vásárló a következő szemet szúró ajánlatnál kész a váltásra. A valóban hűséges vevőkre más tényezők (minőség, ár, szolgáltatás) gyakorolnak hatást, nem pártolnak át könnyen, és a leghatékonyabb akadályt képezik a költséges promóciókkal gyors sikert elérni kívánó versenytársakkal szemben. Ezen kívül a hűséges ügyfél egy fajta tanúként (testimonial) viselkedik, spontán módon reklámozza a vállalatot, így képes új vevőket vonzani. Az ügyfélhűség tehát a vállalati növekedés leghatékonyabb és legkevésbé költséges módja; mivel a hűséges vevők a hozzájuk hasonló ügyfeleket vonzzák. 4.4.7. A versenyképesség tényező65 Versenyképesnek tekinthető az a vállalat, amely képes olyan kínálatról gondoskodni, hogy ügyfele is versenyképes legyen saját vevői felé. Ennek előfeltétele, hogy saját kínálatát
összehangolja
ügyfeleiével,
azért
hogy
ez
utóbbi
versenyképes
terméket/szolgáltatást tudjon kínálni a piacon. A versenyképes kínálat tehát olyan elemek (minőség, ár, idő, stb.) kombinációja, amelyek meghatározzák a vállalat-ügyfél kapcsolatot, és keresettebbé teszik a terméket/szolgáltatást a piacon rendelkezésre álló többi terméknél/szolgáltatásnál. A kutatás során megkérdezett vállalatok legnagyobb hányada (34%) a termékminőséget tekinti a versenyképesség szempontjából való legdöntőbb tényezőnek. Ugyanakkor az ár (26%) és a termék eredetisége (22%) is döntő tényezőknek mutatkoztak. A továbbiakban az alábbi diagram ábrázolja a versenyképességi tényezők megoszlását.
65
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 143.
44
A versenyképességet befolyásoló tényezők megoszlása a kkv-k szerint 10. sz. ábra A versenyképességet befolyásoló tényezők
promóció 1%
22%
termékminőség 34%
szállítás pontossága ár
10% 7%
26%
vevőszolgálat termék eredetisége
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità : uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 143.o.
4.4.8. Alaptevékenység (core business) és kulcsképességek (core competence) - a szervezeten belüli innováció66 A sikeres vállalat erőssége olyan innovációk bevezetésének képessége, melyek hatékonyabbá teszik a vállalat tevékenységét, és meghatározzák a jövő fejlődési irányát (folyamatos újítások révén). A folyamat-innováció kapcsán elmondható, hogy a nyertes vállalatok abban különböznek a többitől, hogy olyankor is van merszük a vállalati folyamatok átszervezéséhez, amikor a forgalom nem csökken, hanem stagnál. Nem elégednek meg sem a jelen eredményeivel, sem a múlt örökségével; és pontosan tudják, hogy a jövőbeni versenyképességük azon múlik, képesek lesznek-e kihasználni az aktuális termék/piac kombinációkat. Így tehát a figyelem áttevődik a megkülönböztetett erőforrásokra (core competence), amelyek többfajta alkalmazás és fejlődési út használatát teszik lehetővé. Innen ered a vállalat erőteljes fókuszálása az alaptevékenységre (core business) nézve, illetve azon üzleti területek hátrahagyása, amelyek
számára
nem rendelkezik
kulcsképességekkel. A
vállalat
tevékenységének
szervezésével
kapcsolatban
nem
csupán
az
alaptevékenységekre (core business) szükséges összpontosítani, hanem azon területeket is meg kell határozni, amelyekben a cég kimagaslóan teljesít. Mindenekelőtt módosítani kell a szervezeti felépítést és a vállalati szerepkörök határait olyan módon, hogy a szállítók és az ügyfelek is teljes joggal helyet kapjanak a szervezeti diagram felépítésében. Az alábbi 66
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 144-146.
45
vállalati modell azon tevékenységeket mutatja be, amelyeket olyan módon szükséges összehangolni, hogy azok képesek legyenek az egymás közötti és a külvilággal való kommunikációra. Ezáltal tudja a vállalat szabályozni belső folyamatait, illetve kapcsolatba lépni a szállítókkal, ügyfelekkel és egyéb külső alanyokkal. A vállalat csak a különböző egységek sikeres kommunikációja révén képes koordinálni tevékenységét, elérni stratégiai és taktikai céljait. Az alábbi szervezeti diagram szemlélteti a felmérés eredményeit arra nézve, hogy a vállalatok hány százalékában tevékenykednek az adott területek felelősei. A cégek mindegyike rendelkezik vezérigazgatóval, 96% adminisztrációs vezetővel, 87%-uk termelési vezetővel, 76%-uk értékesítési vezetővel, 53%-uk beszerzési vezetővel, 64%-uk minőségellenőrzési felelőssel, 69%-uk műszaki vezetővel és mindössze 16% rendelkezik karbantartóval. Szervezeti diagram a kkv-knál
11. sz. ábra
Vezérigazgató 100%
Adminisztráció 96%
Beszerzés 53%
Műszaki osztály 69%
Termelés 87%
Minőségellenőrzés 64%
Értékesítés 76%
Karbantartás 16%
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità : uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 147.o.
4.4.9. Ügyfelek és szállítók67 A külső szereplőkkel való kapcsolatot mindkét oldalról megfelelő módon kell kezelni: a vállalatok kifejlesztették saját kulcsképességüket (core competence), bizonyítják megbízhatóságukat, és a lehető legjobban igyekeznek élni az együttműködés eredményeivel. Ennek fényében az ügyfelekkel és szállítókkal való kapcsolat rendkívül lényeges. Továbbá mint az kiderült a felmérésből, a kkv-k számára fontos
67
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp. 146-148.
46
információforrást (65%) jelentenek versenytársaik megismerésében, azon túl, hogy az innovációhoz szükséges információk beszerzésében is a leggyakoribbak közé sorolhatók. (ld. Az innováció információs forrásai fejezetben) A következő táblázat a szállítókra, versenytársakra és ügyfelekre vonatkozó adatokat tartalmaz, azok számát illetve származását vizsgálva: Szállítók, versenytársak és ügyfelek megoszlása
10. sz. táblázat
Olaszország 60%
Olaszország 38%
Külföld 10%
Külföld 2%
Mindkettő 30%
Mindkettő 60%
→
SZÁLLÍTÓK
VERSENYTÁRSAK
←
ÜGYFELEK
Számuk: 1-10 – 34%
1-10 – 44%
1-20 – 25%
11-20 – 11%
11-20 – 7%
20- - 75%
21- - 55%
21- - 31% (18% nem válaszolt)
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 150.o.
A felmérés eredményei szerint a venetói kkv-k rendkívüli módon jelen vannak a nemzetközi piacokon, hiszen csak töredékük, nem rendelkezik egyáltalán külföldi partnerekkel. Érdekes megjegyezni, hogy a versenytársakkal kapcsolatban a vállalatok nem szívesen adnak ki információkat. A megkérdezett kkv-k többségének beszállítója mind ár, minőség és szolgáltatás tekintetében (48%) versenyképes, nagyságukat nézve pedig inkább a kis méretű vállalatokkal működnek együtt (43% kis vállalatokkal, 43% kis és nagy vállalatokkal is). 4.4.10. Képzés68 A vállalat képességei (pl.: K+F részleg vagy folyamatos képzés) lehetővé teszik az új technológiák
használatához
való
hozzáférést,
valamint
a
versenytársak
és
a
technológiafejlesztők viselkedésének megértését (esetlegesen a beszerzést, együttműködést velük), így növelve a vállalat folyamat és termék innovációs képességét. A belső és külső képességek összehangolása lehetővé a teszi a kkv-k számára, hogy olyan területeken
68
Tiziano Barone e Fabio Di Nuzzo pp.148-152.
47
gazdagítsák képességeiket, mint a munka megszervezése, humán erőforrás fejlesztés, valamint a technológiák alkalmazása. Az új technológiák eredményes hasznosításához szükséges előfeltételek hiánya gyakran komoly gazdasági problémákat okoz a kis- és középvállalkozások számára, egyes esetekben akár csődöt is. Pontosan ezért lényeges, hogy a kkv-k megvalósítsák a munka és a tanulás megszervezésének integrációját, más szóval megteremtsék a vállalat és a külső képzés egységét. Ez az együttműködés egyrészt növeli a vállalat képességeit, másrészt új szükségletek és képzési kapacitások generálását segíti elő. E kapcsolatok folytonossága (folyamatos képzés) eszközzé válik: a szakképzési szükségletek vizsgálatát formálja át a szervezeti fejlődés állandó folyamatává. A felmérés képzésre vonatkozó adataiból kiderül, és kiemelendő, hogy a kkv-k 53%-a fordul szakképző tanfolyamok segítségéhez, 36% csak belső képzést folytat, és a vállalatok mindössze 11%-a nem folytat semmilyen képzési tevékenységet. A kkv-k a következő témákra irányuló kurzusokat veszik igénybe: biztonság (28%), minőség (19%), informatika (13%); adminisztráció (könyvelés), kereskedelem, beszerzés (13%), termelés (20%) és a termeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységek (műszaki, telepvezető – 7%). Szakképzésak fajtái
12. sz. ábra
Szakképzések fajtái
7%
termelés
20%
admin.,ker., beszerzés
28%
informatika 13% 19%
13%
minőség biztonság termeléshez kapcs.
Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 154.o.
4.4.11. Minőség69 A minőség mára az egyik legfontosabb stratégiai törekvés lett a vállalatok számára. Fentebb a kutatás adatai már kimutatták fontosságát az ügyfélhűségre, illetve a konkurens vállalatokkal szembeni versenyképességre nézve. A termék minőségén azon tulajdonságok összességét értjük, melyek felruházzák az implicit és explicit igények kielégítésére (ISO 8402 normatíva, 1994.). A minőség a vevő és a vállalat elégedettségének egy alapvető 69
Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo pp.152-156.
48
fontosságú összetevője. A minőség javulása – a különböző költségek leszorításával illetve a termelékenység fokozásával – változást okozhat a profitban is. Ezen kívül egy kiváló minőségű termékért a vevők hajlandóak akár többet fizetni. A minőség szorosan kötődik az alábbi fogalmakhoz:
Megbízhatóság
Karbantarthatóság
Rendelkezésre állás
Konformitás
4.4.12. Tanúsítvány70 A kutatás mintáját alkotó cégek 40 %-a jelezte minőségirányítási rendszer használatát, míg 57% azon vállalatok aránya, melyek rendelkeznek tanúsítással (tanúsított cégek) vagy már megindították a szükséges lépéseket a tanúsítás elnyerésére. A tanúsítás során a tanúsító mintavétellel megvizsgálja, hogy a minőségirányítási rendszer szabványpontjai hogyan teljesülnek konkrétan az adott cégnél, és ha ez megfelelő, kiadja a tanúsítást. A tanúsítást egy független, tanúsításra jogosult, tanúsító cég végzi. A minőségi tanúsítás stratégiai ’lehetőségként’ és ’szükségességként’ is értékelhető. Szükségességről van szó, ha a termék fajtája vagy a piac sajátosságai megkívánják a tanúsítást, vagy legalábbis előnyre tesznek szert a tanúsított vállalatok; lehetőségről beszélünk viszont azon szektorok esetén, melyekben nincsenek tisztán meghatározva az irányadó minőségi követelmények (műszaki normák hiánya). 2003-as adatok szerint egy a venetói beszállító vállalatok körében végzett felmérés szerint a minta 32,4%-a rendelkezik az ISO 9000 normáknak megfelelő tanúsítvánnyal, míg további 10,2%-nál épp folyamatban van a tanúsítás. Minőség rendszer tanúsítvány (ISO 9000) 11. sz. táblázat % vállalatok Veneto ÉszakközépOlaszország Tanúsított 32,4 31,4 Tanúsítvány 10,2 7,6 folyamatban Nem tanúsított 57,4 61,0 Összes vállalat 100,0 100,0 Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k) 17. o.
70
Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo pp.156-157.
49
A 11. sz. táblázatban közölt értékek a venetói kínálatot az északközép-olaszországi átlag fölé helyezik a tanúsított cégek tekintetében. Az ISO 9000-es tanúsítvány elterjedtsége nagyon különböző szinteket mutat, továbbá erőteljes kapcsolat tűnik kirajzolódni a vállalatok mérete és a tanúsítás szintje között. A már tanúsított cégek tapasztalata egyöntetűen a vállalati szervezettség javulásáról és a hatékonyság fokozásáról árulkodik. Ezen túl a tanúsított cégek az ügyfélkör megtartását (42,6%) és kisebb mértékben az új ügyfelek nyerését emelték ki. A számadatok tekintetében egyértelmű, hogy a tanúsítás olyan eszköz, melynek segítségével a vállalatok képesek fenntartani és megerősíteni versenyképességüket és sikeresen megfelelni a piac által állított egyre magasabb minőségi követelményeknek71 4.4.13. Vállalati társulások A Venetóban folytatott 2003-as felmérés szerint a beszállítóként működő venetói kkv-k 29,4%-a tevékenykedik szorosabb kapcsolati rendszer keretén belül, ez történhet akár vállalati csoport (9,8%), konzorcium (10,6%) vagy éppen szövetség (15,2%) formájában. A vállalatok közel kétharmada viszont inkább elszigetelve működik, és a növekedés ilyen formájára nem tekint úgy, mintha az korlátozott méreteit kompenzálná. Ez a tendencia a jövőben mégis változni látszik, ha megfigyeljük, hogy a vállalatok 25,4%-a kívánja a kapcsolatok új formáját létrehozni, illetve a már meglévőket továbbfejleszteni. A legnagyobb érdeklődés a szövetségek iránt mutatkozik a vállalatok 19%-a részéről, a vállalati csoportba (5,8%) illetve konzorciumba (11,6%) való belépés már kevésbé tűnik vonzónak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a jövőre vonatkozó kijelentések közel fele olyan vállalatok részéről hangzott el, melyek már részesei valamilyen fajta csoportosulásnak. A jövőre vonatkozóan 5 vállalatból valószínűsíthetően 3 működne továbbra is önállóan.72
71
: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 2004, Mestre, Unioncamere del Veneto, pp.79., 17-18.o., http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/QdRdue.pdf, 2006. május 1. 13:56 72 Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 2004, Mestre, Unioncamere del Veneto, pp.79., 17-18.o., http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/QdRdue.pdf, 2006. május 1. 13:56
50
Társulások formája – Jövőbeni irányultság 2002. 12. sz. táblázat Társulások formája % % Jövőbeni Aktuális irányultság összesen 29,4 25,4 - vállalat csoport 9,8 5,8 - konzorcium 10,6 11,6 - szövetség 15,2 19,0 Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k)
4.4.14. A venetói beszállító vállalatok tevékenysége és felvevő piacai A vizsgálat tárgyát képező vállalatok által leginkább képviselt három szektor az alábbi: gépipar, elektronika, műanyag- és gumiipar. E szektorok igen széles működési területre, árukínálatra és sokféle különböző technika használatára engednek következtetni. A vállalatok fő tevékenységét nézve a legelterjedtebb a forgácsoló (16,1%), a szerkezetlakatos (14,5%) és a lemezmegmunkáló (10,6%), melyek a régió kínálatának több mint 40%-át teszik ki. Ezen kívül a gépipar és az elektronika nagyszámú alcsoportját képviselik a régió vállalatai. Számos vállalat fő tevékenységén túl más különböző kiegészítő tevékenységet is folytat. Az alvállalkozók 28%-a összeszerelést is vállal megbízója számára, annak ellenére hogy a cégek mindössze 6,9%-a vallja az összeszerlést fő tevékenységének. A vizsgált vállalatok tevékenységének megoszlása
13. sz. táblázat
A vállalatok tevékenysége % vállalatok Tevékenység Össszesen Fő tevékenység Másodlagos tev. Olvasztás 4,7 4,7 0,0 Meleg megmunkálás 2,7 0,9 1,8 Hideg megmunkálás 11,2 2,7 8,5 Lemez megmunkálás 25,1 10,6 14,5 Szerkezetlakatos 24,9 14,5 10,4 Forgácsolás 27,7 16,1 11,6 Összeszerelés 28,0 6,9 21,1 Hőkezelés 3,0 0,0 3,0 Felületi hőkezelés 7,3 5,9 1,4 Szerszámok, minták 9,4 6,7 2,7 Gépipari alkatrészek 15,5 5,9 9,6 Finommechanika 15,1 6,1 9,0 Elektromechanikai alkatrészek 5,9 3,3 2,6 Elektronikai alkatrészek 13,5 2,2 11,3 Műanyag- és 1,4 7,6 6,2 gumimegmunkálás Egyéb tevékenységek 6,4 5,1 1,3 51
Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 15. o.
A megbízóknak nyújtott szolgáltatást nemcsak árutípus és technológia alapján különböztethetjük meg. A venetói beszállítórendszeren belül a vállalatok 34%-a szigorúan végrehajtja a rábízott gyártási fázist, de a vállalatok több mint fele beleépíti szolgáltatásába a tervezés folyamatát is (50,8%), sőt ezen túl kutató és termékfejlesztő tevékenységet is végez (15,2%). Így tehát a vállalkozások közel 2/3-a (64%) képes a tervezéshez kapcsolódó és más egyéb kiegészítő képességét megbízója rendelkezésére bocsátani. A beszállítók hozzájárulása a tervezési és a kutatás-fejlesztési tevékenységhez 13. sz. ábra A fővállalkozóknak nyújtott tevékenység típusa 100% 90% 80%
34
41,2
70% 60%
Végrehajtó tev.
50% 40% 30% 20% 10%
50,8
40,7
15,2
18,1
Veneto
ÉszakközépOlaszország
Tervezés Tervezés és K+F
0%
Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 16. o.
A többi északközép-olaszországi régióhoz viszonyítva a tervezést és K+F tevékenységet is vállaló cégek aránya alacsonyabb ugyan, azonban a tervezést mint szolgáltatást nyújtó vállalatok aránya jóval meghaladja a többi régióban mért adatokat. A tervező képességek elterjedtsége mindenképpen magasra kvalifikálja a venetói beszállító rendszer kínálatát az olasz beszállítóipar viszonylatában.73 A felmérés adataiból kiderül, hogy a venetói kkv-k eléggé behatárolt piaci kiterjedés mentén működnek, valamint hogy tevékenységük túlnyomó része a régión belül jelentkező kereslet kielégítésére irányul. Ugyan részben csökkent a helyi megbízók általi kereslet, de továbbra is a beszállító vállalatok legmeghatározóbb piaca maradt. A 14. sz. ábrán feltüntetett adatok szerint a venetói vállalatok esetében a méret növekedésével csökken a a 73
Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 2004, Mestre, Unioncamere del Veneto, pp.79., 17-18.o., http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/QdRdue.pdf, 2006. május 1. 13:56
52
vállalat régióhoz kötöttsége, és a 20 fő feletti vállalkozások erőteljesebben tekintenek a régión kívüli illetve a külföldi piacok felé. A vállalatok felvevő piacának megoszlása 14. sz. ábra A vállalatok piacának megoszlása
100% 80% 60%
71,1
0%
Región belül Régión kívül
40% 20%
51,2
36,8 22,6 6,4 6-19
Külföld
10,1 20-99
Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 19. o.
Mivel számos vállalat egyetlen szektorra specializálódik, így a régió beszállító rendszere összességében bővebb és tagoltabb ipari keresletnek tud eleget tenni. A tartomány némely ipari szektora meglehetősen jelentékeny felvevő piacnak minősül, mivel számos vállalat feldolgozó tevékenységének és termékeinek kínál felvevő piacot. A legnagyobb beszállítói keresletet generáló szektornak az élelmiszeripari gépek és berendezések ipara tekinthető, melyben a vállalatok egyharmada talál felvevőpiacot. Körülbelül minden negyedik vállalat mezőgazdasági, földmegmunkáló illetve építőipari gépek gyártásával foglalkozik. Ezenkívül a fémmegmunkáló szerszámgépek, ipari járművek, elektromos gépek gyártásában – egyenként – legalább a vállalatok 15%-át érintett. A venetói vállalatok 37,8%-a aktív külföldön is, mely az északközép-olaszországi cégek 33,1%-os arányához képest magasnak tűnik. Ez a magasabb exportarány egyrészt a Venetóban nagyobb számban jelenlévő exportáló cégekre vezethető vissza, illetve az exportáló cégek magasabb nemzetközi forgalmára (19,8%, az északközép-olaszországi 16,9%-kal szemben). Megállapítható az a tény is, hogy a kis méretű vállalatok esetében magasabb az exportforgalom aránya, tehát náluk a legfőbb akadály magában a külföldi piacra lépésben mutatkozik
53
Exportőrök és az exportált áru aránya a forgalomban 14. sz. táblázat Exportőrök és az exportált áru aránya a forgalomban Foglalkoztatottak száma Összesen 6 – 19 20 - 99 % exportőrök 37,8 26,9 70,4 Export aránya 19,8% 23,8% 14,3% Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 22. o.
A venetói vállalatok számára főként az európai országok jelentenek piacot, élen Németországgal. A német piac minden ötödik beszállító, minden harmadik vállalat számára kínál felvevőpiacot, csak az exportáló cégeket figyelembe véve. Németországot Franciaország, Svájc és Ausztria követi, tehát a közelség egyáltalán nem mellékes a piac kiválasztása során.74 Külföldi piacok- fő desztinációk 15. sz. táblázat % % Ország exportőrök összes vállalat Németország 59,8 22,6 Franciaország 26,7 10,1 Svájc 22,2 8,4 Ausztria 18,0 6,8 Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 23. o.
74
Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 2004, Mestre, Unioncamere del Veneto, pp. 19-30.., http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/QdRdue.pdf, 2006. május 1. 13:56
54
5. A kkv-ket segítő helyi háttérintézmények 5.1. Venetói Kamarák Regionális Szövetsége (Unioncamere del Veneto)75 A Venetói Kamarák Regionális Szövetsége egyesítve a tartomány valamennyi agrár-, kézműves,
kereskedelmi
és
iparkamaráját,
Veneto
Tartománnyal
és
a
helyi
önkormányzatokkal való kapcsolatok koordinálása révén fontos szerepet tölt be a gazdasági növekedés előmozdításában. Stratégiai fontossága kiemelendő annak fényében, hogy a régiók nagyfokú politikai, törvényhozói és közigazgatási hatalommal rendelkeznek. Az Unioncamere támogatja a vállalatok és a közigazgatás kapcsolatának egyszerűsítését, alkalmat teremt különböző kutatások és tanulmányok lebonyolítására, továbbá olyan kezdeményezéseket mozdít elő, amelyek Veneto gazdasági fejlődését és a vállalatok nemzetköziesedését tűzték ki célul. A Kamarák Regionális Szövetsége a következő tevékenységeket folytatja:
Képviseli és védelmezi a régió kereskedelmi kamaráinak általános érdekét a
tartomány önkormányzata és intézményi rendszere felé;
Koordináló tevékenységet végez annak érdekében, hogy a kamarák
egységes álláspontot képviseljenek minden hatáskörüket érintő kérdésben;
A teljes tartományt vagy a több provinciát érintő kérdések esetén kamarai
hatásköröket is gyakorol, illetve összehangolja azokat;
Megfigyelő tevékenységet végez a gazdaság, az adóügyek és a munkaügyek
területén valamint a vállalatok és a közigazgatás kapcsolatának egyszerűsítése vonatkozásában; tanulmányokat és kutatásokat folytat, munkacsoportokat és – bizottságokat, valamint konferenciákat szervez
A Régióval és a különböző szakszövetségekkel egyetértésben a venetói
gazdaság
fejlődését
összehangolni,
támogató
elősegítve
ezzel
tevékenységeket a
gazdaság
igyekszik fejlődését,
erősíteni a
és
vállalatok
nemzetköziesedését és a kamarák együttműködését célzó kezdeményezéseket az alábbi területekre vonatkozóan: oktatás, minőség-ellenőrzés, technológiai innováció az agrárélelmiszeriparban, környezetvédelem. 2000 óta az Unioncamere intézményes keretein belül működik az 1989-ben alapított Eurosportello Veneto, mely iroda az Európai Bizottság vállalkozásokkal foglalkozó Főigazgatósága által 1987-ben létrehozott hálózatnak képezi részét. A közösségi programokról valamint a regionális, nemzeti és európai szinten felmerülő pénzügyi 75
http://www.ven.camcom.it
55
lehetőségekről nyújt tájékoztatást, támogatást és képzést a kis- és középvállalkozások számára. A venetói kereskedelmi kamarák megértették a befektetések és egy közösségi ügyekkel foglalkozó iroda működésének fontosságát, ezzel jelezve Veneto és a venetói gazdaságitermelő rendszer nyitottságát Európára illetve az egész világra nézve. Az európai integrációs folyamat fejlődése egyre jobban befolyásolja és meghatározza az egyes állampolgárok életét, illetve a pénzügyi, gazdasági, társadalmi rendszert. Ennek fényében az Unioncamere uniós hivatalt képviselő tevékenysége kiváló eszközként szolgál a venetói gazdaság számára legmegfelelőbb lehetőségek kiaknázása és a régió sajátosságainak tudatosítása céljából, és ezek tolmácsolására a közösségi döntési mechanizmus csúcsán álló személyek felé. 5.2. Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodája (Centro Estero Veneto)76 A Centro Estero Veneto, a gazdasági fejlődés előmozdítására szolgáló, a Venetói Kereskedelmi Kamarák által alapított ügynökség, mely a venetói vállalkozók piacra kerülését segíti elő világ szerte, együttműködésben intézményi hálózatával: a kamarák rendszerével, Veneto tartománnyal, a különböző szakszövetségekkel, vásárszervezőkkel és az európai uniós intézményekkel. A kis- és középvállalkozások részére számos lehetőséget kínál a nemzetközi piacra jutáshoz; mindezt közvetlen módon, különféle projekteken keresztül, melyeket külföldi partnereikkel együttműködve hoznak létre. E projektek szemináriumok, üzleti találkozók, tanulmányi utak, képzések, vásárok szervezése által – gyakran európai uniós források felhasználásával – valósulnak meg. A 2006-os évre vonatkozó Promóciós Program az eddig hagyományosan előtérbe helyezett szektorokon túlmutatva olyan új látásmódot hoz, mely támogatást kíván nyújtani a tartomány gazdasági szereplőinek, bármely szinten működjenek is. Az előirányzott programok összessége (promócionális és operatív programok formájában) tehát alkalmazkodik a nemzetközi menetrendhez, hogy ezáltal tényleges segítséget tudjon nyújtani a venetói vállalkozásoknak nemzetközi törekvéseik megvalósításában. A 2006-os program kidolgozása a kamarák és vállalkozók véleményének egyeztetésével történt annak érdekében, hogy a tartomány gazdasági szereplői részére valóban a számukra legmegfelelőbb hátteret nyújtsák, s ez a törekvés annál hatékonyabbnak bizonyul, minél több közös projekttel ”töltik meg”. Kiemelt jelentőséggel bírnak azok a projektek, amelyek olyan stratégiai területek felé fordulnak, mint Kína vagy India. E területek irányába olyan 76
www.centroesteroveneto.com
56
kezdeményezések szükségesek, melyek a gazdaság minden szektorát átfogják. A versenyképesség növelését a világ más részeire vonatkozóan az egyes régiókra szabott – promóciós, nemzetközi marketing és területi – projektek kidolgozása révén kívánják elérni, mely projektek összhangban állnak a nemzeti irányvonalakkal. A nemzetközi piacokon való részvétel nem ér véget az egyes vállalatok önálló fellépésével, Veneto tartomány részéről is megfelelő támogatás, a térség egységes promotálása szükséges; az ipari szektor és az agrárium termelési sajátosságai mellett, kihangsúlyozva az enogasztronómia és a turizmus lehetőségeit is. Manapság a versenyképesség megtartása főként a nemzetközi piacra lépés és az ott fennmaradás révén képzelhető el. A térség számos vállalata – a kkv-k közül is mind több – termelésének fontos elemeit Kelet-Európába illetve Ázsia fejlődő gazdaságaiba helyezte át, stratégiai központját Venetóban őrizve meg. A vállalatok nemzetközi fellépését elősegítő kezdeményezések elengedhetetlen eszköze a megfelelő képzés és korrekt, jól időzített informálás a kamarák részéről. A 2006-os Program gazdaságélénkítő kezdeményezései közül számos a strukturális projektek közé sorolható, melyek a Venetói Kereskedelmi Kamarák Szövetségével (Unione delle Camere di Commercio del Veneto) és annak Uniós Politikák részlegével együttműködésben valósulnak meg. E program ezen kívül része azon egyezmények és eljárások összességének, melyek az Olasz Kamarák Szövetsége, a Termelő Tevékenységek Minisztériuma (Mincomes), a Külföldi Olasz Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Assocamerestero) és a Külkereskedelmi Intézet (ICE) által elfogadott Program Megállapodást, valamint a Venetói Kamarák Szövetségének Veneto Régióval és a Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodájával (Centro Estero) alkotott közös Program Megállapodást alkotják. A Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodája az e programokban meghatározott akciókon kívül, még általánosabb, folyamatosabb támogatást is nyújt a kis- és középvállalkozások számára. A következőkben röviden bemutatnék két olyan 2006-os projektet, melyeket a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara bonyolít le Magyarországon a Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodájának megbízásából.
57
5.2.1. MECCATRONICA Projekt77 A 2006-os Ipari Szektor fejlesztésére vonatkozó Promócionális Program keretén belül kapott
helyet
a
Meccatronica
Projekt,
mely
Csehországban,
Szlovákiában
és
Magyarországon irányozza elő a venetói elektronikai és mechanikai ipar promotálását. A kezdeményezés – melynek magyarországi lebonyolításával a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarát bízták meg – két részből áll: 1. A résztvevő országok képviselői prezentációt tartanak a venetói vállalatok részére országukban rejlő kereskedelmi és termelési lehetőségeket bemutatva a fent említett két szektorra vonatkozóan. 2. Ezt követően október folyamán közel 10-15 fős üzleti delegáció érkezik a kiválasztott országokba – köztük Magyarországra –, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a venetói és a helyi vállalatok üzleti találkozók keretében szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki egymás között. 5.2.2. VIGOLD Projekt A Vállalati Továbbképzési Egyetemi Központ (Fondazione CUOA) a Venetói Kamarák Külkapcsolati Irodájával együttműködésben szervezi 2006-ban a VIGOLD Projektet. A projekt keretén belül az ékszerpiac összesen 10 szereplője részére hirdet lehetőséget egy egy hetes vicenzai tanulmányi úton való részvételre. Célja, hogy a kiválasztott magyar, lengyel és ukrán vállalatok közelebbről megismerkedjenek a helyi, vicenzai aranyműves piaccal, és a venetói ékszeriparban rejlő üzleti lehetőségekkel. A Veneto Tartomány által finanszírozott ”VIGOLD Projekt” a résztvevők számára lehetőséget biztosít szemináriumok meghallgatására, egy napos részvételre a vicenzai Aranykiállításon, személyre szabott üzleti partnertalálkozókra, valamint különböző szakmai szervezetek képviselőivel való tárgyalásra. Az egyhetes angol nyelvű továbbképzés végén a résztvevők bizonyítványt kapnak. A kiválasztottak számára minden költséget a szervezők állnak. 5.3. Finest78 A Finestet 1991-ben hozták létre a keleti országokkal (jelenleg 27 ország) való gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából, azaz a befektetések elősegítése és az ott működő vállalatokkal való együttműködés támogatása érdekében. Északkelet-Olaszország 77 78
Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara anyaga www.finest.it
58
azon cégeinek nyújt pénzügyi segítséget, melyek a keleti országok területén kívánnak vállalatot alapítani vagy azokat bővíteni, illetve ipari vagy kereskedelmi jellegű együttműködést szeretnének indítani ezen országok vállalataival. A Finest részvénytársaság formájában működik, melyet Friuli Venezia Giulia Tartomány (73,232%), Veneto Tartomány (12,683%), Trento Megye (1,175%), a Simest (3,916%) és néhány olasz bank alkot. A Finest a Termelő Tevékenységek Minisztériuma felé tartozik elszámolással. A társaság célzott eszközökkel nyújt finanszírozást azon vállalatok számára, melyek a Balkán, Kelet-Közép-Európa, Oroszország és a Független Államok Közössége, ÉszakÁzsia, a balti vagy a kaukázusi államok területén kívánják fejleszteni vállalatukat. Ez az óriási piac 27 országot foglal magába, melynek lakossága több mint 410 millió fő. A terület a geopolitikai változásoknak köszönhetően folyamatosan a piacgazdaság felé halad. A GDP adatok meglehetősen bíztatóak: a Finest országok GDP-je átlagosan 4,99 %-kal növekedett 2004-ben. A kedvező gazdasági mutatók olyan feltételeket teremtenek, amelyek elősegítik az észak-olasz vállalatok nemzetközi törekvéseit, így növelve termelésük színvonalát és versenyképességüket. Megkönnyíti a hozzáférést a Sace (Export-Hitel Ügynökség) és a magán biztosítási társaságok által az export számára rendelkezésre bocsátott hitelekhez és biztosítási fedezethez. Immár tizenötéves múlttal a háta mögött a Finest kiinduló ponttá vált az északkeleti régiók azon vállalatai számára, melyek a nemzetközi piacokra kívánnak lépni. A Finestet alapító törvény meghatározza működési területeit és definiálja azon vállalatok körét, amelyek támogatásra jogosultak: minden olyan termelő illetve szolgáltató tevékenységet végző cég, melynek szervezete döntően és huzamos ideig Veneto, Friuli Venezia Giulia vagy Trentino Alto Adige területén található. A Finest információt, know howt illetve tőkét nyújt az együttműködő vállalatoknak, melyek egyúttal belépést nyernek az ”Új Európa” és a Független Államok Közössége piacának tudás és know how rendszerébe. Ezáltal a vállalat képes lesz megfelelő döntéseket hozni, és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök igénybevételével profitját maximalizálni. A Finest tőkekihelyezése társfinanszírozás alapján történik: rendszerint legfeljebb 25%-ot finanszíroz maximum 8 évre, illetve különleges feltételek esetén akár 49%-ot 8 évet meghaladó időtartamra is. Olyan vállalatok részesülhetnek a tőkéből, amelyek székhelye a megcélzott keleti országok valamelyikében található, és társvállalattal rendelkeznek Olaszország északkeleti régióiban.
59
A Finest a saját társasági tőkéjét kiegészítve és integrálva a piac, a nemzeti és külföldi pénzügyi intézmények és a Termelő Tevékenységek Minisztériuma által rendelkezésre bocsátott legmegfelelőbb pénzügyi eszközökkel, a pénzügyi lehetőségek teljes skáláját tudja felmutatni. A Finest rugalmassága és a gazdaságfejlesztésre irányuló tevékenysége megkülönbözteti a kereskedelmi bankoktól, melyek csupán a piac igényeinek kívánnak megfelelni. 5.4. SIMEST 79 A SIMEST-et 1991-ben alapították mint az olasz vállalatok külföldi fejlesztését és promotálását finanszírozó részvénytársaságot. Az olasz kormány irányítása alatt áll (Termelő Tevékenységek Minisztériuma), mely a részvénycsomag 76 %-át birtokolja. Ezenkívül bankok, vállalati szövetségek és szakszövetségek tulajdonában van. Az olasz vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások nemzetközi törekvéseinek elősegítése és a vállalkozók külföldi tevékenységének támogatása céljából alakult. Ezen belül tevékenysége a következő területekre terjed ki: 1.
Külföldi befektetések
Az olasz vállalatok érdekeltségében álló (EU-n kívüli) külföldi társaságok tőkéjének maximum 25 %-át jegyzi,
Megkönnyíti az olasz vállalatok számára a külföldi vállalatokban (EU-n kívüli) lévő tulajdoni hányaduk finanszírozását,
Venture Capital alapokat kezel. 2.
Kereskedelmi kapcsolatok
Exporthitelhez jutás megkönnyítése
Tanulmányok finanszírozása
A piaci behatolást segítő programok finanszírozása
Nemzetközi pályázatokon való részvétel finanszírozása
Továbbá információt és tanácsadást nyújt a külföldi beruházások bármely fázisára vonatkozóan. A SIMEST tagja az Európai Fejlesztésfinanszírozási Intézmények Szövetségének (INERACT-EDFI), mely révén képes nemcsak Olaszországra, de az egész világra és a nemzetközi intézményekre (különösen az EU-ra) vonatkozó információk és kapcsolatok sokaságát közvetíteni a külföldön tevékenykedő olasz vállalatok felé. A SIMEST a világ minden országában fellép az olasz vállalatok érdekében. Az Európai Unión kívüli 79
www.simest.it
60
államokban a befektetések tekintetében a SIMEST tevékenysége túlnyomórészt azon országokra irányul, amelyek törvényei védelmezik a külföldi beruházásokat, illetve az olasz kormánnyal vagy nemzetközi szervezetekkel megegyezést kötöttek a külföldi beruházások védelmére vonatkozóan. A kereskedelmi kapcsolatokat nézve az Unión kívüli országok felé nagy jelentőséggel bír az exporthitel támogatása, amelyet az EU tagállamain belül is adhatnak.
61
BEFEJEZÉS A venetói gazdaságban figyelemre méltó a kkv-k jelentős elterjedtsége illetve azok specializációja a hagyományos olasz szektorokban – úgy, mint divat, élelmiszeripar, lakberendezés, és az ezekhez kapcsolódó gépipar -, amely sok tekintetben megkülönbözteti a többi fejlett, iparosodott ország gazdaságától. Azonban az utóbbi évek során Veneto hasonlóan Olaszországhoz - vesztett nemzeti és nemzetközi súlyából, így nyilvánvalóvá vált az új innovációs politika tervezésének és a termelés átszervezésének szükségessége, a tömegtermelésre alapuló növekedési stratégiák átgondolásával. Ámde számos fejlett ipari szektorban működő kkv képes volt az elmúlt húsz év során folyamatosan
megőrizni
versenyképességét.
Mivel
a
kkv-k
innovációs
és
versenyképességét jelentős mértékben befolyásolja a területén működő vállalatokkal, szervekkel, szövetségekkel való viszonya, így nem lehet eléggé kihangsúlyozni ezek szerepét a kkv-knak nyújtott háttértámogatásban és internacionalizációjuk fokozásában. Elmondhatjuk, hogy országunk számára sem lenne mellékes a mind szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködés. Magyarország számára a legfőbb motivációt a gazdasági felzárkózás felgyorsítása jelenti, az olasz illetve venetói érdek pedig a gazdaság stagnálásának megtörése. Hosszú távon a két ország számára a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével járó előnyök csak a gazdaságdiplomácia eszközeivel valósíthatók meg. Olyan kormányközi megállapodásokra és közös stratégiák kidolgozására van szükség, amelyek a
résztvevők hatékonyságát a nemzetközi munkamegosztás révén fokozni
képesek. A gazdaságpolitika feladata, hogy ott avatkozzon be a gazdasági folyamatokba, ahol egyértelműen piaci kudarc azonosítható. Összevetve a gazdaságpolitikai prioritásokat kiemelten fontos együttműködési területté válhat a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az informatika. Még szinte teljes egészében feltáratlan terület az olasz és magyar vállalatok együttes megjelenése harmadik ország piacán. Végezetül kijelenthetjük, hogy a venetói gazdaságban nyilvánvaló módon szükséges a kissé megfáradt kis- és középvállalkozások fokozott támogatása, hogy új erőre kapva ismételten felélénkítsék a teljes gazdasági rendszert. A kis- és középvállalatokat a verseny helyett a piaci együttműködés felé kell terelni, kutatás-fejlesztés és innováció tekintetében pedig a meglévő magas színvonalú humán tőke mellett az államnak biztosítania kell a fizikai tőkét is, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények eljussanak a piaci megvalósításig.
62
MELLÉKLETEK 2. sz. ábra
Aktív vállalatok megoszlása a tercier szektorban 2004.
Aktív vállalatok megoszlása a tercier szektorban
Kereskedelem Mg., halászat
25
23,3 21,1
Kézművesipar Építőipar
20 14,814,4 15
Vállalatoknak nyújtott szolg. Vendéglátóipar
10,9
10 4,9 5 0
4,3 3,9 1,8 0,5
Magánszemélyeknek nyújtott szolg. Szállítás, kommunikáció Hitel,biztosítás Egyéb
Forrás: Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo: IL VENETO DELLE IMPRESE (A vállalatok Venetója) ,http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/il%20veneto%20delle%20imprese%20%20finale.pdf, 10.o.
6. sz. táblázat
Veneto GDP termelése folyó áron 1995-2004 Veneto GDP termelése folyó áron Változás az előző évhez Év GDP képest (%) (millió euró) 1995 79 078,6 1996 84 552,5 106,92 1997 88 059,3 104,15 1998 90 658,4 102,95 1999 93 132,0 102,73 2000 99 236,7 106,55 2001 103 147,0 103,94 2002 106 097,0 102,86 2003 109 607,0 103,31 2004 113 561,0 103,61 Forrás: www.starnet.unioncamere.it
63
7. sz. táblázat
Veneto GDP termelése folyó áron - szektorok szerint (millió euró)
Év
Mezőgazdaság
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2 613,8 2 933,2 2 924,5 2 927,8 2 939,0 2 857,4 2 923,0 2 965,0 2 885,0 3 063,0
Ipar Ipar Szolgáltatások (építőipar Építőipar Összesen nélkül) 24 938,9 4 542,2 29 481,1 46 983,7 25 780,4 5 127,4 30 907,8 50 711,5 27 154,0 5 080,8 32 234,8 52 900,0 27 596,4 5 017,6 32 614,0 55 116,6 28 096,6 4 947,1 33 043,7 57 149,3 29 133,9 5 171,3 34 305,2 62 074,1 29 445,0 5 403,0 34 848,0 65 375,0 29 338,0 6 025,0 35 363,0 67 769,0 29 948,0 6 383,0 36 331,0 70 392,0 30 698,0 6 906,0 37 604,0 72 894,0 Forrás: www.starnet.unioncamere.it
Összesen 79 078,6 84 552,5 88 059,3 90 658,4 93 132,0 99 236,7 103 147,0 106 097,0 109 607,0 113 561,0
4. sz. ábra A GDP eloszlása az északkeleti régiók között 2002-ben A GDP eloszlása az északkeleti régiók között
7,9% 41,6%
Emilia-Romagna Trentino-Alto Adige Vento
45,6% 4,9%
Friuli-Venezia Giulia
Forrás: OTTAVIO CAPRIOLO: LE MEDIE IMPRESE INDUSTRIALI DEL NORD EST-1996-2002 (Északkelet-Olaszország ipari középvállalatai -1996-2002) MILANO, 2006, 102 o., pp. 16.
64
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok 1. Olaszország makrogazdasági mutatói 2000-2004, 10.o.; Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/o laszorszag/gazdasagi.htm 2. A fontosabb helyi gazdaságok GDP mutatói 2005-2008 (%-os változás 1995-ös árakon számítva), 13.o.; Forrás: Centro Studi Unioncamere, A helyi gazdaságok fejlődési mutatói 2005-2008, www.unioncamere.it 3. A foglalkoztatottság szektorális megoszlása; 24. o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről), 34.o. 4. Az egyes szektorokban működő vállalatok száma 1994; 26.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 34.o. 5. A GDP alakulása, változása az előző évhez képest 1990-1995, 29.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 37.o. 6. Veneto-GDP
termelés
folyó
áron
1995-2004;
63.o.;
Forrás:
www.starnet.unioncamere.it 7. Veneto-GDP termelés folyó áron - szektorok szerint (millió euró) ; 64.o.; Forrás: www.starnet.unioncamere.it 8. Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2002-2004; 31.o.; Paola Menazza: Il reddito prodotto nel Veneto – Valore aggiunto e investimenti anni 2000-2004 (A Venetóban termelt jövedelem – Hozzáadott érték és befektetések 2000-2004) 18.o. 9. Kis-
és
középvállalkozások
kritériumai;
37.o.;
Forrás:
http://www.centrosviluppo.it/index.cfm?imprese=1,30,20,3 10. Szállítók, versenytársak és ügyfelek megoszlása; 47.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità : uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 150.o.
65
11. Minőség rendszer tanúsítvány (ISO 9000); 49.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k) 17. o. 12. Társulások formája – Jövőbeni irányultság 2002.; 51.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 13. A vizsgált vállalatok tevékenységének megoszlása; 51.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 15. o. 14. Exportőrök és az exportált áru aránya a forgalomban; 54.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 22. o. 15. Külföldi piacok- fő desztinációk; 54.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 23. o. Ábrák 1. Foglalkoztatottsági adatok Venetóban és Olaszországban 1994-1996, 24.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről, 33.o. 2. Aktív vállalatok megoszlása a tercier szektorban 2004.; 63.o.; Forrás: Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo: DELLE
IMPRESE
(A
vállalatok
IL VENETO Venetója)
http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/il%20veneto%20delle%20imprese% 20-%20finale.pdf, 10.o. 3. A kiemelt szektorokban működő vállalatok számának alakulása 1994-2004 között; 28.o.; Forrás: Serafino Pitingaro, Elisa Marchini, Sabina Bolzan, Francesca Piscopo: IL VENETO DELLE IMPRESE (A vállalatok Venetója), Unioncamere del Veneto 10.o. 4. A GDP eloszlása az északkeleti régiók között 2002-ben; 64.o.; Forrás: OTTAVIO CAPRIOLO: LE MEDIE IMPRESE INDUSTRIALI DEL NORD EST-1996-2002 (Északkelet-Olaszország ipari középvállalatai -1996-2002) MILANO, 2006, pp. 16.
66
5. A vizsgált kkv-k szektorális megoszlása; 39.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 126.o. 6. Az innovációt gátló tényezők megoszlása; 40.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 133.o. 7. A kkv-k innovációs információforrásainak megoszlása; 41.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 135.o. 8. Elsődleges technológiai szükségletek megoszlása; 42.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 138.o. 9. Az ügyfélhűség tényezőinek megoszlása; 43.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 141.o. 10. A versenyképességet befolyásoló tényezők megoszlása a kkv-k szerint; 45.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 143.o. 11. Szervezeti diagram a kkv-knál; 46.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 147.o. 12. Szakképzésak fajtái; 48.o.; Forrás: Tiziano Barone és Fabio Di Nuzzo Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) 154.o. 13. A beszállítók hozzájárulása a tervezési és a kutatás-fejlesztési tevékenységhez; 52.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 16. o. 14. A vállalatok felvevő piacának megoszlása; 53.o.; Forrás: Unioncamere del Veneto: Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói műszaki beszállító kkv-k), 19. o.
67
IRODALOMJEGYZÉK
1. Barone, Tiziano és Di Nuzzo, Fabio: Innovazione e qualità: uno studio nelle PMI del Veneto e del Piemonte (Innováció és minőség: tanulmány a piemonti és venetói kkv-kről) pp.32-157. 2. Bilek Péter: Növekedés és versenyképesség – három kohéziós ország és Olaszország empirikus tapasztalatai. ICEG VÉLEMÉNY XXII International Centre For Economic Growth 2005. 22.o., pp:10-13 3. CAPRIOLO, OTTAVIO: Le medie imprese industriali del Nord Est-1996-2002 (Északkelet-Olaszország ipari középvállalatai -1996-2002), MILANO, 2006, 102 o., pp. 16. 4. Catenacci, Lucina: Occupazione ed Economia nel Veneto (Foglalkoztatás és gazdaság Venetóban), http://contenuto.monster.it/4740_it_p1.asp, 2006. április 27. 21:32 5. Crepax, Nicola: Storia dell’industria in Italia. Uomini, imprese e prodotti (Az Olasz ipar története. Emberek, vállalatok és termékek). Bologna, II Mulino, 2002. 442 p. 6. Fortis, Marco: Il Made in Italy nel „nuovo mondo”: Protagonisti, Sfide, Azioni, (A Made in Italy az ”új világban”: főszereplők, kihívások, tettek), Roma, Termelő Tevékenységek Minisztériuma, 2005. 167.o., pp.5-12. 7. Dr. Futó Péter: Regionális klaszterek és a létesítésükre, működtetésükre vonatkozó politikák az Európai Unióban, Budapest, 2003, 47 o., pp. 43-44., http://www.bke.hu/~pfuto/kkv.htm, 2006. április 19. 17:50 8. Marzano, Antonio L'esperienza italiana dei distretti industriali. (Az ipari körzetek olaszországi
tapasztalatai)
Roma,
2002.
pp.367,
84.o.,
http://www.ipi.it/allegati/Capitolo4A.pdf, 2006. március 12. 18:55 9. Menazza, Paola: Il reddito prodotto nel Veneto – Valore aggiunto e investimenti anni 2000-2004 (A Venetóban termelt jövedelem – Hozzáadott érték és befektetések 2000-2004), Roma, Unioncamere Veneto 2006. 100 o., 17-22. pp. http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/REDDITO2004.pdf, 2006. február 12. 19:52 10. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Nemzetközi Hírlevél 2005. január, pp.26, 7-8. o.
68
11. Pitingaro, Serafino: IL VENETO NEL 2004 (Veneto 2004-ben), Roma, Unioncamere Veneto, 2005, 30.o.,pp 20-30. http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/testo_04/ilveneto.pdf, 2006. március 05. 20:04 12. Pitingaro, Serafino; Marchini, Elisa; Bolzan, Sabina; Piscopo, Francesca: IL VENETO DELLE IMPRESE (A vállalatok Venetója) , Roma, Unioncamere del Veneto, 2005,.72o., pp. 9-11., 13, .http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/il%20veneto%20delle%20imprese% 20-%20finale.pdf, 2006. január 25. 18:15 13. RUSSO, Fabio: The UNIDO Cluster/Network Development Programme: The Italian Experience of Industrial Districts (Az UNIDO Klaszter/Hálózat Fejlesztési Program: Az ipari körzetek olasz tapasztalata) UNITED NATIONS INDUSTRIAL DEVELOPMENT ORGANIZATION http://www.unido.org/doc/4310, 2006.április 20. 13:20 14. Unione Italiana delle Camere di Commercio Industria, SCENARI DI SVILUPPO DELLE ECONOMIE LOCALI (A helyi gazdaságok fejlődési mutatói) Roma, , Artigianato e Agricoltura Sajtóközlemény 7 Dicembre 2005 4 o. pp 1-4. www.unioncamere.it, 2006. március 15. 12:30 Internet 15. Az Európai Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a KKV-k definíciójára, 2005, http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/eukkvdef.html, 2006. április 12. 11:45 16. A gazdaság éltetői – Fókuszban Olaszország, Piac & Profit 2004/11, http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=56&mr=1440, 2005. december 12. 14:30 17. Bankitalia: un milione di occupati in soli due anni (1 millió foglalkoztatott 2 év alatt) Roma, 2001.30 apr. (Ap.Biscom) http://www.ossimoro.it/italia2.htm, 2006. január 10. 13:21 18. Definizione di Pmi (A kkv-k definíciója), http://www.simest.it/frameset.asp, 2006. április 10. 07:24 19. Il Censimento dell'Industria e dei Servizi 2001 (Az ipar és szolgáltatások felmérése 2001) http://statistica.regione.veneto.it/Pubblicazioni/Industria/index.jsp?sezione=index.h tm, 2006. április 27. 21:43
69
20. Külügyminisztérium, A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság gazdasági kapcsolatai,
2005.december
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/o laszorszag/gazdasagi.htm 21. Le PMI di subfornitura tecnica del Veneto, (A venetói technikai beszállító kkv-k) 2004,
Mestre,
Unioncamere
del
Veneto,
pp.79.,
17-18.o.,
http://www.ven.camcom.it/pubblicazioni/pub/QdRdue.pdf, 2006. május 1. 13:56 22. PICCOLA E MEDIA IMPRESA UE (Kis- és középvállalkozások-EU) Internet: Fejlesztési
Központ
honlapja
http://www.centrosviluppo.it/index.cfm?imprese=1,30,20,3, 2006.április.30. 13:45 23. World Economic Forum honlap Growth Competitiveness Index rankings 2005 and 2004 comparisons (Növekedési versenyképességi rangsor 2005 és 2004) http://www.weforum.org/site/homepublic.nsf/Content/Growth+Competitiveness+In dex+rankings+2005+and+2004+comparisons, 2006.április.15. 13:42 24. www.ven.camcom.it 25. www.centroesteroveneto.com 26. www.finest.it 27. www.simest.it
70
