BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemzés szakirány
A 2004-BEN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOK KONVERGENCIA PROGRAMJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
KÉSZÍTETTE: BALOGH ERIKA
Budapest, 2007.
Tartalomjegyzék
Ábrajegyzék ............................................................................................................................... 5 Bevezetés.................................................................................................................................... 6 1. Az eurózónához való csatlakozás........................................................................................... 8 1.1. A Gazdasági és Monetáris Unió....................................................................................... 8 1.1.1. A Delors-terv és a Maastrichti szerződés ............................................................... 8 1.1.2. Az euró bevezetése................................................................................................ 9 1.2. Konvergencia ................................................................................................................ 11 1.2.1. Elméleti alapok.................................................................................................... 11 1.2.2. A konvergencia fogalma ..................................................................................... 12 1.2.3. A GMU és a konvergencia .................................................................................. 13 1.2.4. A maastrichti konvergencia kritériumok............................................................. 13 1.2.5. A szabály szerinti gazdaságpolitika kerete: A Stabilitási és Növekedési Egyezmény ....................................................................................... 17 2. A visegrádi országok konvergenciája .................................................................................. 20 2.1. A benyújtott konvergencia programok........................................................................ 20 2.2. Nominális konvergencia.............................................................................................. 23 A. Infláció.......................................................................................................... 23 B. Fiskális politikai megoldások………………. .............................................. 32 C. Folyó fizetési mérleg alakulása…………………………………………….49 D. Árfolyam-stabilizálás………………………………………………………51 3
E. Hosszú távú kamatok………………………………………………………53 2.3. Reál konvergencia……………………………………………………………………55 Gazdasági növekedés, vásárlóerő……………………………………………..56 Összefoglalás…………………………………………………………………………………61 Hivatkozási jegyzék ................................................................................................................. 64
4
Ábrajegyzék
1. ábra Az inflációs ráta alakulása a visegrádi államokban (1996-2006) ............................................................................................................................ 24 2. ábra Az infláció alakulása Magyarországon (2000-2011) .................................................. 30 3. ábra Az államháztartás bruttó adóssága a visegrádi országokban, a GDP százalékában (1994-2006).............................................................................................................................. 34 4. ábra Államháztartás egyenlegének alakulása a visegrádi államokban, a GDP százalékában (2000-2006).............................................................................................................................. 37 5. ábra A költségvetési deficit alakulása Magyarországon, a GDP százalékában (1994-2010).............................................................................................................................. 52 6. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlege a visegrádi országokban, a GDP százalékában (1994-2007).............................................................................................................................. 53 7. ábra A FT/EURO árfolyama havi átlagban......................................................................... 56 8. ábra A hosszú távú kamatlábak alakulása Magyarországon (2006. november-2007. október).............................................................................................. 58 9. ábra Gazdasági növekedés üteme a visegrádi államokban és azEU-15, Eu-25 átlagában (2000-2006).............................................................................................................................. 60 10. ábra 1 főre jutó GDP vásárlóerőparitáson számolva (EU-27=100) (200-2007)................................................................................................................................ 64
5
Bevezetés 2004. május 1-jén Magyarország – Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Ciprussal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával karöltve - csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezzel annak teljes jogú tagjává vált. A csatlakozással az új tagországok elkötelezték magukat az EU árfolyam mechanizmusához, azaz az ERM II-höz, valamint a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásra. Ezzel tulajdonképpen megszűnik a tagállamok önálló gazdaságpolitikája; annak irányítását az Európai Központi Bank veszi át. A csatlakozással együtt jogi kötelezettségünk a GMU-ba való belépés és a közös pénz, az euró átvétele. Ezzel kapcsolatban döntési joguk nincs az államoknak, csak az átvétel időpontjáról. Ahhoz, hogy az újonnan csatlakozott országok felkészültek legyenek az euró átvételére, meg kell felelniük néhány feltételnek. Először is, teljesíteniük kell a Maastrichti Szerződésben vázolt makrogazdasági és jogi feltételeket. Másrészt pedig eleget kell tenniük az EU ERM II-vel kapcsolatos feltételének. Az ERM II-be való belépés időpontja a csatlakozás után választható. Az árfolyamrendszerben való részvétel azonban a maastrichti kritériumok egyike, teljesítése tehát feltétele a közös pénz bevezetésének. Továbbá, az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelően az eurózónán kívüli tagállamok konvergencia programot kötelesek benyújtani a Bizottság és a Tanács részére. A programok tartalmazzák a tagországok olyan irányú és tartalmú gazdaság- és költségvetési politikáját, amely előrevisz az euróövezethez való csatlakozás felé. Dolgozatomban az euró bevezetésének feltételeiről, a „Visegrádi-országok” teljesítményéről írok. Röviden ismertetem a Gazdasági és Monetáris Unió kialakulásának történetét, szakaszait, valamint a közös pénz, az euró kialakulásának, bevezetésének főbb állomásait. Ezután ugyancsak röviden vázolom a konvergencia elméleti hátterét, fogalmát. Bemutatom a Maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumokat, melyek a közös pénz bevezetésének feltételei. Ismertetem az inflációs-, árfolyam-, fiskális-, valamint a hozam-kritériumok lényegét, fontosságát. Magyarország teljesítménye szomszédjaink, a „Visegrádi Négyek” vonatkozásában igen érdekes kérdéseket vet fel. Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország államfői 1991. február 15én, Visegrádon nyilatkozatot írtak alá országaik európai integrációja felé vezető úton való szoros együttműködésről. Az államok mind a nominális, mind pedig a reál konvergencia területén szép
6
eredményeket értek el az elmúlt években, és igyekeznek lépést tartani egymással. Dolgozatom alapjául tulajdonképpen ezt a kérdést veszem, azaz mennyire sikerül lépést tartaniuk ezeknek az államoknak egymással az Európai Unió régi tagállamaihoz való konvergálás során? Hogy állnak az államok a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítésével? Melyikük vezeti be elsőként az eurót? Részletesen megvizsgálom, milyen eredményeket értek el az országok az elmúlt években a felzárkózási folyamatban, a kormányok által benyújtott konvergencia programok tükrében. Ismertetem, melyek azok a területek, amelyeken nehézségekkel küszködnek, és milyen gazdasági-, gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak, illetve hoznak a jövőben ezek legyőzésére. Dolgozatom forrásául igyekszem a leghitelesebb elemzéseket, előrejelzéseket nyújtani, ezért valamennyi vizsgált ország esetében a hazai Pénzügyminisztérium, Jegybank, valamint Statisztikai Hivatal adatait használtam fel elsősorban. Továbbá, az országoknak az egyes mutatók tekintetében elért eredményeinek vázolásakor, hasonlításakor több diagramra, valamint táblázatra támaszkodom. Dolgozatom célja alapvetően, hogy összefoglaló képet adjon arról, hogy állnak a maastrichti kritériumok teljesítésével a Visegrádi Négyeknek nevezett államok, mikor válnak éretté a közös pénz bevezetésére. Mindezt a kormányok által benyújtott konvergencia programok segítségével teszem.
7
1. Az euró zónához való csatlakozás
1.1. A Gazdasági és Monetáris Unió ,, Az európaiak nem élhetnek anélkül, hogy ne szánják magukat egy nagy, egységesítő feladat szolgálatára…” / Ortega Y Gasset/ A XX. és XXI. század küszöbén a legnagyobb jelentőségű világgazdasági esemény, amely egész Nyugat-Európát lázban tartotta, a Gazdasági és Monetáris Unió1 megvalósítása volt 1999. január 1-jén. Ez egyben az európai integrációs folyamat legújabb és talán legfontosabb mérföldköve is volt egyben. A gazdasági unió megvalósításának kiemelkedően fontos lépése a közös pénz bevezetése. A tagállamok 1992. február 7-én, Maastrichtban írták alá a maastrichti szerződést2, amely tartalmazza a megvalósítás tervét, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket minden országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy az új valutát bevezethesse és biztosítani tudja annak stabilitását. A közös pénz 1995 decemberében, a madridi csúcson az euró nevet kapta. (Horváth – Szalai, 2004) 1.1.1. A Delors-terv és a Maastrichti szerződés A Balladur-memorandum 1988-ban világosan rámutatott arra, hogy egy nem fenntartható nagyságú hiány, valamint az árfolyam-stabilitás finanszírozásának lehetősége jelentős terhet ró az adott országra. Világossá vált továbbá, hogy hosszú távon csak a monetáris együttműködés mélyítése, valamint egy monetáris unió létrehozása jelenthet megoldást. Ezért az 1988-as hannoveri csúcstalálkozón megbízták Jacques Delors-t, az Európai Bizottság akkori elnökét egy bizottság felállításával, melynek legfőbb célja az EMU, azaz az Európai Gazdasági és Monetáris Unió kidolgozása volt. A róla elnevezett Delors-terv három fő tényezőt említett, amelyek segítségével a monetáris unió megvalósítható: a tőkeforgalom teljes körű liberalizációja, valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitása, vagyis a pénzügyi piacok integrációja, valamint a keresztárfolyamok visszafordíthatatlan rögzítése. A jelentés szerint az első két feltétel teljesültnek tekinthető, a harmadik feltétel pedig tulajdonképpen az egységes pénz bevezetését takarja. ,,Az egységes valuta nem feltétlenül szükséges a monetáris unió létrehozásához, mégis megkoronázása a folyamatnak”. (Horváth, 2005) 1 2
Economic and Monetary Union hivatalos elnevezése ,,Szerződés az Európai Unióról” (Treaty on European Union)
8
A Delors-bizottság azon az állásponton volt, hogy a monetáris unió bevezetéséhez szükséges, hogy a részt vevő országok főbb makroökonómiai jellemzői konvergáljanak. Ezek az úgynevezett konvergencia kritériumok, amelyeknek jól mérhetőnek kell lenniük, lehetővé téve ezzel azt, hogy az országok gazdasági teljesítménye rendszeresen megfigyelhető és összehasonlítható legyen. (Horváth Szalai 2004) A Delors-bizottság tagjai szerint szükség van a költségvetési hiány és az államadósság korlátok közé szorítására, azonban az adott ország sajátos helyzetét is figyelembe kell venni. A létrejövő európai központi banknak függetlennek kell lennie, ennek célja, hogy ne legyen lehetőség a kormányok közvetlen finanszírozására; továbbá korlátozni kell azokat a külső hitelfelvételeket, amelyek nem tagországi valutanemben történnek. Ezekből az ajánlásokból a tagországok az első kettőt bevették a maastrichti egyezménybe, valamint törvényerőre emelték az európai jegybank felállítását, amely a nemzeti bankokkal alkot egységes rendszert. (Horváth - Szalai 2004) Ezekben az években a politikai unió létrehozása is fontos szerepet kapott. A tagországok 1992. február 7-én Maastrichtban írták alá az Egyezmény az Európai Unióról névre hallgató szerződést.3 A szerződés immár tartalmazta a megvalósítás ütemtervét, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak teljesíteni kell ahhoz, hogy bevezethessék az eurót és fenn tudják tartani annak stabilitását. A Közösség az Európai Unió nevet kapta, amely három pilléren nyugszik. Az első pillér a belső piaci szabályozásról, a közösségi szintű politikákról, közösségi intézményekről rendelkezik. A másik két pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi kérdésekről szól. A Maastrichti Szerződés tehát nem csak a gazdaságpolitikai egyesülésre koncentrál, hanem fontos lépés volt a politikai unió megvalósítása szempontjából is. (Horváth - Szalai 12. 2004)
1.1.2. Az Euró bevezetése 1. Felkészülési fázis (1998) Az első fázis időigénye 1 év, melynek során a GMU harmadik szakaszára való felkészülés történik, valamint döntenek a részt vevő országok köréről. Az 1év alatt kerül sor az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) felállítására. Ebben a szakaszban történik a közös pénz kibocsátásához szükséges törvényes keret kidolgozása, valamint az euró érmék, bankjegyek nyomásának kezdete. Elindul egy információs – kommunikációs kampány, melynek célja
3
Maastrichti Szerződés, vagy TEU (Treaty on European Union)
9
a lakosság széles körű tájékoztatása a monetáris unió bevezetéséről, szakaszairól. És ami miatt tulajdonképpen felkészülési fázisnak hívjuk ezt a szakaszt: felkészülés a pénzcserére.
2.fázis: A GMU életbelépése valamint az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben (1999 2001) A körülbelül 3 évig tartó fázisban a részt vevő államok valutáját és az euró közti átváltási árfolyamokat visszafordíthatatlanul rögzítik. A monetáris politika ezektől az évektől kezdve már a Központi Bankok Európai Rendszerének felelőssége alá tartozik. A KBER minden monetáris politikai, azaz pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót euróban hajt végre. A KBER bevezeti a TARGET fizetési rendszert, mellyel teljesül az egységes pénzpiac létrejöttének fontos feltétele. Új, forgatható államkötvények kerülnek kibocsátásra.
3.fázis: A nemzeti érmék és bankjegyek euróra váltása, a pénzcsere befejezése (2002. I. félév) Az euró bevezetésének utolsó szakasza maximum 6 hónapig tart. 2002. január 1-jei határidővel bevezetik az euró érméket és bankjegyeket. A pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási szektorokban is megvalósul. 2002. július 1-jei határidővel a pénzcserét minden szektorban végre kell hajtani. A nemzeti valuták kikerülnek a kistételes forgalomból is, de a jegybankoknál továbbra is átválthatók. (Horváth – Szalai 2004) Az euró bevezetését az évszázad legnagyobb gazdaságtörténeti eseményeként foghatjuk fel, hiszen az átvevő országok valutái közötti árfolyam-ingadozások megszűntek. Ez az egységes pénzügyi régió mind fejlettségében, mind pedig méretében vetekszik az Egyesült Államokkal. Az euró bevezetésével egyidejűleg a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza vette kezdetét. Az eurót ekkor ténylegesen tizenkét tagállam vezette be (Ausztria, Belgium, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország). Görögország 2001. január 1-jén vezette be a közös valutát. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül Szlovénia vezette be elsőként az eurót, 2007. január 1-je óta tagja a rendszernek. A 2004-ben csatlakozott országok célja, hogy minél hamarabb bevezethessék a közös pénzt.
10
1.2. Konvergencia 1.2.1. Elméleti alapok A konvergencia elméleti hátterének tárgyalásánál fontos megemlíteni az optimális valutaövezetek elméletét.4 A teória az 1960-as években fejlődött ki R. McKinnon (1963) és R. A. Mundell (1961) cikkei alapján. Alapkérdésként mindketten azt tették fel, milyen módon lehet eldönteni, hogy egy ország lebegő árfolyamot alkalmazzon vagy pénzét más országok valutájához kösse. (Horváth - Szalai 2004) Egy adott földrajzi területen két fő változó határozza meg, hogy melyik lehetőség segíti elő jobban a szükséges fizetésimérleg-kiigazításokat. A modell a pénz semlegességén alapszik, ebből következik, hogy a valutaövezet működésének hatékonyságát alapvetően reáltényezők jellemzik. ¾ Az egyik meghatározó tényező az adott földrajzi terület nagysága: kisebb régió esetében ugyanis könnyebb egyensúlyban tartani a fizetési mérleget, de nehezebb a régión kívüli országoktól függetlenül hatékony monetáris- és árfolyam - politikát folytatni. Egy nagyobb valutaövezetben a részt vevő országok élvezhetik a méretgazdaságosság előnyeit, valamint a viszonylag nagy valutaövezet révén megszűnik a folyamatos árfolyam-változtatások szükségessége. ¾ A másik meghatározó jellemző az adott valutaövezet régiói közötti szociális és politikai egység mértékére vonatkozik. Ha a valutaunióhoz párosul szociális és politikai unió, akkor a fiskális és költségvetési transzferek enyhítik a regionális különbségeket. (Horváth – Szalai, 2004) Legalább két lényeges feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy valutaövezet tartósan is működőképes lehessen: ¾ Egyrészt szükség van közös és független monetáris politika folytatására, mivel a részt vevők kölcsönösen és ,,véglegesen” rögzítették az árfolyamokat. ¾ Másrészt, ha a valutaövezetben részt vevő országokat vagy régiókat érhetik aszimmetrikus sokkok, az a valutaövezet működőképességét sodorja veszélybe. Aszimmetrikus sokkok bekövetkezésére akkor van esély, ha a gazdasági és iparágak szerkezete országonként illetve regionálisan erősen eltérő. Egyes közgazdászok véleménye szerint a GMU működésének leglényegesebb akadálya, hogy az európai munkaerő helyhez kötött. A GMU alkotói, köztük Lámfalussy Sándor is azonban azt 4
OCA (=Optimum Currency Areas)
11
hangsúlyozzák, hogy az európai ipar regionálisan kevésbé specializált, és ezért az euró övezet kevésbé van kitéve aszimmetrikus sokkoknak. (Horváth – Szalai, 2004)
1.2.2. A konvergencia fogalma A konvergencia fogalma többféleképpen értelmezhető, nincs precíz, általánosan elfogadott definíciója. Általános értelemben a következőképpen fogalmazható meg: ,,áramlások, információk, gondolatfolyamatok összetartása, egymáshoz közeledése, egy helyre érkezése”, valamint ,,egy kitüntetett hely (pl. térbeli pont) felé mozgás vagy annak hajlama”. (Magyar Nagylexikon, 2000) A konvergencia fogalmához közvetlenül kapcsolódnak az úgynevezett konvergencia-elméletek. A konvergencia-elméletek különböző gazdasági jelenségeket és makro mutatókat elemeznek, és ezek segítségével az egyes országok közötti egyenlőtlenségeket illetve ezek mérséklődését mérik. (Ferkelt, 2005) Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság közösen kialakított egy úgynevezett konvergenciaindexet, amelynek legfőbb célja, hogy kifejezze, az újonnan csatlakozott országok milyen mértékben képesek teljesíteni a konvergencia-kritériumokat, valamint összehasonlíthatóvá teszi az országok teljesítményét, és megmutatja, hogy hol állnak az újonnan csatlakozott tagállamok a felzárkózási folyamatban az Európai Unióhoz és egymáshoz képest. Az indexet tíz makrogazdasági mutatóból képzik; ezek az indikátorok három csoportba sorolhatók: ¾ A nominális konvergenciát kifejező mutatók elsősorban azt fejezik ki, hogy az adott tagállam milyen szinten teljesíti a maastrichti szerződés előírásait, kritériumait. Ezek a mutatók: az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az indexbe relatív kisebb súllyal kerülnek beszámításra ezek a mutatók, ugyanis flow jellegűek. ¾ A reálkonvergenciát reprezentáló mutatók: az újonnan csatlakozott országok felzárkózási folyamatát fejezik ki. Ezek a mutatók: bér-és jövedelemszint, árszínvonal, egy főre jutó GDP és a gazdasági növekedés üteme. A konvergencia-indexben ezek az indikátorok rendelkeznek a relatív legnagyobb súllyal, ugyanis ezek alapján lehet a legjobban megítélni, hogy egy tagállam mennyiben tér el az EU-ra jellemző átlagoktól. ¾ A szerkezeti felzárkózást jellemző indikátorok: a mezőgazdaságban alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva és az üzleti élet jogi környezete. Nagy jelentőséggel bíró
12
részindex, hiszen a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya jelentősen befolyásolja az adott országban kialakuló munkanélküliségi rátát. (Tóth, 2006)
1.2.3. A GMU és a konvergencia Napjainkig vita folyik a Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő országok közötti konvergencia kritériumok megválasztásával, valamint az ezen kritériumoknak való megfelelés időpontjával kapcsolatban. Vízválasztóként jelentkezett e vitákban a közvetlenül a Maastrichti Szerződés elfogadása után bekövetkezett EMR-válság 1992-1993-ban. E válság következtében a közgazdászok és a politikusok egyaránt újragondolták a közös valuta bevezetésével kapcsolatos stratégiájukat. (Horváth – Szalai, 2004) A Delors-jelentésnek a Központi Bankok Európai Rendszerére vonatkozó elképzelését politikusok és elméleti közgazdászok is egyöntetűen elfogadták, a konvergenciára vonatkozó javaslatai körül azonban viták alakultak ki. Többen feleslegesnek vélték a monetáris unió második szakaszát, az úgynevezett konvergencia szakaszt, ehelyett amellett érveltek, hogy az első szakasz után mindjárt a harmadik szakaszra térjenek át az államok. Továbbá, voltak, akik nemcsak feleslegesnek, hanem veszélyesnek is tartották a második szakaszt, közéjük tartozott egyébként az Európai Bizottság is, amely előnyben részesített volna egy rövidebb második szakaszt. Végül arra a döntésre jutottak, hogy a konvergenciára már a monetáris unió létrejötte előtt szükség van, és ez időigényes folyamat. (Horváth – Szalai, 2004)
1.2.4. A maastrichti konvergencia kritériumok Azzal, hogy a tagállamok csatlakoznak az egységes monetáris övezethez, lemondanak önálló monetáris politikájukról. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés szerint a közös pénz övezetéhez csak azok a tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít néhány fontos feltételt, melyek a gazdaság stabilitását tükrözik, a valutaunióra való érettséget bizonyítják, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergálnak, valamint a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontosak. A konvergencia kritériumok egy szigorú gazdaságpolitika kereteit adják meg. Jelentőségük abban áll, hogy a különböző fejlettségi fokon álló, eltérő makro- és mikrogazdasági sajátosságokkal bíró államokat ,,egy úton tartja”, valamint elősegíti felzárkózásukat, növekedésüket. (Gáspár – Várhegyi, 1999)
13
Az alábbiakban ismertetem az inflációra, árfolyamra, fiskális pozícióra és a hosszú távú kamatra vonatkozó kritériumokat. A. Árstabilitás A csatlakozni kívánó ország inflációja a referencia-időszakban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező EU-tagország átlagos inflációjának 1,5 százalékkal növelt értékét. A vizsgálat során mind a tagországok, mind pedig a csatlakozni kívánó ország esetében az éves harmonizált fogyasztói ár-indexek referencia-időszaki átlagát veszik figyelembe. 2004 májusától kezdve a kritérium kiszámításakor mind a 25 tagállam inflációját figyelembe kell venni5. (Horváth – Szalai, 2004) Az inflációs kritérium célja az árstabilitás fenntartása, valamint olyan gazdasági környezet kialakítása, mely a feltétel megvalósítását hosszabb távon is lehetővé teszi. Vannak olyan vélemények, melyek szerint az infláció ezen előírt szintje nem feltétlenül optimális egy-egy ország számára, hiszen vannak olyan ország specifikus tényezők, melyek a magasabb inflációs szintet teszik kívánatossá. (ECOSTAT 2004) A kritérium teljesítése az infláció növekedésének folyamatos csökkentését, vagyis dezinflációs politikát igényel az újonnan csatlakozott tagállamoktól. A GMU-csatlakozásra váró országok esetében kétféle dezinflációs politikával találjuk szembe magunkat. Az egyik csoportot az általam vizsgált visegrádi országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alkotják, melyek lebegő vagy széles sávon rögzített árfolyam mellett inflációs célkövetéses rendszert (IT - inflation targeting) alkalmaznak. A másik csoportba azok az országok tartoznak, melyek szigorú, rögzített árfolyampolitikát folytatnak. Ilyen ország például Észtország és Litvánia, ők valutatanácsot vezetettek be. (MNB Tanulmányok 2005) Mint már említettem, az inflációs kritérium a harmonizált fogyasztói ár-index alkalmazását (HICP) írja elő. Ez néhány ponton eltér a hazai fogyasztói ár-indextől (CPI). Ennek egyik oka, hogy egyes tételek súlya eltér, másrészt vannak olyan speciális magyar tételek, melyek nem szerepelnek az index harmonizált változatában. A két index között néhány tized százalékpontos eltérés van. (MNB Tanulmányok 2005)
5
Egyes vélemények szerint az inflációs kritériumnak nem az EU25-ök, hanem az EU12-ek teljesítményét kellene alapul venni. Mások úgy vélik, az inflációs kritérium definíciója sem egyértelmű. (Buiter-Sibert 2006)
14
B. Árfolyam-kritérium Egy ország abban az esetben lehet a Gazdasági és Monetáris Unió tagja, ha a csatlakozást megelőzően legalább két évig tagja az ERM II árfolyamrendszernek és teljesíti annak feltételeit. Az ERM II árfolyamrendszer az Európai Unióban már résztvevő és a Gazdasági és Monetáris Uniós tagságra várakozó országok valutáit az euróhoz köti, valamint igyekszik összehangolni az eurózónán belüli és az ahhoz csatlakozni kívánó országok érdekeit. A rendszer legfontosabb feladata, hogy a két éves várakozás során megszilárdítsa a konvergenciát elősegítő gazdaságpolitikát, egyszerre legyen rugalmas és stabil, mivel ezek a jellemzők könnyebbé teszik a csatlakozó országok számára az új környezethez való alkalmazkodást. (MNB Monetáris politika… 2006) Az árfolyam-kritérium előírja, hogy az országoknak két év alatt bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén sem nyúlnak az árfolyam-leértékeléshez, mint lehetséges eszközhöz. C. Fiskális konvergencia-kritériumok Fiskális konvergencia-kritériumok alatt két feltételt értünk. Az egyik, hogy a bruttó államadóss vizsgált évben nem lehet több a GDP 60 százalékánál (abban az esetben elfogadható a 60 száza magasabb szint, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). A másik kri az államháztartás folyó deficitjére vonatkozik, amely a monetáris unióba való belépést megelőz évben nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ettől abban az esetben el lehet térni, ha a hiány nagysága folyamatosan csökken és közelít a referenciaértékhez, illetve ha átmenetileg és kis mértékben, kivételes esetben meghaladja azt. Az 1996-ban, Dublinban elfogadott Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) bevezette a kö egyensúlyi vagy többlettel rendelkező középtávú költségvetés fogalmát. Az egyezmény ezen kí lehetővé tette, hogy egy országgal szemben túlzott deficitet állapítsanak meg. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény további rendelkezéseit a későbbiekben ismertetem.
D. Kamatkritérium, vagy hosszú lejáratú hozamkritérium A kritérium előírja, hogy a vizsgálatot megelőző egy éven keresztül a hosszú távú referencia-ka legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül az EU legalacsonyabb inflációs rátájával rendelkező ország hosszú távú kamatlábának számtani átlagát. A kamatkritérium megléte fontos, mert az
15
országok között csatlakozás idején jelentős kamatkülönbség áll fenn. A GMU minden évben el vizsgálatából kiderül, hogy a tagállamok a hosszú lejáratú kamatra vonatkozó kritériumot teljes legkönnyebben. Ennek magyarázata lehet, hogy az előírás szerint viszonylag nagy mértékben, 2 százalékponttal lehet eltérni a kamat tekintetében legjobban teljesítő országok eredményétől. E azzal magyarázható, hogy a hosszú távú kamatok alakulására elsősorban az infláció gyakorol h míg a másik két kritérium, a költségvetés helyzete és az árfolyam alakulása főként rövid távon ingadozásokat okoz. (GKI Rt. 2004) A konvergencia-kritériumok kritikája A következőkben ismertetni szeretnék néhány kételyt és kritikát, amelyek a maastrichti konver kritériumokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg. Számos közgazdász (főleg az Európán kívüliek) fenntartással beszél a konvergencia kritériumo elsősorban a fiskális kritériumokról. Ennek oka pedig a következő: ha a kritériumokat vizsgálju akkor szembe tűnik, hogy azok nem az optimális valutaövezet elméletének megfelelően születt fiskális kritériumok megkövetelik a költségvetési hiány leszorítását a GDP 3 százaléka alá; enn azonban nem sok köze van a kívánatos és fenntartható monetáris unióval kapcsolatos elvekhez amelyek közül a legfontosabb az üzleti ciklusok együtt mozgása. A fiskális kritérium elsődlege az államadósság és az ezzel együtt járó kamatterhek mérséklése volt, és ezen a téren valóban si könyvelhettek el. Azonban tény, hogy a fiskális kritérium és a konjunktúraciklusok együtt moz között elenyésző a közvetlen kapcsolat. (Kiss, 2006) Másik alapvető kritika e két kritériummal szemben, hogy a fiskális referenciaértékeket közgazdaságilag nem lehet indokolni, ezek az értékek önkényesen, átlagos értékek alapján lette megállapítva. Ezen kívül a feltételek nem minden esetben igazodnak az egyes országok sajátos helyzetéhez, főleg ami az újonnan csatlakozott államokat illeti. Az elvárt hiány- és adósságkrité az inflációs ráta, a növekedés olyan országok esetében indokolt és teljesíthető, melyeknek legfontosabb feladata a megteremtett egyensúly közeli állapot fenntartása, és nem a növekedés felzárkózás. Ezen kételyeken kívül az árfolyam-ingadozások korlátok közé szorítását is többen megkérdőjel Kenen (1995) egyrészt azért kételkedik benne, mert az unió létrejöttével, a konvergencia folyam végével úgyis megszűnnek az árfolyamok, akkor miért kell korlátokat szabni a monetáris uniót megelőző időszakban az árfolyamok mozgására? Másrészt pedig Kenen úgy gondolja, hogy mi minden változik – a környezet, a kormányok és az attitűdök – ezért nem szerencsés messzemen
16
következtetéseket levonni az árfolyamok múltbéli alakulásából. Azért kerülhetett be mégis a kr a Maastrichti Szerződésbe, mert ha az adott országban két évig nem hajtanak végre árfolyamleértékelést, azzal tudja bizonyítani, hogy képes az aszimmetrikus sokkok kezelésére. Kenen a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumot is megkérdőjelezi. A hosszú távú kamat előretekintőek, ezért a piaci szereplők várakozásait tükrözik. Amennyiben a hosszú távú kamat emelkednek, az azt jelentheti, hogy a piaci szereplők a rövid távú kamatok, az inflációs ráta emelkedését vagy pedig a valuta leértékelését várják. Ezek a várakozások a konvergencia folya ,,ellen dolgoznak”, és jó jelzésként szolgálhatnak a kormányzatok és a döntéshozók számára ar hogy hiteles-e az általuk képviselt gazdaságpolitika. (Horváth – Szalai, 2004)
1.2.5. A szabály szerinti gazdaságpolitika kerete: A Stabilitási és Növekedési Egyezmény
1996. december 13-14-én, a dublini csúcson fogadták el a Stabilitási és Növekedési Egyezmény6 (SNE) alapelveit. Az SNE legfőbb szorgalmazója Németország volt, amely igényeit azzal a céllal hangoztatta, hogy azok elfogadása nélkül a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilváníthatja az ország részvételét a valutaunióban.7 Mire azonban az SNE alapelveit a dublini csúcs elé terjesztették, már világos volt, hogy Németország is a megbüntetendők közé kerülhet. (Horváth – Szalai, 2004) Az SNE alapelvei a megelőzés, elrettentés, valamint az elkötelezettség. A megelőzés a multilaterális felügyelet megerősítését foglalja magában; az elrettentés a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozik, amelyet kibővített és pontosított az egyezmény; az elkötelezettség pedig arra vonatkozik, hogy a részt vevő országok politikailag elkötelezik magukat arra, hogy megfelelő időben bevezetik az európai tanácsi határozatot. Fontos kihangsúlyozni, hogy az SNE elfogadása nem változtatja meg a monetáris unióba való belépés feltételeit, csak pontosítja azokat.
6
Stability and Growth Pact (SGP) Németország mellett más tagállamok is szorgalmazták olyan intézményes megoldás elfogadását, amely a fiskális fegyelmet folyamatosan, a monetáris unióba való belépést követően is biztosítja. Az északi országok (Finnország, Svédország, Dánia) javaslata az eredeti németnél is szigorúbb volt, mert ők zéró vagy enyhe többletet mutató GDP-arányos strukturális költségvetési egyenleget javasoltak elfogadtatni célként, míg a németek -1%-ost. Az SNE tehát nem tekinthető kizárólagosan német elgondolásnak, hiszen végül az északi országok javaslatát fogadták el.
7
17
A következőkben ismertetem, mit foglal magába a Stabilitási és Növekedési Egyezmény: ¾ A III. szakasz kezdetére minden országnak el kell készítenie és be kell mutatnia a költségvetési stabilitási tervét, amelynek kiegyensúlyozottnak kell lennie vagy többletet kell mutatnia. Ezen kívül tartalmaznia kell az odavezető utat is. E rendelkezés értelmében a monetáris unión kívüli országoknak egy javított konvergencia-programot kell elkészíteni és benyújtani. A Tanács figyelemmel kíséri mindkét csoport tervezeteit, és amennyiben úgy látja, valamelyik ország eltér a céltól, ajánlásokat adhat a kiigazítás érdekében. Ezek az ajánlások szolgálnának korai figyelmeztetőként. A túlzottdeficit-eljárás hatékonyságát kívánják javítani, ennek érdekében szigorú határidőket szabnak meg az eljárás egyes lépései közötti időszakaszokra. Ettől a túlzottdeficit-eljárás gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válását várják Azok a tagországok, amelyek a 3 százalékos korlátot ugyan túllépik, de tudják bizonyítani, hogy oka a kormány hatókörén kívül esik, vagy a GDP éves szinten 2 százaléknál jobban csökkent, mentesülnek a pénzbüntetés alól. Azokban az esetekben, amikor a GDP csökkenése 0,75 – 2 százalék közé esik, az EU pénzügyminiszterei mérlegelés alapján döntenek arról, hogy kapjon-e pénzbüntetést az adott ország. A mérlegelés alapja lehet például, hogy a visszaesés váratlan volt-e. Azok az országok, amelyekben a GDP visszaesése nem haladja meg a 0,75 százalékot sem, szankciókkal szembesülnek. A németek azt javasolták, hogy ez automatikus legyen, de nem lett a az. Így ebben az esetben az ECOFIN-ban (pénzügyminiszterek tanácsa) a javaslatnak meg kell kapnia a 2/3-os többséget.
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény ellen is fogalmazódtak meg kritikák. Az alábbiakban néhány, Buti és Perotti által említett hiányosságot ismertetek. Hiányosságként róható fel például, hogy az SNP legfontosabb rendelkezései nem épülnek szilárd elméleti alapokra. Az ,,egyensúly-közeli vagy többletet mutató egyenleg” az adósságszint fenntarthatóságára vonatkozik, amelyből következik, hogy a kormányok nem követhetnek olyan fiskális politikát, amellyel az adósság szintje a végtelenségig növekszik. Azonban a költségvetési korlát több tényező függvénye: GDP-növekedés, infláció, reálkamatok. Az országok között viszont e
18
téren különbségek jelentkeznek, és ezt az SNP nem veszi figyelembe. Ezen kívül nem foglalkozik az euróövezet aggregált költségvetési helyzetével, és azzal sem, hogy mekkora az adósság optimális szintje. Másrészt, felső határt szab a hiánynak, és szankcionálja azokat az országokat, amelyek ezt megszegik, de a többletekre nem jelöl ki értéket, és nem ösztönöz a deficit csökkentésére fellendülés idején. Továbbá, azáltal, hogy a költségvetési célt az államháztartási hiányra vonatkozó számokban adja meg, az SNP nem veszi figyelembe a költségvetési kiigazítás minőségét. Probléma van a büntetések és szankcionálások érvényesíthetőségével is, hiszen egy-egy ország szankcionálásának joga az ECOFIN kezében van. (Kiss, 2006) Számos javaslat született az SNP módosítására vonatkozóan, sőt az eltörlés gondolata is felmerült. Végül az Európai Tanács 2005. március 22-23-ai brüsszeli értekezletén elfogadta az Ecofin javaslatait a Stabilitási és Növekedési Egyezmény módosítására. Egyesek úgy vélik, ez a határozat az egyezmény felpuhítását jelentette, mások pedig úgy gondolják, ez inkább a realitáshoz történő közelítés volt. A rendszer alapjai nem változtak, azaz az államháztartási hiány továbbra sem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát.8 A változtatások által a feltételeket és kereteket értelmezik rugalmasabban. Az egyik legfontosabb elem az, hogy az államháztartási deficitet átmenetileg lehet korrigálni különböző tényezőkkel, így például figyelembe lehet venni a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket a hiány kiszámításánál. A módosítások lehetővé teszik ezen kívül olyan kiadások levonását a költségvetési hiányból, amelyek egyes országok gazdasági fejlődése valamint konjunktúrája szempontjából releváns tényezőkhöz kapcsolódnak. Melyek ezek a releváns tényezők? Ide sorolható az európai politikai célok megvalósítása, az oktatás, kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás, költségvetési helyzet javítása, államadósság csökkentése, állami beruházások egy része. A Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e releváns tényezőket pontosabban meg kell határozni. Fontos továbbá, hogy e tényezők figyelembe vételével sem lehet meghaladni a 3 százalékos GDParányos költségvetési deficitet és a 60 százalékos államadósságot. (Losoncz, 2005)
A következő fejezetben részletesen vizsgálom a visegrádi országok csoportját abból a szempontból, hogy hogy állnak a konvergencia kritériumok teljesítésével, és milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak ennek érdekében. 8
Az alapok megváltoztatásához újra kellene írni a jelenleg hatályos Nizzai Szerződést és a tagállamok ratifikálására váró Alkotmányszerződést.
19
2. Visegrádi országok konvergenciája
A visegrádi csoportot Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország alapította 1991-ben az akkori csehszlovák államfő kezdeményezésére. Majd miután Csehszlovákia kettévált, a hármas négyesre bővült. A regionális együttműködés legfőbb célja az volt, hogy a rendszerváltás után elősegítse a régió országainak csatlakozását az összeurópai struktúrákba, elsősorban az Európai Unióba és a NATO-ba. Jelenleg már mind a négy ország tagja e két szövetségnek, és a legfőbb céljuk a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás, azaz hogy tagjai legyenek az euró övezetnek. 2004. május 1-jén e négy visegrádi ország Szlovéniával, Lettországgal, Litvániával, Észtországgal, valamint Máltával illetve Ciprussal karöltve tagja lett az Európai Uniónak. Dolgozatom célja, hogy bemutassam, ezen közép-európai államok - különös tekintettel a Visegrádi országokra – miként tudják teljesíteni legfőbb gazdasági-gazdaságpolitikai kihívásukat: az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat9, valamint milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak ennek érdekében. Ugyanis a tagországok minden évben stabilitási, illetve az eurót még nem bevezetett tagországok konvergencia programot nyújtanak be a Tanács és a Bizottság részére, mely alapján jól összehasonlítható, hol tartanak az államok az egymáshoz illetve Európai Unióhoz történő felzárkózásban. A térség országai az 1990-es évektől kezdve kiemelkedő eredményeket értek el a nominális és a reál konvergencia területén egyaránt. Az elmúlt években egy-két kivételtől eltekintve folyamatos konvergencia tapasztalható, többek között a jövedelem területén, amely az újonnan csatlakozott gazdaságok gyors növekedésével magyarázható, ennek leginkább a nettó export, a külső kereslet a forrása. Ugyanakkor a belső kereslet is folyamatosan bővül. (Európai Közösségek Bizottsága 2005)
2.1.
A benyújtott konvergencia programok
Az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelően az eurót még nem bevezetett tagállamok konvergencia programot kötelesek benyújtani a Tanács és a Bizottság részére. Magyarország a menetrendnek megfelelően 2005 decemberében benyújtotta programját, azt azonban a Tanács nem fogadta el és javasolta egy újabb program elkészítését. A szeptember elsején benyújtott 2006-os konvergencia programot szeptember 26-án hagyta jóvá az Európai Bizottság. A végső elfogadásról az EB javaslata alapján az Ecofin dönt. Brüsszel támogatta a programot, az Ecofin tanácsa 9
Szlovénia 2007. január 1 óta közös pénznemként az eurót használja
20
2006. október 10-én döntött a konvergencia program támogatásáról, amely egyben azt jelenti, hogy egyetértenek az abban foglalt lépésekkel is. Itthon azonban nem ez volt a helyzet: a konvergencia programot megelőzően nem történtek érdemi tárgyalások sem a politikai pártokkal, sem a gazdasági élet szereplőivel. A bizottság ajánlást tett a tanácsnak, hogy tolja ki 2009-re azt a határidőt, amikor Magyarországnak a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartás hiányát. Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van. (Miniszterelnöki Hivatal, 2006) Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa így fogalmazott a magyar konvergencia programról: ,,A nagymértékű költségvetési túlköltekezésre vonatkozó ismételt figyelmeztetést követően a Bizottság tudomásul veszi a magyar kormány abbéli elköteleződését, hogy szilárd alapokra helyezze vissza az államháztartást. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a magyar gazdaság a fenntartható gazdasági és jóléti növekedés útjára lépjen. Üdvözöljük a tényt, hogy konkrét intézkedéseket és lépéseket fogadtak el, noha továbbra is jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. Ezentúl is gondosan nyomon követjük a helyzetet és ellenőrizzük a bejelentett intézkedések teljes mértékben történő végrehajtását. Azt is figyelni fogjuk, hogy a kormány határozottan véghezviszi-e a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzését elősegítő intézkedésekre vonatkozó menetrendjét.” (http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/06/1255&format=HTML&aged=1&lang uage=HU&guiLanguage=en 2007.10.11. 10:05) 2006 decemberében aktualizált programot nyújtott be a kormány, melynek célja volt, hogy bemutassa, a szeptemberben benyújtott programban vázolt intézkedésekből melyek valósultak meg. Kihangsúlyozták, hogy a decemberi program gazdaságpolitikai és költségvetési céljai megegyeznek a szeptemberivel. (Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006. december) Lengyelország 2006. január 19-én - több mint másfél hónappal a kijelölt időpont után - nyújtotta be konvergencia programját. A késés oka a 2005. novemberi kormányváltás, majd 2006 januárjában a pénzügyminiszter leváltása volt. A program tartalmazta a 2006-os költségvetési tervet is, amelyet azonban az Európai Bizottság felszólítására át kellett dolgoznia a kormánynak. Ezen kívül Almunia nagyobb költségvetési fegyelemre intette Lengyelországot. Kifogásolta, hogy a konvergencia program nem tartalmaz biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az államháztartási hiány 2007-re és 2008-ra az Európai Bizottság által megkívánt szintre csökken. Lengyelország szintén túlzott deficit-eljárás alatt van. (Európai Közösségek Bizottsága 2006b) 2006 novemberében aktualizált programot nyújtott be a lengyel kormány, melyet november 29-én fogadtak el.
21
Csehország második felújított konvergencia programját, mely a 2005-től 2008-ig terjedő időszakot fogja át, 2005. november 14-én nyújtotta be a kormány. Ezt a programot 2006. január 26-án fogadták el. Felhívták azonban néhány dologra a csehek figyelmét: egyrészt javítaniuk kell költségvetési helyzetükön, költségvetési tervük minőségén ajánlott javítani, valamint javítaniuk kell az államháztartás fenntarthatóságán. Legfrissebb konvergencia programját 2007. március 15-én nyújtotta be a cseh kormány. Csehország 2004 júliusában túlzott deficit-eljárás alá került, de még ugyanez év decemberében meg is szüntették, ugyanis a Tanács véleménye szerint az ország megtett minden olyan fontos intézkedést, amelyeknek köszönhetően a november 5-ei határidővel elérték a 2005-ös inflációs célt. Szlovákia a menetrendnek megfelelően 2005. december 1-jén nyújtotta be konvergencia programját, mely a 2005-2008-ig terjedő periódust ölelte át. Akkor a Bizottság azt ajánlotta Szlovákiának, hogy szigorítsa fiskális politikáját. 2006. december 1-jén nyújtotta be az ország legfrissebb, aktualizált programját. A következőkben bemutatom, milyen eredményeket értek el az államok a nominális és reál konvergencia területén, mely területeken küzdenek nehézségekkel, valamint hogy milyen intézkedéseket hoztak ezek leküzdése érdekében.
2.2. Nominális konvergencia Az újonnan csatlakozott országok nominális konvergenciájában jelentős szerepet tölt be az infláció, az államháztartási egyenleg változása, valamint az államadósság és a folyó fizetési mérleg alakulása. A nominális konvergencia nem előfeltétele az Európai Unióhoz való csatlakozásnak, de az államoknak jelentős előrehaladást kell ezen a téren felmutatniuk, ugyanis ez segíti elő az Egységes Piachoz történő alkalmazkodásukat, feltétele az eurózónához való csatlakozásnak, valamint javítja versenyképességüket és előmozdítja a reál-konvergenciát. (ICEG EC 2004) A visegrádi országok nominális konvergencia mutatói sokáig arra a következtetésre engedtek juttatni, miszerint a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése esetükben nehézségek nélkül alakul majd. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez azonban már nem állítható egyértelműen, az országok teljesítménye ugyanis vegyes képet mutat Maastricht tükrében. (Wisniewski, 2005)
22
A következőkben sorra veszem, hogyan alakultak a nominális mutatók az elmúlt néhány évben a visegrádi országokban, valamint, hogy milyen gazdasági-gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak ezen mutatók javítása érdekében, kiemelve Magyarországot.
A. Infláció A négy vizsgált állam a legjobb teljesítményt éveken keresztül az inflációs kritérium teljesítésében nyújtotta; az országok többsége – Magyarország kivételével – szinte minden évben teljesítette a maastrichti kritériumok inflációra vonatkozó feltételét. 1. ábra Az inflációs ráta alakulása a visegrádi államokban (1996-2006) 24% Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország
19% 14% 9% 4% ‐1% 96 ‐6% 19
97 19
98 19
99 19
00 20
01 20
02 20
03 20
04 20
05 20
06 20
Forrás: KSH (http://www.ksh.hu)
Míg Csehországban és Lengyelországban a csatlakozás éve óta folyamatosan csökken a fogyasztói árindex, Szlovákiában 2003-ban és az azt követő évben jóval a referencia értékek felett volt a mutató (azóta azonban erősen, mintegy 5 százalékponttal csökkent). Magyarország 2000 óta egy évben sem tudta teljesíteni a kritériumot: 2006-ban 3,9 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint, és az előrejelzések szerint ebben az évben sem lesz alacsonyabb, sőt újra meg fog ugrani 7,2 százalékra (ez valószínűleg a kiigazító intézkedéseknek „köszönhető”). Csökkenést csak a 2008-as évre várhatunk – ekkor a prognosztizálások szerint 3,4 százalék körül alakul az infláció. (ICEG EC 2007) Az ábrából látható, hogy az országok mindegyikében lezajlott kisebb-nagyobb mértékű dezinfláció az elmúlt 10 év során.
23
2006-ban Lengyelország produkálta a legalacsonyabb fogyasztói árindexet (1,3 százalék) – ezt a 2004es, átmeneti megugrás után sikerült fokozatosan elérni. Az elmúlt 10 évre általánosságban dezinflációs folyamat volt jellemző a térség országaiban; ennek során a sokszor kétjegyű inflációs szintet sikerült alacsony szinten stabilizálni. Ezt széleskörű árliberalizáció mellett érte el a négy ország. Minek köszönhető az infláció ilyen mértékű leszorítása? (Wisniewski, 2005) 9 ,,Az eurózónából érkező inflációs nyomás csökkenésének köszönhetően mérséklődött az importált infláció” (Wisniewski, 2005) 9 Kedvezően alakultak a nyersanyag és termékárak. 9 Árfolyam-erősödés közvetlen és közvetett hatásai, valamint a sáv erős oldalán stabilizálódó árfolyamszint. Léteznek azonban olyan tényezők is, amelyek nehezítették ezt a dezinflációs folyamatot; ezek a következők: 9 Nominális bérnövekedés Magyarországon 9 „Hátratekintő indexálás módszerének alkalmazása Lengyelországban” (Wisniewski, 2005) 9 Expanzív fiskális politika mind a négy államban Ezen tényezőknek köszönhetően 2004-ben egy általános megugrás volt tapasztalható, amely elsősorban az EU-csatlakozás egyszeri hatásaival (élelmiszerár-növekedés), valamint az üzemanyagra, fűtőanyagra és dohányra bevezetett közvetett adókkal, a magasabb olajárakkal magyarázható. Csehországnak 2002 óta minden évben sikerült teljesíteni az inflációra vonatkozó kritériumot, és ezzel a visegrádi államok közül tulajdonképpen a legalacsonyabb fogyasztói árindex-szel „büszkélkedhet” Lengyelország mellett. Ennek ellenére növekvő nyomással kell számolniuk a cseheknek, amely két tényezővel magyarázható: 1.) kedvezőtlen külső tendenciák, amik elsősorban a magas olaj- és nyersanyagárakban mutatkoztak. 2.) a GDP növekedési szerkezetének folyamatos változása, ugyanis a fogyasztás egyre nagyobb szerepet játszik a növekedés meghatározásában. (ICEG EC 2007)
24
Ezek ellenére sem tűnik valószínűnek, hogy csúszna az euró bevezetése, ugyanis a jegybanki alapkamat itt a legalacsonyabb, így a jegybank mozgástere a kamat-kritérium megsértése nélkül is nagy marad a monetáris szigorítás területén. 2005-ben 1,6 százalék volt az éves átlagos infláció, majd ez 2006-ra némiképp emelkedett: 2,1 százalékra, ennek oka a 2006-ban hozott adminisztratív és strukturális intézkedések valamint az energia- és élelmiszerárak növekedése. (Cseh Statisztikai Hivatal http://czso.cz 2007.10.12. 07:25) 2007 első felében emelték a dohányra kivetett közvetett adót, a benyújtott konvergencia program szerint ennek lesz a legerősebb hatása 2007-ben. Ezen kívül további intézkedések várhatóak az év folyamán: növekedni fog az elektromosság, a gáz, a fűtés, víz és a szennyvíz - kezelés ára is. A programban nem számoltak a tervezett környezetvédelmi adó bevezetésének inflációra gyakorolt hatásaival. Az ICEG EC Európai Központ várakozásai szerint az infláció 3 százalék körül alakul 2007-ben, ez főként a béremelkedéseknek, a magas gazdasági növekedésnek, valamint a korona vártnál alacsonyabb devizaárfolyamának köszönhető. Két új tényező figyelhető meg, amely hatással van az inflációra: egyrészt a cseh valuta, amely tavaly felértékelődött. Másrészt pedig a mezőgazdasási termékek ára (habár ennek kisebb a hatása az inflációra). (ICEG EC 2007) 2006. január 1 óta az inflációs célt 3 százalékra tűzték ki, a tervek szerint ezt 2007 és 2009 között fogja elérni az ország. (Convergence Programme Czech Republic March 2007) A kormány monetáris politikájának célja a fenntarthatóan alacsony és stabil infláció, valamint az eurózónához való csatlakozás. 2003 őszén elfogadták a ,,Cseh Köztársaság Stratégiája az Eurózónához való csatlakozásra”10 című dokumentumát. Ennek alapján minden évben készítenek egy értékelést az országról abból a szempontból, hogy hogy áll a maastrichti kritériumok teljesítésével, valamint hogy készen áll-e az eurózónához való csatlakozásra. A 2006-os értékelés kimutatta, hogy a kormányzati szektor hosszú távú stabilizációja elmarad a 3 százalékos referencia értéktől, valamint a leggyengébb pont továbbra is a munkaerő flexibilitása. A GDP ciklikus fejlődésében fennálló különbség Csehország és az eurózóna között még mindig jelentős. E tények alapján döntöttek úgy, hogy idén nem csatlakoznak az ERM II rendszerhez, a jelenlegi álláspont a csatlakozással kapcsolatban 2012. (Convergence Programme Czech Republic March 2007) 2002 óta nem tapasztalt magasságba szökött azonban az infláció 2007 októberében: 4 százalékos volt a drágulás éves szinten. Szeptemberben 2,8 százalékos volt a mutató. Az infláció romlásának oka az 10
Czech Repuclic’s Strategy for Eurozone Accession
25
élelmiszerek és a földgáz árának emelkedése. (Világgazdaság: Közel hatéves csúcson a cseh infláció 2007.11.09.) Lengyelország esetében jó tendencia mutatkozik az infláció terén. 2001 óta indult meg az a folyamat az országban, amelynek során évről évre jelentős mértékben csökkent a fogyasztóiár-index; ez a tavalyi évben a térség legalacsonyabb inflációját eredményezte (1,3 százalék). (Statistical Office of Poland www.stat.gov.pl 2007. 10. 12. 20:12) A folyamat során 2004-ben következett be jelentősebb visszaesés, ennek oka a már említett csatlakozással együtt járó átmeneti inflációemelkedés. Ettől eltekintve azonban évek óta a referenciaérték alatt van a mutató az országban. 2005-ben 2,2 százalék volt, 2006-ban pedig, mint már említettem 1,3 százalékkal a régió legalacsonyabb inflációs szintjét érte el az ország.11 A kormány előrejelzései szerint az inflációs nyomás 2007-ben nem lesz jelentős, annak ellenére sem, hogy a fogyasztó árindex éves növekedése valamivel magasabb lesz, mint előző évben volt. Ennek oka egyébként a belföldi kereslet dinamikája, valamint olyan technikai tényezők, amelyek 2006 végén infláció - növekedést okoztak. 2007-ben a prognosztizálások szerint 2,1 százalékos lesz a mutató. (Convergence Programme of Poland November 2006) A cseh inflációhoz hasonlóan a lengyel is emelkedésnek indult 2007 őszén. Októberben ugyanis 3 százalékos volt a mutató, és ezzel 0,7 százalékkal meghaladta a szeptemberit. A 2007-es 2,5 százalékos célt ezzel átlépték. Ráadásul az első féléves 2 százalékos infláció a második félévre 2,4 százalékra emelkedett. Az Európai Bizottság prognosztizálása szerint 2008-ban 2,45 majd 3 százalékos infláció várható. Hosszú távon azonban a lengyel gazdaság lassulásával számolnak, ami pedig maga után vonja az infláció mérséklődését. (Európai Bizottság 2007c) Lengyelország tehát jól teljesít az inflációs kritérium terén. Ennek ellenére a mostani kormányzat rövid távú céljai között nem szerepel az euró bevezetése. Hosszú csend után végre közzétették a céldátumot: 2012. Februárban a lengyel jegybank elnöke azt nyilatkozta, hogy Lengyelország akkor fogja bevezetni az eurót, amikor az az ország számára a legkedvezőbb lesz. Előtte ugyanis fontos feladat az össze kritérium teljesítése. (EU Vonal – EU Tájékoztató Szolgálat: Lengyelország és Csehország.. :http://www.eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=3766 2007.11.17. 09:25) Szlovákia jelentősen javított inflációs eredményein az elmúlt években. Majd 2006-ban ez a folyamat megállt. A maastrichti referenciaértéket azonban a csatlakozás éve óta csak 2005-ben tudta teljesíteni,
11
A referencia szint meghatározásához a svéd és finn infláció mellett a lengyelt vették figyelembe. (MTA Monitoring jelentés, 2007)
26
ekkor 2,8 százalék volt. 2003-ban és 2004-ben kiugróan magas volt (8,4 és 7,5 százalék). (Slovak Statistical Office 2007 www.statistics.sk 2007.10.12. 21:03) 2006-ban sem tudta teljesíteni az inflációs kritériumot az ország. A pénzromlás okaként olyan tényezők merülnek fel, mint a szabályozott árak költségszintre történő korrekciója, vagy a bérszínvonal-emelkedés. 2007-re 2 százalékos inflációs célt tűzött ki a kormány, a nemzetközi elemző intézetek és a piac azonban a 2,2 - 3,6 százalékot tartják valószínűbbnek. Az Európai Bizottság ezzel szemben 1,45 százalékos inflációra számít az energia szektor szabályozott áraiban bekövetkezett alacsonyabb emelkedésnek köszönhetően. Jövőre azonban meg fog ugrani az infláció, ugyanis a cigaretta közvetett adóját emelni fogják, valamint emelkedés várható az elektromosság, a víz és az élelmiszerek áraiban is. Ezeknek köszönhetően jövőre 2,5, 2009-ben pedig 3 százalékos inflációval számol a Bizottság. 2007 szeptemberében 1,7 százalékra nőtt az éves infláció az előző havi 1,2 százalékról. Így a drágulás a várt 0,1 százalék helyett 0,3 százalékos volt havi szinten a szlovák statisztikai hivatal számításai szerint. Szeptemberben a szlovák pénzügyminisztérium közzétette negyedéves előrejelzését, melyben közölte, hogy 2009 januárjában teljesíti a maastrichti kritériumok inflációra vonatkozó feltételét. (Világgazdaság: Nőtt a szlovák infláció 2007.10.16) A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007 októberében a fogyasztói árak 0,6 százalékkal növekedtek szeptemberhez képest; éves átlagban így a várt 3 százalék helyett 3,3 százalékon alakult a mutató; ezzel idei legmagasabb szintjét érte el az infláció. A megugrás oka elsősorban az élelmiszerek árának emelkedése. (Szlovák Statisztikai Hivatal http://portal.statistics.sk 2007.10.20. 13:24) A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az infláció októberi megugrása nem veszélyezteti az euró 2009-es bevezetését. Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság azonban aggodalmát fejezte ki az inflációs pálya fenntarthatóságával kapcsolatban. (Portfolio.hu: Aggodalomra adhat okot a megugró szlovák infláció http://www.portfolio.hu 2007.11.15. 11:05 ) Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalta, hogy az Eurostat által meghatározott inflációszámítás módszertanát követi, vagyis nemzeti fogyasztói árindex mellett harmonizált fogyasztói árindexet is számol. Hazánkban az 1990-es évek közepén 20 százalék fölött volt az infláció, csak a csúszó árfolyamrendszer bevezetése után sikerült az évtized végére 10 százalék körüli értékre csökkenteni. Tehát a magyar infláció tíz évig dezinflációs pályát futott be, s csak ezután került a maastrichti kritérium közelébe. (Ecostat 2004) 27
2001. május 3-án az árfolyamsávot +/- 2,25 százalékról +/- 15 százalékra bővítették, valamint a jegybank áttért az inflációs célkövetés (IT – inflation targeting) rendszerére. A forint euróval szembeni középárfolyama egyébként 2001 májusában 273,95 forint/euró volt, jelenleg pedig 282,36 forint/euró; ettől a piaci árfolyam mindkét irányban 15 százalékkal térhet el. 2001. május 4 és 2003. június 4 között 276,1 forint/euró volt a középárfolyam. 2001 közepétől indult meg ismét az infláció csökkenése, ebben közrejátszott a forint felértékelődése, valamint a csúszó árfolyam megszüntetése, és az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése is. (Madár, 2007) Hazánk az uniós csatlakozás éve óta azonban egy évben sem tudta teljesíteni a maastrichti kritériumok inflációra vonatkozó feltételét; sőt, 2000 óta éppen 2004-ben volt a legmagasabb (6,8 százalék), majd 2005-re redukálódott az értéke (3,5 százalék.) Ez a csökkenés némiképp mesterséges volt, ugyanis főképp a hatósági áremelkedéseknek, az indirekt adók csökkentésének, valamint a szigorú monetáris politikának volt köszönhető. A csökkenés másik magyarázata a bázishatás. (Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006. december) A következő ábrából is kitűnik, hogy 2000 óta csak egyszer, 2006 elején sikerült jelentősen leszorítani az infláció mértékét, ekkor 2,2 százalék volt.
2. ábra Az infláció alakulása Magyarországon (2000 – 2011)
12,0% 10,0% 8,0%
Infláció alakulása Magyarországon
6,0% 4,0% 2,0% 0,0%
00 001 002 003 004 jan. okt. árc. dec. árc. okt. 08* 09* 10* 11* 2 2 2 2 20 . . . m 07. 20 20 20 20 05 005 6. m 006 7. 0 0 20 2 2 200 2 20
Forrás: 2000-2004-es adatok: Központi Statisztikai Hivatal 2005-2007-es adatok: Magyar Nemzeti Bank 2008-2011-es adatok: Magyar Köztársaság Kormánya (2006) *: előrejelzés
28
2006 augusztusában a kormány meghirdette Új Egyensúly Programját, így a hatósági árintézkedések, melyeket a költségvetési hiány csökkentése érdekében hoztak, már a 2006-os szeptemberi árindexben megjelentek. Az élelmiszerárak 12 havi növekedési üteme szeptemberben 10% alá süllyedt, a mezőgazdasági termelői árak 18%-kal nőttek augusztusban az előző év azonos időszakához képest. (Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu 2007.11.25. 09:21) A 2006-os infláció 3,9 százalék volt. Érdemes megemlíteni, hogy a 2005 decemberében benyújtott konvergencia programban 2 százalékot jósolt a kormány, a 2006 szeptemberében beadott programban ezt az előrejelzést 3,5 százalékra, decemberben pedig 3,9 százalékra korrigálta. (Magyarország konvergencia programja, 2005. december, 2006. szeptember, 2006. december) A 2006 szeptemberében, valamint decemberében benyújtott konvergencia program is prognosztizálta, hogy az infláció emelkedni fog; ebben a kiigazító intézkedések, valamint a forint gyengülése játszik jelentős szerepet. 2006 augusztusában emelkedtek az energia árak, majd szeptemberben a 15 százalékos ÁFA- kulcs 20 százalékra emelkedett. (Magyarország konvergencia programja 2006. szeptember, december) Ezek hatására a 2007-es első féléves drágulás az év végére mintegy a duplájára emelkedett, így az éves átlagos ráta 4 százalék lett. Az év első negyedévében az adó-és járulékterhek megváltozása emelte meg a fogyasztói árindexet. Az első negyedévben így a fogyasztói árak éves indexe 8,5 százalék volt, amely az előző negyedévhez képest 2,2 százalékos emelkedést jelent. A 12 havi fogyasztói árindex márciusban érte el csúcsát 9 százalékos értéken. A magas infláció oka az első három hónapban a szabályozott árak múlt év nyár végén, valamint idén történt jelentős emelése, valamint a 2006 szeptemberében történt áfaemelés hatása. Májusi jelentésében a 2007-es évre 7,3 százalékos inflációt, 2008-ra 3,6 százalékos, 2009-re pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindexet jósolt a Jegybank. (Magyar Nemzeti Bank, 2007a) A márciusi csúcspont után áprilisban és májusban lassú csökkenést mutatott az infláció, majd júniusban valamelyest emelkedett az előző hónaphoz képest. Az év második felére túljutott csúcspontján a fogyasztói árak emelkedése, és szeptemberben 6,4 százalékra csökkent, ugyanis az előző évi adó-és hatóságiár-emelkedések bázishatása megszűnt. A háztartási energia drágulása lefékeződött az év második felére, az élelmiszerárak növekedése azonban csak csekély mértékben csökkent. A háztartási energiaárak az év első kilenc hónapjában 29 százalékkal, míg az élelmiszerek 11 százalékkal emelkedtek. A tavaszi hónapokban drágult a tömegközlekedés is, ezek a tényezők mind felfelé tolták az inflációt.(Központi Statisztikai Hivatal, 2007)
29
A Nemzeti Bank augusztusi inflációs frissítésében 2007-re és 2008-ra vonatkozóan felfelé, 2009-re pedig lefelé módosította inflációs előrejelzését: 2007-re immár 7,6 százalékos, 2008-ra 4,5 százalékos, 2009-re pedig 2,4 százalékos fogyasztói árindexet jósolt. Az elmozdulás oka a már említett nyersélelmiszerek árának jelentős emelkedése és ennek a vártnál hosszabb távra terjedő hatásai. (Magyar Nemzeti Bank, 2007b) 2007 októberében 2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak szeptemberhez viszonyítva. 7,7 százalékkal nőtt például az étolaj ára, 7,3 százalékkal a liszt, a tojás és tej ára pedig egyaránt 4,6 százalékkal lett drágább szeptemberhez képest. Legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (4 százalékkal). Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszerek árai 11,6 százalékkal, a háztartási energia pedig 10,7 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal csökkentek 2006 októberéhez képest. (KSH http://www.ksh.hu 2007.10.25. 12:16) Az ICEG EC az idei évre összességében 7,6 százalékos inflációt jósol, a Pénzügykutató Zrt. prognosztizálása szerint 6,5-7 százalék körül alakul idén a fogyasztói árindex, amely decemberre 4,5 százalék közelébe mérséklődhet. A kormány előrejelzéseit a következő táblázat mutatja: 1. számú táblázat Infláció Magyarországon (évi átlagos változás %-ban)
Fogyasztói
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
3,6
3,9
6,2
3,3
3,0
2,8
2,5 - 3
árak Forrás: Magyarország Konvergencia Programja (2006 december)
A szeptemberi és decemberi konvergencia programban nem történt jelentős változás az infláció előrejelzésében. Ezzel tulajdonképpen a 2005. decemberében benyújtott konvergencia programban kitűzött inflációs pálya jelentős mértékű kiigazítására került sor. A kormány jelezte a konvergencia programban, hogy 2007-ben a további kormányzati intézkedések hatására, mint például az ártámogatás szűkítése a távolsági közlekedésben, a gyógyszertámogatások szigorítása, vagy a lakossági gázártámogatás átalakítása következtében az infláció jelentős mértékben fog növekedni. Azonban ez a növekedés átmeneti lesz, és 2008-ra jelentősen – 3,3%-ra fog mérséklődni a fogyasztói árindex, majd 2009-re pedig eléri a 3%-os célt. (Magyarország konvergencia programja 2006 december)
30
Az Európai Bizottság 2007-es őszi elemzésében előrebocsátotta, hogy az elkövetkezendő években az infláció pozitív irányba változhat: az idei 7,7 százalék után jövőre 4,9, majd 2009-re 2,8 százalékig mérséklődhet. (Európai Közösségek Bizottsága, 2007b) Az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet előrejelzése szerint a 12 havi fogyasztói ár-index már jövő márciusban 4,7 százalékra csökkenhet. (Világgazdaság, 2007.11.12. Fényár az alagút végén: márciusra 5% alatti infláció?) A következőkben bemutatom, hogy melyik ország milyen inflációs politikát folytat; ezt Wisniewski Anna (2005) írása alapján teszem: A visegrádi országok mindegyike az inflációs célkövetés rendszerét használja az inflációs cél elérésére. Szlovákia ezt 2005 előtt implicit, azóta pedig explicit módon teszi. Csehországban a rendszerváltás után az árfolyamkövetést kiegészítette a monetáris bázishoz igazodó monetáris politika. 1997 végétől egy átmeneti időszakban a pénzkínálat alakulásának figyelemmel kísérését tekintette elsődleges feladatának a jegybank. Ennek oka a felerősödő árfolyam-ingadozások voltak. 1998-tól az inflációs cél követésének módszerét alkalmazza Csehország is. Lengyelország 1998-ban vezette be ezt a politikát. Ennek köszönhetően az infláció az 1990-es évek vége óta folyamatosan csökken, 2003 óta pedig a cél állandó: 2,5 +/- 1 százalék. (Wisniewski, 2005) Szlovákia esetében az árak deregulációja és az adóharmonizáció okoz jelentős problémákat az infláció növekedési ütemének csökkentésében. Lengyelországban és Csehországban az inflációs politika képes volt leszorítani a maastrichti szintre az árszínvonal mértékét, s a két ország ma már elsősorban ennek fenntartására törekszik. (Wisniewski, 2005) A magyar inflációs és monetáris politikával kapcsolatban érdemes részletesebben szólni az inflációs célkövető rendszerről (IT-inflation targeting). A jegybankelnök-választás alapján viták merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hazánk milyen irányt kövessen a monetáris politika és legfőképpen az infláció tekintetében. Az IT rendszer a jegybank szakértelmén és kormányzattól való függetlenségén alapszik, és elsődleges feladata az előre kijelölt inflációs cél elérése. A siker záloga a hitelesség. Fontos tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetősége ne tegyen olyan váratlan lépéseket, melyeket korábban nem jelzett előre, valamint tegye meg azokat a lépéseket, melyeket bejelentett. Magyarország számára az inflációs célkövető rendszer lehet a kulcsa a kiegyensúlyozott gazdasági működésnek és az árstabilitásnak. (Horváth-Rátfai, 2007)
31
B. Fiskális politikai megoldások Az államadósság a rendszerváltás időszakában magasra rúgott a vizsgált államok esetében. Lengyelországban 1989 – 1990-ben az adósság szintje elérte a GDP 280,6 százalékát, majd egy évvel később 94,4 százalékra rúgott GDP-arányos értéke. Magyarország is hasonlóan magas adóssággal küzdött: 1989-ben 71,4 százalékos, 1990-ben 67,6 százalékos volt az államadósság GDP-arányos mértéke. A rendezésre eltérő megoldásokat talált a két ország: a lengyelek megfelezték adósságukat a hitelezőkkel egyeztetve, Magyarország pedig a privatizációból befolyt bevételeket fordította törlesztésre. A kezdeti különbségek az országok mai állapotában is fellelhetők. (Wisniewski 2005) Csehszlovákia utódállamai kedvezőbb helyzetben voltak e tekintetben, ugyanis államadósságuk mértéke nem rúgott olyan magas szintre, mint az előbbi két állam esetében. A későbbi években eltérően alakult a helyzet az országokban. Magyarország kivételével tartani tudják a 30-40 százalék körüli adósságszintet a visegrádi államok, és kellően fegyelmezett, következetes fiskális politika mellett várhatóan nem lesz gond, hogy az államadósság a 60 százalékos szint alatt maradjon a következő években is. (ICEG EC – Portfolio.hu, 2007) A következő diagram a vizsgált országok államháztartásának bruttó adósságát mutatja, 10 évvel az előttől, hogy tagjai lettek az Európai Uniónak. 3.ábra Az államháztartás bruttó adóssága a visegrádi országokban (a GDP százalékában) (1994-2006) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19
94
19
95
19
Csehország
96
19
97
19
98
19
99
Lengyelország
20
00
20
01
20
02
Magyarország
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu)
32
20
03
20
04
Szlovákia
20
05
20
06
Kritérium
Az államadósság szintje tehát Szlovákia, Csehország és Lengyelország esetében még nem rúgott olyan magas szintre, amely aggodalomra adhatna okot, ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy a tendencia folyamatosan duzzadó állományt mutat. Csehország esetében például az államadósság 2000 óta csaknem a duplájára nőtt, a lengyel államadósság szintje is hasonlóképpen növekszik. A szlovák állománynövekedés is egyértelmű, ennek szintje megegyezik a lengyellel. Csehországban 2 éve gyakorlatilag 30,4 százalékon stagnál az államadósság mértéke. A következő években viszonylagos növekedés várható, az előrejelzések szerint 2009-ben 32,2 százalék lesz az államadósság. A cseh kormány feltételezései szerint a privatizációs tevékenységekből származó bevétel a pénzügyi eszközök esetében a GDP 4,7 százaléka körül alakul 2005 és 2007 között. A Cseh Konszolidációs Ügynökség 2007 végén befejezi működését, ennek várható hatása lesz, hogy az államadósság átmenetileg növekedni fog a következő években. A kormány várakozásai szerint azonban a nominális GDP dinamikus növekedése megelőzi, hogy az államadósság jelentősebb mértékben növekedjen. (Convergence Programme Czech Republic March 2007) Szlovákiában az államadósság az elmúlt években jelentősen csökkent. 2005-ben a GDP 34,5 százalékát érte el az adósság, majd 2006-ban 30,7 százalékra csökkent, ellentétben a kormány várakozásaival szemben, amely némivel magasabb deficitet jósolt: 33,1 százalékot. (Convergence Programme of Slovakia November 2006) Az adósság csökkenése várhatóan tovább folytatódik a következő években a GDP növekedésének köszönhetően. Az Európai Központi Bank várakozásai szerint 2007-ben a GDP 29,7 százalékát teszi ki az államadósság, a következő évben pedig tovább csökken 29,4 százalékra. A legfrissebb konvergencia programban a kormány 2007-re 31,8 százalékos, 2008-ra 31 százalékos, 2009-re pedig 29,7 százalékos, GDP-arányos adósságot jósol. Lengyelország is hatalmas államadóssággal küzdött, ezt mára némileg sikerült mérsékelni, de a visegrádi államok közül a második legnagyobb adóssággal rendelkezik hazánk után. 2005-ben 47,1 százalék volt a GDP-arányos államadósság, majd 2006-ra 47,8 százalékra emelkedett. Ez a növekvő tendencia az előrejelzések szerint a következő években is folytatódni fog, azonban a GDP 60 százalékát várhatóan nem fogja meghaladni. A kormány prognosztizálása szerint a 2007-es államadósság a GDP 42 százaléka körül fog alakulni, 2008-tól pedig csökkenni fog annak mértéke: 2008-ra 41,4 százalékot, 2009-re pedig 40,6 százalékot jósol. (Central Statistical Office of Poland www.stat.gov.pl 2007.10.12.20:12)
33
Magyarországon az államadósság 2001 óta folyamatosan nő, bár a 2000-2003 közötti időszakban a GDP 60 százalékának közelébe került.12 2005-ben átléptük a referenciaértéket, és 2006-ban már a felett volt az államadósság (66 százalék). (Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu 2007.10.13. 20:45) Ezt a kormány a szeptemberi konvergencia programban az emelkedő hozamokkal, leértékelődött árfolyammal, a kedvezőtlenebb nemzetközi pénzügyi rendszerrel, valamint az államháztartás jelentős hiányával magyarázza. A decemberi programban a szociális és infrastrukturális kiadások emelkedése, csökkenő járulék-és adóbevételek, valamint nagyobb kamatkiadás jelennek meg, mint az államadósság növekedésének okai. A kormány középtávú célja az adósság tartós csökkentése. Ennek feltételeit az elsődleges egyenleg javulását megalapozó lépések, a gazdaság nominális növekedése, illetve a csökkenő hozamszint teremtik meg. Előreláthatólag 2008-ig az adósság növekedése csak lassulni fog; majd a ráta folyamatosan csökken. (Magyarország konvergencia programja 2006 december) A kormány államadósságra vonatkozó előrejelzését a következő táblázat mutatja:13
2. számú táblázat Bruttó államadósság a GDP százalékában Bruttó államadósság ( a GDP százalékában)
2006. szeptemberi program
2005
2006
2007
2008
2009
2010
62,3
68,5
71,3
72,3
70,4
67
61,7
67,5
70,1
71,3
69,3
67,5
alapján 2006. decemberi program alapján Forrás: Magyarország konvergencia programja (2006)
Az államháztartás hiányá-ra vonatkozó maastrichti kritérium előírja, hogy a monetáris unióba való belépést megelőző egy évben az államháztartás folyó deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az újonnan csatlakozott országok esetében a legnagyobb problémát a kritériumrendszer 12
Amennyiben azonban Magyarország a gazdasági növekedés ütemét növelni szeretné, a 60%-os kritérium sem tekinthető irányadónak, ehelyett az állam finanszírozási igényének csökkentésével 40% körüli értékre kellene törekednie. (Neményi, 2003) 13 A 2006 szeptemberében és decemberében benyújtott konvergencia programban a magánnyugdíj-pénztárakat az államháztartási körön kívül kezelik
34
költségvetésre vonatkozó pontja jelenti, ezt tükrözi az is, hogy az Európai Bizottság és az ECOFIN (EU Gazdasági- és Pénzügyminisztereinek Tanácsa) leginkább az államháztartási egyensúly alakulását bírálta az elmúlt években. (Tóth, 2006b) A közép-európai országokban jelentős mértékben romlottak az államháztartási egyenlegek, ennek több oka is van: (ICEG EC, 2004) 9 ország-specifikus tényezők 9 ciklikus tényezők kedvezőtlen alakulása (adóbevételek tervezettnél kisebb mértékű bevétele). Új adórendszert vezettek be, de még kidolgozatlan valamint könnyen kikerülhető a rendszer, ezáltal a bevételek jelentős mértékben csökkentek a régió országaiban. 9 sikeres dezinfláció: a mérséklődő fogyasztóiár-index kedvezőtlenül befolyásolja az elsődleges bevételek és egyenlegek alakulását. 9 laza fiskális politika 9 a bankrendszer konszolidálása, az örökölt államadósság és az azzal járó kamatkötelezettségek kezelése, az adóterhelés mérséklése jelentős terheket ró a költségvetésekre 9 kedvezőtlen külső adottságok: az euró-övezet növekedési kilátásai rosszak
4.ábra Államháztartás egyenlegének alakulása a visegrádi államokban, a GDP százalékában (2000-2006) 0% ‐2%
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
‐4% ‐6% ‐8% ‐10% ‐12%
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Forrás: Európai Bizottság (http://epp.eurostat.ec.europa.eu)
35
Szlovákia
Referencia érték
A következőkben bemutatom a visegrádi országok államháztartási helyzetét, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak / hoznak a jövőben, hogy a bevételi oldal növekedjen, a kiadási oldal pedig mérséklődjön. Csehország nagyon elkötelezett az államháztartási hiány csökkentésében. Az elmúlt években jelentősen növekedett a cseh gazdaság, ennek köszönhetően a költségvetés hiányát sikerült mérsékelni: míg 2002-ben a GDP 6,8 százalékát tette ki a hiány, 2005-ben 3,5 százalékát, 2006-ban pedig 2,9 százalékát. (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2007a) A 2007-re szóló előrejelzések szerint az év folyamán nem fog mérséklődni a hiány. A kormány várakozásai szerint pedig még a 4 százalékot is meghaladhatja az államháztartási deficit. Ahhoz azonban, hogy a cseh hiány tartósan 3 százalék alatt legyen, elkerülhetetlen a társadalombiztosítási rendszer reformja, ezen kívül szükséges a költségvetési eljárás átláthatósága és hitelessége is. A középtávú fiskális cél a hiány 1 százalék körüli mértékre való csökkentése, ezt a benyújtott konvergencia-program alapján 2013-ban fogja elérni az ország. Az előző programban azt jósolta a kormány, hogy a 3,3 százalékos hiány célt 2007-ben sikerül teljesíteni, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez lehetetlen, ugyanis 2007-ben a deficit 4 százalék körül fog alakulni, tehát átmenetileg emelkedni fog; majd 2008-tól újra csökkenő tendenciát fog mutatni 3,5 százalékkal, 2009-ben pedig tovább csökken és eléri a 3,2 százalékot. (Convergence Programme Czech Republic March 2007) Októberben napvilágot látott hírek szerint azonban a korábban várt 3,9 százalék helyett a GDP 3,6 százaléka lesz 2007-ben az államháztartás hiánya, amely a kedvező GDP-adatoknak köszönhető, ugyanis az év második felében 6 százalékos volt a bővülés mértéke. (Világgazdaság: Prága még bízik a 2012-es euróban 2007.10.04.) A hiány csökkentésére szükség is van az országban, ugyanis az EU pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin felszólította Csehországot, hogy 2008-ra csökkentse 3 százalék alá a hiányt. A szükséges lépések megtételére 2008. április 9-ig kapott időt az ország. (Világgazdaság: Hiánylefaragásra szólították fel.. 2007.10.09.) A költségvetési deficit csökkentésére tett erőfeszítések gyakorlatilag 2003-ban kezdődtek, amikor benyújtották az államháztartás megreformálására készített koncepciót14. A reform céljait a kiadási és bevételi oldalon tett intézkedések segítségével sikerült elérni 2004-ben és 2005-ben. De mik is voltak a reform céljai? (Convergence Programme Czech Republic March 2007)
14
Conception of Public Finance Reform
36
9 fiskális konszolidáció 9 államháztartási hiány hosszú távú mérséklése 9 fiskális politika flexibilitásának növekedése 9 államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának erősítése A reform egyrészt a kiadási oldal strukturálását, másrészt pedig a bevételi oldal megreformálását tartotta fontosnak. Kiadási oldalon fontos cél az olyan programok finanszírozása, melyek a gazdaság növekedését szolgálják (infrastruktúra, oktatás, kutatás, innováció). A kiadási oldal csökkentésére tett legfontosabb intézkedések a következők: (Convergence Programme Czech Republic March 2007) 9 szociális kiadások lefaragása 9 a szolgáltatásban foglalkoztatottak számának legalább 3 százalékkal való csökkentése 2010-ig 9 szociális juttatások feltételeinek szigorítása 9 a betegbiztosítás rendszerének megváltoztatása (úgynevezett „háromnapos kizárási időszak” bevezetése, ami azt jelenti, hogy a betegek az első három napban nem kapnak semmiféle támogatást). A betegszabadságon lévők segélyezésének csökkentése. Ezen kívül a gyermektartási szabadságon lévők támogatását is csökkentené a kormány. Jelenleg minden elsős diák ezer koronát kap iskolakezdéskor, ezt a kedvezményt visszavonnák. 9 Temetésekre nyújtott állami támogatás megszüntetése. A költségvetés bevételi oldalán a legfontosabb cél, hogy az adóterheket fokozatosan csökkentsék és átálljanak a közvetlen adózás rendszerére. A bevételi oldal növelése érdekében hozott intézkedések: (Convergence Programme Czech Republic March 2007) 9 A magántulajdonok után fizetendő jövedelmi adót 17 százalékról 19 százalékra emelték (gyermekes családok és az alacsony jövedelműek kedvezményeket kapnak.) Csökkentenék a kivételek és az adóból levonható tételek számát. Az értékcsökkenés könyvelésének rendszerét
37
könnyebbé szeretnék tenni, támogatni a beruházásokat a tudományos területeken, a kutatásban és a környezetbarát technológiában. 9 Az általános forgalmi adó 17 százalékról 19 százalékra való emelése. 9 A dohánytermékekre kivetett adót emelni fogják. 9 2008. január 1-től egy új, úgynevezett energia adót vezetnének be (áramra, szénre és gázra) a környezetvédelmi adó-reform keretében. A cseh kormányzat egyik legfontosabb célja, hogy a nyugdíj-és az egészségügyi rendszer finanszírozását stabilizálja, és ezzel 2008-ig hosszú távon is fenntartható módon biztosítsa, hogy a költségvetés hiánya ne nőjön 3 százalék fölé. Ezért reformokat hajtanak végre a nyugdíj- és egészségügyi rendszerben azzal a céllal, hogy fenntartsák a szolidaritás fő elveit, növeljék az egyéni felelősséget valamint támogassák a gyermekes családokat. A reformok fő sarkpontjait a 2007 márciusában benyújtott konvergencia-program alapján ismertetem. Nyugdíjreform A nyugdíjreform első fázisában mélyreható változtatások lépnek érvénybe a pay-as-you-go rendszerben, amely magában foglalja azt az intézkedést, hogy a nyugdíj korhatárt felemelik 65 évre, valamint a kötelező befizetési időszakot 25-ről 35 évre növelik. A reform második szakaszában bevezetik a nyugdíjszámlát a jelenlegi nyugdíjbiztosítási elszámolás alapján. Létrehoznak egy tartalék nyugdíjalapot, egy független költségvetési tételt a nyugdíjbiztosítás finanszírozására. Emellett a konvergencia program kijelenti, hogy a minimum létszükséglethez szükséges minimum nyugdíj biztosítva lesz az idősek számára. A harmadik fázisban kerül sor a magánnyugdíj-biztosítók bevonására. Egészségügyi reform Fő elvek a reformban: 9 A szolidaritás elvének megőrzése, erősítése az egészségügy finanszírozásában. 15 9 A beteg helyzetének segítése, erősítése, az egészségesek és a betegek közötti szolidaritás elve alapján.16 15
A reform legfőbb pillére lesz az általános egészségbiztosítási rendszer fejlesztése, az egészségbiztosítók versenyképességének megerősítése.
38
9 Az egészségügyi intézmények közötti igazságos verseny erősítése, valamint az orvosok jogállásának erősítése. 9 Meghatározzák az egészségbiztosítók és egészségbiztosításból fedezett ellátás mértékét. A kormány tervezi az egészségbiztosítóknak részvénytársaságokra történő átalakítását. 9 Bevezetésre kerül a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök hatékony térítési rendszere. A kormány törvényben kívánja biztosítani az egészségbiztosításból fedezett ellátás maximális árainak és térítésének rendszerét. 9 Meghatározzák az egészségfejlesztés és egyéb állami, önkormányzati feladatokat az egészségügyben. Bevezetik a mentőszolgálat finanszírozásának egységes módszerét és törvényben szabályozza szerepét és helyét Csehország mentési rendszerében. Ezeket az intézkedéseket 2010-ig szándékozik bevezetni a kormány, tehát még Mirek Topolánek kormányzása alatt. Problémát jelent ezen kívül Csehországban az elöregedő társadalom is. A jelenlegi európai demográfiai folyamatokkal összevetve a cseh népesség relatív fiatalnak mondható. Azonban a demográfiai folyamatok dinamikus változása következtében 50 éven belül a cseh populáció lesz Európa egyik legöregebbje. Ezért tartja fontosnak a cseh kormányzat, hogy a gazdaságpolitika eszközeivel harcoljon az elöregedés ellen. Ilyen eszközök a fiskális reform folytonossága, a nyugdíj- és egészségügyi reform tervezett változtatásainak végrehajtása, és a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkentése. (Convergence Programme Czech Republic March 2007) Csehország legfontosabb feladata tehát a konszolidációs intézkedések megtétele. Erre már csak azért is szükség lesz, mert az Európai Bizottság 2007. májusi közleményében kifogásolta az idei megnövekedett államháztartási hiányt. Lengyelország esetében is problémát jelent a költségvetési hiányra vonatkozó kritérium teljesítése. A legnagyobb nehézség az országban a magas munkanélküliség, amely magas állami kiadásokkal jár együtt. 2004-ben 5,7 százalékos volt a hiány, emiatt túlzott-deficit eljárás alá is került az ország, de mivel még nem euróövezeti tagállam, nem vezettek be szankciókat. Majd 2005-ben némileg csökkent – a deficit a GDP 4,3 százalékát tette ki, 2006-ban pedig -3,9 százalék lett. Fontos megemlíteni, hogy a munkanélküliség rohamosan csökkent az utóbbi években Lengyelországban. 2003-ban érte el a mutató csúcsszintjét, 20,7 százalékot, a csatlakozás évében 19 százalék volt az állástalanok aránya, 2005-re 16
A polgároknak áttekintésük lesz az egészségbiztosítók járulék-bevételeiről és kiadásairól.
39
17,7 százalékra csökkent, 2006-ban pedig még tovább mérséklődött az arány 13,8 százalékra. Várakozások szerint 2007-ben 10 százalék körül alakul a munkanélküliek aránya, 2008-ban pedig 9,3 százalék körül. A ráta gyors csökkenése részben a külföldi munkavállalásnak tudható be, részben az élénk munkapiacnak, valamint az uniós szociális alapokból finanszírozott új munkahelyek létesítésének. A költségvetés kiadási oldalának csökkentése érdekében a következő intézkedéseket hozná a lengyel kormányzat: (Convergence Programme Poland November 2006) 9 A kormány tevékenységeinek középpontjában a kiadások racionalizálása valamint azok szigorúbb és jobb ellenőrzése fog állni a közigazgatás, az egészségügy17 területén, a rokkantnyugdíj rendszerben, a gazdálkodók társadalombiztosításának területén18, valamint változtatásokat eszközölnek a nyugdíjrendszerben is: csökkenteni kívánják a nők és férfiak nyugdíja közötti különbségeket, kevesebb támogatást nyújtanának a társadalombiztosítási rendszernek, a szakszerű tevékenységeket szeretnék elősegíteni. 9 A kormány másik nagyon fontos célja új munkahelyek teremtése és fenntartása, a munkanélküliség csökkentése. Ezt olyan projektekkel szeretnék elérni, melyeknek elsődleges célja az alacsonyabb jövedelműek terheinek csökkentése, valamint olyan megoldások, amelyek hozzáférhetőbbé teszik az állástalanokat a munkaerőpiachoz. 9 A kormányzati kiadások 2006-2007-ben a GDP 43,7-43,8 százalékát fogja kitenni, az utána következő két évben elkezd csökkenni, és 2009-ben a GDP 40,6 százalékát fogja elérni. A szociális kiadások éves szinten 4 százalékot tesznek ki a 2006 és 2009 közötti időszakban, de rögtön hozzá is teszik, hogy a nominális GDP ennél nagyobb mértékben fog növekedni – 6 és 8 százalék között. Az államháztartás bevételi oldalát jellemző tényezők: (Convergence Programme Poland November 2006) 9 2005-2006-ban kiugróan magas volt az állami bevétel. Ez több tényezőnek is köszönhető, így például a jó makrogazdasági helyzetnek, amelynek köszönhetően az átlagkereset 3,6 százalékkal fog nőni, a foglalkoztatottsági ráta 2,3 százalékkal, a munkanélküliségi ráta pedig csökkenni fog, és eléri a 15,2 százalékot. Több olyan eszközt is használnak, amely támogatja és megkönnyíti a vám és adó adminisztrációt (például IT rendszerek). 17 18
források hatékony felhasználása a hozzájárulások és kifizetett adományok diverzifikációja
40
9 Az adórendszerben történt változások is hatással vannak a 2007-es és a következő évek költségvetési bevételeire. Változások történtek a személyi jövedelemadó rendszerében, megszületett a gyermekes családok részére történő adókönnyítés ötlete. Növekedett a dohánytermékek jövedéki adója, az üzemanyag, LPG gáz, valamint a fűtőolajra kivetett adó is. Az élelmiszerek, mezőgazdasági élelmiszerek általános forgalmi adója 3 százalékkal emelkedett. 2008-tól a gépkocsik adóztatásában új módszereket szándékoznak bevezetni. 9 A munkaerőpiacon történt folyamatok is hatással vannak a bevételekre, így a foglalkoztatottság növekedése, a munkanélküliség csökkenése, és a bérek emelkedése. Hosszú távú előrejelzéseket is készített a lengyel kormány, e szerint a nyugdíjakra költött kiadások a GDP 13,7 százalékáról a GDP 9,3 százalékára fog csökkenni 2050-ig. Ezért a 2009 után folyósított nyugdíjak összege a hozzájárulások mértékétől, valamint a nyugdíj korhatártól lesz függő. 2004-ben a korhatár 58,7 volt férfiak, 56 nők esetében; a prognosztizálásokban ennél magasabb korhatárral számoltak. (Convergence Programme Poland November 2006) A 2006 novemberében benyújtott konvergencia-programban azonban meglehetősen optimista képest festett a kormány az államháztartási hiány alakulásáról a következő években. Várakozásaik szerint a deficit 2007-ben 1,4 százalékos lesz, 2008-ban pedig eléri a cél értéket, azaz az 1 százalékot, 2009-ben várhatóan még tovább csökken 0,6 százalékra. (Convergence Programme Poland November 2006) Az Európai Bizottság véleménye szerint azonban ez az ütem nem tartható, ugyanis az elmúlt két évben a hiány csökkenése egyszeri hatások miatt vált lehetővé: vártnál magasabb adóbevételek, tervezettnél alacsonyabb kiadások. A Bizottság úgy gondolja, a következő évek költségvetési deficitjének alakulására más tényezők lesznek hatással, mint például a bizonytalan politikai helyzet, vagy a reformcsomag még nem érzékelhető hatásai. (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2007b) Szlovákia a jelen állás szerint a visegrádi országok közül elsőként fogja bevezetni az eurót, várhatóan 2009-ben. A vezetők kitartanak ezen időpont mellett, több befektető azonban a 2010-es átvételt tartaná reálisnak. Ehhez azonban két feltételt mindenképpen teljesítenie kell az országnak: árstabilitás, fiskális szigor megvalósítása. (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2007d) 2003 óta a költségvetésben programozott rend uralkodik; ebben az évben a 2002-es 7,7 százalékról 2,7 százalékra csökkent a hiány, majd 2004-ben tovább mérséklődött 2,4 százalékra, 2005-ben 2,8 százalékot tett ki, majd 2006-ban némileg növekedett: 3,7 százalék volt, amely már túlzott deficitnek számít. A prognosztizálások szerint 2007-ben 3 százalék körül fog alakulni a hiány, az azt követő évben pedig 2,34 százalékos deficittel számolnak. (ICEG EC 2007) 41
Ahhoz, hogy 2009-ben bevezetésre kerülhessen az euró az országban, az idén mindenképpen 3 százalék alatt kell állnia a hiánynak, ugyanis az Európai Központi Bank elnöke jelezte, hogy különös tekintettel fogják vizsgálni a kritérium teljesítését. Ezzel a feladattal megegyezik a szlovák kormány fiskális politikájának célja, azaz az államháztartási hiány 3 százalék alá való csökkentése, és ezzel az euró 2009-es bevezetése. A következőkben szemléltetem, milyen intézkedéseket javasolt a kormány a bevételi és kiadási oldalon, valamint hogy ezen lépések, ígéretek közül melyek valósultak meg. A költségvetés bevételi oldalán tett intézkedések: (Convergence Programme of Slovakia November 2006) 9 2007. január 1-től bevezették az egykulcsos adórendszert. 9 A 19 százalékos jövedelemadó felváltotta a személyi jövedelemadózásban használt 9, a vállalati adózásban használt 3 és az általános forgalmi adó megállapításánál használt 14 és 20 százalékos adókulcsokat. 9 A gyógyszerekre és egyes gyógyászati segédeszközökre kivetett általános forgalmi adót csökkentették19 százalékról 10 százalékra. 9 A személyi jövedelemadó esetében csökkenő adó kedvezményeket vezettek be. 9 2008-2009 elejétől növelik a dohánytermékekre kivetett jövedéki adót. 9 A szociális hozzájárulások mértékét 1 százalékponttal növelték.
A kiadási oldalon történt lépések: (Convergence Programme of Slovakia November 2006) 9 Az egészségügy területén továbbra is a hatékonyság a legfontosabb. Jelen pillanatban több vélemény szerint is komoly finanszírozási problémákkal küzd az egészségügy. 2007-ben több forrást juttatnak ennek a területnek, ez az általános forgalmi adó csökkentése révén történhet. 9 Az oktatás területén ma is a tanárok fizetésének emelése áll a középpontban. Az általános és középiskolában tanító pedagógusok bérét szeretnék közelíteni a szlovák átlagfizetéshez.
42
9 A mezőgazdasági támogatásokat növelni szándékoznak, így a közvetlen kifizetések 2007-ben elérhetik az EU- átlag 70 százalékát, ez az előző évhez képest mintegy 20 százalékos emelkedést jelent. 9 20 százalékkal csökkenteni kívánják a köztisztviselők számát 2007 folyamán. A legnagyobb probléma a költségvetés bevételi és kiadási oldalán tett intézkedésekkel talán az, hogy ezek inkább szándékolt intézkedések, de konkrét, kidolgozott reformokat a program nem tartalmaz. Sőt, azon intézkedések közül, amelyeket ígért a kormány, nem is valósult meg mindegyik. Így például az egykulcsos adórendszerben nem történt változás, csak egyes termékek áfakulcsát csökkentették 5 százalékra. A személyi jövedelemadó esetében sem történt semmilyen változás. A vizitdíjat eltörölték, de az egészségügy finanszírozási problémáinak orvosolására nem juttattak többletforrást. (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2007d)
A kormány Nemzeti Reform Programjában alapvetően két fő területre koncentrál: ¾ munkahelyteremtés, ezáltal a munkanélküliség leszorítása, hátrányos helyzetűek támogatása, és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Itt kap fontos szerepet az oktatás, ugyanis harmonizálni szeretnék azt a munkapiaci követelményekkel. ¾ különös figyelmet fordítanak a tudomány, kutatás, innováció területekre, a vállalkozói környezetet szeretnék fejleszteni, valamint információs társadalmat alkotni. Számomra kérdéses, hogy Szlovákia 2009-ben bevezetheti-e az eurót. Ehhez ugyanis, mint már említettem, 2007-ben 3 százalék alá kell csökkennie az államháztartási hiánynak – ez azonban a beígért jóléti intézkedések tükrében igencsak kérdéses. Hiszen az állam bevétele csökkenni fog, amennyiben a gyógyszerek áfakulcsát és a receptdíjakat mérséklik, valamint a vizitdíjat megszüntetik. A kiadási oldalt pedig megterheli, ha bevezetik a babakötvényt, illetve ingyenessé teszik a felsőoktatást. Egyre több elemző is úgy gondolja, hogy kétséges az euró 2009-es átvétele. Az Ineko gazdaságkutató intézet 2007 szeptemberében 16 elemzőt kérdezett meg ezzel kapcsolatban, s az elemzők már csak 70 százalékos valószínűséggel állították, hogy Szlovákia be tudja tartani a cél dátumot, szemben az előző havi 77 százalékos aránnyal. (Világgazdaság: Késik az eurózóna bővítése 2007.10.03.) A kétségek legfőbb oka, hogy Szlovákia vitába keveredett az Eurostattal az államháztartási hiány kiszámításának módjáról. A felülvizsgálat eredményeképpen az Eurostat felkérte Pozsonyt, hogy a
43
köztévé és a közrádió veszteségét is számítsa bele a deficitbe, és könnyen lehet, hogy ez a kötelezettség az állami autópálya-társaságra is ki fog terjedni. A pénzügyminiszter-helyettes azonban azt nyilatkozta, hogy Szlovákia ebben az esetben is képes lesz bevezetni az eurót a kitűzött évben, ugyanis a revízió maximum a GDP 0,3 százalékával emelheti meg a hiányt, amely így 3 százalékos lesz (ugyanis a gyors növekedésnek köszönhetően az eredeti prognosztizálások helyett az államháztartási hiány a GDP 2,7 százaléka körül fog alakulni idén). (Világgazdaság: Bajban a szlovák államháztartás 2007.10.24.) Magyarország számára a legnagyobb kihívást a fiskális kritériumok teljesítése jelenti. 2000-ben és 2001-ben az államháztartás hiányának kiszámítása még nem az EU módszertana szerint történt, hanem GFS, azaz pénzforgalmi szemléletben mutatta be a költségvetési ügyleteket, tehát azok a tényleges fizetés időpontjában kerültek a mérlegbe. A módszertani váltás 2002-ben történt. Azóta az Eurostat módszertanát alkalmazza Magyarország is, azaz az eredményszemléletű számbavételt. Az eredményszemlélet minden tranzakciót figyelembe vesz, így a pénzmozgás nélkül lebonyolított ügyleteket is, akkor, amikor azok ténylegesen megtörténnek. 2000-ben és 2001-ben a hiányba nem számoltuk bele a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül történt autópálya-építést. Így a hiány pénzforgalmi szemléletben 2001-ben a GDP 3,4 százalékát tette ki, az EU módszertana szerint pedig 4,7 százalékát, azaz ebben az évben sem teljesítettük a referenciaértéket. 2002-ben, a módszertani váltás évében több esztendő felhalmozott veszteségét hozzáadták az év hiányához, így az ESA-95 módszertan szerint 9,4 százalék lett a deficit, amely váltás nélkül 6,3 százalék körül alakult volna. A GDP százalékában mért költségvetési hiány 2002-ben ugrott meg erőteljesen 8,2 százalékra, amely a 2000-es deficithez képest közel 6 százalékpontos emelkedést jelent. Majd fokozatosan csökkent a hiány, de a referenciaértéktől messze elmaradt ezután is.(MNB Műhelytanulmányok 2005) 2005-re 5 százalék alatti hiányt prognosztizált a kormány, ez végül 7,8 százalék lett. 2006 végére az egyenleg a várt 6,1 százalék helyett majdnem elérte a 10 százalékos hiányt. Mi állhatott e kiugróan magas hiány hátterében? Egyrészt a központi költségvetési intézmények működési költségei magasak, másrészt a nagy elosztórendszerek mint a nyugdíj és egészségügy kiadásai, harmadrészt pedig egyszeri jelentős kiadások (Grippen vadászrepülőgépek vásárlása, autópályák építése, árvízvédelem, iraki adósság elengedése, helyi önkormányzatok hiányának átmeneti növekedése). (Európai Közösségek Bizottsága 2006a) A korrekció érdekében 2006 júniusában a kormány azonnali egyenlegjavító intézkedéseket hozott. A bevételi oldalon adóemelésről döntöttek, a kiadási oldalon pedig reformok elindítását sürgették többek
44
között a gázártámogatás, közigazgatás és az egészségügy területén. Ezeket a reformokat mutatom be a következőkben röviden a 2006 decemberében benyújtott konvergencia program alapján.
A kiadások csökkentése érdekében hozott intézkedések: A kiadási oldalt 2006 és 2010 között 8 százalékkal (GDP arányosan) kell csökkenteni, illetve a kiadások lefaragása 2011-ben is folytatódik. Ennek érdekében több reformot is bevezettek, illetve vezetnek be. A közigazgatás átalakítása A közszféra területén a foglalkoztatottak létszámcsökkentése történt meg. A minisztériumok számát 14-ről 11-re csökkentették. Az ezen a területen dolgozók száma várhatóan 20 százalékkal fog csökkenni, a párhuzamos funkcionális területek pedig központosítottan fognak működni. Jelenleg 755.000 állami alkalmazott van Magyarországon. Előtérbe kívánják helyezni az elektronikus közigazgatást. Ezen intézkedések hatására a közszféra kiadásai a GDP jelenlegi 18,4 százalékáról 2009-re 15,3 százalékra mérséklődnek. Rugalmasabb bérszabályozás kerül bevezetésre, amely lehetővé teszi a teljesítményösztönzés erősítését is. 2009-től már emelkedhetnek a közszféra bérei, de a GDP-nél kisebb mértékben. A végkielégítések túlnyomó része 2007-ben kerül kifizetésre, ezért a bértömeg 2007-ben a GDP 0,5 százalékával mérséklődik. Egészségügyi reform Az egészségügyi reform célja a szolgáltatás színvonalának javítása, valamint a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklése. 2007. február 15-étől bevezetésre került a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó számlaadási kötelezettség. Az alapellátást kistérségileg össze akarják hangolni. Az egészségügy társadalombiztosítási jellegének megerősítése szintén fontos feladat: a biztosítási elv alapján járó szolgáltatás feltétele a biztosítotti jogviszony. Ennek hiányában csak alapszintű szolgáltatások vehetők igénybe. Az ellátás magasabb szintjének igénybevétele az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges. Törvényjavaslatot nyújtottak be az Országos Egészségügyi Pénztár szerződéskötelezettségének megszűnésére, a szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosítási finanszírozás elnyeréséért A gyógyszertámogatásokkal kapcsolatban az ár-, a támogatási és térítési rendszer átalakítása fog megtörténni. 2007. január 1-jével létrejött az egészségbiztosítási felügyelet, melynek feladata az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelme, az egészségügyi szolgáltatók működésének
45
vizsgálata. Megváltoztak a támogatási kulcsok, ezen keresztül a GDP 0,2 százaléka kerül megtakarításra. Fokozatosan szabaddá vált a patikaalapítás. A nem vényköteles gyógyszerek széles körben értékesíthetőek. A támogatott gyógyszerkörben maradás feltételei szigorodnak. Nyugdíjreform A nyugdíjrendszer reformálására többek között a népesség várható elöregedése miatt is szükség van. A nyugdíjkorhatár (62 év) feletti lakosság munkaképes korúakhoz viszonyított aránya 2050-ig 59,2 százalékra fog emelkedni, míg ez az arány 2004-ben 28,6 százalék volt. A nyugdíjkorhatárt 2009-ig fokozatosan emelik. Az előrehozott nyugdíjazás feltételei jelentős mértékben szigorodnak 2009-től. A nyugdíjak kiszámításánál évről-évre hosszabb időszak kereseteit veszik figyelembe. Ösztönözni szeretnék a továbbdolgozást, ezért például a korhatár feletti visszavonulásért járó bónusz emelkedett. 2006. november 27-én az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos törvénymódosítást. Ezáltal 2009-ben az előrehozott nyugdíjazás korhatára 59 évre emelkedik. A szükséges minimális szolgálati idő 37 évre nő. 2013-tól tovább emelkedik az alsó korhatár 60 évre, a szükséges szolgálati idő pedig 41 évre. 2007. április 1-jétől nyugdíj melletti keresőtevékenység esetén nyugdíjjárulékot kell fizetni. A nyugdíjszámítás egyes ellentmondásos elemei 2008. január 1-jétől kiigazításra kerülnek. Az induló nyugdíjszint 7-8 százalékkal fog csökkenni, a jövőbeni nyugdíjak közötti aránytalanságok pedig mérséklődni fognak. A jövőben nagyobb mértékben veszik figyelembe a 40 év feletti szolgálati időt. A rokkantsági nyugdíjrendszer egyes elemeit szintén átdolgozzák, erről 2007 áprilisában döntött a kormány. Az új rendszer 2008-tól lép életbe, és csak azokra nem vonatkozik, akik orvosi vizsgálat megállapítása szerint valóban 100 százalékban elveszítették munkaképességüket. A többiek esetében azonban új szabályok lépnek életbe. 2008. január 1-je után az új belépők már két szűrőn esnek át. Az orvosi papírok megszerzése után nem jár automatikusan a nyugdíj, hanem egy központi szervezet biztossága is vizsgálódik, és rehabilitációra kötelezhetik a beteget. Három éven keresztül rehabilitációs járadékot kap, melynek összege megegyezik a rokkantnyugdíjéval. A rendszer átalakítására azért van szükség, mert ma Magyarországon 800 ezren kapnak rokkantnyugdíjat, közülük 460 ezren munkaképes korúak, nagy részük pedig nem veszítette el teljesen munkaképességét. 2006-ban 750 milliárd forintot fordított a kormány a rokkantnyugdíjasok ellátására, egy érintett tehát átlagosan 940 ezer forintot kapott. A rokkantsági ellátások kikerülnek mind az egészségügyi, mind a nyugdíjrendszerből és önálló szolgáltatási ággá válik. (Népszabadság: Bezárják a rokkantnyugdíjazás kiskapuit 2007.04.26.)
46
Oktatási reform 9 A közoktatás területén a legfontosabb célok az esélykülönbségek csökkentése, a diszkrimináció felszámolása, alapkészségek megerősítése. 2008 szeptemberétől azokat az általános iskolákat, amelyek 8-nál kevesebb évfolyammal működnek, társintézményként kell működtetni. A pedagógusok heti kötelező óraszámát 8-10 százalékkal kívánják emelni. 2007. szeptembertől 1jétől a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A kisiskolákat tagintézményként integrálja a 8 vagy 12 évfolyamos iskolákba. A második szakképzés ingyenes igénybe vételének lehetőségét szűkítették. 9 A felsőoktatási rendszerben a képzés színvonalát kívánják javítani, és a munkaerő-kereslethez kívánják igazítani az oktatást. A teljesítménykövetelmény erősödik, biztosítani kívánják a hallgatóknak az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés közötti átjárhatóságot. Bevezetésre került 2007-től az úgynevezett fejlesztési képzési hozzájárulás – tandíj - amelyet először 2008-tól kell fizetniük a hallgatóknak. Szociálisan célzottá válik a hallgatói támogatási és teherviselési rendszer. Új felsőoktatási finanszírozási konstrukció kerül kidolgozásra a bolognai folyamat kibontakozásához igazodóan. Csökken a felsőoktatási intézmények száma, szélesedik a fenntartói struktúra, önkormányzat is lehet például intézményfenntartó átvétel révén. Jelentősen csökkentették a jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszámot, növelték az informatikai, műszaki, természettudományi keretszámokat, hiszen ezeken a területeken jelentkezett munkaerőhiány, míg előbbi szakok esetében évek óta túlképzés van. Ártámogatás rendszerének átalakítása Jelenleg három területen van ártámogatás: a gyógyszerek, közlekedés és a lakossági energiafogyasztás esetében. A gyógyszerek támogatásának hatékonyabb kialakítására az egészségügyi reform részeként kerül sor. A közlekedésben, tehát a tarifa- és kedvezményrendszerben 2007-ben történtek átalakítások. A vasút reformjával párhuzamosan az állam a szolgáltatás tényleges költségeihez igazítja a támogatás összegét. A gázár-támogatás jelenlegi rendszerét felváltja a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok szociális támogatása.
47
Az állami bevételek növelése érdekében hozott intézkedések: 9 Adóbevételek növelése: 2006 szeptemberétől a kedvezményes ÁFA-kulcs 15-ről 20 százalékra nőtt, valamint emelkedett az egészségbiztosítási járulékok mértéke és az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa is. 9 A minimum járulékalapot a minimálbér kétszeresére emelik. 9 Bevezetésre került az elvárt adó a társasági adózásban. 9 A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre. 9 Igazságosabbá kívánják tenni a közteherviseléseket. Különadó-fizetési kötelezettséget vezetnek be a magasabb jövedelműek körében. A kamat-és tőzsdei árfolyamnyereség-adó közelíti a tőke-és munkajövedelmek terheit. 9 Döntöttek az ingatlanadó bevezetéséről, amely várhatóan 2008-ban valósul meg. 9 A fent említett intézkedéseken kívül a szabályozás az adórendszeren keresztül ösztönzi a foglalkoztatás növelését a kis-és középvállalkozói szektorban valamint a hátrányos helyzetű térségekben. A már elfogadott adó- és járuléknövelések a következő két évben mintegy 2 százalékkal javítják az államháztartás egyenlegét. (Magyarország konvergencia programja 2006) A 2006 decemberében benyújtott konvergencia program 2009-re célozza meg a túlzott hiány megszüntetését.19 Ahhoz hogy ezt elérhessük, 2006 és 2009 között 6,9 százalékkal (GDP arányosan) kell csökkenteni a hiányt. Ennek végrehajtását a következőképpen képzeli a kormány: a 2006. évi deficitbe beleszámolnak minden jelentős egyszeri tételt, így az utána következő 3 évben a GDP 3,6 százalékának megfelelő mértékű kiigazítást kell végrehajtani. Ehhez azonban a bevételeket 3 százalékponttal kell emelni, a kiadásokat pedig 3,9 százalékponttal csökkenteni (GDP arányosan). Így 2009-re a hiány 3,2 százalékra csökkenne, amely még mindig magasabb a referenciaértéknél. A 2007-es hiánycél 6,8 százalék, és ez a 2007-es költségvetés törvény, az MNB és a nagy hitelminősítők szerint is reális. Az ICEGEC őszi előrejelzésében nem látja veszélyben a korábban jósolt 6,3 százalékos hiányt az idei évre, jövőre pedig 4,3 százalékot jósol.
19
Magyarország jelenleg is túlzott deficit eljárás alatt van.
48
5. ábra A költségvetési deficit alakulása Magyarországon (a GDP százalékában) (1994-2010)
1% ‐1% ‐3%
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
Magyarország
‐5%
Referenciaérték
‐7% ‐9%
Forrás:1994-2006-es adatok: Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu) 2007, 2008-as adatok: Magyar Köztársaság Kormánya 2006
A Pénzügyminisztérium várakozásaival ellentétben az államháztartás hiánya 2007 első tíz hónapjában 1196,9 milliárd forint volt, amely a GDP 4,7 százalékának felel meg. Korábban 1179,1 milliárd forint deficitet jósolt a tárca az év első tíz hónapjára. A Pénzügyminisztérium közleményében az áll, hogy a november eleji munkaszüneti napok miatt az intézmények többsége október végén indította el a befizetéseket, ezért nagyobb a vártnál a hiány. A PM prognosztizálása szerint a GDP 5,8 százaléka lesz a 2007.évi államháztartási hiány. (Pénzügyminisztérium http://www1.pm.go.hu 2007.10.12. 16:25)
C. Folyó fizetési mérleg alakulása A folyó fizetési mérleg alakulását tekintve az 1990-es évek elején Magyarország és Csehország tartósan nagy hiánnyal rendelkezett. Lengyelország és Szlovákia kisebb deficittel küszködött ezekben az években. Az ICEG EC 2006-os elemzésében úgy fogalmazott, ez a trend többé már nem törvényszerű. Ugyanis a dinamikusan javuló nettó export mind Magyarország mind Csehország esetében a hiány jelentős mértékű csökkenését fogja eredményezni, míg Szlovákia az utóbbi években erőteljes külföldi közvetlen beruházásokat folytatott, amelynek eredménye most még romló fizetési mérleg. (ICEG EC 2007) Csehország esetében az export és import növekedése lassult 2007 folyamán. Az augusztusi adatok alapján az idei évben az export 12,1 százalékkal, az import 11,7 százalékkal fog növekedni.
49
Összehasonlításképpen az export tavaly 15,9 százalékkal nőtt előző évhez képest, az import pedig 15,2 százalékkal. (Cseh Statisztikai Hivatal (http://www.czso.cz 2007.10.28. 09:35) A folyó fizetési mérleg tavalyi javulása 2007-ben folytatódott az első félévben. Az áruk és szolgáltatások kereskedelme többletet mutatott, azonban a bevételek egyenlege veszteségessé tette a mérleget, így a tavalyi évben a GDP 4,1 százalékát érte el a mérleg hiánya. Ennek okai az osztalékok kifizetése, a nyereségek újbóli befektetése, valamint a külföldiek foglalkoztatása, amelynek megnövekedtek a költségei. A Cseh Nemzeti Bank becslései szerint a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 3,4 százaléka körül fog alakulni. Az Európai Bizottság prognosztizálása szerint idén 3 százalék körül fog alakulni a hiány, jövőre pedig tovább csökken 2,7 százalékra.
6.ábra A folyó fizetési mérleg egyenlege a visegrádi országokban, a GDP százalékában (1994-2007)
4%
Csehország Magyarország
Lengyelország Szlovákia
‐1% ‐6%
94 995 996 997 998 999 000 001 002 003 004 005 006 07* 1 1 19 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 20
‐11%
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal *: Európai Bizottság előrejelzése
Szlovákiában a folyó fizetési mérleg 2006-ban 135 milliárd SKK hiánnyal zárt, ami mintegy 8 milliárd szlovák koronával több, mint 2005-ben volt. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiánya így a tavalyi évben 8,3 százalék volt. Ez a növekedés a kereskedelmi mérleg romlásának köszönhető. Idén az export növekedése szintén csökkent - 12,3 százalékra 2007 júliusáig. A behozatal 13,2 százalékkal növekedett. A folyó fizetési mérleg az előrejelzések szerint javulni fog; az ICEG EC becslései szerint idén eléri a GDP 4,2 százalékát, jövőre pedig a 3,8 százalékát, az Európai Bizottság becslése hasonló. Habár az export valószínűleg továbbra is lassulni fog, a csökkenő belföldi kereslet viszont az importot fogja csökkenteni, amely mind a kereskedelmi, mind pedig a folyó fizetési mérlegre pozitív hatást fog gyakorolni.
50
Lengyelországban idén mind az export, mind pedig az import gyorsabban növekedett a tavalyi évhez képest. Előbbit az EU növekedésének, utóbbit pedig a növekvő belföldi keresletnek köszönheti az ország. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban az év első felében magasabb volt, mint tavaly, a GDP 4,9 százaléka. 2007-re összességében 3,2 százalékos deficitet jósolnak, jövőre pedig a GDP 3,8 százalékára fog rúgni a hiány. Ennek oka egyrészt a kereskedelmi mérleg növekvő deficitje, másrészt pedig az eredményszámla hiányának emelkedése. (ICEG EC 2007) Magyarország esetében az ICEG EC nyári elemzésében 4,1 százalékos hiányt prognosztizált 2007-re, őszi elemzésében azonban ezt 4,8 százalékra korrigálta. A Magyar Nemzeti Bank júniusi jelentése alapján a folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben 1102 millió euró – szezonális hatásoktól megtisztítva 1105 millió euró. Az előző negyedévhez képest jelentős változás nem történt, ahogy a reálgazdasági tranzakciókban és a jövedelmekben sem. A második negyedévben 1700 millió euró volt a mérleg hiánya, vagyis 1455 millió euró szezonális hatásoktól megtisztítva. Az előző negyedévhez képest nőtt a hiány, de annak növekedése kisebb a szezonális hatások kiszűrésével. Az Európai Bizottság tavaszi elemzésében 2007-re 3,5 százalékot, 2008-ra pedig 2,2 százalékos hiányt jósolt. Őszi elemzésében azonban felfelé módosította prognosztizálását: 2007-re 4,4 százalékos deficitet jósol. A vártnál magasabb folyó fizetési mérleg hiány oka idén a javuló kereskedelmi mérleg egyenlege, és a romló transzfermérleg. Jövőre 3,4 százalékos hiánnyal számol a Bizottság. A nominális konvergencia keretein belül említést szeretnék tenni az árfolyam alakulásáról a térségben, valamint a hosszú lejáratú kamatokról is.
D. Árfolyam-stabilizálás Az árfolyam-stabilizálás formális konvergencia kritérium a GMU tagság elérése érdekében. Az árfolyam-stabilizálás a reálkonvergenciának is kedvez, ugyanis ösztönzi egyrészt az exportnövekedést, másrészt pedig a hazai és a közvetlen külföldi befektetések fellendülését. (ICEG EC 2007) Az elmúlt évek alapján elmondható, hogy árfolyam-stabilizálás nem megy gond nélkül a vizsgált államokban. Pedig fontos lenne, hiszen külkereskedelmük 2/3-át az EU-val bonyolítják, ezáltal az euróval szembeni árfolyam-stabilitás szükségszerű lenne. A visegrádi országok azonban sem a megengedett +/- 15 százalékpontos sávhatárt nem tudták tartani, valamint a nagyobb ingadozásokat sem tudták elkerülni. A térség valutái folyamatosan felértékelődnek, ennek oka a térségbe áramló külföldi tőke, illetve a gyorsabb növekedési ütem. (Wisniewski, 2005)
51
A legnagyobb volatilitás a lengyel zloty-ra jellemző, amely 2000-2001-ben erőteljesen felértékelődött, ezt a folyamatot 2004 elejére sikerült megállítani, azonban csak átmenetileg, ugyanis 2004 és 2006 között ismét jelentősen felértékelődött az euróval szemben. A lengyel valuta nem vesz részt az ERMII-ben, adásvétele lebegőárfolyam-rendszerben történik. (Európai Központi Bank 2006) A cseh korona szintén nem vesz részt az ERM-II rendszerben. 2006 elejéig a korona folyamatosan felértékelődött az euróval szemben, majd azóta stabil maradt. A térségben a szlovák korona a legstabilabb. A szlovák valuta 2005. november 28. óta vesz részt az ERM-II-ben. A korona ERM-II-beli középárfolyamát 38,4550 korona/euró szinten állapították meg. Magyarországon 2000 óta az árfolyam felértékelődése indult meg, amelynek legfőbb oka a világgazdasági recesszió. Az azt megelőző öt évre az árfolyam leértékelődése volt jellemző. 2001 májusában a +/- 15 százalékos sáv váltotta fel a +/- 2,25 százalékos sávot, majd a csúszó leértékelés is megszűnt ebben az évben. (Neményi 2003) Ezzel olyan árfolyamrendszer alakult ki hazánkban, amely már hasonlít az ERM-II rendszeréhez. A különbség annyi, hogy az ERM-II-ben kitüntetett szerepe van a sávközépnek, hazánkban azonban nincs különös jelentősége. (MNB Tanulmányok 2005) 2003-ig erősödött a forint, ekkortól azonban újra gyengülni kezdett, valószínűleg a növekvő bizonytalanság miatt. 2004 közepétől újra erősödésnek indult a magyar valuta, majd 2005 augusztusától a forint leértékelődése indult meg, a mélypontot 2006 júniusában érte el. Ezután fokozatosan erősödni kezdett. Az Európai Központi Bizottság jelentése szerint 2004 novembere és 2006 októbere között az euróval szemben 9 százalékkal értékelődött le a forint. A jelenlegi becslések szerint nem várható, hogy véget ér a forint erősödése. (Európai Közösségek Bizottsága 2006c) A 2006 decemberében benyújtott konvergencia program belső és külső okokat is említ az elmúlt időszakban lezajlott folyamatokért. Az amerikai kamatemelések következtében csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. A valuták árfolyamának változásában egyre nagyobb szerepet játszott az adott ország gazdasági folyamatairól alkotott piaci vélemény. A magyar gazdaság helyzete negatív befektetői reakciókat váltott ki az államháztartás és a fizetési mérleg növekvő hiánya miatt. (Magyarország konvergencia programja 2006. december)
52
7.ábra A FT/EURO árfolyama havi átlagban (2004. május – 2006. október)
265 260
FT/EUR árfolyam
255 250 245 240 235
20
04
.m
s áju 0 20
4.
be tó k o
r 20
05
.m
s áju 0 20
5.
be tó k o
r 20
06
.m
s áju 20
06
.
be tó k o
r
Forrás : MNB (http://www.mnb.hu)
E. Hosszú távú kamatok A kamatláb kritérium szerint a vizsgálat előtti két évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az árstabilitási szempontból legjobban teljesítő, legfeljebb három ország kamatlábait. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank által 2006-ban elkészített konvergencia jelentés szerint Magyarország az egyetlen állam, amely a 2004-ben csatlakozott 10 tagország közül nem teljesíti ezt a kritériumot. 2006 októberében 6,2 százalék volt a referenciaérték, míg hazánkban a hosszú távú kamatlábak szintje 7,1 százalék volt. Szlovákiában 2005 novembere és 2006 októbere között a kamatlábak szintje 3,7 százalék volt, amely így jóval a referenciaérték alatt volt. Csakúgy, mint Lengyelországban, ahol ez a szint 5,2 százalék alatt volt a vizsgált periódusban. Szlovákiában 4,3 százalék volt a hosszú távú kamatlábak szintje, ezzel teljesítette az erre vonatkozó kritériumot. Magyarország helyzete eltér a régiós országokétól a kamat szempontjából. Hazánkban 2000 első felétől mind a rövid, mind pedig a hosszú távú kamatok emelkedő tendenciát mutattak. (Ecostat 2004) 2001 és 2003 között a hosszú hozamok folyamatosan csökkentek, ez a befektetők bizalmának volt köszönhető. A piac szereplői ekkor még megvalósíthatónak tartották az euró minél előbbi bevezetését. 2003. június 4-én sáveltolással 6,26 forinttal leértékelték a magyar valutát, ez megingatta a befektetők bizalmát. A 10 éves hozamokat 200-300 bázisponttal megnövelték.
53
3.számú táblázat Hosszú távú kamatlábak alakulása a visegrádi országokban az Európai Közösségek Bizottságának konvergencia jelentése alapján20
Hosszú távú kamatlábak alakulása Magyarország
7,1%
Szlovákia
4,3%
Csehország
3,7%
Lengyelország
5,2%
Referenciaérték
6,2%
Forrás: Európai Központi Bank
Az átlagos hosszú távú kamatláb hazánkban a csatlakozás éve óta a referenciaérték felett van, a magas kamatozású piaci eszközök iránti kereslet emiatt folyamatosan nőtt. (MNB Tanulmányok 2005) 2006 során a jegybanki alapkamatot összesen mintegy 200 bázisponttal növelte a Magyar Nemzeti Bank, majd az utolsó két ülésen változatlanul hagyta a 8 százalékos rátát. Majd 2007. június 25-ei ülésén 25 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács. A csökkentés oka, hogy a szakemberek véleménye szerint az infláció akkorra túljutott csúcspontján, ezáltal csökkent annak kockázata, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. Szeptemberben, a piaci várakozásoknak megfelelően további 25 bázisponttal 7,5 százalékra csökkentette a Tanács az irányadó kamatot. A Monetáris Tanács a lehetséges kibocsátásnál kisebb termelésre és az infláció fokozatos mérséklődére számít a következő két évben. 2009-re elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél, amennyiben a mezőgazdasági, energia és élelmiszerárak emelkedése nem jár hosszabb távú hatásokkal. (Magyar Nemzeti Bank, 2007c)
20
2006 októberi referencia-időszakig vizsgálva
54
8.ábra A hosszú távú kamatok alakulása Magyarországon (2006. november – 2007. október)
8,0% 7,5%
hosszú távú magyar állampapír kamata havi átlagban
7,0% 6,5% 6,0%
Forrás: Európai Bizottság (http://epp.eurostat.ec.europa.eu)
2.3.
Reál konvergencia
A reál konvergencia a tagországok közötti eltérések csökkentését feltételezi az árszint és termelékenység terén, tehát a reálfejlettség tulajdonképpen az újonnan csatlakozott államok felzárkózását tükrözi az EU-15 országokhoz. A reálkonvergenciára vonatkozóan a maastrichti szerződés nem szab meg explicit kritériumokat. A csatlakozás éve kedvező reálgazdasági folyamatokat hozott a visegrádi országok számára. Ebben az évben a négy állam gazdasági növekedésének üteme kétszerese volt az EU-25 átlagának ( AZ EU-25ök gazdasági növekedése ebben az évben 2,3 százalékos, az EU-15-öké pedig 2,2 százalékos, míg Lengyelországé 5,4; Szlovákiáé 5,5 százalék volt. Csehország és Magyarország 4 százalékos növekedése ugyan elmaradt ezen országokétól, de még így is nagyobb volt, mint az EU átlaga.) A vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP tekintetében azonban elmaradnak az Uniós átlagtól a visegrádiak. A következőkben sorra veszem, miként alakultak a reálgazdasági mutatók a vizsgált országokban a csatlakozás előtt és azóta.
55
Gazdasági növekedés, vásárlóerő A 2006-os év mind a régiós mind pedig a világgazdasági konjunktúra szempontjából kedvező volt. A 8 újonnan csatlakozott tagország (Szlovénia, Észtország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Magyarország) átlagos növekedési üteme 2005-ben 4,7 százalék volt, amely tavaly 5,6 százalékra ugrott. Az EU-15 növekedési üteme is emelkedett 1,5 százalékról 2,7 százalékra. A gazdaság növekedési ütemét tekintve két csoportra oszthatók az új tagállamok: a balti országok eredményesebbek ezen e területen, míg a visegrádi országok növekedési üteme mérsékeltebb, de még így is kétszerese a korábbi tagországok átlagához viszonyítva. A régiós országok növekedésében a nettó export hozzájárulása pozitív illetve javuló, a belső kereslet bővülése azonban nem kiugró Szlovákia kivételével. (ICEG EC 2007) 2006-ban Magyarország és Csehország GDP növekedése ha minimális mértékben is, de csökkent, Szlovákia és Lengyelország növekedése azonban jelentős mértékű volt. Az EU-25 és EU-15 átlaga gyakorlatilag évről évre együtt halad, nincs számottevő különbség. A régió országai közül Szlovákia jár az élen ezen a területen, a legalacsonyabb növekedési ütemet pedig néhány éve Magyarország produkálja. Szlovákia 2006-ban sereghajtó volt a gazdaság növekedési ütemét tekintve. A 2005-ös 6 százalékos növekedés 2006-ban 8,8 százalékon tetőzött.21 Ez elsősorban a belső kereslet növekedésének, illetve az egyre bővülő elektronikai összeszerelésnek és autóiparnak volt köszönhető. A 2006 novemberében beadott konvergencia programban a kormány állítása szerint ez a gyorsuló növekedés nem kockáztatja a gazdaság stabil fejlődését. Véleményük szerint a magasabb inflációs ráta nem a gyors GDP növekedésnek köszönhető, hanem az olajárak alakulását tükrözi, továbbá a szabályozott árak területén hozott intézkedéseket az év elején, illetve a közvetlen adók emelkedését. (Convergence Programme of Slovakia November 2006) 2007 januárjában a korábbi 7,1 százalékról 7,4 százalékra módosította a kormány a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését, egyes elemzők szerint azonban még ennél a korrigált előrejelzésnél is magasabb növekedés várható 2007-ben. (Portfolio Online: Jócskán félrelőtt a szlovák kormány 2007)
21
2007 októberéig 8,3 százalékos GDP növekedés volt nyilván tartva a Szlovák Statisztikai Hivatalban, 2007 októberében módosították 8,8 százalékra
56
9.ábra Gazdasági növekedés üteme a visegrádi államokban és az EU-15, EU-25 átlagában (2000-2006) 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
Csehország Szlovákia
00 20
01 20
Lengyelország EU‐15
02 20
03 20
04 20
Magyarország EU‐25
05 20
06 20
Forrás: Eurostat 2007
A pénzügyminisztérium és a statisztikai hivatal előrejelzése szerint 2007-ben átlagosan 8,8 százalék körül alakul a gazdasági növekedés. Teszik ezt annak ellenére, hogy az első két negyedévben 9,2 százalékos volt a GDP többlet 2006 első félévéhez képest. A 2007-es költségvetést még 7,1 százalékos bővülésre alapozták. (Szlovák Pénzügyminisztérium 2007) Az Európai Bizottság várakozásai szerint 2007-ben 8,5 százalék körül fog alakulni a GDP növekedése, majd a következő évben 2 százalékponttal csökken, és 6,5 százalék körül lesz. A fő hajtóerő továbbra is a belső kereslet marad. Az ICEG EC várakozásai szerint az export növekedése folytatódni fog a következő években, ennek eredménye magas növekedési arány lesz: 2007-ben 8 százalék körüli, 2008-ban pedig 7 százalékos. Szlovákia mellett Lengyelország is bíztató eredményeket ér el a gazdasági növekedés területén. A 2005-ös 3,6 százalék után 2006-ban 6,1 százalékos GDP növekedést ért el, amely meglepő eredmény volt a korábbi 5,3 százalékos előrejelzés után, és amellyel egyébként kilencéves rekordot állított fel az ország. (Central Statistical Office of Poland 2007, http://www.stat.gov.pl) A 2006 novemberében benyújtott konvergencia programban a kormány előrejelzése 2007-re, 2008-ra, valamint 2009-re a következő volt: 5,1 százalék, 5,1 százalék, 5,6 százalék. A növekedés oka a munkaerőpiacon várható javulás és a várható befektetések a kormány álláspontja szerint. Majd 2007 augusztusában a pénzügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a lengyel gazdaság az év második
57
negyedében mintegy 6 százalékkal teljesített többet, mint az előző év azonos időszakában, amely azt jelenti, hogy 7,4 százalékra gyorsult a GDP növekedése éves összehasonlításban. 2008-ban azonban valószínűleg lassulni fog a növekedés, ezért fontolgatják, hogy a korábbi 5,7 százalékos prognózist lefelé módosítják. A 2007. évre szóló 6,5 százalékos „jóslat” egyelőre érvényben van, de ennek a lefelé való módosítását is fontolgatják. Elemzők a 6,3 százalékos növekedést tartják valószínűbbnek. (Central Statistic Office of Poland 2007, http://www.stat.gov.pl) Csehországban 2006-ban csekély mértékben csökkent a GDP éves növekedése 2005-höz viszonyítva. 6,1 százalékos növekedést ért el az ország 2006-ban, míg 2005-ben 6,5 százalékot. Azonban ez jó eredménynek számít, figyelembe véve azt a tényt, hogy utoljára 1995-ben ért el 6 százalék körüli növekedést az ország (5,9 százalék). Dinamikus növekedésének köszönhetően az ország felülmúlja az uniós átlagértéket, emellett gazdasági bővülése a régióban is a középmezőnyben található. 2006 második negyedévében 6,1 százalékot ért el a gazdasági növekedés, ez rekordnak számít. 2007 második negyedévében 6 százalékra mérséklődött a növekedés, ez azonban még mindig kiugróan jó eredménynek számít. A kormány legfrissebb konvergencia programjában 2007-re 4,9 százalékos GDP növekedést jósol, 2008-ra 4,8 százalékos, valamint 2009-re szintén 4,8 százalékos bővülést. Ennél borúlátóbb az ICEG EC 2007-es évre szóló becslése, amely 6 százalék, 2008-ra azonban 2 százalékponttal magasabb növekedést prognosztizál, 5 százalékot. Magyarország – mint más mutatók esetén is – a GDP növekedés területén is hátra szorul a visegrádi országok közül. A 2000-es 5,2 százalékos növekedés óta nem ért el az ország 5 százalékon felüli bővülést. 2006-ban 3,9 százalékos volt a növekedés, ezzel a visegrádi országok közül az utolsó helyezést foglalta el. Ezt a kormány az egyensúlyjavító intézkedések hatásával magyarázza, amelyeknek következtében az egyébként beruházáson, fogyasztáson és exportnövekedésen alapuló növekedési szerkezet 2006-tól átalakult, és azóta elsősorban csak az export bővülése húzza a gazdaságot. (Fejlesztés és Finanszírozás: erős nemzetközi konjunktúra… 2007/3. szám) A kormány várakozásai szerint azonban a GDP növekedési üteme 2009-től visszatér 2007 előtti trendjéhez. A 2007-es évre mindössze 2,2 százalékos növekedést jósol a kormány, jövőre 2,6 százalékos, 2009-re pedig 4,1 százalékos bővülést. 2007. november 14-én tette közzé a KSH és az ECOSTAT gyorstájékoztatóját a GDP alakulásáról, mely szerint a gazdaság bővülési üteme az év III. negyedévében 1 százalékos volt (naptári hatást
58
figyelembe véve 1,1 százalék).22 A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ennél derűlátóbb prognosztizálást az ICEG EC sem tudott adni őszi elemzésében, a második negyedévi GDP növekedés ugyanis csupán 1,2 százalékot ért el, amely 10 év óta a legalacsonyabb bővülés. Ez az adat is azt tükrözi, hogy a kiigazító intézkedések hatása talán hosszabb és fájdalmasabb lesz, mint azt előre várni lehetett. A vásárlóerő-paritáson mért 1 főre eső GDP tekintetében a tavalyi év során tovább folytatódott az újonnan csatlakozott államok és a régi tagállamok közötti rés szűkülése. Az új tagállamok közül a balti országok mutattak igazán nagy fejlődést ezen a téren. Ennél némileg mérsékeltebb felzárkózás volt jellemző a visegrádi országokra. Csehország 1 főre eső GDP-je 2005-ben már meghaladta Portugáliáét, ezzel az eredménnyel Szlovénia után Csehország volt a második a 2004-ben csatlakozott országok közül, amely elérte egy régi tagállam fejlettségi szintjét. Az ország 1 főre jutó GDP-je jelenleg az EU-27 átlagának 79,3 százaléka, a 25-ök átlagának pedig 76 százaléka. Az Eurostat előrejelzései szerint ebben az évben a 27 tagú EU átlagának 81,4 százalékát éri el a mutató, jövőre pedig 83,2 százalékát.
10.ábra 1 főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EU-27=100) (2003 – 2007) 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 e Cs
r ho
á sz
g Le
2003
ng
y
r elo
á sz
g M
2004
2005
ás: Eurostat * Eurostat előrejelzése
22
A statisztikai becslés hibahatára +/- 0,2 százalék
59
ag
r ro ya
á sz
g
2006
S
v zlo
2007*
ia ák
Forr
Lassabb ütemben konvergált a régi tagállamokhoz Lengyelország az 1 főre jutó GDP-t tekintve. Tavaly az EU-27-ek 52,9 százalékát érte el a mutató. Az Eurostat prognosztizálása szerint ez az arány, jövőre 3 százalékkal emelkedni fog. Ezzel az eredményével Lengyelország az EU-8 (Szlovénia, Csehország, Észtország, Magyarország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Lengyelország) között az utolsó helyezést érte el. Csehországhoz hasonlóan Szlovákia is jó eredményeket ért el tavaly ezen a területen, és a kilátások is jók. Tavaly a 20-ak átlagának 62,7 százalékát érte el a mutató, jövőre pedig 66,6 százalékot jósol az Eurostat. Magyarország a tavalyi adatok alapján a 8 tagállam közül a 3. helyről 4.-re szorult, a visegrádiak közül pedig a 2. helyezést érte el 65,3 százalékkal. A visszacsúszás oka, hogy tavaly a legkisebb mértékben a magyar gazdaság növekedett. És ha ez a trend folytatódik, akkor két év múlva Szlovákia is megelőz minket. (MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2007)
60
Összefoglalás
Az integráció mélyítésének szempontjából meghatározó jelentősége volt, hogy a monetáris politikát szupranacionális szintre emelték. A monetáris integráció jelentősége többek között abban áll, hogy megindult a tagállamok gazdaságaiban a nominális- és reál konvergencia. A tapasztalatok szerint a közös európai monetáris politika működőképes, az euró nemzetközi szerepe pedig folyamatosan erősödik. Dolgozatomban azt vizsgáltam, milyen eredményeket értek el a Visegrádi országok a nominális- és reál konvergencia mutatói terén, valamint hogy mikorra válnak éretté az euró bevezetésére. Néhány szó erejéig megemlíteném azokat az okokat, miért érdeke az országoknak, hogy bevezessék a közös pénzt. Egyrészt csökkennek a tranzakciós költségek, megszűnik az árfolyamkockázat és az árfolyamok ingadozása, erősödik a pénzügyi fegyelem, egységesül az áru-, a munkaerő-, és a tőkepiac, a közös valuta révén felerősödő verseny javítja a GMU-ba tartozó gazdaságok növekedési kilátásait. Dolgozatom elején említettem, hogy a vizsgált országok több szempontból hasonlítanak egymásra, a következőkben ismertetek néhány hasonlóságot: 1. A 2004. május 1-jén csatlakozott államok közül gazdasági jellemzőik és gazdaságpolitikájuk alapján külön csoportot képeznek a visegrádi államok. Árfolyam-politikájukban a rugalmas megoldásokat részesítik előnyben, a monetáris politika terén pedig mindegyikük az inflációs célkitűzés rendszerét követik. 2. A monetáris politika dezinflációs eredményeit tekintve, valamennyi országban sikerült alacsonyabb szinten stabilizálni az inflációt. Több bizonytalansági tényező létezik azonban, mint például a világpiaci energiaárak, vagy az élelmiszerárak emelkedése, amely 2007-ben is komoly nyomást gyakorolt az országok inflációs szintjére. 3. A fiskális pozíciók terén bekövetkezett egyensúlyromlás mindegyik országban kiigazításra és reformokra kényszerítette a kormányokat. 4. Az államháztartás reformjának megoldására irányuló elképzelések eltérőek, megvalósításuk is más-más úton halad. Az EU-tagság óta elsősorban az euróövezethez való csatlakozás ösztönzi a reformokat valamennyi országban, de emellett természetesen belső kényszer is erre sarkallja
61
az államokat. Az elképzelések mindegyik ország esetében elsősorban a kiadási oldal csökkentésére koncentrálnak, valamint a nagy ellátó rendszerek átalakítására. 5. A jövedelemszint felzárkózása folytatódik a térségben, s a gazdasági növekedés üteme is meghaladja az EU-15 átlagát. A kedvező reálgazdasági folyamatokhoz nem kapcsolódott minden téren kedvező nominál konvergencia is. Az államadósságra vonatkozó kritériumot – hazánk kivételével - teljesítik az országok, hozzá kell tenni azonban, hogy az állomány növekvő tendenciát mutat. A kamatok terén folyamatos a konvergencia, az inflációs kritérium teljesítése és a költségvetési hiány alakulása azonban nem probléma-mentes. 6. Az euró bevezetése még mindig prioritás, de a céldátumra vonatkozó elképzelések kitolódtak. Valószínűleg Szlovákia fogja elsőként bevezetni az eurót, a céldátum 2009, amelyhez a kormány ragaszkodik, egyre több elemző azonban kétségesnek tartja azt.
A maastrichti kritériumok tekintetében a legnagyobb nehézséget hazánk számára a maximum 3 százalékos deficit teljesítése jelenti. A jelenlegi hiány tarthatatlan, ezért elkerülhetetlen néhány probléma megoldása. Először is szükséges a nagy ellátó rendszerek (egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) átfogó reformja, a közigazgatásban dolgozó emberek létszámának csökkentése, adórendszer megreformálása, hatékonyságának növelése. Problémát jelent a megugrott infláció is, melynek csökkenése a korábban vártnál lassabb lehet, így jövőre még mindig magas, 5 százalékos fogyasztóiár-index valószínűsíthető. A középtávú cél elérése 2009-ben lehetséges. A GDP-arányos bruttó adósságállomány hazánkban 1999-et követően került a GDP 60 százaléka alá, 2006-tól azonban ezt a kritériumot sem teljesíti Magyarország, hiszen nem mutat csökkenő tendenciát az adósságállomány; ez 2009-re várható. A régió országainak vizsgálata után arra a következtetésre jutottam, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is csúszni fog saját elképzeléseihez képest. Ez hazánk számára akár bíztató is lehet, hiszen így megfontoltan lehetne végrehajtani az összes szükséges feladatot, anélkül, hogy attól kellene félnünk, egyedüliként maradunk a régióban euró nélkül. Azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Közösségek Bizottságának 2006. decemberi konvergencia jelentése szerint a Visegrádi országok közül hazánk az egyetlen, amely egy kritériumot sem teljesített, míg szomszédjaink több kritériumot is teljesítettek.
62
Hazánk szempontjából fontos tehát, hogy a megkezdett reformok folytatódjanak, habár eddigi hatásuk nem egyértelműen pozitív. Az államháztartás hiányának mérséklődése megindult ugyan, az infláció azonban megugrott, a gazdasági bővülés pedig lelassult. Az euróövezethez való csatlakozás időpontját tehát úgy kell megválasztani, hogy elég közeli legyen ahhoz, hogy kényszerítő hatása legyen a politikai döntéshozókra, de elég távoli legyen ahhoz, hogy ne eredményezzen elhamarkodott, és a társadalom számára nem elfogadható költségcsökkentést.
63
Hivatkozási jegyzék
A Miniszterelnöki Hivatal Európai Uniós hírlevele (2006): EU Kommunikációs Főosztály, Budapest URL http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/sajtoszoba Letöltés ideje: 2007.10.23. 12:45 Convergence Programme of Poland (November 2006) (Lengyelország konvergencia programja, 2006. november)URL: http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/pl/pl20062007_en.pdf Letöltés ideje: 2007.09.02. 16:42 Convergence Programme Czech Republic (March 2007) (Cseh Köztársaság konvergencia programja, 2007. március) URL http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/cs/cs_20062007_en.pdf Letöltés ideje: 2007.09.02. 24:23 Convergence Programme of Slovakia (November 2006) (Szlovákia konvergencia programja, 2006. november) URL http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/sk/sk20062007_en.pdf Letöltés ideje: 2007.09.02. 13:43 ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (2004): Az euró hazai bevezetésének feltételei, várható gazdasági hatása és időzítése URL http://www1.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/9E1AC743AB755DC5C1256E7E002C5DB8/$FI LE/AZ%20EURÓ%20HAZAI%20BEVEZETÉSE-ECOSTAT.PDF Letöltés ideje: 2007.09.05. 19:45 Európai Közösségek Bizottsága (2005): A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Központi Banknak. Brüsszel. 11-16. oldal URL http://www.eurlex.europa.eu/LexUriServ.do?uri=COM:2005:0545:FIN:HU:DOC Letöltés ideje: 2007.09.14. 12:33 Európai Közösségek Bizottsága (2006a): A magyar költségvetési hiányt az új konvergencia program alapján 2009-re kell kiigazítani, de a célok elérésének célja a szigorú végrehajtás , Brüsszel, 2006. szeptember 26. URL
64
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/06/1255&format=HTML&aged=1&langu age=HU&guiLanguage=en Letöltés ideje: 2007. 10.11. 10:05 Európai Közösségek Bizottsága (2006b): Commission’s assessment of the January 2006 update of the convergence programme of Poland (A Bizottság értékelése a lengyel konvergencia program 2006. januári frissítéséről), Brüsszel, 2006. március URL http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/commass/pl/ass_pl20052006.pdf Letöltés ideje: 2007.10.12. 22:45 Európai Közösségek Bizottsága (2007c): A Bizottság jelentése. Konvergenciajelentés. 2006. december, Brüsszel URL http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0762:FIN:HU Letöltés ideje: 2007.10.10. 23:21 Európai Közösségek Bizottsága (2007 a): Economic Forecast (Gazdasági előrejelzés) URL: http://www.europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1666&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en 56-68. oldal Európai Közösségek Bizottsága (2007b): Economic Forecast (Gazdasági előrejelzés) URL: http://www.europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1666&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en 86-88. oldal Európai Közösségek Bizottsága (2007c): Economic Forecast (Gazdasági előrejelzés) URL: http://www.europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1666&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en 95-97. oldal Európai Közösségek Bizottsága (2007d): Economic Forecast (Gazdasági előrejelzés) URL: http://www.europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1666&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en 104-106. oldal EU Vonal – EU Tájékoztató szolgálat (2007): Lengyelország és Csehország is 2012-ben vezetheti be az eurót URL http://www.eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=3766 Letöltés ideje: 2007.11.17. 09:25 Fejlesztés és Finanszírozás (2007): Erős nemzetközi konjunktúra, stabilizálódó magyar gazdaság (GÁL PÉTER–MOLDICZ CSABA–NOVÁK TAMÁS–SZABÓ ZSOLT) 2007/3. szám URL https://ffdf.mfb.hu/2007/3/ers-nemzetkozi-konjunktura-stabilizalodo-magyar-gazdasag Letöltés ideje: 2007.11.25. 14:56
65
Ferkelt Balázs (2000): Konvergencia az eurózónában a közös pénz bevezetése előtt és után. EU Working Papers 4/2005 3-13. oldal Gáspár Pál – Várhegyi Éva (1999): Az euró bevezetésének hatásai az EMU és Magyarország gazdaságára. Közgazdasági Szemle XLVI. évfolyam, 1999. június 548 – 563. oldal GKI Gazdaságkutató Rt. (2004): Az euróhoz vezető optimális út megtervezése URL http://www.gki.hu/hu/offer/individual/roadtoeuro.html Letöltés ideje: 2007.10.11. 22:14 Horváth Ágnes – Szalai Zoltán [2004]: Gazdasági és Monetáris Unió, MNB Műhelytanulmányok 12., Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_muhelytanulmanyok&ContentID=5831 Letöltés ideje: 2006. 09. 20. 20:13 Horváth Júlia –Rátfai Attila (2007): Milyen legyen a monetáris politika? – Elemzés URL http://www.portfolio.hu/cikkek.tpd?k=3&i=78836 Letöltés ideje: 2007.09.03. 22:50 ICEG European Center (2004): Konvergencia a csatlakozó államokban URL http://icegec.hu/hun/_docs/publikaciok/egyeb/konvergencia02_2.pdf Letöltés ideje: 2007.10.01. 20:15 ICEG European Center (2007): Quarterly Forecast on the Eastern EU Member States (Negyedéves előrejelzés az EU keleti tagállamaira) 2007 nyár URL http://www.icegec.hu/hun/_docs/Qreports/ICEGEC_EEU_Q2_2007.pdf Letöltés ideje: 2007.09. 17. 12:45 ICEG EC – Portfolio.hu (2007): EU-8 konvergenciaindex 2006 URL http://icegec.hu/hun/_docs/publikaciok/konvergencia/konvergenciaindex_2006.pdf Letöltés ideje: 2007.09.04. 13:49 Kiss Lilla Veronika (2006): A monetáris unió konvergenciaelmélete hazánk szemszögéből. Európai Tükör, 2006/12 45-65.oldal Központi Statisztikai Hivatal (2007): A KSH jelenti 2007/8 URL Központi Statisztikai Hivatal, Budapest URL http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20708.pdf Losoncz Miklós (2005): Költségvetés EU-módra, Élet és Irodalom, 2005.04.08. URL http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0514&article=2005-0410-2120-18FVWD Letöltés ideje: 2007.09.23. 12:34
66
Madár István (2007): Járai hat éve – szubjektív értékelés URL http://www.portfolio.hu/cikke.tdp?k=3&i=79230 Letöltés ideje: 2007.09.01. 07:45
Magyar Nagylexikon (2000): Tizenegyedik kötet KIR_LEM. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest Magyarország aktualizált konvergencia programja (2006 december) Magyar Köztársaság Kormánya, 2006. december, Budapest URL http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/hu/hu20062007_hu.pdf Letöltés ideje: 2007.09.02. 11:34 Magyarország konvergencia programja (2006 szeptember) URL http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/hu/hu20052006upd_hu. pdf Letöltés ideje: 2007. 09.01. 7:35 Magyar Nemzeti Bank (2007): Jelentés az infláció alakulásáról, 2007. május, Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_inflacio_hu&ContentID=9687 Letöltés ideje: 2007.11.15. 18:48 Magyar Nemzeti Bank (2007): Jelentés az infláció alakulásáról- Időközi felülvizsgálat 2007. augusztus Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_inflacio_hu&ContentID=10043 Letöltés ideje: 2007.11.19. 09:54 Magyar Nemzeti Bank (2007): Közlemény a Monetáris Tanács 2007. szeptember 24-i üléséről, Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://mnb.hu/engine.aspx?page=search Letöltés időpontja: 2007.11.20. 06:45 MNB Tanulmányok (2005): Jelentés a konvergencia folyamatokról 2005. november, Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_konvergenciajelentes&ContentID=7492 Letöltés ideje: 2007. 09. 20. 22:32 MNB: Monetáris politika Magyarországon (2006) Magyar Nemzeti Bank, Budapest URL http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika Letöltés ideje: 2007.09.11. 11:23
67
MTA Világgazdasági Kutatóintézet (2007a): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 6-13. oldal MTA Világgazdasági Kutatóintézet (2007b): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 20-28. oldal MTA Világgazdasági Kutatóintézet (2007c): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 43-51. oldal MTA Világgazdasági Kutatóintézet (2007d): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 51-57. oldal Népszabadság (2007): Bezárják a rokkantnyugdíjazás kiskapuit 2007.04.26. http://nol.hu/cikk/444298/ Letöltés ideje: 2007.10.15. 16:35 Portfolio.hu (2007): Aggodalomra adhat okot a megugró szlovák infláció http://www.portfolio.hu Letöltés ideje: 2007.11.15. 11:05 Portfolio Online (2007): Jócskán félrelőtt a szlovák kormány 2007.01.23 URL http://online.portfolio.hu/2006/users/elofizetes_info.php?pfAuth=bf8b75cd16169ea909eec5a8ae97888 3&t=cikk&i=78687 Letöltés ideje: 2007.09.23. 12:35 Tóth Zsuzsanna (2006a): A magyar konvergenciafolyamat várható alternatívái, nemzetközi kitekintéssel. EU Working Papers 3/2006 75-87. oldal Tóth Zsuzsanna (2006): Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására. EU Working Papers 1/2006 25-36.oldal Világgazdaság (2007): • Közel hatéves csúcson a cseh infláció 2007.11.09. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=195558 Letöltés ideje: 2007.11.09. 15:23 • Nőtt a szlovák infláció 2007.10.16. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=192588 Letöltés ideje: 2007.10.16. 17:50
68
• Fényár az alagút végén: márciusra 5% alatti infláció? 2007.11.12. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=195824 Letöltés ideje: 13:48 • Prága még bízik a 2012-es euróban 2007.10.04. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=190809 Letöltés ideje: 2007.10.06. 12:43 • Hiánylefaragásra szólították fel Prágát az EU pénzügyminiszterei 2007.10.09. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=191480 Letöltés ideje: 2007.10.09. 22:33 • Késik az eurózóna bővítése 2007.10.03. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=190484 Letöltés ideje: 2007.10.10. 07:34 • Bajban a szlovák államháztartás 2007.10.24. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=193331 Letöltés ideje: 2007.10.24. 12:45 Wisniewski Anna (2005): A visegrádi országok felkészültsége a GMU-tagságra Közgazdasági Szemle, LII. évfolyam, 2005. szeptember 664-682. oldal
69
70
71
72
73
