SZIGETI FERENC, MOST ÜNNEPELTE A DANUBIUS MOZGÓKÉPIPARI RT. FENNÁLLÁSÁNAK ÉS IGAZGATÓI MŰKÖDÉSÉNEK 15 EVES JUBILEUMÁT
VII. ÉVFOLYAM .12. SZ .
SZERKESZTI: LAJTA ANDOR.
1934. DECEMBER 1.
4119/1934. elri. sz. A m. kir vallás= és közoktafásü!i?yi miriisater az iskolai film oktatás céljaira kizárólag magyar gyárt= mányu, 16 mm-es filmekre alkalmas. hangos beren= dezéssel ellátott vetífóF;1épekszállítására 77.744/1934. VIIa. szám alatt
nyilvános
versenytárgyalást
hirdetett. A m. kir. vallás= és közoktatásügyi mi= rrisz ter fenti rendeletében az ajánlatok benyujtására f. évi decetnber hó 1"ének déli 12 óráját tüzte ki határ időűl. A határidót a vallás= és köz= oktatásügyi rnirriszt.er 1935. évi január hó 5=ének déli 12 órájáig tne~hosszabbi(ja. Az ajánlatole [olbontása 19:;5. évi január !Jó 5=én. 1 oralror a vallás= és közoktatásügyi minisz» férium elnöki osztályában fog megtörfénnÍ.
délután
A pályázat maradnak. Budapest.
egyéb feltétel<:!i változatlanul 1934. november hó 28=án. A rn in i szf.e r rendeletéböl:
dr. Kósa Kálmán
s.
k
m in+szf er i osztály tanácsos.
ULTURA
FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. 1934. DECEMBER AZ ORSZAGOS
UAN~DS MA~YAn VILÁ~UlnADÓ
FILlVIEGYESÜLET
Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s magyar mozgóképszinházakban. Kiadja a
M A G Y A R F I L M I R O D A R. T. Budapest, IX., Hungária alsó.körut 15. sz. Telefon: 46·3.46. Hangos és néma filmfelvételek, t,ükkfilmkészités kópi6k és filmfeliratok keskenyfilmmunk6k, utószinkron iz ál ás.
HETENKÉNT
9 PREMIERSZINHÁZ
1
JÁTSZA
FORUM ROYAL APOLLÓ, DRCSI. CASINO PA LACE CAPITOL. URÁNIA CORVIN CITY
1
nemrégiben megkezdte ujjászervczkedési munkálatait, mert lélektanilag ismét elérkezett annak az ideje, hogy az egyesület, amely éveken keresztül harcolt a magyar filmért, ismét talpra; áJ/jon és, megkezdje ektiviiését. A magyar filmgyártás mai résztvevői és harcosai belátták, hogy át kell szer. vczni az Országos Filmegyesületet cs ebből a célból bizottságot küldtek ki, amely most előkészíti az új alapszabás lyokat és a december elején megtar. tandó ujjáalakúló közgyűlést. Az Orszá gos Filmegyesület egyik legfontosabb feladata az, hogy a filmgyártás, ban érdekelt színészek kolloktiv szer. ződését előkészítse és gyakorlatilag megvalósítsa. Dr. Bingert János, a Hunnia-fiírngyár igazgatója nagy beszédben kifejtette a tömörülés szűkségességér és kijelentette, hogy hajlandó a kollektiv szerződést aláirui, 'ha a fenti négy tagú bizottság e tekintetben olyan tervezetet tud létrehozni, amely minden érdekeltet ki fog elégíteni. Az Országos Filmegyesület a jővőbeu szakosztályol
~"-'-------•• ~~r~-'~-------+t A magyarországi
filmszinházak
helyzete
1934-ben A Magyar
Mozkóképűzemengcdólye.,
sek Orsz. Egyesületének december 4-ére ősszehfvot.t XIII. évi rendcs közgyű.!<ésére az elnökség részéről lvIorvay Pál, űgyv. alelnök a következő jelentést terjesztette be:
Szakmai há ború kőzepettc tartjluk XIJI. évi rendes kőzgyülésünket. Egye" sületünk egyidejűleg két [ronion kény. tellen állni a harcot. Egyrészt a film. kölcsőnzők, másrészt a mi fájdalmasabb tulajdon kartársaink az elsőhetes mozisok ellen. A hatos
A szakmai rend érdekében szokványak é" elsőhetes tagok nélkül is igyekeztünk megtenni minden lehetót. A 3 slageres műsorok eltiltasán kívül főként az elfajult vidéki kedvezményes helyá rkonkurrencia megrendszabályozása tekintetében értünk el eredményeket. Gazdasá{li
játékrend
A Iilmkőlcsőnzők egyesületével 4 év óta úgyszólván szalcadatlanul folytak a tárgyalások a közös Iiimbérleti és seállit ás; s soleutinyol: megteremtése érdekéb-en. Ez év folyamán a teljhatalommal kiküldött bizottságok letérgyalták és alaírták a szokványokat, dc azok életbeléptetését az OM1vIE elodáz.ta, majd megtagadta. Ezzel olyan j ogbizonytalanságot rendszeresitettek a mozisok, kűlőnösen pedig il uidéhiel: számára, amivel szemben kartársainkat szerzódéscik megkötésénél a lcgnazyobb óvatosságra és tartózkodásra kell intenünk. A budapesti kismozisok számára külőn gazdasági kínzóeszközt J 6-os játékrendet rendszeresítettek a Iilmkőlcsőnzök. Mivel többízben megkísérelt túr gyalásainkon sem tudtuk e rendszer kielégítö enyhítését elérni. kénytelenek voltunk a kölcsönzök 6-o:, kartelhatározatát az illetékes hatóság előtt mcgtagadni. Döntés a napokban várh,ató.
Az
elsőhetesek
könnyítések
Gazdasági könnvitések tekintetében szép, számú és nem csekély értékű eredményekre hivatkozhatunk. A uigahniado a vidéki városok túlnyomó részében i)-{io/n körül rnozog és seholsem emelkedik 10% fölé, Budapesten a régebben érvényben volt 6% .hclyct t akismozisok 4, a középmozik 5% vigalrni , adót fizetnek, nyáron ennek c-ak felét. Kű. lön eredményként könyvelhet j ük el, hogy a nyári kedvezményt szeptcmber hónapra is m egkap tuk. J-\ cenzura
elnökéhez intézett és megértésre tnlált kérelmiink következtében lehetövé vált, hogy körűlbelűl 50 vidéki kismozi egy tőlhár orn pengőig ter jedó engedményt kapjon a heti magyar híradó á.r:.'tbóJ. Budapesti katarsaink számára a vendégipari világítási blokkban való részvétel útján villanvár arn árrnérsélolést értünk el. A jótékonycélú adóátalányoknál mutatkozó igazságtalansúgok jórészét sikerűlt kikűsző; bőlnünk. Saj no'. e kérdés intézményes ren lezése még mind ig késik, Az Ibusznál is értünk el nehány. réscerrdméwyt , dc a filmsxó llítás drágasága il tivoli kismoz.iknak méo 111a is fájó sebe. Arnikor az itt icisorolt eredrnénvekért kiiszönetet mondtrnk a megé,-tésl lallllsíló hatáság oknale és {őklnf hatásági iériiolmok, nem mulaszthatjuk el felemlegetni két súlyos é= máig is elintézetlen panaszunkat : a viga/llli_ adó or sxág os rend esésrt és a, m{íl,ed'I/f'/ők
kilépése
Az elsőhetes színházak túlnyomó része az elsőhetes moz itrőszt vezetésével ez év máj\1»ában kilépett cgyesűletűnkböl, rner-t helyneIenítette az ,egyesület állásfoglalását a tröszt térhódításaival szemben, Elnökségi.ink e kérdésben súlyos dilemma elé került, mert egyrészt a tröszt üzleti politikája veszélyeztette akismozik létét, másrészt kilépésűle kétaéztelenill csökkentette az egyesület presztizsét. Úgy éreztük, hogya g):enrgébbek. akismozik védelmében köteles ségünk kitartani: így is cselekedtünk. A kilépés óta azt a célt tűztük ki rnagunk elé, hogy az érdekeket kiegvezt-essük és a uisssalé pést lehe/6vé tegyük, TárgyaláBaink folyamatban vallnak és eredmény-
megrendseaon IJlo:::ását. A tnaeyar
fílm!gyáriás
ügye
Egyesűletünk vezetői élénk figyelemrnel kísér ték a magya1' fi/lI/gyár/áoS ügyét. mer.t rt vidéki kismozik magyar film nélkül fenn nem maradhatnak. Beavatkozásra okot nem láttunk, mcrt viszonyainkhoz mértcn 'elég szép szárnú és kielégítö minöségü magyar
nyel kecsegtetnek,
2
~--------~.~~~~~,----KOVÁCS FILMGYÁR
tasztruíális folyamán.
ÉS FALUDI
A
TELEFON:
VIL, 35.
•
némi
ösz javu-
11wgya1'
l\Z év folyamán kart.lrsai nk kőzűl elvesz lettük Koi/ács Sándort, a Vesta mozrió tulaj dono-soát és Leulre; Zsiumond lap zerkcsz. tőt. aki sokoldalú sza/árada/l/l i truélee nysé{(én kíz 'ii l egvesiiletiiulz elődjhlf'1~. a Megvar Kiuem atograiiosole Egve sideténel: egyik alaPít ái o. és főtit1~ára is volt.
í-
film készült el. A rnagyur Iilrngyár ak árka rtolljc sajnos Lehetetlenné teszi, hogy a mozik a magyar filmen kereshessenek ; a magy'ar fi.lmck mellé kényzcrített gyakran selejtes dr.iga idegen filmek pedig 'egyenesen deticitet eredményeznek. I-la ez a kartel reményünk ellenére sern szűnne meg hamarosan magától, kénytelen lenne egyesületünk ellene is felvenni a harcot hárm ily kériyes cs érzekenv is ez a kérdés. Szociális
üzletmenete
az
Halottaink
K é sz i t: hangosfilmeket és kópiákat, filmfeliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklámés rajztrükk-filmeket
téren
mczuók
arninek oka a meg. A Ioraalorn
őket
vezetése nem volt megfelelő. Nagyon kedvezőtlenül alakult azoknak a vidéki rnozrknak a helyzete, ahol a túlzott vcrseny kö •.·{'tke:::/ébell moeasak vollak a kölcsöndíjak, excel szemben alacsonvale a lielydral;
97·B·55.
Magyarország legnagyobb és legmodernebb qépekke] felszerelt laboratoriuma
Szecialis
döntötte
iil mekbcn jelölhető még mindig nem érte el a néma filmek idejének mér tékét, Néhány vidéki moz i azért maradt cl. mert
ÉS LABORATORIUM
BUDAPEST, GYARMAT-U.
vidéki
!:bt mutat,
helyzetbe
Zavaros
jövő
és bizonytalanság
A magyar
moziszakrnn jövője meglehető .. sen zavaros és b izonytalannak látsz.ik. A tisztázódási folyamathoz sz irkséa volna arra. hogya, hatal mos ol: elfogadják az élni és élni hagyni eli-ét, II bisebbele pedi{( mérséleeljéle igényeileet: Az egyesület eljövendő vezetöinek e szempontok cllcgadtatása lesz első feladata, hogy ezáltal képessé tegye egyesületünket a fi lmkőlcsőnzök 'egyoldalú diktatúrájtinak rncnszűntetésérc és a kétoldalú szerzödésck rendjének életbeléptetésére. Remélhető végül, hogyacéini kitűzött. ele eddig el nem ért eredmények is könnyebben lesznek elérhetők, ba a mozissalema niniden energiája ezek elérésére le sc irányítható.
kérdéseit
egyesületünk
bekapcsolódotr a Horthy M iklósné Öfőrnéltósága vezetése alatt álló nvomorenvhítö akcióba és ez"Ital módot taláit arra.' hop)' a szakma -e,-(Iyre szoruló tagjairól is gondoskodj on. Eredményként elkönyvelhetjük még legértékesebb munkása inkkal rt gépkeze ökkel való szabadnapés szabad'·ág-meg;Í[·lapochísL111kat is. Uj mozik Az elmúlt évben Budapest 3 új épltésú mozrrósz.ín.bázzal rzaporodott. amelyek kőzűl Cyárfás Gyula Simplorij a keltett méltán feltűnést, dc nem sokkal maradt mözöttc a Tózscfvarosi és Otthon moz aó "em. Régebbi moz ihelyiségekben létesült az új Adrnirál és Tur ul-mozjzó (v. Uj laki runzg ó}, mindkettő n ívós kivitelben. Az Általános
üzleti
helyzet:
FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T. VII., ERZSÉBET -KÖRUT 8. SZ. TELEFON: 37-2-87.
kielégitő
A m agyar mocil: űcleti ered tné nveirő! a kövctkezó belyzctjelentést közölhet j ük: Az elsőhetesek eredményei nagyjából a mul t évi sz ínvonalon mozogtak, azza,1 az eltérés, el, hogy a tröszt mozij ai jobb eredményt tudtak elérni, mint a trösztönktvülick, A budapesti k ismoz ik a múlt évadban kielégítöen rncntek, de a hatos rendszer ka-
Kópiák szállitása az összes gyártási központokból.
3
~--------~.·~~~r~~·,~ ~ MAGYARORSZÁG
MOZGÓKÉPSZINHÁZAI
filmszínházak statisztiká, jának az összeállítása nem könnyü feladat. A mozgóképszínházak ál~ lománya folyton váWa~ •• • • • • • . kozik, hol zár egy moei, hol hangosra tér át, de előfordul az is, hogy az egyik hóriapban játszik, de közben kiderül, hogya mozi "ráfizet", elfogyott a pénz és így kényszerül rövídesen bezárni. Nehéz tehát az ilyen bizonytala/n szakmában olyan statisztikát összeállítani, amely huzamosabb ideig stebil volna, ám az a statisztika, amely rnost jelent meg az új Filmműveszeít Évkönyvben, legalább is egyidöre nagy á~talánosS'ág~. ban, alapul szelgálhat bármilyen felhasználásnak Nem szabad elfelejteni, hogy a legközőnyösebb szakma a film. és moziszakma. A nagy többségnek kevés érzéke van az általános érdekek iránt és vannak mozik, ahová az ernber hiába küld egymásután kérdőívoket, mégsem kapja meg a szükségcs adatokat. Előfordult az is, hogy egy vidéki "mozi" egy csomó filmet kőtött le az egyik pesti filmkőlcsőnző, nél, mire elment ehez az uionnen megnyilt mozihoz a kérdőív. Néhány nap mulva az ottani postahivatal ,.A
A
cég megszűni" kérdőívet.
1934. VÉGÉN jelzéssel
Hol itt az igazság? va'gy sem?
visszaküldte
Játszik
ez a mozi
Talán idővel ezekben a közönyös emberekben is fölébred a szek mei ontu» dat és rájönnek arra, hogy a statisztika ma nem öncél, a statisztika köz: ügy, amelynek igen fonfos szocuűis, gazdasági és tudományos jelentősége van. A statisz tikával nem magánügye: ket akar firtatni a statisztikus hanem éltelénos: jellegű okokból val~ oSizük~ sége a kívánt adatokra. A mozitulajdonos még mindíg abban a belhiede: lemben él, hogy a statisz tikára azért v~n szüksége, "valakinek", hogyab~ ból a filmkölcsönzőnek haszna legyen. Hát ezt a szomorú képz elődésr cgvszcr már véglegesen el kell tüntetni és ha akad egyesület, lap vagy hatóság, amely statisztikai adatok iránt érdeklődik a moeiknál, nyugodtan adják meg a szűk séges adatokat, hiszen abból nekik csak előnyük, hasznuk, de semmiesetre sem káruk keletkezik. A legujabb magyarországi mozistatisztika, amely az 1934. évi november 20:iki állományt tünteti fel, egyébként a következő:
A fővárosi filUlszinházak 1934. évi statisztikája. (A nyári színházak figyelembe vétele nélkül,1) A Kerület
L' II. lll. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
X. Összesen
Befogadó-
mozik száma 6 2
5 5 4 12 17 12 6 5 74
, Összeállította Castiglione A XI. kerületre) együtt.
Az
képesség
Henrik
iilő:hlelyckl
;itlaga·
1!)05 1086 HJ36 2504 2084 6960 7678 6785 1007 2591 35.436
aHI 5413 387 sut 521 580 452 565 317 518 478
ker. tanácsos,
4
a
OOO lélekre iut ülőhely
j7 21 32 100 27 40 41 48 19 35 35
1 űlőhelyre
jutó lélekszám
61 48 31 10 37 25 24 23 52 28 29
a Corso-mozgóképszmhaz
igazgatója.
A vidéki mozgóképszinházak statisztikája és a két kategoria összesítése: A vidéki engedélyek száma 527, ezek 1934 november 20-án a következőképen oszlottak fi 'go: A Ilandó Iotócellas moz i 285 (J 933-mal zemben 48) néma 3 ( - 27) . zünetelö (főleg 116m,l) 46 ( " -23) elvi engedély 88 ( 1) egyházi, iskola i, intézeti, bánya, egyesület i, stb. mozi (rész int néma. részint szűnctclő mozi 40 ( " 11) l skolánk iviili ncprnűv .lés] bizott. ági enged ly (11'('111 múködö ngedélyck) 12 ( 3) fotócella é működó vidéki nyári
+
+
l1lozg6Iclsz relés
alatt
-
-
-
10 1
-
rendszertel nii1 játszó, főleg néma mozI -
6
MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1934 ELSŐ KILENC HONAPJÁBAN A Statisztikai Havi Kőzlcmények most megjelent 7-9. füz tc közli J\1a~ gyaaország filmforgalmi statisz.tikájár 1934. január Ltől szeptember 30:ig. Az elmult kilenc hónapban b hoztunk Ö. zescn 234 q (J93J:ban 153 q) nyersfilmet 602.000 pengő értékben (l933:ban 472.000). Ebből a mcnnyisóg. ből 88 q (l934:ben 91 q) érkezett é. metor zágból, 64 q Olaszor zagból (l922:ban 50 g), 49 q az Egyesült Al. lamokból és 15 g Csehszlovákiaból (?) Az év első kilenc hónapjában 2 g megvilágított negatívet is importáltunk ö sz en 15.000 pengő értékben. Ebből a mennyi égből 2 g jött Ausztriából é l q Franciaországból. Kivittünk 4 q-t }5·000 pengő értékben és pedig valamcnnvit Ausztriába. Az aktiv kíkészitcsi forgalomban behoztunk 14 q filmet 64.000 l cngő él" tekben, kivittünk a kikészttési forga. lomban 10 q-t 33.000 pengő értékben. Az elmult háromnegyed esztendő
alatt 59 rn étcr mázsa poz itivfilrn, vagyi készfilm érkezett be 'Magyarország;ba 317 ezer pengő értékben (tavaly 84 q 403 ezer pengő értékben), ebből jut usztriára 8 (8), 29 .(59) Németorzágra, 9 (4) q Franciaor zágra, az Egye ült Államokra 5 (5) és agybritaniára 6 q. Kész kópiaból 8 q.t vit. tiink ki (tavaly 7 q.t, és pedig l q-t Németorszáaba (6 q), 1 q-t Romániába és 4 q-t Ausatriába és l q.t Franciaországba. Filmhulladékból 35 q-t exportáltunk 3000 pengő értékben és pedig valamennyit Ausztriába.
IMIIEG]IEILIEINll AZ 1935
FILMMŰVÉSZETI Szerkeszti: Ára
5
5' P
II
ÉVI
ÉVKÖNYV
L A .J T A A N D O R
Megrenderhetö a Filrnkultura kiadt hivatalában
II Ára 5' P
A
....J,~~ HIRADÓ'JA A kormányzó a vallás- és közok tatásügyi miniszter eloterjesztésére Kósa Kálmán dr. mítniszteri osztatytanacsosí eimmel és jelleggel felruházott. mínísztert Ntl,árt miuisztert osztúlytanácsossá, Balogh László d'r!, míniszter! titkári címme! felruházott miniszteri segédtitl,árt miniszteri titkarra nevezte ld. Dr. F. W. Peter sen, az Agta klnotechnikai osztályának a vezetője, novem hel ben néhány napig Budapesten tartózkodott és itt az érdekelt filmtechnikai szakemberek előtt hosszabb-rövidebb előadásol,at tartott a fiJmtechni1,a, nevezetesen a kép- és hangftilvétel legfontosabb ujításairúl és a legujabb ftlmtechnikal kérdésekről. Wilhelm Meydam, az Uta küüöldl osztályláuak az ig'azgatója, novemberben néhány napig Budapesten időzött és Hubrich V;r'gil igazgatóval megtál'gyalta az Uía idei programját éSI követendő l'iiicsÖnző-1loH.ti~ káját, P. Szúka Imre, dominikánus perjel november 211-án Szornbatheíyen 48 éves korában szívszé.hüdés következtében hirtelenül meghalt. P. Szóka Imre nagyon népszerű volt régebben a filmszakmában is, Ő alapította a mai Glória-mozgót és hosszú ideig ő !{ötötte a Glória rrríísorát. Több esetben mlnt egyházi szakértőt meghívták a filmcenzura üléseire is. Egy' évvel ezelőtt helyezték át Szombathelyre, ahol most váratlanul utólérte a halál. óriás! részvét mellett temették el Szombathelyen. Kauser János okleveles gépészmémök, a Mozíegyesület szakértő mérnőke és a moztgépészi tanfolyam. elöadója, novemher 27-én a Magyar elektrotechnikai egyesLilet.ben előadást tartott az elektroncsövek mai állásáról. A Hnnnía-Iílmgyárbau november 27· én este negyed nyolc órakor helyszíni rádióközvetítést tartottak a most készülö Bál a Sávoy-ban círnű fiImföl vételekről. Beszé:ők voltale Zágon István és Budinszky Sándor. Sipos Károly, az ismert filmll'eklám-szakember, november l5-én belépett a Diatyp(ilmlahoratóriumhoz helyi képviselöi minöségben, ' A Corsó,mozgó november végétől kezdődően újbó; elsőhetes és utánjátszó [átékrendre tért át és Ielhagyott az, új idényben megkezdett kétslageres és másodhetes játékrenddel.
A Gíornale d'Italía Clmu római előkelő napilap ez év augusztusában nemzetközi pály aza tot hirdetett két cikkre, amelyek I,özül az egyiknek az idei velencei Iílmbiennalet kellett kritikailag tárgyalnia, a másiknak pedig programOt kelvett adnia a jövő fi!m'blennalere vonatkozólag. A beérkezett ajánlatok fölött november zu-an hozta meg döntését a Ciano gróf alállamtitkár vezetése alatt {Illó bír'Móbízotts1ág, amely úgy találta, hogy a 30GO Iírás uíja.t nem anja egy írónak, nauenn három részre osztva a harom legjobb pályamunkának itéli meg. A három díjat a következők nyerték meg: Lajta Andor, a Fi'lmkrbltura
,6
~~f: ~. ~----------------~.~~,~,~~~,~------------...............•••••...................•..........•••.. . i Il~ ---$- I ~
BUDAPESTER
FILMMARKT
t" ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••.•
A MŰTEREM
v
IM MONAT KOVEMBER 1934. This nian is mine, KamrnerJichtspielc, Casino, J f. City-Film: Roman scandals, Royal Apolló, jf. Broadway throu Keynole, Uránia, JI. Eude gut, alles schlecht, Décsi, Kammerhchtspielc. Jf. Fox-Pilm: Mtni soho dnretl, Pnönix, JI. On a uol uw honime. Palace. jí. Harrnnnia-Film: Abeutewer eines [u.ngen. }jen'n in Pol en, Royal J\. JL Hermes-Pilm: Biossom tili/e, Radius, Jf. Hirsch & Tsuk: Le grand jen, Kammer1ichtspiele, JV'. Emil Kovács & Co.: Amok , Forum, j v, Paramount. Sitting jJretty, Casino, Jf. Double door, Palace, Jv. " Cteopatra, Radius , Jf. Pátria-Fi1'm: Al duo insie me, Omnia, JL Reflektor: One night of 10000e, Forum. Jf. StyIIlS: Girl of Rio, Omnia, Jf. " Del' Pecliuogel, Omnia, Jf. Turul: Kleines Mtidel, grosses Glück, Kammer lichtspiclc, ]fo Ist mein N/ann nicht fabelhaft? Omnia, Jf. l ndians blood , Omnia, Jf. EI', sie u nd Hamlet, Omnia, JL Ura: Jlfein Herz rlt,ft nach! Dir! Uránia, Décsi, Jf. " Golcl, Uránia, Décsi, Jf. Uníversal: Glaiuour, Palacc. JL Warner: The House on 56. sp'eet, Radius, J f.
November hónapban a Hunniában állandó fölvételek folytak a Bál a Se. voyben círnű Thália-e-Citysfilmről. A hónap elején Alpár Gitta, majd Székely István rendező betegeskedtek néhány napig és emiatt szüneteltek is II fölvételek is, november 14~én teljes erővel folytatódtak, hogya film deoember első napjaira elkészüljőn. A főlvételek legnagyobb részét igen szep és szindús díszletek között készítették. Vincze?' Márton díszlettervező valóban művészi é" európai nívójú rnunkát végzett, amikor ezeket a nagyszabású díszleteket tervezte és lehetövé tette, hogy Budapesten valóban európai es cmerikei értelemben vett nagy film ké. szüljön. Külön érdekessége és szenzációja a filmnek Alpár Gitta brilliáns szereplésc, Abrehém PáL népszerű zenéje és. Bérsony Rózsi művészi értékű föllépése. A Iérfisztárok közűl Hans Jaray és Willy Stettrier tűnnek ki. A tökéletes és szép fölvételekért Eiben István tehetséges munkája kezeskedik, míg a hangtölvételeket Lohr Ferene mérnök készítette. Székely István rendező ezzel a filmmel új élloméshoe érkezett. Amig eddig aránylag kis töké, vel kellett neki is megbirkóznia. addig rnost félmillió pengő állott a rcndelkezésre és kétségtelen, hogy nagyobb anyagi erőkkel jobb és szebb filmet tud produkálni, mint eddig A Se, FOy fölvétele ivel december első napjaiban készülnek el véglegesen, úgyhogy december ő-ára már György István kezdi meg az Iglói diákok című Eco-film belső fölvételeit a Hunniában, Faragó Rezső produkciójában. Ezek a munkálatok 8-10 napig tartanak, utána nyomban Maorionffy Emil lát hozzá Köszönöm, hogyelgázoltál cím ű Nóti Ká roly.filrnhez, amely a Hermes produkciójában, Sas László irányítása rnelletr készül.
Cínema-Fhrn:
"
r r
es_~LUU
é
u
_CW
u za: ti
MEGJELENÉST STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK nou. hónap. (Mon. Nov.)
Magyar (unga r ischcr ) film: J'\ érnet (deutscher) film: Amerikai (arncr ikanischer ) film: Francia (franzősischer) film: Angol (cnglisc!J.er) film: Olasz (ital icnischcr ) film): Dán (rláni-cher j film:
...... A FILM
1 6 12 3 1 1 1
--
címmel novernber 20-án új magyar szaki ap jelent meg Budapesten Antal József, dr. Il anser Béla és Somló Imre szerkesztéséI:('n. Az első szám igen érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. Szerkesztősége és k iadóhivatala : Budapest, VTJL, Bérkocsis ucca 19.
7
~"
-+f~~~~~'~------~i
111111111111111111111111111111111111111111
Dr. NEUGRÖSCHEL
FILMJOG
111111111111111111111111111111111111111111
ENDRE
ügyvéd :
A FILM eIMÉNEK. JOGI VÉDELME II. morültének lehetoseget kívánja meg, az a. kérdés, vajjon a kár tényleg Ielmcrült-c, nem a bitorlás megál/ap í" t ásénél, hanern a bitorl ásért járó kár> tériítés ös.szegszel'űségénél játszik szerepet, A szerzö vagyoni kára nendszerint külőn bizonyítás nélkül vélelmczheiii azon az alapon, hogya bitorlás egész. ben vagy részben. elüti őt attól a le. hctőségtöl, hogy a cimet utóbb akár mint ilyet kiilőn értékesíthesse, (annak használatát szcrzöi jogdíj I;:llenében másnak átcngcdhcsse), akár pedig új, önáiló írói mű számúra maga használ hassa fel. Erősen támoga t ja ezt az úl, laspontot az a kőztudomású tény, hogy az ötletes jó cím, kűlőnősen a filmnél. igen 'nagy propagativ értékű és ennélfogva a szerzónck anyagi szempontból is órtókcs vagyontárgya. A nemvagyoni k ér felmerülése viszont kiilőnőscn ott lesz valósziuűsíthető, ahol az eredeti mű és azon mű között, amelyhez az eredetinek eimét jogosulatlanul átvették oly nagy szin. vonal. vagy miífajbeli külőnbség mututkozik, amely a védett cím lejáratú» sét, a szerző hírnevének és tekintél yé» nek lerombolását vonhatja maga után. Igy pl. ha egy nagy filmdráma címét, valamely régi elavult film vagy (a kűlön elbírálás alá eső paródia esetétől el, kintve) egy trükkfilm javára bitorolják. Ebből a meggondolásból kiindulva állapította meg a bíróság a már ten. tebb említett Gőrc Gábor-esetben. hogy "a kőz ísmert, népies alaknak egy
Az esetek túlnyomó részében az a kérdés, vajjon a címátvitel megtévesztő célzatú volt-e, igen sok irányú értékelést és megfontolást kíván. Több filmszínházban játszották pl. 1931-ben a "Szépség vására" című filmet, amely egy szépségkirálynő re~~ényét dolgozta Iel, A következő évben ugyanezen a címen hozta színre egy színház Vicki Baum "Pari.,er Platz 13" círnű szfndarab. ját, mcly egy nagyszabású kozrnetikai intézet életét vitte néző elé. A budapesti törvényszék: üt annak ellenére, hogy megitélése szcrint a címazonosság nem volt elkerülhetetlen, nem állapította meg a közönség megtévesztésére irányuló célzatot, mert a színház hirdetéseiben mindenütt feI~ tűntette azt, hogy "Szépség vására" címen Vicki Baum "PaTi~r Platz 13." című darabját hozza színrc és ilyen körűlmények között a bíróság áJ, laspontja szerint a közönség ama rétegének, amely látta a "Miss Europa'vtárgyú filmet nem iehetett kétsége a tekintetben, hogy a két darab mcséje nem azonos. A bitorlás megállapításához a cím. átvétel elvi elkerülhetőségc' és megtévesztő célzata mctlett megkívánt harmadik feltétel; mint bevezetőleg láttuk - az, hogy a cím átvétele a szerzőnek vagyoni vagy nemva. gyoni kárt okozhetott légyen. Ez a feltétel a legtöbb esetben Icnnforog, mcrt hiszen a törvény nem tényleges kár igazolását, hanem es ak a kár feb
míg
8
~--~---*,~~~~.-------oly darab eimóbéri való előfordulása, amelyben tényleg nem szcrcpcl, il szerzö népszerű alakjának lejáratását is okozhatja". A vagyoni kár valószínűsítésének problémájába erősen belejátszik az az elvi kérdés, vajjon a mozi egyáltalá; ban a színház versenytársának tekint; hetŐ;e. Nézetünk szerint a kérdésre csak igenlő választ lehet adni; hiszen a közönség nem homogén, hanem kü. lönböző ízlésű, hajlamu és művcltségű rétegekből összetett valami, tehát telmészctcs, hogy egyes rétegek szivc. sebben nézik meg ugyanazt a témát filmen, míg más rétegeknek a sz inielő. adás kedvesebb. Bizonyos ilymódon, hogy ugyanazon témának színpadi és filmfeldolgozása csetén a színház a mozitól és viszont - a vállalkozás jöve, dclmezősége tekintetében igen számot; tevő kőzőnségrétegeket képes elvonni. Ez a felismerés azonban biroi gyekorle» tanket még nem hetotta eléggé át. Példaképen álljon itt az egyik 1932. évi törvényszéki határozatban foglalt né; hány elvi kijelentés: "Az, hogy a) színház a filmdarab címével azonos címen színdarabot játszik, nem lehet a film előadásának kárára, mert köztuJomás szerint egy színpadi és egy filmelőadás nagyon eltérő müélvczctet nyujtanak és így, akik a színdarabot megnézték, egymagában ebből az okból a film meg; tekintésót nem fogják mellőzni; sőt ha abban a hiszemben is volnának, ho!!.y a perbeli filmdarab meséje is azonos a perbeli színdarab meséjével, a tapasztalat azt igazol ja, hogy valamely sztnpadi műnck filmváltozatát szivcsen megnézi a közönség, mert a film rend; szerint kibővíti a színdarab cselekrné. nyeit és oly eszközökkel rendelkezik. amelyek e~y színház szinpadán meg nem valósíthatók". Tagadhatatlan, hogy ebben az álláspontban sok igaz. ségot találunk, ha a közönségnek csak azt a legkifinomultabb rétegér tartjuk szem előtt, amely a műfajbcli, feldel-
gozásbeli kulőnbség külön kiélvezesc végett hajlandó ugyanazt a darabot színpadon is, filmen is megnézni. Dc él közenségnek épen a filmvállalkozas szempontjából sorsdöntő jelentőségű széles átlagrétegei nem ilyenek; e ré; tcgek szükségletónek kíelégítósénél igenis áll és éles a verseny film és szín, ház között. A gazdasági verseny fogalomköré. nek előitélctmentes tisztázása azonban elsősorban nem a film címének szerzői; jogi védelme szempontjából jelentős; sokkal életbevágóbb ós szélesebbkőrü c kérdés fontossága annak a védelem; nek szempontjából, amelyben a címet a tisztességtelen versenyroí szóló tör. vény részesíti; ez a védelem kihalt olyan területekre is, amelyeken a szcrzői jog védelmet nem nyujt; így kiilő. nősen olyan személyek jogvédte érdekeire, akik mint pl. a filmkölcsönzök. mozgószínháztulajdonosok rendszerint nem bírnak közvetve scm szerzői io; gokkal. . A tisztességtelen versenyről szóto 1923 évi V. t, c, 12. §"a ugyanis azt a szabályt, hogy árút nem szabad oly elnevezéssel forgalomba hozni vagy propagálni, amelyről a közönség mar más versenyvállalatot szokott Fclis. mcrni, kifejezetten kiterjeszti a színház és mozgófényképészeti művek eí; mérc ill. elnevezéseire is. Minthogy azonban c törvény véde1mét esak ver, senytársnk vehetik igénybe, a szcrzői jogi eímvédelem e fontos korrcktivu. mának gyakorlati jelentősége a vel'; senyiársi minőség liberális vagy szűkkcblü értelrnczésévcl áll vagy bukik. Sajnos, ereszben birói gyakorlatunk film és színházűgyekben inkább meg. szorító értelmezések feIé hajlik (film, kölcsönzöt és színházat pl. adott eset; ben nem volt hajlandó vcrscnvtúrsak. nak elismerni.) Remélhetőleg verseny. jogi bírói gyakorlatunk gyors fejlő; désc ezen a ponton is mihamar irány; változásban nyer majd kifejezést.
9
~
~f~~r~~.~-------
AZ.OI(1'ATÓfl
LM
ISMÉT ÁTSZERVEZTÉK A FILN1ÜGYEKET A KULTUSZMINISZTERIUMBAN kultuszmini~ztériumban az az utóbbi hetekben újból á tszervezték a filmügyet. Az eddigi rendszerre] szemben két részre osztották a filmügyet és pc~ dig a) művészcti részre és b) oktatófilm,részre. A művészi 1'6':)1. ct főosztályban maradt és továbbra is ifj. dr. Wla3sics Gyula báró h. állam. titkár vezetése alá tartozik, előadója dr. Balogh László min. titkár. Az okta tófilm-iigy ezzel szemben a minisztérium elnöki osetályába került. Vezetője pedig dr. Kcse Kálmán min. oszt. tanácsos, előadója szintén dr. Balogh
Angliában még némafilmeket ker esnek. N agyb r it tániában czidöszer int még 258 mozgószínház játszik némafilmeket Ú!!y hogy ezeknek a filmellátása meglehetős gondokba ütközik. Ezeken a némafilrnszínházakon kívül. még óriási a klubok, egyesületek cs intézetek száma, amelyekben szintén még mindig némafilmeket mutatnak be. Ilyen kö. rülrnények között meglehetős kedvező teriilet ma még Anglia a némafilmek számar a. Sőt, az utóbbi időben a némafilmek kölcsöndíj a egyre emelkedett. A hivatásos mozgószínházak most már az elé a dilemma elé kerültek, hogy vagy b. szüntetik üzemük;:" vagy áttérnek a hangosfilmre, rnert már minden fellelhető némafilmet lejátszottak és uj néma-anyaget már nem. igen kapnak. Jellemző és érdekes, hogy ezekben a mozgóképszínházakban a Rudolf Valentino-féle némafilm.eknek még ma is olyan vonzóerej ük van, mint lD évvel ezelőtt, Csehország elősegíti az oktatófllmgyártátt. ;\ csehszlovák ki.iJügY1ninlisztérillm propngandaosztá1ya a prágai kereskedelmi minisztérillll1l11al karöltve elhatározta, hogy egye-
László min. titkár. A művószeti fő~ osztályhoz tartozik még a filmszínész iskolák feletti felügyelet, melynck elő, adója dr. Ieszenszk y Sándor minisz. teri tanácsós. Az iskokink iviili népok'tatás Neve; lős, Gyula dr. miniszteri tanácsos ügy> körébe tartozik, helyettese dr leszen; iizk y Sándor min. tanácsos. Efölött az osztály fölött a felügyeletet dr. Petry Pál államtitkár gyakorolja. Az osztály keretében működik az úgynevezett ..Oktatófilm~kirendeltség", amely dr. Geszti Lajos tanár vezetése alatt áll.
10 képből álló ismeretterjesztő sorozatot készít és ezekben Csehország legszebb t ij ait fogja ismertetni. Egy-egy ismeretterj csztő film huszezer cseh koronába kerül, amit a gyártó cseh filrnkőlcsőnzőnck kell előlegez nie, aki ezért nemcsak l kópiát kap, h:'.Q1C11l egy fél kontingensjegyet tízezer cseh korona értékben és elengedile a hatezer cs(~h korona értékű Tobis-Iicencet is. A miniszté:iU1110k részérc elkészítcndó ismeretter}czW filmeket német. francia és angol. felir atokkal ellátva in'liyen küldik ki a külíöldre. hogy r.tt főleg a cseb íürdöknek propagandát cs inál j anak. Az európai filmek terjesztése érdekében Londonban Reunion-Film elnevezés alatt új \'állalkczás alakult, amely azt tűzte ki célul, hogy a kontinentális filmek közül azoknak. amelyek Arrglia számára tekintetbc jöhetnek, a szigetor,zágban piacet teremtsen. A cég első négy filmje között, amelyeket N agybritannia részérc megszcrz ett, szcrepel a Tatrasci ::ápor is és ezekkel a f ilmekkel a 1011doni ,els6hetes moz ikba n akar az angol piacon bcmu ta tkozni. iorc
10
A
Disney-filmek
fejlődéstörténete.
A HORTI-lY ~HKL6sNÉ
1930-
ban
.
készültek az első Miki.egér-filrnek Walt Disney elgondolasa -zcrint és saját rajzai 11tá n. Amig az első esztendőben egy Walt Disney-film a ,.smy yniphontes" 54UO dollárba került, addig 1'U31-bcn már 13.50U doll.irra ment fel egy Sil ly Sympho nies gyár tási költsége. Ebben az c-zt endöb.;n még jobban emelkedtek a Silly Symphonies-Iilmck költségei és m.ir 27.5U,C dollárt értek cl. Ehhez jön külön 5000 dollár reklámköltség és 17.500 dollár egyél: termelési kiadás, úgy hogy egy új Walt Disney-film ma 50,000 dollárba kerül. Egy Silly Symphonic-vf ilrn átlagos bcvétele az első esztendőben 80.000 dollár, a második évben pedig 40,000 dollár, Disnev egyéni haszna egy évre egy filmből 48.000 dollár. miut án a bevétel többi része az United Artistsé. Disney lvi jövedelme ezekből a vilag-zcrte ismert és közkedvelt Filmekből 1 millió 440.000 dollár, amelyhől 440.000 dollá r a t isc ta haszon. A francia f"lm védelmében Prir izsban Assot iat ian. pour le d éieuse dll Cine m a frallcais elnevezéssel új szővet-ég alakult, amelynek nz a célj a, hog!_y az érdekell kőrők segítségével és i)~szefogá~{nral minden rendelkc. zésrc álló törvényes é, művész i eszközzel a francia film védelmére keljenek. A ~·zövetség igyckszik majd a francia Iilrn tekintélyét is nőveini és a francia tömegek előtt a hazai filmet népszerűsíteni és rokoszcvessé tenni. Az új s.zövetsóz már előkészületeket is tesz az Htl7. évi p;íri7si világkiál litásr a, amelynek keretein l-elul nagyobb teret óhajt a francia
Iihn számára A párize!
biztesttani. világklállításon, amelyet l!}37hen rendeznek, külőn nagy' pavillonj a lesz a filmnek is. A írnr-eia filmipar m.i r kirlőn bizotr-ágot küldött ki a f ilmkiúllitás elókész í-
tése érdekében el nőkévé LOl1i~
egyik
77
Icltalálój
ennek a hizottsaanic Lutniérr t, ct kinarnotourifia
ós
át választott.tk
"L.
meg.
DIATYP"
FILM LABORATORIUM
Budopesl, VIL, Rorrenbiller-ucca Tele fon: Felelősség
mellett
19. sz.
45-3-04.
készit
FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA a Hruska-féle
vllóqszobodolom
szerint.
Bórmily stylusu belük, tetszés szerinli szinben l Fehér alapon
is kitünően olvosholó l
nyomorenyhítő
akcióra
a legutóbbi
MMOE
választmányi ülésen a következők járultak adományaikkal: M ahai Teofil 200 P, Gyárfás Gyula 100 P, Fenyő Sándor O P, Rottenberg Rezső és Kormo, Oszkár 50 lj, Winkler Lajos 30 P, Glória-mozgó 50 P, Gertler Fülöp 5U P, B or h egy i István 50 P, Morvay Pál 50 P, az Elitc.mozgó engedélyesei [iO P, az Elitemozgó 50 P, II al1110s Sándor 20 P, Bogner József i5 P, Homcrosz-rnozgó 10
Filmszínház-numerus clausus Németországl.an, ,\ német birodalmi film kamara elnöke az 1933. november l-i törvény (Reichskult ut kammcrnc rendeletileg
ctz) alapjún szcpternbcrben tiltotta be új filmsztuházak iizernbchc'yczósét vagy nem csak átrnenetilev hezárt mozgósz ínház ak új ra mcgny ításá t l!tli'i rná rcius 31-ig. i\ tilalom vándorelőadások l;lt·t:'t"úra is kiterjed. Kivételt képeznek a m.ir cuirés alatt álló Iilrnsz.ínhúzak és oly esetek, ahol a vállalkozót felbonthatatlan szerzódés kötelezi az iizcm felvételérc. Ilyen e r.ctbcn a kamara ~ ha az egyéb törvényes feltételek fennforognak a mejmyitast ;1 numerms clausus ellenére is cnaedélvez'leti. Továbbá kivételt lehet termi új lelepiirsi tertlletken. valamint olyan városokban, ahol a már meglévő sz.ínházak berendezésuk. Icrőhelyszámuk vagy más 'hasonló kör ülményck figyelembevételével a hc'yi szükségletck kiegészttésére nem bizonyulnak elegendőknek.
Németország az erkölcsrefen és művészletlen filmpropaganda ellen, A birodalmi filmkamara elnökének egyik lcgújabb rendelete ~zerint a kamnr.iból való kizárással büntetik mindaz okat a filmszínház-vezetőket, Iilmkől., csőnzőkct és egyéb szakmabelicket, akik filmeket megütközést keltő vagy erkölcstelen inódon propagálnak szóban és képben vap-Iy' a mások létéról íolytatott ilyen propagandát türik. ,,\ rendelettel kapcsolatban érdekes mcjrcrnl itcn.i, hogy az utóbbi időben il filmcenzura-bizottságok már nemcsak azon az alapon jogosultak plakátokat bctiltani, .hogy azok erkűle-telen. durva vagy izgató tartal11111 ak. hanern teheti ez t Jr:ír azz;)1 az indokolássa l is. hogy a plakát mint ilyen, //I z'í'ués~i('/Iel/.
11
~tt~·
*.~~~r~'~-------+f
IL~TECHNIKA M.AGYAR TALÁLMÁNY EGYSZERRE TÖRTÉNO
TÖBBNYELVÜ FILMEK FÖLVÉTELÉRÚL
Siengel Káro-ly, az ismert budapesti feltaláló, akinek most egy érdekes re» piilésűgyi találmányát- próbálták ki az érdekelt hatóságok, most újabb találmánnyal lepte meg a világot, amelyet Németországban máris szabadalmaztak. Ujabb találmánya igen fontos és érdekes újítás a filmfölvételtechniká~ ban. Elgondolása szcrint a rnűtcrcmben egyszerre 5-6 nyelven is lehet egyidö~ ben és ugyanarra a filmszalagra hang~ fölvételt készíteni. Ha a mütercmben pl. németül vesznek föl egy filmet, ugyanakkor megfelelő technikai berene dezéssel még 4-5 nyelven lehe'! egy~ szerre és. ügyenerre a [ilmsaelegre hangfölvételt készíteni. A képen csakis a főnye/ven szereplők láthatók, míg "többi nyelven "játszók" igen ötletes formában és elgondolás szerint rnegtclelő beállításban mondják be egyidőben a megfelelő nyelven a teljes szin: krorvdieloguscket és énekszámot, úgyhogy egy "főgamitura" szereplő mellett ugyanannyi "mellék"~garnitura lét»
heteilen mellékszercplö i "játszik" a filmen. A többnyelvű film leadása is érdekes és szellemes módon történik. A leadás bármelyik nyelven történhetik, a szerint, hogy melyik nyelven óhajtják. Amíg azonban az egyik nyelven a leadás hangosan történik, addig a többi nyelven történt fölvételt fejhall; gatók segítségével külön is lehet hall. gatni ugyanabban az időben, anélkül, hogy a hallgató t zavarná a már hangosan történő vetítés Ha pl. a filmet né" metűl vetítik, ugyanakkor hallgathat, juk külön angolul, franciául, magyarul, r. szerinf hogy a film hangfőlvétele milyen nyelven történt és hogy a moz ilátogató milyeri nyelven kívánja a fil~ mct hallgatni. Értesülésünk szeriut a találmány iránt nagy az érdeklődés és Stengel Károly mans fontos tárgyalásoka t folytat annak megvalósítása és értókcsítése érdekében. Ha a terv sikerül, úgy a filmgyártás terén igen jelentéken y átalakulás várható.
Uj Iilmműtermek Belgiumban. Brüsszelben UJ film műter mct építenek, amelynek 'költségei meghaladják a félmillió Iranket. Az új filmgyárnak a vezetője valósz inűleg német szakernber lesz. Az említett rnűter, rncn kívül egy SchoHl?ens nevű filrntechnikus még egy műter mct l-élesit,' amelynek saj át laboratór iurna is lesz. Mindkét rnűter . mct rövidesen üzembe is helyezik. A színész éSJ a filmfelvétel idötartama. '::rckkes döntést hozott a berlini mumkaűgyi hirósrig' abban a per hcn, melvet Hans Albvrs
indított az Ura ellen azon a címen, hogy az "Arany" círnű film felvételei több mint öt hónapig húzódtak el, tehát oLy időpontig, amelyet a művész a szcrzörlés megkötésekor c'órc ricm lábhatott. A bíróság elutasította Albersnek hanoráriwni kiegészítés iránti keresetét azzaL az indokolással, hog}' nagy Iilmeknél a dolog természetében rejlik az, hogy rnindkét részről elör'eláthatutlan események a felvételek befejezését kitolják és ezt a kockázatot a pausálhorror áriurnért. íix határidő kikötése nélkül szerzödó színésznek viselnie kell.
12
~.,~r
,
~-------------+.~~ v :
~~~.------------~~ Ismét egy újfajta
színesfllm. .A rengeteg eljárás közűl egészern újszerű utakon igycksz ik Karel Lanuic az ismert cseh rendező eredményeket elérni. Az új elj <Írás érdekessége, hogy nem kémiai uton történik a ssinecés, hanem a hangfotograHálz késeitéséből nyert új eredményee allealntacásáual. Ez. az egészen eredeti módszer a szlneket alapsugaraikra bontja és ezekiet fényképezi le. Amint a hangfotográfiáknál egymás után következnek vastag és vékony vonalak és amelyeket csak a hanglámpa y ilágít flt és a fotocellán, erősítőn és a ,hangszórón keresztül válnak hangokká. éppen úgy ennél az eljárásnál is a képek foltokból és vonalakból tevődnek össze. Ezek a szem számára nem adnak kivehető képet, csak a vetítőgép utján, amely különbözö pr izmákkal van felszerelve - adódik a vásznon a színes kép. A hírek szerint Larnac a közel jövóben eljárása szerint filmet készít.
A.KESKENYFILM lVIAGYARORSZAGON
sz ínes
Az Amatőr Mozgófényképcaők Egye, sülete november 21<én délután 6 órakor sejtéértekezletet tartott Rákóczi út 19 szám alatti egyesületi helyiségében és ennek során Müller Gyula igazgató és dr. László Sándor elnök, valamint az egyesület titkárja ismer, tették az egyesület jövőbeni progrumját és beszámoltak azokról a sikerekről, amelyek legutóbb különböző kiállításokkal kapcsolatban az egyesületet és az egyesület egyes tagjait érték. A sajtóértekezleten számos néma és keskcnyfilmet mutattak be, amelyek általános tetszést keltettek. Tekintettei arra, hogy a keskenyfilm a kőzcliővő. ben nagyarányú Ie ílödésnek néz elébe, az egyesület elha tározta, hogy na; gyobb lendületlel készíti elő a keskeny, [ilm iránti propagandát és igyek szik minél több híve t és barátot szerezni. Igen érdekes elhatározás, hogy az Al\1.E jövő évben megrendezi az első nemzetközi keskervyiilm.versenvt Bu. dapesten, amelyen az eddigi jelek szerint az egész világ amatőrjei részt. vesznek. A keskenyfilm térhódítá sától Budapest forgalma is lényeges haladást várhat.
Speciális
Moziépület üvegfallal. Doneaster angol városban november 19-én új moz gószfnház nyilt meg. amelynek teljes homlokzata tarka iivegböl készült. Az új mozgósz ínház, amelynek Ritz-Filmpalota a neve. 2500 befogadóké. pességű.
önálló diavetítő". A vetítés tökéletesítése .neml::sak a kinobcrendezésr e terjedt ki, hanem ma már fokozott gondot fordítanak a reklám és más diapozitivele hatásos leadásóra is. Igya nagyobb színházak teljesen önálló fényforrá sal műkődő diavetítőt állítanak fel, amelyeknél elmarad a kinovetítő Fényforrását felhasználó elj árások árnyékos és czvcnlőtlcn bevilágítást adó vetítési módszere, Önműködő tűzjelzők. Az önműködő tűzjelzők két csoportja ismeretes. Az egyike a maximal tűzjelző. amelynél a szerkezet e~' meghatározott 40-90 C fok között fekvő lófokra allítható be. Ha c hőfokot tűz vagy h:í rmely más ok folytén a környezet déri. úgy rnegszólalnak a berendezés jelzócsengői é- fivvclmeztctnek a bajra. A második csonortba a differenciás tűzj elzők tartoznak. E7'[.;: a hirtelen fellépő höemelkedésr e is mííködnek, de ér. úgy működnek amellett ~Z előbbi maximal tűzjelzőként beállított és fokozatosan mclegeló hőfok ra is.
filmszállitások
a világ minden részébe.
Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti pályaudvarokon, a fővámhivotolbon . és o hajóállomásokon
"HEBEL"
nemzetközi szállitmányozási és elvámolási vállalat,
IV., V Á C l-U T l. T e I e f o n:
15 - 9- 47.
Iilm
Ujabb hangfelvételi eljárás, A hanarőgz itésnek érdeke módj át propagálják Nérrietországban. Arról van ugyanis szó, hogy il hangosfilm hangját nem fotografikus uton rögzítenék mcz, hanem cgv megfelclően prepa r.ilt filrnszalazba fől-le rnozgó éj belevésné a hangokat. Az eljárás erősen emlékeztet a gramofon barázd ák bevéséséhez. A sokszorosítás olyan rnódon történne, hogya bevésett hangrajzokat kopirozás útján hoznák il képmclletti hangsávra.
13
~--------~'~~~~'------Frequencia
Irja: Brückner
Az egyenletes járás ellenőrzése egyíktontos kellék a hangleadó berendezés jóságá-, nak megállapitásához. A film futásában fellépő egyenlőtlenségek a hangban rögtön [eíentkeznek és kellemetlen módon nyilvánulnak meg. A beszédnél ritkabban Hinnek ki a hibáit, inkább a ma;rasahh ének és zene-hangoknat és ről eg azok elnyujtott lassil ütemeinél. Az egyenlőtlenség kimutatásara egyik bevalt médszer: a Irequentín film. EZen 51Hő: gOOD Irequenciáig követleeznek. ,az előző írequencíát duplázó Iépésel•.ben, a hangok, még pedig úgy, hogy egy-egy Ii equencia 10-20-30 és íZy tovább másodpercig tart. A SOO-tól 3000 frequenctáíg ter[edöleg, kiilönös erővel hallható a gép egyenlőtlen já rásá'b ól származó hang.ngadozás: a karcolö. A Irequencia-fllm továb há arra is nyujt utba'ígazftást, hogy' a résenfika helyesen van-e heállítva? 'Ugyanis az é.eüen vag~;, ferde helyzetnél a magas trequenciák va~y igen gyöngén vagy egyáltalán nem halthaha ték. Ebben az esetben addi~ állítgat,iul;. ~I résnptikát, míg a legmagasabb írequenciakat a legerősebben hallj uk. Érdemes e . célra a Irequencia-fllm e részét klvágn! és körbe ragasztva folytonosan vetíteni,
János okI. gépészlnérnök,
Kráter-reflektor . A
vetítőszén
szemajtaján vágott és sztnes ablakkal fedett nézü-nyílás. Kénye'metlen azonban sokszor a gépésznek a géptől hátrahajolni a nyíláshoz és ezért sol, helyen kráter-rellektort alkalmaznak, Ez egészen kinagyítva vetíti a szemek állását a gépház falára. Lényegében lencséből és hozzátartozó tükörböl vag~r prizmaból áll. A lencse a lámpaház oldallatába V.1 n erősítve. A krátert megnagyítva kivetítí, a tükör pedig a vetített fénynyaláb üt,hit megfelelő szög alatt megtöri és a kellő helyre a gépész e'é
helyzetének
szolgál
a
A filmkópiák
állandó
Iámpaház'
kímélése.
Ugy a kűlcsdnzrínek, mind a 1ihnszinháznak érdeke, ho)!;y a vettrésre kerülő film minél jobb állaputban legyen A használat folytán n, film rongálódik, karcos. plszkos lesz, a perforáció), megsérülnek. Mindent el kell l<övetni, hogy' a film a kezelés, vetítés, szá:1ít'ás folyamán s;ono'os kezekbe kerüljön. A filmkölcsönzőben ügyelni kell arra, hogy a filmeket ne' túl száraz és poros leve~őjii helyiségben kezeljék, A J.eve~ő nedvessége 60% alá ne szállron és lehetőleg alacsony legyen a temperatúra. A filmraktár hiivös és párás helyen álljon. A száraz és meleg levegő gvoi sitla a film zsugoroMl!'át. Különös gondda11tell a film atcsévéléseliet I.:eres.ztiilvinni A flmorsók oldalai párhuzamosak le~ye· r.ek. nehogy oldalsurlödás lépjen fel. A rar,asztási helyele sok fllmrengálódásuak az okai, Felületes, gyors, túlszéles ragasztásí helyeit Iterii!endŐk. A filmleadó berendezések film vezető és továbbító részei állandóan jó karban álljanak,
A
••
A szintétikus
FILMKULTURA~
mai
számának boriték lapját
••
~fJfa
rI(/
f) II
FeUG1'\'J!'-n nyomták
film.
!
hang.
A hangosfilm kezdete óta próbálköztak a mesierséges hangok előállítás ával. Ez alatt azokat az eljárásokat értjiil" ame'yek segélyével a tényleges hang elhangzása nélkül, csupán rajzok vagy' más eiélék által állítanak elő hangtotograflakat. Ezek ra]zolatukban hasonlatosak a normál hangai' fi ul Integráfiához Újabhan orosz kisérletekről OIV
14
.•.• ------f_,
~~r -I.I-------...•.. ,~~,....-
IRODALOM
SZAKSAJTÓ Lajta Andor: WM. évre. Ára Lajta Andor
Fil nnnicuésseti 5 pengő.
tvl?önyv
az
szerkesztéséhen immár 16. évfolyamában jelent meg a Fi/11l111 íivészeti J:'vl(ö1tY'lJ, a szakma egyetlen komoly és tökéletes nek rnondható film- és moz i-almanachj a. H ónapok.ig tartó lelkiismeretes és ahszolrut megbízható adatgyűjtés után készült el ;l könyv, 'Imely nemcsak tartalmilag, de kűlső csínban b· nvorndai elöál'lítás tekintetében is il legszebber ~s a legjobbat nyújtja. A moziadattár november 20-iki llornán.nyal tökéle. tes és mcahizható, ugyancsak áttekinthető a rendeletekről szóló rész, valamint a mozitulajdonosok részére készült "TlIdllivaló//', beleértve a iil mtrclnulcai rés si is, amely Briiclsner J :í nos oki. gépészmér11ök komoly és értékcmunkáj a. A Filnnnűvésceti ÉvhÖJ/)'z' :~la már annyira átidcgzödőtt a szakmai köztudatba. horry rnindenki szám.era telicsen nélkülözhetetlen. de a szakmán kívül is rengetegen kapják, mcrt az évek hosszú során át a leg-j obb ;.eg.édki>nyvnek bizonyúlt. Nyorndai kiállltasa az Ot t h on-nvouula ízlését és' teljcsítóképcsségét igazolja. Lichtspielrecht, Das Lichtspielgesetz vom 1B. Februar 1934. mit Auffiihrururshc-t imnumgen und Ncbcnsátzen. Verlag Dcut=ches Druckund Verlag shaus G. 111. b. H. Manhei 111. A. Sallll1dung der Gese!::c 100-ik kötete i-rnertet! a Harmadik Birodalom rnoz i- és filrnj ojzát. Tudvalevden a Ha rrnadik Birodalom telje-en átszer ecz.te és átidomitotta az e_Q'ész német kincmatoornfiát, úgyhog~1 természetesen a né nie; fiIJlljud-ika,Lur!Ít i" ~t kellett az ü i szellernnek megfelelden alakítani. Az új könyv öS'zefoglalja mindazckat a törvénvelcet éi' rendeleteket. <1III elveket él Hnr ma dik Birodalom a filmjog terén életbcléptetett. Ebből il szemporubói ez a könyv nélkűlözhctetlcn ,('géde'zköz. á
Fr. Willy
Frerk: Jahrbuch des Kinoa in aPhoLo-Kino-'Vcrlag' G. 111. b. H. Berlin. S. H.. Ár a kötve 'M 3.40. Az első német filrnévkönyv. arnelv a sa j tót elh;lgyta a kőz irmc rt zi)ld~7.ínlí kincamatör(CUTS
FH;).
évkőnyv és ez ezuttaí is Willv Frerl: avatott tollú szcrkesztésében jelent meg. Az évkönyv természetesen főleg a kesl,ellyfi{1I11I1e/ fOl.dalkozik és e tekintetben valóban hasznos és értékcs szelgálatokat tesz az amatorfilmesnek. Renzetee ábra, kép és technikai €lőírás, valamint gépismertetés egé,.zíli ki akitünő kézikőnyvet. amelynek évek óta :'I,r agyarországon is kialakult már az olvasólcőzőnsége,
Kine-Negatív-Materíat. Farbcnindustr'ie A. G.
Kiadja Berlin,
az
S.
J. G. O. 36.
(Agfa). Az Agi o új neuativkőuyvecskct adott ki. amely ismerteti mindazokat il nyersfilmfa itákat, arnelvek a hatalmas wo/feni gyárból kerűlnek ki. Tekintettel arra. hog-y a nversfilm-technikában is állandó a haladás· é~ folytonos új írásokkal tökéletesítik a nyersfilmet, természetes. .hocy szűkségcs-é vált új könyv kiadása. amely részletesen ismertcti az eddigi é, az újfajta filmnyersanyagok sajátossűgair. receptjeit stb. A nagyon szép kiállítású szakkörivvet a budapesti Agfa.f ilmképviselet. Thökőlv üt 75. készsózgel kűldi meg az érdeklődöknek. "R ••••
~~
•••••••.••••••
~~~ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELöFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. -- % évre 5 pengő. Felelős szerkesztö és kiad á: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: 97-0-76. Párisi szerkesztöség: Artur Vit ner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.)
Megjelenil. minden hónap elsején. cikkért a szerzö felel.
~Iinden
Nyomatott: Otthon-nyomda,
IX.,
Lónyay-u,
Telefon: 87-2-87.
15
50.
+.---------+.~~~r~I~-----Filmmegjelenések 1934. novemberh6napban
Budapesti filmpiac
JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. Műfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli. E~ a férfi az cnyé m ! - Megj.: Casino, Kamara. H.: 2ü.OO lTI. - M.: Társ. dráma. - F.: Pacsérv Lá-zló. - Fősz. : lrenc Dunnc, Const. Cumrnings. Aluli.
CINEMA-FILM, Erzsébet-körút Tel.: 37-5-70.
8.
-
XI. 8.
c.:
Botrány Xl. 15
CITY-FILM r.-t., Erzsébet-körút 8. Tel.: 36-8.-52 és 35-8-39.
I
H.: 2478
-
Royal Apolló. F.: Kiss Jenő. C.: .Aluli.
Rómába!!. - Megj .: m. - M.: Vígjáték.
Cantor.
Fősz. : Eddie
-
-
-
XI. 15
,'jjel. - Megj.' Uránia. - H.: 25431 lll. - M.: Gangstcr revü. - ]O. : Kiss Jenő. Fősz. : Constanec Curnrnings, Aluli.
Xl. 29
- Il. : 2'350
Ne~u-l'o1"k
c.:
- Megj. : Décsi. Karnara. M.: Vígj. - rősz": Bársony Rózsi. Szóke Szakáll, Verebes Ernő, Halmay TiAluli. hor, Gózon Gyula, Husz.ir Puffi, rfelyet
az öre/{clmek. 111.
-
c.:
I FOK
Xl. 8
FILM r.-t.,
-
Xl. 15.
-
BIRSCH és TSUK, Rákócai-út 14. Tel.: 43-8-ilj. KOVÁCS EMIL és Tsa Erzsébet-körút 8. Tel.: 45-9-48.
I
Xl. 8
I I
XI. ~2
I Xl. 24
Xl. 2
PllRllMOUNT FILM FORGALMI R. T., VII., Rákóczi-űt 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
Phönix. - H. : Szántó Arrnand. R.: Mac Faden. A.
a/li iuer, - M.: Dráma.
Fősz. : Hil ler T. -
Megj.:
-
]O,
c.:
ember. )..r.: Vígj. -
Xl. 5
Lili Damita.
Palace.
-
»:
- :"legj. : Rádius. - II. : 2533 lll. lVI. : Operett. - F· Martonffy Emil. - Fősz. : - Richard Tauber. Jane Baxter, WilJy Eichber~·('r. R.: Paul L. Stein. - C.: J\luli. ,'irágfakndás.
I
-
I
Feketc
I
l'ilorff.
I
111.
-
k ár tya, 1\1.: Dráma.
- R.:
Megj. : Kamara. - H.: 2647 - ro.s.. M aric Dell, (~eor{ies Felüli. J. Feyder. -
c.:
.l niok: - )"lcgj. : Forum, - H.: 2200 m. - M.: }~ő;:z.: Marcelte Jván. Dráma. - F· Siklóssy F. Chantal, Inkisinoff, - R.: F. Ozep. -
-
Siker mncsiká ja, - ),,1cgj.: Casi no. ~r.: Revü. - r· Pásztor. lll. Aluli. Rej crs, Ring Crosby. -
c.:
Gyi! kos ajtó. .\1.: Grand
v.
c.:
-
-
H.: 2000 Fősz. : G.
)"fegj. : Palace. -guignol. - l'.: Fodor
Mo rr is, E. Vcnnblc.
H.: ~'Jün ITI. S. - Fősz. : -R.: Vidor' 1<'. - C'.: F.
--
Mcg-j. : Radius. - H.: 2600 ll1. ~I.: Törtcnclmi. - F' Fodor Sándor. - Fő~z. : C. Colber t, - F· Cecil I~. de Milk. A. Cleopatrn,
Xl. 22
- H.: 1883 111. - Fősz. : Henry R.: M. Ophuls. - c.: A.
Megj,:
F.: Szántó
1I1lS::(Írok. - Megj.: Royal Apolló. J tár/llas ll.: 2188 m. - J\f.: Dráma. - F.: Radó ] stván. - Fösz. : G. Fr öhlich, Olga Csehova, Hans Richtcr. - R.: C. Fröhlich. - C.: Aluli.
XI 24
8.
lll,
Garat,
1'1
HERM ES-FILM,
f"rfi,
Ellopott
I
Erzs.ébct-kőrút Tel.: 40-0-28.
es»
181':8
--
Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.
HllRMONIA-FIl Akácfa-u. 7. Tel.: 35-2-87.
I
-
c.:
16
I'
PÁtRf!\-FIIM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.
8.
REFLEKTOR FILM Sándor-tér 4. Tel.: 42-5-29.
Xl. 12
Ketten a sötétben. - ~legj.: Omnia. - H.: 1900 m.:\-1.: Vígj. - F.: Radó István. Aluli.
Xl. 9
Csalz nekem dalolj. - Megj.: Forum. - H.: 2277 m. - M.: Énekes, zenés vígj. - F.: Dr. Vitéz M. - Fősz.: Graoe Moore, T. Carmináti, Mona Barr ie, L. Talbot. - R.: V. Schertzinger. - C.: A.
Xl. 29
Dolores a me,rikÓ'i ieány. - Megj.: Omnia. H.: 2·)00 m. - M.: Romantikus vígj. -F.: Tibor János. - Fősz. : Dolores del Rio, Leo Carillo. - R.: Herber t Brenon. - C.: Aluli.
Xl. 29
Nem vagyok él! kapitány! - Megj.: Omnia. H.: 2150 m. - :\'1. : Katonai bohózat. - F.: Tibor János. - Fősz. : R. A. Roberts, I. Wüst, M. \Va.1ter, .- R.: E. Scl-önfelder, - C.: Aluli.
XI. l
K oldwsgrábuí, - Meuj.: Kamara. - H.: 2062 111.- M.: Vígj. - F· Lakner A. - Fősz. : D. Haas. Adee Sand rock, Willy Eichberger. - R.: Aluli. E. W. Emo. -
c.:
STYLUS- FILM Erz-ébet.körút 8. Tel.: ·14·2-59.
c.:
Csókra-csók. - ~feg-j. : Omnia. - H.: 1999 rn. :vr.: Vícj. - F.: Radó I. - Fősz.: G. Alexarider, Uroule Grabley, Licn Deyers. - R.: George j acoby. Aluli.
-
Xl. 6.
TURUL-FILM,
c.:
Miksa-utca 7. Te·l.: 36-9-42.
sas. - Megj.: Omnia. - H.: 1819 m. Indi.in történet. - F.:· Pap Béla. - Fősz.: Buck Jones. - C'.: Aluli.
Fehér
XI. 23
xi.
:''f. :
Zoro-Huru. - Mee j.: Omnia. - H.: M.: Vígj. - F.: Lakner A. - Fősz.: Zcro-Huru. Alu'i. Tengen'e
2354 m. -
29
t
I
UfA-flLM
RT.,
Ko,suth Lajos-u. Tel.: tS:l-o-57 és
I 13.
Xl. 1
es
I
Seiveni ér/ed dobog. - Mecj.: Udnia, Décsi, Kamara. - H.: 2378 111.- M.: Operett, - F.: L;'1l1dor. - Fösz.: Jan Kicpura, Eggert'l 1-1., HörbiAluli. r cr Pál. - R.: Carminc Gallene. -
c.:
I
Megj.: Ur;ínia. Décsi. - H.: 2771 m. Dráma. - F.: Lándor. - Fősz. : Hans Albers, M. Bohnen, Brigitte HeIm, Lien Deyers. - R.: Ludwig Hartl. Aluli. Arany.
Xl. 22
c.:
-
:vr.:
-
c.:
UNIVERSAL-FILM :-iépszínhúz u. 21. Te!': 38-4-48.
Xl. 22
WARNER BROS First National Vitapbone Pictures. J ózsef-kőrút 32. Tel.: 32-5-90.
XI. 15.
S
_. Me~j.: Palace. - H.: 2042 m. Fata niorgann; M.: Dráma. - F.: Pacsérv. - Fösz.: Lukács Pál, Constauc Cumm ings, - R.: William Wigler. Aluli.
-
c.:
Mi történi rt::: 56-ik utcában? H.: 19JC) m. - M.: Dráma. Fősz. : Kay Francis, Ricardo Aluli. Robcr t Fo:cy. -
-
c.:
Megj.: Radius. F.: Váczi D. Cortez. - R.:
-
felvilágositásokat, külföldi filmcimeket és statisztikai adatokat csak a Filmkultura előfizetőinek és hirdetőinek adunk.
zakmai
A VIII. Henrik, a Cárnö, a Bécsi ,bál,
az ~rted dalol a szivem, az Arany, a Csárdáskirálynő, a Turandot, a Sziget, a Fekete Bálna c. filmek, ezenkivül rengeteg
angol, német és közel valamennyi osztrák film,
•
an loe» képanyagon
«
készült!
Ezek az adatok önmagukért beszélnek és bizo-
Pankine .G.
nyitjók az ~
kiválóságát,
megbízhatóságát
képnegativ
és technikai
jóságát.
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyaror5z6g réuére :
LAJTA ANDOR BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-UT 75. TELEFON: 97-0-76.
Nyomatott:
Otthon-nyomda
(Kis Iván) Budapest,
IX., Lónyay-utca
50. - Telefon:
--
87-2-87. és 87-517.
---
