t PÉKÁR GYULA X. ÉVFOLYAM 9. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR SZEPTEMBER 1

t PÉKÁR GYULA N Y U G . M IN IS Z T E R , O R S Z Á G G Y Ű L É S I K É P V IS E L Ő , A L E G E L S Ő M A G Y A R F IL M ÍR Ó JA É s k é s z ít ő je

X. ÉVFOLYAM 9. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 19397. SZEPTEMBER 1.

Magyar WIDE-RANGE hangosfilmleadó-berendezés na gy sikert aratott az ATRIUM Filmpalota után a

HOLLYW OOD Filmszalonban is. Hasonló berendezéseket szerelünk : Budapesten a LLOYO F ilm szín h á zb a n , CAPITOL F ilm p a lo tá b a n és P á t r ia M ozgóban.

Elvállaljuk meglévő b e r e n d e z é s é n e k

m o d e r n i z á l á s á t is.

Szállítunk továbbá:

TELJES VETITÖBERENDEZÉSEKET minden

igényeknek

m eg felelő

kivitelben.

Ajánlattal kívánatra készséggel szolgál:

TELEFONGYÁR

részvénytársaság

Budapest, XIV., Hungária-középkörut 126-128. — Telefon: 297-930.

AZ AGFA-POSITIV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELÖ

» \F \\€ €

Magyarország részire :

Lajta Andor

A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVO K

BUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 7 5 . T e l e f o n : 2 9 7 -0 7 6 .

DUP-NEGATIV,

HANG-NEGATIV

Tf4

D U P - P O Z IT IV ,

H A N G - P O Z I T I V

H A NG NE G A TIV

SPEZIAL

16 és 32 m ilim éteres k e s k e n y ü l m e k

f i M Ú LTÚ R A ™

FILMMŰVÉSZET! ÉS TU D O M Á N Y O S

X. ÉVFOLYAM.

9. SZÁM.

A Statisztikai Évi K ö zlem ények m ost m egjelent 4—6. füzete közli M agyarország film forgalm i statisztik á ját 1937 jan u ár 1-től június 30-ig. E szerint a k im u tatás szerint a folyó év e ső felé­ ben M agyarországra behoztak össze­ sen 216 q nyersfilmet 414 000 P érté k ­ ben az előző évi hasonló időben im por­ tált 383.000 P értékű 171 q n y e rse im ­ mel szem ben. Eből a m ennyiségből be­ hoztunk 154 q-t N ém etországból, 54 q-t O laszországból és 8 q-t különböző országokból. A z em elkedés a tavalyi­ val szem ben lényeges.

MAGYAR VILÁCHIRADÍ H etenként 19 p éldán yb an számol be a hazai és külföldi esem ényekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s magyar m ozgóképszínházakban. Kiadja a

FILMIRODA

1937. S Z E P T E M B E R 1.

MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1987 EL SÓ FF LÉ BEN

HANCOS

MAGYAR

FOLYÓIRAT

R.

T.

Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. Telefon: 1-4é3-46. H a n g o s és n é m a f ilm fe lv é t e le k , t r ü k k film k é s z it é s , k ó p iá k é s f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y film m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .

M egvilágított negatív nem érkezett az országba, ellenben k iv ittü n k 1 q-t N ém etországba. A behozott megvilágított pozitív filmek súlya m eghaladta a 30 q-t (1936ban 31 q) összesen 154.000 P értékben (1936-ban 157.000). Ebből behoztunk A usztriából 1 q-t, C sehországból 1 q-t, N ém etorzágből 1 q-t, Franciaországból 5 q-t, az E gyesüt Állam okból 3 q-t és I q-t különböző országokból. K ivittünk II q m egvilágított pozitívot 87.000 P értékben és pedig 2 q-t A usztriába, 4 q-t C sehországba, 1 q-t N ém etország­ ba, 3 q-t A m erikába és 1 q-t különböző országokba. Film hulladékból és selejtfilmből sem kivitelünk, sem behozata­ lunk nem volt.

HANGOS HÍRADÓ versenyen kivül áll. Á 300 m ag yar mozgószinház 75% -a l e k ö t ö t t e . 1

C ASTIGLIO NE H E N R IK m. kir. k e resk ed elm i tanácsos, a b u d a p esti Corso Film színház igazgatója :

A MAGYAR FIL M VILÁGVISZONYLA TBAiY kötelessége vétó t emelni a magángaz­ daság ama törekvése ellen, hogy a film ­ gyártás kizárólag üzleti alapon „fej­ lőd jék“. V iszont, az érem nek van egy m ásik oldala is.

világháború előtt, évtize­ des m unkával kiépült nem ­ zetközi film forgalm i háló­ zat, am elyet 1914-ben az euső ágyúlövés pókhálószerűen té p e tt szét, közel negyedszázad alatt sem nyerte vissza az egész világot átfogó régi pozícióját. K étségtelen, hogy egykori arányait felölelő reo rganizációját a legkülönbö­ zőbb tényezők befolyásolják, am elyek közül a k é t legjelentősebb: a katakliz­ ma m ásodik periódusaként b ek ö vetke­ zett, ké t évtized óta tartó gazdasági Vi­ lágháború és a hangos film által meg­ terem tett nem zeti filmgyártás. A gazdasági h a d já ra t világkereske­ delm i h atása az egyes országok küíforgalmi m érlegének alakulásából szeizm ografikusan rajzolódik ki. N e m k ivé­ tel ez alól a film kereskedelem sem, bár kulturális értéke és jelentősége más, elsőrendű közszükségleti cikkekkel szem ben is, térn y e résé t igen sokszor elősegíti. H a kontúrszerübben is, tagadhatat­ lan, hogy az internacionát's gazdasági és külpolitikai helyzet nagy kilengésü diagrammja a flm e k n em ze tkö zi forgal­ mi adataiból is megállapítható. A nem zeti filmgyártás egyre intenzí­ vebb m éreteket ölt, sok h ely ü tt csak k o n ju n k tu rális keretek között, am inek visszahatása — a közgazdaság örök törvényei alapján — elm aradhatatlan. A hazai filmgyártásnak nem zetgazda­ sági súlyánál és propagandisztikus je ­ lentőségénél fogva nem szabad olyan gazdasági rugók hatása alá kerülnie, am elyék evolúcióját természetellenes ütem ben fokozzák. A z államhatalom

A z állam befolyása nem merülhet ki bizonyos fokú felügyeletben és irányításban, hanem a kereskedel­ mi szerződések útján lehetővé kell tennie, hogy a hazai filmgyártás a nemzetközi piacon szerephez jus­ son. Bevalljuk őszintén: a felve te tt kér­ déssel kapcsolatban elsősorban a m a ­ gyar filmgyártásra gondolunk. A film nem melegágyi növény, fe j­ lődésének éltető eleme a nagyvilág! H a a korm ány a m agyar film kivitelének lehetőségét biztosítaná, tám ogatásának m isszióját m egkoronázná. A többi m ár a m agánvállalkozás feladata: olyat al­ kotni, ami n em ze tközi viszonylatban is megállja helyét. Egy világsiker rem énye a vállalkozói készséget, am iben a k orlá­ tolt lehetőségek között sem volt hiány, növelni’ fogja. N e m vitás, hogy a fejlődés ilyen irá­ nya a magyar filmgyártás nem zetgazda­ sági jelentőségét és értékét az ország fizetési mérlegének szem pontjából a legjelentékenyebb tén ye ző k közzé emelné. Ma, — ezt is bevalljuk őszintén —, súlyos aggodalommal tekin tü n k a gyár­ tás jelenlegi arányára, m ert — papírral és ceruzával a kezünkben —, lukratívitásának a lehetőségét sem reméljük. T udjuk, hogy Magyarország mozijai által fizetett filmkölcsöndíjak összege átlag 5.5 millió pengőt tesz ki. H a az 1 film re eső kölcsöndíjátlagot kalkulál­

* Cikkünk adatai csak a forrás teljes meg­ nevezésével vehetők át.

2

-fjuk, 180-ból álló film szükségletet véve alapul, 1 filmre kereken 30.000 pengős átlagkölcsönd'j jut. M agyarázzuk meg ennek az összeg­ nek a jelentőségét? T alán egy m is kalkuláció alapján. Az 1937—38-iki szezon m agyar filmterm elését .35—40 re becsüljük. Á tlag 110.000 pengőt véve 1— 1 film gyártási költségeire, kereken 4 m illiós befekte­ tésről van szó. A proucerek a külföldi eladásokból — kedvezően szám ítva —, 300.000 pengő bevételre szám íthatnak. Marad 3.7 mi liő pengő, amely összeg tulajdonképp az anyaország mozijait terheli. Ezek szerint a 140 importfilm kölcsöndí¡hozama — elméletileg — nem tehet ki többet, m int darabonként átlag 12.000 pengőt. 12.000 pengőből fedezze az importőr a film licenzét, kópiáit, feliratozását, cenzúráját, kont'n gen sjeg yét és rezsi­ jét! . .. Kell ehhez kom m entár? A hogy a m últ h ibáit a történelem tárja fel, a jelen küzdelm es életéről a statisztik a számol be. K öteles őszinte­ séggel világítjuk meg a helyzetet, am ely a film gyártók és kölcsönzők szem pont­ jából súlyosan lehangoló.

Hogy m ondja Q uetelet? „Elszigetelt szám oknak önm agukban véve nincs sem m i értékük. É rtéket c s tk annyiban nyernek, am ennyiben más szám okkal hasonlítjuk őket össze, hogy k ö v etk eztetések et vonjunk le belőlük“. A nem zeti film gyártás ad a ta it anali­ zálva,, nehéz feladatra vállalkoztunk. B onyolult kérdéssel állunk szemben, m ert csak sejtjük, hogy az adatok k ö ­ z ö tt vannak stabil pontok, amelyekből Z moziL; /¿Qma

Clfilmek ésdrzinhdidk nyelvterületi

m

e M

d íd

Wő-bdn TervezteC d rh g h o n e H e n r iit V a jz o tta : C a r tig t io n e T ib o r

Európa film gyártása 193ó-ban a kö­ vetkezőkép a'ak u lt: Játékfilm O rszág darab Ausztria — — — —■ — 28 Csehország — — — — — 81 Finnország — — — — — 9 Franciaország —- — — — 116 Lengyelország — — — — 15 L ettország — — — — — 1 Magyarország — — — — 20 Nagy-Britannia és Írország — 221 Németalföld —• —- — — 18 Németország — — .— —- 111 O laszország — — — — 42 Svédország — — — — — 27 összesen: 634*

A

filmek rzáma

* Az európai film gyártás rohamos fejlő­ dését bizonyítja, hogy 1936-ban m ár több, mint másfélszeresét tette ki az amerikai produkciónak.

3

Angol: N agy-Britannia, Írország, Ész.-Am.-Egy.Államok, Kanada, A usztrália, Űj-Zéland, Délafrika, India, Távol Kelet, Egyiptom (részben) — — — 1 —■ — — — — N ém et: Németország, Ausztria, Svájc (részben) — Francia: Franciaország, Belgium (részben), Svájc (részben), francia gyarm atok — — — O lasz: Olaszország és birtokai — — — Cseh: Csehország — —— — — — —

M agyar: Magyarország*

— ——

—

— — .—

——

—

— — __

A nnak ellenére, hogy a fenti ta b ló ­ ban a jelen ték telenebb részletek m ellő­ zésével tu lajd onkép kifejezésre ju tta t­ tu k a világ film gyártásának jellegzetes szerkezetét, egy év adataiból a kölcsö­ nös függési kapcsolatok tekintetében mélyebb felvilágosítást nem kapha­ tunk. A sejtelem igazságának bizonyítéka azonban kézenfekvő, m ert kétségtelen, hogy nem véletlen az a jelenség, hogy * K özism ert okoknál fogva az utódálla­ mokban élő m agyarokat tanulmányunk szem­ pontjából nem vehettük figyelembe.

c OJ 3^ 5 0 > S <3 g c > N

p "n O

-M.H E t bJDOJ 'tű

Hány m kilómé 1 mozi

jU jOJtio E 5 Sg«* -ajf>cj'C N J* coo aj *oj aj >, Np; í 'ü C -E

NYELVTERÜLET

Svéd: Svédország

a nagy nyelvterületek részére — a fii m ek intenzívebb kihasználási lehető­ sége alapján — aránylag sokkal ke ve­ sebb film készül, m in t a kisebbek ré­ szére. A m egállapítás helyességét m eg­ erősítik a m ozik területi sűrűségére vo­ natkozó adatok. E gy jelenség azonban pozitívum ként rajzolódik ki úgy a fenti táblázatból, m in t tanulm ányunk grafikonjából: a m agyar film gyártás disszonáns alakulása a nem zetközi film gyártás dinam ikájával szem ben.

Hány m 1 film

analitikai tevékenység ünk kiindulhat. Egyelőre csak érezzük a törvényszerű­ ség ritmusát, de egyes, jelenleg még is­ m eretlen tényezők bizonyos fokig m eg­ zavarják az okozati összefüggések karak terisztik u m ának kialakulását. A lábbi táblázatunkban különböző nem zetközi ad a to k a t csoportosítottunk, am elyeket logikus vonatkozásban egy­ m áshoz viszonyítva, igen éles pillanatfelvételben rögzítjük meg a világ film ­ gyártásának rendkívül érdekes m o z a ik ­ képét.

200

700

25,300

36

1.800

101

140

6.100

44

90

60

140

4.900

35

2.500

52

48

6.000

147

610

11

31

1.3501

43

10

9

22

1,650

74

270

9

20

385

19

240

A magyar film gyártásnak a világvi­ szonylat görbéjétől való feltűnő elhaj­ lása az idei évadban növeked ni fog, m ert — m int fentebb jeleztük —, 1937 —38-ban kb. 37 film re em elkedik hazai film term elésünk. G rafikonunkban — az új szezon adatainak beállításával — m ár kifejezésre ju tta ttu k ezt a foko­ z o tt m értékű eltérést az elv itath atatlan szabályszerűségtől. A z ad o tt társadalm i és társad alo m ­ gazdasági viszonyok gondos és körül­ tekintő m érlegelése nélkül növelt film ­ gyártás olyan súlyos experim entum ,

■4-

4>

ame’ly nem csak a film élet vérkeringésé­ nek egészséges ü tem ét veszélyezteti, hanem kihatással van az ország gazda­ sági fejlődésére is, am inek jelentőségét csak fokozza az a tény, hogy az ország közgazdasági egységét szétdaraboló bé­ kekötés óta még nem fe jező d ö tt be az ország gazdasági szervezetének szinte teljes átállítása. V isszatérve a szóbanforgó kérdésre, kétségtelen, hogy tanulm ányunk tulaj­ donképpeni célja ezidőszerint nem le­ het más, m int útmutatás a későbbi vizs­ gálódásokhoz, amikor a jelen soraink­ kal megrögzített m últ alapján óvatos

fogalmazásban a jövő prognosztikonját állíthatjuk fel.

A világ film kereskedelm ének adatait vizsgálva, érdekes m egállapítani, ho­ gyan alakult a n em ze tkö zi forgalom az egyes államok szempontjából. L átni fogjuk, hogy a dom ináló film ­ gyártó országokon kívül több kisebb állam produkciója sokkal kedvezőbb arányban részesedik a világforgalom­ ban, m in t a magyar film. R észletesebb á ttek in tést n y ú jt alábbi táblázatunk:

NagyBritannia

208

20

17

41

100

18

7

Ausztria

345

10

23

112

155

16

Német

183

3

17

111

33

Ész.-Am. Egy.-Áll.

563

9

?

76

Francia

448

—

1

Nagy-Briíannia

753

—

Olasz

220

Lengyel

Olasz

Lengyel

Cseh Német Alföld Svéd 2 — —

11

3 —

8 — —

11

2

1 —

4

362

27

37

41

231

116

32

7

5

492

16

221

4

10

28

112

20

-

257

1

28

25

145

12

12

Cseh

318

7

22

82

136

19

9

Német Alföld

528

4

21

84

290

49

32

4

1

7 18 ?

Svéd**)

325

1

14

33

190

27

22

1 —

3 — 27

1 Csak a fontosabb országokat tüntettük fel. * 1936. évi adatok. ** 1938/37-iki adatok

Francia

1

Német

1

Magyarország átlag 4 film m el szererepel a világpiacon, szem ben Ausztria 14, N ém etország 52, U S A 191, Franciaország 22 és Nagy-Britannia 17 film jé­ vel. Szomorú jelenség, hogy pl. N é m e t ­

I

Ész.-Am. Egy.-Áll.

Magyar

Magyar

Ország

Ausztria

Ö ssze­ sen*)

A fogyasztás mely ország g y á r t m á n y a 1

i —

19 — — —

3

3 —

6 — —

42 —

1 — —

1 15

4 — —

— — 31 — —

országban m indössze 3 film et exportál­ hattunk a 41-ből álló behozatallal szem ­ ben. Franciaországból 18 film et vásá­ roltunk anélkül, hogy o tt egyetlen egy film et elhelyezhettünk volna. Ausztria film kivitele örvendetesen

fejlődik, aránylag az angol produkció világpiaci térh ó d ításá t is m eghaladja. A ném et film gyártás nem zetközi jelen­ tősége évről-évre esőken. A z amerikai produkció európai térvesztesége is ál­ landóan növekszik. Érdekesen alakul a hazai filmgyártás részesedése az egyes államok film szü k­ ségletében. V o lt a hazai produkció százalékos részesedése az ország film ellátásában: Északam erikai Egyesült Államok Németország —• — — — N agy-Britannia —— — — Franciaország — — — —Olaszország — — — — — M agyarország — -— —- — Csehország — —• — — — Svédország — — — — — A usztria —■ — — — — Német-Alföld — — — —

64 61 30 26 19 10*) 10 8 7 3

A m odern ku ltu ré.et analízisének legfinom abb igazságkutató m űszere a statisztik a. M ily csodálatos titk o k a t tá r a vizsgálódó szem elé, titk o k at, am elyek az em beriség életviszonyaira befolyással bírnak, am elyek m ellett szó nélkül esíklani — éppen ezen ok­ nál fogva — eltévelygés az igazságtól. * 1937—38-ban több m int 20'%'. Az Ufa Filmipari és Filmkereskedelmi RÍ. most megjelent mérlege lényeges javulást mutat az előző évi eredménnyel sz-emben, mert mindössze 135.14 P veszteséget mutat fel. Az Ufa részvénytőkéje 50.000 P, a hite­ lezők között szerepel a berlini Ufa 635.823.01 P-vel, a berlini Ufa külön számlája 13.974 P-vel, a szállítók 31.628.59 P-vel Az adósok között szerepel az Uránia színház rt. 465.62442 P-vel, különböző üzletfelek 10.878.60 P-vel és egyéb adósok 10.714.39 Pvel. Az Ufa közgyűlését szeptember 5-én tartja Budapesten. Az Uránia magyar tudományos színház­ egylet részvénytársaság szeptember 5-én tartja idei közgyűlését, félórával az Ufa közgyűlés előtt, az Ufa-Filmirodájában. A mérlegből megállapítható, hogy az Uránia el­ múlt évi üzletmenete ugyancsak feltűnően javult, amennyiben az előző évi majdnem 50.000 pengőnyi veszteséggel szemben az 1936 37. évi veszteség mindössze 8713 P. Az Uránia alaptőkéje 100.000 P. A hitelezők között egyedül az Uia szerepei 465.624.42 pengővel.

A 700 ÉV ES BE R L IN FILM É LE T E erlinben könyv jelent meg Die Deutsche V olkswirtschaft címmel abból az alkalom­ ból, hogy a német főváros most ünnepelte fennállásának 700 éves jubileumát. A film­ iparról áttekintő cikket írt Sigmund Jung, a Tobis elnökségi tagja. Jung szerint Né­ metországban. összesen 314.550 négyzetméter területen épültek különböző filmműtermek, ebből egyedül Berlinre esik 32.575 négyzetméter. A berlini gyárak közül az U fának Neubabelsbergben és Tem pelhofban 12 mű­ term e van, két különleges felvevő állomása és m ikrolaboratórium a, továbbá egy színesfilm-műterme, amely egyúttal kutatóintézet is. A Tobisnak 8 hangosfelvevő és 4 utó­ szinkron műterme van Johannistalban és Grunewaldban, azonkívül egy trükkműtererrtmel is rendelkezik. A Lindenstrasseban a Tobisnak külön m űterm e van rövidfilmek felvételére. Külön műtermekkel rendelkezik Berlinben a Fröhlich-studió, a T erra és az Efa. A cikk felsorolja a berlini laboratóriu­ mok és nyersfilm gyárak adatait. Továbbiak­ ban m egállapítja a cikk, hogy a német film­ gyártó cégek 90% -nak Berlinben van a székhelye és a német filmek 90% -a Berlin­ ben készül. Hasonló a helyzet a német filmkölcsönzőknél is. Itt is természetesen Ber­ lin vezet. A berlini mozgóképszíhházak szá­ ma 1882 óta szaporodott és pedig 317-rőí 399-re. A berlini m ozikat 1924-ben 39 m il­ lió ember látogatta, 1928-ban elérte a m axi­ mumot, ekkor 60.5 millió ember nézte végig a berlini filmelőadásokat, a következő esz­ tendőkben azután fokozatosan visszaesett, azonban 4936-ban túlhaladta az 1928-iki re­ kordot, amennyiben ebben az esztendőben 61.2 millió ember látogatta a mozikat. A Német Birodalom m ozilátogatóinak 17% -a ju t Berlinre és az összes németországi bruttó-bevételnek 18.1% -át a berlini moz:k érték el. A berlini mozik átlagos belépti díja 81 P f., valamivel több, m int a Német Birodalom átlaga, amely 75 Pf. Igen érdekes a könyv következő adata: 1930 április 1-től 1937 március 31-ig a Németbirodalom mozgóképszínházai 273 millió m árka bevételt értek el a nem adó­ mentes filmeknél az előző évi 228 millió márkával szemben. H a hozzászámítják az ..adómentesnek nyilvánított elsőrendű és ki­ tüntetett filmeket, úgy az 1936—37. évi bruttóbevétel valamennyi német mozinál 301.6 millió m árkát tesz ki az előző évi 240.7 millió márkával szemben. H a aiapul vesszük, hogy a berlini mozik az összes be­ vételek 18% -át forgalmazzák, úgy a most lezárt idényben a berlini mozik 55.5 millió m árkát forgalmaztak.

B

6

TÜNETEK keskenyfilm kezd a m agyar film ­ szakm ában is kom oly és elism ert tényező lenni. A keskenyfilm fogalm át sokan félreértik. Először azt m ondják, hogy gyerekes játszószer, azután drága passzió, am it csak gazdag em ber en­ gedhet meg m agának, a m ozisok nagy része alig ism eri a keskenyfilm kom oly és igazi hivatását, céljait, sőt félnek is tőle, m ondván, hogy veszedelmes konkuirensek. H á t egyik sem igaz, de leg­ kevésbé az, hogy veszedelm es verseny­ társ. A keskenyfilm , amíg csak néhány em bernek m űvészi és fényképészeti kedvtelése, addig valóban csak szóra­ kozás, de ez is elism erésrem éltó m unka és törekvés. D e ha ott foglalkoznak a keskenyfilm m el, ahol még hivatásos m ozi nincsen, ahol ennek előfeltételei egyelőre hiányzanak, o tt a keskenyfilm missziót teljesít. Ezeken a helyeken tö r­ h et elő, ahol nincsen rendes — m ond­ ju k szakszerűen: 35 m m-es mozi —, m ert o tt legalább pótolja a mozi hiá­ nyát. Egyes helységekben nincsen a rendes mozi szám ára megfelelő helyi­ ség, elegendő nézőközönség, villanyföl szerelés és egyéb, ami a m ozihoz kell, de am it a keskenyfilm nyugodtan n él­ külözhet. A keskenyfilm ezeken a he­ lyeken a film előfutár ja, szálláscsinálója és ezért kell m inden eszközzel tám o­ gatni az t a m ozgalm at, am elynek célja Magyarország több száz vagy ezer k ö z ­ ségében keskenyfilm színházat létesíte­ ni. Ebből a sokszáz keskenym oziból idővel biztosan lesz rendes hivatásos mozi, am elyek egyáltalában nem v er­ senytársak a meglevő m agyar m ozik­ nak, ellenben új elhelyezkedési terü letet szerez a m agyar film nek. A keskenyfilm-mozi m egkedvelteti a vidéki em ­ berekkel a m ozit, am ely megfelelő b e­ vezetés után éppen olyan rokonszenves és kedvelt lesz, m int annyi év után a rádió. A keskenyfilm től nem kell félnie a m agyar film szakm ának, hanem igenis tám ogatnia kell, m ert a keskenyfilm elöfutárja a normálfilmnek!

ém etországban engedélyhez kötik a film kölcsönzést és a film gyártást. Nem vagyunk hívei sem m iféle m egkö­ töttségnek, még kevésbé az ipari és k e­ reskedelm i ténykedés m eg kötöttségé­ nek és ez okbói a ném et eljárás nem is szolgálhat nálunk például. De van a n é­ m et m egkötöttségnek egy-egy olyan okos és józan kikötése, am elyet nálunk a kereskedelm i és iparügyi m iniszté­ rium nak sürgősen kellene követnie és megvalósítani. A m agyar kft.-törvény — sajnos — a gyakorlati életben nem vált be. Rengeteg b a jt és gyötrelm et okozott főleg a hitelezőknek, a jóhi­ szemű szállítóknak, ellenben nagyon előnyös a rosszhiszem ű adósoknak. M ár pedig, sajnos, az adósok nagy ré ­ sze rosszhiszem ű. A ném et rendelkezés — olvassuk a Filmkultúra m ás helyén — csak azoknak ad ja m eg a filmváílalati és m ozgóképszínházi nyitási leh e­ tőséget, akinél bizonyos filmgazdasági előfeltételek fennálianak, így pl. ha az alapító kellő vagyonnal rendelkezik és forgótőkét tud felmutatni. M iért nin ­ csen ez nálunk is? M agyarországon, ha valam elyik film kft. vállalat tönkre m ent, m ég ak k o r is, ha történetesen si­ keres film jei is voltak, l ét-három szori kft-ézés u tán nyugodtan „a la p ítja“ a negyedik, esetleg az ötödik kft-t, ahhoz nem kell egyéb, m int egy-két strohmann és állítólag néhány ezer pengő is. A zután kezdődik az egész elölről. P e r­ sze egyik-m ásik jóhiszem ű hitelező még egyszer beugrik, de a legtöbbje mégis óvatos. M it ér azonban ez az óvatos­ ság, am ikor m ások nem lá tjá k be a b u ­ k o tt cégek súlyos helyzetét és az új k ft-t úgy tekintik, m intha valam i ko­ moly, tőkeerős vállalkozás jö tt volna létre. N ém etországban kom oly gyártási tő k ét kell felm utatni és ténylegesen invesztálni, nálunk a kom oly tőke h e­ ly ett elég ez a három bűbájos betű: KFT. H át ebből a politikából m ár elég volt és legfőbb ideje, ha a korm ány eb­ ben a dzsungelben is rendet teremt!

N

7

\Q idéken egyre-m ásra vo n ja meg a V belügyi korm ány azokat a m ozien­ gedélyeket, am elyek tulajdonosai még 15—20 évvel ezelőtt ju to tta k az enge­ dély birtokába, de azóta eszükbe sem ju to tt a m ozik m egnyitása. N em elég, ha a m oziengedély a tárcában m eg­ sárgul, nem elég, ha o tth o n valam ilyen ósdi dobozban pihentetik, a m ozien­ gedély arra való, hogy a vidéken, ahová az engedélyt kiadták, ú j m ozi nyíljon, új kultúrát terjesszen, em berekn ek k e ­ nyeret adjon, a magyar filmgyártásnak és f-lm kereskede!em nek új elhelyezési iehetőséget nyújtson. V alóban voltak idők, am ikor protekciósoknak a d tak m oziengedélyt és nem egy esetben ta ­ lán — az em bernek a száját tö m té k be azzal, hogy m oziengedélyt a d tak az ille­ tőnek. A m i talán szájbetöm és volt k ö ­ zel k é t évtizeddel ezelőtt, az m ár id ejétm ú lt valami, m a m ár a mozi a vi­ déken is k o m o ly és szám ottevő kultúr­ intézm ény. H a a korm ány belátásától és bölcsességétől függ, hogy kinek le­ gyen m ozija és kinek szabad m ozit nyitni, ak k o r adjon olyannak enge­ délyt, aki valóban a lehető legrövidebb időn belül m egnyitja a vidéken a m ozi­ ját. A n nak sem m i gyakorlati és erkölcsi érték e nincsen, hogy egyesek azzal h en ­ cegjenek, hogy engedélyük van, de a valóságban senkinek sincsen belőle haszna, legkevésbé az engedélyesnek, A korm ány nagyon helyesen teszi, ha egymásután m egvonja az évekkel ez­ elő tt adom ányozott engedélyeket, azért m ert az engedélyes „üzem ét engedély nélkül szü n eteltette“ . Sok helyen nem is volt „üzem “, teh át nem volt m it szü­ n eteltetn i, de ha volt üzem és szünetel­ tette, ak k o r még különösképpen érde­ mes az ilyentől az engedélyt m egvonni, m ert elvonja a vidéket egyetlen kom oly szórakozási lehetőségétől, néhány em ­ b ertől a szerény k en y e ret és akadályo­ zója a term észetes fejlődésnek. Dícséretrem éltó eljárás ez az engedélym egvonás és m ost m ár so rjáb an meg kell vonni azokat az engedélyeket, am e­ lyek csak papiroson „ m űködnek“ .

A F R A N C IA színészek, színésznők és rendezők ki­ vándorlása az! utóbbi két-három esz­ tendőben fokozódott, úgyhogy a fran ­ cia n ap i-é s szak sajtó m ost élénken fog­ lalkozik ezzel a Franciaországra nézve rendkívül káros és szom orú tünettel. A francia film kultúra szám os kitű n ő ­ sége: Boyer, Darrieux, Annabella, Si­ mon, Feyder, Clair, A b el Gance és m ások hagyták el az utóbbi időkben a francia m űterm eket. Ezzel a kiv án d o r­ lással m ost foglalkozott a Chambre Sindicaie Française de la Production Films és hosszabb tárgyalás után a kö­ vetkező h atáro zato t hozta: A francia művészek és technikai személy­ zet állandó kivándorlása súlyosan sérti a francia film ügyet, a filmgyártást, a film ke­ reskedelmet és a francia m ozgóképügyet egyaránt. A Testület most ennek a felisme­ rése után azt kívánja, hogy az egész fran­ cia filmművészet testületileg m ondja ki, hogy a francia filmművészek és technikai erők a jövőben, 1. külföldi szerződést legföljebb egy esztedőre köthessenek, 2. és ezalatt az egy év alatt is köteles az illető francia mwvész legalább egy francia film en itthon is szerepelni.

A Chambre m ost azt kéri a sajtó tó l és a m űvészi érdekképviseletektől, h a s ­ sanak oda, hogy ez a két követelés át­ m enjen a köztudatba és h ogy meg is valósítsák. V W W O W W W W VVVVy i.'W W Y V W Módosítják az angol kvótatörvényt. Ang­ liában tudvalévőén évek hosszú sora óta kvóta-törvény van életben, amely megálla­ p ítja évről-évre a megjelenésre szánt an­ gol gyártm ányú filmek arányszámát. A most életben levő angol filmtörvényt a k o r­ mány a szakmai érdekeltségekkel és az ér­ dekelt hatóságok hozzájárulásával módo­ sítja és valamivel felemeli az angol filmek arányszámát. A jövőben a filmszínházak és filmkölcsöönzők anyagának 30%|-át an­ gol filmekből kell összeállítani. Az új kvótatörvény érdekes intézkedése az is, hogy kvótális megállapítás alá csak azok az angol film ek kerülnek, amelyek előáálít'ási költsége legalább 15.000 angol font, vagyis amely legalább 3501.000 pengőbe ke­ rül. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a gyenge minőségű angol film gyár­ tását megszüntessék.

* PA V IL Á G ÍF IL M K IN Á L A T A AZ 1937/38-AS I D É N Y R E 4. Svédország:

film m űvészet néhány igazán elsőrendű és kiváló képviselőjét.

A jelenlegi svéd ipar teljesítő k ép es­ sége az 1937/38. idényre m indössze 8-10 filmre rúg. A z id én y elején két víg­ játék o t forgatnak, ezek körülbelül el is készültek. Egy angol író m unkája: Villám és mennydörgés, m unkában van. Jussi Björling svéd operaénekes egy zenei film ben lép föl az új idényben. G ustav Molander az ism ert svéd film ­ rendező Dollár cím en készít film et, am elynek szövegkönyvül egy hasonló című svéd regény szolgál. John Ericcsonróll, a híres svéd feltalálóról különleges film készül. A rövidfilm ek közül is­ m ertebb lesz a svéd tengerészet köré­ ből fölvett rövid-film , am elynek alap­ ötletét egy svéd m ondából m erítik. K nut Martin svéd film rendező a nyár folyam án Budapesten és A thénben k é­ szített külső felvételeket néhány rövid filmhez.

6. N ém etország: A z 1937—38. idényre eddig kereken 200 film et hirdetnek a ném et film vál­ lalatok, beleszám ítva az am erikaiakat is. Ebből a szám ból 161 film m egjele­ nése biztos. Ez a szám így oszlik meg: U FA — T obis — T erra — M árkische N. A. G.

t)ifu M etró Fox

— — — — — — — — — —

— 40 — 40 — 26 — 14 _ 9 — — — — 7 — -— — — 15 — — — — 10 161 film

Ehhez jön még kb. 10 Param ount, 4—6 Sicgel—M onopol-film és kb. 10— 12 olyan film, am elyek készítéséről h í­ rek vannak forgalom ban, azonban még eléggé messze vannak az elkészítéstől. Ehhez a szám hoz jön még 18 film, a m e­ lyek m ár elkészültek, egyikük-másiku.x m ár meg is jelent, de a legtöbb m egje­ lenés elő tt áll. A ném et film piac úgy­ látszik 210 filmnél többet nem akar az új idényben fölvenni.

5. Olaszország: Az új film évad részére m ár 15 új olasz film elkészült. Ezek közül a leg­ nagyobb term észetesen a Scip ano A fricano, am elynek fölvételei közel m á s­ fél év óta ta rta n a k N agy film lesz a Due misantropi és a Trenker-féle; Condottieri című film olasz változata. N agy érdeklődés nyilvánul meg a Fossa degli angeli, a Regina della Scala és a Sentinelle di Bronzo című film ek iránt, am elyek az idény elején jelen ­ nek meg. A m unkában levő film ek k ö ­ zül érdekesnek Ígérkezik a Luciano Serre Pilóta és V u ltim a nemien című filmek. A z olasz film irán t m a világ­ szerte nagy érdeklődés m utatkozik. Az olasz film elkerül A m erika m inden tá­ jára és utóbb néhány középeurópai o r­ szágba is elju to tt. A z új szezonban 35—40 olasz film készül, am elyek k ö ­ zül néhány egészen m onum entális és kivitelre alkalm as film lesz. A szerep­ lők k ö zö tt találjuk az olasz szín- és

7. Ausztria: Ma még nem látszik tisztán, hogy az osztrák filmpiac. m ennyi és m ilyen fil­ m eket vesz át az új idényben. Egyelőre csak decem ber 31-ig ism ertek a filmek és ezek száma m eghaladja a 117-et. Ebből a 117 filmből osztrák és ném et gyártm ányú — — — — 58 film am erikai gyártm ányú — — 51 „ egyéb produkció —• — 8 ,, összesen — 117 film Eddig ezt a 117 film et m ár lek ö tö t­ ték, de term észetesen m indig akad kö­ zöttük néhány, am elyek nem jelennek meg. Jellem ző az osztrák helyzetre, hogy még az első félidőben is aránylag

9

-fm ilyen kevés amerikai film et jele n te t­ nek meg. A M etró és a P aram ount egyenként 10— 10 filmmel áll az am e­ rikai film ek élén, u tán a jön a W arn er 9, a Fox 6, az R K O 5, az U n ited A rtists és K orda együttesen 4, a Colum bia 2 filmmel és még egy ism eretlen sz á r­ m azású am erikai film. A négy őszi és téli hónap m indegyikében több m int 20 film jelenik meg és e tek in tetb en n a ­ gyon hasonlít a bécsi film piac fölvevő­ képessége a m agyar film piacéhoz. H a alapul vesszük, hogy az idény m ásodik félidejében is körülbelül 100 film et vesz át az o sztrák piac, úgy összesen 200—220 film m egjelentetésére lehet szám ítani. v^VW VVVVWV^/WxAAAAA.VVVWV1

MAGYAR FILM L E N G Y E L TÁNCOKRÓL D r Harajda János krak k ó i m agyar lek to r vezetése a la tt a krakkói Jagellóegvetem m agyarbarát köréből alak íto tt tán ck a r augusztus folyam án felkereste M agyarország néhány nagyobb városát: B udapestet, D ebrecent, Székesfehér­ várt, K eszthelyt és Pécset, ahol bem u­ ta ttá k a lengyel nem zeti táncokat, a m azurt, az o b ereket és a kujaviakot. A tán ck a rt W alden A lfréd Hankus, a krakkói színház balettm estere képezte ki és vezette. A tánc- és énekbem utatón ak m in d en ü tt nagy sikere volt, am it az a körülm ény is bizonyít, hogy a leg­ tö b b helyen m eghívták őket jövő évre hasonló szereplésre. A tán ck arral jö tt Cseh Elvira énekesnő, akinek különö­ sen m agyar dalai és m agyar táncai a ra t­ tak nagy sik ert a m agyar közönség k ö ­ rében. A k rak k ó i m agyarbarát-körnek ez az első ilyennem ű diákvállalkozása, am ely irá n t úgy M agyarországon, m int Lengyelországban nagy érdeklődés nyilvánult meg. A b e m u ta to tt táncokról a M agyar Film Iro d a a debreceni nyári egyetem záróünnepélyén film felvételt készített. Az érdekes film et Fekete Ferenc és M eyer T ib o r forgatták.

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN Új engedélyek: Somoskőújfalu: Tom ka Pál, ottani lakosnak Fő u. 122. alá. Kisláng (F e jér m.): Réger Ferenc Buda pest, X., H alom u. 26. alatti lakosnak Kisláng községre, Fő u. 1. alatti helyi­ ségre. Ócsa: M arton Ferenc alsónémedi-i lakosnak Öcsára, Vasút u. 6. alatti helyiségre. Szilvásvárad: Lóczy János ottani lakosnak 47. helyiségre. Nyergesujfalu: Dudás József esztergomi la­ kosnak Nyergesuj falura, Kossuth Lajos u. 570 alá. Öcsöd: Varga Sándor ottani lakosnak az Iparoskor nagytermére. Pomáz: T ilko vszky Irm a szentendrei lakos­ nak Pomáz, Teleki-tér 15 alatti helyiségre. Okány: N agy Kázm ér ottani lakosnak a Kossuth L ajos u. 667. helyiségre. Eger: Uránia mozgófényképsHnház, Károly János és Tsai kft. Eger, a Széchenyi u. 14. alatti helyiségre. Doboz: Békési István ottani lakosnak a 79. helyiségre. Győrszentmárton: Pőte Istvánná szül. Fischer Erzsébet és Vadász Antal győri la­ kosoknak Győrszentmárton helységre F ő­ tér 246. alá. Csolnok: M eixner József csolnoki lakosnak Kossuth L ajos u. 4. alatti helyiségre. Zákány: H orváth Im re csurgónagymartoni lakosnak Zákányra a 404. helyiségre. Visszavont engedélyek: Csávoly: Ötvös Nándor Aladártól, m ert üze­ m ét éveken keresztül szüneteltette. Zákány: Lévay Bálintné szül. H orváth An­ nától a még 1925-ben adományozott enge­ délyt megvonták, m ert üzemét engedély nélkül szüneteltette. Lemondás: Alsónémedi: Marton Ferenc az 1932-ben k a­ pott engedélyről lemondott. Pomáz: Rndnay Egyed, budapesti lakos az 1936-ban adományozott pomázi engedély­ ről lemondott. Eger: Károly János és Társai egri lakosok lemondtak a még 1920-ban adományozott és az egri U rániára érvényes engedélyről. Üzembehelyezés: Komádi: Kultur-mozgó. E .: vitéz Vásáry Lajos. B k .: 3100. Alag: Sport-m azgó. E .: id. Cserép Antal és ifj. Cserép Antal. Bk. 248. J.: vas.

10

A VE LE NC E I FILMNAPOK ezidén is óriási érdeklődést k eltettek és úgy Európából, m int A m erikából rengetegen jelentek meg a Lidón. T i­ zenhat állam v e tt részt az 5. Film biennálen, am ely ezidén is gazdag volt film esem ényekben épugy m int tá rsa ­ dalmi ünnepségekben. A film eket nem m u tatják be többé az Excelsior-terraszon, hanem külön erre a célra épült film palotában. Ez a film színház term é­ szetesen estéről-estére zsúfolt házak előtt m u tatta be a világ reprezentáns filmjeit. M agyarország két nagy film­ mel a Mária nővérrel és az Ara nyem gérrel v e tt részt. Ezek közül a Mária nővért az olasz Enic fnm vállalat meg is v ásárolta és rövidesen R óm ában színre is kerül. Érdekes, hogy a biennalis b em u tató k m agyar rip o rttal kez­ dődtek, azzal a filmmel, am ely az olasz király b u d apesti bevonulását m u tatja be. B em u tattak még k ét m agyar kulturfilmct, am elyet a M agyar Film iroda k észített. A külföldi filmek közül nagy sikere volt néhány olasz filmnek, köz­ tük a Scipone Africano-nak, továbbá a n ém et Patrioten-nek, a francia Grand illusionnak. A ng.ia egy, a csehek h á­ rom. filmet m u tatta k be. A usztria ez­ úttal nem jelen t meg játékfilm m el, m ert nem volt, e h e n b e i b em u tattak n éhány rövidfilm et. A k ü 'fö :d : kritikák sajn ála ttal állap ítják meg, hogy az A ra n ye m b er című m agyar fi m et fel­ iratok nélkül m u tattá k be és így a kül­ földi közönség nem é rte tte a film te n ­ den ciáját A Mária nővér-bői a ném et v álto zato t v itté k le. A d íja k a t a zsűri szeptem ber elején o sztja ki. A velencei Filbm iennalenek nagy társadalm i és film politikai jelentősége van, ezt nem lehet letagadni. K étségte­ len, hogy alkalm as új összeköttetések létesítésére és a szem élyes barátság, am ely az ilyen film ünnepségek során kialakul, ren d szerint hasznára van egyegy ország film iparának.

2 kitűnő filmmel inditjuk el az uj idényt:

F én yek éjszakában (Anna Mária)

R e n d e z te : Raym ond Bem ard

F Ő S Z E R E P L Ő K :

ANNABELLA, P I E R R E R IC H A R D W ILLH , 3EAN M U R Á T

A hivatalos feleség (Kémlázadás)

R endezte: Erich W a s c h n e k

F Ő S Z E R E P L Ő K :

R enate M ü M e r és G e o rg A lexan d er. K O V Á C S EMIL és TSA FILMVÁLLALATA

Budapest, VII., Erzsébet-krt 8. TELEFON : 145-948.

11

A FILM H A LO TTAI Pékár Gyula nyug. m iniszter, o r­ szággyűlési képviselő, augusztus 19-én rövid szenvedés után 70 éves korában m eghalt. Pékár G yula neve összeforrt a magyar film történetével is. A m int felbukkant a m ozgókép M agyarorszá­ gon, Pékár volt jó fo rm án az első, aki m agasabb szem pontból dolgozott a film ért. Z s tk o v s z k y Bélával együtt Pékár k észítette az első magyar filmet, a „Tánc‘ ot. Ez az első m agyar film 1901-ben készült és P ékár G yula írta a film „scenárium “-át, am ely a száza­ dok folyam án divatban volt tán co k at so ro lja fel. U tán a hosszú ideig nagy szeretettel foglalkozott az i dőszerű film kérdésekkel és a háború után Pé­ k ár k erü lt az ak k o r lé tesített Film ta­ nács élére. M ikor a huszas években m egalakult a Film ipari A lap, akkor ugyancsak P ékár G yulát nevezte ki a korm ány a Film alap elnökévé. A film ­ társadalom életében is szerepet já t­ szo tt hosszú ideig. M egalapítója és első elnöke volt a N em zeti Fiim egyesületnek. am elynek ügyét szívesen karolta fel és az egyesület m unkájából m indig k iv ette a m aga részét. A z utóbbi esz­ ten d ő k b en hivatalosan távol állott ugyan a film élettől, de m int m agánem ­ ber m in d en k o r öröm m el és k edvtelés­ sel foglakozott a kinem atografia k ü ­ lönböző kérdéseivel. Plalála súlyos vesztesége a m agyar irodalom nak, m ű­ vészetnek és társadam i életnek, de sajn álja a m agyar film világ is, am ely Pékárban őszinte, igaz b a rá tjá t vesz­ te tte el. D r Frank! Im re ügyvéd, d r Franki Im réné a szegedi és debreceni m ozik vezetőjének a férje, augusztus 24-én hosszas szenvedés u tán B udapesten el­ hunyt. Franki Im re d r évtizedeken keresztül ism ert tagja volt a budapesti ügyvédi társadalom nak és gyakran Volt láth ató b udapesti film körökben is, ahol nagyon szerették a rendkívül ro ­

konszenves úriem bert. T em etésén a film szakm ából is sokan v ettek részt. A dele Sandrock, a világhírű ném et kóm ika, augusztus 30-án hosszas szen­ vedés u tán Berlinben m eghalt. N éhány h éttel ezelőtt baleset érte a m űvésznőt, lábát tö rte és az ezzel járó fájdalm a­ kat és a vele kapcsolatos lázat m ár nem b irta ki 74 élves szervezete. A dele Sandrockrói oldalakat lehetne írni. T u ­ lajdonképen holland szárm azású, de éveken keresztül a bécsi B urgtheater színpadán is já tsz o tt és csak azután került Berlinbe. A m ikor a hangosfilm feltűnt, neve egy csapásra vált világ­ szerte ism ertté. N em volt olyan ném et nagysikerű vígjáték, am elyben A de e S androck ne já tsz o tta volna a főszere­ pet. A m ikor robusztus alakja m egje­ lent a vásznon és m egszólalt, általános derültség tám ad t a nézőtéren. A dele Sandrock neve összeforrt az újkori film kultúrával, de kü önösen a ném et film művészet köszönhet neki sokat. H alálát nem csak a ném et kinem atogafia, hanem az egész világ m ozikö­ zönsége gyászolja és póto lh atatlan veszteséget jelent a ném et film művé­ szet szám ára. D r. E rn st Seeger m iniszteri tanácsos, a ném et propagandaügyi m inisztérium film osztályának a vezetője 'augusztus 17-én rövid szenvedés u tán m eghalt. Seeger m iniszteri tanácsos neve N é ­ m etország h atárain túl is ism ert volt, m ert tö b b m int 20 éve foglalkozik tu dom ányosan és gazdaságilag a filmmel és nagy tu d ását, rá te rm ettség ét és tap asztalatait az utolsó 20 esztendő va­ lam ennyi ném et korm ánya igénybe vette. T em etése nagy részvét m ellett folyt le és halála nem csak a ném et film szakm ában hanem azon kívül is őszinte részv étet keltett. Molnár Zsigm ond, aki több b u d a­ pesti m ozinak v o 't az üzletvezetője, m ajd egy-két film válalatnál m int utazó is m űködött, augusztusban hosszas szenvedés után m eghalt. Legutóbb a M oziegyesület pénzbeszedője volt.

w

EM ELKA Ez a név éveken keresztül kellem e­ sen csengő film név volt, úgyszólván az egész kontinensen. Leányosan hangzó neve a la tt m eghúzódott a Miinchner L chtspielkunst A . G. elnevezés, am ely másfél évtizeden keresztül nem csak München, hanem N ém etország egyik legnagyobb film gyára volt. Ú gyszólván a sem m iből v arázsolta elő a m üncheni H ollyw oodot, a G eiselgasteigot, ahol annyi m agyar m űvész is dolgozott éve­ ken keresztül. Bolváry itt kezdte kül­ földi k a rrie rjé t K ari Grune, a n y itrai szárm azású ném et film rendező sokáig dolgozott M ünchenben, és nem egy m agyar színész és színésznő hírneve innen k elt szárnyra a világ m inden sa r­ k a felé. 1920-ban k ezd ő d ö tt m eg az Em elka szépen ívelő, de izgalm akban m eglehetősen gazdag k arrierje és m ost augusztusban szakadt meg vég’egesen. A m üncheni tö rvényszék tö rö lte az E m elkát a cégek sorából, am ely így örö k re eltű n t a film glóbuszról. A z Emelkának éveken keresztül fiókjai voltak Budapesten, A m sterdam ban1, Z ü rich ­ ben, Bécsben, Prágában és m ásutt. M ost eltem ették, eltűnt talán örökre. R om jain évekkel ezelőtt felépült a Bavaria, illetve a Baverische és a sors iróniája, hogy néhány h éttel ezelőtt ugyanarra a sorsra került, m int nagy­ nevű elődje, az Em elka. A B avaria még él, de az élet csak látszólagos. A nagy Em elka u tán kiépült nagy B avaria is m ár félig-m eddig a m últé. A m üncheni film tö rtén et egyik szom orú epilógusa. Egy millió frank a francia m«zik átlagos napi bevétele. A francia mozik 1935-ben 314 millió frankot vettek be, míg 1936-ban ez a bevétel felszökött 386 millióra, úgy­ hogy az átlagos napi bevétel m ajdnem egy­ millió frank. Ugyanez a kimutatás, amely ezt közli, jelenti azt is, hogy 1936-ban 1361' volt a Franciaországban gyártott és a F ra n ­ ciaországba behozott filmek száma. Ez a szám valamivel több, m int az előbbi esz­ tendőben, m ert 1938-ben csak 1245 filmet hoztak be, illetőleg gyártottak F ranciaor­ szágban és ennyi film várt a francia film ­ piacon ' kihelyezésre.

13

HU NNIA FILMGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST Mérlegszámla 1936. évi december hó 31-én. V agyon: Készpénz pénztárban 31.644.31, készpénz bankban 19.280.04 = 50.924.35 P. Adósok 263.723.24. Anyagkészlet 20.125.24. Film értékesítés 1099.45. Váltók 24.678.—. Film ipari alap helyett történt beszerzések: Gépek szersz. 10.689.04, berendezés 12.496.46, beruházás 197.861.01, díszletek 26,620.99 = 247.667.50. Átmenő tételek 19.082-59. Vesz­ teség 16.077.11. összesen 643.377.48. Teher: Részvénytőke 150.000.—. T artalékalap 3.568.011. Nyereségáthozat 18.772.49. H i­ telezők 442.299.05. Átmenő tételek 28.737.93. összesen 643.377.48. E redm ény számla 1936. évi december 31-én. V eszteség: Klanggép haszn. dija 16.300. Tisztifizetesek 43.070. Műszaki alk. fizetése 22.955. M unkabérek és járulékai 500.366.79. Adók és illetékek 11.630.98. Egyéb költség, 112.949.53. 1935. évi nyer. áth. 18.772.49. 1936. évi veszteség 16.077.11 = 2695.38. ö szszesen 709.967.66. Nyereség: 1935. évi nyereségáthozat 18.772,49. M űterembér 213.327.02. H ázbér­ jövedelem 1.920.—-. Jutalék 1.435.87. Munka­ bértérítés 474.111.98. K am at 400.30. öeszesen 709.967.66. A z igazgatóság. M egvizsgáltuk és rendben találtuk. A felügyelőbizottság.

^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^^^^^^ Köznonti filmraktárat építenek Prágában, éspedig a Prag-Ziskow i teherpályaudvar te­ rületén. Az építkezést m ár megkezdték. A központi film raktár felépítése folytán a Vencel-téren levő filmvállalatok raktáraikat már az új épületbe helyezik át, amelynek az a nagy előnye, hogy közvetlen erről a pálya­ udvarról küldik a vidéki gyorsárú-küldeményeket is. Természetesen a központi film­ raktárat a legmodernebb építészeti elvek figyelembevételével létesítik, amellett ter­ mészetesen valamennyi filmcégnek meglesz a maga külön ragasztó- és áttekercselő he­ lyisége, amely egyébként független magától a helyiségtől, ahol a filmeket tárolják. Adatok Finnország 1936. évi filméletéből. A filmpiacon az elm últ esztendőben 248 fil­ met m u ta tta k be az előbbi évi 217 filmmel szemben. Ezek közül a legtöbb: 135 am eri­ kai, 30 német, 20 francia, 18 angol, 17 oszt­ rák, 15 svéd, 2 cseh, 1 m a g y a r , egy olasz és 9 finn. Á ltalános feltűnést k eltett az osztrák és a francia filmek szám ának az emelkedése, am ennyiben az osztrák filmek szám a az előző évvel szemben 9-ről 17-re, a franciáké pedig 12-ről 20-ra em elkedett.

T örö k

Rezső

pom pás vlg já té ka :

jp

MÁM] Filmre irha: V aszary G á b o r. Z e n e : Budai Dénes és Dr. S án dor Jenő. O p e r a tö r : Eiben István. R endezte: V a sza ry János.

F E D Á K SÁRI, Vaszary Piri, Szepes Lia , Réthy Anny, Törzs Jenő, Pataky Jenő, Mihályfi Béla

Földes

Jolánnak,

a »Halászó macska* világhírű Írójának regénye:

LEÁNY A TALPÁN Filmre Írtá k : Mihály István,

Vaszary G ábor és Vaszary János

Zenéjét szerezte : Ábrahám Pál. Rendező : G a á l Béla. Főszereplők :

Gergyai István, Kun M agda, D ayka M argit, Pataky Jenő, Szepes Lia

Z á gon István bűbájos sze lle m e s v ig já té k a !

ari ka

Rendező : G ertler Viktor. Főszereplők:

R ó z s a h e g y i K á lm á n , U ra y T iv a d a r , S ze p e s L ia , B é k á s s y Is tv á n , B ilic s i T iv a d a r

Eiőkésa Körm endi Ferenc:

Találkozás és búcsú,

Földes Im re :

Pántli

C SAK MAGYAR FILM ET H O Z U N K !

Smolka lám

Budapest Film R .-T ., Gyarm at ucca 3 9 . —

14

GYURKOVICS MARIG Herczeg Ferenc és Farkas Imre G yurkovics fiuk és Gyurkovics lányok c i m ü d a r a b j á b ó l k é s z ü l

FEDÁK SÁRIVAL a főszerepben Héf népszerű kedvenc fiato l sztár. A Gyurkovics lányok édes derűje, a Gyurkovics fiuk fe le jth e te tle n hum ora szövi át a Gyurkovics csa lá d ujj vigjátékát.

Molnár

Ferenc

a világhírű m agyar iró legszelle­ m esebb, le g b á jo s a b b v ig já té k a !

Fősze r e p lő k :

Törzs Jen ő Jávor Pál Lázár M á ria AZ

ELSŐ

farkas

MAGYARNYELVŰ

MOLNAR-FILM

Á m agyar irodalom halhatatlan r e m e k m ű v e ! KATONA JÓZSEF kirá lytra g é d iá ja tökéletes kiállításban I Művészi, klasszikus nagyvonalú. Erkel Ferenc gyönyörű muzsikájával. A m agyar irodalom vezéregyéniségeinek közrem űködésével fo rg a tjá k film re ezt a mesteri alkotást. KÖZREMŰKÖDIK A FILHARMÓNIAI ZENEKAR ÉS AZ OPERAHÁZ BALETTKARA. Rendezi G ertler Viktor és O láh Gusztáv.

ánk-bán

A főszerepeket K IS S FERENC, LAZAR MARI A és URAY TIVADAR játszák íletben:

EQ(

Kristóf

K ároly

és

K.

H alász

G y u la :

Eltörött a hegedűm

A FILMEK C ÍM E ÉS SZER EPLÖ VÁ LTO ZÁ S JOGÁT FEN TA R TJUK !

>s produkciói Az összes film ek a Hunniában készülnek.

15

| ^

A MŰTEREM

akinek ez a m unkája m éltó feltűnést fog kelteni. U gyancsak nagy sikerre szám íthat Lázár István m érnök hang­ fölvételi m unkája, aki az utóbbi évek­ ben a legelső hangm érnökök közé küz­ d ö tte föl m agát és tudásával, nyugodt m eggondolt m unkájával általános rokonszenvet v iv o tt ki m agának. A Leány a talpon című fiim fölvételeit szeptem ber első nap jaib an befejezik. Még néhány külső fölvétel m arad h á tra és ezek et G öfom böly-T apolcán és Lillafüred h atáráb an készítik.

j

Q \ ugusztusban m egszakítás és fenn/ ~ \ akadás nélkül folyt a film m űterm i m unka m ind a k é t budapesti film gyár­ ban. A H unniában augusztus nagy ré ­ szét a 3:1 a szerelem javára című film fölvételei foglalták le, am elyet a H. & T . k ft. részére Vaszary János ren d ezett. A film et Eiben István fo r­ gatja, Lohr Ferenc k ész íte tte a hangföívételeket, míg a díszletek V incze M árton m u n k áját dicsérik. A film fő­ szerepeit tudvalévőén Bársony Rózsi és D énes O szkár játsszák. A filmből m agyar és ném et v áltozat készül, a ném etben a főszerepet H ortense R a k y játssza. A ugusztus 25 körül fejezték be a H unniában a 3:1 fölvételeit, m ajd m egkezdték a szinkronizálási m unkák álatokat, úgyhogy a film szeptem ber­ ben teljesen el is készül. A ugusztus 16-án k ezdték meg a H un niában a Budapest Film rt. m ásodik nagy film jének a Lány a talpon című Földes-filmregény fölvételeit. Gaál Béla kitű n ő rendezésében és Bajusz P éter d r gy ártási vezetése a la tt nagy ap p arátu ssal k ezd ték m eg a fölvétele­ ket. H a t női és h a t férfi főszerepe van a filmnek és m indezekre a szerepekre valóban kitűnő eg y ü ttest sikerült öszszehozni. úgyhogy ez a film is m éltó feltű n ést fog kelteni, m int a B udapest első filmje a Mami. A h at női főszerep­ lő a következő: Kun M agda, Szepesi Lia, D onáth Ági, Tapolczay Erzsi, Biró Éva és Gábor M agda. K itűnő szerepet k a p o tt D ayka M argit, aki a filmben egy cselédet játszik és olyan hallatlan sikere lesz, am i egym agában is b izto sít­ ja a film v árh ató nagy eredm ényeit. A nők k ö z ö tt szerepe van Berky Lilinek is. A k ét férfi főszerepet G yergyay István és Pataky Jenő játsszák, de szép szerep ju to tt D ezsőffv Lászlónak, Ju­ hász Józsefnek, Petheö A ttilának, Pethes Sándornak. A film et V dór Endre, a teh etség es fiatal o p e ra tő r forgatja:,

Szeptem berben igen érdekes és n ag y ­ szabású fölvételek kezdődnek a H u n ­ niában. M ásodikén vagy harm adikán kezdik a magyar-német fiim egyezm ény keretén belül a m ásodik film: a N o s z t y fiú fo rg atását magyarul és németül. M indkét verzió t az újab b an alakult Pictura fo rg atja Hegedűs F erenc igaz­ gató vezetésével és az Eco Film hozza forgalom ba, míg a ném et v áltozat a berlini Märkische Film G m b H . részére készül. A nagyszabású film m agyar verziójában a főszerepet a következők játsszák : Jávor Pál, Szörényi Éva, Erika v. Thellmann, a m agyar szárm azású berlini m űvésznő, Rajnay G ábor, G ő ­ zön G yula, M akláry Z oltán, Komár J u ­ lia. Halmay T ibor. Kiss M anyi, Petheö A ttila, K öpeczy-Boócz Lajos, Peéry Piri. A ném et v álto zat főszereplői: M agda Schneider, Jávor Pál, Lucie Eng­ lish, Paul Kem p, O scar Sima, A nton Po'ntner, E rika von Thellmann, F ritz Odemar, A n to n Edthoffer, H alm ay T i­ bor. A m agyar filmet Székely István ren ­ dezi, a ném et v áltozat rendezője pedig a bécsi H u b e rt Marischka lesz. M in d ­ k é t v álto zato t Eiben Istv án forgatja, akinek ism ét bőséges alkalm a lesz, hogy fotóm űvészeti tu d á sá t ragyogtassa és nevét a világ m inden tá já n m eg­ ism erjék. H asonlónképen szép feladat vár Lohr F erencre és term észetesen V in cze M ártonra is, ak ik et m ár a Má­ ria nővér és egyéb itt készült n ém et­ nyelvű filmek révén m essze földön m eg­

16

+

akik m éltó feltűnést fognak kelteni. Ezeknek a neveit csak szeptem ber h ó ­ nap folyam án hozzák nyilvánosságra, A filmhez H ajdú Im re kom ponált fülbe­ m ászó és pattogó m uzsikát. A fölvéte­ lek k ét hétig tartan ak , úgyhogy ezzel be is fejeződik a rendkívül m ozgalm as szeptem ber. A fölvételeket részben Siófokon, részben T o k ajo n készítik. S zeptem ber végén, közvetlenül a N o s z t y fiú után kezdik meg a B udapest film rt. harm adik film jét Zágon István Marikáját. Ezt a film et Gertid- V ik to r fogja rendezni. A szereposztás m ost van folyam atban, annyi bizonyos, hogy Szepes Lia, akit az R K O A m erikába sze rző d tetett a Budapest felfedezésé után, játssza a cím szerepet Bizonyos az is, hogy Vidor E ndre Litografálja, Lázár István készíti a hangúi vételeket, míg V incze M árton tervezi a díszlete­ ket. A Magyar Film'roda Üllői úti m űter­ m ében egész augusztusban a Két fogoly fölvételei folytak. Székely István ren­ dezésében nagy felkészültséggel k ez d ­ ték meg ennek a gyönyörű tém ájú és kiálításos darabnak a fölvételeit. A film nagy szenzációja Bajor Gizi. aki 1930. óta először áll a hangosgép elé. P a rt­ nerei Jávor Pál és Rajnay G ábor. A fölvételnél1úgyszólván állandóan jelen volt Zilahy Lajos, a darab írója is, aki nagy érdeklődéssel kisérte a m unkála­ tokat. A gyönyörű díszleteket Pán József tervezte, a fölvételeket Kurzmaver K ároly készítette. H ang: Pulváry Károly. A belső fölvételek szeptem ber 4—5-re elkészülnek. A szeptem beri program Jlávor Pál N o szty fiubeli szereplése m iatt bizony­ talan. Ebben a hónapban forgatják a Rex-filmváll'alat harm adik film jét N ó ti K ároly: N e m válók el! című vígjátékát, am elynek főszereplői: Jávor Pál, Ágai Irén és Kabos Gyula. Rendező: Gaál Béla. Jávor Pál N osztvbeli ideijétől függ tehát, hogy a N e m válók el!-1 m ikor Pallotry -n kezdik forgatni. nyomták!

ism ertek. A m űterm i fölvételek teljes egy hónapig tarta n ak , úgyhogy a H un­ nia, szeptem beri program jának egyik részét teljesen ki is töltik. A külső föl­ vételek egy részét Sopronban, Egerben és B udapest k örnyékén készítik A m a­ gyar verziónál nehéz feladathoz ju to t­ tak T ó th E ndre rendező-asszisztens és Takács Aní'al, a fölvétel-vezető'. A ném et produkció W illy Reiber irányí­ tása m ellett készül. S zeptem berben még k ét film készül a H unniában. A z egyiknek a fölvételeit tu lajdonképen m ár augusztus 31-én k ezd ték meg, de term észetesen „szep­ tem b eri“ filmnek szám ít. Ez a film a Kávpét-filrn kft. 300.000 pengő az uccán című új vígjátéka, am elyet O rsy M ária írt és Balogh Béla rendez. K ét hétig, szeptem ber 15-ig ta rta n a k ezek a m un­ kálatok a H unniában. U j főszerep ője lesz a filmnek Bárczy K ató szem élyé­ ben (ajki tu lajd onképen Radó K ató, R adó László kispesti színigazgató te ­ hetséges leánya), de nagy vezető szere­ pet k ap tak : V aszary Piri, Kabos G y u ­ la, Uray T ivadar, Köpeczy-Boócz La­ jos és a kis Á d á m Klári. A filmet Gergelits Ferenc, a tehetséges és előretört m agyar o p eratő r forgatja, hangm érnök Lázár István. Zene: Bárczy Tibor. A lighogy befejezik a K árpát rt. új film jét, m áris bevonul a m űterem be az O b jektív-produkció Trebitsch G yula vezetésével, hogy m egkezdjék az idei m ásodik nagy film jének A tokaj rap­ szódiának a fölvételeit. A rendkívül szép és bájo s tö rté n e te t Szilágyi László írta, a fo rg atókönyvet Szilágyi és Vaszary G ábor írták. Rendező: Vaszary János. A film kom oly értékénél fogva a magyar rapszódia testvérfilm jének készül és óriási sikerre szám íthat nem ­ csak a nagyközönség, hanem a m ozi­ társadalom körében is. A iilm fősze­ replői: Rajnay G ábor, Gőzön G u ila , B erky Lili, de lesz k ét új felfedezettje, A

FILMKULTÚRA

mai számának boríték lapját

17

A

H Í R A D Ó J A Bingert János dr., a Hunnia-filmgyár ügyvezető igazgatója augusztus 9-én fontos gyártási ügyek tárgyalására néhány napra Berlinbe utazott, ahol az illetékes körökkel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalások befejezése után Bingert János dr. kéthetes szabadságát az Északi tenger, majd a Ba­ laton mentén töltötte el. A MMOE szeptemberben, Bornemisza Gá­ bor elnök hazatérése után, ismét folytatja a megkezdett elnökségi látogatásokat a bu­ dapesti és környékbeli moziknál. Az elnök­ ségi látogatásokat később kiterjesztik ter­ mészetesen a vidékre is. Serédi Jusztinján hercegprímás a kultuszminiszter megkeresésére a hittantanítás cél­ jaira felhasználhatónak látszó filmek előze­ tes megtekintése és cenzori véleményezése céljából szakértőiéül kinevezte Gigler Ká­ rolyt, Harza Lajost, Huber Frigyest, Kosz­ tolányi Istvánt, Sebestyén Jenőt és Tower Vilmost. A kormányzó Kozacsek Eleknek, a Ma­ gyar Filmiroda első fényképészének köz­ hasznú működéséért a Signum Laudist ado­ mányozta. » Güttler Antal, a filmszakma rokonszen­ ves és tehetséges tagja, igazgatói minőség­ ben belépett a Kárpát-filmvállalathoz, amely­ nek kölcsönosztályát vette át. Palló-Film kft. elnevezéssel új vállalat alakult, amelynek ügyvezetői dr. Erdélyi István és Lewin Imre, a Magyar-Olasz Bank felügyelője, alapitója pedig Palló János ny. tábornok. Az új filmvállalat helyisége a Kárpát-film irodáiban nyilt meg és egyelőre közös adminisztrációt is vezetnek. Az 0 . M. M. E. választmánya augusztus 25-én délután tartotta ülését Pogány Frigyes ny. h. államtitkár, egyesületi elnök elnökle­ tével. A választmány hosszasan foglalkozott a paritásos és a monopol-bizottság további fennállásának a kérdésével. Hosszas vita után úgy határoztak, hogy ezt a kérdést a M M. O, E.-tel együtt fogják megoldani. Ha­ sonló értelemben határozott a választmány a keretmegállapodás kérdésében is, úgyhogy a három ügyben a két egyesület elnöksége lóg határozni. Szóba került a másodhetes beosztóbizottságra vonatkozó kérdés is, azonban a választmány úgy határozott, hogy mivel ennek az ügynek a megtárgyalásához nagyobb és szélesebbkörű ülés szükséges, rövidesen bővebb választmányi ülést hívnak össze.

A MMOE augusztus 18-án Bornemissza Gábor elnökletével választmányi ülést tar­ tott. A választmány többek között elhatá­ rozta, hogy félévre két gyakornokot fizet a budapesti mozik összeállásából és a két gya­ kornok ez alatt au idő alatt fölváltva dol­ gozik a budapesti mozikban. A két gyakor­ nok a félév letelte után minden valószínű­ ség szerint vidéken engedélyhez jut, hogy a Nemzeti Önellátás! Alapból új exisztenciát teremtsenek a számukra. Békéscsabán most nyilt a második film­ színház az Apolló, a régi Apolló-mozi helyén A modern értelemben felszerelt új filmszín­ ház engedélye Miskolczy Fásuló nevére szól, igazgatója és felelős vezetője pedig Juhász László, a pestszenterzsébeti Intim-mozi ed­ digi vezetője. A 600 személy befogadására alkalmas új mozi naponta játszik. A meg­ nyitón a Pesti mese szerepelt. A pestszenterzsébeti Intim-mozi vezetését Juhász László távozása folytán Austerlitz Endre vette át. A Közmunkatanács nemrégiben elrendel­ te, hogy a Kinizsy u. 16. számú ház- uccai frontját le kell bontani, hogy a Kinizsy ucca egyenletes és egyforma uccaszélességet kap­ jon. A lebontás folytán át1 kell alakítani a Kuítur-mozgót, amely a főváros egyik leg­ régibb és a Ferencváros egyik legnépszerűbb mozija. Az átalakítási munkálatok most foly­ nak, úgyhogy a Kultur-mozgó teljesen át­ alakítva csak októberben nyílik meg. A Budapest VII. kerület elöljárósága a Moziegyesület fellebbezése folytán megvál­ toztatta a tavasszal hozott és a VII. kerü­ letbeli mozikra sérelme® határozatait. A* kerületi elöljáróság a sérelmezett pontok közül hármat megváltoztatott és enyítette a szigorú rendelkezéseket. Eszerint a gép­ házban a következő felvonás filmtekercsét is szabad a második gépbe befűzni, amit a sérelmes intézkedés megtiltott. Az új ren­ delkezés megelégszik negyed köbméter ho­ mokkal, az eredetileg előírt félköbméter ho­ mok helyett, végül beleegyezik az új rendel­ kezés abba, hogy a nézőtéri világítási kap­ csolónál necsak a felelős üzletvezető, hanem a móri bármelyik alkalmazottja is állhas­ son. A dombóvári Ipar-mozgó az alatt az idő alatt, amíg a városban színtársulat játszik, nem mutat be filmeket. Ez-árt természetesen híradókat sem játszhat a mozi. A belügy­ minisztérium azonban annak idején k ib e­ lezte a mozit, hogy az elmaradt híradókat pótlólag mutassa be. Ez ellen a határozat ellen a mozi fölkérésére a MMOE eljárt a belügyminisztériumban, amely most meg­ változtatta régebbi határozatát és kimon­ dotta, hogy a szünetelő mozi nem köteles később, az üzem újbóli fölvétele esetében az elmaradt híradókat pótlólag bemutatni.

18

♦

........... B U D A P E S T E R FILMMARKT

\Ó

Im Monat August 1937. Cinema-Film: Trom m elfeuer, Royal Apollo, A trium -Film theater, Casino Kino. Jf. (Ung.) Elite-Film: H otel Morgenanbruch, RoyalApollo, A trium -Film theater. Jf. (Ung.) Fox-Fi’m: Charlie Chan at Olyinpics, Radius-Filmpalast. Jf. — Banjo on M y knee, Radius-Film palastül Jf. — Slave Ship, Radius-Film palast und Omnia-Kino. Jf. On the Evenue, Forum -Film palast. Jf. Globus-Film: Hilfe!- ich habe geerbt! Décsí und Casino-Kino. Jf. (Ung.) Emil Kovács-Film: Eskapade, Décsi-Kino.

Jf-

— Anne-M arie, Forum -Film palast. Jf. Metro-Film: Good Earth, M etro-Filmpalast und Corso-Film theater. Jf. — Last of Mrs. Chagney, F orum -F ilm ­ palast. Jf. Kinoindustrie-Film; Veronika, Royal-Apollo, Jf.. (in U ngarn gedreht), Paramount-Film: M ake w ay for io-marrow, City und Omnia-Kino. Jr. — Last train from M adrid, Omnia und City-Kino. Jf. Ufa-Film: Sherlock Holmes, U rania-Film ­ theater und City-Kino. Jf. AA/V8AAAAAA/VVA/NAAAAAAArVW SAA>*

A MMOE választmánya legutóbbi ülésén élénken foglalkozott a keskenyfilm-engedélyek kérdésével is. Az Egyesület elismeri a keskenyfilmezés úttörő munkáját és termé­ szetesen nincsen kifogása az ellen, hogyha olyan községekben, ahol, vagy amelynek közvetlen, környezetében hivatásos mozi nincsen, keskeny-moziengedélyt kiadjanak. A választmány azt kéri majd, amikor ez a kérdés időszerű lesz a belügyminisztérium­ tól, hogy az engedélyek kiadásánál legyen tekintettel a hivatásos mozgóképsaínházak éi dekeire és necsak olyan községre ne ad­ jon majd a minisztérium engedélyt, ahol hi­ vatásos mozi már működik, hanem úgyne­ vezett iker-községekben se adjon ki keskenyfilm-játszási engedélyt. Ezztel kapcsc-i latban fölmerült az a szándék is, hogy fel­ írnak a kormányhoz abban a? irányban is, hogy a bemutatott és még műsoron lévő magyar hangosfilmeket csak a megjelenés­ től számított két év múltán lehessen keskenyfilmre átvinni A Magyar Filmiroda az új idényben két uj pesti mozi üzembehelyezáse folytán a hír­ adókópiák számát 19-rőí 20-ra emeli föl.

MEG JEL ENÉ SI STATISZTIKA E R SC H E I N U N G SS T A T I ST I K Augusztus hónap (Monat August) 1937: M agyar (ungarischer) film 3 M agyarországon gyártott idegennyelvű film (in U garn gedreh­ ter frem dsprachiger Film) 1 Amerikai (amerikanischer) film 8 Német (deutscher) film 2 Francia (französischer) film 1

ÜT

ED D I G MEG JE L EN T EK : 1937 január 1-től: M agyar (ungarischer) film M agyarországon készült német (In Ungarn gedrehter deutscher) film Német (deutscher) film Amerikai (amerikanischer) film O sztrák (österreichischer) film Francia (franzözischer) film Angol (englischer) film Cseh (tschechischer) film OlaSz (italienischer) film Lengyel (polnischer) film Svájci (schweizerischer) film

16 4 10 65 6 7 4 3 1 2 1 128"

1937 augusztus 1-től: M agyar (ungarischer) film Magyarországon gyártott idegennyelvű film (in Ungarn gedreh­ ter frem dsprachiger Film) Amerikai (amerikanischer) film Német (deutscher) film Francia (frapzösischer) film

3 1 8 2 1

ÜT

K O V Á C S ÉS FALUDI FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM B U D A P E S T , X IV ., G Y A R M A T -U . 3 5 . TELEFON :

2-978-55.

M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a l o r i u m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-filmeket

A Budapest Film Rt. kölcsönző osztályát szeptember elsejével az Erzsébet körút 8. alatti Filmszínházba helyezte át. Tel.: 132-888.

A

A z

OKTATÓFILM

K É T S Z Á Z E Z E R ISKOL AMOZI A M ERIK ÁB AN agyszabású és az egész am erikai ok­ tatófilm ügy fejlődésére kiható ese­ m ény tö rté n t az Egyesült Á llam okban. A z am erikai filmvilág hivatalos képvi­ selete ,a Elays O rganisation a nagy am e­ rikai film gyárak és az am erikai o k ta tó ­ ügy h iv ato tt képviselőivel! közös bizo tságot alak íto tt, am elynek a célja, hogy az összes am erikai iskolákat technikai felszereléssel és kellő szám ú filmmel lássák el. E nnek az elhatározásnak az le tt a következm énye, hogy a közel jövőben kétszázezer iskola vesz át l adógépeket és válik állandó vevőjévé az amerkai oktatófilm nek. A z am erikai film ipar ebből 100 m illió dollár évi tö b b letet remél. T erm észetesen az elő­ zetes tárg yalások során kellőképen gon­ d o skodtak arról, hogy ezek az iskolam o zik sem m iképen se legyenek a hiva­ tásos m ozgóképszínházak versenytársai. A z iskolam ozikban csak délelőtt 9-től délután 3 óráig ta rta n a k előadásokat és pedig kizárólag az1 o sztály term e k ­ ben, úgyhogy idegen ezeket a m ozi­ előadásokat nem is látogathatja. A nyagi szem pontból kellő felkészült­ séggel kezdik meg ezt a nagyarányú oktatófilm -akciót. E lsősorban a Rockefelleralapítvány ad 75 ezer dollárt, azonkívül m aga a Hayls-O rganisation bocsát 50.000 dollárt rendelkezésre, hogy a kezdő lépéseket meg lehessen tenni. Szám ítanak ezenkívül arra, hogy a C arnegie-alapítvány is nagyobb őszszeggel hozzájárul, úgyhogy 200 millió dollár áll rendelkezésére ennek a nagy­ arányú akciónak a lebonyolítására. E zt a h orribilis összeget az o k ta tó ­ filmek kölcsöndijából akarják vissza­

N

szerezni. A z elgondolás szerint m inden rövidfilm , illetve oktatófilm heti köl csöndíja 1.50 dollár lenne, am it term é­ szetesen az iskolák könnyűszerrel elő tudnak terem teni. H a heten k én t egyegy iskolának 10 film re lesz szüksége, ez egy iskolának 15 dollár terh e t je ­ lent. A lapul véve évi 34 iskolahetet, akkor egy-egy intézet évente 540 dol­ lárt költ o k tató és iskola filmre, ami 200.000 iskolánál ez körülbelül 500 miliió pengőt, vagyis 100.00 dollárt jelent. E őreláthatólag keskenyfilm eket k é­ szítenek a szám bavehető iskolai film ek­ ből, úgyhogy az am erikai film ipar en nek a révén is lényeges m unkához és jövedelem többlethez jut. A z am erikai film élet vezetői h ossza­ san tanulm ányozták az európai álla m okban az oktatóflm ügyet. Ezeknek az eredm ényeknek az alapján h atáro z­ ták el, hogy az iskola mozielőadásokat nem engedik át egyesületeknek vagy m a gánszervezeteknek, hanem maguk veszik ke zü kb e és az illetékes tanügyi érdekeltségekkel karöltve fogják az egész kérdést megoldani. Ezzel azt a k a rták elérni, hogy sem egyesületi, sem iskolai szervezetek révén a hiv atá­ sos m ozgószínháznak v ersen y társat ne tám asszanak.

20

Kitüntették a Fipresci vezetőségét Miklas osztrák szövetségi elnök Jean Chataigner-nek, a Fipresci alapító elnöké­ nek, valamint Henry Piron-nak, a Fipresci filmhíradó osztályának az elnökének az osztrák érdemrend nagy tiszti keresztjét adományozta.

AZ OK TA TÓF ILM H E L Y Z E T E AN GLIÁBAN i angol szigetországban az ország gazdasági és kulturális fejlettsége ellenére, az oktatófilm csak igen las­ san halad előre és csak nagynehezen sikerült eddig az iskolákban tért hó­ dítania. A z angol iskolák közül m ind­ össze 680-ban szereltek fel leadógépe­ ket és pedig 540-et az anyaországban és 140 gépet sk ó t iskolákban. L ehet­ séges, hogy ez a statisztik a nem tel­ jesen pontos, m ert a British Film Institute k ö rk érd ésére nem válaszolt va­ lamennyi iskola igazgatósága. A z angol elem i iskolákban 16 mm-es leadó v etítőgépeket szereltek fel. H an­ gos és ném afilm eket 135 iskolában m u­ tatn ak be a tanulók előtt és pedig 16 mm-es leadógépen. Ezzel szem ben 81 iskolában 8 és 914 m m -es vetítőgépek­ kel is dolgoznak.

A z angol iskolák közül 198 in tézet­ ben osztályonként folyik az oktatófiím előadás, míg 222 iskolában csak általános célokat szolgálnak az o k ta tó ­ filmek, azaz nem az egyes osztályok előtt, hanem egyszerre az egész iskola előtt m u tatjá k be a film eket. Érdekes, hogy ném ely angol iskolá­ ban alig ism erik az oktatófilm et, ez­ zel szem ben igen gyakori esetben és pedig 79 iskolában szórakoztatási cé­ lokra használják fel a film et és k ará­ csonykor vagy m ás ünnepi alkalm ak­ kor film et m u tatn ak be az iskolai n ö ­ vendékek előtt. A skót iskolákban is n agyrészt 16 m m -es vetítőgépeket használnak, így 6.5 elemi iskolában és 24 felsőbbfokú intézetben, míg a többi 8 és 9% mm-es vetítőgépeken m u tat­ ják be a film eket.

Notre Dame du Cinéma. Ez lesz a ucye annak a templomnak, amely P árizs közelé­ ben, Joinville-’ben, ahol a legtöbb filmmű­ terem működik, épül. Verdier párizsi herregérsek m ár hozzájárult a tervhez, sőt át­ vette annak a bizottságnak az elnöklését is, amely a templom felépítését célul kitűzte. Az eredeti ötlet apja Dachambre abbé, a joinvillei plébános, aki maga gondoskodik arról, hogy a templom minél előbb fölépül­ jön. A templom belsejét m ajd olyan deko­ rációk díszítik, amelyek a filmvilág vala­ mennyi ágazatát fogják ábrázolni.

Átszervezések az amerikai filmhíradók nál. A 20 the Century-Fox film gyár átszervezte a híradóját és ezt ezentúl különböző csopor­ tokba osztja be. Egy-egy híradó keretében ezután külön csoportban m utatják be a sport- és divateseményeket, m ajd a napiese­ ményeket és a személyes vonatkozó híreket, valamint a m ulattató képeket. Egy-egy cso­ port önálló felelős „szerkesztő“ (feldolgozó' vezetése alatt áll. — A Paramount is átala­ kítja a híradó-szervezet és a híradóit ezertul szintén más formában, élénkebb tempó­ ban hozza ki. Az U niver sál úgy határo­ zott, hogy m egmarad az eddigi rendszer mellett, m ert felfogása szerint a jó film ­ operatőrnek tudnia kell, hogy m it, m ikor és hogyan vegyen föl, ennélfogva a csoportba való beosztást fölöslegesnek tartja. Példás szakmai összetartás Belgiumban. Brüsszelben a belga Film kam ara igen érde­ kesen oldotta meg a szakmai összműködés kérdését. Ami nálunk Budapesten körülbe­ lül a Paritásos bizottság, azt a célt akarja szolgálni a Film kam ara ú j közös bizott­ sága, amelyet mo?t küldtek ki. Ebbe a bi­ zottságba kiküldtek a helyi filmvállalatok két megbízottját, az amerikai filmvállalatok érdekeltségének két delegáltját és négy mozi tulajdonosát, illetve igazgatóját. Ez a bi­ zottság a jövőben végső fokon dönt abban a kérdésben, v ájjo n szükségesnek tart-e új moziépítést és ez a bizottság akadályozza meg a helyárrombolást is, stb.

Fejlődik a bécsi Selenophon-híradó. A bécsi Selenophon kizárólagossági szerződést kötött a Metróval és ezentúl a M etrotonehíradót Ausztriában a Seienophon-hírekkel együtt fogják bemutatni. Ezzel lényegesen bővült az osztrák film híra ló-csere és főleg Amerika felé irányuló cserevsszony nagy­ jelentőségű az osztrák politika szem pontjá­ ból is. Hogyan kalkulálnak Ausztriában? Nálunk a m agyar film sikerét az biztosítja, ha a budapesti elsőhétben a film 30.000—35.000 pengős bevételt hozott a film gyártónak. Az osztrák kalkulció ezzel szemben a követ­ kező: A film összbevételének a felé esik Bécsre, míg 80% ju t A lsóausztriára, 10% Felsőausztriára, 10% Stájerországra, míg a többi szövetségi állam együttesen a bru ttó ­ bevétel 10%-át szolgáltatja.

21

-

E N G E D É L Y H E Z KÖTÖTTÉK NÉMETORSZÁGBAN A FILMVÁLLALATOK MEGAL AKU LÁ SÁT Németbirodalmi Film kam ara augusztus 6-án rendeletet adott ki, amelynek értel­ mében a jövőben film gyártó és filmköl­ csönző vállalatokat éppúgy, mint a mozgó­ képszínházakat, csak a Birodalmi F ilm ka­ mara elnökének a hozzájárulásával lehet nyitni. A filmvállalatok és mozgóképszín­ házak üzemeinek a megnyitásához csak an­ nak adják meg az engedélyt, akinél a film ­ gazdasági előfeltételek fennállnak, így ha az alapító kellő vagyont és forgótőkét tud fel­ m utatni, vagy ha a tulajdonos művészi és személyi tekintetben megfelelő biztosítékot nyújt. A film gyártó cégeknél kikötik, hogy nemcsak elegendő forgótőke felett kell ren­ delkezniük, hanem be kell bizonyítaniok, hogy a film ek gyártásához szükséges tőke is rendelkezésükre áll. Új filmkölcsönző vál­ lalatok alapításánál pedig az alapítóknak be kell bizonyítaniok, hogy legalább hat film előállítási jogának a megszerzéséhez szük­ séges tőkével rendelkeznek. Jogi személyek­ nél a Film kam ara még szigorúbban já r el.

AAA AA AAA AA A A A áééA ^/W W V vw ^ Negyedszázados a svéd filmhíradó. Augusztus 6-án töltötte be a svéd film hír­ adó fennállásának 25 éves jubileumát. A svéd híradót a mai Svensk F ilm industn elődje, az Aktiebolaget Svenska Biograftheatern alapította 1912-ben és ezalatt az idő alatt több mint 1000 híradó jelentetett meg. A svéd híradó-vállalat m ajdnem min­ den nagyobb városban levő hasonló válla­ lattal csereviszonyban áll, így többek között a M agyar Film irodával is. Kultúrtörténeti színesfilm bemutató. A francia kinotechnikusok egyesületének egyik ülésén igen érdekes színesfilmet m utattak be, amelynek eredete 1864-re nyúlik vissza. Ebben az évben ugyanis M axwell, a kiváló angol fizikus egy tudományos vitán bemu­ tatta az additív színösszetételt, amelyhez a három alapszínnek megfelelő rész képet, fo­ tográfiát vet. A három részképet három vetítőgéppel egym ásra vetítette és így ka­ pott színes képet a vásznon. Ezeknek az eredeti pozitiveknek felhasználásával készüli az előbb em lített rövid színes film, amelyet az angol „Colour Photographs L td.“ állított elő. Egyébként a Maxwell-től származó ere­ deti részpozitívokat a világhíres cambridgei Cawendish-Laboratórium múzeumában he­ lyezték el.

% A K E S K E N Y F IL M * Magyar keskenyfilmesek Párizsban Az idei nemzetközi am atőrfilm-kongresszust szeptember 6-tól 13-ig ta rtják meg P árizs­ ban, amely épugy, mint a nemzetközi film ­ kongresszus a Norm andien nyílik meg. M a­ gyarországból számosán vesznek részt a kongresszusán, amely iránt világszerte nagy az érdeklődés. A kongresszus alkalmával nemzetközi keskenyfilm-versenyt is rendez­ nek, amelyre M agyarországból négy film vesz részt. Ezek a következők: Játékfilm : Redő Kálm án: ,Journal“ 9.5 mm. O ktatófilm : Zombori Vilmos: A z arany­ szemét. 16 mm. Zsánerfilm : F ehér Tam ás és Kálmán A la­ dár: A nő és a gép. 16 mm. H angosfilm : Ruby A lfréd: Good night. 16 mm. Cenzuramentesek az Olaszországban két szült amatőr-keskenyfi'mek. Eddig h iv ata­ losan cenzúra alá estek az Olaszországban készült am atőr keskeny filmek, amelyek fő­ leg az O laszországban já rt üdülők készítet­ tek szórakozásból. E m iatt a cenzurálás m iatt sok baj és incidens keletkezett. Most meg­ szüntették a külföldiek részéről készített amatőr-keskenyfilmek cenzurálását, azonban csak olyan esetekben, am ikor az Olaszor­ szágba utazó előzőén, valamelyik olasz kon­ zuli hivataltól vagy az illető országban levő E N IT -képviselettől bizonyos fölmentést iga­ zoló írást kér és ezt az rást a kiutazásnál bem utatja. Természetesen úgy a külföldi olasz hatóságok, mint az ENIT-képviseletek készséggel adják meg a kívánt írást. Keskenyfilm szabván yterveitek . A mind nagyobb mértékben terjedő keskenyfilmmozgalom arra késztette a Német Kinotechn.ikai Társaságot, hogy újabb szabványter­ vezeteket készítsen, amelyek a keskenyfilm azon területein lennének hivatva bizonyos méreteket és form ákat normalizálni, amelyeken most indul meg a fejlődés. Ilyen például a keskenyfilm dupla szélességű nyersanyagának méretmegállapítása. A 16 mm-es keskenyfilm nyersanyagot ugyanis újabban kétszeres szélességben készítik, hogy így egyszeres kopírozással két kópia le­ gyen készíthető, amely kettős kópiát azután a kidolgozás után kettévágnak. Az új ter­ vezetek hasonlóképpen yonatkoznak a 8 mm-es keskenyfilmre is. A nyilvánossággá! m ár közölték az új szabványok szövegét éj méreteit, amelyekre az észrevételek 1937 ok­ tóber 1-ig tehetők meg.

22

IIMTECHNIKA KARBAN JÓ Z SE F í'ilm o p era tő r:

A S Z Í N E S K I N E M A T O G R Á F IA J E L E N L E G I ÁLLÁSA II. Rácseljárás. (R asterverfahren.) színes rácsnak a fényér­ zékeny réteg előtti alkal­ m azásával egyidejűleg egy­ m ás m eilctt nyerhetők a színkivonatok. M inden rácselem en áteső fény azonnal három színkomkom ponensé válik széjjel. A z ilyen el­ járáso k n ak szem cserács, vonalrács, az optikai m ódoknál rés- vagy lencserács a m ag y aro síto tt nevük. A z optikai el­ járásoknál a három színű színszűrő h asználata szükséges, am elyet a felvé­ teli o b jek tív élé helyezzük. A z am atő rg y ak orlatban ezek az el­ járáso k m int síkfilm vagy kisfilm jö n ­ nek tek in tetb e — (A gfacolor-U ltra, K odak-A utochrom , A gfacolor és Kodacolor-lencseraster, Dufaycolor-vonalraster) — m int „fordítós“ anyagok. T e ­ h át a felvételi anyag egyúttal pozitívvé kidolgozható. A film technikában egye­ dül a lencsésrács eljárású film jö h et tekin tetb e, dó itt szám olni kell a túl­ ságos m egvilágítással, am ely kb. tízszer akkora, m int a fekete-fehér filmnél. Ez főkép a szem csézet finom ságára vezet­ hető vissza, m ert a lencsésrács eljárás fényérzékeny rétegének nagy feloldó­ képességűnek kell lennie. Itt a réteg fényérzéketlensége a főakadály. A z utóbbi időben k ész íte ttek játékfilm et az O pticolor-L insenraster eljárással, ahol a felvételi film anyag lencsésrácsos

volt és v etíth ető m ásolat ugyanilyen film re készült. A lencsésrácsos eljárás (LinsenrasterV erfahren) alapján a következők: Az o b jek tív optikai tengelyébe egy szín­ szűrő kerül, am ely a három színt — a pirosat, a zöldet és a kéket — sáv alak­ jában ak ár függőlegesen vagy vízszin­ tesen m agában foglalja. Felvételi anyagul szolgál a pankrom atikus film, am elynek celluloidoldala az objektív felé fo rd ítv a halad a kam erán át. A celluloid oldal teljes hosszában szám ­ talan „bordával“ van keresztülnyom tatva. M inden ilyen kis bordásrész egyedül, m int cylinder-lencse viselke­ dik. A z objektív által leképezett képrészecske még egyszer a bordalencse ré­ vén is leképeződik a celluloid a la tt lévő fényérzékeny rétegre. U gyanakkor leké­ peződik az objektív elé kapcsolt három színszűrő is. A z együttes ism ételt le­ képezés a fényérzékeny rétegen három színkivonatot eredm ényez. A rengeteg egyedből álló rácsszerkezet; így egy fekete-fehér k ép et ad, am ely azonban szám talan színkivonatokból áll. Ha m ost ezt a k ép et ugyanolyan m ódon elhelyezett szűrő segítségével m int a felvételnél, a vászonra visszavetíthet­ jük, m egkapjuk a színes képet. Lencsésrács-Bipack eljárás A z eljáráshoz k ét film szükséges. Az élfilm (frontfilm ) csak kékre és zöldre

23 «

érzékeny és a cedo oldalán bordázott. A hátfilm csak pirosra érzékeny. A piros kivonat te h á t a hátfilm en, a kék és zöld kiv o n at az élfilm en jö n létre. A k ét színnek az első film en való fény­ képezésre az o bjektív elé kapcsolt sá­ vos fényszűrő ad lehetőséget. A sáv­ szűrő k ét szélsője sárga és a hátfilm piros kiv o n atának létesítésére szolgál A hátfilm egyébként még külön piros színszűrőréteggel is van ellátva. A m á­ sik sárga sáv az élfilm en való zöld szín­ kivonat, a belső violaszűrő a hátfilm piros színkivonatának és az élfilm kék színkivonatának a létesítésére szolgál. A z élfilm en n y ert kivonatok az is­ m ert eljárással m ásolhatók és így b ir­ to kába ju tu n k a tiszta kék és zöld k i­ vonatokhoz. A legegyszerűbb m ásolási m ódszer a sub traktív, vagy az ezüstredukciós eljárás (G áspárcolor).

A vetítés-eljárás. Additív. A z összes színesfilm eljárások két csoportba oszthatók. A z egyik az additív, a m ásik szubtraktív. Függet­ lenül attól, hogy a színes kép felvétele m iként tö rtén t, a színkópia vetítése kétféle m ódon lehetséges. A z additív rendszereknél az optikai szintézis szín­ szűrők vagy rácsok segítségével leh et­ séges. A felvételnél használt sávszűrő helyzete ugyanolyan, m int a vetítésnél. H a a beeső fény ú tja : objektív színrácsérzékeny réteg volt, a vetítésnél a fény­ forrás fénye az érzékeny (m ost m ár ki­ dolgozott) réteg, színrács, objektív és vetítőernyő. V agy három szín-sávszűrő, -objektív, -lencserács'-érzékeny réteg a v e títé sn é l fordítva, réteg-lencserácsobjektív-sávszűrő és vetítőernyő. Az egym áshoz tarto z ó képrészecskék a vetítésnél pontosan egym ást fedik és létrejö n az eredetihez hasonló színes kép. Ügy a felvéte.hez, m int a v etítés­ hez azonos színű (összetételű sávszűrőt használunk (piros, kék, zöld). M indazok a felvételi eljárások, am e­ lyek a szín b o n tást sugárosztás elvén szűrők m ögött vagy rács segítségével végzik, alkalm asak az additív m ódon

való színeskép-vetítéséhez, a m ennyi­ ben az érzékeny réteg nem m int nega­ tív, hanem az ism ert „fo rd ító s“ eljá­ rással m int pozitív készült. A kép felépítése a vetítésnél színes fénynyalábok összekeveredése folytán jön létre a vetítőernyőn. A kép színei, az egyes színárnyalatok, azok erőssége, az egyes kom ponensekből alakúknak. A fehér vagy szürke szín o tt látható, ahol az alapszínek keveredése egyen lőarányúak. Ez az összefoglalás eléggé m egvilágítja az additív rendszerek m i­ voltát. A z additív kétszín és háromszín el­ járások, — am elyek ugyancsak optikai szintézis alapján, de rács segítsége nél­ kül volnának alkalm asak a film techni­ kában való felhasználásra — inkább m int kísérlet érdekes. N éhány ilyen ké­ p et a Raycol-, Bernardí-, Chrom ofilm , F rancita nevek alatt hoztak forgalom ­ ba, — m inden siker nélkül. M int rácseljárásos filmek közül az Agfacolor, K odacolor és D uíay-Spicer vonalraster film ek találh ató k a piacon leginkább m int 16 m/m-es fo rd íth ató am atőrfilm . A z amerikai K eler-D orian, a n ém et Siem ens O pticolor-társaság hosszú éveken át kísérleteznek, hogy eljárásu k at a film színházakba is beve­ zessék. Ezek a rendszerek is színrácscsal dolgoznak, de az eddigi eredm é­ nyek a szakköröket nem győzték meg használhatóságukról. (Folytatjuk.) Speciális film szállitások a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„HEBEL“ nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vállalat,

¡ V ., V Á C I - U T 1. T e l e f o n : 1 -1 5 9 -4 7 .

Fotoemulziók hypersensibilizálása. Ope­ ratőrök és filmtechnikusok körében gyakran felmerült kérdés a fotográfiái emulziók felülérzékenyítésének problém ája. A gyakor­ lat ugyanis néha olyan eseteket támaszt, amikor a normál emulzió-érzékenység nem elegendő, hanem ezt egy kétszeresen felül­ múló érzékenységű fotóanyag szükséges. Ilyenkor speciális sensibilizáló anyagokat alkalmaznak, amelynek hatása alatt a nor­ mál panchromatikus vagy orthochrom atikus anyag rövid időre az eredetit néha többszö­ rösen felülmúló érzékenységet kap. A fran­ cia fotográfusok és kinotechnikusok kitűnő egyesületében 1.937. március havában elő­ adást tartottak, amely a fenti problémával foglalkozott. R. P ionir higanygőzzel folyta­ tott kísérleteket és ennek hatásának kitett orthochromatikus és röntgenfilm érzékenység változását figyelte. 24 órás higanygőz beha tására az orthochrom atikus film érzékenysége megkétszereződött, a röntgenfilm érzékeny­ sége rl.2'5-tel megnőtt. Tehát mindkét eset­ ben emelkedés volt észlelhető, ugyanekkor az emulzió jellegzetessége laposabb lett, vagyis a kontrasztok némileg nivellálódtak. A higanygőzzel folytatott kísérletek még nincsenek lezárva és fontos törvényszerűsé­ geket keresnek, amelynek segítségével maid az érzékenységet előre m eghatározott m ér­ tékben és színterületen lehet befolyásolni. M egemlítjük, hogy ammoniákgőz.zel is szok­ ták pl. a panchromatikus emulziók érzé­ kenységét emelni, amely eljárás néha 3 hó­ napra is meghosszabbítja az emulzió meg­ növelt érzékenységét. A románok új hangosfilm berendezése. A román turista központ igazgatósága a Klangfilméknél egy legújabb Eukord-típusú por­ tabilis hangosfilm felvevőberendezést ren­ delt. A berendezés autóba szerelve kerül le­ szállításra. A berendezés külön tartozékai még egy többszalagos hangkeverő és vetítő­ berendezés, amely a Bukarestben felállítan­ dó stúdióban lesz üzembe helyezve. Ez az első európai gyártm ányú narvobbszabású hangosfilm berendezés Rommában. A hírek szerint a Stúdió nemcsak szintionizálásokat fog eszközölni, hanem rendes nagy film ­ gyárrá fejlesztik ki az intézményt. A vörös fény befolyása a szemre. Két tudós beható vizsgálat alá vette a vörös fény befolyását az emberi szemre, különösképpen abban a vonatkozásban, hogy a fotólabora­ tóriumok szakmunkásait mennyire veszi igénybe a vörös fény melletti munka. A vizsgálatokat 21 fotólaboránson végezték éí megállapították, hogy általában krónikus kötszövetgyulladás lép fel a vörös fény mel­ letti tartós munka mellett.

Nagy olasz színesfilm-társaság alakult Rómában. Igen nagyfontosságú és érdekes esemény zajlott le a közelmúlt napokban Rómában. Borletti szenátor elnökletével és Comm. M arinotti alelnökségével új, tőke­ erős színesfilmgyártó társaság alakult, amely­ nek az a célja, hogy évente 10 nagyobbszabású színesfilmet gyártson. — A pisornói Forzano-m űterem ben már hosszú hónapok óta folytatnak messze kiható színesfilmkísérleteket. Itt elhatározták, hogy két tel­ jes estét betöltő színesfilmet gyártanak. Higanygőzlámpa mint vetítőgép fényfor­ rás. A magasnyomású higanygőzlámpa, mint régebben m ár megírtuk, igen magas fényintenzitással ég és ennélfogva rendkívül erős fényáramot bocsájt ki magából. Jellemzője még e lámpatipuisnak az is, hogy a meleg kisugárzása csekély. Vetítési szempontból igen fontos tulajdonság ez, mert azt jelenti, hogy e fényforrással a kondenzorhoz igen közel mehetünk, a kondenzor átm érőjét csök­ kenthetjük, melyek együttvéve azt eredménye­ zik, hogy a mai hatalm as lámpaházak eles­ nének és helyére egy jóval kisebb méretű és kevésbé tűzveszélyes szerkezet kerülne. Az egyik angol szabadalmi leírás kitételei sze­ rint a mai vetítési rendszereknél a film és ívlámpa közötti tácolság cca 40—70 cm. A higanygőzlámpánál ez a távolság 5—-10 cmre csökkenne. Úgy tűzbiztonsági, mint ke­ zelési szempontból óriási jelentőségű, ha ez a lámpatípus beválik. Az igen gyors lefolyású jelenségek filme­ zése. A tudományos kutatások céljait szol­ gálják azok a többízben megemlített külön­ leges filmfelvevő gépek, amelyekkel a nor­ mális tempót sokezerszeresen meghaladó se­ bességgel fotografálhatunk. Ezek a felvéte­ lek a közönség körében lassított néven is­ mertek. Természetesen a tudományos célokra készült ilyen képeknek csak egészen kis há­ nyada kerül a publikum elé, m ert a legtöbb­ jük nem is érdekelné őket vagy olyan ter­ mészetű a felvétel, hogy csak méréstechni­ kai segédeszközökkel volna megérthető. Ez a külföldön „m agas frequenciájú kinematografiá“-nak nevezett felvételi eljárás kü­ lön ágazattá kezd kialakulni a kinotechnikán belül és fontosságára jellemző, hogy tudo­ mányos kongresszusokon gyakran esik róla szó. A fejlődés itt is igen gyors és jelentős, m ert a különböző cégek egymásután hozzák piacra speciális berendezéseiket, amelyekkel 10—20—SO'-lOO, sőt 500 ezer képkockát ex­ ponálhatunk másodpercenként! Természete­ sen ezek a filmkockák nem a normális mé­ retű képkockák, hanem ennél sokszorosan kisebbek, pl 3!—5—6 cm nagyságúak. Ezirányban A merika és Németország vezetnek és a két állam valósággal versenyez egy­ mással, hogy melyik tud nagyobb teljesít­ ményű készüléket produkálni.

25

áttisztítani a lencsefelületeket, időnként pe­ dig alkohollal átdörzsölni.

A potenciom eter tisztítása A hangerő szabályozó sok kellemetlen pattogásnak, sercegésnek válik okozójává, ha a csúszó és érintkező felületek bepisz­ kolódnak, vagy oxidálódnak. Ajánlatos ezek elkerülésére a potenciómérők csúszó felületét és érintkező gombját időnként tisztítani. A tisztítás gondosságot kíván, épen ezért a gépkezelő mindig maga végezze. Csiszoló papírra! vagy csiszoló porral soha, semmi körülmények köaött ne nyúljunk az érint­ kező felülethez, mert ezzel sokkal több bajt okozunk. A legbiztosabb módszer és a nagy cégek mindenütt azt ajánlják, hogy tetrachloiddal tisztítsuk a potenciomérőt. Ez a vegyszer drogériában kapható átlátszó, át­ ható szagú könnyű folyadék, amely tűzve­ szélyessége miatt óvatos kezelést igényel Egy egészen tiszta kis ecsettel mártogatunk ebből a vegyszerből és ugyancsak az* ecset­ tel gondosan letisztogatjuk a csúszó felü­ letet és érintkező gombot.

C f l L M T E C W >^ írja: Brückncr János ok!, gépészmérnök.

A légfúvókra vonatkozó m űszaki elő­ írások Külföldön az illetékes hatóságok újab­ ban előírják azokat a feltételeket, amelye­ ket a vetítőgép légfúvójától megkívánnak. Miután igen érdekesek és Fontosak ezek az előírások, célszerűnek tartom ismertetni őket. Az előírástervezet 6 pontban foglalja össze a kellékeket. Az első pont szerint a légfúvó olyan legyen, hogy a kapuban a vetítés közben bármely oknál fogva megállott a filmkocka a légfúvó hűtése foly­ tán, 20 másodpercen belül ne gyulladhas­ son meg. A második pont előírja, hogy a fúvó' készülék és az ívlámpa egymással kapcsolatba ho; ondók, vagyis az ívlámpa csak akkor működhet, ha a fúvó is dolgo­ zik. A harmadik pont megkívánja, hogy a befúvó száj a gépfejjel szilárdan egybe­ építendő. A negyedik pont megkívánja, hogy a légfúvó szerkezet és ennek meg­ hajtó motorja egymással kényszerkapcsolathan legyenek. Az ötödik pont az elektromos szerelvényeknél a hivatalos hatósági előírá­ sok idevonatkozó intézkedéseinek szigorú betartását követeli és végül a hatodik pont megkívánja a légfúvó szerkezetének ko­ moly, megbízható, üzembiztos kivitelezését.

A kondenzorok

A re p ed t kondenzor

fényelnyelőképessége

A kcndenzor, mint neve is mutatja, a iény gyűjtését, sűrítését végzi. Működésé­ nek célja, hogy a fényforrásból kibocsájtott fényből minél nagyobb mennyiséget juttas­ son a képkapuba. Mégis amellett, hogy fényt gyűjt, fényt is nyel el és ver vissza a kondenzor. Minden egyes határoló felü­ let kb. 5% fényf ver vissz-a, tehát egy ket­ tős kondenzor, amelynél összesen 4 hatá­ roló felületi van, kb 20%-ot. Ehhez járul még az üveganyag fényelnyelése úgy, hogy egy-egy kondenzorlencse mintegy 12% fényt von el a filmtől. Ez a szám még jobban emelkedik, ha az üveganyag nem kristálytisztán átlátszó, hanem színeződése van, pl, •öld. Ebben az esetben 18—20%-os a fény­ veszteség lencsénként. Rohamosan emelke­ dik ez a százalék a gondozatlan, tisztán nem tartott lencséknél. Por, piszok, zsíros lerakódás egy-kettőre belepik a határoló felületeket és csakhamar 25% fény vesztesé­ günk van. Épen ezért előadás végén és kez­ detén ajánlatos minden esetben gondosan

Nem ritka eset az, amikor a vetítőgép kondenzor-lencséje megreped. Legtöbbször hirtelen lehűlés, ritkábban szerelési pontat­ lanság az okozója. A repedt kondenzor meg­ lehetősen kellemetlen, azonban nem olyan katasztrofális baj, amely miatt nem lehelne továbbvetíteni, Á film vetítésnél ugyanis nem vehető észre, hogy a lencsén repedés fut végig, mert a film a kondetr ortól meszszebb van. Ez a repedés azonban kellemet­ len akkor, ha ugyanezen lámpaház ás kon­ denzor segítségével történik a diavetítés is. Ebben az esetben a dia-lemez közel fekszik a kondenzorhoz és így annak minden hi­ bája a vásznon jól látható. Ha kettős kondenzorunk van, és a kettő közül az egyik repedt el, úgy a repedtet tegyük a fény­ forrás felé. Ezzel elérjük, hogy távolabb ke­ rülünk a dialemeztől, tehát a vásznon a repedés kevésbé lesz látható.

26

Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos Egyesülete B u d a p e s t, VII., W e s s e lé n y i u c c a 7 3. T e le f o n : 3 3 7 -5 9 8 .

Hivatalos órák: 2 — 5 -ig . A munkaügyeket W e is z H e n r ik a Rexmozgó gépésze intézi. Hivatalos írán kivül hívható d. e. 10—12-ig 14-57-11, este ped ig 6—12-ig az 13 21-75. telefonszám alatt.

T p lLM lR O D A LO M

l

SZAKSAJTÓ

Dr Róbert Volz: Shirley Temple, „Ein Kind geht zum Film “. Vei lúg: Hermann W endt G. m. b. H., Berlin, SW. 68. Ára 96 Pfennig. Amilyen bájos és kedves maga Shirley Tempte, az egész világ közönségének apró kedvence, olyan kedves és finom tónusú dr Róbert Volz kis könyve Shirley Temple éle­ téről is. A kis könyv az am erikai gyermek­ művésznő élettörténetét tá rja elénk, képe­ ket és részleteket közöl mindennapi életéről, filmjeiről, egyéniségéről, művészi tudásáról, ráterm ettségéről, úgyhogy ez a kis köny­ vecske m aga is olyan, m int egy bűbájos Shirley Temple-film. Lichtspieltheater, Anlage und Finrichtung Bauwelt Verlag, Berlin SW 68. Ara: RM 1 A Bauwelt című lap sorozatos könyv­ kiadásokban ism erteti az építészet külön­ böző érdekkörébe vágó kérdéseket. A soro­ zat 9-ik füzete a mozgóképsznhAzak beren­ dezéséről szól és tartalm azza az l [9í5:7. évi március 18-án kelt német rendőrhatósági in­ tézkedéseket és végrehajtási utasításokat. A rendelet pontról-pontra és szakaszról-szakaszra felsorolja m indazokat az előírásokat és intézkedéseket, amelyeket német mozgószín­ házak megnyitásánál szigorúan figyelembe kell venni. A német rendelet sok okos és jó­ zan intézkedést tartalm az és ezért magyar szempontból is előnyös, ha ezt a rendeletet és a végrehajási utasításokat nálunk is is­ merik. Jack Alicoate: The 1037. Film Daily Year Book of M otion Pictures. K iadó: The Film Daily, 1501 Broadway New-York City. A. világ egyik legszebb almanachja, de legalább a filmirodalom valóban legszebb évkönyve az am erikai Film Year Book, most jelent meg tizenkilencedszer az eddiginél is szebb kivitelben. A káprázatosán szép bőr­ kötésbe kötött é v k ö n y v ezidén is közel 1300 oldalra terjed és nyugodtan állííthat juk, hogy az egész világ kinem atografiáját fog­ lalja magában. Amerika természetesen tel­

27

jes részletességgel szerepel a könyvben. H ogy mennyire áttekintő és fontos ez a könyv, bizonyítja, hogy egyik fejezetében a világ fontosabb film jeit foglalja össz^ rész­ letes adatokkal tarkítva és ezek között az adatok között egy csomó m agyar filmet is találunk. E gy másik fejezetben 18.170 film ­ címet találunk, a következőkben pedig az amerikai film- és mozgóképiparnak teljes keresztmetszete, tárul elénk. Igen fontos a könyvnek az a része, amely a világ film ipa­ rának az adatait foglalja össze és e téren hallatlan szolgálatot tesz a Film Year Book, amely ma már valóban a világ kinematografiájának nélkülözhetetlen könyve. A könyv nemcsak dísze az íróasztalnak, hanem fontos kelléke minden filmvállalatnak, amely főleg a külföld felé dolgozik.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — A évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ŰT 75. Telefon: 297 - 076. Párizsi szerkesztőség: A rtúr Vitner, Paris, 3, rue E rnest Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel. Nyomatott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50. Telefon: 187-267.

BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1937. augusztus hónapban. IELMA' iYARÁZA r . Megi. = Megjelenési hely. — H. - Hossza. — F. = Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. Rendező. - C. = cenzúra. — a. - aluli. — f. = felüli CINEMA FILM , Erzsébet-körút 8. Telefon: 137-5-70.

ELIT-FILM KFT. Erzsebet-körut 24. Tel.: 140-644.

FOX FILM r .-t., Rákóczi-út 19. T e l.: 1-394-37 és 1-316-58.

GLOBUS-FILM Erzsébet körút 8. Tel.: 1-351-77.

Vili. 12.

Pergőtűzben. (így történt). — M egj.: Royal Apollo, Átrium, Casino. — H.: 2000 m. — M.: Dráma. — F .: Balassa Imre. — Fősz.: Kiss F e­ renc, E gry M ária, Nagy György, Berky Lili, H ajnal Betty. — R.: Ágotái Lajos. — C.: Aluli.

Vili. 19

H otel kikelet. — M egj.: Royal Apollo, Átrium. —- H.: 2402 m. — M.: Zenés vígjáték. — Fősz.: dr. Palló, Tőkés A., T uray Ida, Páger, Kabos, Uray, Pethes, Mály, Juszt, K om ár Júlia. — R.: Gaál Béla. — C.: Aluli.

Vili. 5

Charlie Chang az Olimpián. — M egj.: Radius. — H .: 1956 m. — M.: Dráma. — F .: Pásztor. Fősz.: W arner Oland. — R.: B. Humberton. — C.: Aluli.

Vili. 12

Banjó. —■ M egj.: Radius. —- H.: 2638 m. M.: Zenés vígjáték. — F .: Pásztor. — Fősz.: Barbarla Stanwick, Joel Mc Gree. — C.: Aluli.

Vili 19

Rabszolgahajó. —- M egj.: Radius, Omnia. — H.: 2542 ro. — F .: Pásztor. — Fősz.: W allace Beery, W erner Baxter. — R.: T ay Gamolt. — C.: Aluli.

Vili. 27

M im i, a gazdag ember lánya. —- Megj.ő Fórum. — H .: 2437 m. ■ — M.: Zenés vígjáték. — F.: P ásztor J. — Fősz.: Dick Povell, Alice Faye, Ritz Brothers. — R.: Butiér. — C.: Aluli.

Vili. 2

Segítség, örököltem. — M e g j: Décsi, Casino. — H .: 21448 m. — M.: Vígjáték. — Fősz.: Ágay, Uray, Vaszary, Rajnay, Simor, Gózon, H uszár Puffy, Dénes Gy., Sennyey. — R.: Székely Ist­ ván. — C.: Aluli.

Vili. 2

Kémlázadás. — M egj.: Décsi. — H .: 2505 m. — M.: Színmű, — F .: Siklóssy Iván. — Fősz.: Renate M utler, Georg Alexander. — R.: Erích Waschneck. — C .: Aluli.

Vili. 5

Fények az éjszakában. — M egj.: Fórum . — H.: 2800 m. — M.: Dráma. — F.: P ásztor Józser. — Fősz.: Annabella, Jean M urát. — R.: H erbier. — C.: Aluli.

VIII. 12

Édes anyaföld. — M egj.: Metró, Corso. — H.3855 m. — M.: D rá m a ..— Fősz.: Paul Muni, Luise Rainer. — R. Sidney Franklin. — C.: Aluli.

Vili. 11

Utolsó kaland. — M egj.: Fórum . — H .: 2737 m. —• M.: Színmű. — Fősz.: Joan Crawford, W illiam Dewell. — R .: Richard Boleslawsky. —- C.: A.

Vili. 19

Veronika. — M egj.: Royal Apollo. — H .: 2198 m. — M.: V ígjáték. —■ F,: P ásztor Lajos. — Fősz.: H ans Moser, Theo Lingen, Gretl Theimer. — R .: Veit H arlan. — C .: Aluli.

KOVÁCS EMIL é s TÁRSA VII., Erzsébet körút 8. Telefon: 1-489-48.

M ETRO-GOLDWYN VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 1-444-24 és 25.

M OZGÓKÉP­ IP A R I fe.I.l. Erzsébet-körut 8. T.: 1-347-57, 1-400-28.

28

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., VII., Rak6czi-ut 59. Tel.: 1-344-37 es 1-405-22.

UFA FILM RT., Kossuth Laios-u. 13. Tel: 1-838-58.

Vlll. 7

Aranylakodalom. ■ — M egj.: City, Omnia. — H.: 2528 m. — M.: Dráma. — F .: Fodor. — Fős/..: B arbara Read, P o rter Hall. — R: Deo Mc Tarey. — C.: Aluli.

Vlll. 26

M adridi express. — M egj.: Omnia, City. — H.: 210,2 m. — M.: Dráma. — F.: Fodor Sándor. — Fősz.: D orothy Lamour, Morley, Gilbert Roland, Lionel Atwill, Helen Mack. — R .:Janes Hogen. — C.: Aluli.

Vlll. 19

Sherlock Holmes. — M egj.: Uránia, City. — H.: !),6 m. — M.: Bűnügyi vígjáték. —• F .: Lándor T ivadar. —• Fősz.: Hans Albers, Heinz Rühmann, Hansi Knoteck, M arieluise Claudius. — R.: Karl Hartl. — C.: Aluli.

55J555555555555555555

N e m ze lL ö zi,

n é g yn ye lvil

filmszótár! N é m e tü l, o la s z u l, f a n c i á u l Ö sszeállította :

Ernesto

és a n g o lu l.

Cauda,

Roma.

A négyszázoldalas filmszótár 18.000 filmszakmai m űszói'ism ertet négy nyelven írásban és képben. A filmszótár felöleli a film­ technika, a filmművészet és a film kereskedelem valam ennyi fo g a lm á t és szakkifejezését. Komoly, nem zetközi film vállalat nem nélkülözheti. Ára Lira 100—, pengőben portóval, i g é n y l é s i költségekkel egyült kereken P 30.—

M agyarországon csak a F i l m k u l t ú r a utján rendelhető m e g : Budapest, XIV., Thököly-ut 75. = Telefon : 297-076.

üllülillljllillliillllllllllliillllijiiilllililllllllíliílillliíiiiílillli.

M e g je le n t:

$>ztíle*wu,

RO YAL AFO LLO

ste*vzÁdás totOfytyùç w-fyifáték:

A T R IU M

HOTEL KIKELET Irta:

fádnál

László.

Re nd ező : Gaál Béla

Z ene : Ábrahám Pál. F ő s z e r e p l ő k :

Hunnia - H o jd u -film D aróczy-produkcio Gyártási v e z e t ő : Falus István.

TJákés. Am kí luzca#I lóúmácJúlia Páyee, Ha&es Ucau Jim W De, Pállá 7 rwt#

F o r g a lo m b a h o z z a : E L IT - F IL M B u d a p e s t , VII., E r s s é b e t - k ö r u t 2 4 .

T el.: 1 4 0 * 6 4 4

N yom atott: Otthon-nyomda (Kiss Iván) B udapest, IX , Lónyay ucca 50. —* T elefon : 1-872-87 és 1-875-77.