III. ÉVFOLYAM 6. SZ. SZERKESZTI: LA.JTA ANDOR JUNIUS 1

DA. SZÖLLÖSSY

ALFRÉD

MINISZTERI OSZTÁLYTANÁCSOS. AZ ORSZÁGOS NOZGÓKÉP\'[Z5GÁLÓ BIZOTTSÁG U.' ELNÖKE

III. ÉVFOLYAM

6.

SZ .•

SZERKESZTI:

LA.JTA

ANDOR.

1935 . .JUNIUS

1.

I

~~~~ ,

Ertesités. Szives tudomásukra hozzuk a magyar mozgóképszinház tulajdonosOknak,hogya tulajdonunkat képezö filmkőtések (United Artists kivételével) lebonyoli tásával és ujabb kőtések létesi tésével a Danubius Mozgóképipari RT. budapesti filmkőlcsönzöcégetbiztuk meg. Fentiek értelmében tehát fennálló kötéseinkböl eredö s s zes jogainkat nevezettre ruháztukát. ebbölkifOlyólag az ugyletek lebonyolitására és a ]<őlcsőndijak felvételéreegyedUlaDanubius Mozgóképipari RT. jogosult. ö

Teljes

A legnagyobb

Victor Hugo mesterműve teljesen káprázatos feldolgozásban.

uj

~.

A szinjátszás

... .

Rendezte: RAYMOND

tetőfoka.

BERNARD

BAUR

Bemutatta DÉCSI, KAMARA. Tisztelt

Cim I

KérjUk. hogya fenti értesi tést tudomásul venni sziveskedjenek. Teljes tisztelettel DANUBIUS MOZGÓKÉPIPARI

I

a~! Főszereplő: HARRY

tisztelettel CITY FILM R.-T.

siker

Kovács Emil és Társa filmvállalata Budapest, VII., Erzsébet-körut 8. Telefon: 45-'-48.

R.- T. ~.;lIIt:lI~~_~

I

VIII. ÉVFOLYAM.

DUNAI

UAN~DS Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s magya r mozgóképszinházakban. Kiadja Budapest,

o

FILMIRODA

R. T.

IX., Hungária alsó.körut Telefon: 46·3.46.

15. sz.

Hongol és nima filmf.h.étel.k, trükkfilmkénité5 kópiók ál filmf.liratok klllsk.nylilmmunkák, utóninkronizálás.

HETENK~NT

9 PREMIERSZINHÁZ

JÁTSZA

FORUM. ROYAL APOLLÓ DÉCSI. CA SINO. PALACE CAPITOL. URÁNIA CORVIN. CITY

UTAZÁSOK

Etső DlIllagődzaj6=ási Ttirsnsdg rninden kényelemrnel berendezett termescóaöse!n. 1. G'Y0rs-~ pos/a. roS /Jelyiltaj6 forgalom Possau -Liu:::-lYictI. köaou, 1\ Duna völg-yo Passau és Wien közőrt a Fenséges !'izc]lségü es vadregényes Wnchaun tit a lcgsxcbb folyamszakasz a vilnaon. A személyhajózás kiindulópontja Passau, ahol Ncmetorsz.lgból, Angtitiból. Hollandiából és a Rajnavidékről érkezők közvetlen hajócsatlakozást kapnak Wíenbe és Budapestre. 2. Postohajóí orgolom íí/ien=Biulapcst kő=őf.t ken clőnvős Új olcsó utuzűs. A gőzös \\"kllhó! elindulva, kics dombvidéken. szőlólu-gvek ú; ligetek között haladva. a szép fek, vcsű Esztergom és Viscgrűd érintése után éri cl ~'fagyal'orsz{lg pátallan fekvésű, gyiig-yörü fővárosát. Budapcstet. ~. Erpresslunóíorgalom lVieJl_po3!)OllY_ BlldapCsl-'Beogracl-LOm-Ru.sse-Gillrgifl kösött. Utazások :Jí'. Áldunáru a pompás, minden könyelemmel berendezett cxprcr:shajókkal.. Vasuti csatlakozésok : Beogt'adbnn : Nis. IsIanbul, Saloniki, Athén. Lombnn, Sofia, Rossohan, Várna (tengeri Iilrdó a Fckr-tc-tenacr mcllett}. T'irnovo. Starn Zagoru, Istanbul : Giunriuban : Bukarest, Consmnzn (tcncnr! fürdő), Istanhnl felé. I\z expressgőzös áthalad a páratlan szép-ésrű Knxan-szoroson és zuhatag i szakaszon, valamint a Vaskapun. Expressaózösscl utazók utleveleire csak a rendeltetési ország v]., zu nw szükségcs. Elsőrendű konyha, étkezés étlap vagy tnble d'hotc szcrint, Mindcn kénvelemmel IJereuduzot t hajófülkók, valamint hálóhclyek.>Rendkivűl mélbluyos árú egyéni és társas :ital!inyutazá8ok: Auszt.riúba, Linzbc kirándúlással a Snlzkammcrgutba. Felsőausatrin Iürdd-. gyógy_ és nyarulóhelyciro, valamint Pnssnuba, továbbá :IZ expresshajókkal Russcrn, Giurgiuba. Várnára ér: Istanbulhn. Az indulasi időre. mencttirakra, társasul a , zúsokra. díjmérséklésekre. ellátásta. utiprogreruokra vonatkozó mindonncmü felvilág-o"í l;i~fO::t1 kúz"éggc! 5zol.I!;;\1 az Elsó DHlIGK.ÓZIwjó=(Ísi T'ársosát: uta~ísi irodája Budapest. V .. Rudolf-rakpart 3. (Telefon: 27-2-45). UJ.rynnitt válthatók mcnctjegyek, halófülkék ú étkezési jegyek. az

MA~VAn VILÁ~UIDADÓ

MAGYAR

1935. JUNIUS 1.

6. SZÁM.

1

1---------+.~~~+.--------~ A SZÖVETKEZETI

ESZME

A FILMSZAKMÁBAN

iparban is, hiszen a kartellirodák scm egyebek, mint szigorúbb értelemben vett szövetkezetek a szövetkezeti esz; me helytelen értcl;nezésében. A Filmszakmában a szővct kezet i szó nem újkeletű. Arnióta
napi politikában és a gazdasági életben igen gyakran hangoztatott fo, galom ma cl szövetkezet és SOKszor olvasunk és hallunk a szövetkezeti eszme aktuális voltáról cikkeket és beszédeket. A nagy gazda, sági világháborúban. amelyben ez a világ immár évek óta él, bizonyos sze .. repe jut a szövetkezetnek, mint a kapitalista gazdasági rendnek kifinomultabb és enyhébb formája. Amikor az egyén elveszti jclcntöségét a nagy gaz$ dasági közületben és mindinkább érzi, hogyavilágválsággal, a pénzügyi ba, jokkal és a nagy gazdasági egyesülesekkel - modern nyelven a trösztökkel - szemben magára hagyatott és így ereje fogytán nem győzi a vele szemben tornyosuló nehézségekkel a harcot. akkor fölébred benne a vele egy nézeten és egy foglalkozási ágban élő emberekkel való szolidaritás és egyesülés gondolata. Igy ·jut kifcjczésre a szövetkezeti eszme, amelyben több az altruizmus. min t a szigoruun vett részvőnytúrsasúgokban vagy más vállalatokban és ahol az egyed úgy érzi, hogy érdekeit jobban védik meg. mint a másikfajta alakulatban. A szővetkczeti eszme nálunk inkább mezőgazdasági vonatkozásában ismert és amikor szövetkezetről hallunk, in; kább a falusi és agrárjellegű öszcío. gásra gondolnak, mint a városi ember ipari vagy kereskedelmi egyesülesérc. Pedig a szövetkezeti eszme a városok> ban mindenütt a világon tért hódított, csak épen nálunk nem, ahol még: mindig bizonyos vidéki ize van. A szövctkezetnek még egy mcllékize volt ndlunk: félreismerték, mcrt laikusok fól, fogása szerint főleg rnczógazdasáai cikkek termelése és ezeknek a termékek; nek a helyes elosztása a cél. Ez is té, ves, mert szővctkczru lehet termesze tescn ipari javak clőállitására is __ nemcsak a kisiparban. hanem a nagy", o

2

+---------.~~~~.----------~ amikor .gaz meggyőződéssel és clhatá. rozással vatóbara közüle- érdekében állnak az eszme szolgálatába. Azok az eredmények. amelyek a mozgószínházi szővctkczct megalakulásánál már mutatkoznak, bizonyítják, hogy nemcsak a szakma komolyan gondolkodó elemei előtt rokonszenves ez az új összefogás, hanem az érdekelt minisztériumok is szivesen támogatják és segítik a szövctkczctct céljai mq!:; valósításában. A közeli hetek igazolni fogják, :e, het-c ebben a szakmában a gazdasági összefogást lI~Y -ncgcsínální, hogy al» ból a társadalom minden egyes t<\gjá~ nak haszna és előnye legyen. Most, hogy a filmgyártás már túl van a gyer~ mekbetcgségen, amikor komoly kalku-

lűcióvnl kell filmet forgatni és nem le, het néhány ezer pengés l,tőkével" százezres érteket produkálni, amikor a filmszínházak rckonstukciós munkái ujabb tökéket emésztenek majd föl, mutatkozik majd az olyan szövetkezeti ősszcfogtisnak a szükségcsségc, amely önzetlen módon. dc tiszta elvekkel igyekszik majd az arraszorult scuítsé. gérc. Amerikúban - mint azt a Film, k ultura mai számának más helyén ole vashatjuk - 50.000 dollárral sietett az állarn a moziipar scaitséqére, mi ennyi pcnpóvel is rncgcléqeclnónk. és ha . a szakma maga is siet a saját cxiszt enciájának a mcgszilárdításához, akkor scm a szövetkezet jövőjét, scm pedig a mozgóképipar fennállását és jövő: ben i kialakulását nem kell féltenünk.

Dr. VÁRI REZSÓ ügyvéd:

KI VOLT AZ ELSO MAGYAR AKTASZERÜ

BIZONYITÉI
lVIOZITULAJDONOS? ELDÖNTÖM

A KÉRDÉST

-

évben Budapcsten Sziklai rnozgóiény. képeket mututott be. Az egyik kérdés az, hogy 1896. évi nyara elölt muta tott.c be más mozgófényképet Budapcsten. a másik kérdés pedig az, hogy tnivel tudom igazolni a t udúsomet. Míndcnrc mcpfelel az a dokumene fum, amelyet nemrégen leltem az írá» saim kőxőt t. Sziklai Arnold egy levele a moziról. A levél Párizsból kelt a Grand Ho, tel du Pa villon papi rosán 1896. évi ápri lis 14,én, írója Sziklai Arnold, báty, jának, Sziklai Zsigmond müépitészhcz írta. A levél szövcgo a következő:

em régiben a Magyar Hír, lapben eikk jelent meg Rónay Mária kisasszony tollából, aki nagy Felké. szültséggel igyekezett megállapítani, ki volt az első mozis. Ebben a cikkben rnegcmlít személyemct is, Illi n t kútfőt. Ugy vélem, hogy most, amidőn közel van a majj yar moz i negyvenéves jubileuma, illik ezt a kérdést tisztázni. í

Ott kezdem, hogy Sziklai Arnold, aki az első magyar mozi t alapította, édesapám jóbarátja volt. Egész világos san és határozottan emlékez tem arra, hogya millcnium évében elvittek fl Szikla i bácsihoz az Andrássveútra. ahol mozp ófcnyképcket láttam. Á gye, rck emlékezetébe ez az esemény szinte kiolthatatlanul bevésődött és így tör, tént, hogy ludlam, rniszcr int az 1896.

Kedves Zsiga! Tegnap este betegen ér/~e::tem ide, nyomban elmentem Jl!arousselllle:; és vele ef,!yiitl oc Aus et Metíerbe, Ez ipa}'_ és 1i111vl;.:;ziskola. A ieríoroto éPpen eíkéssidt és perforáltll/~ a ssctogokat egy sötét kanirábaJTj. (Sajnos II levél egy része itt elham-

3

+---------~.~~~~,--------+ vadt.) Remélhetőleg holnap sikerül. Itt f{I· kllkoetasn Brunarius úrral, a/ú a bécsi Vene. dig in lí/íen bérl6je. illetve t ulojilonose és aki 5 gépet vásárolt 50.000 frankért és 200/0ért Ausztria részére. O már 811apja. itt 'lOC/H. Holnap utasunk Lvoeba. nevezetesen Maroussen, Brunarius és 'éJ~, ahonnan o,clltá" részletesen fogok neked írni, illetve tá-airatoet a Itelyisé-g miatt. Kb. 14 flap mulva les» eK)' gépi/nk, valamint felvéteteink. Budapestre ueiiinle fog jönni egy fialal 1HhIlÖ/~. aki (I:: Arts & Metier-ben; a kísérleteket Ú'állyilolta, assi stense a= {'gyik tanárnak, S::abadsáf.{01 íog kérni az tntdeettöí, Jobb tes», lIIitti Tenn", inert sokkal képzettebb, amellett sok kísörtetet végzett hasonló gepkJ.el. Ez engem igeI! megnvugiat . Azt hiszem tehát, h01!3' már .•whetiink helyisrget is, de ",ég jobb, ha 7xíflmk. omig Lyollb(m mí ndent láttani. Fischer csak tie adja I,,; másnak (J helviséger ! Munkácsy itt van. Irj ide, ot« Arnold. U. i. lalálko::á\'iolH 1'an JltTalonyaival. (Malonyai ismert ml1.író. Alu1tkácsy bi::a{lI/(lsc,).

rt Artssal, Lyonba utazott és tényleg 1896. év nya'rún, a míllenníum ide jé~ ben megnyitotta az első magyar moz. gót. . Van erre cgy másik dokumentum. kezernben "olt az első magyar moelen» gedély, amelyet Sziklei Arnold kapott 1896. évben. A rendőrségen még évekkel ezelőtt Csú~zár akkori rcndórkapitánnyal kerestem ki. Erről irtam is cikket a Filmmüvészcti Evkűn yv ]922. évi folyamában. Igy tehát kétségtelen, hogy 1896. év nyarán Budapeslen az Andrássy::úloll Sziklnínek mozija volf. Ebben a cikkben közöltem a buda, pesti Főkapitányság 27.161: sz-lfk. 1896. sz. ,,![atlÍrozat",út, amelyet a Főkapitány 1896 junius 22-én adott ki Pekáry kir. tanácsos, főkapitányhelyettes alá, írásával. Eszerint a szükségcs díjak lefizetesc ellenében megengedték Szik, lai Zsíumondnak. hogy Budapesten. az Andrássy-út 41. sz. udvarában Fotografiai mutatványokat tarthasson. 1Vlost még csupán azt kell clőadnom, hogyan került ez a levél hozzárn. Szik. la i Arnold, az első magyar mozis 1l"\C~~ bukott az 1896. évben, az akkori sok látnivaló közott nem kellett a kezdeti e' gcs mozi. Sziklai visszament Párizsba, ahol csemege üzletet nyitott. A háború kitörésének napján üzlctét össze. rombolták, őt kiutasították. alig tuelott elmenekülni Párizsból. Budapesten be, szélgettem vele, elmondta az első ma; qyar moz i ulupttásának történetét. ho. gyan lett figyelmes Lumicrc előadá, sa ira, hogyan Iabrikálták a gépcket és átadta nekern a fenti levelet. Az első magyar mozi történele ime ez.

Ez a levél azt igazolja, hogy Sziklai Arnold 1896. április 14,én már min« den elökésziilefel meglelt arra, hogy Budnpesten mozil létesitsen, A kérdés most már az, hogy ezt megelőzőleg lé~ testtett-e más mozit Budapestn. 1896. Februárjúban voltak Lumicrc első rnozie.lőadűsai Párizsban. A levél hat héttel későbbről kelt. Kizárt dolog, hogy ezalatt az idő alatt Budapcsten más megkezdhette az előadásoka!. Látjuk, hogy Sz.iklainuk is rncnuy! munkájába került a dolog nyélbeütése. Budapestre utazott, itt helyiségct né, zctt, visszautazott, tárgyalt a Mctier

FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T. VII., ERZSÉBET-KÖRUT TELEFON:

8. SZ,

Méclegképes

37-2-87.

könvvelő 10 éves filmszakmai gyakol'lattal, több nyelven beszél Kópíák szállitása az összes gyártási központokból.

állást

keres.

Órakönyvélést is vállal. elm akladóba n,

4

*-------~I~~~~'------DR. ÁGOTAl a Magy,u

Vil5ghiradó

GÉZA, szerkesztője:

AZ UTÓSZINKRON

KÉRDl~SE

~;;;k,rlegég~~~~~a~~;~~f~~ ma az utószinkronizálás, amely probléma mind hevese bben kér bebocsá. tást a fejlődés nevében ~ egy új, előtte eddig elzárt területre. Tegyük hozzá - egészen jo~osan. Magyar nemzeti szempontból elsőrangú fontosságú kérdés ma az utószink rorrizálás, amelynek helyes megoldása sokirányban fo,!:!ja éreztetni előnyös hatását. Ez a kérdés nemcsak az elszigetelt magyar nyelvterület filmpiacán merült fel, ahol a külföldről nagyszámban behozott játékfilmekkel szemben arúny. lag kevés 11 nemzeti termelés, de jelents kezett és megoldást nyert a nagy nyu~ gateurópai államokban is, ahol pedig - mint Németországban - nagvszúm. ban kerülnek piacra nemzeti nyelvu játékfilmek. Ha a hozzánk legközelebb eső két nyugati nagyhatalmat nézzük, azt látjuk, hogy úgy Olaszországban, mint Németországban utószinkronizúlva mutatják be a külföldi játékfilmekct. A közöttünk fekvő Auszt riában pedig 95%~ban csak nérnctnyelvű filmeket vetítenek a mozpók, Olaszországban a Duce másfél évvel ezelőtt nemzeti szempontoktól vezettetve rendeletileg tette kötelezővé az összes bemutatandó külföldi játékfilmek utószinkronizálását, mí~ Német'; orsxáuban már évekkel azelőtt maguk a kölcsönzők tértek át utőszinkronizál t filmek forgalombahozatalára, fel. ismerve a német közönség követelménycit és az czcl kapcsolatos helyes ÜZ~ leti politikát. A két ellentétes megola dás két különböző úton, de teljesen azonos eredményre vezetett. "'hissoIini rendelete folytán egyik napról a másikra berendezkedtek az olasz studiók

MAGYARORSZÁGON

az utóseinkronizálásra és elárasztották a filmpiacet a jól-rosszul utósainkroniútit fi!mekkel. Nem sokkal a rendelet óletbelépttctósc után, 1933, őszéri al, kalmam volt végigutazni Italián és megfigyeltem az ut5szinkronizált fil; rnekct. sőt' tanulmányoztam az olasz utósz inkron.cljárésokat. Bizony, a kezdet nehézségei erősen érezhetők voltak a filmeken és még·a legnagyobb olasz mozgókban. a római Corso Umberto és a Piazza Barberini környékén fekvő előkelő mozgóképszinházakban is a legjobb külföldi filmek gyenge utószinkron alakban kerültek bemutatásra. A:r. erős nemzeti érzéstől vezetett fasciszta közönség azonban még így is lelkes tapssal fogadta a filmeket. Ma már persze más a helyzet'. Két év után Olaszország 5000 mozgójában élvezhető utúszinkrorriz ált filmeket vetítenek. Máskép alakult ki a helyzet Német, orszáúban. 1\1 int magyar kiküldőrt a folyó évi április hónapban Berlinben megtartott Nemzetközi Eilmkonuresze szuson, alkalmam nvilt a német filmszakma vezető cmb~reivel táruvalnorn" és megfigyeléseker tennem. Amikor a huszas évek végén a hangos filmgyártás Európában elterjedt. '\! emetországban tetőfokán állott II filmprodukció. A berlinkörnyéki studiókban euvmúsutűn készültek cl ;i nemctuyelvű banzosfilmck, ÚI4Y hoqy már a harmincas évek elején a mozaókópsz ínhúzak szükségletének tetemes részét númetnvclvű filmekkel lehetett kiclóqitcni. fokozta az idcucnnyelvü filmekkel szemben a német beszélőfilmek kedvező arányszúrnát n:>;a körül; r-icny is, hogyakülföldön avar-tott til. r-teknek \'~y részét két verzióban kószítcfték cl, amelyek közül az eQ.,ik rendszerint német verzió volt. A ki_)l~ csönzők csakhamar rájöttek arra, houy

5

+-----------~.~~~~,~---------Í)~~

sokkal jobb üzlet Németországban ahol a közönség erősen kezdett hozzászokni a nérnctnyclvű filmekhez - a nemet filmek bemutatása, mjnt az ide. gennyelvű rilmckó. Ezérz minden kö'::: csönzö ij..!yckc/.d! német hlmckct bemutatni. fv\ivcl azonban ötezer német mozgóképszínház részére mégsem volt elcqcndö német film. továbbá iS!('11 sok kiilfőld'i alkotá.'; mégis csak érdekelte il német közönsegcr, H kölcsönzök kl' sérletezni kezdtek n leülföldi filmek utószinkronizálásával. Két-három év alatt azután odáig lejfödott a helyzet, hogy ma már csaknem kivétel nélkül minden idegennyelvű film német utó. szinkron alakban kerül bemutatásra. Csak egészen elenyésző százalék han vannak azok a filmek, amelyeket a némct" kőlcsőnzők nem utószinkronizál, tatnak. Ezek azok a selejtes filmek, amelyekben semmi üzleti fantázia nine csen. Hogy a látszat mégis mást mutat és a Bcrlinbe érkező idegen mégis lút eredeti nyelven bemutatott' fil m e::: ket, annak az a magyarázata. hogy a berlini .Wcst't-cn, az előkelő rnozgókban az cgésacn magas kulturáju kőzőn> ség részére elsőhetes lejátszásban eredeti nyelven muta tjúk be a filmeket. Azonban a többi mozgóban ezek is kivétel nélkül utószinkronizálva kőszi.ilnek bemutatásra. Vagyis eltekintvc a gyenge filmektől. minden valamire való film utószinkronizálr alakban kerül bemutatásra. 'Természetesen az ilyen általánosságban bevalt utósz.inkroniaálásnak igen jónak kell lenni. A magas nívón álló német filmipar kifoeastalan utószinkrout szállít. A német kölcsönzök szer-int az utószinkron költségei szepen meatérülnek. ami valószinű is, mcrt máskép nem képzel. hctö cl a saink ron általános elterjedése rendelet nélkül. Németországban tehát az -űalcti élet és a kőzőnsóu kővctolménvcinck felismerésével lIköl; csönzök ·kczdcményczésére bevezetett és majdnem 100%~ban elterjedt utószinkron. rendszer teljes megelégedésre .nükődik.

fl

Ha nemzeti szempontokból vezettetve Mussolini indokoltnak látta Olasz' országban 100%~ban elrendelni az utó, sainkronizúlűst és ha az élct követel, Illényeit felismerve Németországban rendelet nélkül majdnem IOO%~ban terjedt el az 'utószinkron, akkor SZO; moruan kell megállapítanunk, hogy a magyar közönség ellenvetés nélkül türi az idegen filmeket' és érthetetlenül kell állnunk a szakma előtt, amely egy részében komoly cllcnzésrc talál az utószinkron bevezetése. Eltekintve a nemzeti szempontoktól. tisztán üzleti szcmmcl nézve is bizonyosnak látszik, hogya magyar utószinkron, amely a mai viszonyok közölt körülbelül egy, harmadába kerül a németnek, meg fogja hozni a befektetett tőbblet.tökét. Igaz, hogy az utósainkronizálús par excellence létkérdése a vidéki rnozgóknak, dc nem lehet vitás, hogy a budapesti kózönc6p if: s zívescn fogja nézni a magvarra szinkronizűlt fil m e::: ket. Persze, nem n selejtes filmekkel kell kisérlctezni, hanem jó kőzépfilmckkcl, mert il rossz film utószinkronizúlva is russz marad. Az eddigi kisérIetek szer-int a magyar utószinkron is lesz olyan jó, mint a német, ami már magában a siker jogos reményét jelenti. \A jól megvúlusztctt utósainkrc. nízált filmek úgy a Fővárosban. mint .~ vidéken emelni fogják a játszó moz.í!ók üzleti forgaimát és meg fogják nyitni a hangos film elterjedésekor bezárt mozgók nagy részének kapuit. De to vúbb mcgyck. Nemcsak a moziszu kmá rn lesz előnyös hatása az u tószinkron elterjedésének. hanem a magyar filrnuyár tásr a is. A német példa II conrrarico is megállja fl helyét. Mig Németországban a nagyszámú hazai film rászoktatta a német kűzőnséget a német' nyclvü filmekre és így indokolttá vált az utószinkronizúlás, addig ná; Junk az elterjedt magyar utósxinkron kétségtelenül növeini fogja az érdek. lödést az eredeti magyar filmek után. Az utószinkron bevezetésével kinyilt vidéki mozgók pedig meg fogják hosz-

*--------+I~~~~'--------+,: vissza száz százalékban az eredeti munkát. És ha ugyanigy természetes az is, hogy az utószinkron sohasem lehet olyan tökéletes, mint az eredeti Végül utóljára, dc nem utolsó sorfilm volt, mégis meg vagyok győződve ban nekünk magyaroknak a nemzeti róla, hogy eljön az idő, talán nem is szempontot scm szabad figyelmen kí« olyan sokára, amikor csodálkozni fog, vül hagynunk. Abban a küzdelcmhen, nak az emberek, hogy Magyarorszáamelyet a magyarság fennmaradásáért gon éveken át idegennyelvű érthetetlen és a jövő remélt jobbrafordultáért beszédeket hallgatlak a mozgókban és az ősszeomlás óta mindcn ere jének cllenzesre talált az a törekvés, hogy megfeszítésével folytat, igen előkelő magyarul hallgassák a filmeket. Az szercp jut a magyar kulturának. A analógia sohasem tökéletes és a sz ina Középeurópa szívében elszigetelt nyelv; húzat nem lehet a mozgóval párhuterületünket fenyegető számtalan vczamba állitani. Érvelésem ellen fel le, széllyel szemben egyik legnagyobb het hozni, hogy igen ám, de h. egy erősségünk maga a magyar nyelv. Erni. nauy külfölcli szinész Pestre jön, csak nens érdekünk, sőt kötelességünk tcúgy tódul a közönség őt eredetiben hát a maqyar nyelv terjesztése. ápomeghallgatni. De kérdem, háhy százalása. ~1a, amikor a színház és a könyv léka Csonk. magyarország 9 millió, történelmi kulturszercpc mellé a film vagy a főváros egymillió lakosságának és a rádió is mint elsőrangú kulturtéez a "tóduló közönsége"? Elenyészően nycző csatlakozott, a rnüvésaetck mc •.• ~ kevés. A többiek nem is tudnák él, gyéjén haladó filmiparnak kulturhivavezni. tásaról beszélhetünk. Ha a mult század kiválo magyarjai sokáig fájdalomA német és az olasz példa nyomá.n mal nézték, hogya magyar fővárosban azt hiszem, hogy .Magyarországon a németnyelvű színház terjesztette a küLföldi filmeknek' csak' kis százalékmüvcltségct es valóságos nemzeti ÜlV ban való kötelező utószinkronizálását nep volt az a nap, amikor a Nemzeti kellene elrendelni, a további száza, Seinház alapkővének letételével a mn ... lékrn a belekóstolt közönség fogja rá, gyar szónak templomot emeltek, akvenni a szakmát. És az üzleti számí, kor a huszadik század trianoni matását megtalált szakma szívesen fogja gyarja scm haladhat cl közömbösen a közönség kívánságát teljesíteni. amellett a tény mcllett. hogy a magyar főváros és vidék mozgóiban kevés ki. vétellel, német, francia, angol és más nyelveken hallgatja a magyar közönség a sokszor nauyhatású művészi film. FILM LABORATORIUM alkotásokat. ~'\a már természetes, hogy Budapest, VII., Rattenbiller-ucca 19. sz. az ország minden színházában maTelefon: 45-3-04. gyarra fordítva játsszák il külföldi sztn-

szabbítani a hazai filmek játékrendjét. ami bátorítólag fog hatni a magyar gyártókra

"DIATYP"

darabokar. noha minden kulturcrnbcr tudja, hogy a forditás sohasem adja

Felelósség

mellett

készit

FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA

lIlUfŰR[O, rUOI ft - SZÁllÓ

a Hru s k o-j él e vtlóqszcbodclorn

magaslalI gyóg'f.hely - Olcsó ellátás, nagyszerű pihenés - Strand, horgászat, turisztika. -

seertnt.

B6rmily stylusu betök, tetszés szerinf szinben I Fehér alapon is kitűnően olvasható I _

7

+--------+.~~~+-------~ VITÉZ MOLCSÁNYI

ENDRE

dr.:

A MAGYAR MEZOGAZDASÁGI FILMKÖZPONT MEGALAKULÁSA ÉS FELADATAI oka n vannak. akik, amikor 1. elkészileni a mezőgazdasági szek« a címet elolvassák, azt oktatás céljaira felhaszná/lwló, már fogjúk mondani, már me; rendelkezésre áli6 [ilrnek: és diapozit;, gint egy kőzpont, miórt vek kafaszterét, 2. a filmeknek és díepoeíííveknek il szükséges az, amikor van mezögazdasági és sznbedokí ntúsbnn ~.~ oktatófilmk ircndcltség a kultusaminiszfórium ég:i~ minél nagyobb mert ekben történő fel, sze alatt, amely az összes követelméhasználásáf elömozc1ifani. 3. kűíönösen a gnzdakörök, más gaz: nyeknek, tehát a mczőgazdasáuiaknak is meg fog felelni. A kultuszkormúny daalakulatok, valamint a mezögiJzdiJSági vezetése alatt álló oktatófilmkirendeltlakosság nepmúvetesevel foglalkozó eeyeb intézmények múkodését meg:: séget tényleg pompás intézménnyé k.Önnyíteni ezettot, hogy részükre él építette ki Geszti Lajos tanár, de azoknak a követelményeknek, amelyeket ~l rendelkezésre úlló filmek jegyzéke ősz:; műsorotcnt doigozzon ki, filmmel szemben a mezöga,zdasúgi hl:; szeellittnsséíc, a filmek és a diapozilivek minel ol, kosság, de kiilönösen annak dolgozó esóbb kölcsönvélelét elősegítse, egy, része állít, kieleglteni nem tudja és nem is a célja. Meg kell állapttanunk, ha a részt a fiJmkö/csönzökkel, másrészt a mozgóképszinllúzakbJ/. illetve vet ilű» földmívclésügyi minisztérium a film; géplula.idonosokkal kötendő sze/'ződé, oktatás terén ott úllana, ahol fl kultusz. minisz tériurn példoszerűen kiépített sek mint ájé! elkészítse. 4. keresse és használ]a fel mindnzo» okitató filmkirendelfsége, akko!' az a(!:: rar-Magyarországon 11Z agrárgondoÚlt b! az utakat és módokat, amelyek a filmek nek a mezőgazdas,ági szekokte« méltobb helyei vivott volna ki magá, lásban való mtnél nagyobb mériékű nak 8Z ország közvétemén yében. A rnczőgazdaságí termelés fejlödése szek» fel/18szná!á.wi! előmozdifják és ebbű, a célból íciííönösen törekedjen arra, oktatási intézményeinket olyan felada, hogy kiilfölái szakok!alási filmek Mw tok elé állították, amelyeknek technigyarország részére, amennyiben alkat:: kai felkészültség nélkül eleget tenni mesek; megszerezí essenek: és ma,q} ill' nem tudtak. Nem is csoda. hogy felirattal ellátva, ezekokt síúsunk: szo!» emiatt fejlődésünkben úgy számban. gálalába állillas,"Ianak, továbbá mint nívóban staunűltak. A filmet, 6. keresse múdjé! annak, hogy a he» amely a modern oktatásban ma rnú r zai filmgYéírléís bevonéÍs~val II hazai V;::: nélkülözhetetlen, teljesen mellözték .s szonyoknek megfele/ö különleges mező:: így óriási hiányokat kell ezen a téren gazdasági szakoktaf6si filmek késziil:: pótolni. Ezeket a hiitnyokat kívánja helyrehozré n Magyar Mezőgazdw;ági jenek, 7. egyiitfmííködni mindezokkei az Filmközpont, amelynek célja a mező~ amelyek a magyar fa/ú gazdasági film ügyet egységesen meg~ iniézményekkel, életének, miivészetének, népszokúsai:: szervezni, gondoskodni elsőrangú menak, természeti szépségeinek, gazdái:: zögllZdasági filmek gyártá&ár61, kői, csön1zésérő/, vefifögepek beszerzéséről kodásának slb. eredeti, érdekes és ér' megörökíteni és azok üzembehelyezéséröl. Az Or' iékes megnyilvánulásait törekszenek. szügos Mezőgazdas~ígi Kamarahoz be .• és propagálni Tekintve, hogya magyarorszAlli me .• nyujtott beadvdnyom szerint a köz:: zőgazdasági filmanyag igen csekély, pont célja:

8

-._-------_.~~,... ,_ ~~ ...•,--------~ minél előbb tanulmányozni' kellene a megfelelő külföldi, külőnősen olasz, nt;.. mct, amccikai, francia filmek rncgszcr. zésénck lehetőségót. A magyar rnczögazda~á~i szakfilmgyárfás mindaddig. uig erre II gazdatársadalom megfelelo alapot összegyűjteni nem tud, csakis állami támogarással képzelhető cl. Egyelőre nem látszik más Ichctöséu. mint il Filmalapból erre a célra bizonyo-, összeget felhasználni. A központ mcg~ bizott ja külön helyet kappa ::1I"\L'zőgHz~ d
tosabb megreformálás.ihoz. Ezeknél él filmeknél elsősorban azok él közscgek jönnek figyelembe, amelyekben mozgó van, Azokban a községekben. ahol mozgó nincs, a gazdakörökbe. kulturházuk.ba a helybeli népművelődési bizott. ság anyagi támouatásával beépített ves títógépck részére, továbbá a vándor; mozgók és szakoktat ási intézmények részére k ifcjczcttcn szakoktatási filmek fognak készülni. A központ a legszerosabb együttműködést kívánja a vallás; és közoktatásügyi minisztérium ok. ta tófilmki rendel tségévcl fenntartani, különösen abban az időben, amikor Ll uópművclődési hízottságoknak Film. anyaggal való ellátása il kultuszkor. mány filmprogramjúnak fontos kicgó. szítö része lesz. A Központ müködéséhez szükséges anyagiak előteremtése nem lesz olyan egyszerű, mint az ok; tatófilmkircndcltsópé, amelynek fenn; tarrásához a közép. kőzépfokú iskolák tandíjuk 3%;ával járulnak hozzá, A kl' mondattan mczőgazdasági oktató intézményck száma, sajnos, olyan esckól y. hogy II központ fenntartásának terhcit nem tudják vállalni a befolyt tandíj bármilven magas százalékával scm. A uazdakőrok. C!!) esiiletek. 'iiH a községi népművclődúsi bizottságok kőtelcs hozzájárulásával, tovabbá II föld~ rnivclésuuyi minisztérium propaganda alapjából állandóan biztosított segit<;é; Qévcl szcrónv keretek között a köz; porit mcukczdhct! működését, elsősor. ban a filmgyártást. A magyar játék filmgyártás hősi küzdclcm után, ami ti technikai részét illeti, európ ai nivóru emelkedett, nem maradhat mögött e HZ oktal61i/m gyárfás sem, amelyre fi me. zőpazdaság: szukoktatásnak nóf kiilöz. hetetlen szuksége van, Ha a rnczőgaz. dasági filmközpont a filmgyártúsnak ezt a fejlődési mcnctét mcgg~'orsítj,l, má,.is nagy szolgúlniot left úgy él [ilm» gyár!lísllak, mint él mezőgazdélsági szekoktet úsnek, emeí ynetc reiormiébot él film sem maradhat ki.

9

~----------+I~~~~.----------~ :'l~r·

I

I

I.

A TAVOLBALATAS GIOV ANNI

GALLARATI:

A TÁVOLBALÁTÁS,

TÁ VlVIOZI, TÁ VFÉNYKÉPEZÉSl

1~!I;~~~;j~~:

zg~7,~tk h~~~~o~: csolódott a fényképek dróttalan úton való továbbítúsa, min.tegy elő: hírnök ül a cél felé igyék~ vő túvolbelét ésnek, Az európai és amerikai nagylapok ma már mind rendelkeznek a képanyag felvé. telére szükséges készülékkel, de Euró", pában is már 22 nagy napilap rendezkedett be a képanyag adásra. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem. hogya British Broadcasting Compány már két éve rendszeresen közvetít képeket és filmeket, búr az adások csak kíséríeí jellegiiek. Angliát e tekintetben az Egyesült Allamok és Németország is követi és nemrégen a német adó is megkezdte rendszeres munkáját. 'Az a kívánság, hogy t évollevö dolgokat láthatóvá tegyék a kiváncsi szemcknek, immár ötven éve foglaJkoz~ tatja a tudásoket és ieítelélóknt, Az elektromos hírszolgálat fejlődése ma' gávai hozta a távolbalátás megvalósu-

Iesar. A selen fényelektromos tulajdonsás gát 1873,ban fedezték fcl, mig a tény, leges fényelektromos hatást (lIertz 1888.) a kívánt cél érdekében Elster és Gcite l hosszú időn út vizsgal túk. 'Már 1877-ben Ayston és Parry né, hány kísérletnél használták fl selcnt. 1906~ban Rígnsud és Fournier selcn. celln-rnozaik segítségével l;gyszerű múr, tani figurákat kozvctítertck. Itt minden egyes cella kűlőn-külőn vezetékkel volt szcrclvc. Nagy lépést jelentett aztán Nipkow javaslata, hogy a kép elemeire való bontását az általa elnevezett spirális

lyukasztású tárcsávai végezzék és CSU~ pán egyeellát vegyenek igénybe. A közben tökéletesített elektronesií még érdekesebbé tette a kísérleteket és lehetóvó vált 8 képek dróttalan úton

való

tovúbbifása.

Szükséges, hogy az ilyen: képtovábbitá st részletesebben is. mcgrnauyaráz. zuk. Az adóállomáson a továbbításra szánt képet egy fénysugár "tapogatja" végig (a német cbtesteí sz óra eddig nem találtunk helyes fordítást) Ez a művelet sorban következik egymás. után. A képadta fényváltoz ások nak arányában a fotocella ugyanilyen arűs nyú áramingadozúsokat létesít. Ezt a nyugtalan áramot megfelelő erősítő be. rendezéssol fcldoluozva akár dróton, akár adón út a Fclvcoö készülékhez juttatják. A vevőkészülék ben keltett hasonló lüktctéscket, amelynek a lűk, tetesekkel modulált fényét pontrólpontra egyidöben az adóval a mcgíe. lelő ernyőre vetít jük. r-la a kepelernbontás elég gyorsan megy végbe az adóallomáson, akkor tekintve a szcrnrcttna tehetetlenségót a kép előttünk összcálIítóclik. ITa az crnvöt fényérzékeny lemezzel, vagy papirossal helyettesítjük, meg van a fávfo~ íogreiie. A kep minősege míndenkor il ket» elem számától függ. A gyakorlat azt eredményezte, hogy jól szcmlélhctó képeket esek nagyszúmú pont, illető(cg vonal rövid id ab tti tovúbbltasával lehetséges. Igya film képnél leg~ alább 24 Icep.Jetepogntes" músod per» cenként es 180 púrhuzemos vonal szűk» ő

séges.

Ennek II feladatnak a megvalósítása úgy a távolbalátás, min t a távrnoz i szempontjából nagy nehézségekbe u tkőzík. A távfotografin kevésbbé.

10

*---------.~~~.-------+ Téli sikerek tavasszal:

Tudvalevő, hogy a távolbalátás és távmozt részére 200-----1000 méteres hul" lámhossz nem alkalmas, mert a 9 Kiles het-tz-re szabott Frekvenciasáv csak .16 képváltozás és 30 vonal.Jctapogatását" engedi meg. Kiilőnős nehézségekbe ütközik az adó és a vevőkészülék egyide jűsíl ese, a fotocellák érzékcnységi fakának tőbbfélcségc, az alkalmazott fényforrások intenzitása, a fotocella.iram ideális felerősítése stb. Ami a fénykép drótnélküli adásait illeti, itt feltétlenül korinyű és szállít, ható adóállomás hoz és vevőállomáshoz vagyunk kötve. Az Európaban eléggé elterjedt Belin» készü/ékel véve példának, alább adjuk rövid leírását. A dróton való k őzvctf tcshuz alkal. mns készüléket két kofferban helyezzik cl. Az egyikbe kerülnek azok az uikatrószek, amelyek a képek rncchanikai .Jctapogatásához" szükségcsck: a motort, a képbontó szcrkczctct és annak optikáját és HZ crósltó bereridezést. A nnisik koffer tartalmazza a sz in» kron-hanuvillűt crösitö iévcl és az erő" forrást: a Kudmium-Nikkcl-ak kumu. látort és az anódfeszültséget adó 130 Voltos szárazelemct. azon'kivül az cL: lcnzórzőés mérőcszkőzőkct. Az egyidejüsífést a hangvilla segit" ségével érik cl, mert ;,!lan dú rezgőse egyenletes forgasi sebcssépet biztosít. A vevőkészülék és crösítóbcrcndczés, amely a más adó által küldőtt kópet Ism d összcrillttja. a Dubois-Iélc oscillograffal dolgozik. Az oscíllograf tükre fónysuqarat irányít epy ressol cl" látott fémlerncare. A rés mőgőtt her» ger-re elhelyezett fényérzékeny papi" 1'05 a hangvilla rezgésének megfelelő scbcssóggcl egyidejűleg forog az adó" hengerrel. A rnodulált fénysugár a képet már az említett módon ráckszponálja. A rés kiilőnlcges formája a re; produkálásnál adja a jellemző "félhan, gat. (Foly tat juk.)

11

Ápr. 30. Forum:

GAÁL FRANCISKA:

KIS MAMA

Május 24. Royol-Appolá:

Molnár Ferenc:

dÓ TÜNDÉR MargareH Sullavon Fronck Morgon és Herbert Marscholi Május 16. Poloce:

TITKOK HAZA Boris Karloff, Charles Laughton

Mindhárom film 16 éven aluliaknak engedélyezve.

UNIVERSAL R.-T. BUDAPEST, VIII., Népszinház-ucca 21. sz. Telefon: 34·8·48

.,~r ~,~---------+.~~,,~.---------EGY FILMRIPORTER NAPL6JA Györmegyéböl nagy' kiiet jedési! ketesztro» tális-

árv ize!

jeleniel»

tek. Sürgősen ösS'ze~ csomagoltlim a doh guimei, hogy még az éjfélkor induló vona, tot elér jem. Az érde» leesnek: ígérkező ri; potíenyegért érdemes mindent elkövetni, mert a legkisebb késedelem is behoz, hataf/an lehel. Ufközben él vonnton már össze is állitottam az elemi csapás felveendő részleteit, hogy ezzel se men jen iefő veszendőbe. Hiszen az események anyagát majdnem minden eseiben elű« re konslruálja meg él riporter, meri ér, zés dolga, hogy melyek azok az érde» kes képszerű, illetve [íírnsrerű "CSÚCS~ pont't.moment umok, amelyek él mozi« közönség

számára

hatásosak.

Hajnali [élh áromkor érkeziem Györ, be. fl ideg szél rázott öSSZe az állomás huzatos kijárat ában. A város már r6 gen nyugodtan

pihent

és falán

él

máso~

dík- á/mánál tartott, amikor ná/am csak most kezdödöff a munk:e. Hogy mit je/en t idegen he/y e n és· sötét éj, szakában másfélórás i~le,oda keresgélés, azt nem kell külön hangsúlyoznom. De végre mégis megtaláltam a várme, gyei érvizmentesíiő társulat ügyeletes mérnok aki a napok óta tert sza. kad'allan és felelős szolgálaffól Icime» •.ülte n mondoffa el az árterület ponfos adatait, mert tuíeidonképen hivatalos iniormécío nélkűl innen tovább indulni nem left volna a]árl'latos. A csornai, valamint a pápai vonaltól volf az érterűle! megköze/ifhefö. T ét állomásig vonattal, innen kOCSival Ju::. tottem Mórichida ksizsegbe. amelynek nagyrészét elözö napon öntötte el az ár. Rábapordány, Szilsárkány, Rába' szenimihél y községek környéke é» ren, éí,

ö

12

ge/eg sok tanya a pusztute« árnyék éi::. ban. A kiőntöff Rábafo/yam íiömpőívgö áradata, zúgva rombolt össze min» dent, ami az útjába került. Az árviz elől menekültek· szivetlépöen siralmas látványt nyujtoffak, akiknek rettenetes helvzeíét még jobban sú/yosbitoffa a tertos nagy szélvihar és a négyfokos hideg. Csónakkal jártuk: be a kepszerűleg hatásos teruteí eket, A beszakadt gáfak javifásán dolgozo It a kőrnyék apraja, nagyja. A jeges piszkos vízből szige!» ként emelkede ft ki Rábaszenlmihály femplomte •.e, ahová a hajlékfalanok kétségbeesett csoportja buzödoít és akik jajveszékelve siralták az elpusz« tult, vagy menthetellen vagyonkáju, kat. Dermedtetv bémult úk a felvevögép::. pel [elszerelt kis tétekvesztőnket és a veszélyes munkénkeí, Egymásután ke» rültek filmre az érdekesnél is érdeke, sebb jelenetek, amig egy hírtelen ke, letkezeli vihar csónekunk ei ieíborítoí» fa, én pedig a kormányossal és ieíve« vögéppel együtt a vizbe estem. A né, zök számára a legjobb burleszk, vagy vigjáték sem Iehetett vo/na sikerül, tebb mint a mt belesetűnk, Olyan jól kacag/ak és mulattak reitisnk, hogy minden búbéneiuket elielejtették. Görcsösen öleltern magamhoz értekes felvevőgépemel, minfha egymást ekettuk volna megmeníení. A felvevő' gépem filmmel együtt kétszer is él viz alá meriilt, A nyakig érö vízb öl nehe» zen vergődfem. a templomtér partjára, ahol egy épségben levö kis ház lakója veff párffogásba . Ruháim szórítúse és n vízzel megtelt felvevögépem rendbehozása miatt csak másfél órás késessel folylafha1fam is< met a [ilmezést, mert a. felajánlo ti kői, csönruha olyan szűk es kómikus volt rajtam, hogya kabaré folylatása elke. riilhetetlen lett volna. Ritkén jegyezhef fel a krónika film, telv é/eliel és .rnuleisúgos keberével" egybekőtöt t arvizkafasztróffll. S o m k ú t i l s t v á n.

~.

-+.~~Jl~,

~

"STATISZTIKA

FELHIVAS. A Mozi('gyesül~t elnöksége Ielhivja vidék! tagjait, hogy sztlneteléseikrtil levelt'Zőhtp útján k iildjenck előzetes éetesltés-t az egyesületnek. tjgvuncsuk értesltést kér az eg yesület az üzem újra mcglte'ldél::éről is. Morvay Pf t) ügyv, alelnök.

HUNNIA FIUIGYÁR RÉSZVÉNYTARSASÁG, BUDAPEST Mérlegszámla

FILMÉVKÖNYVEf<

1934. évi 31-én.

december

hó

Vag y o n: Készpénzpénztitr 1928.16 P. Készpénzbank 35.680.73 P = 37.608.89 P. Adósok 226.442.92 P. Anyagkészlet 20.626.6~ P. Átmeneti tételek 4700 P. Filmipari Alap helyett történt be, szcrzések: gépek, szersa. 10.000 P. Be' rendezés 2700 P. Beruhúzás 112.639.29 p = 130.339.29 P. összesen 419.717.7~ pengő. Tc h e r: Részvénytőke 150.000 P. Tartalékalap 3568.01 P. Hitelezők 226.269.93 P. Atmcneti tetelek cs tart. 31.732.29 P. Veszteség 1933. évben 12.489.78 P. Nyereség 1934. évben ~a.637.29 p = 8H7.51 P. összesen: 419.,17.74 P.

Die

den behen Eilmschatfenden 1935. Herausgeber: Rcichsfnchscha it , Film. Vcrlng : Kelle Fjlm-Kurier-Verlag .• (;. m. b. J I. Berfin. \V. :J5, Ara: n.8!), A né mct Iilmsznkma nagy irodalmi cseménye a Rcichsfnchscha lt Film uj úvkőnyvvc. arnelv most jelent meg- első ízben dís::cs h.ti{'-'iben (:.'j rPlldkh'iil f.:11=dng tartotonnnot. A Reichsfuchschuf t Film egyesíti magában mindazokut. akik a lila i körűlmények közölt Nemetcrszűghn a filmiparhall dolgozhatnak L-S ezeknek a címeit, ndat.ait és, legtöbbször képei I tartalmazza az új nlmanuch. A négvszázoblals könyv a ma; hivatalos Fi/III· NtllJlcturs::líJ: vezetóinek il képeit hozza é-, ezenkivül körülbelül öte-cr ~nld .. "C11 nílll':;I'. rendező é~ zeneszerző, operatőr. diszlettervcző stb. címeit tartalmazza. A bevczetóshcn llL-hán."\, nagyszerű szakcikk teszi nivóasá a könyvet, arnelv ma az cgyediili mt'~bí':lwl(Í ,:.'1lléfkiiliJ:::/tf'tetlt'n seeédkőuvv
xr

A budapesti ühuoperatdrölc, segéuoperatöröl c. hangmérnökölc és hangmixerek, továbbá a laboratóriumokban dolgozó etsöraugu szakmuukdsck érdekképviselet létesítését határézták el. Al. érdekettek egyetöre mi!1t asztaltár:-;'lság kívánnak urfikddni mindaddig, amíg az összes értlekeltek együtt lesznek és ezek a nyár folyamán fogják ol további alakulás végleges médját és a szervezkedését, cél. kltüzésuit megállapltani. Az érdekeltek egyelőre hetenként egvszer [önnek össze meghaszélésre és sznkmui, rőleg film technikai nktunlltásök megt{lrgyalására.

ÉS AZ ÉLET"

Morvay Pál úr lent! ci men megjelent közleményére a .JPilmlulituríl" legközelebbi sza. m<Íban térek vissza. Castiglione Henril c,

Eredményszámla

1934. évi december 31-én.

hó

V c s z t c s g: j 933. évi vesztcsép.ithozut 12 ~89.78 P. Klang hangkép. hasxnúl.rti dij 39.730 P. Mütcrcrnépttés 3000 P. Tiszt! fizetés 32.782 P. Műszaki clk almazottak fizetése 22.137.50 P. ,\lunkabérck és jár. 299.097.40 P. Adók és illetékek 10.770.58 P. Leírások 18.05~.16 P. Egvéb költ. rf. veszt. ú3.290.46 P. Veszteség 1933. évben 12.489.78 P. Nvcrcség 1934. évben 20.637.29 r = 8147.51 P. összesen 509.499.39 P. é

ú

N Y e r e s é g: M üterem bér 220.802.28 P. Házbérjövedelem 4320 P. Kamat 606.44 P. j\'\unkabér megterites 281.720.03 P. Jutalék 2050.64 P. összesen 509.499.39 pengő. Az igazgatóság. Mc.!!vizsgúlta és rendben találta. A felügyelőbizottság.

13

~----------~.~~~~,--------')~r

A BERLINI NEMZETKÖZI FILMKONGRESSZUS HATÁROZATAI A1. .uu-illst.un

tncg-I;Lrlntl

ber-Hu!

nClIlzctl,ü't.irillllkougre~sws fiíbiwll~á~;~ ,"'I It albizo,jjH:i;:a II k dv ctkC'lÖ hal(,T(iz:lrol,at büzfu:

nlkalmazof t (adapt ah) mutnt.isa és nyilvános

A föbizottság: A Főbizottság munkássága tartama alatt bebizonyitotta tagjainak. hogy a jövőben valamennyi úgazatban sziikségessé válik a legszorosabb nemzetközi összmüködés. Ezért a kongresszus valamennyi résztvcvűjc egyhangúan clhatározta a Nemzetközi Filmkamara létesítését, amely 3:1. egyes nemzeti egyesületek és szővctségck képviselőiből alakul meg. A létesítendő szcrvezct alapszabályait Velenceben állapítják meg a tekintetbe jövő országok meg. bizottai. A III un ka egyesítése érdekében 1IIapszabály,bízo'ttsúgot küldenek ki, amely a szükségcs alapszabályokat és belépési tervezetet dolgozza ki. A jövőben minden második esztendőben hasonló jellegű kongresszusokat fognak rendezni. Az alapszabály.bizottságban azok a államok vesznek részt, ahol a film ügy minden úgnzata képviselve van, Az I. számú bizottság: A cenescercői jOJnlijalrlwl és a íilmjog re: (ormjríva{ fogla{ko::ó I. sz, hizo!ts1Íg: a herni egyezmény 2, cs 6, §-ai tekintetél-en n FáV ratiow l nternctí onolr (['AsS0ciatiolls dc ProdHctelll"S de Films párizsi hatarozntút teszi magáéva. A berni egvczrncny ll, §-a a következd új bekezdéssel egészítendő ki: "Am:l esetek tekintetében, amidőn ezeket a jogokat valamely mús oly túrsaságra ruházták nt, amelynek az ilyen rnűvck bcnnunmsaért és nyilvauos eUiadúsáüt díjak térttendők, az egyezményt aláíró országuk belföldi törvény; hozása jogosult megéliapitani azokat il feltételeket, amelyek fennforg.isa lllellett nz l, bekezdés a) és b) alpontjnibnn meghatározott jogok alkalmazandók, A 11. §, szövegc ;1 következőleg módosul : 1. A 2,. §. értelruóben vedett művck szcrzői t illeti meg kizúrólngosnn az a jog, hogy c művck moagófénvkcpészet alkalmaz.isnt (ndnptáldsát) engedélyezzék. Ezalatt az így í

művek nyilvános bel'l{)adása is órtendó.

3, A t11ozgó({nykcpészrti művek sacrzdinek kixárólsros joguk van e müvek többszö. rözéséro, terjesztésére. elóadds.ira, tovabbá az esetben, ha c müvek nem valamely korűbl-i nui átdolgozasai. kizárólagos joggal arra is. hogy ól műnek bármelv más művészeti fornui r-a való adapt álásru, engedélyezzék, A konaresszus hatűrozntainak gyor:; llH'pvalósit;\::;a érdekében il gyűlés javasolja tuindon ország rnoxgófényképészeti ipar-inak, hogy nyomban intcrvvniáljanak kormányaiknJI :Izi 1';'111 I. hogya Icuí i hatérozutok a bri.sv, szeli diploru.iciai konfcrccin elé terj cszt c•.•,,> nek. i\. kongrcsszua h:tt:'lroz~ttibg rnondjn ki. hogy ;li': összes országok lllo7g-ófLnyk(p(.:;~~ti iparának érdekéhen :1 n<'m7c,kiizi filmkamara mcgalapít;ís;:íig az I. Bi;.,ott",\g irodaja permanensen fO,t:! múkődni. A kongresszus további! siirgőscn szűkségc-nek tartj", ho~': :t kormáuvok diplomácini del('~:íci('ik:lt:t mozgó íéuvképipar rnecfelcld képviseldivel (,!.~(l'zíl,:('k ki. Az elnők lT\eghí7.:í~t kap:,t arra, hon' a hozol! hnulrozatokat nyombau továhlItsn a hem! irodához és az \ssociai ir-n J .iuérnirc ct i\ rti~1 iquo Intcruntionn'ehoz és redig mint a bctlini ncrnzotkőxi f).11_ kongröaszusuak a s7.or,,()i jocrcfomjavavla, tok ti!r,!!Y;'lhan hozott hntározatait

A II .• IV. és V. sz. egyesített

bizottság,

alll('!Y :1 Ilw::;.:ós::ílllui::j cll;.:cd8_vck h~ ad()terhe!;: !.-én/ha túrsrvnl!n, a kővctkczó hal:ír()z;l!ol hozt a : A Iilui adóliK)'i meetct-l r-1(•.,:..'
tettel a film komolv művészet i törekvéseirc. a tonábbialebaw {(',/Ji 1/1'11/ tartluüó A 'kultll!, iilmr-k l.cmutrn.iaa minden országbau legyen teljcsen ndóruontes, ezeket a filmeket v.unmcntescu kell behozni, ;\1. emberileg értékcscbb és művr azcti filmek g"y;'trUIS;'tt rnindon orf:z:ígban eid kell mozdit.ani. az ilvcn csúcsfilmek kicserclcsót lllindell eszköz7.e(~lt) kelJ segiteni adóiigyi és közip-azgaHf;i könynyitések igénybevételével. A korműnyoknt fölkérik. hogy a Iilmszfnhaznknál fenntilló miudcn léle kii/önlcJ!rs adónrmc/ ,~::iilltes,<;éf..' 1}1r;.:, J\ képviselt. szcrvez'etck aZI is Innúcsol , ják or~z(lJ!;tik kormánvainak. ho~y azokon " helvckcn. ahol rncnfclold sz.lmú fi!lll.:zính:~z m:í~' műkődik. újabb Iilmszfnháznk létcsft ".

14

*--------+I~~~~'--------+ set saiintessék be, llulSréSCzl a kormányokat fölkérik arra is, hogy t;ímogassák a filmsainhaznk létesttését azokon a helyeken, ahol mozgóképsztuhazak még nincsenek.

A II r. számú

bizottság:

.

til nskőícsönsésí ügyekben a következöket mondta ki: Arra kell törekedni. hogy minden orsz.lgban egységes sceruexet a .PítmI..:amara" létesiiljön~ amely a Iilrnkölcsőnzók, filmgyártók és mozgókép:,zínhtíztulajdonosok köaön. Iőlmerűlt viuis kérdéseket elintéai. A IÖI/jf'g/~öUSI é.j· a ídíotloním ·;.JoI6 kötést vala, mennyi országban a kincmatografin valamennyi tígazat:ftban cl kelt törölni.

A VlJ. számú

bizottság:

s::ldrluí::sik I'S ac u/(ínpóthis elómo::dít6sa. kerdésében akként határozott. hogy nézere szeriut úgy nemzeti. mint nemzetközi szempontból lehet 'ezt a két kérdést olyképen rendezni. hog .•'Y :t tlíl::otl glí:;silau olyan elfogadható mértékben Ich essen megállapítani, amely a művésai numkában résztvevők részérc i" egvfornuin klvauntos és elfog-adható, Etckiu , tetben a jövő generációtól. vagyis az utánpóil:'lstól v:írj:'lk a kérdö- megoldását. Ennek a kérdésnek a tov.ibb i megold.isa céljúból .;ziibég-C8 volna. ha a nemzetközi erryüttműköd •... s :1 ji)\'óhcn eZ(:1I ;t téren is mínél ('gyöntctiíbb -uolne.

csereforgnlmat indítsák meg. Ezeknek az archivumoknak az a feladatuk, hogy az orszűgukban gyártott filmeket gyúj tsék össze (lehetőleg a ncgnt.ivok.u). A gyüj temény vonntkozzck azokra il kulturfilmckre is, nme., Iyeket tnln jdonképení Ilimcélokrn nem használunk. amelyek azonban tudomanyos szempontból rendkívül fontosak. Az archivumok gyűjtsék azokat. a filmeket is, arnelvek föleg a film Irc/mil,ai és 101'fCII11Ii Icilódését mozditotttik cld. Ebbül a célból azt ajá nt ják az egyes államok g-y;írtóin:1k, hogy az elkésettett filmckhől egy-egy másolatot bocaássnnak díjtalanul országuk archivurna rendelkezé, sém.

A X. számí. bizottság,

fl

A VIII. szám"

bizottság,

amel" fl I,'ultl/r. hj reklámíílmek kérdé-ével fog\;;Jkozott, j;lv;J.:-j!:d;íban :lzt njúulju vnla., rnennyi dllnmunk, hogy il Iihuszfnháxak rendes rnűsortiba illcsszenek be ismeret terjesztő liluu-kcr. nmelvck teljeseu ndómentesck volu-inak. Id ermcntesltsék ezeken il Iilmcenzurndíjak, vámok. kontingensek é:;; egyéb 1('1'lrck mcgfizctcsc alól. }\ rcklámfilmck tekin, telében azt aj:'lnlj:1 a koturrcsazuv <17. erryes országokunk. houy ezek lcnít nráíis, 'Ilem::l'tneuelő és ml;vI1s::'i crtékück legyenek és biz. tosltsák sxámokra uuyannzokat az előnyöket (s kedvezményeket. amelyeket :IZ ismerettcrjesztd film s7.<Ímtíra követelnek. A knlturfilm terén mutntkozó nemzetközi egvűttmúkűdss1'C vale tekintetfel a korurrcsszus ez•...n ;1 téren a logszorosabh összefüggést javasolja, Ebbül a célból bizottsácot alakitanak n következők rósztvételcvcl : RaPllrer {Némctorszag). 8ro;;.'J1 (Anglia). Det ac (Frauciaország). D(' Feo (Olaszország), Ordvnskí (Lengyclor~z:íg) és ez a hizottSiíg a veleneci tanácskoxaa al knl mával m.i r kész javaslatokat tej-jesszen elő.

A IX. számú

bizottság,

nmelv a nemcetkőcí íílnuirchívwm kérdését t~írg::-:alta. az t ;Ij;ínlja valamennyi orszázunk. hogy létcsftseuek íifnmrchivumokt cR ezeket hatalmazzák föl arra. hegy egymás kőzötl a

amely nemzetkőai films(,jt6 és krif1lwi kérdésekel t;'ll'gY:llt, fölszólítja;_\ konurcsgzuson képviselt összes élfamokut. hogy a nemzetközi megértés szelleme érdekében tegyék lehetövé az összes filmkérdések beható tűrgyáI:h;;\t. Figyelembevéve a film Ilagy nemzetköxi jclcntdséeét. Iőlszólftjúk az. érdekelt ujf;ágírókat és kiadókat. hogy ne írjanak olyan filmekről. amelyek nlknlmnank arru, ho~y az egyes népek között az egyenetlenkcdést előmozrlu sűk v;lgy veszélyeztetik a béke Icunmnrndásűt. javasoljn a bizottsúg olyan nemzetköz! títsnsoitó-köepont Ielaflltésát. :1I11Oly közpoul i Ickvésén •... 1 fogva miut kö::poJlfi íilmarchinmn :1 nemzetközi filmhírszolg-:ílalot I;í\n;í cl. Ellnek ar, irodának az \'0111<1 ot Icfadntn, hogy az egyes országokban I,..('~·itll·néi svakl.u-okat hir:rnY:lggal. cikkekk'CI (" képekkel J;ís~a (·1 l'g eZ('1I ;_IZ úton elő. moaditaná a kőlcsűnős hiranyag-cserét.

A XI. számú

bizottság,

am"'y íilmtcclniíkui kérdésekcl, t;trgy::tIt , ;17.zal fc-leJt meg- feladntűnak, hogy a Dontsctie Kínoteclmische Ges,~/Isc"afl-t<11 karöltve film. technikai elóadűsokat rendezett, amelyek soran n bel- ép: külföldi érdekelt sznkemberek a filmtechnika Illa i :W;ís:ír61, fölc~ azonhan a 11,:/111'/ íilnncchnit:o [eíenlegi /zcly::,etfró/ l7yí)zi.íd1ek, meg.

A XIr. szám ú bizottság: a I/('m::('tkö::j I,'esl,rwyfilm kérdésében "Igy határozott, hogy a IG rum-cs keskenyfilm ktrdi:s(J'(11 ::J. ucmzctköai filmkongresszuson nem folvtat ja a vitűt. miut án az 1934. évi stresai konferencia ;1 tekintetben m.lr egységes .illáspontra helyez ked Cll. A bizottság eJ-'Y' állandó ncsncetkősi /{'clruikai bisott ság kiJ..•iildhft határozta cl, amely mindhárom <11osztűlyhan : a nversíibn. a g/ipipllr és filmipar ldrdésébeJ/ a p:'lrizo:.i nemzetközi filmkong-rüsszllsr" vonatkozó előkészítő ruunkálafail megkezdi.

15

r···..·

I~ :

·

· ···

···· ·

A MŰTEREM

~

t+ 

I

:

M

ájus első napjaiban cl Hnrmcnie-iíl m folytatta a Csuny" leány belső föl, vételcit. Május Io;(:n fejezték be ezeket a lőlvételeket. azután következtek a k iilsö Iőlvétclck, amelyek egyrészét a uyértclcp udvarán, majd a Szigeten. és egyéb köztercken végeztek. A szerepe kik cgy része - Mt/ráfi lilii és Jávor Púl -, ezután Plesz Ferenccel és Gaál Héhlva l Abbaziába és Fiuméba utazott, ahol folytatták a külső föh'ételcket. A Csunye leány, amely a szezón első magyar filmje lesz, igen kitünően si; került és az ok, akik már eddig láttak részleteket a film b/il, megállapították, hogy a legsikerültebb magyar filmek közé tartozik, úgyhogy Gaái Béla is, mct nagyobb sikert könvvelhet cl. Alig fejezték be a ~űterembcn a Csunya leány belső fölvételcit. má r aznap kezdték meg cl másik rnűtcrcrn ben a Liszf~film magyar és. német v:ÍI~ toza tának a Főlvételcit. Amióta Ll magyar hangosfilmgyárb'ts Fennáll, ilyen linomsxüascjű film még nem készült cl. Az első kosztiimös magyal' hanpos-

Lotir Ferenc, :l. IIl1uuia.rilmJ::y!ir

okl.

gépűszmérnűk,

tehetséges

hangmérnöke (Fotó

Attila-F:lludi)

f,ilm ". amely azonban rendkívúí bájos cs kozvetlen mesé jével, történelmi leo; vegőjével a legels6 magyar filmnek i~érkczik. LIszt Ferenc, aki mindig büszke volt magyar szárrnazúsára kór,égtcJcn nagy dicsőséget szerzdtt az c~~sz világon a magyar nevnek. Ezt a sz~p. kort, ezt a történelmi levegőt vi '~Zl f',lmrc ..a :Jiszto;film. amely magyarul cs németül érzékelteti az akkori idők, a hatvuuus évek minden boldogsügút kedélyét és szépségét. i"\indkét vúlto: zat Főlvételei programszcrücn haladnak előre Gumm l lclmut gyártási vezető és Hclnz liii/e rendező iránvitása mcllett A német Liszt Franz JÍerterich és ~~ magyar Liszt Tára)' Ferenc, rcndktvűl :-;i.kcl'lilt alakításúval új világot, új szín t \'Jt~ ~e a ] l unnia-filmgyúr egész kőre nyekere. A belső főlvételek. amelyeken sokszor néhány szúz statiszta scgédkc lett, szcnúciószűrnba mentek és olyan p.?m!1ÚSan sikerültek, hogy ezekről '1 Iölvctclck röl heteken keresztül beszél. t~k szakmai körekben. A díszletek _ I If1cz~. "Lirton rendkívül tehetséges rnunkáju - olyan szépck és ragyopóak, amilyeneket a Hunnia eddig mGg reru produkűlr. A főbb szcreplők: Olga C .sehovu, Erika Dtmhoff, Hans Söhnkers, Walter St einbeck stb., tovúbbá II ma~!y"r változatban: Báthory Giza, Z. N?'nár László. Sulyok Mária, Földess>, GCZ~l tll~la~uk és müvészctük Icujavát II) uitották, hogy a zenokulturu egyik legszebb fejezetét, Liszt Ferenc áhi tatos rnilliójct, minúl tökéletesebben és minél gondosabban visszaadják a jc::: lenkornak. Eiben l st ván áll a Folvcvöuóp mcllett .é~ ezúttal is tudásrinak Icujavát nyu j tju , nemkevésbbé Lohr Ferenc hangrnérnők. aki tökélctes felkészültség~~el irán yit ja ~t magyar és német. nyclvű hanufölvétclckct. Iucn értékes munkát fejt ki Lúndor Ti,,~adal', aki a magyal' szővcgkonyvct írta és akinek ötletessége és szcllcmcsséuc ncrn k cvésbbé sokoldalú történcl~i tudása közismert. Czijir« Géza, mint II ille magyar művészet! tanácsadója és

16

+--------+.A~Jl~.

Eiben István,

indul meg a Reflektor,film következö filmjének a munkája. A Reflektor film, jének Elnökkisnsszony lesz a címe és I "j/éz Miklús, szamos sainpadi és film. darab sikeres írójának Icgújabb munk ája. A magyar kőzönség előtt új ren dcző murntkoxik be ezúttal: Marion Endre, aki legutóbb a llimalaya4i1mmel aratott világsike,.t. A" új Rcflcktor-Hlm fószerepét NL/ráli Lilii játssza. Május· folyamán több idegen külső fölvételt készítettek Magyar országen. Igy MlI/ly(1SQVszky Ilona vezette a Szi.~etcn azokat a fölvételeket, amelyek il Stradivari ctmü új Botver y-íílmhez kellen ek. Ennek a filmnek " Főlvételcin résztvett P, Henry \\7i11m. a Moszkva i éjszakuk c!!yik kitünö francia főszerep. lője. Vincze László vezetésével ugyan. csak francia szinészck közrcmüködésével késziiitek a Hortobágy környékén kulső felvételek. lcsey Rezső, a f\'\agyar Filmiroda ki, tünő operatörje Veszprémben és a vá. lOS kőmyékén igen érdekes és szrncs nóprajzi szok ásokat vitt filmre. A közeli hetek egész fihng)'iÍltási propram in még nem alakult ki trljcsen, ténv az, hogy olyan gyúrt.í."i kon, Junktura V~111 kialakulóban, arnilyen .1 háborús évek óta ali,!! volt f\'lagyaror,

Gunun,

H~elmul

a1. ALtil,.·filllI igazgatója és gyárl:ísi é, .1

kitiinü

"ezető;c

Illmopc rntűr

(Fotó

Attila-l,'ahtdi)

Illauch rendező-asszisztens járulnak hozz.i a film sikeres befejezéséhez. A \'ágb rnunkáját Bánky Viktor végzi tel. jes hozzáértéssel. A Lisztdílm fölvételeit június lűaike hí. jún fejezik be, azután szamos külső föiv6tol következik és fl végén Weirnaro.m dolgoznak. A film június végére készül cl, úgyhogy augusztus 15:én, mint
-.1

'5í'úgon.

Tám\' Ferenc, a magyar Liszt. ö-r. Xa!!..' (;ynl~íni:, Liszt Ferenc egykori növendéke. Franx l íertrrirli, a német Li5Zt. - mösrőítük ;'t1111('inz fl illi' rendezd. (F"t.) ,\ttil:l~F:lhuli)

17

.-------+,~~~+,------~ . A

-"~.t...HIRADÓJA

Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkár másh-anyú bensatása folytán a miuisztérfum mozt. és filmügyeinek intézését dr. Kádár levente miniszter! [anácsos vette át, akinek helyettese .leszenszky Andor miniszrerl tanácsos áthelyezése folytán _ dr. 5zőllőssy Alfréd mlniszter! osztalvtanácsos lett. Szöllössy Alfréd dr. egyben' átvette az Országos Mozgól,épvizsgáló Bizottság eluökí tisztségét is. Szöllössy Alfréd ntlniszter! osztály tanácsos régi ismerője ől szakmal Iigyeknek, amennyiben évekkel ezelőtt Inég jegyzője volt a Iilmcenzurának. Magyarorsz
Lajta Andor, a Pilmkultura szerke:sztöje, június 3-án, délután 5 órakor tartja Budapest I. hullámhösszon rűdlőelőadásár "A rumcenzura betiltotta ... u eimmel. Szemere Árpád, a Pilmkredit és Controll A.-G. luzern! cég igazgatója, ak! nemrégiben tért vissza 14 évi távollét után Budapestre, -junfusbnn több hónapr'.tt!elr';e7.et~_ külföldi utra. indul, hogy ennek során több állam megbízásábó! oktatóés Ismeretter[esztf filmeket szerezzen be és kdzpnntilag ossza el. Első utja Amerikába vezet, ahol épen a kulturfllmek miatt rontes tárgyalásokat Iclytat. Szemere Arpá'd kimöhU filmtapasztalatairól sorozatosan számol he Filmkultura küvetkezű számaiban. Az United Artist 1935/1936. évi' .myagúnak kihasználás! jogát Wolr Jenő budapesti kereskedő kapta, aki dr, Baik Mihállyal és dr. Genter Jenő ügyvéddel együtt uj részvénytársaságot létesít, amely a filmeket a magyar piacon ki rogja helyezni. Az tíj részvény társaságban bel- és külfűldi ttike vesz részt. A társaságnak messzemenő tervei is vannak és töteg magyar gyártmányű Hlmek gy'ártásával kiván foglalkozni, olyanokkal, amelyek értéket és propagandaerőt képviselnek a kűltöldöm A l\
18

~

+.~~~~,

Keleti Béla. a Kovács Emil és társa céf! volt beltagja, uemrégihen kivált i!. cégtör. Keleti most saját neve alatt üj vállalatot létesített, antatynek irodai az Erzeébet körút S. számu Filmházhan nyilnak meg. A cég az Idény llIegjndld{lsái~ Kerllész utca 38. szám alatt műkbdík. Tr-terou]a: 42-7-5~.

~V+

Cluema-Plím: MaII Filmtheater. DOH Quijote, Pux-Pilm: "-11(> wi/c Kínos. Jf.

Fejős Pál most fejelte be a leopenhágai Nerdis-k Tonefllmnéll l11ásod~k dán! filmjét, amelvuek címe ,,24 óra". A film tószerepelt két legkiválóbb dán szlnész [átssza. "SICproli sport ja" címmel Friedrich Károly, a soproni varos: M01i n~J1szcríí és tehetsé. ges iga7t,!atója Ílj Iilm-orozatot lié~zít. Friedrich Karoly c(l'dig'két soproni WllIel produkaír. mcs-t folytatja a soproni spor-t ismertetésével és népszerüsttésével a megkezdett Himmnnkát. Az új Iihn-orozut amely rövideSen elkészül, Ielöletl Sopron város egész sportügyét.

of

moritls,

t-tao

J f. Radius, tarade,

Corvin-

Casi no. Jf. Omnia. ti. Ccrso-

ill IIeQ'C'('n. Radius ll. Casino. H. Peclrs vMI bu)'. Radius-Kino. Jf. . The bnl'l!Pd ab. City, Cusino. jL Kovács & Co. l.es misercbles. Décsi IL Kammcrlichtspicle. If. Liber tinv-Ftlm: Nel! G'Cu}lU1t. Décsi ti. Kruu m'el'li ch tspi ele. J v. Metro-Ptlm: E~,pl)"l Prentice. Scala. Jv. Paramount-Pilm: T/'IlJnpel Bl ouis, Radius Kino. j l. . Pátri n -Pihn: t'ecr Gyltl. Royal-Apolló. JL Do Srhlattvagonkontroltor, Karmner. lichtspirle, Dccxi-Kino. Jf. Liebe dU!IImf> Mamo. Knmmcrfichtsp .. Décsi-K ino. J f. Béla Rákést: MI/sil •. im BlIII. Royal Ap. Jf Tur ul-Ftlm: Artistew. Omnia und Corso-Kino. Jf. Ula-Pilm: PUI/ks konnnt aus Amrítro. Uránia. Barrarola. Uránia, Royal Apolló. J f. Universal-Pllm: Old Derlee house. Citv und Palace. Jf. . Good Fair-v, Royal Apolló. Jf. Warner-Bros: lI11ppilles Atien«, Rndius. .lf-

-

Heít

Emil

Havas Mlh;í~y, ,a Metre-Geldwyn ~lay'er bécs! Ilúkjának a vezetője, megvált állásűtól é~ átvette Bécs szél;:hellyel a RI
MEGJELENÉSI STATISZTIKA EHSCI-IEINUNGSSTATISTIK Május

hÓ/HIp

(:vrotla!

Német (deutscherj film Amerikai (nmerikanischcr] AIl).{(I1 (enelischcr) film Frnncia

(frnnzösischcr)

film

.'lllli)

7 10 1

fj:;,I;'=~:::~z::.e:::se::n:::----"2iii;2'f~i' ~

Magyar Mozgófénykép GépkezelIik Országos EgyesQleiének munkaközvelllóje: Budapest, VII., Almássy-tér Hivatalos órák:

12.

St.

2-6-ig.

Telefon: 37·5-98: Munkaügyeket

Weisz Henrik a Rex mozgó

gépésze intézi. Hivható d. c. 1O-12-ig45·7-11 és6-12-ig 32-l-75. - Levéleim : VI!., Szövetség-u. II. I. em. 28.

19

1- FILMJOG =:I A SZEVILLAI SZERZŐKONGRESSZUS Salnpadi Sacrzók és Zeneszerzők Egycsülct'cinck Nemzetközi Szőversege május ö-tól május l1dg SzcvilJúban tartotta meg X. kongresszusát A kongresszus május lŰ;j üléséri be; hatóan foglalkozott a berlini film kong. resszus szcrzöijogi határozatával, ame. lyckct lapunk más helyén szószcrint kőzőltünk. f\.'Hnt clórcláthutó volt, a szcvillai kongresszus úllásfoulalúsa homlokegye. nest ellenkezett a berlini határozatok: kal; előrelátható volt ez már csak azért j.;;. mert a berlini kongresszuson H film iparosok és a fiiInszínháztulajdonosok szcrvczctci által képviselt gazdasági érdekek voltak túlnyomóak. míg a S7.e:< villni kongresszus már szcrvezctébö! folyólag j •• a filmipari érdekekkel clluntótcs szcrzól érdekek szócsővc volt,

1-\

a legjobb és o legtarfósobb kópiaanyag

A LEGTÖKÉLETESEBB

VEZERKÉPVISELÖ

Lajta Andor BUDAPEST

VII•• Thököly-ul 75_ Telefon: 97-0-76.

A berlini kongresszus hutűrozntuit nomcsak azért utnsítj a a sxcrzdi kongresszus tr!_ jes hntározottsrurgul vissza, mcrt azok n !:'ZPI'zdk ex zeneazorzök művesxi es gazdas;ígi jogni ellen intézett elv türbetétlen uunnrlűsnak mindsülnek. ;tmc:l~' - hu azt komolvan vesszük meg;lkad;U~voz nunden kÖ7.,('-Ic~lést szerzök és hangosfilmgY:'lrtók kőzőtt, hanem azért is. mert az ilyenfajta ;í1l;í~l'úglaliís :I film művészi Icjlódóaét is a legnagyobb III~I'_ tékben veszélvcxtct!''.

PANKINE »H«

AZ AGFA-POSITIV

részére:

éleshangú

"A Szmparli Sacrzók éi' Zeneszcrzók Egyesületeinek Nemzetközi Szővetséue IfJ3,) nnijus Iü-iki ülésében foglalkozott :1 bei-lim nemzetközi filmkongresszus eredményeivel. A filmkongresszuson kizáról;\g
CJ\

MagYm'O!'szág

A kongresszus rendkívül határozata így szól:



KÉPHEGATIV 11 

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 D U P - P O S I T I V, H A N G - P O S I T I V EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEGATIV

20

A z·()I(TATÓFI LM A NEMZETKÖZI OKTATÖFILNl lNTEZET MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE 9\

Nemzetközi Oktatófilm Intézet r\ mauyar Nemzeti Bizottsága báró Villani Lajos követségi tanácsos cl; nöklete alatt május 2-!:én ülést tartott. 1.\ hizottság a bclüuvminisz tcrró tőrtén t kinevezése folytán az elnöki tiszte ről lemondó leveldi Kozma J"liklús helyére Wlassics Gyula báró állarnritkárt választotta elnökke. A hetek Ma t!ycng:élkcdö Wlassics államtitkár hr-v h-ett ViIlani báró vezette az ülést. A bizottsau tagjai soréba választotta Balech László dr. kultuszminisztr-r i titkárt. az ok tutófilrnűuvck referensét. Az utolsó ülés óra történt ron to;: sa bb levelezés ismertetése után a bizottsúf! rcfercnsc az 1933. évi február hóban Rómában mcstartott végrcha itóhizortsáui iilés határozatnit isrncrtcttr-. arnelven rnauvar részről móu Kozmn !\\ lklós vett rész t

Baloah László dr. rninisz tcri titkár i...• ~ rncrtcttc az ok tatóicllcű filmek nem. zetközi forgalmának mcckönnvttésérrkötött genfi egyezmény ratifik álásűra má jus 2~ún a kul tuszminisz tcr által be. nyujtott tőr vónyjavnslarot. Agotai Géza clr. beszámolót tartott az áprilisban Berlinben rncutm-rott Nemzetközi Filrnkoncrcssszusnak fl'/. oktatófilmügyek r c és II keskenyfilm nemzetközi egységesítésére vonatkozó határozatairól Ezután foglalkozott ,I bizottsúg '17 augusztus hónapban Velencében I11C,!.!~ rendezendő nemzetköz! filmkiállttus magyar anyagával. A kiállításon a mngyal' kormúnvt Villani Lajos húrú köv. tanácsos fogja képviselni. A kiküldendő l11a~yilr Filmanyagról ~ legközelebbi ülésen dönt vénlegcsen a bizottság.

Angol nözönség-szavczüs a tihuekről. :\ Cinoma clmű londoni filmlap lekutóbb körkérdést intézett a ruoxikőzőnséghcz , vajjon milycn filmeket kivánnak latui. ,\ lap 2;)!1.000 -irdóÍ\'ct kűldőtt
húborúsfim él legutolsó. ezzel SZl'lllhl'll d.ln helyen áll il fillI/operctt. ;t m.isodik helyen ;1 tdrsndalmi dr.lmn. a 3~ik helyen n kalandor és hííniigyi dr.irua. A legkedveltchb Iét-fisatri r Anclhiban Georg Arlíss, a lel-!n(·p~z.>rűbb női film-szttlr p<.-dig- Xcrma SIH'arn. .\ több salper-rendszer általában tet-aik :IZ :lng-ol kőzőnecgnek .. \ :3 órás mü-or mcllcu szavazott az ő-ez-szavazntok 50.2fJc-a. a a.:í ór.is műsor mctlett 33.:'%, :1 4 órás müsor mclkí t mindössac !).2o/". A mozilútoun tóknak 1 %~a szavazott a 2 órti .• műsor ml·~('t\ Ig'~n érdekes jelenség, hogy az őssz.ec sz..a vnzók ~l.(lfX -,l arnellett sznvnzott, hogy t1 1/lIi sor kcrf'fhl Iw/jil orgonascóló-sstí-nokot adjmwf..· t!lö. Jellemző és feltűnéstkeltő. ho~y az or xonoszálö-scdmol: mcllctt kiilrWösCIL o fh'. fia/t és II ííotalabb generáció képviselői sxa. vaatak.

21

.-------~.~~~~,------~, HELYSZINI KÖZVETITÉST RENDEZNEK JBNIUS 3-ÁN 3 I r unniából. A Liszt Ferenc-film felvételr-it fogj:'lk kőzvettf cni s a közvetítést átveszi Némctorsz:íg is. Beszélő: Havas András Károly.

50.000 dollár kölcsönt kaptak az amerikai mozpóképsalnháznk. Az amerikai filmipar mccecnuéso erdekében az amerikai kornuinv nóh.inv hettel ezelőtt igen alacsony kam.uláb mollct t tii!>h 5Z;'lZ millió dolláros hi, tdt engedélyezett. Ezeket a hiteleket eleinte csak a ,ta~y vallalatoknak akarták rondclkozésre bocsajtani, később azonban a kongteszSZUB (képvrselőhúx) úgy hatdrozot t, hogy a kisebb fillJlst:ílLluízillmal. is juttat ebből a pénzből kiscbb-uauvcbb ősszcgcket. A 1'0(1('ral Hou-iujr Act hauiroaatn értelmében az auurikai mozuóképszfnhdzak 11Iodcrui::dilisi ,,·öl/séRciJ.' fedezésére rlIlJJ(lJ dollár hitel! kap. bal nak. Egy-c".:-y filmsainhaz azonban kaC~el doll;írn;íI nagyobb kőlcsőut nem igényelhet. Az angol kirűtyi pár 25 éves uralkodói cvfordulójn alkalmúból az. angol filmsz inh.izak az l'gólz orszaubnn díjtalan filmclódtisokat rendeztek. A moxgóképszfnházakban rndió-huneszórókat szereltek föl, runelvek közvetíreltek ól kir.ily ünnepi sxónoklutat. valamint a Szcnt Péter-templomban rendezett h;i]:t:trlú istentisateletet. Vnlumcnnvi mozgóképazinháznt Iöldiszftctték és kic;ino~íottúk, :\ jubileumí ünnepségek tartama alatt valamennyi moz i sznporttotta eldadásainak a szűmát. ;\ londoni Empirc-moagóképsaíuház a jubileumi napon folytatólagos előadásokat uu-tott hajnnli 12 Úrit 3 perctől egész aznap éjféluulnig. Tg-en 80k mozuóképszfnház 17 órás cldndásokat rendezett. A BIP "I?oyal Cmmtcade:' cím alatt inuycn Iilmkópiákat hocsűjtott rcndclkczósrc. ho;..'y ezeket az egész vi'ávhirodalomban l-cmutaasak. Esvtnrszáuban {lprili8 ui kormányrendelet jelerit merr, nmclv saabűlvozaa az l'KI~sz film ipa/' iif'\'l'l. :\z I:' j rendelet sznhá-

:n·in

A MMOE választmánya legutóbb tudcmáou l vette, hog,y' a Horthy-alicióra 2122 pengő 21 fillér. II jugoszlávaliclóra pedtg 3683 pengő 37 fillér gy ült ÖSSXt'-l. Ezekheu az ndumáuynkbun <1Z elsőhetesek adományai nem foglaltatnak benne, merj ezek alikor még nem voltak tagjai az egyesiiletnek. A MMOE választmánya legutóbb elhatározta, hogy a [étékunycé'ú adúáltulűnyok revizi6ja tárgyában újabb kérelemmel Inrdul a beliigymilll:.;zterhez és a tűrvénvhatédgonl.:énti arűnyosltás helyett országos uránye sitúst kér. Ugyauur a választmány a tilalmi és monuppólbizottságpk mundátumát augusztus 15-ig meghosszabbit'otta.

MAGYARORSzAG FILMFORGADfA. 1935 ELSO NEGYEDÉBEN A Statisztikai I Tavi Közlemények most megjelent J-3 füzete közli az 1935. évi január-c-mareius filmforua10m statisztikai kimutatását. E szerint enrnek az évnek az első három hónap, jában beholtunk ősszesen 79 q nyer-ss filmet (1934,ben 70 q) 183,000 pengő értékben. (J934,ben 220.000 P). amely' ből Nemetországra esik 14 q (38). Olaszországra 19 q (27) q). Nagybrítanniára 20, az Unióra 21 q. Kikeszitési cljárásra jött 9 q 22.000 pengő értékben, Megvilágifoft negativ nem jött be az országba. Megvilágitolt pozitivel behoztunk 26 q-t (1934,ben 21 q
:'l~~~~~tcl;~í I~jl~~:~)i\'l~;;~~~~~~;í~~~~t, :~\~~t~~~~~~I:~ ;~~ ~ h:'tl\"f:zz:\ rt Hlmbcbozntnlt és kivitr-lt . a film, ccnzur.it. :1 Iilmhírndó kérdeset és V(L,ji, r; ,-,,_ xct i Fflmnlnp létcsftósét monrlja ki, Naeviáhun a Illa i mturvnr sznbélvokhoz h:lsonlú' in. th:krdé<:c:kcl léptettek élt-tbc. Ivv f(í'('t.,~ :1 111(1. vik üzr-mbchclvczóscnól Pll!!f'flcl\·\''l(~;;;('nl·l. A Iilrnbchozntnl éR kivitel l('rt'll ;) m iclii/:ye!ő intézkerlik. i\ belföldi escmrnvcket tartalmazó hetihfrndón ••k lcuablbb 200 mótcr hosazünuk kell lennie. A híradókat csak f'gv ,ég- gy;\rlhatj:1. A cenzura és egyéb bevételehet a hnzni filmgy:írtás fejlesztésére for.lítj
ííí

22

.,ADRIA" PE"'O (NEW. YORK

VII., Erzsébet-kör"t

BUDAPEST PALOTA)

9-11. Lift. Tel.: 38-3-33.

Elegánsan berendezett szobák, Hideg-meleg folyóviz, EIs6rongu ellátás! Filmklub a hé z b e n. -

I

~

-+.~~)l+.

-+

IL~TECHNIKA IFJ. CSERÉPY ISTVÁN (London)

A SZINESFILM

""',,:;'%0;: N ~',:;:,:~~~

történetének három fő fe, jczcte, A színesfilm meg. és élniakarása _ ---.--. irnrnár befejezett tény, amint ezt a legutóbbi hónapok Folyamán látott rajzos, szines trukkiiímetc is bizonyították. Dc vajjon teljesen színessé lesz-c a fényképezett &z6rakozfal6 [átékiilm tőkével rendelkező am ..-rikai és angol is"? Igen, rövidesen, mct-t hiszen a nagy (sőt francia) f ilm vállalarok lubcrató, riumai már a legközelebbi jövőben ele,

~

jétől

szülctése

végig

~'zínes

-

és természetesen

hémgos filmdélrabokat bocsátanak a közönség elé. A film színcinek töké, letcssegc. helyesebben: a természetes sztnek visszaadűsa ma már nem is a technika,

hanem

csak

az -

e{őállifási

köl/Ség problémája. Mihelyt az egye' lőre tetemes clőálHtá.si költsegeket sikerüllenyomni, egyszeribe szü.cs.hangos filmek gyártására rendezkedik be úgyszólván az egész világ [ílmípere, A film, a fekete. fehér hangosfilm tc, hát ó-7 évi fennállás után ujabb sors. döntő válaszútra érkezett és ennek a nagy eredménynek a mozgalmai ép. pen napjainkban kulrninálnak. Nézzük csak, mik a szincsfilm életrekeltét elömozdíl6 és azt akndeí yozó körül, rnéuyck. A colorfi/m egyik legnagyobb elő, nye, hogya vetítőgép nem kiván olyan nagyszabású átép ítést, sem új leadó-

23

UJABB TÉRHÚDíTÁSA

gépek konstruálását, amint az szükségcs volt a némafilmek hangossá válásakor. Az elterjedés szempontjából ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg a világ összes mozijainak ln ég mindig esak 70%~a rendezkedhetett he a han; gosfilmek vetítésérc, addig színes fil, mckhcz való áttérés sokkal könnyebb, mort a filmleadógépek 100%,{,t köny' nyebben lehet majd uzonnal igénybevenni. A mozitulajdonos számára scmmi különösebb anyagi, SCm műsznkí probléma nem jelent gépének sz ínes filmek vetitesérc való átalakítása, mi, helyt a színcsfilm léljogosultsága bi. zonyo.ssá válik. Ez az idő pedig nem késhet sokú, mert a film világában már elterjedt a hire, hogy egyes cégck a Iekctc.Ichér film árának mindössze húrornszorosá. ért tudnak leljes szines film el előállí. tani, ami az cgy év előtti helyzethez viszonyítva máris 50%;os olcsobbodést jelent. Mindamellett' ez al jelentős kőltségcsökkenés még mindig nem teljes diadal, mert hiszen a vetítőgépek és ebből van a világon vagy 80.000 ezidőszerint alkalmallanok színes. film leadására. Másik kérdés, amit csak miiszekilng tökéletes színesfilm kisérleti előadásai fognak megoldani, vajjon a kőzőnségnek egyáltalán tetsaik-e majd és kell-c a természetes színií film. Ebben a tc. kintetben Amerikában már közel li, zeno! éve történnek saórvényos kisérletek. 1921,bcn jelent meg az első sz í«

+-

+.~~Jl~.-------- __ 

ncsfilm, amely azonban a kőzőnscgnck nem tetszett. Talán mc-t nem volt elég tökéletes. új és idegen volt. Ennek ellenére a költséges kísérletek tovább folytak és azok iddvel eredményre is vezettek nemcsak a laboratóriumban. hanem a vetítővászon előtt is. Ellen" ben 1929,bcn mú r több szinesfilm (On wi th thc Show; Gold Diggcrs, stb.) - amelyek, azt hiszem, MagYJl'ot; ,"ízá~ra nem kerültek CI - már közön" ség sikert is aratott. pénztársikert azonban - az akkor méu olv hon-ibilis költségek miatt - n~m .. Ezek II filmek a dr. Kalrnus.féle sza, badalrnazott .,Technicolor""cljárás ..,zc" rint készültek, amely azon a réven, hop'y azt a világhírűvé vált fil mrnjxoló, Walt Disney 1932 óta alkalrnazaa. az összes többi szabadalrnak között a legjobban ismert. A Technícolor ma már annyira tökéletes, hogy az első szincs ,.ftIiki egér" éppen most fut nagy siker mellett Londonban és ezt nemsokára olyan röviclfilmek sorozata fogja követni: amelyeken még
24

vezetcsen. a természetben előforduló sz ínck (virág. föld, viz égbolt, stb.) ősszetételének és azok crtékváltozásai nak mcgkiilőnbőz tctésc és visszaadása napsütésben, árnyékban és bo. rult időben. Mirc cgy ilyen csekélységnek látszó problérnát ~ hónapokig tartó türcl. mcs kísérletek és óriási kiadások arán sikerült megoldani, kiderült, hogy
~--

+.A~~+j

fronton tömörült filmvállalatok kénytelenek számolni azzal, hogy n főkéle. tessé vált sztnes-hangosfilmmcl szcrr» ben az Ö "kétszínű" hangosfilmjeik jelentösen moghendikcppclve kerülnek <-I kozonség elé. A színesfilm minden valószíniiség szerint rövidesen meghódítja az egész világ Iilrniparát, ami - miként a hanpesfilm 5-6 év előtti példája sejteti a meglevő saabadalmak utolsó sorsdőntö g3zdasáQi iitkőzctéböl kövctkczik. Eb'ben a ~satában végül is nz győz. aki -- tökével birja. A vi lúg filmiparát rncuve ltoztutó csata igazi nyertese uz onban mag,( rt rnoailátogató kozőnséu lesz. A filmhír. adók ban bemutatott sportversenyek izgalmai, .1 k a ro II

Kav ÁCS ÉS FALUDI FILMGYÁR

ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, GYARMAT-U. TELEFON:

VI!., 35.

97·8-55,

Mogyororszóg legnagyobb és legmodernebb gépekkel [elszerelt loboro loriumo

•

Készit; hongosfilmekel és kóplókct, filmfeliratokat, pedcqóqtci-, kultur-. reklórnés rojztrükk·filmeket

+I' HOGYA FÉNYI<ÉPEZÜNI< LÁTHATATLANT? CJ\ z elet. megnyilvánulasát. mikros::kópon 1-\ Illeg-fl~')'clni nemrégen még csak kis számú tudóanak éli kutatónak sikerűlt. A legtöbb ember előtt azonban hétpecsétes z{lI"t könyv volt. Hehatolni ebbe a titokzntos élet, he ~R s::dl'srbb T,~tt'J!ek,zek hozzáférhetővé tenni az ilyen tanulmányt csak az utóbbi évek fcjlddüt t mikrokínc mntogroiíája adln a lehetőséget, mcn a mondou eaó akrlrmityen viiágosan hnngxik is, idegen hangzású technikai es tudom.uiyos kifejezést foglal lllag:'I~ ban és bármennyire fi)...'yel a hallgalóS<'ig, at c!őa41;hd)ól kép ndk iii ;di~ ért meg valamit, Az ",L,"yik német rillllt;'tr~as;íg tizenőt c\'-e fog-lalkozik ezzel ;\ jelentős Ieladattnl és pl'ogl'
25

+~-------+.~~~~.------_ Budapesti filmpiac ~~i;.e~i~':~~:~k 1935.

JELMAGYARÁZAT. Megj. ~ Megjelenési hely. Múfaj, Fősz. = pöszerepJók. R. Rendező. -

=

V. 15

CINEIIIA·FILIII, Erzsébet-körút Tel., 37·5·70.

Hossza.

Kél vi·ld,g fia-. - tvl.: Exófikus

S. R.:

8.

-r- F. ~ Felirás. - M. C. = cenzura. _', a. = aluli. - f. = felüli. H. ~

Megj.: Corvin. szerelmi történet. -

Fösa.: F. Lederer, James

\VaJI. -

C.:

n.: F.:

E. Landi, S.

2224 m. Fodor

Dl111na.

,_

Aluli.

Quijote (Világ bolondja). 1-!cgj.: Radius, Casino. H.: 1850 m. - :\1.: Vigjáték.V.3O 1'.: Siklóssy "Iván. Fősz.: Fodor Saljapin, G. __!__.::lIc::0.::be:::;.Y~ . ..::F::.:. V.llicrf'. - R: G. \V. Pabs"l.-C.:A. VOlt

+-__

1

A8s.conyok

V.8

FOX FILIII r.-f., Rákóczi-út 19. Tel.: 39·4·37 és 31-6·58.

íehérbe»,

-

Megj.:

]-I: 2200 m. _- 1r.: Dr. -

Omnia,

Corso. -

F.: Szántó. --Fősz.:

l..orcnc Young, John mim;s. -- C : Aluli.

Beles.

V.9

,"':;árll.\'(f,\; Jihí·n{lk. H.: 22:?O nl. M Pti:';7.· "V, Baxter. -

Megj.: Radius, Dráma. _, ,F.: R.: J. Blystouc.

V.16

Hetvet a f!.)'el'c!?eklli'k: .:'vlegj.· Radtos. -H.' lU!lO III -- M.: Vigjáték. _ F.: Szántó. - Fősz.: ]ackie Coegan. jrmues Meigfon. R: Edward F .. L'lillf'.. -_ C.: Alul!

V.23

Songhui Mimi. Megj.: ~t60 lll. -_ .\'1.' Vfg] . i\. FilYC, L. Ayres. - R.:

I

R.:

lrving

Cum-

Casino. Szántó - C.:

City, Caaino. F.: Szántó. G. 1\1arshall -

-

_ A.

H.: Fősz.: A.

c.:

I---------+-----f-CI\-:-'o-,Ollloodtak, -- Megj.: Décsi, Kamara. II.: KovAcs EIIIIL és Tsa fi300 IH. l\I : Dráma. - F.: Pncséry László. V.23 Erzs_ébet-körút 8. Fös«.: HaITY Baur, Charles Va.nel, Y. Krauas. Tel.. 45·9·48. -- R.: Raymond Bernard. - .::C::..:..:.:.A::." I -,.,,-----===--l--+·X--';--rái--y;--s.·'-er--rlö. -LlBERTINY-FILIII,

Népszfnház-u. Tel.: 30·5·60.

13.

IIIErRO-60LDWYN VIII., Sándor. tér 3. Tel.: 44·4·24 es 25.

__________

PARAI110UNT FILIII FOR6ALIIII R. T., VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 34·4·37, 40·5·22.

Rákosi Béla IIImVál'l lózsef körút 2, Telefon 44-2·61.

I

V. l

II I

V. 18

Décsi,

M.: Dráma. - F.: Neazte. - R.: Herbert

lll.

~j

O~yvM diiennná]a, _ Megj.: II.: 2100 lll. tvl. Dráma Fösa.: VI/. Powell,M .. Loy -

Kamara"

Siklósay. Wileox. -

-

IL Fó;>z:.: 1-.

c.:

Metro. Scala. F .. Radó. R.: 'W. Howard.

~--~----C-.:-l--'e~ll~;I;~--------------1

V. 2

CIII/Ii/,(I (Nioj éjs:::aJNíh'). - ~'le~j.: Ra,~ilis H,.21 m. - M.: Dráma. - F.: Fodor S. Ceorge 'Ralt, Adolpha Mcnjou, France .-. H_ : Rllggles Wesley. - c.: .'\luli.

V. 9

Tavas:;i ropeoádío. Megj.: Royal Apolló. lJ .. 2;111 lll. ~!1.: Szerelmi történet. - F.: Pacsérv L. Fősz.: Slezák L06, Sybih Schmitz. - fc: Erich Waschuek - C.; A.

V. 2

L1 cirlens s tieteege. Megj.: Omnia, Corso. H.: 2800 III ~'l.' Artista dráma. F.: Radó István. Fősz.: Hany Piel, Hilde Hildebrand, Sus! Lanner. R.: HalTY Piel. C.: Aluli.

TURUL-FILIII, Miksa-utca 7. Tel.: 36·9·42.

2U-15 Anna

Megj.:

26

-,.11.: Fúsz.: Drnke.

_

~--------.~~~~,------V.I

i'eer 'GYI/t. - i\legj.: Royal Apolló. -H.: 2370 .\1.: Dráma. Fősz.: Hans Albers. Olga Csehova, Lucie lIöflich, R.: F. Wendbauser - C. Aluli. .

V. 8

A hálókocsik elh'llűrC', i\lc~j.: Kamara. Décsi. l L: 2·161 m. .\1.: Vígj. - F.: Radó I. _ Ft:isz.: Olly v. Flint, (;corg Alexander, Thco Lingún. - R.: Richard, Eichbcrg A.

V. 15

Scerelmesele s=fi//odrij(/. i\lcgj.: Décsi, Karnarn. IT.: 2'-lOHlll. __:_M.: Vigj. - F.: Lakner Arlur.-F{)8,;'..: L. Uh-ich. L. KonstununH. Thimig, Theo Liogen. R.: Carl Becse. - ,C: Aluli.

PÁIRIA-FIlM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.

8.

lll,

c.:

V. 7

UFA-FILM RI., Kossuth Lajos-u. Tel.: 83-8-58.

,-J III{J/W/'{III=.HI WyöllK'Yc. Megj.: Urünin. _ l L: 2-117 'll. -- ).1.: 1\.,IIalu105 ví~.d. - F.: Lándor T. Fűsx.: L. Deycrs, Ralph, A. Roberts, Sybille Sclunuz, O. Sima. - R.: C. II. Xlartin. _ c.: A.

13. Barcarola.

V. 16

V. 16 UNIIIERSAL-FILM Népsamhúz ll. 21. Tel.: 38-4-48.

1\ : :?3:?G Fősz.: L. Jlildehrand.

lll.

i\h'I ..:j. Royal Apolló. l L: 26:31 F. Pucaérv László. - Fősz: Margaret SulII. .\larschall. 'I'. Morgau. C. Aluli,

(/imi/r, -

1<1"011,

WARNER BROS

Mc~j.: Uránia, Royal Apolló. .\1.' Dráma. - F.: Lándor T. Harovn, G. Frőhlich, \·V. Birgel. ll. - R.: Gerhord Lamprecht. - c.: A

TitkOl •. háza. Megj.: City. Palace. II.: 1873 m. M.· Grand guignol drárun. - F.: Pacsérv. Fösa.: Bor!s Kn rloff. Glorin Stuart, Charles Lauchron. R.: J. Wnhl. - c.: 1\. JÓ

V. 24

lll.

H()/tloJ.;sli~ u hílhouíroll. -.\ll'(.{j.' Radius. II.: 2'.376 lll. l\\" \'ígj. - F.: Vűcai Dezső. Főva.: Dick Powell. J. Hitchinson. R.: Mervin Le Roy. C.: A.

József-körút 32. Tel.: 92-5-90.

Az V. hb 30.ón és 31.én meejelent filn1ek adutaif lapzúrta és ünnep miaH - csak a julius elsejei szíunbsn közöljük pbtlólae.

Speciális

filmszállitások

~~~.

a világ minden részébe.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYóIRAT ElőFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. % évre 5 pengő. Felelős szerkesztö és kiad J: Lajta Andor. Szer!{csztöség és kiadéhivatal:

Leggyorsabb vőmkezelés o Nyugoti és Keleti 'pólvcudvarokon, o [övómhlvctclbon és a hajóóllomósakon

"

HEBEL"

BUDAPEST, VII .• THÖKÖLY-ÚT 75. Teleron: 97-0-76. Megjeleni!< minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző terel.

nemzetkö:r.i szóllítmónyozósi és elvámolási vállalat,

IV., V Á C l-U T 1. Telefon:

Nyomatott: Otthon-nyomda, IX., Lónyay-u.

15-9-47.

Telet'on:

27

87-2-87.

50.

~

•••.•..•.•.•••••.•• --+i

.•••• J,~'t"'~"""I--

.Új amerikai hangszórótípus. Amerika a filmtechnika igazi hazája. Napról-napra új lelfedezésekkel és új tipusokkal gazdagítják a világot. A nem régen érkezett szaklapok a hangszórók terén, új elven működő tipust i8I'tetnck, amelyek odaál már elterjedtek és váltak. A hangszóró a fizikai tünemények, c 'ik kevéssé ismert, de igen érdekes elve ~ szerint működik. Vannak ugyanis bizonyos kj-istályok, amelsekkel egy meghatározott i'i.ánybaJl felmetszve, elektromos erőtér hatásanak kitéve, a kristályok többé-kevesbbé elhaj Janak, még pedig az áram irányának megf~lelŐ' értelemben és és nagyságban. Ezt az úgynevezett piedzó elektromos hatást használja fel az új hangszóró konstnukció. Ennél több lapra vágott ktisrályt fognak egybe és erre vezetik a felerősített hangáram ot. A kristály-rendazer így a hangáramnak megfelelő rezgésbe jön, amely rezgés karáttétellel membranhcz továbbít ják, ez pedig. banggú al akltj a a rezgéseket. Ezen hangszóróknak a sajátossága, hogy az épités szerint egy meghatározott frcquencia sávru reagálnak a legerósebben. Éppen ezért több ilyen, de más-más írekvenciasavú hnngszórót, _ rendszerint hatot kapcsolnak az egy dinamikths hangszóró rneilé. A dinamikus hung'szóró mely hangokat, a fenti 6 hangszóró 'Pedig a közép- és magas hangokat szólaltatja meg. Igy ez összeállítás a legmélyebbtől a legmagasabbig minden frequcntiá t érvény re juttat. Ezek a hangszórók kis mérctüek és áruk lényegesen olcsóbb a dinamikus hangszórókénál. A dinamikus és ezen ügynevezett kristályos hangszórÓk kombinációjúnak legfontosabb jellemzö je. hogy a közős hatásfok jelentékenyen megjavul, vagyis a mozg6képszínhásnah kisebb teljesitmfnyli vérerősílőre van sziiks~ge. Két napos Hlmhurzus mozitulajdonosuk számára. Nagyon életrevaló uj ítást veztett be a Bauer-iihníechnsbai cég Németországban amikor 2 napos kurzusában a filmszínhá.z' ndoi donosoenak és gépkezelőkn.ek tájékoztatást ad az aktuális témákról. Az előadáshk tárgyai erósltők, íotocellúk, optikák, távolbalátás, nyersanyag kezelés, stb. Korda Sándor épittett most AngHa legnagyobb ülmmürermét. Al. építést költségek meghaladják a 300.000 fontot. Az új műterem közvetlen közelében lesz elegendő erdöség, rét, tó és víz, úgyhogy külső fölvétele/cel is lehet az. új filmrmiterem közelében készfteni. A műtermcket egy ismert hollywodi müteremépitész tervezi és építi. Az új müterem-komplexum három nagy és egy kis műteremből áll. Egyetlen hátrányuk, hogy meglehetősen mcssze épülnek a fövárostól, de Korda már-is tárgyal az érdekelt vasúttársasággal, amely hajlandó kiilönvollatokat beállítani, csakhogy a művésai és technikai személyzet gyorsan eljuthasson a telepre.

SZÁMOK

A FILM

VILÁGÁBÖL

Ausztria; Egy most megjelent kimutatás szerint Ausztr-iában 815 mozgóképszinház játszik. Ezek a következőképen oszlanak meg: Bécsben 1,7'.,11,Burgenlandban 78, Karintia 36, Alsó-Ausztr-ia 29:1, Felső-Ausztria 89, Salzburg tartomány 30, Stajerország 78, Tirol 26, Vorarlberg 14. A bécsi mozgósainházak osszbefogadóképessége meghaladja ~ 80.000 űlőhelyet, míg a többi tartomány·beIl mozik 170.000 ülőhely felett rendelkeznek .. U. S. A.: A ot ion Picturc Heraid most hozta nyilvánosságra legujabb statisztikai adatait az északamerikai mozgóképszfnbázakra vonatkozóan. Eszcr-int az U. S. A. területén 16.850 mozit számoltak össze. Ha mar most ezekhez hozzászámították az 1 év óta, vagy még régebb .idő óta zárva levő mozgószinházakat, úgy az északamerikai mozik száma eléri a 22.5OO-a1. A ténylegesen játszó állandó filmszínházak száma évenként csak j-1.500, mer t 2000-nél több mozgószfnház csak bizonytalan időkőeőkbew tartja nyitva kapuit. Az amerikai filmszínházak között 1110 olyan filmszínház van, amelyek. befogadóképessége eléri a 3000-1. A kimutatás sxerint 34f. mozi nak vall' 2000--.'1000 közötti belogndóképessége,621 mozi J 500-2000 személyes, 1327 mozi l{))O-1500 személyes, 4820 moz i 500---1000 személyes, míg 8190 moz.i befogadóképessége 2oo-GOO között , váltakozik, végül 200-nál kevesebb ülőhelye csak 1975 meainak van. A legtöbb moz.i Newyorkban játszik, számuk rnegíhaludja az 1538-at. NémetorsedgEgy most megjelent német statisztika szerint a német birodalom terilletén eaiddszerint 5005 filmszínház van üzemben. Ezek kőzűt 4044 moz.ínak 500 ülőhelynél kisebb a befogadóképessége, 642 mozgókópszfrrház befogadóképessége 500 és 900 között váltakozik, míg a 900 ülöhelynél nagyobb filmszínházak száma 236. Az összes mozik közül 2142 játszik naponta, 1009 csak vasár., nap és ünnepnap. A német rnozgóképszinházak összbefogudóképessége meghaladja az 1,854.328 ülőhelye!" Argentina. Ebben az országban ezidőszeint 1606 mozgóképszfnház van üzemben. Ezek kőzűl 594 fotócellás berendezésü, 205 mczgóképsalnhazban még lemezes filmeket Htsz~lI1ak, míg 807 mozgószlnház néma. A két és félmilliós Buenos-Airesben 174 hangos és 7 néma filmszínház játszik. Az argentinai tőke a moaiiparban 120 millió pezot fektetett be. Ezeken kívül csak a hangosfilm rnegtndnlúsakor további 30 milliót invesztáltak gépek be, míg az argentinai filmkölcsönző ipar 10 millió pezo értékű film felett rendelkezik. Az egész argentinai filmipar körülbelül tízezer embennek ad kenye. ret és megélhetést

28

:M

1--------+.~~~~,--------+ NEMZETKÖZI

A

KESKENYFILMBEMUTATÖ

- SZÉP SIKEREKET ÉRTEK A MAGYAR KESKENYFILMEZOK

z Amatőr súletc május

Mozgófényképezők Egyehó 3~t61 májns hó 13~ig f l l • h " .c vonu}atta lI?Y a ,aza., 1TI1llt él kiilfőldi amatormunkak legjobb. jait és parádés képpergetés keretében ismertette meg a nagy nyilvánossággal . \1' , I' b. ,I. Igae~. d.?

az amatörkinematográfia

mai Fcjlettsé.

Rayb:

Francia

ííínsete:

Louis Cuny: T. Etude dcs Champs. II. Etudes dc I'C:lUI 8 mIm francia film, egyszerű tanulmány, különösebb művészi célkitűzés nélkül. Térnaja falusi. és párisi hangulatképek. J6 meglátásu Iotcgrafiák.

EL IS Qui, danse,

m)~n méret, ,A musor,

(HuJlámtánc)

fen~'PontJa!

16

Mmt~a

Debussy zenei mondanivalója talált volna Itt új kifejzési formát. A hullámzó, fodrosodó víz megtörö. vagy tükröző feny játéka az egyedüli cselekmény. A folytonosan változó f61::u~~a.t;isok és a ritmus ennek "ellenére !e-

~~~G(:~~ ~lt:~;~~~k V~~I~~~ ~lo~;Zh~~t~~o;~~

gét.

A vetítés iránt érdcklődók soraiban számos társadalmi és közéleti előkelő; ség foglalt helyet. Az amatőrképek be, mutatását megtekintették Auguszta és Magdollla főhercegnők is, akik a Iátottak felett teljes elismerésüket fejeztek ki, Az AME diplomáciajának fényes si, kere, hogy ide tudta hozni azokat a kiilföldi filmeket, amelyek közül nem egy a vilúgversenyek: első helyeaett]e volt és íf,!y csúcstcljcsítmónyci nemcsak az amatörfílmczésnek, de az egész kinc; mategráfiának. Az "AmatőT" jelleget valamennyi magán viseli. Meglátszik, hogy szcrzőjénck belső ügye a film. Igyekszik átvenni mindazt az ered", ményt. amit II professzionizmus produkált, de új utakat is keres, A másik feltűnő jellegzetességami föértéke az amatörfilmezésnek és l:.:~jnkább adja meg az amatör filmczés lét'iogosultsáaát az a sok nemzeti vonás, amcly keresetlenül és szándékos. ság nélkül természetes úton került a fit mckbc, Ebben az összeállitásban az el, lentéres hatások folytán ez a jelleg fokozott mértókbcn dominál, amely egymaga is elegendő témaköre lehet az amatörfilmczésnek. Bemutatásra kerültek a következő filmek:

L'eau

BUDAPESTE N

amatőr. ltt indokolt és hatásos, mert megfelel a víz anyagszerűségének. jellemző, hogya cenzurabizottság tagjai is, akiknek az értékelés nem Ielndatuk, dicséri) jel=i)kkel láttál.: ei a kiséró oleírotot. l l oihnulus képek: L J. Ctemew : Eilmstudie 3/3.'l. \),5 mrm film. Az amatőr kísérleteit, búvárkedásat örökíti meg, mi it kiilönősebbb esclekmény nélküli abszolutfilm kategóriájába sorozn.lnk. Erdekesek a rohanó szuppanbuborékok játéka, bizarr hatásuk van' a jégkóc káknnk. Reynoíds: Cantera auonnnui. Hi lll/lll film. llollandus kollégánk érdekes újszerti kísérlete. Müfaiát élmén.y filmnek, v. sZI1hjcktívfilmnek nevezhetnénk. Hasonlóan ;IZ első személyben megfrf regényekhez. a főszereplő itt is köz'vetlcuiU számol be élménvóről. A szemct a kamra leneséje pótolja. F. Frevsen; lk bcen cell zwerver. 1G mfm film. Tipikusan hollandi munka. Kiegyensúlyozett lélek. it kis őr.•őmők mc!-!~cesülesc nyugodt élettempó. az élet okos cr, I(kelés~ jellernaik lelkivilágát,

Vw.

Amerikai [ilnt : John, Plorv: Mr. Motorboats last stand. 16 mim-es film lit a Felhőkarcolók és ecvéb kűlsőségek nélkül is J\~ll~rik;:íban. érc.zzi~~ magunkat, annyira speciélisan .. an''''''I'I~·;11 munkn. /\ műfnjt nevezhetjük szimbohku:-\ Ii'mnek p('n:zif1:iz~;:nak. burleszknek. valahol n há'rcrn ki)zöi~ vall a helye. Felfogásban CT\' kicsit a Nazvidai Cig:'lnyokl'a cmlékeztet amerikai stilusbnn. NémCl amatőr 11lllnkdja: E1'l1~t Grosckoop: Dic wundersamen Abenteuer des kleinert Mutz. lG mm. Szerzöje tisz , tában van a babufilrn technikájaval és lehetöseg-eivek Egyébként is technikai tudás. nazyobbfokú precizitás és műgond jellemzi. ]ó nemet humor. Osctrát:

amatőrök

munkái;

Ernst Honelenost : Wien !).5 mjm filmjével hatásosan érzékelteti a nézdvel. hogy a kcs ,

29

+-------~.~~~~,----kt!nyfilmet mcnnyire jól Jel lehet használni uárospropagandára. Dr. Ernst Schöner ; Sonnc und Segel. Hi, III nl film. Bcmutntj.i a fejlett osztrak nyara!ó eletet. az osztrák tavakon zajló viii dctet, motorcsónak- és vitorlássport. Spanyolok

,:

Delmir dc Coran, Memmortigo 16 rnnn film. Az író tollához a festő ecsetjéhez. a szebrász vcsöjéhez , a zeneköltő kot tájához rnéluln sorolhatjuk a filmet, mint instrumentot, amelyen keresztül ;1 mű alkotója gondo. latnit közölni akarja. Kűlöuősen áll ez az amatórfilmczőre, aki minden tn.is segítőtársat kikapcsol, maga forli/ólja !.,rpekb(' gondolotait és rögzíti pcrgctésrc szánt képkockákra. Ebből a spanyol amutórmunkából tiszta fo, gabnal alkothatunk készí lője nagy' rnúvcltsécéröf , nemes ízlésé!'Ő\ lS mindent átfogó tudasaról. Delmir de Carclt: Montserrnt Második filmjében érdekesen ;íllítja be cselekményként a '/Jak zarándo/wt, akinek hosszú útjc a csodatevő madonnához vezet, - csak azért hogy végigvezesse a nézőt a szebbnélszebb spanyol tajakon .. Nagyszerű fotogrefiak. Joan Pra/s: .,Aheille:-;". 1(; ln/m film. Naavszerű oktatófilm ;lZ iskolák padsorában hálásan vennék természetrajz 61';'111 'a rideg l-etűk helyett. mert m i is élvezettel eyönvör, ködtünk il dolgos méhek nvűzsaésében. kűlőnősert az erdsen fcluapvttott példánvok 1110Zj!;í~;íh,ln. (F'ihukritikn : Heulucstei ]linos.)

magyar amatőrkeskenyfilmezés ilyen szép eredményeket tud felmutatni, azt nagy részben az AME munkáikodásának és dr. Gimesi Nándor egyeterni magántanár elnökletc alatt műkődd vezetoségnek és olyan amatórgárdának köszönheti, amelynek élén dr. László Sándor és MüI/er Albert alelnökök ál, lanak, Az idegenforgalmi szempontból is számottevő esemény megrendezése Scs.guíínszk y Kifoly egyesületi Főtit, kár és munkatársai Crístoiolt Ermcnc. gilclo, Lénárd Endre, Deutsch Richárd és Zombori Vilmos érdeme.

CENZURÁZOTT AMATOR-KESKENYFILMEK .De s.:;ép lett 40

voll/a,"...

bohózat

1 Ielv.

m.

,.Két tanulmán.).''' O..-lezei tanulmányok. Ké. pek a vízről), hangulat i képek 1 felv. 62 m. .,!dis/er Motorboat" (Motorcsónnk úr), hohózat 2, fej. 155 m . .Rurália. I l l vnsiaríco" r-iport 1 felv. 99 m

Valamcnnvi itt felsorolt film kűk» nöscn a sz'~rzök instrumentális tud ásásól számol be. A mozigép enaedclmescn szolgál ja akaratukat. Ennek Jgy kell lenni, mert a magasabb rnűvészi célok mellett il technikai tudás itt épp olyan fontos, mint egy zenei elő. adásban. A felsorolt külföldi amatőr munkúk mellett futottak estéről-estérc a nem kevesebb értékű és szin tén nívós ma.:: gyar filmek is, amelyek mindcgyikc külön dicséretet érdemeln.e, sajnos azonban cr re. ebben a cikkünkben már nem jut hely, de külön elismerés nélkül is bizonyitókai annak, hogy a magyar amatőrök rövid munkálkodásuk alatt olyan előkelő helyet foglaltak el a keskenyfilmczéssel foglalkozó ama.tőrök nemzetközi társadalmában, mint amilyen előkelő hely kíváló rnunké juk révén őket megilleti. Hogy a

30

nTabdn'" tájfelvetelek 7 felv. 31 lll. "A táncoló ví~" hangúdatképek 1 felv. 67 m. .,VáJldorlrgény '/J(/!!.vOk" (Játék
AMAuun RIND S(nVI[( EHRENTHAL

és

HELLSCHEIN

Budapest, VIII., Rákóczi-ut 28_ sz. Telefon : 43-3·99.

Kizárólag keskenyfiImmel foglalkozó szaküzlel. RAKTÁRON AZ ÖSSZES GVÁRTMÁ!WU FELVEVÖES LEADÓGÉPEK, FELSZERELESEK, VALAMINT NYERS- ÉS MŰSORFILMEK.

KESKENYFILM KÖLCSÖNZÉS! Saját modernül berendezett laboratorium.

+--------+.~~)l~,------_. AZ ORVOSI TUDOMÁNY SZENZÁCiÓJA: A FILMRADIÓGRAFIA A belgyógyészut terén új módszerrel kisértetcaik dr', Dijan francia orvos, Alap, jában véve új Iilmfclvevögépról van SZó, amely módot ad arra, hogy a vizsgálat nhl vett emberi testrészről filmfelvételt készithessünk. 1\7. eddigi eljárasok csupán arra szoritkoz , Ink, hogy az rltvilágitott testrészről többékevésbbé jó {{'lvr/rIt készítettek az orvosok. Az ilyen holi-lemez. nem sokat árul el a viasg:íló orvosnak. Sxükséges, hog')1 a vizsgalandó testrészt ;ítvilágitáskor lIlo:;gásbull íigyelhesse meg, ho~y helyes kórmegallapi, tásora jusson. A Rőntzenl.lmpa draeasága. romlnndóstign és az emberi testre veszéh-es suaarak hatasa a viasgálatot csak rövid Ú/őre s:;abjr, III!?!:. Ehclvett ujabbarr a Ra(/iog;a_ íumal ugvannnnyi idő alatt filmfelvétel készül. A film későbbi vetttése nagy segitsegére van az orvosnak.

ltt két technikai akadályt kellett dr. Dielhatitania. Az átvilágító lámpa és a Hnoreszkrlló ernyő Iényszegénvség'ét nem tudta megjnvttnni. míg a felvevő ob j ektivef éR a Iifmanvagot kétévi tnunka utün sikerült csuk ;llkoln:l;l~s;\ !1JI111i, hogy e célokra felhasznúihntó legyen. jalll/al.'

Az éghetetlen film előnyei és hátrányai. A louutóbbi nemzetköz! filntkougresszuson :IZ é'f::helellel1 film kérdése is nepirenden szere. t-elt .. \legl'J"(·jsödölt :0': a feltevés. hocv amint a keskenyíilmeknél csaknem kiedrólog égl/c.'('1"(1/ (HI_\'a;:()1 (nccíil-cellu'lozn} alkalmaznak únv él norműlfihnckné! is rátérnek az éghctetten alal~an)'agra. A normál nitrafilm l("'~_ nagyobb veszedelme a nagy gyulékonyságn és robbanékony::;ága.Ezek teszik szűksézessé il legmesszebb meuó r-lővievazati intézkedéaekcr és berendezéseket. an~(.lyek mctlett meg mindirr olt lebeg ;1 tűz és robbanás veszedolmc. Az errhetetlen film éppen 'ezen a leg_ főbb haj on scuft. Téves :lZ a feltevés, mintha az éghetetlen anya)! tartósság és karcképzódés sí'ellll'ontj,\hól hátrünyosan elmaradun a nit ra film 1Il(i,!(-t(1 A z ido tnrtozó kisérletek behixonvítotlűk. hocv e tekintetben mind a kettő ecvforrua, csunau az éghetetlen film a hívflsi folvarunt alat jobban megnyúlik. mint a ni trnfilm. Ezt azonban hamarosan elveszti, illetve ÍI hív,isi prOCe8SZl1S alatt ez tekintetbc vehető. Tagndhatatlan. hogy az éghetetlen film dr:i~;íbh, kb. 15---€O%-kal. mint a nitrafilm, azonban ezt a költségtöbbietet minden valósatnűség sacrint megéri az a bt atonság, amelyet ez az a,!yag nyújt. í

31

Nemzetközi keskenyfllm-kougreaszus Barcelonában, Spanyolország második nagy varosaban. Barcelonában, május 17-én nyilt meg- a lV. nemzetközi keskenyfilmkongresa, SZUS és kiállít;'ls, amelyen 16 állam képvtael., tette magát. Ez a 16 ország kb. 50 filmmel vett részt a kongresszuson és versenyen. Ezeknek il filmeknek az osztályozasa és boosztása rengeteg muukűt adott a veaetöség. nek. j apau 11 filmmel akart a nemzetközi vrr5enycn résztvenni, azonban a koaresszua és kiállítás megnyitásáig a filmek nem érkeztek meg. A koskenvfilmek száma tekintetében jnpéu vezet, illetve vezetett volna, mert az uulua következő Franciaországcsak n, Spanyolország 7) Németország és Belgium egyenként O. Jugoszlávia 5, Mogyorors::ag és Svájc egyenként 4, Németalföld és Olaszor. ~7.;íg 3, Kanada, Portugália Csehország egyenként 2. míg- az Egyesült Államok, Ir. or~zág és Svédország egyenként egy Iilmmet vettek reszt a nagy versenyben. A kűlföldi delegátusokat Barcelona főpolzűrrnestere fo. gndta a. régi városházán. majd az egyes bizotteagok és a zsűri kezdték Illeg munkajubt A bnreelonai versenyen Franciaország nyerte az első negy és il két. második díjat (kilenc film kőaiil). összesen 10 ponttal. Második helyre került Németország két első és két második dijjal (hat film közül) összesen 6 ponttal. harmadik díjazott Spanyolotszáz. amely 5 ponttal került ki a vctscnvböl. Negyedik lett, Csehszlovákia három ponttal Ól :l-j ponttal gyöz.tek még Belgium, Jl.1g0szlávia és Svájc. A kongresszus elhatározta. hogya következő évi konaresszust l!l36-ban Berlinben tartja meg, miutan ebben az évben lesz a XI olympiai verseny is a nemet Iővarosban. A berlini kongresszus mellctt az az érv is dönl őtl, hogy n most lefolyt nemzetközi filmkongresszus olyan fényesen sikerűlt. A satnes film európai tö\'őjéről. A szfncs film általánosan tcriedőben van. és az amerikai g\"iÍrak utan Eurónában is rnindinkabb tért h6dít A ma leginkább alkalmazott tipusok: 1. a krr, scínnel dolg ocó ,

es

2.

as

til!yll(>i!Pzeft

roseteres.

3. a három színne{ ps hároni negatívvel dolgozó eijárásoh, A 2 sz.innel dolgozó módszcrck cxak kevésbbé jó ereelménveket szolg.iltatnak és mindcn valósziniiség' sacrint ;IZ egvszcrübb. olcsóbb és reklámfilmekuél jőnnek tekintetbe, mig a iiivő iaaai lchtőségcit a 3 színnel és 3 negativvel dolgozó f'liárftsok biztosirják. A





FILMKUL TURA ':4q.fa számának boriték lapját

mai

---+

Ifi!

n

11 FeIIOfIY-n nyomták!

~--------.'~~~~'--------'~ lrja :

Brückner János okl. gépész.l1lérnök.

A géprezgesek A hungos berendezéseknél nagyon rontcs, hogy szerelésühnél a legmesszebbmenően tekintettel legyünk a rázkődásmentee lelépirésre. Ha ugyanis a géprezgésele tovaplántálódnak u hangadapterre, úgy ez a h.u!gleadásbau megnyilvánul. A hangot egy állandó, morgó. a gép járásával periódikus Jwngál'l kiséri, amely röteg a csendes részeknél erősen áthallatsaik, Ekkor ugyanis a hallglámpa I•.erül rezgésbe, s pedig olyl cépen. hogyallllak Izzészála, vagyis az .•itvilügHó rény il gél} titemében recsegut fog. Másrészt a rctocetln is rezgésbe kerülhet, kütdndsképen, ha nincsen rugalmasan beóg~'azva. Ez is az előbbihez hasonló .ielenséget okoz. Éppen ezért tontos. hogy leadó' berendezésünket ebből a szempontbúl. is ellendrlzailk. Ez a l•..ővetkezf médon történik: Bekapcsoljuk az erösítőt, eröerő:-silöt, de a liallghí.mpát nem. A potenciométerrel il legnagyobb hangerőre állunk he és l11egindí~j111, a gépet.) majd megflgycljii1{ ;.1 teremben, vajjon hattatsztk-e az előbb emlitett géllzaj. Ha igen, úgy ;:_z két okra vezethető vissza vagy.a fotocella rezeg, vagy az elöerősitó'. lia a Iotocelta r~zeg, azt megállapíthatjuk ebből, hogy az t:1őerősitőt (amely' legtöbhllvire kis szekrénybe V'III beépitve] valaki 'nyugodtan a kezéhen tartja és ruost megrigyeljük, hogy az előb hi n-zgést halljuk e. Ha igen, úgy
A száraz telepek ről és akkumulátorokról Noha a gvukoraü élethen üg~' az. elderősitöknél, mint . a véaerösitőknél egyre jobban elterjednek a teljes hálózati készülékek, vagvis ;:thol az összes anód, rács, rotócetta, líílőreszliltségel(ct a hálózat útján egyenil'á. nyítással nyerile mégis tul nyomó számbau

vannak akkunutlátorrnl és szárazteleppel miil{ödő berejtdezések. Ugy az akkumulátor, miut a száraztelep állapota és kezelése lénye. ges beroly.ís.t gyal •.orot a leadás miudségére. A gépliezt;lő az uhkumulátorukat alaposau gundczao, mivel ezek, tudvalevően amúgyis kényes szurkezetek. A rendszeres töltés, 8.1vuzűs tisztogatá-:-:~ a kontal •.tus helyek [űkar., han 'tart'ása nélkillőzheteüeniil fontosak. Gyakrun 1'lIenőrizzü!i: a reszuttseger és bármely rendellenesség, pl. szulfitképzűdés, lemeztemalés, stb. jelentkezésével uzonnal kapCSOljl11< ld az ukkumnlűtort és pótoljuk .1 tartulékkal. Mlnden gépházban legyen a használt akkumulüturon kivül tartalék is. Ug yunE'Z áll a száraztelepekre is. Megbízható már kűt hasznaljunk. A száraztelepek resziiUsé~ gCÍ( űlfnndéan etlendtlzzük. Ha azt vesszük üfue, hogya megadott teszüusegnet alaescuyabb értéket 1HIIHlnh;,-úgy menjüuk egy Ie!'lziiltségi ponttat feljebb. Tartsuk figy'eletl1~ mel
Mérőműszerek A jól relsxerelt gépház kellékeihez tartoznak a stabtt és hordozható mérőmüsverek. Ezek liét csoportba tartoznak és pedig: a mechanikai és az eleidromos miiszerr-k. Az eldhbiek közé sorazzuli a Iltrnzsugorodásmérdt, amellyel a gépkezele az egyes tekercsek elején. közepén és végén megméri a kdlcsőnzötő! leapot t film zsugorodasí mértél •.ét. Mechanikai mérömfiszer még egy megbizható tachométer, rontntatszam.mérö. Sol" helyen a mctrométer II vetítőgépbe ln·fe van építve vagy utólag reá szere lve. Helyes, ha van egy hordozható tachométer is kéznél, amellyel rt motor, az urulcrmer és esetleges más forgó géprészek fordulatát lehet ellenőrizni. Az eleidromos mérőműszerek közé tartöznal, az arnpéreés vol tmérök. A kupcsolétáhlán íegyen okvetlcniil egy, a hálózati Ieszfiltséget mutaté nmpéremérö. Nagyon ajánlatos a Hitűakkumulátor és hanglámpa áeam köréhez is egy ernpére- v~lgy volttuéröt beknpcsulnl. Előnyös, ha a gépházban egy hurdozható, vagy zseb voltrnérdt tartunk, amellyel az, összes fesziiltséget mérhetjük.

32

c== KOZGAZDASAG~ .. , ::J E NÉMETORSZÁGBAN A MOZG6I<ÉPSZINHÁZAK TETOlT ALUMINIUMRA EPITIK ÁT AZ ALUMINlUMBOL

KÉSZÜLT

N

nagyobb városaiban kisúrletek folytak az 8/U'

miniumb6/ épiféséve/.

készü/t

émetország legutóbb

tetőfedő/emezek

Berlinben, Charlottcnburg, ban, Düsseldorfban. Hamburgban és Drezdában bemutatták azokat a háza, kat, amelyeknek tetői "lIlum;niumbóJ" készűltek, és ezek a házak ki is állot,

fák II "Wzpr6bát". Az készült tetöfedő,/emezek

ban ballatlan t6sság

Az

sikert

szempontjáb6/

Adriai

Biztosító

etuminiurnbol

Németország, arattak, mert t er; felülmúlja az cd,

mérlege.

A Riunione

Adrlatica eli Sicurta mcst tartotta meg Tt-iestben gU-ik rendcs évi közgyíílését Frlgvessy lat: amely lcbonyolitó

Arnold elnöklere alatt. A vállanálunk is szólesk örü Iorgulmnr képviselettel rend elkez.ik. g nril-

~~I~ler~~IOOré~~~lén~;~~t3éllt,\'~I~e~én~~t éliOI'(~:ilt azuz ug ynnannvit. num tavalv. Ar. életüzletben staliilia és b:'LI'IHÓnikus fejJ:,dés mutat koz.ik. Az egé&,1. etetbtztcsitáai köt vénv.tuorouny névértéke a mulb Óv végén nem kevesebb, mint !l951 ruillió lira. volt. A tüzbiz tosit.í sbnn 13:1 millió. a sz.lllítműuvbiz tositá sban IS milli a betoréebízrosttasban 48 millió lirn volt a díjbevétel összege, Az összes t!íjtartalékCI\ ;).'1. év végén 92J millió lirát tettek ki, r\ szuporult 17 millió lira. ;\ magy.ltr kópviueletnél tudvalev fleg Relner Mih;i1~, iga.zgat') nyugalomba vonult; Utóda E1Xlő:, A hu];í r igazgató azonban ~17. tiltalu megjr-lult uccu vezeti tovább a nagvmultú ús világszerte na,gy tekiutélynej, örvendő intézetet. A Hungátia Nagyszálloda Rt., amely tudvalevőleg :L '-'Iokl:h érdekkaréhez tartozik, S63.UOO pengő bruttóbevétel{'rt eli és 431 ezer peng-öt űtulakitásokrn és berendezésekri' fordított. A. Dunapalora épületének mérrcgsxertnt! értéke u60,ooo pengő, a régi Hungária saadlodu értéke podi~ 1.3i'O.OOO pengő, mig a berendezéseket a. mérleg kerek ~ymiIlió pcngörc becsüli. A Magyar EleL és Járadék Biztosító Intézet június 3-:1.n wrlja ft :il-ik évi rendes kő.'l~~yiílését. Af. 1934. évi mérleg szerint az nktivák értéke 2 millió 308 e7.('1' pell.!:!ii. nmi-

osztalók üzetéeére,

á.

TETOFEDO-LEMEZEK

SIKE HE

digi tc!őfcclölemczeket és fiizbiztollság szempontjából pedig határozotan biztosabbak, úgyhogy a németországi n8:: gyobb tették

mozgokepszinhezek

tetői t átép;'

slumíníumból készült tető kel. Nálunk is folynak erre vonakozólag tárgyalások és bizonyára a magyar mozgóképszínházak lesznek az elsők, akik majd átépítik tetőiket ilyen etumínimumbol készült tetőfedő, 8Z

fedő/emezek

/~mezekkel.

hől az lngeüanok, készpénz .. bankkövetelések és értékpapirok 1 millió 586 ezer p:mgöt. a. k ötvenyés. ,if,lz,:i!ogkölcsőnök 4J-t CWI' pengűt tesznek ki. A tiszta nyereség 1377 pengő. A biztosított tagok ::-z{una. ~L7, év folyanl
Felten-c-Gnilleaume rt. :1750.000 P részvény töke mellet1 396.650 P tiszta nyereeéget ért et, szemben
A legnagyobb és a legszebb magyar film a

augusztus 15-én jelenik

meg

az Urániában és a Seálában. Készül

a

Hunnio-filmgy6rban

Helmut qyórtósí

vezetése

Gumm olof+,

Filmre irto és rendezre : Heinz FÖSZEREPLÓK:

Hille.

Táray Ferenc (Liszt) Z. Molnár László Báthory Gizi Sulyok Mária Zala Karola Földessy Géza Fáy Béla Dénes György Halmay Tibor Kürthy .József Pethes Sándor GÓzor. Gyula

ZENE: Ernst Erich Buder - DISZLETEK : Vincze Márton. FÖLVÉTEL: Eiben István - HANG: Lohr Ferenc mérnök. A film díszletel mérereiben minden eddig a Hunni6ban építef+ diszletet felülmulnak. - A gyönyőrD, korhü milliöben sok sz6zfónyi stofiszfério szerepeir. - A film cselekménye LISZT fERENC körül [ótszódik o béke boldog idejében 1860-bon. A film egyedül

köthető

o

VERÖ.FILMNÉL, VIII., JÓzse'·körut 86. Telefon: 38-9-88.

Nyomatott:

Otthon-nyomda

(Kis Iván) Budapest,

IX., lónyay-utca

50. -

Telefon:

81-2-87.

és 87-5·77.