RAPPAPORT
ROMUALD,
AZ UNIVERSAL F1L1I1 R. r KÖZÉP. ÉS KELETEURÓPAI VEZÉRKEPVlSELÓJE. UJBÓL BUDAPESTEN GYÁra FiLMET.
VII. ÉVFOLYAM 3. SZ .
SZERKESZTI: LAJTA ANDOR.
1934. MARCIUS 1.
MAGYAR SIKERI
ID
FILM!
AÜZLET!
~ ~ ~
,
~
REGENYE~ Gárdonyi Jrták: Rendezte: Fényképezte : Gy árt ási vezető:
Géza
regénye
filmen.
i
STELLA ADORJÁN és MIHÁLY ISTVÁN.
~
SZÉKELY ISTVÁN. EIBEN ISTVÁN. GÁL ERNŐ.
~
FŐSZEREPLŐK:
~
Ágai Irén, Gombaszögi Ella, Berky Lilly. Erzsi, Turay Ida, Rajnai Gábor, Jávor Pál, Gözon Gyula, Pethes Sándor, Mály Gerő.
~
Paál
THALlA
PRODUKCiÓ.
Bemutatja:
;i
ROYAL APOLLO ~
ClllrYT.::t;b CITY FILM R.T.
rJj:
F" I L
m
~~~I~~~~~~~~~~~~
R.
ERZSÉBET-KÖRUT
a.
~ III.
EM.
~
IL\{I{ULTURA
FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM
A maquo»: filmszakma
1934. MÁRCIUS l
uijaszeroeeése
Iilestot:a nc g yucu éucs a magyar ki'llc/IIalografia,. Neg'yven éoucl ezelőtt uuttannntyos "ipar"-ként indult meg a .iuoei", omely a század elején, helyescbbeu ac [9TO-eS években lépet! arra (I'::: útra, amely a m,(J)ifejlett iihnniűuészctliez uccetett, j engeteg izúcdelem jellemzi ezt a hatalmas fejrődést. talán egy iparág vag'jI miaiéset i torekués sem tud olyan gyÓ'rs és lendületes át alatnslást [cl m u taini, mint épen a lilnúpar. A gyors fejlődés magázlOl hozta természetesen tu: érd eleké pniseleti rendscer behozatalát a filmiparban, ná111'/'1 /..~ épl/g'jI, '111 int a Ilülföld ön. Egyes 01' scágokbo« a filmipari érdekkép7'-iseletek hatalmas társadalmi. 111 ib ési:i és ga:::dasági osszejogást je/Cntette/?, ''itt csal, az amerileai, francia vagy a: uolt német Docho-szeraecetre kell utaln unl«. Nélanl: a ,1V[ag:ya'l' /
1
~'--------~i~~~r~~.~ +
bedob automctát lássanak, ha1'lem uiűuései és ip~tri tnagasabbrendűséget . a'mely hivatva uolne ac ország k ulturális és gazdasági [olépitéséhee tetterŐ,i uncniaiual hozzájárulni. -Ebbe a /wot'ikus állapoibu súrgősell bele kell nyúlni! Sürgősen 'vége! leell vetni a helyiércleke/? uralmának és a mag:ya'r űlmkamara megalaJpozásó'val új alapokra. új erkölcsi és anJ'ugi uaseton-oto poera kell helyezni a 111(/gyar filmvilág összes ténJ'c,cŐit. A rnagyarfilmgyár·tásna;/? s:::álllosproblénrúja uan, amely izgatja a hazai érdekeltehet, Kétségtelen. fLOfD' némi ja'ZJlllríst észlelni a filmgyártá,i kcselése korűl, 7 '0.11,1'/0 l? azonban l?ii1önösell a liacai /ilm/?ölesönzővállalalok körében panaszole, amelyel? föltétle N ul oruoslásro szor ulnah, A fihn keres kedelem és filmkö!esönzés ezer baját 'lICIII lehet a mai pcrtikulorís jellegii. testiiletben elintéeni, mert épen az utóbbi napolebau láthattuk, hogy lzeserues utánjárással Izellet; aláirásokért szalod gúlni, hogy "egyhangll" határozatot lehessen provokálni, El lehet képzeln i azt az elhotár osást" ahol a szavazatok után hajtóvadászatot kell rendesui. Ez i;':y épúgy -nincsen rendjén, mini ahogy helytelen a miisil: érdekleé tn-isetet nél a folytonos ki- és tisscaié péscl: egyesek teljes visszavon lllása a szabnai közélettől, ahol évtizedes tapasztatatot seereetek, alosztály-harcol? a Iétérdehért, holott egységes állásfoglalással és az erős kéz polit'iMjával solrkal, de sokhal többet lehet elérni, mint a mai szétforgácsolt ere/ii, atomokra oszló mosittirsadalombtm.. Az oktatófilm~ii.gy terén, is azt tapasstaliue, hoev ebből a kérdésből teljeseu !?I:'wpesol.iák a magyar Iilmuilágot, holott ebben a ssakmábon 'nem e{{J' embernek 7/an'l'l.a1< gazdag ta'pasztafatai és érdemei éppen az oktatófilm terén. Az oktátófilm,-ifgyet terjesen kii!önválas:::tottál? a szakmai közélettől, bár, ha nincs is szerui összefüggésben a min d enn ap] iilmscalernai lrereskedelmi élettel, ric gJ/ö!?erei itt ucnnak; in.nen indult. ki, hiszen Ag ot ai Béla. ZsitlwvszkJ' Béla és mások, bent a tilmsealnnában dolgoctal: másfél-két értireden kcresctiil az oktatófi111/ érdekében, l1C/11 lehet ieluit ne meetkoci ol?tatófilmü{{'l'ekből a scalrma hoz:::áértő embereit tsikaocsoíni. ' Hiába ellenzilr a leereshedel mi és iparka111arák !Íj komorál: felállítását, de amiként a mezőgazdaságllol?, a: orrosi. úgvuédi, !?öz,iegyzői stb. érdekelenelz meg uan. a 1I1agll./?erkölcsi tcstúletiih, amel yel: főjellegzetességc a [egyelem és timelveket fiiggetlen, érdeliteten emberek uesetnéle, akként leell a magJ/ar kinematograiiánalr is nic gscerueznic a maga kamaráját, ast a kamarát, amelyben az egés: magyar /únel71atogralia együtt uan, az egJ,es seelemai ágaeat oh helyi önkor17lány:::atáz'al, de ahol az á/talán os érdekeke: u eni magánérdekek inínJítják. A IW1'lnány fi{{J'ell1l(~be ajá'nljllk e:::el?et (/ gondoiatolau, elő kell 7'enni a /wmolJI érielemben 7'ett Filmlca niara inié:» ményét, ahol végre rel/det tere/JIte'nel? a sealnnai iissscuisscaságbcn és 0/101 uédel mct találna l? a kis- h középe,r:-Is:Jtenciák, épúgJ" mhit a 1/agy érdekcsoportok is. ahol a incgélhetési lehetőség nunden társadalm réte gr» eg.,\Iformán, áll fenn és ahol 1'1 e III olnetlcnúl a pénc, ct rideg, csunya al/yagi fúggőség UJ d onunúl o, hanem a tisztességes és becsűletes polgári m u nlea' Mielőtt az új id ln ybe útlé pnénl? és IIIielőtt ez! a sok harcban, IYI ond jlll? lú őszintén. sol? csun ya harcben gazdag sceeont besárnók, mcg kell tereniteni ct szebb és boldogabb scaleniai l?ors:::a/?'NaJ?az új alapiait. A ne g yuenéues hiiedelem uíán új 'iránJ'ua!?, új le7,egőlle!<, új ssellc ninelr kell beáramlouio ebbe a szakmáÚl, amelyből ki kell irtani a korru pciói, az oneést és hel:yet kell adni a tisztességes megéihetésnele, a sealema« rendnek és fegyelemnek .' á
2
')~~ -+0-------+. ~~r,_..~f_~-_---
LAJTA
... , ..
ANDOR;
LENKEI
ZSIGMOND
halál kaszása korán jött érte. Míndösszc 61 éves volt, életereje teljében, u rossz viszonyok ellenére is, nl~,gy lendülettel és lel. . e:~~~~1 kesedéssel csinálta a lap; ját. Csak azt nem tudta az utóbbi években, hogy kinek csinálta: A magyar filmszakmának évek óta nem kell jó szaksajtó, mert maga a szakma ölte meg a sajtóját, amely nélkül nincs élet, nincs munka. Lenkei Zsigmond, a vérbeli ujságíró érezte azt a szörnyű sajtoellenes hangulatot és ez borzasztóan elkedvetlenítette. Emellett hihetetlen lelkesedéssel csinálta hétrőlhétre a lapját, amelynek hirrovata mindig érdekes és változatos volt.
Lenkei Zsigmond a magyar filmsajto megalapítója és az első mozi lap ki, adója és szerkcsztője, élete céljának tűzte ki a szaklapszerkesztést. I' ála azonban a szaki ap nemcsak sajtóorgánum volt, hanem maga a szakma, amelynek élete és mechanizmusa éve; ken át a Mozivilágon keresztül bonyolódott le. Lenkei Zsigmond uj, ságírói élete a filmszakma valóságos története és evoluciója. Amikor 30 évvel ezelőtt a magyar filmszakma ki. kecmergett a muteivényos i mélypont-
ból, Lenkei Zsigmond valósággal szűk» ségesség volt. Hogy mi volt a magyar filmszakma 30 évvel ezelőtt, milyen szellemi nívón állott, arról e cikk keretében nem illik megemlékezni, ellenben, hogy ebben az időben Lenkei Zsigmond szellemi bolygó volt a film. szakma egén, az kétségtelen! Lenkei ismerte föl elsőnek a szakmai szcrvczettség jelentőségét és az ő kezdemé. nyezésére alakult meg az első mozi érdekeltség, a Magyar Mozgóképszinháztulajdonosok Orsz. Szővetsége, amely. nek ő a szővetség feloszlatásáig a fő. titkárja volt. Lankadatlan szorgalom. mal dolgozott a kari érdekekért és soha nem merült ki. És azután jöt: az országősszeomlás. a magyar sajtó öszszeomlásával együtt. A kis ország nem bírta el a Lenkei-Iéle szép és 111VOS szaklapokat, a 120-160 oldalas heti" lapokat, amelyek a szakma igazi ti» körképei voltak. Lelke akkor kapta az első sebet, amikor a három régi szakIap egyesült, majd amikor Amerikából hazatérve, nem találta meg az őt illető helyet. Az a seb, amely a lelkében így kialakult. az évek során egyre jobban lobosodott. Mínél jobban vesztett a szakmai sajtó az értéké ből és minél jobbarn ásta alá maga a filmszakma saját hírlapirodalmának a tekintélyét annél mélyebb barázdákat hagyott ez Lenkei lelkében. Senki annyira nem is. merte lelki baját, mint én, mert sokszor órákon keresztül a szakmai sajtó förtelmes és nívótlan helyzeréu rágódtunk. Embert barátjáról, szakmát sejto járól lehet fölismerni) ezt vallotta -és ebben mélységes igaza volt. A he» lódó szakmai szellemi élet és a vele já; ró anyagi pusztulás vitte őt a sirba. Az a tuda: adjon neki nyugalmat és békességet, hogy sokkal több iober» tot és igaz, ős·zinfe hivet hagyott iit, mint rosszakarótt
3
+---------+.~~~~'~-----A VILÁG
MOZGÓKÉPSZINHÁZAI
Lettns Amerikn mozgóképszínházaínak száma 1933. év végén 5270, ezek kőzül a hangos Iilmsínház 2208, Távol Kelet ősszrnozgóképszínházanak száma 4639, ezek közül hangos 2539, Kanada ősszmozgóképsz inházának száma 1100, hangos 710,
z amerikai
kereskedelmi kortuány filmosztálya most tette közze lY33. évi kimutatását a világ íilmszínházairól. A kimutatás szerint 1934. január l-én 60.347 mozgóképsz ínház játszott az egész világon. Az amerikai statisztika kétségtelenül némi eltérés I mutat a ténylege: helyzetel szemben; hogy csak egy példával igazoljuk: a magyarországi mozgókópszinházak sze« mát 630~ra teszi az 1932. évbeli 505 mozgóképszínházza[ szemben, amelyek kőzűl a stafisetika szrint 207 a hangos filmszínház. A Filmkultura olvasói tud. ják legjobban' megítélni, hogy ez a sta, tlsz.tíka nem felel meg teljesen a té, myeknek, mert mult év novemberében .a b elugyminisztérium által kiadott mozgóképszínházi engedélyek száma 615 volt tehát már is IS-el kevesebb, mint amennyi filmszínházat az amerikai statisztika kimutat. Valószinűleg ilyen irányuak az eltérések a többi ország moZ!i.statísztikájában is. Az amerikai kereskedelmi minisztérium mozistatisztikája kétségtelenül komoly és nagy munka, azonban az a körülmény, hogy Magyarországon is ilyen eltérés mutatkozik, arra vall. hogy nem mindenűit közlik aminisz; tériummal a való tényeknek megfelelő adatokat. A német szaksajtó is meg. állapitja, hogyaNémetországra vonatkozó adatok is némi javitásra 8Z0> rulnak. CA LBB.;Reichskino-Adres\'5< buchja szerint Németországban 4985 mozgóképszínház van, az amerikai statiszfika szcrint 5100!) Ezekután közöljük az amerikai kereskedelmi minisztérium statisztikai adatait, amelyek az 1934. január Ljei helyzetet ismertetik. Ezek szerint: Európában az ősszmoegóképszínházak száma 1933. végén 29.693, ezek kőzül 20.933 filmszínház hangos, az Északamerikai Egyesült Allemok összmozgóképszínházának száma 19.000. ezek kőzül hangos filmszínház 15.000,
A
SZÁMOKBAN
Afrika
és a közeli
Kelet összes mozszáma 645, a har" gos filmszínházak száma 432, az egész világ filmszinházának számi'l. tehát 1933 december 31~én 60.347, ezek közül hangos 41.822 mozgóképszínház, A statisztika a következő európai adatokat közli:
góképsbínházának
összes m osite: ;'l érnetorszag Anglia Franciaország Spanyolország Olaszország Oroszország Csehország Svédország Ausztria Lengyelország Belgium 1'1agyarország Románia Dánia' Jugoszlávia Svájc Németalföld Portugália Norvégia Finnország Bulgária Lettország Görögország Esztország Törökország Litvárnia Albánia
5100 4672 39GO 2600 200f} 2 00 2024
1.lOO 850
759 650 '6-30( ?) 300 350 338 310 255 2W 220
220 iLl5 107 100 93 80 80 lO ~9693
hangos m oeik :
4059 4414 2550 1500 107!' 2000 818 7n(l
570 353 400 207 iJ50 303 184
302 240 107
175 Iti!
ics
87 100 44 52 53 7
~U933
Az amerikai kormány kimutatása szerint az összes filmszínházak kőzül 49% esik Európára és a világ hangos; filmszínházainak pontosan a fele ját. szik Európában. Érdekes, hogy az ame', rikai kimutatás az orosz némeiilmszin» házakat már nem közli.
4
~-------+.~~r~~'~
~+1
A letirvemerikei országokban tisztika így oszlik meg: ossees moeik : Argentinia Br az ilia
542 525
701 400
265 131 60 160
385 215 134 127
87 77 207 2208
és a közeli
Délafrika Északafrika Egyptorn Perzsia Palesztina Sziria Keletafrika N yugatafrika Irak -
Kelet:
összes moeik: 291
J apán Ausztrália India
195 95
89
72 tS
30
t5 20 17 12 7
4 645
távoli
hangos mozik:
150
Madagaszkár-
A
44
100
337
Németország: A, LEB kiadásában megjelent Reichskino-Adressbuch szerint 1933 végén 4985 rnozgóképsz.ínház müködött NJ. ruetorszájr területen, amelyek ősszbefogadóképes ége majdnem kétmillió ülőhely, Az elmul t évhez viszonyítva ez némi visszaesést j eleut, kűlőnősen az ülőhelyek száma esett Lényegesen vissza, Amíg 1932-ben 5054 mozgóképsz ínház játszott Németországban, addig 1933-ban csak 4985 filmsztnházat tüntet fel a statisztika, A közel 5000 mozgóképszíclház közül az 1000 űlőhellyel bíró színházak száma 176, a 600--10'00 ülőhellyel rendelkező filmszinházak száma 482, rnig 300600 közötti ülőhelye 1666 színháznak van, A legtöbb filmszínház befogadóképessége 300 ülöhelynél kevesenb : ~ö61 mozgö kisebb 300 ülőhelynél. A legujabb statiszt ika S7Jer.int 1933-ban 1000 lakos ra 29 ülőhely jutott. Finilország: Az elmulf évben 687 filmet cenzuráztak a finn cenzurahivatalban amely a filmek minőségét aszerint is megállapít j a, hogy m i'lyen adónagyság alá esik. Bűnügyi filmek, cowbay-filrnek, valamint izgalmas témájú filmek fizetik a cenzura minősíté e szer int a legmagasabb adót, míg pl. rnűvész i értékű nek elismert filmek fizetik a legkcvescbb vadót. Ismeretterjesztő és oktatófilmek lejátszása után semmiféle aelót nem kell fizetni. Az összes filmek kőzűl mindössze 23 filmet tiltottak be, ezek közü127 amerikai és 6 német származású. 1.933-ban Amerikából 4017 filmet. Németország 127 filmet. Svédországból 24, Arigliából 16, Franciaországból 5 és egyéb országból 9 filmet vittek be, Lengyelország: A f ilmszínházak száma legutóbb 771-ről 759-re csökkent. A visszaesés legszembetűnőbb a volt német terül-eten. nevezetes-en Posen tartományban, ahol a filmszinházak száma 84-ről 63-ra esett vissza. Varsóban 54 filmszínház működik 34,000 ülőhellyel. A .varsói tartományban. a a mozgóképszinházal száma 123, FeJ5ősz iléziában 76. Lodz tartományban 65, Kielze tartományban 66, Lernberg tartományban 68, Kr akkó tattományban 56, a lublinr tartományban 2:7. a vilnai ban 21', a tarriopoliban 26 és Volhíniában 23, mozgóképszínház működik. A biaIistoki tartományban 33 rnozgóképszfnház játszik, a nowogrodeki kerületben pedig 15. Az elmúlt esztendőben 12 len f!YeI filmet mutattak be az országban,
110
112 5270
SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL
hangos moeik :
1634 1125
Mexikó Kuba Columbia C ile V enezuel a Uruguay Portorrco Pent Töhbi ország
Afrika
a sta-
16 20
13 7 6
2 432
Kelet összes moetk : 1669 1050 685
U j -Zéland
335
Filippini szigetek Kín,a Holland-India Sz iam _\zsiat or száeok ~.39
300 238 180 68 114
hangos moeik : 450 990 34'0 324 105 120
131 12 67 2539
A kimutatás ból azt is láthatjuk, hogy ugy Arikában. mint a távoli keleti országokban a hangosfilmre való áttérés sokkal gyorsabban mcnt végbe, mint Délamerikában, ahol még mindig több mint háromezer néma filmszínház működik.
,
~~Iö:~;~ma;é~j ,~,~"~"~"~"~,,!,,!,~,~,~,,!,,~,,,,,,,~,!,,~,,~ ~ Ára portóval 5 pengő, megrendelhető a kiadóhivatalban.
~~~~~~~~~~_. {)
J
+'---------+f~~~r~I~------~' tőke, uj szellem és uj munkaerők álltak a mozgókép szolgálatába és ettől az időtől kezdve mások folytatták azt, amit a két Skladanowsky.testvér kez. doményezett. Skladanowsky Emil meg. állapítása szerím a kinematografiát senki sem találta föl, az adódott, legföljebb csak úftörők voltak, mond ja és ezek közé az úttörők közé tartoznak ők is. Tudományos kutatások és kor. szerü fényképek igazolják a német kinematografia eredetének minden aprólékos eseményét és ezek bennünket is közelről érdekelnek, mert Magyar" országon. is nem egyszer merül föl a kérdés, hogy ki volt az első? Tal án első senki sem volt! Sokan voltak a kilencvenes években , akik a mozgókép. pel Foglalkoztak, akik a véletlen kifürkészhetetlen akaratából egyszerre kezd; ték meg a rnozgókcppel való foglalkozást.
TESTV~RHARC a két Sklede» A két testvér kőzűl Max Skladanovszky azt állítja, hogy ő találta föl a mozit Németországban és az ő nevéhez fűződik a német moziipar megindulása. Ezt ugyan kiváló német filmtudósok már többször megcáfolták és kellő értékre szállították le Max Skladanowsky megállapításait. most pedig Emil Skladanowsky, a fiatalabb testvér, aki Maxszal egyidőben kezdte meg filmműkő» dését, cáfolja Max állításait és azt ír ja a LBB-ben, hogy amit Max csinált, azt együttesen és soha sem kiilon esi. nálták. Ebből a cáfolatból és ebből a testvérháborúból derül ki, hogy az úgyn vezett "eleven képeket" első íz. ben Berlin .Pankow ncvü Vorortjában (kűlvárosában) mutatták be a berlini Wintergartcn két igazgatója előtt és pedig 1895. október közepéri. Néhány nappal később a berlini Wintcrgartenben rendezték az első nyilvános mozielőadást. Pontosan 1895. november I-én zajlott le az első nyilvános mozielőadás Berlinben. A két testvér előzűen vándorsz ínház , és cirkuszigazgatók vol. tak, akik gyorsan ismerték föl a film és mozgókép nagy jelentőségét és ma. guk is Ioglalkoztak technikailag a mozgókép elmélctével. Emil Skladanowsky szerint az első bioskop építésével már 1893.•ban Ioglalkcztak, de az első német nyilvános előadást csak 1895 no. vember Lén tartották meg. 1897. márciusában vége volt a bíoskop-rendszerii mozielőadásoknak, mert erre már uj
ott van a magyar kinematografia tagjainak munk aasztalán ! Cikkei közérdeküek, rovatai tanulságosak.
-mm-o
Hirdetési
dühöng
Németországban
novszk yeiesivér
között.
Propaganda nélkül nincs üzlet ·Hirdessen! A
FILMKULTURA
mmo'
tarifája mérséke1t.
UJ lVIOZI megnyitása előtt szerezze
A "FtLMKULTURÁ"- BAN közzétett hirdetések közismerten eredményesek!
be
Lajta Andor Ára portóval
5.-
P.
FILMfivÉSZETI ÉVKÖNYVÉT
Megrendelhetö
akiadóhivatalban!
~
6
~.---------+'~~~~~'~------Február l ő-án kezdték •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
meg a Hunniá. ban a "Márciusi mese" című film' fel~A MŰTEREM4 : vételeit. Ezt a 8 felvonásos zenés víg. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• játékot Marlonffy Emil rendezi, ugyancsak ő írta a darab meséjót és scenáA nehéz pénzügyi- és hitelviszonyok riurnkőmyvét is. A film főszereplői: teszik lehetetlenné, hogy a magyar Törzs Jenő, Kebos Gyula, Turey Ida, filmgyártás a tavaszal teljes 'intenzi« Ráday Imre, Berk y Lili, Gozon Gyula, tással meginduljon. A most készülő Demkó Irén, V éndory Gusztáv, Peti filmek ebben az idényben már nem je. Sándor, Bérdi Ödön, Pataki Ferenc és lenhetnek meg, legföljebb márciusban Dózsa István. A produkciót és a Felvé lehetne egy>egy kedvező dátumot kaptelekkel járó összes teendőket Sás ni, azonban azontul magyar filmek László, a Hermes-film igazgatója vé; megfelelő megjelenési napot már nem pontosságkaphatnak. A mai hitelviszonyok mcl; geztc cl a tőle megszekott gal és rutin nal, A hangfelvételeket lett nagyon kevés. pénzember vállalkoLohr Ferenc végezte. a fotografiákat zik arra, hogy márciusban készítsen Eiben István készítette. Zenei vezető filmet, amely csak ősszel jelenhetne St ephenides Károly volt. A film fel vémeg. Ezokból a filmgyártás magyar voteleit február végén fejezték be, úgy natkozása némileg eltolódik. Igy márhogy a 2400 méter hosszú film még eius ban csak az Universal-film kezdi minden valószinüség szerint márciusmeg az ötödik Gaál-film forgatását. Ezt a filmet Bolváry Géza fogja renbaru kerül a magyar közönség elé. dezni, tárgyát a háború előtti világból A Magyar Filmirodában megkezdték meríti. Végleges címe még nincsen, a a nyáron felvett hangos Hungária-film szereposztásról csak március elején megzcnésitését. A hangos Hungariához döntenek. A film csak német változata zenei részt László Sándor karnagy és ban készül. zeneszerző állítja össze. A szinkroniRappaport Ro.nuald, az Universal zálási munkálatokkal még március lO-i~ Film közép- és keleteurópai vezérkép. végeznek. mert március IS-én már Lonviselője február utolsó napjaiban Budadonban mutatják be elsőízben a han. pestre érkezett, hogy itt többek kő .• gos H ungária filmct. zött az Universal gyártási kampányát A távolabbi tervek közül legkomoelőkészítse. lyabb a párisi City-filmvállalat Liszt Gái Ernő, a Cit y- és Thália filmrapszódiája című filmjének elkészülte. produkciók vezetője több kész tervvel Ezt a filmet Budapesten 2-3 változatvárja az uj gyártási idény megkezdé; ban készítik és E. A. Duponi fogja rensét, Ezeknek a megvalósítása azonban dezni. Szamek Albert a párisi City. csak áprilisra marad, illetőleg be kelfilm igazgatója erre vonatkozóan már lett várnia Bingert János dr. berlini út, véglegesen megállapodott a Hunniajának eredményeit. filmgyárral. Közvetlenül a Liszt-film után Pekér Gyula egyik novelláját viFebruárban egyébként 2 filmet forgat. szik filmre. A rendezést dr. Lázár La, tak. Az egyiket a Thália.filmprodukciós josra bízták aki a munkálatokat alkaltársaság készítette és ez, mint már jemasint juliushan már meg is kezdi. lentettük, Gárdonyi Géza regényéből A Liszt-film belső felvételeit a Hun. készült Ida regénye cimű film. A föl véniában készítik, míg a külsö felvételek telekkel február hözepén készültek el. Pozsonyban, Ausztriában, Bayreuthúgyhogy a film már márciusban megjchan, Londonban, Párisban: és Varsólenik. A filmet a City-film hozza forban készülnek. galomba.
i.
i
7
~.---------+.~~~,~-------+ A ~~~
HIRADÓJA Bingert János dr., a Huunia-filmgyár igazgatója Iebruár 19-én Berlinbe utazott, ahol fillmbeviteli kérdésekben fontos tárgyalásokat folytatott az érdekelt herlini fílmkörökkel. Bingert dr. tárgyalásainak az eredmér/Jétől függ, hogy a közel jövőben Budapesten elleészülő filmek milyen feltételek és mödozatok mellett niehetnek be Németországba, Azl Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület február 16-á'lI tartott választmányi ülésében Pogány Frigyes ny, h. államtitkár, elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Lenkei Zsigmonról, a magyar filmszakma nagy halott járól és índitványára elhatároztál" hogy az övegyhez részvétátiratot inréznek. A kereskedelemügyi miníszter a Magyal' Kereskedelmi Statisztikai Értél(megállapitó Bizottságba a Bizottságnak 1934. évi január l-től az 1939. év végéig terjedő működésl tartamra Castiglione Henriket, a Corso mozí iigyvezető igazgatóját nevezte ld és egyben megengedte, hogy továbbra is a kereskedelmi tanácsosi cimet viselje. Rákesi Sándor, a City-film Rt. igazgatója harátságos megegyezés alapján február hó 28-án megvált a City-film rt.vnál viselt ügyvezető igazgatói állásától. Lajta Andor, a Pilmkultura szerkesztöje lebruár 28-án belépett a Magyar Hirrap szerl,esztőségébe és átvette a lap filmróvatának a vezetését. Gál Ernő, a Cit y- és a Thália produkció vezetője legutóbb Prág:ában folytatott tárgyalásokat magyar filmeknek Csehország terü.etére való bevitele érdekében, A cseh kereskedelmi minisztérium fllmreterense Piskac miníszter! tanácsos részéről Gál Ernő azt az igéretet kapta, hogy a közejövőhen oly értelmű intézkedés jelenik meg, hogy a teljesen políttkamentes magyar filmek akadálytalanul juthassanak be Csehországba. A cseh kormány ebben a kérdésbern március elején foglal v,égleg.esen állást Ezzel szemben ugyanannyi számu cseh gyártmányu fi met kel! Magyarországba behozrsi, A Simplon-mozgó mai helyiségében augusztus lS-ával megszünik es átköltözik a Horthy Mildós-I,örtéren; felépült új, 800 személyes hefogadó képességű filmpalotába. Az új filmszlnház, amely új nevet is kap, a legmodernebb technlkaí berendezéssel készült el és akusztikailag is Középeurépa egyik legmodernebb fllmszinháza lesz.
Súlyos csapás érte György IStván rendezőt: felesége, született Grósch Irén február 25-én 30 éves koráhan hosszas szenvedés után elhunyt. A "MűtefICm" rovatban megemtéketünk a Liszt Ferenc-film fölvételeiről. A fiI'm Pekár Gyula eszméje alapján készül, zenei és müvészí tanácsadója Hubay Jeuö lesz, mig a zeneösszeállítast és a film zenei vezetését Abrahám Pál látja el. A párisi City-Films megfilmesítí tovláJbbá Pe kár Gyula "Egy napra" címíi novelláját, amejyer Nóti Károly ír át filmre. El. a film közvetlenüí a Liszt-film befejezése után készül el. A fllm főszerepeit Ágai Irén és Szöke Szakáll ,iátszak, Magyarországon a filmet a City-film rt. hozza forgalomba. Dr. Erdélyi
átvette a Józsefvárosi és müsorkötésér, egyben azonban megtartja a Zuglói mozgöszmházi vezetését is. Pilmszínház
István
vezetését
Az OMME legutóhbi vátasztmanyí ülésén a Warner-Bros cég inditványt terjesztett elő a körpendlí megszüntetése érdekében és azt javasolta, hogya budapesti másodhetes szinházak közül egy filmet elsőnek csak 5 szinház, játszhat ja egyszerre, míg a többi fokozatosan és sorban [ut ugyanehhez a filmhez. Az el'őző hétből Ienrrmaradó további 3 filmet pedig egy bizottSák osztaná be a következő héten a másodhetes mozgösztnházak között, Többek hozzászólása után a válatsztmany némi módositássat magaeva tette a Warner-Bros cég inditványát. Pollak Géza temesvári gyáros ujfajta rajztriiclékftlrnet talált fel, amelynek műtermi felvételeit 6 napig végezte a Magyar Filmiroda műterrnében. Az egészeni különleges trükkfilm képfelvételeit Sornkuti István, hangfelvételeft pedig Meyer Tibor készítették. Budapest Székestovaros Gá
~.,--------~.~~~~,~----A belügyminiszter a "Mag~'ar Film Club" módosított alapszabálya it :146.4.Hl.H933. B, M. VUI. a. szám alatt láttamosta. A Paramount-Iilrngyár Schulberg-prcdukciója megszerezle ifj. BékeITy László "Kozmetika" című sztndarabját és "Co metic" címmel filmre vi zi. A Moziegyesii1e1 több lehuerült iigyből kifolyóan átíratot intézett az Országos Magyar Mozgól,épipari Egyesülethez a délelőtti szakmai filmbemutatók ügyében és ujbó] kérle, hogya szakmai bemutatók terén az OMME teremtsen rendet, mert lehetetlenség, hogy a budape ti vagy vidéki mozgöképsztnháztulajdonosok egy délelőtt 2·-3 helyen résztvegyenek a bemutatókon.
A budapesti m. kir .. áll. mechanikai és elektromosipari szakiskolán (Tavasz mcző u. 15.) mozgó. fénykép gépkezelői szaktanfolyam nyilik meg. A tanfolyam ra a tan> folyam elnökéhez intézett és a tanfolyam igazgatóságánál (Tavaszmczö u. 15.) legkésőbb folyó évi március hó 24"ig déli 12 óráig benyujtott irás beli, szabályszerű bélyeggel ellátott folyamodvány. ban lehet jelentkezni. Felvételi díj és tandíj eimen összesen 100 pengő fizetendő. É'xdeklődóknek tájékoztatót küld a tanfolyam igazgatósága.
A kormány most jelentette meg az 1934. évi 1620 M. E szárnú rendetetét az ellátásukon r;lül I,~resel tel bíró közszolgálati nyugdíjasol , va«y ellátásukon felül keresettel bíró közszolgálatl alkalmazottak özvegyeinek ellátásának korlá tozása ügyében. A rendelet 4-ik zakasza vonatkozik azokra a nyugdíja okra vagy özvegyekre, a kik nek mozgösztnháaí já I zás! engedélyük van éS kötelezővé teszi ezek számára, hogy m02g6színliázi játszá i engedél 'üket 15 napon belül jelent l, be az ellátá ukat számfejtő hivata Inal" Tehát azok a magyar mozg öképzinhazengedélye ek (nyugállományllak és övegyek) akilcnel; állami rryugdijuk i van, kötele ek ezt a körülményt iirgő en bejelenteni.
Használt mozgószinházberendezést
,o" _
nmn
•
m
Mindenki számára nélkülözhetetlen uj 1934. évi
FILMMŰVtSZ~TI Ára
5 pengő
leóllított.
lehetóleq kivülólló
Uj hangosfiímsztnházak a vidéken: Devecser: Hangos mozí engedélyes és vezetője: dr. Sorriogyl K;írOly, befogadóképessége 250, ját zik zombat é vasárnap. - Jáno háza: az uj társ Geiszler Jenő, a mozl neve Berzsenyi. Mooi játszik szombat é vasárnap.Solívadkert: Kultur-mozl Engedélye e és vezetője zekulesz József, aki egyben a mozí vezetője is. - Kapuvár: Elit-mozgó, I1gy3nr csal, hangos lett.
vennék, üzemen
kornplexurnol.
Sziveskedjenek
oz ojón'otokot
Városi Mozgószinház; Nyiregyháza eimre küldeni.
Félemeleti iroda helyiségek,
1
az
hatóságilag engedélyezett f i I m r a k t á r r a I,
tVRÖNYV
májusra
kiadók.
Bövebbet
Megrendelhető a Filmkultura kiadóhivatalában
VII., Rákóczi-ut 36. sz. alatt, a B á z f e l ü g y e l Ö n é l.
9
~.
~.~~~~~r~I~----KÉT FILMEXOTIKUM I. INDOKÍNA.
II. MANDZSljKUO.
bben, az Ázsia délkeleti sarkában levő államban 21 millió ember él, akik közül legfeljebb 2-3 százalék beszél valamelyik európai nyelven. Ilyen körülmények között az európai és. amerikai hangosfilmnek vajmi kevés talaja van Indokínában. A némafilm még ma is közkedvelt szórakozása az indokínai lakosságnak, mert egyedül a némafilmet értik. A francia fennhatóság alatt álló Indokínában körülbelül 30.000 európai él, javarészt franciák és LZ a 30.000 ember szelgáltatja a néhány hangos filmszínház közőnség ét. Indokina városaiban nagyon: kevés a hangos filmszínház: Szaigunban 2, Haloiban I, Haifongban 1 és Poen-Pengben szintén l hangosfilmszínház játszik egy ind oki. nai filmtársaság kezelésében, amely azután még további 20 mozgóképszínház felett rendelkezik. A főleg benn. szűlőttek részére szolgáló némafilm. színházak száma 40--50, amelyek java. részt francia némafilmeket játszanak. Az első hangosfilmet 1931-ben mutat. ták be, azonban a rossz akusztikáju mozik nem prosperáltak. A magas helyárak is megnehezítik a mozgóképsztnházak uzletmentét. A fra n" eia film dominál Indokínában, egyéb gyártmányú 'filmet alig lehet elhe;· lyezni, még az amerikaiaknak sem si. került filmjeiket számottevő módon forgalomba hozni. A párizsi Gaurnontkonszern gyakorolja a legnagyobb be. folyást Indokínában, mert az ő ellen. őrzése alatt áll Indokína egyetlen nagy filmkonszern je. A filmcenzúrát a helvi rendőrhatóságok gyakorolják és igen szigorúak. Külőnősen arra vigyáznak, hogy a bennszülöttek nemzeti ér zé. kenységét ne bántsák. A cenzúra főleg politikai szempontból bírálja felül a fil. meket. Az európai filmgyártás szem; pontjából Indokinának tehát nincsen kiilönös jelentősége.
z utóbbi években, az európai sajtóban sokat írnak Mandzsukuoról, az új keletázsiai birodalomról. amelynek császár ja Pu-Yi, a volt ki. nai császár. Mandzsukuo ősszekörökapocs a japán és orosz hirodalom között, ütköző éllem e két nagy világbiroda. lom között. A mandzsukuoi film, és mozgóképipar azóta fejlődött, amióta a bolsevizmus kitörésével orosz menekültek lepték el az ország nagyobb vá, rosait. Mozgóképszínházak csak a na. gyobb városokban műkődriek, így Kar, binban, Mukdenben, Kirinben és Csicsí. karban és még néhány helyen, Az utób, bi években a japánok és kinalak is szcnvcdélyescn látogatják a mozikat, úgy hogy kiiliin japán és hi/ön kínai mozgóképsztnházak alakultak. Az első japán mozgóképszínház a Port-Artur melletti Dairen városban nyilt meg. \ '((da 10 új épült Dairenban, amelyek kőzűl 4 hangosfilmszmház, sőt van köz, tük olyan is, amely 1100 befogadóképességű. Amióta a japánok elfoglalták f\'1andzsukuot, a kormány támogatása. val különböző alapításokba fogtak és így a filmipar terén i" egymásután ke, letkeztek új vállalkozások. A japán filmiparnak hatalmas Hinterlandja lett Mandzsukuo. A piacra kerülő filmek kétharmad része japán gyártmányú, a többi amerikai, német és francia. Az európai filmeket természetesen csak az európai Iakósság nézi, míg a kinai vá. rosi lakosság előnyben részesíti a kínai és japán filmeket. A műsorok leg. inkább kevertek, tiszta európai műsorr nem igeni játszanak, ellenben akizáró. lagos japán műsor igen gyakori eset. A filmkereskedelem az oroszok kezében van, de számos filmet küldenek Japán: ból és Sanghai b ól is, A mozitulajdonr» sok különös előszeretetfel Japánban kő, tik a műsorokat. A kölcsöndíjakat szá." znlékos alapon állapították meg,
E
10
A
~,~ +.~~r~~.--------+t I...~~~':::':~:'~~..:::~~~.~~:J ~ " """""''''''''''''''·''''''·''''''''··''···l IM
MONAT
FEBRUAR
1934.
'City-film: Henry V Lti., Royal Apolló. J v. Eco-film: Les ouanteures du roi Pausole, Kammerlichtspiele. Jv. Express-film: Li/tie ioonien, Omnia, Corso, City, Capitol. Jf. Fox--fiIm: Handlé with care, Corvin Theater. J. " ,. Deuils in love, Ufa-Theater. Jf. Harmonia-Illm: Frűhlingsti-nimen, Corvin Theater. Jf. Hirsch s: Tsul,: we-« Du jung bist, gehört dir die Welt! Kanunerlichtspiele. Jf. Metro-Goldwln: Queerr Chr ist ina, Radius T'hb ter. J f. Míívészfi1m: Bill of dioersement, Décsi, Casino, jf. Ro other 'WOIlW1!, Uránia Theater. Jf. Paramount-Iilm: Im no angel, Rádtus. T orch Singer Forum Décsi. ' , Pátria-film: Soinieústralurn, Forum. jf. Turul-film: Ein Unsiclitborer geh] durch die S/adt. Omnia. Jf. Uta-film: Viktor und Vilrtoria. Ufa und Uránia Tlheater. Jf. UlI,gár & Co. Anna & Elisabeth, City, Corso. jr. De" Fliichtling von Chicago, Capitol. City, Corso, Omnia, Jf. Univer sal-Iilm: Inuisib!« uuin, Palace . Jf. Only Y'esterday . Royal Apolló. Jf. Kiss beiore the Miror, Décsi, Casino. J v. Warner Bros.: Mor» Stevens m, d. Corso, Capitol. Ji. _ e ee ee e
MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK Febr. hánap, (]Y[on. Feber.) Német (deutscher) film: Amerikai (arnerikanischer} film: Francia (fr a nzős ischer) film: Angol (englischcr) film: Osztrák (österre-iohischer) film:
5 12 1 1 2
sr A
FILMKULTURA
mamámának
boritéklapj~
~ ~nYOmták!
film
PelJOrO..
A FILM
HALOTTAI
Heinrich Pieiiter, az Ufa-Film berlini központjának sajtófőnöke 55 éves korában hirtelenül elhunyt. Vérbeli uj; ságíró volt Pfeiffcr, aki nemcsak N érnetországban, hanem a volt német gyarmatokon is ujságot szerkesztett. A há; boru után került az Ufához, ahol átvette a fontos sajtófőnöki állást és eb; ben a minöségben nemcsak vállalátának, hanem magának a filmsajtónak is nagy szolgálatokat tett. Gyarmat; ügyi tapasztalatairól rengeteg könyvet irt és igen sok rádióelőadást tartott Németországban, Holttestét a wilmersdorfi krematóriumban égették el.
CENZURÁZOTT OKTATÓ- ÉS ISMERETTERJESZTÓ FILME K 1~34. JAN. 27-től FEBR. 21-ig. A tavak királya, hangos ism. 292 tn. (City). Spanyol szimfónia, hangos ism. 294 tn (City). Utazás a Garda tó körül, hang. ism, 298 111 (City). Ahány ház, annyi szokás, hang. i~D1. 278:n (Warn~~"), A világ munkásaí, hang. i&. 285 m (Wa,rner). A világ föutcái, haag. ism. !l9'1 m (Warner). Bethlehemtől Jeruzsálemig, hang. ism. 266 ID (Warne~").
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
i
· A SZAKSAJTÓ
ii
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Az Agfa Klnetechnische Mitteilungen 1934 évi első száma. nemrégiben jelent :n3"g, amelyben .érdekes cikk foglalkozik az AgfaDipofilmmel, vagyis a; mindkét oc1alon emulzióval ellátott poz.itivanyaggal. Hosszabb cikk cikk ismerteti a kópia-megóvás kérdését. E'l.eLllkívül ~ó·:nos ábra tarkítja az érdekes technikai füzetet. A Cinerna cimü bukaresti kópesfilmujság most ünnepelte Ienn.illásának 10 éves jubileumát. A lapot egy évtizeddel ezelőtt Nestor Cassvan a bukaresti Trianon-Palace igazgatója alapitotta PS ez iIősz erint az Adeverul cimű bukaresti lap kiadá sában jelenik meg'.
11
*--------+.~~~+,--------+ AZ·OI(TATÓfIL}A' MAGYARORSZÁG A RÓMAI NEMZETKÖZI OKTATÓFILM-KONGRESSZUSON nemzetek szövetségéne);: égisze alatt műkődő nemzetközi oktató filmintézet magyarországi nemzeti bizottsága feb, ruár lő.án vitéz leveldi Kozma Miklós elnöklésével ülést tar; tott, amelyen az áprilisban Rómában tartandó nemzetközi oktatófilmakongresszus és az augusztusban Velenceben tervezett nemzetközi filruművészeti kiállitás és ezzel egybekötött nemzetközi rendezői és szcenáriumÍrói kongresszus magyar vonatkozásu előkészítését vitatták meg. Kozma Miklós rövid összefoglalást adott a nemzetközi oktatófilm eddigi műkődéséről, vázolta a jövő feladatait és rámutatott arra hogy az egyes nemzetek oktató és nevelő filmgyártása termékeinek kicserélését és a fil. mek körül szerzett tapasztalatok kőz. lését óhajtják elérni a nemzeti bizott, ságok utján. A film csere előmozditása érdekében a nemzetközi oktatófilmintézet már hosszabb ideje gyűjti az adatokat egy enciklopédia számára. A több nyelven megjelenő. hatalmas munka még ebben az évben elkészül. A népszővetség tanácsa által kinévezett tíztagú conseil d'administration multévi novemberi ülése magyar szem. pontból örvenderes eredménnyel zá~
rult; megalakították a négytagú végre. hajtóbizottságot, melyben az angol, francia, olasz delegátus mellett Koz» ma Miklós képviseli Magyarországot. Az áprilisban rendezendő római nemzetközi oktató- és nevelŐfilm~kongresz. szus három alcsoporbban rengeteg anyagót mutat be, amely a kongresszu. son általános és bizottsági vitákon ke, rül tárgyalásra. Bejelentette Kozma Miklós, hogy a római kongrcsszusra báró U'Ilassics Gyula államtitkár, báró Villáni Lajos követségi tanácsos és dr. Tuubiriger Zoltán, a NL1gyar Filmiroda igazgatója kaptak rajta kívül meghívót és egy magyar vonatkozásó előadás megtartására báró l,fllassics Gyulát kérte fel a nemzetközi oktató-intézet, Ez az intézet a kongreszussal kapcsolatban neves írók műveiből összeállított tanulmányokat ad közre kötetben Mozgókép és a /1(;.~ pek: élete címen. Eddig 12 írót szólítottak fel ilyen tanulmányok írására, Pi. rendello, Claude Ferrére és Heupimenn jelentették be közreműködésüket. A magyar irók kőziil Zilahy Lajos kapott felszólítást. Ismertette még Kozme Miklós a nemzeti oktatófilm tervezetét a velencei nemzetközi rnűvészi mozgókép~világkiállítással kapcsolatban, amelyre már sziutén folynak az előkészűletek.
A londoni British Gaumont oktatófilmprogrammja során hangosfilmsorozatot készít nyelvoktatás céljaira. A fiLmek kétféle változatban készülnek, az egyik változatot a mozgóképszinaázban mutatj ák be a nagykö-
zönségnek. a másik változatot pedig kizárólag iskolai célokra használják fel. Az első sorozatban francia nyelvoktatást mutatnak be, a következő- sorozatban pedig a német és olasz nyelvet fogják tanítani.
12
•
4.__
-------+.~~r~~-.~------
Hollywoodi programm az 1934-1935-ös idényre A hollywoodi filmgyárak most fejezik be az 19'331f034-e:sidény második felében szfnr e kerülő filmek gyártását. Alighogy a most folyó szezon utolsó filmjeit befejezik, már is megkezdik a következő 1934}35. évi filmidény anyagának a felvételeit is. A hollywoodi nagy filmgy:árak már nagyjában összeállitották a jövő évi programmjukat. A Paramount ismét 60 filmet hoz ki, az Universal 4.Q amerikai és 1&-2(} európai Hlrnet jelentet mg. A Colunibia és a Metro 52---->52 filmet' forgatnak, ugy hogy minden lhétre 1-11 film megj elen ése válik esedékessé .. z United Artists amerikai programmját még nem állította össze, csak az angol murrkatervezet áll készen. Az United Artists a loridoni "London" Films,nél" tehát Korda Sándor vállalatanál, valarnint a British and' Dominions filmgyárnál m fimet készit te t őtrnillió dollár értékben. Az első filml •.Iállitás Indiában. A bonsbev-i Mction Pictures Society of India fényképészeti-, mozgófcnyképés rádiókiállítást tervez, A kiállítást április 1-8 között tartanák meg- és lehetséges, hogy további 8 nappal hosszabbitják meg. A kiállítás kereren belül íóleg a belföldi filmgyártók részérot a SZ('l zők, szövegkőnyvírók, rendezők és technikusok rnutatkoznak be, azonban alkalom kínálkozik az európai országok számára IS, hogy filmiparuknak propagandát csinál janak. /\ kűlfőldi államok szakmai .zervezeteimek a.1kal om kínálkozik arra, hogy reklámmal sajtóval és filmmel !h,azai filmgyálrtásuknak nevet és tekintélyt szerézzenek Indiában. Kosztümös filmek készülnek Amríkában. Az 1933/34-es filmidény a nagy kosztümös filmek jegyében indult meg, Korda Sándor filmje adta meg az impulzust a többi kosztűrnfilm elkészítéséhez. sőt maga az United Artists, amely bizonyos. mér tékben részes a Korda-film elkészités ében, 1.2 kosztümös film forgatását határozta el. A többi amerikai filmg-yár ezen a példán felbuzdulva ugyancsak ~,agy lendülettel vetette magát a kosztümös filrnekre. A Metro 7, az RKO 5, a Paramount 4, a Warner és Universal 2-2, mig a Columbia j nagy kosztümös filmet készít il szez6n folyamán, Az úgynevezett független amerikai filmgyárak sz inte nagyobbrészt kosztűrnős filmeket készítenek.
bekre, 6 millió dollár pedig a filmműterrnek fenntartására és karbantartására, valamint szakmai hirdetésekre, A Ios-augelesi kamara úgy véli, hogy a' várható filmgyártáss fej lődésre való tekintettel 19314-ben ezek a kiadások lO%-kal emelkedni fognak. A lipcsei egyetemen a nyár folyamán il saj tótudornány keretén belül előadásokat tartanak "Film" rádió és sa j tó, minrt politikai irányító eszközök" címmel, ezenkívül előadásokat tartanak a tudományos Iényképészetrdl, valamint külön előadások lesznek a szerzöí jogról, külőnősen a film szempontjából. A lipcsei egyetemen a "Testgyakorló Intézet" gazdag filmgyűjteményt létesített, amelynek anyagával most állandóan filmekkel kísérik az egyes tornagyakorlatokat. Rendezik a kiilfüldiek munkalehetöségét az angol fllmgyárakban. A London Assotiation of Cin:e Technicians most tartotta közgyűlését Sir Reginald Miichell-Bank s elnökletével, amelyen többek között a kiilfőldi filmtechnikusok rmunkalehetöségének a kérdését tárgyalták. Mitchell-Banks kij elentette. hogy a külrföldi filmtechnikusok teljes kizárásának a terve egyáltalában nem. merűlt fel, csak arról lehet szó, hogy az angol f ilrntechnikusok helyezkedjenek el elsősorban, A lefolytatott vita azzal az eredménnyel végződött, hogy nem minden lli';)földi filnl teclmikus mükodése ellen. fognak a jövőben tiltakozni. - Egyébként az angol munkaügyi minisz tér ium most szabályozta a külföldi filmszínészek angol szereplésének a kérdését is. 1931-ben 53 külföldi filrnszínész játszott az angol fiJmcken, 1932-ben 20 és 1933-ban 38. ;'.f~;ndazok a kirlföldi f ilrnsz.ínészek, akik legutóbb munkavállalási engedélyt kaptak. t934-bcn is játszhatnak az angol filmeken.
MAGYAR FILMIRODA
1111111111111111111111111111111+11111111111111111111111'1111111111111111
111111111111111111'''1111111,,,
IIIIIIIIII"IIIIUIIIIIIIIIU".!'IIIIIIIIIIIIII"",""",
Budopest,
A hollywoodi fillmgy
IK, Hungória-krt
"
274.
TELEFON: 46-3-46
FILMHIRSZOLGÁLÁT vórosi-, közséqí-, csolódl-, ipori-,
qyórí-,
sport-felvételek.
Kockanagyitósok, fotóüzem
la
~--------'+'~~~~'--------~
IL~TECHNlKA A HELYTELEN VETITÉS FÁRASZT JA A SZEMET Az Amerikában
élő neves filmtechzett "pilla húzás", vagyis, hogy a pilla F. H. Richurdson tanulmányozta, (Blende) a film mozgása alatt többéhogy mi lehet némely moziban a szem kevésbbé nyitva van. Ennek, az elfáradásának az oka, melyck azok a ólességi hibához hasonlóan ~ az a ma. hibák, amelyek miatt a néző az előgyarázata hogya gépkezelök a gépházadásról szeme és fejfájással távozik. ból nézik a filmet és nem a nézőtérről. Richardsen feállította az alapelvet: a ahonnan az igen kisméretü elhúzást i-s helyesen elkész.tett film, amely egy azonnal észre venné a gyakorlott gé~ tőkéleteseru vetítő filmszinházban kerül pész. További hiba, amely a szem elelőadásra. csak annyira fáraszt, mintha fáradását okozza, hogy a vetítöfelü. ugyan annyi ideig könyvet vagy újsá, letre zavaró mellékfények, fénysávok. got olvasnánk. pontok kerülnek, ilyenek például a Az amerikai mozgószinházakban vég, gépházból. - előcsarnokból, -- foly o" zett vizsgálatok rávezettek néhány ti, sókról beszűrődő fények és gyakran a pikus hibára, amelyek a szem megeről. vészvilágítás-lámpa foltjai. Ezek ellentetését és külőnös elfáradásat okozzák. szeréül felülvizsgálatot ajánl a teljeEzek legelseje az életleniil vetített kép. sen besötétített nézőtéren. KiemelenEltekintve attól, hogy az életlenség dő, mint jelentős hibaforrás a vetített gyenge minöségű objektívtól ered, a kép megvilégitesének: elégtelensége, il" legfőb ok abban van, hogya gépkezelő letve tulzottsága, amely utóbbi esetben a gépházból nem tudja megitéhií a veaz kápráztat is. A helyes képbevilágítített kép élességét. Ezért azt ajánlja tásra még hiányzanak a kielégitő ada. Richardson, hogyagépházat egy jobb tok, úgy, hogy ezt a kérdést egyéni clminőségii látcsővel szereljék fel, amebírálás és kikisérletezés döntheti el. lyc-, keresztül a gépész teljes pontosEz irányban nagy a nehézség a hoszsággal ellenőrizheti képének élességét. szabb mérctü filmsztnházaknál, mert itt Továrhbi hiba a tisztítatlan megolajo. az elől ülőket kápráztatja az a fényerőssodott film és a hasonlóképen piszkos ség, ami a hátllliilőknek elengedő. Kii. lencse, és amire a legkevesebb gondot lön kiemeli a tanulmány azt is, hogyha fordítják, a vetítőnyílás iivegablakja a filmben! egymást követőleg sötét és poros, gőzös, nem is szólva ennek el. nagyon világos jelenetek váltakoznak, razjolásáról, Mindezek elhárítására a ez erősen fáraszt, miért is az ilyeneket leggondosabb naponkinti tisztogatást (pl. levelek, vagy világos tengeri kéajánlja. Igen gyakori hiba az ugynevé-pek stb.) kerülni kell. nikus
Az utolsó némafilm-előadások Berlinben. Az Úrrter der Linderren levő Kamera mozgóképsz inház beszűnteti a némafilm-elöadásait és áttér a ihangosfilmTe, rniután a sz.ín-
házat kellőképen átalakítj a. Az utolsó némafilm legismertebb slágreit mutatja be, ugy hogy ezzel azután Berlinben véglegesen megszűnik a némafilmek bemutatása.
14
-,,~------------+.~~,~~.~.~---------4)~~
,
A sz in és fény szerepe a reklámban. Ugy a ilmkölcsönzönck, m ind a mozisnak fontos. hogy helyesen relelrnníro seon. A modern reklámban lcghatúsosabb eszköz a ssin és (él/y. A fő szempont ezek alka lmazásánál a !ll int azt egy kiváló tanulmány ismerteti az legyen, h~gy törekedjünk az ellenietehre. Vagyis, ha valamely filrnsz ínház melletti reklám kék színű bettiket abkalmaz, úgy a mozgósz lnhaz tula j dorresnak feltétlenül ennek li'Ontraszt-színét (pirosat) vagy egyáltalán lilás scnu (pl. s.irgtit) ajánlatos vennie. Valarnely reklám clkész itésénél döntő a kőrnyezet. n szornszédok reklámja. Külőnősen ajánlatos a Iényrekláru és ennek moder n közkedvelt formáj a: a neonfény. Sehol ne legyenek kiégett vagy már a hasenálat folytán gyenge fpnyerejü lámpák, mert ezeknek a nézőr e igen rossz hatásuk van. Nagyon ajánlntos a filmszínház előtt kiugró tetőt felszerelni, rncrt ezen jól lehet az uccára erősen kivilágító szöveget, cimet elhelyezni, az emberek íigyelmét rögtön magára vonja, esőtől véd és minden esetben csalogatja a publikumot. A tanulmány kitlőnösen kiemels annak! fontosságát, hogy ne csak az ucca felé legyen a rnoz inak jól megvilágított front j a, hanem ugyanilyen gondossággal vi1ágítsuk meg bőségesen, de ne vakítóan az előcsarnokot, várótermeket. nézőteret. Uj dán szines fiImtalálmány. Karl Alstrup dán színész szabadaimat Jelentett be SZll1esfilm elj árásr a, amely a természethű színek viss zaadásán alapszik. Alstrup már régen foglalkozik a sz ínesfilrn kérdésével és éVíeken keresztül egy dán rnérnök volt társa í
Dr. Hermann Joachim, a Zeiss-Ikon gyár európaszerte: ismert igazgató] a most ünnepelte szakmai rnunkásságának 25 éves jubilenmát. Dr. Joachim 1909, február ló-én lépett be a kasseli A. & R. Hahn cég kötelékébe, majd 19'2.fi-ban. amikor a Hahn-Görz cég fuzionált a drezdai Zeiss-Ikon részvénytársasággal, belépett a Zeiss-Ikon gyár kötelékébe. Dr. Joachim 25 éves műkődése alatt föleg tudományos irányban fej tett ki igen szép és nemes rnunkásságot, amellyd európaszerte, de talán az Újvilág filmtechnikusa i körében is elismerést szerzctr magának. A vetítülámpák hő- és Iénysugárzása. A hangos filmek bevezetése óta a vetítőgépek fényforró,saitól fokozottabb telj esítményt kívánunk, egyrészt, mert a vetítófelűlet visszaverőképessége csekélyebb, másrészt, mer t a lámpaház a képkaputól a közben elhelyezett hangos adapter miatt hátrább került. Kevesek előtt ismeretes, hogy a fényforrás által kibocsátott ősszsugárzó energiából (ősszsugárzó energia fény hőenergia) csak egy kicsiny rész alakul fénysugárzassá. Mennél magasabb valamely fényforrás hőfoka, a sugárzó energiának annál nagyobb részét teszi ki a fényenergia. Ugyanis a hősugárzás az alacsonyabb tempera turáj Ú fényfor rásoknál relatíve nagyobb része az összenergiának, mint a magasabb tempcr atúrá.j úaknál. A cél már most az, hogy minél tekintélye. ebb rész legyen a fényforrás működtctésére fordított energiából ténylegesen fénnyé átalakítva. mer t a 'hövé alakualt energia rész szükségtelen és elvész. Ez a vetítógépeknél annyit jelent, hogy törekedni kell a megfelelő készülék és gondoskodás rnellett a magosabb am.pérseánimal való uetitésre. A zlini Bata-clpögyárban saját harigosJilmműterem építését és Iölszerelósét kezdik meg rövidesen, ltog)100gy Batáék ezentul maguk állít ják elő a szük éges propaganda filmeket.
=
niunkájában.
A filmtechn~ka története egy mozgóképszínház előcsarn~kában. Szemleltető inódon mutatj a be a drezdail. Capítoí-moagó a zönségnek a kinorechnlka nagymervu Iej 10dését. Ennek a mozinak az előcsarnokában ugyanis egymás mellett állították fel a legelső, legrégibb és a legújabb , leg11lodent~bb vetitőgépet. Az előbbi Skladanowsky "BlOSkop"-ja, az utóbbi a Zeiss+-Ikon-ék Ernemann V. óriás projektora. Automatikus ruhatár. Az amerikai mozgóképszínházakban újabban automatikus ruhatárakat vezettek be. A mozi látogató egy pénzdarabot dob be az automatába és ezért egy megszámozott kulcsot kap. Ezzel a kulccsal kinyithatj a a megfelelő szármú ruhatári szekrényt, amelyet' rajta kívül senki sem használhat és 'ahol nyugodtan hagyhatja ös zszcs holmi] ait, Amerikában nemcsak a mozgóképszínházakban, de vendéglőkben és egyéb tömeghelyeken nagy kőzkedvelf égnek örvend az új találmány.
~{?,-
15
Speciális
+
filmszállitások
a világ minden részébe.
Leggyorsabb vámkezelés
a Nyugati és Keleti pólyoudvarokon, o f6vámhivotolbon és o hojóóllornósokon
"HEBEL'"
nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vállalat,
IV., V Á C l-U T 1. T e I e f o n:
15- 9- 47.
~.--------~.~~~~~.~Ujfajta egyenirányító mozik részére
Irja : Brückner János okJ. gépész 'nérnök.
uj
irányavetítőgépek
gyártásában
Ha figyelemmel kísérj ül, a vetítögép-typusok fejlődését, arra az eredményre jutunk, hogy mind súlyosabb, masszívabb, tartósabb gépek kerűlnek piacra. Egy Ernernann V., egy Klang-gép hosszú évekre megbízhatóan szelgálják a filmszíuházat. Pelmerült az a terv Németországban, hogy le' kellene térni az eddigi útról, és a nehéz, költséges gépek helyett könnyebb, csupán néhány évre szóló berendezéseket kellene gyártani. Ennek első előltye: olcsósága volna, második a gépházba a pár évenkinti csere folytán, álIand'óan újabb, modernízált gépek kerülnének, ami' a hangos fllmnél a tükéletes hangvisszaadás szempontjából igen sokat jelentene. Régebben, - a néma film korában, amikor még a könnyebb gépek futottak, a 2~ évenkinti csere természetes volt.
Mitől repednek meg a vetítőgép ek tükrei? A vetítőgép tükörtámpajának legdrágább és legkényesebb része: a tűkőrje. Gyakran fordul elő, hogy elreped. Ennek okai, - eltekintve az eröszakos behatásoktól (leesés, hozzáütődés stb.) -- leginkább a következők: a) Rövid gyűtávú tükör alkalmazása nagy' arnpére számmal történő vetítés 'mellett. Vegyünk hosszabb gyútávú tükrőt. (pl. 200>mm, átm. tüköruél 75 vagy 110 mm gyútávolság van). b) A lámpát magas áramerősséggel gyú,jtják be. c) A lefelé vetítésnél a gép nagy hajlásszöget zár be, emiatt a tükör-lámpa ferdén áll; a felfelé áramló hősugarak közvetlenül érik a tükör szélét és így könnyen) eirepeszfik. Ez ellen újabban úgy védekeznek, hog~r a tükröket f e I ti I k i v á g á s s a II látják el. d) Elreped a tükör rossz iiveganyag miatt, továbbá" e) ha t ú If e s z e s e n áll a foglalatában, U' azonkívül, h i r t e I e n l e h ii I é s következtében. Óvjuk ezért a gépet légáramtóf, A lámpaház ajtaját tartsuk becsukva, különösen t é l e n az előadás befejeztével takarjuk le a gépet, hogy a lehűlés - a hldeg miatt - ne történjék gyorsan.
A vetítőlámpák táplálására egyenáram szükséges. Sok helyen csak a váltóáramú hálózat állván rendelkezésre, azt egyentranyítant kell, Alltalában a motordinamös és higganygözös egyenirányttök terjedtek el. Ezek nagy helyszükségletük, gondosabb ellenőrzésük, rosszabb hatásfokuk és - nem utolsó helyen - az erősttökre való zavaró hatásuk miatt, sok gondot okoznak. Régóta tervezték ezért, il rádióknál és erősítőiméi elhalmozott izzékatódos és gllmmlámpás elvü egyenirányító kat, az itt szükséges magas teljesítményekre megkonstruálni, amelyek egyszerübhek és üzembiztos abbak, esetleges üzemzavarnál a hiba kön/!iv'ebben kiküszobölhetö, Mint hiradásaink • beszámolnak a Rectron-vádlalat most, kino célokra, kihozza a fenti elvii egyenírányítöjat 1~150 Ampig terjedő typusokban', Készül h á r o m f áz s u és egyfázisu hálózati csatI a I{ o z á s r a. A csövek Izzókatódások és nemes gázzal töltöttek, Élettartamuk 50{)O óra. Az egyertirányító magas 50%-os pár sec.ves túlterhelést mínden baj nélkül.' bír el. A hatásfok cca. 83%. Ilresjárási áram .. fogyasztás pl. egy 90 Volt, 75 Amp. typusnát 260. Watt. A kivitel fémrácsos házba épített transíormatorböl és felette elhelyezett egyenirányító csövekből áll. Elől kapcsolólap van íeszeresve forgócsapos kapcsolökkat és műszerekkel, í
A hanglámpák kábeleinek
Iőlszerelése
A hangcsíkot átvilágít.ó lámpák alacsony íeszüítségü és magas am pére számmal izzitott speciális égők Tekintettel a nagy áramerősségre (4-5 Amp.), fontos, hogy az áramforrástól a hanglámpáig vezető kábel böségesen méretezett legyen', mert ellenkező esetben Ieszíiltségesés lép fel, amely 'a lámpa fényrejének tekintélyes rovására megy, Ezért a kábel átmérő ne legyen 1,5 mm--uél kisebb; ha a vezeték hosszabb, úgy ez legyen 2.5 mms vagy nagyon: hoSSZÚ vezetéknél 4 mm-, Mindenlwr az legyen a cél, hogy a hanglámpa akkumulátort, transzformátort vagy, hálózati készüléket a vetítő géphez lehető legközelebb szereltessük fel.
Meddig zsugorodnak
ft
filmek?
Tudvalevő, hogya film idővel szárad és emiatt zsugorodik. A frissen perforált nyers film Iyukközéptávolsága 4.75 mm. hívás után cea 4.73-74 mm; a használat folyamán 4,71 mm, Régi film 4.68 mm; sőt még az alá is zsugorodik" A legalsó és még megengedett zsugorodáai érték 4~68 mm; amely 1.5% zsugorodásnak felel meg.
16
Helyesbítik az amerikai perloráció normáliákat. Amerikában a legutóbbi időkig az S. M. P. E. részéről előír t normálrák a filmper For ációkr a vonatkozólag különbséget tesznek a negatív és pozitívfilm között. A negatív-perforáció kedvezőtlen alakja miatt már régen igen sokat vitatkoztak annál is inkább. mert ugyanakkor a p;zitív-film perIorációra kétféle tetszés szer int választtha tó normália is volt. Az S. M. P. E. szakbizottága - A. S. l-Towe-d és ]. A Dubray-vel az élén hosszaran tanulmányozta ezt a vi szás helyzetet és j ava latot tett, mind a negatív, mind il pozitív filmre, az aeonos lloymáliájú perforációk bevezetésére. Az általános szabály ezek szer int, a restanguler (négyszögű) perforáció lenne. A javaslatot elfogadták. úgyhogy Amerikában is il már Európában régóta bevezetett restanguler perforáció az előirá sos. A tükörátmérő megállapítása. A vetítőlámpák tükreinek helyes átmérője igen fontos. kis átmérő elégtelenül kivilágított mezőt ad, viszont a túl nagy átmérő sok hősugarat gyűjt a kapuba. amely eltekintve a filmre gyakorolt rongáló hatásától, fölösleges költségtöbbletet jelent. Egy gyakorlati formula szolgáljon tárnasz tékul a 'helyes átmérő megállapitására. ]elöJje d az objektiv átmérőt, f az objektív gyútávolságot és I a tükör távolságát a kaputól. akkor a kevesebb T átmérő: T = d X t : f. Az így kiszámított rnéretnél a gyakorlatban val ami vel nagyobbat vegyünk. hogy bizonyos Iénymennyiség többletünk legyen. Ellenőrző hangosfilm szalagok. A tökéletes hangvisszaadás szempontjából magy gondot kell fordítani a Ieadógép résoptikajának helyes beáblítására. Ha megfigyeljük a hangos visszaadást a különbözőképen beállított résoptika mellett. azt találj uk, hogy két fontos követelmény v am" amelyeket be kell tartani. Az egyik, hogya fénysáv a legpontcsabban vízszintes, a második, hogy éles legyen. A ferde résoptika okozza, Ihogy a magas, hangok kimarad nak. Az sz-ek, az í-hangok süketek. Ugyanezt a hibát okozza az életlenúl beállított rés is. Mivel igen parányi méretckről van szó. érthető, hogy a rés helyes beállítása nehéz, mert csak szemmértékre történik. Ezt akarja megkőnuyíteni a forgalomba hozott úgynevezett frekvencia-film, amelyen magas rezgéssz árnú (41--5--6-7000 Herz) 'hangok vannak. Ennek segítségével már most a beállítás úgy történik, hogyaleadógépen a Frekvcnc ia-fiirnet ját zva az ellenőrző hangszóró lengőtekercséhez egyenirányítóval felszerelt m illamperrnérőt kapcsolnak párbucarnosan és a résoptikát folytono 31111 ál1ítgatva, amely helyzetnél amilliampermérő maxírnáli kilengést ad. az feld meg a résoptika vízszintes állásának. Ugyanez az eljárás ismétlődik a résoptika élességi beátlításánál is.
MI AZ AZ ~
BIPACK FILM
~
.
A sctnesiüm módszerek közűl egyik legismertebb az úgynevezett Bipack-eljárás, amelynek lényegér a következőkben ismertetj Li k röviden:
A Bipack-filmrnel történő felvételnél a rendcs felvevő gépek alkalmazhatók némi rnódosítással. Ennél az eljárásnál ugyanis a felvétel ala II a kapun ker sz tiil egyszerre két film fitt. A filmek egymással a rétegezett oldalukkal szemben kerülnek a gépbe, közüliik az egyik, amely az obj ektív felőli részen van ort ho leronuitikus, a másik pedig pankromatikus iilm, Az előbbire a kék és zöld sugarak exponálnak, az utóbbin a narancs- és pirossz ínűek. . ehogy a pa1Zluomatikt~s anyagra az orthokrornatikus filmen keresztül jövő kék és zőld sugarak is cxponáljanak, ezért az orthokromatikus anyagon a réteges 01dalra még egy igen vékony vörösszínű védőréteg kerül. Az élesrégi beállítás síkj a a két egymás felé fordított f.ilm éri ntkező rétege. felvevőgépnél iger; gondosan kell ügyelni .. hogy az együtt haladó két film egyináshoz viszonyítva el ne moz dudjon. Nagyon fontos e sz ínes felvételeknél. ihogy a megvilágítás rn indig azonos szfnösszetételű lámpákkal tőrtérijen. Éppen azért a felvételek műterem ben előnyösebben vihetők keresztül. Külsö felvételeknél nemcsak a napszaknak van jelentősége. hanem napfény mellett is egy-egy átvonuló felhő lényegesen megváltoztatj a il színhatásokat. A felvétel folyamán nyert két negativot automatikus hívógépen hívják, majd az úgynevezett Dipo-filrnr e kopírozzák. A Dipo-f ilmnek mindkét oldalán van réteg, kék-zöld, illetve piros-narancssárga színeződésnek rnegfclelően. A kopirozást c-akis speciális kopirpapirral lehet elvégezni.
KeYÁCS
ÉS FALUDI
FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM BUDAPEST, GYARMAT-U.
VII., 35.
T E LE FO N: 96-0-03.
Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelt I a b a ra tari u m a
•
Készit; hangosfilmeket és kópiákat, filmfeliratqkat, pedagógiai-, kultur-. reklómés rajztrükk-filmeket
17
~.---------+I~~~~'--------~ Budapesti filmpiac
Filmmegjelenések 1934. február hónapban
JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = F~lirás. - M .... Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = feiulI.
CITY-FILM rA., Erzsébet-körút Tel.: 36-8-52.
ll. 14
8.
c.:
ECO-FILM
ll. 14
Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.
N épszinház-u,
.Powso!e a vidám király". - Mcgj.: Kamara. H.: 21'03 rn. - ~f. : Vigjáték operett. - F. Siklóssy ·lván. - Fösz.: Emil j annings, Sidney Fox. Felüli. - R.: Granowsky.
c.:
EXPRESS· FILM Tel.:
-
Megj. Royal Apolló, Casino. VIII. H enrik, H.: 2567 m. - M. : Történ. dráma. - F' Kiss Jenő. - Fősz. : Char les Laughton. - R.: Korda Sáridor. FelülIi.
II. 14
21.
35-4-58.
j "
Fiatal asszonyok. - Megj.: Omnia, City, Capitol, tört. COL'O. - H.: 2586 m. - 101.: Romantikus HepF' Fodor Sándor. - Fősz. : Katharina A. bur, Lukács Pál. - R.: Georg Zukor. -
-
c.:
-
ll. l
Megj.: Jl1egmozdul az uccc ( Haj?'á srácok). Corvin. - H" 2162 111. - ;'L: Eletkép. - F.: Szántó A. - Fösz.: J ames Dunn, Boots Mallory. - R.: David Buttler. - C.: Aluli.
11. 23
ördöge). - ;'{ero;"j.: Ufa. . - F.: Szántó': R.: Victor - Fősz. : Loretta Joung, Jory. Aluli. Wilhelm D íeterle. -
FOX FILM r.-t.,
I
Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.
Dezertőr
-
(Az
idegenlégió
H.: 2018 m. - 101.: Dráma.
-
c.:
HJlRMONIA-FILM
ll. 15
Akácia-u. 7. Tel.: 35-2-87.
-
H.: Kék Duna keringő. - Megj.: Corvin. 2160 m. - ~L: Operett. - F.: Radó István. Fősz. : Adele Kern, Szőke Szakáll. - R.: Fej ős I át AI'uli.
c.:
HIRSCH és TSUH,
ll. 22
Rákóczi-út 14. Tel.: 32-0-89.
Dalol a vágy. - Megj.: Kamara. - H.: 2494 m. 101.: Énekes, zenés vígj. - F.: Siklóssy 1. Fösz. : Tcsef Schmidt, Szőke Szakáll, Liliane Dietz. - R.: Richard Oswald. All1'li.
-
c.:
METRO-60LDWYN MJlYER DIS'IR.,
11. 16
VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.
ll. 14
Krisstina királynő. - Meg'j.: Rádius. - H.: 2945 m. - F' Radó István. - Fősz. : Greta Garbo. John Gilbert, Lewis Stone. - R.: Mamoulian. c.: AJuli. Az igazi leány. - Mcgj.: Décsi, Casino .. - H.: m28 m. - 101.: Dráma. - F.: l acséry L. Fősz. : Katherinc Hepburn, John Burrymore. R.: Czukor Cyörgy. Aluli. S<..iv a IÖ?'vény előtt. - Megj.: Uránia. - H.: 1530 111. - M.: Dráma. - F.: Pacséry L. Fő.iz. : Irene Dunne. - R.: \Valter Ruben. Aluli.
c.:
MÍÍVÉSZFILl'I, Rákóczi-út 40. Tel.: 40·3-97.
ll. 23
c.:
I PARJlMOUNT FILM FOR6ALl'II R. T., VII., Tel.:
59. Rákóczi-út 34-4-37, 40-5-22.
ll. 5
l"len'~ vagyok angyal. - Megj.: Radius. - H.: 239 111. - ;'L: Vigjáték. F.: Pásztor Béla. - Fősz. : ;''Íae w-«, Cary Grant. - R.: \Vesl.ey Rugglcs.
ll. 22
Dalo111mal kereslele. - Megj.: Forum, Décsi. H.: 2013 111. - :\L: Szírnnü. - F.: Pász tor Béla. - Fősz. : Claudette Colbert, Ricardo Cortez. -
18
I
,
~'---------+'~~~~f--------+ PÁ TRIll~FILM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.
8.
-
I),U.
TURUL-FILM,
RT.,
T'ihlor vag_\' /'ihtória. - MqÜ·: Urúrria, Ura. 1\1. : Zenés vígjáték. - F.: Lán1-1.: 2720 m. dor T. - Fősz. : Renatc Müllcr, Herrnann ThiIII ig-. R.: Reinhold Sohi.inzel. Aluli.
-
- c.:
II. 21
rej I(;/)'. - :'vlegj. : C01'"o. (ily. - 1-1.: M.· Dráma. - F.: I)r. Frallkl Dezső. Fúsz. : II cr tha Thie!c. Dorothca Wieck. - R.: Frank '"Vy ..bar. - c.: Aluli.
II. 28
./ mr sebelt herceg. - Megj. : Capitól. City. Cor so. Omnia. - I-l. : 25öO 111. - .\1. : Drá III él. - F.: Dr. Frankl Dezső. Fröhlich, Fősz. : Gustav Kernp, Louise Ulridhi, Lii Dagover. Paul r: Sandrock. - R.: Dl'. Johanl1es Mcyer. A.
I
.1::: örök 2lHl{j. -
UN6ÁR és lÁRSA, Rőck Szilárd-u. Tel.: 38-6-73.
-
.\I11li.
"
ll. 9
Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 83-8-58 és 59.
-
- c.:
1\~l!"(Y:;:.:/ iil (Lútha tatla n ellenKi. ,'ricI a tároson f\1.: ié';) . - :'·1 egj. : Omnia. . : ::?(jDO rn. tőr t. - F· Radó lstvá n. Fősz. : Kalandos Harry Pid. - R: Hany Piel. - c.: Alul i.
ll. 21
Miksa-utca 7. TeL: 36-9~42.
UFA-flLl\I
J\[,'gis .i.,,'p a.::- élet. ~ .\·legj. : Forum, H.: 1\1.: Ul'lkt'p. :.':zöl lll. F.: Jbdó Ist vim. h·i.z.: Annal-cl .a, C;U"ltIV FrÚhlich. IL Fejő,;
ll. 16
20.
I
c.:
-
Claude
fT. : 20DO ember. - Megj. : Palace. }.f. : Dráma. - F· Pacsérv L. - Fő. z.: Ra ins, Gloria Stuart. - IL j arncs Whale,
-
Aluli.
Láthetotton m.
JI. 12
I
-
ll. 2
c.:
előtt. - Meg j .: CJó!? a lül,ör M.: Dráma. - l-l.: 1900. 111.
ll. 7
-
I WARNER BROS First National Vi1aphone Pictures, József-körút 32. Tel.:
A
c.:
Egy asscon» ne in felej I. - Mcg j.: Royal Apolló. :,.1. : Dráma. - P.: Pacséry L. - H.: 2906, m. Sulla van. John l1o:e:,. - FŐ5Z. : Margarette R.: John M. Stah.J. Aluli,
UNIVERS1\L-FILM Népsz íuhá» ll. 21. Tel.: 3H-1-76.
-
roll,
I
I
COLUMBIA
~
Lukács Pál. Gloria Felüli.
c.:
Déc,;i. (asino. Pacsérv L. Stuart. Mar ey Ca-
- r·
Dr. M or» Stevens (Az orvosnő). - '\·legj. : Corso, ll.: Cupitol. 1961' 111. - M.: Dráma. - F· Fodor S. - Fősz. : Kay Francis. - R.: Lyon
ll. 7
32-5-90.
Fősz.:
-
Bacon.
- c.:
PICTURES
Felüli.
VILÁGFILMJE
DÁMA EGY NAPRA (LADY FOR A DAY) Rendezte:
FRANK CAPRA
Zenéjét
SZEREPLŐK: Almás Anna Flcsur - - Loulse - - - Mr. Blake - Romeros gróf Missouri - - Carlos - - - -
-
-
-
-
--
-
szerzetle : BAKALEINIKOFF
Megjelenik márciusban a
May Rosbson Warren WIlliam JEAN PARKER Guy Klbbee Walter Connoly Glenda Farrel Barry Norton
ROYAL APOLLO és CASINOBAN
LlBERTINY
FILMKÖLCSÖNZO VIII., NtPSZINHÁZ-UCCA 13. TEL.:30-5-60.
19.
:1~~ +.~~"r-~
+-
-.~-------- ••
IRODALOM
SZAKSAJTÓ
Illustrierte Pi'mbücher. Verlag: Schert. Berlin S'vV. 68. Zill1mer~tr. Hans Taub: Der Fil ui "Is politisclres Mo ctuniittel, Verlag Münchcner Druckund Vcr!agshat1.' C. m. b. li. Mimchen. Régi politikai
köztudornásu harc egyik
dolog. 'hogya film a legha tható-nbb, sőt az utóbbi esztendőkben ig'CllJ i!yakran ir
Almanach .schau.
1934. der Internatíonaíea
Verlag:
Der
sohau, Pr ag. Ara 20.-
Internationalon
naptárré-zen cím-
kívül
és adattárat
:\ ra egyenként 00 Pf. Négy könyv jelent meg lllost a képe. Illrnkőnyvck -or ozutában é" ezek a könyvek méltók 'PC'111 sorakoznak azokhoz a füzetekhez, amelyek már eddig is megjelentek. úgy .. hogy a 4 új könyvvel ,együtt az életrajzkönyvek száma már Hi. A rnost megjelent cl kőrryv kőzűl az clsó Gustav Gr űndgensse! foglalkozik, akinek életrajzát sz óval és képben ismerieti 11 füzet. fl,. másedik kőrwv a hangU.;lllmek egyik legnépszerűbb ragjat L'aw l l aide-t. ismerteti. hemutatván őt ~"yerJl1ekkorútól egészen a legutolsó hango;filmjéig. :\ harmadik könyv Brigitte Il el tn, a legszebb filmsziné-znők egyikének .IZ életr aj xi adatait ismerteti. a negyedik könyv Conrart Veidr-ot mutatj a be kűlőubőző szer cposztáso kba n. term zetesen ismertetvén élet raj z;í t I~. Mind a négy könyv nemcsak díszére válik a sz akkőnyvtár nak. hanem igen vér dekehetekintést nyujt ezeknek a filmsz ínészcknck é-
."."",__"_A----.V..-A __ V_ . ,_ <17.
élettörténetébe.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELöFIZETÉST ÁR: 1 évre 10 pengő. - y:? évre 5 pengő. Fole156 szerkesztő
a csehszlovák tartalmazza.
és kiad J: Lajta
Andor.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIT., THöKöLY-ÚT Telefon: 97-0-76.
75.
Párisi szerkesztöség: Vitner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
Film-
Artur
Film-
Ke,
M ost jelent meg, tizennegyedszer hcv.r't prágai némctnveivű vévkőnyv
l\tlg\1~l
;)!í--11.
a rég amely a
.MI
_
-
.atrt'íIa.....
Otthon-nyomda, IX., Lónyay-u. Telefon: 87-2-87.
filmszakma
20
--
50.
PAP-FILM - BUDAPEST VIII., NEPSZINHÁZ-U. 16. TEL.: 39-9-05. A szakma és a közönség szamara h o f o Lm c s rn e q l e p e t s é
~~~~~~~~
LOUIS
GRAVEURE
a legszebb
hangu
énekes
. I Y l U G O l E .I~I~
és HEINZ ~ÜHMANN, ~AL~H A. R~BER!S egyuttes v i d rn filmje é
,
"
EJFELI VALLOMAS 3 PREMIERSZINHÁZBAN C.. S I PI ' k
Legpompásabb kiegészitők a
bO hOZa to
2 felv. amerikai hangos burleszkek.
11111011111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 111111111111111111111111111111111111
AZ
Al AGFA-POSITlV a legjobb és a leg tartósabb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELÖ J\'\agyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
Thököly-ul 75. T e I e f o n: 97-0-76. VII.,
PANKINE »G« A LEGTÖKÉLETESEBB 111111111111IIIlIlIlIIlIlIIUlmllllllllllll1ll
KÉPNEGATIV
1111111IIIIIIIII"IJIIII
IIJIIIIIIIIJ
111111111111111111111111
D U P- N E G A T I V, H A N G - N E G A T I V Tf3
,-
EGYEB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEGA TIV
GAÁL FRANCISKA legujabb filmjében a Csibiben, amely március elején jelenik meg a Fórum- és Décsi filulszinMzakball.
U H I V E R S A L Fil M R. T_ BUDAPEST, vm,
NÉPSZINHÁZ UCCA 210 TelEFON: 39~1·16.
