-
•
JESZENSZKY MINISZTERI
SÁNDOR
DR.
TANÁCSOS,
AZ OKTATÓFlLMÚGY ÉS A FILMSZINÉ5ZKÉPZÉS LEGFÓBB TNTÉZŐJE
VII. ÉVFOLYAM
4. SZ.
SZERKESZTI:
LAJTA ANDOR
1934. ÁPRILIS 1.
Az évad
kimagasló
üzleti" sikere:
GUSTAV FRÖHLICH
,
IDA R(~(NY( Gárdonyi Géza örökbecsű műve. Rendezte: Székely István. SZEREPLŐK:
CAMILLA
HORN
Budapesten készült beszélő filmje:
~á~ó~ziMarse~ Bemutatták
Áprilisi
,
ELSODORT ELET (Masquareder) ELISSA
LANDI
németü]
:
megjelenéseink
:
Szőke Szakáll, Nora Greyor, Walter Rilla uj filmje
Lidói kaland
és
Bemutatják:
RONALD COLMAN a föszerepekben.
City, Corso, Omnia, Capitol.
Bemutatta:
CORSO
OMNIA
CYNARA KAY FRANCIS
ALJOLSON egyetlen
ezidei
filmje:
és
RONALD
CSAVARGO Bemutatta:
URÁNIA.
él
COLMAN
fószerepekben.
Bemutatja:
fORUM.
C I T Y - F I L M R.T. liINITEn\ VII., ERZSÉBET-KÖRUT rljj5:fJrrQ},
TELEFON:
36-B-32.
8. III. ~
IL\lKULTURA
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS
vn.
ÉVFOLYAM
J ESZENSZKY
4. SZÁM
FOLYOIRAT
1934. ÁPRILIS
1~
SÁNDOR,
vallás' és közoktatásügyi
min, tanácsos:
A MAGYAR FILM A :MAGYAR KULTURA EGYIK LÉTKÉRDÉSE többség leránt ja a színvonalat és el~ veszti kulturális misszióját, melynek feltétele meg nem alkudni, mindig javítani, emelni, A másik: az internacicnalizmus veszélye, amely teljesen "ide" .ce . gen világ felé tereli az érdeklődest és a saját problémáinak, saját életünk, tatvúnyt, mer t mélyen gondolatvil:ígunk iránti fogékonyságo,t belevág a nemzet szellemi életébe, kulturális feilödésóbe, sőt a társadacsökkenti. Ez különösen veszélyes náJunk magyarok nál, mert nincs még egy I0!l1 nevelésébe is. A színházak meg az összes többi művészctek 'kőzönségét ilyen erős szellemi életet élő és hatals mas czellemi kincsekkel bíró nemzet', sokszorosan fcliilmulja hiveinek tőrne. mcly olyan kevcs j.<:ritikájú hódolattal ge- es a könyv, a nyomtatott betű nép; szerűségével vetekszik, hiszen a ne. fogadna mindent, ami idegen és a sajátja iránt annyira kevéssé érdeklődmcsebb szórakozást keresők körén túl nék, mint a magyar. Százával jőnnek széles nagy rétegeket emel magához. be a külföldi filmek és az az ártatlan ]vEndazok erőt t, akiiknek gondjaik magyar mozilá togató jobban ismeri közé tartozik társadalmunk szellemi táplálása, fejlesztcse és ennek, hogy már az amerikai gangstet világot s a berlini happy-endes elárusítóleányok harmonikus és egészséges lehessen, operett-életét, mint cl maga magyar nemzeti öntudattal való összefosása. környezetének életét., gondjait, vidáma film egy új, hatalmas eszközt jelent. ságait. Ezt nem mutatja meg neki a A könyvet kivéve, a nemesen szórafilm. Az átlag em bernek, a tömegnek k oztat ó kulturális eszközök között sziiksége van arra, hogy önmagát, éle, egyik sem olyan demokratikus, mint 2 film. l\Ili~de;;kihez szól, mindcnűtt ott tét, problémáit viszontlássa, felismer. mert különben van, ahova előkelő vetélytársai, a szín- .. je, meg tudja oldani, vakon kavarog benne. Ez a művészet ház, a zeneművészet soha sem jutnak feladata és ezért a .művészet mindig el, legfeljebb Ikertestvére a rádió ré, nacionális, mert mindig egy bizonyos vén. Nagyszerű eszköz tehát egy egész környezethez, talajhoz van kötve, A társadalmat átható egységes nemzeti műrernek már lehet internacionális, de ízlésnek, egyöntetű érzés; és gondoa szellem: amely 'létrehozta, amely be; latvilágnak létrehozására, . . tölti, mindig nemzeti. Ma már az "in. . A film, amilyen hasznosnak' és célra. ternacionális filmpiaeon' valóban vanvezetőnek igérke·zik,. ugyanolyan nagy nak műremek 'számba' menö művészi veszélyeket rejt" 'magában, . még pedig filmek. Ezeknek 'n lélekrrioedító, vagy kétfele veszélyt. "Áz' egyik, bögy a tökedélyderítő alkotásoknak-,' á .~behozas meg.)művé,~'tÚe .lécén,: a Iejletlen dzlésű
A
mai művelt társadalomnak szellemi életében új és nagy befolyású tényező a film. Hiba lenne le, becsülni, mint puszrán szórakozást nyujtó mu~
1
tala esak nyereség, mert hiszen nem akarunk az emberiség nemes művészi és erkölcsi, mozgalmaítól elzárkózni. De rengeteg olyan film jön he, amelyck a mi szempontunkból vagy écdek. telenek, vagy károsak. Ha ez a kritika s nélküli filmbehozatal húzamosabb ideig fog tartani, akkor az az eredmény, amelyet a film kultúrális jelentöségéhez Fűziink. mind kéts.égesebb lesz. Azt, hogy ma minden uccasarkon, minden kis, városban, falun moz~előadás van, ahova ünnep, és hétköznap tőme@sen jár a nép, egy öntudatos társa, dalom csak abban a reményben engedheti meg, hogyamozilátogatás ál. tal százezrek mennek át olyan szellemi fejlődésen, amelynek következtében idővel több olvasója lesz a magyer könyvnek, több élvezőjc a magyar ze, nének, több látogatója a magyar szín» háznak és ha ezáltal' nemcsak ennek a kis országnak. hanem annak a gyönyö. rű magyar szellemi birodalomnak, amelynek megszerzöi Pázmány, Zrinyi, Arany, Petőfi, Madách, Liszt, SzinyeiMerse és mások voltak, szintén pol, gáraivá lesznek. Ez azonban hiú ál» ránd, ha a mai állapot fennmarad. Idő. vel annyira nemzetietlen lesz a tömeg ízlése, hogy nem fog kapcsolatot ta. lálni nagy művészi tradicióinkkal és
értékcinkkcl, mert Tom Mix vadnyugati kalandjai nem vezetnek e! a Toldi első énekéhez. Hasonlókép nem fog kapcsolatot létrehozni a mai és a jő. vendő magyar szellemí; művészi világgal. A magyar író, a magyar művész hontalan lesz saját hazá iábaru mert nem lesz aki érdeklődjön alkotása iránt, nem lesz kőzönsége. Ez az ízlés, beli eltolódás azzal fenyeget, hogy in. ternacionalizální Iogja egész szellemi életünket és ezzel a rnűvészi értékét fogja elveszteni a magyar szellemiség. E rossz kilátásokból csak egy menekül és van: a magyar film. Még pedig nem a magyarulbieszélő film, amely utánzata a berlini, vagy amerikai film. nek, hanem a magyar szellemű filmre val). szukség, amelyet magyar tehetség alkotott, magyar lélek van benne és magyar filmművészek adnak elő. Csu' pán ezzel tudjuk egészséges, edző kűz, delemmel Felvenni a versenyt a külfőldi filmekkel itthon, csak ezzel hódíthat. juk meg a magyar közonséget és csak ezzel lehet reményiink külföld ön is ér. vényesülni. Tehát a magyar filmművé. szet létrehozása nem egy kis nemzet vitatható ambició ja, sem a fizetési mér. leg kisebb fontosságú kérdése. hanem a magyar kultúra egyik létkérdése.
MORVAY PÁL, Magyar Mozg6képüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének ügyv. alelnöke ;
A MOZI-KAMARA LÉTESITÉSÉNEK LEHETÚSÉGEI ÉS AKADÁLYAI' moziszakma vezetőiben az utóbbi évek tapaszta' latai alapján az a nézet kristályosodott koi, hogy a szakmában akkor lehet rendet teremteni és a rend fenntartását bizto-
"Mozikamara" létesítésének eszméjét. A terv az eléje tornyosuló kezdeti ne, hézségek folytán elaludt. 1933 nyarán Ausztriában tőrvényerejű rendelet intézkedett aMozikamara felállításáról, amely körülmény újabb aktualítást adott a mi problémánknak is. A közel. multban Bécsben járván, adatokat szeréztem az osztrák Mozikamara ügyé. ről. Abeszerzett adatok nem voltak
sítani, ha az egyesületi
bizonyos Ez
a
hatósági gondolatmenet
érdekképviselet jelleget kaphatna. vetette
fel
a
2
túlságosan mcgnyugtatók, Az osztrák moziszakma legfőképen azért szorgalrnazta a Mozikamara felállítását, hogy az eddigi partikuláltságot megszüntesse és egyetlen erős és. központi érdek. képviseletet létesit sen, Ezt a törvény nem valósította meg; mert lebetővé tette, hogy minden osztrák tartomány. nak külőn adminisztrációval rendel. kezö kamarája legyen. Magában Bécsben két szekció is működík, egy akis; mozisok és egy a nagymozísok szárnára. Anagymozisok szekciójában azonban vannak kismozis tagok is, a kismozisok között pedig nagyok, A tör. vény ezeknek a visszáságoknak a megszüntetéséről sem gondoskodott, csupán azt Írta elö, hogya jövőben létesítendő mozgóképszínházak milyen fa. gozatba kötelesek belépni. A tagozatok vezetői szekcióik jelentősége' szerinti plurális szavazati jogigal tagjai lesznek a felállítandó "Grémiumnak". A törvény 1933 június 19-én jelent meg, a Grémiumot viszont mai napig nem alakították meg. Az eredmény mindőssze a kötelező erejű tagság és a közadók módjára beszedett kamarai illeték, amelynek magrusságát alaposan Ielduzzasztja a sok szekció igazgatása.
mán tökéletesen ismeri megfelelő helyet fog biztosítani. Arra azonban, hogy az egész kornplexumból a moziszakmát kiragadja és azt már most rendezze, nincsen mód. Maradna még egy megoldás, az ipar; testület megalakításának lehetősége, amely elé más problémák között az a kérdés is akadályként merül fel, hogy a mozgóképszfnházak üzembeosztása és vezetése nem iper: Egyébként is meggondolandó, hogy szakmánkat az apró-cseprő ipartestületekkel egysorba kívánjuk-e helyezni. Leghelyesebbnek látszik tehát várni. Megvárni az érdekképviseleti rendszer általános rendezését és arra ügyelni, hogy ez alkalommal sérelem ne érjen bennünket.
CE'NZURÁZOTT OKTATÓ- ÉS ISMERETTERJESZTO FILME K 1934. FEBR. 21-től MÁRC. 27-ig. Oh, Seviűa! hangos ism. 288 ID (City). Tél Tirolban, hangos ism. 295 m (Kovács Emil) Nápolyi emlékek, hangos ism. 280 m.(City). A fényképezőgép, hangos ism'. ,290 m. '(UFA). Varázsszönyegen Marokkó, hangos Varázsszönyegen
'lá g. k"oru, "1 lll' .. 8 273 m. (Fox) . a világ körül, Il1. fl. Németalíöló', hangos ism. 248 m. (Fox). Varazsszönyegen a világ körül. lIT. 10. Belgium, hango" ism. 237 m. (Fox). Hungária, hangos ism. 1381 m. CM. F. 1.) Varázsszőnyegen a világ körül, lU.. 6. A viharok hazája. hangos ism. 239 meuer, (Fox-film.) , Varázsszönyegeu a világ körül. IJ r. 7. A Harnau-I nép, hangos ism. 241 m. (Fox-
A nem éppen épületes tapasztalatok ellenére utána jártam idehaza a magyar "Mozikama.ra" felállításának ügyében az érdekelt hatóságoknál. A Kercskedelrni és Iparkamara hivatalból ellen. zi, mert jelentőségének e őkkentését látja benne. A kereskedelmi minisztériurn. ezzel a kérdéssel most nem fo,glalkozhaf mert az érdekképviseleti rendszer kiépítésén ek problémáját Gömbös Gyula miniszterelnök saját minisztériumának tartotta fenn, ahol Bencs Zoltán dr. miniszteri tanácsos foglalkozik az egész komplexurumal. Nála tett látogatásom alkalmával' közölte velem, hogy az érdekképviseleti rendszerben a moziszakma számára amelynek ügyeivel egyébként másfél évtizede foglalkozik és azt ilyenfor.
a
VI
jóm.
film).
Budapest székesfövárosí főreál- és fiú Ielsőkereskedelmi iskolák torna, sport és [átékünnepélye, ism. 400 m. (M. F. 1.)
-Iuj raktár. I CITY FILM
helyisége:
Erzsébel-körul 8. sz. III. em. a kölcsönző
3
meU e".
II
~--------~I~~~r~~'------:a
GERŐ ISTVÁN Royal- Filmszinháza k igazgatója:
'
A TRÖSZT!
éhány 'hónappal ezelőtt egy nagy vidéki város; han' voltam 'hétvégi kirándulásori. 80.000 lakos, egyetlen mozi! A, mozi ~~~::;:;-~I főbejárata lezárva, - a souterrainen keres-ztül vezető vészkijáró egyben főbejáratul js szolgál, mert igy megtakarírható a portálé világítása. A moziban türhetetlen bűz, piszok, a szellőztetés teljes .hiánya, hogy ezzel a fűtési költség ,csökkenjen. A hangosfilm a világ legelső művészeit elviszi a legeldugottabb fészekbe és kétségtelen, hogy a 80.000 lakosú alföldí város intelligcncíája boldogan támogatta volna a filmszínházat, ha az abban való tartózkodás tíírhető lenne. 19y azon ha~ kénytelenek elkerülni a filrnsztnházat, oda csak atsóbbrendíí közönség járhat, aminek kővetkczrnénye az olcsó helyárak. Ennek kárát vallja. a város. a mozitula idonos. a 'filmkölcsönző, néhány alkalmazotj, dc végül maga a város intelligenciája is. Nem kétséges, hogy egy erős és megfelelő kcnkurrencin Iétesülése miatt a mozí vezetője Pontiustál Pilatusig szaladgál, mint ez a közelmultban meg is történt! Ez a példa il fővárosban is helytálló. A vállalatunk vezetése alatt műkődö öt filmszínház közül néhányban, az át. vótcí alkalmával legelőször patkány: és rovarirtáshoz kellett fognunk, az ötö, dikben pedig ezt a tevékenységet hat. hatósábban kellett folytatnunk. Az egyikben minden mozgathatót, de még a padlót is szét kellett szedniink. hogy a tűrhetetlen rothadás szagát elűzzük Kétségtelen, hogya környékbeli f'10~ 'zik ezt a tisztogatást nem nézték örvendező szernmel. Ki kellett tehát ta lálni a hangzatos jelszót: harcot a
N
4
tröszt ellen, mintha .már hallott uk volna egyszer - harcot a nagytőke cj~ len, holott lényegben öt moziba való bet ársulés nem tröszt, de még csak nem is nagytőke. A kismozikból rekrutálódott egyesületi vezetőség érthetően szintén ugyanezt hajtogatja, de. miután az egye. siilet cégére: Mozgóképüzemengec[é, lyesek Egyesülete, az "engedé/yesef< érdekeit" tűzte ki jelszavának . Megállapíthatjuk, hogy a vezetésünk alatt álló filmszínházak engedélyesei kivétel nélkül nagyobb reszeseáest kapnak, mint 'kaptak volna elődeinktől, ha azt egyáltalában megkapták volna, továbbá, hogy ezek az engedé» lyesi részesedések egymagukban föb~ bet tesznek ki összegszez-üleg, mint az ellenzéki összes másodhetes [ilmszín. házak engedélyeseinek összes jára'ndó~ 'tágai. Eklatánsari bizonyítja ezt az állításunkat az is, hogy nincs hét, ami. dőri valamelyik rnozi engedelycse vagy bérlőic, a fővárosból vagy a vidékről is, ne ajánlkozna nálunk. Az elmúlt 10-15 év alatt két ko, moly hazai vállalkozás volt, amelyeknek szituáció ja hasonlíthaló a mienkhez. Az egyik á Projectogreph, 10 mozgó. színházzal, il legnagyobb magyar filmkölcsönző vállalattal, filmlaboratór-íum, mal és a tulajdonát képező Phőntx. Filmgyárral. Akislátkörű konkurrens sek és' irigyek hada addíg támadta ezt a vállalatot, amíg a moiirevizió révén mindenki mindent elveszített. Meg. szűnt a Projectograph filmkőlcsőnzöjc is, a Phőnix Filmgyárból pedig autó. garázs lett. Vitathatatlanul "nagy ered. rnény'Lt értek el ezek a támadók. Néhány évvel később hasonló volt a helyzet a Star-Filmgyárnál. Az idők folyamán 10--15 mozija, nagy filmköl-
és saját filmgyára volt. Tudjuk, hogy e vállalat milyen intrikáknak volt céltáblája. Az eredmény: a megseiint [ilmvéltelst és a jelenleg rab tár céljaira használt film gyál'. csőnzőjc
A magyar hangos filmgyártás azóta alakult ki, amióta jelentkezett vállalat, amely létetlenben előre leköti a filmeket, arra garanciát, efőleget [ot yosit, A kis filmszínházak a legjobban tud. ják, hogy a magyar filmekre elsősorhan ök vannak ráutalva. De azt is tudják, hogy 100-200 pengos kölcsöndíjdifferencia miatt a legnagyobbsikerű két magyar film: a "Rákóczi induló" és a "Pardon, tévedtem !" ellen bojkortot határoztak el. Kik támadnak? Kik beszélnek .Lros zi" ellen? Épen ezek.
a
De a "tröszt" támadói elfelejtik, hogy ök maguk is tőbbé-kevésbbé "tröszt. tagok". Elfelejtik továbbá azt, hogya szakma széthullásának , elerötlcncdéséDtk lcgeslősorban azok az okozói, akik ,~ poli tizálással, egyesületesdi játékkal, és Filmklubbal kapcsolatban töltik el idejüket. 'Mindenkinek egyformán nyitva áll a cselekvés tere és az ut .ez érvénvesii» léshez, akik azonban nem igyekeznek, azok ne gátolják az igyekvőket és örüljenek, hogy mások hel yettiik is cselekszenek. A "tröszt" a maga hatalmas erejével nemcsak a saját, hanem a kis mozik részére is megs·zerzi a világ legdrágább filmjeit, erőt önt él magyar [ilmgyér« fásba, meghodtiio a közönség' újabb és úiebb ezreit, reklámjait. ötleteit áten. gL-di a kis, moziknak s e sok mindenért csak egyet kér: békés munkalehetősé~ get. Vigyázzanak, n hogy úgy járjanak a kis mozisok, mint a mcsebeli fel, lázadt testrészck.. amelyek irigyelték a gyomortól .rz ételt, de ők is .megélliek, elsorvedtek, amikor nem táplálta őket a núndenhová vérkeringesi vivő gyo. mor!
5
HA~GOS
HUNG-ÁHIA
a címe annak
a filmnek, amelyet másfél évig készített a Magyar Filmiroda Kandó László, az ismert 'ft;stőművész rendezésében. A hangos Hungária a megelevenedett magyar földrajz. Bemutatja l\:lagyarország mczögazdusá, gát, állattenyésztését, iparát, bemutat, ja annak a háború utáni Csonka-Ma, gyarorszúglhlK társadalmi életét, amely oly hősies cls.tántsággal és akaraterő, vel küzd létéért és fennmaradásáért. Teljesen újszerű felvételek, aminőket magyar filmben még nem igen láttunk, cmeikl a hangos Hungária értékét és jelen tőségót, Somkutt István filmope. ratőri munkája valósággal művészi teljesítmóny, amely a ki.ilfölclön is megfelelő méltánylásra és elismerésre fog találni. A hangos Hungária kétségtc. icnűl elsösu:·ban a kiilfö!dnek készul, hegy Magyarországot mai strukhmt j'l. ban bernu.ussn, dc be kell mutatni ezt a filmet idehaza nrinden mozg6képszín~ házban, minden iskolában nemcsac most, amikor a film friss és új, hanern minden esztendőben és rnin den gene. rációnak Ez a film ékes bizonyítéka annak, ho~~y él leigázott .'\'lagyarország -tudott dolgozni, tudott értékeset és nemeset produkálni akkor, amikor a r, ról volt szó, hogy az utókor számára megörökítsék a letaposott Magyaror; szág élniakarúsM és fcjlődcsét. A hangos Hungária. a magyar filmművészet 'c~yik legszebb produktuma, amelynek magyaros felvételei és László Sándor gyönyörlí, a filmhez élethűen alkal; mazkodó zenéje adják a zamatot és a film lelkü!ctét Ennek látására és hallására fölragyog a szem, dobog a szív és büszkén kiálthat juk a világ felé, hogy ez ékes bizonysága annak, hogy élünk, alkotunk, dolgozunk és nem hagyjuk magunkat ezer Trianon ellenére sem.
,.
.~.---------+.~~~,--------~. KRAl\IPOL
lVIIKLOS,
tanár:
A RENDEZÖ ÉS A FILM izonyos, hogy a film gyors fejlődésének és ki, alakulásának titka kol. lektív erejében rejlik. Egyedül rnűvészi lehető, ••••••..• ségcit tekintve is a legkollektívebb kultúrjclcnségck egyike, talán a legkollektívebb rnüvészet. Kollektív nemcsak a szem; lélők egyetemes kőzősségét tekintve, hiszen faji, társadalmi és műveltségi határok nélkül fejtheti ki hatását közönségére: hanem kollektív az alkotok szempontjából is, hiszen alig van még m.rvészet, amelynek alkotásait annyi egyéniség szellemi hatása hozná létre, .mint a filmet. Az utóbbit, azt hiszem [icm kell részletesen fejtegetnem a -szakern bernek. aki nagyon jól tudja, hogya miit erernbe n mennyien szólnak hozzá, míg egy filmalkotás létrejön. Elméleti, de gyakorlati szempontból is nagyon fontos, hogya számtalan al. ko tó egyéniség közül mégis melyik az, akinek az egyéniségcn, képzeletén és művészi adottságain a film sikere, művészi értéke megfordul? Ki az, aki a filmnek művészi formát ad, akinek a lelke, a szelleme, általában az egész muveszi egyénisége a filmalkotásori feltétlenül az előtérben mozcg? Az utolsó években számtalan támadás érte a filmet él nagy irók részéről, akik szemére vetették, hogy nem dolgozza fel a nagy irók nagy irodalmi alkotásait, hogy megelégszik primitív mcsével és a kiváló írók hatalmas szel, lemét nélkülöző cselekménnyel. Bizo. nyos, hogy ezek (nálunk is akadtak egyesek) ősszetévesztették a filmet az irodalommal, egy lényegében egészen idegen világgal, amelynek a kifejezési eszköze a nyelv, tehát a film kifejezési formájának éppen poláris ellentéte: Mégis feltehetjük a kérdést: nem a fiimíró.e az igazi míívésze a filmnek?
B
Vagy talán a színész? Az utolsó évek alkotásai között ugyancsak nagy számmal fordultak elő darabok, ame; lyek reklámhirdetéseikben azzal diesekedtek. hogy a sztárok nagy serege szerepel bennük. Nyilvánvalóan azt akarták ezzel bizonyítani, hogy nem lehet másod- vagy harmadrendű alko , tás az, amclyhen a nagy sztárok leg; nagyobbjai alakít ják a különböző sze, repeket. A színész egyéniségén múlik tehát a film művészi sikere '? Ezt a felsorolást még folytatni le. hetne . . , A nagy közösségböl, amely
nyire más egy Bolváry,film stílusa, formája, levegője, mint egy Lubitschfilmé. Vagy mennyire más karaktere van formai és tartalmi szempontból egy Paul Czinner alkotásnak, mint Ce; cil B. de Mille egyik vagy más filmjének. Persze, ezeket a nagy differenciákat csak az látja meg határozottan, aki a film technikai szemléletéri túljutott és aki eléggé belevájta magát abba a szellembe, amely' a film lényeget meghatározza. Mindegyik rendezőnek megvan a maga mozgókép-stilusa, amellyel esetleg iskolát teremthet, egy stílusáramlatot (Pudowkin és követői) indít meg, de az egyéniség bélyege
6
-4,r----
--+.~~r,..._.,'J__-----_+t -J~~
mégis ott van és az avatott szem könynyen felfedezheti alkotóját. Ezen a he; lyen természetesen nem azokról a da, rabokról beszélek, amelyek csak azért látnak napvilágot. hogy a tőke meghozza a maga kamat ait, egyszóval nem a tucatalkotásokról van szó, hanem a nagy, komoly odaadással készült darabokról. A színpadot a filmtől egy egész vi. lág választja cl. A kettőt elválasztó formai és tartalmi tényezők ma ugyan még nem egészen világosak a kőzőnség, sőt a szakemberek előtt sem, hiszen a film maga sem szereztc meg még önállóságát, önálló szellemét, ezen a ponton azonban bevezetés nélkül is rámutathatok a különbségekrc. A film művésze a rendező, a szinpedé ezon» ban a szinész. A szinpad kifejezési eszköze végső elemzésben a szó, a filrné pedig a mozgokép. A mozgókép pedig éppen poláris ellentéte a nyelvnek. A filmalkotás művészi értéke és sikere elsősorban nem szinészcken, hanem a rendezön mu lik. Irene Dunne valóban egészen új, nagyhatású kifejező tényezője II mozgóképnek. A "Mellébutca" sikere és művészi teljesítménye nagy művészi játéka ellenére sem rajta multak, hanem rendezőjén. Azóta egy filmje került a nyilvánosság elé, amelyekben játéka és alakítása nem marad el aMellékutcában alakitott szerepe és művészi teljesítménye rnőgőtt. Ezek a darabok (Egy modern asszony szíve. Szív a törvény előtt ... ) mégis mcssze elmaradtak aMellékutea művészi értékótől, de annak a sikerés től is, mert rendezőik művészi teljesít. ménye messze elmarad aMellékutea rendezőjének tel iesitményétől. Nagy és komoly művészi alkotásos kat csak kevés rendező képzelete al. kotott eddig. Voltak ugyan nagy szám. ban filmek, amelyek világsikert arat, tak, de aránylag kevés akadt kőztiik, amely ezeket a sikereket a film terüle; tén a film művészi eszközeivel érte el.
Legtöbbjük még ma is a többi rnuveszetek eredményeit reprodukálja. Nagyon sok még ma is a színpad területén mozog, ha nem is az egész filmen keresz; tiil, dc annak nagy részében. Nyilván, valóa n azért, mert önálló alkotáshoz zsenialítás és művészi adottság kell és elsősorban a film speeiélis világának az ismerete, amelynek szellemét és légkörét helyesen meglátni és felhasználni nem is olyan könnyü, mint aho. gyan azc a dilettánsok serege gondolja, akik mától-hojnapra kerültek a film világába. A színpad produkciójával kapcsolat; ban nemcsak a párbeszédekre gondolok, tehát azokra a jelenetekre, ahol a szó, a beszéd uralkodó. szerepet ját. szik. Mert gondoljuk csak meg, hogy; ha egy mesét jelenetekre, képekre kiílőnitünk. a képeket egyenkint nagy dramaturgiai és művészi érzékkel megrendezzük, aztán a képeket zseniális technikai érzékkel és felkészültséggel fényképezzük, végül a cselekmény me' nete szerint egymás mellé helyezzük, vágjuk; az még nem művészet, ha filmművészetről van szó. Ezeket az al ... kótásokat csak egy tényező emeli a film világába, hogy időbeh történést érzékeltetnek. az élet ritmusát szem; léltetik. Ez egymagában azonban még nem művészet, hiszen a filmnek ez a lehetősége technikai adottságából kővetkezik és nem a rendező művészi egyéniségével áll összefüggésben. A film kifejezési formája: a mozgó~ kép. Ebben a fogalomban benne van a kép, annak rninden tényezőjével: a színésszel, játékával, a milliővel stb .•vel, benne van a kép szimbolikus lehetősé. ge, végül a montázs is. A mozgcképnek uralkodni kell minden más tényezőn, pl. a színész játékán is, mert a színész és játéka is csak egy része a képnek. A filmrendező tehát csak akkor nagy művésze a filmnek, ha mozgoképek ben tud gondolkodni, elképzelni és elkote ni, ha rnozgóképekben alakit ja képze ... letével az életet rnűvészetté. Ez éppen
7
'~
~.~~r~-'~
~.I
ség számára, amely hozzászokott a közönségcs rcprodukciókhoz s amelynek a film szemlelete még az, ízlés alacsonyabb fokán áll. Ezek azoriban csak elenyésző észrevételek ,lehetnek a film művészi teljesítménye rncllett. Nagy egészében az Extázis és testverdarabjai megtalállták azt a tcrü'let et, amelyet a film igazi szelleme és lég~ köre tölt be, elsősorban azt a míívésZl formát, amelyet a mozgóképnck mű. veszi törekvéseiben legalább nagy általánosságban követnie kell. Végső elemzé ben olyan alkotás volt, ahol a film kifejezési formája, a mozgókép volt az előtérben, a kifejezés e centrumában, ahol a színész, a milliő, a beszéd mind részei voltak a képnek és ahol a kép szim bolikus ereje is gazdagon érvenyesült és asszoeiációival a hatást el; mélyítette és gazdagította. Az Extázis tehát nagy hibái mellctr is azok között II darabok kőzőtt foglal helyet, ame. lyok eddig il legtökéletesebben közclltették meg a filmművészet kifejezési tcrűletét. kifejezési formáját, egyszóval a film spcciális lé~körét. A mi közönségünk természetesen, rnert filmszemlelete még nagy fokban naiv és hamis, idegen területeken jár, nem láthatta meg benne ezeket az értékeket. Különös és jellemző, hogy másodhetes mozikban aránylag sokáig pergették. bizonyosan nem művészi cr. tékei miatt. A magyal' kőzőrrség filmszemlelete hamis utakon jár ... A szakembernek, ha tud a jövőbe is tekinteni, fontos le,
olyan. adottság és művészi zsenialitás, mint a zcnészé, a képzőrnűvészé, az Iróé, akik kőzűl mindcgyik a maga művósz etónck formatörvényei szerint alkot és alakít. Ez az adottsága természetesen kevés rendezőnek van meg. A legtöbbje csak eltanulta a rendezés technikai lehető; ségeit és meatert fogásait, tehát a leg: jobb esetben nag: mcster. de nem mű. vész. Természetes tehát, hogy a film igazi művészi arca csak kevés alkotásban található meg. Bár az utóbbi időben nálunk is láthattunk egynéhányat, amely már megközelíti ezt a művészi légkört: Ab elmodo szé], Mellekutce, a Cava/cade, az Exiézis ezekhez tartoznak. Az utóbbit pedig kőnyőrtelen és szeriv délyes támadások érték rnindcnfelőJ. A kritikusok nagy része is csak negativ tulajdonságokat fedezett fel benne. Elsőserban azok támadták, akik többet ártanak, mint használnak cl filmnek, mert hamis utra terelik a kőzőnség Iilmszcmlélctét és ízlését. Legtöbbjük idegen légkörből márólholnapra került a film világába, a leg~ több szinikritikusból lett firnkritikus. Ezért van az, hogy a kritikájuk nem áll máshól, mint a film tartalmi részének a reprodukálásából és a színészek és játékok bírálatából. Tehát olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek a filmen másodrendű szerepet játszanak, viszont egy SZ0, -egy Iogalom scm cm: lékeztett az embert a film világára. Az Fxfázisnak meg voltak a maga nagy hibái: formai és tertelmi túlzé» ,\5i. Hason Iított cgy olyan költernény. hez, amelyben fölöslegesen sok a jelző, amint az Extázisban néhol fölöslegesen sok kép fejezte ki ugyanazt a tartalmat. Tehát itt-ott, de különösen a vége felé fárasztó volt. Ez pedig onnan cred, hogy nagyobb hangsúly volt a formán, mint a tertalmon. Egyes szimholumai egy kissé erőltettek voltak, mások megint nehezen érthetők és nehezen megérezhetők olyan közőri.
I
het, hogy közör.ségéf a filmhez vel je és megtartsa a filmnek. Nagy
ne:
tő; két fordít a legkülönbözőbb reklámokra s ha ennek a tökének csak kis részét használna fe.! és folyóiratot adna a kőzönség. kezébe, olyat, amely olesóságával és érdekes és változa tos tartalmával egymagában is hatna, akkor állandó és következetes kőzőnsé?,et tudna biztositani magának: szoros kepcsoietot iudna zön ség között.
8
létesifeni
film
és ko»
'.
~--------.'~~~~'---------+ GAAL
BÉLA:
A FILMMŰVÉSZETI L azankban a filrn színész, képzés ügye majdnem . olyan régif.lkcletű, mint maga a l mgyártás és abban az időben, arnikor ----.. II hazai film termelés vj, rágkorát elte, több filmsz ínósz képző iskola működött és sok akkoriban nagy sikereket elért sztá:r és filmszmész került ki a padjaikból. A magyar filmgy~rtás hanyatlásával, majd végső elhalásával a filmszínész. képző iskolák is elvesztették a talajt, úp,y hogy egy-két kivétellel lassacskán valamennyi mcgszűnt. A folytonosság fenntartása érdekében még áldozatok árán is fl vezetésern alatt álló Star-filmgyár filmakadémiája maradt fennt s vele parallel az azóta elhunyt Lenkei Zsigmond rnagánisko. híja működött. A Star-filrngyár clcsön. desedésévcl iskolája mint az én ma; gániskolám működött tovább és a végzett növendékek az iskolai év után kül. földön próbáltak elhelyezkerini. Ez többeknek sikerült is. Sokan a kitünően használható névtelenek sorában boldogulnak ma is, dc pl. a Párisban sztárként szereplö Kiss Eszter és a Berlinben élő j agy Kató elérték él legnagyob b karriert. 19~2:ben a vallás. és közoktatásügyi minisztcr rendeletet adott ki a filmszínészképző iskolákról. azon ban ennek végrehajtására a teljesen elsorvadt filmélet ideién nem i került sor. 1933 nyarán, amikor a magyar hangosfilmgyártás nagy lendületet vett, kezdemé. nyezésemrc l eszenszk y Sándor kultuszminisz teri tanácsos úr nagy szcretettel és hozzáértéssei vette kezébe a filmszínészképzés ügyét és Petri Pál államtitkár úr elnöklete alatt megtartott ankét elé terjesztette a filmszínészképző .iskolákra vonatkozó új ren. deletét.
lliJH
ISKOLA
A rendeletet azóta a minisztcr úr ki is adta és ennek ercdrncnycképen ma hivatássze-rűen csak a minisztcri engedéllyel bíró filmszínészképző iskolák műkődhetnek. Ilyen iskola jelenleg csak egy van: a vezetésern alatt álló Ors·zágos Film» egyesiilet
filmművészeti
iskolája.
II. A minisz tcri rendelet szigorúan trja ülő a Iilmszíncszképzö iskolák tanter. vét. A filmszakmának a gyártástól tá. volabb . élő korporációi nem is sejtik, hogy ez a tanterv, milyen körültekintő gondossággal készült fel arra, hogy a filmszínész iskola növendékeiből testileg és rnűvészilcg képzett filmsz.ínésze. ket neveljen. A filmszjnész iskola' növendéke tö. kétetesen elméleti kiképzést kap a film. technikából. meg kell ismerkednie II kinernatographia történetével, a filrndramaturgia és filmesztétika alaptőnvényei t is tudnia kell s a színészi át; élés alapstudiumaként "lélektan t" kell tanulnia. Az általános műveltség kicgcszitéscképen ..művclődés ~örténcti'" órákat hallgat. Nyelvismeretcit hetenként angol és német órákkal gyarapítja. Az elméleti ismeretcken túl a nő. vendekek testi kondieiójának ápolását, rugékonyságának előmozditását és fizikumának erősítését szolgálják a kűlönböző testnevelő studiumok: (torna és vívás, mozdulatrnűvészct és tánc, autóvezetés. lovaglás. Kirándulások, ahol a növendékek a külsö felvételek. kel járó technikai oktatásban részesülnek. Legfontosabb túrgyak természetesen azok, amelyek a gyekoríett filmjáték fejlesztésével foglalkoznak. Ezekhez tartoznak természetesen azok a tantár§:yak, amelyek keretében II nővcnd. r ck II helyes magyar beszéd tÖIT~ nyeivel is mcgisrncrkcdnck és amelyek
~
~,A~~r~~'~
az organum fejlesztését célozzák: u. m. ének, és beszédgyakorlat. A szinpadi játék: elemeit is el kell sajátítaniok és csak azután kerül a sor a filmjáték gyakorlati oktatására, amelyek főleg, a helyes és plasztikus mozgásra és a gondos mirnikai játékra tanítják meg a növendékeket.
lll. Az Országos Filmegyesület Filmrnűvészeti iskolájába a növedékek felvételi vizsga alapján iratkozhatnak be. A felvételi vizsgálaton az intézet tanári karán kivül a fílmszlnészképző iskov lák országos felügyelője Ieszenszky Sándor miniszteri tanácsos és a milüszter által kinevezett két szakértő Békeffy László és Balogh Béla is jelen van. A bizottság által felvett nővendék egy év alatt végzi el a tanfolyamot. A tanórákat délután 3-7.ig ter, jedő időben mindcn nap tartják, vasárnap kivételével. A tanórákon kívül a növendékek havonta többször együt. tesen megnézik az idény értékesebb filmjeit és azokról az iskolában a szab tanúrtól előadást hallgathatnak. Meg.
Elöadás Ülö alak:
~~1
látogatják a filmgyárakat és a készülő filmekben statisztálnak vagy kisebb szerepeket játszanak. Félév végeztével ellenőrző rosta vizsgálaton mennek ke, resztül s az eredményeiben elmaradt, vagy tehetségében fejlődést nem mutató növendéket az iskola további lá. togatásától a tanári kar kizárhatja. Az idei tanév ellenőrző vizsgálatán iij. br. WlassicS' Gyula államtitkár úr is megjelent és a növendékek clőrnenetele tekintetében a legteljesebb elis. merését nyilvánította. Az iskola eredményes működéso iránt tanúsított bizalomnak legnyomatékosabb jele, hogya kultuszrniniszter két, a minisztcrkőzi bizottság és a Hunnia-filmgyár egy.egy ösztöndíjas helyet alapított az iskolában tanuló, tehetséges, de szegénysor su nővcndé. kek számára. A növendékek az év végén egy vagy több nyilvános vizsgaelőadáson mutatják be képességeiket, amely vizsgán szinpadi és mimikai jeleneteken kívül a növendéke kről felvett film is bernutatásra kerül.
a Filmművészeti Iskolában. a felvevö-gépnél
Gaál Béla igazgató-rendezö,
10
Eiben István.
I
~~~
~.~~r~-..---------+,_
A VIDÉKI MCKEDVEL6-ELOADÁSOK kérdése évtizedek óta súlyos problémája a magyar vidéki mozgószinházaknak. A Moziegyesület vczetöségét igen sok esetben támadták a vidéki műkedvelő előadások miatt és annak ellenére, hogy az Egyesület évek óta harcolt a bclűgyminisz tériummal a műkedvelő előadások megrendszabályozása érdekében, komoly eredményt elérni nem lehetettA 'helügyminisztérium nemrégiben közölte a MMOE~val, hogya vidéki műkedvelők érdekeit a vallásés közoktatásügyi minisztérium védi meg erélyesen és ezért az Egyesület a kultuszminisztériumhoz fordult, ahol azonban azt a felvilágosítást adták, hogy a minisztérium semmi szín alatt sem fogja a mozgószinházak érdekében a műkedvelőket megrendszabáíyozni, mert ezek a vidéken a magyar irodalmat és a magyar szót terjesztik a nép között, míg ezzel szemben a mozgósztnházak idegennyelvű filmeket mutatnak 'he és így kiilőnős védelemben a műkedvelőkkel szemben nem részesülhetnek. Ebben az ügyben Jeszenszky Sándor és Neve/ős Gyula miniszteri tanácsosok hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy abban az esetben, amikor a vidéki mozgószinházak magyar [ilme» ket és kuliurélis értékűnek nyilvánított idegen filmeket játszanak, velük szemben bizonyos védelmet nyújtanak és erkölcsi támogatásban részesítik A minisztérium most a megoldás lehetősé~ével foglalkozik, amelynek egyik formája az, hogy a vidéki mozgószinháak a jövőben 1/4 nappal előbb kötelesek egy később megállapítandó szervnél műsoraikat bejelenteni és ezeknek a bejelentéseknek az alapján találnak majd módot arra, hogy azokon a napokon, amikor magyar filmek vagy kulturális értékű mozgóképek kerülnek vctítésre, az érdekelt mozgószinházak hogyan szabaduljanak versenytársuk. tól, a műkedvelő-elöadástól.
Verő Sándort az Uránia-filmszinház igazgatóját a Signum Laudissal tüntették ki.
MAGYARORSZAG FILMFORGALMA 1933~BAN A Statisztikai Havi Kőzleményck most megjelent 10-12. füzete közli al. egész 1933~ról szóló filmforgalmi statisztikai kimutatást. E szcrint 1933. év~ ben behoztunk összesen 256 q nyers» filmet (l932-ben 208 q.t) összesen 752 ezer pengő értékben (l932~ben 633.00U pengő értékben). Ebből a mermyiségből Németországból importáltunk 157 q;t, Olaszországból 77 q.t. 1933,
11
·I)~r ~-------------.~~~~+.------------~, LAJTA ANDOR:
' A
MAGYAR TÖRTÉNELMI
l! z amerikai ízlés, úgylátsz ik. meg\"itltozott. A legtöbb film, amely ebben az idényben a mütcrmekből kikerült. ízlésben, ei" --.--....... gondolásbn-, és elkészíté, seben eltért a közelmult hangosfilmjcitöl. A sok egyforma revü" film és sablonos filmoperett után a kosz tümös filmek következtek és meg kell állapítani, hogy ezek a kosztümös filmek nagyrészt sikerültek. Az utóbbi 10-15 évben ugyafilmkereskedők, mint a filmszín háztulcljdonosok, m in, deni.itt irtoztok: a kosztümös filmek től.
FILMEKET!
Ezek után a példák után nem nehez magyar történelmi filmet készíteni. A Toldi mint történelmi esemény, talán nem érdekes filmcselekmény, dc lehet. a Toldiból olyan epizódokat kiragadni, amelyek kiválóari alkalmasak arra, hogy keret ül szolgáljanak egy győnyőrű magyar tőrténclrni kor 'megelevenité_ séhez. Má.tyás király gyönyörű korsza, kából hány kÜtönleges filmeselekmény adódik, csak ügyes írói, szerenesés és tehetséges rendezői kézzel kell a té, mához nyulni. Az egész világ mccismerné II magyar nemzet történelmi napjait, ha a magyar történelem leg" szebb epizódjait ügyes tekerout hasz, nálják fői, hogy jó történelmi film készüljön ezekből a történelmi esernc. nyekből.
Am a megváltozott irány uj menta. Iirást vitt be a köztudatba és egyszerre divatosak lettek a kosztümös filmek. De ez a di..,,8fvállozás nem annak kőszőnhetö, mcrt a közönség ízlése is A magyar történelmi filmet új irány' mc-tvaltozott, hanem annak, hogy azok ba kell terelni, hogy élvezhefövé vála kosztümös filmek, amely az utóbbi jék mindenki számára. Nem hosszú hónapokban Európába jöttek, muve. történelmi magyarázatokba kell bo. szi és rendezési szempontból abszolut csátkozni, mert ez nem kell senkinek kiiogestelen munkát nyujtottak. A sem a filmen, hanem ügyes epizódok K tisz tina királynő története Svcdor. cgymásmcllé rakásával elérhetjük azt szágon kívül alig érdekelne valakit, ba a célt, hogy a magyar történelem ~e~: a rendező nem úgy állította volna él szebb napjait elevinitsuk föl, amellett mesét, hO;1.y az lcbilincscljc 'a nézőt. A ilyen film szórakoztatna is. A ma" rendező ebben a filmen mellékesen gyar szabadságharc, a Hákócziak ideadott förlénefmet, dc főleg élvezetes je, Erdély szép napjai, Jókai, Mík.és lebilincselő szcrelmj történetet, ameszáth regényei, Arany. Petőfi, Vörös: lyen ke rcsztii l az egész vilá~ belelát mart y költeményei ezer és ezer gon~ e!'y darab svéd tőrténelembe. A VIII. deletot és öl/etet adnak egy,eigy ügye, Henrik ang81 királyról szóló történe" sen megrendezett magyar filmhez, Icm ugyancsak annak köszönheti hal" amelynél döntő a itlmszerti játék és latlan sikerét egész Európában, hogy modern kivitel, eltérés a távoli és me, sikerült filmeselckményc teljesen hát" reven régies diszletektől - hiszen eze. térhe s:zorítfÜHa a rideg .tő rtén Imi ket is köwlebb kell hozni a mai k részt, amely azonban még sem hiány; zönség ízléséhez -, amellett megmazik belőle, sőt eleget tudunk meg a rad természetesen a történelmi hűség film révén Anglia eme korszakáról. A is. A tulajdonképeni cél, a magyar cárnó története szintén ügyesen beál. nemzet történelmének a megismerése, lított történelmi film, amelynek a jszemint a film elepcél je, csak finom kon, relmi históriája adja meg a zamatot és túrokban alakulna ki és ezzel többet a kőzőnség számára a vonzóerőt. De ériink el. mintha brutális kézzel törté" lehetne ezt a Főlsorolast folytatni. nelmct akarnánk a filmen bemutatni. ő
12
~"----------.~~~~r~,,~ -+,
: ,... ;! ~~ A lVIUTERElVI
~
i ! :
Március hónapban csak a "Márciusi mese" e. film felvételei folytak a Hun. nia'filmgyárban, ezt a filmet március közepére teljesen befejezték, ugy hogy alkalmasint áprilisban a legujabb ma. gyar film is megjelenik. Számottevő munkát jelentett a Hunniában a hangos Hungária szinkronizálása, amelyet Lás'zló Sándor kacnagy vezetett hozzá. értessel és nagy lendülettel. Má rcius 20;ika után él tulajdonképeni munkála. tok a Hunnia,filmgyárban megszüntek és csak a hónap utolsó napjaiban kezeltek épitkezni az Universal legkőzelebbi filmiéhez. Ezek az építkezési munkálatok Bolvár_\' Géza személyes vezetésével és ellenőrzésévc! március 27.én indultak meg, hogy husvét után a felvételek akadálytalanul megkezdődhessenek. Az Universal munkájával telik cl az április, sőt a felvételek május első napjaiba is átnyulnak. A filmhez, amelynek német címe .Friih jshrs pe, rede" 30 műterrni napot szánnak, azon. kívül rengeteg külsó felvétel is, ezek egyrészét Budapest környékén bonyolítják le. Bolváry Géza március 25;én érkezett Budapestre, feleségével Maityasovszky I10ná val, aki segítőtársa a filmfelvétel. nél és főleg a kosztümöket tervezi. Már másnap, március 26.'án megkezdték műkodésiikct a Hunnia~filmgyá:r tele. pén. Vele van Bek y József rendezőasszisztens, aki 6 év óta dolgozik BaL várv meHctt továb bá I-fessleer dísz, lett~rvező, Veith M assary felvételrendező, Eiben István filmoperatőr és Lohr Ferenc, aki d. hangfelvételeket készíti. A film főszereplői: Gaál Franciska, Wolf·Aibach Re,uy, Paul Horbiger, Theo Lingen, Hans Mosel', Anton Pointner, Vaszary Piroska Helmey Tibor, Rátkai Márton, Hans Richter. a Csíbi-belí szeplős fiú, dc szerződést
kap még igen sok magyar színész. A zenei felvételeket Robert Siol z irán yítja. A filmból csak német verzió ké. szül azonkívül részben angol változat is, amelyhez azonban a főbb felvétele. ket Londonban fogják készíteni. Az Univecsal.film befejezése után a Hunnia-filmcvárnak további 4 filmre már fix sze;-;;ődése van, amelyek kőzűl 3 film két változatban, egy film azonban csak idegen nyelven készül. HUNi\IA.FILM
Rt. BUDAPEST.
MérlegszánÚa
1933. évi december hó 31.en. Vagyon: készpénzkészlet P 2867.33. Készpénz bankban P ~2.939.50 = P 25.80.6.83. Adósok P 81.976.64. Anyag. készlet P 1ú.4~9.60.. Atmcneti tételek p 4576.92. Filmipari alap helyett b ..:szerzett vagyontételek. Díszlctck, stb. p 11.0.76.05. Gépek, stb. P 19.941.37. Irodai berendezés p 7269.59. Beruhá. zások P 131.768.89 = P 190.0.55.90. Veszteség P 12.489.78 = P 325.33.5.69. Fedezeti váltók P 24.779.38. Összesen P 350.115.08. - Teher: Részvénytőke p 150.000. Tartalékalap p 3568.01. Film, ipari alap kölcsön P 75.0.00. Hitelezők p 77.241.78. Átmeneti tételek és tart. p 19.525.90 = P 325.335.69. Fedezeti váltók ellenszámla p 24.779.38. Osszc. sen P 350.115.07. Eredménysz;ím!a
1933. évi december hó 31~én. Veszteség: Klang hanggép használati díja P 63.622. Költség: Tiszti fizetés p 36.0.61.33. Adó és illeték P 25.536.32. Lcirások P 26.62:'>.24. Egyéb költség P 90.499.19. Összesen P 242.339.08. _ Nyereség: Műterem használati 'díja P 194.188. Házbérjövedelm P 2320. Ka, mat P 60.3.68. Kö.ltség áthárítás P 3) .879.50. Jutalék P 858.12. Veszteség p 12.489.78. Összesen P 24~.339.08. Megv~zsgáltuk
13
Az igazgatÓSág. és rendben találtuk. A teliigyelÖbizottság.
.~A~~r~~.~------
+, A ~~~
HIRADÓJA A kormanyzé Verő Sándornak az Uránia mozgészinház igazga!ójánal" közhaszna tevékenységéért, amelyet a magyar film és az. oktatóés ismeretterjesztő Hlm érdekében !,ifejtett, a slgnum-laudísr adományozta. Pásztor Béla a Paramount-Film rt. draniaturgja megállapodást kötött Gnórné Wabics Lujzával, a Rádíus filmszínlház tulajdoncsá. val a mozi bérletére vonatkozóan, A bérlet augusztus ,elsején lép életbe és öt évre szól. A Moziegyesiilet legutóhbi választmányl ülésében a Zombory László tanár, okleveles gépészmérnök lemondásával megüresedett szakértől tisztségre Kausar János tanárt, oktévefes gépészmérnököt, hites törvényszékí szakértői választotta meg ellenőrző szakértő nek. A választmány egyben jegyzők őnyvi köszönetet szavazott Zombory Lász.ónak, több mint egy évtizede t meghaladó munlcásságáért. Borhegyi István, az Olympla-moz! igazgatója március 30-ával átvette aMo'livilág szerkesztését, A nemrégiben elhúnyt Phil. Kanimann helyébe a. Warner Bros-First National középeurópai managerjéül Robert Schlesst nevezték ki párizsi székhellyel. Az ú] manager ellenőrzési hatásköre klterjed természetesen Budapestre is. Mr. Schless nemrégiben már Budapesten tartózkodott. Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága márems 17-éJl, reúdkívül érdekes fílmelöadást rendezett "A mozt öskora: címmel, amelyen dr. NÉmeth Antal ismertette filmelőadással kapcsolatban a 35 éves film terténetét az 19U4-19t!5. évekből származó múzeális értékű filmek vetítésével. Székesfehérvár törvényhatósága és Gábor , Béla mozgóképsztnházi igazgató között már huzamosabb idő óta perel, I'~lynali a városi haszonrészesedés nagysága I,ÖrÜI. Ez a kérdés roglalkoztatta a különböző birói fórumokat is, végül is egyezséggel végződött a város és Gábor Béla közötti harc. Utóbb Székesfehérvár törvényhatóságának különhöző atbízottsagaí ismételten foglalkoz.tak ezzel a kérdéssel, ug'yhogy a város és Gábor Béla kőzőtfi létrejött megegyezés még mindig nem emelkedett [ogeröre és közöttük további harcol, várhatók. A bajai Urúnía-mozgóképszfnház érdekes újítást vezetett he. Két-három hetenként Idzárólag kultúrfílmés htradóetoadásokat rendez a legolcsóbb helyárakkal. A bajai Uránia akció,ia követésre méltó,
A [ótéknnycélú adó kivetését ezentúl a uelügymlnísztéríum moalosztálya készítí el olyformán, hogy a jövőben nem egyezség alapján a helyi hatóságok, állapítják meg a [ötélconycélú adó nagyságát, hanem a belügyll1il1i~ztérium a híradó alapján veti kl ezt az adót. Az eddigi aránytalanság ilyképen megszűnik és a mozgóképsztnházalr is lényeges köunyítéshez [utnak. A Moziegyesület is bekapcsolódott az úgynevezett "Velldéglőipari vilá:gítási blokkba", amely a villanytar'ifának bizonyos szak, ndk részére való mérséklését és médosításat akarja elémí, Máris sikerült némi nierséklést ld harcolni és pedig azt, hogy a vasárnapi vlllanytar iláhól 20 százalékos engedményt kapnak azok a mozik amelyeli a lillA, vagy IIIfC tarifa alá rarroznak, vagyis azok amelyek SODO Kw évi fogyasztásra vannak kötelezve. Ennek a kiszámítása úgy történik, hogy az összes íogyasztás egy'hetedét számítják vasárnapi fogyasztás gyanánt és ebből adnak 20 százalékos engedményt. A tcgyasztásba azonban nem száruítják bele a kirakati világítási tarifa alá, valmint a motoríkus ipari tarifa alá eső áramct, hanem csak a többi áramkörben használt vi~lanyáfal110t. Ez ezidöszerint évi 120 pengő megtakarítást jelent. A világítási blokk azonban folytatja a harcot és kiilönösen az egyheted' rész megáhapításat akarja megváltoztatui, mert a vasárnapi fogyaSZtás több és nagyobb, rnint az össztogyasztás egyhetede. A szegedi mozgöképszíuházalc úgynevezett "tejfiJIérjei" körül hónapok óta tartó harc dúlt, amely inost békés megegyezéssel zárult. A szegedi mozlk igazgatósága értesítette ugyanis a város, polgármesterét, hogy tekintettel arra, hogy elintéződött Szeged és az ottani mozgéképszínházak közott még a múlt évben keletkezett diííerencia a tejfiIlérek miatt, hajlandók újhól bevezetni a te.ífillérek szedéset. .Iavaslatuk az, hogy a váI'OS nyemássun 2 filléres bélyeget, amelyeket a drágább Jegyekre rá fognak ragasztant. Ezeket a I:lélyegek\e,t a mozlk a tejakció javára készpénzáron veszik át, Két új mozgóképszínházi engedélyt adtak ki Budapesten, az egyiket a Delej necában levő volt Krlstály-mozgó helyiségére, itt az engedélyes Reznik János, a kedvezményezett pedig a Turán-Szövetség. A másik engedély'! a Római-Iiirdötelepre Száva Gyuláné kapta. Vidéken szintén két engedélyt adott ki a betügymlnlsztérlumv egyet Orosházára, ame.yet Kovács Sándor rolikant honvédhadnagy kapott, a mástkat Cece, fe[érruegyei községben Hangay Józsefné nevére.
14
•
~.--------~'~~~~'------....................................•.•................. . ~
,
.i BUDAPESTER
FILMMARKT
i:
; ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••~t
IM 1-10NAT MARZ 1934. A. G.: Idas Roman, Royal Apolló. Jf. (Ung.) fl alielu jah, I'm a Tramp, Uránia. Jf. lvr asquareder, Omnia, Cor" so. Jf. Eco-Film: l teas a Spay, Ka mmerlichtspiele. jr. Express-Film: Car+oca, City, Omnia, Cor so, City-Film
második
Jf.
Capitól.
Es tut sich tvas u III Uránia.
Hirsch
Jf.
jJ;[
itternacht,
&. T'suk:
Die drei Kaiscr uiger, Karnmerlichtspicle. Jf. Hermes=Korcna. XamPf UI/I Blond, zweitwöchcntliche Theat. Jv. Líbertlny-Pilm: Lady fol' a day, Royal Apolló. Jf. Metro-Goldwyn-Mayer: Eski III o, Radius. jf. Míívé~zfi!lm: 'lhe lia.t uuked truih, Ufa. Jf. Papfilm: Es ~ibt nur eine Liebe, Ub, Corso, Corvin. Jf. Paramcunt: To wight is OIU'S, Corvin. jf. " Luxur y Liner , Pala ce. jf. Phöbus-Fílm: Der PaR e vom Dalmasse-lfote/, Fórum. Décsi. Jf. Reflektor-Film: ich henn' Dich nicht umd. liebe Dich! Royal Apolló Jf. Stylus-Film: Il it the deck, zweitwöchentlichc Theate-s. Jf. Di xiana, zwcitwőchentliche Thcaters. Jf. Ura-Film: Eininal eine grosse Dame sein. Corvin. Jf. 'nRe und die Millionen, Uránia.
Jf.
Universal-Pílm: Warner Bros.:
.,
hétre
FrüchtchpJ/. Forum, Décsi Jf. Tiger !Tai, Omnia. Jf. Sa/on Dor a Greens. Corvin .
Jv.
RIOI , LEANYOK (CARIOCA) RKO ~
VI
1934. éves produkció, idők Ie g p a z a r a b b
biztositson
VIII.,
.
~
hozza:
Népszinház ucca 21 szám. TELEFON;
35-4.58.
Legközelebb megjelenünk: április 6-án HA ÉN SZABA D VOLNÉK
FILMKULTURA :ritéklfPi;
dátumot!
Megjelent m á r c.i u s 15-én a C IT V, C O R S Ó, O M N I A és CAPITOL mozgókban.
EXPRESSFILMKÖLCSÖNZÖ RADÓ ÉS KORMOS
Morc. hónap. ( Mon. Miirz ) Ma~yar (ungar ischer} fi.lm: 1 Német (deutscher) film: 8 Amerikai (arner ikanischerj film: 11 An fl 01 (englischer) film: 1 Osztrák (ősterreichischer) film: 2 23 film
m;;zámának
f
minden i Im j e.
K Ö S S e I e a z o n n a I,
Forgalomba
MEG.JELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK
A
prolongálva
DOLORES DEL RIO VILÁGFILMJE
'l
Fox-Film:
Bomba siker Világsiker
IRENE DUtHU. ClIVE BROOK és NILS ASTHER parádés filmje.
PelJOrO.
~nYOmták!
15
~--------~'~~~+'--------_'I . . AZ.OI(TATÓfILM A VELENCEI
NEMZETKÖZI FILMHÉT
RÉSZTVEVŐI
gész Olaszország Iázas izgalommal készül a két. évenként mcgismétlödö velencei filmhétre, amely szcrvcs kiegészítő része •• • • • • a Bicnnale.nak, a kót. évenként visszatérő nemZl tkőzi művészcti hétnek. Az ezidei Tiaf~yarányu nemzetközi versenyre ugy. szólván valamennyi állam filrrripara készülődik. Ai olasz kormány egy~ egy serleggel tünteti ki a legjobb olasz és a legjobb idesen filmet. Az olasz ipari szővctség, a közoktatásügyi miniszt ériurn, az olasz mozgóképszínhá. zak szövetsége egy-egyaranyérmet, a művészek szövctségc, valamint Velerrcc városa egy-egy kupát tűztek ki kíváló filmek jutalmazására. A nagy nemzetközi versenyre eddig a következő államok jelentkeztek: Ausztria részéről a Sascha-Film, a film címét legközelebb nevezik meg. Az Egyesült Államok: az Unifed Artists a "Benvenuto Cellini" című filmjét. a Paramount a "La mort en vacance" círnű filmjét mutatja be. A Fox még választ három filmje kőzül, amelyek küzött szcrepel a Liliom is. A Warricr-Bros vaQy a Napolcon-
filmmel, vagy pedig a Csodabánai in, duL. Az R. K. O. és az Universal, va; lamint a Metro még nem határoztak. Résztvesz a kiállításon a Columbia Pictures is . Csehország részéről két film kerül bemutatásra, Franciaország nemzetközi és avantgardista filmeket mutat be, Né; metorszégbol többen jelentkeztek részvételre. Résztvesz a kiállításon J apán is, amelynek filmipara most elsőízben mutatkozik be Európában. Üleszorszég valamennyi filmgyára résztvesz a kiállításon, ezenkívül a Luce mutat be kiú lönböző filmeket. Anglia a Don Juan círnű London-filmmel képviselteti mag'át. Hollandia sem marad el a kiállttástól, épúgy Lengyelország sem, amely két legjobb filmjét nevezte be. Orosz: ország 2-3 filmet akar Velencébe k üldeni, Svájc történelm! filmmel vesz részt, míg Spanyolország még nem neveztc meg, hogy mclyik filmmel akar résztvenni. Argentinével, Portugéliével, T örö h országgal és Norvégiével a tárgyalások még nem fejcződtek he. Ugyan. esak nem határoztak még Magyaro/'; s·zágon sem, hogy mclyik filmet kűlclik ki Velencébe.
Filmek az amerikai közigazgatásról. n-. dekcs tervvel fog lalkozik az amerikai kormány. A kormány ugyani, meabízást ad egyes amerikai filmgyárnknak. hogy 52 egyfelvonásos filmet készitsenek az amerikai kőzigazgntásoól. azokról a :h.ivatalokról, ahol - a kormány bejelentése szer int - az amerikai polgár adóját fölhasználják. Ez az 52 film körülbelűl 100.000 dollárba kerűl, úg~+og:.' egv-ctrv film clóállirási ára 2000
dollárra rug. A költségeket a gyárosok viselik és nem az állam, azonban ezek még így is keresnek az üzleten. mert körűlbelül 30.000 'nemhivatásos moz.ihelyi: égben, tehát klubokban. egyesületekben Illutathatják be filmeket, úgyhogy e réven rengeteg leópiát kell ké zítni. Az egyesületek stb. az ef!;!',.z köz igazgatási filmsorozat használatáért egj'ségesen 26 dollárt fizetnek il gvár osoknak kölcsőr dij fejében.
11
E
16
,I
~.
~.~~~~r~~I~---Érdekes számok Pilm-Amerlkából. .\ z Egyesült Alla.nok ] 933-ban 65% erejéig részesedett a, vilúg fllmgv ártasában. Az L S. A. évente heuven mi:Jij o'ollárt költ el filmreklámra és ennek 3,Z ó' iási reklámbatljáratnak az ereúrrténye az, Ilog-y az l'. S. A.fllmszfnházak az elmúlt r sztcnlöbcn e~:•. milliárd dollárnál nagyobb bevétellel diesekodhcttek. A fo Ivó esztlf'Il\13bcn az arnerika. tllmgvárak .150 filmet készitenek. Az elkészítendö filmok ig-en }.:llJcnlGkeny réozc kosztűm-fllm. Azért, uert nóhány kosztümös filmnek világszei-te nagy sikere volt, ebben az. oszaendöben 50 ko ztűmös film készül el. Igy többek köz ött Gréta Garbóval ké-z ül egy Lola Montez-fllm, cgy Napol eon-f lm. a~y' új Gdr Monte Christo-film és így 10vább. Az amerikai filmgyártás Iejlőuúsrt előmozditja az a körülmény, hog'y az Ol'( ,;'l.' amerikai filmbéke következt óben igen jelenlékény számú film mchet be Szovjes-Oroszországba.
Az angliai Newport rendő] Iőriöke legutóbb [eelntést adott ki ennek a, munkűskerület ifjúságának ~zl'llel!l i és erkölcsi óletéröl. JI.. 1 f'Jl(Jiil Iőnük nwgitl i,(,pítja, hogy a cardiffi ipari kerületben :\ fialalság' ko rcsma-tatogatása el <'h'lcll vissxaesett, ezzel szemben azonban Lénvégcsen emelked ott a moegóNzínháza.k látogatasa. A rendörfőnök véleméuve szei-int ·~Z arra vezethető vissza, hogy :1 mai fia.ta.Ir-;<Í.g· meggyő:,,5tlütt arról. hogy a korcsmák és Iüstös hclylségck látogntása fi(.kka,1 hátrunyosabb sz.imukra, mint a mozgóképsxin'iár ak, ahol legtöbh e etben csak tanulhatnak. Nagybrittániában czid öszcrint L1414 hang-os fllmszínház és 258 néma moz.i [átsz ik. A hangos fllmszínházak közül 3385 játszik a tulajdonképeni Angliában, 494 Skóciában, 326
mozi
Wnlesben
és 20ft
mozgóképszinház
lrorszúgban. A rövid hangos filmnek óriási sikere. van ~tockltolmban: ahol a nagy ós kisebb film~zíllhüzak úg yszólvún teliesen berendezkedtek a rövid hang os filmek ját-zúsára. AZlol< a nag:,' fil mszinháznk , ahol állandúan rövin' h:rn,[:o~ filiueket já,t8'la;nak. "okkal nazvobb cre Imónvt tudnak Jehuutatui. minr azok a filmszinházak arnelvek l:
filn-piacon
is,
Angliában
a
A FILM
lon-
Pictures ío~gall11azza a Moriogramm-filmeket. Belgiumban a brüs.zcli A uróra foglalleezik ezckrrek a íilrneknek a ki! ci~ ezésévcl. míg az összes kőzépeurópa i a llamokr a szóló vezérképviseletet Prágában állitorták fel. Pr ágribnn ir ányitj ák az ő-szes .őzépcur ópn allnmck ügyeit, Svájcban és J<' ranciaországban a párizsi Imperator képviseli az amerikai filmgyár at, amely egyútta I köz li, hogy az 1934-·85. idényben 20 nagv Fi.rnet készít eJ. Thlelll,ét német egyetemen bevezetik az ,"15(1clislOkat a filmről és a rádióról. Ezeken az egveternekr-n 25 tanár 311 elő ebből a. két ."'lll a.kii rböl. A 2,3 la;r;:í1' k öz ül '7 Iiz.ik us. a ki), a filmmel és a rádióval iog'lalkoznak,' (1 tan i.r íoglalkoztk kizur ólag sajtótudoműnnval, ·1 zr-netudom-innval, -I zinház lu.lománnval tovitJ,l):t :3 -zociológus és 1 ps'ziclllŰ'lógns. EllycéJ'i.i1 Berlinben b tanár Iogtalkoaíl, tudoru.invos .f'ilru.és rádióelöadásokkal. A Pf'lHl€" rlJn(H~okon k iv iil 11 szemiriáriurnoknn HI tartanak PI0<1l1:íwkat a mnll:íI és il. rádióról. í
17
HALOTTAI
Erdélyi Mór kormányfőtanácsos, a magyar fotóipar egyik legnagyobb erőssége, február elején hosszas szenvedés után elhunyt. Erdélyi Mór a magyar filmtechnika egyik úttörő je, éveken keresztül nagy szerétettel és hozzáór tésscl foglalkozott a magyar film kérdéseivel és szárnos oktató; é ismeretterjesztő filmet' gyártott. Halála a magyar filmszakmában is őszinte részvétet keltett. Wilhelm Diegelmenn a német film egyik tipikus alakja március elsején szívszélhüdés következtében Berlin ben elhunyt. Az elhunyt színész, aki több mint 100 filmen lépett fel, 73 éves Kort ért cl. A legutolsó napokig dolgozott a mütcremben lelkiismeretcsen és kőtelességtudóan. A német filmművészet kétségtelenül egyik legjelesebb művészét vesztette el Dicgelrnannban. Heinz Udo Brechvogel ismerf ncvű német filmszakíró és rcklámfőnök rövid szcnvedés után Berlinben március Iő.án 44 éves korában elhunyt.
~,
.~v~~~r~~'~
-+I
IL~TECHNIKA BRÜCKKER
JÁNOS,
okl. gépészmémők:
AZ UTÓSZINKRONIZÁLÁS z utószinkronizálás kér' dése állandóan napiren, den szercpei. Egyre tők életesebb módszerek ala, kulnak ki és külföld ön •••• o ••• '/ nagy laboratóriumok fog, lalkoznak az idegennyelvű filmek fordításával. Leguiabban Amerikából kapunk érdekes' hírt egy új, szcrű eljárásról, amely az utószinkronizálást hivatott tökéletesíteni. Az új módszer abból a jelenségből indul ki, hogy premiereplen jelenetek uioszin» kronizéiésére a legkényseebb, mert a szercplő ajkrnozgását a néző sokszo. rosan felnagyítva látja, ugyhogy bármely csekély eltérés a látott ajkmozgás és az utólag bemondott hang között rögtön zavarólag tünik fel. Az eredeti film felvételénél a szerepét ala, kító színész, ha saját nyelvén beszél, ez annyira jellegzetes ajkmozgást ad, hogy az utószmkronizálásnál más nyel. ben beszélő sztn ész csak igen nagy munkével tudja ezt saját nyelvén kö. vetni. Ezért az amerikai filmdraturgok egy olyan Codeeszetéri állitottak össze, amely őnrnagpukban értelern nélküli szavakból áld ugyan, de amelyet az eredeti filmszínész mondva olyan ajkmozgást végez, hogy erre pl. a németül utólag bemondó szerepe lő könnyűszerrel adhatja elő a helyes és a film eredeti szövegkönyvének ·pontosan megfelelő értelmű szöveget. Ezeket a Code-szavakat az amerikai -szinész játszva tudja elmondani, rnert csakis .saját anyanyelve szerint ejthe-
A
tő szótagok ból állnak. Ilvcn Codc.szó. tárt angolból.németre, "angolbóHran, ciára stb. nyelvekre történő utószánkronizálás céljaira már elkészítettek. Ezek szerint pl. az amerikai filmgyáros ugyanazokkal a főszereplőkkel veszi fel a Code-szavak szerint az egyes ver; zióknak megfelelő hangos jelenetcket, amelyekből azután akár saját maga, akár az illető ország készíti el a ténylegesen németül, franciául stb. beszélő utószinkronizált filmet. lvleg kell je; gyeznűnk, hogy él Code-szavas felvételt csakis a premier-plan jelenetekre készítik, iniután a további jeleneteket az eredeti angol beszéd mellett is könnyen lehet tetszés szerinti más nyelvre utánszinkronizálni, lévén azoknál a száj mozgás kevésbé feltűnő. Ez a módszer, mint hirlik, igen jól bevalt és meglepő eredményeket produkált. A jó eredményeket 'elősegíti egy elmésen mcgszcrkesztett lehallgató asztal, melynek specialitása, hogy a szokásostól eltérően 2 hangátvilágító heIye van. Ezek egyike a hangsáv lehallgatására szolgál, mig a másik relais so-roz att al áll összeköttetésben, ugy hogy bizonyos jelzésekre az áthaladó film pillanatok alatt megáll. Érdekes: sége s szerkezetnek az is; hogy a film a hangdobra teljesen simán fekszik rá, melyet légritkítással érnek el. . Az ismertetett Code-szavas utánszinkronizációs eljárást egy amerikai G. P. Reagan dolgozta ki és módszerét az "American Society of Cinema tographors" bizottsága tanulmányozza.
18
~.
~.~~r~~'~ LEMEZES
".1
HANGOS FILMEK
Alig l-2 éve játszották Ic az utolso lemezes hangos filmeket, amikor is azt hittük, hogy végleg el van ternetve, mert a hangszalagos film ezt teljesell kiszorította. em lehetetlen, hogy ez, a hiedelem korai volt, mert ez év Ja, nuárjában az amerikai Bell Telephon Compagnie 'u legnevesebb szakemberek előtt olyan hanglernezeket mutattak be, amelyekkel állítólag a hangszalagos film leadását mcssze fölülmuló eredményeket produkáltak. Az uj rendszerű lemezek eltérően az eddigi Berliner.typustól u. n. mély írással keszültck. A Berliner-typusnál a hangbarázdák a haladás' síkjában ritkább vagy sűrűbb hullámú vonalakat mutatnak vagyis egy ilyen lemezt erősebb nagyítóval vizsgálva csipkézeten ha; ladó, a széltől a lemez forgástengelye felé tartó folytonos vonalat látunk. A mélyírásnál ezzel szemben abarázdák a lemez anyagába. a vastagsági irányba behatoló hegy-völgyeket mutatnak vagyis ezeknél a Pick-Up tűje fel-lefelé mozgást végez, szemben a Berliner typusu lemezekkel, amelyeknél ez a mozgás oldalirányú. Az új lemezek anyaga is eltér a régitől. Míg a régi sellak ból készült, addig az új bizonyosfajta ecetyl-cellulozéb ál. Ezáltal tőrhetetlenné válik. Ez az anyag egyéb-
ként Finomabb szemcséjű is, mint a sellak. Az új lemez Pick- p-jének sú. lya jóval kisebb az eddiginél. Az űj Pick-Up 5--25 gr-ot nyom, szemben a régi 150 gr.al. További újítás, hogy az acéltű helyére safil'líi kerül. Ezek folytán a lemez élettartama helyes ke; zelés mellett korlétlen és a tűze] cse; kél y . E lemezek gy:í rtásánál vezették be, hogy a felvételek folyamán előállított viasz matricáknál a galvanizáláshoz szükségcs grafit bevonatot az u. n. katód-porlasztással készítik, amely sokkalta simább felületet biztosít az eddiginél. A mélyírás főeIőnye abban mutatkozik, hogyahangbarázdákat sokkal közelebb hozhatjuk egymáshoz, miután itt nem kell félni, hogy a nagyobb amplitudó ju rezgesek átszakítják a következő barázdát elválasztó falat. Az erősebb hang amplitudója mélycbb, a lemez anyagába jobban behatoló völgyben mutatkozik, amely a szomszédos hangbarázdakra nin~sen behatással. Emiatt sokkal hosszabb, kb. négyszeres lesz a játszásí idő az eddiginél, miután több hely áll rendel; kezesre. A rezgéseket állitólag egészen 10.000 Heitzig meglepő tökéletesen hozzák az új lemezek, amely így igen tökéletes hangleadást jelent.
Berlinben ünnepelték a bangosfilm úttörőit. A Deutsche Kinotechnische Gesellschaít március 21-én ünnepélyes közgyülést tartott, amelyen többek között melegen iinnepelték a hangosfilm három úttörőjét : dr. J o Engelt, ]osef Mtisollet és Ham Vostot- Az .egyesület mind a háromnak odaítélte az ezidei Messter-érrnet. Az ünnepeltek kőzűl Vogt köszönte meg a kitüntetést és, hosszabb beszédben ismertette 'Németország szerepét a hangosfilm előretörésében. A Ih/árom kitüntetett találta fel a Tr i-Ergon-eljárást. A Pox-tílmgyár Párizs környékén Clígnancourtban új színkronmútermet létesített amelyet igen modernül, a. legújabb Westernkészü lékekkel szerelt fel. A Fox itt fogja. amerikai filmjeit különbözö nyelveken dublírozni.
Film- és moziklállitás Bombay-ban, A .,!\fotion Picture Society of India" rendezésében 1934. november-decemberében Bombavban nagyszaba ú Iocokíno-rádió ki:álJlításltl • rendeznek. A kiállítás nemcsak műszaki területre szoritkoztk, hanem kiterjel a töcténelmi és irodalmi vonatkozásokra is. A klállitás idejében rendezik meg a szakkörök
részére
nagyszabású
gyüleseiket
is.
Az amerikai rajzos színes filmek. Almlelril(Ji'ban nagyon elterjedt 'd színes film. Nem annyira já tékfilmek et gyartanak s,z)Ívesen, mínt inkább kisér'ő filmeket. FölJeg1 kö«kedveltak a színes rajzfilmek. E7Je,k egyl'étiegü filmek, elenrétben a dipo es Imás többrétegü eljarassaá, hol két, három fiLmréteg egymá 'ra helyevésével nyerjük a színeket,
19
Kino-objektívek
Irja: Brückner János okI. gépész mérnök.
A fotocella A fotocella árlalánosságban vacuumcsö, amely specíatls katódból és anódból álL és e pólusokra kb, 100 Volt leszültséget teszünk. A speciúlis katód [ellenizö]e, a meg.ehetösen kiterjedt Ielület, amely fénysug-arak hatására elektronokabocsájt 'ki, Ez annyit jelent. hogya cella el-ektromos ára, mot (végtelen parányi áramokat) szelgattat. Fentos [ellemzöje, hogy az áramszolgáltatás arányos a ráeső ténny-el és bizonyos Ireűvenciáig gyakorlatilag Imen követi a rezgéseket. A rctocetlaknak 2 rőfajtáját küIönhöztetjük meg:
rendkívül
A klno-objek tivekre vonatkozjlag tudnunk kelJ, hogy- 2 főtypusuk ismeretes. Az egyH, az aplanat, a másik az anastigmat. Mit je. lentenek ezek, arra nézve elegendő röviden megjegyeznünk, hogy az aplanatoknál az ab err-áci ó és gömbi eltérés, a másik typ usnál az astígmatlzmus hibája van korrigálva. Az abenációhiba abban nyilvánul meg, hogy egyrészt a lencse széle felé rövidebb a gyútá volság, mint küzépen; másrészt, hogy " fehér fényt összetevő színeire bontja. A gömbi eltérés [elenti, hogya kép a' száleken éles, míg a középen elmosódott. Végül az astígmaüzmus abilan jelentkezik, hogy a pont vonal nal, nyúlik meg. Ezeket a hibákat összetett lencsék alkalmazásával küsz öbőlik ki. Mind az aplanatok, mind az anasrognatok összetett lencsék Éppen ezért, igen fontos a klnn-oblekrívek tisztitasánál, hogy az egyes lencséket pontosan ugyanolyan sorrend he tegyük vissza, mint ahogy azt a gyár összeépüette. Szolgáljon tájékoztatásul, hogy az ap.lanato]mál két ~e-nc~e szerkezet van, az egy JI" amely a veIítöernyö íelé néz, mely két egyberagasztott lencséből áll és helyesen akkor fekszik a íogtatatban, ha az erősebben domború rész kifelé, a vetítőernyő felé néz. A második rész hasonlöképen két lencséből áll, azonban ezek nincsenek összeragasztva, hanem a homorúan. domború lencse és a kettősen domború lencse között elválasztó gyiiríí van. A homorúan domború lencse dcmbnrúlatával a vetítő ernyő felé néz, míg a kettősen dumború lencse laposabban domború részével fordul a fényfo.rr-ás felé. Az anastlgmatcknát általában 3 önálló, nem ragaszt ott lencse van, amelyek közül, a kettősen domborúak erősebb domború része kifelé néz, míg a kettösen homorú lencse az objektiv foglalat belsejében van. A kínogépeknél általában az aplanat typusokat hasz, nálják. Meg kell említeniink végül, hogy az aplanat-lenese rendszert magyar ember, a vilaghíres Petzvar tMálta fel.
káros.
A vetítögép-nyílást
lezáró ablak
A mozísok körében k ab i Ili-a b l a Ir néven ismert vet í t ő n y i I á s t lezáró üveglap - jelenték telennek látszó szerepe mellett -is - nagy befolyást gyakorol a vetítésre, A kabinablak iiveganyaga, abszolut tiszta. elsörangü, és teljesen párhuzamos [planparallel) üvegből készüljön. Legjobb e célra optikai üveget beszerezni. A vastagság 4--7 mm. legyen. Kifogástalan záró üveglap mellett még ferde vetítésnél sem okoz e-z elrajzolás! vagy életlenséget. Tartsuk tisztán az üveget, gyakran tiszrítassuk.
A hangsáv helyes bevilágítása Ismeretes, hogy a hangos filmek egy része - intenzitásos, lilás része tranzverzális rnédszer szerint készül. Európában általában az intenaításos múrlszert szeretik; az amerikaiknál' a tranzverzalsí eljárás az elterjedtebb. Ez utóbbinál a hangsáv rajzolata csipkés, fésiis. Az ilyen rendszerű filmek leadásánál nagy gondot fordítsunk arra, hogy a résoptika által a hangsávra vetített fényesik a lehető lege~yenletesebbeJ1 legyen bevilágítva, inert ellenkező esetben igen za, varó és a hangvisszaadást erősen lerontó. torzulások lépnek fel.
20
Hatóságilag , engedélyezett
'Spe~ális
filmszáltitásók
-,
a viláS minden részébe.
Leggyorsabb'
filmrak·tár
vomkezelés
földszinti irod_ahelyiségekkel·
májusrakiadó!
a Nyugati és Keleti pólyaudvarokon, a fóvómhivotolbon és a hcjóóllorr.ósoko-,
"H E B·E'L",
nemzetközi 'szállitmányozási és elvámolási vállalat,
Bövebbet
VII" Rákóczi~ut 36. sz. alatt, aHázfelügyelőnél.
IV._, ·V.Á C l-U T l. Telefon:
Ujszerű tűzvédő berendezés. Egy kűlföldí mechanikus újszerű védőberendezést komstruált, amely a vetítőgépben befűzőrt filmek 11leggyulladásánál véd. Készüléke szerint a kapuban történő esetleges film meggyulladasnál egy automatikusan vagy kézíerövel működö szerkezet az alsó és felső dobnál rögtön elvágja a filmet, úgy, hogy a tűz tova-terjedését az orsóken lévő filmekre megakadálvozza. Az ezzel a szerkezetrcl elért kűlföldi eredmények kielégítőek.
I KOVÁCS ÉS FALUDI
----------------------~~~ FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM BUDAPEST, GYARMAT-U. TE LE FON:
\IH
'j
VIL, 35.
96-0-03.
Magyarorszóg legnagyobb és legmodernebb gépek kel felszerelt la bora to ri u m a
Szmes reklámfotók Edwin B. Hesser. rnódszere sacrint ~yárlják Amerikában . a színes rekkinitototuu; amelyeket a mozik előcearnokaiban e,J5sz'oTefeJlwl ajkaimaznak. .E módszeméí valamely [eelnetröl gvors egymásutánban 8 felvétel készüj az alpsz íneknele mogfe:lelő seínezéssel. Az így nyert három negatívról hácorn igen vékony megfelelő sz.ínü réleglet készítenak és eze. ket pontosan egyhC1agsztják Az eli3dmó. nyék jók. , t. ~
15-9-47.
•
Kés·zit; honqosjllmeket ·és kópiókot, fi,lmfeliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklórn.és rajztrükk-filmeket
..•.
Mit hoz a jö'vő? Ki tudja ezt, .mcgmonda., ni? Gyönyörű tervek, felébresztett vágyak! titkos remények ragadjak az embereket a képzelet birodalmába... Einstejn professzor szerint ,.A képzelet i ont osabb , min! a. tudás"! A tudásnak határa van, a képzelet ... alapja az életnek, a valóságnak. Minden le-hetséges . .. Egyszerre szerenesés. dúsgaz:dag, boldog lehet. De hogyan képzelhctó mindez el, kísérlet, próba nélkül? Hogy 'rheti önt egy nagy nyeremény, ha nincs sorsJesver '" Most itt a lehetö-ég és alkalom l Apr ilis 14-él1 kezdődik az új sorsjáték, hol 3QO.000 P, 200'.000 P. 100.000 P is nyerhető. R~ndeljen egy S01'Sj gyet bármelyik föárus tónál 3, 6, 12, .24 pengőért. Ha lesz sorsjegye. mindgyárt meglesz a reménysége, hogy várntlanul vagyonhoz jut é, tervei, vágyai megvalósulhatnak. í
r
MAGYAR FrLMIRODA
111111111111111111111111'11111111111111111111111111111111111111111111111
11111111111111111111'1'11"'111111111111111111111111111111'''11'1111111111111'111111''1111'11''.
Budapest, TELEFON:
IX., Hungório-krt
'l74
46-3-46
FILMHIRSZOLGÁLAT vórosi-, községi-, csolódl-, gyóri-,
•
ipori-,
sport-felvételek.
Kocka nagyítások, fotóüzem
21
-' , Ud apes t-I f-I .~mplac B
Filmmegjelenések 1934. március hónapban
JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Feli rás. - M. = Müfaj. Fősz. = Főszereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felül L
l
Ida regénye. -' Megj.: .Royal Apolló. - H.: 2159 ~ M.: Vígjáték. - Fösz. : Ágai Irén, Jávor A. PáL - R.: Székely István.
lll. 15
111.
.. 1lJ..21
Csavargó. - ·Megj.: UTánia. - H.: 2025 111. M.: Vígjáték. - F.:· Kiss Jenő. - Fősz.: AI' A. j olsoru - R.:. Lewis Milestone. -
III. 21
Elsodort élet. ~ "Megj. : 'Omnia, Corso. - H.: 2135 m. - M.: Dráma. - F.: Kiss Jenő. Fősz ..: Ronald Colmann. - R.: Richard Wallace. - Co: A.
lll. 29
H.: 2300 m. Kém uoltam, - Megj.: Kamara. FÖ5z. : F.: Siklóssy Iván. - M.: Dráma. MarCaroll, Herbert Conrad Veidt, Madaieine shall. - R: Viktor Saville. - C. :' A.
lll. 15
Riói zed,nyok. - Megj.: City, Omnia, Cor so, Capi tol. - H.: 2483 m. - ~1.: Zenés film. - F. Kiss Jenő. - Fősz.: Dolores del Rio, Ginger Rogers, Raul Rculien. - R.: Merian A Cooper.
II. 8
Zsu,zsi rendet csinál. - Megj .: Uránia. _. H.: 2142 m. - ~L: Vígjáték. - F' Szántó Arrnand. temmle. - Fősz. : Dolly Haas. - R: Richárd A. -
Cl'lY-FILM r.-t.,
A
8. Erzsébet-körút TeL: 36-8-52 és 35-8-39.
c.:
Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.
EXPRESS-FILM 21. Népszínház-u. Tel.: 35-4-58.
FOX FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.·: 39-4-37 és 31-6-58.
.-
c.:
HIRSCH és TSUK,
Három csásráruadáse. - Meg j.: Kamara. - H.: 2250 rn. -M.: Katonai történet. - F.: Siklóssy Iván. - Fősz. : PaulI Richter, Grit I-Jaid, Fritz A. Karnpers. - R.: Roben Land. --
lll. 13
Rákóczi-út 14. TeL: 43-8-35.
c.:
KORONA· HtiRMES FILM R.-T.
-
Keleti éj sZ·akti>k. - Megj.: Bodograf, Roxy, Rex, j ózcefváro 'L - H.: Odeon, Eldor-ádó. 2160 rn. - M.: Dráma. - Fősz. : Ursula Gr abley, Harry F. Frank. - R Jakob Speyer. -
III. 22
Rákóczi-út 36. Tel.: 41-8-27.
c.:
LIBERTINY -FILM,
Dállla eKY napra -, - Megj.: Royal Apollo. - H· 24)0 m. - M.: Dráma. - F.: Siklóssy L Fősz. : Warren William, Jean Parker, :'1ay RobA. ron. - R. Frank Capra. -
III. 15
Népszínház-u. 13. Tel.: 30-5-00'.
c.:
METRO-60LDWYN MAYER DISTR:,
Eszkimó.
- c:
l'IŰ17ÉSZFILM,
Megj.: Radius. - H. :3121 m. - F.: Er'b. - R V. S. van Dyke.
A.
A télmeetelen igazság. - Megj. : Ufa. - H.: Pacséry László. 2050 m. - NL: Vígjáték. -F.: - Fősz. : Lupe Velez, Lee Tracy. -R: Gregorv A. la Cava. -
III. 16
Rákóczi-út 40. Tel.: 40·3-97.
-
, :'1. : Dráma.
lll. 22
VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.
Népsziohaz-u. 16. Tel.: 39~9:0ií.
-
-
ECO-FILM
PAP-FILM.
~ c.:
c.:
.
.
I
HI. 9
I
J1jféU vallolll ás. - Megj.: Uia, Co rso , Corvin. H.~ 2300 m. - M.: Énekes vígjáték, - F.: Dr. Karla Béla.' - Fősz. : Louis Graveure. Jen~y Jugo, Heinz Rűhmann, Ilalp~' :\. Robert - R.: J oharmes Meyer. - C: l\. ~
-
22
Királynő _ szerelme.
M·egj.: Corvin. H.: - F.: Pá5ztor Béla. Fösz.: Claudete Colbert, Fredr ic Marsh. - R.: Stuart Walker. - C.: A. Kaland a. lu-xushaj Óli. - Megj.: Palace. - H.: 1866 m. - M.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. Föse, : Zita Johann, George Brent. - R.: Lothar A. Merides. -
2072 m. - M.: Operett.
lll. 15
PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., VIr., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
III. 22
c.:
PUÖBUSFILM FORGALMI RT.; VII., Erzsébet-krt Tel.: 31-5-62.
8.
lll. 1
Egy leány, aki mindenr tud. - Megj.: Forum, Décsi. - H.: 2300 m. - M.: Vígjáték. - F.: Fodor Sárdor. - Fősz.: Dol.ly Haa5, Hans JunR.: kermann. Viktor j anson. A.
lll. 2
Csak látásból ismereni. - Megj. : Royal Apol1o. .:_ H.: 2549 m. ~ M.: Operett. - F.: Dr. Vitéz Miklós. - Fősz. : Magda Schneider, Willy Forst. - R: Bolváry. A.
c.:
REFLEKTOR- FILM Sándor-tér 4. TeL: 42-5-29.
j
c.:
Bál a fedélzeten. - ~1egj. : másocLhetesek. H.: - M.: Regényes operett. - F.: -Tibor János'. - Fősz. : Jack Oakie, Polly vValker. R.: Luther Reed. A.
2500 m.
111.
- c.:
STYLUS-FILM Erzésbet-kőrút TeL: M-2-59.
Az arany lépcső. - Megj.: másodhetesek. - H.: 2200 m. ~ M.: Regényes operett. F.: Tibor János. Fősz.: Bebe Daniels. Evcrett Marshall. A. -R: Luther Reed. -
4.
I
111. 2
Ko&suth Lajos-u. 13. Tel.: &'3-8-57 és 58. 111. 15
I
WARNER BROS Flrsf Nafional VUaphone Pictnres. József-körút 32. Tel.: 32-5-90.
111. 7
lll. 8
c.:
A nagyvilági nő. - Megj.: Corvin. - H.: 223<1 m. - M.: Zenés vigljáték. - F.: Lá'ndoT Tivadar. - Fősz.: Nagy Kató, Wolf Albach Retty, Gpetl Theimer, Werner R.: GerFútteret. hard Lamprechr, - c.: A. A milliomos titkárnője. - Megj.: Uránia. - H.: 2260 m, - M.: Dráma. - F.: Lándor Tivadar, - Fősz. : Brigítte HeIm. Pa·u;! Wegen er , Otto Wallburg, Willy Eichberger. - R.: Erich Engel. ___, c.: A.
-
UFA·FlLM R'l'.,
UNIVERSAL-FILM Népseinház u. 21. Tel.: 39-1-76.
-
-
111. 15
Csibi. - Megj.: Forum, Décsi. M.: Vígjáték. - F.: Pacséry. Franciska, H. Thimig, Halmay Max Neufeld. - C.: A.
-
H.: 2600 m. Fősz.: GaáJl Tibor. - R.:
-
,
Tenger assZOltya (Félkezii). - Megj.: Omnia. H.: 2070 m. - M.: Dráma. - F.: Fod"or. Fősz.: E. G. Robinson, Zita Johann. - R.: Howard Hawks. A. Titkos seolgdla), - Megj.: Corvin. - H.: 2150 m.-M.: Dráma. - F.: Fodor. - Fősz.: Miidv Christians. Paul Hartrnann. - R.: Henrik Ga'leen. F.
c.:
lll. 22
c.:
Senki sem nélkülözheti az. llj
,
'~'!"~'~"!!!"~"!'!.'~'~'!"!.'~"""'~"!."~H§."~,,l,! ,!,!,,! o kiodóhivotolbon. -
Á.ro porf6vol 5 pengő, megrendelhető
23
MIUODAlOM SZAKSAJTÓ gok filmy~ll~la1],inak a címeit is megtalülBeiuegliche Anj uk az új naptárban. A könyvben igen ötleVerlag Wiltes és hasznos filmtechnikai részt is találunk, helm Knapp, Halle (Saale). Ára: M 1.45, A Bucher des Lichtbildspieluoriiihrer s 115, Veröffentiich~ng,en des wissenschalflichen füzete ez az új könyvecske amely a, hordozZentrallaboratoriums der Photografíschen ható hangosgépleadókról s~ó1." A szerző elAbrellung Agra. -Verlag S. Hirzel, Leipzig. sősor'ban ismerteti az elmozdítható, illetve Ára íüzve ~l8.-, kötve :lI~j 0.-. hordozható hangosleadógépek rendszerét, és Az Agfa. tudományos kisérleti la bo ra.tjo· ezzel kapcsolatban felsorolja a' Németországnumának a vezetője. John Egger üi tanár ban érvényben levő hatósági előírásokat. Ezhozza nyilvánosságra a filnr: és fo totecbníu tan-fechn ika i leírások következnek. Elsőnek kai kUt:a.UL50k terén tapasztalt és észlelt a verítögépeket, maj d az erősítőket és> a tudnivalókat. Eddig két vaskas könyvben hangszórókat ismertéti végül általános utaIozlalta ÖSf:Zi> azokat a tudománvos élt ekesításokat ad a hordozható gépek használatazé~eket, amelyeket Németország Íegldválóbb rérl. Igen részletesen ismerteti a' szerző a kii1udósai a film- és, íototechnilcá val kapcsolönbözö 'leadógéprends.zei'eket. és leírja ~z . latban írtak A harmadik kötet a gyakorcr yes .gyárak részéről to.rgalomba,hozott gelati fotografia problémáit tárgyalja. A könyv peket és azok használhatóságát. N~ vol~a megemlékezik a f'ényképészeti cikkek, neteljes a kis mű.,._ha nem- szólna.ia hajókon. es vezetesen az infravörös, a színes íihn és. vasúti kocsikban elhelyezhető leadó gépekről , hangosfilm terén tapasetalt fejlöúésröl és e végül- igen - okos é célszerű tanácsot' ad a-. t.e.kint,eltben alapos é' széleskörű tudornáhordozható gépek főlállítása tekintetében, nvos cikkeket ös értekezéseket találunk az Huszonnégy ábra teszi szemléltetővé a könyv ÚJ könyvben, Kösel 200 ábra és majdnem t" rtalmát. . 30 cikk- foglalkozik a foto- és filmtechnika Katalog wíssenschaítlícher Filme für BioIegalctualisabb kérdéscivel. logie und Medizin" Herausgegeben von .der StaatIichen Sarnmlung árztlicber Lehrrnittel Berlin, NW. 7, Robert Koch-Platz 7. Ara 3.- rnárka. . Már magyori régen nékűlözziik- egy, olyan katalógus megjelenését, amely az egészségügyi filmek összefoglaló ,jegyl;ék~, tartalFILMMűVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS iuaxná .. Ezt 'a hiányt pótolja a berlini OlyOSFOLYÓIRAT tudomány i "állami gyűj temény, amely inost ELűFIZETÉS'I AR: áttekinthető jegyzéket adott ki azokról' ..a , "1 " nlmekről, arnelyek az utóbbi években -a ku-:-:-;;-1 ,evre '10 pen~?~._ ~ évre 5. pengo, !önböző betegségekről és;: azok 'kezelésér ől, ~elelös szerkesztö kIad):- LaJt~ Andor .. illetőleg gyógyulási módjáról 'készültek. A . Szerkesztöség és kladöhívatalr : kimutatás felöleli az össze betegségeke t és _ BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. 874 fimet sorol fel, amelyek az orvostudo. Telefon: 97.1)-76. márry köréből merítették anyagukat. Párisi szerkesztőség: _ , LOB Kalender .. 1934,- .. A. -Lichtbild-Bishne-«. -: ,.:; Áitur Vnner~ "3'; nIe ~Charles ·Bed. _. -, Verlai; Verlin, kiadása." Ára: 'l\C2~.-·' '_ Paris (VII,) . \Mös-t jelent meg-caz-új 'LBB--Kalen.d~r, a, ' , német fíirrisza'krn~~ég)'e!len-kézikql1y"Ve,_arÖ~ly~ ~', .; :.Még.ieleník mínden hönap<etsején. a' szűkséges .címeket és tudnivalókat tar,tal-. . ':Mfnden ~ eikkért a szerző, fe!!; Ih-azza. Val6.pan nélkűlőzhetetlen, ~~ikö~y-v-:!,.·. "-:... : Bl? ~ "2E47. ': " ., Vj rész a Birodalmi filmkarnára címtár a. Otthon-nyomda, IX., Lonya~~l: __5~.:..... '1 A~-,{ftÓ<1:áV!UlJok., CS "JJ.a@9'trQih1r:{ipa'r::Jj~~:~ ~,~?::::".;:".:::_'.z:::~~;s.7~T-8.1;~ ~ ,-- ---- :>.' DipF. Ing. Paul
lagen
fúr
Zschoch~:
Toniitnvuoriwhrwng.
es
r-:
.
;'-''''-
~.
IllImlllJllIIlIIIIlIllllIIllHlIIllllIIlIIIIlIllIIllIlIlIIllIIlIlIlIlllIlIIlIIllllllIlllllll11111111111111
Al
AZ AGFA-POSITIV o legjobb és a legtartósabb kópiaanyag VEZÉRKÉPVISELÖ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII., Thököly-ut 75~ T e I e f o n 97-0-76.
PANKINE »G« A lEGTÖKÉLETESEB B KÉPNEGATIV 1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIHlIUlIIIIIIIIIIIIIIII11111111111111111111
D U P - N EG A T I V, H A N G - H E G A T I V ·Tf3 EGYÉB NEGATlVOK: SPECIAL.HEGA nv EXTRA RAPID-HEG.ATIV KIHECHROM - HEGATIV AEROCHROM-HEGA nv
-4
TITKOS SZOLGÁLAT _
_
.
Filmriport
.
_
ct nemzetközi
FÖSIEREPLÖK : Mödy Christians, Abe1.
Paul
__
• ~w'"
~
:
kémekról.
Hartmann,
Alfred
Megjelent: CORVIN.
PANOPTIKUM :J Iinden idők Jegnagy bb grand guignolja. Az első tökéletes szinesfilm. Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplők : Lionel Atwill Megjelenik
és Fay Wray.
április elején a
Royal Apollóban és a Casinoban. Utánjátszó szinház :
Palace.
Warner Bros. First National Vitaphon Pictures magyarországi
képviselete
Telefon:
'ynlllatotl:
Otthon-nyomda
(Kis Iván) Budapest,
IX., Lónyay-utca
: JI
r. t.
I
32-5-90.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
~
-
50. - Telefon:
87·2-87. ~S 111·!>-17.
BUDAPEST SZÉKESPÖV ÁROS NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGA IV., Szép- utca 5, félemelet 2. Telefon: 84·5·29
11
A speciállsan női művelődési igényeket óhajfiuk kielégíteni a nők számára rendezett tanlolyamainkkal, előadásainkkal. szemináriumainhhal, melveket központi helyen, esti órákban rendezünk meg a
Stefánia .Szövetség Központi Székházában VIII., Vas·utca 11. I. A nő egyéni kulturája. minden
kedden,
d.
fi órakor.
ll.
o,Iilóber 10-én: a) ,i nő ettkal Jmliúrája. Előadó: dr. IUarczeJl JIiltáJy, egyelemi magántanár. Előadó a bevezetésben a személyiségról beszél, majd 1. pontban a női lélek statikai kincseit, 2. ponLban annak dynamíkaí halásait fejtegeti. Osszefoglalásúban azt vezeti Ie, hogy a nő hi val ása ép erkölcsi értékeinél fogva: Ielsöbrcndű élet szolgálata. Október 17-él1: a) lioruuk eszléiilmi törekvései. r. Előadó: dl'. Dénes Tibor, leánygimnáziumi tanár. Korunk lelkiélete és arca. i\. kollektivizmus esztétikája. i\. nő és az esztétikai törekvések. b) A mll4~dnlaEJI1íivészel .ic2l:mlősége a nő életéhen. Előadó: Ricdl llJal'gil mozdulalrn üvész, A mozdulaLművészet, mint il rnodern nő esztétikai és tesInevelésének leghatásosabb tényezője. OI.lólJcl' 24-élJ: a) ({urulIk eszrétíkat lörckvése. ll. Előadó: dr, Dénes Tibor, leány gimnáziumi tanár. Korunk nötypusaí. Korunk női nek etikai küzdelmeí. A nő, mint az esztétikai törekvések cselekvő tényczöje b) A film ft mal nő életében. I. Előadó: Krarnpet lUikUis, középiskolai. tanár. Komelv uevclőrlés] cszköz-e a mai ernber számúra a film? Film és könyvnyomtatás, film és tudomány, film és művészot, O1Ilóber
31-én:
a) Súnház
és
ldjzij~ség.
r.
Nemzeti Színház főrendezője. Korszcrű és aktuális megbeszélések.
b)
Előadó:
lIorváth
Árpád,
a
A zene lélekformáló ereje. Előadó: dr. Komlela Géza, cgyhúzzcue igazgató, A zene, mint művészet nemcsak szórakozlató, hanern értelmi, érzelmi és akarati affektusokkat az emberiségbe oly értékeket épít, mcJy kulturális, szecialis és etikai kihatásokkal harmoní kusabb világrendet terem t.
November 7-én: a) Színhá s és közönség. TI. b) Olvaslís Előadó: dr. Slicrb Anlal J'C'lsők'ercsk. isk. IDI1:'tr. A legujabb irodalmi események megbeszélése. nyek és fordítások ,ismertetés·e. Bepillantás il mai helyébe.
ki~zbml }[agyar irodalom
I. regéIII Ü-
l\'ov~mber H. a) ,i uiii
NoveJllbcr b) A film
l\"ovember
28-án:
a) 1\ női öltözkedés ökollfímilíja. Előadó: I~ázcá; Julia. megbeszélések, egyéni tanácsadá , öltözködési költ-
Gvakorlatl ségvetés.
December 5-én: a) öllműv,elés és h. népm. lelúgyelő. A r\ éprnűvelési Bizottság
szórakoz:ís.
Előadó:
irányu
ily
Novágh
munkásságának
Gyula, ismer-
tctése. b) OInsás
közben.
Előadó:
dr.
Szerb
L\nlaJ.
12-én: a) Észszerűség anöi kultűráhan, Előadó: dr. Uobllla egyetemi leányinternátusi előadó. A helytelen nőncvclés: érzelmi tényezők hangsulyozása, az értelem Iejlesztésének elhanyagolása. Eredménye: a tájékozódni nem tudó, érzelmeiben szertclcn nő. A komoly női kullura alapvető követelménye: a lájékozódásra, mérlegelésre, ítéletre való képesség kifejlesztése.
December Ida,
II. A korszerű polgári otthon. Minden csütörtökön d. u. 6 órakor. Oktéber Pál,
J 2-éli:
Az asszony
mestermüve:
az
ettheu.
Előadó:
Nádai
író.
19-éu: Hogyan rendezzük be lal;:ásunkat? Előadó: Emil, iparrajziskolai igazgató. Typus: budapesti középosztaty lakása. 1. állandó,
Olílfíber
d'r. Vidéky
2. gyakrabban költöz ködő lakók számára, feltéve, hogy a modern közszelgáltatasok megvannak. Gyakorlati tanácsok, egyéni megbeszélések. OI,tóbCl· 26: a) Harmúnía a Iakásban, Előadó: I{órolly György tanúr , okl. építész. Az egyes berendezési tárgyak szépsége, azoknak egymáshoz való viszonya, anyagban, színben és formában, egységes kompozició. b) lié[lzíímiívéslcl a lakásban. Előadó: vész, tanár. Festészel és szobrúszat, mint a lakás
iUolclován
•
larlozéka
néha, hajdan
tcstőműes mosl.
l\' ovember 9-én: Iparművészet a lakásban. l-Jőadók : ai 1..:II.a1os AI'lhur, tanár: A texlillák helyes alkalmazása. b) Benthetm Arthur, igazgató. Ölvősművószet a lakás szolgúlatában. c) \'érles Uczső, igazgató Kcrámiák, minl használati és mint dísztúrgyak.
X ovembcr
lG-án: i~akberelil1ezésünk anyaga és annak karhantartása, Előadó: Devecska Ferenc, tanár. Szakszerű lanácsok a berendezési tárgyak anyagának megváIasz lására, azok megóvására és helyes kezelésére.
:\'ol'embcr 23-ló! mindcn csütörtök d. ll. G-S-i.g: lakásdíszítij kézimunkák készHésc. Gyakorlati tanrolyarn, vezetője: filobos Erzsébet, íparművész, tanár. Párnák, í'üggönyö k, Iámpucrnvö k .terítök különböző íechnil,úl;kal. UeiralkQzási di.i: 1 I'. TalUU.i: él ~eildi eiő:ulássorozatra: 3 P. Cs üli&'rWki clőaflássorozalra: 3 P. !\1indkél eHi:ld:'issol'oza1ra: 5 P. Napi jegyek: .50 riilél·.
Méltóságos . Nagyságos úrnak .. .-.. . -- - .. ' -. -- --. -. -. -. -... --- -. -... -. -.- .--- -- --.-----------.- .--------.--- -------. úrnőnek
Hivatalból Közszolgálati ügyben Dij átalányozv8!
Budapest
