--~-~, ---
/
(Foro Halm.)
VILLANI LAJOS KÖVETSÉGI
BÁRO,
TANÁCSOS,
A RÓMAI NEMZETKÖZI OKTATÓFILM-KONGRESSZUSRA KÜLDÖTT MAGYAR BIZOTTSÁG VEZETÓJE.
VII. ÉVFOLYAM
5. SZ.
•
SZERKESZTI:
LAJTA AN[)OR
•
1934. MÁJUS 1.
, Société du film en couleurs Keller-Dórlan Paris, mint a 86616 számu és
cég
,,8erendez.s "n"k.pezö e,..ulzl6 h6rdoz6/ának háttaD/ára sugár. tarö '~IUleteket létes,t6 henger 'elf/lefének ,..eg,..unkálá.sára"
'''~
círnü, val-amint a 98475 számu és
:.N.,o";~;,,a'-j./c:a fer';'és.i'efes
sz/- ~
nek ben "aló 'én"képezés és "et'tés cél/ára szolg616"',..ek n"o,..ására .s eljárás ezen ,..afrlcá"al való n"omásra" _
cimü és
Société Francaise de Cinérnatograr hic et de Photographie Films en Couleurs Keller-Dorlan cég Paris, mint a 103249 számu és ••EI/árás sztereoszkopikus '11,.. elöállitására ,.ICELLER-DORIAN" t,pusu hárt"a (csupasz 'ii,..) alkalIftGzásávalu
círnü, valamint az 103250 számu és ••El/6rás.s berendez.s szines 'il,.. ,..ásolására hftószerU tartó"al biró '.n"k.p.szetli, hárt"án (csupasz fll,..en)" cimü magyar szabadatrnak tulajdonosai, szabadalmaik gvakorlatbavétele ügyében magyar gyárosokkat összeköttetést keresnek. Hajlandók a szabadalmakat teljesen eladni, ese lieg arra gyártási engedéljeke adni. , "
A budapesti nt. ~ki,.. áll. ntechanikai és elektrontosipari szakiskolán ' .-
Bövebb felvllágOsitással szolgál :
..Dr. WIRKMANN d6zsaf és BÉRCZI Róbart hites .szabadalmi ügyvivők irodája
(VIIJ~, TJ~';szntéZ'ő-ú:
..11.)
nappali né9vhetes ntöZt96fénykép 9épkezelői szaktan"', fo/vant nyilik nteg. A tanfolyantra a tan fo/vant elnőkéhez infézett és a tan folvant i9az9at6sá9ánál (VIII., Tavaszntező· u. 15.) le9később folV6 évi ntájus h6 10-i9 déli 12 6rái9 benvujtott irásbeli szabálvszerD bélve9gel ellátott folvantodványban lehet jelentkezni. Felvételi és tandij cinten összesen 100 pen9ő fizetendő. Érdeklődőknek tájékoztat6t kDld a tanto/vant i9az-
9at6sága_
.Budapest, VII.; Er,zsébet-körut 28. szám.
Speciális
MAGYAR
a világ minden részébe.
~~~~~~~~~~-
F I L M""j""R"tS'' [5'' A Budapest,
IX., Hunqório-krt
filmszállitások
Leggyorsabb vómkezelés
274
TELEFON: 46-3-46
FILM HIRSZOLGÁLÁT
"
a Nyugoti és Keleti pólyaudvarokon', o fóv6mhivatalban és a hajóállomásokon
HEBEL"
vórosi-, közséqi-, csolódí-, gy6ri-,
nem.zet.közi s.z:állitmányoz:ási és elvámolási vállalat,
ipori-,
IV., V Á C l-U T 1.
sport-felvételek.
Kockanagyitások, fotóüzem
BUDAPESTI NEMZETKÖZI _50% os utazási kedvezmény április 28 tót méius 22 19.
";"
.
T e I e f o n:
15·9- 47.
VÁSÁR ,MÁJUS 4-14.
ILVKULTURA
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM CASTIGLIONE
5. SZÁM
1934. MÁJUS 1.
HENRIK
m. kir. kereskedelmi tan ácsos , a budapesti COl'SO filmszinh,áz igazgatója
A BUDAPESTI
MOZIÉLET
ERŐVISZONYAI
fizika modern tudósai által felállított atomelméletet, me ly az elektronok konstans számától teszi függővé az atomok. az •..•.•..• 1 elemek mihenlétét. keletkezését, átalakulását. fejlödését és megsemmisülését, újabhan a világ-egyetem egyéb jelenségeinek magyarázására is igyekeznek alkalmazni. beleértve nemcsak a fizikai, hanem a ps:::ihikai megnyilvánulások titkait is. .\ gazdasági és társadalmi élet alakulásait ha még csak kontúrszerűen is - ugyanannak a teóriának az alapján kisérlik megfejteni, mondván. hogy az egészséges fejlődés a kialakult természetes egységből fakad és az elrnulás a természetc elhasználódás. Minden mestcrségc s bcas-atleozás, ac eg:yensúly mesierségcs IIlcgbolyga-
/\ szakmai élet elektron jainak: az erőviszonyok mesterséges eltolódása már hetek óta a legélénkebben foglalkoztatja mindazokat, akik bármily kis vonatkozásban élnek a film világával. J elentőségét pro és kontra igyekeztek megvilágítani anélkúl, hog)' rész-
t ása az idő előtti me gscnimisidést, az elpusctulást jelenti. Vajjon helytálió-e ez a teória a [ilmé/rt megnyilvánulására. vérker ingésé-
1918 1920 1922 1!l25 1928
A
re
.
letescbben fogla!ko:::ta1: t-olna a JI1o::;i·· élet természetes kialakultsá.Rá •.ral, amely. cg:yben további e{.;és:::séges fejládésén ek irán ynuüatóia is. Ezt a hányt kívánjuk pótolni alábbi kőz lésunkkel,
számok megszáll síkra az esetleges eltévelygésekkel szemben. Kezeljük a rnozik számszerű és be.fogadóképesség szer inti fejlődésének ismertetésével. Volt a budapesti
elönthetetlen
III
Év
J
IS.
Kétségtelen, hogy az emberi test hárrnely szervén ek túltengése beteges elfajulás. A szerves élet rninden relációjálan hasonló tapasztalataink vannak. :\ gazdasági vérkeringés üteme J. kereslet -kinála t alakulásának örök törvényétől függ. Mindenűtt és mindenben a kieg:yellSúlyozottsáK, a tiar. m~lIi1(l[.s Cg_:yiiftl111:iködés" 1J;i'l'lt a t.e.~~
nicscetcs hiaiaeulás eges;.,~seges fCJlodcséncl: alapieltételei.
1
;}'8D . :n31
1:::32 lfW'l 1fH4
száma
78 70 8.J
Rl R3 8:5 81 77 75 73
amely
a
erejéből
o z összbefogadóképessége ülőhely
k
l ülö-
átlagbefogadó képessége
helyre
26.211
336
28.735 01.999 3:3.078 35.840 3•.522 3M50 36.070 3fJ.731
364
35 3Z 29
35.304
381 4108 43·2
441 452 469 466 477
jutó
lélekszám
29
27 27 28 28 29 30
/\ mozik száma az utolsó 5 évben , (J\'re csoklee«. Scúniscerű alak ulúsul«: 1:.11 parallel halad öss:::bcfo{.;adól?épcss~gük is. Rfs~ben ez a, ~(Öri.ilnl~ny, részl-en a főváros lakosságának szarn~',z'erü növekedése okozza, hogy az I űlőhelyre jutó lélekszám' ugyancsak az utolsó 5 évben valamelyest ernelke-
,:v1'e uisssomenéleg tirntetik iilőhelyre jutó lélekszám ot.
dett, Budapest egyre fokozódó elszegényedését véve figyelembe, sajnálattal kell megállapitanunk. hogy eza két körülmény nincs arányban egymással. A rnoziba járó publikum száma épp a jelzett oknál fogva egyre csökken, amelyen a gyarapodó lélekszám sem segí t. Kivételesen szerenesés helyzetben vannak azok a sz inházak, amelyek olyan területen fekszenek ahol a lélekszám az utolsó ro évben nagyobb arányhan emelkedett. Igy az J., IIJ. és X. kerület mozijai. ami természetes is, mert a főváros szóbanforgó kerületeinek kultelki részeibe tömegesen költözködtek ki az egyre nehezebbé váló gazdasági viszonyok nyomása alatt rnindazok, akik könnyebb megéihetést és olcsóbb lakást kerestek Fokozta ezt a kedvező konstellációt az a körülmény is, hogyafővárosban és környékén lévő vállalatokban és üzemekben rnunkát találó vidékiek közvetve is erős triértékben hozzájárultak a főváros /úi.lsö részein meg települő lakosság növekedéséhez. Nem maradhat kűlőn említés nélkül a VIIT. és TV. kerület. amelyekben a lélekszám az utolsó 10 év alatt jelenlös arányban csöHent: a VIII. heriiletben kéi::;el irc-kal, a IV kerületben tbbb mini IT7t-kal. Nem érdektelen ·a fővárosi lakosság számszerű alakulását kerűleténkint kőzelebbről szernléltetni: A népesség száma Kerület
1. II.
m. V1. Y. VI.
vn. VIII. IX.
1920ban
1930·
iooo-ee»
ban
51.2
60.5
28.3 72.1
25 2 78.0 174.0 1'86.7 '141.2
18.2 11.1 8.1 8.5 5.9
176.3 145.4 91.1
Ill. IV. V. VI. VlI.
vm. IX. X.
66 83 ;} 69 53 fif) 49 49 49 38 37 28 se c6 56 E6 R1 51 10 10 10 10 10 18 37 47 42 42 3!) 41 25 23 23 24 24 31 21 21' 25 25 21 20 21 20 20 19 23 23 47 4'0 40 47 46 46 27 27 27 2.3 20 28 29 28 2
27 27
29
53 50 27 27 44
;lH
27 41 23 20 28 44
-til ()(:
2ü 23
~Il
il2
32
·14 36 37
Az I. kerület hatalmas népszaperulata ellenére, az elmult évben épített harmadik mozgóképsz inház rontotta le az arányszámot. de még így is (l legleedireeőbb helyen áll a többi keni. lettel szemben ', A II. heriüetben a Budai Apolló jutott kivéreles helyzetbe azzal, hogy honlzurvencia né/kúl miil?éidik. AlJI. herúletben még a megnyilt harmadik mozi mellett is igenI kedve.eJ az anín:vszám.
A IV. kerületben lévő mozi/? helycete a legkedvezőtlenebb, mert az - I ülőhelyre jutó lélekszám a legalacsawyabb : 6 év óta 10. Az itteni mozik sorsát - kűlőnősen a premierekét /úzárólaK a műsoroi: Iwalítása donti cl. Ez az egyedüli eszköz, amelynek révén a város többi részéből verbuvalhatnak kőzőnséget, mert a saját körceiú k [eteniékteten. 1\z V. kcúiletbe11 a kűlső városrészek polgári benépesülése ellensúlyozza a munkásnegyed elnéptelenedését és anyagi lerornlását. Az arányszaru Igen tekintélyes mértékben felül áll a fővárosi átlagori.
6.9
~.9
f\ V I., TI II. és V I II. kerület kb. egy nívón áll. Az ottani mozik helyzete a gazdasági válság következményeit figyelmen kívül hagyva - számszerűIeg nem változott.
8.5 73.1 24.2 o zcsen : 929.0 1.004.7 8.2 Fentieket illusztráljuk alábbi ada:..rinkkal. amelyek kerületek szerint T5 X.
66 65 40 10 39 25 21 21 47 28
A fővárosban 30
kedés
19.2
lnOA
I.
n.
0/r·05
1.15.1 52.0
a::: l
l ülöhelyre jut a lakosság számából Kerü1934- 1933- 1932- 1931-1930-1928-1925·1922·1920· let ben ban ben ben ban ben ben ben ban
növe-
95.6 48.7
fel
98 9
58.8
2
_..~~r~~'~-------__~ ~~~
+-
-
i\ I X, keriiletieknel? igen kedvező a lielysetitt«. 1\z T ülőhelyre jutó átlagos lélekszám másfelese a fővárosi átlagnak. A X. kerület viszonyait már érintettük. Fenti táblázatainkból még egy eruekes megállapítást kell tennünk: a moZI!? átlagos befogadóképessége állandóan nö'(!e!?szil< és ma 111(Í'r nuisiél szerese az 1918. é7'i átlagnak. Világjelenségről van szó. Minden merropolishan hasonló irányú teJlö~ dést tapasztalhatunk. legfeljebb nao vobb arán )'ban. rn in t Budapesten. Ennvit a fővárosi mozik számszeri.i fe jlödésérő 1.
eredeti engedélves kezében: . Természetes személy Jogi személy Együtt:
Év
Ttir sult ale : Természetes személy 'ter mészetes személlyel Természetes személy j ogi személlyel Jogi személy természetes személlyel J ogi személy jogi személlyel
Együtt:
12 26
6.202 6.3700 12.572
<..
A prernier-szin házak száma befogadóképessége
1920
1) 9 13 1,j
1925 1930 1D3.:!
2.953 6.279 9.416 10.089
A fővárosi rnozik összes befogadó képességének o o ban 1([
Hl 2,j 29
Vagyis
az iisszes fő,'á1'osi mocil: befogadó!?épességének llö:::el 1/3-át a pr emier-ss in házal? teszik ki. A premier-mozik kőzőtti e~·őviszonyokat leghivebben az egyes édekcsoportba valló tartozásuk fejezi ki. amely jelenleg a következő:
Az
14
mészetes szernélyű rnoz ik (22) kénytelenek voltak pénzes társat keresni. Ez a befogadóképesség azonban nem érdekelte a részvény társaságokat : társként sz intén csak természetes személy akadt. Részvénytársasági társra IZ engdélyes talált 84IO férőhelivel amelyek átlagos hefogadóképess~g~ ezek szer int 700 személy. Önállóságukat megőrizték a nazvobb J'oO" b... b íszemély-engedélyesek is: tizenketten 530-as átlag-férő hellyel. Szornorú perspektíva a kis befogadóképességű sz inházakra nézve' . " Még d premier-sz inházakró is kívánunk beszélni. A.z utóbbi T 4 év alatt szárnsz er űlcg a kóvetkező fejlődést tüntetik fel: ,
/\z 192I-ben végrehajtott mozirevizió óta a seinhástulaidonosole körében beállott r-áltosásoím! is ismertetni ld· 'l·ánJllk. "\ revízió után 84 mozgóképsz inhaz műkődőtt a fővároshan. Ebből a n 1'01t'('annégyből mind ássee 26 maradt -meR a:; eredeti tnlajd onos kezén, a többi 1 T megssiiní kivételével! - társas ,'1:;.::011.1 ba, beritlt, A filmszínházi engedélyek ter en a helyzet ma a következő:
tr
17
19 3H
I KeV ÁCS ÉS FALUDI 22
8.340
FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM
2.\)11 {)
2.52Q
14
8.961
4722.732
BUDAPEST, GYARMAT-U.
1
T E LE FO N:
VII., 35.
96-0·03.
2ti Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelr la b ora t o r i u m a
64
Érdekes - bár érthető -, hogy az eredeti természetes szernélyű engedélyesek átlag 442 személyes mozijukkal a megnehezült viszonyokat saját erejükből átböjtölték. Már a 379 átlagos befogadóképességgel bí ró ter-
•
Készit; hangosfilmeket és kópíókot, film[ellrotokcr, pedagógiai-, kultur-, reklámés rojzfrükk-jilmeket
3
~~
~.;t~r~~.------ __~, Szin házak
A premier Az összes mozik befogadó képességének 0/0. a
szám a befogadó A
Mozgóképűzcrni
képes-
rt.vhoz tartozó séggel szinházak . 6 ·1860 Az Ufa rt. rnoz ijai" 3 :2~)jfj Egyedűlálló
házak
"10
::9
12 8
31
9
sz ín-
530H;}
.
l\. főváros terüldén való elhelyezkedesűle fontos jelentőséget alábbi sematikus térképünk tünteti fe1. amelyen az egyes sz inház ak befogadóképességiiknek megfelelő nagyságban szemlelhetők. **
I ED
Moz(dképlJzemi
rt»
U/a ri. g~yedü/j/IÓ
....
premier.JzJnhJzak.
UJ FILMMÜTERMEK
EURÓpABAN Negyven műterem van Francíaor zagbarr. Frunciaországban ezidöszerint 40 j ól felszereIt rnűterem áll rendelkezésér a gyártóknak. Ebben a 40 műteremben egyszerre legalább 20 játékfilmet lehet forgaeni. Ha egy film átlagos clöállításí idejét egy hónapra becsűljűle. úgy Párizsban kereken 2410 játékIilmct lehet elkészíteni. A valóságban azonban a műtcrmc': ali? f ie van használatban, aminek főleg az az oka. hogy ig~n magasak a műtermi bérleti díjak és aránylag igen sokba kerülnek a díszletek. Egy Iranci a kimutatás szer int egy francia film költségének a 30 sz ázaléka lesik müteremre és díszletre, úgy, hogy ha lényegesen .nem szállítják le a műtcrmek bérleti díjait, akkor a műterrnek további megüresedésével kell számolni. A Tobis
megszerez te a berlini GrunewaldIII e! Ictt i úgynevezett Gruncwaldműterruet a hozzávaló terűlettel együtt és a műtermet teljesen mcdcrnizálva rövidesen üzembe l.elyez i. A rnűtcrcmbcn legutóbb Csenpv Arzén. a magyar származású filmrendeze dolgozott és a jövőbeni is valószínűleg Cseré py fogja a műtermct a Tobistól bérelni. Ujból megnyilnak a torinói müterrnek, Valamikor Torinóban összpontosult az olasz filmgyártás, de az egykor ott épült műtermekct az utóbbi években üzemen kívül helyezték. A Pittaluga-filmgyár most elhatározta, hogy a torinói íi lmműterrneket a legúj abb olasz hangfelvevőgépekkel szerelile fel és teljcsen atalakítva. újból üzembe helyezik. 1\Z új mütermek főleg az északola szcr:z:í;l'i protlucerek szempontjából fontosak, merr 'clc,!c.c;ec nekik Rómába utazni és nagy költsé;.:.gel Rómaban filmeket gyártani. pályaudvar
CH.
Mozaikrajzot vetettünk papírra. Sz indus elevensége, rnonumentális aránva hatalmas értékeket tár elénk. ÉrtéÍ<ek, amelyeknek ebben a lerongyolt, megtépett országban jelentős kulturális. nemzetpolitikai és nemzetgazdasági súlyuk van. '" Az Ufa-mozit' ez időszerint jogi helyzete miatt még az Ufa kébe tartozónak vettük. "";' Arány: az átmérők 1 mm-je r6htelv. Itt jegyezzük meg, hogy. 1()J !1;,:fil:» zin.1,.í7..::tkr:t "I}r:'}~kr '1
'f;!.1I..
bő.
Ll i vettük
L
_ ~ija~~;·.
ki.
r'iln:_lJ:li'j_'l_:..\;:;eti
rendezetlen rt. kötelé-
= -100
íé-
a tábláza;~él a'ara~~!/'l'l:öJl\"vé-
.
Londonbars új hatalmas műtcrmek létesülnek Wortori H al1 városrészben. Az új filmgyár i telepen, amelyet az Interworld :ilrl1;;_y:,;' 1"Cn:'ic::be. 3 -uüicrem lére-ül. ameiyek épitési összköltsége meghaladja az ötvenezer fonnot. Az' új Iilmgvár i telepet London központ jától 35 perc alatt lehet megközelíteni. Olaszországban új műterrneket léte ítettek az utóbbi időkben. A Vis nevű olasz filmgyár Tirrenia mellett, Firenze közelében hatalmas műtermeket léte -ít, amelyeknek az az előnyük, hogy festői. szép környezetben' épüln k föl. Köröskörül erdők terűlnek el izen közel il tenverhez is. A műterrnek júniusban elkér zülnek, úgyhogy már akkormcukezrlik a filmek forgatá, át.
~--------4~A~~+._. K
KOVÁCS
-+
AXDRÁS:
A "FILlVISZI~P AD" Molló:
amelynek működését I--J .kinemeskeccs", majd j .rnoziskeccs" eímcken ismcrt iik meg, újszerű cl----járással és berendezéssel terveztem meg, miután az 'eddigi előadási formájában érvényesis tett kifelé való hatásánál művészi őss'zhangról beszélni sem lehetett. , A franciák körülbelül 1909-1910. években mutatták. be Budapesten a hangtalan mozgokeiipel kapcsolatos színpadot, az egyazon mesének veti« tett mozgokép és eleven színpadban vegyített véltozetet, ] 912~ben mi, magyarok is megkisé. reltük a kinemaskeccs előadásokat bevezetni. A közöns6g ezeket az előadá. sokat szomjas igénnyel karolta fel. Si; ker sikerre halmozódott. Az író, aszi; nész, a kőzőnség lázas izgalommal áilt az ujdonság mellé. Ez a rokonszenves fellángolás azonban,' évröl-évre egyre közöm bősebbé vált, részben az üzleti vállalkozók csekély hozzáértése kov;.;t; keztében, főleg azért, mcrt mindenki bensejében meg kellett, hogy legyen --- tudat alatt - az az érzés, hogy Cllnek a műf a jnak a beállítása nem meg: felelő hocv ez avatatlan foltozása a film a ';zínpad beállításának és így. ez a forma nem lehet elkelmes művé. szi törekvések kiépitésére, kifejlesztésére. A közvetlen tapasztalat azt mutatta, hogy nem is művcltc - meggyőződéssel - senki a mnziskcccsct. Sem az író, scm a rendező, sem a sz rcplö nem vehettc komolyan művelhetőnek, de
A /\
-'
film ezinpedút, régi rnodoru
6~
Részlet K. Ko , ;1(,f, J\ ndrá s "A szinpad röm-sz nsxa.' r. mnnkújábúl. -Szmhúxakra nézve kézirat. Cöppriglrt by Krupka Filmgyár Budape-t. á
5
,\ réuv újabb fényt fal<;hzt, 0(' a vak nem "Hja azr. -'Jirza La ili.
sem komolyan megtarthatónak a szo. kott beállítást. Am az czerszcrnű közönség, a sokezer ember cgybehangz ő.. tudat-alatti hangulattal érdcklödve nézte m'~gl mégis' a moz iskcccsct, mint ahogyan az Ember csillogó szemmel és várakozó áhitattal néz a földből kiserken ő kis üde zöldre. . A közönség megszerette a moziskeecsct és határozottan megállapítható, hogy szereii ma is. Kővetkez és, képen az az érzésem, hogy a [ilmgyét» tók szellemi és anyagi együttesének legelőbb való' érdeke, hogy a kiizonség szorekozési kereső igényét minél vál~ iozetosebb és értékesebb míívelefekkel szolgél je. A film, néma hímporá t levetvén. cl; vesztette eddigi varázsát: a titokzatosság'át, a rejtelm sségét, a sejtelmességét, azaz miszticizmusát és azzal, hogy mozgóképcivcl egy időben az eleven élet hangjait igyekszik visszaadni. -belékapcsolódotf az eleven szinped éle t.. út jaiba. A szinesiilm mcgvalósításával meg éppen a színpad tarka SZlncit is magáóvá tette. Igy a hango 3 és szines film az eleven színpaddal szemben -, min tegy ennek kieg':c,zí' tő jévé alakult. Az eddigi moziskcccsek színpadi be; állitásánál az volt a tény, hogy amíg a szabadtéri cselekmények mozgóképre kerültek, addig a b~lsőszoba stb. területeken folytatódó cselekményeker a kép.szinészck, a téres színpadon, ele. ven mcgiclcnésükbcn játszották to; vább, vagy innen vonultak át a vctített képre, amint azt a mcse szövésc megkövetelte. Ezekben a kép- és eleven szinnadi változatokban így sikerült dirszonánciát elérni azzal, hogy
..•.. -
_'~r •.• .#'a~,_....+.--
amíg a képen a szereplők egy-szín árnyaJataiban játszottak, addig, amikor il képről a színpadra léptek, hogy ott folytassák a cselekményt - II torrné. szetes tarka szinekben jelentek meg. Ez az eljárás, amilyen érdekes, olyan zavaró és káros volt, mert ez esetben művészi összhangról beszélni sem Iehetett. Film-szinpedcrn eljárásával és beren. dezésévcl ez a disszonancia kikiiszőbő. lődö,tt. Filmsz ínpadornon a szereplö amilyen színárnyalatban a filmen láb ható, ugyanolyan szmárnyalatban je. lenik meg a kép eleven színpadi válto. zatában is, amelynek teljes berendozése szintén ugyanolyan színárnyalatú, mintha fotográfia volna. A művészi összhang csak így tökéletes Könnyen elképzelhető tehát a skcccs művészi magasbalendiilése, ha figyelembe vesszük, hogy a vetített képe» fekete-fehér, szürkc színben elénk tá~ ruló cselekmény, síkban történő játéka, színpadi változatában megeleve. nedik, és zavartalanul megtartja nemcsak külsö színösszhangját a képpel sZCJmben, de értékes seiielmességet is. annak következtében, hogy az élő szeroplők nom a természetes tarka SZ:II~ ben jelentek meg előttünk. A filmszínpad jövőbeni művelői tehát bátran felkészülhetnek a legkomoJyabb irodalmi alkotásokra. mert tervezetern ki vi telczésí keretében a ma)1.asabb szintű lelki munkák is méltó sikerre számíthatnak. A rendezőnek alkalma nyílik, hogy törekvéseit játékmesteri magaslatban valósíthassa meg. A szereplök, akik nemcsak a tükörböj ismerik természetes külsejüket, megváltozott és emelkedettebb lelki felkészültséggel, művészi fegyelemmel épít; hetik fel, alkotha t ják meg szcrepeiket, hogy az előadások alatt állandóan azt érezhetik, hogy kűlscjiikbcn az eleven sztnpadon is olyanok, mint amilyen színben őket a néző a filmképen látta. A Filmezinped üdvös segítőtársa a hangos filmgyártásnak is. Az itt elő-
•..
adásra kerülő darabok könnyebben Ll, bírálhatok hogy érdernesek-c arra, hogy kiegészítve, egységes mozgókép készülhessen belőlük, továbbá a felvétel költségei az előadások folyamán már megtériiltck, a szmpadi részek szinészi- játék kidolgozása kitőkéletesedett. az időt és pénzt emésztő próbákra nines nagyon szükség a filmkép kiegészitésénél, Az így elkészített iel« jes mozgok ép előállítása lényegesen kevesebb költségbe kerül, amellett sikeres hatása biztosabb, mert már át, élie a közönség ítéletének próba kövét.
CENZURÁZOTT OKTAT6- ÉS ISMERETTERJESZTO FILME K 1934, MÁRC. 8-tól ÁPR. 30-ig. Mussolíni beszél, hangos riport .j felv. 2035 lll. (Budapesti olasz f'asci j). A világ tükre, hang. ism. 292 lll. (Eco). Épség, erő, szépség, (moúern szabadté-i gyakorlatok) hang. ism. 276 ID. (Hirsch &. Tsuk). Buddhák a dzsungelben, 321 m. (Ufa.). Felhőkarcolók m. (üfa). Majomcsinyelc
hang.
Arábiában, hang.
Ki mint vet, úgy arat, (Danubius).
Remo, az ördög tigris, 2036 m, (Fox),
ism. l felv.
hang.
ism. 238
ism. 527 m. (ura). ism. 1 felv. 129 m.
bang. exped. 8 felv.
Egy filmriporter kalandjai 1., hang. riport. Vihar a tengeren, 253 m. (Fox), Egy filmriporter kalandjai Il., hang, nport. A lj a vadonban stb. 260 111. (Fox). Egy filmriporter kalandjai lll. Motormánia. 271 ID. (Fox). Egy filmriporter kalandjai IV. A levegő meghóditása. 271 ID. (Fo X). Az újszülöttek légszomja, okt. tud, film, kiz,oltt'ólag orvosok és ha sonlók részé,re 600 lll. (Keresotképtelen Orvosok Segélyzö
Egylete), Császármetszés, tuu, film. kizál'óla,~ 0'1'V 0sol, számára, Hl69 m. (Keresetképtelen 01'vosok Segélyző Egylete), Budapest székestövárosí középroku leányiskolák és szaktanfolyamainak torna, sport és [átékünnepé.ye, ism, 397 111. CM. F. 1.\
6
bernutatóra. Ennek a kilenc filmnek az előállitási kőltsége hozzávetőleg egymillió pcngőbe került az idegen verzió kivé. telével, mert ezekkel együtt 1,800.0002,000.000 pengő. Sok pénz, ha figye; lcmbe vesszük, hogy az előző két esz; teridőben az akkori Osso-cég kivetelével magyar vállalkozók nem tudtak ekkora produkciós költséget felmutatni. Ezek közül a filmek kőzul öt film ment két hétnél hosszabb ideig, sőt 4-5 hétig is futott egyik-másik kőzülük. Kül, kereskedelmi szempontból ez azt je; lenti, hogy legalább is két hónapot, azaz 8 hetet sikerült a külföldi filmek elől elvonni és a magyar filmeknek időt és helyet szoriieni. Az uj idényben remélhetően ez a szám megkétszereződik, mert mosr már nagyobb tőkével. több rutinnal több szellemi és technikai felkészült; séggel láthatunk a munkához. Bizo; nyos, hogy teljesen anyagi bázis nélkül filmet gyártani nem lehel, ezért óva~odni kell attól, hogy magyar filmet tisztán spekulációs célokból készítsenek, értve alatta azt, ha a film sikerült úgy jó, ha nem, akkor a vállalkozón kivül mások is veszítsék el pénzüket. Ezt a sajnálatos teóriát véglegesen el kell temetni, mert a komoly száridékhoz nemcsak iudés és rétermetiséü h anem els'Ösorban is töke kell.
~IÉRLEG Kilenc film készült az. 1933/3'l~e., idénybon Magyarországon. Kilenc film révén jutottak kenyérhez magyar SZl~ nészek, technikusok, iparosok, a filmgyártásban érdekelt emberek, akik a magyar film nélkül még ahhoz a kevés, hez sem jutottak volna, amit a film ré~'én valóhan kerestek. Nem nagy szam az ]016!20~as évekhez viszo. nyitva a 9 film, mert azokban az időb ben 50-60 film készült el egy esztendőben, azonban, ha összehasonlít juk a szomszédos országok Iilmgyártásaít, úgy megállapíthatjuk; hogy Magyar~ ország valóban mindent elkövetett, hogy ebben a statisz tikában érdemleges helyet elfoglaljon. Csehország kivételével, ahol, ha értékben és nívóban kevesebbet is, méglis sok tucatfilmet ké szttcttek, Ausztriát, Jugoszláviá't, Lengyelországot. Románlát előzi mea Magyarországi a kőzépeurópai filmsta: tisztikában. Most, hogy lezár juk az 1933:34-es filmidényt, kimutatást köz; liink a szezón folyamán elkészült ma; gyar filmekről. Ezek a következők: A bor (Stylns-film) megjelent 1933. szcpternber 28-án. Pardo~ tévedteml" (Uníversel-Blm) megjelent 1933. október ] 4~en. Rékoczi.índulc (City-film) megjelent 1933. novernber 23-án. Iza néni (City-film) megjelent 1933. novem ber Lán. Az ellopott szez-da (Ufa-Daróczy) megjelent IQ33. december 29. j\lIindent a nőért (City-film) megjelent 1934. január 31. Egy éj Velencében (Kovács Emil és Tsa) megjelent 1934. január 18. Ida regénye (City-film) megjelent 1934. március 15. Márciusi mese (Hcrrnes.filrn) megjelenik 1934. május 3. Ezek kőzül a filmek közül a Pardon iévedtem, a Rékéczi induló, az Ef/o; poii szertle és Egy éj Veleniében német változatban is készült, mig a többi kizárólag magyar verzióba~ került
"DIATYP" FILM LABORATORIUM Budapest, VII., Rottenbiller-ucco
19. sz.
Telefon : 45-3-04. Fe'elósség
rnellef+ készit
FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA a Hruska-féle
7
vil6gszabadalom
Bármily stylusu
berük, tetszés
Fehér alapon
is kitünóen olvasható!
szerint.
szerinti szinben !
·~.---------'~'~~~~~~'------A Moziegyesiilet legutóbb elhatározta, hogyabelügyminisztériumhoz memorandumct terjeszt fel, amelyben kérl, hogy Magyarorszagon egy kézben trösztszerüen CSal, annyi mozgóképszinház Egyesülhessen, ameIyek, összbelogodöképessége nem haladja meg a 25·00 személyt.
A ~~~
HIRADÓJA
Két magyar filmvállalat magyar filmekMagyarországot a római nemzetköz] -okből bemutatót akart rendezni Bécsben és a tatöftlm-kongresszuson hárú Villant követmegszállt nyugatmagyarorsaágí községeks~gi tanácsos vezetésével külön bizottság ben, azonban különböZŐ anyagi természetű képviselte, amelynek tagjai: ifj. bárú Wlasnehézségek merültek fel, amelyek ezt a sies Gyula helyettes áltanititkár és dr. Tau .. tervet lehetetlenné tették. Ezek a nehézsébinger Zoltán, a Magyar Filmiroda igazgagek többek között: az oszrák kontingens tói voltak Kozma Mikló!1' Ielsöház! tag megváltása (1000 S), német feliratok készícsak a kongresszus után -utazott Rómába, tése és a sajtópropaganda, A terv ilyen köhogy a nemzetközi oktatéfllm-lntézet végrülmények között tárgytalanná vált. rehajtó bizottsági ülésén részt vegyen. A Magyar Filmiroda Hungária-filmjét nemGutman' Manó, az OMME titkárja, aki több csal, Londonban, hanem Rómában és Svédmint tíz év óta visell ez a nehéz és felelősségteljes tisztséget, <í p rílís 29,,\én levélben országban is bemutatták nagy érdeklődés bejelentette lemondását., Lemondásának és óriási síker mellett. oka azok a hire k, amelyek legutóbbi szeFriedrich Károly, a soproni Városi-mozgó replésével Yiiggnel, össze, amikor állást fogigazgatója "Soproni szimlóniák" címmel talt az uj Royal Orreumbelt engedély megigen érdekes filmet készített. Eddig két rész adása mellett, Ezt az állásfoglalását üzleti készült el és pedig azok, amelyet. a soproni szempontból kifogásolta, egy az engedéllyej és érdekessége it ellentétes érdekeltség és. Gutmann .~h·!Jől tavasz és nyár szépségeít örökítették meg. Most elkészült a film har-kifolyóan levonta a következményeket és madík része is ,.A soproni bor" címmel, A lemondott a titkári állásról. Az O;\1ME ve, soproni szimlönía harmadik részét májuszetösége csak május elején foglalkozjJ; a ban mutatják be a soproni Városi Mozgólemondással. ban. Verő Sándor, az Uránia-filmszínház igazMájus 10-én (lj mozigépész tanfolyam gató.ia 3 hétig külröldön tartózkodott. Ezalatt az idő alatt Berlinben, Londonban és kezdődik az elektromos szakískoűaban, Párizsban alkalma vo.t az ú] filmanyag ame.yre legl,ésőbl) május 10-ig lehet jelentegi részét megteklntení, ezenkívül a legkezni, újabb fllmpaloták . építkezéseit és technikai A Mozígépészek Egyesiilete a gépeszek ujításait tanulmányozta. munkavlszonyainak szabályozására vonatA Royal Orfeum helyére kiadanaó mozíkozcan memorandumot adott át a belügyvarieté-engedély ügyében április 26-án érminisztériumnak, amely ezt a memorandutekezlet volt, amelyen az OMME a különmot a Moziegyesiilethez küldte )e véleméböző szakmal érdekképviseleteket is megnyezés végett. _A Mozlegyesület vezetősége hívta. Az értekezlet kimondotta, hogy nem legkö7..elebb foglalkozik ezzel az üggyel. kifogásolja a mczi-varieté engedélyének a A belügyminisztérium ú] rendeletet adott kiadását, csak azt kívánja, hogy új engedélyt rrösztalaknlamak a míniszter ne adki az ilzletvezetdk helyettesítése ügyében. jon ld. A7 értekez-eten egyébkém a filmEbben a rendeletben megengedi a mlníszter, gyártás kérdésével is foglalko.ztak, és elhogy a felelős üzletvezető távollétében II határoztál" hogy ebben az ügyben májusmorzgószínházal{ titkárjai vezethessék az ban ujabb megbeszélésre jönne), össze. üzemet, azonban LI fe)elősség mégis az üzA belügymíntsztértumban egységes moziletvezetöre hárul. A mozíban működö géjog kodlflkálásán dolgozna)" amelynek aL. pészt nem lehet helyettes nel, bejelenteni. a célja, hogya most szerteszét ágazó küA budapesti üzlethelyiségek Idrakataiban lönböző rendelkezéseker egy rendeletben elhelyezett plakát ügyében érdekes rendeősszefoglalják Az uj mozírendeletet [uletet adott ld a főváros, amely szerínt a [öniushan rogjáli kiadni és 3 _részből áll. Ez vdben tilos a moziplakátoknak az üzletek az uj rendelet szab{t1yoz7a többek között az kirakataiban való kífüggesztése. Ilyen k lengedélyek bérbeadásanak a kérdését, azutárn a tüzrendészetí ügyeket és az enget'üggesztés után a rendes hirdetési díjat ~:ell . fizetni. dély-aijak sokat vitatott prohlémáját is.
8
~ ~.~~)l~, -+,. ...••...•.....••.••....•.•••..••................~ : HAT ÉVES AZ ANGOL i. BUDAPESTER FILNLVIARKT i. KVÖTARENDSZER .•. , ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
.
04' •• \~
11\[ MON.AT APRIL 1934. City-film: Abenie uer am Lido, City, Cor50. Jf. " Arrouismit h, Ufa, City, Corso, Omnia. J. Eco-film: Sil"fJilt{; Cm', Karnmerlichtspiele. ] r. Express-film: If i tsiere iree, Uránia, City, Cor co. Jf. Fox-film: King of the gyps, Karnmer lichtspiele. JL .. Friintein Frtu« Ka mmer lichtspiele. J f. May f,V('aklli'ss. Décsi. Uránia. Jv. ,. .. Reiders if Pur ple Sage (Rainhow Traill) Rialto. Jf. Harmonia-Iilm: Clicclelictre Reise , Ufa, Uránia. Jt Metro:-fiIm: Doneing L_ady. R,ídius. jr. Művészfi1m: The lost Sanadrosi, Corvin. Jf. Paramount-film: ls/and of Loust SOI.tlS Palace. Jv. ' The 7vay to Love, Décsi. Uránia. Jf. MidI/iR/U Club. Palace Casino Jf. Iennv Gerhord Rcya lApolló, Jf. ' Pátria-film: Catherine the Creat, Forum. Jv. Reflektor-film: S rhloss ill/ Siiden; Forum Déc,i. Jf. Schuchmann-film: L« :11ale1'11P/l(', Ufa. Casino. Jf. Turul-film: Die TVelt ohne Maslu Ufa Corvin. Jf. .. UTa-film: Freundi u ('in"s 1;1'OSSl'n Mannes, Ufa. Ur.in ia. Jf. Warner-Bros: ThI' Misterv of TVax M1Ise1l11l. Royal-Apolló. j v, 20.000 Yea?'s in Sing-Sing, Omnia. Jv.
A PTi/is hónap. (J1,Jon. Apri/.)
A
FILMKULTURA
AN~Ol-PAUR
5 1~ 1 2 1 ---:-22~fi""'lm-
f
Jna,;,;zámAllak boriték lap~At
á-
Budapest, legkellemesebb nyári szórakozóhelye az
MEG,iELENÉST STATISZTIKA E RSCHEINUNGSSTA TISTIK
Német (deutsch er) film: Amerikai (amerikanischer) film: Francia (franzözischer) film: Angol (cng'lischerj film: Orztrák (österreichisoher) film:
Március 31-tn mult hat éve ar.nak. ho.ry H kvótarendsze~t Angliában bevezették amelynek lényege az volt, hr ..v az al1"ol bizonyo.' . ardJl~'s,:áll! filmkölcsönző vállalat szerian hozhatott be külföldi filmeket. viszcnt köteles volt az ar ánysz ám szcrint angol filmeket gyártnni. 1928 április l-től Hl:?!) március 31-ig 7.5 százalékos volt a kvóta, rnig 1934 március 31-ig ez a kvóta n.i} sz zalckra ment fej, azcnban április elsejével már 20 szazalékra emelték fel. De nemcsak a filmkölcsönzök r 'szére emelkedett a kvóta, hanern ugyanilyen il ránvban emclk,edett; mozgóképsz ínház akban a bemutatásra kerülő ango] !'y;'trtm<Ínyú filmek kvótáj a is. A g'\;'kortatban az angol kvóta valójában már tu.. haladott álláspont volt. mert az utóbbi esztenelőben sokkal .nagyobb szárnú ango! {Q:'l készült, mint amiennvit a levóta előírt. TóL lehel az angol kvót~ az 1932-1933. idénvben 13 százalékos volt, az dV!1ított angol filmek dérték il 2'1 százalékos kvótát.
TERRASZ- ÉTTEREM VARIETÉ-MŰSOR
PeJlo.ro.-n
ALPESI FALU'
"VnYOmtákl
9
A FILM
HALOTTAI
Veniesek János a régi magyar opera tőri gárda egyik Iegkíválóbb és leg~ tehetséocsebb tagjahoss,zas és kínos szenvedés után áp~ili:,; 28~án 36 éves korában a Szent Istvári ..'kórházban meghalt. Veniesek sokáig dolgozott a pári si Pathé-gyárban és lahoratóriumban, onnan a háború elején került Budapestre és belépett a Star-filmgyárhoz, amelynek főoperatőrje és laboratóriumi főnöke lett. Szamos filmet fotografált. Munkáj'a miridenkor művé: szi volt. Amikor néhány évvel ezelőtt a Star-filmgyár beszűntette a műkődósd, Vanicsek - aki közben súlyosan megbetegedett - állás nélkül maradt. Betegsége egyre jobban emésztette és a halál most váltotta meg szenvedéseitől. Felesége és két kis árvája si. ratja, dc gyászolja őt a magyar film. gyártás is, amelynek egyik legképzettebb technikai szakembere volt. Hansie Niese a legismertebb becsi színpadi művésznö és filmszínésznő, április 4~é'n 59 éves korában tragikus körülmények között hirtelen elhunyt. Hans Niese épen fel akart lépni a Kori. zerthausban rendezendő előadáson, amikor hirtelen rosszul lett és még a hclyszinen meghalt. Hansi Niese a színpadon lett naggyá és a színpad tette őt világhírűvé is, mégis a filmnek köszönheti nemzetközi relációban értékes hírnevét. Az utóbbi években, amióta hangosfilmen játszott, ugyszólván az egész világon megismerték a nevét, kedves, jóságos, humorteli egyéniséget. Legutolsó filmje, amelyen nem, régiben szerepelt Berlinben, még nem is jelent meg, ugy hogy még alkalmunk lesz Hansi Nieset halála után filmen viszontlátni. Április 5~én sz ivszélhűdés következ' tében 47 éves korában hirtelen meg, halt John Francis Dil/on filmrendező. Dillon eleinte színésznek készült és csak később tért át a filmhez és ő volt
az, aki a legelső Clara Bow.filmct rendezte. Hollywoodban április 15,én öngyilkosságot követett el Charles Dene, aki főleg a Big Paradé cimű filmen tünt fel színjátszó képességével. Dane az utóbbi időben nem jutott szerzödéshez és valószinűleg emiatt vált meg az élettől. ......_...
~
1!IIIiiiOC.ut.-.:r-~
EDWARD
••••_
a..""tb:JIIII
MUYBRIDGE
a Zoopraxiskop Ieltalálója és a mczgó. kép egyik előharcosa 30 évvel ezelőtt hunyt cl Londonban. Május 8-án les •. Muybrigde halálának 30 éves évíordulója. Muyhrigde 1830 április 9,én szü, letett egy L0110011 mclletti kisközségben és csakhamar kikcriilt Amerikába, ahol a fényképészetnek szcntelte magát. Kaliforniában relepedett le, itt kisérl eteket végzett különböző eleven és mozgóképek előállitására és ezek a kisérletek jórészt sikerültek is, ugy hogy ezek a felvételek tekinthetők a kínernatografia előfutár jának. M uy' bridge első kisétletét 1872~ben csinálta. 1877-ben már tökéletesitette ezeket és 1888,ban konstruálta a Zooprexis» kopot, a forgatható korongot, amelyen beliil jegy csomó üveg.diapozitívet helyezett el és amelyek segitségével körülbelül 200 képet tudott vetíteni. Kétségtelen, hogy az első szerkez er meglehetősen primi tiv és naiv volt, dc elepu! szolgált a további kutatásoksoknak. Halálának harmincadik évf Ol"> dulója alkalmából: a ki nernatog rá fia minden munkása kell, hogy megernlékezzék a nagy kutató emlékéről. $
o
u
_LttEQJ
Reichskíno-Adressbuch:
__
V,erlag
azo
Lichtbild'-
Bűhne. Ara RM 30. A L B. B. szokásos évi hatalmas címtára a Reiclisleiuo-Atlressouck immár 13-ik évfolyamban jelenik meg. A könyvet már M~gyarorszacon is annyira ismerik, hogy ennek jelentö-éaét a mindennapí életben különösképen kiemelni nem kell. Az új címtár is ép oly nélkülözhetetlen, mint amilyen volt cddic és czér t be kell szerez mi mindazoknak, akiknek a ném ct filmpiaccal dolguk van. A könyv nyorndatchnikai k iál Ií(á::
10
~
i~
~.A~r~~.~
A MŰTEREM
I
Az egész április hónap ·a,z Unicersal-produhció jegyében. folyt le. Joe Paster-nak vezetésével olyan intenziv munka folyt a Hunnia-filmgyárban. amilyenre már régen nem volt példa. Boluár y Géza hallatlan ambicióval és törhetetlen szorgalommal dolgozott. hogy a Frúhjahrsparade minél jobhan sikerüljön. A belső fölvételeken most már az egész német műuése: sccmélyzet vett részt. Budapestre érkezett Paul H örbigc1', Hans M 0se'}', Anton Pointncr, Theo von Lin gen, H alm.a)' Tibor. akik Wolf Albocli-Retty-vei, Rosar-ral, az ismert bécsi komikával,a szeplős Hans Ricliter-tes és másokkal együtt vettek részt a főlvételeken. A teljes statisztéria a magyar szinészek kőzűl került ki. Király Emő, Rátkai Márton és mások igen jelentős epizó clszerepekhez jutottak, nem kevésbé a Sz.inész-Szővetség többi tagja és Boldog község lakosságának egy tekintélyes része is. A jól sikerült belső fölvételeken kivül nagyaranyu épitke7.é.s folyt a· Hunnia-filmgyár telepén, ahol Bécs egyik ismert utcája épült föl. amelynek csöndes és romantikus házai mőgőtt játszódik le a Fn'ihiahrparade érdekes és bűbájos története. Ezt a szép mesét kitűnőerr támasztja alá Robert Stele stílszerű zenéje, amelynek melódiáit a békebeli Béc- -zentimentális hangulatából meritette. Május elején fejezik he a leguja hhC ni versal-Gaál Franciska-filmet. azután Bécsben folytatják a kűlső felvételeket.
+·,
fordulni -. hogy egy hónapban j film kész űljőnel teljesen. Május elején a Pátria-filmvállalat kezdi meg Seép Ernő "Lila ahác" círnű sz indarabjának és regényének a filmrevitelét. A filmet Szé/uly István rendezi. Nhhály István írja Török Rezsővel együtt a scenár iumot. ;\film cselekménye a háború előtti Buda pesten játszódik le. megelevenedik az ro i a-es Stefánia-uti kocsikorzó. egy napra ujból viszontlátjuk az Andrássy uton a régi omnibuszokat és általaban a béke gyönyörű napjait varázsolja vissza, a film. Agay Irén. GÓr.:o-nGyula, C~01't?S ,Gyu!a, K~~os ,Gyula. De::,:s~,fi László es masok játszak a film fo-
rz repeit. ;\ "Lila
akác" után Székely I ·tván még egy filmet készít magyarul és németül és pedig Bus-Fekete László .Búsooirág" cirnű darabjából. Erről a filmről még április végén nem lehetett a részleteket megtudni. A h arinadih film, amelyet májusban kezdenek forgatni, Csathó Kálmán "Az uj rokon" cirnű darabja. Ezzel a filmmel május 22-én mennek műterem be és természete en előzően már néhány kűlső felvételt kész itenek. hogy minél előbb fejezhessék be az u j filmet. A film scenáriurnát N óti Károly írja. Gaál Béla rendezővel együtt. a zenéjét pedig clr. Szlatin.a'y Sándor szerzi. A szerepek betöltésére vonatkozóan csak május elején döntenek. A filmet Piess Ferenc produkcó vezetése alatt a Harrnonia-filrn készíti. Juniusban egy három-verz iós film felvételeibe fognak. Ez a film Zsoldos Andor "Liszt szimfoniája" cirnű szőV'('gkönyve alapján készül magyarul. németü I és franciául. Igen k01110ly stádiurnba jutottak C:::dfra Géza rendező tárgyalásai is. aki a "CSI/111'a /á'l11'" című sz indarabot akarja filmre vinni. Haqna! Gyula filmvállalata komolyan foglalkozik a
Utána május elején ismét nagy lendülettel folytatódik a munka ·a Hunnia-filmgyárban. Előreláthatólag 3 uj hangosfilm készül el és pedig oly racionális és ötlete. munkaheosztással. hogy lehetövé válik ami M agya ror szúg on r itkán sznkott elő-
.,ll!!ágnás Miska" megfilrnesitésével.
11
"'..\.-
~
,,'.
f
"
_,
','
A NEl\IIZETKÖZI
,
"
I
•
..j~
OKT ATÓFILlVI-KONGRESSZUSOK TÖRTÉNETE
prilis 19,6n ült össze "legujabb ruernzctkőzi ok, ta tófilm kongresszus Rómában. Ez a nórnai ta~ nácskozás folytatása azok•..•.•..•.•.••.••• nak a különböző k on~r('sszusoknak, amelye, ket az utóbbi években Európa egyes vá, rosaiban tartottak. Az első. nemzet, közi oktatófilm-összejővetelt 1926,ban ban rendezték Párisban. Ennek az őszszehívója és szcrvczójc Lucheire, az akkor Párizsban székelő ruemzetközi kinerna tografiai intézet elnöke volt, 'aki a népszővetséggcl karőltve rendezte az első kongresszust. Úgyszólván az egész világról jöttek össze akkoriban Párizsban és nem kevesebb mint 43 inditványt fogadtak el, természetesen valamennyit az oktatófilm kérdé; sébcn. A gyakorlat azonban, sajnos, azt bizonyítja, hogy ezek az indítványok 'csak .papiron álltak fenn.
A hágai konferencián mutatkoz o tt be elsőízben a római nemzetközi oktató, film -intézct kiküldött je is. A negyedik nemzetközi oktatófilmkongresszus t Bécsben tartották meg 193Lben. Ezt' is igen jól láltog'atták, kőriilbeliil 350 résztvevő v-olt jelen. Ezen a kongresszuson határoztak a keskenyfilm egységes formátuma ügyében és itt ajánlották clsőizben a han' ?,osfilmet az oktatás céljaira is. A római nemzetközi oktatófilmkongrcsszust már az évek óta fennálló Ró, mai Nemzetközi Oktatóflimintézet rendezi és igen gazdag anyaggal lépett a nagygyűlés egyeteme elé. N e9:y.. ven állam négyszáz dellegátussal kép viseltette magá t és olyan ünnepélyes keretek kőzőtt fogadták, amilyen az oktatófilm történetében eddig még nem fordult elő. .
J
A
A következő kongresszus székhelye Bázel volt. Ezt a kongresszust az Európai Oktatófilm-Kamara, amelynek akkoriban Bázel volt a székhelye, hív, ta össze J927,ben. Ez a kongresszus, amelyen 26 állam képviseltette magát, 12 albizottságban dolgozott különböző oktatófilm.kérdésekben. Igy rmár 'akkori ban került szóba az oktatófilmek vámmentességének a kérdése is. A harmadik nemzetközi oktatófilmkongresszusi 1928-ban tartották Hágá, ban. Ezen is egész Európa vett részt és kiállítás keretében mutatták be a külön böző gépekct, kész filmeket stb.
A római kongrcsszust megelőzően április elején sajtofogadást rendezett Lueiano de Feo, az intézet igazgatója, aki ismertette a bel; és külföldi sajtó. képviselők előtt a kongresszus eéljá t és napirendjét. Magát a kongresszust április 19-én délelőtt IO.kor nyitották meg a Capitolban, délután teljles ülést tartottak és ezt követően munk ába léptek az egyes albizottságok. Mi, után szornbafon, áprihs 21 -én olasz nemzeti ünnep volt, másnap pedig vasárnap. a kongresszus tagjai két napig úgyszólván pihentek. vapy megnézték Róma nevezetességeit. A tulajdonké, oeni nyilvános közgvülést április 2325. közötti időben tartották.
1.2
~.
.~X~~r~~'~
Nemzeti Wmintézetet létesítenek az északarnenikai Egyesült-Allamokban is. Ennek az intézetnek a főfeladata kultur , és oktatófilm kölcsönző felállitása és mindazck nak a nehézségeknek eltüntetése, amelyek a kulturfilm elterjedésének az ut jában vannak. Amerikában több rn int 35 túrsaság foglalkozik okta tó- és ismeretter j esztő film k készítésével és körülbelül 200 kölcsönzővállalat intézi az oktatófilmek elosz tását és kölcsönzését. Az oktatófilmek legnagyobb része azonban keskeny film, 9. (]6 vagy 17 millirnétcrc s keskeny filmen. készülnek a kulturb, ismeretterjesztő filmek lS nem keve,·chh. mint 358.000 keskeny filmleadógép áll rendelkezésr-e az ér dckeltcknck. A nagy amerikai városok közül il4 több mint 3úGO keskenvIilrn-Icadógépct szerzet t be és maga inn zte a keskeny filmek utján a pr opagnnda-muukát. A most létc-Itendó nemzeti filmintézet ját kívánja 'ek részére
főleg a keskeny film problém.ámegoldani és a széles néprétehozzáférhetővé tenni.
Katholikus filmnapot rendestek április 1!)-én Bécsben az ottani Urániaban. A. na~yg~'iiJést Lan.pe udvari tanácsos. az Uninia elnöke nyitotta. meg, aki n k ulturfilm jelontőség'ó: méltatra. Dr. Wilhelm l Voll min. tan. a darmstadtí és münchení katholikus filmnapokról emlékezett meg. Dr, Karl Rudolf a katholik ussáz és a film közötti viszony-ól tartott eJ5aclJst. r\Z elöadó kifejtette hogv az. oszruik mozg5képsziulniz ak 740.00D-re rugó ülőhelvét a népfeJvilá!!'o~ítás céljából meg- kell nvitni az osztriik lakossúg elö:t, Az ~löa(lJ bcsz é.Ie további során üimadta a kalandorés gangster-fllmeket. Roman If erle szerkesztö al. 1933/34. évi filmgyártás;' JI számolt be l''=; konstatátta; hogy a 'Rákóczi-induló c. magyar film telje, mérték ben kiéroemelte a katholikus körök rokonszenvét. Az e15adó sorra vette a,z egyes országok filmg.\'iÍ,;tását és azokhoz rellekszióka: tüzött, Nagy nemzeti IdáIlítás nyílt meg április 21-én Ber iirrben és ennek a keretében egy mi nt a-tn ocit is létesítettek, amelyet a legúj abb rend-zc-ü leadógépekkel szereltek fel. A mintu-rnoz] 600 néző befogadására alkalmas és egész napon át vetítenek benne kultúr-
és
oktatófilmeket
a
kiállítás
látogatói
<;z·,III <Ír a Ezek az oktatóés kultúr filrnek kizárólao;
-+I
i~Wi>:oiiBi olasz minisz tcrc.nök a velencei nemzetköz! filmkiállítás alkalmából scrlegct adományoz annak a filmnek, amelyet" z siir ; a legs::ebb filmnek fog deklarálni. U] spanyol filrnrendelet lépett életbe, amely főleg a külföldi filmek behozatalát korlátozza
és a spanyol filmgyártást c.őrnozúj törvény szerint valamennyi spanyol mozgóképsz ínház köteles naponta és rninden műsorában. a műsor 5 százalékát spanyol filmek bő! összeállítani. A törvény életbeléptetése urán 6 hónappal nem szabad többé külföldi filmeket spanyol feliratokkal cilütvabelllutatni, hanem ettől az időponttól kezdve csak spanyolul bes.eBő filmeket 'zabd műsorr a tűz ni, lett-légyen azok akar spanyol gyártmanyuak. akár pedig spanyol nyelvre dublirozva. _A. duhlirozást Spanyolországban kell elkészíteni. A kűlfőldi filmek megadóztatása egyébként a filmszínházak nagysága szer-int történik. tehát nem egy általános kulcs szerint, hanem aszerint, hogy rn ilyen nagyságú rnozpóképsz inházban rnutatják be a filmet.
dítj a.
Az
Roméniábare
kötelezök
az
okratófilmek.
A legfelsöbb ccnzur ahivatal rendelete értelmében máj us elsej étől kezdődően a román mozgóképsz ínházak kötelesek minden rnűsorukban legalább 600 méter hosszú kultúrf ilmet bemutntni. Heti hiradók n('111 számítanak a kultúr filmck =orozatában. Vasárnap és ünnepnapokon este 8 óráig csale lmltúi'filmeket szabad játszani. Jellemző il román viszonyckra, hogy 18 éven aluliaknak hétköznap egyáltalűb an tilos a moz.góképsz.ínházak látogatása. va-árnap és ünnepnap pedig ,csak kultúrfilmcker szabad megnézniök.
Nemzetkoz! tást rendeznek
lcultűr-
és
oktatérilru-ksllh-
Londonban közvetlen a római nemzetközi okt;jtófilm-kongresszus után. A kiállítás május 9-én nyílik meg és annak rendezésével az angol Filmintézetct bízták meg. A berlini tengerészeti múzeumhan (\f useU111 Iiir Meereskundej elhatározták, hogya iátogatús mezélénkítésc és a látogatók érdeklődés ének a felkelté e végett iihnbennitatót rendeznek a rnúzeum ·helyi~égében. Egyelőre arról van szó. hogy a tcnaerószeti tudománnyal kapcsolatos nél1lafilllleket vetítik a látogatók előtt, de rövidesen áttérnek természetesem a hangos filmre i-. Amennyiben ez a rnúzeumi előadás beválik, más berlíni múzeumokban is bevezetik a filmbernu-
tatókat. Münchenben feloszlatták cl közel tíz év óta fennálló német filmi5kql{l!. 1\z. iskola az utóbbi időben annyira 0"..zczsugorodott. hogy él legnto!só szemeszterben csak 4 férfi és fi női hallgatója volt akik közül csak hatan "iz<<>;:Iztak A filrn isko!a i hevételek jobban fogynak. ügyhogy tarthatatlanni ;~z isk la további fCnI111:1r;:(:í~,a.
egyrevált
~
-+.~~~~------~W
IL<M.TECHNlKA· A RÓGEL-FÉLE
UJ PLASZTIRUSFILlVIELJÁRÁS
A plasztikus film problémája vagyis, hogy a vetített képet ne sík. szerűen, hanem sávszel'ííen (3 dimcnziósan) érzékcljc a néző rég óta foglalkoztatja a kínotechnikusokat. Sok szabadalom jelent meg ebben az irányban, de teljesen kielégitő és gyakorlas tilag is megfelelő megoldás nem akadt. Az eljárások nagy része abból az elvből indult ki, hogy aplasztikus hatás az emberi látásnak mcgíelelöen kettős (sztereoszkópikus) felvételekkel érhető el. Ezeknél az egyik sorozat a jobb szemnek a másik a bal nak megfelelő felvételek. Leadásnál mindkét szalag egyszerre kerül vetítésre és a néző egy speciális szemüveggel látja kűlőn-kiilőn az egyes szemnek megfelelő képeket. amelyek ily módon plasztikus hatást váltanak ki. Azonban ezzel a mód. szerrel dolgozni körülményes lenne, mert kényelmetlen ugy a publikumnak, mint a riiozisnak, akinek a megfelelő
szemüvegről és annak alkalmazásáról kellene gondoskodnia. U jabbari Kögel professzor más elvre támaszkodik, amely Allvar Gullstrnnd felfedezésén alapszik. E szerint a plasztikus látásnál nem a szemlencsék, hanem a szem [orgásponi]« játsza a legfontosabb szerepet. Ennek az alapján kisérelte meg Kögel, hogy fénytörés utján érje el a nézőben a plasztikus hatást. A fénytörés a vetitő Felületen speciális erő alkalmazásával lehetséges. Enné] az eljárásnál tehát a filmnek úgy a felvétele, mind a leadása a szokásos módon történik, csupán a vetítő ernyő új, amely egy speciálls rendszerrel szolgálhat ia a plasztikus hatást keltő fény törést. .l\1.áreiusban mutatták be a Kögel.féle első plasztikus filmet kielégítő sikerrel és az új ernyők gyártására az egyik németországi gyár be is renclezkedett.
Az S. M. P. E. tavaszi ülésszaka, Az amer.ikai kinomérnökök és szakemberek egyesűlctc (S. M. P. "E.) évenként több napon át tartó ülésszakot rendez. amelyen az időszerű kérdésekie-t vitatják meg behatóan. Az idei tavaszi ülésszak április 23.--26-ig tartott és kiállítással kötöttek egybe, amelyen az elmúlt évben gyártott felvevő és leadó készülékeket mutatták be. Szabadalmi per Amerikában a Trl.Ergon körül. Mint ismeretes. az Egyesült Ál'lamokban régebb idő ótn , rt zabadaJmi háború a Fox tulajdonabar -,'(> 'I'ri-Ergon-szabadalmak körül. Legut a Fox lett pernyertes az RC.t\.-val SZCll. •. -. Az RCA .,Victor"
a lendítő tömeg zabadalllát használták fcl. amely Tr i-Er gonszabadalom. Az ítélet még csak az aj óbbfokú bírósác határozata, amely ellen a pervesztes RCA fellebbezett. A német fény technikai társaság. A napolcban alakult meg' N rmetoJ'ilzá.gban a Német Fény technikai Társaság (Deutsch e Li'.cht~ecfun.iS'che Gesellschatt) (DL TG) néven, amely az eo'dig külön-külön működő éa az ország- különbözö helyein megalapított Iénvtechnikai tál'a1a._<:fágokegybeolvaS1z,If,16'ából alakult. Ez a t,írsasóg vette át Németország képviseletét a n smz etköz i világítástechnikai bizottságban. hangos-készülékben
14
A hangosfilm-vásznak
5
tisztítása.
Amerikai adatol, szerint a hangosfilmvásznak ttsztításara tetraktéres Sze ne t használnak a nagyobb vetltörelülettel rendelkező színházak, Ez a isztitúszer meglehetősen drága és tüzveszélyes, val~mint nagy rnennyíségben kábítú hatásu. Eppen ezért a mérsékelten meleg szappanos vizet ajánlják amelynél azonban vigyázni kell, hoO"y a viz hőmérséli:lete ne legyen magac, me';-í megromlik a vászon visszaverő képessége. A meleg ugyanls érdessé teszi. a vászonlelületet. Előnyösen alkalmazzák ugyancsak Amerikában a tetraklöros szén- és benzinkeveréket, ez a leeverék azonban gylllékony és kábítö hatása is jóval csekélyebb. Az ezüst vásznak tlsztltácara legmegfelelőbb a szappanos víz. í
Ifja:
Brückne1' János okJ. gépészll1érnök.
A vetített kép és a gyűtávolság összefüggés.
közöttí
Előfordulhat, hogy valamely okból más gyútavolságü ob,iekHvre térünk át és tudni szeretnök. hogyameglévő vetítési távolság meliett (vetítési távolság = a vászontól a gép objektivig mért hosszúság) ez az új objektiv mílyen széles képet vetít ene. Ezt könnyen megallapíthatjuk az alábbi ö5szeíüggés szeríni. K ::_: 21.5 ahol t jelenti
+
Az erősítő teljesítménye.
a vetítési távolságot, f az ohjektiv gyútávolsagát. Fontos tudnunk, hogy az így Ityert képszélesség a hangosfilm kockaméretére vonatkozik, amelynek szélessége, mint ismeretes, a hangcsíkkat kevesehh. Ha némafilmre vonatkozóI'ag akarjuk meghatározrel a szélességet, ugy ez esetben a fenti képletben a 21.5 helyére 23.5 teendő.
Az akusztikai tapasztalatokból kialakult, hogya mozgöuép színházakban minden 1000 személyre a;z erősítőnek '1 Watt kimenő teljesítményt kell szolgáítatnía, Ha ez a teljesítmény a hangszóróban ténylegesen átalakulhatna hangenergiává, akkor megIepöen kis erősítök is eleger:\dők lennének a sziuházakban. Azonban a hangszórónak is, mint minden energia-átalakító szerkezatnel" vesztesége i vannak. Azt a százalékos összeget, amely' Idfe,jezi, hogy valamely szerkeeet egy bizonyos érkező energiából mennyit alakít át a másik fajta, ebben' az esetben hangenergiává hatásfoknak hívjá}" A hangszóréx hatásfoka 3--20% leozött mozog. Tehát egy 5%-os hatásfokú hangszéró az érkező erősítő teljesítménynek csak az 1/20 részét alakítja át hanggá, ami azt jelenti, hogy az 1 Watt energiát a hangezóró csak akkor szoigáltathatja, ha az erősítő husz szor akkora teljesítményt ad, vagyis 20 Wattot. Ezzel' szemben egy 10%-os hatásfokú hangszörönál ugyanez a hangteljesítmény eléréséhez csupán 10 Watt kimenő erőSítő teljesítmény szükséges.
A vetített kép nagyságának meg. határozása. A vetített kép nagyságát a nézőtér hoszszá hoz kell viszenyítaní. A vetített kép nagysága akkor helyes, ha a nézőtér közepén álló szemlélőtől a vetítő ernyő hosszirányú szélső pontjáig húzott két egyenes egymással 23° szöget zár be. Ez annyit jelent, hogy a képszélesség, a nézőtér hosszúságának kb, egyötöde legyen. A meggflyelések szerlnr ez a legkedvezőbb k~pnagyság. Ne feledjük el, hogy ha a fenti szabálytól eltéröen kisebb képet választunk, akkor a szem a kép egyes részeinek nehezebb áttekintése miatt tulságosan igénybe van véve, Hason'lóképen a jóval nagyobb kép vetítésa esetén a szemet igen fárasztja arsnak teljes felfogása.
Vetítő lámpák kenése. A vetítő-gépek ívlámjááit elmulasztják gyakran olajázni illetve kenni, aminek Sajnálatos következménye, hogy a moegö alkatrészek idő e"őtt elkopuak. Ezért a pro[ekciús lámpák ama orsöít és vezető részeit, amelyek nem lesznek tulságosan ícrröak gyakran tlsztogassuk és olajozzuk. Az erősen Ielemetegedő részeket kár volna ola[ozní, mert az ola] a forróságtól egy-kettőre e'lgőzölögne. Itt jóL alkalmazható a duralit, amely magas temperamentumánál is megfelelő kenőanyagnak bizoU:yul.
1800 m-es tűzvédő
dob.
Franciaországban ujabb an erősen propagálják a filmg_ árosok a minél nagyobb hefogadóképességíí tiizvédő dobokat. Kétségtelen, hogy kisebb sztnhazak részére, ahol egy másodile gép felállítása, részben helyszűke, részben pedig a költségek miatt keresztülvlhetetlen, nagy előnyöket jelent. Mégis a tüzbiztonság és a film kímélése a kisebb máreteket teszik ajánlatnssá. Amerikában és Németországban a 600 m-es dore', az altalánosan elfogadottak. Franciaországnar, az Universal-cég lS00 ID film befogadására alkalmas tiizvédG dobokat hozott ki, amelyek sülva cea 18 kg,
15
~,---------+.~~~-'~,--------~ BUd apes tiI f-II mplQC
Filmmegjelenések 1934. április hónapban
JELMAGYARÁZAT. Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felírás. - M. = Müfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.
I CITY-FILM r.·t., 8. Erzsébet-körút T ! :)(-i-8-ii2 lS 35-~-;5!l.
Kaland V 5
I
Jenő. Xora
---
'VLÍ1'OS, annyi lány. - :vr egj. : Kamara. 216, lll. - :VL: Vígjáték. - F.: Siklóssy Carcll. Madaieine Iván. - Fősz. : [vor ~ovello, - c.: Aluli. - R.: Anatol Litwak.
Ahánv
ECO-FILM
-H'-:
IV. 25
Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.
EXPRESS.FILM· IV. 12
1\ épszínház-u. 21, Tel.: 35-4-:"8.
I
---
Ua cn s sahnt] Cor so. - H.: - F· Fodor Olive Brooke. c.: Aluli.
CiRán;ykirály. - Megj.: Kamara. - H.: 1755 m. _Il. : Operett. - F.: Szántó Arrnand. '-- Fősz. : Moreno, - R: Frank Moj ica, Rosita j osc Str avcr. - c.: Aluli.
--
y. .- .vi egj. : Kamara . ~J. : Vígjáték. Szántó - F' Fő-z. : Jenny }UlgO, Paul Hörbiger.
011
-- -
kr-
rn.
IV. 11 Rákóczi-út 19. TeL: 39-4-37 és 31-6-58.
volnék ... - Megj.: 1.;rá nia, eu y, 1849 m. - .\-1.: Szer clmi történet. Sárider. - Fősz. : r rene Dunne. Kils Asther. - R.: Elliot Nugent.
-
IV. 19
FOX FILM r.-t.,
-
Arrours niitít. - Megj. Ufa, City, Corso, Omnia. M.: Dráma. - F· Kiss Jenő. -,' H. : 2D80 1'11. - Fő z.: Ilelem Hayes, Myrria Loy, Rona.Jd Colman. - R: John Ford. - c.: Aluli.
IV. 26
l
City, Corso. - H.: - Megj.: Kiss .\-1.: Énekes f ilmjátck. - F.: Szőke Szakúll, Alfred Piccav;r. - Fősz.: c.: .~1. Gr egor. - R. : Richard 0,':a1d -
uss«
a
::300 m.
S
-
Doese. -
-
c.:
-lll. 30
---
H.: 2537 Arnrand. - R.: Carl
Aluli.
-
-
Megj. Décsi, Kamara. s serclc ni iskoláia. 1887 lll. - ~l. : Ví",játék. - F' Szántó ArLillian Harvey. - R: David ma nd. - Fősz.: Felüli. Huttle r
_l
IV. 26
-
IL:
I
- c.:
.Lrieona cézor i«. Megj.: Rialto. - H.: 3200 rn. - M.: Vadny ugat. .- F.: Szántó Armand. Fősz. : George O'Brien. - R: David Howa rd. C: :\Iuli.
lll. 29
utat, - Megj. : Uránia, Ufa. - H.: Operette. - F.: Radó István. M.: m. 1986 Max fl arisen. - R: F6sz. : ::\1agda Schneider, Alfred •\bel. - c.: Aluli .
IV. 12
rit ntusa, - :VIegj.: Radius. - ll. : 2584 Sz.ínmű. - F' Benito Erb. - F6_z.: ::\-1.: Clark Gable, Joan Craw ícrd. - R: Robert Z. Leonard. - C.: Aluli.
IV. 12
Az 'utolsó négy. - Megj .: Corvin - H.: 2200 Szántó Lajos. Dráma. - F' m. - M.: Erich v. Fő-z. : Richard Dix. Joel Mc Crea, - c..: A. Stroheim. - R.: George Archainbaud.
Scervncsés
H1\RMONIl\-FILM Abida-ll. 7. Tc'.: 35-2-87.
Vágyak
METRO-60LDWYN MAYER DIS'IR., VIII .. Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25. MŰllÉSZFILM, Rákóczi-öt 40. Tel.: 40·3-97.
l
I
m.
16
!
PAR1\MOUNT FILM FORGALMI R T, Vll., Tel.:
IV. 5
Borsulmats szige(~-::. Megj .: Palace. _ j I. : 18E'9 rn. :vr.: Dráma. - F . Pásztor Béla, ---; Fösz.: Charles Laughton, (f1tlcbard Arlen. Leila Hyarns, Lugosi Béla. -.~i(;::Érle-C. Kenyon . .:_ c.. Felüli.,,'"
IV. 5
A párisi csirIufogó'. _ :vt'egj.: ·Décsi. Urainia. _ I-l.: 2353111. -,.'vr.: Vígjáték. -F.: Pásztor Béa. - Fősz.: 'Mnurice Chevalier. Ann Dvorak. - R: Normann Taureg. - t.: Aluli.
Rákóczi-öt 59. 34-4-37, 40-5-22. IV. 19
l~'jflili Club. Megj.: Palace. 1878 m. F· Pásztor Béla. Bro:k. George Raft, Hel en Álcvander Hall C.: Aluűi.
IV, 28,
Jenny Gerhardt, _ . .'vlegj.: Royal Apolló. - H.: 2364. M.: Dráma. F· Pásztor Béla. _ Fösz.: Sylvia Sydney, Donald Cock, Mary Astor.. H..: Marian Gering. - C.: Aluli,
IV. 24
Megj.: F'OTUIU, H.: 2512 111.-' rvf.: Dráma. -- .. F.:~ Lakner Ar thur. Füsz.:: Elisabeth Bcr gner, Douglas Fairbanks jr. - R.: Paul Cinner. C" Felüli.
lll. 2
Ál anipolot a, .'vr.: . Operett. Liane Hai d, R,: Bolv:.íry
A cár-ná,
PÁ TRI1\~FIlM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-2.5.
8.
REFLEKTOR fILM , . Sándor-tér 4. Tel.: 42-5-29.
-----------------,,------,Schuchmann
Antal
VIJJ., H.öck Szilárd Tel. 30-1-01.
Casino. H.: Fösz.: Clive Vinson, ll.:
ll.
IV. 12
20.
i
Megj.: Décsi. - H.: 2214 rn , -' - F . Dr. Vitéz, Miklós. - Fósz.: '.t Viktor de Kowa , Paul Kernp. _ Géza. - C.: Aluli.
-
Koraér eüeh, - Megj,:. Ufa, Casi no. - H.: 263J m. M.: Dráma. -. F· Pacséry. Fösz.: Marieleine Rcnaud, Paulette Flarnbert. R.: , Jean Bene'it-Levy és Marie Epstein. - C.: Aluli.
I---------j------j---::-----"--'-_ __:_·_,_, _ Az e:::erszelJ1ii ember, - .'vlegj.: Ura, Corvin, _ TURUL-FILM, H,: 2835 111,- Nl : Sz ínrnű. - F . Ra dót István, IV. 5 Miksa-utca 7. Tel.:
- Fősz: Harry PiDI, Olga Csehova. Picl. -- C.: Aluli.
36-9-42.
Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 8.3-8-57 és 58:
,WARNER BROS First National lTUaphone Pictures, József-körút ~2. TeL :..;32.-5,-90,:. ."
,
I~. 19
Eg» na/?y em bel' barátnője. Megj.: Uránia, Ufa H,: 2€60 111,M.: Vígjáték. F,: Lándor. Fősz.: ~agy Kató, Carl Ludwig Diehl, Theodor Loos, Jenny Vihrog. - R.: Paul Wegcncr. - C.: Aluli,
IV, 16
Panoptikum. - , Megj.: Royal, Casirio. H" 2071 lll. M,:, Grand Guignol. F.: Fodor, _ Fósz.: Lionel Atvill, Fay Wray. - R.: Kertész Mi hály. C.: FelülU
iv, 5
20,000 év a Sing Singben. - Megj.: Omnia. _ Hü: 1960 m':--~, N(: Dráma. - F.: Fodor.-=Fósz.: Spencer Tracy. Bette Davis. - R.: KerL té-z l\fihály. - C.: Felüli. I
-
UFA-FILM, RT.,
.'
'
,
,
..
Felelős szerkesztö Szerkesztöség
R.: Harry
és kiad 5: Lajta
és kiadóhivatal:
BUDAPEST, VU., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: ·97-0-76.
II:
Andor.
)
l i
Nyomatott: Ottlrcfit-nyom da/'TX.; Lónyay-u, Telefon: 87-2-87.
50.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
A LEGTÖKÉLETESEBB
KÉPHEGATIV
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• I
D U P - " E G A T I V, H A H G - N E G A T I V Tf3 EG.YÉB
HEGATlVOK:
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KIHECHROM-HEGATIV AEROCHROM-MEGA TIV
AZ
AZ AGFA-POSITIV o legjobb o legtart6.abb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII., Thököly-ul 75. T e I e 10ft: 97-0-78
. '
Nyomatott:
Otthon-nyomda
(Kis Iván) Budapest, IX., lónyay-utca
50. - Telefon: 81-2-87. és b7-5 17.
