i.»... i... XI. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR JANUAR 1

D" BINGERT JÁNOS, A H U N N I A-FLLM G Y Á R K IV Á LÓ IG A Z G A T Ó JA

(Foto Faludi)

■■ ■—■■■i.»........................................ XI. ÉVFOLYAM 1. SZ.

♦

■ i— .........................

S Z E R K E S Z T I: LAJTA ANDOR

♦

1938. JANUAR 1.

BUDAPEST FILfTl R .T . B U D A P E S T , VII.,

ERZSÉBET-KÖRÜT

8

T e l e f o n : 132 - 8 8 8 , 132- 828

MARIKA a negyedik filmünk Karácsonykor jelenik meg Főszereplői: P e r c z e l Zita, S z e p e s Lya, j á v o r Pál, J u h á s z József Reklámot On fog csinálni, miután megnézte a filmet B u d a p e s t F ilm Rí.

XI. ÉVFOLYAM.

1. SZÁM.

W

1938. JA N U Á R 1.

le g

ie U

h

t!

az 1938. évi (19. évfolyam ) H etenként 19 példán yb an számol b e a hazai és külföldi esem ényekről. Bem utatásra kerül az ö s s z e s magyar m ozgóképszínházakban.

h

i l f t p

-

m

ív

&

K ia d ja a

M AG YAR

FILMIRODA

R.

T.

é

z e

li

B u d a p e s t, IX ., H u n g á ria a ls ó -k ö ru t 15. sz. T e le fo n : 146-346. H a n g o s é s n é m a f ilm fe lv é t e le k tr ü k k film k é s z it é s k ó p iá k és f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y jilm m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .

S v U

&

h y v

T a r t a l m a z z a többek kö z ö tt: a teljes s z a k ­ m ai cimtárt, a f ilm ­ g yártáshoz szükséges színészei mtárt, az öszszes m a g yarorszá g i m ozik a da tait stb.

HANGOS HÍRADÓ

Senki sem n élk ü lö zh eti! fíra

versenyen kívül áll.

5 pengő (portó

70 f il l . )

M e g re n d e lh e tő :

Á 300 m ag yar mozgószinház 75% -a l e k ö t ö t t e .

xi v jÁ ó k o t y - iU T e le f o n : 297-076.

/

^

____________ Dr. Bingert János,

a H u n n ia -film g y á r ü g y v e z e tő ig a z g a tó ja :

A m agyar film gyártás edd ig i hibái és jö vőbeni fe lé p íté s e z em ber az év végén egy kicsit h átra néz és egyben előre is tek in t, m ert igyekszik a m últ tapasz­ talatait mérlegelni, ame­ lyek a jövő ben i cselek­ véseinek és elhatározásai­ nak szabják meg az irányát. H a a m últba visszanézünk, azt lá t­ juk, hogy a m agyar film gyártás elér­ k ezett mennyiségileg egy olyan ered­ m ényhez, am elyet még néhány évvel ezelőtt legvérm esebb álom ban sem le­ h ete tt elképzelni. Az, hogy az idén 30— 35 m agyar film készült, illetve készül erre a szezonra, a mi szem ünkben azt jelenti, hogy körülbelül az egész m a ­ gyar filmszükséglet 1!4—1'5-e ezzel fe­ dezve van. D e am ennyire kedves m eg­ állapítás ez m ennyiségi szem pontból, an n y ira nem kielégítő a dolgok m inő­ ségi része és itt a m inőségnél nem csak az elkészült film ek m űvészi vagy tech ­ nikai k v alitására gondolunk — bár ebben is bizonyos kifogásolni való vol­ na — de főleg az üzleti eredményekre. A sok film eredm ényezte, hogy a piacon m ost már a magyar film nem a külföldi filmmel szemben m érkőzik meg, hanem egymással konkurrál és pedig valljuk be — egészségtelenül. A konkurrenciális szem pontok általában az üzleti életben egészségessé tudnak tenni valam ely szakm át, de olyan szak­ m ában, ahol az árú értéke mérlegelési tárgyat nem képezhető k ö rü lm é n yek­ től függ, veszedelm et is jelentenek. T én y az, hogy részben a budapesti filmpiac jnegjelentetési körülm ényeiben m utatkozó zavarok, m ásrészt a talán néha túl jóhiszem ű vagy egyoldalú k ri­ tik a az egyes íorgalom bahozó cégek különlegesen ügyes forgalm i szerveze­ tei szám ára arra alkalm asak, hogy a

2

m egjelenő filmek értékelése szem pont­ jából sokszor ham is képet adjanak. Én eze ket a zavarokat látom első­ sorban a múltban és ebből tudnám valahogy a jövőre von atkozó ko n k lú ­ ziót levonni. V élem ényem szerint feltétlenül k e ­ vesebb film, de jobban bazirozva, jo b ­ ban előkészítve és jó néhány m áig el­ hanyagolt üzleti szem pontot figyelem bevéve kell, hogy legyen a k ö v e t­ kező esztendő filmprodukciójának a m ottója. N e m szabad túlzásokba esnünk a film szüzséje, stílusa kiválasztásánál, nem szabad előfordulnia annak, hogy né­ hány filmszínészünk 10 , sőt 12 filmben is szerepeljen és ezzel a talán értékes egyéniségét a közönség előtt lejárassa, végül nem szabad a kalkulációban túl­ ságosan alacsonyra leszállnunk csak azért, m ert hellyel-közzel a piac a k e ­ reseti lehetőségek m é rté két m egnyir­ bálta. M a m ár az egész filmgyártás elérke­ z e tt a technikailag és müvészetileg is kijegecesedett formájához. Alapos megfontolásnak, gondos előkészítésnek és ügyes üzleti hozzáértésnek kell pá­ rosulnia ahhoz, hogy az átlagfilmekböl a kiugró sikereket és a különösen rentábilis film eket kivegyük'. N em szabad előfordulnia annak, hogy- öt­ letszerű m unkáknál néhány heti előké­ szítés után kerüljenek filmek a m űte­ rem be és utána néhány héttel ismét ötletszerűen valamely' prem ierszínház vásznára. N em szabad m egtörténnie annak, hogy valam ely cég azért csináljon fil­ met, m ert néhány vidéki helyen nem két, hanem három filmet k ö tö tte k le, teh át a három filmet feltétlenül meg

-*•

■#*

keil csinálnia, azzal, hogy „legyen, ami­ nek lennie kell!“ B árm ennyire is tö rtén h e tn e k hibák az üzleti életben, mégis ezen a téren azt kell m ondanom , hogy a szakm a egészének kérnie kellene a megfelelő hatósági szervek beavatkozását akkor, am ikor túlkönnyelm űen elh atáro zo tt művészi, illetőleg üzleti tervek m eg­ valósítását kívánják. Itt nem lehet eléggé szigorúnak len­ ni! K evesebb k ár az, ha valaki egy v isszau tasíto tt film ötleten elveszít ezer pengőt, m in t az, hogy filmmé alakítsa és u tán n a úgy ö, m in t talán hitelezői sok-sok ezrest veszítsenek. iMiclőtt a film első fölvétele m egtör­ ténne, csak előkészítő költségek m e­ rülnek föl. Itt lehet rigorózusnak len­ ni, m ert ezzel csak a gyártóval és k ö z ­ v e tv e az egész filmszakmával teszünk jót. M inden későbbi ¡rekrimitiáció, szüzséválasztás, m űvészi stílus, gyen­ ge m űvészi vezetés stb. szem p o n tjá­ ból, m ár késő és m érhetetlen károkat okozhat. A z t hiszem, hogy a film szakm ának a m aga teljes egészében kérnie kel­ lene ezt a beavatkozást, hiszen önma­ gának tenne jó t vele! M ert bizonyos, hogy jövőre k evesebbet ugyan, de fel­ tétlenül jobbat és szebbet kell adnunk, m ert csak úgy tu d ju k a magyar film­ gyártás folyamatosságát biztosítani. E zen a vonalon látom a magyar film jö vő jén e k egy másik vonatkozását is: a külföldi piacok kihasználását felépí­ teni. Ahhoz, hogy a nagy országok film produkciójával versenyezhessünk, előkészített, érdekes és jó m u n k á t kell n y ú jta n u n k ! G ondos m űvészi és kereskedelm i m unka jegyében kell teh át m egindul­ nia a jövő esztendőnek, hogy a palán­ tából m ár csem etévé serdült g y ártá­ sunk fejlődése meg ne akadjon! A FILMKULTÚRA . mai számának boríték lapját

— »

»

A z osztrák film szakem berek és m oziérdekképviseletek vezetőinek b u d ap esti látogatása őszinte szívből jövő külsőségek k ö zö tt folyt le. A M. M. O. E. elnöksége B o rnem isza.G á b o r­ ral az élén valóban m agyaros vendégszeretettel és előzékenységgel fogadta az o sztrák k artá rsak a t, akik tényleg a legjobb benyom ásokkal és em lékekkel térte k vissza hazájukba. D ecem ber 6 -án érkeztek az o sztrák vendégek Hauer A dolf, az o sztrák m ozigrem ium elnökének a vezetésével B udapestre. H auer elnökön kívül a következők jö t­ tek: A ugustin Kranzl, M ax Hellmann és N á th á n W eiller érdekképviseleti el­ nökök és alelnökök. A z első nap m eg­ nézték a Fórum ot, az U rániát, a Savoyt, m ajd m ásnap a Sim plon-m ozit és még néhány film színházat. D ecem ber 6 -án este a N ew york-kávéházban szükkörű vacsora volt, am elyen m ozitulaj­ donosokon kívül Pogány állam titkár, R u ttk a y Ö dön min. osztálytanácsos, Vigh B ertalan főigazgató, néhány film ­ kölcsönző és m ások v ettek részt. Bor­ nem isza G ábor, Borhegyi István és Szegüli Izsó k ö szö n tö tték az osztráko­ kat, akiknek nevében A dolf Hauer el­ nök köszönte meg a szívélyes üdvöz­ lést. K edden az osztrákok tisztelegtek a hősök em lékm űvénél, m ajd m egnéz­ ték a H unnia és a M agyar Film iroda m űterm eit. Szerdán, decem ber 8 -án reggel u ta z ta k vissza Bécsbe. (Az o sz trá k k a r tá r s a k lá to g a tá s a nem ép ­ p en az első h asonló esem ény. M ár m ásfél év­ vel ezelő tt, am ik o r 126 n ém et m o zitu lajd o n o s é rk e z e tt B u d ap estre, b eb izo n y o so d o tt, hogy az ily en lá to g a tá s o k n em csak id eg en fo rg alm i és p o litik a i jelen tő ség ű esem ények, hanem szak m ai szem pontból is fontos m egm ozdu­ láso k . H a nem is em lék szik az em ber m inden lá to g a tó ra , a n ev ére v a g y közelebbi cím érede új ism e re tsé g e t, új ö ssz e k ö tte té st sz e rz e tt és ez so k szo r n ag y o n elő n y ö s eg y én i szem ­ p ontb ó l ép p ú g y , m in t á lta lá n o s szak m ai

9eJtl&ro'~n nézőpontból is. Az ilyen c se re lá to g a tá so k a t g y a k ra n m eg kellene ism ételni.)

nyomták 1

3

C a síig lio n e Henrik m. k ir. k e re s k e d e lm i ta n á cso s, a b u d a p e s ti C orso F ilm színház ü g y v e z e tő ig a z g a tó ja :

Á budapesti m ozipark a d a ttü k re A n ö v ek ed és °/o-os aránya az: előző g a zd a ság i évhez viszonyítva

E

gy ország gazdasági, társadalm i, po­ litikai, társadalom gazdasági és kul­ turális vérkeringésének a szíve: az o r­ szág fővárosa. V iszont: a főváros fe j­ lődésének folyam ata, gazdasági és szel­ lemi em elkedése az egész ország vagyonosodásának, kulturális előrehaladá­ sának kísérő jelensége. K étségtelen, hogy a gazdaságtársa­ dalm i élet alakulását m ás tényezők is befolyásolják — világgazdasági és világpolitikai esem ények —, mégis, a ve­ zetőszerep az ország belső gazdasági viszonyainak és életkörülm ényednek ju t, am elyek evolúciójában a kultúra eszközei — a szervezet főütőereinek egyik fontos élettani cso p o rtja — egyre nagyobb jelentőséget kapnak. A K u l t ú r a eszközei! Ü jabb tényezők hatalm as konglom e­ rátum a, am elyek ta rk a kaleidoszkóp­ jából m arkánsan dom borodik ki a m o ­ dern technika egyik legcsodálatosabb alkotása: a film és vele a mozi. H ogy elöljáróban n y ú jtsu n k egy kis ízelítőt, utalni kívánunk arra a köz­ ism ert, rendkívül érdekes jelenségre, amely a magyar filmgyártás fejlődésé­ vel, a vidéki moziélet él etv ekeit és ében nyilvánult meg. C sak néhánv m ozaikszerű adat: G azdasági év

1933— 34-ben 1034— 35-ben 1035—361-ban 1986—37-ben

A g y á rto tt m agyar filmek szám a

10

12 16 24

A vidéki m ozik szám a*

302 322 340' 384

A vidéki m ozipark fen ti adataink sze­ rint 3 év alatt 27%-kal növekedett. T artalm asabb és tanulságosabb k é­ pet n y ú jt a fejlődés arányának a la k u ­ lása az egyes gazdasági évek szerint. L a jta A ndor évkönyvi ad atai.

G azdasági év

1934— 35-ben 1935— 36-ban 1936— 37-ben

a vidéki inozip a rk n á l

6 .6 % '

a g y á rto tt m a gyár film eknél

20 % 33%: 50 %

8.4% 1'0.0%:

A vidéki színházak anyagi fellendülé­ séről valam ennyien tudunk. T itkos ru ­ gójáról túlnyom ó részben ugyancsak a fenti ad ato k lebbentik fel a leplet. #A budapesti mozipark szám szerű alakulásával már hosszabb ideig nem foglalkoztunk. A z idei m ozialapítások újból aktuálissá teszik a részletesebb) szem lélődést. Közel V\ század alatt a fővárosi m o­ zik szám szerű alakulását a következői általános rajz m u tatja be: Év : A mozik száma :* 1913 114 1918 78 1920 79 1922! 85 1925 82 84 1928 1930 86 1931 82 1932 78 76 1933 1934 74 76 1985 1936 76 79 1937**

Befogadó képessege 311.680 28.210 28,740 32.760 33.840 36.600 38.280 37.4110 36.830 36.490 36.060 36.1180 36.130 39.069

Sajnálatos, hogy a béke éveiből tö b b ad at nem áll rendelkezésünkre, m in t az 1913. évi. A film színházak világháború előtti feltűnően m agas szám a összefüggésben van N agym agyarország m oziviszonyaival, m ert kétségtelen, hogy B udapest, m int az ország kultúrális fejlődésének * A nyári színházak nélkül. ** A z év végefelé megnyaló A stfa-m o ziv al együtt.

ugocsauccai:

k özpontja, ecélú intézm ényei kérd ésé­ ben egyenes arányban áll az országos viszonylattal. Az ország m egcsonkítása m aga után vonta a gazdasági és szellemi szerve­ zet átállítását is. A xióm ánkkal csak látszólag ellenté­ tes a fővárosi m ozipark befogadóké­ pességének későbbi fejlődése, am ely az idén több, m int 23%-kal nagyobb, m int 1913-ban. Ez a jelenség k étségbevonhatat­ lan dokum entum a annak a sa jn á ­ latos ténynek, hogy a budapesti m ozipark egészségtelenül túlm ére­ tezett. M egállapításainkat is igazolják: lÉ v

mm 1918 1920 1922 1925 1928 1930 1931 1932 1933 193-1 1935 1936 1937

alábbi

Az átlag o s b efog ad ó k ép esség fejlő d ésé­ M ozik a d a ­ nek ará n y a az gos befoga- 1013. évi ad ato t d ő k é p esseg e lOü-nak véve

278 ■336 364 385 413 436 445 456 472 480 4i87 476 475 494

400

121

131 139 148 157 1'30 168 170 173 176 171 170 177

adataink

E^y iilőhc y r- ju t a la' k ó ssa g s z á ­ mából.*

30 37 32 29 29 28 26 28 38 30 29 29 29 27

A színházak befogadóképessége ezek szerin t nagyobb arán y b an nö­ vek ed ett, m int a főváros lakossá­ gának fejlődése. Szem beötlő súlyos jelenség, különö­ sen, ha figyelem be vesszük a gazdasági v isz o n y o k kedvezőtlen irányú eltoló '■désát Sajnáljuk, hogy a fővárosi m ozivi­ szo n y o k a t nincs m ódunkban külföldi adatokkal összehasonlítan i Bár alábbiakban és grafikonunkban * 1820-ban, 192.5-ben. 1930-ban és 1935ben a népszám lálási adatok, a többi években az év közepére k iszám íto tt népesség száma :á'.lap ián.

az európai fővárosok m ozipark j ától tájék o z ta tó k épet nyújtunk, ism erteté­ sünkben csak a színházak szám át kö­ zöljük, m ert befogadóképesség szerint a rendelkezésünkre álló k i f o r r á s a i n ­ k at nem ta rt juk m egbízhatóknak. Előre bocsátjuk, hogy a szám szerű adatok sem alkalm asak a fenti m egállapítások illusztrálására, m ert a nem zetközi m ozi­ park k :alakulásában annyi tényezőnek van szerepe, (állami és helyhatósági intézkedések, szociális, gazdasági és kultúrál is viszonyok) hogy objektív vizsgálódások alapjául ugyancsak netn vehetők figyelembe. A színházpark befogadóképességének fejlődése egyenes ¿irányban áll a film­ gyártás kvalitatív emelkedésével, ami a m ozik népszerűségét a társadalm i osztályok m agasabb rétegei körében is fokozta. A z egykori „m o zg ó k“ m a m ár komoly, m űvészi hajlékok, am inek vele­ já ró ja a színházak belső célszerűségi, kénye mi és esztétikai fejlődése. V ilágjelenség ez a nívóbeli változás, azonban a mai viszonyokhoz m érten a fővárosi mozipark ez rényú expanziója —• ism ételjük túldimenzionált. R észletesebb tájék o zást nyú jtan ak alábbi adataink: B udapest m o zijain ak befogadóképesség sze­ rin ti fejlődése százalékban: Kv 3 *’’- :J 3)1-6 0, 601 —leül) 1000-en felül 81! ’ 16 1914 1 2 1922 40 34 21 5 1931 34 39 22 5 1937 32 25 3 40

A fejlődés üteme kézen fekvőén túlgyors és nagyarányú! A z 1000 szem élynél nagyobb befogadóképességű színházaknál jelentkező viszszaesés •— bárm ily különösen hangzik is az első pillanatban — c m egállapítá­ sainkat csak alátám asztja. A z eltolódás ugyanis azon oknál fogva, m ert a szó­ ba nforgó színházak m aguk jö tte k rá arra. hogy színházaik székszám a a fő­ városi viszonyokkal nincs arányban, azokat csökkentették. (V iszont ezáltal nagyobb kényelm et ju tta tta k közönsé­ güknek).

•+K erületek szerint vizsgálva az adat tükröt, igen érdekes m egállapításokra jutunk. A z 1 ülőhelyre ju tó lélekszám ará­ nya az utolsó 27 év alatt a következő­ kép alakult:

É rdekes jelenség, hogy amíg a iőváros lakosságának közel %-e (76%) a pesti, 34-e pedig a budai oldalon él. a m ozik m egoszlása szám szerint 82, ille­ tőleg 18, befogadóképesség szerint p e­ dig 86 és 14%. N yilvánvaló, hogy a bal­ part m oziviszonyai lényegesen k e d ve­ zőtlenebbek, mint a Duna jobbpartján. A fejlődés arányai is eltérőek: amíg a budai m o zik száma 1920 óta 2%-kal nö­ veked ett, a pestieké több, m int 1%-kal c sö kkent: ezzel szemben a befogadóképesség szerinti alakulás a jobbparton 14%-os, a balparton 36%-os növekedést mutat, A jobbparton levő m o zik ked vező bb viszonyait pregnánsan rajzolja meg az 1 ülőhelyre jutó lélekszáim aránya. Amíg a budai oldalon 44, a pesti o ld a ­ lon csak 25 lakos ju t egy székre. K ét­ ségtelen, hogy a budai oldal óriási ki­ terjed ése (a főváros területének 55%-a),

1937-ben nagyobb(-l-) 1929-ben*) 1937-ben, v kisebb (—)

K erület

I. II. III. X I. B udai oldalon IV . V. V I. V II. VITT. IX. X. X IV .

63 38 60 84

5o 3:3 32 51

56

44 9 33 30 18

10

42 25 17

20 20

47

38

P esti oldalon

23

B udapest

27

22 20 48

31

— 7 — 5 — 2S —38

—12 1

—

9 + 5 + 1 + 2 + 1 —

—

_.

7

— 27

—

A z e u ró p a i fő v á ro s o k la k o s s á g á n a k és film s z ín h á z a in a k szám a

A rvoziU. szama

figyelem be véve a lakosságnak a két p art k ö zötti m egoszlását — e városrész fejlődési folyam ata ellenére is — ló* nyegesen lero n tja a kedvezőbb arán y ­ szám jelentőségét. Az elő ad o ttak kellő m érlegelését a k ét p a rt népsűrűségére vonatkozó adatok közlésével kívánjuk tám ogatni: a h ektáronkénti népsűrűség a budai oldalon (az 1935. évi népes­ ségi inventárium szerint) 25, a pesti o dalon pedig 94. (A fővárosi átlag 57."V

6

Az új közigazgatási kerületbeosztás,, lovábbá a népesség kerületenkénti m egoszlására vonatkozó időközi a d a ­ tok hiánya a korábbi évek viszonyai­ val való összehasonlítást m egnehezí­ ti. Ebből a szem pontból meg kell elé­ gednünk az átlagalakulást feltüntető,, tanulm ányunkban korábban közölt ada­ tokkal. Az utolsó „ném a év "-ben.

Ellenben m eg különböztetett figye­ lem ben kell részesítenünk fenti táblá­ zatu n k at, am ely igen érdekes belső el­ to ló d áso k at tü n te t fel. M ozaikszerű alakulási tablónk lég feltűnőbb színfoltjai a budai város­ részre esnek, elsősorban a III. és XI. kerületre, ahol az 1 ülőhelyre ju tó lélekszám aránya 40—50%-kai esett, a n ­ nak ellenére, hogy főleg a XI. kerület lakossága a szóbanforgó 5 évben igen jelen ték en y en m egnövekedett. Jellem ző, hogy a fővárosi átlagarányszámra e változásoknak nem volt be­ folyása, amit a k é t part népességi tö­ mörülésének óriási aránytalanságára kell visszavezetnünk. A pesti oldal egyes kerületeinek v i­ szonyai feljavultak, am iben elsősorban a szóbanforgó városrészek igen jelen­ tős népességi fejlődésének volt fontos szerepe. A belvárosi színházak mostoha helyzete közismert. Az 1 ülőhelyre jutó IV. kerületi arányszám legalább a te lével kisebb bárm ely kerületi arány számnál. Budapest népességének társadalmi és foglalkozási rétegeződése a legfonto­ sabb tényező a mozi gazdasági életé­ ben. H a ebből a szem pontból vesszük vizsgálat alá Buda és P est viszonyait, kétségtelen, hogy a fenti táblázatnak a jo b b p artra v o natkozó kedvezőtlenebb vonásai lényegesen enyhülnek. A főváros lakosságának foglalkozási m egoszlása ugyanis a következőkép alakul: A kere«ő és e lta rto tt népesség % -o s aránya a jelentősebb foglakozási főcsopor­ tok szerint Ip a r K ereskedelem és hitel K özszolgáit és szab ad ­ foglalkozás V agyonukból élők

B uda

P est

36

42 18

12 17

11

11 6

A k é t városrész életereje Budáin k é t­ ségtelenül kedvezőbb, különösen a j e ­ lenlegi gazdasági viszon yok figyelem be­ vétele mellett.

A főváros m ozlviszonyainak vizsgá­ latánál nem hagyhatjuk figyelmen k í ­ vül N agy-Budapest kérdését sem, m ert kétségtelen, hogy a k örnyéket B uda­ pesttől csak m esterséges h atáro k v á ­ lasztják el, a valóságban a szom szédos 18 község — N agy-B udapest alk o tó ré­ szei — m a m ár szorosan összefügg a fővárossal, ami a budapesti moziélet ütésének megítélésénél egyre fontnsahb szerepnél bíró tényező. A kör^M ődésének ugyanis a főváros az <-g.vik legerősebb táp álója, m ert a könnyebb m egélhetést, olcsóbb lakást, egészségesebb levegőt kereső fővárosi lakosság töm egesen költözik át a szom ­ szédos község-koszorúba, azonkívül a k ö rnyéknek közlekedési hálózatkiépiiése rendkívül élénk, ingaszerű vándor­ m ozgalm at eredm ényezett: a m unkások, hivatalnokok töm egesen kelnek na­ p onta útra, hogy B udapesten m egke­ ressék a kenyerüket. A IS község adatait figyelem be véve, N agy-Budapestnek 119 m ozija volna, 79366 férőhellyel. A z átlagos befogadóképesség pontosan 500; az 1 ülőhelyre jutó arány szám pedig — 1,534.700-as lélekszám alapján* —- 26. Ezek az ada­ tok m egközelítik Budapest arányszá­ mait. Érdekesnek látju k m egem líteni, hogy B udapest környéke olyan evolúción m ent át, am ely m éreteiben szinte am e­ rikai fejlődésnek m ondható. Csak n é ­ hány m ozaikszerű ad at: Jelenlévő n é p esség szám a ezrekben 19?0-ban 1930-ban 1937-ben

Ú jp e st 'R ákospalota R ák osszentm ihály Sashalom P estszen tlő rin c K ispest P estszen terzséb et Csepel B udafok

57.5 35.0

0.2 6.2 11.8

51.1 40.5 18.6 13.7

67.4 42.9 14.1

11.8

30.6 64.5 60.9 22.9 19.7

73.7 46.5 16.7 14.8 41.1 74.2 82.4 28.1 22.7

A fenti 9 község lélekszáma 17 év alatt közel 70%-kal növekedett. El nem v itath ató tény, hogy a város fejlődési folyam atának ilyen ütem e, * 19i'37. évi k iszám íto tt népesség.

______ am ely a m agyar dem ográfia íegtünem cnvcsebb jelenségének m ondható, B uda­ pest szem pontjából nem a legörvendetesebb. A fenti néptöm örülések lélek­ szám út igen h atv án y o zo tt m ódon ugyan­ is nem csupán a term észetes szaporo dás duzzaszto tta meg. A fejlődésben a városból való kiáram lásnak is igen nagy szerepe van, B udapest életerejénk rovására, ami kétségtelenül a m ozik gazdasági viszonyait befolyásoló leg­ fontosabb tényező *

Szá m o k a film világ áb ól A frik a: A z úgynevezett „ legsötétebb A f­ rik á b a n “ eg y re növekszik a m ozik Száma. Ma m á r D é lafrik áb an 300, N v u g atafrik á b a n 33, E gyip to m b an 102, A lg írb a n 130' és T u ­ niszban 27 m ozi játszik . E b b e a szám ba nem vettü k be az A frik a egyéb részeiben fennálló m ozik szám át, és ha ezeket ho zzá­ szám ítju k , úgy a z -a frik a i m ozik szám a m eg­ h ala d ja a 676 m ozit. A legutóbbi h ónapok­ ban 80 új film színház létesült a fekete föld­ rész egyes országaiban, úgyhogy ez a k u l­ tú ra és a népm űveltség terje d ését ig azolja. A rg e n tín a : Buenos A iresben nem régiben kezdték m eg az A rg en tín a S o n o -F ilm m ű­ term ének a felépítését. A z alapkő letétele rendkívül ünnepélyes külsőségek k ö zö tt z a j­ lott le. A z arg entín ai film g y ártás ú j télepe a világ egyik legm odernebb film g y ára lesz, am it az alapítók és a v állalat a legm oder­ nebb technikai gépekkel lát el. A h atalm as területen 3 óriási és két kisebb m ű term et lé­ tesítenek, term észetesen a hozzávaló m elléképületekkel együtt. A z új gy ártelep az a r ­ gentínai főváros egyik legszebb részében épül. India: E bben a h atalm as b irodalom ban, am elynek 350 m illió lakosa és k erék en 700 ezer v áro sa és községe van, m indössze 650 film színház játszik . E zzel szem ben sokkal fejletteb b és m agasabb színvonalú az indiai film g y ártás, am elybe eddig 11—12 m illió an ­ gol fontot fek tettek be. A z indiai film elő­ állítási költségei arán y lag kedvezőek. 5000 fontnál drágább film et nem igen szoktak g y ártan i. A legdrágább indiai film , am elyet eddig elő állíto ttak 22.000 fontba kerü lt. A m eglehetősen alacsony előállítási költségek­ kel szem ben áll az a rán y talan u l m agas be^vételi lehetőség, m ert az 5000 fontos film 20.000 font b ru ttó fo rg alm a t ér el. T ö rö k o rszá g : S ajá tsá g o s a helyzet a tö ­ rökországi elsőhetes film színházaknál. E zek tudniillik kö zvetlen ü l szerzik be film szü k ­ ségleteiket a film kölcsönzők kikerülésével és csak azután a d já k a film vállalatoknak. 1925ben kb. 50 film színház já tsz o tt T ö rö k o rszá g ­ ban, szám uk m a m ár közel száz. A legszebb és legnagyobb tö rö k színház az isztam buli S a ra y-m o zi. Ism ert tö rök cég az Ip e k d jifilm g y ártó és film kereskedelm i v állalat, am elynek n agy m o zija is van, a M é le k -Jpék. Isztam b u l egyetlen m ű term e ugyancsak az Ip ek d ji testvéreké, ezt a m ű term et elég jól és a leg ú jab b technikai találm ányokkal sze­ relték fel, itt azonban nem csak török, hanem g ö rögnyelvű film eket is g y ártan ak . A m ű ­ terem ben külföldi film eket is szin k ro n izá l­ nak, azonban e téren csak a kísérleteknél ta rta n a k . A legnagyobb flm vállalatok egyike a F ita s, nem kevesebb m in t 130 kü lfö ld i fi l­ m et vásárolt ö s s z e / !) k öztük 1.6 ném etet,, 87 am erikait, 24 fran ciát és 1 m a g y a rt: a M ária nővér ném et válto zatát.

V égezetül ism ertetni kívánjuk az európai államok fővárosainak m ozistatisztikáját: Város A m szterdam A thén B elgrád B erlin B ern B rüsszel B udapest B ukarest K opcnhága L isszabon London M adrid O slo P á r is P rá g a R iga R óm a S zófia Stockholm V arsó W ien

A mozik száma 38 26 14 402

■8 1.20

79 52 44 37 401 46 13 298 103 Q17 O i 158 32 °9 65 176

Egy mozira ju:ó lélckszám 20.600 17-700 17.30 ) 15.000 13.600 6.700 14.000 12.301) 19.000 16.00:0 10.509 22.80) 19.800 9.700

8.200

10.400 7.200 8.930 18.000 18.90» 10.600

Fenti adatainknál megragadóbb erő­ vel szemléltet tanulm ányunk grafikonja. M egism ételjük azt, am it m ár fentebb m ondottunk, hogy az összeállítás ad atai csak tájékoztató értékűek. Cassel, a nagy közgazdász azt írja: „A kétes értékű adat is jo b b , m int az adatok hiánya“. T anulm ányunknak ezen részében nem is vállalkoztunk n a­ gyobb feladatra, m int egy lépést tenni a jö vő adatgyűjtéséhez.

8

M it h o z a z U F A ? N é g y n a g y s z e r ű ü z le tfilm e ft! i. Tokaji rapszódia

3. L a H a b a n e r a

Szilágyi László, a nagysikerű színpadi iró szinjátéka.

Z a ra h L ea n d er Rendezte: Detlef Sierck,

Hajdú Im re gyönyörű, szívhez szóló magyar zenéjével.

„Az utolsó ak k o rd “ és az „Uj élet felé“ világhírű rendezője. H atalm as, m odern forradalm i cselekm ény.

F ő sze re p lő k : Lehotay Árpád, Donáth Ági, Pataky Jenő, Rózsahegyi Kál­ mán, Vaszary Piri, Szombathelyi Blanka, Boross Géza, Dajbukát Ilona, Makláry Zoltán, Bilicsi Tivadar, Bársony István.

Zarah Leander páratlan szép­ sége, játéka csodás hangja és éneke óriási hatással érvényesül ebben a filmben. F őszereplők m é g : Kari M artell, F erdinand M arian, Júlia S erd a és a magyar F öldessy Géza.

2 G Á SPÁ R O M É M illö c k e r

v ilá g h írű

n a g y o p e r e ttje

4. i i t i ü í s

film e n

Willy Fritsch, Olga Csehova, Jutta Freybe, Mari Koppenhöfer főszereplésével.

RÖ KK M A R IK A l e g c s o d á l a t o s a b b szerepében. Rendezte: Georg Jacoby, a na gy ­ sikerű „Csárdáskirálynő” rendezője.

*

Főszereplők m ég: Leó Slezák, Sim a O szkár, Johannes H eesters, H einz Schorlem m er.

Szenzációs, izgalmas, lenyűgöző film a repülőgépek világából.

Az UFA egyik legnagyobb viiágfilmjel Még ragyogóbb, még k áp rá z a to sa b b állítású, mint a „K o ld u sd iák “. Üzleti lehetőségei még sokkal

én Irán utü

ki­

R en de zt e: E R IC H W A S C H N E K .

nagyobbak.

LEGJOBBAN JÁR, Ml AZ UFÁVAL TART!

BUDAPEST, K O SSU TH LAJOS UCCA 13. T E L E F O N : 183-858.

9

Dr. Vári Rezső ü g y v é d , a z O .M .M .E . ü g yé sze :

Száz ren d elet egy s o r b a ... záz rendelet jelent meg a m ozgószínházakról és a film gyártásról. Száz ren­ delet szabályozza ezt a szakm át. Ez a szám még nem teljes, m ert ezenkí­ vül van még három tö r­ vény is, am ely a m ozikkal foglalkozik: szinkróntörvény, a ro k k an ttö rv én y és a szerzői jogi törvény, am ely mind ta r ­ talm az a film re és m ozgószínházra v o ­ natkozó rendelkezéseket. Még a gya­ k o rlo tt jogász is nehezen igazodik el a rendeletek eme útvesztőjében. A mozgószínháztulajdonostól nem is lehet m egkívánni azt, hogy ezeket a rcndcletek et ism erje, betartsa, m egtanulja és így m ozgószínháza vezetése helyett közigazgatási m agasabb képzettséget sajátítso n el. De még a közigazgatás szakem berei­ nek is nehéz eligazodni ok e rendelet­ halm azban. A közigazgatási tisztvise­ lőknek, akiknek feladata volna ezek b etartását ellenőrizni, értve ez alatt a szolgabírákat és a rendőrkapitányokat, nem lenne sok ez a száz rende­ let sem, ha csak a mozival lenne dolguk, de a mozin kívül m ás foglalko­ zási ágakra is figyelemm el kell lenniök. (Jóllehet egyes mozisok igen panaszkod­ nak, hogy vannak közigazgatási szak­ em berek, akiknek nincs m ás gondjuk, csak a mozik.) Ezek a rendeletek egy­ m ást hatáÜytalanítják, egym ásnak el­ lentm ondanak és bár az évközben m eg­ jelent közigazgatási szakm unka (R uttkay: A m ozgóképüzem ek közigazgatási jogszabályai) igen jól felso rak o ztatta a hatályos rendeleteket, mégis meg kell állapítanunk, hogy e hatalm as rendelettömeg, m int félelmetes útvesztő mered a mozissal szem ben. M indig és m in­ denkor ki van téve annak, hogy v ala­ m ilyen rendelet ellen vét és ezért vagy

§

m egbüntetik, \a g y ami még rosszabb, engedélye és ezzel kenyere, vagyona esik elvonás alá. Ennek csak ogv m eg­ oldása lenne: össze ke'l vonni és össze kell foglalni a rendeletekei négy rcndeletkeretbe. Ezek a következők: Az első keretbe tarto zó rendelet foglalkozna a m ozgóképüzem engedélyekkel és üzemvitellel, a m ásodik a/, alkalmazottakra vonat kozó rende.kezéseket tartalm azná, a 3. szabályozná a filmgyártást, a 4. a fiímcenzurát ölelné föl. Ily m ódon aránytalanul csökkenné a m ozik vezetőinek feladatköre, megkönnyebbedne a hatóságok ellenőrzési m unkaköre és az ügym enet is h a tá ro ­ zottan m eggyorsulna. M indenki tudná a kötelességét, mozis, épp úgy, m int ellenőrző tényező és ezáltal a rend és szabályozottság sokkal körülhatárol tabb lenne. Száz rendeletén nem ism er heti ki m agát senki és száz rendelet , t ezerféleképpen lehet m agyarázni. Em lékezzünk arról az időről, am időn összesen egy rendelet volt. A 64.573— 1901. B. M. rendelet, am ely nem vonat­ k ozott a m ozikra, m iután 1901. évben még nem volt szabályozandó mozi és mégis ennek a rendeletnek az alapján nagyon szépen m űködött és fejlődött B udapesten 100 mozi. A k k o r a mozik szám a volt száz, ma a rendeletek szá­ ma száz. Ezzel nem azt ak a rju k m on­ dani, hogy a mozik szám át kell em el­ ni, hanem azt, hogy a rendeleteket kell csökkenteni. H agyjuk meg a mozisokat m oziso k­ nak, ez az ő m unkakörük, a feladatuk, a nem zetgazdasági elhivatottságuk. H a közigazgatási professzorokat akarunk nevelni belőlük, úgy ennek — a mozik és m ozisok egyform án k árát vallják.

Lohr Ferenc, o k i. g é p é s z m é rn ö k , a H u n n ia -film g y á r h a n g m é rn ö k e :

Áz önműködő hangdinam ika-szabályozás kérdése hangosfilm, a rádió és a gram ofonközvetítés tech ­ n ik ai töké ¡otesítéséVel kapcsolatban logikus idő­ szerűséggel nyernek jelen­ tőséget egyes fontos m ű­ szavak. N em régen még az erősítők „érzékenységének növelése“ volt a k o n stru k tő rö k álma, később a „m inő­ ség“ foglalkoztatta a gyárakat. N em ­ sokára a „m indent a hálózatból“ jel­ szó ag y o n szo rította a telepes vevőké­ szülékeket, m ajd a végerősítő m inél nagyobb teljesítm énye, a hangszórók h atásfokának növelése, a szelektivitás, hullám sávszűrés volt a m űszaki cik­ kek fő anyaga. A z 1938-as év reklámja a rádiózás területén a „dinamika“ szót emeli ki. V evőkészülékeket önm űködő dina­ m ikaszabályozóval építenek és ezzel meg ak a rják akadályozni az erősítők „túlvezérelhetőségét“, vagyis a túlerőltetéséből szárm azó torzítását, recsegé­ sét. .'Másrészt nagyobb hangossági k ü ­ lönbséget akarnak létesiteni ugyanan­ nál a leadásnál. Bár ezek az olcsó m egoldások nem adják még meg a teljes illúziót, legalább Ízelítőt n y ú jta ­ nak a jövő vevőkészülékeinek dinam ikateljesítm ényéből. A rádiózók nagy ré­ sze türelm etlen az állom ások beállítá­ sánál, de talán még türelm etlenebb a hangerősség m eghatározásánál. Saj­ nos, ezen nem segít a dinam ika-szabá­ lyozó. A rra sem alkalm as, hogy na­ gyobb hangerősséget adjon, m int am ire a m eglévő erősítő képes. N em célja az eredeti hangosságát egy zenekarnak kierőszakolni, de célja az eredeti hangerősségek arányos közvetítése. A dinam ikaszabályozó szerepe fe h át m eg h atáro zo tt határokon belül arányo­ san közvetíteni a hangerősséget. A m eg en g ed ett felső h a tá r azí erősítő

.torzításm entes kim enőteljesítm énye, rádiónál két különböző, de egym áshoz kö zek ső hullám m axim ális m oduláció­ jának korlátozása, gram ofonnál pedig az egym ás m ellett haladó barázdák (Rille) nagy kilengéseinél a tűnek a m ásik barázdába való átugrásának m egakadályozása. H angosfilm nél különösen jelentős szerepe van a dinam ikaszabályozónak. Felvételnél a m axim álisan m egenged­ hető hangerősség beszabályozása k ü ­ lönösen nagy gondot okoz és m eg­ nyugtatásul szolgálna egy szerkezet, amely kizárná a túlvezérléseket. A dinam ika tek in tetéb en nagy zűr­ zavar uralkodik még a hangközvetítéseknélli és sok keserű ó rát szerez azok­ nak, akik helyesen végzik a hang dina­ m ikájának felvételét, de a közvetítés­ nél m ások elro n tják a m unkáját. A valóságban a hangnyom áskülönb­ ségek olyan nagym érvűek, hogy hű közvetítésük még a legdivatosabb tech ­ nikai m ódokon sem lehetséges. Egy ágyúdörgés és egy haik Hevélzizegés k özött egym iliószoros nyom áskülönb­ ség van. H a m eggondoljuk ezzel szem ­ ben , hogy a ma üzem ben lévő legtöbb hangfelvételi szerkezettel csak 1:10 nagyságrendi különbséget közvetíthe­ tünk, szégyenkezve kell bevallanunk, hogy dinam ikai közvetítésünk még m essze alatta m arad az elfogadható m értékűnek. Sokak előtt lehetetlen­ nek tű n ik kijelentésünk^ h o g y qgv halk suttogás a filmen csupán egyötöd hangerős'séget képvisel egy legnagyobb kiáltással, vagy detonációval szem b e n, pedig a régebbi hangfelvevő gépeink csupán ennyire képesek és ezekkel kell dinam ikai illúziót keltenünk. A z am e­ rikai gépek általában 1-20 arán y t hoz­ nak ki, önm űködő szabályozó nélkül. A z ujabb dinam ika-szabályozók m ár

1:100 arán y t tesznek lehetővé cs ezt az arán y t egyelőre m int az elérhető m axim u m o t kell tekintenün k és elfo­ gadhatónak ítélnünk. Ha az erősítő és az egész hangköz­ vetítő szerkezet nem ad kellő dinam i­ kát, akkor „lapos“ lesz a zeneközvetí­ tés'. N em illuziótkeltő, ha a filmen lá­ to tt nagy zenekarnak hangszórón köz­ v e títe tt hangja csupán szerény után­ zata az eredeti hangerősségnek, de még kevésbé közelíti meg a valóságot, ha a közvetítésben nincsen kellő kü­ lönbség a piano és forte részek között. R égóta felm erült a kívánság olyan erősítők m egszerkesztésére, am elyek hangerőszabályozó kezelése nélkül, önmükodőieg beállítják a legnagyobb és legkisebb to rzításm entes hangerőssé­ get. E nnek a kívánságnak m a m ár sok­ féle m egoldása van és m indegyiknek főellive, hogy a m indenkori, kívánt hangerősségnek m egfelelően v álto ztat­ ják az erősítés m értékét, vagy m űsza­ ki nyelven v álto ztatják az „erősítő té ­ n y ező t“. A v álto ztatás k étféle 'lehet. E lérh etjü k az új szerkezettel, hogy ennek ha,tásiára a bem enő feszültség növelésével 1 arányosan csökken a m eg­ felelő kim enő feszültség, vele ‘együtt a hangerősség is. E zt a szerkezetet kompresszor-nak hívjuk. A kom preszszor teh át bizonyos m eghatározott m érték re sűríti a m axim ális kilengése­ k et és a valósághoz m érten csak ará­ nyosan emeli a maximálisnál! kisebb feszültségeket. Ezek szerint m indenütt indokolt a k o m presszor használata, ahol az ered eti hangerősséget egy elő­ írt m értékű feszültségre kell leszűkí­ tenünk. így elsősorban indokolt ' a használata a filmnél. Itt kényszerülve vagyunk a m ikrofonok, az erősítők és főként a fény vezérlőszerv véges érté­ kei és torzításm entességi feltételei m iatt m axim álni a m egengedhető Ikivezérlő feszültséget. A rádiónál! és a gram ofonlem ezvágónál való fontos sze­ rep ét m ár hangsúlyoztuk. A kom presszor m éretezésénél vi­

gyázni kell arra, hogy ne fojtsuk le m értéken felül' a kis feszültségeket, m ert ebben az esetben nem halljuk a halk hangokat illetve azok belévesznek az erősítő alapsistergésébe. M int látjuk, a kom presszor arányo­ san lefo jtja az eredeti hangosságot, am elyet a fkm m űterem , a rádi-studió, vagy a gram ofonfelvevő-terem képvisel. Ezt a veszteséget, lefo jtást ism ét viszszakaphatjuk a közvetítés folyam án, ha a l é f o j t o t t feszültségeket arán y o ­ san növeljük a m ozgóképszínház leadóerősítőjévcl, a gram ofonerősítővcl, vagy a rádió vevőkészülékébe ép ített dinam ikaszabályozóval. Ennek a készüléknek szerepe v i­ szont ellenkező hatású, m int a kom p­ resszoré. A rányosan olyan m értékben kell fokoznia az erősítési tényezőt, m int am ilyen m értékben a kom preszszor csö k k en tette azt. A z ilyen hatású készüléket expander-nek hívjuk! Az expander m űködése nem lépheti túl1.! a leadáerősítö legnagyobb to rzításm en ­ tes teljesítm ényét, ha az jól m éretezett. A z expander m éretezésénél nem sza­ bad figyelmen kívül hagyni azt a köriihnényt sem, hogy a gyorsan em el­ kedő erősítési tényező károsan beívásolja, sőt m egham isítja az eredeti hangerősség különbségeket és jó ex­ pandernek csak azt nevezhetjük, amely egyenletesen növekvő erősítési tén y e­ zőt m utat. Szerkezetre nézve úgy a kom preszszor, m int az expander hasonló, sőt, legtöbb esetben fo rd íto tt pólussal a kom presszort m int ex p an d ert m űköd­ teth etjü k . A dinam ikaszabályozás m egoldása első pillanatra igen egyszerű feladat­ nak látszik, ha csak azt az általános kötelességet végzi, hogy válto ztatja az erősítési tényezőt. H iszen a be­ m enőfeszültségnek egy hányada fch asználható arra, hogy .egy „szabáIyozóéső“-be vezetve és annak anódáram át egyenirányítva, befolyásoljuk az első cső (pl. pentódá) anódáram át. Egy m ásik megoldás, hogy a m ár n o r­

12

m álisan fellerősített feszültség egy ré­ szét visszavezetjük a végerősítőből az első cső szabályozására. H ogy a problém a m égsem ilyen egy­ szerű, az k itű n t m ár az első dinam ika­ szabályozó m egépítésénél. Elsősorban a visszacsatolás körül jelentkeztek hi­ bák. Az an ódkör egyenáram ú ellenál­ lásában a h irtelen eltolódások p a tto ­ gásban jelen tkeztek. A z ,,időállandó“ spceiáiíis érték ére fontos előírásokat kellett m egállapítani. A lepdőfeszültséget m axim álni kellett a to rzításm en­ tesség feltételéből kiindulva. Az alsó h a tá rt annak figyelem bevételével kellett m eghatározni, hogy a halk hangok és az erősítő alapsistergése között elegen­ dő különbség m aradjon. (Störpegel). A legnagyobb nehézséget azonban az okozza, hogy a felvételi és a leadóerő­ sítő t össze kellene (hanglolni és úgy szerkeszteni, hogy a leadóerősítő épen olyan m értékben em elje a m egfelelő feszültségeket,, m int am ilyen m érték ­ ben lefo jto tta azokat a felvételi erősítő. M indezeket a nehézségeket áth id al­ ták m ár és jelenleg olyan m egoldások vannak — sajnos még csak lab o rató ­ riumi m inőségben — am elyek kitünően kielégítik a hozzájuk fűzött rem énye­ ket. (Ilyen kapcsolásokat közöl pl. a Funktechnische 'M onatshefte folyóirat következő szám ai: 1036. 1, 6 , 8 , 10). M eglepően .'jo hangközvetítésit m a m ár csak dinam ikaszabályozóval ellá­ to tt erősítőktől várhatunk és csakis ezekkel éUvezhetük a legcsendesebb ruhasusogástól a legerőteljesebb finá­ lékig menő dinam ikai skála színes ta r­ talm asságát.

RADIUS n a g y

sikere:

ECY LEÁNY, AKI NYER 3ean Arthur Ray M iiland Edward Arnold ro b o g ó tem pójú — p a za r vígjáféka

ÚRINOX ELŐNYBEN egy

káprázatos

Főszereplők:

R a g y o g ó v íg já té k revű fo g la la tá b a n Id a Lupino Jack Benny Richard Arién G a il Patrick M artha R aye A

M

ET

C O R S O és R O - F I LM P A L O T A e s e

VILÁGHÍRŰ

m é n y e :

t e c h n ik o l o r

f il m ü n k

TR Ó PUSI VIHAk (A

te n g e r

z s o ld o s a i)

Rendezt e:

James Hogan

Főszereplők:

OSCÁR

H O M O LK A

RAY MILLAND

Magyar Mozgóiéul'kép Gépkezelők Országos Egyesülete

FRANCIS FARMER

B u da pest, VII., W e s s e lé n y i u c c a 73.

és L l o y d

BARRY FRITZGERALD N olan

T e le fo n : 3 3 7 -5 9 8 .

M egjelenik ja n u á r h a vá b a n : C ity — O m n i a

H ivatalos ó r á k : 2 — 5-ig. A

m unkaügyeket W e is z H e n r i k a Rexmozgó g épésze intézi.

PA R A M O UN T

FILM FORGALM I

RT.

Budapest, Vili., Rákóczi-út 5 9 .T elefon: 134-437

H iv atalo s órán kívül hív h ató d .e . 10—12-ig 14-57 11, a s t e p e d ig 6—I2-ig az 13 21-75. tt lefonszám alatt.

13

Bocsánat: hogy a III. film generáció is közbeszól — A harm adik film generáció vé le m én ye és felfogása az időszerű filmkérdésekről kom olyan és derűsen — A karácsonyi ünnepek alkalmával m egszólaltattunk néhány ismert szakmabeli kartár síink im m á r felnőtt férfi- és női sorba, sőt m á r kenyérkereső sorba ju to tt tagját. A z o k , akik mta a Film kultúra hasábjain hozzá­ szólnak ,a fölvetett időszerű film kérd ésekhez, ko m o ly, dolgos és tehetséges tagjai a társadalomnak. A p j u k a második filmgeneráció, de többen m ár az első generáció v é g é n kerültek n szakmába, sőt vannak olyanok is, akik az első film n em zed é kke l m ajdnem egyidejűleg kezdték m eg m ű köd ésü ket, de ennek ellenére sem első generáció. A z első generáció ,,uralm i“ idejét s z á m ítsu k 1896 — 1910 , ;a\ m ásodikét 1910— 1930 és körülbelül ebben az időben kezdtek felcseperedni a második filmgeneráció d iák-gyerm ekei, akik ma már kézirattal, vágóollóval, v e títő ­ géporsóval, m űsorbe osztóval, reklá m- és propagandaanyaggal és egyéb f ilm ­ szakm ai „segédeszközzel“ a kezükben v a g y önálló kenyérkeresettel rendel­ kező emberek, v a g y szüleik üzemeiben dolgoznak. És m ost kö v etkezzék a h arm adik film generáció rendkívü l okos, szelle­ mes és találó vélem én y n yilvá n ítá sa :

G rie s z József: ( Á d m irá l- és T u rá n -m o z g ó )

Egészséges film gyártás, egészséges m ozipolitika

H től

a

v ég ig k ísérem a m ag y ar film ­ g y ártá s fejlődését a gyerm ekcipő­ mai eléggé fejlett színvonaláig, ak k o r m egfelelő alapot szereztem an ­ nak a m eggyőződésem nek, hogy a m a ­ gyar film gyá rtá sé a jövő. Em lékszem m ég arra- az időre, am ikor féltő g o n d ­ dal néztü n k a m ag y ar film jövője elé, féltünk, hogy nem fejlődhet a mi kis ország u n kban, ahol a kis piac m ellett m ég a gazdasági adottságok is hiányoztak. A m ag y ar film gyártók bátorsága és a m ozisok önzetlen áldo­ zatkészsége saját erejéből, korlátozó rendelkezések és a gazdasági életre káro s állam i béavatozások ellenére is, nem csak mennyiségben, hanem minő' ségben is olyan film g y ártást hozott létre, am elyre m éltán büszkék lehe­ tünk. A kkor tu d ju k ezt a teljesít­ m ényt kellőképen értékelni, ha össze­ h aso n lítju k a m agyar film g y ártást a szom széd állam okéval. E zek a álla­

mok, bár népességük és győztes álla­ m ok lévén — gazdasági helyzetük kedvezőbb, film g y ártásu k a t nem tu d tá k m egterem teni, illetve ilyen színvonal­ ra em elni. M ennyivel előbbre fejlőd­ hetett volna film g y ártásu n k , ha olyan szeretetteljes megbecsülésben és anya­ gi támogatásban részesül, m int más államok neme ti filmgyártása;! A z az eredm ény, am elyet saját erőnkre tá ­ m aszkodva é rtü n k el, olyan tanujele a szakm a életerejének, am ely rem ény és biztató ígéret a jövő felé. De nem sza­ bad figyelm en kívül hagyni azt, hogy a m a g y a r film g y ártás fejlődése szer­ vesen összekapcsolódik a m ozik fejlő­ désével. A m o z ik fejlődése n em hog y előrehaladott, hanem visszaesett. E n ­ nek a visszaesésnek be kellett követ­ kezni ott, ahol d ik tatú ra, — az első­ hetes egykéz d ik ta tú rá ja érvényesül. E z az eg ykéz ráerőszakolt a szakm ára olyan üzleti rendszert, am ely helvte-

fenségénél fogva m ás országokban nem találh ató fel. H elyszűke m iatt en ­ nek a ren dszernek csak egyik káros k inövésére fogok rá m u ta tn i, am ely m iatt szenvedni kell a szakm ában m indennek — az egylcéz érdekeltsé­ gein kívül. TIa m agán az után já tsz á ­ son belül első-m ásod-harm ad hét ala­ kul ,ki, iá tulajdonképen másodhetesnek nevezett m ozi akkor kap ja a film et, am ikor a közönség nagyrésze látta, a

többi elfelejtette. E n n ek k á ro s k ih a tá ­ sát pedig a szakm a m inden rétege m eg kell, hogy érezze .az egykézen k í­ vül. A z első hétnek be kell látnia, hogy a hatalom m al élni szabad, de vissza­ élni nem és m egértőbbnek kell lennie a szakm a általános érdekeivel szem ­ ben, am elyet eddig m indig figyelm en kívül hagytak. H iszen egészéges fi lm ­ gyártás csak egészséges m o ziko n épülhet, fel.

Ifj. G y á r fá s G y u l a jo g h a llg a t ó :

Á film szakm a uj utakon ° A m időn a h arm adik film generáció < > h a n g já t m egszólaltatom , m inde­ nekelőtt h álatelt elism eréssel em léke­ zem m eg apáinkról, elődeinkről akik­ nek m unkában m egedzett keze és l>ecsületben rhegacélosodott szíve jelölte ki a film ú tjá t a m ag y ar történelem ­ ben. Elévülhetetlen érdem ük, hogy az eg y k o r intézm ényesen m egvetett fil­ m et közelebb hozták a m űvészihez, a régi m u tatv án y o s bódékat pedig kulturtén y ező v é fejlesztették. N ekünk fia­ taloknak m á r nem kell m egküzdenünk a lenézéssel párosult megvetéssel} nem kell k eresn ü n k a m űködési lehetősé­ geket, m ert a szakm a néhány év alatt fellendült és iá m ag y ar m ozi és film echósszekere m egindult a boldogulás felé. A páink tisztelete, a m egindító m un­ kásokkal való összhang és m egértés, ez az alapunk. E r r e az alapra kell épí­ tenünk. M ert észre kell vennünk, hogy az élet halad, a viszonyok vál­ toznak és a film szakm a is csak úgy állhatja m eg m éltóan a helyét, h a fej­ lődése összhangban van a v iszo n yo k változásával. A h arm ad ik film generáció o rsz ág ­ ú já n a k látó h atárán két eszme áll: a kultúra és a> szociális törekvések. ím e a két cél. A film színházak m ai nagy nép­

szerűségét azzal m agyarázzák, hogy a közönség m eg találja a film ben a szó­ rakozást. Igen nagy jelentősége van a m a tú lfű tö tt, agyonhajszolt életben iá gondnélküli szórakozásnak. A film tovapereg, ta rta lm á t elfelejtjük, de m egm arad bennünk a szép, az érték: a kultúra. A film g yá rtá st teh át szoros összhangba, kell hozni a m űvészi alko­ tással, a m ozivezetésnél pedig a k ö ­ zönség lelki szükségletének m egfelelő kielégítése kell, hogy m egelőzze az üzleti szem pontot. M ert a huszadik században a film van h ivatva a rra , hogy ezer arcával foglalkoztassa a gyerm ek fan táziáját, nevelje a rászo­ rulókat, szórakoztassa az elfárad tak at és rem ényt adjon a csiiggedőknek. Szociális elgondolás kell, hogy átfütse a szakm a életét. R ánk vár, hogy an nak a m ár nagy létszám ú tá rs a d a ­ lom nak, am elyet a szakm a m agába foglal, életviszonyait rendezzük és szo­ ciális érdekeit képviseljük. A sok a rán y lag kisfizetésű alkalm azott félve néz a jövőbe. Jövedelm e csak a keser­ ves m egélhetésre ad lehetőséget, ta ­ karékoskodni nincs m ódjában. Mi lesz, h a kora, vagy egészségi állapota m iatt kidül a m unkából. F őnöke vagy segíti saját jószántából, vagy eltűnhet a társa d alo m színteréről. Égető s z ü k ­ ség van tehát mielőbb olyan in té z m é n y ­

re, 'amely az alkalmazottak jövőjét kellően biztosítja, legyen az n y u g d íj­ alap, v a g y egyesületi segítő. A harm adik filmgeneráció tudja hi­ vatását. T ovább kell fejlesztenünk a

m agyar szakm a m indig hassunk m ag ya r

film ku ltú rá t és segíteni kell a sok névtelen m unkását, hogy előre, m in d ig fölfelé halad­ ói szebb jövő, a boldogabb élet felé.

K asznár Z o ltá n :

Film kritika és film riport CA film k ritik a és film rip o rt az ujM ság írá sn ak két egym ástól teljesen különböző ága, — olyannyira, hogy ez a két m u n k ak ö r nem egyszer éles el­ lentétbe is kerül egym ással. H o g y a két szerepet nagyobbrészt m égis egy és ugyanazon szem élyre, — m ég pedig a rip o rte rre osztják ki — , annak ok át abban igyekszem m egke­ resni, hogy a film et a sajtó m ég mn is inkább ta r tja ipari vállalkozásnak, m in t m űvészetnek, teh át ugv gondol­ ja, hogy nem érdemes vele kom olyan foglalkozni, m ert m agasabb k ritik ai szem pontból m egvizsgálni úgy sem le­ het. E z a felfogás egészen a legutóbbi időkig teljes m értékben helytálló is volt, hiszen a m o zi valóban nem szol­ gált m ásra, m int hogy 2— 3 ó ra hoszszat olcsó p énzért szórakozást n y ú jt­ son a társad alom am a rétegeinek is, akik an yagi lehetőségeiknél fogva nem tud ták , vagy kisebb kultúrigényeiknél fogva nem a k a rtá k a szín h ázat láto ­ gatni. L assan azonban ennek a felfogás­ nak véget kell vetni a film gyártásban. H iszen a film az elm últ négy évtized alatt, technikailag elérte azt a csúcs­ pontot, am elynél m a g a s a b b ra — a szí­ nes és plasztikus film problém áját k i­ véve — m ár nem igen em elkedhet, íg y teh át nem igen lesz m ód a rra , hogy a közönséget ilyen hatások felhasználásával m agához csábítsa. A következő lépés a m űvészi kérdések fro n tb a állítása. E zt az irán y t jelenleg leginkább a francia és angol film g y á r ­ tás nem egy d arabja képviseli, m ond­ hatni szép sikerrel. E z a m ost induló

film m űvészeti irán y azonban csak ak ­ k o r tud kom oly, erős gyökereket ereszteni, ha m egfelelő m éltánylásra talál és a kom oly, szakszerű és m ű v é ­ szi k ritik a segítségére sietve felemeli őt a színpad úgynevezett klasszikus m agaslatára. N e gondolja senki, hogy ezáltal a m ozi erősebb v ersen y társa lesz a szín ­ háznak, m int eddig volt, hiszen a sz ín ­ padnak továbbra is m egm a rad az a be­ hozhatatlan előnye, hogy ő az élő szó varázséival hat, szemben, a film mel, am elynek to v áb b ra is a tér és időbeli korlátlan lehetőségek felhasználásával kell a közönséget m agához vonzani a. A harm adik, m ost induló film hirlapíró-generációnak tehát azt a tö rek ­ vést kell követnie, am ely szerin t a film k ritik á t és a film ripo rtá zst helyes lenne két egym ástól független részre osztani. H elyes lenne egyrészt azért, m ert a rip o rter, akit h iv atásán ál fogva a sze­ m élyes ismeretség és esetleges barát­ ság is fűz a szerzőhöz, színész,néz, rendezőhöz, producerhez egyaránt, nem egyszer a legjobb indulat m ellett sem tu d ja függetleníteni vélem ényét ezeknek a kapcsolatoknak hatása alól, m ásrészt pedig azért, m ert a film új k ritik u sai éppen ú g y m int m ost egyes szín ik ritik u so k , nem csak egyszerű véle­ m ényt m ondanának a nekik b em uta­ to tt képről, hanem szakszerű ta n á ­ csaikkal elősegítenék a film további fejlődését és segítenének m egépíteni azt az u tat, am elyen a film eljut a m ű ­ vészetek s z ű k k ö rű és a risztokratikus társaságába.

Lakner L iv ia :

N őági örökösödési jog a film szakm ában, vagy a „p ra g m atic a sanctio11 érvényrejufása c7\ m ag y ar film szakm ában az utóbbi ó v é v tiz e d b e n a „Pragmatica sanctio“ 1723 /J. II. te. kezdett érvényesülni. E d d ig ugyanis a szakm a k o ro n á zat­ lan k irály a it csupán /m yverm ekeik k ö ­ vették celluloid tró n ju k o n , uralom ra teh át csak a fé r fia k ju to tta k . A z utóbbi évek azonban azt m u tattá k , hogy — bár kissé késve — de érvényre ju to tt a P ra g m a tic a sianctio a film szakm á­ ban. A film szakem bereket leánygyerm ekeik is követhetik és a h a r­ m adik film generáció élén többen vag y u n k nők is. F ilm es szüléink tap asztalataiv al felvértezve indulunk harcba az élettel, am ely m indannyiunk részére kiszámíthatatlan. H o z h at g y ő ­ zelm et, de hozhat vereséget is. P á n ­ célunk az I. és I I . m ozisgeneráció sok deficitje, p ajzsunk néhány elődünk bukása. S ereg ünk kellő erővel, elegen­ dő m ennyiségű fegyverrel száll sík ra és fokozott energiával küzd sikeréért. M ária T eréziát tek in tjü k eszm ényké­ pünknek, aki az első m ag y ar női u ra l­ kodó volt. Szeretnénk, ha mi, a film ­ szakm abeli jo gok nőági örökösei is annyi győzelm et aratn án k , m int ő a ra ­ to tt’ és nem lennének a szakm ában N A G Y (képű) IT. F R IG Y E S E K , akik

m indenki letip rásá ra törekszenek. Szeretnénk, ha nem kellene veresége­ ket szenvednünk és szeretnénk, ha jön­ ne egy új II. József, egy új „türelmirendelettel“, am elyben elrendelné, hogy legyenek türelem m el a m agyar film ­ mel szemben. Csak kitartás! M ert a I I P film generáció életét és vérét áldozza.a ma­ gya r film diadaláért! B ár anakronizm us a ,,P ra g m a tic a sanctióva!“ kapcsolatban légvédelem ­ ről beszélni, de m eg kell említenem,. hogy a légvédelem re is okvetlenül szükség van szakm ánkban . . . M eg kell oltalm aznunk ezt a légkört . . . N em szabad hagyni, hogy hozzánem értő egyének kontárgázzial m eg fertő z­ zék. V együnk m ag u n k ra inkább száz álarcot, vessük le ezt a láz-álarcot, de óvjuk m eg úgy a szakm át, m in t a m a­ g y ar film et a sok buk-bom bától, hogy az újabb generációinak ne kelljen m in­ den percben m entőket hívni — a cég­ védelemre. F ú jju k m eg a szirénákat! E z je ­ lezze, hogy új kor kezdődik és a leg­ fiatalabb generáció igyekszik ezt az új k o rt egy jobb k o rrá varázsolni!

Lakos István;

A reklám , a film és a közönség CA k ö zö n ség ért született, érte él és ó v fejlődik a film, ez a, lehetőségei­ ben végtelen és m éltán csodált talál­ m án y a az em beri észnek. E gész én­ jére rán y o m ta bélyegét ez a függés v ag y — m ondjuk — párhuzam , m ely­ nek egyik oldalán a közönség érdek­ lődése, kív án ságai állnak, vele szem ­

ben pedig az ezeket kielégíteni ak a ró film, am ely csak ritk án és ak k o r is., többnyire eredm énytelenül kísérel meg parancsolni zsarnok u rán ak . A film ­ ben teh át többé-kevésbé m aga a kö­ zönég van benne és m inél jobban fel­ leli ez o tt önm agát, annál jobbnak ta ­ lálja a film et. É s a film , am elyet a

17

m űvészetnek, a technikának és a pénz­ nek hatalm as ö ssze fo rrá sa ó riássá emel, m inden igyekezete és m inden lelki közösség ellenére önm agában m égis csak tehetetlen. A közönség kö­ zönyös bizonyos m értékben és ezen a közönybástyán közvetítő nélkül m ég .a legjobb film sem tud k eresztüljutni. Kell valami, am i letöri ezt a gátat, am i m inden egyes film et külön-külön m egism ertessen a közönséggel és kö­ zelebb hozzon hozzá. E z a szükség fej­ lesztette ki a reklá m na k fáradhatat­ lanságot és m indig újat parancsoló m ű v é s z e té t. A m ai em ber sietésében (vagy ép­ pen n ag y ráérésében, de ekkor úgyis hiábavaló m inden reklám ) szinte észre sem veszi azt a reklámharcot, amely körülötte és miatta folyik. Igen, har­ cot, m ert a film valóságos h arco t vív az érdeklődésért. T erm észetesen m ás volt a helyzet, am ikor a közönség tó ­ dult a m oziba, csupán azért, hogy m o ­ zo g n i lássa a képet, h o g y hallja a h an g ját vagy, hogy a sziv árv án y szí­ neiben lássa tündökölni. M ost. am i­ kor a technika, csak árnyalatokban és nem n ag y vonásokban tökéletesedő film eket term el (figyelm enkívül h aevv a a k ísérlet fokát m ég alig átlépő három dim enziós képet), m eg kell k ü z­ deni az érdeklődésért. D e a reklámötletek nem ta rta n a k lépést a filmek szaporodásával. A fén yre klá m o k, a hasábos njsághirdetések és tarka pla­ kátok, m in t olyanok m ár rég nem je ­ lentenek ú jat, pedig az em beri érd ek ­ lődésnek és figyelem nek sajátsága, hogy legerősebben az új, a szokatlan ra g ad ja m eg. M ilyen legyen tehát a reklám : új H a |>edig form ában, m á r csak nehe­ zen lehet új, legalább új legyen a tar­ talomban. H a eddig túlzsúfolt, tark a p lakátokat készítettek, hozzanak m ost hatalm as feh ér papirlepcdöket. L egye­ nek hangosak, feltű n ő k ezek, nem f o n ­ tos, h o gy m indig a film hangulatát

18

adják, csupán a fig y e lm e t h ívjá k fel rá. Hegyen benne valam i, am i foglal­ koztatja a közönség képzeletét, ami kihasználja az em beri kíváncsiságot. Á m legyenek a reklám ok — ha ez nem csökkenti a hatást — stílszerűek. E z term észetesen elsősorban olyan fil­ m ekre vonatkozik, am elyek nem a m ély m űvészet érzelem kapcsolatain, teh át bensőségeken, hanem külső öt­ leteken és kifejezéseken alapulnak. Ü gyes p éldáját a d ta a reklám e fa jtá ­ ján ak a színház, am ely, am ikor a film őskorából való film eket ú jíto tt fel, portálját régim ódivá formálta, elé pe­ dig gázlám pákat és om nibuszt állított. V álto ztassák a m ár m egszokott fény­ reklám okat, oltsa el egy-egy m ozi n é­ ha csillogó tran sp a ren se it és a közön­ ség a szokatlan sö tétségre jobban fel­ figyel, m int a m ár beidegzett neon­ csövek és világítótestek töm egeire. A z ideális reklám az lenne, am ely­ nek hatására a közönség elözönlené a mozit. M it csinál ezzel szemben valóban a közönség-' F elpillant egy-egy plak át­ ra, ú jság h ird eté sre és a jobbik esetben — ha tovább m egy, a fizikai benyo­ m ásoknál alig több gépies á tfu tá so ­ kon, keresztülpi Hántásokon, — an nak csak igen kis h án y ad át jegyzi m eg m agának. M ert a töm eget nem a rek ­ lám, nem a hivatalos k ritik a viszi el a m oziba, hanem elsősorban a z isme­ rősök véleménye, am elynek alapján aránylag m é g a legpontosabb képet tudja m agának készíteni a rá váró lelki élményről. De ez nem jelentheti és nem is je­ lenti a reklám szükségtelenségét. K ü ­ lönös valam i ez a reklám , olyan a film szám ára, m in t az em bernek a levegő: nélküle nem létezhet, de legteljesebb • jelenléte sem jelent m é g mindent. R eklám nélkül szinte biztos a bukás, de a legnagyszerűbb reklám is csak az igazán jó film nek szerez sikert.

R ad ó László:

Beszéljen-e a beszélőfilm?

N

evezetes d átu m volt a film tö rté ­ netében 1929 szeptem ber 20 -a. E k k o r m u ta tta l)e a F ó ru m az. első igazi beszélőfilm et, a S in g in g F ook. A zseniális am erikai m érnökök fo rra ­ d alm asíto tták az egész világ film ipa­ rá t: feltalálták a. XX. század egyik legnagyszerűbb technikai csodáját, a beszélőfilm et. A S in g in g F ool am erikai ősbem u­ tató ja után m egindult a vita: megöli-e a h an gosfilm a ném a film et? A szak­ em berek k ét tá b o rra szakadtak, az egyik a hangosfilm mellett foglalt ál­ lást, a m ásik ellene. É s a nagy v ita t­ kozások közepette a hangosfilm meg h ó d íto tta a v ilágot és teljesen letiporta elődjének u ralm át. R öviden összefog­ lalva ezzel jeleztem a hangosfilm és a ném afilm küzdelm ét, am ely a néma film teljes vereségével végződött, leg­ alább is pillanatnyilag!

ték volna és fektetnék m a a fősulyt, a lényeg a dialógusokon van és m a a film nem m ás, m int rendes színházi előadás, plasztikus hatás nélkül. Ez az u tá n ú g y a film anyagi, m int m ű­ vészi értékét lero n to tta és lerontja, m ert a néptöm egek ren d szerin t csak anyanyelvükön beszélnek és m inden o rszágban a külföldi film ek üzleti eredm ényei állandóan esnek. B átran állíthatom tehát, hogy a beszélőfilm a fi lm legnagyobb értékét, a n em ze t­ köziséget ölte meg. E rr e a m eg állap ításra először Gustav Machaty, a v ilág h írű cseh sz á r­ m azású rendező jö tt rá és ő kezdett el kísérletezni olyan film készítésével, ahol nem a dialógusokon, hanem a cselekm ényen van a hangsúly és m int ahogy em lékezünk rá, első ilyen stí­ lusú film je, az E x táz is, nagy sikert arato tt. A későbbi időkben aztán a franciák is ebben az irányban látták a fejlődés ú tjá t és m in t látjuk, a fra n ­ cia film g y ártás érte el a legm agasabb m űvészi színvonalat a világ film g y ár­ tó állam ai között. M ert m a m á r úgy­ szólván m indegyik francia film be­ m u tatása esem ényszám ba megy. Példa ezekre a sikerekre az Ö rvény, a F é rfi­ sors, a T án cren d , a Bűn és bűnhődés stb. stb., am elyekben a dialógusoknak igen kevés szerepet ad o tt a rendező, m indent a cselekményre és a képben kifejezhetö szim b ólom o kra fektetett.

Ez a m egállapítás talán m eglepőnek és fu rcsán ak tűnik ilyen lakonikusan kijelentve, de rögtön indokolni fogom álláspontom at. igaz, a beszélőfilm teljes, százszázalékos sik ert a ra to tt indulásánál, de azóta m ind több és több szakem ber veszi észre, hogy ez a technikai csoda m égsem tökéletes, sőt m a m ár bizo­ nyos oldalról szemlélve a fejlődést, tökéletlenebb, m int az első időben. M ert az am erikaiak a m ag u k angol­ szász gőgjükben elh atáro zták , hogy csak dialóg-film eket csinálnak, ők a világ u rai, tan u ljo n m eg m indenki angolul. U tá n u k m entek a ném etek is és így született m eg a m a g y a r film ­ g y á rtá s is, am ely term észetesen ugyanezen az utón halad. A h angos­ film ilyen helytelen irányban való fejlődése aztán rossz v ág á n y ra vitte m ag án ak a film nek a technikáját. A helyett, hogy a cselekm ényre fek tet­

A m ai am erikai, angol, ném et és m agyar film g y ártás alkotásait szem ­ beállítva a francia film g y ártás p ro ­ dukcióival, látjuk, hogy az igazi be­ szélőfilm az, am ely minél kevesebbet beszél és m inél több benne a cselek­ m ény és a képben kifejezhető szim bó­ lum. Eb1)en látom én is a hangosfilm és beszélő film helyes irányban való fejlődését és tökéletesedését.

19

A F IL M

H A L0TTA 1

Upov József budapesti fkávés (de­ cem ber 18-án 60 éves korában, hosszas szenvedés után m eghalt. Upor a há­ ború előtt hosszú ideig filmváilalkozó is volt, de még a háború után is be­ hatóan foglalkozott film kereskedelem ­ mel. A nnak idején belföldön és kül­ földön képviselte az első m agyar nyersfilm gyárat, a C ontinental filmgyá­ rat. Szakmai üzleti m űködésének m eg ­ szüntetése után sokáig ta rto tta fenn a szem élyes b arátságot a filmszakmával, am elyhez az U ngerleider-család révén egyébként rokoni kötelékek is fűzték. H alála őszinte részvétet keltett. Vécsey Irén, az U fa film rt. fő­ könyvelőnője, decem ber 3-án reggel hirtelenül m eghalt. Vécsey Irén több m int egy évtizede állt az U fa szolgá­ latában, ahol nem csak úri finom ságá­ val, egyszerűségével, nem es gondolko­ dásával, hanem n ag \ tudásával és pon­ tos m unkájával a legkitűnőbb tőtisztviselők közé k ü zdötte fel m agát. A m indig kedves és vidám leányról senki sem hihette, hogy beteg, vagy hogy h a­ lálos k ó rt hordoz m agában. Pénteken, decem ber 3-án is jókedvűen, vidám an kelt és am ikor hirtelenül összeesett, pillanatok alatt m eghalt. H alála m ély­ séges m egdöbbenést és fá jd alm at kel­ te tt az egész filmszakmában, ahol m in­ denki szerette és nagyrabecsülte V é ­ csey Irént. D ecem ber 5-én tem ették el nagy részvét m ellett a kerepesi úti te ­ m etőben. Az U fa-szem élyzct nevében Rennard Béla, az U ránia igazgatója bú csú ztatta a tragikus körű m ények kö­ zö tt hirtelenül elhunyt úrileányt. M ind­ össze 32 éves volt. A d orján László író és hírlapíró de­ cem ber 8 -án, hosszas s em berfeletti szenvedés u tán m eghalt. A d o rján évek­ kel ezélőtt a k eresett írók közé ta rto ­ zott. Irt színpadi m űveket; rövid lélekzetű k ab aréd arabokat, regényeket és film szkeccseket. N em egy film szkeccse éveken keresztül sikeres m űsordarabja

volt a m agyar m oziknak. Hosszú éve­ ken keresztül dolgozott film szak.apók­ ban és sokáig szerkesztette Lenkei Zsigm ond m ellett a Mozivilágot is. N agyszerű tollú, tehetséges író volt, akinek írásai m indenkor sikert, — s a j­ nos — azonban csak erkölcsi sikert hoztak a kitűnő tollú írónak. Évekkel ezelőtt betegeskedni kezdett, azután beköszöntött a nagy nyom or az egyéb­ ként is betegtestű íróhoz, aki egyik kórházból a m ásikba került, hogy gyó­ gyulást keressen. A m agyar film k o ­ moly és értékes m u n k atársát vesztette el A d o rjá n Lászlóban, aki éveken át irányító m unkát végzett a m agyar filmszakirodalom ban. A lfréd Ábel, a legism ertebb ném et film színészek egyike, decem ber 13-án 58 éves korában néhány hetes súlyos betegség u tán m eghalt. A lfréd Á b el kö­ zel valam ennyi ném et színpadon is szerepelt, die játsz o tt N ew yorkban is és m ár jóval a háború előtt igen jó h ír­ névre te tt szert. 1912-ben, teh át pon­ tosan 25 évvel ezelőtt került a filmhez, am elynek azután egyik legnagyobb és legkiválóbb m űvelője volt. Ism ertebb film jei a „Táncol a kongresszus“, „A fehér dém on“ , „V ik tó ria“ , „1914“ és legutoljára „A h ét pofon“ című nagy­ sikerű U fa-film bcn já tsz o tta a főszere­ pet. Franz Lepka, a legrégibb csehországi film kölcsönző, aki a háború előtt Bécsben is filmkölcsönző irodát ta rto tt fenn, Prágában elhúnyt. Egyike volt C sehország legism ertebb film szakem ­ bereinek. O skar Marion, az ism ert film ­ színész fivérét gyászolja az elhúnytban. Rosa Valetti, ism ert ném et színész­ nő és filmművésznő decem ber elején hosszas szenvedés után Berlinben m eg­ halt. Rosa Valetti a század elején a legelső és legism ertebb film színésznők közé tarto z o tt. A K ék egér c. filmje vi­ lágsikert a ra to tt és heteken, hónapo­ kon keresztül m űsoron szerepelt. A némafilm m egszűnésével k ettészak ad t Rosa Valetti pályafutása is.

A

K IN O

FILMJEI

az uj esztendő legnagyobb üzletét jelentik: I 7 I I Í I a ^S^ám abb

1. V l A •>, ,.w ' r. • •

2

.

l

m agyar film Bársony Rózsi és Jávor Pál f ő s z e r e p l é s é v e l . ; ói. . » <

A h a r a p ó s férj Második m agyar filmünk. Legnagyobb szereposztás sztárjai: D ayka Margit, Bársony Rózsi, Rajnay Gábor és Kabos Gyula.

3.

Bovaryné P O L A

N E G R I

(A vágyak asszonya)

F la u b e r t

világhirü

regényében

4. A sárga lobogó j

Az izgalmas kalandorfilm Hans Albers.

főszereplői: O l g a

Csehova

. N ina P e t r o v n a A francia filmek koronája. A főszerepekben: I s a M i r a n d a és F e r n a n d G r a v e y ,

A „Bovaryné" a FÓ RUM BAN, a többi film a R O Y A L A P O L L Ó B A N jelenik meg.

KINŐ filmipari é s film kereskedelm i kft. VIII., Röfek Szilárd ucca 20. — Telefon: 136-942. 21

Somkúti István, f ilm o p e r a t ő r :

Berlini film prem ier és iechnikai újdonságok ogy az em ber nagyobb te re t és so k at lásson, ak ­ k o r távolabbra vagy m a­ gasabbra kell m ennie. Ez különösen reánk, film e­ sekre vonatkozik, m ert általánosságban és nem ­ zetközileg véve talán egyik szakm a sincs erre úgy ráutalva, m int a Film­ szakm a, m ivel a film alapjában véve m űvészet és csak m ásodsorban keres­ kedelem . Term észetesen egyik sem lehet meg a m ásik nélkül. A film terén folytonosan fejlődik a technika, am i arra in d ítja az em bert, hogy olyan helyre utazzon, ahol néz­ het, láthat és tanulhat. E célbóil E urópában ezidőszerint London, Pár's vagy Berlin jö h et szám í­ tásba. V ékony pénztárcám m iatt, sa j­ nos, csak az u tó b b it választhattam , igaz, hogy a ném et üzem ekbe való b e­ ju tás m a m ár nem m egy olyan könynycn, m int a m últban, de a régi hasz­ nos összeköttetéseim révén sikerült a nehézségeket leküzdeni. Előre kell bocsájtanom , hogy a hiá­ nyos és rossz élelm ezésről szóló hírek kissé túlzottak. V an o tt ennivaló bő­ ven, csak a ném etek m indig m áskép főztek, m int a m agyarok. M ás o tt az éghajlat, m ás a talaj és ennek k ö v et­ keztében m ás a növényzet, m ás a ga­ bona, teh át a húsfélék íze sem olyan, m int nálunk M agyaroszágon. De ezen a nehézségen is segít a K urfürstcndam m on levő öreg „Magyar Csárda“, ahol szolid árak ért Ízletes m agyar ételeket szolgálnak fel. A csárda nap-nap után töm ve van leginkább külföldiekkel, akik a m agyar kosztnak jó h írét a v i­ lág m inden részébe m agukkal viszik. V isszatérve ism ét a fi'lmtémára, egy igen érdekes do’got figyeltem meg. „A sárga zászló“ című film b em u tató ja volt

H

az Á trium ban. V alam i egészen külö­ nös dísz, pazar kivilágítás és ünnepi hangulat v ette körül az egész színhá­ zat. A színház előcsarnokában köz­ szem lére te tté k ki az elismerő virág­ csokrok és babérkoszorúk halmazát. Feltétlen hatásfokozó jelenség. Egé­ szen halvány fénynél v etíte tté k a rek ­ lám okat, am elyek ro p p an t szellemesek és nem fárasztóak. A vetítés teljesen nyugodt és élvezetes. A játékfilm kezdete előtt egyszerre csak reflektorral világították meg a páholyokat. N agy ováció m ellett fog­ laltak helyet H ans Albers, Olga Tschehova főszereplők, a rendező, az opera­ tőr, a zeneszerző és a film fontosabb tényezői. A film jó volt. Az előadás végén m egszám oltam : „csak“ harm incnégy­ szer tapsolták ki a szereplőket a füg­ gönyök elé. A főszereplők rendőri se­ gítséggel ju th a tta k autóikhoz, m ert a töm eg rajongása h atártalan lett. És az a m eggyőződésem , hogy ez a m egnyil­ vánulás nem volt m esterkélt, hanem szívből jö tt. Ilyen iinnepeítetést film­ prem ieren még eddig soha nem láttam . És van szívük alkotni is. A neubabelsbergi IJfa-film telepen tekintélyes üzem van. Az egyik m ű­ terem ben éppen a T erra-Film forgar to tt. Sajnos a felvételek alatt, — m int bárhol m ásutt — nem szívesen látnak vendégeket. A világítási technikában nincs jelen­ tősebb újítás. A h á tte re k e t legújabban m ár nem festik, hanem erre a célra term észetes m éretekre felnagyított fé n y k é p e k e t alkalmaznak. A z Agfa-nyersfilmgyárban kápráza­ tosán szép színes keskenyfilm eket lát­ tam . M ost van biztató kisérleti m unka a la tt a színes normálfilm is és rem él­ jük, hogy ennek végleges és kedvező

m egoldása m ár nem késik sokáig. Si­ ker esetén persze a plasztikusfilm k ér­ dését hosszú időkre b átran félre te ­ h etjü k , m ert a színesfilm hatásában igen közel já r a plasztikus képhez. Az A stro-gyár T ra n sfo k a to r néven ú jfa jta állítható gyujtótávolságú obj e k tiv e t h ozott forgalom ba. Ezt a gum icb jek tiv et 35—75 mm. g y u jtó táv o l­ ságok k ö zö tt autom atikusan lehet sza­ bályozni, am elynek K átránya csupán csak az, hogy a felvett képnél nem azt az illúziót adja, m intha a felvevőgép közeledne a tárgyhoz, hanem a tárgy jön közelebb a géphez, illetve távolo­ dik a géptől. így a kép oldal-dim enziói vesznek el, ami issé furcsa hatást kelt. Egy nagy filmnél ezzel az o p tik á­ val nyugodtan fotografálhatunk egy­ k é t jelenetet, mivel újdonsága m iatt elég érdekes. Berlinben a színházak, m o z ik , szó­ rakozóhelyek zsúfoltak. A z em be­ rek folyton sietnek és nagyrészük a nem zetközi vadászkiállítást is m egte­ k in tette. E lragadtatással nyilatkozott r ó l u n k m indenki és elfogulatlanul m ond­ hatom , hogy a vadászkultura tek in te­ tében is a m agyarok m ás nem zettel ny u g o d tan felvehetik a versenyt. A kiállítás m agyar pavillonja m inden szónál ékesebben beszélt tudásunkról, szorgalm unkról, hird etv e azt, hogy minden, /gaz magyar a regi országhatá­ rokért k ü z d és dolgozik.

A Pesti Futár

x

N ádas S ándor kitűnő riportlapja m ost ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját és ebből az alkalom ból 150 oldalas ünnepi szám ot ad o tt ki. N ádas Sándor Pesti Futárja új hangot, új irán y t h o zo tt a film kritikába és ezzel igen nagy szolgálatot te tt a m agyar film esztétikának. A jubiláris számban 30 év legérdekesebb esem ényeiről ré­ gebben m egjelent riportok jelentek m eg kivonatosan, úgyhogy szem ünk elő tt C avalcade-szerűen vonul fel 30 év m agyar tö rténete.

Franciaországban óriási m értékben em elkedett a belföldi gyártm ányú francia film üzleti forgal­ ma, ezzel szemben visszaesett a kül földi filmek versenye. A folyó esztendő első h at hónapjában 56 teljes estét be töltő francia film et g y árto ttak Párizs bán, míg tavaly, ugyanez a .a tt a h at h ó ­ nap alatt 42 film et forgattak. A francianyelvű film ek közül még további 10 fil­ m et forgattak külföldön, köztük n y o l­ cat Berlinben. Jellem ző, hogy az ide­ gen film ek versenye nem a francia fil­ m ek szám szerű em elkedése folytan esett vissza, hanem az elkészült francia film ek jobb m.nösége idézte elő a kül­ földi film ek szám ának a visszaesését E pillanatban 20 nagy film et készítenek a párizsi m űterm ekben, úgyhogy az 1937—38. idény végével, beleszám ítva az 1937. év első felében készült filmé két is, 150— 160 francia film elkészíté­ sére szám ítanak. (Régi ig azság , h o g y nem a szániszeríiség a döntő, hanem m in d en k o r a m inőség. H a a m a g y a r film ek szám a ezidén 40 lesz, az nem jelenti azt, hogy a k özönség kö réb en o k v e t­ lenül m eg é rtésre és k edv ező fo g a d ta tá s ra 1« talál ez a v iszo n y lag n ag y tö m e g ű m a g y a r film, ha e g y é b k é n t m inőségileg nem íe^el n ek m eg. A fra n c ia péld a b izo n y ítja, h o g y a film g y á ra k n a k főleg a m in ő ség re k ell sú ly t h ely ezn iü k és le g k ev é sb é sem szab ad v e r­ sen y re kelni, h o g y e g y m á st szám szerű leg tú llic itá ljá k . L eh etség es, hogy az ezidei n agy v e rs e n y fu tá s u tá n a jövő id én y b en k e v eseb b m a g y a r film lesz, v iszo n t a m a g y a r g y á rtó k ­ n ak is a rra kell tö re k e d n iü k , hogy a bel­ földi fo g a d ta tá so n és a k ülföldi p éldákon o k u lv a , in k ább a m in ő ségre fo rd íts á k m in­ den g o n d ju k a t.

A b u d a p e sti film színházak h ely ár-eg y ezm énye m ég m in d ig nem jö tt létre. A MMOE leg u tó b b i v á la sz tm á n y i ülésén S zegall Izsó alelnök beszám olt a k ik ü ld ö tt b iz o ttság e d ­ digi m ű k ö d ésérő l, je le n té st te tt a rró l, hogy a n n a k ellen ére, hog y a b izo ttsá g az e g y e ­ sü leten k ív ü l álló m o zg ó k ép szín h ázak k í­ v á n s á g á n a k m egfelelően fo g alm azta m eg a/, eg y ezm én y t, az eg y e sü le ten k ív ü li m ozik m ég m indig rrem írtá k alá a h ely á r-e g y e z m é n y t.

Dr. Róbert A lse g g, své d la p o k le v e le z ő je ( W ie n ) :

A svéd film mai helyzete és g azd aság i m e g a la p o zo tts á g a védország a lakosság szám a szerin t nem nagy, m ert csak kb. 6 m illió lakosa van, de ennek ellenére m inőségileg és m ennyi­ ségileg is szám ottevő a film ipara. A svéd film ­ g y á rtá s teljes egészében a belföldi piacra van u talv a és m égis — kevés kivétellel —- nagyszerűen m egállja a helyét. E n nek ellenére S védországban sok -külföldi film et játszanak. E lső so r­ ban term észetesen —• m in t m in d en ü tt •— am erik aiak at m u tatn ak be, m ásod­ so rban fran ciák at, am elyek különösen az utóbbi hónapokban nagyon fellen­ d ü ltek és csak h arm ad so rb an osztrák, angol és néhán y cseh film e t ném et nyelven. N ém et film et az utóbbi idő­ ben n agyon ritk án m u tatn ak be Svéd­ ország b an . Olaszorságból a legritkább esetben jönnek be film ek és m ás or­ szágból egyáltalában nem. A svéd film ipar valam ivel olcsób­ ban dolgozik, m in t a ném et v ag y az osztrák , de azért a jó svéd film m égis 200 .000 — 300.000 svéd k oronába kerül ( 270 .000 — 400.000 pengő). E z t az öszseget a belföldi kihelyezés a m o rti­ zálja. S v édországi am ely terü letére nézve hatalm as, ezenkívül fejlődött k u ltú rájú , több m int 700 m o z i felett rendelkezik. A m íg külföldi film ek a legjobb esetben néhány hétig m ennek a p rem ierszínházakban, ad d ig a svéd film e k játszási ideje ugyanabban a m oziban néhány hónap. A vidéken a a belföldi film e t term észetesen jobban szeretik, m int ,a külföldieket. E d d ig a svéd film ek kivitele n a­ gyon csekély volt. M ég D án iáb a és N o rv ég iáb a is csak kevés svéd film et visznek ki, mivel azok ott. ugyan ú g y m int m ás külföldi film , feliratokkal

futnak. A húrom északi nyelv ro k o n ­ sága n em olyan közeli, ho g y a m o z ik közönsége a két m ásik skandináv ál­ lam nyelvén készült film et feliratok segítsége nélkül m e g tudná érteni. Az utóbbi időben néhány svéd fil­ m et N ém etországba vittek ki, ahol né­ m etre szin k ro n izálták és így A u sz triá ­ ban is piacot talált. É ppen m ost szin­ k ronizálták Bécsben Z arah L ean d er egyik rég i „ Ska n d á l“ cím ű film jét né­ m etre. S védországnak nagyon sok kiváló színésze van, és éppen ennek köszön­ hető, hogy állandóan szerződtetik a legjobb színészeket Bécsbe, Berlinbe, m ajd H o llyw o od ba, h o g y kövessék nagy svéd hősnőjüket,. G reta Garbót. íg y m ent el Z arah Leander is a svéd film től előbb A u sztriá b a, m ajd N ém et­ országba film ezni, de az ért m arad n ak m indig elsőrangú színészek az o rsz ág ­ ban. A legjobb színész G östa Eknian, ak it m ég a- ném a film korából ism er­ nek. H ír e s e k A dplf Jaihr, V icto r S jo s ­ trom és E d v a r d P ersson, a kedvelt kom ikus. M int színésznő, az- első he­ lyen B irg it T e n g r o th és. In g rid Bergm a n áll. A legjelentősebb svéd film g y ártó tá rsa sá g a ,,Svensk -F ilm in d u s tri“, am ely az 1937 — 38 -as idényben 8 — 10 saját g y ártm á n y ú film jét hozza ki. A z első v íg játék „K lart tül drahbing“ (P á rb a jra készen), am elynek már n ag y sikere volt és n ag y részt a svéd ten g e­ részet egyik repülő-anyahaj óján . já t­ szódik le. K ülönben könnyed és igény­ telen k ato n av íg játék tengerészkornyezetben. ........ ; G östa É krnan fiatal és nagyon te­ hetséges fia, ILans E k m a n a Svensk F ílm in d u strí-n ál dolgozik, nem csak m int színész, hanem m in t szerző is.

24

Á tdolgozta W odehouse vidám „ V il­ lám és dörgés“ cím ű könyvét és ked­ ves film játék o t készít belőle j S k ö n a H elena fö r s v in n e r “ (S zép H eléna el­ tű n ik ) cím m el, am elyben ő m aga játsza az egyik főszerepet. É rdekes lesz a „ F ram fö r frm n ga ang “ (E lőre, sik erre!) cím ű film, am ely fiatal em berekről szól, akik ér­ telm etlenségek és viszo n tag ság o k kö­ zepette m in d ig veszekednek. G ustav Morlander, az ism ert re n ­ dező rendezte H ja lm a r B ergm an híres d arab ján ak film változatát Dollár cím ­ mel. E z a d arab k arácso n y k o r kerül b em utatásra. Jo h n Ericssonnah, az ism ert nagy svéd feltalálónak az életét is m egörö­ k ítik film en. E ttő l a darab tó l különö­ sen sokat v árnak. A film cím e „Segraren v id H a m p to n Roa ds“ (A ham ptonroiadi győző) és John E ricsso n sze­ repét V icto r S jö s tr ö m fo g ja játszani. A Svensk F ilm in d u stri expedíciót in dított, am ely az egyik legnagyobb no rv ég cethalászhajón készít film et a D éli-Jeg estenger cethalászatáról. Az expedíció m ár V enezuela felé halad, onnan W alfischbay-on és K ap stad to n keresztül a D éli-Jegestenger felé m egy. K örülbelül h áro m hónapi m u n k ára szám ítan ak és az expedíció szem ély­ zete nem csak operatőrökből, h an g m ér­ nökökből és m ás technikai szem élyzet­ ből áll, hanem néhány színész is m egy velük, k özöttük a n o rv ég O scar E gede N isse n , m ert a film nem csak kulturfilm lesz, hanem játékfilm is, a m ár em lített m iliőben. A többi svéd film tá rsasá g film jei közül először a „Pappás p ojke“ (A pja fia) cím ű film et kell m egem lítenünk, am ely o sztrá k m iliőben m ozog és régi v íg játék o k szokása szerin t egész so r fo rd u lato s jelenetet és szellemes hely­ zetet m u tat be. A W iv e film az elm últ nyáron h á­ rom svéd film et fo rg ato tt, am elyek közül a legsikerültebb kétségtelenül a „ V i gaar landsvdger“ (M együnk az

o rsz ág ú to n ) cím ű film volt. E z a film a csav arg ó k életéről szól. Az E u ró p a film „ A en leva ganúa g u d a r “ (É lnek még* a régi istenek) cím ű érdekes film et készítette. F o rg a ­ tott m ég néhány v íg játék o t és egy h a­ zafias film et „Sol över S v e r ige“ (A nap S v édország felett) cím m el, amely gyönyörű svédországi felvételeket m u­ tat be. Az Ir e film ebben az idényben hat film et ak ar m egjelentetni. N ag y részt v ígjátékokat, m int „ A z amerikai n a g y ­ bácsi“, de olyan film eket is, amelyek m odern lélektani kérdésekkel foglal­ koznak, m int a ,,H a x n a tt e n “ (B oszor­ kányok éjszakája.) E n n ek a film nek a m odern háziasság problém ája a lé­ nyege és a főszerepet G östa E k m a n játsza. A m ár em lített A dolf Jahr az „ E g y tengerész szárazföldre m e g y “ cím ű filmben neki való szerepet játszik. Igen érdekes svéd nem zeti film a „Med kungen fö r fosterlandet“ (A ki­ rállyal a h a z á é rt), am elyben a m odern S védország fejlődését m u ta tjá k be 1907 -től a m ai napig. A d án -sv éd -társaság N o r d is k Tonefilm lappországi film jét hozza ki „Laila“ cím m el, am ely közös svéddán-norvég produkció. Itt különben olyan film ről van szó, am elynek kül­ földi elad ására is szám ítanak. N ag y közönségsikerre szám ít az új F rib erg -film „Óh, milyen éjszaka“, am ely sziporkázó hum o rú darabnak Ígérkezik. Az em lített film ek a svéd film g y á r­ tásnak egy-egy gyöngyszem e, és ez a néhány sor nem is ak ar teljes fel­ sorolás lenni. C sak éppen képet sze­ retnénk ny ú jtan i a rró l, hogy m ilyen term észetű film eket g y á rta n a k m a Svédországban. V alam ennyi svéd film rendezése, m űvészi tálalása, ízlése kiváló, csak a belső felvételek, a m ég kissé k o rlá to ­ zott m űterm i viszonyok m iatt nem m érkőzhetnék az amerikai v a g y kon­ tinentális film e k m ű te r m i felvételeivel.

25

A három stockholm i m űterem kö­ zül az egyik, am ely közel esik S tock­ holm hoz, R aasundában van. E z a m ű ­ terem a S v e n s k F iim in dustri tu laj­ dona és a legm odernebb technikai fel­ szereléssel. látták el. A svéd film szín h á za k igen m agas színvonalon állnak. M indenütt, még Stockholm külső kerületeiben és a vi­ déken is válogatott eleganciával ren­ dezték be. Stockholm ban igen sok az elsőrangú előkelő színház. A leg­ több nagy stockholm i mozi három nagy konszern kezében van, ezek egyike a S v e n s k F ilm industri, amely film gyártó, m ű terem tulajdonos, f ilmkölcsönzö és mozitulajdonos egysze­ m élyién, a m ásodik a R i-film nevű kölcsönzőcég, am ely onnan k ap ta ne­ vét, hogy a tu lajd o n át képező m ozik m ind „ W '- v e 1 kezdődnek, m int R ialto, Rivolí, R i t z stb. és a h arm adik trö st A n d ers Sandáié konszernje. H íra d ó és egy rövidfilm kivételé­ vel kartelegyezm ény értelm ében sem ­ m iféle k isérőfilm et nem szabad be­ m utatni. A m ozik naponta 2 — 3 -szor játszanak. V alam ennyi film színház nyáron is játszik és csak néhányan alakulnak át átm enetileg varietékké. T ény, hogy a svéd film ipar fellendülöfélben van. Jó alapokon nyugszik, am elyhez valószínűleg hozzájárul S vé d o rszág nak m ár évek óta tartó gazdasági konjunktúrája is. Speciális film szállitások a világ minden részébe.

le g g y o r s o b b vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„ H E B E L “ n e m z e tk ö z i s z á llítm á n y o z á s i és e lv á m o lá s i v á lla la t,

V I., V Á C I - U T 1. T e l e f o n :

115-947.

A film gyártási láz elérte a kulm iná” ciót. A legtöbb m ag y ar film m ár m egjelent, az eddig elkészült film ek az év végéig, illetve ja n u á r végéig m egjelennek. Lehetséges, hogy a ta ­ vaszi h ó napokra ném i visszaesés kö­ vetkezik be a m ag y ar film ek m egjele­ nésében. Egyenletes elosztás kellett "volna és a k k o r a 35— 40 m ag y ar film kedvezőbb anyagi eredm énnyel is vég­ ződött volna. V a n n ak hetek, am ikor B udapest m á s o d -é s harm adhetes m oz­ gószínházaiban csak m ag y ar film m egy. A vidéki lapok jobbára m ag y ar film eket hirdetnek. H iszen ez szép és örvendetes, ezért harco ltu n k éveken keresztül és főleg m űvészi, nyelvészeti és nem zetgazdasági szem pontból elő­ nyös a m a g y a r film hallatlan térhó­ dítása. Azonban a prem ier-m egjelenés körül kellene valam i m egoldási mód, m ert két-három m ag y ar film u g ya n ­ azon a héten — m egöli egym ást. E g y ­ m ásnak ártan ak , elvonják a közönsé­ get és a külföldi film ek felé terelik. E z előrelátható volt, de a tőkeszegény­ ség és a mielőbbi amortizálás kény­ szeríti a vállalatokat a rra , hogy film ­ jeik m inél előbb m egjelenhessenek. P edig ez á rt az összességnek épnúgv, m int az illető vállalkozásnak. R e n d ­ szert kellene bevezetni a m ag y ar fil­ mek m egjelenésében, de főleg el kell kerülni azt, h ogy a prem ierhéten 2—3 m ag y ar film et játszanak. E téren ko­ m oly összefogásra volna szükség, m ert különben m egoldódik a kérdés önm a­ gától. A sok veszteség m iatt talán nem lesz m ajd, aki gyártson m a g y a r film et, ha csak ú jak nem jönnek, sőt m áris h étrő l-h étre alakulnak új film ­ g y á rtó k ft-ék . . . V alahol kellene m eg ­ oldásnak lennie! M agyar reg én y b ő l filmet k é szíten ek Bécsben. A bécsi Interglóráa, am elynek d r S z é ­ kely V ilm os, az ism ert p ro d u cer az ig azg a­ tó ja , m ost tette közzé 1938. évi p ro g ra m já t és ebben közölte, hogy harm adik film ül / ' aszary G ábor M o n p ti cím ű regényét, — am elyet egvideig a régi K am ara színpadán is b em u tattak — , készíti el.

A 100. m agyar hangosfilm

készült el decem berben a H unniá­ ban a m agyar hangosfilm gyártás m eg­ indulása óta. M ellékes, hogy a 100 . m agyar hangosfilm a M arika, a leg­ szebb m agyar film ek egyike. Tény, az, hogy a ezzel a filmmel a Hunnia, de főleg B ngert János dr, a Huiinia agilis és sokoldalú igazgatója, m űködé­ sének fontos állom ásához ju to tt. 1926bn v ette át a Film ipari A lap a vagyon­ b u k o tt Corvin-film gyárat, am elynek m űterm ében akkoriban m adarak fész­ keltek és por lepte el a berendezést. Sokáig ta rto tt, míg európai értelem ben v e tt m ű term et varázsolt elő dr Bingert János, aki ma nem csak idehaza, hanem az egész film — külföldön is el­ ism ert szaktekintély. A H unnia és B ingert János dr ju b i­ leum ának m egünneplésére vitéz d r T óth A n drás képviselő elnöklésével rendezőbizottság alakult, am ely erőreláthatólag jan u ár ' 2 -án nagyszabású ünnepség k e­ retében fogja az em lékezetes ese­ m ényt m egünnepelni. A tervek szerint a belügyminisztérium dísztermében nagy ünnepséget rendez az öt film szak­ mai szakegyesület. A z 5 egyesület k ö ­ zös rendezőbizottsága vitéz d r T ó th A n d rá s képviselő vezetésével m ár ülé­ sezett is ebben az ügyben. Az ünnepséget érdekes alakban k i­ terjesztik az ország valamennyi m ozi­ jára is, am elyeket fölkérik, hogy sza­ vaztassák meg a közönséget, melyik volt a legjobb m agyar film, ki a leg­ jobb m agyar filmszínész, filmszínésznő, rendező és film író? Az ünnepségek sorozatának 3. ese­ m énye lesz a nagyszabású filmmatiné, am elyet a H orthy M iklósné korm ányzóné inségakciója javára rendeznek. Az ünnepségek befejezéséül februárra hatalmas filmbéli terveznek a H un­ nia m űterm eiben, am elyre az előkészítő m unkálatok m ár folynak. A m agyar film szakma azonban ez al­ kalom m al dr T aubinger Z oltánt, a M a­ gyar Film iroda ig azgatóját is fogja ün­ nepelni.

27

X I . A Film kultúra mai számával máso­ dik évtizedébe lépett. T í z teljes esz­ tendő áll a h á tun k m ögött, olvan tíz év, am ely teli v o lt harcéul, kü zdelem ­ mel. K e m é n y évtized niult el most, tíz olyan esztendő, amely a technikai ta­ lálm ányok és a film fejlődésének egyik legérdekesebb korszaka volt. A m ik o r a F ilm kultúra tíz évvel ezelőtt m e g in ­ dult, akkor m á r megszólalt a film : A m e rik a , L ondon, Párizs és Berlin laboratóriumaiban már erősen d o lgo z­ tak a hangosfilm minden kérdésén, a kis vetítőterm ekben már nem némán jelent meg a vásznon a film , hanem megszólalt és ezzel új ko rs z a k. ú j f e j­ lődési lehetőség indult meg. S z á ­ m unkra örvendetes és boldog érzés, h o p v ez a fejlődés összeesik a F ilm ­ kultúra megindulásával. H a átlapoz­ z u k az eddigi tíz teljes kötetet, láthat­ juk. ho gy a m i s za km á n k m ennyit ol­ vashatott., m ennyit tanulhatott a zok­ ból at cikkekből, leírásokból és tudósí­ tásokból, am elyek a hangosfilm m e g ­ indulásával kapcsolatban a F ilm ku l­ túrában megjelentek. A F ilm kultúra ezalatt a 10 év alatt a ko m o ly tudás és továbbképzés orgánuma volt. Mi uc>n a dtu n k helyet a pletykáknak, a tisza7drágáié t ű k érd ése k m e g v i ta tásá ria k , a Film kultúra kom oly hivatást akart tel­ jesíteni, a m ikor új szakirodalmi irány­ nak, új felfogásnak adott helyet, hogy a felszínre kerülő új film n em zed é k már ezt a stílust megismerje. I >j színt, ú j gondolatvilágot v ittü n k be a m a­ g yar film szaksajtóba és a magyar filmközéletbe. A m a gyar film szaksajtó eléggé m eg n ő tt táborában, azt hisszük, a m eg kezd ett elgondolással és s z ín v o ­ nallal jól megái lőttük a sarat és ezt kíi ’án juk a* következő évtizedben is — követni. E gyben az új esztendő alkalmával minden olvasónknak és előfizetőnknek boldog és szerencsés új esztendőt k í­ ván unk. A F IL M K U L T Ú R A szerkesztősége és kiadóhivatala

|

A MŰTEREM

j

D

ecem ber hónapban az eddigi filmgyártási láz a dolog term észeténél fogva visszaesett. A H unnia-film gyárban m indössze 2 film et fo rg attak és egyet fejeztek be. D ecem ber első n ap ­ jaiban fejezték be a Marika című n e­ gyedik Budapest-filmet, am ely finom ­ ságánál és m űvészi elgondolásánál fog­ va az idény egyik legszebb film jének Ígérkezik. Perezel Z itának ez az eg y et­ len idei film szcrepe és ebben önm agát m úlja felül, olyan tökéletes, m a­ gas színvonalú alak ítást nyújt. Gertler V ik to r rendezte a film et és ezzel ism ét művészi tudásáról és ragyogó teh etsé­ géről te tt tanúbizonyságot. N ovem ber 12 -cn k ezdték meg a felvételeket és decem ber 10 -én fejezték be, pontosan az elő irán y zott költségvetés b e ta rtá sá ­ val, a k ét gyártási vezető, Bajusz P é­ ter d r és Vincze László irán y ítása m el­ lett a leglelkiism eretesebb m ódon foly­ tak a m unkálatok. Zágon István Mari­ kájának cím szerepét Szepes Lia já t­ szotta, aki' ebben a harm adik film jében m ár tökéletes, k ifo rro tt művésznő. Já­ vor Pál ebben a film ben teljesen új szerepkörben m utatkozik be. A film többi szereplője: Juhász József, Sarkadi A ladár, B eö th y Lidia, M ihá lyffy Béla és Hosszú Z oltán. A Marika k ü ­ lönösen kép- és hangfelvétel szem pont­ jából kelt m ajd feltűnést. E te k in te t­ ben Eihen István és Lohr Ferenc brilliáns m unkát n y ú jto ttak . U tán a m egkezdték a M agdát kicsap­ ják című film felvételeit és ezt előre­ láthatólag január első napjaiban feje­ zik be. D ecem ber 18-án kezdték meg a Gló­ bus-film „Melyik az igazi“ című film ­ jét, am elynek forgatókönyvét Mártonf fy Emil írta és a film et is ő rendezi. A film főszerepét Szeleczky Z ita játsza partn ere Básthy Lajos, de kitűnő sze­ repekhez ju to tta k Erdélyi Mici, Kabos G yula, Salamon Béla és Bilicsi T ivadar

28

is. A „M elyik az igazi“ felvételeit ugyancsak január első napjaiban fe je­ zik be. Januárra, négy film forgatását te rv e ­ zik a H unniában, valószínűleg azonban csak 3 kerül sorra. Az első 1938-as film a Budapest-Film ötödik filmje lesz, a „Tekintetes asszony“, am elynek cím ­ szerepét Fedák Sári játssza. A forgatókönyvet vitéz Som ogyváry G yula o r­ szággyűlési képviselő, a rádió m űvé­ szeti igazgatója írta. A film férfifősze­ repét előreláthatólag Harsányt Rezső fogja játszani, aki annakidején ugyan­ ezt a szerepet alak íto tta a Belvárosi színház színpadán is. A szereposztás egyébként még folyam atban van. A többi 2—3 film re vonatkozóan k a­ rácsony táján még folytak a tárgyalá­ sok a H unnia igazgatóságával és p o n ­ tosan még nem leh ete tt m egállapítani, hogy a terv ezett három produkció k ö ­ zül m elyik kerül sorra. V alószínűleg jan u ár végén, de lehetséges, hogy csak február elején kezdik a Pictura m áso­ dik m agyar és ném et film jét, am ely Alioe L y ttk e n s svéd írónő „Ne várja­ tok vacsorára“ című világhírű regénye után készült. A film n ém et cím e: leh k o m m e nicht zu m Abendessen. A film m indkét válto zatát Baky József, a B er­ linben élő m agyar rendező, aki eddig Bolváry m ellett dolgozott, rendezi. A ném et változat főszerepét M agda Schneider játssza, m ellette vezető sze­ rephez ju tn ak Kari Ludwig Diehf, H ans Söhnkers, Paul Kemp. A m agyar és a ném et verziót Eiben István fotografálja és Lohr Ferenc készíti a hang­ felvételeket. A m agyar változat szereposztása még bizonytalan. K étségtelenül az új év legnagyobb film jének Ígérke­ zik a m ásodik Pictura-film, am elynek előkészítő m unkálatai m ár javában folynak. D ecem ber 27-én m ent m űterem be a Rex-produkció Gál Ernő vezetésével. A Rex film kft. negyedik filmje Csathó Kálm án egyik legnagyobb si­ kerű regénye, illetve színdarabja, a T e csak pipálj Ladányi. E nnek az

ízig-vérig m agyar levegőjű filmnek a fölvételiéit decembejr 27-én kezdték m ,e i A film cím szerepét Rózsahegyi K álm án játsza, aki ezt a szerepkört an ­ nakidején a színpadon is játszo tta. A Film többi főszerepét a következők játszák : Rádai Im re, Szörényi Éva, Vaszary Piri, BiV.csi T ivadar, KöpecziBoócz Lajos, Ihász Lajos, Juhász Jó ­ zsef, Peti Sándor és m ások. A képföl­ vételeket K urzm ayer K ároly forgatja, míg a hang fölvételek Pulvári Káíroly m érnök irányításával készülnek. R en­ dező: Keleti M árton, több idei nagy­ sikerű film tehetséges rendezője. D ísz­ letek: Pán József. A film előreláthatóan jan u ár közepére készül el. A januári m űterm i m unkálatokra vonatkozóan még folynak a tárgyalások. Két produkció tárgyal a Film iroda ve­ zetőségével a m űterem re vonatkozó­ lag, azonban e pillanatig még egyik­ kel sem állapodtak meg. V V V > r * /W

W

S /W

V W

W

W

W

W

W

W

V

A régi G yőrről k é sz íte tt igen é rd ek es és ta n u lsá g o s film felvételt K a rb a n Jó zsef, a te ­ h etség es film o p eratő r. K a rb a n e z ú tta l a kis k u ltu rfilin szö v eg ét írta , m íg a fo to g rá ­ fiákat P au lo v ics M ihály k ész íte tte , ak i ré ­ gebben P ozso n y b an v o lt hosszú ideig film ­ vállalkozó. A 450 m é te re s film m ag áb a n fo g lalja a régi G yőr m inden k u ltú rtö rté ­ neti szépségét és é rd e k e ssé g é t. A jó lsik e rü lt zen ét R a jte r L ajos, a R ádió n ép szerű k a r­ m estere szerezte. Iste n te n y e ré n cím m el az O rvosi H írlap, illetve dr. H uzly Im re o rvos, az ism ert fllm szakem ber, R endkívül é rd e k e sn e k és tan u lsá g o sn a k Íg érkező film et k é sz íte tt, am elyet az ú jo n n an a la k u lt A urora-film g y á rtó v á lla la t m ég ebben az id ényben hoz forgalom ba. Az O rvosi H írlap film je v aló sá ­ gos fo lk lo risztik u s film csem ege, am ely m ű ­ v észeti és te c h n ik a i szem pontból e g y a r á n t ' érd ek es és szép film és a lk a lm a sin t n em csak id ehaza, hanem a külföldön is n ag y é rd e k ­ lődést fog kelten i. Soproni mozi cím m el F riedrich K áro ly a soproni V árosi m ozi agilis és nagytehetségű ig azg a tó ja a közönség tá jé k o z ta tásá ra igen édekes és nívós m űsorlapot ad ki, amely m inden m ásodik pénteken jelenik meg. Az eddigi példányokból m egállapítható, hogy F riedrich K áro ly nem csak kitűnő m ozive­ zető, hanem jó szim atú , ügyes lapszerkesz­ tő is.

A k ü líö jd rű i érkező m e g v ilá g íto tt és m egv flá g íta tla n filmek vám k ezelése ü g y éb en a a kö zelm ú ltb an fontos é rte k e z le t v olt a íőv á n ü g a z g a tó sá g ép ü letéb en , am elyen a h a tó ­ ság o k k ép v iselő in kív ü l az é rd e k elt film ­ szak m ai te s tü le te k m eg b ízo ttai is résztv ettek . A v á m h a tó sá g részéről különböző k ifo ­ g áso k és p an aszo k m erü lte k fel, v iszo n t a íilm v á lla la to k részérő l u g y a n c sa k k ifo g á so ­ k a t em eltek a szö v ev én y es vám kezelés m ódja ellen, ú g y h o g y az ilym ódon összekúszált állap o to k ró l k e lle tt ezen a közös m eg ­ beszélésen h a táro z n i. Az a n k é t ab b an á lla ­ p o d o tt m eg, hogy úgy, m in t m ás sz a k m á ­ ban, a film szak m áb an is eg y sé g es és á lta lá ­ nos ala p e lv e k sz e rin t ren d ezik az egész v ám k é rd é st. A jövőben az 0 . M. M. E. g e n e ­ rális k ik é sz íté si en g e d ély t k a p az eg y e sü le t n ev ére és ezt az eg y e sü le t ta g ja i szü k ség esetén igénybe v eh etik . U gyanez v o n atk o z ik a m e g v ilá g íto tt film re és a m e g v ilá g íta tlan ny ersfilm re is. A jövőben az 0 . M. M. E. ig é­ n yelni fogja a szü k ség elt m en n y iség et és ezt s a já t ielelő sség ére fogja a cé g ek n ek k i­ o sztan i. Az O. M. M. E. felelő sség et v állal a rra nézve, hog y a b eh o zatali en g ed ély a la p ­ já n b e é rk e ze tt a n y a g o t a rr a a célra h asznál já k , am ire k é rté k . Az é rte k e z le ten m eg á lla ­ p íto tt a la p e lv e k e t m ost közös m em o ran d u m ­ ba fo g lalták , am ely et vég leg es d ö n tés cél­ jáb ó l fe lte rje sz te tte k a p é n zü g y m in isztériu m ­ hoz. A M etró G oldw yn M ayer D istr. Corp. m a g y a ro rsz á g i v e z érk ép v iselete rt. d ecem ­ ber 4-én ta r to tta idei közg y ű lését. A m érleg 15.282.36 pengős n y ereség g el zár. A m érleg a k ö v etk ez ő v a g y o n té te le k e t tü n te ti föl: V eszte sé g á th o za t 1928— 1936. év ek rő l 30.112 P 91 fill. P é n z tá r és bankfolyószám láfe 277.690 P. L eté tszá m la 2637.30 P. Folyó szám laad ó so k 71.442.74 P. E lőleg a lk a lm a ­ z o tta k n a k 200 P. B erendezés- és á ta la k ítá s ­ szám la 21.137.80 P. Áru és n y ersfilm an y a g szám la 13.870.09 P. Á tm eneti té te le k 48.173 P 64 fill. Ö sszesen 465.264.69 P. T eh er: R ész­ v é n y tő k e 150.000 P. F o ly ó szám lah itelező k 299.982.33 P. F olyó ü z leté v n y e re sé g 13.282 P 36 fillér. Ö sszesen 465.264.69 P. Szeretem a k e r t e t . . . cím m el 3 évvel ez­ előtt P. H o rvá th Dezső, a kiváló zeneszerző és k a rn a g y dalt szerzett az Ig ló i diákok cím ű film hez. A kis dalnak olyan sikere volt ez alatt az idő alatt, hogy m ost kellett a hetedik k iadást m eg jelentetni, ami a z t je ­ lenti, hogy m ég a m ai m echanizált k orban is 7000 példányban k erü lt piacra ez a köz­ kedveltségnek örvendő dal, illetve k o tta. A S zeretem a k e r t e t . . . állandó m űsorszám a a dizőzötknek, a rádiónak és a cigányzeneka­ roknak. P . H o rvá th D ezső ezzel a népszerű dalával ism ét bebizo n y íto tta, hogy tehetsé­ ges és invenciózus zeneszerző.

Huszonötéves a pécsi

Újrázás a m ozikban

Ápolió mozi

árizs egyik legnagyobb és legelőke­ lőbb film színháza, a C inem a P ara­ m ount, ahol úgyszólván a legjobb nem ­ zetközi filmek fkerülnek bem utatásra. A P aram ount igazgatósága m ost igen érdekes h atáro zato t hozott. A z igaz­ gatóság úgy d ö n tö tt, hogy a jövőben olyan film jeleneteket, am elyeket a k ö ­ zönség nyiltszíni tapssal jutalm az, m egism étlik. K ülönösen vonatkozik ez zenés film ekre, am ikor is egyes zene-, illetve énekszám okat ó h ajt m egism étel­ tetni.

wV pécsi Apolló-m ozgóképszínház de/ v ccm bcr 14-én üncpelte fennállá­ sának 25 éves évfordulóját. A pécsi Apolló-m ozi 1912. decem ber 14-én nyilt meg ünnepélyes k eretek között. Az Apolló még N agym agyarországon is a iegeiső film színházak közé tarto zo tt, r em csak építészeti -szempontból, h a­ nem üzleti és m űvészi vezetés te k in te ­ tében is. A 25 év előtti m egnyító-elődás igen fényes külsőségek között folyt le. A m ikor szétlcbbcnt a függöny, a fehér vásznon m egjelent a magyar korona, a jogászdalárda rá zen d ített a Himnuszra, am elyet a közönség állva h allg ato tt végig. E zután b em u tatták az első m űsort. Ez pedig a következő volt: 1. 2. 34.

A A A Az

háziszolga, N o rdisk v íg játék . h ajtha ta tla n asszony, D rám a 3 felv. boszorkánytűz. erős szakácsnő (am erik ai burleszk.)

Hogy hová lett a pécsi Apolló, m ivé fejlő d ö tt ma, országos viszonylatban a pécsi filmszínház, ezt tu d ja az egész m agyar filmvilág. T u d ju k — és ezt a ju ­ bileum alkalm ával örömmel kell m eg­ állapítani, — hogy a pécsi film színház m a becsületesség, tisztesség és üzleti korrektség tekintetében úgyszólván a legelső m agyar film színház. Jusztus Mihály m érnök olyan szellem et vitt Be a moziba, am ely m intaképül szol­ gálhat az egész m agyar film szakm ának. Jobb ke ze és segítőtársa Virágh G yula m a m ár a film szakm a egyik legism er­ tebb tagja, akinek üzleti ténykedése m indenki előtt példaként lebeghet. A pécsi Apolló negyedszázados ju­ bileuma alkalmából a F Imkultura szív­ ből gratulál és azt hisszük, hogy sz e ­ rencsekívánat ainkat az egész magyar filmszakma nevében továbbíthatjuk. Felh svás A M oziegyesület fölkéri budapesti tagjait, hogy a B udapesti M entőegye­ sület propaganda-film jét a M entőegye­ sület kívánságára tűzzék m űsorra és d íjtalanul m utassák be.

P

(V ájjon a g y a k o rla ti éleib en hog y fog ez beválni, n a g y k érd és. A m oziközönség m égis csak m ás, m in t a szín p ad i közönség. A szín ­ házi elő ad á so k u tá n nem v ár az e lő c sa rn o k ­ ban tü re lm etlen k e d ő közönség, am ely be a k a r ju tn i a k ö v etk ező e lő a d á sra . A m ozi­ ban ezzel szem ben a n n ál tü relm etlen eb b a k ö v etk e z ő elő ad ás k özönsége, és ha a m áso ­ d ik v a g y h a rm a d ik e lő ad á s 5— 10 perccel elcsúszik, a n e g y ed ik elő ad á s közö n ség e m ár to p o rzék o ln i fog. El leh et k épzelni a z t az esetet, hog y eg y énekes-, zenés film nél é n e k ­ szám o k eg ész tö m eg e te tsz ik és h a egy-egv énekszám id ő ta rta m á t 3 p ercre b ecsü ljü k , ak k o r 3—4 én ek szám leg aláb b % ó rá s e l­ to ló d á st jele n t. Nem hinnők, h o g y a p á ­ rizsi m o ziú jrázás ho sszú életű volna, m e rt sem a film elő ad áso k ren d je, sem a m ozikö­ zönség h ete ro g é n összetéte le nem tű ri az ú j­ rá zá ssal járó különböző b o n y o d alm ak at.)

KOVÁCS ÉS FALUDI F ILM G Y Á R ÉS LA B O R A T Ó R IU M

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35. TELEFON :

2 9 7 -8 5 5 .

M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ fe lir a to k a t/p e d a g ó g ia i- , kultur-, reklám és rajztrükkrfilmeket

1937-ben csupán M agyarországon

mintegy 5 0 m ozgc-

képszinházban szereltünk fel részben teljes, vagyis k é p - és h an gve titő -b eren de zé st, részben p e d ig m eglévő vetítőgéphez han­ gos berendezést. Külföldre ugyancsak nagyszámú berendezést szál­ lítottunk.

Mi az oka ennek a szép eredm énynek? Berendezéseink kiválósága és m egbizhafósága. Hangosberendezéseink hangleadása kifogástalan; a beszéd tiszta, és érthető, a zene lágy és kellem es hangzású. Berendezéseink szerkesztésénél

m indig figyelem be

vesszük a

film technika le g ú ja b b e redm ényeit és ezeket alkalmazzuk.

Wide Rangé hangos film leadó berendezéseinkkel a hangleadás tökéletes. Berendezéseink üzem biztosok és könnyen kezelhetők.

A milánói Cinem eccanica gyár legújabb rend­ szerű vetítőgépeit szállítjuk. Ezeknél

a

g é p fe je k

zárt

kivitelben, központi

olajozással és

ráé pített m otorral vannak ellátva. Berendezéseinket

raktárról,

kedvező

részletfizetési

feltételek

m ellett is szállítjuk. Vállaljuk teljes k é p tejes

hangosberendezések

és

hangvetitőberendezések, vagy külön

felszerelelését, valam int h angosberen­

dezés tartozékainak és vetitőfejek szállítását. Felhívásra készséggel adunk ajánlatot.

TELEFONGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B udapest, X IV ., H u n g á ria -k ö ru t 1 2 6 —128. sz. Telefon: 2 9 7 -9 3 0 .

A

H Í R A D Ó J A A M agyar M o zg óképüzem engedélyesek O rszágos E gyesü lete d ecem ber 15-én v á ­ lasztm án y i ülést ta r to tt, am ely en m ajdnem v alam en n y i v á la sz tm án y i ta g m eg jelen t. Az eln ö k lést eleinte M orvay P ál, u tá n a G y árfás G yula v ezette és c sa k később é r­ k e z e tt m eg B ornem issza G ábor elnök. A M agyar F ilm tisztv iselő k E g y esü letén ek legutóbb m e g v á la sz to tt új elnöksége n ev é­ ben B ingert J á n o s d r elnök, N agy Sán-. dór dr és L akos K álm án aleln ö k ö k , to ­ váb b á R en n árd Béla tisztelg ő lá to g a tá s t te tte k decem ber 16-án úgy az OMME, m int a MMOE elnö k ség ein él és velü k eg y b e n m egbeszélték a z o k a t a leh ető sé g e k et, a m e­ lyek a k o llek tív m eg állap o d ás lé tre h o zá sá t seg íten ék elő. Az o sz trá k m ozitu lajd o n o so k G rém ium a hosszabb levélben k ö szö n te m eg a MMOEn a k a szívélyes fo g a d ta tá s t és a z t a v en ­ d ég szeretetet, am ely b en ittlé tü k a lk alm á v a l ré szesítették ő k e t és eg y b en m e g h ív ták a MMOE-t B ecsbe az o sz trá k film- és m ozi­ viszonyok ta n u lm á n y o z á sá ra . A MMOE v a ­ lószínűleg ta v a s sz a l viszonozza az o sz trá ­ kok lá to g a tá s á t. L a p z á rta k o r fájd alo m m al é rte sü lü n k , hogy K ovács Dezső, a V esta-m ozi ig a z g a tó ja, hosszas szenv ed és u tá n 63 éves k o rá b a n m eghalt. A MMOE legutóbbi v á la sz tm á n y i ülésén hosszasan tá r g y a ltá k a z OMME leg u tó b b i közgyűlésén felo lv aso tt év i je len té st, k ü ­ lönösen a jele n té sn e k a k e re tm e g á lla p o t d á sra vonat/rozé részével fo g lalk o ztak . A MMOE v á la sz tm á n y a m eg állap ítja, hogy éppen a jelen tés ellen k ező je az ig azság , m ert a MMOE valób an k ív á n ta a k e relm eg állapodás m eg k ö tését, eg y b en ped ig u jab b bi­ zo ttsá g o t k ü ld ö tt ki, am ely et te ljh a ta lo m ­ m al ru h á z o tt fel, hogy a k e re tm eg á lla p o d á s ügyében az OMME-val tá rg y a ljo n . A MMOE leg u tó b b i v á la sz tm án y i ülésén elhatái*. zta, hogy a b u d a p e sti K a m a ra ­ film színház ta g d íjh á tra lé k á t törli, hogy ez­ zel is m egk ö n n y ítse a h itelező k k el folyó m ag án e g y esség lé tre jö tté t. A MMOE decem ber 15-iki v á lasztm á n y i ülésén e g y esü leti ü g y é sze k k é d r P eth ő Bé­ lá t és dr S z en tp ály Is tv á n t v á la s z to ttá k m eg. S zak értő m érn ö k ism ét Sim onyi Vil­ mos lett, m rg p én z tá ro ssá ism ét vitéz szepezdi K iss Jó zsefet v á la s z to ttá k m eg.

L a jta A ndor, a F ilm k u ltú ra szerk esztő je ja n u á r 12-én, szerd án este té ln y o lc k o r a r á ­ dióban B u d ap est II. hullám h o sszán e lő a d á st ta r t „Mit k e re s e g y filmen az író ?“ címmel. A Z eneszerzők S zö v etk ez ete és MMOE k ö zö tt az 1938. évi á ta lá n y ügy éb en n é z e t­ ei ícrés tá m a d t, am ely n ek e lin té z é s ire , a MMOE leg u tó b b e g y h áro m ta g ú b iz o ttság o t k ü ld ö tt ki, h o g y a felm erült e lle n té te k e t tisz tá z z ák és k ik ü szö b ö ljék . A MMOE leg u tó b b i v álasz tm á n y i ülésén szó b ak erü lt, hogy a íiím cenzura felem elte a m a g y a r h írad ó c e n z u ra la p ja in a k az á rá t, ú g y h o g y e m ia tt a M agyar F ilm iroda is fel a k a rja em elni a h íra d ó k k ö lcsö n d íját. A MMOE ism ételten kérelem m el fo rd u lt a íiím cenzura elnökéhez, am elyben k é rte a régi] á ta lá n y á r m e g h a g y á sá t. A m ennyiben az O rszágos M czgóképvizsgáió B izo ttság ezt a k é ré st m e g ta g a d n á , ú g y kism ozinál e g y e n ­ k é n t e g y p engővel kellene a h írad ó kölc sö n d íjá t felem elni. A já s z b e ré n y i V áro si m o zinak T ó faív y G á b o rral k ö tö tt m e g á lla p o d ása decem ber 31-én já r t volna le. A v á ro s azo n b an n iár előzőén felb o n to tta T ó faív y G á b o rral a szerző d ést és m ég d ecem ber elején házi kezelésbe v e tte . A v á ro s m ost a m ozi m ű ­ v észeti v ezetőjéül K om ároiny Jó z se fe t, fe­ lelős ü z letv ezető v é ped ig B eleznay F e re n ­ ci*; n ev ezte ki. A sző reg i O tthon-m ozgó decem ber 15-én tfízre n d észeti sz a k sa jtó -b e m u ta tó t ren d ezeti, am elyen ifj. V arg a Jó zsef, a szőregi O tth o n ­ mozi gépésze b e m u ta tta s a já t sze rk e sz te tte „ F ilm tü zb izto n ság i a u to m a tá já t“ . Ez a k é ­ szülék film szak ad ás esetéb en v a g y p erfo ­ ráció h iá n y a alk alm áv al rö g tö n m ű k ö d n i kezd, illetve egy a u to m a ta k észü lék lép m űködésbe, a m ély a z o n n al lezá rja a fén y t, le k a p c so lja a gép m eg h a jtó m o to rjá t, a h a n g lá m p á t és b ek a p c so lja a terem v ilág iíá s t. M indez ü zem biztosán e g y p illan at a la tt tö rté n ik , ú g y h o g y m ire a gépkezelő észrev eszi a h ib át, m ár is áll a gép a n él­ kül, hog y film gyulladás tö rté n t v olna. A W arn er Bros. F irst N atio n al V itaphone P ic tu re s m a g y a ro rszá g i k é p v iselete rt. d e ­ cem ber 7 én ta r to tta idei k ö zg y ű lését, am e ­ lyen e lfo g a d tá k a jú liu s 3'1-én le zá rt m érle­ g et. E sz erin t a m érleg 149.739.21 pengős v eszte sé g e t tü n te t föl. A m érleg szerin t íilm k ö lcsö n d íják cím en b efolyt 239.366.35 P, re k lá m a n y a g é rt 4602.83 P, befo ly t k é te s kö ­ v etelések 4769.16 P. K ülönféle b ev éte lé k 1298.40 P. Á rfo ly am n y ereség 45916.84 P. A v eszteség o ld alo n sz erep ein ek : Á ltalános k ö lt­ ség ek 171.464.24 PC L e írá so k 3226.44 P. K ó ­ p ia k ö ltsé g e k 113.672.71 P. K étes k ö v e te V j,é k 1674.25 P. E n g ed ély d íjak 9252.75 P. V esz­ te sé g éi h ozat 1936-r ó i 146.402.40 P. A v á lla ­ la t a la p tő k é je 160.000 P.

j BUDAPESTEK FILMMARKT j

**»■>.«.*,»»««*-» < ♦**♦♦♦♦♦♦*«,♦♦«,»♦*♦*♦»»<)•«»««**««««»»J♦ IM M O N A T D E Z E M B E R (bis 'zffm 23. D ezem b er 1937)

R h d ap e st-F ihn : F am ilienzulage. M et ro-F i lmpalast, C orso-F ilm th eater, K a m m e r­ lichtspiele. Jf. (U ng.) F e x -F ilm :.. Charlie Chan on the B roadw ay. O m hia-K ino, C ity-K ino. Jf. — A li Baba, goes to tow n. R a d iu s-F ilm ­ palast, U ran ia-F ilm th e ate r. Jf. : :krm onia-Film : Die ganz grossen, T o rh ei­ ten. D écsi-K ino, A triu m -F ilm th . Jv. ", & T.-Film : M r. Deeds. K am m erlichtspiele und C ity-K ino. Jf. várp át-F ilm : 300.000 P engő a u f der Strasse. A triu m -F ilm th . C itv— O m nia-K irio. Jf. (U ng.) K in o b etrieb s G. m. b. H.: A star is born. R oyal Apoljo. Jf. . —- T h e gay D esperado. D écsi-K ino, K am m erlichtspiele. Jf. —- K n ig h t w ith o u t A rm o u r .Royal Apollo

Jf.

MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK D ecem ber 23-ig, bis zu m 23. D e zem b er 1937: M ag y ar (un garisch er) film A m erikai (am erikanischer) film N ém et (deutscher) film Angol (englischer) film összesen (Z usam m en)

4

6 3 1

14 film

1937 január 1-től decem ber 23-ig: M agyar (u n g arisch er) film 33 M ag y aro rszág o n készült ném et (in ' U n g arn g ed reh ter (deutscher) film 4 N ém et (deutscher) film 30 A m erikai (am erikanischer) film 94 O sztrák (österreichischer) film 7 F raiicia (franzö sisch er) film 12 A ngol (englischer) film 7 Cseh (tschechischer) film 3 Lengyel (polnischer) film 2 S v ájci (schw eizerischer) film 1 O lasz (italienischer) film 1 Összesen (Z usam m en) 194 film 1937 a u g u sztu s 1-től:

M űvészfilm : D er L ebensw eg eines M ädchens. C orso-K ino, D écsi-K ino. Jf. (U ng.) P aram oim t-F ilm : A rtists and M odels. M e t­ ro-F ilm palast, C orso-K ino. Jf. Phöbus-Film : H eirat aus Liebe. R .-A pollo und A trium . Jf. (U ng.) U fa-Film : Brillanten. U ra n ia -F ilm th e a te r. Jf. — T o ka jer Rhapsodie. U ra n ia -F ilm th e a ­ ter. Jf. (U ng.)

Kifogástalan állapotban levő, komplett Belgráder-féle

M ag y ar (u n garischer) film M agyarországon g y á rto tt idegen­ nyelvű (in U n g arn g ed reh ter frem d sp rach ig er) film A m erikai (am erikanischer) film N ém et (deutscher) film F ra n c ia (französischer) film O sztrák (österreichischer) film A ngol (englischer) film ö sszesen (Z usam m en)

20

1

37 13 b 1 3 81 film

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN Uj e n g e d é ly t k a p ta k : B u d ap est: P h ö n ix m o zi k ft., R ákóczi út 68 ._ alá. Ó kécske: Rács L a jo s ókécskei lakos. S zeg v ár: V iza kn a y Z sófia szegvári lakos, II. tized 44. házszám alá. B erem end (B aran y a ni.): P fe ll Jánosné, szül. H e rr V ero n a v illányi lakos részére B erem end 108. a latti házra. L em ondás: S z eg v ár: K ovács G yula m oziengedélyes le­ m ondott.

hangos leadóberendezés Orion -hangszóróval

olcsón eladó Hungária-film színház Nyíregyháza

Filmművészeti É vk ö n yve t! Ára portóval 5 pengő, m egrendelhető már most a kiad ó h iv atalb a n .

33

A

A

z

-OKTATÓFILM

Áz iskolai film o ktatás terjed ése világszerte iskolai fiim oktatás m ajdnem kétévtizedes próbálkozás után úgylát­ szik világszerte a helyes irányba te re ­ lő d ö tt és ennek tud h ató be, hogy egyes országokban hallatlanul terjed, állami és társadalm i úton szervezik, A z európai állam ok közül N é m e to r­ szág vezet az iskolai film oktatás te ­ rén, után a következik Anglia és Fran­ ciaország. Magyarország is a haladó országok közé tartozik és m ost csat­ lakozott ezekhez az állam okhoz Dá­ nia is, ahol egy külön erre a célra ala­ kult K ulturfilm -társaság szervezi az iskolai film oktatást. Ez a társaság N é ­ m etországban és A ngliában 84 o k ta tó ­ filmet vásárolt m ost egyszerre Angliában a B ritish F ilm -Institut dolgozik erősen az iskolai film oktatás beszervezésén és a hálózat kiépítésén. Ez a társaság az illetékes m inisztérium és több vidéki oktatásügyi hatóság se­ gítségével nagyarányú propagandát in d íto tt és ez a m unkája sikerrel is járt, úgyhogy százával szerelik föl az angol iskolákban a vetítőgépeket, és m u tatják be a 16 mm-es oktatófilm e­ ket. Franciaországban újabban az egye­ tem i film oktatásra fo rd ítan ak nagy gondot. Egy b em u tato tt sebészeti film óriási sikere arra ösztönözte az é rd e ­ kelteket, hogy további hasonló tárgyú oktatófilm eket készítsenek és azokat az egyetem i ok tatásban kívánják felhasz­ nálni. A francia iskolákban eddig egyébként több m int 100.000 keskenyleadógépet szereltek föl. H ih etetlen arányokban fejlődik az iskolai tfilm oktatás az Egyesült Álla­

34

m okban Az utolsó hetekben nagyará­ nyú szervezet jö tt létre, am elynek Progressive Education Association a neve és ez m ost hallatlan m ozgalm at kezdem ényezett, am ely nagysikerűnek Ígérkezik. Az Egyesült Á llam okban közel 280.000 iskola m űködik és m ost egyszerre 100.000 iskolában szereltek föl keskeny-leadógépeket és a közeli hónapokban további 100.000 iskola kerül sorra. A z oktatófilm eket gyártó vállaljatok a köz el jövőbein 20 millió dolláírt fek tetn ek be új oktatófilm ek gyártása céljából. M eg v á lto z ta tják az angol m egjelenési re n d szert. A ngliáb an eddig n ag y részt az volt a szokás, hogy az elkészült film előbb ősbem utatón k e rü lt színre. F üg g etlen ü l a film sikerétől vagy b alsikerétől, a film et ez­ után ren d szerin t 8—10 hón ap ig fek tették és csak ezután k erü lt p rem iérbe, am i m egfelel a mi u tán já tsz ó színházi rendszerünknek. Az angol érdekképviseletek m ost elh atáro z­ ták, h o g y ezt a ren d szert m eg v álto ztatják . A z új rend szerin t a film ő sb em u tató ja után kö zvetlen ü l kerül a prem ier-színházba és ezzel elérik azt, hogy a film befektetési költségeit sokkal előbb a m o rtizálják , m int most. (Az an g o lo k itt az a m erik a i p é ld á ra hi­ v atk o zn ak . A n a g y A m erik áb an is ú g y lá t­ szik, nehéz- viszo n y o k leh etn ek , m e rt o tt a g y á rtó k — ha nem is a v ilág h írű n a g y g y á r­ tó k — a rra tö rek sz en e k , hogy a film ek m i­ nél előbb fo rg alo m b a k e rü lje n e k és m inél több mozi já tsz h a ssa . Az am e rik ai elm élet és k alk u lá c ió sze rin t a m eg jelen éstő l szám í­ to tt első k ilen cv en nap m ár m eghozza a film e lő állítási k ö ltsé g e in e k a felét, úgyh o g y e m ia tt m in d en k i ig y ek szik a film et m inél előbb forgalom ba hozni.)

+ F ilm arch iv u m o t lé te síte tte k P árizsb an . H áro m kitűnő fran cia ú jsá g író P. H. H arlé, H e n ry Langlois és Jean M itry C incm ateque français cím m el film arch iv u m ot létesített a fran cia fővárosban. E bben az archívum ban régi francia és esetleg külföldi film eket ak arn ak m egőrizni és az u tó k o r részére fél­ retenni. E d d ig a n ag y sik erű fran cia film ek ­ nek ' szom orú sorsuk volt. E lk e rü lte k a selejtfilm kereskedőhöz és onnan a különböző vegyészeti gyárak b a. M ost az a cél, hogy a francia film eket m egm entsék a jövő szám á­ ra. E z a m ag án társa sá g a régi kitűnő fra n ­ cia film ekből külön előadásokat a k a r ta r ­ tan i zárt társaságok részére, főiskolákon, m űvészeti körökben, úgyhogy ennek a révén elő tu d já k terem teni a m egőrzéshez és a gondos kezelés költségeinek a fedezéséhez szükséges összegeket. M ár eddig is sik erü lt jónéhány francia film et, sőt néhány háború előtti nem et film et a C iném ateque szám ára m egm enteni. A társa ság szerény ta g d íjat szed ta g jaitó l, azonkívül ünnepélyekből, ajándékokból és adom ányok révén terem ti elő a fen n tartási összeget. (Nem á rta n a , ha M ag y aro rszág o n is létre leh etn e hozni hasonló c élz a tú tá rsa sá g o t. Abból a 130 m a g y a r filmből, am ely az utolsó öt esztendőben elk észü lt, ki tu d ja , m en y ­ n y it nem sik erü l ta lá n m ár elő terem íen i, m ert leh etség es, hog y sem a n e g atív , sem eg y e tle n k ó p ia n in c s . m ár sehol. De m en y ­ nyivel fontosabb voln a, ha rég i, h áb o rú a la tti és h áb o rú elő tti m a g y a r film ek neg a tiv ja it leh etn e az u tó k o r szá m á ra m eg­ m enteni, m eg ö rö k íten i és esetrő l-ese tre le ­ v etíten i. H ány h áb o rú elő tti m a g y a r hírad ó filmet és egyéb a k k o r a k tu á lis h íra d ó t v a g y eg yéb hosszabb v a g y rö v id eb b film et le­ h etn e m ég m a is ta lá n az utolsó percben m egm enteni, ha volna tá rs a s á g , am ely a p árizsihoz haso n ló an m e g m en th etn é ezek et a k étsé g te le n ü l érd ek es és p ó to lh a ta tla n szellem i é rték ek et.) U jabb m ozitröszt a la k u l A n g liáb an . K ét hatalm as m o zitrö szt egyesült decem berben L ondonban. A z egyik az U nion C iném as, am elynek 167 film szín h áza van, a m ásik az A ssociated B ritish 326 m ozgóképszínházzal, úgyhogy az új trösztn ek m ost 493 film szinhá-za van. M ég a nagy A ngliában is h a ta l­ m as tényező ez a közel 500 m ozit m agábafoglaló tröszt, am ely term észetesen egysége­ sen d ik tálja az árakat, m e rt egységesen tö r­ ténnek a m űsorkötések. A legközelebbi nem zetközi P en -k o n g reszszuson, am elyet 1938 jú n iu sáb an P rá g á b a n rendeznek, napirenden szerepel a film k é r­ dése is. Az előadó „ A z irodalom viszo n ya a 'film h e z “ cím m el ta r t előadást a film időszerű kérdéséi ről.

35

K özponti film ra k tá r épül Bécsben. Bécsi h atósági és film körökben felm erült az az elgondolás, hogy Becs egyik külvárosában n agyarányú kö zp o n ti film ra k tá rt építsenek, ahol az összes film kölcsönző v állalatok film ­ jeiket ta rth a tjá k . E b b en az ügyben nem ré­ g iben az o sztrák kereskedelem ügyi m in isz­ tériu m b an értekezletet ta rto tta k , am elyen ezt a kérdést letárgyalták. A kérd ést úgy a k a r­ já k m egoldani, hogy b ár a városon kívül terv ezik a központi film ra k tá rt, az m égis m inden oldalról könnyen volna m egközelít­ hető. T erm észetesen a film kölcsönzők elle­ nezték ezt a terv et és a jelenlegi helyzet fen n m arad ása m ellett érveltek. Ind o k u l fel­ hozták, hogy a városon kívül fekvő központi film rak tár ad m in isz tra tív szem pontból is m egnehezítené a napi m unkát, de anyagilag is nagy terh et róna rá ju k , m ert hiszen a je ­ lenlegi célszerűen beép ített ra k tá rja ik igen sok pénzt em észtettek fel, végül pedig h an g ­ súlyozták, hogy az. esetleges központi film ­ ra k tá r am o rtiz ác ió ja hosszú időt verme igénybe és ez a m ai viszonyok m ellett szá­ m ukra m eglehetős nagy terh et jelentene. A központi film ra k tá r kérdése tov áb b ra is napirenden m arad és legközelebb fognak dönteni, hogy g yakorlatilag hogyan o ldják meg. T izen h atm ilim éteres film g y ár A m erikában. H ollyw oodban m ost alakult m eg 109.000 dollár alaptőkével a H a rry S h erm a n n V isual E du ca tion P ict. Inc., am elynek az a feladata, hogy tudom ányos és ism eretterjesztő keskenyfilm eket gyártson, azokat forgalom ba hozza és pedig igen n agy stílusban, úgyszól­ ván az egész v ilág ra kiterjedően. A rg en tín a az ö tslá g e r-re n d sz e r h a zája. A berlin i L ichtbildbühne jelentése szerin t a buenosairesi M etro p o litan film palota a kö ­ zelm últban egy m űsorban öt slágert m u ta ­ to tt be kb. 80 filléres belépődíj m ellett. Az LBB m egjegyzi, hogy nem csoda, ha a M etro p o litan előtt naphosszat százával áll­ tak az em berek, hogy m egválthassák a le­ gyeiket. E zzel szem ben „ég ett“ a többi mozi, úgyhogy ezek körében n agy az elke­ seredés és felháborodás a M etropolitan el­ len. T erm észetesen a többi film színház eré­ lyes lépéseket te tt a M etropolitan ellen. V isszaestek az am e rik a i m o zibevételek. A m erikai lapjelentések szerint az év h a rm a ­ dik negyedében az am erikai m ozik 10— 1 5 % -kai kevesebb bevételt értek el, m int az előző év hasonló időszakában A m ig nálunk B udapesten a karácsonyi v ásárlás re n d szerin t csak a decem beri első két-három hét ü zlet­ m enetét befolyásolja addig A m erikában a k arácso n y ra való takarékoskodás és vásárlás m ár ko ráb b an kezdődik és igv az a m e ri­ kaiak ezzel m ag y arázzák a bruttóbevétel időelőtti visszaesését.

Fekete Ferenc, M. F. I. f ilm o p e r a t ő r :

H it tanulunk a film híradótól? em történik sehol a vilá­ gon ma olyan nagyobb jelentőségű esem ény, ahol a híradó-operatőrök meg ne jelennének és meg ne örökítenék filmszalagon a m egfelelő esem ényt: épúgy a bel- m int a külföldön. A h eten ­ ként 19 példányban m egjelenő M agyar V ilághíradó célja és feladata: hangos képekben beszám olni a hét tö rté n e té ­ ről. E lsősorban m inden m agyar em ­ bernek, úgy a városiaknak, m int a fa­ lusiaknak, végül pedig a velünk csereviszonyban álló külföldnek. Ennek általános' jelentősége m ellett a h írköz­ lés leg elterjedtebb eszközével, az új­ ságírással szem ben az a nagy előnye, hogy míg az utóbbiban az em ber csak holt betiik alapján szerez tudom ást a világ esem ényeiről, addig a híradóban látja, hallja és m integy együtt él a cse­ lekm énnyel. M indenkinek n y ú jt vala­ m it érdeklődése szerint, m egtalálni benne a világ sorsát intéző állam fér­ fiakat, politikusokat, épúgy, m int a társadalm i, sport- és divatesem énye­ ket. Tabán, merít m indenkinek n y ú jt valam it, szeretik, sőt vannak, akik ki­ zárólag a híradó kedvéért járnak a filmszínházba. B átran állíthatjuk, hogy a M agyar V ilághíradó sem m iben sem m arad el a külfölditől, úgy technikai kivitel, m int érdekesség szem pontjá­ ból. Ez pedig nagy szó, m ert képzeljük el, hogy a pl. 470.717 m 2 területű és 67,069.000 lakosú N ém etországban m ennyivel több és érdekesebb ese­ m ény adódik, m int a 93.000 m 2 területű és 8,949.000 lakosú M agyarországon. A híradó ok tat, művel, szórakoztat, szóval k u ltú rát ad. M egism ertet váro­ sokkal, falvakkal, közelebb viszi a vá­ rost a faluhoz, m egszeretteti a falut a várossal, azzal közelebb kerülnek lé­

36

lekben, gondolkodásban és ebben rejlik lélektani jelentősége, m ert csak az a nem zet boldogul, ahol m eg­ van a megértés, szeretet és összetar­ tás'. B em utatja hazánk term észeti szépségeit pl. a H ortobágy, Bakony, Balaton vidékét és szinte arra buzdít, hogy utazva ismerjük meg hazánkéit. Sehol a világon nem található álom ­ szerű népviseletünket m indig valam i kedves kis cselekmény, lakodalom , tánc keretében m u tatja be. így ápolja a híradó a m últ hagyom ányait, a jelenhez cselekvő erőt ad, a jö v ő ­ höz pedig szilárd alapot biztosít. M egism ertet országokkal, milliós vá­ rosokkal, azok szokásaival, fejlődésé­ vel és történelm i jelentőségű pillana­ tával, Háborús tudósításáénak m eg­ rázó képkockáiból fogalm at alk o th a­ tunk az elk ö vetkezhető világégésről. A gyakran ism étlődő katonai parádék, gyakorlatok pedig talán m indennél jobban m eggyőznek m indenkit, hogy igenis fel kell készülnünk és ki kell vív­ nunk az egvenjogosultságunkat. S p o rt­ eseményeik közlésével a sportbapátokat szolgálja, izgalm as szórakozáson kívül tanít, o k t a t . . . Az olym piai hír­ adó bizonyítja, ha egy nem zet fegyel­ m ezett népe összetart, m ire képes és mjilyen nagyszerűen meg tu d ja ren ­ dezni az ilyen hatalm as ünnepségek sorozatát. Kü’/önös te k in te tte l a höl­ gyekre, az időnként közölt divatbem u­ tatók m u tatjá k a helyes öltözködés irányát, ezzel finom ítja az ízlést, szép­ érzékre nevel. Tárgyilagos tu lajd o n sá­ gánál fogva szám talanszor segítőtárs szerencsétlenségek okainak kivizsgálá­ sában, sőt sporteredm ényeknél nem egyszer dön tött el eredm énykérdést: bizonyítva a felvevőgép csa'hatatlansá­ gát. K ülföldi jelentősége igen fontos tényező. P ropagandaereje nagyobb b á r­

mi m ásnál. M egism erteti hazánkat, iparunkat, kereskedelm ünket, m ező­ gazdaságunkat. B em utatja a világhírű fürdőhelyekeit, vadászterületeket, M a­ gyarország történelm i nevezetességeit, m űvészetünket s ezzel idegenforgalm i p ro p ag an d át fe jt ki, arra indítva a külföldieket, hogy személyesen is m eg­ ism erjék hazánkat. Az idő m úlik. Ebben a rohanó tem ­ pójú világban m inden napnak meg van a m aga szenzációja. A z esem ények történ elm i táv latb a kerülnek és egye­ dül a híradó az, am ely szemléltetően és valóságban m egőrzi ezeket a tö r­ ténelm i pillanatokat. Felbecsülhetetlen m uzeális értékűek ezek a híradók és a legnagyobb jelentőségük talán az, hogy örökséget jelent a jövő század szá­ mára, m eghagyva benne a mai kor nagyjait, gondolkodását, m űvészetét, k u ltú ráját. Szándékosan hagyom legutoljára, hogy panaszképen többektől hallottam , hogy a M agyar V ilághíradóban gyak-

rabban fordulnak elő ugyanazok a vo­ natkozású esem ények, m int: O rszág­ zászló szentelések, Hősi emlékmű-koszorúletételek stb. Igyekszem rávilá­ gítani, hogy ilyen esem én yeket nem lehet elégszer közölni, ez nem szen­ záció, ez nem zeti ügy, m ert a híradó eljut a legkisebb faluba és figyelmez­ tet m indenkit arra, hogy nem szabad elfelejtenünk azokat, akik hazájukért életüket áldozták, a gyászos Trianont cs hogy Magyarország fogalma alatt mindig a régi határokat kell értenünk! ‘/ . W M A W W W W W W V W W W V R eichs-K ino A d ressb u ch 1937. V erlag : L ichtbildbühne, B erlin, W . 35. N em régiben jelen t m eg egy évi szünetelés után a rem ekül bevált és k özhasználatban levő ném et R eich s-K in o A dressbuch az 1937. évre, am ely nem csak v alam ennyi ném etb i­ rodalm i m ozit so ro lja fel és ta rta lm az z a azok ad atait, hanem különböző szak m ai cí­ m eket is találunk ebben a n agyszerű könyv­ ben. A z idei évkönyv 470 oldal terje d ele m ­ ben jelen t m eg és nyom datechnikai k iállí­ tása is elsőrendű m unka.

AZ A G F A P O S I T I V a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag VEZÉRKÉPVISELÖ M agyarország részére :

Lajta A n d o r BUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 297-076. D U P -N E G A T I V ,

A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPMEGATIVOK

H A N G -N E G A T IV

H A N G N E G A T I V SPEZIAL

T f4 ,

D U P -P O Z iTIV ,

HANG-POZITIV

16 és 3 2 m ilim éferes k e s k e n y ! i S m e k

37

IIMTECHNIKA K a rb a n József

1937 fontosabb film technikai esem ényei berlini Haus dér Technik-ben ezévben is össze­ jö tte k a ném et kinotechnikusok, hogy az év fo­ lyam án szerzett tap asz­ talataikról beszám olja­ nak és azokat m egvitas­ sák. Ez az összejövetel arra volt jó. hogy a kívülállók is tudom ást n y e r­ jenek az év legfontosabb filmtechnikai újításairól, hogy a jövőben is a teljes összm unka javára használhassák a ta ­ p asztalato k at. Az összejövetelen elsősorban a fif/nmkép-technikáról ese tt szó. Ezután k ö v etk ez ett a hang-technika körébe tarto zó ú jításokról szóló beszám oló.

Á uj film felvevőgépek

E

lsőnek d r Paul Heinisch m érnök: A képkam era technikája című elő­ adása hangzott el, am elynek beveze­ tésében m egem lékezett a képfelvevő gépek fejlődéséről a legrégibb filmidőkből, különbséget hangoztatva az egyes típusok u. m. k é z i, riport és m ű­ term i gépek között. A m últ év ujdonságszámba menő konstrukciója volt az A rnold és Richter cég kézifelvevőgépe és az ugyanakkor a piacon m egjelenő Amigo-kézigép. A z előbbi különleges­ sége a képfelvétel m enetközben való közvetlen látása, am i a m odern gép nélkülözhetetlen kelléke. A z Askaniacég váll-kézi kam erája nem csak a szabadkézi felvételeknél vált be fénye­ sen, hanem m int statív ra szerelt gép, n agyobb igényeknek is megfelel. Az

Askanic -Z felvevőgépe teljes értékű riport és m űterm i gép. A Z-gépböl két további típust gyárt a cég. Az egyik a Röntgen-kamera és a m ásik a „négy­ kaz ettás“ gép. A R öntgen-gépnek 270® nyílású sektora van, úgyhogy a rö n t­ genkép 24-es kép váltással m ozgóké­ pen fényképezhető. F elhasználható a gép a nagynyílású sektora m iatt a szí­ nes filmfelvételek céljaira, valam int a h á tté r felvételek készítéséhez. A „négy­ k azettás gép“ egyelőre csak a Bipackeljárású színes felvételek készítéséhez szolgál'. H ónapok óta szoros együttm űkö dés látszik egy nagyértékű m űterm i fel­ vevőgép m egterem tése ügyében. A nyáron m ár kísérletek folytak Babelsbergben egy 300-as belső kazettás csendes géppel. A felvevőgép kellékek ügyében az előadó em lítést te tt egy „szivattyú-áll­ vány“ -ról^ m ellyel a gép hydíraulikus úton való m agasság-állítása válik lehe­ tővé. A felvételre kerülő kép szem pont­ jából igen használható. Ami a felvételi o b jektive t illeti, az y4sfro-társaság gyártm ányai váltak viMghíinűvé. Pl. az am erikai Mi/tchellkam erák b a ma m ár kizárólag Astrooptikát építenek be. A legújabb „Farbentacharu és Tachon közülük a legfényerősebb. R elatív nyílása 1:095 igen jelentős. A Zeiss-gvár Ergiotar néven ujabb obvjcktí'vet állít elő az eddigi legna­ gyobb fényerősséggel (1:085). Az A stro teleobjektivek és távlencsék, v ala­

m int az A skania tükörlencsék elhatárolt terü leten jól használhatók. A k u tató m unka nem áll itt meg. Az Astrc*-cég T ransfokatorja jelenti a filmfelvevő norm alizált film objcktívjét. A v álto ztath ató g y u jttáv m egkönnyíti az o p eratőr m u n k áját és sok kihasznál­ ható lehetőségre ad alkalm at. A z előadó befejezésül „ KívánságJe,g y “-gyel aján d ék o zta meg a jelenlé­ vőket. A jegy szerint kívánatos lenne a k azetta mag szabványosítása, to ­ vábbá különösen zajtalan kézikamera, kereső au tom atikus paralaxis kiegyen­ lítéssel,, binokuláris beállítólupa, áll­ v án y ra szerelhető kö nn yű felvevögép 300-as külső kazettákkal, könnyű len­ dítő állvány (Schw cnkstativ), könnyű súlyú lassitó-gép 300/sec képváltásig, filmhez alkalm as megvilágításmérő és 25 mm g y újttávú „\V eitw inkel“-obiek tiv

tanultuk, hogy az ilyen világítás „la­ pos“. Ezután k övetkezett az a m ód am ellyel a szereplőket más-más oldal­ ról m egvilágítva, szinte kiem eltük a díszletből és ezzel érzék eltettü k a mélységet. M a a követelm ény, hogy a felállított díszlet annyi alapmegvilágí­ tást kapjon, am ely a kép elégséges m egvilágításához elegendő. C sak erre az alapvilágításra jö h et aztán az ef­ fe k tu s es csúcsfény, am ely a képrésze­ ket kiemeli.

Uj lám pafajfák

A műtermi felvételek kérdései

R

ichard S chm idt d r „Képtechnikái k ö v etelm én yek a stúdióban“ cím ­ mel, ta rto tt előadást. A nnak ellenére, hogy a m űterm ekben az utolsó időkben sem m ilyen forradalm i változás nem volt, mégis észlelhető a fejlődés a tö­ kéletesség felé. A világítási kérdés mel­ le tt még a szereplők, építkezések, fény és árnyék, felvevőgépek és film­ anyagok és azok feldolgozása jön nek tekintetbe. A k ép tech n ik a szem pontjából a sze­ replő csak m int „tárgy“ érdekes, m ert a v etítés szem pontjából vizsgáljuk a ruha színét, az arc színét. A m erikában új kendőzéstechnikával értek el sikert, am ely tudom ányos alapon alkalmazva, nem engedi többé a szereplő arcszíné nek m egváltoztatását. Az új „sm ink­ technikával“ kikészített szereplő arca nincs jo b b an kifestve, m in t egy höl­ gyé, aki estélyre megy. A z „indián­ vörös“ arcm asszázs ezentúl elm arad. A m i a világítást illeti, teljesen el­ vész az az elv, hogy az előteret és a hátteret egyenlően m egvilágítsák. M eg­

39

m eríkában új lám patípusokat ké szítettek, am elyek rendkívül pon­ tos szerkezetük révén egyenletes fénvclosztást eredm ényeznek. Ezeknek a lám páknak a segítségével aztán egé­ szen új jelenetm egvilágítást értek el. A lám pák nagy része lényegében ism ert „lencsés reflek to r“, hazai nyelven „Spotlight“-nak nevezik. A lám pák szabályozható sugara keresztül-kasul bevilágítva a jelen e te t (állítólag) egé­ szen term észethű bevilágítást ad. A z am erikai „prccision lighting“ jelentené az előadó szerint a „logikus megvilágítást“. M iután a „logikus megvilágí­ tás“ legtöbb esetben felülről jön, való színű, hogy a lám pák is a jelenet fö­ lött a díszleten kívül foglalnak helyet. E llentétben Európával,, A m erikában a sceneria-építés legtöbbször két vagy három oldalú. Ezekben az esetekben a felső sugárnyaláb m egvilágítás indo­ kolt lehet és a szereplő m egvilágítása erős, azonkívül m ozgás közben több oldalról a sugárnyaláb állandóan kí­ séri. V alószínű, hogy Európa rö v id e­ sen átveszi ezt a világítási stílust, an ­ nál is inkább, m ert az Efa, a W eincrt, a K örting M athiesen-cég m ár gyártja az ú jfa jta izzólám pa „sugárvetőket“.

M ilyen legyen a film anyag kidolgozása ? CÁ mi a film anyagot illeti, még m indig / v kérdés, hogy individuális vagy kon­ stans legyen a feldolgozása illetve elő­

hívása. A z irány a konstans felé m u­ tat. E lőfeltétele az állandóságnak a m indig azonos m egvilágítás, am ely precíz megvilágításmérő nélkül szinte elképzeihetetlen. A z előadó utal a k í­ vánság-jegyre, ahol ugyancsak szerepel a film szám ára készítendő p o n to s megv.lágítésmérö szerkesztése. A film­ anyaggal kapcsolatban éppen az Agf a laboratóriumában folynak érdekes előhívási kísérletek, de ezideig a nyilvá­ nosság szám ára nem érkezett adat.

Mi újság a diszletépifés ferén? °/\ díszletépítés terén túlsúlyba ju t a / A hang figyelem bevétele, ezért a kép­ technika inkább a trükkfelvételekhez folyam odik. R endkívüli nagy szerepet játszik a háttérvetítés, am ely igen rész­ letes előm unkálatot követel a forgatókönyv m egírásakor, m ert harm onikus képpé kell v álto ztatn ia a m űterm i dísz­ lettel. A h á tté rv e títé s fő h ib áját a „hot sp o t“-ot, azaz a k eresztü lv etíte tt kép közepén láth ató világos folt kiküszö­ bö lését ta rtjá k a legfontosabb feladat­ nak. A m erikában úgy segítettek a dol­ gon, hogy a m attüveget (vetítőernyő) k icserélték tö rh ete tlen átlátszó lap­ pal, am ely a közepe felé radiálisán vas­ tag o d o tt. A fé n y te len íte tt lap egyfor­ m án v ilág ító dott át. A m erikában m ár csak ezzel a trükktcchnikával dolgoz­ nak és nem b eé p íte tt vetítőgépeket használnak hozzá. N ém etországban legújabban egy m á­ sik h áttértech n ik áv al dolgoznak m eg­ lehetős sikerrel. Ó riásira m egnagyított papiros fo tó k at dolgoznak fel háttérül. Az előadó m u tat egynéhány felvé­ te lt az ilyen háttérre!, am elyek megle­ pően élethűek. C supán az a fontos, hogy a nagy nyilvánosság minél k e v e ­ sebb h írt kapjon ezekről a trükkökrök

A laboratóriumi munka \ JSjalter G eyer dr a filmfel dolgozás V V mai állásáról ta rto tt előadást. Biz­ to s technikai alapokat kell követni,

hogy a m egrendelő legjobb kópiát k ap ­ hasson és a filmszínház zavartalan elő­ adást tarth asso n . A kérdésre, hogy a próbaeiöhívás eredm énye után egy állandó G am m a-értékre hívjuk elő a negatívot, a legközlebbi idők a d ­ nak választ, am ikor a világítás és negatív m egvilágítása aprólékosságig pontos lesz. A m íg a kópiánál éppen a hangsávról van szó, a feketedés-érték (G am m a) a kópiára is érvényes. P ró ­ baelőhívás m indenesetre nem célrave­ zető, ha negativ-felvételről van szó, am ely pl. „svenk-felvétcl“ , ami ese t­ leg változó világítás m ellett tö rtén t. A G am m a-értékre való előhívás sem célravezető, ha a kópia nem az állandó értékre Hívódik. Ez legtöbbször akkor fordul elő, am ikor a negatívokat p ró b a­ előhívás alapján hívják elő. Az a d o tt fénykülönbségeket a kopirozásnál ki­ egyenlíteni lehet ugyan, de az ere d ­ m ény nem lehet kielégítő. A z előhívásnál á tté rte k a régi cirkuláló-rendszerről a filmmel áramló rendszerre. Ez a m ód az előhívás ál­ landóságát fokozza. Debrie hozta piacra a nappali elő­ hívógépet. T ekintve, hogy a csukott gép m unkáját, illetve a film haladását a gépben kevésbbé lehet ellenőrizni sok előnye ellenére, meg kell várni a gya­ korlati tapasztalatokat. A z év újdonságai közé tartozik a pozitív-másolás ultraviola fénnyel. K ü­ lönösen a tranzverzális hangírás m áso­ lása n y er ezzel a finom ságokban. A z „absoiut“ kópia kérdése sincs m egoldva. E zirányban is folynak m un­ kálatok N ém etországban és U. S. A.ban. Végül az előadó rám u tat azokra a különbségekre, hogy az „absoiut“ kópia m iért nem v etíth ető m inden színház­ ban. M inden színház m ás-m ás vetítő felületet használ és így a laboratórium m unkája oda irányul, hogy a kópia tö­ mörségét az illető bem utató színház vetítöernyöjéh ez szabja. A ddig, amíg a vetítőbeirendezések normalizálása meg nem lesz, addig nem lehet szó az „absoiut“ kópiáról.

SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL Ju g o s z lá v ia : Igen érdekes képet n y ú jt a ju goszláv sta tisz tik a a ném et film szem ­ pontjából. A m íg pl. nálunk a ném et film behozatala 48-ról 30-ra esete vissza, addig az elm últ idényben Ju g o sz ’áviában 216 fil­ m et hoztak be N ém etországból az előző évi 144 film m el szem ben. A z em elkedés teh át 72 film ! A m erika 1935-be 436 fiim et v itt be, 1906-ban pedig 446 film et. A z elm últ évben összesen 786 film et vittek be a külföldről. E bből 264 nagyfilm , 119 film rövidfilm , 40 k u ltú r film , 199 h íradó és 164 reklám film. A k im u tatásb an M ag y aro rszá g két film m el szerepel, valószínűleg a N ászút féláron né­ m et v erzió jáv al és 1 rövidfilm m el. A k im u ­ tatás egyébként így alakul: A m erik a — — — — 446 (ebbe bele kell érten i v a ­ lam ennyi fa jtá t) N ém etország — — — 216 F ran ciao rszág — — — 55 A u sztria — — — ;— 41 A nglia — — — — — 13 C sehország — —• — — 5 S v ájc — — — — — 3 H ollandia — — — — 3 M ag y aro rszág — — — 2 O roszo rszág — — — 2 786 film F in n o rszág : A z elm últ évben a belföldi film piacra 334 film et h o ztak be, am elyek közül 310 film et cenzúráztak, m íg 24 film et betilto ttak . A sta tisz tik a élén A m erika áh 178 film m el, m ajd N ém etország k 5 •érkezik 45, F ran ciao rszág 25. S v éd o rszág 19, A nglia 17, A u sztria 15 film m el, m íg M ag y aro rszág és D ánia 1— 1 film m el szerepeit a finn film ­ piacon. A finn film g y ártás kilenc film é'pro d u k ált és 30.000 m. rövid film et g y á 1-tottak. R om ánia: É rdekes jelenség, hogy a rom án királyság területén az am erik ai film egyre jobban terjed. A z ú j idény elején jo b b ára am erikai film eket m u ta tta k be a b u k aresti elsőhetes film színházak. A legtöbb am erikai cég s a já t fiókkal rendelkezik, am elyek m in d ­ egyike 25— 30 film et jelen tet meg. A z R. K. O .-nak, az U n ited A rtist-n a k és a C olum biá­ nak képviseletei vannak és ezek m ellett igen élénk a behozatal am erik ai cow boy-film ekben. E g y b u k aresti jelentés szerin t E rdélyben is igen e lte rje d t az am erik ai film és é rd e ­ kes, hogy E rd ély részére ’ném et nyelvre szinkronizálva hozzák az am erik ai film eket, m íg ugyanazok a film ek Ó -R om ániában ere­ deti v álto zatb an kerülnek b em u tatásra. Igen szépen haladt a fran cia film R om ániában, m íg a ném et film csak eddigi pozícióját tu d ta m eg tartan i. A rom án fil-mg\rártás az utóbbi időben két film et produkált, amelyek közül az egyiket M a jo r Dezső, a tehetséges m ag y ar film rendező rendezte.

41

N ém eto rszág : A leg ú jab b sta tisz tik a i k i­ m u tatás sze rin t N ém eto rszág b an 5271 m oz­ góképszínház m űködik. E zek befogadóképes­ sége m ajdn em kétm illió ülőhely, p ontosan 1,900.006 ülőhely. Jellem ző a ném et m ozgó­ k ép ip a r fejlődésére a következő k ét szám . E szerin t m űködött N ém eto rszág b an 1913-ban 1924-ben 1937-ben

— — 2300 film színház — — 3o00 — — 5271

Ezzel N ém eto rszág az első helyre k e rü lt E u ró p áb an , a v ilág k im u tatásb an rögtön az U SA után. A ném et m ozikban 25.000 alk al­ m azott k eresi m eg kenyerét, a b efek tetett tő ­ ke m e g h alad ja a 450 m illió m árka értéket. A ném et m ozik közül 2227 m ozinak van 259-nél kevesebb ülőhelye. A zoknak a m ozik­ nak a szám a, am elyek befogadóképessége250—<50© között v áltakozik, eléri a 2127-et. H atszázh etv en eg y m ozi befogadóképessége több m int 500 ülőhely, de nem éri el a 900 ülőhelyet. A z összes m ozik közül csak 194 m ozinak van 900 ülőhelynél több befogadóképessége, ez a szám az össz-m ozinak a 3 .7 1 % -a. Százalékos arányban a kism ozik, teh át a fent elsőhelyen em lített m ozik összbeíogadóképessége 439.000' ülőhely (22.85% ), a kö zép ­ m o zik befogadóképessége eléri a 748.000 ülőhelyet (38.62% ), a h arm adik k ateg ó riáb a tarto z ó m ozik összbefogadóképessége m eg­ h ala d ja a 460.000 ülőhelyet, m íg a közel 200 nagym ozi befogadóképessége összesen m a jd ­ nem 300.000 ülőhely. A film forgalom szem ­ pon tjáb ó l a kism ozik a fo rg alo m 22.85% -át ad ják , a középm ozik a film fo rg alo m 38.62' százalékát, a h arm ad ik k a te g ó riá jú m ozik résztvesznek a film fo rg alo m terén 23.33% erejéig , m íg a közel 200 nagym ozi a film ­ kihelyezés 15.20% ;- át képviseli. T rö sz tsze rű a lak ulatb an résztvesz a ném et m ozik 6 .1 % - a ..

J a p á n : A felkelő nap országában á lla n d ó a n ­ szap o ro d n ak a h iradóm ozik. — K v o to b an i au g u sztu sb an n yilt m eg az első h ira d ó -m o z i,, am ely egyben az első jap á n távolbalátó m o ­ zi is, úgyhogy m in d két célra használható. A z új h iradóm oziban külön olvasóterem van a láto gató k részére. A távolbalátó előadáso­ k at a D o m ei-T sishinsha to v á b b ítja . A z ú j hírad ó m o zi befogadóképessége 493 ülőhely. A nagy jap án váro so k b an eg y re-m ásra ala­ k ulnak át az eddigi m ozik híradóm ozikká. E nnek az átalakulásnak érdekes lélektani okai vannak. A közönség a h áb o rú s lég k ö r­ ben u n ja a rendes játék film ek et, hanem k izá­ ró lag h írad ó k at a k ar látni és pedig főleg h arctéri esem ényeket ta rta lm a z ó hírad ó k at. D e van m ég egy oka az átalakulásnak. A jap án k o rm án y az u tó b b i hetekben ren d k í­ vül m egnehezítette a külföldi film ek beho­ zatalát, úgyhogy jo b b á ra csak jap án film ek kerülnek b em u tató ra.

MIRODALOM SZAKSAJTÓ D r G eorg C. K la ren : D ér deutsche F ilm und dér A u to r. V e rla g : L ichtbildbühne, B er­ lin W 35. 1937. A ra: R M 1.20. A L ichtbildbü h n e cím ű tekintélyes és n a ­ gyon e lterjed t b erlini film napilap új könyvso ro zato t ad, am elynek első szám a K laren m u n k á ja a ném et film ről és a ném et film ­ szerzőről. A kis könyvecske egym agában nem több, m int 2 ív, de a ta rta lm a igen érdekes. F oglalkozik a szerző és a rendező közötti viszonnyal, ism erteti a film szerző helyzetét a film iparban, ta g la lja a film szerző és a szí­ nész közötti viszonyt, m a jd rá té r a rra az összefüggésre, am ely a film szerző és a k ö ­ zönség között fennáll. A rendkívül érdekes könyvecske N ém etországban n ag y sik ert a ra ­ tott. Dr W alter Möhl: D as deutsche F ilm theatergew erbe u n ter besonde^e B erücksichtigung dér Zusdm nienschlussbew egung. V e rlag: L ic h t b il d b ü h n e , 193*7, B erlin W 35. A film gazdasági életről ritk á n szokott ú jab b an N ém eto rszág b an könyv m egjelenni. D r M öhl könyve teljesen ú j beállításban m u ­ ta tja be a film k özgazdasági jelentőségét. M esszem enő, jól átgondolt és tökéletes közgazdasági elm efu ttatással kezdődik a könyv, am elynek bevezetésében az író azokkal a k oncentrálási tendcnciókkal foglalkozik, am e­ lyek az utóbbi esztendőkben a m odern g a z ­ dasági életben felszínre ju to tta k . M iután ezt a közgazdasági k érd ést alaposan m egvilá­ g ítja , rá té r a n ém et m o zg ó kép ip a rb a n beál­ lott koncentrációra. A feje z et első részében bőségesen foglalkozik m ag áv a l a m ozgóképszínház fogalm ával, lényegével és céljaival. G azdag statisztik a i adatok ta r k ítjá k a f e j e ­ zetet. A következő rész a film színház ü zem i stru ktú rá já t tá r ja az olvasó elé, a h arm ad ik fejezetben a ném et m ozgóképipar fe jlő d ési irányáról értekezik a szerző. A ném et m o zi­ park ró l látunk igen tanulságos és k im erítő adatokat és sta tisz tik a i k im u tatáso k at. A könyv nagyon ajá n lh a tó annak, aki film g a z­ dasági kérdésekkel szeret tudom ányos alapon foglalkozni.

R udolf T h u n : E n tw ic k lu n g dér K inotechnik. V D I V crlag G. m. b. H . B erlin, N W 7. R udolf T h u n neve régebbi írásaib ó l és film technikai m unkáiból ism ert nem csak N é­ m etországban, hanem általában a nem zetközi k in em ato g ráfiáb an is. A film negyven esz ­ tendős év fo rd u ló ja alkalm ából, T h u n k is fü ­ zetbe összefoglalta a film te c h n ik a rövid tör­ ténetét. Ttt v isszatér a szerző a tizenhetedik századra, m ajd a különböző kö zism ert tize n ­ kilencedik századbeli találm án y o k ra. így a p rax in o szk o p ra, a R eynaud-féle élő kerékre, a M uyb ridge-féle kísérletek re, az A nschűtzféle g y o rslátóra, úgyhogy ezen a tö rtén eti fejlődésen keresztül ju t el a film h e z, illetve a m o zg ó kép h ez. H osszú oldalakat szentel a szerző O scar M esstern ek, a ném et kinem ato g rá fia m a is élő m unkásának, m a jd részle­ tesen foglalkozik a m ultszázadbeli és a je ­ lenlegi hangosfilm -elm életekkel. A könyv igen hasznos szolgálatot tesz annak, aki rö ­ v id á ttekin tő kép et ak a r nyerni a film tö rté ­ nelem első idejéről. F ra n z H orch: Paula W essely, W eg eincr W ienerin, W ilhelm F ric k V erlag, W ien (L eipzig) O lten. A ra fűzve S 8 -— , kötve S 11.— . P a u la W e sselyn ek, a kiváló és v ilá g h ír­ névre szert te tt bécsi m űvésznő színpadi és film szerepeiről szól ez a nagyon szépen k i­ állíto tt és fotó k k al gazdagon illu sztrált élet­ ra jz i könyv. A könyv elolvasása bevilágít egy n ag y m űvésznő élettörténetébe, családi viszonyaiba, m ag asan ívelő p ályájába. V aló ­ ban érdekes és szép, lebilincselő olvasm ány és ha az em ber végigolvassa a könyvet és végignézi a 155 fényképet, m egelevenedik elő tte egy n ag y m űvésznő egész élettö rté­ nete. V ik to r Á bel: W ie schreibt m án einen F ilm ? Sensen V erlag , W ien (L eipzig.) A ra fűzve R M 2.90, kötve R M 3.50. A film fo rg ató k ö n y v és a film tém á ján a k a m eg írása sokm illió em ber régi becsvágya. H a a színpadi irodalom nak sok tize z e r tit­ kos tö rte tő je van, ak k o r a film nél a titk o s

42

í

+ film írók szám a bizon y ára sok százezer. T u d ­ juk, hogy a jó forgatókönyvtől függ a film sorsa és ezért jó film könyv m egírásához nem csak tehetség, hanem feltétlen írói ö sz­ tö n és tudás is kell. V ik to r Á b e l az U fán ak volt sokáig a fő d ra m a tu rg ja , teh á t alaposan ism eri a film írás m inden c sin já t-b in já t és igazi m estere ennek az im m ár m űvészetté fe jlő d ö tt írá sfa jtá n a k . A bban a könyvben, am elyben m e g írja , hogyan készül a film ­ szövegkönyv, hangsúlyozza, hogy n em tudo­ m ányos ta n kö n yv et, v ag y L essing-féle d ra ­ m a tu rg iá t a'kart írn i, hanem csak a film ­ laikusok, az utánpótlás részére a k a rt ú tm u ­ tató kézikönyvet adni. H a az em ber áto l­ vassa ezt a végtelenül p rak tik u s és jó l á t­ gondolt könyvet, az az érzése, hog y V ik to r Á b el valóban irán y t ad annak, aki film et a k ar írni. Csak egy pillantás a könyvbe és lá tju k azt a fejlő d ési vonalat, am elyen a film szövegkönyv k eresztülm egy. A z első fejezetben azt m o n d ja az író, hogy m in d en ­ kinek n yílik lehetősége film tém áját elhe­ lyezni, m ert — és ezzel foglalkozik a m áso­ dik fejezetben — a jő film té m a iránt v ilá g ­ szerte óriási h a jsza fo ly ik . A h arm ad ik fe­ jezetben elm ondja, hogy a film fo rg ató k ö n y v tulajdonképen három stádium on m egy k e­ resztül. E lső a film expozé, m áso d ik a tre a tm ent, vagyis a részletes tartalo m -leírás, a h arm ad ik fokozat pedig m aga a D rehbuch, a forgatókönyv, vagy ahogy az író igen szellem esen á llap ítja m eg, a film p a rtitú ­ rája. A z író azután m eg m u ta tja , m it kell film re vinni, mi film szerű, mi nem való a film re, v ázo lja a drám ai felépítést, m egm u­ ta tja a nagy különbséget a színpadi m unka és a film m ű között, v ázo lja a „S p an n u n g o t“ , m inden film fő jellegzetességét, azu tán el­ m o ndja, hogy a kezdő - hogyan írjo n fo r­ gatókönyvet, m ire vigyázzon, m it vegyen figyelem be stb. A könyv végén egy ism ert film nek a fo rgatókönyvét k ö zli m intául.

képfelvétellel és a kam erával. A következő fejezetet a rendező szem élyének szenteli az író és bőségesen foglalkozik a rendező fel­ adataival. A könyv következő, 5-ik szak asza le írja a produkció m egkezdését, a p rodukció teljes m enetét és v ázo lja m ind azo k at a m ű v észe tit technikai és gazdasági kö rü lm é n y e k et, am e­ lyek a felvétel során végbem ennek. H osszabb fejezetet szentel az író a vá­ gásnak, részletesen tá rg y a lja a cutter felad a­ tait, jo g k ö rét, stb.-t. F ilm g azd aság i szem ­ pontból igen érdekesek a szerző ok fejtései, a g y ártási terv ek és a költségvetés k idolgo­ zását illetően. P á rh u z a m o t von a szerző a belső és különböző külső felvételek techni­ k á ja között. A szerző ezután bep illan tást vet a jövőbe, foglalkozik a plasztik u s film m el, a távolba­ látással és a film jö v ő ü zleti lehetőségével. W ern e r M ahlv: L ichtspiele. B au (V ertrieb ) W ander- und V ereinslichtspiele (S chalm film e) L ichtspielgesetz und elektrische A nlagen. C arl H eym anns V erlag, B erlin, 1937. M a h lyn a k ez a könyve v aló já b a n nem más, m in t a P o ro szo rszág b an érvényben levő tű zb izto n ság i és rendőrhatósági előírások összefoglalása. A nagyon érdekes füzet is­ m erteti a porosz közbiztonsági előírásokat, m ozgóképszínházak építésénél, üzem ben ta r ­ tásánál, a vándor- és egyesületi m o zik ra vo­ natkozó előírásokat, az iskolai film o k tatás tű zbiztonsági előírásokat, ism erteti a kesk enyfilm m el kapcsolatos biztonsági intézke­ déseket, végül m ag át a ném et m o zitörvényt.

FILM M ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FO LY ÓIRA T

B uchanan A ndrew : F ilm M ák ing fro n t S crip t to Screen, F a b c r & F a b e r L td., L o n ­ don kiadása. A ra: £. 5.— . G yönyörű kiállítású , tökéletes elgondolásé m ű fekszik előttünk. A könyv író ja végig vezet bennünket a film g y ártás m inden m e­ netén, attól a pillan attó l kezdve, ahogy a film k ézirat, a forgató k ö n y v elkészül egészen addig, am eddig a m oziban a közönség előtt a vászonra kerül. A könyv n ag y jáb an k é t fő részre oszlik: az első rész tá rg y a lja a film alapját, a m á­ sodik részben a szerző elsősorban is a fo r ­ gató- és szö veg kö n yv m eg írásáv al foglalko­ z ik ; így k iin d u l a film alapötletéből, azután m e g írja a film rövid m eséjét, azután követ­ kezik a h arm ad ik fokozat, a scen ariu m és végeredm ényben m indezeknek az ötleteknek forgatókönyvvé való alakítása. A könyv h arm ad ik fejezete foglalkozik a

E LŐ F IZ E T É S I ÁR: 1 é v re 10 pengő. — Y> év re 5 pengő. Felelős sz erk esztő és k ia d ó : L a jta A ndor. S ze rk e sztő ség és k ia d ó h iv a ta l: B U D A PEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. T elefon: 297—076. P á riz si szerk e sz tő ség : A r tú r V itn er, P a ris, 3, ru e E rn e s t P sich a ri. M egjelenik m inden h ó n ap elsején . M inden c ik k é rt a szerző felel.

AAAA/SAA^SAAAAA/S/VSAAA/SAAAAAAA N y o m ato tt: O TT H O N -nyom da, IX ., L ó n y a y T elefo n : 187-287.

43

u. 50.

A

to C

U

fJ ty C

ik

l e

ÿ

t o

ù

d

te

ie

*

td

&

e

â

z e

n

M

tt

i i l

t e

l e

z

z

a HUNMA F ilm g y á r r i . Budapest, X IV ., G yarm at u. 3 9 Telefon: *297-999

i

BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1937. d ecem ber hónapban (2 3 -ig .) IELMA ü YARÁZAT : Megj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = F elírás. — M. = Műfaj. Fősz. = F őszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. — felüli

B u d a p e s t F ilm r í. E rzséb et-k ö rú t 8. T el.: 132-888.

FOX FILM r .- i.,

Xll. 9

Xll. 15

R ákóczi-út 9. T el.: 139-437 és 131-658. Xll. 16

R e tte n az éjszakában. — M eg j.: Décsi, Á trium . — H .: 2200 m. — M .: D rám a. — F .: V áczi D. —• Fősz..: P au la W essely, R udolf F o rste r. — R .: C arl F röhlich. — C.: Felüli.

Xll. 22

M r. Deeds. — M egj.: K am ara. City. — H .: 2875 m. — M .: V íg játék . — F .: Siklóssy I. — F ősz.: G. C ooper, Jean A rth u r. — R .: F . C apra. — C.: A.

Xll. 2

300.G00 O m nia. B érczv B alogh

H IRSCH é s TSUK, R ákóczi-út 14. T el.: 143-835. k

Ar p á t -f i l m

VII., E rzsébet-körut 8 T. 1-375-70, 1-325-35.

Xll. 2

M O ZG Ó K ÉP­ Ü ZEM I R í (U n iía s)

V II., R ákóczi-út 59. T .: 134-437, 140-522

PHÖBUS FILM FORGALM I RT., V II.. E rz séb et-k rt 8. T e l.:’ 131-562.

U j csillag született. — M egj.: R oyal A polló. — H .: 3061 ni. — M .: Színm ű. — F . : P a c sé ry L. — F ősz.: Ja n et Gayrior, F re d ric h M arch, A M enjou. — R .: W illiam W ellm ann. — C.: Aluli.

Xll. 2

Xll. 8

M á rtír asszony. — M eg j.: R oyal A polloó. — H .: 2675 m. — M.: D rám a. — F .: P acséry L. — F ő sz.: M arlene D ietrich. R ó b e rt D onát. — R.: K o rd a Sándor. — C.: Aluli.

Xll 23

E g y lány elindul. — M e g j.: Corso, Décsi. —■ H .: 2200 m. — M .: V íg játéki — F ősz.: S zörényi Éva, P ág er, M ezey M ária, C sortos, R ózsahegyi. — R .: Székely István. — C.: Aluli.

Xll. 2

U rinők előnyben. — M egj.: M etró, Corso. — H .: 2167 m. — M.: Zenés v íg játék . — F .: F o d o r S. — F ő sz.: Id a L upino. — R .: M. Leisen. —• C.: A.

MŰVÉSZFILM,

PARAMOUNT FILM FORGALM I R. T.,

pengő az uccán. — M eg j.: Á triu m , City, — H .: 2086 m. — M .: V íg játék . — Fősz.: K ató, U rav , K abos, Á dám K lári. — R .: Béla. — C.': A luli.

É neklő bandita. — M eg j.: D écsi, K am ara. — H.-: 2356 m. — M.: V íg j. — F .: V itéz M. — Fősz-: Id a L upino, Leó C ár illő, N ino M artin i. — R .: R ouben M am m oulian — C.: Aluli.

E rzséb et-k ö ru t 8. T .: 1-347-57, 1-400-28.

R ákóczi-út 40. T el.: 140-397,

313. — M egj.: C ity, O m nia. — H .: 1875 m . — M .: V ígj. — F . : P á sz to r J. — F ő sz.: C harlie C han (W arn e r O land). — R .: E ugen F orde. — C.: Aluli. A m odern A li Baba. — M eg j.: R adius. U ránia. — H .: 2262 m. — M .: V íg j. — F .: P á sz to r J. —• F ősz.: E ddi C antor. — R .: D ávid B utler. — C.: A.

Xll. 9

HARM ONIA-FILM A kácfa-u. 7. T el.: 135-287.

Családi pótlék. — M eg j.: M etró, Corso, K am ara. — H .: 2168 m. — M .: V íg j. — F ő sz.: K u n M., G yergyai István. — R .: C sepreghy Jenő. — C.: A.

Xll. 23

Xll. 9

UFA-FILM RT., K ossuth L aios-u. 13. T el.: 183-858. Xll. 23

S zerelem ből nősültem . — M eg j.: R o y al Apolli, Á triu m . — H .: 2134 m. — M .: V íg j. — F ősz.: R áday Im re, E rd ély i Mici, K abos G yula, V aszary P iri. — R .: Székely István. — C.: Aluli. • A szerelem szélhám osa. — M eg j.: U rán ia. — H .: 2360 m. — M .: V ígj. — F .: L án d o r T . — F ősz.: H an si K noteck, V. Staal. H . O lden, H . B rausew etter. — R .: B orsody E de. — C.: Aluli. T o k a ji rapszódia. — M eg j.: U rán ia. — H .: 2435 m. — M .: Színm ű. — F ősz.: P a ta k i Jenő, Lehotay Á rpád, D onát Ági, R ózsahegyi, S zom bathelyi danka. — R.: V aszary János. — C.: Aluli.

u ...

EA N N A

|p * S

ANIELLE

II

IRENE

U RBI N

J 1 A R R I E UX

1 1 ^ U N N E

a z U N I V E R S A L k ö z k e d v e l t - szEár j ai

1100 FÉRFI. 11KISLÁNY sikeréi“ kövefni a második

fogják

féiszezonban

megjelenő

filmjeink

U N IV E R S A L FI ILIM IRT. BUDAPEST,VIII., NÉPSZÍNHÁZ U. 21. TEL.: 138-447

N y o m a to tt: O tth o n -n y o m d a (Kis Iván) B u d ap est, IX., Lónyay ucca 50. — T e le fo n : 187-287 és 187-577.

■