--Dr. CSATÁRY
BÉLA
MINISZTERI OSZTÁL YFÓNÖK. AZ ÖSSZES FILM- IOS MOZGÖKtPÜGYEK ÚJ l..EGFÖBB INTIOZÓJE
'J. ÉVFOLYAM 6. SZÁM .
SZERKESZTI:
LAJTA
ANDOR.
1933. ÉVI JUNIUS
HÓ
~
~
Al unlUERSAL FILm R. 1. szezonzáró nagy megjelenései! A
IV., Váci-ut
Európá-
KOVÁCSss ES oFALUDI o
F I L M G YA R LAB BUDAPEST-ZUG LÓ, GYARMAT-UTCA 35. TELEFON: 96-3-00.
volt l
FŐSZEREPLŐK
:
JOHN BOLES és IRENEDUNNE
Magyarország nebb gépekkel KESZIl':
R AT
RIUM
legnagyobb és legmoderfelszerelt laboratóriuma •
HANGOSFILM EKET ES KÓPIÁKAT,FILMFELlRATOKAT, PEDAGOGIAI·, KULTUR, REKLÁM- ~S RAJZTRÜKK- FILMEKET
es UFA
A KAMARA·
1.sz.
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
legnagyobb
eseménye
é.
Telefon: Auf. 159 - 47.
Fanny Hurst "BACK STREET" cimü világhirü reqénye filmen.
ban a szezon
pályaudva-
nemzetközi szállítmányozási elvámolásl vállalat,
SZERELEM)
és Nyugat
a Nyugati és Keleti rokon, a fővárnhivatalban és a hajóállomásokon
Hé beI
Dlelléh DeCI Amerikában
Leggyorsabb vámkezelés
RÁDIUSBAN:
(TILTOTT
s
p e c iá Ii s fllmszállitáso!(, a világ minden részébe.
mozikban:
nAG"nA
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
MAGYAR FILMIRODA
HARC'AZ EZERARCU AFRIKAI HALÁLLAL Teljesen
ujszerü,
izgalmas Főszereplő;
lélekzettfojtóan
exotikus
film I
8uonPEST, IK., HUnliARln KÖRÚT 214. TELEFO : 46 - 3- 46
TALA BI RELL
•
FILl\.IHIRSZOLOALAT városi>,
UNIVERSAL VIII.
~
Nt::PSZINHI>Z-UTCA
FILM 21. -
kozségi>,
ipari>,
RT.
T. 39- 1-76
családi-,
K o c k a n a g y i t á s o k,
~
2)'ári.,
sport-felvételek,
f o t ó íi z e m.
FILMMŰVÉSZETI
VI. ÉVFOLYAM,
ÉS TUDOMÁNYOS = 6. SZÁM. =
FOLYÓIRAT
1933. JUNIUS 1.
A MAGYAR FILMVILÁG ÁTSZERVEZÉSE UJ KORSZAKOT JELENT A MAGYAR FILMIPAR TÖRTÉNETÉBEN llletékee helyen a következő felvilágosítást kxupvuk: az utoóbbi hetekben véghezvitt átalakulásról: Azoknak, a hónapok óta tartó tárgyalásoknak és információknak. amelyeket a kormány végeztetett a filmügyek átszervezése terén, az volt az eredményük, amelyek a legutóbbi napokban napvilágot láttak. A kormány elsősorban abbó: a rendelkezésből indul ki, hogy a filmügyek terén egyrészt gyors és egyszeríi eiiniézést, másrészt pedig egy sokkal olcsóbb és gazdaságosabb adrninisztrációt és szervezetet produkáljon. A gyorsabb elintézésnek eddig az volt az akadálya, hogy akkor, amikor filmgyártási ügy került elintézésre, akkor azt előzef'!esen üzleti vonatkozásaiban a Hunnia-filmgyár részvény társaságnak kellett letárgyalnia, majd hivatalosan a Filmipari Alaphoz kellett beadványban fordulni és akkor ennek a végrehajtó bizottsága vette az ügyet tárgyalás alá, azután került az ügy a Filmipari Alap Felügyelő Bizottságának a plenu ma elé és csak onnan került az ügy a kormányhatósághoz elintézés céljából. Ezen az áldatlan állapoton segít az új rendelkezés, amely a háromtagú miniszterközi bizottság kinevezésével lehetővé teszi azt, hogy, amit eddig három-négy foórum inMzett el, most néhány óra alatt lehet véglegesen elintézni. Ez vezette a kormányt akkor, amikor a Hunnia-filmgyár igazgatóságába is ezt a háromtagú miniszterközi bizottságo t nevezte ki, de ez vezette a kormányt ak-
kor is, amikor a tárcaközi bizottságnak film- és moziügyekben nagyobb hatáskört és cselekvési szabadságot adott. A bizottság összeállításában, valamint az illetékes minisztereknek az ezirányú rendelkezéseiből folyik az is, hogy ennek a bizottságnak nemcsak szoros értelemben vett jilmgyártási ügyek intézése lesz a feladata, hanem ezzel kapcsolatosan és éppen a film.gyártás érdekeire való tekintettel a magyar mozgóképszínházak helyzetének 1negfelelő szem/mettartása és arnennyiben szükséges, bizonyos új k01'mányhatósági rendelkezések megtétele is, legalább javaslatok formájában. Bizonyos az, hogya miniszterközi bizottság személyi összeállítása' már maga is az egész mozi- és filmkérdés szakszerű és egyöntetíi elintézése tekintetében garanciát nyujt, mert hiszen a miniszterközi bizottságnak a tagja a belügyminisztérium ama csoportjának a főnöke, akinek egyik alosztályában az összes engedélyügyeket és így többek között a moziengedélyügyeket, valamint az ezzel kapcsolatos kérdéseket tárgyalják. Bizonyos továbbá az is, hogy ez a reorganizáció az ügyek olcsóbb és gyorsabb intézését fogja biztosítani, amellett, hogy szakszeríibben és haté'konyabban fogja elláthatni a rábízott feladatokat. Az adminisztráció olcsóbbátétele pedig annyit jelent, hogy magának a filmgyártásnak évente legalább 30.000-40.000 pengővel több fog jutni, mint eddig. Azt hisszük, az érdekelt szakkörök és a film-
vagyona fölötti rendelkezési jog éppen az gyártásban szerepet játszó képviseletek utalványozási jognak a fenntartásával is örömmel kell, hogy fogadják ezt az eddig is 2. kormányt, illetve a végrehajtó elintézést, hiszen esztendőkön keresztül mínisztereket illette meg. támadták mindig a túlnagy szervezetet, A különbség csak az volt, hogya ré qi a drága, lassúbb elintézési -mód miatt. szervezeti eljárás szabályai megkívánták, Hallatszottak hangok, hogy bizonyos hogy minden ügy, tehát a legap1'óbb jeérdekképviseletek nehezteltek azért, mert lentőségű is a Felügyelő Bizottság pléa közvetlen ügyintézésben nem vehetnumán át nyerjen elintézést, addig most nek részt. Kétségtelen, hogy a kormány a tanácsadó szerv speciális működése és ezt is megfontolás tárgyává tette, hiszen igénybevétele mellett a kormányzat minmagában a kiadott rendeletben utalás den fennakadás nélkül intéztethet el történik arra, hogy a belügyminiszter ügyeket a leggyorsabb tempóban a háegy speciális tanácsadó-szervet létesítromtagú miniszterközi bizottsággal. ' het abból a célból, hogy ott az érdekHa még ezekhez a személyi szemponképviseletek és külső szaktanácsadók tokhoz hozzávesszük, hogya miniszterigénybevételével megfelelő szakszerű felközi bizottság tagjaiban a mozi- és filmvilágosításokat nyerhessen minden olyan szakma olyan közis1nerten nagy befolyákérdésről, amelyet döntés előtt külső szakemszakemberek megvitatása alá kíván bo- . sú, lelkiismeret/es és hozzáértő bereket kapott, mint amilyenek a mícsájtani, niszterközi bizottság tagjai, akkor az Lényegileg a Filmipari Alap Felügyeúj szervezettől csak 1negnyugvást és eredlő Bizottsága eddig sem volt más, mint n~ényes munkát várhatunk. tanácsadó szerv,' hiszen a Filmipari Alap
*
A MAGYAR FILMGYÁRTÁS FELLENDITÉSÉÉRT SIKRA A MAGYAR MOZGÓKÉPSZAKMA A háTomtagú filmdiTektórium kinevezése alkalmából a Ma.gyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesülete az alábbi átfogv5 és mindenre kif:ededő beadványt intézte Csatáry B éla dr. miniszteri osztályfőnökhöz, a filmvég?'ehajtóbizottság vezetőjéhez: A hazai filmgyártás bázisa a 1nagyar -mozik teherbíróképesslge. Ha a mozik nem tudják a gyártási költségeket behozni, hiábavaló minden fáradtság a magyar filmgyártás megteremtéséért. A moziszakma súlyos viszonyok között van. Az összes mozik egynegyed része végleg beszüntette előadásait, egynegyede pedig csak szórványosan játszik, hogy engedélyét el ne veszítse, a fennmaradó mozik teherbíróképessége is lényegesen csökkent. Bár annak a testületnek, amelynek most lVIéltóságodat tag-
SZÁLL
jává kinevezték, nem tartoznak hatás.körébe azok az intézkedések, amelyek a mozik teherbíróképességét növelik és a bezárt mozik megnyitását lehetővé teszik, arra kérjük Méltóságodat a filmgyártás érdekében, hogy legyen ez a testület szószólója a mozisok jogos panaszainak az arra illetékes tényezők előtt annál is inkább, mert e nélkül a legnagyobb jóindulat és hozzáértés sem teremtheti meg a magyar filmgyártást. Ahhoz az elgondolásunkhoz még hozzá kell fűznünk, hogy alább felsorolandó kívánságaink szóban és írásban számtalanszor előterjesztettük az illetékes faktoroknál, azok kedvező elintézésére számos ügyosztályvezetői és miniszteri ígéretet bírunk - sajnos, beteljesítetlenüL Eme elgondolásunk alapján a moziszakma alábbi panaszaira hívjuk fel Méltóságod figyelmét, mindenütt a vé-
2
~~'--------~.~~~r~~'~--gén zárójelben téve annak a hatóságnak a nevét, ahova az ügyelintézése tartozik.
A FILMSZAKMA
TIZ PONTJA
1. Kérjük lehetövé tételét annak, hogy a magyal' filmvállalatok filmvásárlásaik céljaira legális úton valutával rendszeresen elIátassanak, mert a szakma ma olyan jogbizonytalanságban van, amit huzamosabb időn át képtelen súlyos zvarok és zökkenők nélkül elviselni. (Nemzeti Bank.) 2. Kontingensmentességet kérünk (méterpénz és behozatali jegy) mindazokra a filmekre, amelyek nem a teherbíró premier mozgószínházakban jelennek meg. (Végrehajtóbizottság. ) 3. Kérjük a vidéki filmszállítási díjak mérséklését. (MAV. és IBUSz.) és a fővárosi kövezetvám eltörlését. (Kereskedelmi mínisztérium és Bpest székesfőváros.) 4. Az' iskolai előadások terén kérjük a régi rendszer fenntartását, vagvis ezeknek az előadásoknak a mozikban való megtartásá t. A kultuszminisztérium ugyan' s a múlt évben tervbe vette az iskolák mozigéppel történő felszerelését és az iskolai előadásoknak az iskolákban való lebonvoIítását. Már akkor rámutattunk arra. ho-« ez a megoldás drága. egészségtelen, tökéletlen és nagy mértékben tűzveszélyes. egyben felajánlottuk. hocv mozgószínházainkat a készkiadások önköltsérri árának megtérítése ellenében hajlandók vagyunk az iskolák rendelkezésére bocsájtani. (Kultuszmini sztérium. ) 5. A :\'Iagyar Híradó szubvencionálását kérjük a filmgyártási díjak terhére abból a célból, hogy a nem teherbíróképes, kis vidéki. mozik kölcsöndíjait mérsékelhessük. (V égreha itóbizottság.) 6. Egyfázisú forgalrniadó bevezetését kérjük 3. moziszakmában, mert igazságtalannak találjuk. hogy ma kétszer fizetjük meg a forgalmiadót; ezvszer a bevételünk után, egyszer nedig a filmkölcsöndíj és minden más kiadásunk után. 7. A jótékonycélú előadások meg-váltása eimén fizetendő összegek mérséklését és arányosítását kérjük, mert ma vannak olyan esetek, - nem is szórvánvosan, hanem rendszeresen - amikor ugyanolyan teherbíróképességű mozik kőzül az egyik többszörösét fizeti, mint a másile (Belügyminisztérium. ) 8. A vigalmiadó országos egyöntetű rendezését és mérséklését. kérjük, főként a vidéki. túlkapásokkal kaecsolatban. Ma ugyanis 1'1,..-15 %-ig terjedő vigalmiadó-kulcsok vannak érvénvben, aszerint, hogya városi képviselőtestületek mílyen mértékben tartják fejős tehénnek a mozikat, vagy menynyire ellenszenves nekik az ottani mozi-
3
tulajdonos. Kívánságunk. hogy a vigalrniadó maximuma 5%-ban állapíttassék meg: (Pénzügyminisztéri um, belügyminisztérium.) 9. A rendőrvezénylések szabályozását kérjük budapesti analégiára azokban a vidéki városokban, ahol államrendőrség van. Ma ugyanis előfordul, hogy kis vidéki városok többszörösét fizetik rendőri díj címén náluknál jóval nagyobb forgalmú budapesti mozik díjainál. (Belügyminisztérium.) 10. A mükedvelőelőadások és műsoros estélyek megrendszabályozását kérjük olymódon, hogy ezek is viseljék az adók, illetékek és rendőri díj terheket, továbbá azokon a napokon ne legyenek megtarthatók, arnikor a mozi előadást tart. Ez utóbbi kérésünk csak azokra a kisvárosokra és községekre vonatkozik. ahol a mozi hetenként legfeljebb 3 napon tart előadást. Ez a kérésünk exisztenciális fontosságú a vidéki mozikra nézve. (Belügyminisztérium és kultuszminisztérium .) Az itt felsorolt kívánságainkon túl van néhány olyan kérésünk is, amely a filmgyártás ügyét közvetlenül érinti, amelyek tehát kétségtelenül a végrehajtóbizottság feladatai közé tartoznak. Ezek:
KEDVEZMÉNYT A MAGYAR FILMNEK I. A magyal' filmek teljes cenzúradíjmentessége és ingyen cenzúralapok a magyar filmek számára, beleértve a Magyar Híradókat is. (Országos Magyar Mozgóképvizsgáló Bizottság.) II. A magyar filmek vigalm,:.adó-mentességének kimondása egyszakaszos törvény útján. Nem lehet semmiféle indokot felhozni amellett, hogy a magyar filmek adóztatás szempontjából azonos elbánás alá vonassanak az idegennyelvű filmekkel. Ennél népszerűbb és igazságosabb törvényjavaslatot még keveset hoztak a Ház elé. A magyar film legalább olyan kultúrérték, mint a magyar színjátszás, amelyet pedig nemcsak adómentessép."ben részesítenek. hanem ingyen helyiséget, fűtést és villanyáramot - gyakran még szubvenciót is _ juttatnak neki. Addig is. amíg ez a kérdés törvényileg szabályozható lesz, kérjük eljárni Budapest fővárosnál a vigalmiadómentesség érdekében, mert az adómentss-. ség Budapesten még külön indokolt azáltal, hogy a filmeket itt gyárt ják és a gyártási költségek igen jelentékeny része jut különböző utakon keresztül a főváros pénztárába. Közbenjárást kérünk azonban a vidéki városoknál is az adómentesség érdekében, ahol nagyobb fogékonyságra számíthatunk a magyar szó védelmében. Amennyit a mozitulajdonos a vizalmíadőn
bízható vállalkozők kezére való juttatását kérjük, akik az engedély fejében a magyar f'.Imgyártás cél-ára meghatározott összegű járadékot hajlandók fizetni.
megtakarít, annyival többet tud a magyar filmért fizetni! (Miniszterelnökséa, belügyminisztérium, Budapest székesfőváros, vidéki városok polgármesterei. ) III. Az Országos Magyal' Mozgóképvizsgáló Bizott ág kiadásainak lényeges csökkentését kérjük a megtakarított összegnek a filmgyártási alap céljaira való fordításával egyidejűleg,
LEJÁRÓ HELYES
Ha kéréseink közül bármelyik bővebb magyarázatra, vagy alátámasztásra szorulna, méltóztassék bennünket megkérdezni, hogy indokainkat előadhassuk. . Méltóztassék megengedni, hogy befezésül azon reményünknek adhassunk kifejez' t, hogy a jövőb n a magya?' film-
MOZIENGEDÉLYEK KIOSZTÁSA
g?Jq,rtá felvi?'ágoztatá a érdekében. vetve fogunk harcolhatni,
IV. Egyesületek, sok lejáró
jogi személyek és váromoziengedélyeinek olyan meg-
A FILMKÖLCZÖNZÉS' ELÖTT
AKUT
BAJAI
Az Országo Magyar Iozgóképipari Egyesület is beadvánnyal fordult a miniszterközi filmügyi bizottsághoz és ebben a beadványban rámutatott a filmvállalatok fájdalmas terhei re és panaszaira. A beadvány szövege a következő:
A MINISZTERKÖZl
váLl~
BIZOTTSÁG
előzete készpénzfizetés ellenében hajlandók a filmeket szállítani. mély tiszt lettel arra kérjük a nagytekintetű Miniszterközi Bizottságot, kegyeskedjék a Mag-yar Nemzeti Banknál közbenjárni, hogy igénylése.nket a film megvásárlására vonatkozó szerződésben kikötott. fizetési napokra engedélyezze azzal, hogy a film beérkezése utólag legyen annak vámokmányával igazolható. Jól tudjuk, hogy a nagytekintetű Mini zterközi Bizottság feladata kizárólag a magyal' filmgyártás fejlesztése és fellendítése és fenti kérelmünket csak azért bátorkodtunk előterjeszteni, mert véleményünk szerint szoros összefiiggé ben van a ma=var filmgyártás fejle ztésével és fellendítéséveI, mert ha m gfelelő devizának törvényes úton való megszerzése nem válik részünkre lehetségessé, az esetben nem áll módunkban az eddigi mértékben a filmipari alapra a méterpénzeket és abehozatali jegydíjakat befizetni, ami vi zont a filmipari alap jövedelmeit lényegesen csőkk ntené és ezáltal a ma-v-ar filmgyáltás fejle ztését nagymértékben akadályozná.
1. Devizaiigyek: Súlyosan érinti a filmkölcsönző vállalatok exisztenciáját az a szűkkeblűség, amelylyel a ~iagyar Nemzeti Bank. illetve a Tárcaközi Bizottság a filmbehozatal kérdését kezeli. A Tárcaközi Bizottság ugyani. a külföldi filmeket a devizaigénylés szempontjából a 2. B. kategóriába sorolta, jóllehet a rendkívül nyomasztó gazdasági viszonyok között, amikor az egyének kedélyállapotát a gondok tömege nyomja, az olcsó, műveltségterjesztő és szőrakoztató rnozgőfánykép való ággal elsőrendű életsztik églet. Azáltal, hogy a külföldi filmek behozatala a devizaigénylés szempontjából az említett kategóriába soroltatott. a Magyar Nemzeti Bank szinte kényszerült az eddig tanusított szűkkeblű égre. Ezért a legmélyebb tisztel ttel arra kérjük a nagytekintetű lVIiniszterközi Bizottságot, kegyeskedjék a Tárcaközi Bizottságnál közbenjárni, hogy a külföldi filmek behozatala kedvezőbb o ztálvozást nyerjen. Azokat a csekély összegeket is. amelyeket a Magyar Nemzeti Bank a devizazárlat óta engedélyezett, csak akkor utalta ki, ha módunkban állott vámokmányokkal igazolni, hogy az a film, amelynek megfizetésére devizát igénveltünk. már az ország területén van. Minthogy pedig a külföldi filmgyárak a devizazárlat óta csak
A nyári
film el, kontinven
mentesség€.
2. Tisztelettel hivatkozunk a nagytekintetű Bizott ághoz ez évi május hó 23-án benyujtott beadvá-vunkra, amelyhez pótlólag bátorkodunk még hozzáfűzni ama javasiatunkat, amely szerint a június 1. és au-rusztus lO-e közötti idő alatt nyilvános bemutatásra kerülő filmek kontingensmentességét a következő korlátozásokkal kegyeskedjék engedélyezni. Az a film, amely a téli évadban is üzemben levő premier-seinházakban jelenik meg és 7 napnál tovább nem tartják műsoron és fi prernier-sainház műsoráról való levételtől
4
~,.-----.~A~.~r~_.~
galmiadót fizetnünk és amellett a mozgószínház is fizeti külön a forgalmiadót zínházának a bevétele után. Itt megemlítjük, hogya Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megküldötte nekünk a pénzügyminisztérium tervezetét az egyfázisú forgalmiadóról véleményezés céljából, amely véleményünket terjedelme indokolással a Budap sti Keresked Imi és Iparkamarához még folyó hó 16-án megküldöttük.
számított 3 hét mulva a többi budapesti és vidéki kis mozikban is bemutatásra kerül, élvezheti a kontingensmentességet. A kifejezetten nyári moz.kban megjelenő filmek csak azon korlátozás alá essenek, hogy a műsorról való levételtől számított három hét mulva a többi budapesti és vidéki mo-' ziknak i kihelyezendő. Ha egy június 1. és augu ztus lO-e között megjelenő film ezeknék a feltételeknek nem felel meg, vagy augusztus lO-e után, egy, a téli évadban i rend zerint üzemben levő prem.er-moziban újólag műsorra kerül, a kontingensmentességet elveszti. A június 1. és augusztus lO-e között megjelenő filmek engedélyokiratainak kiváltásakor abehozatali jegydíjat ne Készpénzben kelljen befizetni, hanem váltóval legyen fedezhetö, amely váltó csak akkor .adatik vissza a film tulajdonosának ha 1933 október l-ig igazolást nyer, hogy a kontingensmentességet élvezett film eddig az időpontig a téli évadban is üzemben levő premier-sz inházban újólag nem került műsorra és ha igazolást nyer, hogy a nyári évadban a premier-színház műsoráról való levétel től számított 3 hét mulva a kisebb zínházakban is bemutatásra került. Türelmi idő a filmipari bef'izetésére
~_~~.
5. A magyar gyártmányú filmek vi~ galmcadó, és forgalmiadő-mentessége és cenzúradíjának elengedése A magyar gyártmányú filmek cenzúradíj- és vigalmiadó-mentessége ügyében kérjük, hogy a nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztériumhoz ilyirányú páltoló javaslatot méltóztassék felterjeszteni. A. magyar film forgalmiadó-mentessége ügyében pedig tisztelettel kérjük, hogy a nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminiszter Urhoz méltóztassék páltoló javaslatot felterjeszteni. Véleményünk, hogy .a magyar film I!!g~ alább olyat! kultúrérték; mint a magyar színjátszás, amelyet pedig neme ak adóm ntes égben részesít az állam és város, hanem sok helyütt ingyen helviséget. fűtést, villanyáramot és majdnem minden esetben anyagi támogatást is juttat. Minthogy pedig vigalmiadó országszerte különbözőképen és pedig l'/47f-tól 15%-ig terjedő kulcs szerint van érvényben. tisztelettel arra kérjük, hogy a nazyméltóságú m. kir. Belügyminiszter és a nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminiszter Urhoz a vigalmiadó országos rendezése érdekében olyan pártoló javaslatot ke+yeskedjenek felterjeszteni, mely szerint a vigalmiadó minden év augusztus Ifi-től a következő év május l-ig 5o/c-ban, május l-től augusztus Ifi-ig' pedig 3%-ban álla: píttassék meg. A hetenként egy napon vagy csak ünnepés va árnap lőadást tartó mozgószínházak p dig a telje VIgalmiadó-mentességet élvezhessék.
alapdíjak
a
3. A már hosszú idő óta tartó gazdasági válság egyesületünk néhány tav iát is ro zzabb anyagi helyz tbe sodorta. úgyhogy -gyakran előfordul, ho :': e~ az Or zágos Mozgóképvizsp-áló Bizottság által ngedélyezett film premiemapjáig nem tudják előteremteni a filmipari alap és behozataJi jegy eimén fizetendő összeget. Ezért mély tisztelettel arra kérjük a nagytekintetű. Miniszterközi Bizottságot, kegyeskedjék me+envedni, hogy ezek a díjak a -"emier-színházaban történő mez ielenés után 2 heti idónontban legv- ek befizethetők. Ennek biztosítására az illető vállalat köteles lenne az ö szegről váltót letétbe helvezni é a premierszínháztól járó kölcsöndíj-követelést a filmipari alapra engedélyezni. Ha az engedélvezett összeg nem fedné a behozataJi .ie~ és filminari alap pótdíj címén fíz teridő összeget. ez esetben a különbözetet tartozna befizetni é c ak ennek a befizetésnek a meztorténte után kaphatná vissza a letétbe helyett váltót.
:;:
A két beadvriny, valamint az illetékes helY?'ől jövő nyilatkozat etdirik Ct mai maauo»: filmhelyzet ker esztmctezetét. Most már csak a komoly cselekvés ideje következhet, amikor a magya?' kinemettogrli[ia lélekzethez juthat, hogy ieljesithesse kultúTrilis hivatrisrit és fontos nemaeimeuelő fel .•
A fázisadó 4. Egyfázisú forgalmiadó bevezeté e ügyében kérjük a nagytekintetű Bizottság szíves közbenjárását, mert rendkívül érelmesnek találjuk, hogy egyszer a film behozatalánál, másodszor a mozgóképszín1táztól elért kölcsöndíj-bevélel után kell for-
adatát:
5
~,.~ Dr, GUSZTÁV •
~,~~~r~~'~------~I BÉLA
hites szabadalmi ügyvivő, hites törvényszéki szakértő:
A SZAK:E:RTÖ A SZABADALOMBITORLASI PERBEN II. ha vegyészmérnök építészeti munkát vállal! A Mérnöki Kamara és a Mérnöki Tanács fegyelmi bíráskodásának bírálata nem tartozván ezeknek a fejtegetéseknek a körébe, nem látszik alkalomszerűnek a jogeset e részével itt tovább. részletesen foglalkozni. em lehet. azonban kétséges, hogy a Mérnöki Rendtartás 37. § 2 g. pontjának említett értelmezése a hivatkozott jogszabály értéké t teljesen kétségessé tenné és e miatt fenn nem tartható. Sohasem volna, megengedhetc, hogy a gépészmérnöki oklevél egymagában feljogosítson pl. egy a fűtési szakmához tartozó mérnököt felvonók szerkesztésére és építésére, ha ez utóbbi téren egyébként előzőleg szaktudást 's tapasztalatokat nem szerzett. Az ismertetett jogeset épen csak kirívó példa a polgári és büntető bíró ágok gyakorlatáből, - egy a sok közül. A szabadalmi intézmény egész értéke a szabadalombitorlási eljárásban résztv vő, szakértők arravalóságával áll vagy bukik. Éppen ezért a legsürgősebb teendő ezen a téren rendet teremteni. A szabadalmi eljárásban szakértőként csakis azok volnának meghallgathatók, akik a szabadalmi intézménnyel huzamosab időn át szeros kapcsolatban állottak, amelynek folyamán alkalmuk lehetett elsajátítani a szabadalrnak terjedelmének megállapításánál szokásos összehasonlító módszereket. A kérdésnek törvénnyel vagy rendelettel való szabályozása soká már nem késhetik, de addig is, míg ez a rendezés megtörténik, a perben álló feleknek szem előtt k II tartaniok, hogy perük kimenetelét a kirendelt szakértő dönti el és tőlük telhetőleg igyekezniök kell a szakértő személyének alkalmas megvála ztásába befolyni, mivel különben súlyos károsodás érheti öket.
A Kamara választmánya tudvalevőleg nem bírói fórum, a választmány i tagok sem esküt, sem fogadalmat nem tesznek és csak ezzel a körülménnyel lehet megmagyarázni, hogy a feljelentés érvelései, a benyújtott magánszakvélemény. az említett erkölcsi testület állásfoglalása és a megkérdezett szabadalmi bíró véleménye ellenére is a választmány fl kamarai ügyész előadói javaslatát leszavazta és a fegyelmi eljárás megindítását meJlőzte. Az ügy megítélésénél szem előtt kell tartanunk azt a körülményt is, hogy egy fegyelmi feljelentésnek a választmány tól a fegyelmi bírósághoz való áttétele még nem jelenti a panaszlott elítélését, hiszen a fegyelmi bíróság a fegyelmileg vádlottat éppenséggel fel is mentheti. A panaszos fellebbezett a Mérnökí Tanác hoz, de fellebbezett oda a kamarai ugyész is. A Mérnöki Tanács HZ ügyet zárt ülésben tárgyalta; a tárgyalás időpont j a, úgyszíntén a fellebbezési tanács összeállítása az érdekelt felek előtt a határozat meghozataláig homályban maradt. A Mérnöki Tanács a választmány határozatát helybenhagy ta; az indokolás szei-int a választmányhoz beterjesztett magánvélemény. úgyszíntén az említett erkölcsi testület állásfoglalása csak egyéni véleményként értékelhetők, a szabadalmi bíró véleményének beszerzése pedig jogszabályellenes volt, mert az ügy azon állásában' szakvélemény bekérésének helye nem lehetett s ezért a szakvél ményt nemlétezőnek kellett tekinteni. A Mérnöki Tanács álláspontja szerint a hivatkozott törvényhely (37. §. 2. bekezdés g) pont) szerint az eljárás megindításának csak akkor lehet helye, ha a kamarai tag tudatosan olyan munkát vállalt, vagy végzett, amilyenre őt oklevele nem képesíti, pl.
6
AZ tíZLET ATRUH ' zAS HELYES HIRDETE SE
lcereskedeimi szaklapokban, különösen speciális, egyes üzlettígakra vonatkozó szaklapokban való közzététele.
Egy perben, amelyet az üzletátruházásrói szóló 1908 :LVII. törvény alapján indított a felperes hitelező, az adós üzletátvevő. aki alperes volt a perben, azzal v' dekezett, hogy az üzletátvétel .alkalmával a Budcpesti Közlöny hivatalos -értesitöjében hirdetést tett közzé, amelyben az üzletátruházó hitelezőit felhív ta követelé eik bejelenté ére. Ezzel a ténykedésével annak a kötelességének, hogy .az üzletátruházó üzleti tartozá ait meg"tudja, a rendcs ker skedő gondosságával eleget tett. A budapesti kir. törvényszék minr f'elebbezésí bíróság a perben 26. Pi 16941/1932. szám alatt hozott itéletében megállapitja, hogy az ilyen felhívásnak ~ hivatalos lapban való közzététele a Ten«tee kere kedő gondosságának kifejtés c .szempontjából nem kielégítő s ezzel kap-csoiatnan kitűnő gyakorlati érzékre valIóan fejti ki a szaklapok fontosságát és jelenWségét. Az ítéletnek az erre vonat.kozó részét az alábbiakban kőzöljük : "Az alperesnek a felperessel szemben fennálló tartozása tekintetében nincs ügydöntő súlya annak, hogy a kérdéses üzletátruházásról a hivatalos lapban hirdetést adtak közre. Az ily hirdetés a hitelezők felhívá ának nem kielégitő rnódja, aitól eredményt vánti nem lehet, mert a ·hivatalos lap nem általáno an olvasott lap, a kereskedői körökben nincs általáno an elterjedve. Mérlegelni kellett azt i , hogy a hirdetések 2. Budapesti Közlönynek csupán a mellékleteként megjelenő Hivatalos Értcítőjében tétetnek közzé, mely alapnak nem ingyenes melléklete, hanem csak T,ülön előfizetés1"e jár, tehát még a lap -előfizetői nek is csak egy része olvassa azt. A. köz tudat ezerint a kereskedők 'Üzleti hirdetései kereskeáetmi szaklapokban tétetnek kozzé, így az üzlet átvételének nyilvánosságra hozatalának s a hitelező követelésének bejelentésére való felhívásnak kétségtelenül legmegfelelőbb és hatásosabb rYlJÓili~ ily közle'ményeknek és felhívásokru:'/c
A FILMKULTURA kiadóhivatala ennek a döntésnek az alapján tisztelettel kéri az ös zes filmvállalatokat, mozgőképszínházakat és szakmai érdekeltségeket, szíveskedjenek ilyen irány ú felhivásaikat, kozleményeiket é hirdetéseiket a FILMKULTURÁBAN IS kozőlni. Közlési díj: egyhatod kocka : (mint a megjelent hirdetések nagysága) P 10.-
_
.
ft
••
...,..
U
MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1933. ELSŐ NEGYEDÉBEN A Statisztikai Havi Közlemények most
megjelent l-3. füzete közli a jan.-márc. filmforgalom tatisztikai kimutatását. E szerint ennek az évnek az első három hónapjában behoztunk összesen 33 q nye1'sfil'met 101.000 pengő értékben (1932-ben 45 q-t 123.000 pengő értékben). Ebből amennyiségből Nemetországra esik 18 métermázsa, Olaszországra 15 métermázsa. Megvilágított neqatívból 4 q jött be az országba, ebből Németországból 3 q és l q Ausztriából. A ·m,egvilágított poeitiujibmek: összforgalma meghaladta a 28 q-t (tavaly 35 q) ös ze en 134.000 pengő értékben (tavaly 167.000 P értékben). Ebből 24 q érkezett Németországból és 2 q Ausztrából. Kivittünk megvilágított pozitívfilmet 5 q-t és pedig érnetországba. Hulladékfilmből az év első negyedében nem volt kivitel.
A MOZIEGYESÜLET ÚRÁI NYÁRON
HIVATALOS
A Moziegyesiilet Elnöksége elhatározta, hogy 1933 június l-től augusztus 15"ig, a a nyári évadra való tekintettel csak hétfőn, szerdán és nénteken tart hivatalos órákat és pedig d. - e. 9-1 óráig. Azok a tagok, akiknek más napokon sürgős elintézni valójuk van, forduljanak. telefonon Gyárfás Gyula (lakás 59-8-49, mozi 69-1-80), vagy Morvay Pál (lakás és mozi 16-1-51) urakhoz.
7
I~
MŰ'rEREM
A magyal' filmgyártás ügye szerencsésen eljutott abba a stádíumba, amikor azt lehet mondani, hogy immár folyamatossá vált. Nemcsak a kedvező külföldi körűlmények, hanem a lényegesen megváltozott filmgyártási belső konjunktúra is hozzájárult ahhoz, hogy Budapesten, ú<:y a Hunnia, mint a )!:agyar Filmiroda műterrneiben komoly és folyamatos filmgyártási munka meginduljon és stabilizálódjék. A magyar filmszínházak szempontjából r'endkívül fontos, hogy az új ídényben kellő magyamyelvű hangosjit,:~ álljon rendelkez ésre. Az előjelekből ítélve minő ég szempontjából i kiváló t kapunk az új idényben, úgyhogy a magyar filmszínházak már most közölhetik szerte az országban közönségükkel, hogy a magyar film is elérte azt a nívót, amelyet szellemi és erkölcsi tőkéjénél fogva már régen elérhetett volna. Az utóbbi hónapok tanulságai alapján a mo t megindult magyar filmgyártás valóban eljutott oda, amikor csak elismerés illeti meg. Május első napjaiban a Kí értetek vonatának román változatának utolsó fölvételei t készí tették. Május 5-én kezdte meg a Stylus filmipari r-t. A bo?' cÍ1nű Gárdonyi-darab fölvételeit. A Stylus-film hónapok óta tartó alapos és mindenre kiterjedő felkészültsége után megkezdhette a fölvételeket a Hunnia-filmgyár műtermében. György István rendezésében a legkíválóbb magyar szinészek vonulta.c föl, hogy sikerre vigyék ezt a pa?' excellence magyartárgyú darabot. Rózsahegyi Kálmán, a magyar színjátszásnak ez a büszkesége, Jávor Pál, Keéry Panny, Gazdy Aranka, EÖ?'y Kató, Balogh Klári, Z. Molnár László, Rónay Géza, Pataky Ferenc, Varga Imre, a közkedvelt énekművész, Berky József, Sugár Lajos, Zilahy Gyula, Ditréi Mőr és mások játszanak A bor-ban, amelynek szövegkönyvét Tibor János írta. A műterrni fölvételeket Eioen.
~I
István készítette remek hozzáértés el" míg a külső fölvételek Bécsi József, a régi kitűnő operatőr munkáját dícsérik. A külsö fölvételeket Alsónémedi pestmegyei községben készítették, ahol a legszebb jeleneteket sikerült a .cjlmen megörökíteni. A hangmérnöki munkát LoM Ferenc mérnök végezte. A díszletek Szironiai Lhotka István, a régi filmgyártási idők tehet éges művészének a kezéből zármáznak. A film stílszerű, magyar motívumú, nagyszerű zenéjét P. Horváth Dez ő karnagy és zeneszerző állítot ta össze nagy rutinnal és hozzáértéseI. A bor cimű film június lején készül l véglegesen, Alig hogy a A bo?' círnű film belső fölvételeit befej zték, munkába állt Fedák Sári filmgyártó társasága, maga a művésznő, Gál Ernő és Rennm' Endre rendező-a szi ztens vezetésével. Hatalmasanyagi és személyi apparátu t állított Fedák Sári harcba, hogy megc inálja a legnagyobb és legszebb magyal' hangosfilmet. Székely István, a Hyppolit rendezője, rendezi az Iza néni círnű filmet, melynek cselekménye egyrészt az inflációs Budapesten, másrészt Selmecbányán és Párisban játszódik le. Érdekes és izgalmas milliőben pereg le előttünk a Fedák-film, amelynek legnagyobb szenzációja, hogy a magyar színpadnak ez a hatalmas őstehetsége, aki az egész világon csak hírt és dicsőséget szerzett a magyar névnek, maga játssza a fősze?'epe~, illetve a címszerepet. A budapesti művészvilág minden ismert kitűnősége vezetőszerephez jutott ebben a darabban. Ime a szereposztás: Fedák Sári, Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Törzs Jenő, Rátkai Iárton, Ágay .Irén, Eöry Kató, Réthy Annie, Huszár Pufi, Beregi Oszkár, Kürthy Sári, Szemlér Mária" Simon Marcsa. Lészay Kató, Sajó Lilly, Gárdonyi Lajos, Radó Sándor, Orrnos Béla, Bondi István, Rubinyi T'ibor, Peti Sándor, Mende Klári, Keleti László, Kom-
8
~.t
-+I,
'~~~~~~_'~
lós Vilmos, Herczeg Jenő, Kemény Olly, Sass Olly, Szőnyi Lenke, Zátony Kálmán, D'Arrigó Kornél. Sziklay 'Józser, Miklós Rózsi, Némethy Sári, Justh Gyula, Pártos Gusztáv, Vándory Gusztáv. Csupa név, ismert művész, akik szívükkel-lelkükkel dolgoznak és segítik F'edákot sikerre. A nagy anyagi erővel készülő film egyelőre csak magyar verzióban jut a közönség elé és az új filmidény legnagyobb eseménye lesz. Filmtorténetnek nevezi Fedák Sári a filmjét, amelynek Drehbuchját Mihály István írta, zenéjét pedig Fehér György szerezte, Fehé?' György fiatal, tehetséges zeneszerző, Fedák felfedezettje, akinek invenciózus szép muzsikája méltó feltűnést fog kelteni. A filmben előforduló verseket Békeffy István írta. Az egész filmgyártási kampánynak.' Gál Ernő, ez a lelkes és tehetséges filmproducer a vezetője, aki körül Eiben István mint operátör, Lohr Ferenc mérnök mint hangmérnök szorgoskodik. Rendező-asszisztens Renner Endre. A fölvételeket Vince László vezeti, a díszleteket Vincze Márton tervezte. A filmet Benedek László és Feld György vágják. A zenekart Angyal László, az ismert zeneszerző vezeti, míg a sajtóügyeket Dénes Zsófia intézi a tőle megszokott előzékenységgel és pe. dantériával. Az egész gyártási adminisztrációt Benedikt Flóra vezeti, aki már az üsso-produkció idejében szerzett nagy gyakorlatot és rutint. A filmet egyébként az Osso-iiim. 1'.-t. hozza forgalomba. A filmen 50 tagú jazz-zenekar játszik és 60 tagú kórus énekel. Teljes négy hétig tartanak a fölvételek. Május 22-én kezdődtek és június 20-án fejeződnek be. A Magyar Filmiroda műtermében is igen intenzív és lelkes filmmunka folyt. A Genius filmvállalat "Vica a uadeuezős" címmel filmoperettet készített, amelynek Gaál Béla volt a rendezője, zenéjét pedig" Márkus Alfréd szerezte. A film szövegkönyvét Vadnai László írta, míg a versszöveg Kellér Dezső munkája. A film primadormája Paál Erzsi, a Király Színház kitűnő hangú szubrett je, mellette Raffay Erzsi tűnik ki a filmen,
míg a férfiak közül Kertész Dezső, Radó Sándor, .Herczeg Jenő, Komlós Vilmos, Peti Sándor és Dezsőffy László viszik a főszerepeket. Szerep jutott még Gyöngyőssy Erzsinek, Kürti Teréznek, valamint Bobby Grosmak, a kitűnő táncosartistának. A film felvételei t Somkúti István készítette hallatlan munkabírással és fölényes technikai tudással, míg a hangmixer nehéz munkáját M euer Tibor látta el. A filmből az Ufa és a Corvin színházak részére filmszkeccset állítotfak össze, míg a többi szinház, részére teljes közzel kétezer rltéteres filmoperett készült el, amely augusztus 20-án, Szent István napján kezdi meg előreláthatólag diadalmas pályafutását. HUNNIA FILMGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST III érle gszámla 1982. évi december hó 31-én. Vag y o n : Készpénz és bankbetét p 48.213.92. Beruházások P 162.227.85, leírás P 23.373.60 = P 138.854.23. Adósok P 80.783.42. Díszletek, falak stb. p 9.693.45. Gépek, szerszámok stb. P l'i.831.88. Összesen 295.376.92 P. T e h e h e r: Részvénytőke P 150.000. Hitelezők P 108.568.26. Műteremépítés p 31.840.6·5. Átmeneti tételek P 1.400. Tartalékalap 287.50 P. Veszteség 1931. évben P 41.297.18. Nyereség 1932. évben P 44.57'i.69 P 3.280.5l. Összesen P 295.376.92. Eredményszámla 1932. évi decembe?' hó 31-én. Ves z t e s é g: 1931. évi veszteségáthozat P 41.297.18. Beruházások leírása p 23.373.60. Hanggép haszn. díja P 6V.666. Költség P 83.800.24. Veszteség 1931. évben P 41.297.18. Nyereség 1932. évben P 44.577.69 P3.280.51. Összesen P 221.417.53. - N ye r e s é g: Műterem haszn. díja P 218.143.21. Házbérjövedelem P 1.920. Kamat P 1.354.32. Összesen P 221.417.53. Az igazgatóság. Megvizsgáltuk és rendben találtuk. A felügyelőbizottság.
=
=
~--------+.~~~~~,~-----Radó István, kitünő hirlapirótársunk, belépett a Budape ti Hirlap szerkesztő égébe és átvette a lap filmrovatának a vezetését. Korda Sándor "London Films Ltd" nevű londoni vállalata alaptőkéjét az eddigi húszezer fontról százezer fontra emelte fel és teljes erővel rendezkedett be nagystílű fil-
A ~~~
HIRADÓJA
m ek
A belügym iniszter az Országos )1.ozgóképviz gáló Bizottság tagjává a vallás, és közoktatásügyi m inisztérium képviseletében dr. bár 6 Wlassics Gyula h. államtitkárt nevezte ki. Pollennann Arthur dr. m in. tanác o , a Bizott ág eddigi tagja, nyug alornbavonulása következtében megvált ? Bizottság tagjai. sorából. Az Országos Magyar !\1.ozgúképipari Egyesület vála ztmánya május 31-én Pogány Frigye átlamtitkár elnökletével ülé t tartott, amelyen főleg a vidéki városok monopolisztiku helyzetével foglalkoztak é e tekintetben erélye lépésr szán ták magukat. Joe Pasternak az Universal Film gyártási igazgatúja május 30-án Budapestre érkezett, hogy az Universal budape ti gyártási pregrammját előkészitse. Lenke' Zsigmond, a Mozivilág szerkesztőie, június l-~n iinnenli 60 éves születésnapját. Lenkei Zsigmond munkában eltöltött éveinek nagy részét a. magyal' film-'<;s mozgóképszakma javára fordította. A béke boldog esztendeiben alapította az első magyal' f ilmszaklapot, 13 éven keresztül főtitkára volt az el ő mazyar Moziszovetségnek, amelynek ő volt az alapítőja és megszervezője. A szakma tagjai minden bizonnyal méltóképen fogják megünnepelni Lenk . Zsigmond születésnapját. Dr. Kalbus O· zkárt, az Ufa budaper 'li fiókjának volt vezetőjét, az Uf'a-koznont német filml ölcsönző o ztálvának igazgatújává n vezte ki. Kalbus dr. kinevezése valósz inűleg Budapesten is nagy örömet kelt, mert ittléte alatt úg:y a szakma, mint a ajtó rokon zenvét vívta ki és szamos bará tot zerzett magának. Haj Reach. a világhírű Stan és Pan-filmek rendezője, valamint Robert. A, ·W. Goway, a Metro-gyermekburleszkek rendezője, máju elején néhány napig Budapesten tartózkodtak és itt tanulmányozták a magyar filmpiacot. . Lajta Andor, a Filmkultura szerkesztőic, május 21-én délután 5 őrakor félórás előadást tartott a budapesti rádióhan "A százéves mozi" címmel. Az .előadást nagy 1'0konszenvvel hallgatták nemcsak szakkörökben, hanem a laiku közonsé-; körében is. Ki Sándor, a magyar filmszakma egyik legrégibb tarria, "Astra filmkereskedelmi és kölcsönző vállalat" címmel úi céget alapított, amely Erzsébet-körút 9-11. alatt: új helyiségében mííködé ét már megkezdte.
g -ártására.
A budapesti nyári mozgók közü} a Kertmozi május 25-én nyílt meg Silberberg Ferene igazgatása alatt, míg a Márkus Em iliaParkmozgú június 3-án nyit Pethő József vezetése alatt. A Márkus Park titkárja Leimdorfer Kálmán. "A magyal' filmipar" címen Bornemissza János old. kozgazdsz doktori dis zertációt írt a budapesti közgazdasági egyetem n. Ez az első e et, hogy magyar egyetemen a filmről írtak doktor! értekezé t. A fiatal koaguzdász mintegy 60 oldalon kere ztiil foglalkozik a magyal' film problémájával, a magyal' k.nem atográfia struktúrájával élO, szervezetével. Lenkei Zsikmond, a Mozivilág szerkesztőj , Magyal' Krit.ikusok Albuma címmel teljoe en újszerű könyvet ad ki, amelyben írásban és képben kőz li a magyar színházi, zenei, képzőművészeti és filmélet kr itikusanak eddigi munkásságának komoly és víg eseteit. A könyv előreláthatóan szeptemberben jelenik meg. Egy pénzügyi érdekelt ég, amely más filmvállalatoknál is érdekelve van, megvásá rolta a Korona KIm Részvény tár aságot, amelynek új ügvvezető igazgatója Sas Lá zló lett. Smolka János megmaradt a Korona Film Rt. igazgatóságában. A Herme -filmvá!lalat ügyeit ezentúl a Koronafilm helyi égében intézik. Az utóbbi időben néhány vidéki nagyvárosnak s ikerii lt a mozgőkép zinházak vigaImiadóját mér ékelnL Igy Béké c. abán. GyuJán, Szolnokon, Sátoraljaújhelyen 5%- .•.. a mársékelték már a vigaImi adót, de több más váro ban is hasonló eredmén ve akc'őra van kilátá . A kún zentmildósi Nemzeti Mozgó eddigi enaedélye e, Gyene László lemondott az engedélyről, amelyet a belügyminisz-ter most Kovács Gábornak osztott ki. Kovács a mozgóképszínházát, amely az utóbbi időben sziinetelt, május 25-én nyitotta meg most már mint fotócellás hangosf ilmszínházat. A győri Apolló-mozgókép zínház május 31-től kezdve egyelőre zünetelteti üzemét, mert a helyiségben Szildai Jenő színtárulata játszik. A Super-filmvállalat, amely 1931-ben indult meg nem éppen a legszerencsésebb kilátások között, május elsej ével teljesen megszűnt és rnűkődés 't befejezte.
10
~.------.~~~~)L+'
~I
........................................................
·i BUDAPESTER
........................................................ · . FILMMARKT
E
DÉCSI-OmnIA-CORSO
NEUERSCHEINUNGEN IM MONAT (Jv.=Jugendverbot,
A FILmSllnHAlAHBAn
MAI 1993.
jelent meg:
Jf.=Jugendfrei)
Fox-Film A. G.: Call Savage, Décsi, Omnia, Korzo-Kino, Jv. Fox-Film A. G.: Chandu, Palace, Jf. Fox-Film A. G.: Sherlock Holmes, Décsi, Korzo-Kino, Jv. Fox-Film A. G., Mystery Ranch, in den Mittelkinos, Jf. Fox-Fflm A. G.: Italien, Omnia, Korzo, Ji. Metro-Goldwyn: Bírd of Paradiss, Jf. Osso-Film : Au nom de la loi, Décsi, Omnia, Korzo, Gartenkino, Jv. Paramount: If I had a Million, Décsi, Korzo, Omnia, Jf. Pátria: Spionen am Werk, Royal-Apolló. Jf. Ufa Film A. G.: Armata azzuro, Uránia, Ji. Ufa :Film A. G.: Lachende Erben. Ufa,.Jf. Ufa Film A. G.: Der Kampf, Urania. Jf. Ufa Film A. G.: Gipfelstünner. Uranía, Jf. Universal Film A. G.: Kriminalreporter Hohn, Royal-Apollo, Jf. Universal Film .A. G.: Nagana, Ufa-Kam· merlichtspiele, Jf. Warner Bros: The Match King, Kamrnerlichtspiele und Ufa, Jf. Warner Bros: One Way Passage, Kamrnerlichtspiele, UIa. ",. arner Bros: 42-th Street, Radius- Theater, Jf.
A miskolci kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az Ózdi Apolló Mozgóképszínház Rt., ózdi cég kérelmére a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Nagy Géza bolyoki ügyvédet rendeli ki. A kir, torvényszék felhívja a hitelezőket, hogy kővetelése'ket 1933. évi június hó 25. napjáig az idézett rendelet 52. §-áhan meghatározott módon a '70. §ban meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett aMisImlci Kamarakeriileti Szervénél jelentsék be és a tárgyalásra váltóikkat vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat hozzák magukkal. Egyben felhívja a hitelezőket, hogy az esetleges magáner-vesség ellen ész'revételeiket. a 2180/1927: M. E. sz. rendelt 3. §-ában megszahott ~5 nap alatt az Országos Hitelvédő Egyletnél nyújtsák be és a bejelentett követléseik után járó törvénykezési illetéket a tárgyalás határnapjáig róják le.
A lehérBeZIUÜS
hUluU
nagy és izgalmas bűnügyi filmünk. Rendező: Maurice Tuurneur. A
Marcelle
főszerepekben
:
Chan'al, Gabriel Gabrio és Charles Vanel.
•
A ROual-APOIlÓ és KerlmOzgÓ junius 1-töl játszák a tavaszi idény legmulatságosabb vigjátékát, a
6aszlon úr szalónia
cimű Verneuil-darabot. A filmet Pierre Columbier rendezte. Főszereplői:
a bűbájos Elvire Popesco, André Lalaur, a szép René Lefévre és a világhirű Prince (Moric). Mindkét
filmet a n y á r f o I ya m á n kihelyezzük
j fl"
tA
is
Jl
~~SSO OSSO·FILM RT. Uli., ERZSÉBET·HDRÚT8 SZ. TELEFON 36-8-52.
II
+---------+.~~~+,--------~. ZÁMOK A FILM VILÁGÁB
AZ új FILMGYÁRTASI RE DELET.;
L
Svédor zág: 1932-ben Svédországban 1 millió 226.089 méter svéd gyártmányú filmet, 1,776.783m. amerikai gyártmányú filmet és 937.191 méter egyéb országokből származó filmet mutattak be, illetve cenzúráztak. Ezekből a számok ból látható, hogy a' svéd filmgyáltás az elmúlt e ztendőben is ór.ási mértékben fejlődött, sőt svéd kőrökben bizakodóan néznek a most folyó esztendő film+vártá a elé, amitől a svéd filmgyártás további nagyarányú fejlődé ét várják. A svéd filmg-rártás fejlődésének evvik legnagyobb indító oka az, hogy a véd lakosság csak olyan mozgóképszínház akat látogat. ahol svédny Ivű filmeket mutatnak be. Japán: Az 1932-es statisztika szerint a felkelő nap országában 570 filmet gyártottak az elmult esztendőben, amelyek lcőzül mindenesetre csak 30 film volt hango . Ezekhez a belföldi filmekhez 236 külföldi film i jön, úgy hogy kb. 800 filmmel látták el a japán mozgóképszinházakat. A külföldről importált filmek kivétel nélkül hangosak voltak. A behozatal terén Amerika vezet 206 filmmel, utána következik emetor zág 16, Franciaor záp' 8. Oroszország :, és Anglia 2 filmmel. A legutol ó tatisztika zerint Japánban 1350 mozgóképszinház iátszik. Ezek közül 60 kizárólag külföldi filmet mutat be, m.g 250 filmszinház vevves műsorokat játszik. A mozgóképszinházak 75 százaléka zárn zerint 1020 két nazy filmgyártó tröszt, TI vezetesen a hochikués ikkatsu tröszt kezében van. Közel ezer japán mozgőkéuszinház kétslágeres műsorokat ad elő. Ha valamennyi japán filmszinház áttér a hangosfilmre. ugy az eddigi 30 japán hangosfilm helyett a hazai évi szükséglet meghaladja a 200 filmet. Svájc: A legutóbbi 8 esztendőben a svájci mozgóképszinházak száma megkétszereződött. Amig 1924-ben Svájcban mindös ze 2~4 mozgőképseinház működött, addig, 1933 elején már 398 volt a filmszínházak száma. Svájcban 99 ugynevezett "utazó mozi" is működik, amelyek ott meglehető en fon+os kultúrtényezők is és nagy hivatást teljesítenek. A svájci f'ilmsz.nháaak közül 93 játszik Waadt kantonban. 53 Bern kantonban, 37 2. zürichi kantonban 33-33 filmszinház működik a tessini és a neuenburgi kantonban, 24 a genfi kantonban. 22 a wallisi. 21 a St. galleni .s 20 a bázeli kantonban. Különös, hovv 3 kantonban egyáltalában nincs mozgóké-vszinház, mert ezekben a kantonekban igen gyér a lakóssá-: és epvmástól igen távol laknak. Városok szerint a legtöbb filmszinház játszik Genfben, szám zerint 24, utána Zürich 23 és Basel 20 mo zp.óképszinházzál. A négvmillió lakősú országban minden körülbelül tizezer lakósra Nt e~" filmszínház.
A magyal' A magyar 6.292/1925.
l··:rályi minisztérium 5.200/1933. 11. E. számú rendelete. filmgyártás
fejJesztéséről szóló rendelet részbeni módosítása.
M. E. számú
1. ~. A házai filmgyártás előmozditása, főkép azonban a filmügyek adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében a 6.292/1925. M. E. számú rendelet 1. és 2. szakaszában meghatározott Felügyelő Bizottság, valam int az 5. szakaszában megállapított Végrehajtó Bizottság megszűnik és ezek helyébe a m. kir. belügyi, a m. kir. kere kedelemügyi és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterek egy-egy kiküldöttébői álló Miniszterközi Bizottság lép, 2. ~. A F lügyelő Bizottságnak, valamint a Végrehajtó Bizottságnak a fenti rendeletben megállapított hatásköre az előző szakaszban meghatározott Miniszterközi Bizott ágra száll át. Ennek a bizott ágnak a hatáskörébe tartoznak a pedagógiai film k gyártására vonatkozó ügyek is. 3. ~. A Miniszterközi Bizottságba a három •rdekelt miniszter gy-egy tagot és azok akadál yoztatá a esetére egy-egy póttagot, n vez ki. A Bizottság elnöke mindig a belügy- és a kereskedelemügyi miniszter képviselői kőzül a rangban idősebb tisztviselő. 4. §. A m. kir. belügyminiszter a m, kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően tanácsadó és véleményező szervet létesíthet az érdekelt minisztrériumok és a filmgyártásnál érdekelt szakmai érdekeltségek körébő!.
5. ~. Ezt a rendeletet a m, kir. belügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, a pedagógiai filmek gyártására vonatkozóan a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértően - hajtja végre. Budapest, 1933. évi május hó 12-én. vitéz Gömbös Gyula s. k. m , kir. miniszterelnök. (Megjelent a Budapesti 16-iki 10. számában.)
12
Közlöny
május
~'~------.'~~~~'---AZ.OI(TATÓfILM AGYAR' GRE ZU
YU EMZETKOZI OKT A TOFILMI\:O\),:ROMÁBA 1934~BEI
Rómában székelő emzetközi Oktatófilmintézet 1934. máju ára nemzetközi oktató film korigre zust hívott ösz•..•.... ",-"",-""-,,-,, __:_'I sze, amelynek gazdag progI...;_ ""''''''''_,rammját most állította össze az intézet vezetősége. A több napra tervezett kongresszus anyaga két fórészre oszlik, a neve/és és az oktatá kérdéseinek az ismertetésére. A nevelés kérdéséről két filmügyet fognak külön-külön tárgyalni. Az 1. programmpont a film nevelőhatása a népek életében, igen gazdag és igen részletes anyag kínálkozik itt a kongresszus résztvevőinek arra, hogy felfogásukat és meggyőződésüket kifejthessék. A 2.-ik porit él film jelentőségéről az egészségügyi szolgálat terén címmel tárgyalja azt a kérdé t, hogyafilmpropagandának milyen jelentősége van a különböző népbetegségek leküzdésért indított harcban, azonkívül az anya- és gyerrnekvédelern terén, v' gül pedig a balesetek elhárítása tekintetében. A 3.-ik pont azt tárgyalja, hogya nemzeti gondolat kiépítésénél milyen szer p jut a filmnek. A 4.-ik pontban a film jelentőségéről tartanak előadást a különböző foglalkozási ágak terén, főleg a mezőgazdaság, az ipar,
film befolyá ára a különböző népek kultúráj ára. A 6.-ik pont a filmtö1'vénykezé r. Ideszámítjuk a kincstári érdekeket szolgáló különböző törvényes intézkedéket, továbbá a filmcenzúrát é az oktatófilmnek nemzetközi forgaimát megkönnyítő határozatokat. A 7.-ik pont végül film- és kinotechnikai kérdéseket tárgyal, nevezetesen ismertetni fogják a különböző tudományos felvevő- és leadókészülékeket, a keskenyfilmre vonatkozó technikai ujdonságokat és technikai kérdéseket, végül pedig meg fogják tárgyalni annak a lehetőségét, hogy az oktatófilmek minél szélesebbkörű terjeszté re milyen technikai ujdonságok alkalma ak. Az oktatás főkérdésót két részre osztották, az első részbe tartozik a film rendezeres bevezeté e 2. tananyagba címü oktatá orozat és pedig az állami i kolák, a középiskolák, a szaki kolák, végül a felsőbb iskolák tananyagába. A második része arról szól majd, hogy a rend zéres filmoktatás ált.alában milyen pedagógiai kérdéseket vetett fel az idők során, így pl. előadást fognak tartani a film felhasználásáról az iskolákban, szembeállítva az álló képekkel való oktatássai, tárgyalni fogják azt is, hogy a tanítóság rnilyen mértékben vehet részt az oktatófilmek gyártásábem és leadásában és rá fognak mutatni mindazokra a pedagógi(/_i újításolcr'a, amelyek a kinematográfia igénybevételével az idők során adódtak.
Az oktatófilm Izlandban. Izland szigetén igen nagy érdeklődés mutatkozik az oktatófilm iránt. A Svensk Filmindustrie nevű stockholmi gyár Izland fővárosában, Rejkjavikban 7 előadást rendezett 3300 gyermek
előtt, de a többi izlandi városkában is sok száz gyermek nézte végig a bemutatott kultúrfilmeket. A svéd film gyár most eze-' ket az előadásokat gyakrabban fogja megismételni.
A
13
~
+.~~~r-~.-----__
~+
ES
" 'oproni szimfónia" 'címmel Friedrich KáCF ZURAZOTT OKTATÖ: roly, a soproni Váro i Mozgóképszínház ISMERE'l TERJESZTÖ FILM!EK igazgatója kultúrfiImet készitett, amely Sopron természeti szépségeit, nevezetessé1933 ÁPR. 23".TÖL MÁJUS 24:IG geit és különféle látványosságait tartalA köliő és az ihlet. hangos táncfilm, mazza. A sorozat elsö filmje: "Tavasz Sop- ~ m. (Magyar Filmiroda). ronban" című ciklus, ez 450 méter hosszú!}etedhét országon át 6. (Érdekességek a ságban már elkészült 's Sopronban nagy Orlfág minden részéböl.) 274 m, (Kultúrsikerrel be is mutatták. Dícséret és elisfilm). merés illeti Friedrich Károlyt, mert Sop- , .Hetedhét országon át 7. (Érdekességek ron ról, Mag yarország egyik legszebb váro- L.á világ minden részéböl.) 258 m. (Kultúrsáról és annak patinás szép égeiről kultúrfilm). fiimet ké zített és lehetövé tette, hogy Városok filmj (Nagykaniz a) (Kovács Sopront azok is megismerjék, akik a vá, Faludi) 1932 m. rosban még soha em tartózkodtak. .A tenniszjáték mozdulatainak elemzé e, Közel ötszáz film ké zü! Amerikában. Az /o~t. 5 felv., 16-5 m. (Magyar Orsz. Lawn amerikai filmvállalatok most nagy c mény- "1'ennis Szovetség ). J yadvízi paradic omok, ism. 4. felv. 439 ~ég-gel néznek az új idény elé, mert a nél' (Magyar Evezős Szövet ég). met filmek kie ése folytán zükség lesz az ~t európai piacokon amerikai gyártmányú filmekre. Az 1933/34. évi idényre a nagy ame. FiJmhét l!. milanói "Triennalen". A verikai filmgyárak közel ötszáz filmet gyárlencei filmhéthez hasonlóan, amelyet mintanak. Az U n i t e d A r t i s t s 22 játékden 2-ik esztendöben rendeznek, a milanói fiImet tervez. A 'Y.Ie t r o-G o d w y nnemzetközi vásár vezetősége a milanói M a y e r 50 játékfilmet, 89 rövid filmet és "Triennale" keretén belül hasonló filmmű40 Hal Reach vígjátékfilmet gyárt. A vészeti hetet rendezett ezidén. A milanói P a r a m o u n t 65 játékfilmct. 125 rövid "Triennale" egy 3 évenként megismétlődő filmet, 104 híradót. 30 kétfelvonásost, 13 nemzetközi művészeti, képzőművészeti és utazási filmet, 31 slágerfilmet, 12 trükklakásművészeti kiállítás, amelyet ebben az filmet, 30 sportfilmet és 8 Charles Rogesztendőben májustól szeptemberig rendezgerst filmet forgat. Az R. K. O.-R ánek ötödször. Aprilisban a milanói vásár d i o 52 játékfiImet és 12 úgynevezett ,,fügvezetösége elhatározta, hogy az ezidei ~'etlen" filmet, - az U n i v e r s a I 36 jáTriennale keret én belül filmhetet is rentékfilmet. 26 kétfelvonásost, 22 egvfelvodeznek és meghívta az európai országokat, násost és 39 trükkfilmet gyárt az új szehogy ezeken a filmbemutatókon rendes zónban .. - A War n e r 100 játékfilmet é filmjeikkel, továbbá rövid hangosfilmjeik120 rövid filmet készít. - A F o x 42 jákel. sőt "Vorspann"-jaikkal is vegyenek tékfilm t é 6 angliai filmet forgat. - A ré zt. A májusban kihirdetett eredmény C o l u m b i a 36 filmet hoz ki. szerint a két elsö díjat a "Leányok a "iharban" és az "Anna és Erz ébet" című A prágai filmmúzeum most ünnepelte filmek nyerték. fennállásának 10 éves jubileumát. A hradAz oktatófilm Franciaor zágban. A fransrru chwarzenberg-palotában a csehszlocia kultuszrniniszterium tanügví bizottságot vákiai technikai múzeum ideiglenes helyiséküldött ki azzal a m gbízás al, hogy az gében 1923-ban külön mozgóképosztályt iskolák részére megfelelő mennyiségü hanlétesítettek. amelyet mai napig is Brichta gosfilm-anyagot állitson össze. A bizottság m 'rnök vezet vasszorgalommal és teheteddig valamennyi francia gépgvárossal bes' gg el. Néhány felvevö- és l adógép, számutattatta magának a forgalomban levő mo értékes unikum, az élőkép és mozzőnormál és keskenyfilm leadógépeket és ebfotográfia korszakából megmentett tárgvak ből az anyagból fogják rövidesen kiváalkotják a prágai filmmúzeum legértékelasztani azt a géptipust, amelyet a francia sebb anyagát. A Stroboskoptól a daedaleuiskolákban akarnak felszerelni. A francia mon, a Praxinoskopon és a Kinetoskopon államon kívül a francia nar-vvárosok is fokeresztül a 100 éves mozi számos találmákozatosan vezetik be a hangosfilmet az isnyát, amelyekről csak kevesen tudnak, s:kolákban. így pl. Marseiile városa legkerült a múzeum számára megmenteni. A utóbb 200 hango leadógépet szerzett be az régi Pathé-, Gaumont- és Masster-gépektől ottani iskolák számára. kezdve a legmodernebb gépekiz találunk Filmkiállítás Brüsszelben. A belga fövá1-1 példányt a múzeumban. amelynek igen ros ban július 10-én film- és fényképészeti gazdag filmnegatív-archívuma is van. Most kiállítás nyílik meg, amely júl us 2-ig áll mozgalom indult meg Csehországban, hogy a közönség rendelkezésére. A szépművészeti a magántulajdonban levő régi filmtörtémúzeum palotájában a film és mozgóképneti emlékeket adják át a múzeum számászakma részére 20 termet rendeztek be, ra megőrzés céljából.
_
14
. . .. .............. .
_----
~.--------_.~~~~~~.-----Olasz-francia filmegyezmény. Az olasz és a francia kormány között kölcsönös filmegyezmény jött létre, amely egyelőre május l-től július végéig -érvényes, A megegyezés értelmében F:ranciaország erre az időre 35.000 méter olasz beszélő filmet, tehát kb. 15 filmet és 8600 m. franciául beszélő olaszgyártmányú filmet engedélyez. Ezzel szemben Olaszország ez alatt az idő alatt köteles 55.000 m. francia filmet, vagyis kb. 20 francia játékfilmet beengedni, azonkívül köteles átengedni azt a 11.000 méter francia filmet, amely régebb idő óta az olasz vámraktárakban elintézetlenül tárol. Híradókat, oktató- és kultúrfilmeket a kölcsönösség elve alapján cserélik ki. Amennyiben ez az egyezmény beválik, úgy július l-től kezdődően 1934 június 30-ig terjedő érvénnyel új megállapodást kötnek. Külföldi filmszinészek Franciaországban. A francia kormány most bocsátotta ki azt a rendelkezését, amely szabályozza a külföldi művészi erők szereplését a francia filmgyártás ban. A rendelet értelmében a filmtechnikusoknak legfeljebb 50%-a lehet külföldí, amely százalékot azonban félév mulva és 1 év mulva 45%-ra és 35%-ra lehet csökkenteni. A statisztériának legfeljebb csak 10%-a lehet külföldi. Ha azonban egy filmnél 100-nál több a statiszták száma, úgy valamivel több külföldi állampolgárságú statiszta is vehet részt a film szolgálatában. A vezető szinészeknek csak 10 százaléka szerepelhet a filmen, a műtermekben játszó szinészek közül csak 5%, míg a táncosok 20%-ig lehetnek külföldi állampolgárok. A filmgyártásban érdekelt többi kategória csak 5 %- ban lehet külföldi. 'Külföldi verziók készítésénél korlátlan számban alkalmathatnak külföldieket. Film a Trappista-kolostorról. A világ egyik legexkluzívebb kolostora a francia Trappista-kolostor, amelyről Robert Alexanders francia filmoperatőr most egy igen jól sikerült filmet készített. Sokáig mereven elzárkóztak a kolostorbeliek attól, hogya kolostor belső életéről, a papokról bármily kisjelentőségü filmet is készítsenek. Ez az ellenállás most megtört és Párisban az Omnia Pathé mozgóképszínházban bemutatott Trappista-film bizonyítéka annak, hogy még a leg.elzárkÓzottabb élet.et élő rend is szívesen látja maga körül a filmfelvevőgépet-. A most bemutatott Trappista-fílm egyik legérdekesebb része az, amely egy elhúnyt rendtag temetését mutatja be a nézöknek. A berlini egyetem nyári szemeszteréberi több előadást tartanak a filmről. Igy az egyik előadó "A film és a rádió szociológiájá"-ról, a másik "A film és hangjáték viszonya a színházhoz", egy harmadik előadó pedig "A kinematográfia általában" CÍmmel tart előadást.
15
I
A FILM HALOTTAl
l
Paul Gliiser, a Zeiss-Ikon gyár igazgatója, május 6.-án Drezdában 56 éves korában hosszabb betegeskedés után meghalt. Paul Glasert budapesti szakkörökben is jól ismerték, mert évekkel: ezelőtt igen gyakran fordult meg Budapesten. Az elhunyt 1908. óta tagja a drezdai vetítőgépgyárnak. Erieh Sekön/elder német filmrendező május 5.-én influenza-betegség következtében 48 éves korában elhunyt. Sekönfelder a közepes német filmrendezők közé tartozott, akiknek a művészetét azonban nálunk is ismerték. Ernest Torrence. ismert nevű amerikai filmszinész május elején hirtelenül meghalt. Torrence nevét a magyar közönség a Királyok királyá-ból és Covered wagen-ból ismeri, de játszott természetesen más filmeken is. Torrence eleinte operaénekesnek készült és csak később tért át a filmhez.
. ......
_'"' Filmcompass CÍmmel Farkas r. Manó' és Radó István szerkesztésében hézagpótló kézikönyv jelenik meg június közepén. A könyv telies mutatója lesz a film piacon ma forgalomban levő filmeknek. A kézikönyvet az összes mozgóképszínháztulajdonosok díjtalanul kapják. Akik június 15-ig nem kapják meg, kérjék a F'ilmcompass kiadóhívatalától, József-körút 19.
....
.
--- -- .._--
Rottenberg Rezső mozgóképüzemi társ (Dohány-utca 46. és Nénsr.ínhéz-utca 13.) budapesti lakosra nézve megindított csődonkívülí kényszeregyességi ügyében a budapesti kir. törvényszék kozhírrá teszi, hogy a kényszeregyességi eljárást megsziintette és a vagyonfelügyelő díját és kiadását 879 pengő 60 fiIlérben állapitnttn meg. Az Omme háromtagú bizottságot küldött ki, amelynek célja az egyes mozgóképszinházak anyagi helyzetének, bonitásának a t:elülvizsgálata, a tartozások keletkezésének a megvizsgálása abból a szempontból, vajjon a tartozás jóhiszemű, behajtható-e, vagy nem stb. A bizottság tagjai: Matzner Károly Gutmann Károly és Plesz Ferenc, póttagjai Fodor Adolf és Gács Miklós. Az egységes eljárás érdekében a film vállalatok nydlatkozatot írtak alá, amelyet magukra nézve kötelezőnek ismertek el.
I
*l--------~'~~~~.·-------_+
ILG_MTECHNlKA KARBA JOZSEF: (Barcelona)
A SZAKSZERű ÉS LELKIISMERETES FILMKEZELÉS JELENTŐSÉGE G====:;I
gépkezelő egyik legfontosabb munkaköre a gondjaira bízott drága filmkópiák előírásszerű kezelése. Már a némafilm korában is követelték a filmek 111111111111111111111 1 szakezerű kezeléset. Ami nél'~.----::-=-=--=kül kifogá talan vetítés nem is képzelhető el. A hango, film kétszeres figyelmet igényel, mert nemcsak a kép kifogástalan voltára kell ügy Ini, hanem a hang7'G..?Z tökéletes tiszta ágára is. A hangkép megkarcolása. beolajozása, vagy más úton való megsérülés lehetet! nné teszi az eli)adás síma lefolyását. A filmvetítős be ség 24 képelemre való állandósítása mári erősen hozzáj árult a [iimkiméléséhez. Emlékezünk jól 2 gyakori 6000 méteres monstre-rnűsorokra, amelyeket nem egészen két óra leforgása alatt kell a gépen leszalasatani. Itt szinte magától értetődő a film kortui elpusztulása. De még a 24 képkockás vetítésnél is nagyon kell ügyelni, hogy kár ne e ék a filmen. Ugyanúgy, mint a vetítőgépen, a fotocellás toldaléknál a tisztaság a legfőbb követeirnén . A finoman csiszolt filmvezetőkre könnyen rakódnak le a filmrot levált apró emulzió részecskék, amelyek idővel állandóan nagyobbodva megkezdik a rongáló munkájukat. Az első ilyell nyom a film két perforáció oldali résznél vékony karc alakjában lelhető meg. A filmvezetökön kis fekete foltocska jelzi a lerakódott tisztátalanságot. A kéznél lévő kis kefével, vagy keményfa-darabkával könnyen eltávolítható. Ha e tekintetben mulasztás történik, úgy a
lerakódott emulzió vagy egyéb tisztátalanság annyira megnagyobbodik, hogy nemcsak karcol, hanem a film futását is annyira megnehezíti, hogy a film perforációja is tönkremehet. Hogya törésos perforáció milyen következm énvekkel jár, azt már nem kell bővebben tárgyalni. !\lIindezeket a károkat tehát, meg kelt előzni. Ez c ak úgy lehets' ge s, ha a berendezést tökéletesen tisztán tartj uk. A felső tűzvé dő dobok nagyrészét azbeszttel bélelik. rrtt, tekintve, hogy az azbeszt könyen porlód ik, szükséges a mimdenmapi tisztítás. Ez úgy történik, hogy kézifúvóval a dob minden részét alapo an kitakarít juk. Következik a dob alján levő görgő és filmvezető komplexum. Különös gondot kell fordítani arra, hogy az összes gÖ1'gők forogjanak. még pedig könnyen. A filmvezetőket tükörsimára kell csiszolni, A vetítőgép első fogasdobját állandóan tisztán kell tartani. A nyomó görgők ne legyenek élesek, ne nyomódjanak túlságosan a filmhez és könnyen forogjanak. A húzódob fogazása ne legyen kopott és éle . Következik a kapú. Ez az a ré ze a vetítőgépnek, ahol a film leginkább meqsérul: A kapú felső részén lévő görgőre, a film vezető sínekre, nyomó szánkókra, a keresztdobra nyomódó görgőkre és magára a keresztdobra kell különösebb figyelmet fordítani, A közhasználatos bMsonybet(t állandóan tiszta legyen, mert itt történnek az első nagyobb sérülé ek. Már a bár ony felragasztása abetétdarabra igényel figyelmet. Ügyeljünk arra, hogy a ragasztószer a báTsonyt ne nedve itee
A
16
át. Az átnedvesedés helyén a fínom szálkák megkeményednek. Ajánlatos a bársony t egy kissé grafit és vaselin keverékével bekenni. A nyomószánkók, amelyek ezidőszerint keményfából készülnek. ajánlato cserélésük előtt olajban, vagy felmelegített parafinban alapo an beáztatni. Ezek felülete is a lehető legsímább legyen, A nyomó rugókat próbafilmmel állítsuk b . A keresztdob görgői forogjanak. E rész állító c avarját csak anynyira engedjük, hogy a filmhez éppen ,csak hozzáérj nek. A görgők szélei ne legyenek élesek. A keresztdob a gép legjobban igénybevett rész. Ez végzi a legnagyobb munkát. T rrnészete , hogy a leghamarább kopik. Éppen ezért a dobot már szemmellátható kopás előtt inkább c eréljük ki. Ez a ki költséi; csak a javunkat szolgálja. Az alsó fogasdobra a fentiek is vonatkoznak. A filmfelcsavaró frikció beállítására is gondot kell fordítani. Nemkülönben a tűzvédő dob görgőire és filmvezetőjére. A fotócella,rész tisztántartása és épség.ben tartá a is hozzátartozik a filmkiméléshez. Tekintettel a sok rendszerre, nem szüksége mindegyikkel külön foglalkozni. Csupán arinyit kell megemlíteni, hogy egyes toldalékokon a film domború felület n c ú zik. Itt több alkalom kínálkozik a hangkép karcolására. Ajánlato az ilyen felületet a lehető leg ímábbra esi.szolni, vagy ha leh t éges, egy darabka
szatin felragasztásával a karcolást megelőzni. N e "Tollnizzuk" il, [iimet l , hanem óva; tosom csévcljük. A túlgyor csévelés és hirtelen fékezés, nagymértékben hozzájárul a film megkarcolásához. Az alig é zrevehető porszemek, amelyek az ernul-' zi ón és a celluloid on rakodtak le, a hirtelen fékezé sel begyűrődnek a filmbe, rövidebb, ho szabb karcet vonva maguk után. A beállott esőzést c ak egy új köpiával leh t elállítani. Ne raga szuk a filmet kézben. A kézben ragasztott film számo újlemiomata nem árul el szakadást. Ha. már nincsen ragasztógépünk, a filmet fekte sük tiszta üveglapra. A ragasztás helyén az emulziót gondosan távolítsuk el. Ragasztószerül csakis erre a célra szolgáló folyadékot használjuk. A felvonásvégeket ne jelöljük be ismételten. Szitává lyuka ztott felvonásvég nem valami épületes látvány a nézőnek. Igyekezzünk megtartani a gyári jelzést, amely éppen olyan használható az ,,~tblendizéshez" (gépváltáshoz) , Végül, mielőtt a 'filmet vis zaszállitanók a filmkölcsönzőnek, csévéljük el a' filmet egyenletesen az orsó król. Nem okvetlenül szükséges a kisebb egyenetle~lségelcet kézzel vagy fadarab bal beütögetni. A lazán csévélt filmet könnyen lehet kiegyenesíteni. A legjobban bevált rendszer, ha az utolsó lejátszáskor a filmet. "patent orsóra" csavartat juk fel.
zakelőadás az uj felvételi filmanyagról. A berlini Klub fül' Kameratechnik legutóbb előadást tartott, amelyen a különböző nyersfilmgyárak technikai képvi elői előadást tartottak a jelenkor felvételi anyagáról. Dr. von Biehler, az Agf'a wolfeni gyár~ a kikiüldöttje az Agfa-Bipack eljárá ról tartott maga szinvonalú előadást. Az előadó be is mutatott egy Ufa-color filmet, amely Agfa-Bipack anyagon készült, W. N a u c k főmérnök (Geavert művektől) az emulzíóstechnika nehézségeiről tartott előadást. Dr. B u s c h a Kodak-gyár tudományos laboratóriumának vezetője, a szin érzékenység ujabb haladásáról tartott előadást, vévül Röll okleveles zépészmémök, a Zeiss-Ikon nyersfilgyár uj anyagát mutatta be.
FJmfelvétel rötétben. Dr. John Eggerth, az Agfa tudományos laboratóriumának a vezetője, május 31-én előadást tartott Berlinben II sötétben való filmielvételről és annak technikájárÓl. Eggerth tanár előadását kinematográfiai és fotográfiai kísérletekkel támasztotta alá. Hetven éves _lett a német film 'par egyik megalapítója. Aprilis 30-án ünnepelték Berlinben Max Skladanowsky, a német filmipar egyik úttörőjének 70-ik születésnapját. 1895 november l-én mutatta be Skladanowsky a berlini Wintergartenben aját szerkezetű "Bioskop"-ján az el ő, Németországban gyártott filmeket. A születésnap alkalmából a berlini filmszakma szeretettel ünnep~lte a német film technika úttörőjét és előharcosát.
17
~., __~~
.~ •. ;(~'r~~.--------+',
Az amerikai filmmérnöl,ök nagygyűlése', Az amerikai Society of Motion Picture Engineers ez idén Newyorkban tartotta meg szokásos nagygyűlését, amelynek a napirendje ez alkalommal is dúsgazdag és változatos anyagból állott. Nemcsak technikai, hanem filmgazdasági kérdések is szerepeltek a napirenden, de foglalkoztak azonkivül az oktatófilm és a kultúrfilm kérdésével is. A nagygyűlés .régebbi filmek bemutatásával kezdődött, majd előadásokat tartottak a film jelentőségéről a tudományos kutatás és a katonai kiképzés terén. Bemutattak uj lámpa- és vetítőtipusokat és főleg a szélesfilmfelvétel uj technikai haladásáról mutattak be érdekes ujításokat. De szóbakerült az újfajta tűhangrendszerű felvételekről szóló probléma is, amely meglehetős érdeklődést váltott ki annak ellenére, hogy a hanglemezes filmgyártás ma már a ritkaságok közé tartozik. Nem hiányzott a szokásos nagygyűlés napirendjén a keskenyfilm sem és különösen ennek technikai jelentőségéről és használhatóságról tárgyaltak igen behatóan. Számos társadalmi ese'mény mellétt a kongresszus résztvevői bőségesen tanulhattak a tartalmas mozgóképés filmkiállítás anyagából is. Angliában 4800 mozgóképszínház közül már 4300 alakult át hangosfilmszínházzá, úgyhogy mindössze 400-500 mozgóképszínház maradt még néma mozinak. Ezekért' most a hangosgépgyárak nagy harcot indítottak, úgyhogy pl. a Western Electric lényegesen leszállitotta az árakat, csakhogy ennek az ötszáz mozgóképszínháznak a fölszerelését is megkaphassa. A helyzet ma az, hogy rövidesen Angliában nem lesz többé néma mozgóképszínház. Az angol király windsori kastélyában csak egy igen kis színházhelv.ségben mutattak be a közelmúltban az angol királyi család előtt némafilmeket. .Ezt a kis bemutatóhelyiséget most hangosfilm leadógéppel szerelték fel, úgyhor= az első hangosfilm-előadást május 2-án tartották meg az angol királyi-pár jelenlétében. A párisi nemzetközi mozgókén-, fotó- és rádiókiállitás július 15-én nyílik meg a párisi hatalmas kiállítási csarnokban. A kiállítás legérdekesebb része természetesen a filmrész, amely úg-y a f'ölvevö-, mint a leadótechnika terén kiemelkedő látványosság lesz. Szabadtéri filmszínházat is létesítenek, amelyben egyszerre tízezer ember nézheti végig a filmelőadásokat. A közönség előtt fiJmfölvételeket készítenek és ezeknél ismert francia filmrendezők és filmsztárok műkődnek közre. A kiállítási csarnokban egyébként több filmvetítőtermet is rendeznek be, amelyekben reklám- és propaganda-, illetve népfelvilágosító filmeket mutatnak be.
SzÍnesfilm-kísérletek Bécsben. Karl Bauer és Josef Müller bécsi lakosok már évek óta kísérleteznek a színesfilmmel. Most - bécsi jelentések szerint - olyan eljárást' sikerült feltaláJniok, amellyel tiszta színes jeleneteket lehet fotografálni. Eljárásuk állítólag alig kerül különösebb összegbe, mert sem a jelenlegi fölvevőtechnikán nem kell változtatni, de semmiféle komplikált színtechnikai eljárást sem igényel a találmány. Elondolásunk szerint a fölvevőgépben, amelybe normál negatívfilmet fűznek be, három részre osztott színszűrőt helyeznek el, amely a fölvevőgép hajtómotorjával együtt fut. Ahányszor a filmszalag a gépen belül előrehalad, ugyanannyiszor fordul egy-egy színszűrő-rész, úgyhogy az első képet sárga, a másodikat kék és a harmadikat vörös szürővel veszik fel. Maga a filmszalag azonban fehér-fekete marad. A vetítésnél azután a színszüröt a vetítőgép elé helyezik és ugyanaz a procedum megismétlődik most a leadógépen a gép optikáia előtt. A két feltaláló kijelentette, hogy amerikai filmgyárak máris érdeklődnek a találmány iránt.
*
Budapest Szél,esfővárof. Idegenforgalmi Hivatala fényképpályázatot hirdet budapesti teljes vagy részleges panorámafelvételekre, budapesti köz- és magánépületek felvételeire, budapesti hidak, utcák, terek, tájak: felvételeire, budapesti fürdő- és sportfelvételekre, valamint ismertebb kiránulóhelyekről készülő fényképekre, Pályázni csak olyan fényképekkel lehet, amelyek repródukcióra alkalmasak és amelyeket még sem nyomtatásban és sem más úton nem sok-, szorosítottak. A fényképek 9x12 cm-nél kisebbek és 30x40 cm-nél nagyobbak nem le" hetnek. A fényképekkel együtt, de külön borítékban, megfelelően csomagolva, azok negatívjait is be kell küldeni. A beküldött képeknek alsősorbun az ideg.enforgalmi propaganda céljaira kell allrr lmasaknak lenniök és ezért csak olyan mozgalmas, élettel teli képek számithatnak pályadíjra, amelyek nemcsak Budapest szépségét, hanem világvárosi életét is érzékeltetik. A pályázat jeligés és a beküldött fényképek hátlapján, valamint a fényképek negatívjait tartalmazó csomag borítékján is jeligéjét feljegyezni és pályázatához még egy jeligés, lezárt borítékot kell csatolni, amely a pályázati felvételekhez csatolt, pontosan k'töltött és aláírt "Nyilatkozatot" tartalmazza. A nyilatkozatot a székesfővárosi Idegenfor"'almi Hivatal, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 2., küldi el az érdekelteknek. A pályázat határideje 1933. szeptember 30. Az Idegenforgalmi Hivatal 60 pályadíjat tűzött ki,
18
.-4.------+,~~,...~
..... ,~-----+
TILALMI LISTÁN A KULFOLDI VETITŐGJ!PEK J!S ALKATRJ!SZEK BEHOZATALA SZAKKOROKB'L A KOVETKEZÖ Az ~'1. E. 4599/933. számú miniszteri rendelet behozatali tilalmi listára vette fel a 909-es vámtétel szerinti árukat, amelyhez a mozgóképvetítő gépek és alkotórészei tartoznak. igylátszik, a kereskedelmi minisztér ium azon a véleményen van, hogy ez alatt a vámtétel alatt levő mozgószínházi mozigépekből olyan komoly behozatal van, aminek az eltiltásával a külkereskedelmi mérleget javítani lehet. Pedig a moziszakma külföldi gépszük églete legfeljebb havi 1500 pengő körül forog annak ellenére, hogy az ország valamennyi mozija leülföldi mozigépekkel dolgozik. Erre akisforgalmú behoz atalra azonban okvetlen szükség van, mert azt hazai áruval egyáltalán nem lehet pótolni, így ez a tájékozatlanságból származó rendelet csak a magyar közönségnek és filmkultúrának árthat, de nem használ külkereskedelmi érdekeinknek. Szomorú, hogyamoziszakmával kapcsolatos összes hatósági rendelkezések mindig csak a nehézségeket és terheket növelik és okszor, mint a j len esetb n is, csak ártanak az egész szakmának. A jelenlegi minimális külföldi mozigép-utánpótlás annyira szükséges, hogy szükségletét bizonyára kerülő úton is kielégítik, ha a legális ker kedeImet a behozatalban akadályozzák. Ez a rendelet tulajdonképen a második aktus a mozgószínháztulajdonosok ellen a külföldi áruval kapcsolatban. Ez'előtt másfél évvel megjelent ugyanis már -egy miniszteri rendelet, amely a moziengedélyeseknek általánosságban megtiltja a külföldi áruk vásártását - miniszteri engedély nélkül. Kissé különösnek hangzik az az értesülésünk, hogy ilyen engedélyért annak kiadása óta senkisem folyamodott. Ez a tény bizonyítja annak a rendeletnek a tarthatat.lanságát. Minek az ilyen rendeleteket
KAPTUK SOROKAT;
fenntartani,
legalább is a művészi igéwueket támasztó vetítéssel é hang visszaadással.kapcsolatban, hiszen, ha az embereknek megtiltják a miniszteri engeged 'ly nélküli létekeeivétett, akkor bizonyára mindenki tovább fog lélekzeni ngedély nélkül! Minden jó hazafi c ak sajnálkezhat a dolgok káros következményei n, ha a hatósági rendeleteket nem a kozérdekboi, hanem esetleg magánérdekekből adják ki. Az első rendeletet a hazai hangosfilmleadógépek miatt hozták. Hát ez az időszak is megszűnt, mert minden bonitássaI rendelkező mozi berendezkedett azért a hangosfilmre, így z sem ok a hibás rendeletek fenntartására. Tény, hogy a magas vámok é a valutáris viszonyok a külföldi hangosfilmI adógyárosokat amúgy is telje visszavonulásra kény zei-itették a magyar piacról, ahol évek óta egyik em fejt ki aktivitást. Pedig sajnálato, hogy a szabadvers ny e téren is nem emelhette kellőképen a minőséget, amiből a mozitársadalomnak é a filmkultúrának általában csak kára van, Egyszer már tudomásul kell venni, hogyamoziszakma nem a?'anybánya, amiből más iparágakat támogatn i lehet. De ha a hatóságok a többi iprnak, művészetnek, irodalomnak és zenekultúrának szolgálni akarnak, akkor minden erej ükkel és befolyásukkal a magyar filmgyáTtást támogassák. Ez az egyetlen kötelesség, amivel a nemzet érdekeit szolgálhatják és ennek érdekében minden erőszakos beavatkozást, ami a hazai filmtechnikai szempontokat szolgálta, sürgő en szüntessék meg, nehogy apró egyem érdekek a magyar filmek művészi kép- é hangvisszaadásának lehetéségei t korlátozzák.
19
EGY DOLL'R MEGOSZL S A FILMGY ÁRT' SB N,AFILM.= KOLC ONzfSBEN S .A. FII~M:
A Klangfilm Franciaországban és Belgiumban at zervezte az eddigi képviseletek L Az edd.gi képviselet helyében Franciaországban a Siemens France S. A. vette' át a Klangfilm franciaországi képviseretét, míg Belgium részére a Société LuxernAz amerikai Motion Piciures Hertild bourgoise A. E. G. pour Entreprises dolgo'" '1' l ., zik a Klangfilm részére. c:mu amen
SZI~H Z.KBAN
~~4.
.PelJoro..-n
Fr iedmann-nyomda,
•••••••••••••••••••••••••••• 20
VII.,
Kerté
z-utca
20 ..
Budapesfi filmpiac ASTRA-FILM, Erzsébet-körút
9.
I
FOX-FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316·-58.
I I
Filmmegjelenéseh május hónapban.
1933.
Pénz, boldog ág, szerelem. - Megj.: Rialto. - Műf.: V/25 F.: Dezsi A. - Fősz.: Bihary Sándor, Ernyey Rózsa, ,__-!.._S=a::.:;'f=-:r.::á:.:.n~y__:V~., Kertész Sándor, Vajda Flóra. - C.: A. Szeleburdi kisasszony. - Megj.: Décsi, Omnia, Corso. Yf.! H.: 2~90 m. - Műf.: Dráma. F.: Szántó Armand. __ Fősz:.:. Clara Bo"" Gilbert Roland. - C.: Felüli. Halálsugár. - Megj.: Palace. - H.: 2065 méter. Y/4 Műf.: Dráma. - F.: Szántó Armand. - Fősz.: Ed___ mund Love, June VlasekvLugo i_Béla. - C.: A. Meaterdetektív. - Megj.: Décsi, Omnia, Corso. V/lg H.: 1988 m. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó Arraand. Fősz.: Clive Brook, Mirjam Jordan, Ernest Torrence. _~:_F_e.!.ül! .-r-r_ Rémület háza. - Megj.: Fészek, Pátria, Vesta, Rialto. V/ll H.: 1575 m. Műf.: Wild We t. - F.: Szántó Armand. Fősz.: George O'Brien, Cecilia Parker. - C.: A. Itália. méter.
-
Megj.: Déc i, Omnia, Corso. MM.: Riport. - C.: Aluli.
-
H.: 1450
METRO-GOLDWYNj j Paradicsommadár. _ Megj.: Rádius. - H.: 2359 m. VIII~~r~:OrD!é/~: Vi2 Műf.: Dráma. - F.: Erb Benito. - Fősz.: Dolores Tel.: 44-4-24 és 25. 1 del Rio, Joel Me. Crea. - C.: Aluli. 7 - --'--j----:A:--f::-.e""h-:é--:rl:-
I
PARAMOUNT FILMFORGALMI R. T. Y/30 Budapest, VU., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37 és 40-5-22. I PÁTRIA FILM_----i'---;, VALLALAT, V/ll VIL, Erz .ébet körút _8.:..:._T=-e.:..:I.:..:' :_4:....:0..:.6-_2..:.5_. _
I
Ha volna egy milIióm. H.: 2493 m. - Műf.: Fősz.: Gary Cooper, Charles Laughton. -
I
- Megj.: Décsi, Omnia, Corso. Szatira. - F.: Pásztor Béla. Wynne Gibson, France Dee, C.: Aluli.
Láthatatlan gárda. Megj.: Royal Apolló. - H.: 2260 m. Műf'.: Dráma. - F.: Radó István.Fő z.: Brigitta Heim, Karl Ludwig Dieh!. - C.: F.
Az égi hadsereg. - Megj.: Uránia. - H.: 2423 m. Múf'.: Repülő dráma. - F.: Lándor. - Fősz.: Alfredo Moretti, Leda Gloria. - C.: Aluli. _--::...,--=-~:--_ A pez gőháború, Megj.: Ufa. IL: 2123 m. MŰJ.: Vígjáték. - F.: Lándor. - Fősz.: Lien Dyer , Y/10 UF A-FILM R. T. __ J-feinz Rühmann.,_ J. Falkenstein, Ida Wüst. - C.;_ ~ Budapest, Kossuth A haláluutő. - Megj.: Uránia. - H.: 2002 m. Lajos-utca 13. Műf.: Dráma. - F.: Lándor. - Fősz.: Manfred v. V/lS Tel.: 83-8-57 és 58. Brauschitsch, Evelyn Holt, Lia EIben chütz, Alfred Abel. - C.: Alul..;:_i.;__ _ --Alpesi vihar. -=-lVlegj.: Uránia. - l L: 2293 méter.Y,24. Műf.: Dráma. - F.: Lándor. - Fő z.: Franz Schmid _________ -.;. :_...:.T...:.h....:e..::.o..:...d..:...oI_·_L_o_o_s, Nizzl Bardorf, Frandl Ert!. - C.: A. V 15
U
IVERSAL FILM H. T. Népsz ínház u. 21. Te!': 39-1-76.
V 4
V/25
V:.l WARl ER BROS First National Vitaphone Pictures József-körút 32. Te!': 32-5-90.
V/LS ___
I
V.23
I
Megzavart találkozás (Titokzatos merénylet). Megj.: Royal Apolló. - H.: 2200 méter. Iűf.: Detektív dráma. _ F.: Pacsérv. - Fősz.: H. Spielmann. - C.: Al uli...,--.,-----::::: --==_~::-:---_ Nagana. -·Megj.: Ufa, Kamara. - H.: 2123 m. Műf'.: Dráma. F.: Pacsérv. Fősz.: Melonyn Douglas, Tala Birell. - C.: Aluli. Gyufakirály. _. Megj.: Kamara, Ufa. - H.: 2000 m. Müf.: Dráma. - F.: Fodor. - Fősz.: Lily Dam.ta, Warren William. - C.: Aluli. Hongkongi kaland. Megj.: Kamara, Ufa. - H.: 1900 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Fodor. - Fösz.: Kay Francis,_Will. Powell. - C.: AI_u~li_. _ Tiindöklő asszonyok. Megj.: Rádius. - H.: 2400 méter. Műf.: Operett. Fő. z.: Bebe Daniels, Warner Baxter. - C.: Aluli.
I,
s
l
--------v- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - •.-- - - - - - Jái~z~~;-~;;~~iír;;k~-;; ~--~
""IOI~
f
Kérdezze meg kollegájái, milyen üzletet csinált velük? Trade!' (Edwina
Horn
Booth,
Duncan
A szerelmes. ördög Renaido)
[Heiuricb
Olympia [Nora Gregor, Tibbelt,
Anna
[Kay Francis,
Tánc
Lupe
Crawford,
felett
A 24 éve
(Ramon
Novarro,
Barrymore)
[Wallace
Buffalo (John
Clark Gable]
Ezek
Beonet, Meojou)
Őfelsége,
út
agyennek
Szabad
hose
[Conchita
!
Beery]
St an
éi;;
Pau válik
h' A . arci
sziget
kanari
[Charley
Chase)
Pári .. fantómja
Monten~glo]
Tarzan
Haines)
Keatoo)
Stan és Pan a szerelern e ördoviil
a csók!
A szetelem
Dressler)
a Casanova
(Bustcr
Adolpbe
Cooper , Wallace
Bill
a mai gyerekek!
Buster,
[Norma hcerer, Robert MODt~omeryl
Denny)
Morris)
Mc, Brown)
(Marie
Buck]
A Iegköunvebb
[Jackie
szerelern
A flotta [William
Beery,
[Coustance
Keatoo]
Moore . R.gin~ld
asszony
Harlow, Chester
titánok
[Franck
Madge Evans]
Halhatatlan (Grace
(Jean
Élye hozzál ol, oket haza!
felebarátnödet! [Buster
Deony]
(Olga BacIanova)
India fia Szeresd
A vöröshajú
Reginald
(Norma Shearer, Robert Mon tgomery]
leány
( Orma Sbearer,Lionel
lépés Nils Asther )
Vérzií porond
Égi
Clark Gable)
Crawlord,
Ex-feleség
The o Shall)
az örvény
(Joan
Velez)
Chri tie
(Gr eta Garbo,
(Joao
)1mo Sátán
Theo Shall)
Két világ szerelmcse (Lawrence
Az utolsó
Due Parlo]
George,
(John
Gilbert)
'I ~~;~O~~~i'~;~t~r;YE~ DlSTR~O~;;r~6U~~~r~~~n;~;.~; R l. '~;~;;~~;:~'f.~~7;· f ~".."""".,,~~
••••.••••••
"............
44
- ••••
"
--.
-..
•••••• ....,....
_
..•.
~~
•• »G
PANKINE A L.EGTÖKÉLETESEBB EGYÉB NEGATIvOK:
AZ AGFA-POSITIV
KÉPNEGATIV SPECIAL-NEGATÍV EXTRA RAPID.NEGATIV KINECHROM.NEGATIV AEROCHROM.NEGATIV
DUP-NEGATIV HANGOSNEGATIV
a legjobb s a legtarLsabb k6plaanyag
Vezérhépviselö Magyarország
LAJTA
AnDOR, BUDAPEST, WESSELÉNYI
Uli., THÖKÖLy-OT
KÖNYVNYOMDA
(FRIElJMAN
c:c:
A.1
Ti3
részére:
75. -:- TELEFON: 97-O-76, VII .. KER
11Z~z..
"CA
zo.
