(Foto Tricolor)
KORDA SÁNDOR
IiI. EVFOL y AM 11.SZ. • SZERKESZTI:
LAJTA ANDOR • 1935. NOVEMBER 2.
PLőLut Filmlorgalmi é. FilmLöl~tönzőrI. Blldapest, VII .• Erzsébet-körut
8
3 f i Im és mindegyik páratlan a maga nemében
Zenés d;jálé~
9 lel1'onásban
Irták: Zágon Istwán és Gaál Béla - Rendezte: Gaál Béla Zenéjét szerzette: lIajdn Imre Főszereplők : Per~zel Zita, Doboli "nnie, Gordon Zita Somlay Arthnr, Kabo8 Gyula, Gózon Gyula. Mnkláry Zoltán, GárdonJi Lajos. PetheN Sándor, Kürthy József, FÖldényi László
I
I
F~U~n LD BVLLA ELB" elsö Yiláglllmje BOlváry Géza rendezésében Zeneszerző: Elsemann Mihály lrta : "aszary
G~íbor .
Férfi íőszereplők Guutáv Fröhlich és Halmay TIbor
aALPH BEtwATZKY yilághh'ü operett je Rendezte:
Carl Lamac
Főszereplők : Christi Mardayn, Herrman Thimig. RaJph Arthur RObert_, Theo Lingen
E három film megjelenése esemény lesz!
ULTURA
FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1935. NOVEMBER
DAN~DS -MA~YAR VILÁ~DIRADÓ Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az· ö s s z e s m a gy a r mozgáképszinház~kban. Kiadja
MAGYAR Budapest,
a
FILMIRODA
IX., Hungária alsó-körut Telefon: 46-3-46.
R. T. 15. sz.
Hango. és néma filmfelvélelek. IrÜkkfilmkéuilés. kápi6k és filmfeliralok. keskenyfilmmunkák, . ulászinkronizálás.
HETENK::ÉNT
9 PREMIERSZINHÁZ
JÁTSSZA
FORUM • ROYAL APOLLÓ DÉCSI.CASINO.PALACE CAPITOL. URÁNIA CORVIN. CITY
2.
AZ M. M. O. E. JELENTI: Bornemissza Gábor elnök közbenjárására a Moziegyesület kérelmére az Elektromos Müvek igazgatósága orvosolta a mozisok régi panaszát és ipari árammá minősítette a vetítőlámpa áramfogyasztás át. A budapesti mozisok tehát a jövőben a reflektor áramfogyasztását az eddigi cea 46 filléres egységár helyett 30 fillérrel fogják fizetni. A Magyar Filmiroda elhatározta a MMOE javaslata alapján, hogya most megnyíló Atrium-fiImpalotára való. tekintettel a heti hiradóból egy kópiával töbllet hoz forgalomba, úgyhogy ennek a révén a vidéki mozgóképszínházak is előbb jutnak a jövőben ahiradóhoz. A MMOE elnöksége ezuton is fölkéri a budapesti és vidéki mozgóképszínházakat, hogy a Horthy Miklósné nYOmorenyhítő akcióra minél nagyobb összeget adományozzanak. _ Több izben előfordult, hogy egyes mozgóképszínházak kerdést intéztek a MMOEhoz arra vonatkozóan, vajjon olyan alkalmazottat, aki a mozgóképszínházban csak mellékesen dolgozik, be kell-e jelenteni az OTI-nál vagy a MABI-nál? Az egyesület elnöksége ezuttal is tudatja az érdekeltekkel, hogyamozinál alkalmazott munkaerőt csak abban az esetben kell valamelyik intézetnél bejelenteni, ha a mozinál nagyobb fizetést kap, mint a másik állásban. Az elv az, hogy mindig a nagyobb jövedelmezésü állás után kell az alkalmazottat bejelenteni. A rokkant és hadiárva mozgól,épszínházi alkalmazottak . elhelyezése körüt a legnagyobb nehézségek állnak fenn, mert a törvény annakidején akként intézkede-tt, hogy 21 éven felüli hadiárvát nem lehetett a kontingensbe belevenni. A hadiárvák életkora az évek során annyira eltoíödott, hogy a mozgóképszínházak rajtuk kívül álló okokból nem JUdnak ma eleget tenni a 1QJvény rendelkezéseinek. Az érdekelt testületek ebben az ügyben beadvánnyal fordultak a honvédetmí miÍJisztériun{hoz, ahol: elfogad~ ták a beadványban foglalt : érveket és hasonló értelemben átirt a belügyminisztériumhoz. Most a belügyminisztérium tól függ~ '"ajjon a mozgóképszínházakban lehet-e 21 évnél idősebb hadiárvát alkalmazni.
1
Ujabb érdekellentétek a budapesti mozgókép· szinházak csoportjai között Az utolsó napok egyik legérdekesebb eseménye kétségtelenül az elsőhetesek újabb kilépése a Mozíegyesülctből. Bármelyik párton is legyen az igazság, mégis fájdalmas, hogy ez a szakma állandóan a harcok és végnélküli küzdelmek színhelye. Igazán itt volna már az ideje' annak, hogy a látszólagos magánérdekek háttérbeszorításával a komoly alkotó munkát kezdenék meg abban az egyesületben, amely heteregen összetétele
ellenérc is alkalmas volna arra, hogy a magyar kinematográfia összessége érdekében Icjthessen ki érdemes és úgy az összesség re, mint az egyesekre hasznos munkásságot. A Moziegyesü1etben kitört válsággal kapcsolatban két cikket kaptunk. Egyet Morvay Pál alelnőktől, egyet Décsi űszvaldtól, aki a tavalyi kiilőnválás idejében a bemutatószínházak .igyeit intézte. A két cikket itt kőzőljük:
MORVAY PÁL, él
Magyar Mozgqképüzemengedélyesek Orsz. Egyesü!etének , ügyvezető alelnöke:
lVIIÉRT LÉPETT KI AZ EGYESÜLETBŐL A GERŐ-TRÖSZT ÉS KAPCSOLT RÉSZEI~ CJ\ válasz rövid, de mindent megmond: J-\ mert nem tudta a Moziegvesületet mindent leigázó céljai szolgálatába élliteni,
Köztudomású, hogy a tröszt immár harmadszor lép ki az egyesületből. ami már önmagában is eléggé bizo. nyítja, hogy nem füzik különösebb ér~ zelmi szálak a M. M. ű. Ei-hez és hogy nincs fejlett érzéke a közösség, a szolidaritás iránt. Mások is magam is kerültek már kisebbségbe, de egyedül Gerő István volt eddig az, aki kisebbségben maradásának követ. kezrnényeit kilépéssel vonta le. Gerő már a kilépőlevél elküldésekor felvette a tárgyalásokat a visszalépés :tálrgyában az egyesület !elnökségével. Kijelentette ugyan, hogy az új elnök. ség eddigi tevékenység ével és eredrné. nyeivel meg van elégedve, de a köz. gyűlés óta sohasem hangoztatott pa. nászokat és ezzel kapcsolatban feltéteteket szegezett az elnökségnek. Panaszolta, hogy nem valósítottuk meg a iegozeti rendszert, hogy vállalata nem kapott helyet az elnökségben és hogy
a nagy elsőheteseknek ugyanolyan sza. vazati joguk van, mint a legkisebb vidéki' mozinak. Az elnökség felajánlotta a iegozsii rendszer megvelositéséi, azzal, hogy a tagozatok megegyezése hiányában az elnökség, vagy a nagy válasátmány dönti el a vitát, - úgy ahogy azt a január 4.i közgyűlésen Fenyő Sándor indítványára Gerő István elfogadta. Szegeli alelnöktársam felajánlotta 'Je. mondását, hogy ezzel lehetővé tegye a tröszt bevonulását az elnökségbe. Ma. gam emlékeztettem Gerőt régi együt. tes ellenzéki harcain kre a plurális sza. vazati jog érdekében és felajánlottam. hogy valósítsukmeg most együtt régi tervünket, aminek következtében a falusi kismozisnek 1-2, a vidéki nagy mozisnak és a pesti másod-harmadhetesnek 10-20, az elsőhetesnek pedig 20-60 szavazati jog jutna - tagdíjuk arányában. Ez esetben persze felesleges volna a tagozódás. Gerőnek mindez nem volt elég, neki tegozeii rendszer kell a tagozatok vétó. jogával. Ű tudja miért! Kívánságának
2
--------------~.~~~~,.-r-~ .•~-------------~~~
-+.__
elfogadása a gyakorlatban személyes vétó jogá.t jelentené, hiszen az első he> tes tagozatban meglevő színházai ré; vén biztos többsége van. il'vlondanom scm kell, hogy az elnök: ség nem fogadta cl Gel'Ő diktátumát, Nem szolgáltathatj uk ki a trősztőnkívülí elsőheteseket Gerő diktaturájának és nem áldozhat juk fel egyesüle, tünk ekcioképességét 8Z egység jel. szevénukl A Gerő-trőszttel együtt kilépett cl. sőhetesek fényes bizonyítékai annak, hogy mennyire igaza volt a Balogh Kálmán (Keresztes.Elseher Ferenchez benyujtott) memorandum ának, amely. ben kimutatta, hogy a troszinek. mád» jában áll bármely szakmai vállalkozást szolgéleiéb« állítan i - vagy ellenkezés esetéri tönkretenni. A volt elnök ezt a spanyolcsizmát elsősorban saját maga érezhette. Évekig a legélesebb harcot folytatta a hatalmaskodó Royaltröszt ellen és most, hogy tönkre ne menjen, kénytelen volt behódolni és mozijával kilépni abból az egyesíiletből. amelynek röviddel ezelőtt elnöke volt. Gerő egyide jüleg azt is megmutatta, hogy legkisebb barátai ról sem feledke. zik meg és legjelentéktelenebb ellenieDÉCSI
~I
le it is számontartja, hogyalkalomad" tán kőnyőrtelcniil eltiporja őket. Csillaghegyen a választásokon az egyik mozi Gerő mellett, a másik ellene fog. lalt állást. Gerő most sorra utasítja a filmeseket, hogyanyagukat, de főleg magyar filmjeiket pártfogolt jának jut" tas sák, A filmesek persze alig térhet. nek ki ilyen csekély kívánság tel iesi« tése elől. Ez pedig annyit jelent, hogy Szentmerjey Szávozd Kálmán nyngalmazott huszárszázados 10 éves kartársunk vállalkozása felett meghuzták a lélekharangot. Mert a belügyminiszter úr esek engedélyt adhat - a kenyérre való jogosultságot szakmánkban Gerő István állapítja meg. (Ez a csillaghegyi eset Galesiky szolnoki kartársunkat igazolja, aki már évek óta hirdeti. hogy a tröszt problémában a vidék sem érdektelen.) Gerő magatartása, féktelen önzése és hatalomvágya új erőt öntött az elnökségbe. Tovább fogunk harcolni a kisemberek érdekeinek védelmében és nem fogjuk magunkat feszélyezettnek érezni a tröszttel kapcsolatos súlyos problémákban. Rendíthetetlenül hi. szünk abban, hogy a kormány a mozíszakmában is megrendszabályozza a kisembereket tönkretevő kartelt.
OSZVALD,
a Fórum·Filmszínház
igazgatója:
MIÉRT HAGYTA OTT A M. lYL O. E.-T 16 PREMIERÉS UTÁNJÁTSZÓSZINHÁZ KÖZÜL 12?
s\
z 1935. január 4-én megtartott közgyülésen annak az előfeltétel bekövetkezésének a hangsúlyozásával léptek vissza az elsőhetes ek a MMOEba, hogy keresztül viszik a hármas tagozeti rendszert, amelynek az a lényege, hogy a Moziegyesiilet keretén belül külön' alosztály ban tömörülnek az elsohetesek, a budapesti közép- és kis mozik és külön a vidéki mozgókepezinhézek, Ezt a javaslatot a közgyűlés nagy többsége magáévá tette és
ezzel a premierszínházak újból az egyesület tagjai lettek. Amidőn azonban azt látták, hogy hosszú hónapok elmultával ebben az ügyben nem történik semmi, sőt az új választás megejtese után újból kísérleteztek, hogy róluk, nélkülük döntsenek, kénytelenek voltak visszalépésüket a hozzáfüzött előfeltételek be nem következese folytán tárgy talan nak tekinteni. Lehetetlenné válik az egyik szakmai
J-\
3
csoportnak a működése a szakmai egyesület keretén belül, akkor, ha ennek a csoportnak a gazdasági kérdéseiben olyképen döntenek, hogy más ezekben a gazdasági kérdésekben nem is érdekelt szakmai csoportoknak a szavazatával egyszerűen numerikus többséggel döntenek. Érdekes és jellemző. hogy az egyik csoport, nevezetesen a vidéki mozgóképsz ínházak összessége nemcsak, hogy teljesen érdektelen a premier színházak gazdasági kérdéseiben, hanem mégcsak nem is érti ezeket a problémákat, de nem is értheti az ügyeket, rnert hiszen pl. . helyi, budapesti vonatkozású konkurreneiélis gazdasági kérdésekben a kis vidéki moziknak nincs meg a szűksédes szakmai detail ismeretük, - még kevésbbé. érdekli őket az esetleges időszerű kérdéseknek jobbra vagy balra való eldöntése.
teljesítésére annullálni. Nem képzelhető el olyan szakmai összefogás, amely ne egyformán képviselje az összes szakmai tagozatok at, nem képzelhető el olyan együttm . ",ödés, amely nem biztosítana minden. egyes szakmai csopuort részére egyrormán a gazdasági boldogulast anélkül, hogy egyes érdekcsoportok rru.idenképpen igyekeznének a többséget majorizálni és azok gazdasági érdekeit a saját érdekek alá, helyezni.
NEGYVEN ÉVES A FILM mert pontosan 1895. november elsején mutatták be Berlinben, az ottani Wintergartenben az első filmeket. Ez az idő körülbelül összeesik Lumierók kísérleteivel és párizsi filmbemutatóival és így az 1895. esztendő általában a film szűleiési éve. Berlin és Párizs méltóképpen ünneplik meg feltalálóik emlékét és munkásságát. Ugy Franciaországban, mint Németországban kétkét testvérpár küzdött a film megvalósításáér t, ketten dolgoztak éveken keresztü!, hogy az emberiségnek átnyújthassák az újkor egyik legnépszerűbb és legdemokratikusabb intézményét: a mozgoképet. A francia testvérpár közül már csak az egyik él: Párizsban, illetve Lyonban Louis Lumiere, fivére August Lumiere már évekkel ezelőtt itthagyta feltaláló-testvérét. Berlinben két Skledenovszky-testvér dolgozott a mozgókép elméletén és ők voltak azok, akik a Wintergartenben 1895. november elsején az "élőképet" első ízben bemutatták. Azóta a Wintergartcn világvárosi mulató és szórakozóhely lett, ám a hálás utókor még sem feledkezik meg a feltalálokról és a Wintergartenr ól, ahonnan a hatalmas német filmipar mégis csak kiindult. A negyvenéves jubileum alkalmából emléktáblát avatnak a mai mulató falán, emlékezésül arra, hogy négy évtizeddel előbb innen indult hódító útjára a film.
Mi igazán türelmesen hónapokon reresztiil vártuk az egyesiilet ujjászere vezésének a keresztülvitelét, de nemcsak, hogy ez nem következett be, hanem saját bőrünkön is kellett tapasztalnunk annak súlyát, hogy a visszalépési előfeltételeinknek a be nem kbvetkezesc adott esetben milyen súlyos kővetkezménvekkel járhat egy-egy szakmai tagozarra nézve. Nevezetesen az történt, hogy a MMOE és az OMlV1E lctárgyalta egymással a szak" mai szállitási és bérleti feltételeket a premier mozik megkérdezése és meghallgatása nélkül. A lV1MOE ennek tetejébe még ezt a szállítási és bérleti szokvány t hatósági szenkcicvel óhajtotta életbeléptetni. És amikor ez nem sikerült. továbbra is történtek kísérletek az erőszakos életbeléptetés te.
kintetében. Ezzel természetesen betelt a pohár és már azért is. hogy hasonló, bennünket Iétünkben sujtó intézkedések meg gátoltassanak. kénytelenek voltunk a következményeket levonni és visszalépésünket, hivatkozván az eredeti viszszalépést indokló előfeltételek nem
4
~--------.'~~~.f--
+
A MAGYAR FILMSZAKMA SZOCIÁLIS FELADATAI Október 20-án délelőtt impozáns tömeg jött össze a Magyar Fiimklub összes helyi égeiben. A [iims sakrn a alkalmazottai gyültek egybe, hogy szociális helyzetüket megbeszéljék és olyan alapszabályok kerete által védett egyesületbe tömörüljenek, amely érdekeik istápolására alkalmas. A nagygyűlésen Pethő József az Omnia-filmszínház igazgatója elnökölt. A nagygyűlés folyamán igen nagyhatású beszédeket mondtak még dr. N agy Sándor a Metro-Scala l.k(azgatója, Kiss Jenő, dr. Salamon Miklós és a társegye ületek k iküldötte i, Pogány Frigyes dr. államtitkár, Guttmon« Manó es Seg ill Izsó.
PETHŐ JÓZSEF:
A FILMSZINHÁZI '0\; összejövetel f-\ éve vívódó
ALKALMAZOTTAK CÉLKITÜZÉSEI
egy immáron nyolc gondolat eredménye. Nyolc éve annak, hogy felmerült közöttünk az a gondolat, hogy érdekeink megvédésére egyesületbe kell tömörülnünk. Sajnos, ez a nyolc év a gazda~ági pangás, a dekonjunktura, al: anyagi gondok szaporodásának és a jövedelmek nagymérvű csökkenésének a nyolc éve volt, amely ennek a gondolatnak a megvalósitását megakadályozta. Ez alatt a nyolc esztendő alatt a gazdasági bajokból valamennyien nagyon nagy részt vettünk ki, mert annak ellenére, hogy munkaadóinkkal nemcsak hogy együtt élünk, hanem egyiitt is érzünk, mindig az alkalmazottak voltak azok, akik a rezsicsökkentést elsősorban megérezték. Ma a folytonos gazdasági összehúzódás folytán ott tartunk, hogyamozgóképszínházi és filmvállalati alkalmazottak legnagyobb része! állás nélkül van, azok pedig, akik jóformán a szakma bölcsöjénél is jelen voltak, lassan kiőregszenek és ha időközben önállósítani nem tudták magukat, az elhagyatottság és öregség nyomorinak vannak kitéve. A szociális bajokkal senki sem törődik, hiszen a főnökök javarésze maga is elvesztette vagyona nagy részét, kultúrszükségleteínk kielégítetlenek, számunkra nincs színház, nincs társaság, .egy-egy jó ruha pedig lassan elérhetetlen álom lesz.
Az üzemvezetők között a rengeteg évente kibocsátott műkődési engedély olyan emberdőrnpinget okozott, hogy kartársaink már havi hatvan pengőért is vállalnak állást, holott a gépészegyesület napi hét pengős létminimumot tudott tagjai számára kiharcolni. Az alkalmazottak teljes mértékben egy.itt éreznek a munkaadókkal, hiszen üzleteredményeik az ő eredményeik is. A legközelebbi célok egyike a hetoságok: felé egységes front alakítása, hogy soraikat ne szaporíthassák olyanokkal, akiknek a zsebükben levő 200 pengő vizsgadíj már elegendő befektetés a jövőhöz. Meg akarják nehezíteni az üzletvezetői igazolványok megszerzését és olyan kautálékhoz kívánják ezt kötni, hogy az üzletvezetövé előlépett kartárs mindenképpen méltó legyen az összességhez és érte valamennyien felelősséget vállalhassanak. Ennek a társadalomnak minden egyes tagját mi kell, hogya legjobban ismerjük és mi vagyunk arra a leghivatottabbak, hogy valakit ide beengedjünk, vagy ha nem közénk való, innen eItávolítsuk. Fel fogunk állítani munkaközvetítőt, ahol kartársainknak ingyen fogunk munkát szerezni és szorgalmazni fogjuk a vizsgabizottságba és tanári karba egy-egy képviselőnk kinevezését is. Igy befolyást fogunk gyakorolni már eleve kartársaink sorsára és akinek tisztességéhez, becsületességéhez és szakmai tudásához nem
5
~.
-+.~~r~~.~------_'
fér szó, annak jövőjét és megélhetését elő fogjuk segíteni. Ezek a jelen feladatai, amelyek valósággal eltörpülnek a jövő nagy gon dolata mellett. Ez a nagy gondolat a jóléti intézet. Minden eszközzel és akarattal, jószándékkal és áldozatkészséggel nyugdíj- és jóléti alapot kell teremtenünk, hogy úgy magunkat mint munkanélkül levő és elaggott kartársainkat a végszükségtől megmenthesSJk. Hálás köszönettel gondolunk e pillanatban mindkét főnökegyesületre, akiknek tagjai szeretettel, megértéssel és áldozatkészséggel fogadták ezirányú elképzeléseinket. A két egyesület előtt több különféle tervezet fekszik, amelyek minde,gyike beláthatatlan perspektivákat nyit meg az egész szakma számára. E tervezetek mindegyike szerint olyan tőkék állnak néhány év alatt rendelkezésünkre, hogy szociális helyzetünk egycsapásra elveszti azt a bizonytalanságát, amely évek óta annak jcllcmzóje. A tervezetek szerint a befolyt tőkék első 5 évének összjövedelme" kizárólag az aikalmazottak szociális helyzetének javítására fordítható. Éppen ezért a két főnökegyesülettel szerves együttműködést kívánunk fenntartani. annál is inkább, mert együttérzésük és jóindulatuk abból a tudatSTEINER az uj pesti
ból fakad, hogy ők is a mi sorainkból nőttek ki és bajainkra még élenken emlékeznek. Most még néhány szóval szeretnék megemlékezni a belügyi kormányzat első, bennünket közelről érintő szociális rendeletéről, amelyet legteljesebb köszönetünk és hálánk kisér. Megjelenés előtt áll ugyanis az úgynevezett szebednep-rendelet, amely bennünket a polgári társadalom többi tagjaihoz hasonlóvá fog avatni. Ez a rendelet kimondja majd, hogy a mozgószínházak alkalmazottait hetenkint egy szabadnap illeti meg, amely pénzzel nem váltható meg. Ezzel a rendelettel valamennyien kissé emberibb sorsba kerülünk, mert legalább néha-néha színházba is eljuthatunk. vagy olyan társaságba, ahol látókörünk bővül és olyan tapasztalatokra tehetünk szcrt, amelyeket üzemcink Felvirágoztatásánál főnökeink javára használhatunk fel. Ugyanekkor állásnélküli tagjaink a kötelező kisegítések révén olyan mellékjöveclelemhez fognak jutni, amely legszükségesebb ijényeí ket pillanatnyilag kielégítheti. A belügyi kormányzatnak ezért a rendeletért ezen a helyen mindnyájunk nevében hálás köszönetet mondok.
ENDRE.
Apolló n:ozi igazg~ltój;l
:
A FILMSZAKMA
NYUGDIJPROBLÉMÁJA vélik megv6dhetni gazdasági és erkölcsi érdekeiket, ezeknek a mozgalmaknak a sikere azonban rendszerint nem tölük, hanem a kívül álló hatóerők méltányosségáfól függ. Ilyen nagy tábor a közélet intellektuális tábora: a magá n tisz/viselők egy egész külön kasztja. Ezt a tábort ugyan még valahogy összetartja a kőzős sors problémája, de ma már a legérzékenyebb szeizmográf scm tudja érzékelni a világ méhében biztosított magántisztamelyek egészen könnyen megváltoz-
gazdasági élet kiszámítha talanul szeszélyes hullámverése áthatolhatatlannak látszó falakat emelt még a civilizált ~_ ••••• • társadalmi élet :keretei közé is. A kényszerű életberendezés új formá i teljesen Öl1céluvá teszik az emberek életét, akik humanista jelszavakon kívül csak hosszú megfontolás után hajlandók egyéb áldozatokra is. Kiilőnféle szakmák intézményesített mozgalmakkal
6
~
+.~~r~_'~
_'Ib
belső életében már vannak egyesületek, megalakítandó lenne a J yugdíjintémóny, esetleg a MIFISZ (új egyesiiletiirrk rövidített neve) keretén belül, amit kii.őn-k.ilőn áldozati fillérekből lehetne országos vonatkozásban is egyik leggazdagabb jóléti intézménynyé fejleszteni. Sőt, szakrnánk ebből a szempontból aránylag sokkal kedvezőbb helvzetben van minden más szakmaval szemben, mert többféle leheiéség nyújt kilátást arra, hogy a jóléti vagyont progressziv úton gyarapíthas· suk. A nyers terv szerint: L A filmkölcsöndíjak után fizetendő bizonyos ezrelék. 2. Évente egyszer minden mozi küA kereskedelmi és ipari szakmák lön előadást, esetleg matinét rendez legtöbbje általában a maguk módja és tiszta jövedelmet a jóléti alap jaszerint úgy igyekezett segíteni az égető vára seolgáltatja be. szociális kérdéseken, hogy majdnem 3. A bemutató jegyek 10, esetleg 20 mindegyik szakma életre hivie a maga h~'érrel való megadóztatása. (Ez egyik [oléti vagy nyugdíjintézményét. A újpesti kartársunk életre való ideája). filmszakma mindkét táborában néhány 4. Szabadjegyesek megadóztatása lelkes kartársam és barátom támogakis moziban 10, nagy moziban 20 filtásával felvetett ilyen arányú elgondolérrel. lásom kétségtelenül időszerű, dc gya5. Az egyes tagok fizetési kategókorlati megoldása úgy hiszem kizáriák szerinti befizetései. ró an eredeti tcrvern szerint vihető keEzek a látszólagos terhek közelről resztül, még pedig úgy, hogy a meganu, iJ? rr.inimálisak, hogy nem igen alakítandó Nyugdíjintézet a szakma lehet megérezni. de évi ősszcgszerűegész összességét, minden dolgozó tagsége igen nagy. Itt kell arra kérnem a ját ioglel]« magában; a fílmkölcsőnzö kerülő új vetulajdonost vagy igazgatót épen ú~'Y, l\'1IFOSZ megválasztásra zetőségét, hogy tag díjait minimális mint a filmszínház tulajdonosát, valaősszegben állapitsa meg, hogy a tagmint a két tábor állandó tisztviselőit, nak a nyugdíjalapra havonta ismétpénztárosait, sőt gépészeit is. Bármilődő fizetéseit a MlfOSZ havi tagdílyen ellentétek is vannak a mozisok és jait fizetni tudja, mert véleményem filmesek között az üzleti élet idegölő szerint a két összeget függetleníteni kenyérhereében. biztosan hiszem, hogy kell. a tisztviselők október 20-iki alakuló Tudok olyan nyugdíjintézetről, amely megbeszélésen már kölcsönösen az már békében százezres alapítvánnyal O. M. M. E. és 1\-1.. M. O. E. részéről indult, de miután csak a tagok havonmegigért támogatás és a nobilis érzésű kénti befizetései gyarapították a moszakmakőzi vezetőség irányítás a során bil vagyont, ma alig tudja magát fennmindannyiunk barátja, szakmánk örök tartani. A mi elgondolásunk más alaszerelmesének megértő támogatása és pokon nyugszik, mert fenti pontok tempó diktálása ebben a kérdésben szerint a jövedelem nemcsak a tagok egységesíteni fogja az egész filmszakhavi befizetéseire van utalva, hanem mát. Végre itt kőzős. érdekről van szó! különféle jövedelmek igen fokozott :'\icrt függetlenül attól, hogya szakma
tathatják egyesek helyzetét. Nem kell azonban új eseményeknek jönni ahhoz, hogy tragikus fordulatok torténjenek az alkalmaztatás véglegessegc felől sohasem biztosított magántisztviselő életében. Hiszen világosan .áthat juk, hogy épen a mi szakrnánk pi odukált már sok olyan esetet, amikor befejezettnek látszó szakmai karricrck után egyszerűen bekövetke'lett a teljes vagyoni és sok esetben az erkölcsi letörés. A filmszakma életében egyáltalában nem ritka apályafutásnak ez a graííkonia. Éppen ez a szempont határolja köril magunkkal és családunkkal szembeni kötelességünket.
7
~'---------+.~~r~~~~ -+~I
mértékben állandóan jJítványi vagyont.
nővelik
az ala-
Az elgondolást megközelítő kifejlodést nem ismerhetjük ma még teljes valójában, de tény az, hogy irányításunk mellett matematikusok és ehhez értő emberek kiszámítjá,k azt a vár. ható jövedelmet, ami már néhány esztendő mulva megnyugtató garanciája lesz ennek a fáradozásnak. Reméljük, hogyamegválasztásra kerülő MIFOSZ új vezetősége úgy fogja fel ezt a kérdést, hogy szakmánk a Nyugdíjintéz. mény t a MU'OSZ tagjai részére nen sajátíthat ja ki, mert akkor feltétlen oda jutunk, hogy önmagunkra leszünk utalva és valljuk be őszintén, hogy ezt mi nem bírjuk. ~e legyünk egYJgyűek, mert bármennyire is minden nagyrabecsülésem és tiszteletem a filmeseké és mozisoké dc csak akkor számíthatunk hossz~ évek során át támogatásukra, ha ők is ugyanolyan tagjai lesznek a Nyugdíjintézetnek, mint a MIFOSZ tagjai. Hisszük, hogy ezt a külön-külön személyileg és exisztenciális jelentőségű kérdést a szakma minden tagja magáévá teszi és lelkesedéssel igyekszik mindenki lerakni ennek a tervnek az alapköveit, egyelőre úgy, hogy dolg03ik, agitál és hozzászól ehhez a kér. déshez akár a sajtó, akár az egyesületek választmánya útján, hogy új ötletek és eszmék lendítsék gyors megoldás felé a gondolatot.
SZÁMOK
A FILM VILÁG ÁB6L
Columbía: Az elmult üzletév igen kedvezően alakult. Bogotában. az ország fővárosában, a mozgóképszínházak bevételei 25 százalékkal haladták túl az 1'933·. évi bevételeket. A colurnb iai filmszínházak száma 170, ezek közül 120 hangosrnoz i, 50 pedig néma. Uj abban nagy gondot fordítanak az oktató és ismeretter j esztő filmek b-eszerzésére is és úgyszólván kötelezővé tették az összes mozgóképszínház akban az ismeretterjesztő filmek bemutatását. Brazília: A braziliai mozgóképipar igen magas nívón ll. Az összes braziliai film~'únh,ízakban körülbelül húszezer személy helyezkedett el, akik évente körülbelül négy millió dollárt keresnek. A valarnennyi brazrliai film üzletbe befektetett tőkét ötven rni llió dollárra becsülik. A braziliai rnoz ik bevétele az elmult esztendőben 17 millió donart tett ki, ebből kétmillió dollárt fizettek adócélokra, 3 millió dollár pedig kölcsöndíjak eimén az amerikai filmkö!csönzők pénztárába folyt be. á
Francia Indokína: Ezen a francia zvarrnaton körülbelül 100 mozgóképszínház van üzemben, ezek kőzül azonban mindössze 50 mozgóképszínház modern j ellegü, mert ezeket elsesorban az európaiak és azután az intelligensebb és kulturáltabb bennszülöttek látogatják Ez az 50 rnodern filmszínház az ország néhány nagyvárosá ban. köztük Hanoiban, Saigon ban stb-ben műkődik, A kisebb mozgóképsz.ínházak némálz: szemben az előbb említett 50 mozival, amelyek természetesen csakis 'hangosfilmeket mutatnak be. A néma filmszínházak száma 40 és kisárálog bennSZülöttek látogatják. Érdekes. hog)".' a "modern" hangosfilmszínházak legfeljebb 400 személy befogadására alkalmasak Ennél nacvobb filmszínház Francia-Indokínában nincsen. Ausztrália: Vajjon ki tudta eddig a magyar filmhez értök között, hogy az angol birodalom egyik sz igetén, amely külön világrész, már összesen négy angol hangos filmstudió van üzemben? A kormány maga 19 pártol] a a filmc yártrist és igyekszik részére nagy jJublici';;st szcrezni azzal, hogy nyilvános pályázatot írt ki sikerült filmszcená"'okra. Díjazzák azonkívül il helybeli filmjJroducel'ek legjobban sikerült és legkarakterisztikusabb filmjét i-. A mozik száma 1300 és tekintettel arra, hogy a lakosság mindössze 6 millió, az aránya 8 és félmilliós Csonkamagyarország ,3iSO rnoz ijához viszonvítva, legalább is ötszöröse, ez persee kedvező a - filmproducerekre nézve. Amellett nagy sikert aratnak az angol filmek is és nem ritkán 5--6 hónapon keresztűl is ját'zák a bemutató filmsz ínházba n.
Szerénytelenség lenne hangsúlyozni, hogy az eszme igen nagy és veszedelmes mélyedéseket nyit meg, de egyben jelzi azt is, hogy hová és hogyan ácsoijuk me;:! a hidat. Szeretném, ha kartársaim is olyan megértéssel fogadnák, mint amilyen megértést juttattak kifejezésre október hó 20-án a Társegyesületek mélyen tisztelt képviselői. Ennek a felfogásnak a reményében merem hinni, hogy az alig két hónappal ezelőtt megindított akeióm a szakma dicsőségére és mindannyiunk javára - sikerülni fog ll!
8
A~,-.....+,----_--.
__..t•••
I)~r
-+------- ....•
1W
LONDON-HOLLYWOOD
,
ezelőtt még elképzelhetetlen volt az angol filmgyártás mai állása. Amikor az angol kormány néhány évvel ezt • • • • • • • • előtt bevezette az úgynevezett kvóta-törvényt. amely szerint bizonyos számú külföldről behozott film ellenében bizonyos százalékig angol filmet kellett gyártani, akkor mindenki azt hitte, hogy ez csak holmi erőszakos kormányintézkedés, amelynek azonban nem lesz gyakorlati jelentősége. Ezzel szemben az történt, hogy az angol filmgyártás mindig túlhaladta az előírt kvótát, a százalékos arány mindig több volt, mint amennyit a törveny előírt. Egyes képzelődők már ugy látták, hogy London csakhamar Európa első filmvárosa lesz. Ez az elképzelődés be is következett. A német események folytán Berlin, amely nyelvileg és eszmeileg közel volt valamennyi közép európai országhoz, elvesztette jelentőséget és amilyen mértékben csökkent a berlini befolyás, annyira emelkedett Anglia térhódítása egész Európában. Nemcsak néhány nagy film világsikere révén emelkedett az angol filmgyártás tekintélye és nagysága, hanem a tőmeggy érté« néhány tucatnyi produkciója révén is. Ám London nemcsak Európában hódótott teret, hanem néhány nagy és szamos közepes filmje megváltoztatta Amerika kiizvéleményének; a felfogását is és így az évek során, de kűlőnősen az utóbbi két-három esztendőben Anglia egyre-másra hódította el Hollywood filmsztárjait és producerjeinek legkiválóbbjait. Ebben az angol terterjeszkedésben óriási része van Korda Sándornak, aki ügyes üzletpolitikával magához láncolta eddig Schenkei, Selznicket, Mayerf, Laskyt és másokat és sohasem lehet tudni, hogy az amerikai filmvilág vezető egyéniségei közül vékkel
E
9
ki mikor Londonba,
kerül
át
Hollvwoodbot
>:
a világ újonnan kialakuló filmfővárosába. Hollywood és London ma valóban világversenytársakká fejlődtek és nem tart soká, amikor eldől a kérdés, me-
lyik fontosabb és melyik jelentöségtel[esebb: London, vagy Hollywood? A
londoni UJ Denham-műterrnekben máris dolgoznak Amerika híres filmcsillagai és ez a munka azt jelenti, hogy London befolyása máris mutatkozík, ha nem is jelent annyi dollárt vagy fontot a szereplőkre nézve, mint az eddigi hollywoodi munka. A dollár erkölcsi és anyagi ereje úgylátszik fogytán van és ezt maguk' az angolok idézték elő azzal, hogy - angol lapjelentés szerint - elfordultak az amerikai angol nyelvjárástól is, amely se-
hogysem felel meg ízlésüknek és felfogásuknak. Az angol film hallatlan szerencséje, hogy az amerikai filmpiac is megnyilt a számára és így növeli jeIentöségét az az anyagi lehetőség, amelyet számára az amerikai 10-12.000 mozgóképszínház jelent. London ma már Európa Iilmkőzpontja és csak rövid idő kérdése, amikor - talán csak átmenetileg Hollywooddal együtt a világ második egyenrangú filmfővárosa lesz. I
·ifj. HODNAR GYULA úr által a v.eresegyházi "TÜNDÉR"mozgószinház
részére
filmlekötésekért
vagy hitelezések-
ért fel e Iösséget
nem
'létrejőtt válJalok.
özv. Hi.norányi Fere'ncné moziengedélyes, V E R li:: S E: G Y H Á Z A
~
-*.~~r~~,~------+ A MAGYAR FILMPIACON 1934. AUGUSZTUS 1·TŐL 1935. JULIUS 31-IG 237 MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI FILM JELENT MEG
A megjelent 237 magyar és idegen indi g nagy érdeklődést szerint film a budapesti filmvállalatok kelt a Filmkulturának az a következőképen oszlik meg: az összeállítása, amely az 27 elmult filmidény - tehát Metro nem a nepiéri év - meg. 26 Fox jelenéséről szól. Értliető 26 Paramount is ez az érdeklődés, mcrt 18 UFA 15 ez a kimutatás egymással szembeállít. Warner ja a magyar cégck műkődését, de Ion15 City 13 tos az ilyen statisztika azért is, mert Universal 10 mégis csak a tényleges helyzetet vilá. Cinema 10 gítja meg. A filmforgalomban három Pátria statisztikát ismerünk. 'Az első a vám; 8 Eco 8 Hirsch &. Tsuk statisztika, amely azonban csak meg~ 7 köze,Iítően éri el a valóságot, ennek Stylus 'Turul t..; 7 okait már ki is fejtettük a Filmkulture hasábjairu azután a. filmcenzura sta, ó Hermes tisztikája, amely a benyujtoit és meg, 6 Libertiny Művészfilm 6 vizsgált filmek hosszát, származási or' szagát stb. tünteti föl, míg a Filrnkul» Harmónia 5 5 fura statisztikája az év folyamán tény; Kovács Emil Phőbus 5 legesen megjelent játékfilmek és az 1200 5 méternél hosszabb ismeretterjesztő Reflektor 3 filmek kimutatását közli, azokét, ameAllianz 2 lyek játékfilmek helyett teljes estét beTricolor Rákosi i 2 töltő műsork ént jelennek meg. (PI. Pa. 1 lesztina, Abesszinia stb. Danubius 1 Engel Fülöp Amíg az 1933~1934 .. évi idényben (United) 242 film jelent meg az első hétben és 237 film néhány film a budapesti másodhetesekben, addig az 1934:__1935. évi film. idényben már csak 237 filmet mutattak be a budapesti mozgóképszínháa 77 zak. Ez a jelentéktelen visszaesés FILM LABORATORIUM alighanem a magyar film előretörésé< Budapest, VIL, RoH"enbillerucca 19. sz. vel van összefüggésben és nem kell Telefon ; 45-3--04. leülönös jósnak lenni, ha előre megál, lapít juk, ihogy, az 1935f36. filmidényFelelősség melleH készit ben még kevesebb film jelenik meg a budapesti filmpiacon. mert az elkészíFILMFELIRATOKAT tendő 20-22 magyar film még jobban AZ EREDETI KÓPIÁRA elhódítja a piacot a külföldi, nevezetesen az amerikai filmek elől. Hogy ena Hruska-féle vilógszabadalom szerlnt, nek nemzeti és gazdasági szempontból Bórmily stylusu betük, tetszés szerlnf szinben ! milyen jelentősége van, azt' mindenki Fehér alapon is kitünően olvashat61 meg tudja itélni.
M
DIATYP"
10
Hónapok szerint a kimutatás ekként alakul: 1934. augusztus 26 szeprember 20 október 16 november 27 december 22 január 18 február 23 március 21 április 22 május 20 junius 16 julius 6 237 film Származási ország szerint a statisztika a következő képet adja: Amerikai 139 német 50 angol 14 magyar 13 francia : 11 osztrák 8 olasz l dán 1 összesen 237 film A magyar származású filmek azonban nem minden esetben magyarnyelvűek. mert ezek közül csak 8 kizárólag ma. gyarnyelvű, míg egy magyarul és nérries tíil készült, négy pedig esak német nyelven. ' Megismertet jük itt a budapesti ké. szítésű mag'yar és idegennyelvű filmek kimutatását: Buzavirág Uj rokon Lila akác Emmy Meseautó Iglói diákok Köszőnöm, hogy elgázolt Ez a villa eladó Helyet az öregeknek (magyarul és németül) Frühjahrspa.rade (Tavaszi pa. rádé) németül Péter, németül .KLeine Mutti (A kis mama) '.. németül.
11
OL.óLer ~~
11-én
jelent meg ~~ a
zu-zu leány csodálatos életpályáj a egy néger
A
•
le g s z e b b francia m u zs i k v a] és énekszám okkal á
•
Főszerepben a vilá~hirü né~er sanzonénekesnő és táncosnő:
Budapest, VII., Brzsébet·krt. 8.11. em. Telefon: 40-8-ÖS .
, , , A TAVOLBALATAS AZ ELSO AUTÓBAN FÖLSZERELT TÁVOLBALÁTÓ-FELVEVOKÉSZÜLÉK
M
ár az 1932. évi berlini rádiókiállításon feltűnt olyan külőnleges eljárás, amely lehetövé teszi az aktualiiésok gyors közvetítését a film segítségével. Az eljárás abból állott, hogy a fílmkamerát, akárcsak a filmriportok készitésénél, automobil tetejére állítva olyképpen kötötték össze az autó belsejével, hogy a film a kamera és a kocsi belseje közott körútat végezve ismét a kamerába jutott. Mint a végtelen fiJmszalag. A kocsi valósá" gos kis filmgyár volt. V égeredményben az történt, hogy az emulzionált filmszalag a kamerában megvilágítódott, aztán az autóba jutott, ahol automatikusan előhívták. majd félnedves állapotban a távolbalátó szerkezet letapogató készüléke előtt elhaladva, a filmen lejátszódó cselekményt az adóállomásnak adták át. Ezután a filmen lévő emulziót ismét megsemmisítve, a film alapanyagát újból emulzionálták (fényérzékenyíteti:ék) és kez dödőtt az egész eljárás előlről. A film bejutott ismét a felvevő gépbe. Ezt az eljárást az Ú. n. "Zwisc11enfilm-Verfahren"-t sok jó tulajdonsága miatt Iejlesztették. Igy a múlt évben a német Reichs-Rundfunk-Gesellschaft rendelt a Fer~seh A-G.-nál ilyen "kiö'zfilmmel" dolgozó kocsifelszerelést. Dr Ing. Georg Schubert kimerítően leírja ezt a felszerelést a "Távolbalátás és hengosjilm" című német folyóiratban. (A cikket teljes egészében kői,ölj-:.ik, mert széles érdeklődésre tarthat számol.) . A "közfilm-eIjárás" a távolbalátás technikájában azt az előnyt rejti magában, hogy a cselekmény közvetítésénél nagyobb fénye rőt érnek el. Ha a cselekményt csak a felvevő objektívadta fénnyel közvetítenék, úgy a kép
nem volna kellően szemlélhető. A fényképezett filmnél az átvilágítás t sokkal nagyobb fényerővel lehet végezni és így a közvetített kép világosabb, de részletekben szegényebb. Ezt a kis hátrányt szívesen elnézik azok, akik iso. merik ennek a találmánynak a jelen-
töségét. Az eljárást laboratóriumi formában a Fernsch A.-G. még az 1932-es berlini rádiókiállításon bemutatta. Az üzemköltségeket kímélve, idővel áttértek a hurok-filmre, amelyről már megemlékeztünk. Annak ellenére, hogy az utóbbi eljárás eredményes volt, eltekin tette k a filmek mindjárt a helyszínen való regenerálásával és ezt a kényes .munkát inkább a nagy nyersfilmgyárak tökéletes berendezéseire bízták. Ezen az alapon aztán a német ReichsRundfunk Gesellscnaft 1934 májusában teljes felszerelésre adott megrendelést a Fernseh A-G.-nak. Ennél a felszerelésnél minden eddigi tapasztalatot felhasználtak és minden ujítást értékesítettek. A képadó-készülék 180 vonalas, 25 képváltással másodpercenként. Elkészülte után először a berlini rádiókiállításon 1934-ben mutatták be .. A kocsi magában egy MercedesBenz tehergépjármű. Belseje omnibuszformájú és tökéletesen zárt. A. filmfelvevőgép a kocsi tetejére került. A felvételeknél a kocsit feltámasztják, hogya távobjektives felvételeknél észrevehető képmozgás ne legyen. A felvevőgépet a Fémseh A-G. kűlőnleges útmutatása szerint építették. A gép tetején lévő egyetlen nyersfilmkazetta 1300 méter befogadóképességű. A gép közvetlen kapcsolatban van a hangfelvevő készülékkel. A hangfelvétel a képszalagra készül. Tehát két>
12
')~r ..•... ------+. ~~,-.... és hang egy [ilmszelegon. Az 1300 rnéternyi film tartalék % órás közvetítést tesz lehetővé. A Felvevőgép optikai felszerelése három objektív: 1 db Pantachar f :1.8, 40 mm gyujttávolság 1 db Pantachar f :2.3" 2'55mm 1 db Távob jektiv f:5, 255 mrn
.•.• ------
•..•
Bérbeadó
7
_
mozlószinház 180 személy befogadóképességgel, Budapesttől 20 km.-re fekvő nagy parcellázási helyen.
Az objektívek egymással könnyen és gyorsan felcserélhetők és lehetővé teszik 15-20 méter távülságból megnagyított csoport- vagy egészen közelálló felvételeket. A filmfelvevő meghajtása a kocsi belsejéből történik hajlítható tengely Iyel, A felvevőgép minden irányban könnyen mozgatható. A megvilágított film a géposzlopon át jut a kocsi belsejébe. Szükség csetén az egész gép állványostul áthelyezhető a kocsi há tsó részébe. Az időjárásnak meglelelően a karnera fémbevonatu védővel behúzható. Ggyanígy védik meg a berendezést szállítás közben. A hangfelvétel Nietzsche-féle négyszer transverzális eljárással késztil. A megvilágított film, amint előbb mondottuk, a géposzlopon át jut az autó belsejébe, ahol egy fényrneutes szekrényben elhelyezett edényekben automatice előhívják, rögzítik és mossák, Az előhívás, rögzítés és mosás folyamata 20 másodperc alatt befej cződik. A film behelyezése a folyadékokba sűllyesztéssel történik, akárcs t:: a gépi előhívásnál. Az egyes folyadé 'kok között kirlőnleges törlők vannak felszerelve. .Miután a film a mosóedényt elhagyta, mégegyszer erős per, metezéssel megmossák. A film elő szárítása 15 másodpercig tart - egy külőnleges szekrényben. A még nedves, de vizcseppmenies és tiszta film útjában megérkezik a "letapogató" szerkezethez. Ezen áthaladva, rövidesen a hang-adapterhez jut. A "letapogató" szerkezet és a hangolvasó (adapter) egy átépített Ernemann III. tipusú baloldali gép, a kép.
Tárgyalni lehet: Wiezing Cyril engedélyessel, Tárnok községben (Fejér m.) - Jövetelről előzetes postai értesítést továbbításhoz kibővítve,
kérek.
szűkséges
============ szerkezettel
A .Jetopogatott" film további útján ismét egy szárító szekrénybe jut, ahol végérvényesen meg szárad. A száraz filmet továbbí másolás végett akár melyík laboratórium Ielhasználhatda A képfelvétel és adás közti idő 80 másodpercre becsülhető. Tehát a lejátszódott cselekményt 80 másodperc mulva az adókörzetben lakók már láthatják. Az egész gépezet meghajtását egy forgóáramú szinkronmotor végzi, amely szabályozható. A lassubb menetre azért van szűkség, hogya filmet az előhívógépbe baj nélkül lehessen behelyezni. Az egész előhívó szerkezetet egyes esetekben le lehet állítani és pozitiv képeket is közvetíthetnek. Ilyenkor a kocsi belsejében található másik filmörsóra teszik a közvetítendő filmet. Semmi akadálya nincsen annak, hogy a már egyszer közvetített cselekményt újból lejá tszhassák .• Az erősítő berendezések úgy épültek, hogy akár negativ, akár poz itiv képhez rögtön átkapesolhatók. A közvetítő kábélen mindenkor csak a ,)0zi tiv-képnek megfelelő rezgesek haladnak.
13
~~---------'+I~~~~'-------EGY FILMRIPORTER NAPLÓJA
Amikor sem volt, a virágok
Lesve nézegettem az ezerszinű illatos virágo. kat, hogy közülük a leg. seebbekei lejorgessem. Elbüvölten loholtam a Természet eleven nö: vény csodái között, emig a csőszbe ütköztem. Adjon Isten jónapot, -- köszöntöttem barát. sálgosan a derék perkűrt . \ Hivatalos testtertesbe vágta magát amikor be: muieikoztem és megtudie, hogy film. operatőr vagyok. Alig győztem dicsérni a Városliget gyönyörüen fejl,eU kerteszetét és vi. rágait, amelyről egy kis filmripol'tot szeretnék [otogrejélni, természetesen anélkül, hogy a virégeket benteném. Seinálom - mondott e a'z őr - a vi: rágok "frotoportere'zése" tilos és ez ellen iellebezni csak a főkertésznél le» het. Megbántam nagyon, mert a szán. dékomat elárultam neki, hiszen tud. nom kellett, hogyaközegeink mindig akadékoskodnak és csak hosszas ideoda [utkoeésnek, megverézgeiésnek van eredménye. Tehát felkerestem a főkertészt. Sei: tettem: a virágok filmezését ö sem en~ gedélyezheti, volt a válasz, ellenben kis türelem, mert telefonon megkérdi a főfelügyelő urat. A főfelügyelő szintén nem adhatott engedélyt. Hiába tárcsáztuk a kertészeti igazgatóséÍgot is, vasárnap lévén, nincs hivatal. Nem volt más hátra, mini a lakásán zavarni valamelyik városi t enécsnokot az engedély mieti. Templomba ment a tenécsnok úr - válaszolta őnagysá. ga - tessék ez ügyben egy másik ta. nécsnokhoz fordulni. V égre Mátyás: földön otthon találtunk egy városi fő. mérnököt, aki hozzájárult a filmezés: hez.
14
[otogreiéltem, olyan érzé: núntha szégyenkeztek volna a rendszer [urcseségs; miett ,
* Elragadóan szép volt a' bál főpró •. bája. Eredeti magyar táncokat és egy élőképet mutettek be a fiatalok. Az elszekitott vérmegyék cimereiből ösz; szeélliioit irredentw:élőkép még a kő: sziviieket is elérzékenyitette. A téma igazán nagyszerű lenne filmre - mondoiiem a rendezőség tagjainak, akik végtelenűl örültek, hogy az esté: lyiik pompája a filmezés l"évén még emelkedettebb lesz. A székesfővárosi Vigadó termeiben zajlott le az ünnepség. A beélliictt [enyszorok perzselő sugarai ragyogób: bá tették a szín t, csillogobbú a sok jelmezt és üdébbé a szereplőket. , Mindenkinek tetszett a fényhatás, csak az ügyeletes tüzoltó nem volt ki •. békiilve a helyzettet. Hogy hát a hlm gyul~kony és veszélyes, hogyakábe; lek a földön vannak, hogy a lémpék égnek és hogy hát rövidzárlat setobbi, fontoskodott és ezt jelentenie kell a feljebbvalófának. • Rövidesen megérkezett a parancs: nok úr és lefolytatván a szabályos vizsgálatot, ő is megállapítota a [el» vevőgép tűzveszélyességet, Elrendelte, hogy homokosláda, vizes; pokróc és egy vizzel telt vödöl' legyen a felvevőgép mclleti, Bővebb magyarázatra nem szorul, hogy tniképen nézhettem ki az Urnak 1930:ik esztendejében, amikor {.iépem mögött készenlétben ál/i mindig egy tűzoltó, kezében a vizes pokróc és vi, zesvödÖr. Még mctoros fecskendő és egy toló; létra hiényzoti, kiilonben leiilmeztem volna a vigedot béli különlegessége t, a csoderiport nel; beillő [urcseségoi, Somkuii
István.
~.
-+.~~r~~,
Ami minJenLil
+
Rómában, a Quirino-színház épületében 400 személyes luxusmozit rendeznek be, ahol a sajtó- és propagandaúgyi minisztérium engedélyével csakis külföldi filmeket mutatnak be ere, deti változatukban. Görögországban' 1935. január l-én mcgszűntették az addig fönnállott filmbehozatali korlátozásokat. Ennek folytán az importált filmek száma az új idénybene meghaladja a 350.et.
Charlie Chaplin hosszú hallgatás után rövidesen kihozza legujabb filmjét. Ezzel kapcsolatban közölte a nyilvánossággal, hogy a legközelebbi 2 esztendőben 6 filmet fog gyártani. György görög exkirály, Marina kenti hercegnő édesapja, Nicolas Nickleby álnév alatt Embrera címmel filmdarabot Írt a londoni Capitol-Film részére. A film forgatókönyv ét Lengyel lvienyhért írja. Buenos Ayresben. Argentinia fővárosában ezidőszerint egy 3000 szemel y befogadására alkalmas hatalmas film, palotát építenek Ezer rövid hangosfilmet készítenek az idény folyamán Amerikában. A mult idényben még 1400 rövid film ke: rült forgalomba, de miután több két felvonásos film készült mint tavaly, ennélfogva kevesebb rövid film válik szükségessé.
Zágrábban és általában több horvát és bácskai városban és községben az utóbbi hónapokban hihetetlen módon fejlődött' a filmkultura. Igy Zág< rábban az Ilicári Jadran név alatt uj mozi épült 280 ülőhellyel. Ugyanennek a mozinak a tulajdonosai 900 ülőhelyes rnodern filmpalotá t é~Jítenek, amely novemberben nyilik meg Astoria név alatt. Zágrábban ezenkívül még egy új mozg '.képszinház nyilt meg a Vlaska-ulicában 500 ülőhellyel. Mindezeket az új mozikat a legmodernebb elgondolással építették és szerelték föl. Uj filmszínház nyilt meg Pákrácon is Jadran elnevezéssel, Zentán Roxy névvel új mozit nyitottak. Laibachban Unio Kíno név alatt valóban modern és 1000 • személy befogadására alkalmas premier-színházat építettek, amely októberben nyilt meg.
Csehországban szeptember 27-én a külfőldi Iilmvállalatok kivételével az összes belföldi filmcégek kartelszerződést kötöttek, amely főleg a külföldi filmek vásárlásáf van hivat: va rendezni. Jövőben akarteJiroda felülvizsgálja a külföldi filmszerződéseket és csak akarteliroda javass lata alapján kapják meg a cégek a behozatali és devizaengedélyt. A bad eni Weilburg-kastélyban nagyarányú filmvárost akar berendezni egy francla-angol konzorcium. A weilburgi kastély Frigyes főherceg tulajdona és az alapítók szerint rendkivül alkalmas filmváros alapítására. Londonban 250 film készítését tervezték az idény elején. Ezek egy része már el is készült.
Vasa Prihoda, az ismert cseh hegedűművész legközelebb Prágában a l\'1aharadzsa fehér asszonya cimu filmen lép föl. A film külső fölvétele it Rómában készítik. Angol közönségszavazás volt nemrégiben. Szavazni kellett, ki a legjobb filmíró. A szavazatok legtöbbje H. G. Wcllsrc esett, utána következik J. B. Pricstley, majd John Buchan, Sornersct Mangham. A. E. W. ]vlason, Rudyard Kipling, Warwick Deeping. G. B. Shaw és Hugh Wal, pole. Wallace és Galsworthy. nagyon elmaradtak.
15
I~
o
A MŰTEREM
--:?-I
e.
O
któberben mindkét műterernben állandóan, úgyszólván megszekifás nélkül dolgoztak. .
A Hunnieben a Belváry-film belső fölvétele i folytak egészen október kőzepéig. Nagystílű és hatalmas építkezések folytak nemcsak a két műtcrernben, hanem a filmgyár telepen is, ahol többek között a párizsi Gare d'Est-et is fölépítették. Október végén befejezték a Belváry-film szinkronizálási munkálatait, amelynek német címe Es [liistert die Liebe, magyar címe pedig Szerelemmel vádollak'. A német együttes Gustav Fröhlich-ehel és Hilde von Stolz-eal az élén október közepén visszatért Berlinbe, miután előzőert néhány napig Bolváry Icjérmcgyei birtokán vendégeskedett. Az utolsó sirnitásokat. valamint a szinkronizálási munkálatokat Belvery Géza személyesen irányította. A filmről a legjobbat mondják azok, akiknek alkalmuk volt eddig látni. Alig fejezték be a Bolváry-film utolsó jeleneteit, máris miíterembe vonult a Hirsch és Tsuk-produkció teljes vczérkara Falus István vezetésével, hogy megkezdjék Az új földesúr belső fölvételeit. A hetekig tartó rendkívül jól sikerült külső fölvételek után nagyszabásu belső fölvételek következtek. A filmet tudvalevően Galá Béla rendezi és hír szerint szépségében és művészi elgondolásában fcliilmulja minden eddigi munkáját. Eiben István abszolut művészi Iotografiái rriéltó föltünést fognak kelteni, míg Vince Márton artisztikus díszletei pompásan emelik majd a film művészi értékét. A szeroplők sorában a Filmkuliure multhaví jelentése óta némi változás áIIt be, amennyiben Titkos Ilona szerepét Lázár Mária, a Vígszínház .ki. váló tagja vette át. Lázár Mária pompásan beleillik abba az együttesbe,
16
amelynek erősségei Somlay Arthur, Jávor Pál, Csertos Gyula, Uray Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Mály Gerő, Eőry Kató és mások. A film külsö fölvételeit Heinrieh Balasch készítette, aki október közepen Stockholmba utazott, ahová szerződése szólította. A belső fölvéte1eket azonban már Eiben István forgatta. A hangfölvételeket Lohr Ferenc okl. gépészmémők készítette. Az uj földesúr belső fölvételei november második hetében bcíejezödnek. utána a Keleti-produkció kerül műterernbe, amely októberben elvégezte a szűkséges kiilső fölvételeket Budapest határában. Ezeket a főlvételeket Kardos László, a kitünő rendező vezette. A Keleti-produkció Szöke Szakállal készít filmet Bsrétségos arcot kérek! címmel, Az eddigi külsö fölvételek rendkivül jól sikerültek: Szörényi Éva, Ráday Imre, Rajnay Gábor, Feriyvessy Éva, Mátray Erzsi, Békássy István és mások játszák a film főszerepeit. A Magyar Filmiroda Hungária körúti műtcrmében is élénk munka folyt októberben. Itt előbb a Kolor-filmvállalat Szerit Péter esernyője című filmjét fejezték be Cziiire Géza rendező vezetésével. Utána közvetlenül a Verő:Film A királyné huseér ja című Farkas Imre. filmet kezdték forgatni György István rendező irányítása mellett. Farkas Imre nemcsak a film szövegkönyvét írta, hanem a zenéjét is szerezte és néhány új fülbemászó dallal gazdagítja eddigi munkásságát. A film főszereplői: Berky Líllí, Oífy ~\Ilagda, Gozon Gyula, Ba: logh Klári, Peéry Piri, Vaszary Piros: ka, Perényi László, Pethes Sándor, Bo: ros Géza, Kökény Ilona, Dajbukál Ilona és Komlós Vilmos. Az összes fől. vételek et Berend Lajos készíti a tőle megszekott rutinnal és rátermettség. gel. A hangfölvételeket Pulvári Károly mérnők irányítja saját találmányú eb járásával. amely az eddigi filmeken is méltó helyet foglalt el a többi hangfel-
?~~ ~'~----------~'~~~*'---------vevő-rendszer mellett. A külső föl vb teleket Gödön, Gödöllőn a királyi park, ban és Csömörőn készültek. A zem> kart László Sándor, a IMagyal' Film. iroda kitünő karnagya vezette és irányította, míg a fölvételezés nehéz munkája 1Vel/ner Mór kezében volf. Még alig fejezték be a Királyné hu. szár ja című filmet, maris megkezdték a Pétrie.idmvéllalet Ceié Mos~kva cirnű filmjének külső építkezéseit a Magyar Filmiroda telep én. Ez a film, amelynek szővegíró ia Tamás István, háborús miliőben játszódik és igen nehéz problémák elé állítja a rendezőt, Székely Istvánt, aki hosszú idő után ismét munkához látott. Székelv István kétségtelenül bonyolult filmtecl;-~ nikai és irodalmi rnunkát vállalt magára, amikor ezt a drámai feszültségü témá.t megfilmesiti. de tehetsége és rutinja segítségével minden bizonnyal ér; tékes és érdekes magyar filmmel fog~ ja a magyar közvéleményt meglépni. A Gaál Ernő produkcióvezetése alatt álló filmben Csertos Gyula, Kiss Fe. rene, Tőkés Anna és V ér fess Lajos játszanak. A díszleteket Pán József, a Magyar Filmiroda állandó diszlettervezője készítette, míg az operatőr Willy Goldberger. Novemberben többféle terv vár megoldásra. Igy nagyarányú munkála. tok Tndulnak közvetlenül a Keletiprodukció után a Hunniában, ahol a Danubius Mozgóképipari r. t. készíti el Móricz Zsigmond Légy .ió mindhe» lálig című regényének és színdarabjának filmváltozatát. A fölvételcket Szi. geii Ferenc, a vállalat igazgatója személyesen vezeti és irányítja, úgyhogy ez egymagában is biztosítékot nyujt arra nézve, hogy tökéletes és minden tekintetben kifogástalan filmet prezen táljon a. most folyó filmidény számára. A Légy jó mindhelélig főszerep-ói Bár~ sony István, Dejbukét Ilona, Kűrthy József, Gozon Gyula, Gombaszögi Ella, Ráday Imre, Gárdonyi Lajos, Mály Gerő, Réthy Annie, Peti Sándor
17
és mások. A fITmet Balogh Béla fogja rendezni. aki Édes mostohabeli nagy és őszinte sikere után ismét az elsők közé küzdötte föl magát. A föltételek alighanem november végén, de lcgke. sőbb december elején indulnak meg a Hunniában. Októberben az Ui e is készített külső felvételeket a Marika-Marokkó cimü filmhez Mezőhegyes környékén, amelyeken Georg Jacoby rendező vezetésével résztvettek: Rökk Marika, Ursula Gredley , Hans Stiiwe, Paul Kemp és mások. Velük voltak francia szinészek is, akik a film francia változatában szerepelnek. Az együttes október 31-től kezdődően 4-5 napig Budapesten is filmezik.
Novemberben meg
jelenik
az 1936.
F
évi
il I ILMMUV~SZ~TI I .••
~VRONYV XVII. évfolyama
Küldje be idejében eimét, vállalatának
adatait,
hirdetését. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
THÖKÖLY-UT
75. TELEFON; 97-0-76.
Budapest legujabb és legmodernebb filmszínházát a Margit körút 55. sz. alatt épült Atrium-fiImpalotát november 16-án nyítj
A ~~~
HIRADÓJA A belügyminiszter az Országos Mozgóképvizsgálö Bizottság új tagjaivá dr, Tomcsányi Zoltánnét és Kandó László Iestőművészt nevezte ki. A Filmipari Alap ügykörét és feladatait tudvalevően a l\finiszterközi hármasbizottság látja el. Ennek a bizottságnak a tagjai a belügyminisztérium, az iparügyi minísztérium és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbizásából dr. Kádár L. Levente min, tan., dr. Kádas Károly min. tan. és ifj. dr. báró Wlassics Gyula h. államtitkár. Ez a hármasbizottság legutóbb kibővült és pedig mindegyik küldötthöz helyettest neveztek ki. Dr. Kádár L. Levente helyettese dr. Decleva Rezső min, oszt. tan., dr. Kádas Károly helyettese Novák Ervin min, főmérnök és br. Wlassics Gyula helyettese (Ir. Balogh Lászlö min. titkár lett. Dr. Rácz Lajos kuriai tanácselnök, . a Szakmaközi Döntőbíróság megalapítója és első elnöke, októberben elhunyt. Sírjára a Pilmklub és a két társegyesület koszorút helyezett el. Remete Viktor dr. tanácsjegyzőt, aki a pénzügyi ügyosztályban, _. mint a vigalmi adó - ügyek referense, esztendőkön át teljesített elismerésreméltó ',szolgálatot, Szendy polgármester áthelyezte a magasépítési ügyosztályhoz, ahol Wossala Sándor tanácsnok állandó helyettese és a jogügyi osztály vezetője lett. Ez az új megbizatás Remete Viktor tanácsjegyző számára megérdemelt előléptetést jelent. Nagy meglepetést keltett október utolsó hetében a budapesti elsőhetes filmszínházak kilépése a Magyar MozgóképüzemengedéIyesek Országos Egyesilletéből. Az elsőhetesek közül a Corvin, Corso, City, Palace, Kamara, Royal Apolló, Capitöl, Rádius, Décsi, Fórum, Studio, Atrium és Casino léptek ki az Egyesületből. Ezek közül azonban az Atrium visszavonta kilépését és bennmaradt az egyesület kötelkében. A kilépés után Tasnády Szücs Andor, Gerő István, Décsi Oszvald, Pásztor Béla és Castiglione Henrik megjelentek a MMOE helységében és tárgyalásokat folytattak a visszalépés t'eltételeire vonatkozóan. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Pécsett 1936. elején új mozgüképszínhaz nyílik meg Uránia-mozgóképszínház elnevezés alatt. Az ú] mozi a Szigeti országút 19. szám alatt épül és a pécsi Apolló Proleetograph érdekeltségéhez tartozik.
Debrecen város egyik legutóbbi közgyűlésén Gombosi Zoltán városi képviselőtestületi tag interpellált a mozik vigalmiadójának leszállítása és az Apolló és Urániafilmszínházak megnyítása érdekében. Zöld József helyettes polgármester válaszában kijelentette, hogy nem tud segíteni a mozik megnyitásában, ellenben a vígalmiadót nem emelik fel. A gyulai Király-hangosfilmszínház július 14-én bezárt. Losonczy István kapitány Juhász László személyében társat vett maga rnellé, aki a ház tulajdonosaival a Kalocsa-nővérek kivételével 10 éves szerződést kötött és csak az 1/3 részt birtokló Kalocsa nővérek nem írták alá a szerződést. Emiatt Juhász László nem is tartja üzemben a mozít, jóllehet a tulajdonosok kétharmadának pontosan fizeti a mozihelyiség bérét. A Kalocsa-nővérek ezzel egyidejüleg azon fáradoznak, hogy ők kapják meg a mozira szóló engedélyt. A helyzet az, ha meg is kap nák közben a belügyminíszteri engedélyt, nem játszhatnának saját helyiségükben, mert annak kétharmad részét a ház többi tulajdonosa Juhász Lászlónak adta bérbe. A 25.000 lakósú Gyulának tehát ezidőszerint nincsen mozgóképszínháza. A városban mozgalom indult meg, hogy a József-szanatórium nevére szóló, ki" nem használt moziengedéllyel esetleg a népkerti pavillonban lehessen előadásokat tartani, ami annál is inkább lehetséges, mert ez az épület erre teljesen alkalmas és csupán lényegtelen átalakításokra volna szükség. Lapzártakor értesülünk, hogy Pflumm Ilona társult Losonczy Istvánnal és a jövőben mindketten egyiitt vezetik a mozit, amely rövidesen kellő tatarozás és átalakítás után ismét megnyílik. Közben megegyeztek a ház tulajdonosaival és Juhász László épületbérlővel is, úgyhogy a mozi november első napjaiban újból megkezdi mííködését.
18
~"---------'~~~~~~~'~---
: ••••••••••••••••••••••••••••••••••• "í. BUDAPESTER FILMMARKT
A budapesti Uranus-mozgö most ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a Ml\fOE vezetősége kiildöttségileg üdvözölte özv. Matits 'Sándornét, a mozi mega lapító ját és tulajdonosnőjét. A filmszállítás ügyében a MMOE vezetősége legutóbb tárgyalásokat folytatott az Ibusz-Illmszálhtásí vezetőségével, íöként vitéz Pesthy Müller helyettes vezérigazgatóval és Ferenczi Marcel igazgatóval a vidéki filmszállítási tételek revidiálása érdekében. A MMOE vezetősége ugyanakkor tárgyalt a Gombos Hugó igazgatása alatt álló Filmszállítási kft-val is. Megállapodás még egyik részről sincsen. A filmbérleti és szállítási feltételek életbeléptetése körül a legnagyobb zavarok álltak be, mert az új egyezményt nem Iehetett életbe léptetni. Október végén arra vonatkozóan folytak tárgyalások, hogy az ugynevezett "versenyegyezmény" kikapcsolásával léptessék életbe a filmbérleti és szállitasi feltételeket. Ez a verseny-egyezmény szabályozza tudvalevően a budapesti mozík közötti jogviszony t, a helyár kérdést, a két sláger-rendszert sth-r, de ezidén a szezón előrehaladott voltára való tekintettel, már nem igen lehet életbeléptetni. Ettől tehát függetlenül a filmbérleti és szállítási feltételek pontját akadálytalanul lehetne megvalósítani. E tekintetben a filmvállalatok rászéről űjabb Idvánság merűlt fel a filmeknek a ldsmozlk részére való kiadása tekintetében, vagyis arra vonatkozóan hogy míkor és meiyik film kerül a másndhéten beosztásra. A MMOE elnöksége ebben a kérdésben október 25-én értekezletre hívta össze a budapesti másod hetes filmszínházak vezetőit, akik a vidéki és környéki mozikra való tekintettel, hajlandóknak mutatkeztak a kölcsdnzök részéről fölhozott kívánságokat teljesíteni. Ennek folytán paritásos bizottságo t alakítottak, amelynek elnöke Pogány Frigyes ny. h. államtitkár. Ez a paritásos bizottság fogja jövőben a második hétbe kerülő filmeket beosztani.
!•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ~.
Allianz-Film: Ich liebe alle Frauen. Roval A~M.~ Bioscop-Film: Endstation. City, Omnia. J t. Cinema-Fi1m: Nocturna. Uránia, City. jv, Eco-Fihri: Eirensong. Uránia. jf. Fox-Fllm: Brigbt eyes. Omnia," Corso. Jf. Hermes-Fihn: Die liebe Stiej mutter (ung.) Décsi, Uránia. jr. Hirsch & Tsuk: Sylvia und ihr Cluiuii eur, Kamara. Jf. Keleti-Film: Let's live tonight, Décsi, Corso, Jf. Kolor-Film: Zou-Zou. Casino, Palace. J v. Kovács Emil & Co.: Mittelholzer's Abessinienflug, Studio. J f. l\fetro-Goldwyn: China seas. Scala. J f. Mark of V'am pire. Omnia. .IvOne Neto-York night. Scala. Jv. No lIW1"e lady. Scala. Jf. Pátria-Film: Break of H earts. Rádius. Jf. Continenial. Rádius. Jf. Paramount-Pilm: Menace. Palace. Jv. Rugg/es of. . the Red gap. Corvin, Capitol, Corso. j f. Phőbus-Film: Tcwsmusih, Corso, Casino. J r. Stylus-Fi1m: Grossrememochen. City, Corso, Omnia. Jf. TháIia-Film: Halld Budapest! (ung.) Fórum. jr. Tricolor-Film: Cai! of the Wi/d. Capitol, Corvin. Jf. Walt Disney Program lll. City, Studió. J. UIa-Film: Liebe, Tod und Teufel. Uránia. Jf. Universal-Fihn: Tom Brown of Culoer. Casino. Jf. WarnerBros: Go into you?" dance. Rádius. Jf.
MEGJELENÉSI STATISZTIKA E RSCHEINUNGSSTATISTIK Október hónap {Monat Oktober ) 2
Magyar (ung.) film X émet (deutschcr) film Amerikai (arnerikanischcr) film Angol (englischer) film Svájci (schweizerischer) film Osztrák (österrcichischer) film Francia (f ranzősischer) film)
EDDIG MEGJELENTEK: 1935 augusztus (Bisherige
Erscheinungen
l-től seit dern 1. Aug.
1935. Magyar (ungarischcr) film Német (deutscherj film Amerikai (amerikanischer) film Angol (englischcr) film Francia (Iranzősischem film Osztrák (österreichischer) film Olasz (italienischer) film Palestina (palestinischer) film Svájci (schweizcrischer) film összesen (Zusammcn)
4 12 33 6 3 5 l'
10 1 66 film
f
l
4 13 2 1 3
1 26 film
Hosszú nyári szünet után ismét megnyilt Esztergomban a volt a Korzö-mozí, amely ezentúl Elite-mozi név alatt működik tovább. A mozgószínházat a nyár folyamán teljesen átalakították. A megnyitó műsoron a Halló Budapest! szerepelt, amelynek nagy sikere volt.
19
MIBE KERÜL AZ OLASZ FILM? gy nemrégiben megalakult olasz filmgyártó társaság körlevélben közli egy elkészítendő film költségvetését, úgy hogy ebből ••••• ••.•.• megállapítható, hogy egy olasz film gyártási költségei meghaladják a 600.000 lirát (kb. 150.000 pengőt).
E
Miből
adódik
ez a 600.000 líra? Lira
Kézirat, forgatókönyv rendező fűszer plők 6-9 jellemszínész. műterernbérlet és hangosgép sz inkronizálás, hangkeverés hangosgép kűlső felvételekhez villan vá ram díszlettervek, építkezések butorok és egyebek ruhák, kosztűrnők a külsö felvételek költségei biztosítás cenzúra képnegatív és hívása hangnegatív és hívása pozitív képszalag hangpozitív-szalag első mintakópia trükkfeliratok stb. segédrendező gyártási titkár fölvételvezető 1. és 2. operatőr fényképész és anyaga fodrász világosítók, szerelők statiszták zenekar előre nem látott kiadások 12 kópia belföldi célokra plakátok előfilmek (Vorspann) fotók összesen:
30.000 30.COO 50.000 30.000 50.000 5.000 10.000 20.000 100.000 10.000 10.000 30.0UO 2.000 2.WO 45.000 10.000 5.000 2.0Ij) 3000 :'.(\00
s.ooo LGOO
1500' 7.000 5.000 2.000 1000(1 20.000 5000 36.000 3B.000 10.000 10.000 5.000 (jOO.OO-Ü
számának boriték
lapját
•
fUI...
00:>
100.00a 1,001)01)0
marad tehát optimista kalkuláció szerint 400.000 L bruiio haszon. Sajnos, a gyakorlat nem minden esetben igazolja az optimista filmgyár. tót, mert igen sok esetben a veszteség annyi, mint amennyi a várt haszon lett volna.
Magyar Mozgófénykép Gépkezelök Országos Egyesületének munkaközvelilöje: Budapest,
VII., Almássy-tér
12. sz.
Hivatalos órák: 2-6-ig. Telefon:
37-5-98:
Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgó gépésze intézi.
A FILMKULTURA -
600.000 25.000 75.000
Budapest székesfőváros hirdetővállalata október 15. óta százalékos engedményt adott a plakátok helydíj-áraiból. Eszerint kétszáz plakátnál 15%, azonfelül pedig 20 %-os engedményt ad a jelenleg érvényben lévő árakbél. A szeptemberben megtartott . nagysikerű pécsi körzeti mozigyíílés mintájára legközelebb Szolnokon és Szombathelyen rendeznek körzeti gyűléseke t. A vidéki mozgóképszínházak nehéz megélhetési helyzetére jellemző a hajduböszörményi eset. Az ottani református Bocskaygimnázium a helyi lapban közhírré teszi, hogy a gimnáziumban az 1935/36. évi mozielőadások október 28-án kezdődnek. A hirdetmény szerint az előadásokon a szülők is megjelenhetnek és belépési díj nincsen. Az első előadáson a Sasfiókot mutatták be ismeretterjesztő és ,,,-szórakoztató filmek kiséretében. önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy hogyan élhet meg a helybeli Bocskay-mozgéképszínház, ha a gimnázium moziiába ingyen mehetnek a tanulók és szüleik ..• ?
Ezzel szemben mutatkozik az érem másik oldala, vagyis ebből kilerül, melyek a film bevételi lehetőségei :
mai
Li ra olaszországi belföldi bevétel kormány támogatás pénzben szinkronjegyek külföldi verzió esetében a külföldi cég hozzájárulása középés délamerikai, esetleges európai licencek összesen:
~,qfCl (/(/ .
n
II
FeU01O"-n nyom ták l
20
Hívható d. e. 1O--12-ig45 7-11 és6-12-ig 32-1-75. - Levélcim : VII., Dohány-u. 92.
I
~
~I~~r~~.~------
Az új idény részére elkészült magyar filmek: Csúnya lány. Szerelmi álmok. Elnőkkisasszony. Halló Budapest! Édes mostoha. Budai cukrászda. Címzett ismeretlen. Nagymama. Szent Péter escrnyője. Két és fél muskétás (németül). Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Es f1üstert die Liebe (ügyvédkisasszony) (németü!). Új földesúr. Barátságos arcot kérek! A királynő husz árj a.
[LARK ~ABL~ legszebb, legizgalmasabb filmje
SZAVA
Előkészületben: Caffé Moszkva. Légy jó mindhalálig. Két szív, két dobbanás.
JACK
Gyulai Ferenc dr.: Másolás.
Ára 3.- P. II., Margit-körút
LONDOK
legnépszerübb regénye sikerrel futott a
na gy
Kiadó: Fotóélet. Budapest, 58. sz. nM ása/ás" a címe dr. Gyulai Fereni műegyetemi lektor legújabban megjelent fotóssakkonvuénele. Az írót nem kell külön beA költői szépség, aranyos humor,. mutatnunk, hiszen több kiváló munkája ismerté tettc már nevét. A nM ása/ás" hézagcsapongó szindús fantázia kis. pótló rnű, mcrt a magyar fotószakirodalom. remekművei a ban ehhez hasonló tárgyú munka még nem jelent meg. A könyv, részletesen ismerteti az egész másola i eljárást, a napfénymásolástól a müfénymásolásig. Értékes recepteket közöl, amelyek nélkülözhetetlenek a fényképezők számára. Hibakorrekciót is ad és megmutatja, miképen kerülhetjük el a másolás szines Silly Symphonies trükkrajz- és. alkalmával a hibákat.
[DDVINBAN és [APITOLBAN.
legujabb·
Miki
Speciális
filmszállitások
a világ minden részébe.
filmek,
amelyek
BABAMINYORSlÁG
Leggyorsabb
eimen 1935. október
vámkezelés o Nyugoti és Keleti pályoudvarokon, a fóvámhivatolban és o hojóállomásokon
hó 29-én bemutatásra a
kerültek
[ITYB~N
"HEBEL"
nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vállalat,
,
es
STUDIÓBAN
TR'ICOLOR
IV., V Á C l-U T l. Telefon:
egér
FILM KERESKEDELMI
15-9-47.
Dohány-u.
21
ÉS FILMFORGALMI RT ..
68. Tel.: 42-4-42,
37-4-37 ~
--------~y~~~~ . ·~~~.,.,------_t_ A FILM
Salamon, az Ittner és társa bankház beltagja és Goldstein Kristóf, aki a francia filmszakmában fej t ki élénk tevékenységet. Dr. Arthur Robison, az amerikai származású német filmrendező október 21-én hirtelenül meghalt. Épen a Prágai diák című filmet rendezte és még volt annyi ereje, hogya filmet befejezhesse, amikor hirtelenül megbetegedett, úgyhogy operációnak kellett magát alávetnie. Robison kevéssel az operáció után 57 éves korában meghalt. Robison számos ismert filmet rendezett, az ő munkája volt tavaly a Woronzoff herceg círnű film, A fejedelem nagy szerelme, Mary Dugan bűnpöre stb. Az idei szezónban elsőnek a Tégy boldoggá című filmet rendezte.
HALOTTAI
, Rákosi Szidi, a magyar színművészet büszkesége és egyik erőssége október 20-án rövid szenvedés után 84 éves korában elhunyt. Rákosi Szidi egykor a magyar filmnek is kiemelkedő nagysága volt, bár mindössze két filmen lépett fül és pedig Wohlbrück: A barbárok és Bródy Sándor: A s.zeretö című filmjein. Mindkét fil, mct 1917-ben. illetve 1918-ban a akkori Hungária-filmgYár készítette. A Barbárokban Fenyvessy Emillel és Virányi Sándorral játszotta a főszerepet, rníg a Szeretö ben Fedék Sári és Kertész Dezső voltak a partnerei. Sajnos, hangosfilmen nem jutott szóhoz, bár minden magyar filmnek büszkesége lett volna, ha az eddigi produkciók bármelyikében fölléphetett volna. Goldstein Leó a magyar filmszakma egyik legrégibb tagja, október 17.én 74 éves korában elhunyt. Goldstein Leó 191O-ben került Romániából Budapestre és itt, miután felvette a magyar állampolgárságot, belépett az akkor világhírű és nagy szervezettel rendelkező Pathé-céghez. Eleinte kölcsönosztályvezető volt, majd irodafőnökké lépett elő és amikor a cég igazgatója Goldenweiser Ernő Bécsbe került, teljes jogkörrel vezette a budapesti fiókirodát. Goldstein Leó rendkívül puritán elvek mellett vezette a Pathé-cég irodáját, amely egy évtizeden keresztül Magyarország leghatalmasabb filmvállalata volt. Az elhunyt több nyelven beszélt, szokatlan pontossággal és lelkiismeretességgel irányította a Path-céget, amely emiatt népszerű is volt Magyarországon. A háború után a Pathé-cég budapesti irodájának a forgalma visszaesett, majd a párizsi cégnél beállott változások miatt meg. is szűnt. Goidsfein Leó ezután nyugalomba vonult és csak az utóbbi hónapokban gyengélkedett. Több gyermeke :gyászolja, többek' között Goldstein
•
CENZURÁZOTT ISMERETTERJESZTO FILMEK Mezőkövesd, hangos ism. 545 m. C~1. F. I.) , (Reflektor). Tell Vilmos, hangos ism. 318 m (Hirsch és Tsuk;). Oberon, hangos ism, 272 m (Hirsch és és Tsuk). Tibet,' a titkok országa, ism, 252 méter, (Metro), Fiatalok előre, hangos ism, 282' méter, (Metro). Szigetek az Indiai Oceánon, hangos ism. 254 m (Metro). A skótok hazája, hangos ism. 248 rnéter, (Metro). Baboona, hangos exp, ism, 8 Ielv., 2157 m (Fox).
A szent Atj4f beszél hozzátok, hangos ism, 1874 m (Libertiny). Vándorló halak, hangos ism. 227 méter, (Metro). Lourdesi csoda, hangos ism. 1503 m (Cinema).
Az Egyetemiek Mozgója, amely az egyetemi !\'Iária Kongregáció tulajdona és 1920.
óta játszik, átmenetileg beszüntette működését. A Közmunkatanács és a tűzrendészeti hatóság különböző átalakításokat írtak elő, amit azonban a Jezsuita Rend amely az épület tulajdonosa, nem' akart vállalni, ennélfogva ez a mozgóképszínház további intézkedésig szünetel.
22
~,,_'
+.~~r~~'~-------+f
AZ·OI(TATÓfILM IDEGENNYELVÜ ISMERETTERJESZTŐ SZINKRONIZÁLÁSA cf\
nyáron
jelent meg a beliigyminiszaz a rendelete, amely kimondja, hogy minden 1200 méternél nagyobb játékfilmnek magyal' nyelvre történt szinkronizálása után a magyar filmvállalat - egyelőre - hét cenzurajegyet kap. Ez a rendelkezés kétségtelenül elő fogja mozdítani az idegennyelvű hangosfilmek utószinkronizálásá t, bár eddig a rendelet immár négy hónapos szinkronizált filmet még nem mutattak be a Mozgóképvizsgáló Bizottságnak. Az utóbbi hónapokban gyakran előfordult, hogy egyes filmvállalatok idegen nyelven beszélő, 1200 méiernél rövidebb ismerettterjesztő és kuliurjilmeket mutattak be, azonban ezeknél a filmeknél a cenzúra megtagadta az ismeretterjesztő jelleget és így a filmvállalatnak lényegesen több költsége volt, mintha magyar nyelvű kisérőbeszéddel végigkisért ismeretterjesztő filmet mutatott volna be. Igaz viszont, hogy az 1200 méternél rövidebb ismeretterjesztő filmek szinkronizálása ma nem "fizetődik" ki, sok rá a költség és ilyen filmekért lényeges kölcsöndíjakat nem lehet kapni, sőt sok esetben ingyen kell ezeket a filmeket a nagy filmhez kiegészítésül adni. Egyrészt a szinkronizálás előmozdítása érdekében, másrészt a budapesti filmváIIalatok anyagi érdekeinek a szempontjából helyes volna, ha a belügyminisztérium
f-\ tcrnek
sürgősen és rövid ná a 180.000[1935.
úton módosítaB. M. sz. és a
23
FILMEK
180.100f1935. B. M. sz. rendeleteket és pedig olyan formában, hogy a filmcenzúra ismeretterjesztő filmeknek nyilvánitaná a bemutatott rövid kultúrfílmeket, ha a kísérőbeszéd nem idegennyelvű, hanem magyar nyelvű volna és ebben az esetben, ha ez a kultúrfilm 600 méternél rövidebb, akkor egy, ha 600 m.nél hosszabb, de 1200 méternél rövidebb, Két cenzurajegyet adna a bemutató filmvállalatnak. Ezzel két célt érnénk el: jogosan megkapná az amúgy is ismeretterjesztő jellegű film az ezzel a jelleggel járó anyagi előnyöket, másrészt ennek folytán föllendülne a szinkronizálási munka' legalább is ezeknél a kisebb filmeknél. Bizonyos, hogy a nagyközönség nem szívesen nézi azokat a kulturfilmeket, ahol németül vagy angolul magyarázzák a filmen megjelenő különböző állatvagy nővényfajtákat, ellenben boldog örömmel venné, ha ez a magyarázat magyar nyelven történne. De a filmkölcsönzőnek' más anyagi előnyei is volnának. Olcsóbb a szinkronizált magyarnyelvű ismeretterjesztő film cenzúradíja is, mint annak a filmnek a Ielűlvizsgálata, amelyet a filmcenzúra nem nyilvánit ismeretterjesztőnek csak azért, mert a szpiker németül vagy más idegen nyelven beszél és nem magyarul.
'Míután egy-egy cenzurajegyért ma kb. 1000 pengör fizetnek, nyilvánvaló, hogy érdemes volna ezeket a kis filme-
+,--------~.~~~r~~.~---ket idehaza szinkronizálni, de érdemes akkor is, ha nem adja el és saját idegennyelvű játékfilmjeinek a behozatalához Msználja fel. Kétségtelenül, hogy a belügyminisz-
térium c .Itr-: o.ni ;cjr:. c::.:t az igazságos és természetes fölfogást és rövidesen megváltoztatja azt a két rendeletet, amelyek kiadásánál ezekre a szempontokra még nem gondoltak.
Tudományos filmkongresszus Párizsban. Október 4-én nyílt meg a párizsi Állami' Pedagógiai Múzeum helyiségében a nemzetközi tudományos filmkongresszus. A vezetőségben résztvettek dr. Claoué orvos, Jean Painleué és Servanne tudósok, Mr, Lebrun, az állami oktatásügyi kutatóintézct vezetője és mások. A kongresszusi tárgyalások elején dr. Weyl bemutatta a dr. Doyen részéről még 1900-ban fölvett sebészéti filmet és magyarázatokat fűzött hozzá. Dr. Commondon sebészeti, biológiai és általában tudományos filmeket mutatott be. Németország is részt vett ezen a kongresszuson és az Ufa két oktátófilmjét mutatta be. Többen a tudományos film gyakorlati jelentőségéről értekeztek. Október 5-én a kongresszusi résztvevők meglátogatták a párizsi laboratóriumokat, este pedig nagy díszvacsorát rendeztek a tiszteletükre. Október 7-én folytatták a kiilőnbőző tudományos filmek bemutatását, 8-án pedig a sz.incs filmről, 9-én pedig a történelmi, földrajzi és pedagógiai filmről tartottak tudományos előadásokat. A záróelőadást dr. Djean tartotta a kinematografiai radioscopról.
mányos filmvilág több kíválósága tart előadásokat és pedig a következők: prof. dr Gregor : A film története, - Dr. Roman Hem/e: A f ilmk ritikus műhelyéből, Paul H orbiger : A filmszerep1ő lehetőségeiről, Nikolaus Hovorka: A film szociologiája, Dr Karl Jmelski: A film gazdasági alapjai. Herbert Fenecska nérnök: A hangmérnök műhelyéből, - "Valter Reisch: Kézirat és forgatókönyv, Franz Salmhofer:' A hangosfilmzenéről, - Hans Theyer: Az alkotó kamera, - Dr Kathe Woli] : A filmszereplő működése, Karl von Zi eg elmayer: Osztrák kultúrfilmmunka. Az előadás résztvevői időnként a rnűterrneket is látogatják. A brüsszeli világkiállítás keretén belül rendezett filmkiállításon tág tér kínálkozott a távolbalátás számára is. A kiállításon a francia távolbalátó gépek dornináltak, azonban! nem műkődtek tökéletesen. A képek nem voltak eléggé élesek és erősen "táncoltak". A tapasztalatokon okulva, a párisi gyárakban az észlelt hibák kijavításán dolgoznak és a képhatás tökéletesítésén fáradoznak.
Filmháború a Távol-Keleten. A kínai filmcenzura költségei miatt néhány héttel ezelőtt háborúság tört ki a kínai mozitulajdonosok és az amerikai filmkölcsönzök között, mert nem tudták eldönteni, hogy ki fizesse a "reel"-kénti 3 dollárt. Hosszas vita után a kantoni mozitulajdonosok 50%-os egyességbe mentek bele, ezt viszont a kantoni filmcenzurahivatal nem fogadta el, mert ragaszkodott ahoz, hogy a teljes díjat az arner ikai filmvállalatok fizessek meg. Az egyik amerikai filmvállalat erre kimondotta a b_qjkottot Dél-Kína ellen. Ez a háborúság azonban nem tartott sokáig, mert az amerikai filmvállalatok helyébe léptek a németek, az angolok és a japánok, úgyhogy Dél-Kínában napok alatt teljesen kiszorították az amerikai filmeket. Tudományos előadások Bécsben a filmről. Az osztrák közoktatásügyi miniszterium védnöksége alatt október 22-én 12 estére szóló előadássorozat indult meg a bécsi Öster reichischer Lichtbild und FiJmdienst előadói termében. Az osztrák gyakorlati és tudo-
24
A berlini Tobis - miután az elmult idényben gyakran került abba a kellemetlen helyzetbe, hogy a szerződésre kötelezett filmgyártók nem szállították le idejében' a tervezett filmet most elhatározta, hogy Magna-film, elnevezés alat saját filmgyártó céget alapít. Az új vállalkozás csak nagya1'ányú filmeket kíván a következő filmidény számára gyártani. Amerikában 1935 első kilenc hónapjában 200 új modern filmpalota épült, amelyek építési és fölszerelési költségei meghaladják a 20 millió dollárt. Ezt a 260 mozgóképszínházat 199 városban és községben építették, főleg Texas, Ohio és Missuri államokban. Kaliforniában és Pensylvániában 12 nagy' filmpalota épült. A cseh behozátali filmbizottság nem engedélyezte a Wenn die Musik nicht tuiire círnű német film bevitelét. Ez a film is Liszt Ferenc életéről szól. A cseh filmbizottság véleménye szerint ez a film er{5s proptigondo lvIagyarország mellett és ezért nem engedi be.
~'--------~'~~~~~~~'-----
ILG_MTECHNIKA HALÁSZ JÁNOS:
MIT VÁRHATUNK A SZINES FILMTÚL? Iig mult pár éve, hogy a film tuljutott fejlödésé nek egyik nagy lépésén a hangosfilmen. mans időszerű beszélni a kő•..••..•_.. vetkező lépésről, a szines filml'ől. Emlékezetes az az idő, amikor komoly fórumok vitatták a hangosfilm Iétjogosultságát, kételkedtek Ieilödésé. ben s esak azután hódoltak be, miután a némafilm tökéletesen kiszorult él piacról. Eb a folyamat meghatározza a színes film jövőjét. A szines film hatalmas mádon töké~
A
Letesedtk. Az utóbbi időben sikerült olyan problémákat megoldani, amelyek meg. adják a reményt, hogy a szines film elérje azt a plesztike! hatást, amely fölöslegessé teszi a plasztikus film al kalmazását. A megoldásokra varo problémák között a leglényegesebbek a konturok rőgzitése, a műtermí felvételezés 'és az arefestés (a sminkelés). Az eddigi elmosódott konturok színvibrációkat idéztek elő, károsan befolyásolták a játékot, a színegységek állandó váltakozása bántotta a szemct. Ennek a kérdésnek a megoldása lenyult egészen a felvevő gép megken; struálásáig. Ugy az A GF A "Bipack": ezinrendezemél, ahol a felvevőgépen egymás miigott fut a két negativ filmszalag, amelyek kőzül az egyik kék, másik a piros szinek iránt érzékeny, mint a három negeiivos "Technico~
25
lor":rendszernél, ahol 3 obj ktiven keresztül egyidőben történik a felvétel, sikerült elérni a kenturok és tónus; egységek fedésénél a szézedmillimete» res pontosságot. A két negativos színes felvételnél automatikusan mozgó filmkapu van. A negativokat ezenkívül minden oldalról külön karok szeritják teljes sik felvevesre. Bármilyen dudorodás vagy elhajlás már életlen: séget és konturclmozdulást vonna ma: ga után. 'A ncgativok előhívásánál fokozott preeizitásra van szükség. Az egymás: hoz tartozó negativokat a felvétel után bejelölt "Gamma"<próbák tekintetébe vétele mellctt ")3gy egységben hívják elő. A kopirozás az A GF A .Bipeck" kétnegetivos eljárásnál olyan anyagra torténik, amelynek mindkét oldalán emu!" zió van. Egyik oldalra a kék, másikra a piros szinek kerülnek. Ennek a két szinnek az összekopirozása csodálatos. képpen az összes többi szint is kihoz: za anélkül, hogy a kék és piros színek keveredése befolyásolná a melléksz nek tűzességét, Történhetik a kopirozás úgy is, hogy különböző szfnvariáeiók váltogatják egymást. Egy bizo: nyos hosszban a piros színek vannak kihangsulyozva, majd a kék színck dominálnak. Ez igen érdekes. szín hatás, ez azon: ban a műiermi felvételezésnél még ér: dekesebben érhető el, a színreiiexvilé. gíf ás segitségevel. A színreflexvilágítás a felvételeknél alkalmazott ívlárnpák elé helyezett külőnbözö színű üvegek.
í-
~
-+I~~r~~'--------+I
ből sugározik szét és ezzel kezdődik a film technikának új művészete, föl. használni a szines megvilágítás millionyi lehetoségét, Ez olyan feladat, amely a színes technikai tudáson kí» vül megkívánja az alapos> festöi kép' zettséget is. A ruhák, a tárgyak, a hát" tér és a szercplö figurák színeínek megválasztása és harmóniábahozása új téma lesz a színszakértö számára, ami" nek helyes összehozásával bevonul a film történetébe a festői képszerűség. Sokat beszélnek a színes filmek túl, szinezettségéről. Valóban: az Amcrikában készített színes filmeknél talál: hatunk egy bizonyos szintobzódást, a szdnekriek oly pazarlássz'crű felhasználásával, amely távülesik minden ter. rnészeies illuziótól. Ez azonban emeri» kai jelleg, amely játékban ternpósabb, 1:yürsabban cselekszik, hangosan be; szél, mint az európai. Semmiesetre scm a rendszer hibája. Ezekben a filmek ben is, ha. egyes sz inek halkítottabb árnyalatban jelentkeznek, hogy a do." mináló színek érvénvesülhcsscnek és a határ sziirkc tónus'ba tompul, hegy az előtérben lévő figura plasztikusan emelkedj en ki a szín hatás egységesebb lett volna. Ezt az arcbőr tökéletesen érvényesülő színe bizonyítja. Ezideig a bőrfelület puha bársonyfínom anyagának színe érvényesült a legnehezebben. Bronzszínű, barnasárga árnyalatükban jelentkezett. Igen sok tapasz, talatra és az eddigi sminkelés teljes megváltozására volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön legalább ennyire meg;
közelítcni az arcbőr árnyalatát. Erdekes, hogy eddig a bennszülött indiánok p irosas-bronzsz ine és a néger sze" roplők sminkelés nélküli arca jött ki a legjobban. Ez a tapasztalat többeket foglalkoztatett és most is az a legbíztatóbb kisérlet, amely szinte minden sminkelés t kizárva, eredeti arcszín nel csak színreflex-megvilágitással tőrtenik. Előrelátható, hogy nem mindenkinek lesz jó színarca. Ugy mint a han" gosfilmnél. ahol ének: és beszéd alkal« matlan volta miatt karrierek tüntek le, itt is nagy változások várhatók, an, nak ellenére, hogy a színes film a szépséget és bájt nagymértékben még fokozni is tudja. Miután főleg a kékeszöld és piros szinek érvényesülnek tö, kéletesen a szines filmen-: Feltétclezhető, hogy a kék szem melegebben, kel. lemesebben füg hatni, mint a szürkészöld vagy a fekete. Bizonyos, hogy a szines film fejlődé; sének forz-pontján vagyunk. A színes film naprólmapra jobb és tökél-etesebb lesz művészeti és üzleti vonatkozásban költségesebb mivolta mellett is visszavonhatatlanul halad előre a maga útján, maga mögöltt hagyva a minden újat kisérő közönyben és tá. madásban megnyilvánuló mellékzőrejeket, U j lehetőségek megnyitó ja a színcs film, amelynek jelenléte nagy mérték ben gazdagítja a filmművészetet és biztos, hogy új rétegeket füg meghódítani a film számára.
Piezoelektrikus fényszelep. Egy fiatal francia mérnöknek sikerült a hangrajzoláshoz újabb eljárást konstruálnia. A Kerrcella (Klangfilm) helyett, amcly a fény elektromos kettétörésére kvarc polarizátort használ és amelynek az alapjai régóta ismeretesek, a mérnők a piezoelektromos jelenséget használja fel. Igya jövőben ennél az eljárásnál a trinitrobenzol, illetőleg egyéb cellatöltő folyadékok elmaradnak. A piezoelektromos jelenséget a különleges rnikrofon szerkesztéshez is felhasznál tak és nem rég Angliában zabadalrnaztatták. Hírek szerint tökéletes hangvisszaadást eredményezett.
Keskeny színes filmek. A keskenyfilm egyre nagyobb arányú fejlődését jelentik a már mind sűrűbben feltűnő keskeny ssines filmek. Legutóbb a Spicer-Dufay-eljárással készítettek Angliában keskeny sz íncs filmeket. Ezek a felvételek normál 1.5 optikával íelszerelt amatőr leamarával készültek. A megvi1ágítási időket, arneylek helyes betartása a színes filmeknél rendkívül fontos, minden esetben megvilágítás-mérővcl állapították meg. A nyert felvételek teljesen kielégítök voltak., A női ruhák finom szines rajzai és mintái különösen szépen érvényesültek.
26
.~~~~r~~.~------
1. A KESKENYFILM
LEGUJABB
HANGFELVEVŐ
Az Ufánál röviddel ezelőtt helyezték üzembe a Klangfilm társaság legújabb hangfelvevő berendezését. Az új fölvevőgép úgynevezett "egyboxos"-típllS. Ennél gumikerekeken gördülő, erős vasalvázon épül fel a teljes hangos berendezést magában foglaló box, amely két részre oszlik. Az egyiken foglal helyet a hangrnérnők, ő a nézőablakon keresztül látja a jelenetet. Az előtte lévő keverőasztalon négy mikrofonon a hangáramot tudja keverni. Hangszórón ellenőrzi a kint elhangzottakat. Ez a szekrény teljesen hangszigetelt, úgyhogy a benne ülőhöz semiféle külső zaj nem hatolhat be. Az impulzusmérö, rnűszerek, elöerösitők, hangszínkeverők egészítik ki a lehallgató box berendezését. A box második része ettől hangszigetelten, elzártan foglalja magába a végerősítőkct, az összes kapcsoló berendezése-
FANTASZTIKUS
BERENDEZÉSE
ket és a hangj ró szerkezctet. Az itt helyet foglaló mechanikus a jelzőberendezés-telefónon kívül egy ablakon keresztül is érintkezhetik a hangrnérnőkkel. Fontos jellemző je a hangíró szerkezetnek, hogy ez nem az ismert kerrcelIával dolgozik, hanem a Klangfilm társaság részéről újabban kidolgozott módszer szerint trtineuercáiisos hangcsík formájában iotograiáiia a hangot. A teljes berendezé táplálására 220 Volt, 80 periódusú, 3 fázisú hálózati áram szolgál, amelyet a kocsi oldalán vezetnek be. Ennek az "egy boxos" készüléknek a Ióclönyc: a kis helyszűkség let, a nagy alkalmazkodó képesség, a műterern bármely J eszére egy ember elhúzhatja. Ugyanakkor külső felvételekre is J61 bevált, mert az egész kocsi teherautóhoz kötve, könnyűszerrel vontatható.
NAGYSÁGU FILMFELVÉTELI
Magnon francia tanár olyan filmfelvevőkészüléket szerkesztett, amellyel másodpercenként 2,5.000 képkockás sebességgel készíthető felvétel. (A normál hangosfilm felvételi tempó 24 kocka!) Ezt az Irtózatos sebességet még tovább fokozza egy második berendezésével, amelynél ez a tempó már 86.000 képkocka másodpercenkint. A felvevő apparátus 8 felvevő objektívvel rendelkezik és
SEBESSÉG
különleges meghaj tó ezerkezetek biztosítj ák a felvételi tempóhoz szükséges magas fordulatszámot. Természetesen csak rövid filmhosszuságokon keresztül törtcnik itl a ielvétel. A gépek maximálisan 5--8 111 filmet foglalnak magukban. Magnon tanár ól szcrkezetet baktériumok vizsgálatánál alkalrnazza.
KOVÁCS
FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T.
FILMGYÁR
ÉS FALUDI
ÉS LABORATORIUM
BUDAPEST, GYARMAT-U.
VII, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.
VIL, 35.
T E LE FO N: 97-8-55.
TELEFON: 37-2-87. Magyarorszóg legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelt la bo ra to ri u m a
•
Kópiák szállitása az összes gyártási központokból.
Készit; hongosfilmeket és kópiókot, filmfeliratokat, pedagógiai-, kultur-, reklómés rajztrükk-filmeket
Dl~~~~~~~~~~~
-;;------
..
'l11
S~~.ki s~m nél: Filmművészeti Evkönyvet! kulozh~t' az UJ ""'''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''' '''''''''''''''''''''''' nuuummuunuuuuunuum ••,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
~
Ara portóval 5 pengő, megrendelhető a kiadóhivatalban.
~
~~~~~~~~J 27
~
Szemcse nélküli film. Az ezüst nélküli (szerncsementes) filmek problémája egyre izgatja a tudományos világ érdeklődését. Xel11 régiben új abb módszert ismertettek, amelynek segítségével rendes 30 tn-es tekercsekben állítható elő ilyen szemcsementes nyersanyag. Természetesen ez az. új anyag új technikai berendezést és kidolgozást ki"án. Egyedül a gyakorlat lesz hivatva megállapítani, vajjon a szemcse nélküli, ezüstmentes film, amely már innen-onnan 60 éve ismert, legyőzi-e az eddig jól bevált esiistemuleio s nyersanyagot. A technicolor munkában. A technicolor hárornszfnes eljárás a ma fennálló egyik legtökéletesebb módszer. A közelmu1tban kezdték el egy sz.ínes film forgatását e szerint az eljárás szerint. Ennek fő jellegzetessége, hogy egy világítási specialista olyan
UJ MOZI megnyitása előtt Lajta Andor
Ára portóval
5.- P.
szerezze
be
rlLMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVÉT
Az ui 1936. évkönyv
előkészületben.
~
AZ AG FA-POZITIV o legjobb és o legforfósobb kópiaanyag VEZÉRKÉPVISELÖ Magyarország
részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII., Thököly-ut 75. T e I e f o n: 97-0-76.
dekorációkat és olyan megvilágításokat alkalmaz, amelyek a legkedvezőbb felvételt eredményezik. Különösen a sárga és viola sz ínek, valamint ezek kőzéptónusai, ame-vck az eddigi eljárásoknál meglehetős gyengén érvényesültek, alakulnak ki kedvezően. Védekezés az égő film ellen. A film égésével kapcsolatban érdekes demonstrációkat végeztek a hamburgi kikötőben a filmérdeke1tség és tűzoltóság bevonásával. A kisérlet-sorozat célja az volt, hogy szemléltetően bemutassák az égő filmet és pedig a kisebb és nagyobb mennyiségben történő gyulladásnál. A néhány rnétcr hosszúságú filmszalag könynyűszérrel oltható el, akár vízzel, akár homokkal. Ellenben, ha egy 400 méteres tekereset gyújtottak meg, azt semmiképen sem lehetett eloltani. Sem víz, sem homok nem használt, mert a filmgázok tovább égnek. Ebben az esetben a legcélszerűbb védekezés a tűz lokalizálása. Ugyancsak bemutatták a különböző film tartó dobozek helyzetét a tűzzel szemben. A legelőnyösebb a kartondoboz, rncrt tűz esetén a film ebben nehezen és lassan ég el, gyakran pedig egészen mcntes maradt a film meggyulladástól. A londoni Baird-távolbalátótársaság alaptokéjét 1,175.000 angol fontra emelte fel. Ebből a tőkeemelésből arra következtetnek, hogy Angliában ismét folytatják a részben már abbamaradt televíziós kísérleteket.
••••••••••••••••••••••••••
o ••••••••••••••••••••••
IP>A INIIK" INIIE »IHI« A LEGTÖKÉLETESEBB •••••••••••••••••••••
••••••••••••••••••••
KÉPNEGATIV 8 .•••••••
-.;;;;
DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 D U P - P O Z IT I V, H A N G - P O Z I T I V EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEG ATIV
28
~
-+.~A~r~~'~
5
+1
ez zavaró jelenség. A rnérések és kisérletek azt mutatják, hogy legjobban a speciálls fémanyagból készült felületi tükr" válnak be, amelyeknek előnye szemcse ••.erkezetükben és csiszolási módjukban van. E tükrök tisztítása természetesen különös gondot igényeI. Kétgépes vetítés esetén a gépek tűkörlámpáit be kell állítani egymáshoz képest úgy, hogy a két kép fényerőben egyenlő legyen. Próbálgatással a direkt vetítőgép lámpáját alacsonyabb, a szög alatt vetítöjét magasabb amperszámmal működtetjük. •
~~
FI LMTEC.\\~ Irja: Brückner János okI. gépészmérnök.
Motorok A némafilm idején Iőáramkörű motorok hajtották a vetítőgépet, amelyek nagy indító nyomatékkal rendelkeztek és így hamar fordulatra hozták a gép fejeket A hangos filmmel együtt kerültek a gépházba a rövidre zárt indukciós motorok, amelyek főjellemzője, hogy fordulatszámuk állandó és azt a hálózat periódusszám, a poluspárok száma és kismértékben a terhelés határozzák meg. A rövidre zárt mótoroknál egy úgynevezett forgó mágneses mezö áll elő a motor belsejében, amely a forgó részt magával ragadja és vele együtt forogni kényszeríti. A forgó rész a forgó mágneses mező fordulatától a terheléstől függően bizonyos kis százalékkal elmarad. Az indukciós nictorok 3000, 1500, 750 fordulatra készülnek, amely fordulatszámot a motor sohasem éri el, hanem pl. az 1500 fordulatu 1460-1420 fordulattal jár. A hangos gépeknél ez a 1440 fordulatos tipus nyer alkalmazást. Az egyfázisú váltóárammal táplált ilyen mótorok maguktól legtöbbnyire nem indulnak el, hanem csak előzetes külön forgatás után kapcsolhatjuk az áramot. Aháromfázisú mótorok maguktól is megindulnak és pillanatok alatt valósággal beugranak az 1440 fordulatba, miért is ide indító ellenállást kell alkalmazni, vagy a gép törések és filmszakadások elkerülésére a vetítőgépet előzőleg kézzel kell fordulatba hozni.
Kisérjük figyelemmel a hangfotográfiát
Derékszögű vetítés
Aki állanuó figyelemmel kisérte a hangosfilmek hangcsíkját, az észrevehette, hogy e· csík formájában állandó változás van. Az intenzításos filmeknél kevesebb a változás, inkább a tranzverzálisosaknál vannak ujdonságok, Az intenzitásosnál 2 év óta vehetjük észre az u. n. noisles v. kartonfeljegyzést, amelyeknél a hangcsík íeketedése eltérően a szekastél a hangerőnek megfelelően állandóan változik és' pedig úgyhogy a modulátlan részeknél a hangcsík teljesen sötét. A tranzverzálisos fllmeknél úgyszólván teljesen eltünt az egyoldalas csipkézés és ezek helyett a hanzcsík közepéről két oldalt kifutó csipkéket találunk. Ez jellemzi pl. az amerikai RCA rendszerrel felvett képeket. A legérdekesebb tranzverzálisos eljárás az, amelyet az ujabb német hangos filmeken találunk. Ez a tőb~szörös kettős csipkézés ü feljegyzés, amelynél a 2.5 mfm széles hangcsíkon 14 egymástól független, de teljesen egyforma kettős csipkézésii hangcsík halad. Ezeknek az újításoknak a céljai röviden összefoglalva a következők: az úgynevezett asymmetríkus torzítások megszüntetése, a magasabb frequenciák tökéletesebb feljegyzési lehetősége, az előnyösebb laboratóriumi kezelés, az alapsuhogás csökkentése és vé~ül a ferde hangréstől eredő torzítások lehetőség szerinti kiküszöbölése.
Némely gépházban annak hátrányosabb alakja miatt arra kényszerülünk, hogy a vetítőgépet a vetítési tengelyhez képest derékszög alatt állítsuk fel. Ebben az esetben a fényalábok prizma vagy tükör segítségével juttatjuk a vetítőernyőre. Ennél a módszernél különös szerepet játszik ez az irányfordító prizma vagy tükör, amelynek anyaga és kivitele határozza meg a kép minőségét. Mindenesetre úgy a prizmánál, mint a tükörnél fellép egy bizonyos fényenergiaveszteség, amely ott kényes, ahol 2 géppel történik a vetítés és ahol mondjuk az egyik gép vetít csak derékszög alatt. Ebben az esetben ugyanis a derékszög alatt vetítő gép képe szemmelláthatölag sárgább, fényszegényebb lesz, mint a másik és
A hangos gépek mótoraival általában kevesebbb hiba adódik, mint a régebbi főáramkörű mótorokkal. Szerkezetük egyszerübb, nincsen kollektor, amely szénkeféivel és kopásával állandó hibaforrás szokott lenni. A rövidrezárt motorok kevés gondozást kívánnak és emellett tartósak. Jegyezzük meg, hogy ez a rnotortypus jobban melegszik, mint a főáramkörű motor. A megengedhető maximális melegedés 70° Celsius a környezet hőmérséklet fölött. Ha efölé emelkedik a motor melege, akkor valami: baj támadt valahol. A zsírozás, olajozás. hiányzik, talán berágódás felé közeledik a tengely, vagy túlterhelés állt be.
Motorhibák
29
~------------+.~~~~~~,--------~~r~
BUDAPESTI FILM PIAC.
Filmmegjelenések
1935. október hónapban.
jELlV1AGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a .. = aluli. - f. = felüli.
k.i.t.1
ALLIANZ FILM
Rökk Szilárd-u. 20. Telefon 33·4-45.
BIOSCOP FILM Erzsébet-körut Tel.: 33-4-95.
I
k.u.1 X.22
9.
I
I
CINEMA-FILM, Erzsébet-körút Tel.: 37-5-70.
8.
I
ECO-FILM
I I
Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.
FOK FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.
Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35.
HERMES-FILM, 8.
KEL~YI-FILM Vll.. Erzsébet-körut Telefon 43-4-74.
8
KOVÁCS EMIL és Tsa Erzs.éb~t-körút Tel.. !l5-9-48.
HOLORFILM
8.
k.U.
VI., Erzsébet-körut Tel.: 40-8· 55.
I
8.
PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
I I I I I I
I I I
I
I I
I X.
II
X. 17
X.30
I
I I
I
X. 31
X. 17
x.
10
X.3l
Royal Apolló. vígjáték. - F.: Kiepura. - R.:
Végállomás. - Megj.: City, Omnia. - H.: 2367 nl. - M.: Vígjáték. - F.: Pacséry László. Fősz.: Hörbigcr, Moser, Andergast. - R.: E.'N. Emo. - c.: Aluli. Nocturna (Egy elsodort asssosiy.) - Megj.: Uránia, City. - H.: 2373 m. - M.: Hangos dráma. - F.: Siklósi Iván. - Fósz.: Ria Byron, Maria Ray, A.' Pointner. - R: G. Machaty. - c.: F. Hattyúdal. - Meg]. Uránia. - H.: 2368 m. :<'1.: Színmü. - F. Fodor S. - Fősz.: Evelin Laye, Fritz Kortner. Willy Eichbergcr. - R.: V. Saville. - c.: A. Kacagó szemek. - Megj.: Omnia, Corso. - H.: 23-10 m. - M.: Életkép. - F.: Szántó Armand. - Fósz.: Shirley Temple, James Dann. - R.: David Butlcr. - c.: Aluli.
I
Szerelmi négyes. - Megj.: Kamara. - M.: Víöjáték. - F.: Siklósy.. - Fősz.: Leo Slezák. Olga Tschechova, Wolf Albach-Rctty. - R. Hübler Kahla. - c.: Aluli.
I
Édes 2586 kete Piri,
I X.25
Minden nőt szeretek. - Megj.: H.: 2605 m.. - M.: Zenés Siklóssy Iván. - Fősz.: Jan Karl Larnaé. - C.: Aluli.
I
I
I
I
HIRSCH és TSUK,
Erzsébet-körút Tel.: -10-0-28.
X. 15
I I
I
I I
mcstoha. - Megj.: Décsi, Uránia. - H.: m. - M.: Színmű. - Fősz.: Tasnády FeMária, Páger Antal, Gózon Gyula, Vaszari Pécsi Gizi. - R.: Balogh Béla. - c.: Aluli.
Seerehnes éjszaka. 2000 m. - M.: Nagy dor Sándor. - Fösz.: minati. - R.: Victor
Megj.: Décsi Corso. - H.: zenés vígjáték. - F.: FoLilian Harvey, Tullio CarSchertzinger. - c.: Aluli.
RepülőgéPpel Ab esseinuibom. 1800 m. - ~1.: Expedició. szöveg. - c.: Aluli.
F.:
Studió. Magyar
-
H.: kisérő
Zuzu. - Megj.: Casinó, Palace. - H.: 2576 m. - M.: Vígjáték. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: J osephine Baker, Illa Meery. -
R.: Maro Alegret.
X. 10
Öi elsé ge a komornyik. - Megj.: Corvin, Capitol, Co rso. ~ H.: 2511 m. - M.: Vígjáték. F.: Fodor S. - - Fősz.: Charles Laughton. - R.: Merwin 'Leroy. - c.: Aluli.
X. 13
Rémiilet. - Megj.: Palace. - H.: 1013 m. - M.: Bünügyi. - F.: Fodor S. - Fősz.: Gertrude Michael, J. Lodge. - R.! Bayard Weiler. - c.: A.
30
~,, ~.~~~~'~-------+f barátnöi. - Megj. : Metro. - H.: 2367 m - M.: Dráma. - F.: Erb. - Fősz.: CrawIord, Montgomery. - R.: Edw. CriHith. -C:A. H.: 15132 Megj.: Omnia. Vampir asseony. ::..r_ : Dráma. - F.: Erb. - Fősz.: Lugosi, ITI. Barr ymorc. - R.: Tod Browning. - C: Felüli. H.: Egy seerelmes éjszaka. - Megj.: Mctro, F· Erb. - Fösz.: 1914 nl. - M.: Dráma. Tone, Duna Stcf íy. - R: Jack ConFranelot, Felüli. way. - CH.: Vihar a sárga tengeren. - Megj.:, Metro. 2456 m. - M.: Dráma. - ]7. Erb. - Fősz.: Gable, Beery, Karlow. - R.: Tay Garnett. C.: Aluli.
Férjem
X.7 X. 9
M:ETRO-GOLDWYN VIII., Sándor-tér 3. Tel.:
-
X. 18
44-4-24 és 25.
X.25
Continental. - ::'-fegj.: Rádius. - H.: 2900 m. M.: Revü. - Fősz.: Fred Astaire, Ginger Rogers. - R: Fred Sandrik. - c.: A.
X:3
-
X. 22
m.
PÁTRIll-FILM: Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.
Eszményi
I
STYLUS-FILM Erzsébet-körút TeL: 44·2-59.
asszony. - Megj.: Rádius. H. : 2189 - Fösz.: Pásztor. Dráma. - F' Boyer. Charles - R.: Hepburn, Katharina Philipe Mahler. - C: Aluli.
8.
X 1
8.
I
UNIVERSAL-FILM X. 17
Népszínház u. 21. Tel.: 38-4-48.
I
PHÖBUS FILM: FORGALMI RT., VII.. Erzsébet-krt 8. Tel.:
31-5-62.
I I
X.24
TRICOLOR-FILM V1I., Dohány-u. 58. Tel. : 37-4-37 és 42-4-42.
X. 29
I
UFA-FILM RT., K05suth Lajos-u. Tel.: 83-8-58.
13.
I
THÁLJA FILM k.U. V., Kossuth' Lajos-tér 4. TeJ.; 26-9-57.
WARNER BROS J ózsef-körút 32. TeJ.: 32-5-90.
X.25
I I I
X·
5
X.
15
I
I
I
I
X.29
I
I
-
::.-r.:
City, Corso, Omnia. - Megj.: N agytalwritás. H.: 2300 m. - M.: Vígjáték. - F.: Ujvári Sándor. - Fősz.: Anny Ond ra, \'Volf Albach Retty, Hans Richter. - R.: Karl Lamaé. - C: Alul..
IL: 220()m. Fiatal sasok. - Meg j.: Casino. M.: Katona film. - F.: Pacséry. - Fősz.: Tom Brown, H. B. \'Vamer. -R: Wiliam \i\lyler. C: Aluli. (Válik a feleségem.) Megj.: Casino, Tangókirály. Corso. H.: 2280 111. - :tvL: Zenés v ig j. - F.: FoThimig, dor S. - Fösz.: Liane Haid, Hermann Leó Slez ák, Georg Alexander. - R.: Max Niederberger. - C.: Aluli. A vadon szava. - Megj.: Capitól és Corvin. H.:' 2559 m. - M.: Alaskai aranyásó történet. - Fősz.: Clark Gable Loretta F· Kiss Jenő. C: Aluli. Joung, Jack Oaikie. - R.: Wellmann. Bab-imenyor sstig, - Meg j.: City és Studio. H.: cca 1200 ITI. - M.: 4 szines és 2 fekete-fehér trükkíilm. - F.: Kiss Jenő. - C: A. Az ördög cimborái. - Meg j.: Uránia. H.: 2586 m. M.: Dráma. - F.: Lándor. - Fősz.: Nagy Kató, Albin Skoda, Brigitte Horey, Oscar Sima. - R.: Heinz Hilpert. - C: A. Halló Budapest. - Meg j.: Fórum. - H.: 2153 m. - M.: Vigj. - Fősz.: Bársony Rózsi és Kabos Németh Mária, Gyenge Anna, Gyula. Közrern.: Vaszary Piroska, Szedő Miklós, Békeffy László, Svéd Sándor, Dohnányi Ernő és mások. - R.: Vajda László. - C: A. Casino de Paris. - H.: 2700 m. - M.: Revü. F.: Váczi Dezső. - Fősz.: Al Jolson, Ruby Keeler. - R.: Archie L. Mayso. - C: Aluli.
31
IRODALOM
SZAKSAJTÓ
érdekes forrás munkának is beillik a könyvnek ez a szakasza. A szerzö részletesen ismerteti ezután a német filmkamara, a kontingenshivatal, a német filmcenzura, a német Iilrnbank, az oktatófilm . zervezetek működését hozzákapcsolva a megfelelő törvényeket és rendeleteket.
Dr. Alexander Jason: Handbuch des Films 1935/36. Verlag Hoppenstendt & Co., Berlin, W. 8. 412' old. Ara vászonkötésben RM 14.80. A német filmirodalom, amely két évtizeden keresztül vezető szerepet játszott a világ filmiroclalmában, az utóbbi esztendőkben nem produkált olyan nagy jelentóségű rnűvet mint azelőtt. "Ebből a sivár terméketlenségbőI messze, nagyon mcssze magaslik ki l ason dr. új könyve, amely most jelent meg Handbuch des Films eim alatt. Látszik, hogy avatott tollú író szerkesztette a könyvet, olyan író, akit csak szakirodalmi mult predesztinál arra, hogy ilyen monumentális munkába belefogjon. A 400 oldalas mű olyan tökéletes és nagyjelentőségű sz akkőnyv, amely valóban és minden dicséret nélkül is hivatott arra, hogya filmmel foglalkozók asztaláról ne hiányozzék. A rendkívül érdekes és tanulságos könyv kisérőcikkét dr. Gustav Lucae, a német Institut für Konjunkturforschung tagja írta, amelyben méltatja J ason dr. sok fáradságot igénylő munkáját.
A Deu! schc Filmkunde című fejezet tudományos alapossággal és felkészültséggel vázolja a mai német filmgyártást, a játékfilm produkciót, az oktató- és ismeretter jesztöfilm gyártását, továbbá a filmkölcsönzést, a német filmimportot és exportot, a keskenyfilm mai állását, majd részletes történeti vi szapillantást vet az egyes fontosabb német filmcégek történetéról. Nagyon érdekes és tanulságos a nemzetközi filmstatisztikáról közölt rész. Az adatok felbecsülhetetlen tárházát találj uk abban a részben is, amely a németországi mozgóképszínházak adatait tartalmazza. A könyv ezután összefoglalja az 1932-ben, 1933-ban és 1934-ben gyártott filmek részleges adatait, felsorolván a szerzók, rendezők és főszereplők neveit. A könyv kiegészítő része az utóbbi három esztendőben gyártott filmek részletes adatait tartalmazza. Jason dr. könyve, mint már jelez tük, a' lelkiismeretes és tudós 1mmkás' -olkotása, olyan könyv, amely nemzetközi vonatkozásban is méltó helyet foglal el.
Maga a szerzö írta a bevezetést, amelyben a. könyv keletkezését tárgyalja. A könyv ezután ismerteti a mai Németország filméletének szervezetét, illetve a mai német filmvilág rendi felépítését. Ezután kronologikus sorrendben vázolja a. filmipar fejlődéstörténetét 1895-től napjainkig. Gazdag és igen
~~~~~
FILMMŰVÉSZETI ELÖFIZETÉSI Felelős Szerkesztőség Megjelenik
és kiadóhivatal: minden
ÉS
TUDOMÁNYOS
ÁR: 1 évre 10 pengő. -
szerkesztö BUDAPEST,
és kiad):
Lajta
FOLYÓIRAT
% évre 5 pengő. Andor.
VII., THöKÖLY-ÚT
hónap elsején.
Mínden
32
cikkért
75. a
Telefon: szerző
97-0-76_ feJeI.
Valóban igazi nagy magyar filmsiker az
,
lElD lES IMloSTOIHIA EGYSZERÜ TÖRTENET EGY NAGYSZERÜ ASSZONYROL lrto :
Zene :
LAKNER ARTUR
Szereposzlós
IM' ono..
BALOGH
Bf:LA
: · TÁSNÁDI FEKETEMÁRiA · PÁGER ANTAL · Pf:CHY GIZI · ERDELYI MICI · VASZARY PIROSKA · GOZON GYULA · DAJBUKÁT ILONA · TELBISZ f:VA · POLGÁR ZSUZSI · ZALA KAROLA · VÁNDORY GUSZTÁV · MÁLY GERO
, .. Horgi~~ay András Erzsike, o leányo Ella Ibolya Frici Gazdasszony Peszronko
Rendez~e :
SZLATINAY SÁNDOR
.
Zsuzsi. . . IgCJZga~ónó . Orvos Portás
HERMES FILM KFT. BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT B TELEFON;
40-0-28
ÉS 34-7-37
HALLÓ BUDAPEST! HALLÓ MAGYARORSZÁG! F Ó R U M B A N feltünést
A
sikert aratott
új magyar
MEZŐKÖ a le~8zebb
Nyomatott:
Otthon-nyomda
keltő-
,
filmünk a
ESD
malQ'ar k.ultnrrilm
(Kis Iván) Budapest,
IX_, Lónyay-utca
~O. -
Telejon ; 87-2-81. és 81 5-77.
