- H-
•
••
IRónallclv.
J
Dr. BALOGH KÁLMÁN, FELSOHÁZI ELNÖKI TANÁCSOS, A MAGY AR MOZGOKIOPOZEMENGEDIOL YESEK OR SZ. EGYESOLETeNEK UJ ELNÖKE
ll. ÉVFOLYAM 1. SZÁM .•
SZERKESZTI:
LAJTA
ANDOR.
1933. ÉVI JANUÁR
HO
1
.
;
-~-_ _ , · UI-d'aman ' ez le H d az Ri éuell
,
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ~ -J
I
HIRSCH
ÉS TSUK
FILMKÖLCSÖNZ6
VEZETI
Mi hozzuk az idei szezón reprezentáciős filmet:
•
nEM HERDEM HI UAGY 7 I
A LEGSZENZÁCIÓSABB BURLESZK VíGJÁTÉK:
I I
CHARLEY
I
Bolváry Géza nagy filmje (Gustav Fröhlich-Liane Haid)
U!~~,eg!!~~~á!~ (Eggerth
~_':n:~É n J E
I
Schneider,
Hermann
Schneider,
Georg Alexander)
Berlini háztetőh alatt
BRA~D()N THO;'-IAS VJLÁOHmü VIOJATÉI(A : 9 FELVONÁSBANo
I
Thimig)
ft HEH SZOBA (Magda
(A nagyvárosi
•
I I
élet keresztmetszete)
SO El,n mAOEL UERGISST mAn niCHT ...
AL CHRISTI RENDEZBSÉBE
Hörbiger)
ZSUZSAnnA A FUROOOEn (Magda
•
Márta-Paul
1
(Willy Forst-Dolly
FÖSZEREPLŐ:
Rendező: _ Zene:
CHARLEV RUGGLES.
Haas)
Fritz Kortner Ralph Erwin
I
DAS GO~H"~~t~!)KOPHOn I i
8REnnEnOES GEHElmnlS (Willy
Forst-Hilde
Wagener)
FILMMOvtSZETI VI. ÉVFOLYAM. Dl'. BALOGH
ts
TUDOM ANYOS
1. SZÁM. =
FOLYÓIRAT 1933. JANUÁR
KÁLMÁN,
felsőházi elnöki tanácsos, a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének új elnöke:
Programm om:
eróh összefogása, oz érdehellenféfeh hihüszöbölése
OZ
(/)
Fiimkuitura hasábjain is megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem azt a 1negtisztelő bizalmat, amellyel a Moziegyesület elnökévé megválasztottak. A szakmai ügy.eivel ismerős vagyok. A film népnevelő, kultúrális, propagandisztihls és szórakoztató hatását nemzeti szempontból is rendkívüli fontosságúnak látom: és éppen ezért szükségesnek tartom, hogya, [ilmezclcmo. működése is a miniszterelmök úr által kitűzött, nagy nemzeti célokkal összhangba hozassék. . A mai nehéz helyzet súlyos voltát is teljes mértékben átérzem és így tudom, hogy igen nehéz időkben veszem át az, Egyesület vezetését. Az én szerepem főként az, hogy a szakma bajainak tolmácsolója legyek azok előtt a tényezők előtt, akik hivatva vannak arra, hogy ebben az orszá{jban a szakma problémáit megoldják. Eppen. azért, mert ma nehéz időket élünk át, feltétlenül szükséges az erők összefogása, az érdekellentétek kiküszöbölése. Arra a [eladatro. udlialkoztasn. hogya .meglevő bajokon a lehetőség szerint segítsek és azért igyekezni fogok a szakmai ügyeket minél előbb még közelebbről meoismerni, mert tisztában vagyok azzal, hogy a szakmai bajok alapos ismerete nélkül lehetetlenség arra a feladatra vállalkozni, amelynek meoualosuáeo. a közeljövő főfeladata. Minden igyekezetem és törekvésem oda irányul, hogy az illetékes fórumok előtt feltárjam a mozgóképszakma súlyos bajait, nehéz helyzetét és hogy ezek a kérdések ott meghallgatásrcL is találjanak. Elsősorban is az illetékes szervekkel, az áluumluitalom. szerueiuei, valamint a testvér filmköl08önzők egyesületével kívánok a legnagyobb harmoniában együttműködni és remélem. hogy ebben az irányban eredményt is tudok elérni. A Moziegy,esület súlyának, tekintélyének emelése legfőbb törekvésem,
J/
1
t.
Az a sok feladat, anti a .mai nehéz időkben az Egyesület vezetőségére még hárul, súlyos kötelezettséget, fokozott munkát és felelősséget jelent egyfelől, de reménységet m,Mfelőt, hogy végzett munkámk eredménuéuei a,z Egyesület tCLgjai meg lesznek elégedve. Ha a felmerülő problémákat teljes egészükben nem is tudjuk majd m~goldarii, meggy'őződésem, hogy el tudjuk érni CLZtC~célt, hogy ezekben a válságos, átmeneti időkben átsegítjük majd a mozgóképszcLkmát a mai nehéz viszonyokon és biztosítani tudjuk az egyes exisztencuik fennmcLradását. Székfog)aló beszédemben is ehez a mumkához, esetleg harchoz kértem az egyesület tagjainak támogatását. Legközelebbi feladatunk az Egyesület munkateruének részletes kidoloozása, amely tervbe felvesszük azokat a kérdéseket és megoldásra váró feladatokat, amelyek a közeljövő napirendjén szerepeinek s amelyeknek egy része az Egyesület legutóbbi közgyűlésén, úgy CLbudapesti, mint a vidéki mozgóképszínhá.zak kiküldöttei réezérői, kívánság iornuiiábom. elhangzottak. Remélem, hogy az Egyesület vezetőségében, a t'égi mumkaiáreokbtm. megtalálont azokat, akik erre a munlaira eziuesen. és önzetlenül vállalkoznak, hiszem és remélem, hogy jogos és igazságos érdekeink felsőbb helyen is meaértéesel találkoznak. A nuuruo» mozgóképszakma mirulen. tagja meg lehet győződve arrál, hogy a szakma érdekeinek védelmében legteljesebb mumkobirtieomat és befolyásomat érvényesíteni fogom.
HOROVITZ
RICHÁRD:
A FILMIPAR :8:S FILMKERESKEDELEM VIGASZTALAN HELYZETE annyi, mint a némáé volt, ezzel szemben értékesítési lehetősége a nyelvi nehézségek miatt területileg a fele, a mozik bevételi számai pedig az utolsó években ugyancsak a felére estek vissza. N em csoda, hogy eme körűlmények mellett a jilmgyá?·tás mindenütt a legnagyobb válságban van, a filmkölcsönzők pedig keserves küzdelmet folytatnak létükért. A hozzánk legközelebb álló berlini piacon egyre-másra buknak meg a filmgyárak és filmkölcsönzők. Régi, híres-neves vállalatok sorsa, mint pl. a Südfilm A. G. és a D. L. S. esete, ismeretes a szakma előtt. 20-30 film gyártásának finanszírozása volt e vállalatok évi programmja és számtalan világsikert
filmipar és filmkereskedelem helyzete világszerte siralmas. A moziszakmát ugyanis nemcsak az immár évek óta tartó és még 111111111111111111111111 mindig kimélyülő gazdasági krízis ingatta meg létalapjában, hanem a hangosfilmre való áttérés a régebben teljesen nemzetközi némafilmekről is. Azok a fantasztikus remények, amelyek az első hangosfilmek példátlan anyagi sikerét kisérték. tudvalevőleg nem váltak be, a hangosfilm óta a közönség általában kevésbbé látogatja a mozit, mint a némafilm virágzó éveiben. Egyenesen tragikus az a helyzet, hogy a hangosfilm előállítási költsége kétszer
A
2
~'--------~'~~~~~~I~--aratott film az ő tevékenységüknek köszöni létét. A folyó idényben már ők sem tudlak megküzdeni az elmondott nehézségekkel. Kétségbeejtő a helyzete a berlini kisebb, úgynevezett független filmgyártóké is. Ezek csaknem kivétel nélkül nem rendelkeznek azzal a tőkével, amellyel a tervbevett filmet teljesen elkészíthetik, hanem csak a szükséges tőke egy töredékével. annyival, amennyi a személyi kiadások fedezésére szükséges, a többi kiadást, mint műterem, nyersanyag stb. váltóhitellel intézik el és pedig ama filmkölcsönző váltóival, amely a filmet Németország területére szerezte meg. Csaknem mindennapi eset, hogy az ilyképen elkészült film kölcsöndíjbevételei az egyre rosszabbodó üzletmenet miatt nem kielégítőek, a filmkölcsönző képtelen váltói t beváltani és így magával rántja a producert is. Innen az, hogya szakmán kívüli tőke már úgyszólván teljesen elfordult a filmgyártástól és a folyó idényben 30-40%-kal kevesebb német film készül, mint a múlt évben.
a nagy vihar elmúlik. Miért nem lehetne pl. organizálni a bevásárlást, megszüntetni a látatlan vételt, a licencdíjakat józan mértékre lenyomn i ? Miért nem lehetne megszüntetni azt az anomáliát, hogy a legelőkelőbb mozgóképszínházak drága filmjeinket 40-50 fillérrel is mutatják be, ezzel nemcsak túlolcsón elpocsékolván a sokkal magasabb értékeket, hanem sírját ásva a kisrnoziknak, amelyek fenntartása nemcsak az érdekelt moziengedélyesek létkérdése, hanem a filmkölcsönző vállalatok eminens érdeke is! Vajjon helyes dolog-e, hogyamikor egész vagyon fekszik egy-egy filmben, a megjelentetés körüli anarchia felesleges módon okoz károkat - ma nekem, holnap neked, - hiszen nem egyszel' fordul elő, hogy minden premiermozi egyszerre játszik long-runfilmeket és a másodheteseknek nem jut semmilyen új film, másszor pedig annyi film kerül le egyszerre a premierekből. hogy f'ilmkölésönzö nem képes az árut, amelybe vagyonát és gyakran rokonok s pénzMindezek a körülmények természeteemberek vagyonát is fektette, az értésen kihatnak a 1nagyar filmkölcsönzőkkét megillető módon kihelyezni, kihaszre is. Nem részletezem azokat a hallatlan nálni. Hát nem a józanság minden törvénehézségeket, amelyekkel itthon meg nyébe ütközik, nem a gazdasági anarkell küzdenünk, hiszen mindenki látja chia nem eléggé ostorozható hibája, azt a titáni küzdelmet, amelyet a behogy néha ugyanazon a héten vagy közvásárlás, a megjelentetés és a kihelyevetlenül egymás után jelennek meg érzés körül ki kell fejteni, de nyugodt létékes, de azonos jellegű filmek azonos lekkel mondhatom, hogy minden magyar sztárokkal, mint ahogyan ez legutóbb filmkölcsönző, aki még él, - gazdasági történt Renate Müller-filrnmel és háértelemben véve valóságos hős. A rom Thimig-filmmel. Alkalmas-e ez a filmkölcsönzők helyzetét idehaza még fomozilátogatás fokozására? Vajjon olyan kozza a teljes szervezetlenség. Darabkáknehéz feladat volna azt a kevés számú ra hullott szét az az erő, amely valamiembert: premiermozikat és kölcsönzőket, kor az OMME-ben tömörült filmkölcsönakiknek elvégre e téren teljesen azonos zők egységében és az egységes lVllVlOEérdekeik vannak és akik valamennyien vel való kooperációban rejlett. Ha akadna egyazon nyelven beszélnek, arra rábírni, ismét egy összefogó erő, amely legalább a hogy érdekeik kölcsönös megóvasara legfontosabb kérdésekben egységes nehallgassák meg egymás szavát! vezőre hozhatná a kapkodó, magukra haVajha eljönne nemsokára az az idő, gyott, erőtlen magyar filmkölcsönzőket, amely megszüntetné az esztelen versenyt amikor a filmszakma bábeli hangzavaráés a helyzettel számoló józanságra kényban ismét meqértenék egymást az emszerítené a széthúzó elemeket: talán sikeberek és megértéssel, szeretteI igyekezrülne szerényen a gáton kitartani, amíg nének kölcsönösen segíteni egymást.
3
GUTTMANN KÁROLY, a Metro-Goldwyn-Mayer distr. budapesti vezérképviseletének igazgatója:
KERESKEDELMI SZERZÖDÉSEKBEN BIZTOslTSUNK PIACO T A MAGYAR HA.NGOSFILMEKNEK! magyar film válságának egyik oka az, hogy nem áll megfelelő piac a rendelkezésre. Amíg egy német filmet magában Né1111111111111111111111 mctországban több ezer mozgóképszínház játszhat ja, azonkívül rendelkezésére áll, több mint százmillió németül értő ember Európa különféle országaiban, ugyancsak több ezer filmszínházzal, addig a legjobb magyar film is csak Csonkamagyarország területén futhat, alig 150 mozgóképszínházban, amely 150 filmszínház mimdei; erojeszités ellenér e sem amortieélia a gyártási költségeket. Jelentősen segítene a magyar film helyzetén az, ha az elszakí tott területeken is elő lehetne adni a magyar hangosfilmeket. A magyar 'hangosfilmet egyetlenegy utódállam sem engedi be és eddig még egyetlenegy magyar hangosfilm nem kerülhetett bemutatóra sem Erdélyben, sem Bácskában és a Bánátban, sem Horvátország-Szlavónia magyarlakta vidékein, sem Szlovenszkóben és Ruszinszkóban. Eddig egyedül a Hyppolit című magyar filmnek engedték meg a csehek, hogya Felvidék néhány magyar városában előadhassák, természetesen egészen kivételesen és csak azért, mert a gyártója érdemeket szerzett a cseh filmgyártás körül is. Az azóta elkészült magyar hangosfilmekkel hónapok óta kísérleteznek a pozsonyi tót minisztériumban, de sikertelenül és bár minden lehetőt elkövetnek és minden összeköttetést igénybevesznek, még sem tudják elérni, hogy filmjeiket forgalomba hozhassák. Abban az esetben, ha a magyar filmeket ezeken a területeken akadálytalanul be lehetne mutatni, úgy a gyártási rentabilitás valamivel kedvezőbb képet mutatna a mainál, mert hiszen további 250 'mozg6képszínházzal több kihasználási lehetőség állna a ma-
A
gyarnyelvű film rendelkezésére. A magyar kormány eddig rendeleti úton, filmipari díjakkal és pótdíjakkal, az itt levő 150 hangos filmszínház megad6ztatásával vélt segíteni a magyar hangosfilmgyártáson. Ez a módszer azonban, úgylátszik. nem tudta rentabilisebbé tenni a hazai filmgyártást. Talán, ha a kereskedelmi szerződések tárgyalásánál és új szerzbdéeek meqkotésénéi ugyanolyan erővel és szeretettel foglalkozna a kormány a magyar film kérdésével, mint amilyen szeretettel bocsájtja ki a különféle, a szakmát sujtó rendeleteket, akkor talán közelebb jutnánk a célhoz és eredményt is érhetnének el. Az új kereskedelmi szerződésekben ki kellene kötnie a kormánynak, hogy a politikamentes magyar hangosfilmeket előadhassák az utódállamokban, ezzel többet használnának a magyar filmügynek, mint száz kontingensrendelettel, nem beszélve arról, hogy nemzeti szempontból is maradandó értékűt alkotna az a kormány, amely ezt keresztülvinné. A magyar kormány a kereskedelmi tárgyalások során a főhangsúlyt mindig a mezőgazdasági termékekre helyezi, - ami érthető - de ugyanakkor nem szabadna megfeledkezni a filmgyáTtásról, amelyről pedig mint fontos nemzeti protluktumrél, állandó hangzatos jelszavakat hangoztatott. Jelentős gazdasági és nemzeti érdekek szólnak a mellett, hogya kereskedemi szerződésekben a magyar film érdekeit is megvédjék és piacot szerezzenek számára ott, ahol meg vannak ennek a lehetőségei és előfeltételei, mert e nélkül 'megbukik a magyar hangosfilm, akárhány rendeletet vagy kontingenst bocsájtanak is ki a védelmére. Egészen bizonyos, hogy ezen az úton biztosítani tudjuk 10-12 magyar hangosfilm elhelyezését, ami bátorítólag és .serkentőleg hatna a magyar filmgyártásra.
BALÖGH BÉLA: (Berlin.) (
,
r,
,.
A HANGOSFILM UJ; MŰVÉSZI ÉS·GAZDASÁGI TOREKVÉSEI
s,
hangosfilm megjelenése óta már elég idő telt el ahhoz, hogy bizonyos kialakult helyzeteket,véleményeket és ezekből eredő következ1111111111111111111111 tetéseket megvizsgálhassunk. Amerika némafilmgyártásban tartott hegemóniája elveszett. Legendás óriás-telepei pusztulóban vannak. Hová lettek hírneves szinészei, rendezői?.. Egyeduralmán ma, a hangosfilm idején egyes nagyobb nemzetek osztozkodnak. Közülük - úgy látszott - a német hangosfilmgyár·tás ragadj a magához a vezetőszerepet. N agy lendülettel indult. Mintha megértette volna azt a módszert, amelynek Amerika a hegemóniáját és annak rendíthetetlen fenntartását köszönhette: "Az érdeklődést központositani, megakadályozni az egyes magok körül·.máshol keletkező konkurrenciát; - tehát koncentrálni a gazdasági erőket, a tehetségeket; felszívni, magába olvasztani minden képességet, mindenhonnan mindenkit, bánl~ilyen nemzethez tartozik is." A tehetségek áramlása Berlip. felé meg is indult, - de .csak mint gmvitáGl:.óStünet. Mert, hogy nem a németek előrelátó irányítására és gyártásuk- fellendí tésének tudatos hasznosítására állt be ez a folyamat, azt a leülföldieket : rnűvészeket és tőkét egyaránt kizáró [ilmrendeletuk. deríti ki. Jött - és ennek a gátnak káros hatását már érzi is a német filmpiac. Nagytőke nincs, bankhitel nincs, cégek inognak" .jruknak. Ennek okát még szintén nem látják tudatosan. Igy általános az a helyzet, hogya hangosfilmgyártás a nyel~határoktól bezÚt egyes szigeteken többé-kevésbbé. tengJeng, rd~seho.lsem .tuá erőre kapni. ÁIA~tlan.állapot. Súlyát megérzik a rokonszakmák is: A film szegényes,· drága, rossz. Kisebb vonzóerejét legyőzi a, kő-
A
zönséglTosszabb gazdasági helyzete. Nem járnak filmszínházba. A mozgőképseínházak sorra .buknak, vagy egy kézbe menekülnek, hogy lenyomják . az árakat, Ez visszahat a kölcsönzőre, rajta ke:resztül a gyártóra és a lezárt körben keringve, folytonossá teszi a leromlást. Amerika már úgy látja, hogya hangosfilmben törököt fogott, amely nem ereszti. Ő vesztett legtöbbet. De mindenki úgy érzi, hogy ez a török az ö nyakán is ott ül... és nincs visszatáncolás. A hangosfilm jött, látott és győzött, de uralma alatt panaszok nyögése hallatszik. Miért ? ... Most már - hagyjuk a néma- és hangosfilm párhuzambavonását ! Hagyjuk el az új műfaj hatásának, művészi szempontból való teljesítőképességének, a haladásban elfoglalt helyének latoIgatását ! Elméleti viták helyett haladjunk gyakorlati úton a panaszok nyomári és' közülük szedjük fel a még derűset, legenyhébbet, amely így hangzik: "Az· is huncut volt;. aki a hangosfilmet 'kitalálta!" Innen kezdve eljuthatunk a legfIjdatmasabbharigokig, sőt azok után következik - a ,hangtalanság: néma, becsukott mozgógépszínházak, megszűnt kölcsönzők, vállalatok, redukált filmgyártás ... ~ Miért ? , .. Miért Iesznek hangosak 'a . f'ilmek és némák ~. vállalatok? , , ,. Az agyoncsépelt gazdasági krizisen .túl is kell lennie' Valaminek! , .. Mert· tagadhatatlan, . hoiy egyesek még ma is tudnak .nagy üzleteket csinálni". Hogyan? ... ~zt mondják :"jó filmmel", Csakhogy _ azt.. hogy rni .az a "jó film", amiből üzlet lesz, .a közvélemény szerint senkisem .tudja megmondaní előre, csak utáná. ' Ebből',a -bizonytalan .meghatározásból 'biztosaI}:',€'s világosan, következík, hPgy lL, j;I.1'1t[rJ!~r+-
,•..
•
tá« elvesztette ipari és kereskedelmi 'rentábiLitását. Miért? .. Mivel rentábilis nem lehet az az ipar, amelyben a "véletlen" kegyétől függ, hogya gyártott portéka "jó"-nak sikerüljön, - nyilvánvaló: itt vala-rni hiba van. A véletlennél valami biztosabb alapra van szükség. Mindenki mondja, hogy a film a tömegeké. Az olcsó mozgóképszínház a legnépszerűbb nyilvános szórakozás; _.:. tömegeket 'vonz és a tömegekre témaez-
kodik. Ez a karaktere. Ezt akarakterét - jellegzetes vonásához híven az előállításában is érvényre juttatja. Ott is tömegekre van szüksége és - tömeg pénzbe kerül. Megkövetelik tőle, hogy gazdag legyen, hogy legalább látnivalót nyújtson ebben a nyomorúságos világban. De a közönség számára -olcsónakékell lennie, hogy törnegazőrakozás lehe sen, tehát tömegekre van szüksége, hogyl~rága előállítása költségeit be lehessen 'venni rajtuk a tőke és a közvetitő kereskedelem egyéb számításaival, - a haszonnal együtt. Sőt a sok teherrel együtt, .amely ezt az ipart nyomja. És most jön még, ami a legfontosabb: az iparszerű gyártásnak. ha rentábilis akar lenni, úgy kell kalkulálnia, hogy kevésbbé sikerült átlagfilmjeinek előállítási költségeire rá ne fizesse mindazt, amit az egyes "véletlenül" sikerült, úgynevezett "jó f'ilm't-jein keres, hanem ezentúl is maradjon haszna. Ezt a hasznot a .nyelvhatároktól bezárt területen biztosítani lehetetlen. A hangosfilm tehát - ha a 'többi gazdasági bajokból származó hibákat ki is tudnánk küszöbölni - lényegében rejti a hibá t: karakterében tömegekre kell támaszkodnia" de támaszát nyelvhatárokkal kis, erőtlen csoportokra bontja, A világ nagyobb filmgyártó nemzetei már gyakorlatból tudják, hogy itt van a baj. Amerikában, Németország-
ban, mindenütt megnyilvánul az a törtkvés, hogy a ha';"gosfitmnek vissza kel~ ádni az egy,etlen biztos alepob: a 'világot, mint nemzetkÖ'zipiacot. '
Ezt a torekvéet a szakma közös érdeke miatt mindenkinek tudomásul kell venni! Amíg meg nem valósul, addig az általános panasz el nem hallgat, addig a filmgyártással, mint nagyiparral, számolni nem lehet. Szórványos erőlködés marad "jó filmek" véletlen előállítására. Ráció tehát csak egy "jó film" gyártásában van. Ez alkalmi vállalatnak sikerülhet. A főtörekvésnek nem felel meg az a módszer, amellyel egyesek kísérleteznek : redukálják a beszédet a mimmumra és csak a zenét, zörejeket stb. hagyják meg. Ez a találékonyság szellemére nézve gyenge megoldás a hangosfilm karakteret teszi tonkre. Visszatérés II néma őshöz, amikor ugyanezt a produkciót már egy ügyesebb kisérő zenekar is tudta adni azzal a különbséggel, hogy legalább élő, eleven, plasztikus muzsikát hallgathattunk és nem konzerv-zenét. Nyilvánvaló, hogya főtörekvés által ki~ jelölt irányban a hangosfilm kultúrális haladása olyan új hanghatásokon és ötleteken épülhet fel, amelyek megoldják ezt a problémát, A verziók és a még ennél is olcsóbb utószinkronizálás olyan törekvés, amely újra meg akarja teremteni a nemzetközi piacot. Az utóbb ihoz igen gondos munka, külön tehetség kell, míg a változat még mindig drága - és a rizikó csak megmarad,
A jövő majd hoz új megoldásokat
is.
Meggyőződéssel merem mondani, mert magam is látok ilyen lehetőséget új hanghatásban és ötletben. Előbb azonban tisztázódnia kell, hogy mit értünk "jó film" alatt?.. Mi az?.. Cikkkeret nem elég a tisztázásához, - bár valószínű, hogy ezt nemcsak "utánaIJ, hanem "előre" is meg lehet határozni. Egyet azonban már is sokan mondanak "előre" is, hogy a kultúrális és egyúttal gazdasági haladáshoz a "jó" fogalmának, az ízlésnek meg kell változnia! És erre van is remény, mert: Tempora mutantur ... az idők változnak mi is változunk azokban. A kiábrá~duJás és a szükség rákényszerít. Az idő- 'közeleg. Mir nincs messze. ,
és
.~'----'-------~.~~~)l~, ~, PALÁGYI ROBERT dr., ' . .a Magyar· Mozgóképüzemen'gedélyesek Orsz. Egyesületének ügyésze :
A FILMSZERZŰr JOG MAI ÁLLÁ.sA L t:;:::===:;::!ár az elmúlt esztendőben röviden hOzzászólltam ehhbez a kérdéshez, ané kü lazon an, hogy a hozzászólás azt az igényt támaszthatná, mint1111111111111111111111 ha a kérdést kimerítően tárgyalta volna. Ezúttal a film szerzőj ének jogaival elvi szempontból nem kivánok foglalkozni, pusztán egy égetően időezerü szempont kívánkozik megvitatásra. Ez a szempont már esztendők óta nyugtalanságban tartja az egész magyar filmszakmát : filmkölcsönzőket és film,8zínházakat egyaránt. Ki fizesse a film nyilvános előadása után járó szerzői jogdíjat, ha ilyen egy,általán jár? A filmkölcsönző-e, vagy a filmszínház? A kérdésre adandó felelet előtt min-denekelőtt az vizsgálandó, jár-e egyáltalán a film nyilvános előadásáért külön .szerzői jogdíj? A szerzői jogról szóló magyar törvény '74. §-a a mozgófényképészeti mű szer'zőjének biztosítja a nyilvános előadás kizárólagos jogát. Hogy ki a mozgófényképészeti mű szerzője: azt a törvény nem dönti el. Erről sok vita esett, anélkül, hogy a kérdés eldőlt volna. A tényleges helyzet gyakorlatilag az volt, hogy a filmet gyártó vállalkozó önmagára ruháztatta a szerzői jogokkal bíró különböző érdekeltek (szerzőtársak), vagy bizonyos részek szerzőinek a filmre vonatkozó minden kizárólagos jogát, lehetőleg korlátlanul. Amíg, ez a helyzet tartott, nem volt semmi komplikáció a film értékesítése körül. A vállalkozó volt a film szerzői jogosuliságainak hordozója és ki'felé ezeknek a jogoknak a képviselője. 'Rözömbö~ne~ jelentkezett, hogy mög-ötte ,egyrészről, a valóságos szerző között, másrészről milyen közvetlen megállapo-dás létesült. Mindazok, akik a film gaz-daságí kia'knázásában részt vettek (for-
gal omba helyezök és nyilvánosan előadók), megnyugvással szerezhették meg a filmszalagot annak forgalomba helye. zé se, illetőleg nyilvános előadása céljából, mert rendszerint kisártnak látszott, hogy harmadik személyek valamelyes szerzői jog eimén akár a filmkölcsönző, akár a filmszínház ellen felléphessenek. Előrelátállsal, körültekintéssel és 'gqnddal szerezték meg a filmet gyártó vállalatok a filmre' vonatkozó szerzői jogosultságot, úgy, hogy elenyészően ritka esetben jelentkezhetett valaki alapos szerzőijogí igénnyel a filmkölcsönzökkel vagy saínházakkal szemben. .tf,'!rmészetell, hogy az 1922-ben' keletkezett magyar szersőí jogról szóló törvény nem .tartalmazhat rendelkezéseket a hangosfilm tárgyában. Ezért a bírói gyakorlat a felmerülő vitás kérdésekben fölöttébb körültekintéssel és óVl}tesság. gal kénytelen eljárni. Nem lévén kifejezett jogszabály, amelynek alapján a vitás kérdések eldönthatök, a meglevő jogszabályok analogiája alapján keresi a bírói gyakorlat a viták eldöntésére alkalmas jogelveket. Nincs tisztázva ki a hangosfilm szerzője. (Igaz, az sincs ti~tázva, ki a szerzője a némafilmnek.) Nincs tisztázva, kit illet meg a hangosfilm nyilvános előadási joga. Egyáltalán nincs jogszabály, amely a hangosfilmet kifejezetten a nyilvános előadással szemben oltalom alá helyezné. A bírói gyakorlat két forrásból meríti azt az álláspontját, hogya hangosfiImet védelem alatt tartja: a né. mafilmre vonatkozó jogszabályokból és a színpadi, valamint zenei művek nyilvános előadására vonatkozó. tételes. törvényes rendelkezésekből. Ismerünk olyan ítéletet is, amely a szerzői Jogről szóló törvény 52. §-a alapján biztosí tj 1\ a hangosfilm nyilvános előadási jogát. E törvényhely 'ugY~nil1 1\ szinművek, zenés sainművek és zene-
.,M
7
•••
•••.• __
~~~ ~."""'__,~.~,...
,
--
-
I~~
művek nyilvános előadási jogát a szerzŐBALDGHtKÁLMÁN •. javára oltalom alá helyezi akkor is, ha a magyar országgyűlés felsőházának ._ a nyilvános előadás mechanikai úton nöki tanácsosa lett a MMOE új elnöke. történik. CA tőrvényeredetileg grarnmo- '. A hangsúly itt az új szón van, mert. fonlemezekre, villanyos zongorákra] fcj.:-
eP
O'
BOLDOG
ÚJ ÉVET KIVÁNUNK
SEIDL
és VERES -ÓsÓ:
".':
•
''6
'.
LOHR FERENC, ' okl. ,gépészmérnök,
Ji: Hűnnia-filmgyár
",:' ,
hangmérnoke:
.
)\. 'RAJZOLT ZENE 'fEC;tINIKAI ÉS mostanában több műszaki lapban megjelent hangtechnikai probléma, a "rajzolt zene" kérdése szakkörök-
A
1111111111111111111111 ~:~. i~:r:r:a!:lt~n~~to~~~~ ma, -- mert annak elméletét eddig is •nagyrészben tisztázták - hanem az a 'tény, hogy gyakoTlatban is sikerült egy -hallatlanul nagy tűreimet és nprolékos',ságot igénylő fizikai és matematikai ala.pokon álló 'kísérletet pozitív eredmény: nyel megvalósítani. Münchenben egy Rudolf Pjennin.qer nevű mérnök mutatta "be először azt a hangosfilmet, amelynek .a hangját nem mikrofonnal és elektro'mos fényszabályozó eszközökkel vették fel, hanem megrajzolták.
Ennek agyakoTlati eredménynek egyelőre csak erkölcsi értéke van, mert ha csak egy kissé közelebbről nézzük is a feladatot, nyomban belátj uk, hogy lényegesen egyszerűbb dolog á zenekart :vagy beszédet rnikr'ofonon át felvenn ünk.
,j
"
Nézzük csak a rajzolás hihetetlenül nagy munkáját. Tegyük fel, hogy egyetlen' hegedűnek egyetlen hangját,mondjuk az "üres a" 'hangot - akarjuk megrajzolni, akkor mit kell tennünk? Tudjuk, hogy egy másodperc alatt 456 milliméternyi film fut le a hangleadógépben. Ezt a hosszúságot 435 részre kell osztanunk, mert ennyi frekvenciával rendelkezik a "kamara a". Tehát 'egyetlen hullámhegy és hullámvölgy 'hosszát 1.048. mim-re kell felrajzolnunk és -ezt ismételnünk; 435-ször egymás után a 456 mim-nyi filinhosszon keresztül, hogy 1 másodpercig hangot hallhassunk. Ezzel azonban még nem kaptunk hegedű'hangot, hanem csak egy "sinus rezgésű" hangv ill át. Ahhoz, hogy ebből hegedű'hang legyen, szükséges, hogy a hegedűhangnak megfelelő hangszínezetet is bele.rajzóljuk. Tudjuk, hogya hangszínezetet
"
,,'
i-mvnszi KÉRDÉSEI
adják, Minél jobb a hegedű, annál több ilyen felső harmonikusa van. Egy' Stradivarius-hegedűnek mérések szarint 23 felhangját sikerült kimutatni. Ez annyit jelent, hogy, az alaprezgésen kívül a 2~szer 435, 3-szor 435, 4-szer 435, 23-szor 435 rezgést is figyelembe kell vennünk, sőt tovább megyek, ezeknek kombinációs hangjait is. Ha ezeket 'az egyes egyszerű rezgéseket papiron megrajzoltuk. akkor következik arezgések eredőjének geometriai megrajzolása - vagyis ami fizikailag ugyanaz, - az egyes egyszerű levegőrezgések, sűrűsödések és ritkulások összegezése. , Ez, geometriai összeadás és kivonás műveletével papiron pontról-pontra elintézhető és a szerkesztés után kialakul a hegedű "a"-ja egy bizonyos intenzitással, amit még a tranzverzális eljárásnak megfelelően fekete-fehér mezőre kell átalakítanunk és leadásra alkalmassá tennünk. Ezzel a munkával azonban még csak egyetlen hegedű egyetlen hangját kaptuk meg és pedig teremakusztika és utáncsengés nélkül. Elképzelhető, , hogy milyen munkát igényel egy futamnak, vagy "glisszandónak" az időre 'való beosztása. De ez még mindig csak egyetlen hegedű. Hát még sok hegedű, hát még egy egész zenekar! Nem csodálható, hogy ez a munka még nem lehet tökéletes, mert a felrajzolások nélkülözik egyrészt az individuális művészi előadást, - ami már végső foka lesz egy zenész-technikus munkájának de másrészt hallatszottak a fent jelzett előadásban olyan hangok is, amelyekről nem lehetett egyes hangszerekre ismerni, tehát "elméleti ínstrumentumok" voitak. Ugyanez a probléma áll fenn a beszéd megmjZ'óZ6sában is. Véleményern szerint nem mondhatjuk valamely tranzverzális módszerrel készült periodikus rajzra, hogy az az "o"betűt vagy az "u" betűt a felhangok
9
ábrázolja. Alkalmam volt ugyanis az abc egyes betűi t külön megvizsgálni. Ezek a betűk azonban X y hölgy vagy úr betűi voltak, nem pedig "abszolút betűk", amelyeket talán sok egyforma betűből meg lehetne szerkeszteni, de egyéniség nélki/L Sőt, még további nehézségek is vannak. J em elegendő egy egyénről felvett abc-nek egyes betűit egymás mellé állítanunk, mint a könyvben, mert éppen az individuális átmenetek fognak hiányozni és a szóegybefűzések, hangsúly stb. Ezért mindenki "o" vagy "u" betűjének más és más lesz a rajza, sőt megfigyelésem szerint egy és ugyanazon egyén ugyanazon betűi sem azonosak és attól függnek, hogy milyen szerepe van az illető betűnek az egyes szavakban. agyban említettem csak a felmerült probléma nehézségeit, nem is beszélve arról a majdnem keresztülvihetetlennek látszó munkáról, amely pl. a transverzális eljárással megrajzolt zenét vagy beszédet intenzitásosra akarná alakítani. Képzeljük csak el az elmondottakhoz azt a munkát, amelyet az egyes rezgések fotometrálása és a fehér-szürke-fekete csíkok színben és szélességben való átmenetes felrajzolása jelentene, És minden nehézség ellenére érezzük, hogy ennek a területnek még nagy jövője lesz és a gyakorlat egyszerűsítése óriási és beláthatatlan előnyökkel járna.
A SZAKSAJTO Filmújság címmel Zsolnay László újságÍró kollégánk új szaklapot jelenttetett meg. amelynek első számát december közepén küldte ki az érdekeltekhez. A litografiai úton előállított szaklap sok érdekes cikket. tartalmaz. Zsolnay László új hetilapja a. jövőben a szakmai ferdeségeket és igazságtalanságokat fogja kíméletlenül ostorozni és bírálni. Agfa Kinotechnische MiUeilungen címmel az Agfa novembertől igen ügyesen és szakszerűen szerkesztett közlönyt ad ki, amit. valamennyi ország érdekelt filmtechnikusai kapnak kézhez. Különösen filmoperatőrök és műtermi technikusok forgathatják sok haszonnal az értékes lapot, amelynek elsőszáma útmutatásokat közöl az .Agf'a-nyersfilmek felhasználása tekintetében, fejezetet közöl továbbá Eggert dr. és Schmidt dr.-nak múlt számunkban ismertett és a. hangfölvételről szóló könyvéből. Számos információ és ismertető hír egészíti ki a lapot. amelyet dr. F. W. Petersen, az Agfa. filmtechnikai osztályának vezetője szerkeszt nagy szakértelemmel és páratlan hozzáértéssel. Magyar érdekeltek a Filmkultúra szerkesztőségében kaphatnak néhány díjtalan példányt. Az Ufa most jelentette meg legújabb kultúrfilm-jegyzékét, amely felsorolja az Ufánál készített hangos és' néma, valamint különböző verziójú hangos kultúrfilmek címeit, adatait, gyártási idejét és az összes. tudnivalókat.
Magya?" Mozgó/ényképgépkezelők Országos Egyesülete VII. ker., Csengeri-utca 1. szám. Hivatalos órák: délután 2-4-ig. Telefon: József 375-98. ÖSSZES ÜZLETFELEINKNEK ÉS JÓAKARÓiNKNAK
ÖSSZES JÓBARÁTAIMNAK ÉS ÜGYFELEIMNEK
SZERENCSÉS ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KiVÁNOK OLÁH
BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KiVÁN
GYÖRGY
GÉpÉSZMÉRNÖK:
.
.
GENIUS
. AZEISSIKON Mozgóképv.lilö~épgT.
vezérk épviselóje
VIII., ROHK SZllftRD· UTCA 20. SZ. TELEFON:
FILM
ANT AL ANDOR FILMvALLALArA BUDAPEST, VIlI., ROCK SZILARD-U. 20.
33-4-40.
10
l
HATODIK ~VFOLYAMÁBA lép ezzel a számmal a Filmkultura. A magyar szaksajtó tÖTténetében pámtlan karriert futott be a Filmkulturti. Az egész szakma megszerette, megkedvelte a Filmkuitura nívós számait, amely mentes a túlzások tól, a sablonoktól és a nagyképűsködő tudálékos és értelmetlen cikkektől, ellenben egyszerű magyar-sággal, tisztességes hangnemben, becsületes elgondolással meqirt cikkei vel, rovataival mindenütt kivívta a jól megérdemelt rokonszenvet, nagyrabecsülést. Rovatai, táTgyilagosan, érthetoen. meoirt cikkei és tudósításai méltó feltűnést keltenek, úgyhogy ötévi múlt után szerénuteienség nélkül állapíthat juk meg, hogy komoly hivatást végzünk, tisztességes, beceűletes munkát teljesítünk függetleniil minden hirdetési és kiadóhivatali érdektől.
JÖN! ~
ERnST LUBITSCH első idei vígjáték attrakciója:
ft becsületes
Az elmúlt öt esztendő, - amely pedig bővelkedik gazdasági megTázkódtatásokban - élénk bizonyítéka annak, hogy ilyen lapra szüksége van a magyar filmvilág összességének. Meggyőződtünk arTól, hogy nem végeztünk fölösleges kultúrmunkát. A Filmkultura nyilvánossága megadja nekünk azt a lehetőséget; hogy az eltöltött öt esztendő után ~ Isten és a szakma segítségével - a további ötéveken át is végezhetjük azt a megkezdett kultúrmunká t, amelyre 1928-ban tiszta meggyőződésből vállalkoztunk.
megtalálón (Ji gazdagoh
paradicsoma)
IRTA:
LAsZLÓ ALADAR Főszereplők :
Az öt év leteltével hálásan köszönjük az érdekelt hatóságok és intézmények, a magyar filmszínházvezetők, filmvállalatok és szakmai érdekeltségek jóakamtú és szívélyes támogatását és kérjük, tartsanak meg bennünket továbbra is szíuiikben, amit mindig és minden körülmények között becsületes és tiszta munkával fogunk meghálálni. Lapunk barátainak boldog új esztendőt kívánunk és kérjük, hogy a jövőben is fogadják szeretettel a Filmkultura minden egyes számát.
MIRIAM HOPKINS, KA y FRANCIS HERBERT MARSAL ÉS CHARLEY RUGGLES
PARAMOUNT FILMFORGALMI Rt. Budapest. VIlI., Rákóczi=út 59. Telefon 34·4=3i és 40=5=22 sz,
A FILMKULTURA szerkesztősége és kiadóhivatala.
11
· Lubitsch Emő, a Par~mount kiváló fil~rendezője december 12-én Budapestre erkezet t és' néhány napot itt töltött. Ez. alatt az idő alatt néhány színdarabot tekintett meg, azonkívül egy-két ismert művésszel szerződtetési tárgyalásokat is folytatott. Lubitsch. tiszteletére Földes Lajos, a Paramount-film budapesti igazgatója, teadélutánt rendezett a szaksajtó és a napilapol, filmrovatvezetői tiszteletére. · Gaál Franciska január elején utazik viszsza Berlinbe, ahol az Universal új film]ének a főszerepét játsza. A fölvételek január 5-én kezdődnek. Öt téma között választanak ininden valószinűség szerint Nádas Sándornak "Nagy cipőben kis fiú" című nagysikerű darabját viszik filmre és ennek a főszerepét játsza. Várkonyi Mihály, az ismert filmszinész; december IO-én Berlinből Budapestre érkezett. Néhány' napi ittlét után kisebbfajta gégemiítéten esett át. . . · Bolváry Géza nem fogadott el amenkal szerződtetési ajánlatot, hanem Berlinben marad, ahol az új filmidény részére négy filmet rendez. Fejős Pál december kőzepén Berlinbe, Párizsba. és Londonba utazott, ahonnan december végére tél' vissza Budapestre. Romouald Rappaport, az Universal közép- és keleteurópai vezérképviselője közel egy hétig Budapesten . tartózkodott, ahol előkészítette az Universal második félévének teljes anyagát. Preszburger Géza dr. barátságos megegyezés alapján megvált a Warner Bros, budapesti fiókjának vezetésétől. A l\D'IOE január 3-án délelőtt 10 órakor tartja első alakuló választmányi ' ülését, amelyen elsőízben Balogh Kálmán dr., az új elnök fog elnökölni. , Szőke Szakáll, számos nagysikerű film főszereplője, karácsonykor Budapestre érkezett és az ünnepeket a magyar fővárosban töltötte. Visszautazása attól függ, vajjon a Szamek-produkcióval megegyezik-e az új Nóti-fíIm főszérepének eljátszása tekintetében, , A Hunnia-filmgyár új műterme teljesen elkészült, úgy.hogy gyártási célokra bármikor üzembe helyezhető. Csak egyes apró elektrotechnikai kiegészítéséke vannak még hátra. :
A MMOE hónapokkal azelőtt beadványban arra kérte a Filinipari Alapot, hogy azoknál a f'ilmeknél, amelyek a másodhetes mozgóképsZÍnházakban jelennek meg, ne számitsák a filmipari pótdíjat és a kontingensjegy díját. A FiImipari Alap ~ecember 20-ik i iiIésében foglalkozott a kerdéssel és kimondotta, hogy a beadványt pártolólag terjeszti fel a..l{ereskedel~i ~inisztériumhoz. Ebben az ugy ben egyébként a MMOE küldöttsége már tisztelgett Tőry Gergely helyettes államtitkárnál, aki. ~z ügy jóindulatú elintézését helyezte kl latásba. A berlini Pascal-filmvállalat filmre viszi Molnár Ferenc "Pál-utcai fiúk" címíí diáktörténetét, amelynek magyarországi előadási jogát a Reflektor-filmvállalat szerezte meg. A prágai filmcenzúra kivágta a "Kék bálvány" címíí magyar hangosfilmből Gózon Gyulának "Van London, van Nápoly •.• " című dalát, azzal az indokclással, hogy "sír a Budapest után érzett vágya miatt". A budanesti filmszínházak helyár-afférja ügyében december 16-án, IS-án és 19-én fontos értekezlet et tartottak, amelyeken az elsőhetes filmszínházak, az angaylföldi filmszínházak és az OMME delegált j ai vettek részt. A tanácskozások eredménytelenül végződtek, mert egyrészt az elsőhetesek egymás kozött, másrészt az elsőhetesek és a kis mozgóképszínházak egymás közt nem tudtak megegyezni. A helyárkérdésben másirányú döntés várható. A MoziegyesiiIet még augusztusban arra kért e az OMME-t, hogy hasson oda, hogy tagjai a bemutatókat ne egy napra, de legalább is ne egy s ugyanarra az órára tűzzék ld. Ennek ellenére december 22-éri és 23-án több bemutatót tartottak több mozgőképszínházban és pedig ugyanabban az időben, úgyhogy a pesti és a vidéki filmszínház-vezetők képtelenek voltak valamennyi bemutatőn megjelenni. A :'\DiOE ismét felkéri a társegyesületet, hogya bemutatók rendezése terén teremtsen rendet. 'Párizsban óriási siker mellett játszák most a "Repülő arany" francia verzióját, azonkívül a "Le roi des Palaeasv-t és a "Tavaszi zápor" francia változatát. Valamennyi itt készült Osso-film hetek óta szerepel a legnagyobb párizsi filmszínházak műsorán. ",. .. A FILMKULTURJl mai számának
'.
_"..
...
_
boriték lapját.
,
'
-Pelloro·n
; l· "
12
_-
nyomták !
,
........ ,
AZ-OLASZ EGYETEMEK A FILMMűVÉSZET FEJLÖD'ÉSÉÉRT
J
A Nemzetközi Oktató film Intézet' intenzív propagandamunkájának eredményeként . Olaszországban egyre jobban terjed az oktató- és ismeretterjesztő film használata. A Gruppo Universario Fas. cista (Guf) kezdeményezésére Roma székhellyel filmművészeti bizottság alakult, amelynek minden olasz egy.etemi városban van fiókja. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy valamennyi egyetem számára .megszerezze a szükséges oktató- és ismeretterjesztŐ filmet, hogy a felső oktatásban a filmet is igénybe vehessék. A bizottságokban külföldi egyetemi hallgatók is kapnak helyet, akiknek az a feladatuk, hogy az idegennyelvű hangos oktatófilmeket olasz magyarázattal kísérjék. Ebben az egyetemi évben dolgozik elsőízben ez a 'Guf-filmbizottság és az első év éedményétől függ, hogy a jövőben az olasz egyetemek filmpolitikáját miként fogják kibővíteni. Tervbe vették ezenkívül, hogy külön filmarchívumot létesítenek Rómában, amely a világ valamennyi egyetemével csereviszonyba akar lépni. A Guffilmbizottság december elején tartotta az első propagandafilmelőadást a római :Super-Cinema filmszínházban, amelyen kétezer olasz egyetemi hallgató gyönyörködött a szebb nél-szebb oktató- és ismeretterjesztő filmekben.
-r-- _ . !' ', -~ '.'
1 '.~.
.
> -
I'· ~
~ ..' _ ~"'.'.
AsszonuoM
ueszedelmeAsszonuoM szézat
öröme
mindenkihez
5 fejezetben
A század legértékesebb és legmerészebb filmje!
•
larándoMúl aSzenI AIBáhOZ
Új ÉVET KIVÁN
k\z első és egyetlen film, amelyen Oszentségét, XJ _ Pius pápá t és a
ÉS
V afikant
KULTURFilmKÖlCSÖnZŐ' GAcs
f'
bizlOS üZlellilml'
BOLDOG
JÓBARÁTAINAK ÜZLETFELElNEK
'2'
!,
w •••",,_-,
láíhafjuk.
. ,
SCHUCHmAnn AnTAL FllmHÜlcsönzO
UÁlLALAT
•
l
---..,.. ......._.;,...~.
BUDAPEST. VIII" RÖKK SZILÁRD-UTCA TELEFON; 30-l-Ol 35-3-17.
es
MIKLÓS, l3
20 SZ. '. .
•
•
D
e
I
I (···········A··MŰTE·REM········:··~} A FILM HALOTTAI ..................................................... IL_________________ y'
A Hunnia-filmgyár
Jakob Karol, a párisi Paramount-műtermek gyártási igazgatója, hosszas szenvedés után november ll-én Bécsben 44 éve~ korában meghalt. Jakob Kar?1 25 esztendőn keresztül tevékeny tagja volt a filmszakmának Európa különböző országaiban. Az elhúnytban Wilhelm Karol, az Ufa közép- és keleteurópai vezérképviselője testvérbátyját siratja. J akob Karolt november 13-án temették el Lembergben.
de-
cember 21-én fejezték be Fejős Pál immár véglegese alaton-nak nevezett új hangosfilm belsó fölvételeit. A filmből' teljes magyar verzió készült, azonkívül egy beszédnélkülí, de zörejes és hangos. verzió, amelybe bármely idegennyelvű pótfölvételt minden nehézség nélkül bele lehet illeszteni. A film alkalrpasint már januárban jelenik meg. Plesz Ferenc agilis filmvállalata fi! met készített A szerelem árnyai címmel. A közel 1800 méteres hangosfilm magyar és külföldi hangosfölvételekből áll. Kiváló szakorvosok ellenőrzése mellett rendezték a magyar hangosfilmet, amelyet a Plesz-filmválIaJ.at januárban jelentet, meg az Orion-filmszínházban. Az egészségügyi magyar hangosfilm iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.
Max Kagelmann, az Ufa babelsbergi műtermi hangrnestere harctéren szerzett betegségéből kifolyóan december 13-án elhúnyt. Kagelmann két és fél év, ó;:a mint hangmester működött az Ufanal, de egyébként is egyike a legrégibb német filmtechnikusoknak. Frankfurtban december 9-én halt meg 64 éves korában a német filmgyártás szeniorja és alapítója, Julius Wieebtuier, Paul Davidsennal együtt 1906-ban alapította az Allgemeine Kinemato~rafenGesellschaft fül' lebende und Tonbilder-t, amely az első német filmgyártó vállalkozás volt. 1910-ben részt vett a Projektions A. G. "Union" megalapításában és 19I2-ben felépítette Tempelhofon az első német filmműtermet. Ez a vállalat alakult át a háború első esztendejében az Univers um-film részvénytársasággá, ami nem egyéb, mint maga az U]a: Wiesbader halálával nemcsak a német filmipar egyik alapítója, hanem az Ufa egyik őse is szállt sírba. Emil Justitz, a némafilm-korszak ismert nev ű rendezője, hosszú betegeskedés után Berlinben meghalt. 191I-ben forgatta első nagy filmjét az európai "rabszolganőkről", majd egymásután következtek nálunk is bemutatott filmjei. I902-ben "hangosfilmet" is csinált, majd Henny Portennel együtt mint szinész szerepelt az egyik filmen.
műtermében
A Magyar Filmiroda műtermében december 20-ika körül élénk munka folyt. A Sugár Brothers newyorki magyar cég Budapesten időző exponense, hangosfilmet készíttetett a Filléres gyors cimű szkeccsből, amely a nyáron csak 1-2 nagyobb filmszínházban futott. A filmet most Gaál Béla rendezte, Somkuti István készítette a fölvételeket. Afpszerepeket most is a nyári főszereplők : [(un Magda, Csikó s Rózsi, Sziklai József és Radó Sándor játszották. A f'ilme] kiviszik Amerikába, valószínűleg azonban beviteli engedélyt kap az összes utódállamokba. is .. Magyarországon az új hangos Fillé1'es gyors februárban jelenik meg' az egyik filmvállalatnál. A Hunnia-filmgyár műtermében az eddigi tervek szerint január 2-án kezdi meg a Szamek-pTOdukció az új filmgyártási kampányt. A Beszállás című -firn főszerepét valószínűleg Szőke Szakáll" játsza Kabos Gyula helyett, mert egyben a német verzió főszerepét is kreálja, A végleges szereposztás azonban csak a: karácsonyi ünnepek után dől el.
14
"li
".~~~~'~)I.~~))
~~~~~1
~{:', ;. InTERnATIO IALE FILM-HOPIER CREDIT -GESELLSCHAFT II'
M. B. H.
,.
DIREKTOR
ARPAD SZEMERE
BERLIN SW 68 FRIEDRICHSTR. 19, I. Etg. (."
FERNSPRECHER: A 7 DŐNHOFF 7 89 - 7 90, 567 TELEGRAMMADR
:
IFKOKREDIT CODE:
RUDOLF
- BERLIN MOSSE A B C BENTLEY'S
6 th EDITION
BANK·KONTO: COMMERZund PRIVATBANK DEP.-KASSE O, FRIEDRICHSTR. POSTSCHECKKONTO: NR. 2398 .
•
15
1
BE RLIN
b ---------------------------------------------------------------------------------------
LM
v.
DONTÉS ELÖlT AZ ISKOLAI FILMOKTATÁS KÉRDÉSE
I
A--
z 1932/1933. tanévben sem a fővárosi iskolákban, sem , pedig az állami elemi és középiskolákban, amelyekben a múltban egyrészt a 11111111111111111111111 Pedagógiai Filmgyár, másrészt a Magyar-Holland Kultúrgazdasági R. T. rendezték az oktatófilm-előadásokat, szüneteltek ezek az előadások. A szünetelés egyik oka az is volt, hogya 'Pedagógiai Filmgyár rnegszűnt, a Magyar-Holland Kultúrgazdaságinak a konCessziója pedig lejárt. Az eltelt 4 hónap alatt tehát sem a közép-, sem az állami iskolákban filmelőadásokat nem tartottak. A főváros egyáltalában nem foglalkozott ezzel a kérdéssel és várta, hogya kultuszminisztérium milyen álláspontot foglal el, illetve, hogy mit határoz. A minisztérium időközben pályázatot hirdetett keskenyfilni-vetítőgépek beszerzésé-' loe, mert a jövőben' magában az iskolában akarta a tervezett keskenyfilm-előadásokat megtartani. ' Erre a pályá-
'
"I
l
zatra 14 cég adott be ajánlatot és meg is vizsgálatak egyes gépeket, azonban-a minisztérium még mindig nem határozott a felett, hogy melyik gépet válaszszák. A gépeket használhatóságuk szempontjából a, műegyetem egyik tanára vizsgálta felül, de úgylátszik, nem feleltek meg, Mindezek ellenére javaslatot tettek egyes gépek bevásárIására, azonban a miniszter még mindig nem döntött ebben a kérdésben, A Filmkndtur« értesülése szerint az újév első napjaiban foglalkozik a dologgal Hémtm Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és csak ekkor' dől el, hogy a minisztérium a jővőben Tis megmarad a múlt évig fenntartott rend mellett, vagyis, hogy a mozgóképszínházakban normálfilmeket vetítenek az egyes osztályok előtt, vagy pedig ke skenyfilm-gépeket szereznek be és ezek felhasználásával keskenyfilmeket mutatnak be az iskolákban.
Filmtudományi társaság indiában. I~diában Motion Picture Society elnevezéssel filmtudományi társaság alakult meg, amely programmjába a következő terveket vette: vitaestélyek rendezése, az indiai és a külföldi film közötti viszony szorosabbátétele és filmtechnikai előadások rendezése. Az új társaság nagy propagandát akar bevezetni; a hindu lakosság körében a filmszínházak látogatása .érdekében, ezenkívül pedig új szaklapot is akar indítani. Az új társaság már megkezdte működését és első ténykedése az volt, hogy külföldi lapokhoz, vál.lalatokhoz és intézményekhez angol nvelvű ismertető füzetet küldött, amelyben közli, hogy Indiának 350 millió lakosa van, de csak 675 mozgóképszínház működik az 01'szágban. Ezek közül a filmszínházak közül csak 87 hangos. Ebben a közel 700 mozgóképszínházban húszezer ember keresi a ke-, nyeret. .
A pári si Productions Cinematographiques nagyarányú filmexpediciót szervez Középamerikába, de főleg Mexikóba, azonkívül Quatemalaba is és az ottani felkutatatlan és jóformán ismeretlen őserdőkben készítenek hangosfilmfelvételekét. A francia filmexpediciót gróf Prorok vezeti. Oktatófilmelőadások Romániában. Romániában a román akadémia egyik alapítványa a román iskolák csúcsszervezetével karöltve elhatározta, hogy a következő esztendőben és pedig már 1933. január első hetétől kezdődően állandó oktatófiimelőadásokat rendeztet a bukaresti elemi és középiskolák összes tanítványai számára. Ezek az oktatófilmelőadások teljesen díjtalariok és a rendes tanítási órákon tartják. F;9leg földrajzi, természettudományi, .egészségÜgy_i.és sportfilmeket mutatnak _ be a .ilövendékeknek. .
16
, .)
. ;..' r:;'\ ',~ Gyermekek 'il' filmszínház ban. A római Nernzetkozi -Oktatőfilm Intézet többek kőzött a tekintetben is folytat kutatásokat, hozy ,~mozgóképszínház milyen hatást gyakorol az egyénre, főleg azonban á gyermekekre. Az .intézet· nemrégiben' 24 ezer darab kérdőívet bocsájtott ki az olasz elemi, kőzép- és szakiskolákhoz, akikhez kiilönböző kérdéseket intézett. A kérdőpontok közott szerepelnek: a látogatottfilmszínhái nívója, a látogatási idő és a' látogatás tulajdonképeni . idítóokai. .A kérdőívekre 18.757 válasz érkezett be. A :nagy átlag .az, hogy a gyermekek havonta ~égyszer mentek ::nozgóképszín~ázba (43.8-258.6%), -a megkérdezettek 2.4-13.3%-a havonta 'kétszer' ment filmszínházba. A kérdőívek'ből rmegállapították, hogy mínél idősebbek .a tanulóit, annál inkább akarják a filmeket megtekinteni. Érdekes ' megfigyelés hogya' szabadfcglalkózásúak :" gyermekei bizonyultak leggyakoribb mozilátogatóknak, míg.· munkások gyermekei ritkábbari jutnak .a filmszínházakba. Ez il megállapítás alighanem a gazdasági, á társadalmi viszonyokkal áll összefüggésben. A mozgóképszínházak látogatása a nagy olasz városokban gyakori, míg a 'kísvárosokban és a falvakban gyérebb a mozilátogatók száma. Ez természetes is, hiszen a nagyvárosi moágőképszínházak naponta játszariak, míg a kisvárosokban és a .falvakban csak hetenként egyszer, vagy kétszer tartanak 'előadásokat ... Az úgynevezett népmozgókat Qlaszországbán főleg munkáscsaládok gYermekei látogatják. A fix állásbab. 'ievők gyermekei nagyrészt •a kőzép. ". és nagymozgókat látogatják. . . A detroiti Roxy filmszínház újabban-telj~s24~r*ig <.Y~!l ~z~n;.ben és, éjfél ~s reggel 7 ora kozott~· Idoben latogatjak leg'inkább. ;.'j' ,. . "
a
S p.e ci á I·j S film szá Ili lások,. av ..ilág ,mjn~en.,.és;Eébe.
L~,g.gy;~rsabb·., . vámkezelés , a Nyugati és Keleti pályaudva> . . rokon, él f9vámhivalalban' .
.:'H··');
'1"
é~;"haf6áblf6máso~on,.
"..,.. ,e~,··e.:·
,
r"··: ', p~Ul.•.zetkö~~,~~fll'ictr.nányozá ••i és .' L elvám.~J~.i~állalat?·
",
'
~.'
! '
", '
...~ ;·I·V ,V,a' ...u' l' A'ut. I
:/é
r' . 'C ••... '1""5Z: ""Tej~f6h':' 1'5'9\~,(4~ 7.:':.' .-:,. ~.' ~,
'If"t'
'..
r
•.•.•
'.
',~
'CENZURÁZOTT OKTATÓ" .l!$, ISMERE1 TERJESZT Ö FILMEK 1932.' NOV. 27" TOL DEC.' 23-;iG. : "Azúrkék ég alatt" (Osso), riport; l felv.,. ·248 llléter. . .'.. "Szanyi búcsú" (M. F. L'), isme., 1. felv .., 145-méter. -,;Hortobágy'" . (M. F. L), oktató, 1 felv.,. ,272 méter. .,;Zenélő órák" (Kovács Emil és tsa), 'íam.; 1 félv., 316 m. ." "A jó gazda: jutalma" . (M. F. L),· ism .•. ·4.fev., 1020 m.' . "Vai"ázsszőnyegen a világ körül II/22 .. -Fox' utikalandok: Az örök jég hona." Ism., l felv., 256 m. "Varázsszőnyegen a világ körül II/23 •. Mexikó." Riport, l felv., 271 m. "Varázsszőnyegena világ körül' 1I/24~ Buddha-népe." Ism., l felv., 256 m. "Varázsszőnyegen a világ körül II/25 .. Kirándulás a víz alatt." Ism., 1. 'felv., 243 Th. ""'" -:. .•. ,~."''' A esikágói egyetemen 1933-ban 80 oktatófilmet akarnak gyártani. A gyártást a. Western Electric finanszírozza és megfele1& készülékekkel vesz részt a produkcióban; Az elkészítendő filmekről annyi kópia készül, hogy. valamennyi amerikai egyetemet el tudják látni. A terv az, hogya esikágói egyetem oktatófilmjeit a világ minden ré·szébe elküldik .. ' . Filmreklám a kávéházakban. A mannheimi mozgőképszínháztulajdonosok a nagyobb filmr.eklám ~rdekében elhatározták, ho'gy a nagyobb mannheirní kávéházakban az aktuális. filmslágerekből hangosfilmhangversenyeket rendeznek. A mozgóképszínházak ugyanis a nagy kávéházakban [átsző zenekarokkarmestel'eivel megállapodtak az aktuális filmslágerek zeneszámainak az előadása ,tekintetében, amit a. gözönség is szívesen fogadott, amennyiben az ilyen alkalmi hangversenyeken zsúfolásig megtöltötte a kávéházakat .. Eméllelt "különbözö rejtvényekkel és egyéb reklámötletekkel szórakoztatták a közenséget. A · sikerült propaganda Úgy' a-mözgőképssinházaknak, mint a kávéházaknak nagy szolgálatokat tett. ,_ A.'nagyobbvidékivárosokban játszó f'ilmszínházaínk bátran követhetnék mannheimi kollégáik .példáit. Berlinben új filmidény első 'Öt hónapjában lényeges visszaesés tapasztalhatő a. -f'ilmellátás terén;" Amíg az 1931/l932~és idény első 'öt -hőnapjában Tlf ..' filmet ~RzúráztakBerlinberr, addig az' idén' már csak ..SS film áUt megjelenésre készen; ...ezek' kö· ilül ·56 .né~et,. 19arrierikai és !13,eu~óp~i gyártmányú. .'.' ..,., .....
_ ...
az
o
'17
HUSZONQ..T ÉVE
A nemrégiben megbukott Roxy-filmszínház, amely tudvalevőleg a világ legnagyobb filmszínháza, december 29-én nyílik meg ismét, ugyancsak Rothapfel igazgatásában. Ezt megelőzően, december 27-én nagyarányú hangversenyt rendeznek a Roxyval kap-csolatos hatalmas hangversenyteremben, .amelynek befogadóképessége 6700 személy -és amelyen többek között Vera Schwarz és Harald Kreutzberg énekelnek. A helyárak '70 centtől 2.50 dollár között váltakoznak. Magának a Roxy-filmszínháznak 3700 ülőhelye van és itt a legkisebb helyár 40 cent, a legdrágább 1 dollár. Ugy a Roxyfilmszínház, mint a Roxy-hangversenyterem az új rádióvárosban épült föl és mindkettő zenei igazgatója a budapesti származású Ernő Rapeé. A zenekar 90 főből áll, .a kórusnak 120 tagja van és esetről-esetre még egy 100 tagú kórussal egészítik ki. Vasárnap délutánonként a nagy hangversenyteremben jótékonycélú hangversenyeket rendeznek, amelyeken 220 zenész műkődik köz_re.
annak, hogy a fiImviIág fővárosa, •HpLly" wood felépült. Huszonöt évvel ezelőtt jelentek meg a mai Hollywood lielyé:n;;t filmipar első pionírjai. 1908. február 4-én a filmipar. ;két előharcosa, Thomas Persons és Francais Boggs mosódát vásároltak a Sing Loo nevű kíI}a'~ negyedben és e~t olyképen alakított,á~ ,# "műteremmé", hogy az első 1'övitt~jüket, amelynek a címe: Across the divide volt (Hegyzugon át) elkészithétték. Ez az első műterem 30 négyzetmé er volt, míg i ' pl. ma a Paramoun 15 műte e 1100 hektár területen épült fel. Hál-'i:l!fl évvel később nyílt meg Hollywoodban afí,ko.molyabb értelemben vett műterem, ,~bleDavid, Horsley egy régi fényképészeti műterem helyén szerelt fel és helyezett üzembe. Horsley 1 és 2 felvonásos állatFilmexpedició az északi sarkon. A berfilmeket forgatott, azonban egy év mullini Heinrich Herz-Institut az AEG techva eladta és Carl Laemmlével, _I>;at Ponikai segítségével nor-vég expediciót szervezett, amely az északi fény tudományos werssel és W. H. Swansonnal .megalapíkutatását tűzte ki célul. Tromső közelében totta a mai Universalt. Ám Horsley nem eddig több, mint kétezer méter filmfelvémaradt sokáig az Universal kötelékében teit készítettek és olyan tudományos részés visszatért eredeti foglalkozásához : a leteket vettek filmre, ami eddig még nem sikerült. A német, tudományos filmexpedició -cirkuszhoz, télen át is folytatja munkáját az északi Amíg a Paramount-filmgyár +aktáiból sark közelében. kiderül, hogy Hollywoodban születése Örlási olasz légi film. Az olasz kormány 19m~-ra tehető) addig a modern. filmműés a légi flotta parancsnoksága támogatáterem fejlődéstörténete csak '1912-ben sával másfél éven keresztül dolgoztak egy kezdődik, amikor a mai Sunset Boulevarmindent felölelő olasz légi filmen, amelyn,ek negatív hossza 97.000 méter. Fantasz'don Mac Sennet építette. ,az első filmti-k~~ repülő bravúrokat sikerült filmre műtermet. A Newyorkb~i megfelelőbb "inni, amelyek kieg:észítik; a komoly tudovidékre igyekvő filmipar rövidesen itt mányos alapon k;~s_zült aviatíkai felvételehelyezkedett el, úgyhogMl",r Hollywood, ket. A repülőtechnika szempontjából is érdekes filmet G. Righelli rendezte, aki az amely rendelkezett mindazokkal a kelléolasz légi flotta fegyelmezettségét és telkekkel, amelyek a filmgyártásban a legjesítőkép,ess,égét akarja a filmen dokurnenfontosabbak, csakhamar óriási mértéktálni. ' ben fejlődött. A filmipar idetelepülését Keskel\YEilm az iskoléban. A schleswigmegkönnyítette az ö1'ök napsugár, II holsteini állami "BildsteHe" részletes terHollywood környékén elterülő mezők, vezetet dolgozott ki az ottani iskolában behomoksivatagok, a tenger ~ mutatandó keskenyfilmekről. A B~~dsteUe őniási 100-1501 keskeny oktató;fihr;lből archívuvé~ül a havas hegyek is. .SIT mOL akar létesítenJi. Az oJ:szág,o,t tiYbb,részFebruár 4-én ünnepelhet jük tehát ős,re osztják és. eg,y-egy keriiletbft, 5~~ i:$2:1kéves éVr kolát s,o;l".oznak~ amelyek m.i;ndegY.ilf.e Holly-wood megalakulásának fordulóját és ezt az alkalmat , a világ egr.elöre. eg,-y vet~ll~p:-.ber~ezés, ~ett 'r-endelke~: A k~eJ;\.Yi.fun-lea<.lóg:é-p.etmaf~lllilti~.r~ alkalmasínt ~el {og~a; használ, gulsr a tapi1i:ó~ ke~~, a._~~ket ~ziíen terniarra ~gy ~.mai modern Hollywoodo.t ~é~es_en kio,kta.tta.1l;a gép hel)tes ha.s~-
tW~öN9lieés ij,n_n.e.p,elje.
latára.
18
i',--
L~TECHNIKA . ...
KAUSER
JÁNOS,
okI. gépészrnérnők,
tanár:
KENYERET AZ UJ FILMEZÖ ÉS HANGOSGÉP KEZELÖ NEMZEDÉKNEK! .lt\'
.
·
~==,;:!l"'::::'Ht~'ndkívül nehéz időket élünk "'lr;l'éS különösen nehezeket egy az életbe induló új generációnak a szempontjából. h';;;;;;;;;;;';·imT".". Ma minden pályán a már 11111111111111 1111 befutottak azzal a kívánsággal ílIinak elő, hogy az utánpótlást egy ideig szüneteltetni kellene, mert egyre többen és többen vetik rá magukat az úgyis szűken mért kenyérre, aminek az a vége, hogy senkinek sem jut belőle' (VAkár az intellektuális pályákat nézeml=úgy a jogászok, mint az orvosok még az ,'egyetemet is be szeretnék záratni; hd'gy a fiatal generáció né'''' tóduljon ezekre a pályákra. De nem vígasztalóbb ahelyzet a műszaki pályákra készülő intellekt'U,·élek táborában, a Műegyete.men sem, Hiszen a végzett mérnökök a betűszedés től a taxivezetésig minden munkát vállairrak és így is több ezer a teljesen elhelyezetlenek száma. És mi lenne, ha az emtemeket bezárnák ? Mit csinálna ae-onnan kiszorulók nagy tábora? Elözönlene egy még sokkal vigasztalanabb' -irányban, a teljes szellemi proletáriátus írányában. A mai elhelyezétlen fiatalság legalább ki van képezve és csak az alkaieornvfa vár, hogy elhelyeződjék, de hol helyeződne el egy munkátlan, de egyúttal Mp~etlen fiatalság? Sokszor hallom a szinte lejáratott jelszót : a fiatalság menjen a gyakorlati pályára! De akik e:iit mondják, maguk sem működnek gyak0l"la' pálx~n, ~ért nem tudják, hogy a gy~orla.ti Jl~lyákon sem vígasztalóbb.a helyzet. Én már tízedik éve fogIalkozorrilca gyakorlati pályák ra készülő fiatalság nevelésével, tanításával és el-
R
19
helyezésével is és így a praxisból mondhatom, hogy az Ú. n. gyakorlati pályákon semmivel sem könnyebb az elhelyezkedés, semmivel sem szelídebb a kenyérért vívott harc, mint az akadémikus pálvakon. De szerintem az iskola a jö.vőnek nevel, az iskola tudást, fegyverzetet kíván adni a létért való küz.delembe indulóknak és az a hivatása, hogy bizodalmat, hitet öntsön nevelt jei szívébe és ne a defetizmust hirdesse, hogy úgyis minden hiába! Nem és ezerszer nem! Minél keményebb a létért vívott küzdelem, annál többet kell tanítani, annál speciálisabb ismereteket kell nyujtani, annál inkább együtt kell haladnia az iskolának az élettel, hogy azok, akik kapuit elhagyják, azonnal beállhassanak a versenyzők közé, ne tapasztalják -azt, hogy iskolájukat, amelyben nevelkedtsk, régen túlhaladta az élet! -, Elhelyezatt diákjaim csaknem mind olyan állásokban vannak, ahol a műszaki tudás legújabb vívmányaival van d~lguk és az élettel együtt haladó iskolai képzés megadta nekik a lehetőséget arra, hogy lépést tarthassanak a t~Pasztalt abbakkal, sőt il'isseségwkk;el, az új dolgok iránti nagyobh fo.g:ákon,yságul!:kal helxet verekedjenek ki másuknak. ~z 'Váx az új filme~-ö, és Min,gosgé.pkezel.o gene;rációra is! Az iskola, a t'Jn!ollyam nem q,llhat félre, nem zárhatja et eleve ~ ut.f.\t. az.o,l!:elől, akik tl,lqást, h,o,z~Aé-p~\ ~f.\~na~, de t~f~é$Z~t~u ~. iskoh\na!E éppen csak a nevelés és a taní,tás lehet a, célja és a kiádott bizony:it'~ány
nem jelenthet előre biztosan lefoglalt heelőnyt és a talán időközben megszerzett lyet az' élet' harcának nézőtetén ! 'A ma . állás megélhetést, amit az új generációkiképzett 'generáció az élettel lépést tar- 'nak még ki 'kell vívnia magánák ! ..., tó:fskolában mát; azokat az ismereteket A helyzet. siralmas, nincs semmi víkapj-a;' amelyekremég tavaly esetleg ne~' gasztaló benne', de nem győzhet az, ilki volt szükség, de az idén már igen, ezzel 'á feltétlenül előbbre van a régebbiekkel a vesztett csata, gondolatával az agr szemben viszont azoknak az időközben ban és bizalmatlansággal a szivébenjnmegszerzett 'tapasztalat biztosít némi ....:dui iharcba! ',' ',(., ,< .:'
-"
J'
,.
:'
.'_. "
. .Az amerikai Academie of Motion PictuA hollywoodi számottevő filmgyártási fő'res Arts:and Sciences legutóbbi ülés én leg': nokők legutóbb ülést tartották, amelyen utóbbi ülésén legnagyobb .kitüntetését, áz igen fontos határozatokat hoztak. Az' egyik "Extra, .I3Pecia:I,' oklevelet" Walt Disneynek, határozatban kimondották, hogy egYetlen a Micky egérfilmek feltalálójának és rajrendezőnek sem adnak évi 75.000 dollárnál zolójának adományozta. Eit a legnagyobb többet; 'a szövegkönyv-íróknak hetenként "kítüntetését az akadémia. legelsőnek Warlegfeljebb 250 dollár bért fizetnek. A maxinemek, a hangosfilm előharcosának, másodmális sztárgázsiban nem tudtak megegyezszor Chaplinnek ,,,Cirkusz"-a alkalmából, ni, mertúgy vélik.vhogy az ilyen klauzulámost pedig harmadszor Disneynek adomákat különböző módon meg lehet kerülnyozta.' ' '.' ni. Ugyanakkor elhatározták azt is, hogy Ausztriában 1932. januártól-novembe'r a műtermi munkások részére bevezetik a végéig 9 'hangos egész esti előadást betöltő heti 40 órás munkaidőt, ,miután az idény játékfilmet, 40' rövid hangosfilmet és 2,0 második felében a filmgyártás 'további kiegészítő filmet forgattak. Készítettek vi'Sszaes,eséreszámítanak. Ezzel kapcsolatezenkívül még 11 néma kiegészítő filmet. ban természetesen a 'munkabéreket iís lényegesen csökkeritették. A Klang~fiIm a súlyos gazdasági hely" A mííncheni tel'm,észettudomáuYi egyesüzetre való tekintettel és, a mozgóké'pszakma let az ottani egyetem nagy előadótermében helyzetén való segítés érdekében elhatáelőadást" rendezett, amelyen dr. H. Amrozta, hogy a hangosfilm-berendezések bizmann, a Bayerische Licht Bildstelle vezetőtosítási díjtételeit csökkenti. A csökkent.ett je a 'hangosfilm' haladásáról tartott elődíjtételek ellenére teljes kár esetére az adást. Az ,e;lőlj.dó ismertette a hangosfilm egész kárt fizetik .meg, amellett, hogy 'új 'kefetkezését 'felvételtől il. leadásig. Az 'berendezést szállítanak, amelynek felszeelőadás'vég'én' kÜlönböző' filmeket mutat'relése és' 'üzembehelyezése díjtalanul tör:. tak 'be. ténik. Uj színesfilm-eljárás Angliában. Az angol szaksajtó egy újfajta színesfilm-eljá.rás ról számolbe. A feltalálók Spicer-Dufáy "ÜZLETFELEIMNEK ' Ltd. elnevezés alatt társaságot létesítettek, 'amély rövidesen megkezdi műkődését. Az ÖSSZES JÓBAR.Á T AIMNAK uj' színesfilm-eljárást nemrégiben mutatták .be a Royal Society of Arts-ban és ; azóta ,'X~ny~gesen javítottak iq már raj.a, ,Az, új t\,1rsás~g önálló gyárat akar felépíteni+és : -kőrűlbelül egy év mulva akarja' találniá;llyát'a.fililiipar rendelkezésére bocsájtani. ;#" :\I,i <~?wIl1;ánynak .az 3" főelönye, hogy ll..szíp:es:(iTm 'előállítási' kÖtts~gei alig valamivel dra-'gaBbak, minta! B'ötTIiál'frlmé. A 'f.eIYevő~·és- leadókésiülekeken at,,lúj : színesJilme~ ~fnden átalakítás nélkül lehet alkal-
'a
~~~~~~~ ,l
és
BOLDOG
ÚJ ÉVET KIVÁN"
SCHILLING
)~.!!iZ;nl~"
: 1 fi'
, ,
"
preciziós
: ".Párí~~b~~. ~~~3. ,j~?~ár, 2~~6,. j;:?zöt~ ,~ filmgvártők: nemzetkozi kop:gr~s~zusat ren'dezik,;"áinélyn:ek'1egf-Óhtosabbpbfifj'a; ti nemt~~m:j ~!l}.':P&.i; ..5og"rende~ése 'és.:,~egységes ,~.Pr.~ ,va,~.ér: /el_l:~eté~e.:. "
BUDAPEST Vll,MJKSA-U:'S" " l
20
GYULA
és li.iri6_mechanihai'üieme
".;' ;r:elefon: ,4hO~09.
' '!
Ujabb megállapodás a képnagyságban. A legutóbbi időkig, míg a film néma volt, a kópianagyság felvételi gépeknél 18X24 milliméter, a vetítőgépek képkapuiban pedig 17.5X23 mm. volt. A hangosfilm bevezetése óta eddig nem változott a képnagyság, eltekintve a hangcsík számára igénybevett 2.5' mrn-től. A hangcsík számára fenntartott hely megcsonkította a megszokott képformátumot annyira, hogy sok, egyébként szépen fényképezett film nagyon veszített képszerűségéből. Az Academv of Motion Picture Arts and Sciences ülésén résztvevő kiküldöttek most megállapodtak az új képnagyság bevezetésére vonatkozólag. E szerint: A képvetítő kapu magassága 15.24 mm. "" "hosszúsága 20.995 mm. A képfelvevő kapu magassága 10.5 mm. " " "hosszúsága 22.- mm. Legyen-e a mozgóképszínháznak saját áramfejlesztlője? A filmszínház saját villanyárammal való ellátása exisztenciakérdés. Németországban 'elenyésző csekély azoknak a mozgóképszínházaknak a száma, amelyek saját berendezésükkel látják el üzemük áramszükségletét, ezzel szemben sokkal több saját áramfejlesztővel rendelkező mozgókénüzem működik Angliában és az Egyesült Államokban, nemkülönben nálunk Magyarországon is. Az, vajjon ajánlatos-e saját fejlesztőtelep, vagy sem, sokban függ az árkalkulációtól. Mindenesetre a saját magunk termelte villanyáram az üzem belső-külső világítására, - viszonylag a villanyközpont által szolzáltatott árammal szemben - sokkal olcsóbb. Minél nagyobb egy üzem fogyasztása, annál sült Államokban a legutóbbi időkben felemelték a villanyáram árát. Erre igen sok mozgóképüzem berendezkedett a saját termelésre. A dinamóhajtóerőt a nyersolajmotorok szolgáltatják. Miután a nyersolajmotorok igen hosszúéletűek. azok amortízálását sok évre lehet felosztani és így biztosítanak olcsó és megbízható üzemet.
HÁNY Ff: LE AGFA NYERSFILM VAN? Mint már jeleztük, az Agfa nemrégiben ízléses kiállítású könyvben számolt be arról, hogy milyen elnevezés alatt hoz most forgalomba nyersanyagot. E szerint a következő Agfa nyersfilm-fajtákat különböztetjük meg: Képnegatív:
Pankine G. Antihalo, rendkívül érzékeny pankromatikus univerzális negatívanyag, amely úgy mesterséges világításnál, mint napfénynél használható. Kinechrom ortokromatikus nyersanyag főleg külső fölvételeknél, különösen sárga szűrö használata mellett. Speciál-negatív érzékeny nyersanyag napfény melletti fölvételeknél, továbbá higanylámpa- és fehér ívlámpa-világításnál. Etcira rapid, lágyan dolgozó negatív, de erős érzékenységgel. Aerochrom, ortokromatikus negatív, különösen röpülőfölvételenél. Tropical, meglehetősen kemény emulziós réteggel, amely a hívást még a legforróbb égövben is lehetővé teszi. Negatív "R", vörösközi érzékeny speciál-anyag, különösen éjjeli fölvételeknél vörös szűrők igénybevételével. Bipack, kétszíneljáráshoz szükséges negatív. Dupfilrn, dubnegatívok elkészítéséhez szükséges nyersanyag, úgy a hango, mint 2. képkópiáknál. Hanguegatív:
Hangnegatív T13, speciális hangnegatív anyag az intenzitás eljárás szerint. Hangnegatív T14, speciális hangnegatív a tromszverzúi eljárás szerinti hangfölvételnél, de használhatják az intenzitásí eljárásnál is. Pozitív filmek: Pozitív reinder filmek, fehér-feketén és 8 féle lágy árnyadlatban, színes hangos
"~y~p§~§r!~Yr'j I BUDAPEST - ZUGL6, GYARMAT-UTCA 35. TELEFON: 96-3-00. Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelt laboratóriuma KÉSZIT:
•
HANGOSFILMEKET ES KÓPIÁK AT, FILM FELI RA· TOKAT, PEDAGOG lA I·, KULTUR, REKLÁM- ÉS RAJZTRÜKK-FILMEKET
kópiákhoz,
Pozitív Tagasztott anyag É.qhetetlen pozitív film.
II 21
A F:i'mfta'fura mai szlÍmával a VI. évfolyam!
feliratokhoz. ftezdődift
~
II
~.---------+.~~~?--------~ ~~:;::~~el;:;::;~::32.
Budapes'i filmpiac JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési M.-Műfaj - Fősz.=Főszereplők -
hely .=cenzura
H.=Hossza - F.=Felírás - a.ez aluli - L-felüli.
Annemarie az ezred menyasszonya. - M gj.: Capiity. - H.: 2300 m. - Műf.: Katonai bohózat. XLI '1'2 tol, F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Lucie Englisch, Paul Horbige r, Albert Paulig. C.: Aluli.
ECO·FILM R.-T. Rákóczi-út 14. Tel.: 429-76.
Az ezerarcú ember. - Megj.: Décsi, Omnia, Corso. H.: 2700 m. - ::VIM.: Kalandos vígjáték. - F.: Szántó Lajos - Fősz.: Willy Forst, Paul Hörbiger, Alice Treff.
XHj31
Európa lángokban. - Megj.: Capitol, Orion. - H.: 1368 m. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó Armand. Fősz.: Charles Farrel!. - C.: Aluli.
I Xl[fl ----
FOX-FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316·-58.
-----------------------------------------rnaragdtolvaj. H.: 1607 m. C.: Aluli.
IX[[/15
- Megj.: Ve ta, Rialto, Chicagó. 'Iüf.: Dráma. - F.: Szántó Armand.
-----------------------------------
Fantom. Megj.: V sta, Roxy, Fé zek, Pátria. H.: 2040 m. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó Armand. Fősz.: Warner Oland. ~ C.: Aluli. Berlini méter.
háztetők alatt, - Megj.: Kamara. - H.: 2150 - Műf.: Életkép. - F.: Siklósay Iván. Fősz.: Paul Kemp, Ida Wüst, Trude Hesterberg, Chris. Graufott. - C.: Aluli.
,XIIiL-1 HIR CH és T
K.
Rákóczi-út 14. TeL: 43-8-35. 1
xn/io
Z uz 'anna a fürdőben. Megj.: Royal Apolló.H.: 2150 m. - Műf.: Vígjáték. F.: Siklóssy Iván. Fő z.: Magda Schneider, Herm. Thimig, Otto Wallburg. - C.: Aluli.
XII 8
Charley nénje. Megj.: City. H.: 2200 m. Műf.: Vígjáték. - F.: Siklóssy. - Fősz.: Charle y Ruggles. - C.: Aluli.
IXlI/20
Eziist sas. - Megj.: Décsi, Omnia, Corso. H.: 2185 m. - Müf.: Dráma. - F.: Siklóssy. - Fősz.: J ack Holt, Ralph Graves. - C.: Felüli.
:
LlBERTIKY-FILM, Népszínház u. 2l. Tel.: 30-5-60.
XII/IG METRO-GOLDWYK MA YER DISTR. VIII .. Sándor tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.
India fia. - Megj.: Rádius. - H.: 2122 m. Dráma. - Fősz.: Rarnon ovaro. - C.: Aluli.
XW'23
------7'-----:OSSO-FILM R.T., Erzsébet-körút 8. Tel.: 36-8-52.
1-1
PARA:\10 T FIL FORGALMI R. T. Budapest, VII., Rákóczi-út 59. Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
Öfelsége a gyermek Műf.: Dráma. - Fősz.: per. - C.: Aluli.
Müf.:
Megj.: Rádius. - H.: 2450 m. Wallace Beery és Jackie Co 0-
XIl/4
Repülő arany. - Megj.: Royal Apolló. méter. Műf.: Víg kalandor film. gyar. - Fő z.: Kabos, Góth, Gyergyai, bor. - C.: Aluli.
XlI 6
Egy a sok közül. -- Megj.: Décsi, Omnia, Corso. H.: 2214 m. - Müf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. -Fősz.: Brigitte Helm, Gustav Diessel. - C.: Felüli.
----
- H.: 2000 F.: MaKertész Gá-
-------,.-------------------1
Ember vagy szörnyeteg? - Megj.: Palace. - H.: XII/1712659 m. - Müf.: Dráma grand guignol. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Fredric March, Miriam Hopkin . C.: Felüli.
22
_-4••
r-------.... ,~~
,-..--..
1~~
-..... t
~-------------~--~--------------------------------~ Sanghai bombázása. - Megj.: City. - H.: 2150 m. \ Műf.: Kém dr.ima. F.: Vitéz Miklós, Fő z.: REFLEKT?R-FIL~, _Gerda Maurus, Theodor Loos, Peter Voss. - C.: A. \ \ ~pe~t, ?San~or- ter 4. Kiki. - Megj.: Royal Apolló. - Műf.: Vígjáték. lel.. LL-5-.9. IXIIl22 F.: Vitéz Miklós. - Fősz.: Anny Ondra, H. Thimig és Paul Otto. .: Aluli. __ Xl l-L
--I I
I
Marica grófnő. Megj.: Ufa. H.: 2383 m. Műf.: Ope rette. - F.: Lándor T. - Fősz.: Szőke XII!6 Szakáll, Verebes Ernő, Dorothea Wieck, Hubert Ma___ rischka. . _ Fehér démon. - Meg].: Uránia, Ufa. - H.: 2916 m. XII 7 Müf.: Dráma. F.: Lándor T. Fő z.: Hans __ ~lbers, _Gerda Maurus, Alfréd Abel. Trude ,~Iolo. A vén gazernber. - Megj.: Uránia, Ufa, Kamara. XII/22 H.: 2700 m. - Müf.: Dráma. - F.: Lándor T. F'ősz.: Sugár Károly, Bársony Rózsi, Halmay Tibor, Kún Magda, Vándor y Gusztáv, Táray Ferenc.
UF A-FIL 'I: R. T. Budapest, Kossuth Lajos-utca 13. Tel.: 83-8-57 és 58.
~--_~~~~
----_-U
I
GÁR-FILM, VIII., Rákóczi-út Tel.: 38-6-73.
boldog ág muzsikája. Megj.: Décsi, Omnia, Corso. - H.: 2100 m. - Műf.: Zenés vígjáték. F.: Szántó A. Fősz.: Eggerth Márta, Georg Alexander, Slezák Leó, Hans Brausewetter. - C.: A.
xu.is
15.
ÜZLETFELElNEK ÉS JÓBARÁTAINAK
BOLDOG UJ EUE LESZ HA
BOLDOG
MEITNER-töl
Új ESZTENDŐT KIVÁN
"11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111'
GÉPET vesz! 'IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUII1111111111111'
RÁKOSI
Budapest, VIlI., József-körút Telefon: 33-8-78.
BUDAPEST, IK., HUnOftRlft KÖRÚT 2111. TELEFON: 46 - 3- 46
•
FILl\t:HIRSZOLGALA városi"
kőzségl>,
csalédi-,
T
gyári ••
ipari-, sport-felvételek. K o c k a n a g 'J i I á S ok.
f
o I
WARnER-FIRST ·Fllm
21.
MAGYAR FILl\~I RODA
ó ii z e
m.
BÉLA
~~~ FJLMMŰV ÉSZETI É T DOMÁNYOS FOLYÚIRAT ELÖFIZETÉ I ÁR: 1 évre 10 pengő. - 'l, évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztő ég és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII .• ERZ ÉBET-KÖRUT 30 . Tel fon: 36-3-76. Berlini szerkesztőség: Balogh Béla, Berlin, harlottenburg 4. Clau ewitz-Str. 2., I. Párisi szerkesztő ég: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champ de Mars. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
23
F'riedmann-nyomda,
Wesselényi-u.
40.
MIUODAlOM
SZAKSAJTÓ Lajta Andor: F i l m m ű v é s z e t i É vk ö n y v 1933. A szerzö kiadása, ám 5.- P. Immár 14-ik évfolyamában jelenik meg a Filmművészeti Évkönyv, a magyar kinematográfia egyetlen kézikönyve, amely ,egy éven keresztül nélkülözhetetlen munkatarsa és jóbarátja a szakmában d?lgozókJ?a~., A csinosan kiállított, narancssarga SZInU evkőnyv ezidén is tartalmazza a szokásos 1'0vatokat tudnivalókat, adatokat, amelyekre a szakmában dolgozóknak az év során szükségük van. A mozgóképszínházi részt, dacára a jelenlegi erös fluktuációnak, nagy lelkiisemeretességgel és pontossággal állította össze a szerzö. Fr. Willy Frerk : Ja h r b u ch de s K i n o-A m a t e u r s 1933. Verlag Photokino-Verlag G. m. b. H. Berlin, S. 14. Ara: kötve M. 3.40. Immár másodszor jeneik meg Frerk amatŐl'-mozgóképévkönyve, amelynek tartalma és nagysága lényegesen bővült az első kiadással szemben. Igen sok értékes cikket találunk a rendkívül díszesen kiállított évkönyvben, így részleteket olvashatunk a s~~nes amatdrkinematog ráfiáról, az amator új tevékenységi területéről: a hangosamatörfilmről, a visszafordítható amatőrfilmröl. Gyarkorlati tudnivalókon kívül megtaláljuk a könyvben az amatőrfilmre vonatkozó német tűzbiztonsági óvintézkedésekről szóló rendelkezéseket. Tabellák, hívási és kidolgozási utasítások egészítik ki az amatőr számára nélkülözhetetlen kézikönyvet. Fr. Willy Frerk : P h o t o f l' e u n dJ a h l' b u c h 1933. Berlin, Photokino-Verlag G. m. b. H. Berlin, S. 14. Ára :kötve M. 6.80. Willy Frerk, a legkiválóbb német foto- és amatőrszakírók egyike, akinek gazdag szakirodalmi működése ismertté tette nevét úgyszólván egész Európában. Frerk tavaly Lisszabonban járt és amikor oda megérkezett, úgy fogadták, mint valami nagyhatalmú politikust vagy fejedelmet. Frerk szakirodalmi működése hivatottá teszi őt arra, hogya legértékesebb foto- és amatőr kiadványokkal meglepje a szakköröket. Az idei fotoévkönyv már az első pillantásra
24
nyomdatechnikai szenzáció, ilyen szépkülsejű munkát keveset produkált a néme~ szakirodalom. A könyv tartalma meg aranyban áll a külső csínnal : értékes szakcikkek teszik gazdaggá a könyvet, amely különösen bővelkedik remek mintafotografiákban, hogy minden amatőrfényképész okulhasson és tanuljon. Egy-két magyar fölvételt találunk a könyvben így Horovitz Lászlótól, a filmszakmában 'is ismert amatőrtől. Siegfried V. Vegesack: d e l' n i s s e n. Verlag Graz. Ára: M. 2.85,
F i lm m i t H i nder Zeitromane,
A modern német irodalom szellemében megírt kalandor és bűnügyi regény, amelynek cselekménye a film világában bonyolódik le. Stockholmban egy amerikai film rendező 'egy orosz származású film prim adonna főszereplésével antibolsevista filmet készít, melynek fölvételei azonban nem mennek olyan könnyen, ahogy azt az ember elgondolná. Rengeteg zavar, incidens, rendőri közbelépés megzavarja a nyugodt munkát. Merénylet a rendező ellen, asszonyszöktetés, pokolgéprobbanás és ezer és más zavaró momentum nehezíti meg a film fölvételeit. Mire minden "bűnös" megkerül, kiderül, hogy az összes "bolsevista" merényleteket, incidenseket maga a rendező és felesége, a primadonna rendezték, hogy a film ílvmódon ingyen és hatásos reklámhoz jusson a világsajtóban. A gördülékenyen megírt regény rendkívül gazdag frappáns jelenetekben, megismerjük belőle az északi Velencét, Stockholmot és vidékét, de elviszi az olvasót Rigába és Berlinbe is. A könyv gyönyörű kiállítása és tiszta, szép nyomdai és könyvkötői külseje külön szenzáció. Ufa-Filmkalender Film, Berlin. Ára
1933. Verlag: Mk. 1.50.
Ufa-
Immár negyedik éve jelenik mag az Ufa képesnaptára, amely egész Németországban kétségtelenül nagy érdeklődést kelt. A naptár 52 letéphető naptári rész ből áll, amelyek mindegyike a híresebb filmsztárok képeit és születési adatait tartalmazza. Számos teljes oldalra terjedő arckép díszíti az amúgy is igen' ízlésesen kiállított naptárt.
Itt a film., am.elyre
2 vártak év óta
I
--
_.
ft SZERELmES OR006 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
FEJŐS
1\ szakhcmutat.'-n ci!yhan).!ú osztatlan
óriási sikert
beszélő
aratott.
PÁL megrázóan drámája.
-
erős, németül A főszerepekben :
HEINRICH GEORGE, GUST. DIESSL OrrA PARLO, EGON v. JORDAN. l\'.IET
I~()
-
rsu nA PEST.
•
GOLDVVYN-l\'.IAYER
DIS TR. CORP.
VIlL, FŐHERCEG SÁ.XDOR-T:t:R TELE FO.=": 44--l-24 ~S 44-4-25 •
3. SZ.
•• PA N K I N E »Gc:c: A L.EGTÖKÉLETESEBB EGYÉB NEGATivOK:
A Z A G FA· P O S I 'I' I V a leglob~6~Ta:~~~~3.rt6sabb
Vezérképviselő
KÉPNEGATIV SPEClJ\L-NEGATiV EXTRA RAPID.NEGATIV KINECHROM.NEGA Tiv AEROCHROM.NEGATlv
DUP-NEGATIV HANGOSNEGATIV
MagyarorszúJ!
TI3
részére:
l ft J TA ft n D o R. 8 U Dft P E S T. Uli.. ERZSEBEl·HOROT 30 .. :. TElEFOn: 36·3·76.
FR1EDMAN:>l·NYOMDA,
BUDAPEST,
VII., WESSELÉNYI-UTCA
40.
