X. ÉVFOLYAM 11. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR NOVEMBER 1

X. ÉVFOLYAM 11. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1937. NOVEMBER 1.

Ez a film a világsztárok filmje, tehát világsiker! Hat

mai lány

legmaibb

története

Hunka, szerelem, fiatalság, szépség A főszerepben Kun Magda és G y e r g y a y István, London kedvencei és Hollywood legfiatalabb magyar sztárja: S z e p e s Lia, továbbá Budapest kedvence: D a y k a Margit Á b r a h á m Pál zenéje, H a r m a t h Imre versei G a á l Béla rendezése — F ö ld e s Jolán regénye

MAII LÁNYOK! C sa lá d i öröm ök és csa lá d i g ondok k ö z e p e tte egy k is csa lá d i n e v e té s, a

K u n M a g d a és G y e r g y a y I s tv á n u to lsó m ag y ar film je és a H o lly w o o d b ó l h a z a té rt fia ta l m ag y ar ren d ező : C se p re g h y Jen ő első m agyar film je! Á B R A H Á M P Á L z e n é je Forgalomba hozza :

BUDAPEST FILM RT. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8 — TELEFON: 132-888

f

l L

V

I U

I L

T

M

FILMMŰVÉSZETI ÉS TU D O M Á N YO S

X. ÉVFOLYAM.

11. SZÁM.

FOLYÓIRAT

1937. NOVEMBER 1

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN

HANGOS

Uj engedélyek: Tiszanána: L a zu r L á szló , tiszan án ai lakos­ nak. Csepel: S im o n y i V ilm o s budapesti lakosnak, az eddigi K u ltu rm o zira. Székesfehérvár: G lória m o zg ó fén ykép szín r ház kf t . S zék esfeh érv árra, a P ro h ászk a em léktem plom m al kapcsolatos K u ltú rh áz n agyterm ére. Leányfalu: (P ócsm egyerhez ta rto z ik ) P e trik J ó zs e f tak so n y i lakosnak. Verpelét: M a rczin fa lv i D risn yey L ászló vepeléti lakosnak.

M A G V A R YILÁGHIRADÓ H etenként 19 p éldán yban számol be a hazai és külföldi e sem ényekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszinházakban. K ia d ja a

MAGYAR

FILMIRODA

R. T.

Lemondás:

Budapest, IX ., H ungária alsó-körut 15. sz.

Csepel: K uU ur-m ozgó k özség közönsége.

T e le fo n : 145-346. Hangos és ném a film felvételek trülckfilm készités, kópiák és film feliratok, keskeny|ilm m unkák, u tó szinkronizálás.

engedélyese

Csepel

M egvont engedély: Ősi: F aludi D ezső ősi lakostól. Verpelét: F iikő G yörgy v erp eléti lakostól, m e rt üzem ét 4 év ó ta engedély nélkül szü ­ neteltette. Üzem behelyezés: Csepreg: C sepregi m o zi. E . Sebestyén F erencné. Pomáz: M o zg ó kép szín h á z. E .: T ilkovszky Irm a. Á thelyezés: Nyirábrány: T ó th Sándor hajd u sám so m la­ kos engedélyét H a jd u sám so n ró l N yirábrá n y b a helyezték át.

VW VWVW VWW WvVVVVNVVVNA*/

HANGOS HÍRADÓ

A Horthy Miklósné-akció'ra a MMOE már széjjelküldte a körleveleket, de ezen az utón is kéri a m ozitulajdonosokat, hogy m inél többet adakozzanak a nem es célra.

versenyen kívül áll.

A budapesti mozik délelőttti játékrendje ü gyében akció indult m eg, am ely hosszas tanácskozások után örvendetes irányba te ­ relődött. Minden valószínűség szerint ható­ sági b eavatkozás nélkül is sikerül majd ezt a kérdést eg y ség esen m egoldani.

Á 300 m ag yar mozgószinház 75% -a l e k ö t ö t t e . 1

A magyarországi filmszínházak helyzete 1936137-ben A M ag y ar M ozgóképűzetnengedélyesek O rsz. E gyesületének novem ber 9-ére összehívott X V II. évi redes közgyűlésére az elnökség részéről M o rva y P á l ügyv. alelnök a k övet­ kező jelen tést te rje sz ti be:

tekezni, járh a tó ú tn ak m indenesetre azt ta rtju k , ha megállapítjuk azt a m a­ gyar film mennyiséget, amit a magyar piac m egfizetni képes és valamilyen m ódon gondoskodunk arról, ennél több ne is készülhessen. V iszo n t m indent el kellene kö vetni a színvonal emelése ér dekében. A film gyártás teré n rendeleti úton az elm últ évben egyetlen lényeges in­ tézkedés tö rté n t: a behozatali jegyek kiadásának újabb szabályozása, am ely egyúttal a gyakorlatban teljesen m eg­ b u k o tt szinkronizálás áilmi tám ogatá­ sának m egszűnését is jelentette. R endelet szabályozta az üzletvezetői és gépkezelői szakvizsgák 'szétválasz­ tását és az engedélyesek szakképesí­ tési k ötelezettségét is, m ely téren az egész világon vezető szerepet visz M a ­ gyarország. ¡Mutatkozik is úgy ennek, m int a szigorú tű zrendészed intézke­ déseknek a hatása: hazánkban a mozi tűz vagy pánik ism eretlen fogalm akká lettek. Jelentékeny akció indult meg a kö zelm ultban keskenyfilm es új mozik lé tesítése érdekében. H a ezt az akciót a kilátásba helyezett korlátok között fo ly tatják le — ebből a szakm ára csak haszon szárm azható. A keskenyfilm es m ozi előreláthatólag sok községben fogja előkészíteni a ta la jt a rendes mozi szám ára. M indenesetre figyelemm el fogjuk kísérni az akció alakulását Egyesületünk az elm últ évadban h osszabblejáratú m egállapodást k ö tö tt a M agyar Film irodával, amivel lehetővé vált a hírad ó árak jelentékeny m érsék­ lése és a példányszám szaporítással együtt a korábbi beosztás is.

\O iszonylagosan csendes és nyugodt V évadról szám olhatunk be ezúttal. A m agyar gazdasági élet fellendülése k e d ­ vezően befolyásolta a m ozik üzletm e­ n etét is. Ezenfelül különösen a vidéki m oziknál tap asztalh ató javulás a m a­ gyar film gyártás szám szerű em elke­ dése k ö v etk eztében is. Ennek megfele­ lően szap orulatot m u tat a m ozik száma is. B udapesten 4, P écsett és K ecskem é­ ten 1— 1 új m ozi létesült és kb. 40 új m ozi n y ílt meg a községekben A n a­ gyobb forgalom egy részét bizonyos szolgáltatások, szociális terh e k em elke­ dése v itte el, m ás részét pedig az elh'anyagoltabb állapotban lévő mozgószínházak m odernizálása" és renoválása em észtette fel, am ely folyam at a nyár folyam án az átlagot jóval m eghaladó aránvokban fo ly tató d o tt A z ú j évad sajnos, gyengébb kilátá­ sokkal indult, a gazdasági konjunktúra kisebb m eg torpanására szakm ánk érzé­ keny m ű szerk ént reagál. A m agyar film gyártás tú lzo tt szám szerű fellendü­ lése, am it azonban nem követ a m inő­ ségi fellendülés — csö k k en tette a k ö ­ zönségét a m agyar film iránt. A film ­ kölcsönzőkkel és gyárosokkal a m últ évadban k ialak íto tt barátságos és rendfen n tartó együttm űködés sajnos, fel­ bom lott. A társszakm a a megegyezés áld ást hozó ú tja i h ely ett a kártokozó harcok ú tjá ra té rt és orvosságkeresés h ely ett k ilátástalan k artelek et létesít. A kartellel szem ben a rán k kényszeríte tt h arco t felvettük és m egvívjuk, de c h ely ü tt is rám utatunk arra, hogv a túlm éretezett magyar filmgyártás krí­ zisét ezzel megoldani n em lehet. N em kívánunk itt e tárgyról hosszabban ér-

2

M ásrészről ú jabb súlyos anyagi m eg­ terhelésről kell beszám olnunk a zenejogdíjak terén, ahol az egyesület bi­ zottságának csak m érséklést sikerült elérni a hatszoros emelési igényekkel jelentkező és külföldi példákra h iv at­ kozó zeneszerzőkkel szem ben. R észtv ett egyesületünk a Párizsban m eg tarto tt N em zetközi Film kongreszszuson és főleg tájékozódási — össze­ hasonlítási szem pontokból igyekszik fen n tartan i és kiépíteni nem zetközi kapcsolatait. Az egyesületen kívülálló k a rtá rs a k ­ nak az egyesületbe való bevonása az elnökség igyekezete dacára m egfenek­ lett a m ozikartelleknél, amivel szem ­ ben az egyesületben töm örült m ozik anyagilag is — elism erésrem éltó áldo­ zato k at h o ztak az egyesület fen n tartása érdekében. Sajnálatos esem ényről kell beszám ol­ nunk, am ikor a Phönix-m ozgó engedé­ lyének m egvonásáról em lékezünk meg. Legyen ez az engedélym egvonás intő példa m in dnyájunknak, ügyeljünk in­ kább tú lz o tt óvatossággal a hatósági kikötések és rendeletek pontos b e ta r­

Előkészületben az 1938. évi (19. évfolyam)

tására, nehogy a Phönix-ügy ism étlőd­ hessék meg. Szakm ánknak ezidőszerint legsúlyo­ sabb problém ája a helyárkonkurrencia és a k e d v e z m é n y e k kérdése. A színhá­ zak intő példája a legerélyesebb akcióra k ész te tte az elnökséget és e helyről is felhívja a k artá rsak a t, hogy segítsenek fegyelm ezett m agatartásukkal szükség­ telenné tenni a külső beavatkozást. T öbbirányú tárgyalásokat folytattunk alkalm azottaink szervezetével és igye­ keztünk azok szociális helyzetét továbbmenően megjavítani. E tárgyalásokat a m agánalkalm azotti törvény létrehozá­ sáig felfüggesztettük, m iután a törvény a fe lv etett k érdéseket előreláthatólag szabályozni fogja. A z elnökség to v áb b fo ly tatta és foly­ ta tja a m ozik szem élyes felkeresését és a helyszíni m egism erését, ami azon­ ban a nagy távolságok m iatt csak foko­ zatosan tö rtén h e tik meg. B izakodóan tekintünk a jövő elé, am elynek főfeladatául a film gyártás válságának m egszüntetését a társszak ­ m ával való megegyezés létrehozását te ­ k intjük.

Megjelenik novem ber 2 5 -ik e körül

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VI.,Thököly-ut 75. Telefon: 297-076.

yálíal£íának

Küldje be idejében

adatait, hirdetését.

LA JT A A N D O R :

JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA II. ZÁGRÁB ugoszlávía m ásodik nagyvárosa Z ág ­ ráb. Lakosainak a szám a m a eléri a 250.0Ü0 főt. R endkívül eleven, lüktető gazdasági élet zajlik H orvátország fő ­ városában, am it az idegen szemlélő m ár az első p illanatban észre is vesz. A z utolsó tizennyolc esztendőben Z ágráb szem m eiláthatóan területileg is kiépült, m egnagyobbodott és a városnak úgy­ szólván valam ennyi kerületében új utak, uccák nyíltak, hatalm as épületek, nyillák épültek, a villam os és autóbuszforgaiom h atalm as m éretek et öltött. Z ág­ ráb m indig kulturális város volt, am ely­ nek lakossága erősen érd ek lő d ö tt a színház- és filmvilág irán t és így te r­ m észetes, hogy a film- és m oziélet köz­ p o n tja is m a Z ágráb. T alán azt lehetne niondani, hogy a tulajdonképpeni film föváros Zágráb. A legtöbb film köl­ csönző és a legnagyobb vállalatok in­ nen küldik szerte a film jeiket és itt b o ­ n y o lítják le a jugoszláv film üzletet. A jugoszláv k irályság m ozgóképszínház­ tulajdonos szövetségének a közp o n tja és székhelye szintén Z ágráb és ebből is látszik, hogy Z ágráb a film szem ­ po n tjáb ó l nagyobb jelentőségű, m int az ország fővárosa, Belgrád, Z ágrábban 12 film kölcsönző m űködik, ezek között a ném et film visszafejlődése folytán az am erikaiaké a vezető szerep. A z am e­ rikai film vállalatok közül sa já t fiókja van a Foxnak, a P aram ountnak, a M etrónak, a W arnernek, míg a C olum ­ biát a M erkurfilm képviseli és az U n i­ ted A rtists szintén az egyik film válla­ lat ú t ián hoz fogalom ba néh án y film et. A belföldi cégek közül régi cég az Avala-film , a Jugo, a Pan, Bosna, a H aas és K leinlein és m ások, az újab b ak közül az utolsó k ét idényben h a tá ro ­ zo ttan elő retö rt a M erkur-film , König M ihály vezetése alatt.

A jugoszláv film piacon híradótól vagy alkalm i film től eltekintve, kizáró­ lag külföldi film ek kerülnek forgalom ­ ba, A jugoszláv film piac élénkségét sem m i sem b izo n y ítja jobban, m in t­ hogy évről-évre em elkedik a behozott film ek száma, annak ellenére, hogy tu ­ lajdonképpen egysláger-rendszer alap­ ján játszan ak a film színházak. A legutolsó hivatalos statisztik a m ég 1935. évről k elt és ak k o r 664 külföldi film et hoztak be 708.088 m éter hosszú­ ságban, am elyek közül 250 film teljes e stét betöltő játékfilm , 133 híradó, 105 előzetes és egy reklám film . E bből a sta­ tisztikából látszik, hogy 1935-ben Ju ­ goszlávia körülbelül; annyi film et fo­ g y aszto tt el, m int a m agyar film piac. A zágrábi társasági élet a N em zeti Színházon és 1—2 nívós hangversenyen kívül a nagy kávéházakban és az egyre fejlődő és elegáns film színházakban zajlik le. Z ágrábban ma m ár tizennégy film színház játsji'k, am elyek közül a Jad ran , a Dóm, az U nion, az A sto ria és a Tom islav-film színház újabb keletű film paloták. E lsőhetes film színházak a Ba kán, az A storia, a C apitol, az E di­ son, a K roacia és a Luxor. Ezek a m ű­ sorokat legkevesebb h ét napig játsszák, de vannak olyan színházak is, am elyek egyes nagy k asszad arab o k at 2—3 hétig is m űsoron tartan ak . A film színházak nagyon meg vannak állami, városi és báni illetékekkel terhelve, 33—40 szá­ zalékot fizetnek a b ru ttó bevételből! Z ágráb fejlődésével term észetesen lépést ta rto tt a film színházak szám ának az em elkedése is, m ert ezídőszerint, m int m ár fent jeleztük, 14 film színház van, míg k ét évvel ezelőtt csak 11 mozi m űködött. A z új film színházak közé tarto z ik az U nion film palota, am ely hatszázszem élyes film színház és a v á­ ros olyan részében épült, a Z vonim ír-

Hr vagy negyedik városa. R endkívül élénk társadalm i és m űvészeti élet központja. Ehhez a bánsághoz tarto zik M arburg (M aribor) 2 m ozival, M uraszom bat 1 mlozival, O rm os 1 mozival, Rakek, az ism ert h atárváros, egy m ozival. A D rina-bánság ism ert helyei közé tartozik Brecko, a világhírű szilvater­ mő környék k ö zp o n tja 2 mozival, Szarajevó, am ely körülbelül 80.000 la­ kosú és 5 film színházzal dicsekedhetik. Sabacban k é t film színház játszik. A D unai bánság a m agyarnyelvű és m agyar nem zetiségű vidékből áll, a volt Bácska, Tem es megye, T orontál m egye északi része. Ism ertebb városok F ehértem plom 2 film színházzal, Ú jv i­ dék, Jugoszlávia legélénkebb és egyik legjelentősebb városa, több m int 70.000 lakossal, itt 5 m ozgóképszínház játszik. R um ában 2, Z entán, Z om borban 2, Óbecsén 3 Szabadkán — am elynek la­ kossága túlhaladja a százezer főt — m indössze 2 film színház m űködik. U gyancsak k ét színház játszik N agykikindán és V ersecen. A D unai bánság területéhez tartozik a régi Szerbia északi része és Szlavónia egy része, te h á t ebbe a ro v atb a ta rto ­ zik Beoecsin 1 színházzal, K ragujevác 2 film színházzal, P etro g rad 3 film szín­ házzal, Szendrő (Sm ederevo) 2 film ­ színházzal, Szerb-M itrovica 4 film szín­ házzal, K arlóca 1 film színházzal. A M orava bánság ism ertebb városai K rusevác 1 film színházzal, N is 3 film ­ színházzal, ezek ugyan nem nagy m oz­ gók; P iro t 1 színházzal, hogy csak a nálunk is ism ertebb szerbiai városokat em lítsük. N agyon élénk a tengerm elléki és a dalm át szigetvárosok film élete, m ert úgyszólván m inden szigeten, így Korcsulán, M akarszkán, Trogirban stb.-in játszik egy-egy mozi. Ezenfelül Kninben játszik egy film színház, M o star­ ban 2, Spalatoban 3 és Sebenicoban 2 mozi. A Száva-bánság városai élénk em lé­ k ezetünkben élnek. Ide tarto zb ik Buccari (B akar) 1 m ozival, Belisce 2 m ozi­

ulicában, ahol évekkel ezelőtt még a nagyvásárt ta rto ttá k , de ahol m a m ár 6—8 em eletes paloták épültek. Igen elegáns és szép mozi az újonnan épült „D om “-film színház. Ez a harm adik új mozft1, am ely az utóbbi esztendőkben létesült, hatszáz szem ély befogadására alkalm as és T rn jc m unkásnegyedben épült. Üj épületbe m ent át az utóbbi évek­ ben a C entral-film színház 550 befoga­ dóképességgel. Ez a város szívében épült, a P etrinskaja-ulicában. A z Edison-mozi m ost van átép ítés alatt, 1000 szem élyes m odern film színház lesz, a régi épület helyén. III. A vidék. A mai Jugoszláviát közigazgatásilag 9 kerületre (bánságra) oszto tták fel. A z 1935-ös kim utatás szerint összesen 295 film színház já tsz o tt az országban, de valószínű, hogy azóta ez a szám m eg­ növekedett, úgyhogy Jugoszláviában ma több, m in t 320 hangos film színház játszik. A legutóbbi k im utatás szerint a m ozgóképszínházak elosztása így ala­ kult: D unai b ánság — — Száva „ — — D ráva „ — — D rin a ,, — — M orava „ — — Z etska (M ontenegró) V rb ask a bánság — T e n g e rp a rt — — — V a rd a r bánság — — B elgrád és kö rnyéke

—■ — — —• — — — — — —

79 mozi 64 „ 43 „ 15 „ 21 „ 12 „ U „ 14 „ 19 ., 18 „ 28© m ozi

A belgrádi kerülethez tarto z ik Zimtony 3 m ozival és P ancsova 2 m ozi­ val. Z im ony ma úgyszólván teljesen összeépült Belgráddal, az új nagy vas­ úti hidon autóbusz- és villam osjárat kö ti össze a k é t várost. A D ráva-bánság tulajdonképpen a régi Szlovénia, ide tarto zik Bled, a híres fürdőhely egy mozival, Laibach (Ljubjana) 9 film színházzal. L ju b jan a közel százezer lakossal Jugoszlávia harm adik

5

L T f/p j ^

val, Belovár 1, C irkvenica 1, C sák to r­ nya, D álja 1, D aruvár, D jak o v á r 1, Károlyváros 2, K apronca, Körös, N asice 1— 1, U jg rad isk a 1, Ogulin 1, Eszék 3, O tocác 2, P akrac 1, Zengg 1, Sisek 1, Szlavonbród 2, Pozsega 1, Susak 1, Varazsd 3, V ukovár 2 film színházzal. A V ard ar-bánsághoz tarto z ik a régi Szerbia déli és délnyugati része, hogy csak egynéhány v áro st em lítsünk, Kum anovo 1, Leskovác 1, Prilep 2, P riz­ ren 1, Ü szküb 3 mozival. V árosnevek, am elyeket a régi történelem ből és a világháború idejéből igen jól ism erünk A V rb ask e bánsághoz tarto z n ak a régi Bosznia nevezetesebb városai, így B anjaluka 3, B osznabród 1, Jajce 1 m o­ zival A Z e tsk a bánsághoz tarto zik a régi M ontenegró m ajdnem teljességében és a jugoszláv ten g erp art egy része. Ide tarto zik C etin je 1 mozival, Raguza 1, C attaro 1, N ovibazar 1 és Podgorica 1 mozival. IV.

AZ ANGOL FILMVISZONYOKRÓL rendkívül tanulságos és érdekes hírek érkeznek Londonból. T udvalevő, hogy az angol film gyártás a m últ esztendő­ ben visszaesett és K ordáékon kívül alig g y á rto tta k exportképes angol fil­ m et. A z angol film export visszaesése m egnyilvánul valam ennyi európai ál­ lam film statisztikájában, így M agyarországéban is, ahol az elm últ eszten­ dőben tudvalévőén m indössze négy angol film et m u ta tta k be az előző idény 15 angol film jével szem ben. A z angol film gyártás feléledése folyam atban van. ö t hónappal ezelőtt m indössze 4 angol film et g y á rto tta k a londoni m űterm ekben. A z egészséges újjáéle­ désnek egyik tünete, hogy most} m ár 24 film et forgatnak a különböző lon­ doni m űterm ekben. London környékén 73 m űterem áll a gyártás rendelkezé­ sére és így term észetesen a 24 film szám ára bőséges gyártási alkalom k í­ nálkozott. Érdekes jelenség, hogy az angol filmgyártók m ind amerikaiak. Az angol k v ó tatö rv én y úgyszólván kényszeríti az am erikaiakat, hogy Lon­ donban film eket g yártsanak és így ön ­ m aguknak tám asszanak versenyt. Hoszszú gondolkodás u tán W arneréjk is elhatározták, hogy ok tó b er elsejétől kezdve L ondonban is gy ártan ak és a legnagyobb sztárja ik at, m in t K ay Francist, E rről Flynt, B ette D avist és m ásokat Londonba hozzák. W ilcox, az ism ert londoni film gyáros az R. K. O.val k ö tö tt m egálapodást és m ost az R. K. O. részére gyárt Londonban fil­ m eket. A többi am erikai cég is erősen dolgozik L ondonban. A M etróék szep­ tem ber elején k ez d té k meg h iv atalo ­ san angolországi gyártásukat. A z am e­ rikai angol film gyártás egyedüli h a ­ szonélvezői a londoni m űterm ek tu la j­ donosai, akik legalább ilym ódon tu d ­ ják az évekkel ezelőtt fe lép ített és be­ ren d ezett m űterm eiket hasznosítani.

Külön meg kell em lékeznünk arról a filmgyártási lehetőségről, am elyet Ju ­ goszlávia nem csak az esetleg m egszer­ vezendő jugoszláv g yártóknak nyújt, hanem általában a külföldi film gyártók­ nak is. A m ai Jugoszlávia tudvalévőén term észeti kincsekben rendkívül gaz­ dag állam, am elyet a külföldi film ­ gyártó országok producerei m ár régen felism erték. Szám os ném et és francia film készült a jugoszláv tengerparton, am ely hallatlan gazdag term észeti szép­ ségekben, a dalm át p artokon régi v á­ rak rom jai em elkednek. Festői képet n y ú jt a jugoszláv A lpok végnyulványa Boszniában és Z ágráb környékén. A jugoszláv k orm ány sok lehetőséget n y ú jt a külföldi film felvételek elkészí­ téséhez, különböző előnyökben része­ síti úgy a gy ártókat, m in t a szereplő­ ket, úgyhogy sok esetben bizony elő­ nyös volna, h a különleges felvételeket a m agyar gyártók is Jugoszláviában készítenének. Vége.

6

budai film bonboniert, az új Simplonfilmpalotát. Ez a három szó: mozi, filmszínház, filmpalota egyben Gyárfás G yula p á­ lyájának útjelző sarkkövei. Ezen a p á­ lyán Gyárfás inkább volt a szakm ai közéleté, m int önm agáé vagy pláne — és bocsássanak meg ezért! — a család­ jáé, am ely neki a legszentebb és leg­ féltetteb b kincse. Gyárfás G yula 25 éve a m agyar film- és m oziszakm a tö rtén eti esem ényekben gazjdag negyedszázada, am elyben Gyárfás G yula v itte a vezető­ szerepet. R em éljük, hogy a következő 25 esztendő is m eghallgatja Gyárfás G yula okos és tap asztalato k b an gazdag tanácsait, ötleteit, intelm eit és hisszük, hogy a film tö rtén etén ek három szaka­ sza után o tt lesz a negyediknél is m int vezető, m int alapító, m int harcos: a televíziós filmszínháznál!

A SIMPLON-FILMPALOTA 25 éves fennállása nem csak Gyárfás G yulának vagy a budapesti m oziszakmjának a háziünnepe, hanem ünnepe ez B udapest székesfővárosának, am elynek egyik díszes és előkelő k ultúrintézm é­ nye az új Simplon-mozi. H uszonöt év­ vel ezelőtt még ingovány és m ocsár volt azon a vidéken, am elynek k ö zp o n tjá­ ban m a a Sim p’on film palota em elke­ dik. B udapesti honvédönkéntesek azon a környéken gyakorlatoztak 20—22 év­ vel ezelőtt, bokáig süppedtek o tt a „ta­ gozott m en et“ vezényszavára, sőt oly­ k o r alig leheteti: o tt gyakorolni. D ehogy is h ittü k volna, hogy valam ikor az elő reh alad o tt film kultúra egy előkelő té ­ nyezője, az elegáns és előkelő Simplon filmpalota em elkedik m ajd ki a süppedő talajból. A z akkori Simplon-m ozi valóban k o ­ m oly és érték es ku ltú rm u n k át fe jte tt ki. A háború előtti években Gyárfás Gyula, m in t fiatalem ber in d íto tta meg a Fehérvári u tó n az akkor lenézett m o ­ zit, am elyből szorgalom m al, szakm ája irán ti szeretettel, ráterm ettséggel és rendkívüli k itartással csakham ar k ifej­ lesztette az előkelő és jónevű Simplonfilmszínházat és ezzel az ism ertebb fő­ városi film színházak sorába került.

EM LÉ K TÁ BL Á T KAP A LA SSÍ TO TT F E L V É T E L FELTALÁLÓJA evesen tudják, hogy az úgynevezett

K lassított felvételek, a Zeitlupe fel­ találója osztrák em ber, A n to n Musger, aki Eisenerzben szü letett és 1907-ben G rácban, ahol 22 évig élt, m u tatta be az első gépet, am elynek segítségével sikerült kellő lassíto tt felvételeket k é ­ szíteni. A bem utató a gráci egyetem en szakem berek társasága elő tt tö rtén t. Musger ezután m egszerezte a ném et és az o sztrák szabadalm át. M usger eljá­ rása volt a később tö k életesített és m o­ d ernizált lassított eljárások őse. A fel­ találósors itt is m egnyilvánult, m ert amíg M usger a találm ány felett re n ­ delkezett, annak nagyon kevés h asz­ n át vehette. K ésőbb a dresdeni Ernem annék szerezték meg és ők tö k élete­ sítették . Musger em lékére G rácban legközelebb em léktáblát avatnak fel és meg ak a rják örökíteni annak az osztrák feltalálónak az em lékét, aki a film tech­ nika egyik legérdekesebb találm ányát szerkesztette.

A háború u tán Gyárfás további szor­ galom m al tc|ldoztia-foldozta a régi Simplon-Ífilmszínházat, Igyekezett a szűk k eretek k ö zö tt nívót ta rta n i és ez m indenkor sikerült is. Á m a hangosfilm kiem elte a m o zit abból a lenézettségből, am elyben a háború elő tt és alatt v er­ gődött és csakham ar a legkom olyabb kultúrális tényezők közé került. G yá r­ fás G yula szám olt ezzel a szellemi és erkölcsi előrem enettel és m ár nem elé­ gedett meg a 300 szem élyes sarokhelyi­ séggel, a M ányoki ú t sarkán. Palotát — királyi p alo tát — a k a rt a film nek és valam ivel lejjebb, a H o rth y -k ö rtér sar­ kán csakham ar o tt láttu k az új város­ negyed, a XI. kerület egyik legpom pá­ sabb bérh ázát és benne a legszebb p e st­

7

SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL: Filippi szigetek : H átsó In d ia sz ig e to rsz á ­ gában jelenleg 238 film sznház játszik . Ú g y látszik a film és m ozi irán ti érdeklődés ott évről-évre növekszik, m ert a tavalyi adatok ' kai szem ben, am ik o r m ég csak 202 m ozi já t­ szott, 31-gyel n ő tt a m ozik szám a. K ét film g y ár is m űködik a szigeten. E zek az elm últ évben ,18 játék film et, 10 rö vidfilm et és 4 h írad ó t fo rg atta k . E zek a film ek tagalog nyelven készültek. A z ú j idényben 20 film et terveznek, ezek közül 2— 2 k é tv e rziós film lesz és p edig k ettő készül spanyo­ lul és tag alo g nyelven és 2 angol és tagalog nyelven. A z elm últ idényben A m e rik a veze­ tett a film im port terén, összesen 1542 am e­ rikai játék - és rövidfilm et m u ta tta k be. B e­ m u tattak m ég 22 k ín ai, ,21 angol, 10 sp a­ nyol és 2—2 m exikói és au szráliai és 1—-1 ném et, fran cia és olasz film et. Argentinia: B uenos-A yresben jelen leg 180 m ozi játszik körülbelül 200.000 férőhellyel. A film színházak szám a úgyszólván állandóan em elkedik, m ert eg y re-m ásra épülnek ú j m ozik. L egutóbb a G ran d T e a tro O pera épült 2500 ülőhellyel és h áro m to vábbi film ­ p alota épül m ost 5000 férőhellyel. A fővá­ rosnak 2,350.000' lakosa v an és a fennálló m ozik m égis nagy izgalom m al fig y elik az ú j film paloták keletkezését. B razília: E bben az o rszág b an m é g elég szám m al m űködnek a ném am ozik. A z or-, szágban a m ozgóképszínházak szám a 1400, ebből csak 1185 a hangosm ozi, így teh át kbJ 200 m ozi já tsz ik m ég ném afilm eket. B ra z í­ lia két legnagyobb városa R io de Ja n eiro és Sao P aolo. A z előbbinek 92, az u tó b b in ak 65 m o zija van. M inden 30.000 lak o sra ju t egy m ozgóképszínház. V ezetőszerepe csak a két n agyváros m o zija in a k van, a többi term é­ szetesen szintén szám ba jö n n ek a film üzlet szem pontjából, azonban jelentőségük alig van. A z összes m ozik férőhelye m eg h alad ja a 648.000 ülőhelyet. Isztambul: E lk észü lt az első k é t török film . A z elsőnek „ Iszta m b u li sim fo n ia “ a címe, a m ásodik film nek a cím ét m ég nem állapították m eg véglegesen. A k é t film fő­ szerepeit az isztam b u li N em zeti S zínház ta g ja i játszo tták . T ö rö k o rszág b an is m o zg a­ lom indult m eg az idegen film ek sz in k ro n i­ zálása érdekében, de hogy m ilyen eredm ény­ nyel, azt e p illan atb an m egállapítani nem lehet. F innország: Most, te tté k közzé az 1*936. évre vonatkozó h iv atalo s film k im u tatást, am elyből kiderül, h o g y a film fo rg alo m az elm últ évivel szem ben valam ivel v issz a fe j­ lődött. A m íg 1935-ben 329 film et m u tattak be F inn o rszág b an , addig 1936-ban a film ek szám a v isszaesett 310-re. A film cenzura 24 film et tilto tt be, ezek közül 17 vo lt a m e ri­

kai eredetű. A sta tisz tik a élén term észetesen itt is A m erik a halad 178 film m el. U tá n a következik N ém eto rszág 43, F ran c ia o rsz ág 25, S v éd o rszág 19, A n g lia 17, A u sz tria 15 film m el, m íg M ag y aro rszág és D án ia 1— 1 film et ad tak el F in n o rszág n ak . A finn g y á rt­ m ányú film ek szám a elérte a kilencet. A r ö ­ v id film g y á rtás nem ileg visszaesett. A z ú j id ényre m á r két finn g y á rtm án y ú film et h irdetnek, am elyeket m ost fo rg atn a k a helsinkí-i m űterem ben. L engyelország: N em régiben h o zták n y il­ v án o sság ra az 1936 augusztus 1-től 1937 jú ­ lius 31-ig terjed ő időre vonatkozó film sta ­ tisztik át. E z ala tt az egy esztendő ala tt 223 játé k film e t m u ta tta k be L engyelországban, teh át 27 film m el többet, m in t u g y an az alatt az idő a la tt M ag y aro rszág o n . L en g y elo r­ szágban az am erik ai film vezet, m e rt a 2i28 film közül 139 volt am erikai. A z am erikai film visszaesése egészen jelentéktelen, m ert az előző esztendőben m ég 136 a m erik ai fil­ m et m u ta tta k be, te h á t az elm últ évben csak h éttel volt több az am erik ai film ek szám a. A m erik a u tán következik rögtön N ém eto r­ szág 34 film m el, A u sz tria tizennyolc film ­ m el. A z o sztrák és a ném et film ek közül az E p iso d o t lengyelre szinkronizálták, a többit azonban ném et eredetiben m u ta ttá k be. A '^ k im u ta tá sb a n szerepel F ra n c iao rsz á g 13 film ­ m e l, A n g lia és C sehország egy film m el. A '« le n g y e l film g y ártá s 27 teljes estét betöltő ^ já té k film m e l szerepel, szem ben az előző évi ¡16 film m el. Japán: 1937. ja n u á r 1-én 1627 m ozgókép'sz ín h á z v o lt Jap án b an , 41 m ozival több, m int az előző esztendőben. A m ozik láto ­ g ato ttsá g a is m eg n ő tt: 185 m illió láto g ató helyett 204 m illió néző m ent a m oziba. A jap án m ozik 84% '-a h angosfilm színház. 1936ban ism ét 161 m ozi té rt át a hang o sfilm re, úgyhogy az 1627 m ozi közül 1368 m á r h a n ­ gosm ozi. É rdekes, hogy az 1627 jap án m ozi közül 1138 csak jap án film eket m u ta t be, 61 film színház csak külföldi film eket, m íg 433 mozi k e v ert m ű so rt játszik . A külfö ld i film arányszám a az elm últ esztendőben 13.5% tcal em elkedett.

Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos Egyesülete B u d a p e s t, VII., W e s s e lé n y i u c c a 7 3 .

Telefon: 337-598.

Hivatalos ó rá k : 2 — 5 -ig . A munkaügyeket W e i s z H e n r ik a Rexm ozgó gépésze intézi. H ivatalos órán kívül hívható d .e . 10—12-ig 14-57-11, e s te p e d ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefo n szám alatt.

VÁCZI DE ZS Ő — van-e m ozitulajdonos, aki ezt a n e­ vet ne ism erné — elérkezett az első ju ­ bileumhoz: m ost ünnepli szakm ai m ű­ ködésének 25 éves jubileum át. Váczi D ezsőt m indenki ism eri és m égsem is­ m erik mindenhol. Váczi D ezső a lá t­ h atatlan m unkás, aki reggeltől késő estig fá rad h atatlan u l dolgozik, ír, olvas, dram atizál és ezért, m ert folyton dol­ gozik, a legszélesebb nyilvánosság csak hírből —■ igaz, hogy csak nagyon elő­ nyös hírből ism eri. Váczi Dezső érde­ kes p ályafutása a m agyar film tö rtén e­ lem abban a k o rszakában kezdődött, am it mi is b á tra n nevezhetnénk a m a­ gyar film Sturm und Drang korszaká­ nak. Boldogult L enkei Zsigm ond volt a szakm ai szellemi élet vezére és Len­ kei lapjában jelent m eg 1912-ben Váczi első szakcikke: A kinematografia fe j ­ lődése címmel. M ost, ok tó b er elején volt teh át 25 éve, hogy Váczi Dezső elsőízben v e tt to llat a kezébe és beállt :— ahogy ő m o n dja — film kulinak — film írónak, dram aturgnak, szerkesztő­ nek, feíi'ratírónak és szellemi m inde­ nesnek. M ert V áczi D ezső volt m inden: mozivezető, szerkesztő, filmgyári tit­ kár, dramaturg, feliratíró ... Váczi D e­ zső találta fel ezeket a szavakat: filmesztétika, filmkultúra, (e sorok író ja bo­ csán ato t k ér tőle, hogy 15 évvel később tőle plagizálta lapcím ül ezt a pompás szót) fv.mkritika és még jó n éh án y szót, am it régebben nem ism ertek, de am e­ lyek azó ta átm en tek a köztudatba. M int feliratíró egyik ú ttö rő je volt en­ nek a m esterségnek, am elyet azután, be‘ sok epigon ak a rt elsajátítani és utá­ nozni! Váczi D ezső m unkájának k ü lö n ­ leges charme-ja van, a betű, a nyom da, az ízlés irán ti halálos rajongás csak úgy kiérzik belőle! M ás, békésebb időkben együtt banketteznénk, hogy ünnepeljünk egy út­ törőt, aki m ég itt m aradt, hogy körül­ rajo n g ju n k és szeretetü n k et m egm u­ tassuk . . . m a azonban . . . ez a szeren­ csétlen szakm a ezer részre, atom ra föl­

darabolva vergődik a gazdasági és lelki bajo k szörnyű hullám ain, ki gondol m ost arra, hogy Váczi D ezsőt a fehér asztalnál ünnepelhessük. De mi, akik toliunkkal évtizedek óta vele együtt harcolunk a m agyar film jelenjéért és jövőjéért, fehér asztal nélkül is m eg­ ad ju k neki, am it Váczi D ezső valóban és talán leginkább meg is érdem el, m in dnyáju nk őszinte és baráti tisztele­ tét, szeretetét és ragaszkodását! Váczi Dezső néhány év óta a M a­ gyar Film iroda osztályvezető-idram aturgja. A világ zajától elbújva írja fel­ iratait, dolgozik egy szép és értékes m unkán: 25 év a film szolgálatában, m egírja élm ényeit és a szakm a tö rté n e ­ tét. A szakm a összessége ritk án látja őt, m ert, ha k ibújik a fiim gyári telep m unkahelyéről, könyvszagú o tth o n á­ ban tovább dolgozik. M a deresedő fejpel, 2 és fél évtized m unkája után szel­ lemileg éppen oly friss és eleven, m int am ikor K ordával, Lenkeivel és a m a gyár film századelejei harcosaival itt, a békebeli N ew -yorkban az ebédutáni fe k etéjét issza. A boldog ifjúság elmúlt a feje fölött, i m az ő kedélye, humora és m u n k a ­ készsége megmaradt, hogy továbbra is szolgája, írnoka legyen a magyar film kultúrának!

I

A MŰTEREM

któberben elsőnek a B udapest film rt. h arm ad ik film jét kezdték fo r­ g atn i a H u n n ia film g y ár m ű term é­ ben. Családi pótlék a film végleges cím e és egy rend k ív ü l m ulatságos pes­ ti tö rtén etet visz film re. M ih á ly I s t­ ván írta a film szövegét és C sepreghy Jenő, aki m ég hónapokkal ezelőtt H ollyw oodban dolgozott, vállalta a film rendezését. T izenegy napig foly­ tak a film belső fölvételei, október 25 -én fejezték be a film et, am elynek főszereplői: K u n M agda, G yergyay Istv án , P eth es S ándor, M á ly Gerő, V asza ry P ir i és a kis Á d á m K lá ri (S u ty i). A film nag y szerű zenéjét Á b ­ rahám P á l szerezte. Á kép fölvételeket E ib en Is tv á n k észítette a tőle m egszo­ k o tt lelkiism eretességgel és tehetség­ gel, am i L o h r F e re n cre is m ondható, aki a film hangfölvételeit készítette. A díszletek V in c s e M árto n tehetségét igazolják. A Családi pótlékkal egyidejűleg folytak a F alu rossza cím ű film belső fölvételei a H u n n ia film gyárban. T ó th E n d re ö rökké népszerű szín d arab ját P á szto r B éla rendezte film re és Gergelits F erenc, a nagyon tehetséges fiatal o p eratő r k észítette a szép fölvé­ teleket. N ag y o n kiváló eg y ü ttest sike­ rü lt a film céljaira összeállítani: Csortos Gyula, R ó zsa h eg y i K álm án, D ayka M arg it, G reguss Zoltán, S o m o g y i E r ­ zsi, G árdonyi L ajos, Ö lvedy Z sóka és H o y k ó F ere n c játszá k a főszerepeket. P á szto r L ajo s írta a forgatókönyvet, K ü r th y G y ö rg y és K ö p e c zy Boócz L a jós segédkeztek m in t a népszínm űszakértők. P á szto r B éla idei m a g y a r­ tá rg y ú film je alkalm asint n a g y siker lesz nem csak a vidéken, hanem B u d a­ pesten is, nem beszélünk A m erikáról, ahol m ár érdeklődéssel v á rjá k T óth E d e örökbecsű népszínm űvét. E n n ek a két film nek a befejezése u tán néhány napos csönd és nyugalom

O

következett a H u n n iáb an , m indössze különböző szinkronizálások folytak. E llenben novem ber 27 -én kez,dék m eg a M ű v é s z film következő n ag y film jé­ nek Z ila h y L ajo s U rilány cím ű bűbá­ jos szín d arab ján ak a külső fölvételeit. E ib en Is tv á n készítette ezeket a fölvé­ teleket. A M űvészfilm F alus Istv án produkcióvezetésével novem ber 2 -án fo ly tatja a m egkezdett m unkálatokat, m e rt ekkor kezdik m eg a m ű term i föl­ vételeket. S zé k e ly Istv á n rendezi a fil­ m et, am elynek főszereplői: S zö rén y i É va, P áger A ntal, C sortos Gyula, R ó ­ zsahegyi K álm án, M á ly G erő, V izvá ry M ariska, G ázon G yula és B e r k y Lilly. A M üvészfilm nag y sik erű n ek ígérke­ ző film jét körülbelül novem ber köze­ pén fejezik be. P árh u z am o san a M ü v é s zfilm Urilányával következnek a H ajdu-D aróczy soron levő film jének a fölvételei. A z em ber néha téved a film címe, v ég ­ telenül kedves, m u latság o s tö rtén et, am elynek sik ere alighanem egyenlő lesz a H o te l K ikeletével. H iszen ugyanaz a m ű v é szi eg y ü tte s játszik bajd ezen a film en is: T ő kés A nna, P á g er A ntal, T u ra y Id a, K abos G yu­ la és m ások. A film et Gaál Béla fogja rendezni, V id o r A ndor, a k itű n ő fia­ tal o p eratő r fo rg atja , ú g y h o g y a D aróczy p rodukciónak ez a film je is az idény egyik legnagyobb sikere lesz. A lig fejezik be a H a jd u -D a ró czy film e t, ú g y novem ber 18—20 körül kezdik m eg a B udapest film rt. n egye­ d ik film jét, a M arikát, Z ágon Istv á n tehetséges és an n a kidején n ag y sik ert a ra to tt szín d arab ját. G ertler V ik to r rendezi a darabot, E iben Istv án fo r­ gatja. L o h r F e re n c a hangm érnök. K itű n ő együttes vesz részt a d arab ­ ban: Já v o r P ál, Szep es L ia, M ezey M ária, talán R á d a y Im re, (aki jelen­ leg katonai szo lg álato t teljesít) R ó ­ zsa h eg yi K á lm án és m ások. A fo r­ gatókönyvet S zá n tó és Szécsen írták , zenéjét Á brahám P á l szerzi. N ovem ­ ber végéig ta rta n a k a fölvételek, ú g y ­ hogy közvetlenül u tán a m egkezdik a

B udapest F ilm r t. ötödik film jét; M o l­ nár F eren c F arkasát. E n n ek az elő­ készületei m á r m egkezdődtek, ú g y ­ hogy m ire a fölvételek novem ber vé­ gére m g indulhatnak, a teljes m űvészi együttes és a n ag y szerű forgatókönyv m ár eg y ü tt lesz. E zzel a g azd ag p ro g ram m a l a H u n ­ nia film g y ár novem beri m unkaterve kim erül. K özben újabb tervek m erü l­ tek föl a decem beri m u n k álato k ra vo­ natkozólag, e téren azonban közben ren g eteg v áltozás állhat be, úgyhogy nem ta rtju k ildom osnak, hogy ezekről idő előtt beszám oljunk. A M a g ya r F ilm iroda m űterm ében októberben a R ex -film vá lla la t h a rm a ­ dik film jét, a M aga lesz a fé lje m cí­ m ű v íg játék o t fo rg attá k . A film et Gaúl Béla rendezte. A g a i Irén , K ábos Gyula, Csortos: G yula és Já vo r P á l a film főszereplői. K özel h á ro m héten keresztül folytak a m u nkálatok Gál E rn ő g y á rtá si vezető irányítása, m el­ lett. A kiváló tém ájú film et, am elynek

szövegkönyvét N ó ti K á ro iy írta, K u rzm a yer K á ro ly fo rg a tta és gyönyörű fo to g rá fiá k a t produkált, m íg » h an g ­ fölvételek P u lvá ri K á ro ly m érnök te­ hetséges m u n k á já t dicsérik. O któber 25 -én fejezték be a M aga lesz a férjem cím ű film fölvételeit. N éhány napos szünet u tá n novem ber 2 -án kezdik a K inő film k ft. következő film jét; a H arapós férjet, am elyet ugyancsak N ó ti K á ro ly ír t film re. K e le ti M árto n rendezi a darabot, am elynek főszere­ peit B ársony R ózsi, K abos Gyula, D ayka M arg it, R ó zsa h eg y i K álm án és m ások játszák . K örülbelül novem ­ ber 20 -á ra fejezik be a H arapós fé rj fölvételeit, am ely után egy olyan film fölvételei következnek, am elynek ügyé­ ben október végén m ég folytak a tá r ­ gyalások, azonban ezek m ég nem vég­ ződtek eredm ényesen. D ecem ber ele­ jén ism ét a R e x film vállalat kerül so rra a n egyedik idei film jével T e csak pipálj L a d á n yi cím m el. E n n e k a film ­ nek a szereposztásáról novem berben döntenek véglegesen1.

ÁZ ÁGFÁ-POSITIV a legjobb é s a legtartósabb kópiaanyag V E Z É R K É P V ISE L Ő

» i n |< c

M agyarország részére :

Lajta Andor BUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 75. T e le f o n : 297-076.

A LEGTÖ ICÉLETESEBS

K É P N E G A T IV O K

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf4 DUP-POZITIV, HANG-POZITIV H A N G N E G A T I V SPEZIAL 16 és 3 2

m ilim é le re s k e s k e n y ! i l m e k

A

H Í R A D Ó J A A M oziegyesület legutóbbi választm ányi ülésén m elegen ünnepelték Gyárfás Gyulát, a Simplon-mozi 25 év es fennállása alkalm á­ ból. A MMOE gyönyörűen megírt átiratban em lékezett m eg Gyárfás Gyula kiváló ér­ demeiről. Dr Kurt Zierold német birodalmi m inisz­ teri tanácsos október 29-én d. u. öt órakor a székesfővárosi P ed agógiai Szeminárium­ ban előadást tartott a német film oktatás­ ról. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás után német oktatófdm eket m utattak be az egyeb együ lt pedagógusoknak. Mr. Jack Warner a világhírű Warnertestvérek eg yik e, október 15-én Budapes­ ten tartózkodott és ez alkalom m ai fogadta a sajtó m unkásait, akiknek a Warner Brosfillmgyár terveiről, a film jövőbeni kialaku­ lásáról nyilatkozott. J a ck Warner Buda­ pestről B écsen át Párizsba utazott. Adolf Hauer, a Gremium der Österrei­ chischen L ichtspieltheater (az osztrák MMOE) elnöke közölte a MMOE-vel, h ogy a m agyar film- és m ozivisaonyok tanulm áf nyozása céljából Budapestre szeretne jön­ ni. A MMOE a b écsi elnököt a november 9-iki közgyűlés hívta meg. Földes Lajos, a Paramount vo lt buda­ pesti, majd később jávai Param ount diók,jának a vezetője B atáviáhól visszatérve át­ vette a Paramount délkeleteurópai kerüle­ tének district-m anageri állását. Ebbe a kör­ zetbe tartozik M agyarország, Románia, T ö­ rökország és B ulgária. A délkeleteurópai körzet irodáját a Paramount budapesti fiókirodájában nyitották meg. Dr H odászy Bélát a Projectograph r. t. m eghívta az Orient-filmszínház élére. Ho­ dászy dr már át is v e tte az Orient mozi v e ­ zetését. A Kodak Ltd. m agyarországi fiókja váci gyárának a vezetője Fred L uíy lett, akinek cégjegyzői és ü gy v ezető ig azgatói m inőségét m ost jegyezték be a pestvid ék i k it. törvény­ szék céghivatalában. U gyanakkor szűnt meg Ranzenberger János eddigi igazgatónak ügyvezetői és cégjegyzői jogosultsága. Az Országos Magyar Mozgóképipari E g y e­ sület november 14-én tartja ezidei rendes közgyűlését, am elyen a m egüresedett tiszti­ kari állásokat töltik be. A titkári állásra dr Erdélyi Istvánt jelölik, akit valószínű­ leg m eg is választanak. B etöltésre kerül néhány választm ányi ta g sá g i hely is. A közgyűlést az OMME helyiségében tartják meg.'

A H. & T. film kft. fizetési zavarairól a napilapok már részletesen m egem lékez­ tek. A m agyar filmszakmában őszinte rész­ v éttel és sajnálkozással fogadták a hírt, am ely ugyan nem jött m eglepetésszerűen, de m égis mindenki sietett a bajbajutott cég segítségére. A cég h itelezői október 25-én éjjel a Kamara-filmszínház helyiségében együ ttes értekezletre jöttek össze, ahol töb­ ben szólaltak föl. Az eg y eztető tárgyalá­ sokat főleg Gerő István vezeeti, aki ig y ek ­ szik békés eg y ezség et létrehozni. Sokat fá ­ radoznak az eg y eztető tárgyalások sikere érdekében a MMOE és OMME vezetőem berei is, akik m indannyian szívvel-lélek k el akar­ nak á válságba került cég helyzetén seg í­ teni. H isszük és reméljük, hogy a Hirsch és T suk-cég ezeket a nehéz napokat kiheveri és ism ét a régi m unkakedvvel és teh etség ­ gel fogja az ü gyek et továbbvezetni. B eregi Ernő tanár, aki eddig a BioscopFilm kft. főkönyvelője volt, m egvált a Bioscoptól és a New Y ork-palota, VII.. Erzsébet körút 9— 11 alatt ú gyn evezett adm inisztrá­ ció s Service-irodát n yitott. A z új cég elv á l­ lalja újonnan alakult vállalatok könyveinek a felfek tetését, m érlegkészítését és a könyvvezetéssel kapcsolatos egyéb munkákat. Prizma-film kft. név alatt nem régiben ala­ kult meg Radó István hirlapírókollegánk új vállalata, am elynek üzletköre hangosfilm ek készítése, forgalom bahozatala és eladása. Az új cég ü gyvezetői Ádám László, Pethő J ó ­ zsef, Radó István és Szinetár György. A H. és T. film kft. (németül H. &T. Film G. m. b. H.) cég b ejegyzése csak szeptember v égén történt m eg a budapesti kir. törvény­ szék céghivatalában. A vállalat törzstőkéje P 10.000. Ü gyvezetői Hirsch Lajos, Tsuk Imre és Vidor Lajos bécsi lakos. C égveze­ tői: Vidor Zoltán és Vidor László. Elektra m ozgóképüzem rt. eln evezéssel jú ­ lius 28-án új cég alakult Budapesten, a m ely ­ nek irodahelyiségei K ároly király ut 10. sz. alatt vannak. Az új vállalat alaptőkéje 100 ezer pengő, am ely 200 darab bemutatóra szóló, 500 pengő névértékű részvényre szólt. Első igazgatóságán ak tagjai: Balogh E le­ mér, Marék József, Láng Jenő, Kirschner Béla és Samarjay LeöTkes Béla. A Magyar M ozgóképüzem engedélyesek Országos E gyesülete ezidei rendes k özgyű ­ lését november 9-én d. e. 11 órakor tartja a Magyar Film casino N ew york kávéházheli helyiségében. A szokásos évi jelentések be­ nyújtása után különböző eg y esü leti tisztsé­ g ek kerülnek betöltésre, majd az alapsza­ bályok egyik-m ásik pontját módsítják. A Palace filmszínház nemrégiben tette közzé tizenharmadik üzletévf m érlegszám ­ láját. E szerint a 10.000 pengő rézsvénytők ével dolgozó filmszínház az elmúlt esztendő­ ben 4083.63 n yereséget ért el.

i

i

M EG J EL EN É SI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

| B U D A P E S T E R FILMMARKT j Im. M ona t O ktober: Fox-Fi!m: W e e W illie W in k lie , R adius F ilm palast, O m nia-K ino. Jf. Harmonia-Film: M eine T o ch ter ist anders... R oyel-A pollo. Jf. (U ng.) —i D as geliehene Schloss, K a m m erlich t­ spiele, D écsi-K ino, A triu m -F ilm th e a­ ter. Jf. (U ng.) H & T-Film: R o x y u n d das W u n d e rte a m , K am m erlichtspiele, D écsi-K ino, A triu m -F ilm th ea te r. Jf. (U ng.) Kárpát-Film: A v e M aria, U ra n ia -F ilm th e a ­ ter. Jf. Kinoindustrie G. m. b. H.: M it 120 T em po, R adius- und Corso. (U ng.) Jf. Metro-Film: P arnell, M etro -F ilm p alast. Jf. — T opper, M etro -F ilm p ala stü Jf. — Saratoga, M etro -F ilm p alast. Jf. Művész-Film: 111, C o rso -F ilm th eater, R oyal-A pollo. Jf. (U ng.) Paramount-Film: S ou is at Seaö O m niaK ino, C ity-K ino. Jf. — A n g el, F o ru m -F ilm p a last. Jv. Reflektor-Film: L a C itadelle du Silence, C o rso -F ilm th eater. Jf. Ufa-Film: P atrioten, U ra n ia -F ilm th e a te r. Jf. — Z u neuen U fern, U ran ia-F ilm th ea te r. Jv. A Rádius Filmipari Rt. október 30-án tar­ tott! 1936— 37. évi rendes közgyűlését, am elynek napirendjén a szokásos pontok szerepeltek. A vállalat részvén ytők éjé 170 ezer P. A legutolsó zárszám adás, am ely jú­ lius 1-től június 30-ig szerepel, a következő szám adatokat hozza fel. V eszteségáthozat a múlt évről 64.745.41 P. Ü zem viteli kiadások 26.949.67 P, házkezelési k ö ltség ek 11.763.71, adók és illetékek 21.956.99 P, leírások 14,470 P. A bevételek rovatában szerepelnek üzem­ viteli szám la: 45.499.92 P, házbérjövedel­ mek 12.553.30 P, kam atok 159.52 P, v eszte­ ség 81.673.04 P. A F ővárosi N agym ozgó és Filmipari Rt., am elynek érdekeltségéhez tartozik a Rákószi úti Rialtó film színház, tizenötödik mérlegszjámlájában 552.20 P .nyereséget tü n ­ tet fel. Á vállalat összb evétele 124.822.80 P összeget tett ki, am elyből a különféle üzemi kiadások 89.546.50 P, a szem élyzeti fizetések pedig 19.105.30 P, a különféle adók 11.195.30 P', a különböző leírások 4422.50 P, nyereség az 1936. évben 552.20 P, összesen 124.822.80 P. A vállalat alap­ tőkéje 60.000 P, a tartalékalap pedig 3700 P. A m érlegszám la vagyontételében a be­ rendezés és felszerelés 65.000 P-re van be. csülve, míg az adósok 19.821.86 P-vel tar­ toznak.

O któ b er hónap. (M o n a t O kto b er) 1937: M ag y ar (u n g arisch er) film 5 A m erik ai (am erikanischer) film 6 N ém et (deutscher) film 3: F ra n c ia (frazö sisch er) film 1 ö sszesen (Z usam m en) 15 dilm

E D D IG

M E G JE L E N T E K :

1937 jan u á r 1-től: M ag y ar (u n g arisch er) film 26 M ag y aro rszág o n készü lt ném et (in U n g a rn g e d reh ter (deutscher) film 4 N ém et (deutscher) film 25 A m erik ai (am erik an isch er) film 78 O sz trák (ö sterreichischer) film 7 F ra n c ia (französischer) film 10 A ngol (englischer) film 6 Cseh (tschechischer) film 3 L engyel (polnischer) film 2 S v ájci (schw eizerischer) film 1 O lasz (italienischer) film 1 Ö sszesen (Z usam m e) 163 film 1937 a u g u sztu s 1-től: M ag y ar (u n g arisch er) film M ag yaro rszág o n g y á rto tt idegen­ nyelvű film (in U n g a rn g ed reh ­ te r frem d sp rach ig er F ilm ) A m erik ai (am erik an isch er) film N ém et (deutscher) film F ra n c ia (fran zö sisch er) film O sz trá k (ö sterreichischer) film A ngol (englischer) film Ö sszesen (Z usam m en)

13 1 21 8 4 1 2 50 film

Speciális film szállitások a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fő vá m hivatalban és a hajóállom ásokon

„HEBEL“ nem zetközi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,

IV ., V Á C I - U T 1 . T e l e f o n : 1 1 5 -9 4 7 .

13

R E N D E L E T A CENZÚRAJ E G Y E K SZÁMÁRÓL É S A K ÖT EL E ZŐ ARÁNYS ZÁ MRÓ L A m. kir. b elügym iniszternek 121.000/1937. V . a . B. M . számú re n d e le te

A kiadható cen zu ra jeg yek szám ának újabb m egállapítása.

h át m ozgófényképüzem ük m ű so rát az 1937— 1938. játsz á si évben is úgy kell összeállítaniok, hogy annak 2 0 % ra M agyarországon készült, 1200 m éternél hosszabb, m agyar nyelvű hangos já té k film legyen. A z előző bekezdésben em lített 20% | fele M ag y aro rszág o n m a g y a r n y elvre u tó lag át­ te tt és az O rszágos M ozgóképvizsgáló B i­ z o ttsá g részéről e rre a célra alkalm asnak talált m ozgófénykép is lehet.

A 175.100/1986. B. M. szám ú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

1- §• A z O rszág o s M ozgóképvizsgáló B izo ttság elnöke a 100.000/1935. B. M. szám ú rende­ let 2. és 3. §-ában m eg állap íto tt cen zu rajegyekből M ag y aro rszág o n g y á rto tt, 1200 m é­ ternél hosszabb m inden egyes m agyarnyelvű já té k film u tán legfeljebb 4 (négy), M agyarországon m a g y a r n y elv re áttett, 1200 m é te r­ nél hosszabb m in d en egyes já té k film után pedig legfeljebb 1! (egy) ce n zu rajeg y et ad ki. A m. k ir. b elü g y m in iszter a m. k ir. ip a r­ ügyi, v alam in t a m. k ir. vallás- és k özok­ tatásü g y i m in isz terre l egy etértő én k u ltu rá ­ lis v ag y m űvészi szem pontból különösen k i­ váló és n agy költséggel elő állíto tt m ag y ar játék film n ek ju talo m k é n t az O rszág o s M oz­ góképvizsgáló B izo ttság elnökének ja v a sla ­ tá ra több cen zu rajeg y k iad ását is engedé­ lyezheti. E zen a cím en k ia d h a tó cenzúra je ­ gyek szám a egy já tsz ási évben 10 (tíz)-n él több nem lehet.

2 . §. A z O rszágos M ozgóképvizsgáló B izo ttság ennek a rendeletnek hatálybalépésétől k ezd ­ ve M ag y aro rszág o n m a g y a r nyelven utólag á ttett, 1200 m éternél hosszabb játé k film e t is csak abb an az esetben v izsg álh at m eg, ha az ily m ozgófénykép m egvizsgálását kérelm ező az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izo ttság n ak 1 (egy) n agy cen zu rajeg y et beszolgáltat. 3. §. E z a rendelet k ih ird e tése n a p já n lép életbe. B udapest, 1937. évi o k tó b er hó 2-án. S zé li J ó zs e f s. k. m. k ir. belügym iniszter. A m. kir. belügym iniszternek 121.001/1937. V . a . B. M. számú re n d e le te

M o zg ó fén ykép ü ze m e k b a n m agyar nyelvű m o zg ó fé n y k é p e k kö telező bem utatása. A 175.100/1936. B. M. szám ú rendelet 1. §-ában foglalt redelkezés h atály át az 1937. évi augusztus hó 1-től 1938. évi jú liu s hó 31-ig terjed ő já tszá si évre is k iterjesztem . A m ozgófényképüzem engedélyeseknek te ­

B udapest, 1937. évi ok tó b er hó 2-án. S zé li J ó zs e f s. k. m. k ir. belügym iniszter.

•jV V W W vW V W V V Sé^V V W /V V W V V

A FILM H A LO TT A I B oháty Lajos színész, az E rzsébet­ városi Színház tag ja 43 éves korában, o k tó b er elején m eghalt. B oháty Lajos m arkáns alak ja volt a ném afilm ek­ nek, de a m agyar hangosfilm eken is szerepelt néhányszor. R okonszenves szem élyét a m agyar film szakm ában is kedvelték, tag ja volt a szakm ai tá r ­ sasköröknek és b aráti ö sszeköttetést ta rto tt fenn a film szakm ában dolgozók­ kal. H alálát özvegye és gyerm eke gyá­ szolják. R óth Jenő az O rient-m ozi üzletve­ zetője október 25-én 56 éves korában hosszas betegség u tán m eghalt. R óth közel tíz éve áll a P ro jecto g rap h rt. szolgálatában, am elynek egyik hűséges és szorgalm as tisztviselője volt. A te ­ m etésén a szakm a és jó b arátain kívül a frontharcosok küldöttsége is v ett részt. W alter G ronostay az ism ert ném et szerző B erlinben 31 éves korában vá­ ratlanul m eghalt. G ro n o stay egy k elet­ poroszországi parasztcsalád gyerm eke, azonban ham arosan elárulta zenei ké­ pességeit, úgyhogy B erlinben kiképez­ ték. A hangosfilm -korszak beálltával egym ásután szerezte a különböző fil­ m ekhez a zenét, így az A lagút, a Savoy H otel 217 és az A n ato l az olajváros, továbbá a Santacruzi pokol című filmek zenéjét.

14

A MAGYAR VADÁSZFILM ÜNNEPÉLYES BEMUTATÓJA A N A G Y S Z A B Á S Ú KULTURFILMET A K Ü L K E R E S K E D E L M I HIVATAL K ÉS Z ÍT E T T E

C

sütörtökön, ok tóber 28-án délben m u ta tta be a K ülkereskedelm i H i­ vatal az U ránia-Film színházban vitéz nagybányai H o rth y Miklós, M agyarország ko rm án y zó ja és m eghívott elő­ kelő közönség elő tt a m agyar v ad á­ szatról készült nagyszabású kulturfilmjét, am elyet a novem ber 2 -án m eg­ nyíló berlini N em zetközi V adászati K iállításra k észíttetett. A b em u tató ra érkező korm ányzót a rendező-bizottság részéről Prónay G á­ bor báró, a K ülkereskedelm i H ivatal részéről K under A n tal m iniszteri tan á­ csos, elnök, a film et készítő M agyar F ilm iroda részéről pedig K ozm a M ik­ lós ny. m iniszter fogadta. A film bem u­ tató tö b b m int 40 percig ta rto tt és azt töbször sz a k íto tta félbe a közönség élénk tetszésnyilvánítása. A film 1az eddigi m agyar kultúrfilm ek k ö zö tt páratlannak tekinthető a maga nemében. Egy teljes vadászév esem é­ nyeit és különböző jeleneteit m u tatja be. M indegyik jelenet a szabad te rm é ­ szetben lezajlo tt vadászati élm ényt ö rökít meg. A felvételek egy teljes éven át készültek a H ortobágyon, az Alföld különböző részein, G ödöllőn, V isegrádon, T atá n , a B akonyban, a Balaton m ellett, stb. és v adászati szempjontbóil a legjellegzetesebb magyjar vidékeken. A lföldi m agyar agrárver­ sennyel kezdődik a film, ahol végig­ nézzük az agarak pom pás m unkáját; a gödöllői solym ászat, nyúl- és fácánva­ dászat élénk puskaropogása után a gö­ döllői erdőkbe vezeti a nézőt a film, ahol v ad d iszn ó h ajtást és vadászatot m u tat be. A vadliba-, vadkacsa-, fogoly-, túzok-, m uflon- és őzvadászat izgalm ait k ö v eth etjü k hűségesen. K ülönösen ér­ tékes az őszi szarvasbőgésről készült rész, lameilynek 'keretében azl öpcratőrnek a bakonyi és baranyai erdőkben sikerült a szarvasok életét és szokásait

15

egész közelről a m aguk eredetiségében m egörökítenie. A film felvételeinél és összeállításá­ nál m int szak értő k báró Prónay G á­ bor, N e m e s k é r i Kiss Géza, N adier H e rb e rt és báró Boroviceni A ladár m űködtek közre. A felvételeket, am e­ lyek nem csak m űvészi, de technikai te ­ k in tetb en is elsőrangúak, a M agyar Film Iroda operatőrje, S o m k u ti István készítette. A kitűnő kísérőzene Országh T ivadarnak, a Z enem űvészeti Főiskola tan árán ak ered eti kom pozí­ ciója. A kitűnő vadászfilm et a novem ber 2.-án m egnyíló berlini N em zetközi V a ­ dászati K iállításon B erlin egyik legelő­ kelőbb színházában három hétig vetítik. A budapesti és berlini bem utató után a film úgy a belföldi, m int a külföldi film színházakban is b em u tatásra kerül, y v ^ y v v v v vv v v v m r ^ w w ^ y r y v w '

T I Z EN Ö TÉ V E S A TR IER GO N hangosfilm korszak idestova 10 éves, de m ár annak előtte is szám osán próbálkoztak a ném afilm m egszólal­ tatásával. A T riergon feltalálói H ans Vogt, Josef Massolle és dr Jo Engl. T izenöt évvel ezelőtt ők m u tattá k be B erlinben az A lham brában az első egyfelvonásos hangosfilm et. N égy év m un­ káján ak eredm ényét m u tatta be a h á­ rom feltaláló, m ert ezek m ár a háború utolsó esztendeje, 1918 óta dolgoznak a hangosfilm kérdésén. T alán kevesen tudják, hogy a T riergon-eljárás az alap ja a sokat em legetett Tobis-szabadalom nak, am elyet a T onbild Syndicat csak később szerzett meg a három fel­ találótól. A három feltaláló egyébként m a m ár nem igen dolgozik a film szak­ m ában, m indegyik m ás m űködési terü ­ leten h elyezkedett el. A szabályszerű feltaláló sors, hogy m ások aratják azt a gyümölcsöt, am elynek alapját ők v e te t­ ték el, itt is érvényesül.

A z o k t a t ó f il m BESZÁMOLÓ, A MAGYAR ISKOLAI FILMOKTATÁS JE L E N ÁLLAPOTÁRÓL A v a llá s - és k ö z o k ta tá s ü g y i m in is z ­ té riu m k ia d á s á b a n m e g je le n ő O k ­ ta tó film K ö z le m é n y e k a u g sz e p te m ­ b e ri sz á m a k ö zli a k ö v e tk e z ő je ­ le n té st:

áram latokkal. K ülönös figyelem m el kí­ sérte és tu d ato san k ö v ette az európ; í filmmel o k tatás a m agyar k ultúra ú tja it a pedagógia teré n is. középfokú iskolákban m eg­ valósult. A film nek, m int M inden időben szívesen lá to tt és hívói < szem léltető eszköznek az nagynevű pedagógusok ta n íto tta k m a­ iskolai tan ó rá k o n való al­ gyar iskolákban (A lstedius, Com enius) kalm azására az előkészüle­ és fiatal m agyarok já rtá k E urópa híres hogy tek 1934 tav aszán indultak meg, az el­ egyetem eit, k u ltű rk ö zp o n tiait, hazajővén, európai szem m el és tu d ás m últ 1936/37. iskolai évben pedig a film sál, de tö rh ete tlen m agyar lélekkel és a m agyar iskolák taneszközei között szívvel ta n ítsá k azt, am it külföldről m ár általános h asználatnak örvendhe­ hoztak. tett. így tö rtén ik ez m a is és így tö rté n t Szavakban ki nem fejezhető h atása a film iskolai h asználatának kérd ésé­ van a film nek a tananyag átadásánk ben is. m egkönnyítésében és a ta n íto tt anyag A m int pégv évtizeddel ezelőtt, ~ m eg tartásáb an. N incs sem m i túlzás abeletet döbbenetes hűséggel visszaadó han, hogy a film a leghatékonyabb tanító-eszköz. A z eddig m integy 10.000 pergő kép m egjelent, sok m agyar p e­ dagógus azonnal ennek iskolai haszná­ darab film egység használata fényesen latára gondolt. E rről írt, beszélt’ és ta ­ igazolta, hogy a film iskolai használata a pedagógiában korszakalkotó jelen tő ­ nácskozott. A 25—-30 év elő tt m eg je­ lent sok cikkről, gyűlésről itt nem ességű. Ez a beszám oló a hazai és a külföldi hetik bőven szó, de té n y az, hogy Bu­ érd ek lő d ést h iv ato tt kielégíteni. Célja, dap est Székesfőváros m ár 1913-ban is­ hogy a m agyar film oktatás mai állásá­ kolai film ek g y ártására felállítja P e d a ­ ról az érd ek lődőknek hű felvilágosí- gógiai Film gyárát. Ez időben m ás o r­ szágokban is gondoltak iskolai filmek sitást adjon. gyártására, de tisztán ilyen célra léte­ A filmoktatás története sült film gyár — tudom ásunk szerint Magyarországon — sehol a világon m ásu tt nem volt. A m ió ta M agyarország az európai ál N aggyá fejlődését a világháború akasz­ lam ok közösségébe lépett, — im m ár to tta meg. tö b b m int ezer esztendeje. — m inden A m agyar filmmel tan ítás m ásodik k o rb an lépést ta rto tt az európai eszm e­ korszaka a világháború u tán kezdődött. A beszámoló indokolása

16

A VKM. 1924-ben 37.355/111. sz. rende­ letével kötelezővé te tte a film ek isko­ lai használatát. A 6— 18 éves tanulók valam ely nyilvános m ozgóképszínház­ ban hav o n k én t egyszer az iskolai ta n ­ anyagba vágó filmet néztek meg. Ez a kötelező iskolai film ezés 8 év után m egszűnt, m ert a pedagógiai kí­ vánalm akat nem tu d ta hiány nélkül k i­ elégíteni, de m ás form ában ism ét k ö te ­ lezővé tették . A film fontosságának m egfelelően az iskolai film ek k érd éseit nem zetközi konferenciákon tárg y a ltá k meg E urópa áUamai. E konferenciákon kifejezett kívánságok kielégítése és a technikai vívm ányoknak a töm egek igényeit k i­ elégítő haladása kiterm elte a könnyen h ordozható kis v etítőgépet és a nem robbanva égő film anyag előállítását. E vívm ányok b irto k áb an a tanítófilm M agyarországon harm adik korszakát érte meg; t. i. állami rendelkezéssel a film tan- és tan ító eszk ö zk én t bevonult az iskolába. Hóman Bálint dr. kultusz­ miniszter kötelezően elrenrendeli az iskolai filmokta­ tást. A VKM . 77.600/1934. VII. a. sz. re n ­ deleté (Kelt 1934 jún. 8 -án, m egjelent 1934. jún. 15-én Hiv. Közi.) a film okta­ tásn ak a közép- és középfokú iskolák­ ban való bevezetése érdekében teendő intézkedések tárgyában. „A közvetlen vezetés és rendelkezés alatt álló közép- és középfokú iskolák­ ban a tan m en etb e illesztett és a tan ítás keretéb en folyó film oktatást kívánom az 1934/35. tan év tő l fokozatosan beve­ zetni. E zért elrendelem , hogy 1934/35. tanévtől kezdve valam ennyi közvetlen rendelkezés és vezetés a la tt álló közép-' iskola, állami, községi, társulati, izrae­ lita és m agán polgári iskola, állami és izraelita tanító-, tan ító n ő és óvónő képző intézet, állami és községi felső m ezőgazdasági iskola és az A m izoni intézet m inden nyilvános tanulójától

17

felvétele alkalm ával előző évi ta n d íjá ­ nak, illetőleg kedvezm ény fokozatának megfelelő évi tan d íja 3%-a film oktatási díj cím én beszedessék, m ely összeget m ár az 1934. évi júniusi beiratásoknál egy összegben kell bevételezni. 'Az első osztályba felv ett tanulók a teljes ta n ­ díj 3%-át fizetik“. A magyar filmoktatás pénzforrása T udvalevő, hogy a film költséges taneszköz. A vetítőgép, a vetítéshez szükséges iskolai felszerelés, a film­ anyag és ezeknek m indenkori színvo­ nalon és jó k arb an ta rtá sa igen nagy összeget jelent. Még a gazdag állam ok­ nak se könnyű az iskolai film oktatás m egvalósítása. A nnál nehezebb feladat volt ez a világháborúban m egtépett, te ­ rületben és lakosságban egy harm adára tö rp íte tt M agyarországnak. A m agyar k orm ány a k a rata szerint azonban kul­ turális célokra m inden áldozatot meg kell hozni. íg y tö rtén t, hogy a filmmel tanítás m egindulásához szükséges k ö lt­ ségeket a m agyar vallás- és közokt1, m i­ n iszter vállalta, tá rc á ja terhére. A film­ mel tan ítás kiépítéséhez szükséges öszszegeket pedig a tanulók fizetik. Az idevágó rendeletek (77.800/1934. VII. a. sz. m egjelent 194. június 15-én, 2978— 1935. eln. sz. 1935. jún. 15. és 324/1936. eln. sz. 1936. febr. 15.) szerint m inden 10— 8 éves tanuló a b eiratásk o r és egv egész esztendőre ta n d íja 3%-át kitevő tö b b letet fdm díj cím én köteles fizetni. A tandíjkedvezm ényben részesítettek a tényleg fize tett pénzeik 3%-át fizetik csupán. A tan d íjm en tesek film díjat se fizetnek. A 10—48 éves tanulókat' m agukban foglaló közép- és középfokú iskolák vagy általános m űveltséget adó iskolák (gim názium ok, polgári iskolák) vagy szakiskolák (képzők, kereskedelm i, gaz­ dasági iskola stb.). Ezekben az évi te l­ jes tan d íj összege 40—100 pengő k ö zö tt változik A tanulók film díja ennek m egfelelően évi átlagban 1 P és 2 P 56 fill. k ö zö tt ingadozik. A filmdíj évi öszszege a tanulók létszám a szerint is több vagy kevesebb, A 3 %-os tan d íj tö b b let­

hői ö sszeszedett film díj évi összege k i­ k erek ítv e 183 ezer pengő. A m agyar is­ kolai film o ktatásnak te h á t igen szerény összeg áll rendelkezésére. Ebből kellett ellátni az iskolákat vetítőgéppel, isko­ lán k én t egy-két tan terem b esö tétítő be­ rendezésével, vetítőasztallal, villanyos­ kapcsolóval, gyöngyvászon v etítő ern y ő ­ vel és végül filmmel is. A magyar filmoktatás terjedelme Az is k o ^ i filmmel tan ítás M agyar országon ez idő szerint csakis általáno­ san képző és szakirányú középiskolák 10— 18 éves korig terje d ő fiú- és leány­ növ en d ék eit foglalja m agában. I tt még bizonyos korlátozásról is meg kell em ­ lékezni. T u d n i kell, hogy a m agyar k ö ­ zép- és középfokú iskolák fen n ta rtó ju k szerint lehetnek: aj állam iak, b) nem állam iak, de tanulm ánui és fegyelm i ügyekben a vall. és közokt. m iniszter rendelkezése alatt állanak. Végül c) valam ely egyházi hatóság (r. k., ág. ev., ref.j vezetése alatt álló hitfele­ kezeti iskolák. Ez utó b b iak autonóm iát élvező isko­ lák. A V K M . ez utóbbiaknál csak az állam i felügyeletet gyakorolja. A z a) és b) csoportba tarto z ó isko­ lák a filmmel tan ításb an kötelesek résztvenni, a c) csoportba tartozó, autonóm iával rendelkező iskolák részt vehetnek az állam i film oktatásban, ha az állam iakkal egyező film d íjak at az ál­ lami film o k tatás jav ára befizetik. Ez esetben az állami iskolákra érvényes feltételek és szabályok szerint azonos jo g o k at élveznek. Budapest Székesfőváros filmoktatása B udapest Székesfőváros so k fa jta és sok iskolát' t a r t fenn. A vallás és k ö z­ okt. m iniszter felügyeleti jogának ép­ ségben ta rtá sa m ellett B udapest Szé­ k esfővárosnak m egengedte, hogy a sa­ já t iskoláinak film oktatási ügyeit tel­ jesen önállóan intézhese. E szerint Bu­

18

d ap est Szfv. a fennhatósága alá tartozó iskolákat a film oktatásban szükséges fölszereléssel, továbbá filmmel maga lá tja el és film ügyeinek lebonyolítására is külön szerve van. A film oktatás céljaira B udapest Szfv. iskoláiban is fizetnek a 10—18 éves ta ­ nulók film díjakat. A filmdíj itt is a ta ­ nulók ta n d íján ak 3%~a. A z így befize­ te tt d íjak at B udapest Szfv. teljesen ön­ állóan a sa já t film oktatásának céljaira fo rd íth atja. A film díjakon kívül B udapest Szfv. évenként kb. a tanulóktól szedett film­ d íjak n ak megfelelő összeget költségvetésszerűen is biztosít a sa já t iskolai film oktatás céljaira. A z állami és B udapest Szfv. film ok­ ta tá sa k ö zö tt szoros kapcsolat áll fönn. Ezek k ö zö tt a legfontosabb, hogy Bu­ d ap est Szfv. is köteles film jeit a val­ lás- és közoktatásügyi m iniszter által kinevezett iskolai cenzúra-bizottságá­ nál engedélyeztetni és hogy B udapest Szfv. és az állami film oktatás céljaira készült film ek iskolai célokra bizonyos szabályok b eta rtá sa m ellett k ö lcsönö­ sen és ingyen felhasználhatók. A z állami és B udapest Szfv. film ok­ ta tá sa k ö zö tt leglényegesebb eltérés az hogy B udapest Szfv. film anyagának m egszerzésében a székesfőváros külön­ leges igényeit is állandóan szem előtt ta rtja és a középfokú iskolákkal együtt k ezdettől fogva az elemi iskolák filmel’átásáról is gondoskodik. A z elemi iskolák, főiskolák és egyetem ek filmoktatása A m agyar állami film oktatás ezidőszerint nem te rje d ki az elemi és az egyetem i (főiskolai) ifjúságra. Ez nem jelenti azt, m intha M agyarországon az elemi iskolákban, továbbá az egyete­ m eken (főiskolákon) egyáltalán nem volna filmmel tanítás. A z elemi iskolai o k ta tá s M agyaror­ szágon ingyenes. A film oktatással járó technikai felszerelés oly nagy költséget jelentene az állam nak és a fö n n tartó hatóságoknak, hogy ezek előterem tésé­

ről M agyarország m ostani helyzetében gondoskodni nem tudna. A m ásik, ta ­ lán még az előbbinél is súlyosabb ak a­ dály az, hogy a film oktatáshoz és a szá­ m ukra m egfelelő tanítófilm előállításá­ hoz elegendő tap asz talat sehol a vilá­ gon rendelkezésre nem áll. A z elemi is­ kolai film oktatás néhány iskolában kí­ sérletképen folyik. E zt a k ísérlete t a m agyar kultu szk orm ány az anyagi fe­ dezethez képest, m ind tö b b és több városi és falusi elemi iskolára fogja ki­ terjeszteni. B udapest Szfv. elemi iskolának egy harm ad áb an az 1936—37. iskolai év fo­ lyam án m ár rendszeres film oktatás folyt. A m ár em lített Pedagógiai Film ­

gyár is elsősorban elemi iskolák szá­ m ára g y á rto tt film eket. A z egyetem i és főiskolai fokon a tu ­ dom ányos o k tatásb an is tö b b helyütt m ár hosszú évek ó ta van film oktatás. Sok egyetem i és főiskolai profeseszor maga is kitűnő filmező és tanszékén a film régen alkalm azást talált. K ülönö­ sen áll ez néhány orvosi és technikai tanszékre. Á ltalánosan azonban a m a­ gyar egyetem eken (főiskolákon) a fil­ m et o k tatási célokra nem használják. A zonban igen biztató jelek vannak arra, hogy a középfokú iskolák film oktatá­ sának sikeres m egvalósulása az egyeteem i (és főiskolai) o k ta tá sra is ser­ kentőleg fog hatni.

SVÁJCI FELHÍVÁS: EURÓPA KULTURFILMGYÁROSAI EGYESÜLJETEK! U rania Film bühne legutóbb H am ­ burgban kultúrfilm hetet rendezett, am elynek során nem csak film eket m u­ ta tta k be, hanem a kultúrfilm m el k ap ­ csolatban különböző előadásokat is ta r­ to tta k . A z előadások közül különösen nagy sikere volt Schlepfnernek, a svájci kultúrfilm színpadok igazgatójá­ nak, aki beszédében azt az ö tletet v e­ te tte fel, hogy az európai kultúrfilmgyávakat „ringbe“ kellene tömöríteni, azaz meg kellene alapítani az európai kulfúrfilmgyárosok szövetségét. Schlepfner ezután részletekben is megindo-. ko lta az egyesülés célkitűzéseit és je­ lentőségét, m ire a gyűlés elhatározta, hogy az in d ítv án y felett még külön fog­ nak tanácskozni. (Az európai kultúrfilm gyártók eg y esü lé­ sének ötlete nem újkeletű dolog, hiszen a N em zetközi O ktatófilm intézet tulajdonkép­ pen szintén nem egyéb, mint a N ép szövet­ sé g keretért b elül olyan töm örülés, mjní am ilyent Schlepfner is kíván. D e már a N em zetközi O ktatófilm iiitézet Fennállása előtt is m űködött Bázelben ilyen szervezet, igaz, hogy az tulajdonképen csak a közép­ európai országokra akart tám aszkodni, azonban m ég így is örömmel kell venni mindenkinek a Schiepfner-féle indítványt.

A N em zetközi Oktatófilm intézet gazdasági k érdésekkel nem foglalkozik, míg a Schiepfner-féle indítványnak nyilván pénz­ ü gyi és gazd asági céljai lehetnek, legalább is abban a vonatkozásban, am ely a kultúrfilm gyártók hathatósabb védelm ét célozná.)

V W vV V V W W W w vw w vw vw v Berlinben n yílik m eg a vilá g legnagyobb film színháza. É vek ó ta a b erlin i D eutschlandshalleban rendezik a legnagyobb p o liti­ kai felvonulásokat és gyűléseket, amelyeken 17— 20.000 em b er fér el. A D eutschlandshalleban m á r az elm últ télen is rendeztek néhány film előadást, azonban csak ideigle­ nes v etítőhelyiség állo tt rendelkezésre, úgy­ hogy csak m ost tu d tá k az előírásnak meg felelő v e títő k a m rá t beépíteni. Az ú j v etítő ­ helyiség felépítése folytán a D eutschlandshaílet a jövőben bárm ily en m ozgóképelőadásók c é lja ira igénybe lehet venni. A D eutschlandshalleba, m in t m ár em lítettük, kb. 20.000 em ber fér el és így a v ilág legnagyobb film ­ színháza. A v ilág eddigi legnagyobb film ­ színháza A m erik áb an volt, am elybe azonban csak 8000 em ber fé rt el, úgyhogy a D eutschlandshalle valóban a világ leghatalm asabb m ozgószínházi nézőtere lesz. V allásos film eket g y á rta n a k ú ja b b a n A n g ­ liában és a n em régiben alakult R eligious F ilm S o ciéty ¡kezdeményezésére a G aum ont B ritish m ost háro m n ag y vallásos film et fo rg at. E zek a vallásos film ek azo n b an nag y ­ já b a n já té k film e k vallásos irá n yza tta l,

19

AUSZTRIÁBAN IS BEVEZETIK AZ ISKOLAI OKTATÓFILMELŐADÁSOKAT z osztrák közoktatásügyi m iniszté­ rium még ebben az iskolaévben b e­ vezeti az osztrák középiskolákban az oktatófilm ekkel való tan ítást. Ebből a célból az osztrák korm ány valam ivel felem elte a tan d íjat, úgyhogy ennek a révén sikerült az oktatófilm bevezeté­ sének a költségeit előterem teni és fe­ dezni. A szükséges o ktatófilm eket fő ­ leg az osztrá k film gyárak fogják k észí­ teni és pedig m ár keskeny, 16 mm-es alakban. A z osztrák k orm ány „ ö s te r ­ reichische Lichtbild- und F ilm std e“

cím en m ár régebben külön osztályt lé­ te sített a közoktatásügyi m inisztérium keretén belül és ezt a hiv atalt bízta m ost meg a szükséges film ek beszerzé­ sével és az iskolák részére való szétkül­ désével. A z osztrák korm ány ezenkívül elha­ tározta, hogy nem csak a középiskolák­ ban, hanem az alsófokú iskolákban épúgy, m int a főiskolákban bevezeti az oktatófilm clőadásokat, úgyhogy az osztrák film gazdaság ennek a révén je ­ lentős m unkához jut.

N égyhónapi hollyw oodi filmmunkat ¡148; új film. M ájus, elsején kezdték fo rg atn i H ollyw oodban az ú j idényre szóló film eket és augusztus vég ére pontosan 148 film et fo r­ gattak. A sorren d a következő:

M egnyílt az első olasz film kölcsönző cég K elet-Afrikában. A z ú j cégnek A. C. C. 1. A. I. O. a neve és egyelőre 60 film et v ásá­ ro lt m eg és ezeket h árom ügynöksége ú tjá n egész olasz K elet-A frik áb an hozza fo rg a ­ lom ba. A háro m fiók A ddis A bbebaban, A sm aráb an és M ogadiscióban nyílig m eg. A k ö zp o n tju k A sm ara lesz. A film ek szállítása az A lá L itto ria re p ü lő já rata i ú tjá n történ ik . Az ú j tá rsa ság elh atáro zta, hogy K eletA frik a különböző részeiben olasznyelvű fil­ m eket fo g g y ártan i.

W a rn e r B ros — — — 20th C en tu ry -F o x — —P a ra m o u n t — — — R epublique — — — R K O -------- — — — U niversal — — — •— M etro — — — — Colum bia — — —■ — M onogram — —. — G rand N atio n al —• — kisebb g y á ra k együttesen

— -— — — — — — — — —

23 17 16 14 Í4 12 12. 10 9 4 10 148

Magyar zeneszerző sikere Párizsban. A fran cia főváros legutóbbi h ó n ap jaib an óriási film szenzációja a L a grande illusion című R enoir-film . P á riz sb a n a M ariv au x -film p alota előtt hónapokon k eresztül százával áll­ tak az em berek, hogy jegyhez ju th assan ak és a film et m egtekinthessék. A film sikerét m i sem b iz o n y ítja jobban, m in th o g y a ve­ lencei film biennálen az első d íja t nyerte. A film rem ek k ísérő zen éjét K o zm a József, a P áriz sb a n élő kitű n ő m a g y a r zeneszerző szerezte, aki régebben a m ag y a r k irály i O perah áz k o re p e tito ra volt. A kiváló m a­ g y a r zeneszerzőt azó ta állandóan ünnepük P árizsban. Zürichben m egnyílt az első svájci híradó­ mozi. O k tó b er 15-én n y ito tták m eg Cinéjournal néven az első h írad ó szín h ázat, amely eddig R oxy néven prem ierm ozi volt Z ü­ richben.

20

Három Fox-fiók működik Svájcban. S v á jc ­ ban eddig csak G enfben m űködött a 20th C en tu ry -F o x központ sv ájci fió k ja . A F o x üzletm enetének h atalm as fejlődése folytán m ost két ú jab b F o x -fió k o t állíto tta k fel S v ájcb an és pedig egyet Z ürichben a ném et­ sv ájci piac m egdolgozására, a m ásik at pe­ dig T essinben, ahol az olasz-sv ájci piacon fog dolgozni. A genfi fiók m űködési te rü ­ lete a fra n c ia -S v á jc ra te rje d ki. N ational N ew s eln evezéssel Londonban új heti híradó indult m eg, am ely három külön­ böző kiadásban jelenik m eg. Az első kiadás 1200 láb hosszú, a m ásik 800 és a harmadik 500 láb hosszú. A híradó e g y része színes. A színes felvételek et Dunning-eljárás szerint készítik, am elynek az az előnye, h ogy éppen olyan gyorsan lehet v ele dolgozni, mint a fehér-fekete eljárással. H etenként egyszer külön rajz-triikk-híradót is hoz ki, am ely az elm últ hét esem ényeit gúnyolja ki trükkszerűen. Az új heti híradó, am ely óriási rek­ lám mal és propagandával indult m eg, m érsé­ keltebb áron kerül forgalomba, mint az eddigi híradók, annak ellenére, h ogy hoszszabbak, mint a jelenlegi forgalomban levő angol híradók.

® A K E S K E N Y F ÍL M

$

A keskenyfilm -m ozik létesítése ügyében Kozma Miklós titkos tanácsos, a Magyar Filmiroda elnöke október elején sajtódél­ után keretén belül tájékoztatta a m agyar flilm ujságírókat azokról a célokról, am e­ lyek et a belügym inisztérium tervez. E sze­ rint a kormány egyelőre 600 faluban és kisközségbeen óhajt keskenyfilm -m ozikat létesíteni, am elyekhez a gépeket a T elefon­ gyár szállítja, míg a keskenyfilm -kópiákat bárimelyik iaboraífórium k é sz íth e ti Az új keskenyfilm-'mozik felállítása iránt mindenütt óriási érdeklődés nyilvánul meg. K eskenyfilm kft. elnevezés alatt Budapest, XIV., Gyarmat ucca 35 alatt új cég alakult, am ely keskenyfilm ek k észítésével, forgalom bahozatalával és a vele kapcsolatos egyéb üzleti tényked ésekk el kíván foglalkozni. Az új vállalat törzstőkéje 10.000 pengő. Ü gyve­ zető: Faludi Sándor, Brüggler Ferenc és W ertheiiner Imre. A legközelebbi keskenyfilm kongresszust Béesben rendezik m eg 1938-ban. A k o n ­ g resszu sra Bécs polgárm estere h ív ta m eg a v ilág keskenyfilm ezőit. A bécsi K lub dér K in o am aíö re Ö sterreichs rendezi a jövő évi keskenyfilm kongresszu st és az előkészítő m un k álato k at m áris m egkezdték. K ilen cven éves a ném et Siem ens-gyár. A z utolsó évtizedek film technikai tö rté n e té ­ ben jelentős szerepet játsz a n a k a berlin i Siem ens-m űvek, am elyek telepei valósággal külön v á ro srészt alko tn ak . A Siem ens-m ű­ veket kilencven évvel ezelőtt, 1847 október 12-én ala p íto tta W e rn e r S iem en s és ü g y k ö ­ rébe csak h am ar a technika valam ennyi ág a­ z a tá t v ette fel. A z u tó b b i évtizedek során a ném et film technikai ip ar egyik legfontosabb telepe lett a b e rlin i S iem ens-S tadt. O tt k é­ szültek leadógépek, felvevőgépek, a keskenyfilm m el, Siem ensék ezenkívül a színesfilm ­ m el is ta rta n a k fenn k ap cso lato t külörbözö tan u lm án y ai révén. H uszonötéves az A skania. A berlin i Á skania-m űvek, am ely különösen felvevőgépei­ ről híres, m ost ünnepelte fennállásának 25 éves év fo rd u ló ját. A céget M ax R o u x alap í­ to tta 1912 október 16-án és a cég az utóbbi 25 év alatt olyanny ira fejlő d ö tt, hogy fel­ vevő-kam erái és egyéb film technikai eszkö­ zei világhírűek lettek. Sztár cím m el nem régiben Pán Im re, a kitünőtollú ú jság író szerkesztésében és k ia d á ­ sában ú j film m a g a zit jelen t m eg, am ely h a ­ vonta igen érdekes és élvezetes stílusban foglalkozik különböző film kérdésekkel. A lap előfizetési á ra egy évre P 3.50. S zerk esz­ tőség és k iad ó h iv ata l: B udapest, V III., H unyadi-u. 48.

ORSZÁGOS MAGYAR MOZGÓKÉPIPARI EGYESÜLET B U D A P EST , V II., CSOKONAY U 10 I . 8

T E L E F O N , 145-873

Szám: 7080/1937.

MEGHÍVÓ Az ipari 14-én, s a já t

O rszágos M agyar M ozgókép­ Egyesület 1937. novem ber hó vasárnap d. e. 11 órakor ta rtja helyiségében (C sokonay u. 10.)

X X V II . É V I R E N D E S K Ö ZG YŰ LÉSÉT melyre a t. Tagtársakat ezúton tiszte­ lettel meghívja és pontos megjelenést kér. B udapest, 1937. október 28-án. A z Elnökség. T árgysorozat: 1. E ln ö k i m egnyitó. 2. T itk á ri jelentés. 3. P é n z tá ri jelentés, a szám vizsgálók je ­ lentése és a felm entvény m egadása. 4. A z 193)7/38. évi költségvetés m eg állap í­ tása. 5. T itk á r választása, a választm ány, a Já rulék-M egállapító, a Szám vizsgáló és a F egyelm i B izo ttság o k ta g ja in a k , v a la ­ m in t a G eiger R ich a rd alap 2 ta g já n a k m egválasztása. 6. E setleges indítványok. A m ennyiben ezen közgyűlés h atá ro z atk é p ­ telenség m iatt m e g ta rth a tó nem lenne, a köz­ gyűlés m ásodik és fentebbi tá rg y so ro za tra nézve az alapszabályok 12. §-a a lap ján a m egjelentek szá m ára való te k in te t nélkül h atáro zatk ép es közgyűlés idejéül 1937. november 28. napjának d. e. 11 óráját tű zi k i a h iv atalo s helyiségébe (B udapest, V III., C sokonay u. 10. I. em. 8.), a m ik o rra ta g ja in k a t ezennel m eghívjuk. Az Elnökség. K ivonat az alapszabályokból: 7. §. T ag ság i jo g ait csak az olyan ta g gyako­ rolhatja, a k i ta g s á g i kötelezettségeit teljesítette. 11. §. A közgyűlésen c s a k oly indítványok tá r ­ gyalhatok, am elyeket a közgyűlés előtt legalább 5 nappal a választm ányhoz Írásban benyújtottak. K i­ vételesen tárg y alh ató k oly sürgős indítványok, am elyek sürgősségét a közgyűlés v ita nélkül k i­ mondotta, továbbá újabb rendkívüli közgyűlés egybeh ív ására vonatkozó indítványok. 12. §. A közgyűlés határozatképes, h a azon a szavazásra jogosult rendes tagok egyharm adrésze. Illetve k étharm adrésze m egjelenik. H a a közgyűlés a tagok m eg nem jelenése m iatt a kitűzött idő­ pontban egy órai várakozás u tán sem határo zat­ képes, legfeljebb 8—30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, am ely a m egjelentek sz ám ára való tek in tet nélkül határozatképes.

21

»TEC H N IK A K A U L IC H R U D O L F , film operatőr:

AZ AGFA-BIPACK SZINESFILM-ELJÁRÁS FELVÉTELI TECHNIKÁJA "ilm k ik u so k és kevésbé gyak o rlo tt film technikusok a B ipack-eljárást tökéletlen színes film fo to g ralásán ak m inősítik. T ap asztalataim alapján m erem állítani, hogy a jó film operatőr, aki a B ipack-színfelvételek készítésé­ nél az eljáráshoz szükséges világítást, a helyes iris t m eg tu d ja adni és aki a film ezendő két szín értékét ism eri és végül, aki a g y ak o rla ti film techniká­ ban kellő já rta ssá g g a l rendelkezik, nem csak elfogadható, hanem igen k i­ tű n ő és a rendelőt m indenképpen ki­ elégítő B ipack-film et tu d készíteni. A z A g fa B ipack-színesfílm készíté­ sénél elsősorban a legfontosabb tu d n i­ való a felvételekhez szükséges elektro­ m os vilá g ítá si test helyes m egválasz­ tása. H ih etetlen nagy kém iai behatása van a szín ekre a trükkasztal, színes képlap vap'v a plasztikus színes tá rg y fo rg a tá sá n á l a fé n y fo rrá s m inem űségének. E g y és ugyanazon színes triikklapról v ag y színes plasztikus tá rg y ró l a n itrap h o t, félw attlám pa vagy ívlám ­ pa, n y ito tt reflek to r, vagy m ás fény­ fo rrá so k h aszn álata m ellett a leg k ü ­ lönbözőbb és eltérőbb — az ad o tt szí­ nek értékének esetleg m eg nem felelő feketedésgörbéjü n eg atív o k at eredm é­ nyez. T e h á t: nem m in d eg y, hogy am ikor a film o p era tő r B ipack színes film fel­ vételt készít, m ilyen fé n y fo rrá s m el­ lett fo to g rafál, illetve, ha m á r adva van a kellő fén y fo rrás, nem m in d é ? ' ho g y a m egfilm esítésre kerülő színes trü k k lap o k vag y plasztikus színes

F

22

testek m ilyen piros és m ilyen kék szín ­ nel va n n a k rolorirozva. É s ha az el­ m életben talán elfo g ad h atatlan n ak hangzik, n em m in d e g y , hogy m ilyen erős a fényforás és az o bjektívirisz a színeknek m egfelelő-e, am ely m ellett a B ipack szín fo to g ra fálás történik. A k ísérletezett helyes színek erőssége, é r­ téke, fedettsége és színvisszatükrözése m ás a gyengébb, m á s a helyes és m á s az erősebb fé n y fo rrá s m ellett való film felvételnél. Az expoziciókülönbség, a helytelen lencseszükítés m ind olyan láth atatlan h ib afo rrás, am ely a jövendő színes p o zitívfilm et értéké­ ben, szépségében és tökéletességében erősen befolyásolja. A jól kianalizált szín + fé n y fo rrá s + objektívnyílás + pontos expozíció a d ja a jól képzett film operatőrnek azt az örvendetes eredm ényt, hogy úgy a kék, m in t a piros szín egyenlő értékben jelennek m eg a negatívokon. M indazok a film szakem berek, akiknek N ém et­ o rsz ág nagy v áro sain ak m ozijaiban alkalm uk volt B ipack színes rek lám ­ vagy színes trü k k film et látn io k ; ne­ kem ad n a k ig azat akkor, am ik o r azt m ondom , hogy az A g fa B ipack szí­ nesfilm anyag a m ag a nem ében p á ra t­ lan és tökéletes, csak éppen dolgozni kell vele tudni. A B ipack színes film felvételnél igen fontos tényező a felvevőgép lencséjé­ nek írisznyílása, m e rt a m egállapított pontos expozíció m ellett m ásként é r­ vényesülnek a szín á tm en etek: F : 3 . 5 , F :8 , F : i 6 és F 123 m ellett. V onatkozik főként ez a plasztikus, szín estárg y ak n ál,

ahol g y ak o rlatilag is bebizonyíthatjuk azt, hogy helyes expozició m ellett a negatívokon sokkal több félfényeket és félárnyékokat kapunk a szükséges fedés m ellett, pl. F :4-5 m ellett, m intha u gyancsak F :23 -m al fo to g ra fálju k és a lencsenyílásnak m egfelelő expozíció­ val. M in th o g y a B ipack színes film felvételeknél ép ezekre az átm enő szí­ nekre v an n ag y szükségünk, igyekez­ zü n k ú gy fo to g rafálni, hogy ezek a pozitiveken is kedvezően érvényre ju t­ hassanak. T u d ju k , hogy a B ipack színesfilm eljárásn ál nem közvetlenül a n eg a tí­ v o k n agyérzékenységű ezüstrétegére, hanem a film testét képező celloidinon k eresztü l az o rth o és ezen át a panchro a n y a g ra fo to g ra fálu n k . H a a felvétel­ re szán t tá rg y a t az élességbeállításkor valam ely oknál fogva nem sikerül úgy m eg rö g zíten ü n k , h o g y az ú g y az o rtho, m in t a pcm chronegatívon egyen­ lő élességet m utasson, és errő l a p ró ­ b ah ív ásn ál is m eggyőződtünk, aján la­ tos a b eállíto tt tá rg y a t addig és úgy beállítani, m íg az m indkét negatívon „tüélesen“ jelentkezik. M indkét n eg a­ tív film nek a tüélességére főként azért v an n ag y szükségünk, m ert am ennyi­ ben az eg yik n eg a tív az „életlen“ -ség benyom ását kelti, a vonalak a n eg a tí­ von m egszélesedtek és ezzel nem csak a m a g a kötelező színe k erül helytelen m éretb en a p ozitívfilm re, de a színek ra jz á t ábrázoló colorit elhúzódik és a m á sik színnel o tt érintkezik és ve­ gyül, ahol a r ra sem m i szükség n in ­ csen. A zok az o p eratőrök, akik a B ipack színesfilm fo rg atásáv a l foglalkoznak, kell, hogy ism erjék a legjobban alkal­ m as és bevált kék és piros színt, am ellyel a színes trü k k ala p o k at és szí­ nes plasztikus tá rg y a k a t festik a m ű ­ vészek. T u d n io k kell, m e rt ha a fel­ veendő színesfilm lapok és tárg y a k m eg nem felelő kék és piros színekkel van n ak k o lo riro z v a ; nincs az a zseniális film operatör, aki a helytelen színekkel k észített tá rg y a k ró l kedvező szín ered ­ m én y t tu d jo n kihozni.

A használt két színnek olyannak kell lennie, hogy a felvételnél a fedett ré ­ szeken élénken elválasztódjanak az ezüstrétegen, de keverődjenek a szük­ séghez m érten o tt, ahol sz ín á rn y a la ­ to k ra, színátm enetekre van szüksé­ günk. R égi tény, hogy azok -a bevált k o rrig á lt felvevő objektívek — anasztig m á to k — , am elyek szerkezete több gyűjtő-, m in t szórólencséből állanak, több és tökéletesebb m élységélességgel rendelkeznek, m in t azok az objektí­ vek, am elyek összetétele több szóró-, m int gyűjtőlencséből állanak, hasonló írisznyílás m ellett, m in t az élőbbek, egyenlő g y ú táv o lság m ellett. F o n to s ez a színes plasztikus tá r ­ gyak film ezésénél, ahol kb. x— 1.50 m távolságból (inkább közelségből) kell a B ipack színes felvételeket készíteni és ahol n ag y m élységélességű, de fényerős objektívvei kell m indkét negatív anyagnál tüéles felvételeket készíteni; m ert az esetleges rajzelm o só d o ttság a B ipack színes film nél nem lágyság vagy életlenség alakjában jelentkezik, hanem m int m á r fentebb em lítetten, zavaró színkeveredése alakul át a pozotív film en. A film szakem berek előtt általában ism ert többi színeljárással készült fel­ vételek összehasonlíthatatlanul k ö rü l­ m ényesebb és költségesebb a B ipackeljárásnál. A zok felvétele, kidolgozása és elsősorban a trükkalapokon való el­ készítése igen sok előtanulm ányt, k í­ sérletezést és ezenkívül legelösorban tekintélyes tőkebefektetést igényel. A B ipack-film sorsa a jó film o p era ­ tor kesében n yu g szik. N e v árjo n a vállalkozó jó eredm ényt ott, ahol a film felvevőgépet dilettáns fo rg atja, aki nem ism eri a felvételekhez szüksé­ ges fé n y fo rrá s m inőségét, erősségét, a felveendő tá rg ytó l való távolságot; nem tu d ja m ilyen irist használjon a felvételeknél stb. A z ilyen dilettánstól fo rg a to tt film pozitívjén a szín ek nem jelennek m eg arányosan és a n eg a tí­ vokat előhívó sza kk ép zett lab o rán sra v ag y a pozitivet készítő lab o rtó riu m ra h á rítjá k át a hibát.

írja : B r ü c k n e r J á n o s oki. gépészm érnök.

A m ikor az o b jek tív rem eg . . . Az objektív a vetítőgép optikai rendsze­ rének legkényesebb része. Ennek pontos beállításától fü gg elsősorban a kép élessége. A beállított és helyesnek talált élességet lerögzítjük, m égis előfordul eg y es helyeken, hogy az élesség „elm egy“, v a g y pedig sohasíncs élesség v a g y az élesség rem egésszerűen periodikusan változik. Ez-ek a je­ lenségek az optika rezgésére engednek k ö ­ vetk eztetni és azt mutatják, hogy az ob­ jektív nem áll fixen foglalatában, vagy m aga az egész foglalat remeg, végül, hogy valam elyik eg y es lencse lazult m eg az ob­ jek tív tubusában. N ém ely helyen a rem egés a gép hibás alapozásától ered, m ásutt azoptikát tartó rúd kerül valam iféle önrez­ gésbe, sokszor pedig csak a rögzítő csavar lazult ki. Különösen kellem etlenek azok az esetek , amikor a meghajtó' motor és v etítő ­ gép helytelen szereléséből erednek a rem e­ gések , am elyeket néha csak hosszas kísér­ letezéssel lehet m egszüntetni.

H angszóró kom binációk A modern leadó-berendezéseknél több kü­ lönböző typusú egységek b ől álló hangszóró­ rendszert találunk. Ezek a rendszerek ú g y ­ nevezett m agas és mély hangú eg y es hang­ szórók párhuzamos kapcsolású elrendezéJ sei, am elyek eg y ü ttes m űködése biztosítja a tökéletes hangleadást. A vizsgálatok ugyanis m egállapították, h ogy eg y etlen eg y hangszóró' sem képes egyform án helyesen visszaadn i a h angrezgéseket a legntélvebb-

tői a legm agasabbig, hanem előállíthatok eg y es typusok, am elyek bizonyos r e z g é s­ szám okat tök életesen reprodukálnak. Ilyen különleges typ u sok a m ély és m agas han­ gú hangszórók. Ezeknél az erősítőből kijövő hangáram úgy oszlik meg, h ogy m egfelelő elválasztó közök útján a m ély hangszóró a mélyebb, a m agas hangszóró pedig a m a­ gasabb frpqucncijákat kapja!. íg y a több egységb ől álló hangszórócsoport minden e g y es tagja helyesen adja v issza a hozzá irányított frequencia sávot, tehát az eg ész együ ttes tök életesen szólaltatja m eg az egész frequencia sort a m élytől a m agasig.

A s z ín e s film v e t í t é s e Közism ert tény, h ogy a színesfilm szem ­ ben a fekete-fehér filmmel több fényt ig é ­ nyel, tehát a vetítő-lám pának magasabb am­ perszámmal kell dolgoznia. A szinek érté­ két, az eg y es tónusok valód iságát, a szín­ átm enetek finom ságait ugyanis erős m érték­ ben befolyásolja a fény m ennyisége és a fény színe. Minél több a fény — eg y bizo­ nyos határig — és minél fehérebb ez a fény, annál jobban m egközelíti a vászonról elénk táruló kép a v a ló sá g színeit. A k evés fén y ­ m ennyiség elsikkasztja a színbeli félárnyé­ kokat és finom fokozatokat, míg a bármi­ lyen irányban színezett fény m egham isítja a v etített kép színskáláját. Sok színes filmmel vagyu n k úgy, hogy ugyanez a kép az egyik színházban szép, jó és valódi, míg m ásutt, ahol a v etítés a lennt em lített hiányokkal bír, a kép teljesen sápadt, élettelen és ha­ mis. Érdemes ezért egyszer alaposan össze­ hasonlítani saját színházunk képleadását, egyb evetn i a jó m inőségű képleadással bíró színházéval és m egkeresni a hiba forrását.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — lA évre 5 pengő. Felelős sz erk e sz tő és k ia d ó : Lajta Andor. S zerk esztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 297 -0 7 6 . Párizsi szerkesztőség: A r tú r V itn er, P a ris, 3, ru e E rn e s t P sich ari. M egjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

FILM G Y Á R ÉS LA B O R A TÓ R IU M

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35.

TELEFON : 297-S55. M agyarország le g n a g yo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszereli l a b o r a t ó r i u m a

K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-film eket

N yom atott: OTTHON-nyomda, IX., L ónyay Telefon: 187 -2 6 7 .

24

u. 50.

BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1937. o któ b er hónapban. J E L M A G Y A R Á Z A T : M egj. = M egjelen ési hely. — H. = H ossza. — F. = Felírás. — M . == Műfaj. F ősz. = F ő szerep lők . R. — R en dező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli

F O X F IL M r . - I . , Rákóczi-út 19. T e l.: 139-437 és 131-658.

X. 20

X. 14 H A R M O N IA -F IL M A kácfa-u. 7. T el.: 135-287.

H IR S C H é s T S U H , Rákóczi-út 14. T el.: 148-835.

X. 2 6

3:1 a szerelem javára. — M eg j.: K am ara, Décsi, Á trium . —- H .: 2092 m. —, M .: O p erett. — F ősz.: B ársony R ., Dénes O. — R .: V aszary . — C-: A.

X. 14

So rren tó i kaland. —- M eg j.: U rán ia. — H .: 2461 m. — M .: —■ Énekes tö rtén et. —• F .: K iss Jenő. — F ő sz.: Gigli, N ag y K ató. —• C .: A luli.

X. 14

Írország lángokban. -—■ M eg j.: M etró. — H .: 3238 m. — M .: S zerelm i regény. —- F . : R adó I. — F ő sz.: C lark G abié, M yrna Loy. — C .: A.

X. 20

A sző k e kísértet. — M eg j.: M etró. — H .: 2688 m. — M .: V íg játék . -— F .: E rb B enito. — F ő sz.: C onstance B ennett, C a ry G rant. —, R .: N orm an Z., M ac Leód. .— C.: A luli.

X. 27

Saratoga. —• M eg j.: R adius. — H .: 2533 m . —M .: Színm ű. — F .: E rb B enito. —• F ő sz.: Jean H arlo w , C lark Gabié. — R .: J. Cumday. — C.: A.

X. 7

120-as tem pó. —- M eg j.: R adius, Corso. — H .: 2187 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: M u ráti, K a ­ bos, M ezey M ária, B ásthy L ajo s, — R .: K ard o s László. — C .: Aluli.

X. 28

111-es. —• M eg j.: C orso, R oyal A pollo. — H .: 2403 m . —- M .: F ilm reg én y . — F ő sz.: T ö rzs Jenő, L á z á r M ária, Já v o r P ál, R a jn a y G ábor, C sortos Gyula. — R .: Székely István. — C .: A.

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. T el.: 144-424 és 25.

MOZGÓKÉP­ IP A R I k .I.t. Erzsébet-körut 8. T.: 1-347-57, 1-400-28.

MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. T el.: 40-3 97.

PARAM OUNT FILM FORGALM I R. T„ VII., Rákóczi-út 59. T el.: 134-437 és 140-522.

X 7

X. 13

REFLEKTOR FILM S ándor-tér 4. T elefon: 142-529.

X 15

X. 5

UFA-F1LM RT., Kossuth Laios-u. 13. T el.: 183-858.

A z én láyom nem olyan. — M eg j.: R oyal-A pollo. —• H .: 2296 m . —- M .: V íg játék . — F ő sz.: T olnay, T ú ra y , R áday, R a jn a y . — R .: V a jd a .— C.: A. A kölcsönkért kastély. — M eg j.: K a m a ra , Décsi, Á triu m . — H .: 2444 m . — M .: V íg játék . ■ —Fő sz.: T u ray , T olnay, R áday, K abos, R ajn a y . —■ R .: V a jd a L ászló. —■ C .: Aluli.

X . 14

KÁRPÁT-FILM VII., Erzsébet-körut 8 T. 1-375-70, 1-325-35.

India lángokban. — M eg j.: R adius, O m nia. — H .: 2841 m . — M .: D rám a. — F . : P á sz to r J. — F ő sz.: V icto r M cL anglen, S h irley T em ple. — C.: A.

X. 27

A lázadók kapitánya. — M eg j.: O m nia. City. — H .: 2379 m. — M .: K alan d o s történet. — F .: F o d o r S ándor. — F ő sz.: G ary Cooper, G eorge R a ft, F ra n cis Dee. — R .: H ath aw ay . — C.: A. A n g ya l. — M eg j.: F ó ru m . — H .: 2492 m. — M.: Színm ű. — F . : F o d o r S ándor. — F ő sz.: M arlene D ieti'ich, H e rb e rt M arschall, M elw yn D ouglas, — R .: L u b itsch E rn ő . — C.: Felüli. A ném a vár. — M eg j.: C orso. — H .: 2971 m .— F .: B ogdán L ászló. — F ő sz.: A nnabella. — R-: M arcell 1‘H erb ier. — C .: Aluli. K é m v a g y ! — M eg j.: U rán ia. — H .: 2395 m. — M .: K ém drám a. — F .: L án d o r T iv ad ar. — Fő sz.: L id a B aaro v a, M. W iem ann. —• C.: A. Ú j élet felé. — M eg j.: U rán ia. — H .: 2831 m. —• M .: D rám a. — F .: L á n d o r T iv a d a r. — F ősz.: —• Z arah L eander, W . B irgel, V ik to r, S taal C arola H öhn. — R .: D ettlef Sierck. — C.: Felüli.

fiz 1937-38-as évadfálogM szenzációi: C s a k k im o n d o tt riogy film e k !

Koldus és királyfi

J A Z Z P A R Á D É

Dick

Felséges szerelem ZOLA (ötév

Errol Flynn, Bobby és Billy Mouch

az ördögszigeten)

K R A S ÉJSZAKÁK.

Pow ell, Fred

W oring és zenekara

Fernand G ra v e t, lo a n Blondeil Paul Muni, losep h Schilkraut, G a le Sondergoard

K ay Francis, Errol Flynn

T Ó V Á R I S

Charles Boyer

Legényszöktetés (Kertész Mihály film)

íreden"""

C la u d e tte C o lb e rt

(végig Lali egy Lis Lotrány színes)

It's Love I'om After

(a

magyar

címéi

későbben

közöljük)

Fernand G ra v e t, C a ro la Lom bard

Leslie Howard, B ette Davis O liv ia d e H aviliand

MINDEN M E G JE L E N É S A FÓRUMBAN W arn er Bros.-First N atio n al & V itaphone Pictures i. t /? » m agyaro rszági kép v is e lete rt.

Budapest, V III., József-körút 32. -

Telefon : f 32-590.

• " " ““if i

N y o m a to tt: O tth o n -n y o m d a (Kis Iván) B u d ap est, IX , L ónyay ucca 50. — T e le fo n : 1S7-287 és 187-577.