III. ÉVFOLYAM 9. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR SZEPTEMBER 1

BORNEMISSZA

GÁBOR

A :-.tAGYAI~ r-10ZGÓKIPOZI~MENGEDCLYESt.K OR5ZAG05 EGYESOLETÉNEK lIJ ELNÖKL

III. ÉVFOLYAM

9. SZ .•

SZERKESZTI:

LAJTA

ANDOR.

1935.

SZEPTEMBER

1.

MI HOZZUK az idei évad

legszenzációsabb

MAGYAR

FILMJÉT ,

SZENT PETER ESERNYOJE MIKSZÁTH KÁLMÁN SIKLÓSY IVÁN.

legszebb

regénye

után.

Filmre

Irta:

Föszerepekben: GERVAY MAR'CA, a Metro által erre a filmre szabadságolt nagysikerü magyar filmszínésznő, Gózon Gyula, Réthy Anna, Rajnai Gábor, Vaszary Piri, Szakács Zoltán, Simon Marcsa, Makláry Zoltán, Bársony István stb. Ezenkivül a világ filmgyártásának a gyöngyszemeit szintén m i h o z z u k f o r g a lom b a:

1.

Kozákok kapitánya Gogolyorosz Irónak .,Tarass Bulyba" c. világhirü regénye után. Rendezi A. Granowszkl, minden idök legnagyobb rendezője. - Föszereplök: Hany Baur, Simone Simon, a francia szineszet legnevesebb képviselői.

2.

ZUZU Farsangi szerenád

Josephlne

3.

Baker

néger

revüsztár

Fényes

elsö hangos filmje.

kiállitásu osztrák filmoperett. Carl Lamac. Föszereplök: Herm. Moser és Erdélyi Mici.

4.

- Rendezte: Thimig, Han ••

Lángol a határ Izgalmas német kalandorfIlm. - Föszereplők: Fritz Kampers Peter Voss, Greta Relnwald, Bernhard Götzke.

KOLORFILM

K. F.T.

Budapest, VII., Erzsébet-körul 8.11. em. Telefon: 40-8-55.

I I

VIII. ÉVFOLYAM.

!). SZÁM.

1935. SZEPTEMBEH

1.

AZ OMME JELENTI:

UAN~OS MA~VAn VILA~UlnADÓ

Az Országos Magyar Nlozgóképipari E>~ycslilet augusztus 28,án délután Po, gány Eriayes ny. h. állarntitkár. elnök. letével válasannányí ülést tartott. A

Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről.

választmány részletesen MMOE ama átiratával. kéri, hogy a filmbérlerí tárgyalásokat

Bemutatásra kerül. az ö s s z e s magya r mozgóképszinházakban. Kiadja

. MAGYAR Budapest,

IX., Hungária olsó-körut Telefon : 46·3·46.

vegyék

föl. hozzá.

téve, hogy rnindcn lehetőt cl fognak követni. hogy megállapodás a két testvéregyesület közort létrejöjjön. A választmány nem járul ahhoz, hogy

a

FILMIRODA

ujból

foglalkozott a amelyben III t és sz állitúsi

R. T. 15. sz.

döntőbíró határozzon abban az esetben. ha cgyik~lnftsik pontban nem jö~ hetne Iétro rncgállapodás, ellenben uta.

Hangos és néma filmfelvétel.k, trüHfilmkinit's k6piók és filmfeljrotok keskenyfilmmunkálc, utóuinkronilálás.

sitotta u kiküldött bizottságot, hogy ~8 órán belül Fejezze be a tárgyalú"w~ kat. A bizottság tagjai dr. Libertury Márton és dr. Frunkl Dezső. Helyettescik: Tsuk Imre és Plesz Ferenc. A választmány uj tauoku) Főlvette aThália filmkereskedelmi kltet és ~IZ Ifko kft-t.

I-IE TE NK~NT

9 PREMIERSZINHÁZ

JÁTSZA

FORU~I • ROYAL APOLLÓ DÉCSI. CA SINO.PALACJ:: CA PITO.f. • URÁNIA CORV.lN • CITY·

Az OM/VlE nemrégiben érdek", út iratot intézett a német Rcíchsftlmkarn. mcrhez. Ebben az 01\1l\'lE afra hivat. kozik, houy Magyarol'szúg éveken ke" rcsetül mckkora összegckko] adózott a német filmgyát-tásnak, mig ezzel szemben il rnauyar hallgosfilmek bcvi, telet megnehezítik. Az OMME most átiratában a magyar filmek bevitele száműru lényeges könnyítéseket kér Németországtól.

1

~~r, ~----------+.~~,,~,----------~ DR BINGEUT J'ÁNOS, ti.

nunuta

rill11)(y!ir iga7.J.;:at6ja:

OKOS ÉS JÖZAN FILMGYÁRTÁS, VALAMINT CÉLTUDATOS SZINKRONIZÁLÁS UJ TÖMEGEKET HOZ A MAGYAR FILMSZINHÁZAKNAK mint a helyzetet látom, cb, ben az idényben 18 ma, gyar verz iós film készül el Budapesten. Ez a 18 magyar film teljes mér, ték ben ki fogja elégiteni ~ a magyar filmpiac szűk» ségtetét, Ezzel kapcsolatban nem hall, gathatom cl azt a felfogásomat, hogyha a gyártás ebben a tempóban tovább folyik, akkor ez maga után fogja vonni azt, hogya gyártók egy része elpusztul. A mai JjI'lagyarország nem enged, heti meg magának azt a lehetőséget. hogy filmipara bizonytalan keretek kö« zölt továbbfejlődjék.. A magyar film ma már a közönség bizonyos fejlettebb izlesével találkozik, ezenkivül el kell kerülnünk azt, hogy az elkészült ma, gyar filmek egymással versenyre kerül, jenek. Kétségtelen, hogyha két magyar film egyidőben jelenik meg a premier, színházban, akkor a közönség is szigo:: rúbben ítéli meg az egyszerre futó fil, meket, úgyhogy az ilyen versenyben az egyik film sikerrel kerül ki a harc, ból, míg a másik elbukik, ha csak olyan művészi produktum nem kerül a közö'nség elé, hogy miruieketien kibír ják a közönség legélesebb bírálatát. A ma, gyar filmek versenyreketése kérségtelenül pangást is okozhat. A magyar filmpiac 15-18 magyar filmet elbír egy szezónban, ez a meanyiség köriilbeliil megfelel a szükségletnek, azonban tul, hajtani a magyar filmek elóállításűt

idéz nők clö. A gyártast tehát úgy a fil, mek minösége szerint, mánt az idő:; beosztás szempontjából kellő előrelá, tással be kell osztani, mert lehetetlen a filmeknek egyidőben való megjelenése révén egyméÍsnak versenyt tá:: meszteni és ezzel a megjelent magyar filmeg anyagi rentebilitéset ve.>z
A

egyrészt

a piac

biztonsága,

másrészt

magyar filmek gyártásának at kér, dése és a Magyarországon való filmgyártás problémája. A magyar film{WáJ:tás főleg kuiturú» lis ;;s gazdasági kérdés, míg a másik kulturális kérdés bizonyos vonatkozá, sokban, de főleg gazdasági kérdés. Nai, vitás és a viszonyok nem ismeretében rejlő elképzelés az, hogy évek multán mozgóképszmházaink műsoraik 50%,át magyar filmek ből fedezzék. Ezt nem Ic, het elérni, annyi tőke Maf!yarországol1 nincsen, hogy ezt és a vele já-ró pusztítást a magyar film piac elbírja, Nekünk a magyar filmgyártás szem; pont jából is érdekünk, hogy Magyar, országon értékes kiílföldi filmeket ké» szitsenek, mert ez a. mi munkakészsé-

a

produkciós cégek anyagí érdeke ín ek a sérelme nétkűl el sem képzelhetö. Ezen, felül meg kell kimélni a m,lgyar film, piacot attól is, hogy egyes vállalkozók filmjeikre ráfizesscnek, hiszen ezzel csak a magyar filmgyártás válságát

2

~--------------~.~~~~.~---------')~r

évente Magyarországra behozott fil, mekért. Mindaa, amit fent elmondottam. nem vonatkozik a kiilföldi filmek szinkronizálására és ezt a kérdést egyáltalában nem is érinti. A magyar nyelvre szinkronixált filmek csak a megérhetöség szempontjából válnak hozzélérhetöbbé a nagyközönség részére. Ezek a ma; gyarra szinkroniz ált filmek teljesen Ioi, kapcsolódnak abból! a versenybő/, amelyek egyébként a magyar filmek között [ennéllhsinsk, A szinkronizált filmek mindig külföldi filmek marad, nak, ezek csak a gondolatot, a szellemet és a bennük rejlö ötleteket ültetik át magyarra, azonban magyar filmek, nek nem számíthatnak és igy a gyár, tás szempontjából scm jönnek tekin, tctbc, mint versenytársak. Ha a külföldi filmek szinkronizálása beválik, akkor ez a körülmény új kö' zönsegdömegeket jelent majd a vidéki mozgoképseínhézek: számára, amelyek kapui elő It egészen új látogatóközönség jelenik meg és ez a közönség termés szetesen megmarad az if t kés.ziilÖ mB.: gyar hangosfilmek számára is. Ez a he' lyes tömegnevelés és tömegszaporulat rendkívül fontos a magyar filmszlnhá. zak gazdasági kialakulása szempont já, ból is és így kívánatos is, amellett, hogy ez a fejlődés a vidéken virágzó m()l1Jj,: kulturét teremt és, megszilárdílja a ma, gyar filmek re nt sbilitését is. Igy tehát a szinkronizált filmek ncm tekinthetök a magyar filmek konkur. renseinek és nekünk mindannyiunknak csak az lehet a kívánságunk, hogy ez a szinkronizálási mozgalom rninél jol» ban sikerüljön és a szinkronizált filmek minél jobban érvényesülhessenek a ki, használódás tekintetében.

is nevelő hatásu, egész filmgyártási apparátusunk és művészi Felkeszültségürrk tökéletes kialakulására dön, tő befolyásu. Arról azután nem is kell külön megemlékezncm, hogy gazdasági szempontból az idegen rilmgyártá~, mí» lven hatalmas tőkeforrást jelent. Ma Németországban is kezdik mind erő: sebben hangsulyozni, hogy anémet filmgyártásnak nem szabad megelegednie uzzal, hogy csak Németország tc, rületére gyltr1son, hanem exportra is kell törekednie, - igy nekünk is, mint kisebb országnak még inkább szem elött ken tartanunk ezt az elvet. günkrc

Ennek az elgondolásnak tudható be, hogy pl. egy olyan produkelót. amely közvetlenül a filmgyártó műieremnek: nem jelent munkeelkelmet, pl. a Tarras Bulba.film elkészítése, mi a legmelegeb, ben támogatj uk, adjuk a szükségcs emberanyagot, a szükséges technikai Iőlszcr elést stb-t, szóval a mi eélunk tehát az ily.enfajta filmgyártás előrnozdítása is. mert ez végeredményben kulturális és gazdasági előnyt jelent a szá, munkra.

Ha évente 4-5 külföldi film külsö fölvéteici készülhetnének el 11\1agyar; országon pl. Tarras-Bulba méreteiben, úgy az a különös 'helyzet állna elő a magyar fílmkereskedelmi mőrleg tekinte, tében, hogy anyagilag a magyar gazda, "igi életnek a külföldröl behozott közel 200 film tulajdonképen nem kerülne pénzbe. Mert ha csak 300.000 pengűre vesszük egy filmnek a Magyarországon elköltött pengő összegét, úgy 5 film 1,500.000 Magyarországra hozolt és itt forgalomba került külf01di eredetű pengót jelent. Mi pedig nem sokkal több pénzt adunk ma már kiilföldre az

3

DR. vitéz ~!OLCSÁNYI

EKDRE:

HOGYAN OLDHATÓ :VfEG A MAGYAl< MEZÓGAZDASÁGI FILM GYÁHTÁSA ~ kelleric terhelni. A mczogazduság! ..•éaónek tcrvezetót

Mozic~ycsülct új elnöke . Bornemissza Géza prog; ramm iának sarkalutos nont ia a ma,q~'nf film, uvártás Icllcndítésc és ~L azt szolgá~c') Iilmipa; kiszélesítése, amelyet csak fi vettrögépek szapor.tésával lehet reális alapokra fektetni. A mozgók mai száma és azok lilmkőlcsondíja nem tudja a magyar film rcntabilitását biz. tosítani, azért a mozgók számát fel. tétlenül a mai 250=rö! legalf.bb 600;ra kell felemelni. A filmszakma azonban erre az óriási befektetesre a mai .:lal.::: dasúgi viszonyok mcllett teljesen kép~ telen és igy ennek a programmnak végrehajtásához más Járható utakal kell keresni. Mivel arról nem lehet szó, hogya mcqlévő vidéki rnozgókhoz hasonlóan külön csak erre a célra tcrmek épül jenek, gondoskodni kell ar, ról, hogya mar meglévő kisebb bcíouadóképcsségű cgycsiilcti termekbe beépített keskeny film vetttésére. alkalmas vetítőgépek álljanak rendelkezésre. arnelvek nemcsak kultur- és szakfilmcket, ·hanem keskeny filmre redukált normálfilmre felvett iá tekfilmeket is tudjanak játszani. . A lilm kérdése 01;1 már kult urűlis üay és azért a film piac, kiszélesítésének clőscuítésérc be kel! vonni az iskolállI kivüli nepmiivelödésí bizottságokat is. amelyek kőzségenkint vannak mel!' szorvezvc. évi költségvetésük elég tekintélyes összeg és I millió pengő kőrül mozog. Mí állja annak útját, hogy a magyar filmszakmával együtfmiíköd$ ve az tskolénkívúlí népműveíodésí hi, zottságok piecot biztosítsanak a mauvar filmgyártúsnak, különősen akkor, ha ennek a megoldásnak a kultur-, de külőnőscn a mezőgazdasági filmgyár. tást is elő lehetne segiteni anólk iil. hogy az államkincstárt ezzel külön mcu

filmgyártús lehetődr. Teubinger Zol. tán, a l\ta~~y:lr Filmiroda igazgatóJa Mm·.~clwll Ferenc dr. foldmívclósiiqyl !ill<-1Jlltitkúr hozzújúruhisával és t{11110~ ua téséva l részletcsen ismertette dr. Czveíkovics Ferenc rnin. tanácsossal. ilki azt teljes mértékben helyesnek ta, lálta és a minisztcriurn támogatását ujánlotta fel arra az esetre, ha II kultuszminisxtérium. amely alá az isko. Ifinktvűli népművelődési bizottsúgok tartoznak, a tcrvezetet magáévá tC,",?1 és támogatását felajánlja. A tervezet szerint azoknak a községeknek »épmü vclődcsi bíz ottságaí, amelyekben vilIanyvilágítás van, dc mozgó nincs cs megfelelő befogadóképesépü terem Ill rendelkezésre keskeny filmet vetf tr» répct állítanak fcl. amelyet II minisztcrtum sarancta ia meIIett a Telefongyúr 5 évi részletfizetésre szállít. A vetítőgépekkel leadott filmek clóadásnhoz a népművelődési bizottságok rene dcs belépődíjakat szednek, amelynek lO%::út..szakfilmek, elsősorbali mezögaz. dasági filmek gyártására szolgálta-nak be a rncealakttaudó mezőgaZ(hlC;~gi fiImközpontha. Az iskolánk ivűli népművelődési bizottsúgokat a vetítőgépek ev, amort izúciója egyáltalán nem tcrheli meg, évi 100-120 pengő tőrlesztés t 12 hónapra elosztva egy 2000 la' kósu község még a mai szörnyű ct esettségében is képes' fizetul. még abban az esetben is. ha az évi ]04 film, előadás bevételöböl egy fillér scm jut"a a vetítőgép amortizáció júra. Ezzel [l tervezettel egy csapásra megoldható ~'. mezőgazdasáuí filmgyárt ás kérdése, amely nélkül a rnezőgazdasági szak •• oktatást nem lehet arra a nívóra hozni, amelyen fl külfüldi államok. elsősor!nll1 Né;""ctország, Frunciaorszűp és u:.t: t '. S. A. már kiépítette,

4

~

~,A~~~I

~

A filmnek a falusi lakosság ra óriási hatása van, amelyet kár volna a nem zeti nevelés és gyakorlati célok, elsosorban a mezőgazdaság érdekében ki nem hasznélni. azért kívánatos volna, .hogy úgy a földmivelésügyi minisztőrium, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium il1ctékcs térryczői megtalálják azokat a feltételeket, amelyek módot nyujtanak harmonikus együtt, müködésükke/ a tervezet va/óravá/fá, séhoz, Ez az együttműködés nemcsak a falusi nép, hanem a fi/mpiac ér de» keií is hathatósan sZD/gá/ná,

K~T

.e.

A FILM

KÖZGYŰLÉS

A M JUOE. augusztus 21-iki közgyülésétJ a kőuetkecő üssttkart választották meg: Elnök." Bornemisza. Gábor. - DIszelnök : Gyárfás Gyula. - Tiirselnők: Czanyó László (Kaposv
HALOTTAI

Wil! Rogers. a világhírű amerikai filmszfné:<.7. Wiley Posttal. n világszerte ismert amerikai repülőrekorderrel együtt augusztus H-én szerenceétlenség következtében meghalt. \Vi11 Rogers főleg Fox-filmcken vált ismertté az egész világon és filmjei tucatszámra jelentek meg a világ valamennyi moziiaban. _\ Foxnál 1929 óta játszott Rogers és épen a közelmultban hosszabbltottu meg ~z('rz6déf.6t :I93S-ig. Filmszereplése mellct t bőven jutott ideje ahhoz is, hogy az ,mIITika i rádióban secrepeljen. Eugen Augustin Lauete. 4. hangosfilm egyik legrégibb úttörö]e. Newyorkban 78 ~VC9 korában gyomorrák következtében meghalt. A francia származású filmtechnikusnak mar 23 éves korúban @ francia. film-zabadaltua volt. 188j'-ben Amerikába vándorolt, ahol Edisonhoz lépett be és itt folytatta ku tátásait. Tizenkét évvel később önállósftottn magát. Első hangosfilmjeit 1916-ban mutatta be. Reinbart Steínbicker német filmrendező augusztus n-én súlyos betegség következtében beállott tüdőgyulladásban 31 éve • koráhan meghalt. Síeínbicteer a Luis Trenkerfilmeknél dolcozott előbb mint rendezőassz i... z.tens. maj d mint rendező. Char-les Gtulo, a. iruncin Chambre Svndieule vezértdtkárja. a francia filmsaj tó-azövetség elnöke. a Cornoedin című lap alelnöke 43 éves korában Pártasban meghnlt, ::\ francia film egyik legtehetségesebb szellemi vezérét vesztette \ cl benne.

.1.: OMME 1tj tisotikorc a következő: Elnök: dr. Pogány Frigyes. Társelnők : Horovitz Richárd. UgYilezetó-elnök: dr. Libcrtiny Márton. Tíikár : Guttraann Manó. Péwstáros: Szigeti Ferenc. E"Jfenőr: T'suk Imre. Ugyészek: dr. Vári Rezső, dr. Schrelber Endre. Vdlas::tmány: Antal József, Hubrich Virgil. Matener Károly. Guttmann Károly. Kovács Emil, dr. Tauhinger Zoltán. Fodor Adolf, Piess Ferenc. Sáfrány Ferenc, dr. Frankl Dezső, dl'. Vitéz Miklósné. S.:::dmvizsl{ál6 bizottság: Beck Imre, Sas László. Gács Miklós. Fegyelmi-bizottság: Antal József elnök, Kovács Emil, dr. Libertiuy Márton. Faragó Rezső, Horovitz Richárd. JáruMkmegdllapitó bteouság: Deák Jenő, Fodor Bertalan, Sáfrány Ferenc.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelök Országos EgyesIIleiének munkaközvellt6le: Budapest, VII" Almássy-tér 12, sz, Hivatalos órák: 2-6-i9' Telefon: 37-5·98: Munkaűgyeket

Weisz Henrik a Rex mozgó intézi.

gépésze

AFILMKULTURA~

,.,

mai

\

\

---+

számának boriték

lapját

~qfa

(/t!

Hivható 32-l-75,

n II _.. FeIIOW-n nyomták!

5

ct, e, 1O-12-ig45 -

7-II és6-12-ig Levéleim : VII" Szövetség-u. II. L em, 28,

~.--------~.~~~~,-----183:100 kartel uralkodik és ezek ellen kétség. Iden sok a harag, gyűlölet, dc annyi gyűlölet, mint amilyen "az úgynevezett mozitröszt ellen nyilvánul meg, talán egyetlenegy gazdasági egyesülés ellen sem mutatkozik. Lélektanilag ki kellene kutatni ennek a gyűlöletnek az igazi okát. Mí lehet a gyűlölet igazi oka? Zsolt a Pesti l Tirlapban még a béke boldog éveiben Gyűlőletországnak nevezte l\'lagyarországot. És neki már abban 3Z időben is igaza volt, ma is igaza van, sőt ma még inkább" Itt gyűlölik a tehetséget, a szorgalmat.
harc, amely az augusztusi választással egyelőre bcfe iezödött, évekkel ez. előtt kezdődőtt, azután ellankadt, azután ismét fellángolt. Ez a harc sohasem volt szenvedélytejen, hanem mindig izgalmas, pattaná. sig feszült, idcgölö, A harc a tröszt miatt indult meg és ennek II jegyében fejeződött be. A tröszt! Ilyen volt a háboru alatt, amikor a Projcktographnak volt majd, nem cgy tucat mozija, tröszt volt II Star idejében, amikor majdnem negy~ ven mozgóképszínhúzat igazgattak a Kossuth Lajos-utcúból egységes elvek és utasítások alapján és akkoriban ez fi tröszt vidéki mozikat is vett föl kö. telékébe. A Gerő-trőszt ha úgy tárgyilagosan vizsgáljuk valójában igazságtalanul áll a gyűlölet központjában. Mindcn igazság viszonylagos és ezért lehetséges, hogy ami az ogyiknek gyűlöletes és ellenszenves volt, az a másiknak nem. Igy kell megítélni a jelenlegi tröszt-kérdést. Gerőnek ab, ban minden tekintetben igaza "olt, hogy a tröszt megalakulása előtt 5-6 fizetésképtelen, piszkos, hatodrangú mozi volt. most a tröszt kezében ep,ye~ sül ugyan nyi mozgóképszinház, amely fizet mindenkinek, amely tiszta, rendes, jó miisoroka t ad, azokat ízlésesen tálalja föl stb. Lehet, hogy Gerő István, - akinek eszét és intelligcnciáját senki scm tagadhatja le - rosszul in" tézi a körébe tartozó filmszínházak ügyeit és nem tud míndenkinek igaz~ ságot szolgáltatn i és ezért neki is sok az ellensége. Mert ellensége mindig akad annak. akinek pénze van. A pénzzel rendelkező mngán. vaqy társas céget írigyli a szegény vállalkozó, ez régi valóság és ezen senki scm fog váb toztatni, amíg a világ a kapitalista renden nyugszik. Magyarországon 60-70 tröszt és

Mcrt azok az uj ság cikkek, amelyek az utóbbi hónapokban, de leülönösen az utóbbi hetekben a magyal' napisuj. tóban megjelentek, egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy az egész ma" cva r kinematoürafiát helyes megvilá~í; tásba helyezzék a nagy nyilvánosság előtt. Nem lehet elvitatni, hogy abszolut jóhiszeműséggel folyt a harc mindkét oldalon, dc ez az elfajult és durva kiizdelem kellemetlen volt a szakma j6ízlésű tagjainak. Nem lehet tagadni. hoay keserű szája Íze akadt az ernbernek. amikor erről a dolgozó és törekvő szakmáról olyan kínosan nyomasztó tudósításokat kellett olvasni, mint amilveneket valóban olvastunk is. E! kell" ismerni. történtek hibák a kettészakad t mozitársadalomban. Saj. nos, hiányzik az abszolut tökéletes te, kintély, aki egy kézbe tudná fogni az egész szakmát. Hiszen voltak a mult. ban is kiizdclmek. Voltak a multban ,is szörnyű harcok, voltak a multban is

6

---------+,~~~+.---------++örökk c ellenzéki mcgrnozdulások, SO~ kan bizonyára emlékeznek még a há> ború alatti harcokra, a háború unini küzdelmekre, dc ennyire elvadult, rend, őri segítség rncllett lefolyt gyűlésekre senki scm emlékszik vissza. A kinernatografia fejlődéstörténete sohasem volt nyugodt. Az első eszter» dők küzdelmei után, amikor a boldog emberöltő gúnyos mosollyal nézte a gyermekcipőben járó ••élőkép'Skcrsza. kot, következtek a századeleji évek, amikor a film kezdett művészctté vélni. Ezek az évek scm voltak nyugodt, pihent esztendők. Jött a világháború a velejáró nyomorúsággal, nehézségekkel, ám a harcok közölt nem durvul, tak cl a szcnvcdélyok, nem rontottak egymásnak emberek és csoportok, mint most, rnintha nem is emberek, hanem öntudatlan, önmagukról megfeledkezett ••élő lények" lettek volna. Nem, jó bizonyítvány a magyar film; szakma összesege számára az utóbbi hetekben megnyilvánult túlhajtott harc és harcmodor. Még ha késhegyig menő elvi harcról is volt szó - amit nem lehet elvitatni - méu akkor sem ket. lett volna elsősorban önmagáról mC_I:!.; Ieledkczni, másodsorban a szakma S:J_~ ját méltóságáról és htrncvéröl. Az egyén élheti a majía harcát, de az egyén túlzott érdekeit átvinni, átcrőszakolni más csoportokra még sem szabad. Az olyan harc. amely az clfa iulásis vezet, nem lehet sohasem eredménves. Lehetnek ideig::óráig ~yözelmec;' percek. órák, napok, hetek és hónapok, dc örökké semmi scm tart, ha nincs meg a béke a szakmai osszeség közölt. A szakmat béke és egyetértés hozhatja meg az egész szakmai társadalom számára a nyugodt megélhetési lehetőséget, cic nem a túlhajtott, eldurvult e~y, másnnk-menés. A magyar mozitársadalom lcunagvobb szervezeti hibája, hogy olyan alapszabályai vannak az cuycsületébcn. amelyet talán sehol a, világon nem tud. nak mép: felmutatni. A Moziegy.csület "meghatalmaz{lsi" rendszere épen olyan

rákfenéje ennek a szakmának. mint például a nagy politikában - hogy he, lyes hasonlattal éljünk a nyiltszavazásos választás vagy a boletiegyújtes n fővárosi választásoknál. Nem hinnők, hogyamozgóképszakmai meghatalma. zusr rendszer valamivel is erkőlcsősebb, nivósabb és finomabb volna. mint az említett politikai rendszerek bármelyike. Az is elvetemültség-c ve.; rct, ez is. Megöli az egyén önállóságát, alkalmat aci a megvesztcgctésre, a píes» kos, lélek» és meggyőződésnélküli sza, vezet-etedésrn, aminthogy az is volt. Itt rendet kell teremteni, Aki az egyesület tagdíj;fizetö tagja, legyen a maga személyében választó, választ; haló és SZé/vazó. Ne adja oda voksát senkinek scm tagdíjért. sem olcsóbb műsorért, sem más edkelmí elönvökerí, A szavazati jog a parlamentáris orszá" uokban a legszentebb emberi érték, az! meggyalázni azzal, hogy azt eladni vagyelőnyökért másra átruházni nem lehet és nem szabad. Ha ez a rendszer így maradna, bátran dzsungelnek Je, hctnc nevezni a filmszakmát. mintahogy lelkiismeretlen emberek miatt annak is nevezik és fl lapok hasábjain azzá is minösítik. Mi magunk süllyeszt jük Je magun. kat. mi magunk ássuk alá saját érté, kiinket, bocsiiletünket. saját magunk csorbít juk saját nevünket és prcsztizsűriket egyrészt a saját szakmai tár. sadalmunk előtt, másrészt a nagy nyil" vánosság előtt. Ennek az áldatlan állapotnak véget kell vetni. Meg kell tisztítani a "ab mát, vagyis a rnoaqőkópsaakmá t attól a lchetöségröl, hogy továbbra is ilyen ;Hlapotok közölt éljen és kell, hog)' ki, emelkedjék abból a fertőből, amelybe ez a hónapok -óta tartó Iuirc belesűly» lyesztette. Me~ kell találnia a módját annak, hogy a Mozie~yesí.ilet olyan ni."óra és erkölcsi picdesztára kerüljön, amely messzc, de naqyon mcssze lesz a trni áldatlan eílepotíot. Ha az új vezetőség ezt a célt el tud, ja érni - és ezt el is kell érnie, - ak ..

7

+---------+.~~~~.--------+ kor nagy érdemei lesznek a szakmai rend megteremtése körül. Ha az a néhány értékes; megjontolt és nyugodt gondolkozásu ember a talpára áll és az utolsó órában sikenil az erkölcsi züllöttségtől fl szakmát visszarántani. ab kor Bornemissza Gáborral az élén el, évülhetetlen érdemei lesznek. A 183: 100 arányszám azt a látszatot kelti, hogy itt győző k és legyőzőt« tek vannak. Ez valóban csak látszat, mert tulajdenképen győzö nincsen, ch len ben van legyőzött és ez a mozi szak~ ma, amelynek miridcn szcnnyét és piszkát hetek óta teregetik ki a nagy nyi], vánosság előtt. A szakma bajai olyan nagyok és lehetősegel a megélhetéshez olyan kicsinyek, hogy ezt a lukszust nem engedhetjük meg magunknak. Az uj vezetőség nyujt son békejobbot annak a száznak, amely a választásban alul maradt, ez a száz ember igyekez:: zék a 183 emberrel együtt a szakmai összesség érdekében a békél, anyu, godt atmoszférát, a fejlődés és mun, káikodás minden lehetőségét megle, remfeni és megszilerditnni, akkor a jövő történetírója Bzelölt él szakmai

ketepoí fog vezeTőség

testét még IIja~:tizgalrrlakkal mcgkcscrtter», ez teljcaen érthetetlen. Aki nem IM a jövőbe, a jövő fcjlö. dést nem érzi, akit az ösztön nem hajt a nyugodtabb tempó felé, jobb, ha abba hagy ja az izgága harcot, mert ennek a nemzedéknek és ennek a szab mának csakis a béke és nyugodt mfln~ ka/ehetőség kell. Ez kell tekintet nél, (ül a mozgóképszínhézak kategorizá. Jására. Bornemissza Gábor rövid cl n öS-::i köszöntőjében kilátásba helyezte a bé, kés együttműködés lehetőségót. l la akaratának ura tud maradni cs nem hagyja magát [elreiren yíí sni, akkor :V; egész szakmát találja majd maga l1lÖ~ gött, ellenesetben csak annak egy rb szét. Ettöl pedig Isten óvja az egész magyar filrnvilágot, amelynek Ic g, több tagja inkább a nehéz és soiét jö, vől

látja.

mint

a

napsugm·é)!j.,

boI elo::.

gabb jelent,

ELFOGADTÁK VELENCÉBE K A NEMZETKÖZI FILMKAMARA TERVEZETÉT

emelni eJÖfi.

A berlini nemzetközi értekezlet által a nemzetközi filmkamara alapszabaiyainak kidolgozásúra kiküldött bizott, ság Olaszország. Németország. ]11", gyarország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország, Anglia, Belgium, Spa. nyolország. Svédország. Svájc és Csehország kiüldötteinek bevonásával több napig tanácskozott Velencében. A bi~ zottság tanácskozása i során elfogad ták a Xemzetkőai Filmkamara alapsz abál ytervezetét, amely szerint a Kamara négy csoportra oszlik: az első csoportba a filmgyártás, a másodikba a köl, csőnzás, a harmadikba a filmvetités, a negyedikbe pedig az oktatófilm tarto, zik. A Nemzetközi Filmkamara 1937,ig Berlinben ülésezik. Ugyanakkor meg, alakult a Nemzetközi Ok tatófilmszővetség. amelynek székhelye Rómában lesz. Magyarországot az értekezleten dr. Libertiny Márton képviselte.

amely ezt nem, akkor Ki tudja, ma t\ maga volbeléi ús

a célt el tudia érni. De ha az utókor előtl felelnie kelll meddig éli még a Iílmszaksajátos életét. Vajjon a téj~ és a technikai fejlődés elöre nem látó kont ur iei rruvé semmisitik meg ezt cl szakmát. amely immár negy~ ven éve ad kenyeret emberek rnifliói. nak a földön, csak .i\lagyarországf)n akarják annak a néhány ezernek a megélhetési lehetőséget megnehezíteni. Nem az euyéni szempont. nem a pillanatnyi vagyoni helyzet. a véletlen pozició dönti cl a magyar filmszakma jövöbeni sorsát. hanem egészen más kös rűlményck, amelyek lehetnek techní» kai edott ssgok, dc lehetnek politikai lehetőségek is. M~l1ck ezt az aránylag rövid életet méu megnehezíteni és a mai nemzedéknek nmugy is túlfűtött, idegileg és lelkileg megtámadott korcs,

8

?~~ ~----------~.~~,,~,-----------+ LAJTA ANDOR:

FILMELÓADÁS A CSILLAGOS TENGEREN kon. Az alkalmazottak rninden nye" V,Cn beszélnek és olykor ...olykor még magyarul is kérdezik: "mennyi pénz van Onné/". Ez a vámkezelés és a vele járó pénzügytechnikai munka gyorsan, fennakadás nélkül történik. pedig a ha' rozasi személy, és podgyászkezelés nem olyan egyszerű, mint a vasuti határállomásokon és mégis gyorsan, aka; dálylalanul megy végbe. Maga a Con le di Savoya - élmény. Uszó palota a maga raffinált izlésévcl, kényelmével és káprázatos berendez é, sével. Kabinjai szebbek, mint bármely szálló szobái, a nagy terme fölér bármelyik hatalmas és díszes hangversenyterernmel. kűlőn szalon jai, olvasói, bár jai, oldalfolyesői és télikert je any' nyira leköti az ember figyelmet, hogy alig lehet észrevenni, hogy az ember nyilt tengeren van. Az emeleten győ::: nyőrű strand, mellettc tornaterem, saó, val mindazzal a tökéletes kényelem. mcI, amit a mai modern ember meg::: kövelel. Dc engem csak az érdekel, rni'ycn is a hajó mozija, amelyről annyit hal, lottam. A nauytercm ben brtják na, ponta az előadásokat, Ez a gyönyörű, freskókkal és drága szőnyegekkel, butorokkal teli rakott hatalmas hangver"ny terem délután 5-7 között átalául mozivá. Bocsánat: nem mozí, hanem filmszínház, pompás, fényes filmpa/ota nézötcróvé. Az egyik oldalon kitünő vetítövásznat bocsátanak le, vele szemben a bejárat fölött pedig moder, nül berendezell vetíföleremből velítik e filmet, Akármelyik nagy filmszínház megirigvelhetí ezt a gépház8!. Mo, dern RC Aihengosgépet szereltek föl. ,"rről vetítik a filmeket, amelyek táro, lása is természetesen a legnagyobb ponddal történik. Nem szabad ugyanis r-lfelejtcni, hogy nemcsak az elsoosz. tályú utasokról gondoskodnak, hanem küiön vetítőhelyiség szolgál a turiste«

éltóságteljesen és bÜ.SZkén vesztegel a genovai kik ö' töben a Cente di Savoya, a mai Olaszország egyik legnagyobb és legfényesebb utashajója. Ez az 50,000 tonnás hajó két, hetenként fordul meg Genova és New, york közőtt és testvérével a kékszala. gos Rex,szel 'fölváltva bonyolítja le az utóbbi időben igen megnövekedett utasforgalmatt Hogy ez a 'forgalom lényegesen megnőtt, az az ismert po» /íITkai okokon kIvül másnak is tudható be. Talán egyetlen cgy társaság scm nyujtja azt a kényelme I és [entesz« fíkus, üdülésnek és nyara/ásnak bei//ö nyugalmal, amit ez a kél olasz hajó utasainak ad. A beszállás a genovai kikötőben is különleges élmény. A kikötő, ahol a beszállás történik egészen újszerű és a szemnek is szép, A várócsarnok és az az új épület, ahol az utasok össze" jönnek és ahol a vámkezelés történik, rnintha nem is egy évezredes kikötő épülete volna, hanem mintha valami; lyen filmmüleremben építell ál,kikölő lenne. Annyira szép, divatos, míitermí építkezés. hoqy ez a látványosság az első, amely az utasokat, hogy úgy mondjarn, elkábil,ia. Amilyen modern és [dmezerű az épület,
"ADRIA" PENSIO BUDAPEST (NEW-YORK

VII.,

PALOTA)

Erzsébe,-köru' 9-11. li!'. Tel.: 38-3-33. Elegánsan berendezett szobák, Hideg-meleg folyáviz, EIs6rangu ellátás!

-

Filmklub

a h6.ban.

-

9

~r~·--

-4.A~~~.----

osztáiyon és külön El harmadik o!)zfá~ utasok számára. Naponta három elődast tartanak a hajón. Az elsőosztályon 5~7. a III. osztályon 7~9 és a turistaosztálvon 9-ll. Persze, nem teljes kétórás műsorokat mutatnak be, hanem egy 2500~3000 mcteres jatekfilmet és egy Luce-híredet, tn Az ezred lánya eímű Anny Ondra-filmct láttam o/aszta szinkronizélvn és angol magvarűző feliratokkal. Tudni kell, hogy az utasok legnagyobb része angol, ám Olaszország terideten csak olasz; Ilyelvü filmeket szabad bemutetni, így tehát a törvényt közel hozták az élet, hez. A nemeínyelvű filmet olaszra szinkronizálták, alatta pedig angol fel, iratok! A vettrés mindhárom helyiségbell Igen JO. Természetesen a le~felsőbb erneleten levő első osztályú díszterem, ben a bemutatás a lcutókéletcscbb. Ott nem halljuk a gépháiak zakatolását és így valóban azt a benyomást kelti bennimkt rnintha valamilyen filmpalota elegáns nézöferén ii/nénk. A másik két nézöteren. amelyek civilidejükben része ben éttermek, részben pedig Ikombi~ nál t olvasó-író és fársalg6::szobák, már egy kicsit nyugtalanabb az előadás, ám a vetítés, illetve a leadás olyan jó, hogy ez teljesen ellensúlyozza ezt kis zavart. Paolo Prando a gépész neve, fi hajó moziursíko dojs, aki egyszemélyben a 'három mozí "igazgatója;' és gépésze. Olyan rend, tisztaség és pedantéria tapasztaiható mind a három nézötéren, hogy bármely "rendes" mozi példát vehetne tőlük. A hangvisszaadás. tökéletes, tiszta és zavartalan. A berendezés mintaszerű. Az elsőosztályú gépházban Ernemznn» gépet szereltek föl RCA fotócellával és RCA,erősítővel. A másikban Saxonia-gép és olasz gyártmányú hangos filmszereléssel. A tűzrendészeti óvln. tézkedések pompásak, kulönleges olasz készitrnényű tűzvédelmi berendezés vigyáz a hajó és utasainak a védelmére. /yú

10

~

A film ma nélkülözhetetlen szórakozás. a népek kulturilis életében. Elcvensé. get, vígságot, tanulást és szórakozúst visz a tömegek közé. Elhagyott falvak. ban, községekben a kultura egyetlen terjesztője, dc ott, ahol víz és eg kö« zött egy hatalmas úszó palota korlátolt határai közé szorultek százak és ezrek, ott a film még több, mini az egyébként a világtól elhagyott faluban. A hajón a film maga az élei. A rádió, a zene' kar játéka, az olvasóterem. a játéktere rnck, uszoda, bár, télikert a hajó utas sárrak ez élete. A film a szórakozás legszebb módja, különösen ott, ahol a tálalás is nagystílű, méltó a filmhez, arnelv ma már nem tűri a nivótlansás goto A hajó és film osszeicrrtnk, mint ahogy együvé tartozik a szárazföldi la, kosság és a mozgókép,

·OICSD remeteli Budapesti

aiiakDenoö·belizetéselleneben.

iroda:

Adriatica Tengerhaj6zási Társaság Budapest, VI!., Thököly-ut és V., Nádor-utca 21.

2., IV., Váci-utca

4.

------+.~~"'.

-.

VILÁGESEMÉNY 1935/36 é v i a n y a g u n k,

a m e Iy e t a z

UNITEDARTISTS ÉS

LONDON

FILM

PRODUCTIONS 64 filmből

Ia

LTD.

álló super-produkció

legnagyobb

gonddal

jából

válogattuk

ki.

Uj s z r n e s

MIKI-EGÉ=Rattrakciók és csodaszép

SILLY SYMPHONIES-filmek Fi/mieink

a R O YA L FILHSZINHÁZAKBAN ie/ennek meg!

TRICOLOR FILMFO:R.OALMI

"II,

:t:s

FI:r..~J:Ji(ERESKEDEL~tI

))OIlÁ.NY-U. tili. II.

TELEFON:

11

V;s'LLALAT

37 '.l-37. 4~·4-'1~.

~-------+;~-~~~.------A MOZIEGYESÜLET az augusztus 21,iki izgalmas közgyülés óta kedden, augusztus 27,én tartotta első választmányi ülését Bornemisza Gábor. az új elnök vezetésével. Ezen a választmányi illésen Gerő István és Décsi Oszvald kivételével valamennyi választmányi tag vett részt és ünnepé ... lyes hangulatban tárgyal ták a napi, rendre került összes kérdéseket. Napirend előtt Csillag László és Csomor Gyula (Debrecen) saivélyes sza, vakkal köszöntötték Bornemissza új elnököt, aki rövid válaszában kifc itette, hogy ö nem a szavak, hanem a tett ek embere és ezt az igérelit ko, moly lelte kk el is kívánja bizonyítani. A választmány elsőnek dr. Temple Rezső országgyülésí képviselőt választotta meg az Egyesület ügyész évé Utána pénztárossá ismét szepezdí Kiss Józsefel, az Egyesület másf'él év, tized óta bcvált és kíváló pénztárosát választotta meg újból, míg szekertt; mérnökké Simonyi Vilmos buda,foki mozit utejdonost, okleveles gépészrnérnököl válaszlották meg. A filmbérleli és szállítási fellélelek tárgyalására kiküldött bizottságba Czanyó László alelnököt és U ngetlei» der Mórt választották be és egyben hozzájárultak ahhoz, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben nera tudnak megegyezni, dr. Heííe Aurél iparügyi min. osztálvfőnököt kérik föl dön, töblróul. A választmány meghosszabbította a monopol és tíleírní bizottságok mandátumát. A tilalmi bizottság elnős ke Czanyó László, helyettes elnöke pedig Gyárfás Gyula lett. A társulást szerzödések elbírálására kiküldött bi. zottság tagjaivá dr. Zuckermann Súr» dort és Griesz Arthurt választották meg. U j állást is kreált az Egyesület: sajlóügyi rejerenst válaszlottak dr. Nagy Sándor személ yében, A filmbérleti és szállítás! feltételek tárgyalására külön ötlagú bizotlságot is küldtek ki, amely a választmány i

ülés után nyomban össze is ült és déj, után 5 óráig tárgyalta az Egyesület tag, jainak a kívánságát. Elhatározta a válaztmány, hogy Jó, léti alapot tetesti és ennek megteremtéséül a választmány jelenlevő tagjai rögtön nagyobb összeget adtak őssze. A jóléti alap vezetésével Makrai 'leo. filt, Csillag Lászlót és dr. Nagy Sim, dort bízták meg. Elhatározta a választmány, hogy ulé. scit ezentúl a hónap minden harmadik szercMján délelőtt féltizenegy óraVwr tartja meg. Amennyiben valamelyik szerdára ünnep esnék, úgy az ülést a negyedik hét szerdáján tartják meg. Igen bensőséges ünneplésben részesí tette a választmány Fenyő Sándort. aki a legutóbbi választáson nem vállalt szerepelt az új választmányban. Elhatározták, hogy Fenyö Sándor arcképét megfcstctik és kifüggesztik az Egyesü, let tanácskozási termében. Egyuttal ej. határozták azt is, hogy alkalomaeltán igénybe veszik Fenyö Sándor szakavatott tanácsait. Igen érdekes és jóleső határozatot fogadott cl a választmány akkor. ami. kor kimondta, hogya munknnélkuliek részére az el6ljáróságok úlján szabI/d jegyeket fog kiosztani. Ennek a meg' szervezésévcl megbízták az elnökséget. A válasz tmánv végül elhatározta, hogy Morvay pi" alelnökuek, aki a választások rniatt nem volt ezen a nyáron szabadságon, az őszi idényben hétvégi szabadságol engedélyez, úgy hogy további intézkcdésiu szombaton csak a tisztviselők egyike teljesít az egyesületi helyiségben ügyel ele s szolgálatot. Szeptember l-től kezdődően egyéb, ként szombat kivételével mindennap délelött 9-2 óráig larl az egyesüle I hivalalos órákat. Az első választmányi ülést déli lé], egy órakor fejezték be.

12

••• r

,~L~-+.

__

MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1935. ELSO FELÉBEN A Statisztikai Havi Közteménvek most megjelent 4--6,ik füzete közli l\1agyarország filmforgalmi statisztikaját 1935 január !,től június 30,ig. Esze, rint a kimutatás szerint a folyó év első felében JI'lagyarországba behoztak őszszesen 148 q nversfilmet, 373.000 pengő értékben, szemben az elmult évi ha" sonló időközben importált 385.000 P értékű 131 q nyersfilmmel'. Ebből a mennyíségből behoztunk 52 qrt Né, rnctorsaégból, 35 q-t Olaszországból, 2 O q-t Nauybrittániából. 35 q,t az Egye, sült Allamokból és 6 q.t különböző országokból. Kikészítés céljaira 13 q nyersfilm érkezett. Megvilágilott negalivból nem volt sem behozatal, sem kivitel. A behozott rnegvilegitott pozitiv/lI, mek súlya meghaladta a 37 q.t (értékük 166.000 pengő), amiből 9 q-t kikészítési célokból küldtck Magyarországba (l934,ben 34 wt importáltunk 186.000 pengő értékben). Ebből a mennyiségből 16 q érkezett Németországból. 6 lj Franciaországból.. 6 q Ausztriából, 4 lj Svájcból és 5 q különböző orszá, gokból. Magyarországból kivitték 24 q készfilmet 102.000 pengő értékben, eb, ből 12 q ment kikészítés céljából. Ki, vittünk: l q-t Ausztriába, l q-t Né, mctországba. 6 q-t Svájcba és l qe t Franciaországba. Filmnulladékból és selejtfilmból nem volt kivitelünk. A folyó év első -6 hónapjában 22 q film érkezett be kikészítési forgalom céljaira 71.000 pengő értékben, kivittünk 12 q-t 41.000 P értékben Az ak, tiv kikészítési behozatalban a film 1.10 %,kal, értékben pedig 0.91 %,kal sze, rcpel. Az aktiv kikészítési kivitelben a film úgy mennyiségileg, mint ér téki. leg 0.15%,kal foglal helyet a kimutatásban.

13

-~,.

Éjfélkor kezdődik A legszonzácl6.abb m a g ya r III m. Itta: Orbók Atlila. Rendezi. Székely István. Föszcrepben . Csorlo. Gyula és Ágall~én.

---

----_

Barátságos arcot KARINTHY FRIQYES nagykiiil1itásu zenés vigjátéka. - Fősz repben : Szőke Szakáll. Zene: Bredszky Miklós.

Szeress örökké Pöeeerepben : ereee Mooro, Mlchaol BarieU.

Lov Carlllo,

Szerelmes éjszaka Főszerepben: CarminaII.

Llllan

Harvey,

TuilIo

Fekete szempár Pösse-epbcn : H.rry Baur_ Simone Simon. - Reuoearc . Turjansky.

Üldöz a "ilá;; xütörüeees, izgalmas kalandor film. amely hónapokon kereszt LI izgalomban tartotta az egész művelt világot.

M[GHÓDIfOM

AZ

UHaMBI

zenés

vigjáték. - Föszerecbcn Colbert cs MIchael Barlett.

.

Claudelto

-

Tá n c

r;:~Zre~eg~~n: Nancy

u

tán

CarolI

és Georg

-

Leánypajtás Ann

Southern

főszereplésével.

Összes filmjeim a Royalszinházakban jelennek meg.

Keleti

B é Ia

Budapest,

VII.,

Telefon:

43·4-74.

filmkölcsönző

vállalata

Erzsébel-körul

8. I I

y~r ~-----------+f~~~~.~ ~ EGY FILMRIPORTER NAPLÓJA H7olhynia,

1916. május 4.

A söléfség beállfára vártunk, hogy az el, le"séges repülök mun, kénkben ne zavarja; nak. Durroglak a sú' lyos kelepécsok, ame, iyeknek ülése elett da, rabokra hullolt széf a gázkészÍfésre

való

ma;

rónálron kőkemény masszája. A mai felszálláskor mínden felesleges hoírnií kidobáltam a gon; dolébol, mert négyszázölvennél, a leg' jobb akaral melleff sem ment maga, sabban a "Semper il 1600". A gáz avulf már benne, így a kisérletezések hiába, valók vollak. Pedig, hogy az ellenséges tiizérsegre jó relússek, legalább ezerme, ierig kell emelkedn em. - Brussilow orosz hadvezér hatalmas offenzivába kezdeti. Minden jel, szimet és repülő, ink jelentései is erre engedlek kovet, kezietni. A repülők [otöíelvéteíetn jól lálszottak a hndéllesok, de az ellenség harci tevékenységet á/lógéppel - le, mezre felvenni képtelenség. Ehhez filmfelvevő kell és nyugalmi pont, il, lefve türelmes várakozás. Repülőgép láttára az ellenségnél egyébként is min, den mozgást, fontosabb ütegeknél tii« zelést sziintetnek, hogy rejtett helyét el ne árulja. - Fokozoft erővel dolgoz, tak a gázfejlesztőgépek, hogy mire a nap felkel, már a friss gázzal telitett léghajó sfartra készen állJon. Addig rendbehozfam a negyvencentiméter gytífávlencsével [elszerelt [ilmknmeré» mai, a gondolába helyeztem a tartalék filmnyersanyagof,

font

és a szükséges

az

ejt6ernyőt,

fele,

műszereket, Május

5.

Az oroszok reggeli zenéje megkezdődötl. OtlÖUlétig istentelen pergő, füzet zúdilof!ak nyakunkba ered, ménytelenűl, Nálunk mindenki a he, lyén van. A repülőgépelhárífóink is

jól végzik munkejuket, Az oroszok tíiz» [észke pontosen előttünk van, Brussi« low itt akar áttörni, irány Lemberg.,-: Hatven szál ernbervontnttn ki a stert. helyre az ezűstieher Semperit.et, a "dagadt hurkái", Vezényszavak cso:« tognek, a léghajó starira elkészült. Gyorsan melegifőbundába őltöztem, mert lehetséges volf, hogy órák hosz» szat maradok a magasban, de az sem voll kizárva. hogy öt perc múlva már ismét a földre kell ereszkedn em. Táp, lálékúl csokotedet és forró teét vittem mugnmmel, Beszállás után mégegyszer ellenőriztem a ielvevögepemet, a míí: ezereket és végül a léghajó szelepeit prúbúliem ki. Elhangzott az ulolsó ve, zényszó; lessen a megesbe engedni ... Az alattam levők kisebbedtek, a látó, köröm pedig folyton bővült. Már ezerkétszázat mulatott a magasságmérő, de még csnl; fe/jebb, hiszen a léghajó remekül huzoti, Az idő is pompás voll. Az ellenséges hac/állásokat és az ágyuk itt-ott felvillanó [enyét nagyszeríien láttam, de !igy vélt em, hogy [ilmezésre az ezerméteres magelsság ideálisabb lesz, mint az ezernégyszáz, tehát lejjebb ereszkedtem. Az oroszok sem váratfak magukra

iálaliak volna.

sokáig.

Olyan

elém, minlha

vad

jIf,jjus 25. A sikerült [elvét elekből hadveteiö,é, günk rendkiviíl sokat tepes zteii, Brussilotv a félelmei es oflel1zivájával csatát

vesztett.

(Az etmul; világháborúban bebizo, nyosodoit, hogy a filmfelvevőgép a heretéren is bevélt, felesleges hangsú' Iyoznom, hogy keionei szempontból menn yire [ontos a jilm, nem szólva arról a kuíturélie szük,ségességröl, ame~ lyet a mögöttes országrészek kivánnak haditudósifás formájában. A Messier,hiradó közölie harci éri felvéte/eimet, amelyeket amoziközön: ség, ha néha borzalommal is, de nagy érdeklodésseí nézeff mmtlig.} SOMKOTl

J4

pergőtüze:

azt megrendeltem

ISTVAN.

~-------+.~~~~,-----Bioscop Filmipari BUDAPEST,

Igen

és Filmkereskedelmi

VII., ERZSÉBET-KÖRUT

tisztelt

Üzletfelünk

9-11. TEL.:

K. F. T. 33-4-96.

!

Engedje meg, hogy már most igy szólitsuk, mert biztosan reméljük, hogy Ön is üzletfelünk lesz. Ugyanis olyan gazdag és hatalmas produkcióval indulunk, amit Ön sem nélkülözhet, söt azt mer· jük állitani, ez a produkció az, amire Ön vár - biztos üzlet a mai bizonytalanságban. Hogy ez igy van, azt nem frázisokkal, hanem filmjeinkkel fogjuk bebizonyitani Önnek. Anya· gunk megválogatásánál elsösorban a mozis érdekét tartottuk szem elött, mert jól tudjuk, hogy igy szolgálhat jUk legjobban a saját érdekUnket is. Ha Ön jó üzletet fog csinálni filmjeinkkel. akkor mi is jó üzletet csinálunk, tehát csak olyan filmeket hozunk, amikkel valóban üzletet csinálhat. A mozi sikere a mi sikerünk - ez az elvünk és nagy külföldi összeköttetéseinknél fogva abban a kedvez6 helyzetbem vagyunk, hogy ennek az elvnek a gyakorlatban is érvényt szerezzünk. Az egész világ filmprodukciójából válogat juk ki anyagunkat, de elsösorban európai filmekb61, mert a tapasztalatok szerint mégis csak ezek a filmek állanak a legközelebb hozzánk lelkileg és ennélfogva üzletileg is a legjobban beválnak. Programmunkban els6 helyen a 'l'OBIS - CINEMA 1935:36. évi produkciójáből válogatott filmek szerepelnek - olyan sztárokkal, rendez6kkel és szüzsékkel, amikhez nem kell kommentár. Örömmel jelenthet jUk továbbá, hogy már az első félévben magyar filmet is fogunk gyártani. Az e16készit6 munkálatokat már megkezdtük. A film eimét valamint a többi adatokat később közöljük. VESSEN EGY PILLANTÁST A KÜLÖN KÜLDÖTTPROGRAMMUNKBAÉS ÖN IS LELKESEDNI FOG! Kiváló tisztelettel BIOSCOP FILMIPARI ÉS FILMKERESKEDELMIKFT. BEHR s. k.

15

---------+.~~~~,--------+ A VELENCEI

és értékes filmekkel vett részt a nagy versenyen: a Liszt-fílmmeí és a Kis mam ával. Mind a két filmnek határo"ott sikere volt. l'gyancsak tetszett a J J al/ali és HZ Universal "Budapest";Jc. A kis J\lagyarország valóban méltóképpen jelent meg a nemzetközi film-fór-umon és az elért sikert büszkeséggel könyvelheti cl a maga javára.

nemzetközi filmművészeti kiállítás ez~ iden lénveucsen rendezettebb körülménvek kö~ött bonyolódott le, m in t az clmu"lt esztendőben.- r\ tavalyi rendezőség helyett jórészt uj emberekből {illó adminisztráció vezette a nemzetközi filmverseuvt és ezért némi javulás is volt éSllelhető. Mindezek ellenere még mindig nem Olyan tökéletes az egész 111111 apparátus, mint amilyennek lenni kel» lene. Nem hiába k iván ja Pár-izs, hogy a jövöben ott rendezzék a nemzetközi filmversenyeket. ez is az elégedetlen. ség határozott megnyilvánulása. Bár sok kiilföldi nincs megelégedve a rendezésscl. a fölvonult, oda nem való ele» mekkel, mégis a nemzetközi film vere scny egycdül jogosult városa: f/enezia. Ennek a városnak a történelmi mult. ja. az a légkör. ameivott a külföldit körülveszi, páratlan az esész vilápon. ezt a díszletszcrü hátteret egyetlen v'á~ TOS scm tudja nyújtani. amit Velence

SZ(U(L.MI ÁLMOU

tud

Játék Liszt Ferenc korából. Óriási sikerrel mutatfa

be a

II

V(nO-FILM első

m a q y a r filmjét..

elővarázsolni.

Ha a rendezés, az előkészítés évről", évre javul, egyszer mégis csak ott tar/ tunk majd, amikor míndenkí meggyö:: ződik majd arról, hogy II fiimmiivészeti kiállítás egyel/en komoly helyezett je csak Velence lehet. Ezidén némileg javult a helyzet. A bemutatókat több helyen tartották és az a íeszültség. Iejvesatettség és kapkodás. amely tavaly elvette a kü!öldiek kedvet attól. hogy Velencébe menjenek. czidén ugyszólván megszünt. Európa és Amerika komolyan ké, szűlt föl a nagy versenyre és az olaszok - dicséretükre legyen rnondva a háborús pszichózis közcpctte is min, den t elkövettek. hogy a verseny sike, rCS l.e~ycn. Ilag)' ez így volt, annak legjobb bizonyítéka, hogya nemzet" köz; filmverseny idejét meg kellett hosszabbítani. Magyarországot ezutta] is ViI/ani Lajos báró követségi tanácsos és J\1o; vák Ervin miniszteri fömérnök képvi. selték. A magyar filmgyárt'ás komoly

Második a

filmünkef

NÓTÁ5KAPITÁNY

filmvál

tozat

á

b l ó

A~irálun~~u~zária cím alaH szeptember pén kezdjük

köze.

forllatni.

Verő-lilm L. I. •. Budapest, VIII., JÓzsel·körut {Co r v l e mozi épülete)

Telel'on: 32-9-69.

Hi

80

!! iii

J~l~t nJlI~al~m,~~l~~~~ - rn~t~mati~~i ~I~~~

-

i'

~~Az~~

"UN IV~RSAL"

Sok tüpr{!,tlgü ember sufvos nroblóműjá t ot-tone meg' ein- ceéeaen ujszerii olgondolűs alapján létesii1ü intézmén)", Ez a _ ma már mo goldott _ prublúmn minden olyan javakorabelt rórfit e8 nőt órfnt, kik il rendelkezésiikre úlló enyag-í eszközűkke.l életüle hátrufhü részére tökéletes bizton sit;: mouetr akarjúk magukna], ti. jólétet, nyugalo mu.t és egészségük védelmét megs-creaní. l'llilHlczt eg,viitt és II legtökéletesebben nyujtja ti, Siestaszanatórium églszc nla t t ujouuan épülő up partement-kcrtpa lota, amelynek lakút mntcmatikut alapon k nlk ulált, eg y sz ör-smlntle nk or r a ;;zóló megvalrás öss~eg ellenében élveahetik életük végótga tuxusétet mindcu szépségét és kényeimét 8 ezzcl jövőjű tc nunden gondjától és kockázatálól nurucsuuc magukat. Részletes fclvilágosilásl nyujt és Ismertetdt küid a Siesta Szanatórium vezérigazgatója, lécafalví Bodor Pál,!., Báth György-utca 5. szám.

~ megnyitja a szezon'! ~

Augusztus

15:

KISMAMA GAÁL

í

FRANCISKÁVAL

aPalaceban

Ei A U G.

ELKÉSZÜLT

28.

Az emberfarkas A GRAND GUIGNOL-FILMEK

KIRÁLYA!

Palace

E

ELÓKÉSZÜLETIlEN: (előreláthatóan

Jönnek KATONAZENr:VEL,

s.zeptr-mbc

ri programm)

Seent Péter

TROMBITASZQVAL

a ,,fIATAl SaSOK" , FOSZEREPLO: TOM BROWN és H. B. WARNER A HOLNAP HOSE INEK HIMNUSZA! .!! .iii

?iIAGYAR FILMEK

Csunye lány (Harrnonia). Szerelmi álmok (Verő). Elnökkiseeszony (Reflektor). Halló Budapest! (Thália). Budai cukráSzda (Phcbus). Édes mostotie (Hermcs). Cimzett ismeret/en (Művész). Nagymama (Eco).

!! iii

esernyóje (Kolor). Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Kino). Az utolsó dzselltri (Cinema). Es thistert die Liebe (BolváryStyria, németül). Szinkron film kft. elnevezés alatt uj vállalat alakult Erzsébet kdrut 45. alatt, amelynek célja Idegenuyelvií filmeknek magyar nyelvre való átültetése. A v~lIlalat a Magyar Film iroda teepén kiildn morlern mtiterme: léte. Sit, amelynek vezutőle László Sándor) a 1;:(tünö karnagy és zongorumüvész.

17

... ,..;_,.---+i .

"'~,t.

...•.•

-+

A KORMÁNY KÉT SZINKRONRENDELETE I.

nál az Országos )Io'l..góképvizsgáló Bizottság a magyar nyelv helyességet. továbbá ;1 megfelelő hangfelvételt is elbírálja .. \ mo-. gótényképek nyilvános e.öadasou bernuto »isa ebből :17, okból is megtagadható.

A m. kir. belügyminiszternek 180.000/1935. B. M. sz. rendelete A mozgétényképek előadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosításáról szóló 1935: XIV. tűrvényelkk végrehajtása. Az 1935: XlV. t,-C. '2'•. ~-á.ban kapott Ielhatarmuzas alapján - rész oen a tn. kir. kercskedelemügvl miniszter urral egyetértően -3. következöket rendelern.

1 §. A mozgólényképek elöadüsábnn rt magyar nyelv érvényesülésének bh ..testtaséról sz.)l!". 1935: XLV. törvénycikk 1935. évi augusztus hó 1. napján lép hntúlybn .. 2. §. Az Országos Mozgóképvizsgúlé Bizotb:íg az 1. §-ban megállapított Idöponttór kezdve kulíöldröl behozott, .1.200 méternél hosszabb u. n. [dtékülmet csak abban az esetben vizsg:.Hha.t, meg, illetőleg csak abban az esetoen ádithat ki engedél yoklrníot, ha :\ mozgófónykűp megvlzsgélásat kérelmezű (filmkölcsönző vállnlat, mozgúfényképüzeml engedétyes. stb.) e rendelet 3, §-ában mcehatározott cenzurajegyet ae Országos Mosgöképvlasgál) Bizottságnak beszolgáltat 3. §. (1) 1\Z Orszügos Mozgóképvizsgaló Bieottság elnöke minden kérelmezönek, aki az Országos MozgJképvi'l~sgáló Bizottságnak ~1agyarországon magyar nyelven gyártott. 1.200 métcrnél hosszabb hangos játékfilmet mutnf be megvízsgüíus végett és azt az ()r_ sengos Mozgóképvizsgáló Bizottság nyilvá nos elöad.isra alkalmasnak találja, külön renderetben megüllnpitott szzlmú cenzurajcgyet ad ki. (2) Ugyancsak a. külön rendeletben meg.tltapttou szúmú cenzurujcg y illeti meg m"JI, is, aki )lagyarországon utólag magyar nyelvre rittcbt, 1.'200 méternél hosszabb ol)' játékfilmct tuutat be a bizottságnál, amelynek nyirvnnos el5a,dásál az Országos :.\lm' góképvlz.sgúló Bizottsti:gengedé'lye'l~i és M, nrűnvaaámba heszűmithatónak tnlnösül. (3) A cenzurajegyek clőál1ítás.á-r51 ~Z ('1'szngoe Mozgóképvlzsgűló Bizottság elnüko gondoskodik és azokat szigorú ezűmadús! nyomtat.vdnyként keze'li. (4) A cenzurajegyek atruházhatők. ?tlagyarországon valamint nvervü

duett,

magyar

4. §. utólag magyar nyelvre Magyarországon készült moagóféuyképek vi'lsgábl:-,-

18

5. §. Az Országos Mozgóképviz&g:H ~ Blzotts.hr a. Magyar.országon m<~:;'yar nyelvon .ittr nn! kivint egyes mozgófénykepc'cct 1.;01"" lenu-e - el5zetesen is f!v:::gvizsg,íiha!,i3. :111· nak megállapítása végett, hogy ezek :I.. mnvgúfénykepelc magyar nvalvre va;') IItÓl.l~V~ attéteire. valarnint a mO'l.gjfény;.:0piizemrit. ál1a.l kötelezü lejAtsz:'lSTa, afkalmasak-eá 6. §. A magvar nyelvre utólag .ittett, nyilv.lnos előadásra és kötelező lej:í.tsz:isra ;111.:::11masnnk talált mosgótényképek je~y7.ékPl kczzé J~:::1ltenni. 7. §. (l) .Az előzetes megviz sgűlás uijá! (ő. §.) máterenként 4 fillérben, a )ra.gyaror$7~:I:;oJl utólag- magvar nvo.vrc már úttett mo-g S. fényképek, vi1.sgálati diját. pedig métereuként G fillérben állapitom meg. (2) }lagyarorszá~on utólag ma.gy~,r n~"'elvre áttellt mozgófényképek után a Ftirl1lp[1,rI Alap. l'ÓSZ.ÓI1", mcterenként 20 (husz) fillér pútdija.t, behoxnta.l-jeg y il'letéke eimén pedig az idevonal 1.::011,6 kormá nvrendclctbcn meg111apított összeg f,eJét fizetni. (3) A befizetett többlet vlsszntérttés s ío;0nyelhető. 8. §.

ken

Valamennyi mozg6fényképüzem engedelveso köteles leljes rnüsor.lnak kü.öu rendc.!I~tben megáflapítolt hányadát Magvnrorsdgon készült, 1.,200 méternél hosszabb magyal' rivelvű játékfilmekkel betölteni. Ennek :1.. húuvadunk kücön rendelelben megétlapítou része ~b\gyarországon utólag magY:l1 nyelvre áttett 1.200 méteruél hosszabb mO'l.gMényl,ép is lehet. H. ~. 8. §-ban meghunirözott moagóténvképeket oly módon kelj az egvos mozgófúnyképüzemek játékrendjebe beilleszteni. hogy e mOi'..g5fén~,képrek felét m.iuden év ja!llI~r hó 31-t5l julius hó 31-ig, másik felét pedlg augusztus hJ 1·tJl [an u.u' hó 31-ig terjcdö időheu tüzzúk müsorra. tA

10. §. A 8. és 9. ~-ban megállapítolt rendalleezósek csak a. hangosfilmek vetttésére alkalmas géppel Ielszerelt mozgóféuyképüzemekre vonatkozunk.

~

~.~~)l~, §.

ll.

talált, Xlagynrorszűgon magvar nyelvre lag áttett mozgófénykép is lehet.

Attól a rn()zgófénykl·pii7.emeng~délye!:itöJ, aki :1 fentebbi kütelzcu ségeknek nem lesz

eleget, a. mutatvrluyeugedélyokirut §.

(1) A rendőrhat J:ságok kötelcsak c rendrlel 9. és 10. s-ában foglalt kötelezettségek megtartásüt rendszeresen ellenőrizni és Iér-

évenként megállapítani,

hogy a. mozgóf(~ny-

képüacmeegedélyesek ebben a rendeletben mcg:illnpitol!! ktltelezelb égüknek elc:rct tettek-e. J\z. el.lenűrzúsnek arra. is ki löeul ter[ednie, hogy a mozgófúnyképüz smök főként. a magyar nyelven bemutatott rnozg álényképeket neok nyugodt szemléletét és megér-

tését

blztosító

sebességget

vettük-e.

Mlnd eu egres jegy

vHel'

4

A m. kir. belügyminiszternek 180.100/1935. B. M. sz. rendelete A mozgófényképek nyelv érvénvesülösének alapjan

<17.

vitéz, Keznia m. kir.

!\tUdós s. k.

belügymíuisvter.

(Mindkét rendelet a Budapesti Közlöny 193.i ávi julius 2'1-iki (1m)-ik) szúmúban je-

magyar nyelvf bemutatása

lent meg.)

etdndűsribau a. magyar bi'l.tosít"ts.:h_)l swóló

1935: XJV. t.-c. 2. §-:ibHn nyert mazűs

§.

5. §. Ez a rendelet J935. évi augusztus hó l-én lép életbe. Budapest. 1935. óvt ju1ius hó 26-an.

ll.

A lIlozg6fényl{épiizemel{hen mozgöférryképek kötelező

CCIlZUfa-

:17.

Felhutalma zum az Országos Mozg ykópvlasgtlló Blaottsde elnökét, hogya cenzurajegylek beszolg:iP1a,r:ísáro. sa.j{tt h:\.t:í~köl"ében megfelelő biztosíték (kötbér, stb.) mellett :l rendelet hntnlybalápését kih'elő egy űven helül hnlasat.íst engedelvczbcescn.

Kozma l\fil,lós s. I, kir. belügyminiszter.

U1.

t"

az Országos Mozgóképvizsg:U5 ország területére bohoaot l idegou nyelvü. l.QOO mátemét hosszubb jrltékfilmet vizsgál meg.

A

(2) Az első jele-ntest - az útm-ncti időre tekintettel - 1936. évi julius hó Hi-ikén kell megtenni. Budapest, 1935. évi julius hó 26-:il1.

3. §. bcszolgá.ltatöl

alapján

Bizortsúg

renddrhntóságok az cflauörz és eredmőnyóről szól,) jelentésiiket miudcn év fcbru:ir ('s. julius hó 15. napj~iig köteresele hozdtnl fel-

terjeszteni.

utó-

2. §. lAt Országos Mozg_)l~ópvizsg~í1ó Bizott.,,;i~ elnöke a 180.000/1935. B. M. számu néndelet 2. és 3. ~-a..iban ll'llt'g:illapitíott cenzurajegyből Ma.g'yal'oT~.igon ut.ll3g magyar nyelvre áttett minden rnozgófénykép. valamint uagyarorsz.ágon magyar nyelven gyártort mo zgólénykép után az 1!)35;36. j:itszási évben további iutézkedeaig - 7 (hét) cenzurajegyet ad ki.

viasza-

vonható 12.

-+

alűbbiaknt 1.

Pllmkompass 1935. címmel júliusban jolent meg Rad6 István szcrkcsztésében és Farkas Muuó kiadás:lball:lz elmult film idényben megjelent filmek összefoglaló jegyzéke. A7. ötletesen és
Felhatnt-

rendelem:

§.

Míuden mcag öténvképuxcmengcdélves küteles az 1935/36. [átszüsi évnek 1U35. évi augusztus ho l-WJ' 1930. évi [anuér hÓ! 31-ig terjedő részében teljes m iisorrinak 10%~tLt Magym'országon készült magvar nyelvu hangos mozgúíényképekket betölteni. Ennek a 10%-nak fele Ma.gy3.rorsza.gon magyar nyelvre utólag áUott. 1:200 métcmél hoszszabb olyan mozgófénykép is lehel, maryet az Országos 1fozg6képvizsgáló Bizottság erre alkalmasnak talált. Az 1935/36. játsz.isi évnek 193G. évi január hó 31-tSI J936. évi augusztus hó l-ig terjedő részében a teljes müsor l5%-át kch Magyarors7.ágon készült. 1.200 méternél bosszabb ma:gy;ll" nvelvü. hangos mozg fényképpel betölteni. Ebből a 15%-bóJ ;,ót harmadrész az Ol'szá.gOi5 1loz;gó!tépvizsgúl:'l Biaottsúg résaérö! errre 3, célra. alkalmasnak á-

A Philips-gyár most adta ki legúju.bb díszes prospcktusát, a nála gyártott hangosleaedógépekről. Ezek a Philips-gépek a legmodernebb kidllftású és öaazctétclű leadógépek; amelyek nemcsak a hivatalos moagóképszinházakban használatosak, de a vándorrnozik, szállodai moxik. hai óvetftőkamrák, iskolai és katonai oktatás céljaira is elsőrcndűek.A Philips CiII; Sonor hordozható gépek letráJOát tartalmazza az új, szépen kiállított ismer, tetd füzet. amelyet él Pllilips-rádi6 budapesti osztálya. Budapest. V., Lipót körut 1S, sz i., vesen küld meg minden érdeklődőnek

19

A

....J,~~ HIRADÓJA Kósa Miklós mlnisztert osztálytanacsost, aki a vallásés kőzoktatásügyi miniszdér iumban az cktatóíllmügycket intézi, a legutóbbi általános lelnevezések során miniszrer! tanácsosi címmel és Jelleggel felruházva minisater! tanácsossá nevezték ld. A kormányzó a keres! •.cdelmi miniszter ell,'terjesztésérc dr. Kűdás Károly miniszter! osztálytanácsost. a rniniszterkbz! hármas bbottság (Pilmalup] tagját miniszteri tanatsossá nevezte ki. Amilliszterelnöl( az Országos Statisztikai Tanácsnak az 1938. évi június 30-ig terjedő müködéi időszaka tartamára a Tnuáes, tagjáv •., dr. Pogány Frigyes ny. helyettes államtitkár t, az OMl\fE elnökét! és dr. Bencs Zoltán miniszteri tanácsost, mint a miuiszter. elnök képviselőjét kínevezte. Az· iparügyi minisztértum felállttásával az összes fltmügyeket a kereskedelmi minisztériumból átvitték az (1.1 minisztériumba. A filmügyeket itt is Novák Ervin miniszteri Wmérnök intézi, aid edd'ig is lelkes és ráradhatntlan szészélűja volt a filmkérdések nek a kereskedelmi minisztériumban. Wallace Beery. cl vllághtrü amerikai filmszlnész. augusztusban néhány napi pihenőre Budapestre érkezett és itt töltöt szabadságának egy részét. Relbel Mihály ésperespíébanos, az eleki Kulturmozgö igazgatója. föllépett az j'döközben elhalálozás rotytan megüresedett eleki kerületben. Amennyiben Relbelt meg vála!"ztják, a parlamentben a magyar moeí- és Illmügyeknek igen értékes és hasznos szészólója lesz, Relbel Mihály a Keresztény Gazdaság! párt programjával lépett föl. A va'asatas szeptérnb'er 7-én lesz. Kaszrner Gyula, a Warner-First cÉ:2:vezetéijét a vállalat párizsi kézpontja Béc-be rendelte, hogy az amerrkat IiImgyár nemrég létesített cs7ltrák Hökjának adminisatráciéját megatapoaza. Kasztner Gyula Bécsből Athénbe utazik hasonló mínöségbon. Bogner József a szakma régi kíváló tagja. a Bodogrét-mozgöszmhaz i~azgatója. e hónapban ünnepli huszönötesztendös jubl'eumát abból az alkalomból, ilOgy két és fél évtizeddel ezelőtt kertilt a népszerű [özsetvárosi filmszínház kötelékébe. Bogner 'József nevéhez és munkásságához Itlződik a Bodográf felvirágoztatása és a mostani jelentős [nhileum kapcsán az egész magyar filmé:"> mozgókép szakma őszinte Jókívánságaival l-c-est fel az ünneplő kellégát.

re

SáI'rány László, az Universal díszpouensének, Sáfrány Ferencnek, fia. aid már 11os7szubb idő óta müködik a szakmában, a Warner-First kötelékébe lépett mint a vállarat vidéki képviselője. Bioscop filmkereskedelmi részvénytársaság elnevezés alatt ilj filmkölcsönző vallalat alaknlt, amely mflkddését szepfember elsején kezdi meg. A vállalat ügyvezető igazgatój'l Martin Behr, aki hónapok óta az Universal vezérképviselője Közép- és Keleteurópa részére BUdapest székhellyel. A BiofO;COP a Newyork palotaban bérelt ld több szebából álló hivatalos helylséget. Az új vállalat teljes személyzetét szeptember elsején nevezik ki. A Bioscop a bertini 'Tobls.Ctnemánalc teljes fllmnnyagát hozza íorgalomha. Tr'ikcior Filmkereskedelmi és Pllmrorgalmí R. T. elnevezés alatt uj vállalat alakult. amelynele irodai Budapesten a DOhá\'y ucca 58. számu házban nyiltali meg. A vállalat alapítói Wolf Jenő, Havas Alfréd, dr. Gertter Jenő és dr. Farkas Mihály. A vállalat ügyvezető igazgatója Wolf Jenő, míg az összes fihniigyeket GüWer Antal intézi. A vállalat a London Film Ltd. és as United Artist amerikai cég filmjeinek kizárólagoS' rorgatombenoaöje. Nagy József, aki a gyó'ri muzgéképszmházakat közel másfél évtized óta igazj!atta. a nyár Inlyamán megvatt a győri Elitemt>zgó vezetésétől és átvette a debreceni Apolló-filmszínház igazgatását: Nagy szeptember elején kezdi meg működését Debre eenben. A Magyar Filmiroda 600. hetthfradéja augusztus 22-én jelent meg ugyszúlvan teljes magyar eseménnyel. Elismerésfel kell adóznunk annak a Magyar Pilmirödának, amo~y közel másfél évtized' alatt óriási szolgűtatokar tett a magyar ügynel;; a ktllföldön. Kiilönösen elismerés illeti a Magyar Filmiroda l,itünö vezetöségét Taubiriger Zoltán dr. vezetésével és az cgész technikai szcméjyzetnek, amely igen sol, esetben nemcsak tudásdröl, hanem önfeláldozásáról és bnzetlenségéröt tctt tanubizonyságot. ;\. Warner Bros Firiit National az új szezonbatu ünnepli magyaror8z{tgi itt tartózkodásának fiaéves jubileumát. Ebből az alkalomból válogatott Illmunyagguf lepi meg vevdküaünségét. A Warner-First 1935t'26évadjanak kimagasló filmattrakciűit egy (; szes katalógusba Iogtaíta össze u co egyelőre irásba n és képben adjon ízehtőt líj programjából addig, amíg módjában tesz szakbemutató keretéhen levetíteni a Illmeket. A mcsonj Atüla-mozgósztnhdz társenge. détyese Grünbaum Ferenc méruök megszün. tette a társasviszony t és visszalépett a mcr gószíruház vezetését ő I.

20

~--------.~~~,--------~ ....._ •••.•••........ ...•...•.•................... ~ "

I~_........•.................•............•............ i

,

BUDAPESTER

FILMMARKT

,~

Fax-Film: Ch. Chan's greated eas. Cily-Theator, Gnrtenk.no und Omnia, Jf. Adorabte. City-Theater, Gartenkino und Omnia Jf. Hermes-Pilm: Abdul Hamid. Royal Apolló. jr. Kelet-Film: Les veus noír, Forum. Ji. Hirsch &; 'I'suk: Das ist das Uli/d (heht.) Karnmerfichtspiele. Jf. Emil Kovács & Co: Kl/IZ im so-t: Roval Apolló. Jf. . Liberfiny-Pilm: Der heilige Vater spr.ctü eu Dir. Corvin. Metrc-Goldwyn: Rectess, Scala. Jv. Wcst point of the Air. Scala. JL Age of l ndíscretion, Scala. Ji. Seqnoio, Scala. Jf. Parumount-Eilm: Deuil is (t tooman, Radius und C:15iI10. Jf. Ali the King tiorses. Décsi und Kamara. jr. _ Bebot« 1/1.\' -uvte, Cotso und Dec-L It. Pátria-Film: Das Erbe um Pretoria. Kamara Ji. TA Críee est ííníel Fórum Jf. Phbbus-Pllm: Going ga)'. Casi no und Palace jr. 'T'rtcnlor-Pilm: Capt. Sorell Clnd Son. Putnco, City und Gartcnkino. Jf. _ Bowen. Pnlncc. Ci tv ll, Cnrtenkino Jf. Ga!lWt'l Lady, Foru'm. Jt. Ura: Mach urieh glííckíicti. Omnia, City Gal' tenki no. Jf. _ DCr Ztgeunerbaron. Uránia. Décsi. J! _ Fríscher lViIId aus Kanada. Univer sal-Fflm: Great Erpccuüion, Corvin.

SltPlf MHfR Hf N meg a szezon egye.len

TAUH(R RI[HARD

n.

hlmje a

MÁMOROS

ORÁR

Jf.

IVere it/olt, Palace. If. Verő-Film: Liebestronme 1//1/ Franz Uránia und Scala. jf. Warner Bros: S'Weet Adalil!e. F6rum.

(My ~earts JL

Par'nerei:

MEG.JELENÉsr STATJSZTIr
us

hÓnap

Amerikai (amerikanischer) Német (deutscber)

Palesztina

(hebr áischer)

L(ONORA [OOO(TT és D I A N A N A P It R

JII~i)

(,\TOlta[

film

Augusctus /ió,!(lP (Im Magyar (ung.) Amerikai (amerikanischer) Német (deut-cher) An 01 (enaliscl-er) Francia (franz ösischer) Olasz (italieuischer)

Monut

Jesire)

Liszt.

AUj.:ust) 1 10 5

HERMES FILMKERESKEDELMI

K. F. T.

BUDAPEST, VI!., ERZSÉBET.KÖRUT 8

-;0S"'s-z-e-~e-n-:--o2,:,2:-,"'.il;-m

21

TELEFON:

40-0-28

~-----------+.~~~~,------------~ ........ --_ __ . ')~~

I~ -$- i ..................................................... A MŰTEREM

0\ háborus

esztendők óta nem ál, lott a magyar filmgyártás azon a nívón, mint ezidén nyáron. Hónapok óta tartó lázas munka és előkészítés után immár ott tartunk, hogy augusztus végén 8 kész magyar hangosfilm áll fi közönség rendelkezésére és' továb, bi 4-5 film áll részben munka, rész' ben előkészítés alatt. Olyan erőfeszítés és munkaakarás ez, amely méltán ér:; demel elismerést és dicséretet. A ma. gyar filmgyártás az utóbbi hónapok. ban sokat tanult. Sokat sajátitett el és levonta azokat a következményeket, amelyeket az elmult hónapok tanulsá, gaiból meríthetett. Öröm és boldogság nézni, hogyan vetekszenek egymással a gyártani akarók és még olyan kőrőke ben is komoly igyekezet mutatkozik a magyar filmgyártás iránt, ahol ezelőtt még csak nem is ismerték a filmgyártás lénycgét, legföljebb csak hallottak felőle valamit. Ha mindazok a tervek, amelyek elkészültek vagy csak föl me, rültek, megvalósíthatók volnának, ugy Magyarországon ebben az idényben 28-30 magyar film is elkészűlhetne, azonban ha 20-22 film kerül ki a műterrnekből. ez - amint azt Bíngert .Já~ nos dr. a Filmkultura mai számában is helyesen és okosan kifejti - elegendő lesz a jelenlegi fjlmszükséglel kíeiégí« t éséhez, Julius hónapokban intenziven foly, tak az Édes mosloha, A budai cuk» rász da és a Halló Budapest fölvétc1ei. Julius végére az első kettő teljesen ej, készült és meg kell ál1apítani. hogy mindakettő remekiii sikerült. Öröm láb ni azt a technikai és szellemi helodsst, amit a magyar filmgyártás most produkált. A Halló Budapest! augusztus vé. gérc készült el teljesen, ez a film szeptember 12,én jelenik meg a Fórumban és valósággal eseménye lesz az idei Iilmszczonnak. A budai cukrészde meg' jelenése is szenzáció erejével fog hatni,

f--\

mert Gaál Béla rendezése, Eiben Ist» ván ujabb mesteri fotografiái, Vincze Márton remek diszletei meglepetést fognak kelteni. Meglepetés lesz aZI Édes mostohe; Balogh Béla első hangos fj]mrcndezése is, Közben heteken keresztül folytak a Cimzeti ismeretlen címü Művészfjim fölvéte1ci. Juliusban Balatonföldvárott dolgozott az együttes Horovíi z Richárd irányitásúval és Radó István predukciós vezetése alatt. Gaál Béla rendezte ezt a filmet és Ballasch Henrik filmoperatőr készítette a főlvételeket. A sza, badfölvételek ragyogóan sikerültek. ép, úqy, mint a Hunniaban készült belső képek és ezek Bal1aseh eredeti és ötle, tes munkájának hallatlan ul szép ered... ményei. Gaál Béla olyan tökéletes rnune kát végzett igaz, hogy brilliáns együttes állt a rendelkezésére - hogy ezzel a filmmel is u iból gazdagította eddigi sikereit és ez a film is egyengeti külföldi hírnevét és útját. Agay Irén, Kabos Gyula, Ráday Imre, Vaszary Piri, Góth Sándor, Gothné Kertész Ella, Bársony István és Deibukét Ilona játsszák a film főszerepeit. Augusztus végén az együttes ismét a Balaton men. tén, ezutta] Tihanyban dolgozott. A Cimzetl ismeretlen szeprember elején teljesen kész és ezzel ismét szaporodik a magyar filmek száma. Augusztus utolsó hetében kezdte meg az ujonnan alakult Kolor-tümvétlelet a Szent Péter esernyője eimü Mikszáth Kálmán-film főlvételeit. Ez a fiatal vá], lalat amely az uj idényben komoly és értékes filmekkel startol. komoly ira' dalmi értékű muukát végez, amikor Mikszáthnek ezt az örökké szép meséjét viszi filmre. Cziffra Géza, a fiatal rendezői gárda egyik reménysége, rendezi fl. filmet, amelynek szeroposztása is olyan elsőrendű. hogy ezzel is biz, tosítják a film sikerét. A film főszerep' lője Gervay Marica. aki magyarország! szabadsága alatt játssza el film vezető, sacrepét. A töbi főszereplő között ta, láljuk GÓZOI1 Gyulát, Rélhy Annát, Rálkay Mártont, Rajnay Gábort,

22

*---------+.~~~~,--------~+I Vaszary Pirit, Szakács Zoltánt, Simon Marcsát, a Mak/ári Zoltánt, Bársony Istvánt és másokat. A filmet Berger, Berend Lajos fotografálja .. akinek ez a második magyar munkája ebben az idényben. Major Dezső vezeti a iőlvételeket. amelyek egyébként a Kolor két agilis igazgatójának Preger Pálnak és Körner Mihálynak az elgondolásai szerint folynak. A kitünően sikerült szövegkönyvet Sik/áss; Iván írta, zené . jét új zeneszerző: Sa/gó,Sally Géza és Rezes György szercztc. A film sacp. tem ber közepére készül cl. A belső fö], vételek a Magyar Filmiroda ruűtcrmé, ben készülnek. Augusztus hónapban serényen és prograrnrnszerücn folytak a Nagymama fölvételei Faragó Rezső vezetésében és György István rendezésében. Akitünő együttes: Rózsahegyi Kálmán, Szörényi Éva, Cs. Aczél Ilona, Perényi László, M.árkus Lajos és mások, teljes odaadás, sal és művészi átérzéssol játszották a ráijuk bízott szerepeket. A filmet egyideig a Hunnia műtermében Iorgatták, majd Budapest környékén készültek a külső fölvételek. A stilusos zenét P. Horváth Dezső, a kitünő karnagy és zeneszerző szerezte. Sárospatakon nagy lendülettel foly, tak Alexander Grenvzsky és Vincze László vezetésével a Tarras Bulbe főlvétele i. Hatalmas statisztériával dolgo, zott a francia társaság, amelynek mUI1:: ká ja uj lendületet és soha nem várt forgaImat vit! be a kirlőnben csöndes vidékre. A külföldi rnűvészek közül Harry Baur és Simone Simon játszák a nagy arányúnak készülő film főszerepeit. Augusztus 30,án kezdték meg a Nem é/hetek muzs-ikaszó nélkü/ eimü film fölvételeit Deésy Alfréd rendezésében. Szepíembec 3,án németnyelvű film' Főlvételek kezdődnek a Hunniában. Bo/vá'ry Géz" rendezi a Styria-Hunnia produkcióban legujabb filmjét, amely' nek szövegkönyvét Vaszary János írta. A film ideiglenes címe Es t/üst ert die

Liebe és legnagyobb érdekessége, hogy Bulla Elma, a Belvárosi Szin ház kiváló tagja játszik ezuttal elöszőr fil, men. Egészen bizonyos. hogy ez a sok, oldalu és roppant tehetséges szinésznö a filmen is megállja a helyét. A szerepe lők közül kiemelkedik majd Gustav Frohlích, akivel együtt Budapestre ér, keztek. Theo von Lingen, Hilde von Sto/z, Blandine Edinger, és nagyobb. szerephez jutott még Ha/may Tibor. A filmet Eiben István Iotografálja, a disz, leteket Vincze Márton tervezt, a zenét Eisemenn Mihály szereztc, A produkció gyártási vezetője Bingert János dr., fö], vétel vezető Josef Stetí ner, míg az ad, minisztrációs ügyeket Hegediis Ferenc intézi, akinek ez már a második közös magyar-osztrák produkciója. A föl. vételek október közepén fejeződnek be. Időközben az együttes Verreziába utazik, mcrt a Lidón is készülnek főlvételek, dc lesznek Magyarország egyes vidékein is külső fölvételek. Szeptembcr egyébként is igen mozgalmasnak igérkezik. Alighanem meg, kezdik az Uj földesúr fölvételeit. A szövegkönyvet Hunyadi Sándor már elkészítette és amennyiben a műtermi helyezt megengedi, szeptemberben meg is indulnak a fölvételek. Ugyancsak megvalósulás előtt áll a Cinema: Az utolsó gentry című filmje is, itt is rnűtermi kérdések döritik el a fölvétel megkezdésének időpontját. Ezt a fil, mct György István rendezi. Augusztusban készült el a Magyar Film 1roda ~yárt'ásában egy nagysza. básu kulturfilm, amely Veszprém vá, ros át és annak vadregényes környékét rnutatja bee. A film, amelyet l\1agyar:: ország valamennyi szárnottcvő városá. han bemutatnak, idegenforgalmi szem, pontokból szép reményekre jogosít. A kitünőerr sikerült filmet lcsey Re' zső fényképczte, míg a zenei aláfestés Lász/ó Sándor munkáját dicséri. A hangfelvételek Pu/vári Károly mérnök rendszerével készültek.

23

3~r -------_ ... ~~,....'"il,_------

1\lilll~~~

Ami minJenLil

Louis Lumierc-nek a kincmatografia feltalálójának a francia kormány a becsületrend nagykereszt jét adománvozra. A kormány a Lumicre-ün. ncpségck költségeinek részbeni Iedezésére 150.000 Iranket szavazott meg és egyben elhatározta, hogy. fran. eia posta Lumiere- képével új bé, lyegsorozatot ad ki. Oskar Messtcr, a német kincmatografia nagymestere és úttörője nemregibcn a német rádióban előadást tartott az első mozi ról és filmről. Franciaországban egységesen rendez; ték a mozik vigaimi adóját. Eszerint a 10.000 frankos bevételek után a vigaimi adó kulcsa 2% az eddigi 5% helyett, 10-13.000 frankig 5% az eddigi ]0% helyett, míg az 50.000 frankig terjedő bevétel után az ed, digi 15% helyett ezentúl csak 10%,os viga Imi adót kell fizetni. Bulgáriában 65 mozgóképszínház ját, szik. Ezek majdnem valamennyien hangosrnozik. Szófiában hat premier, mozi műkődik. A német filmszínházak befogadóképes. sége jelenleg 1.800.000 ülőhely. A moaik száma 5005. A német mozikban beépített hangosfilm.leadógépek értéke túlhaladja az 50 millió már, kát. Pudowkin világhírű filmszakkönyve fl filmdramaturgiáról most Film c Fo, nolin címmel olaszul is megjelent. A londoni B. I. Pcfilmgyűr , amelynels egyik ígazgatója a magyar Hubrieh Arisztid, elhatározta, hogy 25 filmet gyárt közel l millió angol font költ, séggel.

24

..•.

A kanadai mozik, amelyek száma 92-:1:, az elmult évben 25 millió dollár be, vételt értek el. A bevételek 1930 óta állandóan visszaesnek, a beléptidíjak is 20%,kal olcsóbbak mint 1930,ban. A viviszekció elcln az érdekelt holland egyesület Haarlemben filmet készít. Ezt a filmet holland nyelven kívül cszperantóul is forgatják. Az amerikai filmszínházak száma je;" len leg 18.250, ezek közül azonban csak 13.500 játszik állandóan. Ezek osszbefogadóképessége meghaladja a II millió ülőhelye!'. Hetenkint 75 millió ember látogatja az amerikai mozikat. Mindcn filmről átlagban kétszáz kópiát készítenek. Lengyelországban az új film idényben 20 lengyclnevű hangosfilmet készítenek. Az intenziv gyártast az teszi lehetövé. hogy a Falanga-gyárban újabb hang föl vevő gépet szereltek föl. A cseh filmpiacon az új szezón ban előreláthatóan 100 német, 135 ame' rikai, 35 cseh filmet hoznak ki, amelyekhez még több mint 120 más or, szagból való film csatlakozik, úgy, hogy összesen 400 film megjelenésére számítanak. Egy berlini filmvállalkozó hangosfilmet készít il távolbalátásról, annak tcchnikai és gyakorlati alapelveiről, úgy, hogy a laikus is megértheti. Münchenben a háború végével 48 film, sz ínház játszott, ma a mozgóképsain, házak száma 68, ezek közül 7 pre, micrszínház, 6 utánjátszó, 11 ker iileli bcmuta tó-szfnház és 44 kőzépés kis mozgóképszínház. A 68 mozI!óképszínházban 477 alkalmazott dolgozik. A bajor fővároshan 17 filmkölcsönző cég működik 212 al, kalmazottal. A müncheni filmgyártásban foglalkoztatnak: 415 színészt, 216 statisztát, 12 rendezőt, ]2 íölvé. telvezetőt és 18 operatőrt. Ezenkívül dolgozik 3 hangmérnök, 3 vágó, 5 építész-tervező, 4 rajzoló és végül 200 műszak i és gyártási alkalmazott keresi meg biztos kenyerét.

~t,~.

.~~~~.~

+

IIHIÁILIIA IFlilLIM IKIEI~lESIKIEIDIEILIMIíl IKIFI. BUDAPEST,

VII!.,

T E L E F O N:

RÖKK

SZILÁRD-UCCA

20

40 - 4 - 19

IHIAILIL6 IBlUJIDAI~IESI! IBÁI~SOINlY ~ÓISII

IKA~OS

ÉS SLÁGERE

VIGJÁTÉK

GYlUJlLA

ÜHHEPELYES DISZBEMUTATÓl A

SIIEIP>IIEM~IEI~

112-IÉ~1

A FORUMBA~

-

A FILMEN KÖZREMÜKÖDNEK: HÉMETHMÁRIA BAJOR GIZI HUBAY JEHÓ SVÉD SÁHDOR

- GYEHGE AHHA - KISS FERENC - STEFÁHIAI IMRE - SZEDÓ MIKLÓS

ZENEI VEZETO:

-

UGYAHAKKOR

IMIIEIÖ C. MAGYAR

DOHNÁNYI KISÉRÓ

ERNÖ

MOSORKÉHT

IHDUL A

IKÖV lES ID HANGOS

25

KULTURFILMÜHK

~--------+.~~~~,--------+

A Z·OI(TATÓFI LM MAGYAR

KULTURFILM NYERTE EL A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLITAS NAGYDIJÁT

CJ\

z 1935. évi brüsszeli vílágkiállitáson J-\ résztvevő államok a falusi életet is. mertctő hangos népmüvészeti kulturs filmek számára filmversenyt tartottak. A filmversenyen Magyarország "A magyar falu" című filmmel indult, ame' Iyct a zsűri az összes beérkezett pálya, művek közott első helyen tünteteit ki a Grand,Prix,vel.

A külügyminisztérium tárnogatásá» val és a magyar idegenforgalmi hivatal áldozatkészségéből a Magyar Film lroda gyártásában készült film felvételcit Ken do László fesfőművész irányítása mellett lcsey Rezső fényképe zte' és a művészfelvétclckct László Sándornak magyar népzenéből alakított modern ének. és zenekísérete festi alá. A nemzetközi filmverseny zsürijé. nek eredménvkihirdetése után a kij tüntetett fil~eket bemutatták a meg' hívott kőzőnségnek is, amely bemutató alkalmából a Grand-Prtx-nyertes nagyar kulturfilm első helyen került vetítésrc. A kitüntető eredmi-nyhez ügy a zsűri elnöke, mint a kiállítás vezetősége a Ic~szivélyesehb múdon fejezték ki a brüsszeli ma qyar főkonzulnak szerencsckívánataik~t~ A kitüntetett magyar film mellett díjat nyert Olaszország, Kína, Svájc Nemzetköz! filmünnepségek Brüsszelben. A belan király vérlnöksége alatt szeptember 26-t61 október 17-ig nemzetközi filmhetet rendeznek Brüsszelben. Ezekre az. únnepségekte mezhlvtak mindnzokat az államokat, amelyeknek önálló filmgyártásuk van. A legjobb és legszebb filmnek a király nagydíját

egy-egy filmjével, díszoklevelet kaptak spanyol, holland és francia kulturfile mek, továbbá aranyérmet nyert l-fol" landin. Spanyolország és Belgium egy, egy filmjével. A szárnos résztvevő állam verseuvé. ben elért első hely annál beeses.;'bb eredmény, minthogy a bemutatott' fil, mck valamennyien igen szép és moder n müvészí alkotások és a magyar film úgy képeiben, mint a zenei részben is végig teljes mértékben kiérdes melte a kitüntetést. A magyar kulturfilm szépségét és művészi es voltát a pályázaton résztvett különböző álla, mok képviselői is elismerréz. A sikert aratott magyar film, amely a jövő szezónban a magyar mozgok műsorúban is bemutatásra kerül, hangulatos képekben mutatja be az alföldi magyar falu életét. Változatos felvete. lek ben elevenedik meg a magyar föld, rnűves szép, de nehéz munkája a tavaszi szántástól az aratásig és a szürctig, míg a hétköznapok verejtékes mun kj: ját ismertető képek között ájtatosan csendül mc~ a vasárnapi hálaadó isten. tiszteletre hívó harang. Az egész évi földmunka után végül vidáman perdül nek táncra a párok az arató ünnepek és szüreti mulatságok magyaros ízű képein. adornanvozznk. A nagy i:ítéJdllmek(,n kívül rövid filmeket IS mutatnak be és pedig' eredeti változatukban francia feliratokkal ellütvn. A király nagydíj án kívül a belga kormány és Brüsszel városa is adománvostak nagyobb díjakat

---

26

~

-+.A~~~,

A csehszlovák muagdhépszfnhaz tnlejdonoSOk szeprember közepéri országos mozikon, gresszust rendeznek Prúgúban. amelyen az összes aktuális kérdéseket fogják magtárgyalni. A német egyetemeken HZ utóbbi hónapokban egyre-művra szereltek föl a. 'hangos filmleadógépeket és céltudatoprcgrnmmkltű'séssel vették föJ a hangosfilmet az oktatás szölgűlatabu. Ezidőszeri nt il német eg-yeteme ken 200 normál hangcslendógépet, 87 keskenyfilm-leadógépet szereltek fől, ezenkívül a külöriböző ccytemek birtokában van 107 uorrnál fölvevőgép. 68 keskenyfilm-fölvevőrtép. Archívumaikban pedig 1281 normál és 302 keskenyfilmct gyűjtöttek össze. Abesszlnláröf , a most világszerte sokat emlegetett államról. dr. Martin Rikli. az is, mcrtnevű német filmriporter ]0.000 métef hosszú ismereueriesztö filmct késeített, Ot 'hónapig tartó keserves és fárasztó munka után készült ol r-z a 10.000 méter. amelyből négy kulturfilmet állitott össze. Az ezyiknek ,.Az addis-abebni császári palota körül" a címe, ct. másiknak "Az abesszin vallá-oe élet". a hnrrnadik címe: "BarraI' a szomálink kultúrközpornjn Abesaz.iniában". míg a negvedik filmnek "A fekete világrész ifjúsári védelme" a címe. Rikli dr. ehhez a 10.000 nieteres film íőlvételhez 2flOO állófölvételt készített, Rikli dr. munkájat az abesz., szin császár személy-esen segírette el cs több ízben megtörtént. hogy a császár magával vitte útjára dr, Rildit. A müncheni Deutsches Museum nagy konpresszustermét, amely körülbelűl 70 hosszú. a legújnbb tlpusú német hangosfilmleadógéppel szerelték föl, IIgyhogy ezentul ebbert a nagyteremheu is lehet filmelőadásokat tartani.

'm

Beszüntették az. orosz irányfilmek gyártását. Az orosz filmgyártásban beállott érdekes irónyváltozósról írnak a külfőldi Iilm; szaklapok. Eszerint az (lj abb orosz filmek teljesen e/tértel? forradalmi és propaganda[ellceűktől és cselekményüket Dosctojei.sckv, Puskin, J.,{aupassant, Tóisetoi, Ostrovsohv és mások művei ből ruerltik. Az orosz filmek közeledése a pOlgári íaléshes a közel jövőben még jobban kifejlődik, Sumians::ky, az orosz filmgyártás jelenlegi vezetője, úgy nyilatkozott. hogy a mai orosz filmgyártás olyan Iil, meket akar gyártani, amelyekkel a legszélesebb rétegeket lehet seörateoeuuni, Az orosz közönség mondotta .a drámai filmek titán a humort és vigjátékot kívánja és a gyártók számolnak is .ezzel a kívlÍnsdggal, emennyiben ezentúl a .,Potemki'n" és hasonló zsánerű filmek helyett kizárólag a mulattatűsra !':zánt filmeket fogják gyártani, Ennek -ellenére készülnek majd úgynevezett agitá-ciás filmek is, ezeket azonban csakis a bel-

27

~

földj forgalomban használják és nem akarják a kiilföldnek megvételre ajánlani. Holtywocd ]iözgazdaságii [elentösége. Köatudomású. hogy az amerikai film iparnak jelentős szerepe van az Unió közgazdasági éyetében. Ugy foglalkoz tatása, mint anyagi és erkölcsi világjelentősége meabecsülhetet. len. Az amerikai filmipar központja évtizedek óta Hollywood, amely mint a filmipar Eldcrűdója kűlőn közpazdasagi, művészeti és társadalmi értéket képvisel. Hollywood köz. gazdasági jelentöségét most elismeri az amerikni kormány is, amely alapos vizsgálat alá vette a film fővárosában összpontosított kű. lönbözö érték-eket. Az amerikai kormány jelentés megállapítja, hogy Kalifornia állafil második 1Wg:-yiParo a filmipar. amelyet csak az olajtermelés előz mcg anyagi jelentőségé. ben. Los Angeles mellett ezidöszerint

:n

é~fJ~em~~~~~mSz~~~'i1{[::ltg~J~:{r.Ü~~nb~~, ~dea~ azonban még 193B-ból származik. amikor ofilmipar is mélYPolltját érte el, mert 1931· ben még 67 műterernben dolgoztak állandóan ég ezek akkoriban jóval több értéket képviseltek. A filmgyártásban szerepl ö Irókon, satárokon és rendezökön kívül jelenleg 002~ Iilmszereplö és technikai muukaeró dolgozik. A filmgyártásban érdekelt művész! és technikai erők 1933-ban 15·16 millió dolblr giÍ· zsit kaptak) szemben 1931-gyeJ, amikor össz. fizetésük meghaladta a 63.24 millió dollért. Az anyagkiadásek 193,1-bcn rneghalndtak ~\ 17 millió dollárt. Ha figyeJcmbewsflzük;"\ nem művésai muukaerdket is. úgy jelenleg 70.531 embernek nyujt Hollymood állandó megélhetést. ezek összjövedelme 1934-OOn "l. érte a 70.R17..105 dollárt. Amig az 1938. év súlvos visszaesést jelentett az előbbi két-há rom évvel szemben. addig 1934 már némi javulást tinüet föl és az amerikai kormány jf' lentése kiemeli. hogy ez a javulás l!lM-ben még emelkedni fog

DIATYP"

"

FILM LABORATORIUM Budapest, VII., Rattenbillerucca

19. sz.

Telefon, 45-3-04. Felel6sség mellett

készit

FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA o Hrusko-féle

vil6gszobadolom

s-erlnt.

Bórmily stylusu betük, tetszés szertntl szinben I Fehér alapon is kitünőerr olvcshctól -=

.--------+.~~Jl~.------~-~ Pilmarchivumct tétesttettek Lengyelországban. A német Filmarchivum mintajára most meg-alakult a lengyel' állam! filmarchívum Varsóban. Az archiv-um megalakulásánál döntő szareper játszott a nemrégiben lezajlott nemzetközi filmkongresszus. amikor is alkalom kinálkozott aira. hogy a német filmarchivumot a külföldi delegátusok tanulmányozzák. A lengyel filmarchivnm filmanyagának összegyiij tését rt lengyel mozitulni donosok egyesülete vállalta magúra. Az első film, amelyet a fi.lmarchivum részéra összehoztak, a heti hiradókból összeállított filmélettörténet. amely a nemrégiben elhunyt pit, S1tdsckJ' marsall életéről <:.z61.Az összes lengyel Iilmgyárak és mozitulajdonosok álltak rendelkezésre. úg'yhog-y a lengyel Iifmarchi. VUITI már megkezdte tudománvos és történeti hivntűsát. Irodalmi adatok az amerlkaí filmgyártás kéréből. Aprilis hónapban az amerikai nagy filmgyárak dramaturgiai irodáiben olyan nagyarányú munkasságot fejtettek ki, amilyenre már régen emlékeznek. Ebben a hónapban több mint száz filmtémát dolgoztak fel. amelyek közül -l-l regény. -13 eredeti filmtéma és J3 olvan színdarab volt. amelyeket New-Y orkban már bemutattak. A legtöbb eredeti filmtémát a Paramount szerezte meg szúmszerint ll-et, rnlg az R. K. O. vá, sarolta meg a legtöbb szinpad i művet. A megvásárolt filmtémák kőzőtt szerepel S::fkely János egyik témája. amelyet Mariene Dietrich részérc dolgoznak fel. Igen érdekes, hogy az Universal-film megvásároltn angol verziója számára László Aladár E'!~' leány aki mer cimű sainrnűvét. amelyet nálu nk Pordon, téuedtem, külföldőn pedig Skandal in Bndapesr címen már németül be. mutnttnk. 'Viii Hays. az amerikai filmcézár. aki ti M otlon Pieturea PrOdUC(\fS and Distributors Association of America. elnöke él) mint ilyen, Amerika egész filméletében döntő szerepet játszik. meghosszabbitottn az egyesület vezetőségével a szerződését, amely most lyn,-bon jár csak le. TVm Hays az utóbbi másfél évtizedben döntö szeraphez jutott az amerikai filmiparban és bár az utóbbi időben sokan azt hitték. hog-y helyébe mást ülteinek eb he a fontos pozicioba. a nagy filmgyárak mégis kénytelenek voltak az általános óhajnak engedni és ilvmódon meghoazszabbitották HU'Jls szerződését 1941-ig. A Warner Bros-cégnek ezidőszerint 438 nagy filmszínháza van Amerikában, melyek összesen 594.296 ütőhellyel rendelkeznek. A Warner-filmgyár most 22 éve foglalkozik Amerikában mozgóképszfnbázak üzemben tartásával is, úzyhocy e téren majdnem a legrégibb mozgóképszfnháai konszern.

CE~ZURÁZOTT OKTAT6- ÉS ISMERETTERJESZT6 FILMEK Mrrrs( ..'iftetöl-M.arokJ~óif.[, hangos ism. 378'. m. (Pátria). A sertések Aujes=ky-.féle betegsége ism 243·lll. (M. F. L) , . A:: i1l-kál.:, maják és oztékek országa hangos ktaltúrfilm, 366 lll. (UFA). ' 1110. Ba.y Huttow nöí zenekara, hang-os ze-. nésfilm, 266 m. (Para mou nt). Dani bd, néprajzi film. 353 m. (lvr. Í'. 1.)' ll-ned rá cigány, hangos bábjáték, 283 m. (Pátr-ia). A,lIsserfern, ism. 2 felv. 202 m. (M. F. J.) Smautóval a Duna-völgyén át, ism. 2 felv. 221 m. (M. F. 1.) , Postaontóvat az Arlberg vidéJae, ism. t Ielv., 87 m. ()!. F. r.) Va7'Ózss=ö1tj.'egell a világ körül, 11. 37. Postacutó és gyalogMra Lienzből o Ptő-: ~~eI:)ágó Vidékére, ism. 1 felv., 90 m. (~L Uscö ~~ín~l,áza Míssíssipin: 171 m. (Fox), -E1!Y íilmriportér kalm!djcti 13. Az ex pedicíá nyomában. 273 m. (Fox). Repiil6versenyell VarSÓban, ism. 4 felv., (!!.üeg):te~~ ~ortrepü1ő Egy.)

~!!;.:..:.

AlJ nsztrúk nemzeti könvvtár fllmarchi-. vuma. A bécsi nemzeti kön~7vtár keretén beHi! Drü joser Cregor egyetemi Inná!', nki egyébként a nemzeti könyvtár sainház-ayűj., temény-osztályének j" az ig-azgatója, 1929ben megnlapította az osztrák Iilmarchivurnot. Dr, Gregor júniusban rádióelőadást tartott az osztrák film-archívum eddigi mun, bisságál'ól és jelenlegi állapotáról. Előadásában közötte. hogy az archívumban ezidőszerint kb. 50.000 filmmel kapcsolatos tárgvat sikerült öaszegvüj teni, amelyek közűl 38.500 darabot katalog-izáltak eddig. Ez az igen érdekes tudományos munka elképzelhetetlen. fdadalokat rótt Z!Z archivunt vezetőségére. mert a filmeket nemcsak a címek szej-int kellett külön kntalógizűlni, hanem a filmen szereplő személyek saer-i.nt, valamint a Iilrnek témája, végül a filmek tipusa szerint is. Grezor tízezerre becsüli azoknak a filmeknek a számát, amelyelect ebből a szemponthól teljesen feldolgoztak és a kutatőknak rendelkezéséra állanak. Az 1937. évi párizsi világldállitás alkalmával nagy szerepe lesz a filmnek is. annril is inkább, mert akkor tartják ott a következő nemzetközi filrnkongreaszust. A világkiállításra vonatkozó filmkérdéseket már megtárgyalták és többek kőzött elhatározták, hogya világkialltas előkészületét a legazéiesebb filmpropagnnrla segitségével fogják világszerte ismertetni.

28

~--------+'~~~~I--------+í MENNYIT JÖVEDELMEZNEK AZ AMERIKAI FILMEK Y Errol a kérdésről nyilatkozott nemrégiben Mr. Scbenck, az amerikai .United Artists elnöke, aki véleményét a következőkben foglalta össze: Az amerikai csúcsfilmek bevételei az utóbbi években rohamosan. visszafejl6dtek. Ha ma egy olyan Ii'lmet hoznánk ki. amely három évvel ezelőtt még három millió dollárt forgalmazott Amerikában, legföljebb csak egy millió dollár forgalmát érne el. A mai viszonyok mellett 1.8 millió dollár bevételt érhetiink el igazán nagy filmmel az amerikai mozg6képszínházakban. A visszaesés legfőbb oka az, Ihogy az amerikai bemutatő-filmszfnházak forgalma és űzletmenete óriási mértékben visszaesett. Amerikában is a közönség bevár-ja, amig az olcsóbb beléptidíjjal möködö másodés harmadrangú mozik két-három slagert játszanak egyszerre. Amig régebben egy nagy amerikai film összbevételének a negyven százaléka esett a bemutatóés premiersztnházra, addig ma ezek a saínházak csak az összbevétel 20 százalékát produkálhatják. Ezt a nagyarányú kiesést csak úgy lehet egyensélyozni, ha a gyártásban a legnagyobb takarékosságot vezetjük be. A g3,drtdsi takarIkoSság azonban ne csak a sztátgázsik leépítésében nyilvánuljon meg. Az edMg nyolc !hét helyett, ezentul hat hét alatt keH egy amerikai csúcsfilmet befejezni. Egy kőzépfjlm gyár,"si idejét pedig hat hét!pJ1 nézy hétre kell leszorítani. Schenek ezután kikel! az ellen. hogy a közönség olyan filmeket, amelyeket a tavaszi hónapokban gyártanak. azonban üt'leti okokból csak 6szszel jelentetnek meg . .,iirl!f!." filmeknek minésftse. Ez a min6sités szintén sokat árt a filmek bevételi lehetőségének és hoz7~1já.rul a bevételek rohamos visszaeséséhez Ennek

a lélektani. felfogásnak meggátlására Schenek elhatározta. hogy az. 1934-35. évi produkelót már márciusban befejezi, dpr iIkban és májusban a mt1termeket zárva tartja, úgyhogy a jóvő évi filmarsyaggyárrést csak júniusban kezdi meg. Ez azután vatóban ,,'if< produkció I~.

Kávé film ellenében, A mai vilaggazdasági helyzet rengeteg nevetséges esetet idéz elő. Igy pl. Olaszországból mcst filmkópiá.t kávé ellenében széllítottak Brnziliába, Az olasz Pittalugn-cégnek lavendel-kópiát kellett volna Bruailiábn, szállitnni. azonban it brazil kormány csakis kompenzációs alapon járul ehhez az "üzlethez". Az olasz cég e~y lnvcndelköpiáért 4500 kilogramm ..Super Santos" kávét kapott clf. Genova! Közel 500 ri Imet terveznek az amerikai filmgyárak az új. 1935-36. évi filmidény számára. A Hays-Orgnnisntionhoz beérkezett jelentések szer-int az egyes amerikai gyárak filmprodukciója a következőképen oszlik meg az új idényben: Paramount Fox 00. the Centuri Wamer-Eitst Nnf ional ~fetro R. K. O. Radio Cölumbia Universal ?vr onogramm United Artista Gaumont British

48 48 42 42 35 16

.,

Valószfuűleg a tervezett 46ö-470 film a szezón végéig eléri az ötszázat, úgyhogy az amerikai filmipar elórelátbatólag ismét uralni fogja os egéss világ íilmpiaoit,

Speciális

FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T.

60-65 film 65 65 49

filmszállitások

a világ minden

részébe.

Leggyorsabb

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.

vőmkezelés

TELEFON: 37.2.87.

"

o NyugaH és Keleti p6lyaudvarokon, o fóvómhívctolbon és a hojóóIJom6sokon

HEBEL"

nemzetközi $z6l1itm6nyozási és elvámolási vállalat,

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

IV., V Á C t-U T 1. T e I e f o n:

29

15-9-47.

~~~------~ ~----------..~~~,

IL~TECHNIKA KARBAN

JÓZSEF:

A TECHNICOLOR-HÁROJliISZINELJ ÁRÁS TECHNIKAI ÉS GAZDASÁGI ADOTTSÁGA CJ\ z egyik amerikai folyóirat hosszabb

!-\ cikkben foglalkozik az ismert Tcch. nicolor saincsfim-eljárással. A cég meg: alakulása és 1930. év előtti tevékeny' sége nem nagy jelentőségű. Amikor azonban a Tcchnicolor HZ ismert két. szín-eljárúsú filmjei megjelentek, áltaJános csodálkozással és macasztalássul fogadták. Ez a fellendül6s ;z 1930. év. től számítódik, mert akkor és azután jelentek meg ismert színes nagyfilmek. (Völgyek vándora stb) Az évek folyamán a Technícolor-tár. saság újabb -eljárásával keltett 'nagy fi~yelmet. Ez a húromseín-el iérús. Az eddig rnűsoron szcrepclt bohókás Wal r Disney-képek mind a;~ új Tcchnicolorral készültek. Az alábbiakban rncukisérclcm a rendelkezesre álló adatok alapján a Tcchrucolor.cljarást llagyjüból ismertetni A felvételek három hi/ön filmre ké» szűlnek, A három közül az egyik egye, dül, míg a másik két filmszahig ~gv" másra fektetve, min t kettö'5·fi1m (Bi~' pack) halad a konbir-ált karnetán ke, resztül. A Technicolor-társaságnak ezidőszerint kilenc darab ilyen kombinált, te' hát a három filmszalag befogadására olkalmas felvcvógópc van. Mindegyik gép kétkapus. Egy ilyen felvevőgép ára 15.000 dollár. de a társaság gépet nem ad el, hanem azt heh 90 dollár kölcsön. díjért adja bérbe. Ugyanekkor a túr' s:.nság a színes Felvételekben jártas ope. ratöröket is rendelkezésre állítja, rend. 30

szet-int három felvcvötechnikust, akik" nek fizetése heti 200, 100 és 50 dollár. A felvétel technikája a következő: Az objektíven keresztülhaladó fény cgy aranyozott (Hypothcnus) felületre esik, amelyet két összeragasztott priz .. ma alkot. Az áthaladó fénysugár egyenesen az egyik kapuban lévő egyes filmszalagra esik. amely előtt zöld színszűrő van. A prizma által tükrözött sugar másik része eléri a másik film; kaput, ahol a kettős film van. (Bipack.) A prizma felé fordított kettős film Irontszalag]a kekszfm-e érzékeny." míg II hátfilm pirosra is érzékeny. A ket; tősfilm.ablak előtt található ; külőnleges Nlagenta,szűfő, amely a fény útjába van iktatva és csak a k:6;( és piros sugarakat engedi át, míg a többit eh nyeli. ) logy a kék sugarak a hátfilmet (pirosér zékenységű) ne érhessék, frontfilm sárga színczősű. A negatív színkivonutokról relief (domború) matricár készítenek. A ma t, ricákat megsainezik. mégpedig úgy. hogy minden egyes matrica a negativ szín kivonat komplementer színéhez igazodik. Tehát a pirosszűrős negatív .. ról készült marru-rit zöldeskék (cyan. kék), a zöldszűrős ncqatív-matricát Magentapiros, a kékszűrős negatív matricáját pedig sár.Q!1 szinrc festik. Akárcsak a mélynyomás nál, a ma tr icák is csak annvi festi-Ket vesznek fel, amilyen ma~~s ft domboruteta. illetve a mélységc, A festék rnennyisége egyenlő a filmemulzió feketedési érté-

~'~'--------'~~~~'-----ke ivel. ?\'lindcn esetben ezeket az érté" kéket pontosan megállapítják, rncrt könnyen előfordulhat a kép hurnis sZÍ:: ncződése. A matricákat aztán a másolatok készítésére használják fel. A pozifivkópia készítésére a kéksz ínszűrős ncgatívot hasznűljtik. Olyan kópiát készítenek, amelynek csak a körvonalai látszanak. A gyakorlatban röviden hivo (t pozitivnek nevezhet", nők. Erre a k6piára viszik át egyen, ként a matricákori lévő fcstéket. A fes, tekátvitel nem nyomdai úton történik, hanem ú. n. "af;zív;lssal" (fmbitition), dc mégis közvetlen kentektus li/ján. A végleges kópiára legelőször a pirosszűrős negatívról készitett kékeszöld festékkel ellátott matrieával, azután a zöldszűrős negatív pirosfestékes matri; cával, végül a kékszűrős negatív sárga; festékes matricával rivomnak. A színes kópia elkészült. . Ez az egyáltalán nem új és eléggé is, mert eljárás igen egyszerűnek látszik. Csak a beavatottak tudják, hogy rnenynyi akadál/yal kel/ef t megküzdeni, hogy kifogástalan szines ííímképet le, hcssen készíteni. Sajnos, az eljárásnak oly kicsiny az irodalma, hogy az előforduló nehézségekről vajmi keveset lehet megtudni. de annyi bizonyos, hogy fi film ilymódon való készítése nem kis munkába és áldozatokba kerül. Aki azt rnondja, hogy a Technicolor, eljárás ma a legtökéletesebb és egyedül használható eljárás, téved, mert ha; zánkfia Gáspár, a róla elnevezett há" romszineljárású Gasparcolor jobb és tokéletesebb, Talán érdekes lesz egy kis pillantást vetni a színes film gazdasági vonatko~ zású adataira. Tegyük fel, hogy készül egy 2500 rnétercs játékfilm. Tekintet. tel arra, hogy a játékfilm felvételeinél az ismétlésekkel és egyéb okokból meghosszabbított felvételekkel kell számol nunk, rendszerint 25.000 méter ne" gativot világítanak meg. A színesfilm eljárásnál az előbb említett 25.000 rnéter ből lesz 75.000 méter, mert három

ncgatívot kell egyidőben megvilágítani. (Bipaek és a különfilm.) A Technicolor--társaság lábanként (33.8 centiméter) 7.5 eentet kap, ami kereken 18.000 dollár, az előhívásért 2 centet, az 4800 dollár. Feltéve, hogy ez egész me, terszámból csak a felét másolják, mcrt a másik felét minden bizonnyal elore k iseleitezik, a Technicolor ezt a 33.000 méternyi mintakópiát ] 2 cent lában •. kériti árért', összesecn 14.400 dollárért késziti el. Maradjon a végleges film hossza az előbb említett 2500 móter. amelyről átlag 200 kópiát készítenek, ami 50.000 méternek felel meg. A kópiák árának megfelelő 5.5 cent' lábanként, a 200 darab kópia 88.000 dollárba kerül. A Teehnieolor tehát egy film után 18.000 dollárt a negatívért 4.800 dollárt az előhívásért. 14.400 dollárt a mintakópiáért, 88.000 dollárt a 200 kópiaert. összesen tehát 125.000 dollárt kap. Ugyanez a film íekete-íeheren eiké, szttve legfeljebb 40.000 dollár jába ke, rülne az előállító társaságnak. Igy a színesfilm túlkiadása kb. 85.000 dollár. Nincs hozzáadva a 'felvevőgép 90 do], láros heti kölcsöndíja, a színesfilm ope' ratőrök 200, 100, SO dolláros hetifizetése és a színesfilmszakértő 125 dolláros hetifizetése. (Egész valószínű, hogy a felvételekhez szerződtetett állandó ope, ratőrök ez alatt az idő alatt is megkap. ják a rendes fizetésüket, de a színes felvételek miatt nincsenek foglalkoztat, va.) Ezek a különkiadások is, ha számításba vesszük a hatheti munkaidőt, kb. 4000 dollárt tesznek ki. A Technicolor.társaság ezídöszerínt havonta kb. 450.000 méter filmet készít, amely mennyiség számításuk sze; rint a következő évre havi 600.000 méterre emelkedik, tekintettel a mindinkább emelkedő szincsfilrngyártásra . "American Cincmatogrnpher". "Fort un e" X. )Jr. 4. Ökt. 1934.

.Ktnoreohnik"

L 1935.

~-----------+.~~~~,------------~~ ')~r

NEMZETKÖZI

I<ESKE~YFILM-VERSENY

B

BUDAPESTEN

akiről kőzisrnert, hogy .rV\agyarország egyik legkiválóbb míívészet» és törté, neítudose. Valóban nemcsak őnfcláldozóan, hanem rcngctcu tuuassal es fanitó okiejt esseí irányította a ZSÜ[l~ munkát. A különböző zsürikbcn részt. vettek dr. Soós Sándorné és Szabó Gá, bor az Okta tófilmkőzpontból, dr. Ba, logh László rniniszteri titkár, az oktatófilmügy kíváló rcfercnsc a kul tuszrninisztériurnbau, dr. Skropp Ferenc egy. tanár; aki évek óta a míkrokincmni, rografia legnagyszerűbb üzője 1\1 a:: gyarcrszágon, Buzay BéJa a Photó Klub h'áznagya, Hernet zy Simon Lóránt, a Phota Klub elnöke, Megyery Ella író' nő. Konok Péter techno tanár. Goreczky Gyula főmérnök és néhány külíöldí kiküldött.

udapest augusztusi idegenforgalmi eseménye a nemzetközi amatőr; filmverseny volt, amelyet az Amatör Mozgófényképezök Egyesülete rende, zeit. Budapest nagyközönségének rnost nyilt első izbcn alkalma ahhoz, hugy a szcrénycn cs szorgalmasan dolgozo keskenyfilmesek munkáit láthassa és azokból tanulhasson és okulhasson. Meg kell állapítani, hogya Corso.moziban rendezett keskcnyfilmbemutató határozottan jó iskola volt a közönség számára, amely felismerte a keskenyfilmezés igazi kult urélis és műveszett értékét és hivatását. Rengeteg Félreis. rnerés és révvit terjedt el a nagyközönség körében a kcskenyiilrneaés Iogal. máról. Igazi útörő munkát végzett ;IZ AME, amikor szakavatott és kitünőcn megrendezett nemzetközi versennyel eloszlatta azokat a sokszor butaságnak beillő téveszméket, amelyeket a kcs, kenyfilmezésről általában kőzisrnertek. A nauy versenyben bemutatott keskenyfilmek igazolják, hogyanHgy tö: megele között találhat juk meg lIZ igazi fjlmfehetséget nemcsak a sziizsé, lla: nem a rendezés szempontjából is. Lát, tunk filmeket. amelyek érdekes és Ic, bilincselő cselekménye és mcséje mcllett rendezési és sok esetben tecbniket szempontból is tökéletes produkció. Itt utalni kell elsősorban a japán kes. kcnyfilmrc, továbbá néhány német filmre (A király tragédia), dc a legszebb volt epy spanyol munka a képmutató. ról. Ezek a filmek igazoljál; hogy a kőzőnség ösztöne és mílveszi érzéke mil yen: kiapadhatal/an forrás a film. kuliure szempont iébót, A budapesti nemzetközi versenyen J3 nemzet amatőrjei vettek részt 88 filmmel. A beküldött 88 filmet külön erre a célra összeállított zsiirik birá lták felül. Ezeknek a zsűriknek a legszorgeímn, sabb elnöke és birálója Leszenszky Sándor dr, rninisztcri tanácsos volt,

A zsilr-ik fl következő dijakat osztot. ták ki a beküldött pályarnunkákból: Budapest Székcsfóvűros vándordíját a Szent István kupát az ötös bizottság Richard Groschopp (Nérnctország) "Eine kleine Kőnigstragődie" C. filrnié, nek itélte oda. A kultuszminiszter diját, Mül/er AI, bert (Magyarország) "Onnepek" című filmje nyerte. Az Idegenforgalmi Tanács d ijá t, Okemoto T. (japán) ,.Sorow!ul Au, turnn" címíü filmje nyerte. Az Idegenforgalmi Tanács ll. diját lshido H. (Japán) "Fishing village" e. filmje nyerte. Budapest Székesfőváros Idegenfor~almi Hivatal diját Richard Groschopp (l' érnetország} .,Eine kleine Königs. tragődic' címü filmje nyerte. A Külkereskedelmi Hivatal diját. De Caralt D. (Spanyolország) "Mcmmor, tigo" címü filmje nyerte. A Telefongyár R. T. diját, Ogino S. (Japán) .Propagate" eímű filmje nyerte. A Polus-Sirius tűvck R. T. diját. Ogino S. (Japán) ,.Exprcssion" eímű filmje nyerte.

32

---------+I~~~~.--------+ Előadás az orosz filmtechnika mai állásáról. A német kinotechniku.i társaság üléséri TV, C. Reiners mémök hosszabb előadásbau számolt be az oroszországi kincipar .állásáról. Reinérs több esz.tenddt töltött 01'057.Orsz ágban, résztvett több kinotechnika i üzem életében, így tapasztalatai egész közvetlenek. Éldadásában kifejtette, hogy nagyarányú fejlődés alatt áJI a fihnkultúru Oroszországban, igen tekintélyes sz:ímú mozgóképszfnhrb-n \':111 no sznvjetnek. Ennek megfelelden ct kinotecbnikai ipar is élénk. Mindnnt ma~uk állitanak cló. Főleg a vetitógép·J:yál'tás erős, Tízezres szériákban készülnek egyes vct ítögép-tipusck. ezek uzonban silány gyártműnvok. Noha sok tízezer darab készült el egvesekböl, mégts a logtöbbnél táncol a kép, az alkatrészek űllnndóun törnek, a megvilágított"üg ~'CllgCt az üzembiztonság csekély. .\ kon-trukciókbnn egyéni utakon járnak és olvau elvi meggondolásokhoz kötik magukat, :u11oh'ek tartha.ratlanságn rég bebizonvosodott.· A föhibn a~7.akértclcm hiányában, sznktudás uélkűl i mechanikusokban van, A g-C:pkezolók tudása és gvnkcrlari képes ...éne a leuminimálisnhb. A vezető szerepet még mindig a némafilm viszi. Ujabbarr erősen megindult n hnngosfilmipnr is. :\ nemrég clkésxűlt hauaos-góp konstrukciók már jelentékenyon jobbak és űzemhiz tosnbbak. A nyersfilmgvdrtás ugyancsak hazai. Terjed il Llnecnlcr-eljárás is. A Linecolor hát-om szfnnel dolgozó szfnesfilm eljárás, .Amerikában erősen elterjedt. Ennél három nyersanvag f'zalag halad a felvevő gépben. Ezek közül kettő a hipnek filmekhez hasonlóan széle!'. oldallal e~~ymáshoz fut. miz a harmndik külön. Megfelelő sugáreloszt6 rendezer útj án ér az ezponáló fény a bipack illetve kűlőnálló harmadik filmszalaghoz. A posttiv kópia kétoldalt rétegezett vörös ~ep, a m.•áaikán fl két szfnű kép van. Harmadikul :L sárgn. kép matrica útján kerűl ezek fölé.

A mozgóképszinházak vetitöberendezésénél tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése Szendy Károly polgármester 261.923/1935 -XLV. sz. hutáruzataval elrendelte, hogya kerületi előljárók a mozgótényképszmhazak bemutatéhelyiségeíben tartsanali vizsgála, tot és rendeljék el a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy: I. a vetitőgépek rnindkét orsója védddobbal legyen ellátva, 2. a gépkezelő csali egy gépeu kezeljen Intézkedjenek ab han az irányban, hogya gépkezelő vetítés közben mflküdés! helyét még pillanatokra se hagyja el és hogy a tulajdonos két gép esetén két gépkezelőt al-

kalmázzon. "-:Ml&_



_

Ftlmtölvétet egy gyllkosségt tárgyaláSon, Amerikai szemfűlességre vall 31. az eljárás) ahogyan a Hnuptmann-féle gyilkossági per tárgyalásáról egy operatőr 'hangosfilm Ielvételt készitett. Ennek a pernek a tárgyalása kezdetén ugyanis megengedték a filmlelvevőgépek felállítását. dc ezt később a tárgvalás folynrruln viaeznvonták. Igy 3. tárgyalűsra elókésaitett és felállitott felvevőgépek ott maradtak, de katonák vették őrizetbe . Az egyik gép ezek közül valamilyen újfajta hangszigetelő szekrénnyel volt ellátva és így teljesen aajtalanul járt. Ugyancsak fclezerelve állt rajta egy tax kioldó 15 m. vezctókkel, amely gombnyomásra üzembe hozta a sz erkezetet. A gép operatörje valahogy elvezette a 15 ln. vezetéket maga elé és az
Vásárol, elad, cserél

KOVÁCS ÉS FALUDI

mindenféle hangos- és néma

FILMGVÁR

ÉS LABORATORIUM

mozgószinházberendezési

BUDAPEST, GYARMAT-U.

tárgyat,

TELEFON:

SIE"fENS

gépet,

alkatrészt

Magyarorszóg legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerejt laborotoriumo

és MORIS ve'i'ószén gyári árban állandóan

raktáron

•

V illaDY'ŐnJe

kinotechnikai VIII., LUTHER-UCCA

Telefon:

VII., 35.

97-S-55.

Készit; hangosfilmeket és kóplókcr, filmfeliratokat, pedagógiai-, kulfur-. reklómés rajzlrOkk-filmeket

vállalat 2. Poramoun'-há•.

44-2-36.

33

~--------_.~~~~.~:-------BRÜCKNER

JÁNOS

okl. gépéssrnémök

:

A KOVÁCS-FÉLE

kalomból legelső

UTÚSZINKRONIZÁLÁSI

közelmult eseményei az utánsainkronizálás kérdé" sét úgy a filmkölcsönző, mint a mozis előtt első. rangú problémává avatták. Nem lesz érdek te, len tehát, ha ebből ez al, ismertetjük az időrendben magyar

uiószinkronizáiási

eljá:

rási. amelvnek fcltalálója Kavics G. fl[ ihály fil;;'gyitri igazgató. A Kovács. féle utószinkronizálási eljárást magyar szabadalom védi, amely más hasonló. kat megelőzve első helyen áll a bcjelentesek és megadott szabadalrnak idő, rendi sorában. A többi hasonló bejelentések dátumai későbbi keletüek, úgy, hogya magyar utószinkronízálási tcchnika legelső úttörőjének és megvalósitojának a Kovács-féle eljárás tekint.

ELJÁRÁS

nak, amelyeknél az eredeti film be, szedhelyeinek megfelelő hosszúsági és figyelmeztető jelek fölött az elmori. dandó szővcg áll. E szalagok vagy korongok a bemondó sz ínészek előtt haladnak CI és erről olvasva járszák meg az utúszinkronizálandó szerepet. Az elmondásra vonatkozólag külön bö. zö figyelmeztető jelek adnak utasítást. Ez esetben. amint az a fcntiekből kitű. nik, nem az eredeti film képe vagy hangja irányítja a színész t, hanem ar. ról egy közvetett jelzö szalag, amely mint

ilyen

önmagában

véve

hiányos,

mert nem ad pontos

het«. Ez az eljárás immár 3 éves múltra tekint vissza és az ezen módszer szerint készült felvételek igazolták az elméleti elgondolás helyességót és a gyakorlati eredmények elbírnak rninden kri tikát. A Kovács és Faludi film. laboratórium kulön studiót létesített u Kovács-féle utószinkronizálási eljáras keresztülvitelérc és a 3 évi csendes, kitartó munka után ma egy modcrnül berendezett műterem áll készen az ide' gennyelvű filmek magyar átfordítására.

A Kovács-féle eljárás kiindul abból az elgondolásból. hogy valamely idepennyelvű filmet, feltételezve a dra, malurg által helyesen elkészített szövcuct. csak akkor lehet tökéletesen utánszinkronizálni, ha a magyar SZO~ veget bemondó sz ínész a felvétel alatt az eredeti filmmel állandóan a legben» sőbb kapcsolatban áll. Bizonyos mértékig ez minden utósztnkronizálási módszernél megvan. Az egyiknél rithrnus szalagokat vagy korengokat alkalmaz'

34

felvilágosítást az elmondás jellegéree; továbbá az erősen megosztja a figyelmet is. Más módszc. reknél rövid jelenetekként vetítik az utánszinkronizálandó részeket és fl színész a betanult, átfordított szö. veget az eredeti film szcreplóinek száj, mozdulalait fi.ayclve próbálja bernondani, Itt már bensőbb a kapcsolat az eredeti filmmel, dc mégis laza és bi. zonytalan, mert az erős mernoriamunka (betanult szővcg) miatt a sz nész csak tökéletlenül figyelheti a száj, mozdulatokat, továbbá a látott képről nem tudja pontosan leolvasni a meg' játszás jelleget. Ezeken felül a legfőbb hátrány, hogy a munka az igen nagy számú részekre bontás miatt lassú és amellett is sok az elrontott felvétel. nem is szólva a rengeteg próbával együttjáró gyors kifáradásról. A Kovécsd ele eljárásnál maga az eredeti film hangja irány if ja s bemon« do.sztneszt, Ö ugyanis, amikor a magyal' ezőveget látja, ugyanakkor hallja az e helyen pontosan megfelelő angol. német stb. eredeti beszédet is és ez mint egy kotta vagy pontosabban. rrunteqy súgó vezeti bemondásában. Valósággal reákényszerít a helyes és megfelelően megjátszott bemondásra. Ugyancsak hallja az eredeti filmből, í-

._

-+.A~)l~.---------+ •.

amennyiben kíséri, az aláfestett zajt, zenét stb .• ami hasonlóképen fontos irányító játékában. E kisérő zajok és zene egyszersmind a magyar bernondás alá is hozzákevertetnek. Az eredeti film hangja egy fejhal/ga/ón ke, resz/ül jut a színész füléhez, amely azonban csak egy félfejhallgatóból ll, vagyis amig egyik fülével az eredeti filmhangról szerezhet tudomást, addig a másikkal ellenőrizheti a saját be' mondását. A színész munkája nagy .. mértékben könnyített c módszernél. Szövegtanulá.s nincs, mert a szővcg az említett sziukrón-szalagon vonul el, a bemondás milyenségét pedig az eredeti beszéd a legpontosabban irányítja. :-;-em kell képet nézni és nem szükséges egy ritmus-szalagról vagy korengról leolvasni nemcsak ft szövege t, hanem nz t a nagyszámú utasítást, amelyek a bemondás mikéntjét határoznák meg. Az eredeti hang irányítása mellett a á

35

bemondás igen kőnnyű, kevés próbát igényel és ami igen fontos, hosszú tekercseket lehet folyamatosan elkószi. ten i. A szinész munkáia kevesebb, tehát lassabban fárad. Annak illusatrúlására, hogy mennyire biztosan megvalósítható e módszerrel a sziukron.bcmondés, felcmclitjiik, hogy a legelső pró. báknál laikusokkal, tehát bcszédtcchni. kával nem rendelkezőkkel készültek a felvételek és az illetők a leolvasott szövegct a fejhallgató irányítása mcllett mondották d. A szővcg bemondás így is teljesen szinkron és a hangsúly helyes volt. A Kováes,féle eljánis a kővetkczőké, pen végzi a filmek utáusainkroniz.ilá, sát: Mindenekclőtt elkészül az l. ábrán bemutatott bejelölő asztal segítségével II szinkron.szalag. Ezen bejelölő asz. tal lényege egy mechanizmus, arnelv a filmet függélyes síkban tová I), bit ja egyik orsóról a másikra. még

~--------+.~~~~,--------+ pedig úgy, hogya két orsó között kb. l métercs darabon kifcszíve áll a film. A szerkezet további alkotó eleme egy fotócella ős résoptika erősitővel és hangszóróval kiegészítve, amellyel a hangcsík lehallgatható. A filmnek a bejelölőasztalon való áthajtásával így a hangcsíkon megrögzített szavak, SZÓ~ tagok fotografiai hosszúsága megálla, pítható. Ugyanilyen fotografiai hosszu, ságunak és hangzó elrendezésünek kell lenni az utánszinkronizált magyar SZÖ~ végnek is. A lehallgató szerkezet jel, Iegzeressége még az is, hogya foto" cella és résoptika álló filmhelyzetben az előbb említett I rnétcres hOSSZUS:lg mentén a filmtől függetlenül elrnozgatható, vagyis a SZÓ~ és szótaghelyek a legpontosabban kikercshctők. Az ilyen módon megállapított szó és szótaghosszúságokat a gép jobb oldalán levő

és jóval Tasabban, de szinkron haladó szalagparra jelölik át. Ez az át jelölés mindig az egyes szereplűlcnek: mcgfc, lelő szalagra történik, vagyis a teljes film végén egy, a szeroplöknek meg fe, lelő számu rövidebb-hosszabb vonalak, kal teleírt szalagokat kapunk. E szalagok vonalai fölé kerül a dramaturg készltette magyar szöveg.

Ezek után az előkészültek után követ. kez ik előbb a próba, azután a felvétel. Az elkészített szinkronszalag a 2. és 3. ábrákon szecmléltetett lcolvasó szck. rényekbe kerül, amelyeknek keskeny' hosszukás ablaka előtt a szőveg elvenul. A bemondók a leolvasó-szekrény mindkét oldalán helyezkednek ci. Egy, egy szekrény elött 4-4 szinész {dl. Mindcgyik egy fél pár Iejhallgatót tes" a fülére. A szalagokat a leolvaso szeb rény megvilágított start-jelérc füzik és ezzel egyenlő startra füzik-állttják a gépházban levő vetítőgépbe bcfüzőtt eredeti filmet is. Ennek hangját a színészek a fél fej, hallgatók on hallják. A vetítőgép és leolvasó szekrény egymással a legpontosabban szinkron forognak és pedig a, vetítőgép a normál 24 képkockás sebességgel a színkron.szalag pedig", át jelölő asztal áttételének megfelelő lassubb tempóval. Ez a tempó olyan, hogy a bemondók kényelmesen és nyugodtan olvashat ják el rnondaniva. ló jukat, miközben a fejhallgatőn ke, rcsztül az eredeti film hangja irányít ia szerepüket. A rendező látja a vetített képet és eilenőrízheti a sainkronizélds helyességót. Elegendő próba után tör' • ténik a felvétel. A gépek teljesen csendes járásuak, a fejhallgatók hang, ját csak a színész hallja, tehát a mikrofonba semmiféle zavaró mellékhang nem kerül. Természetesen külön eszközök és eljárások biztosítják, hogy a bemondott magyar szővca a képnek megfelelő hangtávolságban szóljon vagyis küzelebb vagy távolabb, aszcrint, amit a jelenet megkíván. Külön kell kiemelni a Kovács-féle

36

~--------+'~~~+'------~'+I

eljárás egyik ncvczctességét: azt, hogy drumet ur g a szöveg átfordítása köz:: ben szcvegének helyességét illetőleg állandó előkonlrolll vcgezhet, A dra> rna tu rp maga u tűn mondhatja tervezett szövcect az eredeti nek és - meaállapítha t ja vajjon ez a szótag, hangzó és hoo;;szús{q:!szerint megfelelő-c. Ezzel az clőnnvcl más hasonló rendszer scm n:ndcíkczik. A Kovács és Faludi laboratórium

studióju nauyszúrnú kísérletet, próbát és felvételt készített a Kovács-féle rendszer teljes kidolgozására. Az ért eredmények olyanok, hogy a prernicr-planokkal tclctüzdelt legkényesebb idegcnnvcvü filmek mauyar utószinkrórrja is tC!JCS sikert biztosít. Többször fordult elő, hogy szakértő nézöknek bemutatott utószinkronizált filmet az illetők eredeti felvéle/eknek turtottek, •

it

cL

~~4 FILMMOW;SZET! ELűFIZETÉSI

Szeekesatoség Megjelenik Nyomatott.

.5

Fel('l5s kiadóhivatal:

minden

TUDOMÁNYOS

eaerkesztö

10 pengő. és

BUDAPEST,

hónap

Otthon-nyomda

ES

AR: 1 évre

elsején.

(Kis Iván) Budapest,

kiadj: VII., [\._j

Lajta

Andor.

THÖKÖLY-ÚT ~1inden

IX., Lónyay-utca

37

FOLYóIRAT

JI, évre 5 pengő. 75. -

cikl~ért 50. -

Telefon:

a

Telefon: szerz ö

97.0·76. Ielel.

87-2-87. es 87-5-77.

~--------'~~~~"----~~+ BUDAPESTI FILMPIAC filmmegjelenések JELMAGYARÁZAT: Megj. Müfaj. Fősz. = Fősiereplők.

=

VIII.

=

Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.

fIölg·jrvál(l.s~. Fösa.: J:rnch -helm Dtetertc.

HARIIIONIl\-FILIII

I

Eraeébet-kőrút Tel.: ~O-O-28.

8.

HIR SCH és rSIlK, Rákóczi-út 14. Tel.:

43-8-35.

VIII. 8

I

Péteruőrí 'illyl. -~regj.: 2350 HL M.: Operett. Fősa.: Paul Hőrbiger. -

vm.

nn., Omnia.

-

F.: Széutó. -

GUTat. -

:R.: Wil.

Décsi, Kamara. - Ill.: - ];'.: Radó István. R. E. VV. FJJllO. - C.: A.

Abdill I-I(""titi, (t, 1JÖrÖS s?Jlutá·tI. M e~j.: Rf)y~\! Apolló. - H.: 227~. - MI,: Dráma. ~ F.: Magyar. - Fősz.: Fritz Kortner. Nils Aeter. Adrinnne Am-CB. R.: ÜlJ'! Grune. C.: Aluli.

VIII.

331

föld ... .Megj.: wi.: Kultúrfihn. R.: B. Agadari. C.:

VIII.

15

Zstikbamacska. Megj.: Royal Apolló. __. H.: 2;"\00 lll. 1\01.: Vígjáték. _ F.: Siklósy Iúán. -- Fő z.: Magda Schneider, Wolf Albach, Rettv. Theo Lingen. - R.: Eícbberc. C.: Aluli.

VIII

8

VII.

12

Vig)'ltt:::, ha jön II saerelem; - Megj.: Scala. ll.: 2767 1'1\. 110'1.: Dráma. - F.: .Erb. _ Fősz.' Jean Harlow, Willium Powel. R: 'Flerning . .- C.: Felüli.

VII.

30

Viltarl1lru!nrak. Megj.: M.· Dráma. - - F.: Bcerv. - R.: Rossen. -

I

I I

r.:~

Sándor-tér 3. 44-4-24 és 25.

Kamatra.

(L

-

F.: Dr. Lázár

1-L: 1835 Jn. Ln ios -

Aluli.

A Soen: Atya bes::écle ffoz::TtitOk! - 'Megj.: Corvin. - H.: 1800 m.-M.: Kultúr.Fcr Siklósy.

--<

Tel.:

Kert

I I

IIIErRO-60LDWYN

City,

M.: Operett. -

24

8.

13.

Megj.:

Guyner. Henri - c.: t\ lu li.

VIII

LlBEHrlNY-FILIII, Népszfnház-u. Tel.: 30-5-60.

M. = = felüli.

I

KOVÁCS E!IIII. és rsa'l En:sého!-könit Tel.: a,-9-48.

-

H.: 2.285 m. -

VIII. 22

HERMES-FII.III,

hónapokban.

=

Hawai rejtély. Megj.: City, Kert m., Omnia. H.' 1918 m. M.: Dráma. - F.: SZÚlltÓ.Fdsa.: Warner Oland, Hanter Angel. R.: Hanulton ~I ac Padon. c.; Aluli ..

I

FOX FILIII rA.,

Akácfa-u. 7. Tel.: 35-2-87.

1935. jul. és aug.

Megjelenési hely. - H. Hoss~a. - If. Felrrás. Ro = Rendező. - C. = cenzura. - 8. = aluli. - f.

Scala. H.: T:Jrb. - Fősz.: C.: Aluli.

2456 m. Wallnoc

Seereíembes alkalom,. heil. -}"Je~i·: SCRla.H.: ~174 lll. - M.: Dráma. - F.: Erb. - F6 sz. : Lukács Pál. R.: Eleruming. _ C.: Aluli

VIII.

Sequoiu, VIII. 28

Megj.: Scala. -

M.: Dráma. - R.: Chester

F.: Erb. ~L Ftnncliu.

H.:

F6sz.: - C.:

1953 m. Jean Parker. Aluli.

rődőg, - :Megj.: Rádius, Casino. - H.: 9.037 ui. - .M.: Dráma. ~ F.: Fodor Sándor, Fősa.: Martene IDi-obrich. _ R.: josef v. SternNr5stén'jJ

VIII.

17

PARAI110UNTFILIII

berg.

VI!.,

Rákóczi-út

Tel.:

34-4-37,

59. 40-5-22.

-

C.:

Aluli.

fa~gl~ll.m.:athr~ ~~:e~~·t~. ~cs~.

FOR6ALl\1I R T., VIII.

16

_

Fö;z.:

Carl

Bíason,

Mary

:K}r:;d~~' S:\nJ~~: Eliy.

_

I--T~lC:l!:.:tl~e:.,.. _-=C:::._;_: ...:A:.:I:.:u.:.:Ii:..' --77"'"7'-=--~='"7'-1 MegtagadOlt a.ss:;ony. Megj.: CorBO, IL: 2176 lll. 1\'1.: Dráma. - Fösa.: VIII. 22 Sydney. - R.: R. Lelsen. C.: Aluli.

38

R.:

F.

Décsi. Silvia

+.~)l~.------

+-

KELETI

VII.. Erzsébet-körut Telefon 4:1-4-74.

8

I

I

Vili. 30

,

semmi baj, Meaj.: Fórum. - H.: 229n Ul. M.: Vlgjúték. - F.: Radó. - Fösa.: A·I· hert Prejean. Danielle Dan-lent. _ R.: Robert Sindnak. C.: Aluli. Nincs

PUÖBllSFILM FOR6AUII RI., B.

VII .. Erasébet-krt T.I.: 3t-5-62.

VI L. Dohány-u. Tel.:

H.: 2t100 Herry Bau r, c.: Aluli.

-

VIII. IQ

8.

I TRICOLOR-FILM

Megj.: Fórum. m. F.: Siklóssy Iván. Fösa.: Simone Simon. - H..: Turjúuszky.

Több mini feleség, Megj.: Kamara. JI.: 2200 m. M.: Túrsndahui dráma. F.: Radó, _. Fész.: Chartone Susa, Paul Hurtruaun, CU5~ tav Grűndgens. - R.: j ohaunes Meycr. - c.: l\.

pATIlIA-FILIII

I

Fekete seemocr. -

a

VIII.

I

Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.

~

VIII. 8. ,

ls/eu veled seeretem. - H.: Vidám operett. Magdn Schneider. C.: Aluli.

VII. 4

KiUváros hősei, - Megj.: Puluce. Kert, City. H.: 2558 lll. M.· Történet :.~Z :1880~as évekbúl. - F.: Kiss jenő. -·Fősz.: Wnllnce Beery, juckie Cooper, Georg Raft. C.: Aluli.

~'

f

I

Kossuth Lajos-u. TeJ.: 83-8-58.

R.:

Megj.: Casino. Pnlnco. F.: Fodor S. - Fö-e.: Carminc Gallone.

A rajongó asssosiy, - Megj. Fóruru. - H.: 2HI7 m. .\'f.: Dráma. F.: Pacsérv. Főea.: Anna Harding. Clive Brook. Dulic Moore. - R.: Victor La Cava. C.: Aluli ..

VIIJ. 23

VIII. 18.

1lI!A-FIJ.III RT••

-

Sorrel k({,.p. ó fiu. Megj.: Palace. Kert, Cit). - H.: 2636 m. - ?\of.: Dráma. - F.: Kiss Jond - Fdsz.: H. B. Warner, Maj-got Grabume, Peter Penrose. Hugh Williuns. _ C.: Aluli,

ns,

37·4·37

é, 42-4-42.

-

VfII.28 13.

I VIII.

30

A divat király. Megj.: City. Rert m, JI.: 2483 lll. - M.: Vígjáték. - F.: Lándor. - Fö:::z.: Paul Hörbiger, Oscar Sima, Leopold Konstintc. Az özvegy menvasssony, (Tégy bohlo1!gá.)Megj.: Omnia, City, Kert m. H.: 2.JS9 rn. M.: Zenés vígjáték. F.: Lander. Föaa.: Adele Sandrook, Rnlph Arthur Roberts, A ci~á1tybár6. Megj.: Ur:ini~~, Décsi. n.. 2940 m. ~'L: Szlnmű. F.: Lándor Tivadar. - Fősz.: Adolf Wchlbrűck. I ran •.j Knutek, Fritz Karnpere. R.: Karl lJartl. Aluli.

c.:

VIlL L

llIllIIlERSAL-FRIII Népsztnház U~ 21. Tel.: 38-4c48.

VE.Ö-FILM józsef-körút Tel.:

80.

32-9·69.

,WlUUIER BROS József-körút 32. Tel.: 32-5-00.

GdJyarab. Mev;j.: Corvin. M.: Dráma. F.: Pacsérv. Hull. PhiUG)s Holmes, Jane

Embertareas. M.: Rémdráma. Warner aland.

VIII. 29

l

Vili.

1

15

l1egj,,: F.:

-

2814 lll. FŐEZ.: Henry Wyntt.

Puhieee. Pacsérv

ll'.'

L.

H.: -

2100 m. Fdsz.:

S::erelmi álmok. - Meg].: Uránia, Scala. ll.' 2&)9 lll. - M.: Zenés szfnjá.ték. - Fősz.: Sulyok M., j áray, Z. Molnár, Fáy. Gózon, Pcthcs, Iral.may, Főldessy. - R.: Heinz II illo. - C.: Aluli. Kerin.gókjrálynó. ~fegj.: Fórum. _ H.' 252!) m. - ~L: Operett. - F~: Vácz i Dezső. - Fősa.: bene Dunn. - R.: Merion le Roy. - C.: Aluli.

39

----------.~~~~,--------+ a vé titdvászncn a kép leljebb ,:agy áll. {Igy segítünk, hogya gépállványt gat juk el a kivánt helyzettg.

Az Ifja:

BriicJr.nel'

A vetítőgép

János okJ. gépészl11érnök. optikai rendszerének beállítása

A vetített kép hibái közül Ieggyakorthb a kép egyenlőtlen, j'01109 bevuégttotsagn. Az esetek 90%-ában az ok egyszerii és kőnynyen megsztlntethetö .. Ez az ol, pedig az hagy a rendszer nem áll az optikai tengelyheu. Az olltHiai teng('ly az optikal rendszer azon elképzelt egyenes vonala, amely a tükör középpnntból kiindulva, a kondenzör-Iencse kbzéppontján áthaladva. a képkapu liÖÚpponten és nhjekfiv küzépponton át a ldvetiteli képmező liözepét éri. Ha a vetítőgép eurlitett optfkai részei ténylegesen az opükai tengr-lyben fekszenek. akkor a vettreu kép egyentetesen jól hevllágttott lesz, é~ csuk e mellett a helyzet mellett érhető el a maximális fényerő is. Mit tegyünk teInit, hogy uz optikal rendszerünk az ep tikai tengelyben álljon, mi által hoz!l
antimikrofonikus

lejebb mOi'

csövek

Az előerösítőkben alkalmazzák leginkább az antimikrcféiukus erösttőcsövenct. amelyek jenegzetessége, hogy kevésbé érzékenyele egyrészt, a géprázás.oli irányában, másrészt az II. n .• rkusztikus vissV-J.c:satol{~s ellen védettel c. Egy időben az anttmínroronikus c-övek nagy, kerek Iémházas kivitelben kerilltek rorgatomba, amelyeknél il tulajdonképenl erösitő cső gumtszrvacs I~öz~ ágyazattan állt. Ma ezek a typusok Magyarorsaagon beszerezhetettenek. Helyükbe lépett eg.v normál külséi formájú erősítő cső, amelvnéf tehát nem találunk védőburát. Itt viszont a lámpa helső szerkezetének van speciálls kiképzése, amely hivatva volna hiz tositani a fenti előnyüket. Sajnos, sok esethen még ez sem e+cgendö. Ajánlatos ezé n
A Fotocella-kábel A hangcsfllm Itöké~etes. viaszaatlásánah egyik rontos kelléke az erösitö rendszer rrequencia hüsége, vagyis hogy mlnden lerotograt'áH Irequencia egyenlő erővel kerüfjön vlsszaadásra élő; ne maradjanak el erőben egyesek. Ez meglehetosen nehéz rel'adat és csak alaposan megkonstrnalt erősí tdk adnak t'gyenes Ireqnencla vonalat. Al erő!':ítönel .• ugyanis sol .• helye. v~U1••• hol Ilt. a magas lrequenciák a szú szeros értelmét hen megszöknek, kapacitiv vagy ohmikus el'enállasokcn át levezetőrlnek Egy ilyen hely fotocella-l •.ábel is. Minél nagyobb ennek kapacitása, annál több vé-iz el ~ magas l're(luen'cMl.ból. Ennek elkerülés-ére koncentrikus és kapacitás szegény' kábeléket kell alkctmaznl. Azonkivtil Iontos, hogy a fotocella-kábel rövid legyen, tehát az. dő~ eró'sítővel urlnél közelebb kerfiljünk a !"cr tocettéhes. Eg;V harmadik eszköz pedig ,lZ, hogy a roroceue körében levő magns Oltt mikns elfunállást esdkkentjük. Evvel természetesen lI~gy mártékben esőkkert a bemenő energia, de ugyanakkor [avul a Irequencia-hiiség. Altalában gázo~ celláknál 0.5 megcluura választják ezt az . (.,IJcnállást, Nyugodlan lernehetünk vele 0,1-0.2 megohmra is. Ug~'aneldior azonban gondo:--lwdí nunk kell ól nagyobbfokú erösüéerőt.

40

.1

NYOMORUL TAK Utánjátszásban megjelent a

CAPITOL filmszinházban Siessen dátumot biztositani!

VIKTOR világhirü

regénye

~IUGO filmen. - A FÚSZEREPI3EN:

-HARRY

BAUR

KOVACS EMIL ÉS TABSA filmkölcsönz6 VIL. Erzsébet körut 8. TELEFON:

AZ AGFA-POZITIV o legjobb és o logtarfósabb k6pioonyQg

VEZÉllKEPVISELÖ Magyarország

részére;

Lajta Andor BUDAPEST

VII., Thököly-ul 75. T e I e f o n: 97-0-76.

45-9-48

PA~KI~E »H« A LEGTÖKÉLETESEBB

KÉPNEGATIV ................................................

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 D U P - P o Z I T I V, H A N G • P o Z I T I V EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRARAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEGATIV

10 éves jubileumóra az 1935-36. évad ra

milliós filmek egész sorozatóvallepi meg a közönséget. Eza szezon az UFA ARANY ÉVE lesz.

Rökk Marika az UFA uj magyar vilógsztórja első filmszerepével móris meghóditatta az egész vilógot. Első filmje a legnagyobb vilóg film. E film rnéltó pórja a

Keringőkirály Willy Forst egyetlen filmszerepe ebben az évadban. Partnere Hörbiger Pál, aki ebben a filmben ujra magóval ragadja majd a közönséget. - Büszkén jelenthet jük, hogy a 8 milliós film mellett még

nagyszabásu

magyar

filmet

is hoz az UFA, amelyhez hasonló még alig készült Magyarorszógon Az idei szenzóciós produkci6b61 bemutattunk néhóny 6riósi sikerü filmet:

A C .I g a, n y b"a ro

Pazar kiállitás

Zene, tánc, humor

Jókai Mór örökbecsű regénye ufón es Strauss Jónos zenéjével, Adolf Wohlbrüek

Az ördög cimborái exollcus

kclondor.Hm

Nagy

Kató

I

[öszereplésével.

Istenek a tilosban oz idei évad legsikerültebb szatirikus vigjóléko

Willy

Fritsch, Paul Kemp [őszereplésével

[ószereplésével.

Tégy boldoggá! Revüs,zenésvigjóték fényes szereposztóssal,Richard Romanowszky főszereplésével. Mindegyik

film

óriási

sikert

aratott

oz országos

szakmai

bemutatón.

UFA Filmipari és Filmkereskedelmi r.-t. IV., Kossuth Lajos ucca 13.

-

Nyomatott:

Otll1o;':;;onllJa

(Kis Iván) Budapest, IX., LÓn}~ulca50.

Telefon: *83-8-58. -

Telefon: 87~s

87-517.

I