VII. ÉVFOLYAM 9. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR SZEPTEMBER

LAKN ER ARTHURT, A ROYAL.APOLLÓ IGAZGATÓJÁT. A KORMÁNYZÓ A SIGNUM LAUDlS.SZAL TűNTETTE KI.

VII. ÉVFOLYAM

9. SZ .

SZERKESZTI:

LAJTA ANDOR 

1934. SZEPTEMBER

AUGUSZTUS 23·ÁN

2

2

világfilm

megjelenés

FORUM filmszinházban:

(~Ua~~zo~u

Négy ragyogó filmmel startolunk augusztus és szeptember havában

A kolostor gyermeke Dorothea Wieck világhirü filmje Megjelent a Radius és Simplon filmszinházakban.

a~iröl~esz!lne~ Boleró (Egy leány útja) Fószereplók

:

John Boles és Ann Harding

PALACE filmszinházban :

BBS!IÁI Wild Car go

Prolongálva! A legizgalmasabb dzsungelfilm, amelyet a vi!ághirü P u I y á r I rendszer szerint teljesen magyarul sxinkronizáltak.

--e--

A táncok és sxerelmek forró ritmusu filmje. Főszereplc5k: George Raft - az uj Valentino és Carole Lombard Megjelent a Décsi és Kamara filmszinházakban.

Ma még az  enyem vagy Bing Cro.by és Caro le Lombard bűbájos, zenés vigjátéka. Megjelent a R6dius filmszinházban.

A lélek bosszuja Főszereplő: Megjelenés házban.

Caro le Lombard. aPalace filmszin-

Magyar dialógot a rádió kedvenc bemondója; Pluhár István konferálja.

tI:

CINEMA·film k. f. t. Budapest, VII., Erzsébet körnt 8. Tele!CiD: 37-5-70.

PARAMOUNT

FILMFORGALMI

RÉSZV.- TÁRS.

Rákóczi-ut 59. Tel.: 34·4·37, 40-5-22.

IL\lIULTURA FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

1934. SZEPTEMBER

VII. ÉVF. 9. SZÁM. VÁRI REZSÖ DR. ügyvéd, az Országos )Iagyar )Iozg6képipad Egyesület ügyésze :

MI VOLT 1914-BEN '? _ EMLÉKEZÉS

A MAGYAR KINEMATOGRAFIA

IIÁBORUS NAPJAIRA

-

céget, amelynél akkor kőszörűlte oroszlánkörmeit a cégvezető: Guit» mann Manó. Három egye űleie volt a szakmának 1914-b.en, az 1907 évben alakult Magyar Kincmatografusok Országos Egyesülete, amelynek Décsi Gyula volt az elnöke W/a. és boldog emlékű Lenkei Z igmond a Kezdjük talán a mozik keí, 1914 év főtitkára, az 1912 évben alakult Orszá. júniusában Budapestnek 109 mozgója gos Magyar Mozgóképipari Egyesület, volt. Igaz, hogy ezeknek a mozgóknax amelyek zordalma an vitatkoztak egy. túlnyomó része a 300 személy befoga. más al a terítetlen asztalnál, hogy a dókép égen alul maradt, de mozgó zöld asztalnál kíbókülhcssenck, végül a volt, élt és kenyeret adott az alkalma. Mozgófényképgépkczelők Egyesülete, zottak tőmcsónek. Érdekes, hogy a z előbbi két eayesüret állandóan békeidők mozgói közül csak három tanácskozott: mi volt e tanácskozás olyan moznó maradt meg, amelyek ok tárgya? Amint az ásatások kido. engedélyese ma is a ré
1

~--------~'~~~~'--------+ - úgy látja, hogy neki kell megteremteni a magyar filmgyártást és a fény. képezésen szerzett vagyonát re'á. áldozza. Ugylátszik a filmgyártás már akkor" sem volt jövedelmező Nagy. magyarországon. És a magyar filmeknek ki volt a primadonnája? Eedék Sári! Akkor készült el két filmje. Filmet gyártott a Pro iectograph is és Kolozsvárott Pász. tory és Janovits (Szökőtt katona, Pi, ros bugyelláris). A filmszakma délelőtt a Rákóczi úton székolt. Az időben szégyelte ma, gát az a Rákóczi-úti ház, amelynek nem volt legalább egy film ese . A szakma élt és a szakma virult. Természetesen akkor is meg voltak a kö..zigazgatási bajok, mert a vidéki szolgabirák már akkor sem voltak a legjobb indulattal a mozi iránt. A városokban is épültek egyre-másra a mozik. És nyögtek a mozik már ak. kor a magas engedély-díjak alatt: Budapesten azoknál a rnozgóknál, ame. lyeknek 1 koronánál magasabb hely; áraik voltak, egy hónapra 99, írd és mond kilencvenkil.enc korona enge, délydíjat kellett fizetniök. Ehhez já; rult a szegényalapdíj. amely ugyan. annyi volt, mint a licenc. Vidéken a mozik a felét fizették fenti összegeknek. Vigaimi adóról, forgalmi adóról, engedélyesnek járó részesedésről, meg. váltás ról még szó sem volt. " de azért nagy sirámok szálltak a magasságban lakozó finánchatalmasságokhoz a köz~ terhek leszállítása érdekében. Az 1914. év első felének legnagyobb Iilmsikere a Kíno-Ríportnál megjelenő Mágnás Elza film. Tiz moziban futott, armg be nem tiltották. Ez volt az első riportfilm és az első betiltás. Ha emlékezésünk visszaszárnyal a multha és felködlik előttünk, milyen magas fokon állott a magyar kineinatografia ezelőtt 20 évvel, nem lehet visszatartani azt az ajkunkra tóduló sóha jtást, hogy hol állna á magyar-

tek egy~egy monopol.filmet, mondjuk Braziliára, azután csempészték Budapestre és itt előad ták, a jogos tulajdonost megelőzve. Abban az iőben már klubja is volt a szakmának: a Rökk Szilárd ucca 20. szám alatt volt a filmbörze és klubhelyiség, amelyet a két egyesület tartott fenn. Délelőtt a film gyári képviselők mutatták be képeiket és adták el mé. terenként egy koronáért (örökáron) a filmeket. Az egyik szoba a Magyar Kínematografusok Országos Szövetségéé volt, a másik az OMMEé. A klub éppen a háború kitörésének napján költözött a Sevoy-szélíobe. . Nem kell elhinni, de úgy van: két szaklapja volt a szakmának, amelyek hetenként pontosan megjelentek, mindegyikük csekély 48 oldal terjedelernben. Megjelent a Mozgófénykép Hír; adó, amelyet dr. Vári szerkcsztetc és a Mozivilág, amelyet Lenkei szerkesztett. És szombat esténként pontosan megjelentek a szerkesztök is a NCIW> yorkban és Kis Dávid és Lenkei része ketve olvesiék: át a másik lap olda. lait. .. annak negyven oldal hirdetése volt, neki pedig, áh borzalom! csak harminchat. .. És volt egy' vicclapja is a szakmának: amelynek szerkesztője boldog volt, ha a szerkesztői ho, noráriumokból kifizethette a vacsora cechét: Korda Sándor ... És most nézzük milyen filmeket hoznak forgalomba: a slágerek 850 méter és 1200 méter közott váltakoznak, de már vannak nagymagy sikerek is: Nilus Királynője, Quo Vadis, amelyek hihetetlen tömegeket vonzottak és rendkívüli sikereket mutathattak fel. A kölcsönzők közül vezetett a Not» disk: ez az északi filmvállalat egészen új stílust hozott és mi régiek egy kissé fanyarul mosolygunk a Greta Garbo vagy Mariene Dietrich dicsőségén. Mi ez a régi idők Asta Nielsen és Psilen» der imédete melleti? Magyar filmgyártás is volt. Egy lelkes művesziényképész - Uher ödön

2

~ filmszakma, háboru?

+.~~r~~,~----

~.

'}~~.

ha nem

fő!'t

volna

ld

a

1914. év júliusában a magyar film. szakmát lázas tevékenység fűtorte. Augusztus l-re tervezte az első bude« pesti nemzetközi [ilmkiéllit ást, amelynek előkészületei az egész szakmát igénybe vették. Aki a szakmában csak tényező volt, mind ennek a nagyszeru célnak a szolgálatában állott és július. ban már impozáns méretekben bonta. kezott ki a nemzetközi filmkiállítás - amely egyébként a világ músoditc nemzetközi filmkiállítása lett volna halla tlan nagy sikere. Külföldről egy< más után jöttek a jelentkezések, a", iparcsarnok nagy területe már szűk. nek jelentkezett. Ácsolták a pavillonokat, a kiállítási mozgószinházat. És egy fülledt nyári napon, odalenn a Bal, kánon dörrent egy revolver és megáll! mitulen munke, jött a vihar, emelv éi« söpör{ mindeni, Megjelentek a plakátok: a város .• igeti bódék jók voltak katonabarakok építésére, megindultak a katonavonatok és itt Budapesten színte egy csapásra megváltozott a filmélet. Sokan bevonultak, asszonyok kerül. tek :\ hclvükre és a filmes; és mozíasszonyok negyezerűen helyt élliek: i:l szakmában! .Mindenekelőtt az ellenséges álla. mokból származó Iilmcégek cégtáblái tűntek el egy nap alatt. Az Ecleit ablakait beverték és a francia Iilmcégck miniszteri biztosokat kaptak. A külföldről való behozatal meg. szűnt: a francia vezető márkák terme. szctesen eltűntek a filmpiacról. Csak német és osztrák film ct volt szabad játszani, ery darabig még ame, rikeit is, de azt meg nem lehetett behozni. Hamarosan eltűntek az olasz filmek is. A legnagyobb sikerük természetesen a héborus filmek nek volt: a Hegedúscég hozza forgalomba az Egy rezel" visie álma című háborús darabot, arnorv példátlan sikerrel pendlizett 8Z összes

mozikban. Egy másik nagy sláger volt a Siandard.fiJmé: Imádkozik a Király. Balla Sándor bátyánk ma is imádkozik még egy ilyen királyért ... És hamarosan megszervczödik a hé. borus szolgéleí : a hadikórházakba men. nek az ingyen műsorok: minden hadikórház, amely kéri, gépet és ingyen sorokat kap... Filmnepot rendez cl szakma a Vörös Kereszt és Auguszta; Alap javára, amelyen minden mozgószínház szerte az országban teljes bruiio bevételét adta a jótékony cél, l'a . ,. és míndcn kölcsönző i~'1gyel1 adta a műsoroket ... Az elzárkózás, il beviteli tilalom p~_ digmegteremtette a magyar [ilmgyér: iési : a szükség neremtette meg ezt. Amiről U hel' csak éppen álmodott, azt megvelcsiiotte Janovits Jenő, aki Kolozsvárott a népszínművek egész sorát hozza ki, majd megalapítja Budapesten a Corvinvitímgyérei. És talán illik egy'egy virágot tenni azok sírfájára, ekik: 20 év előtt dolgoz> tak a magyar jilmszakméért és ma már csak az emlékekben élnek l Emlékez. zünk Décsi Gyulára, erre a nagyszerű szakemberre. aki mindig és mindenűtt ott volt, ahol a magyar filmszakmáért harcolni. kellett és ahol adni és áldozni kellett .. , Emlékezzünk Neumann Jó~ zseíre, n szakma egyik úttörőjére, Schwarzenberg Izidorra, aki úgyszólván máról-holnapra hagyott itt benníinket . . . Lenkei Zsigmondra. a szaksajtó megteremtőjére .. , az öreg Sze; iei bácsira , , . és rnindazokra, akik jöttek és meniek a magyar filmszakma történetének nagy vásznán. És emlékezzünk a magyal' városokra, ahová akkoriban kiildték a műsorokat és amelyekben magyal' közönségnek hirdettük a kultúrát: Pozsony, Kesse, KoloIZSvál'.,. Temesvér •.. Jaj! ez az írás

legfájdalmasabb

része ..•

A filmnek itt vége, •. Biztosan a rossz vetítéstől ül egy könnycsepp a krónikaíró szemének 5zöi1,letén , ..

~t--------~I~~~~~'~----Ifj. Dr. LUKÁCS ÖDÖN, szIv. b. tan. fogalmazó;

A PEDAGŐGIAI FILlVI A SZÉKESFŐVÁROS ELGONDOLÁSÁBAN székesfőváros. mint a magyar kulturális élet hivatott központja és irányitója, ebbeli hivatott. ságának nemcsak a tudományos és művészeti élet és technikai haladást cél. zó törekvések hathatós felkarelásával igyekezett állandóan eleget tenni, hanem a modern pedagógia legujabb irá. l\y~.inak a székesfőváros által fentartott iskolákba való bevezetésével már az iskolás gyermekek testi és szellemi fejlödését is minél tökéletesebb fokra igyekezett emelni. E téren a külfőldi hasonló törekvéseket állandóan figyelemmel kisérve, azt tűzte ki céljául, hogy a székesfőváros oktatásügye a legkorszerűbb külföldi pedagógia mod. szereivel is felvehesse a versenyt és ogy talpalatnyi olyan tcrületet se hagy jon kihasználatlanul, amellyel sze. retett magyar fővárosunknak és ezzel hazánknak oktatásügyét előbbre ne vihesse. Részben a külföldi pedagógiai irányelvek fejlődésének figyelemmelkisérése, több esetben pedig a főváros kiváló pe, dagógusaínak egyéni elgondolása volt az a termékeny talaj, amelyen a székesfőváros iskoláinak oktatásügye európai viszonylatban is a legelsők közé fejlődhetett és amellyel a főváros számos esetben érdemelte ki mind a belföldi, mint pedig a kűlföldfpedagógíai szakértők elismerő dicséretét. Annak a pedagógiai iránynak, amely legujabbari kirlföldön és nálunk is egy. aránt mindinkább tért hódít, fötörek. vése odairányul, hogy a tanuló a leg. elvontabb fogalmakat is már az iskolás ban minél tökéletesebb szemléltetés utján könnyen átérthesse és sa.játithas. sa el.

A szemlóltctő oktatásnak az idők folyamán szárnos módszcrével talalkozunk. Ezek a módszcrck az iskolai szemléltetést a legkülönbözőbb eszkö, zök alkalmazásával igyekeztek hatha. tóssá tenni. Természetes, hogy az egyes tantárgyak körébe tartozó ismererek különbözösége miatt azok szemlelte. tés ére is a legkülönbözőbb eszközöket kellett igénybevenni és azokat oly elgondolás alapján megtervezni, hogy a célnak a legmegfelelőbbek legyenek. Az eddigelé használatban volt szemléltető eszközök (amelyek részben terrnészeti tárgyak, azokkal végrehajtott kisérletek, gyűjtcmónyek, térképek, váz. Iatok, szernléltetöképek, episzkóppal ve, titett képek, diapozitívek, stb.) az idők folyamán kiegészítésre szorultak, mert habár ezek az eszközök a tan. anyag bizonyos részeinek szernléltetésé re a jelen rendszer mellett is alkarmasak, a tantárgyak elvontabb és a fentebb körülírt eszközökkel nem szcn., lé1tethető részének illusztrálására a modcrn pedagógiának újabb eszközökhöz kellett folyamodnia. A tananyag elvontabb részének a tanulókkal vajo könnyebb megértetése céljára a mozgó~ képek, vagyis filmelőadások útján való szemlélietés teljesen új és eddigelé ki: eknézetlen területet Jelentett a pedagógusok számára. A filmnek mint oktatóés szemléltetőeszkőznek az iskolai ren, dcs tanítás menetébe való beillesztéset azon ban nem lehet a könnyen megold. ható fc1adatok közé sorolni. Elsősorban is a tanterv keretébe tartozó tantár. gyakból ki kellett választani azt az anyagot, amely filmfelvételezésre nem, csak hogy alkalmas, hanem a filmfel. vétellel és vetítéssel járó anyagi áldo, zatokkal a róluk készített filmek gya. korlati értéke is arányban áll. Emellett

A

4

_..~~r~~+.--------------~, -J~~

~I~

megtekintése a tanulők lelki világ ára napokon, sőt néha heteken és hónapokon keresztül milyen befolyást gyakorolhat, könnyen átérthetjük. mit jelenthet

az eíJ,yes filmeknek rövideknek (Iegterjebb 15-20 perces időtar tamúaknax) és ennek megfelelűen tömöreknek, vagyis tartalmasoknak. de amellett olvaneknak kell lenniök, hogy abból a ta~ulók értelmi színvonalán állva, a tananyag könnyen átérthetö legyen. Az ily elgondolás alap ján készített, vagyis az egyes iskolatípusok szoros értelemben vett tananyagához simuló filmeket szeros értelemben vett oktató: filmeknek nevezhetnők. Csak ilyen tárgyú filmek gyártásával azonban azt az óriási lehetőséget, amelyet a film az iskolai szemléltető oktatás területén jelent, még korántsem rneritcttiik ki teljesen. Szükség van omellett arra is, hogy a tanuló már az iskola padjaiban korának és értelmi fokán ak megfelelő mértékben azokkal a technikai, tudo, mányes és művészeti eseményekkel, alkot ásokkal, berendezésekkel, esetleg más témakőrőkkcl, pl. népszokásokkal, stb. is megismerkedjék, amelyek, habár nem tartoznak szorosan az általa látogatett osztály tananyagához, de amelyek az illető osztály tantárgyainak kö. r-ébe mégis bcilleszthetök és amelyekről készített jó elgondolású és rendezésű filmek segítségével könnyen sajátithat cl olyan ismereteket, amelyek ál talános művcltségéhez feltétlenül megkívántatnak. Ezzel a célzattal kószített filmeket iskolai kultúrjilm név alatt lehetne szcrepeltetni. Az iskolai nevelésnek azonban nem, csak a tanulók ismeretkörének bővítés e, tudományos képzése alkotja kizáróla, gos feladatát. A pedagógus feladata, sőt egyik főfeladata az is, hogy amin: den szellemi, társadalmi és környezeti. befolyásra élénken reagáló, nevelésére és felügyeletére bízott fiatal lelkekben

egy:egy ügyes'en szerkesziett film a tanulóit júság szellemi nevelése szempontjébol. Természetesen az ilyen cél-

zattal bemutatandó film elbirálásánál a legnagyobb gonddal kell megítélnünk nomcsak a film témáját, hanem a téma bcállításától, vagyis a film rendezésetől kezdve mindent a legaprólékosabb részletekig, ami a hatás szempontjából figyelembe jöhet. Az itt emlitett fiI~ mek tágkőrű csoportját az iskolai, szórakoztatva nevelő filmek csoportjának nevezhetnők el, és ezek mintcgy juta' lomképen. hetenként egyszer, vagy legfeljebb kétszer volnának a tanár kiegészítő magyarázata kíséretében be, mutathatók. Ugyanez volna a módja az iskolai kultúrf ilm bemutatásán ak is, míg a szoros értelemben vett oktatófilm a rendcs tanítási óra keretében, mint szemléltetö- és magyarázatkiegészítő eszköz volna alkalmazható. Az iskolai filmek fentebb felsorolt csoportjai természetesen csak akkor használhatók eredménnyel, ha a {anál' tetszés szerinti időben veiitheii le azo: kat és pedig abban az osztályteremben, ehol éppen előadását tartja. Az osztálybemutatásra legalkalmasabbak a nehezen égő anyagból készül t keskenyfil. rnck, melyek a papírnál is kevésbbé r~yúlékony anyagból készültek és amelyek általánosan elfogadott szélessége jelenleg 16 millimétcr. A 16 millimétcres nehezen égő keskenyfilm vetirésre pedig a legegyszerűbb szcrkczctű, kis: mérctű és könnyen kezelhető gépeket kell kiválasztani, amelyek egyik osztályból a másikba minden nehézség nélkül átvihetők, és amelyeket az elő: adó tanár bizonyos tűzrenáeszeti e?ó,

a jóra, nemesre való hajlandóságot ál, landóan ébrenierise, sőt tovébbjet» lessze és il ymodon hazánknak éidozet» kész hazaszerefő polgárokat, a magyar társadalom számára pedig hasznos és munkús tagokat neveljen. Ha most

arra

gondolunk,

hogy

egy~cgy

írások szigorú betartása mellett minden nehézség nélkül, saJát maga kezelhet.

A főváros a filmoktatás fentebb közölt elgondolása

film

5

módjának alapján

fl

Magyar Filmiroda Rt.snál eddigelé J7.6~O mctcr hosszúságú, 16 millimétcres keskenyfilmanyaget készíttetett és egyelőre nyolc székes/'ővárot;<[ községi iskoleépiileiet szerelteteti fel vetitöberendezessel és látott el keskenyiilm» vetítőgéppel; újabb tizenöt iskola hasonló módon való berendezése pedig jelenleg van folyamatban. /1 .iövő 1934-3.5. iskoleév elejétől kezdve tehát egyelőre 23 iskolában szérulék.ozik: a székesiöveros a saemlé!» tető oldatásnak ezt El legmodernebb modszerét bevezetni. A főváros tulajdonát képező film> anyag túlnyomó része témája szerint az iskolai kultúrfilm ck csoportjába so.

rózható. A "Ri,dióieadás és ielvéiet" című oktatófilm a szeros értelemben vett oktatófilm csoportjába is sorozható. A szeros értelemben vett oktatófilmek -tárgyi keretének megállapítását célzó oktatófilm normáljegyzekek őszszeállitása a székesfővárosi Pedagógiai Filmbizottság irányítása mellctt jelen. leg van folyamatban és remélhető, Rogy az 1934-35. iskolaév végén tartandó ősszefoglaló ismétlés ek alkalmával" fővárosi iskolák tanulói örömmel fog~ ják tapasztalni azt a könnyebbséget, amelyet a filmoktatás a tanagyag köny. nyű megértése és elsajátítása szempontjából jelent.

ÁGOTAI GÉZA dr.:

A VELENCEI II. NEMZETKÖZI FILMMÜVÉSZE TI KIÁLLIT ÁS művelt nemzetek néhány évtizedre visszatekinto és immár művészi fokra emelkedett filmgyártása jelentős állomásához er. kezett. Ez az aránylag olyan fiatal ipar, amelyet ma már a művészctck körébe sorolnak, négy évtized előtt gyermekcip6ben kopogtatott be nagy szerényert a világpiac ajtaján, hogy azután a haladás útjára lépve a huszadik század modern száguldásának tempójával a fejlődés óriási szakaszá t tegye meg. A világ, háború előtti és utáni években művészí magaslatra emelkedett néma filmgyártás csakhamar átadta helyét a hangos Elmprodukciónak és ma újabb és újabb utakat keresve, már a színes és plasztikus filmek, sőt ,a televízió irányában a jövő fejlődlésének beláthatatlan lehetőségei felé törtet előre. Az olimpiai versenyek szellemétől áthatott korunkban azonban a nagy Hlmvállalatok nem elég,edtek meg a

piac egyre nagyobb részének mcghódításával. hanem felülemelkedve a gazdasági harcokon, filmjeiknek művészi kvalítását állítják egymás ellen sorompóba a nemzetközi filmkiállításokon. Az 1932~ben megtartott első filmművészeti kiállításon 14 nagy filmvállalat vonult fel Ve loncébe legkimagaslóbb produkció ikkal. Felbátorodva az első kísérlet sikerén, a Biennále néven ismert kétéven. kénii N emzetlcozi Szepművészeti Kiál" liiés elnöksége a nemzetek szővetségé. nek égisze alatt műkődö Nemzetközi Oldatófilm Intézet vezetőségének kezdeményezésérc az idei Biennále ke neté. ben augusztus 1. és 25. között II. N ernzetkőzi Filmművészeti Kiállítás néven most már egy nagyszabású, az egész világ részvételével megtertott [ilm» ollmpíészt hirdetett. amelyre minden filmgyártó állam meghívást kapott, Ennek az olasz kormány által erősen támogatott filmolimpiásznak az volt az alapcszmóje, hogy már a művészi fokra

+1----

~.~A~~r~-'~------_+

emelkedett filmgyártást hivatalosan is de akik európai piacon még soha scm szerepeltek. a művészetek sorába íktassák. A kiállíIgy külőnős érdeklődéssel tekint a tás vezetősége ezért a szépművészetek filmvilág Japán felé, amelynek filmter. határán járó kinematográfia esztétika! melése az elmúlt években számokban és szellemi' tartalmának fejlesztését kifejezve egészen fantasztikus képet tűzte ki célul, külőnős tekintettel arra, mutat. A mai gazdasági viszonyok kö: hogy a filmművészet a magasabb ideázött a japán filmiparnak ez az előre: lok kifejezésére törekvő szépművészenagy művészi haladásra enged tek legmodernebb ágaként egyúttal a tőrése következtetni. népművelés hatásos eszközének is' bizoKülönös kiváncsisággal várja azon. nyult. ban a filmvilág a szovjet bemutatkozáA kiállítás római elnöksége és titkársát is. Eltekintve mindcn politikai vo: sága a Nemzetköz! Oktatófilm Intézet na tkozástól, a velencei kiállításra felfelh ivására a művelt államokban meg. vonuló orosz produkció művészi téren alakított "N emzeii Bizottségokkei" is nagy meglepetéseket hozhat. Az em: karöltve, a modern propaganda mindcn beri tragikum nak, a megrázó lélektani eszközét felhasználva. széleskörű elő. problémáknak és az örök emberi ábkészítő munkát végzett. Ezenfelül a film-olimpiásszal egyidejűleg a legkirázolásnak az orosz művészetben a multban kifejezésre jutó klasszikus re. válóbb film színészek, seenáriumírók, mekei bizonyára monumentális lélek: rendezők és zeneszerzők kongresszusát tan i filmalkotásokban jutnak érvényre is egybehívta Velencébe, míg a velertSz ov jetoroszországban is. cei Cine-Club a világ amatőr jeihez intézett felhívást amatőr keskenyfilmek nem lesz érdektelen a török film. kiállítására. A kiállítással kapcsolatban' művészet vagy az indiai fimprodukeió rendezik meg Velencében a filmujságfelvonulása sem. írók és kritíkusok nemzetközi kongrészEzek mellett csak természetes, hogy szusát is. az európai és amerikai nagyvállalatok Fokozza az érdeklődést még az is, legrnűvészibb alkotásaikat sorakoztat: hogy az olasz kormány két aranysorják fel. Az amerikai United Artists leget ajánlott fel a legjobb külföldi, .Benvenuio Cel/ini életé":ről, a Warner illetőleg a legkiválóbb olasz film kitűnBross produkció "Napoleonról" készült tetésére, továbbá, hogy más kormányok filmjét jelentette be, míg az angol Lon, és intézmények számos aranyérmct, don Film "Don Juan magánélete" című serleget és diszóklevelet tűztek ki a filmjét küldi Velencébe. És így tovább különböző művészeti szempontokból a legkiválóbb francia, német, olasz pro: felépített filmck jutalmazására. dukciók már tárgyuknál fogva monumentális alkotásokkal képviseltetik Az egész világ figyeimét felkeltő elő: készítő munkálat nem maradt hatás la> magukat a kiállításon. lanul. A július l-i nevezésí zárlatig a A művéSzi nagy játékfilmek mellett tudományos és kulturfilmek, híradók két év előtt felvonult 14 filmmel szem. és amatőr keskenyjilmek kerülnek be; ben 56 filmvállalat jelentette be rész. mutatásra, azoukívül felvonulnak a vételét a művészi harcban és míg 1932: legkiválóbb és legmodernebb [ilmtech» ben csak a nagy nemzetek küzdöttek nikei gépek, találmányok, amelyek a cl babérért Velencében, addig 1934 filmgyártás terén forradalmat jelentet: augusztusában a nagyszámban jelerittek vagy készítenek elő. kező kisnemzetek mellett megjelentek Ilyen világmozgalom kőzepette nem olyan Félelmetesnek ígérkező ellenfelek volt könnyű a feladat, mely a magyar·.S. akiknek filmművészeti nívó jukról Nemzeti Bizottségre hárult, amikor a eddig csak hírek jutottak el Európába,

ne

7

adót állított össze a kiállitásra, amely csak magyar eseményeket és nem any' nyira aktualitásokat. mint inkább a magyal' élet legjelentősebb monumeniu» mait mutatja be. Ugyancsak grafikonokkal és képekkel tájékoztatja a kiál. lítás közönségét a Filmiroda Iejlödésó. ről, nemzetközileg kiépített film. és fotószolgálatáról, modern studiójáról, felszereléséről és laboratóriumáról. Ezek mellett a rnodern filmgyártás egy igen érdekes problémájának, az utószinkronizálásnak, vagyis a beszélő filmek más nyelvre való utólagos át: iilteiésének: kérdésében is egy igen je: lentős magyar találmánnyal , Putvért Károly rendszerével lép a magyar kinc. ma tografia a kiállításon a filmvilá!l elé. Ez a rendszer, amely az első kísérlete. ket meglepő eredménnyel oldotta meg, mánden valószínűség szerint nagy fel. tünést fog kelteni szellemes megoldá. sával, az elterjedt módszereknél jóval olcsóbb kivitelezésével és tökéletes eredményével. A géppel együtt kerülnek bemutatásra a Pulvárisren dszerrel külföldi filmeknek már magyarra átül. tetett jelenetei és két magyar filmnek egy.egy felvonása olasz és német nyel. ven. Mindent egybevetve, ha nem is tud a magyar filmgyártás monumentális magyar alkotásokat felvonuitatni a kiállításra, ha nincsenek is a magyal kínematografíának a legnagyobb ma. gyar művészeket, zeneszerzőket. rende. zőket és a magyar művészetet teljes értékében kifejezésre juttató magvar alkotásai, az az anyaggyűjtemény. amelyet fényképek ben, rajzokban, gé. .pekben, találmányokban és filmekben a kiállításon egybegyült szakemberek elött :bemutathat, olyan filmkultúráról fog tanuskodni, amellyel szégyenkezes nélkül léphet a világ elé, meri a nagy filmgyártó nemzetek után a kisállamok sorai ból minden valószínűség szerint magasan kiemelkedve fog a megyer filmművészet a kiállításon s:zerep~lni. Há pedig ezt a helyet sikerül a ma.

magyar filmművészet mai nívójának megfelelő magyar alkotással akart tanu; ságot tenni ezen a téren is a magyar kultúra és rnűvészet fejlettségéről. Mert ámbár mi magyárok jól tud. juk, hogy sok kiváló magyar filmíró külföldön világsikert aratott, hogy van. nak rendezőink, akiknek alkotásai az egész világot bámulatba ejtették. hogy nagy zeneszerzőink meghódították az egész világ közönségét, végül, hogy külföld re szakadt filmcsillagaink mindenütt népszerűek lettek, másrészről szomorúan igaz az is, hogy a kedvezötlen magyar gazdasági viszonyok miatt művészeink idegen produkciók részére aratták a babért és csak közvetve hir. dették a magyar géniuszt. Magyar rendezők rendezésében készített, magyar sztnészek művészctével megjátszott, magyar zenével kísért, Magyarországon forgatott, magyar reprezentáns film tehát nem állott nendelkezesre. Ezért a velencei kiállításon a világ Iigyelmét csak egy [ényképgyii]» temény fogja felhívni arra, hogy e sok sikert képviselő sorozat külföldön köz. ismert tagjaival Magyarország ajándé. kozta meg a filmművészetet. Magyar tárgyú, magyar művészekkel idehaza készült filmjeink közül a Nem> zeti Bizottság a "Rákóczi induló" című film magyar változatát küldi Velence. be francia [eliretokkel. Ezenkívül film. művészetünk fejlődését az 1895.ben, a V áczi uccában megtartott első szabad. téri vetítéstől a mai modern studiokig és filmprodukciókig érdekes törté; nclmi képeorozat mutatja be. Felvonulnak legkiválóbb alkotásaik. kal a magyar amatőr keskenyfilmgyártók is. A Hunniedilmgyér a studiójában készült legjobb magyar filmeket megörökítő albumokkal, gyártelepéről, studiójáról, berendezéséről és fejlődéséről beszámoló fényképekkel és grafikonok. .kal képviselteti magát a kiállításon.· A Magyar Film Iroda egy külön hír.

8

~

~e~~r~~ ~}~~

••

gyal' kinematografiának a világkiállita. son biztosítan i, akkor büszkén gondolhatunk arra, hogy filmművészetünk a nehéz viszonyok ellenére sok más jó. val kedvezőbb helyzetben élő állam megelőzésével kőzvetleniil ·a nagy nemzetek alkotásai után következik. A kiállítás megnyitásának előestéjén a ma-

LAJTA

~.~

gy ar filmművészet azzal a reménnyel tekinthet a kiállítás felé, hogy a nemzetek művészi harcában sikerülni fog bizonyságot tenni arról, hogy a művé» szi tudással és lelkesedéssel végzett évtizedes küzdelmekben a magyar filmművészet megállta helyét, hirdetve a magyar nép őserejét és tehetséget.

.

AXDOR

A II. FILMBIENNALE SZERVEZETI HIBÁI részt a Biennale egyéb iinnepségein, de de valamennyi kőzűl egyedül Magyarország vette komolyan a meghívó t. V illan i Lajos báró követségi tanácsos és szentmiklósi Novák Ervin miniszteri főmérnök lankada talan búzgalommal dolgoztak Magyarország érdekében, Magyarország filmvilágából rajtuk kívül csak e sorok HOJa és Oláh Györgyné , a Zeiss Ikon-vetítögépgyár magyarországi vezérképviselő jének il neje vett részt a Iilmbiennalen, később utazott ki még Pulvéry Károly mérnők, Radó István, a Pesti Mozi szerkesztője és neje és dr. Agotai Géza, a Magyar filmhíradó szerkesztö]e.

velencei II. nemzetközi Filmbiennale ellentétben Agotei Géza dr. optimista és jóhiszemű elgondolásával egyaltalában nem sikerült. Kétségtelen, hogy a Filmbiennale augusztus elsej ére 6000 ernbert vonzott a Lidóra, azok között azonban alig találtunk szakembert. Néhány olasz szakemberen és ujságirón kívül az európai filmvilág alig képviseltette magát a Filmbiennalen és csak később jött néhány ember. Ez érthető is. A Biennale nem pro: dukált semmit. Az úgynevezett kiállításon csak a magyar képeket függeszzették ki. Hatvannégy magyar kép és diagrammá ismertette a magyar film. és moziipar történetét 1895-1934~ig. Öt magyar album, amelyet az Excelsior hatalmas halljában helyeztek el cgy~egy asztalon, képeket tartalmaztak a Hunniáról és a Filmirodáról. A két éttermi helyiségben néhány bekeretezett tabló n ismert filmművészek fényképeit állították ki. Ez volt az első né. hány nap kiállítási "anyaga". A Folyosókon az egyik amerikai filmgyár plakátjait függesztették ki. A kiállítás magyar anyagát a kultuszminisztérium készítette el nagy ál. dozatkészséggel. Ezek a képsorozatok és diagrammek voltak a kiállítás d'í. szeí és egyetlen értékei. Ez volt a Filmbiennale "kiállítása". A kultúrállamok kőziil 19 ország vett

A

Rosszabb és ötletlelenebb rendezést még nem produkáltak a világon, mint a Filmbiennalen. Amennvíre mesterei az olaszok a nagyvonalú' és pittoreszk rendezésnek. fölvonulásnak és tőmeg. felhajtásnak, annyira megbuktak Veieneében. Sehol semmi figyelem, előzékenység, ötlet az idegenekkel szemben. A Biennale "agy tröszt je" az Excelstor. ban lévő sajtóosztály, ez azonban annyi baklövést követett el, hogy egyesek megfogadták, hogy ilyen körülmé'nyek között a jövő Biennalera el sem jőnnek. Sehol egy németül tudó ember, aki a középeurópai ujságíróknak a szűkséges információkat megadhatta volna. Semmi kőnyomatos szolgálat, semmi körülvezetés a Biennale terüle. tén, a jegyelosztás leheletlen és [ejet» len volt. Tartozom az igazságnak, hogy a sajtóosztály egyébként igen .rokon.

9

~.,---------+.~~~~~'~----szcnvcs tagjai közül egyedül Dal Eebbro úr állt hivatása magaslatán. A Film, biennale vezetősége helyesen tenné, ha 1936~ban 1-2 berlini és budapesti szak. embert állítana a propaganda. és sajtó~ bizotiségbe, akik ötletekkel tennék elevenné a Filmbiennale ccvébként sok. oldalú feladatkörét, akik szolgéleikesz irányítással és agilitással megkönnyíte, nék a kűliol diek mozgási szebedségét és tenulniekerését. A Filmbiennáléból lehetne nagy nem; zetkori eseményt csinálni, de nem úgy, mint most. A Film biennále nemcsak szép eszme, hanem igen jó ötlet és ke. ret, amelybe életet, elevenséget, tudást, hozzúértést és komoly tartalmat kel» lene belevinni, Ha a Volpi gróf vezetése alatt álló elnokség megfogadja ezeket a tanáesokat és a jelenlegi üreS' keretet meg tudja teliteni megfelelő értékű tarta: lommel, akkor 1936.ban az egész [ilm» viléü komoly érdeklődésére számíthat'" . nak. Ellenesetben jobb, ha a Filmbienná. lét meg sem rendezik.

A HACSEK ÉS SAJÓ FILM Augusztus közepén kezdte meg He], nal Gyula filmvállalata a 16 filmből álló .Hecsek és Sajó·'.Sorozat első képé. nek a felvételei t. Vadnai László ismer r és nagy sikert aratott bohózatait vi. szik filmre egymásután és a szezón Iolyamán jelentetik meg ezeket a Royal •. filmszínházakban. Havonta egy He» c.<:ebSajó;bohózat készül el. Az erso. nek a címe, "Az égő nadrág", a bels felvételeket a Magyar Filmiroda mű. termében forga tták, mig a külsőket tö. leg Ujpesten vették fcl az ujpesti tiiz,« oltóság kőzreműkődésével. A két mókás alakot Herczegh Jenő és Komlos: Vilmos alakították, ugyanazok, akik a színpadon is játsszák Hacsek és Sajó, közismert figuráit. György István rendezte a filmet, Somkuti István és Me: yer Tibor készítették a hang, illetve képfc1vételeket. Szepternberben kerül Iorgatásra a második Hacsek és Sajó; kép, amelynek oa címe: "A zseniális J.1agyary" ugyancsak Herczegh és Kom» íós járszák a főszerepeket és ismét György István rendezi. ő

PROSPEKTUSOK: A City-film rt. most bocsátotta ki az 1934-35. évekre szóló gazdag anyagának prospektusát. Az utolsó 8-10 esztendőben ilyen díszes és szép prospektus nem jelent még meg a budapesti filmpiacon. A nagy .iondc'n (S ízé-sr l ös,,~c/:1lított prospcktu.s felsorolja a City magyar anyagát és az U lcd Artists kiválasztott filmjeit. A mű Kiss Jenő gondos és ötletes rnunkája .. A Pararnoun-Fhn Rt. rnost megj elent sokszínű és szép prospektus a tartalmazza rnindazokat a filmeket, amelyek az idény első felében megjelennek. Fodor Sándor. a Paramount új dramaturgja szer kesztctte ~ szép kiállítású prospektust, ő írt az egyes filmekhez ismertetést és a prospektus-bevezetést, amelynek lényege az, hogy az új Paramountpr odukcióit ismét kor Adolf neve fé~llj e:lz.i. Az Dra-film most kűldte el kulturfilrnjeinek a jegyzékét. A külföldnek szánt prospektus bevezető részében dr. licholas Ktudmann cikkét közli. aki ismerteti az Ufa kulturfilm-osztályának működését. A prospektus további során felsorolja az összes hangos és néma ismeretterjesztő, oktatóés kultúrfilmek jegyzékét.

t:1-

1

zo

TÁRSULÁSOK Csillag Ignác, Újpest. Corso-rnozi, Csillag Lászl6néva1. Sp6ne'r János, Esztergom. Corso-mozi, Kalmár Lászlóval, az egri mozi egyik tulajdonosávaI. Magyar Filmbeseersö Rt. J ózsefvárosi' Iilmsztnház, meghosszabbította a társulásiszerződést özv. Horváth Gyulánéval és ól M adarász-örökösökkel. Wittinger Alberttel.

Antal,

Törökbálint,

Litcinann

Lajosmizse Ipartestület, Schmidt Györgya Baro'ss-mozg6 volt társával. Angol-Magyar Fiinvssinháe Rt., Magvar Filmbesz.erzŐvel, a volt Baross-mozira, amely tudvalevően Otthon-mozi név alatt kezdi meg űzemét. HONSz Budapest Orient-mozg6ra vonatkoz6an' a Proje~tograph rt.-veJ. (Dáni Balázs a nyugdíj törvényre val6 hivatkozásseI lemondott a jogról.) VarSányi Andor, Rákospalota, Tavasz-. moz i, Csillag Lászlónéval. gye},

10

~--------~.~~~~------~. LAKNER ARTUR

A MDZI~~Y~SÜL~TUIR~I

mellére most tűzte a Signum Laudist a belügyminiszter előtcr jesztésére Ma~ gyárország kormányzója. Ez a Signum Laudis a filmszakma legnépszerűbb és igen sokoldalú. tagját érte. Maga a filmszakma olyan fiatal, hogy kevesen vannak, akik egyenesen az iskolapad. ból ióptek ide át. Altalában filmes ek többféle foglalkozással dicsekedhetnek, de Lakner Arturnak az az érdeme, b ogy a filmszakma ezerféle ágazatához ért és mindcn ágazatban a legelső!

A MMOE szeprember elsejétől kezdődően megsziintette a nyári hivatalos órákat és ettől kezdődően naponta délelőtt 10'-1 tart hivatalos órákat. A Magyar Mozgóképüzemengedély'esek Országos Egyesülete szepternber 3·án délelőtt fél 11 órakor választmanyi ülést tart, amelynek napirendjén szamos fontos kérdés Szerepel, Ez a választmány! ülés rogtalkozü, többek között a filmbérleti és szállitási feltételek kérdésével is. A hatos [átszási rend ügyében a budapesti másod- és harmadhetes mozgöképszfnházak szeptember elején részint a MMOE kebeléli belül, részint önállóan lépéseket akarnak tenni. mert a jelenlegi helyzetet rájuk nézve hátrányosnak és sérelmesnek tart [ák, Az egyesület legális lépéseket akar ebben az űgyhen tenni, viszont a legtöbb mozgöképszfnháztulajdonos magánúton óhajtja ezt II kérdést elintézni.

1919 augusztus 10,án, tehát éppen 15 évvel ezelőtt, Szent István napjan. Márkus László ajánlatára, dr. MOlnéÍl' Dezső kinevezte a Corvin-Filmgyár zuglói telepének vezetőjévé. Öt évig a Corvin-íílmgyárat igazgatta ét; ez alatt az idő alatt nemesak a gyár vezetője volt, hanem írt és rendezett film.vígjátékokat is. Az ő nevéhez fűződik Magyarországon az első itt késziih; filmburleszk is, amelynek fő, szeroplője Gaál Franciska volt. (Ö lép. tette fel először Dénes Oszkárt és Verebes Ernőt színpadon.) Ekkor kezdctt filmfeliratokkal foglalkozni, kűlő nősen a humoros Filmfeliratok terén volt kirobbanó sikere.

A Mozigépészek Egyesülete nemrégiben beadványban arra kérte a belügyminiszteriumot, hogy a gépészek [ogvíszonyaít és munkarendjét a mínlsztérium rendezze. Eb.ben az ügyben a belügyminisztérium I,özös megbeszélést rendelt el, amelyet a Gépeszek Egye~ü!ete a MoziegyeSiEette'l karöltve fog tartani. _11._V

__

V_"~_Y_.'Ia:

A__

--

Előkészületben

az 1935. évi (16. évfolyam)

t

FILMMŰVtSZ~TI VRÖNYV Küldje be idejében eimét, vállalatának adatait, hirdetését. Szerkesztőség

THÖKÖLY-UT

75.

és kiadóhivatal:

Lakner Artur nyitotta meg a Capi. tol-filmpalctát, ahol színpadi jelenetek beállításával aratott sikert. U gyánitt tűnt fel újszerű reklám jaival, valóság: gal iskolát nyitott a hirdetések terén. Lakner ötletes módon különös feltűnő stílusban hívta fel a közönség figyel, mét. Hamarosan észrevették s az első tröszthöz (Uránia, Mozgóképotthon és Capitol) szcrződtctték roklámfönők. nek, ahol különösen nagyszerű uccai reklámjaival keltett feltűnést. A Royal Apolló hívta meg innen a sajtófőnöki tisztség betöltésére, ahol 1926 óta működi k, úgy az igazgatóság, mint a sajtó, valamint a nagyközönség megelégedésére.

TELEFON: 97-0-76.

11

A FILM

jellegű, komikus alakításaival. Legismertebb szcrepei: Az idegen anya, Anna Christie, Vacsora este nyolckor. Senta Sőneland, a német filmművészet egyik markáns alakja, július 20. án Berlinben öngyilkosságot követett el és meghalt. A német filmeken mindig külőnlegcs sz int jelentett Senta Sőne~ land férfias, robusztus alakja, aki meglehetős mély hangjával, komikus figu. rájával mindig kacajra fakasztotta ;1. nézőt. Különösen a hangosfilm-éra óta tűnt fel és a közönség mindig szívcsen és örömmel fogadta ezt a külőnős meg, jelenésű filmrnűvésznöt. Senta Söneland férje néhány hónappal ezelőtt meghalt. a művésznő azóta búskomorságba esett és emiatt vált meg önkezével az élettől.

HALOTTAI

Bátori Béla, az ismert budapesti film, szakember augusztus I-én rövid szenvedés után hirtelen meghalt. Bátori Béla a magyar filmgyártás egyik leg: jellegzetesebb alakjai közé tartozott, aki filmbeli pályafutását még a háboru előtt kezdte meg. Hosszu ideig a Corvin-filmgyár segédrendezője volt, ahol később maga is rendezett néhány fil. met. A huszas években villamosbalesd érte és ekkor a Corvin.filmgyár örökös tagjá vá szerzödtette. A hangosfilmgyártás idejében mint felvételvezető tünt fel és a legnagyobb filmeknél vet, ték igénybe szolgálatkész egyéniséget, nagy szakmai tudását és igen jó össze, köttetéseit. Az utóbbi években vese. és májbaj gyötörte és ez vitte sirba 58 éves korában. Augusztus 3.án temet. ték cl. Lörincz Pál, a magyar filmszakma régi tagja, rövid szenvedés után augusztus, ban 76 éves korában meghalt. LÖl'incz Pál még a magyar kinernatografia első éveiben jutott szerephez és éveken ke. rcsztül üzletvezetője volt különböző budapesti másodhetes rnoziknak. Hoszszú éveken keresztül vezette az Irnpc. ri alt, a régi Népotthon-rnozgót, a Phőnix-mozgót és szcrény mo dorával és rokonszenyes egyéniségével hosszú időn keresztül általános szcretctnek őrvendett. Maria Dressler, az ismert amerikai filmművésznő julius 29,én, 64 éves ko, rában Newyorkban meghalt. Maria Dressler rákbetegségben szenvcdett és ez a kór ölte meg épen akkor, amiko, hirnevének teljében volt. Maria Dress lel' n mesak az amerikai színpad, ha; nem az amerikai film egyik legérdekesebb jelensége és egyuttal Icgértéke, sebb erőssége is volt. Chaplin fedezte fcl Maria Dressleri li film számára, aki az utóbbi években vált világszerte IS' mcrtté és népszerűvé egészen egyéni

12

C. Francis Jenkins, az amerikai kinematografia egyik úttörője, július. ó.án Richmondban meghalt. Ienkins volt az, aki 1894. júniusában az első filmelőadásokat rendezte 'Saját szerkezetű vetítőgépével Amerikában. Ettől az időtől fogva csak a filmtechnikának élt l enkins, aki egymaga több mint 500 szabadalom felett rendelkezett. Már 40 évvel ezelőtt Feltalálta a lassitott felvételek technikai eljárását és 12 év: vel ezelőtt c téren ujabb találmánynyal lépett az amerikai SMPE nagy. gyűlés elé. Jenkinstöl származik az első amerikai kincmatograf íai szakkönyv is az Animafed pictures, amely 1898.ban \Vashingtonban jelent meg. Ludwik Hoffmann, a csehszlovák fiImunio elnöke, rövid betegség után Prágában 55 éves korában meghalt. Hoffmannban a cseh filmgyártás egyik erősségét vesztette el. LZ

Q

es ee ee



Az indiai Mction Píctures Society

 or india.

amelyhez a legismertebb és a Iegj elcntőschb indiai filmvállalkozások tartoznak most tartotta ez idei közgyűlését. amelyen többek között felszólították a himdú filrngyárosokat, hOi!J7 az új filmidény részére nagvo-ib lendülettel készüljenek fel és fokozók a liindú filmgyár tást,

~

-+.~~r~~,~-------'.

MAGYARORSzAG FILMFORGALMA 1934. ELSŐ FELÉBEN

Már a szezón elején 3 nagy filmmel

A Statisztikai Havi Közleményex most megjelent 4--6dk füzete közli Magyarország filmforgalmi statisztikáját 1934 január l-től június 30~ig. Esze. rint a kimutatás szerint a folyó év elso felében Magyarországba behoztak őszszesen 131 q nyersfilmef, 385.000 pengő értékben, szemben az elmult évi hasonló időközben importált 245.000 p értékü 81 q nyersfilmmel. Ebből a mennyiségből behoztunk .57 q~t N é~ rnetországból, 54 q-t Olaszországból, 9 q-t Cschszlovákiából és II q.t külőnböző országokból. Megvilágított negativ ból behoztunk 2 q.t 7000 pengő értékben (tavaly 6 q.t 23.QOOpengő értékben). Mind a 200 kg kikészttési célból érkezett ide és pedig l q Ausztriából és 1 q Franciaországból. liVlegvilágított negativból kivittünk összesen 4 q.t 4000 pengő ér. ték ben és pedig mind a 400 kg-or kiké: szítési eljárás céljából. A behozott megvilégitoit pozitiviil. mek súlya meghaladta a 34 q-t (értékük 186.000 pengő), amiből 4 q-t kikészb tési célokból küldtek Magyarországba (1933~ban 50 q.t importáltunk 239.000 pengő értékben). Ebből a mennyiségből 20 q érkezett Németországból, 8 q Franciaországból, 3 q az Egyesült Államok ból, l q Ausztriából és 2 q kiilönböző országokból. Magyarországból kivittek 4 q készfilmct. Filmhulladékból és selejtfilmből 35 q~t vittünk ki Ausztriába, 3000 pengő értékben. A statisztikai kimutatás ez alkalommal kőzli clsőizbcn a film szcrepét a kikéseitési forgalomban. Eszerint a fo; lyó év első 6 hónapjában 6 q film ér; kezett be kikészítés i forgalom céljaira 29.000 pengő értékben, kivittünk 6 q.t 19.000 P értékben. Eza forgalom -cmelkedés azzal van összefüggésben, hogy szarnos negativot küldtek l\;lagyaror~ szágba, itt készíttetile a kópiakat Ma; gyarország és a Balkán részére.

indulunk!

3 hétig a rórumban volt kimagasló siker:

Gyertyafénynál Siegfried Geyer világhirü regénye Főszereplő: Lukács Pál, Elissa Landi és Nils Asther. A legszebb filmek sorozatáb61 jelentettük meg az amerikai filmgyártás remekét

Szerelem Egy modern család története. Főszereplő: lohn Boles és Gloria Stuart

A Fórum hozza az eddigi legnagyobb könyvsikert filmen

Mi lesz veled emberke? Hans Fallada világhírü regénye. Főszereplők : Margaret Sullavan és Douglas Montgomery.

JÖN!

JÖN!

Gaál Franciska:

Tavaszi parádé UNIVERSAL FILM RT. Budapest,

13

Népszinház-u.

21. T.: 38-4-48

*'--------~i~~~~~~.~A

...J.~~ HIRADÓJA Horthy Mildós kormányzó dr. Bencs Zoltán miniszterl tanácsosi eimmel felruházott miniszteri osztály tanácsosnak, a fí.mcenzurn alelnökének, a miniszteri tanácsosi jelleget adományozta. A kormányzó w belügyminiszter előter[esztésére megengedte, hogy Lakner Arturnak, a Royal Apolló-filmszínház müvészetí :gazgatójának a firmszakrna terén kitejtert eredményes munkásságáérj elismerése tudtul adassék, A belügymíuíszter megengedte, hogy Chreszte.sz Károly ezredes, a filmcenzura tagja, családi nevét Kalntayra megváltoztassa. Ugyancsak megváltoztatta be'[ügymínlszterl engedéllye] családi nevét dr. Polezer Amon mlniszter] osztály tanácsos, a filmcenzura jegyzője is és pedig Pásztoryra, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter dr. Páskándy János mlníszterl titkár] eim. mel és jelleggel felruházott mlniszteri segédtitkárt - a fi1mcenzllra jegyzőjét - miníszieri titkarra nevezte ld. Bingert János dr. a Hunuia-flmgyár igazgatója, augusztus l,özep~n fontos filmügyek elíntézése és letárgyalása céljáhó] Berlinbe utazott. Bingert János dr. szabadsagát ís Németországban tölti el. Lakos Kálmán, a Fox-fllm r. t. cég.iegyzőkiilcFönoSziáiy-vezetője és Ungár Sándorné, a köJcsönosztály másik vezetője most ünnepelték működésük 10 éves, jubileumát a budapesti Pox-Fílm részvénytársaságnat. Ehl:;ől az alkalomból Matzner Károly, a Fnx-Piím rt. igazgatója nagyszabású ünnepi vacsorát rendezett a Miíjég-01ozi terra szán, amelyen a fllmszakmábéj igen sokan vetjek ré sit. Szigetí Ferenc, a Danubius mozgöképipari rt. igazgatója augusztusban huzamosabb időt Varsóban töltött, ahol alkalma volt az orosz filmeket megtekíntenj és ezek kőziil Magyarország részére 5 filmet le is kötött, Váczt Dezső, a kítünötollü filmdramaturg, auguszituselsején dramatll.rgi mil_lőségb~n belépett a Warner-Bros-First National-cég kötelékébe. Az Universum-Pílm A.-G. Bel%l (UFA) legutóbbi nagygyűlése alkalmáböt Trutzer Ernőt, a budapesti Ufa filmipari- és filmkereskedelmi rt. ·10 év óta kölcsönosztályvezetőjét cégvezetövé nevezte ld.

Willy Forst, az ismert filmszíné~z .és rendező valamint Paula Wessely, a bécsi Burgszínház müvésznö]e, szeptemher elején :3 heti tartózkodásra Magyarorsz.ágra érkeznek és részben Budapest környékén, részben pedig Eszterházán résztvesznee!{ So endéte eine Liebe cím ű film Iölvételein, Gyárfás Gyula lí.i Simplon-tilmpalotája augusztus 14-én nyilt meg egy Horthy Miklós-útí új bérpalotáhan. Az új Simplonfilmpalota úgy modern belső berendezésével, mint gyönyörű és művészi leülsejével nemcsak Buda, de az egész Iöváros egyik legdíszesebb I·i!mszínháza. Az ú.i Iilmsefnház befogadóképessége 600 személy. Az egyes Royal-Hlmsztnházak vezetésében az új szezön megnyitásakor némi változások álltak. be. A Capítoí vezetői Lederer Lajos és Pártos -József lettek a Palace új vezető je pedig László Pál, mig Mendelsohn Márto~, a Capitol-filmpalota volt titkárja a Mozgűképüzemi részvénytársaságnál teljesít központi szelgálatot. Barabás Dániel okl. gépészmérnökör julius elsejétől a Royal-fllmszínházak mííszal~i ielügye:'ő.iéül hívták meg, <;,!d ezt a megbízatast el is vállalta. Balla Sándor, a magyar filmszakma régi tagja, augusztus végén a Styl,~ls-film ~{ö~e: íékébe lépett és átvette a va Halat vidéki képv lselerét, A budapesti rádióban július 3Hén idr. Agotuí Géza előadást - tartott "A velencei inasedik nemzetköz! fllmmüvészetí kiállítás" címme. Augusztus 2-án él délelőtti íelolvasasok eorán "A mozl és a londoni gyermek" címmel olvastak fel igen érdekes értekezést. A Royat-filmsztnházak közill néhányat a nyár folyamán átalakí!ott<:·k és. mo~erniz-áltak. T'e.jesen renoválta k a Capitol-Illmpalotát, a Royal-filmszínház néz~terét is alaposen megváltoztattálc, amennyíben a pa.~sage után következő páholysorokat megszuntették és helyükbe úgynevezett ca~ino-fotőjö ket he.yeztek el, Ezzel az átalakítilssal a Roy;:.] befogadóképessége 2()O ülőhellyel megnazvolibodott. A Forum-Iíhusztnházhan szin té;"renováltéíl( és rendbehozták a nézőteret. az e:'őc arnokot teljesen u.i.iá alakítntták. Ugyancsak átalakírottak a Décsí-Iilmszfnház elöcsarnokár is. A Baross-mozí több mint 25 éves renn. á1.
14

~.-----__-+.~~~r~.,~ tartozó 5 mozgöaz elmult hetekben lényeges eltolódá's állott elő. A Józseivárosí filmszínházat Segalí Izsák déligyümölcskereskedő vette át és a színház ezakszerű vezetésével Román Sándort bízta meg. Az Excelsior-mozgószínházat dr. Rosenberg Benedekné Beck Irén vette át. A Baross-mozgösaínház megszünt. Az Uj'akímozi érdekközösségbe lépett a Budaí Royallal és a Plórian-mozlval, amelyek együttesen látják el az Ujlakl-moz! müsorát, Az Ujlaki-mozl vezetője továbbra is Kohn Izrael marad. Az Omnta-mozgóképsztnház az egyedüli, amely az eddigi alakulatban Zuckermann Sándor dr. vezetése alatt továbbra is megmarad. A filmszínház élén mint adminisztratív igazgatók dr. Rottenbera Henrik és dr. Barna Hugó megmaradtak. Az Omnia premier és utánjátszó filmszínház lesz. Cinerna-film elnevezés @latt új 'fi~mkölesőnző cég alakult Budapesten. amelynek heltagjai: Gács Miklós és Körner Mihály. Az új cég az 1934/1935. évi R. K. O.-anyag egy részét szerezte meg Mc:gyarország számára, It odahelyisége: VII., Erzsébet körut S. Telefon: 37-5-70. Az WKO Pilmkopirozás] és Eilenőrzési KFT. írodahetylségét Erzsébet körút 8. alá helyezte át Te:.: 37-2-87. A Corso-mozgöképszínház szeptember elsejétől kezdődően átalalml másodhetes moz, göképszínházzá és ezentúl két slágert játszik egy műsorban, A helyárak a Belváros nívójának megte,lelően valamivel magasabbak lesznek mind a többi másodhetes mozgöképsztnház helyárai. A szegedi három mozgóképsztnház vezetésében nagyjelentüségü változás állott be. Vogl Rezső. aki 3 év óta vezeti a szegedi rnczgéképszínháznkat, augusztus végén békés megegyezéssel megvált a szegedi mozgóképszínházak vezetöségétöl. Helyét Pethő József, a filmszakma tehetséges és agilis tagja Ioglalta el, aki már át is vette igazgatói minőségben il Szegedi Egyesült Mozgól,épszínházak vezetését. Az egyesüléshez tartoznak a következő fllmszfnhézak: a Belvárosi mozgó, a Széchenyi-filmszínház és a Korzó-mozi. A budapesti Vesta-mozgóképszínházat a nyár folyamán teliesen átrenoválták és díszes, mondhatuí monumentális leülsőt nyert. Ezzel a Nagykorutnak ez a része új színt és érdekes leülsőt nyert. Magában a fllmsztnház belsejében is lényeges átalakításokat végeztetett Kovács Dezső, a Vesta-fllmszínház igazgatója, A Magyar Pilmklub szeprember 8-án délelőtt Iéltlzenegykor rendes Mzgyű1ést tart. Határozatképtelenség esetében a k-övetI,~ő közgyíílé~t szepremher 16-án d. e. y:í 11 úrakor tart jál, meg. Az Omnia

képszfnház

érdekköréhe

birtokállománvában

~+~

Az Országos Magyar Mozgóképtparí Egyesület augusztus elsején ugyanabba a házba költözött, ahol a Moziegyesmet van, vagyis a Csokonai ucca 10. alá, azonban egy emelettel lej ebb bérelt megfelelő helyíséget, A telefonszám maradt: 45-8-73. Admlral-fllmszínház név alatt nyilt meg augusztus 20-án a volt budai Helios-mozgó. A Hellos az utóbbi években szünetelt és csak most sike-rült Griesz Arturnak és nejének al! Irgalmas-renddel a mozl át vételére vonatkozólag megállapodni. Grieszék a volt Helios-mozgöt óriási költsége1 átépítették és átalakították. A gépházball Hahn-Gőrzleadógépet és Meitner-féle SamsonIotócelíát szereítek fel. A budapesti Excelsior-mozgöszfnházat tudvalevően dr. Rosenberg Benedekné, Beck Irén vette át, aki a nyár Iolyarnán a Ferencváros eldugott moZ'ijárilól elégáns, díszes filmszínházat varázsolt elő. Az ilymédon átalakított modern mozgöképsztnhaz augusztus végén nyilotta meg kapuit Ráday-filmszínház elnevezés alatt. A filmszínház üzletvezefői teendőit továbbra is özv. Duchangc Aladárné látja el. Az Ula t'ilmanyagának jugoszláviai l<~p. viseletét az 1934135. idényben a 1110st alaknlt Thalia filmcég kapta meg Zágrábban, amelynek tulajdonosa dr. Drago Brössler, A Haas és Kleinleín-cég, amely ével, óta képviseli az Ufát Jugoszláviában, ebben az idényben már nem vállalta a képviseletet. A berlini Cinema.Pílm teljes filmanyagának jugoszláv képviseletét az újonnan alakut Union-Film vette át, amelynek tulajdo. nosa Enyedi, a Metro-uoldwyn zágrábi Iiékjának volt főkÖnyvelő.je. Az Í1j cég Zagreb, Mazuraniéev trg. 3. A budapesti Magy. Kir. állami Mechanikai és Elektromosiparl Szakiskolán (Tavasz. mezö ucca 15.) a Iegközelebbí mozgófénykép gépkezelőt tanfolyamra a kérvényeket október elsejéig kell benyujtani, Az előtaníolyam kezdete oktéber 8, il kiiIönös részé pedig november 5. A csehszlovák fllmvállalatuk most közJa, a következő filmidény első felének programmját és ebből kiderül, hogy a prágai Lloydfilm az' egyedüli, amely egy magyar filmet szerzert meg Csehszlovákia területére. Németországban 1933. julius 1. és 1934. [unius 30-il,a közötri időben 3 magverország! gyartmányu filmet mutattak be német változatban. Ezek a Rákóczi-induló, Egy é.j Velencében és a Skandaj in Budapest (Pardon tévedteml) A

FILMKULTURA

manzámának

boriték lap~t ~ ~nYOmták.

15

PeU.OrO-

~,

-+.~~~r~.~-------+





i~

A :MŰTEREM

~

I

Július és augusztus hónapokban ugyszólván éjjelmappali munka folyt a Hunnia.fílmgyárban, ahol a nyári hónapok alatt 3-4 film készült. Július. ban dolgozott még az a produkció, amely a "Helyet az oregeknek" című film magyar és német változatát készítette cl Szőke Szakáll és Bársony Rózsi főszereplésével. A filmet tudvalevően Fritz Schuliz, az ismert német filmszínész rendezte, aki közben cl is utazott Bécsbc, ahol egy másik film rendezését kezdte meg. Közvetlen utána megkezdték a City -Thália produkcióban a .Buzevirég", Bus-Fekete László vígjátékának a Ielvételeit. A filmet Székely István rendezte, főszereplői: Agai Irén, Berk.y Lili, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Már~ ton, Páger Antal, Nagy György, Pet» hes Sándor, Gárdonyi Lajos és Mak. láry Zoltán. Körülbelül 4 hétig tartanak a film belső és külső felvételei és a legnagyobb gondot fordították arra, hogy ez a téma" amely annakidején a színpadon is oly nagy sikert aratott, a filmen is megállja helyét. Kőzvetlenul a Buzavirág után kezdte meg a 5Tiívészfilm első hangos film jének, az Emmynck <1 filmfelvételeit. Az Emmy, amelyet Rákosi Viktor regéuvéből Mihály István írt át filmre, parárlÓs szereposztásban kerül a magyar közönség elé. Székely István vállalta ennek a filmnek rendezését is, főszereplői: Gombeszögi EBa, Agai Irén, Erdélyi Mic], Szombethelyi Blanka, La. domerszky Margit, Zala Karola, J á~ VOI' Pál, Rajnay Gábor, Gózon Gyula, Péger Antal, Kabos Gyula, Ihász La. j015, Justh Gyula, Lengyel Vilmos, Ke: leii László, j\lakláry Zoltán és De: zsőffy László. Az Emmy felvételei augusztus végén fejeződtek be Horo vi t-z Richárd személyes ellenőrzése mcllett.

Augusztus 20~áll kezdték meg "A mesesuio" című új magyar hangosfilm külsö felvételeit és szeptember elején kezdik meg ennek a filmnek műtermi munkálatait, úgy hogy szeptembcr 12.én ez a film is elkészül. A Gaál Béla rendezésében készülő film Fősze> repeit Perczel Zita, Törzs Jenő, Kebos Gyula, Gombaszőgi Ella, Herczegh Jenő, Gozon Gyula és To/nay Klári játsszák. A külsö felvételeket a Magyar Filmiroda hangos kocsijával készítették. Somkuts István készítette a hangfelvételeket, 'Theyer bécsi operatör pedig a képfelvételeket. Dr. Vitéz Miklós né ál. landóan személycsen irányítja a Ielvételeket, amelyek egy részét Lillafűreden készítették. Szeprember hónap folyamán egyedül az Uruversel produkció foglalja le <1. Hunnia-íilmgyárat, mert a "Péter" Iel. vételei majdnem 1 hónapig tartanak. Szepternber 12-én kezdődnek a belso felvételek és 'október 7~én fejeződnek be. A film tudvalevően Nádas Sándor N agy cipőben kis fiú" c. vígjátékaból k"észül. Igen érdekes esemény ezzel a filmmel kapcsolatban, hogy rer» dezője Karl Lomei., a világhírű cseh filmrendező, akinek ez lesz első bucapesti munkája. Lamaé szeptember l-en érkezik Budapestre és rögtön megkez. eli a film előkészületi munkáit. Gaál Franciska játssza a film Iöszerepét, mellette Járav Sándor, a Burgtheater tagja, Ludwig Stoseel, Hilda von Sto/z és Anton Pointner alakít ják a film főbo szerepeit. A filmből Budapesten egyedül német 'verzió készül, utóbb Párizsban és Londonban francia és angol verzióval egészítik ki. A film stílusos. zenéjét Brodszky Míklós komponál ja. Az egész munka Joe Pesternek párathm szakértelme és rutinja irányította az Universal multheti budapesti és bécsi filmfelvételeit.

16

~.--------~.~-~~~~~.-----

........................................................ :

'

OROSZTÁRGYU FILMEK

;

t~~~~::.~~.~~.:~::~:..!

Wi/d Car go , PaJace, jf. Life of Vergie ri/inters, Forum. jf. Eco-Film: Conulemned, Palace, j f. La Chatelain du Liban, Corso, Corvin. Jf. Fox-Film: Bottomatc p, Omnia, Kunsteis-Kino. Jf. Heut e Abetul bei niir , Omnia, Kunsteis-Kino, Jf. Worst Wonien in Paris, Omnia, Kunsteis-Kino, jf. J am Susanne, Forum, Jf. Hí~sch" & Tsuk: Dactylo se marie, Décsi, Kammer lichtspiele. Jf. Hermes-Fílm: Pariser Niichte, Gartenkino, Jf. Il eads sue go, Márkus-Gar tenkíno. Jf. Flying Foot, Márkus-Gartenkino, Jv. Metro: Laoking torioord, Gartenkino, Jf. Peg o' jl1y Heart, Forum, Rádius. Kunsteiskino, jf. Storm at Dauybrele, Royal-Apollo. Jf. Bomb sliell, Kunsteiskino, RoyalApoHo, Jf. Művészfilm: T'hirteen: Wonien, Palace. Jv. Paramount: Cradle Song, Rádius, Simplon. Jf. Bo/ero._ Karnmer lichtspiele, Décsi, Jf. Were not dre rsing . Rádius, Jf. Forbiaden Aduenture Gartenkino. Jf. ,. wua Horse Mesa.'RiaIto-Kino Jf. Pátria-Film: Die Presoke, Casino, Jv. Die grosse un.«, Casino, Jf. The Hou se of the Dreanis, Cartenkirio. Karnmcrlichtspiele, Ji. Sfylus-FiJm: Der Dop pclgiinger, Casino, Jf. ,. ., Roar of the Drog on, Omnia. Jf. Ufa-F11m: Prcu: Euch des Lebens , Uránia, Corvin. Gartenkino. Jf. Palos Brantiahrt , üránia. Gar tcn, kino, Jf_ " .. T öchter Ilrrer Escell ene, Uránia, Jf. Uníversal: Beloued , Casino, j f. -. Littl e Mo n what now? Forum, jf. Warner-Bros: Mondalay_ Radíus, Jf. Norroui Corner. Gartenkino, ]fo SGJCS __ UC1!QL""Li;OCU CSC u_c Cinema-Fflm:

MEG.JELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK (Juli-August) Német (deutscher) film: 5 Amerikai (arncrikanischer) film: 22 Francia (ftanzösicher) film: 3 Angol (cnclischer) film: '2 Ovztrák (östcrrcichischer) film: 1 D;'11 (dánischcr t f i'm : 1 34 film

kerülnek rövidesen bemutatóra Ma, gyárországon. A legutolsó orosz filmeket a némafilm idejében láttuk, akkor közülük CJy:'~~"-l:'::>i!:nagyon is tetszett. A hangos éra óta azonban nem volt szerencsénk orosz filmekhez, jóllehet olyan hírek érkeztek felőlük, hogy azok művészi és technikai szempontból egészen kűlőnlegesek és olyan nívót értek el, amit. egyébként európai filmeknél, legalább is ebben az irány' ban, alig lehet tapasztalni. Érthető ezekután, hogy az érdeklődés az orosz [iimek: után mily nagy mértékben nyil; vánult meg. Ám nem minden orosz film juthat át a vámhatáron, miután kellő elővigyázatossággal kell az orosz filmek politikai tendenciáját ellenőrizni. A sok film közott mégis talált Szi» get! Ferenc, a Danubius igazgatója öt olyat, amely teljesen mentes minderi pci.iíkétc], ízlés és miívészi szempont. liót tökéletesen megfelelnek a magyal közönség mentalitásának. A ~vlagyar~ országba jutó filmek kőzűl az egyiket "Der l17eg ins Leben" címűt már K yugateurópában mindenütt nagy sikerrel rnutatták be. Ebben a filmben kűlőnö. sen egy 15 éves mongol fiú tünik ki színjátszóképességével. A "Das witter" eímű film orosz színészek re, mek produkciója, a .Des Leben" egy lakatlan szigcten lejátszódó izgalmas drámát érzékeltet idegfeszítő jelenetekkel. A legnagyobb orosz operettfilmnek "Garmon" a neve, tökéletesen új; szerű rendezésscl és gyönyörű orosz z:e", nével. Az ötödik orosz film a "Cse/jus; kin", amely Schmidt tanár északsarki drámáját eleveníti meg, Az eredeti helyszíni felvételekkel tarkított film olyan izgalmas, hogy az ember figyelme egy percre sem terelődik el a film, től. A Danubius mozgóképipari rt. szerződésileg biztosította magának, hogy a késöbb clkészítcndö orosz filmeket Ma~ gyarország részére elsásoroen a Donu» biusnek ajánljá!.:: fel.



17

o-.

~.

-+.~~r~~-·~'--

~I

ÉRDEKES KIMUTATÁS AZ 1933. AUG. l-TŐL 1934. JULIUS 31-IG MEGJELENT FILMEKRŐL A Eilmkuliure mindcn egyes számában közöljük az előző hónap budapesti filmmegjelenéseit. Ebbe a kimutatásba csakis az 1200 rn-nél nagyobb já~ ték" és ismereiter jes'ztő filmeket veszszük fel és ez a statisztika adja a min. denkori filmidény hű tükörképét. A Filmkulture mai számában közöljük a júliusi és augusztusi megjelenésű listát és ezzellezártuk azt a szezónt, amely 1933. augusztus elsején kezdődött és 1934. július 31~én végződött. Az elmult esztendöben 242 magyal' és kűl» földi filmet jelentettek meg a budapesti filmvállalatok, illetve ennyit mutattak be budapesti mozgóképszínházak. Hónapok

seerint

12

10 összesen sra nézve.'

10 film

magyar

német amerikai osztrák angol francia cseh

242 film

-

59 141 :i3 9

" "

8 összesen

2 242 film

Nemzetköz! fllmszaksajtó kongrcsszust tartottak augusztus 6-án Velencében a Filmbiennale alkalmúval. Körülbelül 50 külföldi filmszakujságíró vett részt a kongresszuson és pedig Csehországból. Franciaországból, Bclgiumból, Svédországból. Svájcból. Amer ikából, Romániaból. Luxemburgból, Spanyolországból é' Olaszországból.

a követke-

27 film 26 24 17 17 15

Universal

13

Turul Ungár és társa Pátria Liber ti ny Művész Hirsch & Tsuk -

11 11

-

--

-

Eco Korona-Hermes Harrnonia Reflektor Express Stilus Hermes Kovács Emil és társa Schnehmann Pap -Kultúr összesen

17 film 24

18 18 22 27 21 23 22 28

seerint ez a szám zőképen oszlik meg:

Metro-Goldwvn Fox Paramount City LJfa Warner

Phöbus

megjelent:

augusztusban szeprernberbcn októberben novemberben decem her ben januárban februárban márciusban áprilisban májusban júniusban j úliusba n

Seármaeá

Filmváilalatoh

"

10

g 9 8 7 fi 6

" "

ií

ií 4

R 2 2 2 " 1 "

1 " 242 film

Természetesen ezt a statiszfikat többféleképen lehet még veriélni, Igy meg lehetne állapítani, hogy az egyes színházakban mennyi film jelent meg a bemutatott filmek közül mennyi a dráma, vígjáték" operett, ismerettcrjesztő film stb., meg lehetne állapítani továbbá, hogy mennyi volt a meg jelent filmek kőzűl a/uli és mennyi [e. liil! minösitésű, a dramaturgok közül hányan írtak feliratokat és hány eset. ben, esetleg azt is lehetne kihozni, hogya rendezők kőzül ki-ki hány darabbal szerepcl a magyar filmpiacon. viszont nagy munka volna sziérok szerint megállapítani, hogy ,egy~egy sztár hány filmen szerepclt az elmult esz. tendőben a magyar közönség előtt. Ezreknek a részletes adatoknak azonban nincs olyan gyakorlati jelentőségiik, mint annak a három csoportnak. amelyet fent felsoroltunk.

18

~--------~I~~~~'------CE~ZURÁZOTT OKTAT6ÉS ISMERETTERJESZTO FILMEK

Speciális

. 11t~ipán és facipő, hangos ísm., 2138 m. (.P'á.tna) . J.,é'c és gerely, hangos ism. 232 m. (.J1cl!'"O). Atléták régen és most, hangos ism. 233 m. ~o). Varázsszfínyegen a világ körül, III. 14. (Jibraltár, hangos ism. 2-14 m. (Fax). VarázsszőlJyegen a világ körül, lIT. Hi. Az alanykapu városa, hangos i-m, 239 m.

vámkezelés

"lFox) .

.2

vo.án hősei, hang. sportf'ilm, 251 lll. IJletlo). , f9unbaritmus, hang. l:í:ldi.lll, 14:3 ln. (PaNrrnount). r.; Pu~gly Emi, mlnta-gyí.mölcsö;e, ;<111. 21:? '"Til. (Kruppka). . Akik legyőzték a halált, hang. isru :?dí ~(.J.yetro). Pogányok paradicsoma, hang'. icm. 2i53 m. u) . ro). Élő labdák, hang. spoi lfilm., 275 lll. ~ro). Modern Herkulesel\., hang, -port.íilm. ~~5 \uv(2\leü·o). ( R;Wioov .lazzhaud, zenésfilm, 280 lllé:2i'.

filmszállitások

a világ minden részébe .

Leggyorsabb a Nyugati és Keleti pályaudvarokon, a fóvámhivatalban és a hajóál!omásokon

"HEBEL"

nemzetközi szállitmányozási és elvámolási vállalat,

IV0' V Á C l-U T l. T e I e f o n:

15-9-47.

FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T.

~a.l'Ill(!r).

Castilia, zenésfilm. 239 m. (Wa.rnel'" Auslándischer Besuch im neuen Deutsch(.anj!...- (Magyar Touring Klub) hang. ism. H \'eh'. 1048 m. (UFA). Olasz hegyvidék, hang. ism. 14.4 m. (~l.ü-vészfilm). Velencei fantázia. 249 lll. (Művószfilm). ~vizel{ szimfóniája. Róma művész i szökő KlltJaj. 211 m. (Müvészfllm), ünnepi harangok, hang. ism. 131 rn. t)Iü,·~lm). daloló Szicilia. 237 m. (Művészfilm). Vezúv és környéke, hang, ism. 164 m. ,_ űvészfilm). Kuha, a rumba hazája, hang. Ism. 197 m. (~o:. ~5

UJ eiM: VII., ERZSÉBET -KÖRUT 8.

sz.

TELEFON: 31-2-81.

Kópiák szállitása az összes gyártási központokból.

KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGVÁR ÉS LABORATORIUM

SZAKLAPJUBILEUM

BUDAPEST, VII., GYARMAT-U. 35.

A Film-Journal című berlini film hetilap, amelynek külön lapj a az "Atelier", általános érdeklődést kelt a filmszakmában, most ünnepelte fennállásának 10 éves jubileumát. Ebből az· alkalomból a lap ünnepi számot adott loi, amelyben a mai német film valamennyi problémáját ismerteti. Mi.nt kis vidéki hetilap kezdte karrierjét a Film-Journal Hamburgban, majd áthelyezte székhelyét Berlinbe, ahol egyre jobban vált ko11101y és értékes szakorgánummá. A jubileum alkalmából baráti szerétettel köszöntjük ru'rnct kartir sunkat.

TELEFON:

97-S-55.

Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelt Ia b o ra tori u m a



Készit: hangosfilmeket és kópiákat, filmfeliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklámés rajztrükk-filmeket

19

AZ.OI(TATÓFILM NEMZETKÖZI

'

FILMHÉT

ból az alkalomf·b ól, hogy l a magyar . 1 mmuzeum anyaga decemberre elkészül, az Országos Film. egyesület alkalmasnak lát, ta az időt egy nemzetközi filmhét megrendezésére karácsonykor és ebből a célból érintkezésbe lépett a MMOE~val és az Orsz. Magyar Mozgóképipari Egyesülettel, kérve, hogyafilmhét előkészítőbizottságába két-két tagot delegálianak. A magyar [ilmmuzeum létesítésére a vallás, és közoktatásügyi minisztérium adta meg az impulzust. Február hónap óta folyik az anyaggyűjtés nagy és nehéz munkája, ennek az anyagnak egy részét. alkotta az a hatvankét aquarellel illusztrált falitábla. amelyek a veleneei nemzetközi filmkiállításon olyan

A~

Filmeket vásárolt a. sziámi király, A sziámi király, mint ismeretes, most európai körútori volt éi ennek során többek kö zött ellátogatott Berlinbe és Budapestre is. . Berlinban a sziámi király, aki teljesen új és modern szellemi életet akar birodalmában bevezetni, megtekintette a német filmgyártás föhelyét. il. király ezenkívül néhány német ismeretterjesztő és oktatófilmet tekintett meg és ezek hatása alatt a bangkoki egyetem számára 150' oktató- és ismeretterjesztő filmet vásárolt meg, hogy ezek segítségével az ottani egyetemen tudományos előadásokat rendezzenek Elkészüjt az els (j oktatófilm Lengyelországban. A lengyel nemzeti filmintézet a mai Lengyelországról, annak gazdasági és kulturális berendezkedéseiről, fejlődéséről, nagyszabású ismeretterj-esztő filmet készített, amelynek bemutatását kötelezővé tették az összes lengyel iskolákban.

20

BUDAPESTEN

nagy sikert arattak és a filmszakkörök érdeklődésének kőzéppontjában állo b tak. Az a tény, hogy a nemzetközi film' világnak érdeklődését sikerült a magyar filmipar felé irányítani, a muzeum megnyitásával kapcsolatban valóban aktuálissá teszik a Budapesnén megtartandó filmhetet. Ennek akkor volna nagy sikere, ha a rendezőbizottság Ievonja mindazokat a következleféseker, amelyek a velencei kiállításnál és film. versenynél hibákként előfordultak. Idegenforgalmi szempontból igeu nagy jelentőséget tulajdonítunk a jól megrendezett filmhétnek, különösen december hónapban és karácsonykor, amikor úgyszólván semmi olyan esc. mény nem zajlik le Budape.sten, amelynek az idegenekre nézve külőnös von, zóereje volna.

Film a 'I'átráröl. A prágai Dori-filmgyártó társaság "Tátrai ronuincole" elnevezéssel cseh- és németnyeívű ismeretterjesztő filmet kész ít a Magas- Tátráról. A filmen annak ellenére, hogy kimondottan ismeretterjesztő lesz, színészek is szerepelnek, A főszerepet Paul Ludihar, a newyorki Metropolitan Opera tagja játsza. A filmen nemcsak a tá tra i hegycsoportok természeti szépségeit akar] ák mcgérökíteni, hanem alkalmat nyujtanak arra is, hogy a felvidéki tót népdalokat is filruse vigyék. A film az őszre készül el. A lappokról és azok kulturájís és népies életéről akopenhágai Nordisk- Tone-Film cég különleges lappfilmet készít. A filmet Georg Schneevoigt rendezi, aki a film szövegkönyvét is írta. A filmen, amely kimondottan lapp-follelore jellegű lesz, 3 sz ínész is játszik. köztük Mona Moertenson svéd színésznő. .

Hollywoodi filmalapítás Japánban. A japán dömping mellett most aktuális á vált J apánban az ott gyártott filmek kivitelének a kérdése is. Japánban tisztában vannak azzal, hogya sok száz j apán film közül talán egyet sem lehet Európába vinni. mert azok primi tiv gyártási módja, valamint naiv meséj űk miatt nem alkalmasak arra, hogy az európai közönség tetszését megnyerjék. Ebből az okból elhatározták. hogy e,rportfilmeh készítésére Japánban kűlőn társaságot alapítanak. Az új társaság neve Art League Talking Compcny, amely mögött hollywoodi érdekeltség rejtőz ik. A japán filmérdekeket ebben a társaságban egy Kinshi Tanaka nevű j apán filmszakember képviseli, aki évekkel ezelőtt az United Artistsnál dolgozott. Az új japán exportfilmtársaság székhelye Kiobashí, Yamanaka-Building, a hangfelvételeket a legújabb amerikai hangfelvételi rendszer, a Reeues-rendsser szerint készítik. Az első komplett hangfelvevő-készülék már Japánban van. Visszaesett a francia filmgyártás. Egy francia statisztika szer int a folyó év első felében mindö sze 49 francia filmet készítettek, 16 filmmel kevesebbet, mint 1933 első felében. A 49 film közül 26 még nem jelent meg. Amennyivel visszaesett a Irancia film rnennyi égi leg, annyival emelkedett a kevés szárnú fr ancia film 1nűvészi értékben. A folvó esztendő második félévének első heteiben 19 filmet forgatnak a műtermekben, 61 filmet hirdetnek, mint amelyeket a közeljövőben akarnak tető alá hozni. úgy hogy december végéig körülbelü! 901'00 francia film készül el. óriási átalakulás a londoni B1P-nél. Anglia egyik legnagyobb filmvállalkozásánál. a Br itisch International Picturesnél nagyaranyú tranzakció bonyolódott le, amennyiben 5 nagy angol filmvállalkozás fúzionált. Ezek a következők: Associa ted British Cinernas (ez több mint 200 mozgószínház felett rendelkezik), British International Pictures Ltd. (filmek előállításával foglalkozik), British Instruktional Films (oktatófilmek készítésével foglalkozik), Pathé Pictures Ltd. (híradók készítésével foglalkozik) és a Wardout Films Ltd. (filmkölcsönzés). A fúzió folytán közel 8 millió font az új vállalkozás forgótőkéje és vagyona. Pilmmüzeum Franciaországban. Kormányltendelet áblapítj a meg Franciaorseágban, hogy a filmgyárosok részére letétbe helyezett filmekből és fotókból kirlőn gyűjtemény állíttassék össze, amelyet az érdekeltek, filrnírók. rendezők stb. bármikor megtekint.hetnek. A gyűjtemény nemzetnevelői szempontot· is szelgal .. Minden film mellett egy külön felvonásrész tartalmazza a cimet, a bemutató napját, az összhosszt, a szerzőket ket és egyéb a filmmel kapcsolatos adatokat.

21

NEM MEHET JÓL A MOZIJA

CITYUNITED ARTISTS FILMEK

NÉLKÜL!

Hangosfilm a berlini egyetemen. A berlini egyetem fonetikai intézetében Horn tanár előadás-sorozatot hirdetett "A hangosfillll alkalmazhatóságáról a llülönböző munkate!'ületeken" címmel. Előadásában különöse n ki, emelte, hogyahangosfilmnek milyen óriási szerepe van a wyelutanutás terén. A berlini egyetem zenetörténeti szemináriumában szintén hangosfilm-elóadásokar tartottak. amelyek főleg zenemüvészeti szempontból voltak értékesek. Női szakasz a moziban. A hát ó-indiai Háyder abadban 2000 személyes mozgószínházat építettek, amely India legnagyobb filmszínháza. Az új mozi különös t kintettel volt az indiai mohamedánok érzékenységére és miután a mohamedánoknál az asszonyok csak lefátyolozottan jelenhetnek meg a nyilvánosság előtt, a filmszínház a mohamedán asszonyok részére külön női réset létesített, ahonnan a mohamedán asszonyok anélkül, hogv férfiszem öket észrevenné, nyugodtan és zavartalanul nézhetik a filmelőadást. Színes filmfelvételek Grönlandban. Egy Reginald Orcutt nevű amerikai vállalkozó filmexpediciót szervez Grönlandba, hogy ennek természeti szépségei t színes filmen megörökítse. A színes filmfelvételeket Dr. Traube, műncheni német filmtechnikus és vegyész eljárása szer int készítik é az első film lesz. amely az északi sarok természeti szépségeit eredeti színeivel viszi filmre. Svédország is rajzos-trűkkfilmeket gyárt. A Svensk Filmindustrie stockholmí filmgyár két ismert rajzolóval együtt mosf a nyár. folyamán készíti az első svéd rajzos-trükkfiLmeket, A nálunk ismert Adamson úr alakja elevenedik meg a vásznon. aláfestve megfelelő zenével. Az Adamson-filmeket a rajzok feltalálúja Jakobsson készíti.

+-

~.~~)l~.--------_

Köte.ezövé tették Németországban az okbemutatását. A német birodalmi kormány utas irásr a a birodalmi filmkamara rendeletet adott ki julius 17-én, amelynek értelmében kötelezik mindazokat a vállalatokat, amelyek játékfilmek nyilvános előadásával foglalkoznak, hogy műsoraik keretén belül egy, legalább 250 m. hosszu kulturfilmct bemutassanak. Egy-egy ilyen kulturf ilmnek művész inek. népfölvilágositónak, kulturálisnak, vagy pedig állampolitikai szempontból értékesnek kell lennie. Külön ismeretterjesztő filmet akkor is kell bemutatni a mozgóképszinházaknak, ha a íófilm j ellege 'nem játékfilm, hanem kulturális film. (pl. expedíciós-film rnellett is kulturfilmet kell játszaniok). Az uj kormányrendelet maga után vonj a a német oktatófilmgyár tá nagyaranyu felj ődését. Ahol elsőlzben tartanak mozíelűadást, Karncsatka félszigeten, illetve annak egyik világtól elzárt helységében mcstanában tartották meg az első mozielőadást az ott lakó néptörzs előtt. A filmelőadás megszervezése, a közönség beterelése a moz ihelyiségbe nem ment akadálytalanul é, simán. Meg kellett kűz dcni az ottlakó félvad nép elöítéleté-cJel ds [élel tnéucl, Ám az első film levetítése után a megjelentek bizalma annyira megerősödött és a film annyira tetszett, hogy hangosan követelték a bemutatott film újbóli verítését. A Vé!,HŐ siker olyan nagy volt, hogy az ottlakó tanítóság elhatározta, hogy a félsziget északi részén lakó néptörzsekről k űlőn ismeretterjesztő filmet késaittet. Mozipropaganda Amerikában, Augusztus 15-én kezdődött Amerikában az UJ moziidény. Ebből az - alkalomból nyolc nagy amerikai filmgyár együttes és hatalmas Mconség prop agandát indított meg. Ennek a propagandának "Gyere a mO::iba" a CÍme és olyan hallatlan intenzitással indult meg, ,hogy annak eredménye nem kétséges. A nyolc amerikai f.ilmgy;$r nyolcs,':::á::eur dollárt adott ösSze a közönség meg-hódítása érdekében megindított pr opagandá ra. Nemzetközi mozí- és filmkiállítás Bécsben. A szepternber 2-án megnyiló bécsi őszi vásár alkalmával n3QV nelllutközi 111o.zi- és iiluikiállítást rende~nek a bécsi Rotunde egyik rér zében. A kiállításon be akar ják mutatni a film művészi és technikai haladását. Egy kisebb méretű modern filmműtermet akarnak berendezni, amely állandóan üzemben lesz. Egy másik teremben pedig a kinemategrafia fejlődéstörténetét mutatják be a mult : századtól napjainkig. A bécsi gyárak és iii rnkölcs-őnzök külön helyiségben állítanak ki. Helyet kap a kiállítás keretén belül az amatőr- és a keskenyfilm, továbbá a trükkfilmrajzolók csoportja is. Tág helyet bizto situnak a bécsi filmtörténetnek az ismertetésére. tatőfhrn

"

DIATYP"

FILM LABORATORIUM Budapest, VIL, Rottenbiller-ucca Tele fon: Felelősség

melletr

19, sz,

45-3-04.

készit

FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA a H r u ska -

[é

Ie vilógszabadalom

szerint,

Bórmily stylusu betük, tetszés szerinti szinben ! Fehér alapon

is kitünően olvasható!

Film a l,őszegi Hunyadi Mátyás-reálIskola nevelőintézetben. A magyar vidéki tanintézetek közül a kőszegi Hunyadi Mátyás reáliskola nevelőintézet az, amely a filmmel évek óta igen intenzíven és szakszcrüen foglalkozik. Még egy évvel ezelőtt némafilmeket mutattak be az intézetben. r-z elmúlt tanévben azonban már áttértek a hangosfilmre. Az elmult esztendőben körülbelül z5 előadást tartottak és ezek során közel 80.000 méter filmet mutattak be. Etekintetben a kőszegi intézet Bechtold Jakab aligazgató tanár vezetésével Magya r országon rekord telj esitrnényt ért el. Jellemző az intézeti filmoktatás fejlődésére, hogy amíg az 1928-29-1::5 tanévben csak 15 előadást tartottak és ezek során 32.000 métert vetitettek. addig az 1933.-34. tanévben 25 eló ad.is keretén belül már 78.000 méter t mutatrak be. Az intézet 1934 januárja óta fotócellás hangos leadógép felett rendelkezik. Az eddig elért eredményből arra a megállapításra jutottak, hogy az intézet növendékei óriási hasznát vették a bemutatott néma, de kűlőnösen a hangos oktatófilmeknek. Tizenötéves az Ufa kulturflím-osztálya, Most ünnepelte az Ufa kulturfilm-osztálya fenn-illásának 15 éves évfordulóját. 1919-ben alapította az akkor új onnan átszervezett Ufa első igazgatój a, Alexander Gra1~, az Ufa kulturf ilrn-csztrilyát, amely azóta részint dr Nicholas Kaufnuinn, részint pedig Hermann Grieuing igazgatása alatt hatalmas fej lő désnek indult. úgyhogy az ő kezük alatt vált ismertté világszerte az Ufa kultur fiirn-osztálya. Jonathan Swift G ulli ven utazásairól filmtrilógiát kész íi egy londont filmgyár. A trilógia első részének fölvétele it már megkezdték. A Gulliver-filmek készítésénél technika i nehézségek voltak a mudtban és kérdés, hogy ezeket sikerült-e most a londeni zyárnak kiküszöböl ni.

22

o

IL<MTECHNIKA A FILMÉRZÉKENYSÉG UJ MEGÁLLAPITÁSI MÓDJA Ioto, és kinoriegatívok er, zékenysége értékének ismerete egyike azoknak a fontos kellékeknek, amelyek az operatőrt a tel' --._.~ veendő objektum helyes exponálásában irányít. ják. Az érzékenységet a nyers filmgyárak ugynevezett Scheiner-jokokben adják meg, amelynél cea 3°~os emelkedés, kétszeres érzékenység növekedésnek felel meg. Ez a Scheiner-fokokhan történő érzékenység megállapítás vi" légszerie eltel' jedi és szamos hi baja mellea.t is nemzetközileg elfogadont Ujabbari N emetország eltért ettől a megállapodástól, mert a Scheiner-mód. szer adatai a gyakorlat követelménvei, 'nek nem felelnek teljesen meg, "sót számos esetben [élrevezettek: Az új német eljárás megértéséhez szükséges mindenek előtt ismernünk a Scheincr-féle \ érzékenység meghatározást. Ennél az eljárásnál a vizsgálandó nyersfilm vagy lemez egy forgó sector-tárcsa mögőtt van, amely előtt egy Eder által tökéletesített Hefner~lámp; ég. E lámpa távolsága egy méter a vizsgálandó filmtől. A tárcsa percenként 400-800 fordulatot tesz. Ily módon különböző idejü exponálá sokat vihetünk a filmre vagy lemezre, amelyeket előhíva különböző feketedéseket találunk. Ezek közül a legelső és szabad szemmel észrevehető feketedés az il~ lefő anyag érzékenység foka.

r A

A

Schciner.módszernél

a

m éréshcz

intermittáló megvilágítást használunk Ca forgó sector tárcsa nyílásán ismételten áteső fény), amely a gyakorlat, ban használatos egyszeres és állandó megvilágítástól eltér, azonkívül az inter. mittáló fénynél a megvilágítási effektus kisebb, mint az előbbinél. Továbbá a Herner-lámpa fénye más ősszetctclu, mint a mai igényeket szolgáló lámpaké vagy napfényé. Az inkább a na, rancssárga felé hajlik, miért is ortho vagy pan filmekre nagyobb érzékeny' séget kapunk. A megvilágítás ideje és a Iénvforrás intenzitása is erősen eltérő ~ gyakorlattól. Végül egyénifeg megállapítani a már észrevehető Ieketedés kiiszőbértéket cgyálralán mern tekinthető exakt módszcrnck, amely' hez még az a fontos szempont is járul, hogy a nlegativ feketedés küszőbértéke magára a negatívra jellemző es nem ennek kopirozhatóságára.. lVIir pedig Foto- és kíno-célokra valamely negativnál ez utóbbi a legfontosabb szempont. Az új német eljárásnál "a DIN,mód~ szer't-nél fényforrásul 12 Voltos izzó, lámpa szolgál, 3 Amperes fütőárammal, amely előtt Davis és Gibson által ajánlott folyadékszűrő áll. Ennek fénye egy 30 fokozat ból álló sziirke szűrősoron át esik a vizsgálandó filmre vagy lemezre. Minden egyes szűrő az előtte lévőnél O.Ldel sűrűbb. Egy redőnyzáras szerkezet 1/00 másodperces cxpozi. ciót tesz lehetövé. Az így bevilágított film megadott hívóval kidolgozva fe~

23

~I---------+.~~~r-'~-------+t ketedési skálát mutat, melléje kopiro. zott számértékekkel. Ezek kőzül az a számú feketedés az illető film érzékenységí rnértéke, amely O'Ld'cl magasabb, mint a film megvilágítatlan részein a hívástól ei edö fátyol. Vagyis, ha pl. 1'6 az a feketedés, amely O'Ldcl ma, gasabb, mint a hívási fátyol fekotedésc, úgy az illető filmanyag érzékenysége az új német meghatározás szerint '"li" DI.:--J.fok. A nevezőben szereplö 19, crupán megkülönböztetésül szolgál más A mágneses hangszalag. Tsrnerctes, rni:yen nagy feltűnést keltett dr.J(urt Stil!« eljárása, amellyel hangokat mágneses úton vékonyacélszalagon vagy dróton megrögzített. A hangosfilm-technikusok körében erős volt a remény, hogy majdan ez lesz luuigrog sitésre a legolcsóbb és tegbietosabb niods:;er. A remények azonban nem váltak valóra, rnert az .acclsznlagos .hango.film nem felelt meg a gyakorlati élet követelményeinek. Minden látszólagos egyszerűsége mellett sem olyan kőrmyű a rnágriesszalagos hangrögzítés. Nagy akadályok állnak útjában, úgyhogy nem csodálkozhatunk sikertclcnségén. Igy. pl. a beszédáramok által működtctett elektromágnes az elhaladó acélszalagra nem viszi át arányosan a rnágncsezódést, vagyis erősebb beszédáramnak nem arányosan erősebb rn.igneseződés felel meg, hanem szabálytalanul. sokszor ugrasszerücn változik a varanyag rn ilvensége és az elő mágneseződés foka szer int. Tudományosabban szólva. a mágneses hangírás karakterisztikája nem egy ferde egyenes, hanem hurokgörbe. Ugyancsak nagy nehézségeket jelent a mágneses szóródás elkerülése. Minél keskenyebb helyre tudjuk lokalizálni a hangáram oknak megfelelő mágneses impulzusokat, annál rövidebb lehet az acélszalag és annál hívebben rögzítik meg a magasabb frekcenciákat. Az ilyen készirlckeknél a b szédáramoktól átjárt elektromágnes vékony éiben végződik, amely a lehető lep'közelebb áll az elhaladó acélszalaghoz. Sok nL"'ézségct okoz a kűlsö mágneses hatások távoltartasa és szá mos olyan elektromos jelensén. amely a mágnc:,ezéssel összefűgrr. Mindezekhez a nehézségekhez j árul magának. az anyagnak az egyenlőtlensége, mert a gyártás neme szerint mágnesezés i szcmpnnt, ból különbözőképen viselkedik. Mégis, mindezeket az akadályokat leküzdve, új abban olvasunk egy mágneses hangíró és egyszersmind visszaadó szerkezetről. Itt a tovahaladó acélszalag sebessege másodpercenkint l m és 100-5000 H erzig hűen adj a visszn a r ez')1 'r

érzékcnységi számokkal szemben. Az O'Ldel magasabb feketedés kikeresós sére komparator szolgál, ezáltal a szub. jektiv megállapítás helyére exaet leo}; vásás kerül. A méréshez szükséges fel. tételek pontosan (maximálisan 75, tb iletve 1% .05 ingadozássnl) betarthatók. N emetországban a nycrsfilmgyárns, ez-t az új jelölési módszert vezették be. mindarnellett bizonyos ideig még a Scheincr-Fokokban megadott érzéken)" séget is feltüntetik. gésekct, Ez a szerkezet kűlőnősen utószinkronizalasnal nyer előnyös alkalmazást. Ezzel ]{észítjiik a próbafelvételt. amelyet azonnal le is hallgathatunk, sőt az acél-zalaaról reá vitt mágneses följ egyzéseket cuvszerűen letiirün:ctjiik. va cvis ugyanazt a 5zalagot ismét és többszörösen felhasznáJhatj uk. Pilml'elv~elek az ucca forgalmáróI. A filnjct már 80k mindenre felhasználtak tudományos és ipari vonatkozásokban. Tgy nem meglepő az a hír scm, hogy Amerikában az ueca forgalmának tanulmányozására veszik igénybe. Több forgalmas helyen állítottak fel 16 millimétcrcs felvevőgépeket és és a felvételek mezejébe czvszersmínd egy órát is Iotogr af'áltak. A kopirozásnál. tovább-i az egész rnczót raszterrel részelemekre bontották. Ezek alapján pontos szúm-zcri] adatokat nyertek minden forgalmi ker désr« Szabadalombiztos hangos készülékek. " émetországban új abban több cég hirdetett szabadalombiztos hangos filmfelvevő készülékckct, amelyek Braun-féle katódcsővel dolgoznak. Az irteközben megindult sz abadalrn i perek a Tobis-cég javára dőltek el.

MAGYAR FILMIRODA 1IIII'IIII1"IIIIIIUlIIlIIIIIIIII"'III,lIl1'IJIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIII'

11II1II11I111I1I11I11II11I111:111II111111I1I11I1I1I1I11I11I1".t'HIIIIII:J11111111,11111,1",.

Budapest,

IX" Hungória-krt

274

TELEFON: 46-3-46

FILMHIRSZOLGÁLÁT vórosl-, községi-, csclódi-, gyóri-, ipori-,

sport-felvételek.

Kockonagyitások, fotóüzem

~.

-+.~~)l~'

A budopesti

",.

ískoléin

szok-

(T••vasz",ező-utca

",ozg6fén

U.i orosz filmtervek. Az asszcrbcidzsani szovjet népbiztosi tanácsa elhatározta, hogy Baintban. hatalmas filmvárost létesít, amelynek »ajá t villamossági űzemc lesz, külön műtermekkel, Iaboratóriumokkal és a művészi és technikai személyzet részér c szolgáló laleóházakkal. A műtermckben évente 26 filmet és 36 hiradót akarnak gyártani . A bécsi Schönbrunn-filmműtermet, amely az első osztrák hangos-filmműter ern volt, kibővítették és modernizálták. A rnűterrnet annyira igénybeveszik most. hogy a tecknikai és adminisztrációs személyzetct 50 fővel kc'lr tt sznporítani. Él)iil az elő fllmműterem Svájcban, A zürichi Praesent-filmvállalat elhatározta, hogy Zürichb-cn saját filrnműtermct létesít. A filmrnűterern építésére a Pracsent kűlön részvénytársaságot hoz létre. amelyen raj ta kívül egyéb svájci pénzügyi csoportok is résztvesznek. A műterern HJ35 tavaszára elkészül és ezzel megkezdődik az állandó svájci filmI!Y{lrtás. Ú.i felfogás a kultűrfllmek felvételében. Szarnos kultúrf ilrnet láttunk. amelyek seép Felvételekben mutatnak be műtörténeti alkotásokat, épületeket. tárgyakat, természeti képeket, festményeket stb. Minden szépségük mcllett is ezek a j elenetek gyakran scisn plán, leve/e:::ő/apszeriien hatnak, ezért a publikumr a fárasztók és unalmasak. ÉrdekIeszitőbb egy ilyen szárazabb témájú felvétel, ha abba mozgás kerül, vagyis a nézőben azt a benyomást kelti, mintha ő közeledne az objektumhoz és venné jobban szemügyre az errves részleteket. Lehet ilyen módon a legszúr azabb kultúr ilmbe is magával raf'>'adó ér dekessécet éo figyelmet megfogó életet vinni.

ki,.. éill. ",echo-

nikoi és elekt,.onJosipo,.1 yk ép - k ezel

15. sz.) Ő

i sz••tc-

tanfoly ••", nvilik ",eg. A t••nfoly ••","" •• tanfolvo", a

tonfolya",

vasz",ező·

ígozgat6s6g6nál

és (Ta-

utc o 15.) legkésőbb foly6

évi októbe,. nyujtaft

elnökéh~ z intézett

1-én déli

i,.6sbeli,

bélyeggel ellátott

12 ó,.6ig be-

s z a b á I Vs z e,. U tcly ••",odv6nyban

lehet jelentkezni. ,

I ~

-+I

A felvételJdíj és tandíj CI",éj összesen 100 pengo fizetendő. ._,..~"deklődőknek t6jékoztatót a fonfolya", igazgatósága.

Áttérés az éghetetlen filmre. Kűlföldi szakértők sokat foglalkoznak a film tűzveszélye csökkentésének kérdésével, főleg pedig a filmraktárak biztosításával. Az ez.ir ányú szakvélemények általában kétfélék, egyrészük a fi Im raktá rak tűzbiztos építését kívánja, még pedig oly módon, hogy ezek az épület legfelső emeletén helyezkedjenek el. Epítésűk olyan legyen, hogy egymástól független és tűzbiztos részekből álljon, amely esetben valamely. rész kigyulladása nem terjedhetne át a többire. A vélemények nagyobb része az éghetetlen, illetve nehezen gJul!adó film beuexetését sűr geti. Ez irányban már a nyersfilmgyárak bevonásával konkrét tárgyalások folytak. Az éghetetlen film bevezetésének legfőbb akadálya ennek drágasága. ez ugyanis kb. 25-30 százalékkal magasabb árú, mint a normális, gyúlékony film. Amint az árkér dés előnyöSen kialakul, az éghetetlen film általános elter j edése is vá r ha tó. Allandó üzem a svéd filmgyárakban. A svédországi filrnrnűter mckben lázas munka folyik. A svéd nyár rövid, az ősz pedig igen sok nehézséget okoz a felvételek során, úgy, hogya nyári hónapokban fokozottabb erőve' kell dolgozniok. A nyári hetekben 25 svéd filmet készítenek. Naponta százával dolgoznak a műtcr rnekben és mindenki azon igyek, sz ik, hogy a moziidényre sz iikség es hazai filmeket m inél elóbb elkész ítsék. A stockholmi Rasunda-műteremben egyszerre 3 filmct forgatnak. Sundbybergben új filmgyárat építettek és itt e pillanatban 2 filmet forgatnak. Az egyik svéd vállalat Kopenhágában forgat svéd filmeket, de ez a cég nemsokára átveszi a most épülő stuckholmi fi:mműtermeit. A svéd filmiparban ezidő-zerint körülbelill 3-4 millió svéd koronát 'nvr;::zt:'iltak.

í

•••••••••••••

cw:

•••

~

_.A~~ FILMMŰVESZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYóIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - y,; évre 5 pengő. Felelős szerkesztö és kiad): Lajta Andor. Szerkesztűség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: 97-0-76, Párisi szerkesztöség: Artur Vitner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.) Megjelenil, mínden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

w_""'_..--lIiI'---Nyomatott: Otthon-nyomda, IX., Lónyay-u, Telefon: 87-2-87.

25

50.

Budapesti filmpiac

Filmmegjelenések 1934. jul. és aug. hónapokban

JELMAGYARÁZAT. Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. Műfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.

I

CINEl'Ill-FILM, Erzsébet-körút Tel.: 37-5-70.

Bestiák. - Megj. : Palace. - H.: 210Üi m. - M.: Isrner etterj esztő. - F' Lakner A. - Fősz. : Állatok. - R.: Frantz Buek. - c.: A.

Vlll. 23

8.

Egy VIII. 23

-

I I

VIll. 16

ECO-FILM Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.

I VII]. 23

-

~

I

I

Ma éjszaka várlak. - Meg], : Omnia, M űj ég. H.: 2480' 111. - ::vr.: Vígj. - F.: Szántó A. ]. Jugo. - R.: C. Boesc. - c.: A. I Fősz.: Paris démona, - Megj, : Omnia, Műj ég. - II.: VlIl. 5 1800 m. - 11,.L: Dráma. - F.: Szántó A. Fősz. : A. Menjou, - R.: M. Ball. - c.: A.

I I I

vui vu.

8.

I

Bábszínház. - Megj.: Forum. - H.: 2765 111. M.: Operette. - F.: Szántó A. ~ Fősz. : L. Harvey, G. Raymond. - R.: R. V.' Lee.-C. : A.

-

10

30

I I ViI. 30

I

I

I

VUI. 16

I HIRSCH és TSUH, Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35.

I Vlll.

14

I vm

7

I

.

I I

8.

Vlll. 8

Vlll. S

éjszCJMk. - Megj.: Ker t-rn. - H.: 2239 M.: Zenés vígj. - F' Siklósy I. - FŐ,Z.: Dolly Haas, - R.: F. Oz.ep. - c.: F. Imádom magát. - Megj : Márkus-Park. H.: 2154 111. - 101.: Zenés vígj. - F.: Siklóssy L Fősz. : C. Huning. F. Lawton. - c.: A. '---A üto k saios Murtour. - Megj.: Márkus-Park. H.: 2184 m. - M.: Detektív tört.. - F.: Sikióssy L - Fősz.: H. Ken~lall. - R: Thornas Benkey. - c.: F: Párisi

111.

-

Búcsú az írógéptöl. - Megj.: Décsi. Kamara. H.: 2310 m. - M.: Zenés vígj. - Fősz.: 1L Clory és ]. Murat. - R: René Puj ol. - c.: A. Adám megcsatic Évát. - Megj.: Kert-rn., KamaH. 2257 m. - M.: Társ. dráma. - F.: Lakner A. - c.: A. Tl aeu g csókok, igaz konwyel«. - Megj. : Casino. - H.: 2107 111. - M.: Életkép. - F,: Radó L B. Bírd. Pősz. : H. Nicse. Atilla Hörbiger, Dénes György. - c.: A Mindenki Rycmus. - Megj. : Casino. - H.: 2144 m. - M. : Kalandor. ~< osz.: - F.: Radó 1. - 'H'" Ch. Susa, Fritz Rasp, Péter VOS3. - c.: F. ra.

PÁl'iUll-FILM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.

Epstein. - c.: A. Három pajtás. - i\Jcgj. : Omnia, :.\.füjég. - H.: 2i!40 nl. - M.: Operette. - F' Szántó A. Fősz. : ]. Boles. - R.: D. Butler. - c.: A. ]ea~

VU. ::!8

Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.

Erzsébet-körút Tel.: 40-0-28.

-

!

FOK FILM r.-t.,

HERl"IES-FILM,

-

Arulo (Libanon assz onyc), Megj.: Corso, Corvin. - H.: 2500, m, M.: Dr áma. - F.: SikI. lóssv - Fősz. : Spinelly és J. Murat, - R.:

I ViI. 19

I

asszony akiről beszélnek. - ~·legj. : Forum. H.: 2039 nL - M.: Dráma. - F.: Lakner A. - Fősz. : Ann Hardíng, J. Boles. - c.: A. Seoleés az Örddg seig etről, - Megj.: Palacc. H.: 23'00 m. - .1\-1. : Kalandos tört. - F.: Síklóssy I. - Fősz, : R. Colman, A -. Harding. - R.: Estey Rugtles. - c.: A.

-

I

26

I

VII. 5

I

Vll.5

l'IETRO-GOLDWYN MAYER DISTR., VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.

r-r. :

VII. 13 VilI. 14

MŰVÉSZFILM,

I

Rákóczi-út 4ű. Tel.: 40-3-97.

VIll. 2

-,c..

I

VII. 19 VilI. 14

I

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., VII., Tel.:

VIII. 23

Rákóczi-út 59. 34-4-37, 4ű-5-22'1 VIII. 30

VIII. 30

I

Erzsébet-körút Tel.: 44-2-59.

VIII. 21

I Ko;,suth Lajos-u. 13. Tel.: 83-8-57 és 58.

I

VIII. 15

VIll. 23

I VIII. 30

Népszínház u. 21Tel.: 38-4-48.

WARNER BROS First National Vltaphone Pldnres, 32. József-körút Tel.: 32-5-90.

I

Vili. 16

UNIVERSAL-FILM

VIII. 31

I

I

VIII. 22

.

vm.

22

-

c.:

c.:

8.

lJFA·FILM RT.,

Palace. - H.: 1700 Félvérű Bestia. - Megj.: m. - M.: Dráma. - F.: Pacséry L. - Fósz.: I. Dunne, :'1. Loy, R. Cortez. - C.: F. Öielsége setrájkol, - Megj : Kert-ru. - H.: 2160 Pásztor B. - Fősz.: M. Green. - C. : A. m.-F.: - Megj.: Radius, Simplon. Kolostor gyermeke. H.: 2114 m. - F.: Pásztor B. - Fősz.: D. A. Wieck. - R.: E. Leisen. Décsi. - H.: 2317 Bo/;e'To. - Megj.: Kamara, m. - F.: Pásztor B. - Fősz.: G. Raft. C. Lom. bard. - R.: M. Lcisen. - C.: A . lv/a még az enyém vagy. - Megj.: Radius. H.: 20'43 m. - F.: Fodor S. - Fősz.: B. Crosby, C. Lombard. - R.: N. Taurog. - C.: A. Vadlovak völgye. - Megj.: Rialto. ~ H.: 1644 Cowboy. - F.: Pásztor B. - Fősz.: m.-M.: A. Randolph Scott. - R.: H. Hathanway.

(A mesterdetektiu ;. Mese a leg én:yJakásr ól Meg]. : Casino. - H.: 2350 m. - M.: Detektív vígj. - F.: Tibor János. - Fösz.: C. Horn, G. Alexander, G. Maurus, Theo Lingen. - c.: A. A hongkongi gyujtogató. - Megj.: Omnia. H.: 2000 m. - M.: Kalandos tört. - F.: Tibor János. - Fösz.: R. Dix, G. Andre, L. Pitts. - C.: A.

VIII. 9

STYLUS-FILM

Szivárvány. - Megj.: Kert-m. - H.: 2735 rn. Erb. - FŐ6z.: L. Stone. - C. A. M. Dráma.-F. Peggyból nagy nő lesz. - Megj.: Forum, Radius, Dráma. - C.: A. Műjég.H.: 2369 m.-M.: Műj.ég, Royal-Apollo. Miss Ek'Tazit. - Megj.: Erb. 2735 m. - :'1. : Dráma. - F' Fösz.: J. Crawford. ~. R.: V. Flernming. - C. A. Feketeszárú, cseresZnye. - Megj.: Royal-Apollo. Erb. - II. : 2010 m. - M.: Dráma. - F· A. Fósz.: 1(. Francis, R. Aster. W. Huston.

I

Vége jó, minden jó! - Megj.: Uránia, Corvin, Kert-ni. - H.: 2439 m. - M.: Vígj. - F.: Lándor. - Fósz.: D. Kreysler, Leo Slezák. Ida Wüst, W. Lieberrauer. - R.: H. Steinhoff. '- C.: A. Uránia, Kert. - H.: Paló n6szútja. - Megj.: A. 2324 m. - M.: Exped. ,lléltáságos asszony trafikja. - Megj.: Urá.nia. - H.: 2497 m. - M.: Színrnű. - Fősz.: Nagy H. Kató, W. Tutsch. H. Niese, A. Sandrock, R.: R. Schünzel. A. Moser, Waldau.

c.:

c.:

-

Seereiem (ö'Tökszlfrel·em ). - Megj.: Casino. H.: 2221 m. - M.: Dráma. - F.: Pacséry. Fösz.: J. Boles, G. Stuart. - C.: A. Mi lesz veled emberke? - Megj.: Casino. - H.: 2672 111. M.: Dr. - F.: Pacsérv. - Fősz.: :'1. Sulla.va.n, D. Montgomery, - C.: A. Tania - a mosekuai leány. - Megj.: Radius. H.: 1808 m. - M.: Dr. - F' Sárközy A. Fősz.: K. Francis, R. Cortez, VI. Oland. - C.: A. Egy férfi mult ja. - Megj.: Kert-m. - H.: 1720 M.: Dr. - F.: Fodor. - Fösz.: Douglas 111. Fatrbanks, P. EIlis. A.

c.:

27

I

+-

+:~~)l~.--------~. állítja. be az akusztikai helyzetet, hogy egyszeramind a, képnek megfelelő utánhangzása Jeglyen. Már most, ha a filmszínházaknak nagy az utánhangznsa, akkor az még megnyujtja az eredeti utánhangzást és így az .illuziő rovására megy. -

Irja: Érückner

A film-hurok,

János okI. gépészrnérnök.

A gép fej felső dobja és kapuja között, valamint a keresztdob és alsó dob között a .V4szon~ vagy fém-ernyő? l'ilm berűzésekor hurkot képezünk. Ezeknek Sokan kérdezik, hOgy filmszínházukban a hurkoknak az a célja, hogy kiegyenlítsék melyik típusú vetítő ernyöt alkalrnazzák, a az alsó és felső dobol, folytonos és a kevászon-ernyőt-e yagy pedig a fém, ugy neresztdobok szakaszos mozgását, Vetítés közvezett aíumíníum-ernyötf Erre a kérdésre ben a hurkok meglehetősen zajosak, amelyet lehet a hangtompítóval (lényegében egy a. feleletet megadja magának az illető vea hurkot alátámasztó görgő) csökkenteni. A títő -emyöuek a viselkedése. A fém vagy aluminium er.llyő élesen irányító hatású za] nagyságát fokozza, ha a film erőtelje.sebben kiszáradt. A helytelenül beállított vagyis a -ráeső· fényt kevés szórodással veti mert ez esetvissza. Ép ezértez a tipus csak a hOSS2úc görgőiméi a hurok elhuzödik kás . alaprajzú, szmházaknál előnyös. Ezzel ten ll; görgő távolsága a dobtól a kelleténel így a film a Iogas-dobok szemben,' a vászon-ernyő erősen szóró IHf~ jóval nagyobb, tású, míérj is a szélesebb alapterületű színfog tetején atcsüszlk. A túl kis hurok a dob erdteljes húzása míatt perforáció-ronházaí; ernyő je. ,Itt említjük meg, hogy a gálásra vezet, viszont a túl nagy huroknál légideáHsabb mozgö alapteriilet a legyező könnyen áthajlik a dobokon és filmszakaforma, amelynél mínden nézi> jól látja a: képet. Ez. a legyező forma akkor helyes, ha a dást okoz. határvonalal, 400-nál nagyobb szöget nem A lámpaház. zárnak bel. A lámpaház foglalja magába a vetítőgép Az utánhangzás. fényforrását és egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a filmet a fényforrás közvetlen lángAz . akusztika a hangosfiImmel kapcsolatjátÓl védje, másrészt, hogy a zavaró melban szamos új [elenséget kutatott ld és állékfényeket kikűszöbőlje, A lámpaház ketlapította meg törvényszerüségeít. Igy az tős falú és többnyire aszbeszttel bélelt, utánhangzás egyike azoknak a jelenségekhogya külső fal minél kevésbé meleged'leri nek, amelyek napjaink hangos fílmsaínbaát és így az esetleg előforduló filmmel törzalnál igen fontosak és amelynek gyakorténő éríntkezéstöl ne támadjon tűz. A lámlati megállapítását ujabban bevezetett módpahás alalqa és nagysága az alka'mazott szerrel pontosan ki tudják mérni. Az utánlényforrás szerínt változik. A nagyobb íény, hangzás a hangszórótól kihocsájtott hangtorrassal bíró lámpa házaknak két oldalajhullámok visszaverődéséből származik. Hatajuk van, amelyek egyikére sokszor a diatása, hogy az elhangzott szö, melódia hoszvetítő berendezés kerül. A krater e!'lenőrszabb időtartamúnal, csendül, vagyis az elzését egy hőálló színes üvegen keresztü] hangzási időt megnyujtja. Az utánhangzás végezhetjük, amelyhez a lehetőség szerint egy bizonyos mértéke ssükséges aplaSz" mély tonusú színt válasszunk, vagyis átnétíkus hangvisszaadáshoz, de egy határon túl zésnél csakis az izzó kratert láthassuk nekáros, mert érthetetleuné teszi a szót, sőt hogy az ív a szemet vakítsa, Ajánlatos a magasabb fokon az utánhangzás már vlsszszínes üveget drótháló- közé tenni, amivel hanggá alakul. ' az üveg elrepedés ét kerűljük el. A lámpaÉrdel,es tudnunk, hogy pl. az utánhangház első részén van a fényzáró tölcsér, amely zás a templomukban lehet a legnagyobb, macskaszem-elzárö szerkezettel takarja el mert itt a hang megnyujtás pszihikai hatása vagy nyitja meg a fény útját. Különös gona kedélyre me'gnyugtató. Ezzel szemben dot fordítsunli a fényelzáróra, hogy az egy koncertteremben például az utánhangkönnyen és kifogástalanul müködjék. Ha a zás már kisebb, de, nem elenyéSző, mert az záró lapok elgörbültek egyenesítsük I,i eredeti zene, a maga teljes érvényesüléséazokat és az összeszerelésnél hagyjunk a hez megkíván bizonyos utánhangzást. Az vezető részeknél bőséges légrés t, hogy a itteni utánhangzásnak nem célja azonban fémlapolmak amelegség következtében előnyujtani az elhangzottakat és ezáltal a keálló táglllásra helyük legyen. Gondozzuk és délyt bizonyos jámborabb hangulatba indítartsuk tisztán a lámpaházat, ne leg-yen az tani. Viszont a hangos filmszínházakban az gyüjtőhelye a szénvégeknek, szerszámoknak utánhangzás a legkisebb legyen, mert _ a és pornak. hagosfllm felvételnél a hangmérnök már ugy

28

JÖVONK! KIS FILMEKEN

a Royal Apolloban Forgalomba

hozza:

Rajnai GJula Filmvállalat a Budap.st, Dohány-u. 46. Telefon: 36-9-18.

.4..................•........••........................ AZ

Al AGFA-POSITIV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

A LEGTÖKÉLETESEBB

KÉPNEGATIV

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:

Lajta Andor BUDAPEST

VII., Thököly-ul 75. T e I e f o n: 97-0-76.

D U P - N E G A T I V, H A N G - N E G A T I V Tf3 EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGA TIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGATJV AEROCHROM-NEGA TIV

.....-;.

MINDEN HÓNAPBAN EGY SUPERFILM JELENIK MEG A RÁD.US FILMPALOTÁBAN:

~ Szeptember hó:

A RIVALDA FÉNYE (FOOTLIGHT PARADE)

(Ruby Keeler, Dick Powell, James Cagney)

O"f6ber h6:

(WONDER

BAR)

(Al Jolson, Dolores del Rio, Kay Francis, Ricardo Cortez)

November h6:

MADAME DUBARRY (Dolore.

del Rio)

.

~

Warner Bros. First National Vitaphone Pictures magyarországi

Budapest, VIII., lózsef-körut 30-32.

~

Telefon: 32·5-90.

~

.....,~~~~~ '

képviselete r. t.

Nyomatott: otthon-nyomda

~~~~_~ (Kis Iván) Budapest, lX., Lónyay-utca 50. - Telefon: ffl-2-ffl.

aJ és ffl-5·17.