MATZNER A FQX.fIl.MGyAR lGALGATÓJA.
III. EVFOLYAM
7-S.
SZ .•
KAROLY
BUDAPESTI
FI0KJAXAK
MOST ÜNNEPELTE MÚKÓDBENEK 10 ESf.5 JUBJLCUHÁT
SZERKESZTI:
LAJTA
ANDOR.
1935.
JULIUS
1.
FILMK~RIESKEID>~lMI
KIFT.
BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4 T ELE
FO N:
26-9-57.
Ajövő idény legkimagaslóbb filmeseménye:
HALLÓ BUDAPEST! IRJÁK: KRISTÓF KÁROLY és K. HALÁSZ GYULA FILMKÖNYV: BÉKEFFY LÁSZLÓ RENDEZO: VAJDA LÁSZLÓ MÚVtSZETI VEZETO: SZÉKelY ISTVÁN GYÁRTÁSI VEZETO: GÁL ERNŐ
Főszereplők:
-
BÁRSOI'4Y RÓZSI
és KABOS GYULA
Köuemúködnek: N ÉMETH MÁRIA GYENGE ANNA BAJOR GIZI KISS FERENC SZEDO MIKLÓS STEFÁNIAI IMRE ~h mó.ok
-
ZENEI VEZETO:
DOHNÁNYI
ERNŐ
VIII. ÉVFOLYAM.
7-8.
MA~YAn VILA~UlnADÓ Hetenként 14 példányban számai be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s ma gya r mozgóképszinházakban. Kiadja a Budapest,
1935. JULIUS
A FILMSZINHÁZAK GI SZÖVETKEZETE
UAN~OS
MAGYAR
SZAM.
FILMIRODA
R. T.
IX., Hungária alsó-körut Telefon : 46·3·46.
15. sz.
Hangos és némo filmfelvét.l.k, trükkfilmkéuités kópiák és filmf.lirolok k.,kenyfilmmunkák, utáuinkronilálás.
HETENK~NT
9 PREMIERSZINHÁZ
JÁTSZA
FORUM. ROYAL APOLLÓ D1O:CSI.CASINO .PALA.CE CAPITOL. URÁNIA CORVIN. CITY
1.
GAZDASÁJELENTI:
A magyar mozitársadalornban nagy érdeklódest keltett a Filmszínházak Gazdasági Szövelkezelének a unegalapitása és megindulása. A Szövetkezet alapszabályai most vannak a cégbirósúg előtt és azok jóváhagyása utan megkezdi az egész országra terjedő szcrvezkedését. Példátlan szeretettel kapcsolódnak bele nemcsak azok, akik. nek a szővetkczct letérdek. hanern azok is, akik a magyar moziszakrnáhan vezetőpoziciót foglalnak el és szí» vükön viselik a szakma egyetemes érdekeit. A részjcgyzésck eddig igen szép mcnnyiséqbcn futottak be. A 11l0~ zitulajdonosok számára lehetövé teszik a részjegyek könnyü és gonduélkilli fizetését. Egy~egy részjcav áfa 200 pengő és ezt az összeget, illetve több részjegyet elvan 'havi rcszlctfixctési kedvezménnyel lehet fizetni, amely mindcnk i számára lehetövé teszi a részjegyek jegyz és ét. Eddig néhány külföldi vállalat is érdeklődött a Szö vetkezet iránt és kilátásba helyezte .tzabban való 1 észvételér. A Szövetkezet vezetősége élénx tárgyalásokat folytat a felelles hal6, sligokkal a Szövetkezet megalapozása érdekében és így elsősorban a tagok érdekeit tartja szem előtt, amikor ezek figyclmét a Szövetkezet működésére és célkitűzéseire fordítja, A Szövetkezet ideiglenes irodája a l\\agyar i"lczgóképüzemengcdélyesck Orsz. Egyesületének a helyiségében, Budapest, VIII., Csokonai u. 10. II. müködik. DéleJőttönként ii(en sokan fordulnak ott meg és érdeklődnek a Szővctk czct jövőbeni kialakulása iránt.
y~r ~----------~.~~~~,--------A SZINKRONIZÁLÁS CJ\
magyar parlament júniusban Urgyalt elsőtzben a magyar kincmatografia 1-\ negyvenéves fennállása óta fjlmtörvényjavaslalot: Ami filmügy eddig a képvisclóházban .szóbakerült. az csakis interpelláció vagy napirendelőtti Felszólalás formájúban történt. A szinkronizálásról szóló törvényjavaslat társ gyalása alkalmúból a parlament néhány értékes tagja hosszú beszédben mél. tat ta a filmügy kultúrális és közgazdasági jelentőségót és miután az egész javaslat sorsdöntő fordulatot jelent a magyar film történetében, teljes és szószerinti szővcgczésben közöljük az Országgyiilési Nepíó alapján a képviselőház vitájában elhangzott igen értékes és magas szellemi nívón álló beszédeket. A napisajtó csak kivonatc s an közölte ezeket a felszólalásokat. a szaksajtó hivatása, hogya szakmába vágó parlamenti beszédeket a szakma ősszeségo előtt ismertesse. Ezt a célt szoluája a Filmkultura nyári száma. amikor a szakmai érdekeltek tájékoztatása érdekében a magyar képviselőházban elhangzott beszédeket szószerint közli. szült: ameddig a körülmények inde, koljak. hogy az előadásra kerülő mnAyarnyel\'ü hangos mozgófényképck bizonyos hányada magyar nyelvre Magyarorszáf..!on áttctt mozgófénykép legyen. 2. g. Ezt a törvényt a belüqyminiszter hajtja végre, végrehajtása érdekében a moz~ófényképüzcmekre. il moz, gófényképek hatósági ellenőrzésére, a magyar filmgyártás fejlesztésére és a filmbehozataIra fennálló jouszabályo. kat a szükséghez képest kiegészítheti és módosíthatja. Amennyiben fi törvény végrehajtása más miniszter ha. táskörét is érinti, úgy a bclüpyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyet, értőert jár el. 3. §. E törvény hatálybalépésének idejét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A szinkronizálási törvény javaslatot vitéz leveldi Kozma Miklós bcliiqyminísztcr nyujtotta be június 11-én,
A törvényjavaslat sxövegc a következő: 1. §. A magyarországi mozgófényképi par előrehaladásához képest biz, tosítani kell, hogy magyarnyelvű han, gos mozgóf ényképek (hangos filmek) mcpfelelő arányban előadásra kerülje" nek. Evégből a belügyminiszter elrendelheti, hogy a mozgófényképüzemek meuíclelö arányban magyarrryclvű han, gos mozgófényképeket adjanak elő. A belügyminiszter megállapíthatja, hogy az előadásra kerülő magyarnyelvű hangos mozgófényképeknek milycn hányada legyen Magyarországon ké-
A törvényjavaslat A mnzgófényképűzemek ezidő saertnt igen kevés magyarnyelvű Ihangos mozgófényképet mum tnuk he, mcrt a mozgófénvképűzemek mczgófényképszükségletét a mag-yar film, gyártá.s még nem fedezi. A törvényjavaslutnnk éppen az a célja, hogy az ilyen mczgófénykép minél nagyobb számban való bemutatasát más államokhoz (pl. Olaszország, Németország) hasou'óan' előmozdítsa. Ennek egyrészt nemzeti és kulturélis. másrészt közjóléti (szociális) és közgazdasági szempontból ;~ On
indokolása
:
jelentősége. De vitn thatntlnn üdvös eredménye azért is. mert a mozgófényképnngv
(1.
üzemeket lútogutó. idegen nvr-lvet azonban nem értő közőriség részére rnagvuruyelvű hangos rnozgófényképnek nagyobb szaruban bemutatását biztosítja, Ettől pedig' elsösetban ri, vidéki mozgófényképűzemek gazdasági fellendülése várható. A törvény j avasl at nz említett celokat nz első szakaszban meghatározott n.odon ki. vanja biztosítnni. Mivel előre nem állapitható meg, ;Iletőleg
2
*------------+.~~~~,----------~ ')~~
a magyar filmgydrtas minxlenkor! ,tlát/Í\.ctiil fiigf.{, 'hogy a nyilvános előndásra szúnt idogcnnyelvü hangos játékfi'meknek hány :';"úzulékrit szűkséges utólag- belföldön magyar nvolvre áttcnni, ezért ;HI a java=la t a belűgvminiszternek ;'iltal;intl,; felhatalmazást (" hanvad mecallaprtásam. .\ törvénvjnvnsut 2. ~-
nyelvre áttételevel kapcsolatban ugyanis az r-bben n ~-ban felsorolt kerdéseket eaidőszeri nt eznb.ilyozó jogszabúlvck kiegészítése s módosttása válik szűkségessé. A 3. ~-ban fog-Ia:t rendelkezés indokolast nom igényel. _\ fentiek eldrebocs.irása után tisztelettel kérern a t. Képvisclőháxat. hogy a mozgón nyképek előadásában a magyar nyelv úrvénycaiiléséuek bixtositúsaről szóló tőrvényj avaslatot elfogadni méltóztassék.
A tőrvényjavaslatot a képviselőház június 18::iki és 19:iki gyalta és azokon rt következő beszédek hangzottak el:
ülésein
tár-
Amíg teh:ít.. 3. fllmszükségtct betraldön ~j'ártott l}Utg-y:u'nyrlvíi mozg-5(t"'nykópj) '1 Hem biztosítható. :ultli~ a magvar kulturilt izények kielégitósc céljábjl erről - md- :1"1nunokhoz hasoulőnn - a. kttlföldröl behozott idcgenvelvű jii tckfilmck biz011YOS hánY,141•.inuk belföldön Il\ngyar nyelvre "aló utóln-ros áttételévet. :170 úg yuevczctt utószinkron 111_ jún kel] gondoskodni. A mngvnr fihn~y:irl:ísnal" illclö]l?g az ezt előmozdító utószinkron hevezetésének. -mint :í.tme'llctilpg elcngedh nctlenül ~ZÜkfiépes rendelkezesnek - nemzeti. kultúralis. kiizjj!éti és kiiz~:lz.d[l,sjgi szempontból i~'_'1) uag-y a j('!rnW:;(·~c, "\ llIa~\'al' kultúrn clőrrrozditrisa céljából ugyanis ~l~emzc1i érdek füz Sdik ahhoz, ho~y minI',] töhb magyut-ul heazólű film ad:18~é" el.'} Kulturrilis sz -mponthúl azért van jelentőf.:l:~-e' n k(;n1,',:.; l r-ndczvseuek. mcrt magyar knltútigényekct kell ('z:iltnl kiolég+tcni. Közj:iléti szempontbár azért fontos. mert a. belföldi fiJm~y:írt;b, iUl·t5leg .:11. ublagos szinkrou'iz.lhls nemcsak sok magyar mü vér-znek. sz.inós zn -k, flimrcrulez őnek. hanem i~ell sok m:lg-y;u' iparágnuk os ig-Cll sok ipat-i muuk.l nak is kenveret biztoalt. :_W'üntöl több masvnmvclvn filmnek eJ:):J1Jítűsa. leülönösen azért !:'ZiikF'f:~e.;;; (\;; fontos. mcrt vidéken az idegen nyelvet. n-m b~8Zélö ruuzibajdró kii:~üI1Sf\~ még' a szii\··..,~('I. mugyar.lzó ma~yar Ivlbatokat 5'Jm tudja IIIinl1i~ követui e" í~y :lZ idezen nvvlveu l'1iíadott film. s/.:índl"~\. teljesen érthetetten 'i ac a, 111m.amr-lvet a közönscg- nem ~:rt mea. nom tudja b ,t;:ltl'J~i ::tZI a hivatást. amely a film ft'[;:dal:l_ Ez uo törvenyjnvnslat íntózncrtésetvc! hivatva van a. virlúki moz.ik S(ll':-.;ít is tell.mditeni. .Az ol'sdg- terülr-tőn \I~yanis esidősxcrint, 5(j~ m07":!Ml'nykppüzemi mutntv.invrll~(',l('I~' "an kind vn. Eh'il Budapcston kl. "id,'k!'(' pedi~ 4'7~ enged"'ly esik. '.'\ vidéki moztrúleuvkópüzomek közül evidősxcr+nt szareos szün-t 'l, illct:ile!?; hetenként. csak ('~r-k(\t elűn.l.i. t tart. Ennek többek közöf t
)I e s k ó Rudolf cJi)"d :1: '1', Ház! Mi,jta it mO'l.<.!'óf;"lyképek moirhóditottúk a vL:ígot, jt:lenlö1>é;;ük nunden ld'J) t,lt,tl'hen n.indcn Ickiut-rbr u ml';;"oksz()Hlzó,lo1t. ,\ űlmnek nagy uctnz ctncvelő, nópműveld l!:' pronag.uó hat(u.,;_t vall es ezért a vilú~' mindcn Iejlet t kultúr.ijú .ll.lnma !g_vr]d'.zf'lt és ig'yckszik ma, i~ lilnl~y:írt:í-:5át Fcjlexztcui. A nagy nyelvterületű kultúrnemxetnk. min t :.ll. amerikai, angol. frnncin és német, minu hnl almas flhnipnrt lótt-vuettete és tnt t.mnk Ir-un, arnr-Ivet sok lu-lvr-n dllamilag is nimugutunk. Elek a Ilagy 11_'1ll7J't k nemzeti kll1túl'~ijuk Jejlt;,.:,ztl~se érdckóhcn t~gyr(' erőteljesebben türk zr-nr-k nrru. ho~y lHoz~Jf('nykepüz"mok a. hangos mO'l.g'ófl'llyképrknck minúl nagyobb lt:'tlty:ul;\t II t: III zPl i nyel van tuutass.ik be, .'\lIg1iáball póldűul ;~J --10%~:ít csak angol. Olaszországhan vulmnr-nvl mozgúrénvképet csuk olusz nyelven :'\z;\btHl bemutatni. míg)J{:nwtol'szágbtlll a ntozjrófenvképek 70-85 sztlznlék.it mutntjúk h(> númct nyelven. Nálunk rem I.rh.-'I[ közömbös. hogya map'yal' IlYP]Y a lIlo.q!;5fényképek bemutatasawil az eddiginóf Iokoxottabb mérték bcn úrvénvesüljön. siít, éppen a magyal' kultúra r-lőmczdit.i sn ('(\l.ijb5l - nemzeti érdt-k lfiződik ahhoz. hog'~r :I mozgófcnyképüzcmuk a müsoruknak leunlrihb '~.v részét magyarul l}lCszl:IJ [atékfllmck bdl :iIHh;ík iis;-7.l'_ Ez a cél elsű orhan :1 m:l)!:~ ar fi"ll~.\";'trt:ís mennél nng'vobb f('.iI('~d(,,;,l'n'l lenne cll'rhrCi, Beulthutó időn hP1iil azonban a ne hez ga"dasági helyz.et kövt't kexn-bcn - alig I'Cméthetö. hogy a. Jllol.,!!Mt·Il~·kcpLizrlllek filmsz ükséglotc brlfiikWn ;":'~';lltott magy:!]" j.itúkIilmekkel b['U~f!'ithrUí tocvon. A rondcüo-aó-rc :\1'1" adutole sz('rinl az utóbbi kút cvhon hal.~nkball mindössze 111, illetve R ma'~y:H' j.i tékfilm készült :'> az év v{'f!'l'i~ l)('di~ ml'l! 1r~r!'ljctjb 5-(; ilveu n,;I~.\"(lIll\·('lvíi film dkt"szítl'''f' Y:lrh:üJ, Ez 7i'l e-z -mben ~Ir. MS7,:í;::ba évente ;ifl:l)! 200 '(ll'~f'nn,\'('lvii jritókfllmct hoznak he .uul azt "i hogy n magvar filmek ft bcltüldi filmsznk-ég+ctnck ('sIIJI:in -I-!i%-.:ít cféclük ki.
3
--------~.~~~~,------Arra pedig IditUniis gondot. kell forduani. hogy az ut ászinkrnn következtében a LUa~ :;yHr nyelv csorbát uenu-suk hogy ne szenvedjcn, hanem annak rntndcn szépségn ~I Lgtökéletescbb mádou érvénve.ntjöa. '1'. Ház! Attórve a tűr\"cny·j:l\·aslat részleles ismertetésére, uz J. ~-ban foglalt intézkedések szer-int a belügyminiszter úr megúllapithatju. hogy az etöaddsru k eru!ö magyarnyclvü lmngo., mozg5fcnykcpckncl.; mrlyen hányadu. legyen jtagvurorszugou kúRziHt mczgófónykóp. a, törvény javaalat müsudik iutézkedése pedig ~ll, hogy:, !J(,liig·yminisz.ter rendeletileg köt elcz i a rnag):ll" mozgótenyképszmháznknt. hog-v ll1e;;td?líi anlnvbau m:l~ya.rnyeJ v ií hangos mozjrólúnyképeket :lelj,ulak elő, Eí', az 1ttóblJi intúzkudés !tlt a célt i s'l.o'lgülj:t. hogy a magyar nyelven I,őszít tt fllmul, p.acra talúljnnnk CS ezúltal ;l folyumutos magyar fihng',drlt\:) JeltetJse:;e bixtosfttassék. l\ törvéuyjavaslnt tcvtlhi rendetkezesc felhatalmazu L utl cl bclügvmiuie zter úrnax, hogy ennek a törvenynek vúgrchujt.isu órdékében a ma,,;yar fllmgyti.rtas tellesztésérc. a filmbehuxatalrn, a mozgóf'énvkúpüzcmekrc, a mozgórénvképok hatósági ~II enörxésére Ienntll ló jogszab~I,\·ol.::lt. a szükségbcx kópest kiegészítheti ős módosithat]a. Erre ~U: iutézkedésre azért is van sznkség. hogy ~t fllmszukma terén lévö, mcglohct Ssen knotikus, rendezetlen állapotot a helii;yminil3/'ter úr n nemzeti szempontok flgvel.em bevr-. télével megfelelő módon rendez he. se. u külföldi film -k bchoznlaláutll a nemzet küzg:l:l· das.lgl érdekeit mcgvódhcaso. a nUI fennáJll6 jogszau:ílyok:ü egvségcs irúnviuls mcllett megfelelő inódon ;ildol~o7,ha!'sa. és hogv vé;lil nz cgé:-:z fllmsznkm.lt, a komulnvpn.. g-ruuunban v.illnlt rcforurpnurramm kcrotóhe Leöi II übassa. Mindcackrc való tekintettel tisztelettel kere u t. Jl.iznt. ho~r :l törvénvjavnstatot ,\I. talduusságbau (,s rőszletcib-n ('lfog'3(\ni mét tóztnssőlc. (Eljcnzé , (;~ taps jobbfeiől és a közópen.) E l II Ü k: Rzól:i:-;ra ktlvctkez.ik Törs Tibor képviselő úr. T ü l' S Tibor: sokc-c tcnrtc! iétovüzns utan ti magyar Illmkúrdósbr-n .e~y olyan elhat.it ozö lépóshcz érkeztünk. amelyet várvav.in mindenki. aki n sz.ivóu vi eli lleltlí'~~tJ kultúránk l.lucsetnek megőrzését es a ma g-yar nyelv jogaill~tk épségbcntartastt. Esztendőkkel ezetört. amikor:J. luutg rsIllm térhódító útjára indult itt nálunk is. sokon voltunk-a kik :l_ggodalommal láttuk :tí'.t. hog'." a hangosfllm keretében az i(.lcgel\ nyelv itt nálunk olynu m idon jut előrérho, .nnel v hut.irozottun ve vedelmot jelenth-t a n "1tIí':eti kultúm sxnmpontjúból. .\1.01.: köí'..6 voltam sacrenesés tartozhatni. akik :1 napi, snjtó hns.ibjain ezt a k("rdé~t Hem e;:?:y iz-
-- ('::' tal~ín elsősor bau éppen aZ :IZ oka, hogy ezek :J !llozg.lfcpykcpüzcmek is túluvomúresz.t itll'gClIllYúlvü filmeket kényez cl ülnek bemututui. 'J'én~- az. hogy vidéken még :t kuz ep _';::magvar mozgóróuyképek is sokkal jövedelmezebbek. nunt uz ídegcnnvelvü. úg ynevczett sHgcrfjlm.ck. Ha teh.tt a 1ll0z~:)I(;Il.\'ké}Jilzcmc" - főként a vidól« n uag yobbs z.lmú mag~':lrnyel\'íi jritúkfilmhez.. jutnak. eaze l nemc-ak közönségük jöjros kult urigúnyét lI(·gitb=lik ki. bauern vdllatI,Oúl'Il1, is sokka] jövedchuezőbbó válik. .\ mngyarnvel vil film roko/~ott:1b:, érvenyesülésének j('lcntü~~c közgazdasűgi szempontból scm h:\~ .••.ható tlgvclmen kivül levente úflag 20!) hlegenuvolvű játékfilm jön he az orsz:iglw. nem kútsúge .., hogy ez a «ztlm evőkkenni fog. ha a. mug'yarnvelvű flltu-k ~ów:t - nkúr belföldi g~·:irl:ís. akár utósziukrcn fclvtún emelkedik. A be1107.:1laJ csökkenni lO~ axóu, mcrt a. magyar nvclvti lIlol.~ól('J1ykcJl elür'eJiithat'óhtci huzumosnbb ideig Illarad müsoron, tehát 3 mozik űunszukscg+ete csökken. EJtlt<'k pü{lig okszerf követkeamónve, _ hogy a. fllmkdl csönzűknek kevesebb idegennyelvű filmet kell bchozniok. ez visaont :llL jelenli, hogy kevesebb külfültli fizetési eszközre 1'3Sl sz iiksóg ük. vuzvis a mnavuruvelvü HInlek szúnulnuk S7.;I;Orodás~l, kíili,:cl'lskedc·!mi mérlegünk javitisárn is alkalmas. Meg' kell meg említenem azt is. hog)" a1utószlnkron elrendelése c.etúu a. filmleülcsönzők clöreláthntónn jutányosabb tiron szerexhetik be az idegényelvű [átúkfflmeket, Illeit hivatkozhatnak arra, bogy az utóaz.inklloniz:L1:is küvetkeztúbr-u bizonvos kültségek merülnek fel. A helfüldön utólag marrynr nyelvre áttert idegennyelvű filtJl~k réesérc bizonyos rnórvü bchozntn!i cenzurni kedvczménvt kell biztosituni. LI:;y:mi" e kedvczmónyek sur kn'lljúk majd a fllmkölesünz.öker minél több idegennyelvű film utölngos sz.iukronizákiJ.
é.
sara. ~I'~.g-jegyezni kiv.inom, hogy az ut.isxinkroniz-lhi s sxcmérví és t:írgyi feltélelei megvannak. rendelkezé. re űllanuk :t tökéletes ruűvé xi és tcchulknl szcmóf yvet, vntamtnt a teljesen r{'ls7.~relt Iaborutórtumok. Nem h:1gyha.t~ figyelmen kivül az :t kör ülmónv sem. hogy az utószinkron ösztönz jen Irat a magyar film::;·,drt:ís fel.lenditósere is. mert lzitni fo~·j;í\:; ~I magyarul be:.zf:1ö filmek ungvobb kclcndöségét 6:5 C7~ a vrillakozói tökére ketségkivül nagyobb vonaoerüt fog s-ynkorolnl Termúszetes. ho~y al. utószinkron mint nélkülözhetetlen átmeneti intézkedés nbbun 3, pillanatban elvesati j<>lentőség6t és létjogoslIll,.:íg:íf. autint a helföldi maf"yar filmgyúrt is IL moxgórénvs épuaernck film zükségletét hiz tositnni tudja,
4
~--------+I~~~~I-'-------bell SI.0\'Ü t ttük és követeltük, találják meg: annak módjdt, mert hiszen technikailag mar ak kor is megvolt erre a lehetőség bogy a magyar nyelvet 07, ~L súlyos mellö. lés ne. erje. Sajnos. kiilünboző okuk állot. tak akkor az clJLcroon cs hiába' volt min den igyekezetünk, hiába emeltük fel ismétel ten ös Ismetelten szavunkat ebben II kórdúsLen, nom sikerült eredményeket elérn ünk. 110st végre örömmel kell nl('~;1l1apí.t
dcncset!'€' alátámasztva
idegennyelvű fi)mekMk nemcsak a nyelvez -tőt, amelyet a hullgntőságnak, merem úllitani, nyolctizedrésze. söt ennél is több nem ert meg küutnböz S okokból. Mcrt \'~tgy nem bírja, a. nyelvet.vagy pedig. ha birja. a nyelvet. nem birja clcggp .• le nagvon kevesen birják a nyelvet úgy, hogya moz.inyelvezetet, a rnozibau a gepekből kikerül ő rivelve7,etet tökéletesen me~él trék. Méltóz.ta.'is:\nak csak tekintetbe venni. hogy néha még magyar filmeknél is, sajnos, olyanok a techItikai nehézségek. h06,:-' az ember nem tudja, mit susog a hüssacrelmes az imádott hölgy fülébe, Hát akkor hogvan lehet meg érteui azt, hogy lIaurice Olievalter párizi ar~ojában mit mond a svéd Orerc (tarbonak. aki amerikai slommbnn felel vissza, (Derültség.) J;;rthel6 tehát: milvon ótiűsi jctentöségc van annak, ha:lr. Ilyen tömegeknek
~~~~a ~l;'~!;Üin[~~~e:~~;nJ~'~?
~~I~'~~l~~~'~l~d ~l~ ez gondolatom Iolytutásn amelyek nemcsak nyelvezetükben Idegenek. hanern nag~mórtúkben mentalitáauk ban i, és mind m vonntkoztisukbnn is, Ha teh.it ezt. enyhiteni nkurjuk azz.al, hogv legalább nyelvezetben közelebb hozzuk a filmet a közöns(~he,~: ezért csak e.l-mcrés érheti azokat az illetékos ten yezöket. akik erre törekednek. Természetoson ez Bem :.IZ igazi és végleg,f!'.j megoldde. mert ar. ig:\zi mcgoldris az. ho~:y türekednünk kell a ma.gyar fllmgvdrtns minél erőteljesebb relsegítésére. ([gy van! [g-y vanl) 'Amí; ('z Jn"'gt.örtÉ'nh,"tik, addig törekednunk kell n szinkr onizűltls sal. tr h.it az idcgenuvelvti filmek magvar nyeh-re való .uültctésével kifr-jtendő kultúrmunkám. teh:'t1 uz id gen fllmcknek a magyar élethez való közelebb hozlsri.ta. Ezt indokolja n z is. hogy nemcsak Illi találtuk ezt ki, hanem i;z<,ni', 37. egész világon, ahol egytiltalúban nemzett kultűrn és önérzet van, mindcnüu, elsősorban :\1'1':1, törekedtek, hogv ha m('~ a hnzni filmgy:írtns nom lehet olyan tökéletes, akkor Jccüabb a hazai nyelv <,1~';\II s7-r'ph('1. jusson az előadott filmekhcn.a nllely azt a hazai nyelvet méltdn megilleti. (IJ~~- van! l'gy vant) Tg~- jUlottak el minrleu ütt :t sxlnkroniv.tldshoz. Amint az e'l(j:tc16 úr is elmondta. Olaszorsz:íglJnn meglehetösen erítcljes módon vitték ezt keresztUL Németországban pedig el. a kérdés sem Iehetett. mert. ott oh-an erős a. nemzeti önérzet. hogy ,.:.gész egYrlzeriíen elvei ták maguktól azokat a filmeket, ntuelveket nem né, Illet nyelven késaitettek ('I. 1-;y vnu ez :1 többi ur-zúgokban is. Franciaországban. arnelv a koncessz.iók dllama ezekben a kér •. dé-ekben, ugyanigy Vim, Igy van Angtlabau, Spanyolorazri ghan, CSOhS7.1ovAki:í.1.h'111, Fel lehelne sorotut az ilven orszásokat és adatokkal lehetne bizonvitani minden ellenvetés<-,-I Z('Jl,JIl'1l nt. hogy taonis. el a helves
örovhetre" megüt az
zal a azaktudáasal. arnelv ezeknek a kérdéseknek rendezé énél '~lleilgcc1hetetle]l, A befügyminisz.t er úr ezt n kérdést. azzal az nlnposs.tggal rendezte, tuuelv ru: Ö cselekvéseit. dltalúban jellemzi. ele ktllbn kl kell itt emelném, hözv a belügyi trircat ezidőszerint valóbau elvan f0r(h'l ta-tja 3. kezében, aki a filmkérdésben lll('g' k tllön "s szakértö. Ennek :l javasln tnuk measzerkessrésében tehát örömmel kelt üdvözölnünk a nemzet i kultúra védelmet. örömmel kell iid vözölnün k a magvar nyelv öpségbuta: tnsura, ir.in yulú i~~'('kvést r,s meggyGz5désem, •..- rruuden '~Betlel!Cs ellenvetéssel, vagy ;lgg:Uyo~kod,íl:!8al szemben -. hogy ez a [avaslat igenis mcz fog felelni a vdrnkoztlsnak és meg fogja hozni azt a gvümölcsöt, am-Ivot tőle várnak. 1lint az cl Jadó úr is kifejtette, a [a vn slatnak három föszcmpontja van: a kultunllis, a gazdaság: és a. -zocláfis szempont. A jMraslat kulturá.lis részér. illelt):-Jl ki kell cmelnetu, hogy annak idején milven vívmánynak tekintették. amikor 1887-brll az utolsó némotnveivü azfnlulznt bezúrtűk és kimondott.í.k. hO-7Y csak magyarnyclvíi szfnhd z! elöudá ok tnrthatók. Evíizedek en kcreazl ül ez fl 1't>lfo:rüs volt uralkodó e.eészen addig, amig a modern t-let elkövetkeztével a tllmmr-l tg,\'ütt olvnn mórtékben be nem vonultok a mutrvar k('IZi>lp.tlw' ei; a ma, gy"r kuhurális és ~zellemi életbc ,iz idegen nyelvel" nmi eddig soha elképzelhető sem volt. 11éJtózt;JS ék most figyelembe venni, hogy M:1.'!FlrOrí=z:1.::ron 627 moztengedólv kertilt kindásrn és a mozteng-défvosek majdnem mlndegyike valóbau működő moaivul is bír, Ebben u sok meaiban adataim sz érint iiSS7,CSCJn 135000 férőhely vu n éa el, uo 1'011I!?teg Wme:;. amely évi '15 milli ) főnyi for-gulmat tehet ki. napról-napra mazűbu szívja attól a. uélulnv magyar filmtől eltekintve az
5
~--------+.~~~~'--------és !L külfüldön is járt út, Ezt"a járt utat tchűt nekünk most, a tizenkettedik órában követniink kell és a belügyminiszter úré a~, órdcm. hogv végre erre az útra a iz eukettedik órában rálépl.ünk. (Éljenzés a jobboldalon.) T. l.;: úpviselőház! ,A gal.dasigi szempoutokkal hos.szusnbban nem kivúnok Joglalkozni, de mindcneseire mcgűl'lapitom azt, hogy a sz.inkronizúhi s kóteégteleuut anyng i megterherést fo~ jelenteni azoknak 3_ vállalatoknak. amclvok nniunk az rdegenyclvü filmeket forgalomba hozzálc Ezek a fllm kölcsön zők. llogyemegterhelés mit jelent. ::'i'.ámukra: az uem vitás, oe hogy ez a megterhelés üzleti szemponthól vajjon nom Fogja-e busásan behozni az.t. a befektetést, amelyre most kényszerülnek, az' ezerintem nem problematikus. mcru meggy3ződéscm az, - leülönösen ha, moudjuk az elsö hetes uucvmoztkut 118m tekintem. urnelvuek köJ.üllségc talán még sem idegenkedik anynyira ezektől az idegennyelvű filmek tul d,::. igenis. a tuozik rcgnagvobb részének köxön:5é;:!"e . . (Móz es Sándor: Sokan vannak. akik azért, mennck ül, hogr g.yakorolj:ik magukat az idegen nyelvben! vitéz Koz m a. _\likJós belügyminjsz.l cr: É" ~,7CO.OOO pengöbe kerül az országnak ez a gyakorlásl) Kétségtelen: hogy legnagyobb rószben 'örömmel fogj/ik l'ogudn i a magyar filmet azok is, akik a moz.iba idegen nyelvet mennek tanulni. Azt hisz-am azonban. hogy az ujjainkon tudnünk összerzámlűlrri a. napi 135.000 mozilútogató köz.ill azok nt. akik azért nicnnek a rnoz.iba, llo.gy muuukat az idegen nvelvukbcn gyakorolják. (Za.j.) Ez uem lehet kul tútkórdús. nem lchor sem nyelvtanulúsi szompcnt, mort az, idősebb óy,j:1ra,t, nem megy a mcziba nyelvet tanulni, it fiatalabb évji.Í.rat pedi~ eo ipso nem megy. (M '0 z e s Sándor: Nincs pénze, nem is mehet!) Ami pedig az idegenforgalmi aggálY0kat illeti, Párizsba. nem azért mcnnek az aruet-iknia.k. hogy .mg olnvclvü filmeket halljanak. Nem is hallanak. csak etvötve. Az idegenlorgnlma.t ez nem nkadál yovza. Do nem akadilyozha,tj:.t vógeredménvben scm act. ha valaki mindenűron moz.ioan akarja megtun ului az angol nyelvet. sem pedig az idegenforgalmat. (J'l ó z c II ~ündo'r: Sen kl sem rillitottnl) merr mindbs -cc arJ'.JI van 'szó, hogv a. filmeknek egy bizonyos sz.ixaiúkát svinkronizriljrik. Évente iltlag 240 külf'öldi film kerül Mag'?:l rorsz.igra, és mindösszc nyolc vagy tlz film készül macvar nyelven, tehát ennyi a tiszta magyar filmek száma. {M (:)z e s Súndot: I~lé:; kevésl) Alig 35~%-a a, k üllöld! fltmcknck. legfeljebb 5%~a, A 240 filmből sxinkroniztilni kellene 25 vagy ·~o/,.-n!. Szeren~· véleményem szerint, ennyit Ir-ltétlenül k c'llene sziukroniziilni. (I\.. 11 n í
Bela: Többet keld) Amikor máshol ennek a. száz alúknak töbnazörftsút áJlítjúk rél követt-lmény gyanánt, akkor azt hiszern. szeréu y vagyok. ha azt, mondoru. hogy a 240 idegenrryelvf filmek 25-;-30%-i.Í.t nyugodtan sz.in kronizúlnl lehet, (;8. még mindig- marad ,~,lég idegennyeh-ű tilrn :.t nyelvtanuhis és •.lZ idegenf'otgalom céljaira. (I\.. u n Béla: Külföldön 1UU%-ban kivánják! - }l ó 'I. e s Sándor: Mi is megszavalunk 08%-ot!) Én azt hiszem, hogya fil rnvúllalutok meg fogják találni szűmitásukar, ha. evvel a. "sz.ink ronizúláai mílvelettel á köz önsóget is meglmrátkoztatva, a. Iorgulombu beleviszik a filmeket, &5 ha. a. köztudatban benne lesz az. hogy jól, ügyesen. okosan, jó rechnlkai megolda -sal készitett mag-yamvelvü filmekkel lehet, a közönségcr. ezórnkoztatnt. rCI" L'~e fi t e t i c 11 Domonkos: l~s nemzett szeltemüekkel !) lA hnrrnadik szempont ezooi.i'lis szempont a7,t jelenti. hogya mngvnr ipruuak i;:!;cl1 tekintélyes része ily inódon fog·blkoztClt:.if.i' nyer, mó~ pedig fuglnlkoztatűst ll> cr a kisipar is és a nagyipar is. Ez a -zempont, ha nem is olyan nagyjclentö.)égü. 1I01!~' országos vonntkoztisbun túts.tgosau éreztemé hatá sűt, clcgcn.tö ahhoz, hogy ezér t is m 'g~ csináljuk. Ami pedig a munktlltatást. illeti: a szinkrcn.izálá ssal k új lomhoz jutnak ti sxeltemi és fizikai téren a munkásoknuk, amullkaváJlalóknük tgen hagy rétegei: muuk.ához jutnak a magvar irók, akik a fordit.ist végzik, rnunkúhoz jutIWJ~ a. rendezők, a szinés zuk éj a xenószek, akiknek segitségével a. sz.inkruniz.ilús történik, tov.lbbá :'L Iabcratóriumok , arnelvek az anyago·j Ioldolgozzeik. s azonkivül a rnunk.isoknak i~ tekintélyes csoportja. Ez telnit. satntén feltétlenü! amellett sz ól. hog-v azt a munkúlutct, amely a TTL'l!!Var kultúra erdekeben történik, enuél az ol,ilá1 Iogva il'> púrtolni és cl Ssegiteni ken. A fllrnkülcsönzűk és az úgvnevczett preruiermozik ~'gg-,ílyair')l már sz óltnm. XeJl1; akarok Ismétlesekbe hocs.ltkozni. de azért ennél :1 pontnál meg kell jegyeznern, hO~l'y ezeknek ;~ rétegeknek idegenkedése nem egészen újs zerű. Mert móltóztassanuk viszsz aemlékczui, ugyan jó nóhűnv e sz.teridőre kell visazaemlékezni ho;ry amikor még nem volt hangos mozi, a, némaűlmck idején. amikor a feliratok sem voltak ma~yal'ok: hanem az. eredeti idegennyelvű feliratokkal. angol, Itanola és nérriet. de főként angol és francia feliratokkal jöttek be a filmek magvne felirat e~y:íltal:íJt nem szerr-pelt. tartottak a mcz.ik tl sötétLen cf!::-" kinbaló pmh2t"t, aki t.cmondtu -múltóztatnnk d erulékczni a filmek cimét, tovúhlra a. j-Icnctekut és izgulmas feltúalii.suban nd:n elő a sötétben e~'y hang apcsola.tbuu
ó
munk
an.lka-
------~~.~~~~,------lJo~y p,"ld:iul a spcciúlis magyar film, a,z itthon ké?zHlt Jlla~~'al" film. II legjobb üzlet a tuoaik szánulrn. ({!gy ..... vunl! Ugy van! jobbIeiül.} .\ 1\(';';'~' Iovusró! \rH';~' a, h:lI;'~iker~kr51 »zólú. vag:,v nem tudom, micsoda Ianta ztiicus klil löld i f.il:íi!'\'ffilmek közül cgyeflr-neg-y sr-tu olyan jó üzlt-t, mint aLog-yan hebizonyitottnn, jj Üi',jc't, a. III:lgyar film 1.':'. a moxik kapva- kapnak rajta. hogya. magyar filmh "Z hozzájuthassunuk. Olyan jó ai', a ma;,;yar Iilm ho it mngy:n tiluunel egylitL tudnak eladni olyan leülföldi filmeket. amelyeket H rnovisok tntlaképpcu tul.in nem i..; vcnnóntk .tt. (Ugy van! Ugy vnulj Sokszor a mnavru- film I.:~illá;_ja IIWl,! tolult az id c~t:a film útját ~ mozik sz.á-u.lru. Kulanbcn ís azt hiszem, ho~y a küzüns('g fO'lTja kimon-Inni ebben az, fig·.'""'ll a döntő saót. Es nilvej bizom abban. ho-rv a [avarInt; an'l','5y kerettötvóny, :1 rendeletekkel megfelel.i tartalmat fog kapni. és technikai!U(l' is. anyagiheg is jjl - tehát nom romLoIJlag. hanem az igényel, megfelelő merlpg"(\J(·..;(;vel oldja mr:! :t kérdést, hlszr-m. ho~y ez :1 javaslat crcdmónvt fog- hozni. és a k öz önséguek módjában lesz ktitikd t gyakorolni. Néhány szót szetetnék Ill('g; mouduui \'7.zel a. [avaalattn l knpesolutban ti. magy
:5 Sándor: Ezt kell kiJcj1(,S"/Jh::nl!) Nyilv.invló. hO:-D' t'I, a jw. vaslat csak .ttmenct, C -nk út. tehetösúg ah. hez ho:?," nnvvmórtékben hOZZÜf'C~;it!"<ell bennünkt-t a magva.r fi!mgy:irt:.is kif<',ill'ol7,tesehez, 'A magyar filrn.gyúrt:ís ug:,\'l.lIli~ évek óta a ] -gnagvobb nehézségekkel k.üzd: még mindiz g yermekclpöben jár minden ~zép és számottevő eredménye ellenére is, amelyet időközben felmutatni tudott. E1ősegíteni a magyar fllmgyártást: ez volna. tulnjdonképpen a főcél, és addig, amíg ezt PI tudjuk érni, ezen :1Z úton kell haladnunk (is ezt a törvénvjavavlator a magn rendelkezescivel minuaunviunknnk elő kell segítenunk. h(Y~y ezen keresxtü! tovtlbbfejlddve. •.I mag-yar fil llL;':',\':i'it:i meg-fel('l') pot-ióduerihoz juthas-.unk el. vom tu-zem mugnm hivatot tnuk ;1 miniszter ú 1'11 ak tnuácsck at adni nna. hog~' ez a törvénvjavnslnt, mint korettörvény megIel előkóppen töltessók meg tartalommal. mert hiszr-n il minisz tcr úr e~Yfbk(:nl i elé7gé érti '~zt a kérdést. azonkívül kivdlő szaketnbcrek állnak, rendelkezésére, ki v.iló ranácsndói vannak. akik értik a szukmát \:8 akik li~ydemm('1 tudnak lenni mindazokra it szempontokra. arnelvek. rnint fonIGS s zcllemi és kuhur:íli:-: szempontok. eaerepet j.itszunnk az an."a~i szempontok 111<1lete , Mindcnosetrr!o!'zC'g-rzl'lld5nck tartom azunbnn uz t , hn::;~' ki kel! moudnni. ho~~' .ft szinkroui z.ilandó filmeket MagyaroJ";-!\dg-on kell sziuk Ionizülni. E •.. :17. al::l.pj,1 u~~':lllis
a feltulsok helyett, hogy mcst rni fog történnt. (Derültség.) T. Képv'isclűluiz! ..Akkoriball a fflmkölcsűnzűk nem jöttek ni maguktól nrra. hog-y ezen f,eg'íteni is lehet. .\ technikai vrvmányok iránt kevesebb fog'~koll~vt'ággal birván, uunnk ellendre. h()~y valóban cgv tcchmkai csodát Iar tnnnk a kezükben. a filmet arra nem akartuk r.i jönni, hoe v r-at a kérdóst valamiképpen llll'g' i, leh(::i oldant. ,\ kérdés megoldusa Hudu pest Cj~'ik voll .ökuprttiuv.innk. uúhn i Boda Dez.sőuok az érdeme, :tl. Ö nevéhez fiizőtlik. (i c-lnülta meg: azt, ho~·.\r f{!'é zon .eg~ szerür'n közigaz;!;at:\si uton elrendelte, ho::!'y tessek Ila:;yar feliratokat csinálni u film skhez és íf!"Y ::;ZÜJeleit mCI! a nemti. film idojében az id(>~cn Ielfr.ls helyeit ti nHI~yar f;'lírj", (B r 'I ti i Ernő: Ez íg-y vuul) Engrdelrn-t kérek, ah0l-:',\' ma anukr onizuius arról heszó!nt, hog'~' vajjon rontja-e n tnűvú zi élvez etet az, ho§!)' U\a~yar fl'lír:is »zerepel n üuncn. IIgy;lJli~~' anakronizmus lesz aj-ról bcsz élni. IrOl!,\' szinkrouiz.ilt fllnieket akartunk-e valnha ndui \';l~) sem. lLg'Y van! O;;~' vant) Ezt a kE\nli"Ht tehű.t r-bben a vonutk ozrisb.m nvm is, kivúnoru t 0vribh t.í.r-g',\·alni. Semmiesetle -em tartom helyesnek, hogy arnikor ilyen jelentős kultúrkérdé ...r:)1 van SZJ. az "'nlrk<,lls('p:('k 1),1~:tn hang-ulutot ig~ f'>. kezxenok tl-rcmteni n. kiiz vÓj-t'\I1E"llyl!ell, amiE'ly l'g'~" ilyen fONOS liiI vénvjavnslntuuk a hitt'ltt a közvélemónv elölt alá.is.ni alknlmns. (1, lill IlL'\a: _\nY;l~i érc1E'k oújik meg Jllij~ötloC!) I~n lIC"1I1 akarok erre itt kitúrui. igeu t. k('!)\"i:.clJt:'lr:-.aJll. IH' 'rt akikhez "Czl •.uh-cs ••z.llom. nyiiv:iJt mC'~ fogjjj.;: óncut. (I"!!.\' vnn! \:rr~' vunl) (q;,\' azok. akik ezt kezdcmónvezt ék mint nzok , nkik vúljalkoztak nrrn. 'ho~,\r ('zt a h:tng"1lIa1ot megteremtsék. 1~11vis szu k ell , hog:,\ utasítsam ezeket a hcullit.lsokut. mert n. j.JZ:Ul «sz alapj.in é" etrvszetü statisxtikni zulatok nlpjáu ki lehet mutatui mindnnnnk tnrthntntlaustig.i t. amit "IZ utóbbi napokball a sajtó egy részéheu az 4"1"41<,1.: 'Itf-,('~f'k nyilatkozatok Iormájáhnn kllejezósrc juttaunk. (GI'. li' C s t e t i C S Dolll(l,nko~: ~lé~fi:l,(>til.;:a moz.isokl} En I<,h:it ;tzl vélern. hogy ezen az elsö viklrz;Ífwn hamarosan tút uosznnktlZ érdekeltségek be fO'g'j:ik látni azt. ho:r,\"h:l anvn~i1ag mectcrbelést jelent is mind ~2. n mojr rerbctó . nem olyan súl yos. min t nmiivent őt ök félnf'lc (IZ II II Bób: A nemzeti k ultúrn ordekeben többr-t is áldozhu.tnnkl) ('R nr-m O!Y3n teher. um -lvr-t v.illalui nem tu.lnúnnk. 11';1'.\' vnn! (Igy vanl) Azonkívül r{'(li~ legjobb mcgavözödésem szérint ismételton .illltnm -- ez a !ipfcktcll'" busasun !IlC!! fo~hl !lrki!;: h0i!ii [t fizE'tsl"'~('t, :1Il1l:i1 i,; ir;káhh, (1\ 11II Péla: VégUI ők r em fognak rosszul jzh nil) tn-u-t kiiztwkmt
s,'"
r
7
~-------+;~~~+.-------+ kérdes. Nem akarom a t. Képviselőház ide~ét itt a rószretek előadasaval Igénybevenni. de viszont nl. kell mutatnom arra, hogy az a szociúlis. kulturálls és gaedas.tg t szempont. arnelv il fllmgyúrf ásná l szercpet játf;z:k, sokszorosan felülmulja azt, amely a azmkronlzüí.lsnál egyáltalában tekintetbe jön. l~n tehát kerern. ho:;!y a belügvrníníseter úr a mag-yar filmgvű.ruls iifryét ;1. leg-nagyobb figyelemben részesitse, hiszen most talrin reménvség van arra, hogy :t mugynr fllmgyá.rtáo {>g-y "lj korszakhoz ér, nemcsak az. Ö lJag'YI'Hbocsült személye tulatt. a_, miniszter úr szcmólve miatt, aki irtint a ff] mesek. úgy tudom, az egész vonalon blznlommal vanunk. de azért is, mert tígy 1:1tom. hogya gaulas:í.gi helyzet olyan, hogv talán tehet produkálni valamit ezen il té ren. Kérem t eluit, hoer:,' a. filmgyürt:l:"t v :!Y3 védelmébe és vegye védelméhe a fltrn!!~';\.rtásn;H nxokat. akik a legjobball védc Iemre azorulnak. l\z.t kérem' nevezetesen a tniniszter úrtól. ho~r rt íilmgyürtásn:íl foglalkoxtatnttnk ~or1\Ü val ő maga is bellai jan törődjék.
annak. ltogf munkához juttassuk nzokut, akik n-re !1 munkűru joggal igényt tartanak. Ki kel! mcndu»! továbbá azt, hogy nem lehet sz.inkronixúlni ak.lrmilyen csipcsup. rövid kis filmet és ezzel letenni az obulust a sz.inkroniznleisi pénztárba. Olyan filmeket ked sziukronizűlni, amelyeknek i<-'ícntöségo megfelelő, amelyek olyan komoly ~ilrnek. hog-y a közünsóg érdeklödní is fo<; irántuk. (Hctvcelés.) .\Ieg kell üahtlt, sznbnunk a mini műlis hosszát annak a fl luutek, amely sztnkronieülhntó: Ez a minimúli. hossaúsag lehet például 1200 méter. Ennél rövidebb film szinkronizril-áaanak nincs értelme. :.\Iegfdlapítottuk továbhd ai'. imént al,t 18. amikor erről saó volt. hogya küttöldröl be hozott jútékfillllck 25--30%-a volna sz nkmnízálaudó: a. HI )~:ilhtpit3ndó kenetneensnek legalább i, e sZiÍ1.aléksz:im körür kellene lennie. Ki kell mondanl továbbá azt is: hogy a szlnkroniznlás kütülf'zettsé~ét nr-ru leltet megváltani l f'IlV.l'i. ebben a kérdéelron tc hűt nom l ~h.{'t kénvszeregvesseact kötni, mert ha itt anyagi hitelczetts~ fennáll, akkol' ez az anyagi Iditcl'>lett~ég elsősorhan ct kulturúlls kiitelc-wttség~('1 áll szemben. Ennélfogva. nem a terhnikni muuk.i.at pénzzel való meg,,:íltüs:t~ hanern a techuikui munkálaton keresz't ül k ulturtilis elönv elérése l\. Jönvcgcs. ' Figyelembe nj.inlom a kerettörvény tnrtalommat Y:.lI j m<,~·tiilté,'?énél véaül azt i'8: hogy ne csak H fihnkülcsönzűket köteleezék nrra. hogy sz.inkrouizúljanak. hunern kötn Iezz ék igell!:; a moxgósxinháznkat is ru-ra, hr.::!)T ezeket a szinkronizált filmeket jMS75z,U.:. (L-I!~' ';:I'! (I~y va nl) Mert ha ;1, flhnkölcsönzőkben II1rglCi-7. akár :!'lL üzleti lwl:í.tás. akir a júznn hazuflass.ijr. ho rv 1l1Pg'frl,;15 mártékben sz inkr onizúljanak, nkkor viszont a. rnoz.it.nlajdouo-ok is ~egítRé~Hk:'~ kell, hogy legyenek fl. fllmkölcsönaökuok és át ken v.illa lnok ezeket a Iilmcket. Ismét. lern, egyelöro rit kell vállalniok . később me<:;~,(j7/:idésem szr-tint. boldognu Iog'juk A', vállalni ezeket a filmeket, arnetvek sz;\mllkra üzlet.i hasznot fognak jelenteni. Ebben Lit nám a keret-örvény tartalommal vnl 11\!'~~ turteaének II,'jn:ny ininyelvét. Ami pedig a magvur f1hll1!~'tirt;í ..t Illfl~;íI i'lleti. ebben a 1 cklntotbr-n tisztelettot ki, rem a magyar l.orm.invt 6f-: a belögvmlniszlel' urat, hogy móltóztassunak a. mnb~'ar filmg-yflrtás kórdésével ugyanazzal :l.. sxaksxeruségg el, ugY",1llaz7x'tl a t'árgyilagossággal. de ugyan:lí.z:tl a visszü nem rettonésscl ic; Jogtalkoxnt, mint amilyen eláuna! nvúl. tak hozzá ehhez il szfnkronizúlűs'i kérdéshez A magyar film~~'ártá$ kérdése már sokkal messzebbmcnd jelentőségű. sokkal nacvobb probléma, miut ez a szinkronizűhis i y
Pig-ye1m{'h-' e j.lulom még tov.ibb.i :l/.t,~ hocy a fl'lmszinésxek. filmatatlszták , filmrendezök. operntőrök é_, munkrisok. ukik Illa rendezetlen fogvíszonvok kÖl.öLt élnele. ött'e várják SOI'5I1J~ jobbrnfordult.it, 5W1C' vár.lák [ogviazonynil, \'ép;leg'es rendezését. Ez nom olynn cSCJ';(.]yfl\~ mr-rt, amíg a, müvészot e~:yr.b terén. 'L -zinúszetnúl uz Or"7.fo.gos St.. nészcgvesu! ~t {>S il Budnpesfi Szrészs zövetseg sznbálvz.un PS seerzödése! a tatrök szúm... úra Inf'~r('lf'lü jognkat es et.teteecttségeket bizfositnnnk. addig ezen a téren semmi féle. rendezettsen nincsen. )Ej" pedig amirvcn .űlvos következményekkel [é r ce a. numknv.il lulöl-ra. ezekre (l kisemberekre. ugynn.alvau :-ú1)'M következmónvekkel járhat a c1ezor~:;alliz;Utf;á~ folytán a tökére, a mnnkriltn tóra is. A miniszt.vr úr, .'1ki az int:'zméJl~'cs~,":!;nek ti. híve. tektutseu bele ebbe a. kérdésbe é~ meg' fo!!, fiöhiJcni. azon. ho~r milyen intézmónvnélküfieúq uralkodik ezen a, téren. IAkT kor remélem és his7.f'm azt. hogv jóindulattal fo~jj, kczefni ezt a kérdést (,:::;a fllm:!;y~írt;is. i~t;ípo1:í"';ín:íl énp-n cnnele II kategóriának al. ij~~'cit is védelmébe fogja. "11(':11 r;;: az ig:tzs<Íg'IUü::. rt jognak mcgtelelöcn intézménvesen rendezni fogja. Tekintettel arra. hogy :1, rruniszter úr törvénvjavastatát a magvar nyelv, a mag.var k ult.űrn, érdekében tillónak tm-tőm. továbbű tekintotte+nrrn. hogy .1 rninisztcr ur szakértelmében bízva-bízom. hozv az egész. magyar filmkérdést nemcsak ebben ;t 1'('::;7,letében. hanem általában m'ud-en vonátkoz;is:il:mn a. sxívén fo'!!.ia ví-e!n! és szakérte-
á
en
8
+--------+.~~~~.--------+ .d.ibb itt a hazábau polg'ü.1ogot szerezzünk, tilelyeslés taps jobbrel31 e,.; a középcn., Mint mondottum. én miud ntőI eltekintve n k ultúrküzössógekuek cs a kultúrhnkuhisnak úl talűbnn hive vagyo/ c. Tegnap 1iir;.;y:tIluk :lZ olnsxokka! iÍl-: ll'l. o-arntkokkat IIWg' kötött cgvczrnénveket, Hr-lvcs, do én tut mondom. ha :1I,'m vonulunk ifi ezek :17. cgvezmúuyek. kt.. uem vofmlnnk is ezek az clözménvek ös ha nt IU1Í.S()r.:'z:í~h:ln nem is c:~illü'll:í k volna, mr-z, nekünk }la.,!!\ arnj'-,züvon 1IIl'g' kellett volna cshullnunk uvt, unuvej a. L .... lilgvminiaztur úr IUO:5t jön. ';;11 teh.i t ezt a'lllagyal'osít~si folyamatot m(',~ ezen a. téren is örömmel udvüz lütu. ~~n m génern púld.itn az olaszokat. akik nem tth nok nuisuyelvű lelirntot, mint saj:it Il\'"hiít. <1(, itt termőszetcsen a nemzetközi szempontok é:az idegenforgalmi szempontok idézik cn O;Jgy on helvescn azt, hn~y ez eknok :1'/ idejrennvel vti fllnu-kuck m:l'.~y:lI'r:l, való ritültetése nem teljes uu'rtók bcn történik meg, hunern a körülményeknek 63 az egész kérdésnek Lchutű mérlogerése alapjún, amctyet én eb1)"11 :11, escthen helyeslek. Dc ismétlem ki 1';011 jelentenem. hogy nem tiltak oz.tam volnu Hz ellen sem, ha a belügym'niszter úr olyan javaslattat jütl volna elénk. amely kidrúla~ magyar nyelvu feliratokat kíván, ~~n a,z ellen sem tiltakóztum volna, mcrt ~IZ én magvar érzúseru ebben 1,~ljr;,:en meguvugodou {:s kielégült volna. De- igen heI ve~~~1l rnert hiszen nem I'hrt lTllndi~ (:l'zcllll'l alapon lnteznl a. lHlgy ü):!;yekcl és :l politik.i.t sem meg kel! nlk udn i a. v!_ szonvoklcal PS a kürülménvekkcl. r.g,\~ ilyen leljes átültetés ma. sokkal nagyobb bouycrtnnnakal és uehóz-ésrcket idézett volna, t..••.•. ,:ín elő. mint anrilyenekej, az ügy érdeke megkivtin t volna.
lennnel fogja intézni, :1 törvenvjnvasln tot örömmel elfogudom. (Elénk hetyesles é:. tap" ;1 juhbohlalna és a középen. A szónukot szán.osnn üdvözltk.) B r ó d y- Ernő: T. Képviselőház! I::n mec ragadok és helyeslek minden .alk;llnl~\.t, amely n m:tg'yal' nyelvet jO"~'aih'ozjuttnf ja, amely n. mag_\"H nyelvnek új területeket biztosít. amclv :L magyal' UYCJvl't s:tjilt ha.z,i jában meghonosítja. I~b amikor itt van Cl!Y törvényjavaslat. amely u mH~ya\' nyelv úr vényesüté énok b·7.tosít{l~:i,r')l szól [t. filmme-J kapcsolatban, akkor történelmi emb'kak vesznek engem körül. A nmgvnr nyi-lvérr ugyanis, év-zúandoktlvdvlmek folytak itt. Volt idő )1a,;yarorsz.;lgon. runikor a. mngvmtörvénvhozris es ;I m.rgvur köznktnuis nyelve latin, a. trirsalgás nyelve német vou. A XIX. század küzepén megindult egy küzdelern. arnelv ctrvirlöbuu rol,n :l magvar uy elvórt , cl jo;..::e'';Y(,IlUfd'gbt és a rol~;\.l'i ~7.abar1s;ig'jo1!okt'ol't, E% a küzdelem a szul-adsdgharc lmn hefejező.Iött , Ebben ;1 k üzdelemben a Jegllag-yohlJ Illa~y:ll' l.inge'mék. a törtónehui osz.tdlv nns yjui vetlek. res/A és páratlan meuetct ('S Icfvnmcrtot blzto Itoitak sz.imtu-n. Ma~yalol~i'.:í~on meg'tőrtúnt az. hogy nem a. jogusulntluunk. nr-nt u bil'tokból kirekesxtott I.;. 1,<1';('.:1 ~ 1!.!,' sult. k és a birtokban lévők nvitct túk IlIl'g :11: alkotmány saneatt !"t magy:,!, nép (,,')tl. (Ugy vall! Cgy van! jobhrdöl.) Ebben n kllzdelemben beuue volt .'\ k tlvdelern ól m:~'1'ar rtyc!.lY('!"L külön mcrt hiszeu volt idő, amikor ünnep-z.ltnba rnent. ha az osztrák csávx.lr l'oS mag,'-:H királ.,. ltla<::;y~u nyelven ny j.... torta m('~ al. orszá~g~ ii!csL Dc későbbre is űthúzódott ez a küzdelem. meg napjainkban. a legujabb korban, a véderő-vita. id ején is Iehueruh. nmikor a közös had oregbell Iclvt rt.. küzdelem fl lI1ag:y::w DJl~I\'6rt. men, a. magyal' fi:,\üt!:-<Ígllak németü: kellelt tanulnia. nómctül keltett vizs.,;:iznia, és hu nem tudtu .etcnn! il ti~7.tivizs~át németül, egy nuisodik katonai évet kellett Je-zolgarnia. Én ezzel a. nemzedékket nőttem Iel. (ngem tehát verségi kapocs Hb. minden olyan küzder 'm!i.rz, amely fl m:l.~y
En t('h:ÍIl a magarn részéről a b-lügvmluiswter úrunk ezt a törekvését ég az ebben a ttlrvúnvjnvnaintban meguyilatkozctt, mat~~~aJ'ositüsi rolvam.uot helveslern. nldtrom ls ezt üdvözlüm is, Ennek az intcnciónuk lelei llWg :11. ar. óhnjotu é~ kív:íIlSá:;olll is, amelyet cz :JYlalormual kilejeze k Ci'> amely ezze! :t <10ltlg):!;ltl eg.\ iitt jár. hogya m:lgFlJ' fllmzvár:-Í..;: Jllill(~/ széf -scbb kürökben tudjon megindulni. é .• bogv :1. 1l1:1gyar fillllgy:i' t.ls tudjon olyan erőre kapni. ho~y a sok idegent miné! hnmar-tbu ki tudna ezorttanl. Lútjuk, hogy u mag.var irodnlom mit produkú! sz.ín/':ízi téren: II ma):!;yar irúk műveit kiviszik , ül íöldr e Ó;;; :tI. c~ész. vll.leon ismerik a ma"\:11' irók !-zíllll;.ízi termékelt. Helyes volna, ha odajutnánk. ho!!:y a. nUtgy~lr fllmok is kmihetuún -k ;_ •. világrú vilA.~h)dít') kötutnt tehetnének ennek a, ma~)':\I:,:ígllak (,lf'd('tii:">é~út, zatunt.i t, relkiséaét kircjr7.ésr" tudu-lk juttatni azokban rt, filmekben, ame-
u
es
9
es
,'")~'" ~.~----------.~~~~~,---------IY~'k kiviuuúk • nur-k a kis Gln;i~lw!,; hird .~zéjJ('1 :170 ('~Cl'lZ viuighan. En rzt-7.erctlwnl. Emlék-ztetem u t. Kepviselőhűzut arra, hocv mindcn olyan tnontcntum. autelv péliű ul ot főv.iros a vidéki nl·p{~ldl.'l me-rismertr ti. itt o .
es -
Ha azokat a müvcket itt MagyarBI -vűgon sxiukrönizűlják. az. :myng itt készül. hu ee ernberek itt delgeznak. al irók itt, mnnk.ilködunk s a sainészck itt kapnak {'1JH'1~'('z~ knló~i jph('tö::égct, akkor ez ismét (l!:Y b 'esülr-tes muuknalkafcru le 1. a sz.·lI·'nl t«h('tség-ek sz:ím:ira, t:-; m-k ünk ai'.. :1 l,iit('lp~· sózünk végre. hogy a szellemi telll'tség~l( nr-k is megn yi-suk az utat n.z érvényesül('~n' l',..; bohlojrulásru. ~É!ónk helvcsiés.) T. linz! Amikor tehát a. magam ré,.;;zt"(íl kijelentem, hog~' ezt a ja.vasf a.tot evet, mintt a szempontok mlntt a leg'llugyoohh ürömmel elfogudom. csuk 'Úf!:-" mcgj.''!,\'7,t;.;'t IlJdt vetussalluk 1H('.;,\'Cll~('dlll~ amelv :1. javaslat jo:::;i rószére ts pl.!di~ do ~. szakaszra vonntk oclk. Ezt én m.ir a biz ottsűg i ütésen is felemlílettem, A ~, ~I.aka:, a. m07.g,lf':·n:-,·lú'pe!.; hat{'~;lg'i ('1lcnűtzúsére, a mnzvnr fiIm;::.y;írt:b Ir-jlc-zté, ere és a fllmbehozntnlra Ienn.ütó jOl!~zal.rilvoknt a s züksá-rhez kepe-t kiegésxithef t és módostthnt]a." . T. náz' Xom vazvnk a rendeleti alkotrisoknak :t hivo. dr- Jlem is vagyok kicsinyes Om bel'. Eli rucrcm azt, ho~y egy technikai kérdés miatt IH'1ll lohet folyton il Kúpviselőh.lx elé JÖJlIli új törvénvjavnslaíukknl. El' zel bizonyitom azt. hogv c::ryit\l:l!áh:1Il sommil'ó!e kicsinves vagy tuellórcndel t aaornrontok HOIll vezetnek. Ha, :1 t. belügvmn.sz lel' úrunk sziiksóge van a f,zinkroniz:lúK ('{'I.i;ihól (~S szempontjúból egy olyan .i(\!'~ sznbrilynnk a Iclbcritásá ra, amely jdknlf'!! íonntlll és runelv feehnika i természetű. »nnak nem mnndok ellent, mcrt az ilyen ki(' iny('';:-.é-;!:('k Illialt nom \'·11!('1l1(':-.örükkó W~·, vénvjavnelutokknl ro;::laJl,ozfnfni :' lU/flt. (\;:..1\. nrrn U''''1ll "l ruúlv-n t. b('~ii~!::Tminis1.tCI' urat. runire m:ír :1 bcottstgbnn kórtem az .lllnmtitk-lr 1I1'~1. aki setves volt ebbeli múdositri nmnt akevptálui ~ méltőzf assék ezt u ~I.nk:lsr.t olvun értelembon Hl ido •.•itani. l ug-v ,'z semmifólo vzerzett jogok s{;I'''lmt'v'''1 ne [á rjcn. )1C'l't ez nem lehel a cél. Mindaz, ami a szinkl'Oniz:í~:lfl körébe y;ig. rendben V/lll. dl' '''.!,'~' p:lJ':I;.!rnru~ ne álljon útjában a bec 'nl ,t/'s r:-:; nr-mcs intrur-iók érvényesülésént-k ÉIl 1J~,y:mi~ 1lCJ)] szoretném, ha ezen sZ:1k:t~z 1111:all n)"\l1:!;tfllans:lg VOhHl kf'lt~rg('k körébon. lm f'z bizony til Ifi II s:í cot vúltzrna ki körükben Mh' pedig az :1 módo~il;ls, nmelyej a belügyminiszter úr nevéhen nz űflamtitkár úr már elfogadott. na u-von mf'gr(~I'l(í volna cnnek az elkerülésérc. I:;n e tokiutetb-u m~,;vagyok nyugtah-a és :!r.t hiszum, a belügyminiszter Ül' nvllutkozútn is me!!, fo;: nyugtntni r-nuern ebben az iránvhau lh PI ,li!!' ebben nz irányba II mw,; vagvok nvugtntva. én semmi más irányhan
10
,.
__--------.~~~+------__ f
er.
nyugtalau ..•:i·~ot nem ('rlrk. '_\zt. amit tr~nup moudot t THr.' Tibor t. képvisilőtűe-am ho~y az l\nl~k(·lt~l\~('I, kürében ny\lgt:llan!':í~ van :\ l-I.inkrolliz:il:ls rnintt . Il III osztom.
nvr-lvnek trljr:-., .::úiz szúl.al,·'I~ig "alt, \'l~ny" -,lté-,c. A javaslat csuk kezdő lópóat rr-n. :\1.01111:111 bátor lépest .::-; mcgnvi.ju a Iokozntu-, halnd.is útját. .\ t. heiügy m.nisztcr úr ('zt tartozom kinvilvúnitani - nem 1~\~:l,ll. ~z,'\'{'tctt r:~nia di.ikunk lett volnu az I I';:I(!.~j:1. nk i a 1Il:1g'ynr nyelvnek.
~~~~\_:~~:\ J:~~:~v ;i;~:·~I~;;:gll;l:~~. i~zel~~!J ~~ZJ~l'd~~ Ztll~i{;'t mi'ndt'll ];:{H('k,til
becsüle+c
nll'~hoznla
an
m:qn at- embernek tT;_tp.)
C:;; nkü~lk
is a m11~.\'\I' n yt-lvet ,;0 !:!:liba 1;.(.1] jul tutnunk. .\ jnvnsbuot l'lfogallnm. tl loa-z.mturtó 1"II"lIk 1l('1~·('sJ{\". djp!I/,{'''' f~ tap.) J( 11 n rt"la: '1'. K':'pyj~l']{ih;b.! Hdfly EJ'IlÖ 1. l'(·Jlvii'.l·l·í(:íl'~nmn;d.; n uut i és Törs Tibor t. kt"!wisP1i'll:ir'llnkllak a le!-!:napi f'elszóluIÜS:l ut.in I'!!;\ ik Itl-zólahis :1.l 'C'1JCIlZl:\.: 11ad~ora;ltúl. a 1ll;Í!-.'i).;. ft-Is zólul.is a kurm.inyl::iq p~l(h:í)rail)j, történt " mind a k,tt fl r;.:-yhh:utf!'zúan IAnlog-alták a java-Intot súil.;sé::rét úrzr-m én is annak. hogy :17, alta1:1111 sohn (,I nrm h~t~~·nlt 1'1 IC;lZI'1.; i pafh,,rok b rl r('Ii'i7.ú1a~jal, és kifcjczzem a jnvaslnl. ir:ütr.. I',:; :lZ ezen javaalutut henvujtó I belűvvmiui zter úr ir.iut ls a biznlmamnt 'bbtii til. C1!Y szempontból 1\"('111 politikai szempomból ((',reZI'nl ki hiznl ruunmt. tur-rt f'Z ru-m politikai lJiz;lioHIII~ ilv.initús, l eszemrJL hanem allhóJ ;11, ez.'" szvmpnntból kifoI,\'óh~ tOrltnö hlzu.Ibmnyilváuítás. mcrt l.ltom. liog~t anunk a polit.ikln fe iil:íl1ó>~y:,\I":':;lIl'J.:: :\ kere ..ósóbrn mit jelent szűuruukru n nemvct! kuttúuiunk é a mngvnr nyelvnek :ipo]:íSH {('II"1l a l,i;1.()S érdek ()8 :t kii.r.üs lcötpjr,..;s(':r: azt. ilo~:~' H\C'i!' tudjuk lalülni eavműst. Iutorpvl lrilu i i:". akartam ebhen a (10log-ban IH:! I' 1l1:ijllt-' elején. úg-y az idrf!":'nnycl vű filmek ~zinkl'oniz:íllÍ.\',rt A 1'(;1 a í-:zlukroni1.:íI:í.s. t:-rell :l magyar :ÍI
1
I"~
11
I"
1~;;~1i ~;~~:"I~(~~J~('
~;::~í:~;1 ~~:C'~~~if(I' ;:Zj~:o~r~~'{!g;:zZ~~ unu vuavunk. ('s :lzu!:íll akik il c-sonka or, ~1.:\;.:' :-,zíi1.:r 'I sz:d)()!t hnt.irain túl. je]rn1cO' n\l'!!~z'íJloll j,prip(,tCIl cluek. sz.envcdő é~ kii'l.J.:iill{; nl~I!!,\ -u-ok. 1;:11 iis,;zf>l\apv.;olom ti rádióval a mozgóft'n,\'kl"pszíll!t:iJ"lk ntüködósét. Nem ti:-;zt in sz(lIakoz;1"t_ IH'lIl tisz.trin ó'vczetr t n vuifó íHt{'%lIl1;Il~' !':X~ ik Pill. 1(r17, hog\~ népnevelő. n('lllzC'lt'r;;sitii !I'g'yrll miud a kr-rtű f", snlrase t(>\'('!'sz{Ok :l n'~,r'Wk szem ':'lől, nkúr ukik :\. hatalmon űlnol, uk.lr peili~ nxnk akik ott illtbik kiiI.W'Il('H kÜI.~~lröI :l dol;:!;nka.t,
__-------+.~~~+I-------hOb~ cgv lla~y közhnugula tbu CS k öxérz.ülétbe kf]"l belcbocsdtauick a maguk működé.ienek gyök crút, a. nemzeti k özút-zületbe és köz.hungulatha, hogy búrnfllyen nehéz .t sorsa. ennek a nemzetnek. bármilven keserves ~l magym" élet, ne VeS51.Cn ki' a r=mény:SlJ'g il [obu jövendó tekintetében, bogy mlnden megpróbáltatás ellenére, amely szcoi-i . lis, közgazdasági és politikai téren is ért bennünket, tudjunk hinni abban) hogy mégte csak ·!es~. egyszer eg~\' mindnvújuuk közös akarataból kivívott jobb jövendő elerkezés e. amely édes mindnyájuuké lesz. akár a csonka, országban, akár a megszállott területen élünk. '.1'. Képviselöházf Esekutan méltóztassanak nekem megengedni, hogy pár szóval rátérjek a sztnhüzak és moaik jelenlegi viszonyairn. Tény az, hogy a vidéki szinháaakat a vidéki moxik, ha nem is tették tönkre) de bíaonvos stngnáciáhc, sü'ilycsztettók. biZOIl'-OS in ím-ioritú sba kerültek a vidéki szfn'Iá:ú~k a tuozikkal szemben. Lehet a kérdés1'31 vitntkozni PiO 6skontru, hogy kinek van igaza, egy uzonban tény, az, hogy be· r:,jczetí' helvzet -Iött urlunk. 1\ vidéki .izinházak egy róaze kúnyrelcn volt bezárni kapuit. a másik része pedig nyomorog 05 küszk ödik a' mindetmapi léttel, pedig a magyar művész etnek, It magyar nyelvnek ékesszavú müvekii vannak a vidéki színészek és sz.inésznők közötte Most ee. II 1örvényjavaslat közvetve segit a swinúsz.ckou. Nem o'jd.b meg il sziuúsz etnck vidéki viileágat. több vonatkozásban Iövúrosí váls,ígá,t sem, dc megoldja egvréset a sz.inész.-k an yag i helyzetónekvils,í.g:lt, mcu remélt-ru, hogy mind a. szjnkroniv.llásnal. rrsind a. magyar (;[mg'y:írtús rejtc.ztesonél a bölcs" inté-zkedés és a felülről vató irúnvit.is folytán elhelvezkedést fognak ta.hÚni n-ole." alóiknek jelatrleg nincsen sz.inpadjuk. ahol játszhatn-inak, akik, hiába van bennük müvésaí érték, művész i tudás. r:ítel'l1Iettsé~) mégis s7.inh,íz nélkül vannak, a mindcn nu.pi élet nvomorúaágava l küzdcnek. Remélem, hogv ezek a szinkronizfl~á.sn:íl. illetőleg a magyar filmgyártás fejlesztésénél akár tnint művéezek és müvésznők, .lkár min t tuűazak i személvzet és segédsacmélyeet, elhelyezkedest fogna k találni. Az eredmény tehzit ebben a tekintetben közvetve mind a fővárosi, min (1 a vidéki extnészet javára fo,g mutatknzn i a. sz.inászek anyagi helyvetének javítá:\ szernpontjziból. Rátérek arm. hogv mi volt és mi jellenleg a vidéki mozgósxtnh.lz.ak helyzet:>. '~"z idegcnnvetvü haugosfllmek eltekintve az első két esztendő ujdonsncadta természetes l,oll.iu:lkI1l1:ijü.tór -- a. vidéki mozikat 'l.Z utóbbi két esztendőhan kata-vtrőf.ills helyzetbe sodortá.k , amint azt a t, belügvminiszter UI' jó! tudja .. \z utóbbi Jegsiralmasabb
esztendő titán valóban vógrunüásna k kellett volna bekövetkezu e, lia. a. csetekves. veghez vitolét e adott id J _:_ 'nog y úgy mondjam utot-ó, t.izenkettedi]; Jrúj •.iban ;1 l. belüg'ymiuisz ter úr nem hozza a KépvlHe1őhúz I~U~ ezt az üdvös törvcuvjavaelutot. A közismert IncJ,őgaí'.LiaBúgi váj~üg, amely természetesen legf őkúppcn il. kÖI,(é~k, és az őster rncléssel fogluikoz városole lu.kossi"tgrít sujtobí n, kúro., k.ihuuissnl volt a vidéKi mozg·5rénykt."pR'zínhú.zak anvagi vi-xonvatra is. A nap. f!,"OlILiokt.'l1 SlIJLd attö Iti i m~l
12
ó
á
es
!ÓW, hogy .zinkronibzúltűk saját nyelvükön II filmek. l, Nómetorezalabun és nl:lszor~I.;'Ig:bon lUO%-if[, Auszírlában !J5%,-i,!, addig i\Ill tiltndllal:ll"kllOk is a. sike11:'t ri' :llIn\~i!-l~ 1,]i>1I\,i):::; hclvzetet. nier-t hi«zen tertué '/.( u-s. It()~\' az ;il, li~('I':). amr-lv :1 nr-rnzr-tbcn lakozik' t'o;; runelv minrl-u fl,f" IlIr~:;llyilv:1llul;íÍ'ha!l rliihh"II.)bh kIejezést k-res an.urk. -nni a nemzet i -mndnlko l.iv-ul. a nr-mvr-l i {'I.,,('l~'m\'iU[f.!':\1 ii';i'z{'fii::!:" és i; /.szeron-t. ~'I(\hh-l1tóllll Ú~~ is kiY'!'1:rttp volun nl:Il!.':ibol :\7.t az idegent. ami nem ~\zt jelr-uti. minthu ('Il IlI'1II becsülnem ~l németet. angolt va!!." az nmcrikait , hatn-m jélcu- i nzl. lto~vli:1 törtennek kiil1"iildiin miid',z; sumrontból elvan űhur-zr-sok. amelvek Jla:r~"'rcr~7.:i~oll i CS:1k ,!!yiill\"örfif'('p:et kp',t,"llpk a.l ,1é':Hl:í>:hau, méals kell. ho:ry ezzel összekapcsoljuk u muzvar nvelvn ek. a mi öRi ;1l:IP.yllt' nvcl vünknek fl kultnszát: h:('1I. ho!!v ha ill filmet adunk is itt c.lö. f'!1I1"k az idep:('1I fll ruuek r\'):tflús it (> i tudjuk kapcsolu i ~IZznt. hO~~f mi miudenekedött Ól-i mindrn.tkIclett a Illn~~;ar nvelvuck . ct TIl,1.~yar nem'I.Ni kultúrának érénvesülú-éért küzdünk és fejrunk küzdeni n }ü"-fh,:n :5. (HeIYf>slé..,,)
m-
ó
}léHólt;)s-~ck megengedni, bogy még: púr sz át szMj:l k :I, dologról, ami a részleteket és a. tárgyil:1g'o s.igot illeti. ~jeg \~l.gyok ell'gcdvc azzal, hogya t. belügyminiszter úr jelenleg- csuk a tilm ek 20%,-át kivánja szrnkronizűltatni. azonban a. jöv5 esztendőre !iO%-ot kérek és minel gyorsabban v •.dó halad ,bt a 100%~ig, Ua a I. kormány politikai t ércn nem tudja valőra vádtaní azokat az ig-él'etokei. amelyeket clsö miakolci útja nlknlmúvul Uümhb , nyula, t. mtnisztervlnük úr tett, hog;y gyorsvonati sebességgel fogja ruegvalóett.ur! a kitűzött programpontoka.t, hűt itt. arnikor ennék a kérdésnek az elinzézóséin nem játszik bele a. politika, amikor nincs Iná,!')} S/.Ó. miut arról, hogy magy~H' akaruttul, Jll~\._;:yar érzelemmel es' gondolatvil:lg-ga! U1.t."lilit célul kitűztek, a. t. kormúnv. a t. belügyminiszter úr hajtsúk végre, esr-lekedjcnek lI;.!y. mint u zt mínden magvar umber salve é" lolkr' óhajtja. Feihivotu az igt-n t. bdü!!.~ miuisztcr úr fl~y.' Iml'! unu. ami Hhlig is gondoskodása t:ll ~y(~ VOll, hog'y a 1lI:1gy:\l' mezögazd~fc]clő Intézkedéseket megtenni méltúxrussék. AgrI:i:td;i~()].; napit endcn voltaj, líUg'("pd, úp)-'z.enJsl'riil. En'c vonatkozylng szorgulmnzni kell a hazai filrng,drUl" b-vou.lsá vnl a hazai viszonvokunk m [!fcll}lij I,i;zi)n~égc!\ mezőg-
13
et
~-------•. ~~~~,----~---r nincs meg 'ol kellő hatásköre. _\ löldmlvo!é~ügyi türca. költségvetésének l~rgy:\I:í.:5it. kol' elmondottam már, hogya nrczóguzda. sági kamarúnak éppen úgy hatósági hntú-. kör t is szerotnék adni, mint ahog) ez IllCt;· van az ipartestületcknek. Vissantérve ;1 tárgyrlOZ. seercmém. ho,!!)' ami nincs meg a k;lnlar:íns módon I~ l'll('''~g-~zd
ló törveny javaslat bctcrjesetésére vonatkozó munkálatok kcmplexumn, a t. hhilg~'i .tllumtltk.i r úr, Pres.ely Elemel' t. képviselőtűrsam, aki mindjg a nagy lIépq;y\tt'ml'~:3ég védője volt - hiszen 2,1 esztendűvel ezelJa is itt ezeken a".. ellenzéki padokon ült. am'. kor aí'..élt kellett küzdeni. hogv :t m;\g)-;lr nyélv jogai a. harlseregbeu ervúnvr-süljcnek é., a nöpjogokcrt is itt k üxdütt velünk nem tagadtu meg önmag-it . .Kéh<Íliy hónap pal exelűtt rondulctet bocstitott ki, hog'y amiko!' a, vidék! mnz.ik m:1~yi.U' filmeket adnak elő. C'gyidejiilC'g ne legvent-k nnikedvei:.ii clöadúsok. Ile 1(,~yCllek tÚIH':IlIUlat:-;ú:;o).;. Ez a rendelet volt :ll. ('bő fecske. nmel, mcgclöxte ennek a törvóuvjnvnsl.u.unk hl:nyujt.i sűt. De ott is nagvon okosan júrt <'I a L belügyi u.llnmtitk.lr úr. mcrt a 111, unyiben vidók i :::;:lzd:\kütiik. gnzrluifjak hnzn. fias cúlzutú durubcka r akarlak elöodnl. Ielfügge «tette ('7.t n, tilalnmt. Nem ment tehé t a kellet'éu Uli nz i,gazság keresásóheu é,'i kerestctósóln-u. Megemlítem ezt és bcsz«,[Cm b. II nom is fogok többet Ioglnlkozni a pe'ifik.ivul Csuk azt s zeretuém, hogy amikOI a l;,.'liig'yminiszlC'l' úr CS a 'I. ht'lügyi nllruutitk.ir. ak i a lniru mögött ül. ennyire ÜRS7..e tudnak fili rni velünk f'~y nugv kul! II müs I'g,n;(!,;'hf'll, a nemzeti célok ~zol~:ibt:oball, akkor a ztvük mélvvn Icjt'i'l,Ő iógl Úlú'st~ ho:;y nekik a. :-,zabufb:i.gjogok ervúnvcetrcsét l'PP útry ken nku miok. miut ~t1tog'Y' ru i nkm-juk. IH,' tag-adj:ík me~ :I. ~.Y:tkt)rl:lthan, (M fl I. I S Stlndnr: .EI, volna a h."I.\'eli~) Tnrtuzom kijelent eni. hogy a belügvminisxter (Ir, tuh-lit t ozt a türvónvj.i vnslnt ot benvujtotta volna. lll;irhJnapokkal azelőtt nyilatkozatot tett, ho:.:,\" a z.iukronizrllűsnak nundenlu-n 1Il(,~ kell felelnie u magy:!!' nyclvúszct l kövr-t. lményrkuek é~ a lII<1f!y~lr nyelv SÚ'psf"~h, ;1 -ziurr- kCI ülő tihuck bcn mlucl iobban órvúuvosttoni -és me0,'őril.lli kell. tz u.rgvou t'()lIlof.; dolog: a 1;I
14
~--------+.~~~~,-------Iúkfllmet is el5adtak azok a. vidrki mczík. ~mclyl:k ezért j, küzdenck any:l~i Y:ils<Í7;E:tI. A t. b('\üg~'\Iniili8~tf'r úr hónnpok knl l'I," előtt mcgmoudoua. ho<~'Y a tnrthutntlan :H· lapotokon segíteni kell. .\ IÜl Vi"llY jay;!!'dat segít is. csak a. végrehajt.isa is lt-rven j:). Ne törödjek :1< t, h('lil'!y~tninisz.n-r úr :l1.'I.:t1. hogy akunmuukn folyile hiszr-n tuiudcn [avu lat ellen akunmunk.i t sz ok tuk kezdcui az üxerr-k. akik ruindnne vobb ós nntrvcbb
ri
\' 111i, amin! már említettom. NŐ':: h'l.zel. t, h(·Jiig:ymini -zter úr. az idegell fllmv.lllnla rok , nagy iuoaiuösztök k apzsu-ág.iuak \"S ÜZt'!'kcdúsenck. (tclénk hcl'yeslóa.) Ez legyen :\~, önzvtlen cél. ennek jegyében elfogadom a törvcn yjn.vnslatot. (Altalúnos élénk helves1(·, !',:; t aps.) S /, u b Ú .lóz sef: '1.', Húz! Elvitathatatlan t l'lI,\" hog~- a, kcruuiuyuak legutóbl-í ja.vnsrntnival nagy sikerei vannak. Egvnui sutún tnl.ilkoxtnnk tdrvénvjavushutokkal, nntelyeket :17. c-llonzúk i p.irtok kivétel uólkül mac uk évá t esznek , sőt :\ legll;l~_\'obb elismeréssel svól . nak :17. úrrleken JllilliszterclZr:i1. Ebben az ('S' tb: lj hn-onió ;t h<-l.)zC't, ':\ helügvminiazu-r ur .ia\'a"l:tta az (',::;:és7. l!:í.z tetsxósóvet tal:'JlI,oí',jJ.: '" l'n mau.uu is. sictek csatlukozui azokhoz. akik .t n1illi:iztr]' úr javnslntáról :l fl
l;~r~.;:r~l~
;r~~.~~é\:~~~:n~ld::\:·;il'l~
~:a~:-~~Oll'~~~.~;~~·~t~~~
nak ~I levegőben. nzxn l St' liitiidjtol, :1 mnsz.. tcr úr. ni-rt. a sivinl , Illü~'iitr i m{! c-nk :myng:i únh-k búvik 111r;,;:. pz húzódik mrg- a ~I';írtl\'ak alutt: ru-tu lIl:I!,!\':\I" nruuzct i szempont.' !WIlI i~:lI,i ,",zoti,i1i",' -zempont. luun'm :lz :\ zsrllli",:nr"s, :IIIlPIYIWK túuuurv {''-: túl nk kenr-metien f'1l'Jl),'I.i:íval ll:I!'I','t1-l'l:lpr:l annyi. ,";ZOL dp .muvixvor tuhilkovnnk nhl)('!l a SzOIHO!'!', m:l,~'Y:1r ~a7.d:l:":igi eletben. .\z i~ hizOJl!'o,-:. ho~!:.\' :1 szinkrnniz.ibi, ;11, ('l~() 11:1pok h.m. 11:1 IU'\11 !S fog'ja 1llPgrclldi" Ili :1/, idi'!2;;"ll Iilmv.illn'l.uokat. Ill' bizonvos \'otl:uknz:í,,!t:1ll kárukra Ipsz, 1)(' C'h'(':!rr, hi-
]!'gll:t~yoldJ
,'lismr-II":i!«
ih bizonyos.
G.'~\·\'~.~,::\~'',i:~\~:~~;
I'"
:;; ;~:;D1j; II
1\~II]\I'~\-~~;~e
f"~;~:~~~, ~~°iil~Tl~:Ú'i~
i.
15
ho~'y
I
S/,ÓIIl:l1c
a film, a, mm,,!!,'Jfén,\'haui .• {'s public.t.ls sxr-mpout.j.ibó l egúsz cu :l I1wgy-ar su jt.r. a r:'ldic'tlwz l'" a sz.íuh.iznk. ~ :I~, utóbhit 11('111 is nicrem nagyon mnndnui do ink.ibb :IL (,Iiihbi keu mclló -ovakozik. Ea,:(>f",zf>1l bizonvos. hogv nuuulu ilyen llag)~ pul.liciui ;1:/ lj!/'~~~l /~ ::~,:~ I~(~~~:l~,,~:r ~~;I:~,I;~~~I: :-,;tI rendelkezik, nw;.:; k oll. hoav Ir-g,vcn :.t. nlnl.!!y:ll't:i~. lmm-m végercdtnónvbr-n III ,'.g.' :lz !llag:1 hivnt.ixn. Csnd.ilk ozuuk :iZOlI. !to[.!.y:lU imnuir hO'-:SÚl éveken kr-. id,'g'C'1l fihnv.lllalatok is l.ilui fo'!jik :ll. :11':\- volt lrltctsúzcs I f,.-:ztii'l :L'I.. ~ hog'~' ('zL aj hivnt.ist :! 1I!()'Z_::;ót:is:í1. h:l l)("iell,\'Il~~z:mak a inei!,T:\ltM,lta1'::lt, 11111:1, h..t. Itlcgel(lg-szE'nek k evesubh h.1SZ011thl,\'l,c'J! /,ínll:b, id('b'!'1l n,\'I'lvPI1 :lk:lI'la:L nnl a ko vesebh hasxouun l való rucuolóIll:li:;;,\':ll' 11'\11ctöu betültcui. Ismci'f'II',';' vatadé 1'E' :1 t. ll<'lii;_:',\'!'lI!ni:-t.lc'J' ill' erős keze r.i menn viünk el3t.t ;1 nchánv evtized efitti nacv mozg;t1o!ll é» 11:11'1:. :tm;'J~' :l ll1:\'.!:y;!1' szl,i.-:zorírj:l Jkct. j:ítsz;í.-:t',l'1 fo!yl ('JJhl II nz Ol'sz;í:g'h:lll. '\":Ig-yT 1\t':pviscliill;íz! V(,";7.(' II 1 is fr']s'l.ó);l.Hs(, jaink erő- küzdclmut Folvtuttnk axórt. ho~y /ll~i 1111;~,;;)\:~,('~\:,\~';1:~;::~~,~:::;. a ,-.zíll]ladl'úl :l nérur-t uvolvt-t kiszrn-it úk cs a l1l:q.::y:tr nvel vct ül, lIlUZgÓfl'tl~'l';('lpE'~,íllh;izil!~ ~('tIl:l ri)\ ;11'0:-;.11:111. 11('1,\{,h~, llll:ltúképpCll t('ss{'k, }Io,~t. ho~,v (:1'1'1: Vis:-"/,:r;.;'OIl(!olv:l. fogscm a vidókcu. lalleozunk r-zzel a rrondolnl ral és összehnEz a j.rvafat. anlol,\,;t mag'vnr tu-mz ti sunlitjuk ill. akkori szinjútsz;í:; jell'ntü:-;,(''':.,::f't kultúrn ,it'g',,'(1)f'(l hozntort ide, IU',Hn:. núll1l1íiv('lts{,<:!' f,f~.ilf'szt('SI"t «lőmo zditó töra f\ll1lfZínhúzak jclcnti;s!"~'6\'l'I. érthe-tő. hn~\' ,l kortnúnv air-t a fllmo t if.: tlla~'YaJ' nyetven n;n,\'ja\'a.-:laL A ucmzet.i I'riilll'l, C,~',\' hiI.011,\O ... a publikum clú vinni. ~il\..i'el('iben nr-ru is. tuhÚll~'ad:~:l11g-ár0zz{,k ki I'hil:íl a tii!'\'('n~':dknt;\:-:.h:l!. .\ \'1'·,!'!:'f'!ra.it:i~("l IllIIIi];; min.Ir n. dom iiSszi'h:t:-onlit:llli az nkk ori luuv jelICnLő:'I"g-ét. nunnk je1cntö.';.('gl'\'1'1. nrni most. a Tiirt('n,iék ;lz mindigni-mes irtluvhnn. :lZ "l"llt'l.; m.urvnr nvr-lve.n való szinl.ronizá.. ip:azsúg' szrrint: II,\'('SS'C Ic i, t. u"'Hi,!!,\'miniszlúsn tl'kintf"li'hf'!1 történik. ter úr ~l v{'grf'h:ljt;ls ('szkii/l{,::t"nrl miudazo,\I.t mondt.rm. hogya film nu-l t ókúppcn so].;n.t .1 kinövésekr-t. autelvekkel el 1,1,11 lninuin rakozik pubiicitús j('kintt'It"ul'll :I m:lgyar 1 ~:;ne~~'~'l'~~ ;~z Iti 1i~~ '/lli:\~;; ~11t ~;~ ,'a.it ó!r()Il, (\~ .t r:irlijho:l,. n(, I"pp,'n ('/J'rt. egé~ sz.en bizonyos, hogy óvato nu kell kezelni, idcgennvcl vri svinkrunizű!t H,!ll('kll{'1 hizt«mert amilvr-n Ilag!' je lentf "{';";l' nm, H~yansrfsa. azt. ltogv a mozil.lt og'at.i s necsuk ú~y lehet a, mozg');;:.zin!r:iz 1'Oln])0]6. do lehet kedvtelús. nocsak id Jtii1t',(\.;,', \':.l,!!,\' ::Z)1':Ierkölc sncmesf tő lmt.issnl i~ :L lta.llg-:ltókJ'a, kozú.s leg ven, hanr-ni !'Ill'f'll('1t mngvnr érzesIlii ;ílhatott kultúrélvezot keresú-ct is je, illpri)1f'~' a nézökre. Ezúrt n:t~yon helyesen te. zi :l t, koruuinv. Ira a Iilmkórdós sel. a. lcntso mo'-)!ó,,~_jllh:íl problém-í j.í vn! foglalkm,ik és A s'l.ab:ul,-:;íg' lc-vC';:!,'öj{·t mr g keli !ta~:."ni iu-llijrvminisxter úr l:~',\' a íihuv.ilialaf ok mint ;t mo~,p::'),~,',inhüz~~k nem ro'!' ltll';.!,( ..ll'~'('(lni:l <',Z7.:11. hogv :lZ idetren filmek szinkronizálárészére, de az üdeséact. a tiszta :t!!OI ebb.' sava! i,!!~'{'k!'~,ú'k :,1 mag'Y;!)' nyr'\'nck.'\. a lcvegöbo a mag,\'íl\' nvcl vkulrnsznak. a ruoxgószinbaxnkban :11, őt Jll("~illetJ helvet rnn~'y
néplH'V{,1,i)
ö
+-------+i~~~+.-------+ vetetjük nz t. hOfD' mindeu n mncvnr érdek. a llHl.gyttf nyelv. öl ma~yar f<:jl5dés szo'g.llatabu álhttnssék , akkor. azt hiszem. hogya mozpósz.iuh.tz.rk első lelurluta az. kell. lJo~r legven. ho~~' miuden rendelkezé-ükre idio eszközzel a helyes nevelést. ;1.:1, crkülcsük javiuistit, a magy:\! -rondolat termekenyitó~l'l l'~ i\zi'ltirclítú8át elősegit. ék. Mcgv:llloJll ősz.itntún. nem Ila;;y örtuumc! Játern u rnozgószhllJáznkn:i1 kTevu c~ye nambokm. liogy csak 16 óven Ielülick nézhetik meg nz eli;ad:i t. Nem nézem ezt jó svcmme! az ert, tncrt szerirüem cl ma;_:'ya, sxinh.ixakbun és rnos t már ide sorozom II m:Ig',\':.Il' mozgó~zinház.ak;lt. is - csa k olvasmit kell mindig hemutalni é c'iöndni. ntnit n.indeuk i rncgnéxtr-t. Xcm tudom) miJyell hal:í."'~;ll van a gvennekro. ha. odahnzn :td halljn. hog,\' !l.z érlesupjának és :lZ édes:1llyj:ill:lk szahad volt megnéznie. ami szűruárn I Y;Hl tiltva. Egészen bizonvos. ho;r~' ('7. demoralizát]n. romboló hatűa al "an dJh) éPfJl'11 ;1I.1'lt jól tenni" a belügyminiszt or úr. ha oda hatna, hog_\' el. n kirivó és nem egc1:1.('11 sz.impatikus valami é:-. a m:tg'~-:II moxjrószfnluizuk cmelkerljr-uek fCJ arrn n nwg-aslatr:t. ho~y II v.i.vnon csnk :1:-.t
tlogu[:i ....i leherüséget. Remélem. hogya, sztukrouiz.llús Il:l::,y ó,·atos;íg~al f06 türt!·'llill . hogy ne legyen illuziórombuló. Yaluhogvrn kicait turcsa leez , ha Gr-ta Garbó ro~ IlW,!jt-leuni a V:iHlIlOII és uzuuin vl.l'l:un('l~ ik nem nkarok n-v-r mondani közismert magyal' szineslIlő hangjilt fogjuk hallani, Nem Ic z nagvon épületes, ha 'rom )1ix magyarul fog kae.karingús dojgoknt rrron rtum. Lc~z benne ('g~' kis humor, de bize nvos. hog',\· ez' :IZ illuwiót rontan! f'ogja. ~LI::.'jl'~yezni kivúnek nwg egy ungvon fonto,,", dolcot. )Iinthogoy a mag,var beszéd egr·'-
a:~:i\;::i~,/:.~~:~~it;~ki~rl,~i~'
~~I~.~I.III:~I::'1 ~7.;'~jl::~~~~'~:t humoros I"sz 1(0""\'('11 szabad ezt :\ kifl1[ezóst hf:ZI1,í!;lom ~'ha a ~l.<.Íjmoz:;;i ucm lesz hnrmóniúbnu a kiejtctt mag~'ar szavukkal. E7(:-.1.1·1Ihizouvos. ho~.\" ('/.('11 ,I téreu l~aJ!~' l- ludnt fOl! "<.Í! Ili :1 lend('~.őkl'l· 1'-: azok ra, a.kik ('zl hivatásszciüen ke zitik I's. biztosra "('S'/J'. hD":!Y yél!: rellmr··ll_, bell meg; fl)~kik rnlá lui az nltcr evo.it azoknak a külfö"Ili müvé-zr-kuck, akik m;l~yal'lll ro~júk urrvnnuzt, nyujtani tudni. Nag-yj('lC'lltö~(;g-iinck tartom a szinkrouizú. l.lal WI ek vóst. hiszen köxtudonui ll, nz 1'1;):"\(16úr ts emfitett.e ~ ho~y Mag'varotszl~~.~~.~~~~~:\J, ~~~~li~~~~i ~;n~~,~~I;~~~~~~~ g:H1 évente körülbelül t-'.-1O Ina,:!vu I' (l III kertil forgulumba, ezzel sz emben 2-10 ide;.~; II {rtt'm sohasern a 8 óvcs Ó~ elemi i kolaí he külfölthűl. lia n minis zter g,'ycl'lIlt'kcf.:et cs azt kivúnom. h07Y a. 11107.- fllmet hoznak Ur csak azt' ill, ismételten (~lhi-lllgzott gószinh.lzukhnn lll' kclljen senkinek aitól ]'('],;"<":-.1 fog'ja k 're ztiil vinni. h()~!',\' a bt-h tartania, hogo,· onnan erköjcséb-n. IWl~ya c Ól'z(:;,:,('ihco megtépázva kerül ki. (Zaj es vett film k :W :-:z:íza;r:,I-;;·ri~7.ill\Z10Ili'l.:íi.i:I. t'7. mn:-;_!::i ;\ ,iohhnld,t',OI!.'1 éli.: jeh-uti. ilcg-y a nragvnr filmek SZ:ílniL 10-1 :íl ~'J.!~·S/.l'ITe 50-tíO·ra toc emelkedni. 'A mngnm r"'~z('r~)J ltelveslem azt, hog:\, ;IZ l\Ia~am is hangsúlvoxom. ItO!(y ez nagyoll id-ecu fllmok Inagyal' nyelven való szinkro1l~2'~.If'W',,;, ~1:lldi~ szivr-sen vc ZEm a ~Y01',,njvt:íhísa. meg fo~~; türtvnnl. b.i r m-svnllom vonuti tempót (>:5 szfveseu veszem n rcror . ősil.ntl'll, 11('111o:-(\(tj ma~~:lr fi'm. tlíílf'lje . .; tr-mpá Ie-z és ncm tudom, ho~y vajjon az "1,,(>51. ipar U! ~1.tempút ,,\ fogja-, g~':iJ'tást elő fo;:!'ja mozdítuní. bogv ennek a révén :I~. CI('(I('fi ltI.i.lZy;lJ· film~~';irt:íshoz 1.;,0hími Nt' mélt 'iztussúk eneern fe,rf.·{'rteni. :l xetebb Iüg-uuk jutni (Hr.í(ly Einti: Ez küfilmtulajdonosok. II fihm'zinházak (:-. a ülm kö'csünzűk. ruiut ilyenek, engem eg-yéniler;! Jön kénl{')oi!) At túl Iéf-k , ho~\· az ellrnk'z'Fe nr-ru érdek ....Inek. nacvon táve l űllunak :17. én fo!! hcktivetkezni. atr ál féJ~k. ho)!" :1 xzinkrouizúlúxt (,1'el';e;.;- olvun mórr-tekh-n f)~~ Yil,i~lll'7."'ti kifüg'úso'rntó1. tehát nem féltem {)krt de viszont méc! óvntossűgot ajánlok ják Iejlesztr-ni. ho~y az a magvnr fltmtrv-lr. is. Iri-zen vé~·el'('dm(·n.,'be!, tás /i:ítnín.\";·lr:l lrsx. leppen ezért örülök .'1 c tokunetben senkinek f.., III érdeke az, hogv a filmipar bclüzvminiszter úr f'ej.ntésónek. mert ebből :lJ:tgyarol':5z:lg'oll olvnn helyzetbe k et-ül jön, a,A hitutn. hog-y ettől nr-tn kell t art ani. .A magvar fllm~yürlá', érdekút végercdmónyuruelv k1izga7.d:t~:íi-ri szemponthól non kiváben a s7.:n!u'olli~,íJ:í~ érdeke r+ó hc~n"Alll nntos. Befejezésül (' upún aunnk rt kivúnsúgurnmert - amint Kun B('1:1 t. képviselőtúraarn nak adok lll6;:!,' kifr-jezós t (is :l.zt kérem il numondot tn a magyar sxinésxek fo~l:llkoznisater úrtól. hog·~' :17, ide-ren fllm-k sznkn. tat.ls+t: cl m:I"r\";\I' II1livrszC'l, kenvérkeresett niz:U.,ísa mellel t 11e k,n~'a;;olja el n rmg v.ulehetőségót. a z~nr', zeknek. az ip;iri munkűfllm-:_:'y:í l tű s fejINzh',.;ét, murt a. matrv.n film. fioknak és mindnzoknnk , nkik :1 fll mgv.irtús~Y{1Ir:\st61 v.lruk en mindent. Akkor 1~-1. sal ü~",zefii~,!::,'''h(>n vanunk. érvenv e sülést ebben :IZ or~7.tl);ban az ("2('SZ mapvnr sziué' boldog'ul;í::i lehetőséget csak a 'm<1~Ytlr j:,it:-.z:ís liivutű sa 1lla~a~~:tUll :1 mozgÓ3zinfilmgdrt;í" fOiri:l hiztoaítrmi. \' 's7.inki:miz:'i'lás néluluv sz ínészrrr-k ('!ol h;í7. aklwr fogja ig-a:-.·in hivat:í.s:ít hf'tölt'"ni. ('';!,y-kt'·, l'(,lH!NönC'k nyujt 1;:-'-IlY'~L~t \"nJ!\' 11'1ha. nem jdf'~n'n mcntalitá Ú. szinklonidlt
megníinjék
,,~\:(:~n
1~'~.7..:
wI
16
')~r ~----------+.~~~~.~-----tiltnekkel talrilkezunk. Hitlba, egyik képviselötarsam megmondotta, hogyha, magyar nyelven is fogjuk hallani ezeket nz ol dad Ítsokat, de azért idcgun mcntuütnssar fogunk oLt találkozni. Én ez.t is kiküszöbölném és akkor Iátnanu a. kérdést tclje..:en megoldva, ha :1 magya-r filmgyártás annyira kifejl Sdne, hogy eredeti magyar filmeket nézhetnénk. A magam részéről magüt a javaelatot szerc. tettel, megértéssel fogadom és a. minisz tt r úrnak ehhez a. mngyarositó törekvú .. éheb sok sacrencser kivánok. (llolvcsles.) vitéz K (ll z m a. Mlklós belügyminiszter: 1', Ház! (Halj uk! lJaljuk!) Az előadó úr :ílt.ll vtőadottak es a. Iclszúlnl J képviselö urak lJo.:zédei tulajdonképpen felmentenek engem az. alól. hogy ennek :1 törvényjavaslntuux ezukeégességét, Icutossügat es hclyc5só~(:t mégegyezer megmagvartlzz am. Olyan f'elkésaultséggel és olyan tudással hangzottak el itt a hoazászól.isok. hog~t nekem tulújdonképpen csak arra kell ezorltkozncm, ho~y néhány olyan momeutumra mutassak r.i., ernelvek talán nulr inkább a keresz ...tül vitol mag);aráz'atára vonatkoznak, mint magára a törvényjavaslutra. Sainte azi az ~rzést':l'" hogya t. Htlznt és fl közvéleményt is fel kell világositanom azokról az intenciókrúl is, amelyek ebből a tőrvényjavaslatbót részlete.eu 'tal.tn nem vehetök ki. Teljes mártékben be kell látnia minrlenkinek nat, am] iH mindcn íelszölalüsbnn kexd ve Törs Tibor igen t. képviseltit.irsnru tegnapi, Bródy Emő. Kun Béla os Sl,.aI)Ó iq;'('n t. kópvisetűttlreaimnak beszédciböl el. hangzott, hogy ti magyar nyelv jogainak IflintR:;y elt-merését jelen ti a. fiJm terén is uz, ha mínét fokozottabb mérték bcu érvé1l)"' sUI. A film hatása. hogy tudniillik tényleg odasorakoeott a nyomtatott betű. n miivészetek és n r;'1I1i'l 1l11'J1r abból a szempontból, hogy milyen óriási nemzetnevelő hattisa. van. kétsó rtelen ténv. Ez a. bat<ÍSI tUI:.!J don képpen talan sokkal nagyobb, mint :l.llogy mi ma. még elgondoljuk. Nekern ig-en erdoke , beszélgetésen» volt e~y hindu születésü ki. dl egvetemt tanarml. a. kalkuttai evyetem cjrvik professzorával. nk i tubbet köaön ~gyazor azt moudta nekem. hogv nz európaiak es az amerikaiak nem is tudják elképzelni. h~y iAfrikáb:tn Ó.~ r\z .•i-iban. sz ővnl azokban él. vll:lgr~zekbcn, ahol nem a fehér kultúra uralkodik, milyen óriási hatása. még'p:>dig mllven romboló hatás,1 vall anunk ;\,7. arnertkmiizJl111~nak. arnelv olt 11('111tudort cltcr'r:Jni nni .• réven. mint ki/.áróla~ a film n'·· vén. mert, ezek a. filmek a színes népek elf5tt az európai és fehór fajt a legrosszabh oldaláról mutatjrlk he. Bemutatják nz óriusi ruxust é-, !JeOllllf1lj:ík:t. g'cn:rsztervil:igot Ott kétségbe vannak «svc. merk ezek a filIllek lndhíh.1!l .Vlrikrlban és egyebütt sokknl nagvubb rombol ..\ t vittek véghoz. -nlnt
az elképz elhctf legsz.ömyübb katasztrófák vugy nvomrúság, vagy pc.lit'ikai agi~:ició. Ez. is mutatja azt, hogy mtcsoda óriási je, lentősége van ott a filmekuek. Núlunk is, nem ebben a vonatkozásban ugyan, dc gutta ca.V
17
ke
y~r ~-----------.~~~~~,---------próbálni ennek a törvény javaslatnak. ha majd törvónnyé Y;i1t, a haszn-it l',;:, h;ltú.~ ait .wért, hogy meg lehessen nyerni a g yűrtó tőke bizalmát. E~ tehát az egyik szempont. amely a. Magyarországon gvártott filmekre vonatkozik. A sztnkrcn-kérdésj másodr3n~ú kerdesnek tekintem. mert Hem ('1. az clsódtegcs cél. A saínkron-kérdés 3Ial,!'aYOlr'z:i:;on a magyar nyelv kultúr-i jút. és általaban u muzvar nyelvet van hivatva szolg.llui, de szolg •.ll ja elsősorban a JIlozgógépszÍnhüwk érdekelt 11), mru-t meggyöxődáscm az , hogy a. vidéken a l1lozg)képszínhúzak - erre vonnf koxólujr kiecrtctcínk törtönte k és statisztikák rülunl c rendelkezésre ha, uiazvnrnvelvű filmeket adtak elő, kétségtelenül -lla~~'obb 1ütO",..;'aton· srignnk örvendtek. mint amikor ott augolul, franciául nlgy uőmetül beseéltek annak a uópnr-k. anY"J." uhbúl egy tlrvn szót sem ('t·
Tett F;,lhangwt.t egy kÖ7.hel~2;'his, Icrmtijáhan. hogy az idegennyelvű Ohn a'ik almnt ad ... '\ nyelvtanulásra. H:ít kérem, bizonyos fokig alkalmat ad unnuk. aki rnűr tud valamit. tegnap i:: azt a nw;:~"je~yzés! tettr-tu, ho;!y ez tryelvtanulás (hága. mert méltóxtnssék tudormlsul venni, hogy - na.gyon szerényerr vett stnti -ztikni adatok alapján - 3.780.000 p('n~ö megv ki évente, a 20%-os felár beszémltásrival. külfüld i filmekert. Bocsánatot kérek, a mai viszonvok közütt b.i r ez kultúrűt jolent. bár ez - nagyon mulatsagos és nagyon ~7i'1l lehet ez :)7, ii~fizeg e'tég nng-y ana, ho,;y ennek ellenében legalább bizonvos gesztust és pedi;! kezdeti gesztust elv.i rhnsfiunk a magyar fiim felé f:.{ annak mcgtndítása érdekében. (Ugy van! Ugy "an! a jobb oldalon és a, közúpen.) Ilog-y :I, magyar fllmtryrirtás kérdéséről bövebbcn nem beszélek. annak az a-z okn, hotrv {'Z u k('rd&.~ sokkal ismertebb. Yégercdménvbcn jó szceruitiu rnot },-c11 írni, ez a. ma g.v:u· IrSk feladata; azt jól Ie kell [rltvznui, az n magyar. müvószclc feladatau póI kell rendezni (-..'3 jól kell technikailag kivinni. Erre megvnunak :1. khet6s('<.!ek. E tekintetben semmiféle újít-tet nem tartalmaz oz a törvényjavaslat. A szinkrcnizriciórál kell most bővebben beseé'nem, mcrt ('Z már kevésbbé ismert kérdés és mert :\IHlali:ízy Kasnyn Brla i~eJl t. kép.vsclötérsamat - egy megje7yz~'séveI knpc-olntban fel kell világositanom ari'ól, 11I)g-~r oz nem e:::;y cégnek, a Ma~yax Filmirodának az érdeke ... \Vic der Schelm ist, so denkt cr", nhog-y a német mondja. Tudniillik a Ma.grar Filmiroda. ez esetben e~ fiatal mazvar mérnök. aki 60 pengös éh h('rí'rt dnlaozott valahol. s aki a legtehetség(:~cl)b mag-car szaketuberek egyike a fllmtechnika szakmában. Tudomást szeréztem róla) kivettern ől onnan. adtarn neki :ilIá~t
ne
és azt moudouam, hogy mindeu tultlhurinvu az övé, munknalknlnrat' és IchctJF-C,2:et aknrok neki adni és: nem akarjuk kiz sarolni. hanem találjon fel továbbra is. amil akar. (Élénk helyeslú. éljenzé~ 'és t15szür idezen nvelvon ('S mcs} ennek az idogen nvdv ~·'lf'1 inti cl{i;illott elektromos vonulunk a mentún és azzal párhuzamosan kr-l l n mu!!;ra,r szüvezet hozzriadni, nem ezós zcrlnt fordítva: hanem ugvnnolvnn moduldr-ió. ugyanazon hullámvonal s zerint összeirva kell az értelmet magyarul megadni. F.z a ez.inkronizár-ió. Ennek következtében, ha e metódus nélküt Olu zorsz:íg 1lI~ tudott lr-uni i~ell magas kultúra mellett 100%-05 sz.in kroniz ációvnl. ukknr ne mélróztassék oc- mö~iitt cégele érdekelt keresni. eltekintve at. tól, hogy ez a mot ódus ruind enkinek rOIl(1·('Ikoxésére álLeltekintvC' attól. is. hog-v ezt a met ódu- t a. rnaavar últam - az r}i;ző kormrinyok által a Hunnia fllmgvárbnn bererr. rlezett lebetéségek között búrkinek ren delkezesére bocs.uja, nem azért hogy ott üzlet történjék. hanem azért. ho:!:)"
18
')~r ------_.~~,..... A mczgókcpszrnház állami jogositvűuv, .ame'lv uasznct hoz és ha tűlük a magyal' nyelv érdekében áldozat követeltr-tik meg, - e~yébként ennek nagys.'Í~ür:l .vagy kies! cégúre ld fogok terni a kkor • e jogositvánv ellenében ezt az ri.rdozatot igenis l~lE'g kell hozni( (M ti II e r Antal: .Ioggnl meg lehet küvetelnil) N cm beszélve az irókról (·'S művósz ekröl, akik :1, szakmúbúl élnek, ho zzzitnrtoz.ik <1 sznknuihoz egész sereg ernbor. Idetartozik n. technikai személyzet. és m.t mindcnki, aki ott nlknlmnzűshoz jut. Ez Igen sok embei-r jelent. Jele, tartozunk n lnboratórlumok es ide tartoznak ezenkivül a flhnkölcsönzök. Akik nat vélik, ho-ry ez a. cipö őket esetleg jobban fogja sz oritani, miut
ahozvan szem
-
eddig szorltotta. azok a űfmkölcoönzők.
a.Zt,
hi
A fllmkölcsönzök
ugyanis azok, akik a ktllf'öldön gyártott tilmeket importűljúk. vagyis akik eddig lcbnrrynlitcttűk :IZt az üzletet. amelynek én n kifeló űiumlú kindri sát évente 3.'i~O.OOO nou g'Jll' teszern. _i\li itt. a helvzet? lia. vatakt olyan nocv ,dH"tib(:rf>t k:ip, mlut amilven l~hclÖ:"':'g{'t kapnak azok :L külföldi nagy cége k és gyürak a!.:iltal. hog-y flhnjcikct br-hozhntjnk. akkor ::.!I}:it JJI felfogott érdekükben áll, hoZ v ne etlenvzzék - nom is elleneaték - ('zt ;t java 'latot, me! t, hiszen véf!'ro gyann.:I~'1 megsom vagy link senkinek. (Elénk helyes: lés.} :JlásOflszor pedig azt hiszern éi; azt ~H· lttcm. h06"Y ez a törvényjnvnslat megfelelő keresztülvitel ecetéri nekik is hasznukra !t.:RZ. meg pcdig azért. inert ez a törvény aktiv.ilni foP." ocv csomó beteg, ma felvevők cptelen vidúk i mozgóképszfnhaz at, amelyek. nek azután lchet sógtík len résztvenni II i,-iHriildi gyürtmányok felvételében is. ]:~zf'k eddur nem v('tlok frl semmit, mert r-g-YSl.llt-űen nem volt mejr a. Iétalnjuk. Tr-rmé. zetes, hog-y ennek a. törvényjnvaslatnak a kercsztülvltcléuét p;ondof'kod:ís fog türrénni ,j]"~'ÓI ir:. ho~y akiket egy magnsuhb cél és szempont erdekében terhelünk bizo, n~'OS terhekk el, azoknak a nuisik v0l1310n kell adni bizonyos könnyitúoket. Ezért ketM2'telcn, hog," például a sztnkronízátt fil· ineknél fi cenzúra kórdésében is m'ndeníéte egyéb anvagt vonntkoz.ású kérdésben is könnyítéseket kell lenni. Ezeket' ;( leonuvtroseket mee i; fo~j..lk kapni. ]~n ogv Is: erettörvényt heztam Ide. r-nnek kövr-tkeztóhr-n nem turtottam 5zül{sé~c"nek <.t kerúttörvény benvujtasa olött a szakmdval érintkezésbe lépni. De ('~T olyan kérdésben. amely nemcsak népművelési, hanem mindeuféle cevéb vonu tkoxá-ú is, ahol ruun . kúsokt JI. muuktlról. kÖ'l7azd;l~ági vonátkoz.lsokrőt van :.z.'>, egészen természetos. hop,-y mielit.t ,17. I mbcr vóelcges. fix sl.:im:".zelii rncsnt llnpit.l ok nt f't:'l.küziil. az érdekelt r t» lekkel {'rin!k(,zP~he Ipp. (Helyeslés halfelíil.)
.• ,------+-...
Egészen termószet.es. hog·~· a szakma képviselői Illeg fo~júk kapni :1 rneghívót ezekt-c ;\, t:i.rgyal<Ísokr~t s me~' vagvck gvözödvc. hogy a legjobb 1)rlJ.th alapjún Cl!'~'ütt Dl 'g fogjuk tnlútni a rószletek ben azt az utal és módot, amely alkulmas arra. hoo;y a tbl vénv s zvllcmének mezfr-lelhc-seu. (Helyes lés a bolnldaion. - K II n Béla: Snvnnvú lesz a szölö. de majd c.ak lllegn~'tlg--"Z~1J;;L].;!) ,\1. c;ryik rclszóhuó kópvieelö úr a filmmel é ••. rűdióvn! kapcsolutbnn megemlítette :lZ.l. - ez BJ'.'>.l~· t. képvlsetöt.lesum volt - hog'~' micsoda ótiri s! [clcntöscget tulajdonít a ma. goyaI' bokrélűuak, a népies ruiivésactnek. En .PI rf' I üvilen utalni akarok; HU.'I"t ennek kétségtelenül nagy ierentösége van. Altab ban véve 3zt szekták momlanl, h0l!y n tlln' és .'li rádió internacionulix.lló eszköz. Bizo uvos vonntkozrishan o. ig-:1z, do ez n, h'l luternacionaítz.tló eszköz teremtette meg a magyar népies müvészet reneSZ:1n:"zát.l\.ll ségtelen. hogy pusz.tulóban és vcszendűhe» vnlt mindon , ami a JnHgyar népmüvéswtr. vonatkozik. Feledésbe mcntek 3. magvunépdalok. Buzgó L-.j. arra való kitűnf zene nulvéazelnk közth többen nelréz és fáratlf'.:i ~OS módon evüjtöuék ÖSS1..eezt az anyatrot. do nem volt meg :1. leheWség- anunk a puf lik:U;ís:ir::t nem vo'lt mcs a lehrtiiség' arr». hogv annak halla1Jilll órtrkét b('mllt~l:-i~·:ilolTgr~lllcz vonatk1rzik a magyar »épmüvé szetré is. Akkor jiilt a ddij é~ a film. EzeJ.felkaroltá k ezeket a törekvcseket és n f:1 vnkhnn, ahol mclr pusztulóbau volt nundeu ami magyar népmüvészot. népmese éi'; nép dal. az ernberek rájöttek arra, hogy ·lép ~Tön~,i)rlí érték ('iii van. haszna is. men ido genforgnlnii szempontból is óriási jelento $é~íi s rendelkezesőre űdottak n. rádiónak és hungo-fllmnek, nnielv megörökftett-, fel ltaazuűlta, POPUI:i.1issú tette ezeket a nép müvöszett. néplélekbeli megnvtlvdnurásnk.u Anunk :L ma.6'yar filmgyűrtásnak, amel, most itt útjáru indul, olsösorbanvezckk-! :t mon.cnt uniokkal 1.;:~11Ioclnlkoxnia nerne-ak nemzeti, de üzleti sxrmponl ból is. mcrt ma il Uilfüldiill vunek ViUI a legnagyobb élték (l (Ilerveslés a baloldalon.j Run Béla igen t. képvi elűtúrsnrn a szakfilmek megfelelő Ielhaszrrálasára hívta fe] a flgvclmet, Ez roppant fontos kérdés. amit ('7. a törvényjavo-lot tal.ln csnk réssoon hint. Az('rL részben. mert az llgynevP1.ett oktató, vngyta :1 swkfilmrknélc,!:!;yré,.;zt a p;yá.rt:.is idehaza. m.u- folyamatban van Ó~ az maevarul tiirténik. m;ísr('~'l.t rnost éppen en HP1, a ncmzetköiz cgvezmcnynck a tévén. arnelvet tegnap t;í rg-yalt a t. TYú?. mojrvnu :t lehetősége annak, hogy na~yértéldi. ddg-íhhnn előállitható és ut.i-bol I!y:hr"ft fil mcker id bo- .ehcsseu hozni v;lmkt\,!, 'l,' ségok, mlndcnféle cp:y{'h bürokratik maerlgok nélkül. szóvnl mgvan :I nem
Hl
csere reheióségc. Az onkiv ül pedig tetjes megoldüst nyert éppen n szakfilmek szűmánt az úgynevezett éghetetlen ke keuy • 11Il konh-su. amely roppant könnyűvé teszi az iskolakba valJ bevezetésót. )Jinden rdltéj.(·le megvan telnit aIlI13k, vagvis az apparátus rendelkezésre áll, hogy az, illetékes szukruiuiszter urak intencióikat a film révén I~ núpoktu.ttls terén teljes mértékben keresztülvihessék. A főváros volt c tekintetben ~11. első. umerv szisz tematik usun lépett arra. az útra. hog)' a filmet iskol.ilban nevelés. szempontjaból fulhnszuúlja. öt követte a. kultuszminisznórium eD!nör iÍJkI· hlnos vonatkozűsbau, de már jelei mututkoztnk ez,e
történik anyagbjl.
abU61
az.:
"r;iny!:tg igen nagy
;l.m'('I~rendeit cezéere űll. hogy nem kell okvcúenül Gretu Garbó vagy pedig egy má.iik vilúg'hirű míi vószuö szercrml sóhajtásait éppen magyarra. sxinkronizúlni, hanem ki lehet keresni olyan filmeket, ame. lyekné! ezek a, szempontok nem játsznnnk saeropct. Ilyen film áH rendelkezésre elég. Évente átlag 218 filmet hozunk be. Ba. ;1 szinlaronjzűlást mtrkezdjük. é., nem. is meruém eleinte példdul 5%-osnál ungyöbb .nrúnyba n meginditani akkor ebhőr a 218 fllmb.Il ig;a.z:ín ki lehet választani mondjuk 5%-Ol: t'öt. még többet js, ahol nem megy a művészet rovásúra az. hogya. seinész mag~ar nvelven fogja elmondani II maga mondani\'aI5ját. (Uev vim! [gy vanl) Igen t. Képvi 'eldhűx! A magam részéről Ielvil '~t'8ítüsailllat ;J~'-h·jczt(,llI. .'l(>~('gy_~z('r kösz.önetet mondok vnmmennvt felszó'la1t képviselötúrsnmnnk azért a m~log fogadta. t.lscrt amelyben a magyar nvo!v kultúrája érdekében ezt a. törvónvjavaslatot reszewiteni sz.ivesek voltak. Kérem őket. Jegvern-k megp;,V5ződve. hogy mlnden t meg fogunk tenni. hogy (' kerctutrvénv rószlet.einek megtárgya.lásánü~ az érdekelt sxaktúűvru oeg.\'etértve. olyan eredmúuvre jussunk. arnelv a JIl3..g~Jl.r film Ugyét viszi előre. Krr. tn '1 j
BIll Ö k: ,\ tan.ic skozást bef'cjezettnek nvirvűnitom. Következik a hntáruzathozntul. Kérde.1ll1 ~t t. Házat, meltóz tatik-c a t:'ugyahis alatt álló türvónvjnvaslnrct últalduossagba», a rósztetes tárgyalAs alapjúul elfo~'adni'~ (Ig'en! Neml) Kéreni azokat a képvlselö urakat. akik elfogadják, sziveskedjenek feliillani. (.\legtörténik.) Követleezik. a. rész.letes t.il'g~'l.tl:is. Kérem <1 jegyz5 urat, sztvcske.ljék a Iörvényjuvaabt eimét felolvasni. S zed e r .hlnos jegyző: (olvassa. a cimet. amelyen a Hrlz, hoz.zilsz álás nélkül efrognd. Olva a az 1. ~-t.) E l fl Ö k: Az előadó úr kivdn szőlnl. M eo S k Ó I{.\ldolf eLi;ldó: T. Kepviselűhúz! (Ilnlljuk! Hajtjukl) Tisztelettel jnvuslom, hogy n törvenyjavastat 1. ~.a. harmadik bekezdésének hetedik sorában a ..megengedheti" szó után "illetőleg' elrendelheti" szavak ikt~lrt~u<':lIlak bo. EnI' a III 'nlositűsru a törveny íntenctójí . nak végrehnjtásn érdekében van szükség, még pedig azért, hogya. bcrnotactsru kerülö ma~)'a.r tryelvű filmek arűnya pontosan leeyeu 3. rendeletben megé'ilapithntó. Tisztejf>ttt'1 kérem az áltnlam javasolt kiegc:Jzit{j mődosüús eifogndűsrit. (Hctvcetée.) E ln Ö k: Kiván még valuk i a. szakasz· hoz hozz;ís1;jlanj'? (Neml) Ih szólni seuk i ~E'lH kiván, a tanúcskect-t befejezettnek nvjlvdnitom. Következik. a hnt.irnxathozatal. Felteszem a kérdé-ct, mélt óatntik-e al. 1. ~-t. az, előadó úr 'utn l [avnsolt kiegészítő módosftrissal elfogadni? (Igenl) lia igen, ki, moudom a hanlroxntot, hogy aHáz az 1~-t : (olvassa a 2. Ó'_;. 3. ~-t. runelvekr-t a 1Hz hozzű szólús nélkill ci· IO~:III.) E I n ö k: E1;zel ét lhiz a. türvényjavaalatot részleteiben is Ietűrgvnltn.
*
A fersőház közigazgutás! bizottsága június 26-án tárgyalta N é III e t 11~' K;,iroíy elnöktotével a filmtürvényjavaslarot, B 0'1. eI' (. d j lstvűn eL\ldó ismertette n. javasia tot, amervhcz eisönek B a it 11 .J,·nű szólt ho'l.z:! és 'ürömmel ürlvöxölte :t törvén- t. Ha:-.onl5 ért.elemben .xótult li>1 '" im ona i t s Elemér is. K o z mu Mlklós brliigyminisz ter hosxznbb besz édben ismertette a tüi vénvjavn lat célk iuüzéseit .. \ belütrvmi»íszrcr fiili-Oí',ólal:ís:l. után a hi/.ot.ts;íg a javaslatot ál'l1aMno slí::;han és. rés-leteiben rlro~!'wlta .. \ f.,.I:::{ih:í/. plénumu július, első t.apjaibau fogja u javaslatot tÜ,rgyalni.
20
__--------+.~~~~I--------CAS'l'IGLIOXE
HENRIK
m, kir. kereskedelmi mnacsos, a budapesti Corso Filmszinhá:!: igazgat6ja:
"A STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET"
1"":~-_.--
orvay Pal úr. a l\
Bármily rncgtisztclö fi tanulmányom iránt tanusított érdeklődése, értékéból sokat von le az sajnálatos körül. mény, hogy koxlcményc! mct -- amint azt legutóbb már lcszögcztcm! - nem olvas-sa el azzal a gondos figyelemmel, amely az objektív biráI III szempont já: ból első és legjontosebb feltétel. Csak ezzel magyarázhatom meg. hogy Morvay úr viszonválasza is telített a legsúlyosabb tévedésekkel. amelyek, kel cikkem végén jelzett okból ezuttal már csak igen röviden kívánok fog:-'!I::: kozni. l\lorvay úr azt írja, hogyasiatiszti;. kát, mini tudományt nem ál/t modi», ban részletesebben tanulmányozni, amiért ;0::; azt nem is kívánja alkalmaz~ ni. Ennek ellenére kr-itika alá vett egy statisztikai tanulmányt, már pedig vi» tán feliil áUó. hogya kritík e jogát csak DZ
gyakorolhatja,
ah
[J
szóbanforgó
kérdésben
teliesen járlas. .i\1orvay úr ezzel a lcíjelentésével hozzászó/ilsának kompetenciáját ön; maga birálta el! Ennek ellenére is, ezúttal szivcsen ,í Ilok rendelkezésére. 1. Azt írja Morvay úr, hogy c.n a statisztikám segitségével bebizon yt'ot» tam, hogy a mozik űrlet menet énel l_/ nyelvi szempont nem fokmérő! Egyik közleményemben 'scm írtam ~/.~. sőt üzletmenetről sem esett sohasem szó. Tanulmányomban a mcrí perlc na~ gyobbílásáról, új mozik létesitésenek a lehelőségéről írtam. Üzletrnenet eí
21
még
csak nem is említettem, (Csak rncllékcsen jegyzem meg, hogy Morvay úr még ebben is téved: még az üzletmenet szempontjából sem fok, mérő a nyelvi kérdés! Lehet igen fon~ tos tényező. lehet súlyos kihatású komponens. de semmiesetre scm fokméröl) 2. Azt írja 1\'\01'\'3y Úr, hogy 3 kő, úilt statisztikai adataimból az derül ki, hogy az osztrák kisvárosi és falusi moz ík müsoraiknak csak 50 százalékát állít ják ÖSSze nómetnyelvü filmekből. cl/cntétbcn az ö véleményével, amelyet a: osztrák J\'\ozikamara is alátámaszt. amely szerinr n szóbanforgó moz ik 95 szazalékban állítják össze müsoraikat németnyclvü anyagból. Egy betűvel Sem írtam azt, amit l'forvay LÍr nekem 'mputeí, Csak a statiszfika birodalmában való, önmaga által is elismert járatlanságának tudom be sajnálatos tévedését. Ami pedig a 95 százalékos nemd, nyelvű rnüsorősszcallitá si kérdést illeti. a z osztrák f\'\ozikamnra információja két okból nem állja mc~ helyét. E!.'i, szőr is Morvay úr rosszul adla fCJ II kérdést, merí én kizárólag és millden. kor az 5000 léleícszémon tI/uli közsé; gekröl ír/am. Miért kért /IIorva.v LÍr 8 2-3000 léleleszemig ler jedö kózségeb re vonatkozólag adatokat? Ettől eltekintve: nem tarlom elio, gadha1ónak az osztrek l'fozikamara felvilágosílását azért, mer! 1000 oszt. rák filmszínház míisorkerdésében iígy~ szólván posteiordult úvel nincs módjá, ban válaszolni. Azt hiszern a mi Egye; sületünk scm adhatna ilyen rövid idő alatt pontos felvilágosítást hasonló kérdésben, holott feleannyi rnozink sincs, m int a szornszéd államnak. Allttásomat más irányban is bebizonyítom. úgy
~--------+.~~~~,--------+ Találomra 35 ötezer lélekszámon aluli községben lévo mozi: irtam ki, arra mindenesetre pgyclve, hogy az euves kategóriák megfclclöcn képvisci ve legyenek közöttük. (A részletes kirnutatások és. az eredeti levelek Morvay úr rendelkezésére állnak). Először közvetlen a szinházaktól kér" tem a szóbanforgó kérdésben felvilá,lfosítást. Ez csak részben vezetett eredményre. Erre az amerikai [íl mvél« lala tok bécsi képviseleteihez fordul, tam kérésemmel. A Fox, Metro és Universal a legrészletesebb kimutatás sokat adta meg. aParamcunt félrcértette kérdéseimct, ám az idő rövid" ségc miatt (nem akartam, hogy csak szcptcrnbcrbcn jelenjen meg a válae szem, ll. i. a Fílmkultúre legközelebb kettős xzúrnot ad). nem volt időm a kérelőívet visszukűideni. A neveztt 3 cég ada/ai ezerint a szó..: banforgó 5000 lélekszámon aluli köz, ségekben lévő mozik az 1934f35,ik idényben (kb. május elejéig) a három cég anyagából míisoretk: 18%~át állí:: tották össze, amelyek közül csak 670 a német szinkron, • Ez annyit jeleni, hogya mozik mar ettöl II három vállalattól 12,/o'os erényben vegyít ettek műsoraikat ere; deti engctnyeívű [ilmekkel, Hol van a többi ismert és jó márkájú vállalat anyaga, így a Co/umbia, Paramount, R. K. O., United és lfIarner,l"irst? CA Warneréknek Ausztriában csak rnost lesz képviseletük). És hol vannak a nem színkronizélt angol, francia, o/asz és egyéb filmek? Ez a három vállalat egymaga 12,/0' kHI parti ei pál eredeti anyagával a szó, banforpó mozik müsoraiban. Feliehe» tő.e, lioav a többiek, amelyek a Pere. mounftól eltekintve nem fiók vállal", tok - aminek a szóbanforgó kérdésben kűlőn jelentősége is van - semmiféle kontaktusban nincsenek a ví, d(;kkel?* :;. Csak tájékozasul : a Fox, Metro versal ]!,)3-I-ben t3n filmet készített. Htr-tt többi cég 222·őt.
Ezt fentiek után talán már Morvay úr scm. hiszi el! Morvav úr azzal fejezi be cikkét. hogy a puszta számok mégsem beszél:: nek elég értelmesen, Én az ellenkezőjét állttom. A szá, mok mindig világosan beszélnek, csak érteni kell a nyelvükön! , .. Sem Frenc.ncrszeg, sem Csehország, még kevésbé Jugoszlávia mozijai nem állíthatják össze műsoraik 95%,át(?) a nemzet nyelvén beszélő filmek bő! és moziparkjuk 50-60,/0,a megi. az 5000 lélekszámon aluli községekben helyez, kedeff el. Magyarország aránya 26c,;.. Ezekről az országokról sohasem em: [ékezett meg "'forvaJ' úr, holott ezek az adatok is pregnáns bizonyítékai té» vedesének. a mikor a rnagyarorsxápi mostoha viszonyok okát csak az idepennyelvű filmekben keresi! I" eladatomul tilzöm ki, hogy ezt a nemzeti és nemzetgazdasági szem; ponból nagy jelentőségű kérdési nnnli« záljeim éS' a megoldásnak az útját is megmutassam!
* fl magam részéről ~.\forvay Pál úrral folytatott polémiát lezárom. Azonban egyrészt azért, nehogy az a vád ér;:; hcsscn, hogy most már egyoldalu jegyzőkönyvvel intézem cl a szóbanforgó vitat, másrészt, mer t "meggyöződésem, hogya szakmai élei sok, igen sok problémája kiván hason/ó irányú ku» intést, merlegelést, megvilágifás! és értékelést, viszont nem akarom ma.~am más alkalommal is laikus oldalról származó kritikának kitenni, a komoly munka komoly légkörét sze" rotném biztositani azzal, hogyapolé:: mia megítélésére pártatlan, kompetens bíról: dr. Pogány Frigyes államtitkár lÍr Oméltóság"t, a Magyar Statisztikai Tár'S8Ság illusztris alelnökét kértem' fe/.*
és Uni:IZ vm-
22
:~ Pogány Frig}'es államtitkár {ll' 1T;)!,!yértékű méltatasdt mi uttin SZCI'\'C': összefii!Zgfshcn ,U! az eddigi cikkekkel Castiglione ] Ienrik úr Ulai tanulmánya után; a következd oldalon kőzőljűk. (A szerk.)
~-------+I~~~~'------DR. POG,\NY FRIGYES Y.
ny. h. áltamtitknr, ország-gyülési képviselő, az OMl\fE. elnöke:
"A STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET" észséggel teszek eleget Castiglione Henrik ke, rcskedclmi tanácsos úr kérésének. NCm mint a Magyar Statisztikai Tér. saság nemrég megválasztott alelnöke, hanem mint volt hivatásos sta tisztikus, aki még nem szakadt cl teljesen a statisztikai tudományt rnűvelők táborútól és aki. nek úgyis, mint az Országos Stetisztí, kai Tanács kinevezett tagjának, a hi; vatalov moz i és filmstatisztika kérdéseben is alkalma van véleményt nyilvanitunia. V állalom
tehát
az
igazságfevést
a
szakma kiveloen képeett és valójában egyetlen mogúnsteiíeztíkuse és a j\1)\'TOE~nak a szakmai kérdésekben annyira Járatos ügyvezető alelnöke kö~ zött felmeriilt vitás kérdésben. Előre, bocsájtom, hogy a kereskedelmi ta, nácsos úr, akivel a cikkeivel szemben emelt kifogásaimat már volt alkalmam közölni, ezek ismeretében bocsátotta a vitús kérdést elbirálásorn alá, teljes lojalitással kijelentve. hogy nem fe], tétlen helveslest. hanem szakszeríí kri. tíket kér ~és vár tőlem .. Minthogy pe: dig tvlorvay alelnök úr hasonló lojali. tásáról - anélkül is, hogy e tekintet, ben kérdést intéztem "\101na hozzá ugyancsak erős II meggyőződésem, biztos vagyok abban. hogy hozzá.nó, I úsrnme! nem fogom a vitái elmerge» siteni, sem pedig az ellentetei keltő, ifik
között
személ
vi
téren
klélesiteni,
Ez az t. i., ami től~m a legtávolabb áll. Emellett hiszem azt is, hogy az i~a7.~ ságtcvésnek számomra scm lesz fej, betörés a vége. Mindcnekolött kijelentem, hogy na. ~yon sajnálatosnak tartom, hoqy két ilyen okos fő oly animozitással ront e kérdésben egymásnak. megfeledkezve
23
arról, hogy végső eredményben feltét; lenűl egyet akarnak hiszen két, ségtelenűl egy cél lebeg szemünk előIt! - megfeledkezve arról, hogy az igaz:: ságot nem lehet du.runggal érvényest« feni. Ebben a tekintetben az első hibát ,\forva)' úr követte el, aki a kívánatosnál erősebb kritikai éllel felelt Cestig, None úr nagy tudományos. készűltség. gel és adattömeggel írott első cikkére, ahelyett, hogy az egy célt szolgáló knr» és bajtárs megértö hozzászólásávai egészítette volna ki, vagy - mondjuk - helyesbitette volna annak fejtegeté, seitl Én pl. az ő helyzetében feltéteIcztcrn volna külőnöse n az e cikk utolsó bekezdésében foglalt kérés és ajánlkozás alapján -r-, hogy Castiglione úr a nyelvkérdés befolyásának egy' szerű és udvarias felvetése után készséggel foglalkozott volna ezzel a hatótényezővel és viszont nem vágt am vol" na vissza oly keményen Morvay úrnak, mint ahogy Castiulione úr tette, a statisztikai tudomány magas paripá. járól duplázva rá Morvay úr vágására azzal, hogya kérdés az utóbbinak "is" meretkörén kívül esik". lvIi más lehe" tett erre a válasz, mint az, hogy a vc" szedclmes statisztikai tudomány utvesztőjébe Morvay úr, aki járatlansáp,át abban nagy szerényerr el is ismeri, nem akar beleesni mondván: mint ahogy beleesett ellenfele, aki pedig an, nak alapos ismerője. Nem folytatom azonban kifogásai. mat a vitá;'ók harcrnodora ellen (záró; jelek között megjegyzem, hogy Ca s" tiglionc úr második cikkének utolsó akkordja ismét nobilis elismerés MOb vav úrral szemben. viszont az e sz ámban megjelenő cikkének tenor já t megint helytelenítenem kell), hanem át, férek az érdemi kritikára.
*--------+i~~~~.------_+ ú~y vélem, hogy az i. t. olvasók. akik a polémiát figyelemmel kisérték. nem várják tőlem azt, hogy Cestig» lione th tanulmányának és Morvay úr hozzászóló cikkeinek minden bekezdésévcl, minden állításával és bizonyitásával külön-kűlön foglalkezzam. Ezt Lejtn szerkesztő úr scm köszönné meg, mert ezúttal is dupla számot kel. lett nyomtatnia. dc meg csupán félnap állván c célra rendelkezésemre (cgy szakmai látogatóm ebből elvitt másfél órát. ami mellett még 22 telefonbeszélgetést is Ic kellett bonyolitanorn) az időből is kifogynék. Cs,;pán a jelentős sebb és a vitatollabb megállapítások taglalására fogok tehát szorifkozni, az ezekből kifejtendő véleményem ben scm vindikálva magamnak a csaJhatat .. lanságor, egyrészt, mert a eikkekben található adatokat nem magam gyűj, töttcm ÖSSze és így provenienciájuk, forrásik felől nem vagyok biztonság, ban/másrészt, ruert azt scm tudom, mennyire kimerttök és poaitivck azok. Az viszont kétségtelen, hogy Casfig, Hon e úr a legteljesebb lelkiismeretes» "agel és valóban imponáló szekíudés. sal használia fel és kommentálta a ren, delkezesére áll 6, illetve fáradsággal -ssszebordott adatokat. S ha hibnforrú. sok és hié(I1~'ossá!!ok adódnak is talán acla tdsszeállitásaibnn, az is ketségt e: len, hogyadalai a nagy számok för~ vényének erejénél fogva bizonyíto e.re, jűek s következtetések levonására igenis alkalmasak cgy adatcsoport kivételéve!' amelynek beiktatasát nem látom egészen konkludensnek (lehet, hogy ebben tévedek). Castiglione úr ezek felhasználásán ál nem
js
[uíotí
útvesztőbe,
majdnem
telles mért ekben helytállók s ha mégis lehet és kénytelen vagyok n';, mely megállaplítását kritika tárgyáva tenni, annak oka abban rejlik, hogy egyekét következtetésében kissé túl, zásba esett, egy semmiesetre sem neg: /igá/hat 6 tényzöt pedig teljesen figyel, men kívül hagyoff. Itt kapaszkodott aztán bele - joggal - Morvay úr, aki
a tényezőnek a hatóerejét be» illetve. ennek a tényezőnek a kétségtelen fontosságát igyekszik egy ncm kellő kritikával -Iogadott és fc 1használt adattal bebizonyítani. Részemről többé v;:Qv kevesbbé ki, Iogásclhatóknak pontok ba szcdvc - a következő főbb tételekel látom. l. Mai szfnházparkunkkal még csak gondolnunk sem lehet a fejlődésképes hazai filmgyártás lehetőségeire. Cas, tiglionc úr l. tanulmányában). Tapasz, talutaink szcrint még mai színítez per» kun k mellett is fejlődik a ilazai film, gyártás és ha az itthon ezután gyár, tandó filmek rnínösége eléri vagy ta. lán meg is haladja az elmult idényben -tvártottakét, akkor a hazai iilmgvet» t ás lov
csüli
pedis
fúl,
már
annyira
kézenfekvő,
ho~~
erre itt nem is kell kl térnem. 2. A jelenleg 398,at tevő filrnsainházpark közel 900-ra emelhető anélkül. hogya természetes kialakulás egészsé~es fejlődésének alapfeltételeit veszés Iyeztctné. (Castiglione úr u. o.) Időpont mcpjelölése nélkül ez az állítás meg nem áll, dc ha al egy sorral feljebb. Lengyclorszűgrn vonatkozóan használt .irővid időn beim" erre is vonatkozik, akkor az előreláthatóan rohamosan meg nem változó gazdasági helyzet: ben már túlzottan optimistának kell minösífenem
ezt
az á/litást.
3. A mai filmgyártás aktivitása a mai rnérctcivcl szemben közel háromszorosára volna emelhető (Castiglione úr u. o.), Jólehet a hazai filmgyártást mint fentebb mondtam - ma is fejlő, désképesnek tartom. ezt a nagyfokú fejlödést (rncgháromszorosodást) még
24
~-------+'~~~~'---------+I 900 müködő halai rnozgóképszínház létezése esetén sem látom elérhetőnek. Csak nagymérvű gazdasági javulésnak vagy jó külföldi elhelyezhetésének lehetne ez a folyománya. Ebben a kér» désben. lehál közelebb állok. Marvay úr felfogásához. 4. Ugyancsak optimieztikus le/fogás volna a mozgóképslín~ázak számának rohamos
szaporodását
azon
az alapon
várni, hogy hazánk mind jobban felszabadul fi föld és a természet kénv. szerc alól és mindinkább szellemű természetüvé válik. (Castiglone úr u. o.) Ez a folyamat ténylen állandónak bizonyult, dc még mindig elég lassú ah, hoz, hogy II "haladás útjára tért kultúrélct" rohamos színházgyarapodást produkálhatna. Valószínű egyébként, hogy ezt az állítást Castiglione úr is csak ilyen értelemben tette. 5. A lakosság foglalkozási megoszlása (nagyobb %,ban iparos, kisebb 'ir -ban őstcrrnelő tömeg) Morvav úr szcrint (első hozzászólásában) a mozi szempontjából kevésbé vehető figye, lern be. A b szolut e nem! Az iparosodás fejlődésével mindenütt fejlődik a kul, túra (az ipari munkásság politikai abcrrációs kisiklásai ennek nem mon. danak ellent) a magasabb s főleg szé. lesebb kultúra pedig nagyobb kultúrigénnyel is jár. Ez a körülmény tehát Auszfria és Magyarország moziviseo, nyainak összehoscnlítéssméí nagyon is figyelembe veendő, annál is inkább, mert a magasabb kultúra nagyobb gaz' dasági jólétet is teremt. 6 .. ,Az osztrák mozik műsorainak 95%,itt németnyelvű filmekből tudják összeállítani", {Morvay úr u. i.] Nor' vay úr ezzel az adattal elveiette a suly» kot s ennek tudheió be az, hogy a bel, űgyminiszier úr filmkereltörv-ényének tárgyalásánál több szónok hangoztatta azt, hogy Ausztria a kiilföldi filmek 957, :/11 szinkronizálja. Nem vonom kétségbe, hogy lehetnek Ausztriáb. olyan kisfalusi mozik, amelyek müso. ruk at 9j vagy akár lOO7'eban német-
nyclvű (eredeti és s.dnkronizált} fil, rnekböl állitják össze, általában azonban ezt nem lehet állítan i. Cestigtione úr mai cikkének adafai ennek meg: dönthetetlen bizonyifékai. Viszont Morvay úrnak ehhez a téves állttáshoz !űzött további fcjtcgctései nagymértékben helytállók és a hazai filmgyát. tás rentabilitására vonatkozó számitasai és propozició nagyon figyelemre. méltóak. A mozik létesítésének (fel, szcrclésénck) költségei tekintetében egyrészt, másrészt bevételi lehetősé; gcíkct illetőleg további kutatús és ta' nulmányoaas nagyon is kivánatos. 7. Nem írom alá Cestíglíone urnak azl az állifását (második kőzleménye), hogy "a nyelvi szempont nem [okmé» ró". Erre nem elég bizonyíték agyen::. ge magyar filmek bukása. (A gyenge magyar film is jobb üzleti eredményt mutat fel, mint a gyenge külföldi. PéJ, dákat talán nem kell Felsorolnom.) Magyarra esetleg rosszul sz inkronizá lt gyenge külföldi filmekre valószinűleg állni fog ez fl megállapítás, dc gyengébb eredeti magyar filmekrc már ke, vésbé áll. (Magyar rendező, hazai szí~ nészck, hozzűnk közelálló tárgy és téma, stb.) !\T ézctcm szerint éppen nem közömbös tehát, hogy a film mil yen nyelven beszél. Hogy az internaciond. lisan élvezett néma film fokozatos és eléggé gyors tempójú letiinése - a gazdasági leromlás mellett - nagy, mórtékben okozója moziparkunk nag~ mcgfogyatkozásának, az általánosan elismert dolog, s a mcpfogyatkozás bizonyára nem következett volna be ily nagy mértékben, ha a hangosfilm meg, jelenésekor 'azonnal megszűieteti volna kellő számban a mélgyar film, Ez csak nem vonható kétségbe, s ezt nem dönti meg Castiglione úr fenti állitását kö, vető rendkivül érdekes és tanulságos adatcsoportosítás sem, mert a kúlön» böző országokban más körülmények is belejátszanak a helyzet elekutésébe. A Morvay úr második cikkében és Castiglione úr mai válaszában foglalt
25
~--------+.~~~~ .. --------+ az, hogy Castiglione úr igen jó szol« gálalot tett 8 srekrnui erdekeknek és nagyon is kivánatosnak tartanám. ~V ismételten tett ajánlko.eása más, nagy horderejű kérdések mcgvilágibi:< tására és megvitatására megértéssel találkozzék és hogy ennek a lezajlott vi/ának záróakkordja; ne vegyék el a kedvé/ a különböző mozi és films/a-
fejtegetésekre már nem óhajtok rellek. tálni. mert a fentiekben jórészben ezekről is nyilvánítottam már véleményemet. Legfeljebb még azt említhc, tem meg,- hogy tényleg nem lehet egyes kategóriát (például a 2000-3000 Iakosú helységek) helyzetéból az ösa, szes kateuór iákra formulázni. Ilyen eljá; rásból származnak a könnyen megcáfol ható tévedések. Végeredményben pedig fclf..ogásOlll
Li.ez! rum
II Magyar
tíeztikní
tudományos
kérdések
/aglalásá/ól.
és
gyakorlafi
DEZSŰ ]r~1a dr amn tut-g j a :
AZ UTÖSZINI
KÉRDÉSE
Jegetett Greta Garbo beszélne magya, rul. Am ez a különbség egyelőre CSu", pán szokuilenségúv«! fog halni a mozi közonsegére, A magyar utósz inkronizálás technikai eljárása ugyanis ma már százszázalékos fökéletességíí, mondhei juk úgy, hogy matemac 'h[ála~( pon/os, biz/os és hely/álló. Némi mű. vészt ílluzíókülönbség az eredeti és az utólagosan magyarra .szinkroniaált-filmck kőzőtt csak azért fog mutn tkozni, mert nem az eredeti színész húsa, vére, ideje és szelleme nyilatkozik meg majd magyarul, hanem cgy kon. gcruális magyar sztnészt ársáé, akinek tökéletességre törekvő munkájában segítségére lesz a dramaturg, a játék" vezető rendező és. a hangrnérnők. Et" fől a három személytől függ a szín» kroniuilandó film sikere. A dramaturg nehéz, alapvető és sorsdöntő munkáját külön fejezetben kell kimerítően ismertei niink, A színész feladata, a szinész szcmélyí ké. pességein és a játékvezető rendező összefogó tehetségót dől cl Az ismert külfőld: filmsztárok hangjával telje, sen egyenértékű hangszinezettel ren" dclkcző magyar szinész fcllelése 'iC.1 megoldhatatlan kérdés. Ismerünk pél. dául néhány magyar szinészt, aki
26
----------.~~~~,--------+ olyan tökéletesen utánozza sok ko.lé. gúját, hogy, min t mondani szokták, jobb, mint az eredeti. Arra' azonban egyelöre alig fog sar kerülni, hogy olyan [ilmhíressénelc [ilm je kerülj6n szinkronizálás alá, akik sokat szerepe/nek a moziban és nkiknek: jól ismeri hangja il kÖZÖl/ség fülében cseng. A kevésbé népszerű filmsztárok han~já% val pedig nem lesz baj. A sz ínészck és rendezők már rég~ úta ambicionálják az utószinkron kétségkivül nehéz, de keresztulvihető munkáját, amely érdekcsen új művész i feladatok megoldása elé állítja öket. A [llmsrinkron magyar techni» kusei pedig mcndhetni ideá'lis pontos" sággal érték el a célt. l lat évvel ezelőtt például clszőmyuköd tünk és nevettünk a hangosfilm startjanél. Ma pedig önmagunkat ka" engjuk ki, ha visszaemlékezünk, hogy rnilyen komolytalanul fogadtuk a film fejlődésének azt a forradalmian me. rész új fejcactót, amikor mcgszólalt a 'd<;7,llon, mert ma már nem tudjuk clképzelni a moz t hangosfilm nélkül. Ugyanígy fogunk visszagondolni rövi: desen a magyarra szinkronizált fil: mekre is, amelyek ellen a tiltakozás hangja olyan sok oldalról csendül fel rnost, amikor a szink ronizálást nemcsak a film fejlődésének folyamata diktálja, hanem amikor azf elsösor:: ban a magasabb nemzeti kultúra sür: getöen követeli és amikor az egyelőre százuknak. idővel pedig ezreknek nyújt majd kereseti lehetőséget s ami, kor végül a filmszinkronizálás üzleti tobí.letet jeleni föleg a vidéki mozib . ;':, amelyek boldogan fogják műso. rukra tűzni a magva-ul beszélő Filmc. ket, ezektől várva- az eddig németül, al1flolul és franciául beszélő bit beli nyelvkháosz okozta pangás jóra Fordulását: az erkölcsi és anyagi sikert. Az emlitett komoly okok figyelem. bevétele mellett talán mégis meg fog, ják bocsátani az ellenzéki ck az utó« szinkron "iJluziórombolását", mint
ahogy elnézik például azt, hogy Julius Cézár nem latinul. hanem magyarul beszél él színpadon. Ezuttel a nemzeti és gazdasági szem: pont az a cél, amely szentesíti az esz: közt, amelynek segitsegével a külfölcli filmek csekély százaléka a közeljövő' ben magyarul fogja megérteini magát a magyar közönség elött. A Crdalc június 4-én tartotta Párizsban ev i kiiz:.:.üll:~d báró Guiííícr d'lfcstroy belgu követ elnökléte alatt. Magyarországot ~~ köznvü'ésen dr. Gesztesy Gyula követségi sajtóelőadó képviselte. A közgyűlés után a dc:'eg-;:i:tak:lk bemutu tt.lk Saclia Guitrv : .. Pa:C!Cl1r;' c. filmjét. :\ CIDALC bizottsága egyhangúlag ennek fl filmnek ítélte oda H135. évi második nrnnyermét. ezzel is hódolva az ombctisép jótevője örökké ragyogó emlékének.
~ A FILMKULTURA legközelebbi (9.ik) száma, szepteDlber elsején jelenik mell·
í
Olcsó remeleli Budapesti
dijak penoönelizelés ellenénen.
iroda:
Adr!atica Tengerhaj6zási Budapest, VIr., 'I hököty-ut és V., Nádor-utca 21.
27
Társaság
2., IV., Váci-utca
4.
---------+I~~~+'--------+ HERVAY FRIGYES:
A FILMKRITIKA
PROBLÉMÁI
igen tisztelt szerkesztő]c felhívta fL gyelmcmet a német színpadi kiadók szövetségének határozatára, amely nem kevesebbet kíván a színházi kritikustól, min t hogy töviról-hegyirc ismerje már jó" előre a darabot, amelyről a bemutató után kritikai rnéltatást fog írni. A film bíráló jától még többet kíván; ettől a .Drchbuch" ismeretét is megkívánja, mert csak így lehet abban a helyzet> ben, hogy megállapíthassa: mit tudott csinálni a film alapjáúl szolgálő synopsisból. regényből. színdarabból a rendező és a dramaturg külőn-kűlőn cs együtt; a forgatókönyv gondos áttnnulrnányozásán túl is elvárja a filmkritikustól, hog", a felvételek alatt látogassori ki a műterembe, figyelje meg a rendezőt munkája közben, hallgassa meg. rnit mond a Iösztnész, egyáltalában té jókoaódjék a mütermi munka minden részlctéröl, mert csak mindezck pontos ismeretében lehet bírálata minden irányban ki, elégítő. Amint látjuk, itt jókora német ala, possággal állunk szemben. ts túlzott .fontoskodással is, amely intenzív elmé; lvcdést követel minden részletébe a filmnek (holott talán nem is éppen világcsoda az a film), a szegény kr itikus. nak azonban azt scm konccdálja, hogy a maga !!yakorlott szemének és rninden befolyásolástól ment kritikai ősztönének irúnytűjét követve nézzen szembe a korszakalkotó művcl. Ehc, Ivett cl akarná veszejteni a részletek. ben. olyasmiket kívánva tőle, amik nem tartoznak rá. amikhez semmi köze. Jóhiszernűck akarunk lenni és ezért nem hisszük, houv Németországban a filmgyártók többsége a fentiekhez ha, sonló különleges kívánalmakkal lépne fel a kritikával szemben, viszont a k ri. tikáról sem tehető fel, hogy járószala.
ÉS A MAGYAR
Fumkuttúm
FILMEK
gon hagyna vezetni magát. De az a körülmény, hogv főképp a film világá, ban Időrölddőre mindig újra felvetődik fl kritika problémája, azt bizonyítja. hogy ez a kérdés még rendezetlen és a krilika körüli fOf!,almak sok tekintet, ben
tisztázásra
szorulnak.
Minket ebben a kérdésben csak a mí hazai viszonyaink érdekelnek, elsősorban a hazai kritikának a hazai filmmel szemben való állásfoglalása. Erről sze, retnénk néhány szót mondani, még pedig teljes őszinteséggel. Mi, akik úgynevezett filmkritikával is foglalkozunk. gyakran kérdezzük magunktól: va/",e szükség egyáltalában kritikére? ts ha igen, - mert hiszen minden téren, tehát a film terén is szükség van erre - fölmerül a másik kérdés: Van'e lehetőség a kritikára? Nem a föltétlenül támad", de a föltét> lenill őszinte krrtikára. Nem olyan egyszerű ez a kérdés. A kritika kell, a kritikát kéri a producer. a rendező és valarnennyi tényezője a produkciónak. Ám ha a kritika nem egészen elismerő, ha rámutat a hibák" ra is. akkor már baj van. Akkor az a kr itikus egyszerűen nem ért ~l-tozzá. Rosszakaratú, gyomorsavas ember, aki .,alighanem harartszik valamiért". Az szóba sem kerül, hogya meggyőződé. sét Írta Ic, sőt talán igazat is írt. Sokszor belátta már fl kritikus, hogy nem érdemes, sőt kényelmetlen fényűzés őszinte kri tikáf írnia, mert utóbb még ráborít ják a .Jutelsórtés" vizes lepedőjét. Hiszen érthető az érdekeltek ide, gcsségc. akik talán mindenüket (ami néha nem is valami sok), rátették arra a filmre, amiből jóbrosszul meg akar, nak élni. Elfelejtik a producer urak. hogy aki e számunkra rnógts csak nem közömbös kultúrterületen akarja meg. keresni a maga anyagi és erkölcsi ga; rasait. annak igenis viselnie kell a kr,:: tika kockázatát is.
28
Természetesen nem értjük ez alatt a nyilvánvalóan rosszindulatú, durva vagy személyeskedő kritikát.' .A.. magyar film gyenge palánta, amelyhez vi, gyázva, gyengéden és szeretettel kelt nyúlni. Magunk is elitéljük, aki bunkó, val vagy éles késsel mcgy neki, más, részről azonban az a kritikus, aki akár kényelemszeretetból. akár csüggedt .,úgyis mindegy" kézlegyintéssel né, hány sablonos sorban elintézi a ma, gyal' filmet, vagy érdemtelenül az égig magasztalja, nem tesz jót a magyar film ügyének. Ennek az a szomorú kö, vctkezrnénye, hogy filmgyártásunk meg. áll a fejlődés útján, uniformizálódik.
nek felfogását bevezető sorainkban ismertettük, előírja. Nem lehet feladata a kritikusnak, hogy személyesen jár, jon utána, vajjon a szcrző, II rendező és a sztnész mit miért csinált így vagy úgy és miért nem am ugy? A kritikusnak a mű egészét kell néznie. lia a filmből hiányzik az egység, ha ennél, fogva a hatása is széteső, a kritikust nem érdekelheti. hogy író, rendező és színész kölcsönösen miért nem értették meg egymást.
Ez utóbbi sorok különben csak a né, mct kritikusok tól megkövetelt "ala, posságra" vonatkoznak. A mi Filmjeink ilyen részletekbe menő analízist, Sajnos, be kell vallani: a magyar film, Cisztétikai és dramaturgiai boncolást néhány tiszteletreméltó kivételt leszá, nem kívánnak. l"lár csak azért sem, mert a fiatal magyar filmgyártás idáig mitva, ezen az úton jár ma. De valljuk csak a könnyed és Felszines, bár ebben be őszintén azt is, hogy ebben egyfelől a zsánerben már néhány kiválóart sikemi vagyunk a hibásak, akik a lenti okok miatt csak a jót látjuk meg a fil, riilt produktum mal iparkodott rnegtcmen. amelyről ilyképen hamisan infQr~ rcmtcni a maga anyaqi létalapját. Ezek máljuk a közönséget. De hibásak azok nem is igen reflektálnak holmi nagy~ képű méltatásra, dc a kritikával szemaz urak is, akik zsebükön érintve őket a kritika, mindjárt feljajdulnak a leg, ben való érzékenységükről már ezek is nem egyszer tettek tanuságot. szelidebb megjegyzésre. f,s lehetőleg úgy jajdulnak fcl, hogy meglehessen Egyébként komoly filmkritikáról ná, hallani a lapok kiadóhivatal a iban is, lunk alig beszélhetünk. A napilapok amelyekkel üzleti összekőttctésben kevés teret szcntclnck a filmkritiká, vannak, ezektől várva, houy majd egy nak részint helyszűke, részint egyéb kis szelíd nyomást gyakorolnak a kri, szempontok miatt. Szaklapjaink pedig, tikusra, Ez néha meg is történik, de az fiiggő helyzetüknél fogva, nem enged, érdekelt fél nem sokat nyer vele, mert hetik meg maguknak az őszinte kritika a rossz nem villik jobbá azáltal, hogy luxusát.. Bizonyos, hogy a magyar film, elhallgatják. És arról is tegyenek gyártás mindnagycbb növekedésével le, amit pedig nagyon szerotnek han, és fejlődésével ez a helyzet megváltogaztatni, hegy kultúrmissxiót végez~ zik. Addig is azonban, épp a magyal nek, amikor a magyar film körül báfilmgyártás érdekében, szükség volna báskodnak. Ezen már lsten segitségé, egy magasabb szemponlú filmkritikai vel túl vagyunk. Magyar filmet csinálni szemíere, amely minden irányban telma már (vagy mondjuk ma még) áltajes saakszcrüsóggcl foglalkozna úgy a lában elég jó üzlet és ha bele is mCJ magyar, mint fl komolyabb tőrckvésü .qyi.ink abba, hogy kultúrruissaió, ez külföldi filmalkot.isokkal. Talán nem nem ad menlevelet senkinek arra, hogy veszi rossz néven ennek a lapnak a rosszat, vagy szűkmarkuságból kez' szcrkcsz tője, ha éppen c hasábokon detlegest produkáljon. Sőt. adok kifejezést annak a véleményem, nek. hory a Filmkulíúr ú«; tartanám egy Vissza kell térnünk arra a kijelentés re, hogy kritika: kell. De nem ú.!ly, filrnkritikai revü céljaira a legalkalma:::ahogy az a német érdekcltsóu, amelysabbnak.
2iJ
~-------+f~~~~i--
+
D. SZE:\'ES a Dauubia Xewyurk
premres iuc., megbizotrja
A MAGYAR
FILM
UTJA
magyal' filmkörök az utóbbi időben érthetően érdeklődéssei figyelik a magyar filmek amerikai elhelyezcsének il lehető' ---------., ségcit. Miután azt tJ::: pasz taltuk, hogy e tekin, tetben meglehetős tűjékozatlanság ural, kodík, szűkségcsnck tartottam, hogy erről a kérdésről II való helyzetet meg, ismertesscm. E sorok Írója odakünn évek óta tapasztalatokat szcrzctt e té, ren és tekintve a kérdés nemzeti ér:. dekű szempontjait is, nem tisztán iiz« Ietí okokból ítélern meg a magyar fil, mek terjesztésének iiayét, hanem ma::: gesabb etikai szemszögből is. l Iosz, szabb ideje fip,yelcm a maqya r filmek sors •it Amerikában és magamnak is. nagy szerepem volt abban a törekvésben. hogy a magyar filmek legjobb eb helyezési lehetősegót biztositsuk. Az Egyesült Allamok 120 millió la, kos a kozűl körülbelül 800.000 a ma' gyar. Szomoru tény, hogy az itt élő magyarság lényeges hányada már tel" jescn elamerikaiasodott és rengetegen vannak, akikböl már a magyar nyelv» tudás is lassan kivész. Épen ezen II ponton lá lom fl magrar film nagy lcul» túrmisszióját, Ezeket a tömegeket a leghathatósabban a filmeken keresztül lehet ismét elérni és bennük a magyar érzést és magyar szot ápolni. Hosszas volna itt beszámolni azokról fl hatá" sokról, amelyeket a 30-35 évvel ez' előtt hazulról származott embereknel tapasztaltarn. akik évek óta most elő, ször hallanak magyar szót. Csak a meghatódottság érzéseivel figyel11e., tem, amikor láttam, hogy sokan az el'! sodort megyerok. közül 20-25 m, -r t, föld nyi utat is megtesznek csak azért, hogy magyar szot ; magyar beszédet halljanak és az óhaza szép tájait lát, hassák. Nem kell részleteznem ezek
A
AMERIKÁBAN
után, hogy miért fontos magyal' nem .. zcti érdek a magyar filmek amevikai terjesztése és azt hiszem, a lcgsdrgö~ sebb volna a magyar filmiigycket intézö illctőkes tényezőknek a figyclrnét erre a körülményre felhívni. l' cm sza; bad annak előfordulnia, hegy a tisztán magyar propaqanda-célokból készült filmek terjesztésénél űzleii szempontra helyezked jenek, viszont (17- sem he. lycs, hogy últeíúnosítsek a propaganda, filmek ingyenes bemututúsét, Ehelyett sokkal hatűsosabb, hogyha II prop a, ganda,filmck előadását Qeleil/eszlik a rendes müsorba. A magyar filmek amerikai terjesz, tése nem kÖlll1yii feladat. I liszcn az óriási kíterjcdésű Egyesült Allamokban aránylag kevés vidéken él a magyarszúg zárt egységben. Körülbelül 50-60 olyan magyar kolónia van, ahol u~y~ nevezett n1aUyélr élet folyik és e~y~ egy ilyen kolónia gyakran alig 50-500 magyarból áll. Két-háromezer kilométernyi távolságok is elválasztják egy, mástól ezeket a kolóniákat. Az amerikai filmterjcsztönck tehát hatalmas területen kell Icikeresnie azokat a helyeket, ahol magyarokat ta' láthat és ez a magyarázata annak, hogy a multban akárhűnyszor előfordult, hogyafilmterjesztő költségeit az összbevétel nem fedezte. Széles Amerikában m inddsszc tizetizenkét olyan hely van, ahol magyar filmeket bernutatásra keresnek, a többi helyeken valóság, gal ra kell erőszakolni a mozisra a fil: met, További nehézség azután, hogy ezeken a helyeken a mozisok nem utcernele neppnl! előadás! tartani, ha; nem csak az éjféli előadásban. amely tizenegy óra után kezdődik, hajlandók a magyar filmeket előadni. Tcr, rnészetesn, amikor ilyen erőszakosan kell a magyar filmeket a rnozitulajdo, nosokra ráoktro júln i, a bevétel na~
30
*--------*.~~~~'--~----+í gyobb hányadát is a rnoaitulajdonos szúrnű rn kell biztositani. A filmterjcsztönck azonban nemcsak a film Ie. kötése il feladata, hanem a szinház megköveteli, hogy fl "bedolgozási" kampány: a plakátok, nyomtatványok készítését és terjesztését is a filmter josz tő intézze és ami a legkdltségc. sebb, a pubtícít ásröí is neki kell gon, tloskodnie, ami nem kis dolog, tekintettel arra, hogy ezek a mapyar filmek teljesen ismeretlenek él vidékeken. A multhan él magyar filmek arncrikai terjedése körül szomorú jelensé ... gek mutatkoxtak. Sokan vállalkoztak c1!Y':cf.!y rnaayar film terjesztésére. rendszerint hozzá nem értő emoerek, gyakran olyan mest eremberek is. akik mindenből kicstek és azt hitték, hogv a magyar filmek terjesztésével kár~Ó, tolhat ják magukat. Miután azonban fogyatékos anyagi eszközeik miatt nem is várhattak addig, amíg minden lehetőséget kihasználhatnak. néhány dollárért elkótyavetyélték a filmek';t é." nagvon pvakrnn előfordult, hoqy öt-tíz dollárért is odaadtak filmeket előadásra a moxisoknak. A hclvzet né, hány hónap óta nagyot változott, Az euyáni vállalkozás helyébe a pénz; ügyileg komolyan megalapozott vállal, kozás lépett, Newyorkban sznketnbe» rek, akik meqcfclelő anyagi eszközök, kel is rendelkeznek. komolv vállal ko, zásba kezdtek és kezükbe - vették a magyar filmterjesztés megszervczését. A vállalat rövid fennállása óta is már igen lénye!,!es eredményeket ért cl. A székesfehérvári Arpád- és Uránla-moagóh:épszính{lzak ellen
AZ
tu
KFT.-TÖRVÉNY
a cégszövcgben csak kétféle megkülön .• bőztetést ismer. Az egyik az. houy a cég szövegének a beltagok valamelyi' kének a nevét a kft.ere való utalással kell tartalmaznia vagy pedig a kft. eé~, szeveuenek a cég tárpvkőrével, rendel s tetésővel kell összefüggésben lennie. Az 1930. évi V. t. ••c. tartalmazza ezt a rendelkezést, amely lényegében a. részvény társasági céuszövcg birói gya .. korlatából nőtt ki, ahol az ily generális és hangzatos cégszövcuct a cőublrósáu állandó ~yakorlata lassanként eltörölt~ és a cégvalódiság eszméjével össze .. egyeztette. Ez jutott kifejezésre most a kft .-tőrvénybcn is, tehát a cégsző s vcgben a cégvalódiság és a tárggyal való összefüggés elveit valósítja meg. Épen ezért olyan cógszővcgeket, ame .. Iyek hangsatosak. amelyek alkalmasak a cég terjedelmét illetően a mcgtévcsz •• tésrc, n cégbíróság nem engedélyez. Igy nem engedi meg az "általános", az "országos", az "európai" stb. kitétele .• ket, amelyek tehát csak az egészen nagy vállalkozások keretében lennének érvényc.síthetők. A fifmszakmúban ala: kult korlátolt felclösséuü társaságok már ennek az alapelvnek a szem előtt tartásával létcsiilhcttck. Igy pl. eng", delyezre a eé~bírósúj:! a Cemere, Ci.. nema, Kino, Color, Thália elnevezése •• ket, mert ezek valamilven vonatkozás s ban állanak a film' és- mozgóképszak. mával, ellenben nem engedélyez a cég .. bíróság általános neveket többé, mint pl. Royal, Turul, Apcj/ó és hasonló ej, nevezéseket. szóval Olyanokat, ame .. lyck ncrn hozhut ák összefüggésbe a rendelt etésével, Az egészben csak az a sajnálatos, hogy' amíg idegennevű eégek mégis csak műkődnek, addig a sze» mélgyaros hangzású nevek alkalruoxrisat sem tűri a céghivatal. Mcrt hiába: mennyivel szebb és "szak .. maiabb" kifejezés a .. Kíno" filmkeres •• kedolmi kft. az cddic és ma, [!varos hangzású ,.T: cév he ... lyett?
_-----_.A~"... 'l~r'
EGY FILMRIPORTER NAPLÓJA Ezerkiíencszéztizenk ett ben, amikor a iílmhír« adás még valóban cse. csemő korát élt e, lJ. Vil, mos császár tiszteletére nagyszabású katonai péJ;. rédet rendeztek Strass, burgban. Híradóra míne/íg h,ílás él katonai tárgyú ese. mény, tehát ariporterek is komolyan keszűltek a császári ii11::. neoseg. [ilmezésére. ö.
Akkoriban még az a groteszk haló:: ság!· rendelkezés volt a divat, hogy a riporterek ís fekete szelonr uhúben kő, felesek voltak ilyen únne pségen meg:. jelenni. Ezt a ruházata! természetesen a kötelező cilinder és a fehér keszfyii egészítették ki. Aki a felvevögépek régi ltídaszerü alakját ismeri, könnyen maga elé varázso/hatja, hogy ilyen öl:: tosekben milyen nehéz volí dolgozni és hogy milyen kúmikusnn nézhelett ki egy:egy film riporter. Kulönösen muleí segcs volt a [ílrnrí» por/el' alakja, amikor az objektiven ke: resz/ül kel/ett velemír beál/ítaní és a felvevögép tetejére ezerett elöre álló kazel/a a cilindert folyton a riporter fejebl/bjára tólfa hátra. A császári vezérkar is kissé idegese n nézte a furcsa kűlse jű cilinderes ripore tert, e/e arra egyáltalán senki sem volt elkésziilve, am; pár perc mulve bekÖ;t vet kezelt. A császár ae/jut ánSa von S c h o II tábornok vezette a parádés felvonulási, amelynek legérdekesebb részleteit a díszpáholy kozelében [eléllitoí t öt mé» ter magas emelvényről fotografáltak. A menet élén a tábornok lovagolt és II föld is iifemesen dübörgött a délcefJ német ketonéte léptei elott és a császár büszkén emelgett e míndíg jobbjál a tiszielgésre. Az operatőr addíg kukucskélt ke,
,---- __.
resztill a gépen, amig a kenyelmeí leniil elhelyezett kazetla vegleg letolta fejé, ről a cilindert . J-/iába kapott utána, a cilinder a föle/re eselt es tovább gurult, A katasztrófa bekovetkezett, mert abban a pillanatban érkezett a tábor: nok az emelvényhez és a lova há/só lá: bával a cilinderbe lépeií , azt álsza~ ki/va, a cilinder a lában ragadt, úgy hogy al/ól szabaduln í nem tudot t. Lóról leszélln! teljes lehetellenség volt, tes:» tábornok tcenyt elen.tcetlet, len a cilinderes lábú lovevet lovagolt tovább a császár, a t ébornoki kar és a vendégek előlt, akík ennél muletséso» sebb kabarét életükben még nem Iéit: tak. Pillanatnyílag úgy látszo It, hogy a botrány kíförése kilceriilbeíetlen lesz de amin/ a császár észrevette fábor; nokúnek kellemetlen helyzetei, való, sziniileg úgy akarta őt ebből kimen~ feni, hogy [úi züen nevelni kez deit, Ennek a példenélkűl! parádénak fel, vonuló katonái a saját zenekeruket is alíg hal/hallák ahahotától, tnindenki görcsös kacagás ba tőrt ki, csak egyet» len egy ember maradj mereven ko» maly: az operet or, Viaszszinüre sárgult arcáról csurgox! az izredseg, amitől egészen vizes left 8 remegő testét borító fekete ünneplő ruhája. o m k LÍ f i I s t v á ll.
s
KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGVÁR
ÉS LABORATORIUM
BUDAPEST, GYARMAT-U. TELEFON:
VI!., 35.
97-B-SS.
Magyororsz6g legnagyobb és legmodernebb gépekkel [elszerelt labaratoriumo
•
Készit; hcnqosfilmeket es kópiókct, I.ilmfeliratokat, pedogógiai-, kultur-. rek ómés rajztrükk-filmeket
:..._----
~--------+.~~~~,-------ÉDES MOSTOHA
1.
Irta: LAKN E R A RTH U R Rendező: BALOGH BE LA Zene: SZLATINAY SÁNDOR Főszereplők: TASNÁDY FEKETE MÁRIA, VASZARY PIROSKA, BERKY LILLY, GÓZON GYULA, TÖRZS .JENÖ, Köváry Gyula, Ruttkay Évi (Lakner bácsi szinházának primadOnnájaj
DUBARRY
2.
Operett.
Főszerepben:
ALPÁR
3.
1••
~z.l:
j~
~O~;:~ShF~I~!I!tL
GITTA
ABDUL
HAMID
énekesei.
(Vörös
szultán)
Főszereplök : FRITZ KORTNER, ASTHER, ADRlENNE
NILS AMES
FELHIVÁS A KERINGÖRE
5.
Zenés vigjáték. Főszerepben: LILLlAN HARVEY WILLY EICHBERGER
MÁMOROS
6.
ÓRÁK Föszerepben: RICHARD
TAUBER
és az általa felfedezett gyönyörU eater :
LEONORA
i
CORBETT
HERMES FI LM KERESKEDELM
I K. F. T.
BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT TELEFON:
40-0-28.
~~~~~ 33
~
a londoni Operaház leghiresebb
4.
~
S.
i
Az United Artista amerikai fihuvállalat budapesti irudájáj egyetere Engel Fülöp vezeti a saját neve alatt. A cég: irodája az Erzsébet körút 8. alatti házban műküdik.
A
.,J.~~
Szölló's Dezső,: a szakma régi, kedvelt tagja belépett a· Thália Iilmketeskedelmi 1,t't.-holZ kölcsönosztályvezetöi minőségben.
HIRA~ÓJA A vallás- és közoktatasügyí miniszter a filmszfnészképző i'sIiOhíii: engedélyezése és ellenőrzése tárgyaban 76.666~/t933. szám alatt kiadott rendelete értelmében a fllmszfnészképzö islwlák Iöltitt gyakorolt lelügyelei teendők ellátása alól dr. .Ieszenszky Sándor mlnisztert tanácsost kíváló szclgűlatainak elismerébe mellett felmentette és ezeknek a teendöknek az ellátásával dr. Kiala luüy Kálmán mlniszterl tanácsest bizta meg. A~ Országos filmegyesület július t-én tartja idei liÖzgyü1ését. amelyen Törs Tibcr országgyülési képviselőt. az Egyesiilet új elnökét iktatják be az elnöld székbe. l\1atzner Károly, a Fox Film R. T. népszerű igazgatója most ünnepelte a budapesti fiók fennállásának és saját igazgatói műktidésének tizévus évfordulóját. Ebből .JZ, allialomból a Tarján-étteremben 200 terftékű dísz vacsorán ünnepelrék a [ubt-ánst, akit tübhen, köztük Pogány Frigyes államtitkár, az OJ\1ME elnöke, üdvözöltek és köszüntötték Matznert, akinele egyébként igen sokan levélben is gratuláltak a l,etíős évforduló alkalmából, A Nemzetköz! Filmkamara elökészttd hizoUs'ága július 12-14 kÖ1Jött !\flinchcnbe,l ülést tart, ahol ntegtúrg'yalják a léteslterutü ,Kamara alapszabálynit. Ezen az ülésen az 03fME-t dr, Libertlny Márton alelnök fogja képviselni. A MMOE részéről alkulmasint Morvay Pál utazik l\1ünchenhe. Bcrgas Karoly. rt Warner Bros. budapest! igazgatója és Vidrányi Blanka a cég kÖIcsönusztály vezetőnője júniusban 10 napig Párizsban tartózl •.odtak, ahol résztvettek a warncr-Hók-lgnzgaték ősszejövetelein és egyben kiválogatták a \Varner Bros. cég jövö évi anyagánal: legszebb filmjei], Scheltel Antalt, a Telerongyár népszerű és közkedvelt titkárját a vállalat igazgatósága legutóbb cégvezetövé nevezte ki. Scheltel hatásküréhen továbbra is megmarad a haugos mozlgépek eladása. Krausz Jenő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tisztviselője, aki a devlzazárlat óta a magyar Illmsznkma devizaigény. léseit intézi cl Kamaránál, családi nevét Marjai-ra változtatta.
A FILMKULTURA mai
számának
~
boriték
lapját
--+
<6!;> (/I!
rqfa n 11 FeUO!'G"-n n y o m t ák !
Dr. Hauser Béláné, ak! régebben évekell keresztül vezette az Eldntadé-mozit, most AHa-film név alatt klzűrélag kulturés ismeretterjesztő filmek kölesönzése céljából ój váf lalatoj létesített. Az üj vállalat címe: Bérkncsls utca 19. Singer Pál az Dtthon-mozgő üzte.tvezetdje megvált ettől az állásatél. A mnzgűképsztnházat most Dávid Ferenc vezet] tizletvezetdi mínöségben. Color film klt. elnevezés alatt új filmvállalat alakult, amelynek tagjai Kérner i\1ihály és Préger Pál. Az üj várlalat filmet .• készltéséve l is kíván loglalkozni. A filmbérleti és szállítási Iel téte'ekre vonatkozó rargyalasok, amelyek már hetek óta tartanak, meghi(lsuJt.ak, mert a felek 7 kérdésben nem tudtak megegyezni. Erről a körülményrö] jegyzőkdnyvet vettek föl és aZt a két egyesület választmánya elé terjesztik. Nem lehetetlen, hog_~' ebbe a kérdésbe a hatóságok fognak be.eezélani. A hévízi Park-mealj az új idényben Magyar János nagyknnizsat moztígazgatú vette át, aki az üzemet [unius 29-én JUtál' meg is ny. torta. Nag~' József, a gyó'ri Elit-mozgó igazgatója nem vesz részt a moz! átvételében és az erről szóló hirele nem felelneli meg a valóságnak. A nagykanizsai volt Armuur-téte Urániamozgó helyiségét és épületét nemrégiben megvésárolta Nagylcanlzsa megyei város küzönség'e és azt Népmozgó elnevezéssel, a helyiség megfelelő és modcrn értelemben vett átalakitása után üzembe helyezte. A mnzgdképszfnhaz igazgatója Magyi'lr János, t.!tkárja Csillag Jenő. A Danublus-mozgóképlparf részvénytársaság elköltözött Erzsébet kdrut 44. szám alóli hivatali helyiségéből és átvette a Pllm, házban levő City-Irodák egy részét. Uj címe: Erzsébet kőrut 8. Telefon: 43-1-95. Győr városa új kulturpalotát épít és ebben fogja elhelyezni az eddigi A.polló-filmszínhazat is, amelynek helyiségei jelenleg a Bisinger-sétúnyon vannak. A belügymlnisztérhrm egyébként nem engedélyezte az Apo'Iű-moz.i és Vita Andor I.-:özöt't létrejött társulási szerzódést. A budapesti moaik május t-től augusztus 31-ig csak 2, illetve 3%-os vigaImi adót fizetnek a rendes idényben járó 4, illetve6%-08 vigaimi adó helyett.
----------_.~~~~,--------+
.......................••..........••••.••••.•••.•••••~
i
I
,
BUDAPESTER
~••••••••••••••• _
FILMNIARKT
••••••••••••••••••••••• ! ••••••••••••~~
Engel-Fi1m: (United .A"l'tists): I em/er the urateriront. City und Gartcnkino. Fox-Film: Chartie Cíww in Paris. Royal Apolló. jv. Lotterv L01.Jcr. Radius. Gartenkino und Casino-Theatcr. Jf. Under Pressure. Palacc. JL Te/!lpo> TCmpo. Palace. Jf. .1Ja/'ie Galante. Omnia, Corso, Jf. Jlislcr.v IVOII/ell. Putace. Jv. Hermes-Fflm: Sontticrn Maid. Markus-Cnrtenkinc. Ji. Metro: ~rhe Societv Doctor. Scala. Jv. 7 he Clos Choue. Scala. Jf. BUIt/e Colorfilmc JJonhattull Mctodrámu, SOl!""!. j v. Paramounu Enter slada me. Uránia, City, und Carte nkino. jf. ll/itli.out Passio». Royal Apolló. jf. Twtti-Frutti, bunte Kurzfilme. jf. Pátria-Film: nÚ!8e iceísse .11(ljeslát. Rovat Apolló. Ji.
n.
v
MEG,JELENÉST STATISZTIKA ERSCHEIKUNGSSTATISTIK Jlíllius (Mmwt
Xémct (deutscher) film Ame-rikai (nmcriknnischer) Angol (eng-lischer) film
1 lJ 1
film Összesen:
16
film
================ A
herfinl premierszinházaj,
hÓI1:lpb;!I1
kiizii! cású,
az elmult II '174 filmr-t rnutnttuk 00, amelyek
mindössze
l?ettő votr
lIo'a;.:yar
scárrna-
~M
FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T. VII., ERZSÉBET-KÖRUT
HALOTTAI
Békessy Antal színész és rendező ju; nius Ző-án az Llj Szent János kórházban rövid szcnvedcs után hirtelenül meghalt. Békessy Antal a vidékről ke, rűl t föl Budapestre, sokáig játszott II Vígszínház és a Bethlen-teri színház sainpadán, emellett éveken keresztül ismert népszerű szcreplöjc volt a mae gyar filmeknek is. K iilőnőscn a régi némafilmcknél tünt föl Békessy, aki papot vagy földbirtokos alakított. Halála nemcsak a színpadnak, hanem a magyar filmnek is vesztesége. Temetc. sc-öl a színésztestületek gondoskodtak. Heinz Um beh r, a német szakiroda. 10111 és filmtechnika eqyík Icqtchctsége. sebb rnüvclójc. legutóbb a Licht-BildBűhnc egyik szerkesztője 35 éves korában Lindow.ban, Berlin közelében, hirtelenül meghalt. Umbehr az Agfánál kezdte pályáját, majd éveken ketesztűl dolgozott külön böző szaklapoknál. véf!'ül a l2 Chr Blatt filmrovatának a szerkesztője lett, dc emellett a LichrBild-Biihnc munkatársn is mar-adt Ha, [riia nagy veszteséne il uémet filllli!''J. dalomnak és filmtcc'uukának. arnelvnek cuyik leuér tckcscbb és leatehetségcschb művelője volt.
"
DIATYP"
FILM LABORATORIUM Budapest, VII., Rattenbiller-ucca
8. SZ,
19. sz.
Telefon : 45·3-04.
====
TELEFON: 37.2.87.
Felelősség rnelletf
~===
készit
,FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA a Hrusko-féle
Kópiák sZállitása- az összes gyártási központokból.
vil6gszabodolom
scrint.
Bármily stylusu betuk, tetszés szerinti szinben ! Fehér alapon is kitünóen olvasható!
35
~-------+I~~~~'--------+ elé lép. Balog Bé.: filmek nauysik crű rendezője és akinek keze alatt sokan nőttek föl, nagy lendülettel és púratlan szorgulornrnal fog újból munkához. Az Éde« mosfoha .női Fószerepét Tasnád}' Fekete Múria. az egykori Miss M agyar~ ország játsza, aki ennek a szeropnek az eljátszása miatt tért vissza Berlinután ismét la, egykori
CJ\
magyar
filmgyártás
konjunkturá
ja
!-\
elérte a tetőpontját. Majdnem vao: Iam ennyi magyar Filmkölcsőnaő-vállalat ezenkívül szárnos magán vállalat akar filmet készíteni, úgyhogy a közeli hó. napokban ugya Hunnia-filrnuyár, mint a Magyar Filmiroda most ujjúalakitan. dó rnűtcrrne állandóan el lesz foglalva. Juniusban c~yébk6nt még folytak az Attila filmvállalat Szere/mi álmok cimű filmjének a fölvételei. Részben még Hunniába n dolcoz tak a film belső föl, vételein. részb~n pedig Tatán készűb tek a külsö felvételek úgy a rruuryar. min t a német C!:!yüttcs~el A főlvételek kiilönöscn a kűlsők Eiben István mcs, teri elgondolásban és Iotografíaí munkájában minden képzeletet felülmuló módon sikerültek. úuyhouy ezek rnúltó Fcltüu ést fognak kelteni és valóban a legszebb magyar filmnek igérkezik. A Gumm l Jelmut vezetesc alatt folyó Főlvételeket julius első napjaiban tel, jescn befejezik, hiszen a német együt. tes több tagja már junius végéri i,~cl" utazott Budapestről és csak Jleinz I-IiI/e maradt itt Ernst Bisder zeneszerzővel és közvetlen munkatársaival, Párhuzamosan a Lisztfilmmel folytak műr a Reflektor-Filmvállala t Einok» kisasszony círnű filmjének kiilső és belső fölvételei. A Reflek tor nagy lelké, sztilrséggcl indult ennek ti produkciónak is és minden remény meg van arra nézve. hogya cégnek ez az új filmje is olyan sikerű lesz, mint a Mcseautó. A
a
lámpák magyar
ből. A lő bb szerepeket járszák még: Vaszm·y Piroska, Berky Lilii, G6zon Gyula, Törzs Jenő és a kis Rutkev Évike. A filmet új operatőr Ioruatja Berend (Berncr) La [os, aki éveken ke, rcsz tül különböző párizsi filmgyáraknál
dolgozott
Budapestre,
és
ahol
most
nagy
érkezett
vissza
érdeklódessel
várják ennek a tehct.séqcs és sokoldal u fiatal operatörnek sokreményre jogosító munkáját. U j filmművésznőként mutatkozik be a filmen Keréescnyí Ili operettprimadonna. A filmet Cerf/er Viktor. a k itűnö rendező vágja és ál~ lit ja össze, Az ep,ész jlyártús Sas László vezetése alatt áll. Ugyancsak
juliusban
kezdi
meg
a
Phöbus-íií m második magyar Hlmjének for::!utá"át Fodor Berci ~yúrtási vezetése alatt. A Phőbus Zágon István Rózsakirálynö ctmu regényét viszi filmre Budai cukrászda címmel és már ebből a eimből is következik, hogy mi, lycn romantikus és hangulatos filrnté, mát visz filmre Gaál Béla, az avatottkczű. kitűnö rendező, De nemcsak a Iilm.rncsé]e édeskedves és hanpulatos. hanem az együttese is olyan. amelyből bizvást lehet arra kővc tkcxtct'ni. hogy II
szezon
egyik
legsikerültebb
filmje
film főszerepcit Jávor Pál, Muráti Lilii és Gombaszögi ElJa játszák, azon, kivül a budapesti rnűvósz vilég szárnos kitünősége jutott igen hálás szerophez. Júliusban igen élénk gyártási karnpány lesz Budapcsten. Elsőnek a Het» mes-Fíím kezdi meg édes mostoho ci, rnű filmjének a fölvételeit a Hunnia •. ban. A film szccnáriumát Lakner Ar" thur írta, rendezője pedig Ba/ogh Béla,
lesz a Budai cukrászda. Az uj film fő~ szeropcit Som/ay Arthur, Kabos Gyu' '1. Perczel Zita, Gózon Gyula, Berk y lilii, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán, Kúrth y József és mások játszak. Külőnösen Somlev szcreplésc clé nézhe'ünk nauy reménységgel, hiszen Som; lay ma Magyarország egyik legkiválóbb és legrokonszenvesebb művésze és eddig alig játszott magyar lilmen. A filmet Eiben István fotografűlja és ez is
aki
külön
hosszú
évek
óta
tartó
szünetelés
3R
dokumentum
arra
nézve,
hogy
~--------+.~~~+.--------+ tökeletes és abszolut sikeres film ké» szűl majd a Phöbus részére. A ~yö~ györű díszleteket Vincze ,Márton ter ... vezi. A belső Főlvételek július 15,én kezdődnek és két hétig tartanak, úgy, hogy augusztus elejére a film teljesen CI is készül. A külső felvételeiPest környékén. de különösen Budának még megmaradt romantikus vidékein és ut, cáin készülnek. Juliusban készül CI a magyar film, gyártás euvik legérdekesebb filmje, arnelv [;i';'ontázsszeríi fölépítésével cgyc~lülálló lesz a magyar filmgyúrtás történetében. Ez a film a Tháiia::film~ kereskedelmi kft. gyártási programm. jában készül és a magyar rádió tízéves jubileuma alkalmából filmre hozza a magyar rádió minden kedvencél és né pszerü müvészét: így elsősorban Né-;. meth Már-iát. akit még nem láttunk filmen, továbbá Gyenge Annust, Bajor Gizit. Bársony Rózsit. Kabos Gyulát, dr. Szedő Miklóst, Kiss Ferencet és másokat. A rendkívül ügyesen megírt filmen bemutatják a map.y;lr nt(_E/) mindcn intimitását, látni fogjuk a tekt: hegyi ad6 müködését, a Sándor-uocai studi ó munkáiát. úgyhogy a tcözönség valóban olyan látványsagnak lesz a szem- és fültanuja, amihez egyébként nem iqcn jut hozzá. A rendkívül ötletescll megírt sxövcgkönyv Kristóf Ká~ rolv Az Esr kiváló színházi munkatársú,;;k és k. Ha/úsz Gyula remek munkája, A filmszurűen megírt saövcgkönyv Békeffy László munkája, aki külön humorról is gondoskodik. A ze; nei vezetést Dohnányi Ernő vállalta cl és többek között St ei eniet Tmre is köz, reműködik. A filmet Vajda László ren, dczi. aki a filmoni scsben Magyarorszá; gon a legnagyobb tekintély. Mint művésxi szakértő Székely István rnüködik közre. Az egész gyártás Gál Ernő ava; tottkczü vezetése alatt indul meg a j\'\agyar Filmirodának most átalakítandó mütcrrnébcn. A Théli« első nagy filmjének Halló Budepesil a címe és ez cqymartában is biztosítja a film várható nagy sikerét.
Ezzel a julius! programm kimerül. Augusztusban a Míivész'film kezdi meg Cimzett ismeretlen című filmjének 1:1 forgatását. A szővcqkőnyvct Bu~ Fe, kete László és Székely István írták és Gaál Béla rendezi, akinek ez lesz a harmadik filmje az uj idényben. A női főszerepet Agai I.rén játsza, a többi szeroplőre vonatkozóan a tárgyalások még folynak. Ugyancsak augusztusban kezdi meg a Kino [ilniceresícedelmi kft. Ca volt Turul) Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül cirnű filmjének a forgatásat Deesy Alfred rendezésében. Deésy visszatérése sz.intón nagy öröm. mcl töltheti cl a mozitulajdonosokat, hiszen Deésv valamikor a legnagyobbsikerű magyar filmek rendezője volt. A Cinemesfilm valószinülcq au:.,!'usz~ ban, esetleg csak szcptcmberben kezdi meg Az utolsó dzsentry című filmje, nek a forgatását. amelynek szccnáríumát Siklóssi Iván írta, a filmet pedig György István, a sokoldal u kitünő rendező fogja rendezni. Valószinűleg augusztusban kezdi meg az Eco is következő filmjének a Nagymamának a forgatását, erre vo; natkozólag azonban még nincsen vég; leges döntés. Ezt a filmet is György István rendezi, főszereplői Szörényi Eva. Gózon Gyula, Berk y lilii. Kebos Gyula, Vaszary Piri és mások lesznek. A Tluília"filmvá/lalat az ősszel filmre viszi Zilahy Lajos Süt a nap címü da. rabját, az őszi hónapokban kezdi meg a Hirsch e» Tsuk cég az U j földesúr címü filmjének a fölvételeit és valőszinilleg a ősszel kezdheti meg a Hermes» film e Pnrjorce círnű filmjének a föl vé, teleit is. Somk uti István, a Magyar Filmiroda kiváló operatörje Budapest Fürdőváros címmel ismeretterjesztő filmet készb tett, ezenkívül Fejér István londoni magyar filmproduccr nagyarányú pro, pagandafilrnct készít Anglia számára Ma?yarországról. Ezeket a fölvételeket Veress Gábor készíti a tőle megszekott tudással és lelkiismeretességgel.
37
1---------~.~~~+.--------~ , , , A TAVOLBALATAS
GIOYANNI
GALLARA'l'I:
A TA VOLBALÁTÁS,
TÁ Vl\lOZI,
TÁ VFÉNYI<ÉPEZÉS!
II. Belin-készülékeket ma je, Icntckcny mcnnyiséubcn állít ják elő, me r t a gy", korlatban be váltak. Ezek a könnyen hordozható ~••• -._..... ,~épck akkor érték cl a lcunaqyobb síkcrűkct, amidőn a múlt ősszel a szerb király temetéséről készült képeket Bécsen át Párizsba, Londonba és más világ\'áros:: ba kőzvetítctték. Ugyancsak figyelemreméltó crcdrnényeket ért cl a dr. Buird.Fcle eljárás. Itt olyan adókészüléket használnak, amellyel élő; vagy mozgókép-jclcncteket egy gyorsan forgó tárcsára vetítik. A túrcsa szélcin nagyszámú rés talál; ható. amelyek ,l képet horizontálisan felbont ják. A túrcsa mögött fotócella van, melynek feladata a változó erösségü fénysugarak elektromos áratnmú való átalakítása. Az így nyert impulzusokat megfelelő felerősítés után rádió-adón kőzvctttik. Ezzel kapcsolat, ban dr. Baird a vételhez alkalmas ké, szüléket is hozott forgalomba. A multévi ultrarövidhullámú kisérletcit múr az új londoni laboratóriumában végezte és II híradások szcrint mcplcpö eredménnyel. Ugy látszik azonban, a képadó állornűsok hatásfoka egyclöre korlátolt. Kedvező vételi viszonyok mellett is csak négy kilométeres kör:: zetben értek cl ercdménvt. A távolbalátás és táv;'ozi vénleges megoldásához szü kségcs, hogy a képbontás pontszámát emeljék. hogy nél. kiilőxhctóvó tegyék a mechanikus kép, bontó szcrkczctckct úgy az adás, mint a vétel részére, hogya képet erősebb elektromo,", impulzusokká alakíthassák út, stb.
38
Az utúbbi id ökben ajánlott és több; k vesebb sikerrel kipróbált .Jussitott" (Zcitlupcn) közvetítés scm váltotta be a hozzufűzött rcménvckct. Az ct járás ,ll. l~o).!y a képet el6bb átír ják h1ng~ Icmcz r ' é.., azután sugározzák. Ujab ban a kututás igénybeveszi a kat ód cs J..-atúd~ugúr~esöYekct, hogy velük '~';;'lldá;)l cs il képvételt tanulműnyv.x« Z.J k. Sc sacri sc száma a kiilőnféle ch jűrá soknnk. Itt már az ezzel kapcsolu tos irodauJlllra kell utalnunk. mcrr hcl yvzűk c miatt nincs módunkban mil;dcgyikrlíl külön beszámolni, Et.!YcS cliúrá sok. arnelvek a gyakor~ latb"a;l is l-eváltak. nag~: tlcvckh'ez fü~ zödnek. 19y cm llté s rc móltó a He.dford és Buckle munkája, a .i\1arconi::társaság bi !v\
*---------+.~~~~,--------+~I kozik. az orosz származású Zworykin Fizikus találmányaira, aki az R. C. A. laboratóriumában hosszú éveken át \'é~zctt kísérleteket. Az Jkonoskap, az adókészülék, katód. cső formájú, dc a fluoreszkáló felület helyén szúmtulan apró, mozaik szcrűcn elhelyezett fotó cella van máriaüveglemezre Felerősítve. Az apró fotócellák aszemretina sacrepét veszik át. Az adásnal a képet erre a felületre vetítik és ezt a felületet ,.tapo~atja" Ic a kü. lőnlege-cu kiképzett katód küldte sugár. A fotoclcktrikus felületadta áramencruiát kűlőnlcqcscn felerősttik. itmi" nek következtében II készülék órzé, kcnvséac arűnvos a mai modern film" <1ny~Q fényén-:6kcnységévcl. A közvetített kép ősszeállítását a Kincsköp végzi. Ez egy fluoreszkáló előrésszel ellátott katódcső. arnelvnek különlcues clcktródja vun, hooy a katódsuaár intenzitását lehessen kellően modulálni. Az elektromos inaadozásokat II Iámpu fónvváltox-isokkc alakítja út és a csó crnvöjén a kép szemlelhető. A képek .Jctapoaatása' cgycnc~vonHlú és állandó sebességű, Ha c~y képet tökéletesen •.lctnpouatt.ik". ti szei-kexet pillanat törtrésze alatt kénváltást idéz elő és kezdődik a művelet előlről. Az cpvidc jüsf tcst különlcges jelekkel hiz tovit ják, .unclyckct minden képvaltá "kor közvetítenek. Az eljárás tökéletesen elektromos és automatikus. A kisértetek ú~\' a drótnélküli, mint a dróton való adáskor a legtöbb credm6nnyel kccscgtetnek. cl'olytlltjuk.)
Magyar Mozgófénykép Gépkezelök Országos Egyesü!elének munkaközvellt6le: Budapest,
VII., Almássy.tér
Hivatalos
I
Munkaügyeket
ór ák :
12. sz.
I
I
31·5·98
Weisz gépesze
Henrik intézi.
H
mé)gasszin~rz~keny!)égii [ilmnegutiv» anyeeot hozott forgalomba. amely
., GFA Punkine G typussal jelentékeny bnludűst jelent.
az szemben
Az AGF ...I Penkine II nevezetesen [íncnnnn elosztott seemcseretteí tü~ nik ki, mí~ a Fényérzókcnyscqc is két: szerese a G typusnak. Ez a körülmény iocn n~qly .scuitséuérc van a Felvevő(~)cratőrl~ck. ~lcrt II nagyméretű díszJetek mcpviláuítúsá t megkönnyíti. Az A GF .•.I Punkine J-/ színórzékcuv .... sépc ug"yanaz, mint a G typusé. A fényszűrök használuta emiatt lényegébcn nem változnak. A filmanyag fe .... keredési (gradúeió) görbéje if:. lényegc,cn javult. Az árnyékokban kitű, nócn átrajzolt és a jól világított ré, szck is mentesek minden keménységtőh A régcbben tapasztalt kormozó:: dások az árnyékokban mcst eltűntek. Az élviláuítások is telve vannak részletekkel. tehát a régi fehér kemény foltok is elmaradtak. Afeketedési c1örbe ílvmódon való kidomborítása a képek tÖkéletes szinbcli visszaadását teszik lehetövé. Az AGFA Penkine II előhivása a ~:,-'akorlatban semmiben scm különbö. aik a G typustúl. tchát az előhívó re~ cepieken nem szükSéges véltoztetni. él
l\\int az cddi!!i népszerű G typus, remélhető. hoay a Paukinc új H is rövidesen éltnlúnos használatba kerül.
"ADRIA" PENSIO BUDAPEST
2-6-ig.
Telefon:
PAXKfNE
A mindinkúbb növekcdö követelmé .... nvck.nek mcefelelőcn az AGFA új és a ~legujabb ~mulziútcchnikáYal készült
(NEW-YORK
VII.,
a Rex mozgó
Erzsébet-kör"t
PALOTA)
,-t 1. UlI.
Tel., 38-3-33.
Elegánson berendezett szobák, l- ideg-meleg folyóviz, Elsőrongu ellátás! Filmklub a házban. -
Hivható d.e.l0--12-ig45 7-II és6-12-ig 32·1-75. - Levélcim : VI!., Szövetség-u, 11. I. em. 28.
I
39
+---------~.~~~~.---------
A Z·OI(TATÓFI LM MINDEN FÖVÁROSI ISKOLÁBA BEVEZETIK A FILMOKTATÁST CJ\
székesfőváros közoktatási ügy" osztályának vezetöje Fe/kay Fe, rene dr. tanácsnok juniusban mutatta a fővárosi sajtó városházi képviselői. nek a Magyar Filmirodában elöállított iskolai filmeket. Ezideig 36 különféle tárgyú oktatófilmet késaitettek. melyek külföldi viszonylatban is rendkívül si , kerülteknek m~ndhatók. Ezekről a fi" mekról a Filmkulfúra a gyártási idő alatt beszámolt. A fővárosnak az a törekvése, hogy szeptcmberben kezdődő tanévre minden kőzépfoku iskoláját ellátja vetítő. képpel és vetítő berendezéssel. A sajtó
városházi képviselőinek a Magyar Film" iroda igazgatója, Taubinger Zoltán dr. rnutatta be az iskolai filmgyártást, végigvezette az ujságírókat a filmgyár va, Iamennyi helyiségen és érdekes elő.: adásban számolt be az oktatófilmek előállításáról. Teubinger Zoltán bcvezető előadása után a filmgyár vetítöhelyiségében több oktatófilmet is le, pergettek a hiriaprók elött, akik valamennyien elragadtatással állapttották meg, hogy milyen kifogástalan techni. kával és czellemes ötletesség gel k szültek.
Angliában vámmentes a külföld'j oktatófilmek behozatala. Az angol kormány most hajtja végre azt a nemrégiben elfogadott tőrvényjavaslatot. amely azorint ezentul minden külföldí országból vagy a dominiumokból érkezett kulturfilmet várnrrrentescn lehet a kir~I}'sáe területére behozni. A vámmentesség megállapítása két körülménytől függ: 1. az angol oktalófilm bizottságnak igazolni kell. hogy a behozatnlra szánt külföld i film, nek oktató jellege van, 2. hogy nz. orszűg, nhounan a kérdéses filmet behozzák. hasonló kedvezményben részesíti az angol oktatófilmet. Szakmai jubileumok Svédországban. A svédország! mozaóképsz.inház- tul aj donosok Eovesülete (Bicgrafen-Verband) és a Svensk FiJminclustri nevű filmgyár május lS-án ünnepelte fennállásuk 20 éves jubileumát. Az ünnepséaen Németországból is sokan vettek részt.
tölt. hOR)" ez a nernzetköz.i információs iroda: egyelőre Berlinben fog működni Albert A. Sander vezetése alatt és csak jövőre. a legközelebbi rÓmaI összejövetel alkalmaból fogják véglegesen eldönteni. hogy ennek a központi információs irodának rnelyik város legyen :1. s:::,';hhel'}'e. Igen érdekes az a brűszszeli határozat. amely kimondja, hogy a mű; vészi, tudmárryos és egyébként minden tekintetben értékesnek minősftett filmeket az egész világ filmsajtója részesítse kűlőnleges birúlatban és az ilyen filmek niellett fejtsenek ki propagandát, szemben az olyan filmekkel, amelyeket kecctíímele, magyarul flszítófi111lek név alatt aa egész világon isniernek, mert az il}Ien filmek ellen az egész világ filmsajtójának a legélesebb karcet kelJ folytatnia. A Fipresci második alelnökévé ugyancsak Albert A. Sandert választotta. meg, aki a német szaksajtóban évek óta igen elismerésreméltó munkáaságot fejt ki. A brüsszeli ülésen bejelentették, hogy legutóbb Csehországban alakult meg a nemseti Fipresci-fiók és beérkezett a jelentés arról is, 'hlO'gy hasonló fiókok létesülnek most Svédországban, Jugoszláviában és az Egyesűlt .Államokban.
f-\
A
neruzetktiz!
film-szaksajtó
szövetség
(Fipresci) legutóbb Bruxellesben végrehajtó bizottsági ülést tartott, amelyen Ioglaikoztak a berlini filmkongresszuson elfogadott határozati javaslatokkal és többek közott elhatéroaták a nemeetkőei filmsajtótudako.zóiroda felállítását. A végrehajtóbizottság úgy dön-
40
é,
~-------+.~~~+.--------+ v ÁMMENTESEK
A KÜLFÖLDI
A magyar
országgyűlés képviselőháza 1935 június 17,én tárgyalta az "oktató, jellegii filmek nemzetközi forga/mának megkönnyítése Genfben 1933. évi ok» tober hó l l.én kelt nemzetközi egyez. mény becíícket yezéseröl szóló torvénv» javaslatot". A javaslat érdemi részét a Filmkulfura már régebben istnertette, Iénycee és célja az, hogy oktató; filmek Magyarországba is vámmentesen jöhessenek be és hogya nemzetek közti szellemi és kulturális kapcsolato. kat megkönnyítsék és előmozdítsák. Az érdekes javaslat előadója SomogY' váry Gyula or-sz. képviselő volt, aki, nek előadói beszéde egyúttal első kép, viselöházi felszólalása is volt. Somogy; váry képviselő lendületes beszédben ismertette a javaslatot, annak egyes szakaszait, majd elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Elsőnek Kéthly Anna szocialista képviselő szólt hozzá, aki hosszasan foglalkozott az iskolai film, oktatás kérdésével és kiemelte a film, nek, mint a legmodernebb raneszköznek a fontossáqát az iskolai tanítás so. rán. A szónok ezután foglalkozott a filmnek a falusi iskolában való alkal. mazásával. Ezután azt fejtcgctte, hogy necsak a középiskolákban, hanem a falusi elemi és tanyai iskolákban is vczessék be a filmmel való oktatást, ahol óriási terc és jelentősége volna a filmmel való oktatásnak. Beszédét Kéthl y Anna a következő szavakkal fejezte be: "Ha ezeknek al oktatófilmeknek az alkalmazása ma még hiányosan és igen szük térre korlátozottan történik is, de a nemzetközi kicserélés eszközével mégis hatékonyabbá és hatásosabbá vannak ezek téve. Ezért várjuk ennek a modern tan eszköznek útját, figyeljük azt, hogy beletörik-e a régi menta, litás sarkaiba vagy pedig diadalmasan megküzd vele és kivájja, kiássa magá. nak azt a medret, amelyen keresztül nyugodt munkát tud majd végezni az
41
OKTATÓFILMEK
!
oktatórnunkának, a ncvelőmunkának a nemzetközi szolidaritásba. a nemzet",· közi testvériségbe való beilleszkedése terén. Ebben a reményben fogadom e/ én és pártom ezt a javaslatot". Petrovécs Gyula kcrcsz ténypá rti képviselő ugyancsak érdekes és rende kívül tanulságos beszédben foglalkozott a törvényjavaslattal. Beszédében tör~ tenetí visszapillantás t vetett a magyar oktatófilm fejlődésére és megemlítette, hogy nálunk az első oktatófilmeket a székcsfóváros pedaqógiai film gyára készítette már évekkel ezelőtt. Meg~ emlékezett a régi Uránia Tudományos Színház első moziclőadásairól, amikor is főleg apró ismeretfer jesztö filmeket mutat tak be. A szónok ezután részletesen foglalkozott az ismeretterjesztő és oktatófilmek Foualrnával és ismertette azt gazdag film oktatásügyi programot, amit a főváros tűzött maua elé és most fokozatosan megvalósít. Pefrovácz Gyula ezután az oktatófilm technikai kérdésével foglalkozott igen szakszcrüen és rószletcsen. majd rátért az iskolai filmoktatás gyakorlati módozataira. Beszédét Petrovúcz Gyue la a következő szavakkal fejezte be: "Örömmel állapitom meg, hogy mi a kulturának ezen a technikai terén sem vagyunk elmaradva és hogy abban a helyzetben vagyunk, hogy becsület", tel álljuk meg helvünket a világ előtt ezen a téren iso Éppen ezért ezt a törvény javaslatot, miután az teljesen poe litikamcntes, mint a magyar filmkul. turának egyik elismerését, mint a ma, gyar filmkulturának kü!földön való megbecsülést szerző javaslatot a ma. garn részéről készséggel elfogadom". Somogyváry Gyula előadó fel szólalása után a Ház a javaslatot egyh an, gúleg. elfogadta. l\1agyarország filmtörténetében ime a második filmtörvény, amely örökre bekerült a mapvar Corpus jurisba.
~
,A~~~,
NDIZETKÖZI VERSENY
-+
I<ESKENYFILMBUDAPESTEN
.'[ budapesti I. l~mzetkö::i onnuör-eoe; előkészítő muukrilutnl a befejezt" felé közelednek és a vcrsenv körvonnla i impozáns módon bontakoznak ki. Eddig az előzetes jelentkezés során az osztrákek, németek, franciák, angolok, amerikaiak. olaszok. spanyolok, hollandok. svájciak éi' csehek jelentették be a versenyen való részvételüket A külföld i érdeklődésnek igen nagy az idegcnforpalmi jelentősége is. amit az is bizonyit, hogy igen sok kűlföld i amatőr szemelves lÚ;::1,ltelth'el is közre akar 1I11i1.,ödllj ft oersenv lebonvolítdsánál, Az értckea díjak közül-a nag-y díjat - a Szerit István Kupá.t Budapest Székes, fdvaros adj n, ;'l.j' elsd díjakat jelentő serlcgeht köz- és tri rsadulmi inteaménvek, ai'. ('ziist is bronz nlnketteket pedhr uz Amatör .1lo::gÓféuJ'J..'épczóll EgyesitIete. Több bel- és kiilföldi szakcég és gyár pedig anyagdijnkkul és gyártménvai felajáulástlval csatlakozik a verscuv értékos dijaihoz. A végleges jelentkezés! határidd hí/fus ts-e, a filmek bekűldésének hntúrirleje augu sstus J. - Ezutcn hívjuk fel a ma{;:).'ar amatér-k(!sh(-'J1_vfi/llle::ő/~ figyell11ft ezekre u hntáridőkre. nebocy a versenyre való jelentkezéssol elkésseuek. Pálvázuti réttételeket sz ívesen küld o:v:ts.inkn;k az Ametőr Moz/:6ft'JI.\"I,'épC::5k Egvesiiíet e (VIIf, Rá!.'óczi út 1.9, félemelet 7G.) Szcnt István hete új lútnivalóvnl gazda-odik : augusztus 14-töl 20-ig fogja bemutatni az egvesűlet díszbemutató keretében a na)2Y nvilvrinossárr elött pályadíjnyertes legjobb hazai é~ kűlföldi amatőr Iilmeket.
kOlyfilmversCJt'Y
~ Készül az. első magyar szfnes trükk film. r\ Magvar Film Irodn műtermében múr nég-y hónapja dolgozik négy fiatal magyar művósacmbar az el8ő magyar szfncs trükk filmen. A neveik Kunlicli Lajos, Hatáss J:i~ nos Kassooit c Félix és Macskásssy Gyula. A film, amelynek meséjét éppen úgy, mint rajzait és felvételeit ők maguk készítik, egv panoptikum! kaland keretében sorakoztat fel egy sereg tréfát és ötletet. A sz ínes felvételek az AKla-Bipack-eljárás szeriut készülnek. Annak jellemzésére, 'hogy ecv ilyes kis. néhány percig tartó film mennyi munkaval j rir, csak azt jegyezzük fel, hogy szúz mcter hosszúságú filmhez miutegy 2200 raj:::OI keltett készíte/li. A munka mar négy hónapja folyik és még nuntegy két hónapig fog eltartani. ez az első filmjük sikerül, úgy Halászék f{)lcg mngvarvonatkoaású szmcs u-ükkfilrneket akarnak majd készíteni,
na
Egvl11i11ió dollár
"Consor::io uulori par
le
elnevezésset. amelynek 1.00.000 líra. /\ résztvcvd ezerzök aránvbnn részesülnek az eladott és s~índarnbck cludúsabun.
iLaliani"
:1
megvealakult
producione di
íílwu
alaptökéje seticalékos ílmtémák
Az Oi\1ME választmánya [unius 17-Cn Pogány Frigyes áf lamtrtkar e.ndkletével illést tartott! amelyen Gutmann Manó titkrlr roIerált az egye~ időszerű kéntésekrüt, róleg azonban a partamentven beuyujtott szfnkrönlzálasl törvéuyrül. Ez~~ kapcsulatban fölvilágo ..•itasok megadását a válaszfuiany annál is inkább fontosnak tartja, merj a bl.'\iig.)lminiszlt:r il törvényjavaslat benyuj.. tása elött semmiképeu scm inlornráltatta magát a Iihnszakma hivatulus tényezői részéről és ezért az Oi\1ME abban
42
--~------.~~~~,--------+
IL~TECHNlKA DR
POZSONYI sléke5CÖvll
GÁBOR,
r o~i m érnök
:
MILYEN LEGYEN
A KESKENYFILM
keskenyfilm-rendelet meg' jelenése a filmoktatás megindíthatása miatt két", ségtelenül sü.rgős. Sür" gössé teszi azonban a ren•.... delet megjelenését az ----- amatör,filmezés elterjedeSe is. Gondoskodni kell arról, hogy az una török kezébe is csak biztonsági anyagból késaúíí keskenyfilm keriilhes» sen. Minél később jelenik meg a keskcnyfilm-rcndelct. annál több ellen, őrizhetetlen gyártmányú keskenyfilm halmozódik fcl az amatőrök lakásaiban és a fotókereskedők üzleteiben. Időszerű tehát a kérdés: Milyen le, gyen a lceskenviilm.rendelet? Azok, akik ismerik az 1932. évi ja, nuár 23,dki porosz rendeletet a kes. kcnyfilmek vetítcséről és az azzal kap" csólatos korrendeletet. bizonyára cb, ben látják a magyar keskenyfilm-rendelet mintáját. Azok pedig, akik tud, ják, hogy ezek a rendeletek a Fogalmak meghatározásában és a vizsgálati módok megállapításában az 1931. évi drezdai nemzetközi fényképészeti kongresszus ajánlásain alapszanak, ta~ lán ezt a kOngresszusi ajánlást jelöl nék meg kiindulási pont ul. Mínd a két el, gondolás helyes, de 1wn"! kielégítő. A rendelet clkcsz.ítésénél szem előtt kell tartani azt, hogy hazánkban nincs n yerafilmanyageipar. Ez a körülmény már megadja az első eltérést a porosz rendelettel szemben. A porosz rendelet ugyanis a biztonsági film gyulla, dási hőfokát 330' Caban állapítja meg, I
A
..._-.--.-- I
RENDELET?
a drezdai határozatokban szcreplö 300~ Ceszal szemben. Nekünk célszerű a 3000 Csná! megmaradni, mert ellenkező esetben esetleg a német piacokon kivül gyártott kcskcnvfilrnek alkalmazús sától elesünk. A porosz rendeletek a kcskcnyf il. meknck biztonsági anyagból való gyártását csak közvelett úton írják elő. Ezzel szemben ha
43
~-------+I~~~+'-------+ réböl is vetíthető legyen és vizsgázott gépész alkalmazás.itől CI kell tekinteni. Ezek nélkül a könnyítések nélkül az oszlályfUrnekkel való [ilmoktetés el sem képzelhető. Bizonyos tűzrendéseeti kilcotésekre sxükség volna. Átvchctök a porosz rendelet ilyen irányú intézkedései. (Az elektromos vezetékek úgy helye, zenelök el, hogya kijárási ne akadá, Iyozzék ; a vetítőgépen kívül a ke s' kenyfilmek csak dobozban tarthatók; végül tilos a dohányzás), sőt ezeken felül az elektromos vezetékek kiilső sérülés elleni védését és a filmeknek kizárólag bádogdobozokban való la", lását kellene kikötni. A vizes vagy ho, mokos vödör és a pokróc alkalmazása felesleges és csak arra volna jó, hogy a szabad kijárást hátráltassa. A rendeletben a keskenyfilmek rak, tározására vonatkozólag is intézkedni kellene. Ez a kérdés a porosz rende, letben nem szercpcl. A raktárezüs fcl, tétele három pontban volna mcp •.szabható: J. Csak biztosági anyagból készült keskenyfilm raktározható. 2. Az egyes tekercseket bádogdobozokban kell tartani. 3. Bármilyen mermyiségű kes. kenyfilm raktározúsat a tűzrendészeti hatóságok nak be kell jelenteni. Ez utóbbi kikötés egyrészt lehetőséget nyujt a keskenyfilmeknek raktáron való ellenőrzésére, másrészt alkalmat ad az időszekos anyagvizsgálafokhoz próbafilmek beszerzésére .. I\.'\inclcncscb: re haladást jelentene a mai állapotob kal szemben. Ma például a szakiizlctekben olyan módon tárolják a bizton, ság szempontjából ellenőrizetlen kcs. kenyfilmanyagot, ahogy akarják. mert arra senki scm gondolhat, hogya cel, lulóze raktározására vonatkozó előirásokat a keskenyfilmre alkalmazzn. A biztonsági film feltételeire és a vizsgálat módjára vonatkozó előírások a drezdai a jánlásokból, a keskenyfilmeknek biztonsági filmként való elismerésére vonatkozó kikötéseket és eh járásra vonatkozó rendelkezéseket a porosz rendelet mintájára kellene meg-
szcrkcsztení. A vizsgálatokat célsze, rűen a M. kir. Tcchnológía és Anyag, vizsgáló Intézetre lehetne bízni megíe. lelő szakmérnök alkalmazásával. Az időszakos vizsgálatoknál a hatályosabbá tétel céljából elő kellene írni, hogy az időszakos vizsgálatok 'Száma a behozatal mcnnyiségéhez igazodjék, dc évente gyártmányonként legalább egy legyen. Végül még az eddig forgalomba ke. rült keskenyfilmek ellenőrzésére a jelen legi tulajdonosok anyagi érdeke» nek rncgvédését szem előtt tartó Jf, meneti intézkedésekre és büntető szankciókra lenne szűkség. í
A fentiek fiqyelembevételévcl meg,
~ Olasz keskenygéprendelés Franeiaorszagb •.lll. Gr6f Giono olasz propagandaügyi miniszter legutóbbi párizsi látogatása alkalmával 3000 keskenyg-ép szállítására. adott a francia iparnak rendelést. Német filmszakiskolák. Németországban rövid egymásutánban az európai hídi berlini filmszukiskola rnellé :1 hirodalom 3 városában, egy-egy ujabb szakiskoltil állítanak fel. 19y Kémetország területén rövidesen 4 film, szakiskola működik. E azakiskolúk tanfolya. mai 8 hetes időtartamban 176 órán át foglalkoznak a hallaatóaáagal. Ebbdl Hl óra optika, 30 óra elektrotechnika, 45 óra kinemechanika, 20 óra Iilrngvártás, hangosfilm. film kezelés, 10 óra a tűzrendészeti szabályok ismertetése és végül 56 órán át gyakorolnak il hallgatók megfelelő helyeken és berendezésekkel. Filmgyártás a Bahama-salgeteken. Az angol világbirodalomhoz tartozó Bahamasaipteken rövidesen nagvszabásu filmfölvételek indulnak meg. A lőlvételeket egy angolamerikai filmgyártó társaság: a British. American-Studios Ltd. készíti és célja az, hogv az angol kvótnrendelet keretén belitt olcsón angol filmeket készfthesscn. A gyártási költségek a Bahama-saigeteken épen :)O%-kal olcsóbbak. mint Londonban.
~--------+'~~~~"----~-MAGYAR MOZIVÁSZON íg a "Világot jelentő deszkákból" forgószínpad lett, addig a világot szemünk elé varázsoló vászon sem maradt meg kezdeti formájában. A filmtechnika fejlődése, a íelme. rülő új szempontok. mint: szinkon» treszt, plaszticilás, töretlell hallg,áf, sZi.irödes, nemcsak új vetttóbcrendczé. sckct hoztak magukkal, hanem olyan képfelvevő felületet is kívántak, mclv az új követelményeknek a legjobban meg tud felelni. Az először használt kőzőnséges textilanyagra csakhamar rákerült egy gip. szcs bevonat, amely a kép fehér-lekete szinkontrasztját emelte a sárgás alj-nyalat eltűntetesével. Ennek a vászonnak az a nagy hibája, hogy por, ladóvá 'válik, nehezen kezeíhető, tisz» togatható és olyan helyeken, ahol a vászonnak gyakori fclgőngyolitésc szükségcs, mint pl. házi és iskolai vetítövasznaknál. úgyszólván használ. hatatlan, A kép rnélységének (plasztikusságának) kiemelését igyekeztek elérni a "gyöngy;vászonnal" amely nem más rnint olyan textilanyag, amelynek egyik felületére 1-1.5 mm. átmériíjű üveggolyócskák vannak egy vastag gipsz-kenec rétegbe beágyazva. Ez a vászon valóban plasztikus képet ad, de hibája, hogy kissé sárgás árnyalatú és, ami a legfontosabb, a vastag alapréteg a hangot nem engedi át, ,'lár pedig a hang csak akkor kelti azt fi benyomást, mintha a vetített képről jönne, hogyha a hangszóró köz. vetlen a vászon mőgött van clhclvczvc, . Jó sztnkontrasztot és kitűnő kép. mélységct egyesit magában az "CZÜSl.',;; vászon". Ez olyan textilanyag, amelynek képet.felvevő oldala eluminíum« bronz réteggel van bevollva, A bronz beágyazásának módja és a kötőanyag úgy van megválasztva. hogy az alurniniurn részecskék csillogása a szemct ne bántsa, ellenben a
M
45
fehér-Fekete kontrasztot kiemélje és a képet méJlyé. plasztikussá tegye, Az alurnínium-bcvonat tökéletesen köt az alaphoz, nem válik porladóvá, mosható, törolhctö. electerteme minden más vászon.t [elűlmúl]n, Ilyen ezüstvászonnak gyártásával magyar gyár foglalkozik: az Első Ma·, gyer VhlszosvlÍszon és j\1übörgyár (Budapest, V" Erzsébet tér 3,) Egye_ lőre csak házi~ és oktntóweíííők ré~ seere késeit vásznakat bármely kívánt méretben, dc maximálisan 175 cm. ,~?~assáv:ban. A gyár ezenkívül spe; cialis hang~áteresztő ezüstvászon gyártásúval is kísérletezik és ezt bármely kivánt nagysáuban, mozgokep» színluask részére is fogja tudni gyár::: t ani, Az előrehaladott állapotban levő kísérletek azt mutatják, hogy kitűnő képmélység mellett a héloszerii anyag a hangot teljesen töretlenül és gyengí: t etlenűl fogja átengedni a nezoterre,
:. •••.••:v••••.. A.~._.v_._...,_.._.V ••.• II~
T'ec~lIIil
~--------+I~~~~'--------++ MECHANIKUS
HANGOSFILM
A Philips-dg laboratóriumaiban dolgozták ki a hangosfilm felvétel egyik új iaj ta módszerét. nnu-lynól nem fotografikus uton. tchát IH:m valamely fényérzékeny rétegj-e tőrténü exponálással jegyaik a hangrezgeseket. Phil ipsúk módszercncl egy kűlönleges és 3 rétegből álló teljcsen Icnycrzékeüeu filrnszulagot alkalmaznak. Ennek a filmszalagnak az elsó rétege niaga (l. Film7 tehát ceíiuloui, a második egy vastagabb. teliese« átkitszá 65 iue« puha rO,':! és c fölött hel'Yc::kedi/~ ej a. u81ll.1I1,' mil.ro n s:ifess11f!.ii koromtekctc és át ticnt 'ltits::ó r8eg. Felvételkor e tovahaladó fi'J1lRZalag fölött egy tompa szőg alatt hajló ";'lgÓ et helyezkedik el. runelv v<Í~ó él
ÉRDEKES
LI-MÓDSZER
á
PROPAGANDA
FILM-AUTÓBUSZ
széles járda választja ketté! A nézőtér összeállítása 3 óráig tart, A hangos Iilmleadóberendezés keskeny filmeket ad Ic, l:? wattos erösítő\'€! van felszerelve és kellő n:tg-y:-;,ígú dinamikus hunaszórói vannak. Vetiteni a gépházból nemcsak a nézötcrrc, hanem a sza hadba is lehet, Az erősítőn keresztül lemczműsőrt és nukrofon-bernondűsokat is adnak. nll~g pedig, ha tetszik. mcnctkőzben is. Az .irnmsxoln.ilmtűst egy :?fJO voltos, II kilownttos valtóáramú dinautó szohniltatjn. arnelvet külőu benziumotor hajt. Az autóbusz harumdik része kcf személv részere szolgaló húlófűlkc két fü~gö;'li.('gyal -(s egyéb berendezé-i uu'evakkal.
Az Agfa útmutntásni alapján készült cl az a propag-anda célokat szoleúló autóbusz, amely Afrika bel-ejét járja (os a szó szeros értelmében vett vándor-mozgószinház. Az autóhusz három részból :íll. Első része a vezető illés, kormúnykcrékkel, sebességváltóval stb. A második J'(~,~7. az autóbusz kőzcpc, egy saabálvszerűcn berendezett kis filmvetítő gépház, kűlön atrollnizó, filmtartó és gr-amofonlemez raktarral. Ugyancsak ebben :'\ rószben helyezkedik el il szótszedhctó nézőtér, amely ös-zcrnkott állapotában a géphúz cit épü! az autó hossz.irányara merűlepc=cn. Vagyis az eg-ész autóbusz afelépitett nézőtérrel T alakot tuutat. :\ nézöteren 6() nczó foglalhat helvet é'- a széksorokat , középen
HÁTTÉR
FELVÉTE
fiiggölegescn fe'! és le mozogva az előbbi puha Iilnu'ótcgbe a mozgús nagysága szertnt jobban vagy kevésbbé lenyomedik és ott a tranzverzális eljáráshoz hasonló csipkézctehangképet rőpzit. A vágó élt egy a hangramtól vezérelt szarkezet mozgatja pontosan a hangúramnak megfelelő Irequentia-chűségnel és .unplitudóval .. \ Irequentia-vissznad.is 5()·--BOOO-ig- igen jó. Ennek a módszernek a fö jellcmzój c, hogya hangvétel rögtön lehallgatható. Erről a mec+nniknilnjr elöátli, tolt hangképról íotogmíitms uton l~és=t'illlek a kópirik amelyet a hiradás szcrint minöség tekintetében Iclűlmuljúk a fotom-a íikus feljegyzésii hangokat,
KOMBINÁCIÚS
FILMFELVÉTEL
II 111) vetitett képet kíván, amelyet csakis kűlönlczcscn berendezett projektorokkal és nagyméretű. magas ampére-saámú tükörlámP~"R fényforr-lssal lehet megvalósltani. Miután a vetttett kép igen nagyméretű, igy a nyersanyag szemcsés normális ernulziójú anvagokntl l különöscn szembetűnővé válnak. Ezért e célra specialisan finom ssemcsésete negatít-olmt készítenek és ezeket saigórúan megszabott hfvási feltételek mellett hívják elö, Az Agfa-R:yár éppen a közelmult napok. ban hozta ki az e célra gyártott "Finopan" nevű panchromatikus anyarrát, amely a Pankine G. nezatfvnál. jóval fínomabb szem csézetű. Erncllett azonban fényérzrkenyeóge csak fele az előbbinek. Ez nem jelent kűlő. nősebb hátrányt, mert a háttérül szolgáló feL vételek szabadban történnek. tehát ott bőséges fénymcnnyiség áll rendelkezésre,
Több ízben megemlítettük már a helyszíni felvételek rendkívül magas költségeit. Leírtuk azokat a különfélc próbálkozásokat is, am elvek a helvszfui felvételek nehézségeit és kőltségcit irryekeznek csökkenteni ]gy a kii, lönbözd kombíwiciös eíuirásoknál, mint pl. a Dunníng-mád scernéí a hclyszincn felvett képet egyesítik trükkfölvételi uton és műteremben lejátszódó jelenettel. Ezeket a rendkivül kénves Jetvételi módszcrekct mindjobban kiszorítja az Amer-ikahan erősen elterjedt és az európai műtermekbcn is mindinkább alkalmazott háítéruetítés, Ennél rt régi. de most tök/(/f>fcsíteU mód szcrnél hatalmas iivegfal elót't játsznnnk il szetcplők. Az üvecfnlra vetítik hátulról a helvszfncn felvett liáttér filmet. ,\ tökf'C't-('"ítés c módszemél a vel itögépek és főleg a helyszíni felvételekre alkn'muzott nocn tivckhnn van. A nagyméretű háttér aránylag- rövid távolságról széles (8-
46
*--------+.~~~~,--------+'I Ali angol filmgyártás óritlsi fejlődésére jellemző. hogy az új idényre 250 j átékfilmet hirdetnek az ang-o! gyárak. Ezzel a taval)'; produkció kőrűibelűl 50 filmmel lenne nanvobb. Az angol zv.trnk a következőképen részesednek ebben il hatalmas gy;:lrt<í::.i programbun : -. Gaumont-Britiah BO" British Interou tional c-. 2iJ..--...30film Twlekenhum Productions 30 " Hl'iti<:·:1 and Dominion20 British Lion - 16 LCln(lon Filnl 10 Fo« Film 12 " Tocnlitz Ft'm 5 " Ezeken kóvül a warner 3, aParamolm, Mctro, Auglo-Amctican Reuters, il General Fi.m Disu-ibutot-s. :IZ A. T. P., az ACf! Films sth. fől'C'g kvótafilmckct készítenek, úgvhozy ezekkel együtt alighanem 300 angol film készül ri :lZ' új szcznnban Anzliábnn. & IX. nemzctkőz! Iényképészetl I;.:ongresz~ szus július elején nyílik meg Párizsban és július 13-;:[n zúrul. A kongresszuson filmtechnikai kérdések is kerülnek szóbn és szamos filmtr-chnika] szaktekintély tart előadrist. Ed(liI.{ -1:1 országhól jelentkeztek előadók, akik 62 elöad.ist akarnak tartani. A kOlll!l"CS~ZUS I11cg-n:dt;ísáig alighanem emelkedik ezeknek ;1 szma. Az erőadások kőzött szere-pel Gáspár Béla. a szegedi származású kíváló filnucchnikus és mémök, n róla elnevezett Gáspárcolor feltalálójn is, aki hűromazin-eliúrásról fog beszélni. Rengeteg előadó a hnng íölvétel újnbb hntad.isriról és kűlönböző technikai kérdésekrőt tart előadásokat.
Olaszországban a 16 rum-os keskenyflfm melfett döntöttek. Az olasz kormány snjtóés nropazanduügyi államtitkársága, amelyhez a film es rtidió is tartozik. bfzottsúgot kűldőtt ki az érdekelt szakkörök bevonsávnl, hog-y a keskenyfilm külőubőző alakjai tekintetében ecvséces álláspontot foglaljon cl. A bizolto:,;ig- hosszas tanácskozás után Ú~ elöntött, hogy Olaszországban a. 16 rum-cs kes., kenyfflm mnrnd érvényben és felszólították a gyrirakat. hogy cllhez mórtcn a 1G rum-es keskenyfilmnek megfelelő leadó- b fölvevőnépeket sacrke-szenek óa hozzanak forgaIoniba. Az ccvsécea gépekről rnintákat vagy modellekct kell ellenőrzés végrett n Dircaione Genernle per la Cinematocrafia-nck bekűldeni. amely azután hozzájárul a bemutatott keskeny 1'C~l(16- vagy főlvevő gépek forgaloml-n hnzatalúboz.
Uj filmváros létesúl London közelében kő; rűlbelűl 18 mérföldnyirc in: angol Idvárostól. Az új fillllvárosnak Pínc-urood a neve és egy éven belül teljesen kiépül. Az építkezési költséaek meghaladják a 8--10 millió pengót. A műtcrrnek körül lakóiulzak épülnek, amelyek bútorait al\1allI'Pl!ll1ia novú óriáshajó berendoxcscböl állitják össze. Ezeket a bútorokat a filmvdros építői árverésen szerczték meg. Keskenyfilm-hét Skőcláhan. Az nngul Nemzeti Filmintézet skót osztályt a Scottisb F'ilru Council clhntarozta, hogy ezentúl évenkén megismétlődő .,ke;;;kcnyfilm-hetet" ren. dez. Az első kcskenvfilm-hct az óaszel nyílik meg- és azon résztvcznek az egész angol világbirodalom keskenyfilmesei. A nagy versenyen ismert angol filmrendezők is résztvesznek és pedi~ olyképen. hogy jutalmat tűznek ki a művcsaiescn megoldott és rendezctt keskenyfilmek készttőinek. Uj szinesfilm-eljérás sacrint készülnek sai, nes reklám, és propagandafilmek Svédorszájrban. Ene il célra Crcrno-Pilni-Aletiebolag elnevezés-cl Konstedt mémök vezetésé, vel új fihnvállalnt alakult. amely már eddig is több színes reklámfilmet készített. Az Ura is készít sainestr ilkkfllmeket. Az Ufa háromszíneljárás szer-int készíti ezeket a teljesen újszerű és érdekfeszítő színes trűkkfilrncket. amelyek az új idényben már forgalomba is kerülnek. A trükkfilmek képeit Otto Waiienscbmied t estömüvésa készíti. A berlini szabadalmi hivatalban Pvtoan Károly, a Magyar Filmiroda hangrnérnőkének szabadalmát jelentették be "E/járás az akusztikai recgéseh iototeclinikai ttton való fclrajcolására" eimmel. Ugyancsak a berlini szabadalmi hivatal közli, hogy Vass Ernő budapesti mérnök szabadalmát i- tudomásul vette. arnelv műte.rmi kamerák adapterére vonatkozik.
Speciális filmslállitások a világ minden részébe.
Leggyorsabb vernkezelés
o Nyugoti udvarokon, o
és Keleti pólyafóvórnhlvctclbon
és o hojóól1omósokon
"
A Fux Film Corporation elhatározta. hogy Lendonban is filmeket fog gyártani. Az új idényben Foxék Londonban 12 nagy játékfilmet kívánnak előállítani, amelyek összköltségei meghalndjűk :\.7, 1',000.000 fontot. A filmek főazereplőit a legkiválóbb angol sai, nőszek sorából válogat j {lk ki.
HEBEL"
nemzetközi sz:állitmányoz:ási és elvámolási vállalat,
IV., V Á C l-U T 1. T e I e , o n:
47
15-9-47.
~~r _-------.A~,....
lrja :
Brückner Jiinos okI. gépész.mérnök. A
gépház
rendbehozatala
A képességvízsgúté é.fo. egyéb psychológlal lahoratúiumek állandó vizsgálat t{Hgyát lcé, pezji<, megállapítani 31 l<egkcdYe7.őb~ ,és legjobb munka teljesítésének Jeltételeit. A hutaték egybehangzénn állapitják me~ ezzel kapcsolatban, hogy ól kellemes, tiszta, rendes szép runukahuly egyike azoknak a fontos kelfékeknek, amelyek az eredményes és alapos munkahoz szükségesek. Sajnos, ez a szuhaly ritkán jÖII tekintetbe a géptrázak herendezéséué: és I.•arbantartásánál. A nézőtér, előcsarnok a legértékesebb és legpazarabb kiállítást kapják, a gépházat azon. han ehtugják, valahonnau ",agy szükőseu egy kis helyet szorttanak neki, éppen csak annyit, amennyi a rüzrenoésacü e'diré soknak megfelel. Az évvégi nagy átalakítások, javitások és relfriSSí(ö numkálatck kbzben ismét a gépház lesz a mcstohagyermek és ennele jut a legkevesebb összeg, pedig ez az egész szfnház egyi!.: legfontosabb helye,
Hibák
a diavetítésnél
A diavetttésuél sííríín tellépü hiba, kiilőnösen téli időben, hogya vetítés kezdetén a. gépház hűvösebb le'vegője miatt a fény útjába tett rllapoaittven páraleral~odás képzddik, amely a vetítésnél az ernydn foltként [elentkeaik. Erre legjobb ellenszer az, ha a. diapozitiveket a vetítés előtt meleg helyen tartjuk esetles- a beka pesolt Ivlárnpa közelébe h~z.zI1I.:, hogyennel.: áramló t11e,~egétö! a temezek Ielmelegedjenek. Itt té~unl{ kt arra a másik kellemetlen jelenségre IS, hogy a rliupczltlvek hosszabb vetitésnél elr~pednek. A rendes tdncgépekhez kapcsolt kiegészítő diavetítő berendezése Iméi maximálisan másfél percig szabad egy lemezt Id~.e~,íteni, mert a fényforrás nagy melege I{ulonben elrepeszf azokat. Ha egy lemez hosszabb idejű vetüéséröl vall sző, úgy a fényforrá.s és a dialemez közé brcnzhálöt kell tenn!, amely a meteg jele ut éken y részét elvezeti, Sajnos', ,~Igyanali kor Iényerüveszteséget is olt oz.
~:eJ~i~ <~l:~~~~!~~'
~ii~~~I~S:~;á~ilO~isare~i~\~~ rálő prograrnon első helyére venni fel a gépházat. Nagyitsuk~ tökéletesitsüle a berendezést, cseréljük ld a már elhasznalt részeltet, javítsunk, modernizűljunk. Szabad a géph.izba is belevinni a szépsége t is, felszerelésben, szfnezésben, megvHágíl"ásban, berendezési tárgyaltban. Ne sajnáljuk a fáradságot és pénzt ide helektetni. mert az, év folyamán bőven rog kamatozní, még pedig az Ilzembiatonaághnn, myugodt üzemmenetben, alacsonyabb nyersanyag és áramfogyasztásban s végül a gépkezelö nyugodt, t'L~{!OS munkagejjeattésében,
A
.... ------,""""'"
az érték az erősítő quaituisa szertnt erősen változili" {altalában egy jó erősítőnél ennek nagysága 10. Meg kell említenünk, hogy a klirrfaktort nem mindig végig állandó nagyságú, hanern változik a hangerő' válto~ás~íval egyiitt. AlJ erö~itő szcrnezere szcrtnt a klirrfak ter alacsonyabb hangerőnél nagyobb, magasabb hangerönél kisebb lehet vagy lordit va. A különböző hallgeröknél megállapított ktirrfaktur értékeket diagrammhan rajzolják le. Az az ideális, ~ó er.ö~ítö, amelynél a diagramm eg~' hortzondlls {'g~cnes, anunk [eléül, hogy a ktlrrfaktor mínden hangerűnél álhu_ld_Ó_. _
_.l.~4 FILM~IŰVÉSZETI ÉS TUDOMANYOS FOLyóIRAT ELÖFIZETÉSI AR: 1 évre 10 pengő. % évre 5 pengő.
klirrfaktor
Felelős szerkesztö és kiad J: Lajta
Az erösítő jós'ágtának 'kifejezésére használják az úgynevezett klirrfaktort. Ez az a szám, amely az erdsítő 1~rz,itás n~,é~jé.ké. nek n
48
Szerkesztőség BUDAPEST,
VII., Telefon:
é-s
Andor.
kiadéhivatal:
THÖKÖLY·ÚT 97.0·76.
75.
Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerzf felel. Nyomatott: Otthon-nyomda, lX., Lőnyuy-u. Telefon: 87-2-87,
50.
BUDAPESTI FILMPIAC filmmegjelenések JELMAGYARÁZAT Me~j. ~ Müfaj. Fősz. = Főszereplők.
A s::ereiem
Erzsébet körut 8. Telefon 37 5 70. (U.'il rED ARTISTS)
H.·
c..
Kertmoai.
F.·
Kiss
Megj.:
Gallian,
Omnia, COl"50. H.: 2540 111, _ F.: Szántó A.: - Föaz, : SI encer Tracy. - C.: Altai .
VI. 3
6
Hurrá Caxino. Szántó Aycn. Alag-ut m. )'f.: Victor \'·;1.1.... h.
völegény. .:o.legj.' Rédiua, Kcrtmozi, H.' 2~':4 tn. !\1.: Opel ett. F.: Armnnd. _. Fdaz.: Pat Paterson. Lcw R.: \Vilhc1m Thi('!c C.: Aluli. 1!igás::ai. 11 ~ ~j.: Palace. JI.: 1975 Dráma - F.: Szántó Armand. - Fösa.: Me La-r'en. Edmund Low. R.: R:lOUI - c.: Aluli.
Tempo~ Tempo.' VI. 28 .\.r. Revü. ~--___7_--,·..;.,,-'.-'-,t=árok. -
F.:
c.:
Mo aj.: Palace Sz ántó Atmand. Aluli,
1-1.: Cn) tn. Fdsz.:
u.. rxn
VI. 8
t-test». - Megj.: Márkus Park. l\1.: Operett. F.: ::\lartonHy Emil. Fösz.: Hehe Danie!s, Chifford Mo:lison.-C.:
I--------------~----+-
I VII J. Sándor-tér Tel.: 44·4-24 és
fi
3.
.\.
Nvalc Óra a:: élet. Megj.: Scala. _ 1-1.'lB.i6 m. -.\1.: Dr.unu. - F.: Erh Hertito. - Fii~z.· Chester 1'!err-is. R.: Gccr~e B_ Seitz. Felüli.
c
25. VI.
'51
VIII. ().1ve1'.!\lt>:d·: Scala. l-L' 182!J 111 1.1.: Vlgjáték.. F. Erb Bcuito. _ Fősz.: Stn,a Laurel és Oliver Hnrdy. - R.: Ha.l Roach. C.: Aluli. ~B~o~h~lo-g~b-ol~o-,,~ds-á~K-. e-g~j.-: -;é-s ...,C'0-r-5(-,.----1 NÖi/id s::ines raj~rjlmeko
:_-'II''''r
~ VI. 27
VI. 13
Világhír Uránia. Fodor Gr:tnt.
Pl\Rl\MOUNT FILM FOR6l\LI't:1 R T, VTI" Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
nl.
Munhattan nietodráma. Mog-j,: Scala. - II.: ::::1':0 m. :.\1.: Bi:·--:iif!yi törtrnet. F.: Erb Benao. Fösa.: Clnrke Gable, Xlvrun Lov. \Vi!liam Powel. - lL: S. van Dycke. - C.: F.
V.30
V:.
IMETRO.60LDWYN
Jenő.
::'órl;a ördög. Megj.: Royal Apolló. 11.: 20~;.J m. 1\.1.: Dráma. F.: Szántó Arnrand. Fösa.: Warner O'nud, \lary Ej-it-n. R.: Lew Sei Icr. - C.: Fe: ill i
VI.
I
City, -
. / titokzatos asszoll:v. Meg j.: Palace. ]1.: 2023 lll. - M.: Kémdr.ima. - F.: Szántó A. Füsz.: Rod la Roquc. C.: A~lu:::li,.:_'
VI. 6
S.
Megj.: Dráma.
V.30
FOX FILM r.·t.,
HERMES ..FILM.
M.:
-.:0.1.. Kémdráma. Kelti
Erz ébet-körút Tel.: 40-0-28.
híénái.
2iJ7G m. Aluli.
Préda. V. 30
__________
hónapban.
=
EN6EL FÜLÖP
Rákócai-út 19. Tel.: 39-,1-37 és 31·6-58.
1935. junius
Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. = R. = Rendező. - C. cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.
""5'c-,,'I,-.
vagy soereleiw. )'ICgj.· Kertm .. City. __. IL: 2-133 III .\1.. Sztnmű. F.: Sándor. Fő~z.: Eliasa Landi, Cury R.: Elliüt J\ugent. C.: Aluli,
Dr
VI. 28
Metisto. - Meg'j.· Royal Apolló.-H.: 1884 111. .:o.L· Grand Gulgnol. - F.: Fodor Sándor. Fósz.: Cluide Rains, _ R.: Ben Hecht,C.: Aluli. Tíüti-Fruüi, Megj.: Royal összeállitott rruisor.
Apólló.
Rövidfit-
mekból PÁTRIi\·FILM Erzsél-et-kórút Tel.: 40·6·25.
8.
A fehér Fenség, Megj.: Royal A., Kert ITI. ll.: 261'; lll. ),1.: F'rűrna. - F.: Radó. - FÖbZ.: Hertha Thi-e, Gu-tav Diesse. - c.: Aluli.
1
......................................................
PANKINE »H« A MODERN FILMTECHHIKA SZENZÁCiÓJA A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPHEGATlV ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
u •••••••••••••
DUP-NEGATIV. H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 D U P - P O Z I T I V. H A N G - P O Z I T I V EGYÉB
NEGATIVOK:
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV 1
AZ AGFA-POZITIV Q
legjobb ésa legtartósabb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELÖ ,\1agyarornág
réseere :
Lajta Andor BUDAPEST
Vit, Thököly-ul 75_ T e I •• f o n: 97-0-76_
Nyumatntt : Otthon-nyomda
(Ki!! Iván) Budapes~yay.ut('a
5U - Telefon:
87-2-81. és 87-5·17.
