III. EVFOL.YAM3. SZ. SZERKESZTI: L.AJTA ANDOR MÁRCIUS 1

L.OUISL.UMIEtRE A KINEMATOGRÁFIA MA 15 ÉLÓ FELTALÁLÓJA J~. 1'1ÁRCruS 2'l.ÉN MUTATTA BE EL5ÓI2BEN NYILVÁNOSAN A MOZGÓKCPET

III. EVFOL.YAM 3. SZ .•

SZERKESZTI:

L.AJTA ANDOR.

1935. MÁRCIUS 1

A

KovAcs-FILM

GYÖNGYSOROZATÁNAK harmadik vi(:í~;It1l'.akciój:l:

BO'LVÁRY GÉZA

mestermüve

BUCSUKERI~GÖ Kovács Emil és Társa filmvállalata Budapest,

VII., Erzsébet·körut

8. sz.

Telefon , 45·'·48.

~~~~~~",",,;:lo;:lo,"";:lo~

I I

Március

napjaiban

jelenik

meg

az "UNIVERSAL"

~"~~~~ton

ASS~~~~b

~

a DÉCSI

~

I

első

FAHNY HURST,

Fószereplők:

, .,'

~ ~

~~~~~:

0'

CLAUDETTE

". -~' ,

és KAMARA-filmszinházakban

Athenoeum 2 pengós sereactében regényének f,lmválto,oto

COLBERT,

megjelent

nogy,ikerü

WARREN WILLIAM.

UNIVERSAL FILM R.T. Budapest,

VIII., Népszinház leleIo",

• 38-4-48.

••xUXU;Ux,:toXlO~~:JI

ucca

21.

I I II a ~

VIII. ÉVFOLY AM.

3. SZÁM.

UANLOS MALYAn VILÁLUlnAOÓ Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a gy a r mozgóképszinházakban. Kiadja a

MAGYAR Budapest,

FILMIRODA

R. T.

IX., Hungária alsó-körut Telefon : 46-3-46.

15. sz.

Hango, és némo filmfelvé'elelc, trülclcfilmkénité. kópi6k és filmf.lirololo: keskenrlilmmunkók, ulóuinkton;zólós.

HETENKÉNT

9 PREMIERSZINHÁZ

JÁTSZA

FORUM. ROYAL APOLLÓ DÉCSI.CASJNO ·PALACE CA P 1'1 OL • UUÁNIA CORVIN o CITY

1935. NIÁRCIUS

1.

A Budapesti Nemzetközi Vtistir jelenti: ri ll. N. fl. építkezesei. ~agy sik , t·, rel zajlott le az 1935. évi Budapesti Ncmzctkőzi Vúsűr építkezéseirc ki irt tervpúlvázat. A 46 terv kőzül 15 ré::;/.c~ sült dijazúsban. Február .l-én Ketvis Iván rnűcgvctcmi tanár Félórás rúdióclö:ldásba~' méltat ta a tcrvpaf ydzntct és a vásár rnűvész! építkezéseit fl Vú; rosligetben. A dijnvertes pályaművek cgy hétig a Kereskedelmi és Iparkamarúban. egy hétig :1 .I\\érnökegyk t~ bell kerültek krállításra. A Budapesti. Icmzetkőzi Vásár nagy~ sikerű tcrvpűlyázati kiállítását na~y", szárnú építész. ~ll1íivész, tparrnűvész. k'b állító és szakvállalkozó látogatta meg. A tervpályázatit kiállítás vcrrrisszúzsá. I'()] a Magyar Filmiroda hangosfilmet vett fel. uruelv február 2Hől kezdve ker-ült cl filmhí'radóban bernutatávra. A t:írlat február 11~én zárult, Sinnut ck: llécs!J6/ a B. N. ,',ra. A Hudapcsti Nemzetközi Vásár java si a, tot tett nzirán t. houv a vásár tartama ,!Iatt kij/ön vásári ~i~HltItók induljanak naponta Récsbö! ;:1 vúsúrra. Ezck a vé~lhi sinautók Bécsből közbcnsö állomás
+-------~.~~~~.----MORVAY a M. lll.

Q.

E iigyv.

PÁL alelnöke

A STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET érhetnénk azt, hogy nunden JOOOmcl nagyobb lélekszámu községben III cg volna a moz létjogosultsága, ami ma szerény véleményem szcrint semmiesetre sincsen meg. A cikk másik alapvető tévedése. hogy a gyártott filmek számát a mozik szám ával hozza arányban. Fel kell vet. nem a kérdést, hisai-c tényleg CaSI 19:::" /ione tanácsos ur, ho~y 500 falusi törpe moeí fe/állításával meg lebessen három: szorozni a n1élgyar filmek sZéÍl11át? Vegyük csak elő cl ccruzú t cs szarnit. suk ki, mit jelent ez az 500 mozi a ma. ~yar filmr,yúrtllsllilk. Azt lnszcm alig lehet vitás, hogy ezek a félig~mcddig erőszakkal felállitott torpe-meaik még magyar filmert Scm tudnúnak komp; lett műsoronként 40 pengőnél többet fizetni. Ebből 10 pengő a kiegészítö fil, Inek ára, legalább 10 pengő az adrnis n isatráció többlet cs ugyancsak ]0 P akopia koptatás, Illetve a sz.irnítasba veendő 5 tőbblct-kópiának pro-ruta költsége. ,Marad tehát mozinként not, tó 10 pengő haszon. vagyis 500 mozinál l-l magyar filmre csőcn ősszesen 5000 pengő. Dc, ha azt feltételezzük. hogy nagyon pesszimisztikusen számol. tam. akkor scm nagyobb ez a szám 10.000 pengőnél. 10.000 P nagy pénz ugyan, dc semmiesetre sem elegendő a filmuyértás mepbáromszorozódásához. mert ehhez ~ovéibbi 2 műt erem fe/épí: tésének költségére kellene a hiiínyzó fedezelel megtelélni. Helyesebb Ictt volna, ha a tanácsos úr a gyártJwló filmek suín1é'ít az dteto ország morijninnk bevételi képességé:: ve! hozta volne párhuzamba; bár ez sem nyújha tna tökéletes képet. mert lényegesen befolyásolja az a köriib mény. hogy az illető orszc'q; anya: nyelvén készült filmet milycn orszá. l10kbéln és milyen összegért lehet ér; tékcsítcni. Ez az ~I pont, ahol vala:

astiglionc Henrik kercskedcJmi tanácsos úr impozáns statisztikai fclké~ szültséggel bizonyit ja legutóbbi óikkévcl, hogy a magyar mozrk számát 900'ra lehetne felemelni anélkül, hogya természetes fejlődés alapfeltételeit veszélyeztemé. Ettől a fejlesztéstől a filmgyártás megháromszorozódását és a filmbehozatal 15%~o., csökkentését reméli. Mindenckclótt meg kell állapitanorn, hogy fl tanácsos úr cikke .sajnálatos félreértésekre adott okot. Voltak, akik ügy magya ráz ták, hogya mozik SÚ1~ mát által.iban nevelni kell, holott a cikk - búr rem eléggé pocntirczottan - kizárólag oJYí:l11 helyiségekben kíven új mozit Iá/ni. nho! még nincs mozi. f\ cikk lényege: összchasonlítús az osztrák és magya r viszonyok között. A sta tisz trkus azonban. sajnos, csak a «zémotcat nee:e, dc nem a való életet. A nnak, hopy rni ilyen nagy mértékben el vagyunk maradva az osztrákok mőgött, oka nem a vállalkozási kedv hiányában. hanem cgé'iz másban keresendő. /V\ár Cas-figlione úr is rámu. tatott arra, hcuy az osztrák nép ál: talában magasabb müvcltséugcl rendelkezik, mint a magyar, ezenfelül na; gyobb százalékig iparos (jobb rnozilátogató) és kisebb %,ig ősterrnelő. (a mozi szempontjából kevésbé vehető fi~ gyclernbe.) Ennél II szempontnál sok. kal jelentékenvebb az. amit Castiglione úr kifelejtett a számításból. Az osztrák mozik műsora ik 95%~át németnyelvű filmekbö! tudják összeállitani és ezzel olyan hallatlan fölényben vannak a ma: !1yar moxisok felett, ami egyszeribe magyarázatát adja a statisztika egyébként érthetetlen adatainak. Ha mi IS 80-100 magyar filmet bocsáthatnánk a vidék rendelkezésére. alkalmasint cb

í

2

~------~.~~~~,-----mcnnyi más nemzettel szemben behoz» hetetten u há.'l'clnvunk. . A nagyobb ~'idéki kőzscgck ben .mindezen okfejtés ellenére magam IS szűksegesnek látom újabb tnozgcsein» !uizak tetesít esét, legfőképen pedig azt, hogy ezek előfeltételeit mcgrercrntsűk mert ma, hnngoztetom nin» csenek meg nz előfeltételek! Reményeim nem olyan vérmcsck, mint Castiglione u rói és egyelőre nagyon meg volnék elégedve 100 új moz r tclállitűsával. Vizsuáljuk Inc~ elöszőr azt, hoay mi» lyen érdekek {iizödnek ennek a/oa mozilla" a felál/ilás1ihoz. A legelső ér. dok a magyar ipar érdeke: az építőipar 100 mozi építéssel. abutoripar 30.000 szók elkészítésével, hangosgépipar pcdi~lOO hangosberendezéssel volna ebben a kérdésben érdekelve. Szúz rnozrvúllalkcaó, 100 gépész. 100 pénz' t.irosnö és 200 jegyszedő jutna kenyérhez. A Filmszakmu számara ez aiDa rnozt évi 200.000 pcnuő forualomtöbb. letet jelentene, amiből haszon gyanánt i~ jelentékeny össze~ jutna cgy:::egy kőlcsönzőrc. Az érdekeltek .tehút : a ma::: gyal' filmgyártás. a íílmtcöícsönzök . 8z iparosok éf,; az állam. (jV\.unkanélküliséf.! csökkentése. munkalkulmak teremtése és a kultur. tcrjcsztésc.) Ezeknek kell tehát áldozato árán is az előfeltételeket mcgtcrcmtcniők. Az építőipart vélernő. nyom szcrint sxűm ításon kivűl kell hagynunk, mcrt az építkezesek cent. rnhzű lúsa aliJ1ha volna racionális. Az axztalosiparnak és a ~épiparnak ;lIa::: csonv árakkal és hosszú részletfizetés kedvezményevel kell rendelkezésre :ill::: nia. Nem kételkedem benne, hogy ko ... mol v mozualorn esctéri ih az clőfelté. telek megteremtésnek akudűlva volna. Sarokpontja a problémának a 'frlmgyúr::: rök és filmkőlcsőnzők túmoi!atásának kérdése. A kérdéses 100 mozi lukrativitása csak ugy volna biztositható. ha lehetövé tennénk inden ilven mozi számára, hO,n, valamennyi magyar filmet és nemzetközi filmgyártás

3

kiemelkedő produktumait sallangok nélkül, előre meghatározott áron megszerezhesse. lia a filmkölcsönzök józanul mcrlc. gelni tudják a lehetőségeket: maguktól fogják Felajánlani il~' értelmű túrnogatásukat. lia ezt reményem ellenére nem tennék meg - SOT kerülhet az ál::: lamha talom beavatkozására 'is. Az ál:: Iamhatalomnak módjában van k ultu r ... zónának rninősitcni azokat a kőzsé, gcket, ahol czidősxcrint nincsen mozi, vagy ahol a mozi több mint cgy éven
~-------•. ~~~~,--------+ FÜKI JANOS, mozgóki!püzemeugedélyc!ó

Jánoshalma:

HATOSÁGI JOINDULAT ÉS KEDVEZMÉNYEK SZÜKSÉGESEK AZ UJ VIDÉKI MOZIK ÜZEMBEHELYEZÉSÉNÉL Filmkultura Ieb ruárr szá . maban jelent meg Gas:: t.glíone Henrik tanácsos úr rnugassztnvcnulon álló tanulmánya a magyar mczipark ról és a vidéki mozik számúnak a iejlesztéséről. Azt moudhntnám. hogy g:yöllyo= ril munke, nagy.szeríí elgondolás, sa,F nos, azonban nálunk kivíheíeílen, Hogy miért, erről óhajtok majd írni. J órnagam 27 éve vagyok vidéki nu.. gyar mozrtulajdonos. még 1905,ban mint vándormozis kezdtern a pályámat, akkor, amikor a mozi még csecsemő» korát élte. Igy tehát alaposan ismerem a vidéki állapotokat, főleg mozi szempontból nézve. Kétségtelen, helyes do, 1011 volna a vidéki mozik szúrnának él szaporítása, ehez azonban bizonyos radikális intezkedések kellenének, u me, lyuk szcrcny nézetem szerint a következők: . l. A vidéki kismoz·k tehermentesi» tése, főleg adók tól, rendőrt díjak, SlC: g:ényalapi. jótékonysági és zcncijoudijak fizetése alól. 2. A filmkölcsöndijak ícontíngent ue lása, azaz egysépes-ílése és a szállítási díjak nak a leszállítása ú!1Y a postán, mint az Ibusz útján. Ilyen kőrűlrnónvck közott falán akad Vl.lII;lkozó, akr lÜ mozuósztnhúzat épi. terre és bcrcudcznc. ]\lcrt mi a hclvzct és a helyes kalkuláció egy kis \'i~léki városkában, vagy községbcn? Egy 50001akós':' helyiségben egy új 200-250 szemelves mozi nnk a bcrcndcaésc és építési költségcí kb. 5000-6000 pengót tennének ki. Ez valamivel ol: csóbb, ha az építkezőnek saját felke van a kőzscebcn. Ehez jön mép: a kővetkező befektetés:

Pengő Egy ti lóerős nictor. tuiután villany nincsen a községben. kb. 800 400,,00 l, villanydinamó 1.2001.1)1)0 Ha:-:zn;\lt vetíl{j~(p Ic'szcreléssel 500 250 személyes berendezés Fölszerelési költségek, belső cpirkczcs stb. 500 Haneos Iű'szerclés hozzá 2.500

kb.5:'""~ hozzá

őssz invcsztfció ho;;!y az üzem

es

az építkezés p

kellene úgy

ahogy

5.000 ....•...6.000 1O.900-l2.3IlO

tehát

ahhoz,

együtt

legyen

megindu/hasson.

Egy ilyen kismoz i játszási ségei a következők:

napi költ" Pengő

Fifmkőlcsőnződij 5z,í~lit~s Híradó Reklám Adók.bizto: ítúsi díj \·il;igít~í:..i kőlt ségGépész díja Előre nem látott kindslsok

31)

1:!

10 III

10 O::::7.e"~

Ehez délyesnek

napokat

jön

i~cn sok esetben az enge~ ál]. ami vidéken clöad,í.si számítva !O-J5 pengő. Járó

Ezzel szemben a bevétel maga scm sokkal több. mint ez a 84 pengő, c.:.:ct; leg valamivel több, de lehet, hogy esetleg kevesebb is! Most y;z
~

-+.~~r~~,~

lát. tartanak műkcdvelő előadást, rendeznek rengeteg kártya, es kugliparlif. célnélkü!i kasairtózást stb. És ezeket a szórakozásokat természetesen látogat.: halja az ifjúság is, amelyet viszont eí» lilfanak a mozi/áfogaláslól. Ezt a hely, zctct az iskolák és zárdák alaposan ki is használják, rncr-t állandóan műkedvclői előadásokat rendeznek. Ezek az anomáliák tehát lényegesen csökkeMik amozibajárás íehetösegét. Nem esoda, hogyha akadna valaki,' aki 12,000 pen, gőt befektetne egy moziba, akkor ez számolni kezd és arra a mcuqvóződésr c jut, hogyha 12.000 pengiíjc' \'>111. ak, kor inkább földet vásárol. mirü mozit, Ezeken a lehetetlen állapotokon csakis úg,' lehetne segíteni, hogy ha ezekben a kis köségekben ku/furházakat építe' nének, amelyeknek nagy termét elsö:: sorban mozi céljaira adnák ki és csak azután bálok és tán.ciskola részére. Az egyes községeknek IS tárnogatni kellene II mozikat és ebbe az akeióba be ker. lene vonni a papságot és a tanítóságot JS, amelyet arra kellene öszfönözn;, hogya mo zi melleit kardoskodjanak és ne ellene! A magyar filmek közül nemcsak a »zomkozteto filmek kellenek, amelyek mcpfelelnek a főváros lakosságának. dc nem kell a vidéknek. Ezek helyett kel, lenének történelmi és vallási filmek. \'ag~' a népkölfészef helyes Főldolgozáslit tartalmazó filmek . Jókai, Mikszúth regényeit saívesen vennék a magyar vidéken, viszont hipermodern fil; mckkcl nem igen lehet a vidéken boi, douulni. Nekünk jó magvar film kell. amit a vidéki közönséu meg tud emész; feni és ebben az esetben a mozik ts 100%,kal jobban mennének! Nekünk Bgiftjció kell a mozi mellett , nem ügyész; kirchnnés (igaza van a Pesti Napl6nakl) Ha a meglévő mozik jól mennek é, ez pé/dáli/ seolgúlhní , akkor új töke is ezívesen épít majd rnozikat, akkor másoknak is lesz ked~ük, hoav új mozikat Iétesitsenek,

+

Meghivó. A Magyar Filmklub 1935 már, eius li~én. vasárnap délelőtt fél II órakor tartja meg saját helyi, ségében (VlI., Erzsébet körut 9--11. sz.)

XIII. évi

rendes közgyülését, amelyre a t. 'l:.. hivja meg

",.'

t ez uton

az Elnökség.

TARGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkár-i jelentés. 3. Pénztár-i jelentés, a zárszámadás 65 cl kőltségvetés előtcr jcsatése. 4. A számvizsgálóbizottság jc~ lentése és a felmentvény mC~I; .idása. 5. A tisztikar. vála sztmányi tagok cs szúmvizsuálóbixotrsáqi taaok valasatása. 6. Esetleges indtíványok. Kivonat

az alapszabályok

ból.

K iÚlrób~ a kőzgvulés dönt a lagoknak a kőzgyűlés előtt 13 nappal az Elnöknél letett inditványai felett.

FIGYELMEZTETÉS. Amennyiben fent hirdetett köz, gyűlés határozatképtelen lenne, úgy a legközelebbi közgyűlést 1935 március 31~én, vasárnap d. e. fél II órakor tartjuk meg a megjelent tagok számára való te, kintet nélkül.

5

Gyülőlet-hullám

a tilm és mozi ellen

áram bendite Szilveszt erkor beellitott egy budapesti ban b fiókba, olt lejö három ártatlan embert és megsebesít né~ luin)" of t il közelben álló emberi. Néhány nap mulva hurokra kerül az egész banda. A SZOkéjSOS e!ökésziks ut en iJ héirol1/ bundit e ügye törvényszék ele keriiI és ekkor feltárul EI n'wgyél" olvasóközönség eiot! Budepest alvilági élete. Erről az alvilag,i elet röt míruienkí ludolf. ll yen van minden nagy viJágvéÍrüi)val1, !3(csfő! Tokio'g mirulenúit . Budapest scm lehet kivétel. A hatalom és a túr; sedelom bizonyos mert ekben kétségbeesetten védekezik ez ellen az a/vi/áe cílen és hol sikerűl, hol nem eíkeriíí fl fár .••adalom [Jélf8Ziféíit cs elvetemult jeit kézrekeritení és fölöttük it eíkezní, A milliós tömegek között mindig akad néhany tízezer ember, akik [elűlemelkedve a íörven yen, él maguk sajáto') tersedelmukben élik kútöníeges eletiik et , A Ju'iború uláni pszichózis még ln; ícóbb novelle ezt a szörnyii térsndelmi visszaesést . ./1 munkanélküJóseg, eJ kenyér utáni borzulmns harc, II rossz Inkús» és higiénikus viszonyok. II pél1í/. (lláni lelkel/en sóvárgfIs rengeteg kétségbeesett exiszíenciút termelt ki mél~ :.!ából és hogyha ez él tömeg biínrc is vetemedik, HZ természetesen adód I~ dnmagából, abból II lélektani adoltságból, amelybe társadalmi siilyedtségiik to=zttott e. Hogy ez fl biiniigyi hajlam miből ere-i, nem nehéz meg,ílIapítélni, BÍÍniigyi k ilengesek: voltak rníndíg, meg abhan a boldog bekcdoben is, amikor kevesebb volf a munknnélkulíség. nmikor II társadalom is egészsibe~~bb vott , az emberek lelki es fizikai adolt,wiga is biztosabb pifféreken nyugodott. flIen}'; nyível érthefőbb, hogy az emberekből kitör az ŐSi öszlőn, él111ikor korog ii ,~yom.or, amikor il mindennapi kenyérért fantasztikus kÜldelmet kel! foly; ní nil Ahhoz, hogy elkeseredett emberek gyilkos eSLközhöz lolvemodiuneí«, nem kell példa. Oda nem kell könyv, mozí, él mult tanulsága, a társadalom beiegség« élc/ja kezükbe a fegyvert az ellen fl társadalom és összeseg elle", utnel y nem tud gondoskodni millclenkirÖI. amely nem juttut kenyeret mínd» annak, ak.; dolgozni és élni akar. ilz ilyen légkörben íöíneveíkedett ember ícönnven beí olvevolheí o, Lútheíí uk fl 5zabadság::féri l.umditák féírgya!ústl során elhengzott valloméÍsokból és éíeííöríéneíekbőí : a luiború, az apát/Illi':' anyátlan gyerekek, fl munlcukerúíö, szülői gondozás es ellenőrzés neítcút fel; "öli kölykök menn yire siilvednek lefelé al1d/kiil, hog I' aklldna bárki is. Ilki Ö/CU ebben a ,,,:zörnyii ziillöflségbő! visnzeteríhntne. ll iébe mondják. hogy él l'o~SZ könyv és mozi idézi elő az elvetemiilt sésiet . ez nem igaz: aki él IOSSZl'a hajlik. annak él legpoetitcusebb film sem használ, de a legrémesebb csikálgól banditizmus sem árt, abban meg vall az emberben élő állati ösztön és hajlam él gyilkosságra, n rablúsra és ;1 biiniigyre, A bírósúp, elölt persze konnvii . moziro ráfogn., 110,(1,,\' ennek a hatrka ala If gyiiko/tak raboltak, ez .:l rói/oMú,. dltéllános }eJ/eg,íí. nem !izemeJyes élií, csak épen bizonyít un i nem lehel! ~·l plOzibajáró kúíí ele i kölyök [I filmen mine/ig azt lá/ja, hogy él biinösi elérte a megérdemelt végzete: "Iig/w hinnök, hogy ez i'l véf}zcftcljesiilés edot» ne!k& ' pélaeif él rélbhísnl és gyilko!tlsfé:l .. Nem! 1:.:g,l';erJ,l' bil'ó'i;ígi 1~1rgyalásol1 el hang:: rott moziellenes vád amely hol az ügyész. hol él vádlott szájából hangzik el, - esekberner megdől. viszont gyíílölel!ő[ csepegő ilgalás elven kulí urúí! .•.• tényező ellen, emelv sokkal nemesebb es fontosabb felvilágo~dtó ml/Ilkál végez, mint amilyent nlcérmelvík: vádló elképzelhet. í

~----------_..~~~~.~--------'J~r

A moziellenes 'ommal tölthetnek

vádak és az ebből eredő gyü/ölködés mindenesetre fájda:. el bennimkeí, mert esetleg alkalmas lehet arra, hogya mozgóképszinházak nepszerűseget és kuíí urélís elhivatottságAt kétsegbevon:: jak vagy épen letagadják. Nekűnk, a film és mozgóképipar munkásainak ez .1/lnéll is inkább flíjdédmélsélbb: mert jól tud juk, hogy ez nem igaz. ez üres- és rosszukaratú, gyiilölködö táfogás. amely megdől abban a pillunntben is, ami, kor megkérdezik 8z1 az alvilágot. amely nem juloft el még a vádloftak pad: jáig ... A Filmkutture szuksegesnek: tartotta. hogy ebben a mosl megindult gyii, lölethé:lcljárafban megkérdezze azoka! a budapesti mozgóképS'zínházi vezeto, ket. akiknek mozljsit azok lá/agat)ák, akikre I'á szokták mondani, hogy az nr,'i/cig emberei. Tulajdonképen szórakozó helyre míndenkt eljár, nehéz meg: á/Japífmli. vajjon az alvilág exponens emberei nem látogalják:e a körut első: hetes iflmszinházail, kávéházai!, színházlJi!, kebereít, bárjllit, éííermeít é:J egyéb ':l,zórakozóhelyeif, hiszen mindez csak péllzkérdés vagy épen kérkedés .1Z alviléígi ember nője előtt. l\filldenesetre hniérvonelet szab/unk a budapesti mozik közötí és azokat c1 mozivezefökel sz6la/tallák meg. akiknek mozijai abba a Ngkörbe e .••nek, amelyek vagy egészen közel, vagy epe n ..benne" [ekszenek <:1 soke! emlegetett alvilágban, de rnegszótnltnttuk elzokat is .•...,kiknek mozijei kiesnek ebbö! él gyúrúből, de - Istenem =- oda is járhafnl8k bandi/cik, epecsok: es azok u..•• zályhorclozói. követői. N_vilafkozatsorozafunkntrk tehát az a célja, hogy megszoleliessuk a pesti mozifulajdonost mit tapasztalt közvetlen közelben, mennyire és miképen figyelte meg kbzönségének a pszichéjét. vágyait, kijelentéseit és azt, hogy müsora mennyiben befolyásolja közönségének ezt a rétegét a gaztettre, a banditizrnusra. Reméljük, hog" nyilatkozalsorozatunk a szakmán kivül is kellő értéke, lésre lalál és elejét veszi egyszersmindenkórra annak a sokat hangoz/alotl igaz falun vádnak, hogy minden bajnak és rossznak a mozi a klllforrása ... Ilf adjuk" beérkezelt nyíltkozetokct:

MOHVAY

PAL

az Elit 1D(\~g;j igazg'al,í-(Ulaj(IOllo~:1 a xr. M. O. E. űgyv, alelnűke

A MOZI ELR[ASZT

A BÜNTETI'

ELKÖVETÉSÉTÚL

beiotvúst tulajdoni!

a mozíknek, Köz. tudornású. hogyafilmcenzura sohasem engedélyez olyan bünügyí filmet, ahol a bűntett elkövetője el ne bukna. Ko» \'c!endő példáf íeliúí a mozí sohasem ho« él közönség elé. ellenkezőleg el« riasztja a közönsége! iJ bűnlelt elkovete» éföl. On -- mint fl filmcenzura bizott: súg tagja előtt ig:1zún feleslegesnek tartom arra hivatkozni. hogy cl ccnzur" mil ycu sli~o/'ú[ln rosráljn meg a

Az ujságok gyilkossüg ...róvatát nem szoktnm figyelemmel kisérni, í~y az cm; lírett lelkész leveléről is csak egy Iap' címről vettem tudomást. Az Etit-mori. val kapcsolatban semmi mondanivaló-n sincsen, merí mez im közönseJ,je nem kl:: vánja az ilyen filmeket és én soha hun» dita4ilmekel nem mutotok be. Ettot füg~ctlcnül azonban rá kell ITIutatnom arra, hogy II közvélemény ilyen C~C~ tekben mindiu é.., i~JélZf~lhl11ul tilxot!

7

.--------+.~~~~.---------.I biiuüavi filmeket és niílyen leeves bún, ügyi Iitmet engedélyez. Mindaddig, amíg a ponyvaregények és butvérlepok szabadon és cenzunizás nélkül ter jeszt« hetik felbuj/.sra sokkal etketmesabb .Lroilelmi" termékeiket. addig az ilyen tendenciózus moziellenes támadások minden erkölcs; alapot nélkülöznek, még akkor is, ha azok - egy kétség. kívül jóhiszemű -- lelkész lollából cred,

nek, Feltételeznem kcll azonban - és ,"zt hiszem ioggal - hogya lelkész úr vagy egválralában nem szokott moziba járni, vagy ha jár, egész bizonyosan nem 8 bűnűgy! [dmeket szokta megle; kin/eni. Jv\úr pedig egy saaknuát sú. Iyosan meggyanúsítani annak ismeretc nélkül - enyhén szólva - legalább is nem helyes.

BOGNER JÓZSEF a BodoJ::r.1C moz!

igazgatóia:

A MOZII<ÖZÖXSÉG AIlNDIG A BANDITA BÜNTETÉSÉÉRT IZGUL

K őztudomásu,

hogya bűnügyi fil, mekbcn mindig a jó gyózedclmeskedik a rossz felett és a bűnös et nyeri méltó büntetését, tehát így in kább elriesz u), mi nt romboló heies« van az ilyen zsáncrű filmeknek, any, nyira, hogy megkönnyebbülten lólcge zik [cl, sőt néhu hangosan ad tetszé<ének krf cjcxcst kozőnségcrn. mikor az

1IÉLT6

Ig,,"ság győzedelmeskedik a bűn fc, lett. Allításoma t az is alátámasztja, hogya film hőse mndíg a bűn üldö:> zője és sohasem a bOn elkövetője és ,I kozőnség minden rifege l11Índig a ban:: dite iildözöjéérf ~S nem a banditúért lelkesedik. Példák erre a George O'Brien, Har ry Pici, Tom M.ix filmjei.

KOVÁCS DEZSÖ a vesra

meet i ~a1.gat6ja:

A FJDIBANDITÁK

ELLEN IZGUL A MOZIKÖZÖNSÉG LEGNAGYOBB RÉSZE Ami a hatásukat illeti, a kőzőnséu tctszúsnyilváuiuisaból mindig azt állapítottam meg, hogy az sohasem a ban; dita br svur jeínnk; szólott. Ezzel inkább rémületet keltettek és talán ebben a rémületkeltésben is kell keresni az clöbbcmlttctt lelki okol. Valósággat "ellendrukkot" fejtenek ki a banditák ellen, póruljárásukkal nevetést robbari-

Az ugynevezett .ibanditafitrnek't.nól azt az érdekes tapasaralatot szereztcm, ho!!,y a jobb körökben legalább ann yr rajongójuk van, rnint a szegényebb néposztálynál. Nézetem szerint az ilvcn filmek szeretetének mélyenifekvö ,;"..; okai vannak, amelyek a bűnözest haJ/ammal semmiképpen sem állanak összcfüguésbcn.

~~~o.~~~~~o.~~~~~

~~I~~~:~ma;é~j '~"!"!"~.""'''~''~''!'!.''~'':z."!"!,~,,,,,,,,,~,!,~,§.,,~,,y',!,!,!,,~j Ara porlóval

5 pengő,

megrendelhelő

~~~~~ 8

a kiadóhivalalban.

--------~,~~~~.------~, tanak ki és így valós;dni.ilcg csalódást, bosszúságot ke!tene, ha nz igazsúgszoh uúltatás kezéből kisiklanúnak. Ez a mcgállapitúsorn természetcsen a l1élgytömegre vonatkozik. Tarifa. Radovlcsru és Szepesirc le. het, hogy más hetúst gyakorolf"k az ilyen filmek, bár az a k ijclcntésük, hogy a .,Viva Vil/li",nak őreájuk a leg, nagyobb hatásuk volt. ellinek cllerit. mond, miui án ez fl film nem sorolható il ..bendít eíílmeíc" közé. Ellenkezőleg, akiben ez a film a bűnőxésre való haj;

lamot

erősíti,

nosetevo

es

az már kiveszett

megrögzöff lelkéből

go::: miÍr já ts

111il1clen embe"; érzes. Éppen most szak núlurn ezt a filmct és mindenkitt éppen CIHH.:k a primitiv embernek. Pancho Villa-nak, önzetlen hazuszeres tete és hűsége kap Illeg és az arműnys kodússa! szembeni győzelme elégít ki. nem pedig a primitivségéböl folyó durvasága .. Mint film ,.Viva Villan a leg. »agysacrübbckhez sorolondó. Wallace Beerv alakítása a J~~HÖkéletescbb. meg, rázóari emberi és rnűvósz.i.

ROM Á.N SÁNDOR a J6zSClv;íl'osi

filmszinlHh

igazgatója:

A NOTÖlUUS BÜNÖZOI
A

perifcriak ifju-sága már életk őr.ib ményei folytán is alacsonyabb erkölcsi nívón áll, mint él belvárosi keruletek ifjusága. Csak tekintsünk végig egy sze; gény. szűkös anyagi viszonyok kőzött tengődő. éhező család élctőn. l\\i szépet, jót láthat a fia üti gvcrck, amikor az apa. anya munka nélkül van, vagy ah kalrni filléres kcrcsctböl élnek, egyszebús udvari lakásukban ket-három ágy" rajúrét is tartanak, hogy le~alú~b a húzbérgondoktól szabaduljanak. Töb, bet éheznek mint esznek, inkabb hall ké;romkoclást

él

gyerek.

mint

imát

és

az uccán nevelődik többi éhező, kó. borló pajtásaival. Midőn ő éhezik, látja a száguldó autókat. aydnyör ii kiraka. tokat; vajjon ha Icike még nem volna megmételyezve. öröklött bitnos szenvee dél yeklcel, nem gondoina'c arra, hogy jóllakjon. ö is szepen öltözzék. meg:: nézhesse Tom l'Tixet. aki minden film; jében elfogja il rHblókaf és a bíínösökel megbünteti. Azonban, hogy jusson pénzhez'? Dclcoani nem tud. nincs munka, tehát jönnek u rossz barátok rossz tanácsokkal és kőnnyclrnűcn. akaratlanul i· bűnbe esik.

Elfogják, börtön, bünöxók közőrt
-

nem

[avítíuü

sem

ember.

sem

film. Évek óta megfigyel em. ho!!y vajjon il filmnek milyen hatasa van
Ez az utóbbi katC!.'!I'lriil inkúbb a zc:: nés. látv.invos szerelmcs viujátókckat és kü!önöscn kémtörtcnctckcr szereti. A kimondott ..~yilok·'~filmet nem kí~ vánja. Bizonyítja az, hogy HZ utóbbi időben lcjátszott gangszter,;filmck (="ew York éjjd,.A francia rendőrség titka) csúfosam rncubuk tak Józsefvárosi Film;

--------~,~~~+.--------.+. ponyvaregény az elkövetett vonzza az elvesot.

palotán kban. Az ilyen gyilkossággal Fűszerezett filmeket nem szcrctik. EI:: len ben II bravuros filmeket, cow-boy filmeket az ugynevezett "srácok" na:: gyoll szeretik, Megfigyeltem előadás alatt az u. n. gangS'zfer:killé~é5Ű, bizonytalan cxisztenciáju fiatalembereket. Beleélik ma:: gukei a deiekiiv, vagy föhös szerepébe és ha a rablók kézre kerülnek, megelé» gedetten dörzsölik kezüket, söt han, gosan is nyilvánítják tetszésűktt, Az ifjuság lelkületére csak kulturhatása lehet a filmnek, szemben azzal "kulturtényczö"::vcJ, amely mint köztudomású, rom boi Ó hatást gyakorol az if juságra és ez 8 fillérekéri kapható ponyvairodalom. .A ponvuregények; inkább a bün el» követését. a biín részleteit eneiizélje. hiszen gát II

ezzel

teszi

hangzafossá

már

cimét is, mig II film inlalbb nösök üldözését clomboríija ki. A film a böst ettek szemleítetöje.

Dl". ROSENBERG a Roxy-

BEN EDEKNÉ,

és Rsld ay-moagők

A FILMEK

II

Téves azoknak a felfog. sa, akik azt állitják, hogya filmnek erkölcsrontó hatúsa van a szegényebb nép fiaira. Mercm állítani. hogy a film nagy kul» iurmunkút végez, crkölcsncmesítö célt ér cl, luszcn minden filmben a bűnost eléri végzete, mig a hűs heppy-endáel végez. Vajjon lehetségcs-c lélektanilag. hogy az igazságszolgáltatás nemes gon. elolutának romboló hatása legyen az olyan Radovics és társaira, akiknek vére és lelke már amugy is meg van metely ezve. És ha akad is egy-két film, amelybell a rendezői ötlet a legmerészebb gan~; sztcr fantáziáját is túlszűrnyalja. Ile felejtsük cl, hogyannál jobban ki dom, borod ik az igazságszolgáltatás nemes gondolata:

m8:: II

bűnnel

bU::

a biint

míg

követö

szigort;

biinhödés.

BECl( m[iN

i;.,':Jz!-:nlóllójc:

NE:-r HOMBOLO,

HANDI

NEVELO

HATÁSUAK

nyira nnrkotizétve vetne, hogy ölne. vagy bármi más olyan cselekedetei vin» ne véghez. amelyről minden épeszű ember tudja, hogy komoly büntetőjogi kovetkezmönvekkel [úmek, Aki öl vagy rabol vagy öl ve rabol, az [enekei« tenűí ramia ff és ehez a romlottsághoz a legvadabb gangszfer:;{i1mnek is csak a nnv i a köze. rrunt arnennvi köze mindcn~ tisztcsséucsen és ~becsületcscn gondolkozó embernek van a becstelenekhez. egy szóval semmi, A rossz társaság, a rnunkátlan és henye élet utáni vá,.gy, a minden erkölcsi t;nitás nélkül való nevelés, a ragadós rossz példák. a csikágói rablóvezérek állandó ma, gasztalása bizonyo.~ elsöbbrendű rele» geknél, végi.il a mindcnáron való pénz»

Abbeli fclhivésúnek, hogy a g,lngsltcJ'; filmeknek milycn hatásuk vall a kö. zonséare és hogy az ebben a kérdés: ben tett mcpfigyeléseim milyenek szívcscn teszek eleget. A tisztelendő úr megállapítása: "'- bár jóhiszemiien - a fiatal bankrablók aljas cselckményeiért a bnndítníílmeket teszt fel c: lőssé. u filmek hatásának teljes félre, ismeróséből szűnnazik. Houv Cdy izgal: ma s tartalmú banditafilm ~Xd;-öl v~gy Ysbó! milvcn indulatokat vált ki. az természcrcscn teljesen egyéni. aho~y egyéni az aha tas is, amelyet egy szép fcstrnény. YH~~y saívhczszóló melódia kivált A.ből vagy Bsból. Az kétséptclen, ho~'y naivitás annak HZ clképzc. lésc. ho~y valaki film hatása H/af t 811)':=

;0

~-------+I~~~~'--------+ seer zési vágy, ez magya ráz zu bankrablók hitvány és gonosz cselekedeteinek rugói t. A film, legyen az fl legizgalmasabb, bátran állíthatom, leg,árlalmaf/anabb annál is inkább, mert a bctyárrornautikút. a rablóvezér~éget már mint félig megemésztett két» elések, a ma felnött liatalságánál sokkal korábban másolják Ic az idevonet» kezó könyvekből. mielőtt még ezek n' csemeték mozjelöaclá~'Okat valaha is lúttak volna. Jóruaaam, aki éberen szoktarn a mczilatogatő-kőzőnségct megfigyelni, állítom, hog)" a bandita.filmek hatása alatt két rnoagóképsz inhá. zam ban soha senki SCm verekedett, soha senki nem ölt és soha senki nem rabolt. A filmeknek nem romboló, dc óriási nevelő hatásuk van és akire a banditafilm ügy ha t. hogy azért tud ölni és rabolni, az "letö ilyen filmek nélkü! is ö/ne és rabolna. 'aminthogy öltek és raboltak a gaz em b er ek akkor is és lesalább olvsm szúruban - amikor a. filmeknek hir~;h;lmva scm volt. A z igazs.ág az. hogy igen, sokan épen

WINKLER .a Winkler"mozgó

az intelligens réteg ből secretik az úgy" nevezett banditafilmeket. miután azok igen mutetsngsnk. és szórakoztatók. A cenzura egyébként igen komolya n fog,; ja fel hivatását, úgyis il legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja a lcjátszásra kerülö filmeknél. részint azzal, hogy az erősen izgató filmeket betiltja, részint kizárja onnan a serdűletlen if íuságot, amennyiben csak 16 éven feliilieknek engedélyezi. A panoptikum, egy gyi!,; kossági eseménynek az ujságokban per longum et lnlum való kiteregetése. mai ftílfiitö/( légkör, az általános crkőlesi leromlás, mind sokkal inkabb van és volf él bnnkrublökre, a hián vos ne: velesen kívül, hatással mint ~ Viva Víí!u vagy 17uís hasonló film. I-rogy ezek a gonosztevők evvel is igyekeztek vé: tlekezni, éri het o, A halál árny'ékáball minden eszközt megragadnak. hogy mcnckiilhesscnck 'vagy cselckrnényük sulyát enyhítsók. A mozi, a film szó. rakoztat, oktat, mulattat, megnyugtat - dc hogy ölé&re vagy rab/ásra inge: reine, nevetséges. (l

LAJOS igazgat6ja

;

AZ ANGYALFÖLD INKÁBB AZ OI'ERETTEKET A ZEKf.:S VIGJÁTÉI
Az;

utóbbi időben meglepetéssel tu> pasz taltuk, hogya <::ajtú cgy bizonyos része éles kirohanásokat intéz a rnozik ellen, amelyek pedig kétségtelenül kulturát seolgálják. Amig mí nem adhatunk elö tetszés szertnti filmeket. különösc n nem olya; nokat, amelyek tendenciúie a közön~é) lelkületére romboló hatásuak, addiq a szcnzúciót ha jhá szó és sajfÓSzab:1c1::. sággal

rendelkezű

és azzal

visszaélő

ln»

pok egyrc-másra leírják töviről-he. gyi re, ho~y Déncske hogyan ölte meg az anyját. hogy ez vagy nz II sibcr ho; a~'Hn csempészte .1 valutakat. va~y clö~ 1!

ÉS

fordul II két ertelmű és sokszor jóizlé: sen túlmenő Fajtalanságk rcszlctez ésc stb. Ezeket az ujsúgok a r nemcsak felnőt. tek, de gyermekek is vásárolhatják és olvassák, akiket mí mozisok, 16 éven alul egy sokszor alaposan mcgcenzurá, zott filmhez sem engedünk be. Az én kőzőnségern, rendes középosz~ tét ybelí emberek, akik úgy az amerikai gangszter-, mint cowboy-filmeket nem szereíik és ha mégis játszom ilyen IiI, mct, úgy az azért van. mcrt időnként Iímhienvom muieikozik, AZi én kőzön. ségern az operct lek és zenés vigjátékok bnrút jn

~'~'--------~'~~~~'-------A VLLÁG MOZGÓKÉPSZINHÁZAI .Filmk uíí ura" évről.évre szok ta közölni az arnertkai kereskedelmi kormány hivatalos adatait a vllúg ruozgóképszlnhazairól. Az 1933. évi adatok a Film, kulture 1934. évi márciusi számában jelentek meg, most közöljük al 1934. évi statrsztikai kimutatást. Az amerikai kereskedelmi kormánynak külőn filmosztálya van, amely évről-évre összegyűjti uz egyes országokra vonatkozó részletes adatokat. A legujabb ki, mu ta tds szer-int az egész világon 1934 év végén 40.869 hanqos-firnsainház mű. ködött Erdck cs, hogya tavalyi kim u' tatás

41.822

moxgóképsainhúról

SlÚ,

rnolt

be. Hogyan lehetséges az, hogy egy e'v alaf t a világ hangosfilmszfnházuinak a számu visszaesett volna? Ez kétségtelenülleheletlenség. A kér. dcsrc a Licht,Jlild Bűhnc cimü ber, lini {:':mnrpilap LBB már tavaly

adja

ml.!g a választ.

A

kimutatta, hogy az amonkai kormány adatai nem minden~ bell helyfállók U~yl'átszik, a LBB mcgjegvzésc megértésre talált. mct-t a lap kőzlésc szcrint az amerikai kormány kereskedelmi dcpartcrncnct je helvesbli eite a tavalyi adatokat. A tavalyi kimutatri .•• túlbecsülte a vllúg hnnqosfílmsztnháxatnak a számát, a .ie~ len/egi kimutatás korr.gél]« a tavalyi hibát, innen van az, hopyez idén lúí» szoleg. kevesebb hanaosfilmsz inház ját:: szrk szerte a vilápon. mint 1934,ben. Világrészek szerint il mozpóképealnházak ekként oszlanak meg: hanpos

Európa U. S.. \. Latin- vmcrika TÚ\'oli Kelet Kanada Afrika és 3 KÖ7.cl Kelet

fi'tll~zín";'lz :?:lA(iO 10.142 2.783

:1.~62 710 ,Ill

A taval vi adatokkal szemben külö. a t;ívol Keleten észlelhető ti számának megnövekedése,

trősen rnozrk

SZÁMOKBAN

ahol kb. 30%,kal szaporodott a hangos mozik száma. (Ez érthető is, hi~ szent ott meú t az alakulás a leglassab~ ball). A világ összes mozgóképszinházéliJ1élk a számát cl kereskedelmi kormány 60.918.ra becsüli, ennélfogva még kb. 20.000 néma mtxz! játszik szerte il Vl~ l ágon. Ezek között a legtöbb aligha::: nem szűnetel. Or szúuck. sacrtut a kővctkczűképcn oszlanak meg a világ filmszfnháxai: E/lrópa:

Ang-lia Németc

A hangos rillll:-.zínházak ~Ziíl\l:\ 19B4-hcn. I!l:~:3-han 46118 1~14 1489 11100 :?!l(Y.l 2.,:">0 i1l!'Ja 1079 1800 21100 1:333 isoo 102:) R1B g..I:~ 'j;jn

l'''züg-

6~'~~;~~:):~~~,íg' Oroszor-ecur Spanv olorsz.uz Cschorszip

Svédország

(i;')O

'cusztrin Heluium Lcnrryelorsz.ur

Drinia \tag'yaror~z;\g Svájc Románia Hollandia Norvésia J ugoszl;í via

:);,1

(iGO hlÜ ·128 ~~5:1 32!) :JO:i 31;; 267 310 3112 300 :l.j!) 2,')2 10 :?O-l I,;) 174 181 (visszacsctt l) WR 11), 1:2,1 l:?O (nem fejliJdiitt?) 107 1111) 10i' R7 88 1<10 (ez is vivszucsctt") 60 3,2 ,jS 4~ ,14 1)3 (aligha híhctó l) 7 7

:!

Portueúli.r FinllOr~%'tg C;örógol"z;í~ Lettcr z'-:,l.!

Bulgária

Albánia

Ilo

O"-·zc!'ell:

23.4~O.n~~

Esxerint M;'lgV
~--------+.~~~~,-------Lati1/-./J/II'J'ika:

800

Braailia Argcritina Mexikó Kuba CsilI;' (' : 1'111 hi a Uruguay Porto-Rico Peru Venezuela

600 350 150 148 120 118 9'J

85 75 36 27 26 24

Panumn

Ecuador Costarica Salvadot Bolívia (cuatcmaln ~icalagua l londuras lr.runica 9 távolabbi

20 16 15 14 14 állarn Összesen:

A !I;,'vli Ke/et: Ausztrália j apán India Ujzéland Holla.nd-India Kina Filippi s-z ipetck félsaiget ~ralúji Korea Sziám -tllnm :\ {rr~' további (, " S7.;~ekI:_ö~~ Oisze"'cl1: Afdktl és a lriizeli Kelet: Délafl'ika Ecviptrnu Aleir Szdtin Palesztinn T'I·\+\frib Nyurrat-Aft-ika Perzsi n Irak Madngn-zkár Összesen:

:-)~;) :)·12 26.) 131 16G

87 77 44 22

A

11 19 12

N E W-Y O R K

[4

900

990

877 506

450 ll24 324 131 120

2:'1 ~~ 1;1 7 6

4t t

KÁ VÉHÁZBAH.

18 ? g ;)2

(jO

HO 6-ÁN

22

2211Q

200 72

MÁRCIUS

2.)

52

~ :!:162

W[BfR

ZEHEKARÁNAK BUDAPESTI PRE MIE R1E

IlU

2783

366 172 tfí7 1'27 gR 24 12

MARfK

(>O

"

[(lii

36 I"

__ :1_1_ ~;-;~~

10.) 72 fl;:' ? 20 Hi 1~

433

~1agyarországra vonatkozólag meg kell je~yczniink, hogy nálunk 1933. év végén volt 315 hangosmoai. míg 1934. végén már 362 hangosfilmszinhú7, ját::: szott (77 fővárosi és 285 vidéki). Csak nem tévesztették el az évszámof? Az amerikai kormány 1933. évi adatai .szcrint Maf1yarorszigon 1913. végén csak

207 hangosmozí játszott. Ez is téve. dés. Ezért az egész ~tatisz:ikút csak általánosságban, irún yst ntisríikének: fo: gadhafjuk el. j'vlindcnesetrc így IS ne, liez és hálás- munkát végez ev től.évre az amerikai kormány kereskedelmi osztálya. amikor össz~gyűj(i a világ mozijamak adatait.

,,__.,.~,.,.,

CEXZURÁZOTT OKTATO- ÉS ISJ1ERETTERJESZTO FIU'IEI< Budapest seékesíőváros iskolai íilmsoro::ata 24. Rádióvétel, ism., 346 ol (MF!). Cap Calloway és zenekara, zenés film, 279 m (Paramoutt). A svájci alpeseh gyöngye. hangos ism .. 2fJ;l nl (Hirsch & Tsuk). Sal:lmrg és az ünnePi játékok, hangos j"II1., 593 tn P.'ff.'ap(· ..f

(Patr-ia).

s~8,,'sfÖ"'(ÍI·o.~ iskolai íítnisoro::ata 2.'1. Rádióleadás. ism .. 777 nl (M'Fl ). Budapest s::(;kl\dö"l'cJros iskolai íibnsoro::ata 25. A txísárcsarnok élete, ism., 540 m m (~11'I). Jack Denwy [asebondjo, zenés film. 266 m (Warner). Seent srobrok, bangos ism., ~13 nl (Paramount). Ll arminc perc alatt a világ körül (ér-deke- felvételek a nagvvilágból). hn nrros ism .. 401 tn (Paramount). Tőrneges kiHta.silások Jngoszldviáb61.236 m (:\1. F. I.). Brioni. a boldogok ssigete, 279 nl (M. F .. 1.1. Bécs tegnap és ma, 539 m (Universal). A Sscntíőld., hangos ism. 176 nl (Cinema)

13

1--------+.~~~+.~------+ A VILÁG

FILMGYÁRTÁSA

3. CSEIISZLOVAKIA. A kereskedelmi minisztérium most kiadott statisztikájában foglalkozik az egész estét betöltő filmek gyártásával és behozatalával az elmult esztendő; ben. A statisztika szerint 222 filmet mutattak be. Ebből II hazai gyártásra 31 (14%) és abehozatalra 191 (86%) esett. A legtöbb filmet Németországból importálték. Számszerint 79 filmet, utána következik Anglia. Amerika és franciaország. Az egész estét betöltő filmek hazai gyúrtása és behozatala 1934. évben: Behocatal

:

Németország

-

79 32· 31 23 12

Anglia US.I Frnnciaorszag Ausztria Oroszország .1laJ!.yarors~á~ Lengvelország D:"inia rUlia Svú]c Jup:O<:.zl;ívi:l Palesztin'] ös szesen Hazai p:y;írliÍ"

3 2 2

4J.5(J~ 17% 16.50/0 12 %

6 % 1.5% 1 1 1 1

% % o/,

'fc o.r)%

0.5% 0.5% 19.1 film Hl •. Összesen 222 film \ c"c!,szlov:íkiai filmgy,írt;ís adatai l!):?9'-I, évckhcn : H);1f)-ban: 7 film 19!1I-hen: 21 1f);~2-hcn

:

lf)3.'l·han: lf1~·lhcn:

1934-BEN

5 filmmel kevesebbet tcnmcl t, mint 1933,ban. 1932_ben szintén 29 filmet gyé rtottak. míg 1931,ban csak 17 filmet és 1930,ban rnindőssze 15 filmet. Az olasz Filmcenzura egyébként most 22 éves. Az első filmcenzura.engedélyt 1913. május l O-ón adták kt. Ezalatt az idő silatt 28.800 filmet vizsgáltak felül. 7. OROSZORSZAG.

A"t orosz filmgyártás ma már olyan erős, .hogy az orosz gazdasági életben igen jelentős tényező lett és eszerint kezelik is. Osszcsen l-l filmgyártó telep dolgozik Oroszországban, ezenkivűl 5 filmgyúrban technikai (ipari) filmeket készítenek és négy filmgyár frgat egyéb természetű nem játékfilmekel. Az el, mult évben 52 millió méter filmet for, gattak Oroszországban szemben az 1931 évi 1.4 millró métcr jével. 1934_ben 278 nagy filmet k ószitettek, mig 1932, ben csak 25 filmet tudtak produkálni. Optimista orosz körökben remélik, hogy 1937,ben már 500 játékfilm ké, szül az orosz műtcrrnckben. A szovjctfilmipar egyébként most ünnepli Fennállásának 15 éves jubileumát cs ez al~ kalommal Lcningradbarn és Moszkvúban nagyarányu ünnepségeket rendezs deznck, 8. LENGYELORSZÁG.

28

35 31

-és 6 verzió

6·0LASZORSZAG. A most megjelent statisztika arról szúmol be, hogy az elmult évben 300 film került az olasz piacra. míg a ki, núlat 400 filmet tett ki. Az olasz film' ~yúrtás mindő-szc 29 komoly játéka filmet produkált, az európai filmuyártús 95 filmmel, az amerikai pedig 169 filmmel volt képviselve. A "érne! fil, mek száma meghaladta az ötvenkettőt, mig a francia filmek száma elérte a 27,et. Az olasz filmgyártás 1934,ben

Ezrdöszcrint 433 hangos és még ..1-.10 néma mozi játszik az országban, ezek, nek a nemameaiknak azonball alig van jelentőségük. A filmbehozatal az utóbbi eszrendőben valamivel ViSS18; esett az előző évi importtal szemben. A behozátali statisztikában az ame. rikai és a r-émet film áll az élcn. A lengyel filmgyúrtás 1934,ben 34 filmet produkált (:5 ez az eléggé szépszúmú hazai film is előidézte a külföldi filmek hehozatali visszacsésót. Varsóbun 910 nagyobb Fimuyártó cég dolgozik áJ, landéan, ezek között a Fulanga-uyár il

14

+--------+.~~~~.--------+ előhívó és kopirozó laboratóriuma van. A nagy rnűtcrcmbcn legutóbb olyan nagyszabású díszletben dolgoztak, amelynek tcr jedelme 55X20 méter ós jj méter magas volt. A lógkőri viszo. nyok és az éghajlat India eme Tészében rendkívül megkönnyítik II filmv,yúr::: tást. Az újonnan keletkezett "indiai Hollywood" kitünő példa arra, hogya hungosfilm hogyan juttat megélhetést egy sereg szakembernek, művésznck LS rnunkásnak,

legnagyobb. Ujabb alakulás a PátriaFilmgyár. amelynek egyik alapítója a lengyel Szépművészeti Akadémia cl ... nökc. 9. INDIA Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a távoli India egykor kezdetleges és 51::: lány filmiparúnak mekkora lökést adott a hangosfilm. A néma filmgyártús va jrnr kevéssé fejlődött az angol gyar. maton, holott lakossága több rnin t 300 millió. Az analfabéták száma azonban olyan jelentős, hogya feliratokat a né, zök nagy többsége nem tudta elolvasin és így a film meséjének Fonalát nem kö ... vcthetrc, ennélfogva a film elvesztette szórakoztató jelleget. A hangosfilmct ellen ben megérti nz n-ni-olvasni nem tudó i" s így nem csoda. hogy Indiában az elmult.) esztendő alatt nem kevesebb, min t 12 hunposfilrn-studió létesült. Közülük le~, iclcntöscbb Poonaerartoműnvbch i>rablat N aga,.. amely ma m;11' va~lós[l~ gos film város és telepe 12 acre (II ma, gyal' hold) területre terjed. Hetvenöt állandóan szcrzódtctctt műszaki rnun. k ús dolgozik. A legnagyobb és 193bben épült film, műtercm mérete 60X26 méter és 18 métcr magas. Ebben
* mán:

Ezt a kőalcmécyt il ifj. Cscrépy Istvéri

~~

A FILM

The írta.

•.

Cincrua" nye-

.•.....•.

HALOTTAI

J fág::í.ban 67 éves korában. Icbruar első napjaiban halt Illcg L H..: ven Gevee-í, az ismcrtncvü nycrs-fiIrngyúr tulajdonosa él) mcuatapttója. Geveert mint fényképész kezdte pályáját és szorgHI~ múval Belgium q!yik leghatalmasabb iparvállalatát lőresitette. 1905,ben ala, pitotta Antwerpenben a mcstaní Ge~ vacrt-nvcrsfilmayárat. amelynek kezdő ulaptök éic akkor huszezer frank volt, ma pedig már szúzrmllió frank alap; tőkével dolgozik.

Hubert T. Muroh. a londoni Brittish and Dorninions film~~yúr vey.érigazga::: tója [cbruűr lő-ón Londonban meghalt. .\Innh az angol filmgyártás egyik leg, clökelöbb krválósápa volt. A Graubünden svájci kantonban levő Pontresinánál egy mozpófcnykópFelvételeket késattó csoportot a magas hegyseuben hógörgeteg sodort cl és a filmczők közül hármat betemetett. Kiúst,; k iiket, dc csak egyet tudtak életre téríteni, II másik kettő mcphalt. Az egyik halott Kom filmrendező felesége, a másik Debeni sivczctő és {ilms.zínész, ak it külőnőscn Arcsa környékén széles körök ben ismernek.

15

y~,.. ~----------~f~~~~.~'

-+

EGY FILMRIPORTER NAPLÓJA

A kormányzó és

fartására.

Tagadhatallan, hogy rninden hivatásnak meg van a maga sajátossága és érdekessége, de ta:: Iún annyi vúltozet os» egy

foglalkozásnak

sincs.

mtnt

zsaketjiikröl, a nyakkendök igezodtek és a [dmriport erel: is lázasan k észtte:,

ti

ték kézhez

filmriportereknek. A

(ilmriporter

is mindig

Igen eredeti

az újabb ötleteket és

eseménvelcet hajszolja, új szenzécioket akar, amelyek nek megol» dá sa gyakran a legnagyobb nehézsé» ~ekkel és viszontagságokkal járnak. ll yen körülmények között keriiI nap'

helyzetekbe, umelyekben élmény bö' ven akad számára. Egyébként a sorozatos cikkek ben ilyen elménvekröl számolok be ame:: lyek igazolúk majd a filmriporte'r'h:va, tás érdekességet. A sikertelen mi/anó; bombamerény: let utún amelyet a Nemaetközí Vá;: sár alkalmából Mussolini ellen íntée, tek érthet övé vált az il nagyszabúsú rendöri intézkedés, amelyet a buda» nemzetközi

vásár

és fofóriporfereket. való hivatkozással

n saiá-f érdekeikre egy táborba tessé»

keltek, hogy rendörtiszlek ielúgyelet e mellet: min denkí majd él kedve szerint folog",fá/hassol1.

etíéröíeg

autó az ötven mé»

hogy

nem

tudnak

olvasni.

Az egyik fotóriporter a gépét föld, höz vágta dühében és darabokra tapos, ta. Ilyen megtorlest measem tertottem helyesnek. inkáb" friikkhöz [olyemcd» tam és arra kértem az urakat, hogy él zárt gyiíriíbő! vezessenek a kapuig. meri a vásár ferületét el akarom hagv; ni. Kérésemet teljesífetfék és amikor BIZ uccán kint voltam, elmentem egy

megnyitása

eWtt végeztek. Indokolnom sem kell, a rendörség elővigyázafosságát. de a túlzé« mélységes bosszúságot és eik e, seredési okozott a filmriporlerek kö' rött, Az e/örelálóbbak még a legfelsöbb rendőri engedélyt is megszereetek, hogy munk ájuket nyugodten végezhessék. De mi ttirtént pár perccel az űnnep» ség megnyifápa elött? Az összes iílm»

a fotómasinájukal. a kormányzói

ám, de tervektől

.errel előbb állt me.~. A minteaierek és a kijelölt előkelöségek lJ kormányzó elébe mentek, úgyhogy a fogadtatá. és a megnyitás ceremóniája is oda helye: zödölI. .ri fentieken kívül senki más nem mozdulbeioti el a helyéről, l/iábavaló vol-t a méltat/ankodás és a zúgolódáS. hiába hivetkoztuntc a fökapilányi ellge, delyűnkre, a [eiűgyelettel megbízott defektivek egyszerűen azt mondi sk,

nap után a riporter II bosszantó esete» ken keresztül - fl ravasz és muletségo» történetekig a legváltozatosabb

pesti

mérnöki

tellék és mi, filmriporterek kivétel nél, kűl, már él rend kedvéért is ennek az elöre megállapított helynek közelében egy zárt körben helyezkedtünk el. . l zgetme« percek után végre mozgás es mara] az ünneplő tömegben. jele ennek, hogya kormányzó érkezik. A fogadla tás aktiv szereplői még egy,két perszemet pecciniettek le a

Nagyon sokféle foglal, kozesi, műveszeiet iíz:; nek az emberek a saját és mások létének fenn,

sága

érkezésének időpontját él helyet matematikai pontossággal előre rögzí:

és fogadtatásának

másik

bejárathoz.

ahol a felmulatolt

rendőrségi

engedélyemmel ismét a vásár terűletére jutottam és mondenom sem kell. hogy mégis sikerült a vásáron iet] kormányzói látogatásról. ha rnveszíco» dással is, de most már zavartalanul

nagyszeríí filmhiradó;riportot fotogra, fálnom. Mert adódnak esetek, amikor csak: csel/el tud a filmoperatör ..érdekes" hi, vatásának megielelni. Somkútí

16

István.

-4'~~~~'----

~r~

:······••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ••·i

kitűzték a film vllúgpremiérjl:t Bécs; ben. Kőzvetlcniil ut.inu új fihnrcudczö mututkoz ik be a Hunnia filmgyárban: Ken» dos László, aki élj Szőkc Sze káll-Filrncr rendez. Néhány kómikus játszik majd ebbcn a filmen, uruelvnek német címe

i.......•.........................••..........•.......... ~A ~IŰTEHE:M ~ ! A Hunnia-filmgyárban februárban fö~ leg cl Cineme: .E« a vílln eladó" című filmjének a felvételei Folvtak. A Cine. mának ezt az első In~i.lgyar filmjét Cziiire Géza rendezte, Vincze László gyártási vezetése alatt. A népsxcrü magyar sz.nészck közül Kabos GYUJ.I, Gózon Gyula, Berki Lili és Pelhes Sán. dor játsszák a film főszerepeit. mí~ új sxtárkónt mutatkozik be Csikós Rózsi, aki egy ízben már szercpclt egy filmszkeccsbcn, Uj erőssége a filmnek Somló Istvan, fl Viszínház kitünő tagja is, aki most clsöízbcn szcrcpcl hangos; filmen. Február közepe tá ján a Kékesen készítették a film külső Felvételcit és február 22",)'c a film teljesen cl i'i ké~ szült. Alig bontották Ic ,IZ Ez a vlín eladó c.rnű film utolsó dísz lcté}, máris az Universil/~film kezdte Illeg legujabb GéliÍl Franciska.filmjének a Felveteleit. Eat a filmet ugyancsak Her-mann Kos: t erlitz, a Péter cím ü film rendezője ren. kez i. Ebben a filmben Gaál franciska, nak uj partnere Friedrich Benfer ber[in i filmszínész. ,._L\ filmen szercpclnck még Huezér Pufi, Verebes Ernő, \fil/II, bl.ll'g Ottó, Anni Rosur és mások. A magyar sacroplök között a pesti SZl~ nész viláu szarnos clőkclósceét látjuk. 1\ film csclckrncnyót Fntz Roller német író írta, a szbvcqkőnyv Félix loechimsoné. Rendező: Hermann Kos» terlít z. képfölvétel: Eiben István. han~::: fölvétel: dr. Gerhard Goldbeum, disz. letek: Vincze J\lárfon, ruhaüervczö : l ~áradi Tihamér. Az egész nyartás PlIS~ fernak Joe iránvitása é" vezetése alatt áll. A fölvétcleket március lü.ike tűján már be is. fejezik. mcrt március 17:::l'e A mai

,.

FILMKULTURA számának

boriték

.__.

lapját~rqfa

(!(!

n

II

_

r-euoro--n nyomt

á

k!

-+

..Drei

viereínhelb

:ll ~skefiere'·.

Szök e

Srnkéllom kivül Otto lVal/b ur" Feli, Bressert, f/ ereben Ernő és }-j l~t;éÍr;Pi.lJI j.itszanak a filmen , azonkivűl egy is. mert bécs! színésznő Lizzi lIo1zsclwh. "kit több filmszcrcpéből Budapcsfen is ismernek. Aszövegkönyvet Nott Kú; roly irtn, aki a rendezésnél is kőzrc. rr-ük odik. A NllgyRr Film Iroda gyártásúball most készült egy' egészen újszerű film, amely hivatva lesz arra, hogy a k uí« turnemzetek előtt a lovas magyar nem~ zet k ivdló képességeiről tegyen t:IIlU; ságot. A film ef!y izgalmas szarvasűzöfalkavadászatot rnutut be. l\\aQvaror~ szú<..! Icgk~\'álóbb lova sainak. a;' örké::: nyr IO\'agUtan
17

----------.~~~+.--------+ A

...J.~"-+HIRADÓJA

M'lX Fr iedland, az Universul-film europal vexérfgazgatéja februárban néhány napig Budapesten tartézkedott, hogy résztvegyen uz Untversal-predukelé előkészítő mnnkújéban. Vele eg~liitt Budapestre érkezett Rap paport Romouald, az, Universal bécsl igazgatója is, a g,y6rtási ügyek kbzép- és keleteurópai vezetője. A Warner Bros-First National budapesti fiól<jánah.: eddigi vezetője Rákosi Béla február 20-án távozott ebből az állásából és helyét Berg ass Károly, a Warner Bros. volt berlini igazgatója foglalta el. Bergass Károly sol, éven keresztül vezette a berlini fiókot, ahol nemcsak nagy tapasztatatokra. hanem általános népszerűségre tett szert, Bergas« igazgató a Warner magyar fiókjánali most folyó filmanyagát vette át) azon ban maris nagy lendülettel és hozzáértéssel kezdte Illeg az 1935 36. évi Ihmanyagának nz előkészületeit. Tomcsányi Kálmán mtnlszter! osztál.yrő. nök nemrégthen arra szólította fel a Mozi· egvesütetet. hogy a mozi szakmában lennállú ellentétek ről jelentést terjesszenek WI hozzá. Az elsűheteseknek az volt a ktvánságlII" htlgy ez ~I jeleütés oly értelmű legyen). hog~' valóban nem 1orognak fenn érdekel. lentétek a nagy és kis mozgéképszfuháznk között. Február végén ezért 'napokon kerésztut totytuk a tárgyalások arról, hogy az esetleg fennálló ellentétek elsimul janak. A két érdekeltség pentekban foglalta össze kivánságalt, amelyek végleges megállapítása fülvamathan van és n. március 4-iki választmányi ütés elé terjesztik hozzájárulás végett. A City film részvénytársaság február 20-i1ía körül fizetési zavarokba jutott, Hónapol, óta lappangó válság tört ld és ennek Iotyományakéut a vallalat vezetősége beszüntette a fizetéseket. Winter Sándor a City-film főrészvényese és vezetője két hét óta Londonban tárgyal a Bál a Savov-ban címií film angol jogának az eladása érdekében. Távollétében a hitelezök hattagú hizett-ragot válnsztcttak, amely most igyel.;:szik a vallalat státuszát összeállítani és egyben átvette a City-film r. t. irányítását Érdekeit kérbk remélik, hogy a súlyos helyzet ellenére is sikerül a vállalatot szanálni és a hitelezdket kielégíteni. Március első napjaiban kiderül, hogy ez a törekvés menynyire g'l .•.erül.

A Ml\10E első januári választmanyí ülése n ügyéssze dr. Petheti Bélát, péntárossá vitéz szepezdí Kiss Józsetet. szakértévé pedig Kauset János mérntlkűt választották meg. A Minerva filmgyártó ktt, telsz. a., amely 1932-ben alakult és a Hunniébau két magyar és három Irnncia filmet g~'ártott, most hirdetményt tett kőzzé, amelyben fölszólítja a hitelezdket. hogy követetéseiket dr. Palágyi Róbert iigyvédnél hat hónapon belül jelentsék he. A hat hónap elteltével a Minerva. kér! a cég.ieg.yzé!"iből való törlés t. Ezzel az uktussut végleg lezáredik az. Deso-léle film produkció utolsú Iölvouása. Costa Careí-Coltau, román ujságíró, a buliaresti Rn mpa és a Gazotta Capitalel címíi lapok munkatársa most néhány hónapig Budapesten marad és itt nemcsak a satuházi, hanem a filmviszonyukat is tanulményozza. Carei Coltau a nyár rotvamán 111:1 g;yar-I'ornán fi!mgyártó érr'e oflt~.{:gH h az össze. ametyrtek román verzéju filmjet ő tcg]a I endeznl, A Magyar Pilmklub márciu17-én, határozatképtoleuség esetéhen március St-én, d. e. rét 11 orakor tartja ez idel rendes kÖZg~liílé-ét, amelyen üjjáválasztják a klub vezetőségér és a választmányt, A budapesti m. kir. állami mechanika! és elektromostpart szakiskelán áprilisban mOZgó't'én~'kéllg~pl{ezelői szaktantotyam nyüik, A vonatkozö kérvényt legkésőbb ápri l i..• elsejéig kel l a tanfolyam igazgatóságáhóz be nyujtn ni, A felvételi díj és a tandíj összesen tOO pengő. Sátoraljaujltely megyel város pályázatet hirdet a Városi mozgéképszinház bérletére. A mozft két esztendeje Gulyás Menyhért, volt színigazgató bérli és vezeti. Legutóbb a százalék leszállítását kérelmezte. amihez azonban a város nem [árult hozzá. A pályaza ti kérvényeket március lO-ig kell a palgérmester! hivatalhoz henyujtani. A J\.I:\10E február 26-ra rendes választmanyi ülé-st hivott össze, ezt azonban az aznap megtartott Iilmbernutató miatt március 4-re halaszrot ták, Orosházán húsvét vasárnapján új filmszínház. nyílik meg. amelynek egyelőre még nem adtak nevet. Az új filmszínház Kovács S •.í.n(lor hadirukkaut honvédhadnagy engedélyével nyilik meg és abban az orosháai Dauh ner cukrász cég egyik fiatal tagja ruúnödlk kézre. Az üj mozgőképszinháznak 320 -330 férőhelye lesz. A berendezést a Meitner-cég Szállítja. Al) Actio Catholica február 24-ik i budapesti nagygyíílésén éles támadások fiaugzoua« el II film ellen. Ezek a tamaddsok annak a gyülölet-hullámltak a kdvetkezménye. amely' teljesen igazságtalanul és eg~>' cldnluan indult meg az utóbbi időben a mozgókép ipar össve-ége ellen.

18

*--------+.~~~~f--------+ r~~~;;;~:~·~;··;;z~;~~:;;~·;-l Sátorali

AIE.anz-l'ilm: JJiI' cngííschc l!cinll: ForumTheater. Jf. Citv-rilm: Bl/ldoKi: Druinond st ri ckes bock, City. Corvin, jf. !J(lI/ im Sl17.'O,\', Royal-Apcllo. Jf. Eco-film: Jud su« Radius-Thentcr. JL Die StmlcII/en ,.'01/ {J!/6. Urtinin, Ji. Fax-filiu: Cots Hubv f(lk~' a to«, Jv. Harmonin-Hlm: Ob('rZi..'achlmejst{'r\;clz~l·I·J/ke. I)ú:-si, Cn-inc, Ji. I. 't'nlant du carnat-ul, Hir~ch &: T'suk: Rrener, dir dic fl"',rt I),'dl'r.11'11. Décsi. Knl!;r:ll'riicht-'pitk. It. Bes!lch (l1J-' .1bclld.Kalllmerlichtc:piele City .. ff. Emit Kovács &: Co.: .íbschied sualccr Fo-

megvei

város

Pályázati hirdetmény. Sntor ali auihelv megvei köz müvei, mint engedélyes, lyáz atot hirdet

,,01.~'.

rum.

auihely

köz müvei.

t••••••••••••••••..•.•••••••••••••••••••••••••••••••••••••• t

város pá-

a jelenlegi társas viszonyban müködó kb. 600 személyt befogadó, modern mozgószinházának ngyancsak társulási szerzödéssel való további vezetésére.

Jf.

Liberflny-Iilm: S/Ms/ntPP 1.917.' Omnia. Jf. Metro-Goldw~tn: Hule but, Scn!n. H. Trcosuro l slcnd, Scala. l f .. "{'rrv (Vi(/o",-,'. Scala T~' Reffel.tor-fiIm: RomGfltic t/;';I" Cnviuo. Jf. Stylus-Illm: Dt'IIlUf[c. Phőni x-Kino. Jv TurulIllm: n.~1' sclnvurrc rVcjl/fjsch Orri-ln

A moxg ósz inház évente 10 h6-1 napig tartható üzemben, a két nyári hónapon át a mozg6szinház sz inielöad ások tat-tására ren-

Ura_fi,,~~t~~ii~~';

delkezésre

-

Frll(1l1ila

ll·oro;;u~. l-r'ínia.· '(·r;íniíl .

Univervat. (JUt' I/ol't' warr-er Bros: FI'Jl·tt'l'.

.H.

Ri1't'I'. R·"lj""

JL

.Tt

MLG,JELE~f.:SJ STATISZTIKA EHSCIJEI:\TUCIlGSSTA TISTTK Fcbrsuir hónap (.11011 Február) .\f"1-:y:lr (unvatischcr) film: 2 Xémct (deutsch".'!')' film: 7 Amcrikaí (am.crikanischer'' fi.m : 111 ·\m!.ol (cnvli-chcr) film: tt O";tr:ik ·üstcl'·l'i~hi~cher) film: Fr:1.I1c.i.1 (fr:mzr'j·;js.cl--n) film: ()';:~"l'-.{'.n:

23 film

Magyar Mozg6fénykép Gépkezel6k Országos Egyesüleiének munkaköz.etttlle: Budapest,

VII., Almássy-tér

Hivatatos

órák:

Telefon:

Munkaiigyeket

Weisl'

12. sz.

2-6-i9.

37-5·98:

Henrik

a Rex mozgó

g-épés7e intézi. Hivható d.e.l0--12-ig45 7-II é:56-12-ig ~2-1-75. - Levélcim : VI!., Szövetség-u. ll.

I. cm. 28.

.

bocsátandó.

A társ~lási szerződés megkötésének alapfeltétele 10.000 P készpénz óvadék letétbe helyezése.

I

A társulás! szerződés 1935. évi április h6 l-én veszi kezrletét. Reszletes aiánlatok 1935. évi

március hó 14·én délelőtt 11 óráig z ár] és lepecsételt kettős boritékban adandók be. A beérkezett pál yáz a tok 1935. évi március hó 14-én déli 12 órakor fognak nyilvánosan Ielbont atni a városház a tanácstcrmébcn. Ezcn Ielbontásnál ai ánlattevők. illetőleg azok igazolt képviselői jelcn lehelnek. Részletes felvilágositást adnak i1Z a lulirott köz müvek. Sátor-ali

auj hely,

1935. febr.

25.

Sátoraljaujhely megy ei város közmüvei

~--------_.~~~~,-------111111111111111111111111111111111111111111

r-

FILMJOG

___ -=::J 11111,111111111111111111111111111111111111

Dr. VÁRI REZSO ügyvéd

HOGYAN

LESZ

80 MOZIBÖL

őatuclomúsú. hogy CI bel, i.i~yminisztérillm legutóbb kiadolt kontingensrendeletében a Budapesten kis adott rnozuókcpsz ínhaxak szárnát 72"ben allnpf totta ~ meg a nyári engedélyek nélkül. ezzel szemben a Filmsz inhúe zak száma jelenleg Budapesten SO, a nyár. engedélyek nélkül. Ez H nyolc" vanas szám nem jelent ugyanannyi müködö mozgot, hanem jelenti azt, hogy ennyi ú\'ényes. műkődésrc alkab mas korlátlan engedély van Budapcsten jelenleg érvényben, Fclvetödik
72 lVIOZIEl'\GEDÉLY

engedélye k őzü l több lejár, mert az a 15 év, amelyre uz engedély szólt, ugyan: csak lejárt Vfi.r.!y lejáróban van. A Illi; nisz tériurn tehát most ú!2Y harűrozott, hogy az ilyen kiadott engedélyek kőzűl azokat, amelyeket nem indokol 10: vábbi kozerdekű cel, vagy amelyek nem vűltot ták be a kőrér dekú, szolgálatbun azokat a remenyeket. amelyeket hozzá. filztek. nem hosszabbít ják meg és czcl, a rnoz ik lassanként mcgszünnok. En. nek az clbirálúsan.i! az is. szcrcpet fO:l játszani. hogy mclyik mozrt vezetik az engedélyesek maguk és mclyck azok a rnozg6színházak. amelyek hasznositása t ársulú«

u/ján

történt.

J ra ezek az engedélyek az é," során mcgszunnck. úgy összhangba kerül a kontingensrendelet a minisztérimn ré" szérűl mcgszabottt cngcdélyszúmmal.

FIGYELMEZTETÉS A ZENE· .TOGDl.JAK Ü.GYÉBEN ..\ FilJJ/lljság Iebrurir 16-iki ,-z;\ma listát közől az újabban megjelent hangosfilmek zcnejog dij ('k, kulcsairól. Millt:ín ez. a közlés tévedéarc és kartársaink károsodásűr-a adhat okot. ismételten felhívjuk kartársaink figyelmét arra, hogy m'inden 0lY311o moz.is, aki a Zeneszerzők Szővetkezetével szcrzödést létesít, a Filmujságban közölt. a/4 és 1 ',,0/0 helyett % %-ot köteles fizetni. A bevételből a vigulmi- és forgalmi adó levonásba nelyezhete. 2 slruzeres mű-or előadása esetén C~'Yegy filmnél a bevételnek csak fele számolandó el. Ha valamelyik vidéki kartársnak il S7..Övetkezet helyi képviselöjével a szerzódés megkötése körül nehézségei volnénak. tegyen azonnal panaszt egvesületűnknél.

Moroay Pál, a M. M. O. E.

20

űv. alelnöke.

~-----------+.~~~~,------------~ ')~~

Véarendelkezé-s hangosfilmcn. Egy snnIranciskói gazdag" funuer. nehogy örökösei halála után vagvonn miatt pereskedjenek. eddigszekatlan módon : hangosíitmen mondt a be 'lréJ.!rcndrlke=ését. Egy közjegyze és két tanu jelenlétében tőrtént ez a rendki vűl érdekes (-= eddig talám páratlanul állil végrendelkezés. .\ végrendelkező halkan, dc' érthetően mondta Loe utolsó kivánságát Cg)' ínö\ értelmcsen olvasta kl végrendelleezesének egyes pontjait. A rendelkezé" felolvasása után a közjegyző és a két tanu ugyancsak hnngosfilmen erősitették meg a vérn-endelkezd kiváncúguit és külön kij dentették. hogy él végrendelkező teljes eszméletnél és szabad akarattiből mondotta el a Iclvevdgép előtt él végrendelkezést. ,\ kőzicuyzö (;'" a két tarur 2-1 órával később letétbe helvezték a filmet il sunfranciskói tőrvénv-zék clnűkénúl, ahol rnegéllapltották. hogy a' végrendelkezésnek ez il formája tŐí'Jt?wye.s !"p/L ie!~ kőcött történt meg. A filmtekereset ;LZutún pléhdoboaba téve. a bfrósagnál letéthe helyezték. A vénrendelkező meg 6\ és ig)" az őrőkősők csak il hal.ilu után ('gy mosgáscínhá:hal/ tudhatják mpJ:. ho!!.'-' rolronnk mi/d. PPtt rendelkeeett. Amerikai jog-ászok véle ménve saerint a végrendelkezésnek ez a formája abssolnt törvén:yc.f, bár az amerikai törvények eddig- még nem intézkedtek arra az e-ette. ha egy végrendelkező hangosfilmcn kívánja végső aka rnt.it kifejezni. Mindenesetre a véprendelkezésnek ez a módja ot legalkalmasabb arr;"], hogy az örökösök kő7ötti pereskedest é.;: nézeteltérést meenkndá lvozzn. A fltmdramnturg ~lerzöi joga. .\ Kúrin cuvik legutóbb nyilvános .•ágrn került ítélete érdeke •. szerzöi jogi kérdésben fogfal állást. '\4 cldőntendö) kérdé" az volt, vajjon a filtuvrillnlat a!kalllla::á.sdbwt álló dramaturg. :íJtal kész itet t feliratok s-eraőí i ogo kit illet mr-g : rnugé t a ~z"\:rz{)t. avagy pedig ;11. ót alkalmazó vállalatot. ~\ Kru-ia ítélete a vállalatnak ítélte a szerzö) i jogot azzal az indekoltissal, hogy - -ellcnkező kikötés hi.invrih:1I1 a filmdmmn tursri állást meaalapító '1;lti .-zerzödé műr őntnngúhnn is a vállnlnrrn viszi {at a szolgúlati viszony kereteben készített feliratok szcrzői jogát . .\Z t 1"dckcs ítélet méltatásérn legközelebb m(',' visszatérünk. é-

AZ 1935

Szerkeszti:

ÁraS'pll

L A

Megr

J T

Franciaországbau. óri,b,i felkészültséggel abrják megünnepelni a kincmatogrnfin 40 év-cs jubilcumát Georges Hnisnmn, a francia Szépművészet i Múzeum vezériguzgntója kijelentette, hogy il jubileum alkalmából :í' laudó filmmúzeumot létesítenek, amelvc..k kűlön szakosztalva lesz a fotóés h.(ln::/~J11I'. ::ek széműru. Egy kűlön létesítendő vctftdteremben bármikor meg lehet tekinteni i, legrégibb filmeket, amelynek a beszerzó- ..ér c kűlönös gondot kivdnnak forditnni. A párizsi filrnknmata szintén fOj.:dalk:q;k :t jubileu m i csztcndőbcu rendezendő ünnep"égek cldké-zfté-évcl. Dcluc. il francia íiru , knmnra elnőlee a Irnucin film tellendütc-ét v{lrja il jubi.lcurui esztendőben. Louis I_Ifnüérc kív:'ln';:iíg:íra a tulairlonképeni ünnepsécc! .."Ct az őszre hnlasatiak. ruert a mcster akkor akarja bemutatni első pla.sztil'lIs filmjll. ,\ kőztársusdg i elnők és valamennyi ininisater jelenlétében ugyancsak ősszel nagy ünnepségek et rendeznek a Sorbonne-on. Erre az ünnep-égre meghivjúk nemcsak a külfőldi diplomatékat. hanem a Francia irodalom, művészet. tudomrlnv. ipar {'c; kere •..keddelll kimagasló envénisépeit. Az ünnepség verrén 5{l(J~(j()O személyes vacsonu rendeznek. \ francia posta rt juhilru-is esztendőben kiilőn r.lfJI.,ih·,'-hHYI'J!.('k't'! ,'-nz f()r~~alo111ha, ezenkfvül Lumicrc l'ltfú·m filmct ké z itcnck, -nuelvm.k kereten belül a film fcj1rlt1l.;:t:jrlC Ildllől fognak bcsamuotnt. Ezenkivül kongl'CSSZtF-t hívnak őssze. amelyen a film történ:.:tüö·: és eddigi Icj'ödéséreéröl em'ékezuek meg. Egész Párizs lűznsan készűlödik ezekre rt nlgyarányú űuncpsógckrc. arnelvek túlhaladják a helyi jcleruöségct é" alkalma .•int o:; t'U/.s:: <Ji/ú;: iihnc.nbcreít fogja P:íriy''iha csűbitani.

-

KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGYÁR

ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST. GYARMAT-U. TELEFON:

VI!.. 35.

97-S-55.

Magyarorsz6g legnagyobb és legmodernebb gépek kel [elszereft laboratoriuma

IMI IEG ) IEIL IEINIT

•

ÉVI

FILMMŰVÉSZETI

LOUIS LUMTERE ÜNNEPLESE

ÉVKÖNYV

Készit; hangosfilmeket és kópiókct, filmfeliratokat, pedoqóqtor-, kultur-. reklámés rojatrück-jilrneket

A N D O R endchetö a Ftlmkultura IIÁraS p ktanötnvntaréban A

21

-

~.,~------_.~~~~.------ÁPRILIS

A TÁVOLBALÁTÁS IDOSZERÜ KÉRDÉSEI

25:

NUJZETKÖZI'PILMÉS MOZIKONGRESSZUS BERLIXBEN

A

[ezik

székelő JVemze-:közi február J4,én Lu, ciano de Feo igazgató elnökletével végrehajtó bizottsági ülést tartott, ame. lyen Magya rorszúg részéről Kozmu Miklós rnin, tanácsos, Iclsöház i tag vett részt. A végrehajtóbizottság ícúlön bE; zottség»! küldött k r a láva/ba/át,is kér, désének il tanulmánvozására és ebbe a bizottságba bcvúl~ltották többek között Kozmn b1iklós-t is. Ez a bizott; súg rövidesen már össze is ül és ezen megjelennek rnindazoknak az intézmé. nyeknek a képviselői. amelyek a tá; volbalátás kérdésével bármilven össze; köttetésben állnak. Ez a bizottság u következő kérdéseket fogja tárpyalni: J. /I távo/b<1hifús je/ell/égi heí yzete a

be.

Végleges programot még nem állitottak össze, azonban eddig körülbelül 10 fontos kérdest vettek föl, amelyek u kongresszus fő tárgyául szolg.ilnak. A fölmerült tcr v szer-int a 111ozikong:: l'CSSZllSsa/ kapcsolariban kiifőn össze" jövetel t terveznek a filmgyártus és filmkölcsönzők ügyeinek a megtárgyalására, dc természetesen szóba kerül a Filmsajtó. a szcrzöi jog. a keskenyfilm és »éhány egyéb aktuáhs kérdés meg; "itatása is. A németek körülbeiiiI 800 résztvevore számítanak. A rueuhivók és a részletes program ~zétk~i._ildése clörcláthatólug még márciusban megtörténik.

i

"DIATYP" 19. sz.

FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA o Hrusko-féle

vilógszobodolom

nrönböző országokban. 2. A távolbalátéls és

_T2'W'W ~

Felelősség mellett készit

szertnt.

Bórmilystylusu belük, tetszés szertnll szln ben I Fehér olopon is kltűnóen olvoshotó l

=

Intézel

a film Icözötí i kepcsotet, 3. A távolbalátás a kulturéli« és ne, vetési célok szolgálatában. 4. A fávolbalátás technikai ügyeinek {(ÖzpontositfJ,W:J. amennyiben azok az oktatás és neve/é s ügyét érintik. Ezekből látható. hogy II kincmarógrnfiának ahhoz a fejlődési fokozatá. hoz érkcztűnk. amely uJabb határkövef jelent a film fejlődéstörténetében és új irányb;) és új megvelosulesok felé terelik 8Z egész kérdést. A negyven; éves mozgokét: jubiláns évében a kincma tngrnfia alkalmasint' eltért az ed; dígi írenyvoneítóí és olyan útra tér, amelynek végcélja eg,\'elö~e még isme; reilen, mert m(:~ csak határvonala; ala; kulnek ki.

FILM LABORATORIUM Budopest, VII., Rottenbiller-ucco Telefon , 45-3·04.

Rómában

Okllltórilm

Fritz Bertram, a Nemet mozgókcp. sx.nházak birodalmi szövctségének ct nökc európai körút járól, amelynek SO~ rán Budapeste! is érintette, visszaérkezett Berimbe és beszámolt- út júnak eredményéről. Ennek az alupjéu a Szövetség megtárgyalta fi kongresszus tá re gyalási anyagút és megállapította an: nak az időpontját is. Eszrint a nemzetközi mozt« és [ilm» kongresszusi 1935. ápr:lis 25::él'c hiv» jak össze Berlinbe és ozt május hin fe,

•••

_

l\farek-Weber vil:íghíríi zeneimra márciug 6 tól kezdve él Newyork-krivéházbun hangversenyeaik. A kávéház vezetősége nagy előkészületeket tett a zenekar rogadtat;.j:;;ára és megretetö pédinm építésével kivanju lehetöve tenni, hogya világ egyik leghíresebb zenekarrinak ragyogó elüadását él kávéház mlnden részéből élvezhesxe a közönség. A magvar film- és ll10zivihig mlndeu vnlúszfl1íí~ég szerint nng)' számban fogja a zenehart meghallgatni-

22

~--------+.~~~~,--------+

AZ.OI(TATÓFILM

l····~~~~~~~~~~i·tt·ö~ '1

~..••......... :

'_.

BUDAPEST,

• .-_._·~'~'H'~'_' •.•.~.~.~.H ......,

VIII. CSEPREGHY-U.

I~

minisztérium a hazai is~ kolai filmoktatás megvas lósitúsá ra 1934 októbcré. ben Oktatófilm Kirendelt, ségct állított fel és ebből --- .•_a célból az Országos Középiskolai Tanáregyes sűlct Cscprcahy utca 4. szám alatti há, zá ban megfelelő irodahclyiséget rende: zeit be. A több helyiségből álló k ircn, dclrség tanácskozóterme egyútta! vc titőtermül is szolgá]. A kirendeltsége! Geszti Lajos fögimnáziumi tanár vczcti néhány főnyi személyzettel. A Kirendeltséq kőzvctlcnul a kuitusz , minisztérium cl!;öki osztálya alá tartos zik és az .~yakorolja . az ellenőr: zést IS. A kirendeltség célja a tan, tervben megszabott általános. nevelői és tanítói érdekek megőrzése mellett a ha. zaí tanítást" legszcmléltcröbb eszköz, ze) a filmmel rámogatni. A kirendeltség. amelyet magyarul röviden OktaI6fi/m, Intézetnek is lehetne nevezni, be); és külföldi oktatófilmeket szerex be. vagy késaittet és 2 szűksépcs filmanyagot il kereskedelmi szokásoknak rncufclclöcn vúsárolja meg. A mcqszcrzctt filmek: nek a megtekintése és Fclülbirálása k izárólau az Oktatófilm.Intézetben tör, témk.· únvhcuv az Oktutófilm.Intézct [elúlbtrúln:« és hozlájárulása nélkiil fil: me! az iskolákban bemutatni nem lehet. A '\agyar Oktatófilm-Intézet feladata voltakópen három részre oszlik:

4. -

TELEFON:

45-8-18.

~

l. rr:;.~ga az intézet, amely cllútja az egész oktatófilm közigazgatási részét,

A

2. az Oktatófilm-kirendeltség mcl. lett működő kitünő szakpedagógu. sokból. 3. az Országos zottságból.

Oktatófilmbíráló

BI.

A szakbizottsúg a kinevezett rnunkatarsakon kívül másokat is vonhat be műkődésl körébe, míg az Orszrigos Oktatófilmbíráló Brzottsác feladata és munkája az, hogy mindcn~ néven neve; zendő iskola elé kerülő filmet meg tc, kintsen és vélcménvczzen. Mindcn olyan filmet, amely az oktatófilm fo, galmának helyesen meafelel. származ; zék bárkitől is, az oktatófilm céljaira hasznúlják fel. A kultusz , és II beliigyminisztórium között létrejött megállapodás szerint. rruután itt ttszt en iskolákban fe/hasz; nálandó filmekröl van szó és amely fjh meknek sokkal több szempontot - ke11 k iclégiteniők, mint a nagyközönség elé kerülő filmeknek. azt ke11 mondununk. hogy a birűlatnak szigorubb elvek szcrint kell történru, rnin t a 'rendes játékfilmeknél. ennek következtében a tisztán iskolai célokra felhasználandó filmeket csokis ez az Országos Oktató: filmbíráló Bizottság cenzuraaza és í~y az Országos ,'\'\oz~úképvlzsgáló Bizott: sáA elé nem kerülnek, Nem tartoznak azonban ebbe a k a tcgóris ba azok a fiI~

28

~+=--------~.~~~~.~.-----mck. amelyek esetleg ki..ilfőldrc mennek. Az Országos Oktatófilmkircndcltség Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter állandó érdeklődése és. Há" nyítása mctlett mükődik, közvetlen előljárója Kósa Kálmán miniszt'ert osztálvt auácsos, aki mellett az oktató" fiJmlif.!~yek előadói tisztsépet Balogh Lé szló mmisztcr i titk úr tölti be. A pedagógusokbúl álló úgynevezett munkeszervezet tagjai a következők: . Fraknóy József. gyakorlóiskolu i taná r.

Gimesi Núndor. cisztercitarendi t"" nár, Kanszky Már ton. tanár, ,:\1éhes Gyula, tanár, Soósné Szonfagh Éva tanár, Szabó Gábor, főiskolai tanár, Benk uti Dczső 19az~ató és Hézser Aurél, kereskedelmi iskolai tanár. Ezek valamennyien már évek óta foglalkoznak az ok tatófilmiiqyck kű., lönböző kérdéseivel és töviról-hegyirc isrnc nk ezt, az egyébként roppant bo" nvolul t problérnát,

r:_gt vllt a t":'llct ui.udalmi fllmarchivum. A tavaly elhatározott birodalmi filmarchivumot január Ifi-én nyitották meg BerlinDahleuiben, a Kaiser Wilhelm Gescllschaft biológiai intézetében. A hivatalos beiktatast februrirban tartották meg. Az új íilmarchivum három részre oszlik, amelyek azonban egy· más ról teljesen Iűazctlenek. A Kaiser Wilhelm Gcscllscha ít dnhlernl intézetében modernű! felszerel t vetítőtermet létesítettek, ahol filmvetítések keretében vitac-téket ie rendeznek. .\ filmek megörzesére és tárola•.rit-a a Hühuinger-Strnsseban külőn raktárt létcsftettek. amelvet már sz.intén útadtak céljainak. Ennek' a filnuryüjtménvnek a fel:-:z.ere'{,c 1110~t van folyauuuban de március elején' teljesen elkészül. Ebben a raktárépületben három tOX t 2 III nagy .... ;'igu helviséget letesnenek. ahol a filmeket fog ják tárolni. A lcruutntótercm hátrnilveu túrsaságnak tudománvos célokra is rendelkezésre áll. A~ nlasz egyetemi hallgaték egyesiilete i' (a~p mareius 22-ell, azon rt napon. amikor Lumicrék megkezdtek az első filmclóndást Pr.riz ...han, az c-rvik római mozuóképpalotéhan űnnepi előadast rendeznek T.Ol';" Lr-niérc tiszteletére. l, r'••.• mán 'skoláld'a Leveze.tik az oktatófilmet. :\ román kormány cz.iddszerint az oktntófilumek a román iskolákban való hevezetésérdl trimva'. Erre vonatkozóan Critcscrí tan-ir az 1!);{1-. év i roinái t-cmzctkőai oktatóIilrukougr-e-szue t:mul"/lg-a alapján terjedelmes memcrandumot nyujtott he a bukaresti k-ormány'hoz, A kormány elformdta Critcscu tanár érveit és indokait l-s elhatározta ,IZ oktntófilm fokozatos bevezetését. Tekintettel :1Z: állarn nehéz p{nziirryi helyzetére. elsősorban a középiskoláknt fogják vctítócópckkc felszerelni. azoukívűl a kőzépi -,kolakkal evvem-aneu znkiskolákbn szintén bevezetik az' ol-tntófitrn-e'öndások-tt. Az elemi iskolákl.n '1 hcn-z,-':{ ~,/i' kt-"'ühh tárnvalurk

Elkészült az első bolgár hangcsfilm .. \z első bolgár hangosfilmet. amelynek címe: "Da! a balkán he~yekr6l" február elejért Il1Utatták be a S7.Óf1ai Royal-Kincban. :\ bemutató előtt Zlauir sley bolgár tanár tartott ctöadást azokról a nehézségekről és akad-ilyokról. nmelvek közott az első l.olgrlr hangosfilm létrejött. gvenként megismétlik il velencei filmli.i<áHHást. A veleneci ncmzetkőz i filnunűvé., szeti ki:íWlá ..• vcxetőséuc leautól.b i i~!(sér. cJ'iat.irozta. hogy ezen hd IU'III k(ll,:"pl1khll. hanern évente rendezi meg il veleneci filmművészcti kiáflit.lst, ;111\e1~'l1ek egyik ldccljn rt viH.g- legjobb Iilmprodukunuait bcmututni. A velencei nemzetközi fi·l111III űvószct i kiallil;ío;; bizott ;ígáhnll a következők knj.tak helvet : uróf Vo/pi, volt l'{nziigYlllini"zlel", ou. Oresic BOJ/Oli/i, az olasz nu-izmu-. vezérig~zg-at6ja, grand ulf. Luigi Fi"cddi \,-('7.: rignzpntó, Gincomo Poolucci. a Luce elnöke. crnnd u ff. Giovanni Irettori, ;1 szórakoz tató ipatok r-cmxr t i szővctsévénck elnöke. crnnd ulf. Lucinno de Fr o, ;1 Nemxetközi Okt:1IÓfilm Intézet \'{'"c'-I'ig:1zgalóia é;;:: nil, Antonio 'lfaraini, a Bieurtalc \"tzéri,l!;azgatbja. Kiván("<;:i;111 vátjuk. IWi'~' az !'lj vexctősérr »tennvierr fogja a Gicmale d'Itnlin ola'z L p részéről iavasolt reíorrnt crrekct /il1'1!1'a/ósífalli évenként rnecisrnétlódd filmművészcti kiáll ít;Í~t nen-zctközi értelemheu érdeke,~.,!: és nt1!ÓSStÍ tenni. Brüsszel Iejrnagvobb hangverseuvtermébdl Hlmsztnhaz lett. Belr-ium leanaevohh l's leghirr-sebb haunvcr-cnvtcrmét a 'Rrii~"zclhcn lévd Pala is des Bcaus Arts-Of hancosfilmelőad-i-ok céljni rn ;'tal:1kítntt:1k. Ebben a hnncverscnvtcrcmhcn ezuttn fPh·(Í!t1'(I tart ják mco a nevezetesebb hanr-osfilmek diszbcrnutatóit é" n ham-ver scnvcket. Gvakran ven-tér-c az clóndávoknnk ; belon k-idh-i pár i~. rSlll(t rx"lcl{li" :1un-r k. hp"" ;o h;111"()o;;fil", 'nil.\~ 1l<11!~' mérb'kbcn válik ;~tal··l1n::.".'

>

es

24

._------------~.~~~~.------------•.. ')~r

Uihól kopirozzák az amer-ikai h'aditilmreL "ételeket. Az amerikai Anny Signal Corps tulajdonaban másfél milfió láb filmfelvételt gvüjtöttek össze, olyanokat. amelyeket il ]/li·b01'/Í alatt kűlőnbőző harctcreken vettek fel. Sok szúz eredeti negativ pozitiv ""ilii ö:-":'Zl' ily módon az Army Signal Corps birtokában. Természetc-en a leetöbb felvétel az Európában harcoló amerikai csapatokról kl:-7.iilt. jetlehet ezeket a filmeket :1 hőség és víz ellen ssaksserűen uíroltátc az utóbbi idől.cn Ut'gis tap ••-ztaluik. hogy a filmtekeresek legnagyobb része összexsugorod-r' r ús annak a veszélynek vannak kitéve. h"gy ezek az örökbecsű filmek tönkremenn •..k , l gaz , r.()g-..' ezeknek a hadifilmeknek ezvr észét az ;J.lll('rik:li filmr-várak játékfilmj~ik keretén belűl lIl;ir'i<: Ielhaszuálták. igen tekintélyes r? .•zük azonbau nem jutott a nyilvánosság elé. Ezeknek ;1 pútl;h~ira 1Il0~t .IZ amer-ikarl-nzii~"yi kcrnuiny nacvobb ó~"zc;..:ct boc sti tou az Armv Signal Corps rendelkezésérc. hcg.\' czckr-ek a ptlolhlltatl:lll fi I mckról újabb kópiakat késaittos sen. Az amerfkal töke bekapcsolódik a Ohniparba Dr. .v. ll. GÚ/.Iellilli. az C. S. A, egyik leghiresebb penzemhere és n Batik of America egyik vezetőségi tagja, legutóbb nyilatkozott az amer-ikai töke állásáról a filmiparral kapcsolatban. Gia,uIUlj nyilatkozata, amelyet a londoni To-Dcv eim'mo-nak telt, a következőképen hangzik; Saőmvű depres sxiót éltünk ~H. Egész Amer-ikából hallottuk hogy CI vasutak forga!m:l visszncsctt, hogy :lZ acélmúvcknek be kellett xárni. hozv a külőnbözö iparágnk gy;írtelepei rövid vagy hosszabb ideig- szűocu-ltek \'
MAGYAR

SZItIPADI SZERZÖK EGYESÜLETE .

Budapest, VII" Kertész-uccc

é,

18. Tel. 43-1-72,

öHetvédelmi osztálya ótveszi o filmcimek, ötletek, sinopsísok és scenóriumok védelmét 10 évi idötortomro. meg, amely pontosan körülírja az egész filmsznkmát felölelő tennivalókat. Pilmmüvészeti konzervatórium Párizsban. A párizsi rnűvészeti iskolán díjtalan tnnfolvumor tartanak Iilmrnűvcszct i kérdések ":7.0[1';l;íra. :\. taufolyamot ;( -zépmúvészet i minisatér-ium és ól francia filruipar i "zö\'l.~l~ég: támogntja. Tuntűrjryai a kővetkczök : beszédtcohnika. c'rúma rendezés. ének. sportbeli kiképzés. akrobatikus t:-; 111(11:('1'11 táncok. A newyorki pélJliön, y túr 111(1"1 -zintén ki-érlctc kct v(g-:::z abból :t edből, hogv órias i nj,.:,íg- és ~z:tklal)(),,:zl:ily,ít a film ":.',_!Íbégé\'~l ,,J•.icsí nvítse', E~yrl',:;zl könnyen pusxtuló régi lapokat nkn-nak ~, filmrevitel utián megmenteni, m;ísrl"'zt il jövőben beérkező lolyóirn tokat nknr j.ik ZÖ\'C:.:,(t filmre vitték. Az <:lj~írGs igen olcsó. "!g'yhogy :t rnúzcmu örömmel tér át az új rcndsxcrre. \ filmre vitt uj ságoknt azután (lj'.!)' olvassák cl. hopv a rendes film mód.i,ira vetítik. A Népszövetség jóváhagyta az oktatófilmck vammcntcsségéröl szóló nemzetközi megállapodást. Ehhez a megállapoda-hoz eddig -10 állain csatlakozett és a többi állam i..; rövidesen hozzájárul ehhez a nemzetközi egvezményhez. Annak a megállapítása, vajjon mclvik film Illehet be valúrnelv országba vámmentesen, a római Neruzetkőzi Oktatófilmintbet 'hat<Ískörehe tartozik. Ha valanielvik cktatófihuct vámmentesen nk a riá k külfi);dn· k:;!':llli. akl:c" '1:', kell felülviaszalás cci j.Tió! dki.:.!(:;,.ni c, ott olyan igazolványt állítanak ki. amelyet "alítme1111\'i nemzerkőz i covczméuvhea centlakozott állam elismer. \. Kelllz~tközi OktatóIitm'nu'xct a f.t:'iilhír:dt Filmck-őt l,' ('í~h btnlózu-t ad ki, amely a me \·iz~"·1 ij":'ek adatait íooia tnttalmnzt-!

25

-Ó,

-.

-4.~~,,~.~----------~. ')~r

+-

IL~TECHNIKA H'

CJ\

f-\

•.._.--....

I

A SZH\KROl'llZÁLAs PÉNZÜGYI ÉS LÉLEK· TANI SZÜKSÉGESSÉGE történetesen

készülő let, melyminisz'tcn szerint a rende majd behozandó külföldi filmek bizon vos százalékát magy. r . nyelven kell cgy' idejüsítcni (színk ronizáb ni) forrongást okoz az

egész magyar filmszakmában. Nagyon sokan ellenzik. míg mások helyeslik. Egyesek szcrint elképzelhetetlen, hog) pl. Grcta Garba magyarul szólaljon meg. Azok, akik már láttak jól "szm, kroniznlt" külföldi filmeket, más ne, ze ten vannak. Tény az, hogy valóban meg lehet kcdvel tc tni a magyar kőzönséggel a magyé:lr nyelven egyidejii: sitett filmet, azonban ahhoz j61 elké» settett fordításon kívül nagy gyakor» lat és kifog;-ísfalan technikai [elszeretes kel/. Spanyolországi tartózkodásom alatt jelent meg éppen az a spanyol kor. rnányrcnclclct. amely szcrint az 1934. évben behozott idegen nyelvü filmek 25%.át kell spanyolul beszélő vé átala. kitani. A rendelet meglehetős koristere náeiót keltett a filmkörökben. A hely, zet. eddig az volt, hogy rendelet nél~ kiil is a szinkronizúlús százaléka lényegcscn túlhaladta ezt a számot. Mcrt minden szinkronizúlásra alkalmas fil; mct amuuy is feldolgoztak. Ez azért vált szükségessé, mert a spanyol mozie látogatók kb. 42%,a nem tud olvasni. f" miután szokús a külföldi filmekbe feliratokat bekopirozni, ba azok csak tújékoztatók i". a fenti 42% egyszerűen csak azokat a meaikat látogatta. ahol

21>

spanyol

gyártm,ínyú

vagy

spanyolul beszélő filmet játszottak. Ugyanigy van a spanyol vidéken is. A vidéki ember még kevésbé tud ot vasni. Tehát, ha anyagilag ki akarták a filmet hasznúl Ili. okvetlenül "szin: kronizélni' kellett. b·'lj a helyzet nálunk? i\.lagyarol'sz:1;: ~~on az analfabéta számarány igen alacsony. Talán már alig van. De ne:: liezenolvesok vannak. Tehát, ha egy ilyen ember elmegy a rnoxiba, nem tudja elolvasni a kép alatt megjelenő szövcg első bctüit scm, mert asziikre: szabott hely nüut t a felirat igen rö' vid időn belül eltűnik. Nem vitás. hogy az ilyen Cin ber rzivesen hallja él mauyar szót, hiszen azt érti és. nem vitás az scm, houy amíg igyekszik a feliratot elolvasni, addig a figyelme teljesen cl, terelődik a vásznon pergő cselekmény től. És végül a" ilyen Feliratokkal telerakott film nelll" egyéb, mint egy ..élő" illusztrált könyv. j 101 a képet nézzük, hol a feliratot olvassuk. Az aggodalom. hogy a szinkron i: z álús sok pénzbe kerül ó, így ujabb megterhelés éri' az arnugyis agyonad:):< zotr magyar szakmát, téves. Tessek csak kiszámítani. hogy rncnnvibc ke: rül l:gy film feldolgoz"ása magyar [ct, iretclckel? Tessék uz t is. számitá-rbu venni. hogya jól .•szinkronizált" !"1Im jobban fprgalma"ható úgy Budapest.,n, mint vidéken. Csupán azért. mert J11tI; gyarul beszél. Nem valószínűűen. hogyamásodhetes. mozik nemsokára kérni fogják a magyarul beszélő ide,

.,~r ~-----------+.~~,,~,----------~ ~

I nlk:'

lis elektromos/parl

Iskolán

I

nt. kl,.. áll.

budapesti

szolc-

(TavaszrnOZÖMUfcG

.,kép_kez

mozgól." fonfolyom

nyilik

a tanfolyam er fonfo'yolI't

",eth,.· ,~.

sz.)

eI6(szalc_

nrog. A fanlo'yorn,.o

elnlJkéh.z

Intézett

Igtu:gat6ságcinál

és

(To-

vasznrező· utca 15.) legkésőbb folvó évi

április

nyuJtoft

1*6n déli

/,.65boll,

b4 .,09gel ellátott í

12 óráig

bo-

szabálysze,.U folyontod"ánvbon

lehellelen'''eznl_ A f.lv6tel/díJ összesen

100 pengő

és 'andll cln,,!n fizetendő.

I ....

~"deklödÖknOk táJékoztat6t a lonlol"o," Igazgat6sdga.

L

gen filmeket. sőt mcrcm állítani. hogy cljőn HZ .;\1; idő is. amikor azt a premicrsz ínhúz is műsorra vcszr, Meri meg fogjá/< szokni, Nem hiszem, hogy vannak közöttünk olyanok, akik nem szívcscn hallják a magyar beszédet. I~s yégü] lényegtelen, hogy éppen a nagy Garbo, vagy Ca blc vagy más beszél. A fő itt az, hogya drága pen7.Cn behozott filmet minél jobban Ic; hesserr érfékesU;ni. illetve azt a magyar közőnség számára nemosak hozzáférhetövé. hanem érthetővé tenni. Ezen van a fösuly. Azok. akik értenek angolul. vagy franciául stb. bizonyára megnézik filmet eredeti vcraiójaban. ha a premicrszinhúz vaay utánjátszó egy~cgy előadásra hirdeti. Mert. ezt is mc~ Ic~ het cvinálni. De aztán jól figyeljenek a mozttulajdonosok. mcrt erős a gya~ num, hoay a magyarul beszélő külföldi film eredetijét nagyon kevesen kívánják majd látni. ,~ {~S végül, a nemzeti nevelés és nyet, viink fejleszfése érdekében szólok, mert i~~azán szűkségtelen, h014Y hallgassuk az olvan filmeket, ahol sokszor dialek tusban ~ beszélnek és akármilyen jól értünk is a kérdéses nvclvcn. a iilm nem szórakoztat, mert kÖzben bírköz« nunk kell a hallo fl szevetekel (K. l)

Vetített háttér -- a müteremben. Filmfel vetcleknel "égtől fogva ismeretes az az e1júrűs, hogy bizonyos jeleneteknél. ahol körűlménye s volna a felvételt a hetyseínen elkészíteni. a hátteret kiilön fotografálják és a műtcremben játszó szfnészek mőgűl vetítik. Kűlőnősen ,I haneosfilmekné! növekedtek mcp az ilyen lchctöségck, mert a külső hangfelvételek az akusztikai viszonyok mintt kűlönbcu g'yeng-C eredményt adnának. A háttér v étitése meglehetősen körülményes és. költséges. Vctftdcrnvűként kipróbáltak a legkűlönbözőbb anyagokat. azonban scm a vetítővászon, sem fl különbőzö olajjal átitatott anyazok scm feleltek meg, rrriután ezek a felületek nem voltak elég' stnbilok. Egyedül a homályositott matt üveg nyujt kielégitő cred ménvt. Azonhan ez sem tökéletes megold-is. égvrészt törékenysége. másrészt ama jelenségnél fogva, hogya hátulról történő vetitesn<':1 nz ernvőnek il fénnyel szemben. lévő pontja \'il;ígÖS~lbb lesz :1 me~6 többi részénél (ezen lehet f-erde vctf té=cl «ecfteni). dc féileg azért. mcrt a vetített kép fényereje gyenge. (Ez utóbbira vnnntkozólne aja nlják a mll~"a~fj/li/ck ltas::II!Í/ddl.) 1\1int érdekessérrct emlitiük me". hoc v kísérleteztek ultraviola suparakkal történö vetítéssel is. amel" azonhan körülményes szcrfőlött mngns költ"égc mintt :has~n;ílhatatbn.

é-

Hanuocotor e{(lk. Ausau-iában kifejlesztettek már ilyen csn.tipus-t, amely kőzverlcnul a 110 Voltos hálózatba kapcsolható. Ez il cső a gvakcrfatbnn mind jobbau beválik és elterjed. Ielenlee ru-ir Némctorszávban i!"O utóbalkoznak hasonló rnarrasfcszűltségű csövekkel. Az ReA késkenv hangcsrtlm berendezése. vmerikn i prnktikussúvcn l állitotta ő-sze az RCA HI-IIlIl1-C',:;; kcskcnvfilm-bcrcndczé-ót. \ teljes herendevés ös~z('s(';n' f darabból áll. rnég pedig: a film felvevő ka ma dból, :t mikmfonból. crdsttöből. tr-lephöl és Iejhallvatóból. ;\ felvételek hall r'!; kép - cvv sznlagrn történik. \ felvevőkamarát 24 kockas -ebcsséur-cl tuotor hai tia : revolveres az obi cktiv tnrróin. ,1"C'm !1 obiektivvel \7. ('l't;~ "ítíi ij"szt sen 2 {'r(í~it6c,:(ivC'l rendelkezik \,. !"~é,z berendezést. env ernb-r kénvelme-en fr-lvén-l közben j, :_ maaévnl viheti. é

1-~------+'~~~~'-----__ , +

MOZGÓDARU

HANGOS

r,~

nkrun szűkséges :1 felvélelek Iolynmán !<'lii/ról késaiteni jelenetcket. vagy pedig külőnbőzó helyekről, esetleg közben t-etszés szerint i irányba is haladva. E célokra az egyes műtcrmek változatos megoldásokat produkáltak és ezek egyiire érdekes példája az angol Bt-iti-r' and Dominiens műtercm mozpódarúj a. Ez a darú négy keréken gördülő ssámoívscerkcceí . amelyre a füg-gö!cges tengely körül elfodúló darúkar támaszkodik. .\ darúkar végen az oper-atőr a felvevő kamara részére szolgtiló

e~

FELVÉTELEKHEZ padlózat van. A darú a függőleges tengelv körül 350°-0;; kőrulfordulúst végezhet és az emelkedesi magnssűg maximális helyzetéhen 2(1 láb. A darúkar végén lévő operatöri és kamara-rész külőn is jobbra-balra forgatható. A mozgódarú teljes kiszolgálásához elegendő 2 ember: dc swosgathcíó motoríkus uton is. Motorikus meghajtás esetére ehhez. a darúkar ellenkező végén Ch"Y akkumulátortartó szekrény tartozik. Ez ;1 szerkexet egv angol cég kivitelezése.

A FILlIfSZINHÁZAK Xa~»' figyelmet igényel a létesítendő Le· már üzemben Iévé! filmsztnházuknúl a j(''lI{'K'~ "ó/lás61lal.' II I~hdése, A hiánvos -ze!lő-.:t<; kcllemetlermé teszi a nézőtércn' való tnr tózkodást és a. rossa levegő egyszersmind rossz rekkini is a mozi nak. Fokozottabban ;ill ez a ruelcgebb évsaakrn, amikor ;1 levegő v;'t!t <Í 'l ecvbcn ld'I/fi r'?\,k,lt J'- szoig;j

SZELLOZTETÉSE ,\ szr.lldztetd mű létesítésénél gondoskedjunk a megfelelő teljesítményről és a jó levcgdröl. A megfelelő teljesítmény megklvűuja a jól dimenzionált, a csúcsteljesítményre mé; retezett levegő kompresszotok és vcntillátorok alkalrnazés.u. rníg' a jó mindségű levegő. olvan sz teret ír elő. ahonnon tiszta, pormentes, lri-s levegőt húz be a hercmlczc-. ívó

A HANGOSFILMBERENDEZÉSEK .\1int mri r töhh ízben említettük, a hangosfilm-leadó be rendezesek r övid idő alatt gvor-, fcjlii:!ú,i rcmpóbuu egvszerűsttődnek. A tendencia: minél kisebb helyen, minél kevesebb movdulaun! é~ cncruiu íogvnsxt.lssnl a legtőkeleteschl-ct produkálni. Az új fipusoknűl már :1 gépfejen beépítve találjuk a hnturlcadó részt : az erősítő mind-

A LÉGFUVÓI<

SZEREPE

.\ Iénvforrás gyújtó hatásának csökkentésére használják a hűtöket. amelyeknek két csoportját alkalmazzák ;, na,L.'Y Iilmszlnháai zépekcu. Ezt-k : :1 'l'í.:hlifó és a légflÍí'ó . . A ví::ll/7fó mindinkábh háttérbe szorul : fIiként il ki ...ebb filmszínházak berendezést nél találjuk még meg. A vtahűtdk egymással nárhuznmosan álló űvcjrlapokkal határolt tur tályok. arnelvekben a bűtést viz vngv réz , «zulfútoldat idézi elő. Állandó üzemű gépeknél ezenkívül még külőn vízcirkuláció gondoekodik n folyadék hűtéséról. A vízhütő al., Iandó ellenőrzést és karbantartást kíván, mcrt it vezetöcsövek könnyen eldugulnak. a zárólapok -aizctclése gyakran tönkre megv, n folyadék mcgzavarosodik, vagy lerakódások támadnak az űveglapokon. A vizhűtók lénvezesek e.-; amellett a fényIorras fényéből is elvesznek elég tekintélyes sztiznlékot. külőnősképen. amikor a vetítés alatt még buberék-képződés is fellép, Éppen ezért a légftfvók mind áf talánosnbbá válnak, .\ lég íúvószcrkczctek változatos n;l~y cso-

EGYSZEHCSlTÉSI';

inkább kisebb lesz. Még fi évvel ezelőtt 9/,0 kilówatt volt az en'isítö árnmfogyasztasa, addig- ma már csak 'IlO kilowatt. Mig ;) évvel ezelőtt " gépkezelőnek 20-féle fogáara volt szűk egc a mepindttás rn. addig ma 1-fi muxdulat elegendő és rníg azelőtt a hangvisszaadás 150---4000 Ircquenciriig terjedt, ez iiU ~(jJO Irequvucitirn cmelkc.l. u.

A VETJTÉS

KÖRÜL

portjában kőzős vonás az, hogya filmkapuban 2 befújó száj műkődik : az egyik a film, Júeg. a tutieik cl film fényes oldalát fújja vé. gi).! fl'i,,~ levegővel. A légfúvósacrkezeteket ajánlatos a szomszédos helyiségekben eli-clvczui. mcrt mcclchctös zajjal járnak. A lé-rfuvótól n gépfej if! vezető c-ö gondosan <>zizctelr és legalább ~ coll átmérőjű legyen, H a csökken a légfúvó nyomása. 1Í)!y az ok vagy a rnotor fordulatának esésében. V:Jl!)' :l levegőkompresszor kikopásában keresendő, A ki nem e!l
~------~.~~~~,-------A Magyar Mozgófényképgépkezelök Orszá. gos Egyesülete az' első gépészi egyesület megalakulásának 25 éves évfurdnléjat ünnepli ebben
dul meg r.agyon sok-zor eredménves űxletmencte. minél jobban megerősödne

,I

AZ AGFA-POSITIV CI

legjobb ésa legtartósabb kópiaanyag VEZERKÉPVISELÓ Mag)arorslág

részcre

FILMMűVÉSZETI ÉS TUOOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELöFIZETESI ÁR: 1 évre 10 pengő. - 72 évre 5 pengő. Felelős szerkesz.tö és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztűség és kiadóhivatal: BUDAPEST. VII., THÖKÖLY·úT 75. Telefon: 97·0-76. Párisi szerkesztöség: Vitner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.) Megjelenik rninden hónap elsején. Minden cikkért a szerzü felel. Artnr

Nyomatott: Otthon-nyomda, IX., Lúnyay-u. Telefon: 87-2-87.

Lajta Andor BUDAPEST

VII., Thököly-ul 75. Telefon: 97-0-76.

50.

PANKINE »G« A LEGTÖKÉLETESEBB •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

:

a sztuhűz l'gl:::'Z Bárcsak nálunk i, ennek a belúrn-u t

KÉPNEGATJV 1 •••••••••••••

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4 D U P - P O S I T I V, H A N G - P O S I T I V EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRARAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGATlV AEROCHROM-NEGATIV

29

~-----------+.~~~~I~-------')~~

BUDIlPESIl

EILMPIAC

JELMAGYARÁZAT: Megj. ~ Müfaj. Fősz. = Főszereplők.

IIlmmeglelenések

=

II. 14

Bdl a .\aL'oybaJ/, _\·legj.: Royal Apolló. -H.: ::160.m. M.: Film op. F.: Kiss Jcn{í. Fdsz.: Alpár Gitta, Hnn, járay, Bársony Rózsi, Hrcss.n't F. R.: Szekety l stván. c.: Aluli.

,-

,

21

III.

Rákóczi-út 14. Tel.: 42-9-76.

ll. 21

2-177 lll. M.: Dráma. F: Siklósy Iván. _;:_J_c",,"_S:._i_;:_iS.::S."' Fósz.: Conrad (:::G:._,h_C_tI_:O:.:_fi:....Vcidt.:1...:.}" . Honita .::.-..::...~_re_~_j_. Hume. :_R_!'td_i_U_-._-__ R.: LoH_._. _ _ thar Mcndes. - C.: Aluli. t glói diákok. !\T.: Operett. zon. Dénes. -

I

:'1cgj.: Urania. - H.: 2621 lll.Fő~z.: Jávor, Gervay, Kabos. GóR.: Gyöl't!y István. - C.: Aluli.

II. I

Diktátor, :"lcgj.· Fórum. H.: 2600 lll. M.: \'igj. - F.: Szántó Atmand. - Fdsa.: Hamld Lloyd. Una Mcrkel. - R . .: S. Taylor. C': A.

II. 7

Hab-zem kisassxony. Megj.: Rádius. H.: :)~~O 111. 11.: Kal. tört. - F.: Szántó Armund.c-. Fösx.: Shirlcy Templc. james Dunn. R.: I Icm-y Lachmnn. C.: Felüli.

FOK FILM r.-t., Rákóczi-út

M.

= felüli.

.UegÖfl('{;; egy embert. Mcgj.: City, Corvin. H,' 28113. ,vI.: Bűnűayi dl'. F.: Kiss Jenő. Fősz.: Lorettn YOL:ng, RonaId Colman, Warner Olanel. - H.: Roy del Ruth. C.: Aluli.

8.

Tel.' 36-8-G2 3f)-8-39.

és

ECO·FILM

hónapban

II. 7

CITY-FILM r.-t., Erzsébet-körút

1935. :Iebrnár

Megjelenési hely. - H. ~ Hossza. - F.~ Felirás. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. aluli. - f.

19. Te!':

39-4-37 és 3J -6-58.

1--------------~----7_ II. 18

HIlRMONIA·FILM Akácfa-u. 7. Tel.: 35-2-87. II.

28.

\"lIg)'Vtirosi éjs:akák. - I\lc.c!j.: Décsi Casiuo. ll.: 224!) nl. :Jol.: Dráma. F.: Radó T. Fdsx: Gustav Frőhlich. Svbille Schmitz. R.: C
1--------------~----7_--------

ember sscrencsé]c. - Megj.: Décsi, Ka11I;'l"a. l L: 2:W2 lll. M.: Vigj, F.: Siklúsy Ivriu. - FŐl;Z.: Szdlee Szakáll, Maria Leseff. - R.: ](url Gen·on. - C.: Aluli.

....1 peches II. 7

HIRSCH

és TSUH,

Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35. II. 21

Ilit-ntlun vendéJ!.. - Mcaj.: Kamara, City. n.: ;:?/.Wl lll. - :\1.· Énekes. zenés viaj. F.: Lakner \ rthur. - Fősa.: Liane I-Jaid. Paul Llőrbigcr. R.: Georg j'akobv. - c.: Aluli.

I I--------------~----+I HO!, .• V,ÁZS.CC"I,SC!E_kMO.,llL'lléSS. Tsa Fel.:

ll. 8

nlícsiJ/~eri1tgő. 249) Sym. :\1.: Dráma. - F.:Megj.: PacsérvFórum. László.- - H.:Fűsa.: bille Schmitz. \Vo1fgang- Liobenei ner, Hanna Waag. H.: Bolváry Géza. - C.: Aluli.

ll. 6

111.

4.)-fl-J8.

LIBERTINY-FILM, Népszfnház-u. Tel.: 30.5-60.

13.

I~ohamcs(lpat előre. - :-..regj.: Omnia. - IT.: 2485 l\1.: Hriborus film. - F.: Vácxi Dezső. F{j~z.: Volt ir. harc. - R.: IL Zöberlcin. - c.: A.

30

.,~~ ~----------~.~~~~,~-------METRO-60LDWYN VIn .. Sándor-tér 3. Tel.:

44-4-24

és

ll. 5

Kincses sciget. \Icgj.: Scala. TI 27~5 m. - 1\1.' l(aJ, tört. F.: Erb Beruto. - Fősz.: \\', Becrv, J. Coeper. - R.: V. Ftcmming. C.: A.

II. 14

Títokcatos uendég, Mcgj.: Scala. IL' 2236 lll. 1\1.: Kal. tört. - F.: ETh Beruto. - Fósa.: Robert Monrgomery, Mauricn O'Sullivan. R.: S van Dyke. - c.: Aluli.

II. 22

Vig (j:;V1'K:V. :'\lcgj.: Scala. IL: 2700 lll. .\1.: Operett. - F.: Erb Beuito. ~ Fósz.: Xlaur. ---+_(i~c\"alic.l'. ]. J\lcDonald. - R.: Lubit~ch. - c.: f.

25.

-!-__

1

·1I/..'OIl.\'OIi t-ihar, !\Iegj.' Casino. 1-1.: 1959, lll. 1\1.: Dráma. F.: Dr. Vitéz i\l ikfós. - Fősz.: Elissa Landi, Paul .\.fo,rgan, Joseph Schildkrnut. 1 - n.: David Burton. - C.: Aluli.

REFLEKTOR· FILM

or-

Sándor-tér 4. Tel.: 42-5·20.

ll. 8

I STE~~~~~;t~~~r~ S.

II 14

Tel.:

Mctropolis P"s<'"Id.
,

m.

·1-1-2-50.

TURUL-FILM, I

, La ios-u.

ru.. 1'"&-8-.58.

13.

H.: -

c.:

2600 Fijsz.: Feliili.

1 herccu, - Megj.: Ur:ulia. - H.: 2517 :'1.' Dr:'1I11a. F.: Lándor T. Fősx.: Brtcíuc Hclm .. \. Schocnhnl-.. ff. 1<nolcck. - C.: ,,\Juli.

lI'O!'OIl::(,~1

1---,

UFIl-FILM RT., Kossuth

A Fekete bd/na. Megj.: Omnia. m. - 11".: Dráma. - F.: Radó István. Emil jnnnings, Angela Salokker. -

IL25

Miksa-utca 7. Tel.: 36-9-42

11 4

I

11. 14

lll,

Frusoníta, ~\lc.gj.· Uránia. - H.: :?221 III ]\:1.' Operett. - F.: Lándor 'T - Fósa.: JanniLa Xovotna H. Hnlltnunn, H. 1105cl", H. HÜhl'lll:J.I111.

1 I------------~-·--~I _-_c_.·_\I~ UNIVERSllL-FILl\I'

!>'.f.: ])1';1Ina. yard. R.: James

II. 25

I----~~----~--~~--~-----WIlRNER BROS József-körút 32. Tel.: 32-5-90.

1

, /I tíüsá parton, -

Népsztnház ll. 21. Tel.: 38-4-48.

Pelsöbbrndii assconv. 111. f\.f.: Szinmű. Chatterton, G. Hrcnt. -

14 I

Megj.: D(;c~i.-

H.: 2430 111.-

F.: l-'.aCS<:IY. Fősz. Whale. C.:' Felüli.

D.

\'\'''111-

.

Mcgj.: Radius. H.: 1713 r.: Vácz.i Dezső. ---
1

Speciális

FILMKOPIRozASI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T.

filmszállitások

a világ minden részébe.

Leggyorsabb

VIL, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.

vőmkezelés

TELEFON: 37-2-87.

es

a Nyuqcli Keleti p6lyaudvarokon, o fóvórnhivctclbcn és o hojóóllom6sokon

".HEBEL"

nemzetközi sz:állitmányozási és elvámolási vállalat,

Kópiák szállilása az összes gyá ási közponlokból.

IV., V Á C l-U T 1. T e I e f o n:

31

15 - 9- 47.

~-------+i~~~+.-------+I lrja;

Brückner János okI. gépész,mérnök. Ha az előadás befejeződöt!

...

Ha az előadás helejezödött következnek azok a mfiveletek a vetüüberendezésen, amelyek semmi kdrülmények között el nem hataszthaték. Mindenelielőtt is le kell kapcsolu! a vettttílámpa, a motor, a hanglámpa, az erösttő-, ar:ódpótló és esetleg dőerősítö áramlorrúsalt. Főleg az erösitő és előerősítő meg anódpétlók áramlorrása i maradnak ~ elnézésből bekapcsolva. Enne). elkerülésére ajánlatos ilyen helyekre ellenőrző izzószálas vagy ködlénylámpát szeretni. amelyek a I.•észülék beliapcsolt állapotában világitanak tehát szembetünéén ügyelmeztetnek. A következe müvelet a g~p t1~ztítása. A kondenzor-lencsét és tükrbt finom écsetttel. illetve tisztító vattával kell kttlsztítanl. A Iúmpaházbúl takar ítsuk el a szénpor Ierakötlást. A fogas duhoknt vékony kefével kell tisztttanf. Különös gonddal távolítsuk el a kapu-sínek, a tűzvédö-szájak és görgők lerakúdásuit. A hang adapterriél, a Iotócel!a nytlásnál könnyen radokhatik le piszok, amely részben, V
.1

Két-gépes

vetítés.

A 2 géppel dolgozó szlnházakua l erdsen kell ügyelni arra, hogy mind a vetített kép, mind a hang teljesen eg;yenlő legyen. A tökétetes leadás szempontjából zavaró, ha Ielvonásvű ltáskor a kép és hang leadasban retrttnö differencia mntatkozik. Ug,yelni kell tehát arra, hogy mind a két gép azonos

Iénylorrüssul rendelkezzék, azonos arnpére számmal dulgezzon, a tükrök, kondenzorok, objektívek és kabin ablakok, egyforma gonddal legyenek tisztán tartva. Nagyon. nehéz a vetitett kép egyenlőséget megtartani ott, ahol helyszűke miatt az egyik gép hikrök és prizmák segítségével megtört úton veti t. A hangleadásball még feltűnőbb a két. gél) közötti különbség. Egymáshoz kelJ hangolni az etöeröströuet és a résoptikát. A'/) egyiknál életlentil kivetttett rés tekintélyes hang sztnktilünbeéget idéz elő. Hasonléképen. ha az elöerősílők csatoló részei kőzött kűlönbségek vannak.

A tűzvédő

lap hibái.

A tűzvédd lap segitségével óvjuk meg a, filmet üzemközben a begyulladástől és így elsőrangú ügyetmet kiván annak kírogéstalan müködése. Álló helyzetben a tüzvérlülap elzárja a hő- és lénysugarakut a filmtől és megindulás után is csak egy bizonyos haladási sebességnél nyilik rel. A Jeggyalírabban etötorcu:o hibák közé tartozik e szer . kezetehoét, hogya gép leállásakor a tűzvédf lap Hem eslk le nyugalmi helyzetébe. Enneli elöidézői a Irikciós rendszer vagy az olaj vastagsága vagy, hogy ez meggyantásudctt, vagy, hogy a vi~szahúzó rugó elszakadt, meggyöngült, illetve liikapcsolódott .. A rőpitö erő alapján műl,;ödő szerkezeteknél pedig az elhajolt áttételi rudacskánál kell a hibát keresni. Végül a kombinált szerkezteknél a meggyantásodntt olaj követ, keztében a könyök-darab odatapad ti. csészéjéhez, Ugyancsak megakadhur a tíizvédőlap, ha a fényvédd-lemez valamely alkatrésze kihajlik. Továbhi jellegzetes hiba, hog~.1 a gép a. megindulásaker a tűzvédd-lemez nem emelkedik fel, Az okokat legtöbbnyire az elhajlott tartótengelyben, túlvékony olajban) vag",' ali olajozás. hiányában, vagy a tényvédő-lemez valamely elgörbült, kiálló alkatrészében kell keresni. Igen veszedelmes az a sajnos általános elterjedt szchűs, hogy a film hefüzésnél a kockára való állítás céljából a fényvédő tölcsér záró lapját [Schubertj kissé megnyitják, hogy így fény jusson 31 kapuba. Ugyancsak veszedelmes az az eljárás is, amikor magába a tűzvédü-lemezbe lyukat turnak. A mai nagy arumerdsségü tükörlámpával történő vetítésnél könnyen szarinazik ebből súlyos baj. Hasonlóképen vesaedelmes szokás az is, lwgy a fényforrás helyes beállítását a nyugalomban lévő és filmmel belüzött gépllél a tűzvédö-lemezre engedett rénvtotuet ellenőrzik. Minden ilyen c llenőrzést a film hefíizése és még inkább a vetítés megkezdése előtt végezünk el.

32

Márciusban megjelenik a

legvidámabb magyar film

I

KÖSZÖNÖM, HOGY ELGÁZOLT Zenés vígjáték,

irta:

Hóti

Károly,

Rendezte: M á r t o n ff y E 111 i l. Zene: dr. S z'lat in a y S á n d o r. Képfölvétel: E i b e n I s t v á n. Hangfölvétel: L o h r F e r e n c. Produkcióvezetö: Sas László.

Szerepl

Humor Zene Ének T á n c

Tura}' Erdélyi Jávor Kabos Páger Gózon

Ida Mici Pál Gyula Antal Gyula

ök: Salamon Béla Pethes Sándor Gárdonyi Lajos Lengyel Gizi Pethes Ferenc Pártos Gusztáv

H ERM E S F ILM Budapest.

KFT.

Erzsébet·körut B. sz. Telefon: 40·0-28 és 34-7-37.

VII..

CINEMA PRODUKCIÓN KIVÜLI 1\

NJ.\6Y

FILMJE:

MAGYAR

'II 11111111111!III n1IIIlllllllllfllllllllllllllllHlIIIII

11111111111111111111111 PIlIIIIII IIIIIII III

Irták: VadDal László és Czlllra Géza Zenéjét szerezte: GYÓD" Pál Gyártási vezető: Vince László Rendezi: CzlHra Géza Verseket irta : Harmatb Imre FotografAlj a: Eiben István

F Ő S Z li: R E P L Ő K: Habos Gyula Verebes Ernő Gózon Gyula Somló István Pefbes Sándor Hel~n LáGzló

\

II

Párfos Guszfáv Turay ida Cslk6s Rózsi Berky Llly Réfby Annie

Megjelenik

cr:r II O Y A L filmGzínháza8cban CINEMA FUM kft. Budapest,

Nyomatott:

VOU.,

Otthon-nyomda

E,.zsébet

kG,.ut

(Kis Iván) Budapest,

B. -

IX., Lőovay-utca

Te/.fon:

W. -

37-5-70.

'rereton • 87-2-57. és 87-5 17.