KOZIYIA MIKLÓS, VII. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTI ; LAJTA ANDOR 1~34. JANUÁR 1. A 1

VITe:Z

LEVELOI

A 1<6:-.'\ I NP'la IG\7G,\.ÓS\GI

KOZIYIA MIKLÓS, . KÖ?~ rK I TAGJ\



fl d I' TÉZLT

r.1",GYAI~l1R'izAG

KÉI \lSLLLTÉUEN

"j

VII. ÉVFOLYAM 1. SZ. •

SZERKESZTI ; LAJTA ANDOR

•

1~34. JANUÁR 1.

Jubileumi

~sztendőnk legközelebbi nagy ágyui:

I

K AT H A R IN E H E P B U R N JOHN BARRIMORE

A házasság IRENE

első együttes

I

filmje:.

szentsége

DUNNE:

Igaz

• sZive

asszony

(RKO Rádlófllrnek.)

NAGY FILM

-

Lekötötte

NAGY SIKER

-

már az "UNIVERSAL"

SOK PÉNZ! t

4 öriásfilmiét

"PARD,ON T:BVE.PTEM,l-GAAL FRANCISKA, HORBIGER PAL, SZŐKE SZAKÁLL filmje mindenütt rekordbevételeket ért el! a MELLÉHUCCÁRA?

Emlékszik

!t!tEGYASSZONY

NEM FELEJT-- IOnlo Yesterdaul

még a ,.lVIellékuccánál" is nagyobb sikert fogaratni l BOLES és MARGARET SULLAVAN. az uj amerikai Mindenkí !t!,.~.

olvasta

és mindenki

LÁTHATATLAN H. G. Wells világhírű bentő trükkökkel!

meg fogja

nézni

filmváltozata de

filmen

sosem

KÖTHET

CSAK Budapest.

fil mdrárna még nem volt l Lukárs Pál és Nanry CarolI

ILYEN

FILMEKET?

A Z UN I V ER S A L N Á L!

VII 1., Népszin.ház-ucca

21. szám.

látott,

megdöb-

m é g h a t á so s a b b

"CSÓK A '..fllKÖR ELŐTT •• :Ilyen pazar Föszereplők:

Főszereplő JOHN filmcsoda t

EMBER!!t-T

regényének

Bomba siker volt a színpadon, FODOR LÁSZ LÖ szinmüve:

HOL

else; magyar

I

IL\iIULTURA

FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM IFJ.

WLASSICS

1. SZÁM

1934. JANUÁR 1.

GYULA báró,

b. államtitkár:

AZ OKTATÓFILM-ÜGY nálunk

legutóbb

a }\:la~

~~yard Iollandi bekapcsoló, dasával bcvezctve volt, mozikban I cfolyt cgyűt, tes filmoktatást pedagó; gusaink nem tertotték kielégítőnek. Helyette az Országos Közoktatási Tanács Felfogásához képest az oszt ályonkénf a tanmenetbe illeszkedő filmoktatás lépett előtérbe. Ez a rendszer nemcsak nagyará. n.yú uj berendezkedést tesz szüksé, gLssé, amely ma jelentős pénzúgyi gondokat okoz, hanem cgyuttal a film; oktatásnak pedagógiai és didaktikai szempontból részletes kidolgozását is megkiván ja. E két irányban folynak m ost az előkészulctck. Mindazonáltal ne gondoljuk, hogy a filmoktatás ma nálunk teljesen szünc. tcJ. Kőzép- és kőzépfokú iskolaink kő. zűl 78mak van filmvetítő tálytanítás szempontjából

UJ UTJAI

Az erre vonatkozó döntésen kívül másik fő feladatunk a tananyaghoz si. muló filmmatéria biztosítása. A föv;]; ros készít már oktató filmeket a Film; irodában. Természetesen a jövőben az ú llam a fővál"Ossal egyetértésben össze; munk élve kíván haladni e téren. A nemzetközi oktatófilmpiacon igen értékes anyag van, amelyet kellő válo; gatással mi is felhasználhatunk. Mire a jövő év áprilisában Rómában tartandó nemzetközi oktató és nevelő film~kongresszus megkezdi működését, az érdekelt hatalmak mcgbizottaí köztük a miénk is - már aláírták Genfben az egyezményt az ok tatófil. mek nemzetközi forgalmának mcgkőny, nyítéséről. amely a Nemzetközi Ob tató Film Intézet által felülvizsgált oktatófilmeknek vámmentességet és szú!« litesi kedvezményt biztosít. Mindcn kilátás meg van arra, hogy ez a kongresszus tanácskozásni szá. rnára olyan atmoszférát teremt, amely. ben nem lesz nehéz a lcgjárhatóbb utat kijelöl ni.

gépe; az oszazonban ezek

kőzii l csak 25 jöhet tekintetbe, mint olyan, amely keskeny filmek vetiiésére is alkalmas. De ezidőszcrint e 25 iskolában scm folyik mindenütt rendsze; res filmoktatás. Annyi bizonyos, hogy uj berendezkedés esetén nem igen érezhetjük magunkat megkötve a gép. tipus és filmmérctek megállapitása te~ kintetében.

A római nemzetközi Intézetben, ahol bennünket Kozme Miklós annyi hivatottsággal képvisel, olyan kitünő szcrvczcte van ennek az ügynek, amely rncllctt a filmoktatás általános térfoglal ása nem késhet sokáig.

1

"

Mindenesetre nagyban elő fogja mozdítani a filmoktatás helyes mederbe terelését az a rendszeres munka, amelyre a római kongresszus előrnunkálatai kilátást igérnek. A kongresszus.

3 részre

oszlik:

1. Oktatás, 2. Nevelés, 3. A film nemzetközi

vonatkozások;

ban. Az első rész felöleli a következő

kér-

déseket: a filmoktatás módja: a film a tandtási órák alatt; vetítések nagy iskola termekben, vagy külön hclyiségekben; hosszabb vetítések, vagy ta; nító magyarázataival kapcsolatos rŐ' vid képek didaktikus hatásának kiilönbözeti értéke; a filmeknek az ískolai tantervhez való csatlakozása, a ta; nítók filmtechnikai előkészítése, ma. gyarázó füzetek használata, a néma és hangosfilmek összehasonlító felhaszná. lása az oktatás terén és ennek kiilőnbőző területein; ezenkívül foglalkozik az állóképek és mozgóképck vctítósének, valamint a didaktikus segédeszközök különböző methodusainak viszonylagos értékével és a pedagogiai reformokkal az iskolai mozgóképpcl kapcsolatban. (A mozgóképck befo: lyása a tantervre és az órarend re, az iskolai termek és épületek építésére, a

ködésének kérdése a film használatánál. a vetítésnek más g~erekekre

való

didaktikus az abrtor-

psyehológiai

és

fiziológiai hatásai. Az államnak az iskolai fílm.vctitéssel kapcsolatos szerepével külőn bizott: ság foglalkozik, amelynek tárgykörébe tartoznak a következő problémák: a használatban lévő szisztémák a mozgóképeknek az iskolákba való bevezetésének e1ősegítésére; a kormányzatok közbenjárása; iskolai adók; részvétel a film gépek és kellékek vásárlásában ; a kormányzatok interveneiója a filmek clökéseítésénél: filmgyüjtemények és szállítási kérdések. A kongresszus n, része a mozgóképnek a népművelés szempontjából fel~ merülö kérdéseit foglalja magában, rníg a III, rész, amely az oktató és ne; velő filmek terjesztésével kapcsolatos nemzetközi problémákat öleli fel, egy: uttal kiterjeszkedik a következő érdekes kérdésekre: a mozgókép jövője az intellektuális és szociális életben; a mozgókép befolyása a népkulturára : a hangos és néma filmek problémája és a törnegek művészi 'nevelése; népek mentalitásának és kultúrájának kiilönbségc, nemzetközi propaganda a népek kölcsönös megismerésére és megértésére; a fiatalságnak szánt vetitések erkölcstana, Nekünk, magyaroknak mindenesetre részt kell venni a kongresszuson, s a nálunk kezdőkoráf élő filmoktatás el. mélyífésénél fel kell használnunk a le, vonható tenulségokei, hogy úgy rendezkedjünk be, hogy mind a magyar pedagógia, mind a magyar filmkultúra

jelenlegi szövegű tankönyvek és a film segédletérc támaszkodó tankönyvek értékének összehasonlítása,) A kongresszus Ic fogja tárgyaJ'ni a mozgókép szerep ét az iskolai oktatás. ban, a tananyagokat. amelyeknél a film mint segédeszköz felhasználha tó, vé~ giil tárgyalva lesz a tanítók közremii-

a legtöbb

2

hasznát

láthassa.

.._------+.A~t'I)~~

BINGERT a Hunnia-film

..,.------ __r

JÁNOS dr.,

R. T. ügyvezetö-Igazgutöta

:

FILMGYÁRTÁS

A RACIONÁLIS 11:AGYAR FELÉPITÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

magyar filmgyártás több. évi nehéz küzdelem után idén az őszi megjelenésekkel megmutatta élet. képességet. Az előző évek ~---· .. I. tapasztalatait leszűrve si. került végre olyan közös alapokat létesíteni, amelyekből racionális termelés mellett belső értékkel bíró filmek keletkeztek. A racionális filmgyártás e1őkésztő lépése az volt, amikor a Hunnia az OSS0 idezárolt pénzének felhasználásával megépítette a második műtermet. Egy műtcrern esetén el scm képzelhető egy nagyob b film gazdaságos előállítása, mert az az idő, amely az egyik díszlet lebontásától az ujabb díszlet felépíté; séig eltelik, nemcsak az előállítás ide; jének megnyujtásával drágít ja a fil < mct, hanem még azzal is, hogy erre az időre változatlanul megmaradnak a szernélvi (sztnészi, rendezői, stb.) költségek. Racionális produkció csak ott Ie" hetségcs aho! azalatt az idő alatt. amíq az egyik diszletben a felvétel folyik, a másik díszlet m<Ír el is készúti. . A másik fontos lépés. amely a ra" cionélis filmp.yártás érdekében történt, a magyar felvételekkel eGvidejüleg for: ,ltatott idegen verzió készítése volt. Ha eltv filrnnél két verzió készítését sike. ri.il meavalósítani., a kkor a költségek cav tekintélyes része megoszlik és így lehet kíeeyensúlvozni a meaver mozi: I-:-~ "venge felvevöképességét. Hogya másik verziónak németnek kell lennie, azt a réaí kellemetlen ne; gativ tapasztalaton kívül u iabban a .Perdon, tévedtem" és a ..Rákóczi in. dldó" nozi tivc mutatta. Ennek bizo; rivára az az oka, hogv a mi kulturális éc; erkölcsi idcolóuiánk a nérnetekéhez ::íll lcnkőzclcbb. Ez a körülmény teszi lehetövé, hogy mind a két verzió si; kerüljön, noha nüanszbeli differen-

ciáktól és szfnószi felfogásbeli kűlőnb. ségektől eltekintve, egészen egyformák. Ilyen esetekben pl. régebben azok a filmek sem sikerültek, amelyekről francia verzió is készült, rnert akkor minden a francia verzió érdekében és szolgálatában állott, amelynek egészen más volt a szelleme, mint a magyaré. Ami a német verziók piacát illeti, a helyzet a következő. Ausztria kiilőnősebb nehézség nélkül bocsátja be az idegen ben készült németnyelvű filmet. Ebbe még csak a Klangfilm-társaság szól bele (amely a Hun'nia.Film~á, hangfelvevő gépét szállította) és amely a kész film mctere után liecncia-díjat szed. Ugyanez áll az u. n. "német ex. kluzív-tcrületrc is, amely magában foglalja Hollandiát, a skandináv és a kisantant-állarnokat Németországba lényegesen nehezebb a film bevitele, mert a nagyobb licencia-dij rnellett még vámsorompó is fennáll a kontin« eentélés [ormélében. Amióta azonban a filmgyártás Németországban nem; zcti alapokon áll. igen előnyös a han. gulat a magyar filmek iránt hivatalos körökben is. hiszen II magyar filmek is a Hunnia Filmgyáron é!' a Filmipari Alapon keresztül a nemzeti irányzat termékei. Erre a kőriilményrc maguk a német szaksajtó ernberei hívták fel az illetékesek figyelniét. miután ősszel a Hunnia Filmgyár műtermeit meglá: togatták. Ez az előnyös hangulat nemcsak kőzris produkciókat és német pro: dueerek itteni muukáját eredményezi, hanem a magyar kontingens megjavítá. stá is lehetövé teszi. A magyar filmgyártás az itt kife itctt alapokon törekszik afelé a célja felé. houy a magyar alkotó szellem erc ióvel egy folytonos [!yál'tásban értéke: sit se azokat a [eveket; amelyeket né: hány évi tapasztalat műszeki és gaz. dé/sági téren felhalmozott.

3

GAL

ERNÖ;

A MAGYAR FILM EDDIGI ÉS JÖVŐ RENTABILITÁSA majiyu r filmgyártás 1933. esztendejének második felében a mozgóképsz ínházak számára 3 igen nagvsikcrü filmet produ. , •••• e.......... kált. Ez film- és mozipolitikán k szempontjából azért nagyfontosságú, mert hiszen a szezón kezdete óta alig három hónap telt el és ezt él három filmet koriil» be/ül 15 hétig játszották a premiere szinhúzek és ezekkel egyidejűleg ját; szották a vidéken is a legnagyobb bevételeket produkálván. Hogy ez a mai sivár gazdasági viszonyok mellett mit jelent, arról nem kell bövebben írni, ha esak azt nem vesszük figyelembe, hogy magyar filmmel általánosságban legalább a héromszoroséi veszik be a magyal' mozgoképszínhúzek, mint más küiföldi filmmel, de jelenti ez azt is. hogy amíg a magyar [ilmelcke! a ma;

A

gyal' moz[1óké/Jszínházak kerestek, ad; dig a külföldi filmek legnagyobb ré; szé vel épen csak él rezsiköltsegeket vették be. Ebből kővctkczik, hogy a magyar filmszínházaknak is elsől'endü Iéiérdekiik, hogy magyal' film kesziil« .főn, viszont a magyar film nem bír ja

k ás bevétellel kalkulálhat. A Német. országban elöállított 200.000 márkás nlm csak a ném-ct verzióval veheti be a clupláját a világ minden részén, úgy hogy egy r.érnct film előállítási költse. ge it már a németországi belföldi kihe; lyczés biztosítja és már mint haszon megmarad fl külföldi eladás. Egy magyar film összes kiadásainak 70%~a 'dologi kiadás, ami azt jelenti, hogy ebben az esztendőben befckte. tett három millio pengő ből legalább kétmillió penfl,ő folyt vissza vérkeringésébe, azzal, hogy

élZ

a nemzet

színószek. művészck. műszaki munkások, iparo; sok, kereskedők keresethez, illetve for; galomhoz jutottak. A többi 30% igaz - a külföldön vásárolt nyersanyagokra, villanyáram ra és egyéb fontos árú bcszerzé sérc szolgált. Hogy mi. 'lycn jelentősége van annak, hogy kétmillió pengót fizettünk munkadíjakra és fordítottunk a magyal' színeszek fi~ zctésórc, akik erre a jövedelemre so» hesem voltak annyira részorulve mint éppen

most,

amikor

a színház

is de.

kedeneiébe Jutott és itteni keresetűk is a minimumra csökkent, az tudja csak átérezni, hogya magyar filrngyártásnak milyen fontos nemzetgazdasági

az iramot a kiilfőldivcl ezt már számtalanszor bizonyítottuk - és aminek borzasztóan egyszerű ol, a V~l11. A magyar film a le~l1ag.yobb siker eset é« ben sem iudio bevenni költségeket, mcrt akkor,

MÉRLEGE

(iS

pénzügyi

jelentősége

van.

Az általam képviselt filmérdekelt~ég a Folyó esztendőben másfélrnil. hó pengót fektetett filmgyártásba és sajnos, az anyagi mérlcgcn kivül a mo, rélis mérleg is kedvezőtlen, mert ez az érdekeltség nem részesült támogatás ban a legszélesebb rétegek részéről, sőt ellenkezően az állandó támadások, az érthetetlen csipkelődősek és titok; zatos intrikák a legnagyobb cllccdvetlenkedést váltották ki és hihetetlen energiát és munkát kiván az, hogy ezt az elkedvetlenkedést az ember min. denben kiparirozza.

elögllftisi

amikor egy magyar film Magyarorszáron. tekintet. tel azokra a !
4

~'--------~'~~~~~'-----A magyar filmgyártás egyike azok: nak az ipari és müvészctí ágaknak, amelyek a legnagyobb mérvű támogatás t érdemlik meg, mert annyitéle anyagi lehetőséget nyújt, annyi érde. keltségnek tesz szolgálatokat, hogy az abba: fektetett tőke leguagyobb meg" bccsűlésre és kiméletre szorul. A ma. gyar filmgyártást esak úgy lehet fej. lesztem és produktivvá tenni, ha azt mindenki, akinek ez módjában áll, a legnagyobb lelkesedéssel támogatja. Egy kis támogatás mellett a magyar filmgyártásba fektetett tőkét duplán is fel lehet használni, ami azt jelenti, hogy még több komoly kereseti lehe, icsegeket teremtünk a mai nehéz mun, kaviszonyok közott. J(ülönösen a ma: gyur verziónál fontos a fokozottabb t émogatés. Ha a ,budapesti premier; filmszínházak bevételeit arányba Il0Z~ zuk a németországi bcvételekkcl, ugy ez körülbelül úgy aránylik a magyar bevételekhez viszonyítva, mint 1:3 cs l:10. Ez azt jelenti, hogyha a gyártó a magyar premierhéten 30.000 pengő bevételt kap, akisterületi Magyaror" szagon legfeljebb 120.000-160.000 pen; gőt vesz be, ezzel szemben a német gyártó, ha a premierhéten csak 30.000 márkát ér el, úgy Németország többi területéről összesen 200.000 márka minimális bevételre számíthat. Ez a kö-

Igen

rülmény természetesen reálissá teszi Ll gyártási kalkuláció t is. Nálunk figye, lcrnbc kell venni azt is, hogy aránylag igen kulturált közenséggel állunk szemben, amelynek igen kényes az ízlése és súlyos követelményeket támaszt il filmgyártó kkal szemben, úgy hogy a magyar film gyártásánál elsősorban ezeket az igényeket kell szem előtt tartanunk és ezért kénytelen a pro: dukcic drága filmeket gyártani. Amíg tehát itthon kevesebb bevétel mellett a minőségre kell súlyt helyezni, addig a kűlföldön sokkal sekélyesebb filmek nagyobb tömegeket mozgatnak meg, mert ezek kisebb igényiiek és ha a gyártók ennek a kisebb igényii közön" ségnek gyárt [ilmeket; már/s megtel ál» ták számadásukaf. Ebből a szempont. ból nézve a dolgokat, igen fontos vol; na, ha nálunk az úliem hatályosabb tá~ megatésben részesilené a magyar ver; zió készítését, több elnézést tapasztal. nánk a közönség részéről, lelkesebben és niclegebben támogatnák az elkészült magyar filmeket.· Kevesebb támadás, több jóakarat és több jó tariács szűkségcs épen azok részéről, akik ezzel sokkal jobban szolgálnák a magyar filmgyártás ügyét, mintha elgáncsolnák és megnehezítenék azok munkáját, akik a magyar film létéért egész munkássá. ilukat és energiájukat feláldozzák.

tisztelt

Boldog ujévet

kiván

film- és moziszakmabeli ven dégeinek

összes üzletfeleinek

szerencsés és boldog UJ ével kiván

a

Warner-First- National BUCSINSZKY

KÁVÉHÁZ

YII., ERZSÉBET.KÖRUT

magyarországi képviselete

30.

Budapest,

5

József-körut

32. T.: 32-5-90.

Dr. LIBERTINY az O)UIE

iigyv.

l\'IÁRTON elnöke;

A KERESLET ÉS KINÁLAT A MAGYAR FILlVIPIACON

öbb filmvállalat részéről hangzott el az a komoly óhaj: nem volna-e célszerű olyan belső megál____ Iapodást létesíteni, amely ~. . bizonyos határt szabna a filmek tömeges behozata; Jával szemben. Köztudomású ugyanis, hogy csaknem kétszerannyi film van, II piacon, mint amennyi szükségcs. A néma világ idejében nagyobb volt a magyarországi Ielvevöpiac, mert hiszen az elsőhetes színházak ____. az Urá; nia kivételétől eltekintve - állandóan két filmet játszottak egy műsorban, ú másodhetes színházak három és négy naponként cserélték a filmeket, míg :l harmadhetes mozik egy héten három. szor váltották műsoraikat. A hangosfilm megszűlctésóvel létrejött a prcmier-színházak long-run. játéka, s így előfordult, hogy egy.egy film, nemcsak hctekig, de egyes esctekben; hónapokig maradt műsoron. A másodhetes mozik ma egy hétig játszszák a filmeket és a régi harmadhetes mozik jelentős része ugyancsak másodhetes szinházzá nevezte ki magát. Ezeknek a tényeknek illetve adatoknak számokban való kifejezése még a laikus előtt is nyilvánvalóvá teszi, hogy sokkal kevesebb fiimre van szükség ma, mint volt a hangosfilm első óveiben, illetve a némafilm korában. A filmvállalatok azonban nem akarnak számolni a változott viszonyokkal és kiilőnősen a német piaeoru be-állott filmsziikc következtében olyan tömegben hozzák be az amerikai és az angol fil; mckct, hogy ez a körülmény feltétlen árrornbolást idéz elő, nem számítva azt a kárt, amit a gyengébb minőségű filmek a moziknak okoznak, Mi válna tehát a teendő? Az önkonfingentálás!

T

Ez minden filmvállalatnak eminens erdeke. A belföldi eég tulajdonosa ér; tcssc meg saját magával, hogy a gye'n~ ge filmből pénzt esinálni nem lehet, a mozis ezt csak kényszerűségből kőti alacsony áron, - a külföldi vállalat budapesti igazgatója magyarázza meg az anyavállalatnak a magyar piacon uralkodó óriási kinálatot és vesse lat; ba mindcn befolyását, hogya produk. ciónak es ak a föle kerüljön hozzánk, mcrt a, produkció a/ja ráfizetest jelent. jelent. Ha bekövetkeznék az önkorzfingen; tál ás, ugyafilmeknek körülbelül a fele jönne be az országba. Ez érdeke volna úgy a kőlcsőnzönck, mint a mozisnak. A kölcsönző jobb árakat kapna a film; jeiért és jobban tudná azokat kihasz. nálni, mcrt sokkal több mozi játszaná, - a mozitulajdonos viszont szivescn fizetne többet jobb kvalitású filmért. ha nem kellene ahoz több gyenge fil. met játszania, amiről már előre tudja, hogy az rószérc ráfízerést jelent. Sokan azt fogják sz(ememre vetni. hogy ez a tétel így felállítva elméleti, leg feltétlenül helyes, gyakorlatilag azonban nehezen vihető keresztül. Hosszú filmkölesönzői pályámon olyan bőséges tapasztalatokat szeréztem amelyek feljogosítanak annak a kijclentésére, hogy az önkontingentálás keresztiilviiele nem tartozik a lehetet» len fe/adatok közé. Komoly amerikai vállalatok hajlandók erre és a régi bel; földi cégek is sokkal óvatosabban vásárolnak ma már, mint vásároltak né; hány évvel ezelőtt. Biztos meggyőzödésem, hogy minden beavatkozás nél. kül rájönnek majd erre a filmeket nagy tömegben importáló cégek is, addig azonban sok pénzükbe fog kerülni ez nemcsak nekik, hanem azoknak a moziknak is, amelyek kénytelenek ezeket a filmeket lejátszani.

Dr. VÁRI REZSÓ az Országos Magyar Mo,góképipari Egyesület ügyésze :

FILMSZINHÁZAK KATASZTRÓFÁLlS HELYZETE A VIGALMI ADÓ..tTÜKRÉBEN

A

százalékos volt, ellenben jelenleg, miután a prcmiersz ínház aké 6 százalékos, a többieké pedig átlagban 5 százalékos, helyes számításnál egy 5.5 százalékos kulcsot kell vennünk, vagyis azt is ki kell számítanunk, hogy mennyit tenne ki a bevétel 8 százalékos kulcs mellett . Ha ezt számításba vesszük, úgy az 1932. évi hozadék 8 százalékos kulcs mellctt 380.000 pengő lenne. I fa ezt ősszevetjuk az 1925. évi hozadékkal, effektív veszteség 420.000 pengő jelent" ke zik az 1925. évivel szemben, vagyis ez a szám adja meg a különbözetet és ez annak a megállapítására vezet, hogy a mozgoszinhúzak: bevétele 1925 óta több, mini hatvan százalékkal csok» kent. A bevételek tehát hatvan! százalékkal csökkentek, de hol van ezzel szemben a kiadások hatvan százalékos csőkkcnésc? Hogy egyebet ne említsünk, az áramszolgáltatás díja változatlanul ugyanaz maradt, úgy a világítási, minr az ipari áramnál, a házbérek átlagban tényleg 20 százlékkal csökkentek, a személyzeti kiadásokat is 10-15 szú. zalékkal csökkentnek vehetjük, de mi. ből fedezte a fenti bevételelmaradást a mozgósz ínház ? Mert ismételjük, a ki. adásai 'nem csökkentek ugyanolyan arányban, mint amilyen arányban esők. kentek a bevételei. Megfelelünk reá: a filmkölcsöndíjak csökkentek aránytalanul, ezek a csöb kent kölcsöndíjak mutei iék a legjob" ban a különbözetel, él veszteségi koej]!» ciensi, A számok beszélnek és e beszélő számok mögött: nénuín tíírő, összeszar i; tott fogú filmszakma áll.

a a mozgóképsz inházak pa> naszkodnak, hogy rncnynyire hanyatlott abevé. vételük, a hatóságok ré. széröl rendszerint egy ud. •.•• •• • • • varias sajnáikozó és egy" ben hitetlen mosoly a vá" .lasz. Ezzel szemben most módunkban áll olyan megdönthetetlen és cgyuttal megdöbbentő adatokat felsorakoztatní, amelyek reávilágitanak a budapesti mozgók igazi helyzetére. Budapest székesfőváros statisztikai adatai szerint az évek során a vigalmi adók a következőképen alakultak: 192.5. évben 813.411 P 1926. 771.209 " 1927. 646.742 1928. 883.537 " 1929. 450.765 " 1930. " 408.792 " 1931. 348.484 " 1932. 296.766 " lla számbavesszük azt is, hogy az 192.5. évben a mozgószinházak bevétele után 8 százalék volt a vigalmi adó és ezzel szemben 1932. évben a vigalmi adó a bruttó bevétel 5.5 százaléka volt, így is megdöbbentő a bevételi hanyats lás. A mozgók befogadóképessége 1926. tól ]932 végéig nem változott, amcnynyiben egyes mozgók megszűntck, azon han újak keletkeztek, úgyhogy a bcfogadóképességek között alig 300 személy különbség van. A mozgók tehát ugyanazon befo. gadókópesség mellett az 1925. évben 813.000 pengő vigalrni adót fizettek, míg az 1932. évben 296.766 pengót. Az 1925. évben a vigalrni adó átlagban 8

H

7

~-------+,~A~r~~'~------+i Dr. KRAlVlPOL l\lIKLÓS tanár:

A FILlVITÁMADÁSOK KERESZTTCZÉBE és törekvései t az utolsó években súlyos támadások érték a komolyabb kritikn ré. szérői. Kűlőnőscn azóta .--._._.... fordultak ellene nagy cl; lcnszcnvvcl, amióta kilé; pctt némaságilbó/ és .Jiangcssá" lett. Ettől kezdve került ugyanis élesebben szembe a többi művészctekkel. Sajnos, ezeknek a támadásoknak na; lunk ritkán volt visszhangjuk. Előadásokban, folyóiratokban, napilapokbau. sőt a legújabban a rádióban is a legprimitivebb törekvésekkel vádoltálc gramofór-nivóra süllyesztették. Azt ír; ták róla, hogy megöl min dcrn intellektuális életet, hogya nagy művészetex közvetlen hatása helyett a gépi kőzvctítést juttatta uralomra. A művelctlcn rőrncgnck dobták oda táplálékul: tömeg; mtivészetnek nevezték cl. Valarnikor azt hjrcsztclték rólu (kii lőnőscn némasága idején), hogy az életet, a valóságot produkálja, másolja, fényképezi, tehát nem lehet míívés;:et és nem lehetnek miívészi álmai. Azonban a fénykép sem mindig az élet gépies másolása, mert a gép 'len. cséjét végső elemzésben mégis az em: ber képzelete irénvit ]«, A müvészi kép; zeletnck itt is meg kell találnia a leg; jellemzőbb, a legkifejezőbb, a lcgtipiku sabb vagy a legegyénibb vonást és elsősorban azt a pontot, ahonnan ezeket a lencse scr;lts6f(ével a legtisztábban tudja megragadni. Tehát a fénykép is lehet művészct.

~

képzelete annak jellegzetes törvényei szcrin t alakítja, stiiizálja az életet rnűvészette. A film kifejezési formúja te; hát nem a fénykép, nem is a kép, ha; nem a mozgókép. Ez azért fontos, mert uz t.t.rbbi teremtette meg számára azt a kifejezési lehetőséget, amely az ősz» szcs miivészctck kőzőtt egyedül a film; nek áll a rendelkezésérc. A:t összes művészetek kőzritt ugyanis a film tudja egyedül szemleltetui és kifejezni az élet szukccssziv voltát, az időbeli történést: az élet folytonosan és változatosan só; guldó ritmusát. Ebből következik az cl fontos vonása is, hogy a tér és idő ha; tárai ismeretlenek számára.

filmművószctct

A

Ma már eljutottunk odáig, hoay a filmalkotások lassan már megközelítik azt a világot, amelyet egyedül a film művészi szelleme és légköre tölt be, amely lényenében és természetének jel. lemző vonásaiban egészen új, tehát nem szinpad. nem képzőművészet. re; Véoyköltészet vagy zene, hanem film; művészct.

A határok ma még nem élesek és ke: vcscn vannak, akik kópzelctiikben teljes bizonyossággal el tudják határolni a filmet a többi művészetektől. Bár Pirar-dcilo darabjának a bukása már arról tesz tanuságot, hogya közönség mÚl' kezdi sejteni a különbségeket. Nem akarok hosszabban időzni a film specialis, kifejezési eszközeinél, csak egyre mutatok rá, amely szellemé. ben tisztán filmművészeti forma és ná; lunk még alig jutott kifejezésre. Nem adhatunk igazat Puclowkinnak, amikor a montázst úgy dédelgeti, minr a filmművészet legfontosabb, talán egyedüli kifejezési cszkőzót. Kötségtelen azonban, hogy II képeknek az egy; máshoz való viszonya kifejezési erejé; ben óriási művészi lehetőségeket rejt

A film kifejezési formúja azonban nem a fénykép, hanem a mozpókóp. A filrnrerudczö képzeletét éppen az jellemzi a többi művészctck művószcivcl szemben, hogy mozgóképckbcu gondol; kodik az alkotás pillanataiban, hogy

8

~--------~.~~~+.--------~ magában. A képek egymagukban bár; milyen tökéletesek is, ha egymáshoz való viszonyukat, egybekapcsolásukat nem egy nagy művészi képzetet teremti meg, az egész darab művészi hatása so' kat veszít erejéből. A film nem ismer térbeli és időheli határokat s ezért egyes képei, jelenetei néha nagy térbeli és időbeli távolságokat nyelnek el. Egybekapcsolásukar tehát valamiféle lélektani, belső vagy külső kapcsolatra kell felépíteni: a képek között valamí. féle asszociációr kell teremteni. A "Pardon tévedtem" círnű filmalkotásból a következő jeleneteket idézem fel: Gaal Franciska falusi otthoná. ban él. Az előző jelenetekből megtudjuk, hogy Budapestre készül: ez a vágy és törekvés tölti be lelkét. Közben meg: érkezik harátnőjének a levele Budapestről. Kezébe fogja és nézi. Lélek tanilag egészen természetes, hogya cím, ről a tekintet őnkénytclenül a bélyeg re vetődik s még természetesebb, hogy megakad a szeme rajta, hiszen a parlamentet ábrázolja, amely vágyainak szimbóluma. Amint nézi a képet, nővekszik a vágya és vele együtt mindig nagyobb és nagyobb arányokat ölt Ll képen a parlament. A következő kép már Budapesten játszódik le. Ugyanaz a vágy, amely lelkében és képzeleteben megnövesztette a parlament épíiletét, ugyanaz a vágy hozta fel BL1da~ pestre. Ez a lélektaní kapcsolat köti őssze és hidalja át a térbeli és időbeli távolságokar. Willi Fürst filmjében (Szívek mclódiája) a zálogház mérlegének ritmikus mozgása az Eszterházy-kasrélj. zenetcr. mébe megy út, még pedig először a mct, ronom ütemes mozgás ra látható és hall; ható, tehát a mérlcg ritmikus mozgása a metronom ütemes mozgássá változik. Kép, és hangasszociáció! A zálogház mérlege és az Eszterházy~kastély metronomja szirnbólikusan érzékelteti azt az utat, amelyet Schubert a zálogházi miliöből a kastély zeneterméig megtett. Lélektamlag meg szemléltetö formá ba

•

önti a változást, ami végbement benne. Ugyanilyen fontos a lélektani szükségszcrűség az egyes természeti képek között, sőt az is fontos, hogy meg jelenésűk megokolt legyen. A magyar fil; mek búzamezői, pusztái, rnéncsci, Budapest kűlőnbőzö felvételei reklámszerűen hatnak, mert megjelenésük erőszakolt és nélkülözik a lélektani szűkségszcrűséget. Sokat támadta már a kritika ezeket a képeket propagandaízűk és reklámszellemük miatt. Jellemző azonban, hogy még ezt a hatást sem tudják zavartalanul beváltani, mert túl. ságosan kiélezett a tcndenciájuk. Viszont ott van Willi Forst filmje! A bban is vannak jellegzetes magyar tá; jak, képek, csakhogy itt lélektanilag úgy érzi a szemlélő, hogy nem az ö ked« vééri iktetteic bele öket, hiszen ezeket a tájakat Schubert figyeli és szernléli a koesi ablakából; természetes, hogy fi~ gyeli: most lát elöször magyar ierrné» szeti szépsegeketl A rendező tehát Schubert szemét és érdeklődését ko. vette. Jelenlétük tehát művészileg és lélektanilag megokolt, ezért hatásuk is nagyobb és őszintébb ... Nem is olyan régen azonban nagyobb vádak érték a filmet. Az elsőnél súlyo, sabbak és komolyabbak. A művelt kri. tika berkeiben azt híresztelték és hí, resztelik róla, hogy nem tud a saját lá, bán élni: nincs önálló lelke és szelleme, hogy technikai csodáival a többi művészetek (szfnpad, zene, költészet stb.) eredményeit és alkotásait reprodukálja. Ezek a vádak azért is értek el nagy hatást, mert a film törékvései és alkotásai az utolsó években sok konkrét bizonyítókot nyujtottak erre. Ezeknek a vádaknak a hangja leg~ többször él közönségig is eljutott. Ezért bármennyire mosolyog néha a szakern, ber rajtuk és rakja féIre őket, a kőzőn. ség kedvéért néha tudomást kellene venni róluk. A filmnek a technika adott életet, de .a tőke csókjaitól nevelődött naggyá Tőke nélkül nincs film, amint levegő

r,...~.I__------+-

')~~ . ,.,...~

-+-

~~~~~~~

nélkül nincs élet. A közönség hitére, rajongására, folvtonos érdeklődésére tehát szüksége van.

~

A közönség legnagyobb részének azonbarn ma még alig van fogalma ét film világáról; arról a légkörről. amely speciállsan a filmé, amely lelké ben, szellemében, törekvéseiben és kife jczési eszközeiben egészen új, mert nem színpad, nem költészet stb. Természe, tes tehát, hogy a kőzőnség, ha a művclt krrtika hangjai elérnek hozzá, nem tud védekezni ellenük a maga erejével, hanem befogadja őket, magáévá teszi felfogásukat, amely mélyen belevágja magát a tudatukba, ahonnan már nehéz kiírtani azt. Az, aki tisztában van cnnek a tőrricgre gyakorolt lélektani hatásával, az tudja azt is, hogy sokakat lehet így elveszíteni, anélkül, hogy a szakember észrevenné, hogy mindez hogyan történt.

~ ~

R. K. 0, Express ~

Európai bemutató-premier Budapesten, 1934. január hó ~ 5-én negy premierszinházban:

~

i

~

~ ~tjJ

Jó volna tehát, ha ezeknek u táma; dásoknak vi sszhanja támadna. Annál is inkább, mert a film reklámja és propagandája mai formája miatt már sokat veszített erejéből és hatásából.

SINCLAIR LEWIS ~ világhirü es Magyororszógon ~ is közismert reqenye.

i ~IRENE i ~

~

Főszereplők :

boritékl pját ~rqfCl

•

vI

n

II . FeMOTtY-;} nyomták

10

~

WALTER HUSTON, CONRAD

~

HAGEL é, _~CE

~

CABETT.

EXPRESS FILM Telefon : 25-4-58,

~~~,~

~ ~ ~

DUNNE~

Budapest, VIIL,Népszinház-ucca

FILMKULTURA

•

i

!

(Ann Vickers)

A MOrliegyesiilet leglltóbbi kőz.gyűléséra a következőket választották meg: Ellenőrré: Winkler Laj ost. A számvizsgáló bizo ti sát: fagjai7!ÓJ: Hirsch Lajost, vitéz Losonczy t«. vánt, Bogner Józsefet, vitéz Kassa Cyllli'll. Vd/asztlllá1!yi tagoleul : Berger Sándort. Borhegyi Istvánt. Csomor Gyulát (Debrecen'l. Gerő Istv-ánt. Gertler Fülöpöt, Gr iesz Arturt. C;a1csik Jenőt (Szolnok). Ludwig' Györgynét (Miskolc): Makrai Teofilt. dr. Nagy Sándort. Rottenber g Rézsót. UngcrleiderMórt, Varsányi Andort (Rákospalo1a), Vörös Gyulát. dr. Zuckermann Sándort. Válasstmánví pát tagoleul : A/brecht Antalt (Budakeszi,. Konta Jenőt. Melkovits Mih,Úyt (Komárom), Schwarz Károlyt (Orosháza}, Tóf alvv C~ábort (Jászberény). dr. Urbán Pált. A jdrlllékkive/ö bi::ott.lág tagjaivá: dr. Zuckerrna nn Sándort. Griesz:-\ r tur t. Melkovits :'-fihályt.

mai számának

moJe~n

1l•• ZODJ tZI't'e!

~~~

A

~

jelenti:

~ 21, ~ ~

vitéz dr. RONCSIK debreceni

JEN Ö,

tüzoltőföpar-ancsnok:

A TŰZOLTÓPARANCSNOK SZEREPE A MOZGÓKÉPSZINHÁZBAN z egyik nyíregyházi mozgóképseínházban hangos, filmet mutattak be. A színház igazgatósága a hatóságilag megállapított --... befogadóképességen Júl a vetítőkamra elé, ahol a vetítő, és kémlc1őnyíláson üveg nem volt, nézőközönséget bocsátott be és pedig: gyermekeket. Mikor az előadás megkezdése után a mozgóképszínházba érkezett hivatásos tűzoltóparancsnok észrevette, hogyavetítőkamra előtt nagyszámú gyermek áll, a vetítőgépet leállíttatta, a nézőtéren a lámpákat Fel. gyujtatta, hogya gyermekeket a szin» ház vezetősége ültesse le és ne álljanak az el nem zárt vetítőnyílás alatt. lviikor a mozgóképszinház igazgatója a tűzoltóparancsnok intézkedéséről tu. dornást szerzctt, magából kikelve rohant a nézőtérre és ott szóváltás köz, ben' a tűzoltóparancsnoknak ezt mon. dotta: "Maga itt senki, gyalázat, amit csinál!" - s mikor a tüzoltóparancsnok ujjal mutatott a vetítőkamra hi á, nyosságára, az igazgató ráütött a tűz, oltóparancsnok kezére. A tűzoltóparancsnok Feljelentése folytán megindult a bűnügyi eljárás, amikor a tanukon kívül szakértőket is hallgatott ki a törvényszék, és pedig: dr. Bingeri Jánost, a Hunnia-filmgyár igazgatóját és dr. vitéz Ronesik Jenő debreceni tűzoltóparancsnokot. Mind~ két szakértővéleményből kivonatosan közlünk részleteket. Dr. Bingcrt János igazgató szak, véleménye szerint a mozgóképszínházakban a Fclűg yeletct és ellenőr. zést az elsőfokú rendőrhatóság az ő közegei által gyakorolja. A tűzoltóparancsnokságnak és a tűzoltóknak semmiféle közvetlen ellenőrzési és feliigye-

leti joguk és szerepük nincsen. A tűz, oltóknak és iűzoltoperencsnoknek a mozgószínházaknál történt előadások aik aim ával kozvetlenűl intézkedni soha sincs joguk, erre joga csak a rendőri közegnek van. A gépházbaelőadás közben csak a gépészeknek és az üzem, vezetőknek, valamint a l'endőrhatóságl közegnek van belépési joga. Nincs jog; szabály arra, hogy a vetítő nyílást űveg. gel kellene ellátni, a gyakorlatban azonban a helyhatósági engedélynél előírják, hogyavetítőnyílást üveggel lássák cl. Szó sem lehet arról, hogy ez 5 mm vastag legyen, elég, ha rendes üvegvastagságú. Amennyiben a hatósági engedély előírta ilyen üveg alkalmazását, akkor anélkül az előadást megkezdeni nern szabad, ha azonban előadás köv ben ez az iiveg valamely okból eltört, vagv elveszett, az előadás végigjátsz. ható, mert niszen a film meggyulladása olyan ritka eset, hogy ennek az üveg~ nek hiánya semmiféle veszedelmet nem jelent. Amennyiben ilyenr üveg' rövid ideig hiányzik, a vetítés félbeszakítá. sira kr.molyabb ok nincs. Dr. vitcz Ronesik Jenő debreceni tűz. oltóföparuncsnok szakvéleménye szerint a mozgóképszinházak tűzrendészeti ügyében a i79.879f1923. B. M. számú elvi jelentőségű döntvény szerínt nem a l'endórhafóság, hanem az elsőfokú tűrrendeszeli hatóság illetékes el iérni, a tűzcit oorséget is tehát 8Z elsőfok,í tűzrendeszeit hatóság rendelte ld. A városnak van bclűgyrniniszterileg jóváhagyott mozgóképszínházi szabályren. delcte, amelynek 40. §~a kimondja, hogy az előadások alatt a tűzőrségnek leg, alább egy kirendelt tagja állandó ügye, lctes szelgála-ot tart, aki köteles ellen. őrizni, hogy a szabályrendelet intézkcdései megtartassanak. A rendőrhatóság

11

+,

-+.~~~r~.~-------+

tehát joga kiküldött tisztviselő je vagy közege ú':~ A tűzoltóparancsnoknak volt leállítani a mozgóképszínház i elő. ján ellenőrzi azt, hogy nincs-c közbizadás~ hogy a gépház előtt lévő gye~ tonsági szempontból kifogás a mozgómek néző-sereget a színház vezetősége képszínházban, a tűzoltóparancsnokság onnan helyeztesse el. kiküldöttének a feladata pedig it tűz; A nyíregyházai törvényszék ítéletét biztonsági kikötések ellenőrzése és a debreceni íté. minden intézkedés megtétele. ami a vádlott megfelebbezte. lőtábla B. III. 354í1932. sz. ítéletében II tűzveszély t és a tűzilárma lehetőséget vádlottat felhatalmazásra üldözendő rákiküszöböli. A tűzoltói intézkedések galmazás vétsége és hatósági közeg cl, megtétele sok esetben halasztást nem leni erőszak vétsége miatt 120 pengő tűr, nem lehet megvárni azt, hogy az pénzbüntetésre ítélte. elsőfokú tűzrendészeti hatósághoz irás; Az ítélet indokolása többek közott ban beadott jelentésekre véghatározáa következőket mondja: A sértett tűz. tilag történjék intézkedés, mert ezalatt oltóparancsnok a vád beli napon a moza fenyegető tűzveszelv fennáll és ve; mint a tűzbiztonsági szélyezteti az emberek életét. Ncm Ic" góképszínházban. intézkedések betartásának cllenőrzéséhet bevárni azt sem, míg egy rendőri re kirendelt közeg jelent meg, tehát közeg előkerül, hogy intézkedj ék, mihatósági megbízás alapján járt el és cr» után a tűzbiztonsági intézkedések meg; nélfogva e szolgálata közben büntető" tétele .. lévén a község illetékes eljárni jogi szempontból él hetáeéi; kiizegének: tűzrendészeti ügyekben, - nem is tartekintendő. Mivelhogy pedig a tűzrentozik a kirendelt rendőrközeg hatás; dészeti szabályok betartásának ellenőrköre alá. Ha tehát a mozgóképszínházzésére elsősorban a sértett volt jogoban olyan jelenségek fordulnak elő, sult, - nyilvánvaló, hogy ő akkor, miamelyek a nézöközönségre vonatkozó; dőn ügyeletes szolgálata teljesítése kőz, lag életveszélyt jelentenek, nemcsak ben a moagóképszínház vetítőkamrájájoga, de kötelessége is a jelenlevő tűz; nál tűzveszélyes szabálytalanságot oltóparancsnoknak mindent megtenni. észlelt, annak meuszüntetésc iránt sa. ami a tűzveszéiyi megsztinieti és a moz» ; +t hatáskörében is jogosult volt iniéz» góképszínházban a közönség biztonsá" ketini s a rendőrség beavatkozását csak aos jelenletét lehetővé teszi. Néha pil; abban az esetben kellett igénybe venlanatokon múlik a veszély és az elsza. nie, ha intézkedése ellenszegülesre lasztott pillanatoktól kifolyólag ember; talál. életek és vagyonok pusztulnak el. A A m. kir. Kuria B. I. 361/1932. sz. itégépházba az ellenőrző szelgálatot telje; letében. miután a vádlott fellebbezett, sítő tűzoItónak, tűzoltóparancsnoknak -a kir. ítélő tábla ítéletét helybena belépési joga megvan. Ha a vctítőhchagyta, az ítélet végrehajtását azonban, lyiség tűzbiztosan nincsen .elválasztva az enyhíő körülményekre tekintettel, 3 a nézőtértől. nincsen meg az előírt üveg évi próbaidőre felfüggesztette. a nyíláson, - a közőnség élete nagy A kúriai ítélet indokolása megálla; mértékben veszélyeztetve van és veszépította, hogy a sértett tűzoltoperencs. lyeztetve is voIt, mint ezt már nagyon nok jogosen tertozkodott a mozgoket» sok külföldi halálos mozgóképszínházi színházban, nem lépte át a hivatásához katasztrófa igazolta. Az 5 mm vastag tartozó jogkört akkor sem. amikor a üveglemezt belűgyminiszterileg jóvá; haladék nélkül és hagyott szabályrendelet írja elő, ez a mozgóképszfnházban intézkedett az előadás féL szabályrendelet azt is kimondja, hogy . kőzvetleniil beszakítása iránt avégből. hogy az üveg előadásokra nem bocsátható be több nélküli vetítőkamra előtt álló nézők személy, mint ahány személy befogadáerről a veszélyeztetett helyről eltávosára számozott hely a nézőtéren van.

12

~,-~-------+i~~~~~~'~ littassanak. Joga volt sértettnek köz. vetlenill intézkedni s nem tartozott megfelelő intézkedés végett a szintén jelen volt rendőrségi kiküldötthöz Iordulni, mert él dolog természete szcrint egy, a tűzbiztonságra veszélyessé vűl. ható szabálytalanságot haladéktalanul, tehát a tűzbiztonsági cllcnörzcsscl meg' b~zott intézkedésére meg kell szüntetni, kiilönösen nézökkel megtelt szinhez, ban. Eddig az volt a felfogás, hogy a szol, gála tb an lévő tűzoltótiszteknek csak a tűzesetek szinhelyén volt közvetlen ir» tézkcdési joguk, a 111. kir. Kúria azonban fent közölt elvi jelentőségű ítéleté ben kimondotta, hogya. tűzoltótiszt intézkedési joga nemcsak tűzeset eknél, hanem akkor is fennál. ha a tűzbi zton« ságra veszélyessé válható szebétyteien» ság azonnali megszűntetéseröl Fal1 sz o. nm_mm • __ 'ot m ms

űzletieleinek

. Bórátainak,

boldog uj esztendőt kiván

(JOTTLlEB BÉLfi Dohány-ucca

48,

Összes barátainak és üzletfeleinek

boldog uj esztendőt kiván HELIKON Budapest, VIIL,

FILM

.József-körut 19.

Boldog uj éve lesz,

ha Meitnertöl g é P e t ves z! Budapest,

A hetedi~ évfolyamba lep él mai számmal ét Filmlculí urn, Az ennuli esztendöben a Magyarországon páratlanul álló A ~~ica~Pe!loro boríték. lappal diszí/ethik a Filmkutture minden egyes számát, emel yek nívója, tert el« ma egyre jobban emelk edik ; [okozodik. Az új évjolyem elején arra kérjük fl magyal' [ilmvéllalatoket, vegyék igénybe il Filmkult ure propegende.erejet, nagy és értékes nyilvúnosséget, adják le kozlemenyeiket a Fllmkultutében, amelynek núnden egyes suímáf az 0[; vusok: nagy tábora megőrzi, elteszi. Köszönjük mindenkinek eddigi tá: moget ását, jóakaratát és kér jük, hogy olvasóink «zereteiiik et es i ámogeiésu» kat tartsák meg a nehéznek és kűzdel» mesnek igérkező 1934~bel1 is! Lapunk bnréi einek szerenesés és boi; dog új évei kiván unk és kérjük, hogy él Fiímkuliure mirulen egyes számát fo: ga diák szereietiel a jövőben is. A FILMKULTURA szerkesztósége és kiadóhivatala.

+1

VIII., József-körut 21. Tel.: 33-8-78. Összes üzletfeleimnek minden jót kivánok.

Boldog uj éve t kiván IIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIII

1I1111111m 111111111111111111111111111111111111111111111111

SCHILLING

GYULA

preciziós és kinómechanikai BUDAPEST, VII. IZABELLA-UCCA Telefon: 41-0-09.

Boldog

üzerne , 32. SZÁM.

uj esztendőt kivánok üzletfeleimnek és barátaimnak

Schuchmann Antal Budapest, VIIL, Valamennyi

Rökk Szilárd-u, 20,

ügyfelünk nek

LolJog uj

é~ef Li~.íínunL

SEIDL és VERESS filmláboratorium Budapest, VII., Tököly-ut Telefon: W-7-75.

13

61.

*.---------+i~~~r~~.~-----Dr. GÁBOR JENŐ

EHDÉLYI, FELVIDÉKI ÉS BÁCSKAI FILMHIHADÓKAT A HEVIZIÓ ÉHDEKÉBEN apról-napra nagyobb bio zakodással, szívünkben Iorróbb reménységgel te. kintünk a revizió felé! S J mikor látjuk, hogy a kűl••• • •••• föld nagy államférfi ai, politikusai s a világsajto egy része is egyre fokozódó rokon. szerivvel kíséri a magyar igazság várva. várt beteljesülését, úgy hisszük, az is szűkséges len ne, hogy a rendelkezé. sünk re álló új eddig talán eléggé fel nem használt eszközöket, módokat is a magyarság szent ügyének szelgála. tába állítsuk. Akármilyen új eszme, terv vagy mozgalom, amely egy lépés. sel előreviszi a revízió megvalósítását, úgy hisszük, kell, hogy érdekclje a revizió s mozgalorn hivatott irányítóit. Az élőszó, a betü, a kép, rádió két; ségkívül a leghathatósabb hirdetői, to. vábbítói a nemzeti mozgalornnak, dc az is bizonyos, hogy a iilm - amely a rádióval egyenrangú tényezője a nem. zetközi propagandaszerveknek s ha. sonló módon egybekapcsolója a világ különbőzö népeinek, - még eddig nerrl jutott eléggé jelentős szerephez a ma, gy?r reviziós propegetide eszközei kő: zött. Pedig, hogya film mily óriási jeIcntöségü szócsőve mindcn nemzetnek, arról talán felesleges beszélni. S most mégis itt az alábbiakban erről lesz

N

szó! A magyar filmgyártás egyik intéz' ménye a Magyar Hiradó tagadhata.tla. nul méltóan végzi hivatását a mozgóképszínházak fehér vásznain, söt tény, hogya külföldi filmhíradókkal való esc' L' viszonyánál fogva, a magyar filmhír. adó egy része. eljut t öbbékevésbé a külföldi mozivásznakra is. Ennélfogva a Magyar Hiredo propagandajellegű képanyaga kifelé hű és értékes szószó. lója a revízió magasztos ügyének. Dc

14

úgy véljük, hogy il Magyar Híradó melleit vagy azzal kapcsolatban más, eddig, igénybe nem vett fílmgyartoí ténykedéssel ujabb, jelentős lendületet adni reviziós propagandánknak! Az illetékes tényezőknek el kellene határozni, hogya Magyar Híradót mintegy kiegészítve, rendszeresen film. híradókai készítseni a jövőben az el, szakított magyar területekről, azoknak nevezetes, propaganda szempontjából fontos színhelyeiről s talán ottani egyes, hangulatkeltő mozzanatairól, momentumairól. Ilyenforrnám készülhetnének erdélyi, felvidéki, becskei, stb. [ilmhiredok! Meg vagyunk győződve, hogy ezek az új, kis filmhíradók idehaza nálunk, nemcsak az elszakadt területek idekoltőzőtt közönségének, 'hanem az egész magyar moZiközönségnek rokonszenves, - bár kissé fájdalmas emlékű -. látnivalói lennének S cgyuttal az odaát lakó magyar testvéreinkkel való együtt, érzésnek őszi n te istápolói és ébren; tartói! Másrészt ezek a filmhíradók - a már említett filmcscrcviszonynál fogva, persze megfelelő feliratok kiséretében, kijutvárn azokba az államokba. ahol a magyar revizió ügyének már sok-sok igaz barátja és őszinte híve van, bizonyám sok tekintetben növelhetnék az irántuk táplált rokonszenvet. A napok ban Erdélyben jártunk. Itt örömmel értesültünk arról, hogy e megpendített eszménknek máris lelkes pionirje akadt. ts pedig dr. Ienovics Jenő, magyar színigazgató személye. ben, aki sok esztendei mártiromsag után, kénytelen végül is elhagyni őrállomását, amelyen a magyar színjátszás megmentésén ek oly sokáig igaz és bá. tor hareosa volt. Ienovics, aki még a békeévek idejében első volt a magyar

~.--------~.~~~~~~~'~--. filmgyártók között, rniután ruost vég> képen Magyarországra készül költözni, mans említésre méltó filmkészítes. tervet valósított meg, ha talán nem is mind járt azzal a célzattal, hogy rru idehaza a revízió ügyét ezzel dőre vigyük fenti értelemben, - de úgy hisz> szük, hogy munkája mindenesetre úttörője lellet a mo t kifejtett cólkitűzésein knek. Beszélgettünk. Janovics igazgatóvat. aki elmondotta, hogy nemrég fejezte be első u. n. Erdélyi Filmhíradó>ját. Az elmult napokban ugyanis szamos film. felvételt készíttetett az elszakított Er; aél y nevezetességeiről. történelmi Je> lentőségű, fájdalmas emlékű momentumairól, amelyeknek a közeljövőben leendő bemutatásakor idehaza bizo. nyára minden magyar szív meg fog dobbannil Mint Janovics velünk kö. zőltc, híradójáballl többek között meg fog elcvenedni néhány Kolozsvárori felvett szép jelenet: mint pl. a Mátyás király szulőházá ról, a Mátyás szeborról, a kolozsvári temető néhány nagy és híres halottjának, mint pl.: E. Ko; vács Gyula és Szentgyörgyi István, e két neves szinművésznck, továbbá dr. Pur [esz Zsigmondnak, a világhírű bel> gyógyásznak sírhant jairól készült meg' ható felvételek. Felvétette J anovics igazgató a nagyenyedi híres kollégiu> mot és Székelyországnak még sok más kedves és szornorú emlékeit. Az első Erdéi yi Híradó már teljesen elkészült s az ahol, még szükségcs hangos ré> szeket most készítik itt Budapesten. él Hunnia filmgyárban. Bizonyára az egész magyar mozikőzönség szívszorougva várja az első ily, természetű filmet, amelynek most már az a hivatása is kell legyen, hogy kiil. földön is mcntűl több támogatót. barátot szerezzen a magyar revízió ügyé, nek. Hisszük, hogy ez t az Erdélyi Film" hiredot nemsokára követni fogja a többi, ily természetű hézagpótló film> híradó is!

15

Legközelebbi megjelenésünk: o FORUM-bon JACK HOLT, NO AH BEERY, FAY WRA Y, RAQUEL TORRES:

együttes

nagy filmje

II

I

A HORAB~O Eddigi megjelenéseink : Asszonyo

hálóban

Ártatlanság áro Tiltott utakon (Csókok

kolduso)

Twist Oliver

~

LIH~RTINY FILM BUDAPEST, VIII., NÉPSZINHÁZ-U. TELEFON: 30-5-60.

13.

~.---------.~~~~r~~, ~. AZ UtT FILMCENZURA-BIZOTTSÁG A belügyminiszter az Országos l\1oz~ góképvizsgáló Bizottság tisztviselői és tagjai megbizatásának lejárta folytán a bizottságet a 4300:1924.' M. E. sz::ímu rendelet 2. szakasza alapján a követ, kező ciklus tartamára az 1936. évi de. cernbcr hó 3Lig terjedő hatállyal a következő módon alakit otta meg: Elllöfl: dr. J ~:;zellszky Andor m in. tan" helyettes elnök: F olyovich. J ózscf min. tan., alelnökök: dr. Sce merjav Kovács Dénes rruin. tan., dr. Bencs Zoltán min. tan., jegyzők: dr. Geílffy J mre min. titkár, dr. Rsatkay ödön rnin. titkár, dr. Po/ezer Ámon min. oszt. tan., dr. Paskánd y János min. titkár. Tago/~: A milliszterelnö/lség ré:;:i:éről: dr. Belles Zoltán min. tan., dr. Tornia flo1110kos min. oszt. tan, A belügvminissteriuin rés:;"'-ől: d". Grosck Károlv min. tan .. dr. Pol/l'rJn.anl1 Arthur min. tan. A pénz-ügyminiszterilll11 rés:::éről: dr. l Iirscli Nándor mih. oszt. tan., dr. S:::. ,vaRY Béla rnin. titkár. A leereskedeie nnuiv; III inssct eri u III réseérát : Szőllyey Lóránd Máv. igazgató helyette" Kőszeghy Iván 112in. titkár. A vallás- és közokta.teísiigyi uiiniseteriu III részéről: ifj. báró Wlassics Gyula d". h. államtitkár, dr. J eseenseh-o Sándor min, tan. Az igazság-ügymilliszteriu'/ll részé1'ő/.dr. Rottenbille- FiilőP nyug. h. államfitkár, dr. ff orcát h Dániel m in. osztályfönök. A honuédelnii miniszterinm részéről: Chrestels Károly ezredes, Vásárhelyi László százados. A küliigyminis:::teriuJJ/ rés~érő/'dr, J ambrekouick Lás:::ló min. tan .. beíró Villani Lajos követségi tan. A társadalini élet s:::ahé1"tö ,~iválóságai közül: Párdá1~y Oszkárné M'árleus Emilia, özv. gróf Teleki Sándorné, Ztitnory Gvor gvné, dr. Császár Elemér egyet tanár, dr. Csissárile János cimzetes püspök és ny. meghatalmazott minisz ter, Csortos Gyula szinművész, vitéz Berleo István ny. ezredes, dr. Ferenczy Tibor fókapitány, lJ oruáth Elek ny. h, államtitkár, dr. JIla.jovsz/~y Pál ny. min. tan., dr. Marinovieh Jenő nyug. főkapitány, dr. lJlatky Endre a r ád ió és telefonhírmondó

16

r, t. igazgatója, Surányi Jllildós író. Verő (;}'örgy iró és zeneszerző. /1 mozgó/~épüzeJ//('llgcd<'.J'('si'/;: és a nio sg oképipari érdekettségek stb. köréből szakértők: Castiglione Henrik, Gyárfás Gyula, Her'ilCty Frigyes lapszerkesz tó Lajta Andor a Fil mkultur a szerkesztóje, dr. Libert iny Már/on. Pogány Frigyes nyug, h. államtitkár, dl. N[ olná» Dezső kormányfötanácsos, J ekelfalussy Zoltán V. b. L t., volt fiumei kormányzó, dr. Bingert János a Hunnia filmgyár igazgatója, dr. T'aubinger Zoltán a Magyar Filmiroda igazgatój a.

Akinevezésekkel egyidejűleg a bizottságban viselt tagsági tisztje alól közérdekü müködésének teljes elisme. rése mellett felmentette dr. Novák Ernő ügyészsegí alelnököt, Antal Jó. zsef filmkölcsönző vállalati igazgatót, Gróh István volt iparmüvészeti iskolai 'igazgatót, Al brecht István elemi isko. lai igazgat5t, dr. Kupcsay Felicián ny. miniszteri tanácsost, valamint j-J latky Endre miniszteri osztályt aná cs ost, ez utóbbit a miniszterelnökség képvisele. ~'ében elfoglalt tisztje alól.

Összes filmes és mozis vendégeinek

Boldog uj évet kiván a

NEW·YOBK Kávéház ~ Üzletfeleinknek és jóbarátainknalc az uj esztendőben minden jót kivánunk Korona film Rt. Hermes Filmkereskedelmi Rákóczi-ut Telefon:

.,

36.

~1-8-27, 4Q.D-78.

Kft.

A VILÁG ADATOK

SZÁMOKBAN

A NEMZETKÖZI

FILMVILÁGBAN Joachim

Rutenberg

áttrkintii

üssze-

:'t.llítása. A .l!'ilm-KlIl'icr. Berlill. 'V. H. cnsrcdélvévet. .

XII.

BELGJUM.

XIII.

1. Mozgóképipar. A lakósság száma körűlbelűl 8 millió. Az összes mozgóképszínházak száma 750. 1933 január hén ezek közül 401 mozgószínház volt üzemben. ]932~ben 7 új filmpalotát építettek, köztük olyant is, amelynek befogadóképessége 4000, míg 2 filmszínházat átalakítottak, illetve megnagyobbítGttak. Beépített han. gos lcadórendszerek: 90 amerikai, 133 különböző összeállítású, 49 Bauer, 41 Philipsonor, 22 Tobis és 20 Gaumont. Altalános az a felfogás, hogy a mozgóképszínházak átalakítása hangosfilmszínházakká bcfejeződött, mert alig van már rnozi, amely némán játszik. A még riémának maradt rnozgókópsz ínhá. zak kis bcfogadóképességííek és heten; ként legfeljebb egyszer vagy kétszer j átszanak. Ezek számára az átalakulás azért is nehéz, mert befogadóképesse. gük igeni kicsi. 2. Filmkölcsönzés. 1931~ben 200 hangosfilmet hoztak forgalomba, ezenkívül még rengeteg némafilmet, amelyek azonban régi, használt kópiák voltak. 1931
GÖRöGORSZAG.

1. Mozgóképipar. A lakósság száma 6.3 millió. A mozgóképszínházak száma 1933 január l-én 125 volt. Ezek közül 93 hangos és pe, dig 73 fotocellás és 20 lemezes. 1932; ben 2 mozgóképszínházat építettek, köztük Athénben a 2200 személyes Pallast. Ezeken a filmszínházakon kí. "ül Görögországban rengeteg' a nyári szabad-színház illetve kertmozgó, ame, lyek azonban természetesen csak a nyári hónapokban örvendenek nagy látogatottságnak. 2. Film kölcsönzés. Amíg ] 93bben még 206 hangosfilmet és 72 némafilmet forgalmaztak, addig 1932
17

~,,

-+.~~~~~'~-------+i A

~~~

HIRADÓJA Ferenczy Tibor rőkapitány Páll Béla remiőrtanácsost az engedélyiigyi osztály tól a pestszenterzsébeti renuöruapttánysághoz helyezte át helyettesvezetőnek és helyébe Csérv Bálint rendőrlőtanácsost állította az engetlélyiigyi osztály élére, Horovitz Richard tiszteletére cégének, a MűvészWm 20 éves fennállása alkalmából bankettet rendeztek a Newyork-kávéház különtermében, amelyen szarnos fell,öszöntőben üdvözölték a magyar fiImvilág egyik legk iválúbb tagját. Az Országos Filmegyesület választmánya és teljes f isztikara F a l' k a s Elemér dr, orszaggyűlést hépviselövej az élén legutóbbi választmány i űlésén elhatározta lemondását. Az Országos Filmegyesület egyébként tel,jed újjászervezés. előtt áll. December 19-ére közgyűlést hívtak össze, amely azonban nem volt határozatkélles és ezért december 29-ére újabb közgyűlésre jönnek össze a tagok, amelyen megválasztják az új elnököt és a tisztikart. Az egyesület új elnöke egyik 01'szággyü.és) képviselőnk lesz, aid a multban rulníszterí ;í llást viselt. A december 29-iki közgyíilés az alapszabályokat is mödositja. Az űjjászervezés a Iolyamatos magyar Iilrngyártás ügyével áII összefüggésben. A közgyűlést este hétkor tartják meg az egyesület Délibáb-utcai helyiségében. Krampoí i\'lildós dr. gimnáziumi tanár december 14-én tejezte be a fővárosi népművelési bizottsága által rendezett Film és művészet címíí ciklusát, amelyet !,örülbeliil harmincan hallgattak A hallgatók október 23-án megtekintették a Kovács és Faltuli lehoratöríumot, december 7-én pedig a Hunnia rilmgyárat, ahol Lohr Ferenc mémök ismertette' a Iilmgyár tás technikai kérdéseit. Krampol MiIdós tanár december 17-én a Foruma-mozgóban H~mlUatinét rendezett, amelyen igen sokan vettek részt. Gumm Helmut az ma film r. t. cégvezetője és Stöver Adolf mérnők, az Ufa filmszínházak technikai szakértője december Iő-én kiléptek a budapesti Uta vállalat kötelékéből és visszatértek Berlinbe. Fehér Arthur sz ínrnüvész, akit a magyar mozgóképsztnháztuíajdonosok is igen [él és e'önyösen ismerne!" október 28-án ünnepelte színészí müködésének 25 éves [ubileumát, A filmszakma nevében Laliner Arthur üdvözölre az ünnepeltet.

Metzner Ernő, a berlini magyar filmrendező és díszlettervezö, ak évekkel ezelőtt Budapesten is rendezett eg.)' filmet, kényielen volt hónapokkal ezelőtt Berlinből távczni, Azóta Budapesten élt, de most sikerült neki az egyik londoni filmgyárnál elhelyezkedni, ahol magas fizetéssel rendezői és díszeltter):.ezői állást kapott. A Horthy Miklósné Nyomornyhítő akció javára a magyar mozgötcépszmháztulajdonosok 30GO pengót adományoztak, amit a J\-'li\'lOE elnöksége december lS-én ad olt át az akció vezetőségének. A filmvállalatok üsszesége 1200-13ItO pengót gyűjtött össze. A Filmművészeti Iskola két növendéke számára a vallás- és közon tatasügyl minisztérium egy teljes tandíjmentes és egy l'éltandíjmentes helyet biztosított. A minisztéi ium részéről kiküldöt országos szaklelügyelő J e s z e n s z k y Sándor min. tanácsos, valamint B a log II Béla és B é k e l' f y László szaktanácsadók ezt a két minisztérlumi üSztöudíj jeIlegíí adományt Vecsey 'Rita és Balogh Endre nevű növendékek köziitt osztotta szét. December 21-én nyílt meg Öbudáu a Selmec-utcában a Budai Royal. Az ú,i mozgöszínbázat díszelőadás keretében decernher 20-án adtál, át rendeltetésének A miniszterközi hármas hizottság karúcsonyra bizonyos összeget utalt ld a munkanélküli W1Illl1íivészj és iilmtechnikai szemelvzet gyorssegélye címén. Az összeget az 0"1'szágos Filmegyestilet osztotta szét az érdekelte k között. Korda Zoltán, a Londonban élő filmrendező a "London Film Productions" megbízásából Középafri!,Ílba utazott, ahol "Congo Raid" címmel gyarmati filmet forgat. Sopron város Iskolánkívüll népművelési bizottsága a soproni Városi Moziban most kezdte meg idei mozielőadásaít. Az előadáneknak óriási látogatottságuk van. Földvary István, volt budapesti filmhangtechnikus, aki 1 év éta él Barcelonában, legutóbb leszerződött a Metro-Goldwyn Spanyolországban épülö műterrnéhez hangmesternek. A Jözsetvárost Film-ainhaz december 14-én nyílt meg Kálvária-téri új otthonában. A debreceni ApoUó-mozgót december elejére teljesen átépítették és mcdernlzálták. A belogadöképessége is megnagyobbodott: 620 ülöhelye van a rnozgónak amelynek külsö front ja is megszépült. Szemhathely városa a régi Uránía-mozgóképszínházat, amely már évek óta üzemen kívül áll, színházhelyíséggé akarja átalakítani. Az átalakító munkála tokat rövidesell megkezdik í

18

~--------~.~~~~~,------

..................................................

~

~

iBUDAPESTER FILMM ARR T !i t..•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••.•••••••••.•.

~~~~~

~

IM lVlOi\AT

DECEMBER

City-film: Mein Freund der Millioniir, Cit yFilmtheater. Jf Fox-Iilni : Cauolcad.e, Royal Apolló, j I. Reuolt e im 200, Omnia. jf. Sniolre Ligluing , Omnia, Capitol. Jf. Hirsch & TS'lIr,: RlIind 1-1'111eine uuu;« Décsi, Kamrncrl.ichtspiclc. Jf. Mctr o-iiini : SlllilinR Tr ougls, Radius. Karnmeolichtspielc. JI. - Dinner of 8 O'cl ook , Radius. . MűvészfilIII : 2arofl, Ufa, Corvin. Jv. Pátria-iil m : Die Nucht eine» grossen Liebe, Royal Apolló, Casino. Jf. Pcraniaunt-iilm : Deuil is Driving, Cupitol, City. Omnia, Cor so. jf. He Leaned about wo inen, Pa.ace. Jf. - Pick up, Cor'o, UIa. .Iv. - SouR of Soug s, Uránia, Décsi. Jv. Phöb1i.s-Fill1l: Frl, JToff1JlCInllS Erciihlnneen. Décsi, Kamrner lichtxpir-le, jr. Turul-iilin: Eine Nacht im Grant! Hot!'! Omnia, Corso, Ufa. Jf. ' :1/y pal the King. Omnia . .Tf. efa-film: Il ot el Ailant ic, Urrinia, Ufa, Corso. Ji. Der Zareurit sclv, Ura, Cor-:o. Corvin, City, Capitol, Omnia. Jf. Fliichtliuge, Uránia. Uf a, Ccrso, City. Uniuer sal-iilm , Luclev Dog , zwciwőchcrn l i. chc Thenters, Jf. TVorner- Bros : J ou' said a !lJ onlhl ul , Palnec. Jf. - Bab)" fac!', Forum. If.

~

c

••

VIDÉKI

0

FEDÁK SÁRI FILMJE:

~

Pendezte: SZÉKELY ISTVÁN

~

Magyar boLréla

Dec. ho na]: (r'vfoll. Dez.)

-'

FILM!

InAR~(itINÜÜLÓI

MEG,JELENÉST STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK Német (dcutscher) f ilm : Amerikai (amerikanischer) film: Francia (französischcr , film: Osztrák (őstcrrcichischer) film: Összesen:

MAGYAR

i, SZEZON SLÁGER!! ~d BIZTOS .~IKER!!! i BOMBA UZLET!!!!

1933

G

Három remek magyar film-móka

egy

csokorba n

13 1 3 22

~

es

~lIlr~ '1.T.4

FILMKULTURA

CQ»"

ALSÓDABAS: Nemzeti mozgó. f..: V1IlCZ Demény János, üd. vez.: Schmidt G~"ür.gy Bk.: 240. J. decernbar elejétől szem .. vas. G.: Schilling Jtc, ÓCSA: Kultur-mozgú, E.: vitéz Bocloni Gyuláné, Kispest, társ: Schmidt György. Bk.: 220. J. deoember elejétől/ szom., vas, G.: Sr hill ing ft c.

I

L m

~VI~IT;rz:~~' ~ :ör~~~A~ES ~ i Telefon : 36-8-52.

~~~4 19

~

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• :

!~ ; "''''

A MŰTEREM

-$

.

i :.

Decembe;' hónapban a filrngyártas szűnctelt, A Hunnia-filmgyár mütermc. ben' egy kis film készült el Feld György és Keleti Márton rendezésében, Paulin! Béla irányítása mellctt. A kis filmnek "Gyöngyösi bokréta" a címe és apró matyógyerekck betlehemi játékot ad; nak elő. Decemberben dr. Bingert János, a Hunnia-filmgyár igazgatója huzamo, sabb ideig tartózkodott Berlinben, ahol sikerült az illetékes tényezőknél elérrn, hogy a Magyarországon gyártott német verzió jú filmek bevihetők _)J érnetorsz ágba és így lehetövé tették a mariageszerű magyar filmgyártást. Karácsony olőtt angol és német érdekeltek tartozkodtak Budapesten és itt ugyancsak ur. Bingert Jánossal tárgyalusokat [olytattak kulön böző filmek készítésére vo; natkozóan. Egyébként i!' annyi gyártási terv merült fel, hogy remélhető, hogy ezek közr1! több a közeli jövőbeh meg is vetosul, Té nv
20

A FILM

HALOTTAI

I~

Peitschmied Alajos, az (Ifa film Rt. Főkőnyvclője, november 4~én hosszas és kínos szcnvcd és után 48 éves korá; ban meghalt, Peilschrnicd több, mint tíz éve dolgozott a szakmában, eleinte a régi Cóniusnál, illetve még a ,lOp disknál. majd amikor a Génlust az Ub átvette, az Ufánál. Míndenkor a leg; lelkiismereteseb b és Iegszorgalmasabb főtisztviselője volt vállalatának. amely; nek adrninisztrációját, fóleg azonban a kőnyvelőségót vezette. A magyar filmszakmában igen sok őszinte ha, tátja volt, akik mélységcscn sajnálják Peilschmied Alajos korai és tragikus halálát. Temetésén résztvett az Ufa teljes szcmélyzctc, amely megilletődve vett búcsú: kollégajáról. Phil. Kaufmann, a Wa 1'11er Bros. kozépcurópai vcz érképvisclö je stockhol. mi utján december 2,án 43 éves korá; ban hirtelenül meghalt. Kaufmann Ka; nacl ában nevelkedett és már fiatalon került a filmszakmába. J927;ben Ber, linbe helyezték és ö mcncdzseltc egész Európában a Singing feol k ihclyczósót, Kaufmannt, akit igen jól ismertek budapesti szakkörökben is, Angliában temették cl. Julius Falkenstein a legismertebb né; met jellemszinészek egyike, december 9;én, Berlinben 55 éves korában :::pa, nyolnátha következtében meghalt. Fal; kenstein a német hangosfilm olterjedése óta vált ismertté és mindenütt szerették groteszk szercpkőrét. A né, met színpadok egyik erőssége volt az elhunyt. Jean Ange/o, a némafilm-világ egyik markáns és rokonszenves egyénisége 45 éves korában vérmérgezés következ; tébem hirtelenül meghalt. Jean Angelo; ra mindenki még az Atlantisbeli és cl Monte Christo beli szcrcpci révén em, lékszik, ekkor vált népszerűvé és főleg a nők körében kedvelték. Az utóbbi években aUg szerepelt filmen.

,-------_+

')~r

••.••• ~~;e_...

-t-t

.••

AZ-OI(TATÓfILM ,','

•

-

....',

"

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS

,j"

••,

••••

,

•

OKTATÓ FILMEI

földrajz vagy fizika tanításához sziik séint lapunk szeptembcr havi ges segédeszközök és szerek ott van, számában már említettük, nak mindcn egyes iskolában. Ha a taa székesfőváros a pedagó" nító vagy tanár az oktatás során szükgiai filmek tekintetében ségét látja annak, hogy valamelyik órán gyökeres intézkedéseket egy oktatófilmet lepergessen a tanulók ••••••••..• tett. Valamikor a fővárosi előtt, úgy minden nehézség nélkül be. iskolákat látogató tanulők hozza az osztály-terembe a keskenyfilm egyes mozikban tekintették meg az vetítőkészüléket és konnektorori csat, őnekik szánt filmeket. Később, amikor lakozva a villanyvezetékhez. ai osztály il székesfőváros a Pedagógiai Filmgyár megzavarása nélkiil bemutatja az illető útján a tanuló ifjúság részére bernutatott filmeket jórészt maga gyártat ta, a filmet. Ezeket a filmeket a székesfőváros je filmek bernutatása tulnyomórészt ma' lenleg a Magyar' Film Iroda Rt .•gal kö~ gukban az iskolakban történt. Abemu; tött szerződés alapján ezzel a részvény' tatásra egyes épületekben, esetleg társasággal készítteti. Az egyes filmtédíszterem vagy külön nagy ülésterem mák ősszeszedésére. a témák közül a állott rendelkezésre, viszont azonhan a anyag kiválasztására az legtöbb helyen az intézet tornatermeit • feldolgozandó egyes filmszccnáriumok Iclűlbirálására használták fel. Eb ben az időszakban a főváros egy külön szcrvct, a Pedego, kizárólag normál szelességil és némeiil. giai Filmbizoftságof létesítettc. E bi. mek kerültek bemutatásra. zottság elnöke Szendy Ká ro ly tanácsA tanugyi ügyosztály kitünő vezetőnok, akinek állandó helyettese Erödy jének Szensiy Károly tanácsnoknak jaKálmán Iőigazgató. A fölvétcleket a vaslatára S,pőcz Jenő polgármester Magyar Film Iroda a szcenáriumiró pe. aképpcn döntött, hogya jövőben a fil. dasógus irányitása mellett készíti. mef a legszervesebben belekapcsolja az Ezek között a filmek között van oldatás menet ébe. Pedagógusok köré, olyan, amelyik a beszed» és értelem» ben már évek óta kijegccescdett az a vélemény, hogy a filmeket nemcsak a gyakorlél!~ céljaira készül al) elemi isko. részére. Ilyen pl. a le; maguk szórakoztató formájában kell a lás növendékek vél útja. Vannak viszont olyan filmek, növendékek elé vinni, hanem az egyes amelyeket egyes zaktárgyak keretében tantárgyak keretén belül megfelelő tan. az illető szaktanárok fognak bemutatni. filmekkel kell a gyermekek ísmeretköEzek közzé sorolhatók a jéggyártásról. rét bővíteni. Elrendelte a polgármester, a hűtőberendezésekről és hűtőházakhogy az eddigi normál filmek helyett ról, a dunántúli elektromos műről, a 16 tnlmees keskeny filmeket kell készí" rádi •.»leadásról és felvételről. a víz feni és pedig úgynevezett éghetetlen energiájáról stb. készült filmek. Van, anyagra. Ezeket az oktatófilmeket az nak viszont már az eddig legújabban cl. elgondolás szerint épúgy ki akarja adni minden egyes iskolának, mint ahogy a készült filmek közott olyanok, amelye.

M

21

~--

~.A~~~+~

ket majdnem az összes iskolanemek tanulóí előtt az ismerétkörök általános bővítőse céljából be lehet mutatni. Ilyenek pl. a "Pályaudvari élet", "A ta; nya" , "A Tisza élete". "Hogyan készül a könyv?" stb. című filmek. A jövő évi költségvetésben a Főváros meglehetős nagy összeget szánt az oktatófilm ügy céljaira. Ha sikerül ezt az összeget tényleges rendeltetésére felhasználni, úgy a jövő év- folyamán tekintélyes számban fognak készülni újabb oktatófilmek, melyeknek előkeszítése során a székesfőváros a pedagógusok, a filmszakma alkalmazottai, mérnökök, színészck, szakmunkasok tckintélyes csoportjának ad kenyeret. A keskenyfilmek vetítése még a fo.

U,jabb váróteremmozik Londonban. K CIlIrégiben rendeztek be a londoni Victoriaallomáson az 'egyik várótcremben mozuók('pó,zínház-helyiséget, amely az idők folyamán rendkívül belvált. A váróteremben csakis híradókat és rövid isrneretterjcsztő előadásokat tartariak, hogy azok az utasok. akik hosszabb ideig kénytelenek várni a legkőzelebbi vonat indulásáig, ez alatt ;IZ i ri {J alatt Ile unatkozzannk. A Victoria álloniásheli próbabcrendezés után most a Waterloo:'dlomáson is rendeznek be hasonló moz gókcplcadóhelyisécet. azonkivűl a g'ia~go\Vj állonráson is hasonló mozit terveznek, Párizs város cktatófllm-pclltikája. Ci néDocunicntnck hívják azt a mozgóképszínházat. amelyet Párizs városa együttesen alapított az Oktatófilmbar.itok Szövctségévcl. Ez a mozgóképszf nház mcst kezdte meg ötödik

éves

műkődését.

Kűlönbőzö

oktatófilmeket

mutatnnk he, amelyeket másfélórás szóbeli előadás előz meg. Ezeket az előadásokat ismert pedagógusok vagy tudósok ta r tj.ik mec lJj'ság filmen. Amerikai ötletességgel 01rlották uncg a problémát, hogy hogyan lehet konyutáral: részérc az ujságok havi és évi rnennyiségcit igen kis. alakban megőrizni. Ugyanis Amerikában több könyvtár az ujságoldalakat perforáció nélküli filmszalagra veszi fel. E 8 oldalas napilap 3.5X30 cm-cs I ilmszalngon fér el. Ugyanez az uj ság' 1. hónapi szöveg íotozrafiáj a 1.0 cm átmérő iű filmtekereset ad. Az olvasásnál a felvett f ilmct kis fiiggőlege" vctitörrépbc helyezik. amelyet az olvasó az asztalon maga elé helyez és fényesen kivilágítva maga előtt kapja aszöveget.

lyó tanév során' megkezdődik.

., A

fővü'

rasnak már néhány keskenyfilm vetítőgépe van, azonban a vetítőgépek terén szándékolt nagyobbszabású beszerzés es ak a folyó iskolai év vége felé vár. ;'ntó. Kőztudomású, hogy a keskenyfilmek normalizálása és ezzel együtt a vetítőgépek normalizálása hazánk ban még nem történt meg, viszont néhány hónap alatt előreláthatólag kialakul e tekintetben a magyar piac. Annyi bizonyos, hogy a szókesfővá, ros vezetősége az oktatófilmeket a leg, modernebb értelemben, az e tekintet; ben vezető államok és népek iskoláiban szerzett legujabb tapasztalatok alapján állítja a tanítás ugyének szolgálatába.

A film hatasa a gyermekekre. Edinburgh mintájára, amelyről a Fil1l11wltu1'(/ decemberi szárnában már beszámolt, most töbh más angol város is korkérdést intézett a szü!Ckhöz arra vonatkozólag'. hogy a filmszínI12z;.k látogatása milyen hatást gyakorol a f':y<:rmekre. :\ legtöbb beérkezerr válasz arról tanúskodik, hogya l11ozilátogatás igen

kedz!(',~ö hatást gvaleorolt il lIö"cndéhl'kn'. esetben panaszok mer iil tek föl abb.in a tekintetben, hogy a gvcrrnckck s::clllei gyönRiilu<,l, a gyakori moz ilátogutások miatt, S:",illll'S

Itt azonban megállapítottak, hogy il szemek gyöngülésc onnan ered. mert a legtöbb gyerck az eiiiiső padokba ül. A ~zülőket most felszólítottak, 'hogy ennek a j elenségnek szemelj ék mindcn figy;elmiikel. A Muont Everest-filmexpedició, amelynek tagjai sorában résztvettek a londoni Gaul11ont~nritish-film kikiildöttci is. visszaérkezelt Londonba és red ig igen gaz.dag és bőséges filJl1anyagga1. A Mount Evcrcströl készűlt negativokat most hívják elő és rnost állít ják össze egy nagy kultúrés t'xpediciú~

Iilmrné. Dr. G. Imhol,

a berni nernzctkőzi Oktatófilm Kamara vezértitkára. lemondott tisztégéről. Imhof dr .. aki cz idószcr int a berni kantoni oktatófilmügyet intézi, közel egy évtized óta áll a nemzetközi oktatófilműgv é.én. amelynek egyik leglelke-ebb és leghívatott.ibb harcosa volt. Lemondásánnk oka ismere i len. Film a börtönben. A svédországi K orr köpingben levő fet-yyilltézetbcn most moz ihelyiségct rendeztek be a rabok számára. A bőrtőnmoz iban természetcsen hangosf iImeket mutatnak be.

22

Belgium

ct!yes v.n osaiba n november 1U,közott ta rtották meg- a másodi k bel ga iil nthetet: "\ propaua ndi-z tikus jellegű filmhetet Brüsszelben, Antver penben. Gentben, Namurbun, Char lroiban és másutt rendezJ R-ika

ték különbőzö és gyűlésckkel

ki.i llításokknl.

e.őudásokkal

kapcsolatban. ;\ lilmhetet bef,~j~ző. zár5'>bankellen ré,ztvCll a b'clga nevelesug')" nunisztcr is.

., Nagy. é.nlel{lődés

Ameríkábau

a

szovjet

Iilmek iránt, 1\Z umurikai-szovj ct diplomacia,i béke: után a filmüzlet is a szovjet jegyében alakult át. Bár szamos orosz CTyártl~ányú film mcgszerzésc sok tekintetben még nehézségbe ütköz ik. mcrt köztük túlsok a propagandafilm -, az amerikai Iilrnzvárak a szovjct-hangnlotot most azzal has~;;ilj.ik ki, hog.,' s:::ovjetoros::' tárKY1Í filmeket készítenek. Az egyik nagyobb amerikai filmgyár 300.000 dol1;í rér! készített cg\' S vi., t címü filmet, a Par amountnal Cccil 'de \-Tille Chorolat címmel filmet kész it. arn elv 11ck cselekménye Oroszorsz ágban játszódik' le. A Columbra egyik rendezőjét Oroszorsz.iuba kiildte, hogy helvszini tanulmányokat fol:l:'tasson H-ed Squa re című filmjéhez. Az Unversal. lJral címmel készít or osz tárgvú f ilmet, mIg az RKO és a War ner sz intén orosz íóm.i j filmek kés;dtbét tervezik. Az ame.rikai filmek orosz kihclyezése pénziuzvi nehézségekbe is iitközik, mcr az :tmcrik;,i ,~~'árak meglehetőseu nnzv árakat követenek filmeikér t. trdeke" szernélvi motuent urnu hír az. hopv Amerika cl:',6 szovj eto;oszorsz;ígi nagykővetc. Tvlr. H ugh RII;lili rétrebben. a Paral1101111't dr a maturniai osztályán dolgozott és íg')' az a111~r'ikai filmérdckek lllillden!';;e~rl' mcnfclclö képviseletet kapll:' k Or oszorszrigban. ú

í

Összes

I LolJotJ

üzletjeleinek

CENZU RÁZOTT OKTATÖÉS ISMERETTERJESZTO FILMEK 1933. ~OV. lG-tól DEC. lG-ig. Lakihegyi RűJ III (M. r.éj;i

hangos

oruisado,

3

ism.

íelv

F. J.)

orscá g uíal;,

hangos

Setgete]: az egvenlítő 237 111 (Mcrro). .

iS111.il44m (lJFA) hangos ism.

alatt

,

•

Rio de Janeiro, hango, ism. :234 111(Mctro) (;yöng'yöző llapféll)', hangos ism.' 305 III (UF!\). l\[fltyóK_v.:rel~ek Bettehenejáráso hangos néprajzi felv. 391 1'11 (Kultúrfilm).' Hádió fl i atnn, iS111, 663 m. (M. F. J.) Mi a rádiálut lláiu, ism .. 663 m (M. F. J.) Mi sciilesége s fl baj n otrsághos , hangos ism. 2ij() III (Paramount). Kuba: m clodiál: hangos ism. 144 111 (Pa r :'1l101111 t). . IToldfén.\' Lantticia, hangos i-m. 1:11 111

(Paramount). Norvégia,' (1./:: éjféli ism. 236 nl (Metro). .1 tenger leányai, ~1 7.'['::; nuiué sse», mount ). 260 rn. Butiape

11.

st

("1

(:\'lF1). m8

nap

hangos

isk.

s:;'Ji.;esfŐváros

ui:

hangos

ism. 257

hl:'11;1;.

6.

orssága,

energiájának

111

tS111.

(City). i Pn r:.-

t ilsn soroco!a fe/hasL1I!í/ásaj

lll.

Budapest s.~';I;('sfő7.'lÍ1'oS isk fi/JJ/soro:::llta 12. (l:ludappst ví:::raj:::(~). (M'Ft) , okt., ,:11 111. Rul!a!J('st s:.éh'sfő"fÍrIJs isk i'i!/J/soro::ata 11. (1. T is:" elet c] (I\.JFI). J2,7 lll. A uruesilea birodalma. hangos ism, (Pur amourrt}, ;166 lll. Oros:::mps::ódia. zenés film (Pátria). ~..j;l métcr. F'a,.d~.ss::'űl/y(,~('Jl a 'lIi/ág 1\~ö1'iil: Mol!« ".:iuct", hangos i-m. (Fox), :359 lll. ""lttakoJ/ (/ ichetc heg-vel: kö.:·(jll hanO(\s isrn. (Citvr, 6UO m.· ..

uj é"ef

B. U, E, K,

111111111111111111111111111111111111111111111111111

Li"án IIl1l1ullllmlll

a

PRÉM JÓZSEF MAGYAR FILMIRODA RT. Budapesti IX'I Hungária-körut Tele.on:

PENDLIZŐ

VIII., Örömvölgy-u.

274. sz,

Telefonhivószám:

46-3-46,

23

16.

36-4-47'_j

Filmszínház vakok számára. Londonban most nyilt még az első mozgóképszínház kizárólag vakok számára. A hangosfilmek bemutatása olyképen történik, hogy mindig akkor. amikor a hang megszünt, egy bemondó elmondja a cselekményt, majd újból következik a hangleadás és amikor ennek J h<:'l1f!ieaclásnak vége van, abemon:ó folyta'.ja a filmcselekmény ismertett:i!t. Igy tehát a hang leadása. és a bemondó ismertető előadása egymást váltják fel. A prág-ai rendőrség propaganda-filmje. Ncmréciben egy kofferos gyilko'iSéíg tartotta i;:galomban a cseh rcndörsécer .~~ közvéleinényt. Ebből az aikatr rnból a prág.u rend{ír~ég cgy rövidfilm-t készíttetett, :JI1~el:\,he mutat ia a koff'eros gyilko,ságban szcrepeli összes gyilkos e,zközöket és így reméli. hogy a gyilkos .nyomára j u.t. A jJr;ígJi rcudörség: propagandarilm<'L az egész köztársas,íg terűletéri mutatták be. Életbe lépett az amerikai film-Code. H05Zszú hónapok óta tartó tárgyal,ások után végre Irásba foglalták az új amerikai filmcode-c.t, amely azonbars az eredetileg elgondolt Codetól lényegesen kiilönbözik. _Az új amerikai filmcode jclentőrége a k is ezisztenci~k és kis alkalmazottak meg"édéséb·en nyilvánul meg. A szerzői díjak kérdését ;l Code nem ér intctto, B{ll' az új amerikai filmcode fontes és lényeges kérdésekben nem tartalmaz kötelező szabályokat, mindamellett remélik, hogy ez a filmozakmában bizonyos megnvucvast rog kelteni. Statisztika a newyorki filmcenzuráról. Most közölték az 1933 j únius 30-án. lezárt statisztikai, adatokat a Newyork állambeli filmcenzura működéséről. Eszerint az elmult iizlctévben 1762 játék és rövidfilmct cenzur.iztak é, 328 fill11nel írtak e;ő kivágásokat. Ez az ősszcs filmek 20%-ánál történt. Ezzel szern hcn eddig 10 filmet utasítottak viszsza, amelyek közü] fellebbezés folytán kettőt engedéíveztek. ,\ -ewyork állambeli cenzura bevételei elérték a 227.00D dollár-t. kiadásai meghaladják a ()fi,OOO dollárt, úg~-hogy- az állam 161.000 dol lárt "keresett" a f ilmcenzurán. A hemutatott filmek között 221 volt dr áma. 42 komédia és 21 bohózat. Nemzetköz] t'ilmhét Bécsben. 1.934 június 16-tól július 2-ig nemzetközi filmiinnepi hetet rendeznek Bécsben. A filmhét végrehajtó és előkészítő bizottságában helyet foglal Eduard Heint volt osztrák kereskedelmi rniniszter. azonkívül az osztrák filmszakma valarnennyi ;ígazatának vezetőtagja. A nemzetközi filmhéten külíöldi filmeket is akarnak bemutatni, ezenkívül "Negyveu éu iilrn" címmel külön.1cges kiállítást rendeznek. Az előkészítő bizottsúg terve az, hlogy nemcsak Bécsben. hanem a többi osztrák szővetségi állam fővárosában hasonló propagandisztikus hetet rendeztet.

24

Film az angol templomokhan. Loridonban most alakult meg a Rcligious Film Society nevű társaság, amelynek az a célja, hogy valamennyi ang'likán templomban fiimeket bemutasson. Ettől reméli a társaság a temp-lombajárás fckczását. Természetesen kizárólag vallásos és népnevelő filmek bemutatá
;','._VAIa_A"'_'V__ A'__V_.,J':

MEGJELENT

II

A Z 1:934. ÉVI

Filmmű..,észefi

Szerkeszti:

Ára

•

5.-

í..,Lönyl'

L A .J TA A N D O R pengő

(portó

70 fillér).

Megrendelhetö.a Filmkultura kiadóhivatalában

~--------~'~~~~~~'-------

IL~TECHNlKA BRÜCK~.EH JÁ;'WS, okl.

gépszmél'nöh:,

hnng méruök

:

AZ UTÓSZINKRONIZÁLÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI KEHESZTÜLVITELE íg a néma filmnek nem jelentett nehézséget a n.ernzetek nyelvi külőnbözösége, addig a hangos filmnek éppen ez egyik    <>  legfőbb problémája. A néma filmnél a jele; netek és az ezek közé szállt feliratok vitték előre a cselekményt. Könnyű volt tehát a filmeket bármely nyelvtes rűlctcn előadni, mcrt csupán a feli ra: tokat helyettesítették megfelelő fordí; tással. A hangosfilm nél a szcreplők mcgszólaltak és a cselekmény súly.

M

pontja

erősen

e!tolódotf

az élőszó

irá:

riyebe. Gazdagodott, bővült,egész:en új jelleget kapott a mai film. A párbcszédek, egy-egy csattanós kijelentés hordozzák a történések egymásután. ját. Miután a sz és kép együttesen fonják a film művészi fonalát, érthető, hogy mennyire veszít ez értékéből az előtt, aki nem érti az ef hangzottakat. Az nem tud így belekapcsolódni az események Iáncolataba, 'nem élheti bele magát és a film vonzóereje meg. szűnik számára. Már a legelső hangosfilmeknél meg: találták ennek a nehézségnek a rész; bcni áthidalására azt a megoldást, hogy a filmkockák aljára a megfelelő jele. neteknél bekopirerzék az ott clhangzettak fordítását. Ez a módszer két. ségtelentil sokat ment át az eredeti film crtékéból, mindazonáltal csak ié! megoldés, mert a szőveg olvasása el: ó

25

vonja a néző figyclmér a képtől, a kép a beírás révén veszít művészi értéke: ből s végül a nézőt mégis erősen za: var ja az, hogy nem érti, amit a sze.' rcpők mondanak. A hangosfilm zavartalan élvezetét a teljesen értett cselekmény adja meg, vagyis hu a néző saját nyeivén hallja él szereplőket. Ennek belátása vezette a filmgyárakat már a legelső időkben is, rnik or egy~cgy I~agy film némely je: lenetet több nyelven utánszinkroná, zálták. KülföJdön ma már annyira általánossá vált az idegen nyelvű filmek teljes "átford~tása", hogy például Né: mctországban csakis németül beszélő filmeket játszanak. Nagyszerűen berene dezett laboratóriumok dolgoznak ez» irányban és egy-egy játékfilm utánszinkronizálása ]-2 hét alatt készül el. A jövő rövidesen elhozza hozzánk is ezt a már Nyugaton általánosan elterjedt módszert, miért is az alábbiakban né: hány vonásban ismertetjük a lényegér. Az uténszinkronizéles feladata a fentiek szerint az, hogy az idegen nyclvű film mindazon helyeire, ahol beszéd folyik, hazai nyelvű részek kerüljenek, vagyis az eredetileg elhangzó szava. kat magyar szavak váltsák fel. Ez új hangfclvétcleknek az elkészítését jelenti, amelyekkel az eredeti film beszéd.hclyeíj cseréljük fel. Az első pillanatra így egyszerűnek látszó feladat, valójában igen nehéz. kiviláglik ez, ha meggondoljuk, hogy

*---------~.~~~+'--------.i· először is a fül a látott esemény és az ennek megtelelő nang egyidejüsége tekintetében mcnnyire érzékeny. A vetített kcp és hang közőtti 'i" sec. (4 kocka) eltolódást a néző már észreveszí és ez zavarja. Nincs groteszkebb látvány, mint eg,y jelenet, ahol a sze. replő ajkmozgása még nem kezdödőtt el, dc az ctrnondandó szavakat már halljuk. A kép és hang közötti eltolódás veszélyc az utánszinkronizálá.snál igen közeli, mert felvételkor a magyar szö; veget bemondó személynek pontosan ugyanakkor kell kezdenie mondenivee ióját, mint amikor a képen szereptá idegennyelvíí színész eikmozgúse megindui és ugyancsak vele együtt kell be. fejeznie azt. A legkisebb eltérés vagy késés már zavaró eltolódást ereelményez. Az eltolódás veszélye még szem. léletesebbé válik, annak meggondolásával, hogy ugyanazt a fogalmat az angol vagy német hosszabb, vagy rö~ videbb ideig tartó szóval fejez ki, mínt a magyal' (pl. Yes - igen, vagy Ring - f;;yürű). A nehézség igazi nagysága abban bontakozik ki, hogy az idegen nyelven kimondott fogalom más ajk< mozgást mutat, mint amit az ugyanazon fogalmat kifejező magyar szó hallásakor várunk. A fül és szem azon; nal észreveszik ezt a jelentéktelennek látszó differeneiát és ez a kép zavarta, lan élvezetének rovására mcgy. Az utánszinkronizálás feladatának megoldásánál továbbá arra is tekintet, tel kell lenni, hogy nemcsak időtartam és ajkmozgás szempontjából egyczzen a látott kép az elmondandó szavakkal, hanem hangulatát. jellegót illetőleg is. A vetített kép a szcrcplő ·lelkiállapo~ tát elárulja és az ennek megfelelő han. got várja a fül. (Dühös embert látva, nem hallhatunk tőle nyugodt, kőzőmbös hangú szidást). Tehát a fentieket egybevetve az utószinkronizálás rendkivül körülte. kintő dramaturgiai és nagy pontos, ságú technikai munkát kíván.

Az utánszinkronizalás kcrcsz.tülvitc. lére több módszer alakult ki. A legismertebbek közzé tartoznak a Ritmografia és a Topoly-féle eljárás. Eltcrjcdtebb mivoltánál fogva a Ritmográfia módszerét ismertetjük. E szerint az át lord ítandó filmet min. denek előtt lehallgat ják egy bereridezésen és pedig oly módon, hogy a to; vahaladó filmmel egyidejűleg papírszalag fut ennek sebességénél nyolcszor lassabban. Erre a papírszalag ra pontok ból, vonalakból álló jelsor kerül, aszerint, amint a lehallgatott filmen szavak, szótagok egymás után következnek; vagyis az eredeti filmen elhangzottaknak pontos képét nyerjük meg ezáltal. Ez a papirszalag, amelyet ritmussezelegnek: is neveznek - pont, vonalai nem csupán a szavak hosszúságát adják meg, hanem egyszersmind azt az ütemet is, amellyel ezek egymás, után következnek. Tehát a lassabban mondott szó hosszabb, a gyorsabban mondott szó rövidebb jelzéseket kap. A pont-vonás jeleken kívül ugyanerre a szalagra, a lelkiállapot, hangulat és egyéb jellegek megrögzítésére speeia. lis jeleket alkalmaznak. Tehát az így nyert ritmus-szalagon az eredeti fil < men elhangzott hangbenyomások őszszcsségc kottaszcrűen van Ierögzítve. A további eljárás az, hogy a pont-vonal sor fölé beírják a hazai szővcgrészeket. A tulajdonképeni hangfelvés telnél a ritmusszalag a bemondó szí. nész előtt ugyanazzal a sebességgel halad el, mint amellyel elkészítésekor futott. A bemondó erről olvasva adja elő szcrepét ugyanaz alatt az idő alatt, míg a pont-vonal sor egy mutató előtt elvonul. Természetesen a már említett egyéb jelzések irányítják, hogy az eb mondandó szerepet milyen tónusban és jelleggel adja elő. A színész előtt makrofon áll és ennek utján rögzítik meg az elhangzottakat filmre a szokásos módszerck valamelyikével. Több szoreplő lévén minden hangosfilmben, ennek megfelelőleg több hasonló be-

26

~--------~.A~~r~~, rendezés működik egymás mellett, amelyek mindegyikében egy~egy sZÍ; nész ritrnusszalagja kerül. 'I'ermószctcsen rendező irányítja a felvételt, aki előtt hasonlóképen elhalad egy ritmus szalag, amelyen az összes bernondák szerepe van feltüntetve. A Rítmografía módszcrének jellegzetcssege a ritmus szalag, amelymint neve is mutatja, - a hangosfilm ütemet hordozza. Erre a ritrnusra mondja cl a szíriész a lefordífoft szö. vcget, amelyet ennek megfelelőerr ál; lapítanak meg. Hasonlít a módszcr II zenében ahhoz, mint a mikor ugyan, arra a kottára énekelnek, magyar vagy másnyelvű szövcget, Ilven módszcrrel szinkronizálták németre- 'a "Nyugaton a helyzet változatlan" e. hangosfilmct. E módszer kétségtelen helyes elven indul el, mindazonáltal a tökéleteSiSélj bélyegét nem hordozza magán, llle;~ lehetetlen pont, vonás és egyéb jelzésekkel egy film hangképét úgy lcrögzitcni, hogy az teljesen megfeleljen az eredetinek. Az egyes szavak, szótagok kezdetét, végét, tehát elmondasi időtartamát lehet ugyan abszolut pontos; sággal megjelölni, mindazonálal nines olyan jelzési módszcr, amellyel az erecleti film hangjellegének nüanszait fel; tüntethetnők. De ha mégis sikerülne egy tökéletes ritmus szalaget előállítani, még mindig ott van az a nehézség, hogya színésznek rövid idő alatt' kell a szővcget, az utasításokat leolvasni és ennek mcgfelclöcn szcrcpét bemondani. A szalag ugyan másodpercenként 6 métcrcs sebességgel halad, tehát aránylag lassan, mégis az utasí; tások figyelése, az elmondási időtar. tam betartása és a szerep megjátszása igen erősen veszik igénybe figyelmet, úgy hogy gyors elfáradás okozó jn. A Ritmografia módszere a gyakor; latban egyike a Iegclterjedtcbbeknek és ott, ahol alapos dramaturgiai előkeszítö munka a tökéletes technikai be; rendezéssel találkozik, eléggé kedvező eredményt produkálnak.

27

.,

Bácsalmás község előljárósága a bácsalmási Corso Mozgóképsztnház berendezését és felszerelését a 178.000!1932. P. M. rend 3. §;ának 3. bekezdésének értelmében árverési joghatállyal szabadkézből eladja. Felhívom az érdeklődőket hogy ajánlataikat legkésőbb 1934.' január hó 2~ig Bácsalmás község előljárósá. gánál tegyék meg. Bácsalmás, 1933. évi december 15. Bóka Imre (olv. aláírás) köz,é;;i

v('gl'Jhajló

h. adójegyző

KaVÁCs

ÉS FALUDI

FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM BUDAPEST, GYARMAT-U. TE LE FO N:

VIL, 35.

96-0-03.

Magyorország legnagyobb és legmodernebb gépekkel [elszerelt labo ro to ri u m o



Készi t; hangosfilmeket és kópiákat, film[eliratokat, pedagágiai-, kultur-. reklórnés rajztrükk-filmeket

Speciális

filmszállitások

a világ minden részébe.

Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti pólyaudvarokon, a fóvámhivatalban és a hajóóllomósokon

"HEBEL"

nemzetközi szállitmányozási és elvámolási vállalat,

IV., V Á C l-U T 1. T e I e f o n:

15- 9- 47.

Adómérlegét 0lcs6n

és szakszerüen

-elkésziti

Thiberger Vilmos \1111, Népszinház ucca 25. vagy Filmclub.

~'.---------+I~~~~'~------A VETITÓERNYŐ

OPTIKAI

A HANGOSVÁSZNAKRA

ÉS AKUSZTIKAI

VONATKOZÓ

opkins amerikai Iilmtechnikus és mérnők, hosszú kísérlet-sorozatot és el. mélcti vizsgálódást foly. tatott le a hangos film; •••••••• , színházak vetítőernyői tc. kintetében és eredményei felette tanulságosak. Ezek szerint a vetífőernyö háromféle úton adja át a hangszóró hangenergiáját a nézőtér felé: egyrészt, mint kifeszített memb» fán együtt rezeg a hangszóróval, más. részt, mint anyag vezeti a hangrezgősckct és vékiil, mint diafragma átcreszti a hanghullámokat. Az első két módon a nézőtér felé átadódó hangenergia el. cnyószőon csekély ahhoz képest, ame. lvct a vctítöcrnyő, mint hangot át; eresztő lyukacsos közeg, diafragmaként átenged, úgyhogy a hangvásznak csakis ez utóbbiként való vizsgálata jött érdemlegesen szóba. A kísérletek folyamán 53.től 10,000 rczgésig terjedő. leg hangszóró útján különböző frekvenciájú hangokat sz.ólaltattak meg bizonyos távolságra ettől mérték u hangerő t. Ezt a kísérletet ismétel. ték most többször oly módon, hogy a hangszóró elé különböző hangos ve. títővásznakat helyeztek. A vetítővásznak egymástól küJönböztek vastagság; ban, a /yukacsok számában és végül ezek nagyságában. Az összegyűjtött adatok diagrammokban szemléltctően mutatták meg mindenek előtt azt a tényt, hogy a vetítő ernyő nem egyenlő

lill H

Egységes lesz Németországban a keskenyfilm. Világszerte állandóan emelkedő érdek lődés tapasztalható> a keskenyfilmek irtint. MáT Kémietorszúg is erősen dolgozik és jelenleg a keskenyfi~mmc.J kapcsolatos normál.iák lerögz.ítésén fáradozik, Nemrégiben jelent meg nyomtatásban a Kémet kinőtechnikai társaság' (D, K, G,) tcrvezete. amely G keskeny néma- és a keskeny hangosfilm, vaIamint az ezeket felvevő és leadógépek fil-

UJABB

SZEREPE

VIZSGÁLATOK

mértékbcn engedi át a különböző frckvcnciá jú hangokat. Amíg a mélyebb hangokat majdnem teljesen áteresz ti, addig a magas hangokat tekin tcryes százalékkal visszatartja, Továbbá a Iyukacs ok száma és ezek nagysága állapít; ják meg ennek a visszatartásnak mértekét, ]v1inél nagyobbak a lyukak, vagyis ezek együttesen minél nagyobb százalékát teszik ki a vetítőernyő tel; jes felületének, annál kevesebb a hangerő csökkenés és, minél sűrűbbele ugyan. azon összterülct mellett a lyukak, an; nál kevésbé vágják le a magas, hango; kat. Néhány száma dat az alábbi tabella szerint szemléltctőcn rávilágít a mondottakra. Rezgés/mp

55 200 1.000 4,000 8,0100 10.00

Il angcröcsőkkenés összlyukterűlet

0% U'-5% 0'5% 3;0 % 11"0% 18'0% 20'5% 1

H% 0'5,%' U'5% 0'5% 2'0% 4'5% 6'01%

százalékos mellett

6'8% ((5% 0'5% 0'5% 0'7% 2'3% 3'8%

9 % 0'0% 0'0i% 0·0% 0'8% 2"0% 3'0%

Tehát minél sűrűbbek és nagyobbak vetítőernyő lyukacs ai, annál kedve; zőbb a hangátercsztós, viszont ezzel szemben áll az a hátrány, hogya vetitett kép a lyukacsok miatt veszít fény; erejéből. A kísérletek tanusága szcrint az olyan vetítőernyők, melynél a lyukak összesen 5%.át teszik ki az összvetítőfeliiletnek. optikailag alig észre; vehető külőnbségct jelent, viszont a hangvászon akusztikailag kielégitő. -ck
mct

továbbító

vezető alkatrészeinek nOI'lIlIÍBnnek a tervezetnek az első része a mindkét oldalon perforált néma keskenyfilmmel. a második része pedig az egy oldalon perforált keskeny hangosfilm-. mel foglalkozik, (Din Kin 101-104 és 105--108), A hirck szer int, amennyiben ez év végéig komoly ellenvetések a tervezettel szemben mcr űlnck fel, ezeket az előirusokat N érnetorszáz ra nézve elfogadottnak tekintik.

li.ii! tartal nuui:a,

28



-.--------~.~~~r~~-.~---Huszcnnégyóras munkaidő a londoni IIlŰOlyan óriási a rnunk a a londoni mütcrmekbcn, hegy egyes filmgyárakban bevezették a 24 órás munkaidőt. Két .,Schicr..ttel" dolgoznak éj jel-nappal. Egyelőre jallll-;r végéig ta r tj ák fönn a 241 órás rnunkaidőt.

termekben.

U,iabb átcsopcrtesltás az angol ti'mpíacon. A londoni Associated Sound Film 1ndustr ics Ltd., amely még 1929-ben alakult 1 mill.ió angol font alaptőkével. fuzionált a Hr-itish Talking Picturessel. illetve az előbb említett v.illalat teljes ér dckeltségét főlosztották. Az meister-Tobis

Asf it annak idején a Kűchenés British Talking egyiittcsen alapítottak, amely igen értékes hangés filmtechnikai szabadalrnak birtokába jutott. most azonban, húgy az Asf i rnegszűnt, a Hni t ish átvette ~IZ Asfi teljes gY{lrtási ~[11Iya.[~;ít. mig a nemzetközi Tcbi--szcrvezct il sza badatrnak védelmét vette át, A gyártásban természetcsen továbbra is a Tob is-szahadatrnat veszik igéllly'be.

szolut ér tekei t fotocella árammal kifej ezoi. Messz.ir e nyulna arrnak kifejtése, hogy egyedül csak a Ii.mtcchnikában a felvétel nél és kopirozásnál hány alkalommal és helyen tehet ez az ab.zolut rnérési módszer szolgálatot. Elég, ha csak utalunk a. felvéte/nél ac erposicio II/e;;hatdrozására. a lcopir ocásnál pt'·· (hr; a 11legá/1apítási erő 1I1eg(í./lapítására. Ezeket tudvalévően eddig szubj cktivc vagyis az operativ és laboráns tapasztalatuk és ezirányú készségük szerint adták meg. fltyell fotocellás fényerö meghatározó berendezések a gyakorlatban kűlfő ldőn már itt-ott felbukkantak és pedig magyar ernber volt ez irányban úttörő. f\Z eredmények kedvezőek és így valósz.ínű, hogy elterjed.

A fotocella . mérő eszköz.

mint abszolut Iényertísség. Kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a fotocellát a Iénycrósségének abszolut rnérésére felhasználják. Az eddigi rcat iv rnéró módszerckkcl szemben na ev clónvt jelent a fényerőt nem cgy önkényes:e;l Ic'vctt ev.y. éghez mérni. hanem a maga ab-

c

A hangosfilm

mínt

_. gyógyítóeszköz.

Az

"AGFA"

Kinotechnische

Mltteilungen

most megjelent. 4-ik száma foglalkozik az Ada újonnan létesített her li.n.i filmműtermévei, i--mer tetvén azt Irásb.m és képben. Ki'Ilőn cikk foglalkozik a sz íncs fimmel, a Bipack-kal, ismertetven annak technikáját.

':4.".,~ '.).: ' ~ ,

,

':

,"

,

.

.

:.,

-

,~'

.... -,'

. .

.

"

·"X' -~_r' o

111111111111 "1111111111111111111111 ""11"""

AZ

AZ AGFA-POSITlV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

1"""'III!

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!!!!!!!!!!!!

PANKINE "G«

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország

részére:

Lajta Andor BUDAPEST

VII., Thököly-ut 75. T e I e f o n: 97-0-76.

A

Tőrischeirlc-i tüdőbeteg szanatóriumban egy hor doziha tó berendezés-el tőbhízbcn hangosfilm előadásokat tartottak. Ezek az előadások az orvosok mczf igycésc szerint a betegek kedclvuilágúra nagvon kedvező hatást gvakoroltak és czért a rz anatór ium a han~~)sfilm elűn d.isoku t rendszercsitette.

D U P - N E G A T I Vr H A N G - toU G A T I V Tf3 EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGA TIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEGA TIV

29

~.

-+.A~~~.

.,

I Ia c Budapest-I [ilmpi

Filmmegjelenések 1933. december hónapban

JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - f. = Felirás. - M. = Müfaj. fősz. = Főszereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.

I

CITY-FILM r.-f., Erzsébet-körút Tel.: 36-8-52.

8.

I

Xl. 28

1 I

I

.

Xl. 29

I

I

XI. 29

I

I

M.ŰVÉSZFlLM, Rákóczi-út 40. Tel.: 40·3-97.

I

XII. II

I

XII. 22

I

XII. 6

II

PÁ TRI!\-FILM XII. 15

8.

l

Xl1. 4

Megj.:

H. 2100 Fősz. : Omnia.

H.: 2163- m. - }il. : Dráma. - F.: Szántó Ar- Fös,z. : Loretta Joung, Gene Raymond. rnand. - R.: Laskic. - c.: Aluli. Caoatcodr, - Megj. : Royal Apolló. - H.: 2400 Atmand. M.: Dráma. - F.: Szántó Fúsz. : Ciiye Brook. Diana Dynyard. - R.: Franc UOY(1. Aluli. ura. - Megj.: Omnia, Capitól. - H.: Vadnyugat F· 1654 111. - ~f.: Vad nyujra ti történet. Szántó Arrnand. - Fősz, : Geo~·J.,'"eO'Bri'cll. Egyszer az életben. - Mccj.: Déc-i, Kamara. H.: 2500 m. - M,: Vígjáték. - F· Sik!óssi. Carnilla Horn. - R.: Fősz. : Gnstav Fröhlich. Aluli. Max Neufeld. m. -

Kamara. - FŐs/•. : R. : Clarcucc

Megj. : Radius, Csók a Iwstélybcolv. H.: 218G m. - M. : Dráma. - F.: Erb.

Shcar er, Frederich March. Aluli. VaCSOTa 8-1<01'. - Me~j.: Radius. - H.: 3000 111. - J\1.: Sz ínmű. - F.: Erb. - Fösz. : Jean Harlaw. v\'~llace Beery, Lionel Barry, John Morc, - R.: George Zuckor. zaro«, a nvilas s:;;önlyeteg. - :.\1egj. : ura és - F' Corvin. - H.: 1850 m. - M.: Dráma. Pacsérv László. - Fősz. : Pay \Vray, Joel Mc. Crca. LCclic Banks. -R.: Ern-est B. Sehoccdsuck. i-ár a:;; asssony. Me~j. : Roval Ap:J1l6, Csokra - F.: Casi no. - H. : 272,0 lll. - ;I_,f_ : SZÍ1U;lÜ. Lakner. - FŐ6z. : Gusta v Fröhlich. Jarmila )Ja· A. Géza. votna. - R.: Bolváry. Norma Brown.

-

c.:

t:! e t iskolája. - :'-T egj.: P:tlace. - TI. : 1!JOG 111. - M.: Vígjáték. - 1<.: Pásztor Béla. ~ Fősz. : Aluli. Stuart Erwin. City, Omnia. Sátán szeleere. - :'\J,c,gj.: Cupitol. M.: Dráma. - F.· Corso, - n.: 1733 111. Pá-ztor Béh - Fősz. : Wynnc Gibsen. E
c.:

c.:

I XI1. 6 XII. 13

PBÖBUS FILM FORGALMI RT., VII .. Erzsébet-kr-t 8. Tel.: 31-5-62.

-

-

c.:

XII. 5

PARAMOUNT FILMFORGALMI R T., VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40·5-22.

Megj. City. Kis;' Jenő. Aluli.

c.:

ME'IRO-GOLDWYN MAYER DISTR., VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.

I':rz;;ébe[-ki}rút 1',~'. : ..HJ-C>-25.

F'

c.:

XII. 5

BIRSCH és TSUH. Rákóczi-üt 14. Tel.: 32-0-89.

-

-c.:

a::: ál/at kertben.

Forradalom

XI. 28

FOK FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 3!.l-4-37 éc 31-6-58.

Millioinos a barátom. ITlJ. M.: Vig júték. Hcrrnarun T'hjm ijz. -

S:;ői?e

XI1. 21

I

I

bestia.

2.35:1 111.

-

Fősz. : Annv Kar-] Larna~.

30

Décsi, Kamara. - H.: Vígjáté:k. - F. Fodor S. Ondr a, Mathias Wiehmarin. - R.: Aluli. -

- Megj.:

.'vr. :

c.:

I

----------~~~---------XII. 12

TURUL-FILM, Miksa-urca 7. Tel.: 36-9-42.

XII. 12

I

I

I Xl. 14 1

UFll·FlLl'I RT., Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 83-8-58 és 59.

Xl. 29

XII. 20

UNIVERSAL-FILM u. 2,139-1-76.

Népszinház

Tel.:

WARNER BROS First National Vitaphone Pictures, József-körút 32. Tel.: 32-5-90.

I Xll. 27 I

I

I

XII. 4

XII. 21

Egy csók és még valami. - :\1·eg"j.: Omnia, Corso, Uh. ~ lL: 215~)Im ___,~f.: Vígj. - F.: Siklósy Iván. - Fdsz.: Eggcrt Már ta, Ulrich Betluc. _ F.: Max Neufeld. - C.: Aluli. Király bcrátja. - Megj.: Omnia. _ IT.: 1620 m. - M.: Wíldwest - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Tom Míx, Mickey Rooney. c.: Aluli. A fenség sserel uie s, - Megj.: 1,; fa, Cor so, Corvin. City, Capitol Omnia. - Il.: 2425 m. - M.: Operett. - F.: Lándor. - FŐ5Z.: Egcerth Mart a, Georg Alexander. Hans Söhnkcr , Otto Wallburg. - R.: Viktor j anson. - c.: Aluli, A seerelmes szálloda -, - Mcgj.: Uránia, Ub. Cor50. H.: 236'7 ru. - M.: Bohózat. - F.: L{L11doL - Fósz.: Anny Ondr a. Mathias Wicmann. - R.: Karl Larnac. _ c.: Aluli. A vörös rém. - Meg.i.: Urána. Ura, Corso. City. - H.: 24ŐO m. - :\lr.: Dr;"IIl1'1o.- F.: Lándor. - Fósz.: Nagy Kató, Hans f\ Ibers. _ R.: GuszBarátok. - Megj.: TI-od helyen. - Il.: ~f. : Dráma. - F.: Pacséry L. - Fősz.: a kutya. - c.: Aluli.

j

600· m. J iI11lTly

Te vagy az ideúloui (Vizen szerzett menyasszony.) Megj.: Palace. Capitol. ~ H.: 1030 m. M.: Burleszk. - F.: Fodor. - Fő.-;z.: Joe E. Brown. - R.: Lloyd Bacon. - c.: Aluli. Egy aSSZON!}1 utja. - M cgj.: Forum. - H.: 1900 rn. - M.: Dráma. F.: FodOIT".- Fősz. Barbara Stawreck. - c.: Aluli,.

-

Turul Filmkereskedelmi és Kölcsönző Vállalat Budapest, VII., Miksa-ucca

7.

EGGERT MARTA parádés ,filmje: ,

,,~~y[SOR

~~

-

Telefon: 36-9-42.

,

M~~VALAMI"

Megjelent: UFA - CORSO - OMNIA Játsza: 14 másodhetes szinház szinház. BIZTOS ÜZLET!!!

8 harmadhetes

NAGY SIKER Rendezte:

MAX NEUFELD.

Zene: OTTO STRANSKY

JÖN! Harry Piel legujabb filmje:

A

LÁTHATATLEN 31

ELLENFÉL

+---------+.~~~~,--------.~.

IRODALOM

SZAK'SAJTÓ Lajta Andor: FilIII 1I1l'í7'h[:('/i ',d,öll_r,' a= 7934. cure .. /\ "zerzö kiadása. A ra ?í.- P. J 111111 ár ]"-ik éve j elenile meg Laj la /\ 11drrnak, lapunk ,.zcrk~szl(iit·nck a ki",::',;:'han é. szcrkcztésébcn a Fi lmművészcti J::vkönyv. Felesleges hangsúlyoz ni, hogy menyrvire néHdilözhctetlenné vált ez a kitűnöt-n ii~szc<Íllított Évkönyv, mcrt nemcsak a szak11l:íl'an hanem az -élet egyéb mermvilvánulá"ában is irn műr évröl-évre fontos és mejzbeesülbetetlen szoljrálatokar tesz. Az Hl34. évi új Évkönyv ismét d ís zes kií liitáshan j clent meg, a szokásos tartalmcn kivűl 1 2 új l:iq is tartalmaz és ezidén is bizonyára ép rlvan nélkűlőzhctctlcn lesz, mint amilven volt <1 mulrban . .A. -zép kiúllitású ki)n~'y';)z Otthon-nyorndn fzlé, ét és pedáns rnunk.i j át

lal ta őssz« mindazokat a rendeletcket és rcnrk-lkczc-« ket, amelyeket a Hitler-k.-r mánv h ivnt a lha lépcsc ót a na pvilájrot láttak. Rengeteg rcndcict é" intézkedés jelent meg a Hitler-malom eh'i felében, úcvhocy sz inte adódott annak a szübég-cssége. hogy ezeket a rendeleteket kiinyvbe ősszefogla lj ak. ;\ szer zónck c tekintetben sikerei vannak é,; kéls:'f",te1C'1l. hogy nemcsak a német k.inematot'r:'!fiállak lelt vele szolg;1 atoka t, hanern a kűl főldrick is áttekinté-t nyujt a lcgúj abb r érnet f ilmorjra niz ác iór ól.

Jahrbuch

í-

dícséri. Kauser János: Kérdcsel. és I elrlctcl: CI lvangasiilm-technilrábon, A szerző kiar1:L:a. 2.- P. ];'1 nos, a mozgófényldpkezelők sznktanfr-lvamának elöadó ia é' a Ara

Kauser

leekiválóbb magyar film technikusokegyike kőnvvet írt" hn noosf ilmtcchnikár ól és mnndan;"alúit iccn ötle/N('/! ls scelle nrese» kórdé-:'kben és íclclctckhcn kglalta ő=sze. Az (,Qé~z anvagot RR kérdésre osztotta fe~ és pedig olyképen. hotrv a szijksé~,{'" hnrurí a ni a1ar:cl)'Y:llmakat 1:> kérr1r'ohrn a ·hap·rr.röITzíté i el iár.tsokat 24 kc rdéshcn. a hanf'vis<;7aadóherendczósck elvi kérdéscit 40 kénl(sheil. vé"iil a nézőtér nkuszt ikai vi zonva it pedig 10 kérdésben tárgyalja és ugyanannyi felcktbl'n nrl ia mc-; aszi;]; '(-('CS fc-Ivi':,,(',;tásokat. A . könyv nélkűlőzhr-tcrlcn szakkl\11\'V. Mcrrrcndelhctő. illetve kapható a :doz"ófényképgépkczelő tanfolvant altisztiénél, VnT.. Tnvaszmezó ll. Hí, vagy a Fill1lkulturn utján. Porló !iO f illér.

Dr or

Kurt

Seeger:

nungen. !iir

Die

Geset re

inu]

".-''(I__

W

das

de

ut

schr

;\

A_V

__

A__

V_.''''

~~4 FIUjMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELűF1ZETÉSI AR: 1 évre 10 penzö. - ve évre 5 pengő. leck];;!; szr-rkoszf és ki;lfl): Lajta Andor. Szerkesztöség PS kiadóhivatal: Bt:DAPEST. VlI., THÖJ(ÖL Y-ÚT 75, Telefon: 97-0-76, Párisi szerkesztöség: Artur Vitner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.) Megjelenlk minden hónap elsején. Minden cikkért a szerzö felel. ő

Frr-

FiI1l17('I'S('1l 7'01/1· 1.3. :lNir::; his 24. /11I}:;lIst 19.'1.']. Verlag: Fi1mkur ier. Berlin, \OV. 9. A szokásos német alaposság rn és clórel.itásra igen icllernző, hogy' dr. Seeger, a német népIelvilázositási é" proparr.mdaminiszrcr ; filmosz.táiyámak a vczctój c. könyvben fogd

1934. des Pra ger Pilmkurier.

Prager F'ilmkurier , Prag TI. Palais U Nov.ik u kiadús a. Ara a kül íőld s zrunára 20 Ke, Most jeentcttc meg elsőtzben aPrager Pilmk11rier f,il111évkiinvvCt, amely mindcn n:akcmbcr r{-zére ;lélkiiliizhetctlell kézil.őnvv és kitűnő scuédeszkőz annak, aki C!'iej,oroz,íw-!al közelebbi ö;:;;zckötteléshe óhaj t lépni. 1\ SZl-P k iállitst; 2flO oldalakőnvv kellő,-z:1111Ú szakcikket kőzől, statisztika'i adntokat és Iabellákat sorol fel, azonkívül kiilőnbőző címeket és n datokat ta r ín lm az a csehszlovák filmvilág strukturúj áról.

....•--- .•.. ,_., .-

32

--

~

Otthon-nyomda, IX.. Lónyay-u, Telefon: 87-2-87.

••••••• 50.

~-Internalionale -,F~lm~Kopier Credil-GesellschaH M. B. H.

=

ca

~

•••a.

,

...

.. o

DIREKTOR

ÁRPÁD

SZEMER·E

=

•••••

N

tn

"al

bD

-CD

••••• "al ••••• CD

BERLIN SW68 FRIEDRICHSTR. 1.9. L Etg .

-

FERNSPRECHER:

== N

TELEGRAMMADR:

lal

Ji 7 DÖNHOFF

"CD

789-

,_ .cn . . ..:IIIC

tn ••• .-

=-

O ~

.~ = ••••• "ca

79 0, 5 6 7

IFKOKREDIT.BERLI

N

••• ••• MAGYARORSZÁGI

VEZÉ RKÉPVISELÚ:

~

FEHÉR ENDRE

-

BUDAPEST, VII!., NÉPSZNHAz

lU

UCCA

21. SZ.

TELEFON: 37-5~70.

;

A szezón szenzációja az Ufa milliés filmje

t ;

A VÖRÖS Rendezte: Fő~zereplók:

M

MANOZSUIU!.\ 1928 ... Günther Stapenhorst - Ufa produkció. Gus~a .•. Ucicky. . HA~{S !,,lBERS, NAGY KATÓ, EUGI:N I
•--.____..:.._.

Megjelent:

UR'ÁN.A,

.

e,

UFA,ClrTY

"'-

-

CORSO

•

A magyar filmgyártás legujabb terméke-

Az· ellopott szerdc Irra : Nófi Károly és Vitéz Miklós.

!

r.

Zene: Nádor Mihály. Rendezte Gert!er Viktor. Főszereplök : HA~'1Ú ETA, SZÓI<E SZAKÁLL, RUBINSTEIN ERNA, HA~MÁ~SY MIKLÓS, RÓZSAHEGYI KÁLMÁN, . GYERGYAl ISTÁN. .

!I

LEGMŰVÉSZIBB FILM!

EXTÁZIS Egy különös és izgalmas szerelern tör énete,

1