DR JANOVICS JENŐ M EGALAPÍTÓJA IX. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTI : LAJTA ANDOR JANUÁR 1

DR JANOVICS JENŐ A Z E R D É L Y I M A G Y A R F IL M G Y Á R T Á S M E G A L A P ÍT Ó J A

IX. ÉVFOLYAM 1. SZ.

♦ SZERKESZTI : LAJTA ANDOR ♦ 1936. JANUÁR 1.

Á

legjobb üzletfilmek ai

jubiláns

aranyévének

filmjei:

A) Eddig m e g je le n te k :

A cigányLáró I

Legnagyobb országos siker

I l l e n e It a lilosL an I

M ár elindult d ia d a lu tján

Királyit íraiyneringő Bűbájos humorával és zen éjével m eghódította a közönséget

B) M ost je le n n e k m e g :

Könnyű onnyu

r

Ilo y a ff a g

R Ö K K M ARIKA első hangosfilm je A m agyar világsztár óriási d ia d a la Páratlan revüjelenetek

A Iti* gról |

A le g jo b b , legm ulatságosabb ANNY O N D R A -film

Az óceánjáró fiflta (MERÉNYLET AZ Ó C E Á N O N ) Az év leg kiváló b b bűnügyi regénye

UFA-FILH RT. BUDAPESTv K f s8u 3!,H.5l8A,OSÜ'13

FILMMŰVÉSZETI ES TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM.

1. SZÁM.

1936. JANUAR 1,

A M A G Y A R F IL M S Z ÍN H Á Z A K G A ZD A SÁ G I SZÖ VETKEZETE J E L E N T I:

H etenként 14 p éld á n yb a n szám ol be a hazai és k ü lfö ld i esem ényekről. Bem utatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszínházakban. Kiadja a

MAGYAR FILMIRODA

R. T.

Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. Telefon: 4é-3-46. H a n g o s é s n é m a f ilm f e lv é t e le k , tr ü k k film k é s z it é s , k ó p iá k és f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y |ilm m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .

H E T E N K É N T 9 P R E M IE R S Z IN H Á Z F O R U M

• R O Y A L

B É C S I» CA S IN O C A P IT O L C O R V ?N

•

JÁ TS S ZA A P O L L Ó » P A

L A C E

U R Á N IA ® C IT Y

A szünetelő vidéki mozgószínházak megnyitása és védettségének megszer­ vezésére irányuló akciót az igazgató­ ság a legnagyobb eréllyel vette kezé­ be. Ügy a belügyminisztériumhoz, mint egyes illetékes közigazgatási ha­ tóságokhoz alaposan megindokolt elő­ terjesztéseket nyújtott be. Előterjesz­ tése alapján a belügyminisztérium ré­ széről máris megtörtént az intézkedés, hogy üzemen kivül álló vidéki m ozgó­ képszínházak szünetelésének okai hi­ vatalosan megállapíttassanak. A Magyar Filmiroda a legnagyobb megértéssel és áldozatkészséggel sie­ tett a szövetkezet segítségére, amikor dr. Taubinger Zoltán igazgató, áthatva a gondolat nemzeti és kulturális jelen­ tőségétől, a kötelező magyar filmhír­ adókat kölcsöndíjfizetés nélkül fel­ ajánlotta a szövetkezettel kapcsolat­ ban levő védett mozgószínházaknak. Ugyanilyen megértéssel adott a zenejogdíjak fizetése alól a védett m oz­ gók számára mentességet egy évig a Zeneszerzők Szövetkezete is. A z ezzel elért kedvezmények önma­ gukban is már igen jelentős anyagi te­ hertől szabadítja meg az újonnan meg­ nyílt és megnyitandó filmszínházakat, de ezeket a kedvezményeket még to­ vábbi könnyítésekkel is tetőzik. A szö­ vetkezet részéről megindított akció egyik jelentős része ^ k ölcsön zők által védett mozgók réFpre biztosítandó ingyenes magyar műsorok. Ennek végleges rendezése folyamatban van.

DR. P O G Á N Y F R IG Y E S , n y . h. állam titkár, a z O rszágos M agyar M ozgők ép ip a ri E g y e sü le t eln ök e :

AZ OMME TERVE 1936-RA ouverncr c ’est prévoir. A z OM M E kormányzásához is előrelátásra volna szük­ ség! Dehát ki lát a jö v ő ­ be, ki sejtheti meg a mai viszonyok között, hogy mit hoz a holnap. Elnök­ ségem elmúlt éveinek tapasztalatai alapján azt kell mondanom — és ezt ne vegye senki zokon! — , hogy, mint eddig is minden évben, bizonyára a jövő évben is adódnak non putaremek, amelyekben felmerülésük idején kell a tennivalókat elhatározni. Egye­ bekben azután a jö v ő terveit a múlt esem ényei és a mai helyzet szabják meg, önként érthetöleg mindig az eg ye­ sületi alapszabályok célkitűzéseinek figyelem bevételével, amelyek tudvale­ vőleg a tagok erkölcsi és anyagi érde­ keinek szolgálatát írják elő parancsolólag. Ezeknek megfelelően az egyesület elsőrendű jövőbeli feladatának az egyesületen belüli és az egyesületközi, tehát a szakmabeli béke, egyetértés és együttműködés további munkálását, kiépítését, kiterjesztését és megszilár­ dítását tekintem. E tágabb keretben, mint azt tulnvomórészben időtöltő tar­ talom, az ú. n. szokványok általános elismertetése első helyen szerepel, s belőle folyik a gyorsan, olcsón és igaz­ ságosan működő szakmaközi bíróság m egterem tése. Ennek az első helyen említett szempontnak (általános szak­ maközi béke és jogrend) úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben való hordere­ jűt nem kell bővebben fejtegetni. A z előbbivel is együtt jár, de még más eszközökkel is munkálandó cél­ nak az egyesület hatáskörének és vele súlyának és tekintélyének emelését tartom, amely kebelbéli és szakmabeli társalkodásokkal, vádaskodásokkal és persze ilyenekre okot adó ténykedé­ sekkel, na meg kártokozó sajtókampá­

nyokkal ne csorbíttassék, ne ásassék alá! Ennek a szempontnak is meg van úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben ható oldala. A speciálisan anyagi érdekek szol­ gálatában álló tervek között, a kultúra terjesztésére alkalmas és tényleg tevé­ keny voltuknál fogva ugyancsak erköl­ csi érdekek szolgálatában is állóknak mondhatóan, ott kell, hogy szerepelje­ nek az OMM E jövő évi tervei és fel? adatai között: a múltak bizonysága szerint egyáltalán nem destruktív cél­ zatokkal gyártott és tehát továbbra is ekként gyártandó magyar filmek elő­ állításának olcsóbb át ét ele és ezzel m egkönnyítése (ebből a célból a gyár­ tási kérdésekben tanácsadás és eljárás céljából új, alapszabályszerű bizottság is létesül) a magyar filmek szélesebbkörű itthoni és külföldi elhelyezésének lehetővé tétele érdekében való mun­ kálkodás, eljárás és propaganda; a mondott célból a szünetelő m ozgókép színházak minél gyorsabb megnyitása és a halódóak talpraállítása ügyében tev ék en y k ed és; mozgóképszínházak fenntartására alkalmas községekben új mozik alapításának lehetővé téte­ lére közrem űködés; mindezekben, nemkülönben más, eléggé ismert anya­ gi hátterű kérdésekben és célkitűzé­ sekben az illetékes hatóságok és té­ nyezők megértő, jóindulatú támogatá­ sának kieszközlése, a nem zetközi film­ kamarában bekapcsolódás stb. Vannak a fentiekben általánosságok és vannak konkrétumok, de mind fon­ tosak. Persze nem kimerítő a felsoro­ lás. IMás lap hasábjain is foglalkozz tam idevágó kérdésekkel. Csupán még annyit, hogy minden célunk munkálásában számítunk a társegyesület ba­ ráti segítségére, aminthogy viszont az ő kongruens céljai munkálásában mi is készséggel ajánljuk fel támogatásunkat.

C A S T 1 G L I0 N E H E N R IK m. kir. k eresk ed elm i ta n á csos, a b u d a p e sti C orso Film színház ü g y v e z e t ő ig a z g a t ó ja :

A „MOZI“ MAGYARORSZÁGI TÉRHÓDÍTÁSA -

A T A L Á L M Á N Y 40 É V E S J U B I L E U M A A L K A L M Á B Ó L -

I. B u d a p e s t*

N égy évtizeddel ezelőtt Párisban még csak a bölcsőjét ringatták. A z em­ berek megcsodálták — és m osolyog­ tak rajta: azt hitték, hogy egy új gyer­ mekjátékról van szó, amely egy-két év múlva megunva és elfelejtve a já­ tékboltok lomtárába kerül. Negyven évvel később a technika fejlődésének krónikása külön fejezet­ ben méltatja a zseniális találmányt, amelynek pályafutása a technika ko­ rában is példátlan. N égy évtizeddel ezelőtt született meg a találmány és ma 60.000 film­ színház reflektorának a fénye adja az illuminációt a párisi jubiláris ünnep­ séghez, amelynek szemkápráztató ra­ gyogása elnyomja a nap világosságát. Mivé fejlődött az egykor megmosolygott gyerekjáték? A tudomány új útirányt nyert ál­ tala, a m űvészeteket új ideákkal gaz dagította, a technikának páratlan se­ gédeszköze lett, az ipar olyan támo­ gatót talált benne, amelynek arányai — fejlődésének rövid idejét véve fi­ gyelem be — szinte szédületesek, végül az egész világ szórakoztatásában és oktatásában olyan pozícióra tett szert,

amely a ma kultúrájával, gazdasági, p o­ litikai és társadalmi viszonyaival a legszorosabban összenőtt intézm énnyé emelte. Világhódító kőrútján a mozi arány­ lag elég hamar jutott el hozzánk. Budapesten az első mozielőadást 1896-ban tartották meg. A z első állan­ dó jellegű ,,m ozgó“ 10 évvel később nyilt meg s azóta, akár a külföldön, nálunk is gombamód szaporodtak a mozik. A világkataklizmát megelőző utolsó békeévében a fővárosban 114 színhá­ zunk volt. Számuk a háború befejezté­ vel 77-re csökkent. A moziengedélyrevózió kialakulásával —• 1922-ben — 82 m ozija volt Budapestnek. A vállala­ tok száma 1930-ban 85-tcl kulminált. A hangos film térhódótása a gyenge tőkeerejű vállalatokat megsemmisítet­ te: nem bírták el az első időben te­ kintélyes összegeket kitevő hangosbe­ rendezés amortizációját, úgy, hogy két év alatt valamennyi becsukott. Ezért csökkent a színházak száma 1930-tól 1932-ig közel 10%-kal. A mozik budapesti fejlődéséről rész­ letesebb tájékozást nyújt az alábbi sta­ tisztikánk. V olt a fő v á ro s i m ozik szám a

* Á ltalán os m e g je g y z é s . A m o z ik sta tisz­ tik ai adatait L a jta A n d o r m eg felelő év k ö n y ­ veib ől, a n épszám lálási adatokat a F ő v á r o si Statisztikai H iva ta l 1930. évi népszám lálási k ia d v án ya ib ól állítottuk össze. A fő v á ro s i m ozik 1904., 1909. és 1913. évi statisztikáját az 1913. évi M o z g ó fé n y k é p H íra d ó b ó l (V á ri R e z s ő közlése) vettük át. A b écsi adatokat az 1935. évi K in em a tog ra p h isch es Jahrbu chb ó l és a bécsi Statistisches Jahrbuch 1934. évi k ötetéből. A z eu rópa i fő v á ro s o k m o z i­ adatait a m e g fe le lő a lm an achokból és k ö z ­ vetlen kért; in fo rm á ciók alapján k ö zö ljü k . A z adatok felhasználása csak a forrá s teljes m egn evezésével van m egengedve.

1904-bcn 1909-ben 19113-ban 1914-ben 1918-ban 1920-ban 1922-ben 1925-ben 1939-ban 1931-ben 1922-ben 1933-ban 1934-ben 1935-ben

3

— — — — — — — — — — — — — —

— — — — — — — — — — — — — —

— — — -— — — — — — — — — —

7 46 114 108 77 77 82 81 85 81 77 75 73 77

b e fo g a d ó ­ képessége ? p 31.658 29.962 25.852 28.871 30.856 33.078 37.522 36.650 36.070 35.731 35.304 36.936

A mozik számszerű csökkenésével parallel, de kisebb arányban esett a színházak befogadóképessége is. A z el­ térés oka részben néhány engedély összevonása, részben egyes színházak kibővítése volt. Rendkívül érdekesen alakult a szín­ házak befogalóképesség-szerinti meg­ oszlásának fejlődése, amely a mozi növekvő kultúrális jelentőségének és népszerűségének természetes követ­ kezménye. A m ozgóképüzem ek m egoszlása b efogad ókép esség szerint °/o-ban 300500800- lOCO-ei 300500 10C0 felüli 800 ig ü 1ö h e I 1 y e 1

1918-ban 1924-ben 1929-ben 1935-ben

60 51 34 26.

24 23 31 33

9 18 25 31

6 6 6 6

1 2 4 4

300 személyen alul 1918-ban még 11 (14% ) mozink volt, amelyek befogadóképessége a 200 ülőhelyet nem érte el és 36 (46%), amely 200 és 300 között mozgott. A folyó évben 200-on aluli színházunk már egyáltalán nincs és 26% (20 vállalat) kizárólag 200—300 személyes színházra vonatkozik. Ugyanezt a tendenciát állapíthatjuk meg a külföldi v iszany lat okban is, ami­ nek illusztrálására Bécs adatait ismer­ tetjük. Ugyancsak a fenti években (1918-ban, 1924-ben, 1929-ben és 1935ben) a bécsi 300 férőhelyes kapacitású mozik aránya 57%-ról 42-re, 38-ra, v é­ gül 37%-ra esett. A 300—500 ülőhelyes mozik aránya nem változott lényege­ sen, ellenben feltűnő javulást mutat az 500— 800 szem élyes színházak részese­ dési aránya, amely 13-ról 22-re, utóbb 25-re, végül 27%-ra emelkedett. Hegy a nyert fogalmakat teljessé te­ gyük, megemlítjük, hogy Nagy-Bécsnek 1935-ben 174 mozija van, szemben a mi 77-böl álló moziparkunkkal. A színházpark fejlődésének intenzi­ tásáról áttekinthetőbb képet nyújt a fővárosi mozik befogadóképességének a lélekszáimhoz viszonyított aránya. A z 1 ülőhelyre jutó arányszám volt:

1920-ban 1922-ben 1925-ben 1930-ban 1935-ben

-— — .— —

— — —— —

— — — :— —

.32 30 31 27 28

A z arányszám állandó csökkenése normális körülmények között nem kel­ tene aggodalmat, sőt nemzetközi relá­ cióban még kedvezőnek is mondható, amit alábbi adataink szemléltetnek. Figyelembe véve azonban azt a fájdal­ mas körülményt, hogy Budapest egy­ kor egy háromszor akkora államnak volt a fővárosa és az összezsugorodott országhatár olyan gazdasági vérkerin­ gési zavarokat idézett elő, amelyeket közel két évtized alatt sem hevertünk ki, sőt ilyen rövid idő alatt gazdasági struktúránkat sem formálhattuk át a változott viszonyoknak megfelelően,, hogy normális gazdasági élet fejlődhes­ sék ki a romokon, a 28-as arányszám Budapesten túl alacsony. Ezt a meg­ állapításunkat a legteljesebben igazol­ ják a fővárosi színházak évekre vissza­ menőleg állandóan csökkenő forgalmi adatai. (Objektivitásunk megköveteli, hogy elismerjük: a gazdasági bajokon kívül a szíkm a orgánizmusa is beteg, ez a kérdés azonban nem c cikk. kere­ tébe tartozik). A fenti arányszámok jelentőségét csak akkor értékelhetjük megfelelően, ha azokat más fővárosok statisztikai adataival hasonlítjuk össze. A nagyobb kultúrállamok és egyes utódállamok fővárosaiban az 1 ülőhely­ re jutó lakosság száma a következőkép alakul: A mozik száma

P á ris — P rá g a — B erlin — R óm a — B écs — Budapest K op en h á ga V arsó — B ukarest

— — — — — — — —

— — — — — — — — —

228 102 •396 106 174 76 49 59 50

1 ülőhelyre jut a lakossá; szám ából

15 16 22 22 24 28 32 33 36

Európa 33 fővárosa közül csak kilenének az adatait ismerjük. Kevés ahhoz, hogy pontosabban körvonalazhessufc az arányszámok közötti eltérének okát. Annyit azonban nagy általá-

£ 1 n é p e s s é g

szá m

nosságban a speciálisan lokális je ­ lenségek hatását figyelmen kívül hagyva — kétségtelenül megállapíthatunk, hogy az ülőhelyeknek a városi népes­ séghez viszonyított aránya a lakosság

a

-800

50-ig 51-100 101-200 201-300 301-WO k01-500 501-ÓOO6o1-jOO Jol-ftO '/fi

é s a

p r e m m

ie r e n

k ív ü h t

e g o s z lá s a .

-h

+ nulmányunkkal kapcsolatban velük is foglalkozzunk. A jelenlegi állapot távolról sem ala­ kult ki tervszerűen. A gazdasági té­ nyezők körültekintő mérlegelése nél­ kül, csupán vállalkozói „megérzés“ alapján, mégis nagy vonalakban a né­ pesedési viszonyoknak megfelelően, fokozatosan épült ki a mai csoporto­ sulás. A z első években a mozik elhelyez­ kedése különösen ötletszerűen történt. A gazdasági élet alapfeltételeinek és alaptörvényeinek mellőzése utóbb sze­ lektív hatást váltott ki és ezzel megin­ dult a mai, kétségtelenül sokkal egész­ ségesebb irányú kialakulás. A z I. kerületben 1913-ban 9 mozi volt. Számuk 1918-ban 7-re, 1930-ban 6 -ra esett s azóta állandó maradt. A Nap, Simplon és Hunnia mozik kisebb népsűrűségű területen helyezkedtek el, mint a másik három. A hektáronkinti lélekszám a Simplonnál és a Napnál 81, (a budai beltei'ületi átlag 97, a pestié 382, míg egész Budapesté 223), a Hunniánál csak 20. Helyzeti előnyük — a közel 1200 hektáros területet egyedül birtokolják — , továbbá a szó­ banforgó városrész egyre fok ozód ó fe j­ lődése (a lakosság száma az 1920. évi 29 ezerről 1930-ig 40.000-re em elkedett és a növekedés ma is állandó), némileg kárpótolja őket a kedvezőtlenebb né­ pesedési arányért. A z I. kerület többi mozija 130-as sű­ rűségű rajonban fekszik, kivéve a K o­ rona, amelynek a Tabán lebontásával előállott sajnálatos helyzetét ism er­ jük. E városrész rendezését (?) kétség­ telenül a Palota mozi is megérzi, amely­ nél súlyosbító körülmény a Déli vasút ritkalakosú környéke is. A II. kerületben 1913-ban 6 mozi volt. Számuk évről-évre apadt, végül 1933-ban 1 maradt meg belőlük. Az újonnan létesített Átriummal és Admirallal újból 3 színháza van a máso­ dik kerületnek. A Széna-tértől a Pálffy téren, a Dunaparton és a Várhegy al­

szem pontjából ott előnyösebb, ahol a kultúrális viszonyok is közismerten kedvezőbbek. Még egy fontos körülményről sem szabad megfeledkeznünk, ami pld. Prága feltűnő átlagszámának magyará­ zatául is szolgál. Eltérően a legtöbb európai fővárostól, amelyek a szomszé­ dos községek beolvasztásával mester­ ségesen duzzadtak meg, nálunk Nagyfíudapest még mindig a jö v ő kérdése. Nagy-Budapest átlagszáma sokkal kedvezőbb volna és a bécsi arányt érné el. Nágy-Budapestnek u. i. 114 mozija volna 51.100 férőhellyel. A lakosság szához (1,401.000) viszonyítva az átlag 24. A z arány ilyetén módosulása a pestkörnyéki viszonyok sajátosságába en­ ged bepillantást. Bár erről legközelebb részletesen lesz szó, rendkívül érdekes­ ségénél fogva annyit mégis megemlí­ tünk, hogy a 21 pestkörnyéki község­ nek 38 mozija van, amelyek befogadóképessége 20.300, míg a lakosság szá­ ma 351.000. A z átlagszám ezek szerint 17! Prága átlaga is főleg azért olyan kedvező, mert a környező sűrű népes­ ségű községeket már magához kap csolta. Budapest jelenlegi moziparkja szám­ szerűleg az 1918. évi nívón áll, viszont befogadóképessége majdnem az 1930. évi maximumot éri el. Részleteiben világítva meg a fejlő­ dés ütemét, helvenkint mélyreható el­ tolódásokról kell megemlékeznünk. Mielőtt az adatok analízisére tér­ nénk át, vessünk egy pillantást cik­ künk illusztrációjára, amely a mozik jelenlegi elhelyezkedésén kívül Buda­ pest népsűrűségét is bemutatja. Meg­ jegyezzük, hogy a térképen az elsőhe­ tes és ú. n. utánjátszó mozik nincse­ nek feltüntetve. A szóbanforgó szín­ házak közismerten speciális helyzete mentesít bennünket az alól, hogy taA

FILM KULTÚRA

mai számának boríték lapját

*

6

szó, ami enyhíti a Belvárosnak kedve­ zőtlen népességi viszonyait. A lakos­ ság csökkenése 1920 és 1930 között k ö­ zel 12%-os. Jelenleg az 1 ülőhelyre jutó lélekszámarány 10, ami a többi kerü­ lethez viszonyítva a legkedvezőtlenebb. A hozzá legközelebb eső arányszám (a V ili. kerületben) is több, mint két­ szeres: 21. Népsűrűsége a Deák Ferenc ucca és a Kossuth Lajos ucca közötti részen 260, a kerület alsó részében 370. Súlyosbító körülmény, hogy a Lipót­ városnak azon szakasza, amely a Bel­ várossal határos, a Lánchídig terje­ dően még ritkább: az arányszám 168.

ján át határolt rész 97 hektáros, hektá­ ronként átlag 250 lélekszám sűrűségű, sőt a Királyhegy ucca és Margit körút közötti terület népsűrűsége a 300-at is meghaladja. Népesedési szempontból helyzetük kétségtelenül kedvezőbb. A III. kerületben 1913-ban 5 mozi volt, amelyek száma 1918-ig 2-r'é csök­ kent. 1934-ben 3-ra, 1935-ben 5-re emel­ kedett a színházak száma. A III. kerü­ let közel 600 hektáros belterületi része az Aquincum környékének kivételével I00— 150-cs népsűrűségű. A budai mozik közismert előnyö­ sebb helyzetét néhány érdekes adattal illusztráljuk. A z 1 ülőhelyre jutó lakosság-átlag Budapesten 28. Ebből Budára 44, a pesti oldalra 25 esik. Buda lakosságának anyagi helyzete gazdasági tevékenységének kedvezőbb struktúrája folytán sokkal előnyösebb, mint a pestié. Élénken igazolják ezt alábbi adataink. A kereső és eltartott népesség százalékos megoszlása a je ­ lentősebb foglalkozási főcsoportok szerint: Ip a r — — — — — K ereskedelem és hitel — K özle k e d é s — — — — K ö z s z o lg á la t és szabad f o g ­ lalk ozás — — — — N y u g d íja s o k és v a g y on u k ­ b ó l élők — — — — H ázta rtá si alk alm azottak —

Budán 36 12 7

Pesten 42 18 6

17

1,1

11 7

6 6

/Íz V. kerületnek 5 mozija, van. Szá­ muk 1918 óta — egy év kivételével — nem változott. Időközben az egyik megszűnt, helyette megnyílt egy má­ sik. A z 1 ülőhelyre jutó lélekszám igen ked vező: 44, amivel a főváros kerületei között a harmadik helyet foglalja el. A városrésznek a IV. kerülettel hatá­ ros szakasza — mint fentebb említet­ tük — kedvezőtlenebb népsűrűségű, aminek jelentősége azért figyelemre méltó, mert az itteni lakosságnak a száma évről-évre csökken. A Lánchíd és a Lipót körúti 113 hektáros terület népsűrűségének átlaga összehasonlíthatlanul kedvezőbb: hektáronkint 250. Még sűrűbb rétegű az ú. n. új lipótvá rosi rész (a Lipót körút és Wahrmann ucca között), amelynek arányszáma már 1930-ban 389 volt. Miután a szóbanforgó terület lélekszámú jelenleg is állandóan emelkedik — 1920-tól 1930-ig 20 %-nál nagyobb volt a növekedés — , érthetővé válik az az ostrom, amely­ ben a minisztériumnak egy új lipótvá­ rosi moziengedély kiadása ügyében ré­ sze van. A 75.000 lakosú, közel 220 hektáros területen u. i. csak egy pre­ mieren kívüli mozi van: az Elité.

A kimutatás adatai a jelenlegi gaz­ dasági viszonyok között Buda előnyét kétségtelenné teszik. Nem feledkezhetünk meg a színhá­ zaknak egymástól való nagy távolságá­ ról sem, aminek konkurrenciális jelen­ tőségét, azt hisszük nem kell méltat­ nunk. Egy pillantás a térképre: hasorilítsuk össze a Duna két partját a szóbanforgó szempontból! A IV. kerületnek 1913-ban 3, 1918tól 1921-ig 2, 1922-től 1926-ig ismét 3, majd 5 mozija volt és jelenleg is ennyi a számuk. A Belvárosi mozi kivételé­ vel valamennyi premier- vagy utánját­

A N ép és az V. kerület külső részé­ ben lévő egyéb színházak helyzete részben a lényegesen kedvezőtlenebb népességi viszonyok (az 1 hektárra eső átlag 29— 72), részben az ezen terüle­ tek lakosságát különösen sújtó gazda­

7

sági válság miatt jogos panaszra ad okot. A VI. kerületben a mozik száma az 1913. évi 25-ről 22 év alatt 11-ra csök­ kent. A z 1 ülőhelyre jutó lélekszám je ­ lenleg 28, aminek kétségtelenül kedve­ ző aránya a kerület sűrűbb lakosságá­ nak tudható be. A teljes terület hek­ táronkénti lakosságátlaga 125, csak a belső részén (a mozik kizárólag itt helyezkedtek el) 346. A Tivoli és Turán környékén a lélekszámsűrűség aránya 491, illetve 475, as Andrássy, Nyugat és Orient mozik körzetében 640, aminek kedvezőségét a Szív ucca, Király ucea, Teréz körút és Andrássy út közötti mozinélküli, 9000 lélekszámú városrész 562-es arány­ száma csak emeli. A Szív és Podmaniczky, valamint a Városliget és a Ki­ rály ucca közötti négyszög, ahol szin­ tén nincs mozi —-* csak a távolabb lévő O deon és Damjanich, amelyeknek azonban helyzeti előnye, hogy a lég ■sűrűbben lakott városrészen feksze­ nek — , átlag 400-as kategóriával ugyan­ csak kedvezőbb tápforrásai a szóbanforgó moziknak. A W inkler és a Béke mozi már sokkal ritkább népességű vi­ déken helyezkedett el — átlag 90 fő jut 1 hektárra — így helyzetük ugyan­ csak az ottani lakosság nehezebb anya­ gi viszonyai miatt jelenleg különösen súlyos. A VII. kerületben helyezkedett el a legtöbb filmszínház. Számuk 1913-ban 27 volt, de az évek folyamán állandó csökkenés mellett 19-re apadt. A z 1 ülőhelyre eső átlag 22. A VII. kerület belterületének hektáronkénti lélekszámaránya a legkedvezőbb: 546. Egyes körzetekben — az 1930. évi állapot sze­ rint — a 750-ct is meghaladja. A Ki­ rály ucca, Nagykörút, Wesselényi ucca és Károlyköruti 41 hektáros tömbön 23.600 a lakosság száma, az 1 hektárra eső lélekszám 561. Ez a háttér részben a Tivoli, részben az Olympia és a For­ tuna mozikat táplálja, amellett a W es­ selényi ucca és Rákóczi út között sáv

önmaga is 608-as sűrűségű. A Körúton a Vesta mögötti csík (Király és W es­ selényi ucca közötti rész) népsűrűsége 705-ös (a lakosság száma 19.000). A Phönix, Rialto és a R oxy mögötti négy­ szögnek 21 ezer lakosa van, 618-as aránnyal. Hátvédjük Budapest legsű­ rűbben lakott városrésze: Dembinszky —Rottenbiller u.—T hököly út és A ré­ na út között terület, az egyetlen Rex mozival. A 49 hektáron élők száma 40 ezer, a népsűrűség aránya közel 760 hektáronként. A Glória és H om eros környékének népsűrűsége sokkal ked­ vezőtlenebb, amit az a körülmény cnybit, hogy a kerület külső részét egye­ dül uralják. A Plútó és a Zugló-mozi összehasonlíthatatlanul mostohább kör­ zetben fekszik. E kültelki részek nép­ sűrűsége 50— 100 között mozog. A VIII. kerületben 1913-ban 22 mozi volt. 1918-ban már csak 13, amely né­ mi hullámzással kb. állandó maradt, A z 1 ülőhelyre eső átlag 21. A kerület né­ pességi viszonyai területének közel kétharmad részében átlag egyformák: 400-as sűrűségűek. Leglakottabb a Ba­ ross ucca, Nagykörút, Rákóczi út és a Fiumei út közötti trapéz: 600—729 arányszámmal. A z egyedüli közigazga­ tási kerület, ahol a mozik elhelyezke­ dése a vázolt szem pontokból a legked­ vezőbb. A IX. kerület mozijainak a száma 1913-tól 1918-ig 9 volt .1 Számuk 15 éven át nem változott: 1918-tól 1933-ig 8 működött. 1933 óta 6 mozija van a Fe­ rencvárosnak. A z 1 ülőhelyre jutó lé­ lekszám 53, ami a városi viszonylatban a második helyet biztosítja a kerület­ nek. Népességi viszonyai már a belte­ rületi részen is ingadozók (113-tól 586-ig, az átlag 350), kültelki viszony­ latban pedig egészen gyérek (22—59). A mozik számának állandó jellege, utóbb a gazdasági viszonyok romlása nyomán bekövetkezett csökkenése a fenti körülményben találja meg a ma­ gyarázatát. A X. kerületnek 1913-ban csak 2 mo­

zija volt. Számuk az évek során szukcesszíve növekedett s 1935-ben 6 -0 1 tett ki. A z 1 ülőhelyre jutó arány­ szám 23. A mozik helyzete abból' a szempontból sem előnyös, mert Kőbá­ nya területe a főváros balpartjának kö­ zel felét teszi ki: 8700 hektárból 4052. Népsűrűsége — egyes részei szerint — 4—-108-ig terjed. L egkedvezőbbek a vi­ szonyok a tulajdonképpeni kőbányai vészen (a Pongrácz úttal határos sá­ von), ahol az Astoria és az Universum mozi települt le. Ha csak a népesedési viszonyok dön­ tenék el a budapesti filmszínházak jö ­ vő sorsát, egyes relációktól eltekintve, bizakodva tekinthetnének a jövő elé, Sajnos, a gazdasági élet számtalan más tényezőjéről is van szó, amelyeknek még egyre fok ozód ó súlya a szakma körében jogos aggodalomra ad okot.

K O V Á C S ÉS FALUDI FILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35. T E L E F O N :

9 7 -8 -5 5 .

M agyarország le g n a g yo b b és leg m o d e rn eb b gépekkel felszereli- l a b o r a t ó r i u m a

K é s z i t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur- reklám és rajztrükk-film eket

BU ÉK Cl NÉMAFILM

A kilencedik évfolyam küszöbét lépi át ezzel a számm.al a Filmkultúra. Csonkamagyarországon nem könnyű dolog jó és nívós szaki a5 pót adni. A szaklap értékét nálunk nem ismerik és nem értékelik kellős képen, pedig a jó és nívós szaklap a szakember legjobb barátja és küzdő? társa. A jó szaklapból értesülünk az aktuális esem ényekről, az új találmá­ nyokról, gazdasági viszonyokról, küU jöldi újításokról és esem ényekről, amelyek Itthon is példaadók lehetnek, A jó szaklap elvonja a szakembert a napi gondok keserűségétől és gyötrels meitöl, mert néhány percre is elvezeti olyan nyugodt légkörbe, amely neki öröm et és élvezetért nyújt. A FILM KU LTÚ RA egyes rovatai valóbem elismerést arattak az elmúlt esztendőben. Havi, de mindig aktuális hírrovatunk, a Filmjog, az Oktatófilm és a FILM TECH N IKA rovatok mins deniitt osztatlan érdeklődésre találnak, nem kevésbé a BUDAPESTI FILM? P IA C című rovatunk, amely hűséges tükörképe a budapesti filmpiacnak. Mi csak azt kérjük a filmvállalatok? tói és egyéb szakmai vállalkozóktéri, hogy közlem ényé k feladásával támo? gassák továbbra is a F1LMKULTU* R Á T, amelynek egyre növekvő nyih vánossága garancia a hirdetés eredmésnyess égének. Egyben köszönjük mindenkinek eds digi támogatását, jóakaratát és kér? jük, hogy olvasóink szer&ietüket és té? mogatásukat tartsák meg a nehéznek és küzdelmesnek ígérkező 1936?ban isi Lapunk barátainak szerencsés és boU dog új évet kívánunk és kérjük, hogy a FILM K U LTÚ R A minden egyes szá? mát fogadják szeretettel a jövőben is. A FILM KULTÚRA szerkesztősége és kiadóhivatala.

D R . J A N O V IC S J E N Ő , K oloz sv á r :

A MAGYAR FILM GYERMEKÉVEI ERDÉLYBEN özhellyé vált már az a na* gyen sűrűn hangoztatott és nem vitatott megállaz pítás, hogy száznegyven évvel ezelőtt Erdély adott magyar színészetet Pestnek. Magyarország fővárosában, a német szótól hangos Pesten, ahol akkor tel* jes pompájában virágzott a német színház, a lelkes Kelemen László még zsellér*jogot sem tudott kikilihcselni a magyar színészet számára. S amikor a sok sürgetésre, a megyék szorgalmas felirataira végre engedélyt nyertek a magyar színészek arra, hogy hetenként egyszer játszhatnak Pesten és egyszer Budán, a nemtörődömség, a lemondás, a közöny, a lenézés, a saját sírját ásó tunya tétlenség fojtotta meg a nemes úttörők hősi törekvéseit. Csak akkor tudott gyökeret verni Pesten a magyar színjátszás, 'amikor W esselényi Mik* lós az erdélyi társulattal Debrecenen és Szegeden át ideérkezik. A z Erdély* bői hozott mag kikelt és virágba szök* kent ebben a terméketlen talajban is. Erdély szabad szelleme diadalmaskor dott itt, ahol akkor a köznép jobbágyi elnyomatásban senyvedett, az clnéme* tesedett polgárság ideálok nélkül, sivár tétlenségben morzsolta le napjait, a főnemesség pedig a bécsi udvar fé* nyében sütkérezve, m egfeledkezett fa* járói, nemzetéről. A z idők folyamán ez a csoda sok* szór ismétlődött meg. A vérbő és mélygyökerű magyar színészetnek Erdélyben minden időben nemes hagyománya maradt az, hogy friss erőket, új gondolatokat, lüktető vérkeringést, felívelő lendületet, szár* nyaló tehetségeket adjon a budapesti színpadoknak. S amikor a kinematográfia új, kiilföl* dön is alig megszületett művészete ta*

pogatózva kereste kiélési formáját Magyarországon, megint Erdély volt az, amely legelőször találta meg az utat, amely irányt mutatott és ha a világháború nyomán beállott politikai változások nem állították volna meg lendületében, akkor az Erdélyben eU vetett magból kiterebélyesedett volna az igazi magyar film. A magyar nemzeti filmgyártás szűk* ségességének gondolata Erdélyben szik letett és érvényesülési útjának egye* dűli lehetőségét és irányát Erdély pél* dája mutatta meg. 1912! Még gyermekcipőben járt ak? kor a filmkészítés. Külföldön is még csak idegenkedés* sel, tanácstalanul, óvatosan kapcsoló* dott be a tőke a gazdasági és művészi lehetőségeknek ebbe az új formájába. Budapesten alkalmi egyesülések, lel* kés műbarátok, jószimatú tőkések rendszertelenül, ötletszerűleg, de lég* többször nagyon szerencsés kézzel in* dúltak el a töretlen és kockázatos úton. Mégsem vitatható, hogy a megindu* lás éveiben nagyobb nem zetközi jelen ­ tősége és nagyobb sikere is volt küU földön a magyar filmnek, mint most, amikor kábultan és tapogatózva keresi a kijutás és érvényesülés lehetőségeit a felhőkig lendült külföldi filmek közé. Pedig ma már Budapestnek tökélete* sen berendezett filmgyárai, gazdagon felszerelt műtermei vannak. De azok a képek, amelyek ezekből a műtermek* bői kikerülnek, nem zetköziségre töreki szenek, versenyezni akarnak a külföld elérhetetlen tökéletességű müveivel. Ez a kicsi ország a maga szűkre ha* tárolt nyelvterületével csak valami kib lönleges stílussal, valami jellegzetes sajátosság révén, valami zamatos ere* detiség színebén vonhatja magára a külföld figyelmét.

10

Ha ugyanazt csinálja, amit a nagy országok csinálnak a maguk arányta? latiul hatalmasabb anyagi erejével, mik szaki felkészültségük káprázatosságával a rendelkezésükre álló nyelvterület ha? tártalanságával, akkor a nemzetközi versenyben mindig alul fog maradni. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy ma 'Magyarországon nem készül? nck magyar filmek, hanem csak Ma; gyár óvsz ágon gyártott filmek. A néma filmek idejében az Erdélyben készült filmek jellegzetességében, témában, nemzeti vonásokban, stílusban magyar filmek voltak. És külföldi sikereinek ez volt a titka. Mert hiszen külsőségek? ben, kiállításban, a beléjük helyezett tőkék folytán kínálkozó szerény lehető? ségekben technikai felkészültségben akkor sem tudtak versenyezni a mieink a külföld termelésével. Ez a most fitymált nemzeti vonás, mely nem zetközi vonzó erőnek bizo: nyúlt, veszett el a magyar filmből, amióta hangossá vált. Hiába próbálunk cointreaut gyárta? ni vagy whiskyt, annak nem találunk piacot Franciaországban vagy Angliá? bán, mert hiszen azt ott jobban tudják csinálni. De ha barack pálinkát fő? zünk, azt mohón fogják venni a kül? földiek, mert olyan zamatja van, amit ők nem tudnak megadni az italnak. A magyar némafilm annak idején igazán nemes nyom okon indult. Lég? alább is az erdélyi kezdem ényezések. A budapesti filmek már akkor is kap? kodók, nagyotakarók, nem zetköziségre törtetők voltak. A z erdélyi filmek azonban a lendületnek azzal a céltuda? tosságával és hitével keresték a nem­ zeti nyomokat, hogy ez az egyetlen út, amely a külső országok közönségének érdeklődését is le tudja kötni. M ost már talán nem szerénytelenség annak a megállapítása, hogy az én cr? délyi film?elgondolásaim és terveim magyar szempontból is, nemzetköziség szempontjából is jelentőséges és helyes útkeresések voltak. A z irányítást ak? kor úgy az előállított képek száma,

11

mint művészi értékük, céltudatosságuk és az egész világon való elterjedésük tekintetében is Erdély ragadta magá? hoz. Emlékezzünk csak vissza az Arany János balladáinak filmváltozataira, amelyek közül különösen a Tetem re? hívás hagyott mély nyomokat a lelkek? ben. Vajdahuny ad vára és környéke elevenedett meg ezeken a képeken, a főszerepeket pedig Szakács Andor, Berky Lili, N agy Gyula játszotta. Petőfi Sándor néhán\ versének artisz? tikus filmfeldolgozása, vagy mondjuk pontosabban: Filmdlluszt ráció ja is nagy hatással volt úgy a magyar, mint a külföldi közönségre. A ki a „Falu végén kurta kocsmát“ látta, Rózsahegyi Kál? mánnal a vezető alakban, nem fogja el? felejteni és plasztikus képet kap a ma? gyár falu életéről. És a többiek: Bánk bán (Jászai Marival, Paulay Erzsivel, Szentgyörgyl Istvánnal, Várkonyi Mi? hállval, Bakó Lászlóval), a „V én bakam csos és fia, a huszár“ (Szentgyörgyivel, Poór Lilivel, Rét hevével, Laczkó Arán? kával), a ,,Dolovai nábob lánya“ (Csór? tos Gyulával, Berky Lilivel, Mészáros Alajossal, Ihász Aladárral), a „N agy: mama“ (Blaha Lujzával, Korda Sándor rendezésében), Bródy Sándor „Tanító: nő“ :je ( Várkonyi Mihállyal, Berky Li? livel, D ezséry Gyulával, Berlányi Van? dával, Szentgyörgyi Istvánnal, Mészá­ ros Alajossal), a „G yurkovics lányok“ (Csortos Gyulával), a „ N évtelen asz? szen y“ (Márkus Emíliával), a „Betyár kendője“ (Éjféli találkozás címen), a „ Magdolna“ ( Várkonyi Mihállyal és Berky Lilivel), a „ Tolonc“ (Jászai Ma? rival), „Ártatlan vagyok“ (Beregi Ősz? kárral), „Liliomfi“ (Rózsahegyi Kál­ mánnal). A dúsgazdag albumból csak néhány képet ragadtam ki emlékeztetőül arra, hogy az akkori erdélyi filmgyártás ko? moly nemzeti és értékes művészi cé? lókat szolgált. ízesen magyarok voltak ezek a filmek, de amellett az akkori idők technikai fejlettségének is élén állottak és eredeti magyar zamatjuk

ellenére — vagy talán épen ezért — a külföldi közönség is nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadta őket. Tudvalevő, hogy az erdélyi filmek terjesztésének jogáért akkoriban a pá? risi Gaumont? és Paithé?cégek verse? nyeztek. Később külön vállalat alakult a Pro? jectograph keretében ezeknek a filmek? nek terjesztése céljából „ Proja“ néven (ezt a nevet Roboz Imre adta az alakú? latnak Projectograph és Janovics kéz? dőbetüiből). Nem szabad hallgatással mellőzni azokat a komoly érdemeket, amelyekkel Roboz Imre, a Vígszínház mostani vezérigazgatója szolgálta a ma? gyár filmgyártást. Mint ahogy most is ritkán szerepel a neve a Vígszínház egy egy ragyogó produkciójával kap? csolatban, holott a benfentesek tudják, milyen hozzáértéssel és céltudatosság? ga.1 készíti elő ezeket a produkciókat, akkor is megelégededtt Roboz Imre. a munka gyönyörűségével, de abból azután derekasan kivette a részét, a hiú dicsőségét átengedte másnak. Igazi névtelen hőse a magyar filmgyártás gyermek?küzdelmeinek, de mi hálásan emlékezünk arra, milyen hasznos irá? nyitással, mennyi jó művészi és üzleti ötlettel, milyen finom ízléssel és meny? nyi áldozatkészséggel segítette ő a magyar filmgyártás tapogatózását. Va? lahogy kicsordult belőlem ez a pár em? lékező sor, mert látom, hogy ahol a magyar filmgyártás kezdő küzdelmeiről van szó, ott senki nem említi a Roboz Imre nevét. Ez pedig háiátlanság. Nem lehet kicsinyeim annak a ténynek a jelentőségét, hogy már a legelső erdélyi film, a „Sárga csikó“ , amelynek kolozsvári felvételei alkal? mával fűlt a Szamosba a szép Imre Ers zsi, a magyar film első hősi halottja, az egész világot diadalmasan járta be. Várkonyi 'Mihálynak és Berkv Lilinek ez volt első filmszercplése s a „Sárga csikó“ , amelyet a Pathé?cég kimutatása szerint nem kevesebb, mint százban minchéi példányban kellett az öt világ? rész számára másolni, még Japánban

is nagy sikerrel került vászonra, a há­ ború után onnan is jelentékeny tantié? met számolt el nekem a párizsi cég. A z erdélyi filmek akkor is színma? gyár ok maradtak, ha a témájuk nem? zetközi volt Emlékezzünk csak vissza a „ Gyónás szentsége“ című filmre, amely évtizedeken át egyik legkedvel? tebb, újra és újra reprizelt darabja volt az európai metropolisok mozgófénykép? színházainak. Nemzetközi volt a témá? ja, mégis az első jelenetek lepergése után mindenki megállapíthatta, hogy „iriade in Hungary“ . Vagy a „M ese az írógépről“ filmfeldolgozására. Vagy az „Elcserélt csecsem ők“ *rei, amely egy amerikai bohózat szüzséjét dolgozta fel és mégis tipikusan magyar film lett és mint ilyent Prágában, a legnagyobb mozgófényképszínházban hat hétig egy? folytában látszották. A z akkori idők? ben mérhetetlen nagy sikert jelentett ez! A magyar filmeknek meg volt az út? juk és becsületük messze országokban nem azért, mert jobbak voltak, mint a külföldiek, hanem azért, mert másfélék voltak. Igaz, hogy annyi gonddal, hoz? záértéssel és főleg művészi finomsá? gokkal készültek ezek a filmek, h ogy e tekintetben is versenyképesek vol? tak. Kitűnő művészemberek tervezték, rendezték és játszották ezeket a fii? meket. A színész szerepe nem a/acso? nyodott másodrendű fontosságúvá, mint a mostani filmek egyikénél?mási? kánál. Korda Sándor is ott kezdte ren? dezői pályafutását. A pesti Ncwyork? kávéház hideg márványasztalánál ál? modozott a fiatal, nyurga Korda vala? mi szerény megélhetést biztosító újság? írói alkalmaztatásról, amikor vonatra ültettem és lcvittem Kolozsvárra film? rendezőnek évi 18.000 korona fix tize? téssel. Emlékszem: A z első rendezése „Fedora“ volt, de sehogysem boldogult vele, a rakoncátlan és elbizakodott színészek nem akarták respektálni a gyerekem ber instrukcióit. Elcsüggedt. Reá bíztam a második és harmadik rendezését. Többi között a Nagyma­

mát is Blaha Lujzával! amikor Pesten megalapítottam a Corvint, Kordát tét; tcrn msg a vállalat vezetőjévé. S maV Korda Sándorban az angol nemzeti filmgyártás megteremtőjét ünnepli öt világrész közönsége. A z erdélyi filmek rendezői sorában volt K ertész Mihály, meg Garas Már; tón is. S a színészek: Blaha Lujza, Jás szcti ¡¡Mari, Márkus Emília, Paulay Er­ zsi, Berky Lili, Poór Lili, Várkonyi Mihály, Beregi Oszkár, Ódry Árpád, Gál Gyula, Rózsahegy Kálmán, C sőn fos Gyula, Szentgyörgyi István, Bakó László és sokan mások, akikre e pilla; natban nem emlékszem. Jól tudom, hogy a némafilmek korá; bán könnyebb volt a külföld felé ve; zető utak kiépítése, mint ma, amikor a hangosfilm nyelvterületi határokat szab a képek terjedési lehetőségeinek. De a technika találékonysága rövid időn belül le fogja rombolni a nyelvi elszigeteltség határait. S akkor a jeL legzetesen „magyar“' film útja megint megnyílik a külföld felé. Meg kell te? hát addig teremteni az „igazi“ magyar filmet és az erdélyi példát azért idéz tem emlékezetbe, mert ennek az iránys nak, ennek a törekvésnek kétségtelen sikere volt. Ezzel nem azt mondom, hogy a ma; gyár film rekvizitumai között a fokos; nak és lenge fehérneműnek okvetlenül szerepelnie kell. Ámbár a nemzetközi elterjedés lehetőségeinek nem gátja a magyar ruha, magyar nóta, magyar népszokások, hiszen, hogy tovább ne menjünk, a magyar rádió legnépsze; rűbb műsorszáma külföldön a magyar cigányzene. A téma :s 'ehet nemzet; közi. De legyen eredeti zamatja a stí; lusának, a rendezésének, a külsőségei nck. Valami, amiről megismerheti a néző, anélkül, hogy a gyártás helyét vizsgálná, hogy magyar filmet lát. Azokat, akiknek kötelessége és hi; vatása a magyar film megteremtése, meggondolkoztathatná az erdélyi példa és erdélyi siker.

13

Kolor-lilm Ül. 193 « eqnagyoLL

iz le fiílm je l:

mogyor film irta : INDIG OTTÓ

Taras Bulyba (K ozákok k a p itá n y a ) Főszerepben ; H á RRY BÁUR

Bűnésbünhödés D osztejevszky világhírű regénye Főszerepben:

Piere Blanchae M a rg it O zeray és Harry Baur

KOLOR-FILM KFT. V II.,

E R Z S É B E T -K Ö R Ú T T e le f o n : 4 0 - 8 - 5 5 .

8.

U N G E R L E ID E R

M ÓR,

a „ P r o je c t o g r a p h “ R .-T . v e z é rig a z g a tó ja ;

VISSZAEMLÉKEZÉSEK A K I N E M A T O G R A F I A 40 É V E S J U B IL E U M A A L K A L M Á B Ó L izonyos távlatból nézve a dolgokat — úgy látom — , hogy az élet a csodálatosságok sorozatából rakódik össze. „Fata volentem. ducunt, nolentem trahunti“ — mondja egy bölcs latin közmondás és én azt hiszem, hogy a legcsodálatosabb az, ahogy a sors ve­ zeti, vagy magával hurcolja az embert. Ezek a gondolatok tódulnak fel ben­ nem, ahogy — a kinematografia 40 éves jubileuma ¿Ilkáiméiból — a múl­ ton végigsuhanok. Csodálatos, ahogy sorsom Lumiéretestvérek nagyszerű találmányával összekapcsolódott. . . 1997. évben érkezett haza Lyonból néhai Engel Mihály barátom, ö hozta onnan magával az első Lumiére-féle filmleadógépet és az első filmszalagot, ö volt az, aki Budapesten és Magyarországon filmet legelőször bemutatott! A mozgókép egy dobuccai kávéház­ ban elevenedett meg legelőször. Résztvettem már a legelső előadá­ son. A hatás, a benyomás, a látottak által kiváltott érzés lenyűgöző volt. E pillanattól kezdve úgyszólván csak arra gondoltam, hogy hogyan kapcso­ lódhatnék bele én is ebbe az újszerű iparba. Ebben az időben Neumann József néhai társammal együtt a „N é p “ , il­ letve későbbi nevén a „V elence“ -kávéházat vezettük. Ide hozzánk került át 3— 4 hét után a Lumiére-féle gép a filmekkel együtt és néhai Engel Mi­ hály barátom mintegy 2 hónapon át vetített a Velence-kávéházban. Már ekkor Amerikában és N ém et­ országban is kezdtek gépeket és fil­ meket gyártani. Én úgy a Lumiéretestvérekkcl, mint az amerikai és né­ met gyártókkal felvettem az érintke­ zést. Végeredményben a Berlinben lé­

B

tesült Oscar Afess/er-féle gyárban vá­ sároltam — a Velence-kávéház részére — az első vetítőgépet. A z első sikerek arra bírtak, hogy további gépeket vásároljak és azokat árúsítsam. Utánjárásomra megkaptuk a párizsi Gaumount-gyár képviseletét. A gépek használatban természetsze­ rűleg romlottak. Javítások, új alkat* részek váltak szükségessé. Ez a körül­ mény vezetett bennünket az első m e­ chanikai vetótőgépjavító műhely meg­ alapításéra. (VIII., M osonyi u. 1. sz. a. volt az első, innen VII., Rákóczi út 64. sz. a., majd pedig VII., Rottenbiller u. 37/6. sz. alá költözött át.) A mű­ hely lassanként berendezkedett vetí­ tőgépek gyártására is és számos mozis bán még ma is dolgoznak az időköz­ ben tökéletesített vetítőgépeink. A legelső — még rövid — filmeket a géptulajdonosok saját részükre meg­ vásárolták, majd idővel egymás kő* zölt cserélték. Nekünk tehát a vetítő­ gépekhez filmeket is kellett vásárol­ nunk és filmeket is kellett árulnunk. (A filmkölcsönzés rendszere csak ké­ sőbb alakult ki.) Mi eleinte Franciaországban Gaumont-Pathé-filmeket, majd Olaszorországban több cégtől olasz filmeket vásároltunk. Am ikor Öle Olsen veze­ tése alatt Kopenhágában a N ordisk Film Co. megalakult, ez a gyár képvi­ seletével bennünket bízott meg. A dán filmek után svéd (Svenska) filme­ ket, majd német (Messter stb.) filme­ ket szereztünk be, majd pedig a Ber­ linben megalakult amerikai filmgyár­ fiókokkal léptünk összeköttetésbe. A legelső amerikai film eket még ár­ jegyzék alapján vásároltuk. A meg­ rendeléstől számított 4 hétre kaptuk meg az „¿írut“ és ha nem tetszett, visz-

szakuldtük. Igaz, hogy két hónap is beletelt, míg a visszaküldött filmet ki­ cserélték, illetve míg a csereküldcmény visszaérkezett. A z erős fejlődésbe került üzlet ma­ gával hozta a gyakori utazások szük­ ségességét. Nagyon sokat voltam úton. London, Párizs, Berlin, Kopenhága, Róma, Konstantinápoly, Buka­ rest igen gyakran láttak vendégül. A Velence-kávéházban 6 éven át pergettünk filmeket. Ez alatt az idő alatt Magyarországon mások is tar­ tottak mozielöadásokat. A legtöbbnek én adtam el a szükséges gépeket és filmeket. Ezek az első mozik előadá­ saikat sátorok alatt, mutatványos bó­ dékban bonyolították le. A z első színházszerű mozit az Erzsébet-kö rúton, a W esselén yi ucca sarkán (a „Gambrinus-házban) mi ren­ deztük be. Ezután következtek a töb­ biek: VI., H ajós u. 25. szám alatt, II., Fő u. 79. szám alatt, IX., Üllői út 63. szám alatt, VII., István út 39. szám alatt, majd a jelenleg is működésben lévő következő mozikat nyitottuk meg: a Velence-kávéház átalakult Phönixmozgóvá, s a VII., Rottenbiller u. 37/6. sz. a. az Odeon-t alapítottuk meg, továbbá VIII., Népszínház u. 1— 3. sz. a. (a Kasselik-telken) az Apolló-t, amely később a Royal-szállóban lévő helyi­ ségbe költözött át és a Royal-Apolló nevet vette fel, míg a régi helyiség­ ben — megfelelő átalakítások után — a későbbi nagynevű A polló kabaré nyílott meg. 1912. évben kezdte meg működését a VI., Nagymező u. 8 . sz. a. bérelt he­ lyiségben a Tivoli és az állatkerti szikla-színházban az „Állatkerti“ m oz­ gó. Ug,yenekkor N agy váradon és Ú j­ vidéken is nyitottunk mozgókat. 1913. évben történt az újpesti m oz­ gó, 1918. évben az Imperial-mozgó és 1919. évben az Omnia-mozgó átvétele.

Üzleteinket a Velence-kávéház mel­ letti kis irodából bonyolítottuk ler majd a kávéház fölötti első emeleten 3 szobás helyiséget béreltünk. Mikor már ez is kevésnek bizonyult, bérel­ tük ki a VIII., Rákóczi út 59. sz. alatti nagy irodahelyiségeket, ahonnan végül a VIIL, Rákóczi tér 11. számú házam; bán lévő jelenlegi helyiségekbe költöz; tünk át. , Am ilyen mértékben gyarapodtak a vállalat mozgóképszínházai, úgy fejlő­ dött a filrmvállalkozás is. A film köb csönzés — a már említett cserélés he­ lyébe — akkor fejlődött ki, amikor a „licenc“ fogalma is kialakult. Mi először csak Magyarország, ké­ sőbb az osztrák-magyar-monarchia, majd pedig a környező államok és a Balkán területére is vásároltunk fil­ meket. A z ausztriai filmkölcsönzés és a külföldi filmeladási üzlet lebonyolí­ tására alapítottuk meg a wieni fiókot, amelynek irodája először I., W ollzeile 33 . sz. a. volt, majd forgalmának nö­ vekedésével VII., Neubaugasse 25. sz. a. bérelt nagyobb helyiségeket. A vi­ lágháborút követő években Bukarest­ ben is volt rövid ideig fiókunk. A legelső legnagyobb sikert aratott filmjeink közül ki kel! emelnem a „ Burlingtoni jaguár“ , t, a „Cab.ria“ *t és a „Caesarina“ ;t. Magyar filmek gyártására is bercn-

15

4fJ Í% dezkedtünk. A Sziget uccában a Phönix-filmgyárban készültek a következő filmek: 1915. évben: Dr. Janovits Jenővel (Proja filmek), u. m. Börzekirály, Éjféli találkozás, Leányfurfang, Kölcsönkért csecse­ mők, Tolonc (Jászai Marival), Bánk bán, Tetemrehívás. 1917., 1918., 1919. években: K ertész Mihály rendezésében: Árendás zsidó, Tavasz a télben, Lulu, Egy krajcár története, Csúnya fiú, Kuruzsló, U tolsó hajnal, Senki fia, Skorpió I. II., A z ördög. „99“ , Judás, Szentjobbi erdő titka, Föld embere, V örös Sámson, Ezredes. A filmgyártással kapcsolatban Ker­ tész Mihály, Vajda László, Korda Sán­ dor, Szabolcs Ernő, Siklósy Iván, dr. Janovits Jenő nevét, míg a filmekben a főszerepet alakítók közül Balassa Jenő, Báthory Gizella. C sortos Gyula, ifj. Ditrói Mór, Gál Gyula, Góth Sán­ dor, Haraszthy Hermin, llosvay Rózsi, Kertész Dezső, Klary Lotto, Kramer Leopold, L en keffy Ica, Z. Molnár László, Pethes Imre, R éthey Lajos, Törzs Jenő és Várkonyi Mihály neveit említhetem meg. Működésünket 1898. évtől 1908. évi szeptember haváig „Neumann és Ungerleider“ cég alatt folytattuk. A z 1909. szeptember 2-i alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett a „Projectograph m ozgó­ fénykép és gépgyár r t cég a „N eu ­ mann és Ungerleider“ cégből. 1914. évben néhai Neumann József a válla­ lattól megvált. Munkatársaim közül elsősorban Roboz Imréről kell megemlékeznem, aki mint egész fiatalember került a válla­ lathoz, s hosszú éveken át, igen nagy érdemeket szerzett a vállalat fejlesz­ tése körül. Itt kóstolt először Roboz Imre a színházi vállalkozásba és innen került a Vígszínház igazgatói székébe. 1908. évben ,,M ozgófényképhíradó“ cU mén szaklapot is szerkesztett.

10

Márkus Lászlóról — az Opera igaz­ gatójáról — meg kell említenem, hogy mint az Apolló-kabaré művészi igaz­ gatója, Hervay Frigyessel (jelenleg a 8 órai újság szerkesztője), a színház dramaturgjával együtt, magas művészi nívóra em elték színházi vállalkozásun­ kat. A filmgyártás révén írókkal, nagy­ nevű művészekkel kerültünk összeköt* tetésbe és ezekkel való összeköttetés adta meg (a mai Corvin áruház helyén volt) Apolló-kabaré alapításának öt­ letét. A kabarévállalkozás megkezdése előtt film szkeccseket adtunk elő az Apollóban. A filmszkeces-szerzők kö­ zött olyan illusztris nevek is szerepel­ nek, mint H erczeg Ferenc és Molnár Ferenc. A kabaré Írógárdájából egypár név: B ékeffy István és László, Bús Fekete László, Boross Elemér, Földes Imre, Harmath Imre, Harsányi Zsolt, Ka­ rinthy/ Frigyes, Kőváry Gyula, Lakéi tos László, Lipthay Imre, Mihály Ist­ ván, Móricz Zsigmond, Szomaházy István, Szőke Szakáll, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, T örök Rezső, Zágon Ist­ ván. A régebbi generáció még emlékezm fog azokra a forró színpadi estékre, amikor az Apolló-kabaré egy-egy pre mierje, a társadalom színe-java jelen­ létében folyt le és ünnepszerű ese­ mény volt. Ha becsukom a szemem és vissza­ gondolok a múltra, gyönyörű képek rajzolódnak lelki szemeim elé. Erköl­ csi és anyagi siker vitte előre a vezes tésem alatt álló vállalkozást. A z első zavart a kommün felfordult világa okozta, amihez azután még az ú. n. „ m ozirevizió“ já ru lt. . . A z ün­ nepi hangulatban — ahogy e sorok íródnak — nem is kívánok erről be­ szélni . . . R ecsegett ropogott minden, nagy értékek váltak semmivé, úgy­ hogy csaknem elölről kellett mindeni k e z d e n i... Amit sikerült átmentenem, ezt szerető, féltő gonddal őrzöm!

A m i pedig a jövőt illeti, emlékezem és követem a nagy Madách szavait: „Em ber küzdj és bízva bízzál“ ! A jobb jövőbe vetett bizalmam volt mindig az én vezérlőcsillagom! A ma# gyár filmgyártás iránti hitem ereje is ebből a forrásból táplálkozik! Ez. ve# zetett engem arra, hogy a magyar mo# zisokat kötelező hazafias és egyéb szempontokat szem előtt tartva, az új — a beszélő — magyar filmgyártás fo# hozására mozgalmat indítsak. Mozgal# mamat a mozistársadalom megértéssel fogadta és szeretettel karolta fel, úgy hogy a ,,Magyar Filmszínházak Gaz# dasági Szövetkezete“ meg is alakulha# tott. Remélem, hogy ez a szövetkezet nemcsak azt fogja előmozdítani, hogy a hazai filmszükséglet kielégítése te# rén, a magyar filmgyártás tényezőt képezzen, hanem azt is. — amit egyik iratomban már idéztem — , amit H. G. W ells ötletesen úgy fejez ki, hogy „az ember felvilágosult önérdekét hajszolt va akaratlanul megjavítja a dolgokat“ ! Most, hogy először életem ben — visszaemlékezéseim kapcsán — magam# ról beszéltem s befelé tekintettem, ki# felé azokhoz is kívánok fordulni, akik engem ismertek és ismernek és akik ezeket a soraimat olvassák. Remélem, hogy ők, akik kezdem ényezéseim re, fá­ radozásaimra, becsületesen elgondolt és keresztülvitt tevékenységeim re visszás em lékeznek, kedvesen fognak reám gondolni, úgy amint én régi kedves munkatársaimra, kedves barátaimra mindig szeretettel gondolok vissza.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: Budapest, VII., A lm ássy-tér 12. sz. H ivatalos ó r á k :

2 — 6-ig.

T e le fo n : 37-5-S8:

M unkaügyeket Weisz Henrik a Rex m ozg ó gé p ész e intézi. H ívható d. e. 10— 1 2 -ig 45 7-11 és 6 — 12-ig 32-1-75. — Levélcím ; VII., D ohán y-u. 92.

C0 HP0 U 0 H Vásároljon az átütő sikerű francia slágerekre, a közkedvelt francia sztárokra

francia filmeket, de

ne vásároljon alkalmilag rendszertelenül. Ha összeköttetésbe lép

E FC O PARIS CONTINENTAL FILNS 12 RUE, D'AhüOU 12 PARIS 8

e.

céggel, akkor a francia filmpro­ dukció minden eseményéről első kézből szerezheti információit és eladási osztályunk utján megvásárolhatja a francia filmgyártás elsőrendű ú jd o n s á g a it . Szer­ ves összeköttetés­ ben állunk az eminens fran­ cia produce­ rekkel.

Franciaországi üzleti megbízásait teljesítjük.

S Z IK L A I Z S IG M O N D , oki. ép ítészm érn ök :

AZ ELSŐ MAGYAR MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ SZÜLETÉSE ÉS BUKÁSA -

V IS S Z A E M L É K E Z É S -

nnak, hogy oki. építész létemre az ielső magyar mozgóképszínház tulajdo­ nosa, illetve megalapítója lettem, különös clőzménye volt. Ez az előz* mény szintén olyan ü z­ leti vállalkozás volt, amelynek az építészethez semmi köze sem volt és szintén ugyanolyan anyagi eredménynyel, illetőleg eredménytelenséggel, sőt csúfos- anyagi bukással végződött, mint a mozi-alapítás. Röviden vázolom csak ezeket az előzményeket: 1895 év őszén, bátyám, Sziklai Arnold, aki alkalmazásomban állott, egy Brandenburg nevű ügynök­ kel rábeszélt arra, hogy néhány urral •egyetemben vásároljam meg Mun­ kácsy Mihálynak „E C C E H O M O “ cí­ mű festményét. A kis társaság élén dr. Krasznay Ferenc országgyűlési kép­ viselő állott és tagjai Roheim Ödön fanagykereskedő és Aíalonyay Dezső író voltak. Ez utóbbi közvetítette a képvásárlást is. Bátyám az én anyagi bekapcsolódásom után azonban sze­ mélyesen akart meggyőződni arról, hogy a képvásárlás ügye a Párisban élő Munkácsvnál rendben va me elin­ tézve s ebből a célból kiutazott Pá­ rizsba, hogy az ügyeket rendbehozza, aminek következménye Malonyainak a társaságból való kilépése volt. Párizsból visszajövet, bátyám, mint óriási szenzációt mesélte el, hogy Pá rizsban egy pincehelyiségben a Lumière testvérek mozgófényképeket mutatnak be és hogy a közönség tódul az elő adásokra és az uccán is állandóan nagy tömeg várakozik, hogy a pénzéért az előadáson részt vehessen. Beszámolt bátyám arról is, hogy megismerkedett

18

Párizsban a felvevő- és vetítőgép tia lajdonképeni feltalálójával is, aki fel­ szólítására hajlandónak mutatkozott egy új berendezést konstruálni és száU Utáni.

Ss.ihLii Z iig m o n d m ai képe

Bátyám annyira fényesnek találta az üzletet, illetve a mozgóképberendezésnck Budapestre való hozatalát és ilyen színháznak Budapesten való alapítását, hogy rábeszélt engem arra, hogy az ehhez szükséges tőkéket bocsássam rendelkezésére és rendeljem meg Pá­ rizsban a szükséges berendezéseket. Én magam is fantáziát láttam a vállal­ kozásban, hiszen Budapest akkor ké­ szülődött az ezeréves milleniumi kiál­ lításra és ez maga már vérmes remé­ nyeket fakasztott. A z előbb, az „Ecce H cm o“val kapcsolatban említett Bran­ denburg nevű ügynök is olyan fényes­ nek találta a gondolatot, hogy kérve# kért arra, vegyem be őt is az üzletbe egy-negyed részben csendes társként. Miután az alapítást ilyen módon el­ határoztuk, elsősorban az alkalmas szính'álzhclyiség kérdése volt a legfon­ tosabb. A z Andrássy út 41. számú ház­ ban lévő, jelenleg büffé-ként használt üzlethelyiséget találtuk erre a célra igen alkalmasnak, amelynek akkori bérlője, egy Kuttn nevű kalapkeres-

ikiedő lclépési díj ellenében át is en* gedte az üzlethelyiséget. A háztulaj* donos, Eiseie gyáros, eléggé bizalmat* lanul az új vállalkozás irányában, csak eg y teljes esztendei házbérnek előre való lefizetése ellenében volt hajlandó a bérletet rám ruházni és a mozgókép színház céljára bérbeadni. Miután ‘ en* nek a követelésnek eleget tettem, az üzletnek ez a része is rendben volt. Az üzlethelyiség a bérház jobb udvari traktusát is magában foglalta, amely­ nek végén az eddig irodának használt részt sötét kamrává alakítottam át, az udvarra nyíló ajtókat és ablakokat fek ete posztóval vonattam be és csak az uccai üzlethelyiség. ele je maradt m eg váróterem s a pénztár számára, a többi helyiségtől fafallal elkülönítve, amelynek bal oldalán a bemenet, míg a jobb oldalán a kijárat számára volt a függönnyel elzárt nyílás. E két nyi* lás között foglalt helyei a vietítőkamra. A közönség számára Thonet*széksorok állottak rendelkezésre. A Párizsban rendelt vetítőgép több; szőri sürgetés ellenére sem érkezett meg, miért is A rnold bátyám ismét Párizsba utazott és ott hetekig várt, míg végre egy vetítő és a lyukasztó (perforáló) géppel együtt tért vissza, magával hozván azonban egy francia szakértösmérnököt is, aki az operatőr és a filmvetítő dolgait egy személyben elvégezte. Ezért neki teljes ellátáson kívül 25, vagy 30 aranyfrank napidíj is járt. Abban az időben még nem voltak perforált filmtekercsek kaphatók, így hát a francia mérnök p(crforáló*gépet is hozott magával, amely azonban még olyan primitív volt, hogy egyszeri el­ járással, egy munkamenetben csak 10 lyukasztást lehetett vele végezni, így a tekercsek lyukasztása rettenetesen sok időt vett igénybe. Ennek elejét veendő, egy budapesti műszerésszfel ujabb perforálósgépet készíttettem, amely már ugyanolyan munkamenet­ ben a 10 lyuk helyett egyszerre 36 lyu* kát tudott a filmtekercsen perforálni,

ami egyelőre elegendő teljesítm énynek látszott, legalább is az eddigi eredmé­ nyekhez viszonyítva. A z első felvételeket a milleniumi kiállítás felvonulásáról, /. Ferenc J ó s zsef hit ogat ás ár ól az Ecce Hom o palo* tájában és több más aktualitásról kés szítettük. A filmek kidolgozásánál azonnal legnagyobb megdöbbenésünk* re kiderült, hogy az egyébként jól si* került felvételek nem töltötték be tel* jesen a filmkockákat, hanem csak azok közepén, köralakban sokkal k is sebb területen foglaltak helyet. Ennek folytán az egyébként kitünően sikerült milleniumi felvételek — nem voltak be* mutathatók. Ugyanahhoz a budapesti műszerészhez fordultunk tehát, aki az uj perforálógépet szerkesztette, aki új, javított felvevőgépet készített, s mely már teljesen megfelelt a követeimé* nyéknek, a képek teljesen betöltötték a filmkockákat.

S zik la i A rn o ld , 1896=ban, a z első m o z i m eg n yitá sa id ejében

H ogy egy időben vetítést és felvé* telt is lehessen csinálni, még egy má­ sodik gépet is megrendeltem. A z új felvételek azonban szintén nem kerülhettek bemutatásra, mert vagy a filmek tágultak, nyúltak meg a sok mosás és szárítás alatt, vagy pedig a perforálógép által készített lyukasz tás nem volt elég precíz, miáltal a veti* tésnél a képek ugrándoztak olyannyi* ra, hogy néha két kocka felesfele része veiítfetett a vászonra. Miután az ily módon általunk készí* tett filmfelvételek használhatatlanok voltak, a már meglévő és igien nagy

19

befektetést igényelt berendezés kihasz# nálhatóságára építészi irodám akkori vezetőjét, Koch Károly építőmestert voltam kénytelen Párizsba küldeni, hogy ott Lumiéreséktől kész, jól vetít; hető filmfelvételeket hozzon, amelyek bemutatásra már alkalmasak, miután abban az időben a film kölcsönző intéz# m enye még ismeretlen fogalom volt. Így végre az 1896. év májusának máso# dik felében 8—8 képes bemutató elő# adásokat lehetett tartani a hétrőbhétre Párizsból érkező filmekkel, amelyek# nek átlagos hossza kb. 200 m éter volt. A reklám hiánya folytán a közönség csak gyéren látogatta az „Ikonograf ‘# níik nevezett m ozihelyiséget. A legtöbb látogató hétről#hétre újból eljött, de a nagyközönség nem mutatott érdeklő# dést az előadások iránt és így történt, hogy a napi bevétel még a pénztáros és szolga fizetését sem érte el. Én abban az időben erősen foglalkoz# tatott építész lévén, nem tudtam túl# ságosan sokat a mozi ügyével foglal# kozni, hanem azt bátyámnak engedtem át, akinek ez úgyis szívügye volt. Egy alkalommal, 1896 nyarának elején azon# bán, bepillantást véve az üzleti köny# vetésbe, megállapítottam, hogy az ed# digi veszteség már 30.000 (Harminc# ezer) forintot is meghaladta, mire azonnal elrendeltem az Ikonograf bezá­ rását, nehogy ez a veszteség még na# gyobb legyen. Legjobban sajnáltam csendes társamat, Brandenburgot, ki ezen az üzleti vállalkozásán majdnem egész vagyonát elvesztette. Úgy a felvevő és vetítőgépeket, mint a megmaradt filmeket, budai bérhá# zam pincéjében helyeztem el az egyéb megmaradt felszereléssel együtt, a szé# keket eladtam, az üzlethelyiség bérié# tét sikerült tovább adnom, így az ed­ dig megállapított veszteség nem nőve# kedett nagyobbra. A z üggyel tovább is foglalkoztam. Körülbelül 2—3 évvel későben a Rá# kóczi úton lévő „Sport Kávéház“ tulaj# donosa, Pollák úr megvette tőlem né# hány száz forintért a vetítőgépet, hogy

annak segítségével esténként a kávé# házban filmeket mutasson be, tenné# szjetesen ingyen, vagyis semmiféle kü# lön díjazást ezért fel nem számítva a közönségnek és'ezzel tette tulajdonkén pen népszerűvé és ismertté a mozgót fényképeket. A mozi így lett később igen nagy jövedelmű üzletággá, ami nekem, az úttörőnek csak igen sok gondot és sokezer forintnyi vesztesét get okozott, and egyébként is az út? török osztályrésze szokott lenni. Befejezésül még csak azt jegyzem meg, hogy valamivel később, de még mindig 1896#ban Lumiére#ék a Royal# szálloda egyik oldalszárnyában ha# sonló előadásokat tartottak, amelyek iránt a közönség ép oly kevéssé érdek# lődött, és ezért Lumiéreék mihamarább itt is hagyták Budapestet. íV W W W W W W W W V W V W W V S A CEN ZÚRÁZOTT I S M E R E T T E R J E S Z T Ő F IL M E K R ep ü lő g ép p el A b esszin iá b a n , h an gos ism . 1797 m (K o v á c s E. és társa). S zá za d ok legen d á ja , h an gos ism. Ifi9 m. (B io s co p ). T u d ja a cica, h an gos ism. 252 m. (K o v á cs E m il és társa). A bib ic, hangos ism. 272 m. ( B io s c o p ’ . R é g i lova gv á ra k , h an gos ism. 1,81 m c te i. (B io s co p ). M a g y a r falú, h an gos ism. 393 m. (M . F. T.) m. (M e tr ó ). B erlin, h an gos ism. 337 m. (B io s c o p ). U tazás a H a rz h e g y ség b en , h an gos prop. film , 244 m. (B io s c o p ). F ü tyü l ránk a kis Lile, h an gos ism. 334 m. (K o v á cs E. és társa). , V á n d orló halak, h an gos ism. 227 m étei (M e tr ó ). L ou rd esi csod a, hangos ism ertető 1503 m. (C in cm a .) M aiakkal p ok ol, hangos ism ertető 1850 m. M ű v é s zfilm ). V a rá z ssző n y eg en a vilá g körül, h an gos is­ m ertető. O la sz R iviéra , 175 m. ( F o x ) . V a rá z ssző n y eg en a v ilá g k örü l, hangos is­ m ertető. C sodás arab vilá g, 265 m. ( F o x ) . G áztám adás g á zv ető k k el, 379 ni., katonai okt. 379 m. (M . kir. h onv. v ili. és fé n y s z ó r ó ­ iskola.) G ép k o cs iz ó lég v éd elm i á g y ú sü teg m ű k öd é­ se, katonai okt. 289 m. (M . kir. h onvéd vili. cs fén y szóróisk ola .)

T R I C O L O R aa— MB— —

K A R Á C S O N Y I

M E G J E L E N É S E I:

Fekete angyal

Főszereplők: M erle Herbert M arshal.

O b e ro n ,

Frederich

Marsh

és

M e g je le n t d e c e m b e r 23-án a C it y - és O m n ia -film s z in h á z a k b a n .

EDDY

CANTOR

S z e g é n y

m i l l i o m o s

Megjelent a Décsi-

L n k 9 z e M

b lm

parádés vigjátéka:

és Korzó-filmszinházakban.

e g | e ¡e n t e d i^

FELTÁM ADÁS Tolstoj örökbecsű regénye filmen. Főszereplők : Anna Sten és Frederich Marsh

Továbbá H. G. WELLS—KORDA uj világfilmje:

Mi lesz holnap?

TRICOLOR

F i l m f o r g a l m i és f i l m k e r e s k e d e l m i ré s z v .-tá rs .

VI!., Dohány ucca 68. II.

21

Telefon : 37-4-37, 42-4-42.

VITA AZ „ELSŐ“ MOZIGÉP KÖRÜL K c lln e r B éla b ék ési ép ítési és tü z e lő ­ a n y a g k e re s k e d ő a k ö v e tk e z ő le v e le t intézte la pu nk s zerk esztőjéh ez:

Cj\ Filmkultúra c. folyóirat december S \ 1-én kiadott számában megjelent „ A negyvenéves film“ c. közlemény­ ben foglalt azon állításra vonatkozólag, hogy az első mozigépet ki hozta és mutatta be Magyarországon, köteles­ ségemnek tartom a történelmi valóság­ nak m egfelelően azt az állítást helyes­ bíteni cs ezzel összefüggésben az igen tisztelt Szerkesztő úr b. tudomására hozni a következőket: A z első mozigépet, a hozzávaló fil­ meket és felszerelést néhai Kelhier M ór békési fényképész vette és 1896ban hozatta meg ide Békésre Lyonból a Lumière testvérek-cégtől. Békésen lett kipróbálva és bemutatva, majd fel­ vitte Budapestre és előadást tartott vele az Urániában. Ott látta azt meg Ungerleider Mór, akkoriban a mostani Phőnix-mozi helyén levő Velence-kávéház tulajdonosa, aki arra kérte apá­ mat, hogy az ő kávéházában tartson előadást. Megegyeztek és kb. két hó­ napig volt a gép a Velence-kávéházban felállítva és ott játszott, majd valami közbejött ok miatt apám az egész fel­ szerelést összecsomagolta és hazahoz­ ta. Körülbelül két év múlva jutott Un­ gerleider abba az anyagi helyzetbe, hogy egy másik gépet tudott venni és azzal kezdte meg működését. Am i az elsőséget illeti tehát, ez az igazságnak rövid kivonata, amelynek valóságát illetően konkrét adatok és élő tanuk vannak. Amennyiben ennek a Magyarország­ ra hozatott első mozigép történetének

részletei az igén tisztelt Szerkesztő urat érdeklik, és pedig a behozatalá­ nak körülménye, az ára, helyek, ahol vidéken előadásokat tartottak annak idején, a gép, a felszerelés és a filmek további sorsa stb., szívesen állok b... rendelkezésére. Békés, 1935 december 6 . Kiváló tisztelettel Kellner Béla. A szerk, m e g je g y z é s e . E hhez a cik k h e z p ó tló la g k ö zli v e lü n k U n g e rle id e r nr, h o g y a fentem litett K e lln e r Afór társa és — em lék ezete szerint — rokon a is volt annak az E n g e l M ihályn ak , akinek, a nevét a j 4. old alon m e g i s em líti.

A MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ A FILMKÓPIA

és

N a p ról-n a p ra tan ai v a g y u n k a n n a k az e lé g g é el nem ítélh ető b a rb á rsá g n a k , am it az elsőh etes m o z ik e g y része, to v á b b á a m á sod h etes és to v á b b ia k g é p k e z e lő i v a g y s e g ítő i csin á ln a k a h a n g o s film e k k ó p iá in a k e le je iv e l és v é g e iv e l. T é n y az, h o g y a le g tö b b film nél a fe l­ v o n á s o k e le je íelism erh etetlen ü l össze va n k a r c o lv a , m íg a v é g e n em csa k , h o g y karco s , h an em v é g n é lk ü li jelzések k el van el­ lá tv a . H ol a jo b b o ld a lo n lá th a tó k ü lö n b ö z ő a la k ú ly u k a sz tá s, h ol a b a lold a lon . S őt a k ö zé p e n is. T é n y az is, h o g y a g ép et v á ltó k e z e lő ­ n ek v a la m ily e n jelre van s zü k sé g e . D e k é r­ d ezzü k , m iért nem h a g y já k m eg az ered eti g y á r i je lz é s e k e t? M iért k ell m inden g é p k e ­ z e lő n e k az ism e rte tő je lé t o k v e tle n ü l a fil­ m en h a g y n i? A film k óp ia nem a g é p k e z e ­ lőé, sem a szín h á ztu la jd on osé. A film et, am ely et a m oz i k ö lc s ö n k a p , n in csen j o ­ gában a g é p k e z e lő n e k ily en form á n sem m eg ron g á ln i, sem p e d ig m e g cs o n k íta n i. . (K arba n

J ózsef.)

pM indenki

szám ára

n élkülöz­

hetetlen az uj 1936. évi

F il m m ű v é s z e t i E v u ö n v v

T a r t a lm a z z a tö b b e k k ö z ö tt: a t e lje s s z a k m a i c im tá rt, a f ilm g y á r tá s h o z s z in é s z c im tá ra t, a z ö s s z e s m a g y a ro rs z á g i m o z ik a d a t a it stb.

*9® Á ra 5

pengő (p o rtó 7 0 fill.)

szükséges

M e g re n d e lh e tő a F ilm k u ltú ra k ia d ó h iv a ta lá b a n

Magyarország, Európa, Amerika legnagyobb MAGYAR filmsikere: az

MOSTOHA IR T A :

LßKNER ARTÚR R EN D EZTE:

BALOGH

BÉLA

ZENE:

SZLATINAY SÁNDOR SAS LÁSZLÓ PRODUKCIÓ

HERMES-FILM Előkészületben :

TANULJ MEG S Z E R E T N I!... A z e8sö

magyar

„ S P í E L” - f iI m

P A P SÁN D O R, a P ro je cto g ra p h rt. c é g v e z e t ő je :

A MAGYAR FILMGYÁRTÁS RACIONALIZÁLÁSA vállalkozó rendszerint — alapos megfontolás után — annak a reményében fek­ teti bizonyos üzleti vállal­ kozásba pénzét, hogy be­ ►C fektetése és munkája utá­ ni hozadékon kívül, men­ nél nagyobb vállalkozói nyereségben is részesülni fog. V á jjon a mai magyar filmgyártás­ ban van-e lehetőség a vállalkozói n ye­ reségre? A magyar hangosfilmgyártás ma már csaknem folyamatossá vált és gyö­ nyörű fejlődést mutat. Gyakorlati ta­ pasztalatok állanak tehát rendelkezés­ re ahhoz, hogy a felvetett kérdéshez kellőkép hozzászólhassunk. A gyakorlati tapasztalatokra azért hivatkozunk, mivel azokban az elgon­ dolásokban, amelyeket a későbbiekben számokkal is kifejezünk, olyan filmek gyártására célzunk, amelyek hadvezéri körültekintéssel és a legtárgyilagosabb üzleti ridegséggel terveltetnek ki és am elyek gyártása, az eddig készült fil­ mek előállitása folyamán nyert tapasz­ talatoknak a felhasználását is feltéte­ lezi. Nem terjeszkedünk tehát ki rendkí­ vüli kivételekre: Olyan esetekre, ami­ dőn a film előállítása olyan összege­ ket emészt fel, amelyeknek a film forgalombahozásából való bevételezhetősége már eleve kizártnak mutatkozik. De olyan esetre sem, amely szintén előfordult, hogy egy hangos magyar „játék“ -fiim forgalombahozatala csu­ pán 40.000 pengő bevételt eredménye­ zett. Ezeket az eseteket a tapasztalatlan­ ság rovására kell írnunk és ma már ki lehet és ki kell az ilyen eshetőségeket kapcsolnunk. A filmgyártó, ha magyar hangosfilm

gyártására határozza el magát, eleget kell tennie mindazoknak a feltételek­ nek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy előreláthatóan jó film készülhessen. Ebben az esetben legalább is a követ­ kező költségekkel kell számolnia: P en g ő 1. A z ír ó h on orá riu m a a darabért és a fo rg a tó k ö n y v é rt — — 3.9C0 2. R en d ező — — — — — 5.000 3. Segéd rendező — — — — 500 4. S crip tíró — — — — — 200 5. F elv ételvezető — — — — 1.000 6. A d m in isz tra tív szem élyzet — 500 7. Z en eszerző — — — — — 1.500 8. K a rm ester — — — — — 500 9. Z e n e k a r — — — — — — 1.500 10. S zín észek — — — — — 24.000 11. S tatisztéria — — — — — 6.000 12. O p era tőr és segéd op era tőr — 3.000 13. D íszletterv ező — — — — 1.500 14 D íszletek — — — — — 14.000 15. T ech n ik a i és egyéb m unkások, valam int ellen őrző épitész h o ­ n orárium a — — — — 6.000 16. F od rá szok , sza b ók , öltöztetők 1.500 17. R u h á k és kellékek — —— 4.000 18. T e h e r- és szem élyautók d íja i — 3.000 19. S ok szorosítá sok , n yom ta tvá n yok 500 20. M ű terem és m ű term i beren dedezés (beleértve a h a n g o s fe l­ v e v ő g é p e t) használati d íja — 8.000 21. Á ra m k öltség — — — — 6.000 22. C u tter és se g é d je — —— 1.500 23. N ega tív és p o z itív n yersan yag és la b ora tóriu m i m unkálatok 30.000 24. T o b is -lice n ce — — — — 7.000 24. B iz to s ítá s o k — — — — — 3.000 26. S a jtó p ro p a g a n d a k öltség e — 5.000 27. E lő re nem látható kiadások — 1.800 összesen: 140.000

Ezek a költségek azért olvan maga­ sak, mivel az „ad hoc"-filmgyártás, mint minden alkalmi próbálkozás, az egy-kéz irányítása mellett történő fo ­ lyamatos gyártás kiadásait messze fe­ lülmúlj a. Akkor látjuk, hogy tényleg mily óriásiak az átlagban 140.000 pengőre tehető kiadások, amelyekkel az egyes vállalkozóknak számolniok kell, ha ez­

+

zel szembeállítjuk a bevételi- lehetősé­ geket.

A bevételi lehetőségeket a siker ará­ nyában állítjuk össze! kicsin

nagy

közepes

P „ „ „ „ „ „

60.000 25.000 15.000 15.000 63.000 15.000 15.000

40.000 20.000 10.000 10.000 40.000 10.000 10.000

20.000 17.000 8.000 5.000 30.000 5.000 —

P

205.000

140.000

85.000

A várh ató siker lehet: E nnek m e g felelően a bevételek íg y alakulhatnak: I. F ilm k ö lcsö n zé sb ő l: a) B udapesten I. hét és után játszás II. hét tö b b i b ) K ö rn y é k TI. F ilm k ö lcsö n zésb ől (vidéken ) I II. F ilm k ö lcsö n zésb ől (re p ríz ) IV . K ü lfö ld i értékesítés ös s z e s e n :

(Mivel a film gyártás; költségei fék sorolásánál, a filmkölcsönző adminisz* trációs költségeit nem szerepeltethettűk, a bevételi lehetőségek össze ál! k tásába a „behozatalkjegyek“ ellenőrié* két sem vettük fel. Ez a két tétel egy# mást körülbelül kiegyenlíti.) A z alkalmi film gyártása tehát csak nagy siker esetén hozhat vállalkozói nyereséget, a közepes siker még a be­ fektetett tőke kamatait és a vállalkozó munkája utáni járadékot sem hozza meg, míg a kis siker óriási veszteséget jelent. Addig, amíg kevés magyar film ké­ szült, a film kölcsönző vállalatok számít­ hattak azzal, hogy a magyar filmet „vezető“ filmül felhasználva, többi idegennyelvű filmjeiket jobban helyez­ hetik m ajd ki. Mennél több magyar film készül, annál nagyobb a verseny és annál kisebb és kevesebb a lehető­ ség arra. hogy a magyar film vezető­ filmül szolgáljon. Fokozódik tehát a szüksége annak, hogy a magyar filmgyártás költségei csökkenjenek. Ez pedig csupán a gyártók összeállása, közös gyártó szerv létesítése révén érhető el! Ily módon való megtakarításokra nézve beszéljen a következő összeállí­ tás.

25

A gyártók közös szerve évi 12 film gyártására kibérli a műtermet és úgy a művészi, mint a műszaki személyzettel éves szerződéseket köt. P en gő E b b en az esetben a ren dezőn él a film enkénti m egtakarítás — — — K arm estern él és zenekarnál — — S zín észek és staisztériánál — — M ű sza k i és kereskedelm i vezetőségn él M ű szaki és egyéb m unkásoknál (fe l­ tételezve az építkezési napok (,,B a u -T a g “ -o k ) bekapcsolását) — D íszletek n él (éves szerőd ések kötése a d íszletfestők k cl és a szükséges m olin ók , ju ta a n ya gok , faáru k ra­ cion á lis felhasználása révén) — R uhák és kellékeknél (éves m egá lla ­ pod á sok feltételezésével) — — Á ra m költségekn él (k özvetlen m eg­ állapodással) — — — — — A u tók öltség ek n él (sa já t autókkal) — L a b ora tóriu m m a l v a ló betársulás v. saját la b ora tóriu m létesítése révén legalább is — — — — — B iztosítá sok n ál (12 film re v a ló tekin ­ tettel) — - — — — — — — T o v á b b i a p rób b m egta k a rítások — Ö sszesen :

2.500 1.000 12.000 1.500

3.000

7.000 2.000 1.500 1.500

3.500 1.000 3.3C0 40.000

Végeredményben tehát a filmenkénti megtakarítás 40.000 P összegre rúgna, amely megtakarítás fokozódna, ha 12 filmen felül — az előirányzott gyártási időn belül — további filmeket gyárta­ nának. V égső következtetésünk az, hogy a gyártók szövetkezetét sürgősen meg kell alakítani!

E G Y FILM RIPORTER NAPLÓJA Sok dicső harcokat lá­ tott ezredzászló alatt katonás vendben sorakoztak a találkozóra összejött bajtársak. A laktanya udvara zsúfolva volt érdeklődő vendégekkel és hadvi­ selt polgárokkal. Per­ sze a riporterek hada innen sem hiányzott, különösen a „csöp ög ősök “ voltak so­ kan. C söpögös riporterek azok, akik boszorkányos ügyességgel és gyorsa­ sággal dolgoznak és percek múlva még ott a helyszínen árusítják a nedves ké­ peket\ am elyekről a víz, jobban mond­ va a fixiv még csöpög. A lélekem elő ünnepség tábori misé­ vel kezdődött, amelynek b efejezése után könnyes szem ekkel fogadtak újra hűséget a szent zászlónak, amelyet az ezred volt tábori papja előzőleg meg­ áldott. Volt a riportereknek aratni való, hi­ szen a szebbnél-szebb és megható je ­ lenetek egymást követték. Kattogtak a fotógépek. Mondhatnám, már kellemetlen is le­ h etett a csöpögősök futkosása, akik miatt óvénntézkednek sokszor a ható­ ságok, legnagyobb kárára az igazi foióviportázsnak. yiz egyig csöpögös riporter ott az ünnepségen egy kártyaasztalt is szer­ zett valahonnan, hogy arra állva rálá­ tással fotografálhasson töm egeket. A z ötlen elég ügyes és elmés — gondol­ tam magamban — legalább nem kelle­ m etlenkedik és nem szaladgál össze­ vissza. És a riporter barátunk, bár nehézke­ sen, elfoglalta a „magaslati“ helyet és úgy vettem észre, hogy az sem a leg­ kényelm esebb, sem a legbiztonságosabbb em elvény. A z asztal zöld posz­ tóval bevont középső része úgy hajla­

dozott, mint egy rugó a nehéz súly alatt, mert azt nem m éretezték egy kövér ember részére. Áhitatos Csendben hallgatta min­ denki az ünnepi szónokot, az ezred egykori parancsnokát, aki az elmúlt világháború legendás csataképeit idéz­ te. H ősök voltatok minden borzalmak poklában, a Kárpátoknál, Grodeknél, Lembergnél, M onté Ssn-Gabriellén, Doberdón, M onté San-Michelén, Isonzónál, a Piavenál. .. És ebben a pillanatban recsegés­ ropogás, a kártyaasztal nagy robajjal beszakadt és a riporter gépestől együtt rövid úton ismét a földön volt. Benne állt az asztalban komikus és nevetsé­ ges formában, mint aki most tanulna csak járni. D e az ünnepélyes és kegyeletes han­ gulatban senki sem mert nevetni, ha­ nem gúnyos és dühös tekintettel mér­ ték végig a csendbontó fotográfust, az ezredparancsnok pedig, mintha mi sem történt volna, teljes nyugalommal za­ vartalanul tovább folytatta beszédét... . . . a gránátok és srapnelek gyilkos, vad füzében alattunk és fejünk felett recsegett-ropogott minden,anélkül, hogy azt észrevettétek volna és a fér­ fias bátorságtokért ma is méltók vagy­ tok a hősi címre. K ét daliás férfi lépett a riporterhez, karjánál fogva kiem elték kényelmetlen helyzetéből és csak a kapunál enged­ ték szabadon. így a botrány szerencsésen elmaradt a kártevő riporter legnagyobb meg­ könnyebbülésére, de még előbb megigértették vele, hogy asztal tetejéről soha többé nem fotograf ál. SOM KU TI IST V Á N .

26

Adómérleget szakszerűen elkészíti

T h ie b e r g e r V ilm o s B U D A P E S T, Vili., Népszinház-u. 37. III. 4-

%

Szőke Szakáll egyetlen magyar filmje, humoros, szívderítő, mélységesen emberi és szivbem arkoló:

Barátságos arcot kérek! írták: Karinthy Frigyes és M ih á ly István. Zene: B rodszky M iklós. Rendezte: K ardos László. A legkiválóbb magyar színművészek szereplésével: Szörényi Éva, Fenyvessy Éva, Mátray Erzsi, Meggyaszay Vilma, Solti Hermin, Ráday Imre, Páger Antal, Békássy István, Makláry Zoltán, Gárdonyi Lajos, Peti Sándor, Komlós Vilmos, Bilicsi Tivadar.

Felejthetetlen élmény: GRACE MOORE

le g s z e b b alakítása

Szeress örökké! A gyönyörködtető ének mellett izgalmas, nagy­ feszültségű tém a! Irta és rendezte: V icto r S c h e rtzin g er. Főszereplők: M ich ael B artíett és Leó C arillo . A

L E G N A G Y O B B

Ü Z L E T !

K E L E T I B É L A fiim kölcsönző v á lla la ta Budapest, VII., Erzsébet-körut 8.

Telefon: 43-4-74. é

%

27

4= A kétmilliós lakosú Rio de Janeiróban mindössze 10 elsőhetes bemutató; színház működik. Finnországban iezidőszerint még ván? dormozik járják az országot. Ezek száma hét és teherautókon fölsze? rclve, különösen az ország északi ré? szét látogatják. Finnországban egyéb? ként 220 mozgóképszínház játszik, V ictor Marguerite világhírű regénye, ezek közül azonban már csak 20 A La garcone, amelynek magyar cí­ néma. me: Lerbicr kisasszony, egy francia Hollywoodban nem kevesebb mint 39 filmgyár műtermében legközelebb filmszakmai érdekképviselet foglal? filmre kerül. kozik a filmben dolgozó emberek ér? A legújabb román statisztika szerint. dekeivel. Ezek között a legelső ér? 1934. szeptember 1. és 1935. május 1. dekképviselet az úgynevezett H ays? közöti időben mindössze négy né­ Organisaiion, a filmgyárosok szövet? metnyelvű, Budapesten készült fil­ sége. A filmműtermi munkások kü? met engedtek be Magyarországból. lön szervezetben tömörültek. A mexikói nemzetgazdasági miniszté? Laura La Plante, a szép amerikai film? rium két millió pezetával (2 millió művésznő már régóta nem szerepelt pengővel) akarja a hazai filmgyár? filmen. Laura La Plante most Fodor tást előmozdítani és támogatni, ezen? László A templom egere című darab? kívül művészi tekintetben uj irány? jában újból filmszerephez jutott és ba akarja terelni a mexikói film? pedig igen nagy sikerrel. gyártást. A kormány előírta, hogy A z amerikai filmexport 1934?ben az az eddigi cow boy és wild?west fii? előző évivel szemben 12 %?kal eme!? mek helyett komolyabb és irodalmi kedett, annak ellenére, hogy bizo? értékű, természetesen kivitelre is al? nyos országokkal szemben, mint pl. kalmas filmeket kell ezentúl gyártani. Angliával és Németországgal szem? Franciaországban az év első kilenc hó­ ben a kivitel visszaesett, viszont napjában 92 filmet gyártottak, ezek Dél? és Középamerikába emelkedett közül a legtöbb a billancourti műte­ a kivitel. remben készült cl. A hollywood?beverly?i Christian Church Spanyolországban igen intenzív film­ (keresztény egyházközség) Edwin gyártás alakult ki az év folyamán. A z Crewe utján vallásos filmeket készít? első kilenc hónapban 20 spanyol han­ tét. A z első filmet A re we civilized gosfilmet forgattak 16 filmvállalkozó már elkészült és a hollywoodi egyházrezsijében. A z év végéig még 10 film község vezetőinek nagyon tetszett. készül el. A spanyol filmeket hat Crewe évente két hosszú és 60 rövid műteremben készítik. Ezek közül há­ vallásos filmet készít. rom Madridban áll a gyártók rendel­ kezésére, egy Aranjuezben és kettő Boldog uj éve lesz, Barcelonában. Barcelonában most épül a harmadik műterem. ha Amerikában ezidőszerint körülbelül gépet v e s z / 13.375 hangosmozi játszik, 3700 pedig B ndapest, VIII., J ózsef-k öru t 21. T el. 33-8-78. zárva volt. A zárva lévő némamozik Ö s s z e s üzletfeleimnek száma 1790. Egy év alatt mindössze m in d e n j ó t k í v á n o k ! 181 új filmpalotát építettek.

Meitnertől

28

L

i F IL M

HALOTTAI

|

M ajovszky Pál, nyug. miniszteri ta­ nácsos, december 13*án, 64 éves kora* bán hosszas szenvedés után meghalt. M ajovszky Pál Magyarország egyik legismertebb műtörténésze és mű gyű j* tője volt, aki hosszú időn keresztül a kultuszminisztérium művészi osztályát vezette. A z elhunyt tagja volt az O r­ szágos Mozgóképvizsgáló Bizotságnak is és munkáját mindenkor hallatlan lel* kesedéssel, ügyszeretettel és páratlan hozzáértéssel végezte. Igen igazságos és tárgyilagos filmcenzor volt, aki az eléje került filmeket főleg művészi szempontból birálta felül. A filmcen* zura fáradhatatlan és rajongó tagját vesztette el Majovszkyban, akit d e ­ cember 15*én temettek el nagy részvét mellett. G evő S. Sándor, a Phőnix-filmszínház igazgatója, a magyar kinematografia egyik régi és öntudatos har­ cosa, december 14-én hosszas betegeskedés után 67 éves korában elhunyt. G erő Sándor azok közé tartozott, akik a béke boldog éveiben kezdték meg működésüket a filmszakmában és nagy agilitásával, temperamentumával és tehetségével csakhamar új színt és új elevenséget vitt a Rákóczi út vérkerin­ gésébe, amikor a háború előtt néhány évvel megnyitotta a Fővárosi N agy­ m ozgót. A moziszakma társadalmi és szociális mozgalmaiban mindenkor nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel vett részt és mindig ott volt, amikor munka és segítség kellett. A régi M o­ ziszövetségnek választmányi tagja volt, résztvett a Szövetség életében hozzá­ értő és lelkes munkásságával és nem volt egy aktuális kérdés sem, amely­ hez G erő Sándor hozzá nem szólt vol­ na. A mozirevizió idejében elvesztette a Fővárosi N agym ozgót, amelyet az átadás előtt teljesen lerombolt és csupán az üres falakat adta át az új engedélyeseknek. Valamivel később be­ társult egykori versenytársa, a Phönix-

29

m ozgó új engedélyezéséhez és azóta a régi szeretettel és munkakedvvel ve­ zette ezt a mozit is, azonban a szakma mozgalmaiban már nem vett részt, sőt minden nyilvános szerepléstől vissza­ vonult. A magyar moziszakmának a régi időkből itt maradt tagjai nagy részvéttel és megilletődéssel értesültek G erő Sándor egyébként hirtelenül be­ következett haláláról. G erőt az utóbbi években szív- és vesebaj gyötörte és emellett a sok munka is felőrölte az idegrendszerét, úgyhogy ellentállóiképessége egyre csökkent. Halálát nem­ csak családja: özvegye, G erő István, G erő László és leánya gyászolják, ha­ nem a magyar film- és moziszakma össszessége is, amely egyik kom oly és fáradhatatlan munkását vesztette cl G erő Sándorban. G otilieb József mozigépész decem* bér lL én hosszas betegeskedés után elhúnyt. Göttlich József az úttörő mozigépészek közé tartozik, aki éve­ ken keresztül a legnagyobb budapesti mozgóképszínházaknál volt alkalma* zásban. Szakmai körökben őszinte rész? véttel értesültek Göttlich József hirte* len haláláról. Carl Hasager, az első dán mozitulaj; donos és a dán mozgóképipar úttörője, Kopenhágában 80 éves korában meg* halt. Hasager már 1897>ben nyitotta meg az első mozit Kopenhágában és ebben a „moziban“ 50 ember nézte vé* gig az előadásokat. A z első előadáso* kon három filmet mutatott be félórás műsor keretében. Mint minden úttörő* nek, Hasager is teljesen elszegényc* detten halt meg a kopenhágai méné; dékhelyen. Amerikai jelentés szerint Thelma Todd, aki néhány amerikai filmben ná­ lunk is feltűnt, állítólag autóbaleset következtében meghalt. A rendőri je­ lentés szerint azonban az autógarázs­ ban bekövetkezett gázmérgezés követ­ keztében halt meg Thelma Todd. De más jelentések szerint gangszterek tá­ madásának lett az áldozata.

A HADIÁRYÁK ÉS HADIGYÁMOLTAK ALKALMAZÁSA A FILMSZÍNHÁZAKBAN A m, kir. belügyminiszter 184.917/1935. B. M. számú körrendeleté a 24. é letév ü ke t betöltött h ad iá rv á k n a k és h ad ig y ám o lta kn a k m ozgófény képüzem ekben a lk a lm a z á s a . (V a la m en n y i alispánnak, a ni. kir. ren d ő rség budapesti és v id ék i főka p itá n yá n a k .) H ad irok k a n ta k n a k és más h a d ig o n d o zo t­ taknak a m o z g ó fényképüzem ekben alkalm a­ zása tárgyában 181.674/1935. B. M . sz. alatt k ia dott körren deletem m el kapcsolatban k ér­ dés m erült fel abban a tekintetben, h o g y az 1 9 3 3 :V II. t. c. végreh a jtá sa előtt az egyes m o z g ó fényk ép üzem ekben alkalm azott, a zóta azon b an 25. életévüket b etöltött hadiárvák és h ad igyá m olta k a m o z g ó fénykép ü z e m e i szolgá la tá ba n m egta rth a tók-e, illetőleg h ad i­ gon d ozotta k n a k szá m íth atók -e ? E kérdésben egységes eljárás b iztosítása érdekében — a m. kir. h onvéd elm i m iniszter úrral egyetértőén — a k övetk ezők et rende­ lem : M o zg ó íé n v k é p ü z e m a lkalm azottai létszá­ m ába 24. életéve betöltése előtt felvett h ad i­ árvát és h ad igyá m olta t (h a dirok k an t g y e r ­ m ekét) ugyanazon az alkalm azási helyen 24. életéve betöltése után is h a d igon d ozottk én t (hadiárvaként, h a d igyá m oltk én t) kell szá m í­ tásba venni. Z öld szín ű (ön á lló) h ad igon d ozá si ig a z o l­ vánnyal ren delkező szülőtlen h adiárva (v a g y is, aki 24. életévének b etöltése előtt vesztette el m indkét s z ü lő jé t), kivételesen szin tén hadiárvaként veh ető szám ításba ak­ k o r is, ha m o z g ófén y k ép ü z em h ez 24. életéve b etöltése után vették fel, feltéve, h o g y alkal­ m aztatása id ején m ás ken yérkereső fo g la l­

kozása nem v olt és létfenntartását egyedül ez az alkalm aztatása b izto s ítja . A z ebben a b ekezdésben m egá lla pított k ed v ezm én y női alkalm azottaknál csak a h a ja d on ok ra ter­ je d ki.

A m isk o lci A p o lló -m o z i ü g y e h osszú v a ­ jú d á s után d ecem b er e lején e lin té z ő d ö tt. A b e lü g y m in iszter u g y a n is az e d d ig i A p o lló m o z i e n g e d é ly h e ly e tt a K oron a -F ilm szín h á z k ft. c é g n e k adta m eg az ú j e n g e d é ly t. E n­ n e k a k o rlá to lt fe le lő s sé g ű tá rsa sá g n a k a ta g ja i: v ité z D em eter L én á rd dr. 1000, id. B iró J ó z s e f 18.000 és D eá k A n d rá s 1000 P r é s z v é t e l-je g g y e l. A b elü g y m in iszter k ö te ­ lezte az új film szín h á z-tá rsa sá g ot, h o g y 120.000 pengős évi ga ra n tá lt m inim ális b ru ttó b e v é te l a la p já n szá m ított 1 0 % -os v i­ g a lm i a d ó fe jé b e n a v á ro s n a k 12.000 p en g őt fize sse n . A v á r o s e z e n k ív ü l m ég kü lön év i 4775 p e n g ő t k a p . A z új c é g k ö te le s a M E F H O S z-n ak h av i 300 p e n g ő t és e lő a d á ­ so n k é n t 4 s z a b a d je g y e t, az O rszá g os B eth ­ len G á b or S z ö v e ts é g n e k p e d ig h avi 150 p e n g ő t fize tn i. A z új K oron a -F ilm szín h á z k ft. k ö te le s az A p o lló -m o z i e d d ig i h e ly is é ­ g ét és fö ls ze re lé s é t á tv en n i.

Ism eretes d o lo g , h o g y az u tób b i időb en b e k ö v e tk e z e tt m o z ib e z á rá s o k n a g y iz g a l­ m at k e lte tte k k ü lö n ö s e n a íilm v á lla la tok k öréb en , a m e ly e k k özü l n em e g y az u tób b i id őb en h orrib ilis ö s s z e g e k e t fe k te te tt be a m a g y a r film ekbe és m ost a n a g y szín h á za k b ezá rá sá v a l fo g y a s z tó p ia c u k n éh á n y te k in ­ télyes ü g y fe lé t v e s z tik el, A z OMME e ln ö k ­ sé g e m ost átiratb a n arra k érte a ¡vIMOE-t h o g y eze k n e k a b ezá rá s o k n a k az ü g y é t te ­ g y e m a g á é v á és k eressen illeték es h ely en ezek re jo g o r v o s lá s t és se g ítsé g e t, m ert a m i­ ilyen szív e s e n á lln ak az OMME ta g ja i ren ­ d elk ez ésre a k k or, a m ik or k is , .ü zem en k ívü l á lló, a n y a g i s zem p on tb ól a zon b an ú g y s z ó lv á n teljesen jele n té k te le n m oz ik ta lp ra á llítá sá ról és ü zem b e h e ly e zé sé rő l van szó, u g y a n a k k o r k é rik a zon b a n , h o g y le g y e ­ n ek se g ítsé g ü k re ott, a hol fizetők ép es és k o m o ly film szín h ázak fen n m a ra dá sa fo r o g k o ck á n .

A z ú. n.: félhadiárva (v a g y is, akinek a n y ja életben van és akinek iga zolásá ra az anya sárgaszín ű h ad igon d ozá si igazolása szolgál, feltéve, h o g y az iga zolvá n yb a n a félh a d iárvát névszerint feltü ntették), tov á b b á a hadig y á m olt (v a g y is, akinek a ty ja ellátásban rél szesül v a g y a h adirokkant cím e használatára jo g o su lt és akinek igazolására a ty ja b arnaszínű h a d igon d ozá si iga zolvá n ya szolgá l, fe l­ téve, h o g y abban a h ad igyá m olta t névszerint feltüntették) a m oz g ófén y k ép ü z em alkalm a­ za n dó h ad ig on d ozotta k létszám ába csak ak­ k o r szám ítható be, ha m o z g ó fé n y k é p ü z e m ben 24. életéve betöltése előtt alkalm azták. F elh ív om A lispán , F ők a p itá n y urat, h og y a fen tiekről alárendelt hatóságait, valam int a h atósága területén m ű ködő m o z g ó fé n y k é p ­ üzem en gedélyeseket — m iheztartás végett — késedelem nélkül értesítse. B udapest, 1935. évi decem ber hó 5-én. A m in iszter helyett: dr. T o m c sá n y i s. k. állam titkár.

|

A MŰTEREM

ecember elején a Keleti-filmprodukció fejezte be a Hunniában a Barátságos arcot kérek című Szőke Szakáll-filmet. A hónap elején a film teljesen el is készült, csupán a szin­ kronizálási munkálatok maradtak még vissza. December 2-án kezdte meg az Uher-Maxim-Produkció a Donauwellen című film forgatását. Alig két-három napig dolgoztak a műteremben W illy Reiber rendező vezetésével, ami­ kor abba kellett hagyni a munkálato­ kat, mert mindkét résztvevőnél pénz­ ügyi és anyagi zavarok álltak be. A Maxim-film berlini ügyfele, a Hammerfilm vezetője, Jlammer úr, a felvételek megszakítása után Budapestre érke­ zett, ahol néhány napi tárgyalás után sikerült a felmerült zavarokat kikü­ szöbölni. Vasárnap, december 15-én folytatták a fölvételeket, most már a Hammerífilmvállalathoz közel álló CU néphon-filmváltalat rezsijében. Decem ­ ber hó 8 *án Budapestre érkeztek a „Do* nauwellen' főszereplői: Maria Ander* gast, Gretl Theimer, G corg Alexander, W olfgang Liebenauer és mások, úgy* hogy a film fölvételei immár simán és minden zökkenés nélkül folytak. Hír szerint január 8 -án fejezik he a Donauwellen fölvételeit. Január 8 -án vagy a Danubius, illetve a Lux filmgyártó kft. vagy pedig a Stylus film rt. megy műterembe, hogy a kettő közül melyik foglalja el tényleg a műtermet, e sorok írásakor nem le­ hetett tudni. A Lux film M óricz Zsigm ond „Légyjó mindhalálig“ című darabjának aszce; náriuma elkészült, Szatmári Jenő ki­ tűnő tollal és teli ötlettel és szellemes­ séggel írta meg a forgató-könyvet, amelyet maga M óricz Zsigm ond is jó ­ váhagyott. A gyártási vezetőség eddig Rózsahegyi Kálmánt, Rádai Imrét, Csortos Gyulát, G őzön Gyulát, Mály

D

Gerőt, Gombaszögi Fridát, Simonyi Máriát, M ihályffy Bélát és másokat szerződtetett, de a végleges szereposz­ tás csak karácsony utánra maradt. A Légy jó mindhalálig rendezője Székely István, gyártási vezetője Vincze László, míg a teljes irányítás Szigeti Ferenc igazgató kezében összpontosul. A Magyar Filmiroda műtermében programmszerűen folytak az Egy é j­ szaka című Pátria-film fölvételei Szé­ kely István rendezésében és Gál Ernő gyártási veztésében. A hónap folya­ mán orosz várost építettek föl a Film­ iroda telepén. A műteremben is igen érdekes és szép díszletek készültek. A film főszerepeit tudvalévőén Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Tőkés Anna, V ér­ tess Lajos, Tímár József, Juhász Jó­ zsef, Somogyi Nusi, Mály G crő és má­ sok játszák. A fölvételek december kö­ zepén készültek el, úgyhogy már csak a szinkronizálási munkálatok marad­ tak vissza. A Magyar Filmiroda januári programmja még nem készült el teljesen. Többen akarnak a műteremben dolgoz* ni, azonban karácsony előtt még nem volt végleges döntés. Januárban egyébként még néhány film fölvételeinek a terve merült föl. Igen. élénk és folyamatos filmgyártásra van kilátás és remélhető, hogy semmi­ féle nehézségek nem teszik lehetetlen* né a kitűzött programot. A Magyar Filmiroda jelentős fürdő­ ügyi és idegenforgalmi szaktekintélyek előtt mutatta be „Budapest-Fürdővárosü című új kultúrfilmjét. A film rendezőjét és egyben opera­ tőrjét, Somkuti Istvánt teljes dicséret illeti a meglepően eredeti elgondoláséi és tiszta fotográfiákért, amelyekkel Budapest szépségeit, vizbőségét, áldás­ dús gyógyfürdőit, valamint szórakozá­ sait a filmben illusztrálta. A z ötletesen összeállított filmet, amely Budapest gyógyfürdőinek pro­ pagandáját hivatott szolgálni, főleg külföldi mozikban fogják előadni.

A

H Í R A D Ó J A D r. N a g y S á n dort, a M etro-S ca la -íilm szin ház ig a z g a tó já t, a k i az u tób b i id őb en igei? élénk és ro k o n sz e n v e s szerep et já tszik film szính ázi tá rsa d alm i és sz o ciá lis m o z g a l­ m ak ban , a b e lü g y m in iszter a H unnia-film g y á r a lig a z g a t ó já v á n ev ezte ki. D r. N a gy S á n d or d e ce m b er 16-án fo g la lta el új h iv a ta ­ lát. Dr. J a n o v ic s J en őt, a L o n d o n i Film Ltd. ig a z g a tó s á g a k in e v e z te az e rd é ly i és ó r o ­ m án iai területre v e z é r k é p v is e lő v é B u karest szé k h e lly e l. J a n o v ic s J e n ő dr., ak i a m a ­ g y a r film gy á rtá s m eg a la p ítá sá b a n 30— 35 é v v e l e ze lő tt n a g y szerep et já ts zo tt, 1936. ja n u á r e lse jé n k e z d i m eg m ű k öd ését. A L on d o n F ilm L td. új íilm k ö lcs ö n z ő je B u k a ­ restb en és K o lo z s v á r o t t n y ílik m eg . H uszár K á r o ly -P u ffy , az ism ert szín ész, b e lé p e tt a F o x -film k ö te lé k é b e , a h ol nevvy o r k i m e g b ízá s b ó l m a g y a r szü zsék és szín ­ d a ra b o k felü lb írá lá sá t v á lla lta el, ezen k ív ü l m a g y a r író k m u n k áiról, m a g y a r zen eszer­ ző k rő l, szín é sze k ről tesz részletes je le n té s e ­ k e t A m e rik á n a k . H uszár K á r o ly m u n k ássá ­ g á n a k e d d ig i e red m én y e, h o g y 17 e lfo g a d o tt d a ra b k ö zü l h ét m a g y a r író m u n kája. D e ce m b e r 10— 15.-e k ö z ö tt k ö zé p e u ró p a i F o x -ö s s z e jö v e te l v o lt B u da pesten az ö tn a p os F o x -b e m u ta tó v a l eg y ü tt. E zen a k ö z é p e u r ó ­ pai ö s s z e jö v e te le n re s ztv e tte k a k ö v e t k e ­ z ő k : Mr. H. G. G ell, a F o x k ö z é p e u ró p a i v e z é r ig a z g a tó ja , L eó B ra n d feld (P rá ga ), D ra gu tin S p itzer (Z a g reb ), E rich H utter (W ien ), A rm a n d P a u k er (B u karest), A lfré d G riin b erg (B rüiin), H ans T in ín e r d ram a tu rg B é cs b ő l, D u n a jez k is a s sz o n y B u k arestb ől, dr. N o v a k o v ic s Z a g re b b ő l, R o s e P a u lsch iff titk á rn ő B é csb ől. A n e g y e d ik bem u ta tó n a p ­ já n M aízn er K á r o ly ig a z g a tó s a jtó fo g a d á s t ren d ezett a R o y a lb a n , am ely en az e g é s z b u ­ d a p esti film - és n a p isa jtó v ett részt a fen tem litett k ü lfö ld i v e n d é g e k b e v o n á s á v a l. A s a jt ó fo g a d á s o n Mr. G ell ren d k ív ü l érd ek es e lő a d á s t ta rtott a film n em zetk özi v is z o ­ n y a iró l. K is s J e n ő , a le g k iv á ló b b m a g y a r filmd ra m a tu rg o k és felira tírók e g y ik e , d e c e m ­ ber e ls e jé v e l m e g v á lt a T r ic o lc r Film rt. k ö te lé k é b ő l. S ip os K á r o ly , a film szakm a régi m u n k á ­ sa, d e ce m b e r elsején belép ett a D anubius m o z g ó k é p ip a ri rt. és az ú jon n a n létesített Lux film g y á rtó k ft. k ö lc s ö n o s z tá ly á b a tiszt­ v iselői m in őségb en .

U ngár S á n dor, a film sza k m a e g y ik le g ­ rég ib b ta g ja , d ecem b er e ls e jé v e l ú jb ó l m e g ­ n y ito tta id eig len esen szü n etelt vá lla la tá t, a m ely U n gár S á n d o r-filin k ö lcs ö n z ő n év alatt ism ét a V íg-u tca ; 20. sz. alatti h ázb an n yílt m eg . A z új c é g e g y e lő r e n é g y G eo rg e O Brien film m el in du lt m eg. A dr. N a g y S á n d or film g y á ri k in e v e z é ­ sév el m eg ü resed ett S ca ia film szính ázi ig a z ­ g a tó i állást nem tö ltö tté k be. A M etro-film vá lla la t ig a z g a tó s á g a a m ozi élére felelős ü zle tv e z e tő i m in őség b en S ten g er K á ro lv n é t á llította . A d ecem b er 11-én S z o ln o k o n m eg ta rtott k ö rze ti m o z ig y ű lé s igen n a g y és élén k ér­ d ek lő d é s k ö z ö t t fo ly t le. A g y ű lé s h á z ig a z­ dái F e n y ő S á n d or és G á ícs ik y J e n ő v o lta k . A B u d a p estről érk ezett v e n d é g e k e t, n e v e ­ zetesen B orn em issza G á b or e ln ö k ö t, M orv a y P ál és S zega ll iz s ó a le ln ö k ö k e t, to v á b ­ bá G y á rfá s G y u la s z ö v e tk e z e ti e ln ö k ö t, G utm an M anót, a MMOE k ik ü ld ö tt titk á r­ já t G á ícs ik y J e n ő ü d v ö z ö lte a k ö rze ti m o ­ z itu la jd o n o s o k n ev éb en , m a jd K erek es S á n ­ d or dr. f ő je g y z ő , h. p olg á rm ester a v á ros n evéb en k ö s z ö n tö tte a m e g je le n te k e t. A k örzeti g y ű lé s ezu tán letá r g y a lta az összes a ktu ális k érd ések et, m ely ek h ez n em csa k a k ö z p o n ti k ik ü ld ö tte k , hanem k ö z e l v a la ­ m en n yi m eg jelen t is h ozzá szólt. A z e g y e ­ sület v e z e tő s é g e m e g h a llg a to tt m inden p a ­ n aszt és az összes föltett k é rd é se k re m e g ­ adta a szü k ség es fe lv ilá g o s ítá s o k a t. A S a v oy -íilm szín h á za t, B u da pest le g m o ­ dern eb b és leg szeb b m á sod h etes m o z g ó k é p szín h á zá t d ecem b er 25-én n y ito ttá k m eg ü n n ep ély es k e re te k k ö z ö tt. A z új film szín ­ ház az Ü llői-ű t 4. szám ú h ázban épült föl, g y ö n y ö r ű k iv itelb en , m od ern tech n ik a i és a k u sztik a i fölszereléssel ú g y h o g y va lób a n B u dapest V i l i . és IX . k erü letén ek e g y ik lá tv á n y o s s á g a lett. A k a rá cs o n y i m e g n y itó m ű soron a S zen t P éter e s e rn y ő je szerep elt. A z új film szín h áz R o tte n b e r g R ezső és K o r ­ m os O szkár ig a zg a tá s a alatt a fő v á ro s film életében d ö n tő szerep h ez ju t, a m ellett k u l­ tu rális és szép észeti s zem p on tb ól is lé n y e ­ g esen h ozzá já ru lt a fő v á r o s film k u ltú rá já ­ nak az á ta la k u lá sá h oz. A S a v o y -film s zín h á z jo g e lő d je , a F é s z e k -m o z g ó d ecem b er 23-án v é g le g e se n m eg szű n t. A z e g é s z film szakm ában n a g y feltű nést k eltett a z ú jp esti m o z g ó k é p s z ín h á za k b e z á ­ rása. E pillan atban e g y e d ü l a C orso-m ozi já tszik , m ert a töb b i szín házn ál a társu ­ lási s ze rz ő d é s e k lejá rta k , az új társu lási v a g y jo g k ite rje s z té s i m eg á lla p od á st a b e l­ ü g y m in isztériu m nem h a g y ta jó v á , e ze n k í­ vül k ü lö n b ö z ő m a g á n jo g i és bérleti d iffe­ ren ciá k m erü ltek fel, a m e ly e k m a g u k után v o n tá k azt, h o g y n é g y ú jp esti film színház k én y telen v o lt ü zem ét b szü ntetn i.

---------

A DANUBIUS M O ZG Ó KÉPIPAR I RT.

1 BU D APESTER FILMMARKT 1 :

:

keretében magyar filmek gyártására alakult

IM M O N A T D E Z . (bis incl. den 25-ten) B io s ccp -F iln i: D e r H usa r d er K ön ig in , D é c s i-K in o , K a m m erlich tsp ., J f. (u n g .) Fox-Fi]m:C/ior/iV Chan in Sanghai, O m n iaund C ity -K in o . Hirsch & Tsuk-Film : D e r neue G utsherr, D écs i- und A triu m -F ilm th ea ter, K a m ­ m erlich tspiele Jf. (U n g .) Keleti-Film : L o v e nie f o r ev er, F o r u m -F ilm ­ theater. Jf. Metro-Film: D a v id C o p p e r fie ld , S ca la -F ilm ­ theater. Jf. — Művész-Film: A d ressa t unbekannt, R oy a l A p o llo und C a sin o-K in o. Jf. (U n g .) Phöbus-Film: E s flü stert die L ieb e, R a diu sF ilm theater. J. (D eutsch sprech ender, in U n garn erzeu gter F ilm .) Paramount-Filin: Laut O ut post, C ity-, O m n ia -K in o . Jf. — P r iv a te W o r ld s , P a la ce -K in o . Jv. R á k o s i B éla -F ilm : R eifen d e Jugend, Urania,

FILMGYÁRTÓ és FILMFORGALMI RT.

Budapest, VII., Erzsébet-körut 8 az 1935^36. idény m ásod ik felében a k övet­ kező film eket h ozza f o r g a lo m b a :

M óricz Zsigmondi

Légy jó mindhalálig c. óriási sikert aratott müvét R en d ezi: SZÉ K E LY IST V Á N

Jf. T r ic o lo r -F ilm : K id M illion s, D é cs i- u. s o -K in o . Jf. — D a rk angel, C ity, O m n ia. Jf. U fa -F ilm : L e ic h te K a v a llerie, U ran iaC o r s o -K in o . Jf. Ungar-Film: W h en a marós a man. Universal-Film: D ia m on d Jim , P a la ceC a sin o -F ilm . Jf. W arner-Bros: B rigiit L ig h ts, C orso- u. d io -K in o . Jf.

C orAz ola sz film gyártás b ü sz k eség e

R agyogó k iá ilitá s !

und

Lorenzino de Medici

und

A lessa n d ro M01SS1 egyetlen h an gosfilm je

S tu ­

V W vv V W V V '.W ^ W W W V W v/V A ^
MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

A 2-es számú kémiroda Két ors zá g kém irodáinak id eg feszitö harca

( Incl. bis M on at D ez . 2~>.) (D e c . 2 5 -ig b ezá róla g ) M a g y a r (un g.) film 4 N ém et (deu tsch er) film 2 A m e rik a i (am erik a n isch er) film 10 10 film

F ő s z e r e p lő : JEAN M U R A T

M AT E R N I T É H im nusz az ö n fe lá ld o z ó anyai szeretetröl

Az 5 világrész csodái

EDDIG M EG JELEN TEK : 1935 augusztus 1-től (B ish e r erschienen seit dem 1. A u g. 1935.) M a g y a r (u n g.) (un d in U ngarn er­ zeu gte) F ilm 11' N ém et (d eu tsch er) film 20 A m e rik a i (am erik a n isch er) film 51 A n g o l (en glisch er) film 8 F ran cia (fra n zö sisch er) film 5 O sztrá k (österreichischer, film 7 O la sz (ita lien isch er) film 1 P alesztin a (palestin ischer) film S v á jc i (sc h w e iz erisch er) film ________ 1________

N agy e x p e d ició s film , ed d ig m ég sohasem látott eredeti felvételekkel

m Ö s s ze sfilm je in k a le g e lő k e lő b b bem u ta tó szinházakban jelenne k m eg!

Ö sszes (Z u sa m m en ) 105 film

33

A

z

-O K T A T Ó F I L M FILM AZ ISKOLÁBAN

A film negyvenéves. Hosszas harc után, eljutott az iskolába is. Élesszemű pedagógusok már 25 évvel ezelőtt kö­ vetelték, hogy a filmnek a tanításban részt keli venni. A z iskola munkásai hevesen ellenálltak. Féltették a tanító egyéniségét és tartottak tőle, hogy a film az iskolai munkát mechanizálni fogja. Sok írás, tanácskozás, még több vita árán a film lett a győztes, mert ma a világ pedagógus közvéleménye szinte egyhangúan a filmmel tanítás mellett foglalt állást. A film mint tan- és ta­ nító eszköz megindul a maga útján, hogy az iskolai munkában egy új kor­ szakot nyisson meg. Miben áll a film iskolai ereje és ér­ téke? Elsősorban abban, hogy a film eddig nem ismert új módszerrel közli az ismereteket. A z iskola eddig min­ den tanításra szánt ismeretanyagot ré­ szeire bontott. Analizálta. így kezdő­ dik már az abc tanítása is. A részeire bontott anyagból kellett a tanulónak az egészet és a részek közötti kapcso­ latot megtanulnia. A film az ellenkezőt kívánja: annyi sok me//ékanyagot visz a tanuló elé, hogy a tanulni valót a ta nulónak kell kiválogatnia, természete­ sen a tanár vezetése mellett. Itt — a filmmel tanításnál — a történés folya­ mát kell összeválogatni a szemlélőnek. Ez az ú. m. synthesis. Ilyen tanító esz köz eddig nem szerepelt az iskolában. A film másik értéke az, hogy az időben és térben elválasztott történés rövid összefoglalásban vihető a tanuló elé. A télen és nyáron, hosszú idő alatt szétfolyó cselekvés élethűen je ­ lenik meg az iskola padjai előtt. És

34

ami a fő: élethűen. A magyar pedagógia a film értéke­ lésében a múltban is, jelenben is leg­ elői járt. H ogy meg nem valósíthatta az iskolai filmoktatást, az nem csak rajta múlott. Nem volt meg a techni­ kai felkészültség, nem volt tisztázott a film felhasználásának elvi fokozata és hiányzott a megfelelő anyagi erő. A magyar kuítuszkormány bölcses­ sége elhárított minden nehézséget az útból. Még ez évben 300 iskola kapja meg a szinte játszi könnyedséggel ke­ zelhető és jó vetítőgépet. Egy évvel ezelőtt az egyik magyar filmujság metsző gúnnyal tréfálkozott azon a ,,hivatalos“ bölcsességen, amely azt hiszi, hogy a magyar ipar képes lesz a szükséges vetítőgépet kitermelni. A gúny némuljon el; a gép itt van. A z összes állami középfokú iskolák föl vannak szerelve a vetítésre (besötétítés, vetótőasztal, ernyő, villany­ áram) és megvan az iskolai filmeket bíráló bizottság, de megvan a kultúr filmek cseréjét és vámmentességét biz tosító törvény is. De megvan az egész gépezetet mozgató és szervező köz­ ponti intézmény is. De hol vannak a filmek? A zok is vannak. Még nem töméntelen számban és ha nincs is mindaz, amelyre az is­ kolának okvetlen szüksége van, de minden iskolai tárgy és minden osz­ tály kap majd, amely az egyes tanulók által befizetett összegek csekkes érté­ két adja cserébe. S a szám szinte na­ ponként emelkedik. A gépek kezelését tanfolyamokon elsajátították az iskolák. Kevés kivé­

tellel az egész országban. Ahova még nem jutott el a tanfolyam, oda pár hét alatt ellátogat. Szóval, még pár heti türelem és a film pereg az iskolákban, hogy meg­ kezdje korszakot alkotó hatását. S ami

a legfontosabb, nincs olyan kulturállam, amely előttünk járna, legfeljebb vannak igen gazdag országok, ahol egy-egy helyi szervezet évtizedek alatt ért el annyit, mint a kis csonka Magyarország hónapok alatt. G. I .

D ip lom a ta az a n g o l film cen zu ra élén. N em régib en hunyt el az an gol film cen zu ra hivatal elnöke, mr. E d w a rd S ch orrt, akinek a h elyébe m ost lo rd T y rrellt nevezték ki a cen zú ra élére. L o r d T y rrell sok á ig alállam titkár v o lt az angol k ü lü gy i hivatalban, m a jd an gol n ag y k ö v e t F ran cia orszá gb a n , ú gy h og y hatalm as n em zetk özi összeköttetésekkel és k a pcsola tok k al g a zd a g o n fog la lta ez az ú j h ivatalt. A m e rik a ta n u lm á n y ozza az eu róp a i ok ta tófilm iig y e t. M r. Lazvson az U S A ok ta tó­ film e lő a d ó ja m ost eu rópa i tanulm ányúton v olt, am elynek során tá rg ya lt L on don ban , P á rizsba n , B erlin b en és m ásutt. R r. L ow son m inden ek előtt az a n g oln yelv ű o k ta tó film ­ szervezetek ö ssz m ű k ö d ését szeretné elérni, am elyek azután a töb b i k u ltú rfilm -in tézm én yekkel venné fö l a kapcsolatokat. A film a rá k k u ta tá s szolg á la tá b a n . A z angol rákellenes társaság e gyik legu tób b i ülésében dr. T h o m a s L am sd en , a londoni rák k órh áz ig a z g a tó ja igen érdekes k ísérle­ teket m utatott be, am elyeket a film segítsé­ gével vé g ze tt a rákkutatás terén. L am sden dr. öt h ón a p ig d o lg o z o tt egy film en, am e­ lyen k ü lö n b ö ző rá k -széru m ok hatását mutatta ki. L am sden dr. han goztatta, h o g y a film s e g íts é g é v e l olya n n y om ok ra akadt a kutatás terén, a m ilyenekre ed d ig nem is szám ítottak. M ozi az a n g o l v o n a to k o n . A z angol ,,L o n ­ don and N orth E astern R a ilw a y “ (L . N. E. R .) von alán m é g ez év nyarán olya n kocsit csatoltak a g y o rsv o n a to k h o z, am elyben a le g ­ m od ern ebbü l beren dezett film szín h ázi h e ly i­ ség áll az u tasok rendelkezésére. A v e títő ­ kam ara a legm od ern eb b kivitelb en készült, v a lób a n látván yosság. B a lfe lő l áram battériát h elyeztek el, m ellette áram átalakítót, a k ö z e ­ pén P a th é-ren dszerü vetítőg ép et állítottak fel 17.5 m m -es k esk én yfilm szám ára, a m ely­ hez R C A -h a n g le a d ó készüléket szereltek. A v e títővá szon 1.83 X 1-52 nagyságú. A n éző-

tércn n eg yven n égy k én yelm es b á rson yszék áll az u ta s-n ézők rendelkezésére. H átul az ü lő­ helyek m ö g ö tt légtisztítőkészü léket és tű z­ b izton sá g i beren dezést állítottak föl. A m ű­ soron jo b b á ra rö v id és szín es film ek szere­ pelnek, h ossza b b lélegzetű film ek k el nem a k a rjá k az utasokat untatni, hiszen az egé­ szet az u tasok sz óra k ozta tá sá ra vezették be. Június óta m a jd n em lö.OOí) utas nézte v é g ig az előadásokat, am elyek szám a n ovem b er 18-án elérte az ezrediket. E g y e lő re csak egy m o z i-k o c s it állítottak be, a vasúttársaság a zonban m egá lla pította, h o g y a m o z g ó -film ­ színház lén yegesen h ozzá já ru lt ennek a v o ­ nalnak az élénküléséhez és ezért elhatározta, h o g y leg k özeleb b m é g e g y h ason ló k ocsit ál­ lít b e és k a pcsol be a m enetrendszerűen k ö z ­ lekedő v on a tok h oz. A c s e h s z lo v á k film sta tisztik a legu tolsó kim utatása szerint az év első tiz h ó n a p já ­ ban, v a g y is ja n u á r 20 -tól n ovem b er 2 5 -ig 323 k ü lföld i film et m utattak be a m ozik b a n . E zek között tíz m a g ya r, film is sz erep el. A b em u ­ tatott m a g y a r film ek leg n a g y ob b része ter­ m észetesen B u d a pesten k észü lt n ém etn yelv ű film . A statisztika élén A m erik a szerepel 170 film m el, m íg a k övetk ező állam N ém et­ o rszá g, am ely 77 film m el a m á sod ik helyen áll a cseh orszá gi film b eh oza ta lb a n . M a g y a ro rszá g a tíz film m el a h atod ik h elyen áll. E g y régi ola sz film cé g , am elynek szinte n em z eti je lle g e volt, a P itt a lu ga-film g y á r és film k on szern szűnt m eg m ost és h elyébe m egalaku lt az E n te N a zion a le In du strie C i­ nem a to gráfHehe. A P itta lu g a -cé g m egszűn é­ sével b ezá ród ik az ola sz film történ et egyik legszeb b korszaka. Uj m o z g ó k é p s z ín h á za k H orv á torsz á g b a n . Z ág rá bb a n legk özeleb b két ú j m o z i nyílik. A z e gyik a 900 szem élyes A storia , a másik p ed ig az 500 szem élyes R e x -K in o . A z u tóbbi fő le g rep riz-előa d á sok ra rendezkedik be. K á rolyv árosb a n L u x o r alatt nyilt e g y u j m ozi.

I S K O L Á K // F IL M K O L C S O N Z O K // E G Y E S Ü L E T E K KU LTU R FILM S ZÜ K S ÉG LÉTÉRŐL AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

35

GONDOSKODIK

A

A film 40 éves jubileuma alkalmából a párizsi Cinématographia francai se különkiadást adott ki, amely nemcsak kiállításával, hanem érdekes és tanuk sá£os tartalmával is nemzetközi sikert aratott. A különkiadás részletesen bes számol a Sorbonncmn tartott Lumiére:; ünnepségről és hosszabb cikkek és tu­ dósítások számolnak be a negyven év előtti filmeseményekről. A gazdag tech? nikai tudnivalókat is tartalmazó ünnepi szám a legérdekesebb filmtörténeti do? kumentumok egyike. — —— P M B I

A N G O L K E S K E N Y F IL M B EM U TA TÓ JA B U D A PE STE N CA j

z

A m a tő r

T u d o m á n y o s v izsg á la tok folya m á n m eg á l­ lapították, h o g y a k ü lön b öző króm vegyü letek v á lto z ó m értékben verik vissza az in fra v örös sugarakat. E sa já tossá g ala pján olya n fé n y ­ képészeti m ód szert d olg ozta k ki, am elynek segítségével a festm én yek ről készített in fra ­ v ö rö s-felv ételek k el m egá lla píth a tjá k annak eredeti voltát. E z annál is inkább könnyű, m ert a festészetben használatos festékek k ö ­ zött m in tegy 1800-fcle k ü lön b öző k r ó m v e g y ü letet alkalm aznak.

film ezés

legk itű n őb b

term ékeivel

a

nagy

a n em zetk özi vásár id eje alatt a V ig a d ób a n , hatalm as érdeklődés közep ette m utatta be az E gyesü let a le g jo b b a m a tőrfilm ező o rszá g ok k im ag asló teljesítm én yeit. E zt . követte u gya n ­ csak 1935. év augusztusában

az

E gyesü let

első n em z etk ö z i am a tőrfilm versen ve, a m ely­ re a v ilá g m inden részéről fu tottak be olyan m inden

a m a tőrfilm teljesítm én y ek , h o g y azok vá ra k ozá st felülm últak!

A

n a g y k ö­

zön ség érd eklődése most' m á r olyan n agyará­ n yúvá nőtt, h o g y heteken keresztül, zs ú fo lt n ézőtér

előtt

kellett

e

versen y

díjn y ertes

film je it vetíteni. A z A . M . E. fentem lített két szereplése a n yilvá n ossá g előtt sok féle szem p on tb ól h asz­ nos és eredm ényes volt. Jelentőségében a zon ­ ban

a m ostani

harm adik

sz erep lés

m essze

tú lszá rn ya lja az e lő z ő k ettőt. A n g o l testvéregyesületünk, az In stitu t o f A m a teu r

C ine­

m atogra ph ers, L on don , az a n g ol k irá lyi pár 25 éves u ra lk odói ju b ileu m a alkalm ával ren­ dezett

A cseh film e lőá llítá si k ö lts é g e i és ren ta ­ bilitása . N em régib en közöltü k az ola sz átla­ g o s film gy á rtá si költségeket és várh ató ü z ­ leti eredm ényeket. M o s t a cseh szlov á k film ­ g y á rtó szövetségnek a k ereskedelm i k orm á n y ­ h o z b e n y ú jto tt m em oran d u m a ala pján k ö ­ zölh etjü k , h o g y e g y cseh film átlagos e lő ­ állítási k öltségei m eg h a la d já k a 887.000 cseh k oron á t. N oh a ez a szám általános eu rópai viszo n y la tb a n m eglehetősen alacsony ö s s ze g ­ nek tűnik fö l, m ég sem rentábilis vállalkozás a cseh film . A gyártási k öltségekh ez m ég kb. 195.000 K e k ö lcsö n z ő i kiadást szám íta­ nak és ezzel szem ben e g y -e g y cseh film a b e lfö ld ö n m indössze 920.000 K e bevételt eredm én yezh et. A m em ora n d u m kim u tatja, "hogy ezek alapján m inden cseh film en 160 ezer csch k oron a veszteséget szenvednek a gyá rtók . A g y á rtó k a kim utatott adatok a lapján k övetelik a prágai A .-B .-m ű terem bérleti és egyéb gyártási költségein ek a le­ szállítását, ezenkívül a v ig a lm i adó eltörlé­ sét k övetelik a C seh orszá g területén g yá rtott film e k szám ára. A z A .-B .-film g y á r bérleti és la b ora tóriu m i k öltségei e g y -e g y film g y á r ­ tási k öltségeinek a n eg y v en száza léká t te­ szik ki.

E gyesü -

n yilvá n ossá g elé. E lső izben 1935 m ájusában,

k ivá ló

EREDETI FESTMÉNYEK HITELES? SÉGÉNEK M E G Á L L A P ÍT Á SA IN FR A V Ö R Ö S S U G A R A K K A L

M o z g ó fé n y k é p e z ő k

V lete im m á r h arm a d szor lép az a m a tőr­

n em zetközi

keskeny f i lm ve rsen j nek

d íjn y ertes film je it, k öztü k az ez alkalom m al v ilá g b a jn o k s á g o t n yert film et, pom pás ötle tét E zt

va lósítv a

m eg,

m eg előzően

vilá g k örü li

ezeket

a

útra küldte.

film ek et d ís z e lő ­

adáson m utatta be, am elyen a versen y v é d ­ n ökével, a sutherlandi h erceggel az élén, an gol társad alom szín e -ja v a jelent m eg. E u róp á b b a n

m indössze

3

orszá g

kapta

m eg e film ek et és n ag y m egtiszteltetés szá­ m unkra, h o g y ezek k özött m i is szerepelünk. A z első állom ás B elgrád volt, ahol m aga P ál régen sh erceg véd n ök sége alatt, igen d í­ szes kü lsőségek k özött történt m eg a b em u ­ tatás. E zu tán B écs következett, ahol a bem u tató a társadalm i élet k im ag asló esem énye volt. E v ilá g o t k ö rü ljá ró film ekn ek u tolsó e u ró­ pai állom ása B udapest, ahonnan m ár D élA frik á b a , C apc T w o n b a indulnak. A z e lő b ­ biekhez h asonló n a g y társadalm i esem ény volt a budapesti b em u tató is, am elye d ecem ­ b er 27-én és 28-án a Z eneakadém iában tar­ tották m eg.

36

I Ö M T E C H N 1K A S 1M 0N Y I V IL N O S , a b u d a fo k i Á rp ád-film szinház tulajdonosa : a M M OE. s za k értő-m érn ök e

PílNDLIZÉS ÉS FILMRONGÁLÁS z utóbbi időben előfordult 2. A legszigorúbban utasítsuk a géps pendlizéses filmrongálá­ kezelőt és segédjét, hogy pendlizéskor sok szükségessé teszik, a filmet állandóan és a leggondosabban hogy ezzel a kérdéssel figyeljék, már az e l s ő é r k e z ő t ez foglalkozzunk, hogy mo* k e r c s e k n é l állapítsa meg, zis kollegáim pontosan hogy a film állapota azonosáé a javítós tudják és betartsák azo- lapon feltüntetett állapottal. Akár már kat a szükséges intézkedéseket, ame# ekkor vagy vagy a film t o v á b b i Ivekkel sok vitát és súlyos kártérítési j á t s z á s a közben a legkisebb é l t és kötelezettségeket m egelőzhetnek. r é s t észlelnék, a pendliző társmoziból érkező kópia és linnak jevítólapbeli áh Egész természetes dolog az, hogy pl. egy hármas pendli esetében a súlyosan lapota között, azonnal jelentsék a mozi vezetőjén ek. megrongált kópiáért senki felelősséget 3. Á mozi v ezetője hívjon már az első nem akar vállalni, mert azt csak a má­ rongálási nyomoknál azonnali szakértő sik kettő közül okozhatta valamelyik. Igen ám, csakhogy a szakmai szokás mérnököt, hogy az a rongáló mozit sok szerint amint az a filmbérleti és vagy a film állapotának javítólaptól való eltérését megállapítsa, ezután szállítási feltételek között is világosan n y o m b a n r ö g z í t s é k le jegyző? megtalálható, ilyen esetben az egyes temleges kártérítési kötelezettség áll könyvben a pontos idő és a filmet adó fenn abban az esetben, ha a kárt okozó színház m egjelölésével a tapasztalt mozi pontosan meg nem állapítható. S filmrongálást. Erről, ha lehet a filmkölz csönző céget még a z n a p telefonon mivel ez legtöbbször mozis kollégáim vagy táviratilag, de l e g k é s ő b b — ismerjük csak be — könnyenvevése miatt nem következik be, elő áll az az m á s n a p r e g g e l í r á s b a n é r t e s igazságtalan eset, hogy a rongálásban s í t s é k. ártatlan ugyanúgy bűnhődik, mint az, Term észetesen értesíteni kell azon­ aki a kárt ténylegesen okozta. nal azt a mozit is, a h o n n a n m e gs H ogy ilyen helyzetbe ne kerüljünk, r o n g á l v a j ö t t a f i l m , amiről az tartsuk be pontosan és könyörtelenül talán nem is tud; vigyázzon, vizsgálja a következőket: meg vetítőgépét, mert v a l a m i b a j, 1. Követeljünk minden pendliző mozi r e n d e l l e n e s s é g állott be üzemérészére külön javítólapot (hogy rekla­ ben. 4. A filmvállalat bármilyen filmmel máljon a mozi, ha nem is ismeri a film t é n y l e g e s állapotát). A z eddigi kapcsolatos reklamációjára, amiről a gyakorlat szerint a film javítólapját mozi tulajdonosa sokszor csak a rekla» csak az a mozi kavja meg, amelyik a macidból értesül, hívja meg a mozisok ellenőrző szakértőjét a kópia megvizss filmet e l s z á l l í t o t t a .

37

gátasára. M ost is egy hosszadalmas per folyik azért, mert a mozis nem tartotta szükségesnek megvizsgáltatni a rekla­ mált kópiát, amit most már a perrel kapcsolatban állapítottam meg. A pes reskedés nem érdeke sem a kölcsön# zönek, sem a mozisnak. M ert akárme? lyik nyer is, a hosszadalmas bírói eljás rás költségei, végeredm ényben mégis csak v e s z t e s é g e t jelentenek a szakma részére. M eggyőződésem és tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a legsúlyosabb film rongálási eseteket is el lehet in-' tézni barátságos m egegyezéssel. A ki ezeket a tanácsokat betartja, nem fog abba a kellemetlen helyzetbe ke^

F IL M K O P IR O Z Á S I ÉS

riilni, hogy más mulasztása miatt só# Ivos pénzeket veszítsen Mert azt ki# vánni a szakértőtől, hogy napokkal a film műsorról levétele után, amikor már a filmvállalat megállapította és követeli a kárt, nyomozza ki a baj oko# zójátt nem szabad, mert ez lehetetlent ség. A pendlizés bizonyos mértékig filmrongálási kockázattal jár, miért a gép­ ház kezelőszemélyzete az idő rövidsége miatt a filmkópiát nem ér rá alaposan megnézni és javítani az esetleges jelenj féktelen hibákat, amelyek kiinduló pontjai lehetnek a komolyabb kárnak. A pendlizés zavartalansága miatt sokszor felgyorsítva kell a filmet le# adni, ami szintén a kópia időelőtti pusztulására vezethet. A gépkapukat, adapter részeket, görgőket nincs ideje a gépésznek megtisztítani, a lerakódott port és emulzió#szemcséket eltávolíta# ni, ami szintén hozzájárul sokszor a rongáláshoz (kötélkarc). Felvetődik tehát az a gondolat, nem volna#e okos dolog a filmrontási biztos sítás bevezetése olymódon, hogy mint tűz ellen, úgy rongálás ellen is bizto# sítsuk elsősorban az állandóan pend­ liző filmszínházakat. Mas amikor egy hangosfilmkópia 1500—2000 pengő értéket képvisel, azt hiszem, sok mozgóképszínház szívesen vállalná bizonyos méltányos biztosítási díj fizetését, hogy ezzel a filmrongálási veszélytől mentesüljön.

E L L E N Ő R Z Ő K. F . T . Összes b a r át ain a k

V llf ERZSÉBET-KÖ RUT 8. SZ.

és ü zle tfe le in ek

TELEFON : 37-2-87.

b u j

o l d

o g

e s z t e n d ő t

k iv a n

H E L IK O N

F IL M

B u d a p e s t , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 19

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

T e le fo n :

38

3 0-9-05

B R Ü C K N E R JÁN O S , o k i. g é p é s z m é r n ö k :

A NEDVESSÉG HATÁSA A FILM NYÚLÁSÁRA ÉS ZSUGORODÁSÁRA film anyagára a nedves« ségnek, illetve víznek igen nagy befolyása van. Ez a befolyás méretváltozásban nyilvánul meg. E méret« változások természetét és a nedvesség hatásának törvényszerűségeit kutatták legújab« bán A. Charion és S. Valette. akiknek érdekes és fontos eredményeit a fran« cia és német szaklapok behatóan is­ mertették. Ez a két kutató nagyará« nyú kizcrletsorozatban vizsgálat alá vette egyrészt a légköri nedvességnek, másrészt a víznek, (vízfürdő) hatását1. E két főcsoporton belül külön vizsgál« ták a nitrocelluloza és az acetilcellu« loza filmek viselkedését. Ismeretes, hogy a normálfilm alapanyaga a nitrocelluloza, míg a kcskenyfilmek java­ részt éghetetlen acetilcellulozából ké« szülnek.

manyok szerint különböző. A légköri nedvességtartalom csökkenésével a film ismét összehúzódik, ez azonban olyan lassú, hogy közel napok múlva éri csak el végleges helyzetét. A megnyúlás an# nál gyorsabban történik, minél nagyob a levegő nedvességtartalma.

E vizsgálatok fontosabb eredményei a következők: A légköri nedvesség ha« tására a nitrocelluloza film megnyúlik, mégpedig úgy hossz«, mint kereszt« irányban. A megnyúlás általában egyenesen (arányos a kiedvességtarta« lommal. Ez az összefüggés körülbelül olyan, hogy a levegő ncdvcsségtartal« mának \%-.os növekedésére a film iis n eáris méretei 1 ezrelékkel nőnek. Amint a légköri nedvességtartalom csökken, a film is összehúzódik, azon« bán ez az összehúzódás lassabban tör« ténik, mint a megnyúlás. E szabálysze« rűségek kis eltéréssel a különböző film« fajtákra egyenlően állanak. A z acetil« cellulóza film ezzel szemben a gyárt« mány és minőség szerint lényegesen el; térő m ódon viselkedik. Mindenesetre k zös vonás az, hogy a nedvesség ha« tá í. ra sokkal erősebben nyúlik rneg a film. A megnyúlás nagysága a gyárt«

K ORÉBÓL

39

A vízfürdőben kezelt filmeket vizs« gálva, azt találták, hogy az acetilcellu« lozadilm itt is jobban nyúlik, mint a nitrocelluloze-film. Szárításnál a zsugo­ rodás mindkét filmnél erősen függ a hő­ mérséklettől. Minél magasabb a hőmére séklet, annál erősebb a zsugorodás. Ez« zel magyarázható az a jelenség, hogy a szárítógépben száradó filmek jobban zsugorodnak, mint a szabadban szári« tottak. iái 11

UJ

om&m- «jwa'v»

«w/oh» «iimc

h ír e k a p l a s z t ik u s f il m

A plasztiku s film tökéletes m eg v a lósítá ­ sán évtizedek óta szá m os ku tató és tudós d olg ozik . E zalatt jón éh á n y m ód szer alakult ki, am elyek a vetített kép térszerü b en y om á ­ sát töb b é-k evésb é m eg k özelítik . L u m ière o l­ dotta m eg e zid e ig talán a legtökéletesebben a kérdést, noha az ő m ód szere szerin ti f il­ mek, bevezetése ú gy a felvétel, m ind a leadó technikában n agym érvű és k öltséges á ta la ­ kításokat h ozna m agával. F ra n cia h írek sze­ rint D odin eg y m ár 1908-ban is felism ert elv a lapján p r ó b á lja m eg olda n i a plasztikus fénykép ezést. A z igen b on y olu lt elm életi alapelvekről csak annyit em lítünk m eg, h ogy a felvétel k ü lön b öző prizm á k közbeiktatásá­ val eg y n égyszögletes len csékből álló lencse­ rács segítségével történik. A visszaadás u gyancsak hason ló optik a i rendszeren át tö r­ ténik. A m ód szer kom p liká lt segéd eszk özö­ ket kíván és m o z g ó fé n y k é p re v on a tk ozóla g m ég nincs is teljesen k ikisérletezve. A z ed­ digi ered m én yek b ől arra lehet következtetni, h o g y ez u tób b ira nem is f o g beválni. N a g y ­ arányú p a n orá m a -felv ételek h ez és kiállítási szem léltető fényképek cé lja ira azon ban na­ g y o n előn j'ösn ek m utatkozik.

KARBAN JÓ ZSE F

A GASPARCOLOR SZINESFILM-ELJÁRÁS A

színesfilmel járások között jelen; helyet foglal el a Gasparcoior^Yykt rás. Ez a tiszta háromszínei járás égé; szén különleges és inkább másolási processzusnak mint felvételi eljárásnak nevezhetnők. A z ismert és látott kitűnő felvételek mégsem terjedtek el, mert az eljárás különlegességénél fogva eddig csak a reklám és egyéb rajzfilmeken volt lát; ható. H ogy színes másolatot kapjunk, ren; delkeznünk kell egy színkivonat nega; tivval, de a Gasparcolor eljárás a m ű­ teremben normál világítást kizárja, mert az eljáráshoz szükséges me.gvllá; gításbeli időkülönbséget csak a rajz; film vagy reklámfilm lassú, képkockán; kénti fényképezése engedi meg.- En; nélfogva a 24 képváltás másodpercen; ként, normál vilgításnál nem jöhet egyelőre tekintetbe. Alapjában véve az eljáráshoz nem szükségesek különleges építésű gépek, objektivek, prizmák, anaglyp;szemüvegek (piros;zöld) és forgó fényszűrők. A nyersfilm magiá már az egyik oldalon szép kék, a má; sik oldala pedig piros;színű. Hol van a harmadik a sárga? A sárga szín a piros emulzió alatt van és csak akkor látható, amikor a felső piros ré; teget lekaparjuk. H ogy jutott a magyar származású dr. Gáspár Béla a róla elnevezett há; romszínei járáshoz? Gáspár dr. tanulmányait a német egyetemeken végezte és 1923 óta doh gozik a fotokémiai problémák megob dásain. A z akkor 25 éves tudós jövőt látott a színesfilmben és nagy odaadás; sál vetette magát az ezzel a kérdéssel kapcsolatos irodalomra és színesfilm; szabadalmak tanulmányozására. Látta, hogy az eljárások miként vál­ toznak és látta egyúttal azt is, hogy az additív, szubtraktiv, a lencseraszter és a színszemcsézetű tljárások szaba;

1ős

40

dalmi bástyákkal vannak körülvéve. Ennek következményé, hogy Gáspár dr. egyéni utat választ és ezen halad a célig. Maradt tehát a szubtraktiv eh járásnál, amely a mozgószínház;tulaj; donosokra nem hárít semmiféle új be^ szerzéseket és költségeket. Ezek az előnyök jelentősebbek más színcsfihn eljárásokkal szemben, mert, bár az additiv;színeljárások tökélete; sebb színvisszaadást biztosítanak, át; menetileg a kettő közötti különbség nem számottévő. A z út a célig hosszú és akadályok; kai teli, annak ellenére, hogy a kivi; tel egyszerűnek látszik. Három egymáshoz kötött halogén; ezüst emulzió van a film két oldalán. Az emulziók mindegyike tartalmazza a szükséges festőanyagot előre megálla; pítoft mennyiségben és mindegyik emulzió egyenként az alkalmas színű fénysugárral világítható meg, hogy a szükséges kémiai reakció a festék;tartó emulzióban létrejöhessen. Mint festékanyago/kat 'dr. Gáspár különösen az eszter és esztersók leiií kovegyiileteit használja, de a termé; szethű és fényálló polyazofestőanyago; kát is előnyben részesíti, mert a kész fényérzékeny emulzió hatásuknál fogva nem változik. U j utat talált a három emulziónak olyképpen való színérzékenyítésére, hogy azok a film mindkét oldaláról megvilágíthatok. Ha azokat a színki; vonatokat másoljuk, amelyeket a viola; kék, zöld és piros fényszűrők segítsé; gével a szokásos módon készítettük — a pozítiv.-film megfelelő emulziójára, előhívás, rögzítés után egy fekete;fehér képet kapunk, amely kép egyenletesen színes az emulzió festékanyagától. Mi; után itt három rétegről és három festék ; anyagról van szó, az alapszínek miatt ké; pét nem láthatjuk, mert feketének tű; nik. Ha az előhívott képeit további für;

dőbc vezetjük, amely a film ezüsttar* talmu helyein lévő festéket clszíntele# níti, akkor a kép láthatóvá válik. Ve* gül a megmaradt ezüstképet az emui zióból kioldjuk és a színesfilm dr. Gáss pár eljárással elkészült. Ez a kép a há* rom alapszín keveréséből állt elő. Alapjában véve a laboratórium a szó* kásos munkamenetét nem változtatja meg, csupán két munkafázissal kiégés szíti. A gyakorlatban való használatra a Gáspár;féle színesfilm már megtalálta az útját, és mint említettük, eddig már számos rajztrükk és reklámfilm készült el. Remélhetőleg ez a tiszta háromszíns eljárású magyar találmányú színesfilm, hamarosan alkalmazásra talál a műtér* mekben is. A z a m erik ai SM PE őszi n a g y g y ű lé s e . A z am erikai film m é rn ök ök és film techn iku sok sze rv e ze te : a S o c ie ty o f lylotion P ic tu r e Eng in eers évente k étszer nagygyű lésre szokott ■összejönni. A z idei ő sz i összejöv etelt W a ­ shin gtonban tartották m eg. A nagygyűlés ú ijáválasztotta a vezetőséget. E ln ök ismét H . G. T a sk er lett. aki egyébkén t az U nited R eserch Láb. főm érn ök e, alelnökökké v á ­ lasztották : E. H u set, J. L . C rq b treet, W . C. K u n zm a n n t és T . H . Sheat. A W ard m an n P a rk -H o te l nagyterm ében ezután kü lön b öző szakelőadások at tartottak egyes előa dók a J ilm tech n ik a leg ég ető b b és legid őszerű b b k érd éseiről. A S M P E -n e k jelen leg 1182 ta g ­ ja van, íg y ma A m erik a egyik leghatalm a­ sabb film sza k m a i s z e r v e z e te . A fo to ce lla -a d a p te rn é l fellép ő g y a k ori h i­ bák k özü l k iem eljü k a p e r fo rá ció és a k ép ­ osztás m iatt észlelhető zörejek et. A résopti­ ka helytelen, illetve oldalbeállításánál a le­ képezett fén yrés e g y kis része a h a n g felv é­ telen kívül esik és az áthaladó film p e rfo r á ­ c ió kattogás szerű h an got ad a h a n g s zó ró ­ ban. A hibát könnyen k ija v íth a tju k , ha a film v e z e tő csatorn át m eg felelően szű kítjük v a g y a hangrés beállítását m eg vá ltozta tju k . -A m ásik hiba le g töb b n y ire a la b ora tóriu m ­ ban történ ik, a m ik or a képosztás eg y kis része látható a h an gcsíkon . E zen csak ú gy lehet segíteni, h o g y a h an g rést elállítju k, h o g y a fé n y a film n ek e z t a hibás rés z é t nem éri v a g y az adapter fén y á ten g ed ő részét b e ­ lül, a fo to cella előtt letak a rju k . R o p o g ó za ­ jo k a t a fo to ce lla k ivezető d rótja in a k laza felerősítése o k o z z a a leggy a k ra bb a n . A f o t o ­ ce lla -fo g la la t csa v a rja it utána kell húzni, h o g y a d rótok a gép rezgés következtében ne m o z o g ja n a k . U g y a n ily en za va rok a t okozn ak •az átvilá gítólá m pa la kontaktusai.

41

A le g ú ja b b typusu az

Á T R IU M - F IL M S Z ÍN H Á Z B A N látható M agya rorszá gon k é p v is e 'i a testvérvállalat

BOSGH RÓBERT KFT.

Budapest, V., Váci-ut 22—24. szára. T e le fo n *92-3-38.

AUTOMATIZÁLT HANGFELVÉTELEK AA inden h an gfelvételi technika e gyik leg ' n a g y o b b p ro b lé m á ja az ú gyn evezett d i­ nam ikus skála kérdése. A dinam ikus skála alatt va la m ely zenei, v a g y h a n gk om p lexu m ­ ban a legh alkabb és legh angosabb részek h an gerején ek egym á sh oz viszon y ított n a g y ­ ságát értjü k . E g y szim fon ik u s zenekarnál a halk h eged ű szóló és a finálé eg ym á sh oz h an gerőben ú gy arányólhatnak, m int például 1 a 10.00<)-hez, v a g y is a finálé h an gereje 10.000-szer erősebb a h egedű szóló h an gere­ jén él. M á rm ost a kérdés ott van, h o g y u gya n ­ ezt a dinam ikus skálát sem az erősítő, de m é g kevésbé a h an giró-szerk ezet nem tu dják á tfo g n i, va g y is v a g y a legh alkabb részek veszn ek el a szem csézettől és egyéb más o k ­ tól szá rm azó alapzajban , v a g y a forterészek torzulnak el a felism erh etetlenségig. Ü gy az erősítő, m ind a film re ex p on á ló h an gíró j ó ­ val szűkebb dinam ikus skálával rendelke­ zik, m int azt a z em beri fül érzékeli. A h an g­ m érnök e g y ik feladata a felvétel alatt fo ly ­ tonosan ú g y állítani a p oten cióm étert, h ogy egyrészt a h an gosabb részek hálkításával ezek a torzítá so k on belül m arad jan ak, m ás­ részt az egyéb k én t az a la p za jb a b elevesző halk h an gokat annyira felerősítse, h o g y ezek vilá gosa n felism erh etők legyenek. H o g y m i­ lyen n a g y idegm un kát jelen t a felvételek alatt a h an gerőt állandóan ú gy sza b á lyozn i, h o g y az m in den k or az erősítő és h a n g író­ szerk ezet dinam ikus skáláján belül m a ra d­ jo n , azt csak az tu d ja elképzelni, aki ilyen h an gsza b á lyozá st m ár csak e g y s z e r is v é g ig próbált. É rthető tehát, h o g y vilá gszerte fo g la lk o z ­ nak', ezzel a problém á va l, m ég p ed ig o ly irá n y­ ban, h o g y ez a sza b á lyozá s ne az em b eri k éz és a fá ra d ó fig y e le m alapján, hanem a u tom atikus úton történ jen . A m erik a i ered­

Speciális film szállitások a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á ly a ­ udvarokon, a fővám hivatalDan és a hajóállom ásokon

„H EB EL“

nem zetközi szállítm ányozási és elvám olási vá lla la t,

IV., V Á C l-U T 1. T e l e f o n :

1 5 -9 -4 7 .

m ények után E u rópá b a n is sikeresen kísér­ leteznek ennek a kérdésnek a m egoldásával és m a m ár fő le g a gra m m ofón felvételek n él vannak ilyen berendezések. E berendezések le g fo n to s a b b része a rádiótech nikából is jó l ism ert v á lto zó m eredekségű erősítő cső, a m elynek k a ra k terisztik á ja nem eg y en es, ha­ nem g ö r b e alakot m utat. E rá diócsöv ek m e­ redeksége a v ezérlő rácsra adott feszültség szerint vá ltozik . E nnek a csőnek a felh a sz­ nálásával a felerősített h an gáram ok eg y ré­ szét egyen irá n yítjá k és ezek az egyen irá n yitott feszü ltségek ju tn ak a cső rácsára, am ely íg y m in d ig e rácsfeszültségnek m eg felelő erősítéssel d o lg o zik . T e h á t: forterészeknél az erősítés g y ö n g é b b , v iszon t a pianórészeknél az erősítés n a g y ob b m érv ű lesz a n orm á lis­ nál. M e g fe le lő beállítással és k ü lön b öző k a p ­ csolási trü k k ök k el el lehet érni, h o g y a m e g ­ adott erősítő és h an gíró szerkezetn él a fe l­ vétel nem lesz tú lvezérelve, illetve a halk r é sz ek nem tűnnek el az általános z ö r e j ­ nívóban.

A^^WVWWVVVVSAAAAAAAAAAAAA

MEGHALT EGY ÚTTÖRŐ FILMTECHNIKUS William Kennedey Laurie Diokson, Edison első munkatársa, aki tulajdoni kéen a Cinetoseopot szerkesztette, Londonban 75 éves korában elhunyt. Dickson mérnök 1880-bán került a menlo?parkbeli laboratóriumba, ahol eleinte az élőképek kérdésével foglak kozott. Dickson 1889 szeptember has vában mutatta be az első amerikai képvetítő szerkezetet, amelynek segítségével „élő képeket“ vetített és pe* dig már nem papírszalagokon-, hanem az első Eastmanníféle filmszalagon. F é n y e rő s o b je k tiv e k A m erik á b a n . S a já t­ ságos és m eg lepő jelen ség az, h o g y A m e r i­ kában a fe lv e v ő o b je k tiv e k fén y erejét ille­ tőleg h osszabb idő óta a lig v olt fe jlő d é s. M íg ugyanis nálunk E u rópá b a n más m á s fé l éve ism erték és használták az 1:0.85-ös fén v e re jű o b jek tiv ek , a d d ig A m erik á b an m integy öt éve az 1:1 .5 fén yerőn túl nem erősödtek az optikák. M ost n em régiben a tech n ik ölorfelvételekkel kapcsolatban kezdték csak el a íén yerőseb b k l .3 - a s o b je k tiv alkalm azását.

A Z ÁTRIUM FILMPALOTA HANGOSBERENDEZÉSE

K

ínost megnyílt A'rium-filmpalota* bán a szakértőknek általában fel­ tűnt a tökéletes hangleadás. A filmre felvett hang legfinomabb árnyalatait is kifogástalanul adja vissza a hangos# mozi berendezés, amely magyar gyárt# mány és a Telefongyár kitűnő mérnö# keinek munkáját dicséri. A berendezés egyenértékű a legmo# dernebb külföldi (Hogh#fidelity) beron dezésekkcl. A berendezés fontosabb tartozékai, amelyek ezt a kitűnő eredményt lehe# tővé teszik, a következők:

A z e lő e rő s ítő k , a m e ly e k 32t— 12.000-íg ki v a n n a k e g y e n lítv e . A W id e ra n g e fő e r ő s ítő k , a m ely ek e g y e n ­ k én t 110 W a n ó d - és 30 W h a n gteljesitm én n y e l b írn ak . A 2 fő e rő s ítő k özü l csa k e g y ik v a n ü zem ben , a m ásik ta rtalékul szolg á l. A fő e r ő s ítő k 3 2-től 12.000 p erió­ d u sig k ie g y e n líte tt k a ra k te risz tik á v a l bír­ n ak. A h a n g s zó ró b e re n d e z é s, a m ely áll: 1 darab „ R a c o n “ -ren d szerü , fém m em b rá n os, n a g y ­ teljesítm én y ű tö lcs é re s h a n g s zó ró b ó l, 2 d a ra b „ R á c o n — T w e e t e r “ h a n g s zó ró b ó l a m a g a s h a n g o k és 1 da ra b „J e n s e n 'M ia n g s z ó ró b ó l a m é ly h a n g o k v issza a d á sá ra . A k a p cs o ló b e re n d e z é s , a m ely le h e tő v é te ­ szi a W id e r a n g e -a d á s r ó l a n orm á l-a dá sra v a ló á ttérést. E zzel a b eren d ezéssel

A v e títő á llv á n y o k , a m ely ek en k ö z v e tle n t e n g e ly k a p cs o lá s s a l (m in den szíj és- lá n c m e llő zé s é v e l) v a n n a k m e g h a jtv a a. v e títő fe je k és a fo tó ce lla ré s z . A fo tó c e lla r é s z ­ ben a film to v á b b ítá s á t n a g y tö m e g ű , t ö ­ k életesen k ie g y e n líte tt len d k erék v é g z i. A r é s o p tik a (W id e r a n g e ), a m e ly a le g m a g a ­ sabb h a n g re z g é s e k e t is k ifo g á s ta la n u l re­ g isztrá lja .

ú jr a ség

b e b iz o n y íto t ta ,

n in c s

szük-=

d rá g a k ü lfö ld i b e r e n d e z é s e k

beho#

z a tja lá ra , és

a T e le fo n g y á r

m ert

m agyar

hogy

m agyar

m érnökökkel

m u n kásokkal

gyünk

a

le g jo b b

sekkel

eg yen érték ű

k ü lf ö ld ^

képesek

va#

b e r e n d e z jé #

beren dezést

e lő á l#

lít a n i.

FILMFELVÉTEL REFLEX-SZŰRÖKKEL AA egem lékeztünk n em régiben arról az ér^ ' dekcs ú jítá sról, am elyet A m erik á b an az ú. n. p o la rszű rők alkalm azásával vezettek be. A reflexek , am elyek üveg, v a g y v íz fe lü le t­ ről szárm aznak, n a g y on sok esetben teszik lehetetlenné a felvételt, m ert v a g y szilu ett­ képet adnak, v a g y a reflex ek zavaróan k e­ verednek össze a tu la jd on k ép en i tém ával. A z ú j szű rők abban az irányban h oznak fon tos ú jítást, m ert a reflexek et ü v e g - v a g y v íz ­ felületről v is s za v e rő d ő fényeket, részben v a g y teljesen v issza tartjá k . M int k orá b b i cikkünkben jeleztü k, az ü v e g rő l v á g y v íz ­ felületről visszavert fé n y p ola rizá lt fény. A m ost bevezetett ú j szű rők ped ig olyan te r­ m észetűek, h o g y ép a p olarizált fén yt nem en gedik keresztül, m íg a rendes fén y m in ­ den to v á b b i nélkül átjuthat ra jtok . Itt e szű rőkkel készített felvételek tanulságos eredm én yeket szolgáltattak és azt m utatják, h o g y n ag yon sok esetben nélkülözhetetlenek ¡esznek. P éldául C lyd e D e Vittna k ísérlet­ képen erős napsütésben e g y tengerparti c s ö n akállom áson álló em b ercsop ortot fo to g r a fált, háttérben napsütötte vízfelü lettel. G épét szem k özt állította a reflex x el. R endes k örü l­ m ények k ö zö tt a kép sziluettszerű jelenetet

43

adott voln a, m íg az ú j szű rővel készült fe l­ vételnél az alakok jó l kiveh etők részletárnyékaikkal együtt, a v ízfelü leten a csillogá s nem látszik, sőt a h ullám barázdák is szépen érvényesülnek. E g y m ásik op era tőr, V ir g il M iller kirakatablakon keresztül fo to g ra fá lt eg y a b oltban le já ts z ó d ó jelenetet. A fo t o g ­ ráfiát rendes körü lm én yek k ö zö tt az ü v eg ­ ablakról v issza verőd ött szem b en á lló tér és op e ra tő r képei m a jd n em kivch etetlen né tet­ ték v o ln a ; u gyen ez a jelen et az ú j szű rővel felvéve, m inden za v a ró re fle x tő l mentes v o lt! S zám os ilyen és hason ló felvételi lehe­ tőség adódik, am elyet a szokásos m ód on fo tog ra fá ln i csak igen nehezen lehetne. A pola rizá lt fén yt vissza tartó szűrő ter­ m észetesen ú j technikát és begyakorlást j e ­ lent, am elyet alaposan ki kell ism erni! M a ­ g á tól értetődően ez a szűrő csak a fent vá ­ zolt speciális esetekben jöh et tekintetbe. M eg kell em lítenünk m ég, h o g y e szűrő alkalm a­ zásának két n ehézsége is van'. A z egyik, h ogy m in d ig ki kell keresni a m eg felelő szöget,am ely m ellett fo to g ra fá ln i kell, h o g y a szű rő­ hatás kellően érvén yesü ljön , a m ásik, h o g y a m egvilá gítá su l a norm ál e x p ozíción a k n é g y ­ szerese szükséges.

MEGALAKULT A MAGYAR KINOTECITNIKAI SZABVÁNYOSÍTÓ BIZOTTSÁG -CA z országokon belüli és az országok M közötti áruforgalomban sok olyan cikk van, amely csak akkor adható el, ha annak kivitele, alakja és m érete bizo­ nyos előírásoknak megfelel. A z ipar legkülönbözőbb ágaiban számos olyan készülékkel dolgoznak, amely csak egy meghatározott méretű és formájú nyersanyagot, vagy félkész árut hasz nálhat fel és sok olyan alkatrészt gyártanak, amelyek valamely igen el­ terjedt berendezésnek, vagy a háztar­ tás, vagy ipari tárgynak gyakran cse­ rélt alkatelemc. Elég, ha csak a milliószámra gyártott csavarokra, csövekre, izzólámpákra és rádiócsövekre gon­ dolunk, vagy arra, hogy milyen nehéz­ ség állna elő, ha a belföldi hangosfilm^ berendezésen pl. a külföldi film méretdifferenciák miatt nem volna lead­ ható. Miután ugyanazon iparcikket eset­ leg több gyár is gyárthatja és a már meglevő bel- és külföldi berendezések bizonyos típusokat állandósítottak, már régebben megindult világszerte a mozgalom, hogy az ipar különböző ágainak megfelelően az ottan gyártott speciális alkatrészek, gépek, gyors és féligkész áruk alakját, méreteit és ki­ vitelét az országon belüli fogyasztás, de az internacionális árucsere érdeké­ ben pontosan megállapítsák és előír­ ják. így alakultak meg már régebben az úgynevezett szabványosító intéz­ m ények, amelyek az ipari érdekeltsé­ gekkel folytatott tárgyalások és kül­ földi minták tekintetbe vétele után le-

MEGJELENT A Z

1 9 3 6

É V I

F IL M M Ű V É S Z E T I É V K Ö N Y V S ze rk es zti ¡ L A J T A

A N D O R

fektetik az úgynevezett szabványokat, vagy normáliákat. Magyarországon a Magyar Szab­ ványügyi Intézet a legfőbb szerve en­ nek a fontos és az ipar és kereskede­ lemre nézve nélkülözhetetlen szabvá­ nyosító munkának. A z ipar különböző ágaiban alakult szakbizottságokban a legserényebb munka folyik és egymás után látnak napvilágot az úgynevezett hivatalos Szabványlapok, amelyeken az illető iparcikk pontosan előírt mé­ retei, alakja, kivitele, toleranciái van­ nak feltüntetve. Nagy örömmel jelenthetjük, hogy november 22-én megalakult a Magyar Szabványügyi Intézet filmtechnikai szakbizottsága. A z alakuló összejöve­ telt a keskenyfilm kérdésében felme­ rült nemzetközi szabványosító-vita al­ kalmából hívtak össze. A Magyar Szabványügyi Intézet, amely a N em ­ zetközi Szabványosító Intézet (I. S. A.) tagja, felszólótást kapott, hogy a kes­ kenyfilm kérdésében foglaljon állást Magyarország is. A Magyar Szabvá­ nyosító Intézet összehívta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, Buda­ pest székesfőváros és a magyar film­ ipar képviselőit és elsősorban fölve­ tette a kérdést, hogy létesüljön-e egy filmtechnikai szakbizottság, továbbá, hogy feleletet adjon az említett kes­ kenyfilm kérdésekre. A z összejövete­ len jelen voltak: A Magyar Szabványügyi Intézet ré­ széről: Kerékgyártó G yörgy dr. igaz­ gató, Gyulai Gergely mérnök, Káposz­ tás István főmérnök, Gellért Ede tit­ kár. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi min. Oktatófilm-kirendeltség képvise­ letében: Karban József. Budapest Székesfőváros XIII. p. ü. o. képviseletében: Pozsonyi Gábor dr. A Magyar Kinotechnikai Társaság ne­ vében: Kauser János, Rittchen Gyula.

A Magyar Filmiroda Ágotái Géza dr.

Rt.

nevében:

A Hunnia Filmgyár Rt. részéről: Tangl Lóránt. A Kovács és Faludi Filmlaborató­ rium részéről: fírückner János. A Telefongyár Rt. megbízásából: 5. Pöschi Imre dr. Kerékgyártó G yörgy dr. osztályta­ nácsos, szabványügyi intézeti igazgató által fölvetett kérdésre egyhangú lel­ kesedéssel és örömmel mondották ki a jelenvoltak a Magyar Szabványügyi Intézet filmtechnikai szakbizottságá­ nak megalakulását. A megalakulás fo ­ lyamán megválasztották c szakbizott­ ság elnökét, dr. Szabó Gusztáv mű­ egyetemi nyilvános rendes tanárt, va­ lamint szakelőadóját, Brückner János okleveles gépészmérnököt, a Kovács és Faludi filmlaboratórium mérnökét. Ez a filmtechnikai szakbizottság or­ szágos jelentőségű feladat megoldá­ sára határozta el magát, amikor a ma­

gyar filmipar részére megállapítani és előírni akarja a legfontosabb szabvá­ nyokat. A magyar filmipar örvende­ tes fejlődést mutat, szükséges tehát, hogy minél előbb lefektessék azokat a normákat, amelyek szerint ennek az iparnak a termékeit elő kell állítani, hogy úgy az országon belüli, mint az országok közötti normál és keskenyfilm csere, valamint kereskedelmi kap­ csolat zavartalanul fenntartható és fejleszthető legyen. Természetesen en­ nél a felelősségteljes munkánál min­ denkor megkérdezi az egyes szabványkérdések rögzítésénél a magyar film­ ipar érdekeltségeit és képviselőit, akik e szakbizottságban máris helyet fog ­ lalnak, hogy így az országos helyzet­ nek és a külföldi példáknak m egfele­ lően dönthessenek. A magyar filmipar ismét egy lépés sel emelkedett és izm osodott a szab­ ványosító szakbizottság megalkotásá­ val és mint ilyen, a magyar filmipar leghivatottabb szerve lett.

AZ AGFA-POZITIV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

» IH IC «

A

LEGTÖKÉLETESEBB

KÉPNEG A T1V

V EZÉR K ÉPV ISELÖ Magyarország részére:

Lajta Andor BUDAPEST

V II., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 9 7 -0 -7 6 .

DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A TI V Tf3 és Tf4 DUP-POZITIV, H ANG -PO ZITIV EGYÉB N E G A T Í V O K : SPECIAL-NEGATIV EXTA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGATÍV AEROCHROM-NEGATIV

A KESKENYFILM A II. N E M Z E T K Ö Z I K E S K E N Y F IL M -K O N G R E S S Z U S crlin

n agyb an

n em zetk özi

készü lődik

az

1936.

évi

k esk en yfilm -k on gresszu sra ,

am elyet 1)936 jú liu s 25— 30. k özött rendeznek. A z e lő k é szítőb izottsá g, am elyben a B iro d a l­ m i F ilm k a m a ra is helyet fog la l, m ár h ozzá ­ fo g o tt a k on gresszus szervezési m unkálatai­ h o z.

Az

e lő k észítőb izottsá g

n ag yjá b a n

m ár

k id o lg o zta a részletes p ro g ra m m o t és az ú j ­ év elején m ár hozzálátnak a tervek v é g r e h a j­ tásáh oz.

A

n agy

n em zetközi k esk en vfilm

versen yb e b elek a pcsolód ik f ilm - érd ek eltség

a

nem et

sp ort-

is annál is inkább, m ert a

jö v ő berlini o lim p iá sz alkalm at ad arnatőrés keskenym unkák elvégzéséhez. A versen yen csakis 16 m m -es k esk en yfilm m el lehet résztvenni és m inden résztvevő le g fö lje b b három film e t

küldhet

be.

Jelentkezési

h atá ridő:

1986 január 31. Érdekes ú jítás az, h o g y ez lesz az első al­ kalom , am ik or

a

k esk en y film

és

hivatásos

Kétmillió dollárt fektettek be az ameri­ kai keskenyfilmbe. A z am erikai keskenyfilm ip a r annyira fejlett, h o g y e d d ig már közel k étm illió dollárt, egy leg u tób b i sta tisz­ tika szerin t pon tosan 1.7 m illió dollárt fe k ­ tettek be. A z u tób b i két esztendőben több mint 2000 k esk en y film -g ép et h oztak piacra, am elyekhez egy m illió m éter keskeny han g o s film e t is h oztak fo rg a lo m b a . A z összes keskenylead ógépek 2 0 % -a m agánkezekben van, m ig 8 0 % - a iskolák, h atósá gok és inté­ zetek birtok áb a n van.

M E N N Y I ID E I G T A R T A K Ó P I A ? ^ kérdésre n ag yon nehéz felelni, mert a A » film k óp ia élete nem csak a kezelésétől, a vetítőgép ek állapotától, hanem sok más je ­ lentős fa k tortól is fü gg . D e nem járu nk m essze akkor, ha e g y film p oz itiv életét 100— 120 játszási napra b ecsü l­ jük. A legtöb b film k ölcsön ző, sa jn os, nem fo ly a m o d ik az olyan eljárás felé, am ely a k ópiá t nem csak ú jjá v a rá z s o d ja , karctalaníti, hanem eg y ú j celluloid b evon a tta l is ellátja. A film p e rfo r á c ió töréseit ném iképen m e g ja ­ v ít ja az ilyen eljárás, mert a ce llu lo id b e v o ­ nat a töréshelyeket, azt m ondhatnánk, „ ö s z s z e fo r r a s z tja ” . A k ü lföld i gya k orla t b iz o ­ n yítja , h o g y a reg en erá lt film et m ég a to ­ v á b b i idők folya m á n 100— 150 n apig is lehet pergetn i, n a g y ob b rongálás nélkül.

k in em a to g ra fia eg y ü tte sen jelen n ek m eg. Keskenyfilmverseny Zágrábban. P á l régen sh erceg véd n ök sége alatt a zá g rá b i P h o to klu bban n ovem b er végén általános szlá vk esk en y film v ersen y t rendeztek, am elyen a szerbek, a h orvá tok , a csehek és a len gyelek vettek részt. B em utattak 16, 9.5 és 8 m m -e» kesk enyfilm ek et. A bem u tatott k esk en yfilm eket három o sztályb a soroztá k . A z elsőbe vették a ku ltu r- és n ép ra jz i film eket, a m á ­ sod ik b a kis já ték film ek et, m ig a harm adik k a teg óriá ba tartozn ak a sport, rip ort és uta zási film ek. A 9.5 m illim éteres film ek közü l bem utattak 3 cseh és 7 ju g o s zlá v film et. E g y cseh film kivételével a ju g o s z lá v o l v it­ ték el m a jd n em az összes dijakat.

FILMMŰVÉSZETI ELŐFIZETÉSI Felelős

ÉS

„ D

T

P

”

Budapest, VII., Roitenbiller-ucca 19. sz. Telefon : 45-3-04. Felelősség m ellett készít

FILM F E L ÍR A T Ó K Á T AZ EREDETI KÓPIÁRA

a Hruska-féle

világszabadalom szerint.

Bármily stylusu betűk, tetszés szerinti színben! Fehér a la p o n is kitünően olvasható! - ' ---=

TUDOMÁNYOS FO LYÓ IRAT és k ia d 5: Lajta

évre 5 pengő. Andor.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B U DAPEST, VII., TH Ö K Ö LY-Ü T 75. Megjelenik minden hónap elsején.

Y

FILM LABORATÓRIUM

ÁR: 1 évre 10 pengő. — szerk esztő

I A

—

46

Minden

cikkért

Telefon: a

szerző

97-0-76.

felel.

1

k m agyar hangos ifilmgyártás telepe i

a HUNNIA

1FILMGYÁR RT. BUDAPEST, )

(IV., G Y A R M A T - U C C A TELEFON:

jX

1 47

*97-9-99

39

% ír ja :

v a s ta g d ró t c s a v a ro d ik . E d rótm en etek az ívlá m p a á ra m k ö ré v e l sorb a ,v a n n a k k a p ­ cs o lv a , v a g y is az á tfo ly ó áram m á g n esezi a v a s ru d a k a t. í g y e két szár k ö z ö tt erős m á g n eses m ező áll elő. M iután e m á g n es­ pár az ív sík já b a n áll, a k é p z ő d ö tt m ágnor ses tér az ív re irá n y ító h atást g y a k o r o l és az ív et a tü k ö rtő l k ifelé fo rd ítja . E nnek k ö v e tk e z m é n y e , h o g y a felfe lé á ram ló h ő­ su g a ra k nem érik a tü k röt.

n iM iic '* '

Brückner János oki. gép észm érn ök .

A z ivlámpa beállítása

Tizenkilenc vagy huszonegy képkocka?

A z o p tik a i k ö v e te lm é n y e k tő l elte k in tv e , az ív lá m p a beá llítá sa a b b ól a s zem p on tb ól is fo n to s, h o g y e lk e rü ljü k a tü k ör, vagy k o n d e n z o r e s e tle g e s m e g rep ed ését, illetve törését. Ha ú j szen ek et teszü n k a lám pába, az e lső b e g y ú jtá s m in d ig a n orm á lisn ál ala esonyabb am p érszám m al történ jen . Ha u g y a n is az új szen et rö g tö n a s zok á sosa n m a g a s a m p érszám m al m ű k öd tetjü k , p u k k a ­ n ásszerű ív k é p z ő d é s k e le tk e zik , a m ely a tü k ör, v a g y a k o n d e n z o r elre p e d é s é t o k o z ­ h atja. A s z ö g alatt á lló szen es ív lá m p á k b e ­ g y ú jtá sá n á l m in d ig az alul le v ő n e g a tiv szen et k ö ze lítsü k a p o z itív szén h ez. E lám p a ty p u sn á l fo n to s az, h o g y az alsó szén ne á lljo n d e r é k sz ö g b e n , h an em ferd én , m ég p e ­ d ig a v íz sz in tesh ez k b . 6 0 '-o s s z ö g alatt. E fe rd e s é g b iztosítja a n y u g o d t ív h e ly z e ­ tet. A fe n t em lített fe rd e s é g tő l ne térjü n k el, m ert e lle n k e z ő esetb en az ív fé n y m e n y n y is é g e nem a tü k ör felé fo g irán yu ln i, hanem lefelé.

A fúvómágnes Ú jabban, e g y r é s z t a h an g osíilm v á szn a k n agyobb m értékű fé n y á te re s z tő k é p ts s é g e , m ásrészt a színes film ek m iatt v e títő g é p ü n k fé n y fo r r á s á tó l nagyobb fé n y m e n n y is é g e t k ív á n u n k . E zért n a g y o b b am p érszám m al k ell d o lg o z n u n k , a m iv el e g y ü ttjá r a zon b an a z a n a g y v e s z é ly , h o g y a je le n té k e n y e n m a g a sa b b hő, fő le g az ív sík já b a n , k ö n n y e n elre p e szth e ti a tü k röt. A fe lfe lé ára m ló m e le g a le g jo b b a n a tü k ö r fe ls ő p erem ét v e s z é ly e z te ti. E n nek m e g a k a d á ly o zá s á ra m e g p ró b á ltá k e g y e s g y á r a k a tü k ör felső p erem ét a m e g fe le lő h elyen k iv á g n i, v a g y is : a h ol le g e rő s e b b az á ra m ló m eleg, ott en nek ú tjá b a n nem áll tü k örfelü let. A m á sod ik m e g o ld á s b izto sa b b , a n n a k fő le g a 40 a m ­ peren felü li terh elésn él v a n je le n tő sé g e . Ez az ú g y e n e v e z e tt fú v ó m á g n e s a lkalm azása. A fú v ó m á g n e s , v a s b ó l m e g h a jlított és a szen ek k ét o ld a lá n k in y ú ló U alakú rész­ b ől áll, a m e ly e k szá ra ira n éh á n y m en etben

U ngár S á n d or film v á lla la ía Vili., V ig-u cca 20. T e le fo n 3 8 -6 -7 3 .

X ll. 5

Ism eretes d o lo g , h o g y az ö s s z e k o p ir o z o tt h a n g o s film s za la g o n a k é p - és h an gsta rt k ö ­ zött 21 k o c k á s k ü lö n b s é g va n , am i a zt je ­ lenti, h o g y a k ép sta rt előtt 21 k o c k á v a l k e z d ő d ik a h an gsta rt. A n n a k ellen ére, h o g y m a jdn em m in den ü tt a 21 k o c k á c d iffe re n c ia az e lfo g a d o tt k o p ir o z á s i tá v o ls á g , m égis e lé g sűrűn fo rd u ln a k e lő k ó p iá k , a hol 19 k o c k á s elh ú zást talá lu n k . A b efű zésn él te ­ hát le g y ü n k m in d en k or tek in tettel a z o k ra a b e k o p iro z o tt a n g ol-, ném et- v a g y m a g y a rn y e lv ű fig y e lm e ,1V etésekre, m e ly e k a fe lv o ­ nás elején ta lá lh a tók és a m e ly e k p on tosa n m eg m u ta tjá k a k ép és h a n g sta rtok h elyét.

Központi olajozás A z e g y r e tö k é le te s e d ő g é p g y á r tá s m ind n a g y o b b , e rőseb b és zá rta b b típ u sok a t h oz létre. E lég rég en m ű k öd n ek m ár a teljesen zárt és k ö z p o n ti o la jo z á s ú g é p ­ fejek . E zek n él, m int ism eretes, e g y s z i­ v a tty ú s ze rk e ze t cirk u lá lta tja á lla n d óa n a g é p b e b e tö ltö tt, k örü lb elü l 150 gram m o la ­ ja t. L e g tö b b n y ire a g é p a ljá b a n e lh ely ezett fo g a s k e r é k -s z iv a tty ú az o la ja t fe ln y o m ja a g ép tetején lé v ő szű rőb e és o la je lo s z ­ tób a . A szű rő v is s za ta rtja az ese tle g e s fé m ­ h u lla d ék ot és p isz k ot, ú g y h o g y m in dig tiszta o la j ju t a k e n ő h e ly e k re . A szű rőszita h en geres és k ö n n y e n k iv e h e tő . A já n la to s ezt g y a k ra b b a n , h eten k in t, v a g y k éth eten kint k iv en n i, k iá zta tn i és ágy tisztítv a v iszsza h ely ezn i. Ha a g é p h ossza b b id e ig állott, a k k o r a m eg in d u lá s előtt töltsü k bele az á lla n d óa n h asznált sa vm en tes o la ja t, a m e ly ­ be a zon b a n 10% p etróleu m ot k e v e rtü n k . E zzel m ost h a jtsu k m eg a g ép et, és utána e n g e d jü k ki ezt a p etróleu m os o la ja t és m ost tö lö ts ü k be a tiszta, p etróleu m m en tes o la ja t. N éh á n y szori á th a jtás után e n g e d jü k ezt is le, m a jd v é g é r v é n y e s e n töltsü k be az új o la jm e n n y is é g e t. Ezt az o la ja t m ár cs a k k ét hét m ú lva cs e ré ljü k , a k ö v e t k e ­ zőt n é g y hét m ú lva, m a jd ezu tá n 2 h ón a ­ pon kén t.

A z id egen lovas. — M e g j.: R ia ltó. — H .: 1910 m. 1— M .: W ild -w e s t. — F ő s z .: G eo rg e O ’ Brien. F .: Szán tó A rm and. C .: A .

48

BUDAPESTI FILMPIÁC. Film m egjelenések 1935. d ecem ber 25-ig b ezá ró la g J E L M A G Y A R Á Z A T . M egj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = Felirás. — M. == M űfaj. F ősz. = F őszerep lők . R. = R en d ező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli. B IO S C O P F IL M k .f .í. E rzsébet-köru t 9. T e l .: 33-4-95.

X ll. 7

F O X F IL M r .-t ., R á k óczi-ú t 19. T e l.: 39-4-37 és 31-6-58.

A királyné h uszárja. — M e g j: D écsi, K am ara. — H .: 24Ö0 m. — M .: O perett. — F ő s z .: B a logh K lá ri, P erényi, G ózon , D a jb u k á t, B erki L ili. —■ F .: G y ö rg y István. — C .: A .

A kínai S h erlock H olm es. — M e g j.: O m nia, C ity. X ll

17

H IR S C H é s T S U K ,

— H .: 2000 m. — M .: D et. dr. — F .: S zán tó A. — F ő s z .: W . O land. — R .: J. T in iin g . — C .: A .

X ll. 21

A z új föld esú r. — M e g j.: D écsi, K am ara, Á trium . — M .: Színm ű. —• F ő s z .: S om la y , C sortos, Jávor, R ózsa h eg y i, L á zár M . — R .: G aál B. — C .: A .

Xll. 20

S z ere ss — M .: F ő s z .: — R .:

Xll. 23

C o p p erfield D ávid. — M e g j.: Scala. — H .: 3300 m. — M .: D rám a. — F .: É rb. — F ő s z .: F reddie B a rth olom ew , L. Stone. — R .: C u k or G y. — C .: A .

Xll. 21

C ím zett ism eretlen . — M e g j.: R o y a l A p o llo , C a ­ sin o. — H .: 23231 m. — M .: V íg j. — F ő s z .: Á g a i, R á da y, K a b os, G óth -pár. — R . : Gaál B. — C .: A.

Xll. 3

Szudánt őrjá ra t. — M e g j.: C ity, O m nia. — H .: 2127 m. — M .: D r. — F .: F o d o r S. — Fő^z.: C. Grant, C. R aum , G. M ichael. — R .: L. G a rt­ ner. — C .: A .

X ll. 12

A k in ek nem szabad szeretn i. — M e g j.: Palace H .: 2196 m. — M .: D rá m a . — F .: F o d o r S. F ő s z .: Cl. C olbert. — R .: G e o rg L a Cava. — C .: F.

X ll. 23

S z erelem m el vád olla k ! — M e g j.: R adius. — H .: 2450 m. — M .: V íg j. — F .: F o d o r S. — F ő s z .: Bulla E „ H alm ay T . — R .: B olvá ry G. — C .: A .

(ózsef körút 2, T e lefon 44-2-61.

Xll. 10

É r ettség i előtt. — M e g j.: U ránia. — H .: 2564 m. — M .: Színm ű. — F .: L á n d or T . — F ő s z .: H . G eorge, H . T h iele. — R . : K . F roelich . — C .: A .

T R IC O L O R -F IL M

Xll. 14

S z e g é n y m illiom os. — M e g j.: D écsi, C orso. — H .: 2531 m. — M .: V íg já té k . — F .: K iss Jenő. - F ő s z .: E d d y C a n to r ..— R .: R. D ay. — C .: A .

Xll. 23

F e k e te angyal. — M e g j.: C ity, O m n ia. — H .: 2914 m. — M .: D r á m a .— F .: B odn á r L á szló. — F ősz .: F r f M arsh, M erle O b eron , H. M arshall. — C .: A.

R á k óczi-ú t 14. T e l.: 43-8-35. K E L É T I F IL M VII.. E rzséb et-k öru t 8 T elefon 4 J -4 -7 4 . M E T R O -G O L D W Y N V III.. S án dor-tér 3. T e l.: 44-4-24 és 25. M U V E S Z F IL M , R á k ó czi-ú t 40. T e l.: 40-3-97.

P A R A M O U N T F IL M F O R G A L M IR T , V II., R á k ó czi-ú t 59. T e l.: 34-4-37, 40-5-22.

P H Ö B U S F IL M F O R G A L M I R T ., V I I .. E rzséb et-krt 8. T e l.: 31-5-62. R á k o s i B é la f ilm v á l.

VTI., D ohán y-u. 58. T e !.: 37-4-37 és 42-4-42. U F A -F 1 L M R T , K ossuth L a ios-u . 13. T e l.: 83-8-58.

K ön n yű lovasság. — M e g j.: U ránia, C orso. — H. : Xll. 25

M arika. —

R . : W . H och b a u m . —

C .: A .

Xll. 5

G yém án tk irá ly. — M e g j.: P alace, C asino. — H .: 2500 m. — M .: D rám a. — F .: P acséry. — F ő s z .: E d w a rd A rn old , F rim ia Barnets. — C .: A .

,XI1. 5

A szá jh ős. — M e g j.: C orso, Studio. — H .: 2290 m. — M .: K om éd ia . — F .: V á czi D. — F ő s z .: Joe E. B row n . — R .: B u sb y B erkeley. — C .: A.

W ARNER BROS J ózsef-k örú t 32. T e l.: 32-5-90.

2411 m: — M .: Színm ű. — F .: L án dor. — F ő s z .:

R ökk

U N I V E R S A L -F I L M Népszínház u. 21. T e l.: 38-4-48.

ö rök k é. — M e g j: F oru m . — H .: 2549 m. Zenés, énekes színm ű. — F .: F o d o r S. — G. M oore, L e o C arillo, M ich ael Bartlett. V ick to r S ch ertzinger. — C .: A.

U N IY E R S A L-F 1L M

VIII., NÉPSZINHÁZ-U. 21 — TELEFON: 38-4 48

N yom atott: Otthon-nyom da (Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-utca 50.