Szállítmányozási Kft. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25. Telefon: 374-1400, Fax: 374-1464 E-mail:
[email protected] www.mavtranssped.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 23–24. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2004. június 16.
Vezetõváltás a Raabersped élén
KRÓNIKA
Nagy sikerû szimpoziont tartott Budapesten az Intercontainer-Interfrigo a BILK Kombiterminál központjában. Magyarországi partnereiket Binder László tájékoztatta az ICF üzletpolitikájáról (Cikkünk a 4. oldalon) Fotó: Patocskai Zoltán
Magyar Légiközlekedési Kollégium alakult. A közlekedési helyettes államtitkár szakmai tanácsadó testületeként légiközlekedési kollégium alakult, amelynek tagjai: Bátori László, Erdei Tamás, Farkas Bertalan, Fábián Mihály, Fehérváry Géza, dr. Kenyeres János, dr. Lakatos László, dr. Legeza Enikõ, dr. Lotz Károly, Mudra István, dr. Sipos Attila, Somogyi Tóth Gábor, Szilágyi Dénes és Szomora Sándor. Pécsi autóbusz-vásárlás. A Pécsi Közlekedési Rt. újabb 35 Mercedes típusú autóbuszt vásárol nettó 1,625 milliárd forint értékben. Sztrádákat vinnének keletre. Munkacsoportot állítottak fel az EU közlekedési miniszterei a Santiago de Compostela-n megrendezett informális találkozójukon a kibõvült unió új szomszédai irányába vezetõ közlekedési infrastruktúra-fejlesztési igényeinek felmérésére. Reptérfejlesztés Zalaegerszegen. A zalaegerszegi önkormányzat a környezõ nagyvállalatok támogatására is számít a helyi repülõtér fejlesztéséhez. A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, lehetõvé teszi a Zalaegerszeg–andráshidai repülõtér fejlesztését, hiszen ez a térség gazdaságára, turizmusára kedvezõ hatással lehet. Ám a fejlesztésekhez állami támogatást nem tud nyújtani, ezt a zalaegerszegi önkormányzatnak kell biztosítani. A MÁV javíthat az áruforgalomban. A magyar, a szlovák és az ukrán vasutak tevékenységük összehangolására készülnek a Záhony–Ágcsernyõ–Csap vasúti átrakó térségben; az üzemeltetés optimalizálásával kapcsolatos megállapodásokat rövidesen aláírják a vasúti árufuvarozási vezetõk.
Erõsödik az osztrák jelenlét Jelentõs szervezeti és személyi kérdésekrõl döntött magyarországi érdekeltségeinél az ÖBB. Az Osztrák Szövetségi Vasutak megszüntette eddigi budapesti képviseletét és a jövõben a Raabersped látja el kereskedelmi képviseletét. Péchy László, a Raabersped ügyvezetõ igazgatója nyugdíjba vonult és a jövõben tanácsadóként segíti a társaság munkáját. A budapesti Raabersped és a Raabersped Wien GmbH új ügyvezetõ igazgatói: Potvorszki Zoltán és Bor József. Gustav Poschalko kereskedelmi tanácsos, a Speditions Holding AG elnök-vezérigazgatója a változásokról – kiadónk szervezésében – Budapesten, a Marriott Hotel különtermében tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentették, hogy a Speditions Holding megvásárolta a GySEV Rt.-nek azt a 4 százalékos részvénycsomagját, amelyet elõzõleg a Hamburgi Kikötõ birtokolt.
Gustav Poschalko
Az ÖBB magyarországi jelenlétének erõsítésére törekszik már évek óta. Az osztrák szövetségi vasutak szállítmányozási érdekeltségeit tömörítõ társasága, a Speditions Holding elsõ lépésként 2001-ben meghatározó üzletrészt szerzett a Raaberspedben, így ma már a Raabersped Wien 75 százalékban a Speditions Holding, 25 százalékban pedig a GySEV Rt. tulajdonában van. A budapesti Raabersped Kft.-ben 51 százalékban tulajdonos a Raabesped Wien GmbH, 39 százalékban a Raaberfreight Kft., tíz százalékban pedig a Pezoh Kft. – Az ÖBB eddigi információs irodája megszûnik és a Raabersped fogja képviselni Magyarországon, ezzel üzleti tevékenységre is mód nyílik – mondotta a sajtótájékoztatón Gustav Poschalko, a Speditions Holding elnök-vezérigazgatója. A változásra azért volt szükség, hogy
az ÖBB ügyfelei részére komplett szolgáltatást tudjon biztosítani a magyar piacon is. A Magyar Közlekedés kérdésére Gustav Poschalko úgy nyilatkozott, hogy a magyar szállítmányozókkal való kapcsolattartásban nem fog problémát okozni az, hogy a Raabersped – mint szállítmányozó – fogja képviselni az osztrák vasutat. A szervezeti átalakítást személyi változások is kísérték. Péchy László a budapesti Raabersped Kft. eddigi ügyvezetõ igazgatója nyugdíjba vonult és a jövõben tanácsadóként segíti a céget. Bor József, az ÖBB eddigi magyarországi képviseletének vezetõje és Potvorszki Zoltán, a Raabersped Wien ügyvezetõ igazgatója lett a budapesti Raabersped Kft. két, új ügyvezetõ igazgatója. A bécsi Raabersped ügyvezetését is õk látják el a jövõben.
A Raabersped ügyvezetõ igazgatói elmondták, hogy ezzel a változással az ÖBB olyan szolgáltatást tud nyújtani partnereiknek, amelyek már figyelembe veszik a magyar lehetõségeket is. Tavaly a budapesti Raabersped bevétele 9,2, a bécsié 7,5 milliárd forint volt. A budapesti cég adózás elõtti eredménye 2003ban 140, a bécsié pedig 150 millió forint volt. Az idei évre mindkét Raabersped cég 10–15 százalékos növekedést tervez, a bevételek, illetve az adózás elõtti nyereség alakulásával. Dr. Berényi János vezetésével a Speditions Holding 2003 januárja óta képviseleti irodát mûködtet Budapesten és ennek alapvetõ feladata a délkelet-európai térségben további partneri kapcsolat felkutatása, a további tulajdoni részesedés szervezése és a piac feltérképezése. K. P.
Péchy László
Bor József
Potvorszki Zoltán
Tengerentúli cégek is bekapcsolódnának a magyar autópálya építésbe. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter Ljubljanában tárgyalt amerikai kollégájával, mert több USA cég is érdeklõdik a magyarországi fejlesztések iránt és szívesen résztvennének 200 kilométer autópálya megépítésében. Ilyen az M6-os autópálya Dunaújvárostól a horvát határig tartó szakasza, amelyhez a magyar állam az EU 2007-ben induló kohéziós alapjából remél támogatást. Agrár-logisztikai központot létesít Szegeden a ProVosz Kht. Regionális agrár-logisztikai központot létesít Szege-Kiskundorozsmán a ProVosz Kht. azzal a céllal, hogy közvetlenül hozza össze a zöldség-gyümölcs ágazat összes szereplõjét a termelõktõl a feldolgozókon át a kereskedõkig.
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Veszélyes a magas olajár Az IATA június 6-8. között Szingapúrban tartotta idei közgyûlését. Ezen – egyebek között – Giovanni Bisignani, a légitársaságok nemzetközi szövetségének fõtitkára kifejtette, hogy a légiközlekedési iparág ,,javulását” veszélyezteti a magas olajár. „Egy évvel a SARS-járvány, az iraki háború pusztító hatása után épp hogy sikerül az iparágnak az utasok bizalmát visszanyernie, a világ légiközlekedése egy új fázisának indításával. Ám, amennyiben a nyersolaj hordónkénti ára tartósan 40 dollár felett maradna, akkor ismét veszteségbe fordulhatnak a légitársaságok” – nyilatkozta Bisignani. Az olajár jelenlegi szintjén csak azok a légitársaságok tudnak fennmaradni, amelyek a kerozinköltségeik jelentõs részét árfolyam biztosításon (hedging) keresztül tudták levédeni és fiatal flottával rendelkeznek – véli Eric Heymann, a Deutsche Bank elemzõje.
A 275 légitársaságot tömörítõ érdekképviseleti szervezet az iparág számára 2004-re 3 milliárd dolláros nyereséget jósolt – az elõrejelzéskor azonban hordónkénti 32 dolláros olajárral számoltak. A jelenlegi magas árak az iparág számára további 8–12 milliárd dollár közötti kiadást jelentenek. Ha a nyár végéig az olajár újra lecsökkenne, az ismét kedvezõ hatást fejtene ki. A konferencián a fõtitkár a jövõ perspektíváinak kidolgozását tartotta a fõ feladatnak – nem véletlenül, hiszen a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadás óta 30 milliárd dollár veszteséget halmozott fel az iparág. „Olyan új iparági struktúrára van szükségünk, amelynek képesnek kell lennie az olajár emelkedéséhez hasonló külsõ sokkoló hatások elleni védelemre” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a költségek csökkentése és a vállalatok átszervezése nem elégséges megoldás. Potsubay Béla
Fizessenek a személyautók is a német autópályákon? Németországban jelenleg csupán a teherautóknak kell fizetniük az autópálya-használatért, ám a német kormány tervei szerint a jövõben bizonyos szakaszokon a személygépkocsiknak is autópályadíjat kellene fizetniük. Manfred Stolpe közlekedési miniszter azonban – a Financial Times Deutschland cikke szerint – kizárta annak a lehetõségét, hogy a személygépkocsikra kirótt díjat minden sztrádára kiterjesszék. A tervezett intézkedés szerint a jövõben egy-egy, magánerõbõl megépítendõ szakaszt a személygépkocsik automatikusan, csupán térítés ellenében vehetnék igénybe. A kormány ily módon próbálja növelni az úthálózat fejlesztésével járó költségek autósokra háruló részét. Jelenleg négy ilyen építkezésnek a tervezése van folyamatban, emellett természetesen már üzemelõ szakaszokat is érintene a döntés. Elsõsorban olyan – hidakról, alagutakról vagy más, különösen nagy költséggel járó – autópálya- vagy autóútrészekrõl van szó, amelyek építését magáncégek finanszírozzák. Azok cserébe – legalábbis egy bizonyos ideig – jogot kapnának arra, hogy minden áthaladó jármûtõl díjat szedjenek be. n
Logisztikai megoldások Közép-Európában Bár politikailag megtörtént az EU bõvítése, a logisztika területén még eltelik egy kis idõ, amíg létrejön az egységes európai hálózat – állapították meg azok a szakértõk, akik a DVZ fórumán vettek részt Frankfurtban. A különféle országokban egyelõre még egymástól eltérõ színvonalú informatikai hálózat, infrastruktúra létezik, s az ügyfelek igénye is más. Dr. Klaus-Peter Jung, a Miecbach cég logisztikai tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a nyugati mintát nem szabad ráerõltetni a közép-európai országokra. Az új tagállamokban lényegesen alacso-
nyabb színvonalú a közlekedési infrastruktúra, ezért – eltérõen a nyugati országoktól, ahol egy-egy körzetben nagy logisztikai központok jöttek létre – decentralizáltan kell elhelyezni az elosztóhelyeket. Fontos, hogy jó együttmûködést alakítsanak ki a központok között, mivel ez növelheti a hatékonyságot. Szó lehet arról, hogy Európa-szerte egységes informatikai rendszert hoznak létre. Ehhez azonban az szükséges, hogy a különféle kultúrájú országok és vállalatok bizonyos egyetértésre jussanak, s felkeltsék az érdeklõdésüket a közös IT-megoldások iránt. n
Ausztria megtelt Az osztrákok attól tartanak, hogy az EU új tagországaiból – fõleg Magyarországról – egyre nagyobb tehergépjármû-forgalom zúdul országukra. A Bécsi Teherszállítmányozó Szövetség adatai szerint tavalyelõtt mintegy 300 ezer úthasználati engedélyt adtak ki a csatlakozó országokból érkezõ jármûvek részére, de tavaly már ennek a dupláját. Osztrák közlekedési szakértõk szerint a szám tovább nõ, s idén már akár 100 vagy 200 százalékkal haladhatja meg az elõzõ évit. Ez a növekedés azért is szembetûnõ, mert eközben az osztrák összforgalom csak 5 százalékkal emelkedik. Különösen az iparosított területek, a logisztikai központok környéke van veszélyben, mivel az áruszállítás fõleg ezekbe a térségekbe irányul. A Bécs melletti A23-as úton például naponta már most 200 ezer gépjármû halad át, de ha ez még 5–10 százalékkal tovább nõ, teljes káosz, a forgalom összeomlása várható. Az EU közlekedési bizottságának javaslata szerint szó lehet a 3,5 tonna feletti gépjármûvek forgalmának korlátozásáról, illetve arról, hogy a régi, elavult teherautók átmenõ forgalmát megtiltanák osztrák területen. Az osztrákok azonban ennél is szigorúbb intézkedéseket javasolnának a dugók elkerülése érdekében.
2004. június 16.
A forgalom egyharmadát a Wiener Hafen adja
Lendületben a bécsi kikötõ Rendkívül jó évet zárt tavaly a bécsi kikötõ, amely a jövõben a mostaninál is fontosabb szerepet akar játszani a térség belvízi hajózásában, szállítmányozásában – nyilatkozta Walter Edinger, a bécsi kikötõ elnöke a Verkehrben. A teljesítményt nagyra értékelte Sepp Rieder, Bécs fõpolgármester-helyettese. A bécsi kikötõben a korábbi évekhez képest tavaly jócskán megnõtt a forgalom, mivel a kikötõben lévõ három cég 9 millió tonna árut rakodott át, s ez 500 ezer tonnával több, mint 2002-ben. Ebbõl 3,2 millió tonna jutott a Wiener Hafen cégcsoportra, ami 7 százalékos növekedésnek felel meg. A hagyományos tevékenység forgalmának értéke elérte a 43,7 millió eurót, miközben egy évvel korábban csak 31,6 millió eurót realizáltak. A kikötõben mintegy 1550 hajó kötött ki és rakodta át áruját. Az átrakodott teheráru mennyisége több is lehetett volna, de az alacsony vízállás miatt a vártnál kevesebb hajó közlekedhetett. Ez azonban nemcsak Bécset érintette, hanem más dunai kikötõket is. Közéjük tartozik például a gyõri kikötõ is, amelyben a Wiener Hafen
1,69 százalékos tulajdonrésszel érdekelt. Gyõrben tavaly 280 ezer tonna árut, azaz 10 százalékkal kevesebbet rakodtak át, mint 2002-ben. Csökkent a személygépkocsi-szállítás mennyisége is, mivel tavaly 8000 autóval kevesebbet – összesen 70 ezret – fuvaroztak a Dunán. Ennek oka, hogy a Bécsbõl Budapestre irányuló új autók dunai szállítása viszszaesett. Jócskán emelkedett viszont a konténerforgalom, hiszen a 2002-es esztendõvel szemben e szegmensben 16 százalékos növekedést könyveltek el – ez összesen 153 ezer TEU mennyiségû áru átrakodását jelenti. Walter Edinger szerint a növekedés fõleg annak köszönhetõ, hogy immár 15 vonatjárat közlekedik Bécs és a jelentõs északi-tengeri kikötõk – Hamburg, Bréma, Rotterdam – között.
A jövõ egyértelmûen a kombinált fuvarozásé, s ennek elõsegítése érdekében komoly fejlesztéseket akarnak végrehajtani – egyebek között az õsztõl (mintegy 48 millió eurós költséggel) teljesen felújítják a Wiencont terminált. Mivel a kombifuvarozásban az ÖBB is érdekelt, a beruházást az osztrák vasúttal közösen végzik el. A munkálatokat elõreláthatólag két év múlva fejezik be, s akkor a logisztikai bázison csaknem 250 ezer TEU mennyiségû áru számára lesz hely. Összehasonlításul: tavaly ez a mennyiség csak 191 ezer TEU volt. Az ÖBB a bázist fõleg a tengeri áruszállítás céljára használja majd. Sepp Rieder azt tervezi, hogy a bécsi kikötõ szoros együttmûködést alakít ki a pozsonyi kikötõvel, s ennek alapján különleges gazdasági zónát hoznának létre a két város között. Ezt azonban még a bécsi és a pozsonyi kormánynak is el kell fogadnia. Rieder szerint az osztrák fõváros még az idén 8 millió eurót költ a bécsi kikötõ infrastruktúrájának fejlesztésére. Csarnai Attila
Birkart Globistics
Erõsödõ kínai terjeszkedés Az SARS-válság mára már a múlté, s a kínai gazdaság folytatja zökkenõmentes növekedését. Az IMF (Nemzetközi Pénzügyi Alap) elõrejelzése szerint a Kínai Népköztársaságban, 2004-ben a GDP növekedése 8 százalék környékén várható. Az ezt kiváltó okok: a dinamikus külkereskedelem, a nemzeti gazdasági segélyprogramok és a növekvõ belsõ fogyasztás. Számos nyugati társaság szeretne e nagyon érdekes piac részévé válni, de a vállalatok alapítását (vagy az ezekbe való befektetést) még mindig igen korlátozza a szabályozások széles skálája. A logisztikai társaságoknak a kínai tevékenységükhöz engedélyt kell kiváltaniuk. A Birkart már rendelkezik egy ilyen vágyott – a Wai Gao Qiao (WGQ) szabadkereskedelmi zónára érvényes – A-licenccel, amely lehetõvé teszi nemzetközi árucikkek kezelését és ajánlja ennek logisztikai szolgáltatásait nemzeti szinten. A helyi kínai társaságok kivételével csak néhány más elõrelátó cégnek van ilyen engedélye. A WGQ-zónán kívül esõ más térségekben a Birkart jelenleg a B-osztályú licenc hatálya alatt mûködik, amely alapján a társaság regionális szolgáltatást nyújthat – beleértve a logisztikai szektort is. A B-engedély birtokosa együttmûködést alakíthat ki kínai társasággal
és ahhoz hasonló kooperációt is, amely megfelel az ügynöki szerzõdési formának. Mint teljesen külföldi tulajdonban lévõ vállalkozás (WFOE), a Birkart nemcsak egy WGQ-ra érvényes A-típusú engedélyt birtokol, hanem kereskedelmi licencet is, így a Birkart kereskedelmi szolgáltatása révén képes kezelni az összes, kínai társaságokkal igényelt tranzakciót. ,,Hét kínai kirendeltségünkkel és a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatrendszerünkkel már évek óta fejlõdünk. Abban a helyzetben vagyunk, hogy partnereinknek közvetlen hozzáférést kínálunk a gyorsan növekvõ kínai gazdasághoz, de nem elégszünk meg ennyivel, hiszen az idén
még több kirendeltséget szeretnénk nyitni – fejti ki a cég filozófiáját Michael U. Villinger, a Birkart ügyvezetõ igazgatója. A Birkart 1972 óta tevékenykedik Hongkongban. Csatlakozva a központi adminisztrációhoz és a tengerentúli szállítmányozási irodához, a társaságnak saját légi szállítmányozási irodája és saját raktára van, valamint egy további képviselete Shenzhen szomszédságában. A Birkart 1992 óta megtelepedett Shanghai központjában és 2001 óta a társaság saját logisztikai központjából – a shanghai WGQ szabadkereskedelmi zónából – irányítja öszszes kínai mûveletét. Az adatok önmagukért beszélnek: 2002-ben a teljes szállítmányozási teljesítmény elérte az 1,8 millió TEU-t. Tavaly, az év elsõ félévében már 1,48 millió TEU-t teljesítettek! ,,Az új kirendeltség új tengeri szállítmányozási lehetõségeket nyitott meg elõttünk és ügyfeleink elõtt” – mondja River Jiang kirendeltség-vezetõ. Bárány Tibor
„Paperless cockpit” a Lufthansánál A világ egyre inkább a papírmentes adatfeldolgozás felé halad – igaz ez a légi közlekedésre is. A legutóbbi idõk egyik legfontosabb újítása a repülési adatok egészének a fedélzeti komputerre vitele. A teljes navigációs és útvonaladatokat a Lufthansa és az Airbus közösen fogja kidolgozni, egy május 12-én aláírt szándéknyilatkozat alapján. A teljesen elektronikus, központi adatbankból feltölthetõ és naprakész repülési adatsor, az Elektronics Route Manual, (ERM) teljes egészében kiküszöböli a jelenleg használt és nagyrészt a Jeppesen cég által készített útvonal- és leszálló-, valamint repülõtéri térképeket. Az adatok ugyanis a repülési tervnek a fedélzeti komputerbe való betáplálása után, a repülés végrehajtásának sorrendjében, automatikusan feljönnek egy központi adatbá-
zisból. A képernyõn a repülõgép pillanatnyi helyzete biztonságos áttekintéssel követhetõ. A magassági, sebességi és iránytartási kondíciók automatikusan, de szükség esetén manuálisan is kezelhetõk. A komputer és az esetleges kézi vezérlés adatai, melyek egy része az utaskabinban is megjelenik tájékoztatásként, automatikusan rögzíthetõ és a repülési feladat befejezésekor, egy földi berendezésre értékelés, vagy ellenõrzés céljára továbbítható.
A rendszer hosszú távon gazdaságos, mert nem szükséges a drága térképeket több példányban is megvásárolni. Földre is telepíthetõ, és a navigációs tervezésre, útvonal-elõkészítésre is alkalmas. A közös Airbus–Lufthansa-projekt bevezetését több lépcsõben tervezik. Legelõször az A–380-as típusnál fogják telepíteni, az OIS (Onboard Information System) berendezéssel integrálva. Az ERMrendszer relatíve gyorsan – várhatóan már – ez év végére telepíthetõ lesz, és 2005 elején már a próbarepüléseket is meg lehet vele kezdeni. Veér Jenõ
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
2004. június 16.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
Három év alatt ezermilliárd forint közútihálózat-fejlesztésre
Autópálya-bõvítés kelet felé A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés egyik kiemelt iránya az ország keleti vidéke elérhetõségének meggyorsítása. Az M3-as autópálya már a leghosszabb a hazai rendszerben, s egyben a legdinamikusabban is fejlõdik. A közelmúltban került sor két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza megközelítését, illetve elkerülését szolgáló újabb szakaszok kivitelezési szerzõdéseinek aláírására. A második legnagyobb magyar város gazdasági fejlõdésének egyik záloga, hogy megfelelõ infrastruktúra álljon rendelkezésre. A fejlõdés furcsamód hamarabb érte el a légi megközelítés korszerûsítését, mint a közútit. Hamarosan – nagyjából két esztendõ múlva – ez az akadály is elhárul, mivel május végén Debrecenben Csillag István miniszter jelenlétében aláírták az M35-ös út egy újabb fázisának kivitelezési szerzõdését. A Debrecent elkerülõ 8,6 kilométeres szakasz a 354-es fõút és a 4-es fõút között húzódik, és ehhez kapcsolódik a cívisvárost észak-nyugatról elkerülõ 354-es fõút egy további 4,1 kilométeres szakasza. Az Uvaterv tervei alapján a Mota-Engil portugál cég nyerte el a kivitelezési közbeszerzési eljárást, amely több magyar útépítésben is részt vett már. Alkalmazottai és alvállalkozói ugyanakkor kivétel nélkül magyarok. A 3000 négyzetméteres területû út építése során 3500 köbméter földet kell megmozgatni, valamint hat alul- és felüljárót kell megépíteni. Az aláírás elõtt Dr. Juhászné Lévai Katalin, a megyei közgyûlés elnöke hangsúlyozta, hogy az új sza-
kasz nemcsak a megyeszékhely elérhetõségét biztosítja, hanem javítja a környezõ települések, sõt a határokon túli területek gazdasági fellendülését is. Egy további szakasz az M3-as görbeházi elválási pontjától a 354-es fõút (ez a Debrecen észak-nyugati elkerülõ) között 35,27 kilométer hosszú lesz. A tervezett átadási határidõ 2006 novembere. Erre még folyik a közbeszerzési eljárás, ám hamarosan itt is eredmény születik. Ezzel kapcsolatban Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a korábbi politikai szempontok helyett immáron csak és kizárólag szakmai érveket vettek és vesznek figyelembe a nyomvonal kijelölés során. Pontosan egy héttel késõbb, június 2-án a szabolcsi fõvárosban írták alá az M3-as autópálya Nyíregyházát elkerülõ déli és keleti szakaszának kivitelezési szerzõdését. Ez szerves folytatása a szeptemberben átadásra kerülõ Polgár–Görbeháza közötti szakasznak, elsõ ütemben a közel 32 milliárd forintos költséggel az Egút Rt. kivitelezésében megépülõ 8,1 és 15,5 kilométeres autópálya és fõúttal, majd második ütemben a
2006 végén átadásra kerülõ Görbeházát Nyíregyházával összekötõ 39 kilométeres autópályával. Mind Csabai Lászlóné polgármester, mind pedig Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte, hogy a korábban gazdaságilag jelentõsen elmaradott 600 ezres lakosú megye, valamint a határon túli területek – jelesül Kárpátalja – szempontjából fontos beruházásról van szó. Az új út amellett, hogy jelentõsen csökkenti a lakott területek környezeti terhelését, gyorsabb eljutást, és élénkebb árumozgást biztosít az említett térség, valamint az ország más területei között és Európa nyugati régióiba. A miniszter az aláírási ünnepségen kiemelte, soha ekkora mértékû közúti infrastruktúra-fejlesztés nem zajlott Magyarországon. Egyidejûleg tizenegy autópálya, illetve gyorsforgalmi út kivitelezése zajlik, amely eredményeként 2006 végére teljes egészében – a három kiemelt megyeszékhelyig, illetve részben az országhatárig – megépül az M3-as autópálya, a horvát, illetve a szlovén határt eléri az M7-es autópálya. Szegedig tovább épül az M5-ös, újabb szakaszokkal és híddal bõvül az M0 körgyûrû, és Dunaújvárosig elkészül az M6-os út. A jelenleg folyó beruházásokkal és a most elõkészítés alatt levõkkel együtt, ez 2006 végéig 400, majd 2007 végéig további 205 kilométer autópályát és autóutat jelent. Rákos József
Fotók: Kiss Árpád
Megfiatalodott a Kossuth-gõzös Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Lánchíd pesti hídfõjénél horgonyzó, immár kilencvenéves Kossuth Múzeumhajót, amely a magyar hajózás történetét mutatja be képek és különféle egyéb dokumentumok segítségével. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter megnyitó beszédében méltatta azt a munkát, amely során felújították a Kossuth Múzeumhajót. A magyar ipartörténet, a magyar hajóépítõ ipar és a magyar hajózás igen jelentõs mûszaki emlékét sikerült ragyogó, az eredetinél is szebb állapotba hoznia néhány jó szándékú vállalkozónak, az Európa Rendezvényiroda bábáskodásával. A hajó eredetileg a trónörökös Ferenc Ferdinánd fõhercegrõl kapta a nevét, s berendezései a kor kifinomult ízlését tükrözték. A gõzös neve késõbb Rigó, majd Leányfalu lett, s a második világháború után keresztelték Kossuthra. A vízi jármûvet 1976-ban kivonták a forgalomból, de szerencsére nem semmisítették meg, hanem a Közlekedési Múzeum tulajdonaként megõrizték. Akkor is – akárcsak most – lelkes vállalkozók, a hajózást szeretõ emberek vállalták, hogy a gõzöst rendbe hozzák, megõrzik a jövõnek, s erõfeszítéseik nyomán 1986-ban fogadhatta az elsõ látoga-
tókat a Kossuth Múzeumhajó. Most újabb felújítást végeztek rajta, s az Európa Rendezvényiroda – mint a hajó bérlõje – vállalta, hogy ezentúl is vigyázni fog a gõzösre. Sztankó Attila, a hajó megmentéséért 2003-ban létrehozott Zoltán Alapítvány egyik alapítványtevõje emlékezetett rá, hogy céljuk a magyar hajózás történelmének még fennmaradt, gazdaságosan már nem üzemeltethetõ hajóinak korhû állapotban való megmentése. Az alapítvány tagjai, valamint Neszmély község önkormányzata gyönyörû helyet talált öreg hajóink részére a Duna szigetei közt elterülõ holtágban. Jelenleg négy hajót újítanának fel: a Sopron és a Bakony vontatót, a Petõfi személygõzöst (amely a Kossuth testvérhajója), valamint az egyetlen, még meglévõ Duna-tengerjáró hajót, a Kassa motorost. A Duna holtágában helyeznék el a több mint 130 esztendõs Zoltán lapátkerekes gõzhajót, és tárgyalásokat folytatnak a Hadtörténeti Múzeummal a Lajta monitor megmentésérõl is.
Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke szerint szervezetüket egy internetes hajózási fórum látogatói hozták létre 2003-ban. A tagok többsége hajós szakember, illetve olyanok, akiknek hobbija a hajózás. Az egyesület fõleg hagyományõrzõ szervezetként jött létre, de konkrét munkákból – például a Sopron vontató megmentésébõl – is kiveszik részüket. Az egyesület legfontosabb céljai között szerepel a magyar hajózástörténeti emlékek gyûjtése, digitalizálása és további tevékeny részvétel muzeális értékû hajók megõrzésében. Miklós László, a Magyar Hajózási Országos Szövetség fõtitkárától megtudtuk, hogy elsõdleges céljuk az egész szakma képviselete, az európai uniós jogharmonizáció elõsegítése. Székhelyük a Kossuth Múzeumhajó. Horváth József folyami hajóskapitány, a Személyhajósok Szövetségének elnöke arról tájékoztatott, hogy a 2002-ben alakult szervezetük célja a tagok szakmai érdekegyeztetésének és érdekképviseletének biztosítása, valamint tájékoztatása az aktuális eseményekrõl. Csarnai Attila
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Kapcsos Károly Az 53 esztendõs szakember pályafutását a Hungarocamionnál kezdte: 22 esztendõt töltött el a vállalatnál, ahol a fuvarszervezõi munkakörbõl jutott el – gazdasági, üzletpolitikai és fuvarozási területeket bejárva – egészen a megbízott vezérigazgatói posztig. 1998-ban, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete – NiT-Hungary megbízásából kezdte el szervezni a NiTLOG Kft.-t. Az 1999-ben megalakult, a NiT-Hungary többségi tulajdonában lévõ társaság már ötödik születésnapját ünnepli idén, s ügyvezetõ igazgatója, Kapcsos Károly egyre többször szerepel a hírekben: a NiTLOG Kft. környékén mindig történik valami érdekes. – Az ötödik születésnapját ünneplõ NiTLOG Kft. az április 30-áról május elsejére virradó éjszakán egy DAF-kamionnal vitte Strasbourgba, az Európa Parlamentbe a NiT-Hungary óriás képeslapját. Május 4-én pedig a Hungarotruck Kft. Ceglédi úti telephelyén bemutatkozott a fuvarpiac új szereplõje, a NiTLOG Kft. és a miskolci Mega Kft. által (50–50 százalékos részesedéssel, 20 millió forintos törzstõkével) létrehozott FTL-LOG Rt. – A NiT-Hungary egy olyan céget hozott létre 1999-ben, amely a szakmai érdekképviselet tagjai részére szállítmányozási, raktározási, vámügynökségi tennivalókat és logisztikai részfeladatokat lát el, azaz a tagok partnere, megrendelõje és kiszolgálója egyben. A sok egy-két kocsis NiT-tag vállalkozást összefogva, s az így összeadódó nagyobb fuvarkapacitást felkínálva a piacon kedvezõbb fuvardíjakat tudunk elérni. A NiTLOG Kft. mérlege az elsõ évtõl kezdve pozitív. Az öt évvel ezelõtt pusztán szellemi munícióval útnak indult társasággal évente duplázódó forgalmat regisztráltunk, s nagy lépésekkel haladtunk elõre a NiT-Hungary által kijelölt stratégiai irányban. Filozófiánk az egyenlõ és kölcsönös elõnyök alapján történõ együttmûködés: alvállalkozóinkat megbecsüljük, s nem törekszünk azok „kizsákmányolására”. Ma 35 embert foglalkoztatunk, s több száz fuvarozónak adunk munkát. Sopronban 2001 óta mûködik határirodánk, s ugyancsak négy esztendeje vettem át a NiT-Hungary másik vállalkozásának, a Brüsszelben mûködõ NiTSPED-Belgium cégnek vezetését is (azóta szorosan összedolgozik e társaság is a NiTLOG-gal). – Miért vágtak bele mégis a fuvarozásba? – Amikor tavaly a Samsung felkérésére a DHL próbafuvarozást végzett, annak egy részét (tekintettel a korábban a Danzassal létrejött együttmûködési megállapodásra) a NiTLOG Kft. színeiben NiT-Hungary tagvállalkozások végezték el – a Samsung legnagyobb megelégedésére –, alkalmazva az addigra már begyakorolt, átakasztásos fuvartechnológiát és felhasználva a NiTLOG Kft. tulajdonában lévõ, legkorszerûbb paraméterekkel rendelkezõ, 40 Kögel és Samro nyerges félpótkocsit. (E fuvarozási technológiával bármilyen feladat elvégezhetõ, legyen a megbízó akár multinacionális, akár kis cég, mi megfelelõ partnerek tudunk lenni.) A Samsung-DHL szerzõdés létrejötte után meghirdetett fuvartenderen a NiTLOG Kft. a DHL egy másik régi partnerével, a Gaál Zoltán által vezetett miskolci Mega Kft.-vel közösen pályázott, s nyertünk. Így született meg az FTL-LOG Részvénytársaság. A DHL törzs-jármûpark létrehozását határozta el, DHL arculattal, azzal a szándékkal, hogy a magyarországi feladatok mellett az európai DHL-hálózat áruinak mozgatásába is bekapcsolódnak. Az FTL-LOG Rt. több jármûgyártótól kért ajánlatot, s ezek közül a DAF mûszaki paraméterei, árai és szállítási feltételei bizonyultak a legkedvezõbbnek. Az FTL-LOG Rt. 2004-re tervezett árbevétele 1,5 milliárd forint. – Békés megyébõl is híreket kaptunk: a NiTLOG Kft. logisztikai központ létrehozásába társul. Honnan az ötlet? – A NiTLOG Kft. az Újhegyi úton lévõ telephelyén már alakulásától kezdve használta a logisztika elemeit (csomagolás, raktározás, komissiózás). Több éve mûködünk együtt a békéscsabai Békés Kft.-vel. Megpályáztuk és elnyertük a Békéscsabai Logisztikai Központ létrehozásának lehetõségét. A NiTLOG Kft. ennek közúti-szállítmányozási feladatait végzi el. A Békés Kft. átalakult részvénytársasággá, s lehetõségünk volt betársulni az Rt.-be (a részesedési százalékról még folynak a tárgyalások Fabriczy Elemér tulajdonos ügyvezetõvel). A Békés Rt. 1 milliárd forintos alaptõkével jött létre, s amikor opciónkkal élve mi is belépünk, alaptõke-emelés következik. Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. június 16.
ICF-ügyfelek a BILK Kombiterminálon
Csaknem hárommilliárd katonai gépjármûvekre
A kombinált forgalom kezdõ- és végpontja Immár 2003 november közepe óta az Európa és Budapest között a nemzetközi kombinált forgalomban közlekedõ Intercontainer-Interfrigo (ICF) vonatainak kezdõ- és végpontja a BILK, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, amely mára szakmai szempontból Kelet- és Közép-Európa legizgalmasabb helyszínévé vált.
Magyarország május elseje óta az Európai Unió tagja: ebbõl is adódóan várható a kereskedelmi árucsereforgalom jelentõs növekedése. E változásra készülve az ICF június 8-án a BILK Kombiterminálon látta vendégül ügyfeleit. Az idõközben az ICF vezetésébõl távozott Zeno Baggio helyett Binder László, az ICF térségi igazgatója látta el a házigazda szerepét, s elõadásában – melyet a gondok megemlítésével indított – tájékoztatta az esemény résztvevõit az aktuális magyar export/import és tranzit ajánlatokról és projektekrõl. Bemutatta az „Easy booking” nevû helyfoglalási informatikai rendszert, amelynek segítségével lényegesen javul a küldeményekkel kapcsolatos fuvarozási adatok minõsége. A semleges operátor ICF európai hálózatával és ötezer darabos speciális vasúti kocsiparkjával a minõségi szolgáltatásra törekszik. Törzshálózata (melyhez kiegészítõ hálózat csatlakozik) és a hub-rendszerek összekapcsolásával, komoly számítástechnikai fejlesztéssel (Tipas, Topas) teremti meg az új forgalmak és új projektek lehetõségeit. Kovács Imre, a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágának vezetõje a
BILK szerepét méltatta, melyet a MÁV árufuvarozási stratégiájában tölt be. A kombinált árufuvarozás nem problémamentes folyamat, de a helyzetet nagyban segítik az állam és a MÁV között a közeljövõben születõ szerzõdések, melyek a kombifuvarozás üzemeltetési támogatását is szabályozzák. A BILK a hazai kombifuvarozás „zászlóshajója”: az idei elsõ négy hónap konténerkezelési (Budapest és térsége) teljesítménye 11 százalékkal haladja meg az elõzõ év hasonló idõszakában regisztrált adato-
kat. A 21 300 konténer 60 százalékát az ICF mozgatta. Kiss Gyula, a BILK Kombiterminál Rt. vezérigazgatója a BILK perspektíváiról beszélt. Felidézte a bázis létrehozásának történetét, bemutatta mai állapotát és beszélt a továbbfejlesztési tervekrõl is. Az ICFel bonyolított konténerforgalom az utóbbi három évben tíz százalékkal nõtt, s a továbbiakban még gyorsabb növekedésre számítanak. A komplex szolgáltatás érdekében informatikai kapcsolatokat építenek ki az operátorokkal és az ügyfelekkel. Dr. Józan Tibor, a GySEV vasúti igazgatója, mint a BILK egyik tulajdonosának és az ICF-forgalom kezelõjének képviselõje is szólt a jelenlévõ szakemberekhez. A BILK-en ugyanis nem a Pannoncont, hanem a GySEV látja el az ICF helyi ügynöki tevékenységét. Nem kis feladat volt beletanulni e munkába: köszönet illeti az ehhez nyújtott támogatásért, türelemért és megértésért az ügyfeleket, a szakmai segítségnyújtásért a Pannoncontot. A HHCE (HanzaHungária-Container-Expressz) már évtizedes múltra tekint vissza, s a GySEV-nek fontos szerepe van a szolgáltatási paletta színesítésében, az elérési idõk tartásában és új szolgáltatások bevezetésében. A rendezvény terminállátogatással és fogadással zárult. Bárány Tibor
Zeno Baggio távozott Május 31-én, családi okok miatt távozott vezérigazgatói posztjáról Zeno Baggio, az Intercontainer-Interfrigo (ICF) vezérigazgatója. Az ICF intézõbizottsága köszönetet mondott a távozó vezérigazgatónak, hogy a vállalat élén eltöltött 11 hónap alatt hozzájárult a cég sikeres tevékenységéhez. Zeno Baggio nehéz idõszakban vette át a vállalat irányítását, de Patrice Pinoli igazgatóval és az irányító bizottság tagjaival közösen sikerült olyan átfogó tervet kidolgoznia, amely alapján az ICF márciusban már pozitív eredményrõl számolhatott be. A vállalatot június elsejétõl két igazgató irányítja: Patrice Pinoli, aki az üzleti folyamatokért, valamint a marketing tevékenységért felel, valamint Franz Böni, a pénzügyi és adminisztrációs területek vezetõje.
A polgári és katonai logisztika együttmûködése Látványos bemutatót tartott a BILK Kombiterminál területén a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnoksága (MH ÖLTP), amelyen felvonultatták a honvédség új szállító és rakodójármûveit és kiderült, hogyan tud együttmûködni a polgári és a katonai logisztika.
A vendéglátó BILK Kombiterminál Rt. vezetõinek és a MÁV szakembereinek is minden bizonnyal tetszett a látnivaló. Bár sok jármûvet szinte csak a bemutató elõtt vettek birtokba az MH ÖLTP emberei, mindez alig látszott a gyakorlati bemutató során. Szembetûnõ volt, hogy szinte minden típusú rakomány szállítására és le-fel mozgatására, csak egy embert „pazarol” a hadsereg. Ez persze érthetõ, hiszen arra is fel kell készülni, hogy ezeket a szállítási feladatokat terepen, akár a sivatagban is el kell végezni a katonáknak. A Honvédelmi Minisztérium 2003. január 14-én hirdetette ki a Magyar Honvédség gépjármûparkja cserélésére kiírt tender eredményét. Ezek szerint a szaktárca autóbuszok gyártására az Ikarus Trade Kereskedelmi Kft.-vel, közúti, összkerékmeghajtású gépjármûvek szállítására az Iveco S.p.A.-val, katonai terepjá-
ró gépjármûvek elõállítására pedig a Rába Jármû Kft.-vel kötött keretmegállapodást. A gépjármû-beszerzési program elsõ évében – 2,83 milliárd forint értékben – 40 Mercedes G-270 MB típusú terepjáró személygépkocsi, 20 Unimog4000-es, kéttonnás terepjáró tehergépkocsi, illetve 15 E-95 jelzésû autóbusz került a Magyar Honvédség kijelölt alakulataihoz. Mindezeket természetesen láthattuk a BILK-en dolgozni. Mint ahogy az idén csatasorba álló MAN 32-es alvázra épített hidraulikus, horgasemelõket is. Ezek az eszközök láthatóan polgári logisztikai központokban is megállják a helyüket. Jövõre több mint száz terepjáró személygépkocsi, továbbá legalább félszáz 2-3 tonnás Unimog-4000-es terepjáró tehergépkocsi, illetve száznál több nagyobb teherbírású, 5-8 tonnás – H-14, H-18 típusú – terepjáró bázisjármû, valamint 40-50 darab 10-12 tonnás terepjáró tehergépkocsi kerül a hadsereg alakulataihoz. A 2005-2008 közötti idõszak következõ nagy tervének pedig egy új, központi logisztikai bázis létrehozását nevezte a bemutatót vezetõ dr. Gáspár Tibor mérnök vezérõrnagy, a MH ÖLTP parancsnoka. F. T. I.
Duna Televízió, 2004. július 9., 16.30 óra
VEZÉRÁLDOZAT
Hosszú távú együttmûködési szerzõdés a MÁV Rt. és az ICF között
Dokumentumfilm Sipos István életérõl
Szállítmányozási összekötõvé válhat Magyarország
Sipos István, a MÁV néhai vezérigazgatója valamivel több mint 5 esztendeje, a legnehezebb sztrájk közben, munkahelyén hunyt el. Nádasy László és Rákos József dokumentumfilmjében családtagok, barátok, kollégák idézik fel a ma már legendás vezetõ életútját a kisvárdai szülõhelytõl a záhonyi hõskoron át a legnagyobb magyar cég vezetõi posztjáig. A vasutasnapon látható film emléket állít a vasúti reformok újkori úttörõjének.
A MÁV Rt. árufuvarozási üzletága többek között a kiemelt stratégiai partnerekkel kötött megállapodások útján kívánja pozícióját erõsíteni, mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, s tavaly ennek érdekében megállapodást kötött legfõbb hazai partnereivel. Uniós csatlakozásunkkal, a határok megszûnésével most újabb lehetõségek nyílnak, elsõsorban a külföldi partnerekhez fûzött kapcsolatok megerõsítésére. Ennek egyik eszköze a 2004. május 28-án a svájci Intercontainer–Interfrigóval (ICF) létrejött együttmûködési megállapodás, mellyel a felek vállalják, hogy harmonizálják a kombinált fuvarozást, továbbá piaci pozíciójukat együtt kívánják megvédeni, illetve megerõsíteni harmadik féllel szemben. A MÁV Rt. és az ICF – mint a pán-európai kombinált fuvarozási operátor - közötti együttmûködés több évtizedes múltra tekint vissza, melyben kiemelt szerepet játszott a két vállalat közötti jó partneri viszony, továbbá a közös múlt mellett a közös jelen és a jövõ kialakítása és megteremtése. Az ICF 1967-ben, az európai vasutak leányvállalataként jött létre, mely arra volt hivatott, hogy a kombinált árufuvarozási tevékenységet értékesítse. Megalakulása óta partneri viszony fûzi a Magyar Államvasutakhoz. Eddigi közösen elért eredményei között szerepel, hogy a kíséretlen zártvonatos árufuvarozás magyar hálózaton történõ meghonosításával a MÁV egyik legnagyobb partnerévé vált. A partnerségi viszony alapja volt, hogy a MÁV megfelelõ kereskedelmi és üzemviteli feltételeket biztosított, az ICF forgalomszervezõ operátorként pedig vállalta a vonatok optimális kihasználtságának pénzügyi kockázatát. Az ICF a MÁV vonalán
bonyolítja le a legnagyobb zártforgalmi forgalmat (51 vonat/hét) az Észak-Nyugat-Európa, valamint Dél-Európa és a Balkán útvonalon. A balkáni irány a kombinált árufuvarozás 2003. évi sikertörténete, ahol egy vonatrendszernek 350 százalékkal nõtt a forgalma. Az elmúlt három év során az elszállított áru mennyisége meghaladta a 2 millió tonnát, mely a MÁV elszállított áruvolumenének 5, teljes bevételének 6 százalékát adja. A MÁV hálózatán futó teljes zártvonati forgalom 43%-a bonyolódik az ICF szervezésében. A most aláírt, hosszú távú szerzõdés célja a stratégiai szövetség megerõsítése, melynek révén a piaci realitások figyelembevételével tá-
mogatják a Nyugat- és Dél-KeletEurópa, vagyis a Balkán közötti kombinált árufuvarozási projektek lehetõleg Magyarországon történõ átvitelét. Jelen megállapodás értelmében az ICF vállalja, hogy valamennyi Magyarországról, Magyarországra és Magyarországon átmenõ kombinált árufuvarozási forgalmát a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletággal együttmûködve szervezi, amennyiben ez a piaci realitások szempontjából és üzemgazdasági megfontolásból lehetséges és érdemes. Évente kétszer tájékoztatja a MÁV-ot a tervezett forgalom- és vonatprojektekrõl, valamint az ahhoz szükséges vasúti kapacitásokról. Budapesten a BILK-ben az ICF-forgalomhoz saját vagonparkjából vagonkapacitást bocsát rendelkezésre, cserébe a MÁV igyekszik a részes vasutakkal együtt az ICF-nek export-, import- és tranzit-vonatprojektekre vonatkozó ajánlatait piacképes kereskedelmi feltételek mellett kiadni. A felek vállalják továbbá, hogy megvizsgálják információcseretechnológiájuk kölcsönös alkalmazásának lehetõségét, fõleg a vonatkiterhelés és fuvarköltség optimalizálása, valamint a fuvardíj elszámolása terén.
n
TÁMOGATÓK:
MÁV Rt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium BILK Kombiterminál Rt. Hungarokombi Kft. Raaberfreight Kft.
KÖZÚT
2004. június 16.
5
Komárom – Komarno: közös közlekedési szakmai konferencia
A NiT-Hungary közgyûlése
Az Európai Uniót tanulni kell! A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete – NiTHungary május 27-én tartotta éves közgyûlését, melyen részt vett dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára, Székely András, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közúti közlekedési fõosztályának vezetõje és dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója. A közgyûlés – melynek levezetõ elnöke Földi Elek, a NiT-Hungary alelnöke volt – jóváhagyta az elnökség beszámolóját, a felügyelõbizottság beszámolóját, módosította a NiTHungary választási szabályzatát, jelölõ- és mandátumvizsgáló bizottságot választott és határozatokat hozott. A szervezetnek kitûzött céljait és az alapszabályban rögzített feladatait döntõ részben sikerült megvalósítania, s hitelessége a taglétszám növekedésében is visszatükrözõdik. A Nit-Hungary tagjainak száma a 2002-es 3000-rõl mostanra 4668 fõre növekedett. A politikai részrehajlás legkisebb jelét sem mutató NiT-Hungary szakmai, szakmapolitikai és politikai körökben is egyre ismertebbé és elismertté vált – köszönhetõen a jól megalapozott és kellõen érvelt szakmai véleménynyilvánításainak, elõterjesztéseinek.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Domokos István, a NiT-Hungary elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jogrendszerét, joggyakorlatát, annak filozófiáját és logikáját még mindannyiunknak tanulnia kell. A NiT-Hungary elnöksége szerint az érdekképviselet homlokterébe a piacvédelmet, a piaci esélyek lehetõség szerinti biztosítását, a verseny-semlegesség fenntartására való törekvést kell helyezni. A NiT-Hungary elnöksége az ipartestület tavalyi munkáját összességében eredményesnek ítélte, hiszen – egyebek között – a társérdekképviseletekkel közösen befejezõdött az együttes szakmai etikai kódex kidolgozása, az ipartestület elõzetesen véleményezte a szakmát érintõ valamennyi jogszabály-tervezetet, s nem egy esetben sikerült a tagok számára kedvezõ módosításokat elérni. A közgyûlés köszönetét fejezte ki a Közlekedési Fõfelügyeletnek a szervezet EU-felkészítõ találkozóin való részvételért. A NiT-Hungary 2005. május 21-én Beszámoló és Tisztújító Közgyûlést tart, melynek elõkészítéséhez módosította választási szabályzatát, jelölõ és mandátumvizsgáló bizottságot választott. Az ipartestület közgyûlése felhatalmazta elnökségét, hogy a szakmai szervezetek közös Etikai Kódexe aláírási folyamatában eljárjon. B. T.
Volánbusz-juniális A Volánbusz Közlekedési Részvénytársaság a hagyományokhoz híven június 5-én az idén is megrendezte munkatársai és családtagjaik számára a Volánbusz Rt. Családi és Gyereknap elnevezésû, kötetlen, játékos programokkal és vidám mûsorokkal tarkított összejövetelét. A Vasas SC Pasaréti úti sporttelepén a társaság munkatársait és családtagjait a rendezvényt megnyitó házigazda, Pekli Ferenc, a Volánbusz Közlekedési Rt. vezérigazgatója köszöntötte. B. T.
Eurorégiók közlekedési kapcsolatai A Magyar Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) a Szlovák Közlekedési Szövetséggel közösen június 3–4-én rendezte meg a Duna két partján, Komáromban és Komarnóban a két ország elsõ közlekedési szakmai konferenciáját „I. Eurorégiók közlekedési kapcsolatai és fejlesztési irányok a csatlakozás idején” címmel. A két nap alatt tizenhat elõadás hangzott el – az elõadók között szerepelt dr. Kovács Ferenc, a GKM helyettes államtitkára, s egyszersmind a KTE elnökségének tagja és dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója is. A konferencián részt vett Zatykó János országgyûlési képviselõ, Komárom város polgármestere is.
Dr. Kovács Ferenc nemzeti közlekedéspolitikánk – régi EU-tagokkal és a szomszédos új EU tagországokkal való – összehangolási „kényszerérõl” és szükségességérõl beszélt. Ismertette az Európai Unió közlekedéspolitikája megszületésének történetét, majd áttért a magyar közlekedéspolitika fejlõdésének egyes állomásaira. Bemutatta a nemrégiben elfogadott új, 2015-ig szóló magyar közlekedéspolitika stratégiai fõirányait, prioritásait, s részletesen szólt a közlekedési alágazatok közösségi szabályozásának kiemelt területeirõl: a közúti közlekedés, a vasúti közlekedés, a légiközlekedés és a víziközlekedés speciális tennivalóiról, valamint az intézményfejlesztés sajátosságairól. Méltatta a Transzeurópai Hálózatok (TEN) programjának jelentõségét, s felvázolta a TINA hálózat magyarországi elemeit, a 2015-ig megvalósuló gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervét. Végül a szomszédos országokkal való kapcsolatokról beszélt. Dr. Békési István az európai uniós közigazgatásról, a közlekedési hatóság tevékenységének aktuális
kérdéseirõl szólva aláhúzta: a változó hatósági filozófia nyomán a bizalmi elv erõsödik, s az ellenõrzés, és a szankcionálás egyre nagyobb szerepet kap. A hatóság feladata az ügyfelek, vállalkozások aktív segítése, a szolgáltató jelleg elõtérbe kerülése. A magyar közigazgatás mûködõképes, de az ügyintézés idõtartamában, a koordinált tevékenységben és a korrupció csökkentésében van még javítanivalója. A fõigazgató szólt
még a digitális tachográf bevezetésének (2005 szeptemberéig történõ) elhalasztásáról, az útépítések engedélyezési feladatairól és – nem utolsó sorban – a közúti ellenõrzésekrõl: ezek között is kiemelten arról, hogy az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a túlméretes-túlsúlyos jármûvek ellenõrzése és az útvonal-engedélyezési rendszer felülvizsgálata. Dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, az interrrégiós projektek Nemzeti Fejlesztési Tervbe való beillesztésérõl, s ezek finanszírozásáról tartott elõadást. Professzor Dr. Peter Faller, az Európai Közlekedéstudományi Platform soros elnöke, az Osztrák Közlekedéstudományi egyesület elnöke pedig az EU egységes infrastruktúra költségvetésének elõkészületeirõl szólt elõadásában. Kelet- és Közép-Európa közúthálózat-fejlesztéseinek összehangolása az interregionális, uniós és nemzeti fejlesztési elképzelésekkel: ezzel a címmel tartott elõadást Molnár
László Aurél fõtanácsos fõmérnök (GKM KKF). Az Ister-Granum interrégió közlekedésfejlesztésének hatásairól Ocskay Gyula, a CBC esztergomi koordinátora beszélt, majd dr. Ruppert László, a KTI vezérigazgatója, a KTE társelnöke a nemzetközi közúti közlekedési kapcsolatok jelentõségének változását ismertette az EU csatlakozás utáni idõszakban. Bárány Tibor
A GÉMOSz tisztújító közgyûlése
Azonos autók, azonos áron A Gépjármû Márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSz) május 20án, Budapesten tartotta tisztújító közgyûlését, melyen elnökül egyhangúan ismét Gablini Gábort választották, miközben az elnökség eddigi tagjait is megerõsítették tisztségükben. Az eseményt követõ sajtótájékoztatón részt vett Rolf Leuchtenberger, a német márkakereskedõi szövetség elnöke is. A GÉMOSz közgyûlésén három fontos szakmai terület tennivalóit is áttekintették. Szó esett a regisztrációs adóról, a biztosítói partnerkapcsolatokról, valamint a bankok finanszírozási és jutalékpolitikájáról. Gablini Gábor hangsúlyozta, hogy csak az összefogás teszi lehetõvé a szakma érdekeinek megjelenítését, ám a szakmának figyelembe kell vennie, hogy a változó környezetben már nem tarthatók tovább a magas finanszírozási és biztosítási jutalékok – de persze nem várható el, hogy a kereskedõk lemondjanak árrésükrõl. A szövetség arra kéri tagjait, hogy az árengedményharc helyett a magasabb minõségû munkára, az ügyfél minõségi kiszolgálására koncentráljanak. Az utóbbi két évben sajnálatosan megnõtt a részleteket törleszteni nem képes vásárlók száma, s ennek következményeként szigorodó banki
és finanszírozási politika várható – mindemellett a finanszírozási jutalék EU-szintre csökkenését jósolja-várja a szövetség. Gablini Gábor szerint a márkakereskedéseknek tudatosabb költséggazdálkodást kell folytatniuk, s a gyártótól kapott árrés teljes felhasználására kell törekedniük. Rolf Leuchtenberger a német tapasztalatok alapján figyelmeztetett arra, hogy a gyártók és az importõrök a kereskedõk pénzének megszerzésére törekszenek. A túltermelési válsággal küzdõ gyártók terheiket a kereskedõkre próbálják áthárítani oly módon, hogy a nehezen eladható autókat a kereskedõkkel azonnali fizetéssel megvetetik. A gyár saját bankja révén – gyors pénzforgás, kamatozó bevétel – annyit keres, hogy eredménye sokkal magasabb, mint azt a termelés indokolná. A kereskedõ elegendõ tõke hiányában engedményekre kényszerül, s hiába a csoportmentességi ren-
delet, a díler a gyártó marionettfigurája lesz. Ezért a kereskedõknek együttes fellépésükkel világossá kell tenni a gyártók számára, hogy vissza kell térniük a kölcsönös elõnyökön alapuló partneri kapcsolathoz. Jövõre, azaz 2005. október elsejétõl megszûnik a területi védelmi záradék, s akkor már nem a gyártó és az importõr diktál majd, hanem a kereskedõ is választhat, hol szerzi be az autók 70 százalékát (30 százalékát kell saját importõrétõl vennie). Ennek következményeként Európa egységes uniójában az azonos autók azonos áron, azonos garanciákkal és jótállásokkal lesznek kaphatók. A magyar kereskedõknek részt kellene vállalni a finanszírozási ügyletekben, mert a képzett kereskedõ a legjobb tanácsadó. Az áranomáliák megelõzése érdekében az EU-ban adóharmonizálásra volna szükség (ez munkanélküliség elleni küzdelmet, megfizetett munkaerõt, eltörölt szubvenciókat eredményezne). A kulcskérdés azonban a kereskedõk és a gyártók közötti korrekt viszony visszaállítása! B. T.
6
LÉGIKÖZLEKEDÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Új igazgató a British Airways magyarországi irodája élén
Erõsítendõ a piaci pozíció A British Airways május 28-án új értékesítési és marketingigazgatót nevezett ki magyarországi irodája élére. Molnár Ferenc elsõdleges feladata a British Airways Magyarországon betöltött üzleti szerepének és pozíciójának erõsítése és értékesítési volumenének növelése lesz. Nem kisebb jelentõségû az sem, hogy a légitársaság az eddigieknél szélesebb utazóközönséggel kívánja megismertetni a közelmúltban bevezetett új tarifáit, amely révén az olcsó légitársaságok ajánlataira kíván versenyképes alternatívát kínálni. „Nagy örömmel csatlakozom egy olyan elismert nemzetközi légitársaság csapatához, mint a British Airways azokban az idõkben, amikor Európai Uniós csatlakozásunk egyszerre jelent lehetõségeket és élesedõ versenyhelyzetet számunkra. Légitársaságunk 37 éves magyarországi tapasztalataira valamint kollégáink szakmai ismereteire alapozva folytatni kívánom a BA hazai üzleti tevékenységének fejlesztését, piaci pozíciójának további erõsítését. E tekintetben kiemelten fontosnak tartom a jelenleginél szorosabb kapcsolatok kialakítását az értékesítési partnereinkkel.” – mondta kinevezése kapcsán Molnár Ferenc. A British Airways 1967 óta van jelen Magyarországon. Ez alatt az idõ alatt a légitársaság a kezdeti heti 2-rõl a kilencvenes évek elejére napi 2-re növelte járatai számát, míg a 2004-es nyári menetrendre való márciusi átállás napjától egy új, har-
madik londoni járattal bõvítette menetrendjét. „A British Airways az idén tavasszal vezette be eddigi legkedvezõbb, 29 000 forintos jegyárát, amellyel új utazóközönség számára kívánja kedvezõ áron elérhetõvé tenni a légitársaság minõségi szolgáltatásait, reális alternatívát kínálva ezzel a Budapest–London útvonalra belépõ olcsó légitársaságok ajánlataival szemben.” – jelentette ki Darren Peek, a British Airways Magyarországért, Lengyelországért, Csehországért, Szlovákiáért, Lettországért és Finnországért felelõs regionális értékesítési igazgatója. n
A Malév Rt. éves rendes közgyûlése
Nehéz volt a tavalyi év A Malév Rt. évi rendes közgyûlése május 28-án megtárgyalta és elfogadta a társaság 2003. évi üzleti tevékenységérõl szóló jelentését: e szerint a magyar nemzeti légitársaság 2003-ban 110,7 milliárd forint összegû nettó árbevétel mellett 9,5 milliárd forint üzleti tevékenységi veszteséget ért el. A veszteségbõl 4,3 milliárd forint a tevékenységek eredményébõl származott, míg 5,2 milliárd forint az egyéb bevételek és ráfordítások kedvezõtlen egyenlegébõl keletkezett. Az adózás elõtti eredmény –13,5 milliárd forint volt.
Nehéz üzleti évet tudhat maga mögött a Malév. A tavaly év elejei SARS-vírus és az iraki háború kedvezõtlen hatásai hátráltatták a piac amúgy is lassan történõ konszolidációját. Az üzemanyagköltség emelkedett, a 2002-ben megkezdett flottacsere programjuk milliárdos nagyságrendben jelentett – a jövõben
Molnár Ferenc (34) idegenforgalmi közgazdász, közel 10 éves szolgáltatásértékesítési tapasztalattal rendelkezik. Nõs, egy kislány és egy kisfiú édesapja. Korábban a GE vállalatainál töltött be regionális felsõvezetõi pozíciókat értékesítési területen.
Éppen ezért érthetetlennek tartja az igazgató, hogy Zalakaros és Hévíz a beszedett idegenforgalmi adójából egyetlen fillért sem áldoz az üzemeltetésre. A fejlesztésre odaítélt 670 millió forintot 300 millióra csökkentette a kormány, de – épp a sajtótájékoztató elõtt érkezett az információ – ezt a mérsékelt támogatási összeget is visszavonták. Az utolsó remény – amelyet lehet, hogy a visszavont támogatás megsemmisít – ír befektetõk jelentkezése, akik lehetõséget láttak az érdemi fejlesztésben. Szerintük a bankszakma után a repülõterek a legnyereségesebb befektetések, ezért garantálnak forgalmat. A sármelléki repülõtér 400 hektár területû, ennek fele az üzemi rész, ami nem adható el, a másik fele szabad rendelkezésû, ebbõl kell a fejlesztését megoldani annak a repülõtérnek amely jelenleg a szegényes felszerelés és háttér ellenére 23–25 dolgozójával szinte csodára képes: tavaly például több mint ezer kisgép szállt le itt, a le- és felszállások száma pedig – 21 668 utassal – megközelítette a háromezret. A statisztikák szerint dinamikus, évente mintegy 30-35 százalékos a forgalomnövekedés. Tizenegy éve töretlenül érkezik a szezonban a zürichi járat – nem utolsó sorban ennek (is) köszönhetõ, hogy az elmúlt évre prognosztizált 20 milliós üzemeltetési veszteség tavaly csak 3 millió forint lett. Damoklesz kardja azonban ott lebeg a repülõtér felett, s amennyiben nem történik érdemi változás, októberben nagy valószínûséggel abbamarad Sármelléken a repülés. Hajós Anna
megtérülõ – pénzügyi terhet. Mindemellett leértékelték a forintot, miközben a forintkamatlábak drasztikus mértékben emelkedtek. A légitársaság májusban kinevezett új vezetése e kedvezõtlen körülmények között, egyre erõsödõ piaci versenyhelyzetben kezdte meg munkáját.
A társaság átalakítása során a kereskedelmi pozíciók erõsítésére került a hangsúly. A megtett intézkedések eredményeként az elõzõ évhez képest 8 százalékkal több utas választotta a Malévet, amelynek öt új célállomással bõvült az útvonalhálózata. A tevékenységek vesztesége 500 millió forinttal csökkent az elõzõ évhez képest, míg a Malév piaci részesedése fél százalékponttal, 56,5 százalékra emelkedett. A légitársaság idei tevékenységében – az eddigi kedvezõtlen olajár és a fokozódó piaci verseny ellenére is – eredményjavulást tud felmutatni. A Malév költségvetésében a 2004-es évben a legnagyobb ráfordítást – közel 3 milliárd forintot – a flottacsere jelenti. A flottacsere, a piacon maradás költségei, és az „intézkedési tervben” meghatározott lépések következetes végrehajtása azonban olyan befektetések, amelyek ugyan már 2004-ben is éreztetik pozitív hatásukat, de pozitív eredményû üzleti tevékenységet 2005-tõl ígérnek a társaság számára.
n
Kétszázmillió forintos felújítás Ferihegyen A tavaly kezdõdött felújítás eredményeként a ferihegyi repülõtér 2A terminálját május 15-tõl ismét teljes egészében birtokba vehették az utasok. A ferihegyi repülõtéren az idei elsõ negyedévben 31,8 százalékkal növekedett az utasforgalom az elõzõ év hasonló idõszakához képest. Látható volt ez korábban is, ezért a repülõtér
Sármellék válaszút elõtt Valószínûleg kevés olyan régió van az Európai Unióban, amelynek gyógy- és idegenforgalmi centruma közelében, annak nyugalmát mégsem zavarva, az idényben folyamatosan charterjáratokat fogad egy repülõtér. Olyan pedig még kevesebb lehet, ahol a várható és tapasztalható vendégforgalom reményében az érintett települések önkormányzata nem támogatja a létesítményt. Errõl beszélt a Magyar Újságíró Szövetség idegenforgalmi és gasztronómiai szakosztályának tartott sajtótájékoztatóján Zóka István, a Balaton Airport repülõtér igazgatója. Sármelléken – a hajdani szovjet katonai bázison – 1991-ben indulhatott meg itt a polgári repülés. A magyar légiközlekedési stratégia koncepciója 2000-ben született meg, s ez szögezte le ennek a repülõtérnek a fontosságát. A létesítményt a Zalavár–Sármellék Airport Kft. üzemelteti, azonban a tulajdonosi körben bekövetkezett változás – a kincstár 2002. augusztusában két község, Zalavár és Sármellék osztatlan közös tulajdonába adta a repteret – szinte megoldhatatlan helyzetet teremtett. A településeknek nincs pénzük az egyre elengedhetetlen beruházásokra, az alkalmankénti határnyitás költségeinek átvállalásán túl semmilyen állami támogatásban nem részesültek – holott az idegenforgalmi térségben az érdemi fejlesztés létszükséglet lenne. A repülõtérnek nincs pályafénye, pedig a környezõ gyógyfürdõk szezonja nem ér véget kora õsszel, s jó navigációs viszonyok között bizony sokkal több gép szállhatna le akár a téli hónapokban is.
2004. június 16.
üzemeltetõje, a Budapest Airport Rt. a megnövekedett repülõtéri forgalom, a légiközlekedés fejlõdési tendenciái, és a schengeni csatlakozással járó feladatok elemzése után úgy döntött, hogy újjávarázsolja a 19 évvel ezelõtt üzembe helyezett Budapest Ferihegy 2A terminált. Petõfalvi Béla terminálvezetõ szerint a korszerûsítés célja az indulási tranzit kapacitásának bõvítése, az utasok kényelmének, kiszolgálásának további javítása volt, valamint az, hogy Ferihegy az európai repülõterekre érvényes normáknak teljesen megfeleljen. A 2003-ban megkezdett munka eredményeként megújult az épület nyilvános, indulási csarnoka, és egy világszínvonalú, automatizált pogy-
gyászátvilágító rendszer lépett mûködésbe. A több mint 200 millió forintos modernizálás eredményeként az indulási tranzitváró két újabb beszállókapuval bõvült, így már 11 járat egyidejû beszállítására van lehetõség. Ezzel immár több mint 2700 négyzetméteren fogadhatók az induló utasok, akik tájékoztatására megújult az utas-információs rendszer is. Az utasok kényelmét 150 darab új poggyászkocsi szolgálja – akárcsak az új légtechnikai rendszer, amely kellemes hõmérsékletet nyújt egész évben. A szolgáltatások további javítása, illetve az utasok még nagyobb komfortjának érdekében nyáron új, korszerû ülõbútorokat helyeznek el a Ferihegy 2A tranzitvárójában. A reptéren a felújítási munkák õsszel folytatódnak.
Könnyen, gyorsan a levegõben
Növekvõ járatszámok, emelkedõ árak Június elsõ napjaiban a Malév három új célállomásra indított menetrend szerinti járatot. Dubrovnik és Várna egyelõre szezonális jelleggel, azaz október végéig vált könnyen és gyorsan elérhetõvé. Jekatyerinburgba viszont az év bármely szakában utazhatunk közvetlen Malév-járattal. Lisszabonba pedig a TAP Air Portugal légitársaság közlekedtet Ferihegyrõl menetrend szerint járatokat. Regionális terjeszkedésének újabb állomásaként a Malév – szezonális jelleggel – június 1-jén elindította Budapest és Dubrovnik közötti közvetlen, menetrendszerinti járatát. A népszerû tengerparti üdülõhely és Budapest között október végéig hetente háromszor – kedden, szerdán és szombaton – közlekednek MA490 és MA491 járatszámon Boeing 737-es és Fokker 70-es repülõgépek. A repülési idõ egy óra húsz perc.
Mindössze tíz perccel hosszabb, azaz másfél óra a menetidõ Budapest és Várna között, miután a Malév június 2-án – szintén szezonális jelleggel – elindította a két város között, menetrend szerint közlekedõ, közvetlen járatát. A másfél órás utat – heti három alkalommal – Fokker 70, és Bombardier CRJ repülõgépek teszik meg. A TAP Air Portugal június 1-jén indította el közvetlen járatát Lisszabon és Budapest között. A 156 személyes Airbus gépek heti három alkalommal – kedden, csütörtökön és pénteken – közlekednek, s Lisszabonból közvetlen légicsatlakozást kínálnak Porto, Faro, valamint az Azori, illetve Madeira szigetekre. Szintén június 2-án indította el a Malév új járatát Jekatyerinburgba. A közvetlen Budapest–Jekatyerinburg–Budapest menetrend szerinti Malév járat a MA150/151 járatszá-
Több hetes elõkészítõ munka és érdekegyeztetés után a Malév Rt. és a B+N Referencia Kft. 2004. június 3-án megkötötte azt a szolgáltatási szerzõdést, amelynek alapján a repülõgépek fedélzeti takarítását június 4-étõl, immár az ezen a szakterületen jelentõs referenciákkal bíró külsõ vállalkozó végzi. A munkavégzésnek a Malév Rt.-bõl történõ kiszervezése jogutódlással történt.
mon, a nemzeti légitársaság Boeing 737-es típusú repülõgépeivel, hetente kétszer, hétfõn és csütörtökön szállít utasokat a magyar fõvárosba. A reggeli indulási idõpontok mind a turista, mind a business utazók számára kedvezõek, illetve különösen kedvezõ Malév csatlakozásokat kínálnak Európa számos városába. Budapestrõl pedig szerdai és vasárnapi napokon, késõ esti indulással lehet Jekatyerinburg Koltsovo repülõterére eljutni. *** Mivel a nyersolajárak folyamatosan emelkednek, s immár megközelítik az elmúlt 10 éves átlag dupláját, június 7-tõl a Malév, menetrend szerinti járatain – a nemzetközi légiközlekedési piacon bevezetett gyakorlattal összhangban – útvonal szakaszonként (egy oda- vagy egy visszaút) 4 eurós pótdíjat vezetett be. Egyes menetrend szerinti útvonalat azonban – pl. London, Moszkva – nem érinti a pótdíj beszedése. A Malév Rt. az olajpiaci árak csökkenése esetén azonnal visszavonja a kerozinpótdíj szedését. A pótdíj bevezetése nélkül a kerozin drágulása 1 milliárd forinttal növelné a Malév kiadásait. F. Gy.
LOGISZTIKA
2004. június 16.
Regionális logisztikai együttmûködés
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. az elmúlt évek során a közép-keleteurópai haszonjármûalkatrész-piac meghatározó szereplõjévé vált. A vállalat által gyártott és forgalmazott termékek piacvezetõ pozíciót töltenek be a régióban. Az újabb piaci kihívásoknak megfelelõen a KnorrBremse Fékrendszerek Kft. optimalizálta alkatrész-kereskedelmi logisztikai rendszerét. Ennek keretében a pótalkatrész-piaci logisztikai tevékenység ellátásával a Waberer’s Csoportot bízta meg. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyfeleit április vége óta a Waberer’s Holding Logisztikai Rt. Közép-Kelet-Európa legnagyobb logisztikai központjából, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központból szolgálja ki áruval. Az együttmûködés keretében a Knorr-Bremse
2800-féle termékének szállítmányozási, csomagolási, raktározási, komissiózási, gyûjtõszállítmányozási és vámoltatási feladatait a BILK Logisztikai Rt.-ben végzik. A kiszállítás a Baltikumtól Oroszországon át Bulgáriáig terjedõ régióra, valamint Németországra terjed ki. A Waberer’s szállítóeszközei Magyarországon és a régió országaiban évente több mint egymillió kilométert tesznek meg, hogy percre pontosan átadják a gondjaikra bízott termékeket a Knorr-Bremse csaknem száz különbözõ helyszínen lévõ ügyfeleinek és vevõinek. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. igénybe vette a WABERER’S OPTIMUM SOLUTION® elnevezésû különleges szolgáltatáscsomagot, amely jelentõs mértékben javítja a megrendelõ logisztikával össze-
7
Új név: Rewico Logistics Kft.
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a BILK új bérlõje Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója és Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnöke a Budapesti Intermodális Logisztikai Központban felavatta a Knorr-Bremse új, korszerû, közép-kelet-európai raktárbázisát. A beruházások és a több hónapos próbaüzem után megkezdõdött a tizenegy régióbeli országra kiterjedõ logisztikai együttmûködés ,,éles üzeme” a két, a saját ágazatában piacvezetõ vállalat között.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
függõ tevékenységeinek hatékonyságát. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. közvetlen értékesítési területén több mint hat millió haszonjármû van forgalomban. Ezen jármûvek pótalkatrésszel történõ ellátása, üzemeltetéséhez szükséges szakmai támogatás rendkívül összetett feladat. Kecskeméten található a cég középkelet-európai értékesítési központja, ahonnan ellátják a nagy kelet-európai jármûgyártókat fékrendszerekkel, valamint biztosítják a teljes régióban a pótalkatrész-ellátást. A pótalkatrészpiacon a végsõ felhasználók a haszonjármû üzemeltetõ flották, amelyekhez a termékek KnorrBremse márkakereskedõkön keresztül jutnak el. A pótalkatrészpiacon a jármûpark sokszínû összetétele, valamint az üzemeltetõk elvárásai magas kihívást jelentenek az alkatrészellátóknak, akiknek a széles termékválasztékot lehetõleg azonnal kell eljuttatni az üzemeltetõkhöz. A KnorrBremse Fékrendszerek Kft. értékesítési, gyártó és fejlesztõ szervezetei a piac- és termékismeret tekintetében garantálják a sikeres értékesítés szükséges elõfeltételeit. A jövõre 100 esztendõs KnorrBremse vállalatcsoport 5 kontinens 25 országában van jelen, és 47 leányvállalatán keresztül 60 országgal tart fenn üzleti kapcsolatot. Piacvezetõ a haszonjármûvek, illetve a vasúti szerelvények fékrendszereinek területén, globális forgalma 2,5 milliárd euró és mintegy 11 ezer fõt foglalkoztat. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. jelenleg 704 fõt foglalkoztat. Ez évi árbevétele várhatóan meg fogja haladni a 14 milliárd forintot. A dinamikusan fejlõdõ vállalat a közúti fékrendszereket gyártó divízió legnagyobb európai bázisa.
A Hamburgi Kikötõ fogadása
Születésnapi keresztelõ A másfél évtizedes múltra visszatekintõ Rewico-Istersped Kft. a Harbor Parkban elkészült újabb raktárépületének június 5-i felavatását összekötötte a cég átkeresztelésével. Az új név: Rewico Logistics Kft. Thomas Schleife, a Rewico KeletEurópa Szállítmányozó és Logisztikai GmbH ügyvezetõ igazgatója a Harbor Parkban rendezett családi napon elmondta, hogy a magyarországi cég – amelynek neve június 5én Rewico-Istersped Kft.-rõl Rewico Logistics Kft.-re változott – fontos tagja a Rewico-birodalomnak. Magyarország sok új lehetõséget hordozó piac, amely egyúttal a Dél-Európa felé vezetõ tranzitút jelentõs szakasza. Itt tehát érdemes megvetnie a lábát a jövõre tekintõ cégnek, amely október másodikán ünnepli majd 15. születésnapját. A Mérész Attila ügyvezetõ igazgató által vezetett Rewico Logistics Kft. komplex, integrált logisztikai szolgáltatásokat kínál: korszerû informatikával támogatott raktározást, vámügyintézést, nemzetközi közúti szállítmányozást, belföldi fuvarozást (saját korszerû gépjármû-parkkal), hûtve szállítást, belföldi konténerszállítást és értéknövelõ szolgáltatásokat végez. Budapesten már 60 ezer négyzetméteres raktárterülettel ren-
delkezik, s ezzel – a hasonló cégek között – Magyarországon, az ötödik helyen áll. Miskolcot és a környékbeli régiót új raktárból szolgálja ki, s Záhonyban is tervezik a raktárépítést. A beruházási tervekben szerepel a gépjármûpark felújítása is. A Rewico Logistics integrálódik a Rewico 1958 óta épülõ nemzetközi hálózatába: Budapestrõl fogják megszervezni a majdani romániai és bulgáriai leányvállalatokat (ma még csak képviseletek mûködnek ott), s Olaszországban is szeretnének létrehozni egy leányvállalatot Milánó környékén. Az igazán nagy lépést azonban majd a kínai megjelenés jelenti. Nikodémusz Antal, a GKM fõosztályvezetõ-helyettese a Rewico Logistics vevõre szabott logisztikai megoldásait méltatta beszédében, s külön hangsúlyozta az értéknövelõ szolgáltatások szerepét. A frissen elkészült 10 ezer négyzetméteres raktárépület is a minõségi szolgáltatást támogatja. Bárány Tibor
Közel hétmilliárdos TNT-árbevétel A nem túl kedvezõ piaci körülmények ellenére is egynegyedével növelte forgalmát a TNT Express Worldwide Hungary Kft. 2003-ban. Európa vezetõ expressz-szállító cége az elmúlt év folyamán 6,92 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 23,8 százalékkal több, mint 2002-ben. „Kiváló eredményünk nagyrészt annak tudható be, hogy jelentõs mértékben sikerült bõvíteni ügyfélbázisunkat, elsõsorban a kis- és középvállalatok körében” – jelentette be május 25-én ifj. Járosi Márton ügyvezetõ igazgató. A mind a légi, mind pedig a közúti idõérzékeny szállítások területén tevékenykedõ hollandiai központú nemzetközi vállalat az EU-bõvítés következtében középtávon már jelentõs fellendülésre számít. A csatlakozás nyomán élénkülõ forgalomra alapozva a TNT eddig 11 millió eurót invesztált közép-kelet-európai hálózatának fejlesztésébe, melynek közel harmadát a tavaly megnyitott új budapesti logisztikai bázis kiépítésére fordították. n
Sikeres pályafutások A budapesti Olasz Nagykövetség, a budapesti Olasz Kultúrintézet és a milánói ISFOA Pénzügyi és Vállalatszerveztési Fõiskola május 27én a budapesti Olasz Kultúrintézetben ünnepélyes körülmények között rendezte meg az „ISFOA Nemzetközi Díj a Sikeres Pályafutásért Budapest 2004” elismerések átadását. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Õexcellenciája Paolo Guido Spinelli, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete, Marco Temaila, a Határontúli Olaszok minisztere, Arnaldo Dante Marianacci, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója, valamint Professzor Stefano M. Masullo, az ISFOA rektora. Az elismeréssel az ISFOA Akadémia olyan személyek szakmai tudását díjazza, akik területén kitûntek, briliáns karriert, illetve gazdasági és szociális területen kiemelkedõ sikereket értek el. A díjat olyan vállalkozóknak, gazdasági és pénzügyi szakembereknek, mûvészeknek, értelmiségieknek ítélik oda, akik hoz-
zájárultak az olasz és a magyar gazdaság növekedéséhez, s segítették a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. A magyar díjazottak között volt Sebestyén Márta énekes, Mojzer Miklós, a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója, és Láng Éva (képünkön), az IVECO tehergépjármû márkakereskedõ – a Levantex Kft. – ügyvezetõ igazgatója. B. T.
EUROTRANSIT B.V.
A Hamburgi Kikötõ Marketing Egyesülete június 3-án fogadáson látta vendégül magyarországi ügyfeleinek képviselõit a hármashatárhegyi Udvarház Étteremben. A vendégeket Gunter Bonz, Hamburg Gazdasági Hivatalának államtanácsosa és Bernd Ahlf, a Hamburgi kikötõ Marketing egyesületének gazdasági vezetõje és Péchy László, a Hamburgi Kikötõ budapesti képviseletének vezetõje köszöntötte
Független vámügynökség és jogi képviselet. Tel.: (31) 10-2 94 44 22; Fax: (31) 10-2 94 44 21 E-mail:
[email protected]
Mi megoldjuk az ön problémáit!
Elege van a rendszertelen fuvarokból? Az alacsony díjakból? A rosszul fizetõ cégekbõl? Mi egyikkel sem szolgálhatunk, azonban szeretnénk kibõvíteni alvállalkozói körünket, akiknek folyamatos és állandó foglalkoztatást, valamint a jármûvek beszerzéséhez és fenntartásához szükséges hátteret biztosítunk. Amennyiben ön rendelkezik az EU-elõírásoknak megfelelõ kamionnal, vagy a jövõben szándékában áll beszerezni, a hozzá tartozó engedélyekkel, és szeretne egy megbízható cég partnere lenni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot. Jelentkezni lehet Újhelyi Imrénénél a (1) 347-2047-es telefonszámon.
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738 Fax: 303-4744 Internet: http://www.observer.hu
„Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor – magyarországi képviselõje” Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Dunaferr Portolan Szállítmányozási Kft. 1139 Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: (06-1) 465-6150 Fax: (06-1) 465-6199 Telex: 22-2257 prlan b E-mail:
[email protected] www.portolan.hu Dunaújvárosi képviselet Tel.: (06-25) 404-427 Fax: (06-25) 412-319 Záhonyi képviselet Tel.: (06-45) 525-541 Fax: (06-45) 525-540
• vasúton • tengeren • folyamon • közúton
