MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870 •
Új folyam, XII. évfolyam, 43–44. szám
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
BILK Kombiterminál Rt. 1239 Budapest, Európa utca 4. Telefon: +36 (1) 289-6000 Internet: www.bilkkombi.hu
Ára: 420 Ft 2004. november 3.
Szállítmányozási konferencia – ötödször
KRÓNIKA
Tendenciák itthon és a világban A hazai szállítmányozási szakma ünnepe lesz az idei, ötödik budapesti konferencia, mivel kettõs jubileum jegyében szervezik a mostani találkozót, amely november 10–11-én, a Corinthia Aquincum Hotelben lesz. Az ötödik szállítmányozási konferencián ünneplik a szállítmányozó szövetség megalakulásának 15. évfordulóját, a speditõr világszervezet FIATA elsõ elnökhelyettesének, Manfred F. Boes-nek a jelenlétében. A német szövetség vezetõje – a FIATA gyakorlata szerint – 2005-tõl a FIATA elnöke. A kétnapos konferencia a Magyar Közlekedési Kiadó és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége közös rendezvénye.
Fülöp Zsolt „Az Év embere” A Magyar Közlekedési Kiadó gondozásában megjelenõ Navigátor szállítmányozási és logisztikai szakfolyóirat Fülöp Zsoltnak ítélte „Az Év embere” címet. A szerkesztõbizottság és a szerkesztõség hetedik alkalommal döntött a megtisztelõ cím odaítélésérõl. Sipos István, Kautz István, dr. Berényi János, Wáberer György, Iszak Tibor és Révész Bálint részesült eddig ebben a szakmai elismerésben, idén pedig Fülöp Zsolt, a TransSped-csoport tulajdonosa és elsõ számú vezetõje veheti majd át a díjat a mostani szállítmányozási konferencián. Fülöp Zsolt a Trans-Sped vezetõjeként vált közismertté szakmai körökben. Az egykori volános 1990-ben alapította cégét – nagybátyja, Kékessy Dezsõ segítségével. Szállítmányozással kezdtek, amely belföldi és nemzetközi fuvarozással, raktározással, vámügynöki tevékenységgel és különbözõ logisztikai szolgáltatásokkal bõvült az évek során. Az említett Trans-Sped neve két éve: Debreceni Logisztikai Szolgáltató és Ipari Park, röviden Delog. Nyolc társasággal holdinggá alakult, így – a vasúti és repülõtéri kapcsolódással – ma már Kelet-Magyarország piacvezetõ logisztikai szolgáltatója. A csoport éves árbevétele meghaladja az ötmilliárd forintot és 250 fõt foglalkoztat. Elsõ raktárcsarnokukat tíz éve, 1994-ben avatták, a múlt évben viszont újabb 6000 négyzetméteres csarnokkal bõvült a Delog. Ennek bérlõje a Banta Global Turnkey, a Banta Corporation egyik divíziója, amelynek kedvezõ tapasztalatai alapján tovább bõvült a szolgáltatási palettájuk. Aktív feldolgozást és csomagolást is vállalnak ennek keretében. Ha visszatekintünk az elmúlt évek dinamikus fejlõdésére és bõvülésére, akkor egyértelmûen megállapítható, hogy a Trans-Sped, illetve a Delog eddigi krónikája igazi szakmai sikertörténet, és ebben Fülöp Zsoltnak meghatározó szerepe volt. A 47 éves ismert és elismert szakember évek óta aktív szerepet vállal a szakmai közéletben, hiszen elnöke a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének és elnökségi tagja a Szállítmányozó Szövetségnek. n
Mit hozott az Európai Unió? Merre tovább, magyar szállítmányozás? – ezek lesznek a konferencia és szakmai találkozó fõ kérdései. Megválaszolásukban segítségükre lesznek a magyar speditõröknek a Szállítmányozás 2004 külföldi elõadói is. A szervezõ és rendezõ Magyar Közlekedési Kiadó vezetése mindig különös figyelmet szentelt annak, hogy rangos elõadókkal találkozhassanak a résztvevõk. A német közlekedési államtitkár (Vorrath) és a Clecat volt fõtitkára (Sörensen) elõadása mellett, ma is számon tartott konferencia-esemény, amikor Wáberer György itt jelentette be, hogy megvásárolta a Hungarocamiont (a szerzõdés aláírása utáni órában). A Waberer’s Csoport elnökét most is hallhatják a résztvevõk, hiszen regionális elképzeléseirõl tart elõadást. Manfred F. Boes viszont a szállítmányozási tendenciákat fogja elemezni nyitó-elõadásában. A Schenker háló-
zatának mûködését fogja ismertetni, a Schenker & Co. AG elnökségi tagja. A Magyar Közlekedés vendégeként itt lesz Björn Helmke, a hamburgi DVZ fõszerkesztõje is. Az uniós lobbizás még új elem életünkben. Dr. Berényi János és dr. Hinfner Miklós személyében két ismert közlekedési vezetõt ért az a megtiszteltetés, hogy uniós szakmai szervezet vezetõségi tagja lett. Eddigi brüsszeli tapasztalataikról is fognak beszélni egymást követõ elõadásukban. Hozzájuk kapcsolódik az ifjú nemzedék képviselõje, Kovács Imre, aki a vasúti áruszállítást tekinti saját témájának. Dr. Daróczi Ferenc dandártábornok, a VPOP bevételi fõigazgatója ma már szinte állandó vendég a szállítmányozási konferencián. A kétnapos konferencia az elegáns budai Corinthia Aquincum Hotelben egyúttal szakmai találkozó is lesz, hiszen a különteremben erre is lehetõség nyílik. Több meglepetésre
Manfred F. Boes
Klaus Lippstreu
készül a szervezõ Magyar Közlekedési Kiadó, bár a kerekasztal-beszélgetés ígérkezik az idei szenzációnak.
n
Nemzetközi konferencia a Flamenco Szállóban
Biztonságos utakon a XXI. században Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU integrációs és nemzetközi helyettes államtitkára október 25-én, Budapesten, a Congress Park Hotel Flamencoban megnyitotta a „Biztonságos utakon a XXI. században” címû nemzetközi közlekedésbiztonsági konferenciát, majd sajtótájékoztatót tartott. A konferenciát támogatta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; az Informatikai és Hírközlési Minisztérium; a Magyar Útügyi Társaság (MAÚT); a PIARC/AIPCR Útügyi Világszövetség; a PIARC/AIPCR Magyar Nemzeti Bizottság és az ERTICO. Az ünnepélyes plenáris ülést és az I. szekciót, „Közlekedésbiztonság, mint a közlekedéspolitika aktuális kérdése” címmel szintén Kazatsay Zoltán vezette. A konferenciát, amelynek fõvédnöke Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter, immár harmadik alkalommal rendezték meg Budapes-
ten, ezúttal 2004. október 25–27. között. A konferencia célja, hogy a 2000. évben megkezdett munkát továbbfolytatva lehetõséget nyújtson a
közép-kelet-európai térség, illetve a nyugat-európai országok szakembereinek a közlekedésbiztonság területén tapasztalataik kicserélésére, az együttgondolkodásra és az együttmûködésre. A konferencia fõ témakörei: közlekedésbiztonság, közlekedéspolitika, forgalomtechnikai beavatkozások, intelligens közlekedési rendszerek, baleseti modellek. Az Európai Unió új, közép-kelet európai tagországai számára a közlekedésbiztonság kiemelten fontos témakör a közlekedéspolitika területén. Ezen országoknak – az integrá(Folytatás a 3. oldalon)
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Fraport AG
Élen a DHL Az összes légiáru-szállítás majdnem 40 százalékát a világ tíz legnagyobb légi szállítócége bonyolította le az elmúlt esztendõben – áll egy nemrég napvilágot látott jelentésben. Ennek értéke mintegy 10,3 milliárd dollár. A piacvezetõ helyet a Deutsche Post leányvállalata, a DHL foglalja el, amely egymaga 2 milliárd dolláros forgalmat ért el. A DHL-t követi a Nippon Express, az Exel Logistics, a
Panalpina, a Kühne und Nagel és a Schenker. A forgalom szempontjából a legerõsebb piac az ázsiai térség, ahol 15,4 milliárd dolláros bevételt értek el a cégek, míg Európában ez az érték 6,5 milliárd dollár. A jelentésbõl kiderül, hogy rengeteg kis cég is képes nyereségesen mûködni a piacon, hiszen az összes forgalom 61 százalékát õk bonyolítják le a világon. n
Kínában a Lufthansa Cargo A német Lufthansa légitársaság az elsõ külföldi légi közlekedési vállalat, amely egy kínai partnerrel vegyesvállalatot alapít az ázsiai régióban. A Lufthansa Cargo a kínai Shenzen Airlines társasággal közösen hozza létre az új vállalatot, amelyben a Lufthansának 25, míg a kínaiaknak 51 százalékos részesedés jut. A maradék 24 százalékot német pénzügyi befektetõk birtokolják
majd. A cég központja a Hongkong közelében található Shenzen városban lesz, ahol új logisztikai bázist építenek fel. Az áruszállításra szakosodott légitársaság elsõsorban az ázsiai piaci igényeket akarja kielégíteni. A tervek között szerepel, hogy hamarosan legalább tíz repülõtérrel alakítanak ki szorosabb kapcsolatot a térségben.
n
Lengyel vasúti liberalizáció csak 2012-ben A lengyel kormány az EU közlekedési bizottságának elvárása ellenére csak 2012-ben hajtaná végre a vasúti áruszállítás teljes liberalizációját. Brüsszelben jóval korábbra, 2007-re tûzték ki a határidõt. A lengyel infrastrukturális minisztériumban azt közölték, hogy még nem készültek fel a teljes liberalizációra. A lengyel vasúti áruszállítás ágazatának átszervezése egyelõre meglehetõsen vontatottan halad. A magánkézben lévõ vasúti szolgáltatók szintén gyengélkednek, nem állnak készen a nemzetközi versenyre. Éppen ezért a len-
gyel kormány azon az állásponton van, hogy a teljes liberalizációig a piacnak csak a 20 százalékát nyitják meg a külföldi vasúti társaságok elõtt. Az EU ugyanakkor attól tart, hogy a lengyel kormány képtelen lesz megvalósítani azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására. A fejlesztések során sokat segíthetnének a külföldi befektetõk. Lengyelországban jelenleg csak az áruk 18,5 százalékát szállítják vasúton, ami roppant kevés. n
Bevált az osztrák autópályadíj Ausztriában a tehergépjármûvek autópályadíjának bevezetése, vagyis idén január elseje óta lényegében nem nõtt az alsóbbrendû utak forgalma – állapítja meg az a jelentés, amelyet az osztrák közlekedési minisztérium megbízásából készítettek. A gépjármûvek inkább a matricás autópályákat veszik igénybe, amikor hosszabb távot kell megtenniük, s csak a rövid távolságoknál közlekednek az alsóbbrendû utakon.
Az idõ ugyanis pénz, s nagyobb távolságon kifizetõdõ az autópálya használata. A tehergépjármûvek már csak azért is az autópályákat veszik igénybe, mert az osztrák hatóságok számos, az autópályával párhuzamosan futó utakon megtiltotta a nehézgépjármûvek közlekedését. A szállítmányozó szövetségek is lebeszélik tagjaikat arról, hogy a jármûveikkel a mellékútvonalakon haladjanak.
n
Új repülõtér Berlinben Gerhard Schröder német kancellár támogatásáról biztosította Berlint, hogy Schönefeldnél új repülõteret építsenek. A beruházás nemcsak azért fontos, hogy jobb elérhetõséget biztosítsanak a fõváros számára, hanem új munkahelyek megteremtését is lehetõvé teszi. Az engedélyeztetési tervek már készen vannak, s az új repülõtér 2010-ben fogadhatja a járatokat. Az egykori NDK repülõterén létesülõ új bázis komplex szolgáltatásokra lesz képes, hiszen új
2004. november 3.
terminált építenek, s emellett két felszálló- és leszállópályát alakítanak ki. A Tempelhofnál lévõ repülõtérnek amolyan tartalékszerepet szánnak. Ha Schönefeld és Tegel repülõterein nem tudnák fogadni a járatokat, a gépek Tempelhofnál kapnának engedélyt a le-, illetve a felszállásra. Tempelhofnál jelenleg egyedül a belga SN Brussel légitársaság helyi székhelye található, amely a jövõben a tegeli repülõteret használná.
n
Legyen lapunk állandó olvasója!
Kelet-európai terjeszkedés A frankfurti repülõteret üzemeltetõ Fraport AG Európa egyik legjelentõsebb vállalata, amely folyamatosan erõsödött az elmúlt években. Ez a növekedés nem áll meg, s a világban egyre több repülõtér üzemeltetésében szerez érdekeltséget. Stratégiai elképzelései között szerepel a kelet-közép-európai repülõterek privatizációjában való részvétel, különös tekintettel a Ferihegyi repülõteret mûködtetõ Budapest Airport Rt. magánosítására. A frankfurti repülõtér Európa egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, ahol óránként 82 gép száll fel, illetve landol a három kifutópályán. A negyedik kifutópálya megépítése éppen most van folyamatban. A repülõtér mérete tetemes, 19 négyzetkilométer. A repülõgépek fogadására 147 kapu áll rendelkezésre. A repülõtéren mintegy 470 vállalat tevékenykedik, s az alkalmazottak összlétszáma eléri a 62 ezret. A Fraport AG egyik sajátossága, hogy munkatársainak jelentõs része, 56 százaléka részvény formájában tulajdonnal bír a cégben. A cég négy fõ tevékenysége közül a földi kiszolgálás 31 százalékot tesz ki, ami 570,7 millió eurós nyereséget hozott 2003-ban. Ezt követi a repüléssel kapcsolatos tevékenység 30 százalékkal (551,7 millió euró haszon), majd a vagyonkezelésbõl (részesedése 21 százalék), illetve a külsõ tevékenységbõl (részesedése 18 százalék) származó 369, illetve 343 millió eurós nyereség. A külsõ tevékenység körébe tartozik, hogy a Fraport AGnak 34 leányvállalata mûködik Európában. A repülõtereket üzemeltetõ vállalatok között egyre nagyobb verseny folyik az egész világon. Az olcsó járatok, azaz az úgynevezett fapadosok megjelenése, a növekvõ árharc mindinkább rányomja bélyegét a versenyre. Ugyanakkor az is megfigyelhetõ, hogy a repülõterek komoly infrastrukturális beruházásokat igényelnek. A tendencia az, hogy az utasok száma egyre gyorsuló ütemben nõ évrõl évre. 2002-ben mintegy 3 milliárd utast regisztráltak, de ez a szám 2020-ban ennek a duplája, vagyis 6 milliárd lehet. Ha a mostani növekedési ütem folytatódik, akkor szakemberek szerint legalább 60
milliárd euró értékû beruházásokra lesz szükség világszerte. Ez olyan gyors növekedés, amely jelentõs kihívást jelent a repülõtereket üzemeltetõ vállalatoknak. Meg kell oldaniuk a beruházások pénzügyi fedezetét, figyelemmel kell lenniük a környezetvédelmi elvárásokra, összhangot kell teremteniük a közlekedéspolitikai és saját üzleti terveik között. Mindez szükségessé teszi azt is, hogy növekvõ mértékben vegyék igénybe a privát szektor közremûködését. Az utóbbi esztendõk repülõtéri privatizációi azt mutatják, hogy ez az igény nem áll meg. Csak néhány példa a magánosítási folyamatból: 1995-ben Londonban és Bécsben; 1996-ban Athénban és Belfastban; 1997-ben Düsseldorfban, Liverpoolban, Melbourne-ben; 1998-ban Hannoverben, Canberrában, Dél-Afrikában; 1999-ben Mexikóban Costa Ricában; 2000-ben Limában, Hamburgban, Zürichben, Rómában; 2001-ben Jamaicán és Máltán; 2002-ben Sydney-ben; 2003-ban Firenzében privatizálták a repülõtereket üzemeltetõ társaságokat. Idén folytatódott a sor, hiszen egyebek között Kairo, Hongkong, Milánó, Shanghai szintén belátta, hogy a privatizáció a megoldás. A kérdés most az, hogy mi lesz Budapesten, illetve a privatizáció mely formája valósul meg. Szó lehet koncesszióról, tõzsdére vitelrõl; stratégiai, pénzügyi vagy intézményi befektetõrõl. Bár biztos recept nincsen, a megfelelõ privatizációs modell kiválasztásánál érdemes figyelembe venni néhány alapvetõ szempontot. Ezek közé tartozik, hogy az állam mekkora részesedést akar megtartani a vállalatban? Hogyan lehet biztosítani a hosszú távú fejlesztéseket? Mennyire biztosítottak a megbízható, átlát-
ható jogi feltételek? Fontos szempont a környezetvédelem és a közlekedéspolitikai aspektus. A befektetõk érdeke, hogy stabil feltételek között tevékenykedjenek, a szabályozók átláthatóak és megbízhatóak legyenek. Lényeges, hogy a piaci igények irányítsák a folyamatokat. A befektetõ számára fontos, hogy lehetõség legyen a növekedésre és a tisztes profitra. A Fraport AG a frankfurti repülõtéren jól bevált üzleti modellt alkalmaz. Európában a frankfurti a második legnagyobb személyszállítást végzõ repülõtér, de az elsõ abban a tekintetben, hogy hányan szállnak át. Az áruszállítás terén a második legjelentõsebb csomópont. Elõnye egyebek mellett a rövid átrakodási idõ, a pontosság, a kedvezõ mûszaki feltételek. Persze, a meglévõ tapasztalat, az alkalmazottak tudása is nagy szerepet játszik abban, hogy a Fraport AG képes sikeresen tudja üzemeltetni a repülõteret. Csarnai Attila
Jelentõs adósságlefaragás
Karcsúsítás a szlovák vasutaknál A 2003 augusztusa és 2004 augusztusa közötti egy évben a Zeleznice Slovenskej Republiky (ZSR) szlovák vasutak közel 49 milliárd koronás adósságállományát 13,2 milliárddal faragta le, s a jelenlegi 35,4 milliárd koronás kumulált adósság az év végére 32 milliárdra mérséklõdik – jelentette be a NAPI Gazdaság információja szerint október 5-én Roman Veselka, a ZSR vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az adósságállomány lefaragása döntõen állami segédlettel történt, hiszen önerõbõl csupán 1,7 milliárdot tudtak elõteremteni. A vasutak karcsúsítása keretében folyamatos az alkalmazottak számának leépítése: 2004 augusztusában ,,már csak” 20 870 fõt foglalkoztattak, vagyis 1128-cal kevesebbet, mint egy évvel. Az elbocsátások ára az év elsõ nyolc hónapjában 168 millió koronát tett ki. Jövõre a leépítések további folytatására 150 milliót szánnak, s végeredményben 2008-ban már csak 17 500 alkalmazottal számolnak. A szlovák vasutak emellett jelentõs profiltisztítást hajt végre, hiszen fokozatosan megválik minden, úgynevezett non-core aktivitásától – konkrétan a vasút négy egészségügyi központjától, informatikai központjától, három szakközépis-
kolájától és a lakáskezelõségétõl. Ez utóbbi tétel nem csekélység, hiszen a ZSR országszerte 3002 la-
kást kezel, 617 lakás pedig a tulajdonában van. Ugyanakkor folyik a társaság szerkezeti átalakítása is. Az év elején a korábbi többtucatnyival szemben csupán négy területi igazgatóságot hoztak létre; ez 403, fõleg az adminisztrációban dolgozó személy elbocsátásához vezetett, ami 151 millió koronás megtakarítást jelent. F. Gy.
Darabolás Csehországban is Ha a cseh vasutak (CD) vezetése nem állítja le a társaság szétdarabolásának folyamatát, akkor várhatóan sztrájkra kerül sor, valószínûleg októberben – mondta Jaromír Dusek, a legerõsebb vasúti szakszervezet elnöke, aki szerint a CD 75 ezer alkalmazottjának 85 százaléka tagja az általa képviselt OSZ szakszervezetnek, ezért komolyan kell venni a fenyegetésüket. A szakszervezeti vezetõ úgy véli, hogy csak a kormány tudja elhárítani a sztrájk veszélyét. A cseh vasutak valójában hasonló profiltisztítás elõtt áll, mint amilyet szlovák társa már javában végrehajt. A CTK szerint a CD holding típusú céggé alakulna át, melynek során az anyavállalatról leválnának a vasúti forgalommal közvetlenül össze nem függõ tevékenységek.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
2004. november 3.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
Tanácskoztak az EU közlekedési miniszterei
NÉVJEGY
Napirenden az egységes jogosítvány és az útdíj A személygépkocsi ,,kategóriában”, tíz évre érvényes, egységes formátumú jogosítvány bevezetésérõl döntöttek október elején az Európai Unió közlekedési minisztereinek értekezletén, ahol azt is rögzítették, hogy az unió más tagállamában sem szerezhet új jogosítványt az, akitõl azt a közlekedési szabályok súlyos megsértéséért valahol elvették. A tehergépkocsik egységes úthasználati díjairól azonban most sem sikerült megállapodni. Az EU országaiban manapság mintegy százféle vezetõi engedély van érvényben. A közlekedési miniszterek tanácskozásán a cél tehát az volt, hogy egységesítsék a jövõben immár plasztikkártya formában bevezetendõ jogosítványok kiadását, kategorizálását és azok érvényességi idejét. A miniszterek által elfogadott javaslat azonban, amely a személygépkocsik esetében tíz éves érvényességi idõt állapított meg, csak akkor léphet életbe, ha azt az Európai Parlament is jóváhagyja – mondta a miniszteri tanács ülése után Kazatsay Zoltán, a GKM EU
integrációs és nemzetközi helyettes államtitkára. A tervezet szerint a rendszert az újonnan kiállított jogosítványok – tehát az elõször vizsgázók – esetében a hatályba lépés után legkésõbb hat éven belül kell minden EUtagországban alkalmazni. A ,,régi” jogosítványokat azonban nem kell lecserélni – a meghosszabbításhoz ugyanis csak fényképcserére és az adatok felfrissítésére lesz szükség. Az EU-országok közlekedési miniszterei találkozóján szintén fontos témája a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik útdíjának egységesíté-
se volt. Az úgynevezett egységes európai ,,teherautó-matrica” kérdésében azonban a résztvevõk most sem tudtak megállapodni. Elfogadták viszont azt, hogy az útdíjakból származó bevételt kizárólag a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehet csak fordítani. A miniszteri értekezlet elfogadta a holland elnökség azon javaslatát is, hogy azokban az országokban, amelyekben a 12 tonnánál nehezebb jármûvek számára már létezik napi matrica, annak árát nyolcról 11 euróra emeljék. Más kategóriáknál azonban a díjakkal kapcsolatos álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Az egységes európai úthasználati díjak témaköre az EU következõ, luxemburgi elnöksége alatt a kérdés ismét napirendre kerül. Az idõ azonban egyre kevesebb, hiszen az egységes díjrendszert az eredeti tervek szerint 2008-ban vezetnék be. F. Gy.
Nemzetközi konferencia a Flamenco Szállóban
Biztonságos utakon a XXI. században (Folytatás az 1. oldalról) lódási folyamat részeként – úthálózatuk tekintetében be kell vezetniük, és alkalmazniuk kell a magasabb biztonsági szintet lehetõvé tevõ szabványokat, mûszaki megoldásokat. Az európai közlekedéspolitika „Fehér Könyvének” célkitûzése szerint 2010-ig a közlekedési balesetek halálos áldozatait 50%-kal csökkenteni kell. Magyarország ezt a célkitûzést 1990–2000 között teljesítette, de az elmúlt években a baleseti helyzet stagnál, illetve romlásnak indult. Ezért szükséges minden olyan Európai Unió által készített irányelv betartása, illetve együttmûködés igénybevétele, amely az utakon a balesetek számát csökkentheti. Az „e-Safety” kezdeményezés olyan új stratégiát jelent, amely a kutatást és fejlesztést támogatja az intelligens közlekedésbiztonsági rendszerek területén, mind a jármûvezetõ, mind a jármû és az út környezetére kiterjedõen. A Magyar Kormány célkitûzése, hogy 2015-ig az autópálya hálózatot
fejlesztve a gyorsforgalmi utak érjenek el határtól-határig, és sûrûségben közelítsék meg az európai átlagot közlekedésbiztonsági szempontból is. Ezáltal a legnagyobb forgalmú utak az európai szabványoknak megfelelõen a legbiztonságosabb mûszaki környezetben bonyolódhatnak le. A GRSP (Global Road Safety Partnerships) eredetileg a Világbank által kezdeményezett, olyan nemzetközi összefogás, amely a világ számos országában sikerrel mûködik. A közlekedésben érintett állami szervek és magánszervezetek közös fellépését kezdeményezik konkrét projektek megvalósításában. A megvalósult példák közül a konferencia bemutat néhányat. A konferencia fõvédnöke Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter. Képviseletében Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára vezette az ünnepélyes plenáris ülést és a I. szekciót, „Közlekedésbiztonság, mint a közlekedéspolitika aktuális kérdése” címmel. A beérkezett mintegy 80 elõadást a Tudományos Bizottság 5
szekcióba és egy poszter szekcióba sorolta: I. szekció: „Közlekedésbiztonság, mint a közlekedéspolitika aktuális kérdése”. (Elnökök: JeanFrançois Corté – Kazatsay Zoltán, GKM helyettes államtitkár); II. szekció: „Forgalomtechnikai és építési beavatkozások hatása”. (Elnökök: Josef Mikulik – Dr. Lányi Péter, GKM osztályvezetõ); III. szekció: „Esettanulmányok, közlekedésbiztonság speciális szempontjai”. (Elnökök: Ziemowit Cyndrowski – Dr. Koren Csaba); IV. szekció: „Intelligens közlekedési rendszerek és a közlekedésbiztonság”. (Elnökök: Fulvio Sansone – Dr. Lindenbach Ágnes); V. szekció: „Baleseti elemzések és modellek”. (Elnökök: Dr. Roland Weber – Dr. Holló Péter); Ebben az évben a konferenciához kapcsolódóan, azzal párhuzamosan, több szakmai rendezvény is megrendezésre került, mint pl.: szakmai kiállítás a forgalombiztonság témájában.
n
Kitüntetések október 23. alkalmából Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából Magyar Gazdaságért Díjat, Eötvös Loránd-díjat, Baross Gábor-díjat, Klauzál Gábor-díjat, „A Közlekedésért Érdemérmet” és a minisztérium mintegy 60 munkatársának miniszteri elismerést adományozott. A közlekedési területen dolgozók közül díjat kaptak: A „Magyar Gazdaságért Díj” oklevelét, plakettjét és a vele járó pénzjutalmat kapta: Dr. Benczéné Udvarhelyi Zsuzsanna, a GKM EU és Nemzetközi Koordinációs Fõosztály fõosztályvezetõ helyettese, a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, különösen az EU-tagállamok és az Egyesült Államok továbbá a német kapcsolatok vonatkozásában végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül és Szirmai Csaba, a Pécsi Közlekedési Rt. vezérigazgatója, a baranyai és pécsi közösségi közlekedés területén végzett kiemelkedõ szakmai és
vezetõi munkája, életpályája elismeréséül. A „Baross Gábor-díj” oklevelét, bronzplakettjét és a vele járó pénzjutalmat Bálint Sándor, a Közlekedési Múzeum Muzeológiai Osztályának muzeológusa vehette át, a közlekedéstörténet kutatásával eltöltött kiemelkedõ szakmai tevékenysége, életpályája elismeréséül. Ugyanezt az elismerést kapta Gerencsér Károly, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. gazdasági igazgatója, az elmúlt több mint huszonöt évben végzett kiemelkedõ szakmai és vezetõi tevékenysége elismeréséül, mellyel hozzájárult a Köz-
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
lekedéstudományi Intézet gazdasági stabilitásához. Szabó Zoltán, a MÁV szombathelyi Vasjármû Kft. ügyvezetõ igazgatója is e kitüntetést vehette át a vasúti közlekedés színvonalának emelése, a vasúti pálya biztosítóberendezéseinek korszerûsítése, a modern közlekedési igényeknek megfelelõ jármûfejlesztés terén végzett kiemelkedõ szakmai és vezetõi munkája, életpályája elismeréséül. „A Közlekedésért” érdemérem oklevelével és ezüstérmével tüntették ki Dr. Németh Ágnest, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Jogi Önálló Osztályának fõosztályvezetõjét, vezetõ jogtanácsost és dr. Szirmák Szilárdot, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Utazási és Interline Csoport csoportvezetõjét.
n
Dr. Zobory István A MÁV Rt. esztendõnkét megújítja a szakirányú oktatási intézményekkel támogatási szerzõdéseit. Az idén sem volt ez másként, ám most egy új elem is került az adományozotti körbe. A stratégiai partnerekként számon tartott felsõoktatási intézmények oktatói közül a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Jármûvek tanszéke vezetõjének, dr. Zobory Istvánnak mérnök-professzori címet – és az ezzel járó anyagi elismerést – adta át a társaság vezérigazgatója. Az idén hatvan esztendõs professzor munkássága a BME-hez – tágabb értelemben viszont a vasúthoz – kötõdik. Három nyelven beszél a nõs, kétgyermekes professzor, aki ma már a nemzetközi tudományos életben is jelentõs szerepet vállal. – Mi volt elõbb a technika, vagy a vasút iránti érdeklõdés? – Ahogy a kisfiúk többsége, úgy én is csodáltam a vasutat. Talán hatéves lehettem, amikor édesapámmal sétálva rámijesztett egy gõzmozdony. Akkor az ocsúdás után izgatni kezdte a fantáziámat az a sok vas, meg gõz, meg az erõ, a mozgás. Késõbb modellezéssel folytattam, az akkori színvonalnak megfelelõen szinte mindent kézzel legyártva. Egyedül a hajtás fogaskerekeit vettük készen, minden mást lemezekbõl, drótokból magunk készítettünk. Ez a rajongás azután kicsit elfajult és az általános iskolai eredményeimen meg is látszott. A középiskolában már helyén tudtam kezelni a dolgokat, sõt ebbõl adódott a mûszaki egyetemre való jelentkezés. – Az egyetem után kipróbálta a gyakorlatot is. Milyen munkákban vett részt a Ganzban? – Olyan munkát nem lehetne említeni, amelyik kifejezetten egyedül az én nevemhez fûzõdik, hiszen itt nagyon kemény csapatmunka folyt. De szívesen emlékszek vissza az M32-es tolatómozdonyra. Annál a hidraulikus hajtás lapátozását terveztem. De dolgoztam az M41-es sebességváltójának tervezésében is. Azután jött egy aspirantúra lehetõség és az akkori fõnököm tanácsára – aki maga is elvégezte ezt – megpályáztam, bejutottam, majd három év után végleg az egyetemre kerültem. A „hõskor” alatt szereztem meg a kandidátusi fokozatot is. A mai fiatal szakembereknek ez tényleg regénybe illõ kor. Akkoriban nem voltak számítógépek, szinte mindent papíron, logarléccel számoltunk ki, összehasonlító laboratóriumi mérésekbõl vontunk le következtetéseket. Azok a számítások, amelyek akkoriban akár hónapokat vettek igénybe, ma két óra alatt elvégezhetõk a számítógéppel. – Milyen pályát járt be az oktatói karban? – A tudományos munkatárstól egészen a Közlekedésmérnöki Kar dékánja megbízatásig jutottam, ez utóbbi beosztást két cikluson keresztül töltöttem be. A vasúti jármûvek tanszéket 1986 óta vezetem, de amire nagyon büszke vagyok, hogy ez elõtt egy évvel én kaptam a megbízást a kar angol nyelvi képzésének irányítására. – Ha már az idegen nyelvi képzést említette, a nemzetközi tudományos életbõl is kiveszi a részét. – Számos nemzetközi konferencián, tudományos testületben töltök be különféle tisztségeket. Azt hiszem ebben a személyes érdemeken túl nagyon jelentõs szerepet játszik a hazai mérnökképzés elismerése. A magyar hallgatók mellett – több ezren lehetnek a szakmában, akik képzésében valamilyen formában szerepet játszhattam – számos külföldi hallgató oktatása folyt és folyik jelenleg is az egyetemen. Ami még bizonyára sokat nyomott a latban, az a tudományos tevékenység, amely akár minisztériumi, akár közvetlen vasúttársasági felkérésre, a gyakorlatot igazoló, vagy cáfoló dokumentáció publikálása volt. – A felkérések között említette a vasúttársaságokat is. Milyen jelentõssége van – akár az oktatás finanszírozásában, akár magában a képzésben – az ilyen megrendeléseknek? – Az igazság az, hogy a hazai vasúttársaságok anyagi lehetõségei meglehetõsen korlátozottak, így nem is tudunk annyit kérni egy-egy munkáért, amennyi jelentõs bevételt eredményezne. Sokkal fontosabbnak tartom a gyakorlati segítséget. Akad erre nem egy példa, hiszen vannak nálunk olyan mérõ berendezések, próbapadok, amelyek nem az egyetem, hanem például a MÁV tulajdonában vannak. – Az elismerésben említett együttmûködést is ide sorolja? – Feltétlenül. A vasutak szakmai szervezetivel – bár idõrõl idõre más az elnevezésük – hagyományosan jó a kapcsolatunk. Olyan vizsgálatokban vállalunk részt, mint például a közelmúltban a Bz motorkocsik tengelyrepedésének megoldása. Ez hasznos a cégnek és az egyetemnek is, segíti a képzés elméletének és a gyakorlat alkalmazásának közelítését. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Az elsõ uniós értékelés a megrendelõknek
Második forduló a 40 milliárdos megrendelésért
Fuvaroztató fórum Immár hagyomány, hogy a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágának vezetõi párbeszédre hívják a megrendelõket. Az idén az eddigiekhez képest talán a legnagyobb számban jelentek meg az üzleti partnerek, a társcégek és az üzletág leányvállalatainak képviselõi. A találkozót izgalmassá tette az a tény is, hogy az uniós csatlakozás óta elõször cserélhették ki tapasztalataikat az érintettek. „A MÁV Cargo jelene és jövõje” címmel tartotta meg bevezetõ elõadását Kovács Imre, az üzletág fõigazgatója. A szervezeti felépítésben bekövetkezett változtatások rövid ismertetése után hangzottak el a társaság vezetésétõl az üzletág felé megfogalmazott elvárások. Ezek érdekében alakították ki az új ügyfélcentrikus árképzési rendszert. Hasonló célból végezték el a kapacitásvizsgálatot, amely nem csak az eszközökre, hanem a humán erõforrásra is kiterjedt. Az elõbbi eredményeként 3000 kocsi felújítása várható a közeljövõben. Az utóbbiról pedig a szakág kereskedelmi igazgatója, Horváth Zsolt Csaba beszélt részletesebben. A megrendelõk magasabb szintû kiszolgálását szolgálja az árubiztonság növelése, valamint az árukezelési szolgáltatások minõségének javítása is. Az üzletág vezetõi arra törekednek, hogy kihasználják a geopolitikai adottságokat, valamint a pályaliberalizációból adódóan új
stratégiai partneri kapcsolatokat alakítsanak ki. Az uniós csatlakozással a MÁV Cargo-nak szembe kellett néznie az új versenykörnyezettel, amelyben új stratégiai partnereket kellett találni, az új vámtechnológiai eljárásokkal. A szolgáltatásokat bõvíteni kellett, s ide új projektvonatok mellett nagy jövedelmezõségû projektek kialakítását kellett felvennie. A versenyképesség megõrzése érdekében az eszközpark fejlesztésére 2,1 milliárd forintot fordítanak, míg az infrastruktúra fejlesztésére 1,5 milliárd forintot. A fõigazgató ismertette azokat a fõbb szervezeti intézkedéseket, amelyek szintén a versenyképességet szolgálják, így a záhonyi átvilágítást, az árufuvarozáshoz kapcsolódó tevékenységek átvétele más üzletágaktól. A szakághoz tartozó leányvállalatok kereskedelmi és marketing tevékenységét összehangolják és egységesítik. Horváth Zsolt Csaba kereskedelmi igazgató a Cargo terület kereske-
2004. november 3.
delmi fõosztályának átalakítását ismertette, név szerint is megemlítve az egyes területek vezetõit. A kereskedelmi célokról szólva elmondta, hogy a tranzit területén 2004-es növekedési ütem megtartása a cél. A kombinált fuvarozásban szeretnék kihasználni a piac robbanásszerû fejlõdésébõl adódó lehetõségeket, irányvonati rendszert kiépíteni, valamint Záhony és Biharkeresztes bekapcsolásával a BILK-en keresztül növelni a Ro-La forgalmat. A belföldi forgalom tekintetében cél a hoszszú távú szerzõdések megkötése. A két „mávos” elõadás után Fullér István, a Raaberlaag igazgatója arról szólt, hogy ezúttal soha nem látott nagyságban vettek részt a partnerek a fórumon. Mint mondta, ebbõl õ az összefogást látja, mivel a csatlakozás után az egymásrautaltság miatt még szorosabb együttmûködésre van szükség a piac valamennyi szereplõje között. A fuvaroztatói fórum zárásaként Kovács Imre a résztvevõk által feltett kérdésekre válaszolt. Ezek többnyire napi problémákra hivatkozó üzemeltetési kérdések voltak, általában egy-egy partner konkrét küldeményhez kapcsolódó problémára kérdezett rá. R. J.
MÁV-tender 30 motorvonat beszerzésére Négy gyártó – a Stadler-Ganz, a Siemens, a Bombardier Transportation és az Alstom Transport – adott be pályázatot a MÁV Rt. által 30 motorvonat beszerzésére kiírt, tárgyalásos eljárás elõminõsítésén megfelelt cégekbõl a második fordulóban. A jármûvek együttes értéke mintegy 40 milliárd forint. A gyõztest az Európában már mûködõ, sorozatban gyártott, korszerû kivitelû, gazdaságosan üzemeltethetõ jármûcsalád tagjai közül választja ki a vasúttársaság, melyeket a tervek szerint 2005 végén, vagy 2006 elején rendelnének meg.
A MÁV az új villamos motorvonatokat az elõvárosi közlekedésben veti majd be, amelyekkel fõként a rövid vonategységgel közlekedõ villamos mozdonyos vontatást kívánja kiváltani. A szerelvényekkel szembeni fõ követelmények között szerepel egyebek között a klimatizáltság, az alacsony padlómagasság és az önmûködõ ajtók. A (várhatóan) négyrészes szerelvényeknek legalább 120 km/óra sebességet kell „tudniuk”. A MÁV a motorvonatokat „tõkekímélõ” eszközökkel kívánja beszerezni, ezért a motorvonat szállításával párhuzamosan meghirdetett a beszerzés finanszírozására vonatkozó tendert is. A finanszírozói pályázaton indulók ajánlatot tehetnek három különbözõ konstrukcióban is, amelynek értékelésekor a MÁV a számára legkedvezõbb fizetési feltételek figyelembevételével választja ki a nyertest. A korábban már napvilágra került menetrendi fejlesztési tervekbõl kiderül, hogy a MÁV 2007-re a jelenlegi, napi 271 elõvárosi vonat helyett 458 szerelvényt közlekedtet
majd. A fõváros területére 11 vasútvonal fut be, ezek mindegyike részt vesz az elõvárosi forgalom bonyolításában. Az elõvárosi közlekedés fejlesztése 2010-ig összesen csaknem 500 milliárd forintba kerülne, s ezt a MÁV három szakaszban kívánja megvalósítani. Becslések szerint 2015-ig 160 szerelvényt kellene lecserélni, ami 100 milliárd forintot tenne ki. Az állomások felújítására ebben az idõintervallumban mintegy 200 milliárd forintot költenének, s – természetesen – ebbe a munkába is be kívánnak vonni befektetõket. A MÁV egyébként eme fejlesztéseihez 2005-ben költségvetési forrásból az idei 59,5 milliárd forintnál 20 milliárddal többet szeretne kapni. A vasúti elõvárosi közlekedést naponta átlagosan 124 ezer utas veszi igénybe, de a MÁV szerint a fejlesztések nyomán a következõ 5 évben az utasok száma 40–50 százalékkal nõhet. F. Gy.
Fotók: Bertalan János
Úton a DKV-val: a legjobb teljes körû gondoskodás körös-körül mindenhol. Több mint 50 éve vagyunk a vezetõ szervizszolgáltatók Európa útjain. Ismerjük a fuvarozással kapcsolatos igényeiket és ezért ajánljuk fel a DKV Card kártyával és más elsõosztályú szervizszolgáltatással az „Elõnyök Plusz”-t, hogy Ön útközben döntõ elõnyöket élvezhessen. Gyors és készpénzmentes tankolást, autópálya-, alagút-, híd- és kompdíjak fizetését, 24 órás mûszaki segélyhívó szolgálatot, idõbeni számlázást jármûvek szerinti költségmegbontásban, csak néhány példát említve. Az összes többi szolgáltatásunkat megismerheti az interneten a www.dkv-euroservice.com honlapunkon és minden esetben, amikor a DKV-val úton van. Erre biztosan számíthat!
Új helyen a MÁV Kombiterminál Kft. Központ: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 23. Levelezés: 1243 Budapest, Pf.: 726 DKV MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Telefon: +36 (0) 1-327-0075, 76, Telefax: +36 (0) 1-317-8926
Telefon: 334-1174; 313-6885 Fax: 303-6687 e-mail:
[email protected] Internet: www.mavkombi.hu
KÖZÚT
2004. november 3.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közleménye A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, mint a közlekedés biztonsága ügyében elkötelezett szervezet, az IRU (Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete) 2004 áprilisában aláírt Közúti Biztonsági Chartájában vállalt kötelezettségeivel összhangban, közleménynyel fordul a magyar személy- és árufuvarozókhoz, a szakmai közvéleményhez, valamint a magyar közlekedési hatóságokhoz. A Svédországban 2004. október 19-én bekövetkezett, 5 ember életét követelõ tragikus baleset ismételten rá kell hogy irányítsa a közúti fuvarozói iparág résztvevõi, de azon túlmenõen az egész társadalom figyelmét a közlekedésbiztonság ügyének fontosságára. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a leghatározottabban elítél minden olyan, bárki által, bárhol elkövetett magatartást és gyakorlatot, amely veszélyeztetheti a személyek és áruk biztonságát, így a balesetet okozó gépkocsivezetõ magatartását és tetteit. Ugyanakkor az egyesület, mint munkáltatói érdekképviselet, hangot kíván adni azon véleményének, hogy a magyar gépkocsivezetõk meghatározó többsége a szükséges vezetési ismeretek birtokában van, a hazai és nemzetközi jogszabályok által elõírt keretek között, megbízhatóan és magas színvonalon látja el feladatát. Ezt a tényt jól mutatja az is, hogy az utóbbi 5 évben 556 magyar gépkocsivezetõ kapott IRU diplomát 1 millió kilométer balesetmentes vezetésért, ami a világon a harmadik helyezést jelenti.
Ugyancsak rögzíteni kívánjuk azon álláspontunkat, hogy a gépkocsivezetõket foglalkoztató vállalkozók és munkáltatók is kiemelt szerepet tulajdonítanak a közlekedés biztonságának. Ennek jegyében mindent elkövetnek azért, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elõ, és elérhetõvé váljon az a célkitûzés, amely Magyarországon 2010-ig a halálos közúti balesetek 30 százalékos, 2015-re pedig az EU-tagállamokhoz hasonlóan, 50 százalékos csökkentését irányozza elõ. Az egyesület elsõsorban a közúti közlekedési iparágban mûködõ vállalkozók figyelmét arra is felhívja, hogy a balesetek nemcsak a személyek és áruk biztonságát veszélyeztetik, hanem áttételes módon a teljes szakmára vonatkozó gazdasági és presztízshátrányokat okoznak. Az MKFE, hangsúlyozva a biztonságos közlekedés ügye iránti elkötelezettségét, felhívással fordul tagjaihoz és a magyar közúti közlekedési iparág egészéhez, növeljék erõfeszítéseiket a Közúti Biztonsági Chartához való csatlakozás, amit már több vállalkozó és szervezet megtett. A kérdés fontosságát hangoztatva, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 2005. évben – a magyar személy- és árufuvarozók érdekeinek folyamatos képviseletét nem háttérbe szorítva – kiemelten a közúti közlekedés biztonságának javítását kívánja szolgálni. Az MKFE álláspontjáról, és a magyar közúti fuvarozók jó hírnevének érdekében megtett lépéseirõl tájékoztatta az IRU-t és svéd tagegyesületét.
Új jármûvek a Volánbusz Rt.-nél
Légkondicionált Credo-k
A Volánbusz Rt. vezérigazgató-helyettese, Sohár István és kereskedelmi igazgatója, Fajcsák Lajos mutatták be október 11-én a sajtó képviselõinek a Budapest–Bag–Hévizgyörk–Galgahéviz–Tura menetrend szerinti útvonalon közlekedõ új, légkondicionált Credo típusú autóbuszokat. Az ÁPV Rt. támogatásával beszerzett nyolc (egyenként 31 millió forint értékû) autóbuszt a gyõri Kravtex Kft. gyártotta. A 37 férõhelyes jármûvek a csúcsidõszakban két új járat indítására adtak lehetõséget az eddigi 16 mellett. B. T.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Bács-Kiskun megyei Közlekedési Felügyelet
Közelebb kerülni az ügyfélhez Bács-Kiskunban érdekes modellkísérletben vesz részt június elseje óta a megyei Közlekedési Felügyelet: 12 megyei közigazgatási szervvel együtt – a Belügyminisztérium Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalának szakmai felügyeletével – a közigazgatási ügyfélszolgálati követelményrendszer (karta) kidolgozását és kísérleti jellegû alkalmazását tesztelik az Országos Közigazgatás-fejlesztési Modellkísérleti Program keretében. Karsai Attilával, a Bács-Kiskun megyei Közlekedési Felügyelet igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan kapcsolódnak õk a kartához. A Bács-Kiskun megyei Közlekedési Felügyelet 2003 végén kapta meg a PHARE támogatásával beszerzett 120 millió forint értékû mobilmérõállomását. A közutak mentén telepíthetõ, mûszerekkel jól felszerelt állomással a szûkített mûszaki vizsga (fékhatásmérés, futómû ellenõrzés, környezetvédelmi kontroll) paramétereit vizsgálhatják. A kezdeti ismerkedés és a téli hónapok eltelte után a szerelvény megkezdhette üzemszerû mûködését és mára már hat hónapnyi tapasztalat (közben egy-egy hónapra Baranya és Nógrád megye is kölcsön vehette) birtokában elmondható: a mobil mérõállomás eredményesen alkalmazható, bár telepítéséhez nagy helyre van szükség, s a 20x70 méteres egyenes terep nem áll rendelkezésre mindenhol a fõutak mentén. A fél év alatt a megyében 484 autót ellenõriztek rendõri segédlettel (a vizsgálat nem túl gyors: egy mûszak alatt 12 jármû ellenõrzése lehetséges), ezek kétharmada tehergépjármû volt. Az eredmény nem túl rózsás: a személygépkocsik és a pótkocsik 60 százaléka, a teherautók 80 százalékánál találtak hiányosságot. Az ellenõrzött buszok rendben voltak. Az egyik jellemzõ gond a fékhiba volt. Ahol ezt megállapították, egy héten belüli mûszaki vizsga (a
forgalomból való kitiltást kezdeményezték az okmányirodánál) és bírság volt a büntetés. A kor és küllem alapján szûrt jármûkör komplex ellenõrzésekor az okmányokat (az AETR Egyezmény elõírásainak betartását) is vizsgálták. A Bács-Kiskun megyei Közlekedési Felügyelet kecskeméti központi bázisán mûködik a megyei okmányiroda két munkahelyes kirendeltsége is. A több mint hat évvel ezelõtt odatelepített (a jármûvek forgalomba helyezését segítõ) igazgatásrendészeti ügyintézés révén egy helyen intézték az akkor még rendõrségi és a közlekedésfelügyeleti okmánymunkát. 2001. január elseje óta az okmányirodák végzik a közigazgatási feladatokat, s a megyei KF megegyezett Kecskemét megyei jogú város jegyzõjével: a volt BM irodában az okmányiroda munkahelyeket létesít. A forgalomba-helyezési ügyek mellett már a belföldi szolgáltatók jármûvük (sárga) rendszámát is itt vehetik át, s külföldrõl behozott használt jármûvek forgalomba helyezése és elõzetes származás-ellenõrzése, a forgalmi engedély kiadás, a törzskönyv indítása is itt történik. Az ügyfélnek ez nagyon kedvezõ, hiszen egy napon belül mindent elintézhet egy helyen.
A Közlekedési Felügyelet kapcsolata jó az okmányirodával, ahol havonta 670–680 (évente összesen 8 ezer) ügyet intéznek. Az okmányirodával más felügyeleti érintkezési pont is van: a vizsgaigazolásokat a közlekedésfelügyelet adja ki, a vezetõi engedélyeket pedig az okmányiroda. A felügyeleti és az okmányirodai ügyintézõk ügyfélcentrikusan intézik az ügyeket. Magukénak érzik a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta jelmondatát: „a közigazgatás az emberekért van”. Ügyfeleik – hasonlóan más megye hivatalaihoz – elmondhatják véleményüket, javaslataikat az épületben elhelyezett ötletgyûjtõ doboz és az ingyenesen hívható 06 (80) 300-500 zöld szám segítségével. Hiszen az állampolgároknak (adójukból finanszírozva) ugyanúgy minõségi szolgáltatáshoz van joguk, mintha a magánszféra bármely területén közvetlenül fizetnének érte. A tiszta és számonkérhetõ követelményrendszer kidolgozása – a modellkísérlet keretében – folyik. Célja a mindenki számára elérhetõ, jó minõségû szolgáltatás megteremtése, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlõtlenségek mérséklése. A közigazgatás intézkedjen gyorsan, zökkenõmentesen, felesleges várakozások nélkül azaz legyen ügyfélbarát. A Bács-Kiskun megyei Közlekedési Felügyelet (öt települési önkormányzattal, a regionális környezetvédelmi felügyelõséggel, az APEH megyei igazgatóságával, a megyei közigazgatási hivatallal és a munkaügyi központtal, valamint a kalocsai rendõrkapitánysággal és a tompai határforgalmi kirendeltséggel karöltve) is e célokért dolgozik. Bárány Tibor
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Budapest, 2004. október 26. (kedd)
SAJTÓKÖZLEMÉNY A miniszterelnök kíséretében Japánban tárgyalásokat folytató gazdasági és közlekedési miniszter megdöbbenéssel értesült a Vasutasok Szakszervezete elnökhelyettesének sajtóban megjelent nyilatkozatáról. Szükségesnek látja leszögezni, hogy a megjelent nyilatkozattal szemben minisztersége hetedik napján tulajdonosi jogok gyakorlójaként egy adott tárgyalási idõszakra függesztette fel a MÁV vezetésének néhány jogosultságát. Tette mindezt azért, hogy minisztersége elsõ napjaiban, az álláspontok kifejtéséig ne születhessen olyan döntés, ami vitatható akár a vasutas társadalom, akár pedig a vasúttársaság és így a nemzetgazdaság szempontjából. Gesztusával is jelezni kívánta, hogy megállapodásra törekszik, és a vitás kérdések tárgyalásos rendezésében érdekelt. A miniszter által a tárgyalásokra kijelölt idõszak lezárult, mely alatt a felek tételesen kifejtették álláspontjaikat. A munkát – a vasúttársaság mûködtetését, az ehhez szükséges fejlesztéseket, szervezeti és személyi változtatásokat – folytatni kell. Nem sajtónyilatkozatokkal, még kevésbé sajtó háborúval. A szakminiszter a vasutasok és magyar vasút érdekeit messzemenõen szem elõtt tartva látogatása befejezését követõ héten egyeztet a vasúttársaság vezetésével, hogy áttekintsék a vasúttársaság helyzetét, különös tekintettel a MÁV mûködtetéséhez szükséges legfontosabb lépésekre.
MOZAIK
2004. november 3.
Ki a megye legjobb gépkocsivezetõje?
Közlekedésbiztonsági vetélkedõ Nyíregyházán Az idei évben harmadik alkalommal rendezte meg a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közlekedési Felügyelet, a Kelet-Magyarország címû újsággal karöltve, a címben jelzett közlekedésbiztonsági vetélkedõt. A megyei napilapban, négy héten keresztül, hetenként jelent meg 13 + 1 KRESZ kérdés. Több mint százan küldték be, minden alkalommal a megfejtett teszt kérdéseket és közülük is a legjobb 17 fõ érkezett meg 2004. október 9-én szombaton délelõtt a megyeszékhelyre, a Közlekedési Felügyelet vizsgabázisára. A résztvevõk közül négyen voltak nyíregyháziak, a többiek a megye távolabbi városaiból, községeibõl jöttek. Ez volt az elsõ alkalom, hogy az elméleti megmérettetés már a számítógépes vizsgateremben zajlott. Sza-
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
bályos 55 tesztkérdésbõl álló feladatsort oldottak meg a versenyzõk és 10 percnél hosszabb idõt egyikük sem használt fel. A gyakorlati vizsga érdekességeként most senki sem használhatta a saját gépkocsiját, hanem egy Skoda Octaviával kellett a rutinfeladatokat végrehajtani. Volt szlalom elõre hátra, kapubeállás elõre hátra, saroktolatás, keskeny palló, bólyák megérintése, lejtõzés, de a legérdekesebb feladatnál úgy kellett egy bólyát megérinteni, hogy a tetején lévõ teniszlabda ne essen le. Hat versenyzõnek ez is sikerült. A versenyt Szoták Róbert nyerte Jéke községbõl, aki a Közlekedési Felügyelet által felajánlott elsõ díjat, egy rádiós magnót nyert. A második és harmadik helyezett is értékes jutalmat kapott. A verseny jelentõsége abban nyilvánul meg, hogy heteken keresztül felhívja a figyelmet a szabályos közlekedésre, az elméleti ismeretek
átismétlésére késztet és biztos, hogy befolyásolja a versenyzõk közúti magatartását is. A feladatok figyelmeztetik az autóban ülõket arra, hogy mely gyakorlati fogásoknál kell készségeiket fejleszteniük, hol vannak hiányosságaik. A közlekedési hatóság és a megyei lap összefogása Szabolcs megyében már hagyományt teremtett, hiszen visszatérõ versenyzõk is megjelentek a sok új mellett. Talán meggondolandó lehetne, ezt a közlekedésbiztonsági vetélkedõt országossá kiterjeszteni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet mindenesetre jövõre is várja majd a vállalkozó kedvû autósokat. Vincze Péter
Új gépjármûvek a postán Gépjármûvek tartós bérletére írt ki közbeszerzési pályázatot a Magyar Posta Rt. A Közbeszerzési Értesítõben október 1-jén megjelent ajánlati felhívás szerint a társaság 165 darab középkategóriás, benzin üzemû személygépkocsiból, valamint 25 darab mikrobuszból álló flotta bérlését tervezi. A Magyar Posta Rt. személyautóinak átlagéletkora megközelíti a hat évet, a jármûvek átlagosan 200 ezer kilométert futottak, üzembiztonságuk nem megfelelõ. Az elöregedett
jármûpark üzemeltetésére a társaság 2004-ben várhatóan százmillió forintot meghaladó összeget kénytelen költeni. A jármûvek bérlésével a Magyar
Posta Rt. éves szinten 100 millió forintot kíván megtakarítani. A közbeszerzési eljárás során kiválasztott cég ugyanis kötelezettséget vállal a gépjármûvek szervizelésére, vizsgáztatására, szükség esetén csereautók biztosítására. A közbeszerzési eljáráson kiválasztott cég várhatóan a jövõ év tavaszán adja át a postának a jármûveket.
Transforwarding Hungária Kft. Member of the Broekman Group H-2046 Depo Törökbálint % 23-511-640 www.broekman-group.nl Fax 23-511-630 e-mail :
[email protected] Komplex logisztikai szolgáltatások nemzetközi szállítmányozás, közúti, gyûjtõfor galom, belföldi szállítás. Kompfoglalás éjjel-nappal. Raktár ozás / disztribúció, teljes körû vámügyintézés, k ezességvállalás, vámügyi szaktanácsadás, közvámraktár ozás, átmeneti megõrzés, belföldi bérraktár.
KONFERENCIA
2004. november 3.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2004 CARGO • LOGISZTIKA • VÁM KONFERENCIA ÉS TALÁLKOZÓ A 15 éves Szállítmányozó Szövetség jubileumi ünnepsége 2004. november 10–11. Corinthia Aquincum Hotel
A PROGRAM
Dr. Berényi János
Dr. Hinfner Miklós
2004. november 10. szerda, az 1. nap programja:
2004. november 11. csütörtök, a 2. nap programja:
9.00–10.00 óra: regisztráció 10.00 óra: megnyitó A konferenciát megnyitja: Kautz István, az MSzSz elnöke
10.00 óra: Közlekedéspolitika a gazdaságpolitika tükrében Elõadó: dr. Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár
10.30 óra: Szállítmányozási tendenciák Európában és a világban Elõadó: Manfred F. Boes, a FIATA elsõ elnökhelyettese
10.30 óra: Vámpolitika és a vámigazgatás megváltozott feladatai Elõadó: dr. Daróczi Ferenc dandártábornok, a VPOP bevételi fõigazgatója
11.00 óra: Schenker a hálózati példa Elõadó: Klaus Lippstreu, a Schenker & Co AG elnökségi tagja
11.00 óra: Új cargobázis Ferihegyen Elõadó: Bella Balázs, a Budapest Airport igazgatója
12.00 órától: ebéd
11.30 óra: Adósságbehajtás, céginformáció Elõadó: Nagy István, a Creditreform igazgatója
14.00 óra: A vasúti áruszállítás tendenciái Elõadó: Kovács Imre, a MÁV Rt. áruszállítási fõigazgatója
Dr. Kovács Ferenc
12.00 óra: Bemutatkozik a Goodyear Elõadó: Szigeti Zoltán, a Goodyear igazgatója
15.00 óra: Lobbizás Brüsszelben Elõadó: dr. Hinfner Miklós, az MKFE fõtitkára
14.00 óra: Mit hozott az Európai Unió? Merre tovább, magyar szállítmányozás? A kerekasztal-beszélgetés résztvevõi: • Iván György, a Hödlmayr igazgatója, • Káldor László, a Masped-Schenker igazgatója, • Nagy György, az Eurogate igazgatója, • dr. Varga Tibor, a MÁVTRANSSPED igazgatója, • Varga Zoltán, a Schenker igazgatója, Moderátor: Kiss Pál
18.00 óra: A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége jubileumi fogadása Ünnepi beszédet mond: Kautz István, az MSzSz elnöke • Az Év Embere Díj átadása • A Magyar Szállítmányozásért Díj átadása
Kovács Imre
Információ és jelentkezés: 303-9391, Slezák Gabriella
Klaus Lippstreu
11.45 óra: Áfavisszatérítés Kelet-Európában Elõadó: Tamásy Károly, a Madison igazgatója
14.30 óra: A kombinált fuvarozás jelene és jövõje Elõadó: dr. Berényi János, a Hungarokombi elnöke
15.30 óra: A Waberer’s Csoport regionális üzletpolitikája Elõadó: Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnöke
Manfred F. Boes
12.30 órától: ebéd
Kautz István
15.00 óra: Eredményes internetkommunikáció Elõadó: Arató Péter Norbert, Multiweb 15.30 óra: A szállítmányozás szabályozása Elõadó: Kováts Endre, a GKM fõmunkatársa 16.00 óra: Zárszó Torma Imre, az MSzSz fõtitkára
TÁMOGATÓK:
Wáberer György
7
8
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. november 3.
A TIR BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET 1993 óta a szállítási kockázatok biztosítója 1067 Budapest, Teréz krt. 23.
Tagjaink részére nyújtott szolgáltatásaink: I.
Gépjármû-biztosítások Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás (TIR–GFB) Casco biztosítás (MAI Casco)
II. Felelõsségbiztosítások Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Felelõsségbiztosítás (CMR) Közúti Közlekedési Szolgáltatói Felelõsségbiztosítás (UNIÓ) Autóbuszos Szolgáltató felelõsségbiztosítása (UNIÓ-BUSZ) Fuvarozói Árukár-felelõsségbiztosítás (FÁF) Szállítmányozói Felelõsségbiztosítás (Speditõr) Vámügynöki Felelõsségbiztosítás Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó felelõsségbiztosítása (VBT)
III. Vagyonbiztosítások Nemzetközi- és Belföldi Szállítmánybiztosítás (CARGO) IV. Baleset- és betegségbiztosítások Gépjármûvezetõk és Hivatalos Kiküldetést Teljesítõ Személyek Külföldi Balesetés Betegségbiztosítása TIR BUS balesetbiztosítás (utas üléshelyenként) – AHICO TIR TRUCK balesetbiztosítás (gépkocsivezetõ + 1 fõ kísérõ) – AHICO Szolgáltatásainkról és a tagsági feltételekrõl bõvebb felvilágosítást a 312-3610 vagy 301-0467 telefonszámokon kaphat. Faxszámunk: 302-2467. E-mail:
[email protected]
Legyen tagunk! Számoljon velünk, megéri!
Új SWISS-járat: Budapest–Genf
Meridian Kft. 1133 Budapest, Váci út 110.
Az õsz a menetrendváltozások ideje, így van ez a légitársaságoknál is. Farkasdy Zoltán, a SWISS International Airlines budapesti igazgatója ismertette lapunkkal légitársasága õszi–téli újdonságait: Október 31-tõl az eddigi két Budapest–zürichi, és nem túl kedvezõ menetrendû járatunknak az indulási és érkezési idõpontja megváltozott. Ezentúl négy járatunk lesz, kettõt magunk üzemeltetünk, kettõt a Malévvel közösen, codeshare rendszerben, ugyanakkor Genf felé is lesz két járatunk közösen a Malévvel, így most már az eddigi kettõ helyett hat lehetõség nyílik arra, hogy Svájc érintésével akár csak oda, de onnan tovább, a világ bármely pontjára el tudjuk juttatni utasainkat. Nagyon lényeges, hogy az elsõ gépünk, ami a Malévvel codeshare-ben üzemel, 7 óra 40 perckor indul és 9 óra 20 perckor érkezik a Zürich–Klotten repülõtérre. Zürichbõl a reggeli járat elég korán indul: 7 óra 10 perckor és 8 óra 50-kor van Ferihegyen. Koppány
MOZAIK
2004. november 3.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
90 Rába terepjáró a honvédségnek
Új, biztonságos csomópont a 44. számú fõúton Gaál Gyula államtitkár adta át a 93 millióból elkészült kunszentmártoni csomópontot Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a mai napon a JászNagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton város határában ünnepélyesen átadta a forgalomnak a 44. számú fõút és a 4633 j. öszszekötõ út (leendõ 442. számú fõút) keresztezõdésében épített új közúti csomópontot. A mintegy 93 millió forintból megvalósult új kunszentmártoni csomópont az országos közúthálózat fejlesztési program keretében valósult meg. A korszerûsítés hatására gyorsabbá, ugyanakkor biztonságosabbá válhat az áthaladás a csomóponton. A beruházás keretében jobbraés balrakanyarodó, valamint felhajtó sávok épültek. A csomópont átépítése forgalombiztonsági szempontból kedvezõbb helyzetet teremt a kanyarodó jármûvek részére. A sávok bõvülése a környezetterhelését is csökkenti majd. Ugyancsak a forgalom biztonságát javítja, hogy a csomópont felületét tartós kivitelû burkolati jelekkel látták el, a környéken pedig új kandeláberek szolgáltatják az eddig hiányzó közvilágítást. EU-s elõírásoknak megfelelõen az aszfaltburkolat nagyobb, 11,5 tonnás tengelyterhelést is elvisel. A beruházás részeként a csatlakozó padkák, árkok, vízelvezetési rendszerek felújítását, korszerûsítését is elvégezte a kivitelezõ. Az új csomópont építési munkái 2004. augusztus közepén kezdõdtek el. A beruházás kivitelezõje – a Vakond Kft. – rekordsebességgel, mintegy két hónap alatt valósította meg a korszerû útkeresztezõdést. A megye területén az országos közúthálózat 2015-ig tartó fejlesztési programjában olyan további beruházások szerepelnek, mint – a 31–32. számú fõút Jászberényt elkerülõ szakasza; – a 4. számú fõút Törökszentmiklós–Szapárfalu közötti szakaszának négysávosítása; – a 4. számú fõút Kisújszállás elkerülése; – a 44. számú fõút Cserkeszõlõ–Kunszentmárton-Öcsöd elkerülése.
Elkészült az ötvenedik A napokban elkészült az ötvenedik Rába H–14-es katonai terepjáró tehergépkocsi Gyõrben. A Magyar Honvédség jármûparkjának korszerûsítésére kiírt pályázaton nyertes jármûipari vállalattól a Honvédelmi Minisztérium 2004-ben összesen 90 darabot rendelt ebbõl a típusból.
A Rába Jármû Kft. és a Magyar Honvédség tavaly 15 éves keret-megállapodást kötött a Magyar Honvédség jármûparkjának korszerûsítésére. Az együttmûködés elsõ lépéseként a honvédség 2003. év végéig 60, majd
2004 végéig 90 darab jármû szállítására adott megbízást. A projekt 2003as szakaszának sikeres végrehajtása után, a honvédség 2004 áprilisában újabb megrendelést adott a jármûipari vállalatnak, a korábban megrendelt
katonai jármûveken kívül a honvédség ekkor további 77-et igényelt. A Rábánál a megrendelés szerint 2004. év végéig elkészül tehát a 90 darab H–14-es terepjáró tehergépkocsi. A jármûvek motorja kielégíti az EURO-3 emissziós normákat, futómûveiket úgy alakították ki, hogy az menet közben is lehetõvé tegye a gumiabroncsok nyomásának szabályozását, ami az összkerékhajtással és blokkolásgátlóval kiegészítve a szélsõséges terepen való közlekedést is lehetõvé teszi. A katonai terepjáró tehergépkocsik alkalmasak szállításra és vontatásra. Nagy teherbírásúak, nehéz terepen 5 tonna, közúton pedig közel 7 tonna rakományt képesek szállítani. A jármûvek mintadarabjait a nyár folyamán sikeresen tesztelték a honvédségnél, ami után szeptemberben megkezdõdhetett a sorozatgyártásuk. A jármûveket Gyõrben, a Rába Jármû Kft. összeszerelõ üzemében állítják össze. Mostanra készült el az ötvenedik darab, és ebbõl az alka-
lomból a vállalat vezetése nyílt napot szervezett. A felhasználó részérõl dr. Rusz József mérnök ezredes, a Magyar Honvédség Páncélos- és Gépjármûtechnikai Szolgálatfõnökség parancsnoka elmondta: „A tavaly elindított jármûfejlesztési program csak egyike azon erõfeszítéseinknek, melyeket a magyar haderõ NATO-országokéval azonos színvonalra való fejlesztése érdekében teszünk. Törekvéseinkhez igyekszünk megtalálni a legjobb partnereket, és nyugodtan mondhatom, megtaláltuk a legjobbat. A Rábával való sikeres együttmûködésünk egyik eredménye a mostanra elkészült ötven darab H–14-es, amelyeket novemberben adunk ki a csapatoknak.” Pintér István, a Rába Rt. vezérigazgatója szerint: „A honvédséggel való együttmûködés minden érintett számára elõnyös. A Magyar Honvédség kiváló minõségû jármûveket kap, a magyarországi beszerzéssel jelentõs költségeket takarít meg a költségvetés, hiszen a jármûvek közel 67 százaléka hazai beszállító terméke. Az új projekt Gyõr és Magyarország számára új munkahelyeket és adóbevételt jelent, a Rába számára pedig hosszú távú, stabil bevételt.” F.T.I.
www.vnt.hu +36 (24) 520-170
BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS, DISZTRIBÚCIÓ
• KOMPLETT VÁMÜGYINTÉZÉS
• RAKTÁROZÁS
• JÖVEDÉKI ÜGYINTÉZÉS
9
10
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Budapest Airport Rt.: zajvédelmi díj jövõre
MOZAIK
2004. november 3.
Épül a Bertrans Logisztikai Központ A tervezett ütemben halad a Bertrans Rt. eddigi legnagyobb ingatlan-beruházása, amely a régió legjelentõsebb logisztikai szolgáltató központjának szerepét tölti majd be. A központban helyet kap egy 5000 m2, 10 000 raklapos raktár, valamint egy 1000 m2 irodaház, amely a Bertrans csoport munkatársainak ad majd új otthont. Szintén ide költözik – mintegy 300 m2 területre – a kecskeméti fõvámhivatal felügyelete alá tartozó, Bertrans Vámudvar Kft. által üzemeltetett I. típusú vámudvar is, amely a régió egyik legnagyobb vámkezelési forgalmát bonyolítja.
Akárcsak a fejlettebb nyugati országokban, hazánkban is egyre nagyobb figyelmet szentelnek arra, hogy a repülõtereken csökkentsék a zajszintet. Ezt tartja szem elõtt a Ferihegyi repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport Rt. is, amely a jövõ év elejétõl zajvédelmi díjat vezet be, ugyanakkor mérsékli a repülõgépek leszállási díját. Balázs Tibor, a Budapest Airport Rt. minõségbiztosítási, repülésbiztonsági és környezetvédelmi igazgatója utalt rá, hogy a zajhatás mérséklése a környezetvédelem fontos része, amely kihat az ember és környezete kapcsolatára. A vállalat éppen ezért lényegesnek tartja, hogy egészségesebb környezetet teremtsen az embereknek. A zajvédelmi díj bevezetésérõl szóló tervezetet a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak is jóvá kell még hagynia. A díjak pontos nagyságáról nem esett szó, de az igazgató annyit elmondott: a legnagyobb zajterhelést okozó repülõgépek után éjszaka lesz a legmagasabb díj, a legcsendesebbek pedig kedvezményt kapnak a zajvédelmi díjból. A repülés szempontjából az eddigi két napszak mellett, 19–24 óra között egy újabb, a nappalinál drágább zajvédelmi díjú idõszakot állapítanak meg. Az európai légi közlekedésben 2015 és 2020 között a forgalom növekedésének korlátját a zaj jelenti majd. Erre felkészülve akarják a zajvédelmi díj bevezetésével ösztönözni a légitársaságokat a csendesebb repülõgépek használatára. Ferihegyen jelenleg 300–350 le-, illetve felszállás történik, de ez a szám emelkedik. A zajvédelmi díj bevezetésébõl évi több száz millió forint bevételre számít a Budapest Airport, amelyet a vonatkozó kormányrendelet szerint zajvédelemre kell fordítani. A repülõtér környékén zajterelõ falak és dombok építését tervezik, amelyekkel a lakók egészségét védenék. A Budapest Airport Rt. 2004 májusától üzemelteti a repülõtér körzetében a zajvédelmimonitor-rendszert, amelyet 120 millió forint költséggel építettek ki. A budapesti légikikötõben és környékén a zajterhelés az Európai Unió határértéke alatt van. Cs. A.
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
A beruházás az önkormányzattól vásárolt ipari park egy részén, 9,1 hektár területen valósul meg. A Bertrans raktárkészletének áttelepítését már októberben elkezdi, teljes adminisztratív központja pedig decemberben költözik az újonnan kialakított bázisra. Az ünnepélyes megnyitót 2004. december 10-re tervezik. Rózsa Pál, tulajdonos elmondása szerint ez még csak az elsõ ütem, amelyet a jövõ év elején hasonló nagyságrendû raktár megépítése követ. Mivel a Bertrans Logisztikai Központ nem foglalja el a megvásárolt 9,1 ha egészét, partnereik részére lehetõséget kínálnak a jelenleg még szabad területek hasznosítására is.
„Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor – magyarországi képviselõje” Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
LOGISZTIKA
2004. november 3.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Logisztikai együttmûködés a Pepsi és a Waberer’s között Megkezdte budapesti raktárkészleteinek beköltöztetését a BILK Logisztikai Rt. legújabb raktárcsarnokaiba a Pepsi magyarországi vállalata. A Fõvárosi Ásványvíz és Üdítõipari Rt. Közép-Európa legnagyobb és legkorszerûbb logisztikai szolgáltató központjában több mint 10 ezer négyzetméter területet vesz igénybe logisztikai rendszerének mûködtetéséhez. A Waberer’s Csoport minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a Pepsi optimalizálja a Magyarországon forgalmazott csaknem 200 féle terméke raktározásával és disztribúciójával kapcsolatos költségeit, növelje logisztikai tevékenységeinek hatékonyságát. A Fõvárosi Ásványvíz és Üdítõipari Rt. és a Waberer’s együttmûködése öt éves múltra tekint vissza. A kezdetben szállítási feladatokra koncentráló együttmûködés tavasztól komplex logisztikai szolgáltatásokkal bõvült. A hazai logisztikai piac vezetõje ekkor kapott megbízást az üdítõital gyártótól arra, hogy regionális raktárbázisából ellássa a Pepsi termékeinek délnyugat-dunántúli
disztribúciós feladatait. A többéves sikeres üzleti kapcsolat tapasztalatai alapján fogalmazta meg igényét a Pepsi egy olyan központi logisztikai raktárterületre, amely rugalmasan alkalmazkodik az üdítõitalok forgalmazásának szezonális igényeihez, optimalizálja a költségeket, növeli a logisztikával összefüggõ tevékenységek hatékonyságát és centrális fekvése miatt ideális feltételeket biztosít a fõvárosi és az országos disztribúcióhoz egyaránt. „Az új Pepsi Disztribúciós Központ raktárkapacitását eladásaink szezonális változásához, a piac mindenkori igényeihez tudjuk igazítani, miközben a logisztikai bázis központi elhelyezkedése biztosítja ter-
mékeink gyors és költségkímélõ célba juttatását” – nyilatkozta Robert de Koning, a Pepsi magyarországi logisztikai igazgatója. A következõ napokban a Fõvárosi Ásványvíz és Üdítõipari Rt. több mint kétszázötven – az értékesítési, a raktározási és a disztribúciós feladatokat végzõ – munkatársa költözik be a BILK területén létrehozott új Pepsi Disztribúciós Központba. A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ Közép-Európa legnagyobb logisztikai beruházása. A Waberer’s többségi tulajdonában lévõ BILK Logisztikai Rt.-ben jelenleg 70 ezer négyzetméter logisztikai raktárterület mûködik, illetve áll befejezés elõtt. 2006-ra a raktárkapacitás eléri a 200 ezer négyzetmétert, amelyhez 40 ezer négyzetméternyi irodaterület tartozik majd. A logisztikai terminál szolgáltatásait Magyarország és a régió ellátási láncainak vezetõ vállalatai veszik igénybe.
Agrárlogisztikai központ épül Fadd-Domboriban A logisztikai központ terve egy meglévõ kikötõre alapult azzal az elgondolással, hogy a mögötte lévõ területek felvásárlásával korszerû agrárlogisztikai központot hozzanak létre. Az elsõdleges cél a környék kis- és nagytermelõinek kiszolgálása, a termény felvásárlása és exportálása. Deák Róbert, a Rodeport Kft. ügyvezetõ igazgatója egyebek között kiemelte, hogy a termelõk az aratás után azonnal és közvetlenül a kikötõben levõ szárítóba szállíthatják a terményt, amely számukra tonnánként legalább 2 ezer forintos megtakarítást jelent(het). Az új központ 7 ezer tonnás sík tárolóból, 36 ezer tonna kapacitású silóból, kétszer 25 tonna/óra teljesítményû szárítóból és tisztítóból, valamint napi 5 ezer tonna áru hajóba rakására alkalmas berakó állomásból (hajókikötõbõl), központi irodaépületbõl, és két, 60 tonnás hídmérlegbõl áll. Mivel az idén rendkívüli volt a termésmennyiség, felgyorsították az építkezést, és így a három (illetve
négy) ütemre tervezett beruházás elsõ két ütemét – a sík tárolók, a szárító és a kikötõ kialakítását, felújítását – 2004 végére befejezik. A harmadik ütemet – amely a silókat foglalja magába – 2005. május 31-éig adják át. A tervek szerint azonban a társaság – jövõ szeptemberre – a beruházás negyedik fázisát is befejezi. A Duna mentén ugyanis, mintegy száz méter hosszú, az állam tulajdonában levõ területen is felújítást végeznek, támfalat, kikötõállást építenek, s ezzel megoldják a hajóból való ki- és
berakodást is. Sõt: további fejlesztésként, a cég tulajdonában álló, további, a mostani építkezéshez szervesen kapcsolódó, mintegy 8 hektáros területen akár újabb 100 ezer tonna tárolókapacitást valósíthatnak meg. Akácz Béla, a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fõtanácsadója a Magyar Televízió által, október 6-án reggel, Agrárvilág címmel sugárzott mûsorában kijelentette: ,,… ha figyelembe vesszük például azt, hogy idén tizennyolc millió tonna körüli gabona termett Magyarországon, amit el kell valahová szállítani, akkor úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy kapacitású kikötõ óriási segítséget jelenthet, hiszen a vízi szállítás a legolcsóbb szállítási módok közé tartozik”. F. Gy.
Jelentõs alaptõke A Rodeport Kft. 2000 januárjában alakult azzal a céllal, hogy agrárlogisztikai központot hozzon létre Fadd-Domboriban. A 290 millió forint alaptõkével mûködõ cég tavalyi nyeresége 25 millió forint volt, amelyet az idén 100 millióra tervez növelni. Deák Róbert, a Rodeport Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint a cég idei árbevétele elérheti az 1 milliárd forintot is, amely elsõsorban a meglévõ kikötõ üzemeltetésébõl származik. Jövõre már 3–5 milliárd forint közötti árbevételt terveznek, amely után mintegy 500 millió forintos adózás utáni nyereséggel számolnak.
További fejlesztéseket tervez az Autóker a DEPO-ban Az Autóker Holding Rt. a Centrum Áruházak Rt.-vel kötött vételi megállapodás eredményeként 9,09%-kal megnövelte üzletrészét a DEPO Logisztikai Kft.-ben. Az Autóker, amely a törökbálinti DEPO 1977-es megalapítása óta van jelen a logisztikai központban, 40 000 négyzetméteren, hosszú távú szerzõdésekkel maximális kihasználtságú raktárbázist üzemeltet.
A törökbálinti DEPO sikerében a kiváló megközelíthetõségén kívül az ingatlanállomány és a raktárbázis szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése is szerepet játszik. Hamarosan kiépül az elektronikus biztonsági megfigyelõrendszer, tervben van a DEPO teljes korszerûsítése, valamint a konténerterminál fejlesztése. Az Autóker, amely a lakóingatlan-fejlesztés mellett kiemelt figyel-
Megnyílt a Shark Park Budaörsön Ünnepélyes keretek között adták át a Shark Parkot a budaörsi EuroBusines Park területén novemberben. Az új park 23 ezer négyzetméter beépített területen két raktárépülettel és egy irodaépülettel nyitotta meg kapuit.
n
Az év végére elkészül a beruházás java
A Rodeport Kft. 3 milliárd forintos beruházással agrárlogisztikai központot hoz létre Fadd-Domboriban, amely már az év végére csaknem teljesen elkészülhet. A társaság a költségekbõl 500 millió forintot finanszíroz, míg a fennmaradó részt a Sirabel svájci befektetési alap biztosítja, amely egyben a Rodeport Kft. 5 százalékos tulajdonosa.
11
met fordít a logisztikai piacra, teljes kihasználtsággal mûködõ, számos bérlõ igényét kielégítõ Ecseri úti telephelyén 2003-ban saját beruházással, a telepet hosszú távra bérlõ TNT Express Woldwide Hungary Kft. gyorsposta-szolgáltató speciális igényeinek megfelelõen 600 millió forintért felépített egy raktárcsarnokot, valamint egy 2511 négyzetméteres négyszintes irodaépületet is. n
A budaörsi Euro-Business Park Magyarországon példa nélkül álló elgondolás szerint jött létre. A beruházók egyedi hangulatú, kellemes légkörû, sikeres logisztikai központot akartak létrehozni. A terület különleges adottságait jelezve állatokról nevezték el az elkészített csarnokokat: így kapta az egyik helyszín a Shark (cápa) nevet, a másik Alligator (alligátor), a harmadik pedig Camel (teve) lett. A logisztikai park a bérlõk igényeihez igazodva jól kihasználható, rugalmasan alakítható, korszerû raktárterületet és elsõrangú logisztikai szolgáltatásokat kínál. A Shark Park egyik bérlõje a Frans Maas, amely vezetõ szerepet tölt be az európai logisztikai szolgáltatók között. A cég 4500 négyzetméter területre kötött szerzõdést. Szintén jókora területet, 4000 négyzetmétert bérel a Schneider Papír Magyarország Kft., amely különbözõ grafikai papírokat, borítékokat kínál és szállít az ország egész területén. A gyorsan fejlõdõ Cemelog mintegy 2000
négyzetméterrel bõvíti eddigi raktárát a Shark Parkban. A Cemelog gyógyszerek raktározására és elosztására szakosodott. A Shark Park területének több mint 70 százaléka már a hivatalos megnyitás elõtt két hónappal bérlõre talált, ami jelzi, hogy mekkora érdeklõdés kísérte a park felépítését. Két évvel ezelõtt még hatalmas, kietlen mezõ terült el a mostani csarnok helyén, s az elsõ raktárépület, a Pharmapark felépítése után vette igazán kezdetét az Euro-Business Park fejlõdése: elkészültek a közmûvek, optikai kábelt fektettek le, új utakat építettek, s ipari vágány is vezet a parkig. A logisztikai park teljes befejezéséhez már csak az utolsó fázis hiányzik. A leendõ Camel Park 29 ezer négyzetmétreren terül majd el. A potenciális bérlõk részérõl olyan nagy az érdeklõdés, hogy a fejlesztõk a szerzõdések kötését már jövõ év elején megkezdik. Csarnai Attila
Újabb raktárátadás a BILK Logisztikai Rt.-ben 24 ezer négyzetméter alapterületû új raktárcsarnok-komplexummal és egy több mint 2000 négyzetméteres irodaházzal bõvült a BILK Logisztikai Rt. kapacitása. A több mint 2 milliárd forintos költséggel épült létesítményben kapott helyet Magyarország legmodernebb, veszélyes áruk raktározására alkalmas ADR minõsítésû csarnoka. Megkezdõdött a polcos és tömbös raktározási technológiák fogadására egyaránt alkalmas magas- és gyûjtõraktárak feltöltése. A Market Építõ Rt. a szoros határidõ elõtt másfél hónappal jó minõségben fejezte be a raktárak kivitelezését. Folytatódik egy további 15 ezer négyzetméter területû raktárcsarnok építése. A beruházás értéke 1,5 milliárd forint. Az év végéig a BILK Logisztikai Rt. raktár- és irodaterülete megközelíti a 70 ezer négyzetmétert, a Waberer’s Csoport összes komplex raktárlogisztikai kapacitása pedig a 170 ezer négyzetmétert. A BILK Logisztikai Rt.-ben a közeli hetekben napi több száz kamion ellátására alkalmas üzemanyagtöltõ állomás kezdi meg mûködését, amelyet a Waberer’s Holding ügyfelei vehetnek igénybe. A BILK Magyarország és KeletKözép-Európa legnagyobb logiszti-
kai beruházása. A Waberer’s Csoport többségi tulajdonában lévõ BILK Logisztikai Rt. 2006 végéig összesen 200 ezer négyzetméternyi gyûjtõ-, illetve magasraktárat, hûtött raktárakat és ADR-minõsítésû csarnokokat, valamint irodaépületeket valósít meg a BILK 100 hektáros délpesti területén. A Waberer’s Csoport a hagyományos raktározás és árukezelés mellett komplex logisztikai szolgáltatásokat és az ezekhez szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat: disztribúciót, „just in time” kiszolgálást, logisztikai információs szolgáltatást, finishing logisztikai funkciókat, speditõri, szállítmányozási, valamint vámszolgáltatásokat, kamionparkolót valósított meg itt. Hamarosan megkezdõdik a BILK-ben a postai szolgáltatás és a raktári kiszolgáló gépek és személyzet bérbeadása is. n
12
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
TNT: nonstop Magyarország piacvezetõ expressz szállítási vállalata, a TNT Express Worldwide Hungary Kft. már tavasztól a nap 24 órájában fogadja ügyfelei kéréseit és megrendeléseit. Az új szolgáltatás lényege, hogy a nap bármely szakában feladhatjuk, illetve nyomon követhetjük küldeményeinket. „A szolgáltatás ötletét az adta a TNT számára, hogy egyre több olyan céggel dolgozunk együtt, amelyek folyamatosan mûködnek. Ezek a megrendelõink az év és a nap bármely szakában küldenének csomagot, illetve érdeklõdnének küldeményeik iránt. Ezt a problémát oldottuk meg a 24 órás ügyfélszolgálat megszervezésével, ami azt jelenti, hogy a TNT ügyintézõi éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapokon is az ügyfelek rendelkezésére állnak” – mondja a TNT fejlesztésének hátterérõl ifj. Járosi Márton, a piacvezetõ magyar expressz szállítási cég ügyvezetõ igazgatója. A TNT ügyfelei a szokásos munkaidõn kívül is a megszokott magas színvonalú, teljes értékû szolgáltatásban részesülnek. Fontos, hogy külföldre történõ szállítás esetén a normál menetû, hétfõtõl péntekig tartó légi és közúti szállítóhálózat juttatja el rendeltetési helyükre a csomagokat. Ugyanakkor sürgõs vagy különleges esetekben a külföldre irányuló csomagok hétvégén
vagy ünnepnapon történõ célbajuttatására is van lehetõség. A február 1-jétõl kísérleti jelleggel indult szolgáltatás az ügyfelek körében egyre népszerûbb: a napi 24 órájában üzemelõ cégek mellett egyre több kisvállalkozás is igénybe veszi. A TNT Express Worldwide Hungary Kft. a magyarországi expresszszállítási piac vezetõ vállalata. Az amszterdami tõzsdén jegyzett TPGcsoporthoz tartozó cég a legnagyobb piaci részesedést mondhatja magáénak az idõérzékeny küldemények továbbításának területén. A TPG (TNT Post Group) 2003-ban 11,866 milliárd eurós (3,107 milliárd forint) árbevételt könyvelhetett el, a csoport adózás elõtti nyeresége 767 millió eurót tett ki. Az expressz üzletág – ehhez tartozik a TNT Express Worldwide Hungary Kft. is – a konszern legnagyobb divíziója, amely az elmúlt esztendõben 4,251 milliárd eurós árbevételt ért el. Az üzletág üzemi eredménye 12,2 százalékkal 276 millió euróra javult.
2004. november 3.
