MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 25–26. szám
•
Szállítmányozási Kft. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25. Telefon: 374-1400, Fax: 374-1464 E-mail:
[email protected] www.mavtranssped.hu
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2004. június 30.
Veszteséges a GySEV Rt.
KRÓNIKA
Tõkeemelés, több lépcsõben Jelentõs döntések születtek a GySEV Rt. éves közgyûlésén – tájékoztatta a sajtó képviselõit Szabó András, az igazgatóság elnöke, Siklós Csaba vezérigazgató és Ács Sándor vezérigazgató-helyettes a társaság budapesti székházában. Összességében 1,4 milliárd forint értékben javultak a GySEV Rt. eredménypozíciói, bár a vállalat magyar üzeme 134 millió forint veszteséggel, az osztrák üzem viszont 5 ezer euró eredménnyel zárta a 2003-as gazdálkodási évet.
Kitüntetés. Medgyessy Péter miniszterelnök, a hazai piacgazdaság kiépítése és a korszerû menedzsmentmódszerek széles körû elterjesztése terén kifejtett munkája elismeréseként Lepsényi István gépészmérnököt, a Magyar Gépjármû Szövetség, valamint a Menedzserek Országos Szövetsége elnökét, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatóját, június 15-én, a Parlament Munkácsy termében a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjével tüntette ki Fotó: G. Szûcs László
Segít a Hungarokombi. A MÁV 35 darab, kombinált fuvarozásra alkalmas vagonját a Hungarokombi Kft. 200 millió forintos kölcsönébõl vizsgáztatják le. A kölcsönt a magántársaság egy év alatt, fuvardíjkedvezmény formájában kapja vissza – írja a Népszabadság. A vizsgáztatást, illetve az elõtte szükséges javításokat a Debreceni Jármûjavító Kft. végzi majd el. Jelentõs forgalomnövekedés az M5-ösön. Több mint duplájára nõtt a forgalom az M5 autópályán, amióta azt bevezették az országos matricás rendszerbe. A pályát üzemeltetõ AKA Rt. mérése szerint ezen belül a teherautó-forgalom mintegy három és félszeresére emelkedett – azaz naponta, átlagosan 6500 teherjármû használja az autópályát. BKV: huszonötmilliárdos mínusz. A fõvárosi közgyûlés városüzemeltetési bizottsága június 21-én elfogadta a BKV Rt. 2003-as konszolidált mérlegét – e szerint a társaság az elmúlt esztendõt mintegy 25 milliárd forintos veszteséggel zárta. Nyári vasúti menetrend a Balatonon. A MÁV Rt. kiadta a vasúti menetrendkönyv 2-es módosítását, amely tartalmazza a belföldi és a nemzetközi vonatközlekedés változásait, valamint a június 13-tól augusztus 28ig érvényes balatoni nyári menetrendet is. Hídfelújítás. Megkezdõdött Szolnokon, a Tiszán átívelõ Szent István híd két hónapig tartó teljes felújítása. A munkálatok a 4-es fõút szolnoki elkerülõ szakaszát érintik. Sztrádán a horvát tengerpartig. Június 30-ától Letenyétõl Horvátországban autópályán érhetõ el Rijeka, illetve Pirovac és Split. A Turizmus Panoráma információja szerint a pálya használatáért Letenyétõl Zadarig 66, Rijekáig 86, Splitig, illetve Senjig további 46 kunát kell fizetni. Francia szállodahajó a Tiszán. A francia Croisi Europe a négycsillagos Victor Hugo, légkondicionált, 50 darab kétszemélyes, zuhanyzós kabinnal ellátott szállodahajót közlekedteti a nyári idényben magyar folyami felségvizeken. A hajó egyebek között kiköt Budapesten, Mohácson, érinti Újvidéket, Titelnél „ráfordul” a Tiszára, megáll Szegeden, áthalad a Tisza-tavon, s végül Tokajnál fordul vissza.
A GySEV Rt. tulajdonosai 1,8 milliárd forint értékû tõkeemelésrõl döntöttek, amely több lépcsõben történik. A közgyûlés határozott a nem vasúti célú ingatlanok és portfólióelemek értékesítésérõl is. A közgyûlés úgy határozott, hogy a társaság székhelye Sopronba kerül és Budapesten (a Montevideo utcában) vezérképviselet és kereskedelmi iroda, Bécsben pedig kereskedelmi iroda mûködik a jövõben. A közgyûlés 2004. december 31éig Siklós Csaba vezérigazgató megbízatását megerõsítette. A felügyelõbizottság új tagjai: Gustav Poschalko és dr. Christian Ebner.
Szabó András és Siklós Csaba
A sajtótájékoztatón a GySEV Rt. vezetõi az áruszállítás jelentõs növekedésérõl számolhattak be – bár az ismert változások miatt – a Ro-Laforgalom a múlt esztendõ második felétõl fokozatosan csökkent. Ennek ellensúlyozásaként új Ro-La-viszonylatok kialakításának lehetõségét vizsgálják. A kombinált fuvarozás támogatásáról olyan szerzõdés megkötését kezdeményezték, amely a veszteségek csökkentésén túlmenõen, fejlesztési lehetõséget is biztosít a
GySEV Rt. számára. Úgy vélik, hogy Sopron regionális központ lehet, mivel nincs a térségben hozzájuk hasonló léptékû logisztikai szolgáltató. Ezért 3000 négyzetméteres, tovább bõvíthetõ raktár építését tervezik. A Hotel Sopron eladásából befolyó összeget várhatóan fejlesztésre fordítják. A GySEV Rt. ebben az évben ünnepli 125. éves évfordulóját, s a társaság vezetése ebbõl az alkalomból októberben jubileumi ünnepséget rendez Sopronban. n
Kautz István kezdeményezése
Módosítani kellene a vámtörvényt A vámtörvény módosításával sürgõsen egyszerûsíteni kell a vámkezelést, valamint a vámgarancia és a vámteherfizetés rendszerét, hogy Magyarországot ne kerüljék el az importõrök a vámkezeléssel – hangsúlyozta hozzászólásában Kautz István, a Konföderatív Vámtanács soros elnöke, a szállítmányozó szövetség elnöke az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága Vám és Kereskedelem az EU-ban albizottságának ülésén, amelyen részt vettek a Pénzügyminisztérium, a VPOP és a szakmai szervezetek vezetõi. Kautz István szerint a központi költségvetés érdeke, hogy a magyarországi rendeltetésû, Európai Unión kívülrõl érkezõ árukat itt vámkezeljék, mert a befizetett vám 25 százaléka a tagországnál marad – ezért a Pénzügyminisztériumnak kellene „lobbiznia” a jogalkotónál, a törvény ilyen irányú módosítására. Nem járható út az, hogy a szállítmányozó, vámügynök
vállalkozóknak kelljen megküzdeniük a környezõ országoknál magasabb vámgarancia és a drágább biztosítási díj, valamint az elõzetes, illetve az azonnali vámteherfizetés rendszerével. Kautz István – aki egyben a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója is – elmondta, hogy például Ausztriában a folyó havi vámteherfizetést a következõ hónap 15-éig kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy akár 45 nap áll rendelkezésre a fizetésre, míg nálunk ezt elõre kérik, vagy azonnal kell fizetni.
A magyar szállítmányozót nem éri veszteség, ha másik EU-országban vámkezelik az áruját, de a magyar költségvetést igen. A konföderatív vámtanács soros elnöke, Kautz István kifejtette: sokszor elhangzott, hogy Magyarország kedvezõ földrajzi fekvése jóvoltából a térség logisztikai és vámkezelési központja, illetve az Ázsiából érkezõ áruk átrakó és elosztó centruma lehetne, ennek megvalósításához azonban – elsõ lépésként – szerinte, még a nyáron módosítani kellene a vámszabályozást. Józsa István, a parlamenti albizottság elnöke bejelentette, hogy a szakmai szervezetek által felvetett problémákról a bizottság következõ ülésén tárgyalnak, és lehetõséget biztosítanak a felmerült kérdések megválaszolására a Pénzügyminisztérium, illetve a VPOP képviselõinek is. n
Duna Televízió, 2004. július 9., 16.30 óra
VEZÉRÁLDOZAT Dokumentumfilm Sipos István életérõl Hungarokombi Kft. Raaberfreight Kft. SZERENCSEJÁTÉK RT.
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A magyarok olcsóbban fuvaroznak Nemzetközi viszonylatban a kelet-európai szállítmányozók elõnyben vannak a nyugatiakkal szemben, mivel olcsóbban tudják szállítani áruikat – közölte a DVZ tudósítójával Christian Skaret, az Osztrák Logisztikai Szövetség gazdasági vezetõje. A német piacon például legalább 20 százalékkal kedvezõbb áron képesek szállítani az árut, ami fõleg annak tudható be, hogy a jármûvezetõk alacsonyabb bért kapnak, mint nyugati kollégáik. A nyugat-európai országok közötti szállítmányozásban még nagyobb az új EU-tagállamok – köztük a magyarok – elõnye, mivel 50, de akár 70 százalékkal is olcsóbban kínálhatják szolgáltatásaikat, mint a vetélytársak. Skaret szerint a nyugatiak esélytelenek, ráadásul a különbség az elkövetkezõ öt esztendõben legfeljebb csökken, de nem szûnik meg véglegesen. A keleti országok ugyanakkor bizonyos hátrányokkal is rendelkeznek a logisztika terén, mivel eddig nem fordítottak rá kellõ figyelmet. Skaret konkrét példaként említette a Magyar Postát, amely bevételének csak öt százalékát (mintegy 30 millió eurót) fordítja logisztikai fejlesztésre – ami vajmi kevés. n
Új EU-szabályok? A Loyola de Palacio asszony, az Európai Unió közlekedési biztosa által bemutatott új, a határokat átlépõ vasúti forgalomban jelentkezõ szabályozási tervezete jóval túlhalad még a német vasút (DB) által támogatott irányelveken is. A tervezet szerint egy és négy óra közötti késésnél fokozatos kártalanítás bevezetésére kerülne sor. Drasztikus késések esetén azonban a vasúttal utazók a megvásárolt jegyek árának megfelelõ, teljes kártalanításában kell(ene), hogy részesüljenek Az étkeztetés és szállásköltségek éppúgy szerepelnek a tervezett szabályozásban, mint a vasúti szerencsétlenségek bekövetkezése esetén vonatkozó elõírások (max. 310 ezer euró haláleset esetén). A rendelet a nyilvánosságra hozatalát követõ 20-ik nap után válik követendõ szabállyá. A tervezet megvitatására az Európai Parlamentben még nem került sor. Kabotázs-
záradék bevezetésérõl sincs szó, vagyis a nemzetközi vonalakon utazó belföldi utasokra továbbra is a nemzeti szabályok maradnának érvényben. A tervezett EU-rendelet a „Harmadik vasúti csomag” része, mellyel Brüsszel 2010-ig a nemzetközi vasúti közlekedés teljes piaci nyitását kívánja lezárni. „Addigra befejezõdik az európai nagysebességû vasúthálózatok összekapcsolása” – mondta Palacio. Mindez azonban igen optimista elképzelésnek tûnik, hiszen jelentõs megoldásra váró problémák jelentkeznek már az ICE és TGV vonalai között is. Potsubay Béla
Vizsgálat teherautó ügyben A nehézgépjármûvek adóztatásáról szóló közösségi irányelv melléklete az egy napra érvényes matrica árát maximálisan 8 euróban (2000 forint) határozza meg – hazánkban azonban nincsen napi matrica. Az uniós irányelv nem mondja ki, hogy muszáj ilyen lehetõséget nyújtani, ezért a szakértõk szerint nem kötelezhetõ a magyar hatóság a jelenlegi, tíz naposnál rövidebb idõtartamra szóló matrica bevezetésére – írja a Világgazdaság. Az Európai Bizottság jelentõs részben a magyar hatóságok válaszától teszi függõvé, hogy követeli-e majd a napi matrica magyarországi bevezetését. A szóban forgó irányelv jelenleg éppen felülvizsgálat tárgyát képezi Brüsszelben – az ír elnökség 10 euróra (2500 forint) szeretné emelni a napi matrica maximális árát, a hollandok, a csehek és a szlovákok viszont 15-re (3750 forint). n
Terjeszkedik a Gebrüder Weiss A vorarlbergi, lauterachi központú, világszerte mintegy 100 kirendeltséget üzemeltetõ Gebrüder Weiss (GW) nemzetközi szállítmányozási és logisztikai vállalat – amely tavaly több mint 600 millió euró forgalmat ért el –, a társaság vezetésének döntése értelmében két új kirendeltségével megkezdte operatív tevékenységét SzerbiaMontenegróban. ,,A Szerbia-Montenegro felé 2001–2003 között irányuló ausztriai export mennyisége több mint 50, az importé pedig 100 százalékkal nõtt. Ezzel világossá vált számunkra, hogy érdemes beruháznunk SzerbiaMontegróban is.” – kommentálta Wolfgang Niessner, a Gebrüder Weiss igazgatótanácsi tagja a Gebrüder Weiss hálózatának további bõvítését célzó döntést. A két új szerbia-montenegrói kirendeltség megnyitásával a GW mûködési területe mintegy 100 ezer
négyzetkilométerrel és 8 milliónyi lakossággal bõvült. A szerbia-montenegrói Gebrüder Weiss székhelye Belgrádban található – vezetõje Slobodan Markovic. Itt rész- és komplett kocsirakomány-forgalmat bonyolítanak. A Vesna Novic által irányított szabadkai fióktelep is széles körû spedíciós szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére – a légi, tengeri és vasúti szállítmányozást kivéve. Mostantól rendszeres gyûjtõjáratot kínálnak a Bécs–Szabadka–Dunaharaszti vonalon. n
2004. június 30.
Intercontainer-Interfrigo: tavaly nehéz, az idén kedvezõbb esztendõ
A kombinált fuvarozás rögös útjai A bázeli székhelyû Intercontainer-Interfrigo (ICF) vezetõi június 11-én nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették a 2003-as esztendõ teljesítményét, s elemezték az idei lehetõségeket. Az éves média-konferencián tíz európai szaklap szerkesztõit (köztük lapunk munkatársát) látták vendégül a házigazdák: Denis Douté, az ICF igazgatóságának elnöke, valamint Patrice Pinoli és Franz Böni, az ICF ügyvezetõ-igazgatói, akik elmondták, hogy a 2003-as pénzügyi évben az IntercontainerInterfrigo SA 734 100 TEU-konténert kezelt, átlagosan 1150 kilométeres távolságra továbbítva azokat. A forgalom elérte a 288,9 millió eurót. Az újrapozícionálási tervvel kapcsolatos rendkívüli ráfordítások 3,9 millió eurós veszteséget eredményeztek a hálózat egészében. Az ICF igazgatóságának elnöke, Denis Douté szerint 2003 nagyon nehéz esztendõ volt, de meggyõzõdése, hogy a 2003 õszén elindított újrapozícionálási terv fõbb elemeivel lefektették az ICF jövõbeli fejlõdésének alapjait. A méretcsökkentés folytán az év elejétõl már erõsen valószínû a negatív trendek jelentõs mértékû lassulása. A forgalom csökkenése 2003-ban (mínusz 3 százalék) mindössze a fele volt a megelõzõ évekének (2002: mínusz 5,7 százalék; 2001: mínusz 8,6 százalék), miközben a 3,2 százalékos csökkenés a fuvarozásban mindössze egyharmada volt a korábbi évekének (2002: mínusz 9,1 százalék; 2001: mínusz 13,2 százalék). A forgalom 2003-as trendjeiben a különbözõ európai útvonalak sokfélesége érvényesült. Az eredmények növekedtek, beleértve a Nyugat-Európa, az EU-tagországok közötti új járatok 2004. május elsejéig zajlott forgalmát is. A teljes volumen az összes országkapcsolattal és a piaci szektorral együtt csaknem 25 ezer TEU-val esett (mínusz 3,2 százalék) 734 100 TEU-ra – az említett kielégítõ eredmények ellenére. Ezekkel az adatokkal együtt, a tengeri és a kontinentális szektorban – az ICF két legfontosabb piacán – a trendek nagymértékben sokszínûek. A tengeri ágazat mennyisége 9,5 százalékkal, 383 100 TEU-ra esett
vissza – tavaly ez a forgalom a teljes mennyiség 52,2 százalékát adta, szemben a megelõzõ év 55,8 százalékos részesedésével. A kontinentális forgalom 4,8 százalékkal, 351 ezer TEU-ra emelkedett, s az egészbõl 47,8 százalékkal részesedik. A 2003. évi forgalmi irányzatoknak két fõ oka látható. Az elsõ, hogy a gazdasági és szervezési nehézségek egybeestek az X.net hub (új európai hálózat a Ruhr-vidéki WanneHerne hubbal) indításával. A menedzsment és az igazgatóság azonnali közvetlen akciója 2003 szeptemberétõl lefaragta a mûködési költségeket és elõkészítette a társaság újrapozícionálási tervét. A második, hogy a forgalom csökkenése és a más operátorokhoz vagy szolgáltatókhoz távozó éves mennyiségek elérték a 76 ezer TEU-t a tengeri kikötõk forgalmában. Ez is részben magyarázza az év végi eredményeket. Az új EU-tagországokkal kötött üzleteknek köszönhetõen, az egy TEU-ra esõ átlagos fuvarozási távolság 3,9 százalékkal, 1150 kilométerre nõtt. Ez tette lehetõvé, hogy az ICF európai nagytávolságú hálózat-mûködtetõként megerõsítse pozícióját. Az elmúlt esztendõben a hálózat 3,9 millió eurós veszteséget „produkált”, amelybõl 3,1 millió euró volt
az újrapozícionálással (szociális terv a távozó 45 fõ foglalkoztatottnak) kapcsolatos rendkívüli kiadás, az értékvesztés az ICF két beolvasztott társaságában és a felgyorsult információ-technológiai értékcsökkenés. A +0,5 millió eurós EBIT meghaladta a 2002 esztendõben elért –0,8 millió eurót. A 2004-es esztendõt az újrapozícionálási folyamat kivitelezése és befejezése határozza meg, amely lehetõvé teszi a társaság számára a fordulat megvalósítását 2004-ben, és visszatérést 2005-re a nyereséges mûködéshez. Óvatos optimista elõrejelzések szerint számos európai ország gazdaságában már látszanak a forgalmi trendekre vonatkozó erõsödés elsõ jelei. Ezzel ellentétesen, egyre inkább tisztán látszik, hogy a legtöbb jelenlegi vontatási szolgáltató most jóformán képtelen visszatérni az elfogadható szolgáltatás színvonalához. Ez tehát az a hátország, amellyel szemben az ICF keresi a megszilárdítást és a biztonságot a fontos megbízók iránti hûség bázisán, és új piacokat kíván nyerni – derült ki Bázelben, az ICF sajtótájékoztatóján. Bárány Tibor
Egymillió eurós projekt
Hajó a hajózhatatlan folyón A Salzach folyó a világ színpadának számító Salzburg városát szeli át. Erõs sodrása és alacsony vízállása miatt azonban eleddig nem számíthattak az itt lakók és idelátogatók arra, hogy a vízrõl csodálhassák meg a két part különleges panorámáját. Több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egykori, sót szállító dereglyék helyett egy új, különleges vízi jármû indulhasson útjára.
Dr. Erich Berer mérnök négy évvel ezelõtt fogott hozzá évtizede dédelgetett tervének megvalósításához. A mindössze 50 (!) centiméter ,,mély” folyón való közlekedéshez másfél
tonnás, 38 centiméter merülésû, üvegbõl készült oldalfalú hajót épített, melyet két környezetbarát, 750 lóerõs vízturbina hajt. Az üzembehelyezés elõtt – szinte
,,folyam-centiméterenként” – feltérképezték a hajózni kívánt folyószakaszt Hellbrunntól Salzburgig, majd kialakították és megrajzolták a hajózási vonalat. A kikötõstégen egy luxuséttermet is kialakítottak, de magán a hajón szintén tartanak fogadásokat, vagy kínálnak egy pohár pezsgõt a különleges élményben részesülõ, az alacsony vízen tovasikló utasoknak. A salzburgiak mindenesetre elõször igencsak hitetlenkedve fogadták a város újdonságát. A közeli híd és a rakpartok teljesen megteltek érdeklõdõkkel, s tízezer ember volt kíváncsi, hogy sikerül-e a Salzachot újra meghódítani. Mára egyértelmûen kiderült, az egymillió euróba került projekt minden szempontból jól vizsgázott. Az újdonság áprilistól október végéig, akár nappal, akár esti kivilágításban a város vonzerejévé vált. Hajós Anna
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
2004. június 30.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
Egyre gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban
Lendületesen fejlõdik az Ukrán Vasutak A vasúti közlekedés rendszerét egyszerre kívánjuk technikai-technológiai és szerkezetátalakítási szempontból fejleszteni, modernizálni, illetve a páneurópai folyosók hálózatába illeszteni – hangsúlyozta a közelmúltban, budapesti látogatása alkalmával Ukrajna közlekedési minisztere és az Ukrán Vasutak vezérigazgatója, G. N. Kirpa (képünkön). A közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és hatékony üzemeltetés nemzetközi szinten is méltán elismert szakembere – aki pályáját a magyar–ukrán határon, Csap állomáson üzemmérnökként kezdte – a Magyar Közlekedés tudósítója számára e fejlesztés részleteibe nyújtott betekintést. ,,Ukrajna elszánt törekvése, hogy mielõbb az Európai Unió tagjává váljék. Ezért összehangolt program megvalósításával kívánunk minél hamarabb megfelelni az uniós követelményeknek. Ennek érdekében viszont kiemelt nemzetgazdasági feladatként a logisztikai feltételeket kell gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb szolgáltatás formájában egyre magasabb színvonalra emelni” – hangsúlyozta G. N. Kirpa, aki leszögezte, hogy Ukrajna személy- és áruforgalma a közúti közlekedés intenzív fejlesztése, illetve a vízi- és légiközlekedés folyamatos bõvítésekorszerûsítése mellett is alapvetõen a kötöttpályás közlekedésre épül. Az Ukrán Vasút (Ukrzeliznyicja – UZ) állami vállalatként az ország teherforgalmának 89,1 százalékát és a személyszállítás 62,3 százalékát biztosítja. Egyre lendületesebb a fejlõdése Ukrajna függetlenségének napjától, 1991. augusztus 24-étõl, illetve a vasutak állami közigazgatási rendszerének beindításától töretlen. Az 1992 tavaszán létrehozott Közlekedési Minisztérium szervezésében gyorsan és eredményesen alakították ki a teher- és személykocsi-, valamint a vontatójármû-parkot, illetve a hálózati és szervezeti infrastruktúrát.
A több mint 22 ezer kilométernyi vasúti fõvonal 30 ezer vágánykilométerén – amelybõl közel 10 ezer kilométer már villamosított – jelenleg 174 ezer tehervagon, több mint 8 ezer személykocsi és (a dízeleken kívül) 1788 villamos mozdony közlekedik. A vonalhálózat közel 20 ezer mesterséges létesítménye között 1503 pályaudvar és vasútállomás, 23 konténerterminál, 135 jármûjavító-mûhely, illetve több mint 7 ezer híd és 42 alagút található. A dízel- és elektromos közlekedés modernizációjáról, a villamosí-
tásról, valamint a vontatott és vontatójármûpark folyamatos korszerûsítésérõl készült tízéves tervet az Ukrán Közlekedési Törvény elfogadásának évében, 1994-ben indította az UZ. A koncepció meghatározó elemeit a gyorsforgalmi vasútvonalak hálózatának kialakítása, a gördülõállomány új generációjának létrehozása és a vasúti közlekedés rendszerének korszerûsítése alkotja. A 197 millió USA dollár költségkeretbõl 1028 kilométernyi hosszban épített elsõ gyorsforgalmi vonalak közül 2000. július 11-én a Kijev–Harkov közötti, 2003. augusztus 1-jén pedig a Kijev–Dnyepropetrovszk közötti vonalat helyezték üzembe. Az idén a Kijev–Ternopol közötti szakasz következik. A 2006os év végére a tervek szerint 2365 kilométernyi fõvonalon 140–160 km/óra folyamatos üzemi átlagsebességet biztosít a vasúttársaság, s még az idén megkezdik azt a 6 éves – az Európai Unió 1996/48. számú rendeletével összhangban levõ – programot, melynek eredményeként 2010-re 1418 kilométeren 200 km/óra átlagsebességgel közlekedhetnek a teher- és személyvonatok. Ukrajna elsõdleges feladata – hangsúlyozta befejezõ gondolataiban G. N. Kirpa –, hogy kihasználja elõnyös földrajzi fekvését. Egyszerre legyen integráns része a páneurópai folyosók hálózatának, illetve híd Európa és Ázsia között. S e területen látja a legszorosabb együttmûködés lehetõségét az általa nagyra becsült magyar vasúttársasággal. G. Szûcs László
Együttmûködés a tárca és az állami repülési szervezetek között
Légi-diplomáciai siker elõtt A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Réthy Imre megállapodást írt alá Sándor Lászlóval, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatójával, Mudra Istvánnal, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat igazgatójával és Hárskuti Jánossal, a Budapest Airport Rt. vezérigazgatójával a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Tanácsában való állandó magyar képviselet elõkészítése céljából. Ezzel hat évtized után elõször, dr. Sipos Attila személyében érvényesíthetnénk a hazai érdekeket a nemzetközi szervezetben, ugyanakkor a régió is képviseletet kapna. Az idén õsszel, szeptember 28. és október 4. között Montreálban rendezik meg az ICAO 35. közgyûlését, ahol megválasztják a szervezet tanácsának új képviselõit. A Magyar Köztársaság számára ekkor nyílik elõször lehetõség arra, hogy a szervezet hatvan évvel ezelõtti megalakulása óta elõször állandó képviselõt küldjön a tanácsba. Ezzel lehetõvé válna, hogy az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) magyar elnöksége mellett az ICAO tanácsában is képviseltesse magát a magyar szakdiplomácia. Az ICAO a nemzetközi légügyi együttmûködés csúcsszerve. Fõ feladatai közül a leglényegesebb a polgári repülés, illetve a repülésbiztonság fejlesztése. Tevékenységében Fotó: Kiss Árpád
nagy hangsúlyt kap a nemzetközi légi jogalkotási munka. A tanácsba az ICAO 188 tagországa közül 36-ot választ a háromévenként ülésezõ közgyûlés. A közgyûlések között az ICAO munkájának irányítója, a tanács, amely ajánlásokat tesz és szabványokat fogad el. Magyarország az ICAO Tanácsának tagságára a Közép-Európai Rotációs Munkacsoport (CERG) soros elnökeként pályázik. A CERG – amelynek tagországai: Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – célja a közép- és kelet-európai régió képviseletének folyamatos biztosítása az ICAO tanácsában. Az ICAO tanácsi tagság alkalmat ad arra, hogy közvetlen hatást gya-
koroljunk a nemzetközi polgári légiközlekedés alakulására. Az ICAO tanácsi képviselettel kapcsolatos költségek viselésében részt vállal a Budapest Airport Rt., a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat, valamint a Malév Rt. *** Dr. Sipos Attila hosszabb ideje légi jogi tanácsadóként vesz részt az ICAO, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) Légi Jogi Bizottsága és a GKM Légiközlekedési Kollégiumának a munkájában. Államigazgatási Fõiskolát végzett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, ezt követõen pedig a Leideni Egyetem nemzetközi légi- és ûrjogi képzésén LL. M. fokozatot. A Malév Rt.-nél töltött csaknem tizenöt éves munkaviszonya során széles körû gyakorlati tapasztalatot szerzett a légiközlekedés területén. A pályázatot benyújtó dr. Sipos Attila az együttmûködési megállapodás aláírásakor elmondta, hogy programja a légiközlekedési iparág iránti elkötelezettségre, a CERG országokkal való szoros együttmûködésre, illetve a régió érdekeinek következetes képviseletére épül. Célja Magyarország, a CERG-országok és az ICAO közötti információáramlás fejlesztése. R. J. Légiközlekedési összeállításunk a 6. oldalon – a szerk.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Kurdi Mónika A fiatal és kreatív nõi vezetõk sorában nem lehet figyelmen kívül hagyni a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágának marketing osztályvezetõjét. Bár vasutas szakmai múltja mindössze alig egy esztendõs, máris egy sor prezentációval, rendezvénnyel hívta fel magára a figyelmet. Eredetileg környezetmérnöki szakon végzett a Széchenyi István Fõiskolán, öt esztendeig Angliában tanulta a nyelvet, a vezetési ismereteket, a marketinget és az értékesítést és ott ismerkedett meg közelebbrõl a számítástechnika alkalmazási rejtelmeivel, valamint a vállalati környezettel. A megújulás iránti fogékonysága késztette arra, hogy megpályázza jelenlegi állását. A reform közepén járó vasúttársaságnál folyó munkát komoly kihívásnak tekinti – ez látszik a napi tizenegy órás munkaidején is. – Milyen cégeknél szerzett szakmai tapasztalatokat Angliában? – Már három éve éltem kint, amikor – az alapokról kezdve – eljutottam arra a nyelvtudási szintre, hogy állást mertem vállalni a versenyszférában, s ehhez különféle tanfolyamokat is elvégeztem, így még a könyvelés sem volt idegen számomra. Közlekedési profilú cégnél nem dolgoztam, viszont egy angol–magyar gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalat csúcsvezetõje mellett, személyi asszisztensként szereztem ismereteket a vezetõi munkáról, módszerekrõl. Ezt követõen egy feltörekvõ kozmetikai céghez mentem, ahol egy új termékcsalád bevezetésével piacvezetõi szintet sikerült elérnünk. Itt elsõsorban csapatépítés, marketing, kiállítások, termékbemutatók tartoztak hozzám, de foglalkoztam értékesítéssel, vevõkapcsolat-tartással és logisztikával is. Amikor 2002 nyár végén hazajöttem, egy globális szinten nagyon jelentõs kereskedelmi beszállítói hálózattal rendelkezõ amerikai cégnél készletgazdálkodási menedzserként kezdtem el dolgozni. – Hogy került a MÁV-hoz? – Szinte párhuzamosan olvastam a pályázati kiírást és kaptam személyes indíttatást. Vasutas családtagokkal, ismerõsökkel, barátokkal beszélgettünk, akik elmondták, hogy a cégnél nagyarányú átalakítás folyik és nem kimondottan vasutas múlttal rendelkezõ fiatalok is bekerülhetnek, hiszen hatalmas ütemben indult meg a reform. Izgattak az új lehetõségek, a szervezetátalakítás, és az sem volt utolsó szempont, hogy itt addig a marketing tulajdonképpen fehér folt volt. – Ugyan a Széchenyi Fõiskolán végzett, de – mint mondta–- nem dolgozott a közlekedési szakmában. Milyen nehézségekbe ütközött a szakma megismerésekor? – Még most is elég sok mindent tanulok – ugyan a szállítmányozás nem, de a vasúti árufuvarozás elég távol állt tõlem. Ez egy hatalmas szervezet, s eddig csak „kis” cégeknél dolgoztam, ahol az ügyintézés, a döntés lényegesen gyorsabb, rugalmasabb volt. Korábban szinte teljesen ismeretlen volt számomra a papíralapú információkezelés – itt vissza kellett lépnem a technikatörténelemben néhány évet. A marketing munkát is csak úgy lehet eredményesen és hatékonyan végezni, hogy a vasúti alapfogalmakkal, rendszerekkel alaposan tisztában van az ember. – Mennyiben speciális az árufuvarozási szakterület marketing tevékenysége? – Hagyományos értelemben a marketing a kereskedelmi stratégia fölött helyezkedik el, és a marketing különféle ágai határozzák meg azt. A MÁV Árufuvarozásnál a marketing a szervezeti átalakítás elõtt nem volt különálló egység és nagyon gyerekcipõben járt – így egyelõre még ez a terület nagyon erõs háttérmunkát kell, hogy végezzen. Talán most érkezünk el egy olyan idõszakhoz, amikor majd visszaáll a papírforma és a jövõben a marketing tevékenység lehet a meghatározó a kereskedelmi stratégia kidolgozásához. Erõsen dolgozunk azon, hogy felépítsünk egy piackutatási és fejlesztési, továbbá belsõ- és külsõ kommunikációs rendszert. Jelenleg csak az alapokkal rendelkezünk. Az igazi kihívás csak most kezdõdik, mert mindezt, ahogy említettem, rendszerbe kell foglalni, és mûködõképessé tenni. – Fiatal vezetõként mennyire sikerült elfogadtatni a személyét, illetve a szakterületét? – A személyemmel azt hiszem, nem volt gond, hiszen elég nyitott vagyok, s itt most a többség – fõleg a vezetés – meglehetõsen fiatal. Azzal a „régiek” is tisztában voltak, hogy egy új versenykörnyezetbe került az árufuvarozás. Az uniós csatlakozás után sokkal élesebb lett a küzdelem, sokkal nagyobb szükség van a megfelelõ vevõkezelésre, a kapcsolattartásra. Ebben a marketingnek nagy szerepe van, s ennek elfogadtatásában a belsõ kommunikáció jelentõsége is megnõtt. A külsõ területi egységekkel már a kezdetektõl sikerült együtt dolgozni, akik elfogadták, hogy a központi marketing és kommunikáció innen indul ki. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A MÁV Rt. Debreceni Területi Képviselete
Dízelmozdonnyal kezdett az elsõ magánvasút
Az észak-alföldi régió sajátosságai A Magyar Államvasutak Részvénytársaság szervezeti átalakítása keretében öt üzletágat – a személyszállításit, az árufuvarozásit, a pályavasútit, a gépészetit és az ingatlangazdálkodásit – és szolgáltatóegységeket hoztak létre. Az üzletágaknak a területeken is mûködnek üzletági területi központjaik, s a végrehajtás a szolgálati egységek szintjén realizálódik. A MÁV Rt. egységes jogi szervezetének a külvilág felé történõ érvényesítésére a MÁV Rt. szervezetében hat regionális területi képviseletet (Budapesten, Szombathelyen, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Debrecenben) hoztak létre, melyek dr. Tömpe István stratégiai vezérigazgató-helyettes irányítása alatt mûködnek. Koi Istvánnal (53), a debreceni területi képviselet igazgatójával (képünkön) az észak-alföldi feladatokról beszélgettünk. – Honnan érkezett e posztra? – Harminchat éve vagyok vasutas, s ez idõ alatt vasút-üzemmérnöki diplomát és menedzserképesítést szereztem – vasutas elõéletem révén tehát kellõ rálátással és kapcsolatrendszerrel rendelkezem e területen. Záhonyban kezdtem pályafutásomat: kocsirendezõ voltam, majd forgalmi beosztásokban dolgoztam, késõbb munkaügyi elõadó lettem. A debreceni MÁV Igazgatóság 1974 óta a munkahelyem – itt elõadó, csoportvezetõ, osztályvezetõ-helyettes, majd a területi igazgatóság titkárságvezetõje, késõbb kabinetvezetõje, végül igazgatóhelyettese lettem. A területi képviselet igazgatói tisztét – hét jelentkezõ közül – pályázaton nyertem el, s 2003 novembere óta dolgozom ebben a beosztásban. – Milyen feladatai vannak a területi képviselet vezetõjének? – A MÁV korábbi szervezetében a vállalatirányítás területi elven szervezõdött. A területi igazgatóságok több területen is irányítási, döntési joggal rendelkeztek, s a területi igazgatók a felsõ vezetés körébe tartoztak. A vasút reformja keretében a hangsúly az újonnan létrehozott üzletágakra került, s az ugyancsak új funkciók, a területi képviselõk – dr. Tömpe István vezérigazgató-helyettes megfogalmazásával élve – „a vasút belföldi nagykövetei” lettek, akik a MÁV Rt. egységes jogi szervezetét a külvilág felé képviselik. A területi képviselõk feladata a kapcsolatok építése, ápolása az adott régió meghatározó gazdasági-, társadalmi- és közigazgatási szervezeteinek képviselõivel; információk nyújtása a vasútról; a regionális közlekedés feltételeinek kialakításában való közremûködés; a kialakuló régiók közigazgatási-gazdasági centrumaihoz való csatlakozás elõkészítése; a stratégiaalkotáshoz szükséges információk összegyûjtése és továbbítása. – Hogyan mûködik a debreceni területi képviselet? – A statisztikai régiókhoz igazodva a MÁV Rt. debreceni képviselete Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben – vagyis Észak-Alföldön – tevékenykedik. Munkáltatói jogosít-
ványunk nincs, s mûködésünknek – csakúgy, ahogy a másik öt területi képviseletnek sem – nincs közvetlen ráhatása a vasút belsõ mûködésére, annak irányítására. A területi képviselet célja, hogy sokrétû, sokoldalú tevékenysége minél hasznosabb legyen a vasút számára. Nincs mögöttem nagy stáb: két munkatárs segíti munkámat (a szükséges szakmai támogatást az adott üzletág és a stratégiai vezetés biztosítja). A felmerülõ kérdéseket, problémákat a szakmailag illetékes üzletághoz továbbítjuk, informatív találkozókon, egyeztetõ megbeszéléseken javaslatokkal segítjük elõ a megoldások megkeresését. Három megyei közgyûlés és több mint 100 önkormányzat vezetõivel, valamint sok jelentõs gazdasági vállalkozás irányítójával kell személyes kapcsolatokat ápolnom, s biztosítani az információk kétirányú áramlását, a határmenti régiós kapcsolatok építését – részt vállalva a MÁV külsõ kommunikációjában is. Nemcsak a külsõ partnerekkel, hanem a MÁV-on belül, az egyes üzletágak területi központjaival is rendszeres a kapcsolat: hetente tartunk tájékoztató, konzultációs értekezletet, melyet moderátorként vezetek. A visszajelzések alátámasztják, hogy fontos e feladat ellátása. – Milyen speciális, régiós feladatokat kell megoldania? – Nincs arra kõbe vésett szabály, hogy mit tegyünk. Sokrétû, sokoldalú tevékenységet végzünk. Új szerepkör ez, sok tanulnivalóval. A kép-
2004. június 30.
viseleti feladatok ellátása mellett az egyik legfontosabb feladatunknak a jelenlegi mellékvonali rendszer alternatíváját jelentõ térségi vasutak létrehozásának elõkészítésében való részvételt tekintem. A kormányhatározat alapján Balassagyarmat és Vésztõ térségében elkezdett kísérletek egy gazdaságosabban, hatékonyabban mûködtethetõ regionális közlekedési rendszer kialakítását szolgálhatják. Területünkön az adottságokat tekintve Mátészalka környékén lehetne megszervezni e kísérlet kiterjesztését. – Milyen elképzelésekkel vágott neki új munkakörének? – Elsõsorban a régió igényeit kell felmérnem. Kaptam már jelzéseket, hogy a 100-as vasúti fõvonalon (amely az észak-alföldi régió közlekedési gerince) a vonatok sebességét növelni kell, ezért ki kell építeni az óránként 160 kilométeres pályasebességet lehetõvé tevõ vágányokat. A felújítás most még csak Budapest és Szolnok között van napirenden, ám 2007 után remélhetõleg Debrecen–Nyíregyháza–Záhony felé is megvalósul. Addigra pedig a debreceni vasúti pályaudvar épületét is fel kellene újítani – EU színvonalúvá átalakítva –, s bizony Hajdúszoboszló állomásépülete is megérett már a korszerûsítésre (e tennivalókat a megyei, városi önkormányzatok hozzájárulásával, közremûködésével lehetne elõkészíteni, megvalósítani). – Az EU minden bizonnyal az egyik kulcsszó az ön munkájában… – Valóban. Napirendre kerülhetne – épp az EU miatt egyre jelentõsebb forgalmat lebonyolító, felértékelõdõ – Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása is (román oldalon már tervezik a villamosítást, s ugyancsak a román partnerek Ro-La irányvonat indítását is tervezik a Nagyváradról). A jelenlegi határállomások is fejlesztendõk, színvonalukat az uniós követelményekhez kell igazítani. Záhonyban például növény-egészségügyi állomást építenek az EU elõírásainak megfelelõen, vasúti területen. A határõrséggel, a vámosokkal jó a kapcsolat: többször tartottunk számukra bemutatót arról, hogyan lehet megbontani a vasúti kocsit károkozás nélkül, s hol vannak benne olyan helyek, ahol valamit el lehet dugni… Az InterCity már Csapra is kijár, s egyes önkormányzati vélemények szerint akár Ungvárig is elmehetne. – Nem ejtettünk még szót a vasúti közlekedés biztonságáról… – …pedig ez is lényeges terület! A vasút – EU összehasonlításban is – az egyik legbiztonságosabb, a környezetet leginkább kímélõ közlekedési forma. A statisztikák azt mutatják, hogy a vasúti-közúti átjárókban történõ balesetek okozói zömmel a közúton közlekedõk. Bárány Tibor
Csak árufuvarozás és vontatás Június 16-án kapta meg a vasútvállalati engedélyt a fõvárosi székhelyû Floyd Kft. a Közlekedési Fõfelügyelet vasúti felügyeletétõl. Az elsõ magyarországi magán vasúttársaság elsõ, német gyártmányú dízelmozdonya – futáspróba és vizsgáztatás keretében – június 22-én Szentgotthárdnál lépte át a magyar–osztrák határt, s néhány nappal késõbb állt menetrend szerinti, de kizárólag árufuvarozással és vontatással foglalkozó forgalomba. A Floyd Kft. a közútra átterelõdött vasúti fuvarfeladatok egy részének visszaszerzésére, és nem a MÁV Rt.-vel való konkurenciaharcra készül – nyilatkozta a Népszabadságnak Bogdán András, az elsõ hazai magánvasúti társaság ügyvezetõ igazgatója, aki szerint a dízelmozdonyuk sikeres futáspróbájával az egyik legnagyobb akadály hárult el cégük árufuvarozói tevékenységének megkezdése elõl. Az osztrák Steiermarkische Landesbahnen vasúti vállalkozástól bérelt, 2002-ben gyártott, 74 tonnás mozdony a tervek szerint lapzártánk után vontatja az elsõ próbaszerelvényt a Szentgotthárd–Szombathely–Sopron–Bécsújhely útvonalon. A Floyd Kft. a futáspróbán eredményesen túljutott dízelmozdony-típusból összesen négyet állít majd szolgálatba. A társaság vontatójármûparkjában azonban késõbb – újabb dízelek mellett – villamos-mozdonyok is megjelennek majd. Ezzel együtt a vonalak száma is bõvül: a társaság vonatok közlekedtetését tervezi Kürtös és Hegyeshalom, valamint Kürtös és Sopron között is. F. Gy.
Követelmények az EU-csatlakozás után
Vasúti rendszerek tanúsítása Az Európai Unió Bizottsága – a belsõ határok megszûnésével jelentkezõ elõnyök kihasználása és a vasúti szolgáltatások színvonalának emelése érdekében – a mindeddig elkülönülten mûködõ nemzeti vasúthálózatok összekapcsolását és együttmûködési képességük növelését tûzte ki célul. Az EU 2015ig szóló közlekedéspolitikája a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévõ, biztonságos és megbízható közlekedési rendszer létrehozására helyezi a hangsúlyt. A nemzeti vasúti hálózatok együttmûködési képességének (interoperabilitásának) a megteremtése érdekében a bizottság elfogadta a nagy sebességû vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK, illetve a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK irányelveket, melyek alkalmazása a csatlakozást követõen induló valamennyi vasúti beruházás – beleértve az öszszes hazai vasútépítési, beszerzési és korszerûsítési projektet – esetén kötelezõ. Az irányelvek a kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ rendszerelemek megfelelõség-ellenõrzését, illetve használatra való alkalmasságának tanúsítását a tagállamok által bejelentett (notifikált) szervezetek feladatkörébe utalják. A piaci környezet megváltozásából adódó lehetõségeket felismerve, a TÜV Rheinland közép- és keleteurópai vállalatcsoportjának vezetése határozott lépéseket tett a vasúti szakterület kialakítása érdekében, azzal a céllal, hogy az érintett felekkel történõ együttmûködés, valamint a rendelkezésre álló hazai szakértõi háttér bevonása révén a vasúti rendszerek megfelelõség-értékelése területén közép-európai szakértõi központként járuljon hozzá az irányelvek által megkövetelt mûszaki biztonság növeléséhez. A társaság jelenleg intenzív tárgyalásokat folytat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Központi Közlekedési Felügyelet, valamint a Magyar Államvasutak Rt. il-
letékes vezetõivel a kijelölési eljárás sikeres lefolytatásához szükséges feltételek biztosítása, valamint a kijelölést követõ jóváhagyási és engedélyezési eljárásrend kialakítása érdekében. Ebben a munkában jelentõs segítséget és támogatást nyújtanak a TÜV Rheinland Group kölni szakértõi központjának munkatársai. A MÁV Rt. gépészeti üzletágával megkötött együttmûködési szerzõdés alapján 2004. május 1-jétõl a vasúti üzletág szakértõi közremûködnek a korábban kizárólag a MÁV Rt. hatáskörébe tartozó egyszerû nyomástartó edények (légtartályok) vizsgálatában és tanúsításában. E szerzõdés keretében a társaságnak – a szükséges felhatalmazások megszerzését követõen – lehetõség nyílik a 99/36/EK irányelv hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések (tartálykocsik, tartálykonténerek, battériás kocsik stb.) vizsgálatának és idõszakos ellenõrzésének, valamint az ezen berendezések gyártását, karbantartását és idõszakos ellenõrzését végzõ társaságok minõsítésének a végrehajtására. Az együttmûködési szerzõdés megkötése lehetõséget biztosít arra, hogy a társaság – az általa kínált szolgáltatások területén – a régió meghatározó piaci szereplõjeként vegyen részt az egységes, európai színvonalú vasúti rendszer kialakításában. Forrás: TÜV Rheinland Inform (Borhy István)
KÖZÚT
2004. június 30.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Öt meghatározó szervezet összefogott
Hétvégi kamionstop Június 15-e és augusztus 31-e között az általános korlátozási idõ alatt tilos közlekedni a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjármûveknek. A korlátozás továbbra sem érinti az államhatártól a magyarországi telephelyéig rakomány nélkül haladó jármûveket. Az említett idõszakban megszûnt a nemzetközi forgalomban közlekedõk szombati kedvezménye, így azonos feltételek (korlátozások) vonatkoznak rájuk is, mint a belföldiekre – kivéve az államhatártól a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt parkolóig közlekedõ jármûvekre. E szerint az a rakott (nemzetközi fuvarozást végzõ) tehergépkocsi, amelyik szombat reggel nyolc óra elõtt érkezik az államhatárnál lévõ vámterületre, a lehetõ legrövidebb útvonalon elmehet a forgalmi engedélybe bejegyzett magyarországi telephelyig, vagy az elsõ lerakóhelyig – adja hírül az MKFE. n
Fuvarozói-szállítmányozói etikai kódex Öt meghatározó jelentõségû fuvarozói-szállítmányozói szakmai érdekképviseleti szövetség közös etikai kódexet hozott létre, amelyben tagjaik nevében becsületes piaci magatartást és tisztességes versenyzést vállalnak. Az errõl szóló dokumentumot a Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetsége (FUVOSZ), a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT-Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Speditõr Club, valamint a Szállítmányozó Kis- és Középvállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (SzKKÉSz) vezetõi írták alá június 15-én. Az eseményen részt vettek a GKM és az MKIK képviselõi is.
Volánbusz: 10 év után ismét közlekedik az Adria Expressz
Irány az Isztriai félsziget! A Volánbusz Rt. 10 év szünet után ismét nyári különjáratot indított az Isztriai félszigetre. Az Adria Expressz június 18-ától augusztus 28-ig (igény esetén szeptember 4-ig) hetente egyszer közlekedik. Az Adria Expressz péntekenként 20 órakor, Budapestrõl, a Népliget autóbuszállomásról indul, s elõször Letenyén áll meg. Szombat hajnalban Rijekánál éri el horvát tengerpartot, majd Opatija, Umag, Novigrad, Porec és Vrsar megállással jut el Rovijnba, ahonnan szombaton, 18.30 órakor indul vissza. A menettérti jegy ára Opatijáig 12 900 Ft, míg a távolabbi célállomások esetében 15 900 Ft. A fiatalokat és az idõseket kedvezményekkel csábítják az Adria Expresszre. A 4 év alatti kisgyerekek 80, a 4–12 év közöttiek 50, a 26 év alatti diákok és fiatalok, valamint az 55 év felettiek 10 százalékos kedvezményt kapnak – ez utóbbi ,,kategóriákban” tehát Opatijáig 11 610, onnan távolabb
5
pedig 14 310 forintba kerül az utazás. A Volánbusz az igények függvényében több busz elindítására is felkészült. A 48 személyes, magas komfortú, légkondicionált jármûveken italautomata, WC, TV és videó áll az utasok rendelkezésére. A sofõrök legalább egy idegen nyelvet beszélnek, hogy az esetleg felmerülõ problémák esetén intézkedni tudjanak. Fajcsák Lajos kereskedelmi igazgató szerint a horvát tengerpart a háborús veszély elmúltával egyre több magyart vonz – ezért döntöttek a járat újraindításáról. A Volánbusz Rt. – amely tavaly 18 milliárd forint árbevételt ért el – 900 autóbuszt üzemeltet, s Pest megyében 8 javítómûhelyt tart fenn. A társaság Európa 15 országának 100 városába indít rendszeres járatokat – Magyarországon pedig 540 településre távolsági buszokat. F. T. I.
Minden második gumiabroncs az interneten kel el
Magyarország vezet a kelet-európai régióban Alig nyolc hónap alatt a régió vezetõ helyére tornászta fel magát a Goodyear Dunlop Tires hazai leányvállalata az online értékesítés terén, mivel messze megelõzve más leányvállalatokat, az Európát, Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló régión belül, a világ vezetõ gumiabroncsgyártójának magyar vállalatánál május végére közel 53 százalékos részesedést ért el az interneten keresztül értékesített abroncsok aránya a teljes eladásokból. Gyakorlatilag minden második abroncs az online rendszer segítségével jut el a kereskedõi hálózathoz – emelte ki Malkócs Tamás, a Goodyear Dunlop Tires Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója. Ezzel a magyar az elsõ Goodyear leányvállalat a régióban, amelynek sikerült átlépnie az 50 százalékos lélektani határt. A céget a szlovén és a cseh vállalat követi, ahol az internetes értékesítés aránya közel 41 százalék. A Goodyear Dunlop Tires közel másfél éve indította el az abroncsértékesítésben forradalminak számító TireOnlineService (TOS) rendelési rendszerét, amely ma már 23 országban szolgálja éjjel-nappal a kereskedõket. Malkócs Tamás a hazai sikert a hazai gumiabroncs-kereskedõk nyitottságával és a kétségkívül innovatív internetes rendszer praktikus mivoltával magyarázza. „Több mint kétszáz kereskedõ kapcsolódott be eddig a TireOnlineService-be, ami több mint 400 aktív felhasználót jelent. Úgy tûnik, a TireOnlineService olyan igényt tud kielégíteni, amit eddig nagyon hiányoltak partnereink.” Rövid kísérleti szakaszt követõen – amelyet német márkakereskedõk bevonásával végzett a Goodyear – a TOS Nyugat-Európában indult el elõször. Mára közel tízezer márkakereskedõ csatlakozott a páneurópai online rendelési rendszerhez, amelyen keresztül elindítása óta egymilliónál is több gumit értékesítettek. A TireOnlineService segítségével a kereskedõk valós idõben intézhetik megrendeléseiket az interneten keresztül – gyakorlatilag bárhonnan és bármikor. Rendeléseiket a Goodyear teljes márka- és termékskálájára leadhatják, tehát a Goodyear mellett a Dunlop, Fulda, Sava és nemsokára a Debica márkákra is. A rendszer információt nyújt a rendelés állásáról, az utánrendelésekrõl, az ügyfélstátuszról és a felhasználói adatokról is.
n
A Közös Etikai Kódex aláírói (balról jobbra) Takács László, a FUVOSZ elnöke, Domokos István, a NiT-Hungary elnöke, dr. Hinfner Miklós, az MKFE fõtitkára, dr. Nagy István, a Speditõr Club elnöke és Szegõ Tibor, az SzKKÉSz elnöke
„Az üzleti erkölcsbe, tisztességbe ütközõ magatartás akkor is elítélendõ, bírálatra és orvoslásra érdemes, ha jogszabályok nem tiltják.” Ez az – aláírással hatályba lépett – etikai kódexbõl vett idézet jól jellemzi az abban foglalt megállapodás tartalmát.
Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tartják be az etikai kódex elõírásait, elõször zárt körben figyelmeztetik, majd ismételt elmarasztalás esetén, a médián keresztül nyilvánosságra hozzák „bûnét”. A fuvarozó vállalkozások akár tevékenysé-
gi engedélyüket is elveszthetik ismételt etikai szabálysértések következményeként. A FUVOSZ, az MKFE, a NiTHungary, a Speditõr Club és az SzKKÉSz közgyûlései a tervezetet jóváhagyták, s alapszabályuk részévé emelték a Közös Szakmai Etikai Kódexet. A dokumentum hosszú elõkészítõ folyamat végére tett pontot: a szeghalmi közös találkozók tárgyalásai, egyeztetései végre az etikai kódexben öltöttek testet. Egy olyan egységes etikai szabálygyûjtemény készült el közös akarattal, amelynek „kódexközösségéhez” való csatlakozás minden más szakmai szervezet elõtt is nyitva áll. Hinfner Miklós, az MKFE fõtitkára kiemelte, hogy várják egyebek között a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Volán Egyesülés és a két vámügyi szövetség csatlakozását is. Emlékeztetett arra, hogy hasonló, fuvarozói-szállítmányozói etikai kódexe egyik EU-tagországnak sincs, így e tekintetben Magyarország úttörõ szerepet tölt be. Az aláíró szervezetek meggyõzõdése, hogy a dokumentum mérföldkõ a hazai fuvarozói és szállítmányozói szakmában, mert a közös etikai normák betartása meghatározó lehet a jövõre nézve a kibõvülõ európai piacon. Bárány Tibor
Másfél évtizedes Gablini-jubileum A Gablini Gábor ügyvezetõ igazgató által vezetett Peugeot Gablini márkakereskedés 15 éves Peugeot forgalmazói múltja révén Magyarországon már több mint 20 ezer Peugeot tulajdonossal áll kapcsolatban, s komplex kiszolgálásukat hangsúlyos feladatának tekinti. A cég ma már csaknem 100 fõnek ad munkalehetõséget, akik a világ elsõ Blue Box technológiás, új értékesítési koncepciót alkalmazó Peugeot min-
taszalonjában és – éppen bõvítés alatt álló – márkaszervizében (Gablini M3), valamint Magyarország egyik legnagyobb karosszériaés fényezõ üzemében (Gablini Zugló) dolgoznak. A 15 éves évfordulót a házigazdák és a népes vendégsereg a legújabb Peugeot, a 407 sportkupé bemutatásával ünnepelte. „A játéknak vége – mostantól az autó új fogalmat nyer” – így szól a Peugeot 407-es hazai premier-
jének szlogenje, s nem véletlenül, hiszen az autó – emblémájához híven – valóban ragadozó, amely csak hozzáértõ idomár kezének engedelmeskedik. A Sphere, a Symbole, a Supreme és a Sportline felszereltségek az opciók széles skáláját kínálják. A legolcsóbb, a 1,8/117 LE benzines alapára bruttó 5,25, míg a 3,0/211 LE tiptronic váltós csúcsmodell induló ára bruttó 8,6 millió forint. B. T.
A Renault Trucks Hungária Kft. újdonságai
Sokoldalú „kiskamion” a Mascott Dominique Pollien, a Renault Trucks Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója a június 22-én tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy július 1-jétõl távozik a cég élérõl, s posztját kijelölt utódjának, Philip Bourgesnek adja át. Az importõr cég – kihasználva az alkalmat – egyúttal bemutatta az új Renault Mascott modelleket is. Dominique Pollien ügyvezetõ igazgató július elsejével távozik a cég élérõl (a Renault Trucks lengyelországi leányvállalatának vezetõje lesz), míg Magyarországon az új ügyvezetõ igazgató az a 45 esztendõs Philip Bourges lesz, aki 15 éve dolgozik a Renault Trucksnál, karrierjét pénzügyi vonalon kezdte, s legutóbb a franciaországi használtjármû-üzletág vezetõje volt. Dominique Pollien, aki egyúttal a Renault Trucks dél-kelet-európai régióközpontjának vezetõje is volt, elmondta, hogy a tõlünk délre esõ országokban egyre szervezettebben mûködik a kereskedelem. Romániában évente már 500 Renault haszongépjármûvet adnak el (4 éve még csak évi 50-60 darabot értékesítettek), ezért itt valóban megérett a helyzet leányvállalat alakítására. Magyarország azonban megõrzi régióközponti szerepét a használt jármûvek értékesítésében (fõként az adriai országokra koncentrálva).
Az új Renault Mascott kisteherautót Gallatz Zoltán, a Renault Trucks Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója mutatta be. A Mascott2 a kategória egyik legjobb jármûve, valóságos csúcs a kis haszonjármûvek között. Háromliteres motorral készül, amely kétféle, DXi 120 és DXi 160 változatban
kapható. Az új modell karbantartási periódusa 60 ezer kilométerre nõtt. Külön értéke a mûszerfalon elhelyezett 5 vagy 6 fokozatú (magyar gyártmányú) ZF sebességváltó, a szervokormány révén pedig az autó a korábbihoz képest egyharmad erõvel irányítható. A Mascott mögött a Renault Trucks 1100 európai értékesítési pontból (közülük 13 hazánkban található) álló profi hálózata várja és szolgálja az ügyfeleket. B. T.
6
LÉGIKÖZLEKEDÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Van pénzügyi alap a beruházásra
A remény szárnyain Elfogadta a tavalyi tevékenységérõl szóló beszámolót és az idei tervet a Taszár Airport Kht. legutóbbi taggyûlése, ám a tulajdonosok egyike sem tudja: mit hoz a jövõ? Egyelõre ugyanis semmiféle pályázat nincs, ahonnan pénzhez lehetne jutni a további fejlesztésekhez – derül ki a Somogyi Hírlap cikkébõl. A három tulajdonos – Somogy, Kaposvár és Taszár önkormányzata – eleddig mintegy 565 millió forintot költött a taszári reptér polgári termináljára. Elkészült a beruházás elsõ két üteme – azaz a kétszintes, ezer négyzetméteres fogadóépület, a gurulóút és a repülõgépek parkolóhelye. Hiányzik azonban a terminál bútorzata, technikai berendezése, a kiszolgálóút, a 61-es fõúttal összekötõ út és a cargo – azaz a légi teherszállításhoz szükséges épületek, eszközök. Ehhez még legalább 600 millió forintra lenne szükség, ám egyelõre sehol sem találtak pénzforrást (az elsõ két ütemhez 90, illetve 75 százalékos állami támogatást kapott a Taszár Airport Kht., most azonban egyelõre nincs olyan pályázat, ahonnan forrásokhoz juthatnának).
Vékony László, a kht. ügyvezetõ igazgatója a cég legutóbbi taggyûlésén elmondta: tárgyaltak a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, a Katonai Légügyi Hivatallal, elkészültek a szükséges megállapodások és szerzõdések, a terveknek megfelelõen folyik a második ütem megvalósítása, amely határidõre be is fejezõdik. Eközben folyamatosan tárgyaltak reménybeli befektetõkkel is, ám eddig ez még nem hozott eredmény – igaz, még tartanak a biztatónak látszó megbeszélések. Az idei tervek közt meghatározó lesz a teljes repülõtér, illetve honvédségi bázis polgári hasznosításra való átvétele. A létesítményt a megyei közgyûlés és Taszár önkormányzata is átvenné – akár egyedül is –, de az sem kizárt, hogy a kht. három tulajdonosa tulajdonrészük birtokolja majd a repteret. Ez azonban elég távoli jövõ – elõbb a beruházás harmadik ütemét kell megvalósítani, amelyhez a kht. vezetõinek továbbra is keresik a pénzügyi forrásokat.
n
Wizz Air: budapesti start Az egykori Malév vezérigazgató, Váradi József által vezetett Wizz Air diszkont légitársaság június 24-én indította elsõ járatát Budapestrõl, augusztus 10-étõl pedig már heti 46 járat közlekedik Európa nyolc városába a magyar fõvárosból. A társaság – amely május 19-én a lengyelországi Katowicébõl indította legelsõ járatát (Magyar Közlekedés, 21–22., 2004. június 2. 2. oldal – a szerk.) a következõ egy év alatt mintegy 850–860 ezer jegyet szeretne értékesíteni. Ha céljukat zömében teljesítik, akkor a vezérigazgató szerint a Wizz Air az elsõ számú diszkont légitársaság lesz Magyarországon. A terveket az is megalapozhatja, hogy az elsõ Wizz Air járat felszállása óta a levegõbe emelkedett 174 gépen csaknem 20 ezren utaztak a társaság gépein, s eleddig összesen már mintegy százezer jegyet értékesítettek a különbözõ célállomásra repülõ járatokra. A Wizz Air gépparkja kizárólag Airbus A320-as típusú, 180 férõhelyes gépekbõl áll – ezekbõl az év végéig hat darab közlekedik, de jövõre további tíz gép beszerzését tervezik. A társaság Budapestrõl London (Luton), Párizs (Beauvais), Róma (Ciampino), Barcelona (Girona), Prága, Brüsszel (Charleroi), Athén és Stockholm (Skavsta) célállomásokra (repülõterekre) indít járatokat, amelyekre a legolcsóbb jegy – a különbözõ díjak és illetékek nélkül, egy útra – alig ötezer forintba kerül. F. Gy.
Fejlesztés Börgöndön Fejlesztési társaságot alapított június 15-én a börgöndi regionális repülõtér felépítésére a székesfehérvári önkormányzat és egy angol befektetési társaság, a Plane Station Group – írja a Népszabadság. A társaság a Székesfehérvár melletti, közigazgatásilag a városhoz tartozó Börgönd község mellett kezd majd egy regionális repülõtér felépítésébe. A reptér végleges helyét szeptember végéig választják ki a fejlesztési társaság szakemberei, ezután kezdõdik a tervek engedélyeztetése, majd várhatóan két év múlva a repülõtér építése. Az elsõ gépek legkésõbb 2008 közepén szállnak majd fel az új légikikötõbõl. Az 1991-ben Börgöndön bezárt, egykori magyar katonai légi bázist, Székesfehérvár és a vele szomszé-
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
2004. június 30.
dos Aba önkormányzata 2001-ben közösen vásárolta meg az államtól. Eredetileg a repteret is együtt építették volna fel – az alig négyezer lakosú Aba község azonban az idén pénzzavarba került, és így nem tudja teljesíteni a korábbi szerzõdésekben rögzített vállalásait. Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester a minap a fejlesztési társaság megalapítása utáni sajtótájékoztatón azt mondta: Abát nem zárták ki a tervekbõl, továbbra is tárgyal egymással a két önkormányzat arról, hogy a község milyen formában vesz részt a repülõtéri beruházásban – azonban Székesfehérvár nem halogathatja a beruházás elkezdését, mert sok a versenytárs. A Dunántúlon Sármellék, Veszprém és Kaposvár önkormányzata is regionális repülõteret szeretne építeni. A börgöndi reptér a négy évvel ezelõtt elkészült elsõ tervek szerint több százmilliárd forintért felépülõ raktárakkal, logisztikai bázissal, javítómûhelyekkel felszerelt létesítmény lett volna. Most felmérik, hogy mekkora reptér építése lenne gazdaságos – ezekrõl szeptember végéig születik döntés. A leendõ repülõtér üzemeltetésének jogát 60 évre az építkezés költségeit fedezõ Plane Station Group kapta meg. n
Megújul a Ferihegyi reptér 1-es terminálja Még az idén megkezdõdhet a forgalomnak 1950-ben átadott Ferihegy 1-es terminál modernizációja – jelentette be Hárskuti János, a Budapest Airport Rt. vezérigazgatója. A korszerûsítést az utasforgalom növekedése és a modern biztonsági követelmények indokolják. Jövõre várhatóan csaknem 6 millió utast fogad Ferihegy, ami 1 millióval haladja meg a 2003-as szintet. A low-cost forgalom ezen belül eléri majd az évi nyolcszázezer utast. A növekvõ forgalom és a reptér hatékonyságjavító intézkedései tükrözõdnek a pénzügyi eredményekben is. A Budapest Airport Rt. árbevétele 2003-ban 3,1 milliárd forinttal, nyeresége 1 milliárd forinttal nõtt, megteremtve a pénzügyi alapot a beruházások elindításához. A társaság célja, hogy a Ferihegyi repülõtér Közép-Európa kereskedelmi és logisztikai központjává váljon. Hárskuti János emlékeztetett rá, hogy az 1-es terminálhoz érzelmek kötõdnek, hiszen emberek millió haladtak át az ismerõs vörösréz kapukon. A terminál jellegét ezért részben megõrzik, részben megfiatalítják az épületet. A megõrzést az épület mû-
emléki jellege, míg a felújítást a dinamikusan növekvõ utasforgalom is indokolja. Tavaly 14 százalékkal emelkedett a repülõgép-, 12 százalékkal az utas-, 9 százalékkal pedig a cargo-forgalom. Az utasforgalom 10 év alatt több mint a duplájára emelkedett, 2004 elsõ negyedévében pedig 31 százalékkal nõtt a tavalyi adatokhoz képest. A gépmozgás az idén elérheti a 100 ezres számot, amelynek mintegy fele az érkezõ járat. Kepecs György, a Budapest Airport Rt. elnöke hangsúlyozta, hogy a forgalom növekedésének aránya jócskán meghaladja Európa átlagát – ám az infrastruktúra fejlesztése nem tartott lépést ezzel az irammal, tehát
éppen idõszerû a felújítási munkálatok elkezdése. A Ferihegy 1-es terminál 1950ben a kor egyik legkorszerûbb repülõterének számított Európában, mára azonban nem felel meg a modern repülõterek igényeinek. A Budapest Airport legkorábban szeptemberben adja át a területet a majdani kivitelezõnek. A kivitelezõ kiválasztása az engedélyek és a tervek birtokában, pályázat útján történik. A leendõ kivitelezõvel folytatott egyeztetést követõen tudnak majd beszélni arról, hogy mikor adják át ismét a forgalomnak a felújított terminált. A cél mindenesetre az, hogy a jövõ nyári szezonra egy megújult, 2–2,5 millió utas forgalmát lebonyolítani képes Ferihegy-1 várja az utazókat – azaz maximális kihasználtság esetén óránként mintegy ezer utast tudnak majd kezelni a terminálon. A biztonsági elõírások a legszigorúbb nemzetközi normáknak is megfelelnek majd. Csarnai Attila
A tavalyinál közel egy hónappal korábban elérték
Már egymillió Malév utas az idén A Malév 2004. június 21-én köszöntötte a légitársaság idei évének egymilliomodik utasát. A számítógépes rendszer által kiválasztott szerencsés utas Farkasné Storga Judit, aki a Malév 762-es stockholmi járatával – a tervezett turistaosztály helyett business osztályon – utazott az arlandai repülõtérre. Ezen kívül – meglepetésként – átvehette a Malév Rt. ajándékát, a 2 fõ részére szóló, helyfoglalásra jogosító szabadjegyet. A Malév idei egymilliomodik utasát a légitársaság vezetése nevében Krebsz Adrien szóvivõje fogadta Ferihegy 2A terminál tranzit várójában. A Malévnél már több éve hagyomány az egymilliomodik utas ünneplése – ez tavaly július közepére esett. Az egymilliomodik utasszám közel egy hónappal korábbi elérése is mutatja, hogy az új kereskedelem- és árpolitika meghozta gyümölcsét, ugyanis az elmúlt év végén megújult, egyszerû, átlátható és elérhetõ árstruktúrát bevezetõ nemzeti légitársaság hétrõl hétre kimagasló eredményeket produkál. A kimutatások szerint a Malév az év elsõ hat hónapjában nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét. A légitársaság magasabb kapacitásnövelés mellett (25%), 11 %-os
utasszám növekedést is magáénak tudhat a tavalyi év hasonló idõszakához viszonyítva. Dacára annak, hogy számos, a Malév által repült útvonalon fapados versenytárs is üzemel, a nemzeti légitársaság növelni tudta utasai számát – például Párizs (11,2%), Milánó (13,8), Velence (33,1%), Hamburg (12%), Helsinki (26%), Stocholm (24%) és London (41%) célállomások felé. A londoni utasszám igen magas növekedési
üteme igazolja az elmúlt évi döntés helyességét – vagyis a frekvenciabõvítést és a repülõtér-váltás szükségességét. Az utasszám-növekedéséhez hozzájárul az idén indított számos népszerû célállomás is – például Ljubljana, Lyon, Jekatyerinburg és Dubrovnik. A Malév az online értékesítés területén is kedvezõ eredményeket tud felmutatni. Az internetes jegyértékesítés 2003. december 22-én indult, és 2004. június közepéig sok ezer utas választotta a jegyvásárlásnak ezt a módját, több mint 362 millió forintos bevételt generálva a légitársaságnak. A legkeresettebb online célállomások között van London, Párizs, Stockholm, Brüsszel és Dublin is. n
Budapest–Podgorica A Malév Rt. június 15-én beindította Budapest és Podgorica közötti menetrend szerinti járatát, amely szezonális jelleggel, október közepéig MA494 és MA495 járatszámon, hetente kétszer – kedden és szombaton – 67 férõhelyes Fokker 70-es repülõgépekkel közlekedik.
Germanwings Légitársaság
Egy esztendeje Magyarországon is Megközelítõleg 190 ezer regisztrált foglalás, 80 százalékot meghaladó helykihasználtság és a járatok számának folyamatos emelkedése mutatja az elsõ német diszkont légitársaság sikerét Magyarországon – hangsúlyozta május 28-ai budapesti sajtótájékoztatóján a Germanwings Légitársaság elnök-vezérigazgatója, dr. Joachim Klein. A Germanwings Légitársaság – amelyet 1997-ben az Eurowings Luftverkehrs Rt. alapított – elsõ repülõgépe 2003. május 22-én landolt Magyarországon. A Budapest– Köln–Bonn járat nagy sikerére való tekintettel 2003. szeptemberében tovább bõvítették a menetrendet és elindították a stuttgarti járatot is. Jelenleg hetente 17 járatuk közlekedik Budapest és Köln–Bonn, valamint Budapest és Stuttgart között, de a heti járatok száma rövidesen 18-ra emelkedik. ,,A Germanwings bízik abban, hogy az EU-csatlakozás után tovább növekszik a magyar üzleti utasok száma, így a légitársaság árértékarányos szolgáltatásával hozzájárul a német–magyar üzleti kap-
csolatok további élénküléséhez. Szerintünk Magyarország az egyik legfontosabb, jelentõs növekedési lehetõségekkel rendelkezõ piac. Ebbõl a megfontolásból 2004. július 16-tól a Germanwings növelni fogja járatai számát, valamint új a légitársaság magyarországi ismert-
ségének jelentõs növekedését megcélzó marketing tevékenységbe kezd Magyarországon a ZANOX.de vállalattal közösen” – mutatott rá a tájékoztatón dr. Joachim Klein. A Germanwings 19 eurótól kezdõdõ áraival és számos célállomásával az üzletemberek mellett sok turistát is „megszólít”. A Budapest–Köln útvonalon utazók egynegyede, a Budapest–Stuttgart útvonalon utazók több mint egyötöde magyar. B. T.
Gyorsabban a földön is ,,Június 13-án megindult a menetrend szerinti vasúti közlekedés a Köln–Bonn repülõtérre, melynek köszönhetõen az utasok a kölni városközpontból már tizenöt perces utazással elérhetik a repülõteret (mely egyebek között a Germanwings bázis-légikikötõje). A Köln–Bonn repülõtér eddig Németország legvonzóbb árait kínáló légikikötõjének számított, ezentúl pedig már a legjobb városi összeköttetést nyújtó repülõtérként is nyilvántartják majd.” – mondta dr. Joachim Klein.
LOGISZTIKA
2004. június 30.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Közgyûlést tartott a Waberer’s Holding Logisztikai Rt.
Kiugró mértékû üzemi eredménynövekedés, további expanzió Növekvõ árbevétel mellett látványosan javult a Waberer’s Holding Logisztikai Rt. üzemi eredményessége és mérlegfõösszege a megelõzõ évhez képest – egyebek között errõl számolt be a Waberer’s Csoportot tulajdonosként irányító, nevét 2004 februárjában Volán Tefu Rt.-rõl Waberer’s Holding Logisztikai Rt.-re változtató társaság közgyûlése elé terjesztett 2003. évi konszolidált üzleti jelentés. A hazai és kelet-közép-európai fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai szolgáltatási piacot vezetõ cégcsoport tulajdonosai megerõsítették a társaság tavaly elfogadott új üzleti stratégiáját, azaz jóváhagyták az igazgatóságnak a régió országaiban – ezen belül Magyarországon is – tervezett akvizíciós és privatizációs törekvéseit. A közgyûlés a felügyelõbizottságba a munkavállalókat képviselõ új tagot választott.
A Waberer’s Csoport mérlegfõösszege 14 százalékkal, 7,2 milliárd forinttal gyarapodva 2003 végén elérte az 58,128 milliárd forintot. Ezen belül a befektetett eszközök értéke 4,7 milliárd, a forgóeszközöké 2,5 milliárd forinttal növekedett. A cégcsoport az elmúlt évben adta át rendeltetésének a MÁV Rt.-vel közösen fejlesztett Budapesti Intermodális Logisztikai Központot (BILK), beruházásokat hajtott végre a logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges gépparkban és megkezdte dinamikus jármûkorszerûsítési programját. Az értékesítés nettó árbevétele a 2002. évi értéket 2,2 milliárd forinttal meghaladva 57,1 milliárd forint. Az árbevétel alakulásához a fuvarozási ágazat 48,3 százalékkal, a szállítmányozás 30,3 százalékkal járult hozzá – a fennmaradó rész a vámszolgáltatási, a logisztikai szolgáltatási és más ágazatok tevékenységének eredményeként keletkezett. Az üzemi tevékenység eredménye (EBIT) kiugró mértékben, 45,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és csaknem 5 milliárd forint volt. A rendkívüli növekedést fõleg az anyavállalat és a Hungaro-
camion Rt., valamint a BILK Logisztikai Rt. eredményének nagy arányú növekedése okozta. A mûködés eredményességének javulásához hozzájárult a cégcsoport tagvállalatainak – ezen belül is különösen a Hungarocamion Rt.-nek – az integrációja, amelynek során a cégcsoport folytatta az integrált informatikai rendszer kiterjesztését valamennyi fuvarozási tevékenységre, beleértve a járatoptimalizálási módszereket és technológiákat. Az integráció eredményeként a nemzetközi fuvarozásban részt vevõ fuvareszközök száma 1250-re, az átlagos állományi létszám 2927 fõre módosult. Az elmúlt évben bejelentett új ügyfélkiszolgálási eljárásrendszer, a WABERER’S OPTIMUM SOLUTION® hatékonyságnövekedést idézett elõ a cégcsoport logisztikai ügyfeleinél éppúgy, mint a Waberer’s Csoporton belül. A társaság saját tõkéje 2003 végén 400 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A cégcsoport 262 millió forinttal több adót fizetett be 2003. évi teljesítménye alapján, mint egy évvel korábban. Az adózás elõtti eredmény 3,773 milliárd forint volt.
A Waberer’s Holding Logisztikai Rt. 2003-ban további tulajdonrészt szerzett a Hungarocamion Rt.-ben az év során megvásárolt részvények alapján, így a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada megközelíti a 98 százalékot. A Waberer’s Rt. 2003 elején további 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Deltasped Kft.ben, és a társaság 100 százalékos tulajdonosává vált. A részvénytársaság 2003 végén a VN Udvar Kft. 50 százalékos tulajdonrészét is megszerezte, amivel 100 százalékos tulajdonossá vált ebben a vállalatban. A Volán Tefu Rt. 2004 február végén megtartott közgyûlésének határozata feljogosította a társaság igazgatóságát, hogy a társaság alaptõkéjét új törzsrészvény zártkörû forgalomba hozatalával összesen 243 544 000 Fttal megemelje. Ennek következtében az alaptõke 1 143 576 000 forintra emelkedett. Ekkor változtatta a társaság nevét Waberer’s Holding Logisztikai Rt.-re. Wáberer György, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója a cégcsoport 2004. évi terveivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a vállalat tovább növeli forgalmát és regionális hatókörét. A többségi tulajdonában lévõ BILK Logisztikai Rt. az év végéig mintegy 5 milliárd forintos beruházással további 60 ezer négyzetméter logisztikai raktárterületet épít, amivel kapacitása 80 ezer négyzetméterre növekszik. A társaság októberig fokozatosan üzembe állítja legutóbb beszerzett 270 új vontatóját és ugyanennyi pótés félpótkocsiját. A beszerzés értéke eléri a 6 milliárd forintot. A környezetkímélõ jármûvek a régebbi fuvareszközöket váltják fel, és ezzel a cégcsoport nemzetközi fuvarozási flottájának életkora 2,8 évrõl 2,2 évre csökken. A cégcsoport a közgyûlésen megerõsített stratégiája alapján újabb akvizíciókat hajt végre regionális lefedettségének kiterjesztése érdekében. A Waberer’s Holding Logisztikai Rt. tovább keresi a lehetõségét annak, hogy portfólióját a közúti közlekedés árufuvarozással szorosan össze nem függõ szolgáltatási területeire terjessze ki. n
Fuvareszköz-beszerzés hatmilliárd forint értékben 270 vontatót és nyerges vontatót, és ugyanennyi félpótkocsit vásárolt a Waberer’s Csoport mintegy 6 milliárd forint (25 millió euró) értékben. Az új beszerzések révén a cégcsoport nemzetközi fuvarozásban részt vevõ flottájának átlagos életkora 2,8 évrõl 2,2 évre csökken. Valamennyi jármû a jelenleg legkorszerûbb, üzemanyag-takarékos és környezetkímélõ dízelmotorokkal mûködik. A félpótkocsik tetõszerkezete kiemelhetõ, ami meggyorsítja a rakodást. A megrendelõi igényekre reagálva a cégcsoport további tíz különleges, osztott raktérhûtésre alkalmas hûtõ-félpótkocsit is vásárolt. Az új beszerzésekbõl származó elsõ szerelvények már június második felében forgalomba álltak. A vontatókat a szállító Mercedes és DAF, a félpótkocsikat pedig a gyártó SchmitzCargobull októberig folyamatosan adja át Budapesten. Az idén eddig végrehajtott beszerzések részét képezik annak az átfogó fuvareszköz-korszerûsítési programnak, amelyet a Waberer’s Csoport tavaly, a Hungarocamion Rt. integrációját követõen kezdett el. Akkor 370 új vontatót, ugyanannyi félpótkocsit és 80 darab 120 m³-es pótkocsis szerelvényt vásárolt a Volvo, a Mercedes, a DAF, illetve a Schmitz-Cargobull cégektõl összesen 8 milliárd forint értékben. A Waberer’s Csoport rendelkezik Magyarország és Közép-Európa leg-
nagyobb és legfiatalabb saját tulajdonú flottájával. A mostani beszerzésekkel nem növekszik tovább lényegesen a nemzetközi fuvarozásban részt vevõ fuvareszközök száma, ugyanis a cégcsoport részben újabbakra cseréli kevésbé korszerû kamionjait a gyártóknál, részben pedig átadja ezeket az eszközöket romániai és más leányvállalatainak. A Waberer’s Csoport hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a jármûvek környezetbarát és biztonságos üzemeltetésére, hiszen kamionjai évente összesen mintegy 180 millió kilométert tesznek meg Európa útjain. A most vásárolt Mercedes és DAF vontatók megfelelnek az EURO III-as és az ÖCO IV-es környezetvédelmi normáknak.
Az új fuvareszközök felváltják a cégcsoportnál még meglévõ néhány, alacsonyabb környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ vontatót. Ezzel a vállalat teljes jármûparkja megfelel az EURO III-as elõírásoknak. A beszerzések a közlekedés biztonsága szempontjából is kiemelkedõ minõséget képviselnek: a vontatók teljesítménye egyenként 430 és 460 lóerõ között mozog, valamennyi szerelvény tárcsafékkel, automatikus sebességváltóval és légkondicionálóval van felszerelve. Magyarország és Kelet-KözépEurópa legnagyobb komplex logisztikai és fuvarozási, szállítmányozási cégcsoportjának gépjármû-rekonstrukciós programja része annak az intézkedéssorozatnak, amelynek eredményeként jobban kiaknázhatóvá válnak a Magyarország geopolitikai helyzetébõl fakadó logisztikai elõnyök, megõrizhetõ a cégcsoport kelet-közép-európai piaci versenyelõnye és biztosítható az Európai Unió piacain való még eredményesebb szereplése.
n
7
Szent Iván-éji ünneplés A Dunaferr Portolan Szállítmányozási Kft. által két éve, a cég születésnapi ünnepségén életre hívott Portolan klub már több, jó hangulatú rendezvényt tudhat maga mögött (legutóbb tavaly õsszel a pátyi pincesoron tartottak találkozót). A tavaly nyári sikeres premier nyomán az idén ismét együtt ünnepelték a klub tagjai és hozzátartozói az év legrövidebb éjszakáját – mégpedig június 19-én, Budapesten, a Pál-völgyi Cseppkõbarlang elõtti zöldterületen. A vendégeket a klub vezetõi – Szalma Botond, Szalma Béla és Ficsúr József – fogadták. A többszáz fõs rendezvény nem csupán egy egyszerû, kellemes szombat esti grillparti volt, hanem annál sokkal több: felejthetetlen baráti összejövetel, ahol az üzleti pro-
tokoll külsõségeitõl mentesen, nyakkendõ nélkül, farmerban mulatoztak együtt a szállítmányozók és üzletfeleik, megbízóik, illetve partnereik. Az idõjárás kegyébe fogadta a szervezõket, s az elõvigyázatosságból felállított hatalmas party-sátornak nem kellett „esernyõként” funkcionálnia. Benne az Atlantis együttes szolgáltatta a mûsort, s ide gyûltek össze a résztvevõk, hogy Szalma Botond köszöntõ gondolatait meghallgassák. Szent Iván éjjelén – õsi szokás szerint – a nagy tûzgyújtás sem maradt el: a Honvéd Néptáncegyüttes táncosai fergeteges folklórmûsoruk zárásaként sámántánccal köszöntötték a ropogó-pattogó tüzet. B. T.
ASSIX Logisztikai Rt.
Széles skálán komplex szolgáltatás Az Assix Logisztikai Rt. 2004 májusában alakult meg hat magyarországi székhelyû cég leányvállalataként – az anyacégek együttes forgalma 2003-ban meghaladta az 500 millió forintot (mintegy 1,9 millió eurót). Az rt. létrehozásával az anyavállalatok célja az EU-bõvítés következtében kiszélesedõ piacon komplex logisztikai szolgáltatással való egységes megjelenés. E cél eléréséhez az alapítók több évtizedes szakmai múltja, az anyacégek ISO-minõsítései, a logisztika különbözõ területein szerzett gyakorlati tapasztalatok és a kifogástalan állapotú, a legszigorúbb EUelõírásoknak is megfelelõ raktárak és jármûvek jelentenek garanciát. Az Assix Logisztikai Rt. – mely tagja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) és a Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE) – fõ tevékenysége szállítmányozás, belföldi és nemzetközi fuvarozás, fuvarszervezés, raktározás, csomagolás és vámkezelés – e tevékenységek fõ területeit az EU és egész Európa, az egykori FÁK, valamint NyugatÁzsia országai jelentik –, s a megbízó igényeinek és az áru jellegének függvényében a legmegfelelõbb megoldásokat dolgozzák ki. A cég gépkocsiparkja jelenleg 227 különbözõ jármûvet vonultat fel, az 1,5 tonna bruttó raksúlyú furgontól kezdve, a 3–3,4 tonnás, dobozos és ponyvás kisteherautón, valamint az ugyanilyen teherbírású, dobozos hûtõgépkocsin keresztül a 20–22 tonna bruttó raksúlyú nyerges szerelvényekig. A palettán szerepel még 9 vegyes – 6–18 tonna bruttó raksúlyú – jármû, illetve jármûszerelvény is. A különbözõ típusú és méretû jármûvek nagy mozgásteret biztosítanak, mivel egy részüket ADR-, másokat ATP-, illetve HACCP-elõírások figyelembevételével helyezték üzembe. Az Assix Logisztikai Rt. összes raktárterülete jelenleg 2000 négyzetméter, de a kapacitást folyamatosan bõvítik. A szóba jöhetõ árufajták széles skálájával foglalkoznak, hiszen szállítanak és raktároznak egységés részrakományt, veszélyes és túlméretes árut, nehézgépeket, élelmiszert, mélyhûtött élelmiszert, továbbá állandó hõmérsékletet igénylõ, valamint konténeres rakományt is. Ezeken túlmenõen azonban foglalkoznak gépi földmunkával és teljes körû cégköltöztetéssel is. Különleges igény esetén megbízható, a szintén több éves múltra viszszatekintõ alvállalkozói körbõl választanak megfelelõ partnert, s a több éve hûséges partnerek részére a hosszú távú együttmûködés érdekében egyedi konstrukciókat dolgoznak ki. A cég legújabb célkitûzései között szerepel a napjainkban egyre nagyobb népszerûségnek örvendõ költséghatékony és gyors gyûjtõfuvarozás fejlesztése és kiterjesztése valamennyi fõbb viszonylatra. Ennek érdekében folyamatosan korszerûsítik a hálózat infrastruktúráját, áldoznak a munkaerõképzésre és mind több szakmai érdekképviselettel, illetve partnercéggel létesítenek kapcsolatokat.
Elege van a rendszertelen fuvarokból? Az alacsony díjakból? A rosszul fizetõ cégekbõl? Mi egyikkel sem szolgálhatunk, azonban szeretnénk kibõvíteni alvállalkozói körünket, akiknek folyamatos és állandó foglalkoztatást, valamint a jármûvek beszerzéséhez és fenntartásához szükséges hátteret biztosítunk. Amennyiben ön rendelkezik az EU-elõírásoknak megfelelõ kamionnal, vagy a jövõben szándékában áll beszerezni, a hozzá tartozó engedélyekkel, és szeretne egy megbízható cég partnere lenni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot. Jelentkezni lehet Újhelyi Imrénénél a 06 (1) 347-2047-es telefonszámon.
Új helyen a Chemol Logistics A Chemol Logistics Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. új helyre költözött.
Címük: 1123 Budapest, Gyõri út 18. Telefonszám: 477-9900 E-mail:
[email protected] Internet: www.chemollogistics.hu
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Dunaferr Portolan Szállítmányozási Kft. 1139 Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: (06-1) 465-6150 Fax: (06-1) 465-6199 Telex: 22-2257 prlan b E-mail:
[email protected] www.portolan.hu Dunaújvárosi képviselet Tel.: (06-25) 404-427 Fax: (06-25) 412-319 Záhonyi képviselet Tel.: (06-45) 525-541 Fax: (06-45) 525-540
• vasúton • tengeren • folyamon • közúton
