MÁV Kombiterminál Kft. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 23. Telefon: 334-1174; 313-6885 Fax: 303-6687 e-mail:
[email protected] Internet: www.mavkombi.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 2. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
Ára: 420 Ft
2006. február 1.
Kormány-elõterjesztés készül
KRÓNIKA Galambos István, az év vállalkozója A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a 2005. Év Vállalkozója Díjat adományozott Galambos Istvánnak, a kecskeméti Silog Bt. tulajdonos-igazgatójának, az MKFE társelnökének, a hazai közúti fuvarozás kiemelkedõ személyiségének.
Antal Dániel, a vasúti hivatal elnöke Január elsejével megkezdte mûködését a Magyar Vasúti Hivatal. A gazdasági és közlekedési miniszter elõterjesztésére, a miniszterelnöke Antal Dániel személyében kinevezte a hivatal elnökét. A Magyar Vasúti Hivatal központja a Múzeum utcában található.
Saslics Elemér: megerõsítve A Volán Egyesülés legutóbbi igazgatótanácsi ülésén Saslics Elemért – újabb öt évre – megerõsítették vezérigazgatói tisztségében. Az igazgatótanács elnöke Ignácz László, általános alelnöke pedig Tóth István lett. Az etikai bizottság új tagjai: Tóth Béla (elnök), Börõcz Pál, dr. Horváth György, Karácsony Róbert és Kovács János.
Megalakult a vasúti fuvarozók egyesülése Öt magyar vasúti társaság: a CER Zrt., a GySEV Rt., a MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt. és az MMV Rt. részvételével megalakult a Magyar Vasúti Fuvarozói Egyesülés. Dr. Berényi János lett az elnök, Bakos Pál pedig a fõtitkár.
Elhunyt Danczkay Béla Autóbaleset következtében január 15-én az ecuadori Quitóban elhunyt Danczkay Béla világhírû, magyar származású repülõtér-tervezõ és -kivitelezõ. Az öt évtizede Kanadába kivándorolt magyar építészmérnök nevéhez fûzõdik a torontói repülõtér 3-as termináljának és a Ferihegyi repülõtér 2/B termináljának létrehozása és üzemeltetése.
Nem vár az államra a MÁV A belsõ átalakítás mellett a szemléletváltozást tartja legfontosabb feladatának a MÁV új menedzsmentje, amely elõterjesztést készít a kormány részére a rövid, illetve hosszú távú tervekrõl és elképzelésekrõl. Heinczinger István, a MÁV Rt. általános vezérigazgató-helyettese, Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár és az új stratégiai vezérigazgató-helyettes, Jendrolovics Pál társaságában tájékoztatta a sajtó képviselõit. Mi történt az elmúlt hónapokban? Mit tervez a MÁV? – ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Heinczinger István, aki vezérigazgató-helyettesi beosztásban a MÁV elsõ számú szakmai vezetõje. Nincs könnyû helyzetben a távozott Mándoki Zoltán utódja, hiszen kimondva-kimondatlanul: kérdéses, hogy meddig töltheti be ezt a pozíciót. Õ viszont nem foglalkozik ezzel, s munkájára, a MÁV átalakulására és fejlesztésére koncentrál. Jendrolovics Pál kinevezésével véglegessé vált a menedzsment összetétele, és március végéig befejezõdik a belsõ átalakítás is. Az árufuvarozás önállósulását követi a személyszállítás, a pályavasút, a vontatás és gépészet hasonló átalakítása is. Heinczinger István hangsúlyozta, hogy az átalakulás során figyelembe veszik az ÖBB és a DB hasonló tapasztalatait, de a magyar sajátosságokról nem mondhatnak le. A személyszállítás átalakításának határideje: 2007. január 1. A vezérigazgató-helyettes azonban azt is hangsúlyozta, hogy az átalakulás, az önálló társaság megalakítása nem jelenti egyben az azonnali privatizációit – bár a MÁV Cargo Zrt.-re már lenne vevõ.
– Nem várunk az államra, amely majd mindent megold – mondotta Heinczinger István, mondván: a szemléletváltás az új menedzsment legfontosabb feladata. Az üzletszerû gondolkodásnak, a tulajdonos érdekei szerinti munkavégzésnek és annak kell elõtérbe kerülnie a vezetõk körében, hogy adott problémák megoldásával ne a tulajdonosra, azaz: az államra, a kormányra, vagy a minisztériumra várjanak, hanem maguk lépjenek. Példaként a finanszírozási problémákat említette, ahol – a tulajdonos jóváhagyása mellett – a MÁV-nak magának kell forrásokat teremtenie PPPvel, kötvénykibocsátással, lízing igénybevételével, ingatlanalap létrehozásával. Folyik a MÁV 37 ezer négyzetméter ingatlanjának felmérése. Konszolidációs, modernizációs és szervezet-átalakítási elõterjesztést készít a MÁV menedzsmentje a kormány részére, amely 3, 5, 10 éves periódussal számol, így – terveik szerint – több kormányzati cikluson is átnyúlik koncepciójuk. Alapvetõ céljuk a vonzó vasúti közlekedés feltételrendszerének megteremtése és az ütemes menetrend bevezetése.
Heinczinger István
A kormánynak júniusig kell lezárnia a következõ idõszak uniós támogatásairól szóló tárgyalásait. A MÁV eddig fõként a strukturális és a kohéziós alap terhére fejlesztett, a késõbbiekben azonban további tizenegy alap pénzeit igénybe kívánja venni. Heinczinger István szerint a
MÁV-nál folyó fejlesztésekbe a kohéziós és a strukturális alapból mintegy 300–350 millió eurót lehet bevonni. A tervezett pályarekonstrukció 700–800 milliárd forintot igényel, ennek biztosítását a kohéziós alapból szeretné megoldani a társaság menedzsmentje. n
Elismerés Wáberer Györgynek Jelentõs hazai elismerésben részesült Wáberer György. Az Ernst & Young által évente odaítélt díjakat hatalmas érdeklõdés kíséri. A korábbi évek hagyományának megfelelõen idén három kategóriában osztott ki díjat a független bírálóbizottság. Az Év üzletembere 2005 Demján Sándor, a „Példakép” 2005-ben Bogsch Edit lett. „Merész újító”ként Wáberer Györgyöt, a Waberer’s Holding Logisztikai Rt. alapítóját és elnök-vezérigazgatóját tüntették ki. Wáberer György az általa vezetett cégcsoport forgalmát tíz év alatt hatvanszorosára, eredményt termelõ
képességét 279-szeresére növelte – olvasható az értékelésben. A foglalkoztatottak létszáma ugyanezen idõszak alatt 15-szörösére emelkedett. Korszerû vezetési módszerek meghonosításával, integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével, valamint dinamikus cégfelvásárlásokkal Wáberer György elérte, hogy az általa irányított cég a logisztikai szolgáltatás terén Magyarországon és a régióban piacvezetõvé lépett elõ. Mind az MKFE elnöki tisztjét betöltõ Wáberer György, mind pedig vállalkozása többszörösen részesült magas elismerésben. n
www.mle.hu/forum
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A ProLogis Kínában
Elõny Magyarországnál, Szlovákiánál Az Európai Unió kelet-európai bõvítése a motorja annak, hogy a térségben továbbra is dinamikusan fejlõdik a logisztikai piac – áll abban a jelentésben, amelyet Ausztria Szövetségi Logisztikai Egyesülete (BVL) készített. Eszerint 2007-ig évente legalább 9 százalékos növekedés várható a régió logisztikai piacán, amelynek értéke elérheti a 4,2 milliárd eurót. Különösen Magyarországon és Szlovákiában számítanak jelentõs fejlõdésre. A növekedés fõleg annak köszönhetõ, hogy az érintett országokban jelentõs a nagy értékû áruk fuvarozása és raktározása. Konkrétan a gépjármûvekrõl, a
gépipari termékekrõl, valamint a fém- és mûanyagárukról van szó. A kelet-közép-európai logisztikai piac jelenlegi értéke mintegy 3,55 milliárd euró, amely jócskán növekedni fog a következõ esztendõkben. Szakértõk úgy vélik, hogy az Ausztriában lévõ logisztikai bázisok veszítenek majd jelentõségükbõl, miközben a tõle keletebbre található országokban – fõként Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban – olyan új logisztikai központok jönnek létre, amelyek kiemelt szerepet játszanak majd az Európai Unió logisztikai hálózatában.
n
Jól megy a Deutsche Postnak Az elõzetes adatok alapján elmondható, hogy jó eredményeket ért el a Német Posta (Deutsche Post) az elmúlt esztendõben. Klaus Zumwinkel, a vállalat elnöke elmondta, hogy a konszern 30,2 százalékkal növelte nyereségét, miközben a forgalom 2 százalékkal nõtt. Fõleg a logisztikai ágazat növekedése figyelemreméltó, amely 12 százalékkal
növelte forgalmát. Elsõsorban az Ázsiából Európába irányuló forgalom emelkedése jelentõs. A Deutsche Post forgalmának majdnem a felét külföldön érte el, miközben egy évvel korábban ez az arány ennél kisebb volt. Ennek oka, hogy az utóbbi idõben Németországban visszaesett a kereslet, a külföldi piac viszont megélénkült. n
Dollármilliók a horvát kikötõk fejlesztésére Horvátország legalább 600 millió dollárt kíván költeni kikötõinek fejlesztésére, illetve hajóflottájának bõvítésére a következõ esztendõkben – közölte Branko Bacic közlekedési államtitkár. Az Adriai-tenger szerepe egyre jelentõsebb, miután új tagállamokkal bõvült az EU. Horvátország 187 hajóval rendelkezik, amelyek az egész világot bejárják. Olyan jelentõs kikötõi vannak, mint Rijeka,
2006. február 1.
Az adidasnak fejlesztenek disztribúciós bázist A ProLogis, egy korábban bejelentett együttmûködés keretében, egy több mint 60 ezer négyzetméteres területû disztribúciós létesítmény bérletérõl kötött megállapodást Kínában a világ egyik vezetõ sportszer gyártójával. A létesítmény az adidas egyik új disztribúciós központja lesz, amely elsõdlegesen a kínai piacot szolgálja majd ki. A már jelenleg is ebben a parkban „Az adidas a világ egyik legnamûködõ adidas részleg az új épület gyobb fogyasztói márkája, és naelkészülésekor, várhatóan 2006 má- gyon elégedettek vagyunk, hogy a sodik felében, települ át jelenlegi 16 ProLogist választották további ázsiai ezer négyzetméteres létesítményé- üzleti terjeszkedésükhöz” – mondta bõl. Az adidas Cincinnati-ben, az Ming Mei, a ProLogis kínai ügyveEgyesült Államokban is bérel a zetõ igazgatója. „Ez a tranzakció azt ProLogis-tól egy körülbelül 46 450 bizonyítja, hogy ügyfeleinket globánégyzetméteres területet. lis szinten is ki tudjuk szolgálni, to„A ProLogis továbbra is az adivábbá igazolja a ProLogis Park das egyik fontos logisztikai és disztribúciós partnere Ázsiában és Észak- Suzhou stratégiai értékét a Kínában Amerikában” – mondta Sandrine és az ázsiai, csendes óceáni térségZerbib, az adidas kínai területi elnö- ben üzemelõ vállalatoknak.” A Suzhou Ipari Park 60 kiloméke. „Elõre örülünk, hogy ismét együtt dolgozhatunk a ProLogis-szal terre Sanghaitól, a majdnem 7 milliezen az új, korszerû létesítményen, ós lélekszámú Suzhou város keleti amely alapvetõ fontosságú lesz az részén helyezkedik el. Az Ipari Park adidas kínai ellátási láncában.” területe több mint 300 négyzetkilo-
Európai Légitársaságok Szövetsége
Wolfgang Mayrhuber az új elnök Az Európa 30 legnagyobb légitársaságát tömörítõ AEA (Európai Légitársaságok Szövetsége) bejelentette, hogy 2006-ban Wolfgang Mayrhuber, a Lufthansa elnök-vezérigazgatója tölti be a szervezet elnöki posztját. Elõdje Fernando Pinto, a TAP Portugal légitársaság vezérigazgatója volt, akinek irányítása alatt az AEA egy nagyon eseménydús, nehézségeket sem nélkülözõ évet zárt.
Wolfgang Mayrhuber karrierje a Lufthansánál több mint 35 évvel ezelõtt kezdõdött. Tagja volt a karbantartással, javítással és szereléssel foglalkozó MRO-részleg vezetõségének, majd 1994-ben megválasztották a Lufthansa Technik AG vezetõjének. 2001-ben a Lufthansa AG utasszállításért felelõs elnökségi tagja lett. 2003 óta tölti be a Lufthansa AG elnök-vezérigazgatói posztját. Az AEA a légi közlekedés következetes és összehangolt szabályozásának fontosságát hangsúlyozza az európai légitársaságok versenyképessége érdekében. Álláspontja szerint mellõzni kell a légi közlekedés globális piacán torzulásokat okozó szabályokat, az uniós szabályozásoknak pedig vonatkozniuk kell a repülõterekre, a légi irányításra és más szolgáltatókra egyaránt.
Magára vállalta a felelõsséget a könyvelési manipulációért
Felgyorsul az Észak-erdélyi autópálya építése
Zadar, Split, Ploce, Dubrovnik, amelyek komoly szerepet játszanak az ország gazdasági életében. Az elmúlt két esztendõben 410 millió dollárt fordítottak különféle beruházásokra. A cél az, hogy növeljék a kikötõk szolgáltatásainak versenyképességét, s Horvátországban olyan korszerû, központi hajóállomásokat alakítsanak ki, amelyek vonzóak a nyugati szállítmányozók számára. n
Bevásárolt a Kühne & Nagel Miután az Európai Bizottság is jóváhagyta, hogy a Kühne & Nagel felvásárolja az ACR Logistics vállalatot, az anyacég a világ öt legjelentõsebb vállalata közé tartozik a szerzõdéses logisztikai piacon. Az akvizíció 440 millió euróba került. A Kühne & Nagel a világ 100 országában mintegy 40 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Klaus Michael Kühne, az anyavállalat elnök-vezérigazgatója az akvizíciót jelentõs lépésnek tartja a vállalat életében, mivel a két
cég egyesített erõvel versenyképesebb lehet a piacon. Az ACR Logistics céget teljesen beolvasztják az anyavállalatba, s annak márkaneve alatt tevékenykedik tovább. Fõleg a kelet-európai és az ázsiai piacon szánnak neki nagyobb szerepet. Xavier Urbain, az ACR korábbi vezérigazgatója, az új vállalatban tagja lett a vezetésnek, s ezentúl a cég délnyugat-európai tevékenységéért felelõs.
n
Hamburgba költözne a Deutsche Bahn A Német Vasút (Deutsche Bahn) székhelye továbbra is Berlinben marad, de központi szervezeti egysége Hamburgban lehet – közölték a vasút vezetõi. A céget tehát Berlinbõl irányítják, de Hamburgnak kitüntetett szerepet szánnak a jövõben, amit a város fõpolgármestere, Ole von Beust is szorgalmaz. Hamburg számára fontos volna, hogy a Deutsche Bahn a városba költözzön, mert attól pénz-
ügyi hasznot, gazdasági fellendülést remél. Ettõl a vasút vezetõi sem zárkóznak el, s további tárgyalások folynak arról, miképpen valósítható meg a szorosabb együttmûködés. A Deutsche Bahn úgy osztaná meg Berlin és Hamburg között a szerepeket, ahogyan a Lufthansa teszi Köln és Frankfurt között. Kölnben van az igazgatási székhely, s Frankfurtban a központi elosztóhely. n
méter, és körülbelül 2000 vállalkozásnak ad otthont, köztük egy tucat Fortune 500 és Fortune Global 500 vállalatnak. A ProLogis és a Suzhou Logistics Centre Co. Ltd. közös vállalkozásaként, a ProLogis Park Suzhou exkluzív fejlesztési jogokkal bír a disztribúciós létesítmények fejlesztésének területén a Suzhou Ipari Parkban. A park 50 százalékos tulajdonosa a ProLogis befektetõ partnere, a Suzhou Logistics Centre. A ProLogis Park Suzhou bérlõi többek között a L’Oreal, a Samsung, a UPS és a Nokia is. Az adidas atlétikai cipõket, ruhákat, és egyéb sportfelszereléseket gyárt és szállít világszerte, portfoliójának tagjai többek közt az adidas, a Mavic, az Arc’Teryx, a Bonfire, a Cliché, a TaylorMade és a Maxfli márkák. A cég 2004-es éves bevétele meghaladta a 6,4 milliárd eurót.
Lemondott a Panalpina vezére Váratlanul bejelentette lemondását Bruno Sidler, a Panalpina vezérigazgatója, miután kiderült, hogy a társaság egyik leányvállalatánál, a bázeli székhelyû Panalpina Airfreight Management AG-nál az egyik munkatárs manipulálta a könyvelést. Ennek következtében 33 millió svájci frank veszteség érte a céget. Noha Bruno Sidler nem okolható a történtekért, magára vállalta a felelõsséget, s lemondott. A vállalat irányítását most az igazgatóság elnöke, Gerhard Fisher vette át. A manipulációra decemberben derült fény. Az esetért felelõs munkatárs szándékosan és célzatosan kisebbítette, illetve próbálta eltussolni a cég veszteségeit a belsõ kontrollingon keresztül több mint egy éven át. Az alkalmazott már húsz éve dolgozott a Panalpinánál, s korábban nem volt rá panasz. Most azonnali hatállyal elbocsátották. A cég belsõ vizsgálata szerint a munkatársnak nem származott anyagi elõnye a manipulációból, ennek ellenére büntetõfeljelentést tettek ellene. A cég szóvivõje közölte, hogy az
ügyfeleket nem érte kár az eset kapcsán. Szervezeti intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a hasonló manipulációkat elkerüljék a jövõben. A Panalpina 2004-ben 111 millió svájci frank nyereséget ért el, de ezt most kénytelenek csökkenteni 22 millióval. A manipulációból származó összes veszteség, azaz a 33 millió frankból fennmaradó további 11 milliót, a 2005-ös esztendõ nyereségének rovására írnak le. A Panalpina ezzel együtt is rekordnyereséget ért el 2004-ben. (DVZ)
A román kormány gyorsítani akarja az Észak-erdélyi autópálya építését, aminek eredményeként várhatóan 2012-re Brassótól a magyar határig, Ártándig már autópályán lehet autózni. Borbély László román szállítási, középítkezési és turisztikai megbízott miniszter az MTI érdeklõdésére elmondta, hogy a 415 kilométer hosszú autópálya mintegy 2,8 milliárd dollárba kerül. A kivitelezõ a Bechtel cég, amellyel lezárultak a tárgyalások, így hamarosan megkezdõdhet az építkezés. A román miniszter hozzátette: Marosvásárhelyrõl 4-4,5 óra alatt lehet majd eljutni az autópályán Budapestre. Ugyanakkor a Malév napokban indított marosvásárhelyi menetrendszerinti járata 45 percre csökkenti a jelenleg vasúton még 9, közúton pedig 8 órás utat.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Cégvezetõ: Bándy Zsolt n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország European bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Cen- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport trumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Ma- jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. gyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. február 1.
Útpénztár alakult
Központosított közlekedésfejlesztés Az év elejétõl bõvült az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÚKIG) feladatköre: ezentúl náluk történik az operatív végrehajtás (az útügyi feladatok szabályozása, az útpénztár kezelése, az utak vagyonkezelése, valamint az európai uniós támogatások koordinálása), míg a tulajdonosi jogok, a szakmai felügyelet és az útfejlesztések hosszú távú stratégiai döntései továbbra is a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál maradtak. A régi adminisztrációt azért változtatták meg, hogy a jelenlegi szûkös, fenntartásra sem elegendõ anyagi keretet hatékonyabban lehessen felhasználni. A 2006. januárjától mûködõ útpénztárt az útfenntartási és fejlesztési célelõirányzat átalakításával hívták életre, amely tavaly 80,2 milliárd forintot tartalmazott. – Az útpénztár ebben az évben mintegy 122,5 milliárdból gazdálkodik: a 92 milliárd forintos költségvetési támogatásból és az idei évben várható, 30 milliárdos matricabevételbõl fedezzük a közlekedésfejlesztés jó negyedét – mondta Horváth László, az ÚKIG fõigazgatója, hozzátéve, hogy ennek csaknem felét, 47 milliárd forintot rendelkezésre állási díjként kell kifizetni az M5 és M6 autópályák koncesszorainak. Ez az összeg tavaly 22,3 milliárd forint volt, ám akkor még csak az M5-el kapcsolatban volt ilyen kötelezettsége a költségvetésnek. Ugyanakkor a felújítási programok tudatos, központi tervezésével az évente kátyúkra költött 6 milliárd forint jó részét meg lehetne spórolni. Több kisebb program, mint például a kerékpárutak, a közlekedésbiztonság és az új díjstratégiára történõ átállás költségeit is õk kezelik. Az idei központi költségvetés
egyébként mintegy 2 milliárd forintot tartalmaz az ÚKIG mûködésére, 114 fõ alkalmazásával. A büdzsé kialakításakor még nem számoltak az átszervezéssel járó többletfeladatokkal, így várhatóan az év közepén 2030 fõvel emelni kell a létszámot, és módosítani kell a mûködési költségvetést is. Nagy Attila, az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) Zrt. vezérigazgatója az új útügyi adminisztráció megalakulása kapcsán elmondta: a társaság az ÚKIG megbízásából, bérmunkában szedi be az autópályadíjat, üzemelteti, fenntartja a gyorsforgalmi utakat, a jövõben építendõ, úgynevezett programutak forrását beszerzi a nemzetközi pénzpiacról, és a Nemzeti Autópálya Zrt.-vel (NA) közösen ellátja azok beruházói feladatait. Az ÁAK tavaly óta már egyáltalán nem kap költségvetési támogatást, holott az autópályák és azok ingyenes szakaszainak növekedésével nem tart lépést a matricadíjakból befolyó öszszeg. A használattal arányos díjstratégia bevezetése azonban szintén pénzbe kerülne, tehát egyelõre marad a jelenlegi, matricás rendszer. – A szervezet-átalakítás célja a feladatmegosztás, a szerepek egyértelmû tisztázása. A GKM által kialakított stratégiát a gyakorlati kérdé-
sekkel foglalkozó apparátus hajtja végre – közölte Szilágyi András, a NA vezérigazgatója. Tehát továbbra is a társaság marad a közút- és gyorsforgalmiút-fejlesztések beruházója, csak a programutaknál közösködnek az ÁAK-kal. A múlt évi mintegy kilencven közbeszerzési pályázat után az idén várhatóan hatvanat írnak ki. Ezek közül kiemelkedik az M6-os autópálya Szekszárd–Pécs közötti szakaszának, illetve az M31es út megépítése, amely az M0 észak-keleti részétõl teremt kapcsolatot Gödöllõ és az M3-as sztráda irányába. Jelenleg folyik az M7-es autópálya Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti, 35,5 kilométeres szakaszának tendereztetése, ami várhatóan az év közepéig lezárul. Horváth Zsolt Csaba helyettes államtitkár bejelentette: az idén útfenntartásra, üzemeltetésre, fejlesztésekre összesen mintegy 450 milliárd forintot fordítanak. Közel 300 milliárdból fejlesztik a gyorsforgalmi úthálózatot, aminek döntõ része állami hitelekbõl és uniós támogatásokból tevõdik össze. A központosítás másik célja ezeknek a forrásoknak a szigorúbb ellenõrzése. A tárca elképzelései szerint a 2007–2013 közötti uniós költségvetési ciklusban az állami önrésszel együtt 1800–2000 milliárd forint állhat rendelkezésre a közlekedés fejlesztésére. Tartva a mostani építkezési ütemet, 2009-re érnek el az autópályák a határig, Brüsszel elvárásainak megfelelõen. Ezt követõen lehet majd összpontosítani az öszszekötõ utakra. Varga Violetta
A schengeni csatlakozás kötelez
Útépítésre várnak a határ mentén Magyarország 2007. október 30-tól szeretne csatlakozni a schengeni övezethez. Ez azt jelenti, hogy ettõl kezdve az osztrák, szlovák és szlovén határon teljesen megszûnnek az ellenõrzések. A belépés azonban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is megköveteli. Február 15-ig jelentkezhetnek határon átnyúló helyi utak építésének támogatására az EU Interreg alapjának pályázatán a magyar–szlovák határszakasz közelében lévõ települések. Összesen legfeljebb 329 millió forint használható fel most a határon átnyúló utak magyarországi szakaszainak kiépítésére, a szlovák oldalon maximum további 13,4 millió korona (90 millió forint) fordítható e célra. Az összeg csekély, de egy-egy forráshiányos falu életében ez is fontos lehet. Nem ez az elsõ és nem is az utolsó lehetõség arra, hogy EU-pénzeket fordítsanak Magyarország határai mentén a Trianon elõtti közlekedési kapcsolatok újjáélesztésére. A csatlakozás már elhozta a határellenõrzés egyszerûsítését az uniós belsõ határokká vált szakaszokon (vagyis a magyar–szlovák, magyar–osztrák és magyar–szlovén határon). A schengeni övezethez való csatlakozással (ennek céldátuma 2007. októ-
ber 30.) pedig teljesen megszûnik a határellenõrzés Szlovákia, Ausztria és Szlovénia irányában, bárki bárhol és bármikor átkelhet majd a határon. Ez persze csak akkor lehetséges, ha vannak utak is. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanulmánya ezen a három határszakaszon összesen 80 új határátkelési lehetõségre tárt fel igényt (a jelenleg meglévõ 49 határátkelõhely mellett). Ezeknek a megvalósításához zömében helyi utak kiépítésére, de néhány országos közút folytatására, nyolckilenc Ipoly-híd és két új Duna-híd megépítésére is szükség lenne. Utóbbiak létrehozása a távoli jövõ homályába vész, de az Ipolyon 1918 elõtt meglévõ negyven átkelõ közül 8-10 újjáépítésérõl már kétoldalú megállapodás született, s kéthárom híd esetében már az elõkészítõ munkák is megindultak. A többi út megépítéséhez jellemzõen a helyi önkormányzatoknak kellene forrást találniuk. Az építkezések azonban a
schengeni csatlakozás után is csak államközi szerzõdés alapján indulhatnak meg, legalábbis a ma érvényes határõrizeti törvény ezt írja elõ. A schengeni csatlakozás elõtt csak úgynevezett határátlépési pontok létesítésére van lehetõség. Ezeken csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet átkelni, tehát nem határátkelõhelyek (ott autóval is át lehet menni). Modelljük a Salgótarján felett már megvalósult somoskõi turistaátkelõhely, ahol nincs állandó ellenõrzés, csak szúrópróbaszerû. A közelmúltban véglegesítették szakértõi szinten szlovák–magyar viszonylatban egy olyan szerzõdés tervezetét, amely 45 új határátlépési pontot hozna létre, s ez várhatóan az év második felében kerül a kormány elé. Szintén kész már szakértõi szinten az osztrák–magyar határátlépési szerzõdés tervezete, de annak megkötését információk szerint az osztrák szövetségi kormány és a Burgenland közötti, belpolitikai színezetû ellentét akadályozza. Szlovén oldalról nem mutattak komoly érdeklõdést hasonló egyezmény megkötése iránt.
A mosonmagyaróvári lakosok érdekében
Díjmentes lett az M1-es egy szakasza A matricarendelet újabb módosításának eredményeként díjmentes lett az M1-es autópálya Mosonmagyaróvárt elkerülõ szakasza – közölte az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. (ÁAK). A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2005. december 28-án, a Mosonmagyaróvári lakosok érdekében módosította újra a rendeletet. Ennek értelmében, a 86. és 15. számú fõutak csomópontja közötti szakaszt ismét ingyenessé tették, hogy a Szlovákia felõl érkezõ teherforgalom továbbra is elkerülje Mosonmagyaróvárt. A rendelet legutóbbi módosítását követõen, amikor is fizetõ-
vé tették ezt a szakaszt, drasztikusan megnõtt a városon keresztül hajtó kamionok száma. Az átmenõ forgalom elviselhetetlenné válását a lakosság és a városvezetés jelezte és ennek hatására döntött a minisztérium, az M1-es mosonmagyaróvári el-
kerülõ szakaszának ismételt ingyenessé tételérõl. Fontos megjegyezni, hogy az ingyenesség csak erre a két fenti csomópont közötti részre érvényes, a hegyeshalmi határátkelõ elõtti utolsó autópálya-szakaszt azonban továbbra is csak érvényes matricával lehet használni. Ezért az ÁAK felhívja az autósok – így a kamion sofõrök – figyelmét, hogy a pálya határ elõtti szakaszán matricaellenõrzésekre lehet számítani.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Mészáros László Január 1-jével megalakult a közvetlenül a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet, amely a légi, a vasúti és a vízi közlekedés baleseteinek független szakmai kivizsgálását látja el. Fõigazgatója, Mészáros László évtizedes baleset-vizsgálói szakmai múlttal rendelkezik: 2002-tõl – az akkor megalakult – Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (POLÉBISZ) vezetésével bízták meg, azt megelõzõen a Légügyi Igazgatóság Repülésbiztonsági Osztályának munkatársa volt. Az 54 éves, közgazdasági diplomával és légi jármû szerelõ szakszolgálati engedéllyel is rendelkezõ szakember szabadidejében sem szakad el a „légügytõl”: vitorlázó és motoros pilóta. – A légiközlekedés területén 2002-ben alakult meg a POLÉBISZ. Milyen okok vezettek ahhoz, hogy a vasúti, valamint a vízi közlekedést bevonják a 2006. január 1-jével átalakult, független balesetvizsgáló szervezet ernyõje alá? – Egy évtizeddel ezelõtt, 1996-ban jelent meg az az EU-irányelv, amely a tagországokat a légiközlekedés területén egy független kivizsgáló szervezet létrehozására kötelezte. Magyarország még az uniós csatlakozás elõtt, 2000-ben beépítette a hazai jogrendbe ezt a rendelkezést, majd 2002. január 1-jén megalakult a POLÉBISZ. Idõközben megszületett az az uniós irányelv, amely idén áprilistól hasonló lépésre kötelezi a tagállamokat a vasúti közlekedés területén is. Ennek figyelembevételével a kormány és a szaktárca úgy vélte, hogy a közlekedési ágazatok baleseteinek szakmai kivizsgálására egységes szervezetet hoz létre. Ebbe, vagyis a most megalakult Közlekedésbiztonsági Szervezetbe (KBSz) – elõrelátó módon – már a vízi közlekedést is bevonták. Ezzel a lépéssel optimalizálható a szervezet gazdálkodása, de a leglényegesebb ok mégis az volt, hogy a közlekedési ágazatok baleseteinek kivizsgálása azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló folyamat. A leszûrhetõ tapasztalatok pedig valamennyi területen segíthetnek a balesetek megelõzésében. – Minden közlekedési ágazatban – igaz, különbözõ szervezeti formákban – létezik a biztonságot, az üzemeltetést felügyelõ hatóság. Mi különbözteti meg a KBSz-t ezektõl a szervezetektõl? – A kulcsszó a függetlenség és alapvetõen eltérõ a vizsgálatok célja. Ez azt jelenti, hogy a jármûvet és személyzetet minõsítõ hatóságoktól, az üzemeltetõktõl független szakmai kivizsgálást végzünk, amelynek célja hangsúlyozottan nem a jogi felelõsség, hanem a balesethez vezetõ tényleges szakmai okok megállapítása. Vizsgálati eredményeink alapján biztonsági ajánlásokat tehetünk és teszünk annak érdekében, hogy ezzel megelõzzük a balesetek megismétlõdését. A hatóság feladata ettõl eltérõen elsõdlegesen az, hogy megvizsgálja: érvényesültek-e a jogszabályi elõírások. A hatóság közigazgatási eljárása során a baleset érintettjei adott esetben a felelõsségre vonástól való félelmükben nem feltétlenül mondják el a valós körülményeket, másrészt maga az engedélyezõ hatósági eljárás is a vizsgálat részét képezheti. – Mi biztosítja, hogy a KBSz valóban függetlenül végezze a tevékenységét? – Szervezetünk közvetlenül a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll, de még a tárca vezetõje sem utasíthatja a KBSz vezetõjét baleset-vizsgálati jogkörében. A szervezet vezetõinél és munkatársainál szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak érvényben. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy bár a KBSz jogkörei nem teljesen egyeznek a klasszikus engedélyezõ hatósági jogkörökkel, a szervezet mégis hatóság. A KBSz-re nem vonatkozik a közigazgatásban szokásos 30 napos eljárási idõ, és csak végzést adhatunk ki, határozatot nem. A baleseteknél eljáró egyéb hatóságok az eseményre vonatkozó adatokat át kell hogy adják részünkre, ellenkezõ irányba azonban nem adunk át olyan nyilatkozatokat, amelyeket egyébként a nyilatkozó személy törvényesen megtagadhatott volna tõlük, de élve az anonimitás lehetõségével, a KBSZ-t tájékoztatta. – A szervezeten belül milyen arányt képviselnek a közlekedési ágazatok, és honnan toborozzák a KBSz szakembereit? – A mintegy évi 500 millió forintból gazdálkodó ötvenfõs szervezetben a közös ügyeleti szolgálatot adó diszpécserek és helyszínelõ technikusok mellett nyolc a légi, várhatóan tizenhárom a vasúti, négy munkatársunk pedig a vízi balesetek kivizsgálásával foglalkozik majd. A légiközlekedésnél – a POLÉBISZ révén – adottak voltak a személyi feltételek, a vasút esetében a vasúttársaságok szakembereibõl kívánjuk összeállítani a csapatot, a vízi közlekedésnél pedig a volt állami hajózási vállalatok tapasztalt munkatársaira számítunk. Szabó Márton
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. február 1.
150 millió euró értékû uniós szerzõdést írt alá a MÁV
Újabb 5 vasúti nagyberuházás a Kohéziós Alap támogatásával A múlt év végén öt jelentõs vasúttársasági beruházás uniós támogatásáról írt alá szerzõdést a vasúttársaság. A Kohéziós Alap közel 150 millió euró értékû támogatásával teljes egészében átépül a ceglédi vasútállomás vágányhálózata, átalakul a gyõri vasútállomás és az állomáshoz csatlakozó vágányok, felújítják a gyõri állomás 2005 második felében a MÁV ZRt. öt nagy projektre írt ki közbeszerzési eljárást. A pályázatok sikeresen zárultak, 2005. december végén mind az öt Kohéziós Alap által támogatott szerzõdést aláírták. Az öt beruházás közül négynél 50, egy esetében pedig (Tiszatenyõ és Mezõtúr közötti vonalszakasz átépítése) 54 százalékos az uniós társfinanszírozás mértéke. A szerzõdésekkel is alátámasztott, 150 millió eurós támogatás része annak a vissza nem térítendõ, összesen 350 millió eurónak, amelyet az Európai Unió a 2000 és 2006 közötti költségvetési idõszakban ítélt meg Magyarország, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére, fõként a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Cegléd vasútállomás átépítése része az Európai Unió támogatásával megvalósuló Budapest–Cegléd– Szolnok–Lõkösháza vasútvonal rehabilitációs munkálatainak. A beruházást – tíz százalékos költségvetési részvállalás mellett – az Európai Unió 50, az EIB pedig 40 százalékban támogatja. A ceglédi állomás vágányhálózata az átépítés alkalmával teljesen megváltozik: egyebek mellett átépülnek a vágányok és a kitérõk. Az átmenõ fõvágányokon a jelenleg megengedett 20, illetve 40 km/h sebesség 140 km/h-ra, illetve Szeged irányában 80 km/h-ra növekszik. Az átépítés eredményeként a vasútállomás összesen
aluljáróit, Tiszatenyõ és Csugar között megépül a hiányzó második vágány, Tiszatenyõ és Mezõtúr között korszerûsödik a vasúti pálya, új nyomvonalon megépül a Bagod és a Zalaegerszeg deltavágány közötti vonalszakasz, valamint Hódos–Bajánsenye–Zalaegerszeg–Boba szakaszon villamos felsõvezeték épül.
12 vágánnyal rendelkezik majd, ebbõl az elsõ hat lesz vonatfogadó. Az utasok védelme, a közlekedés biztonsága érdekében új peronaluljáró épül, amely az állomásépület elõterét és a peront köti össze. Megváltozik, korszerûbbé és biztonságosabbá válik a peronok kialakítása is, a jelenlegi gyalogos felüljárót pedig felújítják. A biztonságos vonatközlekedést új Siemens biztosító berendezés fogja felügyelni. A projektre kiírt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a nyertes ajánlatot a – ZS Brno a.s. és a Szentesi Vasútépítõ Kft. alkotta – Cegléd Station Konzorcium tette. A beruházás szerzõdéses ára áfa nélkül 33,999 millió euró. Gyõr vasútállomás pályaépítési munkálata az Európai Unió támogatásával megvalósuló Budapest– Gyõr–Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációja részeként valósul meg. A beruházást – tíz százalékos költségvetési részvállalás mellett – az Európai Unió 50, az EIB pedig 40 százalékban támogatja. A szerzõdés keretében az állomás és az állomáshoz csatlakozó vágányok átalakítására, a gyalogos- és peronaluljárók felújítására, a villamos felsõ vezeték rendszerének felújítására, valamint a térvilágítás és váltófûtés kibõvítésére, korszerûsítésére kerül sor. A felújításnak köszönhetõen a vonatok gyorsabban közlekedhetnek: Gyõrszentiván felõl a személypályaudva-
rig 160 km/h sebességgel. A projektre kiírt közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlatot a Mávépcell Kft. és a Montávia Kft. által alkotott ARRABONA 2005 Konzorcium tette. A beruházás szerzõdéses ára áfa nélkül 24,124 millió euró. A Tiszatenyõ és Mezõtúr közötti vonalszakasz átépítése az ugyancsak Európai Unió támogatásával megvalósuló Budapest–Cegléd–Szolnok– Lõkösháza vasútvonal rehabilitációs munkáinak része. A beruházást – 6 százalékos költségvetési részvállalás mellett – az Európai Unió 54, az EIB pedig 40 százalékban támogatja. A szerzõdés keretében Tiszatenyõ és Csugar között megépül a hiányzó második vágány, Tiszatenyõ és Mezõtúr között pedig korszerûsítik a vasúti pályát, amely így majd 160 km/h sebességû közlekedésre is alkalmassá válik. A beruházás keretében átépül három vasúti megállóhely (Pusztapó, Kétpó és Csugar), korszerûsödik a vasúti felsõ vezeték, valamint megújul – illetve, ahol eddig nem volt, kiépül – a térvilágítás is. A projektre kiírt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a nyertes ajánlatot a MOTA-ENGIL Engenharia e Construcao S.A., a Montávia Kft., valamint a Ferrovias e Construcoes S.A. alkotta M-F-M Konzorcium tette. A beruházás szerzõdéses ára ÁFA nélkül 42,913 millió euró.
A Bagod–Zalaegerszeg deltavágány vonalszakaszainak al- és felépítményi munkái az Európai Unió támogatásával megvalósuló Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal rehabilitációs munkái keretében valósulnak meg. A Bagod és a Zalaegerszeg deltavágány közötti vonalszakasz új nyomvonalon épül meg. Az új, 120 km/h-s sebességû közlekedésre és 22,5 tonna tengelyterhelésre alkalmas vasúti pálya az újonnan épülõ andráshidai vasútállomás és a deltavágány között a Zala folyó árvédelmi töltése mellett halad, 7,5 kilométer hosszan. A beruházás keretében új helyen épül meg a Zalaegreszeg–Ola megállóhely és három új híd is épül. Közülük az egyik méreteiben is jelentõs, 80 méter feletti össznyílású. A munkákhoz kapcsolódóan sor kerül a Zala folyó meder korrekciójára, új vonali kábelek fektetésére, és új peronok, perontetõk készítésére is. A projekt megvalósítása két szakaszra bomlik. A Bagod és Andráshida közötti vonalszakasz átépítését – tíz százalékos költségvetési részvállalás mellett – az Európai Unió 50, az EIB pedig 40 százalékban támogatja. Az Andráshida és Zalaegerszeg deltavágány (Zalaegerszeget elkerülõ vonalszakasz) közötti szakasz hazai költségvetési forrásból valósul meg. Ez utóbbi beruházást Zalaegerszeg város önkormányzata is támogatja, 500 millió forinttal. A projektre kiírt közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlatot a Mávépcell Kft., a Strabag Rt., valamint a Vegyépszer Építõ és Szerelõ Rt. által alkotott MSV Konzorcium tette. A beruházás szerzõdéses ára áfa nélkül 21,938 millió euró.
Bajánsenye (országhatár) és Boba közötti vasútvonal villamosítása az Európai Unió támogatásával megvalósuló Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal rehabilitációs munkálatainak része. A beruházást – tíz százalékos költségvetési részvállalás mellett – az Európai Unió 50, az EIB pedig 40 százalékban támogatja. A szerzõdés keretében a Hódos–Bajánsenye–Zalaegerszeg– Boba vonalszakaszon kiépül a vonali és állomási villamos felsõvezeték, átépítik, bõvítik a meglévõ energiaellátási hálózatot, új MÁV vezénylõ épület épül, váltó-fûtõberendezéseket telepítenek és korszerûsítik a vasúti térvilágítást is. A jelentõs beruházás megvalósítását követõen mozdonyváltás nélkül, környezetkímélõ módon végezhetik a szerelvények továbbítását Budapest felé. A projektre kiírt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a nyertes ajánlatot a Siemens Rt., a Vasútvill Kft., valamint az Országos Villamostávvezeték Rt. alkotta BB 2005 Konzorcium tette. A beruházás szerzõdéses ára áfa nélkül 27,832 millió euró. A vasúttársaság képviselõi által szentesített szerzõdések újabb jelentõs uniós támogatások lehívását teszik lehetõvé, amelynek köszönhetõen újabb öt vasúti nagyberuházás valósulhat meg. A közel 150 millió euró értékû, nagyléptékû vasútfejlesztési beruházások, az érintett vasútvonalakon érezhetõ változást hoznak majd a személy- és áruszállítás szolgáltatási színvonalában, valamint a pályasebességben, tehát végsõ soron az utasok és az áruk eljutásához szükséges idõ lerövidítésében.
KÖZÚT
2006. február 1.
Le a sebességkorlátozással! No Speed Limit On Highways (NSL)! Ezzel a jelszóval egyesület alakult Árpa Attila producer elnökletével. Céljuk az, hogy a magyarországi autópályákon érvényes 130 kilométeres sebességkorlátozás szûnjön meg. Egy nemrégiben elkészített közvélemény-kutatás szerint a magyar vezetõk fele be is vallja, hogy rendszeresen gyorsabban szokott hajtani az autópályákon a KRESZ által megengedettnél. A mostani korlátozást tehát elavultnak tartják. A sebességkorlátozás eltörlése és a balesetek számának növekedése között nincs összefüggés. A gyorshajtás ellenére a Magyarországon bekövetkezett autóbalesetek közül csak minden 24. történik az autópályákon, ami az összes balesetnek mindössze négy százaléka. A halálos balesetek a lakott területen belül hétszer, lakott területen kívül pedig 12-szer gyakoribbak, mint az autópályákon. Az óránként 130 kilométeres sebesség eltörlésére több európai példa is van. Németországban az autópályákon nincs sebességkorlátozás, csak egyes szakaszokon – ahol lakott terület van a közelben, vagy veszélyesebb az útszakasz – korlátozzák szakaszosan a sebességet. A legkevesebb baleset Németországban is az autópályákon történik, ahol nincs
5
Idén kevesebb pénz jut fejlesztésekre
Eredményes év után a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet A tavalyi 4 milliárd forinttal szemben idén 3,7 milliárd forintból gazdálkodik a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet (FKF), így fejlesztésre is jóval kevesebb forrás jut. Pintér József igazgató elmondta: 2005ben 350 millió forintot fordítottak fejlesztésekre, az idén 25 millió forint jut erre a célra. Az államháztartási egyensúly fenntartása érdekében történt elvonások miatt, az idén csak informatikai beruházásokat végeznek.
sebességkorlátozás, pontosan 7 százalék. A közlekedési szabályokat az ésszerûség alapján alakították ki, ezért a németek be is tartják azokat. Ausztriában van egy Tempo-160 elnevezésû program, amelynek lényege, hogy az osztrák autópályákon emeljék meg a sebességhatárt az eddigi 130 kilométerrõl 160 kilométerre. Ezért Spittal és Paternion között, az A10-es autópályán, 12 kilométeres szakaszon 2006. május 2-ától 160 kilométerre emelik a sebességhatárt, és az egy hónapos tesztidõszakot követõen kiértékelik az eredményeket. Ausztriában a lakosság többsége támogatja a kezdeményezést. Bonta
Gázüzemûek az alacsony padlójú, városi csuklósok
Új Mercedes-Benz Citaro városi autóbuszok a Tisza Volán Rt.-nél A Mercedes-Benz autóbuszok magyarországi forgalmazója, az EvoBus Hungária Kft. 4 darab Mercedes-Benz Citaro O 530 G CNG típusú, gázüzemû alacsony padlószintû, városi csuklós autóbuszt adott át a szegedi Tisza Volán Rt.-nek. 2006. április közepéig további két, ugyanilyen típusú jármûvel bõvül a közlekedési vállalat autóbuszflottája.
Átvétel Szegeden
A Tisza Volán Rt. 2005-ben hirdetett pályázatot városi autóbuszok beszerezésére. A tender gyõztese az EvoBus Hungária Kft. lett, a Mercedes-Benz Citaro O 530 G CNG típusú, gázüzemû alacsony padlószintû, városi csuklós autóbuszokkal. Az erõs és gazdaságos M 447 hLAG földgázüzemû motorral felszerelt, 18 méter hosszú csuklós felépítménnyel rendelkezõ jármûvek különlegessége, hogy a Magyarországon forgalomban lévõ autóbuszok között elsõként rendelkeznek EEVtanúsítvánnyal. A földgázzal üzemelõ, alacsony padlójú Citarókat - kiváltképp nitrogén-oxidok és szilárd szennyezõanyagok tekintetében – mérsékelt károsanyag-kibocsátás jellemzi. Turbótöltõvel, töltõlevegõ-hûtõvel, lambdaszondával és oxidációs katalizátorral párosított, rendkívül korszerû motorjuk a fogyasztásnak nagyban kedvezõ, úgynevezett szegény keverékkel üzemel. És azontúl, hogy már most megfelel a hamarosan hatályba lépõ Euro 4 környezetvédelmi normatíva elõírásainak, egyúttal teljesíti a majd csak
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2008/2009-tõl hatályos, még szigorúbb szabályozás, az Euro 5 elõírásait. Ráadásul, mint azt az RWTÜV jármûtechnikai laboratóriuma tanúsítványával elismeri, messzemenõen megfelel az EEV (Enhanced Environmentally friendly Vehicles, azaz a különösen környezetbarát jármûvekre vonatkozó) követelményrendszernek. A DaimlerChrysler már a hetvenes évek eleje óta gyárt gázüzemû autóbuszokat. 1994 nyarán vette kezdetét a lambdavezérléssel és háromhatású katalizátorral ellátott földgázüzemû Mercedes-Benz O 405 N autóbuszok sorozatgyártása. A mai napig tekintélyes mennyiség készült belõlük, egyebek között Hannover és Gotha (Steinuder Meerbahn), Mannheim, Mühlhausen (Türingia), Greitz, Zwickau, Mainz, Rüsselsheim és Lahr városa számára, de kerültek Spanyolországba, Svájcba, Franciaországba, Svédországba és Finnországba is. A világ távoli részein, köztük Ausztráliában, Thaiföldön és Brazíliában is szép számban közlekednek ilyen autóbuszok.
A tavalyi eredményeket ismertetve az igazgató elmondta: informatikai fejlesztésre 50 millió forintot, az új mûszaki vizsgabázis befejezésére 92 millió forintot fordítottak. A Petzvál utcai elméleti vizsgaközpont akadálymentesítésére 13 millió forint jutott, a XIX. kerületi gyakorló pályát pedig 192 millió forintért vásárolták meg. A felügyelet tavaly több mint 285 ezer mûszaki vizsgát bonyolított le, ami az eddigi legmagasabb szám. Az igazgató szerint a mûszaki vizsgáztatás eredményességét igazolja, hogy a fõvárosban történt 4000-nél több balesetbõl csak hét(!) következett be mûszaki hiba miatt. A 169 fõvárosi autósiskolából tavaly mintegy 22 ezren jutottak jogosítványhoz, közülük több mint 20 ezren B-kategóriás vezetõi engedélyhez. Az elméleti vizsgák 62 százaléka, a forgalmi vizsgák 47 százaléka volt eredményes. Ez utóbbiak esetében évek óta tartó tendencia a sikeres vizsgák számának csökkenése – 2004-ben még 49 százalékos volt az eredmény –, amin talán javíthat a szimulátoros képzés bevezetése. A közeljövõben vizsgálják meg az egyik autósiskola által javasolt berendezést – jelentette be a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet igazgatója. Tavaly a közlekedési szabályok megsértése miatt utóképzésre kötelezett 768 jármûvezetõbõl 703 tett sikeres vizsgát. Pintér József elmondta, hogy e közlekedési szabálysértõk között többségben vannak a gyorshajtók, az ittas vezetõk és az elsõbbséget meg nem adó autósok. A több mint 9 év átlagéletkorú budapesti autók közül 285 ezret vizsgáztattak le tavaly. Ennek során többnyire fék- és futómûhiba miatt buktak meg a jármûvek. A közutakon ellenõrzött 45,5 ezer autóból több mint 6600-at rendeltek be utólagos vizsgálatra. Az igazgatóság engedélyezési feladatai közül az M0-ás körgyûrû-
vel, a 4-es metró építésével és a 2-es metró felújításával kapcsolatosak voltak a legjelentõsebbek. A körúti villamosok engedélyezése és a 4-es metró állomásainak átépítésével kapcsolatos engedélyek kiadása az idei évben is folytatódik. A felügyelet idei feladatairól szólva Pintér József elmondta: várható az uniós elõírás szerinti digitális tachográf bevezetése, Pintér József amelyhez a felügyelõségnek két kártyavásárlási helyet kell biztosítania a fõvárosban. Tesztelik az új jármûvizsgáztatási szoftvert, és felülvizsgálják a 169 autósiskola képzési engedélyét. Az idei év feladata az új vizsgapálya beüzemelése, amelyre 150 iskola jelezte bérlési szándékát. A 4-es metró budai állomásainak engedélyezése és a Belügyminisztériummal közös internetes adatbázis megvalósulása szintén 2006-ban várható. Vasúthatósági engedélyt adott a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet az új nagykörúti villamosok beszerzéséhez, a 2-es metró felújításához, a 4-es metró építéséhez és a szentendrei HÉV felújításához – közölte a szervezet igazgatója. A nagykörúti villamos vásárlások kapcsán az idén beérkezõ 20 villamos mûködtetéséhez át kell építeni a remízeket és a nagykörúti peronokat – mondta Pintér József. Az igazgató szerint „érdekes megoldás” lesz, amikor jövõ év végéig még egyidejûleg közlekednek majd a jelenlegi és az új, ala-
csonypadlós villamosok. Ehhez a peronokat meg kell magasítani – tette hozzá. A másik 20 jármû a jövõ év végéig érkezik Budapestre. A 4-es metró állomásépítési terveinél hiánypótlásokat kértek, amirõl a napokban egyeztetnek a BKV-val. Az állomásokat az elõtt kell szerkezetkészre építeni, hogy elér hozzájuk a fúrópajzs. A munkálatok során – az igazgató szerint – a felszínen jelentõs zavarok várhatók majd, például a Fõvám téren és a Gellért téren. Pintér József megjegyezte, hogy régen jól segítette az ilyen nagyberuházások koordinálását, hogy mûködött a Közmunkák Tanácsa. Elmondta azt is, hogy az új vasúti törvény kapcsán új közlekedésbiztonsági hatáskört is kaptak a felügyeletek. Erre a vasutak piacosítása miatt volt szükség, mivel lehet, hogy nem csak a BKV fog majd üzemeltetni metrót. Ezért a szakhatóságnak ellenõriznie kell, hogy az üzemeltetõ megfelel-e a közlekedésbiztonsági követelményeknek.
Az alapkõletétellel megkezdõdött az építés
Rövidesen elkerüli a 71-es út Fûzfõt Megkezdõdött a 71-es balatoni fõút Balatonakarattya–Balatonfûzfõ közötti elkerülõ szakaszának építése. A 10 milliárd forintos költséggel megépülõ, 17,3 kilométeres pályaszakasz alapkövét – az építkezés megkezdésével egyszerre – Dióssy Gáborral, a GKM politikai államtitkárával együtt rakták le a térség és az építõk képviselõi a 71-es és a 72-es utak találkozásánál, 2006. január 23-án. A balatonfûzfõi eseményen Dióssy Gábor elmondta: az új útvonal 17,3 kilométeres szakaszából 11,6 kilométernyi egyben a leendõ M8-as autópálya egyik kétsávos pályájának a része lesz. A három települést – Balatonfûzfõt, Balatonkenesét és Balatonakarattyát – elkerülõ út 2007 nyarára készül el. A munkaterületet az elmúlt esztendõ végén már átadták az építést elõkészítõknek. Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy az M8-as autópálya kialakítása továbbra is fontos feladat; egyes szakaszai már elkészültek, illetve idén is tovább épülnek majd. Hozzáfûzte:
az EU úthálózatához szervesen kapcsolódó magyarországi gyorsforgalmi utak a közútfejlesztést, és ezzel együtt a gazdaságfejlesztést is szolgálják. Kiemelte: a közlekedés és gazdaságfejlesztés, az életminõség javítása, a térségben élõk kulturáltabb környezete együttesen fontos tényezõ. A sajtó kérdésére az államtitkár elmondta: az új elkerülõ útnak az M7-es autópályáig való kiépítésének és az ottani csomópont létesítésének az engedélyezési tervei az idei év végéig elkészülnek. Várható, hogy 2007 második félévében elkezdõdhet a 3,4 kilométeres pályaszakasz kivitelezése, illetve csatlakozása az M7-es pályához. Dióssy Gábor államtitkár kiemelte, hogy a kormány az autópálya-fejlesztések mellett folytatja az elkerülõ utak építését is.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A GKM ajánlásai az autósoknak a téli körülmények közötti közlekedéshez
MOZAIK
2006. február 1.
Kedvezményes elõfizetési akció
Hazánkban a téli hónapok idõjárása rapszodikus: az enyhe, szinte tavaszias idõ mellett hirtelen jelentkezik a kemény tél, a hideg idõ és hóesés kíséretében. Míg például Ausztriában, vagy a skandináv országokban a téli hónapokban mindennapos a nagy menynyiségû hó, és így az ottani autósok pontosan tudják, hogy mire számíthatnak, sajnos a magyar autósok többségére nem jellemzõ a szélsõséges idõjárásra való kellõ felkészültség. Az alábbi ajánlások abban óhajtanak segítséget nyújtani, hogy egy autós se kerüljön a téli idõjárási viszonyok között olyan nehéz helyzetbe, ami egyébként elkerülhetõ. 1. Az elõkészületekrõl – Csak megfelelõen karbantartott autóval induljon útnak, nehogy a menet közben fellépõ meghibásodás miatt kényszerüljön az úton maradni! – Ismerje meg autóját még a rossz idõ beállta elõtt. Az elsõ hó leesésekor – forgalommentes úton – próbálja ki, hogyan viselkedik az autó, ha megcsúszik! – Mérlegelje, hogy feltétlenül utaznia kell-e, az utazás nem halasztható-e el? – Mérlegelje, hogy feltétlenül szükséges-e autóval közlekednie. Amenynyiben nem, használjon inkább tömegközlekedési eszközöket. – Tájékozódjon a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül az utazásában érintett útvonalak járhatóságáról, a forgalmi helyzetrõl. – Utazása várható idõtartamának megfelelõen figyelje az idõjárási elõrejelzéseket. – Tankolja tele gépkocsiját! Fel kell készülni arra, hogy hóakadály, elakadás esetén hosszú órákat kell a jármûvében tartózkodnia, a fûtés és akkumulátor feltöltöttsége érdekében járó motorral. – Tartson autójában olyan eszközöket, amelyekkel mindig biztosítani tudja a kellõ kilátást: jégkaparó (esetleg jégoldó spray is), törlõkendõ, kefe stb. – Hólapát, homok/só, hólánc, vontatókötél, takaró, meleg ital, meleg ruha jó szolgálatot tehet, ezeket lehetõség szerint vigye magával autójában. 2. Indulás elõtt ellenõrizendõk: – Megfelelõ állapotban vannak-e a gumiabroncsok? Elég mély-e a gumik bordázata, megfelelõ-e az abroncsnyomás. A pótkeréken is ellenõrizze mindezeket! – A hûtõfolyadék megfelelõ koncentrációjú-e, és fel van-e töltve a rendszer fagyállóval. – Az akkumulátor legyen feltöltve, valamint a savszint is megfelelõ legyen. – Legyen feltöltve az ablakmosó tartály megfelelõ koncentrációjú, fagyálló mosófolyadékkal, valamint legyen tartalékban is ablakmosó koncentrátum. A havas, latyakos idõben a szokásosnál többször kényszerülhet ablakmosásra, hamarabb kifogy az ablakmosó folyadék. – Az ablaktörlõ lapátok jó állapotban legyenek. A kopott, sérült lapátok nem tisztítják meg a szélvédõ felületét, csak szétkenik az oda került szennyezõdést, ami által a kilátás nem hogy javulna, inkább romlik. – A lámpák legyenek tiszták, jól beállítottak, valamint megfelelõen mûködjenek. Tisztítsa meg a tükröket és ablakokat is a jégtõl, szennyezõdéstõl. A jó kilátás és láthatóság egyaránt fontos követelmény. 3. A megváltozott körülményekre való tekintettel ügyeljen az alábbiakra: – A (látszólag) jégmentes útburkolat is lehet csúszós, tehát hideg idõben mindig óvatosan közlekedjen. A hideg idõ beállta elõtt szereltessen fel téli gumiabroncsokat (durva bordázatáról és az oldalán lévõ „M+S” jelzésrõl ismerhetõ meg). – Hóesésben, ködben lecsökken a látótávolság. A szokásosnál kisebb sebességgel haladjon, hogy idõben tudjon reagálni bármilyen helyzetre. – Mindig (lakott területen belül is) használjon tompított fényszórót! – Kerülje a hirtelen fékezéseket és gyorsításokat, különösen kanyarodás közben. A lehetséges legnagyobb sebességfokozatban hajtson, hogy a „kipörgésveszély” és – a motorfékhatásnak köszönhetõen – a megcsúszás kockázata csökkenjen. – A követési távolság megválasztásakor számoljon a hosszabb fékúttal, valamint azzal, hogy az a mögötte haladónak is hosszabb. – Az autóban üzemeltetett elektromos berendezések energiaigényét csak járó motor mellett fedezi a generátor! Ne használjon huzamosabb ideig ilyen berendezéseket (CD-játszó, mobiltelefon-töltõ, fûtés stb.) úgy, hogy az autó motorja áll (fõleg ne egyszerre), mert az az akkumulátor gyors lemerüléséhez vezet. – Az ilyenkor gyakori rossz látási viszonyok esetén – ha meg kell állnia – húzódjon le az autóval az útról, kapcsolja be a vészvillogót, vegyen fel fényvisszaverõ mellényt (vagy legalább is a jó láthatóságot biztosító ruházatot) és ha csak teheti: ne tartózkodjon az úttesten.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Kéthetente
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Minden hónapban Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
LOGISZTIKA
2006. február 1.
Baja kontra Mohács
7
Magasabb bevétel, szélesebb jogkör
Ez így talán ésszerûtlen
Miután a bajai kikötõ ro-ro-terminálját vámúttá és határátkelõvé nyilvánította a kormány, Mohácson milliárdos beruházásba kezd. Határkikötõ épül ott, de kereskedelmi és közforgalmi kikötõi státusra is pályázik a baranyai város. A Bácska fõvárosában úgy vélik: észszerûbb lenne a bajai objektum fejlesztése, mint pár tíz kilométerrel lejjebb új kikötõt építeni. „Határkikötõ lesz-e a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ (BOKK)?” – kérdezte írásban Zsigó Róbert országgyûlési képviselõ Kóka János közlekedési minisztert. Emlékeztetett rá: egy kormányhatározat szerint 2004. május 1-jétõl a BOKK ro-roterminálja vámút és határátkelõ. A feltételek megvannak ehhez a mûködéshez, üzemanyagon és veszélyes hulladékon kívül mindenféle áru rakodására alkalmas a kikötõ. A fõleg mezõgazdasági termékek és a mezõgazdasághoz szükséges anyagok rakodását évi hárommilliós mûszaki kapacitás biztosítja. Teljes körû kiszolgálás mûködik: vámolás, nö-
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
vény- és állat-egészségügyi szolgáltatás, közvámraktár, spedíciós szolgáltatás. A bajai kikötõ további sorsa viszont bizonytalan, mert a közelében lévõ Mohácson is terveznek hasonló fejlesztést. Teljesen új beruházással határkikötõt építenek a kormány támogatásával. Sokan nem értik a térségben, mi szükség van erre a beruházásra Bajától 33 kilométerre. A Duna schengeni határa ma Bécsnél van, az Európai Unión kívülrõl érkezõ, vagy oda árut szállító hajók vámellenõrzése az osztrák fõvárosnál zajlik, vagyis a vámbevételek 25 százaléka Ausztriát gyarapítja. Ba-
ján viszont országos közforgalmú kikötõ mûködik a fent említett paraméterekkel. A miniszter válaszából kiderül, hogy a kormányhatározat a kombinált áruforgalom érdekében nyilvánította vámúttá és határátkelõhellyé a BOKK ro-ro-terminálját. Célja, hogy a kombinált áruforgalom gyorsítását, a környezetbarát közlekedés elterjedését a többszöri határellenõrzés és vámkezelés ne nehezítse. Ezen technika igénybevétele esetén elégséges a határ- és vámellenõrzés a célállomáson. Mohács évtizedek óta határkikötõként mûködik, ez a szerepe fennmarad. A schengeni határkezelési követelmények csak fokozzák ezen határkikötõ jelentõségét. Baja határkikötõi szerepe azért nem jöhetett szóba, mert a schengeni normák a határkezelést közvetlenül a határátlépés helyszínén követelik meg. Forrás: Petõfi Népe Fontos szerepet szánnak a bajai kikötõnek is. Az unió szakértõi által 2004-ben végzett vizsgálat fontosnak ítélte a fejlesztését, és Kohéziós Alap támogatásra javasolta. Megvalósíthatósági tanulmány és környezetvédelmi hatásvizsgálat készült a Dunahídtól északra fekvõ területekre, a szervizkikötõ megvalósítását INTERREG-pályázat révén a következõ évben tervezi a kormányzat. A kikötõ, mint logisztikai szolgáltató központ is szerepel a készülõ 2006–2015-ös közlekedésfejlesztési tervben – mint az a miniszter válaszából kiderül.
DHL Global Forwarding
Tengeri gyûjtõforgalom: Hongkong–Budapest 25 nap alatt Az idei év elején – távol-keleti relációban – új tengeri gyûjtõáru-szolgáltatással jelent meg a piacon a DHL Global Forwarding magyarországi vállalata. A Japánt, Kínát, Koreát, a Fülöp-szigeteket lefedõ hongkongi gyûjtõpontot a szlovéniai Koper kikötõjével összekötõ „termékkel” – a cég közlése szerint – 25 napra csökken a jelenleg átlagosan (Hamburgon keresztül
szervezett) 35-37 napos szállítás idõtartama. A tranzitidõ jelentõs mérséklése mellett a jelenleg elérhetõ, azonos kategóriájú termékekhez képest 10-12 százalékos fuvardíjcsökkentés is elérhetõ. Hongkong és Koper közötti útvonalon heti egy alkalommal indulnak a gyûjtõjáratok, amelyeket a francia CMA-CMG csoport hajói teljesítenek. Az új termékkel szállított elsõ konténer január 18-án érkezett meg a DHL Global Forwarding budapesti központjába. Az eseménnyel egybekötött sajtótájékoztatón Póti Miklós, a vállalat magyarországi tengeri szállítmányozási igazgatója elmondta: a most beindított szolgáltatást az itthoni leányvállalat kezdeményezte, felismerve azt, hogy a térségben nincs hasonló kedvezõ paraméterekkel rendelkezõ termék, miközben az ország és a régió – elsõsorban multinacionális – vállalatai a verseny kényszerében egyre hatékonyabb logisztikai szolgáltatások, megoldások után néznek. A terület vezetõje szerint az új termék iránt jelentõs érdeklõdés mutatkozik, sõt több környezõ ország DHL-tagvállalata, köztük a szlovén is kapcsolódni kíván a szolgáltatáshoz. A várható dinamikus fejlõdés révén a DHL – nagyobb regionális súllyal – egy jelentõsebb magyarországi gyûjtõpontot is ki tud alakítani. Póti Miklós felhívta a figyelmet, hogy még az idei évben egy indiai gyûjtõpontot is össze kívánnak kötni a koperi kikötõvel. Sz. M.
Változások a vámeljárásban A vártnál mintegy 3 milliárd forinttal több a Vám- és Pénzügyõrség 2005-ös bevétele. A hatóság parancsnoka elégedett az északkeleti régióban végrehajtott ellenõrzés-sorozattal, melynek nyomán visszaszorult az üzemanyag-turizmus. Az év elejétõl változtak a vámeljárások, így például a vámhatóság szedi be a környezetvédelmi termékdíjakat. Az elõzetes összesítés szerint mint- tásának hatását mutatja, hogy a régiegy 3 milliárd forinttal túlteljesül a óban jelentõsen emelkedett a ben2005. évi 755 milliárdos bevételi el- zinkutakon forgalmazott üzemvárás a Vám- és Pénzügyõrségnél – anyagok mennyisége. Így például mondta Nagy János országos vám- 2005 áprilisáról októberre a Hajdúparancsnok. A mintegy 758 milliárd Bihar megyei üzemanyagtöltõ álloforintos várható összeg az energia- mások havi forgalma 5 millió literrõl adót, a jövedéki adót, a regisztrációs 6,2 millióra, a szabolcsiaké 2,8 miladót és a vám összegét tartalmazza, lióról 5 millió literre emelkedett. A termékdíjat – amely körbe az ám nem számították bele a dohánygyártmányok utáni általános forgal- egyéb kõolajtermék, a gumiabroncs, mi adót és a bérfõzési szeszadót. A a hûtõberendezés, a hûtõközeg, a tavalyi elvárás energiaadóból 10,7 csomagolás, az akkumulátor, a rekmilliárd forint, jövedéki adóból lámhordozó papírok, valamint az 672,3 milliárd, regisztrációs adóból elektronikai és elektromos termékek 62,3 milliárd, míg vámból 10 milli- tartoznak – import esetén január 1-jétõl a vámeljárás során kell megárd forint volt. A parancsnok megemlítette, hogy fizetni. Ez alól csak az a gazdálkodó a 2006. évi költségvetési elõirányzat kivétel, amelyik az importot terhelõ energiaadóból 12 milliárd forintot, áfát önadózással teljesíti. Az egységes árutovábbítási rendjövedéki adóból 687 milliárdot, regisztrációs adóból 81 milliárdot, míg szer ettõl az évtõl kiterjed Romániávámból 7 milliárd forintot tartalmaz, ra is. Ez várhatóan könnyíti és gyorösszesen 787 milliárdot, ami 32 mil- sítja Románia, illetve a román kiköliárd forinttal – 4 százalékkal – több, tõkbõl érkezõ áruforgalmat az unió tagországai, így Magyarország felé mint a 2005. évi elõirányzat. Az üzemanyag-turizmus észak- is, ezen belül egyszerûsödik a határalföldi régióban történt visszaszorí- átlépés adminisztrációja.
Magyar kezdeményezés az uniós szakbizottságban
Támogathatja az EU az ipari parkokat Az ipari parkok fejlesztésének fontossága bekerült az Európai Unió intézményi rendszerébe azzal, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSzB) nemrégiben állásfoglalást adott ki a témában – jelentette be tájékoztatóján Rakusz Lajos, a magyarországi Ipari Parkok Egyesülete (IPE) elnöke. Az állásfoglalás kiadásában az IPE nem csak kezdeményezõ szerepet játszott, hanem szakértõi hátteret is biztosított az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon belül elindult munkához. Rakusz Lajos elmondta, hogy a tíz gáltatásai közvetítõi, tanácsadói felcsatlakozott országban elvégzett adatokkal bõvüljenek, ezzel jelentõs vizsgálat után született EGSzB-állás- szerepet játszhatnak a kis- és középfoglalás alapján Brüsszel kilátásba vállalkozók helyzetének javításában. Tóth János, az IPE alelnöke, a helyezte az ipari parkok fejlesztésének támogatási lehetõségét. A tagor- EGSzB elnökségi tagja, aki az elfoszágokban most tervezik a 2007– gadott állásfoglalás elõterjesztõje 2013. közötti évekre vonatkozó fej- volt, úgy vélekedett: jó lehetõséget lesztéseket, és minden államban fel- adó állásfoglalás született, mert az adatként jelenik meg olyan gazdasági Európai Unió intézményi szintjén, növekedés elõsegítése, amelyben a az EGSzB-ben fogalmazódott meg, hozzáadott érték jelentõs szerepet ját- hogy az ipari parkok milyen módon szik. Elvi jelentõsége van annak, tudnak hozzájárulni a versenyképeshogy ennek a célnak az elérésében az séghez, a gazdasági, szociális kohéipari parkok eszközként közremû- zióhoz. Az állásfoglalás megfelel a ködhetnek, pályázhatnak közvetlenül mostani pénzügyi perspektíva prioritásainak is, a jelenleg érvényes fieurópai uniós fejlesztési forrásokra. Az IPE elnöke emlékeztetett arra, nanszírozási rendszerbe is beilleszthogy Magyarországon már kiépült hetõ, ezért már most hozzá lehet látaz ipari parkok hálózata, jelenleg 179 ni az ipari parkok fejlesztését szolipari park mûködik, ahol több mint gáló projektek elõkészítéséhez, hogy 150 ezren dolgoznak. A célok között azok 2007-tõl finanszírozhatók leszerepel, hogy az ipari parkok szol- gyenek.
Közlekedési Újságíró Stúdió indul 2006 tavaszán A Magyar Közlekedési Kiadó a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében, 2006 tavaszán közlekedési újságíró stúdiót indít az újságírás és a közlekedés iránt érdeklõdõk részére. A stúdió hallgatói megismerkedhetnek az újságírás, a lapkészítés feladataival és módszereivel. A közlekedési újságíró stúdió résztvevõi hetente egy alkalommal (várhatóan pénteken) találkozhatnak az elõadókkal, a stúdió és a kiadó vezetõivel. A gyakorlati foglalkozások a Magyar Közlekedés szerkesztõségében lesznek. Jelentkezési feltételek: – középiskolai végzettség, a fõiskolai és egyetemi végzettségûek elõnyben részesülnek, – elõny az angol, vagy német nyelv ismerete, – két szabadon választott mûfajú cikk beküldése (a megjelenés nem feltétel), – rövid életrajz. A stúdió térítésmentes. Az induló létszám: 20 fõ. A jelentkezõk felvételi beszélgetésen vesznek részt. A stúdió várhatóan 2006. márciusától május végéig tart. A Magyar Közlekedési Kiadó a stúdió legtehetségesebb hallgatóinak újságírói munkalehetõséget ajánl fel. Jelentkezési határidõ: 2006. február 28. Cím: Magyar Közlekedési Kiadó. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Tel.: 350-0763, 350-0764. E-mail:
[email protected] Várjuk a jelentkezését! Magyar Közlekedési Kiadó
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Constantzai nap Budapesten A constantzai kikötõ egész napos konferenciát és szakmai találkozót rendez március 10-én Budapesten, a Corinthia Aquincum Hotelben. Elõadást tart a kikötõ vezérigazgatója és több román hajózási, illetve kikötõi társaság vezetõje. A konferencia szervezõje a Magyar Közlekedési Kiadó.
„Magyar közlekedés az EU-ban” X. jubileumi konferencia 2006. február 23–24. Tata Információ: 353-2005, 353-0562
[email protected]
Törökbálinti logisztikai rt. tapasztalattal rendelkezõ
szállítmányozási és logisztikai üzletkötõt keres. Telefon: 06 (23) 334-750, e-mail:
[email protected].
HIRDETÉS
2006. február 1.
