MÁV Kombiterminál Kft. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 23. Telefon: 334-1174; 313-6885 Fax: 303-6687 e-mail:
[email protected] Internet: www.mavkombi.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 4. szám
KRÓNIKA Új MÁV-igazgatók Több személyi kérdésben döntött a MÁV ZRt. vezetése. Mint ismeretes, Jándi Péter TEB-igazgató a vezérigazgató-helyettes kabinetfõnöke lett, így Sullay János (képünkön) személyében új vezetõje van a Távközlõ, Erõsáramú és Biztosítóberendezési Igazgatóságnak. Dr. Neumann Márta az új jogi igazgató, Benyó Balázs pedig az EU-programigazgatóság vezetõje.
Mikó-díjasok A magyar vasút érdekében végzett munkásságuk elismeréseként Mikó Imre-díj kitüntetésben részesültek: Lánczos Péter, dr. Papp János és Matéczné Németh Ágnes.
Újabb MÁV-hitel A MÁV közbeszerzési eljárást írt ki 20,6 milliárd forintos hosszú lejáratú beruházási hitel felvételére. Az összeget öt részletben veszi fel a társaság, s a vasúti személyszállítási közszolgáltatói tevékenységének és pályavasúti eszközeinek fejlesztésére fordítja.
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2006. március 1.
Nyugat-Pannon Közlekedési Szövetség A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára kezdeményezésére Nyugat-Dunántúlon megalakult a Regionális Közlekedési Szövetség. A szándéknyilatkozatot Sopronban írta alá hat város – Gyõr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Kapuvár és Szentgotthárd – és hat közlekedési vállalat vezetõje, valamint a közlekedési tárca helyettes államtitkára. Mint Horváth Zsolt Csaba helyettes államtitkár az aláírást követõen elmondta, mindössze nyolc hónap és négy tárgyalás szükségeltetett ahhoz, hogy tetõ alá hozzák a megállapodást. A szándéknyilatkozat aláírását követõen megalakul a Nyugat-Dunántúli Közlekedésszervezési Iroda, amelynek technikai, személyi feltételeit a GySEV Rt. biztosítja. Az együttmûködés jóvoltából hamarosan összehangolják az egyes közlekedési vállalatok menetrendjét, valamint közös bérletet bocsátanak ki. Ács Sándor, a GySEV vezérigazgató-helyettese szerint a szeptember 1jei határidõ nem illúzió.
Horváth Zsolt Csaba tájékoztatta a sajtó képviselõit
A helyettes államtitkár megerõsítette: az újonnan alakult közlekedési szövetség egyik legfontosabb célja, hogy kapcsolódjon a már jól mûködõ osztrák regionális közlekedési
szövetséghez. Jócskán hozzájárulhat a határok megszûnéséhez, ha Burgenland és Nyugat-Magyarország között szoros közlekedési együttmûködés bontakozik ki. Ennek azonban
a jogszabályi feltételeit is mielõbb meg kell teremteni. Hosszabb távon a legközelebbi szlovén régió is csatlakozhat a már mûködõ magyar és osztrák szövetséghez.
Bertrans az élvonalban Újabb raktárközponttal bõvült a kecskeméti Bertrans-csoport. A Duna-Tisza-közének elsõ számú logisztikai központjával a szakma élvonalába került a magyar tulajdonú Bertrans, amelynek tulajdonos-vezérigazgatója, Rózsa Pál a raktáravató ünnepségen vehette át a Navigátor által odaítélt Év embere szakmai elismerést. Kiss Pál, kiadónk igazgató-fõszerkesztõje méltatta Rózsa Pál érdemeit és a Bertrans 15 éves történetének dinamikus fejlõdését. Sipos István, Kautz István, dr. Berényi János, Wáberer György, Iszak Tibor, Révész Bálint, Fülöp Zsolt és Kovács Imre után ismét méltó helyre került az Év embere kitüntetetteknek járó Zsolnay-váza. Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár és Szécsi Gábor kecskeméti polgármester avatta fel az újabb, 8500 négyzetméteres raktárközpontot, amelyet jövõre újabb hatezer négyzetméteres csarnok követ. Rózsa Pál és a Bertrans vezetõi örömmel nyugtázhatták az ünnepségen szép számban megjelent logisztikai menedzserek elismerõ szavait. A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a Bertrans törekvéseit erõsítette a kormány autópálya-építési programja, hiszen március 11én már az M5-ös határszakaszát is átadják. A Bertrans-csoport sikere is közrejátszott abban, hogy Kecskemét a II. Európa terv részévé vált.
Szabadkikötõ: újabb pályázat A Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Rt. privatizációs pályázatát, mint az várható volt, eredménytelennek nyilvánította az ÁPV Rt. A döntés óta megjelent az új, harmadik pályázati felhívás, amelynek beadási határideje: 2006. március 16.
Lemondás Prof. dr. Knoll Imre, a Magyar Logisztikai Egyesület tiszteletbeli elnöke arról tájékoztatta szerkesztõségünket, hogy 2006. január 1-jei hatállyal lemondott az MLE oktatási, továbbképzési szakmai irányításáról és a Loginfo, illetve a Logisztikai Évkönyv fõszerkesztõi tisztségérõl.
Kiadónk szervezésében A CONSTANTZAI KIKÖTÕ NAPJA BUDAPEST – 2006 Szakmai konferencia 2006. március 10., péntek 10 óra Corinthia Aquincum Hotel
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Akadozik a vasúti liberalizáció Az Európai Unió 25 tagállamának csak az egyharmada nyitotta meg határidõre árufuvarozási vasúthálózatát a nemzetközi forgalom elõtt. Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosa élesen bírálta a tagállamok késlekedését, hiszen a vasúti liberalizáció részeként idén január elsejéig kellett volna megnyitni a nemzeti hálózatot. Akik megsértették a vasúti liberalizá-
cióról szóló szerzõdést, büntetésre számíthatnak. Barrot egyetlen országot sem nevezett meg név szerint, de azt tudni lehet, hogy például Franciaország csak márciusban tesz eleget kötelezettségének. Ugyanakkor határidõre teljesítette ígéretét egyebek között Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország és Dánia. n
Nõtt a német repülõterek áruforgalma A németországi repülõterek áruszállítási forgalma összességében 9,1 százalékkal nõtt az elmúlt esztendõben. A kirakott áruk aránya 10,9 százalékkal emelkedett, míg a berakodás 7 százalékkal nõtt. A szállított
áruk mennyisége több mint 3 millió tonna volt. A legnagyobb áruforgalmat lebonyolító repülõtér a frankfurti volt, ahol 1,9 millió tonna árut rakodtak át, ezt követte a kölni, ahol 651 ezer tonna volt a forgalom. n
Grazban a Cargo-Partner Az áruszállításra specializálódott Cargo-Partner nevû vállalat kirendeltséget nyitott a grazi Thalerhof repülõtéren, ahonnan Dél-Kelet-Európát kívánják ellátni. Stefan Krauter, a vállalat elnöke hangsúlyozta: a stájerországi gazdasági térség egyre nagyobb szerepet játszik, s jelentõs kihatással van a környezõ országokra, így például Magyaror-
szágra, Szlovéniára és Horvátországra. A Cargo-Partner forgalmának 50 százalékát a légi szállítás teszi ki, s az összforgalom 15 százaléka koncentrálódik Stájerországban. A közeljövõben a magyarországi piacon is jelentõsebb szerepet kíván játszani a cég, s szorosabb kapcsolatra törekszik az Adriai-tenger kikötõivel. n
Rhenus-központ Gyõrben A Rhenus-csoport tovább bõvítette hálózatát Közép-Kelet-Európában, miután Gyõrben megnyitotta logisztikai központját. A létesítményben elsõsorban autóipari termékek tárolása a feladat, ezen belül is fõleg az Audi gyárba történõ beszállítást végzik. Ezen kívül a Rehau, a Plastal és az Edscha számára is beszállítói tevékenységet végeznek. A gyõri központ átadásával, valamint az ausztri-
ai Gross-Enzersdorf és a szlovákiai Trebatice kirendeltségek mûködtetésével a Rhenus tökéletesen elláthatja a Bécs, Pozsony, Budapest vonzáskörzetében lévõ megrendelõket. A Rhenus a térség más országaiban is jelen van, egyebek között Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában. Tervezik, hogy a gyõri kirendeltséget bõvítik a jövõben. n
Autópálya-bliccelõk Németországban Amióta Németországban jó egy évvel ezelõtt bevezették a nehéz gépjármûvek után fizetendõ autópályadíjat, az országutak forgalma 6,6 százalékkal nõtt. Ez azt jelzi, hogy az országban közlekedõ tehergépjármûvek vezetõi igyekeztek megspórolni az autópályadíjat, s inkább autóutakon haladtak céljuk felé. Ráadásul az autópályákat használók
mintegy 7 százaléka bliccelt a felmérések szerint. A zöldek azt követelik, hogy legalább 30 fontosabb autóúton is tegyék kötelezõvé az autópályadíjat, s azt terjesszék ki a 3,5 tonnás tehergépjármûvekre is. Wolfgang Tiefensee közlekedési miniszter elveti a javaslatot, s legfeljebb 8 autóúton tartja elképzelhetõnek az autópályadíj bevezetését. n
A Deutsche Post márkanévvitája A Német Postát (Deutsche Post) határozatban utasította a Német Szabadalomügyi és Márkanév Hivatal, hogy nem használhatja kizárólagos joggal a posta (Post) elnevezést. A „Post” szó nem lett levédve a Deutsche Post javára, s így azt más olyan német cégek is használhatják,
amelyeknek a nevében szerepel ez a szó. Az erre vonatkozó beadványt egyébként a Kurier-Express-PostDienste szövetség nyújtotta be a márkanévi hivatalnak, s kérésüknek helyt adtak. A Deutsche Post most perre viszi az ügyet, mert igényt tart a „Post” kizárólagos használatára. n
2006. március 1.
Kazatsay Zoltán az EU Bizottsága DG TREN fõigazgató-helyettese
Az unió a közúti forgalombiztonságért Kazatsay Zoltán, az EU Bizottsága DG TREN (közlekedési és energetikai) fõigazgató-helyettese a közelmúltban egy szakmai tanácskozáson tartott elõadásának címe így hangzott: a Fehér Könyv felülvizsgálata. A hivatkozott uniós közlekedéspolitikai dokumentumot – amely a 2010-ig terjedõ idõszakra szóló közlekedési lépéseket tartalmazza – 2001-ben fogadta el a Bizottság, a Tanács és a Parlament is. Egy tavaly készült EU-felmérés kimutatta, hogy nem sikerült a tervek szerint elõrelépni. Ezért a közlekedési stratégiát meghatározó Fehér Könyvet is alaposan át kell tekinteni a félidõben: meg kell vizsgálni, mi teljesült, hol kell változtatni, s milyen új feladatokat kell meghatározni – mondta Kazatsay Zoltán. Az Európai Unióban 10 millió ember dolgozik a közlekedésben, azaz a lakosság mintegy 5 százaléka közvetlenül ebbõl él. 530–550 ezer vállalkozás tevékenykedik e területen, azaz rengeteg kisvállalkozás szolgáltat, s ezzel befolyásolja a közlekedésbiztonságot és a környezetet egyaránt. A Fehér Könyv közlekedésbiztonsági elemei a halálos balesetek számának – EU-átlagban – felére való csökkentését fogalmazták meg 2010-re. A kitûzött célt közös felelõsséggel, össztársadalmi összefogással lehet elérni. Az unióban a balesetek száma csökken, de a tervezettnél kisebb ütemben, azaz törés állt be a tendenciában. A 2004-ben újonnan csatlakozott országok megjelenésével romlani kezdett az addig kedvezõnek tûnt EU-átlag. Az EU Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprog-
ramjának 60 intézkedése egybevág a Fehér Könyvben megfogalmazottakkal, s rögzíti, hogy új jogszabályok is kellenek, de a meglévõk között is rendet kell tenni, s be kell tartatni azokat. Ez utóbbi érdekében a rendõrségnek és a felelõs intézményeknek szorosabban kell együttmûködniük. A fõigazgató-helyettes rámutatott, hogy Franciaországban kemény politikai elkötelezettséggel és igen szigorú közúti ellenõrzésekkel, s nem utolsó sorban súlyos retorziókkal két év alatt 30 százalékkal sikerült csökkenteni a halálos áldozatokkal járó közúti baleseteket. Ennyivel több ember maradt életben! Az évi 50 ezer áldozatból 10 ezer megmenekült… (Hazánk a baleseteket tekintve az uniós középmezõnyben foglal helyet, de a jármûkilométerre vetített baleseti mutató háromszor nagyobb, mint az EU-átlag.) A halálos balesetek fõ okai között a gyorshajtás, az ittas vezetés, az övhasználat elmulasztása, a gyalogosok magatartása és a „szombat esti láz”, azaz a 18–25 éves fiatalok diszkó utáni száguldozása szerepel. A jogszabályok betartatása tagállami felelõsség, de a jogszabályok
A német vasút az Alstomot választotta A Deutsche Bahn, a német államvasutak mintegy 70 millió euró értékû megbízást adott az ALSTOM Transport németországi, salzgitteri gyára számára 30 regionális vasúti szerelvény szállítására. A CORADIA LINT típusú, két kocsiból álló dízelszerelvényeket 2007 decembere és 2008 szeptembere között adja át a megrendelõnek az ALSTOM. Az új CORADIA LINT szerelvények 120 km/óra maximális sebesség elérésére, nagy gyorsulásra és 136 utas befogadására képesek. Az új jármûvek tervezésekor a szakemberek jelentõs figyelmet fordítottak a kényelmes és akadálymentes belsõ tér kialakítására. A szerelvényeket könnyen használhatják a mozgáskorlátozottak is, hiszen a vonatba való bejutásukat tolókocsirámpa teszi lehetõvé. A jármûvek ajtajának külsõ részét úgy képezték ki, hogy az segítse a látáskorlátozottak tájékozódását és közlekedését.
A szerelvények 2008 decemberében állnak majd forgalomba a Nürnberg környéki regionális vasúthálózatban. Az ALSTOM Transport 2000-ben szállított elõször CORADIA LINT szerelvényeket Németországba, ahol ez a szerelvénytípus azóta a legnépszerûbb vonattípussá vált. Az ALSTOM eddig összesen 337 CORADIA LINT vonatszerelvényt értékesített Németország, Hollandia és Dánia magánkézben lévõ, valamint állami tulajdonú vasúttársaságainak.
Lezárulhat a brit kikötõóriás felvásárlása Hosszú csatározás után úgy tûnik, eldõl a kikötõket üzemeltetõ brit P&O sorsa, a vállalatra ajánlatot tevõ két cég közül a szingapúri PSA International bejelentette, kiszáll a licitbõl. A brit P&O iránt két nagy társaság is élénk érdeklõdést mutatott, a távol-keleti PSA mellett a dubai székhellyel rendelkezõ DP World is felvásárlási ajánlatot tett. A sort a közel-keleti cég nyitotta 5,85 milliárd dollárnak megfelelõ összeget kínált a P&O-ért, amelyet már akkor is jutányosnak tartottak az elemzõk, miután az aktuális tõzsdei árfolyamhoz képest 46 százalékos diszkontot tartalmazott. A PSA azonban 3,53
milliárd fontot, hozzávetõleg 6,2 milliárd dollárt ajánlott a brit vállalatért. A DPW, amely 2004-ben egy vállalatfelvásárlás kapcsán már megküzdött a PSA-val, és megszerezte keletázsiai vetélytársa elõl az amerikai CSX Corpot, most ismét úgy tûnik, gyõztesen kerül ki a licitbõl. A dubai székhelyû társaság ugyanis rátett korábbi ajánlatára, és 7 milliárd dollárért vásárolná meg a brit kikötõ-üzemeltetõ társaságot. Az iparági elemzõk szerint a kissé sokallt összeg a PSA döntéshozóinak sem tetszik, bejelentették ugyanis, hogy nem kívánnak a korábban ajánlott árnál többet adni a P&O-ért.
Kazatsay Zoltán
harmonizálását EU-szinten kell megvalósítani. Egyebek mellett foglalkozni kell az egységes jogosítvány kérdésével, a hivatásos gépkocsivezetõk képzésével és utánképzésével, továbbá a vezetési és pihenõidõk betartásának ellenõrzésével. (A digitális tachográf bevezetésére 16 ország már felkészült, 9 ország még dolgozik rajta: 2006. január elsejétõl a rendszernek már mûködnie kell.) A közutat és a vasutat érintõ egységes biztonsági rendszer – transzeurópai hálózatokon történõ – megvalósításához ki kell használni az intelligens közlekedési rendszerek elõnyeit, s a tagországoknak el kell terjeszteni a szisztémát más utakra is. Bárány Tibor
Angliában terjeszkedne a DP Tovább erõsíti logisztikai üzletágát a Deutsche Post, a társaság most az angol Williams Lea nevû cég többségi tulajdonát kívánja megszerezni. Az ügylet értékét 370 millió euróra becsülik. Manapság már nem a postai tevékenység a Deutsche Post elsõdleges bevételi forrása, hanem a többek között a DHL-t is birtokló vállalat számára a logisztikai feladatok jelentik a jövõt. A jelenleg a világ legnagyobb logisztikai szolgáltatójának tartott társaság mostani akvizíciója is ezt erõsíti. A célpont, a londoni Williams Lea tekintélyes múlttal rendelkezik, az 1820-ban alapított vállalat tevékenysége persze az idõk folyamán némileg változott. Jelenleg a szigetország egyik legjobb dokumentummenedzsment és speciális levélszolgáltató vállalata. A 6500 fõt alkalmazó Williams Lea a tavaly szeptemberben zárult üzleti évben 640 millió euró forgalmat könyvelhetett el. A Deutsche Post illetékesei kiemelték, hogy az angol cégnek köszönhetõen tovább javul a piaci pozíciójuk az expresszlevél és a csomagküldõ szektorban. Igaz, a most bejelentett vásárlás nem fogható a német cég legutóbbi ügyletéhez, 2005 szeptemberében ugyanis a szállítmányozási és raktározási piac egyik legjelentõsebb szereplõjét, az Exelt vásárolta fel.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Cégvezetõ: Bándy Zsolt n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország European bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Cen- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport trumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Ma- jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. gyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. március 1.
Idén 260 kilométer készül el
Újabb kilométerkövek a gyorsforgalmi úthálózatban Jelenleg 775 kilométernyi sztrádán autózhatunk Magyarországon. Az autópálya-építés az idén minden eddiginél nagyobb ütemben folytatódik. A 2006-ra tervezett mintegy 260 kilométer – 11 új sztrádaszakaszban – többszöröse a múlt év végéig átadott 95 kilométernyi gyorsforgalmi útnak, pedig a hazai viszonyok közepette már az is kiugró teljesítmény volt. Érvényes építési engedély birtoká- nek teszik gyorsabbá és biztonságoban, márciusban megkezdõdhet az sabbá a napi közlekedést. A fejleszM0-s körgyûrû északi Duna hídjának tés elemi hozadéka az elmaradottabb építése Újpest és Budakalász között, térségek felzárkózása, hiszen az auhiszen a kivitelezõi szerzõdés meg- tópályák mentén eddig csaknem 300 született a tendernyertes Hídépítõ Rt. milliárd forint értékben valósultak és Strabag Rt. konzorciumával – je- meg magyar és külföldi beruházálentettél be az illetékesek, annak da- sok. Ezáltal számos, tisztességes cára, hogy legkorábban õsszel tehet megélhetést biztosító munkahely tepontot a bíróság az átkelõ környezet- remtésére is lehetõség nyílt. 2005-ben elkészült az M7-es auvédelmi, illetve építési engedélyével kapcsolatos jogi vitákra, döntve a ci- tópálya újabb, 20 kilométeres szakasza Balatonszárszó és Ordacsehi kövil szervezetek keresetérõl. Ugyanakkor a tavaly átadott zött, amit július 15-én helyeztek sztrádaszakaszok több ezer ember- üzembe. Szeptember 30-án befejez-
A Nemzeti Autópálya Rt.-nél tett látogatásuk alkalmával Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek mutatja meg az M0-ás új északi Duna-hídjának makettjét Szilágyi András, az NA Rt. vezérigazgatója
ték az M70-s Tornyiszentmiklós– országhatár közötti, 1 kilométeres szakaszát is, amely azonban a határállomás elkészültéig nem használható rendeltetésszerûen. December 10-én felavatták a 49 kilométeres, M5 Kiskunfélegyháza–Szeged szakaszt. Egy hétre rá az M0-ás körgyûrû keleti szektorának M5 és az új 4-es számú fõút közötti, 13 kilométeres szakasza elkészültével végre a Ferihegyi repülõtér is bekapcsolódott az európai gyorsforgalmi utak vérkeringésébe. Ezzel együtt átadták az említett fõút Vecsést és Üllõt elkerülõ, szintén 13 kilométeres részét is. Az idei nagyszabású tervek szerint már márciusban autópályán elérhetõ lesz Dunaújváros – ahol decemberre megépül az új Duna-híd –, továbbá az év végére a keleti régió megyeszékhelyei, például Debrecen és Nyíregyháza is. A kormányhatározat márciusra e városok elkerülõ útvonalait irányozta elõ, valamint az M5 Szeged–országhatár közötti szakaszt. Áprilisban sor kerülhet az M7 Ordacsehi–Balatonkeresztúr közötti felavatására, novemberben pedig a hiányzó Zamárdi–Balatonszárszó szakaszéra, a látványos Köröshegyivölgyhíddal. A majdnem 2 kilométer hosszúságú, 2x2 sávos, a legmagasabb pontján 80 méter magas viadukt megvalósulása esetén KözépEurópa legnagyobb mûtárgya lesz. Varga Violetta A tervek szerint március 11-én délután három órakor adja át a forgalomnak az M5-ös autópálya SzegedRöszke közötti szakaszát Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A sztrádán jelenleg már az útburkolati jeleket festik, és az útpadkát rendezik, a röszkei körforgalmat pedig már átadták a forgalomnak. A 14,7 kilométer hosszúságú szakasz építését 2005 márciusában kezdték, a befejezés tervezett határideje 2006. március 31-e – volt.
Magyar–szlovák együttmûködésben
Megújul a komáromi Erzsébet-híd Komárom és Révkomárom között a közúti átkelést lehetõvé tévõ Erzsébet hidat 1892-ben nyitották meg, ezzel megoldva a déli parti Új-Szõny és a történelmi Komárom egyesítését. A nemzetközi megállapodások értelmében a létesítmény a magyar és a szlovák állam osztatlan közös tulajdona. A több mint egy évszázad elteltével a folyamatos karbantartás már nem elegendõ, szükségessé vált a teljes rekonstrukció. Ennek lépéseirõl kérdeztük Zatykó János országgyûlési képviselõt, Komárom város polgármesterét. – A hídra vonatkozó közös tulajdon azt is jelenti, hogy az állapotát érintõ bárminemû beavatkozás csak akkor lehetséges, ha abban egyetértés születik a két ország szakértõi között. Szlovákiai kollégámmal, Bastrnák Tibor révkomáromi polgármesterrel együtt azt tartottuk fontosnak, hogy a városi és a nemzetközi forgalom fenntarthatósága érdekében a magyar oldalon a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal feletti közúti híd és a szlovák oldalon a kikötõi Duna-ág feletti nyitható szerkezetû híd rekonstrukciója mindegyik fél saját olKomáromban, a határhídon 2005. február 15-vel megkezdõdött felújítási munkák miatt csak a híd egyik oldalán lehet közlekedni. A váltakozó irányú forgalmat lámpa irányítja. A 2,5 m-nél szélesebb, valamint a 3,5 tonnánál nehezebb kamionok a hídra nem hajthatnak fel, a vámosszabadi határállomás felé kell kerülõt tenniük.
dalán megtörténjen, és csak ezután kerüljön sor a közös tulajdonú Erzsébet híd felújítására. – Ezek elkészültek? – Igen, 2002-ben a szlovákok, 2004. novemberében pedig a magyarok készültek el a saját oldalukon a hídrekonstrukcióval. A hazai munkálatok 226 millió forintba kerültek. – A híd felújítása elkerülhetetlenné vált? – Már egy 1998-as idõszakos felülvizsgálat a rekonstrukció sürgõsségére hívta fel a figyelmet, konkrét hibamegjelöléssel. 2003-ban ennek figyelembevételével, valamint az idõközben tartott szlovák–magyar egyeztetéseken elfogadott mûszaki tartalom alapján egy magyar és egy szlovák tervezõiroda együttmûködésében elkészült az engedélyezési tervdokumentáció, amelyre a két országban külön-külön kellett megszerezni az építési engedélyeket. Ezért azután több mint két éves elõkészületi idõszak után, 2005. nyarán született meg a tárcaközi megállapodás, amelyben a rekonstrukciós munkák
feltételeit rögzítették. Az elkészült tendertervek nyomán lefolytatták a kivitelezõi versenytárgyalást. Ennek nyertese a Komárom – Komarno 2005 Konzorcium lett, amelynek vezetõ cége a Hídtechnika Kft., társult vállalkozása pedig a Közgép Rt. A kivitelezés nettó költsége mintegy másfélmilliárd forint, amelyet a két ország csaknem fele-fele arányban fizet. A magyar félre jutó hányadot növeli a tízévenként esedékes és felváltva fizetett korrózióvédelmi munkálat most éppen ráesõ részére megállapított kompenzációs összeg. – Milyen határidõt állapítottak meg a munka befejezésére? – Tavaly november 29-én írták alá a kivitelezési szerzõdést, a rákövetkezõ napon átadták a munkaterületet. A befejezés határideje 2006. november 30. A rekonstrukciós munkálatok során elvégzik a szerkezeti beavatkozásokat, a dilatációs szerkezetek cseréjét, a korrózióvédelmet. Új, de korhû közvilágítási hálózatot építenek ki a hídon a szükséges kiegészítõ berendezésekkel, illetve a hajózási és közúti forgalom biztonságos levezetését szolgáló forgalomtechnikai jelzésrendszert. Mindezek a munkálatok csak részleges közúti forgalomkorlátozás mellett végezhetõek el, ami mindkét város lakóitól és a közlekedés résztvevõitõl fokozott türelmet kíván. Koppány György
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Dr. Sági Zoltán Rendõrtiszt a Közlekedési Múzeum élén? A negyvenkét éves fõigazgató nem kis iróniával jegyzi meg magáról, hogy a korai évektõl kezdve köze van a közlekedéshez: gyerekkorában öt éven át úttörõvasutasként mozdonyokat irányított, késõbb, amikor az érettségit követõen hivatásos rendõrõrmesterként kezdett utcai szolgálatban, a forgalmat – jelenleg pedig két, országos gyûjtõkörû múzeumot. Dr. Sági Zoltán sok vasutas baráttal bír, a XVIII. kerületben felnõve légügyi ismeretségekkel, és hogy a vízi közlekedés se maradjon ki: vezet motorcsónakot, és vitorlázik. Szerzett rendõrtiszti, jogi és külkereskedelmi diplomát, volt a Magyar PR Szövetség elnöke, évek óta fõiskolákon tanít kommunikációt. Elvált, két tinédzser gyermeke van. – Az ön idején nemzetközi hírûvé lett Rendõrség-történeti Múzeumnak jelen pillanatban is igazgatója, február elsejétõl pedig betölti a KM fõigazgatói tisztét is. Mi vonzza a szakmúzeumokhoz? – Szerencsésnek tartom, hogy új szelek fújnak a közszférában is, és a múzeumokat már nem csupán az adott terület szakavatott tekintélye vezetheti, hanem egy-egy jó menedzser is. Annak idején fél év leforgása alatt néhány munkatársammal megterveztünk és felépítettünk egy új intézményt a régi romjain, új néven, új tartalommal – és sikerrel. Vélhetõen ennek köszönhetõ, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetõi látókörébe kerültem, amikor a nyugdíjba vonuló fõigazgató utódját keresték. A feladatkört azonban egyelõre csak egy évre vállaltam; tulajdonképpen a Belügyminisztérium „kölcsönadott” erre az egy évre, hogy ezúttal itt hasznosítsam a szervezés és a kommunikáció területén szerzett tapasztalataimat. – Gyanítom, hogy élénk fordulatok, változások várhatók a múzeum életében. Hogyan lát munkához? – Miként 1998-ban elfogadtam a felkérést: korszerûsíteni a Rendõrség-történeti Múzeumot, úgy most is hasonló kihívással nézek farkasszemet. Nagy szellemi és tárgyi értékek, forintosítható kincsek halmozódtak fel, széles körû kapcsolatrendszereket kellene ápolni, fejleszteni. Úgy látom, hogy kiváló szakemberek dolgoznak itt, akiknek ereje csak szétforgácsolódott, és talán meg is keseredtek az utóbbi idõszakban, nem látván, hogy a fenntartójuk kellõ mértékben támogatja a múzeum fejlõdését. Márpedig az intézmény volt, van és lesz, ahogy a mottóm is szól: a múltból élve – dolgozom a jelenben – a jövõnek. Mindezt annak tudatában állítom, hogy ha itt semmilyen változás nem történik, a múzeum akkor is kinyit és bezár, és évente háromszázezer látogatót fogad. A családokban apáról fiúra száll a KM-be járás programja. Sok iskolai csoport a MÁV-kedvezmény érvényesítése végett keres fel bennünket. A belsõ átszervezés és stratégia kialakítása mellett apró lépésekkel kezdtem, amelyek a kényelmet szolgálják, vagy – a Vasúttörténeti Parkhoz hasonlóan – az arculatot formálják showelemekkel. Elsõként a legégetõbb látogatói igényeket oldjuk meg: például egy földszinti helyiséget már elkülönítettünk a csecsemõkkel érkezõ anyukáknak. A modellasztalokat kezelõ munkatársaim masiniszta formaruhát kapnak, és a hitelesség kedvéért még az arcukat is bekormozhatjuk. Bár nem játszótérnek hirdetjük magunkat, hanem az állandóság és megnyugvás színterének, így különös gondot fordítunk a tudományos munka színvonalának megõrzésére, de ugyanilyen fontos az interaktív programok kínálása is: két, eddig zárva tartott villamoskocsit nyitunk meg a nagyközönségnek. Tervezünk lovas szekeret vagy hintót is, amelyekre szintén fel lehet kapaszkodni. A mûtárgyak másolatait kiállítva meg lehet majd érinteni õket. A honlapunk látványosan megújul, és bepillantást enged a restaurálómûhelyek kulisszatitkaiba is. A fejlesztésre szoruló büfénket a kiállítótérrel egy térbe helyezzük át. A legtöbb ötletet már kidolgoztuk, a megvalósítás csak pénzkérdés. – Nemhogy állagmegõrzésre, de a múzeum mûködési költségeire is alig akad forrás. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? – Most csak a személyi bérkeretet biztosítja a GKM, a fûtés és világítás több mint ötven millió forintos dologi költségét már nekünk kell fedezni, ami állami múzeumként, az ingyenes belépõdíj miatt nem a látogatottság növelésén múlik. Szponzorokat, mecénásokat gyûjtünk; a minap például a Queen Mary tengerjáró hajó makettjének megépítésére kaptunk felajánlást. Ezenkívül az idõszaki kiállításokból lehetne bevételünk, amely ha nyereséget nem is hozna, de felpezsdítené az intézmény életét, és minõségi szolgáltatásokkal növelné annak erkölcsi megítélését. Az április 2-ai születésnapunkon már új arculattal, új tartalommal nyitunk rangos idõszaki kiállítást. Nagy álmom még a Titanic anyagának bemutatása a magyar fõvárosban, valamint a világot körberepülõ, amerikai milliárdos repülõgépének vagy akár Palik Lászlóék dakaros terepjárójának kiállítása. Varga Violetta
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kiss Péter: a vasút évtizede következik
Száz milliárdos fejlesztési tervek A mai fejlesztési döntések fényében a vasút évtizede következik. Sok száz milliárdos fejlesztési tervek készültek el, és ez biztos munkahelyeket és egyre inkább európai béreket jelent – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter a MÁV Északi Jármûjavítóban tett látogatásakor február 8-án. Hozzátette: a vasúti fejlesztések további munkahelyeket teremtenek az ország számos részében, ahová új, európai szintû szolgáltatásokkal jut el a vasút. A miniszter a gyárlátogatás alkalmával munkásgyûlésen vett részt, amelyen elmondta, hogy a vasutas-társadalom az egyik pillére lesz a 2007ben kezdõdõ 12–15 ezer milliárdos fejlesztési tervnek. Az elõvárosi vasutakra a terv szerint több mint 250 milliárd forint jut, és a vasúti fejlesztések ezen felül meghaladják a 400 milliárd forintot. Kiss Péter hangsúlyozta: egy olyan fejlesztési terven dolgoznak, amely az emberekrõl szól, a megélhetésrõl és a munkáról. Munkahely akkor teremtõdik, ha van szaktudás, jó hagyomány és adottság, valamint, ha megvan hozzá az ambíció. Ez az Északi Jármûjavítóban együtt jelen van – tette hozzá. A hagyományokon túl, jelen van az a perspektíva is, amely meg-
alapozhatja a kormány és a vasút felelõseinek azt a döntését, amely évtizedekre stabilizálhatja az itteni munkahelyeket – mutatott rá a miniszter. A MÁV 30 darab Stadler FLIRT típusú motorvonatot vásárol 2008 végéig három elõvárosi vonalra, 36,15 milliárd forint értékben. Márkus Imre, az Északi Jármûjavító Kft. ügyvezetõ igazgatója a munkásgyûlésen elmondta, hogy a jármûjavító vezetése eredményesen pályázott alvállalkozóként a Stadler motorvonatokra, amely 130 új munkahelyet és több milliárd forintnyi munkát jelent. Ezzel 15–20 évre stabilizálódhat az itt dolgozó 810 alkalmazott munkahelye. Hozzátette: ha a FLIRT vonatok összeszerelése mellett a beszállítási hátteret is sikerül Magyarország-
ra hozni, az további 1000–1500 munkahelyet jelenthet. A svájci cég minõsítése szerint alkalmas a cég erre a munkára – mutatott rá. Elmondta: a tulajdonos MÁV ZRt. február 28-ig hozza meg a döntést a motorvonat-projekthez szükséges forrásokról. Hozzáfûzte: biztatóak a jelek arra, hogy az Északi Jármûjavító részt vesz ebben a munkában. A Stadler-projekt érdekében végrehajtandó 1-1,2 milliárd forintos fejlesztés új üzleteket is megalapozna, például a kettes és négyes metró jármûveinek összeszerelését, üzembe helyezését illetõen. A MÁV ZRt. tulajdonában lévõ Északi Jármûjavító Kft. két telephelyen, Budapesten és Békéscsabán mûködik. A társaság bevétele 2002ben 4,2 milliárd, 2005-ben 6,2 milliárd forint volt, míg 2006-ra 7,1 milliárd forintos bevételt terveznek. A vállalat adózás elõtti nyeresége a 2002. évi 16 millió forintról 2005-re 42 millió forintra nõtt. A jármûjavító 2002 és 2005 között 659 millió forint értékben hajtott végre beruházásokat.
Magyarországon keresztül fuvarozhat Ausztriába a GySEV
MÁV Cargo ZRt. és a MAL Rt.
Szinte biztosan zöld jelzést kap finanszírozási oldalról is az a mintegy 16 milliárd forint értékû vasútfejlesztési program, amely lehetõvé tenné, hogy a Gyõr-Sopron-Ebenfurti (GySEV) Rt. Magyarországon át korszerû, nagy tömegû áru szállítására alkalmas kapcsolatot teremtsen Bécs és Graz között.
A Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Rt. (MAL), a MÁV ZRt. és a MÁV Cargo ZRt. azt a hosszú távú áruforgalmazási megállapodást módosították és hosszabbították meg 2010. december 31-ig, amelyet még a MÁV ZRt. és a MAL Rt. kötött 2003. decemberében. Az együttmûködés jelentõségét mutatja, hogy 2005-ben a MAL megbízásából a MÁV közel 600 ezer tonna árut szállított el, mintegy 1 milliárd forint fuvarozási költség ellenében. A két cég az együttmûködés keretében közösen vesz részt a Gyõr–Gönyü kikötõhöz kapcsolódóan létesülõ vasúti terminál üzemeltetésére kiírt pályázaton is. Amint az ismert, uniós támogatással várhatóan 2007-re a kikötõig kiépül a vasúti összeköttetés, mely több százezer tonnára tehetõ áru szállítására is lehetõséget teremt.
A beruházást nagyrészt osztrák állami, illetve uniós forrásokból finanszírozzák. Szabó András, a részvénytársaság elnöke elmondta, a terv technikailag azt követõen válhat valóra, hogy a Sopron–Szombathely vonalszakasz után döntés született a Szombathely–Szentgotthárd szakasz MÁV-tól való átvételérõl is – igaz, a tárgyalások, illetve a procedúra jogi elõkészítése még folyamatban van. A Sopron–Szombathely szakasz felújítására már több mint 3 milliárd forintot költöttek, ám a munkák még nem fejezõdtek be.
A GySEV közelmúltban végrehajtott 997 millió forintos tõkeemelésére elsõsorban azért volt szükség, hogy az osztrák–magyar tulajdonban lévõ vasúttársaság felkészülhessen a növekvõ áruszállítási feladatokra. Többek között egymilliárd forintot költenek egy új soproni logisztikai központ kialakítására. Az elsõ 3200 négyzetméteres csarnok már elkészült, s hamarosan hozzáfognak a második, nagyjából ugyanekkora alapterületû raktár építéséhez is. Emellett a Siemenstõl új, korszerûbb mozdonyokat is vesz a cég.
Négy évvel hosszabb szerzõdés
2006. március 1.
11 milliárdért jöhetnek a Bombardier Talentok A gazdasági tárca (GKM) támogatja, hogy a MÁV megvásárolja a Bombardier által január végén mintegy 11 milliárd forintért felkínált tíz vonatot. A vasúttársaság még várja a közbeszerzési döntõbizottság (KDb) állásfoglalását az ügyben. A MÁV-nál már folyik a Talentvonatok mûszaki vizsgálata, a cég szakemberei pedig a napokban Bécsben tájékozódnak az osztrák vasút (ÖBB) tapasztalatairól. Mint ismert, a Bombardier az ÖBB-nek szánt szállítmányból emel majd ki tíz vonatot a MÁV részére. A szállítás hitelezõje a Kreditanstalt für
Wideraufbau, amely egyéves fizetési halasztást ajánl. A Talentek várhatóan a dél-dunántúli területen állnak majd forgalomba. A fõvárosi elõvárosi közlekedésben 90, a vidéki elõvárosokban 60 új motorvonatra lenne szükség. A MÁV akkor veheti meg a szerelvényeket közbeszerzési pályázat nélkül, ha azokra bizonyíthatóan sürgõs szüksége van közszolgáltatási feladataihoz. Ekkor gyorsított közbeszerzési eljárásra vagy – egyéb ajánlattévõ híján – közvetlen vásárlásra adhat engedélyt a KDb. Az Alstom, a Siemens és a Stadler nem élt a MÁV rövid határidõvel felkínált lehetõségével.
Huszonhárom Desiro a magyar vasútvonalakon Tíz új, korszerû Desiro motorvonattal bõvült a MÁV „flottája”. Január végéig a Siemens az összes megrendelt jármûvet leszállította, immár 23 Desiro vesz részt a Budapest–Esztergom vonal közlekedésében. Mint ismeretes, a MÁV és a néA motorvonatok forgalomba helyezésével javult a személyszállítási met Kreditanstalt für Wiederaufbau szolgáltatás a Budapest–Esztergom képviselõi 2005 februárjában írták vasútvonalon, 11 vonatjárat három alá az 5+5 Siemens Desiro motorvomotorkocsiból álló szerelvénnyel nat megvásárlásáról szóló finanszíszállítja az utasokat, nõtt az ülõhely- rozási szerzõdést. A finanszírozás eszközfedezettel kapacitás. A tíz motorvonat-szerelvény be- valósult meg, így a hitel fedezetét a szerzése közbeszerzési eljárás kere- motorvonatok és a MÁV üzletmenetében történt, vételi ára 27,4 millió te jelenti. A hosszú lejáratú hitelt a euró – 6,8 milliárd forint – volt. A MÁV negyedévente, egyenlõ részlevasúttársaság még 2005 januárjában tekben törleszti, a hitel utolsó tördöntött a Desiro motorvonatok op- lesztését a MÁV ZRt. 2016-ban teljesíti. cionális lehívásáról.
Csúszik a ferihegyi vasút megvalósítása A már régóta beharangozott és várt ferihegyi gyorsvasút beruházásáról még tárgyal a MÁV és a Budapest Airport (BA) Rt. A fejlesztés a BA Rt. elképzelései szerint PPP konstrukcióban valósul meg, jelenleg az üzemeltetõ cég véleményezi az állami vasút terveit. A mostani elképzelések szerint a gyorsvasút a budapesti Keleti pályaudvarról indulna, és mindkét terminált érinti. A járatok 20 perces sûrûséggel járnának, és az indulóállomáson már be lehetne „csekkolni”. A fejlesztés költségeit korábban
20 milliárd forintra becsülték, valamint 2 évre tették a megvalósítás idõtartamát. A MÁV közben azt vizsgálja, hogy Ferihegy és a Nyugati pályaudvar között egy ideiglenes összeköttetés mennyire lenne megtérülõ vállalkozás. Ez közel 200 millió forintjába kerülne a társaságnak. A vonatok itt fél óránként közlekednének, könnyítve ezzel az elõvárosi közlekedésen is. A repülõteret üzemeltetõ BA Rt. többségének megszerzése után a brit BAA 2006 és 2011 között 261 millió eurós beruházást tervez Ferihegyen.
139 év szolgálat után
Bezárt a MÁV legelsõ pályaudvara A 2005–2006-os menetrend életbelépésével bezárta kapuit a MÁV legelsõ, Budapest-Józsefváros pályaudvara. A személyforgalmat a Keleti pályaudvar és Kõbánya-Kispest állomás vette át. A mûemlék jellegû épületegyüttes sorsa még bizonytalan. De az állomás szinte egész területe, és a környezõ iparterület leginkább ingatlanfejlesztésre alkalmas. A fõváros és a kerület városfejlesztési koncepciója is a térség ipari funkciójának módosítását irányozza elõ. A MÁV elsõ, Budapest-Józsefváros pályaudvarát 1867-ben nyitották meg. Akkoriban Pesten és Budán mindössze három állomás üzemelt! A pályaudvart elhelyezkedésébõl adódóan a személyszállítás mellett fõképp a darabáru-szállítás jellemezte. Késõbb megjelent a teherfor-
galom, majd a konténeres áruszállítás is a profiljába került. Innen indultak és ide érkeztek a Budapest–Kunszentmiklós–Tass elõvárosi személyvonatok, és a Budapest–Kiskunhalas–Kelebia között közlekedõ távolsági személyés gyorsvonatok. Különbözõ fejlesztésekre hivatkozva a MÁV 1885-ben egyszer már megszüntette a pályaudvaron a személyforgalmat, s mintegy ötven éven át csak a teherforgalom lebonyolítását végezték. Némi felújítást azért végeztek, megszüntették a királyi várót és átalakították a korábbi utasforgalmi helyiségeket, várótermeket, pénztárakat. 1936-ban ismét megnyitották a pályaudvart a személyforgalom elõtt, de a kocsirakományú darabáru-küldemények szállítása, kiszolgálása továbbra is megmaradt. A második világháborúban, 1944-ben
a pályaudvar 60 százaléka megsemmisült. Az 1960-as években a Keleti pályaudvar forgalmának mentesítésére a Budapest–Kiskunhalas között közlekedõ távolsági vonatokat áthozták Józsefvárosba, valamint a Nyugati pályaudvar mentesítésére a nemzetközi darabáru le- és feladását helyezték át ide. „Történetét kezdettõl fogva a fõváros hírneves pályaudvar-együtteseinek rangja, fénye méltánytalanul háttérbe szorította” – olvasható a Budapest-Józsefváros pályaudvar 125. évfordulójára 1992-ben megjelent könyvecske elõszavában. A mondat jól tükrözi a pályaudvar sorsát: jó megközelíthetõsége és tömegközlekedési kapcsolatai ellené-
re az utóbbi idõk 18 százalékos kapacitáskihasználtsága miatt a pályaudvar már nem felel meg a XXI. század igényeinek, korszerûsítése pedig értelmetlenül sokba kerülne. Így a kombinált fuvarozás 2003-as, BILK-be történt kitelepítése után 2005. december 11-tõl a BudapestJózsefváros pályaudvar helyett Kõbánya-Kispest állomásról indulnak a Budapest–Kunszentmiklós–Tass között közlekedõ elõvárosi vonatok, a Budapest–Nagykáta–Szolnok elõvárosi személyvonatok, valamint a Budapest–Kiskunhalas–Kelebia között közlekedõ távolsági és gyorsvonatok pedig a Keleti pályaudvarra futnak be. Bertalan János
KÖZÚT
2006. március 1.
Rövidesen indul a sztrádakötvények értékesítése
500 milliárd a parketten Rövidesen megkezdõdik a 14, úgynevezett programút – a most és a közeljövõben készülõ autópálya-szakaszok, illetve hidak – építésének a finanszírozására szolgáló sztrádakötvények kibocsátása. A valamivel több mint 1,9 milliárd euró – hozzávetõleg 500 milliárd forint – értékû papírokat az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) ZRt. hozza forgalomba, mivel az év elejétõl ez a társaság felelõs az új autópálya-szakaszok építéséhez szükséges pénzügyi háttér megteremtéséért. A forrás bevonást a Citigroup Global Markets Limited-Deutsche Bank AG konzorcium szervezi. Az óriási összegû pénz megszerzésére a parlament napokban meghozott döntése hatalmazza fel az ÁAK-t. Információink szerint már megkezdõdött a kibocsátás megszervezése, amely várhatóan az elsõ negyedév végére be is fejezõdik. A papírok piacra dobása elõtt a kormányzat az európai statisztikai hivatal, az Eurostat elvi állásfoglalását is kikéri a tranzakcióról, hogy a késõbbiek során a hivatal ne emelhessen kifogásokat az ügylet ellen.
A kötvénybõl származó források beérkeztéig az ÁAK mintegy 90 milliárd forint áthidaló hitelt vesz fel. A kölcsön megszerzésére azért van szükség, mert az új autópályaszakaszok beruházójaként az ÁAKnak már 2006 elsõ negyedévében fizetnie kell a kivitelezõknek. Az autópálya-építéssel kapcsolatos elsõ számlák januárban érkeztek be, és kifizetésük rövidesen esedékessé válik. A hitelnyújtásra vonatkozó pályázat már megjelent, a banki ajánlatok sorra érkeznek be a sztrádavállalathoz. A beadási határidõ a napokban jár le.
Aláírásgyûjtés a sebességkorlátozás eltörléséért Az NSL Egyesület a magyar autópályákon érvényben lévõ sebességkorlátozás eltörlése érdekében aláírásgyûjtõ akcióba kezdett. Az akció célja: 50 ezer támogatói aláírás összegyûjtése. Az összegyûlt aláírásokat az egyesület a parlament házelnökének adja majd át, aki várhatóan kezdeményezi majd a kezdeményezés megvitatását. A kezdeményezést támogató cégek az Autó Modell Sport, Büki Üdítõ Kft., Cashmentor Kft., EKlub, EVO gyorsulás, Itiner Rally Magazin, Lotus Import Hungary Kft., Marso Kft., Suzuki Fullgas Kft. Az egyesület elnöke, Árpa Attila januári sajtótájékoztatóján ismertette a szervezet célkitûzését. Magyarországon a hatályban lévõ közúti szabályozás szerint az autópályákon
Bankkártyával fizethetünk a buszon
Az elsõ hét tapasztalatai azt mutatják, hogy az utasok örömmel fogadták az új szolgáltatást, melyet elsõként vezetett be a Volánbusz Rt. A készpénzkímélõ jegyvásárlási szolgáltatást az elsõ ütemben a társaság a Budapest-Népliget autóbusz-állomásról 6 óra 30 perckor Sopronba induló, a Budapest-Népliget autó-
A szakmai elv folytonos marad A Magyar Közút Közhasznú Társaság vezetésében az új esztendõvel személyi változás történt. A tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági és közlekedési miniszter az MK Kht. alapító vezérigazgatóját – Kenderesy Jánost – beosztásából visszahívta, egyidejûleg László Sándort kinevezte vezérigazgatónak.
László Sándor
Kenderesy János eddigi pozícióját 2005. október 1-je, az MK Kht. megalakulása óta töltötte be. Az építésztechnikusi oklevél megszerzése után a BME-en tanult, ahol építõmérnöki oklevelet szerzett 1970ben. Ezt követõen – 1975-ben - elvégezte a gazdasági mérnöki szakot is. Elsõ mérnöki munkahelye 1970–72 között a VILATI volt, ahol a városi forgalomtechnikai feladatok szervezését, tervezését látta el. 1975-ben a Budapesti Közúti Igazgatóság Autó-
pálya Fõmérnökségének építési osztályára került hídelõadóként, majd a hídcsoport megalapítója lett. 1985-ben a Budapesti Közúti Igazgatóságon fõmérnök volt, majd 1990-tõl igazgató, az 1996-os átalakulást követõen pedig a PEMÁK Kht. ügyvezetõ igazgatójaként dolgozott 2005. szeptember 30-ig. Munkásságát a Minisztertanács Kiváló munkáért kitüntetéssel, valamint a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el. A közutas
Kéthavonta megismétlik
Kísérlet a Volánbusznál
busz-állomásról 10 órakor Orosházára induló, a Sopron autóbusz-állomásról 12 óra 35 perckor Budapestre induló, és az Orosháza autóbuszállomásról 15 órakor Budapestre induló járatokon teszi lehetõvé az utazóközönség számára. A járatok minden nap közlekednek. A Budapest–Sopron útvonalon közlekedõ érintett járatokat többek között igénybe vehetik a gyõri, csornai, kapuvári és fertõszentmiklósi utasok is. A Budapest–Orosháza útvonalon közlekedõ járatokon a kecskeméti, kiskunfélegyházi, csongrádi, szentesi utasok is fizethetnek bankkártyával. A társaság a kísérleti idõszak tapasztalatinak ismeretében fejleszti tovább ezt a szolgáltatását.
5
Új vezetés a Magyar Közút Kht.-nál
Országos közúti ellenõrzési akció
a maximálisan megengedett sebesség 130 km/h. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar vezetõk fele rendszeresen gyorsabban hajt a megengedettnél. A „No Speed Limit” kezdeményezés célja egy elavult, komolytalan szabályozás eltörlésének elérése. Az NSL álláspontja szerint a felesleges közlekedési szabályok többet ártanak, mint használnak. A balesetek számának csökkenése mindenki közös célja, a megoldást abban látják, ha a vezetõk betartják a szabályokat, ezt pedig csak akkor fogják megtenni, ha azok észszerû és életszerû szabályok.
A Volánbusz Rt. 2006. január 16tól három hónapon keresztül kísérleti jelleggel két-két távolsági járatán bevezette a bankkártyával való fizetés lehetõségét. Az utasok ezentúl az autóbuszvezetõnél a korszerû fizetõeszköz használatával is kiegyenlíthetik a menetjegy vagy a bérlet árát.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A közúti közlekedés biztonságának javításáról és a közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében kiadott kormányhatározatnak megfelelõen, február elsõ két napján a közlekedési hatóság megtartotta idei elsõ összehangolt, közúti ellenõrzési akcióját Magyarország egész területén. A közös munka módszere ezúttal is az volt, hogy minden jelentõs közlekedési folyosót, minden lehetséges útvonalat azonos idõben ellenõriztek, és így az elkerülõ utakat választó jármûveket is ellenõrizni tudták. A vizsgálati pontokon összesen 3225 db gépjármû ellenõrzésére került sor. A vizsgált jármûvek 64%-a belföldi, 36%-a külföldi volt. Az elvégzett ellenõrzési mûveletek száma 6879 db, tekintettel arra, hogy egy jármû megállításakor többféle ellenõrzést is végrehajtottak. Kiemelten kezelték a jármûvezetõk vezetési és pihenõidejének az ellenõrzését az elalvásos balesetek megelõzése miatt. Ezért vizsgálták a menetíró korongokat, a 3364 darabból 51% volt belföldi, 49%-a külföldi gépjármûvezetõtõl származott. A belföldi korongok 12,3%-a, a külföldi korongok 8,1%-a szabálytalanságot tartalmazott. A pihenõidõ és a vezetési szünet kikényszerítésére, belföldi jármûvezetõk esetében 17, a külföldiekkel szemben 12 esetben került sor. Különösen jelentõs a veszélyes árukat szállító jármûvek ellenõrzése, ugyanis az ilyen autók balesetei komoly lokális környezeti károkat okozhatnak. A megvizsgált ADRes kamionok száma 83 db (70 db belföldi, 13 db külföldi) volt. Szabálysértést 3 külföldi, valamint 12 belföldi jármûnél állapítottak meg. Mûszaki, közlekedésbiztonság szempontjából összesen 3578 db (62%-a belföldi, 38%-a külföldi) jármû ellenõrzésére került sor. Szabálysértést a vizsgált belföldi ko-
csik 5,3%-nál, a külföldi jármûvek 7%-nál tapasztaltak. Környezetvédelmi vizsgálatot, vagyis a kipufogógázok elemzését, 1415 db jármûvön végeztek, amelyek 9%-a belföldi, 91%-a külföldi volt. Szabálytalanságot a belföldi jármûvek 1,7%-nál, külföldi jármûvek 3,3%nál derítettek fel. A közúti közlekedési szolgáltatás – nevezetesen a fuvarozó és személyszállító vállalkozások – ellenõrzése 1803 db jármû esetében történt meg, amelyek közül 47% belföldi, 53% külföldi volt. Szabálysértést a belföldieknek 7,8%-a, a külföldiek 1,6%-a követett el. Az utak védelme, az adott jármû biztonságos közlekedése és a versenysemlegesség miatt is fontos a tehergépjármûvek össztömegének és tengelynyomásának az ellenõrzése. Tengelysúlymérést 36 jármû esetében végeztek (29 db belföldi, 7 db külföldi). Szabálysértést 6 db belföldi jármûnél észleltek. A közúti ellenõrzési akció ideje alatt összesen 322 esetben került sor szabálysértési eljárás kezdeményezésére (belföldi 268 db, külföldi 54 db). A szabálytalan állapot azonnali megszüntetését 299-nél rendelték el. A Közlekedési Fõfelügyelet már most jelzi, hogy összehangolt ellenõrzéseit az év folyamán kéthavonta megismétli!
szakma elévülhetetlen eredményeket köszönhet vezetõi tevékenységének, melyet egész munkássága során a szakma iránti alázat, a munkatársak felé irányuló nyitottság és tolerancia jellemzett. A közúti alágazat és a társaság nevében az új vezérigazgató megköszönte eddigi áldozatos munkáját Kenderesy Jánosnak, aki a továbbiakban sem válik meg a közutas szakmától, egy osztrák–magyar vállalkozás ügyvezetõ igazgatójaként folytatja pályafutását. Sem szakmailag, sem emberileg nem könnyû ilyen esetben az új vezetõ helyzete, hiszen minden érintett – az új iránti várakozás mellett – az eddig megszokott körülményekhez, feltételekhez hasonlítja további tevékenységét. László Sándor vezérigazgató arról biztosított mindenkit, hogy képviselni fogja a vezetõi-szakmai folytonosságot, de természetesen a saját személyes meggyõzõdése, prioritásai figyelembevételével. Eddigi tevékenysége a versenyszférához kötötte, az Alcoa vállalatcsoport egyik magyarországi üzletágának gazdasági vezetõjeként, illetve ügyvezetõjeként dolgozott több mint öt éven át. Pályafutását az OTP Bank Rt. Befektetési Igazgatóságán kezdte 1990-ben, a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola elvégzését követõen. Az Unilever Magyarország Kft.-nél töltött több mint öt év jelentette számára az igazi tanulóidõt.
Lezárult a tranzakció
Véget ért a NABI története Lezárult a NABI tranzakciósorozata, miután aláírták a végleges szerzõdést a NABI Inc. részvényeinek, a NABI Rt. üzletének és kaposvári gyárának értékesítésérõl – derül ki a NABI Autóbuszipari Rt. Igazgatóságának közleményébõl. A közlemény szerint mostantól a NABI Rt.-nek megszûnik minden hiteltartozása, a cég üzletmenetét NABI Inc. volt hitelezõi viszik tovább, és gyakorolják a NABI Rt.-t korábban megilletõ jogokat, átveszik a társaság vevõivel, beszállítóival, hitelezõivel és munkavállalóival szemben fennálló kötelezettségeket. A vevõk 2 millió dollárt fizetnek, amely a NABI Rt. várható végelszámolását, a végelszámolás költségeinek kifizetését követõen a társaság részvényeseit illeti majd meg. A közlemény szerint a társaság igazgatósága még április 30. elõtt összehívja a NABI közgyûlését, ahol javasolja majd a vállalat végelszámolásának megkezdését. A NABI Rt. valamennyi munkavállalójával együtt Rácz András vezérigazgató és Horváth Péter pénzügyi igazgató munkaviszonya, munkáltatói jogutódlás következtében, a vevõk által alapított gazdasági társaságnál folytatódik, és a NABI Rt.-nél betöltött fenti pozícióik megszûnnek. A NABI Rt. Igazgatósága és Felügyelõbizottsága változatlan összetételben tovább mûködik. A társaság közelmúltban közzétett, nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint készült konszolidált gyorsjelentése alapján az autóbuszgyártó NABI Rt. 2005. évi konszolidált vesztesége 27,359 millió dollár volt, 57,7 százalékkal kevesebb az elõzõ évinél. A veszteség csökkentését a csoportos létszámleépítés, a kaposvári gyár bezárása és az angliai Optare Holdings Ltd. eladása segítette. A 2005. május 26-án kötött hitelmegállapodás tette lehetõvé, hogy az elmúlt évben a NABI elkerülje a felszámolást.
6
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
2006. március 1.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Keresünk: Teljesítõképes és megbízható alvállalkozót tartós nemzetközi forgalomra, saját komplett nyergesvontatóval, megatrailerrel és jumboval. Nyergesvontatóval 120 vagy 98 cm nyeregmagasságig várjuk a jelentkezõket. Elvárások: l teljes évi foglalkoztatás, l teljes kapacitás-lekötés, l vonzó feltételek, l 14 napos fuvarelszámolás, l pontos fizetés, l professzionális ügyintézés. Vegye fel velünk a kapcsolatot: GRUBER Logistics AG Nationalstraße 75 – I-39040 Auer (BZ) Frau Julia Pichler Tel: 0039 0471 825 654 – Fax: 0039 0471 825 550 e-mail:
[email protected]
Kéthetente Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Minden hónapban MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
LOGISZTIKA
2006. március 1.
Raktáravató-ünnepség Kecskeméten
Ünnepélyes raktáravató színhelye volt a kecskeméti Bertrans-csoport logisztikai központja. A felavatott 8500 négyzetméteres raktárral a cég jelenleg már több mint 20 ezer négyzetméteres tároló raktárkapacitással rendelkezik. Rózsa Pál tulajdonos-vezérigazgatónak ezen az ünnepségen adták át a Navigátor Év embere kitüntetését, amelyet kilencedszer ítélt oda kiadónk folyóirata. 8500 négyzetméteres. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki tevékenyen részt vett a beruházásban. Bízom benne, hogy jelen pillanatban ezzel még nincs vége. Mind Magyarország igényének, mind a kelet-európai térség logisztikai fejlesztésének tekintetében – úgy gondolom – fontos szerepet szánnak nekünk, amennyiben a jövõben is meg tudunk felelni a követelményeknek. Magam és a kollégáim nevében biztosíthatom önöket, hogy mindent megteszünk ennek érdekében – hangsúlyozta Rózsa Pál. Ezt követõen dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere a Bertrans-cégcsoport eredményeit méltatta. Kiemelte a cég kitartását, nyitottságát, az innovatív folyamatok iránti érzékenységét, folyamatos töretlen beruházói kedvét, együttmûködési hajlamát, és nem utolsó sorban fogékonyságát az unió kihívásaira, elvárásaira; egyszóval mindazt, amely elengedhetetlen egy vállalkozás tartós sikeréhez, versenyképességéhez. Végezetül Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár szólt: – A Bertrans eredményességében jelentõs szerepet játszott, hogy ki tudta használni folyamatosan épülõ M5-ös autópálya közelségét, és várhatóan tovább erõsíti majd piaci pozícióját a néhány éven belül megvalósuló M8-as autópálya megépülésével. A cég logisztikai központi szerepének köszönhetõen pedig Kecskemét a II. Európa-terv részévé válhat – mondta végezetül az államtitkár. A Bertrans-csoport vezetõjét, Rózsa Pált a közelmúltban az „Év embere” címmel jutalmazta szakmai életútjának elismeréséül a Navigátor szállítmányozási és logisztikai szakfolyóirat. Az ünnepségen kiadónk igazgató-fõszerkesztõje, Kiss Pál méltatta Rózsa Pált. Mint mondta: „Közép-Magyarország szívében egyedülálló sikersztori a Bertrans 15 éve, a díj méltó helyre került.” A díjat Horváth Zsolt Csaba helyettes államtitkár adta át Rózsa Pálnak.
n
Rózsa Pál
Horváth Zsolt Csaba
Kiss Pál
ProLogis Harbor Park
A Ringier Kiadó további raktárakat bérel A ProLogis hosszú távú megállapodást írt alá Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb kiadójával, a Ringier Kiadó Kft.-vel összesen további 4200 négyzetméter disztribúciós terület bérletérõl a ProLogis Harbor Park „K” épületében. A Ringier ezen kívül már 7640 négyzetméteres raktár- és irodaterületet bérel ugyanebben az épületben. A Ringier több mint negyven újság és magazin kiadója és nyomdája Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon. Kiadványai többek között a Blikk, a Nemzeti Sport, továbbá a svájci cég tulajdonában van a Népszabadság részvényeinek a 67 százaléka, amely az ország legnagyobb példányszámú politikai napilapja. Kiadói tevékenysége mellett a Ringier a ProLogis Harbor Parkban üzemelteti Magyarország legnagyobb lapnyomdáját. És most a cég további 4200 m2-es disztribúciós terület hosszú távú bérletérõl határozott. „Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy együttmûködésünk tovább bõ-
7
Logisztikai Albizottság alakult
A Bertrans az élvonalban A 100 százalékban magyar tulajdonú Bertrans Rt. a térség legnagyobb, komplex logisztikai szolgáltatója. Vámudvara országos tekintetben is jelentõs, tavaly októbertõl az új török gyûjtõjáratok vámkezelésének köszönhetõen forgalma még tovább emelkedett. A 24 órás nyitva tartással nem csak az ügyfelek elégedettségét vívták ki, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy Magyarország logisztikai központtá váljon Európa ezen régiójában. A vállalkozás az újságnyomó papírok kereskedelmében is több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, mára a magyar újságnyomópapírpiac jelentõs tényezõjévé vált 15 százalékos piaci részesedésével, évi 18 000 tonnás forgalommal. A közel egymilliárd forintból megvalósult beruházás két és fél hónap alatt készült el – korábbi nagy beruházásukhoz hasonlóan – a szintén kecskeméti székhelyû Ver-Bau Kft. kivitelezésében. Az új kapacitás révén korábbi és leendõ partnereiknek a már meglévõ, 5000 négyzetméteres raktárkapacitáshoz hasonlóan minden igényt kielégítõ infrastrukturális lehetõségeket (hõmérséklet-, pára- és portartalom-szabályozás), valamint az autópályát, illetve más fõútvonalakat és a vasúti közlekedést tekintve is kiváló megközelíthetõséget biztosít a társaság. A társaság tervei között szerepel 2007-ben egy újabb, 6000 négyzetméteres raktár építése. Az ünnepség elsõ részében a vendégek megtekintették az új raktárt, majd Rózsa Pál tulajdonos-vezérigazgató mondott üdvözlõbeszédet. – Nagyon fontos számunkra minden partner – kezdte köszöntõjét Rózsa Pál –, hiszen az önök közremûködésével, az önök igényeinek teljesítésére épült fel közel másfél évvel ezelõtt logisztikai központunk elsõ üteme. Eltelt egy év és az igények biztosítottak minket arról, hogy létjogosultságunk van, tovább kell lépnünk. Megépítettük a 2. ütemet, a nagyságáról annyit, hogy a 2004 decemberében elõször átadott raktárunk 5000 négyzetméteres, a most felavatott pedig közel kétszerese,
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
vül a Ringierrel” – mondta Roger Peters, a ProLogis magyarországi képviselõje. „Boldogok vagyunk, hogy modern disztribúciós parkjaink szolgáltatásai eleget tesznek ügyfeleink elvárásainak, és további sikereket kívánunk a Ringiernek piaci pozíciójának erõsítésében” – tette hozzá Peters. Köõ-Tóth Gyõzõ, a Ringier Kiadó pénzügyi vezetõje elmondta: „Az elõfizetési disztribúciós tevékenység Magyarország legnagyobb lapnyomdája mellé helyezésével mind a nyomda, mind a Magyar Posta jelentõs üzleti elõnyre tesz szert. A ProLogis Harbor Park kedvezõ elhelyezkedésétõl a disztribúciós és terjesztési költségek csökkenését is várjuk”.
A ProLogis Harbor Park Budapest déli határán, a XXII. kerületben helyezkedik el, a Duna nyugati partján, 12 kilométerre a belvárostól. A parkot egyik oldalról a hatos út határolja, az M0-s körgyûrû csomópontja mindössze 2,5 kilométerre található, és 2006 folyamán, a körgyûrû továbbfejlesztésével a repülõtér mintegy húsz perc alatt elérhetõ lesz. A tervezett M6-os autópálya, amely várhatóan 2006 közepére készül el, a park mellett halad majd el, és tovább javítja a park elérhetõségét. A ProLogis Harbor Park jelenlegi ügyfelei többek között a Schneider Electric (a Schneider Electric Hungária anyacége), a TNT Express, a Chinoin (Sanofi Synthelabo Csoport), a Rewico Csoport, az Istersped, és a Budapest Papír. A park további ötvenezer négyzetméteres fejlesztési potenciállal rendelkezik, amellyel együtt a park teljes mérete 151 968 m2-re nõhet.
Párbeszéd a tudomány asztalánál A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Mûszaki Tudományok Osztályán belül tevékenykedõ Közlekedéstudományi Bizottság 2005 novemberében befogadta köreibe az újonnan alakult Logisztikai Albizottságot. Idén február 15-én ülést tartottak, amelyen a logisztikusok bemutatkoztak az akadémikusok elõtt. Napirend elõtti bevezetõjében dr. Gyulai József osztályvezetõ akadémikus az emberiség megmenekülésének zálogaként említette a logisztikai tudományterület fontosságát, mivel a termelési és fogyasztási folyamatok energiagazdálkodása kulcsfontosságú ebben a kérdésben. A hulladékmentes világ víziója összetett feladat, és ebben a logisztikai látásmódnak hangsúlyos szerepe van. A bizottsági ülésen két elõadó tekintette át a hazai közlekedésfejlesztés és a logisztika viszonyát. Némon Zoltán, aki az MTA IX. Osztály keretében megalakult másik társaság, a Logisztikai Bizottság tagja, keresleti oldalról, míg Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár kínálati oldalról világította meg a témát. A logisztikai szakember az utóbbi hónapok tudományos tanulmányaiból idézett, amelyek a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében születtek. A logisztikai fejlesztés fõ feladatai között említette a közlekedési infrastruktúra bõvítését, a logisztikai objektumok áttekintését, az informatikai hálózat kiépítését, valamint a szolgáltatások minõségének javítását. Az elõadó leszögezte: a közlekedésfejlesztés nem a logisztikai igények kiszolgálását jelenti, miként a logisztika fejlesztése sem azonos a közlekedéspolitikával. A tanulmány globális hálózati kérdéseket fogalmazott meg: míg a konstancai és adriai kikötõk szerepe növekszik a távol-keleti áruszállítások erõsödõ nagyságrendje miatt, addig észak–déli irányban hiányos kapcsolatokkal bírunk, valamint figyelemmel kell lenni az északkelet-ukrajnai kapcsolatokra is. A kereslet a közúthálózatban a fõvárosi körgyûrû, a déli gyorsforgalmi utak, a ráhordó funkciójú utak, valamint az M3 autópálya ha-
tármetszése iránti igényben mutatkozik meg. Vasúti vonalon az árutovábbítási sebesség okoz gondot, a vízi közlekedésben a folyóink hajózhatóságán és a kikötõink elérhetõségén kell javítani. A Ferihegyi repülõtér gyûjtõ-elosztó szerepe a légi vonalon nem elhanyagolható. A szakember kiemelte a kombinált fuvarozás fejlõdési lehetõségeit az eszközállomány korszerûsítésével és a vasúttársaságok ösztönzõ tarifapolitikáival. Némon Zoltán az országos jelentõségû logisztikai szolgáltató központokról szólva elmondta: szükséges egy minõsítõ követelményrendszer kidolgozása, hogy a kijelölt hálózat valóban azokból a mûködõképes helyszínekbõl álljon, amelyek színvonalas szolgáltatásokra képesek. Horváth Zsolt Csaba ehhez fûzve megerõsítette, hogy a saját értelmezésében nem különül el élesen a logisztikai központ és az ipari park fogalma, mert a gyakorlatban ezek kölcsönösen kiegészítik egymást. Ezért kormányzati szinten foglalkozni kell azzal is, hogy újragondolják a kijelölt helyszínek stratégiai elképzeléseit. A helyettes államtitkár tájékoztatójában kiemelte: a Nemzeti Fejlesztési Terv II. változata szerint a logisztikai fejlesztésekhez szükséges nyolcezer milliárd forint helyett mindössze ezernyolcszáz milliárd áll rendelkezésre, de ebbõl is látványos fejlõdésnek lehetünk tanúi. Az állami közlekedéspolitika arra törekszik, hogy ne csak átvonuljanak hazánkon a szállítmányozók, hanem meg is álljanak, vagyis a kedvezõ földrajzi fekvésünk csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a logisztikai lehetõségek bõvülésének. Varga Violetta
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Melléklet
Uniós zöldpénzek:
Magyarország jól teljesít
Magyarország a környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés területén is jól teljesített az uniós források lekötésében és felhasználásában, a rendelkezésre álló támogatási keret 98 százalékát sikerült lekötni – tájékoztatott a program megvalósulásáról Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.
– A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében a 2004–2006os idõszakban összesen 112,3 milliárd forint használható fel környezetvédelem és környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztés céljából. Milyen a pályázati érdeklõdés? Hogyan értékeli az elmúlt évek teljesítményét?
pályázók által jól elõkészített és kidolgozott pályázatoknak, továbbá a pályáztatási folyamat egyszerûsítésének köszönhetõ.
– Rendkívül nagy érdeklõdés mutatkozott a KIOP pályázatok iránt az elmúlt idõszakban. A program végrehajtását felügyelõ irányító hatóság az elmúlt két évben összesen 126 projekt támogatását hagyta jóvá, melyek megvalósítására közel 110 milliárd forint hazai és európai uniós támogatást ítélt meg. Magyarország a környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés területén is jól teljesített az uniós források lekötésében és felhasználásában, a rendelkezésre álló támogatási keret 98 százalékát sikerült lekötni, mely elsõsorban a
– A legtöbb támogatást, 15,6 milliárd forintot a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési projektek nyerték meg, ahol öt pályázat részesült támogatásban. Ezek közül a projektek közül több esetben már befejezõdtek az elõkészítési munkálatok és a szükséges eljárásokat is lefolytatták a projektgazdák. Elindult többek között Gyula és a Velencei-tó partján lévõ települések csatornázása. Szám szerint a legtöbb pályázat az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése címû pályázatra érkezett, melyre 2004–2006 között
Közremûködõ Szervezetek: A pályázókkal közvetlen kapcsolatban a közremûködõ szervezetek állnak, melyek elsõsorban a pályázatok kezelésével foglalkoznak, ügyfélszolgálatot, honlapot mûködtetnek, a pályázói kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság www.fi.kvvm.hu 1012 Budapest, Mészáros u. 58/A. Levélcím: 1394 Budapest, Pf.: 351 Telefon: 06-1-224-9115. e-mail cím:
[email protected]
– Milyen fejlesztések valósulhatnak meg a környezetvédelemre és a korszerû energia felhasználásra szánt 43,6 milliárd forint támogatásból?
5 milliárd Ft vissza nem térítendõ támogatás áll rendelkezésre. Több energiatakarékossági célú fejlesztés is megvalósult már, ilyen például a kunfehértói szõlõtörköly feldolgozó üzem fejlesztése, a szegedi kórház energia korszerûsítése, vagy a megújuló energia felhasználásra Szápár területén létesített szélerõmû.
– Hogy állnak a közlekedésfejlesztési projektek? – Hasonlóan jó a helyzet a közlekedés területén is, a megítélt támogatások összege eléri a 70 milliárd forintot. A közlekedésfejlesztésre megítélt támogatásokat a fõúthálózat mûszaki színvonalának korszerûsítésére, valamint a környezetbarát fejlesztésre lehet felhasználni. Ez utóbbi célja a tranzitforgalom mérséklése a vízi és közúti közlekedési kapcsolatok kiépítésével, valamint az elõvárosi vasúti szolgáltatások fejlesztése.
Régiókhoz tartozó támogatási összegek Észak-Magyarország: 31 951 571 994 Ft Nyugat-Dunántúl: 14 858 350 720 Ft Közép-Dunántúl: 8 259 623 500 Ft
Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. www.energiakozpont.hu Levélcím: 1092 Budapest, Ráday u. 42–44. Telefon: 06-1-456-4302. Fax: 06-1-456-4301. e-mail cím:
[email protected]
Dél-Dunántúl: 3 703 148 842 Ft
I.
KözépMagyarország: 12 782 700 744 Ft
Dél-Alföld: 19 840 081 102 Ft
Észak-Alföld: 15 683 892 036 Ft
Együtt az országért.
Javul a Velencei-tó vízminõsége Júliusban megkezdõdhet a kibõvített kapacitású agárdi szennyvíztelep próbaüzeme, jövõ februárban pedig a végleges üzembe helyezésre is sor kerülhet. A fejlesztés révén megvalósul a Velencei-tó környéki települések szinte teljes körû csatornázása, a szennyvíz elvezetése és a korszerû, uniós követelményeknek megfelelõ szennyvíztisztítás – tájékoztatott a munkák elõrehaladásáról Hullay Gyula, a Velencei-tavi regionális szennyvízelvezetõ és -tisztító rendszer kiépítését végzõ konzorcium projektmenedzsere. Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Nadap és Pázmánd önkormányzatai az állami többségi tulajdonú Dunántúli Regionális Vízmû Rt-vel közös konzorciumba tömörülve azért pályáztak a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kiírására, mert már régóta szerették volna megoldani, hogy a szennyvíz ne terhelje a kiemelt üdülõkörzetben élõk és az
itt nyaralók környezetét. A különösen érzékeny felszíni vizek közé tartozó Velencei-tó melletti települések szennyvizét jelenleg egy napi 6700 köbméteres kapacitású tisztító dolgozza fel, ám ez nem képes az összes szennyvizet meg-
tisztítani. A projekt egyik nehézsége mûszaki szempontból abban áll, hogy a tisztító kapacitását a meglévõ üzem folyamatos mûködésével párhuzamosan kell napi 12 400 köbméterre növelni. A szennyvíztisztítóból kikerülõ iszapot víztelenítés után komposztálásra fogják használni. A projekt keretében összesen 90 kilométernyi szennyvízelvezetõ gerincvezeték is épül, továbbá 14 kilométernyi nyomóvezeték, 7,1 kilométernyi tisztított szennyvíz-vezeték és 14 átemelõ. Ez az érintett települések teljes körû csatornázását biztosítja. A
Velencei-tavi regionális szennyvízelvezetõ és tisztító rendszer fejlesztése Teljes beruházási összeg: Támogatási összeg:
6 139 222 000 Ft 5 832 261 000 Ft
II.
konzorciumba tömörült önkormányzatoknak a saját területükön megvalósuló csatornaépítés költségeinek 5-5 százalékát kellett önerõbõl biztosítaniuk, amirõl képviselõtestületi határozatok születtek minden településen – közölte Hullay Gyula. A projekt csatornaépítési része júliusra készül el. A fejlesztés révén megszûnik a Velencei-tavat érõ háttérszennyezés és megszüntethetõ a szennyvízszikkasztások miatti talajterhelés is. Így nemcsak a tó vízminõsége javul, de az ott élõk illetve nyaralók életminõsége is. Mindez pedig elõsegíti a turizmus fellendülését, s így a helyben lakók megélhetését is.
„Célunk az, hogy a lehetõ legkevesebbet ártsuk utódainknak, s a lehetõ legegészségesebb életkörülményeket biztosítsuk gyermekeinknek” – hangsúlyozta a 33 ezer lakosú békési település törekvéseit Perjési Klára polgármester aszszony. Ezért is pályázta meg a város a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében a csatornahálózat kiépítését támogató pályázatot. Gyula csatornázása a hetvenes években indult el, lakossági összefogással, önerõbõl, majd hazai pályázati pénzekbõl. 2004-re sikerült az ott élõk 70 százalékát bekapcsolni a szennyvízelvezetési rendszerbe, de akkor kimaradtak az olyan, családi házas övezetek (Ajtósfalva, Szentpálfalva és Óvári településrészek), ahol nagyon drága a csatornázás. A jelenlegi fejlesztés során, az Európai Unió támogatásának köszönhetõen 4500 háztartást kapcsolnak be a csatornahálózatba, és 54 kilométernyi új csatorna épül. Ezzel sikerül teljesen megszüntetni a szennyvíz kártételeit a talajban a város belterületein. Így tovább nõhet a Gyulára irányuló idegenforgalom, belföldrõl és az EU más tagországaiból egyaránt.
Természetesen. Kellemesebb környezetben gyógyulhatnak a betegek Szegeden
Százszázalékos csatornázottság Gyulán Pályázati anyagunk teljes sikert aratott – véli a polgármester asszony. Ez a tervek korai elõkészítésének, a háttérben álló lakossági társulásnak, a projekt elõkészítésében részt vevõ gyulaiak személyes érintettségének is köszönhetõ. A városban meglévõ szolidaritást jól mutatja, hogy három éve mindenki egységes szennyvízdíjat fizet. A fejlesztés költsége összesen
1,6 milliárd forint, melybõl 1,52 milliárdot tesz ki a támogatási összeg, míg Gyula önkormányzatának 80 millió forinttal kell beszállnia a fejlesztésbe. Az Európai Unió támogatásának köszönhetõen gyakorlatilag 100 százalékos lesz a csatornázás – sorolja Perjési Klára. Egyre több feltétel adott tehát ahhoz, hogy az európai munkamegosztásban a város jó helyet találjon magának. KIOP támogatás nélkül azonban soha nem tudtuk volna befejezni a csatornázást – ismeri el a polgármester asszony.
Gyula város szennyvíz csatornázása II. ütem Teljes beruházási összeg: 1 600 000 000 Ft Támogatási összeg: 1 520 000 000 Ft
40 milliárd forint támogatás a tisztább és biztonságosabb környezetért
A szegedi városi kórház modernizációja két, egymással párhuzamosan futó fejlesztés megvalósítását jelenti: az épületek felújítása címzett állami támogatásból, az energetikai rendszer korszerûsítése európai uniós támogatásból, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében valósul meg. Ez utóbbi fejlesztés országos viszonylatban is jelentõs, 800 négyzetméter felületû napkollektoros rendszert építenek be, ami a kórház melegvíz-felhasználásának 37,5 százalékát biztosítja majd, és 43 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást. A korszerû és környezetbarát napenergia révén a kórház károsanyag-kibocsátása a felére esik vissza a fejlesztés februári befejezését követõen – számolt be Botka László polgármester.
Az energetikai rendszer korszerûsítésnek csak egyik – bár leglátványosabb – eleme a napkollektorok felállítása, amire EU támogatás nélkül egészen biztosan nem került volna sor. A teljes fejlesztésnek köszönhetõen sor kerül a kazánház rekonstrukciójára, új hõ távvezetékek létesítésére, a hõközpont korszerûsítésére. Fûtésszabályozó berendezést építenek ki, aminek révén megoldhatóvá válik a fûtési rendszerek programozható, automatikus, hõmérsékletfüggõ szabályozása. Így ezentúl biztosan nem
III.
alakul ki olyan helyzet, hogy az egyik emeleten 32 fokban izzadnak a betegek, a másikon pedig 19 fokban vacognak. Kicseré-
lik az elavult konyhai berendezéseket, új gázfogadó állomást létesítenek és korszerû épület-felügyeleti rendszert építenek ki. A fejlesztés eredményeként kellemesebb környezetben gyógyulhatnak majd a betegek, ami nyilvánvalóan jótékony hatással lesz felépülésük tempójára is. A károsanyagkibocsátás jelentõs csökkentése javítja a környéken lakók életminõségét. És nem utolsósorban: az energiaköltségek csökkenésével a kórház több pénzt tud majd a gyógyászati eszközök beszerzésére fordítani.
Szegedi Városi Kórház energetikai korszerûsítése Teljes beruházási összeg: 367 675 000 Ft Támogatási összeg: 147 070 000 Ft
5 milliárd forint támogatás a korszerû energiagazdálkodásért
Évtizedes álom vált valóra az elkerülõ útnak köszönhetõen December óta végre nyugodtan tudnak aludni a fõút mentén lakók is Berkeszben – számolt be a szabolcsi település polgármestere. Nagy Gyula tájékoztatása szerint ugyanis ekkor adták át a 4-es fõút települést elkerülõ szakaszát. Ezzel egy évtizedes álom vált valóra az alig kilencszáz lakosú kisközség életében. Berkesz ugyanis régóta szenvedett a Záhony felé menõ, évrõl-évre erõsebb kamionforgalomtól. A nyírségi homokbuckák között megbújó településen tavaly már naponta hatezer jármû dübörgött keresztül Ukrajna felé haladva, ezek negyede teherautó vagy kamion volt. A
tavaly áprilisban építeni kezdett, ötkilométeres elkerülõ útnak köszönhetõen azonban sokat javult a helyzet, az átmenõ forgalom immár kikerüli a falut. Vannak ennek persze hát-
rányai is: néhány boltos panaszkodik, hogy kevesebbet tud eladni, amióta a tranzitutasok nem állnak meg a településen. Az elõnyök azonban összességében messze meghaladják a hátrányokat. Nagy Gyula szerint végre újra nyugodtan át tudnak menni a gyerekek az úton iskolába menet, s megszûnhet a házak károsodása, amit a korábbi erõs forgalom okozott. Jól járnak a Záhony felé
igyekvõk is, hiszen nem kell 50 km/órás sebességre lassítaniuk. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program nélkül csak álom maradt volna Berkesz számára egy ilyen elkerülõ út – állapítja meg a polgár-
nan lesz pénz az út megépítésére. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósítandó közút fejlesztések listájára aztán végre felkerült ez a beruházás is, miként a 4-es út Nyíregyháza és Záhony közti részének több más elkerülõ szakasza is (Nyírbogdány belterületét idén õsztõl tudják majd kikerülni az átutazók, Székelyt pedig várhatóan már tavasztól).
mester, és arra utal, hogy a beruházás értéke több mint tízévi költségvetését vitte volna el az idén alig 190 millió forintból gazdálkodó falunak. Persze készültek a beruházásra, a tervezés már 1998-ban megindult, ám sokáig nem látszott, hon-
Nagy Gyula szerint a kivitelezõk jó minõségben dolgoztak és már most is látszik, hogy ez a fejlesztés bevált. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy az elkerülõ út megépítésével egyidõben a belterületi fõútvonalat is felújították.
56 milliárd forint támogatással megújul és biztonságosabb lesz több mint 130 km útszakasz
4. sz. fõút Berkesz elkerülõ szakasz építése Teljes beruházási összeg: 2 190 518 395 Ft Támogatási összeg: 2 190 518 395 Ft
IV.
