Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 430-8500 Telefax: 430-8599
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 14. szám
•
1996
MÁV Kombiterminál Kft. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 23. Telefon: 334-1174; 313-6885 Fax: 303-6687 e-mail:
[email protected] Internet: www.mavkombi.hu
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
2006
Ára: 420 Ft
2006. július 19.
Kormánydöntés a vasutasnap elõtt
KRÓNIKA Dr. Nagy János, a Vám Világszervezet alelnöke Június 29. és július 1. között Brüsszelben ülésezett a Vám Világszervezet, ahol a magyar vám- és pénzügyõrséget dr. Nagy János vezérõrnagy, országos parancsnok, a Vám Világszervezet alelnöke képviselte. A Vám Világszervezet szakmai és politikai kérdések mellett személyi kérdésekben is döntött, a 2006–2007-es pénzügyi évre megerõsítette dr. Nagy János alelnöki pozícióját.
Startol a vasúti reform Négy éve a MÁV vezetõinek leváltásáról, most viszont a vasúti reformról döntöttek a kormány vezetõi a vasutasnap elõtti ülésükön. A hagyományos 56. vasutasnap helyszínén, Budapesten és nyolc nagyvárosban köszöntötték az ország vasutasait a kormányzat, a MÁV, a MÁV Cargo és a GySEV vezetõi. Kóka János miniszter a központi ünnepségen bejelentette: a második Gyurcsány-kormány kellõ erõt és bátorságot gyûjtött ahhoz, hogy az országban beinduljanak a reformok. A kormány döntése értelmében az elsõk között startol a vasúti reform. Kóka János a vasúti reformról szólva kiemelte, hogy elkerülhetetlen a közúti és a vasúti közlekedés összehangolása. A miniszter kitért arra, hogy a vasúttársaságnak takarékosabban és jobb szolgáltatást nyújtva kell mûködnie, a piaci versenyben az utasok érdekeit kell szem elõtt tarta-
nia. A vasúti piacnyitásra utalva a miniszter kijelentette: a versenyben az számít, hogy ki tud jobb szolgáltatást nyújtani minél olcsóbban, és szeretné, ha a MÁV ennek a versenynek nyertese lenne. Kóka János kérte a vasutasokat, hogy segítsék a reform végig vitelét. Mint ismeretes,
a kormány a MÁV és a Volán menetrendjének és díjszabásának összehangolásával kezdi a helyi tömegközlekedés átalakítását. A Volán-társaságokat is a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá rendelik. A párhuzamos szolgáltatások megszüntetésére 28 MÁV-mellékvonalat szüntetnek meg, és jelentõs létszámleépítés is várható. A januártól önálló MÁV Cargo Zrt. privatizálásáról is döntött a kormány. Olyan magas eladási ár nem várható, mint amilyet a Budapest Airport esetében realizáltak – fûzte hozzá Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter azt is bejelentette, hogy a MÁV államilag garantált hiteleinek
Kamionstop feloldása A rendkívül magas hõmérséklet miatt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete kezdeményezésére Kóka János miniszter és Wáberer György, az MKFE elnöke tárgyalásának eredményeként a tárca vezetõje közlekedésbiztonsági és egészségvédelmi okokból a július 8–9-ei hétvégére felfüggesztette a nehéz tehergépjármûvek hétvégi közlekedésre vonatkozó forgalomkorlátozást. Az MKFE és a GKM vezetõi közötti tárgyalás során várhatóan a közeljövõben végleges döntés születik.
Volán-elismerések Dr. Szeri István jelentõs kamarai elismerésben részesült. A Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója több éves vezetõi munkásságának elismeréseként Mercur Díjban részesült. A Kisalföld Volán elnyerte a Gyõr Gazdaságáért Díjat, melyet Pócza Mihály vezérigazgató vehetett át.
Elhunyt dr. Hadházy Ákos Hosszú betegség után június 22én elhunyt dr. Hadházy Ákos. A MÁV Zrt. Jogi Igazgatóságának igazgatási osztályvezetõje 52 éves volt. Dr. Hadházy Ákost a MÁV Zrt. saját halottjának tekintette. Búcsúztatására július 5-én került sor az Óbudai temetõben.
Heinczinger István, Kóka János és Gaál Gyula a budapesti ünnepségen
Fotó: Böhm Katalin
azon részét, amelyet a társaság nem tud visszafizetni, a lejártukkor, várhatóan 2007-ben az állam átvállalja. Ennek összege 130-150 milliárd forintra tehetõ, amelyet állami kötelezettségvállalásként beépítenek a költségvetésbe. A miniszter elmondta: 2007-tõl a magyar állam és a tömegközlekedési szolgáltatók közszolgáltatási szerzõdés keretében számolnak el egymással. Heinczinger István, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese a vasutasnapon mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar vasút jelentõs fejlesztések elõtt áll, az uniós forrásokat felhasználva 2007– 2013 között évente 80 milliárd forint lesz a fejlesztési keret. A szervezeti korszerûsítésrõl is beszélt a vezérigazgató-helyettes. Heincziger István bejelentette: a MÁV Cargo után 2007. január elsejétõl önállósodik a személyszállítási, az infrastruktúra, illetve a gépészeti üzletág, amelyek tevékenységét a MÁV Zrt. holding szervezetbe fogja össze. A tervezett létszámleépítésrõl elmondta, hogy az elsõsorban a MÁV központját érinti. A „vízfejapasztás” (Kóka János kedvenc kifejezése) során a 8568 fõbõl 30 százalékot építenek le, így jövõre csak hatezren maradnak. Heinczinger István kitért arra is, hogy a 2012-re esedékes személyszállítási piacnyitást a MÁV modern, korszerû jármûparkkal szeretné várni. Ennek megfelelõen 2005–2006-ban 63 új motorvonatot vásároltak, amelybõl 10 már üzemel, további 10 pedig hamarosan forgalomba áll. Az idei vasutasnapon több mint 300 dolgozó kapott kitüntetést, illetve részesült elismerésben.
Horváth Zsolt Csaba a Közlekedési Fõfelügyelet élén Személyi változás történt a Közlekedési Fõfelügyelet élén. Dr. Békési István fõigazgatót – aki csaknem négy éve látja el ezt a tisztségét – a gazdasági és közlekedési miniszter felmentette beosztásából. A Közlekedési Fõfelügyelet új fõigazgatója Horváth Zsolt Csaba (34 éves) lett, aki július 17-ei kinevezése elõtt a GKM közlekedési helyettes államtitkára volt. Horváth Zsolt Csaba fõ-
igazgatói kinevezésével megkezdõdik a Közlekedési Fõfelügyelet szervezeti korszerûsítése, mivel a hatásköre jelentõs mértékben bõvül a közeljövõben. Horváth Zsolt Csaba tíz éve dolgozik vezetõként a közlekedésben. A 34 éves szakember elsõ diplomáját a BME közlekedésmérnöki szakán szerezte, másoddiplomáját pedig a Corvinus Közgazdaságtudo-
mányi Egyetem vállalkozástudományi szakán. Pályafutását a Malév Air Cargo osztályvezetõjeként kezdte, majd szakigazgató, illetve értékesítési igazgató lett a nemzeti légitársaságnál. Rövid kitérõ után a GiraudVoláncamion vezérigazgató-helyetteseként, majd 2003–2005 között a MÁV Cargo kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. Felsõfokú angolnyelv-tudással rendelkezik.
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A DVV megerõsíti pozícióját Rotterdamban A hamburgi székhelyû német közlekedési kiadó, a Deutscher VerkehrsVerlag (DVV) felvásárolta a holland kiadói csoport, a Reed Business Information (RBI) fuvarozáshoz kötõdõ tevékenységeit Rotterdamban. A megállapodás július elsejével lépett életbe. A legfontosabb tétel a hetente megjelenõ, Hollandiában piacvezetõ szaklap, a Nieuwsblad Transport. A portfólióhoz tartozik továbbá a
Mainport News címû folyóirat, valamint különbözõ konferenciák és egy logisztikai témájú szakvásár. A DVV-csoport, amely a logisztikára, fuvarozásra, szállítmányozásra és egyéb rokon területekre specializálódott, ezzel az akvizícióval kívánja erõsíteni jelenlétét saját publikációi révén a három legjelentõsebb európai logisztikai központban: Rotterdamban, Hamburgban és Antwerpenben. n
A Schenker új központot nyitott Svájcban Új logisztikai terminált helyezett üzembe a Schenker a svájci Eikenben, a Bázel–Zürich autópálya közvetlen közelében. A központban 2000 m2 területû átrakócsarnok és egy 1000 m2-es, 1800 palettakapaci-
tású logisztikai terület kapott helyet egy modern irodakomplexummal együtt. A terminálon kereken 100 munkatárs dolgozik. A logisztikai központ 17 millió svájci frankba került. n
Autópályadíjak Belgiumban A három belga régió képviselõi egyezséget kötöttek, hogy 2008. január 1-jével általános autópályadíjat és gyorsforgalmi útdíjat vezetnek be a 12 t alatti négytengelyes jármûvekre. A megállapodás szerint éves díjról lenne szó. Külföldi jármûvek részére rövidebb idõtartamra érvényes matricát is forgalomba hoznak. Többlet-
költségek ezáltal csak a külföldiek számára adódnak, mivel az éves tehergépjármû-adót a belga állampolgárok az autópályadíjjal csökkenthetik. Az e-címke (e-Vignette) elnevezésû elektronikus rendszer központilag tárolja majd azoknak a jármûveknek a rendszámát, amelyek után befizették a díjat. n
Növekszik a közúti teheráru-fuvarozás aránya A közúti teheráru-fuvarozás a jövõben még inkább gyarapodni fog. 2020-ban az áruszállítások 45 százaléka a közutakon bonyolódik majd (2000-ben ez az arány 43 százalék volt). Mindezt az EU Bizottság legújabb szakvéleménye alapján jósolják a hozzáértõk. A vasúti fuvarozás aránya a számítások szerint 8 száza-
lékra esik vissza (2000-ben 11 százalék volt). Brüsszelben úgy vélik, hogy a vasút a jövõben sem tudja helyettesíteni a közutat. A közútról a sínekre való remélt általános átállás nem tud bekövetkezni. A jövõ közlekedéspolitikájának egyenlõ arányban kell támogatnia a közutakat, a vasutat és a vízi közlekedést. n
Nürnberg – új trimodális átrakóhely A nürnbergi kikötõben üzembe helyezték a 31 millió euróért létrehozott kombinált fuvarozási átrakóhelyet. 85 000 m2 területen 5300 m sínt fektettek le, amelybõl négy 700-700
méteres rakodó sínpár. Az újonnan alapított TriCon Container-Terminal Nürnberg GmbH évente 190 000 egységet szándékozik kezelni a terminálon. n
Róma szabad utat adott az Autostrade és az Abertis fúziójának Antonio Di Pietro, Olaszország infrastruktúráért felelõs minisztere nem gördít több akadályt az olasz Autostrade és a spanyol Abertis autópálya-üzemeltetõ egyesülésének útjába – adta hírül a Financial Times Deutschland. A miniszter azonban olaszországi befektetéseket és ezekre 2 milliárd euró nagyságú pénzügyi garanciát kér cserébe garanciaalap formájában. Az Autostrade közgyûlésén június végén a jelen lévõ
részvényesek 99,97 százaléka áldását adta a fúzióra. A fõrészvényes Benetton család aggodalmának adott hangot, tartva attól, hogy meghiúsul az egyesülés, ha a kormány belenyúl az üzletbe. A két autópálya-üzemeltetõ egyesülésével egy 24 milliárd euró piaci tõkével rendelkezõ vállalat jött létre, amely a tervek szerint Európaszerte épít és üzemeltet díjköteles autópályákat. n
A Fraport Bulgáriában A frankfurti repülõtér-üzemeltetõ vállalat, a Fraport korszerûsíti és üzemelteti majd Bulgáriában Várna és Burgasz légikikötõt. Várhatóan júliusban
zárulnak le a 35 évre érvényes koncessziós tárgyalások. A tervezett befektetések a teljes futamidõ alatt mintegy 403 millió eurót tesznek ki. n
2006. július 19.
Fico: ez nem a kiárusítók kormánya
Nem eladó a szlovák cargo A Cargo Slovakia eladása valódi katasztrófát jelentene Szlovákiának – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfõ nem sokkal kinevezése után. Ezzel a szlovák vasút árufuvarozási vállalatának privatizációja valószínûleg végleg lekerült a napirendrõl – írja a Világgazdaság. A bejelentés nem okozott különösebb meglepetést: Fico már tavaly, ellenzéki politikusként is a stratégiai cégek magánosítása ellen foglalt állást. A privatizáció lefújása a Rail Cargo Austriát (RCA) érinti legérzékenyebben, hiszen ez a cég tette a január 31-én lezárult második fordulóban a legjobb kötelezõ ajánlatot a szlovák–cseh J&T Finance Grouppal alkotott konzorcium élén. Az RCA nem reagált a miniszterelnöki kijelentésre, de a cég egyik vezetõje közölte: egyelõre nem kaptak hivata-
los értesítést a döntésrõl. A Cargo Slovakiára a MÁV is pályázott a Slavia Capital Grouppal közösen, de az ajánlatuk elmaradt a versenytársakétól. Elemzõk szerint a kormányváltással bizonytalanná vált az év elején még véglegesnek tûnõ repülõtér-privatizáció sorsa is. A kassai és a pozsonyi repülõtér 66 százalékos tulajdoni hányadára kiírt pályázaton a Flughafen Wien, a Raiffeisen Zentralbank és a szlovák Penta pénzügyi csoport által létrehozott TwoOne
konzorciumot hirdették ki gyõztesként. A csoport – a befektetésekkel együtt – 19,7 milliárd koronát (530 millió euró) ajánlott a légikikötõkért. Az ügyletet még a szlovák versenyhivatalnak (PMÚ) is jóvá kell hagynia, ez azonban egyelõre kérdéses. A PMÚ elvileg a kormánytól függetlenül mûködik, a vezetõit azonban a parlament jelöli ki, márpedig a koalíciós pártoknak stabil a többsége. A populista-nacionalista szlovák kormány privatizációs alapelveit Fico eléggé egyértelmûen rögzítette, amikor a Markiza tévécsatorna vitamûsorában kijelentette: az általa vezetett kormány nem a kiárusítók kormánya lesz.
Ausztriában is jelentõsen drágultak az üzemanyagok Az utóbbi 12 hónap alatt Ausztriában átlag 11,3 százalékkal lett drágább a 95-ös oktánszámú euroszuper elnevezésû motorbenzin, míg a gázolaj 11,2 százalékkal. Az osztrák Munkáskamara csütörtökön Bécsben nyilvánosságra hozott számításai szerint idén júniusban 1 liter 95-ös motorbenzin 11,6 eurócenttel (280 forintos euróval számolva 32,48 forinttal), a gázolaj literje pedig 10,6 eurócenttel (kb. 30 forinttal) volt drágább, mint egy évvel korábban. Ausztriában a benzin ára – hasonlóan például az elektromos áraméhoz – sehol sem egységes. Ahány kúthálózat vagy benzinkút, majd-
nem annyiféle árral találkozhat a vásárló. A Munkáskamara is arra hívta fel a figyelmet: nem mindegy, hogy hol tankol az osztrák autós, mert tartományonként – de azon belül is – jelentõs eltérések lehetnek. Az öszszesítések szerint a legdrágábbak az autópályák mentén sorakozó kutak, ahol a bécsinél (átlagban) 7,5 euróval (kb. 2100 forint) is többe kerül egy 50 literes tank megtöltése. A diszkontkutaknál általában olcsóbb a benzin, de az utóbbi idõben csökkent az árelõny a hálózati kutakkal szemben. A Munkáskamara szerint literenként átlagban még mindig 2 eurócenttel (5,6 forint) olcsóbb a benzin literje a diszkontkutaknál.
Nõ a Panalpina élén A Panalpina szállítmányozói csoport eddigi gazdasági igazgatója, Monika Ribar lesz a vállalat új vezetõje. Minderrõl a Panalpina igazgatótanácsa döntött. Ribar asszony kereken 15 éve áll a svájci vállalat alkalmazásában és 5 éve vesz részt a konszern vezetésében. Elõreláthatólag október 1jétõl ülhet a vezérigazgatói székben. Addig is Gerhard Fischer, az igazgatótanács elnöke vezeti a vállalatot. A Panalpina élére azért kellett új vezetõt választani, mert ez év elején visszalépett vezérigazgatói posztjáról Bruno Sidler, miután magára vállalta a felelõsséget a Panalpina Air-
A világhírû esemény további elõrelépést jelentene a Hanza-város számára, rávilágíthatna a logisztika egyre növekvõ jelentõségére. Hamburg a múlt évben vágott bele egy nagyszabású logisztikai kezdeményezésbe, amelyhez idõközben 125 vállalat csatlakozott. Az ötlet, hogy Hamburg rendezze meg a világ legjelentõsebb légi fuvarozási vásárát, az Elba-parti város vásár- és kongresszusszervezõ társaságától származik. A cég ügyvezetõ
Nem kell az ausztráloknak a brit kikötõ-üzemeltetõ Kiesett az ausztráliai Macquarie bank vezette konzorcium a brit kikötõ-üzemeltetõért, az Associated British Portért (ABP) folytatott versenybõl.
freight légi teheráru-fuvarozói leányvállalatnál kipattant könyvelési botrány ügyében. Kovács Eszter
Tiaca Hamburgban? Hamburg is pályázatot nyújtott be a 2010-es Tiaca megrendezési jogáért. A kétévente megszervezett fuvarozási világfórumnak Amszterdam és Róma is otthont szeretne adni.
Az osztrák gazdasági minisztérium csütörtökön Bécsben hozta nyilvánosságra az EU bizottságának az üzemanyagok árának európai alakulásáról szóló jelentését, amely a május 26-i helyzet alapján azt állapította meg, hogy az osztrák benzinkutaknál átlagban 1,135 euró volt az euroszuper literjének a bruttó ára, míg a gázolajé 1,031 euró. Ugyanebben az idõpontban az EU 25 országának átlagában az euroszuper ára 1,285, a gázolajé pedig 1,114 euró volt. A napokban egyébként Bécs XIX. kerületének egyik Essokútjánál az euroszuper literje 1,17 euró volt, ami a 280 forintos euróárfolyamon 327,60 forintos árat jelent.
igazgatója, Bernd Aufderheide együtt utazott el Michael Eggenschwiler repülõtér-igazgatóval New Yorkba, ahol személyesen terjesztették Hamburg város pályázatát a fórum amerikai szervezõje, a Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség, a Tiaca (The International Air Cargo Association) elé. A következõ hónapokban a szövetség felkeresi a három potenciális helyszínt, legkorábban 2007 õszére lehet a döntéssel számolni. A vásár kétévente egyik kontinensrõl a másikra vándorol. Ez év szeptemberében Kanadában, Calgaryban tartják meg, két év múlva Kuala Lumpurban, majd 2010-ben egy európai helyszín lesz a soros. K. E.
Az ausztrálok elmondták: nem kívánnak újabb hivatalos ajánlatot tenni. Ez azt jelenti, hogy szabad az út az egyesült államokbeli Goldman Sachs befektetési bank vezette konzorcium elõtt, amely korábban 5,1 milliárd dollárt kínált az ABP-ért. A jelenleg is érvényben lévõ ajánlat szerint az amerikai befektetõk 910 pennyt adnak a brit kikötõ-üzemeltetõ részvényeiért. Egy héttel ezelõtt a Macquarie még azt kérte az ABPtõl, hogy ne hozzon végsõ döntést az ügyben, mivel az ausztrál bank is újraértékelné és javítaná ajánlatát. Az ABP 21 brit kikötõ felett rendelkezik, rendkívül vonzó befektetési lehetõség a nemzetközi kereskedelemben résztvevõk számára. Nemcsak az ABP-nek lesz új gazdája Nagy-Britanniában, az ugyancsak angliai Mersey Docks és PD Ports is tulajdonost cserélt az elmúlt évben. Márciusban a Dubai Ports World vásárolta fel a kikötõ-üzemeltetõ és hajózási vállalatot, a P&O-t 3,9 milliárd angol fontért, miután kiütötte a versenybõl a Singapores PSA Internationalt – írja a BBC News.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Báthy Péter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a European postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodák- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. július 19.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Marco Polo segít átterelni a forgalmat a közútról vasútra és vízre
Fontos a kombinált fuvarozás fejlesztése A magyar közlekedéspolitika kiemelt céljai között szerepel a korszerû kombinált és kiegyensúlyozott fuvarozási mód, a közúti-vasúti-vízi átrakó terminálok fejlesztése, mert ezek teszik lehetõvé a környezetkímélõ árufuvarozás részarányának növelését – mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra szakállamtitkára június 29-én Budapesten egy konferencián. A kormány elkötelezett az infrastruktúra fejlesztése mellett, erre jó lehetõséget ad, hogy Magyarországnak logisztikai szempontból kitûnõ a földrajzi elhelyezkedése. Megfogalmazódott: a logisztika minõsége, a környezetvédelem, az idõtényezõ felértékelõdik. Az Európai Unió kombinált árufuvarozás fejlesztésével foglalkozó Marco Polo programbizottsága által szervezett konferencián – amelyen 32 ország csaknem 300 szakembere regisztrálta magát – Felsmann Balázs közölte: a költségvetés 2005ben 500 millió forinttal támogatta a magyar kombinált áruforgalom, a terminálkikötõi szolgáltatási tevékenység, a vasúti-belvízi árutovábbítás üzemeltetését. A Marco Polo program célja a közúti áruforgalom vasútra, vízi útra átterelése, amelynek során a környezet védelmét is figyelembe kell venni. A tanácskozás – amelyet ebben az európai térségben Budapesten tartottak meg elõször – a magánszektor, az üzleti élet és az állami szervezetek alkotó párbeszéde révén lehet hatékony. Jean Trestour, az Európai Bizottság energia- és közlekedési igazgatója kiemelte, hogy a 2003-tól 2006-
ig tartó Marco Polo I-es program évente 25 millió euróval segítette a közúti áruforgalom vasútra, belvízi utakra, illetve part menti hajózásra történõ átterelését, míg a Marco Polo II-es programjának 2007– 2013-as idõszakára ez az összeg évente 60 millió euróra nõ. A program II-es szakaszának katalizátorhatását mint fontos tényezõt említette. Elmondta, hogy a 2003. évi program során a 25 millió eurós keretbõl 15 millió eurót osztottak szét 13 pályázat számára. A 2004. évi programban 20,7 millió eurót biztosítottak 12 pályázónak, ezek között három sikeres pályázatban a Hungarokombi–MÁV Kombiterminál magyar konzorcium 4,5 millió eurós támogatást nyert el, ami az összes kifizetett összeg 22 százaléka volt. Felsmann Balázs kiemelte, hogy a beindítás évében, 1992-ben a vasúton továbbított kamionok száma 16 180
volt, ez 1998-ban 102 ezerre emelkedett, 2004-ben viszont csupán 79 071 kamiont továbbítottak vasúton. Tavaly 30 százalékos visszaesés mellett 55 ezer kamiont továbbítottak. Ennek okai között az államtitkár említette, hogy a Szeged–Sezana viszonylatot igénybe vevõ román kamionosok elmaradtak, a Sopron–Wels viszonylatot leállították, és az európai uniós tagságból fakadóan az áruk szabad áramlása a kombinált forgalmi és közúti viszonylatok átrendezõdését hozta magával. Az államtitkár szólt arról is, hogy jelenleg az export-import forgalomban heti 70 vonat közlekedik Szeged–Wels, Szeged–Ljubljana, valamint Budapest–Wels viszonylatban. „Mindez azt jelenti, hogy a forgalom az elmúlt tíz évben – a 2004-es évet leszámítva – ötszörösére növekedett, a magyar közúti tranzitforgalom 9 százaléka így halad át Magyarországon. Ezt a technikát 80 százalékban a román, 10 százalékban a török, 5 százalékban a bolgár, míg 4 százalékban a szerb kamionosok veszik igénybe” – hangsúlyozta az államtitkár. Tájékoztatása szerint a kombinált forgalom a MÁV 2004. évi 45,2 millió tonnás összforgalmának 12 százalékát, míg nemzetközi forgalmának 16 százalékát tette ki.
Üzemanyagtöltõ állomás a Dunán
Csepelen kikötött az Euro-Tankhajó Bécs és Pozsony után most már Budapesten, a Csepeli Szabadkikötõben is tankolhatnak a Dunán közlekedõ hajók, jelentette be a víz(part)i üzemanyagtöltõ állomás avató ünnepségén Horváth Emil, az üzemeltetõ osztrák EuroTankhajó Bt. magyar ügyvezetõje. A bázis éjjel-nappal, a hét minden napján – ünnepnapokon is – várja a „kiszáradt” tartályú úszó alkalmatosságokat. Az 550 ezer eurós beruházással átalakított budapesti üzemanyag kiszolgáló bázis három egységbõl áll: a két forgalomból kivont és átalakított bunkerállomás, az Albrecht Alt-
dorfer és a Prottess tankhajó mellett a Gerrit Adriaan ellátóhajóval a magyar fõváros bármelyik kikötõjében horgonyzó hajóhoz helybe szállítják a gázolajat és a kenõanyagot. A ke-
reskedelmi célú hajózás (önjárók, tolóhajók) kiszolgálása az Albrecht Altdorfer hajóról történik. A személyhajókat Budapest térségében a Gerrit Adriaan szolgálja ki. Néhány adat az „N” típusú, ADN/ADNR vizsgával rendelkezõ a hajókról. Az Albrecht Altdorfer tankhajó 83,56 m hosszú, 9,5 m széles, 2,65 m oldalmagasságú és 2,5 m maximális merülésû. Tárolókapacitása gázolajból 10 kamrában 1694 m3, kenõolajból 2 kamrában 2x20 m3. A Prottess 82,62 m hosszú, 9 m széles, 2,7 m oldalmagasságú és 2,5 m maximális merülésû. Tárolókapacitása gázolajból 12 kamrában 1539 m3. A Gerrit Adriaan 25,41 m hoszszú, 5,09 m széles, 2,22 m oldalmagasságú és 2,09 m maximális merülésû. Tárolókapacitása gázolajból 4 kamrában 140 m3, kenõolajból 2 kamrában 2x7 m3. Az állomáshely a Duna bal partján, az 1640,100 folyamkilométernél található. F. Takács István Fotó: Bárány Tibor
Négysávos lehet a 26-os fõút Sajószentpéter elõtt Két új pályázatot adott be az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságához. Az egyik projekt Sajószentpéter átkelési szakaszának a felújításához csatlakozna és a város elõtt négysávosra bõvítené a 26-os fõutat. A másik a 11,5 t tengelysúlyra való megerõsítés keretében a jelentõs tranzitforgalommal rendelkezõ 86-os fõút Egyházasrádóc és Szombathely közötti szakaszán erõsítené meg a burkolatot. „A Vas megyei projekt azért fontos különösen – emelte ki Horváth László, az UKIG igazgatója –, mert a 86-os fõúton megerõsödött a kamionforgalom.” Az igazgató jelezte: ismeri a 86-os út mentén lakók panaszait, de ez nem lehet ok arra,
hogy az ország veszni hagyjon uniós forrásokból végrehajtható fejlesztéseket. „Úgy gondolom, az ott élõk problémáját forgalomtechnikai eszközökkel lehet a lehetõ legrövidebb idõn belül orvosolni, remélem, ez hamarosan megtörténik” – mondta az igazgató. Kedvezõ eredmény esetén várhatóan 2007. elsõ negyedévében kezdhetnék meg a munkákat a majdani kivitelezõk. Elkezdõdött Hajdúböszörmény központjában a Bocskai tér felújítása. A városközpont tehermentesítése céljából építik át a Hajdúdorogra, az Újfehértóra és a Hajdúhadházra vezetõ összekötõ utakat összesen 2,2 km hosszon. A munkálatokkal szeptember végére kell elkészülni a kivitelezõnek. Az M7-es autópálya útdíjasításának kompenzációjakénti beruházás keretében megújul a tárnoki (pusz-
tazámori) csomópont. A kizárólagosan hazai forrásból – azaz útpénztári finanszírozásból – történõ munkát az EGÚT Zrt. végzi. Elkezdõdött a pályáztatás a 3-as fõút és a Kistarcsa–Vecsés összekötõ út csomópontjának átépítésére. A csomóponti rekonstrukció kapcsolódik a 3-as fõúton Kerepes térségében már felújított és átadott másik három csomóponti projekthez. A munkálatok szintén hazai forrásból valósulnak meg. Regionális Operatív Programok keretén belül két munkát fejeztek be. Heves megyében a 2413 j. út Egerbakta–Pétervására közötti szakasz 15,8 km-en kapott új burkolatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 3821 j. út Rakamaz–Gávavencsellõ közötti szakaszt újították fel majdnem 20 km-en. A pénzügyi zárások még folyamatban vannak.
NÉVJEGY
Kövér György A jogi tanulmányokba is belekóstolt, végül azonban mûszaki fõiskolát végzett szakember eddigi munkahelyei közül a Magyar Kábelmûvek Rt. üzemfenntartási osztályán irodavezetéssel töltötte a leghosszabb idõt. Ezután egy skót tulajdonú csomagolástechnikai cégnél dolgozott hat évig, amely az IBM-nek szállított. 2005-ben került az elsõsorban hulladékhasznosítással és fuvarszervezéssel foglalkozó MÁV-REC Kft.-hez, ahol néhány hasznos ötlettel rukkolt elõ, amikor felmerült, hogy egy belföldi közúti konténerfuvarozó céget lenne célszerû alapítani. Majd a tulajdonosok ama bizonyos új vállalkozás, a BILK-TRANS Kft. élére választották. Kövér György idén júniusban töltötte be az ötvenedik életévét. Családos ember: felesége titkárságvezetõ az ÁPV Rt.-nél, huszonegy éves lányuk orvosnak tanul. Hobbija a sport és az utazás. – A túltelített és egyébként is zárt belföldi közúti konténerfuvarozó piacon nem túl kockázatos vállalkozás új céggel megjelenni? – Volt egy jó kapcsolatunk a BILK-ben, és egyszer, amikor elmentünk megnézni a korszerû kombiterminált, azt láttuk, hogy percenként jönnek-mennek a kamionok, majd megtudtuk, hogy évi hatvanezer konténer a forgalom. Erre az óriási mozgásra érdemes rászervezni, fogalmazódott meg a kézenfekvõ gondolat. A piac felmérését követõen három tekintélyes társaság, a MÁV-REC Kft., a BILK Kombiterminál Zrt. és a GySEV Zrt. ott, helyben létrehozta a BILK-TRANS Kft.-t; ott a telephelyünk és az irodánk is. Márciustól tevékenykedünk, de azóta már stabil partnerekkel is büszkélkedhetünk, nem kis részben a hazai pálya elõnyének köszönhetõen: a Hungarocargo Kft. szinte valamennyi fuvarját mi visszük, ezen kívül megbízónk a Mobilbox Konténer Kereskedelmi Kft., a Schenker Kft. – amelynek telepen belül is szállítunk –, a DHL, a T-Cont, emellett szállítunk a Rewico-Spednek, a Mávtranssped Kft.nek, az AH Volán Kft.-nek és a Teuton Hungary Kft.-nek. Bízunk abban, hogy az ICF-nek tett ajánlatunk is megvalósul, és házon belül felvettük a kapcsolatot a szintén fiatal vasúti operátortársasággal, a Hungária Intermodál Kft.-vel is. Összességében a forgalom hatvan százalékát a fõvárosi és környéki szállítások teszik ki. A maradék negyven százalék vidéki megrendelés, ám például a dunaszerdahelyi kombiterminál mellett nincs könnyû dolgunk: érezzük a versenyt, fõként ami az alacsony fuvardíjakat illeti. Ennek ügyében hamarosan egy asztalhoz is kívánunk ülni a konkurenseikkel, hogy együttesen lépjünk fel a nyomott árak ellen és elérjünk némi árkorrekciót, ha már a különbözõ érdekképviseleteknek ez évek óta nem sikerül. Minõségi munkát csak haszonnal lehet végezni; csak akkor lehet fejlõdni, ha van nyereség. – Hány fõs személyzettel és milyen gépjármûparkkal láttak hozzá a munkához? – Cégünk egyelõre öt fõt alkalmaz, négy tapasztalt és kiváló sofõrt – akik közül három éjjel-nappal bármikor hadra fogható, ha úgy alakul – és jómagamat ügyvezetõ igazgatóként. Két klaus önrakodós autóval, egy MAN és egy RÁBA típusúval indultunk, amelyeket ma is a BILK Kombitermináltól bérlünk. Ezek különbözõ speciális feladatokat hajtanak végre, ezért magasabb díjat szabunk értük, de így is teljes kihasználtsággal futnak: naponta átlagosan két fuvart visznek. Egy hónappal ezelõtt megérkeztek a saját autóink is: négy MAN TGA nyerges vontató, valamint négy FLIEGL SDS 380 félpótkocsi. Az elöregedett gépparkú fuvarozók csodájára is jártak a vadonatúj, automata sebességváltós, hálófülkés szerzeményeinknek. Ezek a „sasszés” autók alkalmasak 1x20”, 2x20”, 1x30”, illetve 1x40” konténerek szállítására. Vállaljuk HIGH CUBE és ADR áru fuvarozását is. Hamarosan mûholdas nyomkövetõvel is ellátjuk a kocsikat. – Mit szeretnének elérni az induló évben? – Az eltelt három hónapban nyolcszáz konténert fuvaroztunk. A pontosság és rugalmasság ma már minden hasonló cégtõl elvárható, de természetesen mindig van mit javítani. A vevõközpontú szemlélet számunkra azt jelenti, hogy megbízást nem utasítunk vissza, legfeljebb alvállalkozókat vonunk az üzletbe, még akkor is, ha azon a BILK-TRANS Kft.-nek nincs közvetlen haszna. Év végére szeretnénk elérni, hogy a saját gépjármûállományunk elérje a tizenöt darabot. A piaci igényeknek megfelelõen tervezzük egy 45” konténerszállító félpótkocsi beszerzését is. Egyelõre belföldi fuvarokkal foglalkozunk és lépésrõl lépésre fejlõdünk. Az elkövetkezendõ három hónap eredményeibõl majd kiderül, hogy milyen nyereségesen dolgozunk, és akkor akár bõvülhetünk is. Varga Violetta
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. július 19.
Magyar Vasúti Egyesülés
VASUTASNAP 2006
Elsõ találkozás a szakállamtitkárral A 2006 januárjában alakult, márciustól bejegyzett Magyar Vasúti Egyesülés elsõ közgyûlését tartotta július 5-én Budapesten. Az alapító tagokon kívül a tanácskozáson részt vettek további hazai magánvasutak vezetõi is, akik elhatározták, hogy csatlakoznak az egyesüléshez. A rendezvény vendége volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium néhány nappal ezelõtt megalakult új közlekedési kormányzatának az infrastruktúra fejlesztéséért felelõs szakállamtitkára, Felsmann Balázs, aki a legmarkánsabb problémákról és a fejlesztések irányáról beszélt. A vasút fõ konkurense a közúti közlekedés, amely rohamosan fejlõdik, és a két ágazat versenyfeltételei nem azonosak. Az interoperabilitás megteremtését az EU minden eszközzel támogatja, azonban az európai közlekedéspolitika által a vasutak elé kitûzött cél elérése nem egyszerû. Fontos az erõk egyesítése, hogy a vasúti közlekedés érdekeit összehangoltan képviselni és érvényesíteni lehessen, ezért hozták létre a Magyar Vasúti Fuvarozói Egyesülést az alapító tagok, a MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., a GySEV Zrt., az MMV Zrt., valamint a CER Zrt. A közgyûlést dr. Berényi János, az egyesülés elnöke nyitotta meg, aki a vasúti szektor aktuális kérdéseirõl beszélt. Az elnök elmondta: az egyesülés kész befogadni a teljes vasúti közlekedési szektor minden vállalatát annak érdekében, hogy minél hatékonyabban mûködhessen a vasúti közlekedési alágazat az egyre növekvõ magyar és nemzetközi piacon. Annak érdekében, hogy bármely vasúti mûködési engedéllyel rendelkezõ társaság csatlakozhasson az egyesüléshez, a közgyûlés egyik napirendi pontja az MVFE Társasági Szerzõdésének módosítási javaslata volt, amelyben indítványozták
Felsmann Balázs
az elnevezés megváltoztatását Magyar Vasúti Egyesülésre. Kozák Tamás, a MÁV Cargo elnök-vezérigazgatója elõadást tartott a vasút jelenlegi helyzetérõl, a nemzetközi tendenciákról, a vasúti fuvarozás térvesztésérõl a közúti fuvarozással szemben, a fejlesztési irányvonalakról, valamint ezek szabályozási és anyagi hátterérõl. Felsmann Balázs, a GKM infrastruktúra-fejlesztésért felelõs szakál-
lamtitkára hangsúlyozta: az elkövetkezõ idõszakban nem lesznek nyertesek és vesztesek, mivel rendszerszintû változások következnek. Európai minõségû fejlesztéseket terveznek, operatív program keretében, elsõsorban a nemzetközi folyosókat is érintõ vonalakon, valamint várhatóan összekapcsolják az egyes alrendszereket az alulreprezentált területeken. Kiemelte, hogy a vasút versenyképességét segíteni kell, akár mesterséges módon is, például úthasználati díj bevezetésével a közúton, ami körülbelül 2008-ra várható. Felsmann Balázs elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy különváljon az infrastruktúra és a szolgáltatás, és elõbbi mindenképpen az állam kezében kell hogy maradjon. Rossz hírt is kaptak a vasutasok: azokat a vonalakat, amelyeken a járatok nem érik el egy autóbusz felvevõ kapacitását, a vasúti személyszállítás szempontjából megszüntetik. Ezt támasztja alá Kóka János bejelentése, amely a közelmúltbeli kormányszóvivõi tájékoztatón hangzott el, miszerint a helyközi személyszállítás reformja részeként idén 28 mellékvonalon állítják le a vonatokat, amelyek szerepét a Volán autóbuszai veszik át. „A cél értelmesen összehangolni a közutat és a vasutat, nyitni az interoperabilitás felé” – foglalta össze az GKM törekvését a szakállamtitkár és biztosította a résztvevõket támogatásáról. Hozzátette, hogy európai szinten is elfogadható projekteket várnak, amelyeket ha elfogad az unió, beilleszthetõk lesznek a fejlesztésekbe. Firisz Andrea
VI. Vasúti Hidász Találkozó, Konferencia és Kiállítás Dobogókõn
„Hidak a középpontban” – meg a vasúti körgyûrû Budapesten A MÁV Zrt. és a Vasúti Hidak Alapítvány július 5–7. között a festõi szépségû környezetben elhelyezkedõ dobogókõi Hotel Manrézában rendezte meg a VI. Vasúti Hidász Találkozót, Konferenciát és Kiállítást „Hidak a középpontban” címmel. A vasúti hidászok rendszeresen, háromévente megrendezésre kerülõ rangos, háromnapos szakmai konferenciáján összesen több mint kétszáz, a hazai hidász, vasutas szakma és a témával foglalkozó tudományos élet prominensei, tervezõk, kivitelezõk, a hatóságok és az üzemeltetõk képviselõi vettek részt – mondta el a Magyar Közlekedésnek Vörös József, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága osztályvezetõje, a Vasúti Hidak Alapítvány képviselõje. A konferencia résztvevõi egyebek mellett a korszerû vasúti hídépítési technológiákról és híddiagnosztikai módszerekrõl, a vasúti hidak korrózióvédelmének lehetõségeirõl, a vasúti hidak tervezésekor és megépítésekor betartandó szabályzásokról, valamint ezen elõírások uniós harmonizációjáról cseréltek eszmét. A konferencia 23 elõadása közül Szamos Alfonz, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóságának vezetõjének „Budapest vasúti és elõvárosi közlekedésének fejlesztésérõl” tartott áttekintését emelnénk ki. A pályavasút üzletág által elkészített tervek szerint a budapesti vasúti körgyûrû nagy része a föld alatt lenne. A forgalom elterelésével csökkenne a fõvárosi pályaudvarok terhelése, jelentõsen csökkenne az utazási idõ és az elõvárosi szerelvények részt vállalhatnának a városi közlekedésben is.
A hazai vasútforgalom is Budapest központú, itt zajlik a MÁV országos teherforgalmának 25, személyforgalmának több mint 40 százaléka. A csomóponti szerep már egy 1931-ben készült tanulmány szerint is nehezíti a térség közlekedésének és tranzitjának fejlõdését. A helyzet azóta mit sem változott, pedig szakmailag sem indokolt, hogy minden budapesti vasúti végállomás fejpályaudvar legyen. Ez a XVIII. század végén az akkor mûködõ több vasúti társaság miatt kialakult helyzet ma már rontja a menetidõt, a gördülõállomány kihasználtságát, és bonyolult vágányhálózatot, valamint technológiát igényel. Az új elgondolás szerint átlós irányú és körgyûrûs vasútvonalakkal lehetne javítani a helyzeten. Ezzel kedvezõbbé válna az utasok le- és felszállása, a vonatok pedig legfeljebb két-három megállással átroboghatnának Budapesten. Az elõvárosi
szerelvények részt vállalhatnának a városi közlekedésben. Az új vonalszakaszoknál biztosítani kell a kényelmes gyorsvasúti átszállást, a meglévõknél pedig azokat utólag ki lehet alakítani. Az átlós vonalak és a körgyûrû kiépítésével a mostani fejpályaudvarok visszafejleszthetõk vagy átmenõ pályaudvarrá alakíthatók lennének. Célszerûnek tûnik az utóbbiakat a felszín alatt létrehozni. Az átlós vonal, azaz a Déli és a Nyugati pályaudvar összekötése metróépítéses technológiával jönne létre, a közlekedés nagyvasúti villamos jármûvekkel, két vágányon mehetne. A föld alatt lennének a megelõzõ vágánykapcsolatok és a megállók is. A gyûrûs összeköttetésre két elgondolás született. A közlekedés átalakításának várható költségei még csak becsülhetõk. A tervezõk számítanak uniós (a következõ két költségvetési ciklusban), magán-, fõvárosi és állami pénzre, a területhasznosításból származó bevétel felhasználására és a környezetvédelmi alap támogatására egyaránt. Pénz szabadulhat fel azzal is, hogy a beruházással fölöslegessé válnak más befektetések. Így is mintegy 300 milliárd forintos öszszegrõl kell beszélni, de a fõváros közlekedésének szinte ez az egyetlen lehetséges kitörési pontja. F. T. I.
Tisztavatás Budapesten
Kozák Tamás köszönti a szegedi rendezvény vendégeit
Kitüntetések A vasutasnap alkalmából Baross Gábor Díjat vehetett át Sándor János, a MÁV Szolnoki Jármûjavító Kft. ügyvezetõ igazgatója, Csontos Endre, a pályavasúti üzletág forgalmi igazgatója és Bacsik Ferencné, a MÁV Cargo nyugdíjas munkatársa. Közlekedésért Érdemérem kitüntetésben részesült Varga József, a pályavasúti üzletág üzemeltetési mérnöke, Matéczné Németh Ágnes, a személyszállítási üzletág igazgatója és Salamon Béla, a MÁV Cargo Zrt. regionális igazgatója. Miniszteri Elismerésben részesült Csilléry Béla, Kiss József, Konka Gábor, Lezsák József, Major Károlyné, Seprenyiné Molnár Andrea, Virág László és Zaránd György.
Szolnokon vagy Fehérváron lehet a Stadler-gyár Hamarosan eldõl, hogy hazánkban építi-e meg vasútikocsi-gyártó bázisát a Stadler. Amennyiben hazánk mellett voksol a svájci cég, Székesfehérvár és Szolnok jöhet szóba lehetséges helyszínként – írja a Napi Gazdaság. Peter Spuhler, a Stadler vezére a napokban tárgyalt Magyarországon kormányzati képviselõkkel. A pénzügyi, gazdasági és a munkaügyi tárca valószínûleg közösen készít egy kormány-elõterjesztést, amellyel 60 napon belül foglalkozhat a kabinet. Ebben határozzák meg például a beruházót megilletõ kedvezményeket az adó és a foglalkoztatás terén, illetve a szakképzési támogatást. A cégvezetõ kifejtette: egy esetleges magyarországi beruházás fejében elvárják, hogy a nálunk gyártott évi 50-60 Flirt típusú kocsiszekrény felét itt állítsák üzembe. Amennyiben a Stadler Magyarországot választja, a
kocsiszekrények gyártása 2007 harmadik negyedévében kezdõdhetne meg. Lehetséges helyszínként két magyar város neve merült fel. Székesfehérváron található az Alcoa–Köfém, az egyik legnagyobb alumíniumkohászati cég, amely szerepet kaphatna az alumínium kocsiszekrények gyártásában. Szolnok mellett az szól, hogy a Stadler üzleti kapcsolatban áll a MÁV Szolnoki Jármûjavítóval, illetve az itt keletkezõ munkahelyeket – mivel elmaradott régióról van szó – dolgozóként 1,5 millió forintig támogatná az állam a fejlett régiók esetében adható maximum 1 millió forinttal szemben.
KÖZÚT
2006. július 19.
Mercedes-Benz Safety Truck
Biztonságban az utakon A világ egyik legbiztonságosabb teherautóját mutatta be a MercedesBenz június 29-én Budapesten. A prezentáción elhangzott: az Európai Unióban kiemelten fontos kérdésnek számít a közlekedésbiztonság javítása, hiszen évente több mint 40 ezer ember veszíti életét a közutakon.
Ez az autó nem bemutató jármû, nem a jövõ terméke, hanem már megvásárolható minden biztonsági felszereléssel – emelte ki elõadásában Hartmut Marwitz, a DaimlerChrysler AG igazgatóságának tagja. A professzor elmondta: a közúti kamionosbalesetek elemzése során kiderült, hogy a ráfutás és a pályaelhagyás a leggyakoribb ok. Ezért fejlesztettek ki olyan biztonsági berendezéseket, mint a sávtartást segítõ, a stabilitást biztosító készülék, a követési távolságot tartó tempomat, az optimalizált külsõ tükör, illetve a legújabb fejlesztés, az Active Brake Assist (vészfékasszisztens). Az ABA lényege, hogy ráfutással fenyegetõ szituációban önmûködõen teljes fékezésbe kezd. A fejlesztés azonban
nem állt meg, a cég tervei szerint a következõ lépcsõben az ABA képes lesz a teherautó elõtt álló jármû észlelése esetén is fékezni. A parkolást pedig hamarosan ultrahangos szenzorral mûködõ berendezés segíti a Mercedes-Benz Safety Truckban. A bemutatón részt vett Kazatsay Zoltán is, aki beszélt az EU azon törekvésérõl, hogy 2010-re felére kívánják csökkenteni az unióban a halálos közúti balesetek számát a 2001-es csaknem 50 ezres számhoz képest. Az EU Bizottságának közlekedési és energetikai fõigazgató-helyettese hozzátette: ez a cél korántsem elérhetetlen, ha valamennyi tagország a legjobbak szintjén teljesítene, megvalósítható volna. K. K.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Mobil közúti mûszaki ellenõrzõ állomásokat adtak át
Kettõrõl hatra jutott a Közlekedési Fõfelügyelet Rendhagyó módon ünnepelte a Közlekedési Fõfelügyelet a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet dél-pesti bázisa átadásának elsõ évfordulóját. A több mint 37 ezer mûszaki vizsgát maga mögött tudó kispesti telepen négy új mobil ellenõrzési állomást adott át megyei szervezeteinek június utolsó napján dr. Békési István fõigazgató. A közúti mûszaki ellenõrzést végzõ mobil állomások száma ezzel hatra nõtt az országban. Dr. Békési István elmondta: a személyautók mûszaki állapotát vizsgáló, egyenként 20 millió forintba kerülõ berendezésekkel nem az ellenõrzések száma emelkedik, hanem a minõsége javul. Az új állomásokat a fõfelügyelettõl a fõvárosi, a Baranya, Nógrád és Borsod megyei területi szervek vezetõi vették át. Az új, magyar fejlesztésû, mobil mûszaki ellenõrzõ állomást a tavaly õszi Autotechnika kiállításon mutatták be, és a Magyar Közlekedés olvasói nemrég találkozhattak a lap hasábjain a Pest megyei Közlekedési Felügyelet ellenõrének azóta összegyûlt tapasztalataival. Bár a közúti balesetek okai között az emberi tényezõ vezet, a viszonylag elfogadható statisztikai eredmény, hogy a súlyos balesetek száma az utóbbi években nem növekszik, a szigorú mûszaki ellenõrzésnek köszönhetõ, mivel a hazai
gépjármûállomány átlagéletkora 12 év. A mûszaki állomások mellett fontos szerepe van a hatósági ellenõrzéseknél annak az öt nagy mobil mérõkocsinak, amellyel elsõsorban a kamionokat és az autóbuszokat ellenõrzik. A kisebb jármûvek – elsõsorban a személygépkocsik és a 3,5 tonnás teherkocsik – ellenõrzéséhez nincs szükség ekkora méretre, bár ezek a régebben üzemelõ berendezések alkalmasak lennének erre a feladatra is. Sõt néha hátrány az eszközök nagysága, Pest megyében például 2-3 helyen van akkora terület a fõutak mellett, ahol fel lehet állítani ezeket a szerkezetet. Ennek ellenére, az utóbbi két év alatt megvizsgált csaknem 2000 jármû 46 százalékát találtak mûszakilag hibásnak. A hibák döntõ többsége a primer biztonságot érinti: a kormány-, a futómû-, a gumiabroncs- és fõleg a fékhiba volt jellemzõ. A mû-
Akár 20 százalék lehet a megtakarítás
Mégis lehet olcsóbban autópályát építeni Az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti 38 kilométeres szakaszának építésére pályázók legkevesebb 5 milliárd forinttal mérsékelték korábbi ajánlatukat. Az M7-es autópálya Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti 38 kilométeres szakaszának megépítésére pályázó hat cég közül mindegyik mérsékelte korábbi árajánlatát. A legkisebb csökkentés 5 milliárd forintos volt, de az egyik cég 13 milliárddal mérsékelte korábbi ajánlatát. A kilométerenkénti legolcsóbb ajánlat az eredetihez képest 1,3 milliárd forintról 1,1 milliárd alá csökkent. A mostani legmagasabb egységár 1,3 milliárd. A pályázóknak most a mûszaki tartalomra kell ajánlatot tenniük. Ugyanezen sztráda március végén átadott Ordacsehi–Balatonkeresztúr közötti szakaszát ugyancsak „tok-
kal-vonóval” kilométerenként mintegy 2,4 milliárd forintért építette a Vegyépszer, de a lecsupaszított fõpálya fajlagos ára is ennek a fele volt. Az azonos mûszaki tartalomra tett ajánlatok végsõ értékelése még hátravan, az bizonyos, hogy a költségek lefaraghatók lesznek a mûszaki paraméterek módosításával. Ezeket a szigorú magyar szabvány határozza meg. A közelmúltban a szaktárca megbízásából szakértõi csoport vizsgálta felül a hazai elõírásokat. Megállapításuk értelmében a közlekedésbiztonság maximális figyelembevételével történõ módosításokkal hoszszú távon 5-20 százalék lehet a megtakarítás.
Nemzeti Autópálya Zrt.
Új kézben a közúti fejlesztések Bõvül a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. feladatköre: a közútkezelõ kht.-któl átveszik az országos közutak fejlesztését – értesült a Világgazdaság. A megnövekedett feladatok ellátásához létszámbõvítés is szükséges, a jelenlegi 150 fõhöz 25-30 új munkatárs csatlakozik. Tavaly kezdõdött az útügyi szervezetek átszervezése, ennek keretében mostantól valamennyi sztráda- és közúti fejlesztés az NA Rt.-hez került. Az új rendszer lehetõvé teszi az egységes építtetõi és versenyeztetõi szemlélet kialakítását és érvényesítését. A közúti feladatok átvételével létszámot is kell bõvíteni, a 25-30 új munkatárs a budapesti mellett négy vidéki projektirodában
dolgozik majd. A tervek szerint a társaság saját mérnökszervezetet is kialakít a beruházások lebonyolításának ellenõrzésére. Ettõl az intézkedéstõl az NA Rt. jelentõs költségmegtakarítást vár. Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató a Világgazdaságnak elmondta: a társasághoz átkerült 160 projekt mindegyike más-más készültségi fokon áll.
5
szaki vizsgákon ugyanakkor a bukási arány mindössze 7,2 százalék. Mindebbõl az látszik, hogy sajnos még mindig többségben vannak azok a jármûtulajdonosok, üzemben tartók, akik a mûszaki vizsgára felkészítik a jármûvet, de a két vizsgaciklus között elhanyagolják azt. A felügyelet ellenõrei szemrevételezéssel is végeznek mûszaki állapot felmérést, ezzel 4 százalék hibásat szûrnek ki. A mobil mérõállomás számadatai és az utóbbi két százalékos eredmény közötti óriási eltérésbõl a közlekedési hatóság szakemberi azt a következtetést vonták le, hogy a sokkal hatékonyabb, objektív mûszeres vizsgálat felé kell elmozdulni. A vizsgálatokba pedig be kell vonni a 3,5 tonna alatti jármûveket is, fõleg mert a magyarországi jármûállomány 85 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Ehhez egy olyan berendezést kerestek, amely lehetõség szerint teljes terjedelemben tudja mindazokat az ellenõrzési fázisokat, amelyeket a mûszaki vizsgán is elvégeznek, és a mérései hitelesek. Dr. Békési István az ünnepélyes átadáskor megemlítette, hogy terveik szerint minden megyébe szeretnének egy mobil ellenõrzõ állomást. Ennek finanszírozásához uniós támogatásra pályáznak. Ha pályázatuk sikeres lesz, akkor 2007 elsõ negyedévére már minden megyében lesz ilyen berendezés. F. Takács István
Sok mûszaki hibás gépkocsi vesz részt a forgalomban
Több mint 400 ezer vizsgálat fél év alatt A Közlekedési Fõfelügyelet 2006 elsõ félévében összesen 150 587 gépjármû közúti és telephelyi vizsgálatát végezte el. Az elvégzett mûveletek száma 431 057 volt, mivel egy jármûvet több szempontból is ellenõriznek. A vizsgálatok eredményeit az alábbiakban adjuk közre. Szabálysértési állapotot a vizsgált belföldi jármûvek 11,3 százalékánál, a külföldi jármûvek 6,2 százalékánál tapasztaltak. A közlekedésbiztonság szempontjából elsõrendû a gépjármûvezetõk vezetési és pihenõidejének az ellenõrzése, vagyis a tachográfkorongok vizsgálata. Az ellenõrzött menetírókorongok száma 69 625 db volt. A vizsgált belföldi korongok 7,9 százaléka, a külföldi korongok 7,1 százaléka szabálytalanságot rögzített. A másik kiemelt ellenõrzési terület a veszélyes áruk továbbítása. Az ellenõrzött veszélyesáru-szállító jármûvek száma 1867 (85 százalék belföldi és 15 százalék külföldi hatósági jelzésû), szabálysértési állapotot 57 külföldi, valamint 195 belföldi jármû esetében állapítottak meg. Forgalmi ellenõrzést a közúti közlekedési szolgáltatás feltételeinek betartása érdekében 60 267 jármû esetében hajtottak végre, amelyek 69 százaléka belföldi, 21 százaléka külföldi hatósági jelzéssel rendelkezett. Szabálysértést a belföldi honosságú jármûvek 11,4 százaléka, a külföldi honosságú jármûvek 6 százaléka követett el.
Vizsgálni kell, hogy a kipufogógázok összetétele nem lépi-e túl a megengedett károsanyag-tartalmat és mértéket. Környezetvédelmi mérést az országutak mentén 68 161 gépjármû esetében végeztek, amelyek 97 százaléka belföldi, 3 százaléka külföldi hatósági jelzésû volt. Szabálytalanságot a belföldi jármûvek 20,6 százalékánál, a külföldi jármûvek 0,4 százalékánál tapasztaltak. Az Egységes Közlekedési Hatóság legfontosabb feladata annak az ellenõrzése, hogy milyen közúti jármûvek kerülnek mûszaki szempontból az utakra. A mûszaki megvizsgálást három szempontból szoktuk kategorizálni. Az elsõ a forgalomba helyezés elõtti vizsgálat, ebbõl a múlt évben 329 506 történt meg. A második az idõszakos mûszaki megvizsgálás. 2005-ben 1 198 055 jármû idõszakos mûszaki vizsgálatára került sor. A harmadik a jogosító vizsgálat, amikor valaki átalakítást végeztet, pl. vonóhorgot szereltet az autójára és emiatt kell újra vizsgáztatni. Ez tavaly 128 154 vizsgát jelentett. A mobil vizsgálóállomásokkal 2686 személy és áruszállító gépjármûvet ellenõriztek 2006 elsõ félévében. A 2028 belföldi honosságú személy- és áruszállítóból 662 jármûnél fékhibát, 44-nél futómûhibát, 31-nél kormányszerkezeti hibát, 71nél gumiabroncs-rendellenességet, 140-nél világító- és jelzõberendezés mûködési hiányosságot, 12-nél szélvédõsérülést állapítottak meg. A 658 külföldi honosságú személy- és áru-
szállítóból 181 jármûnél fékhibát, 24-nél futómûhibát, 3-nál kormányszerkezeti hibát, 100-nál gumiabroncs-rendellenességet, 50-nél világító- és jelzõberendezés mûködési hiányosságot, 15-nél karosszériasérülést állapítottak meg. Kényszerpihentetésre a belföldi honosságú jármûvezetõkkel szemben 76, a külföldi honosságú jármûvezetõkkel szemben 162 esetben került sor. Rossz mûszaki állapot miatt rendkívüli mûszaki vizsgálatra 565 belföldi honosságú jármûvet rendeltek be, 52 külföldi honosságú jármû azonnali javítását rendelték el, továbbá külföldi jármûvek határon történõ belépését 9 esetben tagadták meg. Rendõrhatósági intézkedést 217 alkalommal kezdeményeztek. A vezetési és pihenõidõk szabályainak megsértése miatt 1081 esetben került sor helyszíni bírság kiszabására (belföldi honosságú 682, külföldi honosságú 399), szabálysértési eljárást 427 alkalommal kezdeményeztek (belföldi honosságú 318, külföldi honosságú 109), menetíró készülék mûszeres ellenõrzését 36 esetben rendelték el (belföldi honosságú 32, külföldi honosságú 4). A veszélyes áru szállítását végzõ jármûvek vezetõivel szemben 62 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. A külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármûvek által elkövetett szabálysértésekrõl 2006. elsõ félévében a Közlekedési Fõfelügyelet 140 értesítést küldött a honosság szerinti illetékes hatóságok részére.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2006
2006. július 19.
A FÕTÁMOGATÓ
VASÚT • CARGO • LOGISZTIKA KONFERENCIA ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2006. november 9–10., Budapest Hotel Corinthia Aquincum TÉMÁK
Kóka János
Közlekedéspolitika, vasútfejlesztés Új kormány, új minisztérium Merre tovább, szállítmányozás? Szállítmányozási felelõsségbiztosítás Szabályozás, de: mikor és hogyan? Tenderezés, itthon és az unióban Bemutatkozik a MÁV Cargo Group Fuvarpiaci helyzetkép Logisztika, informatika, vám
Kozák Tamás
FELKÉRT ELÕADÓK
Elmar Wieland
Elmar Wieland, a Schenker&Co. AG elnöke Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára Kozák Tamás, a MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettese dr. Berényi János, az UIRR alelnöke, a Magyar Vasúti Egyesülés elnöke Kemenesi Zoltán, a BILK Kombiterminál vezérigazgatója Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál ügyvezetõ igazgatója Kautz István, az MSZSZ elnöke, a Masped-csoport elnöke Wáberer György, az MKFE elnöke, a Waberer’s-csoport elnöke
Kemenesi Zoltán
INFORMÁCIÓ www.szallitmanyozas2006.hu Magyar Közlekedési Kiadó Tel.: 350-0763, 350-0764 dr. Berényi János
Kiss Gyula
KIEMELT TÁMOGATÓK:
TÁMOGATÓK:
VÁROSI KÖZLEKEDÉS
2006. július 19.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Százmilliós károkat okoznak a rongálók
A világ leghosszabb villamosa a nagykörúton Július 1-jén útjára indult az elsõ két szuperhosszú Combino villamos Budapesten, a 4-es, 6-os vonalán. A két szerelvény július közepéig csak hétvégén közlekedik, ezt követõen áll hétköznapi forgalomba. A világ leghosszabb, 54 méteres egy légterû villamosa darabonként 820 millió forintjába kerül a BKV-nak. A Moszkva térrõl utasokkal kigördülõ szerelvényen utazott Demszky Gábor fõpolgármester, valamint Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója. Az alacsonypadlós, padlófûtéses villamosok vonalán a BKV az elmúlt hetekben átépítette a peronokat, hogy a mozgásukban korlátozottak és a babakocsis kismamák könnyebben feljuthassanak a jármûre. A villamosokban nincs légkondicionáló berendezés, a szellõztetést légbefúvással oldják meg. A hagyományosan sárga színû villamosokat a Siemens cég gyártotta le Budapestnek ugyanúgy, ahogy az elsõ nagykörúti szerelvényt is, amely még 1887-ben indult el a Nagykörúton. A BKV most 40 villamost rendelt a cégtõl, a modern szerelvények jövõ év nyarára váltják ki teljes egészében a jelenlegi villamosokat. A Ganz villamosokat 1963 és 1981 között gyártották Magyarországon, összesen 151 szerelvény készült. A jármûvek csaknem három évtizede, 1978 óta futottak a budapesti Nagykörúton, elõtte más vonalakon szállították az utasokat. A 4-es, 6-os villamos a világ legforgalmasabb vonalai közé tartozik, naponta mintegy 220 ezren utaznak a járatokon. A fõpolgármester nemrég azzal mutatta be a Combino villamost,
hogy aki ezzel utazik, az érezheti majd: „a tömegközlekedés nem a szegények szimbóluma”. Aba Botond cégvezetõ korábban elmondta: összességében 36 milliárd forintba kerültek az új villamosok. Az üzemeltetésükhöz szükséges infrastrukturális beruházásokra, például a remizek és a nagykörúti peronok átépítésére 6,1 milliárd forintot fordítottak. 1,5 milliárd forintba került a remíz teljes átalakítása a Combinók garazsírozásához szükséges jelleggel. Számos speciális megoldást alkalmaztak, például olyan emelõrendszer mûködik a jármûaknában, amellyel a több mint ötven méteres villamosokat teljes hosszúságában fel tudják emelni. Az eddig a Hungária körúti kocsiszínben tárolt Ganz villamosokat ezután a kelenföldi remízben helyezik el. Üröm az örömben, hogy a frissen felújított megállókat és a vadonatúj szerelvényeket szinte azonnal megrongálták ismeretlenek. A közlekedési vállalat arról tájékoztatott, hogy évente átlagosan 100–120 milliós károkat okoznak a rongálások a jármûvek utasterében, külsõ burkolatán és az állomásokon. 2004-ben a kár meghaladta a 780 millió forintot. Leggyakrabban az autóbuszok és a metrókocsik külsõ burkolata és utastere esik áldozatul, de elõfordult olyan eset is, hogy a nagykörúti vil-
lamosok Petõfi híd alatt futó tápkábeleit lopták el, valószínûleg a vezetékek réztartalma miatt. Az utasváró pavilonok kezelésével megbízott Intermedia Kft. ügyvezetõ igazgatója, Tagai Istvánné az MTI-nek elmondta, hogy 2005-ben 616 esetben kellett javítani a 8 mm vastag biztonsági üveget, amely az utasvárót határolja, ez összesen 16 millió 382 ezer forintba került. A reklámvitrin 5 mm vastag üvege 195-ször rongálódott meg, ez 2,5 millió forint kárt jelent. A cég vezetõje hozzátette, hogy egy üveglap beszerelési költsége 5000 forint. Schõn Péter, a BRFK szóvivõje az MTI kérdésére elmondta, hogy Budapesten idén 43 esetben indítottak BKV-rongálás ügyében eljárást, mivel azonban nincs olyan központi szervezet, amely kifejezetten ilyen esetekkel foglalkozik, az ilyen okokból fakadó káresetek száma sokkal nagyobb lehet. A BKV sajtóirodája szerint léteznek megelõzõ intézkedések is, mint például az új Volvo buszok elektromos tükre, amely lényegében egy kamera, és a buszvezetõ elõtti képernyõre vetíti az utasteret. De megemlíthetõek a graffitibiztos jármûvek is, amelyekrõl azok speciális burkolása révén könnyebb lemosni a firkákat. Ugyanilyen bevált módszer a viszonylag vastag átlátszó fólia, amely bírja a karcolást és a graffitit. A megkarcolt, összefirkált fóliákat elegendõ lenne félévente vagy évente cserélni, de ez olyan pluszköltséget jelentene, hogy inkább nem vagy csak helyenként alkalmazzák.
Debrecenben hiába várták az új trolibuszokat
Nem teljesítette a szerzõdést a Transelektro Június végén felmondta a Ganz Transelektro Közlekedési (GTK) Zrt.-vel tizenegy trolibusz szállítására kötött szerzõdését a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) Zrt. – értesült a Népszabadság. A városi vagyonkezelõ társaság döntésével a Transelektro közlekedési cége egymilliárd forint árbevételnek mondhat búcsút. Március 31-e elõtt kellett volna szolgálatba állniuk Debrecenben a GTK által gyártott trolibuszoknak, de a tizenegy jármûbõl határidõre egy sem érkezett meg – mondta Nagy Attila. A DKV vezérigazgatója megerõsítette: cégük több hónapos hiábavaló várakozás után valóban felmondta a GTK-val kötött szerzõdést. A lépésre azt követõen került sor, hogy a társaság az év eleje óta nem kapott érdemi választ a cégtõl tárgyalási kezdeményezéseire. A troliszállítás
meghiúsulása miatt a DKV 301,5 millió forintos kötbért követel a GTK-tól, egyelõre azonban erõsen kérdéses, hogy ezt (ha jogosnak ítéli) ki tudja-e fizetni a Transelektrocég, vagy a debreceni vállalat beállhat a hitelezõk sorába. A DKV 2004 júliusában összesen 21 troli szállítására szerzõdött a GTK-val. Az elsõ tíz jármû tavaly tavasszal menetrendszerûen meg is érkezett. A városi tömegközlekedési cég üzleti tervében idén a teljes flot-
ta szolgálatba állításával számolt. Egyelõre nem dõlt el, hogy a hiányzó tizenegy jármû beszerzésére mikor írnak ki újabb közbeszerzési eljárást. Valószínû azonban, hogy az új debreceni trolik 2007 tavaszánál korábban már nem érkezhetnek meg. Nem döntött a GTK-val kötött trolibusz-szállítási szerzõdés sorsáról a BKV. Aba Botond, a fõvárosi társaság vezérigazgatója kifejtette: cégük a tavaly átvett tíz troli után idén tavasszal újabb 11 jármûvet várt a GTK-tól, ezek azonban nem érkeztek meg. A hozzávetõleg egymilliárd forintos rendelést még nem mondták le, de ha kell, a BKV lehívja a szerzõdéses érték tíz százalékának viszszafizetésére adott garanciákat.
Hamarosan az autópályákon is elérhetõ lesz a rendszer
SMS-ben is fizethetünk a parkolásért Egységes mobilparkolási rendszer indult július elsején Budapesten és az ország 16 városában – jelentette be Fürst György, az Elsõ Mobilfizetés Elszámoló Zrt. igazgatóságának elnöke. A fõváros kerületei közül csak az ötödikben nem lehet élni a mobiltelefonos parkolás lehetõségével. A rendszer úgy mûködik, hogy minden parkolási zónához tartozik egy telefonszám, ennek utolsó négy számjegye a terület kódja, amelyet SMSben kell elküldeni egy számra. A parkolási díj fizetése a rendszer visszaigazoló üzenetével indul, lehetõség van határozott idejû parkolást indítani, de bármikor SMS-sel is leállítható a díjfizetés ideje. A felhasználható
egyenleg feltölthetõ átutalással, csekken, készpénzben vagy a parkolótársaságok ügyfélszolgálatain is. Vajda Pál fõpolgármester-helyettes beszámolt arról, hogy a fõvárosi önkormányzat csütörtökön egy jogszabály módosításával teremtette meg a lehetõségét annak, hogy az V. kerület is a rendszer része lehessen. Fürst György szerint a rendszer elõnye, hogy a parkolás elindítása és leállítása mobiltelefonon keresztül történik, a díj fizetése perc alapú, és
a t-mobile-os elõfizetõk SMS-ben is feltölthetik parkolási egyenlegüket. A társaság a többi mobilszolgáltatóval is tárgyal ennek lehetõségérõl. A társaság a parkolóõröket WAPalapú ellenõrzési rendszerrel látta el, a rendszer beindításának fejlesztési költsége 100 millió forint nagyságrendû. A társaság felhasználóinak száma jelenleg 10 ezer körüli, ami Fürst György becslése szerint hamarosan az 50 ezret is, jövõre pedig az 500 ezret is elérheti. Az igazgatóság elnöke beszámolt arról is, hogy tervezik más közlekedési rendszerekben is a mobilfizetés bevezetését: már aláírtak egy szerzõdést az autópályákra.
Fotó: G. Szûcs László
Villamosokat, trolibuszokat újítanak fel
1,2 milliárdból fejleszt a Szegedi Közlekedési Társaság A Szegedi Közlekedési Társaság 2004 és 2006 között 1,2 milliárd forintot fordít fejlesztésre: év végéig 34 felújított jármû áll forgalomba – közölte Dózsa Gábor, a cég igazgatója. Az 1,2 milliárd forintból 200 millió forintot a belsõ infrastruktúra fejlesztésére, épületek felújításra és új üzemcsarnokok építésére fordított a társaság, 1 milliárd forintból pedig használt jármûveket vásárolt, amelyeket felújít – mondta a cégvezetõ. Hozzátette: az utasok megtartásához, illetve az utasszám növeléséhez – amint az egyik vonalon már meg is történt – szükség van a jármûpark cseréjére. A fejlesztési forrásból 716 millió forint bankhitel, 34 millió forint pénzbeli önrész, a fennmaradó összeg pedig a vállalkozás mûhelyeiben elvégzett munka.
Villamosok beszerzésére és felújítására 540 millió forintot költ a cég: az év végéig 16 villamost állítanak forgalomba, mindegyik felújított jármû, korszerû utastájékoztatási rendszerrel ellátva, közülük 8 már közlekedik is a városban – tudatta a szakember. Hasonló összeget költ a cég trolibuszok vásárlására és felújítására is: nyolc alacsonypadlós troli fog közlekedni Szegeden, köztük olyanok is, amelyeket egyedi tervek alapján a cég alakított át autóbuszokból. Ezen kívül használt csuklós trolibuszokat vásárolt és újít fel a társaság – mondta Dózsa Gábor.
A Bakony Mûvek az egykori NABI-ban
Amerikában suhanhatnak a magyar buszok Az Exbus (volt NABI) igazgatóságának közgyûlési elõterjesztései alapján a Bakony Mûvek Rt. válna a volt buszgyártó cég fõ tulajdonosává – írja a Napi Gazdaság. A cég eközben az amerikai piacra kezdett gyártani új, alacsony padlós autóbuszokat. A júliusi közgyûlésen 28 millió forinttal tervezik megemelni az Exbus jegyzett tõkéjét, a kibocsátandó részvényeket pedig a Bakony Mûvek jegyezné le. A részvények többsége olyan osztalékelsõbbségi részvény lenne, amely a törzsrészvényeket megelõzõen 10 százaléknyi kifizetésre jogosítana, ugyanakkor szavazati jog nem társulna hozzá. A befolyó pénzt az igazgatóság a Bakony Mûvek tulajdonában lévõ gépipari cégek részesedéseinek megvásárlására fordítaná. A volt buszgyártó üzletrészt
vásárolna a PELSO Szerszámkészítõ, a Bakony Préstechnika és a Bakony Ablaktörlõ Rendszerek Kft.-ben. Az Exbus hamarosan megkezdi egy új autóbusz sorozatgyártását. A 15 méter hosszú, alacsony padlós, légkondicionált buszban hatvan fõ utazhat kényelmesen. A jármûvek az amerikai piacra készülnek. A cég már korábban is szállított autóbuszokat több észak-amerikai nagyvárosba, de az újabb üzlet további lökést adhat a jelentõs piacon történõ értékesítésnek.
8
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
55 éves a Közlekedésmérnöki Kar
2006. július 19.
az európai hálózattal rendelkezõ operátor magyarországi képviselõje
Az évforduló megünneplésére egész napos jubileumi konferenciát szervezünk 2006. szeptember 14-én 10 órai kezdettel a BME központi épület I. emeletén. Minden egykori hallgatónkat és érdeklõdõt szeretettel és tisztelettel hívunk erre a jeles alkalomra.
Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo (ICF) S.A. magyarországi ügynöke – az Intercontainer Hungary Kft.
Jelentkezni lehet levélben: BME Közlekedésmérnöki Kar Dékáni Hivatal 1111 Bp., Mûegyetem rakpart 3. K. ép. I. em. vagy faxon a 463-3550 számon.
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
PROGRAM: 10–12 h ünnepi megnyitó, köszöntések 12–13 h fogadás, vendéglátás 13–16 h szakmai konferencia és kiállítás Szervezõ Bizottság
BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS, DISZTRIBÚCIÓ
• KOMPLETT
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
VÁMÜGYINTÉZÉS
» OBSERVER «
•
• RAKTÁROZÁS www.vnt.hu +36 (24) 520-170
JÖVEDÉKI ÜGYINTÉZÉS Területfejlesztési szakértõi munkalehetõség OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
Regionális hálózatot építõ területfejlesztési tanácsadó cég képzett szakemberek jelentkezését várja képviseleti, rendszeres vagy eseti szakértõi megbízások ellátására, magyar és angol nyelven. A feladatok a következõ területekre irányulnak: • területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi programok kidolgozása; • településfejlesztési és rendezési tervek készítése; • projekttervek, üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok készítése; • energia,- és hulladékgazdálkodási projektek kidolgozása; • önkormányzati és intézményi gazdálkodás átvilágítása, • EU-s projektek szervezése, ellenõrzése, menedzselése. Jelentkezni szakmai önéletrajz megküldésével lehet, amely tartalmazza a referenciamunkákat és a vállalt szakterület megjelölését is. Cím: Hazai Térségfejlesztõ Zrt., 1093 Budapest, Lónyay u. 22. E-mail:
[email protected]
Saját jármûparkunk bõvítéséhez keresünk nagyjármûvel, illetve rögzített felépítményes vagy csereszekrényes tehergépkocsival rendelkezõ olyan vállalkozókat, akiknél a saját csereszekrényeinket is használhatjuk. Rendszeres megbízást és szerzõdésben szabályozott fizetési határidõt tudunk szavatolni. Érdeklõdés esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal:
Günter Pfrommer Telefon: 0049 (0)74 54/96 12-141
[email protected]
Erich Gekeler Telefon: 0049 (0)74 54/96 12-135
[email protected]
LÉGIKÖZLEKEDÉS A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE
Budapest Airport
Légiforgalmi irányítók sztrájkja: felfüggesztve Július 6-án a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete bejelentette, hogy 2006. július 9-én délután 2 órától egészen a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat vezetésével való megállapodásig tartó sztrájkot hirdet. A légiforgalmi irányítók többségét tömörítõ Control – amelyet 2006 márciusában jegyeztek be szakszervezetként – a légiforgalmi irányítók jövedelmének jelentõs mértékû, több mint kétszeresére való emelését, valamint rájuk vonatkozóan évenkénti automatikus jövedelememelkedést garantáló bérrendszer bevezetését követelte. A béremelés szintjét a HungaroControl nem fogadta el, de
a július 7-én, pénteken kezdõdött tárgyalások során 4,7 százalékos bérfejlesztési ajánlatot tett, 2006. július 1-jére visszamenõ hatállyal. A pénteken kezdõdött egyeztetõ tárgyalásokon a bérkérdésekrõl a felek nem tudtak megállapodni, azonban egyesség született arról, a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete felfüggeszti a július 9-ére kitûzött sztrájkot. Ehhez a Control a tárgyalások 24 órán belüli folytatását szabta feltételül. Ennek megfelelõen a HungaroControl és a Control vezetõi közötti egyeztetések tovább folytatódtak, de július 13-án, lapzártánk idejéig még nem született megállapodás a két fél között. n
Ismét eladó a Malév? Sajtóértesülések szerint várhatóan õsz elején írják ki a negyedik privatizációs pályázatot a Malév értékesítésére. Szeptember elején fejezõdhet be a cég felértékelése, ezután hirdethetik meg eladásra a nemzeti légitársaságot. Valószínûleg ismét az a két cég jelentkezik majd, amelyik az elõzõ, sikertelen pályázatokon is részt vett, azaz a korábban a legjobb ajánlatot tevõ, orosz hátterû AirBridge Rt., va-
lamint a volt pilóták tömörülése, az ASBK Vagyonkezelõ Kft. Mivel a Malév folyamatosan veszteséges, jelenleg is több mint 30 milliárdos veszteséget görget maga elõtt, az elmúlt hónapokban szinte mindent kiszervezett vagy eladott, amit lehetett. Az ÁPV Rt, ezért jóval kevesebbet kaphat a légitársaságért, mint a tavaly ígért egymilliárd forint. n
Az elsõ kelet-európai oneworld-tag A oneworldnek nyolc légitársaság a tagja, és várhatóan 2007 elején újabb három légitársaság; a Malév, a Japan Airlines és a Royal Jordanian csatlakozik a szövetséghez. A oneworld szövetség tarifaképzésébõl és értékesítési tevékenységébõl származó bevétele az elõzõ év hasonló idõszakához képest 20 százalékkal, majdnem 650 millió amerikai dollárra emelkedett 2005-ben – csaknem háromszor gyorsabban növekedve, mint a taglégitársaságok összes utasforgalmi bevétele. A
oneworld légitársaságok közötti interline tevékenységbõl – amikor valamely légitársaság a másik légitársaság csatlakozó járatára értékesít jegyet – származó teljes árbevétel a nyolc légitársaság tekintetében több mint 1,8 milliárd amerikai dollár volt, beleértve a szövetségi tarifapolitikából és értékesítési tevékenységbõl származó hasznot is. Ez a nyolc légitársaság utasforgalmi szolgáltatásaiból származó teljes bevételében minden 30 dollárból 1 dollárt jelent.
n
Nõtt a BAA utasforgalma A repülõtereket (többek között a magyar Ferihegyet is) üzemeltetõ brit BAA Plc utasforgalma júniusban 3,9 százalékkal lett nagyobb, mint egy esztendeje volt. „Ez az adat annak a fokozatos javulást tükrözõ trendnek a jele, ami az év eleje óta tart” – áll a londoni Heathrow, Gatwick és Stansted repülõtereket is üzemeltetõ társaság közleményében.
A BAA, amely már elfogadta a spanyol építési vállalat, a Grupo Ferrovial felvásárlási ajánlatát, bejelentette, hogy júniusban 13,9 millió utas fordult meg repülõterein. A légi szállítások száma a BAA repülõterein 1,7 százalékkal növekedett júniusban; a szállított áruk mennyisége 0,1 százalékkel emelkedett. n
Növekvõ forgalom Ferihegyen Tavaly mintegy negyedével nõtt a Ferihegyi repülõtér utasforgalma, 2005. január végéig valamivel több mint 8 millió utas fordult meg a budapesti nemzetközi légikikötõben. Ez a teljesítmény elmarad a bécsi, de még a prágai eredményektõl is, azonban mindenképpen biztató, hogy a növekedés mértéke meghaladja az említett repülõtereken regisztráltakat. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a diszkont-légitársaságok megjelenése utánra jósolt konszolidációt követõen sem kezdett stagnálni a forgalom, hanem stabil bõvülés tapasztalható. Magyarország uniós csatlakozását követõen a fapados légitársaságok megjelenése és a tevékenységüknek is betudható utas- és repülõgépforgalom-növekedés – a nyugat-európai tapasztalatok és számos elõrejelzése ellenére – meglepetést okozott hazánkban. Az igazi felfutást azonban nem 2004, hanem a múlt év hozta Ferihegyen is, ahol csaknem 25 százalékkal nõtt az utasforgalom. Valószínûsíthetõ, hogy a jelentõs bõvülésnek nem csupán a diszkont-légitársaságok megjelenésének közvetlen, hanem közvetett hatása is oka lehet. Az alacsonyabb tarifák egyrészt növelhették az utazási kedvet, ebbõl pedig hagyományos szolgáltatásokat kínáló légitársaságok is
hasznot húztak, másrészt a piaci versenyben valamennyi légi fuvarozó igyekezett kedvezõbb árakat vagy utazási megoldásokat kínálni. A gyors növekedés láttán több olyan jóslat is elhangzott, hogy hamarosan bekövetkezik a magyarországi légi piac konszolidációja, ezért a ferihegyi utasforgalom csak minimális mértékben növekszik majd. Az elõre jelzett stagnálás – valószínûleg a fokozott versenyhelyzet miatt – egyelõre még nem következett be, amit jól mutat, hogy a tavalyi sikeres év után 2006 januárjában a Budapest Airport 15 százalékkal több utast regisztrált, mint egy évvel korábban, és a trend februárban 10 százalékos, márciusban 2,4 százalé-
Stewart Wingate az új vezérigazgató Július 1-jén Stewart Wingate hivatalosan is átvette a Budapest Airport (BA) vezérigazgatói tisztségét Chris Woodrufftól. Az átadást követõen Chris Woodruff egy ideig még tanácsadóként segíti a BA munkáját, majd szeptembertõl a BAA ausztráliai reptereit vezeti. A BA Zrt. szerint a vezetõváltás zökkenõmentes, hiszen Stewart Wingate és Chris Woodruff együtt dolgozott azóta, hogy a BAA átvette az irányítást Ferihegyen. Mielõtt Stewart Wingate a BA Zrt. kijelölt vezérigazgatója lett, a glasgow-i repülõtér ügyfélszolgálati igazgatójaként dolgozott, vagyis a repülõtér napi szintû mûködtetéséért felelt. A BAA elõtt 16 évig dolgozott a Black & Deckernél különbözõ vezetõ pozíciókban, többek között angliai logisztikai igazgatóként, angliai operatív igazgatóként és csehországi ügyvezetõ igazgatóként. A Budapest Airport új vezérigazgatója, Stewart Wingate a northumbriai egyetemen szerzett kitûnõ minõsítésû mérnöki
oklevelet, majd MBA diplomát a newcastle-i egyetemen. Anglia mellett Németországban, Csehországban és Skóciában is élt és dolgozott.
kos, áprilisban 7,9 százalékos, májusban pedig 5,5 százalékos növekedéssel folytatódott. A stagnálás inkább csak a ferihegyi repülõgép-forgalomban, vagyis a járatok számánál érzõdik: itt a növekedés 1-2 százalék körüli. A két forgalmi adat közötti eltérés elsõsorban abból adódik, hogy a légitársaságok a már meglévõ járataik utasforgalmának stabilizálására, vagyis a jobb utasférõhelykihasználtság elérésére összpontosítanak.
Egyre többen Ferihegyen A Budapest Airportot a Ferihegyre üzemelõ légitársaságok részérõl az utóbbi években számos kritika érte a túl magasnak tartott repülõtéri díjak miatt. A BA Zrt. menedzsmentje ezért idén április folyamán – január elejéig visszaható hatállyal – átlagosan 5 százalékkal csökkentette a régióban az addig legdrágábbnak számító Ferihegyi repülõtér díjait, amivel összesen mintegy 1,3 milliárd forintot takaríthatnak meg az érintett légitársaságok a BA Zrt. szerint. A Ferihegyi repülõtér üzemeltetõje idõközben új stratégiát dolgozott ki arra, hogy a légikikötõ minél vonzóbb legyen Európa vagy a világ légitársaságai számára és megõrizze vagy növelje versenyképességét a régió, nem utolsósorban pedig az egyre jobb eredményeket elérõ magyarországi regionális repülõterekkel szemben. A programban a BA Zrt. együttmûködik a magyar turisztikai hatóságokkal és szervezetekkel, többek között pontos elemzéseket készítve a hazai és turisztikai trendekrõl, hogy az ezekbõl levonható következtetésekkel segítse a légitársaságok útvonalés járatpolitikáját. A Budapest Airport szerint az erõfeszítések eredménye már idén tavasszal is láthatóvá vált, többek között abból, hogy számos légitársaság kezdte meg vagy döntött újra a Ferihegyi üzemelés mellett. Márciusban az Air Baltic indította el vilniusi járatát, a helsinki útvonalon beszállt a versenybe az SAS fapados légitársasága, a Blue1. Májusban a München–Budapest útvonalon a német Condor, a New York–Budapest viszonylatban pedig az amerikai Delta Airlines indult el. Június végén az iráni Caspian Airlines nyitotta meg Teherán–Budapest járatát, július 28-tól pedig a JAL (Japan Air(Folytatás a III. oldalon)
II
LÉGIKÖZLEKEDÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. július 19.
SkyEurope
Áruszállítás – alacsony költséggel Az alacsony költségû légitársaságok, közkeletûbb elnevezéssel fapadosok megjelenése az utazóközönség számára mérsékeltebb árú jegyeket hozott, és korábban számos, inkább csak közúton vagy vasúton megközelíthetõ célállomásokat tett elérhetõvé repüléssel. Ez a folyamat azonban a piaci szereplõket egyre intenzívebb versenybe hajszolta. A légi csatában a diszkont-légitársaságok alapvetõen két eltérõ stratégia mentén dolgoznak. Az egyik csapásirány az alacsonyabb díjakat kínáló másodlagos repülõterek igénybevétele, a másik a központi repülõterekre való üzemelés. A SkyEurope ez utóbbi körbe tartozik, ami további lehetõségeket nyitott meg számukra – hívta fel a figyelmet Ralph Preclik, a légitársaság termékigazgatója. – Légitársaságuk gyakran hangoztatja, hogy számos diszkont kategóriába sorolt versenytársukkal ellentétben fõként a központi légikikötõkre repülnek. Ezeken a repülõtereken általában fejlett infrastruktúra szolgálja az áruszállítást. A stratégiájuk kialakításánál ezt is figyelembe vették? – A SkyEurope-nál az utasközpontú gondolkodás dominál, ez vezérelte a légitársaságot, hogy számos társaság megoldásával szemben ne a másodlagos, általában a városközponttól – vagy átszállás esetén a forgalmasabb repülõtértõl – messze lévõ, tehát pluszköltségeket is teremtõ repülõterekre, hanem lehetõség szerint a központi légikikötõkbe repüljön. Alapvetõen tehát nem volt
hatással a stratégia kialakítására az áruszállítási tevékenység, már csak azért sem, mert ezzel az üzletággal csak 2005 júliusában indultunk el. – Mi volt az oka a döntésnek, vagy ha más oldalról nézzük, a késlekedésnek? – Késlekedésrõl nem beszélhetünk, hiszen az induláskor – ahogy most is – az alaptevékenység minél jobb ellátására összpontosítottunk. Mûködésünk megszilárdulása és a folyamatos fejlõdés megteremtése után vetõdött fel, hogy a cargo irányába is nyissunk, kihasználva az említett elõnyt, vagyis azt, hogy valódi menetrend szerinti, ugyanakkor diszkont-légitársaságként a központi repülõterekre repülünk.
SkyEurope A SkyEurope légitársaságot Christian Mandl és Alain Skowornek alapította 2001. szeptember 6-án. Pozsonyi, budapesti, krakkói, varsói és prágai bázisával a SkyEurope Közép- és Kelet-Európa vezetõ alacsony költségekkel üzemelõ légitársasága, amelyet 2005. szeptember 27. óta nyilvánosan jegyeznek a varsói és bécsi tõzsdén. A légitársaság összesen 71 útvonalon 38 célállomásra, 21 európai országba repül 16 Boeing 737-esbõl álló flottájával. A légitársaság nemrégiben 32 új Boeing Next Generation 737-700 repülõgépre adott le rendelést, ebbõl 11 gép vásárlására szándéknyilatkozatot írt alá.
Ralph Preclik, a SkyEurope termékfejlesztési igazgatója, Jason Bitter, a SkyEurope üzemeltetési igazgatója, Christian Weidener, a Leisure Cargo áruforgalmi igazgatója és Zuzanka Agustinákova, a SkyEurope cargoreferense
A LÉGIKÖZLEKEDÉS melléklet megjelenik a
és a
támogatásával
– Éppen egy olyan idõszakban vágtak bele ebbe az üzletágba, amikor az árutonna-kilométer (FTK) csökkenést mutatott az európai légi áruszállításban. Nem jelentett ez visszatartó erõt? – A cargobevételek valóban csökkenõ tendenciát mutattak az iparágban, de ez nem érintette a SkyEurope-ot, mivel nem az áruszállítás a fõ üzletágunk. Döntésünket az is támogatta, hogy – az alacsony költségû légitársaságokra jellemzõ módon – minimális szervezettel, gyors és átlátható folyamatokkal dolgozunk. Egyértelmû volt, hogy a cargo esetében nem alakítunk ki külön szervezeti egységet vagy infrastruktúrát a repülõtereken. A kézenfekvõ megoldás a kiszervezés, egészen pontosan az áruszállítási tevékenység szervezésének ügynöki rendszerrel való lefedése volt. – Kit bíztak meg a feladattal? – A piaci tájékozódás után a Leisure Cargo mellett kötöttünk ki. Ez a cég kifejezetten a turisztikai célú légi fuvarozók áruszállítási ügynöki (GSA) tevékenységének ellátására jött létre, és vagy saját hálózatán, vagy a képviseletét felvállaló vezérügynökökön keresztül lefedi azokat a célállomásokat is, amelyekre repülünk. – A hálózatnál tartva: a diszkont légitársaságok „dot”, azaz pontfilozófia szerint üzemelnek, nem alkotva sem klasszikus saját gyûjtõ-elosztó központotokat, sem a hagyományosnak megfelelõ útvonalhálózatot. Mennyiben nehezíti ez az áruszállítási tevékenységet? – Járatainkkal valóban nem képezünk hálózatot, és ez nem is célunk. Mégis, az áruszállításban az általunk megbízott ügynök révén – amely 15 másik légitársaságot is képvisel – gyakorlatilag egy nagyobb hálózatnak vagyunk a tagjai, vagyis a feladott áruk nemcsak pontból pontba juthatnak el kedvezõ feltételekkel, hanem tranzitálva is. Ugyancsak elõnyös, hogy a nagy, központi repülõterek mellett korábban perifériának számító légikikötõkbe is repülünk, így ezekre a célállomások már a leggyorsabbnak számító légi szállítással is eljuttathatók az áruk, méghozzá a menetrend szerinti üzemelés kínálta kiszámíthatósággal. – A feladatokat és a profitot hogyan osztják meg az ügynökükkel? – A bevételekbõl mind a két fél az áruforgalom mértékében részesül, ami a minket képviselõ ügynök szá-
Fotó: SkyEurope
mára is ösztönzõ. A feladatok egy részét, például a kapacitások értékesítést a Leisure Cargo vagy az általa megbízott ügynökség végzi, az árukezelést, vagyis a logisztikai feladatokat pedig az általa szerzõdtetett szolgáltatók látják el a különbözõ repülõtereken. Az áruszállításhoz kapcsolódó tevékenységek között – a légi szállításon túl – van olyan, amelyet saját földi kiszolgáló cégünk végez, ahol pedig nem saját erõbõl oldjuk meg a földi kiszolgálást, ott az általunk megbízott ground handling szolgáltató látja el a cargo jellegû feladatokat is. Ezek azonban csak az áruk és csomagok felszállás elõtti vagy leszállás utáni be-, illetve kirakodására korlátozódnak, az árukezelést nem foglalják magukba. – Elsõsorban milyen áruféléket és milyen megoldásokkal szállítanak? – Utasszállító tevékenységünkbõl adódóan nehézáru-szállítással nem foglalkozunk, nem használunk légi konténereket sem, vagyis kizárólag darabárut fogadunk be. A szállított árufajták túlnyomórészt elektronikai berendezések, alkatrészek, textilipari termékek, csomag- és postaküldemények. Ez utóbbi esetében például Barcelona és London között jelentõs forgalmat bonyolítunk le. – Az alacsony költségû légitársaságok meglehetõsen jó utasférõhelykihasználtsággal büszkélkedhetnek. Korlátozza ez az áruszállítási kapacitást? – Mivel az áruszállítási tevékenységbe csak indulásunk után több évvel vágtunk bele, nagyon körültekintõen tudtuk meghatározni a cargokapacitást. Ez jelenleg járatonként
1 tonna, amit teljes utasférõhely-kihasználtság esetén is biztosítani tudunk. – Milyen eredményt sikerült elérni az elmúlt szûk esztendõben? – Mivel éppen júliusban lesz egy éve, hogy beléptünk az áruszállítási piacra, nincs viszonyítási alapunk. Az mindenképpen biztató, hogy idén májusban, vagyis egy hónap alatt az elmúlt kilenc havi árumennyiség egyötödét szállítottuk. – Ez alapján milyen eredményre számítanak ebben az évben? – Mivel Budapesten saját magunk vettük át a járatainkhoz kapcsolódó földi kiszolgálási feladatokat, az év elsõ három hónapjában a cargoforgalmunk mintegy 15-20 százalékát adó Ferihegyrõl, illetve Ferihegyre nem tudtunk árut szállítani, valamint az ugyancsak potenciálisnak számító Prága is csak idén tavasztól kapcsolódott be az áruszállításba, tehát most is csonka évrõl beszélhetünk. Ennek ellenére reálisnak tartom, hogy 2006 végére megduplázódik a szállított áruk mennyisége, és ezt 2007-tõl tovább tudjuk növelni. Ennek érdekében – a Leisure Cargóval közösen – folyamatosan tárgyalásokat folytatunk a repülõterekkel, és azon légikikötõk esetében is igyekszünk megoldást találni, ahol még nem épült ki áruszállítási infrastruktúra. Sz. M. A SkyEurope áruszállítási kapacitását – a Leisure Cargo partnereként – Magyarországon a Globe Air Cargo értékesíti.
Újabb Boeing 737 NG repülõgépek Pontos fapados, saját földi kiszolgálással a SkyEurope flottájában Május 30-án a SkyEurope megerõsítette a 2007-ben szállítandó, négy darab Boeing-737-700-as gépének hitelbõl történõ finanszírozását és a Bank of Scotland Corporatet bízta meg, hogy szállítás elõtti fizetéssel és hosszú lejáratú kölcsönnel finanszírozza azt a négy új B-737-700 NG (New Generation) repülõgépet, amelyet 2007 második felében szállítanak le a légitársaság számára. A SkyEurope 16 Boeing 737 NG típusú gép vásárlására kötelezte magát, valamint további 16 repülõgépre adott vásárlási opciót. Az elsõ 12 repülõgépbõl négy már a SkyEurope flottájában repül a GECAS repülõgéplízing céggel kötött megállapodás révén. A fennmaradó B–737 NG-k (összesen négy), amelyek 2007-ben érkeznek – kombinált értékben, 220 millió USD listaáron –, lesznek az elsõ olyan repülõgépek, amelyek közvetlenül a SkyEurope tulajdonába kerülnek, és a légitársaság a saját költségvetésébõl finanszírozza a vásárlást. „Ez a tranzakció az elsõ lépés a lízingelt és a saját repülõkbõl álló vegyes finanszírozású géppark megteremtéséhez, valamint
egy olyan stratégiához, amelyet a SkyEurope-hoz hasonló légitársaságok is követni fognak” – jegyezték meg a légitársaság vezetõi. Egy hónappal késõbb, június 30án a SkyEurope a májusban tett 16 vételi opciója közül ötöt vásárlási szándékra váltott, így összesen 21 repülõgépre vásárlására kötelezte el magát. A mintegy 295 millió dollár összértékû repülõgépek a tervek szerint 2008ban érkeznek meg a SkyEurope flottájába. Az új gépek mindegyike úgynevezett winglettel, vagyis speciálisan kialakított szárnyvégekkel rendelkezik majd, ami a kedvezõbb repülési tulajdonságok révén csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal az üzemelési költségeket.
A SkyEurope a Ferihegyi repülõtérre üzemelõ diszkont légi fuvarozók közül a legpontosabb – közölte a társaság a május végén kiadott gyorsjelentésében. A légitársaság szerint a jó eredményhez nagyban hozzájárul az is, hogy a budapesti nemzetközi légikikötõben saját maguk végzik a földi kiszolgálási tevékenységet. Mivel a fapados légitársaságokat gyakran éri az a vád, hogy sokat késnek, ezért a SkyEurope idén május végén közzétette budapesti járatai menetrendszerûségére vonatkozó statisztikáit. A légitársaság a májust megelõzõ három tavaszi hónap során a Budapestrõl repült 16 célállomása esetében vizsgálta járatai menetrendi pontosságát. A felmérés eredménye szerint a Ferihegyrõl induló és ide érkezõ SkyEurope-járatok több mint 90 százaléka idõben érkezett meg a célállomásra, a további alig 10 százaléknál a késések nem haladták meg a 30 percet. A légitársaság közlése szerint ez az arány nemcsak a fapados repülõtársaságok között kiemelkedõen jó eredmény, hanem minden más öszszehasonlításban is megállja a helyét. A légitársaság értékelésében kiemelte: az eredmény nagyban kö-
szönhetõ annak is, hogy a földi kiszolgálást saját maguk végzik Budapesten, így „személyzetük gyors munkája lerövidíti a földön való tartózkodás idõtartamát”. A saját ground handling szervezet év eleje óta látja el a földi kiszolgálás feladatait, többek között a társasággal kapcsolatos check-in tevékenységet és a jegyeladást is. A légitársaság Ferihegyen a saját buszaival szállítja a repülõgépekhez az utasokat, ezáltal gyorsabbá válik a ki- és beszállás. A repülõgépek állóhelyrõl való kitolatását ugyancsak saját jármûvekkel oldják meg. Önálló földi kiszolgálási (ground handling) szolgálattal a légi fuvarozók közül a SkyEurope mellett jelenleg csak a Malév rendelkezik a Ferihegyi repülõtéren, a többi légitársaság számára a Budapest Airport végzi ezt a szolgáltatást.
LÉGIKÖZLEKEDÉS
2006. július 19.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
III
Malév Hungarian Airlines
Javuló eredménnyel a oneworld-tagság kapujában Több mint 9 százalékkal több utast szállított a Malév az elmúlt esztendõben, az utasszám növekedési trendje idén tovább folytatódik. Mindemellett a magyar nemzeti légitársaság az idei elsõ félévben is jelentõs lépéseket tett a költséghatékony gazdálkodás érdekében. A oneworldtaglégitársaságokkal kötött kereskedelmi, code-share és a törzsutasprogramok összehangolását célzó megállapodásaival pedig egyre közelebb került ahhoz, hogy a légitársasági szövetség tagjává váljon. A Malév Zrt. idén április végén tette közzé jelentését, amely beszámolt arról, hogy a társaság 2004-ben még csaknem 5 milliárd forintnyi vesztesége 2005-ben 1,3 milliárd forintra mérséklõdött. Az átlagos jegyárak csökkenése ellenére is 2,3 százalékkal nõttek a menetrendszerinti bevételek, az egyre kedvezõbb trendnek megfelelõen ezen belül a második félév már 7,6 százalék feletti növekedést mutatott. Eközben a Malév az üzemanyag-értékesítési üzletágát kiszervezte, majd értékesítette, így a társaság rendes üzleti bevételei összességében a 2004. évi szinten maradtak. Az üzemi tevékenység költségeit a bõvülõ forgalom ellenére a szigorú költséggazdálkodásnak és a megkezdett hatékonyságjavító intézkedéseknek köszönhetõen az üzemanyagköltség kivételével 0,6 százalékkal sikerült csökkentenie a légitársaságnak. Az üzleti költségek 20 százalékát is meghaladó részét képviselõ kerozinköltség viszont a jelentõs mértékû világpiaci árnövekedés miatt 6,7 milliárd forinttal volt magasabb az elõzõ évinél, ezért az üzemi tevékenység vesztesége magasabb lett a tervezett értéknél. A Malév 2005 végén önálló cégekbe szervezte ki a földi kiszolgálási és a napi karbantartási tevékenységet végzõ szervezeti egységeit, így ezen stabilan nyereséges cégek valós értékét szerepeltetni tudták a Malév mérlegében, ami lehetõvé tette a saját tõke helyreállítását, ami évek óta most elõször haladta meg jelentõsen a társaság jegyzett tõkéjét és tükrözi a Malév-csoport tényleges értékét.
Növekvõ forgalom A Malév menetrendszerinti és charterjáratain 2005-ben valamivel több mint hárommillió utas szállított. A stabilabb bevételt és magasabb fedezetet jelentõ menetrendszerinti forgalom részesedése nõtt, a szállított utasok száma pedig 2004-hez képest 9,3
százalékkal bõvült, jóllehet a verseny egyre erõsebbé vált a piacon. A magyar nemzeti légitársaság elsõsorban a kelet-európai és mediterrán régióban tudott erõsödni, átlag feletti, 1415 százalékos forgalomnövekedéssel. A Malév részesedésének csökkenése a ferihegyi forgalomból 2005. második felében megállt, az év végén pedig ismét növekedni kezdett, és ez a trend a légitársaság közlése szerint 2006ban is folytatódik. A Malév járatain az utasférõhely-kihasználtság 2005-ben 2,1 százalékkal 66,6 százalékra nõtt, a nyári csúcsidõszakban az átlagos telítettség meghaladta a 80 százalékot.
Biztató évkezdés A Malév erre az évre nullszaldós, illetve pozitív adózás elõtti eredménynyel számol. A légitársaság az elmúlt évek negatív eredményei után ezt a célkitûzést a bõvülõ régiós forgalomra, a magasabb piaci részesedésre, a oneworld légitársasági szövetséghez való csatlakozás keretében már megkötött és megkötendõ kétoldalú egyezmények forgalomnövelõ hatására építi. Ez utóbbiak máris a menetrendszerinti bevételek 10,9 százalékos növekedését hozták. A Malév számára bizakodásra adhat okot, hogy az esztendõ elsõ negyedévében csaknem 12 százalékkal többen utaztak a légitársaság menetrendszerinti járataival, amelyeken az utasférõhely-kihasználtság is csaknem 3 százalékkal nõtt a múlt év hasonló idõszakához képest. A repülési tevékenységbõl származó bevétel pedig a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 19 százalékkal növekedett. A forgalom bõvülésének egyik látványos jele volt, hogy a nemzeti légitársaság idén a korábbinál csaknem egy hónappal korábban, május 30-án szállította egymilliomodik utasát. A Malév továbbra is a kelet-európai, illetve a mediterrán régióban könyvelheti el a legnagyobb mértékû forgalombõvülést, ugyanakkor a
nyugat-európai régióban is, az erõs versenytársak ellenére, 6 százalékkal több utast szállított. A légitársaság négy hosszú távú járata – New York, Toronto, Peking és Bangkok – az év elsõ három hónapjában ugyancsak jól teljesített: ezeken a vonalakon összesen 70 százalékkal utaztak többen a múlt évhez képest. A Malév a mûszaki megbízhatóság, menetrendszerûség és pontosság tekintetében a nemzetközi légiközlekedési iparág élvonalába tartozik. Az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) 2006 elsõ negyedévi jelentése szerint a 25 tagvállalat közül a legpontosabb lett a rövid és középtávú, vagyis mintegy 3000 km-es sugarú körön belül közlekedõ járatok tekintetében. Az AEA a poggyászokra leginkább ügyelõ légitársaságok közül a harmadik legjobbnak találta a magyar nemzeti légitársaságot.
A oneworld-tagság kapujában A Malév tavaly november 22-én kapott hivatalos meghívást a oneworld légitársasági szövetségbe, miután az elõzetes auditokon sikeresen megfelelt. A csatlakozási folyamat – amelyben a Malévet a Finnair segíti – csak azt követõen zárulhat le, hogy a magyar nemzeti légitársaság öszszehangolta – elsõsorban kereskedelmi vonatkozású – informatikai rendszereit a taglégitársaságokéval, valamint az ugyancsak csatlakozásra váró tagjelöltek rendszereivel. A folyamat másik fontos része a tagokkal való együttmûködések, fõként a menetrendek, útvonalak és törzsutasrendszerek összehangolása. Ezen a területen a Malév már jelentõs lépéseket tett azzal, hogy a Finnairrel, a British Airwaysszel és a spanyol Iberiával közös járatszámmal (codeshare) való üzemelésre vonatkozó megállapodásokat, az American Airlinesszal pedig kereskedelmi szerzõdést kötött az elmúlt év végén, illetve idén az elsõ félévben.
Szolgáltatásokra összpontosítanak A magyar nemzeti légitársaság számára már a szövetségi csatlakozás kezdeti szakasza is figyelemreméltó
Budapest Airport
Növekvõ forgalom Ferihegyen (Folytatás az I. oldalról) lines) indít öt charterjáratot Tokió, Nagoya, Oszaka és Budapest között. Ez pedig azért is figyelemreméltó, mert a JAL és a Malév egyaránt a oneworld légitársasági szövetség tagjelöltje. Az új járatnyitásokkal jelenleg 50 légitársaság repül Budapestre, a világ mintegy 100 célállomásával teremtve közvetlen kapcsolatot, és az sem elhanyagolható tény, hogy Ferihegy a nagyobb légitársaságok közül már nemcsak a Malévnak jelent bázisrepülõteret, hanem a régió két jelentõs diszkont-légitársasága, a SkyEurope és a Wizzair számára is.
jus 22-én írta alá a Fõvárosi Droszt Kht. és a Budapest Airport Zrt. a ferihegyi drosztok üzemeltetési jogának átadásáról szóló szerzõdést. A pályázat csak a terminál elõtti utasfelvétel jogát hirdeti meg, a rendelt taxik a továbbiakban is változatlanul használhatják Ferihegyet. A Budapest Airport május 25-én írta ki a nyilvános, kétfordulós pályázatot a Ferihegyi repülõtér taxiszolgáltatásának üzemeltetésére annak érdekében, hogy a Magyarországra látogatók minõségi, megbízható és értékarányos személyszállítási szolgáltatást kapjanak a Ferihe-
Taxi és shopping A Ferihegyi repülõtér egyik régi problémája, az évekkel korábban olykor „taxisháborúként” is aposztrofált állapot végre megoldódhat, mivel a repülõtér üzemeltetõje elõtt megnyílt az út a taxiszolgáltatásra vonatkozó pályázat kiírására. Ezt az tette lehetõvé, hogy a Fõvárosi Közgyûlés a Budapest Airport javaslatára megváltoztatta az erre vonatkozó jogszabályt. Ezt követõen idén má-
Négy taxis díjzónára osztják majd a fõvárost
gyi repülõtéren. A június 20-i határidõre három konzorcium adott be ajánlatot: a Konzorcium, amely a 6x6 Taxi Kft.-t, a Buda Kft.-t, a Budapest Taxi Kft.-t, a City Taxi Szövetséget, a Fõtaxi Zrt.-t, a Taxi 2000 Kft.-t és a Taxi 4 Kft.-t tömöríti; a Volán-Airport Taxi Service Konzorcium, amelynek az A-Taxi Kft. és a Voláncom Kft. a tagja, a harmadik csoport pedig a Zóna Service Konzorcium. Ezt az Euro Taxi Bt., az Airport Security Kft., az UTAX Bt., a NEXT AUTO Kft., az Office Service Concept Kft., a Petrányi-Auto Kft. és a Szakál József egyéni vállalkozó alkotja. A BA értékelõ bizottsága mindhárom konzorcium pályázatát elfogadta és a tender elsõ körében az általuk ajánlott fuvardíjak alapján rangsorolta azokat. Az elsõ helyen a Zóna Service végzett, ezt a csoportot a Volán-Airport Taxi Service Konzorcium, harmadik helyen pedig a Konzorcium követte. A BA Zrt. a második, egyben utolsó körébe ismét meghívta mindhárom ajánlattevõt, és a végsõ döntést követõen várhatóan július 21-én hirdet eredményt. A taxiközlekedés helyzetének megoldása mellett a repülõtér üze-
A oneworld-tagságról szóló szerzõdést tavaly novemberben Budapesten írta alá Gönci János, a Malév vezérigazgatója és John McCulloch, a szövetség elsõszámú vezetõje
eredményeket hozott. Az ennek köszönhetõ forgalombõvülés révén a Malév piaci részesedése saját útvonalhálózatán 40,4-rõl 42,2 százalékra növekedett az idei elsõ negyedévben, az utazóközönsége számára pedig mind Európában, mind Észak- és Dél-Amerikában egyre több célállomás vált gyorsan és kényelmesen elérhetõvé – hívta fel a figyelmet a légitársaság májusban kiadott közleménye. A légitársasági szövetségi tagság a Malév számára azonban nem garancia, inkább lehetõség. Az elõnyök kiaknázása mellett a meglehetõsen kiélezett versenyben önerõbõl kell helytállnia, vagyis – hasonlóan az iparág többi szereplõjéhez – meg kell találnia azokat a piacokat, útvonalakat és megoldásokat, amelyekkel vagy a bevételeit növeli, vagy a költségeit csökkenti. Elõbbi körbe tartozik, hogy a légitársaság idén tavasszal ismét menetrendszerinti járatokat indított London Gattwick repülõtérre, valamint – ötödik romániai célállomásként – Marosvásárhelyre. Emellett a nyári menetrendben számos célállomás esetében nagyobb sûrûséggel indulnak a járatok, illetve menetrend szerint, közvetlenül juthatnak el az utasok olyan népszerû tengerparti nyaralóhelyekre, mint Dubrovnik, Split, Burgasz és Malaga. A Malév idén is közlekedtet menetrendszerinti járatokat a sár-
melléki repülõtérre, ezek a balatoni üdülõtérséget kötik össze Berlinnel, Stuttgarttal és Koppenhágával. A IATA elõírásainak megfelelõen a Malév 2005-ben megkezdte az elektronikus jegy (e-Ticket) szolgáltatás bevezetését. Az év végétõl már a teljes útvonalhálózatra válthatók lesznek e-jegyek, 2007 folyamán pedig az új megoldás teljes egészében kiváltja a hagyományos, papír alapú repülõjegyeket a IATA valamennyi taglégitársaságánál. A IATA becslései szerint az iparági szereplõk együtt évente összesen mintegy 3 milliárd dollárt tudnak majd megtakarítani azáltal, hogy az e-jegy „elõállítási költsége” csupán tizede a hagyományos repülõjegyekének. A költségcsökkentés alighanem jól jön majd a Malév számára is, hiszen ezzel is javítani tudja majd a mérlegét. A nemzeti légitársaság közlése szerint ugyancsak jelentõs megtakarítást tudtak elérni azzal, hogy idén januártól már az Oracle által kifejlesztett, az optimális járatgazdálkodást segítõ flottarotációs rendszert használják. Az egyedi igényekre szabott, FLORO névre keresztelt informatikai megoldással az év elsõ két hónapjában mintegy 160 millió forintos fedezetnövekedést tudott elérni a Malév, amely ettõl az IT-fejlesztéstõl éves szinten mintegy egymilliárd forintos eredményjavulást vár.
meltetõje a 2-es terminál elõtt egy új, 1000 férõhelyes, a gépkocsijukat hosszabb idõre Ferihegyen hagyó utasok számára kialakított, kedvezõbb díjért igénybe vehetõ parkolót nyitott meg. A szolgáltatások színvonalának javítására tett intézkedések közül azonban nem ez volt az egyetlen az utóbbi hónapokban: a BA Zrt. most azt is el szeretné érni, hogy a Ferihegyi repülõtéren mûködõ üzletei és éttermei az általuk kínált termékeket azok értékével arányos áron kínálják.
ságok, és várhatóan emelkedni fog szolgáltatás színvonala is. A Budapest Airport pedig azzal, hogy alaptevékenységeire koncentrál, hatékonyabb, eredményesebb és versenyképesebb lesz.
Profiltisztítás A BA Zrt. május 23-án zárt pályázatot hirdetett meg a 100 százalékos tulajdonában lévõ, a repülõgépek földi kiszolgálását végzõ Budapest Airport Handling (BAH) Kft. értékesítésére. A tender – amelyre nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezõ, szakmai társaságokat hívott meg a repülõtér-üzemeltetõ – július 31-én zárul, és az új tulajdonos már augusztusban át is veheti a BAH-t. A BA Zrt. vezetése szerint az üzletág értékesítésére azért kerül sor, mert a földi kiszolgálás nem tartozik szorosan egy repülõtér-üzemeltetõ feladatai közé, sokkal hatékonyabban tudják az erre szakosodott profik üzemeltetni. Az értékesítés nyomán a földi kiszolgálást a jelenleginél olcsóbban vehetik igénybe a légitársa-
Cargobázis 2007 õszére A földi kiszolgálási üzletág értékesítése utána a BA Zrt. a repülõtéri minibusz-szolgáltatástól és a – még a privatizáció elõtt a Malévtõl mintegy 5 milliárd forintért vásárolt – repülõtéri üzemanyag-kiszolgáló cégétõl is meg kíván válni. A BA Zrt. megkezdte a ferihegyi szabályozási terv módosítását, ami megteremti a lehetõséget az új, a repülõtér területén, de Vecsés közigazgatási területén, a 2-es terminál szomszédságában helyet kapó cargobázis beruházásának beindítására és 2007 novemberi befejezésére. Ennek a komplexumnak a tervezése már folyamatban van. A cargobázis nem az egyetlen tervezett komolyabb beruházás: a BA Zrt. kibõvíti a 2-es terminált, új terminálszárnyakat, mólókat épít hozzá és megnöveli a beszállókapuk számát. Egybenyitja a jelenleg különálló 2A és 2B terminált, a találkozási pontnál egy új indulási csarnokot hoz létre, ahol üzletek és éttermek is helyet kaphatnak.
