MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 8. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
Az Állami Autópálya Kezelõ ZRt. ismét megkapta az ISO integrált minõség- és környezetirányítási rendszer tanúsítványát, amelynek auditálását még tavaly decemberben végezte el a TÜV Rheinland InterCert Europa. Az auditáló a világ egyik legrégebben alapított mûszaki felügyeleti szervezetének, a TÜV Rheinland Holding AG-nek a tagja. Az elõírásoknak megfelelõen háromévente aktuális audit múlt év végi idõzítését az indokolta, hogy a cég feladatköre az elmúlt idõszakban jelentõsen bõvült.
Eurogate: logisztikai ZRt. A londoni központú Eurogate Freight Group dinamikus fejlõdésének részeként, a magyarországi cége zártkörûen mûködõ részvénytársasággá alakult. A Cégbíróság 2006. március 23-i hatállyal bejegyezte az Eurogate Logisztikai ZRt. társaságot, amely az Eurogate Budapest Nemzetközi Szállítmányozási Kft. jogutódjaként mûködik. Nagy György (képünkön) az elnök-vezérigazgató, Szabó Károly az ügyvezetõ igazgató.
2006. április 26.
Árvízvédelmi költségek A MÁV ZRt. továbbra is fokozott felügyeletet tart azokon a vasúti szakaszokon, ahol az árvíz miatt veszélyhelyzet alakult ki. A hidakat tehervagonokkal terhelik le annak érdekében, hogy az árhullám ne okozzon kárt a hídszerkezetekben. A Dunán levonuló árvíz nyomán keletkezett helyreállítási károk becsült költsége 360 millió forint. A vasúti pályák földmûveinek teherbírását növelni kell, a távlati védelmet is szolgáló további talajcsere becsült költsége 980 millió forint körül alakul.
Komplex vizsgaközpont Gyõrött
Állami Autópálya Kezelõ: sikeres ISO-minõsítés
E-mail:
[email protected] Homepage: www.milossped.com
www.magyarkozlekedes.hu
•
KRÓNIKA Új, 165 millió forintos beruházásban épült komplex vizsgaközpontot avatott Gyõrött április 20-án Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára. A GyõrMoson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet központjában egy kultúrált, egyablakos ügyintézést lehetõvé tevõ ügyfélváró és egy 16 fõ számítógépes elméleti vizsgáztatásra szolgáló vizsgaterem létesült. Egyúttal felépült egy olyan idõjárás-biztos és vagyonvédelmi szempontból is megfelelõ tárolóhely a mobilmérõállomás részére, amely a féktechnológiai munkák mellett, a teherautó-vizsgasor napi átbocsátó képességét is növelheti.
H–9700 Szombathely, Puskás T. u. 11. Tel.: 36 (94) 514-080 Fax: 36 (94) 514-088
Hosszú távú szerzõdés a Dunaferr és a MÁV Cargo között Háromoldalú, a vasúti áruszállításról szóló hoszszú távú megállapodást írtak alá április 11-én, a MÁV Cargo és a Dunaferr vezetõi Budapesten. A 3+2 évre szóló szerzõdést a MÁV Cargo ZRt. képviseletében Kozák Tamás elnök-vezérigazgató, a Dunaferr ZRt. részérõl Valerij Naumenko vezérigazgató és a Dunaferr – 100 százalékos tulajdonában lévõ – elsõszámú szállítmányozója a Dunaferr Portolán Kft. nevében Vaso Janicic látta el kézjegyével. A Dunaferr ZRt. acélipari termékeinek elõállításához évente összesen mintegy 4,5 millió tonna áruhoz, közöttük a nyersanyagokhoz (szénhez, érchez, stb.), valamint a készáruk kiszállításához, rendeltetési helyére történõ eljuttatásához létfontosságú a vasúti áruszállítás.
A szerzõdõ felek az elmúlt idõszak pozitív tapasztalatai és a kölcsönös megelégedettség alapján döntöttek az együttmûködés feltételeinek hosszútávú szabályozásáról. Az aláírást követõen Valerij Naumenko elmondta: „A Dunaferr jelentõs fejlesztéseket tervez, amelyek elsõsorban a meleghengermûhöz és a hozzá kapcsolódó kapacitásbõvítõ beruházásokhoz kötõdnek. A szállítási feltételek, így a vasúti árufuvarozás feltételeinek stabil biztosítása kiemelt fontosságú a termelés alapanyaggal történõ ellátása, a kereskedelmi csatornák kiszolgálásának biztonsága érdekében.” Kozák Tamás ugyanakkor kiemelte: „A MÁV Cargo számára rendkívül fontos a megállapodás, hiszen egy újabb hosszútávú stratégiai partnerségi kapcsolatot sikerült kialakítani.” n
A Dunán levonult árhullám után a vasúti pályák hibáit természetesen helyre kell állítani, ami nem kis költségekkel jár. A pályavasút most még becsült költségekkel számol, de várható, hogy ettõl többe kerül az infrastruktúrák rendbe tétele. S ebben most még csak a Duna menti vasútvonalak szerepelnek. A vasúti árufuvarozásban többletköltségek jelentkeznek, naponta mintegy negyven millió forinttal. A MÁV Cargonál úgy számolnak, hogy a terelõforgalom miatt 15 millió forint a többletkiadás, a többlettartózkodások kocsibére 20, míg a saját kocsik rendelkezésre bocsátása (kocsibér és elmaradt haszon) 5 millió forintot tesz ki naponta. A becsült öszszegek természetesen a befolyásoló tényezõk állandó változásai miatt nagyságrendekkel is módosulhatnak. A vasút a kormányzati operatív bizottság részére mintegy 200 tehervagont is rendelkezésre bocsátott, amelyek az árvízvédelem rendelkezésére állnak.
Hatvanmillió forint a Mahart Passnave kára
Kikötõcsata Esztergomban Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Mahart Passnave Kft., mert húsvétkor egy daruval két tucat munkás lebontotta két kikötõhelyét Esztergomban. A rongálás és a hajóforgalom leállása miatt keletkezett kár mintegy 60 millió forint. A Mahart Passnave (MP) Kft. kikötõjének hídját az ellenálló mûszaki vezetõvel együtt emelte fel és rakta a Dunán úszó pontonra egy daru húsvétkor Esztergomban. A város és a vízügyi hatóságok kezelésében lévõ partfalnál üzemelõ kikötõhelyek felszámolása az elsõ látványos állomása a személyhajózási cég és a bontást elrendelõ helyi önkormányzat közti vitának. A Mahart Passnave Kft. ügyvezetõje, Kovács Zoltán szerint „emberi életet és a hajózás biztonságát egyaránt veszélyeztetve bontották le az esztergomi hajóállomás két kikötõhelyét”. Kovácsot elõzõ nap az esztergomi kikötõparancsnokság tá-
jékoztatta, hogy a hajók kikötésére szolgáló két pontonjukon megkezdték a korlátok levágását, az úszómûveket tartó sodronyokat elvágták, a rájuk felvezetõ hidakat pedig egy daru segítségével eltávolították. A bontás megakadályozásához az sem volt elég, hogy a helyszínen a városi és a vízi rendõrség egyaránt megjelent. Ezért a cég ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A cég gyanúja szerint az esztergomi önkormányzat saját vállalkozása kezébe szeretné adni a város kikötõinek üzemeltetését. Az Esztergom Port Kft. néven bejegyzett cégben a város 51, magánbefektetõk pedig 49 százalékos üzletrész-
szel rendelkeznek. Az MP Kft. partvonalon kívülre helyezésére az elsõ lépéseket már tavaly megtették. Akkor egy levélben felmondták az MP Kft. part- és területhasználati engedélyét. A társaság számára november 30-ig adtak idõt a kikötõhelyek felszámolására. A döntést azonban a személyhajózási társaság jogszerûtlennek tartotta, és megfellebbezte. Azóta az ügyben nem volt elõrelépés. Az esztergomi önkormányzat húsvéti akciója következtében mintegy 60 millió forint a Mahart Passnave kára. Leállították a menetrend szerinti járatokat és az üdülõhajókat sem tudták fogadni. A magyar hajózás történetében példátlan eset az esztergomi kikötõcsata. Téved az, aki egyszerû jogvitának hiszi…
n
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
Sínen vagyunk…
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.at
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Rendkívül nyereséges pénzügyi évet zárt a Bombardier
Az RZD és a DB együttmûködése Az orosz vasúti társaság (RZD) és a német vasúti társaság, a Deutsche Bahn (DB) együttmûködési megállapodást írt alá. A DB olyan szakmérnöki szolgáltatásokat kínál orosz partnerének, melyek tehervagonok vásárlásával, átvételével, üzembe helyezésével és mûszaki karbantartásával állnak összefüggésben.
A szerzõdésben lefektették továbbá a középtávú együttmûködés sarokpontjait. Az RZD elsõ elnökhelyettese, Wadim Morosow nagy jelentõségûnek ítélte meg a DB-vel kötött megállapodást, mivel az RZD-nek átfogó tanácsadásra van szüksége a vagonállomány fejlesztése során.
n
A TNT üzembe helyezte 100. gázzal meghajtott jármûvét Március elején a „TNT Express” futárszolgálat munkába állította földgázzal üzemelõ 100. gépkocsiját. Év végéig a vállalat 380.000 Eurót tartalékol abból a célból, hogy ezzel a pénzzel támogassa a TNT égisze alatt tevékenykedõ vállalkozókat
földgázmeghajtású jármûvek beszerzésében. A gépkocsi-modelltõl függõen akár 2000 Eurót is kitehet a támogatás. Az év végéig a flotta a tervek szerint 200 környezetbarát jármûvel fog rendelkezni.
n
Ismét államosítják az észt vasutat Öt évvel ezelõtt Észtország az állami vasút 66 százalékát eladta a magánkézben lévõ befektetõcsoport, a Baltic Rail Services (BRS) számára. Most pedig a vállalat felajánlotta Észtországnak a visszavásárlást az öt évvel ezelõtti vételár háromszorosáért. A privatizációt a közvélemény
egyre inkább ballépésként ítélte meg, mert kiderült, hogy a BRS lefölözte ugyan az orosz ásványiolajfuvarozásból lehetséges hasznot, nem fektetett be azonban az infrastruktúrába. A BRS viszonzásul korrupcióval és hozzá nem értéssel vádolja a kormányt. n
A berlini éjszakai repülési tilalom kapóra jött Lipcsének A Lipcse-Halle repülõtér ügyvezetõ igazgatója, Eric Malitzke úgy érzi, hogy repterük megerõsödött az új berlini repülõtérre kiszabott éjszakai repülési tilalomnak köszönhetõen. „Ha fenntartjuk az éjszakai repülésre vonatkozó engedélyeinket, a légi
fuvarozás területén a forgalom nagyobb elosztása valósul meg” – mondta Malitzke. A Lipcse-Halle repülõtér jelenleg 290 millió Euro értékben egy további felszálló és leszálló pályát épít.
n
A Hermes Logisztika európai terjeszkedése A február végén lezárt üzleti év forgalma 28 százalékkal, 908 millió Euróra emelkedett – jelentette be a Német Posta konkurenciája március közepén. Egyidejûleg a küldemények száma is megnõtt 11 százalékkal – 213 millióra. Ezzel a Hermes 2 százalék-
ponttal, 35 százalékra gyarapította a vállalatoktól a belföldi magánszemélyek számára történõ kézbesítésekben való piaci részesedést. Ennek alapján egy Európa-léptékû kézbesítési rendszer kiépítését és a 11 000 csomagküldõ üzlet kínálatának bõvítését tervezik. n
Siemens: kétféle autópályadíjfizetési rendszer egyben Nagyszabású teszttel a Siemens Ausztrália Ipari megoldások és szolgáltatások (I&S) ágazata igazolta, hogy az autópálya-díjfizetés kétféle módja, egyetlen hardver eszköz segítségével, egy rendszerben integrálható. A jármûbe szerelt hibrid fedélzeti egység (OBU – onboard unit) mind a mikrohullámú, mind a szatellit-alapú díjfizetésre alkalmazható. A Siemens, valamint a Transurban díjbeszedõ társaság és a Telstra mobilszolgáltató által Melbourne-ben és Új-Dél-Walesben lebonyolított teszt során a Siemens autóelektronikai ágazata, a Sie-
2006. április 26.
mens VDO OBU készülékeit és szoftver megoldását használták; amely elõbbibe DSRC mikrohullámú modult is beépítettek. Így a díjfizetõ kapuk (gantry) jeleit is venni tudták a „normál” szatellit kommunikáció mellett. Az elért észlelési ráta 99,74 százalék volt, ami messze jobb a díjbeszedõk által elvárt 98 százalékos követelménynél. A GNSS rendszert azért tartják jobbnak, mert rugalmasan kiterjeszthetõ különféle út- és jármûtípusokra, és a beruházási és üzemeltetési költségei is alacsonyabbak.
Hosszabb stagnálás után jelentõs elõrelépés Az elõzõ évek radikális üzletpolitikája nyomán negyedmilliárd dolláros nyereséggel zárta az elmúlt üzleti évet a Bombardier Transportation – jelentették be a világcég kanadai, montreali központjában. A magyar piacokon termékeivel hosszabb ideje jelen lévõ, sõt, a Dunakeszi székhelyû Bombardier MÁV Kft. többségi tulajdonosaként a hazai vasúti jármûgyártásban is élen járó Bombardier Transportation nyilvánosságra hozta, hogy a január 31-én végzõdõ pénzügyi évében 14,7 milliárd dolláros árbevétel mellett 249 millió dolláros adózás utáni eredmény ért el. E gazdasági körökben pillanatok alatt jelentõs nemzetközi visszhangot kiváltó bejelentés azért különösen figyelemre méltó, mert a repülõgépeket és vasúti jármûveket gyártó multinacionális társaság hosszas stagnálás során még a tavalyi 15,5 milliárd dolláros árbevétele mellett is veszteséges volt. Közgazdasági elemzõk a tervszerû, rugalmas és következetes üzletpolitika érvényesülésén túl ezt a rendkívüli sikert elsõsorban a 2004– 2005-ös évek belsõ átalakítási lépéseinek radikális végrehajtásában látják. A nem alapvetõen az üzleti pro-
filhoz tartozó érdekeltségek részbeni eladásával, a termelés hatékonyságának növekedését célzó humánpolitikával, a széleskörû vállalatközi innovatív kutatói- tervezõi tevékenységgel, a sikeres termékek folyamatos továbbfejlesztésével, illetve a piaci igényekhez, a megrendelõ mûszaki-technológiai elvárásaihoz végsõkig igazodó „sikertermékek” gyártásával indokolják az eredményt. Az említett összetevõk eredményességének kiváló bizonyítékát látják egyébként a Bombardiernél számos sikeres gyártmányuk egyikeként abban a 146 darab (és további 24 opció) FLEXITY Swift tipusú magas padlószintû villamosban is, melyet a Frankfurti Közlekedési
Kiváló évet zárt a Stadler
Lübeck eladja a kikötõt
Stratégiai partner kell Lübeck részben privatizálni akarja kikötõjét, a „Lübecker Hafengesellschaft”-ot (LHG). Ezzel a céllal tendert írnak ki, ha a városlakók még ebben a hónapban áldásukat adják rá – jelentette be a polgármester, Bernd Saxe. Nem olyan tõkebefektetõt keresnek, aki rövid távú hozamban gondolkodik, hanem egy igazi stratégiai partnert, aki rendelkezik a szükséges know-how-val a kikötõ-üzemeltetésben és a logisztika területén. Hosszú távú növekedésben gondolkodjon, mellyel a térség is gyarapodhat. Ebben az esetben és ilyen célkitûzéssel a vállalat átadná 49,9–90 százaléknyi részét. Noha az LHG kitûnõen mûködik és kiváló helyet tudhat magáénak a piacon, széles körû befektetési programot kell megvalósítani a növekedés érdekében – indokolta a döntést Saxe. A jelenlegi elõrejelzések szerint 2015-ig 35–40 millió tonnára lehetne növelni az átrakodási volument. 2005-ben ez 24,6 millió tonnát tett ki a Trave torkolatánál fekvõ városban. A részesedés eladásából származó pénzeszközökbõl a hanzaváros a tervezett kikötõfejlesztést akarja fi-
Társaság megrendelésére 300 millió euró értékben 2008–2015 között a németországi bautzeni, siegeni és mannheimi üzemek kooperációjában szállítanak le. E jármû ugyanis egy Németországban már hosszabb ideje elismert és kedvelt villamostermékcsaládnak a helyi magasperonos kiépítettséghez és más különleges igényekhez messzemenõen igazodó olyan példánya, amely kiválóan ötvözi a különbözõ üzemek legjobb gyártási tapasztalatait. A január 31-én 31,6 milliárd dolláros rendelésállományt nyilvántartó Bombardier Transportation a szerzõdéskötés tényét ugyancsak az elmúlt napokban jelentette be. G. Szûcs László
nanszírozni. Az ehhez szükséges összeg 110 millió euróra rúg az elsõ szakaszban 2015-ig, ez után további 82 milliót használnának fel a kikötõbõvítés második szakaszában. A városatyák biztosak benne, hogy elég érdeklõdõt találnak a kezdeményezéshez: „A magán logisztikai vállalatok érdeklõdése egyre nõ az állami tulajdonban lévõ kikötõk és azok üzemeltetése iránt.” A megfelelõ partner keresésére 1–1,5 évet szánnak. A tárgyalások támogatására irányító bizottságot állítanak fel, melynek tagjai a polgárok, az önkormányzat és az LHG körébõl kerülnek ki. Az LHG kereken 1000 munkatársat foglalkoztat, a leányvállalatokat és a részesedõ tagokat is beleértve. A forgalom 96 millió euró. 2005-ben 24,6 millió tonnát rakodtak át. A kikötõ részesedése ezzel a keleti-tengeri kikötõk között 40 százalék. Kovács Eszter
Tendernyerés sorozatban Folytatta piaci növekedését és 2005-ben is kiemelkedõen sikerest évet zárt a svájci Stadler Rail Group. A csoport konszolidált árbevétele elérte a 603 millió svájci frankot (101 milliárd forint). A Stadler Rail Group a FLIRT és GTW motorvonatokkal sikeresen pályázott több nemzetközi tenderen, többek között Németországban, Magyarországon, Hollandiában, Svájcban és az Egyesült Államok-beli Texasban. A csoport eddig minden olyan tendert megnyert, amelyen a FLIRT motorvonattal indult. A Stadler Csoport 2006-ban 600 millió svájci frank (100 milliárd forint) értékû rendelésállomány mellett 740 millió svájci frank (120 milliárd forint) árbetételre számít. A megrendelõk igényeinek széleskörû kiszolgálása érdekében a Stadler Rail Group 2005-ben több tízmillió svájci frankot fordított termékportfoliójának fejlesztésére és mintegy 22 millió svájci frankot (3,6 milliárd forint) költött a gyártási folyamatok korszerûsítésére.
n
n
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Cégvezetõ: Bándy Zsolt n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország European bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Cen- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport trumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Ma- jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. gyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. április 26.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Márciusban 109 milliárdos közútfejlesztés
Biztonság és gyorsítás Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) adatai szerint áprilistól újabb hét helyszínen kezdõdhettek meg az útépítések. Márciusban az országos közúthálózaton már elkezdett vagy leszerzõdött építkezések összértéke megközelítette a 109 milliárd forintot. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által felügyelt mintegy 30 ezer kilométeres országos közúthálózaton 2006 márciusában mintegy csaknem 109 milliárd forint értékû útépítési és rekonstrukciós munka folyt. Az érintett útszakaszok hossza elérte az 550 kilométert, ezen kívül pedig több csomópont, gyalogosátkelõ és híd átépítése illetve rekonstrukciója kezdõdött meg. Az EU-s támogatású KIOP pályázatok keretében folyó munkák közül márciusban elkezdõdött a 44es és a 422-es fõút egyes szakaszainak 11,5 t egységterhelésre való megerõsítése. A Jász-NagykunSzolnok megyében folyó munka összesen 42 km-t érint, és várhatóan novemberre készül el. A ROP pályázatok keretében Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Baranya megyében adtak át munkaterületet a kivitelezõknek. Az összekötõ utak burkolatának felújítása a kedvezõ idõjárásnak köszönhetõ-
en indulhatott meg és várhatóan kéthárom hónap alatt be is fejezõdnek, összegük mintegy 1362 millió forint. „A márciusban elkezdõdött munkák közül az egyik legfontosabb a Gyöngyöst nyugatról elkerülõ út I-II ütemének az építése – nyilatkozta Horváth László, az UKIG igazgatója. Az Útpénztár terhére történõ 4,5 kilométeres úttal az év végéig kell elkészülnie a kivitelezõnek, és az igazgató szerint nagyban hozzájárul majd a városközpont tehermentesítéséhez. Jelenleg a legnagyobb beruházás a 71-es út Balatonakarattyát,
Balatonkenesét és Balatonfûzfõt elkerülõ szakaszának építése, amely két év alatt több mint 10 milliárd forintba kerül és jövõre a fõszezonban már az autósok rendelkezésére áll. A nem uniós finanszírozású munkák közül most kezdõdött a gyömrõi csomópont átépítése. „Ez része annak a 10 milliárd forintos közlekedésbiztonsági programnak, amelynek keretében 2 milliárd forintból az ország 19 veszélyes csomópontját építjük át” – mondta Horváth László. Vas megyében jó ütemben halad a 86-os fõút 11,5 tonnás terhelésre történõ megerõsítése. A Hegyfalu és Répcelak közötti szakasszal várhatóan augusztus végére végeznek az építõk. Ugyancsak jól halad a 8-as fõút 110–128 km közötti szakaszán a burkolat megerõsítése. Az erõs tranzitforgalom mellett végzendõ munkálatok várhatóan az év elsõ felében fejezõdnek be. Az UKIG tavalyi megtakarításának köszönhetõen a térségben, – tervezettnél két évvel korábban – még az idén megkezdõdhet a 86-os számú fõút Vátot elkerülõ szakaszának az építése.
Nagykörúti felújítás Húsvétot követõen villamospótlók járnak a Nagykörúton, ezért megváltozik a forgalmi rend. Sok helyen megszûnik a parkolás, ehelyett buszsávokat alakítottak ki. A BKV azt ígéri: utána szebb és jobb lesz, és még új villamosok is jönnek. A munkák során felújítják Európa legforgalmasabb villamospályáját, a peronokat, a Margit hídi felhajtókat és az áramellátó rendszert. A teljes munka június 9-ig, a metrófelújítás kezdetéig tart, és a teljes költség 3,4 milliárd forint. A BKV és a városvezetés azt kéri az autósoktól, hogy inkább a tömegközlekedést használják, vagy keressenek más útvonalat. A nagykörúti villamoskocsikat augusztusban új, Combino típusú szerelvényekre cserélik. Mivel az új típusú szerelvények padlómagassága más, így a mostani 13 centirõl 24-re emelik a megállókban a peronok szintjét, valamint ki is szélesítenek öt peront. (Erre azért van szükség, hogy az új villamosokat már a kere-
kes székkel közlekedõk is tudják használni.) Ezenkívül felújítják az áramellátó rendszert, hogy a szakaszok egymástól függetlenül is mûködhessenek, és egy-egy üzemzavar esetén ne az egész pályán kelljen megszüntetni az áramellátást, valamint alkalmassá teszik az úgynevezett visszatáplálásra. (Az új villamosok fékezéskor a mozgási energiát visszatáplálják a felsõ vezetékbe.) A felújítást két ütemben végzik: az elsõ részben, május 19-ig a Moszkva tér és a Blaha Lujza tér között. Ebben az idõben a Blaha Lujza térnél a villamospótló buszok viszszafordulása érdekében ideiglenes balra kanyarodó sávot alakítanak ki a Rákóczi úton, s egy új lámpa segí-
Hegymenetben a Budapest Airport forgalma A Budapest Airport 595.160 utast kezelt márciusban, 2,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 12 hónapban (március végéig) összesen 8,188 millió utas fordult meg a budapesti repülõtéren, ez 19,7 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor mért szintet. 4,3 százalékkal emelkedett a fapados légitársaságokkal közlekedõ utasok száma, 183.872 utas választotta valamelyik diszkont légitársaságot. 2006 március végéig több mint 2,284 millió „diszkont utas” fordult meg Ferihegyen. Az év harmadik hónapjában a fel-, és leszállások száma 0,6 százalékos emelkedéssel 10.107-en zárt. 2005 április elejétõl 2006 március végéig összesen 126.830 gépmozgást regisztrált a Budapest Airport, 8.1 százalékkal többet, mint a megelõzõ 12 hónapban. A márciusi utasforgalomban tapasztalt viszonylag enyhe emelkedést az magyarázza, hogy húsvét tavaly márciusra esett, és a húsvét az év egyik legforgalmasabb idõszaka, körülbelül 10 százalékkal emeli meg az utasforgalmat. A légiáru-szállítást nem érinti a húsvét, a márciusi cargo-forgalom nagyon erõsen fejlõdött. Több mint 8.127 tonna árut kezelt a Budapest Airport, ez 36 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló idõszakában. Az elmúlt 12 hónapban a ferihegyi cargo forgalom enyhe csökkenéssel, 76.642 tonnán állapodott meg. Annak ellenére, hogy a húsvét kedvezõ hatása idén nem márciusban jelentkezett, nõtt Ferihegy utasforgalma, a légi-áru forgalom pedig elképesztõen jól teljesített. A forgalom további bõvülésével és a nyáron induló számos új járattal a Budapest Airport további erõteljes növekedése várható.
ti majd itt az átjutásukat. (Ez a sáv a Rákóczi úton befelé haladóknak okozhat majd fejfájást, mivel az õ belsõ sávjukban lesz kialakítva a kanyarodósáv.) Az utána következõ hétvégén teljes pályazár lesz, két nap alatt ugyanis felújítják az egész áramellátó rendszert. E korszerûsítést az Európai Unió 300 millió forinttal támogatja. A második szakaszban a Blaha és a körtér között járnak majd pótlóbuszok. A Blaha Lujza térnél e buszok „tengelyben” fordulnak majd vissza, vagyis a villamosperont átvágják, így a buszok még a Rákóczi út elõtt vissza tudnak fordulni, az utasokat pedig majd a József körút 13–15. számú ház elõtt veszik fel. A buszok Dél-Budán pedig körforgalomban járnak majd, elõször ugyanúgy a Fehérvári utat érintve, mint a teljes vágányzár idején.
Egyszerre bõvíti Ferihegy kapacitását és csökkenti a reptér zajhatásait Az új gyorsleguruló útra a repülõtér kapacitásának növelése, és Ferihegy zajszennyezésének csökkentése érdekében volt szükség. A fejlesztés nyomán csökken az 1-es futópálya foglaltsági ideje, megnõ kapacitása, ezért kevésbé kell igénybe venni a 2-es futópályát a város felöl érkezõ gépek fogadására. „A reptérfejlesztés nemcsak utasterminál bõvítést, cargo-bázis építést és a reptéri szolgáltatások minõségének javítását jelenti. Idetartozik a repülõtér gurulóút-hálózatának kevésbé látványos bõvítése is. Ez azonban nem lesz észrevétlen utasaink számára: több gépet tudunk fogadni, melyek még nagyobb pontossággal fognak közlekedni.” – mondta Stewart Wingate, a Budapest Airport kijelölt vezérigazgatója. A kapacitásnövelésen túl a legfontosabb elõny, hogy minimálisra csökkenthetõ a reptér zajterhelése a XVII. kerület felett. „A beruházás nyomán megnõ az 1-es pálya kapacitása, így tehermentesíteni lehet az északi, 2-es pályát és minimálisra csökkenthetõ a pálya végénél fekvõ Rákoshegy feletti zajterhelés.” – tette hozzá Stewart Wingate. A beruházást 2005 szeptemberében kezdte meg a Budapest Airport. Az építés október végére befejezõdött, és most tavaszra készültek el a gyorsleguruló út fény-, és vezérléstechnikai munkái.
NÉVJEGY
Jendrolovics Pál Az 51 esztendõs, kétgyermekes közgazdász közel 10 évig dolgozott az államigazgatásban. A 80-as évek közepén a Pénzügyminisztériumban a költségvetés modernizációjában vett részt, az évtized vége felé a munkaerõpiac intézményrendszerének, az érdekegyeztetés mechanizmusának kidolgozásában, az adminisztratív bérszabályozás eltörlésében volt tevékeny szerepe. A máig érvényes sztrájktörvény egyik megalkotója. A rendszerváltás után, az elmúlt 15 évben, mint tanácsadó dolgozott. A Budapest Investment (BI) elnök-vezérigazgatójaként az Állami Vagyonügynökség partnereként sok gazdasági társaság átalakításának volt részese. Tevékenységéért idén március 15-én a Magyar Köztársaság elnöke a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki, amit Kóka János miniszter adott át. A BI Rt. mellett az ÁPV Rt igazgatóságának, az Exim Bank elnökségének is tagja. Lassan három hónapja pedig a MÁV ZRt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. – Eddigi pályafutása nem köti szorosan a vasúthoz. Hogyan került kapcsolatba a MÁV vezetésével? – Az elmúlt 10 évben többször kérte fel a MÁV vezetése a Budapest Investmentet különbözõ kérdések véleményezésére. Az eseti megbízásoknak köszönhetõen visszatérõ „vendégként” elég jól megismertem a társaság mûködését. A feladat pedig nem idegen, hiszen korábban is fõleg nagy cégek restruktúrálásával, stratégiai menedzsmentjével foglalkoztam. Amikor a MÁV Cargo kiválásával Kozák Tamás is eltávozott, a MÁV menedzsmentje keresett meg a szakmai életutam miatt, hogy a cégem segítsen a vasúttársaság átalakításában. Elõször arról volt szó, hogy néhányan idejövünk egy ideig, de a tárgyalások során végül felvetõdött, hogy a MÁV bonyolult döntési rendszere miatt jobb lenne, ha fõállásban látnám el a feladatot. – Azért más „stratégiailag” tanácsokat adni, és más vezérigazgatóhelyettesként dolgozni a MÁV-nál. Tudja már, hogy mire vállalkozott? – Arra, hogy mire feláll az új kormány, olyan szakmai javaslatokat tegyünk le az asztalra, amelyek alapján a MÁV átalakítására a tulajdonos magyar állam meg tudja hozni a döntését. A prezentációval el fogunk készülni a tavasz végére, tehát a politikai elhatározásnak nem lesz a részünkrõl akadálya. – Ezek szerint a rövid idõ ellenére, már van néhány kikristályosodott elképzelése a MÁV átalakításáról. Megtudhatnánk ezek közül néhányat? – Természetesen, de szeretném hangsúlyozni, hogy csak úgy lehet stratégiai, válságmenedzsmentet csinálni, ha elõtte kibeszéljük a problémákat. De ez nem azt jelenti, hogy mindjárt ez a döntés! A „gondolat rendõrség” néhányszor már jelezte nekem: „hogy lehet ilyet mondani?!” Nos úgy, hogy még sok, komoly szakmai egyeztetés után alakul ki véglegesen, hogy mit kell tenni. Szerencsére nem a nulláról kellett elindulni, és az átalakítással kapcsolatban eddig készült anyagokat átolvasva néhány kérdésben már tisztábban látok. Az egyik fontos dolog, hogy a fejlesztési és mûködési költségvetés különváljon – a finanszírozás és a szervezeti oldalról is. A másik fontos kérdés: egyértelmûvé váljon a MÁV-Állam kapcsolatban, hogy melyek a társadalmi (például a kedvezményekhez kötõdõ) költségek! Ezután lehet optimalizálni és a vezetõknek célokat kitûzni. A szolgáltatás- és eszközfejlesztésrõl sem szabad megfeledkezni, mert azt a közszolgálati kötelezettséget, amit a vasúttól elvárnak, európai módon kell ellátnia. Igaz ez a gördülõ állományra, de a pályaudvari állapotokra és arra is, hogy az emberek milyen munkakörülmények között dolgoznak. El kell különíteni a tevékenységeket: az áfu leválása már megtörtént, de a pályavasút és a személyszállítás szervezeti szétválasztását is fontosnak látom a korábban vázoltak miatt és azért, hogy az uniós támogatások fõ célja, a pályavasút fejlesztésébe ezeket a forrásokat jobban be tudjuk vonni. Ami pedig a „Szeszát” illeti, itt is 3 külön terület van (elõvárosi-, minõségi és térségi/helyközi személyszállítás), amelyeket önálló gazdasági társaságokként kell integrálni a szervezeti rendszerbe. Mintegy 1,5-2 év, amíg ezek az átalakítások lezajlanak és 2008-2010 között az üzemgazdasági optimalizáció megtörténhet. 2010-tõl meg lehet kötni a stabil közszolgáltatási szerzõdéseket, s így a 2012-es liberalizációra készen állnánk mind az állam oldaláról, mind a vasúti gazdasági társaságok oldaláról. F. Takács István
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
UIC 7. ERTMS Világkonferencia Budapesten
Vonattal Ferihegyre
Drága, de fontos a biztonság Az UIC (Nemzetközi Vasútegylet) és a MÁV közös szervezésében Budapesten került megrendezésre a 7. ERTMS Vasúti Világkonferencia. A szakemberek a rendszerek bevezetésének aktualitásait, a jövõbeni fejlesztések lehetõségeit, tendenciáit tekintették át és vitatták meg. Az elméleti elõadásokat az elsõ napon egy ETCS-vonalszakaszt mûködés közben bemutató rövid vonatozás elõzte meg, a második nap estéjén pedig Gaál Gyula MÁV elnök-vezérigazgató adott gálavacsorát a Vasúttörténeti Parkban a résztvevõk tiszteletére, amelyen megjelent Horváth Zsolt Csaba, a GKM közlekedési helyettes államtitkára is. Az elõadásokból kitûnt, hogy az ETCS és a GSM-R rendszer (ismertetésük a keretes írásban) bevezetése egymástól elválasztható. A GSM-R rendszer olyan feladatok ellátására is képes, amelyre már jelenleg is van fizetõképes kereslet. Ebbõl következõen a vasúti infrastruktúrát üzemeltetõ vállalatok sokszor Európai Uniós támogatás nélkül is készek kialakítani azt. A következõ évtizedben Európában és Ázsiában együttesen 246 ezer kilométernyi vasútvonalon válna elérhetõvé a szolgáltatás. E tekintélyes mennyiségbõl a magyar vasúthálózat 3800 kilométerrel venné ki részét (melynek kialakítása 60 milliárd forintra tehetõ). A német vasút 32 ezer kilométeren építi ki a rendszert, melybõl 3410 kilométer elkészült és 8000 jármûvet már fel is szereltek GSM-R telefonnal. Az ETCS rendszer bevezetése azonban jóval problémásabb. Európában 23 féle nemzeti vonatbefolyásolási rendszer üzemel, ezek mindegyikét kellene ETCS-re cserélni. Lapunk kérdésére Karel Vinck, az Európai Unió ERTMS koordinátora 2060 környékére prognosztizálta ezt. A vonatüzemeltetõ társaságok vontatójármûveikre csak akkor lesznek hajlandók felszerelni az ETCS berendezéseket, ha azzal ténylegesen csökkenthetnék a költségeiket, vagy nincs más választásuk. Pusztán a vonatbefolyásolást tekintve a költségek 30 ezer és 300 ezer euró (7,8–78 millió forint) között mo-
zognak kilométerenként. Egy korszerû több áramnemû mozdonyra 130250 ezer euróba, azaz 33-65 millió forintba kerül az ETCS telepítése, míg egy régi jármû utólagos átalakítása akár 700 ezer eurót, közel 200 millió forintot is kitehet. Emiatt a kizárólag belföldön közlekedõ vonatokra ilyen berendezések szerelésével az EU sem számol. Kivételt képeznek ez alól az új építésû (például elõvárosi és nagysebességû) vonalak, ahol a jármûvek szinte át sem járnak más pályákra, és nincs kiépítve a régi vonatbefolyásoló vagy rádió rendszer sem, amely mellett, vagy épp ellenében épülne ki az új rendszer. Az ERTMS (European Rail Traffic Management System), azaz Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer kifejlesztését megalapozó munkák már 1989ben megkezdõdtek. A kutatás és fejlesztés az Európai Unió jelentõs mértékû támogatásával folyik. Az ERTMS az irányítás, biztonság és kommunikáció területére kínál olyan megoldásokat, amelyet Európa összes országa egységesen alkalmazhatna. A közcélú hálózatokhoz képest a GSM-R a vasutak igényeire szabott többletszolgáltatásokat nyújt úgy, hogy a nagysebességû vasútvonalak számára is képes megszakadás nélküli kapcsolatot biztosítani. A GSM-R rendszer ellátja a pálya és a vonatok közötti adatát-
2006. április 26.
A MÁV az „E” korridorban érintett, amely a IV. pán-európai folyosó része. Ezt az útvonalat Mosóczi László pályavasúti fõigazgató mutatta be a konferencián. A Drezda – Prága – Bécs/Pozsony – Arad – Bukarest – Constantza vonalon a rendszer kiépülése 2020-ig valósul meg, de a tervek szerint a cseh-német határ és a Fekete-tenger között már 2013-ra elkészül az ETCS. A magyar terveknek kedvez, hogy 160 km/órás sebességnél a ma használt EVM rendszer csak jelentõs mûszaki kompromisszumok árán képes ellátni feladatát. A Budapest – Szolnok – Arad vonalon kettesszintû ETCS kerül telepítésre, és szó van a Budapest – Hegyeshalom vonalon is az egyesrõl kettes szintre lépésrõl. A kivitelezés már a jövõ év folyamán megindulhat Szolnok – Arad irányába. Andó Gergely vitellel kapcsolatos feladatokat, ugyanakkor biztosítja a vasúti munkások, az állomásokon dolgozók, illetve az adminisztratív és irányító személyzet folyamatos kommunikációját is. A vonatközlekedés biztonságát az ETCS (European Train Control System), azaz Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer hivatott biztosítani. Az ETCS alapvetõ rendeltetése a vonatok közlekedésének felügyelete, a forgalom biztonságának a legkülönbözõbb üzemi helyzetekben történõ garantálása. Ha a mozdonyvezetõ a rendszer figyelmeztetése után nem csökkenti a sebességet megfelelõ mértékben, automatikusan bekapcsolja az üzemi féket, és ha szükséges a vészféket is.
Olcsóbb a taxitól Szeptembertõl ideiglenes jelleggel repülõtéri gyorsvasút közlekedik a Nyugati pályaudvar és a Ferihegy 1-es terminálja között. A mintegy tizenöt perces utat választók várhatóan 1300-1800 forintért juthatnak a reptérrõl a belváros központjába. A vonatok és az utasok fogadásához az infrastruktúra teljes átalakítására lesz szükség. A terveket Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter ismertette a reptéri gyorsvasút útvonalát beutazó Talent villamos-motorvonaton.
Fotó: ifj. Varga Lajos
Várhatóan szeptembertõl már vonattal is kijuthatunk a repülõtérre, de egyelõre csak a Ferihegy 1-es, a fapados gépeket fogadó terminálra. A reptéri gyorsvasút a tervek szerint a a Nyugati pályaudvarról indul és a Vecsés-Cegléd-Szolnok vasútvonal egy szakaszán közlekedik Szemeretelep megállóig, majd onnan további kétszáz méteres sétával lesz elérhetõ az 1-es terminál. Akinek viszont a 2-es terminálról indul a gépe, annak még innen tovább kell buszoznia. A szükséges feltételek még nincsenek meg, ezért az ideiglenes gyorsvasút szeptemberi beindításáig felújítják a vasúti pályát, és mintegy másfél kilométerrel odébb, azaz az 1-es terminálhoz közelebb helyezik Szemeretelep vasúti megállót. Mintegy 30 millió euró felhasználásával sor kerül a Ferencváros-Vecsés vonalszakasz rekonstrukciójára, a vasúti pálya, a biztosítóberendezés, a térvilágítás, valamint a felsõvezetékrendszer átépítésére, kialakítására. A vasúti pálya korszerûsítése lehetõvé teszi, hogy a vonatok 120 km-órás sebességgel közlekedhessenek. Az
új megállóban két új magas peron épül, amelyet a ferihegyi gyorsforgalmi út felett átívelõ, és az 1-es terminálhoz vezetõ zárt felüljáró köt össze, melynek két végén lift és mozgólépcsõ is segíti az utasok közlekedését. Az eddigi tervek szerint véglegesnek tûnõ, a Keleti pályaudvarról induló majdani reptéri gyorsvasút megépítése 2-3 év múlva lehetséges, amelyet magántõke bevonásával szeretnének magvalósítani – mondta Kóka János. Azt még pontosan nem tudni, hogy a MÁV milyen jármûveket közlekedtet majd reptéri gyorsvasútként, de felmerült a Siemens Desiro dízel-motorvonat és a Bombardier Talent villamosmotorvonat lehetõsége is. Az utóbbi tûnhet esélyesnek, és logikusnak is, mivel villamos-felsõvezetékkel ellátott vasúti pályán közlekednek majd a reptéri vonatok. A Talent vonatok MÁV-színtervre való átfestését és némi belsõ átalakítását a Bombardier dunakeszi üzemében végzik el. Dian József a jármûjavító ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a Talent vonatok mindenben megfelelnek a reptéri gyorsvasúti forgalom lebonyolításához. Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója elmondta, hogy a taxi társaságok áraival versenyképes díjat kell kialakítani. Az összeg drágább lesz a normál díjszabású vonatjegynél, azaz mintegy 1300-1800 forintba kerülhet. Bertalan János
Negyven év a vasúti közlekedés szolgálatában Nagy Bélát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vasúti Közlekedési Fõosztályának nyugdíjba vonuló fõosztályvezetõ-helyettesét 2006. március 15-én Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a vasúti közlekedés fejlesztésében, a szabályozó rendszer kialakításában kifejtett több évtizedes, sokirányú munkájáért. A hatvankét éves vasútpolitikus a száz évvel ezelõtti kor felidézésé-
vel kezd szakmai pályafutásáról mesélni, ugyanis nagyapja 1904ben lett pályamester. Nagy Béla érdemnek tartja, hogy elõrébb jutott, mint elõdei, édesapja után õ maga még magasabb rangban, minisztériumi fõosztályon, kitüntetésekkel elismerve öregbítheti a vasutas dinasztia hírnevét. Fia pedig – a család negyedik generációjaként – mostanság egy magán vasúttársaságot visz néhány társával. Az unokák még kicsik, de a szerelem
adott: imádják a vonatokat, ahogy az kell. A kitüntetett szakember iskolái elvégzése után megfordult Kisúj-
Nagy Béla 1943-ban született. 1967-ben MÁV-ösztöndíjasként végez az Építõipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem Mérnök Karán. 1967-70-ig a MÁV kisújszállási Pályafenntartási Fõnökségén elõbb építésvezetõ, majd szakaszmérnök. 1970-74-ig a záhonyi Pályafenntartási Fõnökség vezetõ mérnöke. Fiatal mérnökként úttörõ szerepet vállal az akkor elterjedõ nagygépes vágányszabályozás gyakorlati bevezetésében, hazai viszonyokra történõ átültetésében, a vasutas szakemberek betanításában. E tárgykörben írott publikációival összesen ötször nyeri el a Kiváló Ifjú Mérnök kitüntetõ címet. Közben 1973-ban a Budapesti Mûszaki Egyetemen gazdaságmérnöki diplomát szerez. 1974-87 között a debreceni MÁV Igazgatóságon dolgozik. Elõször felépítményi csoportvezetõ, késõbb a Tervgazdálkodási Osztály élére kerül. 1987-90 között Budapesten, a MÁV Vezérigazgatóság Mûszaki Fõosztályának fõmunkatársa, ahol mûszaki-gazdasági tanácsadóként fejlesztésekkel, beruházásokkal foglalkozik. 1990-ben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Vasúti Fõosztályára kerül, ahol a fõosztályvezetõ-helyettesi feladatok mellett a Mûszaki Osztályt is vezeti. 1993-ban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Baross Gábor-díjat adományoz részére.
szálláson, Záhonyban, hosszú éveket töltött Debrecenben, végül Budapesten. A záhonyi munka elég merész vállalkozásnak tûnt akkoriban, tartott is tõle: messze van két pici gyermekkel, és nagy a káosz a sokfajta fonódott vágány dzsungelében, de kihívásnak vette, hamar belejött. Azokról az évekrõl, ami ma már történelem, külön emlékezik: „Volt egy mondás vasutas berkekben: igazi vasutas csak az lehet, aki Ferencvárosban vagy Záhonyban szolgált. Ennek ellenére nem ujjongtam a kinevezésemkor. Stratégiai pont volt, egymásnak adták ott a kilincset a magas rangú vezetõk. Nem mindig volt idõ hosszasan
elõkészíteni, megtervezni a sürgõs beruházásokat; abban az idõben a napi gazdaságpolitika valahogy mindig erõsebbnek bizonyult a jogi szabályozásnál. Nem bántam meg azt az idõszakot: hasznára vált a szakmai fejlõdésemnek, és még ma is élek azokból a muníciókból, amelyeket ott kaptam.” Életének következõ állomásához, Debrecenhez kellemes élmények fûzik. A beruházások vezetõjeként számos nagy ívû, szép feladatban dolgozott sikerrel, például a Szamos-híd felépítésében vagy a pályaudvar város szélére költöztetésében. 1990-ben az akkor alakult minisztériumi Vasúti Fõosztályra került. Teljesen új vasutat kellett létrehozni: mozgékonyabbat, piacképesebbet az állami monopóliumnál. Korábbi munkakörében rálátást szerzett a vasúti közlekedés egészére, így lehetett a vasúti reform egyik elméleti elõkészítõje, az állam és a vasút kapcsolatrendszerének alakítója. Munkatársaival elsõ lépésként stratégiát alkottak, majd 1993-ban az elsõ vasúti törvényt. „Bár életemben – gyerekkorom-
ban csak úgy, mint késõbb, felnõttként is – a vasút hol ide, hol oda rendelt szerte az országban, egy csodálatos, új világ akkor nyílt ki elõttem, amikor minisztériumi kiküldetésben beutazhattam Európát.” Már a kilencvenes évek elején meg kellett kezdeni a Brüsszellel való egyeztetést az uniós jogharmonizálás részeként. – Hihetetlenül izgalmas feladat volt – mondja Nagy Béla, és nem véletlen, hogy a második vasúti törvény létrehozása is az õ nevéhez fûzõdik. Az eredményt a fia tevékenységén közvetlenül látja, hogy viszálykodás helyett hogyan tud együttmûködni egy magánvasút az államival. Hobbija az utazás, a kertészkedés. A számítástechnika az elsõ gépek megjelenése óta fontos szerepet tölt be az életében, írt is néhány egyszerûbb nyilvántartó programot a MÁV részére. Különösen büszke rá, hogy rangidõs létére hozzá fordultak, tõle kértek szaktanácsot a fiatalok, akiknek már az iskolapadban is lehetõségük van informatikát tanulni. „ Mindig olyan helyen dolgoztam, ahol volt mit csinálni, de gyakran estébe, hétvégébe hajlóan is. Most bármennyire is hívnak vissza dolgozni – többek között a vasúti jogszabályok Brüsszelhez való igazítására –, legfeljebb félállást vállalok, mert hiába friss a szellem, ha a test elfárad” – zárja a beszélgetést Nagy Béla. Varga Violetta
KÖZÚT
2006. április 26.
Sikeres ügyféltalálkozók keleten és nyugaton
kártya nyújtotta elõnyök mellett a DKV tanácsadási szolgáltatását mutatták be a több tucat jelen lévõ cégvezetõnek. A legnagyobb hangsúlyt a kiemelt ügyfeleknek szóló új, magas kedvezményekre, az új ügyfelek felvételének motivációjára és az internetes költséghatékony eszközök bemutatására fordították a düsseldorfi székhelyû vezetõ szervizkártya cég magyarországi képviseletének munkatársai. A vendégek a Badacsony szõlõ-, illetve borkultúrájából, valamint hortobágyi lovasbemutatóból is ízelítõt kaphattak. Sok értékes információval térhettek haza, mely eszközök versenyképességüket tovább fogják erõsíteni. F.T.I.
Megjelent a „tachográf” rendelet A tervezettnek megfelelõen április 11-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az az európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely 20 nappal késõbb, azaz május 1-jén lép hatályba. Ennek egyik hozadéka, hogy ettõl a dátumtól számítva csak digitális tachográffal felszerelt 3,5 tonna össztömegû vagy 9 fõnél több ülõhellyel rendelkezõ gépjármûveket lehet elsõ alkalommal forgalomba helyezni. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, április 11-re „jósolták” annak az uniós rendeletnek (561/2006/ EK) a hivatalos közzétételét, amelynek célja „a hatálya alá tartozó alkalmazottak szociális helyzetének, valamint az általános közúti biztonság javítása”. A jogszabály „ezt fõként olyan elõírásokkal biztosítja, melyek a maximális napi, heti, és két egymást követõ hétbõl álló idõszakra vonatkozó vezetési idõt határozzák meg, valamint olyan rendelkezésekkel, amelyek arra kötelezik a jármûvezetõt, hogy rendszeres heti pihenõidõt tartson két egymást követõ héten legalább egyszer, illetve olyan rendelkezésekkel, amelyek elõírják, hogy a napi pihenõidõ semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb kilenc egymást követõ óránál. Mivel az említett rendelkezések megfelelõ pihenõt biztosítanak, az elmúlt évek végrehajtási gyakorlatával kapcsola-
» OBSERVER «
OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
tos tapasztalatot figyelembe véve, a csökkentett napi pihenõidõk miatti kompenzációs rendszerre már nincs szükség.” Az Európai Parlament és a Tanács május 1-jén hatályba lépõ 561/2006/ EK rendelete módosítja a 3821/85/ EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendeletet, valamint hatályon kívül helyezi 3820/85/EGK tanácsi rendeletet. Ez utóbbit, amely ugyancsak a közúti szállítás területén a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szólt, azért kívánták a jogalkotók kiváltani, mert ennek a rendeletnek az egységes értelmezése, alkalmazása, végrehajtása és ellenõrzése a „tág értelmû” fogalmazása miatt nehézségeket okozott. A rendelettel egy idõben jelent meg az Európai Unió Hivatalos lapjában az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve, amely a közúti szállításra vonatkozó egyes
szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeit tartalmazza és hatályon kívül helyezi a közúti szállításról szóló 88/599/EGK tanácsi irányelvet. A 2006/22/EK irányelv – amelyet várhatóan õsszel, de legkésõbb 2007. janiár 1-jéig megjelenõ miniszteri rendelet ültet majd át a hazai jogrendbe – a tagállamok nemzeti hatóságainak ad iránymutatást a most megjelent uniós rendelet végrehajtásához és ellenõrzéséhez. Május 1-jét követõen csak a tagállamok nemzeti közlekedési hatóságai által kibocsátott kártyákkal rendelkezõ jármûvezetõk vezethetnek az EU közútjain digitális tachográffal felszerelt jármûveket. Magyarországon a közlekedési hatóság azonban várhatóan május elejétõl fogadja be a tachográf kártya kiadási kérelmeket, amely alapján június elejétõl képes lesz kibocsátani a szükséges kártyákat. A digitális tachográffal felszerelt gépjármûvek forgalomba helyezésére, a berendezések illesztésére és aktiválására azonban már itthon is van lehetõség.
Közlekedésbiztonsági fejlesztés Pest megyében
Mobil fékpad A Pest Megyei Közlekedési Felügyeletnél folyó tervszerû mûszaki fejlesztés keretében október végén kezdtük üzemeltetni a BRZ 20 típusjelû mobil mûszaki ellenõrzõ padot. A szerkezetet személygépkocsik, illetve kis teherjármûvek (2 tonna tengelyterhelésig) mérésére fejlesztették ki. Az utánfutóként vontatható fékpad a közút melletti parkolókban telepítve lehetõvé teszi az ellenõrzött jármûvek komplett fékvizsgálatának elvégzését. A fékerõ mérésén kívül lehetõség van a jármû kerékfelfüggesztésének ellenõrzésére is. A fékpad digitálisan vezérelt, a stabil vizsgasorokon is használt Energoline mérõprogrammal üzemel. A berendezés a felügyelet igénye alapján az Energotest céggel közös fejlesztésben, az õ kivitelezésükben készült el. Az ötletes és gondos mérnöki munkának köszönhetõen a szerkezet összecsukott állapotában alig nagyobb egy normál, személygépkocsival vontatható utánfutónál, így nagy testvérénél lényegesen könnyebben kezelhetõ. A szokásos kezdeti nehézségeket leküzdve a fékpad üzemeltetésére kijelölt személyzet viszonylag hamar
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
5
Európai Uniós jogszabályok sora változik
DKV Euroservice
Szavatartó ember Juhos Katalin. A tavalyi évet értékelõ találkozásunk alkalmával megígérte, hogy a képviselet sikeres szerdai nyitott napját idén azzal fejelik meg, hogy most a DKV megy közelebb az ügyfelekhez. Az ígéretét pedig április elsõ és második szerdáján be is tartotta a DKV Euroservice Magyarországi Képviseletének fiatal vezetõje. Badacsonyban a nyugat-, Hortobágyon pedig a kelet-magyarországi kiemelt ügyfeleket látták vendégül egy napra. A találkozóknak az adott különleges apropót, hogy április 1-jén ünnepelte 40. születésnapját a DKV-kártya (a cég pedig idén lesz 72 éves). A múlt mellett persze több szó esett a jelenrõl és a jövõrõl. A Kiemelt Ügyfél Workshopokon a
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
és könnyen elsajátította a kezelést. A próbaüzemet az Energotest szakembereivel közösen, éles körülmények között végeztük. Ennek köszönhetõen az ilyenkor természetesnek vehetõ apróbb hibákat sikerült gyorsan és problémamentesen kiküszöbölni. Az ellenõrzési feladatok végrehajtása közben mûködtetve a berendezést (az effektív mérést hivatalos dokumentumok kitöltése követi, illetve egyéb ellenõrzéseket is végzünk a jármûvön) óránként 3-4 jármû a vizsgálóállomás kapacitása. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az ellenõrzés alá vont személygépkocsik vezetõinek túlnyomó többsége
pozitívan viszonyult a fékvizsgálathoz, még akkor is, ha hibát állapítottunk meg az autóján. A hibás jármûvet természetesen berendeljük mûszaki vizsgára, de még ezekben az esetekben is szinte megköszönték a jármûvezetõk, hogy felhívtuk a figyelmüket a balesetveszélyre és a javítás szükségességére. A mintegy másfél hónapos üzemelési idõszak alatt Pest megyében a 34,3 százalékos meghiányolási arány megkérdõjelezhetetlenül alátámasztja a berendezés létjogosultságát. Fentiek összegzéseként elmondhatjuk, hogy a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet egy olyan – jól kezelhetõ – berendezéssel gazdagodott, melynek használatával minden bizonnyal hatékonyan tudunk hozzájárulni a közlekedésbiztonság mûszaki oldalról történõ erõsítéséhez. Kollek István PMKF vezetõ közúti ellenõr
cont pannonc az európai hálózattal rendelkezõ operátor magyarországi képviselõje Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo (ICF) S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. április 26.
Balatoni Hajózási Rt.
Privatizáció elõtt Április 15-én ismét elindult a balatoni hajózási szezon. Szemben megáradt folyóinkkal a magas vízállás kifejezetten kedvez a balatoni hajózásnak, amely idén a Szent Miklósra keresztelt – a flotta legnagyobbjának számító – hajóval gazdagodott. A hajót három éve Törökországból vásárolták, 600 személy szállítására alkalmas és május 12-én fut ki a kikötõbõl. A szezon október 8-ig tart, a jegyek 35 százalékkal lesznek drágábbak. Idén 18 vitorlás számára cölöpös kikötõt avatnak Balatonbogláron. A választások után dõlhet csak el a Balatoni Hajózási (Bahart) Rt. sorsa – tudtuk meg Horváth Gyulától, a cég vezérigazgatójától. Mint ismeretes a hajóstársaság részvényeinek 51 százalékát jelenleg a 22 balatoni önkormányzat birtokolja, a fennmaradó 49 százalék pedig az ÁPV Rt. tulajdonában van. Az önkormányzatok ajánlatot tettek az állami résztulajdon térítés nélküli átvételére, azonban ez a próbálkozásuk nem aratott sikert. Idén februárban az államot képviselõ pénzügyminiszternek ismét ajánlatot tettek, ezúttal már vételárat ajánlottak fel. Horváth Gyula arra számít, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója a nyár végéig meghozza kedvezõ döntését. A társaság idei üzleti tervébõl kiderül, hogy 2006-ban 400 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Ebbõl a kikötõk mûszaki-esztétikai fejlesztésére 100 millió forint jut, 100-120 millió forintot a személyszállító- és a komphajók felújítására, illetve motorcseréjére fordítanak. A társaság vízibuszai mára elavultak, eddig az egyharmadukat selejtezték le, pótlásukra egy-két kisebb hajó megvásárlását tervezi a társaság. A magas balatoni vízállás kedvez a hajóforgalomnak, azonban a tél végén több millió forintos kárt okozott a kikötõkben a jég, amit Siófokon, Bal-
atonlellén, Balatonbogláron, Balatonszemesen és Balatonmáriafürdõn folyamatosan kijavítanak. Március végén kísérleti jelleggel kompot indítottak Fonyód és Badacsony között, amelyen hat autót is átszállítottak. A komp 25 perc alatt tette meg az utat, amely közúton hozzávetõleg másfél órát vesz igénybe. A Bahart beadja a hatóságokhoz kérelmét az új kompjárat útvonalának engedélyezésére, s ezt követõen jelölik majd ki a végleges útirányt. Az engedélyek birtokában 2009-re tervezik a tó második komphajójáratának beindítását. Az ehhez szükséges tõke megszerzésére a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében pályáznak. Húsz kikötõbõl séta- és diszkóhajókat, tíz helyrõl pedig programhajókat indítanak, ahol étkezést kapnak az utasok. A „Nagy ízutazás” nevû programsorozathoz borhajók indításával csatlakoznak. Valamennyi hajón és kompon, valamint a vitorláskikötõi szolgáltatásoknál elfogadják az üdülési csekket is. A Balatonmix kártyát megvásárlók május 19. és szeptember 17. között három napon keresztül díjmentesen utazhatnak a tó körüli vasutakon és a menetrendszerinti hajójáratokon. A Balaton-régió állandó lakosai a hajókon 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a szezonban. Bonta Miklós
Pér fejlesztés elõtt
Elõnyben a légi áruszállítás A már mûködõ négy regionális repülõterünk közül a Gyõr melletti Péren bonyolítják a legnagyobb áruszállító forgalmat. Vadász László igazgató lapunknak elmondta, az üzleti forgalom nagyságát jelzi, hogy tavaly 1400 körüli volt a nemzetközi mûveleti szám, magas a teherszállítás aránya és sok kis üzleti gép is közlekedik. Naponta – néha többször is – jön, az ingolstadti járat: 32 személyes géppel érkeznek az Audi szakemberei. Az innen induló charterek – amelyek Montenegróba szállították a turistákat –, tavaly sikeresnek bizonyultak, megismerték és megkedvelték az utasok, így idén ismét repülnek. Összességében tizenkétezren vették igénybe a repülõteret, nagyrészük üzleti utas. Sor kerül némi fejlesztésre, kerítés épül, beszereznek csomagröntgent és biztonságtechnikai eszkö-
zöket is. Vesznek egy földi áramforrást, a gépek földi mozgatáshoz a vontatóvilla-készletet és várhatóan elkészül az elõtér-világítás is. A repülõtér tervezésénél még az ATR 72 volt a mértékadó, amely korlátozás nélkül tudja használni a leszállópályát. Az eddigi évek során, egyik évrõl a másikra 50 százalék körüli utaslétszám és járatszám emelkedést értek el, idén 40 százalékos további növekedést prognosztizálnak. Úgy tûnik, megteremtõdött az igény a jelenlegi 1450 méteres pálya meghosszabbítására, ami a charter járatok számának növekedését is lehetõvé tenné. Még nem született döntés a 2070 méterre hoszszabbítás és a jelenlegi 30 méteres szélesség meghagyása, – ebben az esetben az Airbus 320-as igénye lenne a mértékadó –, vagy 2500 méteres pályahosszúság és 45 méteres szélesség változat között. Koppány György
Késéssel startolt az útdíjtender A sztrádamatricát fokozatosan felváltó elektronikus díjszedéshez (ED) kiírt 30-40 milliárd forintos rendszerválasztó tender két hét késéssel startolt. Az autópályák használatarányos díjszedõ rendszerének rendszerválasztó tendere április második hetében látott napvilágot. A tárgyalásos közbeszerzés kevesebb, mint ötvenoldalas dokumentációja 50 ezer forintos áron másfél nap alatt majdnem fél tucat példányban kelt el. Az még nem dõlt el, hogy az elektronikus díjszedés csak a gyorsforgalmi utakra, vagy a velük párhuzamos fõútvonalakra is kiterjed majd.
Az ED ajánlati felhívása legalábbis csak annyit határoz meg, hogy a – szintén derûlátó – terv szerint 2007. január 1-jén induló rendszer infrastruktúrájának az országos közúthálózat legfontosabb elemeit kell lefednie. Azt azonban, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, jótékony homály fedi. Még akkor is, ha a tenderkiírás egyértelmûvé teszi: az ED-nek a „gyorsforgalmi úthálózat teljes terjedelmén” mûködnie kell. Azt, hogy a kiválasztó Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) szakemberei mely három társasággal folytatják a tárgyalásokat, a részvételi szakasz eredményhirdetésekor, május 26-án hozzák nyilvánosságra.
Lendület hírlevél
Versenyképességi pályázat
A www.lendulet.hu (http://www.lendulet.hu/) portál 2006. április elejétõl új szolgáltatást nyújt. Hírlevelet indít a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A hírlevél szabályos idõközönként a legújabb forrásokra, a legfrissebb lehetõségekre hívja fel a figyelmet. Akik feliratkoztak a címlistára, elektronikus postafiókjukba, e-mailen megkapják az újdonságokról az értesítést. A számítógép segítségével azokat le is hívhatják, azokra átkapcsolhatnak. Így nem kell mindig átböngészni az egész adatállományt, közvetlenül az újdonságokkal tudnak foglalkozni.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP Irányító Hatósága meghirdeti a kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogató pályázat (GVOP 2.1.1.) negyedik szakaszát. A nyertes projektek támogatására rendelkezésre álló összeg 4 milliárd Ft. A pályázatok benyújtására 2006. április 3. napjától 2006. május 5-ig van lehetõség. A pályázati felhívás letölthetõ a www.gkm.gov.hu
, a www.lendulet.hu
, valamint a www.mvf.hu
weboldalakról.
LOGISZTIKA
2006. április 26.
Az idén várhatóan stagnál a bérleti díj a logisztikai parkokban
Sok új ingatlan az M0-nál Az idén a tavalyi alacsony dinamika után meglódulhat a hazai ipariingatlan-piaci fejlesztés. Különösen az új autópálya-szakaszok, illetve az M0-s körgyûrû déli-délkeleti szakasza mentén lehet élénkülés, mivel a fejlesztõk ezeket szemelik ki maguknak – derül ki több nemzetközi és hazai ingatlanközvetítõ összefoglalójából, illetve az ez alapján közölt elõrejelzésekbõl. Az idén az elsõ negyedévben 63 ezer négyzetméternyi, építés alatt lévõ raktárépületet adnak át, így az összkínálat már meghaladja a 800 ezer négyzetmétert. A fõbb parkokon belül tovább épültek a spekulatív ütemek, amelyek a kínálat jelentõs részét adták. Az idén befejeznek több projektet is, így az M1 Business Parkot vagy az EuroBusinessParkot, de az új fejlesztések is megindulnak, például az Agrogate vagy East Gate Business Park. Továbbra is valószínûsíthetõ, hogy a fejlesztõk a valós építési ütemezést a jövõben is a valós kereslet arányában alakítják, így amennyiben nõ az elõbérlet aránya, a piaci bõvülés is arányban lesz az elvárásokkal. A piacon még mindig jelentõs a lízing vagy saját tulajdonú fejlesztés, például a gyáli Hopi logisztikai csarnok. Az M0-s körgyûrû új szakasza mentén több fejlesztõ is vizsgálja a lehetõségeket, így további projektek is megjelenhetnek,
ugyanakkor az agglomerációtól távolabbi ipari ingatlanpiac lassabban fejlõdik, s csak egy-két kiemelt területen várható spekulatív fejlesztés – mondta Salamon Adorján, az Eston International elnök-vezérigazgatója. Szakértõk szerint a 119 ezer négyzetméter tavaly bérbe adott terület meglepõ, hiszen az év elsõ felében kevés jelentõsebb ügylet történt. Tavalyelõtthöz képest magasabb a spekulatív ügylet, és jelentõsen alacsonyabb az elõbérlet aránya. Ennek köszönhetõ, hogy a 2004-ben tervezett 158 ezer négyzetméter bérbeadás nem valósult meg 2005-ben. Az átlagos bérbe adott területnagyság továbbra is alacsony, 2500 négyzetméter a spekulatív, míg 9500 négyzetméter az elõbérletek esetében. A megürült területek ismételt bérbeadásával is egyre számolni kell. A logisztikai cégek bérleti aránya továbbra is 55 százalék feletti, ez alapvetõen meghatározza a piacot
– mutat rá a DTZ elemzése. A nemzetközi ingatlanügynökség szerint a logisztikai kiszervezés is tovább nõ, ám regionális szinten Szlovákia vagy Dél-Lengyelország több ilyen igényt elszívhat Magyarország elõl. A tavalyi év legnagyobb nyílt piaci ügylete a General Motors EuroBusinessParkon belüli elõbérlete volt. A fennmaradó bérbeadások jellemzõen az átlagos mérethez közelebb esõ kisebb területek. Az üresedési mutató 8 százalék körüli, s mivel az építések a valós igényekhez aránylanak, így e mutató rövidtávon valószínûleg nem változik érdemben. A Jones Lang LaSalle is megerõsítette, hogy a piaci verseny továbbra is élénk, ezt a bérleti díjak és bérleti feltételek bérlõk számára kedvezõ módosulása is jelzi. A bérleti díjak a korábbi trendet követve kisebb csökkenést mutatnak, de továbbra is fennáll a relatív egyensúlyi helyzet, s a pillanatnyi állapot ellenére sem várnak jelentõs esést. A modern raktárak átlagos bérleti díja 4,2 euró/m2/hó körül alakul Budapesten, míg a vidéki ingatlanpiacon a spekulatív építés hiányában a bérleti díjakat az épületek igényelt mûszaki tartalma és ezek bérleti díjban való visszatükröztetése nagyban torzítja. Salamon Adorján ezzel összefüggésben megjegyezte: a fõvároson belüli barna övezetekben elindított új ipari ingatlanfejlesztéseknél a bérleti díj akár 6-6,5 euro is lehet, hiszen vannak olyan bérlõ cégek, amelyek a közelséget hajlandók megfizetni. 2005 újabb kiemelkedõ év volt a befektetési piacon a 2004-es rekordeladások után. Az ügyletek sorában két jelentõsebb ipari tranzakció is szerepel, a Harbor Park eladása a ProLogisnak és a Teesland/IO Group Innovation Park, Altan Beton szigetszentmiklósi ingatlanának és a törökbálinti Depón belüli másodlagos raktárterület vétele.
Szabad határforgalom
A schengeni tagság után az osztrákmagyar, szlovén-magyar és a szlovák-magyar határon megszûnik az ellenõrzés, az így szükségtelenné váló épületek hasznosítására többféle lehetõség is kínálkozik. A vám- és pénzügyõrség már tárgyal az érintett közutak kezelõjével, az önkormányzatokkal és a gazdasági kamarákkal a létesítmények sorsáról. Szóba jöhet a bérbeadás, a vagyonkezelõi jog átadása vagy akár az értékesítés is, de ha nem mutatkozik érdeklõdés, akkor le is bonthatják azokat – tájékoztatott a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (VPOP). A forgalmasabb határátkelõhelyek azonban valószínûleg megmozgatják majd a befektetõk fantáziáját, a vámszervek szerint ezért az ilyen területeken érdeklõdõkben várhatóan nem lesz hiány. A vállalkozások például kereskedelmi és
vendéglátóegységeket alakíthatnak ki. Magyarország már az év végén teljesíti a schengeni egyezményben vállalt kötelezettségek jó részét, és ha az EU mindent rendben talál, akkor jövõ tavasszal kezdõdhet a próbaüzem. A tényleges csatlakozás az Európai Unió által kiépítendõ SIS II. számítógépes rendszer üzembe helyezésének idõpontjától függ, a jelenlegi rendszer képtelen a tíz új tagország miatt megnövekedett igényeket kielégíteni. Ez a rendszer szolgál majd arra, hogy a határokon kiszûrjék azokat, akik nemkívánatosak vagy körözöttek az unió területén. A határátkelõk többségét még az uniós csatlakozás elõtt korszerûsítették, és alkalmassá tették a megváltozott feladatok ellátására is, befedték a vizsgálati helyeket, korszerû keze-
7
Elõrébb kerültünk az európai logisztikai ranglistán Cseh- és Lengyelország megelõzi hazánkat, a nagy európai elosztó központok ranglistáján azonban így is sikerült elõrébb lépnünk. Mivel a tervezett központok fõként az ország délkeleti közlekedési folyosóit érinthetik, így a magyar piac még inkább felértékelõdik. Egy helyet javított Magyarország a 2003-as ranglistához képest az elosztó központokat üzemeltetõ vagy tervezõ vállalatok szemében. Az autópálya-építés felgyorsulása jelentõsen segít abban, hogy a következõ 510 évben a Dél-kelet-Európa felé elmozduló logisztikai piacból mind nagyobb szeletet hasítsunk ki, derül ki a Cushman & Wakefield Healey & Baker (C&W H&B) legutóbbi felmérésébõl. Szakértõk a termelési kapacitások keletebbre helyezõdésének tudják be, hogy három közép-európai ország is (a magyarok mellett a csehek és a lengyelek) a legjobb tízben van. Magyarország még feljebb ke-
rül a listán, mert kihasználja, hogy a közelében három uniós tagjelölt ország is van. A vállalatok vélhetõen Szeged és Debrecen térségében települnek majd meg, ahová beszállítóikat is magukkal vonzzák. Közép-Európában viszonylag kevés a megfelelõ elosztó központ, ezért a nagyvállalatok többnyire saját igényeik szerinti centrumokat építtetve vagy bérelve a másodlagos városokban jelennek meg. Valószínû, hogy a klasszikus fordítókorong-elvû regionális logisztikai központok ideje lejáróban van, s a térségben inkább a nemzeti vagy kisebb régiókat átfogó központok jönnek létre.
Hatszáz új munkahely az ipari parkban
Pápán az Európai Divat Az Európai Divat Szolgáltató Kft. logisztikai szolgáltató központot nyit Pápán. A beruházás eredményeként 600 új munkahely létesül. A közel 30 000 négyzetméter alapterületû üzemcsarnok átadását 2006 novemberére tervezik. Az Európai Divat Szolgáltató Kft. új beruházásával a pápai lesz az elsõ és legmodernebb textilipari logisztikai központ Kelet-Közép-Európában, mely egyedi és újdonságoknak számító megoldást kínál a nyugat-európai textilipar számára, alacsony költség szinten, magas szolgáltatási színvonalon. A szolgáltató-központ nagy számban alkalmaz (több)diplomás pályakezdõket,
akik kiemelkedõ nyelvtudással is rendelkeznek. A logisztikai központ a Pápai Ipari Parkban helyezkedik el. Az ipari park ideális helyszín a logisztikai központ számára, mert a város területén van repülõtér, amelyet közös katonai – polgári hasznosításra terveznek, valamint jó a vasúti és közúti infrastruktúra is. Az Európai Divat Szolgáltató Kft. új logisztikai központja mindazokat a szolgáltatásokat kínálja, amelyek fontosak a ruházati szektor számára, nagy mennyiségû áru fogadásáról az igényes kikészítésen át a kiskereskedelembe való kiszállításig. A szállítási címtõl függõen az áru 48-72 órán belül elérheti az értékesítési helyet. A logisztikai központ célpiaca Ausztria és Németország lesz.
Wincanton Hungary:
Éttermek lesznek az átkelõkbõl
Az Európai Unió schengeni határ-ellenõrzési kódexére (amelyrõl a tagországok bel- és igazságügy-minisztereit magába foglaló tanács ülésén döntöttek), Magyarország nemmel szavazott. A tervezett változtatások miatt ugyanis jelentõsen megnehezedne a határon túli magyarok beutazása. A hazai vállalkozások közben gazdálkodásuk javulását várják a szabad határforgalomtól. A nyitás 2007 októberében következhet be, de Magyarország már idén teljesítheti a schengeni követelményeket.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
lõfülkéket alakítottak ki, valamint az uniós állampolgárok fogadására külön sávokat hoztak létre. Mindössze tíz olyan közúti határátkelõhely van (Lónya, Barabás, Létavértes, Bácsalmás, Tiszasziget, Hercegszántó, Udvar, Berzence és Letenye), amelynél a rekonstrukció még nem kezdõdött el. Egyedül a letenyei új autópályahatárátkelõhely nem készül el az idén, befejezése a Mura-híd építésével összhangban, 2007 közepére várható. A szükséges intézmények, eljárások és infrastruktúra kialakítását az Európai Unió Schengen Alapja finanszírozza. A teljes költség 200 millió euró, amelynek 80 százalékát az unió adja, de az üzemeltetést Magyarországnak kell majd állnia. A vám- és pénzügyõrségnek harmincmillió euró jut, a többit a Belügyminisztérium költheti el. Az átkelõhelyek átalakítása mellett gõzerõvel zajlik új gépkocsik, kézi mûszerek (sugárzásmérõ, hõkamera, éjjellátó készülék, GPS helyzet-meghatározó) és más, a vámvizsgálatra és biztonsági ellenõrzéshez szükséges legmodernebb felszerelések beszerzése, valamint az informatikai rendszer kiépítése.
Három új ügyfél Európa egyik logisztikai szolgáltatója, a Wincanton plc. magyarországi leányvállalata – a Wincanton Hungary – nyerte a Bols Hungary Kft. által tárolásra és kezelésre kiírt logisztikai tendert. A szeszesital importõr és forgalmazó Bols Hungary Kft. által kiírt pályázaton kilenc logisztikai szolgáltató indult. A kétfordulós tenderen a három évre szóló megbízást a Wincanton Hungary nyerte el. A szerzõdés értelmében a Wincanton 3000 raklaphelyig végzi az áru kezelését és raktározását dunaharaszti raktárbázisán. A tavalyi év végén a Wincanton Hungary további két FMCG céggel bõvítette ügyfélkörét: a Numil Kftvel és a Philips DAP-vel. A Numil
Kft. részére a társaság tárolási, kezelési és disztribúciós szolgáltatásokat nyújt, amely megbízást regionális tenderen nyerte el. A Philips Háztartási Kisgépek és Szépségápolás (DAP), valamint Szórakoztató Elektronikai részlege (CE) számára a Wincanton Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon nyújt belföldi disztribúciós szolgáltatásokat. Az új megbízási szerzõdések kapcsán Senja Karttunen, a Wincanton Hungary üzletfejlesztési igazgatója elmondta: „A Wincanton magyarországi tevékenysége során sokféle ágazat szereplõjével alakított ki hosszú távú üzleti kapcsolatot. Nagy örömünkre szolgál, hogy ügyfélpalettánkat olyan elismert cégekkel bõvíthettük az FMCG szektorból, mint a Bols és a Numil. Együttmûködésünk a Philipsszel immár 3 évre tekint vissza, a vállalat háztartási kisgépeket és szépségápolási termékeket gyártó divíziójának megbízása is a társaság belénk fektetett bizalmát bizonyítja.”
