cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIII. évfolyam, 8. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
1087 Bp., Kerepesi út 3. Tel.: 432-5085 Fax: 314-2346 E-mail:
[email protected] Http: www.mlszksz.hu
Ára: 420 Ft
2005. április 27.
KRÓNIKA Malév: hat érdeklõdõ A Malév tizennyolcadik Boeing 737-es repülõgépét állítja forgalomba, miközben hat érdeklõdõt minõsítettek komolynak a társaság privatizációs eljárásában. Kovács Ferenc, a Malév korábbi vezérigazgatója, jelenleg az Aviation Solution International Kft. egyik tulajdonosa szerint a nemzeti légitársaságnak elsõsorban tõkére van szüksége, ezért elkerülhetetlen a privatizáció. Társaságuk magyar tulajdonban tartaná a Malévet, s nem karcsúsítanának, hanem bõvítenék a légitársaság tevékenységét, hogy a régió meghatározó cége válhasson belõle.
Szlovák Cargo: eladás elõtt Hírügynökségi jelentések szerint még ebben az évben privatizálják a szlovák vasút árufuvarozási üzletágát, a ZSSK Cargót. A szlovák kormány már döntött az eladásról és mintegy 514 millió euró bevételt vár az üzletág privatizálásától. Mint ismeretes, Szlovákiában önálló részvénytársaságként mûködik az áru-, illetve személyszállítási ágazat is. A szlovák cargo privatizációs pályázatán a MÁV és az osztrák vasút, az ÖBB várhatóan közösen indul.
Pontosítás Antal Dániel kérésére közöljük, hogy a vasútszabályozásért felelõs miniszteri biztos – megbízólevele alapján – nem tagja a minisztérium állományának, így megbízatása – menedzsment jellege következtében – nem jár közszolgálati jogviszonnyal. Az érintett és olvasóink elnézését kérjük.
MÁV: mosolyban utazunk Jelentõs kommunikációs sikert hozott a nemrégiben lezárult „Mosolyakció” a Magyar Államvasutak Rt.-nél. Közel 200 ezer utas kapcsolódott a február elsején meghirdetett „mozgalomhoz”, amely a jegyvizsgálók pozitív hozzáállását, szakmaiságát, kedvességét volt hivatva elismerni. Nem is titkolt célja volt a vasúttársaságnak, hogy felhívja az utasok figyelmét arra: a MÁV Rt.-nél jelentõs erõfeszítéseket tesznek, hogy utas-központú szemlélet nyerjen teret a szolgáltatások során. Közel másfél hónapig tartott a kampány, amelynek során minden menetjegyet vásárló utas „tikettje” mellé egy olyan szelvényt kapott, amelyet megfelelõ kitöltés után átadhatott a jegyvizsgálónak – ha az illetõ udvariasságával, viselkedésével, munkájával elégedett volt. Az így kapott jutalmakat a jegyvizsgálók összegyûjtve leadták telepállomásukon, s a legtöbbet magukénak tudókat a MÁV Rt. illõen megjutalmazta. A mosolyakcióval egyszersmind bizonyítani akarta a vasúttársaság, hogy az európai szolgáltatási színvonal elérése a cél, amelynek egyik
eleme az utasok szakszerû és kulturált kiszolgálása. Stromajer Andrea kommunikációs igazgató nem volt könnyû helyzetben, hiszen a MÁV állandó szereplõje a médiának. Jelenlegi helyzete elegendõ témát ad a sajtónak, fõként, hogy az elmarasztaló cikkek, riportok hatása mindig nagyobb, mint a jó kezdeményezéseké, a pozitív információké. Éppen ezért az ilyen híreknek sem szabadna háttérbe szorulniuk, ráadásul szép számmal akad ilyen is a MÁV-nál. Elég, ha a „Nyugati modell” kezdeményezésre gondolunk, vagy a korszerûsé-
gében vitathatatlan Desiro-vonatok vásárlására és forgalomba helyezésére, de említhetjük a folyamatosan korszerûsödõ InterCity-hálózatot is, illetve már a sikeres mosolyakciót. A kommunikációs tapasztalatok nyomán a menedzsmentnek is tudomásul kell venni, hogy változtatni kell a hangvételen, többet kell foglalkozni azzal, hogy a média a pozitív híreket is értékén kezelje. Annak idején például a néhai Sipos István vezérigazgató naponta három órát foglalkozott a médiával, pedig a társaság akkor inkább volt rosszabb, mint a mainál jobb helyzetben. A megrendelõkkel, vagyis az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülõ jegyvizsgálók felkészítése során a menedzsment már váltott, hiszen például konfliktuskezelõ tréningeket iktattak be a továbbképzésbe. Ebben a többhónapos programban mintegy 800 dolgozó vesz részt. Meglehet, ennek is lett az az eredménye, hogy a mosolyakció során 183 ezer 585 szelvényt adtak le a jegyvizsgálók
közvetve az utasoktól. A legtöbbet a Déli pályaudvari csomóponton regisztráltak, majd Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Kiskunhalas és Celldömölk következett, de Békéscsabán is tízezer felett volt a szelvények száma. A legkisebb területû központban, a Nógrád vidéki térségben is majdnem 1200 szelvényt gyûjtöttek a jegyvizsgálók. Az akció zárásaként megtartott rendezvényen Matéczné Németh Ágnes megbízott személyszállítási fõigazgató anyagi elismerésben is részesítette a kiemelkedõ teljesítményt nyújtókat, így például a debreceni Föõr Illést, akinek összesen 4 ezer utas ismerte el udvarias és szakszerû munkáját. A szelvényeket leadó utasok sorsoláson vettek részt, közülük a legszerencsésebb egy kétszemélyes, egyhetes spanyolországi utazást nyert, de a nyeremények között volt két darab kétszemélyes hazai wellness hétvége, továbbá tíz darab 5000 forint értékû utazási utalvány. Rákos József
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A Rail Cargo Austria átveheti az Ökombit
Intercontainer-Interfrigo (ICF) SA
Franz Böni az új cégvezetõ
2005. április 1-jével Franz Böni, eddigi pénzügyi és adminisztrációs igazgató egyedüli vezérigazgatóként vehette át az Intercontainer-Interfrigo (ICF) SA vezetését. Patrice Pinoli értékesítési igazgató és termékmenedzser – saját kérésére – június 30án nyugdíjba vonul – közölte a bázeli központú konszern. A 47 éves Franz Böni 2004. január 5-én került az ICF-hez, pénzügyi és ellenõrzési igazgatóként. Böni az AKAD/SIB-n szerzett okl. könyvelõi és ügyintézõi képesítést. Ezen túlmenõen különbözõ menedzsmentszemináriumokat látogatott Spanyolországban és Svájcban. Böni több, termelõ-, információtechnológiai és multimédia-szektorban tevékenykedõ vállalat pénzügyi vezetõje volt. Egyebek között a zürichi Polaroid AG 11 európai részlegének pénzügyeiért volt felelõs. Legutóbb a Quark Media House
Sarl.-nál dolgozott Neuenburgban mint európai ellenõr és a nemzetközi Shared Service Centert is vezette. Franz Böni 2004. június 1-jén vette át a pénzügyi és adminisztrációs részleg irányítását és a vállalat egészére folyamatvezérelt struktúrát vezetett be, az ügyfelek kiszolgálására helyezve a hangsúlyt. Ezen túlmenõen az ICF-hálózathoz tartozó több európai vállalat igazgatósági tagja vagy elnöke is. Az igazgatóság a vezetés átadásával Böninek az ICF új, ügyfél- és folyamatvezérelt irányultságát hangsúlyozza. Franz Böni a vállalat új struktúráját következetes ügyfélközpontúsággal jelentõsen meghatározta. Ezt a folyamatot tovább akarjuk vele erõsíteni – mondta Denis Douté igazgatósági elnök. Douté megköszönte Pinolinak az ICF-nél végzett munkáját. Szavai szerint Pinoli az ICF-nél eltöltött 16 év alatt nagy gyakorlatot szerzett az európai fuvarozási politikai minden vonatkozásában. Pinolival az európai kombinált fuvarozás lelkes elõmozdítója hagyja el a vállalatot jól megérdemelt nyugállományba vonulva. Patrice Pinoli 1989-ben került a vállalathoz. 2004. június 1-jén nevezték ki az ICF vezérigazgatójának, és nyugdíjba vonulásáig e tisztségében továbbra is az értékesítési és termékmenedzsment részleget vezeti. E részleg tervezi, megvalósítja és értékesíti a kíséret nélküli kombinált konténerfuvarokat és a hûtõfuvarokat Európában. Bognár Mária
A Rewico Logistik Kínában A brandenburgi Rewico Logistik International GmbH a jövõben Kína harmadik legnagyobb logisztikai vállalatával, a CMST-vel fog együttmûködni – errõl írt alá megállapodást Pekingben a két vállalat. A cél, hogy az európai és a branderburgi ügyfeleknek a kínai piacra jutást megkönnyítsék és fordítva, kínai üzletembereket segítsenek Európában – mondta Uwe Leuschner, a Rangsdorf központtal mûködõ Rewico üzleti vezetõje. A Rewicónak 11 országban van képviselete, min-
denekelõtt Kelet-Európában, de Kínában is. A CMST – Leuschner közlése szerint – 67 telephelyen 60 ezer fõt foglalkoztat. A vállalatnak több mint 1800 gépjármûve van, továbbá 2 vasútvonallal és 3 kikötõvel is rendelkezik. Matthias Platzek (SPD) brandenburgi kormányfõ síkra száll szövetségi államának Kínával való fokozott együttmûködése mellett. Szeptemberben kínai üzleti delegáció érkezik Németországba. B. M.
2005. április 27.
Az Osztrák Államvasút (ÖBB) árufuvarozási cége, a Rail Cargo Austria AG (RCA) felügyelõbizottsága március végén zöld fényt adott az Ökombi átvételére. Az Ökombi vezetõsége már korábban nagy többséggel jóváhagyta az ügyletet. Az RCA átveszi az Ökombi operatív feladatokat és a guruló országút (RoLa) terméket egy társaságban viszi tovább. Egyidejûleg az Ökombi kíséret nélküli üzletága az Intercontainer-Austriahoz (ICA) kerül. Az átvétel elhúzódása egyes formai kérdések tisztázásán múlott. Az Ökombi számára az RCA általi átvétel minden szóba jöhetõ megoldás közül a legjobb – mondta Max Schachinger, az Ökombi felügyelõbizottságának elnöke. A gazdasági kockázatok minimalizása érdekében a többségi rész ÖBB-nek való eladása mellett döntöttek. Az RCA-
nak eddig 33 százalékos részesedése volt az Ökombiban. Az Ökombi segítségévek az RCA ütõképesebbé válik és a kombinált fuvarozást mint stratégiai egységet erõsebben kifejezésre juttathatja. A guruló országút elsõ osztályú ex-
Kühne + Nagel:
Gyorsabban növekszik, mint a piac Erõs növekedés és nagyobb nyereségek a tengeri, a légi és a szárazföldi fuvarozásban – stabil forgalom és nagyobb profit a szerzõdéses logisztikában: ezek eredményezték a világszerte tevékenykedõ Kühne + Nagel (K+N) szállítmányozási konszern tavalyi rekorderedményét. A logisztikai konszern tiszta nyeresége 23,1 százalékkal 241 millió svájci frankra, leírások elõtti mûködési eredménye (ebitda) 23,5 százalékkal 390 millió frankra nõtt. A K+N 2004-es forgalma 11,6 milliárd frank volt, 21,1 százalékkal több a megelõzõ évinél. A tengeri és légi fuvarozásban a
K+N átlag felett profitált a kínai gyors fejlõdésbõl, de más piacokon is erõteljes volt a növekedés. A tengeri árufuvarozás volumene 28 százalékkal 1,6 millió TEU-ra nõtt, miközben az ágazati növekedés 10–12 százalék között volt. A tengeri árufuvarozásban a K+N összességében 6,1 milliárd frank forgalmat bonyolí-
Ausztria: új tervek a Semmering-vasútra A tizenöt éve hevesen vitatott Semmering-vasút újjáépítési tervét leállították. Az eddigi tervezet, ha el is készülne, már nem felelne meg a legújabb mûszaki elõírásoknak, és egyáltalán nem illeszkedne az ország közlekedéspolitikai koncepciójába – közölte Wolfgang Schüssel osztrák szövetségi kancellár. Az eddigi elképzelés szerint a vasutat Gloggnitz és Mürzzuschlag közötti alagúton vezették volna végig.
Az új tervezet most egy Gloggnitztól Langenwangig terjedõ alagúttal számol (utóbbi Stajerországban van), és 1,2 milliárd euróba kerül, 200 millió euróval többe, mint az eredetileg tervezett. A tervezési munkák három évig tartanak. Az eddig beruházott 93 millió euró bekerül az új tervezetbe, mely azért lett drágább, mert az eddigi egy alagútcsõ helyett kettõt fúrnak át a hegyen. B. M.
Legyen lapunk állandó olvasója!
porttermék, ami a vasutat Európában jól el tudja adni – véli Schachinger. Különösen a nem uniós tagországok kisebb fuvarozói és Törökország számára számít vonzó alternatívának a tisztán közúti fuvarozáshoz képest. B. M.
Képünkön: balról Klaus Herms elnök-vezérigazgató, Klaus-Micahel Kühne vezérigazgató és Gerald van Kesteren pénzügyi fõnök
tott le, ez 18 százalékkal több a megelõzõ évinél. A légi teherfuvarozásban a K+N 20 százalék többletteherrel –saját adatai szerint – kétszer olyan gyorsan fejlõdött, mint a piac. Adózatlan bevétele 476 millió frank volt, 2003ban 415 millió frank. Üzemi eredménye 116 millió frankra rúgott, az egy évvel korábbi 96 millió frank helyett. A légi és tengeri árufuvarozás bõvülésével nem tudott lépést tartani a szerzõdéses logisztika, amelynek forgalma csak jelentéktelen mértékben nõtt, 1,167 milliárdról 1,170 milliárdra. Klaus Michael Kühne vezérigazgató és Klaus Herm elnökvezérigazgató mégis elégedett. Ennek alapja: a haszonrés az elõzõ évi gyatra 2,6 százalékról 4,6 százalékra nõtt. Az üzemi nyereség 49,1 millió frankra rúgott. A közúti fuvarozásban a K+N több vállalatfelvásárlás után a forgalmat 1,587 milliárd frankra növelte, üzemi nyeresége 31,3 millió frank volt. A gyenge forgalmi haszon ellenére a K+N ebben az üzletágban növekedni akar. További akvizíciókat tervez: a „hadipénztár” degeszre van tömve, 800 millió frank benne. B. M.
Thiel:
Eierhoff távozása puszta találgatás Jelenleg nincs napirenden Klaus Eierhoffnak, a Thiel logisztikai konszern fõnökének átkerülése a KarstadtQuelle élére – mondta a luxemburgi vállalat szóvivõje a DVZ-nek, cáfolva ezzel a korábban megjelent ilyen értelmû találgatásokat.
A KarstadtQuelle szóvivõje is hangsúlyozta, hogy a vállalaton belül eddig nem került szóba Eierhoff e posztra. A Christoph Achenbachnak, a KarstadtQuelle AG elnök-vezérigazgatójának leváltásáról szóló híresztelések mindenesetre még nem szûntek meg. Lehetséges utódaként
Harald Pinger pénzügyi vezetõ is szóba került. Achenbach leváltása már régóta beszédtéma. Thomas Middelhoff, a felügyelõbizottság elnöke március közepén már cáfolt egy jelentést Achenbach visszalépésérõl. B. M.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Szerkesztõ: Bárány Tibor n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi szerkesztõ: Bognár Mária, Kiss Anikó n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Alapítva: 1870 Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
kiadóban n Pénzügyek: European Transport Press
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2005. április 27.
Vizsgacentrumot avattak Tatabányán
Európai színvonalú központ Április 20-án, csaknem pontosan két évvel az alapkõletétel után a Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet gépjármû-vezetõi oktatási központot adott át Tatabányán, a Mentõállomás mellett. A létesítmény nem a város szívében, ugyanakkor jól megközelíthetõ helyen, közlekedési csomópontok mentén található. A százötven millió forint összköltségû beruházás nagyobb részben önerõbõl, kisebb részben az Egységes Közlekedési Hatóság közremûködésével valósult meg. A jármûvezetõi képzés ugyan üzleti alapú tevékenység az autósiskolák szervezésében, a tananyagok kialakítása és az oktatás ellenõrzése a jelöltek vizsgáztatásával a közlekedési felügyeletek feladata. Nem minden megyei hatóság büszkélkedhet a most felavatotthoz hasonló, saját vizsgacentrummal, sok helyütt bérelni kénytelenek az épületet és tanpályát, ami hosszú távon természetesen nem megoldás. Farkas Károly, a Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója az átadási ceremónia köszöntõjében a támogatók kitartó szándékának, szakmai hozzáértésének, valamint munkatársai és a kivitelezõk szívós munkájának tulajdonította a korszerû létesítmény felállítását. A városvezetéssel karöltve, kisebb lakossági ellenállás leküzdése után kijelölték a megfelelõ területet, és némi pénzügyi akadály elhárításával elkezdõdhetett az építkezés. Lévai Ferenc, Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere ünnepi beszédében az oktatóbázis környéki városrész fejlõdõképességét hangsúlyozta. Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára hozzátette: a vizsgaközpont létrejöttével – a magyar közlekedéspolitika irányelveinek megfelelõen – az eddiginél kiegyensúlyo-
zottabb térségi fejlesztés valósulhat meg. Ugyanakkor van mit tanulni a helyiektõl: a GKM-ben is igyekeznek követni azt a lendületet, amelyet hazánk e húzó régiója felmutat a munkaerõ minõsége és szorgalma tekintetében. Maga az elhatározás már öt évvel ezelõtt megszületett, hiszen akkoriban a megyében hat, különbözõ adottságokkal rendelkezõ helyszínen vizsgáztatták a jármûvezetõ-jelölteket – nem egyszer méltatlan, mostoha körülmények között, ahol a minimális feltételek biztosítása is nehézségekbe ütközött, és ütközik jelenleg is. Dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója ünnepi beszédében kiemelte: az európai színvonalú oktatási központ átadása esélyegyenlõséget biztosít a különbözõ autósiskolákban felkészített jelöltek vizsgáztatására. Az új helyszín elsõ lépcsõben a Tatabányáról, Tatáról, Oroszlányból és környékérõl érkezõket (a megyében tanulók több mint kétharmadát, közel nyolcezer fõt) fogadja majd a gyakorlati rutinvizsgára, a késõbbiekben pedig az elméleti vizsgát is itt lehet letenni. A fõigazgató közlekedésbiztonsági szempontból is jelentõsnek ítélte a beruházást, minthogy a közúti balesetek jelentõs hányada kimutathatóan nem az utak rossz állapotá-
ból, hanem emberi tévedésbõl vagy mulasztásból ered. Az oktatási központ valójában már januárban elkészült, ám többhetes próbaüzem során még csinosították. A száztíz négyzetméteres ügyfélfogadó épület a legkorszerûbb követelményekhez igazodik, és kulturált ügyintézést tesz lehetõvé. A tervezõk – törvényi elõírás szerint – kiemelt figyelmet fordítottak a mozgásukban korlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosítására, valamint a tereprendezésre, a terület parkosítására, ezzel csökkentve a jármûvek környezetkárosító hatását. Mindez a hatósági dolgozóknak jó munkakörülményeket, a vizsgadrukkos állampolgároknak jó közérzetet biztosít. A forgalmi vizsgára érkezõk itt találkoznak a vizsgabiztossal, itt kapnak tájékoztatást a vizsga menetérõl, ami nagy elõrelépés a korábbi gyakorlathoz képest. A teljesítményt szintén ezekben a helyiségekben értékelik. A vizsgacentrum mintegy másfél hektáros alapterületének több mint hatezer négyzetmétere szilárd burkolatú tanpálya, ahol a leendõ autósok és motorosok számot adhatnak jármûkezelési képességeikrõl. Az EU-normáknak megfelelõen kialakított pálya egyúttal alkalmas a vizsgaelemek gyakorlására, valamint a 2006-tól kötelezõ továbbképzés keretében bármilyen közlekedési helyzet modellezésére. A létesítmény átadását követõ bemutató rögtön nehezített körülmények között edzette a jármûvezetõket: zuhogó esõtõl csúszós útfelületen is jól teljesítették a kijelölt feladatot. Varga Violetta
Piacvesztés a diszkonttársaságok megjelenésével
Csökkent a Malév vesztesége A Parlament idegenforgalmi bizottsága az infrastruktúra-fejlesztési forrásigények felhasználásáról szóló ülésén képet kapott a nemzeti légitársaság legfrissebb gazdálkodási adatairól, valamint a regionális repülõterek kihasználási terveirõl is. Ahogy az Gönci János beszámolójából kiderült, a társaság vesztesége az elmúlt egy év alatt a felére csökkent, annak ellenére, hogy a korábbi 56 százalék feletti piaci részesedés immár csak 49 százalékos. Elsõsorban az olcsó diszkont-légitársaságok megjelenése okozta a piacvesztést, s ez elsõsorban a magyar utazók elvesztését, illetve az újonnan megjelent utasok „elcsábítását” jelenti. A Malév járatain a jegyet vásárlók kétharmada ideutazó külföldi, ami részben a szolgáltatás minõségét igazolja, részben pedig az átszállási lehetõségeket, vagyis a nemzeti légitársaság járatai jól kapcsolódnak az interkontinentális járatokhoz, valamint az üzleti igényekhez. Az uniós csatlakozásból adódó lehetõségeket is igyekszik kihasználni
a Malév – mondotta a vezérigazgató – így hamarosan két nyugat-európai város között is indít majd járatokat, s ezek végállomása nem Magyarországon lesz. A magyar regionális repülõterek kihasználását, valamint az új utazói igények kielégítését szolgálja a sármelléki repülõtér és két német város közötti összeköttetés. Ez a társaság fejlesztési terveinek teljesülése mellett jelentõs idegenforgalmi bevételt jelenthet a térségnek. A 2009-ig tervezett tizenhat fejlesztési célt tartalmazó – a ferihegyi repülõtérre, a regionális repülõterek-
re, valamint a magyar légiforgalmi szolgálatokra kiterjedõ – program teljes forrásigénye a 2004-es árakon számolva meghaladja a 157 milliárd forintot. Ebbõl az összegbõl (sem) tart igényt állami támogatásra a Malév – jelentette ki a vezérigazgató –, a jövõ év végéig biztosítva látják a stabil mûködést. A jegyértékesítésbõl származó nettó bevétel várhatóan 75,8 milliárd forintos adatot mutat majd a tavalyi évre. Az elõzetes adatok szerint jelentõsen – a felére – csökkent 2004-ben a társaság vesztesége. A tevékenységbõl származó bevétel 125,699 milliárd forint volt, a 127,810 milliárd forint költséggel szemben. Eszerint a veszteség csupán 2,111 milliárd forint volt tavaly, ami 2003-ban még 4,307 milliárd forintot tett ki.
Közlekedéstudományi Intézet: változott a szervezeti forma
Új egységek és kinevezett vezetõk Középtávú stratégiai tervei alapján a Közlekedéstudományi Intézet Kht. (KTI) 2005. április elsejétõl új szervezeti formában mûködik. A stratégia három pillére – a társasági forma változása, a szervezetfejlesztés és a telephely-egyesítés – a szervezeti korszerûsítés részét alkotja. A változások nyomán a KTI kevesebb szervezeti egységgel mûködik, s a megújult szervezetek egy-egy közlekedési tudományterületet fognak át teljesen. A KTI vezetõinek létszáma egyharmadával csökkent, s a vezetõk átlagéletkora csaknem hat évvel lett alacsonyabb a korábbi állapothoz képest. A vezetõket pályázat útján választották ki (a tíz
meghirdetett vezetõi posztra harminc érvényes pályázat érkezett be). A KTI új egységeirõl és kinevezett vezetõirõl dr. Ruppert László, a KTI Kht. ügyvezetõ igazgatója levele alapján tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat. Kutatóprofesszor: dr. habil Gáspár László; tudományos igazgató: dr. Pálfalvi József; gazdasági igazgató: Terman Béláné dr.
Jármûtechnikai, környezetvédelmi és energetikai tagozatvezetõ: dr. Merétei Imre Tamás; közlekedésszervezési és hálózatfejlesztési tagozatvezetõ: dr. Berényi János; út- és hídügyi tagozatvezetõ: dr. Karsainé Lukács Katalin; marketing és pályázati irodavezetõ: Garda Zsolt Béla; gazdálkodási és humánpolitikai irodavezetõ: Milu Gábor; üzemviteli irodavezetõ: Lovas Miklós; Zöld Autó Központ: dr. Paá István. (A közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai tagozatvezetõ posztjára kiírt pályázat eredménytelenül zárult.)
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Jakus József A Vállalkozók Országos Szövetsége, a VOSZ – a szervezet tagja a NiT Hungary is – 2004. végén már másodízben rendezte meg a Vállalkozók Napját, ahol ünnepélyes körülmények között adták át „Az Év Vállalkozója Díj” elismerést. A kitüntetettek között volt Jakus József, a Travel Trans Union Bt. autóbuszos személyszállító vállalkozás társtulajdonosa, vezetõje, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) Felügyelõ Bizottságának és Autóbusz Tanácsának elnöke. Jakus Józseffel a vállalkozásvezetés és a szakmai érdekképviselet összefüggéseirõl beszélgettünk. – Hogyan lehet sikeresen mûködtetni ma egy autóbuszos vállalkozást, amikor a különjárati személyszállítási piac ezer sebbõl vérzik? – Nem tegnap kezdtem a szakmát: vállalkozásom elõdjét 1989-ben indítottam el, s három évvel késõbb hoztam létre az autóbuszos személyszállítás mellett utazási irodaként is mûködõ betéti társaságot, melynek beltagja és mindenkori többségi tulajdonosa vagyok. Az elsõ évben 16 millió forintos bevételt értünk el, s akkoriban ez az összeg minden reményemet felülmúlta. Eltelt 13 év, s 2004-ben már elérte a 264 millió forintot a nettó árbevételünk, ami jól mutatja a cég folyamatos fejlõdését. A kezdetekben fuvarközvetítéssel foglalkoztunk, majd megvettem az elsõ Ikaruszt. Aztán fokozatosan cseréltem és vásároltam az autóbuszokat. 1994-ben ráálltam a beutazó turizmus kiszolgálására, utazási irodák alvállalkozójaként. Egy évvel késõbb pedig már saját jogú utazási irodai engedéllyel bejegyzett utazási iroda lett a Travel Trans Union Bt. Ma már évente 15–16 ezer amerikai turistának és más csoportokból évi 2–3 ezer beutazó turistának nyújtunk teljes körû szolgáltatást: adunk autóbuszt, idegenvezetést, éttermi ellátást, szervezünk programokat, foglalunk szállodát, rendelünk repülõjegyet stb. Hat saját autóbusszal dolgozunk, de fõszezonban, csúcsidõben akár naponta 50–60 (alvállalkozó) busz is dolgozik számunkra. Húsz alkalmazottunk van. Válaszolva kérdésére: a vállalkozásnak rugalmasan kell reagálnia, alkalmazkodnia a piac rezdüléseihez, a megrendelõ igényeihez, miközben árgus szemmel kell figyelni a szabályozási és jogszabályi feltételek, körülmények módosulásait. Naprakésznek kell lenni minden tekintetben, mert a figyelem egy cseppnyi lankadása iszonyú kellemetlenségeket és anyagi veszteségeket okozhat! – A vállalkozás vezetése teljes embert kíván. Miért tartja fontosnak a szakmai érdekképviselet munkájában való aktív közremûködést? – Amint létrejött a bt., beléptünk a NiT Hungarybe, s azóta az ipartestületben kifejtett tevékenységem legalább olyan fontos szerepet tölt be az életemben, mint a vállalkozás irányítása. A két fajta tennivaló szorosan összefügg egymással: a cégnél tapasztalt napi gondok megoldásáért a szakmai érdekképviselet nyújtotta lehetõségek keretei között is tudok tenni, s ezzel nem csak magamon, hanem vállalkozótársaimon is segítek. Idõigényes, fárasztó, de higgye el, megéri! Az ipartestület méltányolta aktivitásomat: 1994-ben az Etikai Bizottság elnöke, majd az Autóbusz Tanács tagja lettem. Négy évvel ezelõtt választott meg a NiT Hungary közgyûlése a Felügyelõ Bizottság elnökévé. Az Autóbusz Tanács elnökévé egy évvel ezelõtt választottak meg, s e pozícióm révén napi kapcsolatban vagyok a NiT Hungary tagjaival. – Kérem, említsen meg néhányat e gondok közül. – Az európai uniós csatlakozásunk óta könnyebben elfogadják javaslatainkat, mint korábban. Erre jó példa a származási igazolás kérdése: a jövõben már elfogadják a vásárolandó jármû forgalmi engedélyének, a számlának, vagy az adás-vételi szerzõdésnek a másolatát is. Így elõre meg lehet tudni (még a jármû átvétele, behozatala elõtt), hogy „tiszta”-e a jármû? Egy másik eset a Gellértheggyel függött össze. Korábban nem engedték fel oda az autóbuszokat. A Magyar Utazási Irodák Szövetségével közösen elértük, hogy a nyári szezonban reggel 8 és este 11 óra között felhajthatnak az autóbuszok a Citadellához. A legfrissebb hír pedig az M3 kategóriába tartozó jármûvet üzemeltetõ autóbuszos vállalkozók szempontjából korábban kedvezõtlenül értelmezett retarder-alkalmazásról szól: a szakminisztérium állásfoglalása szerint ez nem kötelezõ e kategória jármûveire. – Az utóbbi idõben hallhattunk a NiT Hungary és az MKFE Autóbusz Tanácsának közös ülésérõl. Lesz folytatása az eseménynek? – Igen, hiszen ugyanabban a szakmában dolgozunk: az egyeztetések szándékunk szerint rendszeressé válnak, hiszen mindkét szervezet (és tagjaik) számára fontos az együttmûködés. A NiT Hungary 450 autóbuszt üzemeltetõ vállalkozást tart nyilván ötezres tagsági körében, s az MKFE-hez is tartoznak e területen dolgozó vállalkozások. – Jakus úr, gratulálunk a VOSZ-tól kapott elismeréshez! Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
MÁV elõvárosi tender: közbeszerzési döntés elõtt
Még nyílt a vita Összesen hatvan elõvárosi motorvonat, 130 milliárd forintos megrendelés, harminc évre szóló biztos üzleti kapcsolat – így lehetne összefoglalni a MÁV Rt. elõvárosi motorvonat tenderének „hozadékát” a nyertes számára. Illetve nyugodtan ki lehet egészíteni egy, a térségben szinte egyedülálló referenciára. A tét tehát meglehetõsen nagy, nem csoda, ha a pályázók egymás adataira, dokumentációjára is nagy figyelmet fordítanak. Az elsõ döntés után – amely a Stadler Bussnang AG számára kedvezett – a vesztes Bombardier a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz (KD) fordult. A testület véglegesnek mondható döntésére május elején kerül sor. Amikor március közepén a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be az elõvárosi tender gyõztesét, érezni lehetett, hogy a vesztes nem fogja könnyedén elfogadni a második helyet. Az értékelésben szereplõ adatok között anynyira kevés volt a különbség, hogy ettõl még szinte bármelyik pályázó nyerhetett volna. A kanadai–német Bombardier ennek a várakozásnak megfelelõen cselekedett, amikor a
Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordult – megtámadva a MÁV döntését. Indoklásuk szerint a svájci Stadler a leglényegesebb paraméterekben – beszerzési ár, karbantartási költségek – többe kerül a vasúttársaságnak. Az eljárás során azt is firtatni kezdték, hogy a svájci cég nem az eredetileg pályázó Stadler Bussnang AG pénzügyi mérlegét nyújtotta be, hanem a Stadler Rail AG konszolidált mérlegét, amely a pályázó anyacége, így pénzügyi mutatói is látványosabbak. Nem késlekedett a svájciak válasza: arra hivatkoztak, hogy a fajlagos energiafelhasználás tekintetében az általuk gyártott Flirt sokkal kedvezõbb eredményeket proA kanadai Bombardier a Talent villamosmotorvonatot ajánlja dukált, márpedig az üzemeltetés Fotók: Bertalan János költsége az egyik legfontosabb. Ami a mérlegre vonatkozik, elismerték, hogy valóban a konszern adatait nyújtották be, de mint mondták: „a Stadler Bussnan AG a svájci törvények értelmében nem köteles auditált mérleget készíteni, pénzA svájci Stadler cég a Flirt villamos és dízel moduláris ügyi adatai nem nyilvánosak”. felépítésû motorvonattal pályázik
Még a Közbeszerzési Döntõbizottság április 19-i ülése elõtt felröppent a hír, hogy a MÁV Rt. éppen e formai hiba miatt ad lehetõséget a Stadlernek, hogy kihátráljon a szerzõdésbõl. Ezt mind a két érintett – a vasúttársaság, illetve a tendernyertes – cáfolta. A MÁV vezetõi közleményben siettek kijelenteni, hogy értesülvén az új fejleményrõl, ismét áttekintik az érintett dokumentumokat. A vita egyébként tulajdonképpen alig érinti a vasúttársaságot, hiszen dönteni csak a pályázatokhoz benyújtott dokumentációk alapján lehetett. Ugyanakkor valamennyi új körülmény felmerülésekor példás gyorsasággal folytatták le az utólagos ellenõrzést. A nézeteltérés, illetve a KD elõtti érvelés így a két gyártó cég érvelésére és dokumentációjára korlátozódik. Az április 19-én megtartott nyilvános KD-ülésen a Bombardier a tender végeredményének megsemmisítését kérte. Hivatkozásuk alapját a már említett pénzügyi és mûszaki referenciák adták, de vitatták a MÁV értékelési rendszerét is. A kanadai–német cég jogásza szerint emellett a svájciak jogsértést követtek el és megtévesztették a MÁV-ot is. Az eddigiek mellett vitatták a svájciak kiugróan alacsony árát. A Stadler képviselõje továbbra is fenntartotta a mérleg beadására vonatkozó korábbi érvelését, ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy a Bombardier lekéste a panasz benyújtására lehetõséget adó határidõt. Erre ugyanis az elõminõsítés lezárását követõ 90 napon belül lett volna lehetõsége, az pedig már régen elmúlt. Ugyanakkor Peter Jenelten értékesítési és marketingigazgató szerint a Flirt egy korábbi gyártmányuk továbbfejlesztett változata, amely mûszaki paramétereiben megfelel a pályázatban szereplõ adatoknak. A KD mind a két gyártótól, illetve a MÁV Rt.-tõl további adatokat és dokumentumokat kért, amelyre két nap haladékot biztosított. Újabb tárgyalásra nem kerül sor, a döntésrõl szóló határozat kihirdetése május másodikára várható. Rákos József
2005. április 27.
A MÁV Rt. Személyszállítási Üzletágának új vezetõje:
Devecz Miklós
Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója 2005. április 18-án Devecz Miklóst nevezte ki a MÁV Rt. Személyszállítási Üzletágának új vezetõjévé. Devecz Miklós 1956-ban született. Villamosmérnöki végzettségét 1983-ban szerezte a wroclawi (Lengyelország) Mûszaki Egyetemen, de tanult Nice-ben (Franciaország) gazdasági stratégiát és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen üzleti tudományokat is. Angolul és lengyelül tökéletesen, németül és oroszul jól beszél. Elsõ munkahelye a MOM zalaegerszegi gyára volt. Késõbb ismereteit a világ számos országában kamatoztatta, dolgozott többek kö-
zött Nigériában, Indiában és Líbiában is. 1995-tõl a zalaegerszegi Flextronics Internationalnál dolgozott – ahol többek között a magyarországi ipari parkok fejlesztésével foglalkozott. 2004-ben a Flextronics International európai stratégiai igazgatója lett. Matéczné Németh Ágnes, aki Devecz Miklós kinevezéséig megbízott vezetõként irányította a Személyszállítási Üzletágat, a továbbiakban a MÁV Rt. üzemeltetési igazgatójaként folytatja tevékenységét.
CER Rt.: a negyedik Megkezdte mûködését a negyedik hazai magánvasúti társaság. A Central European Railway (CER) Rt. többségi tulajdonosa a MÁV Rec. Kft., amely 51 százalékban a LAC Holding Rt., 49 százalékban pedig a MÁV Rt. birtokában van. A CER Rt.
kisebbségi tulajdonosa a szlovák Bonavir és az East Express. Horváth László az elnök-vezérigazgató. Elsõ megbízásuk, hogy 600 ezer tonna szenet szállítanak a Mátrai Erõmû Rt. megbízásából Visonta és Bükkábrány között.
KÖZÚT
2005. április 27.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetõk Országos Szakszervezete (NeHGOSZ) közleménye Az MKFE ügyvezetõ elnöke, dr. de Sorgo Tibor és a NeHGOSZ elnöke, Eisen Sándor április 20-án – az MKFE elnökségi ülésén – a Munka törvénykönyve és a közúti közlekedési törvény módosításának megfelelõ kollektív szerzõdést írt alá. Ugyancsak ezen az elnökségi ülésen megállapodás született arról, hogy az MKFE, mint munkaadói érdekvédelmi szervezet és – április 18-i elnökségi ülésükön született felhatalmazás alapján – a NeHGOSZ, mint gépkocsi-vezetõi szakszervezet, a mai naptól közösen lép fel a közúti fuvarozói iparág érdekében. Közös céljuk, hogy a mûködési feltételek biztosítsák a magyar székhelyû vállalkozások versenysemlegességét, ne legyenek roszszabbak az uniós normáknál, ezen keresztül pedig a gépkocsivezetõk munkahelyei ne kerüljenek veszélybe. Ennek érdekében közös Érdekérvényesítõ bizottságot állítottak fel. Mind a munkaadók, mind a munkavállalók képviselõi követelik – az államháztartási elvonási rendszer szektort érintõ reformját a költségek csökkentése érdekében; – a versenysemleges piaci mûködési környezethez szükséges jogszabályi háttér kidolgozását; – minden piaci résztvevõ számára egyenlõ mércével mért, nyilvános hatósági ellenõrzési és szankciórendszer alkalmazását. Ezen általános elvek mentén a munkaadói-munkavállalói Érdekérvényesítõ bizottság konkrét elemeket is kidolgoz, és ezt várja el a kormányzattól is. Elengedhetetlennek tartja, hogy az MKFE május 28-i Országos Küldöttközgyûléséig érdemi kormányzati reakciók szülessenek, mert ellenkezõ esetben az Érdekérvényesítõ bizottság – a küldöttközgyûlés döntésétõl függõen – Demonstrációs bizottsággá alakul át.
Új közúti szolgáltató szakmai érdekképviselet alakult:
Tömegáru-fuvarozók Egyesülete Mire lapunk megjelenik, hivatalosan is megkezdheti mûködését a frissen alakult – zömében a közúti szolgáltatók egy speciális részterületén, a mélyépítési feladatokon dolgozó (billencses), fõvárosi vállalkozókat tömörítõ – szakmai érdekképviselet: a Tömegáru-fuvarozók Egyesülete. Az egyesület elnöke Csoltó Gábor, a BKIK elnökségi tagja, a BKIK VI. osztálya árufuvarozói szakmai kollégiumának vezetõje, a TransAgent Kft. tulajdonos-ügyvezetõje. Az alelnök Dózsa Gyula, a Silvertrans Kft. tulajdonos ügyvezetõje. Az egyesület a 213-9083, illetve a 201-0389-es telefonszámokon érhetõ el. B. T.
Az MKFE közleménye A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete tagjai nevében a leghatározottabban tiltakozik az elmúlt héten bejelentett üzemanyagáremelés, kiemelten a közúti közlekedési szolgáltatókat (az autóbuszos személyszállítókat és a teherfuvarozókat) érintõ gázolaj árának emelése miatt, ami csak az utóbbi héten elérte a 12 forint/litert. Az MKFE felszólítja a kormányt, a parlamenti képviselõket, hogy az üzemanyag jövedéki adójának mérséklésével csökkentsék a közúti közlekedési szolgáltatók már-már elviselhetetlen terheit, teremtsék meg a jármûvek üzemeltetésének elviselhetõ mértékû feltételeit, ami a hazai fuvarozási iparág fennmaradásának egyik alapvetõ kritériuma. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete egyidejûleg nyomatékosan felkéri az üzemanyag-forgalmazókat is, hogy visszafogottan járjanak el a gázolaj árának emelésekor, mert tarthatatlan, hogy Európában a harmadik legmagasabb árért vásárolható Magyarországon az üzemanyag. A magas üzemanyagár nem csak a jövedéki adó, hanem az ugyancsak magas 25 százalékos áfa, a magas forgalmazói haszon és a kormányzat ellentmondásos magatartásának következménye is. (Látszólag fellép ugyanis a kormányzat az üzemanyag magas ára ellen – ugyanakkor – a költségvetés nehézségei miatt, az áfabevétel növekedése révén érdekelt a magas árban.)
Az MKFE képviselõi a jövedéki adó mértékének ügyében a társegyesületekkel közösen hosszú idõ óta leveleznek és tárgyalnak a Pénzügyminisztérium szakértõivel, és az érdemi megoldás reményében – amennyiben lehetséges – továbbra is készek a konzultatív szakmai együttmûködésre, aminek elõfeltétele, hogy konkrét eredmények szülessenek. Az egyesület tagjai ugyanis végsõkig elkeseredettek és elszántak, aminek az elmúlt hetekben megtartott regionális tagi találkozókon több százan adtak hangot. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete politikasemleges szervezet, de csak olyan gazdaságpolitikát fogadhat el, amely rövid idõn belül érdemi módon, hathatósan megoldja a kérdést, s lehetõvé teszi a hazai fuvarozó vállalkozók versenyben maradását a nemzetközi piacon. Az egyesület elnöksége április 20-án ülésezik, s ezen a napon felelõsségteljes döntést kell hoznunk arról, milyen lépéseket tesz az egyesület a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozások érdekében. Amennyiben eddig az idõpontig nem sikerül elfogadható eredményt elérni, kénytelen lesz az érdekérvényesítés valamennyi törvényes, akár a társadalom egészét érintõ eszközét is mérlegelni. Budapest, 2005. április 11. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Elnöksége
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Nagykanizsa:
Elméleti vizsgáztatás számítógéppel A Közlekedési Fõfelügyelet vizsgafejlesztési programjának keretében tavaly már Zala megyében is megkezdõdött a gépjármûvezetõk elméleti vizsgáztatása az új rendszerrel. Az elsõ idõszakban csak Zalaegerszegen alakított ki ilyen vizsgatermet a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet, s ebben az évben Nagykanizsán is elkészült a vizsgacentrum, így már nem kell Zalaegerszegre utazni a nagykanizsai polgároknak, ha elméleti vizsgát szeretnének letenni. 2004. szeptember 27-én minden megyében egységesen üzembe helyezték a számítógépes vizsgatermeket, és egyik napról a másikra számítógépes vizsga folyt az országban. Érdekes módon, a számítógépes vizsgára történõ átállás Zalaegerszegen sem teremtett konfliktushelyzetet a vizsgák folyamatában. Nyilván hozzájárult ehhez az is, hogy a rendszer könnyû kezelhetõsége és az eredményes vizsgák sikerélményt hoztak a vizsgázóknak. Érthetõ módon az autós iskolák és tanulók részérõl felmerült annak igénye, hogy Nagykanizsán is szükséges lenne egy számítógépes vizsgaterem kialakítása. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megyei felügyelet szándéka nem volt elégséges, mert az itt kiépített rendszer egy országos hálózatnak a tagja, és ez egy országos hálózati bõvítést is jelentett. A vizsgaterem kiépítését Zala megye és Nagykanizsa speciális helyzete is indokolta. Zala megye lakossága a közlekedési szolgáltatások ellátottsága szempontjából hosszú évek óta jól ellátottnak tekinthetõ. 21 képzõhely áll a lakosság rendelkezésére, 29 helyen van mûszaki vizsga, 83 helyen környezetvédelmi igazolólap-kiadás, 3 helyen mûszaki vizsgára fogadási lehetõség, és nem utolsó sorban 3 helyen jármûvezetõi vizsgára fogadási, és ezen belül 3 helyen gyakorlati és elméleti vizsgalehetõség. Ez utóbbi lecsökkent volna 1 elméleti vizsgahelyre, ha nem épül meg a vizsgaterem. Látni kell azt is, hogy a megye nagyon sûrûn lakott, sokirányú belsõ úthálózattal, 9 várossal, 257 településsel és 294 ezer lakossal rendelkezik. A szolgáltatások elérhetõsége és a közlekedéssel való megközelítése
az állampolgárt választáshoz köti. Nem szerencsés ilyen helyzetben mondjuk éppen a jármûvezetõi elméleti vizsgalehetõséget egy helységre csökkenteni a megyében. A
Zala megyében évente elméletbõl vizsgázó jármûvezetõk durván egyharmada Nagykanizsán vizsgázott: 2004-ben például az éves 9413 számból 3002. Zala Megye
KRESZ, mûszaki elméleti vizsgáztatás
Nagykanizsa Nk/Zm %
9 413
3002
32
Tehergépkocsi hibaelhárítás (BÜ)
448
210
47
Jármûkezelési és rutinvizsgáztatás
5 689
1958
34
Forgalmi vizsgáztatás
7 788
2653
34
23 338
7823
33
Összesen:
A vizsga tartalma A vizsga tartalma megegyezik a régebben alkalmazott tesztlapos vizsga tartalmával, valamint a már Zalaegerszegen megismert számítógépes vizsga menetével. A különbözõ vizsgatárgyaknál a vizsgán feltett kérdések, a kérdések száma, pontértéke, valamint a megfelelési pontszám is megegyezik a TESZT-lapos vizsgákéval. Ennek megfelelõen a felkészülés során, az eddigi vizsgákon is számon kért ismeretek elsajátítására kell törekednie a vizsgázónak. A felkészüléshez használhatja továbbra is a TESZT-könyvet, és kérheti az autósiskolánál a számítógépes vizsgáztatást bemutató program kipróbálását is. A program rendkívül felhasználóbarát. Kezelését a számítógép használatában járatlanok akár magyarázat nélkül is könnyen és gyorsan elsajátítják. A vizsgahelyeken az érintõképernyõs megjelenítés során a válaszadás mindöszsze a képernyõ megfelelõ objektumának megérintésével valósul meg. Segíti a kezelés megismerését, hogy a vizsgahelyen kifüggesztett tablókon és a képernyõn minden vizsga indulásakor a felvezetõ képsoron jól áttekinthetõ kezelési útmutatót kap a vizsgázó. Azok a kérdések, amelyekre nem akar a jelölt azonnal válaszolni, akár többször is a kérdéssor végére lapozhatóak, így ezeknél lehetõség van a válaszadást késõbbre halasztani. A kérdések megválaszolására is az eddigieknek megfelelõen kérdésenként egy perc áll rendelkezésre, amely idõt a gép méri, és folyamatosan mutatja is. Az ellapozott kérdések megválaszolására adott idõ is kérdésenként összesen egy perc, amely idõtartam a következõ megjelenéskor az ellapozásig felhasznált részidõk összegével csökkentve áll rendelkezésre. Ezenkívül felügyeletünk a képzõszervek megfelelõ felkészülését a vizsgaterem bemutatásával, a rendszer kipróbálásának lehetõségével segítette elõ. Zala Megyei Közlekedési Felügyelet
Minimális veszteség a Bács Volán Rt.-nél
Terv a pozitív nulla eredmény Az üzemanyag árának változása valamennyi Volán-társaságnak meglepetést tud szerezni, fõként, ha nem a várható mértékben emelkedik. Így volt ez tavaly a Bács Volán Rt.-nél is, mégis sikerült alig 200 millió forintos veszteséggel átvészelni az elmúlt évet. Az idei kilátások sem sokkal jobbak, a tervek mégis legalább nullszaldós eredményt várnak a társaságtól. Böröcz Pál, a Bács Volán vezérigazgatója szerint ebben az évben 50 millió forinttal kell csökkenteni a társaság fenntartási kiadásait. Ez elsõsorban az üzemanyag árának nem a tervezetthez képest bekövetkezett emelkedésével magyarázható. A prognózis szerint 2005-re 4,5 százalékos gázolajár-emelkedés volt várható, ennek ellenére már az elsõ negyedévben több mint 6,6 forinttal volt magasabb a beszerzési ár, ami 12 millió forint többletkiadást jelent a cégnek. Ilyen körülmények között ebben az évben nem tartható a tavaly vég-
rehajtott 12 százalékos átlagkeresetfejlesztés, csupán ennek a felére, 6 százalékra lesz lehetõség. Viszont – más Volán-vállalatoktól eltérõen –, a leépítés legfeljebb néhány dolgozót érint majd. Ettõl is reméli a tulajdonos, hogy sikerül a Bács Volánnak teljesíteni a pozitív nulla, vagyis a veszteség nélküli gazdasági célkitûzést. A társaság szolgáltatásait tavaly a helyközi járatokon 5,9 millióan vették igénybe, ami napi 16 ezernél több utast jelent. Valamivel kevesebben – 10 445-en utaztak naponta a
helyi járatokon, s mindez azt jelenti, hogy a kilenc vonalon nagyjából öt százalékkal – éves szinten összesen 3,8 millió utas volt Baján – csökkent az utasok száma. „A megrendelõ fizessen” elv alapján törvény kötelezi a kormányt és az önkormányzatokat, valamint a szolgáltatókat a közszolgálati szerzõdés megkötésére. Ennek tettek eleget, amikor Baja önkormányzatával négy esztendõre szóló megállapodás született. A szerzõdés szerint 2005-ben az önkormányzat 22 millió forint támogatást nyújt a személyszállító társaságnak. Ez ugyan jelentõs elõrelépés, csodát mégsem várnak tõle, így a beszerzések terén is csak négy új buszra, valamint egy vázcserés felújítással számolnak. R. J.
6
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. április 27.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . 10 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
Már kapható kiadónkban! Te l e fo n : 350-0763 Slezák Gabriella
LOGISZTIKA
2005. április 27.
Agrárlogisztika: új irányok
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Ötmillió eurós beruházás Óbudán Közel 5 millió eurós beruházással raktár- és irodakomplexumot épít az Aquincum Logisztikai Park területén annak új tulajdonosa, az OTP Ingatlanbefektetési Alap, közölte Salamon Adorján, a terület adásvételét lebonyolító ESTON International Rt. elnök-vezérigazgatója április 11-én.
A magyar agrárágazat logisztikájának gyengesége a szállítási infrastruktúra, a speciális és gazdaságosan, hosszabb távon mûködtethetõ raktár- és szállítókapacitás, valamint a megfelelõ, szakosodott szállítóeszközök hiánya – mondta Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a sajtótájékoztatón 2005. április 7-én Budapesten. Szanyi Tibor szerint a mezõgazdasági termelõ kis- és középvállalkozások logisztikai helyzetén elsõsorban a termelõi-értékesítõi szervezetekbe integrálódás segíthet.
A GKM-ben tartott eseményen kiemelte az államtitkár, hogy az agrárlogisztikai beruházások hatása már rövid távon is érzékelhetõ lenne a szektor piaci esélyeit tekintve. Példaként a nagy tömegáru-kezelést feltételezõ, intervenciós gabonafelvásárlások céljára szolgáló raktár- és kikötõi fejlesztésekre épülõ logisztikai rendszer kialakítását említette. Ez normál termésû éveket tekintve 2,5–3 millió tonna gabona mozgatását, raktározását jelenti, bár a hazai tárolók 20–25 százaléka felel meg az EU-elõírásoknak – tette hozzá. A politikai államtitkár szerint sürgõs szakmai kihívás, hogy az agrárlogisztika bekerüljön a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, mert az idei NFT-s pályázatok közül csak a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program befektetési prioritásában jelenik meg a logisztika. A vállalkozások az ipari parkokba betelepülve élhetnek a logisztikai szolgáltatások nyújtotta elõnyökkel. A kereskedelmi kis- és középvállalkozások számára a beszerzési társaságokhoz csatlakozás adhat elõnyt, nemcsak a logisztika területén. Szõke Miklós, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke közölte: eddig 4,1 millió tonna gabona intervenciós felajánlás érkezett, amelybõl már megvizsgáltak 1,8 millió tonnát, és felvásárlásra ajánlották az EU-nak. Emlékezte-
tett arra, hogy az intervenciós tárgyalások ez év június 23-ig tartanak. Herdovics Mihály, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos munkatársa közölte: a magyarországi agrártároló-kapacitás mintegy 15 millió tonna, ám kétharmada korszerûtlen, nem felel meg az EU-normáknak. Legalább 1,5–2 millió tonna új, korszerû tárolókapacitást kellene létrehozni. Ehhez az Agrárvidékfejlesztési Operatív Programból pályázat útján nyerhetnek el támogatást a gazdák. Ezenkívül egy 40 milliárd forint öszszegû hitelkeret áll nyitva az agrárlogisztikai beruházások kivitelezésére – mutatott rá Herdovics Mihály. A résztvevõknek a Lenon Kft. – mint rendszergazda – bemutatta a témához illeszkedõ, a tájékoztatón megfogalmazott igényeknek megfelelõ, ún. hangárcsarnok építésének és telepítésének lehetõségét. A társaság a lényeget a takarékos, gyors, tartós és kulcsrakész szlogennel ismertette. n
Újjáalakult a Vámtanács
Középtávú vámstratégia készül A március végén újjáalakult Vámtanács (Vt.) 3 hónap múlva értékeli az EU-csatlakozás vámkezelésekre tett hatását, az azóta eltelt csaknem 1 év tapasztalatait, és kidolgoznak egy középtávú vámstratégiát a magyar vámkezelõ helyek uniós versenyhelyzetének javítására – mondta el Józsa István (MSZP), a Vt. társelnöke, az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága, Vám és Kereskedelem az EU-ban albizottságának elnöke a Magyar Közlekedésnek. A társelnök hozzátette: a Vt. tanácsadó testületként mûködik, gyakorlati tapasztalataival hozzájárul a vámigazgatás újszerû feladatainak meghatározásához és segíti a törvényelõkészítés folyamatát. A 2000 elején alakult grémium tagjai a legfontosabb vámügyi szakmai érdekképviseletek (Vámügyi Szervezet, Vámügynökségek Szövetsége, Szállítmányozók és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége), a Pénzügyminisztérium (PM), a Vámés Pénzügyõrség (VP), és a törvényhozás, vagyis az országgyûlés képviselõi. A négy oldal megállapodott abban, hogy folyamatos konzultációt folytat a legfontosabb vámügyi szakmai kérdésekrõl. „Az ügyfelek megtartása érdekében a jövõben növelni kell a magyar
vámügynökségek és vámszervek versenyképességét” – jelentette ki Józsa István. A vámügyintézések száma ugyanis a május 1-je óta eltelt 11 hónapban nagyobb mértékben esett vissza, mint azt az uniós csatlakozás indokolná, vagyis sokan nem Magyarországon, hanem a közösség más tagállamában végzik a harmadik országból érkezõ áruk vámkezelését – tette hozzá a Vt. társelnöke. Úgy vélte: a versenyképesség fokozásának egyik eszköze lehet, hogy immár a magyar vámszakma is beleszólhat az Európai Unió vámkódexének, vagyis a közösségi vámjogszabályok gyûjteményének tervezett, 2007-ig megvalósuló modernizációjába. Józsa István emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás után az
EU-tagállamok szállítmányozói, fuvarozói megválaszthatják, melyik országban akarják elvámoltatni árujukat, függetlenül attól, hogy melyik államban léptek be az unió területére, így a vámolás versenypiaci körülmények közé került. „Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több árut vámoltassanak itt el, hiszen az uniós vámtétel 25 százaléka azt az országot illeti, ahol a vámkezelés történt, míg a 75 százaléka a brüsszeli kasszát gazdagítja” – hangsúlyozta. Józsa István szólt arról is, hogy az EU vámigazgatása az egyszerûsítés irányába halad, amit az is mutat, hogy a tervek szerint a jelenleg alkalmazott több mint tíz fajta vámkezelési eljárás helyett a jövõben csak háromféle eljárás mûködik majd. Ugyanakkor a közösség arra törekszik, hogy egy matematikai kockázatelemzõ direktíva alkalmazásával kiszûrje a szubjektív elemeket az ellenõrzésbõl – mondta a képviselõ. Az új összetételû Vt. másik társelnökévé Csobánczy Pétert, a PM vám- és általános forgalmi adó fõcsoportfõnökét választották, míg fõtitkára Németh András, a PM szakembere lett. n
A 13 ezer négyzetméteres Aquincum Logisztikai Parkot a közelmúltban vásárolta meg az OTP Ingatlanbefektetési Alap, amely közel 7 ezer négyzetméternyi raktár-, illetve nagykereskedelmi központot alakít ki. Ebbõl 5 ezer négyzetméteres területen raktárakat, 2 ezer négyzetméteren irodát építenek. A beruházás kivitelezõje a Market Rt. A III. kerület a budapesti cégek egyik legnépszerûbb célterülete, s mivel a kereslet stabil, és a fejlesztési területek elfogytak, a 2005 augusztusában elkészülõ raktárak és irodák erõs keresletre számíthatnak – mondta Salamon. Az ESTON felmérése szerint az új fejlesztésû raktárak bérleti díja a térségben 5,8–6 euró havonta és négyzetméterenként, az irodaépületeknél ugyanez 11–12 euró. Ugyanakkor Budapesten más kerületekben 5 eurós bérleti díjért már hozzá lehet jutni raktárterülethez, a régi építésû
vagy nem fûtött raktárak havi négyzetméterenkénti bérleti díja pedig 3–4 euró. Új építésû, magas színvonalú irodaépületet havi 10–14 euróért lehet bérelni négyzetméterenként. A környék keresettségét jelzi, hogy a közelmúltban a III. kerületbe helyezte székhelyét a Budmil, az Aréna és a Linde Hûtéstechnikai Kft. is. Az ESTON – amely egyébként a beruházás elkészülte után a bérlõkiválasztást is végzi majd – 2004-ben 130 milliárd forint értékû ingatlanügylet lebonyolításában vett részt, 2005-ben pedig 15 százalékkal magasabb ingatlanportfólió-értékkel számol. A raktárépületek piacán, valamint a kereskedelmi ingatlanok és irodák területén is folytatódnak a 2004-es év kedvezõ folyamatai. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi hálózatok esetében agreszszív terjeszkedési stratégia jelei látszanak, s bõvülnek a bankhálózatok is, tette hozzá Salamon.
n
Magyar Vámügyi Szövetség
Tüske Péter az új elnök Tüske Péter korábbi alelnököt választották a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) elnökének, a lemondott Sipos László helyére – tájékoztatta a szövetség lapunkat. Sipos László, aki 2002 óta második kétéves ciklusát töltötte elnökként, azzal indokolta lemondását, hogy a vámhatósággal vitába keveredett a Liegl Sped Esztergom Kft. tevékenységével kapcsolatban, ahol õ a tulajdonos képviselõje. Álláspontja szerint a VPOP jogtalanul vonta vissza a társaság egyszerûsített vámkezelési, majd vámraktár-üzemeltetési engedélyét, ezért bíróságnál támadja meg a vámhatóság határozatait. Sipos László szerint az állhat a vámhatóság intézkedéseinek hátterében, hogy az MVSZ elnökeként a közelmúltban élesen bírálta a vámhatóságot a csatlakozás körüli fennakadásokért, és az üzleti vállalkozásban vámudvart üzemeltetõkért is kiállt, mivel ezek szolgáltatásait nem térítik meg az igénybe vevõ vámosok és más cégek. „Nem szerencsés, ha a VMSZ elnöke perben áll a vámhatósággal, mivel ezzel bajba sodorhatja a tagcégeket is, ezért inkább átadtam az elnöki posztot egy olyan embernek, aki segítheti a vámügynökök helyzetét” – mondta a lemondott elnök. A közlemény szerint Tüske Péter 33 éve dolgozik a vámszakmában,
amelybõl 28 évet a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos szolgálatában töltött, legmagasabb beosztása öt évvel ezelõtti leszerelésekor jövedéki fõosztályvezetõ volt. A Vámtanácsnak 1999-tõl a tagja, 2000-tõl a Magyar Vámügyi Szövetség Szakmai Etikai Bizottságának elnöke, 2002tõl a szövetség alelnöke. 2003-tól a Szállítmányozók és a Vámügynökök Konföderatív Tanácsának fõtitkári tisztét is betölti. Az MVSZ a Magyar Vámügyi Kamara jogutódjaként 1993-ban alakult, és a vámeljárásoknál rendszeresen közremûködõ ügyfeleknél fejt ki társadalmi érdekvédelmi tevékenységet. A vámszövetség az elmúlt idõszakban fórumot biztosított a vámszakmai tevékenység gondjainak megbeszélésére, kapcsolatokat épített ki a Vám- és Pénzügyõrség (VPOP) szerveivel a vámeljárási szabályok egységes alkalmazása érdekében, továbbá részt vett a vámtörvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek elõkészítésében. A szervezet 1994-ben, Európában az elsõk között vált a Vámügynökségek Szövetségei Nemzetközi Szervezetének (IFCBA) tagjává.
Köszönet
1%
A Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány köszönetet mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatták tevékenységüket. Az alapítvány számlájára 2004-ben 347 645 Ft érkezett. Kérik, hogy a közös cél érdekében idén is támogassák munkájukat. Adószámuk: 18042412-1-42
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
113 milliós környezetbarát beruházás Dunakeszin
Új festõmûhely uniós támogatással Évente mintegy 80–100 vasúti kocsi- és motorvonat-részegység környezetbarát festését és fényezését teszi lehetõvé a Dunakeszi székhelyû Bombardier MÁV Kft. új festõmûhelye. A kiegészítõ fejlesztésekkel 113 millió forintos összköltségû beruházás létrehozását az Európai Unió SMART-pályázatán elnyert támogatás tette lehetõvé – hangsúlyozta az április 14-én tartott átadási ünnepségen köszöntõ beszédében a térség országgyûlési képviselõje, Tóth András államtitkár.
Az esemény elõzménye, hogy a Bombardier MÁV Kft. összesen 45 millió forintnyi vissza nem térítendõ uniós támogatáshoz jutott környezetvédelmi beruházások megvalósítására. A SMART-pályázaton elnyert európai pénzekbõl – melynek dokumentumát idén január 20-án nyújtotta át a cég vezetésének Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter – a most üzembe álló festõmûhelyen kívül a vállalat további 68 milliós saját fejlesztési keret felhasználásával önerõs kiegészítõ fejlesztéseket is megkezdett, és a következõ hetek során már be is fejez – folytatta Dian József ügyvezetõ igazgató. A társaság vezetõje elmondta: már a hazánkban használatos legmodernebb eszközrendszerrel korszerûsítik a jármûvek ajtajának festési technológiáját. A technológia másik jellemzõje, hogy a mûvelet során az eddig a levegõbe kerülõ festékszemcséket szárazleválasztásos rendszerrel „fogják meg” – miközben az aktívszenes alapú leválasztó a kiáramló levegõbe került porózus állagú oldószereket megköti. A mûvelet során pedig – a költségtakarékos technológia révén – a kiáramló levegõ mintegy 70 százalékát újrahasznosításra vissza is forgatják. Záró gondolataiban Dian József utalt arra, hogy az üzemi környezetvédelem és a környezeti erõforrások optimalizált felhasználása már a Bombardier MÁV Kft. jogelõdjét több mint húsz éve vezetõ elõzõ ügyvezetõ igazgatónak, Varga Lajosnak is szívügye volt. A több évtizede töretlen konstruktív és hatékony környezettudatú vállalatpolitika szellemében csupán az elmúlt 3 évben mintegy 1 milliárd forintot fordított egészség- és környezetvédelmi, illetve környezeti technológiafejlesztési beruházásokra. G. Szûcs László
MOZAIK
2005. április 27.
