cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIII. évfolyam, 21. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
1052 Bp., Apáczai Csere János u. 11. Tel.: 484-6407 Fax: 484-6405 E-mail:
[email protected] Web: www.mle.hu
Ára: 420 Ft
2005. október 26.
40 éves a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete
KRÓNIKA
Elhunyt dr. Zeley István Életének 93. évében elhunyt dr. Zeley István, a magyar közlekedési szakma kiemelkedõ személyisége, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete alapító fõtitkára. Dr. Zeley István számos szakmai kitüntetésben részesült. Évekig szerkesztette a Magyar Közlekedési Kiadó jogelõdjének Veszélyes c. szakfolyóiratát, valamint állandó szerzõje volt a Közlekedési Közlönynek. Emlékét megõrizzük.
Szabadkikötõ: újabb pályázat Az ÁPV Rt. egyfordulós pályázaton ismét meghirdette a Budapesti Szabadkikötõ Rt. részvényei 99 százalékának megfelelõ, 351,4 millió forint névértékû részvénycsomag eladását. Az elõzõ háromfordulós pályázatot a kiíró ÁPV Rt. visszavonta, mivel a beadott három ajánlat közül kettõ érvénytelen volt. Az ÁPV Rt. akkor úgy értékelte, hogy nincs valódi versenyhelyzet.
Közút-körút 2005 A GKM, a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Kezelõ Rt., valamint az újonnan alakult Magyar Közút Kht. Közútkörút 2005 elnevezéssel országszerte öt helyszínen (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely) tájékoztató rendezvénysorozatot szervez. Az eseményen a meghívott vendégek naprakész információt kaphatnak a régiót érintõ közútfejlesztésekrõl, valamint bemutatkozik a Magyar Közút Kht.
Jubileumhoz méltó megemlékezés Negyven éve alakult a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Ebbõl az alkalomból közlekedésbiztonsági kiállítást és konferenciát szervezett az MKFE, a VIVA Média Holding közremûködésével, vdralamint ünnepi közgyûlést tartottak és külföldi vendégeik, hazai partnereik részére pedig fogadást adtak a Budavári Hilton Hotel nagytermében. Megemlékeztek a közelmúltban elhunyt dr. Zeley Istvánról, az elsõ fõtitkárról, s köszöntötték a szervezet eddigi vezetõit. A jubileumhoz méltó megemlékezés volt a 40. évforduló alkalmából rendezett ünnepségsorozat. Horváth Zsolt Csaba, a GKM közlekedési helyettes államtitkára megnyitó-beszédében hangsúlyozta: a közlekedésbiztonság társadalmi és szakmai kérdés Magyarországon. A közlekedési kormányzat elsõdleges feladatának tekinti a halálos balesetek számának csökkentését. Az ünnepi közgyûlésen a kormányzat nevében köszöntötte az MKFE vezetõit és tagvállalatait. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormány és a fuvarozói érdekképviseletek között augusztusban Horváth Zsolt Csaba és dr. de Sorgo Tibor az ünnepi közgyûlésen létrejött megállapodás olyan alap, amire építA jubileum alkalmából, az MKFE kezdeményezésére a gazdasági és közve a fuvarozók jelentõs része megállhatja helyét az EU kiélezett fuvarpiacán. Négy évtized állomásait elemezte beszédében dr. de Sorgo Tibor, az lekedési miniszter – munkájuk elismeréseként – Baross Gábor-díjat adomáMKFE ügyvezetõ elnöke és köszöntötte a jubiláló szervezetet Paul Laere- nyozott Paul Laeremansnak, az IRU elnökének, Martin Marmynak, az IRU mans, az IRU elnöke, illetve a partnerszervezetek képviselõi is. Wáberer fõtitkárának, Hubert Linssennek, az IRU brüsszeli képviseletvezetõjének, György, az MKFE elnöke sajnálatos módon, nem tudott részt venni az ün- dr. Krausz Péternek, az IRU vezetõ munkatársának, Áchim Mihály Miklósnepségen, levelét azonban felolvasták a fogadáson. (Összeállításunk a nak, az Áchim és Áchim Kft. ügyvezetõjének, valamint Rajnai Zoltánnak, a Rajnai és Társa Kft. ügyvezetõjének. 4–5. oldalon.)
BILK: 100 ezer négyzetméter Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter (képünkön) október 14-én felavatta a BILK-et a nemzetközi autópálya-hálózattal közvetlenül öszszekötõ M0-ás lehajtót, valamint a logisztikai központban a Waberer’s Csoport másfélmilliárd forintos beruházásával megvalósult, 15 ezer négyzetméteres raktárcsarnokot. A csarnok átadásával a BILK Logisztikai Rt. ügyfelei birtokba vehetik a 100 ezredik négyzetméter logisztikai raktárterületet. Közép-Európa legnagyobb logisztikai vállalkozásának kiépítésére a magyar állam 10 milliárd forintot, a magánbefektetõk pedig további 30 milliárd forintot fordítanak. Az avatón részt vett Gaál Gyula, a MÁV elnök-vezérigazgatója, Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnöke, valamint a holding vezetõi. Jelen volt továbbá Geiger Ferenc, Soroksár polgármestere; a Nemzeti Autópálya Rt., valamint a BILK Kombiterminál és a BILK Logisztikai Rt. menedzsmentje. (Beszámolónk a 7. oldalon.)
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Erõsített a Deutsche Post AG A Deutsche Post AG éppen a versenytársaktól szerzett új vezetõket, ezért tovább tudja erõsíteni pozícióit. Immár a cégnél dolgozik Claude Béglé, aki eddig a vetélytárs Deutscher Paket Diensthez tartozó Geopost elsõ embere volt. Claude Béglé a DHL területi vezetõje, egyben a DHL Express közép-európai ügyvezetõ igazgatója. Ebben a beosztásában hozzá tartozik Lengyelország, Csehország, Ausztria, Svájc,
Szlovénia, Szlovákia és Magyarország piacainak felügyelete. Béglének bõséges tapasztalata van ezen a téren, hiszen korábban az európai csomagküldéssel foglalkozott elsõsorban. A Deutsche Post AG másik új vezetõje Lutz Glandt, aki a WAZ médiacsoport üzletágvezetõjeként tevékenykedett. Lutz Glandt a jövõben a német posta levélszolgáltatási üzletágán tanácsadóként dolgozik. n
Cseh vasút, cseh kormány Több mint 500 milliárd koronát (azaz: 16,88 milliárd eurót) kíván költeni a következõ nyolc évben a vasút modernizálására a cseh kormány. A beruházással párhuzamosan leépítéseket is terveznek a cseh vasúttársaságnál: még az idén 4500 munkahe-
lyet szüntetnének meg, 2008-ig pedig a 11 ezret is elérheti az elbocsátások száma. A cseh kormány szerint ilyen mértékû leépítések mellett, 2008-ig akár 1,86 milliárd koronával is csökkenhet a cseh vasút költségvetése. (Világgazdaság) n
Egységes adózást akarnak a franciák A francia kormány azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb új irányelveket határozzon meg a kõolajadózás ügyében, amely az európai nehézgépjármûvek forgalmát érinti. A lényeg az, hogy az adózás mértéke egységes legyen az EU országaiban. Az adózás újragondolását a nemrég kirobbant olajellátási gondok teszik halaszthatatlanná, amik kihatással vannak a közúti köz-
lekedésre. A franciák egy új törvénytervezet elkészítését is sürgetik, amely lehetõvé tenné a növekvõ olajárak áthárítását az ügyfelekre. A kõolaj egységes adóztatásának ügye régi vitatéma, de eddig még nem sikerült közös álláspontot kialakítani az EU miniszterek tanácsában. Az Európa Bizottság most megfontolás tárgyává teszi, hogy elõrelépés legyen ezen a téren. n
Hamburg duplájára növeli forgalmát A Hamburgi Kikötõ több mint a duplájára növelheti konténerforgalmát 2015-ig – közölték a kikötõ vezetõi. Tavaly mintegy 7 millió TEU mennyiségû konténerforgalmat bonyolítottak le, s ezt bõ tíz év alatt 18 millió TEU-ra növelhetik. Ez azonban nem lesz könnyû feladat, s a cél megvalósítása érdekében számos tennivaló akad. Ezek közé tartozik, hogy az Elba folyót tovább kell mé-
lyíteni, mivel az egyre nagyobb konténerszállító hajók vízkiszorítása is megnõtt. Manapság a legnagyobb hajók egyszerre akár 8 ezer TEU mennyiségû árut is képesek szállítani. Az egyébként hagyományosan is jelentõs ázsiai és európai forgalmat továbbra is erõsíteni szükséges, s ebben a korszerûsített Hamburgi Kikötõnek kiemelkedõ szerepe van.
n
DHL-tervek Észak-Németországban A DHL a közeljövõben több, s a jelenleginél hosszabb irányvonatot indít útnak Németország északi térségébe, különösen Hamburgba, hogy tovább javítsa a szolgáltatás színvonalát és gyorsaságát. A döntés mögött az a megfontolás áll, hogy a közúti közlekedés egyre drágább, s környezetvédelmi szempontból is
elõnyösebb a vasúti szállítás. Dirk Schröder, a DHL térségi vezetõje közölte, hogy a vasúti szállítással naponta mintegy 240 tehergépjármûvet szabadítanak fel Unna és Hamburg között. A két város között 350 kilométer a távolság, s vasúton olcsóbban szállíthatják az árut.
n
A Panalpina megvette az Overseas csoportot A bázeli székhelyû Panalpina World Transport Ltd. felvásárolja az oslói központtal rendelkezõ Overseas Shipping Group csoportot, amely az észak-európai piacon játszik jelentõs szerepet. A Panalpina ezzel a lépéssel erõsíti ellátási láncát a kõolaj és a gáz üzletágban. Az Overseas Shipping a jövõben is saját nevén tevékenykedik majd, s a jelenlegi veze-
tõje, Tore Ruud is a helyén marad. A felvásárlás árát nem közölték. Az Overseas Shipping vállalat érdekeltségi körébe tartoznak a térség legjelentõsebb kõolaj- és gázbeszállítói, illetve -termelõi. A cég öt kirendeltséggel rendelkezik, ahol 36 munkatárs dolgozik. Tavaly 17,4 millió eurós forgalmat értek el.
n
2005. október 26.
Gustav Poschalko interjúja a Verkehrnek
A merész álmok megvalósulnak Az osztrák vasúti holding, a Rail Cargo Austria (RCA) megállíthatatlanul terjeszkedik tovább, amelynek újabb állomása lehet a szlovák ZSSK Cargo felvásárlása, amelyet az RCA saját zsebbõl fizet ki – közölte Gustav Poschalko, az RCA elnöke az osztrák Verkehr címû lapnak adott interjújában. A közeljövõ tervei között szerepel, hogy az RCA egészen Kazahsztánig, majd Kínáig kibõvíti üzleti tevékenységét. Gustav Poschalko elmondta, hogy egész Kelet-Európában – Oroszországot is beleértve – már egyetlen hely sincsen, ahol ne volna jelen a Rail Cargo Austria. Az elmúlt esztendõkben az RCA jelentõs fejlõdésen ment át, s sikeresen terjeszkedett a kelet-európai térségben. AZ EU bõvítése után újabb lehetõségek nyíltak meg, s ezeket jól kihasználták az osztrákok. Nem csoda tehát, hogy korábbi merész álmaik folyamatosan megvalósultak, s új célokat tûznek ki. Az RCA már Kazahsztán fõvárosáig, Alma-Atáig terjesztené ki szállítmányozói tevékenységét. Ha megvetnék lábukat Kazahsztánban, ott biztos bázist építenének ki, ahonnan további perspektívák nyílnának meg. Alma-Ata már Ázsiát jelenti, s a következõ állomás Kína lehet, amely óriási piaci lehetõséggel kecsegtet. Alma-Atához hasonló hídfõállásokat létesítettek Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban, amellyel lefedték Oroszországot is. Gustav Poschalko európai méretekben gondolkodik, s ideális helyzetet teremt, hogy az RCA közvetlen befolyási területe nyugaton a svájci határtól egészen a keleti ukrán határig terjed. S közben ott van a szlovák áruszállító vasúti társaság, a ZSSK Cargo, amelyet eladna a szlovák állam. Az RCA-nak pedig jó sansza van arra, hogy felvásárolja a ZSSK Cargót, mivel a szlovákok is szívesen veszik az osztrákok jelentkezését. Poschalko ígéri, hogy olyan ajánlatot tesznek a szlovák cég felvásárlására, amellyel nagyon jó esélyekkel pályázhatnak az üzlet megkötésére. Igaz, több jelentkezõ is
akad a ZSSK Cargo megvételére, tehát semmi sincsen még eldöntve. A szlovák közlekedési miniszter mintegy 500 millió euróban határozná meg a ZSSK Cargo árát, amelyet az RCA saját költségvetésébõl gazdálkodna ki. A szlovák fél számára ugyanakkor nemcsak a kedvezõ árajánlat a lényeges, hanem az is, hogy a leendõ tulajdonos a jövõben milyen partneri viszonyt tud kialakítani Szlovákiával, illetve mennyiben segítené az ország gazdasági életének élénkítését. A szlovák kormány ezért alaposan tanulmányozza, hogy milyen lehetõségek rejlenek a RCAban, s profilja mennyire nyújt jó lehetõségeket a szlovák vasúti áruszállításnak. Gustav Poschalko leszögezte, hogy tartós kapcsolatra törekszenek, s a ZSSK Cargo erõteljes fejlesztését tûzik ki célul. Ha létrejön az üzlet, az osztrák vasúti áruszállító társaság egy csapásra Európa harmadik legjelentõsebb vasúti áruszállítója lenne a Deutsche Bahn és a francia SN-CF után. A bõvülés az RCA számára azt jelentené, hogy fontos stratégiai lépést tett elõre, s nagyobb szabadságot biztosít a további üzleti tevékenységében. Gustav Poschalko utalt rá, hogy az RCA jelentõs eredményeket ért el az utóbbi években. A társaságnál jelenleg 1600 alkalmazott dolgozik, s tavaly 50 millió tonnával több árut forgalmazott, mint korábban. A teljes
forgalom tavaly elérte a 950 millió eurót, ami 150 millió euróval haladja meg az elõzõ esztendõ eredményét. Az RCA önmagában 150 millió eurós forgalmat produkált, a többi 800 milliót más céggel együtt érte el. Poschalko joggal büszke arra, hogy cége ilyen sikeresen szerepelt az elmúlt évben. Már csak azért is szép az eredmény, mert mindezt az egyre erõsödõ verseny közepette érték el. Mivel Kelet-Európában már nincsen olyan hely, ahol ne volna jelen az RCA, Gustav Poschalko újabb célokat tûzhet ki. A holdinghoz tartozó cégek és érdekeltségek tovább erõsíthetik pozíciójukat, s ezzel az RCA szerepét a térségben. A vállalatcsoportnak csak Oroszországban 45 munkatársa dolgozik. Az Oroszországból Európába irányuló forgalom döntõ hányadát a nyersanyagok szállítása teszi ki. Oroszország ugyanakkor fõleg fogyasztási cikkeket importál Európából. Ezzel párhuzamosa megfigyelhetõ az a tendencia, hogy mind több termelõ cég telepedik le Oroszországban, amelyek igénylik a magas színvonalon szolgáltató szállítmányozókat. Ezek közé tartozik az RCA is, amely a növekvõ igényeket elégíti ki. Példának okáért említhetõ, hogy csak a tavalyi esztendõben Oroszország és Olaszország között 100 ezer tonna árut szállítottak. Idén az elsõ félévben az RCA némileg elmaradt attól az eredménytõl, amelyet tavaly ugyanebben az idõszakban elért. Fõleg a faáruk és az építõanyagok szállítása esett vissza, amelynek mértéke 7, illetve 8 százalékos csökkenést jelent. A Ro-La tevékenység 35 százalékkal mérséklõdött. Az RCA fontos céljának tartja, hogy a RoLa forgalmát jócskán növelje. Ennek érdekében komoly tervek készülnek, s olyan szerzõdéseket kötnek, amelyek által fellendíthetik ezt az ágazatot. A darabáruk forgalma is évek óta csökkenõ tendenciát mutat, s most azon dolgoznak, hogy új koncepciót alakítsanak ki. Az RCA-nak összességében jó kilátásai vannak a közeljövõre, s folyamatosan erõsödve egyre sikeresebb vállalatcsoporttá fejlõdik.
Új vezetés a Thiel élén
Feketelistára kerülhetnek egyes légitársaságok
Meglepõ fordulatot vett azon igyekezet, hogy a Thiel Logistik AG új vezérigazgatót találjon a cég élére. A jövõben a konszernt az igazgatóság helyett egy végrehajtó bizottság fogja irányítani. Berndt-Michael Winter, a vállalat intézõbizottságának vezetõje azzal magyarázta a döntést, hogy a cégnek meg kell találnia azt a struktúrát, amely a leghatékonyabban képes megfelelni a logisztikai szolgáltatások iránt megnyilvánuló növekvõ igényeknek. El kell dönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeket centralizáltan, s melyek azok, amelyeket decentralizáltan érdemes mûködtetni a jövõben. Az intézõbizottság ezt a feladatot nem bízhatja egy olyan vezérigazgatóra, akinek nincsen részletes áttekintése a cégen belüli folyamatokról. A jövõben a vállalat gazdasági ügyeit egy végrehajtó bizottság irányítja majd. A végrehajtó bizottság elnöke Berndt-Michael Winter lesz, tagjai pedig dr. Antonius Wagner (pénzügyek), Stefan Delacher (ágazati ügyek) és Klaus Hrazdira (a Quehenberger vezérigazgatója). Az új vezérigazgató személyének keresése közben a jelöltek között szóba került Bernd Malmström, a Stinnes egykori vezetõje, Klaus Josef Heinz (trans-o-flex) és Hans-Jörg Hager (Schenker) neve. (DVZ)
Az Európai Unió Bizottsága és az Európai Parlament azt tervezi, hogy még az idén elkészíti azoknak a légitársaságoknak a feketelistáját, amelyek nem kívánatosak az EU tagországaiban. A határozott lépésre az adott konkrét okot, hogy az utóbbi idõben ugrásszerûen megnõtt a légi balesetek száma, s ezek nagy részében a járatokat üzemeltetõ társaságok felelõssége is megállapítható. Leginkább az egyes légitársaságok biztonsági elõírásaiban, illetve annak betartatásában találnak kivetni valót. Amennyiben egy légitársaság felkerül a feketelistára, annak járatai nem kaphatnak automatikusan le- és felszállási engedélyt az EU államaiban. Az érintettek között olyanok is lehetnek, amelyek az EU egyik tagállamának a vállalata. A tiltás ebben az esetben is érvényes lenne. Az Európai Parlament közlekedési bizottsága már februárban összeállított egy követelményrendszert, amelyet most kiegészítenének. Az alapelvekkel az EU Bizottsága is egyetért, de azt az EU-miniszterek tanácsának is el kell fogadnia. Az EU eddig azt javasolta, hogy hozzák nyilvánosságra azoknak a nemzeti társaságoknak a nevét, amelyek nem felelnek meg az elõírásoknak. Franciaország és Belgium közben maguk is összeállítottak egy feketelistát, amelyeken elsõsorban afrikai, s más egzotikus ország légitársasága szerepel. Belgium például kilenc légitársaságnak tiltotta meg a le- és felszállást országa területén, de ebbõl egyik sem személyszállító, hanem valamennyi áruszállító légitársaság. (DVZ)
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Szerkesztõ: Bárány Tibor n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Bollók Zoltán vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti European a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444; jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. É
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési süléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2005. október 26.
Az EU Közlekedési, Távközlési és Energia Tanácsának ülése
Minden tagállamban biztosítani kell a vasúti infrastruktúrához való hozzáférést Az EU Közlekedési, Távközlési és Energia Tanácsa október 6-i, luxemburgi ülésén közlekedési napirendi pontokat is megvitatott. A tanácskozáson hazánkat Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár és Zsolnay Tamás fõosztályvezetõ, az EU Koordinációs Fõosztály vezetõje képviselte. A Tanács ülésén a következõ témakörök szerepeltek: – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségi vasutak fejlesztésérõl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról. Az ülés célja a tagállamok közötti véleménycsere volt. A 91/440/EGK irányelv módosítására irányuló tervezet szerint nemzetközi személyszállítási szolgáltatás céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-jétõl valamennyi tagállamban biztosítani kell meghatározott feltételek mellett a vasúti infrastruktúrához való hozzáférést. A tagállamok többsége, köztük hazánk is támogatta a nemzetközi vasúti személyszállítási piac 2010-es megnyitását egy vonzóbb és versenyképesebb vasúti szolgáltatás kialakulása érdekében. A piacnyitás részletes feltételeirõl még további vita várható. A tagállamok többsége ugyancsak egyetértett abban, hogy a nemzetközi vasúti személyszállítás liberalizá-
cióját csak a közlekedési közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá esõ és szerzõdéssel szabályozott szolgáltatások köre vonatkozásában kelljen korlátozni. A Tanács felszólította a Corepert, hogy a többségi tagállami vélemények figyelembevételével folytassa az irányelvtervezet tárgyalását annak érdekében, hogy a 2005. decemberi tanácsülésen a politikai megállapodás létrejöhessen. – Külkapcsolatok a légi közlekedés területén. Napirendre került az EU–USAkapcsolatok, a nyitott légtér kérdése, valamint az egyéb, harmadik országokkal folytatott külkapcsolati politika. – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a légi jármûveken utazó csökkent mozgásképességû személyek jogairól. Az ülésen a miniszterek általános megközelítésben elfogadták a rendelet-tervezetet, amely az egyenlõ elbánás elve és a segítségnyújtás érdekében szabályozza a mozgáskorláto-
zott személyek légi úton történõ szállítását. – Az ülésen továbbá más, fontos napirendi pontok is szerepeltek. Szó esett az EU közlekedési minisztereinek „Az egész életen át tartó tanulás a közlekedésbiztonságért” témájú miniszteri konferenciájáról (2005. november 4–5., Verona); az üzemanyagárak emelkedésének a szárazföldi közlekedésre gyakorolt hatásáról; a repülésbiztonságról; továbbá elhangzott a bizottság tájékoztatója a légi közlekedés állami támogatására vonatkozó iránymutatásokról. Hangsúlyosan szerepelt a GALILEO témája a tanácskozáson. Az ülésen a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a Galileo mûholdas rendszer kiépítésérõl és üzemeltetésérõl szóló rendelettervezet sikeresen lezárult olvasatáról, de felhívta a figyelmet, hogy a finanszírozásnak (az Európai Ûrügynökségen keresztül történõ) blokkolása miatt az a veszély merül fel, hogy az elõkészítés leáll, a szakértõk elhagyják a programot. A tagállamok segítségét kérte a probléma megoldásához. Decemberben COM összegzõ jelentést kíván a Tanács elé terjeszteni.
n
Regisztrációs adó – a biztos bevétel A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. kerületi tagcsoportjának szervezésében, ,,Egy hajóban utazunk” címmel tartott rendezvényén Szanyi Tibor, a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára találkozott a szakma képviselõivel. Sokan sérelmezik, hogy a kormányzat jövõre a gépjármûvek regisztrációs adójának ismételt felemelésére készül. Ennek kapcsán az államtitkár az adópolitika rejtelmeibe avatta be a Hunnia hajó vállalkozó utasait. Mindig szükség van olyan adónemekre – mondta Szanyi Tibor –, amelyeknek beszedésére az állam bizton számíthat. Történelmileg alakult ki, hogy az ilyen adófajták éppen mihez kötõdnek. A regisztrációs adó, amely tulajdonképpen a jövedéki adók típusába tartozik, egy ilyen – viszonylag új keletû adónem. A 2006-ban várható emelésének az az oka, hogy a jövõ esztendõtõl Magyarországon 25-rõl 20 százalékra mérséklõdik az áfa általános kulcsa, és a költségvetésnek az így kiesõ bevételét pótolnia kell. A költségvetés számára azért elõnyös a regisztrációs adó, mert – az áfával szemben – nem lehet visszaigényelni. A 25 százalékos általános áfamértékünkkel egyébként ,,sziget vagyunk” Közép-Európában – emlékeztetett az államtitkár. Az adókulcs csökkenésétõl a kereskedelmi forgalom némi átcsoportosulására lehet
számítani. A vállalkozók majd nagyobb tõkét tudnak a termelésbe, illetve kereskedelembe invesztálni. A kormányzat az áfacsökkenéstõl azt várja, hogy átlagosan 1,7%-kal csökken majd a fogyasztói ár, vagyis az 5 százalékos mérséklõdésen osztozkodnak majd az érdekeltek. Erre jó példa, hogy az üzemanyagok 25 százalékos áfájának október 1-jétõl 20 százalékra történt – elõrehozott – csökkentése nyomán a fogyasztói ár nem ennél kisebb mértékben csökkent! A vállalkozók sérelmezték, hogy a gépjármûvek eredetvizsgálata az adásvételek alkalmával gyakran bürokratikus, amivel Szanyi Tibor is egyetértett. Álláspontja szerint talán a kamarai tagoknak felmentést lehetne adni az általuk forgalomba hozott autók eredetvizsgálata alól. Gyõzõ Gábor, a Magyar Gépjármû-importõrök Egyesületének elnöke azt tette szóvá, hogy megszaporo-
dott a magyar állampolgárok által külföldi rendszámmal közlekedõ gépkocsik száma, amelyeket tulajdonosaik nem hazánkban helyeznek forgalomba. Mivel ez adóelkerüléshez, illetve a kötelezõ biztosítás alóli kibúváshoz vezethet, ezért szükség lenne, az ilyen tevékenység ,,kifehérítésére.” Az államtitkár álláspontja szerint a rendõrségnek, valamint a vámhatóságnak a feladata lehet a probléma hathatós megoldása, ugyanis a külföldi rendszámmal közlekedõk pontos számáról nem rendelkeznek pontos kimutatással. A gépjármûvekkel foglalkozó vállalkozók félnek az autópiac liberalizációjától, attól, hogy a külföldi, tõkeerõs versenytársaik kiszorítják õket a piacról. Az október 1-jén bekövetkezett változásra az érdekeltek nem készültek fel. Szanyi Tibor emlékeztetett arra, hogy mielõtt kormányzati pozícióba került, az uniós szabályok megismertetésével foglalkozott. Az volt a tapasztalata, hogy hiába jelennek meg az uniós szabályok idõben – az autópiac liberalizációja esetében öt évvel ezelõtt – a piaci szereplõk mégis az utolsó pillanatban ,,ébrednek fel”. B. M.
Területfejlesztés-közlekedés
Hiányzó kapocs: konferencia, ajánlással Ajánlást fogadtak el a Közép-KeletEurópát átszelõ észak-déli közúti folyosó kialakításának szükségességérõl az október 13-ai, Hiányzó kapocs címmel megtartott nemzetközi budapesti konferencia résztvevõi. Agócs István, a rendezvényt szervezõ Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: a konferenciával a Közép-Kelet-Európát átszelõ észak–déli transzeurópai közúti közlekedési útvonal kialakításának fontosságára kívánták felhívni a figyelmet, és ajánlásukban azt fogalmazták meg, hogy ez az útvonal kerüljön be az Európai Unió transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN). Szegvári Péter kormányzati fõta-
nácsadó hangsúlyozta: az észak–déli transzeurópai hálózat kialakítása nem csak közlekedési, útépítési kérdés, hanem területfejlesztési is. Ioannis Gheivelis az Európai Bizottság képviseletében utalt arra, hogy az észak–déli útvonalról minél elõbb dönteni szükséges, hogy a napirenden lévõ 2007–2013 tervezési idõszakban számolni lehessen vele. Kérdésre adott válaszból megtudtuk, hogy Magyarországon Esztergom és Százhalombatta között kellene kialakítani a „hiányzó kapcsot”, amely csatlakozna az EU-támogatásban részesülõ M6-oshoz. Az Esztergom–Százhalombatta közötti útvonal kialakítása mintegy 100 milliárd forintba kerülne, és meg kellene építeni a szlovák csatlakozást biztosító új hidat is Esztergomnál.
A konferencián Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a magyar közlekedéspolitika céljai között említette a regionális kapcsolatok feltételeinek javítását, a területfejlesztési célok megvalósításának elõmozdítását. A helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország területén három olyan észak–déli folyosó is kijelölhetõ, amely szolgálja az összeurópai érdekeket, illetve illeszkedik az országos közúthálózat fejlesztési elképzeléseihez. Úgy ítélte meg, hogy a nyugatdunántúli, illetve a közép-magyarországi, továbbá a kelet-magyarországi észak–déli közútvonal kialakítása egyaránt szükséges, a döntés a kiépítés sorrendjének meghatározásához elengedhetetlen. n
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Antal Dániel Antal Dániel, a vasútért felelõs miniszteri biztos a legutóbbi kormányváltást követõen Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek adott a vasúttal kapcsolatos tanácsokat, jelenlegi funkciójába kerülve pedig az új vasúti törvény elõkészítésére és a liberalizációt felügyelõ hatósági szervezet létrejöttére kapott megbízást. A 29 éves miniszteri biztos még nem alapított családot. – Jogosan merül fel a kérdés: mennyiben más az az országgyûlési elfogadásra váró, új vasúti törvény, mint a jelenleg hatályos 1993-as? – A Parlament – a tervek szerint – november 19-én szavaz az új vasúti törvényrõl. Az új törvény több jelentõs dologban különbözik a mostanitól. Az egyik egy jogi-szemléti különbség. Az 1993-as törvény elég erõsen még a korábbi MÁV-törvénynek volt utódja. Más közép-európai, de egyes nyugat-európai országok is ezzel szemben az egykori államvasutakra egy szerkezetátalakítási törvényt készítettek, és megalkották a vasúti közlekedés általános szabályaira vonatkozó törvényt is. A mi 1993-as törvényünkben sajnos ez a két szempont keveredett. Sok, kifejezetten a MÁV-ra vonatkozó rendelkezése van. Az új törvény ilyen szempontból teljesen új, és csak a vasúti közlekedés szabályairól szól, szerkezetátalakítási elemeket nem tartalmaz, ezek a szeptember 9-én kihirdetett vasúti stratégiában találhatók meg, amelyet az állam tulajdonosi jogkörében fog végrehajtani. A szerkezetátalakítás tartalmazza a független pályavasút megteremtését. Ebbõl következik az új törvény másik fontos különbsége, ami tartalmi és nem szemléleti. Az 1993-as törvény inkább a szakmai vágyak konszenzusát tükrözte, nem a valós viszonyokat, adottnak feltételezte a pályavasút és a kereskedõvasút szétválasztását. Ez azonban sajnos fikció maradt, ami kellemetlen problémákat vetett fel az új kereskedõvasutak megjelenésekor a pályán. A törvény arra ugyanis nem tartalmazott rendelkezéseket, hogy mi van akkor, ha a szétválasztás mégsem történt meg. Bár errõl egy szakmai konszenzus van, ami sajnálatos módon az elmúlt majdnem 15 évben nem tudott megvalósulni, remélem, hogy ez most már megtörténik. – Milyen eltérés van a két törvény között? – Az új törvény lehetõvé teszi: országos, elõvárosi, térségi és helyi vasutak mûködését, ebbõl a szempontból a térségi és az elõvárosi vasút számít újdonságnak. Emlékezetes, hogy az 1990-es évek közepétõl regionális vagy térségi vasútról folytak különbözõ kísérletek, amelyeknek lényege az volt, hogy a mellékvonalakon olcsóbb a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó – tulajdonképpen a Baross Gábor korában megvalósult – helyi érdekû vasút jöjjön létre, ami a helyi igényekhez jobban tud alkalmazkodni. Ezeknek azonban eddig semmiféle jogi alapja nem volt, ezt most megteremtettük. Reménykedem abban, hogy most már lesznek térségi vasutak. – Mikorra várható a személyszállításnak az árufuvarozáshoz hasonló rendbetétele? – A személyszállítás terén jelenleg nagy vita folyik az európai közpolitikai szintéren, az Európai Parlament most hagyta jóvá a harmadik irányelvi csomagot, amely a személyszállításra vonatkozóan sok reformot megfogalmaz, ennek még az Európai Tanácsban történõ jóváhagyása várat magára. Magyarországon még csak most készítjük elõ a tanácsi vitára azokat a hatástanulmányokat, ami alapján november végéig ki fogjuk alakítani a nemzeti álláspontunkat. Az szinte biztos, hogy 2008-tól kezdõdõen szakaszosan beindul a személyszállítás reformja. Én azonban már elsõ lépcsõnek tekintem a helyi érdekû vagy a térségi vasutaknak az elkülönítését. A jövõ esztendõben a liberalizáció így elsõsorban a vidéki vasutat érinti, és 2008, 2010 és 2012 lesznek valószínûleg a következõ fordulódátumok. A menetrendrõl még az Európai Unióban nincs meg az egyezség, a tartalom azonban már gyakorlatilag konszenzust tükröz. Ebbõl a szempontból Magyarországnak is van még valamekkora mozgástere. A vidéki közlekedésben az igazi megoldás a közlekedési szövetségek rendszere lesz, de ezt nem tudom elképzelni anélkül, hogy a személyszállításnak a liberalizációja meg ne történne. Ugyanis a buszszolgáltatás már gyakorlatilag piaci elven mûködik, természetesen közszolgáltatási támogatás mellett. A vasút ennél még korszerûtlenebb gazdálkodási rendszerben mûködik, ezért csak kedvezõtlenebb feltételekkel tudna a közlekedési szövetségekbe vidéken integrálódni. Amíg a vasútra sokkal több kötöttség vonatkozik, addig egy ilyen szövetségi rendszerben a ,,rövidebbet húzhatja”. Ezért fontos az, hogy a személyszállításban a buszközlekedéshez hasonlóan, fokozatosan felszabadítsuk a gazdálkodás szabályait. Bonta Miklós
3
4
KÖZÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
„icet”: nemzetközi közlekedésbiztonsági konferencia és kiállítás
„Dolgozzunk együtt egy jobb jövõért!” Az IRU és a 40. születésnapját ünneplõ MKFE október 13–14-én Budapesten, a Papp László Sportarénában rendezte meg nemzetközi közúti közlekedésbiztonsági konferenciáját, az „icet”-et. A kétnapos szakmai tanácskozáson – melyen 24 elõadás hangzott el – jelen voltak az IRU és az MKFE vezetõi és tagjai, valamint az EU képviselõi és magas szintû tisztségviselõi is. A kiállításhoz kapcsolódott egy szakmai fórum (15 elõadással) és egy workshop (7 referátummal) is. Az esemény ideje alatt, annak helyszínén tartotta ülését az IRU Gazdasági, Közlekedésbiztonsági és Jogi Bizottsága, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Kollégiuma is. Itt zajlott az IRU–CLTM ülése, s október 15-én az MKFE ünnepi közgyûlése.
Az „icet” elõadásai a közlekedésbiztonság helyzetét járták körbe: felvázolták az európai helyzetképet, megvizsgálták a költségeket és a költségviselõket, elemezték a közúti szállítási szolgáltatók infrastruktúrával kapcsolatos elvárásait, s külön kitértek az árufuvarozás biztonságára, a jármû-mûszaki kérdésekre és a humán oldal problémáira is. Dr. de Sorgo Tibor, az MKFE ügyvezetõ elnöke a szakmai tanácskozást nyitó beszédében az együtt-
mûködés szerepét húzta alá. Elmondta, hogy az MKFE tevékenyen részt kíván venni a közlekedésbiztonsági célok megvalósításában, s e szándékát alátámasztja a tény, hogy aláírta az IRU Közlekedésbiztonsági Chartáját. Paul Laremans, az IRU elnöke a szervezet Közlekedésbiztonsági Chartájának fontosabb részeit idézte fel: a közutak biztonsága érdekében a közúti fuvarozóknak is be kell tartani a jogszabályok elõírásait, s a hi-
vatásos gépjármûvezetõknek továbbképzésen kell részt venni. A hatóságoknak újszerû módszerek alkalmazására kell ösztönözni a fuvarozókat, s a médiában közzé kell tenni a megelõzést szolgáló információkat. Fel kell tárni a balesetek okait, s ajánlásokat tenni a költséghatékony intézkedésekre. Az IRU jelmondata: „Dolgozzunk együtt egy jobb jövõért!” – az utak biztonságáért való felelõsségvállalást is jelenti. Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára a közlekedésbiztonság riasztó adatait említette bevezetõjében, s rámutatott: a balesetekben megsérültekrõl sem szabad megfeledkezni. A közlekedés biztonságának javításában a legnagyobb felelõsség a profiké, azaz a hivatásos közlekedõké. Az „icet” jó alkalom arra, hogy a közlekedésbiztonság méltatlanul háttérbe szorított témája reflektorfénybe kerüljön. A rossz elkerülése, a kiszámíthatóság, a biztonság megteremtése a szakmai szövetségek, érdekképviseletek kiemelt felelõssége. Saját tagjaik között kell rendet teremteni, s céljaik megvalósításához a nyilvánosság segítségét is igénybe kell venni. Megértést és figyelmet kell kelteni, mert a meggyõzés esélye csak akkor adott, ha a témát beemelik a szakmai közéletbe. A közlekedésbiztonsághoz kell a szabályozás: az EU-nak különleges felelõssége van az egységesítésben, s a nemzeti adminisztrátorok sajátos felelõssége a nevelõ szándékú szabályalkotás. Tudatosítani kell, hogy a társadalom minden tagjának van – eltérõ mértékû – felelõssége a közlekedésbiztonságban. B. T.
2005. október 26.
Kazatsay Zoltán, az EU Bizottsága DG TREN fõigazgató-helyettese:
EU-elõírások és programok a közúti forgalombiztonság javítására
Kazatsay Zoltán, az EU Bizottsága DG TREN (közlekedési és energetikai) fõigazgató-helyettese elõadásának címe így folytatódott: a Fehér Könyv felülvizsgálata. A hivatkozott uniós közlekedéspolitikai dokumentumot – amely a 2010-ig terjedõ idõszakra szóló közlekedési lépéseket tartalmazza – 2001-ben fogadta el a Bizottság, a Tanács és a Parlament is. A közlekedés a gazdaság fejlõdését szolgáló eszköz, gazdasági szolgáltatás – szögezte le a Fehér Könyv. Egy tavaly készült EU felmérés kimutatta, hogy nem sikerült a tervek szerint elõrelépni. Ezért a közlekedési stratégiát meghatározó Fehér Könyvet is alaposan át kell tekinteni a félidõben: meg kell vizsgálni mi teljesült, hol kell változtatni, s milyen új feladatokat kell meghatározni? – mondta Kazatsay Zoltán. Az Európai Unióban 10 millió ember dolgozik a közlekedésben, azaz a lakosság egytizede közvetlenül ebbõl él. 530–550 ezer vállalkozás tevékenykedik e területen, tehát
rengeteg kisvállalkozás szolgáltat, s ezzel befolyásolja a közlekedésbiztonságot és a környezetet egyaránt. A Fehér Könyv közlekedésbiztonsági elemei a halálos balesetek számának – EU-átlagban – felére való csökkentését fogalmazták meg 2010-re. A kitûzött célt közös felelõsséggel, össztársadalmi összefogással lehet elérni. Az EU Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramjának 60 intézkedése egybevág a Fehér Könyvben megfogalmazottakkal, s rögzíti, hogy új jogszabályok is kellenek, de a meglévõk között is rendet kell tenni, s be kell tartatni azokat.
KÖZÚT
2005. október 26.
Wáberer György, az MKFE elnöke:
Versenypozíciónk javítása a cél Wáberer György levélben köszöntötte a 40 éves MKFE jubileumi gálavacsorájának vendégeit. Az MKFE és a Waberer’s Csoport elnöke betegség miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Levelét teljes terjedelmében közöljük.
Wáberer György
sen kell képviselni a magyar gazdasági és adminisztratív döntéshozók elõtt, úgy kell alakítani itthoni viszonyainkat, hogy azok javítsák, és ne csökkentsék versenypozícióinkat az uniós piacon folyó versenyben. Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy jogainkat az Európai Unió szabályozó testületei elõtt is érvényesítsük, azaz hogy jelenlétünk ne csak fizikai értelemben növekedjék Európa útjain, hanem a ránk is kiterjesztett elõírások kialakításakor erõs érveink, és szavunk legyen a megfelelõ fórumokon. Az európai uniós csatlakozás kitágította számunkra a piaci lehetõségeket, ugyanakkor megnehezítette
A gálaest „fénypontja”
Az egyesület 40. évfordulója különösen jeles ünnep számomra. Nem csak azért, mert Európa egyik legnagyobb létszámú közúti fuvarozó szakmai szervezetének elnökévé választottak, hanem azért is, mert az általam vezetett vállalat ezer szállal kötõdik az MKFE-hez. Az egyesület 15 alapító tagja között volt ugyanis a Volán Tröszt és azon belül a Volán Tefu. Alig egy évvel az MKFE megalakulása után pedig megalakult a Hungarocamion, amely természetszerûen az egyesület tagja lett. Az eltelt évtizedek során az MKFE sok vezetõjét választotta ennek a két, jelenleg már cégcsoportunk által egyesített vállalatnak a menedzsmentjébõl: személyesen is sokat köszönhetek az egyesület egykori elnökének, Paisch Nándornak, aki a Volán Tefu elnöke volt a privatizációt megelõzõen és azt követõen is. Torma Imrét a Hungarocamion vezérigazgatójaként választotta elnöknek az egyesület tagsága. A Volán Tefu vezérigazgatója volt Rádi Pál is, aki az MKFE ügyvezetõ elnöke volt. Büszke vagyok arra, hogy a magyar közúti fuvarozás ezen emblematikus személyiségeinek nyomdokaiba léphettem. Az MKFE az elmúlt évtizedekben sok fontos ügyben segítette a közúti fuvarozókat, és sokféle küldetést vállalt a szakma érdekében – többnyire sikeresen. Ezek közül én ma a legaktuálisabbnak az érdekképviseletet tartom. A fuvarozó vállalkozók gazdálkodásából, munkavégzésébõl eredõ érdekeit következete-
dolgunkat a hazai pályán. Rendkívüli mértékben megnõtt a konkurencia. Ennek a helyzetnek én látom a jó oldalát is: egyszerûen magasabbra került a léc, kihívások elé kerültünk, amelyek mindannyiunkat még jobb, pontosabb, gazdaságosabb munkavégzésre ösztönöznek. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter éppen a BILK M0-ás bekötõ útjának ünnepélyes avatásán mondta, hogy Magyarországot az Isten is a logisztika számára teremtette hazánk egyedülálló földrajzi fekvése és az ezen a területen dolgozók gazdag szakértelme miatt. Ez a szakmai tudás és tapasztalat ebben az egyesületben koncentrálódik, azaz minden lehetõségünk megvan ahhoz, hogy a következõ, az ötvenedik jubileumi ünnepségen kevesebbet beszéljünk gondjainkról, hanem még többet sikereinkrõl. A magyar vállalkozókban van annyi erõ, lelemény, az MKFE-ben pedig ebbõl következõen annyi erõ, hogy ehhez a feltételeket hatékony érdekképviseleti munkával folyamatosan megteremtse.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Dr. de Sorgo Tibor, az MKFE ügyvezetõ elnöke:
Az egyesület születésnapja, a szakma születésnapja
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi közgyûlést tartott a Papp László Sportarénában. Ünnepi beszédet dr. de Sorgo Tibor (képünkön), az MKFE ügyvezetõ elnöke mondott. Ebbõl idézünk. – A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöksége az elmúlt év végén azért döntött úgy, hogy 2005-ben kiemelt figyelmet szentel a közúti közlekedés biztonságának, mert megalakulásának negyvenéves évfordulóját olyan eseménysorozattal kívánta emlékezetessé tenni, amely nem öncélú, amely tükrözi küldetését, amely tagságának és az egész közúti közlekedési iparnak hasznára válik. Igen, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete ebben az évben ünnepelheti létrejöttének negyvenedik születésnapját. Olyan korban született, amikor – a mai szóhasználattal élve – civil szervezõdésnek, a kõkemény diktatúra és a politika által központilag vezérelt gazdaság viszonyai között, semmi létjogosultsága nem volt. Némi iróniával és enyhe túlzással azt is mondhatjuk, hogy a hitük szerint vallásukat nyilvánosan gyakorlókon túl, civil szervezõdésnek csak a családi bridzs-, ulti-, vagy tarokkparti számított. Egyesületünk 1965-ben Magyarországi Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete néven alakult meg, s csak egy évvel késõbb vette fel mai nevét. A megalakítás teendõivel dr. Zeley Istvánt bízták meg. A mai születésnapi ünnepséghez legméltóbb az lenne, ha mindezt – a ma már tör-
ténelmet – õ maga, személyesen mondhatná el. Sajnos azonban, éppen a napokban, szeptember 28-án távozott tõlünk örökre dr. Zeley István, egyesületünk elsõ fõtitkára, aki egész életét a közlekedésnek szentelte. 93 évesen, tevékeny, munkával töltött évtizedek után ment el. Fiatalabb éveiben a vasútnál dolgozott, majd õ is közutas lett, s bár tudását rendre használták, éppen nagy mûveltsége, idegennyelv-ismerete miatt nem tartották elég megbízhatónak. A közlekedésben, a veszélyesáru-szállításban azonban nélkülözhetetlenné tette magát, s éppen kitûnõ olasz, francia, német nyelvtudása révén képviselte a magyar fuvarozókat eredményesen az IRU-ban, s alakíthatta meg az MKFE-t. Utolsó hónapjait leszámítva, soha nem is szakadt el tõlünk. Emlékét generációk sora, tanítványai, munkatársai õrzik. Amikor az MKFE megalakult, akkor 245 jármû dolgozott a nemzetközi árufuvarozásban. De 1965 végén már 347 volt a jármûvek száma, és rohamosan növekedett tovább. Öt esztendõ alatt 9086-ra nõtt. Jelenleg pedig nemzetközi forgalomban – (most még) sárga rendszámmal – 20 ezer nagy teherbírású teherjármû vesz részt. Nem véletlen, hogy szinte egy idõben az MKFE megalakulásával született meg egy önálló, nemzetközi fuvarozással foglalkozó autóközlekedési vállalat létrehozásának gondolata. Így jött létre a Hungarocamion. Az is természetes, hogy ez a vállalat volt a legnagyobb tagja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének. Rajta kívül akkoriban lényegében csak az állami Volán vállalatok és a SZÖVAUT foglalkozhattak – korlátozottan – nemzetközi fuvarozással. Az MKFE egyetlen kis szobában, a Teréz körúton, a jelenlegi Volán Egyesülés épületében alakult meg. Elsõ elnöke Tapolczai Kálmán volt, akit sokan ismertek a szakmából, és az elsõ fõtitkára, mint korábban már említettem, dr. Zeley István. A következõ évben Sebes Lászlót választották ügyvezetõ elnöknek, majd késõbb elnöknek is, a fõtitkár pedig hosszú évekre Skonda Ödön lett. Azt gondolom, helyénvaló, hogy a többieket is név szerint felsoroljam. Elnökeink voltak: dr. Boros András, Paisch Nándor, Tóth István, Torma Imre. Ügyvezetõ elnökök: dr. Mezei
Gábor (aki ugyanekkor az IRU alelnöke is volt, majd a Transfrigoroute elnöke), dr. Zahumenszky József, Rádi Pál, társelnök: Benczik Béla. Fõtitkárok: Gyémánt András, dr. Szentkláray Ferenc, dr. Kovács Alíz. Az MKFE története a magyar közúti fuvarozási ipar története, amelyben gyökeres változást az 1989-es politikai és gazdasági rendszerváltozás hozott. Megjelent a magántõke, a magánvállalkozás. 1989tõl lehetõvé vált a nemzetközi fuvarozás a magánvállalkozók számára is. És nagyon sokan voltak, akik úgy gondolták, hogy érdemes élni ezzel a lehetõséggel. Valljuk be: jó néhányan minden tapasztalat, szakmai tudás és megalapozottság nélkül adták el a család ingatlanjait, értéktárgyait, hogy létrehozzák a vállalkozásukat. Az MKFE-nek egyik kiemelt feladatává vált ezeknek az embereknek a felkészítése, oktatása, szakmai segítése. És az 1966-ban még 15 tagot számláló Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének 1990-re már több mint ezer tagja lett. Az egyesület érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége pedig kézzelfogható, valóságos munkává vált. Konkrét problémák sokaságát kellett érezhetõ módon orvosolni. És újabb fordulatként elkövetkezett 2004. május 1-je. Az MKFE a korai kezdetektõl kiemelt feladatának tartotta, hogy tagságát felkészítse az uniós csatlakozásra. Sajnos azonban, az a tapasztalatunk, hogy ez a felkészülés nem igazán sikerült. És alapvetõen nem a fuvarozók felkészültsége hiányzik. Tavaly május óta ugyan valóban soha nem látott konkurenciával kell megküzdeniük a magyar fuvarozóknak. Most azonban azért találkoztunk, hogy ünnepeljünk. Az ünnephez tartoztak az elmúlt napok is, amikor megmutattuk a közvéleménynek, hogy a közúti személyszállítók és árufuvarozók számára nagyon is fontos a közlekedés biztonsága, a környezet megóvása. Külön ünnep volt mindannyiunk számára, hogy az amszterdami RAI haszonjármû-kiállítással egy idõben itt mutatkozhatott be a DAF XF105-ös legújabb modellje. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 1965-ben létrejött, azóta eltel 40 év, hiszen most 2005-öt írunk. Vagyis az idõ múlik felettünk. Az egyesület születésnapja a szakma születésnapja.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
KONFERENCIA
2005. október 26.
A FÕTÁMOGATÓ
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2005 CARGO • LOGISZTIKA • VÁM KONFERENCIA ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2005. november 10–11., Budapest Hotel Corinthia Aquincum Fõvédnök: Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
TÉMÁK:
Gustav Poschalko
Merre tovább, szállítmányozás? Mit hozott az Európai Unió Ausztriában és Magyarországon? Napirenden a szállítmányozás szabályozása Tenderre, magyar speditõr! Még mindig ISO? Logisztika és versenyképesség Vasúti liberalizáció Közlekedéspolitika – fuvarpiac Informatika, logisztika, vám
Kautz István
FELKÉRT ELÕADÓK:
Horváth Zsolt Csaba
Gustav Poschalko, a Rail Cargo Austria elnök-vezérigazgatója, Horváth Zsolt Csaba, a GKM közlekedési helyettes államtitkára, Dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója, Kautz István, az MSzSz elnöke, a Masped Csoport elnöke, Iván György, a Hödlmayr Hungaria Logistics Kft. ügyvezetõ igazgatója Dr. Berényi János, a Hungarokombi elnöke, Dr. Hinfner Miklós, az MKFE fõtitkára, Kovács Imre, a MÁV Rt. fõigazgatója.
Dr. Békési István
INFORMÁCIÓ: Magyar Közlekedési Kiadó – Slezák Gabriella Tel.: 350-0763, 350-0764 Részvételi díj: 60 000 Ft + áfa Kovács Imre
Iván György
TÁMOGATÓK:
LOGISZTIKA
2005. október 26.
Közvetlen kapcsolat az M0-ás autópályával és a raktárkapacitás elérte a 100 ezer m²-t
BILK: Újabb kétmilliárdos beruházás
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Társadalmi vitán a „Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció” A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedéspolitikai Fõosztálya társadalmi vitára bocsátotta a „Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció” munkaanyagát, amely a tárca honlapján (www.gkm.gov.hu) érhetõ el. Az új intermodális logisztikai fejlesztési koncepció célja a korábbi irányelvek integrálása valamint aktualizálása, különös tekintettel a Magyarország EU-csatlakozásával járó, megváltozott keretfeltételekre. A koncepció egyúttal a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kidolgozandó közlekedési-logisztikai operatív programok egyik kiinduló alapját is képezi. A munkaanyag szûkebb szakmai körben már egyeztetésre került, a társadalmi vitára bocsátás célja a szélesebb körû véleményeztetés. Az észrevételeket, kiegészítéseket és hozzászólásokat a GKM 2005. november 15-ig a
[email protected] e-mail címre várja.
Csökkenthetõek a kis cégek logisztikai költségei A magyar kis- és középvállalkozások körében nem alkalmazzák megfelelõen a logisztikát, sõt sajnos magával a logisztika fogalmával sincsenek sokan tisztában – derül ki a Ghibli Kft. és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) logisztikai szakosztályának felmérésébõl.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Gaál Gyula, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója és Wáberer György, a Waberer’s Holding elnök-vezérigazgatója ünnepélyes keretek között adta át a BILK újabb, 15 ezer négyzetméteres raktár-komplexumát. Ezzel a BILK már 100 ezer négyzetméternyi területen várja a magas színvonalú, komplex logisztikai szolgáltatásokat igénylõ cégeket. A létesítmény közvetlen kapcsolatát az M0-ás körgyûrûvel a szintén október 14-én átadott autópálya-lehajtó teremti meg. Félmilliárd forintos beruházással elkészült a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ M0-ás lehajtója. Továbbá a BILK területén másfélmilliárd forintosos beruházással újabb 15 ezer négyzetméteres raktárcsarnok épült fel, s ezzel a BILK Logisztikai Rt. ügyfelei birtokba vehették a 100 ezredik négyzetméter logisztikai raktárterületet. Közép-Európa legnagyobb logisztikai vállalkozásának kiépítésére a magyar állam 10 milliárd forintot, a magánbefektetõk pedig további 30 milliárd forintot fordítanak. Az M0-ás lehajtó kivitelezését a Nemzeti Autópálya Rt. megbízásából az EGÚT Rt. végezte el. Az európai uniós normákat is felülmúló minõségben elkészült raktárak túlnyomó többségét a Market Rt. építette. – Magyarországnak ki kell jelölnie azokat az ágazatokat, amelyekben helyzeténél fogva sikeresebb lehet, mint a többi európai állam. Ezek közül az egyik legfontosabb a logisztika lehet – mondta az ünnepségen Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Gaál Gyula, a MÁV elnök-vezérigazgatója a vasúti
és a közúti fuvarozás közötti együttmûködés elõnyeit ecsetelve azt emelte ki, hogy „ami a BILK-nél sikerült, azt ki kellene terjeszteni a személyszállításra is.” Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnöke ennél is messzebbre tekint, ugyanis szerinte a BILK a teljes régió logisztikáját el tudná látni. A BILK 100 hektáros soroksári területén jelenleg naponta több mint 2000 jármû fordul meg, amelynek több mint 50%-a kamion. A tehergépkocsik napi forgalmának negyede a kombi-fuvarozásban résztvevõ konténerszállító jármû. A logisztikai központba naponta 150 áruval rakott vasúti kocsi fut be. Az Ócsai úti ipari övezet, az M0ás körgyûrû és a Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt területen fekvõ BILK-en belül három létesítmény épült: a Soroksár terminál-pályaudvar, a BILK Kombiterminál és a BILK Logisztikai Központ. A központ elsõ, 19 ezer négyzetméter alapterületû raktárát 2003 szeptemberében adták át, majd két hónappal késõbb felavatták a BILK Kombiterminált is. 2005. júliusában
adták át a BILK Logisztikai Rt. 10 ezer négyzetméter alapterületû, közvetlen vasúti kiszolgálásra alkalmas, korszerû irodákkal is ellátott raktárcsarnokát. A közel egymilliárd forintos költséggel felépített létesítményt a Waberer’s Holding vette birtokba. Idén összesen 4 milliárd forint beruházás valósul meg. A raktárváros átlépte a rentabilitási küszöböt, éves árbevétele elérte a 2 milliárd forintot. A 2007-ig teljesen kiépülõ komplexum teljes kapacitása több mint 200 ezer m² korszerû logisztikai raktárterület, valamint az ehhez tartozó több 10 ezer m² iroda lesz. A BILK eddig csaknem 1500 munkahelyet teremtett a térségben, és a következõ két évben további legalább ezer új foglalkoztatottnak ad munkát. A központ kimagaslóan a legjelentõsebb a tervezett hazai logisztikai bázisok közül, és hamarosan betölti Kelet-Közép-Európa egyik legfontosabb gazdasági-közlekedési hídfõjének szerepét. A BILK Logisztikai Rt.-ben gyûjtõ- illetve magasraktárak, hûtött raktárak és ADR-minõsítéssel rendelkezõ csarnokok, valamint irodaépületek kaptak helyet. A BILK Logisztikai Rt. a hagyományos raktározást és árukezelést komplex logisztikai szolgáltatásokkal és ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal egészítette ki: a nagy kapacitású gyártási rendszerek „just in time” kiszolgálásával, logisztikai információs központtal, finishing logisztikai funkciókkal, speditõri és szállítmányozási, valamint vámszolgáltatással. A BILK üzembe lépésével felváltotta a MÁV Rt. központi konténer termináljának, Budapest-Józsefvárosnak és Ro-La termináljának, Budafok-Hárosnak a feladatait. Magyarország és Kelet-KözépEurópa legnagyobb logisztikai beruházása, a hazai kombinált áruszállítási rendszer és a logisztikai szolgáltató központok hálózatának egyik kiemelt fontosságú tagja, a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központjaként – Sopron és Záhony mellett – a fordítókorong szerepét tölti be. A BILK egyúttal a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom korszerû mûszaki háttérbázisának a szerepét is ellátja.
A kutatás szerint a kis- és középvállalkozások összköltségükbõl átlagosan 12 százalékot költenek logisztikára. Az is aggodalomra ad okot, hogy a logisztikai költségek csak növekedni fognak, többek között a jelenleg is folyamatosan emelkedõ gázolajár miatt. Ugyanakkor, ha a kisvállalati mûködésbe beépülne a logisztikai folyamatok szervezése, ezek a cégek jelentõs összegeket spórolhatnának. Ennek fényében megdöbbentõ tény, hogy a magyar kis- és középvállalkozások csupán 9 százaléka tervez változtatni logisztikáján, hogy növel-
je a vállalati hatékonyságot. A kisvállalatok logisztikai problémáinak feltárása érdekében október 27-én a Ghibli és az MKT idén is megtartja országos konferenciáját, melynek elõadói közt lesz többek között dr. Szegedi Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai szakosztályának elnöke, címzetes egyetemi tanár, Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetõje, Valentinyi Zoltán, a Nestlé Purina Petcare Közép-kelet-európai logisztikai igazgatója és Duma László, a Magyar Logisztikai Egyesület Elnökségi tagja.
HVB: vámfizetés interneten A HVB Bank 2005-ben az áruforgalom gyorsítása érdekében olyan új rendszert vezetett be, amely a vámhivatalok számára lehetõvé teszi az átutalással, vagy készpénzzel rendezett vámbefizetések internetes, azonnali lekérdezését – adta hírül a Világgazdaság. Az új rendszer mind a vámhivatalok, mind az ügyfelek számára kedvezõ és egyben kényelmes megoldás, tovább bõvíti a HVB Bank vámpénztári szolgáltatásait. A Magyar Államkincstár, a VPOP és a HVB Bank között létrejött szerzõdés alapján a VPOP a HVB Bank ügyfeleinek a VPOP számláira indított átutalásait, valamint a bank fiókhálózatában történt vámbefizetéseit gyakorlatilag azonnal biztosítottnak tekinti, így a vámárut haladéktalanul kiadhatja.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója pályázatot ír ki a Fejér-, és a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatói munkakörének betöltésére A munkakör 2006. január 1. napjától tölthetõ be. A megyei felügyeletek önálló jogi személyiségû költségvetési szervek, a székhelyük szerinti illetékességi területükön elsõ fokú hatóságként járnak el a közutakkal, a közforgalom elõl el nem zárt magánutakkal, a közúti jármûközlekedéssel, (a hajózással) és a vasutakkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott ügyekben. Az alkalmazás feltételei: – magyar állampolgárság, – felsõfokú mûszaki (közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi) végzettség, – büntetlen elõéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány, – a közlekedés területén szerzett legalább öt éves szakmai gyakorlat. Elõnyt jelent: – államigazgatási, költségvetési területen szerzett szakmai gyakorlat, – vezetõi gyakorlat, – közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, – informatikai ismeret, – idegennyelv-ismeret, elsõsorban angol, német, francia. Az igazgató jogállására, illetményére a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben a fõosztályvezetõi besorolásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A pályázat tartalmazza: – a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkakörét, – iskolai végzettségét, szakképzettségét, nyelvismeretét tanúsító okiratok másolatait, – részletes szakmai önéletrajzát, – a pályázónak az érintett megyei felügyelet vezetõi beosztásával kapcsolatos (max. öt gépelt oldalban összefoglalt) szakmai elképzeléseit, – érvényes – 3 hónapnál nem régebbi – erkölcsi bizonyítványát, – orvosi igazolást, – 1 db fényképet. A pályázatoknak 2005. november 10-dikén 16.00 óráig kell beérkezniük a Közlekedési Fõfelügyelet Humánpolitikai Osztályára (1066 Budapest, VI. Teréz krt. 38., levélcím: 1389 Bp. Pf.: 102) A borítékra kérjük ráírni: „Pályázat” A pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást ad: Lessi Lívia osztályvezetõ (telefon: 373-1418). A beérkezõ pályázatokat szakmai Elõkészítõ Bizottság értékeli és javaslatát – döntésre – a munkáltatói jogkör gyakorlója elé terjeszti. A pályázatokat bizalmasan kezeljük és döntés után – a pályázatot elnyerõ személy kivételével – a pályázók részére visszaküldjük.
