1052 Bp., Apáczai Csere János u. 11. Tel.: 484-6407 Fax: 484-6405 E-mail:
[email protected] Web: www.mle.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIII. évfolyam, 10. szám
•
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
Élelmiszeripari logisztikai együttmûködés
KRÓNIKA Kovács Imre az elnök Új elnököt választott a BILK Kombiterminál Rt. igazgatósága. Horváth Zsolt Csaba, az eddigi elnök, közlekedési helyettes államtitkári kinevezésekor lemondott errõl a tisztségrõl. A tulajdonosok Kovács Imrét, a MÁV Rt. árufuvarozási fõigazgatóját delegálták az igazgatóságba, amely elnökké választotta. A felügyelõ bizottság új tagjai: Horváth Ottó és Völgyi Miklós.
Soros váltás a Konföderatív Tanács élén A harmadik éve mûködõ Konföderatív Tanács új vezetést választott. A vámos szakmai szervezetek és a Szállítmányozó Szövetség által létrehozott Konföderatív Tanács új, soros elnöke Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke, fõtitkári tisztségében viszont megerõsítették Torma Imrét, az MSzSz fõtitkárát (képünkön). A Konföderatív Tanács várhatóan ebben az évben felvételt nyer a CLECAT tagjainak sorába.
Szállítmányozási konferencia A Magyar Közlekedési Kiadó ebben az évben is megrendezi a már hagyományos Szállítmányozási Konferenciát. Az idei, hatodik konferencia és szakmai találkozó 2005. november 10–11-én lesz, a budapesti Corinthia Aquincum Hotelben.
Bács Volán: eredményes A bajai székhelyû Bács Volán Rt. az elmúlt gazdasági évet 1,9 millió forintos eredménnyel zárta – tájékoztatta lapunkat Böröcz Pál vezérigazgató. A Magyar Közlekedés pontatlan adatot közölt április 24-i számában a Bács Volán mérlegérõl, ezért a társaság elnézését kérjük.
Szemerey a Dachser hálózatban A közúti fuvarozásban belföldi piacvezetõnek számító Szemerey Transport vezetõi már az év elején megfogalmazták, hogy a névváltoztatás után stratégiai és üzletfilozófiai váltásra is sor kerül. A közelmúltban egy valóságos világhálózattal rendelkezõ élelmiszeripari logisztikai és disztribúciós céggel, a német központú Dachser Lebensmittel-Logistikkal kötöttek együttmûködési megállapodást, amelyet a sajtó nyilvánossága elõtt jelentettek be. A miskolci cég eddig is foglalkozott logisztikai szolgáltatásokkal, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az országban már meglévõ telephelyhálózatuk. A most megkötött megállapodás értelmében ezentúl a Szemerey Transport – pontosabban megrendelõi – rendelkezésére áll a Dachser teljes hálózata is. Ez azzal az elõnnyel jár, hogy a magyar élelmiszerek – mint ismert a Szemerey Loránd tulajdonában levõ cég elsõsorban ilyen termékek szállításával, terítésével, logisztikájával foglalkozik – akár bolti szinten juttathatók el az Európai Unió területére. A jól felépített logisztikai háló-
A budapesti sajtótájékoztató
zatnak köszönhetõen a kiszállítási idõ – a termelõtõl a bolt polcáig – 24–48 órára csökken. A rendszer lényege, hogy a begyûjtõ-elosztó hálózat versenyképes tarifákat tud biztosítani, a kiszállítások pedig menetrendszerûséggel történnek. Ami szintén elengedhetetlen, az a megbízható és precíz informatikai rendszer, amely nem a jármû mozgását figyeli, hanem a raktérbe berakott áru útját. A Dachser ezt a rendszert saját maga fejlesztette ki, ahogy azt
Gerhard Riester igazgató elmondta, 150 alkalmazottjuk dolgozik az informatikai területen. A miskolci cég az együttmûködéstõl azt várja, hogy árbevétele a terveknek megfelelõen alakul, s meghaladja majd a 7 milliárd forintot. Ugyanakkor a német cég is bízik saját töretlen fejlõdésében, amely évente átlagosan 12–13 százalék, s tavaly a forgalma elérte a 2,4 milliárd eurót. R. J.
2005. május 25.
Nem lesz blokád Folytatódtak a közúti fuvarozói érdekképviseletek és a kormányzat közötti tárgyalások. Dr. Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára május 17-én, mind a négy meghatározó érdekképviseletet meghívta a konzultációs egyeztetésre. A kormányzat a fuvarozók versenyképességének javítására készül. A kormányzat ötpontos programot készített, eszerint csökkennének a fuvarozókat terhelõ illetékek, változna az iparûzési adó beszedése, kedvezõbb áron vásárolhatnának gázolajat, kedvezményes autóhasználati díjat vezetnének be és erõsítenék a hazai fuvarpiac védelmét is. Ennek megvalósításához a fuvarozók türelmét kérte a kormányzat. Az érdekképviseletek nem szerveznek kamionos blokádot, tagságuk a kialakult helyzetrõl a májusi közgyûléseken nyilvánít véleményt és a jelenlegi helyzetben a felelõsségteljes, higgadt magatartást tekintik elfogadhatónak.
Horváth Zsolt Csaba Brüsszelben tárgyalt a magyar vasútról
Az EU nem avatkozik piaci kérdésekbe A magyar közlekedéspolitika kiemelt témaköreirõl, a közlekedéspolitika-fejlesztésrõl, vasút fejlesztési irányairól és a készülõ vasúti törvény elõkészítésérõl tárgyaltak az Európai Unió vasútért felelõs vezetõi és magyar partnereik május 17-i megbeszélésén. A magyar delegációt Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára vezette. A tárgyalások befejezését követõen a helyettes államtitkár lapunknak elmondta, hogy a brüsszeli látogatás jelentõségét rendkívüli módon növeli az a tény, hogy az Európai Unióban a jelenleg már a tervezés végstádiumában lévõ 2007-ben kezdõdõ új költségvetési idõszakban a közlekedési fejlesztéseken belül a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnak majd a vasúti szolgáltatások. Horváth Zsolt Csaba elmondta, hogy Magyarország az eddigi 60 millió eurós, a vasúti infrastrukturális fejlesztésekre fordítható támogatásokkal szemben, jövõre ez az öszszeg majdnem megduplázódik, s évente 100 millió euró felett lesz. Jean-Arnold Vinois-val, az Euró-
pai Bizottság vasúti ügyekkel foglalkozó vezetõ munkatársával is folytattak tárgyalásokat, s ennek során a magyar szakemberek ismertették az elõkészítés alatt álló vasúti törvény lényegi elemeit. A magyar jogszabály a tervek szerint 2006. január 1jén lépne hatályba, egyik fõ alapelve lesz, hogy – összhangban az uniós elvárásokkal – támogassa a vasúti piacnyitást. Ehhez nyár végére el kell készülnie a normaszövegnek. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy az uniós szakemberekkel folytatott tárgyalásokon nem esett szó a MÁV motorvonat-tenderérõl. Mint mondta, azt egy gazdasági társaság belsõ ügyének tartják az EU illetékesei, Brüsszelt pedig a szabályozási kérdések érdeklik.
A magyar delegáció a tárgyaláson megerõsítette, hogy Magyarország kész csatlakozni az úgynevezett ECTS 2-höz, az EU jelenleg is fejlesztés alatt álló jelfeladási rendszeréhez. Ennek teljes kiépülése esetén mód nyílna arra, hogy a magyar vonatok mozdonycsere nélkül lépjék át az osztrák határt.
A helyettes államtitkár megerõsítette, hogy Brüsszelbõl érkezett egy érdeklõdõ levél a vasúti szabályozással kapcsolatban, amely a MÁV eljárását kifogásolta a szabadpiaci partnerekkel. Mint mondta, a keddi látogatáson – amelyen a MÁV több vezetõ munkatársa is részt vett – nem tárgyaltak a levél tartalmáról, a brüsszeli illetékesekkel, viszont érintettek olyan témákat, amelyek a levélben is szerepelnek. A MÁV képviselõi a találkozón jelezték, hogy a szolgáltatást meghirdetik, vagyis nyilvánossá teszik az iparvágányok használatának feltételrendszerét. Horváth Zsolt Csaba helyettes államtitkár, valamint az EU illetékes szakemberei összességében és részleteiben sikeresnek ítélték a tárgyalásokat, de fontosnak tartják, hogy a tárgyalásoknak 2-3 héten belül legyen folytatása. Rákos József
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Vasúti teherfuvarozás:
Quehenberger:
Rolf Frischknecht az új pénzügyi vezetõ 2005. május 1-jével Rolf Frischknecht vette át a Thiel konszernhez tartozó osztrák Quehenberger logisztikai csoport pénzügyi vezetését. A svájci üzemgazdász Felix Bamingert váltja, aki több
Az UIRR bírál, a CER elégedett
mint 30 évi szolgálat után nyugállományba vonul. Frischknecht elõzõleg a Board and More sportszer-kereskedelmi cégnél dolgozott, szintén pénzügyi vezetõként. A Quehenberger logisztikai csoport 1600 dolgozóval az ágazat egyik legteljesítõképesebb vállalata Ausztriában és Kelet-Európában. Ügyfeleinek egyéni megoldásokat kínál valamennyi logisztikai követelményre szerte a világon. n
Áruszállító villamos halad át hamarosan Bécs belvárosán? A bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien annak lehetõségét vizsgálja, hogy szerteágazó sínhálózatán a jövõben áruszállítás is lehetséges lehet-e. A villamossal történõ áruszállítást saját vállalat szervezhetné. A nem túl távoli jövõben teherszállító villamos szerelvények közlekedhetnek Bécs központján keresztül: a Wiener Linien azt vizsgálja, nem lehetne-e a belvárosi áruszállítás egy részét villamoson vagy földalatti síneken lebonyolítani. A tervezet bécsi „Güter-Bim” néven fut. 2005 augusztusáig a helyzetfelmérésnek le kell zárulnia – mondta Markus Ossberger, a bécsi közlekedési vállalat illetékese. Akkor az elsõ tesztjáratokat kipróbál-
hatják. A szabályszerû üzemelés már 2010 elõtt lehetséges lenne. Mindenekelõtt fel kell deríteni, kik érdeklõdnének a rendszer iránt és az igényeket logisztikai szempontból hogyan tudnák kielégíteni. Eközben nagy építkezésekre vagy szemétégetõ-létesítmények számára történõ fuvarozásra gondolnának. Ossberger szerint nagyok a várható igények. A fuvarozások részben éjszaka történnének, ami például az élelmiszer nagykereskedelem számára érdekes, másrészt napközben a helyi közlekedés szüneteiben is. Teherautókkal összehasonlítva tisztább megoldást jelentene – legalábbis a bécsi közlekedési vállalatnál errõl meg vannak gyõzõdve.
n
A Maersk szemet vetett a P&O Nedlloydra A konténerhajózásban újra kitört a fúziós láz: a világ legnagyobb hajózási vállalata, a Maersk Sealand – a dán P. Moller csoport tagja – bejelentette, hogy meg akarja venni a versenytárs holland–brit P&O Nedlloydot. A Maersk Sealand 2,3 milliárd eurót kínál az ágazatban harmadik vállalatért. A részvényeseknek a dán konszern részvényenként 57 eurót szándékozik kínálni. Az átvételi ajánlatot, amit hivatalosan júniusban nyújtanak be, a P&O Nedlloyd vezetõsége szorgalmazza. Ha sikerül az átvétel, egy hajózási óriás jön létre, 550 konténerhajóval. A hajótér-ka-
pacitás 1,5 millió TEU lesz, a világ teljes kapacitáskínálatának 17 százaléka. A konszern több mint kétszer olyan nagy lenne, mint legközelebbi riválisa, a Mediterranean Shipping Corp (MSC). A Maersk Sealand jelenleg 12 százalékát ellenõrzi a világ teljes konténerhajó-kapacitásának. A dánok piaci részesedése azonban nyomás alá kerül. Így egyre kisebb fuvarozók, mint a China Shipping Container Lines (CSCL) és a francia CMA CGM agresszív beruházások révén néhány év alatt az elsõ helyek közelébe kapaszkodott.
n
Az autósoknak köszönhetõen több mint 500 ezer új fát ültetnek el a Tátrában Az autósoknak köszönhetõen több mint 500 ezer új fát ültetnek a Tátrában. A MOL-csoport „Fákat a Tátrába” elnevezésû matricakampánya során – melyet a csoport tavaly decemberben indított el Magyarországon – mintegy 47 000 matricát vásároltak meg a gépjármûvezetõk. A Szlovákiában elkelt több mint 131 000 matricával együtt az autósok összesen mintegy 3,4 millió koronával (21,4 millió forint) támogatták a Tátra újrafásítását.
2005. május 25.
A MOL-csoport a TANAP Állami Erdészetnek a pusztító szélvihar után 15 millió koronát ajánlott fel az elpusztult erdõk újraültetésére. A Slovnaft segítségnyújtását stratégiai partnere, a MOL további 5 millió koronával támogatta. A MOL-csoport a 20 millió koronás (125,6 M Ft) adományával a Tátrát legbõkezûbben támogató vállalatcsoporttá vált Szlovákiában, az autósok segítségével pedig ez az összeg 23,4 millió koronára (147 M Ft) nõtt.
n
A vasúti teherfuvarozást Európában a személyforgalommal szemben pozíciójában sürgõsen meg kell erõsíteni – követelte a Kombinált Fuvarozók Nemzetközi Egyesületének (UIRR) igazgatótanácsa brüsszeli értekezletén. Különösen fontos, hogy az ehhez szükséges eszközöket rendelkezésre bocsássák. Az UIRR igazgatótanácsa az Európai Parlament (EP) Közlekedési Bizottságának április 19-i döntésével foglalkozott. A bizottság az EU arra vonatkozó irányjavaslatát, hogy a vasúti teherfuvarozás ügyfelei számára kártalanítási szabályokat vezessenek be, mint feleslegest elutasította. Az Európai Bizottság a javaslatot márciusban még egyhangúlag elfogadta. Az EP Közlekedési Bizottságának javaslata többek között elõirányozta, hogy a szállítási egyezmények tartalmazzák az elõforduló késésekért járó kártalanítási elõírásokat. Irányvonatok késése esetén a kártérítés összegének a fuvardíj legkevesebb 5 százalékát, de legfeljebb 25 százalékát kellene kitenniük. Egyetlen vasúti kocsiból álló vonatok közlekedése esetén a szerzõdõ felek kötelezve lennének, hogy kártérítési záradékot irányozzanak elõ, értékhatár megjelölése nélkül. Az Európai Vasút- és Infrastruktúra-társaságok Egyesülete (CER) a döntést üdvözli: ez az Európai Parla-
ment világos jelzése, hogy a vasúti teherfuvarozásban a minõséget verseny és jó vasúti infrastruktúra révén kell elérni, nem pedig új törvényekkel és még kevésbé több állami szubvencióval és bürokráciával – nyilatkozta elégedetten Johannes Ludwig, a CER vezérigazgatója. Másképp látja mindezt Klaus-J. Meyer, az Európai Vasúti Szállítmányozói Ügyfélplattform (ERFCP) vezérigazgatója, aki szerint nem elég a verseny törvényi feltételeinek megalkotása. A versenynek a gyakorlatban is léteznie kell. Ez azonban nem így van, amihez az állami vasutak is hozzájárulnak – állítja. Ezért fogad-
Világítótornyok helyett mûholdak? A világítótorony a tengerészeknek reménysugár és figyelmeztetés is egyben, de a matrózok hamarosan hiába keresik majd a fényt a látóhatáron: az illetékes német hatóságok elõterjesztést készítenek arról, hogy az Északi- és a Keleti-tenger partján sorakozó 479 világítótorony közül melyek jelezzék tovább az utat, a többi feladatát a mûholdak veszik át – írja www.prim.hu. A Vízügyi és Hajózási Igazgatóságok (WSD) északi egységének kimutatása szerint a német tengerparton 1539-ben, Travemündében épült a ma álló, legrégebbi világítótorony. Jóllehet a legújabbat csak 2002-ben helyezték üzembe Hamburg közelében, már jó ideje a mûholdak jelzik a világûrbõl az utat sportolók motorcsónakjainak és szuper tartályhajóknak egyaránt. Emellett rádióadások is segítik az úton lévõ hajók navigálását. A változtatás mellett szól, hogy egy torony karbantartása mintegy 15 ezer euróba kerül évente. Ezért számos híres, sürgõs szanálásra szoruló világítótorony mûködtetésének megszüntetését tervezik. Felmerült például, hogy étteremmé vagy szállodává alakítják át Kiel világítótornyát. Leállítanak a tervek szerint több úgynevezett fényhajót is, amelyek a világítótornyok szerepét töltik be egyes öbölben. Helgoland-szigeten beérik azzal, hogy csökkentik a teljesítményt és vele az áramfogyasztást: a kibocsátott fény az eddigi 20 tengeri mérföld helyett csak nyolc mérföldre lesz látható. A WSD siet hangsúlyozni, hogy a hajózás biztonsága nagyobb súllyal esik latba, mint a takarékosság elve. A szakértõk hozzátették: különösen a sporthajók számára fontosak a világítótornyok. Szakmabeliek azonban így is vegyes érzelmekkel fogadják a WSD terveit. Felhívják a figyelmet arra, hogy egy-egy mûhold átmeneti kiesése nyomán több mérföldes különbség keletkezhet a kijelzett és a tényleges pozíció között. Ennek azért van különös jelentõsége, mert a használt mûholdak többsége az amerikai hadseregé, amely háború esetén elõzetes figyelmeztetés nélkül lezárhatja a mûholdakat a civil felhasználók elõtt. Felteszik szakértõk azt a kérdést is, hogy mi történik, ha a hajó fedélzete borul „fekete fénybe” – így nevezik az áramkiesést, amikor a matrózokat nem segíti többé világítótorony a tájékozódásban. Ha viszont a hajón van áramszünet, a matrózoknak csak egyetlen reménye lehet, nevezetesen, hogy „egy tengerész valahogy mindig elboldogul”. n
Bognár Mária
Rail Cargo Austria: fordítókorong gyógyszerexporthoz Új fordítókorongot hozott létre gyógyszerek exportjához a Rail Cargo Austria (RCA) és a Sandoz gyógyszergyártó az ausztriai Wörglben. 9100 raklaphely áll a Sandoznak rendelkezésére Wörglben. A gyógyszergyártó ezzel késztermékeinek teljes exportlogisztikáját Wörglben koncentrálja. Ezzel a kiszervezõ megoldással tudták hasznosítani a Kundl üzem még meglévõ területeit egy pótlólagos telephely számára – mondta Heinrich Scherfer, az osztrák Sandoz GmbH elnöke. A vállalat központja Kundlban van, és 2600 foglalkoztatottjával Ausztria legnagyobb gyógyszergyártója és –exportõre. A több mint 1 milliárd eurós forgalom 98 százalékát a Sandoz 120 országba irányuló exportjával gazdálkodja ki. Wörglben évente 90 millió klinikai csomagolás készül, ami világszerte 250 millió ember kezelésére alkalmas. A létesítmény rakfelülete 7200 négyzetméter, vágánycsarnokkal és 24 dokkoló kapuval. Az RCA és a Sandoz közötti együttmûködés már 1992 óta létezik. Wörglben az RCA saját adatai szerint az egész ellátó lánc (SCM) számára vesz át logisztikai szolgáltatásokat. Ehhez tartoznak a folyamatvezérelt logisztikai költségszámlázás, a raktározás (árubeérkezés és raktározás, beleértve az állománykezelést és szállítás-elõkészítést), a küldemény-elõkészítés, beleértve a csomagolást, szállítást, visszaút-lebonyolítást, kiegészítõ szolgáltatásokat, mint a kimutatás, beárazás és címkézés. B. M.
„Spediteur-Adressbuch 2005” – immár az interneten is Megjelent a „Spediteur-Adressbuch 2005” szállítmányozói címjegyzék a Deutsche Verkehrs-Verlag gondozásában. A SpediteurAdressbuch aktuális kiadásával elsõ ízben áll online formában rendelkezésre. Olvasói most az interneten is 12 ezer szállítmányozási és logisztikai címhez juthatnak hozzá.
ják sajnálattal a vasúti teherfuvarozásban érintettek az EP Közlekedési Bizottságának szavazását. Az UIRR arra hívja fel a figyelmet, hogy a vasúti teljesítmény minõsége csak akkor javul, ha ehhez megfelelõ nyomás áll fenn. Az eredmény – a pontosabb vonatközlekedés – csökkentené a jelentõs többletköltségeket, amelyek a kombinált fuvarozás szereplõire hárulnak a tehervonatok gyakori késései folytán. Az UIRR-t aggasztja, hogy a személyforgalomra vonatkozó kártalanítási tervezet a közlekedési bizottságban zöld fényt kapott. Ez elõnyben részesíti a személyforgalmat, amely ugyanazon az infrastruktúrán mûködik, mint a teherforgalom. Az európai vasúti teherfuvarozás minõségi követelményeinek fejlõdése az UIRR meggyõzõdése szerint azt jelzi, hogy cselekedni kell: a vonatok különben átlagban újra pontatlanabbak lesznek.
A könyv- és az online változat tartalma messzemenõen azonos, csak a feldolgozás módjában különbözik. Miközben az olvasó a könyvben és a CD-ROM-on fejezetekben, illetve listákban és rubrikákban keres, az online változat különbözõ lehetõségeket kínál. Itt a cégek, továbbá földrajzi keresés esetén az ország és a helység szerinti általános kere-
sés mellett meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó besorolások is vannak. A könyv végén található a „szállítmányozási és logisztikai specialisták” címû rész. Itt az olvasó meghatározott fõ tevékenységû cégeket talál, mint például veszélyes árut fuvarozók, hûtött árut fuvarozók stb. Az 1024 oldalas könyv megrendelhetõ külön, a könyv a CD-ROMmal, csak a CD-ROM vagy csak az online változat.
n
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Szerkesztõ: Bárány Tibor n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi szerkesztõ: Bognár Mária, Kiss Anikó n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: European Solti György elnök-vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Press Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Érteinformáció: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n süléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2005. május 25.
A fapadosok szerint aránytalan a szolgáltatás ára
Privatizáció elõtt ferihegyi árviták Hamarosan – pontosabban a tervek szerint a nyári szezonra – elkészül a Ferihegy 1 terminál felújítása. Az ide összpontosult diszkont légitársaságok már most jelezték, hogy sokallják a Budapest Airport Rt. által kért bérleti díjakat. Akad olyan cég is, amelyik máris azzal fenyegetõzik, hogy kivonul a ferihegyi légibázisról. Az elsõ „fapados” légitársaságok utaskiszolgálási feladataikhoz az akkoriban meglehetõsen rossz állapotban lévõ Ferihegy 1 terminált kapták meg. Idõközben forgalmuk olyan mértékben nõtt, hogy õk is kinõtték a 40-es években tervezett, s azóta is csak toldozott terminált. Az üzemeltetési feladatokat ellátó Budapest Airport Rt. végül a felújítás és korszerûsítés mellett döntött. A két kettes terminál befogadóképessége is véges, az új „C” terminál beruházása ugyan elõbb-utóbb elengedhetetlen lesz, de idõben meglehetõsen sokáig tart. A régi 1-es terminál alap infrastruktúrája adott, elsõsorban épületgépészeti, valamint utas- és társaságkezelési technikai korszerûsítésre volt szükség. Ez sem kevés, hiszen szinte csak a falak maradtak, ami ezen belül van, az már új. Ennek megfelelõen a Budapest Airport Rt. emeli a bérleti díjakat is. Indoklásuk szerint a terminál szolgáltatási köre és szintje jelentõsen nõtt, s így nem indokolt a korábbi mérsékelt díj. Ugyanakkor az is bátorítja a repülõtér üzemeltetõit, hogy jelentõsen nõtt a Ferihegy iránti érdeklõdés. Emiatt azután nem estek kétségbe, amikor a diszkont társaságok azzal „fenyegetõztek”, hogy a triplájára emelt bérleti díj miatt nõni fognak a repülõjegy árak, illetve akadt olyan cég is, amelyik jelezte, ha ilyen díjköveteléseket támasztanak, akkor más légikikötõt keres. *** Annyi bizonyos, hogy hamarosan piacra kerül a ferihegyi közforgalmú
repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport (BA) Rt. Egyelõre azonban bizonytalan, hogy mi kerül az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség (ÁPV) Rt. portfóliójába, mivel a parlament még nem döntött a légügyi törvény esetleges módosításairól. Ennek hiányában pedig csak találgatni lehet, ezt teszik a vevõjelöltek is, akik száma szinte naponta gyarapodik. A „menyasszony” értékét növeli, hogy az idei forgalomnövekedés meghaladta a 40 százalékot. A tervezett privatizációs csomag összeállítása nagyban függ a hatályos légügyi törvény módosításától, így az ÁPV Rt.-nél sem tudják még, hogy mit is fognak eladásra kínálni a Ferihegyi repülõtérbõl. Ilyen körülmények között persze a vételár is meglehetõsen tág keretek között mozoghat. A Budapest Airport már korábban is vonzó volt az esetleges befektetõk számára, legyenek azok pénzügyi vállalkozások vagy szakmai érdeklõdõk. Ennek oka roppant egyszerû, már évekkel ezelõtt a nemzetközi repülési szervezetek mellett a nagy piackutató cégek az európai átlagot meghaladó növekedést jósoltak az új EU-tagországok légi forgalmát illetõen, ezen belül pedig Ferihegyre ezt is felülmúló dinamizmust. A tavalyi forgalmi adatok igazolták ezt a feltevést, az idei tapasztalatok pedig bõséges optimizmusra adnak okot. Az év elsõ három hónapja alatt közel másfél millió utas fordult meg a budapesti nemzetközi légikikötõben, s ezen belül csak márciusban 581 ezren. Ez összesen 42 szá-
zalékos forgalomnövekedést jelent a tavalyi év hasonló idõszakához képest. Ha az európai átlagot nézzük – a kontinens vonatkozásában a nemzetközi szervezetek átlag 8–10 százalékos éves növekedést prognosztizáltak –, akkor a Budapest Airport az átlagos utasszám-gyarapodás háromszorosát könyvelheti el. Mindezt elsõsorban a csupán néhány éve megjelent diszkont légitársaságok budapesti járatainak köszönheti a Budapest Airport. Ráadásul az 1-es terminál jelenleg éppen felújítás alatt áll, így a megnövekedett forgalmat a 2-es terminál viseli el. Még nem okozott zsúfoltságot a több utas, de a fõszezonban bizonyára lehet majd kényelmetlenségekre számítani. A BA Rt. erre való hivatkozással már megkezdte a 2/C terminál megvalósíthatóságának elõkészítését. A forgalomnövekedés mellett a menedzsment elõrelátása és rugalmassága is felkelthette a lehetséges vevõk figyelmét. Köztük pedig olyan cégek sorakoznak, mint a londoni Heathrow-t üzemeltetõ társaság, amely Európában már korábban megkezdte terjeszkedését. Jelezte már érdeklõdését a koppenhágai repülõtér tulajdonos cége, valamint a bécsi (ennek érdekessége, hogy a Schwechatot birtokló cég Ferihegy mellett Prága és Pozsony légikikötõjét is szeretné megszerezni), a frankfurti repülõtér (egykor éppen ezzel a céggel tervezték közös cargobázis létrehozását, illetve egyes repülõtér bõvítéseket) gazdái is. Eddig pontosan be nem határolható – vagyis akár „csupán” pénzügyi szempontokat szem elõtt tartó – amerikai, ausztrál és spanyol befektetõi kör is bekapcsolódhat a privatizációs eljárásba. R. J.
Autópálya-kötvény az építkezések finanszírozására Várhatóan még májusban aláírják az autópálya-építkezések finanszírozását elõkészítõ tanácsadói szerzõdést, mivel a tanácsadói tenderen gyõztes Citigroup–Deutsche Bank–OTP hármassal elérhetõ közelségbe került a megállapodás – értesült a Magyar Hírlap. Ezek alapján valószínûleg szeptemberben kibocsáthatják az autópálya-építkezések finanszírozására szolgáló elsõ kötvénycsomagot – adta hírül a Portfolio.hu. A tanácsadói szerzõdés a nyerteseknek azt a feladatot adja, hogy az autópálya-beruházásokhoz szükséges pénzügyi fedezet formáját és üteme-
zésének pontos menetrendjét határozzák meg, emellett a forrásbevonást is õk bonyolítják le. Az összesen 690 milliárd forintos (azaz jelen-
A KDSzSz VI. kongresszusáról A Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSzSz) 2005. május 4–5-én tartotta VI. kongresszusát, melyen meghívottként részt vett Wittich Tamás, az MszOSz elnöke, Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára, dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója és dr. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója. A kongresszuson megválasztották a tisztségviselõket. A KDSzSz társadalmi elnöke Szalontay Balázs, a Közlekedési Fõfelügyelet, a két alelnök pedig Opitz Imre, a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet és Kekecs Károly, a Balatoni Hajózási Rt. munkatársa lett. n
legi piacon áron mintegy 2,75 milliárd eurós) kötvénykibocsátásból 283 milliárd forint a Nemzeti Autópálya Rt.-hez folyik be, amely ebbõl fizeti vissza az idén márciusban felvett 158 milliárdos hitelt a Magyar Fejlesztési Banknak, és további 152 milliárdot a CIB Bank által vezetett kereskedelmi banki konzorciumnak. A fennmaradó mintegy 400 milliárd forintot a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésére fordítja az NA Rt.
Egymilliárd forint a tét Két, kedvezõ esetben százmillió forintokat érõ pályázatot nyújtott be a bajai kikötõ vajdasági partnereivel együttmûködve. Nagy László igazgató tájékoztatása szerint a pályázatokon egy úgynevezett „zöld kikötõre”, valamint a kikötõ fejlesztésére nyerhet pénzt a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõmûködtetõ Kft. Egy pályázaton 500 millió forint nyerhetõ. Kedvezõ döntés esetén bõvülhetnek a kikötõi szolgáltatások (fenékvíz-leeresztés, tankolás), rendbe tehetik az olajos partot és megfelelõ minõségûre alakíthatók a partfal még nem kiépített szakaszai. A bajai kikötõ évrõl évre nagyobb forgalmat bonyolít le, ám a nemzetközi fuvarozás zömében még mindig közúton folyik. Becsey Zsolt, a dél-alföldi régió brüsszeli úniós képviselõje szerint az EU igyekszik támogatni a vasúti és a vízi szállítást, de mesterséges beavatkozással nem lehet kikényszeríteni a közúti fuvarozás átterelését környezetbarát módozatokra. Ehhez a gazdaság szereplõinek kellene belátni, hogy a jövõ érdekében több figyelmet érdemel a környezetvédelem. (Forrás: Petõfi Népe)
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Szemerey Loránd Januárban még csak a névváltozást, tevékenységbõvülést, új partnereiket jelentette be a tulajdonos-vezérigazgató, a közelmúltban pedig már egy olyan üzleti kapcsolatról tartott sajtótájékoztatót, amely nem mindennapi lehetõséget ad a cégnek. A belföldön már eddig is piacvezetõnek számító Szemerey Transport az Európai Unió területére is szeretne betörni a közúti élelmiszerfuvarozás területén. A 47 esztendõs közlekedésmérnök, Szemerey Loránd irányítása alatt álló cég bebizonyította, hogy egy vidéki nagyvárosból is lehet sikert elérni, s az országos hálózat kiépítése után Európa meghódítása sem tartozik az álmok kategóriájába. – Kezdjük egy „rossz” hírrel, azt hallani, hogy elmarad a másfél évtizedes fennállás születésnapi ünnepsége. Mi ennek az oka? – A hír sajnos igaz, de szerencsére nem a pénz-, hanem inkább az idõhiány az oka. A névváltozást bejelentõ sajtótájékoztatón már jeleztem, hogy az idén öt új hûtõdepót hozunk létre, s számos új projektbe fogunk, emellett új partnereink is meglehetõsen sok elfoglaltságot adnak a menedzsmentnek és a munkatársaknak. Hiába lett több a munkánk, mi létszámunkat tekintve még mindig elég kis cégnek számítunk. Így az ünneplésre egyelõre nincs idõnk, de azért nem kell aggódni, lesz az idén születésnapi „buli”. – A most bejelentett együttmûködési megállapodás már a „kamaszkorig” bizonyított Szemerey Transport életében egy újabb születésnapot jelent? – Ez talán nem egy újjászületés, sokkal inkább szakmai elismerés az üzleti lehetõségek további megnyitásával. A dolog lényege, hogy egy olyan világhálózattal rendelkezõ élelmiszer-logisztikai és disztribúciós cég vette fel velünk a kapcsolatot, mint a Dachser Lebensmittel-Logistik. Nekik ezen a téren több évtizedes tapasztalatuk van, s az EU szinte valamennyi országában – így a tavaly csatlakozott országokban is – képviselettel rendelkeznek. – Mekkora volumenû lesz ez az új együttmûködési megállapodás? – Egyelõre nem lehet konkrét összegben meghatározni. A közös munkánk eredményeként a magyar élelmiszer-ipari termékek gyorsabban és egyszerûbben juthatnak el az uniós országok üzleteinek polcaira, s ugyanez igaz visszafelé is. A Dachser begyûjtõ-elosztó hálózata ezentúl a mi – rajtunk keresztül pedig partnereink – rendelkezésünkre is áll. A német cég szolgáltatási tapasztalatai mellett biztosítja például egyedülálló, saját maguk által kifejlesztett informatikai rendszerét. A menetrend szerinti szállításnak köszönhetõen 24–48 órán belül eljuthat az áru a termelõtõl a boltokig. – Térjünk át általánosabb területre! Nemrég ünnepeltük az uniós csatlakozás egyesztendõs évfordulóját, ennek a fuvarozók sokkal kevésbé örülnek. Mint igen aktív vállalkozó, és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökségi tagja, hogyan látja ma a szakma helyzetét? – Kétségtelen, hogy a közúti fuvarozók komoly versenyhelyzetbe kerültek. Egyrészt hirtelen megszaporodott a konkurencia, másrészt nõttek a belföldi terhek, miközben csökkent a belsõ piac is. Csak megjegyzem, hogy a mi cégünk is több partnert elveszített, javarészt azért, mert ilyen vagy olyan okból becsukták a boltot, de a csõdbejutottak, bezártak helyett újakat szereztünk. A fuvarozói szakma egyik túlélési esélye a költségek csökkentése, a másik – ezzel némileg összefüggésben – a belsõ tartalékok jobb kihasználása. – Milyen eredményt vár az érdekképviseletek és a kormány között zajló üzemanyagár-tárgyalástól? – Szerintem sikerül ésszerû egyezségre jutnunk, s nem kerül sor semmilyen blokádra, demonstrációra. A kormánynak is be kell látnia, hogy a fuvarozók nem tudják a megrendelõk felé érvényesíteni a fél év alatt bekövetkezett 30–35 forintos üzemanyagár-emelkedést. Ekkora növekedést pedig szinte lehetetlen önerõbõl kigazdálkodni. Nekünk végül is mindegy, hogy ez ár- vagy adócsökkentés, de valamilyen forrásból kapjunk kompenzációt. A dolog végül is megtérül, hiszen az általunk kért támogatás költsége – ezt úgy tíz milliárdra becsüljük – visszajön azzal, hogy a nemzetközi fuvarozók újra Magyarországon tankolnak majd. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. május 25.
Az igazgatóság döntött:
A MÁV Rt. eleget tesz adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek
MÁV Cargo Rt. alakul A jövõ évtõl önálló cégbe szervezik a MÁV Rt. áruszállítási üzletágát. A vasúttársaság igazgatóságának döntésérõl a Világgazdaság számolt be Kovács Imre, a MÁV Rt. árufuvarozási üzletága fõigazgatójának tájékoztatása alapján. A MÁV Cargo Rt.-nek azon a hazai vasúti fuvarpiacon kell majd mûködnie, amelyen nemrég jelentek meg a magáncégek. Tehát megszületett a szakmában már régóta várt döntés: 2006. január 1jétõl a MÁV Rt. önálló cégbe szervezi áruszállítási üzletágát. Az még nem dõlt el, hogy a kiszervezés után mi jut az új cégre a MÁV Rt. – jórészt állami garanciával felvett – hiteleibõl, és adósságaiból. Az is nyitott kérdés még, hogy a vasúttársaság külön cégbe viszi-e az utóbbi években erõsen megcsappant, de hazai viszonyok között még így is jelentõs, bár nem túl korszerû eszközparkját. Az igazgatósági ülésen arról is döntöttek, hogy lapunk megjelenése idején már valószínûleg napvilágot lát a MÁV Rt. azon utasítása, amely
szabályozza a nem közforgalmú árufuvarozási infrastruktúrához való hozzáférést. Ez minden bizonnyal lezárja majd azt a vitát, amely az EU-csatlakozás után, az év elején megnyílt hazai vasútifuvar-piac új szereplõi és a MÁV között kialakult. Ugyanis a hazai magán vasúttársaságok (MMV Rt., MÁV Hajdú Kft., Floyd Kft., CER Rt.) szerint nehézkes volt az eddigi ügyintézés és indokolatlanul magasnak tartották azt az árat, amin a vasúti infrastruktúrához – mindenekelõtt a MÁV Rt. kezelésében levõ iparvágányokhoz hozzájutottak. Egyikük panaszával az EU illetékes bizottságához is fordult.
A probléma kezelésére munkacsoportot állítottak fel a hónap elején az érintett hatóságok, az Iparvágány-használók Szövetsége, a panasszal élõ vasúttársaságok és a GKM szakfõosztályának részvételével. A szakemberek véleménye, hogy Magyarországon viszonylag kevés olyan nagy tételû és távolságú fuvarmegbízás van, amelyre a magántársaságoknak érdemes irányvonatot szervezni. Kovács Imre számításai szerint a MÁV idei 45–46 millió tonnás forgalmából jövõre 40–41 millió tonna elszállítandó áru marad meg. Az árufuvarozási fõigazgató szerint a magáncégeknek leginkább az olyan kisebb megbízások megszerzésére van reális lehetõsége, amelyek a MÁV-nak nem éri meg a nagyobb szervezés igény miatt.
n
Mindkét pályázó ajánlatot tett a motorvonat tenderre
Döntés június elején A MÁV Rt. elõvárosi motorvonattenderével kapcsolatos Közbeszerzési Döntõbizottsági határozat után a vasúttársaság megkezdte a további tárgyalásokat a két jármûgyártó céggel. Az újabb ajánlattételek mûszaki tartalmukban már nem változhattak, legfeljebb az árban, illetve az egyéb pénzügyi feltételekben lehetett kedvezõbb a svájci Stadler, illetve a kanadai–német Bombardier kínálata. Az elsõ tárgyalások azonban újabb viták közepette kezdõdtek. Mint ismert, a MÁV Rt. elõvárosi motorvonattenderének döntését vitatta a második helyre szorult Bombardier, s ezért a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordult, amely testület szerint a végeredmény nem felel meg a szabályoknak, így nem köthet szerzõdést a MÁV a Stadlerrel, amely ajánlatát a legjobbnak ítélték. Május 11-én került sor arra az egyeztetésre, amelyen a két pályázó benyújthatta legújabb ajánlatát. A rendelkezések értelmében ennek során a korábbi pályázati anyag mûszaki tartalma nem változhat, eltérés csak a pénzügyi feltételekben – ár, ellentételezés stb. – lehet. A tárgyalások azonban nem kezdõdhettek meg idõben, mivel a Bombardier nevében korábban eljáró kapcsolattartó jelez-
te, hogy nem vitte magával meghatalmazását, így nincs módjában az adott napon jogszerûen eljárni. A MÁV Rt. illetékesei a jogszabályban meghatározott határidõn belülre lehetõvé tették a kanadai–német cég képviselõjének, hogy meghatalmazását csatolja, s a hírek szerint erre sor is került. Így a vasúttársaság – közjegyzõi hitelesítés mellett – immár ezt az ajánlatot is befogadhatta. A két cég dokumentumainak tanulmányozására és értékelésére ezt követõen kerülhetett sor. A Stadler erõsen kifogásolta és idõhúzó taktikának minõsítette a Bombardier lépését. Megkérdõjelezték, hogy egy ilyen méretû pályázat esetén csupán egyetlen kompetens lenne egy akkora cégnél, mint a Bombardier. A svájciak továbbra is
készek a tenderben vállalt kötelezettségüknek eleget tenni mind a mûszaki tartalom, mind a határidõ ügyében. A cég tulajdonosa, Peter Spuhler úgy nyilatkozott, hogy ellenlábasuk elsõsorban felesleges kapacitása miatt kénytelen támadásba lendülni, s a két cég méretébõl adódó különbségek a vita okozói. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a MÁV-tender eredményeként stratégiai pozícióba kerülhetnek a térségben. Ezzel a Ganz Transelektrón – amely a Stadler magyarországi partnere – keresztül akár új munkahelyek létesítését is lehetségesnek tartják. A svájciak ugyanakkor – bizonyos keretek között – további árengedményre is hajlandónak mutatkoznak. Mint a svájci tulajdonos elmondta, várhatóan a záróár lesz a döntõ szempont a MÁV Rt. illetékesei elõtt, amikor majd június elején kihirdetik, hogy melyik társasággal kötnek szerzõdést a 130 milliárd forintos pályázatban. R. J.
A napokban néhány közszereplõ hangot adott annak a téves meggyõzõdésének, hogy a vasúttársaság elmulasztja a munkajövedelmeket terhelõ köztartozásai befizetését. A vasúttársaság, mint az egyik legnagyobb állami tulajdonban lévõ munkáltató, elsõrendû felelõsségeként kezeli közterheinek maradéktalan lerovását, mint ahogy felelõsséget visel munkavállalói jóléti biztonságáért is. A vasúttársaság, ahogy korábban, most is határidõben és maradéktalanul tesz eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek, így teljesíti a munkaadói és az egészségbiztosítási járulékbefizetéseket is. Ezt igazolja az APEH 2005. április 28-án kelt, a MÁV Rt. mûködési engedélyének meghosszabbításához kiadott adóigazolása is, mely tartalmazza, hogy a vasúttársaságnak nincs nyilvántartott tartozása. MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatóság
Egységes jegyrendszer – a BKSZ elõszele Európában újra reneszánszát éli a környezetbarát vasúti közlekedés és az utasszerzés, valamint a környezetkímélõ közlekedésre való „rászoktatás” érdekében sok nagyvárosban már több éve egységes tarifaés jegyrendszerrel jól mûködõ, kiforrott közlekedési rendszerek, szövetségek jöttek létre és mûködnek. Nálunk pedig – mintegy húsz éve – még mindig az elõkészítés stádiumában van a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) létrehozása. A budapesti elõvárosi közlekedés és a BKSZ bevezetésének aktuális kérdései volt a témája annak a budapesti konferenciának, amelyet a MÁV Rt. rendezett a közelmúltban. Példaértékû lehet a bécsi gyakorlat, ahol az elmúlt idõszakban az autózás helyett egyre többen választották az elõvárosi vasúti közlekedést, ugyanis meghatározott kilométeres körben ugyanazzal a jeggyel utazhatnak vonaton vagy buszon, vagy akár a bécsi tömegközlekedés jármûvein is – persze meghatározott érvénytartamon belül. Ugyanakkor Bécs elõvárosi vasúti közlekedésében már évek óta mûködik és jól bevált a kiszámítható ütemes menetrendszerû vonatközlekedés – a „szomszédból” hozta a példákat Lendvay Péter, a GySEV Rt. személyszállítási vezetõje. A bécsi közlekedési szövetséghez, a VOR-hoz (Verkehrsverbund Ost-Region GmbH) 1988-ban csatlakozott a
GySEV Rt., amellyel persze nem járt rosszul a vasúttársaság. A BKSZ bevezetése mintegy 170–180 települést érintene – bár, úgy tûnik, erre még várni kell. Pedig már egyre sürgetõbb feladat lenne Budapest közlekedési problémáinak megoldása, amelyet elsõsorban a közösségi közlekedés minõségi fejlesztésével lehetne javítani. Szeptembertõl megvalósulhat egy közös bérlet- és jegyrendszer bevezetése, amely a közlekedési szövetség elõszelének tekinthetõ majd. Perger Imre, a MÁV Rt. osztályvezetõje a MÁV elõvárosi közlekedésben betöltött szerepét és lehetõségeit vázolva elmondta, hogy a budapesti elõvárosi forgalomban jelenleg 117 szerelvény, s mintegy kilencszáz kocsi közlekedik, amely kielégíti az ehhez szükséges igényeket. A vasút mellett mintegy 650 jármûvel jelentõs elõvárosi forgalmat bonyolítanak a Volánbusz Rt. autóbuszai is. A MÁV és a Volán kapcsolatáról Sohár István, a Volánbusz Rt. forgalmi vezérigazgató-helyettese negatív szájízzel szólt. Jelenleg negyven vasútállomáson biztosítanak csatlakozást a vonatokhoz. Az igazgató nehezményezte, hogy míg az autóbuszok várnak a vonatokra, addig ez fordítva nem így mûködik, a vasúti menetrend nem veszi figyelembe az autóbuszok érkezését és indulását. Bertalan János
HIRDETÉS
2005. május 25.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Közlekedéstudományi Egyesület Vasúti Tagozat, Vasútüzemi Szakosztály 2005. június 15-én
Pályához való szabad hozzáférés – tapasztalatok a magyar vasúti közlekedés liberalizálásában címû konferenciát szervez, melyre ezúton tisztelettel meghívjuk Önt és munkatársait. PROGRAM Megnyitó: Csontos Endre forgalmi igazgató, levezetõ elnök Az életbe léptetett EU-konform szabályok és annak hatásai Elõadó: Antal Dániel miniszteri biztos, MÁV Rt. A közlekedési hatóság megváltozott feladatai Elõadó: Major Péter vezetõ, Vasúti Felügyelet A Vasúti Pályakapacitás-elosztó szervezet mûködési tapasztalatai Elõadó: Salavecz János ügyvezetõ igazgató, VPE Kft. A pályavasút kapcsolata a vasútvállalatokkal Elõadók: dr. Farkas Gyula értékesítési osztályvezetõ, MÁV Rt., Németi András technológiai osztályvezetõ, MÁV Rt. Korreferátumok: a vasúttársaságok tapasztalatai Felkért hozzászólókkal Konzultáció, elnöki összefoglaló: Csontos Endre forgalmi igazgató A konferencia 10 órakor kezdõdik, az elõadások között egy büfészünet lesz, a program állófogadással ér véget kb. 15 órakor. Helyszín: MÁV Rt. Bevétel-ellenõrzési Igazgatóság konferenciaterem (1062 Budapest, Nyugati tér 1–2.) Jelentkezés a részvételre: a Közlekedéstudományi Egyesület honlapján: http://www.kte.mtesz.hu/ További elérhetõségek: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6–8. Telefon/Fax: 353-2005, 353-0562 Vasúti telefon: 01+31-19 E-mail:
[email protected]
Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu
Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail:
[email protected]
Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés!
Az MKFE felhívása/közleménye A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Érdekérvényesítõ Bizottsága a mai napon áttekintette a kormányzattal, a válságban lévõ közúti személy- és árufuvarozási szakma helyzetérõl folytatott tárgyalások fejleményeit, és azokra, illetõleg a szakma érdekében fellépõ más érdekképviseletek nyilatkozataira a következõ felhívással fordul tagjaihoz, illetve a magyar közúti személy- és árufuvarozói szakmához. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a jelenlegi kormányzattal 2002. július 25-én kezdett tárgyalásokat a szakma helyzetérõl, beleértve az üzemanyag jövedéki adó kérdését. Az egyesület már ezen a tárgyaláson leszögezte, hogy konstruktív párbeszédre törekszik a kormányzattal. Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozása rendkívül komoly mértékben érintette a fuvarozókat. Jelentõs mértékben nõtt a verseny, ennek következtében, illetve a határok lebomlása hatására drasztikusan csökkentek a fuvardíjak, a szabályoknak megfelelõ feltételekkel tevékenykedõ külföldi fuvarozók mellett jelentõsen nõtt a magyar piacon szabálytalanul fuvart vállaló vállalkozások száma, romlott a fizetési fegyelem. A kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a magyarországi elvonások és adóterhek – melyek szintje magasabb az uniós átlagnál – már-már elviselhetetlen helyzetbe hozzák a vállalkozásokat. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete ebben a helyzetben – összefogva más szakmai szervezetekkel – határozottan igényelte a kormányzattól, hogy az üzemanyag jövedéki adó szintjének csökkentése érdekében kezdõdjenek szakértõi tárgyalások. Az MKFE ezzel egyidejûleg, kezdettõl fogva nyomatékosan felhívta a döntéshozók és a szakma figyelmét arra a tényre, hogy a jövedéki adó esetleges csökkentése önmagában nem alkalmas a kialakult válsághelyzet kezelésére, hanem a leghatározottabban igényelte, hogy a kormányzat tegyen határozott intézkedéseket a fuvarozói szakma helyzetét alapvetõen befolyásoló jogszabályi háttérben meglévõ ellentmondások feloldására, a kormányzat hajtson végre a szakmát érintõ akadálymentesítést, feltételkönnyítést, továbbá a kormányzat tegyen érdemi lépéseket az uniós követelményeknek egyedül megfelelõ piacvédelmi intézkedés, a szabálytalan, tisztességtelen piaci szereplõk kiszûrése érdekében. Az MKFE, bízva a tárgyalások sikerében, kezdettõl fogva érdemben segítette a szakértõi tárgyalásokon folyó munkát, többek közt azáltal, hogy az IRU-n keresztül fennálló kapcsolati rendszerét kihasználva szakmai információkat szerzett be, illetve szakértõi segítségével olyan anyagot készített és adott át a kormányzat képvise-
lõinek, amely megalapozhatja a megfelelõ kormányzati döntések meghozatalát. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete minden tárgyaláson, továbbá minden közleményében és állásfoglalásában azt az álláspontot képviselte, hogy mindaddig tárgyalásokat kell folytatni, amíg ígéret és komoly szándék mutatkozik a megoldásra. A kormányzat részére megküldött anyag átvételét követõen dr. Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára 2005. május 13-ai levelében reményét fejezte ki, hogy néhány napon belül a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete helytelen, és a megoldás ellen ható lépésnek tartaná, ha ebben a bonyolult helyzetben a kormányzati oldalt bármilyen körülmény arra kényszerítené, hogy érdemi intézkedések helyett felületes, különféle idõpontok által befolyásolt javaslatokat tegyen, ami a válság átfogó kezelésére alkalmatlannak bizonyulna, és továbbra is elodázná a megoldást. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elõre meghirdetett küldött közgyûlésének idõpontjáig, melyen a kormány javaslatcsomagjának érdemi megvitatására sor kerülhet, elhamarkodottnak és károsnak tart minden olyan lépést, ami megzavarja a kormányzati oldal munkáját, a fuvarozók ellen fordítja a közvéleményt, zavarja a társadalom és a gazdaság nyugodt mûködését, kárt okozva mindenkinek. Az egyesület természetesen tiszteletben tartja bármely tagjának saját felelõsségére hozott egyéni döntését, de ugyanakkor nyomatékosan kéri tagjait, illetve a magyar közúti személy- és árufuvarozókat, hogy elsõsorban saját érdekükben, de a szakma tekintélyének megóvása érdekében is tartózkodjanak minden jogellenes megnyilvánulástól, illetve lépéstõl. (Például: munkavállalók utasítása olyan cselekedetek megtételére, amelyek kívül állnak a munkaadó és munkavállalók közötti munkaszerzõdés keretein stb.) A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a 2005. április 20-án létrehozott Érdekérvényesítõ Bizottsága útján – melyben, mint munkavállalói érdekképviselet, a NeHGOSZ is részt vesz – továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, változatlanul kész minden szakmai javaslat megvizsgálására, és arra kéri tagjait, mindenekelõtt a tagság által megválasztott küldötteit, hogy felelõsségteljes, higgadt magatartást tanúsítva segítsék a szakma érdekében szükséges eredmények elérését. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete egyben jelzi, hogy május 28-ai Országos Küldött Közgyûléséig további közlemény kiadása nem áll szándékában. Budapest, 2005. május 17.
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. május 28-án, a CEU Konferencia Központban
MKFE Országos Küldöttközgyûlés A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ez évi Országos Küldöttközgyûlését 2005. május 28-án, szombaton 10.30 órára – illetve határozatképtelenség esetén 11.30 órára – hívta össze a Közép-európai Egyetem Szállójába (CEU Konferencia Központ). Az eseményt megelõzõen – 9 órától – adják át ünnepélyes körülmények között az IRU Díszokleveleit és Aranyjelvényeit. Az MKFE Országos Küldöttközgyûlésének tárgysorozatában szerepel egyebek mellett az elnök-
ség beszámolója a 2004. május 22-i Országos Küldöttközgyûlés óta eltelt idõszak munkájáról és a 2004. évi gazdálkodásról. Az érdekképviseleti fórumon könyvszakértõi jelentés hangzik el a 2004. évi mérlegrõl; a résztvevõk megismerkedhetnek az ellenõrzõbizottság beszámolójával; módosítják az egyesület Alapszabályát; konzultálhatnak a meghívott vendégekkel; a megüresedett tisztségviselõi funkciókat választással töltik be; valamint döntenek a GRSP Magyarország Egyesületbe való belépésrõl is.
2005. május 25.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika
2005. május 21-én, az Újhegyi úton:
• EU-információk
A NiT Hungary Beszámoló és Tisztújító Közgyûlése
• közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Lapzártánk után, május 21-én, szombaton tartották meg a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ez évi Beszámoló és Tisztújító Közgyûlését az ipartestület kõbányai székházában, az Újhegyi út 3/A szám alatt. A közgyûlésen elhangzott az ipartestület elnökségének beszámolója a 2004. május 27-ei közgyûlés óta eltelt idõszak szervezeti munkájáról és gazdálkodásáról, valamint a felügyelõbizottság beszámolója. A közgyûlés napirendjén szerepelt az Alapszabály módosítása, valamint az ipartestület új tagdíjrendszerének megállapítása. A NiT Hungary Közgyûlésének résztvevõi megválasztották az ipartestület vezetõ testületeit és tisztségviselõit.
Megelõzési hét a tolerancia jegyében
Közúti közlekedésbiztonsági kampány Az ORFK Országos Balesetmegelõzési Bizottsága, az Allianz Hungária Biztosító Rt., és az ORFK Megelõzési és Kommunikációs Fõosztálya május 17-én a Hungaroringen, az Allianz Vezetéstechnikai Centrumban tartották a „Megelõzési hét a tolerancia jegyében” kampányának nyitó rendezvényét, s itt nyitották meg a gyermekeket közlekedésre nevelõ Allianz Forma ½ autós sulit. A május 17. és 24. között zajlott programsorozat keretében – egyebek között – volt gyermekrajz-pályázat eredményhirdetése, baleset-megelõzési ifjúsági programok, tömegközlekedési jármûvezetõk országos versenye, a rendõr motorkerékpáros országos verseny döntõje és a KTE által szervezett tápiószentmártoni közlekedésbiztonsági konferencia. A közúti közlekedés alapvetõen a megértés, a türelem és az együttmûködés alapján mûködik. A rendõrség bûn- és baleset-megelõzési tevékenységének keretében többfajta eszközt is alkalmaznak: a megelõzést, az általános intézkedést és adott esetben a szigorúbb szankciókat is. Ez utóbbiak is tekinthetõk megelõzésnek, hiszen az a céljuk, hogy az érintetteket és környezetüket visszatartsa a társadalomra veszélyes cselekedettõl. A toleranciahéten a rendõrség megmutatta, hogy nem büntetéscentrikus szervezet: a forgalmat segítõ, tájékoztató, nevelõ szándékú, figyelmeztetõ oldalával is találkozhattak a gyalogosan és jármûvel közlekedõk. (A közlekedésbiztonságra veszélyes, vagy kirívóan dur-
va, illetve visszaesõ magatartással szemben természetesen nem voltak elnézõek: az ittas vezetõk, az engedély nélkül vezetõk, a sebességkorlátozást jelentõs mértékben túllépõk és a vasúti átjáróban tilos jelzésnél áthaladók nem úszták meg a feljelentést és a büntetést.) Szórólapokat, matricákat és kiadványokat osztogattak a rendõrök egy hétig, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a szabálytisztelõ közlekedésre. Szorgalmazták a közlekedési partnerek iránt tanúsítandó toleranciát, a vasúti átjárók biztonságát és a passzív biztonsági eszközök használatát. A tolerancia és a baleset-megelõzés nemcsak a rendõrség feladata: a biztosítók és a társadalmi szervezetek (polgárõrség) is kapcsolódnak a munkához. Érdekes adalék a témához: az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Centrum tanfolyamaira alig jelentkeznek azok a fiatalok, akik viszont a Hungaroringen tartott gyorsulási versenyeken rendszeresen nagy számban vesznek részt. Ez mentalitási és motivációs gondokat takar. Õk még nem jöttek rá, hogy megállni is tudni kell, nemcsak gyorsan menni… B. T.
ICET: nemzetközi közúti közlekedésbiztonsági konferencia és kiállítás októberben
Az IRU és az MKFE közös rendezvénye A fennállásának negyvenedik jubileumát ünneplõ Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete életében az idei esztendõ a biztonság éve. Az évforduló alkalmából az MKFE október 13-a és 15-e között nemzetközi közúti közlekedésbiztonsági konferenciát és kiállítást (International Conference and Exhibition on Road Transport Safety – ICET) rendez közösen az IRU-val Budapesten.
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . 10 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
LOGISZTIKA
2005. május 25.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
55 éve Magyarországon
Logisztikai Road Show 2005
Az Orosz Tengeri Hajóregiszter (HR) Az Orosz Tengeri Hajóregiszter (HR) kiemelkedõ tevékenységet végez évtizedek óta Magyarországon és a világ számos pontján. Az Orosz Tengeri Hajóregiszter 1949. december 5-e óta tevékenykedik hazánkban. Segítségükkel juthattak el magyar gépek és úszólétesítmények a Föld számos pontjára, illetve ez a szervezet végezte 2002-ben a MAHART PassNave, illetve a MAHART Hajózási Részvénytársaság minõsítését. Az Orosz Tengeri Hajóregiszter (HR) 1913-ban alakult nemzetközi osztályozó társaság. 1996 óta az Osztályozó Társaságok Európai Szövetsége által elismert státuszú szervezet. Sokoldalú tevékenysége az emberi élet biztonságának megvédésére, a szállított áruk megóvására és a környezetvédelemre irányul. Az Orosz Tengeri Hajóregiszter 1949. december 5-e óta tevékenykedik hazánkban, és magyarországi szolgáltatási múltjával egyike a magyar belvízi és tengeri közlekedést hagyományosan szolgáló tanúsító szervezeteknek. ez a szervezet végezte 2002-ben a MAHART PassNave, illetve a MAHART Hajózási Részvénytársaság minõsítését. A napjainkra több mint százéves múlttal rendelkezõ orosz tanúsító szervezet Budapestre települése a múlt század negyvenes éveinek végén, a dinamikus növekedési pályára álló belvízi és tengeri hajóépítés érdekében vált szükségessé, hiszen az építési folyamatot a gerincfektetéstõl a teljes befejezéséig követnie kell a tanúsításra hivatott szervezetnek. Az orosz tanúsító szervezet jól szolgálta a magyar hajóépítést. Hajóépítõ iparunk kimagasló eredményességét jelzi, hogy a ’80-as évekig több száz belvízi és tengeri hajót exportáltunk a Szovjetunióba, Norvégiába, Svédországba és más országokba. A tanúsító szervezet mûködése segített a hajóépítés felvirágoztatásában, ugyanakkor a Magyarországon bejegyzett hajózási társaságok hajóüzemeltetõi tevékenysége tekintetében játszott szerepe is figyelemreméltó. Az osztályozásra kötelezett belvízi és tengeri úszólétesítmények vizsgálata, megfelelõségének tanúsítása és az errõl szóló okmányok kiállítása nélkül a hajók, úszó munkagépek és más úszólétesítmények nem kaphatnák meg az üzemeltetésükhöz szükséges hatósági bizonyítványaikat a magyar hatóságtól. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás érdekében folytatott felkészülés keretében a tanúsító szervezetek mûködését szabályozó jogi rendelkezéseket is korszerûsítettük, így született meg a gazdaság számos te-
rületén tevékenykedõ tanúsító szervezetek általános mûködési feltételeit meghatározó 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a tengeri hajók, belvízi hajók és úszómunkagépek, valamint kedvtelési célú vízi jármûvek vizsgálata és tanúsítása tárgyában készített 10/2000. (X. 31.) KöViM rendelet. Az uniós renddel harmonizáló feltételekre alapozottan 2002. áprilisában nyilvánította a közlekedésért felelõs miniszter jogszabályban meghatározott eljárás alapján a szentpétervári székhelyû, Nyikolaj Alekszejevics Resetov vezetése alatt álló Orosz Tengeri Hajóregisztert tengeri hajók, belvízi hajók és úszómunkagépek, valamint kedvtelési célú vízi jármûvek vizsgálatára és tanúsítására kijelölt szervezetté. A kijelölést megelõzõen lefolytatott ellenõrzés szerint az Orosz Tengeri Hajóregiszter minden tekintetben megfelel a hivatkozott jogszabályban elõírt feltételeknek és ezzel vált jogosulttá arra, hogy a magyar jogszabályok, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezmények és szabványok valamint a regiszternek a hajók építésére, osztályozására, felszerelésére és biztonságára vonatkozó saját szabályai alapján ellássa kötelezettségeit. Az Orosz Tengeri Hajóregiszter 1969 óta tagja a tanúsító szervezetek londoni székhelyû nemzetközi szövetségének (International Association of Classification Societies, a továbbiakban: IACS). Az IACS tagság meghatározóan fontos bizonyítványa annak, hogy a szervezet munkáját a nemzetközi és nemzeti hatósági és szakmai fórumok teljes megelégedésére végzi. Az orosz tanúsító szervezet a tanúsító szervezetek azon nem túlzottan népes csoportjához tartozik, amelyeket a szigorú uniós kritériumokra tekintettel az Európai Unió elismert tanúsító szervezetként a tagállamok hatósága számára partnerként jóváhagyott. A kiemelkedõen jó eredmények a magyar hajóépítés és a magyar hajóüzemeltetõk hírnevét messzi országokig juttatta el. A jó hírnévnek köszönhetõen a világ számos kontinensére juthattak el a magyar kikötõi és
úszódaruk, valamint a magyarok által épített és üzemeltetett belvízi és tengeri hajók. Az Orosz Tengeri Hajóregiszter munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Budapest–Bécs között közlekedõ szárnyashajók a dunai nemzetközi személyszállításban egyedülálló szolgáltatással öregbíthessék a magyar hajózás hírnevét, de nem kisebb eredmény az sem, hogy egészen napjainkig tengeri hajók vihették el Magyarország üzenetét távoli, tengeren túli országokba és hirdethették a magyar tengerhajózási szakértelmet. A Hajóregiszter alapos és szisztematikus tudományos kutatások eredményeire alapozva foglalkozik a hajók tervezésének, szilárdságának, stabilitásának és úszóképességeinek elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A HR és a különbözõ tudományos szervezetek együttmûködése tervezett módon zajlik. A HR szakemberei aktívan részt vesznek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) bizottságai és albizottságai tevékenységében az új, egységes elõírások, konvenciók és kódexek elõkészítése érdekében. A minõségbiztosítással kapcsolatos és a tengeren való biztonságos tartózkodást garantáló, egyre fokozódó követelmények szükségessé tették, hogy a HR is alkalmazza a minõségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásait. A HR minõségbiztosítási rendszere megfelel a nemzeti és nemzetközi szabványok, mint például az ISO 9001, EN 45004, IMO rezolúciók és az Egységes Rendszer direktívái magas szintû elõírásainak. A 90es évek kezdetétõl a HR az ISO nemzetközi szabványok elõírásainak megfelelõen aktívan fejleszti a vállalatok és a különbözõ gazdasági szervezetek minõségbiztosítási rendszerének tanúsítását. A HR a minõségbiztosítási rendszerek tanúsítására, nyilvántartására létrehozta az Orosz Regisztert, amely széleskörûen, a különbözõ iparágakban és a szolgáltató ágazatokban is nyújt szolgáltatásokat. A HR képviseletinek hálózata ma gyakorlatilag átfogja a világ minden részét. A HR Oroszországban és külföldön több mint 100 képviseletet és részleget mûködtet, és a továbbiakban is fejleszteni kívánja tevékenységét a hagyományos (ipari tevékenység, hajóépítés és -üzemeltetés mûszaki felügyelete) területen és a minõségbiztosítási/minõségtanúsítási területen egyaránt.
n
MLE Logisztikai Klub
Finanszírozási lehetõségek kkv.-k számára A Magyar Logisztikai Egyesület szokásos havi logisztikai klubfoglalkozását májusban 11-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Az egyik fõ téma a kisés közepes vállalkozások (kkv.) finanszírozási lehetõségeirõl szóló elõadás volt. Pogácsás Péter, a GKM kkv-fejlesztési fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese foglalta össze a 2004ben érvényben volt, s a 2005-ben alkalmazott finanszírozási formákat. Az EU-ban a 250 fõnél kevesebbet foglalkoztató cégek tartoznak a kkv. kategóriájába (elég magasan húzták meg a vonalat), így hazánkban a cégek 99,9 százaléka tartozik ide. E vállalkozások adják a GDP több mint felét, foglalkoztatják az aktív lakosság kétharmadát, viszont az exportban betöltött részesedésük egyharmad alatti. Az átlagos EU-
vállalkozás 5 fõt foglalkoztat, míg a hazai mindössze kettõt. A tõkeellátottság azonban Magyarországon jóval alacsonyabb, mint az EU-átlag. Az 1990-es években a banki kockázatkezelõ politika és a magas marzsok miatt csak a nagyvállalatokra koncentráltak, azóta fokozatosan a kkv.-k felé fordultak. 2004-ben a kkv.-k finanszírozására hazánkban négy konstrukció mûködött: a hitelkonstrukciók, a faktoring, a garanciarendszer és a fejlesztési tõke. A hitelkonstrukció négy lépcsõbõl állt: a Mikrohitel, a Széchenyi Kártya, a Midihitel és az Európa Hitel. Idén a hitelkonstrukciók kereteit megemelték, igénybevételüket rugalmasabbá tették. A faktoring – annak ellenére, hogy a szektorban dinamikus a fejlõdés – nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket: felülvizsgálata folyik.
7
A garanciarendszer némileg módosul, a garanciaszövetkezetek megszûnnek. A nemzetközi kockázati tõkét leginkább az 5 millió euró fölötti ügyletek érdeklik, az 1–3 millió euró közöttiek nem. Itt finanszírozási rés keletkezett. Az állami alapítású tõkeintézmények (a Kisvállalkozás-fejlesztõ Pénzügyi Rt., a Beszállítói Befektetõi Rt., a Corvinus Rt. és az Informatikai Kockázati Tõkealap) kívánják e rést betölteni. A kkv.-k finanszírozási lehetõségeinek részleteit a www.lendulet.hu internetes oldalon találhatják meg az érdeklõdõk. A négylépcsõs hitelkonstrukcióból lett a „Sikeres Magyarországért Hitelprogram”. A Lánchíd Faktoringból alakult ki a „Kereskedelmi Beszállítói Program”. A tõkeprogramok átformálása most zajlik. Bárány Tibor
Magyarország, mint logisztikai központ A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) rendezésében zajlik a Logisztikai Road Show 2005 címû országjáró programsorozat, melynek fókuszában a hét hazai régió szerepel. A „Nemzeti Fejlesztési Terv 2” helyi lehetõségeirõl, az ötletekrõl és
elvárásokról május 20-án, a Központi Régió (BKIK székházában megtartott) rendezvényén tájékozódhattak a résztvevõk. A szakmai tanácskozáson a logisztika és a második Nemzeti Fejlesztési Terv, a területfejlesztés, a közlekedési infrastruktúra, valamint a tömegközlekedés fejlesztése közötti kapcsolódási pontokról vitatkozhattak a megjelentek.
n
A Hamburgi Kikötõ fogadása A Hamburgi Kikötõ Marketing Egyesülete május 19-én a Danubius Grand Hotel Margitsziget „Széchenyi” Éttermében rendezte meg hagyományos partnertalálkozó fogadását. A meghívott vendégeket Hamburg város szenátusának igazgatója, Manfred Reuter és a Hamburgi Kikötõ Marketing Egyesületének elnöke, Hendrik Lorenz köszöntötték.
n
Hörmann Hungária Kft.:
Nagyobb logisztikai bázis A Hörmann Hungária Kft. jelentõsen bõvítette logisztikai bázisát. A beruházást a piac mennyiségi növekedése és a hazai vásárlók igényváltozása miatti választékbõvítés is indokolta. A terjeszkedõ logisztikai bázis Szigetszentmiklóson, az M0 mentén fekvõ ipari parkban található. A társaság raktára eddig 3200 négyzetméteres alapterületû volt: a 250 millió forintos beruházás eredményeként a raktár már 5500 négyzetméteres alapterületû. Az új központból most már zökkenõmentesen
látható el az a csaknem 300 viszonteladó, akik az egész országban szolgálják ki termékekkel a lakossági piacot. A Hörmann Hungária Kft. tavaly nettó 4,5 milliárd forintos árbevételt ért el, s az idén öt százalékos növekedéssel számol. A Hörmann Csoport 25 országban van jelen saját leányvállalattal, s bevételeinek több mint fele már Németországon kívülrõl származik – így fõként a rendkívül dinamikusan növekvõ közép- és kelet-európai piacokról. (Forrás: VG)
Transport Logistic 2005 – a rekordok vására Európa vezetõ szállítmányozási és logisztikai vásárán, a Transport Logistic kiállításon Münchenben az idén a kiállítók több mint 40 százaléka külföldi. Május 31. és június 3. között 1300 vállalat – közülük 53 országból 500 külföldi – mutatja be a legújabb termékeket és fejlesztéseket. Ezen túlmenõen a vásár kiterjedt keretprogramjával a logisztikai ágazat fontos iránymutatója.
A szervezõk adatai szerint intenzívebbé vált mindenekelõtt a középés kelet-európai országok részvétele az EU bõvítése óta. Ebben az évben Csehország, Lengyelország és Litvánia közös standdal lesz jelen. A vásárt május 31-én Wolfgang Clement szövetségi gazdasági és munkaügyi miniszter nyitja meg, aláhúzva ezzel Németország jelentõségét a logisztikai ágazatban. Clement mellett a vásár megnyitóján további vezetõ európai politikusok is jelen lesznek. Jelezte részvételét Lucien Lux luxemburgi közlekedési miniszter, az EU közlekedési bizottságának jelenlegi elnöke, Milan Simonovsky cseh közlekedési miniszter és Otto Wiesheu bajor gazdasági és közlekedési miniszter. Az idei Transport Logistic három fontos ágazati konferencia háttere: a Cargo Europe, az EurailFreight és a marilog. Ez utóbbi – a Nemzetközi Tengerészeti és Logisztikai Kongresszus – elõször került megrendezésre. Az összes kiállítási terület 75 ezer négyzetméter, ami 6 csarnokra
és szabadtérre oszlik el. A középpontban az áll, miként lesznek úrrá a jövõben a növekvõ teherforgalmon. Ezzel összefüggésben fontos napirendi téma a közlekedési infrastruktúra alakítása és finanszírozása a jövõben. A vásár alkalmazásorientált. Célja, hogy gyakorlatközeli megoldásokat, újításokat és tapasztalatokat mutasson be a logisztika területén, továbbá a sokrétûen strukturált közúti, vasúti, vízi és légi teherfuvarozásban – mondta Detlev R. Gantenberg, a Messe München GmbH ügyvezetõje. Elsõ alkalommal foglal el egy teljes csarnokot (A4) az európai légi teherfuvarozás, az Air Cargo Europe. Itt 130 országból kereken 130 cég képviselõi találkoznak. Különösen az arab térség cégei vannak jelen, de egy sor orosz cég is elõször állít ki. A növekedési ágazatnak számító CEP (futár-, expressz- és csomagszolgálat) az A5 csarnokot foglalja el. A többi csarnokban a szakmai látogatók megtudnak mindent az információtechnikáról, a telematikáról és az E-kereskedelemrõl, továbbá a vasúti és közúti teherjármûvek fejlesztéseirõl. A vásári belépõket az interneten is meg lehet rendelni. Bognár Mária
