Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 430-8500 Telefax: 430-8599
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIII. évfolyam, 3. szám
•
www.masped.hu
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2005. február 16.
Nemzeti Minõségi Díj
KRÓNIKA Új vezetõ a Volán Elektronika élén
A vállalatirányítási megoldásokat fejlesztõ Volán Elektronika Rt. vezérigazgatói posztján január elseje óta Papp Zoltán áll. A 43 esztendõs szakember informatikai rendszerszervezõként végzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen és 1986-ban pályakezdõként a Volán Elektronikánál helyezkedett el. Jelenlegi posztja elõtt kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként dolgozott.
Holland ügyvezetõ Nagy Imre ügyvezetõi szerzõdése lejárt, így a jövõben holland ügyvezetõ igazgatója lesz a VOS Logistics Hungary Kft.nek. Cégvezetõként viszont Orbán László irányítja a mezõtúri társaságot.
Waberer’s–Zwackmegállapodás Együttmûködési szerzõdést írt alá a Waberer’s Holding Rt. és a Zwack Unicum Rt. Az aláírást követõen kijelentették, hogy a Zwack Unicum Rt., az égetett szeszes italok gyártásának és forgalmazásának piacvezetõje logisztikai és disztribúciós együttmûködésrõl állapodott meg a Waberer’s Holding Rt.vel, a logisztikai szolgáltató piac vezetõ vállalatával.
Elismerés a Hödlmayr Hungáriának Jelentõs elismerésben részesült a gyõri Hödlmayr Hungária Logistics Kft. A hazai szállítmányozó cégek közül elsõként nyerte el a Nemzeti Minõségi Díjat, amelyet Iván György ügyvezetõ igazgató a Parlamentben vehetett át. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter gratulált a díjhoz, mivel a Hödlmayr Hungária Logistics Kft. a négy fõdíjas egyike és a szolgáltató cégek kategóriájában több ismert, országos céget sikerült megelõznie. Iván György ügyvezetõ igazgató lapunknak elmondta, hogy a szállítmányozási konferencián hallott elõször a Nemzeti Minõségi Díjról, és nagy öröm számukra az idei elismerés. A zsûri a társaságok szervezeti adottságait és elért eredményeit pontozza; Nemzeti Minõségi Díjat az a cég kap, amely az elérhetõ 1000 pontból 500 körülit ér el, eredményes szereplésnek számít a 400 pontos szereplés. Magyarország legkiválóbb vállalatai,
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Iván György ügyvezetõ igazgató és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az átadóünnepségen a Parlamentben
amelyek elnyerték a Nemzeti Minõségi Díjat: az Alcoa Európai Keréktermék Kft. (közepes méretû cégek kategóriájában), a Videoton Holding Rt. Elektro-Plast Vállalat (a nagymé-
retû cégek kategóriájában), és a Hödlmayr Hungária Logistics Kft. (a szolgáltató cégek kategóriájában). A zsûri véleménye szerint, a díjat elnyert cégek kiemelkedõ eredménye-
ket értek el a vállalatirányítási és a minõségfejlesztési rendszerek, a vevõi és dolgozói megelégedettség, illetve a környezetbarát technológiák alkalmazása terén.
Kovács Imre az Év embere Sipos István, néhai vezérigazgató után Kovács Imre a második MÁV-vezetõ, aki elnyerte az Év embere címet, amelyet a Magyar Közlekedési Kiadó áruszállítási szakfolyóirata, a Navigátor nyolcadik alkalommal ítélt oda. A MÁV Rt. árufuvarozási fõigazgatója a megtisztelõ szakmai díjat várhatóan a szállítmányozási konferencián veheti át. Sipos István, Kautz István, dr. Berényi János, Wáberer György, Iszak Tibor, Révész Bálint és Fülöp Zsolt voltak az eddigi díjazottak. Kovács Imre nevéhez fûzõdik a hazai vasúti áruszállítás dinamizálása. A 40 éves szakember két éve áll a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágának élén, mint fõigazgató. Kinevezése elõtt a GySEV Rt. kereskedelmi igazgatóhelyettese volt. A Navigátor szerkesztõbizottsága minden esetben figyelembe veszi az adott esztendõ teljesítményét, valamint a dí-
Magyar Közlekedési Kiadó – a magyar közlekedési szakkiadó 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764 Fax: 210-5862 e-mail:
[email protected]
jazott szakmai pályafutását is. Kovács Imre árufuvarozási fõigazgató irányításával dinamikus és eredményes lett a MÁV Rt. áruszállítási teljesítménye. Európai szinten is jelentõs mértékben nõtt a vasúti áruszállítás részaránya, amely mindenekelõtt köszönhetõ az új hazai és nemzetközi üzletpolitikának. A nyereséges áruszállítási teljesítmény mellett, Kovács Imre vezetõi munkájának köszönhetõen, szakmailag is elfogadott, új menedzsment új stílusban vezeti a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágát, amely – érdekeltségeivel közösen – ma már MÁVCARGO néven közös stratégiai elveket képvisel. Kovács Imre vasúti szakmai elkötelezettsége közismert, személyében az új, vasúti menedzsergeneráció részesül elismerésben, amikor az árufuvarozási fõigazgató az Év embere díjat átveszi. A 40 éves szakember eddigi, kétéves vezetõi mûködésével új fejezet kezdõdött a magyar vasúti áruszállításban.
n
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Lufthansa:
Az RCA megvette az Ökombit Az Osztrák Állami Vasutak (ÖBB) árufuvarozási ágazata, a Rail Cargo Austria (RCA) 100 százalékos tulajdonrészt szerez az Ökombi vállalatában – adta hírül az Ökombi felügyelõbizottsága Bécsben. Az RCA és az Ökombi vezetõi egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a kombinált áruszállítás területén az egyre nehezebbé váló piaci feltételek mellett csak úgy tudnak gazdaságosabban mûködni, ha az Ökombi jelenlegi formáját felszámolják, s az erõket egyesítve haladnak elõre. A gazdasági kihívások közé sorolták egyebek mellett az ökopont-rendszer szabályozásának kérdését, a tehergépjármûvek után fizetendõ autópályadíj bevezetését, a versenytársak mind agresszívabb terjeszkedését. A gazdasági károk és veszteségek elkerülése végett elkerülhetetlenné vált, hogy gyors döntés szülessék az Ökombi ügyében. A vezetõk úgy vélik, most minden esély megvan rá, hogy az egyesüléssel gazdaságilag sokkal jobb eredményeket érjenek el a
kombinált áruszállítás területén a jövõben. Az RCA eddig 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett az Ökombiban. Az operatív feladatokat teljes mértékben az RCA veszi át oly módon, hogy minden olyan tevékenységet tovább folytatnak, amelyek a sikeres piaci szerepléshez szükségesek. Arról nem hangzottak el információk, hogy az RCA milyen áron vásárolja meg az Ökombit. Az ügylet véglegesítéséhez még szükséges az RCA felügyelõbizottságának és az Ökombi szakszervezetének a jóváhagyása is. A tervek szerint erre legkésõbb február végéig sor kerül. Az már eldõlt, hogy az Ökombi elsõ számú vezetõje, Stefan Hoher nem kap szerepet az új szervezetben. Csarnai Attila
Németország élen a know-how terén Németország a világ élén jár a logisztikai technológia alkalmazása területén – állapítja meg az a tanulmány, amely a külföldi befektetõk részére készült. Németország mellett szól központi fekvése, az alkalmazottak magas színvonalú tudása, a jó munkaszervezés, a fejlett infrastruktúra. Németország keleti részén az aránylag alacsony bérköltségek még inkább versenyképessé teszik a német vállalatokat. Az országban számos logisztikai központ mûködik, s a világ legjelentõsebb cégei megtelepedtek már a helyszínen. Aránylag
egyszerûen, gyorsan hozzá lehet jutni a különféle engedélyekhez: ezen a téren megelõzik Svájcot és Olaszországot is. A tanulmány külön említést tesz arról, hogy a Németországban dolgozók motiváltsága Európában az egyik legfejlettebb, s jobb, mint például a szintén elismerésre méltó Hollandiában. Szlovákiát és Magyarországot úgy említik, hogy ezekben az országokban az alkalmazottak megbecsültsége, motiváltsága alacsony színvonalú.
n
Élénk forgalom Kelet-Európában Az Európai Unió bõvítésével jelentõsen megélénkült az áruszállítási forgalom az EU régi és új tagországai között – állapította meg a Kölni Szövetségi Áruszállítási Hivatal (BAG). A forgalom növekedése elsõsorban a közutakon érzékelhetõ. A német–cseh határon például mintegy 40 százalékkal nõtt meg a tehergépjármûvek forgalma, míg a német–lengyel határon ez az arány 30 százalék. Mindez pedig egyértelmû-
en az EU kelet-európai bõvítésének tudható be. A kelet-európai országokból is egyre több gépjármû tart a nyugati országokba. A korábban megszokott útvonalak is változtak némileg, ami néhány út túlzott terhelését vonja maga után. A vasúti áruszállítás és a belvízi hajózás forgalmában nem észleltek lényeges változást a bõvítés után.
n
Terjeszkedik az Exel Az Exel brit logisztikai vállalat tovább bõvíti logisztikai hálózatát. Legutóbb Szlovéniában és Horvátországban erõsítette meg piaci pozícióit, hogy a kelet-európai térségben még versenyképesebb legyen. A szlovén Eurosped cégnél 1900 különféle ügyfelet szolgálnak ki, köztük olyan neves vállalatokat, mint a Siemens, Goodyear, Bosch. A cégnek kilenc képviselete van Szlovéniában, s évente mintegy 150 ezer ton-
2005. február 16.
na áruval gazdálkodnak. Az éves árbevétel 35 millió euró. A zágrábi székhelyû horvát logisztikai vállalat szintén jelentõs gazdasági erõvel bír. Az Exel vezetõi bejelentették, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában a Power Packaging csomagolóvállalatot vették meg. A cég fõleg az élelmiszer-iparban érdekelt, s értékét 31,8 millió euróban állapították meg.
n
2004-ben 1,5 százalékkal több utas Magyarországon A Magyarországról, illetve Magyarországra repülõ Lufthansa-utasok száma 2004-ben elérte az 562 862 fõt, ami 1,5 százalékkal több, mint az azt megelõzõ évben – tájékoztatta a társaság a Magyar Közlekedést. A magyarországi utazási irodák értékesítései alapján, a jegyeladások tavaly meghaladták a 12,2 milliárd forintot, ami mintegy 200 millióval, 1,66 százalékkal haladta meg a 2003-i évit. 2003-ban a korábbi évhez viszonyítva 3 százalékos volt az utasszám-, míg fél százalékos a jegybevétel-emelkedés. A Lufthansa Légitársaság több mint 23,2 százalékos piaci részesedést ért el Magyarországon 2004ben, szemben a 2003. évi 22,3 százalékkal, tovább erõsítve ezzel a külföldi légitársaságok között betöltött
vezetõ piaci pozícióját. A légitársaság magyarországi piaci részesedése a 2002-ben is 22,3 százalék volt. Jelenleg Budapestrõl napi öt járat közlekedik Frankfurtba, napi hét Münchenbe és heti tizenkettõ Düsseldorfba. A Lufthansa Miles and More törzsutasprogramja már Magyarországon is több mint negyvenezer tagot számlál, amely tizenöt százalékos növekedés az elõzõ évhez képest. A Lufthansa Légitársaság kiemelt stratégiai régióként tekint a közép-kelet-európai régióra, amely-
A Lufthansa Légitársaság 2005. január 27-én tartotta évnyitó rendezvényét, melyen részt vettek a vállalat legfontosabb üzleti partnerei. A rendezvény keretében Stephan Semsch, a Lufthansa kelet-közép-európai regionális igazgatója megköszönte a hazai utazási irodák egész éves együttmûködését. A Lufthansa külön díjjal jutalmazta a legeredményesebb utazási irodák munkáját: 1. 2004-ben a Skyline Tickets utazási iroda értékesítette a legtöbb – etix – repülõjegyet a légitársaság internetes foglalási rendszerén keresztül. 2. A következõ utazási irodák bonyolították a legnagyobb forgalmat, értékesítették a legtöbb repülõjegyet a Lufthansa járataira: Ibusz, Vista, Carlson Wagonlit Travel, American Express, Aeroviva 3. A Bell House utazási iroda érte el 2004-ben a legnagyobb Lufthansarészesedést. 4. Az Air Partner realizálta a legnagyobb növekedést a Lufthansa-részesedés tekintetében. 5. A legtöbb PartnerPlusBenefit tagot a BTI Hungary regisztrálta. 6. A Carlson Wagonlit Travel bonyolította a legnagyobb United-forgalmat.
A kicsik elbuknak, a nagyok aratnak
„Feltörekvõ” fapadosok Közel két esztendeje annak, hogy Budapesten is megjelent az elsõ „fapados” légitársaság. Így számunkra is elérhetõ volt az, amirõl addig csak híreket hallottunk: pár euróért elrepülni egy távoli városba. Az olcsóságért azonban áldozni is kell, jó elõre le kell foglalni a jegyet, szûkös a hely a fedélzeten, s nincs a korábban megszokott kiszolgálás. Emellett számos más hátránya is van ennek az utazási megoldásnak, de az alacsony ár ennek ellenére egyre több utast vonz, s rendre alakulnak az új társaságok. Ezek azután vagy megmaradnak, vagy nem. AZ elmúlt év õszén az IPK International – World Travel Monitor Company Ltd. Elemzést jelentetett meg az európai fapados légitársaságokról. Tizenhárom európai ország utazási szokásainak felmérésbõl megállapították, hogy 2003-ban a kiutazások 45 százalékában repülõvel valósultak meg, s ezek egynegyedét a fapadosok szolgáltatták. A legjelentõsebb piac Nagy-Britannia, majd Németország, bár ebben az esetben a piaci részesedés átlag alatti. A spanyolok és az írek viszont inkább választják a fapados megoldást a hagyományossal szemben. Ami a járatok célállomásait illeti, Spanyolország vezet 25 százalékkal Nagy-Britannia (11) és Olaszország (10) elõtt. Az elemzés szerint a járatokra 42 százalékban utazási irodákban váltanak jegyet, s csak 32 százalék közvetlenül a légitársaságtól, a fennmaradó pedig közvetlenül az utazás elõtt a repülõtéren. Minden második fapados jegyet szállással együtt értékesítenek, s ugyanilyen arányban van az online értékesítés is. Az utazások háromnegyede átlagosan 10 napig tart. A kinttartózkodás alatt a fapados utasok összes kiadása (repülõjegy, szállás, étkezés stb.) átlagosan 760 euró, míg a hagyományos légitársaságok utasai esetében ugyanerre 1290 eurót fordítanak. R. J.
nek regionális központja Budapest. A régió országaiba, illetve országaiból több mint 2,2 millió utas utazott 2004-ben, szemben a 2003. évi 1,8 millióval. A Lufthansa Cargo 2004-ben több mint 22 százalékkal több árut szállított Magyarországról, mint 2003-ban. A Lufthansa Technik Budapest Kft. 350 alkalmazottja 2004ben megkezdte a harmadik ügyfeles, nem csak Lufthansa gépek nagyjavítását, ezzel is bõvítve tevékenységi körét. Az anyacég utasforgalma 2004ben rekordot döntött: 50,9 millió utas választotta a Lufthansát, amely az elõzõ évhez képest 12 százalékos növekedést jelent. A hatékony kapacitásmenedzsmentnek köszönhetõen valamennyi üzletágban kétszámjegyû növekedés történt, és nemzetközi szinten emelkedett a járatok helykihasználtsága. A kínált járatok száma 13,4 százalékkal nõtt. Az értékesített utaskilométer 14,7 százalékkal emelkedett, és 2004-ben elõször lépte át a 100 milliárd kilométeres határt. Ennek megfelelõen a helykihasználtság 0,9 százalékponttal 74 százalékra nõtt. A Lufthansa Csoport teherszállító üzletága, a Lufthansa Cargo 2004-ben 1,8 millió tonna teher- és postarakományt szállított, amely éves szinten 10,9 százalékos emelkedés. A teherrakomány helykihasználtsági mutatója 1,4 százalékponttal 67 százalékra nõtt. A csoport összesített helykihasználtsága (utas- és teherszállítás) 2004-ben 1,3 százalékponttal 71,1 százalékra emelkedett. n
Fejlesztik a hamburgi kikötõt A világ legnagyobb kikötõi is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, mert évrõl évre mind nagyobb mennyiségû árut rakodnak át a helyszíneken, ráadásul a hajók mérete is nõ. Az egyetlen megoldás, hogy bõvítsék, korszerûsítsék a kikötõket, illetve az oda vezetõ folyókat mélyítsék. Wolfgang Hurtienne, a Hamburg Kikötõ fõépítésze úgy véli, hogy ha a jelenlegi mértékben nõ a konténerforgalom, akkor elodázhatatlanná válik a hamburgi kikötõ jelentõs bõvítése. A korábbi elõrejelzések azt mutatták, hogy évente mintegy 3,6–4 millió tonna TEU mennyiséggel nõ az átrakodott áruk mennyisége, ezzel szemben a növekedés 4,25 millió tonna TEU volt. A legfrissebb adatok szerint tavaly 7 millió tonna TEU mennyiségû konténerforgalmat bonyolítottak le, ami 15 százalékkal több, mint a megelõzõ esztendõben. Heinz Papenhagen, a Hamburgi Kikötõ Szövetség vezetõje éppen ezért szintén azt szorgalmazza, hogy a beruházások elkezdését, illetve folytatását ne halogassák. Ennek keretében bõvíteni és korszerûsíteni szükséges a csatlakozó közlekedési útvonalakat, az infrastruktúrát, mivel csak így képesek megbirkózni a hatalmas feladattal. Ezt magánforrásból kívánják megoldani. Szó lehet arról is, hogy úgynevezett úthasználati díjat vetnének ki a kikötõ használóira. Folytatni kell az Elba folyó mélyítését is. A közlekedési minisztériumtól már megérkezett a jóváhagyó engedély, hogy elkezdhessék az elõkészületi munkálatokat. A Tollerortnál lévõ terminál területét 2008-ig meg akarják duplázni, s akkor 700 ezer négyzetméteres hely lesz a szenet szállító hajók számára. A kaimaueri terminált a jelenlegi 920 méterrõl 1525 méterre hosszabbítják meg, s vízmélységét a mostani 13,6 méterrõl 15,2 méterre növelik, s az átrakodó képesség 2,1 millió tonna TEU lesz évente. Az összességében 185 millió euróra rúgó beruházást lépésrõl lépésre, hat éven keresztül valósítják meg. Cs. A.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Szerkesztõ: Bárány Tibor n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Csarnai Attila n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n European Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Alapítva: 1870 Transport Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Press Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2005. február 16.
A kormány döntése:
Az ÁAK kezébe kerülnek az autópálya-beruházások A kormány február 2-i ülésén döntött arról, hogy a jövõben a Nemzeti Autópálya Rt. helyett az Állami Autópályakezelõ (ÁAK) Rt. kezében összpontosul az autópályák építtetése, és az azokhoz szükséges pénzügyi források megszervezése – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormányülést követõ sajtótájékoztatón. Hozzátette: a finanszírozási konstrukció lényege, hogy a piaci alapú hiteleket az ÁAK Rt. veszi fel, amibõl finanszírozzák a fejlesztéseket, ám ez az állami költségvetést a következõ 3 évben mégsem terheli. Az állam szerzõdést köt az ÁAKval, és évente rendelkezésre állási díjat fizet a társaságnak, ami a beszedett autópályadíjakkal együtt fedezheti a hitelek törlesztését és a meglévõ autópályák karbantartását. Kóka János közölte: 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül meg, és további 400 kilométerhez kezdenek hozzá Magyarországon. Ennek költsége az idén 300 milliárd forint, és 2007 végéig további 300 milliárd forintot igényel. Az ÁAK kedvezõbb feltételek mellett juthat hitelhez, mintha egy magánbefektetõ tenné – mutatott rá a miniszter. Magyarország 2007–2013 között a 40 százaléknyi magyar saját erõvel együtt mintegy 300 milliárd forint európai uniós támogatást vonhat be az autópálya-beruházásokba. Ebbõl épülhet tovább
az M0-ás körgyûrû és a határközeli szakaszokon a határon átvezetõ autópályák, ám csak akkor, ha addig elérnek a határ közelébe. A PM és a GKM egyeztetett a KSH-val és az Eurostattal, az unió statisztikai hivatalával, amely mûködõképesnek tartja, hogy az állam által fizetett rendelkezésre állási díj nem számít költségvetési forrásnak, mert azt arra kapja az ÁAK, hogy szolgáltatást végez, karbantartja az autópálya szakaszokat. Kóka János szerint az ÁAK kvázi koncessziós társaságként mûködik, ez gyorsabb megoldás, mintha több hónapos tendereztetés után választották volna ki a külsõ konceszsziós társaságot. Az ÁAK e tekintetben költségvetésen kívüli cégnek számít, mert finanszírozásának az a része, amit pi-
aci úton kap a rendelkezésre állási díj címén, meghaladja az 50 százalékot. Az autópálya építés elõsegíti gazdaságfejlesztést, beruházás ösztönzést és a regionális fejlesztést. Kóka János utalt arra, hogy az utóbbi idõben elkészült autópálya szakaszok hatására, azok vonzáskörzetében mintegy 180 milliárd forint új beruházás valósul meg a közeljövõben, amelyek 9000 új munkahelyet teremtenek. A közlekedési miniszter közölte: a Nemzeti Autópálya Rt. nem szûnik meg, hanem az ÁAK megbízásából továbbra is lebonyolítja az autópálya közbeszerzési eljárásokat. Az ÁAK várhatóan még az idén mintegy 425 milliárd forint hitelt vesz fel, amibõl 125 milliárdot rögtön visszafizet az államnak az épülõ autópálya szakaszokért, míg 300 milliárdból a már elkészült illetve a még nem befejezett szakaszokat finanszírozzák. Draskovics Tibor pénzügyminiszter elmondta: az állam és az ÁAK közötti megbízási szerzõdést néhány hónapon belül megkötik, míg a hitelfelvétel utáni pénzügyi zárásra 5–10 hónapon belül kerülhet sor.
Brüsszeli határozatok
Közlekedésfejlesztési támogatások A magyar közlekedés fejlesztése tárgyában újabb, brüsszeli támogatásról szóló határozatok születtek. A támogatási javaslatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közvetlenül nyújtotta be a Bizottsághoz. A támogatások összértéke 9,6 millió euró, azaz 2,4 milliárd Ft. Ez a támogatás a magyar költségvetés 4 milliárd forintját egészíti ki. A négy projekt teljes, elismert költsége 26,5 millió euró (6,6 milliárd Ft). A támogatott fejlesztések: a Szajol és Záhony közötti vasútvonal felújítása; a Székesfehérvár és Boba közötti vasútvonal felújítása; valamint két, a Duna hajózhatóságának javításához szükséges tanulmány elkészítése. A Szajol–Nyíregyháza–Záhony vasútvonalra vonatkozó, 18 millió euró értékû tervezési munka a határozat alapján 33,33%-os, azaz 6 millió euró támogatásban részesül. A tervezési feladatok a vasúti pálya felújítását, a mûtárgyak, illetve a villamos felsõvezetékek átépítését, az energiaellátást, a biztosító berendezéseket, a távközlési munkákat, a térvilágítást, az épületek terveit, valamint a környezeti hatástanulmány elkészítését foglalják magukban. A tervezési feladatokat, valamint a projekt végrehajtásával megbízottak – közbeszerzési folyamat keretében történõ – kiválasztását 2006. szeptember 30-i határidõvel kell elvégezni. A Szajol–Záhony vasútvonal te-
herforgalma az 1990 elõttinek 1/3ára esett vissza, azonban jelentõs a szerepe a transz-európai összeköttetések számára, ezért közös érdekû európai projektnek minõsül. A támogatás révén megvalósuló fejlesztések hatására európai normáknak megfelelõ, korszerû, 225 kiloNewton (kN) tengelyterhelésre alkalmas kétvágányú, villamosított pálya valósulhat meg, amely 160 km/óra sebességû közlekedést tesz lehetõvé. A Székesfehérvár–Boba vasútvonalra vonatkozó, 5 millió euró értékû tervezési munka a Bizottság határozata alapján 40%-os, azaz 2 millió euró támogatást kap. A tervezési feladatok a vasúti pálya felújítására, a mûtárgyak, illetve a villamos felsõvezetékek átépítése, a biztosító be-
rendezésekre, a távközlési munkákra, a térvilágításra, az épületek terveire, valamint a környezeti hatástanulmány elkészítésére vonatkoznak. A vasútvonal jelenlegi tervezési sebessége 100 km/óra, a Bakony hegységen átvezetett kedvezõtlenebb domborzatú szakaszain pedig 80 km/óra. A fõ célkitûzés hogy a pálya feleljen meg a 225 kN tengelyterhelés követelményének, javuljanak a közlekedés-irányítási körülmények és a biztonság (miközben az utazási sebesség nõ), s épüljön valamennyi állomáson és megállóhelyen magas peron. A projekt befejezésének határideje: 2006. október 31. A Duna hajózási útvonala fontos eleme a TEN (Trans European Network, transz-európai infrastrukturális hálózatok) hálózatnak, szerepel az elsõbbségi projektek között is. A Duna hajózhatóságának javításához szükséges két tanulmány készítését – amelyek a komplex folyógazdálkodás részét képezik – Brüsszel 50%os támogatásban részesíti, azaz a 2,2 millió euró teljes költségbõl 1,1 millió euró támogatást ítélt meg.
Uniós támogatás a Duna fejlesztésére
Baja már elõrébb tart A Duna hajózhatóságának felmérését fele részben anyagilag is támogatja az Európai Unió, 2007-re kell elkészülnie a tanulmánynak. Ausztriával együtt dolgozhatjuk ki a veszélyes anyagok szállításának nyomon követését és ellenõrzését, ez 2006-ra 150 millió forintot hozhat az országnak. Eközben készülni kell a schengeni határrendszerre, amely a dunai hajózó útvonalon elsõsorban Baja, vagy Mohács kikötõjét érintheti. Az Európai Unió közlekedési bizottsága két, a Dunát érintõ tanulmány kidolgozását támogatja anyagilag a közeljövõben. A folyó Alsó szakasza, vagyis Baja térsége is beleesik ebbe a projektbe, amelynek célja, hogy felmérje a szûk hajózási lehetõségeket. Ehhez 1,1 millió eurós támogatást nyújt Brüsszel. A másik projektben osztrák és magyar szakemberek vesznek részt. Közösen dolgozzák ki a Dunán szállított veszélyes anyagok – uniós elvárásoknak megfelelõ – nyomon követési és ellenõrzési rendszerét. E
munka eredménye körülbelül 150 millió forint lehet. Mint az köztudott, 2006-ban érvénybe lép Magyarországon is a Schengeni Egyezmény, ennek értelmében hazánk és a nem uniós országok közötti határellenõrzést át kell alakítani. Ez a dunai áru- és személyforgalmat is érinti. Az eredeti elképzelések szerint Mohács lett volna a határkikötõ, itt zajlott volna az útlevélkezelés, a vízirendészeti eljárás, a növény- és állategészségügyi vizsgálat, a vámkezelés. Csakhogy Mohácson még meg sem kez-
dõdött a 2,5 milliárd forintra becsült beruházás. A GKM szerint, azonban 2007-re már minden kész lehet. Ezalatt a másik parton, Baján egyre jobb teljesítményt mutat fel a BOKK. Nagy László igazgató elmondta, hogy a csatlakozás óta vámútnak minõsülnek, s ugyan indíthatnának ro-ro hajókat, de egyelõre a kamionok – megfelelõ határátkelõ híján – nem tudják megközelíteni a kikötõt. A BOKK-ban – amely Magyarország legnagyobb mezõgazdasági közforgalmú kikötõje – 10 terminál áll rendelkezésre, parkolójában 120 kamion gyülekezhet a berakodáshoz. Nagy László szerint ugyan eltérõ profilú Mohács és Baja kikötõje, de ennek ellenére egymás segítségére lehetnek. Emiatt azt sem tartja kizártnak, hogy közösen pályázzanak uniós támogatásokra.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Juhász Veronika A roosevelt-i gondolat fogalmazódott meg Juhász Veronika vámigazgatóban (Hungarocamion Rt.), amikor pályájáról, munkájáról, a vámunióhoz csatlakozással kialakult helyzetrõl nyilatkozott lapunknak. Tavaly május elsejével véget ért a vámszakma fénykora, új idõszak kezdõdött: más úton-módon kell érvényesülni. – Megtaláltuk a jövõt, a lehetõségeket a kiesõ tevékenységek pótlására, és továbbra is életképesek vagyunk – bizakodik az igazgatóasszony. – Harminc éve, hogy közgazdász diplomával beléptem a HC-hoz. Közlekedés szakon, tervezõ-elemzõ szakágazaton végeztem, és már az egyetemi évek alatt itt töltöttem a nyári gyakorlataimat. Kötõdésem szoros a céghez. Sok kihívást, megpróbáltatást éltem át, kudarcokkal, sikerekkel egyaránt. A három évtized alatt többféle területen kaptam feladatokat. Foglalkoztam üzletpolitikával, 1981-86-ig Moszkvában képviseltem a közúti fuvarozási üzletágat, hazajõve vállalkozásokat alapítottam a HCn belül, mûszaki koordinációs vezetõ is voltam. 1990-ben megbíztak a vám üzletág létrehozásával a HC meglévõ és jól mûködõ Hungária Határspedíciós Hálózatának fejlesztése révén. Ahogy a rendszerváltás idején a monopol helyzetünk elvesztésekor, úgy most is új körülmények között, erõsödõ piaci versenyben kell megállni a helyünket, és nem kerülhetjük el a mindennapos küzdelmeket. A várakozásoknak megfelelõen negyedére esett vissza a vámkezelési szakma korábbi forgalma, gyakorlatilag a vámunión kívüli kereskedelem szintjére. Készültünk ugyan rá, átélni mégis katartikus élmény volt. Váratlanul ért bennünket, hogy a megbízások csökkenésével nem hagyták el a szakmát a korábbi vámügynökök, a szolgáltatási túlkínálat így folyamatosan lejjebb szorítja az árakat, amelyek már nem mindig értékarányosak. A nehézségek ellenére mégsem maradunk el célkitûzéseinktõl. Már elõzetesen felmértük az új igényeket, amelyekhez igazodva új hálózatot alakítottunk ki; alkalmazottaink továbbképzésével immár otthonosan mozgunk az extrastat/intrastat adatbevallások készítése terén, ismerjük az uniós vámkezelési sajátosságokat, ÁFA-raktárakat hoztunk létre. Sajnos 33 irodánkból 15, 300 munkatársunkból 165 fõ maradt. Ebben az évben számomra a létszámleépítés volt a legkeményebb megpróbáltatás, személyesen is megrázott minden egyes döntés. Három alapszolgáltatásunk arra a célkitûzésünkre épül, hogy a határon segíteni szeretnénk a tranzit gyors áthaladását. Az áru gyors célba jutása mind a kereskedõk, mind a fuvarozók közös érdeke, és egyszerû megoldásokkal igyekszünk gördülékennyé tenni a folyamatokat. Az egyik ilyen a TIR Carnet-val érkezõk gyakran hiányos vagy nem megfelelõ adatainak pótlása, helyesbítése, elektronikusan továbbítva a vámhatóságnak, hogy ott már csak ellenõrizni és jóváhagyni kelljen. Tény, hogy spedíció igénybevétele nem kötelezõ, hiszen például a továbbítás önmagában nem igényel külön szolgáltatást, ám annál inkább, ha rosszul állították ki az okmányokat, mondjuk, nem tartalmaz tarifaszámot, vagy az árumegnevezés túl általános. A másik nagyvolumenû szolgáltatásunk az EU által kedvelt, könynyen kezelhetõ tranzitgaranciajegy nyújtása a TIR Carnet helyett. Célunk azonban az, hogy a végleges szabadforgalomba hozatalt is véghez vihessük Magyarország közúti határain. Maga a hagyomány, vagyis a vámudvarokhoz való ragaszkodás, illetve a kezdeti idõkben még nem kellõképen felkészült határszemélyzet (pénzügyõrök, speditõrök) gátolták ezt, de a nyári hónapok több órás várakozásai után mára elhárultak az akadályok, és bizton állíthatom, hogy ez a módszer lenne a legelõnyösebb valamennyiünknek. A terminálokat az elmúlt években jelentõs beruházásokkal, PHARE-forrásokból épp azért építették át, hogy ne csak áthaladási, hanem vámkezelési pontok is legyenek. Az éjjel-nappal igénybe vehetõ szolgáltatás gyors a fuvarozónak és olcsóbb a megbízónak, hiszen nincs szükség a továbbítási vámgaranciára. A gépkocsivezetõkkel megfizettetett vámudvar-használati hozzájárulás is megtakarítható az ingyenes állami terminálokon. Kiaknázandó lehetõségeket rejt még magában az a trend, hogy a homogén, nagytömegû szolgáltatást felváltja a szakosodás (jövedéki, agrárpiaci termékekre, veszélyes árukra), valamint, hogy a különbözõ multinacionális társaságok egyes tevékenységeik kiszervezésével komplex vámkezelési csomagot igényelnek, rendszerint a cég gyártó telephelyére kihelyezett csapattal. Ezek számát is növeljük a jövõben. Az említett bõvülési lehetõségeket kiaknázva 2005-ben szolgáltatásainkkal a szomszédos országokba is betelepülünk: cégcsoportunk Ukrajnában, Romániában és Horvátországban már leányvállalatokat alapított. Varga Violetta
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Amit tudni érdemes a MÁV Rt. új vezetõirõl
Szakterületi változások A közlekedési szakmában – ezen belül a MÁV Rt.-nél – bekövetkezett személyi változásokról már korábban hírt adtunk. A vasúttársaságnál négy meghatározó szakterület kapott új vezetõt. A pénzügyi területet, a személyszállítási és a gépészeti üzletágat, valamint a MÁV Informatikát is új ember irányítja. Egy kivételével valamennyien régi vasúti múlttal rendelkeznek. Akkor helyhiány miatt nem tudtuk ismertetni az új vezetõk szakmai múltját, amit ezúttal pótolunk. Cégértékesítési, valamint csõdkezelési tapasztalatokban jártas szakember személyében kapott új vezetõt a MÁV Rt. pénzügyi területe. Dr. Ökrös András 51 esztendõs, a közgazdasági egyetem elvégzése után megszerezte az egyetemi doktori címet is. Szakmai pályafutását az IBUSZ Rt.-nél kezdte, az ügyintézõi posztról jutott el a közgazdasági igazgatói posztra, majd lett – megfelelõ magyar kifejezés híján – Chief Financial Officer. Ezt követõen a Fotex Rt.nél, majd a Magyar Cukor Rt.-nél és a Vilati Rt.-nél töltött be hasonló tisztséget. A MÁV-hoz kerülése elõtt a Wallis Rt.nél volt portfolió igazgató. Angolul és lengyelül beszél, nõs, három gyermeke van.
Elsõ munkahelye a vasúttársaság volt Zaránd Györgynek, aki immáron a gépészeti üzletág vezetõje. Mondhatni gyermekkorától vasutas, hiszen a közlekedési fõiskolát a vasútgépészeti technikum után végezte el. Szakmai útja földrajzilag Budapesthez kötõdik, a Keletiben volt mérnök gyakornok, majd egy kis kitérõvel a Nyugati után került 1986ban a vezérigazgatóságra. Itt a csoportvezetõi beosztástól jutott el a fenntartási fõosztályvezetõi munkakörbe – ez utóbbit pályázat útján nyerte el. Elõrehaladását feltehetõen annak is köszönheti, hogy a mérnöktovábbképzõ mellet középszintû Phare vezetõi tanfolyamot is végzett. Német nyelvbõl felsõfokon be-
szél, amelyet vontatási szakanyaggal kibõvített vizsgán szerzett meg. Szakmai munkáját több elismeréssel, így 1999-ben a Vasút Szolgálatáért kitüntetéssel is „honorálták”. A személyszállítási üzletág új – egyelõre csak megbízott – vezetõje, Matéczné Németh Ágnes is „született” vasutasnak tekinthetõ. Forgalmi gyakornokként kezdte 1976-ban, majd külsõ forgalmi szolgálat következett, illetve a ranglétra többi foka, így például a Keleti pályaudvar egykori felújításának irányítása, majd a Gyermekvasút üzem fõnökség vezetõi beosztása. Egy rövid kirándulás a tájékoztatási területen, majd jött a személyszállítási szakigazgatóság. Itt elérte a szakigazgató-helyettesi címet, amit a legutóbbi pályázaton nyertesként megerõsített, így kapta meg az üzemeltetési igazgatói beosztást. A szakág vezetõjének felmentését követõen határozott idõre kapott megbízást a fõigazgatói poszt ellátására. R. J.
Döntés márciusban várható
Célegyenesben a MÁV motorvonat-tendere Mint már ismeretes, a MÁV elõvárosi közlekedésének fejlesztése érdekében 30 új motorvonat beszerzésére írt ki pályázatot tavaly áprilisban. A motorvonatok gyártására, szállítására és egy 15 éves idõszakra terjedõ karbantartást magában foglaló 40 milliárd forint értékû tenderre elõször hat gyártó cég – a francia Alstom, a kanadai Bombardier, a spanyol CAF, a japán Mitsui, a német Siemens és a svájci Stadler – adta be pályázatát. A MÁV a motorvonat-tenderrel a szállítási idõ és a költségek csökkentése szempontjából Európában már jól bevált, illetve gyártásban lévõ, korszerû motorvonatot kíván beszerezni. A mûszaki ajánlatok értékelését az év elején fejezték be, és azt követõen január végén már csak három pályázó céggel kezdõdtek meg az árajánlatokat tartalmazó kereskedelmi tárgyalások. Összehasonlításképpen az Alstom, a Bombardier és a Stadler cégek jármûvei. 1. kép: A motorvonat-tenderen induló Alstom Magyarországon különlegességnek számító emeletes vonattal pályázik. A Coradia Duplex villamosmotor-vonatokat kifejezetten az elõvárosi forgalomra tervezték, a világon már mintegy ötezer kocsi közlekedik. A 120140 km/órás sebességre alkalmas jármû esztétikus megjelenésû utastere 123 rendkívül kényelmes üléssel van ellátva. A szerelvény hatvan százalékban alacsonypadlós kialakítása könnyebb le- és felszállást tesz lehetõvé, illetve megkönnyíti az utazást a mozgáskorlátozottak által is igénybe vehetõ mellékhelyiség. Az emeletes jármûvekkel egyidõben 40 százalékkal több utas szállítható a hagyományos szerelvényekhez képest. 2. kép: A kanadai Bombardier Ausztriában már közlekedõ áramvonalas Talent típusú villamosmotorvonatot ajánl a MÁV számára. A 140 km/órás sebességre képes, 126 férõhelyes vonatra kerekesszékkel, babakocsival és kerékpárral is kényelmesen fel lehet szállni. Ilyen típusú vonatból 11 szerelvény állt forgalomba Salzburg környékén, és az osztrák vasút (ÖBB) további száz ilyen jármûvet rendelt. A vonatot olyan elektromos berendezésekkel látták el, amely lehetõvé teszi a több országon való közlekedést, például Ausztria, Magyarország és Szlovákia viszonylatban. A tenderen elõnyt jelenthet a vállalat számára, hogy a Bombardier Dunakeszi üzemében végezhetnék a vonatok javítási, szerelési munkálatait. 3. kép: A svájci Stadler cég ugyancsak az elõvárosi forgalomra tervezett villamos és dízel moduláris felépítésû motorvonattal pályázik. A jármûvek a forgalmi, illetve utaskapacitási igények függvényében 4, 5, illetve 6 kocsis összeállításban üzemeltethetõk. Az utastér kialakítás ezen vonattípusnál is, mint az Alstom emeletes vonatánál lehetõvé teszik az InterCity vonattá való alakítást. A vonatok elektromos berendezéseit úgy alakították ki, hogy azok alkalmasak legyenek a határokon átmenõ, más országokban való, más áramnemû közlekedésre. A Stadler motorvonatokból már Svájcban közlekedik néhány, és a német vasútnál is rendeltek húszat ebbõl a jármûbõl. A motorvonat pályázat tehát a célegyenesbe ért, és várhatóan március közepéig megszületik a tendergyõztes, s azután kiderül, hogy a MÁV jármûparkja milyen új vonatokkal újulhat meg. Bertalan János
2005. február 16.
Magyar Vasúti Hivatal alakul
Antal Dániel a miniszteri biztos Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter vasútszabályozásért felelõs miniszteri biztosnak nevezte ki Antal Dánielt, aki az új Vasúti Törvény elõkészítésére és a vasúti liberalizációt felügyelõ hatósági szervezet, a Magyar Vasúti Hivatal létrehozására kapott megbízást. Antal Dániel korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) stratégiai információs fõigazgatója volt.
Az új miniszteri biztos koordinálja majd a vasúti piac liberalizálásával kapcsolatos jogszabályok elõkészítését. Feladatai közé tartozik – többek között –, hogy a MÁV Rt. társaságainak, illetve szervezeti egységeinek átszervezésével kialakítson egy új hatósági jogalkotó szervezetet, a Magyar Vasúti Hivatalt. Antal Dániel magyar általános és brit gazdaságszabályozás és ver-
senypolitika diplomás közgazdász, a közgazdaságon belül a szabályozott iparágakkal és a gazdaságszabályozással foglalkozott részletesebben. Dolgozott – többek között – a Matáv Stratégiai Igazgatóságán, majd a Nemzetközi Bankárképzõ Központban, banki stratégiával, valamint szak- és versenyszabályozással kapcsolatos tanácsadóként. 2002 közepétõl a Csillag István vezette GKM stratégiai információs fõigazgatójaként elsõsorban az Európai Uniós felkészülés szempontjából fontos területekkel (pályázatkezeléssel, informatikai rendszerekkel, a közigazgatás ügyfeleinek és partnereinek bevonásával) foglalkozott. Irányította a GKM partnerségi kapcsolatok kiépítésével foglakozó projektjét, ennek keretében segítette a regionális vasutak fejlesztését. Miniszteri biztosi kinevezése elõtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter vasúti ügyekkel kapcsolatos tanácsadója volt.
n
Hazai termékkel bõvült a jármûpark
Új iker-motorkocsi a MÁV-nál
A Nyugati pályaudvaron mutatta be legújabb termékét a második hazai legnagyobb vasúti jármûvek gyártásával és javításával foglalkozó MÁV Vasjármû (MVJ) Kft. A szombathelyi székhelyû cég a MÁV megrendelésére készítette el a Bz típusú motorvonatok legújabb, csuklós változatát. A MÁV Rt. szûkös forrásai ellenére tovább fejleszti jármûparkját – jelentette be a bemutató elõtt Mándoki Zoltán, a társaság vezérigazgatója a sajtó képviselõinek. A kétszer 30 villamos motorvonat beszerzési eljárásának lezárása 2005 elsõ felére várható. Folytatódik a az elõvárosi, illetve az InterCity kocsik és motorkocsik fõjavítása. Az elõvárosi forgalomban közlekedõ 39 Bhv korszerûsítése már zajlik, további 41 darabra van a MÁV-nak opciója. Matéczné Németh Ágnes, megbízott személyszállítási fõigazgató hozzátette, 12 darab elõvárosi vezérlõkocsi felújítását is tervezik és folyamatosan áll üzembe a 187 komfortosabb kék-piros betétkocsi, valamint a 19 darab vezérlõkocsi. Liszt Antal, a Vasjármû Kft. ügyvezetõ igazgatója a bemutatón elmondta, hogy az anno Csehszlovákiából beszerzett motorkocsikból 259 közlekedik a MÁV-nál. A regionális vonalak nagy részét még ezek a jár-
mûvek szolgálják ki. A MÁV egyik célja, hogy a mellékvonali közlekedést Bz-típusú motorvonatokkal bonyolítsa le, ehhez fejleszti, korszerûsíti motorkocsijait. Az ikervonat prototípusának elkészítésére 2004 nyarán írt ki pályázatot a MÁV Rt. Az új, hazai gyártású csuklós motorvonatot egy régebbi típusú motorkocsiból és egy már használaton kívüli poggyászteres kocsiból alakították ki. Az átalakítással, illetve új jármû létrehozásával több, komfortosabb ülõhelyet alakítottak ki, a szóló, illetve ikerszékek a Budapest–Esztergom vonalon közlekedõ Desiro motorvonatokhoz hasonlóak. A jármû egyterû, hõszigetelt csuklós átjáróval. A légkondicionált motorkocsit GPS elven mûködõ vizuális utastájékoztató rendszerrel, illetve a homlokfalán viszonylat-útvonal kijelzõvel látták el. Mivel mindkét végén található vezérállás, jelentõsen csökkenhetnek az állomási fordulóidõk, a „körbejárás” elmaradása miatt pedig a költségek is mérsékeltebbek. Az új motorvonat – amely 120 millió forintba kerül – prototípusa már február közepétõl közlekedik a Szombathely–Hegyeshalom vonalon. Befogadóképessége 96 fõ, maximális menetsebessége 90 km/óra. A MÁV az elkövetkezõ három évben 10–10, összesen 30 iker-motorvonatot rendelt a jármûjavítótól. R. J.–B. J.
KÖZÚT
2005. február 16.
Új vezetõk a közutasoknál A hazai infrastruktúra-fejlesztés és a fenntartás szempontjából két legmeghatározóbb állami társaság élén is új vezetõk állnak az év elejétõl. Az autópályák, gyorsforgalmi utak fejlesztéséért felelõs Nemzeti Autópálya Rt., valamint az Állami Autópálya-kezelõ Rt. élére is mûszaki végzettségû szakember került – méghozzá mindketten „házon belülrõl”. A Nemzeti Autópálya Rt. új vezetõje Szilágyi András lett. Diplomáját 1981-ben szerezte a Budapesti Mûszaki Egyetem építõmérnöki karán, elsõ munkahelye az Út, Vasúttervezõ Vállalat lett, s tervezõ mérnökként máris az autópálya-, repülõtér-tanulmány, engedélyezési és kiviteli terv készítésének rejtelmeivel ismerkedhetett, de részt vett az országos közúthálózat-fejlesztési koncepciójának kidolgozásában is. Ezt követõen az Autópálya Igazgatóságnál töltött be különbözõ – elsõsorban beruházásokkal összefüggõ – funkciókat, majd az ÉKM Autópálya Rt.-nél lett fejlesztési osztályvezetõ, majd fejlesztési igazgató. Hat esztendõvel ezelõtt a Nemzeti Autópálya Rt.-hez került, ahol elsõként fejlesztési vezérigazgató-helyettes, 2002-tõl pedig általános vezérigazgató-helyettesként dolgozott. A 47 esztendõs vezérigazgató tagja a Magyar Útügyi Társaságnak és vezetõségi tagja a KTE-nek. Franciául beszél, ami elsõsorban a nyolcvanas években Algériában –
ahol út- és repülõtéri helyszíni tervezéssel és mûvezetéssel foglalkozott – eltöltött idõnek köszönhetõ. Ebben az évben lesz ötesztendõs az Állami Autópálya-kezelõ Rt., amelynek élén ez évtõl Nagy Attila áll. A 36 éves mérnök elõbb a Pollack Mihály Fõiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát, amit késõbb a Szent István Egyetemen egészített ki MBA vállalatgazdasági szakmérnöki diplomával. Pécsett, a Parragh Rt.-nél kezdett el dolgozni, ahol áruházvezetõként jeleskedett, majd a cég budapesti kereskedelmi igazgatója lett. 2003-ban pályázat útján került az Állami Autópálya-kezelõ Rt.-hez, ahol a társaság szervezeti átalakításának koordinálása volt a feladata. Ennek eredményeként lett értékesítési és ellenõrzési igazgató, majd vezérigazgatóhelyettes. Az M5-ös autópálya matricás rendszerbe történt bevonása során végzett munkájáért tavaly átvehette a „Közlekedésért” érdemérmet. R. J.
Új szóvivõ az ÁAK Rt.-nél 2005. január 28-tól Winkler-Virág András személyében új kommunikációs vezetõt nevezett ki az Állami Autópálya Kezelõ Rt. A szakember a február végére felálló új Kommunikációs Irodát irányítja és a szóvivõi feladatokat is ellátja. A korábbi vezetõ – Pásztor Zoltán – közös megegyezéssel távozott a társaságtól. Winkler-Virág András hatéves PRügynökségi tapasztalattal került 2003 végén az ÁAK Rt.-hez, ahol 15 hónapon keresztül a Díjstratégiai Iroda munkatársa volt. A szakember készítette el munkatársai segítségével azt a stratégiát, amely az elektronikus díjszedés hazai bevezetésének kommunikációs teendõit foglalta össze. A kinevezést követõen az elektronikus díjszedéssel kapcsolatos feladatok mellett a vállalat külsõ és belsõ kommunikációjáért is õ felel. Winkler elmondta, hogy egykori újságíróként ismeri a „másik oldal”
Baleseti statisztika 2004-rõl A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma tavaly 5,63 százalékkal növekedett, s átlépte a 20 ezres határt: 2004-ben tizenkét hónap alatt 21 101 személyi sérüléses baleset következett be. Közülük halálos 1158, súlyos 7141, könnyû 12 792 volt. A legnagyobb arányban a könnyû sérüléssel végzõdött balesetek száma emelkedett. A legtöbb ember Pest megyében halt meg közúti közlekedési balesetben: itt 153-an vesztették életüket 2004ben. E megyében regisztrálták a legtöbb súlyos sérültet (957 fõ), s a könnyen sérültek száma is itt volt a legmagasabb (2180 fõ). A balesetek okai között elsõ helyen a gyorshajtás szerepelt (27 százalék), a további okok: az elsõbbségadás elmulasztása (21 százalék), a kanyarodás szabályainak megszegése (17 százalék). A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okozói között a személygépkocsi fordul elõ leggyakrabban (63 százalék). n
munkáját, és célja, hogy a korábbi kollégákkal fenntartható legyen a partneri kapcsolat. Feladatának tartja a vállalati információáramlás reformját annak érdekében, hogy az érintett szakemberek és a szükséges adatok mindig az újságírók rendelkezésére álljanak. További cél ezen felül, hogy hatékonyan sikerüljön a közvélemény számára bemutatni azt az – európai mércével mérve is – magas színvonalú szolgáltatást, amelyet immár ötödik éve nyújt az ÁAK Rt. az autópálya-használóknak.
n
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
FUVARPIACI HELYZETKÉP Csiszár Károly, a Waberer’s Csoport fuvarozási és szállítmányozási igazgatója:
Ugrásszerû növekedés a harmadik országos fuvaroknál A Waberer’s Holding Logisztikai Rt., fuvarozási és szállítmányozási igazgatója, Csiszár Károly a 2004-es teljesítmények vázolásakor kicsit korábbra nyúl vissza. A társaságnál már 2003-ban megkezdõdött az EU-csatlakozásra való felkészülés a nemzetközi fuvarozás folyamatos üzletfejlesztésével. Így aztán 2004. május elseje nem érte felkészületlenül a cégcsoportot, erre az idõpontra már szilárd, EU-n belüli fuvarlehetõségekkel rendelkeztek. 2003-ban még csak 10-15 százalékkal részesedtek a Waberer’s teljesítményébõl a harmadik országos fuvarok, tavaly május elseje után ez az arány duplázódott és 30 százalék fölé emelkedett, s február eleji beszélgetésünkkor már rendelkezésre állt a friss, januári adat: már 40 százalék felett jár a harmadik országos fuvarok aránya! (Az elõzõ év azonos idõszakához képest 2005 januárjában 1600-al több megbízásuk volt.) A versenyhelyzethez már korábban is hozzászoktak: az EU-tagsággal a magyarországi forgalmakban is nagyobb lett a kihívás, de az EU nagyobb piacán nagyobbak a mozgási lehetõségek is. A 2004-re a nemzetközi fuvarozásban maguk elé tûzött célokat teljesítették. A Waberer’s Románia Vállalat például duplázta árbevételét. (2005ben 9-10 millió eurós árbevételre számítanak!) Az ukrán vegyes vállalat a felfutás idõszakában jár, de a piaccal való ismerkedés, a helyismeret hamarosan meghozza eredményét. Oroszországba saját autót még nem küld a Waberer’s, de végez szállítmányozást. Törökországba heti 45-50 kamion jár rendszeresen. A finn, a skandináv és a portugál irányok is jól bejáratottak. A cégcsoport a spanyolországi Barcelonában is alapított tavaly leányvállalatot, s más nyugat-európai országokban is tervbe van véve a vállalat-alapítás. Szaporodott 2004-ben a közepes és a viszonylag kicsi megbízók köre is.. Az ügyfelek úgy értékelik, hogy nagyvállalatnál nagyobb a szállítmány-biztonság és jobb a kiszolgálás minõsége is. A cégcsoport szá-
mára minden feladat egyaránt fontos, s ehhez alakítják értékesítési rendszerüket is (az ügyfeleket egyformán fontos megbízóként kezelik, legyen akár nagy, közepes, vagy kicsi a megbízást adó vállalkozás). A siker – a megváltozott körülmények figyelembe vételével – újabb fejlesztésekre ösztökéli a társaságot. Versenyelõnyük fokozását a költséghatékonyság javításával kívánják elérni. Egyebek mellett még pontosabban jelölik ki a járati útvonalakat (amikor lehet, kikerülik a fizetõs autópályákat), a GPS helymeghatározás segítségével eredményesebben programozzák a fuvarokat, csökkentik a holt idõket két fuvar között. Csiszár Károly elmondta, hogy másfél évvel korábban még 150 üresen futott kilométer volt átlagosan egy lerakás és egy felrakás között. Ez a távolság 2004. második félévére a magyarországi le- és felrakások között már 80 kilométerre csökkent. A rakottsági mutató elérte a 90 százalékot. Az üres kilométerek csökkentése és az idõtényezõk javítása versenyelõny-javítási lehetõség. Az idõ-tényezõ nemcsak a hazai export és import feladatok ellátásánál fontos, hanem más régiók egymás közötti forgalmában is. Heti rendszerességgel figyelik a piac változásait. A Nagykörösi útról akár Franciaországig is „el lehet látni”. Az e téren folyó munkát az eredmények igazolják. Az árképzésben preferált és nem-preferált régiókat különböztetnek meg. Azokat a területeket részesítik elõnyben, ahol a sûrûbb forgalom miatt a fuvar hatéko-
nyabban megoldható, míg az áruáramlás egyenetlensége miatt csak kevésbé gazdaságos fuvarok tartoznak a másik kategóriába. A Waberer’s-nél jól képzett szakembergárda dolgozik, amely e célkitûzéseket jól tudja kezelni. A jó fuvardíj ugyanis jó hatékonyság nélkül nem értelmezhetõ. A költséghatékony megoldásokat az ügyfelek is igénylik, s elõnyeit élvezik. Ennek is köszönhetõ, hogy a megbízások darabszáma növekedik. Stabilizálódott a gépjármûvezetõi állomány is. Házi képzési rendszerükben oktatják a gépkocsivezetõket, akiknek a munkáját megfelelõen díjazzák is. 2004ben 1500 gépjármûvezetõ dolgozott a Waberer’snél, azóta ez a szám enyhén emelkedett. A számítógépes rendszer megfelelõen támogatja a munkatársi gárda tevékenységét, a piacfigyelést, az adatok rendszerezését. A gépjármû-állományban jelenleg minõségi cseréket hajtanak végre, s várhatóan 2005. második félévében következhet a gépkocsipark növelése. A flotta átlagos életkora 2 év alatt van. Ezt a szintet jól jelzi a tény, hogy van olyan nap, amikor a saját szervizben csak 18-20 jármût javítanak. Az európai szintû tendereken tavaly is, idén is részt vettek, vesznek. Megfelelõ áruáramlások és forgalmi irányok kialakításával, a megbízások járatba hangolásával jó eséllyel pályáznak. A Waberer’s Holding komplett szolgáltatást nyújt az ezt igénylõ megrendelõknek, s közös beszerzési politikájával a költségek csökkentését szolgálja. 2005 nehezebb év lesz, mint az elõzõ, de egy-másfél év múlva kitisztul a piac. Nem kell félni a versenytársaktól, hanem a megoldások megtalálására kell koncentrálni. A folyamatos változás, fejlõdés a versenyképesség záloga – zárja beszélgetésünket Csiszár Károly. Bárány Tibor
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. február 16.
120 éve adták át a forgalomnak a Baja–Bácsalmás–Szabadka vasútvonalat
A vasútépítés nagy korszaka A Duna-Tisza köze vasútépítésének elsõ világháborúig tartó nagy korszakában épült meg a Balkánra vezetõ Pest–Zimony fõvonal, valamint a hozzá csatlakozó Kiskõrös–Kalocsa, Indija–Mitrovica és a Szabadka–Baja szárnyvonal, és mintegy ezer km hosszúságban a helyi érdekeket szolgáló HÉV-hálózat. Az észak–déli irányban kiépítendõ vasút már az 1836-ban megalkotott elsõ magyar vasúttörvény kapcsán szóba került, a kisajátítási eljárásra jogot kapott 15 tervezett vonal egyike volt. Tõke- és vállalkozási hajlam hiányában azonban még az elõkészítõ munkálatok sem történtek meg. Gróf Széchenyi István közlekedési miniszter a közutak, vízi utak és vasutak fejlesztésére kidolgozott programjában szerepel újra a Pestrõl kiinduló, Balkán felé kiépítendõ vasútvonal. Széchenyi javaslatát azonban az abszolutizmus korában elvetették. Az osztrák kormány Pest helyett Bécset tekintette központnak, a vonalak tervezését és építését a magántulajdonban lévõ Osztrák Államvaspálya Társulat (ÁVT) érdekei határozták meg. Osztrák tõkével épült, és az ÁVT üzemeltette a Pannon Alföldön haladó Bécs– Vác–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás vonalat. Politikai okok és a befektetõk érdekei egyaránt azt diktálták, hogy Balkán felé Bécs– Nagykanizsa–Szabadka–Arad– Nagyszeben irányban épüljön a vasútvonal. A krími háború, illetve Ausztria gazdasági nehézségei miatt ez a terv nem valósult meg. A kiegyezést (1867) követõen Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter dolgozta ki az államvasúti rendszeren alapuló, Pestcentrikus, 25 vonalat tartalmazó vasútépítési tervet, amelynek módosított változatáról 1873-ban tárgyalt a magyar kormány. A továbbfejlesztett koncepcióban elsõ helyre került a Zimony–Szabadka–Budapest–országhatár–Bécs vonal létesítése. A vasútvonal tervezése az 1874es berlini konferencián létrejött egyezmény alapján kezdõdött. A szerzõdésben a magyar kormány kötelezte magát, hogy 1883. június 15éig megnyitja a vasútvonalat, illetõleg vasúti kapcsolatot létesít a Száván át Belgrádnál Szerbiával. A kedvezõtlenné vált gazdasági helyzet és a balkáni háború miatt azonban az építést el kellett halasztani, a kivitelezés elõkészítõ munkálatai csak 1879-1880-ban kezdõdtek. A vasút vonalvezetésére több terv született. A Pest–Kiskõrös–Halas–Szabadka–Zimony útirány mellett felmerült a Duna völgyében Pest–Kalocsa–Baja–Zombor–Zimony, valamint a Duna jobb partján Budaörs–Adony–Szekszárd–Mohács–Eszék–Vinkovci–Zimony út-
irány. Az érdekelt alföldi városok versenyre keltek, érdekeik érvényesítésére összefogtak, hogy a vonal az õ határukat érintse. Baja város törvényhatósági bizottsága 1879 októberében felterjesztést intézett az országgyûléshez, november 9-én pedig Kalocsa, Zombor, Apatin és Futak küldöttségével, Haynald érsek és Türr István vezetésével Tisza Kálmán miniszterelnöknél tisztelegtek, „ki támogatását megígérte, de az ügy eldöntését népességi, kormányzati és hadászati szempontoktól tette függõvé.” Baja város pénzügyi nehézségei ellenére, „a cél megvalósításáért képességét meghaladóan iparkodott áldozatot hozni, s 1880. február 20-án tartott rendkívüli közgyûlésén a Budapest–zimonyi vasúthoz, ha az Baja város irányában vezettetik, megszavazott 100 000 forintot s a vasúthoz megkívántató területek ingyen kiszolgáltatását.” A kormányzat azonban a gazdasági lehetõségeket és a beruházási keretösszegeket figyelembe véve az olcsóbb és rövidebb Pest–Szabadka–Újvidék–Zimony útirány mellett döntött. A magyar szakasz államköltségen történõ kivitelezésérõl az 1880. évi XLII. tc. és az 1881. évi XLIV. tc. rendelkezett. A két törvény a zimonyi fõvonal mellett a Kiskõröstõl Kalocsáig, valamint Indijától a Száva-parti Mitrovicáig vezetõ szárnyvonalak kiépítését is elõírta. A vasút terveit a MÁV mérnökei készítették és az építési munkát is a MÁV irányította. A fõvonal építése 1881 augusztusában kezdõdött. Nem hátráltatta az
Bácsalmás vasútállomása napjainkban
építkezést a szükséges területek kisajátítása, a munka pedig jól szervezett és gyors volt. Hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy – az akkori körülmények között, gyakorlatilag kézi erõvel, lapáttal, talicskával, kilencágú villával – az elsõ szakasz megépítéséhez mindössze egy évre és négy hónapra volt szükség. A Pest–Zimony vasútvonalat három részletben helyezték üzembe: Pest–Szabadka között (167 km) 1882. december 5-én, Szabadka–Újvidék között (101 km) 1883. március 5-én, Újvidék–Zimony között (74 km) 1883. december 10-én. Az elsõ szakasszal egy idõben nyitották meg a Kiskõrös–Kalocsa, a harmadikkal együtt az Indija–Mitrovica szárnyvonalakat. A fõvonal teljes hosszában 42 felvételi épületet, 282 õrházat és 438 egyéb épületet építettek. Két alagu-
Nosztalgiavasút Bácsalmáson
Emléktábla-avatás a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regõce vasútvonal évfordulóján 2003-ban
tat, valamint 527 mûtárgyat létesítettek. Ezek között volt az újvidéki Duna-híd és a zimonyi Száva-híd, továbbá 76 nagyobb kõ- és vashíd, 34 fahíd és 415 kisebb mûtárgy, köztük több felüljáró. Pest és Szabadka között napi egy személy- és egy vegyes vonatpár közlekedett. A 173 km-es utat 7-8 óra alatt futották be. A vasútvonal megnyitásával a Duna-Tisza köze fontosabb települései, gabona-, gyümölcs- és bortermelõ helyei és állattenyésztési körzetei a fõvárossal közvetlen kapcsolatba kerültek. A halasi sajtóban az esemény kapcsán írták: „… a forgalmi vonal megnyitásától kezdve új irányt és nagyobb mérvet fog itt a fejlõdés ölteni. Ezzel beléptünk mi is a nagyvilág forgalmába. Halas
Fotók: Bertalan János
nem félreesõ zug többé, ahova a madár sem jár, hanem egyik nevezetes s fontos pontja egy, a világforgalmat közvetíteni hivatott útvonalnak.” Baja miután „elesett a fõvonaltól”, azonnal kezdeményezte a Baja–Szabadka szárnyvonal építését. A miniszterelnökhöz intézett petíciójukban teherbíráson felüli hozzájárulást és a vasúthoz szükséges területek átadására vállaltak kötelezettséget. A döntés késlekedett, ezért 1883 márciusában egy újabb, a közlekedésügyi minisztériumhoz benyújtott kérvényében a hozzájárulás összegét 200 000 forintra emelte. Végre 1884 márciusában az országgyûlés elfogadta a szárnyvasút kiépítésérõl szóló javaslatot és állami beruházással elkezdõdött az építése. 1885. január 8-án adták át a forgalomnak az 58,2 km-es Szabadka–Bácsalmás–Baja vonalat. A megnyitás napján zászlódíszbe öltöztek a vonal melletti települések. Baján örömujjongással, a Rákóczi-induló hangjaival több ezres tömeg várta a begördülõ elsõ vonatot. A nagy esemény mámorában Tisza Kálmán miniszterelnököt és Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minisztert a város díszpolgárává választották. A szárnyvonal mentén fekvõ állomások: Szabadka, Szabadkai mûtrágyagyár, Horvát tanyák, Kelebiai tanyák, Csikéria, Bácsalmási Vöröserdõ, Bácsalmási szõlõk, Bácsalmás, Almás, BácsbokodBácsborsód, Bajai Szõlõk, Baja. A vasút az általa behálózott vidék életének elválaszthatatlan, s rövid idõ alatt nélkülözhetetlen részévé vált. Szabadka Bácska központja lett, gazdasági-társadalmi életében látványos fejlõdés indult meg. A városon haladt át az 1869. szeptember 11-én átadott Alföld–fiumei vasút, amely Szeged-Rókus állomásról Szabadkán át Zomborig, 1870 decemberétõl Gombosig közlekedett. Szabadka 1885-re vasúti csomóponttá fejlõdött: Baja, Belgrád, Budapest, Szeged felé és Gomboson át a Dunántúlra indított vonatokat, s fogadta a szerelvényeket. Bõvítették és korszerûsítették pályaudvarát, központi váltóbiztosító berendezést telepítettek. 1888-ban a MÁV forgalmi fõnökséget létesített. A zimonyi fõvonal elkészülte után Bácskában állami vasútépítést nem terveztek. A huszadik század elején a MÁV az anyagi forrásokat a már megépült vonalainak korszerûsítésére, második vágányok építésére, az állomásépületek bõvítésére,
fahidak kiváltására, új biztosítóberendezések kiépítésére fordította. A vasúttól távol élõk érdekeit szolgálták a zömében helyi pénzekbõl épített, a fõvonalaknál alacsonyabb mûszaki színvonalú helyi érdekû vasútvonalak. A létesítési költséget csökkentette, hogy típustervek alapján készültek a vasútállomások, az õrházak, az állatok rakodásához szükséges terelõrámpák, mozdonyszínek, szertárak. Biztosítóberendezést csak forgalmi csomópontokon telepítettek. A részvénytársasági tulajdonú HÉV-ek az államvasutak kezelésében mûködtek. A gazdaságos üzemvitelt szolgálta a személy- és teherforgalmat egyesítõ vegyes vonatok indítása. Bácskában az országos átlagot meghaladó sûrûségû helyi érdekû vasútvonal létesült. Az elsõ Szabadka–Zenta–Óbecse és a Zenta–Horgos bácskai HÉV-vonalon 1889. november 14-én indították a forgalmat. A Baja–Gara–Zombor–Újvidék 144 km-es vonalon 1895. szeptember 14-tõl, a Kishegyes–Bácsfeketehegy–Palánka vonalon 1896. november 4-tõl, az Óbecse–Újvidék–Vaskapu–Titel vonalon 1899. július 2-ától közlekedtek vonatok. A legnagyobb forgalmat a MÁV hálózatához Baján, Zomborban, Újvidéken csatlakozó Baja–Zombor–újvidéki HÉV bonyolította. Bácska északi pereme a Halas–Bácsalmás–Rigyica (Regõce) HÉV 1903. október 31-i átadásával jutott vasúthoz. Bácsalmás vasútállomáson a Baja–szabadkai MÁVvonallal találkozott. A 70 km-es vonal Terézhalomnál lépett Bácska területére, további állomásai: Jánoshalma, Mélykút, Rudics, Bácsalmás, Vadászlak, Madarászpuszta, Madaras, Sanaczpuszta, Katymár, Ólegyen, Regõcze. A vonalon naponta hat vegyes vonat közlekedett. A Zombor–Óbecse közötti vonalat 1906. december 22-én, a Szabadka–Gombos–Palánka közöttit 1908. december 24-én adták át. A Baja–Hercegszántó–Bezdán–Zombor–Apatin–Szond vonalon 1912 nyarán indult a forgalom. A bajai Duna-hidat és a Bajától Bátaszékig vezetõ új vasúti pályát 1909. augusztus 26-án adták át. A MÁV kapcsolódó beruházásként elsõrangúsította a Baja–Bácsalmás–Szabadka közötti vasútvonalát. Bácska vasúthálózatának kiépülése az elsõ világháborúig a gombosi Duna-híd és Zentánál a Tiszát átívelõ közúti-vasúti híd elkészítésével befejezõdött. Szénásiné Harton Edit
LOGISZTIKA
2005. február 16.
A REWICO az ECOTRANS megvételérõl tárgyal
1,2 milliárd forintos beruházás
Régiós központtá válik a VT-Artrans A Videoton Holding Rt. 1997-ben alapította egyik leányvállalatát, a VT-Artrans Kft.-t, amelynek 2000-ig csupán 1000 négyzetméternyi raktára volt. Öt évvel ezelõtt a társaság saját beruházásban 8400 négyzetméteres csarnokot épített fel. 350 millió forintos beruházással most átadás elõtt áll új, 6300 négyzetméteres raktárépületük, mellyel együtt már 22 ezer négyzetméteres (a saját épületek mellett bérleményekbõl is álló) raktárkapacitás felett rendelkeznek.
A német tulajdonú logisztikai szolgáltató REWICO Logistics Kft. versenytársa, az ECOTRANS Rt. megvásárlását tervezi – adta hírül a Budapest Business Journal (BBJ) a közelmúltban. – A REWICO elõrehaladott akvizíciós tárgyalásokat folytat az ECOTRANS tulajdonosával, a Wallis Autó Holding Rt.-vel – erõsítette meg a lap információit egy neve elhallgatását kérõ, és a logisztikai szolgáltató REWICO Logistics-hez közel álló forrás. Tóth József, a REWICO Logistics üzletfejlesztési igazgatója sem cáfolni, sem megerõsíteni nem kívánta a lap értesüléseit. Rónai Péter, az ECOTRANS vezérigazgatója elismerte, hogy a tulajdonos Wallis Autó Holding már egy ideje értékesíteni szeretné a vállalatot. Ennek okait azonban nem kívánta nyilvánosságra hozni. A REWICO Logistics-sel folytatott tárgyalásokról szóló információt azonban szintén sem cáfolni, sem megerõsíteni nem kívánta. A Wallis Autó Holding Rt. vezetõit a lap munkatársának nem sikerült elérnie. A BBJ azonban több, neve elhallgatását kérõ forrásból is úgy értesült, hogy a Wallis már több társasággal is tárgyalt az ECOTRANS eladásáról. Korábban Thomas Schleife, a REWICO Logistik International GmbH anyacég ügyvezetõ igazgatója és a REWICO Logistics társtulajdonosa a BBJ-nek azt nyilatkozta,
Devecsai Péter, a székesfehérvári VT-Artrans Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy egy, – a múlt évben kezdõdött és az idén befejezõdõ – 1,25 milliárd forint összértékû beruházás keretében ötven, 24 tonnás tehergépjármûvet vásárol a cég. Az elsõ tizenhat jármû tavaly augusztus-
hogy összeolvadásokra és felvásárlásokra számít a magyar piacon tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók között. – Rövidesen magas arányú koncentráció következik be a Magyarországon tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók között. Ez nem szokatlan jelenség, tíz évvel ezelõtt a német piacon is ez történt – állította Schleife. Hozzátette: a REWICO Logistics eltökélt, hogy logisztikai szolgáltatókat vásároljon fel a magyar piacon. – A REWICO Logistics a tíz legnagyobb logisztikai szolgáltató között szeretne lenni, mire a piaci konszolidáció véget ér – közölte. A REWICO Logistics bevétele 2003-ban 1,72 milliárd forint volt, s 2004-ben ez az összeg 2,2 milliárd
forintra nõtt. A REWICO Logistics saját adatai szerint tavaly az ötödik legnagyobb logisztikai szolgáltató volt Magyarországon. Az újpesti székhelyû ECOTRANS 2002-ben 1,1 milliárd forintos teljes árbevételt ért el, ebbõl 970 millió forint folyt be logisztikai szolgáltatásokból. Az ECOTRANS fõbb ügyfelei közé tartozik a Sanofi-Synthelabo gyógyszergyártó, az autóforgalmazó Wallis Autó Holding, az irodatechnikai eszközöket forgalmazó Ingram Micro Magyarország Kft., a számítástechnikai eszközöket forgalmazó CHS Hungary Kft., a nyílászárókat gyártó és forgalmazó Velux Rt. és a vegyiparban érdekelt Agro-Chemie Kft. (Forrás: Budapest Business Journal – BBJ)
A magyar TNT-leányvállalat arculata nem változik A világ egyik legnagyobb üzleti expressz-szállító vállalata, a TNT nevét veszi fel áprilistól anyavállalata, az amszterdami tõzsdén jegyzett TPG-konszern is. nül egyetlen márkanév alatt mûködjünk – mondja a döntés hátterérõl Ifj. Járosi Márton, a cég magyarországi leányvállalata, a TNT Express Worldwide Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója. A döntésnek elsõsorban – a holland uralkodótól kapott engedély birtokában – a „királyi” jelzõt a nevében használó holland posta számára lesz nagy jelentõsége. A nyolc más európai országban is tevékenykedõ postavállalat színe ugyanis hagyományosan a piros. A céget 1998ig PTT-nek hívták, s csak a TNT-
csoport megvásárlása után, 2002ben vette fel a TPG, azaz a TNT Post Group nevet. Az új elképzelés szerint 2006-ig a holland postások is narancssárga „ruhába bújnak” majd, a cég pedig felveszi a TNT Post nevet. Magyarországon az intézkedésnek várhatóan nem lesz közvetlen hatása. A TNT Express Worldwide Hungary Kft. az idõérzékeny küldemények szállításának piacán tevékenykedik, s a légi és közúti expressz szállítást együttesen tekintve piacvezetõ Magyarországon. Mivel a cég arculati elemeiben eddig is a TNT logót használta, az átállásnak a magyar vállalat számára várhatóan nem lesznek költségei.
n
Új ipari park épül a debreceni repülõtér mellett Új, 87 hektáros ipari parkot alakítanak ki Debrecen határában, mert a város jelenlegi, 40 hektáros ipari parkja hamarosan megtelik. A város déli részén, a repülõtér mellett fekvõ területet a napokban – négyzetméterenként 2700 forintos áron, összesen mintegy bruttó hárommilliárd forintért – vásárolta meg egy erre a célra létrehozott ingatlanfejlesztõ társaság. A beruházással kapcsolatban
ban állt munkába, a többi harmincnégyet az idén szerzik be. A VT-Artrans Kft. árbevételének felét logisztikai és raktározási tevékenységük termeli. A társaság meghatározó szerepre tör a régióban, ezért 22 ezer négyzetméteres raktárkapacitásuk továbbfejlesztését tervezik. n
A ProLogis Parkból irányít majd a német Nagel
A TNT márkanevet veszi fel az egész TPG-csoport
A TPG három üzletágban tevékenykedik: postai üzletágát a holland posta (TPG Post) és leányvállalatai, expressz szállítási üzletágát a TNT Express Worldwide, logisztikai divízióját pedig a TNT Logistics alkotja. Ha áprilisban a részvényesek közgyûlése is jóváhagyja, akkor attól kezdve mindhárom üzletág a TNT jól ismert narancssárga logóját használja majd. – Cégünk globális vállalkozás, a Föld gyakorlatilag bármely pontjára eljuttatjuk megbízóink küldeményeit. Logikus döntésnek látszik tehát, hogy a szállítás módjától függetle-
7
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Nyíri László, a Debreceni Vagyonkezelõ Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a terület megvásárlására és ipari parkká való fejlesztésére hozták létre az SCTO Hajdúság Kft.-t, így a hárommilliárdos hitel nem az önkormányzat vagyonkezelõjét, hanem ezt a céget terheli. A kölcsönt
két év türelmi idõ után törlesztik majd, az ipari park addigra már közmûvesített ingatlanainak eladásából. Nyíri László kifejtette: olyan befektetõk jelentkezését várják, akik nem csupán kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet kívánnak végezni a városban, hanem munkahelyteremtõ, nagyobb létszámot foglalkoztató, hozzáadott értéket elõállító beruházásokat valósítanak meg. n
A ProLogis és a Nagel Hungária Logisztika Kft. hosszú távú lízing megállapodást írt alá, amelynek tárgya a ProLogis Park Budapest–Gyál négyezerhétszáz négyzetméteres területe. A hûtött fogyasztói termékek piacán vezetõ szolgáltatónak számító német Nagel csoport ezentúl Gyálról irányítja magyarországi tevékenységét. Az együttmûködés bõvítését jelentõ megállapodás a fagyasztott és hûtött termékek budapesti piaca növekedésének egyenes következménye. „Következõ lépésünk Gyálon egy negyvenezer négyzetméteres, több részre osztható terület fejlesztése” – mondta Roger Peters, a ProLogis magyarországi vezetõje. A ProLogis Park Budapest épületei – a disztribúciós tevékenységen és az értéknövelt logisztikai szolgáltatásokon túl – könnyûipari tevékenységre, vala-
mint összeszerelésre is alkalmasak. A cég a fõvárostól dél-nyugatra, az M5-ös autópálya és az M0-s körgyûrû keresztezõdése mellett fejleszti a ProLogis Park Budapest–Gyált. A park összesen kilenc disztribúciós létesítménybõl fog állni, amelyek százötvenezer négyzetméter raktárés irodaterületet foglalnak magukba. A kilencbõl eddig három épület készült el, amelyeket már lízingelnek is a felhasználók.
n
A Nagel Csoport Európa egyik legnagyobb élelmiszer logisztikusa és mintegy 70 éve sok neves élelmiszeripari vállalat és kereskedõ cég szállítmányozó partnere. Hosszú évek óta a hûtést igénylõ élelmiszerek szállítására szakosodott, valamint a hûtött élelmiszerek legjelentõsebb disztribútora. A Nagel Csoportban 6500-an dolgoznak, akik 2300 hûtõszerelvénnyel, zárt hûtõláncban, a lehetõ leggyorsabban szállítják ki az árut. A vállalat 1935-ben alakult és 1991 óta DIN ISO szabványnak megfelelõ minõsítéssel és európai uniós engedélyekkel is rendelkezik. A Nagel Airfreight, a csoport egyik leányvállalata a legérzékenyebb romlandó áruk légi fuvarozását vállalja világszerte. A Nagel Hungária, a nemzetközi Nagel Csoport budaörsi székhelyû leányvállalata tavaly novemberben mutatkozott be a hazai szakmai nyilvánosság elõtt. A tájékoztatón 70 új budapesti munkahely teremtését ígérték 2005-re. Magyarországon belül a cég 24 óra alatt, míg a környezõ európai országokba 24/72 órás kiszállítási rendszerrel dolgozik.
Az Auchan az outsourcing híve Logisztikát tekintve, az Auchan más megoldás mellett tette le a voksát, mint a többi hipermarketlánc. Amíg a Tesco saját logisztikai megoldást épített ki, addig a cég egy outsourcing partnert, a Tibbett & Brittent választotta ezen feladatok megoldására. Francois Le Joncour, az Auchan ellátási lánc igazgatója szerint az eltérést a szemléletbeli különbség okozza. Az outsourcing nem kimondott szabály az Auchannál. Nyugat-Európában és Franciaországban például más logisztikai megoldásaik is vannak. Magyarországon hat éve vannak jelen, s a logisztikai tevékenységet átadták egy külsõ szolgáltatónak. A logisztikában az Auchan hozza a stratégiai döntéseket, a raktár és az összes berendezés is a tulajdonukban van. A fizikai folyamatok mûködtetése viszont egy külsõ cég feladata. Az Auchan az áruházakba fektet be, hogy a legolcsóbbak lehessenek. Rugalmas rendszerben gondolkodnak, hogy költséghatékony ellátó láncot tudjanak biztosítani. A rendszer két részbõl tevõdik össze: a rendelés feladási részbõl (amely a beszerzési osztály és a szállítók között helyezkedik el) és az áruházak és a raktárak között mûködõ részbõl. Az Auchan a lánc közepén van, de a logisztikának integrálnia kell a teljes ellátó láncot, a beszállítóktól a vevõkig. A áruházak mindennap megkapják a logisztikai rendszerben a kért mennyiségeket. Az árut a megrende-
lés alapján a raktárban fogadják, és a helyére tárolják a termékeket. A komissiózás után az áruházak által megszabott idõintervallumban történik a kiszállítás. Naponta átlagosan mintegy 60–80 kamiont indítanak útnak, ez napi 2500 paletta célba juttatását jelenti. A munka során egyaránt alkalmazzák a közvetlen szállítást – amikor a szállítók közvetlenül az áruházakba viszik a terméket –, a cross dockingot és saját raktározást. Miután az Exel megvásárolta a Tibbett & Brittent, így elképzelhetõ némi módosulás a logisztikában. Nemzetközileg és Franciaország viszonylatában viszont nemigen lesz változás. Az Auchannak megvan az az elõnye, hogy olcsó árakon, kis raktárkészlettel dolgozik. A logisztikát tekintve viszont kevesen vannak, akik megfelelõ tapasztalattal és háttérrel rendelkeznek. A kereskedelmi logisztika szegmensében most csak három olyan céget lehet felsorolni – az Exelt, a Rynartot és a Wincantont –, amelyek rendelkeznek megfelelõ háttérrel és tapasztalattal.
8
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kedvezményes elõfizetési akció 2005. március 31-ig MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • • • •
a szakma mértékadó lapja közlekedéspolitika EU-információk közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
2005. február 16.
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés p Navigátor p Magyar Közlekedés és Navigátor
10 000 Ft/év 5000 Ft/év 14 000 Ft/év
Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . Fax: . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ................... aláírás P. H.
Széchenyi István Egyetem – Gyõr felvételt hirdet
KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI és GAZDÁLKODÁSI fõiskolai szak alapképzésére (6 félév) e-learning alapú távoktatási tagozatra. A tavaly megkezdett e-learning alapú közlekedésmérnök képzés után az idén a gazdálkodási szakon is – az országban elsõként – intézményünk elindítja ezt a korszerû oktatási formát. Az érdeklõdõk a jelentkezési feltételekrõl tájékoztatót és pontszámítási útmutatót az Egyetem honlapján (www.sze.hu/Felvételi) kaphatnak. Jelentkezési határidõ: 2005. február 15. A képzés önköltséges, a tandíj, tartalmazza valamennyi tananyag, valamint az elsõ vizsgák díját.
EUROTRANSIT B.V. Független vámügynökség és jogi képviselet. Tel.: (31) 10-2 94 44 22; Fax: (31) 10-2 94 44 21 E-mail:
[email protected]
Mi megoldjuk az ön problémáit! Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER «
OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
„Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor – magyarországi képviselõje” Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
