cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIII. évfolyam, 6. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
1052 Bp., Apáczai Csere János u. 11. Tel.: 484-6407 Fax: 484-6405 E-mail:
[email protected] Web: www.mle.hu
Ára: 420 Ft
2005. március 30.
Negyvenmilliárd jármûkorszerûsítésre
KRÓNIKA Wáberer György kitüntetése
Nemzeti ünnepünk alkalmából, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnök-vezérigazgatója és az MKFE elnöke a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozás területén végzett kiemelkedõ vállalkozás szervezési és fejlesztési, szakmai irányítási tevékenységének elismeréséül.
„Mosolyban utazunk” Jelentõs kommunikációs sikert hozott a MÁV Rt. részére a „Mosolyban utazunk” motivációs kampány. Az akcióban 2800 jegyvizsgáló vett részt, akik a kulturált utaskiszolgálásra törekedtek. A vonatokon szolgálatot teljesítõk hozzáállása, munkájuk színvonala nagyban befolyásolja a MÁV megítélését, a szolgáltató vállalat kialakulását. Ismételten bebizonyosodott az utasok értékelik a készséges kiszolgálást. Értékelés április 5-én lesz.
Logisztikai park Óbudán Az OTP Ingatlan Alap telket vásárolt az óbudai Szõlõkert utcában, ahol Aquincum Logisztikai Park néven megkezdte egy 5000 négyzetméteres raktárat és 2000 négyzetméteres irodát tartalmazó létesítmény építését – adta hírül a Napi Gazdaság az alap hírlevele alapján.
A Stadler nyerte az elõvárosi tendert A Magyar Államvasutak Rt. elõvárosi kocsiparkjának megújítására már 2003-ban határozott szándékot mutatott, hiszen 40 milliárd forintos projektet írt ki – tegyük hozzá, alapvetõen banki hitel finanszírozásával. A versenytárgyalások a napokban fejezõdtek be, s ennek eredményeként a Ganz TranselektroStadler gyárthat két éven belül harminc, illetve opciós üzletként további 30 vonatot a hazai állami vasúttársaságnak. E szerelvények a tervek szerint a fõváros és Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, illetve Tatabánya között közlekednek majd. A MÁV Rt. üzletpolitikájában kiemelt szerepet kap az elõvárosi vasúti közlekedés, s ennek egyik legfontosabb eleme a korszerû, gyors, kényelmes jármûpark kialakítása. Legjellemzõbb a Desiro motorvonatok beállítása a Budapest–Esztergom vonalon, ahol a jelenlegi 13 szerelvény mellett az idén és a következõ évben újabb tíz vonat áll a menetrendbe. A többi vonal megújítását célozta az a tender, amelyet még 2003-ban hirdetett meg a MÁV Rt., s amelynek végsõ eredményét március 17-én tették közzé. A pályázatról, illetve annak eredményérõl Gaál Gyula, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, Mándoki Zoltán, vezérigazgató, Lékai Gusztáv és Matéczné Németh Ágnes fõigazgatók adtak tájékoztatást. A pályázók között nagynevû cégek szerepeltek, amelyben feltehetõleg az is közrejátszhatott, hogy a MÁV ezúttal nem egy új típus kialakítását várta el, hanem olyan szerelvények szállítását kérte, amelyek már más országokban, vonalakon bizonyítottak. Összesen hat gyártó jelentkezett – a francia Alstom, a német Bombardier, a CAF, a Mitsui, a Siemens, valamint a Ganz Transelektro-Stadler. Végül, csak négy cég adott be pályázatot tavaly õsszel a GKM, a társaság igazgatósága és felügyelõ bizottsága, valamint külsõ szakértõk és auditorok alkotta közbeszerzési bizottságnak. Közülük is csak hármat találtak sikeresnek a bírálat során, majd ezt a konkrét kereskedelmi tárgyalások
követték. Sajnálatos módon, ebben a körben esett ki az Alstom – Lékai Gusztáv társasági szolgáltató és irá-
nyítási fõigazgató szavai szerint –, nem vállalták a MÁV Rt. által megkövetelt feltételeket, illetve õk ma-
Várhatóan rövidesen a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordul a MÁV elõvárosi motorvonatok beszerzésére kiírt tenderének második helyezettje, a Bombardier Transportation – mondta Stephan Krenz, a társaság kereskedelmi alelnöke. A cég még nem kapta meg a pályázattal kapcsolatos hivatalos értékelõ lapot a MÁV-tól, de a nyilvánosságra került adatok, információk alapján úgy látja, hogy több ponton is kifogásolható a MÁV eljárása. A vasúttársaság a pályázat gyõzteseként a svájci Stadlert hirdette ki. A gyõztes a súlyozott adatok alapján 929,08 pontot, míg a Bombardier 922,51 pontot szerzett, de az utóbbi cég a tizenöt kategória legtöbbjében magasabb pontszámot szerzett vetélytársánál. A svájciak részben a karbantartási költségekre kapott pontszámukkal húzhattak el némileg, a Stadler erre 150 pontot, míg a Bombardier 111,81 pontot gyûjtött be. Szintén jelentõs pontkülönbség mutatkozott a vonattovábbítás energiaköltsége kapcsán: itt a Bombardier 69,73, míg a Stadler 100 pontot szerzett. A Bombardier vezetõje ezt is csodálkozással fogadta, szerinte ugyanis azonos peremfeltételek mellett nem lehet akkora eltérés az energiafogyasztásban, ami indokolna ilyen pontkülönbséget. Elképzelhetõ, hogy a Bombardier nem elégszik meg azzal, hogy a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordul, hiszen az unió illetékes testületét is megkeresheti kifogásaival. A Bombardiernél úgy vélik, a kiértékelést szolgáló MÁV-táblázattal még nagyon sok baj van, szerintük egyszerûen nem a megfelelõ adatokat írták bele. A karbantartóbázis beruházására például évi 25,24 euró szerepel egy férõhelyre a Talentnél, a Flirtnél pedig 25,78 euró. Ezeket az öszszegeket egy-egy vonatra átszámolva, vagyis a 383-as illetve 375-ös férõhelyszámmal megszorozva mindkét a döntõig jutó pályázó éppen 9667 eurót hozott ki jármûvenként.
guk támasztottak új követelményeket. A kiírás szerint súlyozott pontrendszer alapján értékelték az ajánlatokat. Ebben nem csak a beszerzési érték, hanem a karbantartás, a takarítás, illetve az üzemeltetés költségei is jelentõs szerepet játszottak. A tárgyalások során jelentõs árengedményt sikerült a MÁV Rt.-nek elérnie, ám a végsõ döntést az utóbbi két szempont döntötte el. A szerzõdés értelmében – amelyet a következõ hónap során kell megkötni – a szállító az elsõ két motorvonatot 12 hónapon belül szállítja le, a többit pedig 24 hónapon belül. A nagyközönség azonban már korábban is megismerkedhet az új vonattal, mivel a szállító vállalta, hogy bemutató útra elküldi egy már mûködõ vonatát Magyarországra. Ami a finanszírozást illeti, arról a MÁV Rt. külön közbeszerzési eljárásban keres partnert. Elsõként ugyanis azt kellett tudni, hogy mire keresnek pénzügyi partnert. Miután a technikai adatok már ismertek, a tavaly júliusban meghirdetett banki tárgyalásokat hamarosan felújítják. R. J.
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Átalakul a Német Vasút A Német Vasút (Deutsche Bahn – DB) öt vállalati terület helyett a jövõben már csak három üzleti ágazatba kíván szervezõdni: a személyszállítás, a teherfuvarozás és logisztika, továbbá az infrastruktúra és szolgáltatások. Az infrastruktúra és szolgáltatások része lesz majd a három jelenleg meglevõ terület, úgymint a pályatest, személyi pályaudvarok és szolgáltatások. Lehetõvé válik több alárendelt részvénytársaság közös irányítása a holdingvezetés általános megbízottain keresztül. A teherfuvarozás és logisztika ágazatot Norbert Bensel, a jelenlegi személyzeti fõnök vezeti majd, aki a távozó fuvarozási és logisztikai fõnök, dr. Bernd Malmström helyébe lép. Bensel helyére a jogi részleg eddigi vezetõje, Margaret Suckale kerül. Stefan Garber jelenleg mûszaki és beszerzési meghatalmazott veszi át az infrastruktúra és szolgáltatások reszortját. Roland Heinisch – a Német Vasúthálózat Rt. (Deutsche Netz AG) jelenlegi elnöke –, a Német Vasúti Rendszer Szövetség (DB Systemverband) meghatalmazottja lesz, akinek a feladatköréhez a beszerzés, a technika és a nemzetközi kapcsolatok tartoznak majd.
Az átszervezéssel az eddigi részvénytársaságok elveszítik a befolyásukat stratégiai és finanszírozási kérdésekben. Ezáltal már csak az operatív üzlet marad a számukra. „A DBkonszern integrált konszern. Ennek megfelelõen alakítandó ki a vezetési rendszere – idéz a Berliner Zeitung egy belsõ DB-iratból. A német parlament frakciói közül a Szövetség 90, a Zöldek, a CDU/CSU és az FDP közlekedéspolitikai szóvivõi heves kritikával illetik a tervezett konszernátalakítást, mivel az ellentmond az 1994-es vasúti reform gondolatának. B. M.
Ro-La Triesztbõl Salzburgba Az olasz logisztikai vállalat, az Alpe Adria Spa most kombinált összeköttetést kínál guruló országút (Ro-La) formájában Ausztriába. Az útvonalon a napi 300–350 nehéz teherjármûnek – amelyek Törökországból és a Közel-Keletrõl Triesztbe érkeznek, és a rendeltetésük Közép- és Kelet-Európa – egy részét vasútra irányítják át. Az Alpe Adria a Friaul-Julia Veneto tartományi kormány, a trieszti kikötõfelügyelet és Trenitalia Cargo közös vállalata.
Az osztrák Intercontainer AG-val és az Osztrák Államvasúttal (ÖBB) együttmûködésben végzett szolgáltatásért az udinei tartományi kormány 71 százalékos rakodási faktornál jármûvenként 33 euró hozzájárulást fizet. Amennyiben kisebb mértékû a rakománnyal való telítettség, mint ez a határ, a támogatás arányosan csökken. A szolgáltatást fokozatosan az év 365 napjára kiterjesztik. Már február végén kettõrõl háromra nõtt a heti megkezdett utak száma. B. M.
Német úthasználati díj, emelkedõ bevételek A német autópályákon a teherautókra kirótt úthasználati díjakból származó bevételek a bevezetés utáni második hónapban kis mértékben emelkedtek, és 215 millió euróra rúgtak. Ez teljesen megfelel a várakozásainknak – mondta a szövetségi közlekedési minisztérium szóvivõje. A fizetendõ díjat elbliccelõk aránya továbbra is nagyon csekély, mind-
össze 3 százalék. Januárban 209 millió eurót szedtek be. A CDU/CSU frakció akkor pénzügyi hiánytól óvott. Az unió nézete szerint a bevételnek legkevesebb 250 millió euróra kellene rúgnia, hogy az évi 3 milliárd eurós célkitûzést elérjék. Manfred Stolpe szövetségi közlekedési miniszter ezt a kritikát visszautasította. B. M.
TNT Logistics Innight – személyi változások A TNT Logistics Innight éjszakai expressszolgáltató három menedzserétõl vált meg: Rüdiger Becker-Neumann értékesítési vezetõtõl, Carsten Leineweber németországi értékesítési vezetõtõl és Harald Wöllmecke szállítási igazgatótól. Ágazati hírek szerint a három ember Georg Kierdorf korábbi ügyvezetõ csapatába tartozott. Utóbbit tavaly novemberben bocsátották el. A TNT Logistics szóvivõje cáfolta, hogy összefüggés lenne Kierdorf és a mostani három vezetõ elbocsátása között. A három manager egyszerûen csak nem élvezte tovább a vállalatvezetés bizalmát. Március 1-jétõl Christian Fürstaller ügyvezetõ Corina Aldingert hozta be a vállalatba az értékesítés-irányítás vezetõjének, Stefanidis Evstahiost pedig értékesítési projektvezetõnek, Manfred Strupkus
2005. március 30.
Gebrüder Weiss:
Új terminál Bécs mellett Az osztrák Gebrüder Weiss szállítmányozó konszern a Bécs melletti Maria Lanzendorfban eddigi legnagyobb terminálját építi. A voralbergi logisztikai szolgáltató saját adatai szerint 50 millió eurót ruház be a tervezetbe. A vállalat vezetõi a Maria Lanzendorf-i polgármester és a tartományi fõnök társaságában (képünkön) március elején rakták le az 50 000 négyzetméteres létesítmény alapkövét. A Gebrüder Weiss 2006 elejétõl az eddigi öt telephelyét Bécs nagykörzetében, Maria Lanzendorfba akarja koncentrálni. Az eddigi létesítményeket részben már kiszervezték, egy részüket még árulják. A csúcstechnológiai tectraxx logisztikai részleg strebersdofi és Wiener Neudorf-i telephelyei a jövõben is megmaradnak. A jelenleg még a Grossendorfban mûködõ javító-karbantartó központot rövidesen a Wiener Neudorf-i telephelybe integrálják. A befektetéssel egyértelmûen a kelet-ausztriai telephely mellett tettük le a garast – mondta Wofgang
Niessner, a Gebrüder Weiss elnökvezérigazgatója. A közúti fuvarozás mellett 450 dolgozó végzi Maria Lanzendorfban a légi és tengeri fuvarozást és a logisztikai szerzõdéseket is lebonyolít. Az 50 000 négyzetméteres létesítmény felölel 7500 négyzetméteres irodarészt, továbbá raktár- és átrakodó területet. A magaspolcos raktár és az úgynevezett blokktároló 39 000 raklapot képes befogadni. A techni-
kai infrastruktúrához tartozik egy elektromos függõvasút. Ez újdonság Európában és egyúttal a legkorszerûbb színvonal a szállítástechnikában. A függõvasút 800 méter hosszú és a fotellifthez hasonlítható – hangsúlyozta Niessner. – 3,5 méter magasságban szállítják az árut hosszú szakaszon épületen belül, például a tárolóhelyrõl a rakodókapuig. B. M.
Múzeum a Covent Garden mellett
London közlekedési emlékei Vitathatatlan tény, hogy a földrész elsõ földalattiját Budapesten helyezték üzembe, de már korábban „munkába” állt Londonban a földalatti vasút. Amúgy is sok azonosság van a két fõváros közlekedési rendszerének kialakulásban, szinte egyszerre indult meg a lóvasút, majd a földalatti, végül pedig a taxiközlekedés. Mára viszont eltûnt Londonból a villamos és a troli, ezt már csak híres Transport Museum falai között nézhetjük meg. Az angol fõváros egyik leghíresebb része a Covent Garden. Itt van (volt) a híres piac, az operaház, megannyi színház, s az egykori virágpiac. Ez utóbbiban kapott helyet a londoni közlekedési múzeum, amely ugyan lényegesen kisebb, mint a budapesti városligeti, viszont csak és kizárólag a városi közlekedés emlékeit mutatja be. Már a belépéskor meghökkenünk, hiszen az elsõ londoni lóvasút várja a látogatót. Beljebb pedig a
megannyi csoda, a közlekedés történetének legutóbbi 200 évét felsorakoztató emlékek között olyan kuriózumok szerepelnek, mint az elsõ londoni taxi vagy a földalatti építését bemutató eredeti méretû „makett”. Látható az elsõ gõzmeghajtású metró, az elektromos vontatás elsõ tárgyi emlékei, de még komplett szerelvények is, amelyekbe akár be is ülhetünk. Itt minden emberközeli, minden kipróbálható és megélhetõ. Például a híres londoni emeletes
busz „fejlõdéstörténete”, vagy a földalatti irányítási rendszere, amely szintén mûködõ és tesztelhetõ. Az egyetlen kivétel a legújabb londoni taxi, amely már a kerekesszék befogadására is alkalmas kiegészítõ berendezéssel van ellátva, de itt, a múzeumban csak tisztes távolságból lehet tanulmányozni. Egyáltalán, minden kipróbálható, testközelbõl élvezhetõ. Beleélhetjük magunkat a valamikori kalauzok életébe, de akár a lóvasút hajtójaként vagy egy korabeli metró vezetõjeként is kipróbálhatjuk tudásunkat. Ez utóbbi már a legkorszerûbb technika, hiszen számítógép vezérelte szimulátor áll a látogatók rendelkezésére, négy vezetõállásban is kipróbálhatják rátermettségüket. R. J.
az egész országra kiterjedõ értékesítési központ irányítója és Wolfgang Burgfeld a Landtechnik vezetõje lett. Burgfeld 2003-ig már dolgozott az akkor még független vállalatnál és azóta az LPR-nél és a Night-Star Expressnél dolgozott. Stefanidis a Mondo csoporttól érkezett. Belül is történtek változások. Stephan Vogel átvette Christian Fürstallertõl az értékesítést és a ügyfélszolgálatot. Ezzel az ágazatért egészében felelõs. Fürtstaller azonban továbbra is a vezetésben marad. Új feladatokat vesz át Berthold Lang, akit mint szállítási igazgatót Jutta Ehrmann támogat. Ehrmann a TNT Logistics átszervezési és projektigazgatója lesz. Michael Grimm a jövõben az autóipari központot vezeti. B. M.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Szerkesztõ: Bárány Tibor n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi szerkesztõ: Bognár Mária, Kiss Anikó n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Alapítva: 1870 Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
kiadóban n Pénzügyek: European Transport Press
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2005. március 30.
Ünnepi kitüntetések március 15-e alkalmából Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából a köztársasági elnök nevében állami kitüntetéseket adott át.
Molnár László Aurél, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság fõtanácsosa. A közúthálózat fejlesztése és mûködtetése terén kifejtett több évtizedes kiemelkedõ szakmai munkája elismeréséül.
A KITÜNTETÉST A PARLAMENTBEN VETTE ÁT:
Szakmáry László, a Hódmezõvásárhelyi Útépítõ Kft. (HÓDÚT Kft.) nyugállományú ügyvezetõ igazgatója. A közlekedés területén eltöltött több mint négy évtizedes tevékenysége, életpályája elismeréséül.
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt: dr. Udvari László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt miniszteri biztosa, a MÁV Rt. Igazgató Tanácsának volt elnöke. A MÁV Rt. átalakítás kormányzati miniszteri biztosa és egyben a MÁV Rt. Igazgatósága elnökeként kifejtett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül, melynek eredményeképp a MÁV Rt. szervezetileg megújult, mûködése megfelel az EUkövetelményeknek.
A KITÜNTETÉST A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUMBAN VETTE ÁT: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt: Dr. Fazekas János Illés, a Szolnoki MÁV Kórház és Rendelõintézet Intézeti Osztályának osztályvezetõ fõorvosa. Több évtizedes gyógyító munkássága, a betegellátás színvonalának fejlesztése érdekében végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül. Dr. Gáspár László, a közlekedéstudomány doktora, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. tudományos igazgatója. Az útügyi tudományos kutatás területén végzett több mint három évtizedes, nemzetközileg is elismert kiemelkedõ munkássága elismeréséül.
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt: Farkas Antal, a Vas Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. Több évtizeden át a közlekedésigazgatás szolgálatában kifejtett, valamint a közlekedés ügye iránt elkötelezett, magas színvonalon végzett hatósági szakmai munkája és vezetõi tevékenysége elismeréséül. Kiss Sándorné dr., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Jogi Fõosztályának fõosztályvezetõ helyettese. A közlekedés terén végzett több évtizedes munkája, a közlekedésre, kiemelt figyelemmel a légiközlekedésre vonatkozó joganyag, valamint a gazdasági életet érintõ szabályozások jogharmonizációjában, EU-konform módon történõ újraszabályozásában végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül.
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt: Dr. Tóth Bálint, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. mûszaki koordinátora. A közlekedési ágazatnál eltöltött kiemelkedõen eredményes elemzõés kutatótevékenysége, valamint a közlekedési hálózatok védelmi célú fejlesztésének elismeréséül.
dr. Hajnal Zsuzsanna, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Hálózatfejlesztési Fõosztály, Hálózattervezési és Elõkészítési Osztály osztályvezetõje; Hórvölgyi Lajos, a Nemzeti Autópálya Rt. Hálózatfejlesztési Igazgatóság hálózatfejlesztési igazgatója; Juhász József, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Közúti Közlekedési Szolgáltatók Szövetsége ügyvezetõ igazgatója; Lázár Rózsa, a Tisza Volán Rt. Személyszállítási Üzletág Csongrád Megyei Helyközi és Helyi Közszolgáltató Üzletág Hódmezõvásárhelyi Kirendeltség kirendeltség-igazgatója; Tamási Pálné dr., az Állami Autópálya Kezelõ Rt. vezetõ jogtanácsosa; Tóbiás Gáborné, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. tagozatvezetõ helyettese; Tóth József András, a Polgári Légiközlekedési Hatóság repülésmûszaki felügyelõje; dr. Vízvári György, a Dunai Vízirendészeti Rendõrkapitányság kapitányságvezetõje.
*** A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban március 10-én adta át Kóka János miniszter nevében Szanyi Tibor politikai államtitkár a nemzeti ünnep alkalmából adományozott kitüntetéseket. (Összeállításunkban a közlekedés területén dolgozó kitüntetetteket soroljuk fel.)
Baross Gábor-díjat kaptak: Kádár Pálné, a MÁV Rt. Társasági Szolgáltatás Beruházási Szolgáltató Egység régióvezetõje; Kovács György, GKM Hajózási Fõosztály, kikötõi fejlesztések koordinátora; Revuczky Gyula, a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója; Saslics Elemér, a VOLÁN Egyesülés vezérigazgatója; dr. Széles Erzsébet, a Vasútegészségügyi Kht. foglalkozásegészségügyi igazgatója; Varga György, a Gyõr-SopronEbenfurti Vasút Rt. pályavasúti irodavezetõje.
„A Közlekedésért” érdemérem kitüntetésben részesültek: Ádám Terézia, a Közlekedési Fõfelügyelet Személyügyi és Oktatási Önálló Csoport osztályvezetõje; dr. Bába Blanka, a Vasútegészségügyi Kht. debreceni Egészségügyi Központ munkapszichológusa; Dániel Károly, a GKM Vasúti Közlekedési Fõosztály vezetõ fõtanácsosa; Dobai Sándor Kálmán, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület egyesületi elnöke; Gáspár Zoltán, a Szombathelyi Ipartestület titkára; Gerecs László, a MÁV Rt. pécsi Területi Gépészeti Központ fenntartási osztályvezetõje; dr. Gulyás András, az Állami Közúti Mûszaki és Információs Kht. információs igazgatója; Gyuris Éva, a GKM Nemzetközi Koordinációs Fõosztályának vezetõ fõtanácsosa, EU-referense;
Miniszteri Elismerést kaptak: Ádám Imre, a Borsod-AbaújZemplén Megyei FUVOSZ elnöke; Boros Tiborné, a Vasútegészségügyi Kht. balatonfüredi Szív-Érrendszeri Gyógyító és Rehabilitációs Intézet ápolónõje; dr. Denke Zsolt, a GKM Közlekedéspolitikai Fõosztály tanácsosa; Ferkel László, a Polgári Légiközlekedési Biztonsági Szervezet légiközlekedési esemény kivizsgáló repülésbiztonsági elemzõje; Frohner Györgyné, az Állami Közúti Mûszaki és Információs Kht. Humánpolitikai Önálló Csoport nyugdíjas társadalombiztosítási ügyintézõje; Gémesi Levente, a Központi Közlekedési Felügyelet, Vasúti Felügyelet, Vasútgépészeti Osztály fõtanácsosa; Halász Gyula, a GKM Közlekedéspolitikai Fõosztály vezetõ fõtanácsosa; dr. Horváth Ilona, a Budai MÁV Kórház, Radiológiai Osztály, osztályvezetõ fõorvosa; Létay Mariann, a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet gazdasági igazgatója; Perjési Attila, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat navigációs szakreferense; Rétháti András, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, ISPA / Kohéziós Alap Projektek Fõosztálya, fõosztályvezetõje; Szabó János, a Polgári Légiközlekedési Hatóság, üzemeltetési felügyelõje; Szikora Mária, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. gazdasági igazgatója; Szõke Istvánné, az Állami Autópálya Kezelõ Rt. Balatonvilágosi Mérnökség gazdasági elõadója; dr. Vogt Gábor, a MÁV Kórház és Rendelõintézet Szemészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa; Wágner Lajos, a MÁV Rt. Gépészeti Üzletág Területi Gépészeti Központ, Budapest-Keleti Fenntartási Mûhely, jármûvillamossági szerelõje.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Kollár László Az 54 éves okleveles építõmérnök 2005. január elseje óta a JászNagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. Tanulmányait a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskolán, valamint a Budapesti Mûszaki Egyetem Építõmérnöki Karán folytatta. Pályáját kivitelezõként, tervezõként kezdte, majd a megyei Tanács ÉKV (építés-közlekedés-vízügy) osztályán forgalom szabályozási mérnökként dolgozott. 1983 július 1-jétõl a tanács közlekedési osztálya hatósági csoportjának vezetõje volt. Itt útépítések, hídépítések engedélyeivel foglalkozott: egyebek között a 4-es fõút Szolnok déli elkerülõ szakaszának elsõ és második üteme és a 33-as út tiszafüredi átkelési szakasza tervei fordultak meg íróasztalán, az állami és önkormányzati közúthálózat hatósági feladatait végezte. 1991-ben – amikor létrejött az Egységes Közlekedési Hatóság – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet közúti, vasúti és hajózási osztályának vezetõje lett egészen 2004. december 31-ig. Nõs, két lánya van: a nagyobbik másodéves joghallgató, a kisebbik – leendõ közgazdász – még az érettségijére készül. Kikapcsolódásul olvas, vagy családjával az országot járja. A Holt-Tisza mentén lévõ hétvégi házának kertjében is szívesen pihen. – Új igazgatóként sem a hellyel, sem a munkatársakkal nem kellett ismerkednie. Mivel kezdte tevékenységét? –A személyzeti munkával. Vezetõtársaim kiválasztása mára már befejezõdött. A közúti és a jármû-felügyeleti osztály élére került új vezetõ, a többi maradt hivatalában. 63 fõs gárdát irányítok: nem túl nagy a csapat, de a megye és a jármûállomány nagyságához igazodva alakult ki az évek során ez a létszám, ami a megszaporodó feladatokhoz már kevésnek bizonyul. – Mindent egy helyen, itt Szolnokon talál, akinek a Közlekedési Felügyelettel van dolga? – Igen, az Indóház utca 8. szám alatt van központi telephelyünk. Itt – egy mûszakban mûködõ – háromsoros jármûvizsgacsarnok, számítógépes jármûvezetõi vizsgaterem (ideiglenesen berendezve) áll az ügyfelek rendelkezésére. Bázisunk bõvítésére már készen vannak a tervek, de a megvalósításhoz még hiányoznak az anyagi lehetõségek. A 200 millió forintot saját bevételeinkbõl nem tudjuk kigazdálkodni, kell a központi segítség is, hogy 1-2 éven belül felépüljön a gépjármûvezetõk számítógépes vizsgaterme és a saját gyakorlópálya. (Az ószolnoki vasúti pályaudvar mellett – mûemléki védettséget élvezõ környezetben – tervezzük az építkezést, a Mûemléki Felügyelõség engedélyével már rendelkezünk.) – Hogyan igazodnak a megnövekedett feladatokhoz? – A jármû mûszaki vizsgáztatás területén hálózatépítés folyik. 16 kijelölt és 6 kihelyezett külsõ vizsgabázisunk számát és tevékenységét bõvítjük. Eddig kijáró vizsgabiztosaink vizsgáztatták a jármûveket, s csak egy helyen volt alkalmazotti vizsgabiztos. A megyeszékhely, Szolnok eléggé a megye szélén fekszik, s a nagyobb települések 50–100 kilométerre vannak tõlünk, így az ügyfelek egy része ezért más, hozzá közelebb esõ megyét választott. A hálózatbõvítés célja a mûszaki vizsga kapacitásának növelése, mely után remélhetõleg már kevesebben mennek el. – Mekkora a közúti jármûállomány a megyében? – 2002-ben összesen 99 395 jármû szerepelt a nyilvántartásban, ebbõl 79 972 személygépkocsi és 12 515 tehergépjármû. A statisztikai számok a jármûállománnyal együtt gyarapodnak. 2003-ban 33 948 (23 135-öt a saját bázisunkon, 10 813-at kihelyezett vizsgahelyeken), 2004-ben 40 502 jármû mûszaki vizsgát végeztünk el (26 603-at a KF központjában, 13 899-et külsõ vizsgahelyeken). 2004-ben közúti ellenõrzés alkalmával 12 185 jármûvet vizsgáltunk meg és 11,58 százalékuk esetében találtunk hiányosságot. Többségüket mûszaki vizsgára rendeltük be (az 1462 esetbõl csaknem ezer jármû más megyéhez tartozott). 4163 hazai közúti szolgáltatót és 627 külföldi fuvarozót ellenõriztünk, fõként a fõutakon. Munkánkat két, AETR-ellenõrzésre felszerelt és egy tengelysúly-ellenõrzõ gépkocsi segíti. Tavaly 848 jármû 3870 tachográf korongját ellenõriztük közúti ellenõrzésen, s csaknem egyharmadukat „meghiányoltuk”. Telephelyi ellenõrzésen 11 141 korongot ellenõriztünk, s 9 százalékukat nem találtuk megfelelõnek. – Milyen útravalót kapott kinevezésekor? – Mindenekelõtt a szakmaiságot kell szem elõtt tartanunk, s ügyfélbarát, szolgáltató hatóságként kell dolgoznunk. Emelni kell ellenõrzéseink számát, s a közlekedésbiztonságra, a környezet védelmére kell koncentrálnunk. Tranzitmegye vagyunk, átzúdul rajtunk a forgalom. Sajnos 11 százalékkal nõtt a balesetek száma megyénkben (több a könnyû sérüléssel végzõdõ, és kevesebb a súlyos, tragikus végû baleset). Kevés az oktatás, az ellenõrzés, ha a közlekedõk nem tartják be a szabályokat, nem javul a statisztika. Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Új idõszak az árufuvarozásban, utasbarát személyszállítás
Átalakult az Osztrák Államvasút Új szervezeti egységeivel együtt 2005. január 1-jén megkezdte munkáját az ÖBB Holding AG. Az eddigi ÖBB helyébe egy olyan vállalkozási forma lépett, amelyben egy vezetõ társaság mellett gazdaságilag önálló és saját felelõsségû részvénytársaságok (AG) és kft.-k (GmbH) vannak. Ezáltal a vasút gazdaságossága és versenyképessége hosszú távon biztosítva lesz. Ahogyan ezt a szövetségi vasútszerkezetrõl szóló 2003-as törvény elõirányozta, 2004. április 20-án megalakult az ÖBB-Holding AG. Az államé a részvények 100 százaléka, a tulajdonosi jogokat a szövetségi közlekedési, innovációs és technológiai minisztérium gyakorolja. Az ÖBB-Holding AG fõ feladata a tulajdonosi jogok gyakorlása – a mellérendelt társaságok esetében is –, továbbá az egész konszern egységes stratégiai irányítása. Az Osztrák Államvasút vállalatai: ÖBB-Holding AG, ÖBB-Dienstleistung GmbH (szolgáltatás), ÖBB-Infrastruktur Bau AG (infrastruktúra-építés), ÖBB-Infrastruktur Betrieb AG (infrastruktúra-üzemeltetés), ÖBB-Personenverkehr AG (vasúti személyszállítás), Rail Cargo Austria AG (vasúti áruszállítás), ÖBB-Traktion GmbH (vontatási ágazat), ÖBB-Technisches Services GmbH (technikai szolgáltatás), Immobilienmanegent GmbH (ingatlanigazgatás). Az ÖBB-Holding AG-ben szereplõ társaságok egyikeként a vasúti áruszállító Rail Cargo Austria AG a vasút 170 éves történetében elsõ ízben lép fel önálló vállalatként a hazai és a nemzetközi piacon. A 2003as szövetségi vasútszerkezeti törvény értelmében az ÖBB-Holding AG a Rail Cargo Austria AG részvényeinek 100 százalékával rendelkezik. A technikai támogatáshoz a Rail Cargo AG megtartja az ÖBB Traktion GmbH és az ÖBB Technische Sevices GmbH részvényeit. Az ÖBB-Güterverkehrbõl kilépve a Rail Cargo Austria AG most leányvállalatával – a Speditions Holding AG-vel – együtt kizárólagos szállítmányozási és logisztikai cégként mûködik a nemzetközi piacon. A vezetés a vállalatot most szerveze-
Új vasúti vezetõk A Magyar Államvasút Rt. vezérigazgatója, Mándoki Zoltán március 11-i hatállyal új vezetõt nevezett ki a társaság gépészeti üzletágának élére. Zsákay László György 1963-ban született, mérnök-közgazdász, s ezt megelõzõen a Dr. Lichtenberg® Consulting Magyarország Kft. operációs igazgatójaként dolgozott. Új vezérigazgató-helyettes irányítja a MÁV Rt. stratégiai területét március 21-e óta. Kozák Tamás 43 esztendõs közgazdász korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fogyasztóvédelmi és kereskedelmi fõosztályának élén állt.
Zsákay László György
Elnök-vezérigazgató: Ferdinand Schmidt és Gustav Poschalko
tileg is újrastrukturálta. A belsõ üzleti folyamatok optimalizálása révén tovább javulnak a Rail Cargo Austria AG szolgáltatásai, kínálati és minõségi tekintetben egyaránt. A vállalat célja, hogy tovább növelje piaci részesedését az európai fuvarozási és logisztikai piacon. A Rail Cargo Austria AG-nak három operatív, piaci üzleti területe van: a „Cargo & Logistik” egyes vasúti kocsik és irányvonatok forgalmára, az „Intermodal” a kombinált teherfuvarozásra és a „BEX Logistik” a darabárura és a tárolási logisztikára. A Rail Cargo Austria AG élén Gustav Poschalko és Ferdinand Schmidt áll. A vasúti személyszállító társaság, az ÖBB-Personenverkehr AG Felügyelõtanácsa 2005. január 18-i ülésén Wilhelmine Goldmannt, az ÖBB-Postbus GmbH ügyvezetõjét választották a Personenverkehr AG elnök-vezérigazgatójává, aki Rüdiger vorm Walde helyébe lép, és Stefan Wehinger elnök-vezérigazgatóval együtt fogja a vállalatot vezetni. Wilhelmine Goldmann a helyi közlekedésért lesz felelõs, a távolsági vonatforgalomért továbbra is Stefan Wehinger. Rüdiger vorm Walde, aki 2004 novembere óta töltötte be tisztségét, a Felügyelõ Tanáccsal egyetértésben 2005 januárjában vált ki a vezetésbõl. Az ÖBB-Personenverkehr utasbarát offenzívába kezdett az utazóközönség igényeihez igazított me-
Köszönet
1 %
2005. március 30.
A Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány köszönetet mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatták tevékenységüket. Az alapítvány számlájára 2004-ben 347 645 Ft érkezett. Kérik, hogy a közös cél érdekében idén is támogassák munkájukat. Adószámuk:
18042412-1-42
netrenddel és új vonatokkal. A személyforgalom három utascsoportra figyel. Terveznek nagyon gyors vonatokat, továbbá olyan vonatokat, amelyek gyakrabban megállnak, de még mindig elég gyorsak, s olyan ütemezett helyi forgalmat is, amely a távolsági forgalomhoz igazodik. Voralberg tartományban már mindez mûködik, a rendszert egész Ausztriára újra ki akarják terjeszteni. Az új vezetés mindenekelõtt a jármûparkot akarja megújítani. Az elsõ évben az elõirányzott 100 millió euró nyereséget nem fizetik ki osztalékként, hanem teljes egészében vasúti kocsikat vásárolunk rajta. A beruházási program mindenekelõtt a helyi forgalmat érinti. Havonta jelenleg 20 új gyorsvonati szerelvény kerül sínre, miközben ebbõl összesen 111-et rendeltek meg. A Salzburg–Bécs között üzembe helyezett „Talent” vonatok sikerességét jelzi a közel 20 százalékkal több utas már az elsõ hetekben. Legkésõbb 2010-ig a távolsági forgalom is új vonatokat fog kapni. Június közepétõl Bécs és Salzburg között naponta legalább egy vonat 2,5 órás menetidõvel fog közlekedni. Ez az expresszvonat legkésõbb három év múlva kétóránként közlekedik majd Bécs és Salzburg között. A jövõben két ÖBB-társaság gondoskodik majd arról, hogy további pályaudvarok építése, illetve átépítése gyorsan elõrehaladjon.
Kedves múzeumlátogatók! A közlekedés emlékeinek megõrzése és ápolása közös ügyünk. Tisztelettel kérjük, hogy 2004. évi jövedelemadójának 1 százalékát ajánlja fel a Közlekedési Múzeum részére. Adószám:
15308067-2-42 Köszönettel: a múzeum munkatársai
Bognár Mária
1 %
Kozák Tamás
FLIRT típusú motorvonatok Budapest elõvárosaiban A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. üdvözli a MÁV Rt. döntését, amelyben a Stadler Bussnang AG-t és annak FLIRT típusú motorvonatát hirdette ki gyõztesként a MÁV Rt. elõvárosi motorvonat szállítására és karbantartására kiírt közbeszerzési tenderén. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. a Stadler AG legnagyobb magyarországi alvállalkozója és a magyar alvállalkozók koordinátora. A Stadler elsõ két FLIRT típusú motorvonata 2006 márciusában kezdi meg mûködését a magyar utakon. A tendergyõzelem egy újabb kiemelkedõ állomása a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. dinamikus fejlõdésének és üzleti sikereinek. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. a MÁV villamos elõvárosi motorvonat szállítására és karbantartására kiírt közbeszerzési tenderén gyõztes svájci Stadler Bussnang AG legnagyobb magyarországi alvállalkozójaként, valamint a magyar alvállalkozók koordinátoraként vett részt. A MÁV Rt. 2005. március 18-án született döntésének értelmében, a szállítási és karbantartási szerzõdések aláírását követõen a Stadler Bussnang AG és Ganz Transelektro Közlekedési Rt. megkezdi a pályázatban vállaltak teljesítését. A megvalósítás elsõ lépéseként a Ganz Transelektro elindította a beszállítói megrendeléseket. A FLIRT motorvonatok hazai bemutatása egy több állomást magában foglaló road-show keretén belül 2005. április–május folyamán történik meg. A Stadler elsõ két FLIRT típusú motorvonata 2006 márciusában kezdi meg mûködését Magyarországon, majd ezt követõen havonta újabb 2-3 vonatot állítanak forgalomba. A flotta utolsó egysége a szállítási szerzõdések aláírása után két évvel érkezik meg. Az új vonatok a Budapest–Székesfehérvár, Budapest– Pusztaszabolcs és Budapest–Tatabánya vonalon közlekednek majd. A motorvonatok karbantartó üzeme Pusztaszabolcson kerül kialakításra. A FLIRT motorvonatot dinamikai jellemzõi és gazdaságos üzemeltetése teszik a legalkalmasabbá Budapest elõvárosi forgalmának lebonyolítására. Ez megköveteli a nagy indítási gyorsítást és lassítást, valamint a gyors utascsere feltételeinek biztosítását. A vonatok a forgalmi igényektõl függõen 4-5-6 kocsis összeállításban üzemeltethetõk. A vonatok dinamikai jellemzõi, szállítókapacitásának ru-
galmas változtathatósága, utasterének kismértékû módosítása alkalmassá teszi a FLIRT-öt intercity vonatként történõ alkalmazásra is. A FLIRT villamos berendezéseit úgy tervezték, hogy kétfrekvenciás jármûként az Európában szabványosított mindkét váltakozó áramú táplálási rendszerrõl is üzemeltethetõek legyenek. Svájc és Németország egyes elõvárosaiban már jelenleg is FLIRT-vonatok üzemelnek, emellett a MÁV rendelésén túl a Stadler AG további 113 vonatra már szállítási szerzõdést kötött. A FLIRT motorvonat gyártása részben, üzembehelyezése teljes egészében Magyarországon valósul meg. A Ganz Transelektro transzformátorokat és motorokat szállít a vonatokhoz, valamint koordinálja a belsõ terek kialakításában részt vevõ kisebb alvállalkozókat. Az összeszerelést a MÁV Északi Jármûjavítója végzi majd. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. által koordinált magyar cégek beszállítói részesedése az induló 20–23 százalékról a 15. motorvonatnál 27–30 százalékra nõ, és a 28. vonatnál eléri a 40–42 százalékot. Ezzel lehetõség nyílik a teljes elektromos-elektronikus hajtáslánc magyar gyártására. A beruházás megvalósulásával 2250 új magyar munkahely jön létre. Székely Péter, a Transelektro Csoport elnöke a társaság újabb sikere kapcsán kiemelte: „Büszkeséggel tölt el, hogy a MÁV Rt. elõvárosi motorvonattenderén a Stadler AG partnerei lehettünk. Közös sikerünk a térségben élõ lakosság közlekedési helyzetének javításán, valamint új munkahelyek teremtésén túl, jelentõs mértékben hozzájárul a magyar vasúti jármûgyártó ipar korszerû alapokon történõ újrateremtéséhez.”
KÖZÚT
2005. március 30.
Versenyképesség-javítás a cél Az Országgyûlésben a napokban elfogadták a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló törvényt, valamint döntöttek az azzal összefüggõ egyes törvények módosításáról. Módosították az M5-ös autópálya koncessziós szerzõdésérõl szóló országgyûlési határozatot is. Rt. látja el a jövõben a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait. Ahhoz, hogy a magántõke bevonásával folytatódhasson a gyorsforgalmi utak építése, át kell vennie a Nemzeti Autópálya Rt.-tõl a már megkezdett sztrádaszakaszokat, megtérítve azok ellenértékét. A közúti közlekedésrõl szóló törvény módosításáról is zárószavazást tartott a parlament: a képviselõk támogatták az elõterjesztést és annak sürgõs kihirdetését is.
n
Bérmegállapodás
Megfiatalítják az utakat Négy esztendeje kezdett az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) Rt. a gyorsforgalmiút-hálózat felújítási programjába. A nyolc évre tervezett projekt az idén tovább folytatódik, s ennek eredményeként már ebben az évben is kevesebb, mint 2 százaléknyi útfelület lesz öt esztendõnél idõsebb. A társaság költségvetésének közel harmadát fordítja útfelújításra ebben az évben, a zökkenõmentes forgalom biztosítása érdekében pedig 24 órás munkarendet ír elõ a felújítási munkákat végzõknek. A hazai gyorsforgalmi úthálózat burkolatának megújítása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen, ahogy nõ az autópályák hossza, úgy kell egyre nagyobb felületet karban tartani. Az Állami Autópálya Kezelõ Rt. szerint a burkolatok majd’ háromnegyede öt esztendõnél fiatalabb, és alig 2 százaléka idõsebb 10 esztendõnél. A felújítási munkálatok ebben az évben tovább folynak, az errõl szóló közbeszerzési pályázatok kiírása már megjelent.
A tervek szerint az idén az autósok kevesebb bosszankodással járó felújítási munkákkal találkoznak. Félpályás útlezárással négy helyen – elsõsorban az M3-as-on – kell számolni majd, s ez lesz a leghosszabb munka is, hiszen július közepétõl októberig tart majd. Ebben a projektben nem csak az útburkolat megújítása, hanem a felüljárók korszerûsítése is szerepel. Hasonló idõszakban kell számítani az M1-es Gyõrtõl Lébényig tartó szakaszán a
karbantartók munkájára, illetve az M1-M7 elválási pontjától az M0 körgyûrûig tartó részén részleges, illetve sáveltolásos lezárásokra. Újdonság, hogy az ÁAK 24 órás munkarendet követel meg ezen felújításoknál. Céljuk, hogy így minél kevesebb bosszúságot okozzanak a közlekedõknek, egyszersmind lerövidítve a kivitelezési munkálatokat. Az új követelmény vonatkozik az M5-ös autópálya kivezetõ szakaszának felújítására is, ahol csak egy-egy sávot zárnak majd le. A nyári idegenforgalmi szezon legkisebb zavarása a cél akkor, amikor az M1-es autópálya Tatabánya Óváros és Újváros közötti szakaszát augusztus 22-én kezdik meg, hogy október elejére be is fejezzék a munkákat. R. J.
BKIK Fuvarozói Klub
Megszületett a 2005. évi bérfejlesztések mértékérõl szóló megállapodás a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége és a munkavállalói oldalt képviselõ Közúti Közlekedési Szakszervezet között.
Magyar–osztrák vegyes-bizottsági ülés
Harmadik országos fuvarozás közösségi engedéllyel Bécsben tartották a legutóbbi magyar–osztrák közúti vegyes-bizottsági ülést, amelyen a felek megerõsítették, hogy a harmadik országos fuvarozás (egy másik állam és egy nem tagállam közötti áruszállítás, amelyben a tehergépjármû a honos országot érinti) engedélymentesen, azaz csupán a 881/92 EGK rendelet szerinti közösségi engedély birtoká-
5
Milliárdok a sztrádafelújításra
Törvénymódosítások a közúthálózatról
A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló törvényjavaslat célja, hogy az autópálya-törvény összhangba kerüljön az idei költségvetési törvénnyel – mondta a gazdasági tárca politikai államtitkára. Dióssy Gábor hozzátette: az új jogszabály a javasolt költségkímélõ megoldással hozzájárul az ország versenyképességének javításához és az eurózónához való csatlakozás elõsegítéséhez. A törvény a kormány február 19i határozatának megfelelõen nevesíti, hogy az Állami Autópálya Kezelõ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ban végezhetõ. A magyar fél az ülésen jelezte az osztrák félnek (fõként a személyszállító Volán-társaságok kérésére), hogy a meghibásodott GO-BOX-ok azonnal cseréje a menetrend szerinti járatok esetében megoldhatatlan, de egyéb esetekben is az utasok jelentõs megvárakoztatásával jár.
n
Eurosped Rt.-kirendeltség a horvát határon Az Eurosped Nemzetközi Fuvarozó és Szállítmányozó Rt. bõvítette határkirendeltségeinek hálózatát. A magyar–horvát határon Udvar határátkelõn március közepén nyitotta meg sikeres pályázat útján elnyert vámügynökségét, a közúti átkelõ kilépõ oldalán. A cég munkatársai a többi határkirendeltséghez hasonlóan, a nap 24 órájában fogadják az ügyfeleket, a határspedíciós-vámügynöki szolgáltatások teljes palettájával. Eurosped Rt., 1138 Budapest, Szekszárd u. 14. Telefon: (1) 450-9000; e-mail:
[email protected]; www.eurosped.hu
„Fuvarozói faktoring”, egy kiaknázatlan lehetõség A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara VI. osztályának árufuvarozói szakmai kollégiuma március 22én rendezte meg fuvarozói klubfoglalkozását a Régi Sípos Halászkert emeleti különtermében. A programban elõadás hangzott el a vasúti szállítmányozás helyzetérõl (dr. Kopp Miklós, MÁVTRANSSPED), bemutatkozott a Spar Magyarország Kft. logisztikai rendszere (Janus Mihály, logisztikai vezetõ). Dr. Martinkó Károly, az Akkord VF Rt. vezérigazgatója a „fuvarozói faktoring” kiaknázatlan forráslehetõségérõl tartott elõadást. A vállalkozások növekedési terveit rendre keresztül húzza a vevõállományban fekvõ pénztõke, a cash-flow szûke és a kellõ hitelbiztosítékok hiánya. A faktorcég e lehetetlen helyzetre kínál megoldást. Megelõlegezi a számlakövetelések összegét, kezeli a vevõállományt (követelés-nyilvántartást vezet), gondoskodik a beszedésrõl és átvállalja a hitel kockázatát (vevõre szóló hitelbiztosítás).
Nem tartozik a faktoring fogalmába a lejárt, vitatott, vagy peresített követelés és a kereskedelmen kívüli követelések adásvétele, behajtása. A robbanásszerûen fejlõdõ szolgáltatási szektor életét megkeserítik a nehezedõ szerzõdéses fizetési határidõk, s az ezeken is átlépõ csúszások. A fejlett nyugati gazdaságokban átlag 6-8 nap csúszás elõfordul, a szerényebb fejlettségû gazdaságokban akár 20-40 napot is késhet a kifizetés. Magyarországon az átlagos késés 50 nap (ez Európában a legnagyobb!), Törökország 45 nappal áll a második helyen. A banki érdektelenség miatt a faktoring eddig csak kis teret nyert: alig 1500 vállalkozás alkalmazza csak. Az EU-ban a teljes forgalom 5 százaléka, Magyarországon 1,5 százaléka faktorált. 1600 milliárd forint az éven belüli hitel, s csak 40–50 milliárd faktoringon belül. A faktoring háromszereplõs folyamat: az eladó, a vevõ és a faktorcég van jelen benne. A faktorcég
csak az eladóval áll kapcsolatban, az eladó és vevõ közötti ügyletbe nem avatkozik bele. Az eladó követelése a vevõtõl a faktorcéghez folyik be, amely azzal elszámol az eladónak. A faktoring elõnye, hogy a számlaérték 70–80 százaléka azonnal az eladó rendelkezésére áll (s ezzel jobb vevõpozíciót, skonto-nyereséget érhet el). Nincs merev keret, mint a hitelnél, s a forgalommal együtt nõ a finanszírozás, ráadásul nem kell tárgyi fedezet! Szubvencióval még olcsóbb lehet a finanszírozás. Az állami kamattámogatás évi 5 százalék. 1993 óta létezik a Lánchíd Faktoring Program a kis- és közepes nagyságú vállalkozásoknak. Egy példaszámítás alapján 1 millió forint faktorálása 22 ezer forint (faktordíj plusz kamat), de a Lánchíd Faktoring Programmal csak 17 ezer forintjába kerül a vállalkozásnak a lépés, hogy számlaértékének 80 százalékához azonnal hozzájuthat… Bárány Tibor
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete közleménye A fuvarpiac minden szereplõjére vonatkozóan egységes, következetes és szigorú ellenõrzést akarnak elérni a közúti fuvarozók. Ennek érdekében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének a hazai érdekvédelemben egyelõre szokatlan, újszerû kezdeményezésére közös tárgyalóasztalhoz ültek a fuvarozók, valamennyi, az iparághoz kapcsolódó hatóság képviselõivel. A március 9-én megtartott fórumon megjelentek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Határõrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség, a
Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, a Közlekedési Fõfelügyelet, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal tisztségviselõi. Különleges jelentõséget ad a találkozónak, hogy a hatóságok képviselõi egyetértenek abban a fuvarozókkal: mielõbb javítani kell a közöttük egyelõre nem tökéletes koordináción, illetve bizonyos jogszabályokat módosítani szükséges ahhoz, hogy az ellenõrzés segítségével kiszûrjék a nem szabálytisztelõ és ezért tisztességtelen versenyelõnyhöz jutó külföldi és hazai vállalkozókat. A tanácskozást azzal zárták, hogy az egyesület javaslatai alapján rövid idõn belül megszületõ konkrét intézkedésekre tettek ígéretet a hatóságok képviselõi.
Legyen lapunk állandó olvasója!
6
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. március 30.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
Már kapható kiadónkban! Te l e fo n : 350-0763 Slezák Gabriella
LOGISZTIKA
2005. március 30.
Négy multi uralja a piacot Az expressz-szállítás hazai piacának 90 százalékát négy nagy világcég tudhatja magáénak. A Magyar Postának csak egy szerény, öt százalék körüli részesedés jut ebbõl a gyorsan növekvõ szegmensbõl, amelyet három év alatt szeretne megduplázni. Az expressz-szállítás magyarországi piaca a nemzetközi erõviszonyokat tükrözi, és az iparági sajátosságoknak megfelelõen koncentrált. A világ négy vezetõ vállalata, a TNT, a FedEx, az UPS és a DHL már több mint tíz éve jelen van Magyarországon, és közös érdekvédelmi szervezettel is rendelkeznek. A kereskedelem és az ipar fejlõdésének köszönhetõen a hazai piac – az uniós átlaghoz hasonlóan – 10–15 százalékkal bõvül évente. A holland tõzsdén jegyzett TNT magyar érdekeltsége 350 embert foglalkoztat, és a tavalyi évben 6,92 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ami majdnem 24 százalékos növekedés 2003-hoz képest. A hazai rangsorban 6,23 milliárd forintos forgalommal a máso-
dik helyen álló DHL Worldwide 2002 óta van a Deutsche Post tulajdonában. A német anyacég két éve egyesítette a légi expressz-futárszolgáltatással foglalkozó DHL-t, a logisztikai Danzas céget, és a csomagküldeményekre szakosodott Euro Expresst, amelyek már mind a DHL márkanév alatt tevékenykednek, Magyarországon összesen 262 emberrel. Az amerikai FedEx 15 éve van jelen hazánkban, 2003 óta az Flying Cargo Hungary Kft. a cég kizárólagos képviselõje. A száztíz fõvel dolgozó, izraeli többségi tulajdonban lévõ társaság havi 15 ezer küldeményt kezel. A piac meghatározó multinacionális szereplõje az atlantai központú UPS is, amely Magyar-
országon 98 munkatársat foglalkoztat, és 2003-ban majdnem négymilliárd forintos éves bevételt ért el. A négy nagy mellett több kisebb cég is osztozik a tortán, mint például az 1998-ban indult, holland anyacéghez tartozó GLS General Kft. A Magyar Posta már közel húsz éve indította be saját expressz-szolgáltatását EMS (Express Mail Service) néven, de piaci részesedése csak öt százalék körüli ebben a szegmensben. A cég viszont célként tûzte ki, hogy 2008ra az expressz-szolgáltatások terén két számjegyûre növeli részesedését, ennek érdekében tavaly új szolgáltatást is indított, amely a világ 200 országába teszi lehetõvé küldemények feladását. A postai szolgáltatások liberalizációja középtávon komoly bevételkiesést okozhat a cégnek az alaptevékenységek területén, ezért különösen indokolt az erõsítés a kiegészítõ szolgáltatásokban.
Új rotterdami igazgató
Ger van Tongerent nevezték ki a Rotterdami Kikötõ kereskedelmi igazgatójának (CCO). Van Tongeren
(55) szállítási és kikötõi gazdaságtant tanult Rotterdamban. Szakmai karrierje a hágai önkormányzatnál kezdõdött, és a Dél-Hollandia tartományon át a DCMR Környezetvédelmi Ügynökség Rijnmondig ívelt, ahol is 1995-ben igazgató lett. Van Tongeren gyakorlattal rendelkezik egy nagy szervezet irányításában. Kiterjedt ismeretei vannak a kikötõi üzleti közösséget, fõleg az olaj- és a vegyi szektort illetõen. A kikötõ vezetése fõleg ezen a területen találkozik a fõbb kihívásokkal az elkövetkezõ idõkben. A meglévõ kikötõi terület intenzívebb használatának következtében nõni fog a környezetvédelmi nyomás. Ezenkívül változások fognak történni az ener-
gia- és a vegyi szektorban, úgymint például a nyersolaj helyettesítése egyéb termékekkel és forrásokkal. E témákat tekintve van Tongeren egyesíti a szakértelmet és egy kiterjedt nemzetközi hálózatot is. Van Tongeren április második felétõl kezdi meg munkáját a kikötõi szervezetben. Jelenleg Hans Smits vezérigazgató (CEO) vállalta magára a pénzügyi és információs igazgató feladatát. Az az igazgatóság véleménye, hogy hosszú idõ szükséges ahhoz, hogy megfelelõ jelöltet találjanak. Pieter Struijs-szal együtt teljes a Rotterdami Kikötõ Rt. operatív irányító szervezete, az Exucutive Board.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
MLE Klubnap a Magyar Tudományos Akadémián
Bemutatkozott a Rynart Transport Hungary Kft. A Magyar Logisztikai Egyesület szokásos havi klubnapját március 9én tartották a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártermében. A megjelenteket Doór Zoltán, az MLE elnöke és Vértes Edit, az MLE fõtitkára köszöntötte. A programban elõször egy gyorséttermi lánc logisztikai outsourcing esetét mutatta be Hír József, a Hungarorak Kft. ügyvezetõje. Hallhattunk elõadást Fenyves Júliától, a Top Point Kft. ügyvezetõ igazgatójától, aki az idei, hetedik (szeptember 13–15., SYMA Csarnok) Logi-Tech kiállításra hívta fel a résztvevõk figyelmét. Az utóbbi évek talán legdinamikusabban fejlõdõ logisztikai szolgáltatója a Rynart Transport Hungary Kft. tevékenységérõl Szucsány György minõségi igazgató beszélt. Az M1-es mentén, Biatorbágyon emelkedik a sárga-szürke-zöld birodalom, a Rynart-bázis. 1993 óta van jelen a cég Magyarországon. 1998ban indította el disztribúciós központjának építését, s többlépcsõs fejlesztés után, 2004-ben befejezték a beruházást. 2005-ben már a romániai indulásra koncentrálnak, s ezután Horvátország következik. A 100 százalékosan magántulajdonban lévõ vállalkozás 2300 dolgozót – átlagéletkoruk 34 év – foglal-
koztat (közülük 650 a gépkocsivezetõ), 500 saját szállítóeszközzel rendelkezik (a jármûvek átlagéletkora 1,2 év). A biatorbágyi disztribúciós raktárbázison (300 ezer négyzetméteres területen 110 ezer négyzetméter alapterületû raktárukban) 200 ezer raklapnak alakítottak ki tárolási helyet. A hazai multik kiszervezett disztribúciójának 60 százalékát a Rynart végzi, s ezzel már hetedik éve piacvezetõ Magyarországon. Az áruk 60 százaléka élelmiszer, a többi a nonfood (FMCG), az autóipar és a hightech kategóriába tartozik. Elõkelõ piaci pozíciójukat a vevõi elégedettségnek, valamint a minõség és a rugalmasság összhangjának köszönhetik. A minõségvezérelt tevékenység tekintettel van a környezet megóvására is. Biatorbágyon három szélturbinából álló erõmûparkot terveznek felépíteni, s az így megtermelt áramot a raktárak mûködtetésére (hûtés, fûtés, világítás) használják majd. Nagy a forgalom a Rynart bázisán: napi 6 ezer raklapot szállítanak ki, s 6–700 járatot indítanak. A disztribúció a nap 24 órájában mûködik. Terveik közép-kelet-európai terjeszkedésrõl szólnak, 12 helyszínen. B. T.
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Finanszírozási gondok a vámudvarok üzemeltetésében! A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnöksége kibõvített ülésén áttekintette a vámudvarok üzemeltetésével kapcsolatos kritikus helyzetet és úgy határozott, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Az MLSZKSZ nehezményezi, hogy a vámudvart üzemeltetõk az általuk nyújtott, a VPOP és az ügyfelek által igénybe vett szolgáltatásokért nem tudják érvényesíteni az értékarányos üzemeltetési díjat. Az augusztusban hatályba lépett 37/2004 (VIII. 11.) PM rendelet 57.§ (13) bekezdése elõírásai, a vámudvar üzemeltetõk többségét, az EU-csatlakozás utáni forgalomcsökkenéssel párosulva komoly anyagi gondok elé állított. A kialakult lehetetlen állapot megszüntetése érdekében a szövetség több alkalommal tárgyalt a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a VPOP képviselõivel, valamint a véleménye nyomatékosítása érdekében sajtótájékoztatót tartott. A Pénzügyminisztérium és a témát napirendre tûzõ Országgyûlés Gazdasági Bizottsága is támogatta elvben a szövetség kezdeményezését, azonban a témával érdemben nem foglalkoztak, és az ügy megoldása érdekében konkrét intézkedés a mai napig nem történt. A jogellenes állapot feloldása érdekében alkotmánybírósági beadvány készül, ennek beadása a közeli napokban megtörténik. A beadvány kéri megállapítani a vámtörvény és a pénzügyminiszteri rendelet érintett bekezdéseinek az alkotmányellenességét. A beadvány kifejti, hogy alapvetõ alkotmányos jogok sérülnek akkor, amikor a törvény gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló iroda- és raktári területeket térítés nélkül tesz kötelezõvé átengedni a vámhatóságok részére.
Mind az alkotmányos tulajdonvédelem, mind a polgári jogi tulajdoni fogalmak megengedik ugyan annak a lehetõségét, hogy az állam közérdekbõl bizonyos tulajdonosi korlátozásokat vezessen be, így a tulajdonosi jogokat elvonja, vagy korlátozza, de ez minden esetben megfelelõ kártalanítással jár, tehát az ingyenesség elõírása alapvetõ alkotmányossági alapelveket sért. Az alkotmánybíróság korábbi határozataiban rámutatott, hogy a tulajdonjogot korlátozó rendelkezések csak akkor alkotmányosak, ha a szükségesség, az arányosság és az értékgarancia-nyújtás elveinek megfelelnek. Az I. típusú vámudvart üzemeltetõ cégek az üzemeltetési szerzõdéseket még 2004. április 30-a elõtt kötötték meg. A pénzügyminisztériumi rendelet 2004. augusztus 16-i hatállyal megtiltotta az I. típusú vámudvart üzemeltetõknek, hogy az ügyfelektõl a vámszolgálati hely igénybevételéért üzemeltetési díjat kérhessenek. Ez ellentétes a korábban hatályban volt jogi szabályozással, amely az üzemeltetõk részére lehetõvé tette, hogy az ügyfelektõl költségeik megtérítése érdekében ilyen díjat igényelhessenek. Az Alkotmánybírósághoz intézett beadvány rámutat arra, hogy a pénzügyminiszteri rendeletmódosítás lényegében megváltoztatta a korábban kötött üzemeltetési szerzõdések tartalmát, hiszen azok még olyan jogszabályi környezetben születtek, amikor a költségek továbbhárítása az ügyfelek felé megengedett
7
volt. A pénzügyminiszteri rendelet ezt a lehetõséget megszüntette, ugyanakkor egyidejûleg nem intézkedett a vámhatóságok részére térítés nélkül nyújtott szolgáltatások (iroda, raktár stb.) megtéríttetésérõl. A Ptk. 226. § (2) bekezdése kimondja, hogy jogszabály a hatályba lépése elõtt megkötött szerzõdések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg, az Alkotmánybíróság elvi iránymutató határozata szerint [32/1991. (VI. 6.) AB határozat], amely elõírja azokat az alkotmányos követelményeket, ennek teljesülése esetén lehetséges jogszabály útján egy létezõ szerzõdés tartalmát módosítani. Az alkotmányos követelmények között szerepel, hogy hosszú évekig fennálló szerzõdési jogviszonyokról legyen szó, ugyanis a jelentõs gazdasági – esetleg politikai –, pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak (háború, válság, infláció, politikai kockázatok, gazdasági lehetetlenülés stb.) annak tartalmára. A szerzõdéskötéskor elõre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerzõdõ felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát. A szerzõdéses állapot szerint olyan változások állhatnak be, amelyek eredményeként a szerzõdés gazdasági egyensúlya teljesen felborulhat, de legalábbis jelentõs aránytalanságok következhetnek be. Az alkotmánybírósági beadvány ellenben hivatkozik arra, hogy ezen feltételek nem állnak fenn, mivel a konkrét esetben nem hoszszú ideje fennálló szerzõdések módosításáról van szó, az üzemeltetési szerzõdések megkötése és a rendelet módosítása hatályba lépése között csak három hónap telt el. Nem álltak
fenn és nem következtek be az üzemeltetési szerzõdések megkötését követõen olyan változások, amelyek nem voltak elõreláthatóak, hiszen a szerzõdéseket az uniós csatlakozást megelõzõen rövid idõvel kötötték. A szerzõdéskötést követõen nem következett be semmilyen nagy horderejû gazdasági, pénzügyi, társadalmi stb. változás abban az értelemben, hogy a közforgalom számára nyitva álló vámudvarok üzemeltetése kapcsán az uniós csatlakozás a szolgálat igénybevétele tekintetében változást nem hozott. A jogalkotó nem intézkedett a vámtörvényben és az üzemeltetési szerzõdésekben elõírt ingyenesség és a rendelet módosítás által elõidézett egyensúly megbomlás korrigálásáról. A beadvány a pénzügyminisztériumi rendelet kapcsán még megjegyzi, hogy az a jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. törvény) rendelkezéseit is megszegték, tekintettel arra, hogy az érdekképviseleti szerveket nem vonták be a jogszabálytervezet elkészítésébe, valamint arra, hogy a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között csupán 5 nap telt el, ami elégtelen annak alkalmazására történõ felkészülésre. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége további jogi lépéseket is tervez az ügyben, így megvizsgálják az egyedi üzemeltetési szerzõdések bírósági jogorvoslati lehetõségeit is. Ugyanakkor nem mondtak le a felmerült problémák tárgyalásos úton való rendezési lehetõségeirõl és további tárgyalásokat fognak kezdeményezni a Pénzügyminisztérium és a Vám- és Pénzügyõrség illetékes vezetõivel. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
8
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2005. március 30.
Növekvõ forgalomra új terminál A ferihegyi repülõtér 2-es terminálja (A és B együtt) évente összesen 5,5 millió utas kiszolgálását teszi lehetõvé, tavaly mégis másfél millióval több utas használta a Budapest Airport-ot. Csúcsra jár Ferihegy, sõt az idén már 7,7 millió utast vár a társaság, így a zsúfoltság nõ, melynek enyhítése érdekében fejlesztéseket és rendkívüli intézkedéseket hajt végre az üzemeltetõ, a Budapest Airport.
Egy repülõtér teljesítõ képességét több tényezõ határozza meg. Egyrészt a kifutópályák és az ezekhez kapcsolódó repülõgép gurulóutak kapacitása: hány repülõgépet tud óránként indítani és fogadni a légikikötõ. Meghatározza másodsorban a repülõgépek rendelkezésére álló parkolóhelyek (állóhelyek) száma: mennyi gép kiszolgálása lehetséges egy óra alatt. Harmadrészt döntõ a repülõtér utas-áteresztõ képessége: hány utas képes egy óra alatt keresztül jutni a terminál több lépcsõs check-in rendszerén (a beszálláson, az utas-, útlevél-, és csomagellenõrzésen.) A ferihegyi repülõtér, mint azt a társaság kommunikációs igazgatója elmondta, a nap bizonyos
idõszakaiban már most is csúcsra jár, s ha a forgalom ugyanilyen mértékben növekszik, a nyári csúcsszezon a kapacitás határait fogja feszíteni. „A ferihegyi repülõtér kapacitását az évi forgalmi adatok csak illusztrálják, de meg nem magyarázzák azt” – mondta el lapunknak Fórika Ibolya. „Többet segít, ha a napi forgalom eloszlását vizsgáljuk”. A ferihegyi repülõtér utasforgalmi eloszlása ugyanis napi szinten nem egyenletes: a reggeli, esti és különösen a déli órákban tetõzik. „Vannak idõszakok, mikor szinte teljesen üres a terminál, de tavaly nyáron volt olyan óra, hogy szinte bedugult Ferihegy.” Márpedig a legfrissebb forgalmi elõrejelzések szerint az idén egymillióval több utassal számol a Budapest Airport. „A légiközlekedés globálisan is és hazai viszonylatban is dinamikusan fejlõdik. A forgalom fejlõdését már tapintani lehetett egy évvel ezelõtt, ezért, ennek fenntartása érdekében indítottuk útjára a rövid távú stratégiai és a hosszú távú koncepcionális fejlesztéseinket.” Elõbbiek közé tartozik a repülõtér (repülõgép) gurulóút hálózatának fejlesztése, amivel a pályakapacitás nõ majd
meg. Gyarapodni fognak a 2-es terminál repülõgép-állóhelyei is, mellyel az eddigi 36 gép/óra kiszolgálási képességet tudja megnövelni a reptér. A legnagyobb segítséget azonban a nyár közepén megnyíló 1-es terminál fogja adni. 2004 õszén kezdõdött Ferihegy legrégebbi termináljának, az 1-esnek a teljes átépítése. „Kilenc hónap alatt kell felépítenünk egy 21. századi, a biztonsági elõírásoknak maximálisan megfelelõ terminált egy mûemléki védettséget élvezõ épületben.” Óránként akár 1000 utas kiszolgálása lesz itt lehetséges, ami éves szintre vetítve 2,5 millió plusz utast jelent. A terminál a Budapest Airport szándékai szerint elsõsorban a low cost légitársaságokat szolgálja majd ki. „Idén februárban már az utasok harmada érkezett diszkont légitársasággal, s ezek további térnyerésére lehet számítani. Ezért választottuk az 1-es terminál komplex és rohamtempóban történõ átépítését, mert azonnali és a lehetõ legnagyobb kapacitást nyújtó megoldást kellett megtalálni.” – tette hozzá Fórika. A három terminál együtt 8 millió utast bír el. A növekedés hasonló üteme mellett, a becslések szerint 2009-re már 10 millió utassal kell számolni. „Világos azonban, hogy hosszú távra ez nem lesz elég. Ezért kezdtük el már most vizsgálni a 2C terminál megvalósíthatóságának lehetõségeit.” Ha ez megegyezik a mindenkori tulajdonos szándékaival, akkor 2009-re felépülhet az 5,5 millió utast elbíró 2C.
A Budapest Airport februári forgalma Erõsen kezdte az idei évet a Budapest Airport. Január után az év második hónapjában is 30 százalékkal nõtt a forgalom, s húsvétkor várhatóan átlépi az egymilliót a Budapest Airport utasainak száma. Februárban 432 664 utast regisztrált az üzemeltetõ, s a két elsõ hónap alatt összesen közel 900 ezer utas fordult meg Ferihegyen. A low cost légitársasággal utazók száma meghaladta a 136 ezret, az össz-forgalom közel egyharmadát már a diszkont utasok teszik ki. A hónap végén érvénybe lépõ nyári menetrend ráadásul számos új járattal bõvíti majd a budapesti reptér kínálatát. Ezek közül az elsõ, a március 28-án startoló EUJet brit diszkont légitársaság, mely heti két járattal köti össze Budapestet Kent-tel. Ugyan több mint 5000 tonna áru fordult meg a budapesti repülõtéren, Ferihegy áruforgalma mégis kissé visszaesett a tavalyi év második hónapjához képest. A budapesti repülõtér forgalomnövekedése háromszor nagyobb, mint az európai átlag. Az Airports Council International (ACI) mérése szerint 2005 januárjában 8,1 százalékos volt a forgalombõvülés Európa repterein, s a legnagyobb nemzetközi szakmai szervezet egész évre 5 százalékos növekedést vár. A budapesti repülõtér forgalma januárban 33, februárban 30 százalékkal bõvült és az idén – éves szinten – 17 százalékos emelkedéssel számol az üzemeltetõ, Budapest Airport.
2005. február
Változás 2005 február/ 2004 február
Utasforgalom, fõ
432 664
130,8%
Low-cost forgalom, fõ
136 557
Cargo, tonna
5,056
94,4%
10,103
100,8%
Gépmozgás, db
8 391
120,5%
17,494
123,4%
Változás 2005 jan.– 2005. jan.–febr. febr./2004 jan.–febr.
885,119
131,9%
269,108
Fotó: László Viktor
