Gyõr-SopronÉbenfurt Vasúti Rt. 9400 Sopron, Mátyás király u. 19. 06 (99) 517-101 • www.gysev.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 6. szám
www.magyarkozlekedes.hu
•
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
Ára: 420 Ft
2006. március 29.
KRÓNIKA Nemzetközi egyezmény Budapesten, március 20-án Horváth Zsolt Csaba, a GKM közlekedési helyettes államtitkára és Predrag Cudic Szerbia és Montenegró magyarországi nagykövete aláírta a Magyar Köztársaság Kormánya és Szerbia-Montenegró Miniszteri Tanácsa között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló új egyezményt. Az egyezmény aláírása több éves szakmai munka eredménye. Meghatározza a közúti személyszállítás és árufuvarozás végzésének feltételeit, megteremti a közlekedési engedélyek cseréjének korszerû jogi alapját. Az egyezmény biztosítja a két ország közötti közúti árufuvarozás és személyszállítás zavartalan lebonyolítását, segítve ezzel a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlõdését.
Startol a HungaRo Express A Rotterdami Kikötõ, a német Stinnes és a tagvállalata, a Railog GmbH közös szervezésében, HungaRo Express néven rendszeres közvetlen vasúti irányvonat üzemel március 23-ától, Magyarország és Hollandia között. A HungaRo Express új, korszerû közvetlen vasúti kapcsolat, amely konvencionális és konténeres áruk kedvezõ továbbítását segítheti elõ Rotterdam és Sopron, illetve Gyõr irányában.
Törölték a busztendert Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntõbizottság az Autóbusz-Invest Kft. közbeszerzési pályázati kiírását 115 darab 12 méteres és 62 darab 13 méteres elõvárosi busz szállításáról. Az Autóbusz-Invest Kft.-n keresztül az ÁPV Rt. a huszonhárom Volán-társaságnak összesen kilencmilliárd forintot szánt új jármûvek vásárlására, egymilliárdot pedig a felújításokra. A kiírás mûszaki és jogi tartalma ellen a Scania Hungaria, valamint a Daewoo-t képviselõ közép-európai Busz Holding emelt kifogást. Szerintük a tendert a gyõri Kravtex Kft.-re szabták. A döntõbizottság nekik adott igazat, és megállapította, hogy az ajánlatkérõ olyan mûszaki paramétereket határozott meg, amely a potenciális ajánlattevõk körét hátrányosan érintette.
Constantzai nap Budapesten Sikeres, a magyar–román együttmûködést szorgalmazó bemutatkozó konferenciát rendezett március 10-én Budapesten a Constantzai Kikötõ és partnervállalatai. Ebbõl az alkalomból Magyarországra utazott és üdvözlõbeszédében köszöntötte a magyar szakembereket Anca Boagiu, Románia EU-integrációs minisztere. Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte román vendégeinket és hangsúlyozta: élnünk kell az együttmûködés lehetõségeivel. A kiadónk szervezésében megrendezett konferencián több mint 150 magyar és román szakembert láthattunk vendégül a
a Giurgiui Kikötõ vezérigazgatója viszont az al-dunai kikötõ fejlesztésekrõl beszélt elõadásában. Megismerhették a résztvevõk a Déli Konténer Terminál szolgáltatásait is, illetve bemutatkoztak a kereskedelmi ügynökségek. A rendkívül színvonalas konferencia román–magyar menedzsertalálkozóval zárult, amely elõsegítheti a további együttmûködési lehetõségek megvalósítását. Román vendégeink és a Constantzai Kikötõ vezetõi azzal búcsúztak, hogy õsszel szívesen látnak Constantzában egy magyar delegációt, illetve konferenciájukat a jövõben évente megrendezik Budapesten.
Baross Gábor-díj
Elismerés fõszerkesztõnknek Nemzeti ünnepünk alkalmából magas kitüntetésben részesült fõszerkesztõnk. Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó igazgató-fõszerkesztõje március 15-e alkalmából Baross Gábor-díjat kapott. A kitüntetést kiadónk vezetõje Kóka János gazdasági és közlekedési minisztertõl vette át a minisztériumi ünnepségen. Az elismerést Kiss Pál a 30 éves újságírói jubileuma alkalmából, valamint a korszerû magyar közlekedési újságírás megteremtése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért vehette át. Kiss Pál az elsõ újságíró, aki Baross Gábor-díjban részesült. Mint ismeretes, Baross Gábor-díj a közlekedés érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréséért adományozható. Kiss Pál Bácsalmáson született 1950-ben, és 1976 óta újságíró. Pályafutása a Légiközlekedés szerkesztõségében kezdõdött, ahol volt pályakezdõ, munkatárs és felelõs szerkesztõ. A Navigátornak 1994 óta, a Magyar Közlekedésnek 1999 óta fõszerkesztõje és ugyancsak hét éve kiadónk vezetõje, egyben 2004 óta tulajdonosa is.
Négyen pályáznak a szabadkikötõre Négy ajánlat érkezett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt. Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai (BSZL) Rt. 99 százalékos részvénycsomagjára kiírt, nyilvános, egyfordulós pályázatára. Az ajánlatok értékelése folyamatban van – tudta meg a FigyelõNet az ÁPV kommunikációs igazgatóságától. Az ÁPV a megajánlott vételár nagysága, a BSZL mûködtetésére vonatkozó üzleti stratégia, és a kikötõ fejlesztését célzó beruházások nagyságára vonatkozó – garanciákkal és szerzõdéses szankcióval is alátámasztott – kötelezettségvállalás alapján értékeli az ajánlatokat.
Corinthia Aquincum Hotelben. Az egésznapos konferencia átfogó képet adott a Constantzai Kikötõ fejlõdési perspektíváiról és azokról a gazdasági lehetõségekrõl, amelyeket a VII-es páneurópai folyosó és a kikötõ biztosít. Alexandros Galiatatos szállítási államtitkár kiemelte, hogy Románia és Magyarország egyaránt élvezheti a Duna adta lehetõségeket, amelyek a feketetengeri csatorna megnyitásával tovább bõvülnek. Mircea Marius Banias, a Constantzai Kikötõ vezérigazgatója létesítményüket Európa egyik legdinamikusabban fejlõdõ kikötõjeként mutatta be. Cristian Nemtescu,
Fotó: Bõhm Katalin
A kitüntetettek névsora a 3. oldalon.
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
Sínen vagyunk…
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.at
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kivételezett magyarok Németországban A német fuvarozók szemében régóta szálka, hogy a közép-kelet-európai tehergépjármû-vezetõk lényegesen kevesebb bírságot fizetnek, ha megsértik a németországi autópályákra vonatkozó szabályokat. A német közlekedési minisztérium most egységes díjszabást határozott meg, amely még így is kedvezõ a KeletEurópából érkezõk számára. A Magyarországról, Csehországból, Len-
gyelországból érkezõk 25 százalék; a Romániából, Ukrajnából érkezõk 50 százalék kedvezményt kapnak a bírság összegébõl. A kedvezmény nem a céget, hanem a gépjármûvezetõt illeti meg. A bírság átlagos öszszege 100 euró, szándékosság esetén 200 euró. Ismételt szabálytalanság esetén a bírság összege elérheti a 20 ezer eurót is.
n
Erõsödött a Deutsche Bahn A Deutsche Bahn áruszállítási forgalma öt százalékkal nõtt az elmúlt esztendõben – jelentette ki Hartmut Mehdorn, a vállalat vezetõje, aki ezzel is jelezni kívánta azt, hogy a gépjármûforgalommal szemben a vasúti szállítás jelentõsen tudta növelni bevételeit. A cégvezetõ az elõzetes adatok alapján azt állította, hogy a Deutsche Bahn tavalyi forgalma elérte a 25 milliárd eurót. Hartmut
Mehdorn újra amellett foglalt állást, hogy a vasúti hálózatnak a Deutsche Bahn tulajdonában kell maradnia, azaz elvetette a hálózat és az üzemeltetés szétválasztását, mivel az nem tenné lehetõvé az optimális teljesítmény elérését. Problematikusnak nevezte a lengyelországi vasúti áruszállítást, mivel a lengyel kormány az elmúlt hat hónapban folyamatosan emelte a nyomvonalak használati díját. n
2006. március 29.
A DAF továbbfejlesztette a CAN Bus technológiát Az elmúlt években jelentõsen csökkent a haszongépjármûvekben szükséges vezetékek és elektromos csatlakozások száma, köszönhetõen a CAN technológiában használt digitális jeltovábbításnak és annak, hogy a létrehozott kapcsolat révén több „felhasználó” között lehet információkat küldeni. A DAF most továbbfejlesztette a CAN Bus technológiát a Body Builder CANnal, mely az alváz és a felépítmény közötti elektromos csatlakozások számát mindössze hatra csökkenti. Ezzel a megoldással kevesebb szervizre van szükség, így a jármûvet is kevesebbszer kell kivenni a munkából. A jelenlegi CAN technológia a motor, a fülke, a légrugózás, az ABS és az EBS fékrendszer mûködéséhez szükséges összes elektromos és elektronikus csatlakozást foglalja magában, míg a Body Builder CAN az alváz és a felépítmény közötti elektromos vezetékek számának csökkentését teszi lehetõvé. Ezzel egyrészt egy-
szerûbbé és megbízhatóbbá válik a rendszer, másrészt a DAF DAVIE XD diagnosztikai berendezésével leolvashatók az új CAN Bus adatai. Ennek köszönhetõen a DAF szervizek a felépítmény összes elektromos hibáját képesek feltárni. Az írországi Corkban mûködõ Munster Drain Cleaning vállalat ál-
Stabilizálódik a német belvízi hajózás A németországi belvízi hajózás forgalma stabilizálódni látszik, miután az utóbbi idõben megállt az e téren érdekelt vállalatok számának csökkenése, s újabb kikötõhelyeket helyeztek üzembe. 2004-ben összesen 1189 vállalat tevékenykedett a belvízi hajózás területén, ami csak 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A hajók száma 2795,
ami 22-vel több, mint 2003-ban. A tankerhajók száma ráadásul jelentõsen, 7 százalékkal növekedett, s így már 184 egység teljesít szolgálatot. Az összes alkalmazottak száma 1 százalékkal esett vissza, számuk 7612. A németországi belvízi hajózás bevétele 2004-ben 1,2 milliárd euró volt, ami 1,1 százalékos növekedésnek felel meg. n
Együttmûködik a Frans Maas és a DSV A Magyarországon is érdekeltséggel rendelkezõ holland Frans Maas logisztikai szolgáltató vállalat tavaly mintegy 1,1 milliárd eurós forgalmat ért el, miközben a tiszta nyeresége 6,8 millió euró volt. A dán DSV logisztikai vállalat az elõzetes adatok alapján tavaly több mint 2,5 milliárd eurós forgalmat és 128 millió eurós nyereséget ért el. A dán óriásvállalat most
részesedést szerez a Frans Maas egyik leányvállalatában, a DFDS Transport cégben, amelyért 225 millió eurót fizet ki. A hollandok szerint a két vállalat együttmûködése kedvezõen befolyásolja majd az anyavállalatok eredményességét. A jövõben jobban kihasználhatják majd az együttmûködésbõl fakadó elõnyöket, így például a közös hálózat használatát. n
„TOC Europe” május végén Hamburgban A világ minden tájáról érkeznek majd a kikötõ- és hajózási szakértõk május 30-án Hamburgba. Ekkor nyílik meg a „TOC 2006 Europe” elnevezésû, kétnapos kikötõ-gazdálkodási konferencia és kiállítás. Hozzászólások várhatóak többek között David Appleton (Neptune Orient Lines), Christian Blauert (HHLA), Emmanuel Schiffer (Eurogate), Pe-
der Soendergaard (APM Terminals) és Patrick Verhoeven (European Sea Ports Org.) részérõl. A kiállítók között üdvözölhetjük majd a szervezõk szerint olyan jeles rakodógépek gyártóit, mint pl. a Bromma, a Kalmar, a Liebherr és a Gottwald cég. További információk a www.toc-events.com/toceurope Internet címen érhetõek el. n
Osztrák cégeket várnak Oroszországba Oroszország számára fontos cél, hogy fejlessze kapcsolatait az EU-tagországaival, ezért is törekszik jó kapcsolatokra a közeli Ausztriával – jelentette ki Igor Levityin orosz közlekedési miniszter. Az orosz miniszter ausztriai látogatásán tárgyalt egyebek között az Asfinag, a Siemens, a Strabag és az Asotra cégekkel, hogy vegyenek részt az oroszországi infrastruktúra fejlesztésében. Oroszország 2010-ig jelentõ-
sen át akarja alakítani közlekedési infrastruktúráját, amire legalább 8 milliárd eurót szán. Egyebek mellett tíz új repülõteret építenének fel, s Moszkvától Szentpétervárig fizetõs autópályát helyeznének üzembe. A tervek között szerepel, hogy Moszkva körül 500 kilométer hosszú új autóutat építenek meg, amelynek mentén logisztikai raktárakat, kirendeltségeket létesítenek. n
EU Versenyhivatala
Lépések a versenytörvény megszegõivel szemben A vasúti áruforgalmazás liberalizációjának további elmélyítéséhez az EU Versenyhivatalának együttmûködésre van szüksége a vasúti társaságok munkatársaival. Ezt emelte ki Rudiger Boogert is, a Neelie Kroes EU-versenyügyi fõbiztos vezette kabinet tagja az European Rail Freight Association (Erfa: Európai Vasúti Árufuvarozók Egyesülete) március 6-i fogadásán Brüsszelben. Hiányoznak a konkrét esetleírások, mondja Boogert. „A közvetlenül az új tagoktól érkezõ információk nélkül az EU Versenyhivatal nem tud eljárni a hiányosságok ellen” – érvelt a versenyfelügyelõ az ERFA-tagok felé. Mindeközben nem döntõ, hogy a panaszt formálisan nyújtották-e be, vagy informálisan és bizalmasan közlik az információt. Bizalmas információk esetén a lehetõ leginkább meg kell õrizni a panaszos fél anonimitását. A tevékeny közbelépéshez azonban igen fontos lenne, hogy a versenyfelügyelõk részletes írásbeli tájékoztatást kapjanak. A Bizottság különösen a tagállamok között fennálló, szabad versenyre jutást gátoló intézkedések iránt érdeklõdne. Az EU Versenyhivatal sikeres beavatkozására példaként szolgál a „Georg Verkehrsorganisation GmbH” (GVG) panasza, melyet az olasz vasúti társaság, a Ferrovie dello Stato (FS) ellen nyújtottak be, és a bizottság döntésének következtében hozzáférést biztosítottak az olasz vasúti hálózathoz. Boogert egyben utalt a nemzeti szabályozási hatóságok szerepére is. Õk különösen az autópályadíjakkal kapcsolatos vitás ügyekben és egyéb díjszabási esetekben gyakran jutnak gyors megoldásra. Ha lennének arról információk, hogy a szabályozó hatóságok nem végzik korrekten a feladatukat, az érintett vállalatoknak az EU közlekedésbiztosa, Jacques Barrot által vezetett felelõs hivatalához kellene fordulniuk. Az új vasúti társaságok fontos szerepet játszanak abban, hogy megvalósulhasson az Európai Unióban a mûködõképes vasúti piac megteremtése. Kovács Eszter
tal üzemeltetett DAF CF85 FAD (8x4) kiváló példa arra, mire lehet jó a Body Builder CAN. A jármû a Németországban a wezeli Kroll Fahrzeugbau-Umwelttechnik GmbH által gyártott, rendkívül bonyolult felépítménnyel szerelték fel. Húszezer literes tartályában szennyvizet tisztít és szûr mosó, öblítõ és fecskendezõ funkciókat ellátó berendezései számára. A szennyvíz felszívására használt, hidraulikus mûködtetésû csövek 400 kilogrammot nyomnak. A jármû elején és hátulján találhatók a 250 bar nyomású szivattyúk, a nagy víznyomáson történõ úttisztításhoz használt szórófejek pedig elöl kaptak helyet. A felépítmény funkcióinak jelentõs része a fülkén belülrõl mûködtethetõ, ahogy a motor és a mellékhajtás is innen indítható. A minden egyes felépítményhez egyénileg beprogramozott CAN Extension Box a felépítmény-funkciók mûködtetéséhez – így például vészjelzõ lámpák vagy villogók bekapcsolásához – akár 11 kapcsoló beépítését is lehetõvé teszi a DAF jármûvek fülkéjébe. Ráadásul a felépítménybõl is kibe lehet kapcsolni a motort és a mellékhajtást, és növelni a motor fordulatszámát a mellékhajtás használatakor. A berendezés üzemeltetõje a felépítmény kijelzõjérõl olvashatja le többek között a jármû motorjának hõmérsékletét, olajnyomását, fordulatszámát.
Alstom: 48 metrókocsi Sao Paulonak A brazíliai Sao Paulo tömegközlekedési vállalata összesen 48 Metropolis típusú metrókocsi gyártásával és szállításával bízott meg egy Alstom által vezetett konzorciumot. A megrendelés teljes értéke 63 millió euró, amelybõl az Alstom részesedése 45 millió euró. A megrendelés egy korábbi szerzõdés opciós része. 1994-ben az Alstom konzorciuma nyerte meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelynek keretében 120 darab Metropolis metrókocsit szállíthatott Sao Paulo város közlekedési vállalatának. A most megrendelt Metropolis kocsik a Sao Paolo régió délnyugati részén lévõ Jurubatuba-t Osasco-val összekötõ C vonal kapacitását bõvítik majd. Ez a fejlesztés már a város új, 4-es metróvonalának 2008-ban esedékes megnyitását készíti elõ. Az új gördülõállománynak köszönhetõen, a város C vonalának kapacitása napi 90 ezerrõl 230 ezer utasra nõ. Az Alstom több mint 10 éve gyárt és szállít metrókocsikat a Sao Paulo-i tömegközlekedési vállalat számára. A vállalat eddig 30 szerelvényt helyezett üzembe az East Express metróvonalon és megvalósított egy teljesen kulcsrakész rendszert a G metróvonalon (a jelenlegi 5-ös metróvonal), amely számára 48 Metropolis kocsit is szállított. A metrókocsik gyártásán túlmenõen az ALSTOM 78 elõvárosi motorvonatot tart karban és 39 elõvárosi vonatot újít fel Sao Paulo számára.
Siemens-vonatokat vesz Ausztria A német Siemens Transportation Systems, a Siemens AG leányvállalata 244 millió eurós megrendelés keretében 23 vonatot szállít az osztrák állami vasúttársaságnak, emellett a német társaság további 424 millió euró értékben 40 vonat szállítására szerzett opciót. A német konszern bejelentése szerint a Railjet-vonatokat, amelyek maximális sebessége 230 kilométer óránként, 2008-ban és 2009-ben szállítják majd le. Ausztriában és a szomszédos országokban használják majd az új vonatokat, amelyekkel a Bécs és Salzburg közötti út 2 óra 10 perc alatt teljesíthetõ. Tavaly novemberben a Siemens Kínával is megállapodást írt alá hatvan darab nagy sebességû ICE vonat szállításáról. Az 1,3 milliárd eurós szerzõdésbõl a Siemens részesedése 700 millió euró, mondta Klaus Kleinfeld, a német vállalat elnöke, miután kiszivárogtak a múlt héten zajlott tárgyalás részletei. A gyártás legnagyobb részét Kínában, helyi partnerekkel fogják megoldani.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Cégvezetõ: Bándy Zsolt n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország European bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Cen- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport trumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Ma- jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. gyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. március 29.
Nemzeti ünnepünkön
Kitüntetések, elismerések A közlekedési szakma sok kiválóságának munkáját ismerte el Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter nemzeti ünnepünk alkalmából. Március 15. elõtt két nappal a GKM és az MKIK épületében tartott ünnepségeken megjutalmazott szakembereknek a Magyar Közlekedési Kiadó azzal szeretne gratulálni, hogy névsorukat az alábbiakban közzé teszi. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) elismerésben részesült Pintér István, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója A „Rába” jármûipari vállalat fejlesztésében, versenyképességének növelésében, nemzetközi piacai pozícióinak javításában betöltött kiemelkedõ szerepe, a térség munkaerõ-megtartó képességének növelése, gazdasági fejlõdése érdekében végzett munkássága elismeréseként.
A közútépítés, -fejlesztés, valamint a közúthálózat-fenntartási és üzemeltetési feladatainak irányításában végzett, a szakmai kultúrát és gyakorlatot szolgáló munkájáért. Foszák József ny. gazdasági igazgató Több mint négy évtizedes sikeres gazdasági vezetõi tevékenysége és közéleti munkássága elismeréseként. Hefter József egyéni vállalkozó A kisvállalkozásokért – az autójavítás területén – tett erõfeszítésekért, és a vállalkozásában elért, fiatalokat segítõ tevékenységéért, az utánpótlás neveléséért. Nagy Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vasúti Közlekedési Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese A vasúti közlekedés fejlesztésében, a szabályozó rendszer kialakításában kifejtett sokirányú, több évtizedes munkájáért.
Storczer László, a Polgári Légiközlekedési Hatóság repülésmûszaki felügyelõje A polgári légiközlekedés repülésmûszaki területén végzett több évtizedes magas színvonalú munkájáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta Pálfay Antal, az Állami Autópálya Kezelõ Rt. mûszaki vezérigazgató-helyettese A közúti közlekedés és a közútfejlesztés, valamint az igényes autópályaüzemeltetési módszerek meghonosítása érdekében végzett három évtizedes munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vehette át Kovács Béla, a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója Közel négy évtizeden át a közlekedésigazgatás szolgálatában kifejtett, valamint a közlekedés ügye iránt elkötelezett, magas színvonalon végzett hatósági szakmai munkájáért. Simon László, a Budai MÁV Kórház gazdasági igazgatója A Budai MÁV Kórház gazdasági igazgatójaként végzett fegyelmezett és példamutató szakmai munkája elismeréséül, a kórház mûszaki állapotának feljavítása érdekében kifejtett tevékenységéért. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) elismerésben részesült Berke Zoltán, a Zala Volán Közlekedési Rt. személyközlekedési igazgatója Három évtizedes, a közlekedés területén – különösen Zala megye autóbuszos közlekedésében – kifejtett magas színvonalú szakmai és vezetõi tevékenységének elismeréséért, nyugdíjba vonulása alkalmából. Dobosi Tivadar, a Magyar Közút Kht. Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatóság területi igazgatója
A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést Tölcsér István, a BKV Rt. autóbusz jármûvezetõje Több évtizedes balesetmentes jármûvezetõi munkája és a közösségéért végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül vehette át. A Magyar Gazdaságért Díjat kapta Dr. Csepi Lajos, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. Igazgatóságának elnöke A magyar piacgazdaság versenyképességének növelésében, a magyar pénz- és tõkepiacok egyes szegmenseinek fejlesztésében nyújtott elévülhetetlen érdemei elismeréséül. Kautz István, a Masped Elsõ Magyar Általános Szállítmányozási Rt. elnök-vezérigazgatója 1992-tõl a Masped Rt. elnök-vezérigazgatójaként a magyar szállítmányozás, logisztika területén kifejtett sikeres és elismert tevékenységéért. Baross Gábor-díj elismerést kapott Benkõ János, a MÁV Zrt. Gépészeti Üzletág-, Vontatás-, Szolgáltatási Telep mozdonyvezetõje 1972 óta munkáját folyamatosan, magas szakmai színvonalon és kifogástalanul látta el. Három évtizedes lelkiismeretes, balesetmentes munkájának elismeréséül. Dr. Katona András, a Közlekedési Múzeum volt fõigazgatója Az elmúlt 16 évben a Közlekedési Múzeum élén végzett kimagasló szakmai munkája elismeréséül és nyugállományba vonulása alkalmából. Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. ügyvezetõ igazgató 30 éves újságírói jubileuma alkalmából, valamint a korszerû magyar
közlekedési újságírás megteremtése terén végzett kimagasló tevékenységéért. Leveleki László, a Központi Közlekedési Felügyelet igazgatója A felügyelet hatósági engedélyezési munkájának koordinálásáért, mellyel hozzájárult kormány által meghatározott kiemelt autópálya-építési program eredményes megvalósításához. Markotay Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedés Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese A közúthálózat-fejlesztés területén kifejtett magas színvonalú szakmai munkája és a közúti ágazat minisztériumi szintû vezetésének másfél évtizeden keresztül történõ támogatása elismeréseként. Pósa Gyula, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat légiforgalmi irányítója A hazai légiforgalmi irányítás érdekében végzett hosszú, kiemelkedõen sikeres pályafutása és nyugdíjba vonulása alkalmából. „A Közlekedésért” érdemérem elismerésben részesült Korcsinszky György, a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, Kõrös Norbert, a Gyõr–Sopron–Ebenfurt Vasút Rt. Árufuvarozási Osztály osztályvezetõje, Nagy Károly, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. autószerelõje, Rajna Ervin, a Kulturált Közlekedésért Alapítvány igazgatója, dr. Rák Viktor, az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály jogszabály-elõkészítõje, Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Zrt. vezérigazgató-helyettese, Závodi Lajosné, a MÁV Zrt. Selylye Állomásfõnökség állomásfõnöke. Miniszteri Elismerésben részesültek: Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, Boldizsár Márton, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. forgalomtechnikai mûvezetõje, mérnökségvezetõ-helyettese, Bordács Ferenc, a Magyar Közút Kht. Tolna Megyei Területi Igazgatóság területi fõmérnöke, Bukor Istvánné, a Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ (Miskolc) vezetõ asszisztense, Farkas László, a MÁV Társasági Szolgáltatás Központi Energiagazdálkodási Osztály osztályvezetõje, Koch Ádámné, a Polgári Légiközlekedési Hatóság adminisztratív ügyintézõje, Kohán János, egyéni vállalkozó, kisiparos, Koleszárné Krajcár Györgyi, a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetõje, Krähling Attila, az UKIG EU Koordinációs Igazgatóság Nemzetközi Projektek Fõosztály beruházási mérnöke, Madarász Imre, a Bács Volán Autóbuszközi Zrt. személyforgalom üzletágvezetõje, Mogyorósi Attila, a Magyar Közút Kht. Vas Megyei Területi Igazgatóság üzemmérnökség vezetõje, Monics Péter, a Magyar Közút Kht. Fejér Megyei Területi Igazgatóság forgalomszabályozó és hálózatkezelõi osztályvezetõje, dr. Zsembery Levente, az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. Tõkepiaci Mûveletek Igazgatóság igazgatója.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Osztrák érdemrend Siklós Csabának
Az Osztrák Köztársaság szolgálatáért, a közlekedéspolitika terén szerzett érdemeiért Heinz Fischer, Ausztria államelnöke Siklós Csaba egykori közlekedési miniszternek, a Gyõr-SopronEbenfurti Vasút Rt. vezérigazgatójának az Osztrák Köztársaság Nagy Arany Érdemrendjét adományozta. A kitüntetést március 14-én Sopronban ünnepélyes keretek között Mag. Helmut Kukacka közlekedési államtitkár adta át. „Siklós Csaba, mint meggyõzõdéses magyar, mind a gazdasági, mind a közlekedéspolitikai munka terén elõnyös kapcsolatokat teremtett Ausztriával, folyamatosan építette le a korábban kölcsönösen emelt sorompókat, és állított nemzetközi váltókat a partneri együttmûködés számára.” – hangsúlyozta méltató beszédében Helmut Kukacka, a kitüntetés átadásakor. „A hosszú évek alatt Siklós Csaba, mint országgyûlési képviselõ, mint közlekedési miniszter és, mint a GySEV vezérigazgatója, mindig értett ahhoz, hogy higgadt tárgyalópartnerként lépjen fel, és garantálja a megbeszélések pozitív, mindenki által elfogadott légkörét.” Siklós Csaba 1970 óta tevékenykedik a GySEV Rt.-nél. A magyarországi politikai fordulatot követõen, 1990-tõl 1993-ig, az elsõ demokratikusan választott kormány közlekedési minisztere volt, és ez idõ alatt döntõ befolyást gyakorolt Magyarország közlekedéspolitikájának az alakítására.
Kautz István kitüntetése
Március 15-e alkalmából, Magyar Gazdaságért Díjat adományozott a gazdasági és közlekedési miniszter Kautz Istvánnak, a Masped Csoport elnök-vezérigazgatójának, a szállítmányozó szövetség elnökének. A kitüntetést Kautz István a magyar szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók reprezentáns képviselõjeként végzett szakmai és érdekképviseleti munkájának elismeréséül kapta és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március 13-ai Gazdasági Évnyitó fóruma keretében vette át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl és Kóka János GKM-minisztertõl. Tisztikereszt
Lovagkereszt
Ezüst Érdemkereszt
Baross Gábor-díj
3
4
CONSTANTZAI KIKÖTÕ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. március 29.
Anca Boagiu, integrációs miniszter:
Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár:
Közös folyó, közös elõnyök
Constantza – az együttmûködés lehetõségei
jában, de azokat a nagyszabású, az egész közösség számára hasznot hozó terveket, amelyek elõkészítése jelenleg is folyik, már uniós tagként fogják megvalósítani.
A Constantzai Kikötõ napját Románia EU integrációért felelõs miniszter asszonya nyitotta meg. Beszédében elsõként országa uniós csatlakozásáról szólt, megköszönve Magyarország segítségét és elkötelezettségét ebben a folyamatban. Mint mondta: jelenleg megfigyelõi státussal vesznek részt az Európa Tanács munká-
Ezek közé sorolta a Dunai-tervet, amelyben Magyarország és Románia – többek között a konferencia napján magyar kollégájával, Baráth Etele európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszterrel aláírt kétoldalú együttmûködési memorandum támogatásával is – közösen munkálkodhat azért, hogy a Dunát minél jobban kiaknázhassák az érintett országok. Anca Boagiu szerint a Duna menti államoknak érdemes anyagi és szellemi erõforrásokat koncentrálnia erre az építõmunkára, hogy a közös elõnyöket adó közös folyó természetes vízi autópályává válhasson. Ennek fényében ez a konferencia, ahol e program szereplõi egy asztalhoz ülhetnek, több mint hasznos – zárta beszédét a miniszter.
A magyar gazdaság mintegy kétharmad részben a külkereskedelemre támaszkodik. Az áruforgalom lebonyolításában a tengeri szállítások jelentékeny szerepet játszanak. Magyarországnak, mint tengertõl elzárt országnak ezért igen fontos a tengeri kijáratokat, „kapukat” jelentõ kikötõkkel, illetve azok országaival való együttmûködés. A Duna-torkolat térsége, ezen belül Constantza kikötõje hazánk fontos tengeri kapuja. Ezek sorában találjuk még az észak-adriai térség, a Rajnatorkolat kikötõit, illetõleg a Bréma–Hamburg kikötõi övezetet. A Duna-torkolat és a Rajna-torkolat kikötõi rendelkeznek azzal a jellegzetességgel, hogy hazánkból a belvízi hajózás igénybevételével jól elérhetõk. A dunai hajózás, a Duna-torkolat kikötõi a második világháborút követõen hagyományosan fontos szerepet játszottak a magyar külkereskedelemben. Ezt törték meg az 1990-es évek megismétlõdõ délszláv krízisei. A helyzet normalizálódásával a dunai export-import forgalom ismét fellendülõben van. Ezzel pár-
hozamosan – a kikötõi szolgáltatások színvonal-emelkedésének, a szolgáltatási paletta bõvülésének köszönhetõen – folyamatosan növekszik Constantza kikötõ jelentõsége. Constantza kikötõ jelenleg – a dunai hajózás igénybe vételével – évi mintegy 1 millió tonna árut kezel a magyar külkereskedelem számára. Ez a Dunán lebonyolított összes hazai külkereskedelmi forgalomnak kereken az 1/5-ét teszi ki. Constantza kikötõje hazánk többi tengeri kijáratával értelemszerûen versenyhelyzetben van. A versenyben elfoglalható pozíciót alapjában befolyásolják: – a kikötõ belvízi úti kapcsolata, ahol mintegy 10 ezer tonna hord-
– –
– –
–
képességû hajókötelékek rendszeres forgalma valósítható meg – a rajnai kijárat esetében ez maximum 3 ezer tonna, a vasúti és a közúti összeköttetések minõsége, azok fejlesztési lehetõsége, a dunai vízi út fejlesztése, ami elsõsorban a hajózási szolgáltatások megbízhatóságának növekedését eredményezi, az elõzõ ponttal is összefüggésben a dunai konténeres szállítások bevezetésének lehetõsége, a Constantza kikötõben megvalósuló fejlesztések – például a magyar agrárlogisztikai fejlesztésekhez illeszkedõen, a hazai kikötõi logisztikai fejlesztések, amelyek általában, ezen belül a Constantza kikötõvel megvalósuló együttmûködés területén is, szélesítik a dunai hajózás piaci lehetõségeit.
Constantzai Déli Konténer Terminál
Egy lépéssel a versenytársak elõtt Miért éppen Constantza? Tette fel a kérdést bemutatkozó elõadásában Raluca Daraban, a Constantzai Déli Konténer Terminál (CSCT) igazgatója, és példákkal illusztrálta, hogy a román kikötõt elõnyben részesítve hány nappal rövidebb a szállítási idõ, illetve mennyivel kerül kevesebbe a távol-keleti áruk továbbítása, mint más, hasonlóan jelentõs útirányt választva. Constantza konténerterminálját egy román cég üzemelteti, amely 2004ben pályázaton tizennyolc évre nyerte el ezt a jogot. A CSCT vállalat száz százalékos tulajdonosa a konténermûveletek terén pillanatnyilag piacvezetõ, különbözõ kikötõi társaságokból összeolvadt DP World. A cég filozófiája: nem csak minõségi szolgáltatásokkal, hanem újdonságokkal jelentkezni a kiváló szakemberek tudására alapozva, az ügyfelek széles körû igényeinek kielégítésére. A 7-es számú európai közlekedési folyosó használatának elõnyeit és hátrányait összevetve az elõadó elmondta: a Duna hajózható 2300 kilométerén a forgalom földrajzi szempontból nem kiegyensúlyozott, vagyis jelentõs mértékben a keleti és nyugati szakaszokra koncentrálódik. Az utóbbi idõszakban a Fekete-tenger medencéjében – beleértve az ukrán, grúz, orosz és bolgár partvona-
lat is – korábban nem várt módon bõvült a konténerforgalom: amíg a világon évente átlagosan húsz-huszonöt százalékkal növekszik, addig ebben a térségben ötvenszázalékos a fejlõdési ráta. A konténerezés térhódítása miatt a kikötõ déli részén új létesítmények épültek fel. A csúcstechnológiával felszerelt konténerterminál jelenleg a legkorszerûbb a fekete-tengeri kikötõk között. A CSCT létrehozása a DP World sikeres projektje, és elsõsorban Constantza kedvezõ földrajzi fekvése, a „stratégiai metszéspont” szerepe, illetve a kikötõben rejlõ fejlõdési lehetõségek hívták életre, amelyek elõsegíthetik a közép-keleteurópai forgalom jobb kiszolgálását. A terminál az elsõ fejlesztési ütemben évi 325 ezer TEU kapacitással rendelkezett. A konténerek rövid várakozási ideje miatt a tavalyi évre tervezett számokat sikerült lé-
nyegesen meghaladni, és a várakozásokhoz képest kiugróan magas, 580 ezer TEU forgalmat bonyolítani. Ezzel a konténerforgalom 2005-ben
gyakorlatilag megduplázódott az elõzõ évihez képest, ami a szakemberek szerint tovább fog növekedni a lehetõ legrövidebb idõn belül, és elérheti akár az évi egymillió TEU kapacitást is. A CSCT az év minden napján, napi huszonnégy órában látja el az ügyfeleket. Raktáruk helyet ad valamennyi hatóságnak: határõrizetnek, illetve hajózási és vámügynökségeknek. A fejlesztések az utóbbi két évben folyamatosan bõvítették Constantza szolgáltatási palettáját. Mára lehetõvé vált a folyami uszályok és a tengerhajók közötti közvetlen átrakodás, s ezáltal – az európai uniós irányelveknek megfelelõen – a belvízi hajózás is nagyobb hangsúlyt kaphat. Tavaly május óta él a Constantza és Belgrád közötti közvetlen
összeköttetés. Ez az új konténerszállító útvonal precedenst teremthet, így belátható idõn belül Budapestre is ki kívánják terjeszteni az útvonalat, legalábbis a Távol-Keletrõl érkezõ áruk viszonylatában. Az igazgató asszony a további fejlesztésekrõl szólva hangsúlyozta: a projektek az EU szállítmányozási politikáját és elõírásait követik, beleértve az uniós pénzalapok lehívását. Új létesítmények üzembe helyezésével az idei évben 850 ezer TEU forgalom létrejöttét becsülik. A tervek szerint az igényekhez igazodva újabb konténerterminál építése szükséges, amelynek kivitelezõje a jelenlegi üzemeltetõje, a CSCT lesz. Az elkövetkezõ két éven belül gyarapodnak a konténerkezelõ berendezések: a közeljövõben például újabb két daru beszerzését tervezik. A CSCT vasúti terminálja három vonalon már most közvetlen beérkezést biztosít, és hamarosan, amint a vasút liberalizálása ezt lehetõvé teszi, valós forgalom is alakulhat rajta. Az elõadó reményét fejezte ki, hogy idõvel Constantza és Budapest között is indulhat közvetlen irányvonat.
Cristian Nemtescu, a Giurgiui kikötõ vezérigazgatója
Fejlesztések az al-dunai román kikötõkben Az Al-Duna romániai, Moldova Veche és Cernavoda közötti szakaszán összesen tizenegy kikötõ tartozik a girugiui központú Duna-folyami Kikötõk Igazgatósága Nemzeti Vállalat (C.N. – A.D.P.T. – S.A.) fennhatósága alá. A 100 százalékban állami tulajdonú, hatósági jogkörökkel is rendelkezõ cég 1999-ben, a korábbi jogelõd alapjain, egy kormányhatározat révén jött létre – mondta Cristian Nemtescu, a vállalat vezérigazgatója, aki elõadásában a legfontosabb forgalmi adatokat és a tervezett, illetve a megvalósult fejlesztéseket összegezte. A tizenegy kikötõ (Moldova Veche, Drenchova, Orsova, Dobreta–Turnu Severin, Calafat, Bechet, Corabia, Giurgiu, Oltenita, Calarasi és Cernavoda) teljes áruforgalma 2005-ben – az elõzõ évinél összességében jobb eredményt produkálva – elérte a 2,8 millió tonnát, az idei évben pedig várhatóan 10 százalékos forgalomnövekedéssel átlépik a 3 millió tonnás határt. A vezérigazgató befejezett projektek közül kiemelte a Giurgiui kikötõben, a PHARE-CBS határokon átnyúló együttmûködések program-
jának keretében végrehajtott, 2 millió euró összköltségû „Duna-ökologizálási” programot, amelyhez a kikötõk igazgatósága 400 ezer euró önrésszel járult hozzá. Ugyancsak a PHARE-CBS-források felhasználásával fognak hozzá a Giurgiui kikötõben egy infrastrukturális fejlesztéséhez, amelynek elsõdleges célja a romániai Girugiu és bolgár Rusze város közötti határforgalom javítása. Ennek a fejlesztésnek az összege közel 5 millió euróra rúg majd. Cristian Nemtescu megjegyezte: ezek mellett a 2006–2013-as idõ-
szakban több projekt kapcsán is támogatásra számítanak az uniós strukturális, valamint kohéziós alapokból. Ezek közé tartoznak az oltenitai és dobreta–turnu severini kikötõkben, egyenként 13 ezer négyzetméteres területû és évi 20 ezer TEU kapacitású, 3-3 millió euró összköltséggel felépítendõ konténerterminálok. Az igazgatóság fennhatósága alá tartozó kikötõkben az utasforgalmat szolgáló, jelentõs fejlesztésekre is sor kerül a következõ években. Ezek egy része az utas- és határforgalomra vonatkozó uniós elõírások átvételéhez kapcsolódik: olyan berendezéseket telepítenek a kikötõkben, amelyekkel lényegesen egyszerûbbé válik az okmánykezelés, mind az utasok, mind pedig a szállított áruk esetében. A beruházások másik csoportja infrastrukturális jellegû: Moldova Veche, Dobreta–Turnu Severin, Giurgiu és Cernavoda települések
kikötõiben új, modern utasterminálok épülnek. Ezek közül talán a legnagyobb léptékû fejlesztés Giurgiu kikötõjében lesz. Itt – mintegy 3 millió euróból – a hajók kikötéséhez új frontot alakítanak ki, állványhidakkal, úszó, valamint gyalogos fedélzeti hidakkal. A fejlesztések egy másik nagy csoportja környezetvédelmi célú – hívta fel a figyelmet Cristian Nemtescu. E projektek között – az EU direktíváinak megfelelõen – gondoskodni fognak az Al-Duna román szektorában a kikötõk fogadóállomásain, valamint a hajókon keletkezõ hulladékok átvételérõl és azok szakszerû kezelésérõl, illetve a feldolgozásra való továbbításról. Ez a projekt, amely a folyami hajókról származó háztartási hulladékok és szénhidrogén-keverékek kezelésére is megoldást javasol, illetve nyújt majd, mintegy 10 millió euróból valósulhat meg – jegyezte meg a vezérigazgató.
2006. március 29.
CONSTANTZAI KIKÖTÕ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Mircea Marius Banias, a Constantzai Kikötõ vezérigazgatója
Európa egyik legdinamikusabban fejlõdõ kikötõje A Constantzai Kikötõ a Fekete-tengeri medence és egyben Románia elsõ számú kikötõje, de Európában is a legnagyobbak közé tartozik. A méret persze önmagában még nem mércéje egy kikötõnek, a kedvezõ forgalmi adatokat, a meglévõ infrastruktúrát és szolgáltatásokat, a fejlesztési lehetõségeket és projekteket, nem utolsósorban pedig a földrajzi elhelyezkedést számba véve sokkal inkább megítélhetõ a pozíciója. Ezek alapján a Constantzai kikötõ, és az azt igénybe vevõ partnerek rendkívül jó helyzetben vannak – mondta Mircea Marius Banias, a kikötõ vezérigazgatója.
tzai autópálya körgyûrû, továbbá a IV-es közúti folyosó és a Duna–Fekete-tenger csatorna „bejárata” között, valamint tengeri és folyami medencéket összekötõ csatorna fölé egy híd épül. Ez lehetõvé teszi majd
A Constantzai kikötõ földrajzi elhelyezkedése révén Kelet- és KözépEurópa áruforgalmának, kereskedelmének fontos kapuja. Ez a szerep Románia uniós tagságával tovább erõsödik majd, és a jövõ évtõl már jogosan nevezhetjük Európa keleti tengeri kapujának is – kezdte beszédét a Constantzai Kikötõi Igazgatóság (CN APM S.A.) vezetõje. Mircea Marius Banias szerint az, hogy a kikötõ meghatározó állomása az Európába irányuló, vagy onnan induló tranzitforgalomnak, a versenyképességét biztosító elõnyöknek köszönhetõ. Ezek közül kiemelte, hogy Nyugat-Európa, a fejlõdõ kelet-európai államok, a FÁK, Közép-Ázsia, a transz-kaukázusi régió nyersanyag-kereskedelmi útvonalainak keresztezõdésében helyezkedik el, kapcsolódik Európa legnagyobb folyamához, a Dunához, a vízi közlekedést valamennyi közlekedési ággal, valamint csõvezetékekkel köti össze, így jelentõs intermodális elosztó központként minden szállítási módozatra megoldást kínál. További elõny, hogy a kikötõ a legkülönbözõbb fajta áruk kezelésére alkalmas berendezésekkel, valamint a legnagyobb óceánjáró hajók fogadására is alkalmas vízmélységgel rendelkezik. Nem utolsósorban pedig a Távol-Keletrõl, az Indiaióceán térségébõl, valamint az Ausztráliából a Szuezi-csatornán keresztül érkezõ, és Közép- vagy Kelet-Európába irányuló áruforgalom számára mintegy 4000 km-rel „rövidebb”, ezáltal gyorsabb alternatívát kínál az északi-tengeri kikötõkkel szemben. A Constantzai Kikötõ számára kiemelt fontosságot játszik az európai közlekedési hálózatokhoz – így a VII-es, a IV-es és a IX-es számú páneurópai szállítási folyosókhoz, valamint a majd öt állam területén áthaladó Constantza–Trieszt kõolajvezetékhez (Pan-European Oil Pipeline) – való csatlakozás. Annak érdekében, hogy törekvéseink megvalósulhassanak, a kikötõben jelentõs fejlesztéseket hajtottunk végre – mondta a vezérigazgató, aki ismertette a már befejezett, a kivitelezés fázisában lévõ és tervezett projekteket. Ezek közül az egyik legfontosabbnak a 2003-ban átadott új, déli konténerterminált jelölte meg, amely
az ott található mesterséges szigeten való tevékenységek beindítását. A közút mellett a kikötõ déli részén a vasúti infrastruktúra fejlesztésére is figyelmet fordít a kikötõ: itt mintegy 10 millió eurós beruházást terveznek, a folyami-tengeri szek-
értékelése szerint a Fekete-tenger medencéjében a legmodernebb. Ugyancsak lényeges változás – tette hozzá Mirca Marius Banias –, hogy 2003tól a kikötõ megkapta a kedvezményes vámkikötõ státuszt, aminek köszönhetõen megállapíthatja az általános exportkeretet, ez pedig megkönynyíti az exportot, illetve a Közép- és Kelet-Európa irányába tartó, illetve onnan érkezõ áruk forgalmát, egyszerûsített vámeljárás mellett. A Constantzai Kikötõ szerepének további erõsítésére, a tranzitforgalom növekedése érdekében jelentõs beruházásokra van szükség. Ezeket egy a 2007–2013-as idõszakra tervezett fejlesztési stratégia fogja össze – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. A fejlesztések és bõvítések fõ centruma a kikötõ – Duna–Fekete-tenger csatornához legközelebb fekvõ – nagy vízmélységû déli területe. Idei munkakezdéssel itt épül majd ki a folyami-tengeri forgalom gördülékenyebbé tételét szolgáló uszályterminál. A mintegy 19 millió eurós – 60 százalékban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelbõl megvalósuló – beruházás 18 hónap alatt készülhet el. Öt év alatt, két lépcsõben tovább bõvül a déli konténerterminál a már
meglévõ kapacitások kiegészítésként, így a Constantzai Kikötõ jelenleg mintegy 800 ezer TEU mozgatására alkalmas konténertermináljai összességében elérik majd az 1 millió TEU/év kapacitást, amivel Constantza a Fekete-tengeri medence legnagyobb konténerrakodó központjává válik. Ennek a fejlesztésnek az értéke várhatóan 102 millió euróra rúg majd. Mintegy 45 millió tervezett összköltséggel, két év alatt valósulhat meg a III-S móló infrastrukturális fejlesztése mintegy 30 hektáron, ami a speciális terminálok felépítésének elõfeltétele. Az egyik legnagyobb vállalkozásként a „kikötõi infrastruktúra modernizálása” nevet viselõ projektet vázolta fel a vezérigazgató. Ez a 105 millió eurósra becsült, hét évre tervezett program a III-as móló folytatásában és a II-es móló tövében egy nagy, közcélokat szolgáló kikötõi terület létrehozását célozza meg. Itt épülhet majd ki többek között egy új gázterminál is, de a konténerkezelõ berendezések számának növelésére is lehetõséget biztosít majd. A fejlesztések között két nagyobb közúti projekt is szerepel: egy 12 millió eurós beruházással jobb összeköttetést teremtenek a constan-
Laurentiu Mironescu, Constantza város parlamenti képviselõje
Constantza: kiemelt szerep az európai szállítási hálózatokban A konferencián köszöntõt mondott Laurentiu Mironescu, Constantza város parlamenti képviselõje, aki a román ipari és szolgáltatási minisztérium szállítást felügyelõ bizottságának tagja, és korábban a kikötõ vezérigazgatói posztját töltötte be. A parlamenti képviselõ – aki végzettsége szerint hosszú távú hajóskapitány – beszédében kiemelte: a budapesti szakmai nap nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Constantzai Kikötõ tovább erõsödjön annak a fejlesztési programnak a mentén, amely hat esztendõvel ezelõtt indult meg. „Ez az esemény is igazolja, hogy erõfeszítéseinknek volt értelme, és jól mutatja azt is, hogy Constantza milyen fontossággal bír még Magyarország és Budapest számára is” – jegyezte meg Laurentiu Mironescu.
A parlamenti képviselõ emlékeztetett arra, hogy már néhány évvel ezelõtt is, amikor a kikötõ elsõ ízben mutatkozott be a magyar fõvárosban, számos olyan magyarországi céggel találkozott, amely érdekeltséggel bírt Constantzában, és most, 2006-ban még nagyobb érdeklõdést tapasztal – tette hozzá. Mindez azt mutatja, hogy a kapcsolatok erõsítése még sürgetõbb és fontosabb, mint néhány évvel ezelõtt. Többek között azért, mert az európai szállítási hálózatokban kiemelt szerephez jut a
Constantzai Kikötõ, és egyre jobb szolgáltatásokat nyújt az áruk elosztásánál, ami a magyarországi partnerek számára is elõnyöket jelenthet. Ehhez azonban a kikötõnek jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtania, így román oldalon elsõdleges a vasúti közlekedés fejlesztése, de ugyancsak lényeges, hogy a jelentõs projektek mögött továbbra is masszív politikai menedzselés álljon – zárta beszédét Laurentiu Mironescu.
A rendezvényrõl Szabó Márton és Varga Violetta tudósított. Fotók: Izsák Éva
torban pedig a vasúti kapacitást fejlesztik 25 millió euró értékben Valamivel nagyobb, összesen 38,4 millió eurós beruházással épülhet meg az uszályterminál második szakasza, amit a kikötõ folyami forgalmának növekedése sürget. Ez a forgalom szervezésére is jó hatással lesz, akár csak a kikötõi gát véglegesítése és 1050 méterrel való meghosszabbítása. Ez utóbbi – amely jobb, biztonságosabb navigációt is eredményez majd – 84 millió eurót emészthet fel. A vezérigazgató romániai „premierként” említette a kikötõ területén – magántõke finanszírozásában – kiépítendõ szélerõmû-parkot, amelynek beruházási költségeit 50 millió euróra becsülik. Az erre vonatkozó pályázatot a kikötõi igazgatóság a közlemúltban írta ki. Az áruszállítás mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek az utasforgalomnak, a turizmusnak is. Ennek fejlesztése a szükséges infrastruktúra hiányában elképzelhetetlen, ezért egy új és modern, már az uniós elõírásoknak megfelelõ utasforgalmi terminált építettek, és adtak át március közepén a kikötõ északi részén, a történelmi városrész szomszédságában. A kikötõ vezérigazgatója beszéde végén megjegyezte, az összességében több százmillió eurós projektek merész terveket vizionálnak, azonban ezek megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az átlagosan évi 20 százalékos növekedést világszínvonalon szolgálhassák ki.
Növekvõ forgalom A Constantzai Kikötõ összforgalma 2005-ben meghaladta a 60 millió tonnát, ami az elõzõ évhez képest mintegy 20 százalékos növekedést jelent, az idei évben pedig várhatóan átlépik a 61 millió tonnás határt, ami az elmúlt 25 esztendõ legjobb eredményét jelentheti. A teljes forgalomból – összesen 14,1 millió tonnával – a folyami (tranzit és parti) hajózás 23,3 százalékkal részesedett. A legnagyobb arányt, mintegy 75 százalékkal a gyûjtõforgalom jelenti. A tavalyi évben a Constantzában 5511 tengeri és 8778 folyami hajó kötött ki. A legdinamikusabban a konténerforgalom növekszik: 2005-ben az elõzõ évhez képest megduplázódott a Constantzai Kikötõben átrakott konténerek száma. Az elmúlt esztendõben a teljes tranzitforgalom elérte a 8,6 millió tonnát, amelybõl a folyami tranzitforgalom (mintegy 30 százalékos éves növekedéssel) 3,9 millió tonnával részesedett. A Constantzai Kikötõn átfuttatott Magyarország irányába szállított és onnan induló áruforgalom az elmúlt öt évben jelentõsen nõtt: míg 2001-ben 943 tonna összforgalmat regisztráltak, addig 2005-ben ez a szám elérte a 2,83 millió tonnát. Az árufajtákból 86 százalékos részesedéssel meghatározó arányt képviselnek a gabonafélék, amelyeket a fémáruk (6 százalék), a szén (3 százalék) követ. A fennmaradó részt a vasérc, a fémhulladékok, cement, építési anyagok, magvak, olajok, tárgya és nyers ásványok teszik ki.
6
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Elektronikus díjfizetés A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tervei szerint 2007. január elsejével elindul az elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED). Az errõl szóló elõzetes összesített közbeszerzési hirdetmény már megjelent az uniós elektronikus közbeszerzési értesítõben (TED-adatbank). Így az országos közúthálózat legfontosabb elemein – az autópályákon és egyes autóutakon – megvalósulhat a használattal arányos útdíjfizetés. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÚKIG) rövidesen kiírja az errõl szóló közbeszerzési pályázatot – nyilatkozta Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivõje. A gyõztes dolga lesz az elektronikus útdíjrendszer teljes infrastruktúrájának kialakítása, valamint a szerzõdéskötéstõl számított öt évig történõ üzemeltetése, továbbá a díjszedési szolgáltatás nyújtása. Ahhoz, hogy 2007-ben el is indulhasson a rendszer, már 2006 õszén szerzõdni kell a szolgáltatóval. A tárca várakozásai szerint a teljes beszerzés nettó értéke 30 és 40 milliárd forint között lesz. A GKM vállalkozási szerzõdést köt a gyõztessel. A finanszírozásról egyelõre nincs döntés, azaz hagyományos vásárlás és ppp-szerzõdés egyaránt lehetséges – mondta a szóvivõ. Annyi bizonyos, hogy a megcélzott beszerzési értékbe minden költségnek (megvalósítás és mûködtetés) bele kell férnie. Korábbi hírek szerint a GKM azzal számolt, hogy csak 2008 elején indulhat az elektronikus díjszedés a teherautók, és 2010-ben a személy-
autók számára. Ráadásul a tárca számításai szerint a mostani matricás rendszer bevételei csak 2007-ig fedezik a sztrádák üzemeltetésének költségeit, már csak emiatt is szükséges a fizetési rendszer megváltoztatása. További érv az ED mellett, hogy az uniós irányelvek szerint a közúthasználat után fizetendõ díjat az úthasználattal és környezetterheléssel arányosan kell kivetni, márpedig erre a matrica nem alkalmas. Az ED magyarországi bevezetését megalapozó vizsgálatok már elkészültek. Az elektronikus díjfizetés Németországban, Ausztriában és Svájcban már mûködik, ráadásul 2007-ben indulhat Csehországban is. A gyakorlatban kétféle módon mérik a megtett távolságot: vagy az autópályák le- és felhajtóin kiépített érzékelõkkel, vagy pedig a jármûvekben levõ adóvevõk segítségével. Annyi bizonyos, hogy már idén tavasszal mobiltelefonon is megvásárolható az autópálya-használati jogosultság, így már nem kell sorban állni az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) Rt. ügyfélszolgálati irodáiban vagy a benzinkutaknál.
Autópálya-matrica egy SMS-ért Március 17-tõl a Pannon és a TMobile 7,2 millió elõfizetõje mobiltelefonon megválthatja a személyautókra is érvényes D1 típusú 4 napos autópálya-matricát – jelentette be a gazdasági és közlekedési miniszter. Kóka János a sajtótájékoztatón elsõként fizetett SMS-ben az autópálya-használatért. Az Állami Autópálya Kezelõ ZRt. vezérigazgatója, Nagy Attila közölte: néhány hetes próbaidõ után várható, hogy más kategóriára is kiterjesztik az SMS-es díjfizetést. A D1-es matricából 2005-ben 6,8 millió darab fogyott, 900 ezerrel több, mint 2004-ben, míg az idei elsõ két hónapban 780 ezret vásároltak a személyautósok. Nagy Attila elmondta: az autópálya használata elõtt a Pannon, illetve T-Mobile ügyfeleknek a 810-0100-as számra kell elküldeniük a rendszámot SMS-ben úgy, hogy
az egyes karakterek lenyomása között ne legyen szóköz. A vásárlást visszaigazoló SMS válaszüzenet megérkezése után már használhatók a matricás rendszerben érintett autópályákon. Külföldi rendszámú gépkocsi esetén a rendszám beírása, valamint szóköz beszúrása után a gépkocsi nemzetközileg elfogadott felségjelét is meg kell adni. Az autópálya-matrica díján túl a mobiltelefonos vásárlás 100 forint alkalmanként. A vezérigazgató kiemelte, hogy az úthasználati díj megfizetését az ÁAK – a gépjármûvek megállítása nélkül – rendszám alapján, elektronikus úton, a matricaköteles autópályaszakaszok bármely pontján ellenõrizheti. Hozzátette: az úthasználati díj megfizetését igazoló SMS-t célszerû az érvényesség ideje alatt megõrizni. S. L.
Szegedi Ipari Logisztikai Központ:
Decemberre elkészül az elsõ ütem A Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) 450 millió forintból megvalósuló elsõ üteme az év végére elkészül – közölte Botka László polgármester, a létesítmény alapkövének letételekor, a csongrádi megyeszékhelyen. Az ünnepségen részt vett Kautz István, a SZILK-et üzemeltetõ társaság többségi tulajdonosa, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója. „Azt a célt tûztük ki magunk elé, hogy néhány éven belül Szeged legyen a régió legjobb és legteljesebb közlekedési infrastruktúrával ellátott területe” – mondta az ünnepségen a város polgármestere. Ennek szellemében elkészült az M5-ös autópálya, legkésõbb jövõ tavasszal elkezdõdhet az M43-as autópálya építése,
és folyik az autópályák csomópontjánál elhelyezkedõ logisztikai központot a repülõtérrel, a Ro-La terminállal és a tiszai kikötõvel összekötõ nyugati elkerülõ út építése. A logisztikai központot a Masped Rt. többségi, valamint a Zoll-Platz Kft., a szegedi önkormányzat és a MÁV Kombiterminál Kft. kisebbségi tulajdonában álló GlobálLog Kft. fogja üzemeltetni. A logisztikai központ elsõ ütemében egy 5 ezer négyzetméteres raktárbázist, a vámhivatalnak, a vámügynököknek, fuvarozóknak otthont adó 1200 négyzetméteres irodaépületet építenek – mondta Kautz István, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója. A 47 hektáros területen a következõ öt évben tervezett további fejlesztéseknek köszönhetõen a Szegedi Ipari Logisztikai Központ a legnagyobb ilyen típusú vidéki létesítmény.
2006. március 29.
Miniszterelnöki látogatás a Bombardier MÁV Kft.-nél
Uniós színvonalú a jármûgyártás szakmakultúrája Dunakeszin A II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során a jelenleginél lényegesen nagyobb súlyt kell fektetni a hazai ipari és termelési tapasztalatokra, az elmúlt évszázadok során létrejött szakmakultúra tiszteletet és megbecsülést érdemlõ eredményeire – hangsúlyozta Dunakeszin Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a Bombardier MÁV Kft-nél tett látogatása alkalmával megtekintette a napokban aláírt szerzõdés alapján, a MÁV ZRt. – az OTP finanszírozásávál – Németországból vásárolt 10 Talent típusú motorkocsija elsõ darabját, illetve megismerkedett az idén 80 éves üzem jármûgyártási technológiájával. Wolfgang Tölsner, a Bombardier Transportation elnökhelyettese és Dian József ügyvezetõ igazgató fogadta a Tóth András államtitkár, a térség országgyûlési képviselõje kíséretében érkezõ Gyurcsány Ferencet. A miniszterelnök a szerelõcsarnokban
megtekintette a Bhv és BDt típusú elõvárosi jármûvek nagyelemes modernizációs átépítési technológiával történõ építésének folyamatát, és elismerõen nyilatkozott az elmúlt évtizedek során kifejlesztett program színvonaláról és sikerességérõl.
Hangsúlyozta: a jövõben ott, ahol erre lehetõség nyílik, szorgalmazni kell a külföldrõl történõ vásárlásokkal szemben a hazai, sok területen az európai színvonalat elérõ, vagy azt meghaladó színvonalú szakmakultúra produktumait. Példaként említette az egykori MÁV Jármûjavító Üzemet, a jelenlegi Bombardier MÁV Kft.-t amely a közelmúlt gazdasági szerkezetváltása során nem csak megõrizte jeles szakmai hagyományait, de a nemzetközi jármûgyártás élvonalában is helyet kért magának sikeres termékeivel. Elmondta: a 80 éves múltja során mindvégig nyereségesen termelõ üzem, mindenek elõtt a konstruktív vezetõi stratégia és a színvonalas dolgozói szakmakultúra révén volt képes megfelelni az egyre fokozódó nemzetközi igényeknek. Az üzembe érkezett elsõ Talent típusú motorvonattal ismerkedve hangot adott örömének a miniszterelnök azért, hogy a jármûvek magyarországi forgalomba állításának feladatát, illetve karbantartásukat kiváló felkészültsége révén már hazai üzem végezheti, és reményét fejezte ki, hogy késõbb az ilyen szerelvények gyártásában is egyre nagyobb részt vállalhat a dunakeszi társaság kollektívája. G. Szûcs László
Utazás 2006
Jön a „Menetrend+” és a „Vonat+” A MÁV ZRt. az Utazás 2006 kiállítás szakmai napján, március 16-án „Vasúti személyszállítás – Útközben” címmel konferenciát rendezett. Elhangzott, hogy megkezdõdött a felkészülés a személyszállítási üzletág önálló cégbe szervezésére, és ismertették a személyszállítás 10 éves távlatú stratégiai programjának néhány elemét. Gaál Gyula MÁV elnök-vezérigazgató beszédében megerõsítette, hogy a kormányzati ütemezésnek megfelelõen a személyszállítás 2007. január 1-jével önálló cégbe való szervezésén dolgoznak. Úgy véli sok olyan lehetõség áll a MÁV elõtt, ami nem pénz, jóval inkább szemlélet kérdése. Reményét fejezte ki, hogy az új cégforma révén hatékonyabb és gazdaságosabb munkavégzés lehetõségek teremtõdnek meg a személyszállításban és a nem piaci körülmények között létrejött monopolhelyzet kényszereitõl is megszabadulhatnak. Elkészült a MÁV ZRt. Személyszállítási Üzletágának 10 éves távlatú stratégiai programja, melyet értesülésünk szerint egyelõre nem fogadott még el a társaság vezetése, illetve a tulajdonos magyar állam. A program néhány részletét Devecz Miklós személyszállítási üzletágvezetõ ismertette. Az angol „ugrás”
szót idézõ JUMP mozaikszó a hangzatos „Jövõbe Utazunk a MÁV-val Program” névbõl ered. Hangsúlyos eleme a „Menetrend+” és a „Vonat+” terv. Az elõbbi szerint 2006. december 10-tõl a Dunától keletre és a hegyeshalmi vonalon ütemes menetrend kerül bevezetésre, melyet egy évvel késõbb az egész országra kiterjesztenek. Ez a szokásos utazásokhoz teremt kedvezõbb körülményeket, mottója a már ismert „elérjük céljait”. A Vonat+ keretében a vasúti utazás kedveltebbé tétele a cél, ezt az „élményeket kínálunk” mottóval kívánják kifejezni. A társaság nem titkolt célja, hogy alternatívát kínáljanak fel a személygépkocsit használóknak. Ebbe illeszkedik a lépésrõl lépésre bõvítendõ „IC törzskártya” rendszer, a Balaton déli partján nyáron közlekedõ, elsõsorban a bulizó fiatalokat célzó, a diszkóbalesetek megelõzését is segítõ éjszakai vona-
Támogatás a fõvárosi útfelújításokhoz A kormányzat 3 milliárd forintos támogatásával 30 kilométer út újulhat meg a fõváros idei 200 kilométerre kiterjedõ útfelújítási programja keretében – jelentette be Kóka János a fõpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatón. Demszky Gábor elmondta, hogy az idei, 200 kilométerre kiterjedõ útfelújítás során több mint 170 útszakaszt korszerûsítenek 21 milliárd forintból. Hozzátette, hogy a kormánynyal együtt idén 200 milliárd forintot költenek a tömegközlekedés feltételeinek javítására és az utak felújítására. A szakminiszter közölte, hogy „miközben az egész ország úthálózata jelentõs része rossz vagy katasztrofálisan rossz állapotban van”,
arra szövetkeztek Budapest fõpolgármesterével, hogy „minél több pénzt fordíthassanak Budapest úthálózatának javítására”. Kóka János hangsúlyozta, hogy ezt a 3 milliárd forintot abból a 10 milliárd forintból biztosítják, amit az útügyi igazgatás múlt évi átszervezésével sikerült megtakarítani. Demszky Gábor elismerõen szólt arról, hogy a kormány felismerte azt, hogy Budapest közlekedése nem a fõváros belügye, ezért összesen több mint 9 milliárd forinttal támogatja idén a fõvárosi közlekedés fejlesztését. Megjegyezte, hogy az idén öt szakaszban megvalósuló útfelújítási program elsõ üteme: több mint 30 utca megújítása április végére befejezõdik. Köztük lesz a Lánchíd utca is, amire 45 millió forintot költenek.
tok, a decembertõl forgalomba álló 10 darab „harmadik generációs” InterCity vagon, vagy épp az utazási irodákkal közösen kialakított szállást és utazást is tartalmazó csomagok. Az üzletágvezetõ önkritikusan elismerte, hogy egyes területeken „nem lesz nehéz javulni” és célzott arra, hogy nem csak a vezetõk felelõssége, hogy ott tart a személyszállítás, ahol. A cégnek a tarifaközösségek kialakítását célzó díjszabási elképzeléseirõl szólva elhangzott, hogy az állami szerep tisztázására várnak, elképzelések persze vannak. Bejelentették, hogy az Andrássy úton megszûnt menetjegyiroda helyett a Bajcsy-Zsilinszky úton a Nyugati pályaudvar közelében nyílik új iroda a régi emberekkel és feladatokkal. Kísérleti jelleggel megindult a www.mav.hu oldalon az InterCity és InterPici vonatokra az internetes helyfoglalási rendszer. A program használata egyelõre roppant nehézkes, ám mutatja, hogy a társaság elindult a valódi internetes jegyváltás megteremtését célzó úton. Andó Gergely
Vasúton érkezett Budapestre érkezett az elsõ két Siemens Combino villamos, amely a próbaüzem után a Nagykörúton közlekedik majd. Az 54 méter hosszú „óriáshernyó” fuvarozásában a Raabersped és a Siemens mellett a MÁV Cargo és a MÁV ZRt. is részt vesz. A MÁV Zrt. 2005 közepén kezdte meg a tárgyalásokat a szállításról és 2008 végéig fuvardíjajánlatot tett a megrendelõnek. 2006 májusától egy év alatt közel 40 újabb szerelvény érkezik a Ferencvárosi pályaudvarra Ausztriából. A szállítás az elsõ 3 hónapban a DB-tõl bérelt Uaaikks 758 és Uiks 635 típusú süllyesztett rakfelületû kocsin történik. A tervek szerint a továbbiakban Saadikks (Ro-La) kocsikat használnak majd, de errõl még nem született végleges döntés. Berecz Krisztina
RAABERSPED
2006. március 29.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Fogadás Péchy László tiszteletére
Gustav Poschalko
Dr. Berényi János
PÉCHY LÁSZLÓ nyugállományba vonult. Több mint négy évtizedes szállítmányozói és vezetõi munka után búcsúzott aktív pályafutásától azon a fogadáson, amelyet tiszteletére adott a Raabersped. A Hotel Intercontinental elegáns különterme volt a fogadás helyszíne, ahol minden túlzás nélkül állítható: mindenki ott volt, aki ebben a szakmában számít. Hûséges ember Péchy László: szállítmányozóként kezdett és szállítmányozóként búcsúzott. Amikor az õt köszöntõk: Gustav Poschalko, dr. Berényi János, Iszak Tibor, Potvorszki Zoltán és Bor József felidézték a közös évek, a közös munka emlékeit, mindannyian vissza-visszatérõen hangsúlyozták: Péchy László nemcsak kitûnõ szakember, hanem kitûnõ ember is. A Metalimpexnél kezdett, onnan került 1990-ben a Raaberspedhez. Még a GySEV kötelékében osztályvezetõ, majd késõbb kereskedelmi igazgató volt. Tizenkét évig volt ügyvezetõ igazgató, és nevéhez fûzõdik a Raabersped pozíciójának megerõsítése már a rendszerváltás utáni években. Ezt dokumentálja az az elismerõ oklevél, amit a Raabersped tulajdonosaitól és vezetõitõl vehetett át. Péchy László meghatódottan mondott köszönetet az elismerõ szavakért. – Külön köszönöm Gustav Poschalko elismerõ szavait, és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy eljött a fogadásomra. Jólesõ érzés volt hallgatni Berényi János köszöntõjét, hiszen õ hívott a Raaberspedhez és ezért én nagyon hálás vagyok neki. Köszönöm Iszak Tibor figyelmességét és az utódok, Potvorszki Zoltán és Bor József szavait is. Szép és emlékezetes éveket töltöttem a Raaberspednél és büszke vagyok arra, hogy a Raaberspednél dolgozhattam szállítmányozóként és igazgatóként. A kezdet, a ’90-es évek eleje nem volt könnyû, persze errõl nem szoktunk beszélni, de nem szabad elfelejteni. Nagy öröm és megnyugtató számomra, hogy több volt a siker, mint a gond, probléma. S jólesõ érzéssel gondolok a Raaberspednél töltött évekre, mert cégünk a legjobbak közé tartozik Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ez így lesz a jövõben is, mert ismerve utódaimat, tudom, hogy jó kezekben van a Raabersped. Még egyszer köszönöm az elismerõ szavakat és nagyon boldog vagyok, hogy szinte mindenki itt van, akivel az elmúlt években együtt dolgozhattam. Úgy érzem, hogy azt is el kell mondanom, hogy a mi szakmánkban ilyen magas szintû fogadást, búcsúztatást még senkinek sem rendeztek. Minden tisztelet és elismerés megilleti a Raabersped tulajdonosait és vezetõit ezért a gesztusért, amelyet nagyon köszönök. Soha nem fogom elfelejteni.
A TVK ajándéka
Iszak Tibor
Potvorszki Zoltán, Bor József és a búcsúzó Péchy László
Péchy Lászlóné és Péchy László Gustav Poschalko társaságában
A Transwaggon nyugdíjas vezetõi – balról jobbra – Wolfgang Gauger és Klaus Duske is eljött Péchy László búcsúztatójára
Az egykori metalimpexes kollégák körében
7
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
Budapesti (pedagógus) munkakörre pályázatot elnyert, feleségével együtt Kárpátaljáról érkezõ, magyar nemzetiségû, szervezõi, ügyintézõi és jelentõs középvezetõi gyakorlattal, B kategóriás jogosítvánnyal, számítógép-kezelõi vizsgával rendelkezõ 31 éves
üzemgazdász-szakjogász hosszú távra munkahelyet keres. Végzettség: közgazdasági és államigazgatási fõiskolák, mûszaki szakközépiskola. Nyelvismeret: magyar, ukrán és orosz anyanyelvi szint, angol alapfok Levélcím: Ivancsó Pál 1097 Budapest, Gyáli út 15. V. ép. I/3. sz. Kontakt: 06 (20) 315-9173
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Kéthetente Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Minden hónapban Keresünk: Teljesítõképes és megbízható alvállalkozót tartós nemzetközi forgalomra, saját komplett nyergesvontatóval, megatrailerrel és jumboval. Nyergesvontatóval 120 vagy 98 cm nyeregmagasságig várjuk a jelentkezõket. Elvárások: l teljes évi foglalkoztatás, l teljes kapacitás-lekötés, l vonzó feltételek, l 14 napos fuvarelszámolás, l pontos fizetés, l professzionális ügyintézés. Vegye fel velünk a kapcsolatot: GRUBER Logistics AG Nationalstraße 75 – I-39040 Auer (BZ) Frau Julia Pichler Tel: 0039 0471 825 654 – Fax: 0039 0471 825 550 e-mail:
[email protected]
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
