1996
2006
MÁV Kombiterminál Kft. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 23. Telefon: 334-1174; 313-6885 Fax: 303-6687 e-mail:
[email protected] Internet: www.mavkombi.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XIV. évfolyam, 13. szám
•
1239 Budapest, Európa út 4. Tel.: +36 (1) 289-6171 Fax.: +36 (1) 289-6172
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2006. július 5.
Fókuszban a vasúti reform, az energiagazdálkodás és a tudásgazdaság
KRÓNIKA
Waberer’s: ezer Volvót vásárol Ezer Volvo kamiont vásárol a Waberer’s International Zrt. – jelentette be Göteborgban a svéd cég menedzsmentje. A magyar cégnek három év alatt szállítják le az új Volvo-motorokkal ellátott jármûveket, amelyek közül az elsõk átvétele a közeljövõben megkezdõdik. A közlemény szerint a Volvo és a magyar piacvezetõ Waberer’s-csoport együttmûködése már évek óta tart, hiszen a svédek nyolc éve kapták az elsõ megrendelésüket és azóta évi 100-150 jármûvet szállítanak a magyar partnerek.
Fizetett a MÁV A Világgazdaság értesülése szerint, a MÁV Zrt. átutalta a svájci Stadler Bussnangnak a 144,6 millió euróért rendelt harminc motorvonat árának 30 százalékát, 43,38 millió eurót. A vonatok árának további 15 százaléka a kocsitestek készre jelentése után esedékes, a teljes összeg pedig a harminc vonat megérkezésekor. Mint már hírül adtuk, a vásárláshoz a Calyon–CIB–MFB társulás biztosította a 144,6 millió eurós hitelt. Az elsõ két FLIRT 2007. március 21-én érkezik.
Új mobil mérõállomások Négy új mobil mérõállomással gazdagodnak a területi közlekedési felügyeletek. Ennek köszönhetõen Magyarország területének 50 százalékán már korszerû mobil ellenõrzõ állomások is segítik a közlekedés biztonságának javítását. Az ünnepélyes átadás a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet egyéves jubileumát ünneplõ Vas Gereben utcai telephelyén lesz. Ebbõl az alkalomból július 6-án a helyszínen tart sajtótájékoztatót dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója.
Bemutatkozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új felsõ vezetése Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter június 20-án bemutatta a tárca új felsõ vezetését, amely július 1-jén kezdte meg munkáját. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tevékenységében három területre fókuszál: a vasúti reformra, az energiapolitikára és a tudásgazdaságra. A miniszter a bemutatkozó sajtótájékoztatón bejelentette: jelentõs létszámleépítést terveznek a tárcánál. Jövõ nyáron már csak feleannyian dolgoznak majd a GKMben, mint jelenleg. Miközben kibõvült a GKM feladatköre – hiszen az informatikai és hírközlési területet is ide csatolták –, hamarosan jóval kevesebben dolgoznak majd a tárcánál – jelentette be Kóka János, amikor bemutatta vezetõtársait. A jelenlegi hetven helyett 25 fõosztályt alakítanak ki, amelyek vezetõit pályázati úton választják ki. Kóka János kifejezte reményét, hogy a jelenlegi fõosztályvezetõk is pályáznak majd, mint mondta: mindenki elõtt nyitott a lehetõség. Hozzátette: tisztább profilú minisztériumra van szükség, ahol az elsõrendû rendezõelv a funkcionalitás. Újságírói kérdésre válaszolva beismerte, hogy a politika valamennyi szereplõje felelõs azért, hogy nem hajtották végre idõben a szükséges reformokat, bár a GKM-ben és háttérintézményeinél már az elõzõ ciklus végén beindult az államigazgatási pilot projekt, amelynek eredményeként eddig is 20 százalékkal csökkent a létszám és 16 milliárd forinttal a költség. A leépítés
folytatódik: jövõ év elejére 25, egy év múlva pedig 50 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkozat a tárca, azaz a jelenlegi 800 fõ munkáját 400an végzik majd el. Az új struktúrában 3+1 szakállamtitkár segíti a miniszter munkáját. Az infrastruktúra szakállamtitkára Felsmann Balázs lett, aki korábban a minisztérium vagyongazdálkodási fõosztályvezetõje volt. Balogh András, a Magyar Telekom korábbi központi stratégiai igazgatója lett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakállamtitkára, míg a gazdaságfejlesztési szakállamtitkárságot Egyed Géza vezeti majd, aki korábban az EU fejlesztési alapokért felelõs helyettes államtitkárként dolgozott a tárcánál. A miniszter helyettese a GKM államtitkára, Garamhegyi
Ábel, õ korábban a minisztérium külgazdaságért felelõs helyettes államtitkára volt. A gazdasági fõigazgatóságot vezetõ szakállamtitkár Mészárosné Peredy Gabriella lett, aki korábban az IT Információs Társadalom Kht. gazdasági vezetõje volt. Csepeli György egyetemi tanár, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium korábbi politikai államtitkára közpolitikai igazgató lett a GKM-ben. A kabinetfõnök személye nem változott, Kákosy Csaba maradt. A stratégiai és kommunikációs igazgató pedig továbbra is Merényi Miklós. Kóka János elmondta: céljuk, hogy javítsák a minisztériumnál a közszolgáltatás minõségét az üzleti szféra érdekeit képviselve. Nem a támogatások dúsításával, hanem a
közszolgáltatás minõségének javításával kívánnak jobb pozíciót elérni a befektetõkért folyó versenyben – tette hozzá. A minisztérium három stratégiai területre fókuszál: a vasúti reformra, amely együtt jár a tömegközlekedés összehangolásával, az energiapolitikára, valamint a tudásgazdaságra. Kóka János elmondta: a vasúti reform túlnyúlik a vasúttársaság átalakításán, a korábbi gyakorlattól eltérõen ezentúl a tömegközlekedést mint egységet tekintik, a szolgáltatások szintjének emelésével kívánnak versenyezni az utasokért. A MÁVnál is nagyarányú leépítések várhatóak, a miniszter 30 százalékos vízfejcsökkentési programot ír elõ a vállalatnál. Kuklai Katalin
UIRR-közgyûlés Bécsben
Berényit ismét alelnökké választották Jelentõs közlekedésdiplomáciai siker helyszíne volt az osztrák fõváros. A kombitársaságok nemzetközi szervezetének, az UIRR-nek bécsi éves közgyûlésén ismételten alelnökké választották dr. Berényi Jánost. A Hungarokombi elnökének alelnöki megbízatása három évre szól. Dr. Berényi János egyben az Interunit elnöke is.
Más magyar vonatkozása is volt a bécsi közgyûlésnek, illetve az ebbõl az alkalomból rendezett konferenciának. Kazatsay Zoltán, az EU közlekedési fõigazgató-helyettese a Fehér Könyv aktualizálásáról beszélt elõadásában és hangsúlyozta: az Európai Bizottság elkötelezett a fenntartható közlekedéspolitika iránt. A „félidõs” Fehér Könyv felülvizsgá-
lata nem csak ezen a konferencián kerül középpontba, hiszen hatályossága 2010-ben lejár. Az UIRR vezetõi érdekeltek a vasúti társaságokkal való szoros együttmûködésben. A bécsi rendezvényen bemutatkozott Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettese is. Elõadása kedvezõ fogadtatásban részesült.
n
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
EUROCARGO: elmaradt a díjkiosztás A 2006-os EUROCARGO Nemzetközi Telematikai, Szállítási és Logisztikai Kiállítás akaratlanul is azt demonstrálta, mennyire értéküket vesztették napjainkban a különféle díjak. A kölni vásáron kellett volna kiosztani a hagyományos Europäischer Transportpreist (Európai Fuvarozói Díj), azonban a ceremónia idén ismét elmaradt – 2004 óta már másodszor. Az okot Peter Kazander, az EUROCARGO vásárigazgatója árulta el: egyszerûen senki nem
nyújtott be pályázatot a trófea elnyerésére. Nem maradt azonban díj nélkül a rangos szakmai találkozó, mert idén elõször osztották ki a Goldene Spitze (Aranycsúcs) nevû innovációs díjat, amellyel a regensburgi illetõségû Bioltec Evolvram céget jutalmazták meg egy növényi olajjal meghajtott dízelaggregátort üzemeltetõ mikroprocesszor-vezérlésû rendszer kifejlesztéséért.
n
A Japan Airlines is a oneworld tagja lesz A oneworld 2007-ben három légitársasággal bõvül. A Japan Airlines (JAL), a MALÉV, valamint a Royal Jordanian csatlakozik jövõ év elején a British Airways és az American Airlines köré szervezõdött légi szövetséghez. A JAL sokáig vonakodott bármiféle szövetségbe való belépéstõl. A
csatlakozástól azt reméli a légitársaság, hogy megerõsödik gazdaságilag, és javul az arculata. A oneworld a harmadik legnagyobb globálisan tevékeny légi szövetség a Star Alliance (Lufthansa, United Airlines) és a SkyTeam (Air France–KLM, Delta Air Lines) mellett. n
Nem lesz autópályadíj a személyautóknak Németországban Ismét határozottan elvetette a személyautókra vonatkozó autópályadíj bevezetésének ötletét a német közlekedési miniszter. Wolfgang Tiefensee a Berliner Zeitung hétvégi számában kifejtette: „nem foglalkozunk a személyautókra vonatkozó autópálya-használati díj bevezetésének gondolatával, és
hosszabb távon sem látok meggyõzõ érvet a díj bevezetésére”. A német közlekedési miniszter a teherautók autópálya-használatáról elmondta: idén nagyobb bevételt vár a tavalyinál, miután a korábbi esztendõkben évrõl évre növekedett a díjbevétel. A miniszter idén 2,9 milliárd euró bevételre számít. n
2006. július 5.
Spórol a SAS
Új igazgatósági tag
A légitársaság szanált, átszervezett, a veszteségek azonban maradtak. Jörgen Lindegaard SAS-fõnök kénytelen volt ismét mínusz számokat említeni: az idei elsõ negyedévben adózás elõtt 150 milliós veszteséget kénytelenek elkönyvelni.
A PACCAR elnök-vezérigazgatója, Mark C. Pigott bejelentette, hogy Charles R. Williamsont 2006. július 1-jei hatállyal a PACCAR Inc. igazgatótanácsának tagjává nevezték ki. Charles R. Williamson 2001-tõl egy kaliforniai központú energetikai vállalat, az Unocal elnök-vezérigazgatója volt, egészen addig, míg a cége 2005 augusztusában fuzionált a Chevronnal. 2000-tõl 2005-ig volt az Unocal igazgatója. Az Unocalnál töltött, kiemelkedõen eredményes 28 éve során különféle mûszaki és vezetõi tisztségeket töltött be szerte a világon, így az Egyesült Királyságban, Thaiföldön és Hollandiában. 2002-tõl 2005-ig õ volt az USASEAN Üzleti Tanács elnöke. A Texas egyetemen szerzett diplomát geológiából. Jelenleg tagja a Weyerhauser Company (NYSE tõzsdei kód: WY) és a Talisman Energy Inc. (NYSE: TLM) társaságok igazgatótanácsának. „Nagy öröm a PACCAR számára, hogy Williamson úr vállalta a tagságot igazgatótanácsunkban. Az ázsiai piacról szerzett beható ismereteinek és az üzemvitelben szerzett tapasztalatainak köszönhetõen olyan rálátása van az üzletre, amellyel elõsegítheti a PACCAR globális növekedését” – mondta el Pigott. A PACCAR Inc. az egész világon élen jár a csúcsminõségû könnyû, közép- és nehéz kategóriájú haszongépjármûvek tervezésében, kifejlesztésében és gyártásában, ezeket a cég Kenworth, Peterbilt és DAF márkanév alatt forgalmazza. Ezenkívül informatikai és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, és a fõtevékenységéhez kapcsolódóan haszongépjármû-alkatrészek forgalmazásával is foglalkozik.
Természetesen elsõsorban a magas olajár a felelõs mindezért. Amennyiben ezen a szinten marad, úgy a skandináv légiközlekedési csoportosulásnak további 300 milliós veszteségei keletkeznek. A szükséges lépésekrõl késõ nyáron, kora õsszel hoznak döntést. Nem szabad azonban mindent feketén látni: az év eleji eredmények azért is maradtak el az elvártaktól, mert a húsvéti ünnepek nem az elsõ negyedévre estek, mint tavaly. Ez 16 millió euró veszteséget jelentett, további 27 milliós mínuszt pedig a személyzet sztrájkja hozott. Mindez további takarékossági intézkedése bevezetéséhez vezet az SAS-nél, amely az eddig megcélzott 220 millió euró megtakarítás helyett 270 milliót tûzött ki célul. „Az eddig tervezett takarékossági intézkedéseink 44 százalékát tudtuk teljesíteni”
– nyilatkozta Lindegaard. A következõkben a svéd és dán pilótákkal és fedélzeti személyzettel folytatandó tarifamegállapodás áll a tervek középpontjában. A sikert a keresletorientált és a Oneway-tarifák alkalmazása jelentheti, ezt jelzi a növekvõ kihasználtság, amely az elsõ negyedévben 5,4 százalékponttal 66,6 százalékra emelkedett. Mindenekelõtt a baltikumi, finnországi és spanyolországi SAS-leányvállalatok tudtak piaci pozícióikban elõbbre jutni az alacsony árakkal. Az Air Baltic, a Blue 1 és a Spanair mindehhez rendelkezik a megfelelõ költségstruktúrával – nyilatkozta Lindegaard. A piaci jelenlét erõsítése sok pénzbe kerül, és a pénz hamarosan elfogyhat, ha az SAScsoport nem tud növekvõ bevételekre szert tenni a skandináv fõpiacán. Potsubay Béla
Németeké a bolgár repterek A frankfurti repülõtér üzemeltetõje, a Fraport AG szerezte meg a bolgár Fekete-tengeri, várnai és burgaszi repülõterek 35 évre szóló üzemeltetési jogát. A bolgár kormány hivatalos közleményben jelentette be a döntést. A Fraport az új pályázat második fordulójában a Vinci Airports and Vinci Concessions társulást utasította maga mögé. A tavaly kiírt eredeti pályázatot a dán Copenhagen Airport nyerte meg, de késõbb kiderült: pályázata több feltételnek nem felel meg. A bolgár kormány idén január végén jelentette be, hogy újabb pályázót keres. A többi pályázó közé tartozott a
német Fraport AG, a Frankfurt Airport Services Worldwide és a bolgár BM Star Ltd., Hochtief Airport GmbH és a bolgár Albena AD alkotta konzorcium, a francia Vinci Airports and Vinci Concessions; továbbá a kuvaiti Mohammed Abdulmohsin Al-Kharafi & Sons és a Paris SA alkotta konzorcium. A tavalyi döntéskor a Fraport vezette konzorcium került a második helyre.
India korszerûsíti az infrastruktúrát Az indiai repülõtér-üzemeltetési vállalat, az Airports Authority of India (AAI) átszámítva kereken 285 millió eurót szán tíz repülõterének infrastrukturális fejlesztésére. Többek között Goa, Jaipur, Srinagar és Udaipur légikikötõit érintené a befektetés: ezek nem légi közlekedési csomópontok ugyan, de egyre fontosabb szerepet
játszanak a személy- és árufuvarozásban. Igény szerint plusz fel- és leszállópályákat, terminálokat, kifutópályákat, teherárucsarnokokat építenek majd. Az úgynevezett Public Private Partnership (köz- és magánszféra partnerség) keretében az AAI az öszszes építési munkálattal magánbefektetõket szándékozik megbízni. n
Megszigorítják a tehergépkocsikra vonatkozó elõzési tilalmat Belgiumban Hamarosan általános elõzési tilalmat vezetnek be a belga kétsávos utakon a tehergépkocsik számára – adta hírül nemrégiben a belga közlekedési miniszter, Renaat Landuyt. Az új szabályozás várhatóan négy hónapon belül lép hatályba. Belgiumban eddig is tilos volt elõzniük mindenféle úton a tehergépjármûvek vezetõinek, ha esett az esõ. Ez a szabályozás továbbra is érvényben marad, és szigorúbban el-
lenõrizni fogják a betartását. A fuvarozók heves tiltakozásának engedve a miniszter letett arról a szándékáról, hogy 80 km/órában szabja meg a tehergépkocsik maximális sebességét. Újdonság az ún. 70-es sebességi zónák tervezett bevezetése. Ezenkívül mindig érvényes lesz a jobbkézszabály. Eddig elveszítette az elsõbbségét az autós, ha megállt, emiatt sok baleset történt.
n
Elkel az SSA Marine Tõkebefektetõk több mint 2 milliárd USD-t is megadnának az SSA Marine amerikai kikötõi vállalatért. Értesüléseink szerint a washingtoni Carlyle Group, valamint két ausztrál befektetési bank, a Macquarie és a Babcock & Brown jelezte vételi szándékát.
A seattle-i székhelyû SSA Marine több mint ötven átrakóhelyet üzemeltet az USA-ban, Panamában, Mexikóban, Chilében, Costa Ricában, Dél-Afrikában és Új-Zélandon. Ebbõl 11 konténerterminál, amelyeken 2005-ben 7,3 millió TEU-t kezeltek. n
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a European postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodák- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Alapítva: 1870 Transport ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Press 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. július 5.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Sok a bizonytalanság a tender körül
Új pályázatot írnak ki az elektronikus díjfizetésre Hamarosan újrakezdi a gazdasági tárca a pályáztatást az autópályák elektronikus díjfizetõ rendszerének kiépítésére. A nyertessel jövõ tavasszal kötnék meg a szerzõdést, a tervek szerint 2007 második felében a teherautók már nem matricával fizetnének a sztrádákon – értesült a Népszabadság. Még nem lehet biztosan tudni, hogy mikor és mennyiért állhat szolgálatba az autópálya-matricákat fokozatosan felváltó elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED). Ahogy a Magyar Közlekedés legutóbbi számában hírül adta, az induláskor ezer kilométernyi sztráda kiszolgálására képes hálózat elsõ tenderét május végén – az eredményhirdetésre kijelölt eredeti idõpontban – visszavonták. A szakértõk szerint nem reálisak azok a kormányzati várakozások, amelyek szerint az elõzetesen kalkulált 30-40 milliárd forintnál biztosan többe kerülõ rendszer 2007-ben mûködõképes lehet. Nem tartja szükségszerûnek az ED kiépítésének elhúzódását Horváth László. Az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság (UKIG)
igazgatója szerint a rendszerszállító kiválasztása kevesebb, mint kilenc hónap alatt megtörténhet. Az összes autópályát lefedõ rendszer építési munkái pedig – technológiától függõen – akár hat hónap alatt is elkészülhetnek. Szerinte reális cél, hogy a magyar sztrádákon az átalánydíjas matricás rendszert 2007 második felében használatarányos díjfizetéssel váltsák fel, legalábbis a teherautók számára. A kiírás a tervek szerint július elsõ felében megvásárolható lesz. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra jelentkezõ cégek közül október elejéig választják ki azokat, amelyeket alkalmasnak tartanak a versenyben való részvételre. A kiválasztott öt rendszerszállítónak – az UKIG elvárásainak ismeretében – november
végén kell majd beadnia ajánlatát. A tender tárgyalásos szakasza január végén zárulhat le. Horváth László úgy véli: az ED kiépítésére tett elsõ kísérlet nem a pályáztatás hibái miatt bukott el. Visszavonására azért volt szükség, mert a tanácsadói tender eredménytelenül zárult a lebonyolítására elkülönített források zárolása miatt. A technológiasemleges versenyben értékelési szempont lesz a rendszer indulási idõpontja is. Az, aki eséllyel akar részt venni a megmérettetésen, jól teszi, ha a lehetõ legrövidebb idõ – akár fél év – alatt vállalja a mûködõképes rendszer kiépítését. A szakértõk szerint viszont néhány hónap arra sem elegendõ, hogy az ország mintegy ezer kilométernyi autópályáján kiépítsék az ED infrastruktúráját. A rendszer kipróbálása, tesztelése pedig végképp nem fér bele ennyi idõbe. Emellett az egész eljárás lebonyolíthatóságát megkérdõjelezi, hogy egyelõre nincs válasz olyan kérdésekre, mint például az új díjszedési rendszernek milyen utakon kell mûködnie, csak autópályákon vagy egyéb vonalakon is. Ha az EDnek minden gyorsforgalmi utat, illetve még a fõútvonalakat is le kell fednie, akkor az új díjszedõ rendszer ára a 60-80 milliárd forintot is elérheti. A bizonytalanságot valamelyest csökkentheti, hogy az UKIG néhány héten belül tanácskozást szervez az ED kiépítésében érdekelt cégek számára. Igaz, a workshop idejére a tanácsadói pályázat elõreláthatólag már megjelenik.
Nem vált be az egységes bérlet A várt havi 120 ezer helyett alig 30 ezren használják a fõvárosban tavaly bevezetett egyesített tömegközlekedési bérletet, ugyanis a vasúti és távolságibusz-közlekedést vonzóvá tévõ több százmilliárdos fejlesztés még mindig várat magára – írja a HVG. A jelek szerint azt a célt sem sikerült elérni, hogy a dugókban veszteglõ autósok egy részét átcsábítsák a tömegközlekedésre. A bérlet propagandisztikus bevezetése idõben jóval megelõzte az érdemi fejlesztéseket: hogy a menetrendeket összehangolják, a járatok könnyen megjegyezhetõ idõpontokban és pontosan közlekedjenek, legyenek parkolók az állomásoknál, az utasokat kulturált körülmények fogadják, és ne kényszerüljenek arra, hogy több száz méteres akadályversenyen küzdjék át magukat a csatlakozó jármûvekhez. A három szolgáltató együttmûködését koordináló Budapesti Közlekedésszervezõ Kht. 2006-os célja mindöszsze annyi, hogy decemberre legalább két olyan mintaterületet alakítson ki, ahol a buszok nem surrannak el, mire a vonat megérkezik, és fordítva.
A menetrendek egyeztetését alaposan megnehezíti, hogy a szövetségbõl elsõsorban a BKV lát hasznot, a MÁV és a Volánbusz számára az együttmûködés állítólag veszteséget okoz. Mert bár a jelenleg 7590 forintba kerülõ egyesített havibérlet 10 százalékkal drágább a hagyományos BKV-bérletnél, a különbözet nem hoz annyit, mintha a MÁV és a Volánbusz a saját eredeti tarifáit számítaná fel Budapest határán belül. Márpedig a MÁV és a Volánbusz – 6:4 arányban – csak 10 százalékot kap a bérleteladások után. Bár az állam és a fõvárosi önkormányzat az eredeti tervek szerint az idén összesen 2,4 milliárd forinttal ellentéte-
lezné a MÁV és a Volánbusz bevételkiesését, a számos vonalon egymás konkurenseként mûködõ vasút-, illetve busztársaság nem hajlandó az egyesített bérlet érdekében többletköltségeket vállalni magára. Az elszámolást az is nehezíti, hogy a szolgáltatók bizalmatlanok, mivel a 65 éven felüliek ingyenes utazása és a bliccelõk miatt senki sem tudja pontosan, melyik vonalon hányan utaznak. A megoldást az elektronikus jegykezelõ rendszertõl várják, amelynek bevezetésével pontosan meg lehetne állapítani az utasok számát és a megtett kilométert is, de a csipkártyák bevezetése késik. Nem csoda, ha a BKSZ ügyvezetõje, Kéthelyi József „nincs meggyõzõdve” arról, hogy tartható a szövetség eredeti programja, miszerint 2010-re a teljes agglomerációban megvalósul a tarifaközösség.
Hamarosan startol a sztrádakötvény Hamarosan aláírja a gazdasági tárca az ÁAK-val a 75 évre szóló szolgáltatási szerzõdést. A kötvényeket valószínûleg már nyáron kibocsátják. Megkezdõdött az ÁAK tõzsdére vitelének elõkészítése is. Aláírásra kész az állam és az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) Zrt. közötti szolgáltatási szerzõdés – nyilatkozta érdeklõdésünkre Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivõje. Az aláírás pontos idejét firtató kérdésre csak annyit felelt, hogy hamarosan. A 75 évre szóló megállapodás a feltétele annak, hogy startoljon az eredetileg tavaly novemberre tervezett, de azóta többször elodázott 1,18
milliárd euró összegû kötvénykibocsátás. A szóvivõ elmondta, hogy a kötvénykibocsátás az ütemterv szerint halad. Pontos idejét azért nem hozzák nyilvánosságra, mert a piacot nem kívánják befolyásolni. Korábbi információk szerint július közepére tervezték az egyhetes roadshow-t, a több helyszín között London is szerepel. A tranzakció lezárásaként július 31-ét határozták meg. Az ÁAK Zrt. májusban bejelentett tõzsdére vitelének elõkészületei is megkezdõdtek: a parlamentnek – az egyik salátatörvény keretében – nyújtották be a privatizációs törvény módosítási javaslatát. A sztrádatársaság részleges privatizációját teszi
lehetõvé a törvényben elõírt minimális állami tulajdoni hányad csökkentése. Az ÁAK Zrt. tõzsdére vitelérõl a kormány bõ egy hónapja döntött. Ezt követõen Kóka János miniszter 2040 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagról beszélt és azt mondta, hogy a tõkeemeléses privatizációból mintegy 30 milliárd forintnyi tõkét kívánnak bevonni. Az akkori bejelentés szerint a finanszírozási modell elsõ fázisaként az ÁAK tõzsdei bevezetését megelõzõen a társaság elõször 1,5 milliárd eurós forrást von be – ebbõl 320 millió EIB-projekthitel, a többi kötvénykibocsátás –, majd 400 millió eurót (kötvényt vagy hitelt).
NÉVJEGY
Horváth Miklós A European Freight and Logistic Leaders' Forum (F&L) a nagyvállalati logisztikai vezetõk zártkörû, legfeljebb százfõs üzleti klubja, ahová az új tagok csak ajánlással kerülhetnek be. Két magyar tagja van, akik egyben alapítók is: a MASPED Rt. és a GySEV Zrt. Horváth Miklóssal, a klub hazai képviselõjével a legutóbbi, Budapesten megrendezett vándorközgyûlés kapcsán beszélgettünk. A mérnök-közgazdász szakember számos számítástechnikai és autóipari vállalatot irányított már fõként Magyarországon, de Németországban és Ausztriában is. Befektetési cége, a VENTURA Rt. vett részt a Hungarocamion Rt. feltõkésítésében, mielõtt azt a Waberercsoportnak értékesítették. A MASPED Tlog Közúti Transzport Logisztika Kft.-nek nem csak passzív tulajdonosa, de menedzsere is. Családos ember: két lánya és egy fia van. – Milyen céllal tömöríti az F&L a logisztikai vezetõket? – A szállítmányozás és a logisztika országhatárokon átívelõ, hálózatos szakma. A jelentõs európai nagyvállalatok több mint tíz évvel ezelõtt alakítottak egy klubot, amely alkalmas a tapasztalatcserére a megbízók és a szolgáltatók, illetve a versenytársak között. Ez ma is a brüsszeli székhelyû fórum legfõbb értéke. A tagság egyharmada gyártó, egyharmada szállító és fuvarszervezõ, egyharmada logisztikai cég. Évente két közgyûlést tartunk, mindig más országban. Európai szintû munkacsoportok is mûködnek a logisztika idõszerû kérdései kapcsán. Hazánkba idén második alkalommal látogatott május 18–19-én a társaság hetven tagja, akik sikeresnek találták a rendezvényt, amelynek mottója találóan jellemezte a hazai szakma kihívását: „Magyarország: tranzitország vagy regionális logisztikai központ?” Házigazdaként nem titkolt célunk volt olyan elõadásokat felvonultatni, amelyek képet rajzolnak a regionális logisztikai piac helyzetérõl, bemutatják az intermodalitás esélyeit, illetve felkeltik az érdeklõdést a magyarországi logisztikai lehetõségek iránt. – Milyen tanulsággal szolgált a találkozó? – Nyilvánvaló, hogy a logisztikai iparág még számtalan tartalékot rejt magában, és európai viszonylatban a kelet-európai logisztika fejlõdik a legdinamikusabban. Egyrészt bõvül maga a piac, másfelõl a szolgáltatóknak is van mit megismerni a keresletrõl. A magyar cégeknek a növekedéshez nem elegendõ megvédeni a hazai piacot, a hosszabb távú sikerekért át kell lépni az országhatárt és regionális hálózatot építeni. Az általam vezetett MASPED-cég például májusban jegyeztette be román és szlovák székhelyû leányvállalatait. Ugyanakkor már a közepes méretû társaságaink szintjén is megjelent a koncentrálódási folyamat. Mindeközben a tõlünk keletre lévõ (román, bolgár, ukrán, orosz) piacok európai ellátási láncba történõ bekapcsolásában nagyobb szerepet vállalhatnának a magyar társaságok csakúgy, mint az ázsiai áruk behozatalában egy déli kikötõ segítségével, új útvonalak megszervezésével. – Van-e az F&L-nek is egységes gazdaságpolitikai küldetése, mint a mintájára megalakult Magyar Logisztikai Klaszternak (MLK)? – Nyilvánvaló, hogy Brüsszel felé is egységes álláspontot célszerû képviselnünk, és fokozott figyelemmel várjuk a Nemzeti Fejlesztési Terv részleteit is. Az MLK a Logisztikai Egyeztetõ Fórumnak a GKM kérésére készített javaslatcsomagjáról – amely a logisztikai szolgáltató központok minõsítésérõl és besorolásáról szól – úgy látja, hogy sem üzleti, sem piaci szempontokat nem tartalmaz, és ha mégis ez a rendszer lép életbe, akkor kihasználatlan és soha meg nem térülõ centrumok jöhetnek létre. Az érdekeltek között további egyeztetéseket szorgalmazunk, hiszen az üzleti szempontokat az államilag támogatott projektekben is célszerû lenne határozottabban érvényesíteni. Véleményünk szerint a kormányzati gazdaságpolitika ebbe az irányba tart. Fontos kérdés például az ország logisztikai stratégiájában – miként azt az F&L külföldi szakemberei is megerõsítették –, hogy Magyarország a méreténél fogva legfeljebb három központot tud gazdaságosan mûködtetni. A zászlóshajók kijelölése lehet vita tárgya, de mérlegelni csak azt szabad, hogy a lehetõ legtöbb üzletet felfogják. E kérdésben logikus összehangolni a saját elképzeléseinket a szomszédos országokéval; például Szombathely és Szeged jelentõs versenyhátrányban vannak a közelben már most kiépült Graz, illetve Arad mellett. Az ellenõrzést az MLK szerint legokosabb a megbízókra hagyni. Ezért a közeljövõben tervezünk is olyan értekezletet, ahová meghívjuk a multinacionális vállalatok hazai képviselõit, hogy tárják fel jövõbeni elképzeléseiket. Egyes vélekedések már most hangoztatják, hogy a Magyar Logisztikai Klaszter bõvüljön regionálissá; az osztrák partnerszervezettel például már folyik az egyeztetés. Varga Violetta
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2006. július 5.
Vasutasnap 2006 Mint minden évben, idén is országszerte több helyszínen szerveznek ünnepségeket a vasutasnap alkalmából. Ízelítõ a programból.
Újabb Kalmar a BILK-ben Ünnepélyes átadás helyszíne volt június 27-én a BILK Kombiterminál. Mint már hírül adtuk, a MÁV Kombiterminál Kft. állami és saját források felhasználásával három Kalmar konténeremelõ gépet vásárolt, és ebbõl kettõnek a BILK Kombiterminál, egynek pedig a Kelenföldi Depo lesz az üzemeltetõje. A Kalmar 450-60C5X mobil dízel teleszkópgémes konténer emelõgépet a Kalmar Hebfahrzeuge Handelges. mbH. szállította, a Taurus Techno Gumi Kft. szervezésében. Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál Kft. ügyvezetõ igazgatója köszöntötte az ünnepélyes átadáson megjelent vendégeiket, partnereiket és az üzemeltetõ BILK Kombiterminál vezetõit. Jólesõ érzéssel konstatálta, hogy a vendégek között üdvözölheti hajós, illetve szállítmányozó cégek vezetõit is. Mint a BILK Kombiterminál egyik tulajdonos cégének vezetõjeként úgy fogalmazott, hogy az újabb Kalmar emelõgépek tovább erõsíthetik a BILK Kombiterminál nemzetközileg is elismert kiszolgálási színvonalát. Kemenesi Zoltántól, a BILK Kombiterminál vezérigazgatójától tudjuk, hogy a gépeknek már csak az önsúlya is tekintélyt parancsoló a maguk 76 500 kg-jával.
A targoncák maximális teherbírása 45 000 kg, a konténereket 5 emelet magasan tudja halmazolni. Ennek az óriási tömegnek a mozgatását egy VOLVO TWD 1240 VE turbófeltöltõs dízelmotor biztosítja. Az elektromos vezetékeknél az új CAN-Bus rendszert alkalmazták, ami csökkenti a hibaforrásokat, hiszen ellentétben az eddigiekkel nincs szükség nagy mennyiségû kábelre, relére vagy csatlakozóra. A hidraulikus rendszernél terheléstõl függõen vezérelt állítható szállítóteljesítményû axiáldugattyús hidraulikaszivattyút használnak, amivel maximális emelési sebesség, „puha” hidraulikamozgások, energiatakarékos üzemeltetés és a hidraulikus rendszer kímélése érhetõ el.
Fotó: Patocskai Zoltán
A cargo üzletág privatizációjából pótolják a tõkét
Idén sem csökken a MÁV vesztesége Eladnák az állami vasúttársaság árufuvarozó vállalkozását 80 milliárd forintért, hogy pótolják a MÁV elveszett tõkéjét. A vevõ az állami vagyonkezelõ lenne – értesült a Népszabadság. A GKM-ben egyelõre nem kommentálják a hírt. Kóka János, mint miniszterjelölt, a bizottsági meghallgatásán a MÁV Cargo privatizációjának közeljövõben megtörténõ elõkészítésérõl és szükségességérõl beszélt. A gazdasági tárca javaslata szerint a január óta önállóan mûködõ MÁV Cargo Zrt.-t az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt. vásárolná meg. Az idén 80–90 milliárd forint veszteséget tervezõ MÁV a 2005 végén meglévõ 55,5 milliárdos saját tõkéjét az elmúlt hónapokban felélte. Tulajdonosi beavatkozás, azaz tõkepótlás nélkül ezen a soron decemberben mínusz 36 milliárd forintot kellene szerepeltetnie üzleti beszámolójában. Negatív saját tõkével viszont – a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint – egyetlen cég sem mûködhet tartósan. A Népszabadság szerint a cég el-
adása csak decemberig oldja meg a MÁV gondjait, mert a saját tõke 2007 elején menthetetlenül tovább olvad a vasút folyamatosan termelõdõ veszteségei miatt. Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szóvivõje az MTI érdeklõdésére elmondta: a Népszabadságban megjelent információt a közlekedési tárca egyelõre nem kívánja kommentálni. A szóvivõ utalt arra: Kóka János miniszter a június 6-i bizottsági meghallgatáson a vasúti reform kapcsán beszélt arról, hogy a MÁV Cargo privatizációját elõ kell készíteni.
A kormány által a parlamentnek benyújtott költségvetési törvény módosítási javaslata szerint az ÁPV az eredeti 10,5 milliárd forint helyett 94,449 milliárd forintot fordíthat idén üzleti célú befektetésre azok között a kiadások között, amelyek nem érintik a kormányzati szektor hiányát. A költségvetési törvény erre az évre a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggõ kiadásokra, valamint a tartalékfeltöltésre 51,985 milliárd forintot irányzott elõ, a módosítási javaslat pedig ezen a címen 147,577 milliárd forintot tartalmaz. A MÁV középtávú stratégiai programját a vasúttársaság igazgatósága nemrég tárgyalta, de döntést még nem hoztak, a végleges programra elõreláthatólag július közepéig várni kell. A tervezett átalakítások közül leginkább az osztotta meg a vezetõket, amely szerint két-három éven belül a vasút önálló társaságba
szervezett vállalkozásainak vagyonkezelését és stratégiai irányítását egy holdingközpontra bíznák. A zárt ajtók mögött folyó vita eredményétõl függetlenül jövõ januártól önálló cégként mûködik tovább a MÁV pályavasúti üzletága. A vasúti személyszállítás ugyanakkor két lépcsõben válna önállóvá. Elsõ lépésben 2007 elején létrehoznának egy jól elkülönülõ divíziókra bontott személyszállító céget. Egy évvel késõbb egymástól függetlenül mûködhetnének tovább az elõvárosi és a távolsági személyszállítás feladatait ellátó divíziókból megalakuló társaságok, amelyek fejlesztésében a magántõke is szerepet kaphatna. A MÁV Cargo igazgatósága döntött a társaság új székhelyérõl. Információink szerint hamarosan a Váci úti Business Centerben talál otthonra a cég.
Budapesten július 7-én, pénteken délelõtt a Vasúttörténeti Parkban tartja a MÁV a tisztavató ünnepségét. Ugyanitt adják át a vasúttársaság vezetõi a kitüntetéseket a kiemelkedõ teljesítményt nyújtó dolgozóknak. A rendezvényre különvonatok indulnak a Nyugati pályaudvarról. Délután a Vígszínházban adják át a miniszteri kitüntetéseket, ahol ünnepi mûsorral is köszöntik a díjazottakat, majd állófogadást adnak a tiszteletükre. Sopronban a GYSEV Zrt. július 6-án, csütörtökön 11 órától tartja vasutasnapi ünnepségét a Hotel Sopronban. Az ünnepi beszédek elhangzása után adják át az elismeréseket. A kitüntetetteket mûsorral is köszöntik. Szegedre, a Vasutas Sportegyesület Sportcentrumába várják a családokat július 8-án, szombaton. Délelõtt tíz órától sportversenyek, vasúttörténeti kiállítás, kézi hajtányozás, kalauzpárbaj, hastáncbemutató, csülökpörköltfõzõ- és sörivóverseny és még számtalan egyéb program szórakoztatja a felnõtteket, de a szervezõk gyerekekrõl sem feledkeztek meg. A kicsiket bábelõadások, kézmûves-foglalkozások, ugrálóvár, közlekedési vetélkedõ és pónilovaglás várja. Délben nyitják meg a VI. Országos Vasutas Fotókiállítást, amely július 16-ig tekinthetõ meg. Az ingyenes rendezvényt tûzijáték és koncert zárja. Az esemény védnöke a MÁV Cargo Zrt.
Elektronikus adatcsere a vasúti árufuvarozásban Nemzetközi tárgyalás keretében Šturovóban június 7-én megállapodás született arról, hogy a Duna–Elba vonatok és az ERS vonatok kereskedelmi adatait e-mailben küldik el a vonatot továbbító árufuvarozási vasútvállalatok (a MÁV Cargo és a ZSSK Cargo, valamint ÈD Cargo). Ez jelentõs elõrelépés, hiszen a többszereplõssé váló nemzetközi fuvarpiacon meghatározó elõnyt jelent – mind az ügyfél, mind pedig a fuvarozók számára – az információk gyors és pontos cseréje. A MÁV Cargo valamennyi határállomásán megoldott a szkennelt fuvarlevelek fogadása, a feladási állomások pedig – az ügyfelekkel együttmûködve – képesek a szükséges információk elküldésére. Az érintett vasútvállalatok a Mìlníkbõl induló ERS vonatoknál már részben alkalmazták a most elfogadottakat. A tapasztalatok szerint ez jelentõsen csökkentette a tartózkodási idõt a határállomásokon.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2006. július 5.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Köszönet és elismerés
Fogadás Horváth Zsolt Csaba tiszteletére
Szabó András és Ács Sándor stílszerû GySEV-ajándékkal kedveskedett a leköszönõ államtitkárnak
Gaál Gyula, Wáberer György és Horváth Zsolt Csaba
Iszak Tibor a Raaberlog és a Raabersped elismerését tolmácsolta
Horváth Zsolt Csaba:
A búcsú Úgy hozta a sors, hogy búcsúzom. A kormányzati struktúraváltozás más felállású és más összetételû minisztériumi felügyeletet kíván. Közlekedési helyettes államtitkári tisztségemtõl megválok, búcsúzom a minisztériumi kollégáktól, de természetesen nem búcsúzom a szakmától. Tizenöt hónapig vezethettem a közlekedési államtitkárságot és most, amikor – leköszönõ államtitkárként – mérleget készítek, minden túlzás nélkül mondhatom: büszke vagyok erre az idõszakra, és büszke lehet mindenki, aki ebben a munkában részt vett. A vasúti stratégia, illetve a vasúti törvény elõkészítése, a Magyar Vasúti Hivatal megalakítása, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása, az autópálya-projekt, az új közúti adminisztrációs rendszer kialakítása, a KRESZ módosításának elõkészítése, az új légiirányítási rendszer bevezetése, számos hajózási és nemzetközi tárgyalás – mind-mind olyan állomás az elmúlt idõszak mérlegébõl, amely hosszú távú és meghatározó döntés volt a magyar közlekedési szakma életében. Úgy is fogalmazhatnék: rendkívül megtisztelõ számomra, hogy szakmánk történetének kivételes idõszakában állhattam a közlekedési államtitkárság élén. Hazánkat, Magyarországot képviselni a közlekedési miniszterek európai tanácskozásán – miközben rendkívül felelõsségteljes szakmai helytállást kívánt – számomra életre szóló élmény volt. Abban bízom, hogy a megkezdett munka folytatódik, és a magyar közlekedés töretlen fejlõdése biztosított. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik így vagy úgy, de segítették az államtitkárság és a minisztérium munkáját. Köszönöm a közös munkát mindazoknak, akikkel együtt dolgozhattam. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkáraként az elmúlt tizenöt hónapban tapasztalhattam azt is, hogy a különbözõ közlekedési ágazatok szervezeteinek és vállalatainak együttmûködésével még hatékonyabbá és eredményesebbé tehetõ a kormányzati munka. A GKM fiatal és új csapatának tagjaként, a minisztérium, valamint intézményeinek munkatársaival közösen, szakmai vitákkal fûszerezve elõreléphettünk a közlekedésfejlesztés és a közlekedésbiztonság területén. Azt gondolom, aktív idõszak volt valamennyiünk számára. Folytatjuk. n
A magyar közlekedési szakma vezetõ személyiségei és a Magyar Közlekedési Kiadó fogadást adott Horváth Zsolt Csaba leköszönõ közlekedési helyettes államtitkár tiszteletére június 26-án a budapesti Rozmaring étteremben. A kormányzati struktúraváltás következtében megszûnõ közlekedési államtitkárság vezetõje tizenöt hónap után más beosztásban folytatja pályafutását. Nem búcsúzik a szakmától, az elmúlt másfél esztendõ nemcsak a fiatal, 34 éves államtitkár életében, hanem a szakma történetében is kivételes idõszak. – Arra a 15 hónapra, amíg a közlekedési államtitkárság élén álltál, mindig büszke lehetsz – mondotta köszöntõjében Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó igazgató-fõszerkesztõje. Hasonló elismerést tolmácsolt a szakma topmenedzserei közül elsõként szóló Kautz István, a Masped-csoport elnök-vezérigazgatója, a szállítmányozó szövetség elnöke. Wáberer György, az MKFE elnöke, a Waberer’s-csoport elnök-
vezérigazgatója a korrekt együttmûködési készséget emelte ki Horváth Zsolt Csaba államtitkári tevékenységébõl. Szabó András, a GySEV Rt. elnöke és Gaál Gyula, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a vasút iránti elkötelezettségét dicsérte, bár mindkettõjüket (barátian) figyelmeztették: Horváth Zsolt Csaba a Malév neveltje. Horváth Zsolt Csaba köszönetet mondott a szakma vezetõ személyiségeinek az államtitkári munkáját segítõ támogatásukért. Úgy fogalmazott, hogy egyszerre volt öröm és megtiszteltetés számára az államtitkári megbízatás. Tizenöt hónap mérlege nem lehet csak sikeres, de mint hangsúlyozta: jelentõs, hosszú távú és meghatározó szakmai döntések születtek ebben az idõszakban. Horváth Zsolt Csaba reményét fejezte ki, hogy mindez folytatódik a jövõben. Annak is hangot adott, hogy rendkívül megtisztelõ számára, hogy a szakma vezetõ személyiségeivel találkozhatott ezen a fogadáson, de fontosnak tartaná, ha ez a kör rendszeresen találkozna, és egységes vé-
leményt képviselne a magyar közlekedés idõszerû kérdéseiben. A jó hangulatú fogadáson megjelent – a már említettek mellett – dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója, Mudra István, a HungaroControl igazgatója, Iszak Tibor, a Raaberlog vezérigazgatója, a szállítmányozó szövetség társelnöke, Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese, Kovács Ferenc egykori Malév-vezérigazgató, Horváth Zsolt Csaba elsõ fõnöke, Karmos Gábor, az MKFE fõtitkárhelyettese, Kozák Tamás, a MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettese, Kurdi Mónika, a MÁV Cargo Zrt. marketingigazgatója, Erb Szilvia, a GKM tanácsosa, Ács Sándor, a GySEV Rt. vezérigazgató-helyettese, Káldor László, a Masped-Schenker ügyvezetõ igazgatója, Kemenesi Zoltán, a BILK Kombiterminál vezérigazgatója, Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál ügyvezetõ igazgatója és Ötvös Nándor, az Integrátor Fórum fõszerkesztõje. n
Kautz István a speditõrök nevében kívánt további szakmai sikereket a fiatal szakembernek
Gaál Gyula, Wáberer György, Horváth Zsolt Csaba, Kautz István és Szabó András az elnökségben
Fotó: Kiss Árpád
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Búcsúzik az Erni házaspár
MOZAIK
2006. július 5.
Olasz–magyar közlekedési konferencia Budapesten
Fókuszban az infrastruktúra fejlesztése Június 15-én a magyarországi közlekedési infrastruktúráról rendezett konferenciát és szakmai találkozót Budapesten az Olasz Külkereskedelmi Intézet (I.C.E.) és a magyarországi Olasz Nagykövetség kereskedelemfejlesztési osztálya. Az eseményen – amelyen nagy számban vettek részt az olasz és a magyar közlekedési szektor vállalatainak képviselõi – neves elõadók ismertették az európai, az olasz és a magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztésének lehetõségeit. Kiemelték a két ország kapcsolódási pontjait az európai közlekedési folyosók-
hoz és az ebbõl származó gazdasági elõnyöket, de figyelmet fordítottak a legfontosabb, már meglévõ vagy a közeljövõben hatályba lépõ jogi szabályozások ismertetésére is. Az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetének, Paolo Guido Spinellinek a köszöntõ szavai után Alessio Ponz de Leon, az Olasz Külkereske-
A magyar szállítmányozás kiemelkedõ személyiségei, Erni Katalin és Erni János több évtizedes sikeres és eredményes munka után június végén visszavonultak. Ebbõl az alkalomból adott fogadást tiszteletükre a Masped-csoport és a Hungarocargo menedzsmentje. A nyugdíjba vonuló Erni házaspárt elsõként Kautz István, a Maspedcsoport elnöke és Káldor László ügyvezetõ igazgató köszöntötte
Roberto Ferrazza, az Olasz Infrastruktúra- és Közlekedési Minisztérium TEN-T és a páneurópai közlekedési folyosók divíziójának vezetõje tartja elõadását
Mobilon is lehet jegyet váltani a Volánnál
Versenyben a repülõkkel Erni János is azok közé tartozik, akik szállítmányozási pályafutásukat a Maspednél kezdték. Gelencsér Kálmán, a Masped nyugdíjas vezérigazgatója jó pihenést kívánt egykori munkatársának, a Hungarocargo búcsúzó ügyvezetõ igazgatójának
Iszak Tibor mint egykori kolléga (még a raaberspedes évekbõl) és mint késõbbi szakmai konkurens köszöntötte a nyugdíjba vonulókat
Dr. Józan Tibor vezérigazgató-helyettes a GySEV jó kívánságait és ajándékát hozta, de õ is az egykori kollégát üdvözölte a Masped-házban tartott jó hangulatú és emlékezetes fogadáson
A Volánbusz Zrt. erõsíti piaci jelenlétét a nemzetközi menetrend szerinti buszforgalomban és fejleszti turisztikai tevékenységét is – közölte Fajcsák Lajos kereskedelmi igazgató. A nemzetközi járatok a társaság tevékenységének mintegy 5 százalékát teszik ki. Az utasok kényelme érdekében nemrég új szolgáltatást vezettek be: mobiltelefonon is lehet jegyet váltani egyes járatokra. A kereskedelmi igazgató szerint a nemzetközi utasforgalomban a fapados repülõgépjáratok megjelenésével jelentõs átrendezõdés történt. Ennek hatására a Volánbusz Zrt.-nek át kellett gondolnia nemzetközi tevékenységét. Fajcsák Lajos elmondta: gazdasági szempontok alapján csökkentették a nagy távolságra közlekedõ járatok számát, és becslésük szerint 700–1000 kilométeres távolságon belül tudják eredményesen felvenni a versenyt a diszkont légitársaságokkal. Az utazási idõ jelentõs tényezõ az ár mellett, ezért az eljutási idõ rövidítése érdekében expressz nemzetközi menetrend szerinti járatokat indítanak. Ilyen például az április elején indított krakkói vonal. A korábbi években is közlekedõ olasz, horvát nyaralójáratok mellett a nyári szezonban indítják az Adria, a Dalmát Expressz, valamint a Budapest–Zürich–Bern járatot. A Volánbusz Zrt. kereskedelmi igazgatója úgy vélekedett, hogy rugalmas tarifapolitikával, illetve a jegyvásárlás könnyítésével is növelhetik az utasok számát. Ez utóbbi feltételeként említette a kedvezményes internetes helyfoglalási lehetõséget, illetve azt, hogy további informatikai fejlesztés révén a nyár folyamán lehetõvé teszik a jegyeiket értékesítõ utazási irodáknak is az online eladást. A T-Mobile ügyfelei június 15-tõl számos helyközi buszjáratra mobiltelefonnal is megvásárolhatják teljes árú jegyüket. A jegyek az interneten (a www.volanbusz.hu oldalon) és mobiltelefonon WAP-on keresztül is megvásárolhatók, a havi számlával, illetve az elektronikusan feltölthetõ m-com egyenleggel fizethetõk ki. A
vásárlás során az utazó kiválaszthatja a jegyek számát, a járatot, illetve bécsi járatok esetén az igénybe vehetõ kedvezmény típusát is. Internetes felületen indított vásárlás esetén annak érvényességéhez a megerõsítést kérõ üzenetre válaszként 3 percen belül SMS-t kell küldeni, WAP-os vásárlásnál pedig a tranzakciót egy linkre kattintva lehet elfogadni. A vásárlást követõen az utas mobiljára SMS-ben érkeznek meg a foglalás részletei (járat, jegytípus, indulási idõpont, érkezési idõpont) és a referenciakód, amely az utazáshoz szükséges. A referenciakód birtokában az utasnak már csak a gépjármûvezetõnél kell jelentkeznie legkésõbb 10 perccel az indulást megelõzõen. Ekkor veheti át menetjegyét és foglalhatja el a Volánbusz által garantált ülõhelyét. A jelenlegi törvényi szabályozás miatt a kedvezményes belföldi menetjegyek ilyen módon nem értékesíthetõk, tehát a Budapest–Gyõr, Budapest–Eger és Budapest–Veszprém között közlekedõ egyes gyorsjáratokra csak helyközi teljes árú menetjegyeket, a Budapest–Bécs között közlekedõ járatokra viszont teljes árú és kedvezményes menetjegyeket egyaránt lehet vásárolni. Jelenleg a Volánbusz 13 ország több mint 70 városába közlekedtet nemzetközi menetrend szerinti járatot. A mintegy 5 ezer nemzetközi járatán évente 100 ezer utast szállítanak. Fajcsák Lajos elmondta, hogy a turisztikai tevékenység erõsítése érdekében a Volánbusz Utazási Iroda hamarosan újabb kirendeltséget nyit Budapesten, és a jegyértékesítés mellett igények szerint szobafoglalást, programszervezést is kínálnak.
delmi Intézet magyarországi igazgatója foglalta össze a magyar–olasz kétoldalú kereskedelem eredményeit és lehetõségeit. Fausto Cereti, az európai közlekedési jog területén posztgraduális képzéssel foglalkozó E.T.L. (European Transport Law) Konzorcium elnöke ismertette a hallgatósággal a magyar szakemberek számára is nyitva álló jogi képzési lehetõségeket. A prezentációk sorát Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium leköszönõ helyettes államtitkára folytatta a magyarországi közlekedési infrastruktúráról és annak fejlesztési stratégiájáról tartott elõadásával. Ezt követõen az európai közlekedési hálózatok fejlesztésének fõ irányvonalaival ismerkedhettek meg a konferencia résztvevõi az Olasz Infrastruktúra- és Közlekedési Minisztérium TEN-T és a páneurópai közlekedési folyosók divíziójának vezetõje, Roberto Ferrazza elõadásából. A konferencia az E.T.L. tudományos koordinátorának, egyben az Udinei Egyetem nemzetközi jog professzorának, Maurizio Marescának a prezentációjával zárult. A találkozó további részében olasz és magyar cégek mutatták be tevékenységüket és eredményeiket, ezt követõen pedig üzleti találkozók segítették a két ország vállalatainak kapcsolatépítését. Sz. M.
Baján az õszi terményekben bíznak A Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ áruforgalma folyamatosan növekedett az elmúlt években, idén azonban megtört a lendület – írja a Petõfi Népe. Ez azért gond, mert a kikötõt mûködtetõ kft. fõ bevételi forrása az áruforgalom. Nagy László ügyvezetõ a képviselõ-testület rendelkezésére bocsátotta az idei üzleti tervet, amely alapján 6 590 000 forint lehet az adózás elõtti eredmény. A városatyák – bár Hajdú Miklós, a városüzemeltetési bizottság elnöke szerint nem elég részletes az üzleti terv – elfogadták az elõterjesztést. Az állami többségi tulajdonban lévõ BOKK Kft. igazgatója úgy véli: a gyengébb forgalom fõ oka a szójaimport csökkenése. Érzékenyen érinti a céget az intervenciós raktárakban elhelyezett, mozdulatlan árutömeg is. Ez a két tényezõ a ludas abban, hogy az elsõ négy hónap forgalma a felét sem tette ki a tavalyi idõarányos rakodásoknak. Ugyanakkor a nyári és õszi betakarítások idejére (ezen mezõgazdasági termények teszik ki a kikötõi forgalom nagyobb részét) feltámadhatnak az OKK területén lévõ vállalkozások. Az üzemeltetõ abban bízik, hogy a gazdasági helyzet is kedvezõen alakul. Lesz piac, a terményeket elszállítják az országból. Bizakodásra adhat okot az évek óta tartó pozitív eredmény, a folyamatos fejlesztés és a biztos állami szerepvállalás – derül ki az ügyvezetõ igazgató öszszefoglalójából. Sikerült rendezni a területek jogi helyzetét. A kilenc hajóállomásból hétnek hoszszú távú, érvényes mûszaki engedélye van.
LÉGIKÖZLEKEDÉS
2006. július 5.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Ötéves a Lufthansa Technik Budapest
Sikerek a ferihegyi hangárból Öt évvel ezelõtt költözött be a Ferihegyi repülõtér egyik ikerhangárjába a világ legnagyobb repülõgép-javító és -karbantartó vállalatai közé tartozó Lufthansa Technik (LHT) magyarországi leányvállalata, a Lufthansa Technik Budapest. Az LHT 85 és a Malév 15 százalékos tulajdonában lévõ, mintegy 300 szakembert foglalkoztató cég az elmúlt évek során 25 milliárd forint értékben kapott megrendeléseket elsõsorban a Lufthansától, de más légitársaságoktól is. A folyamatos fejlõdés után a vállalat éppen idén jutott olyan szakaszba, amikor a meglévõ infrastruktúra szûkössége és az iparágra jellemzõ szakemberhiány új megoldásokat tett szükségessé – mondta el lapunknak Marek P. Wernicke ügyvezetõ igazgató, aki az elmúlt év végén vette át a cég irányítást. – Az ezredfordulón viszonylag sok szó esett a Lufthansa Technik magyarországi megtelepedésérõl, azóta kevesebbet hallani a cégrõl. Ez jót vagy rosszat jelent? – Meggyõzõdésem, hogy jót. Ismert mechanizmus, hogy ha valaki tisztességgel végzi a munkáját, arról ritkábban beszélnek. A legtöbb vállalat életében – legalábbis egy hoszszabb idõszak alatt – vannak hullámvölgyek. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nálunk az öt esztendõ alatt nem volt ilyen. A fejlõdésünk töretlen, az elmúlt idõszakban 25 milliárd forint értékû munkát végeztünk el, miközben a cég megalapítása után a tulajdonosok 5 milliárd forintot fektettek be a létesítmények és az eszközparkunk fejlesztésébe. Ehhez azonban hozzá tartozik, hogy a Lufthansa légitársaság vezette csoport nagyban hozzájárul a fejlõdésünkhöz azzal, hogy folyamatosan ad megrendeléseket. – A Lufthansa-, illetve a Lufthansa Technik-csoporton belül milyen a magyarországi leányvállalat szerepe? – A polgári légi közlekedésben egyre nagyobb arányt képviselnek a mintegy 3500 kilométer hatósugarú, úgynevezett keskenytörzsû repülõgépek, amelyek az üzemelés közben természetszerûleg karbantartásra és javításra is szorulnak. Az ebbe a kategóriába tartozó típusok karbantartására és javítására – a növekvõ repülõgép-állomány miatt – egyre kevesebb kapacitás állt rendelkezésre. Az LHT-csoport a ’90-es évek végén ezért döntött egy újabb telephely létrehozásáról, és jelzésértékû, hogy a választás éppen Budapestre esett. A magyarországi karbantartó bázis kulcsfontosságú szerepet játszik
mind a Lufthansa, mind pedig Lufthansa Technik életében, hiszen Európában az írországi, szintén LHT tulajdonban lévõ Shannon Aerospace mellett ránk épül a csoport keskenytörzsû repülõgép nagy munka- és idõigényû karbantartási üzletága, közvetett módon pedig a Lufthansa flottájának hatékony és biztonságos üzemelése. – A repülõgép-karbantartási és -javítási üzletágban a vállalatok többsége valamely légitársasághoz kötõdik egyrészt tulajdoni szempontból, másrészt a biztos megrendelések miatt. Ez utóbbi mellett azért mindenhol akad szabad kapacitás, amelyet – erõs verseny mellett – harmadik feles munkákkal próbálnak kitölteni a karbantartó cégek. Ezen a terülten milyen eredményeket értek el? – Megalakulásunk után a Lufthansa repülõgépeinek javítására összpontosítottunk. A fejlõdéssel azonban éretté váltunk arra, hogy nyissunk a harmadik feles megrendelésekre. Tavaly ezek aránya elérte a 22-25 százalékot, idén pedig elérheti a 35-40 százalékot is. – Hogyan sikerült elérniük ezt az eredményt? – Az elsõ idõszakban kizárólag a Boeing 737 Classic típuscsaládba tartozó repülõgépeket javítottunk, 2002 után azonban alkalmassá váltunk az Airbus 319-320-as típuscsalád karbantartási és javítási munkáinak elvégzésére is. Ez a lépés jelentõs többletet hozott mind a Lufthansa részérõl, mind pedig a harmadik feles megrendelések esetében. Ez már önmagában is hatékonyabbá tette a mûködésünket, ugyanis az említett Airbus típusokra fordítandó idõ, vagyis a munkaórák száma jelentõsen kevesebb, mint amennyit a Boe-
ing 737 Classic típuscsalád repülõgépei igényelnek. Emellett azonban szükség volt arra is, hogy optimalizáljuk a technológiákat, köztük a munkafolyamatokat és a repülõgépek hangárokban való elhelyezését. Nem mellékesen pedig az évek alatt megszerzett tapasztalat is gördülékenyebbé tette a munkát, amit jól mutat, hogy míg korábban 16-20, addig
A 43 éves Marek P. Wernicke 17 évvel ezelõtt, üzemmérnökként kezdte pályafutását a Lufthansa mûszaki divíziójánál. A Lufthansa Technik megalakulása után a szerelési terülten dolgozott, ahonnan a nagyjavítási munkatervezéshez igazolt át. A ’90-es évek közepétõl pályája a hajtómû-tesztelési csoportnál folytatódott, ahol 1997-tõl vezetõi beosztásban dolgozott. 2000-ben a CFM56 típusú hajtómûvek teljes javítási és karbantartási folyamataiért felelõs vezetõ lett, majd 2002-ben a Lufhansa és az Air China közös tulajdonában lévõ, pekingi központú AMECO repülõgépjavító és -karbantartó vállalat egyik vezetõi posztját nyerte el. A Lufthansa Technik Budapest Kft. ügyvezetõ igazgatói tisztét 2005 októbere óta tölti be.
ma 30 átvizsgálást, karbantartást végzünk el évente. – Ferihegyen egy ikerhangárral rendelkeznek, ami elõbb vagy utóbb valamilyen módon korlátozza a kapacitást. Ennek fényében különösen izgalmas lehet, hogy miként kívánnak bõvülni, fejlõdni. – Nem kétséges, hogy növekedni kell, hiszen a meglévõ helyzet elfogadása hátrányt eredményez a versenyben. A kapacitásunk egy viszonylag hosszabb idõszakra elegendõ bõvítését a hangárok átalakításával oldjuk meg. A korábbi technológiaváltással már elértük, hogy az eredetileg egy-egy repülõgép befogadására alkalmas hangárokban már két-két repülõgépen tudunk párhuzamosan dolgozni. A mostani változtatással, ami a dokkolópontok áthelyezését jelenti, megteremtjük a lehetõséget egy harmadik repülõgép befogadására is. Ezen túlmenõen igyekszünk mind nagyobb szerephez jutni a line maintenance, vagyis az üzemelés közbeni, viszonylag kevés munkaórát igénylõ karbantartások és javítások, valamint a tranzit (fordulóidõkben végzett) átvizsgálások területén is. A helyszûkénél nagyobb gondot okoz, hogy a világban mindenütt, de Magyarországon kiváltképpen nagy a szakemberhiány a repülõgép-javítási és -karbantartási iparágban, egészen pontosan repülõgép-szerelõkbõl lenne többre szükség, míg a mérnöki területek jól ellátottak. Ennek a problémának az enyhítésére saját képzési tevékenységet kívánunk beindítani magyarországi oktatási szervezetekkel együttmûködve. Ezzel a lépéssel hosszabb távra is biztosíthatjuk a megfelelõ szakemberutánpótlást, és természetesen bízunk abban, hogy a végzett szerelõk majd minket választanak. A további fejlõdésünk érdekében számolunk azzal is, hogy a jövõben kiterjesztjük a tevékenységünket a Boieng 737 New Generation típuscsalád tagjaira, valamint a kisgépes (businessjet) kategóriában is belépünk a piacra – amennyiben ebben a szegmensben is növekvõ igényt tapasztalunk a régióban.
HungaroControl Radar-roadshow
Elkezdõdött a radarrendszer fejlesztése Püspökladányban mintegy 50 fõs hallgatóság elõtt mutatta be a HungarControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat vezetõje az idén nyár elején indult radarrendszer-fejlesztési projektet, amelynek keretében a Kõrishegyen, Püspökladányban és a Ferihegyi repülõtéren modernizálják a magyar és az európai légtér irányításában kulcsfontosságú berendezéseket. A 38,79 millió euró értékû projektbõl 19,395 milliót az unió Kohéziós Alapjából finanszírozhat a HungaroControl. Június 20-án a Sárrét fõvárosába, Püspökladányba érkezett a HungaroControl Radar-roadshow elnevezésû programja, amely az idén indult nagyszabású radarrendszer-fejlesztési projektjét hivatott megismertetni az érintett települések lakosságával. A város egyik éttermében rendezett eseményre mintegy 50 fõs hallgatóság érkezett, köztük a Sárrét nagyobb településeinek polgármesterei, az érintett hatóságok vezetõi, emellett a sajtó képviselõi, köztük lapunk is részt vett a roadshow keletmagyarországi állomásán. A várost azért érinti a HungaroControl tájékoztató körútja, mert a dunántúli Kõrishegy, valamint a Ferihegyi repülõtér mellett itt található az ország, egyben a közép-európai régió légiforgalmi irányításában meghatározó szerepet játszó egyik
radarállomás, amely egy év múlva már a mainál jóval korszerûbb berendezésnek ad otthont. Az elõadások sorát dr. Becker László, a GKM Kohéziós Alap Infrastrukturális Nagyprojektek Fõosztályának vezetõje nyitotta, ismertetve az EU közlekedési szektorra vonatkozó kohéziós támogatási politikáját, valamint gyakorlati tanácsokat adott a térségi polgármestereknek a közlekedésfejlesztési célokhoz elnyerhetõ uniós támogatások megpályázásához. Az elõadás aktualitását az adta, hogy a HungaroControl – az unióban egyedülálló módon – a Kohéziós Alapból nyert el 50 százalékos támogatást a 38,79 millió euró összköltségû radarrendszer-fejlesztési projektjéhez. A beruházás azért vált szükségessé, mert a légi szállítás – utaskilomé-
terben számítva – 2010-re akár 5 százalékkal is növekedhet. Ennek minõségi kiszolgálásához pedig a légiforgalmi irányítás területén is modernebb technológiák alkalmazására
és kapacitásbõvítésre van szükség – mondta el Mudra István, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat vezetõje, majd hozzátette: a bõvítéssel növekszik a magyar légtér áteresztõképessége, ezzel Magyarország többletbevételhez juthat, miközben a Ferihegyi repülõtér központi szerepe is erõsödhet. Egy másik fontos cél pedig az – jegyezte meg Mudra István –, hogy a fejlesztéssel hozzájáruljunk az Egységes Európai Légtérkoncepció megteremtéséhez, nem utolsósorban pedig a HungaroControl régiós súlyának növelésében is szerepe van a modernizációnak, amely bõ évtizedes idõszakra biztosít korszerû technikát. A projekt három részbõl áll. Az elsõ
ütemben a kõrishegyi és a püspökladányi nagy hatótávolságú radarállomások korszerûsítését hajtják végre. A kõrishegyi beruházást május 8-án kezdték meg, ennek végeztével indulhat majd a püspökladányi állomás átalakítása. A modernizáció során a 16 éves olasz technológiát cserélik le a kanadai Raytheon cég angol leányvállalata által gyártott, a jelenleg használtaknál nagyságrendekkel több repülõgépkódot kezelni képes, úgynevezett szelektív (S-módú) radarberendezésekre. A második fázisban Ferihegyen cserélik le a mozgásellenõrzõ („guruló”) radart, valamint telepítik a fejlett, a mostaninál sokkal nagyobb biztonságot nyújtó, a földfelszíni mozgásokat ellenõrzõ-irányító rendszert, az A-SMGCS-t. A beruházás harmadik szakaszában a magyar automatizált és integrált légiforgalmi irányítórendszert (MATHIAS) fejlesztik tovább, hogy alkalmas legyen a korszerû S-módú radaradatok feldolgozására és megjelenítésére. A megújult radarrendszer a tervek szerint 2007 harmadik negyedévében áll a magyar légiforgalmi irányítás szolgálatába. (Az oldalt írta: Szabó Márton.)
