MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 47–48. szám
•
www.masped.hu
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2004. december 1.
Kóka János interjúja a Magyar Közlekedésnek
KRÓNIKA
Személyi változások karácsonyra? Immáron hagyomány, hogy a szakminiszter az esztendõ végén interjút ad lapunknak. Kóka János Kiss Pál fõszerkesztõ és Rákos József fõmunkatárs kérdéseire válaszolva, beszélt a kormány közlekedéspolitikájáról, a tárca elõtt álló fejlesztési feladatokról, a minisztérium egyes vezetõ posztjaira kiírt pályázatokról. A beszélgetés során szó esett az autópálya-építési programról, a vasút helyzetérõl, a várható változásokról. Karácsonyi számunkban közöljük teljes terjedelemben azt az interjút, amit Kóka János miniszter adott lapunknak. A miniszter, bár még rövid ideje tölti be ezt a tisztséget, ennek ellenére jó néhány témakörben már meglehetõsen határozott álláspontot képvisel. Ahogy elmondta, a közlekedés és a gazdaság szoros kapcso-
latban áll egymással, de ez vonatkozik a településfejlesztésre is. Ezek igazolják a jelenlegi minisztérium létjogosultságát. A miniszter elmondta, hogy néhány napon belül létrehozzák azt a szakmai grémiumot, amely a MÁV válságkezelésére dolgoz ki megoldást, s még karácsony elõtt megnevezi, hogy kik vezetik majd a vasút-
társaságot. Ez nem jelent feltétlen új menedzsmentet, a megoldáshoz keresik meg a vezetõket. Ugyanez érvényes a minisztérium vezetõ tisztségeire kiírt pályázatra is. Kóka János örülne neki, ha az eddig is jó munkát végzõ tehetséges vezetõk is pályáznának, de nem zárta ki, hogy egyes posztokon változások történnek.
Szállítmányozó Szövetség
Kazatsay Zoltán brüsszeli kinevezése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium eddigi EU-integrációs és nemzetközi helyettes államtitkárát választották az EU Bizottság Közlekedési és Energia Fõigazgatóságának közlekedésért felelõs helyettes fõigazgatói posztjára. A megtiszteltetésen senki sem csodálkozik, aki figyelemmel kísérte akár a szaktárca nemzetközi tevékenységét, akár az uniós csatlakozást megelõzõ majd azt követõ idõszakot. Az Európai Unióhoz tartozásunkat megelõzõen a közlekedési fejezet tárgyalásai az eddigi helyettes államtitkár vezényletével zajlottak le, s részben ennek a tapasztalatnak köszönhetõ, hogy – immáron igazodva az EU közlekedéspolitikájához – Kazatsay Zoltán fogta össze a magyar közlekedéspolitika kidolgozását, emellett a hazai légügyi stratégia elkészítésének is irányítója volt. Az 52 esztendõs, eredetileg építõmérnök – mellesleg kétgyermekes családapa – az elsõk között szerzett euromérnöki diplomát, majd a gyakorlatban is kipróbálta tehetségét, hiszen az UVATERV-nél volt tervezõmérnök, s az autópálya, valamint a repülõtér tervezés terén szerzett tapasztalatokat mind idehaza, mind Algériában. Tizenöt esztendeje dolgozik a szakminisztériumban, ahol kezdetben a fejlesztési terület tartozott hozzá, majd – éppen ennek okán – a CEMT-ben lett állandó miniszteri helyettes. Ugyanennek a szervezetnek Közúti Szállítási Munkabizottságának választott európai elnöke. Szakmai tevékenységét emellett számos nemzetközi szervezet állandó, illetve ideiglenes bizottságának vezetõségi tagságával, szakmai kiadványok szerkesztõbizottsági tagságával ismerték el.
Tizenötéves évforduló A szállítmányozási konferencia elsõ napján, megalakulásának 15. évfordulóján, jubileumi fogadást adott az MSzSz. Az elsõ számú szállítmányozási szakmai szervezet rendezvényén megjelent és pohárköszöntõt mondott Manfred F. Boes, a FIATA elsõ elnökhelyettese. Ott volt Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár, Nagy János, a VPOP országos parancsnoka és a társszervezetek vezetõi is.
Kautz István, a szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet és köszöntötte az MSzSz alapítóit. Benczik Béla, dr. Berényi János, Erni János, Gelencsér Kálmán és Pozsgai Gyula voltak a szervezet alapítói. Õk ünnepi köszöntõ levelet kaptak az évforduló alkalmából. Négyen részesültek Magyar Szállítmányozásért Életmûdíjban, amelyet másodszor ítélt oda az MSzSz elnöksége. Életmûdíjban részesült: Gelencsér Kálmán, Héthelyi Pál, Juhász Jenõ és Petrás Pál. Az MSzSz elnöksége Szállítmányozói Szakmai Sajtódíjat adományozott Kiss Pálnak, a Magyar Közlekedés és a Navigátor fõszerkesztõjének. A jó hangulatú és emlékezetes fogadás méltó volt a tizenötéves évfordulóhoz.
n
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Fraport AG
Dán aggodalom a német autópályadíj ügyében A Németországban január elsejétõl bevezetendõ autópályadíj ügye továbbra is kétséges, ezért nem ártana, ha három vagy hat hónapig csak tesztelnék a rendszert – közölte Morgens Therkelsen, a dán vállalatokat tömörítõ Nemzetközi Fuvarozó Szövetség elnöke. Bár a német hatóságok januártól már kivetnék a tehergépjármûvekre az autópályadíjat, a dánok szerint a kísérlet minden bizonnyal megint kudarcba fog fulladni. Éppen ezért a szövetség tagjait arra szólítják fel, hogy ne siessenek jármûveikbe szerelni a megtett kilométert ellenõrzõ szerkezeteket. A jelenlegi adatok szerint az érintett
dán fuvarozóknak csak mintegy 10 százaléka szerezte be a szükséges készüléket. Németországban rengeteg dán gépjármû közlekedik, mivel Dánia földrajzi elhelyezkedésénél fogva a németek egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Fõleg az északi tartományokban jelentõs a forgalom. Morgens Therkelsen azt javasolja, hogy a német hatóságok fél évig, a tesztelés ideje alatt, ne vessék ki az autópályadíjat. Szerinte azok a fuvarozók, akik a késõbbiekben az autópályadíj terhét nem tudják az ügyfelekre terhelni, biztosan alulmaradnak a piaci versenyben.
Kelet-európai terjeszkedés A frankfurti repülõteret üzemeltetõ Fraport AG Európa egyik legjelentõsebb vállalata, amely folyamatosan erõsödött az elmúlt években. Ez a növekedés nem áll meg, s a világban egyre több repülõtér üzemeltetésében szerez érdekeltséget. Stratégiai elképzelései között szerepel a kelet-közép-európai repülõterek privatizációjában való részvétel, különös tekintettel a Ferihegyi repülõteret mûködtetõ Budapest Airport Rt. magánosítására.
n
Egységesítenék az európai vasúti közlekedést Az Európai Unió közlekedéspolitikájának napirendjén szerepel, hogy egy országokon átívelõ egységes vasúti rendszert, illetve piacot hozzanak létre. Ennek megvalósítása érdekében az EU illetékes szervei máris hozzáláttak ahhoz, hogy kidolgozzák a rendszer mûködésének technikai feltételeit (TSI-rendszer), amelyek az egységes európai közlekedést, az egymás országain való egyszerûbb áthaladást, a vasutak biztonságát szolgálják. A biztonságtechnikai rendszerek bevezetése valószínûleg csak hosszabb távon fejtik ki hatásukat, de az egységes áruszállítás feltételeinek megteremtése gyakorlatilag azonnal érzékelhetõ lesz. A különféle
tagországokban azonos feltételek mellett mûködõ áruszállítás megteremtése érdekében egységes informatikai rendszert vezetnének be, kitérnének a szerelvények kapcsolódására, irányítására, valamint a zajvédelemre is. Eddig az okozott gondot, hogy egyes tagországok a külföldrõl érkezõ szerelvények mozdonyait olykor – ha a helyi feltételeknek nem feleltek meg – nem engedték be az országba, hanem le kellett õket cserélni. A procedúra nagyban lelassítja, körülményessé teszi az áruszállítást. Ha az EU közlekedési bizottsága elfogadja a szakbizottság javaslatát, akkor már csak az Európa Bizottságnak kell jóváhagynia a tervezetet. n
Környezetbarát német jármûvek A német fuvarozók ígérik, hogy a következõ években jelentõs mértékben csökkentik a gépjármûvek káros anyagainak kibocsátását – áll a német árufuvarozók szövetségének (BGL) közleményében. Szavaikat máris tettekkel igazolták, hiszen az elmúlt esztendõkben is sikerült jó eredményeket felmutatniuk. A kamionosok mintegy 30 százalékkal csökkentették a káros anyagok kibocsátását az elmúlt három évben. Ezen belül a szénhidrogén kibocsá-
tása 27, a koromé 31, a szénmonoxidé pedig 33 százalékkal lett kevesebb. A csökkenésben az is szerepet játszott, hogy az említett idõszakban 3 százalékkal visszaesett azoknak a jármûveknek a forgalma, amelyek a leginkább szennyezték a környezetet. A jövõben törekszenek rá, hogy a jármûvek még inkább környezetbarát módon üzemeljenek, s 2020-ig további 25 százalékkal csökkentsék a káros anyagok kibocsátását.
n
Lipcsében építi ki bázisát a DHL A német posta leányvállalata, a DHL úgy döntött, hogy 2008-tól Lipcsében lesz a nemzetközi légi szállítást lebonyolító központjuk. A döntést üdvözölte Gerhard Schröder kancellár, mivel így legalább 10 ezer keletnémet embernek biztosítnak új munkahelyet. Klaus Zumwinkel, a német posta elnöke elmondta, hogy a lipcsei repülõtér felújításával és bõvítésével egy korszerû elosztó központot alakítanak ki. Egyben át-
2004. december 1.
veszi az eddig Brüsszelben mûködõ elosztó bázis szerepét, amely azonban a következõ években még mûködni fog. A DHL vezetõinek döntése azt is jelenti, hogy lemondtak arról a korábbi tervükrõl, miszerint a francia Vatry repülõterén alakítják ki a cég légi központját. A lipcsei repülõtéren egy teljesen új központot alakítanak ki, amelynek költsége legalább 300 millió euróba kerül.
n
Legyen lapunk állandó olvasója!
A frankfurti repülõtér Európa egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, ahol óránként 82 gép száll fel, illetve landol a három kifutópályán. A negyedik kifutópályát éppen most építik. A repülõtér 19 négyzetkilométeres területen fekszik. A repülõgépek fogadására 147 kapu áll rendelkezésre. A repülõtéren mintegy 470 vállalat tevékenykedik, s az alkalmazottak összlétszáma eléri a 62 ezret. A Fraport AG egyik sajátossága, hogy munkatársainak jelentõs hányada (56 százaléka) részvény formájában résztulajdonosa a cégnek. A társaság négy fõ területen dolgozik. A földi kiszolgálás 31 százalékot tesz ki, ez 570,7 millió eurós bevételt hozott 2003-ban. A repüléssel kapcsolatos tevékenység 30 százalékát (551,7 millió euró bevétellel), a non aviation tevékenység 21 százalékát (369 millió eurós bevétellel), a külsõ tevékenység pedig 18 százalékát alkotja (343 millió eurós bevétellel) a Fraport AG aktivitásának. A külsõ tevékenység körébe tartozik, hogy a Fraport AG-nak 34 leányvállalata mûködik Európában. A globális jelenlét és a sokrétû knowhow érzékeltetésére csak néhány konkrét példa a Fraport külföldi érdekeltségeibõl. Az „airport management” terén a perui Lima repülõtere (30 éves BOT projekt, 42,75% részvénnyel), a törökországi Antalya repülõterének komplett irányítása, valamint a Hahn/Frankfurt low cost reptér-management (a részvények 73%-ával). A „ground handling” területen a VAS (ground handling Schwechat repterén), az Ineuropa 6 spanyol repülõtéren, a Portway 3 portugál repülõtéren és a TCR
Brüsszel (kiszolgáló eszközök kereskedelme). Logisztikai központ: Tradeport Hong Kong Ltd. (19% részvény). ICTS Airport Security Services: 46 európai helyszínen végez repülõtér-biztonsági szolgáltatásokat (100% tulajdon). A repülõtereket üzemeltetõ vállalatok között egyre nagyobb verseny folyik az egész világon. Az olcsó járatok, azaz az úgynevezett fapadosok megjelenése, a növekvõ árharc mindinkább rányomja bélyegét a versenyre. Ugyanakkor az is megfigyelhetõ, hogy a repülõterek komoly infrastrukturális beruházásokat igényelnek. A tendencia az, hogy az utasok száma egyre gyorsuló ütemben nõ évrõl évre. 2002-ben mintegy 3 milliárd utast regisztráltak, de ez a szám 2020-ban ennek a duplája, vagyis 6 milliárd lehet. Ha a mostani növekedési ütem folytatódik, akkor szakemberek szerint legalább 60 milliárd euró értékû beruházásokra lesz szükség világszerte. Ez olyan gyors növekedés, amely jelentõs kihívást jelent a repülõtereket üzemeltetõ vállalatoknak. Meg kell oldaniuk a beruházások pénzügyi fedezetét, figyelemmel kell lenniük a környezetvédelmi elvárásokra, összhangot kell teremteniük a közlekedéspolitikai és saját üzleti terveik között. Mindez szükségessé teszi azt is, hogy növekvõ mértékben vegyék igénybe a privátszektor közremûködését. Az utóbbi esztendõk repülõtéri privati-
zációi azt mutatják, hogy ez az igény nem áll meg. Csak néhány példa a magánosítási folyamatból: 1995-ben Londonban és Bécsben; 1996-ban Athénban és Belfastban; 1997-ben Düsseldorfban, Liverpoolban, Melbourne-ben; 1998-ban Hannoverben, Canberrában, Dél-Afrikában; 1999-ben Mexikóban Costa Ricában; 2000-ben Limában, Hamburgban, Zürichben, Rómában; 2001-ben
Jamaicán és Máltán; 2002-ben Sydneyben; 2003-ban Firenzében privatizálták a repülõtereket üzemeltetõ társaságokat. Idén folytatódott a sor, hiszen egyebek között Kairo, Hongkong, Milánó, Shanghai szintén belátta, hogy a privatizáció a megoldás. A kérdés most az, hogy mi lesz Budapesten, illetve a privatizáció mely formája valósul meg. Szó lehet koncesszióról, tõzsdére vitelrõl; stratégiai, pénzügyi vagy intézményi befektetõrõl. Egy privatizációs konzorcium stratégiai partnereként a Fraport fõ erõsségeként említhetõ, hogy a Fraport kooperációs hálózatából Ferihegynek számtalan szinergiaelõnye származna. Ugyanakkor, a Fraport igen jelentõs szerepet játszana olyan új cégek repülõtéri, vagy reptérkörnyéki betelepítésében, amelyek Magyarországon még nincsenek jelen. Ez egy valóban jelentõs potenciál, ami nemcsak a repülõtér, de a környék fejlesztésére is nagy hatással lehet. Számos szállítmányozó vállalkozás megjelenne Budapesten is, ha a Fraport érdekeltté válna Ferihegyen. A Fraport arculata, hírneve és globális akvizíciója lényegesen hozzájárul forgalom növekedéséhez: a Fraport know-how-ra és technológiára alapozva újabb légitársaságok repülnek BUD-ra (fõként cargojáratok) nyugat-európai repülõterek helyett, azzal a szándékkal, hogy BUD-ról terítsék a kelet-európai térségbe szállítandó küldeményeket. Bár biztos recept nincsen, a megfelelõ privatizációs modell kiválasztásánál érdemes figyelembe venni néhány alapvetõ szempontot. Ezek közé tartozik, hogy az állam mekkora részesedést akar megtartani a vállalatban? Hogyan lehet biztosítani a hosszú távú fejlesztéseket? Mennyire biztosítottak a megbízható, átlátható jogi feltételek? Fontos szempont a környezetvédelem és a közlekedéspolitikai aspektus. A befektetõk érdeke, hogy stabil feltételek között tevékenykedjenek, a szabályozók átláthatóak és megbízhatóak legyenek. Lényeges, hogy a piaci igények irányítsák a folyamatokat. A befektetõ számára fontos, hogy lehetõség legyen a növekedésre és a tisztes profitra. A Fraport AG a frankfurti repülõtéren jól bevált üzleti modellt alkalmaz. Európában a frankfurti a második legnagyobb személyszállítást végzõ repülõtér, de az elsõ abban a tekintetben, hogy hányan szállnak át. Az áruszállítás terén a második legjelentõsebb csomópont. Elõnye egyebek mellett, a rövid átrakodási idõ, a pontosság, a kedvezõ mûszaki feltételek. Persze, a meglévõ tapasztalat, az alkalmazottak tudása is nagy szerepet játszik abban, hogy a Fraport AG képes sikeresen üzemeltetni a repülõteret.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. december 1.
Miniszterelnöki útavató Balassagyarmaton
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át rendeltetésének a 22-es út új szakaszát Fotó: G. Szûcs László
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a forgalomnak a 22-es számú fõút és a szlovák határ között épült – Balassagyarmat belvárosát – elkerülõ két kilométer hosszú útszakaszt november 10-én. Nógrád megye második legnagyobb városának több évtizedes – szinte reménytelennek tûnõ – vágya volt egy, a várost elkerülõ út megépítése, hogy az egykori megyeszékhely patinás fõutcáján naponta százával végigdübörgõ kamionokat végre elterelhessék. Az Ipoly-parti völgyben szûkösen elterülõ határváros számára kedvezõ fordulatot az 1995. év hozott. Ekkor ugyanis a térség képviselõje, Urbán Árpád kezdeményezésére Horn Gyula magyar és Vladimir Mecjar szlovák miniszterelnök – a diplomáciában különlegességnek számító
eseményként – megállapodott a két ország számára kölcsönösen elõnyös határmenti földcserében. A rendkívüli módon magyarországivá vált északi földsávon valósulhatott meg azután mostanára a leendõ elkerülõ út középsõ szakasza. A 600 millió forintba kerülõ be-
NÉVJEGY
ruházás részeként az útszakasz szlovák határ felõli végén körforgalmi csomópont és egy negyven férõhelyes kamionparkoló is létesült. A beruházás összegébõl mintegy 424 millió forintot a PHARE-támogatás, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hazai hozzájárulása 176 millió forintot tett ki. Az átadáson Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy egy jó minõségû út megépítéséhez nem csupán beton és kavics szükséges, fontosabb kellék a jó pályázat, a hatékony és gyors munka. A miniszterelnök a vidék gazdaságának intenzív fellendülését látja a közúti közlekedés gyorsabbá tételében. A Magyar Közlekedés kérdésére Urbán Árpád országgyûlési képviselõ és Lombos István polgármester elmondták, hogy ez az Ipoly-menti útszakasz ezután meghatározóan tehermentesíti a várost a 22-es számú fõút nyugati irányú teherforgalmától, és a határátmeneti kamionforgalomtól. A belvárosban pedig töredékére csökken az eddigi légszennyezés, illetve a rezgésterhelés. Az útszakasz elsõ ütemének kivitelezõje az Egri Útépítõ Rt. (EGÚT) volt. A teljes megépítése – a második és harmadik ütem – 5,5 kilométer hosszú szakasza további mintegy 2,5 milliárd forintba kerül, amelyhez különbözõ hazai és uniós forrásokból nyílik lehetõség. Bertalan János
Elkészült a 84. fõút Sárvárt elkerülõ szakasza
Új híd épült a Rábán Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter november 11-én, Sárvár határában átadta a forgalomnak a 84. számú fõút Sárvár belvárosát elkerülõ szakaszát, valamint a beruházáshoz kapcsolódó, Rába felett átívelõ új hidat, amely a gróf Nádasdy Ferenc híd nevet kapta. Az elkerülõ út a Sárvár történelmi belvárosán áthaladó 84. számú fõút tehermentesítésére épült. Az 5,5 kilométer hosszú, 2×1 sávos út ezért teljes hosszában külterületen halad, keresztezve a Rábát és további négy vízfolyást, külön szinten keresztezve a vasútvonalat, helyet adva két hagyományos szintbeni, és egy körforgalmi csomópontnak.
A 84. sz. út Sárvári elkerülõ szakaszán lévõ gróf Nádasdy Ferenc híd
Az új útszakasz további közútfejlesztések elõtt nyitja meg a lehetõséget. Ehhez ugyanis szervesen kap-
A sárvári elkerülõ szakaszt Kóka János miniszter avatta fel
Fotók: Bertalan
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
csolódik majd a második ütemként megvalósuló, Sárvárt elkerülõ, 3,7 kilométer hosszúságú szakasz is. A város délnyugati részén kialakult, dinamikusan fejlõdõ Sárvári Ipari Park egyre növekvõ teherforgalmának levezetésére szolgál a harmadik ütemként megvalósítható 1,6 kilométer hosszú, a 88. számú fõút Sárvárt elkerülõ szakasz végszelvényéhez kapcsolódó 8701. jelû elkerülõ út. A munkálatokat a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. beruházásában, a Vegyépszer Rt. végezte el. A kivitelezésben – egyebek között – közremûködött a MAHÍD 2000 Rt., valamint a GANZHÍD Daru és Acélszerkezet Gyártó Rt. A 2002 márciusától 2004 októberéig tartó beruházás összértéke 8,7 milliárd forint volt. F. Gy.
Halóka László Az alig hat hónapos múltra visszatekintõ Assix Logisztikai Rt. vezetésében nemrégiben kényszerû változás következett be. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Sándor Géza vezérigazgató feladatait a társaság egyik alapító cégének, az AGL Transport Kft.-nek szállítmányozási igazgatója, Halóka László vette át. A 34 esztendõs szakember közlekedésgépészeti szakközépiskolát végzett, s 1992 óta dolgozik a közúti fuvarozásban. Magánvállalkozóként kezdte, s e minõségében megszerezte az ehhez szükséges belföldi és nemzetközi fuvarozási végzettségeket. Veszélyesáru-fuvarozási biztonsági tanácsadói minõsítése is van. 1994 óta dolgozott együtt Sándor Gézával, akivel (és egy harmadik társukkal közösen) 1996-ban alapították meg a ma is mûködõ AGL Transport Kft.-t, amely egyik alapító tagja az Assix Logisztikai Rt.-nek. – Az Assix Logisztikai Rt. születése egybeesett Magyarország EUtagságával? – Valóban, még csak hat hónapja alapította meg az Alfa Intersped Kft., a Bonus Teher Kft., a Manitou Trans Bt., a Autofazo Bt. és az AGL Transport Kft. közös leányvállalatát, az Assix Logisztikai Rt.-t, melynek vezetésében Fazekas Márta elnök-vezérigazgató és Hernádi Sándor vezérigazgató mellett Sándor Géza vezérigazgatóként dolgozott. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kisvállalkozói tagozatában is tevékenykedett Sándor Géza az érdekképviseleti munkából merítette az ötletet: össze kell fogni a kisvállalkozásoknak, hogy a megbízók által egyre inkább igényelt komplex logisztikai szolgáltatások széles skáláján mozogva, egységes megjelenéssel, közösen boldoguljanak az EU-bõvítés következtében kiszélesedõ piacon. Az Rt. vezetésében sajnálatosan megüresedett tisztség betöltésére – a társaság döntése alapján – engem delegált az AGL Transport Kft. Eddig fõként a gyakorlati oldalon tevékenykedtem, közelebb a végrehajtáshoz, mint az üzletszerzéshez. Az Assix egyik vezetõjeként most újra kell gondolnom a társaság helyzetét, szerepét a mai piacon. – Hogyan sikerült az Assix elsõ fél éve? – Marketingakciónk nyomán a piaci bevezetés sikerrel járt. Azok a komplex feladatok, amelyre a társaságot létrehoztuk, mára a realizálódás közelébe kerültek, s a napi, eseti megbízások száma is dinamikusan növekszik. Az elõzetes szándék helyesnek bizonyult: az rt.-nek létjogosultsága van a piacon. Az alapítók több évtizedes szakmai múltja, az anyacégek ISO minõsítései, s a logisztika különbözõ részterületein szerzett gyakorlati tapasztalatok mellett, a célok eléréséhez a kifogástalan állapotú, a legszigorúbb EU-elõírásoknak megfelelõ raktárak és jármûvek is hozzájárulnak. Az Assix Logisztikai Rt. tagja az MKFE-nek és a Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE). A társaság fõ tevékenysége a szállítmányozás, a belföldi és nemzetközi fuvarozás, a fuvarszervezés, raktározás, csomagolás, címkézés, komissiózás és vámkezelés. E tevékenységek fõ területeit az EU és egész Európa, az egykori Szovjetunió utódállamai, valamint Nyugat-Ázsia országai jelentik. A társaság méretébõl adódóan közvetlen kapcsolatot tudunk ápolni a megbízókkal (akik minõségi szolgáltatást igényelnek, kiemelt bánásmóddal), s olyan teljes körû logisztikai szolgáltatást kínálunk, amelyet öt anyacégünk egyike sem tudott önmagában felvállalni. Jól kiegészítjük egymást. – Mi várható jövõre? – Lehetõségeinket lefedjük munkával. Maroknyi lelkes csapatunk – az rt. létszáma 12 fõ – folyamatosan dolgozza ki a testre szabott, egyedi ajánlatokat a bennünket megkeresõ potenciális megbízók részére. Ezer négyzetméteres induló raktárkapacitásunk sokoldalú feladatok elvégzésére alkalmas, és jól kihasználtnak mondható, igény esetén rugalmasan tovább bõvíthetõ. 30 saját, különbözõ nagyságú tehergépjármûvünk mellett 180 alvállalkozót is ellátunk munkával. A különbözõ típusú és méretû jármûvek nagy mozgásteret biztosítanak, mivel egy részüket ADR-, másokat ATP-, illetve HACCP-elõírások figyelembevételével helyeztek üzembe. Bízunk benne, hogy a kis társaságok összefogása (az MKFE ötletének megvalósításán az országban még két másik helyen is dolgoznak) nemcsak a széles skálájú, komplex szolgáltatásban lesz eredményes, hanem elõnyt jelent a közös beszerzéseknél, az összehangolt informatikai rendszernél is. Elképzeléseink között szerepel a manapság egyre nagyobb népszerûségnek örvendõ költséghatékony és gyors gyûjtõfuvarozás fejlesztése és kiterjesztése valamennyi fõbb viszonylatra. Folyamatosan korszerûsítjük a hálózati infrastruktúránkat, áldozunk a munkaerõképzésre és építjük kapcsolatainkat: egyre több szakmai érdekképviselettel és partnercéggel létesítünk kontaktust. Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a vasútról
Összefogás mentheti meg a helyzetet! A kormány 2004. november 10-i ülését követõ sajtótájékoztatón – miközben a Parlament elõtt a Vasutasok Szakszervezete tartott demonstrációt – Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter egyebek között kifejtette, hogy a MÁV nehéz helyzetén – közös akarattal és összefogással – kell segíteni. ,,A köztársaság kormánya a vasúttal sok évtizedes strukturális problémákat örökölt, amelyek nemhogy egy új miniszter munkában töltött elsõ 36 napja, de még egy csonka, vagy akár teljes ciklus alatt sem kezelhetõk teljes mértékben. Ma mindenki egyetért abban, hogy a vasút problémáját – feltárva ebben az iszonyú nagy rendszerben a hatékonysági tartalékokat – meg kell oldani. Ehhez – egyebek között – a vasúti hálózatba minél több európai uniós forrást kell felhasználni – mondta Kóka János, hozzátéve: ,,… ebben sem a MÁV vezetésével, sem pedig a MÁV dolgozóival nincsen vita. Vita a megvalósítás jellegében lehet.” A miniszter azt is elmondta, hogy amikor munkába állt, azt kérte a MÁV vezetésétõl, hogy ameddig asztalra nem kerül minden probléma,
addig ne történjenek olyan intézkedések, amelyek bármilyen folyamatot visszafordíthatatlanná tennének. ,,Elkezdõdtek tehát a felek közötti tárgyalások, s meghirdették a cselekvési moratóriumot. Amikor azonban ez véget ért, a Vasutasok Szakszervezete rögvest kijelentette, hogy márpedig õk demonstrálni szeretnének” – mondta a miniszter, aki szerint ,,… azokkal, akik a megállapodást keresik, meg tudunk és meg szeretnénk állapodni. Az utóbbi néhány hétben nagyon nagy adósságokat törlesztettünk. Megkötöttük azt a közszolgálati szerzõdést, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelõen, a magyar állam és a vasúti szolgáltató közötti jogviszonyt rendezi. Tettünk olyan felajánlásokat, nyitva hagytunk olyan lehetõségeket a vasutas dolgozók számára, ami
nem törvényben kötelezõ, hanem adható juttatásokkal egészíti ki a vasutasok lehetõségeit. A GKM képviselõi folyamatosan egyeztettek velük arról, hogy azok a kiszervezések, azok a szervezeti racionalizálási lépések, amelyeknek az elkerülhetetlenségérõl õk is meg vannak gyõzõdve, milyen rend szerint mennek végbe a MÁV Rt.-nél.” A miniszter sem a létszámleépítésrõl, sem pedig a vasúti tárgyalások helyzetérõl nem mondott pontos számot és pontos határidõket sem jelölt meg. ,,Az egyeztetés valójában azért folyik, hogy úgy történhessenek meg ezek a szerkezeti átalakítások a MÁV Rt.-nél, miközben figyelemmel legyünk mindarra a közszolgáltatási és szociális kérdésre, amit nagyon hiteles módon tesznek föl a dolgozók és a vasúton utazók. Az más kérdés, hogy a szakszervezeteknek valóban ennek a kérdésnek a megoldása-e minden esetben a céljuk – fejezte be a nyilatkozatot a miniszter. F. Gy.
Új ergométert kapott a MÁV-Kórház Új Centra T2000 típusú futószalag ergométerrel gazdagodott az elmúlt napokban a budapesti MÁV Kórház és Rendelõintézet. A Dunakeszi székhelyû Bombardier MÁV Kft. karácsonyi ajándékát Dian József operatív igazgató november 11-én adta át jelképesen – a Podmaniczky utcai épületegyüttes Kardiológiai osztályának munkatársai körében – Rabóczky Józsefnének, a HEART Kardiológiai Alapítvány kuratóriumi pénztárnokának. Az intézmény koszorúérproblémákkal küszködõ – többségében vasutas – fekvõ és ambuláns betegeinek kivizsgálásában nélkülözhetetlen, 2,6 millió forint értékû mûszernek a gyógyító-megelõzõ rendszerbe állításával az osztály dolgozói egy hasonló, de már a legvégsõkig elhasznált diagnosztikai eszközt váltottak fel. G. Szûcs László
Fotó: G. Szûcs László
2004. december 1.
„Nyugati Modell Program” Szürke falak, beton szigetek helyett virágos, tiszta környezet. Átszûrõdõ sejtelem helyett biztonságot nyújtó fények. Eldobált csikkek és cigarettafüst helyett dohányzásmentes terület. A Gustave Eiffel által tervezett, 1877-ben átadott Nyugati pályaudvar a fõváros egyik ütõere, naponta 60 ezer utas fordul meg az épületben. Az elmúlt évtizedek azonban alaposan megkoptatták a valaha impozáns épület miliõjét. A vasút mindeközben nemzeti örökségünk része, kultúránk és kulturáltságunk egyik fokmérõje. Ezért döntöttünk: a Nyugati Modell Program keretében összefogásra hívjuk fel a döntéshozókat, a befektetõket és a Nyugati pályaudvar pártolóit az épület megújítására. Az összefogás célja Budapest egyik legszebb mûemléképületének rendbetétele, az utasokat fogadó környezet kulturált kialakítása. A Nyugati pályaudvar a 2004ben elindított elõvárosi közlekedésfejlesztési programnak is központi állomása. Az épület megújítását mûemlék jellege, az elõvárosi közlekedés programjában betöltött funkciója mellett a kulturális és a társadalmi életben betöltött szerepe is indokolja.
A program megvalósításának teljes pénzügyi hátterét azonban a vasúttársaság saját lehetõségei felkutatása és forrásai összpontosítása mellett sem tudja biztosítani, ezért keressük meg partnereinket, ezért hívjuk fel a döntéshozókat és a gazdasági szférát érték- és kultúramentõ összefogásra.
„Nyugati Szimfónia” Koncert Thália Színház – 2004. december 3. 18.00 óra A Nyugati Modell Program beharangozó eseménye a Nyugati Szimfónia címû koncert, amelyen fellép: a MÁV Szimfonikus Zenekar, Megyesi Schwartz Lúcia, Cserna Ildikó, Edvin Marton, a Budapesti Francia Intézet támogatásával Juliana Steinbach és Guillaume Martigné francia vendégmûvészek. A koncert és a program fõvédnöke Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A Nyugati pályaudvar megújulásához az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is hozzájárul e Magyarország pontok kialakításával. Médiatámogató a Magyar Televízió Rt. (Koncertjegyek a Thália Színházban és az ismert jegyirodákban vásárolhatók.)
n
Világszerte sikeresek az Alstom vonatok A vonatok, kötöttpályás jármûvek, közlekedési, gépészeti infrastruktúrarendszerek tervezése és gyártása terén világelsõ francia vállalat, az Alstom, Európa-, sõt világszerte sikeres kötöttpályás közlekedési termékeivel. A vállalat leginkább a francia nagysebességû TGV vonatok, illetve a Queen Mary II. luxus tengerjáró hajó gyártójaként ismert. Árbevétele évente mintegy 14,4 milliárd euró, s megrendelései két évre elõre biztosítottak, melynek 34 százalékát közlekedési termékek adják. A vállalat közlekedési üzletága, az Alstom Transport a közelmúltban kapott jentõs jármûmegrendelést a spanyol Valencia tartomány közlekedési vállalatától, a Ferrocarrils de la Generalitat Valenciana-tól (FGV), amely tíz, négy kocsiból álló metrószerelvényt rendelt, míg az amerikai Washington Területi Közlekedési Hatóság 120 metrókocsi gyártására és szállítására adott megbízást a francia vállalatnak. Az új metrókocsik segítik majd az amerikai nagyváros metróhálózat-bõvítését, illetve lehetõvé teszik a jelenleg üzemelõ metrószerelvények nyolc kocsissá bõvítését. A metrókocsik összeszerelését az Alstom New-York-i Hornel üzemében végzik. Az Alstom Transport piacvezetõ a nagysebességû és a billenõszekrényes szerelvények gyártásában, a világon pedig másodikak a metrószerelvények, metrórendszerek elõállításában, kiépítésében, valamint kiemelt helyen szerepel a vállalat az emeletes, és a regionális vonatok, jelzõberendezések elõállításában. Legutóbb például a Coradia Duplex motorvonatcsaládból 113, 200 kilométeres sebességre alkalmas kocsit adtak el Svédországnak. Ilyenekbõl 291 kocsi közlekedik már többek közt Franciaországban, és 36 Luxemburgban. Az Alstom ugyancsak Coradia Duplex emeletes motorvonattal indult a MÁV villamos-motorvonat tenderén. A vállalat emeletes kétrészes betétkocsikkal is bõvíthetõ motorvonatra tett ajánlatot – a MÁVnak a háromrészes vonat kialakítás megfelelõ lenne az elõnyösebb utaskapacitások jobb kihasználása szempontjából. Ezek a jármûvek a francia vasútnál (SNCF) már alkal-
mazott és jól bevált vonatok továbbfejlesztett változatai. Az elõvárosi forgalomra tervezett 120–140 kilométeres sebességre alkalmas villamos-motorvonatok rendkívül kényelmes és esztétikus megjelenésû ülései az InterCity vonatok kényelmi elõírásaira is kialakíthatóak. A hatvan százalékban alacsonypadlós szerelvények könnyebb fel- és leszállást tesznek lehetõvé, illetve a mozgáskorlátozottak által is igénybe vehetõ mellékhelyiség teszi könnyebbé az utazást. Az Alstom sorozatos megrendeléseket kap a világ különbözõ pontjairól. A vállalat legutóbb egymilliárd eurós megrendelést kapott a kínai vasutaktól 60 nagysebességû regionális vonatszerelvény szállítására, amelyet a Changcun Railway Companyval együttmûködve, Kínában gyárt. Ugyancsak az Alstom nyerte a Shanghai metrótendert, amely 134 millió euró értékben 16, egyenként nyolc kocsis szerelvény szállítását tartalmazza. Az olasz Trenitalia vasúttársaságnak pedig a közelmúltban szállította le elsõ Minuetto vonatát, amelyet kifejezetten a Trenitalia számára tervezett és épített az Alstom. A Coradia termékcsaládhoz tartozó Minuettoból mintegy 700 millió euró értékben 200 szerelvényt szállít a vállalat. A nagy-britanniai Virgin Trains West Coast Main Line vasúttársaságnak pedig 36 Pendolino típusú vonatszerelvény készül. Sikeresek az Alstom villamosai is. A vállalat jól bevált és népszerû, úgynevezett standard moduláris villamos típusából, a Citadis-ból 57 millió euró értékben 20 jármûszerelvényt rendelt az õsszel Nizza városa. Bertalan János
MOZAIK
2004. december 1.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
„Pro Turismo 2004”: Dr. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózás Rt. vezérigazgatója Minden évben a Turizmus Világnapja alkalmából azoknak, akik kiemelkedõ és eredményes munkát végeztek ezen a téren, a szakma legrangosabb hazai kitüntetését, a „Pro Turismo” díjat ítélik oda. Idén a Parlamentben Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Pál Béla turizmusért felelõs politikai államtitkár 12 szakembert tüntetett ki a turisztikai szakmai szervezetek ajánlása alapján. Dr. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója az Idegenforgalmi Munkaadók Szövetségének javaslatára vehette át a kitüntetést. Az indoklásban szerepelt, hogy 1971 óta dolgozik a cégnél, 1996 óta
a részvénytársaság vezérigazgatója. A Balatoni Hajózási Rt. a Balaton régió meghatározó turisztikai vállalkozása, amely mûködésének 157. évéhez érkezett idén. 22 kikötõ, 26 hajó, négy komp és 20 vitorláskikö-
tõbõl álló lánc van a tulajdonukban, ezzel fontos szerepet vállalnak a balatoni turizmusban. Évente mintegy kétmillió utast szállítva, a balatoni önkormányzatok megelégedésére végzik feladatukat. Mint dr. Horváth Gyula elmondta, a hajózási társaságot 1846-ban Széchenyi István alapította, azóta mûködik. Jelenleg részvénytársaságként teljesíti a feladatát. Legnagyobb üzletága a személyhajózás, amely a három megyéhez és ma már három régióhoz tartozó Balatonon
Keszthelytõl Keneséig szállítja az utasokat. Idén eddig közel nyolcszázezren váltottak jegyet a személyhajókra, 122 ezren a zenés sétahajókra, népszerû volt továbbra is a komp, és kedveltté vált a játszóhajó, amelyben bohócok szórakoztatták a gyerekeket. Bár ezek a számok tetszetõsek, az elõzõ évhez képest mintegy 15 százalékkal kevesebben váltottak hajójegyet, annak ellenére, hogy a Balaton Rt. a hajókon elfogadta az üdülési csekket és a MÁVval közösen kombinált jegyárenged-
ményt is adott. Idén 430 millió forint költséggel megújította és 200 hajó minõségi fogadására alkalmassá tette cég a keszthelyi vitorláskikötõt, jövõre a balatonszemesi vitorláskikötõt, amely jelenleg 120 hajót tud fogadni, 300 hajó tartózkodására alkalmassá építik át. Ezzel is a minõségi turizmust idecsábítva. Szeptember 30-tól a személyhajózás leállt, a kompok viszont egészen a tó jegesedéséig közlekednek. Koppány György
L e g ye n Ö n i s l a p u n k á l l a n d ó o l va s ó j a !
Új címünk 2005. januárjától: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764 Fax: 210-5862 (változatlan) e-mail: magyarkozlekedes@ mail.datanet.hu (változatlan)
„Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor – magyarországi képviselõje” Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
6
KÖZÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
OBU ügyben lobbizott az MKFE
Hinfner Miklós
Genfben, a november 3–5-én rendezett IRU ülésszakon Christoph M. Bellner, a Toll Collect vezérigazgatója beszámolt az új német autópályadíj-rendszer elõkészületeirõl. Megerõsítette: a független szakértõi vizsgálat zöldjelzését követõen az új német útdíjrendszer 2005. január 1-jén életbe lép, az OBU-k elsõ generációjával együtt. A jövõben használatos fedélzeti egységeket 2006. január 1-jén felváltja majd a „frissített”, második generációs OBU. Az ehhez szük-
séges szoftvercserére elõreláthatóan 2005 májusa és decembere között kerülhet majd sor. Az elõadó elismerte, hogy komoly elmaradás figyelhetõ meg az OBU-k beépítése terén, de ennek okát fõként az igénylõk – várakozásaiktól meszsze elmaradó – számában látta. Állítása szerint eddig mindössze 310 ezer készülékre kaptak megrendelést, ebbõl 270 ezret szállítottak ki a mûhelyekbe és csupán 50 ezret szereltek be eddig. Sürgette az európai fuvarozókat, hogy mielõbb regisztráltassák magukat. Hinfner Miklós – felhívta a Toll Collect elsõ emberének figyelmét a magyar fuvarozók problémájára – kifogásolta, hogy Magyarországon nem lehetséges az OBU-k beépítése, így a hazai vállalkozók indokolatlan hátrányt szenvednek. Bellner az MKFE fõtitkárának adott válaszában kilátásba helyezte, hogy miután ennek a német minisztérium részérõl már nincsen törvényi akadálya, meg fogják vizsgálni a kérdést, és a jövõ év elején Magyarországon is sor kerülhet az OBU-beépítésére feljogosított mûhelyek kijelölésére. (Forrás: Autóközlekedés)
2004. december 1.
Nagyvállalati kategóriában
A Waberer’s az Év Vállalata 2004-ben A Magyar Kockázati- és Magántõke Egyesület (MKME) által kiírt Év Vállalata Díjat 2004-ben a nagyvállalati kategóriában a Waberer’s Logisztikai Holding Rt. nyerte el. A díjjal járó trófeát és oklevelet dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter adta át Wáberer Györgynek, a cégcsoport elnök-vezérigazgatójának. A kitüntetõ címet a prominens gazdasági szakemberekbõl, a kormányzat, a gazdasági sajtó és az egyesület képviselõibõl álló bíráló bizottság ítélte oda a Waberer’s Csoportnak, a menedzsment vállalatvezetési és stratégiai képességei, a vállalatirányítási rendszer minõsége, a vállalat gazdasági teljesítménye és iparági szerepe elismeréseként.
A világ egyik legnagyobb magántõke befektetõi csoportja, az AIG (American International Group) piackutató intézete (AIG Capital Research) elemzése szerint a Waberer’s Csoport teljesítménye számos mutató tekintetében messze meghaladja a nemzetközi iparági átlagot. A Waberer’s rakottsági mutatója tartósan 90% körüli, míg ennek az indexnek a világátlaga 70 százalék alatt van. A Waberer’s mintegy 1500, a nemzetközi árufuvarozásban résztvevõ flottájának átlagos életkora 2,2 év, míg a globális átlag 4 évnél korosabb vontatóparkot mutat. A Waberer’s kamionjai környezetkímélõ, Euro3-as minõsítésû, nagyteljesítményû motorokkal vannak felszerelve. A magyar szállítmányozási, fuvarozási és logisztikai piac vezetõ vállalatának üzemi eredménye és gazdálkodásának eredménytartalma egyaránt mintegy 2 és félszeresen haladja meg az iparági világátlagot. Wáberer György a MKME Budapesten tartott konferenciáján tartott elõadásában egyebek között elmondta, hogy az általa vezetett, 23 hazai és 6 külföldi vállalatból álló cégcsoport 2004-ben több mint 12 milliárd forintot fordított fejlesztésekre: egyebek között több mint 50 ezer négyzetméternyi raktár-logisztikai csarnok és az ezekhez tartozó irodák és infrastruktúra építésére a BILK Logisztikai Központ területén, valamint flottakorszerûsítési programjának folytatására. A vállalat 2004-ben ismét nettó értékesítési árbevételének kétszámjegyû növekedésével számol. A jövõ évben cégalapításokkal folytatja terjeszkedési politikáját az Európai Unió országaiban, és akvizíciókkal erõsíti pozícióit a közép-európai régióban.
Együttmûködés a színvonalas közlekedésért Hazánkban példaértékû a tömegközlekedési lefedettség, ugyanis csak 17 olyan település van az országban, amelyik nem elérhetõ sem vonattal, sem busszal. Magyarországon a 3144 településbõl 3127-ben a Volán társaságok autóbuszai látják el a helyi és helyközi személyszállítási feladatokat. Az autóbuszos közlekedés szolgáltatásainak színvonalasabb lebonyolítása érdekében együttmûködési megállapodást kötött a Volán Egyesülés a Települési és Kistérségi Tömegközlekedési Szakmai Egyesülettel (TKTSZE). Az errõl szóló dokumentumot Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója, és Kárpáti Zsuzsa, a TKTSZE vezetõje, országgyûlési képviselõ írták alá november 12-én.
DAF LF jármûcsalád
Árudisztribúció, ultramodern jármûvekkel A DAF LF szériája rövid idõ alatt nagy népszerûségre tett szert a 6–21 tonna összgördülõtömegû, árudisztribúciós feladatokat ellátó haszonjármûvek kategóriájában – tudtuk meg Czakó Lászlótól, a Hungarotruck Kft. ügyvezetõ igazgatójától a november 4-i sajtótájékoztatón, ahol az LF jármûcsaládhoz kapcsolódó akció részleteit hozták nyilvánosságra.
A Volán társaságok tavaly mintegy 1,4 milliárd utast szállítottak, ezért közös fellépést kezdeményeznek a buszok korszerûsítése, és az infrastruktúra fejlesztése érdekében – hangzott el az ünnepélyes aláírás sajtótájékoztatóján. Kárpáti Zsuzsa elmondta, hogy az egyesület már korábban kötött megállapodást a NIT Hungary-val is, és szorgalmazzák a Volán társaságokba történõ esetleges magántõke bevonásának lehetõségét, valamint kezdeményezik a közlekedési szakterületet jobban átfogó önálló parlamenti bizottság létrehozását is.
Mindkét fél fontosnak tartotta a volánok által nyújtott szolgáltatásokat ellentételezés nélkül igénybevevõk – a jegy nélkül utazók – kiszûrésének kérdését. Azaz komoly elõrelépést fontolgatnak a bliccelõ utasok megfékezésére, akik a szolgáltatások igénybevételéért jegyet váltó utasokkal tolnak ki. Ugyanis az így elmaradt, a közlekedési társaságok kasszájába be nem folyó bevételekkel kevesebb jut jármûfejlesztésre, korszerû buszok beszerzésére. Bertalan János
A DAF LF minden szempontból zseniális teherautó: hatalmas teherbírású, könnyû és erõs és a gépkocsivezetõ kényelme is magas fokon biztosított. Az új jármû vásárlásakor hasznos tanácsokat kapnak a fuvaro-
zó vállalkozók az adott feladathoz legoptimálisabb jármûkivitel meghatározásához. A jármû mögött álló szervezet és szolgáltatásai legalább ennyire fontosak. A DAF márkaképviseletei a „Mindent egy helyen” el-
vet vallják, mely annyit jelent, hogy az ügyfél egy helyen beszerezheti mindazt, amire a jármûflottájának szüksége van. A DAF egyszerre nyújt finanszírozást, javítási-karbantartási konstrukciót, alkatrészeket, tartozékokat, sõt még a pótkocsi és az olyan kiegészítõ berendezések javításáról, karbantartásáról is gondoskodik, mint az emelõhátfal, a hûtõberendezés, vagy a rakodódaru. ITS néven nonstop nemzetközi haszongépjármû szervizt is mûködtet a gyors javítási esetekre számítva. 2003-ban a DAF részesedése a holland haszongépjármû-piacon (a 6 tonna gördülõössztömeg feletti jármûvek) meghaladta a 31 százalékot, s ezzel piacvezetõ pozícióba került. Az LF széria 2001. évi bevezetése óta a DAF piaci részesedése NyugatEurópában a könnyû haszongépjármûvek piacán 2003-ban 8,6 százalékra nõtt és ez a növekedés 2004 elsõ felében sem torpant meg: elérte a 9,4 százalékot. a piac nagyra értékeli a kiváló minõséget, a jó vezethetõséget, a gépkocsivezetõ számára nyújtott kényelmet és a lehetõ legnagyobb szállítási hatékonysághoz társuló lehetõ legalacsonyabb üzemeltetési költséget. B. T.
LOGISZTIKA
2004. december 1.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Országos rendezvénysorozat indul
Magyarország – logisztikai központ A logisztika: esély és adottság – ezzel a mottóval indul útjára a „Magyarország – logisztikai központ” gondolat elterjesztésére és alátámasztására jövõ év elején az az országos rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) indít. A megvalósításról Baráth Etele, az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter, Chikán Attila egyetemi tanár, az MLBKT társelnöke és Parragh László, az MKIK elnöke tartott sajtótájékoztatót november 16-án a Centrál Kávéházban. A bejelentés szakmai apropóját az MLBKT november 17–19. között, Siófokon tartott kongresszusa
szolgáltatta. Kiss Péter, az MLBKT elnöke elmondta, hogy 300 logisztikai szakember vitatta meg az EUcsatlakozás óta eltelt hat hónap tapasztalatait. Az MLBKT, a NFH és az MKIK delegáltjai, a helyi kamarák és önkormányzatok vezetõi, valamint üzletemberek 19 megyei konferencián népszerûsítik majd 2005. február–március hónapjaiban a logisztikai központ gondolatát, s tárják fel a helyi lehetõségeket. A rendszerváltás óta vágyott közép-kelet-európai központ szerepbõl mára már csak a logisztikai központ lehetõsége maradt meg nekünk. Ahhoz, hogy ez a szerep megvalósuljon, a kormányzat feltételteremtõ szerepe mellett nagy jelentõsége van az üzleti vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak.
A készülõ Európa Terv a nagy projektekre, a húzó területekre fókuszál. Az egyik ilyen kiemelt terület a logisztika. A magyar gazdaság továbbfejlõdéséhez elengedhetetlen a jól szervezett mûködés, a technikai és egyéb szolgáltatások összehangolt, széles skálája. A logisztikát versenyképessé kell tenni – ez a kormány felelõssége is. Az EU más országaiban is gondolkodnak ugyanerrõl. A modern világban a logisztika kitörési pont lehet, s az EU tagjai e kérdésben versenytársak. Idehaza ezért meg kell gyõzni a gazdasági élet szereplõit, s megfelelõ erõforrásokat kell hozzá rendelve közösen dolgozniuk a politikai döntéshozóknak és a gazdaság szereplõinek. B. T.
Dr. Csonka Endre az Év logisztikai menedzsere A logisztikai szakma éves nagyrendezvényén, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) XII. éves kongresszusán november 17-én Siófokon adták át Csonka Endrének, az ÁTI DEPO Közraktározási Rt. vezérigazgatójának az Év logisztikai menedzsere díjat. Az MLBKT elnöksége azért találta alkalmasnak Csonka Endrét a cím viselésére, mert vezetésével a hagyományos ÁTI raktározási tevékenységet komplex logisztikai szolgáltatássá fejlesztette, a hazánkban újdonságnak számító inverz logisztika úttörõ meghonosítója és az agrárlogisztika területének fejlesztõje. A döntésnél szerepet játszott, hogy Csonka Endre multinacionális és hazai vállalatnál egyaránt maradandóan bizonyította logisztikai szakmai kvalitásait. A kongresszuson a diplomaterv-pályázatok nyerteseinek díjkiosztására is sor került. Az elsõ díjat Calvo Canovas Angel, az Általános Vállalkozási Fõiskola hallgatója a „Hazai és nemzetközi logisztikai fejlõdési tendenciák” címû munkája kapta. Megosztott második díjban részesült Molnár Miklós, a Széchenyi István Egyetem hallgatója „Fagyasztóláda csomagolásá-
nak fejlesztése az Elektrolux Lehel Kft.-nél” címû és Schwelichovszki Annamária, az Általános Vállalkozási Fõiskola diákja „Budapest és
vonzáskörzete, mint logisztikai központ jelene és jövõje” diplomamunkája. A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elsõ, 1993. évi kongresszusán hirdette meg az Év logisztikai menedzsere díjat, amelylyel a logisztikai szakterület mûvelésében kimagasló eredményeket elért szakembereket ismeri el.
Az eddigi díjazottak: 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
Nagy László logisztikai alelnök, Lehel Elektrolux Kft. Kiss Péter anyagforgalmi fõmérnök, Chinoin Rt. Janza Károly helyettes államtitkár, Honvédelmi Minisztérium Vizsy Ferenc igazgató, MÁV Rt. Területi Igazgatóság Körmöczi Magdolna logisztikai igazgató, Phoenix Pharma Rt. Fülöp Zsolt ügyvezetõ igazgató, Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kovács Péter ügyvezetõ igazgató, Dunaferr Portolan Kft. Gergely László anyagtervezési fõosztályvezetõ, Richter Gedeon Rt. Czigler Attila logisztikai vezérigazgató-helyettes, Hajdú-Bét Rt. Koncz Zoltán logisztikai vezérigazgató-helyettes, Hungaropharma Rt.
Budapest, 2004. november 19.
7
A Wincanton nyerte a HIPP logisztikai tenderét Európa egyik vezetõ logisztikai szolgáltató cége, a Wincanton plc. magyarországi leányvállalata nyerte el a bio alapanyagú bébiételeirõl ismert német HIPP regionális raktárának üzemeltetésére kiírt tendert. A kétéves szerzõdés értelmében 2004. november 1-jétõl megindult a raktározási tevékenység a Wincanton Trans European Hungary Kft. dunaharaszti raktárbázisán. A Wincanton Trans European Hungary Kft. 2002 májusa óta nyújt logisztikai szolgáltatásokat a HIPPnek a magyarországi raktározás és disztribúció támogatására. Az új szerzõdés alapján ezentúl a régió egészében a Wincanton végzi majd a HIPP-termékek (üveges bébiételek, tápszerek, kekszek, müzlik és gyümölcslevek) raktározását. A HIPP európai gyárainak beszállítási központjaként, a jövõben a dunaharaszti raktár szolgálja ki a HIPP közép-kelet- és délkelet-európai, valamint távol-keleti piacait. Régebben a fenti piacokra szánt árut két helyszínen, Ausztriában és a HIPP hanságligeti gyárában raktározták. A Wincanton meglévõ disztribúciós központjában, Dunaharasztiban kialakított, 12 000 raklap befogadására képes regionális raktár vámszabad területtel és vámkezelt áruk raktározására alkalmas területtel is rendelkezik.
– Ügyfeleink minden területen a legjobbat várják tõlünk. A Wincanton Kft.-nek sikerült maradéktalanul kielégítenie a szolgáltatásminõség és az árszint terén megfogalmazott szigorú elvárásainkat. Meggyõzõdésem, hogy ágazatvezetõ partnerünk hozzá tudja segíteni cégünket a növekedéshez és a változó piaci viszonyok gyors követéséhez – nyilatkozta Kurt Benzer, az ausztriai HIPP Export KG logisztikai igazgatója. – A Wincanton nemzetközi hátterére és tízéves magyarországi tapasztalatára alapozva kiváló minõségû szolgáltatásokat tudunk nyújtani ügyfelünknek. Korábbi együttmûködésünk és a HIPP speciális termékeinek ismerete folytán, nem jelent nehézséget számunkra a HIPP által igényelt különleges logisztikai szolgáltatások biztosítása – jelentette ki Józsa Tamás, a Wincanton Hungary ügyvezetõ igazgatója.
n
Japán, olasz és magyar logisztikai segítség
A SANYO Európában hazánkra összpontosít Hiromoto Sekino, a SANYO Electric Co. igazgatótanácsának elnöke, valamint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a 2004. november 9-én tartott sajtótájékoztatón bejelentette a japán cég új dorogi üzemegységének megépítését. A mintegy 4,5 milliárd forintos beruházás üzemeltetéséhez japán, olasz és magyar logisztikai hátteret használ majd a SANYO. A fényelektromos modulokat és kereskedelmi légkondicionáló berendezéseket gyártó új, tízezer négyzetméteres üzemegység – amely 2,5 milliárd jen (mintegy 4,5 milliárd forint) értékû beruházás eredményeképpen valósul meg – építése még az idén decemberben megkezdõdik. A több száz új munkahelyet is jelentõ gyár a tervek szerint jövõ októberben kezdi meg a termelést és alig
Fotó: Kiss Árpád
Óriáscég A SANYO Electric Company Ltd. a fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó globális óriáscégek egyike, amely vezetõ szerepet játszik a technológiai innováció terén. A SANYO üzleti tevékenysége – az audiovizuális és kommunikációs berendezésektõl, az otthoni készülékeken és kereskedelmi berendezéseken át az elektronikus szerkezetekig és elemekig– széles skálát
egy évvel késõbb, 2006 szeptemberében éri el az évi 120 ezer egységes, végleges kapacitását. A SANYO Hungary Kft. dorogi telephelye már most Európa legnagyobb újratölthetõ lítiumion-elemeket gyártó üzeme, s az új beruházással egyszersmind a fényelektromos modulok legnagyobb európai gyártója is lesz. Az elkészült termékek döntõ részét exportálják – fõként a SANYO számára legnagyobb európai piacot jelentõ Németországba. Itt várható ugyanis a környezetbarát termékek iránti ugrásszerû keresletnövekedés. Lapunk tudósítójának a termelés logisztikai hátterét firtató kérdésre Hiromoto Sekino elnök csak annyit árult el, hogy az ellátási láncban japán, olasz és magyar logisztikai cégek mûködnek majd közre. Egy másik kérdésre válaszolva Kóka János miniszter kifejtette, hogy a SANYO – amely 1999 óta van jelen Magyarországon, s eleddig mintegy 80 millió euró értékû beruházást hajtott végre – különbözõ címeken, összességében csaknem egymilliárd forint állami támogatást kapott. F. Gy.
ölel fel. A napenergiát hasznosító termékek keresletének növekedésére válaszolva, a SANYO kibõvítette a napelemrendszerek gyártási kapacitását. A „HIT” napelemeknek nagyobb a hatékonyságuk, mint a hagyományos kristályos napelemrendszereknek – magas hõmérsékleten ugyanis nagyobb teljesítményre képesek. A SANYO csoport világszerte 109 fióküzemet és 67 tagvállalatot mûködtet. A 2004. március 31-én befejezõdött üzleti évben a vállalati csoport mérleg szerinti eredménye 23 729 millió dollárt tett ki.
8
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. december 1.
Beszélgetés Ledniczkyné Bárány Erzsébettel, az OTP Bank Rt. vámüzletág igazgatójával
A kereskedelem szolgálatában A Magyarország uniós csatlakozásával járó vámunió új kihívásokat állít az OTP Bank vámüzletága elé, amely részben meglévõ kínálatának megújításával, részben pedig új termékek bevezetésével veszi fel a kesztyût. Ezekrõl, valamint a vámüzletág uniós csatlakozás utáni mûködési feltételeirõl Ledniczkyné Bárány Erzsébet, az OTP Bank vámüzletágának igazgatója nyilatkozott lapunknak. Szerinte, a bank a jövõben is megõrzi piacvezetõ szerepét az áruforgalommal és a közigazgatási ügyfélforgalommal összefüggõ pénzügyi szolgáltatások terén.
Ledniczkyné Bárány Erzsébet
– Magyarország májusi uniós taggá válása kapcsán sokszor lehetett arról hallani, hogy az egységes piac létrejötte drasztikusan csökkenti a vámbevételeket, ami hátrányosan érinti a vámüzletág tevékenységét is. Mennyire súlyos a helyzet, és mivel lehet ellensúlyozni a bevételkiesését? – Az idén a vámteher-fizetési forgalom és jutalék tekintetében 50 százalékos csökkenéssel számolunk. Elsõ látásra ez talán optimistának tûnik, tekintve, hogy nemzetgazdasági szinten akár 70–80 százalékkal is mérséklõdhetnek a vámbevételek. A prognózisunk helyességét az alapozza meg, hogy a szolgáltató pénzintézetek számának és aktivitásának csökkenésével párhuzamosan a koncentráció erõsödését várjuk, ami a piacot ma is domináló OTP Bank malmára hajtja a vizet. Ami a kérdés második részét illeti: az OTP Bank vámfizetéssel, illetve az ehhez köthetõ szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának tevékenységében súlypontáthelyezésre van szükség az uniós csatlakozást követõen. A vámunió létrejöttével felértékelõdnek a közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi tevékenységek biztosítékigényei és az egyéb közteher-fizetési módszerek. Ennek megfelelõen a bank a jövõben új szolgáltatásokkal és termékekkel jelenik meg a piacon. A biztosítékok kérdésében a vámés jövedéki tevékenységhez kapcsolódó bankgaranciák és az agrártermékek kereskedelmével kapcsolatos biztosítékok köre, vala-
mint az illetékfizetésbe való bekapcsolódás jelenthetnek új szolgáltatásokat. Az ezekbõl eredõ bevételtöbblet kompenzálja majd a kiesést. – Milyen mélységben kell átstrukturálni a bank meglévõ szolgáltatási és termékpalettáját? – Az OTP Bank áruforgalommal és a közigazgatási ügyfélforgalommal kapcsolatos szolgáltatásai hatéves múltra tekintenek viszsza, a külkereskedõ, vámközremûködõ és szállítmányozói ügyfélkör számára 1998. május 1-jétõl, a vámüzletág létrejötte óta hozzáférhetõ egy exkluzív szolgáltatási csomag. Ennek elemei a vámpénztári szolgáltatás, a vámigazgatási garanciák, a vámügyi biztosítások, továbbá a vámkártya és az Automata Vámpénztári Rendszer (AVR), utóbbiak kizárólag az OTP Bank hálózatában vehetõk igénybe. Amikor a komplex szolgáltatáscsomag megújításán gondolkodunk, a kiindulási pont a felmerülõ igények kielégítése. De figyelembe vesszük az ügyfélelégedettség-mérések tapasztalatait, az OTP Bank piacvezetõ státuszát, az üzletág önálló markáns arculatát, az ezzel a területtel kapcsolatos adminisztráció kormányzati szinten megfogalmazódó korszerûsítési igényét, különös tekintettel a jövõ év elejétõl hatályos vám-, jövedéki, regisztrációs és gépjármûadó, valamint illetéktörvényi változásokra, s nem utolsósorban az OTP Bank közteherkezelésében és elektronikus szolgáltatásokban elért eredményeit, tapasztalatait. Hadd ragadjak ki néhány példát: a
fejlesztés révén megújul a letéti igazoláskonstrukció, vagy a bankgaranciák, ahol a jövedéki kategóriában nyolc új jogcímbõl, az agrártípusúaknál hat export és két import jogcímbõl választhatnak majd az ügyfelek. Lehetõség nyílik a különbözõ illetékek megfizetésére bankkártyával az okmányirodákban, a bíróságokon, az ügyészségeken vagy éppen az illetékhivataloknál. Megjelenik az úgynevezett képviseleti kártya is, amely a gépjármûvekkel kapcsolatos új befizetési lehetõségek és befizetési igazolások kiadását egyszerûsíti le. Lehetõséget ad ügyvédi irodák részére, hogy egyidejûleg több ügyfelük részére, megbízásból fizessenek illetéket, iratbeadással egyidejûleg cégbírósági ügyekben is. – Mindezek markáns változásokra utalnak, ugyanakkor feltételezik a jogi környezet erõteljes átalakulását is. Mennyire rugalmas a vámüzletág ahhoz, hogy üzletpolitikájában követni bírja a változékony jogi kereteket? – A vámjog-harmonizáltság tekintetében talán a legfejlettebb jogterület Magyarországon. Ennek, és az adójognak a területén 2005. január 1-jétõl jelentõs módosítások várhatók a nemzeti jogszabályozásban, mivel utóbbi nem lehet ellentétes az európai uniós rendeletekkel, amelyeknek közvetlenül kell érvényesülniük és jogilag kötelezõek. Az üzletág alapvetõ, jelenlegi és tervezett tevékenységeihez szükséges háttér megvizsgálását követõen, a jogszabályi keretek meghatározásánál, az OTP Bank piaci súlyának megfelelõ mértékben tudott hangot adni elképzeléseinek. Szakmai, érdekképviseleti és kodifikációs szerepvállalásunk azt eredményezte, hogy a vámbiztosítékok banki instrumentumainak kialakításában, az illetéktörvény, a regisztrációs adóról szóló törvény és gépjármûadó-törvény közteher-befizetési módokat érintõ szakaszaiban egyaránt szót kaptunk. Esetenként akár több alkalommal, különbözõ szinteken terjesztettünk elõ írásos javaslatokat a jogalkotó feladatokat ellátó Pénzügyminisztérium (PM) felé, annak érdekében, hogy a jól bevált elektronikus banki termékek és a zárt rendszerben kiadható banki igazolások a vám- és más közigazgatási, továbbá bírósági eljárásban fizetendõ közteherbefizetések területén minél szélesebb körben elfogadhatóak legyenek. Talán nem tûnik dicsekvésnek, de a PM általában figyelembe vette az általunk javasolt normaszöveget. – Az uniós vámfizetési gyakorlat feltárásán, elemzésén, a csatlakozással összefüggõ, megváltozó feladatokra történõ felkészülés nagyján már túl vannak. Mi az, ami még hátra van? – A csatlakozással kapcsolatos szabályozások ismeretében az idén kialakítjuk a jövedéki termékek unión belüli forgalmához szükséges banki biztosítékok nyújtásának
feltételeit és szabályait; a mezõgazdasági kvótaimporthoz és EUn belüli kereskedelemhez nyújtandó bankbiztosítási termékeket. Az OTP Bank külföldi terjeszkedése a vámfizetési szolgáltatás kiterjesztésére is lehetõséget teremt, illetve az ezzel kapcsolatos együttmûködés kidolgozására a külföldi leánybankokkal. Az üzletág célja egy értékesítés-központú rendszer létrehozása, amely egyfelõl referenciaprogramként szolgálhat az OTP Bank többi területe számára, másfelõl biztosítja, hogy a bank a jövõben is piacvezetõ maradjon az áruforgalommal és a közigazgatási ügyfélforgalommal összefüggõ pénzügyi szolgáltatások piacán. Az értékesítés erõsítése érdekében folytatni kell a vámreferensek képzését, az ügyintézõk értékesítési ismereteinek, adottságainak fejlesztését, de – az üzletág új feladatköreivel összhangban – speciális külkereskedelmi ismeretekkel is fel kell ruházni õket. Növeli az értékesítés hatékonyságát, ha olyan termékekkel rendelkezünk, amelyekkel más pénzügyi csoportok nem; épp ezért tartom fontosnak, hogy – akárcsak az elmúlt öt évben mindig – évente bõvítsük vámügyi szolgáltatáspalettánkat. A vámüzletág egyik rejtett értéke az ügyfelekrõl felhalmozódott információtömeg a vámszolgáltatások bevezetése óta. Kiemelt feladatunk a jelenleg csak vámfizetéseket teljesítõ ügyfelek vizsgálata, megkeresése akvizíció céljából. Ennek érdekében kidolgozzuk az új, a bankkal egyéb kapcsolatban nem lévõ vállalati ügyfelek megkeresésének folyamatát is, amelyben fontos feladat a különbözõ területek érdekeinek összehangolása. A potenciális ügyfélkör minél alaposabb megismerése, illetve a termékfejlesztések támogatása érdekében célzott piackutatást is vé-
geztünk ebben az évben a külkereskedelmi tevékenységet folytató ügyfelek körében. Az ügyfelekkel és ügynökökkel való kapcsolattartás kiemelten fontos eszközének tekintem, hogy visszatérõ résztvevõi vagyunk a különbözõ szakmai rendezvényeknek és szakkiállításoknak. A már éves rendszerességgel megrendezett OTP Hermész Vámkonferenciák fórumot biztosítanak a már meglévõ és a potenciális ügyfeleknek, hogy találkozhassanak a törvényhozókkal, elsõ kézbõl nyerjenek információt a törvényi változásokról. Emellett a rendezvénynek image-javító és termékértékesítést segítõ hatása is van. – Az OTP Bank immár ötödik alkalommal rendez szakkonferenciát az áruforgalomban és közigazgatási ügyfélforgalomban érintett vállalkozók részére. Mi volt az idei, november 18-án sorra került rendezvény fõ témája? – A korszerû banki eszközök az áruforgalomban és a közigazgatásban. A témából adódóan az üzletág szempontjából kiemelkedõ jelentõsséggel bíró ügyfeleken és partnereken túl a gazdasági élet szereplõinek érdekeit szövetségben, fórumokban tömörítõ szervezetek képviselõi, vezetõi is meghívást kaptak a rendezvényre. Ez évben kiemelt jelentõséget tulajdonítunk az illetékfizetésben érintett Központi Okmányirodának, a Fõvárosi Illetékhivatalnak, a Fõvárosi Cégbíróságnak és a Fõvárosi Ügyészségnek. Szerencsés a konferencia idõpontja, hiszen az érintett gazdálkodói kör tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat – a költségvetési, az adó-, vám- és illetéktörvényeket – addigra az Országgyûlés megszavazza, így az érdeklõdõk naprakész információkat kapnak a jövõ év elejétõl hatályos jogszabályokról.
