BILK Kombiterminál Rt. 1239 Budapest, Európa utca 4. Telefon: +36 (1) 289-6000 Internet: www.bilkkombi.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 31–32. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 420 Ft
2004. augusztus 11.
Privatizáció elõtti próbakapcsolat?
KRÓNIKA
Közvetlen járat Budapest és Peking között Járatnyitáshoz állt fel két tûzoltóautó augusztus 2án a ferihegyi betonon, s amikor a B 767/300-as áthaladt a vízsugarak alatt kínai és magyar politikusok, üzletemberek, repülési szakemberek, újságírók köszöntötték az újrainduló közvetlen pekingi járatot. A köszöntõk után Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára csatlakozott a már fedélzeten ülõ utasokhoz, hogy kilenc órával késõbb hivatalos tárgyalásokat folytasson a kínai fõvárosban. A Malévvel közösen üzemeltetett járattól egy lehetséges privatizációs partner jobb megismerésére is mód nyílik – vélik a tulajdonosi kör képviselõi.
Sikeres IC-kocsik Dunakeszirõl. A vártnál is sikeresebb a Bombardier MÁV Kft. és a szlovákiai Zos Vrutky kooperációjában 1997-2002 között készült 50 darab I. és II. osztályú, illetve étkezõ-bisztró és poggyász InterCity személykocsi. A legmodernebb technológiával és kocsibelsõvel készült jármûvek naponta 3 vonatpárban, IC-forgalomban közlekednek – átlagosan 90 százalékos helykihasználással – a Kassa-Pozsony-Bécs vonalon. Fotó: G.Szûcs László
Karmos Gábor: MKFE. Mint már hírül adtuk, Karmos Gábor június 30-ával távozott a NIT-tõl és lemondott igazgatói tisztségérõl. Karmos Gábor arról tájékoztatta szerkesztõségünket, hogy szeptember 1-jétõl a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének fõtitkárhelyettese lesz. Mint ismeretes, õ ezt a tisztséget 1996. és 1998. között már betöltötte.
A Kína harmadik legnagyobb légitársasága (amelynek egyébiránt résztulajdonosa egy magyar származású amerikai üzletember is), a Hainan Airlines Company (HNA) által üzemeltetett gépek hetente háromszor – hétfõn, szerdán és pénteken – teremtenek közvetlen kapcsolatot Budapest és Peking között. A lehetséges
280 férõhelybõl 100 értékesítésére a Malév kapott lehetõséget – darabonként 130 ezer forint alatti áron. Pekingbõl a továbbutazásra kitûnõ csatlakozási lehetõség van, Shanghaj, valamint Kanton felé. Sõt: a korábban aláírt keret-megállapodás értelmében a Malév további 30 kínai célállomás felé értékesíthet jegyeket,
Dr. Papolczy Péter nyugdíjas. Az MKFE nemzetközi igazgatója, dr. Papolczy Péter június 15-étõl nyugállományba vonult. (Autóközlekedés) Százéves villamosvonal. Budapest egyik fontos villamosvonalát, a száz éve átadott Haller utcait ünnepelte közösen a BKV és a Városi Tömegközelekedés Történeti Egyesület nemrégiben. A centenárium alkalmából egy csaknem százéves, 1908-ban gyártott jármû tett meg több fordulót az ünnepelt vonalon. Hídfelújítás. Felújítják Európa leghosszabb, 92,13 méteres téglahídját, a hortobágyi kilenclyukú hidat, amelyet 1827–1833 között építettek Povolny Ferenc tervei szerint. A mûemlék hídnak ma is állnia kell a rajta áthaladó 33-as fõút terhelését, ezért rendszeresen karbantartják a Közútkezelõ Kht. szakemberei. Budakeszié a Farkashegyi repülõtér. Budakeszi önkormányzatának tulajdonába került a város határában lévõ Farkashegyi repülõtér. Az 59 hektáros, hozzávetõleg egymilliárd forint értékû repülõteret nemzetközi sportrepülõtérként és kisebb polgári gépek fogadására kívánják hasznosítani. Kisvasút-rekonstrukció. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága öt pályázó közül a Hajdú-Debmut konzorciumot ítélte gyõztesnek a Hortobágy-Halastó kisvasút felújítására meghirdetett közbeszerzési eljáráson. A munkálatokkal – amelyhez a nemzeti park mintegy százmillió forintos támogatást nyert a Széchenyi Terv keretében a gazdasági tárcától – október 15-éig kell végezni. Elhunyt dr. Kiss Gyõzõ. Hetvenéves korában elhunyt dr. Kiss Gyõzõ, az ismert és elismert közúti közlekedési szakember, az MKFE munkatársa és az Autóközlekedés rovatvezetõje.
míg a HNA a magyar légitársaság 43 európai és mediterrán desztinációja felé teheti meg ugyanezt. A járatindítási ünnepségen Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára kiemelte a két ország közötti dinamikusan fejlõdõ gazdasági kapcsolatok jelentõségét, remélve, hogy a közvetlen légijárat egyre több kínai turista Magyarországra érkezése mellett a befektetõi szándékot is szolgálja majd. Magyarország Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a régióban – a forgalom öt év alatt 450 millió USDrõl közel a hétszeresére nõtt. A kétoldalú áruforgalom 3,465 milliárd dollárt tett ki 2003-ban, amelybõl az export 177,5 millió dollár, míg az import 3,285 milliárd (!) dollár volt. A szaktárca a közvetlen légijárattól további dinamikus fejlõdést remél.
Fotók: Tóth Béla
(Folytatás a 3. oldalon)
A vételár több mint egymilliárd forint
Elkelt a MAHART Duna-Cargo Kft. Az ÁPV Rt. Igazgatósága 2004. július 22-ei ülésén döntést hozott a MAHART Duna-Cargo Kft. 99,93%-os üzletrészének értékesítésére kiírt pályázat eredményének megállapításáról. A pályázat gyõztese a legjobb ajánlatot tevõ DDSG-Cargo GmbH lett, amely 1,063 milliárd forintot ajánlott a folyami áruszállító cég többségi tulajdonáért. A nyertes pályázó kötelezettséget vállalt arra is, hogy egy éven belül, 1,2 milliárd fo-
rinttal megemeli a társaság törzstõkéjét. Második helyen a BAVARIA Schiffarts und spedition AG végzett, a harmadik helyet a Plimsoll Kft. és a MASPED Rail Kft. konzorciuma szerezte meg. A MAHART Magyar Hajózási Rt. tulajdonában lévõ részesedés értékesítésére kiírt pályázat 2004. április 22-én jelent meg. A pályázati dokumentációt nyolc társaság vásá-
rolta meg. A május 24-ei határidõig öt ajánlat érkezett, ezek közül az említett három bizonyult érvényesnek. Az ÁPV Rt. Igazgatósága felkérte a MAHART Rt. ügyvezetését, hogy a DDSG-Cargo GmbH-t hirdesse ki a pályázat gyõzteseként és kössön adásvételi szerzõdést a nyertes pályázóval, a MAHART Duna-Cargo Kft. üzletrészének megvételérõl. n
2004. november 10–11.
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2004 CARGO n LOGISZTIKA n VÁM KONFERENCIA ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ CORINTHIA AQUINCUM HOTEL
Információ: 303-9391
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Átalakulóban az osztrák Ro-La
Romlik az SBB helyzete A svájci vasúttársaság, az SBB konszern tavaly még csaknem 25 millió svájci frank (16 millió euró) nyereséget ért el – különösen az áruszállítás billentette pozitív irányba a mérleg nyelvét. Az SBB Cargónak a 2002-es esztendõ 96 millió frankos veszteségét sikerült 33 millióra lefaragnia 2003-ban. A jó eredményt a hatékonyság növelésével, a munkatársak számának csökkentésével, kedvezõ árak kialakításával sikerült elérni. Az idén viszont már csökkent a forgalom és a nyereség. Fõleg a személyszállítás terén érzékelhetõ a visszaesés, de az áruszállítás sem fejlõdött olyan n mértékben, ahogyan szerették volna.
Korszerûsít a Finnair Az évente több mint 7 millió utast szállító, Magyarországon is jelen lévõ finn nemzeti légitársaság, a Finnair már jól bevált szoftver megoldást vezet be üzleti folyamatainak racionalizálására és hatékonyságának növelésére. A fejlesztések összértéke meghaladja a 1,5 milliárd forintot. A légiiparban világszinten vezetõnek számító IFS Applications – amely számos régi rendszer kiváltásaként, egyetlen integrált megoldást kínál az összes, a géptestek javításához, hajtómûvek karbantartáshoz, valamint a rendszer és alkatrészjavításokhoz kapcsolódó folyamatok szabályozására – elsõsorban a Finnair 65 tagú gépparkjának karbantartási, javítási és felülvizsgálati részeit korszerûsíti, de az új rendszer
támogatja majd a vállalat pénzügyi, értékesítési, emberi erõforrás és üzleti folyamatait is. „Számunkra a rugalmasság és a minden részletre kiterjedõ funkcionalitás azok a legfontosabb elõnyök, amelyek az IFS Applicationst jellemzik. A rendszer könnyen alkalmazkodik különleges elvárásainkhoz, és a felhasználóbarát kezelõfelület egyszerûvé teszi a használatát. A döntésünket nagyban befolyásolta, hogy az IFS komoly iparági tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik. Olyan rendszert kapunk, amely egyrészt az iparági szükségleteinkre van hangolva, ugyanakkor iparágspecifikus technikai támogatást is nyújt” – mondta Jarmo Vilenius, a Finnair Technical Services alelnöke.
Külön utakon az ÖBB és az Ökombi Ausztriában jelentõs változáson megy át a Ro-La szállítás, aminek következményeként számos újdonság várható a közeljövõben. Az osztrák vasúti társaság (ÖBB) és az Ökombi külön utakon jár ezentúl, de ahol lehet, folytatják az együttmûködést – jelentette be Max Schachinger, az Ökombi felügyelõbizottságának elnöke. A Verkehr cikke szerint nehéz esztendõ volt a tavalyi az osztrák kombinált fuvarozók számára, s az idén sem lehet számítani jelentõs javulásra. Az Ökombi húszéves történetében elõször fordult elõ, hogy forgalma nem növekedett, hanem 2,59 százalékkal csökkent – mondta Stefan Hofer, az Ökombi vezetõje. A visszaesés legfõbb oka, hogy élesedett az árverseny a vasúti és közúti szállítás terén, emellett technikai problémák is adódtak a fuvarozást végzõ gépjármûvekkel. A partnerek közötti verseny néha már olyan agresszív, hogy többet ártanak egymásnak és az ügyfeleknek, mint használnak. Éppen ezért jó lenne, ha újra átgondolnák a piaci sze-
n
Az IFS Magyarországon Az IFS már több hasonló, sikeres légiipari projektben vett részt. Magyarországi leányvállalata az IFS Hungary 2004. februárban fejezte be a Budapest Airport rendszer-fejlesztésének elsõ fázisát, amely során új logisztikai és pénzügyi modulokat kapott a légikikötõ. Jelenleg a szerviz menedzsment, humán erõforrás és karbantartás folyamatokat támogató megoldások bevezetése zajlik, a stockholmi repülõtéren történt IFS Applications bevezetésében részt vett nemzetközi szakemberek támogatásával, a tapasztalatok felhasználásával. Az IFS nemzetközi iparági ügyfelei között megtalálható többek között a Saab Aerospace (Gripen), a GE Aircraft Engines és a Lockheed Martin. A repülõtéri hatóságok és földi kiszolgálók közül a Budapest Airport (Ferihegy), a Svéd Polgári Repülési Hatóság, és a stockholn mi repülõtér (Arlanda) számára nyújt szolgáltatásokat.
Autópályadíj Oroszországban Hamarosan Oroszország autópályáin is úthasználati díjat kell fizetni, amennyiben az orosz parlament elfogadja a kormány közlekedési bizottságának errõl szóló elõterjesztését. A fizetõs útszakaszok részint állami, részint részvénytársaságok, illetve magánemberek kezében vannak. Az úthasználati díj bevezetésére azért lenne szükség, hogy az orosz kormány az így befolyó pénzbõl finanszírozhassa az úthálózat fejlesztését. Oroszország útjai jelenleg nagyon rossz állapotban vannak, rá-
2004. augusztus 11.
adásul számos új szakaszt is meg kellene építeni. A tervek szerint elõször Moszkva környékén építenének új autópályákat magánpénzbõl, majd a fõvárost elkerülõ egyéb szakaszokat is elkészítenék. Késõbb a Moszkvából délre és nyugatra induló autópályákat építenék meg. Egy kilométer pálya használatáért 1-3 euró közötti díjat fizetnének az autósok, de lenne olyan szakasz, ahol ennél lényegesen olcsóbb volna a tarifa.
n
Spórol a LOT A lengyel LOT légitársaság az egyre fokozódó verseny miatt mintegy 20 százalékkal akarja csökkenteni mûködési költségeit 2006 végéig, ezért éves kiadásait 111 millió euróval tervezi megkurtítani. Az uniós csatlakozás óta a lengyel légitársaság a belföldi piacon is konkurenciával kényszerül szembenézni. Ugyanígy szigorodtak a feltételek legfontosabb piacán, Nyugat-Európában is. Utasainak száma ebben a viszonylatban lényegesen alacsonyabb ütemben növekedett, mint másoknál. A LOT fapados légijáratok indítását tervezi – már az idén. Ennek érdekében leányvállalatot hoz létre, amely charter járatokat is üzemeltetne – mert a hagyományos légitársaságok keretében ezek mûködtetése nem kifizetõdõ.
replõk egymás közötti viszonyát, s arra késztetnék õket, hogy az agreszszív harc helyett inkább az egymást elfogadó együttmûködést helyeznék elõtérbe. A verseny különösen az ÖBB és az Ökombi között élesedett ki az utóbbi idõben. Stefan Hofer konkrét adatokkal támasztotta alá, hogy az Ökombi forgalma visszaesett az idei év elsõ öt hónapjában. E szerint a kíséretlen fuvarozásban mintegy 7 ezer, a kísért fuvarozásban pedig 16 ezer küldeménnyel kevesebbet továbbítottak, mint a tavalyi esztendõ hasonló idõszakában. Világossá vált, hogy a Ro-La nehéz idõszakot él át, s teljes átalakításon kell keresztülmennie. Az Ökombi most arra törekszik, hogy csökkentse a tehergépjármûvek várakozási idejét, s ezért szigorú menetrendet állít össze. A vonatoknál a gazdaságos kihasználtságra helyezik a hangsúlyt, s megpróbálják elkerülni, hogy a vagonok félig rakodva közlekedjenek. A Ro-La árainak nem (lenne) szabad meghaladnia a tehergépjármûvek költségeit plusz az autópályadíját.
Az EU keleti bõvítésével különösen nagy nyomás nehezedik az osztrák kombinált fuvarozásra. A Brenner-hágónál például csak márciusban 33 százalékkal nõtt meg a Ro-La iránti igény – de más vonatkozásban is hasonló növekedés figyelhetõ meg. Stefan Hofer a Ro-La körülményeinek javítása érdekében új szabályozásokat is sürget, hogy az ügyfelek még inkább ezt a szállítmányozási formát vegyék igénybe. Az Ökombi célja, hogy az új kihívásoknak megfelelõen változtasson jelenlegi stratégiáján, illetve újjáalakítsa szervezetét. A cég immár a saját útját járja, s csak azokon a területeken mûködik együtt az ÖBBvel, ahol ezt nem lehet elkerülni. Szakemberek szerint 2010-re az Ausztrián áthaladó tranzitforgalom eléri az évi 4,5 millió tonna árut. Ennek a mennyiségnek a 35 százalékát vasúton akarja elszállítani az Ökombi – ez pedig optimista prognózisnak tûnik. Csarnai Attila
A racionalizálással egy év alatt 1,4 milliárd eurót takarítanak meg
Létszámcsökkentés a Deutsche Postnál A Deutsche Post (DP) a hatékonyság javítása érdekében belföldön összevonja három leányvállalatát, a DHL-t, a Danzast és az Euro Expresst. A lépés azzal is együtt jár, hogy a három cégnél jelenleg dolgozó mintegy 10 ezer munkatárs számát 1600-al csökkentik. A konszern a tervekrõl elvekben már megállapodott a szakszervezettel. A három leányvállalat integrációja része annak a programnak, amelynek keretében a Deutsche Post 2005ig legalább 1,4 milliárd eurót megspórol. A németországi DHL-nél jelenleg 2300 alkalmazott dolgozik, míg a Deutsche Post Express alkalmazottainak száma 650. A két cég képviseletének száma 83, s ezt 9 te-
lephelyre és 25 raktárra csökkentenék Németországban. Összevonják az érintett vállalatok marketing, értékesítési, információtechnológiai és a személyzeti ügyek tevékenységeit. A feleslegessé vált munkatársakat megpróbálják a vállalat más területein alkalmazni, illetve nyugdíjaztatással válnának meg tõlük.
A DP távolabbi célja, hogy a DHL, a Danzas és az Euro Express külföldi egységeit is közös irányítás alá vonja. A három cég 150 országban fejti ki tevékenységét, s összes dolgozójának száma csaknem 130 ezer. Arról egyelõre nincsen szó, hogy a külföldi érdekeltségeknél is csökkentenék a létszámot. Dr. Klaus Zumwinkel, a Deutsche Post elnöke a változtatásokkal kapcsolatban leszögezte: a német posta egyértelmû törekvése, hogy 2005-re a világ elsõ számú logisztikai szolgáltatója legyen.
Cs. A.
Tudományos módszerekkel vizsgálják a logisztikát
A DHL a versenyelõny lehetõségeit kutatja A DHL Solutions támogatja azt a tudományos és kutatómunkát, amelynek célja a logisztikai iparág nemzetközi fejlõdésének vizsgálata – mondotta Franz Staberhofer a kutatásokat végzõ, 2000-ben alapított osztrák fõiskola vezetõje. A DHL azon cégek egyike, amely a diákoknak, kutatóknak lehetõséget biztosít, hogy a gyakorlatban is megtapasztalják a logisztikai tevékenységet. Az egyik kutatási terület célja az, hogy elõrevetítse: vajon az EU keleti bõvítése milyen hatást gyakorol Bécs városára, illetve milyen versenyre lehet számítani a közeljövõben. Az osztrákok célja, hogy a logisztikai tevékenység nagy része megmaradjon Ausztriában, s lehetõség szerint versenyképesek maradjanak a szomszédos országok piaci
szereplõivel. Az osztrákok versenyképességét csökkenti, hogy a munkaerõ meglehetõsen drága, ráadásul az útpályadíj is magas. Ezt úgy tudják ellensúlyozni, hogy erõiket egyegy földrajzi területre összpontosítják, és a sikeres ágazatok tevékenységét tovább javítják. Ennek érdekében arra törekszenek, hogy a bécsi repülõtér és a dunai kikötõk adottságait még jobban kihasználják, a hatékonyságot növeljék, a magasan képzett munkaerõt megtartsák, illetve a know-how tudásából eredõ versenyelõnyt az ed-
digieknél is átfogóbban érvényesítsék. Az EU bõvítésével ugyanakkor újabb lehetõségek is megnyíltak az osztrák vállalkozók elõtt, hiszen megnõtt az igény a minõségi színvonalú logisztikai szolgáltatásokra. Óriási lehetõségek vannak az e kereskedelem kiaknázásában is, amelyben az osztrákok elõbbre tartanak szomszédaiknál. A DHL Solutions máris jó kapcsolatot épített ki ily módon a svéd bútorgyárral, az Ikeával, amelynek termékeit az interneten keresztül is meg lehet rendelni. Az internet alapú kereskedelem, logisztikai tevékenység a jövõ egyik nagy lehetõsége – állítják az osztrák kutatók. Cs. A.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. augusztus 11.
Csillag István miniszter Zala megyében
Közúti és vasúti elkerülés Zalaegerszeg környékének dinamikus fejlõdése nem csak öröm, de átok is, amikor egyre több kamion, illetve zajos teherszerelvény halad át a megyeszékhelyen. Hamarosan azonban mind a közúton, mind a vasúton csökken a közvetlen környezeti ártalom, amint elkészül a várost elkerülõ út, illetve az a vasúti deltavágány, amely a jelenlegi legnagyobb vasúti beruházás része. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter július végén ismerkedett a munkálatok állásával. A 76. sz. fõút zalaegerszegi északi elkerülõ szakasz építési munkálatai és a beruházás részét képezõ új mûtárgyak és forgalmi csomópontok mintegy 5 milliárd forintból valósulnak meg. A beruházás mûszaki átadása ezekben a napokban történik meg, a forgalomba helyezésre is hamarosan sor kerül. A beruházó a Nemzeti Autópálya Rt., a mérnöki feladatokat az Utiber végezte, a kivitelezõ pedig a Vegyépszer vezette konzorcium. Zalaegerszegen az elkerülõ utak szükségessége már a 70-es években megfogalmazódott, és ennek elsõ ütemeként a 74. sz. fõút Bak–Zalaegerszeg közötti szakasza 1976–77ben megépült. Az elkészült út jelentõsen csökkentette az utazási idõt Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, ugyanakkor igazi funkcióját nem tudta betölteni: a városközpontot nem tehermentesítette. Az újabb szakaszok megvalósítását sürgette, hogy a 74. és 76. sz. fõutak tranzitforgalma jelentõs mértékben növekedett. Nagy fordulatot hozott a város közúthálózat-fejlesztésében az 1995-ben kiírt Phare CBC pályázat. A Zala Megyei Állami Közútkezelõ Kht. pályázatot nyújtott be a 74. sz. fõút elkerülõ szakasz-projektre, melyet az Európai Unió Budapesti Delegációja támogatott. Ez a lehetõség elõmozdította a 76. sz. fõút elkerülõ út megépítését is, mivel a szükséges földanyag egy jelentõs részét a 76. sz. elkerülõ út nyomvonalából termelték ki. Mivel a beruházást a kormány gazdaságélénkítõ programjában a kiemelt feladatok között szere-
peltette, újabb közúthálózat fejlesztési beruházás indulhatott Zalaegerszegen. Csillag István miniszter az elkerülõ úton tett szemle után a város vasúti elkerülését lehetõvé tévõ új deltavágány építési munkálataival ismerkedett, ahol Mangel János, a MÁV Rt. EU projektiroda vezetõje adott tájékoztatást a munkák állásról. A beruházást a régió vezetõi kezdeményezték. A finanszírozási, környezetvédelmi és hatósági-engedélyezési kötelezettségek teljesítése után a vonal áthelyezésének munkálatai már megkezdõdtek. A vasúti pályanyomvonal áthelyezésének eldöntésénél komoly gondot okozott, hogy a város közelében húzódó, már meglévõ vonalszakaszt a magyar–szlovén vasúti kapcsolat kiépítésekor korábban felújították. A magyar–szlovén vasúti kapcsolat kiépítésével ez a vonal is a nemzetközi törzshálózat részévé vált, mint az V. páneurópai közlekedési folyosó vasúti fõágához tartozó
vonal. A pálya mûszaki állapota azonban gyenge, a megengedhetõ sebesség emeléséhez a vonal teljes átépítése szükséges. A pályarekonstrukció során három nagynyílású acélszerkezetû híd, hat állomás biztosítóberendezésének cseréje, továbbá Zalaegerszeg és Boba állomásoknál – az egyenes irányú forgalom lebonyolítására – deltavágányok kiépítése vált szükségessé. Az átépítés több lépésben valósul meg. Elkészült a zalaegerszegi deltavágány, folyamatban van a csatlakozó vonalszakasz rehabilitációja ill. átépítése, a Zalaegerszeget elkerülõ vonalszakasz megépítése. A Zalaegerszeget elkerülõ nyomvonal építéséhez Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – a 2004. július 13-án megkötött megállapodás alapján – 500 millió forinttal járul hozzá. Jelenleg folyik az Önkormányzat és a MÁV Rt. között a keretmegállapodás kimunkálása. A vasúti munkákhoz kapcsolódva, a szlovén vasúti kapcsolat kiépítésekor, az országhatár és Zalalövõ között már megvalósult a vonatbefolyásolást szolgáló, ETCS-rendszer, melynek Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba irányban való továbbvezetése folyamatban van. Az ISPA projekt részét képezi a Boba–Zalaegerszeg–Zalalövõ–Bajánsenye–országhatár–Õrihódos (Hodos) vonal 25 kV 50 Hz rendszerben való villamosítása is. (A szlovén villamos vontatási rendszer ugyanis eltér a magyarországitól.) A forgalmi igényekhez igazodva – közbülsõ állomásokon kívül – Zalaegerszeg állomás három állomási vágányának villamosítása szerepel a tervekben. A vonal rekonstrukciója ISPA támogatás felhasználásával valósul meg. (A Bizottság 2000-ben 190 millió euró támogatást ítélt meg a Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba, a Budapest–Hegyeshalom II. ütem és a Budapest–Szolnok–Lökösháza vonalak rekonstrukcióihoz.) R. J.
Privatizáció elõtti próbakapcsolat?
Közvetlen járat Budapest és Peking között (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel egyetértett a HNA vezérigazgatója, Zhu Yimin is, aki egyebek mellett azt emelte ki ünnepi köszöntõjében, hogy a Malévval és Magyarországgal való együttmûködés segíti a Kína és Európa közötti gazdasági közeledést. A hatalmas országnak több mint egy és negyedmilliárd lakosából 200 millió számít komoly vásárlóerõt jelentõ jómódúnak, akik túl a mind népszerûbb európai turizmus mellett befektetési lehetõségeket is keresnek Európában – ezen belül Magyarországon.
A közvetlen cégkapcsolatokban a Malév Air Cargo lesz a HNA vezérügynöke az egész kontinensen, s Ferihegyen történik majd a Kínából légi úton érkezõ áruk kiszolgálása, elosztása. A menetrendben szereplõ Boeing 767-es esetében ez járatonként 10 tonna áru fogadását feltételezi. Ennek a kezdeti lépésnek lehet az eredménye, a kínai partnerrel Budapesten közösen felépítendõ cargohub (nemzetközi átrakóközpont), amely az elkövetkezõ három évben valósulhat meg. A közvetlen járaton minden esetben egy magyar pilóta és egy légi-
Felszálló pályán a Malév A piaci környezet megváltozása és az egyre nehezebb versenyfeltételek között a Malév üzleti tevékenységének eredménye az idei év elsõ hat hónapjában a tervezettnél egymilliárd forinttal jobb volt. A légitársaság az elsõ hat hónap alatt 8 százalékkal javuló férõhely-kihasználtság mellett 24 százalékkal több utast szállított, mint tavaly ilyenkor. A cég az idén várhatóan eléri a rekordnak számító hárommilliós utasszámot – derült ki egyebek között azon a sajtótájékoztatón, amelyet Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója tartott Budapesten, július 28-án. A cég elsõ embere azt is hangsúlyozta, hogy amíg a Malév tavaly 13 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, addig az idén – egyebek között az õszre esedékes, mintegy hárommilliárd forintos állami juttatásnak (tõkerendezésnek) köszönhetõen – a mérleg szerinti eredmény várhatóan nullszaldós lesz. F. Gy.
A Malév privatizációja Az ÁPV Rt. Igazgatósága 2004. július 22-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta a Malév Rt. privatizációs koncepciójára vonatkozó kormányelõterjesztés-tervezetet. Az ÁPV Rt. megítélése szerint a változóban lévõ piaci feltételek, és a kormány által biztosított 7 milliárd forintos konszolidáció lehetõvé teszik, hogy külsõ befektetõ jelenjen meg a Malévban. A nemzeti légitársaság alultõkésítettsége, szükségessé is teszi a külsõ forrás bevonását. n utas-kísérõ is tagja a személyzetnek. Ezzel a Malév nem csak a repülésszakmai segítséget biztosítja, hanem a magyar stewardess segíti a nem kínai utasok informálását. A fedélzeti szolgáltatások között két étkezés szerepel a kínai sörök, borok és üdítõitalok kínálása mellett. A kilencórás repülés során a fedélzeten levetítik a Magyar Turizmus Rt. Magyarországot bemutató 30 perces rövidfilmjét. R. J.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Dr. Mosóczi László A Magyar Államvasutak reformja során egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik megfelelõ szakmai tapasztalattal rendelkeznek, s az európai rendszerek ismerete mellett idegen nyelveken is beszélnek. A MÁV Rt. frissen kinevezett pályavasúti üzletágának vezetõje ezek közé tartozik. Gyakorlatilag elsõ és egyetlen munkahelyén kezdetben a biztosítóberendezések, vonatbefolyásoló-rendszerek nemzetközi kutatási tevékenységébõl vette ki a részét, s a legutóbbi idõkig vezette a szakmai osztályt, amely posztra pályázat útján kapott megbízást. Az „Európa mérnök” címmel rendelkezõ, Mikó Imre-díjjal elismert, 45 éves, kétgyerekes szakember három nyelven képes tárgyalni partnereivel. – A Pályavasúti Üzletág vezetõjeként mennyire sikerült megismerkednie az irányítása alatt álló szakterületekkel – vagy másképpen: milyen állapotban van a MÁV pályája? – A pályalétesítmények állapotára a korábbi beosztásom alapján is volt rálátásom, hiszen a biztosítóberendezések részét képezik a pályavasúti infrastruktúrának. Természetesen magas-, illetve mélyépítési tapasztalataim nincsenek, de kitûnõ szakemberek segítik a munkámat – így például Szamos Alfonz, akit megerõsítettem a posztján. Ami a pálya állapotát illeti, meglepõ következtetésekre lehet jutni. Az érvényben lévõ lassújelek számából például az derül ki, hogy a hálózati sebesség mindössze tíz százalékkal kisebb, mint a kiépítettségi. A baj azzal van, hogy vannak kiugró, régóta el nem hárított pályahibák – például Székesfehérvár felé, vagy az újszászi vonalon. Ezeken a viszonylag normális sebességet egy-egy rövid szakaszon kell csökkenteni – nemegyszer olyan szakaszon (például hegymenet elõtt), ahol a visszagyorsítás sokkal több és drágább energiát emésztett fel már eddig, mint amennyibe a pálya felújítása kerülne. – Milyen prioritásokat állított fel az alatt az egy hónap alatt, amióta ebben a beosztásban dolgozik? – Szerintem elsõsorban ott kell a pályarekonstrukciót végrehajtani, ahol nem egyenletes sebességgel haladnak a szerelvények. Fel kell mérni az említett helyeket, mert az utasokat – de a vasutasokat is – ez az egyenetlenség zavarja a leginkább. A szakszolgálatok közötti prioritások helyett integrált szemlélettel fordulok a problémákhoz. Ha felújítunk egy pályát, akkor ott legyen korszerû a pálya mellett a biztosítóberendezés, a felsõ vezeték, és minden egyéb – még az állomásépületek is – bár ezek nem a mi szakszolgálatunkhoz tartoznak. Egy ilyen rekonstrukció pedig ne csupán 5-6, hanem húsz évre szóljon, s ehhez úgy kell kiválasztanunk a kivitelezõket, hogy munkájukra hosszú idejû garanciát, vagy karbantartási szerzõdést vállaljanak. Ez az üzemeltetést, a fenntartást is egyszerûsíti, olcsóbbá teszi. – Milyen forrásokból jut pénz a pályafelújításokra? – Részben uniós – korábban PHARE, jelenleg ISPA – alapokból, amelyek helyébe lép majd a kohéziós alap. Ezek felhasználásáért az EU Programigazgatóság a felelõs, de természetesen a tenderek mûszaki tartalmát mi határozzuk meg, részt veszünk a kiírásban, a kiértékelésben és a lebonyolításban is. A finanszírozás kisebbik forrása a kincstár által biztosított keret. Ezekbõl kerül sor az útátjárók korszerûsítésére, csapórudakkal történõ ellátására. Társasági forrásból szintentartó és a közlekedésbiztonságot szolgáló munkákra van lehetõség. – Az uniós csatlakozás után jelentkezett igényként az egységes forgalomirányítási rendszer, illetve biztosítóberendezés kialakítása. Mennyire befolyásolja ez az üzletág munkáját? – A nemzetközi jelentõségû vonalakon jogos igény az interoperabilitás biztosítása. Ez már a kilencvenes évek elején felvetõdött, sõt néhány éve az osztrák vasúttal közösen részt vettünk egy ilyen rendszer tesztelésében (ETCS), amelynek a telepítése már folyamatban van hazánkban is. A páneurópai folyosókon lévõ rendszereknek már meg kell felelniük az európai elõírásoknak. Ami azonban a szabad pályakapacitást illeti: egyfelõl minden nemzeti vasút a saját üzleti vállalkozásait igyekszik védeni, ha kell akár az ilyen rendszerek telepítésének elmulasztásával. Viszont a vasúttársaságok nem szívesen szerelnének fel többféle vonatbefolyásoló rendszert a mozdonyaikra. Ugyanakkor a magyar vasúti fuvarozók is szeretnének megjelenni a külföldi pályákon. Ezt az ellentmondást pedig fel kell oldani. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kontinenseket köt(het) össze az „Új Selyemút”
Új idõk, régi-új logisztikai útvonal Már régen a történelem ködös távlatába tûnt az egykori TávolKeletet Európával összekötõ Selyemút kiváló kereskedõinek neve. Azt viszont tudjuk, hogy általuk felpezsdült a kapcsolat a két kontinens lakói között. A számos évszázad során kiválóan mûködõ logisztikai folyosón szállított áruféleségek nem csak az egymástól távoli országok egyre lendületesebb fejlõdéséhez járultak hozzá, hanem az útvonal mentén élõk is jelentõsen gyarapodtak. A napjainkban formálódó „Új Selyemút” ugyancsak jelentõs pezsgést hoz(hat) a közremûködõ országok kereskedelmében. Az elmúlt év november 25–26-án Ukrajnában, Kijevben, majd idén április 14–15-én a lengyelországi Jahrankában tanácskozásra érkezõ orosz, kazah, ukrán, lengyel, cseh, szlovák, magyar és kínai vasúti vezetõk, közlekedési és kereskedelmi szakemberek azt latolgatták, hogy a Transszibériai Vasútvonal (TSZV) és részben a Bajkál–Amúr Vasútvonal (BAM) vonalán miként lenne lehetséges áruszállítási folyosót kialakítani, illetve rendszeres kétirányú áruforgalmat megszervezni. A felek által „Új Selyemút” névvel jelzett vasúti nemzetközi árufuvarozási projekt ötlete pedig mostanára lényegét tekintve testet öltött. A Budapesti Intermodális Logisztikai Köz-
pontban (lásd képünkön – a szerk.), valamint más budapesti helyszíneken július 27–29-én megtartott, immár harmadik találkozásra egyértelmûvé vált, hogy nem csupán megvalósítható a tengeri szállításhoz képest a fuvarozási idõ, az ár és más feltételek öszszefüggésében formált új, kedvezõbb, versenyképes áruszállítás, de beindítása esetén minden érintett társaság eredménynövelésén túl az országok gazdasági életére is kedvezõ hatással lenne. (Az Ázsia–Európa közti forgalom során Kínából származó áruk döntõ többsége ugyanis már most konténerben érkezik. Ezt a 40–60 ezer TEU/év mennyiséget vasúton pedig akár zárt konténervonatokban is lehet fuvarozni.) Horváth Zsolt Csaba árufuvarozási kereskedelmi igazgató – a MÁV delegációjának vezetõje – tájékoztatta a feleket, hogy Észak-Nyugat-Európa, Dél-Európa és a Balkán útirányon jelenleg napi 9 vonatpárral egyre lendületesebb konténerfuvar-forgalmat bonyolít le a magyar vasúttár-
saság. (Kiemelkedõ a Hamburg/Rotterdam/Bremerhaven-Koper/Trieste forgalom, amely átlagosan 140 ezer TEU/év, miközben növekszik a FÁK-irányú forgalom is.) Nyomatékosan hangsúlyozta viszont Horváth Zsolt Csaba azt, hogy a lengyel fél képviselõi által javasolt szállítási útvonal, mely szerint Slawkow Terminál/Krakkó vonalon északi irányból érkez(né)nek Budapestre konténerszerelvények, nem lehet alternatíva. Ennek kapcsán utalt Záhony Átrakókörzet, illetve a BILK fontosságára és azok további technikai-technológiai fejlesztési koncepcióira. Az egyre kontúrosabban formálódó „Új Selyemút” logisztikai folyosó létrehozása érdekében tartott nemzetközi tanácskozás eredményeit rögzítõ jegyzõkönyv végsõ pontjaként a hét delegáció arról döntött, hogy a következõ találkozót Lengyelországban tartják. G. Szûcs László
2004. augusztus 11.
Próbaúton a kamionok A MÁV és az Ukrán Vasutak (Ukrzaliznyicja – UZ) árufuvarozási vezetõi idén június 29-én Záhonyban megtartott értekezletükön megállapodtak abban, hogy az elõzetes vezérigazgatói kétoldalú tárgyalásokon megfogalmazott szándék szerint próbavonatot szerveznek Kijev és Budapest között a 13-4095 típusú 970 mm padlómagasságú tengelyátszerelt ukrán põrekocsikra rakott kamionokkal. A próbajárat július végén a két vasúttársaság munkatársainak és a közremûködõ hatóságok szakembereinek együttmûködése révén mindkét irányt sikeresen teljesítette. Az ukrán–magyar viszonylatú Ro-La szerelvények beindításáról a két vasút szakemberei, majd vezetõi az elmúlt évek során többször is egyeztettek. E tanácskozások eredményeként az elmúlt év õszén Kijevben, Mándoki Zoltán MÁV vezérigazgató tárgyalása alkalmával, majd idén tavasszal Budapesten, G. N. Kirpa ukrán közlekedési miniszter, az UZ vezérigazgatója látogatásakor önálló napirendi pontként részletesen tárgyaltak arról, hogy a Páneurópai V. folyosó mentén jelentõs elõrelépést eredményezne Záhony átmenetben a kijevi LISZKI Intermodális Logisztikai Centrum és a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) közötti Ro-La forgalom beindítása. Június 29-én, Záhonyban a két vasúttársaság árufuvarozási vezetõ szakemberei rögzítették azokat a feltételeket, amelyek alapján a LISZKIbõl július 19-én 21.54 órakor indult az a próbavonat – amely a határt Záhonynál keresztezve – július 21-én 15.51 órakor érkezett Budapest Ferencváros állomásra. A távot az ellenirányú, július 23-án indult próbavonat is sikeresen teljesítette.
A próbaszerelvények futása során szerzett tapasztalatok alapján – az érintett hatóságokkal még egyeztetés alatt álló kérdések lezárását követõen – a megfelelõ darabszámú, speciális kamionszállító kocsik biztosítása esetén még az idén, akár naponta több Ro-La vonatpár közlekedtetésére nyílhat lehetõség. A MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletága 2004-ben az egyik értékesítési irányként kombináltfuvarozási forgalomban az ukrán irányú kísért és kíséretlen forgalom megszervezését tûzte ki céljául, melyben kiemelt szerepet játszik a BILK – mint közép-európai fordítókorong – ahonnan július 7. óta közlekednek Ro-La vonatok az ausztriai Welsbe és a szlovéniai Ljubljanába. Mindezek kiváló lehetõséget teremtenek arra, hogy az ukrán közúti fuvarozók átszállásos formában uniós területen tovább közlekedjenek – húzta alá az esemény kapcsán Völgyi Miklós, a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletág kereskedelmi osztályvezetõje. G. Sz. L.
Naponta egy pár Ro-La A magyar közúti fuvarozók május elseje óta alanyi jogon – tehát külön engedély nélkül – járhatnak az Európai Unió országútjain, s ennek hatása volt a Ro-La forgalom alakulására is. A korábban rendkívül népszerû Sopron– Wels járatot az érdeklõdés csökkenése miatt jelentõsen vissza kellett fejleszteni. Korábban elsõsorban a magyar kamionosok vették igénybe ezt a Ro-La szerelvényt, hiszen a statisztikai adatok szerint a jegyet váltók 75 százaléka volt magyar fuvarozó. Jelenleg a megcsappant igények mellett 95 százalékban úgynevezett „harmadik” országos kamionosok – szerb, bolgár, török, román – vált jegyet a szerelvényre, ám ezek sem biztosítják a korábbi kapacitás lekötését. Több megoldás is felmerült – köztük a teljes viszonylat ideiglenes, vagy tartós szüneteltetése. Az üzemeltetõk végül úgy döntöttek, hogy augusztusban és szeptemberben napi egy vonatpárt közlekedtetnek Sopron és az ausztriai Wels között. Ez idõ alatt a szakembereknek olyan tarifát kell kidolgozniuk, amely megfelelhet a magyar igényeknek is, s vonzóbbá teheti a Ro-La igénybevételét a közúti forgalommal szemben. R. J.
KÖZÚT
2004. augusztus 11.
Kicsi piac, kevés szereplõvel Igazán nem ,,büszkélkedhet” a hazai, mintegy 18 ezres autóbuszpark a maga 11 éves átlagéletkorával. Összehasonlítva az európai helyzettel a magyar buszok kifejezetten ,,öregnek” mondhatók, s ezen egyhamar nemigen változtat senki. Egyes, fõként a gyártásban ,,érdekelt” szakemberek szerint a megoldást a Volán társaságok privatizációja jelentené, hiszen ily módon végre megjelenne a fizetõképes kereslet az autóbuszpiacon. Márpedig ez nem álom – a Kravtex ugyanis csaknem kétmilliárd forintos megrendelést ,,nyert” a 24 magyar Volán társaság közös tenderén, amelynek nyomán Gyõrött 65 darab, Credo típusú autóbusz készül el. Az ismerõsen csengõ Ikarus nevet a 68 százalékban az Irisbus, 32 százalékban pedig török tulajdonban levõ Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. viszi tovább. A cég midibusz családjával fõként a speciális igényû és – épp ezért – kis darabszámot megrendelõk igényeit elégítené ki. Természetesen õk sem csak a magyar piacra koncentrálnak, hiszen az erre az évre tervezett, csaknem 160 darab értékesítendõ autóbusz java része – ennek mintegy fele midibusz – exportra kerül, s várhatóan 4,5 milliárd forint árbevételt hoz a konyhára. Szinte kizárólag exportban gondolkodik viszont a Mûszertechnika Holding Rt. tulajdonában levõ Hungarian Bus Kft. Egyszerre négy prototípus kifejlesztésén dolgoznak, s 2006-tól évente legalább félezer darab autóbuszt adnak majd el, javarészt külpiacokon.
n
A DAF az uniós csatlakozás nyertesei között A Hungarotruck Kft. 2003-ban összesen 333 DAF haszongépjámûvet szállított le megrendelõinek, s ezek közül 271 darab 15 tonna feletti volt. Az idei év elsõ öt hónapjában a leszállított tehergépkocsik darabszáma elérte a 285-öt, s ezek közül 253 volt 15 tonna feletti. A – nagyrészt szerzõdéssel már ,,bebiztosított” – elõrejelzések szerint az idén összesen mintegy 700 DAF jármû leszállítása várható, s ezek közül 600 lesz a 15 tonna feletti kategóriában. Ezzel az újonnan eladott, nagykategóriás DAF tehergépjármûvek hazai piaci részesedése a tavalyi 11 százalékhoz képest már május végén 21 százalékos volt – tudtuk meg Czakó Lászlótól, a Hungarotruck Kft. ügyvezetõ igazgatójától. Tavaly – 7,7 milliárd forintos árbevétel mellett – 71,1 millió forintos adózás utáni eredményt ért el a Hungarotruck Kft., amely 333 új DAF jármûvet értékesített megrendelõinek. A cég nem spontán döntések nyomán került e kedvezõ helyzetbe, hiszen többéves partneri együttmûködés, kapcsolatépítés és -ápolás eredménye realizálódik most. A kft. hamarosan LF Roadshow-t indít, s a többtengelyes jármûvekre is szeretné ráirányítani a figyelmet. Czakó László szerint az EU-csatlakozás jót tett a cégnek, hiszen a Hungarotruck Kft. és a DAF hazai márkakereskedõi hálózata a csatlakozás gyõztesei közé került – s az évbõl még hátra van több, mint hat hónap! A piaci változások magukkal hozták a bázistelep külsõ arculatának megváltozását is. A most látható megújulás a 2003-ban megkezdett 100 millió forintos beruházás eredménye – ebbõl 50 millió forintot költöttek arra, hogy kicseréljék a telep fûtési rendszerét és a fölöslegessé vált infrastruktúrát lebontsák. Eltüntették a kihasználatlan, a helyet feleslegesen foglaló raktárakat, s a helyükön új, a korábbinál jobb szerkezetû használtautó-telepet alakítanak ki. Az idén ugyanis a Hungarotruck Kft. immár tudatos használtautó-tevékenységbe kezdett: olyan fiatal jármûveket importálnak, amelyekre
5
Autópályán Emõd és Miskolc között
Volán-privatizáció és buszgyártás
A fõként az Egyesült Államokba exportáló NABI tavaly 1149 autóbuszt értékesített (beleértve a hazánkban elkelt 19 darabot is), az idén pedig mintegy 1350 autóbusz eladását tervezik – és remélik, hogy idehaza is sikeresebbek lesznek. Itthon egyelõre az a biztos, hogy elnyertek egy – a Kapos, a Gemenc és a Pannon Volán által kiírt – pályázatot, amelynek keretében 19 darab autóbuszt szállítanak le a megrendelõknek, összesen 594 millió forint ellenében. Ez persze ,,csepp a tengerben” a cég mintegy 400 millió dollárra tervezett öszszárbevételéhez képest. Tavaly a Volán társaságok alig 200 darab új autóbuszt vásároltak. Egyes vélemények szerint, amennyiben sikerrel járna a Volán társaságok privatizációja, ideális esetben – fél évtized múlva – akár ezer darab új autóbusz is vevõre találna Magyarországon évente. Erre számít a gyõri székhelyû Kravtex Kft. is, amely nem csak autóbuszgyártását szeretné felfuttatni, hanem – ezt megalapozandó – beszállna a Volán-privatizációba is. A cég tavaly 34 buszt gyártott, de az idén már csaknem 100 darab a cél.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
a piacon kereslet mutatkozik, s ehhez méltó telephelyre volt szükség. Ezzel párhuzamosan elkezdték a belsõ technológia megújítását is. A két lépésben zajló program 2005ben fejezõdik be és mintegy 50 millió forintba kerül. A teljes szerviz- és raktárgazdálkodásukat átállították a vonalkódos rendszerre, amely gyorsítja a munkát, áttekinthetõbbé és biztonságosabbá teszi a rendszert. Elkezdték a mûhely technikai fejlesztését is. Elsõ ütemben a szerelõk kéziszerszámkészleteit cserélték ki, késõbb a mûhelytechnológia és a diagnosztikai mûszerek cseréje következik. Európában a DAF 13 százalékos piaci részesedést ért el tavaly a nagykategóriában – Magyarországon, 11 százalékos részesedésével a középmezõnyben végzett. Az idei év elsõ öt hónapjának teljesítménye alapján viszont már 21 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak – bár meg kell mondani, hogy a kicsi és közepes kategóriában nem megy ilyen jól a ,,bolt”. Nem számolunk hosszú távon a piac ilyen ütemû bõvülésével – az idei fellendülés mértéke nem folytatódik. A piac ugyan tovább növekedhet, de a fejlõdés üteme fokozatosan visszaáll majd a normál, megszokott szintre – mondta befejezésül Czakó László. B. T.
Újabb elkerülõ út átadás elõtt Az észak-keleti országrész gyors megközelítése az M3-as autópályához kapcsolódó szakaszokkal válhat teljessé. Az Emõdig tartó szakasz már 2002 novemberében elkészült, ám a kisajátítások elhúzódása miatt a Miskolcig tartó út kivitelezése csak a közelmúltban gyorsulhatott fel. A gazdasági és közlekedési minisztérium vezetõje, Csillag István a közelmúltban tartott helyszíni szemle után elégedetten állapította meg, hogy várhatóan tudják tartani a kivitelezõk a tervezett novemberi átadási határidõt. A mintegy 24 kilométer hosszú teljes gyorsforgalmi úthossz két részbõl áll: az M30 gyorsforgalmi út Emõd–Miskolc/Déli csomópontig (19 km) autópálya, míg a Miskolcot elkerülõ keleti gyûrû 5 km-es szakasza 2x2 haladó és 2x1 leálló sávos fõút. Az elkerülõ út a Felsõzsolca térségben már korábban megépült körforgalmú csomópontnál külön szintû keresztezéssel csatlakozik a 3. sz. elsõrendû fõúthoz. Az útszakaszon 4 csomópont, 1 pihenõhelypár és 23 nagyobb méretû mûtárgy épül. Ezek közül az egyik legfontosabb a Sajó folyó fö-
lötti, valamint az ideiglenes végcsomópontban a 3. sz. fõút fölötti híd. Miskolc déli területeinek megközelítésére az elkerülõ gyûrû részeként 3,4 km hosszú bekötõút létesül, amely a város déli bevásárló központja és az M3 autópálya között biztosít közvetlen kapcsolatot. A kivitelezést a Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. alkotta Magyar Autópálya Építõ Konzorcium végzi, az Unitef Rt. tervei alapján. Ez utóbbi munkából kivette részét a Fõmterv Rt., a Roden Rt. és az Uvaterv Rt. is. A teljes szerzõdéses összeg közel 52 milliárd forint, ami magában fog-
Fotó: Kiss Árpád
lalja a 4,5 millió köbméter földmunkát, a 675 ezer négyzetméter aszfaltburkolatot, véderdõ és növényzet telepítését, a vadátjárókat és a vadkerítéseket, valamint az ökológiai átjárókat a vízfolyások keresztezésénél. A kivitelezést ugyanakkor nehezíti, hogy mellékúti keresztezõdések és egy vasúti felüljáró kiváltása jelenleg is zajlik – ráadásul a helyi érdekeknek és kéréseknek megfelelõen újabb csomópontot kellett megtervezni, illetve a kivitelezésbe bevonni. R. J.
Óriáshernyók a Nagykörúton
Két év múlva jönnek az új villamosok Ha minden a tervek szerint halad, két év múlva Európa legkorszerûbb villamosai közlekednek majd a budapesti Nagykörúton – jelentette be sajtótájékoztatóján Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere. Az „óriáshernyónak” becézett villamos csaknem 54 méter hoszszú, s egyetlen kocsiból áll. Néhányan éppen ezért attól tartanak, hogy a hosszú szerelvény nem tudja majd bevenni az élesebb kanyarokat, ezért a villamospályát egyes helyeken át kell építeni. Budapest jelképeként immár 117 éve közlekednek villamosok a Nagykörúton, amely útszakasz a fõváros legforgalmasabb része. A villamosokat idõrõl idõre kicserélték, s most ismét eljött az idõ a váltásra. Megszületett az egyezség a BKV Rt. és a COMBINO Budapest Consortium (CBC) között, aminek eredményeképpen a nagykörúti villamosok szállítására indított projekt két év múlva megvalósul. A beruházási okmányt a Fõvárosi Közgyûlés is jóváhagyta. A 2003-ban létrejött szerzõdés keretein belül a BKV Rt.-nek és a CBC-t vezetõ Siemensnek sikerült megállapodnia a szállítandó villamos mûszaki paramétereirõl, a szállítás ütemezésérõl, valamint a módosítás következményeként kialakult árról és a késedelem miatt felmerülõ kár megtérítésérõl. A mûszaki változtatásokkal biztosítható, hogy a Budapestre szállí-
tandó villamosok minden tekintetben megfeleljenek a pályázat kiírási és értékelési követelményeinek – beleértve a szilárdsági és élettartamra vonatkozó elvárásokat is. A CBC által benyújtott mûszaki és szállítási módosítás azt eredményezte, hogy a projekt 149 millió euróról 136 millió euróra változott. A gyártó vállalta, hogy a szerzõdés keretein belül a szállítási késedelembõl adódó károkat is megtéríti. Az elsõ jármûvek 2006. márciusáig érkeznek meg, majd azt követõen folyamatos szállítással 2007. május végéig történik meg a 40 darab jármû üzembe helyezése. A projekt teljes pénzügyi lezárása 2007. harmadik negyedévében várható. Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a Combino Supra Budapest NF 12B típusú villamos jelenleg a legkorszerûbb és legbiztonságosabb Európában, amely-
nek néhány városában több mint 400 darab azonos szerkezeti felépítésû villamos közlekedik. Az utóbbi években például Frankfurtban, Münchenben és Nürnbergben helyeztek üzembe ilyen jármûveket. A Budapestre érkezõ villamosok azonban igazodnak majd a magyar igényekhez. Csarnai Attila
Az óriáshernyó A jelenlegi villamosoknál csendesebb és energiatakarékosabb jármûvek padlója csupán 350 milliméterre van az utca szintjétõl. Az 54 méter hosszú, 2,4 méter széles villamosban oldalanként 8 kétszárnyú ajtó található. Összesen 350 utas fér el benne – vagyis 5 százalékkal több, mint a jelenleg használatos szerelvényekben. Az ülõhelyek száma 70, s a babakocsik és a kerekes székek számára speciálisan kialakított helyeket hoztak létre. A villamos maximális sebessége 70, engedélyezett sebessége 50 kilométer óránként. A jármû fûthetõ lesz, s 27 hangszórón keresztül tájékoztatják az utasokat. n
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A VPOP átszervezése: elõtérben a regionális tevékenység
Új szerviz és vizsgaállomás
Kis vállalkozás, nagy gondolat A Közlekedési Felügyelet kijelölt mûszaki állomása lett a Virág Trans Kft. telephelyén felépített vadonatúj csarnok. Az avató ünnepségen részt vett Székely András, a GKM fõosztályvezetõje és dr. Pintér József, a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet igazgatója.
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének alapító tagja (korábban az elnökség tagja is), az 1983-ban gépkocsivezetõként indult Virág József vezetésével létrejött Virág Trans Kft. nemrégiben avatta újonnan elkészült csarnokát a KF kijelölt mûszaki állomásává. Ifjabb Virág József mûszaki vezetõ ünnepi beszédében felidézte a hét esztendõvel ezelõtti eseményt, amikor a bérelt telephelybõl saját tulajdonú ingatlan lett. Sok minden történt azóta. A fuvarozó vállalkozás egy német cég képviselõje lett, tehergépjármûvek javítására, eredetvizsgálatra, tachográf hitelesítésre és
2004. augusztus 11.
-illesztésre kapott jogosultságot, (miközben 2002-ben megszerezték az ISO minõsítést), s most már mûszaki vizsgaállomásként is mûködhet a Daewoo Avia haszongépjármûvek márkaszervize – ennek jogi hátterét és lehetõségét az EU szabályok teremtették meg – ahol minden hétfõn (kategóriakijelölésekkel) nyolc jármû mûszaki vizsgáztatását végezhetik el a KF engedélye alapján. A Székely András által felavatott, megfelelõ informatikai háttérrel ellátott mûszaki vizsgacsarnokban garanciális javításokat és karbantartást is végeznek. B. T.
Létszámleépítés és létszámhiány egyszerre Lezárult a vám- és pénzügyõrség európai uniós csatlakozással összefüggõ átszervezése – jelentette be július 29-én dr. Nagy János vezérõrnagy, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetõje a rendkívüli parancsnoki értekezletet követõ tájékoztatón. A vezérõrnagy a Magyar Közlekedés kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy a szervezeti átalakítás második ütemeként augusztus 1-jétõl a vidéki vámigazgatás és vámrendészet regionális szintre került. Nagy János (képünkön) emlékeztetett arra, hogy a VPOP EU-konformmá tételének elsõ ütemeként még májusban, a budapesti vámhivatalok összevonásával fõvámhivatalok jöttek létre. Következõ lépésként pedig – augusztus 1-jétõl – az eddigi megyei parancsnokságok helyett regionális parancsnokságok, a megyei nyomozóhivatalok helyett regionális nyomozóhivatalok, a vámhivatalok helyett fõvámhivatalok mûködnek. Az átszervezési folyamat nyomán jelentõs változás történt a felsõ vezetés létszámában, ugyanis az eddigi 151 elsõ számú vezetõ helyett már csak 91-en vannak ilyen beosztásban – közölte az országos parancsnok, aki kitért arra is, hogy a kormány 2003. októberében hozott határozata 2004 végéig 808 fõs létszámleépítést írt elõ a vám- és pénzügyõrség szervezetében. Hazánk uniós csatlakozása napján a testület létszáma 7045 fõ volt s terv szerint december végére további 100 fõvel csökken.
a szervezet június 30-ig idõarányosan 1,031 milliárd forintot fizetett be a központi állami költségvetésbe, amely az éves elõirányzat 77,48 százaléka. Mindezzel együtt viszont nem várható a célelõirányzat jelentõs túlteljesítése, mert az áfabevételek csak május 1-ig folytak be a vámhatóság számláira – ezt követõen ugyanis jövedéki adóként könyvelik el. G. Szûcs László
Elismer az EU
Sajátos helyzet alakult ki ugyanakkor a területi arányok tekintetében – fogalmazta meg Nagy János, aki utalt arra, hogy a leépítéssel egy idõben a VPOP 400 üres álláshellyel rendelkezik – elsõsorban az ország keleti részén – mivel az átszervezések nyomán sokan nem vállalták az új szolgálati helyre történõ átirányítást-áthelyezést elõzõ állomáshelyükrõl. Az országos parancsnok a tájékoztató során elmondta azt is, hogy
A VPOP vezetõjének az EU-konform átalakulás-átalakítás eredményességét hangsúlyozó bejelentése egyébként már számos más, elsõsorban uniós szakmai forrásból megerõsítést nyert eddig is. Az egyik legutóbbi ilyen tájékoztatást április 6-án, kedden lapunk tudósítójának Frederik Bolkenstein EU-biztos adta budapesti tájékoztatója alkalmával, amikor hangsúlyozta, hogy az EU-tagjaként Magyarországot a stabilizációval azonosítják, s ennek elérése érdekében a vámszervek minden szinten s dicséretes módon tervszerûen, idõarányosan s egyenletesen teljesítették feladataikat.
Dr. Veres Lajos: Közlekedési rendszerek a regionális fejlesztésben
Alapmû a közlekedési szakembereknek Új könyvvel gyarapodott a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. szakkönyvcsaládja. Dr. Veres Lajos (képünkön) repülõmérnökként kezdte pályafutását, de napjainkban már elsõsorban a regionális fejlesztés közgazdasági kérdéseivel foglalkozik. Ezek ismeretében érthetõ, hogy nem is választhatott más témát doktori disszertációjának, mint a közlekedés és a regio-
Dr. Veres Lajos egyetemi tanulmányait a Kijevi Polgári Repülõmérnöki Egyetemen 1977-ben végezte. Ezt követõen a Pestvidéki Gépgyárban dolgozott a MIG-21 repülõgépek javítóbázisán. Mûszaki pályafutása során elismert sárkány-hajtómû technológus, majd a berepülések mûszaki irányítója volt. A közlekedési-gazdasági mérnöki másoddiploma megszerzését követõen érdeklõdésében egyre inkább elõtérbe kerültek a közgazdasági, illetve a gazdaságpolitikai kérdések. Ennek megfelelõen 1989-tõl kereskedelmi bankokban és pénzügyi tanácsadó cégeknél dolgozott vezetõ beosztásban. A 80-as évek végén egyik alapítója volt a Régió Invest tanácsadó cégnek, és társaival együtt meg volt arról gyõzõdve, hogy gyorsan
nális fejlesztés összekapcsolódását. A 2003-ban megvédett dolgozat a maga nemében alapmû a szakmában, ezért vállalta kiadónk, hogy a disszertációt – a szerzõ megbízásából – könyv formájában megjelenteti. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy a szerzõvel szakmai múltjáról és jövõbeni terveirõl beszélgessünk.
elindul Magyarországon a regionális fejlesztés. Bár erre még éveket várni kellett, 1993-tól kezdõdõen aktív szerepet vállal a kistérségi területfejlesztési társulások megalakításában, majd pedig a komplex kistérségi fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában. Ezekben a munkákban már jelenlegi cége elõdjének, a Hazai Térségfejlesztõ Kft.-nek alapítója és többségi tulajdonosaként vett részt. A cég 2000. decemberében alakult át részvénytársasággá, s a 94 millió forintos törzstõkéjét a közelmúltban emelték fel 200 millió forintra -– ebbõl 25 százalék plusz 1 plakettnyi részt egy új tulajdonos, a Regionális Fejlesztési Holding birtokol. A megbízások túlnyomó többségét a területfejlesztési, környezetvédelmi és energiagazdálkodási – ezen belül a megújuló energiák – projektek teszik ki. A 15 fõállású alkalmazott mellett több mint 100 állandó szakértõ biztosítja a szakmailag megalapozott, precíz munkát. Legfõbb partnereik az önkormányzatok, térségi társulások, komoly referenciákkal rendelkeznek Pest megye déli részén, Szolnok, Heves, Szabolcs, Békés és Bács-Kiskun Megyében, valamint a vasi, gyõri, veszprémi, komáromi és baranyai térségben. Közremûködtek számos ipari park megvalósításában, több beruházás lebonyolításának menedzselésében. Hazánk EU -csatlakozása a Hazai Térségfejlesztõ Rt. számára is új távlatokat nyitott. Már korábban is volt néhány sikeres pályázat, amit közvetlenül Brüsszelben nyújtottak be, most viszont egy értékében is jelentõs projektet sikerült megnyerniük. Az elektronikus hulladékkezelésre kiírt „Life” környezetvédelmi
pályázat értéke 1,5 millió euró és a nyertes konzorcium vezetõje a Hazai Térségfejlesztõ Rt. Ezek után nem tûnik illúziónak, hogy a tavalyi 90 millió forintos árbevétel után idén 150 millió forintot tervez a menedzsment. Az elnök-vezérigazgató közlekedésmérnöki múltjából is akad néhány munkája a Hazai Térségfejlesztõnek. Az önkormányzatok megbízásából elsõsorban vidéki repülõterek fejlesztésérõl készítettek tanulmányokat, javaslatokat. A két nemzetközileg is elismert repülõtér, Debrecen és Sármellék jövõjét az elkészült dokumentumok is alátámasztják, de a fejlesztési források hiánya miatt egyelõre ezek megvalósítása még késlekedik. Az utóbbi idõben több más vidéki repülõtérrõl is jelentkeztek olyan igénnyel, amely magában hordozza a regionális központtá válást. A szakember szerint félõ, hogy a hirtelen jött sok kezdeményezés méginkább szétforgácsolja a pénzügyi forrásokat. Dr. Veres Lajos nagy figyelmet fordít az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának elõsegítésére a területfejlesztésben. Több országos szakmai-tudományos konferencia patrónusa, elõadója volt. A Ph.D. doktori fokozatot 2003-ban szerezte meg, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara regionális politika és -gazdaságtan szakán. Szakmai tevékenységeinek középpontjában a térségi fejlesztések megalapozása és ehhez a hazai, EU források mind nagyobb arányú bevonásának elõsegítése áll. Szakmai érdeklõdésének fõ irányai a stratégiai tervezés, a közlekedési rendszerek területi tervezése, a fenntartható fejlõdés követelményei.. Jól tükrözõdik mindez a most, könyv for-
májában megjelent doktori értekezésében is. „Magyarország közlekedésérõl a koncipiáló szakemberek és a döntéshozó politikusok fõként ágazati szemlélettel gondolkodnak, és a területiség inkább csak nemzetközi viszonylatokban, illetve uniós szinten jelenik meg. Ugyan már szinte szlogengyakorisággal minden fórumon elhangzik közhelyszerûen annak tudatosítása, hogy a közösségi politika fõ területi egysége, illetve szereplõje a régió (a „régiók Európáját” építjük), kevés szó esik a hazai régiók közlekedésérõl, azok jellegzetességérõl és még kevesebb a regionális közlekedés kritériumrendszerérõl.” – írja elõszavában Dr. Erdõsi Ferenc professzor, egyetemi tanár. – „E könyv éppen e hiány felszámolásához ad értékes segítséget. Szerzõje úttörõ munkát végzett a tekintetben, hogy e témáról korábban inkább csak konvencionális közhelyeknek, prekoncepcióknak helyet adó, egy tényezõre, vagy gyenge kifejezõerejû sematikus mutatókra alapozó, elnagyolt megállapításokat tartalmazó publikációkkal szemben a kérdéskörrel nemcsak részletesebben, de elmélyültebben, emellett egzaktabb módszereket alkalmazva foglalkozik.” F. Takács István
LOGISZTIKA
2004. augusztus 11.
Frans Maas: Pestszentlõrincrõl Budaörsre
Péchy Tamás és Stefan Ausch, az Euro Business Park ügyvezetõ igazgatója
Péchy Tamás, a Frans Maas Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint a szállítmányozó cég az átköltözéssel méretben és szolgáltatásainak minõségében is tovább fejlõdhet. A jelenlegi, pestszentlõrinci telephely jó adottságokkal rendelkezik egy induló vállalkozás alapjainak letételéhez, fõútvonalhoz közeli elhelyezkedésével, viszonylag alacsony költségekkel. A kor követelményeit azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: egy most épülõ, vadonatúj raktárbázis a fõváros környéki logisztikai útvonalak szívében, az autópályák vérkeringésében mindenképpen elõrelépést jelent. A nagyobb raktárcsarnok felének bérleté-
vel kapacitásuk több mint kétszeresére nõ, nem beszélve a 11 méteres belmagasság nyújtotta többletlehetõségekrõl. Egyéb komissiózó és opcionális területeket is beleértve az új helyen összesen több mint hétezer négyzetméteren mûködnek majd. A társaság fõ tevékenysége a közúti gyûjtõszállítmányozás. 2003 terveit összességében teljesítették, a várt 1,2 milliárd forintos árbevétel elérésétõl éppen csak egy hajszál választotta el az eredményt. A tavaly alakult tengeri üzletág (konténeres és gyûjtõszállítmányozás) folyamatosan fejlõdik mind a forgalmat, mind a megbízók és a munkatársak számát tekintve. Reményeik szerint
7
Waberer’s Csoport
Új igények, új lehetõségek, új válaszok Cápa, Alligátor, Teve – szokatlan, de jól csengõ keresztnevek egy raktárbázis bõvülõ fázisainak. Az Euro Business Park Kft. logisztikai ingatlanfejlesztõ cég Budaörsön, a már üzemelõ, elsõsorban gyógyszerforgalmazók részére készült Pharmapark mellett jelenleg a „Shark Parkot” építi. E második ütem épületeit (egy 12 ezer négyzetméteres, 11 méter belmagasságú és egy 4 ezer négyzetméteres, 8 méter belmagasságú csarnokot, tõszomszédságban a hozzájuk tartozó irodaházzal) szerzõdés szerint október közepén adják át. Ide települ majd át egy hosszú õszi hétvége alatt a holland székhelyû Frans Maas magyarországi központja. Az elképzeléseknek megfelelõen a harmadik lépcsõben az Alligator Parkot, majd a következõben a Camel Parkot hívják életre.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
tovább tudják erõsíteni piaci helyzetüket ezen a területen. A jövõben a raktárlogisztikára is nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni, és az ügyvezetõ jó esélyt lát rá, hogy a korszerû üzleti parkban a minõségi váltás által a megnövekedett költségek rövid idõn belül meg is térülnek. A Frans Maas filozófiája a teljes körû logisztikai szolgáltatás megvalósítása, hogy partnereiknek ne kelljen több szállítmányozóval kapcsolatban állniuk. A komplexitással a kis- és középvállalkozások részére elõnyös feltételeket biztosítanak, míg az óriáscégek jellemzõen továbbra is több lábon állva veszik igénybe a különbözõ szállítmányozók szolgáltatásait, tovább élesítve ezzel az egyébként is erõs versenyt. A tengerre nyitás után még az idei évben létrejön a légi üzletág; a Frans Maas Hungária Kft. most is kezel légi árut, de szervezeti szinten a közeljövõben fog megjelenni e tevékenység a palettán. Az unió bõvítésének hatására mind a hazai, mind a nyugat-európai cégek érdeklõdése megnõtt KeletEurópa iránt. A Frans Maas Budapestrõl már indított közvetlen gyûjtõjáratot Varsó, a Baltikum, Szlovénia és Szófia felé. A jól mûködõ nyugati desztinációk mellett még további közvetlen kelet-európai irányokat terveznek. A csatlakozás azonban – a várakozásoknak megfelelõen – negatívumait is érezteti, mégpedig azonnal és közvetlenül: fájó pontként a Frans Maas már harmadára csökkenteni kényszerült vámcsoportja létszámát, és számít rá, hogy a gyûjtõforgalmak esetén a vámbevételek kiesése miatt a haszonráta ollója a jövõben várhatóan szûkülni fog. Péchy Tamás mindezek ellenére 2004-re is növekedést tervez, amit a negyed- és féléves idõközi mérlegek alapján sikerült is tartani. A feladat nem könnyû, de az új üzletágak beindulásával és az új telephely kínálta lehetõségek kiaknázásával számításai szerint tovább bõvül a vállalkozás. Varga Violetta
A Széchenyi István Egyetem – Gyõr Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéke
LOGISZTIKAI és SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI MENEDZSER POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉST indít 2004 szeptemberében Gyõrben. Jelentkezhetnek: egyetemi vagy fõiskolai oklevéllel rendelkezõ mérnökök, reálszakon végzett tanárok, közgazdászok, külkereskedõk. A képzés 4 féléves, levelezõ formában. A képzés önköltséges, várható díja: 195 000 Ft/félév.
Kisebb környezetterhelés A magyar tulajdonú fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai vállalatok közül elsõként a Waberer’s Csoport vezetett be környezetközpontú vállalatirányítási rendszert. Az ISO 14001-es tanúsítást a Waberer’s Csoport négy, környezetvédelmi szempontból leginkább érintett vállalatánál a jármûiparban etalonnak számító német Dekra-Its magyarországi leányvállalata auditálta. A legnagyobb közvetett környezetvédelmi beruházás a Waberer’s Csoport idei, 6 milliárd forint értékû jármûbeszerzése, melynek nyomán a cégcsoport 1250, a nemzetközi fuvarozásban résztvevõ jármûszerelvénye csaknem kivétel nélkül EURO III kategóriájú. Az idei év elsõ hat hónapjában a flotta futásteljesítményének 7,5%-os emelkedése mellett a károsanyag-kibocsátás átlagosan 7,3%-kal, az átlagfogyasztás pedig csaknem 10%-kal csökkent. A cégcsoport éves szinten 7,5 milliárd forintot költ üzemanyagra, a havi átlagos üzemanyag-felhasználás meghaladja a 3 millió litert. A cégcsoport jármûveinek zajkibocsátása kisebb, mint 80 dB – azaz alatta marad a szigorú európai elõírásoknak is. A tagvállalatok telephelyei lakóövezeten kívül helyezkednek el, zajkibocsátásuk megfelel a rendeletek elõírásainak. A nagyteljesítményû gépjármûmosóban éves szinten keletkezõ több mint 40 tonna szennyvíziszapot komposztálással hasznosítják, így a gépjármûmosó-
ból a közcsatornába és a csapadékvíz-hálózatba nem folyik szennyvíz. A jármûszerelvényekrõl leselejtezett, rendeltetésszerûen nem használható gumiabroncsok száma éves szinten meghaladja a 200 ezret, amelyeket másodlagosan gumiszõnyegként és gumiõrleményként használják fel. A társaság gépjármûveinek üzemeltetése során évente mintegy 46 tonna fáradt olaj keletkezik, amit szintén újrahasznosítanak: desztillációt követõen bitumengyártáshoz használják fel. A használt olajszûrõket tisztítás és zsírtalanítás után újrahasznosítható fémhulladékként értékesítik, azokból ipari és építõipari felhasználású fémeszközök készülnek. Az éves szinten több mint 30 tonna használt akkumulátort bontás után beolvasztják. A szelektív hulladékgyûjtés során keletkezõ több mint 200 tonna papírés 35 tonna mûanyaghulladékot mintegy 90 százalékban újrahasznosítják: ,, újrapapír” csomagolóanyag és ipari mûanyag csomagolóanyag (pl. zsugorfólia) készül belõle.
n
Logisztikai központot épít a Reál Zöldmezõs beruházásban egy új, ötezer négyzetméteres logisztikai központot épít a Reál Rt. a pécsi regionális nagykereskedelmi raktár helyett. A Reál Hungária Élelmiszer Rt. mostanában arra törekszik, hogy frekventált helyen lévõ, 800–1000 négyzetméteres saját tulajdonú üzletekkel bõvítse hálózatát – mondta el a Világgazdaságnak Kujbus Tibor, a társaság cégvezetõje. Jelenleg mintegy 2200 üzlet mûködik Reál logó alatt. A cég ugyan egyelõre nem tervezi a regionális terjeszkedést, de a hazai Reál Pont hálózatot tovább bõvíti. A Reál Hungária Élelmiszer Rt.-t a CBA-ból 2000-ben kivált hét üzletember alapította, akik a tulajdonukban lévõ boltokkal hozták létre a Reál Élelmiszer bolthálózatot. Az azóta hozzájuk csatlakozott franchise-partnerek boltjaival együtt közel félezer 200–400 négyzetméteres
egységbõl áll a lánc. Emellett 2003tól Reál Pont néven országos élelmiszerbolt-hálózatba szervezték azokat a kisvállalkozások tulajdonában lévõ 50–100 négyzetméteres üzleteket – induláskor 1500-at –, amelyeket a Reál alapítóinak nagykereskedelmi cégei láttak el áruval. A Reál ezzel a lépéssel maga mellé állította azoknak a kereskedõknek egy részét, akik kisebb településeken, lakótelepeken vezetnek úgynevezett kényelmi boltokat. Ezáltal ezek az üzletek a beszállítókkal szemben is elõnyösebb elbírálásban részesülhetnek, a forgalom után bónuszt és visszatérítést kaphatnak. A kereskedelmi tevékenység mellett a költségcsökkentésben is segíti partnereit a Reál, hiszen a pénzintézetekkel, telefontársaságokkal kötött szerzõdések révén sokat megtakaríthatnak a kisboltosok. n
Nemzetközi Intermodális Pályázat Az EIA (European Intermodal Association) versenyt írt ki a legjobb gyakorlati intermodális megoldás díjára. A zsûrit az európai szövetség, az európai parlament és az európai közösség tagjaiból származó szakemberek alkotják. A 2004-es Intermodális-díjceremónia Koppenhágában lesz 2004. november 2-án. A pályázat leadásának határideje: 2004. szeptember 15. További információk: www.intermodaltransport.org European Intermodal Association 60 Rue Ravenstein, BP 21 B-1000 Brüssels, Belgium Tel: 0032 2 514 56 54 Fax: 0032 2 514 67 60
[email protected]
Jelentkezési határidõ: 2004. augusztus 31. Jelentkezés: SZE Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéke 9026 Gyõr, Egyetem tér 1. Tel: (96) 503-496 Fax: (96) 503-498) Bõvebb felvilágosítás: a tanszék honlapján (www.sze.hu/LO), ahonnan a jelentkezési lap le is tölthetõ.
A SCHACHINGER cargomax Kft. – az egyik vezetõ osztrák logisztikai szolgáltató leányvállalata – saját jármûparkját kiegészítendõ fuvarozó partnert keres széleskörû, folyamatos, európai munkához Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Modern jármûpark és németül beszélõ személyzet elõnyt jelent. Érdeklõdni: SCHACHINGER cargomax GmbH, Fischerweg 10, A-4063 Hörsching Herr Martin Haubenleithner, Tel. +43 7221 707 641
[email protected]
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
2004. augusztus 11.
FELHÍVÁS A MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletága 229 db konténerét értékesíti, melyek között 20 lábas ISO szabvány szerinti univerzális nagykonténer, illetve korlátozott számban 40 lábas EUR szabvány szerinti 3 ajtós nagykonténer található. A konténerek Soroksár, Szolnok, Pécs, Szeged, Szombathely, Záhony konténer-terminálokon tekinthetõk meg telefonon egyeztetett idõpontban. Érdeklõdni a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletág Kontrolling Fõosztályán lehet a 06 (1) 432-4816 telefonszámon. www. mav.hu
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
EUROTRANSIT B.V. Független vámügynökség és jogi képviselet. Tel.: (31) 10-2 94 44 22; Fax: (31) 10-2 94 44 21 E-mail:
[email protected]
Mi megoldjuk az ön problémáit!
Új helyen a Chemol Logistics A Chemol Logistics Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. új helyre költözött. Címük: 1123 Budapest, Gyõri út 18. Telefonszám: 477-9900 E-mail:
[email protected] Internet: www.chemollogistics.hu Ú J I D Õ P O N T BA N ! Navigátor kispályás labdarúgótorna A résztvevõ csapatok kérésére késõbbi idõpontra helyezte át a szállítmányozó és fuvarozó cégek részére szervezett kispályás labdarúgótornát a Mobil Sport Kft. Új idõpont: 2004. szeptember 11. Helyszín: Tungsram SC Sporttelep (Budapest IV., Tábor utca). Részletes felvilágosítás és nevezés a 451-4823, vagy a (20) 952-9168-as telefonszámon, illetve a
[email protected] e-mail címen.
„Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor – magyarországi képviselõje” Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: – helyfoglalás – könyvelés – futásfelügyelet/követés – Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés – Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon – otthon vagyunk, a „többi” pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: www.icfonline.com Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke – a Pannoncont Kft.
cont pannonc
1037 Budapest, Montevideó u. 4. 1300 Budapest, Pf.: 149. Tel.: 430 30 40 Fax: 436 79 80 Email:
[email protected] www.pannoncont.hu
