MAGYAR KÖZLEKEDÉS. Új folyam, XII. évfolyam, 7-8. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Ára: 420 Ft február 25

Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 430-8500 Telefax: 430-8599

MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870

Új folyam, XII. évfolyam, 7-8. szám

•

www.magyarkozlekedes.hu

Fõszerkesztõ: Kiss Pál

cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980

Ára: 420 Ft

2004. február 25.

Állami kezelésbe került az M5-ös autópálya

KRÓNIKA

Koppány György nyugdíjas fotóriportert és újságírót 70. születésnapja alkalmából közösen köszöntötte a Magyar Közlekedés és a Nemzeti Sport szerkesztõsége az Újságíró Szövetség Premier éttermében Írásunk a 6. oldalon Fotó: Kiss Györgyi

Dittel és de Sorgo a Draskovics-bizottságban. Az MKIK és a VOSZ megállapodott Draskovis Tibor pénzügyminiszterrel, hogy több munkabizottság segíti az új miniszter munkáját. A NAPI Gazdaság értesülése szerint a munkabizottságban részt vesz Dittel Gábor, a NiT-Hungary fõtitkára és dr. de Sorgo Tibor, az MKFE ügyvezetõ elnöke is. Új Malév-igazgató. Február 1-je óta Érsek Ákos (33 éves) a Malév Rt. társasági igazgatója. A szakember 1998 óta a NABI Autóbusz-ipari Rt.nél dolgozott, ahol 2000-ben nevezték ki társasági igazgatónak. A NABI elõtt a Magyar Televízió Rt. nemzetközi beszerzési menedzsere volt. Közgazdasági diplomáját 1997-ben a japán Chiba Egyetemen, jogi szakoklevelét pedig 2001-ben a budapesti ELTE-n szerezte.

Repülõvel Jekatyerinburgba. A már meglevõ moszkvai és szentpétervári kapcsolat mellett Moszkva jóváhagyta repülõjáratok közlekedtetését Budapest és Jekatyerinburg között is – mondta a február közepén Budapesten tárgyaló Anatolij Naszonov, az orosz közlekedési miniszter elsõ helyettese.

A Fiat nyert. A Magyar Posta Rt. 400 db Fiat gyártmányú kis áruszállító jármûvet vásárol nettó 869 millió forintért, miután a posta által kiírt nyílt közbeszerzési tendert – amelyre 5 ajánlat érkezett – a Fiat Magyarország Kft. nyerte meg. Az importõr március 15-éig 100, április 15-éig pedig további 300 autót ad át a megrendelõnek – derül ki a Közbeszerzési Értesítõbõl.

Közös projekt. A székesfehérvári önkormányzat és a MÁV – a Székesfehérvári Logisztikai Központot mûködtetõ Logisztár Kft. társtulajdonosai – regionális közlekedési központ építésérõl határozott. A létesítményt a fehérvári vasúti pályaudvar korszerûsítésével felszabaduló területen tervezik megvalósítani.

Brüsszelben a Wizz Air. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója és Laurent Jossart, Brussels-Charlerói repülõtér ügyvezetõ igazgatója együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint a Wizz Air májustól a belga repülõtérrõl indít járatokat. A Wizz Air Magyarország EU-csatlakozásának idõpontjától egyébként egyszerre több repülõtérrõl is indítja repülõgépeit.

Teljes a matricás rendszer Hosszas tárgyalások eredményeként Európa talán legdrágább autópályája március 12-én bekapcsolódhat az egységes hazai matricás rendszerbe, miután az állam 21 milliárd forintért megvásárolta az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. tulajdonrészének 40 százalékát. A szerzõdés eredménye az is, hogy 2005 végéig megépül a sztráda Szegedig tartó szakasza – jelentette be február 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, ahol Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter mellett megjelentek meghívottként a régió képviselõi is. Köztük volt Botka László szegedi polgármester, akinek a miniszterelnök egy, az M5-ös autópálya Budapest–Szeged szakaszára szóló matricát adott át ünnepélyesen. Ezzel a gesztussal – és magával a bejelentéssel – egy áldatlan állapot megoldására sikerült pontot tenni. Medgyessy Péter röviden arról tájékoztatta az újságírókat, hogy hosszas és sokszor rendkívül nehéz tárgyalások végére sikerült pontot tenni úgy, hogy a 82 millió euró nagyjából azonos azzal az összeggel, amit a kormány az M5-ös kivásárlására szánt. A kormányfõ azt is bejelentette, hogy a szerzõdés aláírásának eredménye a Szegedig történõ továbbépítés, amire a korábbi tulajdonosok – immáron tulajdonostársak – kapnak megbízást. Ez a beruházás nem igényel központi költségvetési forrásokat, annak ellenére, hogy kilométerenként 1,8 milliárd forintba kerül majd az új szakasz – a továbbépítéshez szükséges összeget ugyanis az MFB finanszírozza. Botka László polgármester hangsúlyozta, hogy az autópálya – amelyet tíz esztendeje vár kétmillió ember – a környezet kímélése mellett lehetõvé teszi a régió gazdasági fejlõdésének meggyorsítását. A tapasztalatok alapján újabb munkahelyteremtõ beruházások várhatók a tér-

ségben. Ez a folyamat egyben kifizetõdõvé teszi a most „felvállalt” 21 milliárd forintos hitelt. E kölcsönt az MFB szakemberei véleményezik majd és az Állami Autópálya Kezelõ Rt. veszi majd fel. Csillag István, a szaktárca vezetõje arra hívta fel a figyelmet, hogy a siker nem kis részben a kormány tárgyalódelegációja korrektségének köszönhetõ. Az ünnepélyes bejelentés után azonban még további 18 szerzõdést kell megkötni, majd két rendeletmódosítást kell végrehajtani. Az új szerkezetû AKA Rt.-be az állam delegálja majd az egyik ügyvezetõt, két tagot pedig a felügyelõbizottságba (az egyik az fb elnöke) – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a korábban bejelentett matricaárak az M5-ös bekapcsolásával nem változnak – bár nem 445 kilométer, hanem 560 vehetõ majd igénybe ennek a rendszernek a segítségével. R. J.

Waberer’s Csoport – mérleg

Hatvanmilliárd az árbevétel Rendkívül feszített beruházási ütem és a vállalatcsoport egészét érintõ integráció végrehajtása mellett is több mint 10 százalékos adózás elõtti eredménynövekedést ért el KözépEurópa piacvezetõ fuvarozási, szállítmányozási és komplex logisztikai szolgáltató vállalata, a Waberer’s Csoport – állapítja meg a cégcsoport 2003. évi üzleti évét értékelõ gyorsjelentés. Az adózás elõtti, várhatóan 4 milliárd forintos eredmény részben a forgalom 10 százalékos bõvülésébõl adódott, s a nettó árbevétel 2003-ban 60 milliárd forint körül alakult.

Az eredmény további javulásához jelentõsen hozzájárult a 2002 végén megvásárolt Hungarocamion Rt. integrációjának sikeres befejezése. A racionalizálás, a párhuzamosságok megszüntetése, az integrált vállalatirányítási rendszerek kiterjesztése mellett is tovább növekedett a teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma. A Waberer’s Csoportot – azaz a 23 magyarországi fuvarozási, szállítmányozási, logisztikai és vámszolgáltatási céget, valamint 5 további külföldi vállalatot – többségi tulajdonosként irányító Volán Tefu

Rt. minden területen tovább növelte piacvezetõ pozícióját Magyarországon és Közép-Európában egyaránt. Az elmúlt évben különösen a logisztikai ágazat és a vámszolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok teljesítménye növekedett kiugró mértékben. A fuvarozás területén 2003-ban 430, a legszigorúbb európai energiatakarékossági és környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ gépjármû beszerzésével tovább fiatalodott a csaknem 1400 fuvareszközbõl álló nemzetközi flotta, amelynek átlagéletkora fiatalabb 2,8 évnél.

n

2

EURÓPAI UNIÓ

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Autópályadíj-kudarc Németországban

Zsákutca: hátra arc! Németországban a kormány szerzõdést bontott a Toll Collect céggel, amely másfél év alatt képtelen volt mûködõképes autópályadíj-szedõ rendszert létrehozni. Eredetileg tavaly szeptember elsején helyezték volna üzembe az infravörös kapukra, fedélzeti mûszerekre és mûholdas irányításra épülõ rendszert, amely a 12 tonna feletti gépjármûvek esetében állapította volna meg a megtett kilométerek arányában az autópályadíjat. Az új sztrádadíj bevezetésének idõpontját többször elhalasztották, de a Toll Collect végül nem tudott garanciát adni a német kormánynak arra, hogy belátható idõn belül mûködõképes rendszert állít fel.

Ezt elégelte meg a kormányzat, amely február közepén felbontotta a szerzõdést, és kártérítésként 6,5 milliárd eurót követel. A közlekedési szaktárca most új nemzetközi pályázat kiírását tervezi, aminek átfutási ideje legalább két év. Az ügy kényesen érint(het)i Manfred Stolpe közlekedési minisztert, aki hosszú ideig megbízott a Toll Collectben. A technikai csõd emellett alaposan megsínyli a vállalkozásban érdekelt Deutsche Telekom, valamint a DaimlerChrysler hírnevét is. A német kormány átmeneti megoldásként a matrica használatának bevezetését tervezi a tehergépjármûvek esetében a gyorsforgalmi autópályákon. Cs. A.

Bõvítik a hamburgi kikötõt A következõ években tovább bõvítik a hamburgi kikötõt, mivel jelentõs mértékben, folyamatosan nõ a forgalma. A bõvítési munkálatok legalább 2010-ig eltartanak majd, s arra Hamburg városa mintegy 190 millió eurót kíván költeni – közölte Gunnar Uldall, Hamburg gazdasági ügyekért felelõs szenátora. A beruházás során egyebek között négy új, nagy hajók kikötésére alkalmas helyet építenek meg, ipari vágányokat létesítenek, további logisztikai területeket, raktárakat alakítanak ki. A hamburgi kikötõ konténerforgalma az utóbbi esztendõkben a vártnál is gyorsabban nõtt, tavaly már 14,2 százalékkal haladta meg az elõzõ évit.

2004. február 25.

Ausztriában bevált az új autópályadíj

Évente 600 millió eurós bevétel Ausztriában elégedettek a január elsején bevezetett új autópályadíjrendszer mûködésével, amely lehetõvé teszi, hogy a 3,5 tonna feletti tehergépjármûvek a megtett kilométer után fizessék az úthasználati díjat. A rendszer, a technika minden eleme csúcsidõben is jól üzemel annak ellenére, hogy az utak zsúfoltak – összegezte véleményét Walter Hecke, az autópályákat üzemeltetõ Asfinag cég elnöke a Verkehrben. Az osztrák kormány évente mintegy 600 millió euró bevételre számít a tehergépjármûvek autópályadíjából, s ez a becslés „bejönni” látszik, mivel az útdíj kapcsán egy hónap alatt mintegy 50 millió euróval lett gazdagabb az osztrák állam. Munkanapokon összesen csaknem 1,8 millió tehergépjármûvet regisztráltak a különféle ellenõrzési pontokon, melyekbõl naponta 4500-at ellenõriztek alaposabban, de mindössze 1,8 százalékos „bliccelési arányt” tapasztaltak.

Ausztriában a 370 ezer autópályadíj fizetésére kötelezett tehergépjármû és autóbusz közül 260 ezer rendelkezik már az úgynevezett GOBox-szal, amely egy cigarettadoboz nagyságú készülék, s a gépjármû és az ellenõrzési pontok közötti kommunikációs kapcsolatot biztosítja. Ez az arány megfelel az elõzetes várakozásoknak. Az osztrák rendszer iránt máris nagy az érdeklõdés külföldrõl, például Németországból, Spanyolországból és Franciaországból. A

rendszert egyébként szabadon használhatják a svájci és olasz tehergépjármûvek, mivel a jármûveikbe szerelt saját termináljaik az osztrákéhoz hasonló elven mûködnek. Csarnai Attila

AZ ASFINAG HÁLÓZATA

Franciaország

Eurómilliárdok a közlekedés fejlesztésére Franciaország a következõ nyolc évben mintegy húszmilliárd eurót áldoz közlekedési infrastruktúrájának javítására. Az összeg nagyobb részét a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítják – jelentette be a területfejlesztésért felelõs tárcaközi bizottság. Jó hír a fuvarozóknak: egyelõre nem tervezik a teherfuvarozók autópályadíjának további emelését. A húszmilliárd eurós összeg – amelybõl 7,5 milliárdot állna az állam, a többi részt az érintett régiók, városok, illetve az Európa Unió fizetné – csupán egynegyedét fordítják majd az autópályák és utak fejlesztésére, noha a bevételek jelentõs hányada az állami és magánutak használatának bevételébõl származik. A kormány nem akarja privatizálni az állami tulajdonú autópályákat, hanem az ezeket üzemeltetõ cégek tõkéjének emelésével kívánja az állami tulajdonrészt csökkenteni. Ezáltal mérséklõdne az érintett vállalatok adóssága, s idõvel a nyereség is emelkedne. Elvetették azt az ötletet, hogy a teherfuvarozók autópályadíját növeljék, illetve fizessenek ott is, ahol jelenleg ingyen közlekedhetnek. A legnagyobb beruházások közé tartozik egy zsilip megépítése Le Havre-nál, és a fossuni kikötõi konténerterminál bõvítése. Az Alpokban új alagutat fúrnának, amely Lyont és Torinót kötné össze. Annak érdekében, hogy az utakon csökkentsék a forgalmat, Ro-Ro hajózási útvonalat alakítanak ki az Atlanti-óceánon Bordeaux és az észak-spanyolországi kikötök, valamint a Földközi-tengeren Barce-

lona, Marseille és Észak-Olaszország között. A legfontosabb beruházás a vasútvonal fejlesztése, amelynek keretében új TGV gyorsvasúti pályát hoznának létre. Összekötnék Lotharingiát Strassbourggal, s 2010-ig a német ICE hálózathoz is megépülne a csatlakozás. A Párizsból kiinduló gyorsvasutak nyugaton elérnék Rennes-t, délen pedig Toulouse-t. A távolabbi tervek között szerepel a gyorsvasúti hálózat bõvítése Spanyolország irányába. A vasúti teherszállítás javítása érdekében öt folyosó kialakítását tervezik, amelyek közül a leglényegesebb a Párizsból Bordeaux-on át Spanyolországba, La Havre kikötõbõl Luxemburgba és Németországba, valamint Nantes-ból Olaszországba tartó szakasz létrehozása. Az úthálózat fejlesztése terén a tervekben a már meglévõ autópályák bõvítése, illetve egyebek között Strassbourgot és Bordeaux-ot elkerülõ útszakasz megépítése szerepel. A légiközlekedés javítása érdekében új repülõteret építenek Nantes-ban, s Párizs harmadik repülõtereként mûködne a Vatryban elkészülõ légikikötõ. Cs. A.

Birkart Globistics – a Thiel-csoport konténeres és légiszállítmányozója

Feladatorientált átszervezés Az 58 cégbõl álló Thiel-csoport (melyet dr. Klaus Eierhoff vezetésével új menedzsment irányít) tagja, a Birkart Globistics – a vállalatcsoporton belüli kiterjedt interkontinentális hálózata és tapasztalatai révén – fogja össze a jövõben a Thiel-csoport valamennyi konténeres és légi szállítmányozási tevékenységét, beleértve a szállítmányozási-logisztikai feladatokat, az ellátásilánc-menedzsmentet, valamint az értéknövelt és disztribúciós logisztikai szolgáltatásokat is. A jövõben ugyancsak a Birkart Globistics kompetenciájába tartozik a textillogisztikai tevékenységek csoportszintû koordinálása is. A Thiel Logistik AG tavaly augusztusban új stratégiát fogadott el, amely a csoportot divíziókba szervezve specializált üzletági megoldásokat és regionális logisztikát szolgáltató egységeket hozott létre. A tömegkommunikáció, a divat- és életstílus, a bútorok és az autóipar azok a kulcsterületek, ahol a Thiel képes lehet elérni és megõrizni a vezetõ pozíciót rövid és középtávon. A cégcsoport szállítmányozó ügynökségei – mint például a Birkart, a Quehenberger, a Südkraft és a Delacher – hajtják majd végre a regionális és tradicionális logisztikai feladatokat. A jövõben a Birkart lesz a felelõs

csoporton belül a divat- és életstílus logisztikájáért, valamint a konténeres tengeri és légi szállítmányozási tevékenységért. A piacvezetõ Birkart Globistics és a dks Deutsche Kleiderspedition a textillogisztikában biztosítja az alapot: a Thiel összes divat- és életstílus tevékenységét csomagba fogva együtt alakítják az átfogó rendszert a Thiel FashionLifestyle márkanév alatt, melyet Detlef Kükenschöner, Friedhelm Schmitter és dr. Peter Straube irányít. A fuvarozási logisztika, az ellátásilánc-menedzsment, az értéknövelt szolgáltatások és a disztribú-

ciós logisztika a Birkart Globistics légi és konténeres szállítmányozási üzleti egysége tevékenységének a magja. A jövõben ez a terület az, ahol a csoport konténeres és légi szállítmányozási tevékenységét együttesen gyakorolják. Michael U. Villinger vezetése alatt ez a stratégiai egység szervezi és irányítja a Thiel Logistik AG összes kontinensközi tevékenységét – dr. Peter Straube pénzügyi, humán erõforrás és általános adminisztrációs területen nyújtott támogatásával. A Birkart világot átfogó másodlagos hálózata, képviseleti irodái és partnerei Ázsiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában kulcsszerepet játszanak majd a konténeres és légi szállítmányozási egység tevékenységében. A Birkart Globistics tagja a Future (légiáruszállítási) és a Group 99 (tengeri konténeres) szövetségeknek, s csúcsszolgáltatást ajánl sûrû hajójáratokkal és a rendeltetési állomások tömegével. Bárány Tibor

Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György, Rákos József n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: magyarkoEuropean [email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n Terjeszti a MaTransport gyar Posta n Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán – telefon: 477-6355 – posPress tacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. – közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

ETP

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2004. február 25.

Csillag István Kínában

Együttmûködés úton, sínen és a levegõben Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter 2004. február 16–19. között magyar delegáció élén – a kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok elõmozdítása érdekében – Kínában tárgyalt.

Csillag István és Wu Yi, a külgazdaságért felelõs miniszterelnök-helyettes asszony találkozóján a kínai fél – a magyar–kínai gazdasági együttmûködés perspektívái Magyarország EU-csatlakozását követõen mottó jegyében – a WTO rendszerén belül e lehetséges legnagyobb kedvezményes elbánásra tett ígéretet, amelyet hazánk például a Fiat-GM Powertrain Magyarország Kft. által Szent-

gotthárdon gyártott Alison típusú buszsebességváltók és a Rába-futómûvek kínai exportja során vehet igénybe. Csillag István megbeszéléseket folytatott Ma Kai-jal, az Állami Fejlesztési és Reformbizottság elnökével, miniszterelnök-helyettessel a gazdasági növekedés és modernizáció elõmozdításáról, tapasztalatcserérõl és a lehetséges szakmai, szellemi együttmûködés kialakításáról. A Kínai Légügyi Hivatalban a Budapest–Peking közvetlen légijárat elindításáról tárgyaltak, s ennek eredményeképpen a kínai fél hozzájárult ahhoz, hogy Budapest és Peking között közvetlen légijáratot indítson a Malév és a Hainan Airlines. A két légitársaság közötti megállapodás aláírása lehetõvé tette, hogy a nyár vége felé megindulhatnak a repülõgépek a két ország között. Ezen túlmenõen kibõvítették a két ország közötti légügyi egyezményt is, amelyben immár Peking plusz egy desztináció helyett Peking plusz kettõ desztináció szerepel. A bõvítésrõl

a Budapest–Peking járat tapasztalatai után döntenek majd – mondta Csillag István, hozzátéve: további változás, hogy ezentúl az eddigi heti négy járat helyett heti hét közlekedhet. Mivel korábban több, kétoldalú tárgyaláson is felvetette a kínai fél, hogy a távol-keleti ország szívesen részt venne hazánk autópálya-építési programjában, az M6-os nemrégiben meghirdetett nemzetközi tenderfelhívását eljuttatták a kínai közlekedési minisztériumba. A jövõben hasonlóképpen cselekednek az útépítési tenderek meghirdetésekor, például az M0-s északi híd, valamint a budapesti körgyûrû 3-as és 5-ös út közötti szakasza, továbbá az M6-os második üteme leendõ pályázati kiírásakor is – húzta alá Csillag István. A tárgyalások során szó esett a vasúti közlekedésrõl is – különös tekintettel az eurázsiai vasúti forgalomban az áruk adriai térségbe való eljuttatásáról Magyarországon (ezen belül az V. páneurópai közlekedési folyosón) keresztül. A téma fontossága miatt a felek kiemelten hangsúlyozták az V. folyosó magyarországi kapuja, azaz Záhony szerepét. F. Gy.

A Malév Rt. és a Hainan Airlines megállapodása

A szelek szárnyán Pekingbe A Malév Rt. és a Hainan Airlines Company Ltd. (HNA) 2004. február 17-én kétéves, széles körû, stratégiai együttmûködésrõl szóló keretmegállapodást írt alá Pekingben. Az aláírási ünnepségen – amelyen Sándor László, elnök-vezérigazgató és Zhu Yimin, a Hainan Airlines vezérigazgatója látta el kézjegyével a közvetlen Budapest–Peking járat indításáról szóló együttmûködési dokumentumokat – részt vett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Bayer Mihály, a Magyar Köztársaság pekingi nagykövete és Chen Feng, a Hainan Group elnöke. A ceremónián a Kínai Légügyi Hatóság is felsõ szinten képviseltette magát.

2004. február 17. újabb mérföldkõ és egy biztató, hosszú távú üzleti partnerség kezdete a magyar nemzeti légitársaság életében. A HNA-val kötött stratégiai együttmûködéssel a Malév kaput nyit Európa és Magyarország számára a távoli, számtalan kiaknázatlan gazdasági és turisztikai lehetõséget magában rejtõ célországra, Kínára, ahova utasai immár közvetlen járattal juthatnak el. A keretszerzõdés értelmében, legkésõbb 2004. augusztus 1-jétõl a kezdetben a Hainan Airlines Company Ltd. által üzemeltetett Boeing gépek a Malévvel közös üzemelésben heti három alkalommal repülnek majd Budapest és Peking között. A magyar légitársaság a 239 fõs Boeing 767-300-as gépek üléseibõl 100 helyet értékesít járatonként. A keretmegállapodás mellett a fe-

lek aláírtak több, Magyarország és Kína közötti üzemelések szakmai kérdéseit rendezõ szerzõdést is. Ezek értelmében a Malév Rt. a Hainan Airlines Budapest–Peking járatán, továbbá Peking–Sanghai és Peking–Kan-

Budapest–Stansted A növekvõ piaci igények kielégítésére a Malév február 13-án elindította járatát a London belvárosától 57 kilométerre fekvõ Stansted repülõtérre. Az új járattal a Malév sûrûbben tud Londonba repülni az utasok számára kedvezõ ki- és hazaindulási idõkkel. A magyar légitársaság hetente 12 járatot közlekedtet az új desztinációra.

ton között közlekedtetett belföldi járatain üléshelykontingenst vásárol. Az együttmûködés az utóbbi két útvonalon azt jelenti, hogy Budapestrõl egy pekingi átszállással, „Malév-járattal” elérhetõ Sanghai és Kanton is. A megvásárolt székeket saját kódja alatt a Malév önállóan értékesíti. Sanghai és Kanton célpontokon kívül egyéb kínai városokba is értékesítési jogot szerzett a magyar fuvarozó: közel 30 olyan desztinációra is megkezdi a jegyeladást, amelyekhez Pekingbõl jó csatlakozást biztosítanak a Hainan járatai. Ezáltal az összes fontos kínai nagyváros elérhetõ lesz a magyar légitársasággal. A HNA pedig a Malév 43 európai és mediterrán célállomására értékesíthet jegyeket. A két légitársaság törzsutasprogramjainak harmonizálásáról szóló megállapodás szerint a magyar légitársaság Duna Club törzsutas programja augusztustól a kínai HNA „Fortune Wings Club” törzsutas programmal karöltve mûködik majd – ezáltal is kiterjesztve a Malév-hálózaton jóváírható és felhasználható pontok számát. A közeljövõben a szakmai vezetõk által aláírandó cargomegállapodás szerint a Malév lesz a HNA vezérügynöke, továbbá a Malév hálózatán osztják el a Kínából érkezõ import árukat. A Malév cargo Pekingen keresztül a HNA hálózatán fog a fõbb kínai célállomásokra légiárufuvarozást nyújtani. A Malév Rt. a kínai üzemeléshez szükséges ún. kijelölt státussal már rendelkezik, a HNA pedig megkezdte a Magyarországra repüléséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzését. A Malév érdeklõdésére a kínai légügyi hatóság megerõsítette, hogy – amennyiben a Hainan Airlines valamennyi elõírt feltételnek megfelel – a CAAC (Kínai Légügyi Hatóság) kész arra, hogy a HNA-t kijelölje a magyarországi üzemelésre. Ezzel az utolsó akadály is elhárul a Kína–Magyarország légihíd megnyitása elõl. n

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

NÉVJEGY

Mateidesz Miklós A 2001-es amerikai terrortámadások csõdbe vitték a belgák állami tulajdonú légitársaságát, a Sabenát is. Minthogy azonban Brüsszel uniós politikai központként számottevõ utazópotenciált jelent, helyi magánvállalkozók létrehoztak egy nyereségorientált nemzeti légitársaságot. Az SN Brussels Airlines magyarországi képviselete tavaly októberben nyílt, és egyelõre napi egy járatot közlekedtet, ami az eltelt rövid idõ alatt is közel nullszaldós eredményt hozott. Mateidesz Miklós irodavezetõ, okleveles közlekedésmérnök – aki jelenleg M.B.A. közgazdásznak tanul – pályáját 1998-ban a Malév marketing igazgatóságán kezdi, ahol átfogó képet, széles körû ismereteket szerez a tanultak gyakorlatáról, valamint részt vesz a cég egyéves menedzser-utánpótlás programjában. Másfél év után a KLM-hez igazol, elõbb a Közép- és Kelet-Európai Központ magyar értékesítési részlegére, majd járatkihasználtság-optimalizálással foglalkozik. 2003 õszén, elõrelépési lehetõség híján rábólint a belga felkérésre. Kevés szabadidejében zongorázik, úszik vagy kosárlabdázik. – Az SN Brussels Airlines mindössze két éve alakult, mégis dinamikusan fejlõdik: tavaly 10–12 új célpontot nyitott Európában, és a 2003. évi második és harmadik negyedévében millió eurós nagyságrendû nyereséget hozott. Mi a sikerük titka? – Társaságunk két fõ irányba indít járatokat: európai átszállópontként 52 viszonylatban, nemzeti specialitásként pedig a hagyományosan belga érdekeltségû, közép-nyugat-afrikai, volt gyarmatokra 14 desztinációval. E különleges forgalomra szakosodott üzletág 330-as Airbusokkal jelentõs nyereséget termel. A cég közel kétezer alkalmazottjának nagy része Sabena-háttérrel rendelkezik, de új vállalatirányítási szemlélet jellemzi a munkát. A társaság üzletpolitikája egyrészt kockázatkerülõ magatartásra – azaz megfontolt lépésekre – épül, mivel az egyes irodák alapos elõkészítés után nyílnak. Másrészt a napi üzemeltetést szigorú folyamat- és költségellenõrzés szabályozza. – Hogyan alakul a hazai teljesítmény? – A Budapestrõl kora délután, három óra elõtt tíz perccel induló gép pontban ötkor száll le Brüsszelben, és így a kellemetlen hajnali és késõ esti Malév-járatok közé ékelõdik (amelyeket egyébként a magyar kormány havi 1500 fõs utaslétszámot kitevõ eurokratái kezdeményeztek a felerõsödött uniós kapcsolatok miatt). A mi járatunk elsõsorban a vidékrõl történõ kényelmes elérhetõsége miatt kedvezõ, illetve azoknak szól, akik megengedhetik maguknak, hogy délután utazzanak, és másnap délelõtt pihenten tárgyaljanak. – Melyek a legfontosabb idei tervek? – Elsõdleges feladatunk a piaci bevezetés: tudatosítani a hazai utazóközönségben, hogy megbízható gépparkkal, magas színvonalon, pontos közlekedéssel állunk rendelkezésre. A költségek kölcsönös ésszerûsítéseképpen, illetve a fapados légitársaságokkal szembeni összefogás érdekében igyekszünk a Budapest–Brüsszel útvonalat a Malévvel közösen üzemeltetni, melynek keretében felajánljuk egymásnak saját értékesítendõ helyeinket, és így virtuálisan három-három járattal gazdálkodhatunk. Elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk, a szerzõdés április elsejétõl, a nyári menetrend kezdetétõl életbe léphet. A létszámot nem kívánjuk növelni: négy alkalmazottal és külsõ partnerekkel (a reptéri kiszolgálásban, jegykiállításban) mûködtethetõ a képviselet. – Mit várnak az uniós csatlakozástól? – Egyértelmûen a forgalom növekedését, ami már tavaly is közel húsz százalékkal nagyobb volt az elõzõ évinél, és ez várhatóan idén sem torpan meg, sõt élénkülhet az eurokraták által. Brüsszeli reptéri statisztikák szerint a Budapest–Brüsszel járat évi százezer utast szállít, nagyrészt kormányzati és üzleti céllal, kisebb arányban turistákat mindkét irányba. Néhány éves távlati tervünk régióközponttá válni Prágát megelõzve. Az SN Brussels-hálózat új tagjai (Isztambul, Szentpétervár és Moszkva) mellett a dél-európai területek is ígéretesek. Varga Violetta

3

4

VASÚT

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Hatékony hétfõk – a fejlesztés jegyében

Beruházások a megtakarításokból A MÁV Rt. átalakítási programjában meghatározott célok eléréséhez egyebek között költségracionalizálásra van szükség, s az így felszabadult pénzeket vissza lehet fordítani a fejlesztésekbe, beruházásokba – jelentették be a Hatékony hétfõk rendezvénysorozat keretében február 9-én tartott tájékoztatón, rávilágítva, hogy a tervek elkészültét megelõzte egy felmérés, amely tükrözte, hogy milyen mértékû lehet a hatékonyságjavítás teljesítése.

Fotó: G. Szûcs László

Az elképzelések szerint 2006-ig az irányítási és szolgáltatási költségeket 25–35 százalékkal csökkentik, amellyel 5–7 milliárd forint hatékonyságjavulást érhetõ el, míg ingatlan-bérbeadásból és mûködtetésbõl 5 milliárd forintos eredményjavulás várható. Az üzleti mûködéshez, a beszerzési, beruházási és karbantartási tevékenységekhez kapcsolódó anyagjellegû ráfordítások 20–25 százalékos csökkenésébõl 8–10 milliárd forint, az üzletágak létszám-optimalizálásából és eszközhatékonyságuk markáns javulásából pedig 18–31 milliárd forint fakad majd. Összességében várhatóan ebbõl 15–26 milliárd forint marad a társaság kasszájában – e folyamat hosszabb távú eredményeként, 2006 után pedig további 5 milliárd forint hatékonyságjavulás jelentkezik majd. A társaság nemrégiben elkészült, 2004. évi tervében megfogalmazódott, hogy az elõzõ évhez viszonyítva a befolyásolható költségek reálértéken 5,1 milliárd forinttal csökkennek. Változatlan költségtérítés mellett az üzleti bevételeket közel 3 milliárd forinttal növelték. A fuvardíjbevételek 6,8 százalékkal (5,6 milliárd forinttal) növekednek, melynek 40 százaléka a teljesítménynövekedésbõl, 60 százaléka

pedig a hatékonyabb piaci munkából adódik. A menedzsment által befolyásolható elemeket figyelembe véve – a romló környezeti hatások ellenére – a társaság üzleti tevékenységének eredménye mintegy 8 milliárd forinttal javul. A 2002-es bázishoz viszonyítva a befolyásolható költségek reálértéken több mint 10 milliárd forinttal csökkenthetõk, miközben – a 2002-es évhez viszonyítva – összehasonlítható áron számolva, 2004-ben mintegy 4,4 milliárd forint bevételnövekménnyel számol a vasúttársaság. Ez azt jelenti, hogy 2003-ról 2004-re a befolyásolható költségek csökkenése mellett a bevételnövekmény reálértéken közel megduplázható. A tájékoztatón szó esett az idei, valamint a közeljövõben tervezett beruházásokról és fejlesztésekrõl, melynek céljai között az idén az európai korridorokhoz tartozó vasútvonal-felújítási program folytatása és az elõvárosi közlekedés fejlesztését célzó projektek megvalósítása szerepel. Prioritást kaptak azonban a hatékonyság növelését és a biztonságos üzemeltetés feltételeit célzó projektek is. ISPA-projektekbõl folytatódik a Budapest–Cegléd–Szolnok–Lõkösháza vasútvonalon a Vecsés–Alber-

tirsa–Cegléd vonalszakasz rehabilitációja, illetve Monor és Cegléd átépítése, valamint az irányítóberendezés korszerûsítése. A Budapest– Gyõr–Hegyeshalom vonalon az idén átépítik az Ács–Gyõrszentiván vonalszakaszt, valamint megkezdik Gyõrött és Komáromban a biztosítóberendezés korszerûsítését. A Zalalövõ–Bagod–Andráshida vonalszakasz átépítésével folytatódik a Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal pályakorszerûsítése. A társasági beruházásoknál prioritást kaptak a személyszállítási üzletágnál a budapesti elõvárosi közlekedés fejlesztését és a személyszállítás hatékonyságát javító beruházások. A 2004. évi elképzelések a budapesti elõvárosi forgalom jármûveinek és a szolgáltatások színvonalának korszerûsítését célozzák – többek között 40 elõvárosi és 13 elõvárosi vezérlõkocsi korszerûsítését. A regionális személyszállítás színvonalát javítandó, befejezõdik az orosz dízel motorvonatok szállítása. Jegykiadó automatákat szerelnek fel több helyen is, s folytatódik a telefon- és helyjegyfoglaló információs rendszer megvalósítása is. Az elõvárosi szolgáltatás-színvonal fejlesztéséhez kapcsolódnak az állomáskorszerûsítések is – ugyanis az elõvárosi állomások és a budapesti fõpályaudvarok megújítása elkerülhetetlen feladat. Az árufuvarozásban stratégiai cél a kiemelt ügyfelek megtartása, a szolgáltatáskínálat bõvítése és a kiszolgálás optimalizálása. Korszerûsítik az árufuvarozási infrastruktúrát, valamint több olyan szolgáltatást, amelyek fontosak a partnerek számára. Felújítanak több iparvágányt, fejlesztik a rakodógépeket, valamint a fuvarozási szolgáltatás hatékonyságát javító eszközrendszert. Lapunk kérdésre azt is megtudtuk, hogy az árufuvarozás gördülõállományának jelentõs megújítása nem várható beszerzésekbõl, illetve saját forrásokból. Ennek anyagi hátterét elsõsorban az üzletágnak kell kitermelnie, s új beszerzések helyett leginkább a kocsibérlés és a lízingelés lehet az eszközállomány korszerûsítésének megoldása. R. J.

2004. február 25.

KISVASUTAK Kétmillió utas egy év alatt A magyarországi kisvasutak népszerûsítése, fejlesztése, valamint a közös kommunikáció és a gazdaságos mûködtetés összehangolása érdekében tizenegy éve jött létre a Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány (MKKA), amely 22 hazai és öt határon túli erdei kisvasút fejlesztését szorgalmazza. Az alapítvány által február 4-én, immár tizedik alkalommal Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban megrendezett Kárpát-medencei Kisvasúti Találkozón a hazaiak mellett a határon túli kisvasutak vezetõi, képviselõi is szóltak az elmúlt évrõl, illetve idei terveikrõl. Gáspár János, a MKKA ügyvezetõ igazgatója nyitotta meg, s egyebek között örömmel állapította meg, hogy Magyarországon tavaly több mint kétmillióan utaztak erdei kisvasutakkal. Ezt követõen Fekete Gábor, az MKKA elnöke beszélt – egyebek között – az alapítvány múlt év végén indult internetes honlapjáról (www.mkka.hu). Kárpáti Zsuzsa, országgyûlési képviselõ a kisvasutak fejlesztéséhez felvehetõ uniós források hozzájutási és felhasználási lehetõségeit ismertette.

Chikán Gábor üzemvezetõ elmondta, hogy a Királyréti Erdei Vasúton – amelyen tavaly mintegy 86 ezren utaztak – a nyári forgalom lebonyolításához a jármûpark nyitott személykocsikkal is bõvült. A Börzsönyben alig néhány éve mûködik a Kemencei Múzeumvasút, amely tavaly a tervezettnél több, mintegy 15 ezer utast szállított – húzta alá Csanádi Sándor üzemvezetõ. A turistaforgalom növelése érdekében új elképzeléssel állt elõ a Gemenci Kisvasút vezetõsége, amely hajókázással kötné össze a kisvonatos kirándulást. Az elszállított utasok számát tekintve talán a Nyírvidéki Kisvasút büszkélkedhet a legjobban. Igaz, itt nagy a hivatásforgalom – azaz jelentõs az iskolába és munkába járók száma. Jelentõs utasszám-növekedést értek el a Mátrai kisvasúton is, amelyen az elmúlt évekbeli 180 ezres átlaghoz képest, tavaly 235 ezren utaztak. A Budapesti Gyermekvasút állomásépületeinek felújítását tavaly befejezték, s két nyitott személykocsit is vásároltak – mondta Nagy Lajos igazgató. Bertalan János

Madzagvasút Éppen szilveszterkor volt harminc esztendeje, hogy utolsó útjára elindult Ceglédrõl a Dél-Pest megyei falvakat összekötõ keskeny nyomtávú madzagvasút Törtelre. A vonalon – ahol 1927-ben indult meg a közlekedés – több mint húsz évig gõzmozdonyok teljesítettek szolgálatot, amelyeket késõbb dízel motorvonatok váltottak fel. A világháború alatt erõsen megrongálódott a vasúti pálya, a jármûvek is jórészt tönkrementek, a központi állomást pedig bombatalálat érte. A kisvasút sorsa a hatvanas évek végére bizonytalanná vált, majd az illetékesek a megszüntetés mellett döntöttek. A Cegléd és a térségbeli falvak közötti forgalom a közútra terelõdött, évek múlva a hajdani nyomvonalon a síneket is felszedték. A kisvasútból megmaradt jármûveket a nagycenki közlekedési skanzenben állították ki. B. J.

Háromnegyed évszázados jubileum A hazai kis – keskeny nyomtávú – vasutak egyszerre számítanak különleges közlekedéstörténeti emléknek és idegenforgalmi kuriózumnak, hiszen kevés országban maradt fenn hosszú évtizedeken át több mint 20 vonal. Megtartásukért és az ehhez szükséges anyagi támogatásért a harc folyamatos – de van is értelme, mert a turisták igencsak kedvelik a gyönyörû, egyébként (szinte) megközelíthetetlen tájakon közlekedõ keskenynyomtávú vonatokat. A kevés, télen-nyáron is közlekedõ, az év minden napján „nyitva tartó” kisvasút közé tartozik a személyszállítást 80 éve végzõ lillafüredi erdei vasút. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében levõ vonal fokozódó népszerûségére jellemzõ, hogy míg 2002ben 181 ezren, tavaly már 234 ezren utaztak rajta. A Miskolc-tapolcai barlangfürdõ után ez a második leglátogatottabb helyszín Miskolcon és környékén. Az állomások nevei között olyan érdekességek szerepelnek, mint Majláth, a Puskaporos, az újmassai Õskohó, Ortástetõ, Andókút, Mahóca. További különlegesség, hogy ez az egyetlen olyan hazai kisvasút, amely saját, eredeti gõzmozdonnyal rendelkezik – a többiek ugyanis általában a Közlekedési Múzeum kihelyezett tulajdonait használják. Mátrai Imre üzemigazgatótól azt is megtudtuk, hogy az elõdök által az utókornak megóvott egyik Ganz motorvonatot most a Széchenyi-hegyi

gyermekvasút használja – de szeretnék minél hamarabb visszakapni, hogy elkészültének 75 éves évfordulóját már itt ünnepelhessék. Ezt a motorszerelvényt ugyanis 1929-ben gyártották a lillafüredi kisvasút megrendelésére – kifejezetten annak adottságait figyelembe véve. A Palotaszálló átadásakor – 1930-ban – már ez a hat egységbõl álló vonat közlekedett: a miskolci Ládi fatelephez irányított személyvonatokról át lehetett szállni a keskenynyomtávú kisvasútra. Így érkeztek ide a nagyszabású országos rendezvényekre is a vendégek – mint például 1933-ban, az írók konferenciájára József Attila. A szerelvény további története is érdekes. Gerõ Ernõ közlekedési miniszter 1948-ban eldöntötte, hogy szovjet mintára úttörõvasutat akar Budapesten, de nem készült el az elsõ szakasz megnyitására a Ganz motorszerelvény, hanem csak 1950-re (sajnos egyet sem óvtak meg az utókornak közülük). Ezért elvitték többek között Lillafüredrõl is a motorvonatot, és Csillebércen állították szolgálatba. – Megköszönve a MÁV illetékeseinek a felújítást, szeretnénk, hogy legalább három egység visszakerüljön. Talán sikerül elérni, hogy május 8-án, a kisvasút napján, itt, azon a 80 éve kialakított, 14 kilométeres pályán ünnepelhessük a szerelvény 75. születésnapját, ahová eredetileg tervezték – bizakodik Mátrai Imre üzemKoppány György igazgató.

KÖZÚT

2004. február 25.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

5

Egy kis történelem

M5-ös autópálya: kérdések és válaszok

Az M5-ös autópálya elsõ tíz éve

„Jó üzlet a 40 százalékos tulajdonrész”

Kalandos, olykor kacskaringóktól sem mentes tízéves múlt jellemzi azt a 117 kilométer hosszú utat, amely M5-ös néven az elmúlt évtizedben Európa legdrágább autópályájaként vonult be a történelembe. Az autópályát emiatt az autósok egy része inkább elkerülte, mint használta, s ez áldatlan állapotokat idézett elõ az 5-ös fõközlekedési út (fõként Pest megyei szakasza) mentén. A gyökeres fordulat március 12én következik be: az M5-ös ugyanis – amelynek 6 közlekedési minisztert „felölelõ” eddigi történelmét cikkünkben áttekintjük – ettõl a naptól bekerül a matricás rendszerbe. Schamschula György minisztersége idején 1994. május 2.: Aláírják a koncessziós szerzõdést. A nyertes konzorcium (BouyguesBau–MOL–EGIS–SCREG) koncessziós szerzõdése az M5-ös autópálya Budapest és az országhatár közötti szakasz finanszírozására, építésére, üzemeltetésére és fenntartására vonatkozik, 35 év idõtartamra – a Kiskunfélegyházától az országhatárig vezetõ szakasz továbbépítésére lehetõséget adó koncessziós joggal. A koncessziós szerzõdés egyebek között rendelkezik továbbá a koncesszor, a koncessziós társaság, valamint a minisztérium jogairól és kötelezettségeirõl, az építés, az üzemeltetés és fenntartás feltételrendszerérõl, a koncessziós szerzõdés hatályba lépésével, megszüntetésével kapcsolatos kérdéskörökrõl, az útdíjak meghatározásának elveirõl és gyakorlati végrehajtásáról. 1994. július 7.: az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt., mint koncessziós társaság létrehozása. Lotz Károly minisztersége idején 1995. december 11.: A hitelszerzõdés aláírása, a koncessziós szerzõdés I. módosítása, az üzemeltetési hozzájárulásról szóló megállapodás (melyben az állam 13 féléven keresztül, 1993. évi árszinten 9 milliárd forint értékben kezességet vállalt a tervezettnél kisebb forgalom miatti bevételkiesés részleges pótlására, 2004. december 31. lejárati határidõvel – az ilyen címen kifizetett érték 1993. évi áron összesen 4,5 milliárd forint), valamint készfizetõ kezességi szerzõdés aláírása. 1996. január 1.: Hatályba lép a koncessziós szerzõdés, s beindul az építés. 1997. január 1.: Félig nyitott, kapus rendszerben megkezdõdik az útdíjszedés. Az útdíjat a koncessziós szerzõdés szerint kell a társaságnak meghatározni – a szerzõdés az alapárnak inflációt és árfolyam módosulást figyelembe vevõ képlet alapján számított, félévenkénti emelését teszi lehetõvé a társaság részére. 1997. december 6.: A koncessziós szerzõdés II. módosítása, támogatott kedvezményes útdíjakról szóló megállapodás aláírása (kiemelt csoportok – helyi lakosok, flották, nagybani piacra szállítók, gyakori használók – számára az autópálya-használat kedvezményesebbé tétele). A díjbevételkiesésbõl mindkét fél „részesedik” az ötéves idõtartam alatt: a minisztérium csökkenõ, az AKA Rt. növekvõ részben. A rendelkezés 2002. december 31-én lejárt. 1998. június: Budapest és Kiskunfélegyháza között elkészül az M5-ös autópálya I. fázisa. Katona Kálmán minisztersége idején 1998. december: Az AKA Rt. részvényeseinek döntése a II. fázis – vagyis a Kiskunfélegyháza–Szeged és a Szeged–országhatár közötti szakaszok építése – tárgyalásainak megkezdésérõl. 1999. július 8.: Hivatalos ajánlat a II. fázis megépítésére vonatkozólag. Néhány indító tárgyalást követõen a minisztérium a tárgyalásokat szervezeti változások indokával októberben felfüggeszti. 1999. október 7.: Az AKA Rt. javaslatot terjeszt elõ a matricás rendszer bevezetésére vonatkozólag, amelyre a minisztérium részérõl választ nem kap. 1999. december 31.: A minisztérium levélben értesíti a szponzorokat, hogy a tárgyalások nem folytathatók a feladatoknak a minisztérium és a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. közötti pontos megosztásáig. Nógrádi László minisztersége idején 2000. október 25.: Az AKA Rt. kezdeményezi a tartalékszámlák feltöltése ügyének rendezését a miniszternél. Fónagy János minisztersége idején 2000. december 1.: A szponzorok ismét levélben fordulnak a miniszterhez, kérve a tárgyalások újrakezdését a II. fázisra vonatkozólag, amelyre válasz nem érkezik.

2001. január 12.: Az AKA Rt. engedélyt kér az inárcsi le- és felhajtó ág díjasítására, amelyre választ nem kap. 2001. június 27.: Az MFB Rt. veszi át az AKA Rt.-vel való tárgyalások irányítását. A mandátum három témakör tárgyalására – további fázisok építése, egységes autópálya díjfizetési rendszer (ezen belül a matricás díjszedési rendszer M5-ös autópályán történõ alkalmazása) és az üzemeltetési hozzájárulási megállapodással összefüggõ, az AKA Rt. által kötött hitelszerzõdésben szereplõ tartalékszámlák feltöltése – jogosít fel. 2001. július 25.: Tárgyalás a minisztérium vezetésével az inárcsi díjfizetõ létesítmények megvalósításáról. 2001. december: Az AKA Rt. kérelme az általa kötött hitelszerzõdés refinanszírozására. 2002. február 7.: Az MFB Rt. visszaszármaztatja tárgyalási mandátumát a minisztériumra. 2002. február 19.: Az AKA Rt. levele az állami kezesség beváltására, a tartalékszámlák feltöltésével kapcsolatban. Csillag István minisztersége idején: 2002. július 4.: Az AKA Rt. megismétli javaslatát a II. fázis megépítésére és a matricás rendszer kompenzáció ellenében történõ bevezetésére. 2002. augusztus: Miniszteri biztos kinevezése a nyitott kérdések rendezésére. 2002. december: A miniszteri biztos megbízatásának vége. 2002. december 4.: Az áfa 12-rõl 25%ra történõ emelésével kapcsolatosan az AKA Rt. bejelenti, hogy a lépést hátrányos kormányzati intézkedésnek minõsíti. Ezt követõen a tárgyalások sikertelen lezárása után az AKA Rt. az áfa növelése mértékével megegyezõ útdíjemelést hajt végre 2003 februárjában. 2002. december 6.: Az AKA Rt. javaslatot tesz a további fázisok építésével és az I. fázis lezáratlan ügyeivel kapcsolatos tárgyalási csomagjára, melyet követõen a tárgyalások megkezdõdnek. 2002. december 18.: A minisztérium felkéri az AKA Rt.-t, hogy nyújtsa be refinanszírozási kérelmének aktualizált dokumentációját. 2003. január 14.: Memorandum of Understanding (MoU) elõkészítése a minisztérium és az AKA Rt. között a projekttel kapcsolatos egyes kérdésekrõl és a további fázisokról. 2003. február 27.: Az AKA Rt. a II. fázis finanszírozására vonatkozó pénzügyi modellt nyújt be, melyet követõen mind szakértõi szinten, mind az AKA Rt. tulajdonosi szintjén, valamint minisztériumi felsõvezetõi szinten folyamatos tárgyalások zajlanak. 2003. május 12.: Az AKA Rt. elõterjeszti a refinanszírozással kapcsolatos elsõ tervezeteket. 2003. május 27.: Az AKA Rt. végleges jóváhagyás iránti kérelme a refinanszírozás tárgyában. 2003. július 7.: Miniszteri jóváhagyás a refinanszírozáshoz. 2003. július 22.: A minisztérium által készített, az AKA Rt. részvényeinek megvásárlására vonatkozó vételi jog alapításáról szóló megállapodás tervezetének átadása az AKA Rt. részére. 2003. szeptember 29.: A fõ részvényesek szándéklevele a miniszternek a vételi opcióról – ez 2004. január 1–31-éig biztosít a minisztérium számára jogokat. Majd folyamatos tárgyalás az AKA Rt. részvényeseivel és a hitelezõ bankokkal a tranzakció lebonyolításának elveirõl és részéleteirõl. 2004. február 11.: Bejelentés arról, hogy a Magyar Kormány az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) Rt.-n keresztül, 40%ban megvásárolja az AKA Rt. részvényeit, és március 12-étõl az M5-ös autópályán bevezeti a matricás díjszedési rendszert. Forrás: GKM

Az utóbbi napok-hetek elegendõ idõt adtak a sajtónak a találgatásra: vajon hogyan rendezõdik végre az M5-ös autópálya ügye? Nos, a miniszterelnök bejelentésével a hivatalos felelet február 11-én megszületett – a felmerülõ kérdésekre pedig álljon itt a GKM válasza. – Milyen feltételekkel kívánta a kormány az M5-ös autópályát megvásárolni? – A GKM vezetése immár 14 hónapja foglalkozik az M5-ös autópálya problémájának megoldásával. Mindvégig 4 fõ célt tartottunk szem elõtt. Elõször: a matricás rendszer M5-ös autópályára történõ kiterjesztésével olcsóbbá – és a teherforgalom számára ösztönzõbbé – kívántuk tenni a pályahasználatot. Másodszor: lehetõvé akartuk tenni, hogy 2005 végéig megépüljön az M5-ös autópálya Szegedig. Harmadszor: olyan lehetõséget kerestünk, amely a leginkább kíméli az adófizetõk pénzét. Negyedszer: olyan megoldást kerestünk, amely mind szellemében, mind részleteiben egy fejlett demokratikus jogállam normáit tükrözi. – Miért nem a teljes kivásárlást választotta a kormány? – A Magyar Kormány az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) Rt.-n keresztül 40%-ban vásárolja meg az AKA Rt. részvényeit. Ebben a konstrukcióban a 40%-ra esõ vételár igen kedvezõ – összességében csak 30%-a annak, mint amennyibe a 100%-os tulajdonrész megszerzése került volna. Konkrétan: a százszázalékos részvénycsomagot 270 millió euróért tudta volna a Magyar Kormány megvásárolni (február 29ei zárást feltételezve), a 40%-nak a vételára pedig csak 82 millió euró (ami 100%-ra visszavetítve egy 207 milliós cégértéknek felel meg). A francia, az osztrák és egyéb a külföldi befektetõk persze ennél alacsonyabb összeget fektettek be, de jelentõs, 17,7%-os hozamelvárással tervezték a befektetést. Ha a magyar állam a részvények 100%-át kivásárolta volna, az AKA Rt. évi 17,7%os visszamenõleges hozammal számolna, míg a részvények 40%-ának kivásárlása esetén csak évi 14%-kal. A megállapodáscsomag tartalmazza azt is, hogy az autópálya továbbépítése Szegedig a jelenlegi koncessziós szerzõdés keretében történik tovább, 2003. januári árakon számolva 356 millió euró építési árért, ami 2004-es árakon körülbelül 365 millió eurónak felel meg. Ha az ÁAK Rt. száz százalékot vásárolna meg, akkor nemcsak a vételárat kellene kifizetni, hanem át kellene vállalni az AKA fennálló 205 millió eurós hiteleit is, és külön kellene megoldani a továbbépítés finanszírozását. – Jó üzlet tehát ez a 40%? – Eddig minden újságban azt olvastuk, hogy a befektetõ számára az M5-ös építése és üzemeltetése milyen kiváló üzlet. Mostantól kezdve elmondhatjuk, hogy ebben a jó üzletben 40% erejéig a magyar állam is részt vehet, úgy, hogy a második szakasz befejezését követõen, 2009ig a magyar államnak vételi opciója van a fennmaradó 60% megvásárlására. Sokkal jobb 40%-ban benne lenni ebben a társaságban, mintha megvennénk az egészet és az év végén ugyanott tartanánk, hogy 100%ig külföldi befektetõk kezében van a társaság és nem látunk arra garanciát, hogy ez érdemben csökkentette volna például a rendelkezésre állási díjfizetési kötelezettségünket. – Mit jelent a rendelkezésre állási díj? – A rendelkezésre állási díjat az állam fizeti meg a központi költség-

vetésbõl az autópályát üzemeltetõ magánbefektetõ számára, amennyiben az autópálya az autósok és fuvarozók számára a megfelelõ minõségben és szerzõdésben elõzetesen rögzített feltételeknek megfelelõen rendelkezésre áll. Az állam szolgáltatást vásárol a magánbefektetõtõl, és ennek ellenértékét a nyújtott szolgáltatás színvonalának függvényében fizeti meg – például amennyiben az autópálya egy sávja nem elérhetõ (mondjuk a leesett hó miatt, amit az üzemeltetõ nem takarít el), csökkentett díjfizetésre kerül sor. Így elérhetõ, hogy az autópálya megfelelõ minõségben és költséghatékony módon üzemeljen. A rendelkezésre állási díj profittartalmából 40% vissza is kerül

az ÁAK Rt.-hez és ezen keresztül az adófizetõkhöz. Az ÁAK Rt. az általa felvett hitel törlesztõ részleteit és tõkerészét az AKA Rt.-ben meglévõ 40%-os tulajdonrész után kapott osztalékból fogja finanszírozni. – Mennyibe kerül ez az államnak, az adófizetõknek? A költségvetést mikor, meddig és milyen mértékben érinti ez a tranzakció? – A koncesszió idõtartama alatt (2030-ig bezárólag) érinti a költségvetést a tranzakció az évente fizetendõ rendelkezésre állási díj mértékéig – melyet csökkent az ÁAK által elkönyvelt osztalék, valamint a megnövekedett matricabevétel. A költségvetés évente az üzemeltetés és a kamatok költségeit fogja megfizetni, valamint a sajáttõke-arányos hozam 60%-át – ezt az összeget eddig közvetlenül az úthasználók fizették meg. Ugyanakkor többletbevételt eredményez majd a megnövekedett forgalom nyomán a magasabb matricabevétel. A költségvetés éves szinten mintegy 15–20 Mrd forintnyi többletkiadással szembesül majd – elõzetesen csak közeli becslések adhatók. – Mibõl fedezik a tranzakció költségeit? – A tranzakciót hitelbõl fogjuk lebonyolítani, amelyeket a második Az AKA Rt. tulajdonosi felépítése (%) Tulajdonos

Részarány

Bouygues Travaux

29,05

Colas

12,45

Bau Holding Strabag

36,49

Strabag Hungária

5,0

CDC Ixis

7,03

EGIS Projects

1,76

Magyar Intertoll (az autópálya kezelõje)

5,74

Mol

2,48

Forrás: MH

fázis építését fejlesztési hitellel részben finanszírozó MFB Rt. garantálja. Az ÁAK Rt. 82 millió eurónyi hitelt vesz fel a vételár megfizetésére, a második szakasz pénzügyi zárásáig az MFB garanciát nyújt a jelenlegi külföldi bankoknak a fennálló 205 millió euró hitelre. – Mi biztosítja a matricás rendszer bevezetését? Mikor írják alá a szerzõdés(eke)t? – Az AKA Rt. jelenlegi tulajdonosai és a Kormány képviselõi 2004. február 5-én aláírtak egy szándéknyilatkozatot (Memorandum of Understanding), mely a február 11ei kormányülés jóváhagyását követõen lépett hatályba. Február végén sor kerül továbbá az ÁAK Rt. és az AKA jelenlegi részvényesei között a 39,48%-os AKA-részvénycsomag megvásárlásáról szóló adásvételi szerzõdés aláírására. Ez után módosítják a koncessziós szerzõdést, mely több lényeges elem mellett rendelkezik a matrica március 12vel történõ bevezetésérõl. Szükség lesz az AKA Rt. jelenlegi hitelszerzõdéseinek módosítására is. – A 40%-os tulajdoni rész milyen mértékben garancia az érdekérvényesítésre? – Az ÁAK Rt. a hitelek kamatait és törlesztõ részleteit ebbõl a 40%nyi tulajdonrész után fizetendõ osztalékból fogja tudni finanszírozni. Az AKA Rt. vezérigazgatói posztjára a jelöltet továbbra is a jelenlegi tulajdonosok jelölik, ám a vezérigazgató-helyettes személyének kijelölése a jövõben az ÁAK Rt. joga lesz. Ezzel kettõs irányítás érvényesül a cégben, hiszen minden vezetõi döntéshez mind a vezérigazgató, mind a vezérigazgató-helyettes aláírására szükség lesz. – Emelkedik-e az autópálya-matrica ára? – Bár 117 km-nyi új szakasz válik az országos matricás rendszer részévé, gazdasági értelemben indokolt volna a díjemelés. A Kormány azonban úgy döntött, hogy a bevezetéskor az autópálya-matricák ára nem emelkedik. – Milyen hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket vállal a Kormány? – A Kormány vállalja, hogy a matrica bevezetésétõl kezdõdõen éves rendelkezésre állási díjat fizet a tulajdonosoknak egy elõre meghatározott képlet szerint, 27 éven keresztül, feltéve, hogy az autópálya a megfelelõ minõségi színvonalon az autósok és fuvarozók rendelkezésére áll. A Kormány vállalja, hogy az éves rendelkezésre állási díjat úgy alakítja ki, hogy az fedezetet nyújtson az építõ és üzemeltetõ társaság hiteleinek törlesztésére, az üzemeltetési, fenntartási és felújítási munkálatokra, valamint a sajáttõke-arányos nyereség elõre megállapodott mértékére. Mindemellett a Kormány vállalja, hogy mindaddig, míg az új tulajdonosok részvételével a tranzakció végleges pénzügyi zárása – mely rögzíti a második fázis hitelszükségletét és feltételeit, valamint a rendelkezésre állási díj részleteit – megtörténik, az MFB Rt. készfizetõ kezességet nyújt az AKA Rt. jelenlegi hiteleire. Amennyiben a 100%-os állami kivásárlásra kerül sor, az MFB Rt. készfizetõ kezességet nyújt az AKA Rt. jelenlegi tulajdonosai felé arra nézve, hogy az Állami Autópálya Kezelõ Rt. – szerzõdéses kötelezettségeit teljesítve – határnapon fizet a részvénycsomagért. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

6

MOZAIK

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Teszt: Citroën C3 1.4 HDi SX

Tata, február 26–27.

A KTE EU konferenciája Az évente megrendezett, hagyományos – ezúttal a MOL Rt., a BILK Kombiterminál Rt., valamint a Pannoncont Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. által támogatott – szakmai konferenciáját február 26–27-én tartja a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Tatán, az olimpiai edzõtáborban. A „VIII. Irány az EU felé a közlekedésben” címû konferencia társrendezõje (a KTE Fuvaroztatók és Szállítmányozók Fóruma Szakosztálya, az Általános Tagozat, a Közlekedésgazdasági Szakosztály, a Gépjármûközlekedési Tagozat, a Hajózási Tagozat, a Vasúti Tagozat, valamint a KTE Komárom-Esztergom Megyei Területi szervezete mellett) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A kétnapos szakmai tanácskozá-

son 22 elõadás hangzik majd el. Szót kap Kazatsay Zoltán, a GKM helyettes államtitkára, dr. Nagy János vezérõrnagy, a VPOP országos parancsnoka, dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója, dr. Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet vezérigazgatója, Morvayné dr. Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal vezetõ fõtanácsosa és dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK általános alelnöke. Az elõadók sorában megtalálhatjuk a szakminisztérium fõosztályvezetõit, a Közlekedési Fõfelügyelet, a Volán Egyesülés, a Mahart Szabadkikötõ Rt., a MÁV Rt. a GySEV Rt., a BILK Kombiterminál Rt., a Pannoncont Kft. és a MOL Rt. vezetõ képviselõit is. B. T.

Különleges határüzem Drávaszabolcsnál A Baranya megyei Drávaszabolcs határátkelõjét igencsak kedvelte a horvát bevásárlóturizmus. Január közepén azonban az átkelõhelyet részlegesen lezárták. Szünetel a személyforgalom, és az áruforgalomból csak három árucsoport kap lehetõséget arra, hogy itt lépje át a határt: este 21 órától hajnali öt óráig az ásványi olajokat és a veszélyes árukat szállító közlekedési eszközök, s a vámtarifacsoportok közül a 27-es, 28-as és a 31-esek – mondta Hajgató Zoltán õrnagy, a Dél-dunántúli Vám- és Pénzügyõrség regionális parancsnokságának szóvivõje.

Az események hátterében az áll, hogy megkezdõdött a határátkelõ átalakítása az európai uniós igények szerint. A 600 millió forintos beruházáshoz PHARE-támogatást kaptak. Amíg a munkálatok folynak – a tervek szerint várhatóan november 1-jéig – a határõrség és a pénzügyõrség azt javasolja, hogy az elmúlt év õszén átadott új barcsi határátkelõt használják a teheráru-fuvarozók. A személygépkocsival utazóknak pedig Udvar és Berzence határátkelõt ajánlják. Koppány György

Uniós kézikönyv a könyvtáraknak is Az olvasók – s közülük is az iskolai képzésben résztvevõk – ezen a helyen még több s árnyaltabb uniós ismeretet szerezhetnek. Ezért határoztuk el, hogy a kötet új kiadását követõen egy nagyobb példányszámmal bõvítjük az állományt – hangsúlyozta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a közelmúltban Budapesten, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban azon a rendezvényen, amelyen a létesítmény számára könyvajándékot adott át. A „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és középvállalkozóknak” címû kézikönyv szakszerûen s érthetõen adja át azokat az ismereteket, melyek birtokában bárki alapszinten eligazodhat az uniós tudni- és tennivalók között. A vállalkozók kezében pedig már most eredményesen használható munkaeszközzé válhat – hangoztatta a miniszter.

A könyv, melynek elsõ kiadása – mind a 45 ezer kötet – még az elmúlt év végén elfogyott, az elmúlt napokban 100 ezer példányban ismét megjelent. Az új, több mint 400 oldalas, átdolgozott kiadvány számos felfrissített alapinformáción túl most még részletesebben mutatja be az aktuális jogszabályok változását, az uniós eljárási rendet, a pályázati és fogyasztóvédelmi szabályokat. Új ismeretként pedig kiegészült a vállalkozások uniós támogatási politikájával s az elektronikus kereskedelmi ismeretekkel. A még nagyobb nyilvánosság elérésére a következõ hetek során elõbb a fõvárosi, majd a vidéki – elsõsorban megyei – könyvtárak részesülnek a tárca jóvoltából jelentõsebb, összességében több ezer darabos ajándékában. G. Sz. L.

Csökkenõ menetidõ Csökkent a nemzetközi vonatok menetideje és megszûnt a határokon való jelentõs várakozás azzal, hogy a nemzetközi vonatokon menet közben végzik az utasok útleveleinek és útiokmányainak vizsgálatát. Budapesten, a Ferencvárosi pályaudvaron alakították ki a Budapesti Vasúti Határõr Kirendeltséget, amelyet a határõrség korszerû eszközökkel szerelt fel. Az alig fél év alatt elkészült 90 millió forintos beruházást a fõvárosi önkormányzat 40 millió forinttal támogatta. Az új kirendeltségen dolgozó határõrök a Budapest–Szob vasútvonalon öt pár nemzetközi vonaton menetközben vizsgálják az útleveleket, majd szeptember 1-jétõl a Budapest–Hegyeshalom vasútvo-

2004. február 25.

nalon hét pár nemzetközi gyorsvonaton is megkezdik a menetközbeni ellenõrzést. A program utolsó szakaszaként, várhatóan decembertõl a Budapest–Gyékényes és a Budapest–Murakeresztúr vonalon közlekedõ nemzetközi gyorsvonatokon vezetik be a menetközbeni gyors és hatékony okmányellenõrzést. A schengeni csatlakozás után a menetközbeni ellenõrzések a Budapest–Szob és a hegyeshalmi vasútvonalakon befejezõdnek, és helyette a Budapest–Lökösháza, Budapest– Biharkeresztes és a Budapest– Kelebia, valamint a Budapest–Záhony vasútvonalakon közlekedõ kijelölt nemzetközi gyorsvonatok menetközbeni ellenõrzését végzik majd a határõrök. B. J.

Angyal(i)bõrbe bújtatott kistigris Íme egy újabb bizonyíték a kis dízelautóktól idegenkedõknek! Ez több szempontból is igaz, mert egyrészt ugyan kategóriájában kicsinek számít a Citroën C3-as modellje, de ha beleül az ember, rögtön ledöbben a tágas belsõ tér láttán. Azután az 1.4-es dízelmotor is valóban kicsi, de az ereje annál nagyobb. Aki nem hiszi, próbálja ki! A Citroën C3-ról mindenkinek van véleménye: van, akinek tetszik, és van, aki elutasítja a kisautó formáját – ám olyan ember nincs, aki ne mondana róla valamit. A bumfordi elsõ rész örömöt és szeretetet sugároz, az autó hátulja azonban egy kicsit mintha elnagyolt lenne. A tetõvonal egyedi kupolás kialakítása nem csak tetszetõs, de bõséges fejteret is eredményez mindkét üléssorban. Az összhatás nagyon jó, a forma telitalálat. Leginkább a hölgyek zárják azonnal a szívükbe, de férfiak is gyakran megfordulnak utána. Amikor a C3-mal jártuk az utakat, általános feltûnést keltettünk. Az ötletes külsõhöz friss, fiatalos belsõ társul. A szellõzõrács jól mutat, és sok irányba terelhetõ vele a levegõ. A középkonzol ergonómiailag és formailag is jól eltalált. A váltókar is szépen kivitelezett, és meglepõen kezes. Rövid úton, pontosan mozog. Kesztyûtartóból az SX kivitelben

kettõ van, ami kuriózum, sõt az elsõ utas ülés alatt is van egy fiók. A digitális kijelzésû középkonzol talán túl egyszerû, a hat fénypontból (led) álló benzintankmutató nem ad pontos visszajelzést a tank tartalmáról. A mutatós fordulatszámmérõ pedig nehezen leolvasható, de legalább van. Az elsõ ülések hatalmasak, mintha eggyel nagyobb kategóriájú autóból vagy egyenesen a C5-bõl származnának. A négy irányban állítható volán minden vezetõmérettel kompatibilis. Kisautók közt nagy a 305 literes csomagtartó. Az SX felszereltségû autóban széria a Moduboard elnevezésû, hajtogatható mûanyag lapka, mellyel vízszintesen kettéosztható a csomagtartó. Ekkor a kalaptartó és a mûanyag lapok közti hely 279 literre szûkül. A Moduboard lehajtásának értelme, hogy így az üléstámlák elõredöntésekor vízszintes felület keletkezik. A Moduboard kivitele

egyébként olyan egyszerû, mint a használata. A nagyon jó forma mellett a tesztautó legjobb részének vitán felül az 1,4 literes, 70 lóerõs HDi motort találtuk. Bár a 13,4 másodperces 100-ra gyorsulás és a 165 km/óra végsebesség nem túl veretes, kellemesen csalódtunk a motorban. A rövid fokozatoknak köszönhetõen városban fickándozós. Ha finoman bánunk az autóval, országúton 4 liter alatt is tartható a fogyasztás. Vegyes üzemben 5 liter körüli átlagfogyasztást mértünk. Autópályán kellemes vezetni az autót, egyedül az a zavaró, hogy a nagy szél hajlamos belekapni a karosszériába. Kanyarban nem dõl meg a kocsi, hátulját fékezésre vagy hirtelen kormánymozdulatra sem dobja el. A futómû városban is jól dolgozik, a kisebb úthibákat kiszûri, de kissé hangos. Olajcserére 30 000 kilométerenként kell vinni a Citroën C3-ast, az általános garancia egy év, ami felárért három évre is kitolható. A Citroën C3 egy vonzó formájú, nagyon szerethetõ kisautó. F. T. I.

Koppány György köszöntése Ha nem koccintottunk volna húsz esztendeje, majd tíz évvel késõbb az ötvenedik, azután a hatvanadik születésnapján, akkor el sem hinnénk, hogy Koppány Gyuri most ünnepelte 70-ik születésnapját. Jókedve alapján akár tinédzser is lehetne, szellemi frissességben sem maradna el a mai fiatalok mellett. Megjelenésében azonban már egy középkorú decens úriember benyomását kelti. E jelzõ – ami esetünkben a bohém és a világpolgár, a tisztesség és a munkaszeretet keveréke – nem véletlen. Koppány Gyurit nem kímélte a sors, mégis mindig megõrizte ezt az „úriember” jellemet. El tudott szakadni a mindennapok sérelmeitõl, fájdalmaitól, s ehhez semmi másra nem volt szüksége, mint a munkára. A Népsportnál eltöltött évtizedek alatt elég volt, ha kezébe vette fényképezõgépét, s máris megszûnt a külvilág, számára csak az adott esemény létezett. Lehetetlen megszámolni, hogy hány foci-, kézilabda-, kosárlabdameccsen, atlétikai versenyen vett részt, s állt a legjobb pontokon szeméhez emelt géppel, függetlenül attól, hogy csak egy területi selejtezõrõl, vagy komoly tétre menõ eseményrõl volt szó – várva a megfelelõ pillanatra, amikor lenyomhatja az exponálógombot. Európa- és világbajnokságokat, olimpiákat nem rendezhettek nélküle. A magyar nemzeti válogatottaknak éppolyan tartozéka volt, mint a szertáros vagy a sportorvos. Ha valamiért nem látták, már aggódni kezdtek: „leértékelõdött a szak-

Fotó: Kiss Györgyi

águnk?” Világhíres sportolók, sportvezetõk jó ismerõsei, némelyikük még barátja is. A sport mellett a közlekedés a másik nagy szerelme. Ezen belül is fõként a repülés vonzza – érthetõ ez egy világutazónál. Világhíres légitársaság kérte ki szakmai tanácsait, számított munkájára, segítségére. Ismert lett a neve nem csak a sportolók, de a közlekedési szakemberek elõtt is. Ma már kamerát legfeljebb nosztalgiázni vesz a kezébe. Egy baleset nyomán ugyanis csak „belsõ” fotókat készít, hogy mit mutat a lupe, már nem láthatja. Ha zavarja is ez az állapot, a barátai, a külvilág ebbõl mit sem vesz észre. Anekdotái, sztorijai éppen olyan színesek, „beszédesek”, mint egykor a képei voltak. Történetbõl pedig nincs hiány. Elég egy híres sportolót, egy világesemény dátumát, egy repülõtípust, egy repülõtér nevét kiejteni, és Gyuriból ömlik a szó. A hallgatóságnak pedig még komoly képzelõerõre sincs szüksége, olyan szemléletesen mesél a kis sztoriktól a világeseményekig bármirõl.

Ne csapjuk be magunkat, Gyuri ma is készít színes és fekete-fehér „felvételeket”. Látjuk ezeket minden egyes lapszámban. Letéve a kamerát, telefont és tollat ragadott, információkat gyûjt, hírekért kérdezget, majd szavakba öntve osztja meg, „láttatja” velünk a már írógéppel feldolgozott élményeket. Koppány Gyuri 70 éves – alig akartuk elhinni. Szellemileg friss, élettel teli. Jó példa volt erre a köszöntése, melyet a Nemzeti Sport (a Népsport utódja) és a Magyar Közlekedési Kiadó közösen tartott. Az elõbbinek évtizedekig volt fotóriportere – itt nálunk 1994 óta állandó munkatárs. A „protokoll” után mi, jóval fiatalabb kollégák már szinte szóhoz sem jutottunk. Gyuri vitte a prímet, mindenrõl eszébe jutott valami sztori, s mi újra ott ültünk egykori nagy meccseken, láttuk híres sportolók megdicsõülését vagy éppen bukását. Olykor hunyt szemmel idéztünk fel egy-egy képet, amelyet ország-világ az eseményhez kötött, vagy a fotó szereplõjéhez, s csak kevesen jegyeztük meg a fotós nevét: Koppány György. Sok boldogságot és jó egészséget kívánunk, Gyuri, az elkövetkezõ 70 évre, vitalitásodat ismerve a mi hetedik X-es köszöntésünket viszont neked kellene szervezni…

LOGISZTIKA

2004. február 25.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Intrastat – május elsejétõl

Új, uniós áruforgalmi statisztika Az Európai Unió egységes belsõ piaca létrejöttével megszûnt a lehetõsége annak, hogy az egyes tagállamok közötti kereskedelem alakulását (külkereskedelmi statisztikát) a vámstatisztikák alapján kövessék. A megoldást az Intrastat – az EU belsõ piacán megvalósuló áruforgalom regisztrálását célzó statisztikai megfigyelési rendszer – bevezetése jelentette (3330/1991/EGK tanácsi rendelet és annak végrehajtása, az 1901/2000/EK bizottsági rendelet), mely statisztikai bejelentési kötelezettséget ír elõ a részt vevõ vállalatoknak. Az Európai Unió tagállamaival lebonyolított áruforgalom regisztrálására 2004. május elsejétõl a vámnyilvántartás helyett egy vállalati adatgyûjtésen alapuló új rendszert, az Intrastatot vezeti be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program (OSAP) részeként, miközben a vámhatóság továbbra is regisztrálja a harmadik országokkal lebonyolított forgalmat az Extrastat rendszer keretében. Az Intrastat és az Extrastat együtt alkotja majd az egységes magyar külkereskedelmi statisztikát. A KSH már évek óta készül az Intrastat rendszer bevezetésére: az utóbbi három-négy évben ennek érdekében évente átlagosan 100 millió forintot fordítottak informatikai fejlesztésre. Az elkészült rendszer próbaüzeme már folyik. Az adatok kezelését, feldolgozását (közbeszerzési eljárás eredményeképpen) a Kopint-

Datorg nyerte el, amely az utóbbi évtizedben a vámstatisztikát végezte. A KSH a tõle kapott statisztikai adatokat elemzi, s ezek alapján készíti jelentéseit. A statisztikai megfigyelési rendszer az Európai Unió vámhatárain belül mozgó árukra, termékekre (szolgáltatásokra nem), illetve azon harmadik országbeli árukra terjed ki, amelyek aktív bérmunka tárgyai és azokra, amelyeket az egyik tagországból egy másik tagországba egy harmadik országon keresztül fuvaroznak. Adatszolgáltatásra az áfabevalló, Európai Unióban forgalmazó vállalatok kötelezettek (hazánkban mintegy 13 ezer ilyen vállalkozás van). Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség a közösségi vámszabadterületen lévõ vagy ott feldolgozott termékekre, s az olyan közösségi területen mozgó árukra, amelyekre a 6. áfa-irányelv nem vonatkozik.

Mentesség vonatkozik azon cégekre is, melyek éves forgalma nem ér el egy elõre meghatározott értékhatárt (küszöbérték). A küszöbérték túllépése esetén a jelentési kötelezettség fennáll, a túllépés hónapjától. Az értékhatárokat a tagországok maguk határozzák meg. Az Intrastat mindenekelõtt a vállalatok számára jelent új feladatot, hiszen ezen túl saját nyilvántartásaikból kell – havonta! – kigyûjteniük az unión belüli forgalmi adataikat. A magyar külkereskedelemre vonatkozó adatok a legfontosabb makrogazdasági információk közé tartoznak, s hónapról hónapra konjunktúra-jelzõszámot jelentenek: alapvetõen meghatározók a külkereskedelem alakulása, az egyensúly, a növekedés szempontjából. A termékszintû külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatkört a vállalkozói szféra sem nélkülözheti. Az Intrastat a vállalatok számára plusz adatközlést ró – ám az unióban az Intrastat több mint tízéves története azt jelzi, hogy a vállalatok vállalják ezt, mert olyan információkat kapnak vissza ebbõl a statisztikából, amelyekre nélkülözhetetlenül szükségük van piackutatási tevékenységükben, stratégiájuk meghatározásában.

n

Balatoni hajózás

Kikötõfejlesztési hullám A Balatoni Hajózási Rt. tavaly a közel 1,8 milliárdos árbevételével és 56 millió forintos adózás elõtti eredményével az elõzõnél egy százalékkal ért el többet, míg erre az évre óvatos optimizmussal 1,7 milliárdos árbevétel mellett 70 millió forintos eredményt tervezünk. Ez némi nyereséget tartalmaz teljesítése esetén – összegezte a Magyar Közlekedés kérdésére válaszolva a két év fõ számait Horváth Gyula, a cég vezérigazgatója, majd részletesen sorolta a változó viszonyokhoz folyamatosan igazodó munkájuk során elért eredményeket, valamint idei fõbb terveiket. Tavaly a társaság személyhajói 782 ezer utast szállítottak – 8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A Tihany és Szántód közötti kompforgalom is csökkent, mivel 2003-ban 945 ezer utast szállítva, 5 százalékkal teljesítettek kevesebbet, mint 2002-ben. A kompokon a gépkocsik száma 296 ezer volt, amely 3 százalékkal kevesebb az elõzõ évhez képest. Ugyanakkor viszont a 22 vi-

Eladó részvények? A siófoki székhelyû társaság jegyzett tõkéje 3,5 milliárd forint. A részvények 51 százaléka a Balaton környéki önkormányzatok tulajdonában van, míg 49 százalék az ÁPV Rt.-é, amely várhatóan még az idén értékesíti részvénycsomagját. Az önkormányzatok eddigi érdeklõdése nyomán arra lehet számítani, hogy a tóparti települések növelni fogják részesedésüket.

7

Vámügynökök az EU-csatlakozás után A Külügyminisztérium EU-csatlakozással kapcsolatos honlapján egyebek mellett a szakmák – közöttük a vámügynökök – csatlakozás utáni lehetõségeit is ismertetve rögzítik, hogy a vámügynökök helyzetét súlyának megfelelõen kezelik, és az ügyet több szaktárca bevonásával koordinálják a mielõbbi megoldás érdekében. A Vámügynökségek és Vámközremûködõk Magyarországi Szövetsége, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, valamint a Magyar Vámügyi Szövetség párbeszédet folytat a Foglalkoztatáspolitikai Minisztériummal, melynek részét képezik a szövetségek képviseletében tett közös átképzési javaslatok megvitatása (például: Intrastat és áfa, jövedéki, környezetvédelmi, szállítmányozói és logisztikai ügyintézõ, ADR, idegenforgalmi, kereskedelmi banki és hitelintézeti, valamint földhivatali ügyintézõ). Mivel a vámügyintézõi szakképesítés (54 3433 04 sz.) keretén belül vámtarifa, vámeljárás, vámjog és kereskedelempolitika szakmai blokkok vannak, az ezzel a képesítéssel rendelkezõk hasonló logisztikai szakmákra térhetnek át legkönnyebben (például: külkereskedelmi asszisztens, külkereskedelmi ügyintézõ, üzletkötõ; logisztikai szervezõ vagy ügyintézõ; pénzügyi-számviteli vagy éppen vállalkozási ügyintézõ). Magasabb szintû pénzügyi szakmák iránt pedig egyenesen rendkívül megnõ az igény EU-csatlakozásunk miatt. A tervezéshez és a konkrét megvalósításhoz szükséges, minél pontosabb információ megszerzésére, valamint annak feltárására, hogy hány embert érint ez a problémakör, a VVMSZ régiónként végez felmérést a minisztérium részére. A Vám- és Pénzügyõrség, valamint az érdekvédelmi szervezetek pedig – az általuk rendezett konferenciákon, szakmai fórumokon – folyamatosan biztosítanak naprakész információkat a változásokról az érintetteknek. A VPOP a Customs Blueprint és

az Acquis National Programme (közösségi joganyag nemzeti programja) megfelelõ fejezetein alapuló stratégia mentén tevékenykedik. Az EUban eddig is bevált gyakorlat volt, hogy átképzési, illetve kártérítési összeggel támogatja a vámügyintézõk, -ügynökök, brókerek átképzését, módosuló szerepkörét. Az átképzéseket és a lehetõségeinek kialakítását a hazai szervezetek és az uniós Európai Szociális Alap is támogatja. Ezek mellett több lehetõség is van arra, hogy ha valaki aktívan nem kíván magának új foglalkozást választani vagy elhelyezkedni, akkor segítséget kapjon az arra hivatott szervezetektõl. Megszûnõ munkahelyek esetén a foglalkoztatási törvény megelõzõ támogatási eszközként szerepelteti, hogy a munkáltató jelezze írásban a telephely szerint illetékes munkaügyi központnak: a nála foglalkoztatottak munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszûnik – e támogatás igénybevételével más munkakörbe vagy foglalkoztatóhoz kerülhetnek a vámügyintézõk is. Nem kell tehát munkanélkülivé válniuk. Ha ez mégis megtörténne, a regisztrált munkanélkülieknek támogatás nyújtható olyan képzéshez, melyet az adott munkaügyi központ ajánl fel. A munkanélküli maga is választhat pályát hozzá megfelelõ képzéssel, ha azt az adott munkaügyi központ elismeri. Ha ez továbbra sem tud elhelyezkedést biztosítani számára, akkor vállalkozóvá válhat, s ehhez is kaphat támogatást: hat hónapig a munkanélküli-járadékot és közben a vállalkozói képzéshez támogatást, sõt, hitelfelvétel esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb felét megtérítik, egy évre. Pályázaton keresztül is szerezhet támogatást önmaga foglalkoztatásához, ha ezt vállalja a munkanélküli. [Idevágó törvényhelyek: 1991. évi tv. 14. § (1) bek. d) pontja és (3) bek.; 2001. évi CI. tv. 25. §; 2003. évi költségvetésrõl szóló 2002. évi LXII. tv. 36/A. §.] B. T.

Belgiumban a BOKK A Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ (BOKK) igazgatója, Nagy László vezetésével Antwerpenben és Mechelenben, az NV Zeekanal cégnél folytattak tárgyalásokat bajai, gyõri és záhonyi szakemberek, akik logisztikai rendszert építenek ki e fontos állomások összekapcsolásával. Télen…

…nyáron

torláskikötõbõl álló hálózat mûködése egy év alatt 17 százalékkal magasabb árbevételt eredményezett. A tervszerû, racionális fejlesztéseket részletezve a vezérigazgató kiemelte, hogy az elmúlt évben megújult Balatonfüred kikötõje, korszerûsítették a Fonyód motorost, vitorlásklubházat építettek Siófokon és vásároltak – rövid idõn belüli forgalomba állítás szándékával – egy 650, valamint egy 200 személyes hajót. Az idén a cég 738 millió forintot szán fejlesztésre: várhatóan májusban átadják Keszthelyen a 410 millió forintos költségkeretbõl épített, 220–240 vitorlást befogadó kikötõt, õsszel pedig szeretnék megkezdeni a balatonszemesi – eddig 110 hajót befogadó, de 370 férõhelyesre kibõvítendõ – vitorláskikötõ építését, amelyre ez évben 100 milliót költenek. A hajótársaság további tervei között szerepel a tihanyi hajókikötõ új állomásának megépítése, míg a fo-

nyódi kikötõ étteremmel, a siófoki Móló Szálló látványlifttel gazdagodik. Felújítják a Hévíz motorost s folytatják a kikötõk szépítését-korszerûsítését Révfülöpön, Balatonalmádiban és Badacsonyban. A társaság a kedvezményes hajójegyek után kapott 140 millió forint állami árkiegészítéstõl az idén elesik, a közalkalmazottak kedvezménye megszûnik, de a nyugdíjasok, gyermekkorúak, tanulók és a mozgáskorlátozottak ezután is igénybe vehetik a cég üzletpolitikai jellegû, saját eredményessége terhére képzett kedvezményét. S mindehhez járul, hogy a 2004-es áremelés – amelyben az infláció és az áfakulcsváltozás pénzügyi hátrányát egyenlítik ki – a hajóbérleti díjak, kompviteldíjak és sétahajójegyárak esetében átlagosan 8–10 százalékos lesz, míg a menetrend szerint közlekedõ személyhajókon ennél némileg magasabb. G. Szûcs László

A BOKK két éve kötött együttmûködési megállapodást a belga céggel, s ennek (is) köszönhetõen mintegy 30 millió forintot költhetett marketingfejlesztésre – ennek keretében nemzetközi road-shown népszerûsíti szolgáltatásait a nagyvilágban. Forrás: Petõfi Népe

Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadók Szakmai Egyesülete – VTE

Az elsõ év összegzésére készülnek A Veszélyes Áru Biztonsági Tanácsadók Szakmai Egyesülete (VTE) – amely 2003 elején kezdte meg mûködését – célul tûzte ki maga elé tagsága tájékoztatását az aktuális törvényi változásokról, s támogatja a veszélyesáru-szállítás területén való tapasztalatcserét is. A VTE természetesen tanácsokkal is ellátja az érintetteket – veszélyesáru-biztonsági tanácsadókat, veszélyesáru-ügyintézõket vagy -fuvarozókat. Az alapítása óta országos hálózatot kiépített egyesület szakmai napokat szervez a biztonságos áruszállítás támogatására. A legutóbbi ilyen összejövetelt 2003 októberében rendezték a fõvárosi Hunguest Platanus Szállodában. Ekkor a tavaly év eleje óta mûködõ veszélyesáru-biztonsági tanácsadó rendszer tapasztalatait szedték csokorba, s a rendezvény se-

gítségével hozták egymáshoz közelebb a tanácsadókat. Az egyesület a hatóság (ORFK, VPOP, GKM, KKF és FKF) képviseletében is hívott vendégeket szakmai napjára. A VTE legközelebbi szakmai napját (amelyen a részvétel nem ingyenes) 2004. április 28-án rendezi – ugyancsak a Hunguest Platanus Szállodában. A tervezett program szerint az elõadók között szerepel majd dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója; Szabó Sándor, a KFF fõtanácsosa; Balogh György, a KSH osztályvezetõje; Privóczki Róbert, a Hungária Veszélyesáru Mérnökiroda munkatársa, Sárosi György, az MKFE ADR munkabizottságának elnöke, valamint a Paksi Atomerõmû Rt. és a FER Tûzvédelmi Szolgáltató Egyesület képviselõi. B. T.

8

HIRDETÉS

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

2004. február 25.

Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu

Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail: [email protected]

Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés!

Új kínálat a Széchenyi István Egyetemen a tanulni vágyó közlekedési szakemberek részére! A képzés menete: – a hallgatók internetes kapcsolatban állnak az egyetemmel, – tanulmányaik során elektronikus és hagyományos információhordozók egyaránt rendelkezésükre állnak, – a hallgató a lakóhelyéhez közeli konzultációs központokban egyéni konzultációt vehet igénybe, itt történik a vizsgáztatás is.

Ha jó érzéssel gondol vissza a Széchenyi István Egyetemen és jogelõd intézményeiben eltöltött évekre, kérjük, támogassa adója 1 %-ával az UNIVERSITAS-GYÕR ALAPÍTVÁNY-t ADÓSZÁMA: 19112824-1-08

Köszönjük.

Kedvezményes elõfizetési akció 2004. március 31-ig

A tanulmányok megkezdésének feltétele: – jelentkezés a Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnöki szakának távoktatási tagozatára, – sikeres felvételi vizsga vagy a közlekedésben szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat. További információk: www.sze.hu oldalon a „Közlekedési Távoktatás” címszó alatt.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS:

erdán z s n de k min i n e l e Megj

• a szakma mértékadó hetilapja • közlekedéspolitika • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás

NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek

A szakma hetilapja

Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1081 Budapest, Köztársaság tér 3. Telefon: 303-9391, fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella

MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés p Navigátor p Magyar Közlekedés és Navigátor

10 000 Ft/év 5000 Ft/év 14 000 Ft/év

Az ár az áfát nem tartalmazza.

A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is.

Az egyedülálló hírforrás

............................ aláírás P. H.