cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 16. szám
•
Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 888-5400 Telefax: 888-5499
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 210 Ft
2004. április 21.
Kiépülhet a Záhony-Jekatyerinburg logisztikai kapcsolat
KRÓNIKA
Nemzetközi hídfõállás a keleti határon A kormány döntött arról, hogy 2004-ben 3,2 milliárd forintot fordít az országos jelentõségû területfejlesztési programok rendkívüli finanszírozására. Közülük is kitüntetett szerepet kap a Záhony és térsége vállalkozási övezet fejlesztése – jelentette be Gál J. Zoltán államtitkár, kormányszóvivõ Budapesten. A kiemelt fejlesztés nemzetközi jelentõségét, illetve a most induló ZáhonyJekatyerinburg logisztikai híd fontosságát a vállalkozási övezet központjában Bajor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) fõtanácsadója, nemzetközi térségfejlesztési szakértõ ismertette.
Idénynyitás a Balatonon. Április 10-én, 10 órakor Siófok kikötõjébõl népes vendégsereggel kifutott a Balatoni Hajózási Rt. egyik legpatinásabb hajója, a Kelén. A Balatonfüredre érkezõ elsõ hajót köszöntõ ünnepséggel kezdetét vette a 158. balatoni hajózási évad (cikkünk a 7. oldalon) Fotó: G. Szûcs László
Kiemelt ügy. A magyar kormány eddig is és a jövõben is kiemelten kezeli az észak-déli autópálya megvalósítását, és mindent megtesz, hogy minél több EU-forrást tudjon felhasználni. A Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a magyar csatlakozási szerzõdés olyan kiemelt infrastrukturális beruházási elképzelésként tartalmazza a magyar autópálya-szakaszt, amely a kohéziós alapból támogatást kaphat. M7 – épül a szárszói völgyhíd. Medgyessy Péter 2004. április 9-én megtekintette az M7 autópálya Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométeres szakaszán épülõ völgyhidat. A miniszterelnököt a helyszínen Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Rt. fejlesztési vezérigazgató-helyettese és a kivitelezõ részérõl Apáthy Endre, a Hídépítõ Rt. vezérigazgatója tájékoztatta a munkálatok helyzetérõl. Betömték a joghézagot. A fõváros várostervezési és városképvédelmi bizottsága visszamenõleg is érvényesítette a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-vel kötött szerzõdését. Így megszûnt az ellenzék által vélt joghézag, amely lehetõvé tehette volna a parkolási pótdíjak be nem fizetését. A cég és a fõváros közötti haszonbérleti szerzõdés március 31-én járt le, ám a közgyûlés elmulasztotta meghosszabbítani azt. Szigorodó ellenõrzés. Az M5-ös autópályán is lejárt a matricás díjszedésre való átállás miatt az autósoknak adott türelmi idõ, így már az alföldi autópályán is rendszeres ellenõrzésre, a büntetések kiszabására számíthatnak a jármûvezetõk. Az M5-ös pályán a legnagyobb, 16 százalék körüli a bliccelõk aránya, s ez várhatóan a hónap végén – amikor megszûnik a leés felhajtó ágakban lévõ kapukban a matricaárusítás – tovább növekszik. Ezért az ÁAK tovább szigorítja majd a sztráda ellenõrzését. A díjfizetés szempontjából a másik legkritikusabb szakasz az M1-es Gyõr és Hegyeshalom közötti része. Ezen a pályaszelvényen eléri a nyolc százalékot a bérlet nélkül utazók aránya – az országos átlag csupán négy százalék. Faltól falig. November közepéig 609 millió forintból teljes hosszában, faltól falig felújítják a budapesti, VII. kerületi Király utcát, amely a rehabilitáció után csillapított forgalmú övezet lesz, a IX. kerületi Ráday utcához hasonlóan. Tizenötmillió forintos beruházás. Az országban elsõként vezetett be számítógépes buszbérletet Siófokon a Kapos Volán. A projekt 15 millió forintba került.
Az Európa és Ázsia közötti vasúti áruforgalom uniós hídfõállásának pozíciójáért Záhony és térsége több mint egy évtizede szoros versenyben van Szlovákiával és Lengyelországgal – mondta Bajor Tibor, aki utalt arra, hogy a mostani kormánydöntés a rendszerváltozással együtt zajló gazdasági szerkezetváltozás nyomán megtorpant, és azóta is vegetáló záhonyi árufuvarozói tevékenységnek ad(hat) új lendületet egy kiemelt beruházásként létesülõ nemzetközi logisztikai centrummal és raktárbázissal.
Ezzel jelentõsen megnõhet Magyarország közvetítõi szerepe, mivel a transzszibériai és a Bajkál–Amur vasútvonal (BAM) koncentrált fejlesztése nyomán ez lesz a legrövidebb útvonal a két földrész – pontosabban Európa és Ázsia távol-keleti térsége – között – hangsúlyozta, majd a nemzetgazdasági jelentõségre utalva emlékeztetett arra, hogy az uniós vámszabályok értelmében a külsõ határnál, a határátlépést követõen történik a szállítmány vámkezelése. Ez hazánk esetében is azt jelen-
ti, hogy a vámérték 25 százaléka a fogadó országot illeti meg és egyéb fontos más bevételeket is jelenthet Záhonynak. A kormány által most jóváhagyott Záhony–Jekatyerinburg logisztikaihíd-projekt iránt orosz részrõl máris oly mértékû érdeklõdést mutatnak a befektetõk, hogy a jekatyerinburgi kormányzóság közös céget alapított a Záhony és Térsége Fejlesztési (ZTF) Kft.-vel. (Folytatás a 3. oldalon)
Ott lesznek minden kilométerkõnél
További erõs rendõri ellenõrzés A húsvéti ünnepek elmúltával sem lazíthatnak az autósok, ugyanis a leginkább balesetveszélyes utakon szinte kilométerenként állítanak egy-egy traffipaxot. A notórius gyorshajtókra – és a más kihágást elkövetõkre tehát – kutyavilág vár. Mit mondjunk a becsületes többség nevében? Itt az ideje! A húsvéti ünnepeken 3500 rendõr, csaknem négyezer polgárõr, határõr és közlekedési ellenõr közremûködésével tartottak közlekedésbiztonsági ellenõrzést az ország egész területén. Ebben a periódusban szabálysértésekért 6370 autóst sújtottak helyszíni bírsággal vagy jelentettek fel az illetékes szabálysértési hatóságnál. A hosszú hétvégén, péntek reggeltõl hétfõ estig 36 592 gépjármûvezetõt szondáztattak – ebbõl 375-en voltak ittasak, akik közül 171-en a helyszínen azonnal búcsút vehettek jogosítványuktól. További 75 autós vezetõi engedélyét pedig érvénytelensége miatt vonták be a helyszínen. Gyorshajtás miatt mintegy 2000 jármûvezetõt a helyszínen megbírsá-
goltak vagy – a megengedett sebesség jelentõs túllépése esetén – feljelentettek. Pausz Ferenc alezredestõl, az ORFK közlekedési fõosztályának
vezetõjétõl megtudtuk, hogy 1365 esetben a biztonsági öv, bukósisak, biztonsági gyermekülés – tehát a kötelezõen elírt biztonsági eszközök – használatának elmulasztása miatt büntettek a rendõrök. Az alezredes szerint fõként a jó elõre bejelentett akciósorozatnak köszönhetõ, hogy az ünnepek alatt nem történt halálos kimenetelû közlekedési baleset az ország útjain. F. Gy.
Csak szabályosan! Április 15-én megkezdõdött egy újabb összehangolt, országos sebességellenõrzési akciósorozat, melynek során – tervszerûen – egy-egy útvonalon, szinte minden kilométerkõnél felállítanak traffipaxot. Az egyik munkaanyag megvalósítása esetén a 4-es számú fõút budapesti és Pest megyei szakaszán egyszerre összesen 15 sebességmérõ üzemel. Pausz Ferenc alezredes szerint a sebességkorlátok betartásának és a biztonsági eszközök használatának kikényszerítésével jelentõsen csökkenthetõ lesz a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek száma. A tapasztalatok szerint sok személyi sérüléses baleset megelõzhetõ, kimenetelük pedig enyhíthetõ lett volna, ha az autósok betartják az elõírt sebességhatárokat, és bekapcsolják a biztonsági övet. n
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Gondot okoz az NCTS A CLECAT-hoz tartozó CITI (Vámügyi és Adózási Intézet) aggodalmát fejezte ki az EU vámügyekkel és adókérdésekkel foglalkozó bizottságának amiatt, hogy az NCTS (Új Számítógépesített Tranzitrendszer) mûködése folyamatosan problémákat okoz, s ezért a szállítmányozás késéseket szenved. A CLECAT attól tart, hogy az új tagországok csatlakozásával a megszaporodott küldemények továbbításában még nagyobb gondok lesznek. Számos tagország máris kénytelen volt módosítani áruszállításainak idõpontját, mert a várakozási idõ megnõtt, a szállítással kapcsolatos
nyomtatványok hibásak. Ha ez így folytatódik, az NCTS-en keresztül továbbított küldemények száma drámaian csökken majd az EU bõvítése után. A CLECAT ezért most azt kéri az EU illetékes bizottságától: egy hónappal halassza el annak az indítványának az életbe lépését, amely szerint mindenkinek kötelezõen csatlakoznia kell az NCTS rendszeréhez – amennyiben ajánlottként adják fel a küldeményüket. A CLECAT úgy véli, hogy egy hónap alatt a problémák kiküszöbölhetõek, s a tagországok is alaposabban felkészülhetnek az új rendszer alkalmazására. n
2004. április 21.
Csak a meder kitakarítása 22 millió euróba kerül
Az Európai Unió síkra száll a Dunáért Az Európai Unió nagy jelentõséget tulajdonít a Duna régió fejlesztésének, különös tekintettel az infrastruktúrára, közlekedésre és a környezetvédelemre – áll az EU jelentésében. A Duna nemcsak egy folyó a sok közül Európában, hanem a legnagyobb is, amely jó néhány országot s még több térséget kapcsol össze úgy, hogy belvízi útja számtalan lehetõséget kínál Európa gazdasági fejlõdése számára. Ráadásul az EU bõvítésével olyan államok is komolyabb szerephez jutnak a Duna által, amelyek eddig nem tartoztak az unióhoz.
Gyõrben a Shin-Etsu Az észak-hesszeni székhellyel rendelkezõ Rudolph Logistik magyarországi leányvállalata bérbe adta a Gyõrben található logisztikai bázisának egy részét a japán Shin-Etsu Polymer vállalatnak. A Shin-Etsu azt tervezi, hogy a telephelyen mobilkészülékek alkatrészeit, valamint más hightech termékeket állít elõ. Ennek érdekében máris megkezdték a telep átépítését, aminek részeként szétválasztják a csarnokot, valamint irodai és szociális helyiségeket alakítanak ki. n
Graz légi tervei Az ausztriai Grazban található Thalerhof repülõtér a jövõben a délkelet-európai fordítókorong szerepét kívánja betölteni a légiközlekedés terén – nyilatkozta Gerhard Widmann, a repülõtér igazgatója. A grazi légikikötõ a teherszállításban már eddig is jelentõs eredményt ért el, hiszen Salzburg után a második legnagyobb forgalmat bonyolítja le Ausztriában. Tavaly csaknem 8 millió ton-
na árut továbbítottak a repülõtérrõl, amely 16 százalékkal haladta meg az elõzõ évi teljesítményt. Bõvíteni kívánják a személyszállítást is, olyannyira, hogy az utasok száma 2005-re elérheti az évi másfélmilliót. Az EU bõvítése további kedvezõ lehetõségeket kínál Graznak, amelynek legfõbb útiránya Magyarország, Horvátország és Szlovénia. n
Bizakodik a Wenzel Logistics A stájerországi szállítmányozási vállalat, a Wenzel Logistics együttmûködési szerzõdést kötött a kombifuvarozásban érdekelt CCG Werndorf céggel, aminek eredményeképpen a jövõben kevesebb árut szállítanak közutakon, s többet továbbítanak vasúton. A felek arra számítanak, hogy csökkennek a fuvarozásból származó költségek, különösen akkor, amikor Németországban is bevezetik a tehergépjármûvek új autópályadíját.
A Wenzel logisztikai központja a Graz melletti Werndorfban van – a 9000 négyzetméteres területen lévõ bázison Stájerország legjelentõsebb ügyfeleit szolgálják ki. A cég az EU kelet-európai bõvítésétõl nem tart, mert a kockázatokkal szemben több esélyt lát a piac bõvítésére. Úgy vélik, az árakat illetõen versenyképesek, s mivel a vámszolgáltatás terén nincsen érdekeltségük, a vámtevékenység megszüntetése nem érinti õket. n
A Duna szerepével, környezetének védelmével számos szervezet foglalkozik – közülük az egyik legaktívabb a Duna Bizottság –, de a jövõ azt kívánja, hogy összehangoltan koncentráljanak arra, miként lehetne jobban hasznosítani a természetes vízi út által nyújtott elõnyöket. Az elsõdleges cél ezért az, hogy szervezetileg egységesen lépjenek fel, s közös javaslatokkal álljanak elõ a Dunával kapcsolatban. Az EU mindenképpen azon lesz, hogy megvalósuljon az egység, hiszen a folyó és a környezõ térségek fejlesztése ezt kívánja meg. A Duna hajózási, közlekedési, környezetvédelmi, regionális politikai és határtérségi szempontból játszik kiemelkedõ szerepet. A hajózás tekintetében a legfõbb feladat a folyómeder megtisztítása, ami legalább 22 millió euróba kerül. Az EU jelenlegi tagországaival
négy, egyelõre még nem EUtagország bonyolítja le kereskedelmének egy részét a Dunán. Közülük Magyarország és Szlovákia május elsején tag lesz, Románia és Bulgária pedig néhány év múlva csatlakozhat a szervezethez.
Környezetvédelem A Duna környezetének megóvása olyan terület, amely szintén az EU hatáskörébe tartozik, s ezen a téren eredményeket is elértek már. A folyó állapotának javítása központi kérdés egyebek között az ivóvízellátás, a halászat, a szennyvízkibocsátás, a turizmus szempontjából. Örvendetes, hogy az EU Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Margot Wallström asszony már 2001-ben aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben a Duna és a Fekete-tenger régiójában az ivóvíz minõségének javításáért száll síkra. A térség ökorendszerének megújítása szintén a feladatok között szerepel, mivel Európa egyik legnagyobb vízgyûjtõ területérõl van szó. A Duna mellett a Tisza és a Száva környezetének és vizének hosszú távra szóló megóvása is szerepel a programban. Az EU legnagyobb folyója Dél-Kelet-Európa jelentõségét is felértékeli, mivel integrálja az elmaradottabb gazdasági térségeket a fejlettebbekhez. Kapcsolatot teremt a Feketetengerrel, s olyan más jelentõs folyókkal, mint például a Tisza. A belvízi hajózás, szállítás szerepét azért is kell növelni, hogy a közutakon csökkenjen a környezetterhelés – a forgalom, s az ezzel együtt járó dugók száma.
Budapesten elavult a légi teherszállítási infrastruktúra
Cargolux: három helyett négy járat A luxemburgi Cargolux légi teherszállító vállalat további járattal erõsíti jelenlétét a magyar fõvárosban, így hetente már négy alkalommal teremt kapcsolatot a felek között. A bõvítés oka, hogy a szállítmányozók részérõl egyre nagyobb az igény a légi fuvarozásra a két ország között – adta hírül a Verkehr.
Optimista tervek A Kühne und Nagel svájci szállítási és logisztikai konszern tavaly 195,7 millió svájci frank adózott eredményt el, miközben az üzemi eredménye 14,1 százalékkal 316 millió frankra nõtt. A cég 2002-ben 277 millió frank üzemi eredményt ért el, de egy nagy összegû értékleírás miatt nem volt adózott eredménye. A 206 millió frankos arculatérték-leírás az általánosan – de különösen az Egyesült Államokban – nehéz gazdasági környezet hatása miatt vált szükségessé. A cég amerikai üzletein kívül az összes terület nyereséges volt tavaly – különösen az ázsiai–csendes-óceáni térség mutatott fel jó eredményt. A Kühne und Nagel – amelynek forgalma tavaly 8,4 százalékkal 9,5 milliárd euróra emelkedett – az idén ismét a piacot meghaladó növekedést vár. n
Bajban az Alitalia Az Alitalia egyre rosszabb eredményeket ér el. Az olasz légitársaság 2002-ben még „csak” 260 millió euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, tavaly azonban a negatívum már 510 millió euróra rúgott – miközben az éves forgalom 9 százalékkal emelkedve, 4,38 milliárd euróra nõtt. Francesco Mengozzit, a vállalat elsõ emberét március elején menesztették, mert késtek azok a
tárgyalások, amelyek a társaság szanálását célozták. A szanálási tervek szerint legalább 2700 dolgozót kellett volna elbocsátani a vállalattól. Mengozzi utóda, Marco Zanichelli olyan mentõtervvel állt elõ, amely szerint 2006-ig lefaraghatók a légitársaság veszteségei. Közben arról is szó van, hogy az Alitalia csatlakozna a nemrég bejelentett az Air France és a KLM fúziójához. n
A liberalizáció a belvízi hajózásra is kiterjed, s érinti a kikötõk, hajók használatának jogát. A Duna Bizottságnak és a Központi Rajna Bizottságnak – mint Európa két jelentõs folyója szervezeteinek – a jövõben szorosabb együttmûködést kell megvalósítania, hogy a belvízi hajózással kapcsolatos, az érintett országokban meglévõ jogrendszereket harmonizálják. A Duna az európai áruszállítás és közlekedés egyik legfontosabb útvonala, amely nemcsak vízi út, hanem multimodális szállítási útvonal is. Az együttmûködés tehát nem korlátozódhat pusztán a folyó használatára, hanem érinti a Duna mentén fekvõ, legalább 200 kilométeres távolságon belül található régiókat, településeket. Bõvíteni és korszerûsíteni szükséges a folyami kikötõket, hogy lehetõség nyíljon a kombinált árufuvarozásra. Ezáltal a környezõ régiók is kereskedelmi és gazdasági fellendülésre számíthatnak. Csarnai Attila
A Cargolux (CV) 2002 áprilisa óta tart fenn légi kapcsolatot Budapesttel. A mostani járatbõvítéssel jobb lehetõségek kínálkoznak arra, hogy a Távol- és Közel-Keletrõl Budapestre érkezõ gépek áruit rugalmasabban továbbítsák nyugatra. A Cargolux ily módon az egyetlen olyan cég a légi teherszállítók piacán, amely az Ázsiából érkezõ termékeket Budapestre hozza. Anthony McNichol, a Cargolux kelet-európai regionális igazgatója a minap elmondta, hogy a szállítmányozók a kelet-európai térségben határozottan Budapestet jelölték meg a
legideálisabb helyszínnek, mivel Magyarország fõvárosa központi helyen fekszik – ezáltal könnyen és gyorsan elérhetõ. A pozitívum mellett azonban negatívumként rótta fel, hogy Budapesten elavultak a teherszállítás létesítményei. Szerencsére Magyarországon jó lehetõségek kínálkoznak a gépalkatrészek, az információtechnológiai termékek, az orvosi mûszerek és más fontos használati eszközök kereskedelmének piacán. A legtöbb áru Magyarországon marad, ahol a fõleg nyugati érdekeltségû vállalatok dolgozzák fel, majd
késztermékként továbbítják a világpiacra. A Cargolux számára éppen ezért nemcsak az import, hanem az export tevékenysége is egyre növekvõ forgalmat jelent. A szállítmányok mintegy negyede azonban tranzitáru, amit közúton, illetve vasúton szállítanak tovább elsõsorban Ausztriába, Csehországba, Lengyelországba vagy valamelyik balkáni államba. A Cargolux megállapodást kötött a Malévval és a cseh CSA légitársasággal is, hogy a küldemények egy részét továbbszállítják. Anthony McNichol nem csak a negyedik járat indítása miatt gondolja úgy, hogy a közeljövõben ugrásszerûen megnõ cége teherszállításának forgalma a magyar fõvárosban. Véleménye szerint Budapest elosztó szerepet fog betölteni a térségben, ahonnan az árut a különféle helyszínekre továbbítják majd. Már most szinte minden komolyabb szállítmányozónak kirendeltsége van a magyar fõvárosban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy innen küldik tovább áruikat. Ez a tendencia a jövõben még inkább erõsödik. Európában jelenleg még Frankfurt, Amszterdam és Párizs a legfontosabb elosztóközpont, de az Európai Unió bõvítésével Budapest jelentõsége megnõ, s a Cargolux vezetõje szerint a régió légi teherszállításában központi helyet foglal majd el. Cs. A.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n TerTransport jeszti a Magyar Posta n Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán – telefon: 477Press 6355 – postacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. – közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 12171875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. április 21.
Átirányított diszkont légitársaságok
Nem sátoroznak Ferihegyen Május elsejére biztosan nem készül el Ferihegy 1-en az a sátor, amely megnövelné a repülõtér kapacitását, ezért a Budapest Airport (BA) az átmeneti idõszakban kénytelen a Ferihegy 2B terminálra átirányítani a diszkont légitársaságok gépeit. A sátor beszerzése folyamatban van, de a teljesítés határideje csúszik. Közben tartanak a Ferihegy 1 felújítási munkái, s ha azok hamarabb befejezõdnek, mint a sátor beszerzése, akkor biztosan nem lesz szükség az ideiglenes megoldásra – tudtuk meg Petõ Györgytõl, a BA szóvivõjétõl. Köztudott, hogy a Ferihegy 1 jelenleg egy idõben egy gép kiszolgálására alkalmas, s itt bonyolítják le az úgynevezett fapados járatok indítását és érkezését. A sátor felépítésére korábban pályázatot írtak ki, de a beérkezett ajánlatok értékelhetetlenek voltak. A BA ezért nemzetközi tendert hirdetett meg. Erre csupán egyetlen pályázat érkezett, de a jelentkezõ 10 százalékkal magasabb összegért készítette volna el az ideiglenes építményt, mint amennyit arra a BA szánt. Az egyik közismert fapados légitársaság, a SkyEurope felajánlotta a BA-nak, hogy május elsejére a BA
által meghatározott költségen felépíti a sátrat, amit késõbb a repülõteret üzemeltetõ cég a tervezett költségvetésben elõírt áron visszavásárolna a légitársaságtól. Christian Mandl, a SkyEurope ügyvezetõje elmondta, hogy az ajánlatot a BA visszautasította. A társaság most a 2-es terminálról kénytelen indítani járatait, amelynek költsége utasonként 10 euróval magasabb a régi légikikötõn meghatározottnál. Ez legalább 3 millió euró elõre nem tervezett többletköltséget jelent a SkyEurope számára. A magasabb díjat ugyanis nem hárítja át az utasokra, akik – Christian Mandl szerint –
nem is tartanak igényt a drágább szolgáltatásokra. A SkyEurope azt is javasolta, hogy amíg nem készül el a sátor, a Ferihegy 2-re átterelt néhány gép utasai után a Ferihegy 1-re érvényes árakat fizethesse. A BA azonban ezt a javaslatot is elutasította. A SkyEurope idén mintegy 300 ezer utas szállítást tervezi, s nem kíván kivonulni a magyar piacról. Petõ György érdeklõdésünkre elmondta, hogy a BA nem tehet különbséget a Ferihegy 2B terminált igénybe vevõk között, azaz mindegyik társaságtól, valamennyi utastól azonos repülõtér-használati díjat kér. Az összes fapados járat most a Ferihegy 2B terminált használja, s negatív visszajelzés – a SkyEurope társaságot kivéve – nem érkezett. A SkyEurope jelenleg részben a 2B terminált, részben a Ferihegy 1-et veszi igénybe. A felújítási munkálatok egyébként valószínûleg jövõ évben fejezõdnek be. Cs. A.
Az idén szárnyal a Malév
Több új célállomás a menetrendben Az európai légitársaságok átlagát meghaladóan növelte utasainak számát a Malév az elsõ negyedévben, s a járatok kihasználtsága is megelõzte a klasszikus versenytársakét – jellemezte e szavakkal a nemzeti légitársaság fejlõdését a minap Nemes Ervin kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, aki azonban a cég bevételérõl nem közölt részleteket. Mindössze annyit árult el, hogy a bázisul szolgáló elõzõ év elsõ negyedéhez képest a légitársaság javított teljesítményén. Nemes Ervin szerint figyelemre méltó, hogy mintegy 10-15 százalékkal növekedett az utasok száma azokon a járatokon, amelyek a diszkont légitársaságok által is kedvelt célpontokra viszik az ügyfeleket. A légitársaság azonban folytatni akarja az átalakulást, amelynek során elvégzett munka – és várhatóan a tavaly év végén megkezdett költségcsökkentési program is – jelentõsebb hatást fejt
ki a cég életében. A Malév Rt. februárban már 50 százalékos megtakarítást ért el – fûzte hozzá, nem kis büszkeséggel. A Malév továbbra is kiemelt területként kezeli a kelet- és dél-európai térséget. A magyar lakosságnak ugyanis mindössze 4-5 százaléka rendszeres légi utazó, míg például Nyugat-Európában 30 százalék fölött van ez az arány. A tágabb térsé-
günkben rejlõ piaci lehetõségek kiaknázását szolgálja, hogy új, szezonális és egész évben közlekedõ járatokat indítanak – például Dubrovnikba, Várnába, Podgoricába és Jekatyerinburgba. A közelgõ SkyTeam-tagságra utalva azt is bejelentették, hogy közös üzemeltetésû kisebb (50 személyes) repülõgép közlekedik Lyonba. A Malév sokat vár a kínai kapcsolattól. A nyár közepétõl (feltehetõen július végén, augusztus elején) beindul a heti három járat Pekingbe, és Sanghaj is a tervek között szerepel. A Hainan Airline-al – egyebek mellett – a pilótaképzésben és az árufuvarozásban is szoros együttmûködést szeretnének kialakítani. n
Kiépülhet a Záhony-Jekatyerinburg logisztikai kapcsolat
Nemzetközi hídfõállás a keleti határon (Folytatás az 1. oldalról) (Jekatyerinburg térségében halad ugyanis az Ural hegységen keresztül a BAM.) A most létrejött Transzkontinentális Logisztika Hungary Szállítmányozási és Szolgáltató (TLH) Rt.ben a kormányzóság cégének, a Taktiknak 55 százalékos részesedése van, míg a ZTF-é 45 százalék. A tervek szerint Záhonyban és Jekatyerinburgban paritásos alapon raktárbázis létesül. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a fejlesztés szándékával átvett földterület mindkét helyen állami tulajdonban marad és igen kedvezményes bérletkonstrukcióval nyújt lehetõséget bázis kiépítésére. Eléri viszont mindkét ország, hogy egymás területén – mintegy hídfõállásként – stratégiai jelentõségû raktározó és elosztó centrumot üzemeltethet a lehetséges legnagyobb kedvezménnyel. A záhonyi hídfõn az a ZTF Kft. mûködteti a vállalkozási övezetet, amelynek 51 százalékban a Regionális Fejlesztési Holding (RFH), 46 százalékban a MEH és 3 százalékban a MÁV a tulajdonosa. Jelenleg a fejlesztésben érintett mintegy 15 hektáros terület és a raktárak felett a MÁV rendelkezik, így a projektbe
történõ bevonás nyomán a MÁV tulajdonhányada emelkedik. Késõbb mintegy 30 hektáron épülhet ki a centrum. A 60-70 ezer négyzetméteres raktárbázis épületés infrastruktúra-rendszere pedig az ide érkezõ termékek hosszabb távú raktározását, levámoltatását, illetve a tõzsdeszerû kereskedést teszi lehetõvé. A multimodális központban lehetõvé válik a széles és normál nyomtávú vasúti, valamint a Záhony határátmenetben megépülõ M3-as
autópályán keresztül a közúti árufuvarozás összekapcsolása. A 8–10 millió forintos költségkeretbõl így megvalósult elsõ fejlesztési ütemet a késõbb bevont új területeken termelõüzemek építésével kívánják folytatni a beruházók, akik európai uniós pályázati pénzek és pénzintézeti befektetések bevonását is tervezik. A TLH alapítói Oroszországban is létrehoznak egy részvénytársaságot és egy, a magyarországihoz hasonló logisztikai centrumot. Az így kiépített logisztikai hídon keresztül a magyar áruk az eddiginél lényegesen könnyebben és biztonságosabban juthatnak el a FÁK-országok piacaira, az orosz és távol-keleti tranzitküldemények pedig az elosztó központként mûködõ Záhonyon keresztül az Európai Unióba. A Páneurópai V. Folyosón tervezett projekt gyors megvalósulását jelentõsen segítette, hogy az 1994–98 között megkezdett, és mintegy négyéves szünet után folytatott tárgyalások Medgyessy Péter miniszterelnök és Putyin elnök moszkvai tárgyalásának önálló napirendi pontjává válva a legmagasabb szintre kerültek – hangsúlyozta Bajor Tibor fõtanácsadó. G. Szûcs László
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Élõ Elemér Az ötvennegyedik életévében járó közlekedési üzemmérnök és közgazdász 1975-ben a Tisza Volánnál kezdte pályafutását, majd tizenhárom esztendõt töltött el a Voláncamion Rt.-nél, s ez év január elseje óta – visszatérve a volános család kebelébe – a Volán Egyesülés gazdasági igazgatója. A szállítmányozástól sem szakadt el: a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja, s a május 27-i MSzSz-közgyûlés tisztújítását elõkészítõ jelölõbizottság vezetõje. Élõ Elemérrel korábbi és mai feladatairól beszélgettünk. – Jövõre lesz harminc éve annak, hogy Szegeden munkába állt. Hogyan telt el ez a csaknem három évtized? – A Tisza Volán volt a második munkahelyem: 1975 és 1990 között dolgoztam Szegeden. Nyolc esztendõt töltöttem el árufuvarozási funkciókban, majd igazgatóhelyettes voltam: ebben a pozícióban felelõs a fejlesztésért és a humánpolitikai ügyekért. 1989 és 1990 között a Tisza Volán igazgatói tisztét töltöttem be. Családi okok miatt kerültem Szegedrõl Budapestre 1990-ben, ahol egy fél esztendei átmenet után a szállítmányozó Voláncamion Rt. kereskedelmi igazgatója lettem, s ezen a poszton dolgoztam 2000-ig. Amikor Benczik Béla nyugdíjba vonult, én lettem az utódja a vezérigazgatói székben: 2003. december 31-ig dolgoztam a Voláncamion Rt-nél. 2004. január elseje óta pedig a Volán Egyesülés gazdasági igazgatója vagyok. – A szállítmányozási periódus szakmai karrierjében tizenhárom évig tartott: pályafutásának csaknem felét töltötte el ennél a cégnél. Hogyan értékeli a voláncamionos éveket? – Az utóbbi négy esztendõt töltöttem ott elsõ számú vezetõként, amikor már a francia Giraud tulajdonosként, majd többségi tulajdonosként volt jelen a cégben. Felépítettünk Szigetszentmiklóson, a Leshegy Ipari Parkban egy logisztikai bázist, s a társaság vezetése is oda költözött. A Giraud határozott elképzeléssel érkezett: szándékát – a Voláncamion Rt-t közúti szállítmányozó cégbõl logisztikai szolgáltatóvá fejleszteni – sikeresen megvalósította. Az ehhez szükséges tõkét, know-how-t, és még több nemzetközi kapcsolatot magával hozta és beépítette az üzletbe. Sokat tanultam a franciáktól: jó logisztikai iskola volt, s tõlük lestem el egy nemzetközi cég vezetésének módszereit is. Közben, 2000-ben, egy különösen hektikus idõszak után szívkoszorúérgörccsel négy hónapig betegeskedtem. Szerencsére komolyabb utóhatások nélkül felgyógyultam, de ezt komoly figyelmeztetésnek tekintettem: nem szabad túlfeszíteni a húrt… 2003-tól a cég neve is megváltozott, s elnevezése Giraud International Voláncamion Rt. lett. Az anyacég sikeresen integrálta magyarországi vállalkozását saját nemzetközi rendszerébe, s ezzel új korszak vette kezdetét a cég életében. Úgy gondoltam, ebben az új korszakban már a többségi tulajdonos menedzsmentjének kell irányítania a céget, s ezért döntöttem úgy, hogy távozom a társaságtól. A szerzõdésem értelmében a konkurenciához nem mehettem, külföldre pedig nem akartam menni dolgozni. Amikor Saslics Elemér a Volán Egyesüléshez hívott, éltem a lehetõséggel. – Most tehát egy szakmai érdekképviselet gazdasági apparátusát irányítja. Nyugodtabban él, mint eddig? – Tény, hogy más körülmények között dolgozom, de ma már sehol sem lehet nyugodt az élet. Egy hétfõs kis csapatot vezetek három és fél hónapja, s ismerkedem a Volán Egyesülés – számomra régi-új – személyés árufuvarozó tagszervezeteivel. (Nem teljesen idegen a terület: 14 évvel ezelõtt ott voltam a Volán Egyesülés alapításánál, s a Voláncamion tagja volt a szervezetnek). Pécelen élek, s innen Szigetszentmiklós sem volt közelebb, mint a Teréz körút. – Egy másik szakmai érdekképviselethez is szorosan kötõdik: a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja, s a választásokat elõkészítõ jelölõbizottság elnöke. Itt mi a feladata? – A kérdésbõl is érzékelhetõ, hogy a szállítmányozástól sem szakadtam el. Május 27-én lesz a szövetség közgyûlése, s az ott tartandó tisztújításhoz gyûjtünk (háromfõs a bizottság) véleményeket az eddigi munkáról és javaslatokat a vezetõk személyére. Az MSzSz minden tagját felkeressük. Eddig a munka egyötödén jutottunk túl, s az április 13-i elnökségi ülésen számoltunk be elsõ ízben a munka eddig elvégzett részérõl. A tapasztalatok szerint az eddig megkérdezettek elismerik az elnökség munkáját, de érzékelhetõ egy egészséges megújítási igény is. Ahogy változik a szövetség tagsága, a szállítmányozói társadalom, úgy érlelõdnek új személyi javaslatok is. Az azonban már most is látszik, hogy drámai változások azért nem lesznek, csak az élet alakulásához igazodik a szervezet. Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. április 21.
Nemzetközi személyszállítási konferencia
Ünnepségek országszerte
Minden közlekedési eszköz versenytárs
Keskeny nyomtávú szezonnyitó
Az Európai Unióhoz csatlakozó, illetve a hazánkkal szomszédos országok vasúttársaságaival való együttmûködés jegyében nemrégiben nemzetközi személyszállítási konferenciát rendezett a MÁV Rt. személyszállítási üzletága Budapesten. A szimpóziumon nyolc vasúttársaság, a lengyel (PKP), a román (CFR), a svájci (SBB), a szlovén (SZ), a szlovák (ZSSK), az ukrán (UZ), valamint a GySEV Rt. és a MÁV vezetõi, képviselõi vettek részt. A vasúti közlekedést érintõ EU-csatlakozás kihívásairól és lehetõségeirõl a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU és Koordinációs fõosztály vezetõje beszélt. Zsolnay Tamás, a három vasúti jogszabálycsomag tükrében világította meg a vasutak elõtt álló feladatokat és lehetõségeket. Az Európai Parlament és az Európa Tanács a közelmúltban állapodott meg egy második vasúti jogszabálycsomagról, és elõkészítés alatt van a harmadik csomag is, amely a nemzetközi személyszállítás 2010-tõl bevezetendõ liberalizációját írja elõ. Ez azt jelenti, hogy az engedéllyel rendelkezõ nemzetközi szolgáltatást végzõ vasúti vállalkozások akár egy országon belüli nemzetközi útvonalakon lévõ állomások között is szállíthatnak utasokat. A javaslat érinti a MÁV-val és a GySEV-vel megkötött közszolgáltatási szerzõdést is. A MÁV Rt. személyszállítási fõigazgatója Vizsy Ferenc kifejtette, hogy Európában a személyszállítási piac a közeljövõben növekedni fog, viszont a
vasúti szállítás részaránya csökken. Kifejtette, hogy az utasok rövidtávon a vasutat, míg hosszabb távon az autót vagy más közlekedési eszközt részesítik elõnyben. Magyarországon és Közép-Európában a vasút legnagyobb versenytársa az autóbusz, míg a közlekedési társaságok együttes konkurense az autó. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az autópályák iránya szinte lefedi az InterCity-hálózatot – a vasút ennek ellenére elõnyös helyzetbe kerülhet a városok környékén fokozatosan növekvõ közúti forgalom miatt, melynek hatására remélhetõleg egyre többen választják majd a vonatot. A svájci vasút kihívásairól tartott elõadásában Hans-Peter Leu, a svájci szövetségi vasutak (SBB) nemzetközi személyszállítási vezetõje a személyszállítási fejlesztésekrõl, a vasúthálózat bõvítési terveirõl beszélt. A svájci vasutak 60 százaléka a szövetségi vasutak, míg 40 százaléka magánvasúti tulajdonban van. A mintegy háromezer kilométer hoszszú SBB hálózatán négysávos vasúti pályája is van. A tervek szerint Bern–Olten–Zürich között új vasúti pályát építenek, ahol félóránként közlekednek majd a vonatok. Az évtized végéig, azaz várhatóan 2010-ig Párizs felé nagysebességû vasútvonalat is építenek.
A szlovén (SZ) vasúton – amely április elsején három társaságra válik – tavaly növekedést értek el a személy és áruszállításban. A személyszállítási bevételeket 10 éven belül 24 százalékkal szeretnék növelni. Lengyelországban a vasúti utazások száma évrõl évre csökken, pedig az InterCity kocsipark bõvítéséhez új lengyel gyártmányú kocsikat szereztek be – mondta Andrej Zurkowski, az UIC Személyszállítási Bizottság alelnöke. A lengyel vasutak (PKP) személyszállítási részlegében mûködik az InterCity Kft., amely naponta több mint száz InterCity vonatot és 30 nemzetközi vonatot közlekedtet. A román vasút (CFR) reformjával 1998-ban létrejött a CFRCALATORI, amely a személyszállítási tevékenységet látja el. A társaságnál mintegy 18 ezren dolgoznak, de a létszámot az idén várhatóan tovább csökkentik. A jármûfejlesztések terén a román vasút jobb helyzetben van, mint a MÁV. A CFR-nek 40 Desiro típusú motorvonata van, amelyet belföldi InterCity és gyorsvonati közlekedésre használnak. A következõ években pedig újabb 120 Desiro Siemens motorvonat beszerzését tervezik – így 2005-tõl már új motorvonatok jelennek meg a román vasút vonalain. A konferencián elhangzott, hogy az autózásnál – a gépkocsi megfelelõ kihasználtsága (4-5 fõ) esetén – egyelõre nincs olcsóbb alternatíva. Kiszámítva, kiderült, hogy olcsóbb és gyorsabb busszal, autóval vagy az árakat tekintve néhány esetben repülõvel eljutni Thessalonikibe, Splitbe, Londonba vagy Párizsba, mint vonattal. Bertalan János
Diákkocsik az InterCity vonatokon A MÁV a diákok utazásának kellemesebbé tétele érdekében néhány hete indította el a „Váltsunk együtt, egyedül nem megy!” illetve az „Ötleteljünk közösen, utazzunk fiatalosan” kampányát. Az elképzelés megvalósításához az egyetemisták, fõiskolások véleményére voltak kíváncsiak a vasút-
társaság képviselõi és a szervezõk, akik az ország hat nagyobb – többek között Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Budapest – egyetemi és fõiskolai központjában „Ötletbörzét” tartottak. A börzéken bemutatták a diákkocsi látványtervét, amelyeket szintén a diákoktól származó elképzelésekbõl állítottak össze.
A tavasz beköszöntével a magyarországi erdei kisvasutakon is megindult az élet: április 10-én, a budapesti Gyermekvasút Napján tartották a „Kisvasutak Napjai” rendezvénysorozat szezonnyitóját. A Széchenyi-hegyen térzene fogadta a látogatókat, majd Nagy Lajos, a Gyermekvasút vezetõje köszöntötte a megjelenteket. Az eseményen jelen volt Gáspár János, a Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány ügyvezetõ igazgatója, a „Mentsük meg a kisvasutakat” mozgalom elindítója is.
A kecskeméti kisvasút nosztalgiavonata
Az ünnepség résztvevõi a Gyermekvasútnak az idén 75 éves motorvonatával utaztak Hûvösvölgybe. Közben megálltak Virágvölgy állomáson, ahonnan elsétáltak a közeli Anna-kápolnához. A különvonatot hajtányok követték. A kirándulás talán legizgalmasabb része a Hárshegy és Hûvösvölgy állomás közötti, 198 méter hosszú, patkó alakú Alagúton való átsétálás volt. A hûvösvölgyi végállomáson különbözõ programok várták a vendégeket. A látogatók megtekinthették a Gyermekvasút múzeumát, fûtõházát – ahol a jármûveket tárolják –, s részt vehettek kézi hajtányozáson, sõt: gõzmozdonyt is vezethettek. Az idén tavasszal még hét erdei kisvasút napjára várják a turistákat, vasútbarátokat, kirándulókat. Április
17-én a Baranya megyei Almamelléki, 24-én a debreceni Zsuzsi erdei kisvasút, május elsején pedig a Somogy megyei Mesztegnyõi és a dunakanyari Királyréti kisvasút napját rendezik meg. A Lillafüredi Állami Erdei vasúton május 8-án rendeznek ünnepséget. Ezen a vonalon az idén lesz 80 éve, hogy hivatalosan megindult a személyszállítás – ráadásul a kisvasút most ünnepli a KV-4 típusú gõzmozdonya üzembe helyezésének 50 éves évfordulóját is. A kisvasutakat kedvelõk május 15-én a Kaszói, majd május 22-én – külföldi kirándulásként – a felvidéki Trencsén-Árvai (Újbeszterce-Vihilovkai) Erdei Múzeumvasút ünnepségére is ellátogathatnak. B. J.
ÁLLOMÁSOK
Az úgynevezett diákkocsikat szeptembertõl vetnék be – elõször a Budapest–Miskolc vonalon közlekedõ IC-szerelvényekben. Egy kocsiban mintegy 70-80 fõ utazhatna, s külön kocsirészben a fotelszékek háttámlájába beépített számítógépes blokkot is kialakítanának – internetezési lehetõséget biztosítva. B. J.
Sátoraljaújhely A vasútállomás Magyarország legészakibb fekvésû városában, és a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely nemzetközi fontosságú vasútvonal végpontján, a magyar–szlovák határon helyezkedik el. A határállomás jelentõs szerepet tölt be a nemzetközi vasúti forgalomban. Az állomásépületet – amely a monarchia korabeli állomások jellegzetes képét mutatja – a MÁV Rt. Sátoraljaújhely város önkormányzatával közösen, mintegy félmilliárd forintért újította fel az elmúlt két évben. A tavaly decemberben átadott épületben átalakították az utasforgalmi területet, és korszerû üzemi részleget is létrehoztak. Az új utasforgalmi térben modern, holland típusú pénztárakat telepítettek. Az utasok információéhségét korszerû vizuális utastájékoztató rendszer csillapítja. Az akadálymentesített állomásépület belsõ tereit új burkolatrendszerrel fedték le, amelybe vakvezetõ sávot építettek be. A mozgáskorlátozottak közlekedését a bejáratoknál kialakított rámpák segítik. Az épületben helyet kaptak a Borsod Volán irodái, pénztárai és egy postahivatal is – de egy büfé is az utasok rendelkezésére áll. Az épületbõl a város felé kilépve nagy forgalmat lebonyolító buszállomás biztosít csatlakozási és továbbjutási lehetõséget a vonattal érkezõknek. A sátoraljaújhelyi vasútállomás naponta három-három pár InterCity, illetve gyorsvonat, valamint kilenc pár személyvonat, továbbá napi 1-2 pár tehervonat forgalmát bonyolítja. Az állomást naponta mintegy 3-3,5 ezer utas veszi igénybe. Elég gyérnek mondható az állomásról induló és ide érkezõ magyar–szlovák kishatárforgalmi vonatok forgalma. B. J.
KÖZÚT
2004. április 21.
Kravtex autóbuszokat vásárolnak a Volán-társaságok
Egyre sikeresebb a gyõri CREDO busz A Kravtex Kft. Gyõrben gyártott CREDO LC11H típusú szóló, egyenként 30,6 millió forintba kerülõ autóbuszából 24 Volán-társaság összesen ötven darabot kíván vásárolni elõvárosi közlekedés szándékával. A nettó 1,53 milliárd forintos megbízást nyílt közbeszerzési tenderen – amelyen a gyõri cégen kívül pályázott magyar NABI Rt. és a török MAN Türkiye A.S. is – nyerte el a társaság, mely joggal bizakodhat további megrendelésekben, mivel a Volán cégek várhatóan 30 százalékkal növelik igényüket. A Kravtex Kft. 1999-ben jelent meg elõször saját gyártmányú autóbuszaival a piacon. Ezek alacsony árfekvésük és kis fogyasztásuk révén gyorsan kedveltté váltak és egyre gyakoribb megrendeléseket eredményeztek. A vállalat 4 év alatt 90 városi, elõvárosi és távolsági CREDO típusú autóbuszt gyártott a közlekedési társaságok megrendelésére. A gyõri üzem az elmúlt évben az Automobil 2003 – Budapesti Nemzetközi Autószalon szakkiállításon bemutatott autóbusza, a CREDO LC11H az eddig gyártott típusoknál nagyobb és technikai szempontból lényegesen korszerûbb. Ráadásul a 45 utas szállítására alkalmas légkondicionált busz a hasonló kategóriájú európai jármûveknél mintegy 25 százalékkal olcsóbb. Az ez év szeptember végi szállítási határidõ rövidsége miatt a pályázat megjelenését követõen a vállalat 30 autóbusz gyártás-elõkészítését már meg is kezdte. A CREDO buszok döntõen magyarországi beszállítók által gyártott részegységekbõl készülnek. Az önhordó szekrényvázat a KÜHNE, a futómûveket a RÁBA Rt., a motort az IVECO, a futómû, illetve a felfüggesztés gömbcsuklóit a SEM-
PERFORM Kft., a padlókárpitot és a mûbõr bevonatot a GRABO Kft., a sebességváltókat pedig az egri ZF Kft. gyártja – de a szervokormánymû, a légrugók, a fékszerelvények, az autóbuszüvegek is hazai gyártmányúak. A kisebb nagyságrendû külföldi beszállítói hányad viszont esetenként jelentõs is lehet. A jármû gyártói alvállalkozója, a csehországi SOR Libchavy spol. s.r.l. például több mint 10 százalékos értékben járul hozzá a minõségi színvonal emeléséhez. A gyõri székhelyû, magyar magántulajdonban lévõ, 800 fõt foglalkoztató Kravtex cégcsoport tavalyi árbevétele meghaladta az 5 milliárd forintot. (A vállalatcsoport tulajdonában van egyébként a 100 éves KÜHNE Mezõgazdasági Gépgyár is, ahol a CREDO autóbuszok készülnek.) A most megrendelõként fellépõ 24 Volán-társaság együttesen 3157 település közösségi közlekedési igényét elégíti ki részben vagy kizárólagosan – autóbuszaik évente mintegy 1,3 milliárd utast szállítanak. A napi használat során amortizálódott jármûparkból évente átlagosan 550600 darabot cserélnek új vagy felújított kocsira. A buszok átlagos életkora 11 év, ami lényegesen meghaladja az uniós átlag 5-6 évét. G. Sz. L.
Támad a NABI Hiába nyerte meg a gyõri Kravtex Kft. a Volán-társaságoknak szállítandó elõvárosi buszokra vonatkozó 1,5 milliárd forintos tendert, szerzõdést még nem köthet, mert a NABI Rt. megtámadta az eredményt, és a közbeszerzési döntõbizottsághoz fordult jogorvoslatért. A testület felfüggesztette a szerzõdéskötést, és április 21-ei idõponttal tárgyalást tûzött ki.
A VOLÁN EGYESÜLÉS HÍREI Elvetett áfakérés. Megérkezett a válasz az e témában tájékoztatást kérõ, illetve az említett díjak általános forgalmi adójának levonhatóságát szorgalmazó levelünkre a Pénzügyminisztériumtól. Az Országgyûlés elutasította azt a képviselõi módosító indítványt, amely a levonást lehetõvé tette volna a haszongépjármûvek által igénybe vett, végsõ fogyasztásnak semmiképpen nem minõsíthetõ szolgáltatásoknál. Így az általános forgalmi adóról szóló törvényt a csatlakozástól, 2004. május 1-jétõl módosító 2004. évi IX. törvény sajnos fenntartja az eddigi korlátozást. A PM válaszlevelébõl kitûnik, hogy az intézkedés legalább versenyhátrányt nem okoz a magyar árufuvarozóknak és személyszállítóknak, mert a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak adható áfavisszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) kormányrendelet 2. §-a alapján a külföldi adóalanyokat az adóvisszaigénylési jog csak olyan mértékben illeti meg, mint a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokat. Elismerés. Március 17-én a miskolci Vigadóban sajtótájékoztatóval egybekötött fogadáson, ünnepélyes keretek között vette át a Borsod Volán Rt. az ISO 9001:2000 és az ISO 14001:1996 szabványok szerint kialakított Egységes Minõség- és Környezetközpontú Irányítási Rendszer mûködését tanúsító okmányokat. Sárközi György vezérigazgató ünnepi beszédében szólt a tavalyi munkáról és az idei tervekrõl. Ebben az évben 1371,1 millió forint értékben 29 új autóbusz vásárlását tervezik, több állomáson kiépítik az elektronikus utastájékoztatást, növelik az utazás kényelmét és nagyobb figyelmet fordítanak a közvetlen – átszállás nélküli – utazásra, és tovább csökkentik a környezetszennyezést.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Számítógépes vizsgáztatás Szabolcsban
Folyamatos fejlesztéssel a balesetmentes közlekedésért A közlekedõ ember, a jármû és a közút hármas egységében a legfõbb cél a közlekedési balesetek csökkentése – hangsúlyozta Szebényi Márta (képünkön), a Közlekedési Fõfelügyelet (KFF) fõigazgató-helyettese a közelmúltban Nyíregyházán, ahol az Egységes Közlekedési Hatóság megyei értekezletét követõ tájékoztatón bejelentették, hogy Budapest, valamint Pest és Komárom-Esztergom megyék mellett heteken belül Szabolcs-Szatmár-Bereg gépjármûvezetõ-tanulói is számítógépes vizsgáztatás keretében bizonyíthatják alkalmasságukat. Egyéb szempontokon túl a megyei közlekedési felügyelet eddigi tevékenységét is minõsíti az a tény, hogy az elsõk között kaptak jogot az itteni felügyeleti dolgozók a számítógépes vizsgáztatás bevezetésére – szögezte le Szebényi Márta, aki elismerõen nyilatkozott megyei munkatársai tevékenységérõl, mondván: már az év kezdetén érzékelhetõ volt, hogy az elmúlt évinél is feszesebb munkatempót diktálnak a megnövekedett követelmények. Ezzel együtt viszont szép eredményekrõl is számot adott a mintegy 100 fõs megyei kollektíva. Gyorsulás-lassulásmérõvel, lengéscsillapító- és tachográf-ellenõrzõ berendezéssel gazdagodott a nyíregyházi állomás, és folyik annak a Saxon mobil mérõállomásnak a fel-
újítása is, amelybõl összesen 5 darab van az országban. Ezek lényegesen javítják a munkafeltételeket és az ellenõrzések színvonalát. Tavaly valamelyest csökkent az összes vizsgált jármû darabszáma, amely így 66 805 volt. A korábbinál viszont több, összesen 17 262 jármûvet vizsgáztattak saját kötelékben. Tavaly 75 198 jármû környezetvédelmi felülvizsgálatát végezték el, míg 16 229 jármûvet vizsgáltak meg a közúti ellenõrzések alkalmával. Ezek közül több mint 19 százalék nem felelt meg a követelményeknek. Jelentõs, 26 százalékos növekedést értek el a képzésfelügyeleti,
vizsgáztatási és utánképzési szakág területén, melynek eredményeként közel 50 ezer vizsgaesemény történt. Az emelkedéshez viszont az is hozzájárult, hogy a B kategóriás forgalmi vizsgán minden második vizsga sikertelen volt – jegyezte meg Szebényi Márta, aki elmondta azt is, hogy 2003-ban 9042 vizsgaigazolványt adtak ki. Utánképzésre 31 százalékkal jelentkeztek többen, miközben sajnos, tovább nõtt a viszszaesõk száma. Javultak a személyi feltételek is, mivel az autósiskolák a korábbinál több szakoktatót foglalkoztattak, s arról tájékoztattak munkatársaim, hogy a számítógépes vizsgáztatás bevezetésére felkészültek – tért ezután a leghangsúlyosabb területre a fõigazgató-helyettes asszony, utalva egyúttal arra, hogy rendkívül jelentõsnek tartja a hatósági tevékenység technológiai feltételrendszerének modernizációját. A számítógépes képzés és vizsgáztatás másfél évig még a hagyományos tesztlapok alapján történik, de azt követõen áttérnek az életszerûbb, az informatika lehetõségeit eredményesebben kihasználó program alkalmazására, amely egyúttal az ügyviteli munkát is leegyszerûsíti majd. Szebényi Márta reméli, hogy a kezdeti tapasztalatokat is felhasználva – az uniós követelményekhez történõ felzárkózás szándékának újabb jeleként – az év közepén az egész országban bevezetik a számítógépes tesztrendszer alkalmazását. G. Szûcs László
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A beruházások ösztönzésével a versenyképesség növeléséért
Kiállítás a Közlekedési Múzeumban
Csettegõk szépe Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeumban, 2004. április 13-án mutatta be a mûalkotásnak is beillõ, modern gépmûvészetet megtestesítõ legszebb ,,csettegõt” az újságíróknak és a látogatóknak. A konstruktív párbeszéd terei program keretében arra tesz kísérletet a GKM, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterre bízott közügyekrõl köztereken valódi vitát tudjon kezdeményezni. A szobi kistérségben meghirdetett programra érkezett munkák közül a zsûri egyhangúlag Koronczi Endre képzõmûvész ,,Csettegõ Szépségverseny” címû projektjét ítélte a legjobbnak. Ennek fõdíját Czibulya Zoltán (Ipolytölgyes) kapta, akinek a csettegõje 2004. április 13-a és május 2-a között tekinthetõ meg a budapesti múzeum kiállításán. A GKM a konstruktív párbeszéd terei programja keretében újra fel szeretné fedezni azokat a köztereket, ahol közügyekrõl lehet vitatkozni a lakosok és a kormányzat között, új partneri viszony kialakításának módszereivel. A program keretében a GKM olyan pályázatot írt ki mûvészek és a civil szféra számára, amelyek köztereken a mûvészet speciális eszközeivel tesznek újfajta módon láthatóvá, megvitathatóvá egyes közügyeket. Ez a pályázat egyben az elsõ olyan köztéri mûvészeti (public art) pályázat Magyarországon, ahol a közügyek gyakorlati megoldásának irányába történõ visszacsatolás a pályázati projekt értékelésének elsõdleges szempontját jelenti. A szobi kistérségre érkezett munkák közül a bizottság egyhangúan Koronczi Endre képzõmûvész “Csettegõ Szépségverseny” címû projektjét ítélte a legjobbnak. A csettegõket, ezeket a házilagos készítésû munkagépeket a témájául választó pályázat – a térség képviselõje, és a térséget ismerõ zsûritagok szerint – olyan tematika, amit a helyi emberek teljesen a magukénak éreznek. Csettegõk nem mindenhol vannak az országban, és ezen a hegyes vidéken különlegesen érdekes megnyilvánulásai a népi „kutatás+fejlesztés” erõfeszítéseknek. A projekt elsõsorban a kis- és középvállalkozások, az innováció és a közlekedés témaköréhez kapcsolható. Az esemény fókuszában olyan mikro- és kisvállalkozók állnak, akik halmo-
2004. április 21.
zottan hátrányos helyzetükbõl helyi leleménnyel igyekeznek kitörni. A csettegõk olyan sokfunkciós eszközök (kistraktor, kisteherautó, permetezõgép, vontató, targonca stb. funkciókat egyedien kialakítva), amelyek minden sorozatban gyártott eszköznél olcsóbban, lényegében leselejtezett alkatrészekbõl készülnek. Az elõzetes kutatások szerint különösen a Börzsönyben a nehéz terepviszonyok miatt több, akár szabadalmaztatható mûszaki megoldást alakítottak ki a falusi emberek. A csettegõk témája alkalmas arra, hogy a ,,segélyt az önsegélyhez” elv alapján olyan gazdálkodókkal cseréljünk eszmét, akik a legnehezebb helyzetben sem adják fel a reményt, és önmagukat a hajuknál fogva húzzák ki a nehézségbõl. A kapcsolódó kistérségi rendezvény 2003. november 22-én volt Nagybörzsönyben, a falu határában álló Szent István templom melletti vásártéren. A Nagybörzsönybõl, Szobról, Vámosmikoláról, Ipolytölgyesrõl, Diósjenõrõl érkezõ csettegõket egy, a képzõmûvész javaslata alapján felkért 5 fõs zsûri bírálta. A zsûritagok eltérõ esztétikai, technikai, funkcionális szempontok szerint értékelték a felsorakozott házilag készített nagyon változatos formát öltõ csettegõket. A fõdíjat a zsûri döntése alapján Czibulya Zoltán (Ipolytölgyes) kapta, akinek a csettegõje tekinthetõ meg 2004. április 13-a és május 2-a között a budapesti Közlekedési Múzeumban egy idõszaki kiállítás keretében. n
Újabb Samsung-üzem Gödön Az ország versenyképességének javítása érdekében alapvetõ célunk a gazdaság, s ezen belül az ipar export- és beruházás-vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára állítása. Ezzel szoros egységben pedig az infrastruktúra-fejlesztés, a hatékonyan mûködõ logisztikai centrumok hálózatának országos kiépítése. S hogy jó úton járunk, arra kiváló példa ez a hely – jelentette ki Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter április 1-jén, a Samsung Digital Interface Hungary Rt. (SDIHU) gödi gyára új üzemének beindítása alkalmával.
Az új, immár második üzem termelésének jelképes beindítása végett Gödre érkezett Csillag Istvánt vendéglátója, Tea Sik Park, az SDIHU elnöke arról tájékoztatta, hogy a délkoreai székhelyû multinacionális vállalat elkötelezett Magyarország iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1989-es érkezésük óta – a legutóbbi gödi fejlesztés nélkül – már közel 23 milliárd forintot ruháztak be hazánkban, s az alkalmazottaik száma 3000 fõ. Mindezt figyelembe véve a múlt hónapban a cég a magyar kormánytól a közép-magyarországi régió legnagyobb beruházója címet nyerte el. A Samsung legjelentõsebb érdekeltsége Magyarországon az SDIHU jászfényszarui, szigetszentmiklósi és gödi gyárai. Ez utóbbinak most átadott új üzeme kereken egy év alatt készült el 75 millió eurós keretösszegbõl. Költségtakarékos gyártósora 7 világszín-
vonalú technológiai rendszer mûködtetésére alkalmas. Az új üzemcsarnokban 500 fõ dolgozik – jórészt helybeliek. A társaság számításai szerint a beruházás másfél év alatt térül meg – húzta alá Tea Sik Park. A nagyfokú hazai technikai fejlettségi színvonalat mutatja, hogy Magyarországon a hozzáadott érték részaránya magas – a high-tech jellegû termékeknél az exportban eléri a 60 százalékot. Csehország például e téren még csak 40 százaléknál tart – mondta Csillag István, aki a gödi gyárat e téren kiváló példaként említette. A Samsung 2003-ban 90 millió euró értékben exportált Magyarországról. Ez a mennyiség a most munkáját megkezdõ új üzem jóvoltából az idén megkétszerezõdhet, s így a külkereskedelmi mérleg eredményének javításával az ország számára már az elsõ naptól kezdve közvetlen hasznot hozhat – miközben több mint 100 beszállító magyar vál-
Kilenc megye – tíz repülõtér
Reptérfejlesztések országszerte A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetõi, beruházói információs rendszere, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos szakmai-irányítói feladatai segítségével minden lehetséges módon támogatja és segíti a légi közlekedési infrastruktúra – ezen belül a repülõterek – fejlesztését. A nyugat-európai gazdasági életben fontos szerepet betöltõ regionális légiforgalmi szolgáltatás, és az ehhez szükséges regionális repülõtér-hálózat Magyarországon még kialakulóban van, ugyanakkor a regionális repülõterek fejlesztése a hátrányos helyzetû területek felzárkóztatása szempontjából is alapvetõ fontosságú, hiszen a regionális repülõterek szûkebbtágabb környezetükben az ipar, a mezõgazdaság, a kereskedelem és a turizmus fejlõdéséhez egyaránt hozzájárulnak. A fejlesztések elsõsorban a repülõtéri szolgáltatások színvonalának emelésére és infrastrukturális beruházásokra összpontosulnak, amelyek a repülõtereken a szilárd burkolatú futópálya építését, kulturált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve vasúti kapcsolat kiépítését foglalja magába. A tervezett infrastrukturális és technikai fejlesztések megvalósításával a repülõterek magas színvonalú szolgáltatások nyújtására lesznek képesek, amely alapfeltétele a további forgalomnövekedésnek, biztosítva a gazdaságos és hosszú távú üzemeltetést. A repülõterek fejlesztésével párhuzamosan lehetõség nyílik logisztikai központok, ipari parkok kiépítésére, amely így megfelelõ légi szállítási háttér kialakítását teszi lehetõvé. A
repülõtéri fejlesztések két módon valósulhatnak meg. Az egyik csoportba azon repülõterek fejlesztése tartozik, amelyek az egész nemzetgazdaság számára fontosak. Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint 2-300 kilométerenként szükséges, elsõsorban az adott régió kiszolgálását végzõ repülõtér-hálózat kiépítése, amelyek fejlesztéséhez, mûködtetéséhez központi források bevonása szükséges (Ferihegy, Sármellék, Debrecen). A másik csoportba a szûkebb területek, helyi érdekek kiszolgálása érdekében mûködtetett repülõterek tartoznak. Ezek fejlesztését és mûködtetését teljes egészében saját forrásból (önkormányzati, kistérségi, vállalkozói) kell megvalósítani. Mivel a regionális repülõterek alaptevékenysége – legalábbis a több évre kiterjedõ „bevezetési” idõszakban – nem nyereséges, a fejlesztés és az üzemeltetés finanszírozása a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak nehézségeket okozhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért a repülõterek fejlesztéséhez szükséges lehetõségek felkutatásában segítséget nyújt az önkormányzatok részére, és szerepet vállal az ilyen irányú tevékenységek koordinálásában. Nemzetközi kereskedelmi repülõtereink (Budapest-Ferihegy, Debrecen és Sármellék) fejlesztése mellett nagyon fontos még GyõrPér, Pécs-Pogány, Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs, Fertõszentmiklós, Miskolc, valamint Siófok-Kiliti repülõterének a regionális légi forgalomba való bekapcsolása is. Ezen repülõterek esetében komplex haszno-
sítás valósítható meg és mind logisztikai, mind turisztikai szempontból jelentõs forgalomra számíthatnak. Eseti vagy ideiglenes határnyitással a nemzetközi forgalomba is bekapcsolhatóak. A debreceni repülõtéren – Debrecen Megyei Jogú Város finanszírozásában – több százmillió forint értékû beruházás keretében befejezõdött a mûszerleszállító rendszer és a hozzá tartozó fénytechnika telepítése. Megtörtént az üzembe helyezés, biztosítva az éjszakai és korlátozott idõjárási körülmények közötti biztonságos le- és felszállást. Az év elsõ felében várható az utasforgalmi épület és az irányítótorony rekonstrukciójának befejezése. Sármelléken a legszükségesebb fejlesztések megvalósítására a 2004. évi költségvetés – az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló elõirányzat zárolások keretében történt intézkedések után – 300 millió Ft támogatás biztosított. Ebbõl elsõsorban a légiközlekedés biztonságát és a légiközlekedés védelmét szolgáló beruházásokat kell megvalósítani (bevezetõ fénysor, mûszeres leszállító rendszer, kerítés) Debrecen és Sármellék repülõterének a nemzetközi kereskedelmi repülõterekre vonatkozó standardoknak megfelelõ szolgáltatások biztosításához további – nagy összegû – infrastrukturális és technikai fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek megvalósulásához pályázati források biztosítása, közvetlen állami szerepvállalás szükséges. Gyõr-Pér nyilvános repülõtér fejlesztése, korszerûsítése példaértékû. A mintegy 4 millió
lalkozást is megrendeléshez, s ez által kiszámítható, tervezhetõ folyamatos munkához juttat. S az sem mellékes, hogy a félezer új dolgozó alkalmazásával Gödön szinte a nullára csökkent a munkanélküliségi mutató – szögezte le a szakminiszter. Az ország versenyképességének javítása érdekében a gazdasági és közlekedési tárca beruházás- és befektetõpolitikát valósít meg – folytatta Csillag István, majd kijelentette: a modernizáció és az innováció kiterjesztésével, az iparpolitika javításával, valamint a versenyképességi stratégia kidolgozásával és következetes alkalmazásával megteremtjük a kiugró termelékenységnövekedés alapjait. Támogatjuk az innovatív, fejlett technológiát alkalmazó, a munkaerõt és a helyi fejlesztést is igénylõ mûködõtõke-befektetések révén megvalósuló kapacitásbõvítést – hangsúlyozta. A kedvezõ befektetõi döntésekben kivételes szerepet játszik a kiválasztott telephely(ek) megközelíthetõségének és elérhetõségének, az utaknak és vasutaknak a minõsége, valamint a korszerû, teljeskörûen közmûvesített infrastruktúra-centrumok kiépítettsége. S hogy az országon belüli regionális egyenlõtlenségeket minél gyorsabb ütemben tudjuk csökkenteni, az 1156/200. számú Kormányhatározat – közismert nevén a SMART Hungary – szellemében kell munkálkodni. Ki kell építeni – egyebek között – Magyarország beszállítói hálózatát, szükség szerint klasztereket létrehozni, regionális vállalati irányító központokat, úgynevezett ,,szolgáltató centrumokat” kialakítani. Végül, de nem utolsó sorban a logisztikai központok és az ipari parkok minõségi szolgáltatásainak fejlesztését még hangsúlyozottabban kell támogatni – zárta gondolatait Csillag István. G. Szûcs László
euró (közel 10,3 milliárd forint) értékû beruházás a PHARE, az AUDI Motor Hungária Kft., valamint helyi és regionális források bevonásával valósult meg. Taszár közös felhasználású katonai-polgári repülõterén a közelmúltban megtörtént a polgári terminál mûszaki átadása és rövidesen várható a szilárd burkolatú futópályát összekötõ gurulóút és a háromgépes állóhely (térbeton) átadása is. Pécs-Pogány repülõtéren novemberben adták át a szilárd burkolatú pályát és a forgalmi elõteret. Békéscsabán a Széchenyi Terv (300 millió Ft) és helyi források felhasználásával befejezõdött mintegy 500 millió Ft értékben a forgalmi épület és a torony felújítása, átalakítása. A Zalaegerszeg-Andráshida repülõtér fejlesztésére a közelmúltban jelentkezett a Flextronics International Kft. A tulajdonos Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályoknak megfelelõ fejlesztési kérelmét benyújtotta a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz, amellyel kapcsolatos hatósági eljárás sikeresen befejezõdött. A Kecskeméthez közeli Jakabszállás nem nyilvános repülõtér teljesen magánbefektetõk által megvalósuló fejlesztéséhez a kormány elõzetes egyetértését a 2004. január 21-i kormányülésen megadta, így lehetõvé vált az eddig elkészült beruházások használatbavétele és a fejlesztés folytatása. A börgöndi repülõtér 2001 novemberében került az önkormányzat tulajdonába. Jelenleg az Albatrosz Repülõ Egyesület az üzembentartója. Elsõsorban sport- és kiképzési célú repülések folynak a repülõtéren. Több befektetõ – legutóbb a Wiggins Ltd. – jelezte már érdeklõdését a repülõtér fejlesztésére. n
HAJÓZÁS
2004. április 21.
Mahart Passnave Kft.: tavaly 216 millió forintos nyereség
Az idén 260 millió forint a cél
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Magyar hajók kabotázsforgalma is lehetséges a Rajnán
A Mahart Passnave Személyhajózási Kft. 2004-ben 2 milliárd forint árbevételt, és 260 millió forintnyi, adózás elõtti nyereséget tervez – mondta Horváth Emil, a társaság ügyvezetõ igazgatója a Magyar Közlekedésnek.
Magyarország európai uniós csatlakozását követõen a hazai folyami fuvarozók – hozzájutva a rajnai státushoz – rajnai (francia, német, holland) kikötõk között is vállalhatnak majd kabotázs áruszállítást. De ez – legalábbis egyelõre – jobbára csak elvi lehetõség.
Az idén 10 éves, 368 millió forint jegyzett tõkéjû Mahart Passnave Személyhajózási Kft. 51 százalékban a Mahart Rt., 33 százalékban a Masped Rt., 10 százalékban az MM Üzemviteli Kft., 6 százalékban pedig a Munkavállalói Kft. tulajdonában van. A cég 21 séta- és 9 szárnyashajóval vesz részt a folyami személyszállításban – elsõsorban a Dunán, illetve a Tiszán. A társaság tavaly 216 millió forintos adózás elõtti eredményt ért el, ami 100 millióval volt több, mint 2002-ben. Az 1,97 milliárd forintos árbevétel ugyanakkor 50 millióval haladta meg az egy évvel korábbit. Az idén a Mahart tulajdonrészét privatizációs pályázaton várhatóan értékesítik. Az ügyvezetõ igazgató kívánatosnak tartaná, ha magyar szakmai befektetõ venné meg a cég 51 százalékát, így nemzeti tulajdonban maradhatna belvízi folyami személyszállítás és a kikötõi üzemeltetés. A Passnave tavaly összesen 210 millió forintot fordított beruházásra, fejlesztésre. Az EU-csatlakozásra, és a versenypiacra való felkészülés jegyében 12 darab, legalább 250 fõs befogadóképességû hajót EU-kon-
A hazai, mintegy 180 ezer tonnás folyami szállítókapacitásból egyelõre csupán alig 20 ezer tonnát képvisel az olyan önjáró, illetve külön uszállyal is ellátott toló-önjáró hajó, amely eleget tesz a rajnai elõírásoknak. Viszont rajnai üzemképességi bizonyítvány nélkül még a Duna–Majna-csatornában sem lehet közlekedni – vélekedik Bencsik Attila, a Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft. igazgatója. Az esetlegesen alkalmas szállítói kapacitás ellenére sincs azonnal lehetõség a többletfuvarra. Szinte lehetetlen ugyanis versenyezni a fuvardíjak terén például az államilag támogatott, családi alapon mûködtetett, a magyarokénál akár 8-18 százalékkal olcsóbb holland és német fuvarozókkal. E mellett feltétlenül szükséges a rajnai fuvarozáshoz a legalább EU-szintû minõségi szolgáltatás, no és persze a kereskedelmi kapcsolat, amelyet hazánkfiainak – nem kis idõ és energia ráfordításával – még ki kell építeniük. A Fluvius azonban – a vezérigazgató szerint – kedvezõ helyzetben van, mert a mûszaki és minõségi feltételeknek már megfelelõ, az EUban bérelt hajók mellett három saját, rajnai papírokkal is rendelkezõ önjáró, illetve toló-önjáró hajót (ebbõl kettõt német lobogó alatt) is üzemeltetnek. Sõt: újabb toló-önjáró hajót vásárolnak, mert a darabos és ömlesztett száraz árut fuvarozó cég már az idén jelentõs forgalombõvülést vár – feltéve persze, hogy nem ismétlõdik meg a tavalyi rendkívül alacsony vízállás a Dunán és a Rajnán, ami miatt hosszabb ideig csak 40-60 százalékos terheléssel közlekedhettek a hajók.
form hajómotorral látnak el. Ebbõl tavaly 4 hajót újítottak fel, összesen 130 millió forintért. A cég emellett 40 millió forintot költött egy 400 tonna teherbírású kõszállító uszály üzemanyag-szállítóvá történõ átalakítására – a munka befejezésére az idén további 20 milliót szánnak. Az átalakított hajó látja majd el a cég folyami hajóit üzemanyaggal. A 2006-ban megnyíló esztergomi új nemzetközi hajóállomás elõkészítésére, tervdokumentációinak elkészítésére tavaly 40 millió forintot költöttek. Szintén a múlt év krónikájához tartozik, hogy – jelentõs beruházásként – egy 11 éves, 102 személyes holland szárnyashajót vásároltak. A 60 millió forintos vételárat a Masped Capital finanszírozta meg – a Passnave Kft. ettõl a cégtõl lízingeli a hajót, amely három év után kerül a személyhajózási kft. tulajdonába. A Sólyom III. új szárnyashajó Budapest–Bécs között, menetrend szerinti járaton közlekedik majd –, valamint igény szerint a belföldi charterjáratokon. A Passnave az idén beruházásokra a tervek szerint 240 millió forintot fordít. Ebbõl 125 millióért újabb öt
hajó motorját teszik EU-konformmá, 100 millió forintot költenek az esztergomi új hajóállomás partrendezésére és a kikötõ kialakítására, s – ahogy már említettük – 20 millióért befejezik az üzemanyag-szállító hajó átalakítását. A társaság idei tervei között szerepel az elsõ magyar kabinos szállodahajó megvásárlása és üzembe állítása, ami a Dunán és a Tiszán közlekedik majd. Errõl azonban még tárgyalnak – elsõsorban a mintegy egymilliárd forintos hajó vásárlási és üzemeltetési konstrukciója a kérdéses. n
A legnagyobb hazai folyami fuvarozó, a Mahart Duna-Cargo Kft. ügyvezetõ igazgatója, Litvai János szerint sem szabad túlértékelni a rajnai kabotázspiac megnyílását. Nem elsõsorban a megfelelõ hajópark hiánya (a mûszaki fejlesztés nem áthidalhatatlan probléma), hanem az ottani kiélezett verseny miatt. Fõleg a holland konkurencia nagyon erõs. A rajnai státus mindazonáltal segíthet abban, hogy például a rotterdami várakozási idõket hatékonyabban használják ki, és ezzel javítsák jövedelmezõségüket a magyar folyami hajók. A Duna-Cargo hajóinak száma megközelíti a százat, ebbõl csak öt az önjáró, illetve toló-önjáró, és van még 8, a rajnai követelmények szerint átalakított bárka is. Ám még ezt a szûkös kapacitást sem tudták eddig maradéktalanul kihasználni a Dunán kívül. Újabb vásárlását ezért, illetetve részben a küszöbönálló privatizáció miatt sem terveznek. F. Gy.
A vízi áruszállítás alakulása (szállított áruk tömege, ezer tonna) Év
1990 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Belföldi Behozatali Kiviteli forgalom forgalom forgalom
1272 692 698 747 806 1075 1248 1461
1248 499 440 572 265 340 505 445
1126 604 738 925 866 782 897 843
Forrás: KSH
Kikötõi fejlesztések: Gyõr–Gönyû
Negyedével nagyobb forgalomra számítanak az idén
Formálódik az önálló Balatoni Régió
Önkormányzati tulajdonban a hajózási társaság? Nemzetgazdasági és térségfejlesztési szempontból egyaránt fontos lenne, hogy a Balaton környéki településekhez kerüljön a Balatoni Hajózási Rt. további 49 százalékos üzletrésze is – hangzott el április 10-én, Balatonfüred kikötõjében azon az ünnepségen, amellyel kezdetét vette a 158. balatoni hajózási évad. Az utóbbi évek során tervszerûen, dinamikusan fejlõdõ s tisztes nyereséget produkáló hajóstársaság átvételével a térségi önkormányzatok elképzelése szerint tovább formálódhatna az önálló balatoni régió. A Balaton menti önkormányzatok a Balatoni Hajózási Rt. 100 százalékos tulajdonosaivá szeretnének válni, mert ez szolgálná leginkább a térség, egy mind érzékelhetõbben formálódó régió lakóinak érdekeit – fogalmazták meg közös óhajukat az évadnyitó ünnepségre érkezett polgármesterek. A Siófokról Balatonfüredre érkezõ elsõ hajót köszöntõ látványos rendezvényen Bóka István füredi polgármester, országgyûlési képvi-
selõ, a Balatoni Szövetség elnöke hangsúlyozta: már az is jelentõsen segíti a települések régiós elképzeléseinek valóra váltását, hogy a hajóstársaság 51 százaléknyi üzletrészét 22 tóparti önkormányzat birtokolja. A kisebbik hányad átvétele esetén pedig a térség összehangolt, tervszerû fejlesztése érdekében, jó gazda módjára hasznosítanák a részvénytársaságot – fûzte hozzá Balázs Árpád, Siófok polgármestere. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója az ünnepséget követõen a Magyar Közlekedésnek elmondta: a környék polgármesterei a közelmúltban Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordultak és törvény biztosította lehetõségeikre is hivatkozva, kérték, hogy vagy kapják meg térítésmentesen a 3,5 milliárd forint jegyzett tõkéjû társaság még állami kézben lévõ tulajdonrészét, illetve, ha ez nem lehetséges, az értékesítésnél érvényesíthessenek elõvásárlási jogot. A Balatoni Hajózási Rt. tavaly az elõzõnél 1 százalékkal több, közel
1,8 milliárdos árbevételt, illetve 58 millió forintos adózás elõtti eredményt produkált. Az idén pedig – óvatos optimizmussal – 1,7 milliárdos árbevétel mellett 70 millió forintos eredményt terveznek. A részeredményeket elemezve a vezérigazgató kiemelkedõnek nevezte a társaság 22 vitorlás kikötõbõl álló hálózatának teljesítményét – ez az üzletág ugyanis egy év alatt 17 százalékkal magasabb árbevételt termelt. A tervszerû, racionális fejlesztéseket részletezve Horváth Gyula kiemelte, hogy az elmúlt évben többek között megújult Balatonfüred kikötõje, korszerûsítették a Fonyód motorost és vitorlás-klubházat építettek Siófokon. Idén tavasszal pedig – természetesen számos más fejlesztés mellett – átadják Keszthelyen a 240 vitorlást befogadó kikötõt. Az õsszel megkezdik és várhatóan jövõre át is adják Balatonszemesen a 370 vitorlásnak helyet adó új kikötõt. G. Szûcs László
Ha minden a tervek szerint halad, jövõre megkezdõdhet azt a 10 kilométer hosszú vasúti iparvágány kiépítése, amely a jelenleg csak közúti kapcsolattal rendelkezõ Gyõr–Gönyû kikötõ újabb logisztikai kapcsolatát jelenti – írja a Világgazdaság. A beruházás megvalósítása mintegy 11 milliárd forintot emészt majd fel. Az iparvágány kiépítésének idejére a kikötõn belül is elkészül a vasúti kapcsolat – és a hozzá kapcsolódó konténerterminál, ily módon a projekt megvalósulásával teljessé válhat a kikötõnél a kombinált áruszállítás. Pintér Ákos, a létesítményt üzemeltetõ Gyõr–Gönyû Kikötõ Rt. vezérigazgatója szerint a leendõ vasút nagy lendületet adhat a kikötõ fejlõdésének – olyannyira, hogy rövid idõ alatt akár meg is duplázódhat a jelenlegi áruforgalom. A beruházás jelentõségét fokozza, hogy hazánk uniós csatlakozásával az elõrejelzések szerint a kereskedelmi áruforgalom – így az export- és az import-, valamint tranzitszállítások – volumene ugrásszerûen megnõ. Mindez természetesen megköveteli olyan logisztikai központok meglétét, amelyek korszerû infrastruktúrájukkal utat engednek az áruk szabad áramlásának. A kikötõ eléggé megsínylette a tavalyi alacsony vízállást. Emiatt ugyanis az egy évvel korábbihoz képest lényegesen – 23 százalékkal – csökkent a vízi áruszállítási forgalom. Ezzel együtt a mintegy 90 százalékban mezõgazdasági, és ahhoz kapcsolódó termékeket továbbító –
elsõsorban búza-, árpa- és kukoricaexportot, illetve szója- és mûtrágyaimportot bonyolító – Gyõr–Gönyû kikötõ áruforgalma 13 százalékkal esett vissza 2002-höz képest, s öszszességében csupán 270 ezer tonna volt. Pintér Ákos szerint a hazai vízi szállítás az idén várhatóan jobb év elõtt áll. Épp ezért a kikötõ idei céljai között szerepel a szolgáltatásaik további bõvítése. A tavaly, az év végén, elsõ ütemben elkészült, 5 ezer tonna árut tárolni képes raktárt továbbfejlesztik, így abban csomagolni és zsákolni is lehet majd. A teljes beruházás mintegy 200 millió forintba kerül. A kikötõ forgalmát növelendõ azonban ezenkívül további raktárfejlesztéseket, illetve tárolókapacitásnövelést – is terveznek. Szintén az idén 300 méterrel megnövelik a kikötõ függõleges partfalának hosszát, így a jelenlegi háromhajónyi rakodóhely a duplájára növekszik. A Gyõr–Gönyû Kikötõ Rt. tavaly 270 millió forint árbevételt ért el, de az idén – nem utolsósorban a fejlesztések eredményeképpen – az idén 340 millió forint forgalommal számol. F. Gy.
Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu
Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail:
[email protected]
Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés!
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
2004. április 21.
A kiváló minõség mellett fókuszban a környezetvédelem és a munkabiztonság Magyarországon a vasúti ágazatban elsõként a Bombardier MÁV Kft. rendelkezik – ISO 9001:2000 minõségbiztosítási, – ISO 14001:1997 környezetközpontú irányítási – és OHSAS 18001:1999 egészségvédelmi és munkabiztonsági irányítási rendszerek mindegyikével.
Bombardier MÁV Kft. 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 19. Telefon: 27/542-100 Fax: 27/342-997
