Szállítmányozási Kft. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25. Telefon: 374-1400, Fax: 374-1464 E-mail:
[email protected] www.mavtranssped.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 20. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 210 Ft
2004. május 19.
Száz DAF–Schmitz Cargobull szerelvény DHL-arculattal
KRÓNIKA
A Dunán szolgál a Balatonra szánt hajó. Egyelõre a Dunán, bérhajóként üzemel a Balaton Hajózási Rt. által 2003-ban 205 millió forintért vásárolt, s azóta átalakított, 750 személyes Balaton I. motoros. A május 7-én próbajárat keretében bemutatott hajó – a jelenleginél kedvezõbb vízállásnál – a Sió-csatornán jut el eredeti rendeltetési helyére, a Balatonra Fotó: G. Szûcs László
Új trolibuszjárat Szegeden. Április 29-én volt 25 éve, hogy 1979-ben megindult a forgalom Szeged elsõ trolibuszvonalán. A negyedszázados évfordulón az Újszeged Gyermekkórház–Belvárosi híd–Széchenyi tér–Mars tér és a Bakay Nádor utca útvonalon 7-es jelzéssel új trolibuszvonalat helyeztek üzembe, melyen a járatok napközben 12, a késõ délutáni, illetve az esti órákban pedig 20 percenként közlekednek. Egy másik jubileum – a Szegedi Közlekedési Társaság 120 éves évfordulója – alkalmából pedig közlekedési konferenciát rendeznek június 4–5-én. Arnold Mihály új szerepkörben. Elsõként az új EU-tagállamok között, Magyarországon május 1-jén megalakult a párizsi székhelyû Vám- és Pénzügyi Egyeztetõ Egyesület (VPEE) új budapesti irodája, amelynek elnöke Arnold Mihály, a korábbi magyar országos vámparancsnok lett. A nonprofit egyesület célja, hogy segítse a vámmal kapcsolatos magyarországi törvények és végrehajtási rendeletek elõkészítõ munkáját. A közeljövõben a 10 új EU-tagországban is megalakulnak az egyesület helyi tagozatai. Az új elnök a VPEE feladatai közül kiemelte a vámmal kapcsolatos vitás ügyekben a tagországok, az ügyfelek, a hatóságok és ügyfelek, valamint a magánemberek és hatóságok közötti közvetítést, amely akár feleslegessé is teheti a hosszadalmas és költséges pereket. Lassan járj, tovább érsz! A hazai fejlesztésû dinamikus – úgynevezett változtatható jelzésképû – közúti táblák legújabb típusát helyezték forgalomba az egyik zalaegerszegi vasúti átjáróban. A néhány perc alatt telepíthetõ mobil közlekedési tábla egy beépített radar segítségével méri és kijelzi az átjáróhoz közeledõ autók sebességét. A rendõrök egy ideig nem fogják megbüntetni a túl gyorsan hajtó sofõröket, mert a közúti táblák kihelyezésével elsõsorban a baleset-megelõzés a céljuk. Még több kerékbilincs. Nem kizárt, hogy május végétõl az eddiginél is többen kapnak kerékbilincset szabálytalanul vagy tiltott helyen parkoló jármûvükre. A Fõvárosi Közgyûlés ugyanis azt szeretné, ha a „bilincselést” kiterjesztenék a külsõ kerületekre is. Lehetséges, hogy rövidesen újra indul a tiltott helyen parkoló autók elszállítása is, de ennek nagyobb költségvonzata miatt valószínûleg a legtöbb helyen a kerékbilincset alkalmazzák a parkolási ellenõrök. Bontják a kapukat. Az M5-ös sztrádakapuit hamarosan lebontják. Már zajlik a munka tervezése, illetve az engedélyeztetés. Az autópálya 36 kapuját minél elõbb szeretnék eltávolítani, hiszen addig a kapuknál óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. A lebontás „menetrendjét” most dolgozzák ki.
Új közúti szolgáltató: az FTL-LOG Rt. Az ötödik születésnapját ünneplõ NiTLOG Kft. az április 30-ról május elsejére virradó éjszakán egy DAF kamionnal vitte Strasbourgba, az Európa Parlamentbe a NiTHungary óriás képeslapját (Magyar Közlekedés, 2004. május 12., 1. oldal). Május 4-én pedig a Hungarotruck Kft. Cinkotai úti telephelyén bemutatkozott a fuvarpiac új szereplõje, a NiTLOG Kft. és a miskolci Mega Kft. által (50-50 százalékos részesedéssel, 20 millió forintos törzstõkével) létrehozott FTL-LOG Rt., amely száz új – DHL-arculattal megjelenõ – DAF vontatóból és a hozzá tartozó száz Schmitz Cargobull nyerges félpótkocsiból álló szerelvényt lízingel a DHL–Samsung szerzõdés kiszolgálására. Kapcsos Károly, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete–NiT-Hungary többségi tulajdonában lévõ NiTLOG Kft. ügyvezetõ igazgatója, a május 4-i ünnepélyes eseményen Gaál Zoltánnal, a miskolci Mega Kft. ügyvezetõ igazgatójával közösen – a korlátok alól felszabadult nemzetközi fuvarozási piacon új szereplõként megjelenõ FTL-LOG Rt. képviseletében vette át Czakó Lászlótól, a Hungarotruck Kft. ügyvezetõ igazgatójától a száztagúra tervezett DAF-Schmitz Cargobull flotta elsõ ütemben beérkezett 66 szerelvényét. Az eseményen jelen volt Dejczõ László, a DHL Nemzetközi és Szállítmányozó és Logisztikai Kft. ügyvezetõ igazgatója is. A fél évtizedes múltra visszatekintõ NiTLOG Kft. (a NiT-Hungary tagvállalkozásainak partnere, megrendelõje és kiszolgálója) szállítmányozással, raktározással, logisztikai részfeladatokkal és vámügynökségi
tevékenységgel foglalkozik. A felvállalt fuvarfeladatokat a szakmai érdekképviselet tagjainak kapacitásait összefogva teljesíti. Filozófiája az egyenlõ és kölcsönös elõnyök alapján történõ együttmûködés: alvállalkozóit megbecsüli, s nem törekszik azok kizsákmányolására. Az 1999-ben – pusztán szellemi munícióval – útnak indult vállalkozás évente megduplázta teljesítményét, s ma 35 fõt foglalkoztatva, több száz fuvarozónak ad munkát. Amikor tavaly a Samsung felkérésére a DHL próbafuvarozást végzett, annak egy részét (tekintettel a korábban a Danzassal létrejött együttmûködési megállapodásra) a NiTLOG Kft. színeiben NiT-Hungary tagvállalkozások végezték el – a Samsung legnagyobb megelégedésére –, alkalmazva az addigra már begyakorolt, átakasztásos fuvartechnológiát és felhasználva a NiTLOG Kft. tulajdonában lévõ, legkorszerûbb paraméterekkel rendelkezõ, 40 Kögel és Samro nyerges félpótkocsit. A Samsung–DHL szerzõdés létrejötte után meghirdetett fuvartenderen a NiTLOG Kft. ezzel a technológiával nyert projekt-megbízást.
A DHL törzsjármûpark létrehozását határozta el, DHL-arculattal, azzal a szándékkal, hogy a magyarországi feladatok mellett az európai DHL-hálózat áruinak mozgatásába is bekapcsolódik. A NiTLOG Kft. a DHL egy másik régi partnerével, a miskolci Mega Kft.-vel közösen pályázott, s nyert. Így született meg az FTL-LOG Részvénytársaság. Az FTL-LOG Rt. több jármûgyártótól kért ajánlatot, s ezek közül a DAF mûszaki paraméterei, árai és szállítási feltételei bizonyultak a legkedvezõbbnek – a CIB Lízing közremûködésével megszerzett jármûvekhez hároméves karbantartási szerzõdés is tartozik. A szerelvényeket magas fülkés, automata sebességváltós, korszerû, kényelmes DAF vontatók és a sokoldalú fuvarfeladatok teljesítésére alkalmas Schmitz Cargobull ponyvás megatrailerek alkotják. Az FTL-LOG Rt. 2004-re tervezett árbevétele 1,5 milliárd forint. Az új jármûvekhez szükséges képzett gépjármûvezetõket a piacról „szerezték”, s az autók érkezésével párhuzamosan a sofõrök is munkába álltak. Bárány Tibor
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Mélyvízben az új Alitalia-fõnök Egybõl fejest ugrott a mélyvízbe – vagyis az Alitalia megmentését célzó akciósorozat elõkészítését kezdte meg Giancarlo Cimoli, a légitársaság új vezérigazgatója. A cég az utóbbi két hét alatt legalább 45 millió eurót vesztett a sztrájkok miatt, és további, napi mintegy 1-2 milliótól esik el, ha a cégvezetés továbbra sem áll a sarkára. Márpedig erre szükség van, hiszen az Alitalia – melynek adóssága mára elérte a 600 millió eurót – az idei elsõ négy hónapban több mint 250 millió euró veszteséget halmozott fel. Cimoli szanálási tervet készít elõ, amelynek részleteit – lapzártánk idejéig – még nem tár-
ták a nyilvánosság elé. Az azonban bizonyos, hogy sok függ attól, hogy az erõs szakszervezetek elfogadják-e a mentõövet. Szakértõk szerint csakis magánbefektetõk tudnák talpra állítani a céget – s ezt a kormány is szorgalmazza. Tõkeemelésre lenne szükség, de ez – a hatalmas adósságteher miatt – akár az egymilliárd eurót is elérheti. Lapértesülések szerint a helyzetet szeretné kihasználni a német Lufthansa, melynek elnöke, Wolfgang Mayrhuber állítólag fontolgatja, hogy esetleg bekapcsolódnának a megmentõ konzorciumba – feltéve, ha megfelelõ részesedéshez jutnának az Alitaliában. n
Egységes autópályadíj 2009-tõl Legkésõbb 2009. július elsejéig be kell vezetni a 3,5 tonna feletti gépjármûvekre az egységes autópályadíjat az Európai Unió tagországaiban – errõl hozott elvi döntést az Európa Parlament és az EU Minisztereinek Tanácsa. Arról is megállapodtak, hogy az autópályadíj egységes rendszerének alkalmazásakor mikrohullámú és mûholdas (helymeghatározó) eszközöket kell használni, melyeket a tagállamoknak 2012-ig kell felszerelniük. Az Európa Parlament képviselõi megerõsítették, hogy a jövõben szigorítani kell a közúti jármûvek ellenõrzését, különös tekintettel a tehergépjármûvekre. Az ellenõrzés elsõsorban a gépjármûvezetõk munkaés pihenõidejének betartására vonatkozna. n
2004. május 19.
Fellendülés a trailerpiacon
A „mega” a mértékadó Az elcsúsztatható ponyvás oldalfalú és a nagy ûrtartalmú (mega) trailerek vezetik a Schmitz Cargobull megrendelési listáját. Cristoph Bleker, a Schmitz Cargobull e szegmensekért felelõs termékigazgatója (képünkön) – a Cargo-Bull News hasábjain – a sikert és piaci elõnyt azzal magyarázza, hogy a „mega” meghatározó terméke lett a Münsterland bázisú gyártóüzemnek. Az elsõ megatrailerek 1990–1991ben tûntek fel a Schmitz Cargobull gyártási programjában, s az utóbbi három évben a nagy befogadóképességû trailerek megrendelései már szilárd növekedési trendet mutatnak. Ennek okai pedig az autóipar folyamatosan növekedõ közúti fuvarozási igényében, a „just-in-time” szolgáltatás autógyártók beszállítóinál való elterjedésében és az Európán végigsöprõ outsourcing-hullámban keresendõk. A mega félpótkocsi rendkívül rugalmas felhasználhatóságával a szállítmányozók számára az ideális fuvarozási megoldássá vált. Az Európai Unió keleti irányú kibõvülése eredményeként további növekedés várható az „Új-Európa” or-
szágaival folytatott kereskedelemben. Ez a növekvõ áruáramlat pedig a mega méretû félpótkocsikkal szolgálható ki legjobban: a „mega” már a legismertebb kategória a frissen csatlakozott országokban is. A sima plató és a 100 köbméteres befogadóképesség együttesen mára alapkövetelménnyé vált az autóipari beszállítóknál, az általános cargo áruknál és a terjedelmes áruk fuvarozása esetében. A nagy terjedelmû áruk fuvarozására optimalizált szerelvények alkalmazása is, a maguk 120 köbméteres befogadóképességével, esetenként indokolt lehet. Bleker szerint a Schmitz Cargobull központi kompetenciája a terjedelmes áruk szegmensében elhe-
EU-forrás a DHL-nek Az Európai Unió közlekedési bizottsága mintegy 70,8 millió euróval kívánja támogatni a Deutsche Post leányvállalatát, a DHL Airways Gmbh-t. A pénzt a lipcsei repülõtér melletti logisztikai központ felépítésére szánják. A német kormány januárban kérte az illetékes bizottságot, hogy EU-s pénzzel járuljanak hozzá a beruházáshoz. Brüsszel azért is akarja támogatni az építkezést, mert az legalább 1400 új munkahelyet jelent, emellett pedig több ezer munkahelyet is megmentenének. A beruházás teljes költsége 253 millió euró.
A DHL már régóta keresi azt a helyet, ahol logisztikai központját létrehozhatná. Jelenleg a brüsszeli repülõtérnél található egy nagy elosztó telephelye, de az már zsúfolt s nem lehet bõvíteni. Az is kérdéses, hogy a hatóságok a brüsszeli repülõtéren engedélyezik-e az évi 25 ezer éjjeli le-, illetve felszállás túllépését, ami nagyban befolyásolja a logisztikai cégek tevékenységét. A lipcsei helyszín kiválasztása ideálisnak tûnik, mivel jó helyen fekszik, s teherszállító kapacitása is növelhetõ.
n
Visszaesett a Lufthansa Cargo Nehéz esztendõt tud maga mögött a Lufthansa Cargo, mivel a valutaárfolyamok kedvezõtlenül változtak, a verseny pedig – különösen Németországban – hihetetlenül erõsödött. Az atípusos tüdõgyulladásos járvány (SARS) Ázsiában vetette vissza a piacot, ráadásul a kereslet is csökkent. A forgalom a 2002-es esztendõhöz képest 8 százalékkal esett vissza és 2,16 milliárd eurót tett ki. Az adózás elõtti eredmény 15,8 millió euró volt, miközben az elõzõ évben még 582 millió eurót értek el. Az idei tervek között szerepel, hogy a Lufthansa Cargo visszaszerzi korábbi európai szerepét, a növekvõ ázsiai piacon – különösen Kínában – újabb útirányokba indít gépeket, s az EU bõvítésével az új tagországokban is jelentõs piaci részesedést szerez. n
A UPS üdvözli az EU-bõvítést Ahogy az EU megnyitja kapuit az ötödik hivatalos bõvítési folyamat során, a UPS mind a 25 tagállamban bemutatja kibõvített szolgáltatási portfolióját. A portfolió mögött egy teljes mértékben integrált szárazföldi és légi hálózat, kiváló technológia és szállítási rendszerek, valamint tapasztalt munkaerõ áll. A 10 új, EUpiacra irányuló, illetve onnan induló szolgáltatásokat bevezetve, ügyfelei számára kiemelkedõ szolgáltatásokat és teljes lefedettséget biztosít a UPS. „Üzleti szempontból megközelítve az EU bõvítését, a belõle származó legnagyobb hasznunk a növekvõ belsõ piac. Az Európai Unió 450 millió lakosával jelenleg a világ legnagyobb egységes piaca, és fejlõdõ gazdaságaival és gyorsan növõ
GDP-értékekkel a tíz új belépõ hatalmas lehetõségeket rejt a vállalkozások fejlõdése és fellendülése tekintetében. A UPS egy jól pozicionált vállalat és kész segíteni ezt a fejlõdést és fellendülést, ami realitássá válik a megrendelõk számára, függetlenül attól, hogy az új tagállamokba vagy onnan szállítanak” – mondta Thomas Gebhard, a UPS Europe üzleti fejlesztésért felelõs alelnöke, így üdvözölve az Európai Unió tagjainak május 1-jei létszámbõvülését. A UPS árbevétele egyébként az idei elsõ negyedévben 11,3, a nettó nyeresége pedig 24 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló idõszakát. Az adatok mindhárom üzleti szektorban erõs növekedést jeleznek – jelentette be Scott Davis, a UPS pénzügyi vezetõje. n
lyezkedõ mega méretû félpótkocsi, amely folyamatosan vált sorozatban gyártott termékké. A Schmitzálláspontja (egyfajta ars poeticája) szerint: A „mega” a mértékadó. A 2004-ben gyártott modelleken a vásárlók már találkozhatnak a technikai újításokkal: új, 455/40 R 22,5 gumiabroncsokkal, amelyek megengedik a nagyobb, erõsebb fékek alkalmazását. Ennek eredményeként javul a gumik kihordási élettartama, és drasztikusan növekszik a fékek szerviz-periódusa, s ezzel együtt a megatrailerek életciklusköltségeinek két elemét sikerült minimalizálni. Ide tartozik, hogy az új megatrailereket jellemzõ szegecselt és galvanizált sasszé megoldást alkalmazzák alapvetõen a tartósság és a korrózióállóság növelésére. Napjaink Schmitz Cargobull megatrailereinek biztonságát pedig az itt alkalmazott RSP (Roll Stability Program) szavatolja. Bárány Tibor
Három év múlva megduplázódhat a logisztikai ágazat forgalma
Magyarország vonzó befektetési célpont Nagy kihívás elõtt állnak a logisztikai vállalatok azután, hogy az Európai Unió tíz új tagállammal bõvült. A piac olyan jelentõs szereplõi, mint a DHL, a Schenker, az Exel már jelen vannak Kelet-Európában, de a többiek is ugrásra készen állnak, hogy profitáljanak a piac bõvülésébõl. A brit Transport Intelligence nemrég készült tanulmánya szerint a terjeszkedés szempontjából fõleg az autóipar, a fogyasztási cikkek ágazata, valamint a gyógyszer- és egészségügyi termékek területe a legfontosabb stratégiai célpont. A befektetések szempontjából pedig a legjobb lehetõségeket Lengyelország, Csehország és Magyarország kínálják. A tanulmány megállapítja, hogy a tíz új tagállam közúti áruszállítási forgalma a tavalyi esztendõben mintegy 3 milliárd eurót tett ki, de ez a szám jócskán, legalább 9 százalékkal emelkedhet idén. Emellett a legpeszszimistább elõrejelzések szerint is a logisztikai ágazat forgalma megduplázódhat 2007-re. A nyugati befektetõk számára a legkedvezõbb lehetõségeket és célpontot Lengyelország, Csehország és Magyarország kínálja, amely országok a kilencvenes években a térségben a külföldi befektetések több mint 80 százalékát vonzották. A legdinamikusabban fejlõdõ stratégiai ágazat az autóipar, a fogyasztási cikkek és a gyógyszeripari termékek piaca. Egy cseh felmérés szerint hazájuk autóalkatrész-gyártása csaknem ötmillió darabra emelkedik 2012-re. A Volkswagen, a Fiat és a General Motors erõteljesen növelte a termelést Csehországban, s az utóbbi eszten-
dõkben ennek érdekében új telephelyeket hoztak létre (egyes hírek szerint a Toyota és a Peugeot is az országba készül – a szerk.). A gépjármûpiacon szintén Csehországé a logisztikai fordítókorong szerepe a régióban, hiszen évente csaknem 410 ezer jármû gördül le a futószalagokról – ekkora mennyiséggel egyetlen új tagállam sem dicsekedhet. Csehország elsõsorban annak köszönheti gyors fejlõdését, hogy gazdasága folyamatosan erõsödik, s földrajzilag ideális helyen fekszik. Csehországból jól ki tudják elégíteni Szlovákia, Lengyelország és Magyarország gépjármûalkatrész-igényeit. A kész jármûvek terén is növelni akarják befolyásukat, noha például Magyarország fõleg nyugatról – Németországból és Olaszországból – vásárolja az autókat. A tanulmány szerint nem véletlen, hogy a kelet-közép-európai autó-összeszerelõ üzem és beszál-
lítóvállalat háromnegyede Csehországban, illetve 200 kilométeres körzetében található. Szakértõk a nagy bevásárlóközpontok további dinamikus növekedésére számítanak az új tagállamokban. Lengyelországban még csak 115 van. Ez a lakosság számához viszonyítva nem sok, ezért legalább 180 új központ megépítése várható a közeljövõben. Magyarország jobban áll ezen a téren, de ott is további bevásárlóközpontok létesítése lehetséges. A megaáruházak térhódításával veszélybe kerültek a kis üzletek, amit Magyarországon például úgy próbáltak ellensúlyozni, hogy az apró élelmiszerüzletek száma duplájára nõtt. A Tesco-, Auchan-, Interspar-láncok azonban lendületesen terjeszkednek a térségben, s áraikkal, kínálatukkal szinte lehetetlen helyzetbe hozzák a kicsiket a versenyben. A gyógyszeripari termékek ágazatát illetõen is egyre nagyobb a belsõ piacok igénye. Általában az a jellemzõ, hogy a hazai piacokon a kisebb értéket képviselõ termékeket gyártják, míg az értékesebbeket nyugatról importálják. Magyarországon a gyógyszerek 60 százalékát külföldrõl hozzák be – Lengyelországban és Csehországban még magasabb ez az arány. Csarnai Attila
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. május 19.
Az EU-tagság után megnõtt a szakmai érdeklõdés
Francia kapcsolat
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
A május elsejével uniós tagállamokká vált országokba látogat Gilles de Robien francia építésügyi, közlekedési, területfejlesztési, idegenforgalmi és tengerügyi miniszter. A párizsi kormány tagja a csatlakozás után egy héttel Budapesten tárgyalt Csillag Istvánnal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetõjével. A két miniszter, valamint a kíséretükben lévõ szakemberek áttekintették az EU 3. vasúti csomagját és a közlekedési közszolgáltatások, a közúti szociális jogszabályok betartásának ellenõrzésével kapcsolatos kérdéseket. A tárgyalásokat követõ sajtótájékoztatón elhangzott, a kétoldalú tárgyalásokra már csak azért is
szükség van, hogy egyeztessék a két kormány álláspontját a június 10–11. között sorra kerülõ EU Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács ülése elõtt. Csillag István kiemelte, hogy két vasúti nyomvonal – az egyik a Párizs–Strassbourg–Bécs–Budapest, míg a másik a Párizs–Lyon–
Fotók: Kiss Árpád
Trieszt–Ljubljna–Budapest – közös fejlesztési lehetõségeit is áttekintették. A tárgyalások során szóba került a közúti hálózat fejlesztésének terén a magántõke egyesítésének lehetõsége közpénzekkel, valamint a kivitelezésbe kölcsönösen bevonható francia, illetve magyar vállalatok esélyei. A tárgyalásokon megvitatták a repülõtér-fejlesztésbe bevonható tõkeemeléses privatizáció lehetõségeit is. A francia és a magyar közlekedési miniszter a tárgyalásokon arról is megállapodott, hogy az európai uniós szakminiszteri csúcs elõtt ebben a hónapban még egy egyeztetõ tárgyalást tartanak. R. J.
Sándor László: egy éve a Malév Rt. élén
Felszálló ágban a nemzeti légitársaság Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója, aki egy esztendeje vezeti a magyar nemzeti légitársaságot, május 7-én sajtóbeszélgetésen értékelte az elmúlt egy év történéseit, eredményeit. Sándor László már elmondhatja magáról: nem õ volt legrövidebb ideig a Malév Rt. vezérigazgatója. Szereti a reménytelen dolgokat, s a Malév vezetésének elvállalása igazi kihívást jelentett számára. Az egyesztendõs válságmenedzselési munka elsõ eredményei már látszanak: a cég túljutott a kritikus ponton, nem szûnik meg. A nemzeti légitársaság sosem volt nyereséges, adósságok garmada terhelte, a flottáját alkotó 28 gép – megmagyarázhatatlan okból – négyöt géptípuscsaládból került ki. A Malévnek egyik nagy szövetségbe sem sikerült bekerülnie. A vezetõ- és koncepcióváltások sorozata által terhelt cég mozgásterét szerzõdések halmaza – és hat reprezentatív szakszervezet – korlátozta. Ráadásul az erõsen szétesett vállalat dolgozói önbizalomhiányban szenvedtek. Az elsõ vezetõi lépés a csapatépítés volt, majd a tõkerendezés következett: az állami költségvetésbõl juttatott 10 milliárd forintból 7 már beérkezett, 3 milliárd forint a második lépcsõben várható. A cégátalakításban kettõs feladatot kellett végrehajtani: a racionalizálást, azaz jelentõs változtatások révén a költséghatékony mûködtetést megvalósítani, miközben az értékesítési oldalon is dinamizálni kellett a társaságot. Az örökség ismeretében nem volt meglepõ, hogy a 2003-as évet jelentõs veszteséggel zárta a Malév, annak ellenére, hogy a negyedik negyedévben már jelentkeztek pozitívumok az értékesítésben. Ez a növekedõ trend ma is tart: 2004 elsõ negyedévében a tervhez képest 1,5 milliárd többletbevételt értek el. Ebben része volt annak is, hogy a Ma-
lév – helytállva a versenyben – a piac növekedési üteme feletti növekedést ért el. A pozitív elemek jó alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy sikeres 2004et és 2005-öt könyvelhessen majd el a társaság – vélekedik Sándor László. Az idei esztendõre az üzemi eredményben és a pénzügyi mérlegben is a pozitív nullszaldó elérése a kitûzött cél (az elsõ negyedév adatai e tervnél idõarányosan kedvezõbbek, ami arra utal, hogy vannak tartalékok a cégben). Új konstrukciót dolgoztak ki a hosszú távú üzemeltetésre, amely megfelel a követelményeknek. Két új hosszú távú járatot indítottak el – az egyiket Kínába (repülõgép nélkül), ahová a menetrendszerû szolgáltatás augusztusban indul, s az együttmûködés egyéb területekre is kiterjed. Az összes iparági elõrejelzés azt mutatja, hogy Kína és KeletEurópa a világ két, leginkább fejlõdõ régiója: a Malév mindkettõvel foglalkozik. Csaknem egy évtized tétovasága után megszületett a döntés: a Malév Rt. a Sky Team tagja lesz – az eddigi auditok rendben zajlottak. Folyik a rendszerek egymáshoz finomítása, a közös értékesítési láncba való bekapcsolódás. Az ütemterv szerint novemberben már realizálódik a tagság. A kereskedelmi terület átalakítása is megkezdõdött. Egyszerûbb lett az árstruktúra, ami a versenyképesség üzenetét juttatja el az ügyfelekhez (az I–IV. havi eredmények biztatóak). Decemberben – néhány évvel megkésve – végre elindult a társaság weblapja. Az új értékesítési csatorna
igénybevételével már negyedmilliárd forintos árbevételt könyvelhettek el, értelmes (piacképes) áron eladott jegyekbõl (a magyarországi saját eladások 15 százaléka már az interneten történik). A projekt május végére megtérül, a beruházásba befektetett pénz visszajött és többletbevételt hoz. A szolgáltatásoknál további fejlesztések várhatóak, hiszen utazási portállá alakul a honlap. A call-center európai minõségi színvonalon mûködik. A kereskedelemben az ebusiness alkalmazása, az újragondolt értékesítési csatornák és a költségracionalizálás hozott eredményt. A reklám-marketing tevékenység is kedvezõ fogadtatásra lelt az utasok körében. A Malév Rt. elnök-vezérigazgatója nehézségekkel is szembenéz. Az egyik szakszervezettel vitában áll a vezetés, miközben néggyel már – 2005-ig szólóan, a reáljövedelmet növelõ egyezséget kötve (ahol az egymás közötti arányok is rendben vannak) – megállapodtak, s ezzel a Malév sem járt rosszul. A sikeres Malév Rt. háromezer ember közös érdeke – húzta alá végezetül Sándor László. Bárány Tibor
Salavecz János Több mint negyven esztendõvel ezelõtt kezdett dolgozni eddigi elsõ munkahelyén, a vasútnál. Eredetileg közlekedési mérnök végzettséget szerzett, majd ezt fejlesztette tovább, s a Közgazdasági Egyetemen szerzett másoddiplomát. Dolgozott az anyaggazdálkodás, könyvelés területén, majd „átnyergelt” az informatikára. Az uniós csatlakozással összefüggésben létrehozott VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ügyvezetõje a társaság megalakulása óta, ezzel egy eddig ismeretlen szervezet kialakítása, tevékenységének megszervezése és elfogadtatása lett a feladata. – A pályakapacitás-elosztáson már évek óta dolgoznak a szakemberek. Mióta folyik a munka elõkészítése? – Már amikor a csatlakozási tárgyalások folytak, s nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországnak is meg kell nyitnia a vasúti pályahálózatát, akkor alakult egy fõosztály a MÁV pályavasúti részlegén belül, amely a majdani kapacitáselosztást készítette elõ. Hivatalosan az idén – pontosabban február 25-étõl – váltunk külön társasággá, elõbb a MÁV Rt. és a GySEV Rt. tulajdonaként, majd május 1-jével kerültünk állami tulajdonba. – „Ki” most a tulajdonos, s miért volt szükség a tulajdonosváltásra, hiszen a két vasúttársaság is állami kézben van? – A tulajdonos a Kincstári Vagyonkezelõ lett egy közelmúltban hozott kormánydöntés alapján. Erre azért volt szükség, hogy a kapacitáselosztásnál még annak a látszatát is kerülni lehessen, hogy egy-egy piaci szereplõnek kedveznénk. A versenysemlegesség megköveteli, hogy egy független szervezet adjon pályahasználati lehetõséget azoknak a vasúttársaságoknak, amelyek erre igényt tartanak, még akkor is, ha a pályán az üzemeltetést és a fenntartást gyakorlatilag a MÁV és a GySEV végzi. – A társaság költségvetési szervként dolgozik majd, vagy önálló gazdálkodást folytat? – A döntés értelmében üzleti tevékenységet folytatunk, bevételeink, kiadásaink vannak, s nem a költségvetés tart el bennünket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy belföldi vasúttársaság javára – ez jelen pillanatban a MÁV és a GySEV – a teljes, tehát valamivel több mint 7500 kilométer hálózatra vonatkozik az elosztási jogosítványunk. Vagyis a teljes menetrend úgy áll össze, hogy elõbb benyújtják hozzánk az igényeket, majd ezek alapján mi szerkesztetjük meg azt. Az Európai Unió elõírásai csak a Transeuropian Network (TEN) hálózathoz tartozó vonalak – és azok 50 kilométeres rácsatlakozó része – megnyitását írja elõ, ami gyakorlatilag a hazai fõvonali hálózatnak felel meg. A derogációs megállapodás még ezt is csökkenti, mert jelenleg a TEN-hálózatba tartozó vonalak kapacitásának 20%-át vagyunk kötelesek megnyitni. – Ez azt jelenti, hogy az igényeket évente egyszer lehet leadni, amikor a menetrendek elõkészítése zajlik? – Részben igen. Az úgynevezett éves menetrendre vonatkozó igényeket 8-9 hónappal az aktuális menetrend megjelenése elõtt kell jelezni. Ekkor adjuk ki az úgynevezett vonatszámokat, megjelölve, hogy az melyik vasúttársaság vonatára érvényes. Csak figyelmeztetõleg jegyzem meg, hogy ez a menetrend nem azonos azzal, amit általánosan ismernek, ez teljesen részletes, még a szolgálati szerelvények közlekedése is benne van – természetesen az, amit elõre lehet tudni. – Mi történik akkor, ha elõre nem tervezett vonatot szeretne valaki közlekedtetni? – Erre a célra van az úgynevezett eseti kapacitásbiztosítás. Mindazon vasúttársaságok, amelyek rendelkeznek a szabályos magyar hatósági tanúsítványokkal – ezeket a külföldi vasutaknak is be kell szerezniük – és a nálunk lévõ jegyzékben szerepelnek, kérhetnek akár 24 órán belül is pályahasználati engedélyt. Az ennek alapján kiadott vonatszámmal azután a pályát üzemeltetõ szervezet – a MÁV vagy a GySEV – „leközlekedteti” a vonatot, s ennek alapján lehet majd számlázni. – A korábbiakban elég sokféle díjról lehetett hallani. Minek az alapján határozták meg a használatért fizetendõ összeget, s mekkora ez? – A szakmában már régóta ismert volt, hiszen már tavaly is alkalmaztuk a pályahasználati díjat. Igaz, akkor még csak belsõ anyagként, illetve az úgynevezett nem üzleti célú használat esetén. A díj mértékénél az elsõdleges cél az volt, hogy összehasonlítva a szomszéd országok társaságainak tarifáival, azokhoz versenyképesen, de differenciáltan igazodjon. Így például a legkurrensebb útvonalon meghatározott 600 forint/vonatkilométer éppen csak magasabb, mint a legalacsonyabb osztrák vagy német díjak. – Milyen rendszerben történik majd az elszámolás? – A pályahasználat után a számla ellenértékét – az uniós elõírásoknak megfelelõen – a pályavasutak kapják meg. A teljes költségnek azonban ez csak mintegy 85 százalékát fedezi. A kapacitáselosztó társaság úgynevezett „jutalékot” kap tevékenységéért, ami elsõsorban a mûködési költségeket fedezi, legfeljebb minimális haszonnal. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. május 19.
Hatvanmillió eurós EIB-kölcsönnel
Környezetvédelmi érdek a Ro-La fejlesztése
Újabb lépések a versenyképesség felé Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója és a kivitelezési munkákat végzõ MTM Rt. vezérigazgatója, Grafjódi István május 5-én átadta az EIB-forrás felhasználásával felújított sülysápi és tápiószecsõi vonalszakaszt és vasútállomást.
A fejlesztések ütemezésével a MÁV Rt. igyekszik megfelelni az Európai Unió elvárásainak. A vasúttársaságnak annak ellenére kell versenyképessé válnia az unió piacán, hogy forrásai évrõl évre szûkülnek. Számára a nemzetközi trendhez hasonlóan az elõvárosi és a minõségi távolsági közlekedés fejlesztése jelentheti a kitörési lehetõségeket, valamint a minõségi színvonal növekedésével versenyképes szolgáltatást kell biztosítania. A felzárkózás folyamatát szemlélteti többek között a közelmúltban átadott üllõi és vecsési vasútállomás-felújítási munkák, valamint a mostani Sülysáp–Tápiószecsõ vonalszakasz átadása. A Budapest–Újszász–Szolnok vonal az egyik legforgalmasabb vasútvonal. Elõvárosi és távolsági utasforgalmat, továbbá belföldi és nemzetközi teherforgalmat egyaránt kiszolgál. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 60 millió eurós kölcsönt nyújtott a Magyar Köztársaságnak a szakasz felújításához. A projekt keretében napjainkig átépült 58 km vá-
gány és 72 csoportkitérõ. Megvalósult a Rákos–Maglód–Sülysáp közötti felépítmények rehabilitációja, az Újszász–Szolnok vonalszakasz és az újszászi állomás felújítása, május 5-én pedig befejezõdtek a Sülysáp állomás és Sülysáp–Tápiószecsõ állomásköz rehabilitációs munkái. A mostani, mintegy 3,5 millió forint értékû beruházás során elõször sor került a nyíltvonali bal, majd jobb vágány átépítésére, mely egy idõben zajlott a Sülysáp állomás vágányzárigényes feladatainak elvégzésé-
vel. Mindennek következtében az utasok megelégedésére jelentõsen csökkent a vágányzárból adódó kellemetlen utazási napok száma. A 17 km vágányépítés mellett megtörtént a villamos felsõvezeték korszerûsítése és befejezõdött az állomási és vonali biztosítóberendezések, valamint az útátjárók fénysorompóinak közúti közlekedésbiztonságát növelõ felújítása. Ezen felül új, az esélyegyenlõség biztosítását is figyelembe vevõ burkolattal és esõbeállóval ellátott utasperonok létesültek Sülysáp állomáson és Szõlõstelep megállóhelyen. A Sülysáp állomáson elkészült gyalogos-aluljáróval nõtt az utasbiztonság, Szõlõstelep megállóhelyen a peronok biztonságos megközelítése érdekében pedig két feljárórámpa is készült a meglévõ lépcsõk mellé. A munkák eredményeként az átépített szakaszokon 8 perccel rövidült az lejutási idõ. A kivitelezési munkák tovább folytatódnak. Várhatóan 2005–2006-ban Tápiószecsõ és Újszász állomások között kerül sor a vágányrehabilitációs munkák elvégzésére, melyek befejezés után a vonali sebesség visszaállításával (120 km/óra) több mint 15 perccel csökken majd a menetidõ az említett vonalon.
n
Fotó: Bertalan János
Uniós segítség érkezhet A kombinált fuvarozás – ezen belül is a Ro-La, a kamionokat vasúton továbbító szállítási mód – helyzete az uniós csatlakozással nem lett könnyebb. A nem túl magas jövedelmezõségû szolgáltatás nem részesülhet kormányzati támogatásban – lévén, hogy azért mégis csak piaci alapon mûködik. Márpedig a nem közszolgáltatást végzõ, bár állami tulajdonban lévõ cégek sem veszteségeik pótlására, sem pedig beruházásra nem kaphatnak egyetlen fillért sem a központi költségvetésbõl május 1-je óta. Mégsem maradhat többletforrás nélkül a kombinált fuvarozás, hiszen ha nem is közvetlenül végzi a közszolgáltatást, valahol mégis össztársadalmi érdeket szolgál. Mint arról korábban már többször is írtunk, a hazai Ro-La szolgáltatást biztosító MÁV Rt. – bár erején felül igyekszik megoldani a problémát – kevés és mûszakilag is elavult eszközparkkal rendelkezik. A korábbi évekhez képest milliárdos állami támogatás helyett ebben az évben csak százmilliós nagyságrendû segítséget tudott nyújtani a költségvetés, amit sem a forráshiány, sem az uniós elõírások miatt nem lehet bõvíteni. Marad – talán egyetlen megoldásként – a különféle környezetvédelmi alapok, illetve céltámogatások rendszere. Persányi Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetõje lapunknak elmondta, hogy minden a fenntartható fejlõdést és az életminõséget javító környezetvédelmi megoldást mind a hazai, mind az Európai Unió bizonyos pályázati rendszerei támogatják. Így jelenleg is van arra pénzügyi lehetõség, hogy a kombinált fuvarozás környezetvédelmi forrásokhoz jusson.
A legnagyobb kerettel az Európai Unió strukturális alapja rendelkezik. A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programja az, ami lehetõvé teszi, hogy segítséget kapjanak a környezetbarát közlekedési megoldások. Ebben a városok elkerülõ útjainak, a kerékpárutaknak kialakítása mellett vasúti projektek is helyt kaptak. A környezetvédelmi tárca Zöldforrás pályázati rendszerében is támogatnak bizonyos környezetbarát megoldásokat. Ezek között a városi villamosított közösségi közlekedési eszközök fejlesztése mellett a városi autóbuszok környezetbarát motorokkal való ellátása is szerepel. A vasúti fejlesztésekhez szükséges állami források megkeresésére a környezetvédelmi miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal való együttmûködést tartja fontosnak. Ez a módszer járható az uniós pályázatok esetében is. A Nemzeti Fejlesztési Terv sok százmilliárd forintos kétéves programja tartalmaz olyan lehetõségeket, amelyek vasúti eszközbeszerzésekre, korszerûsítésekre használhatók. Ezek az unióból növekvõ nagyságrendben érkezõ hasonló tartalmú támogatásokkal kiegészítve lehetõvé teszik majd, hogy hazai vasúttársaság is pályázhasson környezetvédelmi célú forrásokra. R. J.
Új stílus, új rovatok, régi szakértelem
Megjelent a megújult Vezetékek Világa Tavaly decemberben még csak óvatosan reménykedett kiadónk abban, hogy a magyar vasúttechnikai szemle újjászületett. Az idei elsõ Vezetékek Világát lapozgatva viszont már végérvényesen megnyugodhatunk: valóban megújult. Egy igazi családban minden gyerekért egyformán aggódnak a szülõk. Nincs ez másként kiadónknál sem, hiszen tavaly ilyenkor igencsak féltettük egyik „csemeténket”, a Magyar Közlekedési Kiadó gondozásában megjelenõ Vezetékek Világa vasúttechnikai folyóiratot. Évtizednyi megjelenés után a régi szerkesztõgárda elköszönt a laptól és sokan az újságnak szakmai hátteret biztosító MÁV Rt.-tõl is. Egyik pillanatról a másikra a magyar vasúttechnikai szemle jövõje vált kérdésessé, mert nem volt, aki összefogta volna a kötöttpályás biztosítástechnika szakembereit, hogy a hazai piac igényeinek megfelelõ (szak)lapot megfelelõ tartalommal megtöltsék. Szerencsére ez a bizonytalanság csak pár hónapig tartott. A MÁV Rt. szakigazgatóságán olyan fiatal, vezetõ szakemberek tûntek fel, akik fontosnak tartották a Vezetékek Világa felvállalását és megújítá-
sát. Jándi Péter, a TEB új igazgatója a hagyományoknak megfelelõen elvállalta a lap fõszerkesztõi teendõit. Az újság megjelenése szempontjából kulcsfontosságú, második számú vezetõ pedig a szintén fiatal Tóth Péter lett, aki felelõs szerkesztõként összefogja a szerkesztõbizottság és a szerzõk munkáját. Elsõ, kézzel fogható munkájuk, a már említett, tavaly év végén megjelent szám már bizonyította, hogy új lendületet vett a vasútbiztonság igen tág témakörét felölelõ szaklapunk. Az idei elsõ szám pedig már a megújulás jegyeit is magán viseli. Új rovatok, a szakmát foglalkoztató legújabb témák mellett természetesen az értékek megõrzésérõl sem feledkezett meg az új szerkesztõgárda. A címlap a megszokott figyelemfelkeltõ, az adott szám témái közül a legfontosabbakat az olvasó figyelmébe ajánló maradt. Viszont az elsõ írás egy mindig aktuális, a szakmát izgató téma taglalása lesz a jövõben. Az elsõ, amolyan vitaindító cikk megírására természetesen maga a fõszerkesztõ vállalkozott. Jándi Péter „Csak egy szóra…” állítja meg az olvasót, de egy annál fontosabb szóra, hiszen a MÁV Rt.nél mûködõ állomási biztosítóberendezések elavultságát teszi szóvá.
Szintén új rovat a „Bemutatkozik a szerkesztõbizottság”. A lap szakmai hitelességét egy olyan társaság garantálta a múltban és garantálja a jövõben is, akik mind az üzleti, mind a tudományos életben a szakma elismert, sikeres tagjai. De kik õk? Milyen emberek, hogyan kerültek a szakmába, mit csinálnak, amikor nem hivatásukat mûvelik? Ez minden bizonnyal nem csak bennünket mint az újság kiadásáért felelõs „lapcsinálókat” érdekel, hanem azt az igényes szakmai olvasóközönséget is, akiknek ezt a folyóiratot készítjük. Az elsõ bemutatkozó pedig nem is lehet más, mint a szerkesztõbizottság rangidõse, Machovitsch László, a HTA Magyar Szállítási Automatizálási Kft. konzulense, tanácsadója. A többi tanulmány közül „étvágygerjesztõként” elsõ nekifutásra a „Mûholdas helymeghatározás alkalmazása a vasúttechnikában” és „Az ADSL-modemek kialakulása, mûködése, MÁV-kábeleken való alkalmazhatóságának korlátai” címet viselõket emelnénk ki. De a szakembereknek
szintén csemegét jelenthet „Az ETCSrendszer MÁV-nál való bevezetésének elsõ tapasztalatai, problémái” dolgozat elolvasása. Ha felkeltettük az érdeklõdést a Vezetékek Világa iránt, örömmel vesszük jelentkezésüket akár elõfizetõként, akár támogatóként, hirdetõként, hiszen nem titkoltan ez volt a célunk a megújult lapunk bemutatásával. Mert ahogy egyik visszatérõ szlogenünk is üzeni: Legyen lapunk állandó olvasója! F. T. I.
KÖZÚT
2004. május 19.
Metrót pótol a Volvo busz Csaknem 18 méter hosszúak és több mint 2,5 méter szélesek azok a Volvo 7700A típusú csuklós városi autóbuszok, amelyekbõl az idén a BKV Rt. ötvenet vásárol. Az elsõ hat beérkezett jármûvet május 11-én mutatta be a sajtó képviselõinek Thomas Appelsbaum, a Volvo Corporation elnökhelyettese, Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere és Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója. Az új Volvo buszok a 2-es metró felújítása idején a metrószerelvényeket váltják ki, a késõbbiekben pedig a 7-es, 7A és a 9-es vonalán közlekednek majd. A hat „úttörõt” további 44 követi még, melyek megrendelésérõl nyáron hozzák meg a végsõ döntést a Városházán.
Fotó: Bertalan János
A 105 utast befogadó (37 ülõhellyel ellátott), mozgássérültrámpával felszerelt, alacsonypadlós, széles utasterû, automata váltós, lengyel gyártmányú jármûvekben 230 lóerõs, EURO III-as Volvo motorok dolgoznak. E jármûvek a kelet-nyugati metróvonal felújítása ideje alatt metrópótló buszként közlekednek majd (egyperces követési távolsággal) a Deák tér és a Népstadion metrómegálló között. Az ugyancsak egypercenként járó 7-es busszal párban e vonalszakaszon félpercenként járnak majd a buszok. A megkötött keretszerzõdés ér-
telmében az elsõ ötven Volvo autóbuszt további jelentõs együttmûködés követi majd. E világszínvonalú buszok maximálisan megfelelnek a BKV Rt. által támasztott speciális igényeknek is (például szellõzõberendezéssel szerelt utastér, klímával ellátott vezetõfülke). A tekintélyes méretekkel rendelkezõ jármûveket olyan vonalakon közlekedtetik majd, ahol az utaskapacitás és az útviszonyok ezt indokolják és lehetõvé teszik. Az új jármûvek vezetõit szakvizsgával zárult speciális kiképzésben részesítették. Bárány Tibor
ITS IN EUROPE – Budapest, május 24–26.
Irány az egyesített Európa! A közúti közlekedés biztonsága és az eligazodást segítõ alkalmazások lesznek a fõ témái az ERTICO által – az Európai Bizottság támogatásával, valamint a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, továbbá az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) védnökségével – május 24–26. között, immár negyedszer megrendezendõ, intelligens közlekedési rendszerek és megoldások kongresszus és kiállításnak. A rendezvény mottója: „ITS – Közös haladás az egyesített Európa irányába”. A budapesti eseményre harminc országból ezer kongresszusi résztvevõ jelentkezett. A kongresszus elõzetes programfüzetében Patrick Faure, az ERTICO felügyelõbizottságának alelnöke és Erkki Liikanen, az Európai Bizottság vállalkozói és információs társaságának felügyelõje mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, továbbá Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter közös levélben invitálta az Európában immár negyedik alkalommal, ezúttal Budapesten megvalósuló rendezvényre az érdeklõdõket. „Néhány év alatt vízióból realitássá vált az ITS, sõt már úgy gondolunk rá, mint a ma és a holnap megoldásaira” – mutattak rá a legfontosabbak egyikére. Az 1991-ben, az Európai Bizottság kezdeményezésére alapított ERTICO kongresszusokat és kiállításokat szervez az európai és nemzetközi ITS (intelligens közlekedési rendszerek és megoldások) társadalom cégei és szervezetei számára. Az ITS világkongresszus és kiállítás minden évben új régióba költözik, s minden harmadik évben Európát választja helyszínéül (például 2003-ban Madridot). Emellett az ERTICO 1999-ben útjára indította az Európa-központú kongresszustúrát, s e sort folytatva, minden évben – amikor nincs világkongresszus Európában – rendez egy európai kongresszust is. 2004-ben a magyar fõvárosban a Novotel Budapesti Kongresszusi Központ ad otthont az eseménynek.
A kongresszus május 24-én délelõtt 10 órakor kezdõdik. A résztvevõket köszöntõk között ott lesz Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter is. A délelõtti szekcióülések meghívott elõadói között szerepel Kovács Ferenc, a GKM közlekedési helyettes államtitkára. A délutáni (valamint a második és harmadik napi) program is négy – tervezési, stratégiai, európai bizottsági és mûszaki – szekcióban, egymással párhuzamosan folyik. Május 24-én délután dr. Vajda Pál, fõpolgármester-helyettes, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, valamint dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára vesz részt meghívott elõadóként a programban. Az esti hivatalos megnyitó ünnepségen Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter képviseli a magyar kormányt. A program levezetõje dr. Csapodi Csaba, az IHM igazgatója, a kongresszus programbizottságának elnöke lesz. A második napon dr. Varga József, a Magyar Autóklub alelnöke, Siegler Vera, a Topolisz Kft. ügyvezetõ igazgatója, és Horváth Miklós, a Masped TLOG Kft. ügyvezetõ igazgatója képviselik meghívott elõadóként a hazai színeket. Május 26án dr. Lányi Péter, a GKM fõosztályvezetõje meghívott moderátorként, több vezetõ útügyi szakember pedig meghívott elõadóként vesz részt a szekciómunkában. A kongresszus záró ünnepségét május 26-án délután négy órakor rendezik meg. B. T.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Autópálya-fejlesztések országszerte
Rekordnagyságú viadukt az M7-esen A közlekedési tárca elõrejelzésének és programjának megfelelõen a tavasz az autópálya-fejlesztések felgyorsítását hozta. Az utóbbi napokban két – a gyorsforgalmi úthálózati rendszeren belül is kiemelkedõ – fejlesztés kivitelezési szerzõdéseit írták alá. Ezen belül is figyelemre méltó az M7-es autópálya balatoni szakaszára tervezett híd építésének kezdete. A mûtárgy Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegû építménye lesz, legmagasabb pontja alá bõven befér nem csak a tihanyi, de még az ezt magasságában jóval meghaladó zirci apátság is. Magyarország elsõ autópályája immár tekintélyes, negyvenesztendõs múltra tekinthet vissza – pontosan ennyi ideje adták át ugyanis az M1–M7 közös szakaszát. Azt nem tudni, hogy ez a szakasz dicsekedhet-e a leglassabban továbbépülõ autópálya kétes rekordjával, de biztos, hogy a pálya hamarosan a térség legimpozánsabb völgyhídjával gazdagodik. A Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométeres szakasz kivitelezési pályázatát a Hídépítõ Rt. és a Strabag Építõ Rt. által alkotott Völgyhíd Konzorcium nyerte el. A munkák megrendelésérõl szóló szerzõdést május 7-én Csillag István miniszter és Suchmann Tamás országgyûlési képviselõ jelenlétében írták alá az érintettek Bodnár Zoltánnal, a Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatójával. A kormány programjában elsõdleges prioritást élvez a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – mondotta Csillag István az aláírást megelõzõen. Erre részben az Európai Unió tagállamaival, részben pedig a szomszédos országokkal való kielégítõ közlekedési kapcsolatok megteremtése miatt is szükség van, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar autópálya-sûrûség csak harmada az uniós átlagnak. Az M7-es fejlesztése ugyanakkor beruházásösztönzõ lehet, a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásához is segítséget nyújthat. A V. számú Helsinki Folyosó részét képezõ M7-es autópálya teljes kiépítése nem csak javítja Magyar-
ország átjárhatóságát, hanem idegenforgalmi célokat is szolgál. A kivitelezésre korábban egyszer már kiírt pályázatra 2002-ben már érkezett egy 83 milliárd forintos ajánlat, de ezt a most ismételten kiírt pályázatra a kivitelezõk leszorították 74 milliárd forintra. Bodnár Zoltán ennek ellenére óva intett mindenkit, hogy összehasonlító számításokba kezdjen, mennyibe kerül egy kilométer kivitelezése ezen a szakaszon. Ez ugyanis nem egy egyszerû autópályaépítés, hanem egy, a természet védelmét szolgáló völgyhíd létrehozása is. A kõröshegyi viadukt – ahogy azt Apáthy Endre, a Hídépítõ Rt. vezérigazgatója elmondta – 1768 méter hosszú lesz, kiépítési sebessége 130 km/óra, 2×2 sávos, csaknem 24 méter széles. A hídszerkezet 17 nyílásból áll, folytatólagos felsõpályás, változó magasságú, feszített vasbeton szekrénytartós gerendahíd lesz. Magyarországon elõször épül 80 méteres hídpillér, amely – hasonlóan a többi pillérhez és az áthidaló szerkezetekhez – belseje járható lesz. Mind a szakminiszter, mind a megbízó NA Rt. vezetõje köszönetet mondott az érintett települések azon önkormányzati vezetõinek, akik megértették a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének szükségességét és hasznát. Éppen a települések – sokszor érthetetlen – aggályoskodása miatt nem lehetett egy-egy szakasz kivitelezési munkálatait megkezdeni, de Csillag István reményét fejezte ki, hogy ezek a tárgyalási nehézségek is megoldódnak, s a terveknek megfelelõen 2006-ban mind a horvát, mind
a szlovén országhatárig járható lesz az M7-es. *** Budapest zsúfoltságát enyhítendõ már 1942-ben megfogalmazódott egy majdani körgyûrû kiépítésének terve. Hosszas vajúdás után kezdõdtek meg a ’90-es években a kivitelezési munkálatok, amelyek nyomán végül megépült a mai M1 és M5 közötti M0-szakasz. Ez nyomvonalában és kialakításában sok vitát váltott ki, a kezdeti stádiumban politikai okok miatt felgyorsított kivitelezés eredményének tudva be a közlekedésbiztonsági hiányosságokat is. A továbbépítésre elkészített tervek az érintett önkormányzatokkal lefolytatott – és ma már részben eredményesnek mondható – tárgyalások után immár lehetõvé teszik a korszerû nyomvonalú, biztonságos út megépítését. Az M5-ös és az M3-as autópálya közötti hiányzó szakasz kivitelezési szerzõdést május 4-én írták alá. Ekkor került szignó a Vecsés–Üllõ elkerülõ szakasz megépítésérõl szóló szerzõdések aláírására is. Az M0 keleti szektort a Strabag Építõ Rt. építi meg 2005. november végéig. A 12,7 kilométer hosszú gyorsforgalmi út beruházási értéke mintegy 34 milliárd forint. A 4. számú fõút Vecsést és Üllõt elkerülõ 12,5 kilométer hosszú szakaszát pedig a Swietelsky Kft. valósítja meg. R. J.
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Nem bántja a szemét…? A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Állami Autópályakezelõ (ÁAK) Rt. kísérleti jelleggel szelektív hulladékgyûjtõ konténereket helyezett el néhány nagyobb autópálya-pihenõben. Az ÁAK adatai szerint tavaly több mint 130 millió forintot költöttek az autópályák mentén keletkezett szemét elszállítására. Az impozáns tárolók használatát május 7-én Csillag István és Persányi Miklós népszerûsítette, amikor az M3-as autópálya kisbagi pihenõjénél a két miniszter saját kezûleg takarította el az újságírók által „termelt” szemetet.
Egyre kelendõbb a Mazda A Mazda Motor Hungary április 22–23-án Hõgyészen, a Gróf Apponyi Kastélyszállóban tartotta szokásos tavaszi sajtótájékoztatóját. Együd Tibor, a Mazda Motor Hungary ügyvezetõ igazgatója a Zoom-Zoom sikerekrõl és a Mazda európai árairól, Bodor Csaba marketingvezetõ pedig az új Mazda3 Sedan, a Mazda MPV (Facelift 2003) változata és az idei Mazda MX-5 modellel kapcsolatos friss információkról beszélt.
2004. május 19.
Michelin-beruházás Nyíregyházán
Tizenötmilliárd forintos gyárbõvítés Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Orosz József, a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. (korábban: Taurus) ügyvezetõ igazgatója április 28-án közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a francia érdekeltségû cég Nyíregyházán bõvíti jelenlegi gyárát. Az eseményen részt vett Erdõsi Péter, a GKM beruházási-befektetési fõigazgatója is. A csaknem 60 millió eurós (15 milliárd forintos) beruházás mintegy 200-300 új munkahelyet teremt. A fejlett mûszaki megoldású technológiával Magyarországon elsõként vezeti be a vállalat a személygépkocsi-abroncs gyártását. A beszállítók több mint fele várhatóan magyar vállalkozó lesz. Az építkezés még az idén elindul, a gyártás pedig várhatóan 2005 elsõ félévének végén kezdõdhet. Csillag István hangsúlyozta, hogy azokat a beruházástámogató és letelepedésösztöntõ lépéseket, melyek 2003. január 1-jétõl a SMART Hungary program keretében indultak el, a szomszédos Szlovákia már 1999. január 1-jétõl alkalmazza. A Koppenhágai Értekezleten lezárt versenyfejezet rendezte az adókedvezmények hazai konvertálását, s az újonnan érkezõk pedig már az EUelõírásokkal harmonizált kedvezményekben részesülhetnek. Erdõsi Péter beszámolt arról, hogy a GKM 2003-ban tizenegy nagyvállalattal tárgyalt, s a nagyberuházások összértéke tavaly elérte a 806 millió eurót, s megvalósulásuk 2003-ban 4420, 2004-ben 1825 fõnek biztosít új munkahelyet. Jelenleg mintegy húsz nagyberuházóval tárgyal a tárca. Idén, a második félévben további 500 millió euró értékû
beruházás indulhat el, amely 2800 munkahelyet teremt, s csaknem ugyanilyen összegû beruházásról várhatók még döntések. (2004–2007 között 1,1 milliárd euró beruházás várható hazánkban, amely 5200 munkahelyet hoz létre.) Orosz József szerint a Michelin döntését kedvezõen befolyásolta a magyarországi makrogazdasági környezet pozitív változása, a kiszámítható befektetésösztönzési politika, az átlátható gazdaságpolitika, a versenyképesség növekedése, a kedvezõ térségi munkanélküliségi ráta és a bérszínvonal-mutatók. Az elõkészítõ munkát tavaly november óta közösen végezték a GKM-mel, az EU követelményeivel és normáival összhangban. A Michelin magyarországi jelenlétét a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft., a Taurus Carbonpack
Kft. és a Michelin Közép-Európa Rt. alkotja. A cégcsoportnál összesen 2229-en dolgoznak. Az 1996. október 9. óta (a Michelin ekkor vásárolta meg a Taurust) eltelt csaknem hét esztendõ alatt összesen 16 millió dollárnyi beruházást hajtottak végre hazánkban. A Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. (a korábbi Taurus) fõ tevékenysége gumigyártás a mezõgazdasági gépekhez. A társaság három telephelyen mûködik: Budapesten a vállalatirányítás és a tehergépkocsi-abroncsok gyártása, Nyíregyházán a mezõgazdasági abroncsok gyártása mûködik, Vácott pedig a logisztikai központ található. A hazai legnagyobb gumifeldolgozó más gumialapú termékekkel is foglalkozik, bevételei 93 százalékát a külpiacokon realizálja. 2003-ban 50 milliárd forintos forgalmat értek el. A nyíregyházi gyár bõvítésével 200-300 új munkahely létesül: a csaknem 60 millió eurós (közel 15 milliárd forintos) beruházással Magyarországon elõször valósul meg személygépkocsiabroncs-gyártás. A magyar beszállítói hányad a tervek szerint 50–60 százalékos lesz. A beruházás 2004 közepén kezdõdik, a gyártás pedig várhatóan 2005 elsõ félévének végén indulhat el. B. T.
Felújított folyami határátkelõ Budapesten A Mahart PassNave Személyhajózási Kft. április 30-án ünnepélyes keretek között adta át a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomásán a felújított szárnyashajó határátkelõt.
Már a sajtótájékoztató helyszínére vezetõ út és a visszatérés is különleges volt: Mazda tesztautókat vezetve ismerkedhettek a szakújságírók az egyes modellek erényeivel. E sorok írójának a Mazda6 és a Mazda3 megtapasztalása jutott osztályrészül. A Zoom-Zoom érzés, a sportos, mégis tekintélyt sugárzó modellek kormánya mögött ülve, s a sebességtõl az ülésbe süppedve határtalan boldogsággal töltött el. Ezek után nem csodálom, hogy Európa-szerte beleszerelmesedtek az autóvásárlók a Mazdába – ennek eredményeként 2002-ben 11, 2003ban 26 százalékkal adtak el több autót a Mazda-kereskedõk, mint a megelõzõ évben. Az idei elsõ negyedéves eredmények pedig szinte hihetetlenek, mivel 39 százalékkal haladták túl az elõzõ év hasonló idõszakának teljesítményét. Tavaly a Mazda volt a második leggyorsabban fejlõdõ márka Európában. A nagy Mazda-szlogen – a Zoom-Zoom érzés – hazánkban is hódít. Két évvel ezelõtt ugyanis 89, tavaly pedig 60 százalékkal több Mazda fogyott, mint egy évvel korábban. Az idei elsõ negyedéves teljesítmény pedig 15 százalékkal magasabb a korábbi év hasonló idõszakához képest. A Mazda6 a D kategóriában tavaly 7,6 százalékos részesedést ért el, a Mazda2 eladásai a B kategóriában 38-szorosára nõttek. A Mazda3ból a C kategóriában 61 százalékos növekedést regisztráltak. Az RX-8-
ból idén három hónap alatt 50 darab kelt el (s ez az autó, az MX-5-tel együtt a sportszegmensben 55 százalékos kategóriarészesedést ért el). A Mazda stratégiája a stabil, kiszámítható árstruktúra kialakítását célozza: áraikat az EU-piacok áraival már február elsején harmonizálták (azaz kiegyenlítették a nettó márkakereskedõi árakat), s azóta is ezt alkalmazzák. Így az autók árai csak a helyi közterhek változásakor, az árfolyamok elmozdulásakor s a kereskedõi árrések eltérésekor módosulnak. Az új Mazda3 Sedan két karoszszériaváltozattal és négyféle motorral izgalmas, lendületes, kifinomult modell, amely a kor követelményeinek megfelelõ erõs biztonságot, védelmet nyújt a benne utazóknak. A „ráncfelvarráson” átesett Mazda MPV is mindenkinek kínál „valamit”: rugalmasan alakítható, komfortos belsõ tere, nagy teljesítményû és gazdaságosan üzemeltethetõ motorja, stabil és jól irányítható futómûvei vonzók az egész család számára. Biztonságban és nyugodt körülmények között utazhatunk benne. A 2004-es Mazda MX-5 az egykori rétegmodellbõl mára rekorderré vált sportautó. Klasszikus, mégis modern külseje, biztonságos és kényelmes belsõ tere együtt vérpezsdítõ vezetési élménnyel jutalmazza a benne utazót. Gyors és élvezetes: szóval – Mazda-nyelven – ZoomZoom. Bárány Tibor
Az átépítésre már igencsak szükség volt, hiszen a létesítmény 1927-ben épült, az árvizek sem kímélték a belsõ tereket, és az EU-csatlakozás miatt megkövetelte technikai felszerelések és feltételek biztosítása is elengedhetetlenné vált. A forgalomra jellemzõ, hogy az elmúlt évben az üdülõhajókból 100 ezer, a szárnyashajókból pedig 20 ezer turista lépett itt partra. Horváth Emil, a PassNave Kft. ügyvezetõ igazgatója beszédében kiemelte, hogy 5,5 millió forintos költséggel készült el az újjávarázsolt
belsõ tér, amelyben a határõrség operatív együttmûködésével három útiokmány-kezelõ fülkét alakítottak ki, minden szükséges felszereléssel, sõt: a helyiségben a rokkantak mozgását segítõ liftet is beszereltek. Miután folyamatosan nõtt az elmúlt évek során a szállodahajók és az Al-Duna vízi forgalma, a kor és a szakmai színvonal jegyében meg kellett teremteni az utasbarát határellenõrzés lehetõségét, figyelve az itt dolgozó határõrök komfortérzetére is. Gulyás Sándor alezredes a Budapesti Határõr Igazgatóság nevében
elismeréssel nyilatkozott a megújult beléptetõrõl, amelynek fülkéiben a számítógépes nyilvántartás, UVlámpa és okmányvizsgáló is helyet kapott. Az ünnepélyes avatáson részt vett a tulajdonosok nevében dr. Nyíri Iván, a Mahart Rt. elnök-vezérigazgatója és Kautz István, a MASPED elnök-vezérigazgatója – a fõvárosi önkormányzat részérõl pedig Horváth Gyula és Ráday Mihály képviselõk. A Mahart PassNave Kft. terveiben szerepel a felújítás folytatása, amelynek során a beszállóhelyiségek szépülnek meg. Koppány György
Elege van a rendszertelen fuvarokból? Az alacsony díjakból? A rosszul fizetõ cégekbõl? Mi egyikkel sem szolgálhatunk, azonban szeretnénk kibõvíteni alvállalkozói körünket, akiknek folyamatos és állandó foglalkoztatást, valamint a jármûvek beszerzéséhez és fenntartásához szükséges hátteret biztosítunk. Amennyiben ön rendelkezik az EU-elõírásoknak megfelelõ kamionnal, vagy a jövõben szándékában áll beszerezni, a hozzá tartozó engedélyekkel, és szeretne egy megbízható cég partnere lenni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot. Jelentkezni lehet Újhelyi Imrénénél a (1) 347-2047-es telefonszámon.
LOGISZTIKA
2004. május 19.
TLS 2004: fuvarozás, logisztika, ellátási lánc (2.)
Biztonság mindenekfelett A Marcus Evans cég május 4–6. között – néhány nappal hazánk EU-csatlakozása után – Budapesten, a SYMA Rendezvénycsarnokban rendezte meg a TLS 2004 (Transport, Logistics & Supply Chain – fuvarozás, logisztika és ellátási lánc) Közép- és Kelet-Európai Kiállítást és Konferenciát. Lapunk legutóbbi számában a Magyar Nap legfontosabb elõadásait ismertettük (Magyar Közlekedés, 2004. május 12., 7. oldal) – ezúttal a külföldi elõadók anyagaiban tallózunk (helyhiány miatt természetesen a teljesség igénye nélkül – a szerk.). „Nagyot változott a világ 2001. szeptember 11-e óta, amikor terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Szerte a világon megszigorították a biztonsági intézkedéseket, attól tartva, hogy újabb támadások történnek. A terrorizmustól való aggodalom a szállítmányozási, logisztikai iparágat sem kerülte el, hiszen ez az egyik olyan terület, amely mindig ki van téve a veszélynek” – hívta fel a figyelmet Colin Beaumont, a Brit Nemzetközi Szállítmányozási Szövetség vezérigazgatója, a CLECAT irányító bizottságának tagja. A biztonság kérdése számos szinten és módon felmerül, hiszen szállítmányozni minden „közegben” lehet: közúton, vasúton, levegõben, tengeren és folyókon – miközben szó lehet nemzeti, európai és globális érdekekrõl. Nem véletlen, hogy az utóbbi idõben nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európa szinte minden országában jelentõsen megszigorították a biztonsági intézkedéseket, s az Európai Bizottság, valamint más szervezetek is kiemelten foglalkozik a témával. A fõ cél az, hogy olyan szabályozókat léptessenek életbe, amelyek által az ellátási lánc valamennyi részében erõsíthetõ a biztonság. A szakértõk megoldásokat keresnek arra, hogy miképpen elõzhetõek meg a terrorista cselekmények, a törvényhozók pedig sok helyen máris szigorúbb törvényeket fogadtak el a védekezés fokozása érdekében. Az Egyesült Államokban soha nem tapasztalt óvintézkedéseket hoztak, amelyek egyebek mellett kiterjednek a biológiai támadás elleni védekezésre éppúgy, mint az áruszállítás, logisztikai ágazat fokozott védelmére. A legnagyobb importõrök megállapodást kötöttek a kormánnyal a biztonság erõsítése érdekében, így az áruszállítást gyorsabban, rugalmasabban végezhetik. Nagy-Britanniában életbe lépett a terrorizmus elleni, valamint a légi és
a hajózás biztonságát szolgáló törvény. Külön programokat dolgoztak ki arra, hogy mi a teendõ veszély esetén. A logisztikai helyszíneket rendszeresen és alaposan ellenõrzik. Kétségtelen, hogy az intézkedésekkel növekednek az érintett iparág költségei is, de ezek megkerülhetetlenné váltak. Az Európai Unió bõvülésével változtak a külsõ és belsõ határok, amelyek újabb kihívást jelentenek a biztonságiaknak. Minderre fel kell készülni, s ebben a folyamatban a kormányoknak rendkívül fontos szerepük van. S hogy mit hoz a jövõ? Szakértõk szerint azt, hogy a biztonsági elvárásokat tipizálják, hogy egyenszilárdságú programok szülessenek a védekezésre. Megnõ az elektronikus adattovábbítás szerepe, rendszeresebbé válik a vállalatok auditálása, s a személyzet folyamatos képzését általános gyakorlattá kell tenni. „Évente átlagosan mintegy 30 milliárd dollár értékben károsítják meg a szállítmányozókat szerte a világon azáltal, hogy kirabolják, meglopják õket. Az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban a kár eléri a 10 milliárd dollárt” – mondotta a szállítmányozás, fuvarozás biztonságáról szóló elõadásában Mark Schwarz, az Eurowatch kereskedelmi igazgatója. A károk teljességérõl nincsenek pontos adatok, mert számos ország nem közli azt, vagy pontatlan információkkal szolgál. Keveset tudnak például arról, hogy az egykori Szovjetunió országaiban hány támadás éri a fuvarozókat, s mekkora kár keletkezik ezekbõl. Az biztos, hogy Európában naponta legalább egyszer kirabolnak egy fuvarozót. A tettesek jobbára azokra csapnak le, akik külhonból érkeznek, s kevés helyismerettel, gyenge nyelvtudással rendelkeznek. A magyar fuvarozókra leselkedõ veszély is meg-
nõtt külföldön, hiszen egyre több támadást hajtanak végre ellenük az utóbbi idõben. De Magyarországon is emelkedett a magyar – s fõleg a külföldi – fuvarozók elleni rablások száma. Külhonban gyakori eset, hogy a gyanútlan gépjármûvezetõk hamis információkat kapnak arról, hová szállítsák az árut. Megesik, hogy álrendõrök fosztják ki a gépjármûveket. Európában a legtöbb támadást Párizs és London környékén, valamint a német–lengyel és az olasz–szlovén határ közelében követik el. Veszélyes helynek számít Ukrajna, Oroszország, Albánia, Macedónia, de róluk kevés a megbízható adat. Franciaországban csökken, Olaszországban és a kelet-közép-európai térségben viszont emelkedik az ilyen típusú bûncselekmények száma. Megoldás lehet a biztonsági zárak, riasztók felszerelése, vagy a kamionok ellátása olyan ponyvával, amely feltéphetetlen. A fuvarozók védelmét szolgálja, ha rendszeresen változtatják az útvonalat, mobiltelefont tartanak maguknál, s adott esetben kísérettel – akár fegyveres õrzõkkel – közlekednek. Jó szolgálatot tesz a GPS nyomkövetõ rendszer, amellyel szinte méterre pontosan figyelhetõ a jármû haladása, s riasztásra is alkalmas. Ajánlott, hogy a szállítmányra biztosítást kössenek. Mark Schwarz szerint a védelmi intézkedések ugyan költségesek, de megéri az elõvigyázatosság, mert emberéleteket, illetve nagy anyagi értékeket menthetnek meg. Ebben segít az Eurowatch, amely az egyik legjelentõsebb olyan cég, amely a fuvarozókra veszélyt jelentõ bûncselekményekkel foglalkozik. A közúti és vasúti támadások, rablások adatait rendszeresen megkapják az Interpoltól, valamint a helyi rendõrségektõl. Az információkat alaposan elemzik, s különféle megoldásokat kínálnak a védelemre. Az Eurowatch szakértõi szerint a szállítmányozó iparág jelenét és jövõjét leginkább a szaporodó és egyre súlyosabb bûncselekmények veszélyeztetik. Ezt felismerve kell olyan intézkedéseket hozni, hogy a bûncselekményeknek a száma csökkenjen. Csarnai Attila
Masped Logisztikai Kft.
Százötvenmilliós vámudvarfejlesztés A Masped Logisztikai Kft. mintegy 150 millió forintos beruházással 500 kamionparkolót és egy 1000 négyzetméteres irodaházat hozott létre a tulajdonában lévõ, Dunakeszi mellett, a cég tulajdonában lévõ, Észak-pesti Logisztikai Központban – mondta Cseh Ottó ügyvezetõ igazgató, hozzátéve: a kamionparkoló egyrészt a parkban mûködõ vámudvar forgalmát bonyolítja le, másrészt a térségben az egyetlen olyan hely, ahol 24 órán keresztül õrzik az olykor 50 milliós értékû tehergépjármûveket, és a sofõrök is kulturáltan pihenhetnek, tisztálkodhatnak. A kétszintes új irodaépület földszintjén található a váci vámhivatal kirendeltsége és a Masped dolgozói, ám az elsõ emeletet teljes egészében bérbe adták – itt 7 vámügynökség mûködik. A 2000 áprilisában 300 millió forintos beruházással az M2-es és az M0-s gyorsforgalmi úthoz közel létesült, 22 ezer négyzetméteres logisztikai központban ötezer négyzetméteres fedett belföldi és közvámraktár is üzemel, ahol teljes logisztikai szolgáltatást – raktározást, árucsomagolást, áruelosztást, házhoz szállítás és vámkezelést – nyújtanak az ügyfeleknek. A 2001 júliusában alapított Masped Logisztika Kft. tavaly egymilliárd forint árbevétel mellett 100 millió forintos adózás elõtti nyereséget ért el – s ez jelentõs javulás a 2002. évi eredményekhez (árbevétel: 650, adó elõtti nyereség: 50 millió forint) képest. A cég az Észak-pesti Logisztikai
Központ mellett, Fóton, illetve Záhonyban üzemeltet egy hasonló funkciójú bázist. A társág fóti logisztikai parkját mintegy 630 millió forintos beruházással építették ki, amely 2002 januárjában kezdte meg mûködését. Cseh Ottó elmondta, hogy a Budapest–Vác közötti M2-es autópálya és a Budapest–Veresegyház vasútvonal által határolt 2,7 hektáros területet az Agritek Ingatlanfejlesztõ Rt.tõl vásárolta meg a Masped mintegy 430 millió forintért. A Piért Vállalat volt ingatlanján található csaknem 10 ezer négyzetméter területû raktárépület-együttest mintegy 200 millió forint beruházással újították fel. A 2,7 hektáros fóti
logisztikai park, új „B” terminálja 2600 négyzetméteres korszerû, magas raktárral bõvült 2003-ban, mintegy 200 millió forintból, így a teljes fedett raktárterület eléri a 12 600 négyzetmétert. A Gazdasági Minisztérium Széchenyi-programja logisztikai központok fejlesztési pályázatán 50 millió forintnyi támogatást nyert el a társaság. A fóti Masped logisztikai bázis a második lépcsõje volt annak a stratégiának, amelynek lényege, hogy Budapest határában ezekbe raktárbázisokba érkezzenek a fuvarok, s így Budapest mentesüljön a kamionforgalom nagy részétõl. A központ egyik legjelentõsebb bérlõje a Samsung. A Masped olyan ügyfelekre számít itt, akik nemcsak raktározni akarnak, hanem rábízzák a társaságra az okmány-, a biztosítás- és a vámügyintézést, sõt a házhoz szállítást is. A telephelyen a cég rendelkezik a vámkezelések lebonyolításához szükséges összes egyszerûsített engedéllyel, valamint a pénzügyek gyorsabb lebonyolítását segítõ OTPvámkártyaelfogadó hellyel is. n
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Az EU elsõ magyar belterületi exportja A VPOP által is megerõsített információk szerint Kecskemétrõl, a Bertrans Vámudvar Kft.-bõl indult útnak május elsején Magyarország elsõ két – már az új jogszabályok alapján, belterületen vámkezelt – teljes jogú uniós tagországi exportszállítmánya. A Kecskeméti Vámhivatal és a Bertrans dolgozói alapos elõkészítõ munkájának és együttmûködésének köszönhetõen az elsõ kamion 2004. május 1-jén 15.51, a második pedig 16.50 perces rögzítési idõvel került be a teljesen új számítógépes országos vámadatrendszerbe. Az átállás nem volt egyszerû, hiszen a vámhivataloknak 23.59 óráig még a régi, 00.00 órától pedig már az új jogszabályok szerint, két, egymástól teljesen eltérõ számítástechnikai rendszerben kellett szállítmányokat indítani úgy, hogy a külkereskedõ cégek mindebbõl a lehetõ legkevesebbet vegyék észre. A kecskeméti vámhivatal – a jelek szerint – az átállás során jelesre vizsgázott, csakúgy, mint az ezt lehetõvé tevõ több szakirányú VPOP- team is, amelynek tagjai a megfelelõ informatikai és jogszabályi alapokat a csatlakozás napjára, órára, percre pontosan elkészítették. n
Egymilliárdos projekt A magánvállalkozásként mûködõ békéscsabai cég, a Békés Nemzetközi Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft. az EU-csatlakozással megnyíló új szállítmányozási és logisztikai lehetõségek kihasználása érdekében szakmai befektetõkkel – közúti és vasúti logisztikai cégekkel – társulva, Békés Logisztikai Rt. néven részvénytársasággá alakult, hogy közös erõvel egymilliárd forint értékû beruházást valósítanak meg 2004–2005-ben. A gazdasági tárca ez év tavaszán a Békés Nemzetközi Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft.-t nyilvánította regionális közúti és vasúti vámlogisztikai központtá, amely az országos logisztikai hálózat egyik vidéki centrumaként mûködik. Ez a megyei fõvámhivatal szolgálati helyeként is funkcionál, és mindenre kiterjedõ vámügynöki szolgáltatást nyújt. A békéscsabai repülõtér vámügyei is ide tartoznak majd.
A 44-es és a 47-es fõút bevezetõ szakaszánál található, tizennégy évvel ezelõtt létrejött cég területén iparvágányrendszer is mûködtethetõ, ezért az átalakult társaság a jövõben kiépíti a vasúti logisztikai szolgáltatások feltételeit is. Az iparvágány létesítését a MÁV engedélyezte: 550 méteres hosszúpályás hálózat épül itt. A Békés Logisztikai Rt. jegyzett tõkéje 760 millió forint, emellett 960 milliós értékû eszközállományt birtokol. Jogelõdje – szakmai befektetõkkel közösen – vasúti és logisztikai központ építésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra vállalkozott. A létrejött részvénytársaság tagja a közúti nemzetközi szállítmányozásban ismert NiTLOG Kft. is. A fuvarszervezõ cég foglalkozik majd a békéscsabai központban tárolt áru célba juttatásával, elsõsorban a környékbeli szabad fuvarozói kapacitásra építve. A Békés Logisztikai Rt. számít a Masped részvételére is. n
Tovább lép a Csopak Rt. Lapinformációk szerint eldöntötték, hogy zöldmezõs beruházással Zalaegerszegen építi fel következõ regionális logisztikai és irodaközpontját a Csopak Rt. A beruházás elsõ ütemében várhatóan egy 15 ezer négyzetméteres, teljes infrastruktúrával rendelkezõ komplexumot építenek, amelynek teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Markovszky György vezérigazgató, aki szerint egyelõre bizonytalan, hogy az építkezéshez mikor tudnak hozzákezdeni, mert a birtokukban lévõ területen halad keresztül a várost elkerülõ út, ezért elképzelhetõ, hogy a terveken kisebb mértékben módosítani kell. Az azonban már biztos, hogy a veszprémihez hasonlóan, a zalaegerszegi logisztikai központ üzemeltetését is egy multinacionális, kifejezetten ilyen tevékenységre szakosodott cégre bízzák.
n
Nevet változtatott a Harbor Park fejlesztõje Március 1-jétõl H.I.D. Kft.-re változott a Harbor Parkot fejlesztõ Crow Holdings Magyarország Kft. neve. A Harbor Park életében ez nem jelent váltást, hiszen a projektötlet felmerülése óta ugyanaz a vállalat végzi a teljes körû projektmenedzsmentet, vagyis a tervezés, finanszírozás, kivitelezés, értékesítés, marketing és mûködtetés területeit. A fejlesztõ cég életében viszont nem ez az elsõ váltás. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztõ és ingatlanszolgáltatásokat nyújtó társasága, a Crow Holdings International és a Wallis Ingatlan Rt. közös vállalkozása a Trammell Crow Magyarország 1994-ben jött létre, hogy világszínvonalú, ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtson a magyar pia-
con. A név 2000-ben változott a szakmai körökben jól ismert Crow Holdings Magyarország Kft.-re. Az elmúlt egy évtized alatt a vállalat sikeresen terjesztette ki tevékenységét az ingatlanpiaci szolgáltatások különbözõ szegmenseire. Idõközben változott az amerikai anyavállalat üzleti fókusza. A portfolió és befektetési alapkezelõ fõtevékenységek mellett továbbra is végez beruházásokat, többek között amerikai és európai ingatlanokba (pl. Harbor Park). Mivel azonban a társaság kivonult a fejlesztési területrõl a zavar elkerülése érdekében, szükségesnek tûnt a magyar leányvállalat nevének megváltoztatása. Az új név, H.I.D. Kft., a vezetõ projektre utalva alakult ki, a Harbor Industrial Developer kezdõbetûibõl.
EUROTRANSIT B.V. Független vámügynökség és jogi képviselet. Tel.: (31) 10-2 94 44 22 o Fax: (31) 10-2 94 44 21 E-mail:
[email protected]
Mi megoldjuk az ön problémáit!
8
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu
Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail:
[email protected]
Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés!
Cégünk a németországi székhelyû közúti szállítmányozó cég, a LOXX Holding GmbH magyarországi leányvállalata, amely komplett rakományok és gyûjtõáruk nemzetközi forgalmában is érdekelt. Budapesti irodánkba vezetõi pozícióba keresünk lehetõleg azonnali belépéssel
irodavezetõ-akvizitõrt. Ha ön: – megfelelõ szakképzettséggel rendelkezik, – szállítmányozó vállalatnál hasonló területen már gyakorlatot szerzett, – jól beszél németül és lehetõleg angolul is, – részesülni szeretne vállalatunk jövõbeni sikereibõl, akkor ez a hirdetés önnek szól. Ha felkeltettük érdeklõdését, kérjük küldje el pályázati anyagát (német vagy angol nyelvû szakmai önéletrajz, fénykép, bizonyítványmásolatok) a következõ címre, illetve további információkért hívja a megadott telefonszámon Horváth Ágnest: Tiszatrans-Hungaria Kft., 1133 Budapest, Pozsonyi út 50. Telefon: (1) 236-4064, fax: 91) 236-4069. E-mail:
[email protected]
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
2004. május 19.
Shell: új V-Power Racing
Fokozottabb motorvédelem A Shell továbbfejlesztette sikeres prémium üzemanyagát, a V-Power Racinget. A Ferrari Forma–1-es üzemanyagának technológiája alapján készülõ új V-Power Racing 100-as oktánszámú üzemanyaggal nagyobb teljesítmény, valamint a motor fokozottabb védelme érhetõ el. A Shell 2003-ban, Németországban a világon elsõként kezdett 100-as oktánszámú benzint gyártani – idén ezt követi a V-Power Racing 100 oktános, továbbfejlesztett változatának magyarországi bevezetése. A Ferrari és a Shell együttmûködésével kikísérletezett, különféle komponensekkel gazdagított 100-as oktánszámú üzemanyag különleges technológiai eljárást igényel. Az új V-Power Racinget erre szakosított németországi Shell finomítókban állítják elõ és onnan szállítják Magyarországra. Az új V-Power Racing összetétele 99 százalékban megegyezik a
Forma–1-es versenyüzemanyagokéval. Michael Schumacher szerint ez a közúti autón általa valaha tesztelt legjobb üzemanyag, és természetesen a Forma–1-es „tûzgolyóban” is jól bevált. A V-Power Racing ismételt használata során biztosítja az üzemanyag-ellátó rendszer tisztítását és folyamatos tisztán tartását. Mivel az üzemanyagban megtalálható adalékok a motor belsejébõl – különösen a szívószelepekrõl – eltávolítják a szennyezõdéseket, biztosítja a motor optimális teljesítményét. „Szeretnénk megadni a lehetõséget vásárlóinknak, hogy a Shell által
a világon gyártott legjobb minõségû terméket is választhassák. A Shell Hungary Rt. 1999 óta a különbözõ differenciált üzemanyagok bevezetésével rendre hozzájárult a hazai fogyasztói igények alakításához. 2000-ben Magyarország volt a világon az elsõ ország, ahol bevezettük a V-Power Racinget, amely az azóta eltelt négy év során különösen közkedveltté vált hazánkban” – hangsúlyozta Erényi Balázs, a Shell magyarországi kiskereskedelmi igazgatója az április 29-én rendezett sajtótájékoztatón. A Shell Hungary Rt. jelenleg 178 töltõállomást üzemeltet Magyarországon, s 23 százalékot meghaladó piaci részesedésével a második helyen áll a hazai üzemanyagpiacon. B. T.
