MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 18. szám
•
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 210 Ft
2004. május 5.
Pályázaton nyerték el a Volvo-dílerséget
KRÓNIKA
Autószalont nyitott Szombathelyen a Milos Holding Újabb területtel bõvült a Milos cégcsoport tevékenységi köre. Április utolsó hétvégéjén autószalont nyitott a logisztikában, szállítmányozásban, fuvarozásban már bizonyított Milos Holding. A Volvo Autó Hungária Szombathely és környékén pályázat útján keresett magának képviseleti partnert, s ezt a tendert nyerték meg – jelentette be a szalonavató ünnepségén Milos Attila cégvezetõ (képünkön).
Bõvül az esztergomi Suzuki-gyár. A Magyar Suzuki Rt. 60 milliárd forintos újabb beruházása eredményeként még az idén megkezdik Esztergomban az új modell sorozatgyártását – tájékoztatták a sajtót Csillag István szakminiszter jelenlétében a gyár vezetõi (cikkünk a 3. oldalon) Fotó: G. Szûcs László
Három kérelmezõ. Az elmúlt hetekben három hazai magánvasúti társaság is beadta engedélykérelmét a Közlekedési Fõfelügyelet Vasúti Felügyeletéhez. A Kukely Márton egykori MÁV-vezér által irányított Magyar Magánvasút (MMV) Rt. mellett (ld. Magyar Közlekedés, 2004. április 28., 1. oldal) a Hajdú Vasútépítõ és Mélyépítõ Kft. és a Zöld Út Hungária Kft. folyamodott engedélyért. Az MMV újonnan, e célra alakult társaság, a másik kettõ viszont már mûködõ cég.
A Milos Holdingot nem kell bemutatni a Magyar Közlekedés olvasóinak. A több gazdálkodó szervezetet magába foglaló részvénytársaság 1999-ben alakult azért, hogy a Milos-családhoz tartozó, addig különálló gazdasági társaságokat öszszefogja és kizárólag vagyonkezelési tevékenységet végezzen. A cégcsoport társaságai az elmúlt években igen sikeresen mûködtek többek között a logisztika, szállítmányozás, nemzetközi közúti árufuvarozás, kombinált fuvarozás, haszongépjármû-kereskedelem és bérbeadás, valamint az ingatlanhasznosítás területén.
Privatizálhatóak a Volán-társaságok. A Parlament elfogadta az autóbusszal végzett, menetrendszerinti személyszállítással foglalkozó elõterjesztést, amely megteremti a Volán-társaságok privatizációjának elõfeltételét. A törvény kiemeli a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést a koncesszióköteles tevékenységek körébõl és a belföldi személyszállításban a tevékenység jellegének megfelelõ, a szolgáltatókra nézve megkülönböztetéstõl mentes pályázati rendszert vezet be általános érvénnyel. Új kommunikációs igazgató. Petõ György, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója április 26-án közös megegyezéssel távozott a cégtõl. Posztját Forika Ibolya tölti be, aki kinevezését megelõzõen szülési szabadságon volt a Budapest Banknál, ahol a belsõ kommunikációs osztályon dolgozott. Tisztújító MSzSz-közgyûlés. Május 27-én, csütörtökön lesz a Közlekedési Múzeum különtermében a szállítmányozó szövetség idei tisztújító közgyûlése. Munkácsi Tibor: MÁVTRANSSPED. A Chemol Logistics volt vasúti igazgatója a MÁVTRANSSPEDnél folytatja szállítmányozói pályafutását. Munkácsi Tibor 1973-ban a Chemolimpex szállítmányozási fõosztályán debütált, majd az átalakulás után a Chemoldanzas, illetve a Chemol Logistics igazgatójaként dolgozott. Munkácsi Tibor a MÁVTRANSSPED kereskedelmi igazgatója lett. Köszönetnyilvánítás. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a barátoknak és kollégáknak, akik férjem, Orosz Vilmos elvesztése miatti fájdalmunkat részvétükkel és segítségükkel enyhítették. Felesége és kislánya.
jármûkereskedés és a hozzá kapcsolódó szervízszolgáltatás adhatna nekik a jövõben munkát, s ezzel még tovább is szélesíthetnék tevékenységeik palettáját. Ezért elindultak a tenderen, és nyertek is! Az autókereskedés és szalon beruházása egy most befejezõdõ 310 millió forintos fejlesztés része, melynek egynegyedét a SMART programból – az elsõk között – megpályázott pénz fedezi, a fennmaradó részt pedig bankhitelbõl és saját tõkébõl finanszírozták. A beruházás eredményeként a raktárkapacitás 1000 m2-rel nõtt, az irodaépület földszintjén alakították ki az autószalont
és emeletráépítéssel 500 m2-rel növekedett az irodaterület. A Volvo személygépkocsik mellett KIA személy- és kis tehergépkocsik, valamint Aprilia, Peugeot és Kymco motorkerékpárok forgalmazásával is foglalkozik a 2003. februárjában alapított M-Autó-Centrum Kft., amely szintén a holdinghoz tartozik. Az új autószalont a Volvo Autó Hungária és a Milos cégcsoport vezetõi és partnerei jelenlétében dr. Ipkovich György Szombathely polgármestere avatta fel. Az ünnepség végén pedig a vasi megyeszékhely hírességével, Gécsek Tibor kalapácsvetõ Európa-bajnokkal együtt lerántotta a leplet az új Volvo S40rõl. F. Takács István
A társaság tagjai, illetve jogelõdje elsõ vállalkozásaival a ’90-es évek elején jelent meg elõször Kõszegen, majd Szombathelyen. A nemzetközi fuvarozás mellett a használt személygépkocsi-kereskedelem volt a fõ profil, a jármûveket import forgalomban hozták be, majd a vámkezelést követõen értékesítették. Késõbb ezt a tevékenységet kibõvítették a haszongépjármû-kereskedelemmel. Amikor tavaly a helyi sajtóban megjelent a Volvo pályázati felhívása, Milos Attila a Magyar Közlekedésnek elmondta: mivel szerelõik elsõsorban hétvégén javítják a hét közben hadra fogott autóikat, arra gondoltak, hogy a fennmaradó idõre a
Együtt a vasútért – európai uniós színvonalon Magyarországon a vasúti ágazatban elsõként a Bombardier MÁV Kft. rendelkezik – az ISO 9001:2000 minõségbiztosítási, – az ISO 14001:1997 környezetközpontú irányítási, – és az OHSAS 18001:1999 egészségvédelmi és munkabiztonsági irányítási rendszerek mindegyikével, – valamint a DIN 6700-2 és az MSZ EN 729-2 hegesztési tanúsítványokkal.
Bombardier MÁV Kft. 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 19. Telefon: 27/542-100 Fax: 27/342-997
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ICF: új vonatjárat Zürich és Hamburg között Az európai kíséretlen kombinált árufuvarozással foglalkozó svájci vállalat, a bázeli székhelyû Intercontainer-Interfrigo (ICF) új vonatjáratot indít Zürich és a németországi Hamburg (Bremerhaven) között hetente három alkalommal. A Hansa-vonat – amely kedden, csütörtökön és szombaton közlekedik április 20-ától – Zürich északi ipari területén található terminálról indul, áthalad Bázelen, a végállomás pedig a hamburgi
kikötõ. Az új járat beindításával egy nappal hamarabb érkeznek meg az áruk a svájci terminálról a német kikötõvárosba. Minden egyes szerelvény mintegy 80 TEU mennyiségû árut képes szállítani, ami 50 tehergépjármû rakományának felel meg. Újdonság, hogy az ügyfelek interneten keresztül is megrendelhetik a szállítást az ICF-tõl, s a cég számítógépes rendszerén folyamatosan nyon mon követhetik az áru útját.
2004. május 5.
Mederkotrás: ellentétes érdekek
Ausztria mélyítené a Dunát Ausztriában máris vita robbant ki a közlekedési minisztérium és a környezetvédõk között amiatt, hogy a bécsi kormány 2,9 méterre akarja mélyíteni a Dunát az osztrák fõváros és Pozsony között. A minisztérium képviselõi szerint a mederkotrással jelentõsen javulna az egyébként is szorgalmazott belvízi hajózás, a környezetvédõk viszont az ökológiai egyensúly felbomlásától tartanak – adja hírül a Verkehr.
Eredményes a BLS Cargo A svájci BLS Cargo szállítmányozási és fuvarozási vállalat mintegy 50 százalékkal növelte forgalmát az elmúlt esztendõben. A cég éves bevétele elérte a 112 millió svájci frankot – az egy évvel korábbi 82,3 millióval szemben. A nyereség 3,9 millió svájci frank volt (korábban 3,1 millió). Különösen a vasúti áruszállítás forgalma növekedett, amely 126 százalékkal lett több. A nemzetközi piacon 44 százalékos növekedést értek el. A cég minden szegmensben pozitív eredményt könyvelhetett el: a kíséretlen kombinált árufuvarozásban, a hagyományos árufuvarozásban és a Ro-La forgalmában egyaránt. n
Növekvõ forgalom Ausztriában Ausztria legfontosabb tranzitútvonalain tovább nõtt a gépjármûforgalom az utóbbi idõben, annak ellenére, hogy január elsejétõl bevezették a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjármûvekre az autópályadíjat. A díjbeszedés rendszerét üzemeltetõ Asfinag vállalat adatai szerint az esztendõ elsõ két hónapjában a Brenneren áthaladó, 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjármûvek száma 300 ezerre
emelkedett – napi ötezer egység –, ami 2,2 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló idõszakában. A Bosrucknál található díjellenõrzõ állomásnál 9,6 százalékkal több tehergépjármû haladt át, mint egy évvel korábban. Csupán a tauerni autópályán csökkent a forgalom: itt most csak 151 ezer teherautó közlekedett, ami 9,3 százalékos visszaesést jelent. n
Schumacher a balesetek megelõzéséért Michael Schumacher hatszoros Forma-1 világbajnok is védnökséget vállalt a közutak biztonságának javítása érdekében létrehozott Európa Charta mozgalomban, amelyet közlekedésben érdekelt vállalatok, szövetségek hoztak létre. Loyola de Palacio, az EU közlekedési biztosa szerint az Európa Unió közútjain jelenleg évente 40 ezren halnak meg balesetekben, s a cél az, hogy ezt a számot 2010-ig a felére csökkentsék. Különösen az újonnan csatlakozó kelet-közép-európai térségben tragikus a helyzet. A Chartát aláíró vállalatok, szövetségek, közlekedésbiztonsággal foglalkozó szervezetek vállalják, hogy konkrét intézkedéseket tesznek a közúti biztonság javítása érdekében. n
Tesztelték a német rendszert A legutóbbi tesztek azt mutatták, hogy a tehergépkocsikba beépítendõ fedélzeti egységek alapvetõen jól mûködnek, s ezzel egy fontos köztes célt sikerült elérni – közölte Roland Schell, a német autópályadíj-rendszer bevezetésével megbízott Toll Collect logisztikai vezetõje. Egy héten át 1270 fedélzeti egységet vizsgáltak, s ezeknek csak 2 százalékánál merültek fel szoftverhibák, amelyeket azonosítottak és a rendszer jövõ évi startjáig ki tudják õket javítani. Más
részüknél hardverhibák jelentkeztek kábelszakadások vagy károsodott antennák formájában. Az egész rendszer mûködésének tesztelését késõbb végzik el. A gyakorlati vizsgára szolgáló próbautakra májusban kerül sor mintegy negyven tehergépkocsi részvételével. A két hétig tartó teszt során a konzorcium szakemberei személyesen is elkísérik majd a gépkocsivezetõket. Az új német autópályadíjrendszer bevezetését jövõ év január elsejére tervezik. n
Kölcsönkenyér visszajár A német pénzügyminisztérium legújabb terve az, hogy vissza nem térítendõ támogatások helyett kölcsönöket folyósít majd annak a német vasútnak, amelynek eleddig az állami támogatások 90 százalékát nem kellett visszafizetnie. Ha azonban a német kormány tervei valóra válnak, a vasúthálózat kiépítéséhez szükséges pénz ezentúl kölcsönök formájában érkezne, s ezt – feltehetõen kamatostul – vissza kellene fizetni. Nem kevés pénzrõl van szó, mivel a DB fejlesztéseihez az elkövetkezõ évek során másfélmilliárd eurót kellene elõteremteni. A hírt a Süddeutsche Zeitung szerint a közlekedési minisztérium illetékese is megerõsítette, sõt, állítólag a felek már tárgyalnak is – de még nem dõlt el semmi. A DB vezetõsége szerint a tervezet „groteszk”, mert az államot törvény kötelezi arra, hogy finanszírozza a vasúti infrastruktúra kiépítését. n
Fotó: G. Szûcs László
Hubert Gorbach közlekedési miniszter jelezte, hogy Brüsszel is egyetért a bécsi kormány terveivel, s hajlandó anyagilag is támogatni a belvízi hajózás elõsegítését, miközben természetesen figyelembe veszik a környezetvédõk szempontjait is. Március végén a közlekedési minisztérium képviselõi mellett a gazdasági tárca és a környezetvédelmi szervek szakemberei is részt vettek azon a megbeszélésen, amelyen a Duna mélyítésének elvi kérdéseirõl esett szó. A közlekedési tárca szerint 2,9 méterre kellene kikotorni a Dunát, hogy egész évben hajózható legyen. Trittin német környezetvédelmi miniszter azonban levélben tiltakozott a koncepció ellen, mivel szerinte a kotrás súlyos károkat okozna
az ökológiai egyensúlyban. A német álláspont szerint ez túl radikális beavatkozás lenne a természetbe, s elég volna 2,2 méterre mélyíteni a Dunát a kérdéses szakaszon. Ulrich Eichelmann, a World Wildlife Fund (WWF) környezetvédelmi világszervezet osztrák szóvivõje alapvetõen nem ellenzi a kotrást, de szerinte legfeljebb 2,5 méteres mélyítés a megengedhetõ. Ennél nagyobb mértékû beavatkozás már veszélyeztetné a Dunai Nemzeti Park ökológiai egyensúlyát – ráadásul a többi Duna menti országot (konkrétan Németországról és Magyarországról lehet szó) is arra késztetné, hogy jelentõs kotrásba kezdjenek. Eichelmann szerint Dunán évente csak 20–30 napos a hajózást gátló alacsony vízállás, s az év töb-
bi idõszakában akadálymenetesen hajózható a folyó. Az osztrák közlekedési minisztérium ugyanakkor azzal érvel, hogy a mélyítéssel egész évben közlekedhetnének a hajók, s így komoly teherforgalmat vonnának el a közutakról. Jelentõsen javulna a belvízi hajózás, s nagyobb teherrel közlekedhetnének a hajók. A teherhajók így jobban kihasználhatnák kapacitásukat, vagyis gazdaságosabban, olcsóbban szállíthatnák az árut. Másrészt a vízi közlekedés forgalmának növelése politikai cél is, ami megegyezik az EU szándékaival. Jelenleg évente mintegy 12 millió tonna árut szállítanak a Dunán, amit 2015-ig 30 millió tonnára akar növelni az osztrák kormány. Emlékeztetnek arra is, hogy például a Rajnán évente nagyobb teherforgalmat bonyolítanak le, mint a Dunán. Igaz, a Rajna átlagos mélysége 2,1 méter, bár helyenként csak 1,9 méter. A dunai áruszállítás bõvítése példaként szolgálhat a többi európai ország számára. Ha Bécs 2,9 méterre mélyíti a medret, akkor az azt jelenti Németország és Magyarország számára, hogy a saját szakaszokon legalább 2,7 méterre kell kikotorni – ellenkezõ esetben nem lesz jól hajózható a folyó. Az osztrák kormány mindenesetre kompromisszumos megoldásra törekszik, s a megoldásba bevonják a környezetvédõket is. Brüsszelben, az EU központjában közben jelezték, hogy mintegy 40 millió euróval készek hozzájárulni a Duna kotrásának finanszírozásához. Ha hamarosan sikerül megállapodásra jutni s elkezdeni a munkálatokat, 2010-ben teljesen befejez(het)nék a meder mélyítését. Csarnai Attila
Árcsökkenésre számítanak a szállítmányozásban A német szállítmányozói vállalatok mintegy kétharmada attól tart, hogy az EU kelet-európai bõvítése után, a piac liberalizációja következtében csökkennek az árak – s ez fõleg a nemzetközi szállítást, valamint a tömegáru-fuvarozást érinti majd. A megkérdezettek egyharmada szerint azonban mérséklõdik a forgalom a belföldi szállításban is, ami azzal jár, hogy csökkennek a hazai árak is – áll a DVZ által közzétett logisztikai jelentésben. A vállalatok mintegy 20 százaléka vélekedik úgy, hogy üzleti helyzete jól alakult az utóbbi hónapokban – miközben szintén egyötödük állítja, hogy kedvezõtlen változások történtek. Bár az utóbbiak aránya csekély, némi emelkedõ tendenciát mutat a korábbi felmérésekhez képest. A vállalatok 60 százaléka szerint különösebb változást nem tapasztaltak. A jövõt illetõen általában javulásra számítanak az érdekelt cégek. A korábbi felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka látta bizakodóan a jövõt, arányuk most 56 százalékra emelkedett. Az Európa Unió bõvítése kapcsán lényegében egyetlen vállalat
sem tart attól, hogy üzleti kilátásaik rosszul alakulnak majd a következõ fél esztendõben. Tavaly a logisztikai vállalatok kétharmadának nõtt, 29 százalékának pedig változatlan maradt a teljesítménye. Csupán 3 százalékánál figyeltek meg visszaesést. Gazdasági szakemberek úgy ítélik meg, hogy az érintett cégek mintegy háromnegyede tovább növeli hatékonyságát, s tevékenységének körét a közeljövõben. A többiek gyakorlatilag a jelenlegi szinten maradnak, miközben senki nem gondol arra, hogy esetleg visszaesés következik be. A gazdasági ágazatok közül a gyógyszeripar logisztikai igénye a
legnagyobb, s növekvõ tendenciát mutat – az összes többi ágazatot figyelembe véve az aránya meghaladja a 25 százalékot. Második a telekommunikáció mintegy 20 százalékkal, harmadik az italáruk ipara 17 százalékkal, majd a kiadói és nyomdaipar következik 11 és a sportszergyártók 9 százalékkal. Érdekes, hogy a bankszektor logisztikai igénye megegyezik a dohányiparéval, hiszen mind a két ágazat részesedése egy százalék. A megkérdezett szállítmányozó vállalatok túlnyomó többsége arra számít, hogy az EU bõvítésével, a piac liberalizálása miatt jelentõsebb mértékben csökkenhetnek a fuvarozási árak. Csaknem 90 százalékos az a vélemény, hogy ez elsõsorban a nemzetközi fuvarozást érinti majd, de mintegy 50 százaléka szerint a belföldi szállításra is hatással lesz. Arra csak kevesen gondolnak, hogy a darabáru-szállítás terén is árcsökkenés várható. Cs. A.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n TerTransport jeszti a Magyar Posta n Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán – telefon: 477Press 6355 – postacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. – közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 12171875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. május 5.
Magyar–bosnyák légügyi egyezmény
Együtt az Adriáig Április 27-én Budapesten tárgyalt Branko Dokic Bosznia-Hercegovina hírközlési és közlekedési minisztere, aki Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel áttekintette a két ország kapcsolatait, ezen belül az V/C Helsinki Folyosó helyzetét. A miniszterek ezután aláírták a két állam közötti légügyi egyezményt. A jelenlegi napi egy repülõjárat a jövõben akár megduplázódhat – válaszolta Csillag István arra a kérdésünkre, hogy milyen forgalmi növekedésre számítanak az egyezmény
Fotó: Kiss Árpád
aláírását követõen. A miniszterek azt sem tartják kizártnak, hogy a korábban megszûnt cargo-forgalom is újraindul. S ha már az áruszállításnál tartunk: a két ország közötti árufuvarozás elõtt sokkal kevesebb akadályt találtak a miniszterek, mint a vasúti személyforgalomban. Bosznia nemrégiben EBRD-hitelek felhasználásával kezdett négyéves vasút-korszerûsítési programjába. Ennek keretében villamosítják a Ploce kikötõjéig menõ vonalat, s igyekeznek a közúton veszélyesen szállítható szénhidrogéntermékeket vasút-
ra terelni. A magyar tárca vezetõje ugyanakkor szorgalmazta a kombinált árufuvarozás fejlesztését – ezen belül is a Ro-La-vonatok népszerûsítését. A felek megállapították, hogy a két ország közös érdeke a közúti kapcsolatok fellendítése. A Budapesttõl a 6-os úton át Szarajevóig, illetve Ploceig húzódó V/C páneurópai folyosószakaszból 330 kilométer a boszniai rész. A nehéz hegyi terepen folyó gyorsforgalmi út építéséhez – melyet várhatóan 2010–2012 között fejeznek be – részben az EU forrásait használják fel. Branko Dokic kifejtette, hogy mind a tervezés, mind a tendereztetés során szeretnék hasznosítani az e téren szerzett magyar tapasztalatokat. Csillag István pedig hozzáfûzte, hogy a május 3-ai tenderbontás után a szeptemberi hármas találkozóra elegendõ ismerettel rendelkeznek majd az eredményes konzultációhoz. R. J.
Új nemzeti iparpolitikával az Európai Unióba
Hatvanmilliárd forintos beruházás Esztergomban A Magyar Suzuki Rt. 60 milliárd forintos újabb beruházás eredményeként idén megkezdi új, egyelõre New Concept Car munkanevet viselõ modelljének sorozatgyártását – jelentették be Esztergomban, április 22-én Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter jelenlétében a Suzuki-gyár vezetõi. A legújabb fejlesztés révén a gyár kapacitása a jelenlegi éves 90 ezer darabról 150 ezerre nõ, s a jelenleg 2000 dolgozót foglalkoztató gyárban újabb 400 munkahelyet teremtünk – közölte Kazuhisa Toda vezérigazgató, aki elmondta, hogy idáig a projekt elsõ állomásaként már 100 milliárd forintos beruházás keretében a legmodernebb igényeket is kielégítõ festõüzemet létesítettek, megkezdték az Ignis modell sorozatgyártását és beindították a dízelüzemû jármûvek exportját. Az üzem 55 ezer négyzetméteres szerelõcsarnokában decemberre legyártják az új – még ,,névtelen” – modell 103 prototípusát, amelybõl az elsõ a Budapesti Közlekedési Múzeumba kerül az elsõ Suzuki Swifthez hasonlóan. Az új modell
sorozatgyártásával 2005-tõl az üzem termelékenysége 35 százalékkal tovább javul és az exporttermelés volumene több mint kétszeresére nõ. A jelenlegi napi 350-rõl pedig 600-ra növekszik a gyártott autók száma, amelynek megvalósítása érdekében 256 világszínvonalú hegesztõrobotot kívánnak üzembe állítani. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a szerelõcsarnok megtekintését követõen elmondta: abban, hogy az elmúlt közel egy év alatt 23 százalékkal emelkedett az ország exportja, jelentõsen közrejátszott a Magyar Suzuki Rt. A részvénytársaság nettó árbevétele 2003ban 180 milliárd forint volt, amelybõl a belföldi értékesítés 79, míg az export 104 milliárd – ebben az évben pedig nettó 205 milliárd forintot
terveznek. Az idei tervezett 93 ezer autóból 31 ezret itthon kívánnak értékesíteni, a további 62 ezer darabból pedig mintegy negyven országba, köztük az Egyesült Államokba exportálnak. A Magyar Közlekedés kérdésére válaszolva Csillag István elmondta, hogy már formálódik Magyarország új, uniós alapnormákat figyelembe vevõ és hosszú távú stratégiai dokumentumként szolgáló nemzeti iparpolitikai koncepciója, amelyre azért volt szükség, mert a jelenlegi iparpolitika bizonyos kényszerpályán mozog. Alapvetõ célként említette, hogy az uniós irányelvek adaptálásán túl a közvetlen beruházásösztönzésre, az állóeszköz-fejlesztésre, a vállalati magántõke jobb mobilizálhatóságára, az infrastruktúra-fejlesztésre, az exportorientáltságra és a szellemi befektetésre – a humánerõforrás-fejlesztésre és a kutatás-fejlesztés intenzív támogatására – nagyobb hangsúlyt kell fektetni. G. Szûcs László
Versenyhelyzetbe hozható a HungaroControl
Új székházban a hazai légiirányítás Szakmai tekintélyt és elismerést vívott ki magának a magyar légiirányítás – ezt számos nemzetközi szervezetben betöltött tisztség mellett forgalmi adatok is igazolják. Míg 2002-ig néhány éven keresztül állandó volt a magyar légtér forgalma, addig 2003-ban szinte ugrásszerû emelkedéssel, az európai átlagot kétszeresen meghaladó volt az átrepülõ gépek száma. A kiemelt képzettséget, szaktudást, koncentrációt igénylõ munka immáron lényegesen jobb körülmények között végezhetõ, mivel 2,4 milliárd forintból elkészült, s már üzemel is a HungaroControl új székháza. A beruházás nagyobb részét a HungaroControl, kisebb hányadát a GKM állta. Mudra István, a HungaroControl igazgatója az avatás elõtti sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Nagy Tamás Ybl-díjas építész által tervezett és a Maszer Rt. Középületépítõ Rt. páros által kivitelezett épületben végre helyet kaphatott a Magyarországon egyedülálló repülési szakmai könyvtár is. A magyar légiirányítók igazolták szakmai rátermettségüket – emelte ki az ünnepségen Kovács Ferenc, a
GKM közlekedési helyettes államtitkára. Ez a kijelentés nem csak a forgalmi adatokkal támaszható alá, de nem véletlen, hogy nemzetközi szakmai szervezetek különféle döntési-konzultációs testületeik vezetõségi tagjaivá választják a jelenleg 694 fõt foglalkoztató HungaroControl szakembereit. Az európai átlagot meghaladó növekedés örvendetes módon arányaiban is változást hozott, mert míg korábban az átrepülés/ landolás aránya 80/20 százalék volt, mára ez 70/30 százalékra változott. A magyar légiirányítók szolgáltatását naponta átlagosan 1800 légi-
jármû – évente mintegy 60-70 millió utas – veszi igénybe. A székházavató során mind a nemzeti színû szalagot átvágó Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára, mind pedig Kiss László, a minisztérium légiközlekedési fõosztályvezetõje hangsúlyozta, hogy minden eddigi eredmény ellenére elengedhetetlen a szervezet korszerûsítése. Erre várhatóan 2005 után kerül sor, s amennyiben a Pénzügyminisztérium is áldását adja, akkor elvégezhetõ a HungaroControl gazdasági társasággá alakítása. R. J.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Nagy László A Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ (BOKK) ma 20,87 hektáros, tartósan állami tulajdonban lévõ területét hasznosító társaság, a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõmûködtetõ Kft. ügyvezetõi posztját immár negyedik esztendeje tölti be Nagy László. A 47 esztendõs szakember vízügyi mûszaki mérnöki diplomáját Baján, közgazdász diplomáját Budapesten szerezte. A Bajai Mezõgazdasági Kombinátban öntözési, mûszaki beruházói munkaköröket töltött be, volt szövetkezeti fõkönyvelõ-helyettes és egy osztrák élelmiszeripari cég gazdasági vezetõje is. Pályázaton, húsz jelentkezõ közül választották ki jelenlegi munkaköre betöltésére. Nagy László szabadidejében szívesen kosárlabdázik – a hajdan NBI kerettag ma már csak az öregfiúk csapatát erõsíti –, teniszezik. Hobbija a fõzés: a bajai halászlé a specialitásai közé tartozik. – A BOKK kiemelt állami támogatással fejlõdött mai állapotára. Sikerül-e megfelelõen hasznosítani az állami vagyont? – Az induláskor 19 hektáros területet, s a partfalat magában foglaló kikötõ üzemeltetõje társaságunk, amelyben tulajdonosként az ADUKÖVIZIG, a Bajai Önkormányzat és az ÁTI Depo Rt. szerepel. Az Államkincstár és a GKM képviselõi a felügyelõ bizottságban foglalnak helyet. A BOKK területén az állam több mint egymilliárd forintos beruházással építette meg a Ro-Ro kikötõt, egy német cég hajókikötõ berakóhelyet létesített, s néhány nappal ezelõtt avattuk fel az Agrosziget Kft. a késõbbiekben továbbfejlesztendõ, mezõgazdasági terményrakodó kikötõjét, amely 440 millió forintba került. A BOKK területére várjuk a betelepülni, beruházni szándékozó szolgáltató cégeket, s részükre igyekszünk minél jobb kiszolgálást biztosítani. Ma a kikötõ területének (amely a tavaly 200 millió forintos új beruházással, s a vásárolt 1,7 hektáros fejlesztési területtel együtt már 20,87 hektárt jelent) 80 százaléka már hasznosul. – Hogyan mûködik a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ? – A Duna partján kilenc hajórakodó állásunk van, amely elég nagy kapacitást jelent. Korábban itt évi 5-900 ezer tonnányi áruforgalom (ki-, és berakás) zajlott. A fejlesztések hatására azonban ma már 2,5-3 millió tonna az éves rakodási kapacitásunk (a tényleges forgalom ennek harmada, negyede). A gazdaság fejlettsége, igényessége határozza meg a forgalmat. Baja környezetében a mezõgazdaság az uralkodó. Az aszályos termés tavaly erõsen befolyásolta a kikötõ forgalmát, az idén viszont – bízunk benne – elérhetjük az egymillió tonnás forgalmat is. A Bajai OKK-ban frissen megnyitott Agrosziget-kikötõ is üzenet a város gazdasági környezetének: e létesítmény logisztikai központtá válhat (érdemes volna az élelmiszeripar fejlesztésére gondolni), s más gazdasági tevékenységek is ide települhetnek. A Ro-Ro kikötõ jelenleg még nem tölti be a neki szánt funkciót. (A délszláv háború óta menetrend szerinti hajójárat nincs, csak magáncégek veszik igénybe, amelyek saját hajóikkal célállomások között közlekednek, s nem szolgáltatnak.) A Ro-Ro járatok még nem indultak be, de más áruk rakodására használjuk e kikötõt is. Hasznosítása iránt érdeklõdnek bolgár vállalkozások és német speditõrcégek is. – Rendelkeznek már szakmai kapcsolattal az Európai Unióban? – Kormányközi megállapodás alapján vettük fel a kapcsolatot a Zeekanal Flamand (állami érdekeltségû) belvízi hajózó társasággal. Egyfajta kapcsolattartó szerep a BOKK-é a kiemelt fejlesztési övezet képviselõjeként. Együttmûködésünk területe az információáramlás, s készül egy közös, komoly elméleti munka az általános marketing tevékenységrõl, amelyhez különféle írásos anyagok, rendezvények kapcsolódnak. A cél az uniós és magyar tapasztalatok, adottságok ötvözése. – Melyek a távlati terveik? – A kikötõ nyitott minden érdeklõdõ, kezdeményezõ, beruházói szándék elõtt. Remélem, hogy az egyre igényesebbé váló gazdasági környezet (esetleg egy klaszter létrehozása) felé haladó régiós – határokon is átnyúló – összefogás jól tudja majd használni a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõt, úgy is, mint az EU határán fekvõ logisztikai központot. A hosszú távú fejlesztési tervek átdolgozása napirenden van. Megvalósításához még hiányzik a megfelelõ marketing terv, valamint az információs és közlekedési rend kialakítása. A környezetvédelemre is nagy figyelmet fordítunk (a fenékvíz-leadás, a szemételszállítás, az üzemanyag-tankolás lehetõsége egy kikötõben igen fontos). A tervek készítését meghirdetõ pályázat kiírására van pénz, de a nagyobb ütemû elõrelépéshez további tõkeinjekció kellene. Komplexen csak állami érdekeltségû cég tudja kezelni a dolgot – mi mindenesetre a lehetõségek függvényében haladunk elõre. Bárány Tibor
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Kombinált fuvarozás: Ro-La
Kevés a kamionszállító vasúti kocsi A kamionokat vasútra terelõ fuvarozási megoldás, a Ro-La (Rollender Landstrasse = gördülõ országút) nem csak a környezetet, a közúthálózatot kíméli, hanem a szállítók útvonalengedélyeit és pénztárcáját is – ha megfelelõen mûködik. Magyarországon 1992-ben indult be ez a rendszer, s néhány elvetélt kísérlettõl eltekintve ma tulajdonképpen egyetlen hazai fuvarszervezõ cég, a Hungarokombi Kft. foglalkozik a vonatok és kamionok útjainak „összeboronálásával”. A Ro-La hazai induláskor – vagyis 1992-ben – valamivel több, mint 16 ezer kamiont szállított a vasút. A százezres küszöböt 1998-ban lépték át, de a dél-szláv háború miatt jelentõsen csökkent a Szeged és az ausztriai Wels közötti forgalom – késõbb pedig a román kamionok egy része maradt el az Arad–Wels közötti (nem magyar érdekeltségû) vonat beindulása miatt. Az export-import forgalmat ma három viszonylatban – Szeged– Wels, Sopron–Wels és Szeged– Ljubljana – között napi 18–20 vonat látják el, amely összesen napi 300–400 kamion elszállítását jelenti. Az uniós csatlakozás miatt feltehetõen hamarosan drámai módon csökken majd a hazai igénybevevõk – az eddigi „felhasználók” – száma, s úgy tûnik ez a zavartalan forgalom lebonyolítása miatt egy kis lélegzethez juttatja a Hungarokombit, illetve tulajdonosait. A Ro-La forgalomhoz szükséges speciális kocsik száma ugyanis eddig sem volt elegendõ – jelentõs mennyiségben kellett külföldrõl bérelni ilyen vagonokat. Ma 50 darab kocsi van a MÁV – mint a kamionszállító vonatokat közlekedtetõ cég – tulajdonában, s ezekbõl is jelenleg 30 darab nagyjavításra vár. Nincs más hátra, mint marad a további – állami támogatás híján nem túl olcsó – kocsibérlés. Az is igaz ugyanakkor, hogy a teljes forgalom lebonyolításához szükséges több mint 300 speciális vasúti kocsi hihetetlen anyagi megterhelést jelentene a tulajdonosoknak. A MÁV képtelen lenne megvenni ezeket, hiszen egyéb kocsijaira sem jut elegendõ forrás. Egy tavaly készített árajánlat szerint napi 80 euró körül alakulna 100 kocsi 12 évre szóló bérleti díja, s ebben benne van a karbantartás, javítás átalánydíja is. Igazán méltányos ajánlatnak tûnik, fõként, ha azt veszszük figyelembe, hogy jelenleg ennél 5–10 euróval magasabbak a bérleti díjak. A Hungarokombi által
Ausztriában bérelt kocsik díja ettõl eltér – mert például csak a rakottan futó kocsikért kell fizetni. Ám olykor az is elõfordul, hogy – a néha megmagyarázhatatlan módon hullámzó forgalom miatt – üresen teszi meg egy-egy vagon a Wels–Kiskundorozsma utat. Igen ám, de vajon megéri-e egy közúti fuvarozónak igénybe venni a Ro-La szolgáltatást, vagy csak kényszerbõl választja a vonatozást? Tomcsányi István, a Hungarokombi vezérigazgatója több tucat kamionos céggel tárgyalva és kielemezve a költségeket, bízvást állítja, hogy egy pontos menetrend szerint közlekedõ Ro-La esetében a vonatjegy semmiképpen nem kerül többe, mint a fuvarozó közúti költségei – beleértve az üzemanyagtól a kopáson át az amortizációig sok mindent. Ez a megállapítás a magyar kamionosokra még az uniós csatlakozás után is érvényes marad, a nem tagországokból érkezettek esetében pedig cáfolni sem nagyon érdemes. Nekik ugyanis marad a korlátozott számú útvonalengedély, illetve az útadó, az üzemanyag mennyiségének elõírása, valamint a – sok, leginkább keleti országban szinte ismeretlen – vezetési idõ korlátozása, az úgynevezett AETR egyezmény elõírásai. A kiskundorozsmai terminál ma korszerû, európai körülményeket biztosít – akárcsak a soproni. A budafoki terminál viszont – részben korszerûtlensége, részben pedig az érdektelenség miatt – megszûnt. Ott van azonban a soroksári Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK), ahol két 700 méter hosszú – kifejezetten erre a célra épített – vágány várja a szerelvényeket. Egyelõre kevés a jelentkezõ, holott e létesítmény „kedvéért” még az adó-
mentességet biztosító rendeleten is változtattak. Korábban ugyanis az a kamionos mentesült az útadó megfizetése alól, aki a határátlépés után, vagy elõtte egy Ro-La terminál 70 kilométeres körzetében igénybe vette a szolgáltatást. A BILK esetében – lévén, hogy minden határátkelõhelytõl 70 kilométernél távolabb van – ez úgy módosult, hogy a soroksári terminált igénybevevõknek csak az adó felét kell kifizetni. Ez sem jelentéktelen összeg! A szakemberek fejlesztési lehetõséget látnak a záhonyi körzetben megjelenõ forgalomban. A hazai hatóságok már szigorították az Ukrajna felõl érkezõ kamionok környezetvédelmi elõírásait, s arra is tettek már utalást, hogy a várhatóan megnövekvõ forgalom ellenére nem adnak ki nagyobb számban útvonalengedélyt az ebbõl az irányból érkezõ kamionoknak. Az eredeti elképzelés szerint a Ro-La terminál ukrán területen lett volna, ahol végrehajtható a megfelelõ vámkezelés is, ám menetközben kiderült, hogy a határig, illetve a „senki földjén” átvezetõ pálya nem alkalmas a speciális kiskerekû kocsik forgalmára. Maradna a – korábban már megfelelõen kialakított – záhonyi Ro-La terminál, azonban megoldandó, hogy a kamionok vámkezelése ezen a helyen és csak egyszer történjen meg. A jelenlegi határállomás erre a célra még nem tökéletes. Itt lép be ismét a BILK a képbe. A szakemberek állítják, hogy Soroksáron ideális lehetõség lenne a RoLa fordítókorong rendszerének kialakítására. Az ukrán forgalom kétharmad része ugyanis Olaszország felé tart, míg egyharmada Ausztria felé. A BILK amúgy is útba esik, ezért itt lehetne rendezni a kamionokat Wels vagy Ljubljana irányába. Ehhez azonban vasúti kocsira lenne szükség, s nem is kis mennyiségben. A jelenlegi forgalomból hiányzók mellett további 100–150 tíztengelyesre lenne szükség, ám forrás hiányában ezek beszerzésére alig van remény. Mert a Ro-La nem hoz fergeteges hasznot egyik vasúttársaságnak sem – ellenben társadalmi, környezetvédelmi hasznossága megkérdõjelezhetetlen. Rákos József
2004. május 5.
Kérdezz – felelek! A kombinált fuvarozás gondjainak híre eljutott az Országgyûlésbe is. Március 29-én Fülöp István (MDF) interpellált az ügyben Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterhez. Fülöp István: „…a gépjármûforgalom infrastruktúrájának a fejlesztése helyettesíti-e a vasúti infrastruktúra korszerûsítését, fejlesztését? Mi az oka annak, hogy a MÁV permanensen a magyar közlekedés mostohagyereke? Miért nincs senki a kormányzati többségben, aki cselekvõ módon lépne fel annak érdekében, hogy a MÁV végre megtalálja a helyét a hazai közlekedés egységes rendszerében? Gondolt-e ön arra, hogy a vasút milyen mértékben tudja tehermentesíteni útjainkat, drága pénzen megépített autópályáinkat? Miért nem dolgozott ki senki olyan programot, amelynek segítségével a kamionforgalmat minél nagyobb arányban a sínekre lehessen terelni? Tudatában van-e ön annak, hogy Magyarországon, az egyik legsûrûbb vasúthálózattal rendelkezõ országban, mindösszesen négy rendszeres Ro-La, azaz kamionokat szállító járat van? Tudja-e ön, hogy, a határkörzeteket leszámítva, csak Budafok-Háros vasútállomáson (sic!) üzemeltet a MÁV Ro-La terminált? Véleményem szerint megfelelõ támogatási rendszer kialakításával elérhetõ, hogy a kamionosoknak jobban megérje vasúton vitetni magukat, mint súlyos tengelyterhelésükkel amortizálni drága útjainkat…”
Csillag István: „…A Ro-La terminálos kérdésérõl csak annyit szeretnék mondani, hogy a Budapesti Intermodális Logisztikai K ö z p o n t (BILK) 2003 novemberében kezdte meg mûködését. Ennek a 4,5 milliárdos beruházásnak az eredményeképpen nem csak a határszéleken, hanem Budapest körzetében is van korszerû kombiterminál… …Szabályozókkal és tarifamegállapodásokkal is segítjük a közútról vasútra történõ átterelést, többek között azzal is, hogy a környezõ országok számára kiadott nemzetközi fuvarengedélyeket, áthajtási engedélyeket csak korlátozott számban adjuk ki, és minden olyan országnak, amelyik a kiadott kontingensen felül hajlandó a kombinált árufuvarozás eszközével is élni, úgynevezett felszállójegyet vagy jutalomjegyet adunk, ezzel is ösztönözve a használatot… …továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy legalább a nemzetközi áruforgalomban minél nagyobb arányban használják közutak helyett a vasutakat – ennek érdekében támogatás, tarifaközösség, jutalombónusz engedélyek állnak a rendelkezésünkre.” Részletek az interpellációból
Vegetál a jármûjavító A Ro-La forgalomban a kezdeti nyolctengelyes kocsik után megjelentek a sokkal biztonságosabb, kevesebb meghibásodással mûködtethetõ és kevésbé szervizigényes tíztengelyes kocsik. Európában igen sok országban futnak azok a kocsik, amelyeket a MÁV Debreceni Jármûjavító Kft.-ben gyártanak – például Ausztriában, Norvégiában, Romániában, de például az a kocsi, amellyel BNV-nagydíjat nyertek kilenc évvel ezelõtt, sokáig koptatta Svájc sínjeit. Ma a megrendelések sikeres teljesítése ellenére a társaság csõdközeli helyzetben van. Nincs megrendelés további kocsikra, addig marad a régiek – így a MÁV 35 öregecske kocsijának – javítása. Erre azonban nem lehet egy teljes gyártókapacitást leterhelni, nem is lenne értelme. Sõt, még a nagyjavítások számlája is nehézkesen kerül kiegyenlítésre. Kerékgyártó Imre igazgató azt mondja, a tulajdonosnak mégis csak könnyebben hiteleznek, külsõ cé-
gekkel ez nem fordulna elõ. Tehetik, a volt szocialista országokban nincs konkurenciájuk, a többi javító cég árai pedig lényegesen magasabbak. Amúgy sem sok marad a jármûjavítónál, még egy új Ro-La kocsi esetében sem. A mintegy 150 ezer eurós tíztengelyesbõl csupán 6,5 ezer euró a debrecenieké. Elsõ hallásra sem tûnik soknak, fõként, ha tudjuk, hogy a munkadíjon felül ebben benne van a futómû ára is, amely szintén a cívis városban készül. De évente akár 300 darab kocsit is képesek lennének legyártani. A jármûjavító megrendelés hiányában – se a RoLa-ra, se az amúgy szintén sikerterméknek számító tartálykocsijukra nincs érdeklõdés – most vegetál. Már kinevezték a cég új vezetõit, mert Kerékgyártó Imre hamarosan nyugdíjba megy, miután sokáig a legkiterjedtebb uniós kapcsolatokkal rendelkezõ és a legeredményesebb MÁV Kft.-t vezette. Ettõl azonban még sem a kft., sem a Ro-La kocsik ügye nem lesz megoldva… n
Az ÖBB életteret keres Az osztrák vasúti társaság (ÖBB) csak úgy élhet meg hosszú távon, s veheti fel sikerrel a versenyt a várhatóan 6-7 vasúttársaságra ,,zsugorodó” piacon, ha mielõbb felvásárlásokba kezd Kelet-Európában – mondta Huder Gorbach osztrák közlekedési miniszter a Die Pressének adott nyilatkozatában. Az ÖBB terve az, hogy az elsõ ötbe kerüljön – de ez nem lesz könnyû. A huszonöt tagúra bõvülõ EU-ban a vasúttársaságok által felügyelt pályahossz szerint az osztrák cég ma a tizenegyedik. Megelõzi õt a lengyel, a cseh és a magyar vasút is (pénzügyi szempontból a „kép” természetesen másképp fest – a szerk.). A miniszter szerint egyáltalán nem terveznek privatizációt – még részlegeset sem! A 47 ezer embernek munkát adó cég 100 százalékos állami vállalat, s üzleti szemléletét az új felügyelõbizottság összetétele hivatott garantálni. A terjeszkedést mindenesetre máris megkezdték: a napokban jelentik be hivatalosan, hogy az ÖBB egyik leányvállalata, a Postbus felvásárol egy 300 alkalmazottal dolgozó cseh busztársaságot. n
KÖZÚT
2004. május 5.
M5 autópálya: parlamenti vizsgálóbizottság Április 20-án megtartotta alakuló ülését az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos szerzõdések kivizsgálására létrehozott országgyûlési vizsgálóbizottság. A nyolctagú testület azonban várhatóan csak néhány hét késéssel kezdheti meg érdemi munkáját, mivel két szocialista képviselõ még nem esett át a C típusú átvilágításon. A bizottság elnöke Fónagy János, aki korábban az Orbán-kormány közlekedési minisztere volt. A vizsgálóbizottság létrehozását a Fidesz kezdeményezte, s a Parlament februárban hagyta jóvá. Az alakuló ülésen a képviselõk a bizottság ügyrendjérõl tárgyaltak. Szalay Gábor SZDSZ-es képviselõ javasolta, hogy az ügyrendbe kerüljön be egy pont, amely szerint a meghívottak a személyes meghallgatást kiegészítve írásban is válaszolhatnak a kérdésekre. Fónagy János elmondta: a testület számára 800 ezer forint szakértõi keretet és 250 ezer forint dologi kiadásokra szolgáló összeget biztosít az Országgyûlés. Cs. A.
Közlekedésbiztonsági nap Gödöllõn
A jármûvek egynegyede hibás volt A Pest Megyei Közlekedési Hatóság Gödöllõi Kirendeltségén, április 24-én, immár huszadik alkalommal rendezték meg Tóth Lajos kirendeltségvezetõ szervezésében és rendõrségi, valamint közlekedésfelügyeleti vezetõ szakemberek közremûködésével a Közlekedésbiztonsági Napot, amelyen a városból és környékérõl 102 közúti jármû jelent meg. A rendezvényt követõ szakmai értékelésen Tóth Lajos elmondta, hogy a tavaszi program fõ célja a téli idõszakban még jobbára „pihenõ” jármûvek teljes körû, díj- és szankciómentes átvizsgálása, a szükséges javaslatok és tanácsok megadása, valamint a vizsgadíj befizetése mellett a mûszaki vizsgaérvényesség-meghosszabbítási lehetõség biztosítása. Az elõzõ évekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a megjelent jármûvek között egyre több a korszerû, ami azt mutatja, hogy folyamatosan modernebbé válik a hazai jármûpark. Gondot jelent viszont, hogy a régebbi
évjáratú – s korából-állagából eredõen egyre nagyobb gondosságot igénylõ régebbi típusú – autókból viszonylag keveset hoztak tulajdonosaik. Ezzel együtt meglepõnek tûnõ, de mindenképpen fokozott figyelmet kívánó jelenség, hogy a most megvizsgált jármûvek több mint negyede – 28 gépkocsi – nem felelt meg a teljes körû vizsgakövetelményeknek. Scheiber Ernõ, a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatóhelyettese az értékelést záró gondolataiban elmondta, dicséretes szándék az Egységes Közlekedési Hatóság egységei és a partner szervezetek, intézmények részérõl az ilyen rendezvények gyakoriságának növelése, ugyanakkor riasztónak – és figyelmeztetõnek – tûnik a tapasztalt hiányosságok ilyen mértékû jelenléte mindennapjainkban. G. Sz. L.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Túlsúlyos és túlméretes tehergépjármûvek és az EU
Harmonizáció, közlekedésbiztonság, kíséret Az Állami Közúti Mûszaki és Információs (ÁKMI) Kht. a MUOSZ közlekedési szakosztályával közösen, április 20-án, sajtótájékoztatón ismertette az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos, a túlsúlyos és túlméretes tehergépjármûvek határátlépésével és hazánk útjain való közlekedésével összefüggõ változásokat, valamint a túlméretes jármûvek kíséréséhez tartozó tervezett jogszabályi változásokat. A rendezvényen részt vett Szabó Zoltán, az ÁKMI Kht. ügyvezetõ igazgatója, Alföldy Miklós sajtófõnök és Bozán György fõosztályvezetõ. Az idén januártól megváltozott az ÁKMI Kht. felépítése, mert az 1996-ban alapított szervezettõl az országos közúthálózattal kapcsolatos feladatok az UKIG-hoz kerültek. A 30 munkatárssal dolgozó, sokrétû tevékenységet folytató és évi 2 milliárd forintos árbevételt elérõ ÁKMI Kht. csak szolgáltat: itt mûködik önálló osztályként az Útinform és fõosztályként az Országos Közúti Adatbank (OKA). A feladatokhoz tartozik a minõségvizsgálat (4 akkreditált laboratóriummal, valamint egy most készülõ ötödik fõvárosival) és koordináció – NA Rt., ÁAK, UKIG –, valamint az innováció (szabályozás, új technológiák bevezetése). Az országos út- és hídvagyon védelméért, a közlekedésbiztonság megóvásáért és a fuvarozói versenysemlegesség biztosításáért az ÁKMI Kht. egyik fõosztálya foglalkozik a megengedett össztömeget, tengelyterhelést, vagy méretet meghaladó jármûvek közlekedésének útvonalengedélyezésével. Koordinálják és végrehajtják a jogszabályban meghatározott engedélyezõ és ellenõrzõ tevékenységet 25, a közúti határátkelõhelyeken (24 órás nyitva tartással) mûködõ mérlegállomás segítségével. Az ország területén közlekedõ túlsúlyos jármûvek után beszedett útvonal-használati díjak mintegy 70 százaléka a közúti határkirendeltségek ellenõrzõ tevékenységébõl szár-
mazik, mely összeg az Útfenntartási és -fejlesztési Célelõirányzat bevételeként szolgálja az országos közutak állapotának javítását.
A megengedett össztömeget, tengelyterhelést, vagy méretet meghaladó jármûvek útvonal-használati díj ellenében a helyi közúti határkirendeltségeken válthatják ki az útvonalengedélyt, amely meghatározott útvonalra szól. Az útvonalengedély hiányában a határvámhivatal a jármû be- vagy kiléptetését megtagadja. Hazánk közúthálózatának teherbírása elmarad az EU-ban elfogadott normáktól, ezért szükséges az úthálózat elégtelen teherbírású elemeinek megerõsítése. A Csatlakozási Szerzõdésben Magyarország 2008.
december 31-éig átmeneti mentességet kapott az EU-ban elfogadott 11,5 tonnás tengelyterhelés-érték alkalmazása alól, ezért az átmeneti idõszakban ez továbbra is 10 tonna marad. Aki ezt jármûvével túllépi, útvonalengedélyt kell kiváltania és túlsúlydíjat kell fizetnie (annak az engedéllyel nem rendelkezõ, túlsúlyos jármûvet vezetõnek, akit a mozgó súlyellenõrzõ csoportok szûrnek ki az ország területén belül, az alapdíj tízszereséig terjedõ pótdíjat kell fizetnie). A túlsúlydíj nem szankció, hanem a közúthálózat fokozott igénybevételének ellentételezése. Az Országgyûlés elé március 22én beterjesztett és április közepén elfogadott közlekedési törvények ezen a területen is éreztetik hatásukat. A 40/2004. (IV.7.) GKM rendelettel módosított 4/1999 KHVM rendelet újdonsága az elektronikus okmányok alkalmazása (útvonalengedélyek intézése interneten át), az EU elõírásokkal való további harmonizáció (a tranzitutakon korlátozás, túlsúlydíjfizetés nélkül lehet közlekedni 11,5 tonnás tengelysúlyú, EUtagországokban bejegyzett jármûveknek), a közlekedésbiztonság megerõsítése A túlméretes (2,5 méternél szélesebb, 4 méternél magasabb és az adott jármûkategóriára megengedett hosszúságot meghaladó) jármûvek és jármûszerelvények közlekedése is engedélyköteles, s itt jármûkíséret is elõírható. E szakterületet szabályozó miniszteri rendelet módosításának tervezete már elkészült: ebben a jogalkotó meghatározta a jármûkíséret végzésének személyi feltételeit és kibõvítette a jármûkíséret korábban már meghatározott tárgyi feltételeinek körét. Az új szabályozás várhatóan 2005. január elsején lép hatályba. Bárány Tibor
Irány az Európai Unió – teljes gõzzel elõre Az Európa „család” egyre nagyobb lesz, 2004. május elsején tíz további jelölttel bõvül: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta és Ciprus. Az Európai Unióba (EU) való belépéssel új korszak kezdõdik ezen államok számára; új lehetõségek nyílnak meg ezen országok elõtt. Az EUtagság hozta új szabadság azonban lehetõségeket és kockázatokat egyaránt magában rejt a csatlakozó országok szállítási piacait illetõen. Jelentõs javulás lesz mindenek elõtt az áruk szabad forgalmából adódóan, ezzel szemben áll azonban – a plusz áru-áramlástól függõen – a fokozott verseny. A fontos az, hogy idejében felkészüljünk a megváltozott körülményekre. Ide tartozik a magyar szállítási szakmát illetõen mindenek elõtt a diszpozíció optimalizálása, úgy, hogy drága üresjáratok ill. csak részben kihasznált teherautók egyáltalán ne is keletkezzenek. Minthogy a nemzetközi kapcsolatok a növekvõ globalizáció folyamán egyre inkább sikertényezõvé válnak, ajánlatos valamely egész Európára kiterjedõ hálózathoz csatlakozni ill. ilyet kiépíteni. Ennek során a magyar szállítmányozóknak és fuvarozóknak célszerû egy olyan tapasztalt partnerre építeni, mint pl. a TimoCom Soft- und Hardware GmbH, amely már 1997 óta nagy sikerrel kínálja a nemzetközi szállítmányozási üzletág testre szabott megoldását: ez a TimoCom TRUCK & CARGO®.
5
Ez a fuvar- és raktérbörze Európa számos országában piacvezetõ, többek közt Magyarországon és a kelet-európai térség más országaiban is. Mivel Kelet- és Közép-Európa igen érdekes – mert feltörekvõ – piacnak számít, a TimoCom Soft- und Hardware GmbH már több éve különös figyelmet szentel a Németországtól keletre és délre fekvõ országoknak. A TimoCom-ügyfelek egyharmada a keleteurópai térségbõl jön. A TimoCom TRUCK & CARGO®-nál a szállítmányozók és fuvarozók sok szakágba tartozó kollégára találnak, akikkel konkrét üzleteket tudnak kötni kamion-kihasználásuk optimalizálása érdekében. Ez az adatbank belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt nagy számú fuvar- és raktér-ajánlatot kínál; például csupán ez év márciusában több mint 1700 fuvar- és raktérajánlat volt Magyarországon belül. Jelenleg naponta 38.000 aktuális nemzetközi ajánlat áll valamennyi felhasználónk rendelkezésére. A TimoCom TRUCK & CARGO® elektronikus fuvarbörze alapját egy egyszerû elv képezi: Ezen a (virtuális) platformon összetalálkoznak a szállítmányozók és a fuvarozók, hogy fuvar- és raktér-ajánlataikkal az összes résztvevõ elõnyére üzletet kössenek. A tulajdonképpeni üzlet mindig közvetlenül a két partner között jön létre, akik a börzén találtak egymásra. A börze kezelése rendkívül felhasználóbarát. A program használatához szükséges technikai elõfeltételek alacsonyak – csakúgy, mint az ügyfelek pénzügyi meg-
terhelése. 85,- euró havi átalánydíj ellenében minden ügyfél korlátlanul dolgozhat az adatbankkal. Európa-szerte több mint 12.500 csatlakozott vállalkozás ill. 37.500 felhasználó esküszik már a TimoCom TRUCK & CARGO® fuvar- és raktér-börzére; s számuk állandóan nõ. A nemzetköziséget mi a TimoCom-nál csupa nagy betûvel írjuk: – A felhasználói felület nyelve szabadon választható; az ügyfeleknek a program kezeléséhez 16 különbözõ európai nyelv áll rendelkezésére, köztük természetesen a magyar, a szlovák, a cseh, a lengyel és a litván. – A 42 európai országból származó felhasználókkal való kapcsolattartás túlnyomórészt szintén anyanyelvi ügyintézõkkel történik. Míg a németországi Düsseldorfban lévõ központból a németül beszélõ térség és Nyugat-Európa gondozása történik, Székesfehérváron, valamint Usti nad Labem-ben (Csehországban) und Pila-ban (Lengyelországban)
TimoCom-képviseletek vannak, ahonnan a kelet-európai ügyfelek dolgait intézzük. A szerviz is fontos a TimoCom-nál: A négy hetes tesztelési fázisban, amelyet minden érdeklõdõnek biztosítunk a szerzõdés megkötése elõtt, a TimoCom-újoncokat értékesítési munkatársaink intenzíven segítik. A program átvételét követõen az értékesítési és szupport csapatunk bármikor ügyfeleink rendelkezésére áll minden vonatkozásban. Ez érvényes az inkasszóra is. Ha a várakozásokkal ellentétben probléma adódna a TimoCom TRUCK & CARGO® által közvetített fuvardíjak megfizetésével kapcsolatosan, akkor színre lép a TimoCom-jogász és csapata, hogy tanácsokkal és tettekkel nyújtson segítséget a TimoCom-ügyfeleknek az esedékes követelések behajtásában. Aki meg akar gyõzõdni a TimoCom TRUCK & CARGO® hatékonyságáról, az itt juthat részletesebb információkhoz: www.timocom.hu.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
KIADÓ
2004. május 5.
Magyar Közlekedési Kiadó Ltd. is one of the professional leading forums of the traffic, transport, and logistic market. The publisher has two journals of which it can firmly be stated that they are the journals of the profession. The periodical NAVIGÁTOR, having been published for ten years now, is the only Hungarian exclusively business periodical having the cargo and transportation enterprises as well as the logistical experts in mind. NAVIGÁTOR continuously monitors and reports about the events of the Hungarian and international transportation and logistics sector and the trends of the transportation market. Additionally, NAVIGÁTOR is the only periodical, which publishes, in full length, the resolutions, regulations, and publications of interest pertaining to this profession. Also, it covers the customs regulations and the resolutions of the Hungarian Customs and Financial Guard. Columns: transport, railroad traffic, air cargo, maritime navigation, combined transportation, training, horizon/outlook, logistics. Published ten times a year. Number of readers: 8000. The professional periodical MAGYAR KÖZLEKEDÉS has a history of ten years. MAGYAR KÖZLEKEDÉS week by week sorts and organizes all the news of the Hungarian and international cargo and transportation business. It monitors the latest events of the road, railroad, maritime and air cargo market and provides access to vital, up-to-date information for the players of this business. MAGYAR KÖZLEKEDÉS reports about the relationships of logistical nature existing between the subsections of this market and provides information about the novelties in cargo business. Published on Wednesdays in 5400 copies.
Every year Magyar Közlekedési Kiadó organizes the major forum of this business, the TRANSPORTATION CONFERENCE. The speakers include renown Hungarian and foreign experts. Furthermore, Magyar Közlekedési Kiadó produces the publication called TRANSPORTATION HANDBOOK and the TRANSPORTATION I-II. reference manuals. Magyar Közlekedési Kiadó Ltd. 3 Köztársaság tér, 1081 Budapest, Hungary Tel: +36-1-303-9391 Fax:+36-1-210-5862 e-mail:
[email protected]
Director and Chef Editor: Pál Kiss Director of Magazines: István F. Takács
LOGISZTIKA
2004. május 5.
TLS-kiállítás és konferencia Május 4–6-án Budapesten, a SYMA-csarnokban elsõ alkalommal rendezik meg a közép- és kelet-európai közlekedési, logisztikai, ellátási lánc kiállítást és konferenciát (TLS) – jelentette be sajtótájékoztatón Mark Hungtigton, a TLS fõ szervezõje, a Marcus Evans Ltd. vezetõje. Kiss Gyula, a BILK Kombiterminál Rt. vezérigazgatója bemutatta a fél éve átadott kombiterminált, ami a térség legnagyobb terminálja és logisztikai központja. Az átadás óta zökkenõmentesen mûködik, forgalma növekszik, s egyre bõvül a tevékenysége. Mind több cég ismeri fel a BILK elõnyeit, s köt szerzõdést a terminállal, illetve a logisztikai központtal. Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter az infrastruktúra fejlõdésének jelentõs állomásának tartja, hogy Magyarország e téren is az Európai Unió figyelmének középpontjába került. A közlekedés, logisztika és a szállítmányozás olyan terület, amely nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság fejlõdéséhez. Mark Huntigton elmondta, hogy a kiállítás és a kongresszus megren-
dezésének helyszíne nem véletlenül Budapest. Magyarország fõvárosa a térség középpontja is, s a szállítmányozás és logisztika terén jelentõs fejlõdés elõtt áll. A helyszín kijelölése egyben jelzi azt is, hogy a térségnek kitüntetett szerepet szán az EU természetes adottságai miatt. A régió nemcsak a globális szállítmányozás fõ útvonalába esik bele, hanem jelentõs piaci erõvel is rendelkezik. A kiállításon 20 ország több mint 75 kiállítója vesz részt. A kiállítás és konferencia lehetõséget nyújt arra, hogy a kiállítók alaposabban megismerjék egymást, valamint az üzleti kínálatot és lehetõségeket. Arra is mód nyílik, hogy azok a cégek, amelyek a jövõben bõvíteni akarják tevékenységüket, most informálódhatnak a lehetõségekrõl, szerzõdéseket köthetnek egymással. Az Európai Unió törekvéseivel, valamint az iparág legújabb eredményeivel is megismerkedhetnek az érdeklõdõk.
Május 4-én, a kiállítás elsõ napján magyar napot rendeznek, ahol Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára az EU bõvítésével kapcsolatban a gazdasági és közlekedési kilátásokról tart elõadást. Nagy János, a VPOP országos parancsnoka a vámolást, adózást, határellenõrzést érintõ változásokról beszél. Fülöp Zsolt, a MLSZKSZ elnöke a logisztikai központok szerepérõl tart majd elõadást abból a nézõpontból, hogy az milyen hatással van az infrastruktúrára, közlekedésre. Prezentáció hangzik el a bõvülõ ellátási láncról, s annak jelentõségérõl. Az ellátási lánc növekedése azt jelenti, hogy egyre több áru érkezik külföldrõl, illetve továbbítják más országba, ami a közúti, légi, vasúti szállítás szerepére hívja fel a figyelmet. Mindez kihat a közlekedésre, mivel sok helyen dugók alakulhatnak ki, illetve a környezet védelmének fontosságára. A magyar napon magyarul, a többin angolul tartják meg az elõadásokat. Csarnai Attila
Együttmûködik a HÖR és a VPOP
Változások hazánk EU-belépése után A Határõrség Országos Parancsnoksága, valamint a VÁM- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága együttmûködési megállapodást írt alá abból az alkalomból, hogy a két szervezet feladatai hazánk EUbelépése miatt megváltoznak. A dokumentumot április 22-én dr. Nagy János vezérõrnagy, a VPOP és Béndek József vezérõrnagy, a határõrség országos parancsnoka írta alá. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás után hazánk jelenlegi határain külsõ és belsõ határszakaszok jönnek létre. A belsõ határokon – amelyek a többi uniós tagállammal közös határainkat jelentik – a vámellenõrzés megszûnik, lehetõvé válik az áruk, illetve a tõke szabad mozgása. A nem uniós országokkal közös határaink viszont csatlakozásunkkor az unió külsõ határaivá válnak, ahol a schengeni normáknak megfelelõ szigorú határellenõrzést leptetnek életbe – derült ki a HÖR és a VPOP által az aláírást követõen szervezett közös tájékoztatón. A végrehajtott fejlesztéseknek
köszönhetõen megfelelõ számú forgalmi sáv fogadja a határátkelõhelyre érkezõket, a várakozási idõk az európai normákhoz igazodnak, az átlépési idõ is megfelel az Európában megszokott 30–60 percnek. A megváltozott feladatok és elõírások végrehajtása, a modern és integrált határellenõrzés megvalósítása, az Európai Unió gazdaságának és biztonságának védelme érdekében szükségessé vált a Határõrség és a Vám- és Pénzügyõrség országos parancsnokai által korábban kiadott együttes intézkedés aktualizálása. Az új együttes intézkedés lényeges eleme a terrorizmus elleni ma-
gyar nemzeti akciótervben meghatározott feladatok teljesítése. A személyforgalom ellenõrzésében jelentõs lépés az egyvonalas – egy megállásos – technológia bevezetése a külsõ határszakasz határátkelõhelyein. A VPOP és a HÖR új típusú együttmûködés alapjait fektették le. A mélységi ellenõrzés keretein belül a két hatóság saját hatáskörébe tartozó jogellenes cselekmények elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében a mobil ellenõrzõ szervek közös mélységi ellenõrzések végrehajtását tervezik. Az aktualizált együttes intézkedés a másik szervezet önálló hatáskörét tiszteletben tartva mind elveiben, mind az együttmûködõ szervek feladatainak deklarálásában elõsegítheti a szervezetekkel szemben támasztott elvárások eredményes végrehajtását, az európai uniós csatlakozás kapcsán a megfelelõ szintû szakmai felkészülést. n
VII. NAVIGÁTOR KUPA A Mobil Sport Kft. amatõr egyéni és csapat bowlingversenyt szervez a VII. Navigátor Kupáért 2004. május 19-én (szerdán) 17.00 és 23.00 óra között a HOTEL PÓLUS-ban lévõ 4 sávos bowlingklubban. A versenyre szállítmányozó és fuvarozó cégek 5 fõs – (legalább) 1 hölgy- és 4 férfitagból álló – csapatainak jelentkezését várják. Nevezés és felvilágosítás a 451-4823 és a 410-2748-as telefonszámokon.
A V E R S E N Y T Á M O G AT Ó I
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Segítség az internetrõl Május elsejével új idõszámítás kezdõdött a vámigazgatásnál. A belsõ uniós határok megjelenésével az eddigi külkereskedelmi áruforgalom 20–25 százaléka marad csak vámköteles – vagyis az ügyfelek túlnyomó többsége, azok, akik kizárólag az EU-n belül kereskednek, gazdasági tevékenységük során többé nem találkoznak a vámhatósággal. A többieknek viszont tevékenységük folytatásához új engedélyeket kellett beszerezni. Illetve kellett volna, mert Dr. Szendi Antal, a VPOP vámigazgatója szerint sokan késõn ébredtek fel. Ezt mutatja, hogy a törvényben megadott március 1. és április 30. közötti idõszak elsõ felében alig jelentkeztek a kijelölt vámhivataloknál. Az elmúlt hónapban már jelentõsen megugrott az engedélyt kérelme-
zõk száma, de így is gyanítható, hogy sokan nem rendelkeznek még a megfelelõ EU tevékenységi engedéllyel. Nekik és a többi érdeklõdõ ügyfélnek az uniós együttmûködés támogatására a Vám- és Pénzügyõrség Interoperabilitási Központja a http://openkkk.vpop.hu/helpdesk internetes címen nyitott „help desk” szolgáltatást. Itt nemcsak kérdéseket lehet feltenni a vámszakembereknek, hanem a vámeljárásokhoz felhasználható segédanyagok is megtalálhatók. A Vám- és Pénzügyõrség http://vam.hu honlapját is érdemes felkeresni, mert mintegy két tucat vámjogszabály változott meg május 1-jével. Ezek mindegyike itt megtalálható, tehát a fontos módosításokról mindenki pontos információhoz juthat. F. T. I.
Eladó a Mahart Duna-Cargo Kft. A Mahart Magyar Hajózási Rt. nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett a Mahart Duna-Cargo Kft.-nek a Mahart Rt. tulajdonában lévõ, 99,93%-os tulajdoni hányadot megtestesítõ, 20 548 60 ezer Ft névértékû üzletrésze megvásárlására. A Mahart DunaCargo Kft. alaptõkéje – a 2003. december 31-ei állapot szerint – 2 056 360 ezer Ft, a cég saját tõkéje pedig 2 010 002 ezer Ft. – derül ki a NAPI Gazdaságban 2004. április 22-én megjelent pályázati felhívásból. Pályázni kizárólag az üzletrész egyben történõ megvételére lehet az ajánlati ár megjelölésével. A kiíró olyan szakmai befektetõ ajánlatát várja, akinek saját vagy többségi tulajdonú társasága tevékenységei között szerepel a belvízi szállítás, vagy szállítmányozás, és az e tevékenységgel rendelkezõ vállalkozás 2002-ben legalább 3 Mrd Ft-nak megfelelõ nettó árbevételt ért el. A pályázatok elbírálása során a kiíró a megajánlott vételár nagysága, a társaság mûködtetésére vonatkozó üzleti terv, a munkavállalók továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos, szankcióval alátámasztott kötelezettségvállalás, valamint az ajánlattevõk által benyújtott üzleti koncepció alapján értékeli az ajánlatokat. A vételér kizárólag készpénzben fizetendõ, melyet az ajánlattevõnek az adásvételi szerzõdés hatálybalépésétõl számított legfeljebb 15 napon belül egy összegben, készpénzben, illetve átutalással kell megfizetnie. A kiíró halasztott vagy részletfizetést nem fogad el. Külföldi csak az MNB által konvertibilisnek elfogadott devizában tehet ajánlatot, amelyet a kiíró a benyújtási határidõben érvényes, hivatalosan közzétett MNB deviza középárfolyamon vesz figyelembe. Az ajánlattevõnek vételi szándéka bizonyítására 50 millió forintot a pályázat benyújtásának határidejéig át kell utalnia a kiíró által a pályázati füzetben meghatározott, a bánatpénz fogadására nyitott bankszámlára. A pályázónak ajánlatához csatolnia kell a részletes pályázati kiírásban szereplõ – a megajánlott vételárra vonatkozó – fedezetigazolást, bankgaranciát vagy hitelígérvényt. Az ajánlati kötöttség idõtartama az ajánlat benyújtásának határidejétõl számított 90 (kilencven) nap. Amennyiben az ajánlattevõ az ajánlati kötöttség idõtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzõdés megkötése neki felróható, vagy az õ érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg, a bánatpénz az ajánlattevõnek nem jár vissza. A pályázatokat a Mahart Magyar Hajózási Rt., 1211 Budapest, Szabadkikötõ út 5–7. Elnök-vezérigazgatói titkárság címre zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban kell benyújtani. A pályázat nyelve magyar. Külföldi pályázó magyar nyelvû példány mellett angol nyelven is benyújthatja ajánlatát, azonban ez esetben is a magyar nyelvû példány az irányadó. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Pályázat a DunaCargo Kft. Mahart tulajdonában álló üzletrészének megvásárlására”. Az ajánlattevõ köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI” felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, amely a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha a példányok között esetleges eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. Az ajánlatokat a felhívás megjelenésétõl számított 30. napon 12 óráig kell benyújtani, ha ez nem munkanap, akkor az ezt követõ elsõ munkanap 12 óráig. Az ajánlatok bontása a bontóbizottság jelenlétében, közjegyzõ közremûködésével a Mahart Rt. hivatalos helyiségében (1211 Budapest, Szabadkikötõ út 5–7.) történik – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõen, azonnal. Az ajánlatok bontásáról közjegyzõi okirat készül. További információ (munkanapokon 9-12 óra között): Mahart Rt. (1211 Budapest, Szabadkikötõ út 5–7.), telefon: 278-3503
Üzleti fórum repülõterek mûködtetésérõl A budapesti Brit Nagykövetség, a British Airports Group és a UK Trade and Investment közös szervezésében üzleti fórumra kerül sor 2004. május 11-én 12 brit cég részvételével. A fórum témája repülõterek mûködtetése, privatizáció, finanszírozás, tervezés, biztonsági és IT megoldások. A rendezvény helyszíne a Brit Nagykövetség épülete (Budapest, Harmincad u. 6). Célja, hogy a szektorban tevékenykedõ angol és magyar cégek számára lehetõséget nyújtson a tapasztalatok kicserélésére és üzleti megbeszélésekre. További információ és jelentkezés Jávor Nóránál (tel.: 1/429- 6252).
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
