Szállítmányozási Kft. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25. Telefon: 374-1400, Fax: 374-1464 E-mail:
[email protected] www.mavtranssped.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 21–22. szám
•
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1300 Budapest, Pf. 149 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 210 Ft
2004. június 2.
200 milliárd felett a szállítmányozói mérleg
KRÓNIKA
Ismét Kautz István az elnök A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzSz) tagjai 2003-ban 235 milliárd forint nettó árbevétel mellett 6,3 milliárd forint adózás elõtti eredményt értek el, ami 17, illetve 30 százalékkal több az elõzõ évinél – derült ki a szövetség május 26-án, Budapesten rendezett éves közgyûlésén. Figyelemre méltó, hogy a mintegy 80 tagcég közül 17 – amelyek árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot – adja az összárbevétel 64 százalékát.
Repülõgép-keresztelõ. Ferihegyen, május 14-én, az Austrian Airlines OE-LGG lajstromú, Bombardier Q 400 típusú repülõgépét Demszky Gábor fõpolgármester ,,Budapest” névre keresztelte. Thomas Kleibl, az igazgatótanács elnöke szerint az elnevezéssel az Austrian Airlines Group Magyarországgal és annak fõvárosával való, sokéves kapcsolatát kívánja hangsúlyozni
Állami támogatás a tömegközlekedésnek. Mintegy 60 magyar várost és csaknem hatmillió embert érint, hogy az állam a jövõ évtõl normatív támogatja a városi tömegközlekedést. Ily módon a közlekedési társaságok minden forintnyi bevételéhez egyet ad az állam és további egyet a helyi önkormányzat. Az útfelújításoknál a kormány és az útfenntartó fele-fele arányban állja majd a költségeket. Plusz négy metróállomás. Medgyessy Péter miniszterelnök május 25-ei bejelentése szerint a 4-es metró az eredeti tervekkel ellentétben nem a Keleti pályaudvarig, hanem a Bosnyák térig épül meg. Az új, 2,7 km-es szakasz csaknem százmilliárd forinttal emeli a beruházás összegét, amelyhez az Európai Beruházási Bank és az EU is hozzájárul: az elõbbi hitellel, az utóbbi – Demszky Gábor fõpolgármester szerint – 25 százalékos vissza nem térítendõ támogatással.
„Az EU-csatlakozással az eddigi nemzetközi szállítmányozás zöme belsõ piaci szolgáltatássá válik. A magyar speditõrök megfelelõ alkalmazkodással és szakosodással ebben a helyzetben is megtalálhatják a kedvezõ piaci lehetõségeket – mondta az MSzSz rendes éves közgyûlésén a tavalyi sikeres eredményeket ismertetve Kautz István elnök, majd kijelentette, hogy „azok a nagyobb magyar szállítmányozók, amelyek testre szabott szolgáltatásokat nyújtanak, talpon maradnak az unió kiélezett versenypiacán is”. Kautz István szerint a szállítmányozói szakma jövõjét komolyan érinti az a kérdés, hogy valóban keletebbre vonul-e a termelés. A könynyû árukat érdemes ugyanis akár Kínáig is elszállítani, mivel a fuvarozás nem befolyásolja jelentõsen e termékek árát. Az MSzSz elnöke szerint a nagy nemzeti holdingok magatartását a természetes együttmûködésnek kell majd jellemeznie a szállítmányozás
területén – ez ugyanis inkább elképzelhetõ, mint az esetleges fúziók. Az elnök az EU-csatlakozással járó átmeneti nehézségek közül kiemelte az áfatörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságokat. Szerinte ugyanis, a szállítmányozók rájöttek arra, hogy az új áfaszabályok ellenérdekeltté teszik õket, hogy a magyar fuvarozókat bízzák meg. A szállítmányozási ágak közül – a piaci részesedést tekintve – az elsõ 34,4 százalékkal változatlanul a közút, majd 24,3 százalékkal a vasút következik. A légi szállítmányozás 9,3, a konténeres pedig 8 százalékkal részesedik a piacból. A legjelentõsebb növekedést 2003-ban az azt megelõzõ évhez hasonlóan 2,3 százalékkal a légi szállítmányozás érte el – ezzel szemben a közúti szállítmányozás 1,2 százalékkal mérséklõdött. Kautz István utalt arra, hogy a légi szállítmányozás további „fejlõdésre ítéltetett”, mivel az EU-ban az ágazatnak lényegesen magasabb a részaránya, mint Magyarországon. A
Kautz István
következõ években azonban az „erõviszonyok” kiegyenlítõdése várható. A szállítmányozás területén a logisztika az, amely jelenleg is dinamikusan fejlõdik az EU-ban, mivel a vállalatok számára potenciális költségcsökkentõ tényezõ, így jelentõs tartalékokkal rendelkezik. A szállítmányozó szövetség tisztújító közgyûlésén ismételten Kautz Istvánt, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatóját választották elnökké, illetve Iszak Tibort, a Raaberfreight vezérigazgatóját társelnökké. Elnökségi tagok lettek: Erni János, Cserta János, Fülöp Zsolt, Léránt György, Nagy György, Tomcsányi István és Péchy László.
n
Élénk az érdeklõdés a Mahart Duna-Cargo Kft. iránt. Öten adtak be ajánlatot az ÁPV Rt. által a – tavaly csaknem félmilliárd forint veszteséget felhalmozott – Mahart Duna–Cargo Kft. privatizációjára kiírt pályázatra. A legmagasabb árat lapértesülések szerint egy osztrák pályázó kínálja. Versenyben van – többek között – a Masped Rt. és a Plimsoll Kft. által alkotott páros, valamint – meglepetésre – a Dunaferr Rt. A dunaújvárosi cég állítólag ukrán konzorcium tagjaként szállt versenybe. Dunai hajók menetrend szerint. Többéves kihagyás után az idén ismét menetrend szerint közlekednek a Dunán a kishajók a Boráros tér és a Római part között, mivel a BKV Rt. tulajdonában álló Hajózási Szolgáltató Kft. május elseje óta munkanapokon is közlekedtet két utasszállító kishajót. A cég – kísérleti jelleggel – várhatóan rövidesen új átkelõjáratot indít a Római part és a Népsziget között, sõt: az óránként induló átkelõjárat a tervek szerint a XIII. kerületi Meder utcáig közlekedik majd, elérhetõvé téve ezzel a 3-as metró vonalát. Külsõ cég takarít a Malévnél. A fedélzeti karbantartást (takarítást) a Malév menedzsmentjének döntése értelmében – várhatóan júniustól – egy külsõ cég végzi. A jogutódlással megkötött szerzõdés – a Malév vezetése szerint – biztosítja a munkavállalók teljes körû védelmét. A Malév az új rendtõl jelentõs pénzügyi megtakarítást remél. Köszönetnyilvánítás. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a barátoknak és kollégáknak, akik férjem, Olasz Vilmos elvesztése miatti fájdalmunkat részvétükkel és segítségükkel enyhítették. Felesége és kislánya.
Az új elnökség tagjai
Fotó: Izsák Éva
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Nyereséges a Lufthansa Csoport A Lufthansa Csoport 2004 elsõ negyedévében 3,9 milliárd euró forgalmat bonyolított le, azaz 5,2 százalékkal többet, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A csoporthoz tartozó légitársaságok a kereslet növekedésével arányosan növelték kapacitásukat és járataik helykihasználtságát. A hálózati optimalizálásoknak, illetve a légi közlekedési üzletágban bekövetkezett pozitív tendenciáknak köszönhetõen, a forgalmi bevétel 10,5 százalékkal, 2,9 milliárd euróra nõtt. Az egyéb mûködési bevétel 44,1 százalékos emelkedéssel elérte az 588 millió eurót – ez tartalmazza az Amadeus Global Travel Distribution S.A. értékesítésébõl származó, 292 millió eurós bevételt is. Az összes üzletágat érintõ költségcsökkentésnek köszönhetõen, a mûködési kiadások – 3,6 százalékos csökkenéssel – összesen 4,3 milliárd eurót tettek ki. A bérköltségeket 0,5 százalékkal sikerült visszaszorítani. Az üzemanyagköltség 1,5 százalékos növekedéssel 339 millió euróra nõtt ugyan, de az elõre biztosított ármegállapodások nélkül ez a költség 36 millió euróval magasabb lett volna.
A mûködési eredmény az elsõ három hónapban mínusz 116 millió euró volt, szemben az elõzõ év ugyanezen idõszakában elért mínusz 419 millió euróval. A nettó eredmény szintén jelentõs javulást mutat: az egy évvel korábban „termelt” 356 millió eurós veszteséggel szemben, az idén 62 millió eurós nyereséget sikerült elérni. A tõkeberuházás mértéke – az 562 millió eurós flottafejlesztésnek és -bõvítésnek köszönhetõen – elérte a 650 millió eurót. *** A Lufthansa magyarországi bevételei 2004 elsõ negyedévében 6,47 százalékkal haladták meg a tavalyit. Ebben az idõszakban összesen 109 390 utas választotta a német légitársaság Magyarországról, illetve Magyarországra közlekedõ járatait, amely 1,5 százalékos emelkedést jelent. Az április további ugrásszerû javulást mutatott, mivel az utaslétszám 5,7 százalékos növekedéssel elérte a 48 253 fõt. A bevételek 10,4 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi eredményeket.
n
Bõvült a német–magyar forgalom A német közlekedési és szállítmányozói ipar számára jó hír, hogy dinamikusan fejlõdik a forgalom az EU új tagországaival. Különösen a keleteurópai országokkal való forgalom növekedése jelentõsebb, mint az egész német külkereskedelem fejlõdése. Ebben a sorban elõkelõ helyezést ért el Magyarország – hazánk a német kivitel szempontjából a harmadik helyen áll 11,2 milliárd eurós forgalommal (a tavalyi adatok alapján). Magyarországról ugyanakkor még nagyobb, mintegy 12,1 milliárd euró értékû áru érkezett Németországba. Az elsõ két helyen Lengyelország és Csehország áll 16 milliárd eurós forgalommal. Magyarország mögött található – alaposan leszakadva – egyebek között Szlovákia, Szlovénia, Litvánia és Lettország. A legfrissebb adatok szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország forgalma Németországgal még dinamikusabban fejlõdött az utóbbi néhány hónapban. n
Torlódások Hamburgban A hamburgi kikötõben egyre nagyobb bosszúságot okoz, hogy az utóbbi idõben lelassult a konténerek továbbítása, s emiatt hosszú sorok alakultak ki. A legnagyobb gondban a tehergépjármûvek vannak, mivel gyakran órákig kell várakozniuk. Rolf Scholz, az Észak-németi Konténerszállítók Érdekszövetségének szóvivõje szerint Alterwerdernél elõfordult, hogy egyszerre mintegy ötven tehergépjármûnek kellett sorban állnia, mivel lassan haladt a terminálokban az áteresztés. Ráadásul a vámolás is körülményesen zajlott, mert nem készültek fel a rohamra. Gyakran csak kevés vámos végezte a munkáját, holott lehetõség
lett volna többet is munkába állítani. Korábban általában egy órát kellett várni a vámigazolás visszaküldésére, újabban pedig akár 24 órába is beletelik. A kikötõ vezetõi szerint a problémák hátterében az áll, hogy a konténerforgalom a vártnál is jóval nagyobb mértékben megnõtt az utóbbi hónapokban. Jelenleg naponta legalább 13 ezer TEU mennyiségû árut továbbítnak, ami 1500 TEU-val több, mint tavaly. Az EU keleti bõvítésével tovább romlott a helyzet, mert az EU határának keletebbre tolásával a szabadkikötõ határa is keletebbre található, s így még nagyobb forgalom zúdul Hamburgra. n
Matricás rendszer Bulgáriában Bulgáriában április elsejétõl kötelezõ a matrica használata a tehergépjármûvek, autóbuszok és a kisebb haszonjármûvek számára a közutakon. A matricát Bulgáriában, illetve a külföldrõl érkezõk 27 határátkelõ ponton vehetik meg az érintettek. Az éves matrica egy pótkocsis teherautó esetében 191 euróba kerül. Az önálló teherautók, autóbuszok és a kisebb haszonjármûvek üzemeltetõinek 96 eurót kell fizetniük. A havi matrica 46, a heti 18 euróba kerül. Az összes többi gépjármû után – amelyek nem számítanak személygépkocsinak – havonta 23, hetente pedig 9 euróba kerül a matrica. Az áprilisi tapasztalatok azt mutatják, hogy aránylag kevés volt a bliccelõ – igaz, az ellenõrzés is elnézõbb volt az elsõ hónapban. Májustól viszont teljes szigorral lépnek fel a nem fizetõk ellen, akik akár 500 eurót is kifizethetnek büntetésképpen. n
2004. június 2.
A jegyfoglalás minden elõzetes várakozást felülmúlt
Felszállt a Wizz Air elsõ gépe Európa új diszkont légitársasága, a Wizz Air 101-es járata május 19én reggel 6.20-kor teljes (100 százalékos) kihasználtsággal szállt fel Katowicébõl és 7.35-kor landolt Londonban. Az elsõ ,,fecskét” még aznap, a római és milánói járat követte. Budapestrõl június 24-én indulnak 11 európai célállomásra a Wizz Air gépei.
„Kevesebb mint egy év alatt hoztuk létre a Wizz Airt. Egy légitársaság elindulása mindig is különleges esemény, a mostani azonban még jelesebb, mivel ma reggeli célállomásunk, a londoni Luton repülõtér nagyon sokat tett a diszkont repülés európai elterjesztéséért” – nyilatkozta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki természetesen ott volt az elsõ járaton. A 101-es járat felszállása után további két, menetrend szerinti Wizz Air-járat indult Rómába és Milánóba. „Róma és Milánó fontos mind a turisták, mind pedig az üzleti utasok számára. Milánó egyre inkább regionális pénzügyi központtá válik, amely elhelyezkedése révén komoly elõnyöket kovácsolhat a most csatlakozott országokból származó forgalomból” – hangsúlyozta Váradi József. Katowice és London között a jelenlegi, napi egy járat július 1-jétõl napi kettõre nõ. A következõ hetekben és hónapokban pedig több fontos európai nagyvárosban is indul-
nak Wizz Air-gépek, így Párizs, Barcelona, Athén, Prága, Brüsszel és Stokholm is hamarosan elérhetõvé válik a dél-lengyel nagyvárosból. A vezérigazgató úgy véli: ,,Közép- és Kelet-Európa eddig még szinte érintetlen piacának megnyitásával a Wizz Air utazni vágyók millióinak teszi lehetõvé, hogy olcsón és kényelmesen utazzon és fedezze fel magának Európát. A légiközlekedés dinamikus fejlõdése minden ország
turizmusára és gazdaságára igen jó hatással van. Meggyõzõdésünk, hogy a Wizz Air a diszkont légiközlekedés elterjesztésével, az utazási lehetõségek kitágításával jelentõsen hozzájárul a régió sikereihez.” ,,A Wizz Airrel új korszak köszöntött be nálunk: Közép-Kelet-Európa égboltja megnyílt a közös üzlet számára. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a Wizz Airt partnereink között köszönthetjük, hiszen London Luton Airport mindig is a diszkont repülés élvonalában volt, és biztosak vagyunk abban, hogy a Wizz Air mûködésével tovább nõ a diszkont légiközlekedés piaca.” – adott hangot meggyõzõdésének Paul Kehoe, a London Luton Airport igazgatója. A Wizz Air (wizzair.com) gépparkja a tervek szerint 2005-ben mintegy 10 repülõgéppel gyarapodik, 2007-re pedig a flotta 30–40 gépet számlál majd – s ezzel a menedzsment reményei szerint a cég a közép-kelet-európai régió legnagyobb légitársasága lesz. F. Gy.
Tõkeemelés A Wizz Air és az amerikai Indigo Partners LLC (légiközlekedési befektetésekre 2002-ben létrehozott tõkealap) május 14-én megállapodott arról, hogy – bizonyos feltételek mellett – 20 millió eurós tõkeemelést hajtanak végre a légitársaságnál. A tervek szerint további 20 millió eurós tõkebevonásra kerül sor európai befektetési alapok által. A tranzakció 2004 július végéig lezárulhat. Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója szerint a Wizz Air üzleti terve megerõsítést nyert azáltal, hogy ilyen nagy nevû befektetõk csatlakoztak a céghez. A jelentõs pénzügyi befektetés mellett az Indigo Partners két vezetõje, Bill Franke és Steve Johnson – tapasztalt légiipari befektetõk és légiközlekedési szakértõk, akik nemrégiben alapították Ázsia új, szingapuri székhelyû diszkont légitársaságát, a Tiger Airwayst – személyes iparági tapasztalata is nagymértékben hozzájárul majd a vállalkozás sikeréhez. n
A BAA részesedést szerezne a Budapest Airportban
Brit tervek Budapesten A világ legnagyobb, magántulajdonú repülõtér-üzemeltetõje, a BAA International azt tervezi, hogy részesedést szerez a Budapest Airportban. A terv egyelõre csak az elképzelés szintjén tart, de a szándék komoly – válaszolta lapunk érdeklõdésére Dominic Helmsley, a BAA International üzletfejlesztési igazgatója azon a találkozón, amelyet a Brit Nagykövetség szervezett magyar és angol üzletemberek számára. Az eseményen a légiközlekedésben és a szállítmányozásban érdekelt brit cégek képviselõi vettek részt, akik elõadásokon ismertették magyarországi terveiket. A BAA azzal szerzett jó hírnevet, hogy a repülõtereket nyereségesen üzemelteti, s kiemelten kezeli a személy- és vagyonbiztonságot, valamint az ügyfélszolgálatot. Az Egyesült Királyságban hét repülõtér áll a tulajdonában és kezelésében, amelyeken évente mintegy 120 millió utas fordul meg. A legnagyobb repülõtér a Heathrow, a Gatwick és a Stansed Londonban, valamint Glasgow és Edinburgh reptere Skóciában. A Heathrow egyébként a világ legnagyobb nemzetközi repülõtere is egyben, ahol évente 64 millió utas fordul meg. A légikikötõt 1987-ben privatizálták, s azóta látványos gyorsasággal fejlõdik. Az utasok számára vonzó, hogy London egyike azon városoknak a világon, ahol a legkevesebb repülõtéri illetéket kérik. A Heathrow területén jelenleg is folynak nagy beruházások, hiszen
most készül az ötödik terminál, amelyet a tervek szerint 2008 tavaszán adnak át. Az építkezés költsége 7 milliárd dollár, ami magába foglalja a terminál és környéke infrastruktúrájának kialakítását. A kibõvített Heathrow évente akár 90 millió utast is képes lesz kiszolgálni. Az már most is látszik, hogy a privatizációból elõnye származott a kormánynak, az utasoknak, a részvényeseknek és a légitársaságoknak egyaránt. A BAA az Egyesült Királyságon kívül még 12 repülõtéren rendelkezik irányítási vagy tulajdonosi joggal. Ide tartozik egyebek között az Egyesült Államokban lévõ Indianapolis, Pittsburgh és Boston, Olaszországban Nápoly, Ausztráliában Perth és Darwin. A BAA széles körû szakértelemmel rendelkezik arról, hogy a kapacitáskorlátokkal küzdõ repülõtereket hogyan kezeljék. Odafigyelnek a környezõ váro-
sok infrastruktúrájának fejlesztésére, a környezetvédelemre. A repülõterek kezelõinek számos környezeti ártalomtól kell megóvniuk az embereket – ezek közé tartozik a zaj, a szemét, a levegõszennyezés, a mosásnál keletkezett szennyvíz, a környéken élõ állatok és növények védelme. A BAA messzemenõen figyelembe veszi az utasok, részvényesek és a légitársaságok érdekeit, ezért átlátható üzleti folyamatot alakítanak ki, kiváló szakembereket alkalmaznak, pontosan meghatározzák a célokat és feladatokat. A magánszektor érdekeltségénél fogva képes arra, hogy folyamatosan ellenõrizze az üzletmenetet. A cél az, hogy csökkentsék a veszteséget, illetve növeljék a nyereséget, miközben az emberi értékek szerepe egyre nõ. Bár Dominic Helmsley úgy véli, hogy privatizációkor legjobb a 100 százalékos felvásárlás, a Budapest Airport részvényeibõl egyelõre mintegy 25 százalékot vásárolnának meg. Az igazgató szerint jelentõs fejlõdés elõtt állna a magyar fõváros reptere, hiszen komoly tõkét fektetnének be a részvényesek. A repülõtér és a környék infrastruktúrájának fejlesztésével Budapest is jól járna. Csarnai Attila
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n ElõTransport fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati IrodákPress ban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. június 2.
ITSinEurope – Budapesten
Intelligens szervezési rendszerek Az ERTICO (a telematika közúti alkalmazását koordináló európai szervezet) „ITSinEurope” elnevezésû kongresszusát és kiállítását május 24. és 26. között a magyar fõvárosban, a Novotel Kongresszusi Központban rendezte meg az ERTICO, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. A háromnapos szakmai eseményen részt vett és kifejtette gondolatait Csillag István gazdasági és közlekedési, valamint Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, továbbá Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere. „Innovatív finanszírozás az új infrastruktúrákhoz, illetve az ITSrendszerekhez; hogyan vonzhat a városi tömegközlekedés több utazót; integrált eSafety-kezdeményezés felé a kibõvített Európában.” Ha csak ennek az elsõ három plenáris szekciónak a címét olvassuk el, már kissé közelebb kerülhetünk a hatszáz résztvevõs, igen sokoldalú és sokrétû, párhuzamos szekcióüléseken zajlott szakmai megbeszélés hangulatához. Az ITS-technológiák és szolgáltatások komoly terhet jelentenek, ugyanakkor bevételeket is biztosíthatnak a költségvetés számára, megfelelõ üzleti modellek mellett. Az állami–magán együttmûködés (PPP – public-private partnership) egyre inkább olyan eszköznek tekinthetõ, amely nemcsak a közlekedési infrastruktúra finanszírozásában nyújt lehetõséget, hanem az ITS-szolgáltatások megvalósításához is. A magánszektor aktív részvétele azonban körültekintõ egyensúlytartást követel. Dr. Kovács Ferenc, a GKM közlekedési helyettes államtitkára e témakörhöz csatlakozóan elõadásában az EU új közlekedési politikáján, valamint a márciusban elfogadott, s 2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikán (kitérve a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és a Magyar Információs Társadalom Programhoz kötõdõ összefüggésekre is) át jutott el a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programjához. Részletesen szólt az építés ütemezésérõl, s arról a lépéssorozatról, melynek eredményeként az M5 üzemeltetõ társaságában az állam tulajdonrészt vásárolt, s folytatódik az M5 építése Szegedig. (Szóba került az M6-tender, s ennek finanszírozási mechanizmusa is, hiszen itt jelenik meg elõször a PPPkonstrukció – a szerk.). Az intelligens telematikai rendszereknek helye van az autópályák forgalmának ellenõrzésében, a forgalmi dugók oldásában, a közlekedés résztvevõinek informálásában, a megtett úthosszal arányos útdíj beszedésében. A helyettes államtitkár elõadása befejezõ részében az EU kohéziós és strukturális alapjaiból
igénybe vehetõ összegek felhasználási céljait is bemutatta. Napjainkban szinte minden nagyvárosban arra a kérdésre kell megtalálni a választ, hogyan lehet javítani a különbözõ közlekedési módoknál a mobilitási politikát. Hatékonyabbá és vonzóbbá kell tenni a tömegközlekedést, mert a tömegközlekedés használata nyújt alternatív lehetõséget az egyéni jármûhasználat visszaszorítására. A városok küldöttei a konferencián arról beszéltek, hogyan lehet megvalósítani e célkitûzést. A közúti árufuvarozás stratégiai kérdése a gépjármûvezetõk vezetési és pihenési idejének ellenõrzése. A menetíró-készülékek alkalmazása új korszakhoz érkezett. A jelenleg használt tachográfoknak új, digitális készülékekkel való felváltása egy 1998as bizottsági határozat nyomán került
napirendre. E feladat megoldása az ellenõrzõ szerveket, a tehergépjármûvek gyártóit, a berendezések elõállítóit, a fuvarozó vállalkozásokat és a jármûvezetõket is új kihívásokkal szembesíti az EU tagállamaiban. Egy másik stratégiai téma a konferenciáról: az EU bõvítésével az árufuvarozási és a logisztikai szektor is új helyzetbe került. A legkorszerûbb ITS-rendszereket (globális jármûkövetés, városi logisztika, eGazdaság) alkalmazzák a megbízható, biztonságos és hatékony fuvarozás és a teljes ellátási lánc kiszolgálása érdekében. A személyre szóló szolgáltatások kerülnek elõtérbe, például a forgalmi és utazási információk, a váratlan események és veszélyhelyzetek kezelése, a helymeghatározáson alapuló (többletértéket nyújtó) szolgáltatások és a személyes navigáció. Magyarországon az autópályahálózaton, az országos fõúthálózaton, valamint Budapest útjain már mûködnek a legkorszerûbb forgalmi információs és forgalomszabályozó rendszerek, s a szakemberek – a magasabb szintû útüzemeltetés érdekében – már dolgoznak a jövõbeli fejlesztési terveken. Bárány Tibor
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter:
„Az információ is közlekedési eszköz” Az információ manapság egyre inkább új értelmet nyer: el kell adni, nem csak elszállítani, Azt is mondhatnánk, hogy immár az információ egyfajta „közlekedési eszköz” is lett – egyebek között ezeket a gondolatokat fejtette ki Csillag István közlekedési miniszter az ITS Erope kapcsán lapunknak adott villáminterjújában. ,,A közlekedés biztonsága, a torlódások megelõzése, levezetése nagyon sokszor informatikai eszközökkel érhetõ el. Így ugyanis pontos információk állnak rendelkezésre egy-egy út terhelésérõl, lehet azt is tudni, hogy mire kell felkészülni az akár konvojban, akár önállóan közlekedõ fuvarozóknak, ez pedig ma már az információk eljuttatását, ezeknek az érzékelését igénylik” – mondotta a miniszter. Magyarországon egyelõre az M3-as autópálya rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek forgalmi információkat nyújtanak a vezetõknek, ezzel akár jelentõs költségmegtakarítást is biztosítva. Két helyen vannak jelfogók beépítve a pályába, amelyek a forgalom nagyságáról, a tengelyterhelésrõl adnak értékelhetõ adatokat. Az intelligens közlekedési rendszerekrõl szóló konferencia is azokra a vívmányokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyre olcsóbban szerezhetõk be, és amelyekkel akár aszfaltot is lehet spórolni, csak tudni kell kezelni az információkat. A jövõben ezek felhasználása idehaza is egyre elterjedtebb lesz. ,,Az utakon és a vasúton közlekedõknek – fuvarozóknak – tudni kell, hogy hova érdemes árukat szállítani, melyek a fejlõdésben lévõ piacok. Az információáramlás segítségével azt is meg lehet tudni, hogy minek van kereslete. Biztosítani kell a szabad és reális információáramlást, mert ezek az adatok felgyorsítják, hatékonyabbá teszik a fuvarozást, vagyis így maguk is fuvarozó eszközzé válnak” – húzta alá a miniszter, majd így folytatta: ,, Az informatika rövidesen nem csak forgalmi adatokat közvetít majd, hanem az intermodalitást is biztosítja. Ennek négy-öt éven belül lesz kézzelfogható eredménye. Az ország méretei bizonyos fokig behatárolják a lehetõségeket, a tranzit szempontjából azonban létfontosságú, hogy az áruszállításnak melyik módját – közúti, vasúti, vízi – választják, illetve a logisztikai központok hogyan tudják a rendeltetési igényeknek megfelelõen csoportosítani az elszállított árut. R. J.
Uniós források a TEN hálózat fejlesztésére
Versenysemlegességet akar az EU A magyar közlekedésfejlesztés támogatási rendszere biztosított – mondotta Kazatsay Zoltán, a GKM helyettes államtitkára, azon a háttérbeszélgetésen, amelyen a csatlakozás utáni források elérésének lehetõségeit ismertette. Az Európai Unió Bizottsága – annak érdekében, hogy a korábban elkezdett TEN Irányelv felülvizsgálatot befejezze és a kibõvített Unió kiemelten fontos projektjeit meghatározza, 2002 végén felállított egy, a jelen és leendõ tagországok magas szintû képviselõibõl álló munkabizottságot. Ez az úgynevezett High
Level Group tett javaslatot azokra közlekedési beruházási csomagokra, amelyek kontinentális jelentõségûek. A kiemelt projektek közül Magyarországon a Ljubljana–Budapest közötti vasúti kapcsolat, a Budapest–Bécs közti vasúti projekt, valamint a Duna hajózhatóságának javítása került be a jogszabály végleges Európa Tanács és az Európa Parlament és a Bizottság által elfogadott kompromisszumos változatába. A kiemelt projektek közül a ,,Quick Start” programba csak a vasúti projektek olyan szakaszai kerülhettek be, melyek indítása 2006-ban megkezdõdhet. Bár ezzel összhangban jelentõs beruházások folynak jelenleg is a magyar TEN hálózat kiépítésén – uniós és hazai elvárások-
nak megfelelõ – és tervezik újabbak indítását a közeljövõben is, többségük csak 2007 után válhat valóra, amelyekhez a Kohéziós, illetve a TEN alap támogatását – mint új tagország – kívánja elnyerni Magyarország. A szélesebb Európa „wider Europe” kapcsolatrendszer az unió jelentõs szemlélet bõvülését takarja, amely szerint az EU szorosan kötõdik szomszédaihoz, és ezt a célt szolgálják a közlekedési hálózatok megfelelõ fejlesztései is. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a bõvítés a jelenlegi Páneurópai folyosókhoz és az azokhoz kapcsolódó hálózatokhoz csatlakozva következetes fejlesztés révén valósuljon meg. R. J.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Keltai Ágnes Az elmúlt 10-15 évben új korosztály nõtt fel, õk egyre nagyobb teret hódítanak a szakmában. A friss erõk az államigazgatásban is fitogtatják erejüket. A korosztály egyik egyénisége a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtófõnöke, aki talpraesettségével, határozott elképzeléseivel egy esztendõ alatt tekintélyt vívott ki a szakmában. A szemtelenül fiatal, törékeny lány hatalmas lendületet vitt egy amúgy kicsit hivatalnokoskodó intézménybe. Négy nyelven beszél, tanult, illetve dolgozott Amerikában, Olaszországban, Franciaországban. Most a GKM-ben terelgeti az információkat, bár éppen az irodájában tartózkodik a legkevesebbet. Igazán az újságírók között – a „területen” – érzi jól magát. Bölcsész… – Milyen pályára készült gyerekkorában? – Eredetileg ûrhajós gyerekorvos szerettem volna lenni – öt esztendõs koromban –, de mikor megtudtam, hogy ilyen foglalkozás nincs, akkor a nyelvek felé fordultam, holott a családi hagyománynak az orvostudományok felé kellett volna terelnie. Végül a bölcsészkaron végeztem, majd tanítottam is, a francia és az angol nyelvet. – Hogyan került a média, a sajtó világába? – Véletlenül láttam meg egy hirdetést, amelyben sajtóreferenst kerestek a Fõvárosi Önkormányzat Sajtóirodájára, több interjú után végül rám esett a választás. Két évig dolgoztam itt, számomra egyfelõl mélyvíz, másfelõl igazi „Sajtó Akadémia” volt, megtanultam a kommunikáció alapjait, késõbb PR-cégeknél bõvítettem a tapasztalataimat. Tavaly, amikor a minisztériumba sajtófõnököt kerestek, akkor már – másokkal együtt – engem is ajánlottak, végül a miniszter és a kabinetfõnök mellettem döntöttek. – Mennyire sikerült megismerni a szakterületeket? – Ezek – bár elsõ látásra talán nem így tûnik –, nagyon szorosan öszszefüggenek. Nincsen gazdaság a közlekedés nélkül, illetve fordítva, s ez igaz a többi területre is. Azt hiszem, soha nem lesz a kisujjamban egyik szakterület sem, de éppen ezért izgalmas bejönnöm reggelenként. Szerencsére nagyon jó kollégák vesznek körül, akik sokat segítenek a döntéseim elõkészítésében. Naponta tanulok, megismerek új dolgokat, megközelítéseket, ki kell emelnem a miniszter urat, akitõl talán a legtöbbet tanultam – többek között – a bonyolult makrogazdasági folyamatok emberi léptékérõl. – Van kedvenc témája? – Beleszerettem az autópálya-építésbe. Nem gondoltam volna egy éve, hogy át lehet látni ezt a folyamatot, de ma már szinte kívülrõl fújom az összes tervezés, vagy építés alatt lévõ szakaszt valamennyi adatával együtt. Olyan projektekrõl van szó, amelyekbe valóban bele lehet szeretni: most éppen a kõröshegyi völgyhíd a kedvencem. – Mennyire függ a minisztérium kommunikációja a hasonló kormányzati szervezettõl, és milyen elvárások jelennek meg a tárca felügyelete alá tartozó szervezeteknél? – Létezik központi kommunikációs gyakorlat, de ezen belül elég nagy önállóságot élvezünk. Akár naponta is egyeztetünk a kormányzati szervezettel, mert elfogadjuk, hogy fontos az egységes tájékoztatás. Nem egyirányú a rendszer, többször elõfordult már az is, hogy mi kértünk egységes fellépést. Ami a GKM felügyelete alá tartozó cégeket illeti, ezek esetében a kabinetfõnökkel közösen egyeztetünk a legfontosabb, stratégiai döntést igénylõ ügyekben. Azonban olyan hatalmas projektekrõl van szó, amelyeknél fontos az önállóság, sem teljesen átlátni, sem beleavatkozni nem lehet – és nem is célszerû. Éppen azért van ezeken a helyeken önálló kommunikációs csapat. Az tény, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek kommunikációján jelentõsen javítani kell. – Kicsit ijesztõ, hogy a tárca sajtócsapata ma a két végletet – a több évtizedes tapasztalat és az egyetemi pad kezdeti bizonytalansága – mutatja. Hogyan sikerült harmonizálni a munkájukat? – Ha ehhez még azt is hozzáveszi, hogy ez az elsõ valódi vezetõi gyakorlatom, akkor talán jobban megijed. Komolyra fordítva a szót, a régiek tapasztalatára a legmesszebbmenõkig támaszkodhatok, rendkívül nyitottak, megbízhatóak és segítõkészek. Sokat kérdezek tõlük, készségesen válaszolnak is, mert tapasztalták, hogy meghallgatom õket. Ugyanezt kértem a fiataloktól is, mert azt gondolom, hogy ez a valódi együttmûködés alapja. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. június 2.
Elindult a MÁV Rt. átalakítása
Korszerûsítés és kultúraváltás A Magyar Államvasutak Rt. az elmúlt tíz esztendõben utas- és áruforgalom-veszteséget könyvelhetett el, ugyanakkor az üzleti forgalom 90 százaléka a teljes vonalhálózatnak csak 60 százalékán zajlott. A MÁV vezetõi dinamikus korszerûsítési programba kezdtek, amelytõl legalább a társaság stabilitását várják. Ugyanakkor kultúraváltást kezdeményeztek a foglalkoztatáspolitikában is, hogy a hatékonyságot biztosító negyvenezer fõs dolgozói létszám (átörökítve az értékes hagyományokat) európai és versenyképes vasutat üzemeltethessenek – hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen részt vett Udvari László, a társaság elnöke, Mándoki Zoltán vezérigazgató és Kugler Flórián vezérigazgató-helyettes. Az elmúlt tíz évben a MÁV Rt. létszáma ugyan csökkent, de ez sem hozott hatékonyságjavulást, mivel a létszámleépítés alapvetõen többségi MÁV-tulajdonú leányvállalatok alapításával valósult meg, ám ezek a társaságok folyamatos munkahiánynyal és alacsony kapacitáskihasználtsággal küzdenek. Az elöregedett eszközállomány növekvõ karbantartási és rekonstrukciós igénye, továbbá az elmaradt hatékonyságjavítás azt eredményezte, hogy az állami költségvetés hitelszanálása mellett sem volt képes lépést tartani a mûködési és fejlesztésfinanszírozási szükségletekkel. Így a társaság negatív pénzügyi spirálba került. Az idei évtõl az állam és a MÁV kapcsolata piaci jellegû megrendelõ–szolgáltató viszonnyá alakul át a személyszállításban. Ennek célja, hogy a korábbi kínálat típusú, kevéssé áttekinthetõ és bázisszemlélettel finanszírozott rendszerbõl kereslet típusú, átlátható és normatív módon finanszírozott rendszerré alakítsa át
a vasúti személyszállítást. A pálya kincstári tulajdonba került, rekonstrukciójának és fejlesztésének finanszírozása tehát állami feladat. A személyszállítás és a pályaüzemeltetés költségtérítése kétcsatornás EUkonform rendszerben valósul meg. Megtörtént a piacvezérelt mûködés szervezeti keretek kialakítása. Létrejött a személyszállítási, pályavasúti, árufuvarozási, gépészeti és ingatlangazdálkodási üzletág. Ez megteremtette a mérhetõséget, az elszámolhatóságot és az összvállalati érdek érvényesíthetõségét a szervezeti érdekekkel szemben. A szervezetek száma 30 százalékkal, a szervezeti szintek száma 8-ról 6-ra csökkent. Udvari László, a MÁV Rt. elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy rövid távon indokolt a jelenlegi üzletágakat egy jogi egy-
ségben, állami tulajdonban tartani, így õrizhetõ meg, illetve maximalizálható a társaság értéke. A MÁV Rt. elnöke kiemelte, hogy a mérleg szerinti veszteség 33,1 milliárd forint, vagyis 0,7 milliárddal kedvezõbb a tervezettnél. A pénzügyi veszteség – alapvetõen a kamatmegtakarítások következtében – 4,2 milliárddal jobb a tervezettnél. Az üzleti tevékenység hatékonyságjavulásából származó eredményhozzájárulás biztosította a 3,5%-os reformprémium és a 2003. évi bérfejlesztés fedezetét. Ez 5,5 milliárd forint költséghatékonysággal és mintegy 4,1 milliárd forint bevételbõl származó eredményességjavulással valósult meg. Az áruszállítási területen a kulcsügyfelekkel kötött középtávú szerzõdések révén stabilizálták az áruszállítás piaci pozícióját. Az árutonnakilométer-teljesítményt 3 százalékkal növelték. A fuvardíjbevételek 6 milliárd forinttal magasabbak a 2002. évi bázisnál. Az üzleti intézkedések hatására a többletszállítási volumen 3,3 milliárd forinttal, a realizált díjszintnövekedés 0,5 milliárd forinttal növelte a bevételt. Az üzleti terv – éves átlagban – 52 900 fõs teljes munkaidõs létszámmal és 79,1 milliárdos bértömeg-elõirányzattal kalkulált. A 2003-ban kifizetett 78,7 milliárd forintos bértömeg a tervezettnél 0,4 milliárddal alacsonyabb lett. R. J.
Itt a nyári szezon a Balatonon
Egy hajóban a vasúti- és a víziközlekedés A nyári szezon kezdése elõtt néhány nappal – május 6-án – a MÁV Rt. vezetõi a Balaton parti települések vezetõivel, országgyûlési képviselõivel, a Magyar Turizmus Rt. képviselõjével, valamint a Balatoni Fejlesztési Tanács tagjaival körbeutazták a Balatont, melynek során a felkészüléshez szükséges munkák elvégzésérõl tárgyaltak. Az ezt követõ sajtótájékoztatón az aktuális újdonságokról számoltak be. A MÁV Rt. és a Balatoni Hajózási Rt. az utasok komplex kiszolgálása érdekében közös ajánlattal jelenik meg, melynek célja a Balaton körüli menetrend szerinti vonatok és a balatoni hajójáratok közlekedésének összehangolása. A „Balaton Mix” egy olyan, 72 órás érvénytartalmú utazási menetjegy, amellyel 2004. július 3-tól augusztus 22-ig korlátlanul igénybe vehetõ minden menetrend szerint közlekedõ Balaton-parti vonat és a tavat átszelõ hajó. A gyermekek 6–14 éves korig – az életkor bármely okmánnyal való igazolása alapján – kedvezménnyel utazhat-
nak, a menetjegy ára részükre 1570 Ft-ba kerül, a felnõtt utasok részére a kiadott jegy ára 3800 Ft. A kedvezményes jegy csak másodosztályú kocsikon használható, és a Lepsény–Csajág, Csajág–Tapolca, Tapolca–Balatonszentgyörgy és Lepsény–Balatonszentgyörgy vasútvonalakon, valamint a Balatoni Hajózási Rt. menetrendben meghirdetett járataira érvényes. Tavaly megtörtént a Pálmajor– Somogyszentpál állomásköz és Somogyszentpál állomás átépítése, Balatonaliga kettes számú vágány melletti peronjának és a balaton-
szemesi peron-aluljáró felújítása. továbbá a gyalogos útátjárókban és állomás gyalogos átjárókban, összesen 10 helyen zajmentes, botlásveszélyt csökkentõ elemek kerültek beépítésre. Elkészültek a vasúti épületek és környezetük szezonális csinosításai és befejezõdtek az épületek karbantartási munkálatai. A Csajág–Balatonkenese magaspart 1999-ben megkezdett rézsûstabilizálási munkái 2004-ben is folytatódnak. A környezeti zajproblémák és az üdülõk kényelmi igényeinek kielégítése céljából a MÁV Rt. megkezdte az alacsonyabb zajszintû jármûvek beszerzését, lényegesen csökkentette az éjszakai forgalmat, a vasúti kocsik tolatását, és a ki- és berakodást pedig éjszaka teljesen beszüntette. Ezen kívül a MÁV Rt. évente kétszer végzi az allergén gyomnövények irtását a sínek mentén.
n
Kelendõ a magánvasút A Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeletéhez nemrégiben újabb társaság adta be kérelmét magánvasúti árufuvarozásra. A hárommillió forinttal 1998-ban alapított Floyd Szolgáltató Kft. tevékenységi körébe tavaly augusztusban vette fel a vasúti szállítást és a rakománykezelést. A cég tulajdonosa két magánszemély – írja a Világgazdaság. Immár négy magyar tulajdonú vasúttársaság várja engedély-kérelmének pozitív elbírálását. Az egykori MÁV-vezér, Kukely Márton, és Hujber Ottó, az MSZP vállalkozási tagozatának egykori elnöke által alapított Magyar Magánvasút (MMV) Rt. mellett a Hajdú Vasútépítõ és Mélyépítõ Kft., valamint a Zöld Út Hungária Kft. vár engedélyre. A lap tudomása szerint eddig egyetlen külföldi tulajdonú vasúttársaság sem kért Magyarországon engedélyt. Ha a kérelmezõ hazai magánvasút-társaságok megkapják mûködési engedélyüket, akkor az okmány ha-
zánk uniós csatlakozása értelmében érvényes lesz a teljes európai vasúti törzshálózatra is. Az engedélyek kiadásának rendjét egy, a vasúttársaságok mûködésének engedélyezésérõl szóló, 2002-es minisztériumi rendelet szabályozza. A MÁV árufuvarozási piaci pozícióit semmiképpen sem veszélyeztetik az alakuló társaságok, mivel az állami vasúttársaság – a közelgõ uniós piacnyitásra is gondolva – a nagy megrendelõkkel kötött elõnyös szerzõdések révén jó elõre biztosította magának az áruszállítási piac közel 90 százalékát. n
Ideiglenes menetrendváltozás Fonyód és Lengyeltóti között
Elõnyben a környezetvédelem Május 24-étõl – várhatóan november végéig – Fonyód és Lengyeltóti között vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat. A MÁV és az M7-es autópálya e szakaszát építõ Vegyépszer közötti megállapodás szerint ugyanis vasúton szállítják az építkezéshez szükséges homokos kavicsot, zúzott követ és egyéb ömlesztett építõanyagokat. A kétmillió tonnányi anyag szállításáért a MÁV másfélmilliárd forint többletbevételhez jut. Ez év márciusában megkezdõdtek az M7-es autópálya építésének munkálatai. A Balaton-parton lévõ, az építkezési munkákban érintett települések környezetterhelési és forgalmi okokra hivatkozva nem járultak hozzá a településeken áthaladó közúti építõanyag-szállításokhoz. Az önkormányzatok kéréseit méltányolva a kivitelezés jogát elnyerõ Vegyépszer Rt. kezdeményezésére született megegyezés szerint az említett szakaszon a vasúttársaság együttmûködésével vasúton szállítják az építkezéshez szükséges homokos kavicsot, zúzott követ és egyéb ömlesztett építõanyagokat. A szállítás zavartalansága és az utasforgalom maradéktalan kielégítése érdekében a MÁV – amely a Kaposvár–Fonyód vasútvonalon az utazási igények korlátozása nélkül, a balatoni nyári szezon zavartalan közlekedésének biztosítása mellett csak bizonyos forgalmi átszervezésekkel tud eleget tenni az építõanyagok környezetkímélõ vasúti szállításának – módosította a menetrendet. A megállapodás értelmében az
említett idõszakban mintegy 2 millió tonna árut fuvaroz a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletága, mely ezzel – az év végére – mintegy 1,5 milliárd forint árbevételhez jut. Az autópálya-építéshez szükséges szállítási feladatok maradéktalan lebonyolítása érdekében a Kaposvár–Fonyód vasútvonalon május 24étõl – várhatóan november végéig – a személyvonatok utasait Fonyód és Lengyeltóti között vonatpótló autóbuszok szállítják. Az átszállások, illetve a vonatcsatlakozások biztosítása érdekében néhány vonat pár perccel korábban közlekedik. A vonatpótló autóbuszok az állomásépületek elõtt, illetve a pusztaberényi bejárati útnál, valamint a buzsáki útelágazásnál állnak meg. Kivételként a Pécs–Celldömölk–Szombathely közötti, közvetlen összeköttetést biztosító gyorsvonatpár az eredeti menetrend szerint, a teljes útvonalon közlekedik. A változás érinti néhány, Siófok– Nagykanizsa között közlekedõ vonat menetrendjét is – az érintett vonatok az eredeti menetrendhez képest ugyanis korábban közlekednek. n
KÖZÚT
2004. június 2.
5
MKFE-közgyûlés
VOLÁNBUSZ Rt.
Minimális nyereség A már jó ideje külön társaságokként mûködõ 24 Volán vállalat közül a legnagyobb a központi régióban (Pest megyében) tevékenykedõ VOLÁNBUSZ Rt., amely a hazai távolsági autóbuszos személyszállítás közel felét és a nemzetközi menetrend szerinti járatok majd 80%-át bonyolítja le. Pekli Ferenccel, a VOLÁNBUSZ Rt. vezérigazgatójával a privatizáció elõtt álló cégrõl beszélgettünk. – Mi jellemzi a VOLÁNBUSZ Rt. tevékenységét? – A VOLÁNBUSZ Rt. fõ feladata – Budapest elõvárosi közforgalmú személyszállítása ellátása mellett –, a menetrend szerinti távolsági autóbuszos személyszállítás közel felét bonyolítja le, 13 Pest megyei település helyi közlekedését szolgálja ki és különjárati és szerzõdéses feladatokat is vállal. Az EUROLINES nemzetközi csapat tagjaként – pool szerzõdések keretein belül – európai közlekedési csomópontokba – egyebek között Stockholmba, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Madridba is – szállít utasokat (itt van az igazi versenyterület!), partnereivel együttmûködve. A piacot erõs versenyhelyzet jellemzi, hiszen a 24, autóbuszos Volán társaság mellett a magántársaságok is a riválisok között szerepelnek. A VOLÁNBUSZ Rt. összességében évek óta stabil, kisebb döccenõkkel mûködõ, megújulásra érett társaság. – Milyen eredményeket ért el tavaly a társaság? – Ezer buszt üzemeltetünk (közülük 40 jár külföldre), napi 8 ezer járatot indítunk, munkatársaink létszáma 3400 fõ. A társaság tavalyi árbevétele közel 20 milliárd forint volt. Amikor két évvel ezelõtt átvettem a cég irányítását, 300 millió forint körüli veszteséget örököltem. Ma a társaság tevékenységét kis mértékû nyereség mellett végzi, s a következõ két évben elvárt nyereséget elérõ céggé tehetõ. – Pedig a helyzetük nem túl „rózsás”! – Az alágazati jellemzõ nálunk is érvényesül: a bevételek nem nyújtanak teljes mértékben fedezetet a szolgáltatás ellátására. Azaz a cég kényszerûségbõl „feléli” eszközeit. A jármûvek egyre elhasználtabbak: 628 autóbusz 14 év feletti, ezekbõl 300 pedig több mint 18 év feletti életkorú. Tavaly 13 új jármû beszerzésére volt lehetõségünk. Kiegyensúlyozott helyzetben – tízéves átlagéletkorú parkkal – évi 50 jármû beszerzésére lenne szükség. – Mi lehet a kitörés iránya? – A VOLÁNBUSZ Rt.-nek még hatékonyabban kell dolgoznia, mint más társaságoknak. Stratégiánk része – a piacbõvítést, utaskiszolgálási színvonalnövelést, árbevétel növekedést célzó intézkedések mellett –, a szervezeti, irányítási rendszer átalakítása, az üzleti folyamatok újjászervezése (BPR), és az ezt támogató integrált informatikai rendszer bevezetése, az emberi erõforrások, eszközök és vagyonelemek optimalizálása. E mellett határozott intézkedéseket teszünk az árbevétel növelése érdekében. A jármûpark legöregebb tagjait, a 17-18 évnél idõsebb buszokat érdemes használt, 4-8 éves jármûvekre cserélni, és azokat hatékonyan mûködtetni. Az eszközök racionalizálása mellett létszámunkat is megfelelõen csökkenteni kell az elõttünk álló egy évben. Erõs, szigorú versenykörülmények vannak (más Volán társaságok, a vasút, az egyéni közlekedés és a magánkézben lévõ autóbuszos szolgáltató társaságok), s ezek között kell a veszteséges mûködést nyereségessé tenni. – Az intézkedések egy része túltekint a belátható horizonton, hiszen 2006-ban ismét választások lesznek!
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
– Ezek nem politikai, hanem kifejezetten gazdasági feladatok. A menedzsment nem négy évre tervez, hanem hosszabb távra. A tulajdonosnak kell mérlegelnie – céljai ismeretében –, hogy a menedzsment mit tett, milyen helyzetbe hozta a céget. Én végzem a feladatomat, a társaságot a hatékonyság és a piac felé vezetem. Jöhet az új tulajdonos, cserélheti a menedzsmentet, de a csapat, a VOLÁNBUSZ kollektívája, itt marad! A cégnek az tenne jót, ha az intézkedések kifuthatnának: 6-8 év alatt a stabilitás megszilárdulhat. – Kell-e a privatizáció a VOLÁNBUSZ Rt.-nek? – A mûködtetés lehetséges állami tulajdonos mellett is. A problémát az jelenti, hogy a tulajdonos, az ellátásért felelõs és az árhatóság az állam személyében ugyanaz! Ez elfedi az ellentmondásokat, ezért nem szerencsés e helyzetet fenntartani. A tulajdonos kiemelése e körbõl segítheti a dolgok letisztulását, használ a rendezésnek. Az állami tulajdonlás kötelmeket jelent a cég irányításában: hosszabb döntési folyamatok, idõben késõn jóváhagyásra kerülõ üzleti terv, hosszú átfutási idejû közbeszerzési eljárás. Így versenyezni a rugalmas magánszektorral nagyon nehéz. Közömbös, hogy ki a tulajdonos, ez nem a mi dolgunk, azonban a kedvezõ az, ha a társaság hatékonyságának javítása a meghatározó. B. T.
Megtriplázható a magyar export Az idén várható 46 milliárd dolláros magyar export az EU-csatlakozás gazdaságélénkítõ hatására 6-8 év alatt három-négyszeresére, mintegy 150 milliárd dollárra is emelkedhet, amihez jelentõs mértékben hozzájárulnak a magyar közúti fuvarozók – mondta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára május 22-én, Budapesten, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) 43. közgyûlésén. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára is. Hazánk uniós tagsága kettõs követelményt állít a kormány elé. Egyrészt a magyar fuvarozók mûködõképességét meg kell védeni, másrészt az EU elõírásainak megfelelõen meg kellett nyitni a fuvarozó piacot és egyenlõ elbánást kell adni a külföldi fuvarozóknak is Magyarországon – emelte ki Kazatsay Zoltán. A magyar jogszabályok a csatlakozás elõtt és alatt gyakorlatilag teljes harmonizációba került az uniós jogszabályokkal, ám azok gyakran változnak és újabbak születnek. A legfontosabb tárgyalási témák egyike jelenleg az autópályák úthasználati díja, valamint a vasutak az EU által rendkívüli energiával szorgalmazott, országokon átívelõ, szabad pályahasználata. A helyettes államtitkár szerint ennek végsõ célja az, hogy a környezetet nagymértékben szennyezõ és romboló közúti közlekedéssel szemben erõs versenytársat hozzanak létre. Magyarország sajátossága, hogy földrajzi helyzetét tekintve tranzit-
ország, ugyanakkor az unióban periférikus határállam, amelynek biztosítania kell az összeköttetést a déleurópai uniós taggal, Görögországgal. Periférikus országként viszont problémát jelent, hogy bár közösségen kívüli országok felé is biztosítanunk kell a közlekedési összeköttetést, ám ennek minõsége, korszerûsítése nem áll éppen az EU érdeklõdésének középpontjában. Az EU „eurovignette” irányelve szabályozza a 12 tonna feletti nehéz tehergépjármûvek adójának és út-
használati díjának megállapítását. A szabályozás célja a fuvarozási vállalkozások közötti verseny torzulásainak felszámolása, a diszkrimináció-mentesség, valamint a díjszabás egységes alkalmazása a díjtételek maximalizálásával. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az úthasználati díjról heves viták zajlanak, nézetkülönbség mutatkozik az unió központja és a periféria között a díj mértékének megállapítása ügyében, hiszen a távolabbi területek versenyképességüket féltik a nagy összegû úthasználati díjtól, amely jelentõsen megemeli a szállítási költségeket. Emellett vita van az úthasználati díjbevételek felhasználásáról is. Mivel a direktíva elsõsorban a közvetlen díjszedés feltételrendszerét szabályozza, nem módosítja a matricás rendszerre korábban kialakított elõírásokat. n
Kisebb bevétel, nagyobb nyereség A mintegy háromezer taggal rendelkezõ MKFE az elmúlt évet 1,48 milliárd forint bevétel mellett 98 millió forintos eredménnyel zárta. Az ezt megelõzõ évihez képest a bevétel 309 millióval kevesebb, az eredmény 17 millióval több. Az MKFE tavalyi bevételein belül 1,44 milliárd forint az alap-, 43 millió forint pedig a vállalkozási tevékenységbõl származott. Az alaptevékenységi bevétel 55,7 százalékát a TIR-garanciaokmányok értékesítése adta (802 millió forint) – 2002-ben még 1,06 milliárd forint volt ez az összeg. n
EMEX NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KFT. BUDAPEST, HUNGARY TELEFON: +36 1 425-6000 FAX: +36 1 425-6001 E-MAIL:
[email protected]
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Autósnap Kecskeméten A Kecskeméti Márkakereskedõk Egyesülete május 22-23-án a Tesco áruház parkolójában rendezett gépjármû-kiállításán a Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelet a jármûvek közúti ellenõrzésénél használt eszközeit – köztük az AETR-ellenõrzésre, a tengelyterhelés mérlegelésre, valamint a közúti ellenõrzésre szolgáló jármûveket és mûszereket – mutatta be. A mobilvizsgáló állomáson fékhatás-ellenõrzést, a közúti ellenõri kocsinál környezetvédelmi mérést végeztethettek a jármûvek tulajdonosai, akik ezenkívül érintõ képernyõs készülékeken kipróbálhatták a számítógépes elméleti vizsgáztatás bemutató szoftverét, vagy felmérhették KRESZ-tudásukat a hagyományos oktatószoftverrel. A felügyelet standján természetesen a megyét érintõ országos közútfejlesztésekrõl is információt lehetett kapni. n
Itthon újították fel a kilencvenmillióért vásárolt vízi jármûvet
Újabb hajó a Balatonon Az Országgyûlés által elfogadott idei állami költségvetési törvény révén jó esély teremtõdött arra, hogy a Balatoni Hajózási Rt.-ben érdekelt tókörnyéki települések – a már meglévõ 51 százalékos tulajdonrészük mellé – a 49 százalékot is térítésmentesen tulajdonukba kaphassák. A végsõ döntést a kormány várhatóan még idén õsszel meghozza – jelentette be május 21-én Révfülöpön, egy új balatoni hajó avatásán mondott beszédében dr. Kolber István országgyûlési képviselõ, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Számos politikus, gazdasági, közigazgatási és térségfejlesztési szakember, valamint a Balaton környéki lakosok és üdülõvendégek jelenlétében dr. Karabinszky Gyulánénak, Szántód község polgármesterének jutott a ,,pezsgõlendítõ” feladat, mellyel felavatták a Balatoni
Hajózási Rt. legújabb büszkeségét, a Szántód motorost. Az immár harmadik, Lelle-típusú – 33,5 méter hosszú, 5,3 méter széles, 102 tonna vízkiszorítású és 180 fõ befogadóképességû – hajót a társaság tavaly, 90 millió forintért vásárolta Ukrajnában. A motorost a Dnyeperen, a Fekete-tengeren, majd a Dunán jutatták el Dunaújvárosba, ahonnan, a Sió alacsony vízállása miatt közúton szállították a Balatonra. A vízi jármû november 16-án hajnalban érkezett Siófokra, ahol azt a téli idõszakban teljeskörûen felújították, átalakították. A Szántód motoros – amely a Lelle és a Fonyód motorosokhoz hasonlóan alkalmas különbözõ vállalati és családi rendezvények lebonyolítására is – Tihany és Balatonföldvár között közlekedik, menetrend szerinti forgalomban. G. Szûcs László
Bõvülõ viharjelzõ-hálózat Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósága által közösen mûködtetett balatoni viharjelzõ rendszer eddig május 1. és szeptember 30. között üzemelt – jövõre azonban április elsejétõl indul és október 31-éig mûködik a fényfelvillanások sûrûségének változtatásával elsõ-, illetve másodfokú viharjelzést adó, immár 25 pontból álló hálózat. A 2000-ben üzembe helyezett rendszer a még nagyobb biztonság érdekében bõvítésre szorul, de egy új állomás telepítése 10 millió forintba kerül, ezért inkább – a stabil rendszerrel kompatibilis – mobil jelzõegységeket fejlesztettek ki. Az elsõ négy mobilegységet Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód önkormányzata kapta meg. B. T.
A BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KARA 2004 szeptemberében ismét indít kétéves KÖZLEKEDÉSI MANAGER GAZDASÁGI MÉRNÖKI KÉPZÉST okleveles, illetve fõiskolai végzettséggel rendelkezõ mérnökök részére. A kitûnõ minõsítéssel akkreditált képzés a közlekedés, az infrastruktúra, a logisztika, a szállítmányozás különbözõ szakterületein dolgozók számára biztosít gazdasági, vállalkozói, marketing, pénzügyi, számviteli, humánpolitikai, döntésmódszertani, fuvarjogi és egyéb ismereteket. A hallgatók az alábbi management szakirányokból választhatnak: Általános közlekedés, Szállítmányozás, Logisztika, Légiközlekedés, Vasúti közlekedés, Jármûgyártás, javítás-fenntartás. A szakirány beindításához legalább 10 fõ jelentkezése szükséges. A képzés zárószigorlattal, diplomafeladat-készítéssel és annak megvédésével zárul. A diplomamunka megvédése után a hallgatók OKLEVELES KÖZLEKEDÉSI MANAGER GAZDASÁGI MÉRNÖKI, ill. KÖZLEKEDÉSI MANAGER GAZDASÁGI MÉRNÖKI diplomát kapnak A kedvezõ árú (220 000 Ft/félév) szakirányú képzés kreditértékének beszámításával a tanulmányok folytathatók a BME MBA szakán. Jelentkezés határideje: 2004. június 20. Közlekedésgazdasági Tanszéken (tel.: 463-1008, fax: 463-3267) vagy a kar Dékáni Hivatalában (tel: 463-1068) E-mail:
[email protected]) WEB: www.kgazd.bme.hu
2004. június 2.
Érvényesíteni kell az EU elõírásait
Korszerû ellenõrzés a Dunán Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal a nemzetközi vízi közlekedési hatósági ellenõrzési feladataink ellátása még nagyobb jelentõséggel, s egyúttal mindannyiunk számára még nagyobb felelõsséggel bír – hangsúlyozta dr. Békési István, a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója (képünkön balról) május 18-án Komáromban, a Monostori Erõd Kikötõben, azon az ünnepségen, amelyen Horváth Miklós, a Gyõr-Moson-Sopron megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója Dalmayné Szerzõ Ildikótól, a Közlekedési Fõfelügyelet gazdasági igazgatójától jelképesen átvette az Egységes Közlekedési Hatóság legújabb ellenõrzõ hajóját. Az akár 60 km/óra sebességre is képes, 7 méter hosszú, 2,2 tonna vízkiszorítású motoros azonnal munkába állt, s megkezdte az illetékességi területen lévõ, mintegy 300 kilométernyi folyóvíz-felület s a rajta található 15 úszómûves kikötõ, 30 úszómûállás, valamint 5 dunai kikötõ tevékenységének ellenõrzését, tovább a Duna Rajka–Szob közötti szakaszának és mellékvizeinek járõrözését. A hajó elsõ szolgálati útjára indulása elõtti ünnepi beszédében dr. Békési István utalt arra, hogy a Duna, mint a VII. Páneurópai folyosó, meghatározó része Európa vízi útja-
inak, a Duna–Majna–Rajna-rendszernek, és egyike a kiemelt jelentõségû kelet-nyugati vízi utaknak. A Dunán a kielégítõ hajózási viszonyok és az országos közforgalmú kikötõk infrastruktúrájának kialakítása nélkülözhetetlen feladat, s mivel az EU jelentõs hangsúlyt helyez az egységes jogszabályok betart(at)ására és a vízi közlekedés résztvevõinek a jelenleginél is gyakoribb helyszíni ellenõrzésére – ami természetesen feladatbõvülést jelent a közlekedési hatóságok számára. A kiemelten jelentõs feladatok tehát már készségszinten érvényesü-
lõ uniós szemléletet, illetve még az eddiginél is magasabb színvonalú, még dinamikusabb és hatékonyabb szakmai tevékenységet, a társfelügyeleti szervekkel történõ még harmonikusabb együttmûködést, s hangsúlyozottan ügyfélbarát munkavégzést követelnek meg – szögezte le a fõigazgató. G. Szûcs László
Volvo-tréning – hivatásosoknak és ,,mazsoláknak”
A takarékos vezetés praktikái A Volvo Hungária idén havi rendszerességgel egész napos oktatást szervez a Volvo tehergépkocsi-vezetõk számára. A tréningen – melyen május 22-én munkatársunk is részt vett – a pilóták megismerkedhetnek a jármûvek hatékony kezelésével, a Volvo vontatók információs rendszerével, a tachográf pontos használatával, a vezetõknek javasolt napi ellenõrzésekkel. Elméletben elsajátíthatják a Volvo által javasolt vezetési stratégia fogásait és mindezt a Cinkotai úti telephelyen a gyakorlatban is kipróbálhatják. A délkelet-európai térségben a magyarországi Volvo régióközpont a Cinkotai úton (Bulgária, Románia, a volt Jugoszláv tagállamok és Magyarország szervezeteit irányítja) a márkakereskedõi hálózat személyze-
tét segíti. A svédeknél már régebb óta jól mûködõ, gépkocsivezetõknek szóló, egynapos képzést régiónkban csak Magyarországon szervezik. Az oktatás neve „after market training”. A motorikus és autóvillamossági
Április 30-án szakmai napra és tesztvezetésre invitálta szerkesztõségünket a tököli repülõtér beton kifutójára a Volvo Hungária ügyvezetõ igazgatója, Fredrik Bohlin. Az egész napos rendezvényen – zárt tesztpályán – a kevésbé gyakorlott sofõrök és B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezõk is kipróbálhattak kilenc nehéz teherautót és egy autóbuszt is.
szerelõk mellett az utóbbi másfél évben már a jármûvezetõk is megismerkedhetnek az új Volvo teherautók sajátosságaival: minden új Volvo jármûvet vásárló tulajdonos két gépkocsivezetõje vehet részt ingyen – a vásárlást követõ 3 hónapon belül – ezen a képzésen. Május 22-én Szabó Sándor, a Volvo Training Center oktató mérnöke vezette be a tanfolyam résztvevõit az új Volvo-modellek számítógépes rendszere és az I-shift automata váltó rejtelmeibe. A VT2412B IShift automata váltó 12 elõre és 4 hátrameneti fokozattal rendelkezik. A tengelykapcsoló mûködése és a fokozatos váltás teljesen automatizált, de szükség esetén a vezetõ kézzel is tud fokozatot választani. Az IShift a Volvo Hungária márkakereskedõitõl öt különbözõ programváltozattal – alap, komfort, gazdaságos, gazdaságos/komfort, átfogó és gazdaságos teljesítménynövelés – rendelhetõ. Az oktatáson sok téma szóba került még – az elõadó természetesen rávilágított a mechanikus kézi váltó és az I-Shift közötti különbségre, s elmagyarázta, hogyan lehetséges az üzemi és a segédfékrendszer takarékos üzemanyag-fogyasztást eredményezõ, kombinált használata. Bárány Tibor
VÁM
2004. június 2.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Május 1-je óta 28 ezer vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel
Tanulságos történet A vámhivatalok május 24-én hétfõre feldolgoztak minden vámárunyilatkozat-hátralékot – jelentette be Czikora András dandártábornok, a vám- és pénzügyõrség közép-magyarországi regionális parancsnoka Budapesten, hozzátéve: a nyilatkozatokat kezelõ informatikai rendszer a tesztidõszakban jól bírta a terhelést, ám az ,,éles” helyzetben lelassult, és néhány percre le is állt, ami miatt a május 17-ével kezdõdõ hét közepére jelentõs elmaradás keletkezett. A mintegy 21 ezres okmányhátralékot a május 22–23-ai hét végén folyamatos mûszakban sikerült feldolgozni. Május 20-án, csütörtök éjszaka ugyanis betöltötték a VPOP informatikai rendszerébe a vámáru-nyilatkozat javított szervizcsomagját, s bevezettek néhány olyan egyszerûsítést, amely jelentõsen felgyorsította az ügyintézést.
Fotó: MTI
A Dél-Pest térségi fõvámhivatalban május 20-án, csütörtökön tett miniszterelnöki látogatást követõen Daróczi Ferenc, a VPOP bevételi fõigazgatója ígéretet tett arra, hogy a helyzeten javítanak, és megszüntetik a torlódásokat. Döntés született a tartalékok mozgósításáról is – 100
szakképzett pénzügyõrt helyeztek át az informatikai és vámárunyilatkozat-kezelõ helyekre, akik már május 21-én, pénteken munkába álltak az adatfeldolgozás területén. Czikora András bejelentette, hogy a másik három jelentõs vámfeldolgozó rendszer – a TARIC tari-
Pro és kontra Kovács Csaba, a VPOP EU-projektvezetõje elmondta, hogy számos harmadik országból érkezõ és valamely más EU-országba irányuló, illetve induló árut is Magyarországon vámoltatnak el a vállalkozók, mert számukra az a gazdaságos és biztonságos. Ugyanakkor – Sipos László, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökének tudomása szerint – nyugat-magyarországi cégek tömegesen kezeltették áruikat Ausztriában a magyarországi árunyilatkozat-kezelõ rendszer fennakadása miatt.
A VPOP térítésmentesen biztosítja az ügyfeleknek a vámáru-nyilatkozat kitöltésére alkalmas szoftvert, amely az openkkk.vpop.hu/helpdesk internet oldalról tölthetõ le.
fafeldolgozó, a Kvóta kontingenskezelõ, illetve az NCTS árutovábbítási eljárás – kifogástalanul mûködik. Laczó László, a Ferihegyi Repülõtéri Vámhivatal parancsnoka szerint a ferihegyi váminformatikai rendszer a május 21–23-ai hét végén már kifogástalanul mûködött. Éjt nappallá téve dolgoztak a 2700 vámáru-nyilatkozat feldolgozásán, s a munkával május 24-e, hétfõ hajnalra végeztek. Így már sem utas-, sem kereskedelmi forgalomban – a vámáru-nyilatkozat informatikai rendszer lassúsága miatt – nem lesz torlódás a repülõtéren. Sipos László, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a problémát az okozta, hogy a vámtörvény múlt év december 28-án már megjelent, ám végrehajtási rendelete csak április 5-én látott napvilágot. Mivel a tevékenységi engedélyek – engedélyezett feladó, engedélyezett címzett – május 1-jével hatályukat vesztették, így azokat meg kellett újítani. Ahhoz azonban, hogy az államigazgatási határidõt betartsák, már április 1-jén be kellett volna nyújtani a vámhatósághoz az ügyfeleknek a tevékenységiengedély-kérelmeket. Ám, akkor ez még nem állt rendelkezésre, így azt nem tudták megtenni. Az elnök szerint a vámárunyilatkozat-rendszerben bekövetkezett torlódáshoz az is hozzájárult, hogy az árunyilatkozat kitöltõ útmutató – amelynek alapján május 1-je után kell kitölteni a vámnyilatkozatokat – csak április 22-én jelent meg egy VPOP belsõ utasításban, és annak módosításai a május 24-ei tájékoztatót megelõzõ héten láttak napvilágot. Nagy János dandártábornok, országos vámparancsnok szerint a vámokmányfeldolgozás körül kialakult helyzet okát egyebek mellett a szoftverfejlesztõ konzorcium egy hónapos késedelmes teljesítése okozta. A tavaly szeptemberben a Bull Magyarország Kft.-vel kötött szállítási szerzõdés szerint a fejlesztõnek március végére kellett volna szállítania, ám az exportforgalmat kezelõ modult csak április 30-ára, az importét pedig május 5-ére teljesítette. ,,Egy ilyen nagyságrendû fejlesztés normál esetben 16 hónapot
Elege van a rendszertelen fuvarokból? Az alacsony díjakból? A rosszul fizetõ cégekbõl? Mi egyikkel sem szolgálhatunk, azonban szeretnénk kibõvíteni alvállalkozói körünket, akiknek folyamatos és állandó foglalkoztatást, valamint a jármûvek beszerzéséhez és fenntartásához szükséges hátteret biztosítunk. Amennyiben ön rendelkezik az EU-elõírásoknak megfelelõ kamionnal, vagy a jövõben szándékában áll beszerezni, a hozzá tartozó engedélyekkel, és szeretne egy megbízható cég partnere lenni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot. Jelentkezni lehet Újhelyi Imrénénél a (1) 347-2047-es telefonszámon.
7
Párbeszéd Gyors reagálás és gyors intézkedés jellemzi a BILK Kombiterminál vezetõit. Kiss Gyula vezérigazgató a problémák közvetlen megbeszélésének a híve. A kritikus napok egyikén – amikor jobban hasonlított a BILK egy konténerraktárra, mint egy kombiterminálra –, fórumot szervezett a VPOP és a BILK Kombiterminál partnereinek részvételével, amelyen Prikler Zoltán, a VPOP igazgatóhelyettese tájékoztatta a résztvevõket a vámhivatal intézkedéseirõl és válaszolt a kérdésekre. vesz igénybe, amit a szállító rekordidõ, 8 hónap alatt készített el. E mellett több jogszabály végrehajtási rendelete április elejére, illetve május elejére jelent meg, ami alapján a fejlesztõnek el kellett készítenie a programokat” – jegyezte meg az országos vámparancsnok. A mintegy 700 millió forint értékû közbeszerzésben a Bull Magyarország által vezetett, és a KopintDatorg, valamint az Icon Rt. által alkotott konzorcium telepítette a vámáru-nyilatkozatot feldolgozó informatikai rendszert. Ifjú Stark Gáspár, a Bull Magyarország Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint az ominózus szerzõdés szerint valóban március 30-ra kellett volna szállítaniuk a rendszert, azonban a jogszabályok késése miatt
ezt a szerzõdést idõközben módosították – és annak alapján teljesítésük határidõre megtörtént. Nagy János kifejtette: a VPOP egyelõre nem tervez kötbérfizetési pert indítani a szoftverszállító konzorciummal szemben, ám megvizsgálják ennek jogi lehetõségét. A döntést az is befolyásolhatja, hogy az ügyfelek részérõl lesz-e perigény a lassú vámkezelés, illetve a több napos torlódás miatt keletkezett károk enyhítésére. A Vám- és Pénzügyõrség európai uniós jogi környezetre felkészített, központosított informatikai rendszerei május 24-e, hétfõ óta kiegyensúlyozottan, nagy teljesítménnyel mûködnek.
n
Egységes Vámkódex A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segítséget kívánt nyújtani a vállalkozóknak, amikor május közepén kiadta a közösségi vámkódex egységes szövegét, valamint az ahhoz kapcsolódó iratmintákat és útmutatókat tartalmazó kiadványát – tudtuk meg Petõ Ernõtõl, a BKIK Vámszakmai Kollégiumának vezetõjétõl. A BKIK – a kétkötetes kiadványa mellett – egyfajta értelmezõ szótárt is kiadott, amely a fontosabb fogalmakat, meghatározásokat is tartalmazza. A kamara tagjai díjmentesen juthatnak hozzá a vaskos könyvekhez. Az egységes Vámkódex megjelenésével gyakorlati segítséget kaphat minden érdekelt vállalkozó, vámügyintézõ napi munkája végzéséhez. R. J.
Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu
Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail:
[email protected]
Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés! Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
Közlemény A SPEDEXPO Nemzetközi Logisztikai, Fuvarozási és Haszongépjármû Szakkiállítás az eredetileg meghirdetett 2004. június 9–11-ei idõpontban nem kerül megrendezésre. Ezt a döntést azért kellett meghoznunk, mert a szervezés során tapasztalt piaci helyzetet elemezve nem láttuk biztosítottnak, hogy a 12. SPEDEXPO méltó folytatása lenne az elõzõ rendezvényeinknek. Fontosnak érezzük, hogy a SPEDEXPO változatlanul a szakma legjelentõsebb marketingfórumát jelentse, ezért tárgyalásokat folytatva az érdekeltekkel, a SPEDEXPO szakkiállítást új idõpontban, 2005 tavaszán rendezzük meg. A pontos idõpontot a további egyeztetések után közöljük. Braun József ügyvezetõ igazgató
EUROLOG–2004
Köszöntõ Hét ország képviselõi Bernben (Svájc), 1984. szeptember 21-én alapították meg az Európai Logisztikai Szövetséget (European Logistics Association – ELA), amelynek elsõ elnöke Pius Wildhaber (Svájc) lett. Ebben az idõben kezdtük felismerni, hogy a logisztika rendkívül fontos, határokon is átívelõ tudomány. Egyúttal az európai cégek Japánnal és az Egyesült Államokkal – mint versenytársaikkal – szembeni ellenlépése az indítéka annak, hogy „Európai Logisztikai Szövetség” néven logisztikai csúcsszervezetet alapítottunk. Akkor, 1984-ben az ELA szinte gazdaságpolitikai tényezõvé is vált. Különösen büszke vagyok arra, hogy az ELA 20. évfordulóját az idén Magyarországon ünnepelheti, mivel az ugyancsak 1984ben megalapított Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) egyúttal az ELA alapító tagja. Az is nagy örömömre szolgál, hogy az ELA elsõ nemzetközi konferenciáját 1985-ben az MLE rendezte Budapesten, melyet egy újabb kongresszus követett náluk, 1991-ben – s most, 2004-ben ismét Budapesten vagyunk. Kiemelten kell köszönetet mondanom prof. dr. Knoll Imrének, aki az alapító tagjaink közé tartozik, és mai napig változatlanul aktív közremûködõje a logisztikai szakmának – és magának az Európai Logisztikai Szövetségnek. Nagyon remélem és kívánom, hogy a logisztikai világ a jövõben is felhasználhassa azokat a széles körû ismereteket, melyeket õ, mint logisztikai szakember nyújtani tud. Ma már az ELA az a szövetség, mely több mint 25 nemzeti logisztikai szervezetet tömörít magába, és Európának szinte minden országát lefedi. Szervezetünk – tagjaival együttmûködve – mindent megtesz az Európában logisztikát mûvelõk igényeinek kielégítésére. Szinte egy olyan „európai tömböt” alkotunk, mely nemzetközi színvonalon tudja kiszolgálni azt a ma már közel 100 000 logisztikai szakembert, akikkel folyamatos kapcsolatot igyekszünk tartani. Az „EUROLOG–2004 Kongresszust” Budapesten június 10–12. között rendezzük, egy hónappal azután, hogy Közép- és KeletEurópa tíz országa tagja lett az Európai Uniónak. Az Európai Logisztikai Szövetség nevében köszönetet kívánok mondani Magyarország két súlyponti, logisztikai szervezetének – a Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE) és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaságnak (MLBKT) –, amelyek vállalták a szervezést és a házigazdai szerepet. Az említett országok EU-csatlakozása egyben kihívás is a logisztikai együttmûködõk számára, és ebben a változó, kibõvülõ környezetben, az üzleti gyakorlat és a tudományfejlesztés területe részére számos új lehetõség nyílik. Egyúttal ezek a körülmények kiváló alkalmat adnak arra is, hogy ebben az idõszakban a termelõ ágazatok vezetõi, a logisztikai/ellátási láncok menedzserei, a kereskedelmi szakemberek, logisztikai szolgáltatók, valamint a kapcsolódó tudományok mûvelõi széleskörûen megvitassák a határok megnyitásával és az új regionális szervezõdések létrejöttével adódó új lehetõségeket. Az elmondottak egyértelmûvé teszik, hogy ez az „EUROLOG–2004” kongreszszus az új Európában, a tudásalapú gazdaság felé való törekvésekhez, mind a gyakorlati, mind az elméleti logisztikusoknak, komoly alapot adva a jövõbeni együttmûködéshez. Ezúton kívánok önöknek eredményes konferenciát, minél több partneri kapcsolatteremtést és baráti együttlétet Budapesten! Budapest, 2004. május Gerard Roux az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) elnöke
Szállítás B-bõl B-be.
Berlinbõl Budapestre. Brüsszelbõl Barcelonába. Businesstõl businessig. Nem ismerünk határokat, ha az üzlet sikerérõl van szó. Üzletfeleink számára az optimális csomagküldést biztosítjuk. Lehetõvé tesszük az Ön részére, hogy Európa-szerte új, növekvõ piacokat hozzon létre. Gyors és hatékony szolgáltatás közel 30 országban, egységes hálózat számos lerakattal. DPD Hungária Kft., 1158 Budapest, Késmárk utca 14. Tel. +36 (1) 414-6204, fax: +36 (1) 414-6214
In time with business.
