MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 17. szám
•
BILK Kombiterminál Rt. 1239 Budapest, Európa utca 4. Telefon: +36 (1) 289-6000 Internet: www.bilkkombi.hu
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 210 Ft
2004. április 28.
Magántársaság terményberakó beruházása
KRÓNIKA
Agrárlogisztikai fejlesztés a bajai kikötõben A Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ (BOKK) területén a magyar állam által támogatott, magyar érdekeket képviselõ, a hazai mezõgazdaságot szolgáló új kikötõberuházás elsõ üteme készült el. A létesítményt április 21-én Kazatsay Zoltán, a GKM EU-integrációs helyettes államtitkára avatta fel ünnepélyes keretek között.
Álmok, autók, technika. A megújult Lipcsei Vásárvárosban április 17–25. között tartották meg – az idén immár 14. alkalommal – Németország egyik legfontosabb autóipari szakkiállítását, az Auto Mobil Internationalt (AMI). A 440 stand 110 ezer négyzetméterén 52 autómárka 3 világpremierjét, 120 országpremierjét és számos különlegességét, újdonságát 350 ezer látogató tekintette meg. A keleti régió legjelentõsebb autóipari seregszemléjével egy idõben, 17–21. között a Nemzetközi Jármûipari Beszállítói, Alkatrész, Benzinkút és Szerviz Szakkiállítás (AMITEC) is felsorakoztatta a háttéripar, a szolgáltatói szféra és a környezetvédelem képviselõit (cikkünk a 6. oldalon)
Csillag István Hannoverben. A gazdasági és közlekedési miniszter 2004. április 20–21-én részt vett a hannoveri kiállításon, ahol tárgyalásokat folytatott német szövetségi és tartományi vezetõkkel. A kiállításon központi szerepet kapott az Európai Unióhoz csatlakozó 10 ország, amelynek gazdasági miniszterei közremûködésével rendezett pódiumbeszélgetésen Csillag István kifejtette: hazánk a térség logisztikai központjává kíván válni, de ehhez fejleszteni kell az ország közlekedési infrastruktúráját. Újabb MÁV-hitel. A kormány április 21-ei ülése után Gál. J. Zoltán szóvivõ bejelentette, hogy a kormány 59,5 milliárd forintos hosszú lejáratú hitel felvételéhez vállalt kezességet a MÁV számára. Szaporodtak a fapadosok Budapesten. Hamarosan újabb fapados légitársaság kezdi meg mûködését Ferihegyen. Az olasz AlpiEagles cég Budapestrõl Velencébe üzemeltet járatokat szombat kivételével naponta. Intenzív sajtókampányba kezdett a német városokba közlekedõ Air Berlin is, és egyes információk szerint budapesti járatok indítását tervezi a Ryanair, a svájci Helvetic és a norvég Air Shuttle is. Új igazgató. Matuszka Lászlót nevezték ki a Waberer’s Csoportot többségi tulajdonosként irányító Waberer’s Holding Logisztikai Rt. értékesítési és vevõkapcsolati szakigazgatójává. A 45 éves, sikeres szakembertõl a logisztikai szolgáltatások magyarországi és közép-európai piacvezetõ vállalata a logisztikai megrendelésállomány további, dinamikus növelése mellett az ügyfélkapcsolatok korszerûsítését, s az alkalmazott modern Customer Relationship Management módszerek hatékonyságának javítását várja. Olasz Vilmos temetése. Az 52 esztendõs korában elhunyt Olasz Vilmost, a DHL Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. DHL Freight Üzletág értékesítési és marketingigazgatóját április 28-án helyezik örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. A megemlékezõ istentiszteletet május 2-án, vasárnap délelõtt 10 órakor tartják a fõváros I. kerületében, a Szilágyi Dezsõ téri református templomban.
A négy évvel ezelõtt alapított, s mára három tulajdonos (a szegedi Agromag Kft., a szigetvári SzigetChem Agrokémia Kft. és a hõgyészi Agrokémia Kft.) által jegyzett Agrosziget Kft. 400 millió forintos beruházással hozta létre a kifejezetten ömlesztett áruk (búza, kukorica, napraforgó stb.) rakodására szolgáló új, óránként 200 tonna rakodási kapacitású – napi két uszály rakodására alkalmas – terményberakó kikötõt, amely jól illeszkedik a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõmûködtetõ Kft. hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A beruházáshoz 22 millió forintos munkahelyteremtõ támogatást, a Széchenyi Terv 22 millió forintos gépberendezés-fejlesztési támogatását és az FVM 106 millió forintos agrárlogisztikai támogatását nyerte el pályázaton az Agrosziget Kft., s a magánvállalkozás 100 millió forintos saját tõkével és 146 millió forintos bankhitellel szállt be a létesítmény építésébe. Penoff László ügyvezetõ igazgató, az Agromag tulajdonosa elmondta, hogy a beruházás elsõ üteme ke-
Kazatsay Zoltán
retében 150 méter hosszú kikötõi hajórakodó épült, depressziós fogadóépület létesült (benne 60 tonnás hídmérleggel, fogadógarattal), felújítottak egy raktárt, s egy másikat újonnan építettek fel (összesen 5 ezer tonna raktárkapacitás áll rendelkezésre), közmûvek, útburkolatok, és a pormentes munkát lehetõvé tévõ gépi technológia (benne teleszkópos
uszálytöltõcsõ, szállítópálya) létesültek. Az Agrosziget Kft. vetõmagot állít elõ, külföldi vetõmagfajtákat honosít, forgalmaz, átveszi a megtermelt gabonát, szárítja, raktározza, saját malmában feldolgozza a minõségi búzát, s e beruházás révén a raktározott gabonát – saját kikötõjében uszályba rakja. A beruházás megvalósítása kis késedelmet szenvedett, mert a szomszédos MOL Rt. területérõl kiinduló olajszennyezõdés a kikötõ területére is átszivárgott, s ennek felszámolása idõbe és nem kis pénzbe került. Kazatsay Zoltán utalt rá, hogy már a bajai híd rekonstrukciója is a térség fejlesztését szolgálta, az Agrosziget kikötõje pedig a környék településeinek mezõgazdasági vállalkozásait teszi versenyképessé a megfelelõ logisztikai háttér megteremtésével. A déli országhatár május elsejétõl az EU külsõ határa lesz. Baja az utolsó országos közforgalmú kikötõ a Dunán lefelé haladva, elhelyezkedése kész fõnyeremény az itt dolgozó vállalkozások számára. Az Agrosziget beruházásának hamarosan a második üteme is elindul, amelyben a vízi, vasúti és közúti kiés berakodást segítõ daru, egy másik garat és két, egyenként ezer tonna tárolókapacitású tárolófémsiló is megépül… Bárány Tibor
Kukely Márton a vezérigazgató
Megalakult az elsõ magánvasút MMV Magyar Magánvasút Rt. néven megalakult az elsõ hazai magánvasúti társaság – adta hírül a Heti Világgazdaság. Az 50 millió alaptõkéjû részvénytársaság alapítói az Intertraverz Rt. és a Cronus Tömegáru Fuvarozó és Szolgáltató Kft. A társaság vezérigazgatója Kukely Márton, a felügyelõbizottság tagjai: Hujber Ottó, Fehér Péter és Berecz János. Szakmai körökben régóta ismert, hogy az Intertraverz Rt. tulajdonosa és vezetõje, Hujber Ottó vasúti társaság alapítását tervezi. A Moszkvában végzett vasúti mérnöknek a MÁV volt az elsõ munkahelye. A rendszerváltás utáni idõszakban lett közis-
Kukely Márton
mert, mint sikeres, illetve tevékenységét vitatott és támadott üzletember. Több vasúti vállalkozást kezdemé-
nyezett, amelyek közül ma már csak a MÁV Nosztalgia Kft. mûködik. Ennek az állami MÁV Rt. mellett az Intertraverz Rt. is résztulajdonosa. Az elsõ magánvasúti társaságnak, Hujber Ottó cége mellett, a MÁV MTM Mélyépítõ, Tervezõ és Magasépítõ Rt. volt vezérigazgatójának, Kosik Jánosnak a résztulajdonában álló Cronus Kft. a kisebbségi részvényese. Központja az Intertraverz Rt. székhelyével azonos. Kukely Márton, az új társaság vezérigazgatója, aki a MÁV Rt. vezérigazgatója volt, a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy „cégünk belföldi vasúti szállítással foglalkozik majd, tevékenységüket az állami engedélyek megszerzése után, vélhetõen a nyár végén kezdik”. n
Együtt a vasútért – európai uniós színvonalon Magyarországon a vasúti ágazatban elsõként a Bombardier MÁV Kft. rendelkezik – az ISO 9001:2000 minõségbiztosítási, – az ISO 14001:1997 környezetközpontú irányítási, – és az OHSAS 18001:1999 egészségvédelmi és munkabiztonsági irányítási rendszerek mindegyikével, – valamint a DIN 6700-2 és az MSZ EN 729-2 hegesztési tanúsítványokkal.
Bombardier MÁV Kft. 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 19. Telefon: 27/542-100 Fax: 27/342-997
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Új vezetõk a Toll Collectnél Németországban már tavaly be akarták vezetni a tehergépjármûvek autópályadíját, de azt többszöri halasztás után sem sikerült megvalósítani. A botrányossá dagadt ügy miatt a Toll Collect öt vezetõje közül háromnak távoznia kellett a konszerntõl. A felügyelõbizottság új elnöke, Konrad Reiss, aki egyben a Deutsche Telekomhoz tartozó TSystems vezetõje, biztos benne, hogy 2005. január elsején már mûködik az új rendszer Németországban. Reiss kizártnak tartja, hogy a technika ezúttal is csõdöt mondjon, mivel szerinte a kockázat gyakorlatilag egyenlõ a nullával. Olyan techni-
ka áll most rendelkezésre, amely korábban, más körülmények között már kiállta a próbát. Bár a mûholdas technika és a mobilkommunikáció külön-külön már ismert és bevált, együttes alkalmazásukra azonban elõször kerül sor. A közlekedési minisztérium a konzorciumot a minõségbiztosítás javítására kötelezte, s a projektet komoly ellenõrzés mellett valósítják meg. Ráadásul jelentõs pénzbírságra számíthat a konzorcium, ha kudarcot vall. Az érintettek valamennyien tudomásul vették, hogy Németország szempontjából – pénzügyi és presztízsokokból is – rendkívül fontos projektrõl van szó. n
Szlovák autópálya-tender Szeptemberben 5,2 milliárd euró értékben nemzetközi tendert tervez kiírni autópályák építésére a szlovák kormány. Pavel Rusko gazdasági miniszter szerint a Zsolna–Eperjes autópálya megépítéséhez 2,5 milliárd, a Zólyom–Kassa autópályához 1,5 milliárd euróra van szükség, s további 1,2 milliárdba kerül a két autópálya összekötése. Rusko szerint az autópálya-üzletet 2005 elsõ hónapjaiban megköthetik. n
Kevesebb útépítés Németországban Az idén a gazdasági megszorítások miatt elõreláthatólag csak 22 közútépítési projekt szerepel a német közlekedési tárca programjában. Hessen, Alsó-Szászország és RajnaPfalz tartományokban egyáltalán nem építenek új utat. Németországban ebben az esztendõben összesen 4,5 milliárd eurót költhetnek közutakra, ami 335 millióval kevesebb, mint az elõre tervezett összeg. Manfred Stolpe közlekedési miniszter leszögezte, hogy a szûkösebb keret ellenére minden megkezdett beruházást befejeznek, s
a fontosabbakat is elkezdik. A miniszter szerint a tehergépjármûvek autópályadíj-elhalasztásának ügye nem érinti a közlekedési költségvetést. Eduard Oswald, a Bundestag közlekedési bizottságának elnöke ugyanakkor élesen bírálta a kormányt amiatt, hogy 2004 és 2008 között mintegy 7,8 milliárd eurót akar spórolni a közlekedésen. Az utak fejlesztésére szánt összegbõl 3,9 milliárd, a vasúttól 3,5 milliárd, a belvízi hajózástól pedig 386 millió eurót kívánnak elvonni. n
Német–lengyel megállapodás A Németország és Lengyelország közötti vasúti kapcsolat bõvítésérõl állapodott meg Manfred Stolpe német és Marek Pol lengyel közlekedési miniszter. A leglényegesebb közös projektek közé tartozik Berlin és Varsó, Drezda és Breslau, valamint Berlin és Scsecsin összekapcsolása, amely a jövõ Európájának is fontos útvonala, hiszen Németországot nemcsak Lengyelországgal, hanem Belorussziával és Oroszországgal is összeköti. A közúti közlekedéssel kapcsolatban a két miniszter megerõsítette azt a tavaly megkötött megállapodást, amely szerint elsõsorban a határátkelés feltételeit javítják. n
Autópálya Ukrajnában Az elsõ ukrán autópályát az olasz Torno Internazionale SpA építi meg – állapodott meg a cég vezetése az ukrán közlekedési minisztériummal. A szerzõdés értelmében az olaszok finanszírozzák az autópálya építését, majd üzemeltetik azt. A 454 kilométer hosszú autópálya elkészítése mintegy 600 millió euróba kerül. A sztráda része lesz annak a páneurópai közlekedési útvonalnak, amely Helsinkibõl indul el, majd Szentpéterváron át Kijevig és Odesszáig vezet. Az ukrán szakaszon természetesen fizetniük kell a
gépjármûvezetõknek, de arról egyelõre nincsen szó, hogy mennyibe kerül majd az úthasználat. A tervek szerint naponta átlagosan legalább 10 ezer gépjármû veszi majd igénybe az autópályát. Az ukrán közlekedési minisztériumban közölték: amennyiben zökkenõmenetes lesz az együttmûködés az olasz céggel, a jövõben további autópályák megépítését bízzák rájuk. Az elképzelések szerint szeretnék összekötni Kijevet az ország nyugati határával, valamint a kaukázusi térségben található Harkovval, illetve a Krím-félszigettel. n
2004. április 28.
Elégedett a Kühne und Nagel
Nem a forgalom nõtt, a hatékonyság javult Kiemelkedõ eredménnyel zárta a tavalyi üzleti évet az osztrák Kühne und Nagel konszern. A siker elsõsorban nem a forgalom növekedésének köszönhetõ, hanem a hatékonyság javulásának, amely által nagyobb nyereséget könyvelhet el a vállalatcsoport – közölte sajtótájékoztatón Friedrich Macher vezérigazgató. Tavaly a cég Ausztriában folyatott üzleti tevékenységének a nyeresége 19 százalékkal nõtt, s elérte a 2,86 millió eurót. A cégcsoport Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban található leányvállalatai ennél is jobb teljesítménnyel rukkoltak ki, hiszen egy esztendõ alatt majdnem megduplázták nyereségüket. Friedrich Macher szerint a siker fõleg annak köszönhetõ, hogy Ausztriában a jól bevált üzleti tevékenységeket folytatták. Miközben a forgalom lényegében stagnált, a tiszta nyereség 6,2 százalékkal nõtt. A vállalat a tengeri áruszállításban tovább erõsítette piacvezetõ helyét. A légi fuvarozásban az ötödik helyre jött fel, s a cél az, hogy a harmadik legyen. A logisztikai szegmensben a tiszta nyereség 36,6 millió euróra emelkedett, amit elsõsorban azáltal ért el, hogy a kevésbé jövedelmezõ üzletágakat kihelyezte (outsourcing). Ausztriában a nemzetközi szállítmányozás terén 6,7 százalékos forgalomnövekedés figyelhetõ meg.
Összesen 67 ezer 379 TEU mennyiségû árut mozgattak meg, amelyet az osztrák exporttal és importtal foglalkozó kereskedelmi vállalatok rendeltek meg. A Kühne und Nagel Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban található vállalatainak éves forgalma a korábbi 42,8 millió euróról 49,2 millió euróra emelkedett. A növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy a cég a költségeket gyakorlatilag majdnem a 2002-es esztendõ szintjén tudta tartani. Friedrich Macher szerint a pozitív tendencia nagyrészt a vállalati kultúra javulásának tudható be, amire nagy hangsúlyt helyeztek az utóbbi években. Folyamatosan mérik az ügyfelek és a cég munkatársainak elégedettségét, s ennek eredménye fokozatosan kedvezõbb képet mutat. A régi ügyfeleknél az elégedettségi index a százfokú skálán 96 pontot ért el, ami egészen remek eredmény. A munkatársak elégedettségi indexe 62 pont, ami szintén javulást jelez. A
vezérigazgató szerint szoros összefüggés van az ügyfelek és a munkatársak elégedettsége között, hiszen nem lehet úgy jó teljesítményt elérni a külsõ ügyfeleknél, ha a vállalaton belül elégedetlenek a dolgozók. Az ügyfelek és a munkatársak elégedettsége pedig a cég teljesítményével függ össze. A vezérigazgató az osztrák infrastruktúra fejlesztésével már nem ennyire elégedett. A szomszédos és a távolabbi országok forgalma Ausztriára zúdul, s ez negatív hatással van az osztrák gazdaság fejlõdésére. Az állandó útblokádok nem jelentenek megoldást. Friedrich Macher szerint az osztrák közlekedési miniszterre túl sok feladat hárul, miközben az õ dolga volna a gondok orvoslása. Macher a vasúti reformmal is elégedetlen. Ha osztályozhatná a folyamatot, nagyon gyenge jegyet adna rá, mivel szerinte túl nagy, bürokratikus apparátus foglalkozik a reformmal, ami ráadásul lassan halad. A Kühne und Nagel ugyanakkor a vasút hûséges ügyfele, hiszen a kombinált áruszállítást a Rail Cargo Austrián keresztül bonyolítja le. Ez problémamentesen, magas színvonalon valósul meg. Csarnai Attila
Együttmûködik a DHL és a Lufthansa Cargo
Rövid szállítási idõk Magyarországról Ázsiába A DHL, a világ vezetõ expressz szállítmányozó és logisztikai vállalata, valamint a Lufthansa Cargo, a világ vezetõ nemzetközi légi teherfuvarozója együttmûködésük keretében március 28-tól 5 új nemzetközi járattal egészítik ki szolgáltatásaikat, hogy megnövelt kapacitással és több interkontinentális járattal álljanak az ügyfelek rendelkezésére Ázsia, Euró-
pa, a Közel-Kelet és az Egyesült Államok között. A Lufthansa Cargo MD11 teherszállítókkal üzemelõ új járatok rövidebb tranzitidõt eredményeznek több célállomásra, és kibõvítik az ügyfelek teher- és expressz-szállítmányozási lehetõségeit. „A szolgáltatás bõvítése a Magyarországról történõ feladások esetében is
pozitívan hat, mivel nagymértékben csökken a kézbesítési idõ: a legtöbb ázsiai célállomásra már a feladást követõ 2. napon megérkezik a küldemény. Így például a Bangkokba, Tokióba, Sanghajba vagy Jakartába feladott csomagok szállítási ideje az eddigi 3 napról 2-re csökken” – hívta fel a figyelmet Bognár Bertalan, a DHL Magyarország Kft. marketingigazgatója. n
Logisztikai felvásárlások az öreg kontinensen
A konszernek Európára fókuszálnak Az európai logisztikai ágazatban tovább erõsödik a cégek felvásárlásának, illetve összeolvadásának tendenciája. Tavaly a felvásárlások és összeolvadások száma elérte az 52-öt, vagyis arányában 23 százalékkal haladta meg a 2002es adatokat – adta hírül jelentésében a brit Transport Intelligence tanácsadó és piackutató cég. A vizsgálatba a legnagyobb európai logisztikai vállalatokat vonták be, s az 1997-tõl 2003-ig tartó folyamatokat figyelték meg. Szakértõk megállapították: a legfontosabb trend az, hogy a nagy konszernek egy-egy térségre fókuszálnak, s a távoli földrészek helyett elõnyben részesítik Európát. Az Európán belüli együttmûködés újra erõsödik, miközben a más égtájakon található cégek megszerzésének aránya a 2000–2001-es roham óta fokozatosan csökken. Számos cég rájött, hogy saját kontinensén is vannak még lehetõségek a piacszerzésre. Ennek tudható be, hogy a legjelentõsebb logisztikai és expressz-szolgáltató cégek némileg visszafogták globalizációs törekvéseiket. Kivételek azért akadnak – közéjük tartozik például a Deutsche Post (DP). Általános szabályként megfigyelhetõ, hogy ha egy cég globális
terjeszkedésre tör, csak a piac egy bizonyos szeletét, s földrajzilag is csupán egy-egy térséget szerez meg magának. A DP tavaly megvásárolta a brit Securicor Omegát, a kanadai Loomist, az olasz Ascolit, a kínai Sinotranst és az egyesült államokbeli Airborne Expresst. A legnagyobb üzlet az Airborne Express megszerzése volt, amiért becslések szerint legalább 1,05 milliárd dollárt fizettek ki. Az is megfigyelhetõ, hogy a jelentõs cégek nem saját hazájukban, hanem inkább külföldön, európai országokban folytatnak felvásárlásokat. Ennek aránya körülbelül kétharmad az egyharmadhoz. Érdekes, hogy egy évtizeddel ezelõtt éppen fordított volt a tendencia. A logisztikai vállalatok legszívesebben Németországban szereznek érdekeltséget – ez az ország 2000 óta válik egyre kedveltebbé. A Transport Intelligence jelentése szerint ez annak köszönhetõ,
hogy a befektetõk bíznak az ágazat fellendülésében, s stratégiailag Németország a lehetõ legjobb helyen, Európa szívében fekszik. Mind több cég szeretné ugródeszkának felhasználni németországi érdekeltségét a kelet-európai piac felé. Érdekes módon a német vállalatok – kivéve a Deutsche Postot – aránylag késõn fektettek hangsúlyt arra, hogy cégeket felvásároljanak. Az egyelõre pedig kérdéses, hogy a Németország iránt megnyilvánuló érdeklõdés mennyi ideig tartható fenn. Az európai felvásárlási láz mindenesetre lassan kezd alábbhagyni, mivel egyre kevesebb azon cégek száma, amelyet érdemes volna megvenni. A brit jelentés leszögezte: a logisztikai ágazatban feltûnõ, hogy a cégek 1999 óta egyre inkább az elosztó tevékenységre helyezik a hangsúlyt, míg korábban az expreszsz- és csomagszolgáltatás állt az elõtérben. A második legkiemeltebb tevékenység a szállítmányozás. Az anyacégek új leányvállalatainál pedig az a tendencia, hogy integrálják tevékenységeiket. Cs. A.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: European
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n TerTransport jeszti a Magyar Posta n Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán – telefon: 477Press 6355 – postacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. – közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 12171875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. április 28.
Elõtérben a kombinált szállítás és az infrastruktúra
A hazai célok azonosak az unióéval A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közlekedés, szállítás, szállítmányozás osztálya szokásos havi fuvarozói klubestjének résztvevõi a magyar közlekedéspolitika célkitûzéseirõl, a közelmúltban elfogadott országgyûlési határozatról hallhattak tájékoztatást. A közlekedéspolitikai célkitûzések között a legfontosabb az, hogy az Európai Unió elképzelései – legalább elviekben – egybeesnek a magyar szakmai kormányzat törekvéseivel. A vasúti, illetve a tömegközlekedés élvez elsõbbséget, a fenntartható fejlõdés megteremtéséhez e területek piaci részesedése a fõ feladat. A fuvarozói klub rendezvényein részt vevõ szakemberek rendre azonos problémákkal találkoznak, s ez nem csak a szigorú szakmai kérdésekre érvényesek. Az április 20-i rendezvényen például az integrált vállalatirányítási rendszerek közül egy rendkívül költségkímélõ megoldásról tartott elõadást Petõ Gábor szoftverfejlesztõ, aki szerint az eddigiekhez képest töredékébe kerül és modul rendszerû felépítése lehetõvé teszi, hogy bármilyen méretû cégnél testre szabják valamennyi vállalatirányítási információt. Második programpontként Kovács Endre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõtanácsosa is-
mertette a közelmúltban az Országgyûlés által határozati formában is elfogadott új közlekedéspolitikai koncepció fõbb elemeit. Az új irányelvek kialakítását az indokolta, hogy az elõzõeket még 1996-ban dolgozták ki, s azóta jelentõs fejlõdés ment végbe mind a társadalmi, mind a gazdasági életben. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, illetve a 2001-ben megjelent Fehér Könyv is új helyzetet teremtett, s ezekhez kellett alakítani a magyar közlekedés fejlesztési törekvéseit. A közlekedéspolitika kidolgozásakor figyelembe vették, hogy Magyarországon keresztül húzódik a transzeurópai közlekedési útvonalak
közül több is, amelyek fejlesztését ugyan célul tûzte ki az EU, ám forráshiány miatt ezek a beruházások eddig jelentõsen elmaradtak. Ehhez kapcsolódik, hogy ugyan a közúti infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, ám a közúti szállítás elõretörését mind a személy-, mind az árufuvarozás terén csökkenteni szükséges. Elõtérbe kell helyezni az olyan környezetbarát szállítási megoldásokat, mint a vízi, illetve a vasúti közlekedés – illetve ezeken belül a kombinált fuvarozási megoldásokat sokkal több támogatásban kell részesíteni. Ez utóbbi érdekében például az országgyûlési határozat kimondja, hogy 2015-ig ki kell alakítani hazánkban a teljes logisztikai központi hálózatot, amely éppen a környezetkímélõ szállítási megoldások segítését szolgálja. Ez illeszkedik az unió stratégiai célkitûzéseihez, hiszen az életminõség javítása és a területfejlesztés egybehangolása összefügg a károsanyag-kibocsátás, valamint a lakott területen belüli és kívüli közúti terhelés csökkentésével. R. J.
Osztják a közösségi engedélyeket A Magyar Közlöny április 13-án megjelent, idei 45. számában hirdették ki a GKM két új rendeletét. A gazdasági és közlekedési miniszter 43/2004. (IV. 13.) GKM rendelete a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól szóló 55/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet módosította. A 44/2004. (IV. 13.) GKM rendelet a közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól szól. Mindkét rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon, azaz április 16-án lépett hatályba. Szilvási Bertalan, a Közlekedési Fõfelügyelet fõosztályvezetõ-helyettese érdeklõdésünkre elmondta, hogy április 16-án reggel az illetékes területi közlekedési felügyeletek végre megkezdhették a közösségi engedélyek kiosztását (melyekkel május elsejét követõen végezhetnek nemzetközi fuvarozást az EU tagállamaiban a fuvarozó vállalkozók). A megyei felügyeleteken már hónapok óta folyt az ügyintézés, a már piacon lévõ nemzetközi fuvarozók igényeit
április 6-a óta befogadták. Azon fuvarozók számára, akik eddig is végeztek nemzetközi fuvarozást, a kiadandó közösségi engedélyek már hetekkel ezelõtt elkészültek. Már csak arra vártak a felügyeleteken, hogy „felszálljon a füst”, s abban a pillanatban startolhatott a közösségi engedélyek kiadása. A fuvarozók – egyszerûsített ügyintézéssel – azonnal kézbe kaphatják a közösségi engedélyt és hiteles másolatait. Azok a fuvarozók, akik eddig
csak belföldön tevékenykedtek vagy most lépnek e szakmába, teljes eljárás lefolytatása után (melyben kérvényt kell benyújtani, nyomtatványokat kitölteni, igazolásokat mellékelni, s ezek alapján a felügyelet a hármas követelményrendszer teljesítését ellenõrzi) juthatnak közösségi engedélyhez. A közösségi engedély ára 90 ezer forint, s a hiteles másolatok után darabonként 4600 forintot kell fizetni. (A megyei és fõvárosi felügyeleteken hétfõn és szerdán délelõtt 8 és 12 óra között, valamint délután 13 és 15 óra között, pénteken pedig 8 és 12 óra között tartanak ügyfélfogadást. A nagy ügyfélforgalomra való tekintettel kedden és csütörtökön is van ügyfélfogadás 8 és 12, illetve 13 és 15 óra között.) B. T.
Kelet-Magyarország felzárkóztatása
Az infrastruktúra-fejlesztés megalapozza a jövõt – A jelenlegi kormány csak földrajzi értelemben ismer olyat, hogy Nyugatvagy Kelet-Magyarország, nemzetgazdasági szempontból nem. Elszánt törekvésünk, hogy a ma még sajnos meglévõ fejlettségi különbözõségek minél hamarabb megszûnjenek, és Magyarország minden lakója, éljen az unió polgáraként bárhol is e hazában, életminõségét tekintve ne érezhesse magát más régióhoz képest hátrányosan – hangsúlyozta Csillag István. A gazdasági és közlekedési miniszter Debrecenben, Békéscsabán és Szolnokon járva többek között a kelet-magyarországi infrastruktúra-fejlesztés helyzetével, problémáival és – mint a Magyar Közlekedésnek hangsúlyozta – egyre gyakrabban tapasztalható sikereivel ismerkedett. A hazai autópálya-fejlesztési és közúti burkolatmegerõsítési program eredményeként 2007-re létrejön a Kassa–Nagyvárad–Kolozsvár tengely magyarországi szakasza – jelentette be április 2-án Debrecenben Csillag István, aki hangsúlyozta: amikor a kormány elhatározta, hogy 2006-ig elkészül az M3-as autópálya Nyíregyházát, Debrecent és Miskolcot elérõ szakasza, egyúttal arról is döntött, hogy a térség intenzív fejlesztése érdekében el kell készíteni a Kassa–Kolozsvár vonal magyarországi közútfejlesztési programját is. A miniszter tájékoztatása szerint az 1-es ISPA-csomag keretében – mintegy 8 milliárd forintos beruházással – a 3-as és a 35-ös számú fõközlekedési utakat erõsítik meg, míg a 2-es ISPA-csomag keretében – közel 75 milliárd forintos költséggel – a 42-es és a 47-es utat, valamint a Hódmezõvásárhely környéki útvonalakat.
E folyamattal el kívánják érni, hogy a „tengely” mentén legkevesebb 11,5 tonna teherbírásúak legyenek az utak. A 42-es utat pedig úgy kívánják megerõsíteni, hogy a késõbbiek során a 2007–2013 között elkészülõ M4-es autópálya egyik nyomvonala lehessen az ártándi határállomás térségében. Április 15-én a szakminiszter az országrész másik régiójában, Békés megyében a Békéscsabát elkerülõ 44-es fõút Békési úti csomópontjánál tartott tájékoztatón elmondta: az útépítéseket õsztõl folytatva megtörténik a Békéscsabát és Orosházát elkerülõ 44-es és 47-es fõutak rekonstrukciója, valamint egy vasúti átjáró megépítése. Ezeket a feladatokat összességében mintegy 13,5 milliárd forintból, várhatóan 2006 tavaszára valósítják meg. Csillag István megtekintette Békéscsaba–Gyula között a 44-es fõútvonal rekonstrukciós munkálatait is,
majd a békéscsabai repülõtérre látogatott, ahol a trimodális – közútivasúti-légi – logisztikai bázisok, centrumok hálószerû kiépítésének térségfejlesztési szempontú rendkívüli fontosságát hangsúlyozta, s leszögezte: a tárca alapvetõ gazdaságpolitikai célja a gazdaság, s ezen belül, a feldolgozóipar export- és beruházásvezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára állítása. Április 16-án Szolnokra látogatva Csillag István bejelentette, hogy a tervek szerint létrehoznak egy olyan pénzalapot, amely kizárólag a már meglévõ közutak fenntartására és folyamatos karbantartására szolgál majd, míg az elvégzendõ munkák a hazai mélyépítõipar szereplõi számára biztosítanak keresletet. Hozzátette: azt még egyelõre nem lehet tudni, hogy ezt az alapot ismét az 1999-ben megszüntetett útalapnak hívják-e, ám ennél sokkal fontosabb, hogy belátható idõn belül lesz tervezhetõ pénz a hihetetlenül leromlott úthálózat rendbe tételére. A miniszter felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 2007-ben kezdõdik az Európai Unió következõ hétéves fejlesztési ciklusa, és ebben Magyarország – mint teljes jogú EU-tag – három-három és félszer nagyobb éves pénzügyi támogatásra számíthat. G. Szûcs László
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Hidvégi Gábor A 48 esztendõs közgazdász neve akkor vált közismerté, amikor 2002ben a Ferihegyi repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport vezérigazgatójává nevezték ki, s egyik fõ feladata egy kanadai cég jelentõs anyagi követelésének rendezése volt. Privatizációs jogvitákban szerzett ismereteit azonban már korábban megalapozta, amikor az Állami Vagyonkezelõ Rt. igazgatóságának elnökhelyettese volt 1994–95-ben, illetve késõbb, mikor az ÁPV Rt. igazgatóságának tagja a következõ két évben. Legújabb megbízása a közelmúltban részben állami kézbe került Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. vezérigazgató-helyettesi tiszte. A francia tulajdonostársakkal minden bizonnyal könnyebben ért szót, lévén, hogy öt nyelvet ismer és használ különbözõ szinten, köztük a franciát. – A Budapest Airport vezetõi székébõl elég hamar állt fel, nem látott már fantáziát az ottani munkában? – Nem errõl volt szó, azt a megbízatást meghatározott feladatok elvégzésére vállaltam, s mikor ez megtörtént, akkor eredeti szándékaimnak megfelelõen távoztam. A Ferihegyen eltöltött egy év alatt – úgy érzem – sikerült teljesítenem a magam elé kitûzött célt. Átalakítottuk a menedzsmentet, a szervezetet, meghatároztuk a mûködéshez szükséges optimális létszámot. Olyan fejlesztési projektek kezdõdtek meg abban az idõben, amelyek ma is „érvényesek”. Így a régi 1-es terminál diszkont légitársaságok fogadására alkalmassá tétele, vagy a 2A terminál felújítása, a FUF Kft.-vel kapcsolatos 110 millió dolláros kanadai–magyar jogvita rendezése, vagy a reptér privatizációjának elõkészítése. – Mivel foglalkozott a repülõtérrõl történt távozása után a mostani megbízatásáig? – A Budapest Airporttól tavaly június közepén jöttem el, majd egy tanácsadó cégnél dolgoztam, és március elején kértek fel az AKA Rt. vezérigazgató-helyettesi tisztségére. Közben betöltöttem a Vidámpark Rt. igazgatóságának elnöki tisztét is, amely minden ellenkezõ érzéssel szemben egy komoly gazdálkodó szervezet stratégiájáért felelõs. – Közlekedési szakmai ismeretei szerepet játszottak az AKA Rt.-hez történt delegálásában? – Ez a tapasztalat csak másodlagos jelentõséggel bír. Sokkal fontosabb, hogy egy hasonló méretû gazdálkodó szervezetnél szereztem szakmai-vezetési ismereteket. Úgy vélem, hogy az okleveles közgazdász diplomám mellé másoddiplomaként megszerzett fõvállalkozói szakközgazdász végzettségem is szerepet játszott kiválasztásomban. De említhetném azt is, hogy korábban számos kulcsrakész beruházás lebonyolításában vettem részt, ezek is a gyakorlati tapasztalataimat bõvítették. A repülõtéren eltöltött egy év során pedig megtapasztaltam az üzemeltetési munkát, amellett, hogy ott is foglalkoztunk új beruházások indításával. – Mi a feladata az AKA Rt.-ben a magyar vezérigazgató-helyettesnek? – Azzal kezdeném, hogy amikor a magyar állam kivásárolta az AKA Rt. részvényeinek egy részét, akkor az a megállapodás született, hogy az igazgatóságban az államot vezérigazgató-helyettes képviseli. Az igazgatóságba és a felügyelõbizottságba is kerültek állami delegáltak, az utóbbinak a mindenkori elnöke is a magyar tulajdonost képviseli. Az operatív döntések csak akkor érvényesek, ha azzal a magyar tulajdonos képviselõjeként én is egyetértek, s csak az együttes aláírás érvényes. Ezek látszólag adminisztrációs feladatok, ám a stratégiai döntésektõl a napi üzemeltetésen át rengeteg területet érint. – Mennyi idõ alatt tanulta meg a „közutas” szakmát? – Alapvetõen nem a szakmai ismeretek elsajátítása jelentette a legnagyobb feladatot. Az AKA Rt.-vel kötött állami és magánjogi szerzõdések hatalmas mennyisége rengeteg új ismeretet tartalmaz. Ezek meglehetõsen sok feladatot adtak eddig is, de azt hiszem egy-egy megállapodást még a késõbbiek során is elõ fogunk venni. Ugyanakkor nem kellett „közutassá” válnom, mert mûszaki részfeladatokkal nem kell foglalkoznom. – Mennyiben változik a társaság szervezeti felépítése azzal, hogy az M5-re részben állami tulajdonba került és erre is kiterjesztették a matricás díjfizetési rendszert? – Hatalmas szervezeti átalakításokra nem kell számítani. Az tény, hogy a korábbi díjszedési apparátusra ebben a formában már nincs szükség, de ennek a csapatnak egy része az AKA-n belül az autópálya továbbépítésével, üzemeltetési alvállalkozónknál pedig matricaértékesítéssel foglalkozik. Ugyanakkor köztudott, hogy a társaság kapta a megbízást a Szegedig tartó további autópálya-szakasz megépítésére. Ennek lebonyolításához azonban ki kell bõvíteni a korábbi szervezetet. Rákos József
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A piaci igényeket mindenképpen ki kell elégíteni
Zónázó menetrend várható június közepétõl A piac, az piac – a világ minden táján, s a gazdaság minden ágában. Ha nem megy az üzlet, akkor valamit ki kell találni. Lehet például árat csökkenteni, vagy a régi árért több tartalmat, magasabb színvonalat adni. A gyógyírt a marketingeseknek kell megtalálniuk, és megfelelõ kampánnyal orvosolni a bajt. Így van ez a MÁV személyszállítási üzletágánál is – derül ki Szilas Péterrel, az üzletág marketingigazgatójával folytatott beszélgetés alapján a Vasutas Magazinban megjelent cikkbõl. Ha valaki ma Magyarországon, a MÁV vonalain utazik, nemcsak a vonatokat, hanem a földi szolgáltatásokat is választja, tehát az egész személyszállítási rendszert igénybe veszi – kezdi az alfánál a beavatást a marketinges munka rejtelmeibe Szilas Péter. A rendszerben fontos szerepet játszanak a fedélzeti szolgáltatások – egyebek között a kocsi minõsége és a menetrend betartása. De ide tartozik például az is, hogy az IC vonatokon utazó utas évek óta megkapja az IC-magazint. E téren újdonság, hogy a járatok végcélja (végállomása) szerint a kínálatba bekerülnek a megyei napilapok is. Az emberek kedvelik az IC vonatokat, azonban bizonyos idõszakokban – fõként hétköznap – mégis ösztönözni kell õket, hogy ezt válaszszák. Ez nem könnyû – vélekedik az igazgató –, mert a menetjegyek árait az állam határozza meg. Mivel 100 utasból 83 valamilyen kedvezményben részesül, ezért csupán az IC-pótdíjakból van értelme kedvezményt adni. Március eleje óta számos hétközi járat alacsonyabb kihasználtsága miatt a pótdíjból valóban engedményt ad a vasút. Amennyiben az utas áttanulmányozza a szórólapokat – vagy tájékozódik a MÁV honlapján – akár 500 forintot is megtakaríthat egy utazás során. Sarkalatos kérdés, hogy aki az ország egyik szegletébõl a másikra utazik, azt milyen célból teszi. Ter-
mészetesen szintén sokat nyom a latban, hogy mennyi a menetidõ – folytatta Szilas Péter, aki ezzel kapcsolatban kifejti: a 70-es vonalon Budapest–Vác–Szob, a 71-esen pedig Budapest–Veresegyház–Vác útvonalon most tervezik a zónázó menetrendstruktúra bevezetését. Ennek eredményeképpen az eddigi 47 perc helyett 25 perc alatt lehet majd eljutni Budapestrõl Vácra – mégpedig megállás nélkül. Az új közlekedési rend nagy valószínûséggel június 12-én, a II. számú menetrendi módosítással léphet életbe. Az új menetrendstruktúra bevezetésétõl azt várják, hogy az elõvárosi közlekedésben részt vevõk számának 2002 óta tartó csökkenése ezen a vonalon megálljon. Azokat az utasokat, akiket elvesztettek, vissza akarják nyerni, sõt a tervek piacbõvüléssel is számolnak. A információnak a célponthoz – esetünkben az utazóközönséghez – történõ eljuttatásához a marketinges esetenként reklámkampányt vesz igénybe. Tavaly õsszel a budapesti autóbuszok és villamosok oldalán jelentek meg a diák- és dolgozó havijegy, az 50 százalékos munkavállalói vasúti kedvezmény, valamint az 50 százalékos közalkalmazotti kedvezmény igénybevételére ösztönzõ reklámok. Aki a városban ,,tömegközlekedik”, az potenciális vevõ arra, hogy a vasutat is igénybe vegye – indokolta a marketingigazgató a reklámhordozó választását. A reklámkampányt utólag természetesen ki kell értékelni. Az említett kampánynál kiderült, hogy a diákés dolgozó havi jegyekbõl a bázisév-
hez viszonyítva a kampány hatására valóban több kelt el – von mérleget Szilas Péter, aki a jármûreklámmal kapcsolatosan egyébként fontosnak tartja a vasúti kocsik reklámfelületként történõ felhasználását. Az idén nyáron például a Balaton Mix kártyának kellene egy kis hírverés. – A Balatoni Hajózási Rt.-vel közösen 3 napos bérletet fogunk kibocsátani a fõszezonra – avat be a már megkötött szerzõdés részleteibe Szilas Péter. – Ennek lényege, hogy a megváltott jeggyel a Balatont körülvevõ négy vasútvonalon, illetve a tavon három napig korlátlanul lehet utazni – hajóval és vonattal egyaránt. A kampánytól a MÁV azt várja, hogy akik a Balatont meglátogatják – esetleg a balatoni borvidéken szeretnének idõzni, s nem akarnak autóba ülni –, igénybe veszik ezt a szolgáltatást. A marketingigazgató azt is elmondta, hogy tavaly decemberben új lendületet kapott az MHR – azaz a Komplex Menetjegy- és Helyjegybiztosítási rendszer – projektje, mert egy szerzõdésmódosítás kapcsán felgyorsult ennek megvalósítása. Jelenleg övezeti jegyeket ad el a MÁV, ami miatt az esetek nagy részében nem követhetõ, hogy például egy 50 kilométeres jeggyel honnan hova vonatozik az utas. A szakembereknek fontos tudniuk, hogy mekkora az egyes viszonylatok igénybevétele, és milyen mértékû a járatok terhelése, ezért fontos a – szaknyelven – viszonylati jegyrendszer bevezetése. Ugyancsak a rendszerfejlesztés eredménye lesz, az elvárásoknak megfelelõ színvonalú helybiztosítás – magyarul: a telefonon megrendelt ICpótjegyet abba a pénztárba telepíthetik, amelyikben azt az utas át szeretné venni. Az MHR-rendszer teljes kiépítését 2005 végéig meg kell oldani, s ezt a határidõt – az interjú omegájaként – „kõbe vésettnek” tekinti a marketingigazgató. F. Gy.
2004. április 28.
Ingyenes vonatjegy Ausztriába A MÁV, a GySEV és az Osztrák Vasutak (ÖBB) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából május 1-jén és 2-án díjmentes, menetjegy nélküli utazást kínál az Ausztriába vonattal utazóknak. Az akciós ajánlat a közvetlen összeköttetést biztosító, határt átlépõ helyi, illetve regionális forgalomban közlekedõ vonatokon oda és visszautazásra érvényes. Az ominózus hétvégén a magyarosztrák határt átlépõ vonatokra nem kell menetjegyet váltani, viszont a nemzetközi forgalomban közlekedõ InterCity (IC), EuroCity (EC) és EuroNight (EN) vonatokon nem érvényes a díjmentes utazás. A kishatárforgalomban, a Magyarországról Ausztriába utazók
Gyõr-Bécs, Szombathely-Graz, Gyõr-Wiener Neustadt, és Szombathely-Wiener Neustadt, valamint Fertõszentmiklós-Bécs, és SopronEbenfurt-Bécs és vissza útvonalakon közlekedõ vonatokon utazhatnak ingyen. *** A MÁV és az ÖBB a személyszállítási színvonal növelése érdekében tavaly decemberben indította el a Gyõr és Bécs között közlekedõ Euroregio vonat-összeköttetést, melynek eredményeként kilenc pár vonat közlekedik kétórás gyakorisággal a két város között. Szombathely és Graz között pedig két pár Euroregio vonat közlekedik naponta. B. J.
Marketingkutatási tender A MÁV április 5-én írta ki azt a közbeszerzési eljárást, amelynek keretében partnert keres személyszállítási üzletágának marketingkutatásaira. A megbízás szerint a gyõztes cég a MÁV Személyszállítási Üzletága által kialakított marketingstratégiával összehangoltan teljes körû piackutatási feladatokat lát majd el – a kutatások elõkészítésétõl az értékelésig tehát minden a gyõzteshez tartozik majd. A megbízás telefonos interjúk, személyes vagy írásbeli közvélemény-kutatások, valamint fókuszcsoportos és panel-kutatások elkészítésére szól. Az egyes feladatokra a jelentkezõk külön részajánlatokat nem tehetnek. A MÁV a gyõztessel kétéves szerzõdést köt majd. Forrás: Kreativ Online
Márciusban kétszer ülésezett a MÁV felügyelõbizottsága
Kevés a pénz A MÁV Rt. felügyelõbizottság (fb) márciusban – az átlagosnál jóval több tárgyalandó elõterjesztés miatt – kétszer ülésezett. A március 25-én tartott második ülésen szereplõ több mint tíz napirendi pont közül Márkus Imre (képünkön) elnök a kincstári és társasági ingatlanrendezés helyzetét emelte ki. A kincstári és társasági ingatlanrendezés helyzetét, a 2004-es feladatokat, illetve az ingatlanfejlesztési elképzeléseket tartalmazó a tájékoztató anyagokból az fb megállapította, hogy a MÁV Rt.-nek nincsenek meg a szükséges forrásai a kormányhatározat végrehajtásához szorosan kapcsolódó állomási utaskiszolgáló épületek hasznosítására és fejleszté-
sére, pedig elengedhetetlen az állomási rehabilitációs és a hozzá kapcsolódó programok – utas-WC, esõbeállók – gyorsított megvalósítása. Ehhez vállalkozói tõke bevonása is szükséges. Márkus Imre szerint olyan összehangolt vasúti-, kereskedelmi és ingatlanfejlesztési projektekre van szükség, amelyek vasúti áruszállítási igényeket generálnak és továbbá logisztikai szolgáltatási igényt támasztanak a MÁV-val szemben. A rövid határidõn belül eredményt hozó ingatlanhasznosítási projektek gyorsított ütemû megvalósítása érdekében megfelelõ hatáskörrel felruházott projektkoordinátort szükséges kijelölni. A MÁV Rt. hasznosítható, legértékesebb vagyona, amely az alaptevékenységet szolgálja, nem élhetõ fel és nem használható fel egyszeri forrásként a folyó finanszírozásra – szögezi le az fb határozata. Forrás: Vasutas Magazin
KÖZÚT
2004. április 28.
Az Európai Unió és a fuvarozás
Szakmához jutás, piacra lépés, mûszaki elõírások A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT-Hungary) a május 27-én rendezendõ idei közgyûlésére készülve regionális tagi találkozókat szervezett szerte az országban. Az április 15-i, budapesti rendezvényen – hasonlóan az ezt megelõzõ tucatnyi vidéki találkozóhoz – Dittel Gábor ügyvezetõ fõtitkár (képünkön) és Karmos Gábor szervezeti igazgató tájékoztatta a résztvevõket a szakmához jutás, a piacra lépés közösségi szabályairól, a május elseje utáni piaci lehetõségekrõl és az ellenõrzési rendszer változásairól, valamint az egyes mûszaki elõírások módosulásáról, továbbá az adótörvények csatlakozás utáni változásairól. Aki a szakmához jutás, piacra lépés szabályaival szeretne megismerkedni, annak elõször a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletet és az ezt módosító 20/2004. (II. 13.) kormányrendeletet kell tanulmányoznia. Ez szól ugyanis a belföldi közúti árufuvarozás feltételeirõl (hármas követelményrendszer), a nemzetközi közúti árufuvarozás feltételeirõl, s az ehhez kapcsolódó közúti árufuvarozói engedélyrõl, valamint a közösségi engedélyrõl. A belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeit és engedélyezési eljárásait a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet és az ezt módosító 21/2004. (II. 27.) GKM rendelet tartalmazza. Az ötesztendõs idõtartamra kiadható közúti árufuvarozói engedély követelménye a jó hírnév, a szakmai alkalmasság és a megfelelõ pénzügyi helyzet. A nemzetközi közúti árufuvarozás, közúti árufuvarozási engedély és közösségi engedély birtokában végezhetõ – ez utóbbit a megyei és fõvárosi közlekedési felügyeletek adják ki legfeljebb öt évre, egy eredeti és annyi hiteles másolati példányban, ahány jármûve van a fuvarozó vállalkozónak. Az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás feltételeit és engedélyezési eljárását a 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet és az ezt módosító 22/2004. (II. 27.) GKM rendelet szabályozza. A személyszállítás engedélyezésének közös szabályait a hármas követelményrendszer alkotja. A szerzõdéses és különjárati személyszállítás engedélyét a közlekedési felügyeletek adják ki öt esztendõre. A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó autóbusznak rendelkeznie kell Nemzetközi Idõszakos Vizsgálati Bizonyítvánnyal. A nemzetközi korlátozást nem tartalmazó, érvényes autóbuszos személyszállító engedély birtokosa kérheti a közösségi engedély kiadását. A közösségi engedély birtokában az EU tagállamainak területén az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a Tanács 684/92/EGK rendelete elõírásainak megfelelõen, nem
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
EU-tagállamokban az Interbusmegállapodás, illetve kétoldalú nemzetközi szerzõdésekben foglalt feltételekkel végezhetõ a nem menetrend szerinti személyszállítás. A kabotázs – a 12/98/EK rendelet alapján – nem tiltott. A Magyar Köztársaság területén akkor végezhetõ saját számlás utasszállítás, ha az üzemeltetõ kérésére a területi közlekedési felügyelet a 684/92/EGK és a 2121/98/EK rendelet elõírásainak megfelelõ igazolványt ad ki. Május elsejét követõen az EU-n belüli loco, tranzit és harmadik országos árufuvarozás közösségi engedély birtokában, közlekedési engedély nélkül végezhetõ. Az EU-n kívüli loco, tranzit és harmadik országos fuvarozáshoz is szükséges a közösségi engedély, továbbá itt a közlekedési engedélyek érvényben maradnak. A közúti árufuvarozásban tilos a kabotázs. Az EU-tagország és az EU-n kívüli ország közötti harmadik országos fuvarozás közösségi engedély birtokában, CEMT-engedéllyel vagy kölcsönösségi alapon külön engedéllyel, illetve – több ország esetében: pl. Belgium, Hollandia, Szlovénia – engedélymentesen végezhetõ. Az engedély nélkül végzett tevékenység vagy a nem az engedélyben foglaltak szerinti tevékenység többször is kivethetõ, 400–800 ezer forint közötti bírsággal sújtható. A bejelentési kötelezettség elmulasztása és a saját számlás személyszállítás szabályainak megszegése 100–300 ezer forint közötti, többször is kivethetõ bírsággal sújtható. Külföldi rendszámú jármû esetében mód nyílik a jármû visszatartására, amíg a bírságot meg nem fizetik. A mûszaki elõírások változásairól tudni kell, hogy május elseje után elsõ alkalommal forgalomba helyezhetõk lesznek hazánkban azok a jármûvek, amelyeket 1996. október 1. után helyeztek forgalomba az EU bármely tagországában, és abban az idõben megfeleltek az akkor hatályos új jármû-forgalombahelyezési uniós konstrukciós követelményeknek. Jelenleg a 10 tonna össztömeg feletti autóbuszokra és a 12 tonna össztömeg feletti tehergépjármûvekre kötelezõ a sebességkorlátozó berendezés – 2005. január elsejétõl azonban ez kötelezõ tartozék lesz minden újonnan hazánkban forgalomba helyezendõ M2, M3, N2 és N3 kategóriájú jármûre, azaz valamennyi autóbuszra és valamennyi 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsira (kivéve az EURO3-as jármûveket, melyeket 2001. október 1. elõtt, az EU bármely tagországában helyeztek forgalomba). A további idõzítés szerint 2006. január elsejéig minden nemzetközi forgalomban részt vevõ jármûvet, 2007. január elsejéig a csak belföldi forgalomban részt vevõ autóbuszokat és a 7,5 tonna össztömeg feletti tehergépjármûveket, 2008. január elsejéig pedig a csak belföldi forgalomban részt vevõ, 3,5 tonna és 7,5 tonna össztömeg közötti tehergépjármûveket kell felszerelni sebességkorlátozóval. B. T.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Trans Europe Logistics Rt.
Új vállalkozás a fuvarpiacon Két héttel az EU-csatlakozás elõtt a Hungarotruck Kft. (a DAF magyarországi importõre és dílere) budapesti, Cinkotai úti bemutatótermében ünnepélyes keretek között egy, a piacon most induló nemzetközi fuvarozó vállalkozás, a Trans Europe Logistics Rt. mutatkozott be a szakmai nyilvánosság elõtt abból az alkalomból, hogy a Hungarotruck Kft.-vel kötött üzlet eredményeként átvették a 75 tagú DAF XF95.430 LD vontatókból és Schwarzmüller megapótkocsikból álló flottájukat. Czakó László, a Hungarotruck Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a jármûveket a vevõ speciális igényeinek megfelelõen szerelték fel. Az induló vállalkozás NyugatEurópa és a Közel-Kelet között volumenfuvarozást végez a 100 köbméteres, 3 méteres belmagasságú, teljesen eltolható ponyvájú nyerges pótkocsival szerelt megaszerelvényekkel. A pótkocsi alatt gondozásmentes futómûvek vannak. A DAF XF95 nyerges vontatók kapcsolási magassága 950 milliméter, s az alvázmagasság változtatható, így a nyerges vontató és a pótkocsi kapcsolódási szöge is módosulhat. A vontatókat
újfajta stabilizációs kontroll rendszerrel (VSC) szerelték fel, amely automatikusan beavatkozik és fékezéssel, vonóerõ-változtatással segít elkerülni a veszélyes kisodródást. Urbán Lajos és Szokolics Attila, a Trans Europe Logistics Rt. igazgatója összesen csaknem 50 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi fuvarozásban és a szállítmányozásban. A friss lendülettel piacra lépõ, gyáli központú cég versenyelõnyét a tapasztalat és a kapcsolatrendszer
mellett a szerzõdéses állományt biztosító két nagy megbízó (a Masped Csoport és a Transalkim), valamint a gépkocsi-vezetõi gárda garantálja. Az új társaság azt tervezi, hogy fokozatos fejlõdéssel, az EU-ban is jelentõsnek számító, 200-300 gépjármûbõl álló flottát épít fel, melynek elsõ 75 DAF vontatóját és 80 Schwarzmüller megapótkocsi tagját – a Raiffeisen Leasing Rt. közremûködésével – most vették át. Bárány Tibor
6
MOZAIK
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Elkerülõ út kétmilliárdért Látszólag hiába készült el a szekszárdi Duna-híd, mert Dunaföldváron azóta sem csökkent a forgalom – nyilatkozta lapunknak Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere. – Nagyon várjuk, hogy elkészüljön az elkerülõ út! Egyelõre ugyanis a városon keresztül haladnak a Duna túloldaláról érkezõ kamionok – többségük szinte szerelvény, mert pótkocsival vágtatnak át a központi utcákon, amelyeket nem erre építettek. Nagy zajjal, kosszal, füsttel, rezgéssel közlekednek, az utak, pincék állandóan beszakadnak. A mi hidunkon – annak ellenére, hogy megépült a szekszárdi átkelõ is – nem csökkent a forgalom. A forgalomszámlálók két évvel ezelõtt 13 és fél ezer gépkocsit regisztráltak naponta – a helyzet azóta tovább romlott. Az emberek többsége valószínûleg nem szívesen változtat a megszokott út-
vonalon – kivéve, ha az odavezetõ utak is elkészülnek. A város számára nagy könnyebbséget jelent majd, ha ez megtörténik. A 2,9 kilométer hosszúságú elkerülõ út mintegy kétmilliárd forintba kerül. Az eredeti átadási határidõ tavaly novemberben lett volna, de a 6-os út elsõ szakaszának – amely Dunaújvárosig fog tartani –, illetve a dunaújvárosi híd tervezésének meggyorsítása érdekében a mi utunk munkálatait átütemezték. Bízom abban, hogy szeptemberben mégis átadják az új utat – villant fel némi optimizmust a beszélgetés végére Nagy Gáborné. Koppány György
Utasterminál EU-támogatással Az elmúlt év augusztusában átadott Gyõr–Pér repülõtér egyre nagyobb forgalmat ér el. Vadász László repülõtér-igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Audi gyár gépei jönnek a leggyakrabban – olykor naponta kettõ is. A fõként üzleti járatok, businessjetek leszállása mellett erre a nyárra már turistacharterek szervezése is folyamatban van. A Gyõr–Sopron megyei utazási irodák kívánnak élni ezzel a lehetõséggel, és innen vinni utasaikat külföldre. A repülõtér megkapta az új utasterminál építési engedélyét, amelynek megvalósításához európai uniós forrásokra pályáznak. K. Gy.
2004. április 28.
110 ezer négyzetméter, 440 kiállító, 120 premier – 350 ezer látogató
Álmok, autók, technika A megújult Lipcsei Vásárvárosban április 17–25. között tartották meg – az idén immár 14. alkalommal – Németország egyik legfontosabb és nemzetközi szempontból is élvonalba tartozó autóipari szakkiállítását, az Auto Mobil International (AMI) rendezvényt. A 440 stand 110 ezer négyzetméterén 52 autómárka 3 világpremierjét, 120 országpremierjét és számos különlegességét, újdonságát 350 ezer látogató tekintette meg. A keleti régió legjelentõsebb autóipari seregszemléjével egy idõben, 17–21. között a Nemzetközi Jármûipari Beszállítói, Alkatrész, Benzinkút és Szerviz Szakkiállítás (AMITEC) is felsorakoztatta a háttéripar, a szolgáltatói szféra és a környezetvédelem képviselõit. Németországban az idei elsõ féléves szakkiállítások sorában rekordszámot döntött Lipcsében az AMI. Az 52 autómárka mindegyike szinte teljes körû kínálattal sorakozott fel. A kiskocsiktól a luxus limuzinokig – beleértve családi egyterût, terepjárót, kabriót és roadstert – 120 ezer négyzetméteren ismerhette meg és próbálhatta ki a közönség és a szakma az újdonságokat.
matikus kiállításokkal és szabadterületi rendezvényekkel igyekezett az autók szerelmesei kedvében járni. Külön érdekesség várta a gyermekeket, akik 12 éves kortól – saját maguk vezetve a jármûveket – már önállóan is részt vehettek különbözõ motocross-bemutatókon. A szakma legújabb eredményeit ismertetõ, illetve az aktuális gondokat, problémákat elemzõ-taglaló
A 3 világpremier – az Audi A4 1.9 TDI, az Opel Combo Tour 1.6 CNG és az Opel Steinmetz Astra H – és a 120 helyi premier mellett a számtalan vásári újdonság, a prototípusok és különleges modellek tovább erõsítették az AMI pozícióját az „A” kategóriás kiállítások sorában. Egy kis ráadásként a Lipcsei Vásárigazgatóság – évente egyre inkább színesítve a programsorozatot – AMI-PLUS márkanév alatt ez idén is újabbnál újabb ötletekkel, meglepetésekkel, élményautózásokkal, te-
30 elõadás, konzultáció, vitafórum ugyancsak jelentõs érdeklõdés mellett s kivétel nélkül teltházas rendezvényként növelte a kiállítás színvonalát. Az önálló partnerkiállításként ugyancsak 17-ei kezdettel, de csak 21-éig megrendezett AMITEC magas színvonalú megjelenése nem csak azt bizonyítja, hogy szerencsés választás volt az igényes AMI-val együtt megjelenniük, hanem azt is, hogy az elmúlt 7 év alatt sikerült létjogosultságukat megalapozniuk.
Csökkenõ kereslet Az idén az elsõ negyedévben a személygépkocsi, a kis haszonjármûvek és a 3,5 tonna feletti teherautók kategóriájában egyaránt kevesebb jármûvet értékesítettek a márkakereskedõk, mint tavaly ilyenkor – derül ki az MGE adataiból. A Magyar Gépjármû-importõrök Egyesülete (MGE) által összeállított statisztikák szerint a személygépkocsi-kategóriában 3,4, a kis haszonjármûveknél (3,5 tonna alatt) 3,5, a tehergépkocsiknál pedig 9,7 százalékos a visszaesés. A személygépkocsik között csak a miniautó-kategória (60,9%), az egyterûek (8,4%), a sportautók (40,6%) és a prémium terepjárók (1,8%) forgalma növekedett. A legjobban (–47,6%) a „normál” terepjárók iránt esett vissza a kereslet. A 3,5 tonna megengedett össztömegû kis haszonjármûveknél a 2,5 tonna alatt kereken 7% volt a növekmény, míg a 2,5–3,5 tonna között 7,3 százalékos csökkenést regisztráltak. A teherautóknál a 3,5–10 tonna közötti kategóriákban átlagosan 22
százalékkal csökkent az értékesítés – 10 tonna felett azonban némi emelkedés (2–5%) következett be. Autóbuszokból a jelzett idõszakban 7,1 százalékkal kevesebbet adtak el. A személygépkocsik között a Suzuki még mindig vezeti a mezõnyt, de piaci részesedése csökkent, mivel az elsõ három hónapban 36,7 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint tavaly ilyenkor. A második helyezett Opelnél a kép negatív (–25,2%), a harmadik Renaultnál viszont pozitív (+18%). A kis haszonjármûvek „versenyében” az elsõ helyezett Ford 43,7, a második Renault 39,3, míg a harmadik Fiat 26,4 százalékkal több gépkocsit adott el március végéig, mint tavaly ilyenkor. F. Gy.
Repülõtér-hasznosítás
Minden, ami belefér Fertõszentmiklóson 1996-ban épült meg az osztrák magántulajdonban lévõ repülõtér, amelyen ma már évente 3000–3500 külföldi és ugyanennyi hazai gép száll le – mintegy háromezer pedig gyakorló repülést végez. Simon Martintól, a repülõtér vezetõjétõl megtudtuk, hogy folynak a fejlesztések a nemzetközi GPS alapú megközelítési rendszer kidolgozására, amely segít a pilótának, hogy a mûszer segítségével rossz idõben – 400–500 lábas felhõalapnál – is le tudjon szállni, illetve el tudjon repülni. Ezt a rendszert kapja meg Sármellék és Pér is. A fertõszentmiklósi leszállópálya jelenleg 985 méter hosszú, 23 méter széles. Ha elkészül az új megközelítési rendszer, a tulajdonos várhatóan 1500×30 méteresre bõvíti, és fénytechnikát is kapcsol hozzá. Ebben az esetben 30–40 fõs, kisebb chartergépek is leszállhatnak ide. A négyezer lakosú település polgármestere, Horváth Tibor kérdésünkre válaszul aláhúzta, hogy az el-
múlt évek során egyre fontosabb számukra is a repülõtér – különösen, ha sikerül a termálvizüket hasznosítani. Bíznak a létesítmény további fejlesztésében, az odavezetõ utak és csomópontok jobb kialakításában. A repülõtér és a falu kölcsönösen segíti egymást: az önkormányzatnak például lehetõvé tették, hogy hivatalos vendégeiknek felülrõl is megmutassák a települést. A nagyközség pedig hozzájárul a repülõnapi rendezvények költségeihez. A reptér azonban másra is „jó”: a betonon az idén öt gyorsulási versenyt tartanak, június 12–13-án pedig autókiállítással egybekötött gyorsulási verseny lesz. Bár az elmúlt években a reptér forgalma stagnált, a jelek szerint 2004 már jobbnak ígérkezik. K. Gy.
A szakmai, kapcsolatépítési és üzleti szempontból egyaránt sikeres kiállítást – melynek 209 vállalati standját az öt nap alatt több mint 40 ezer regisztrált szaklátogató tekintette meg – a beszállítói tevékenység, az autóalkatrészek, mûhely- és benzinkút-berendezések, valamint a kereskedõi, szolgáltatói és környezetvédelmi háttérbázis képviselõi a kereslet és a kínálat ideális plattformjaként minõsítették. A Magyar Jármûalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) az ITD Hungary támogatásával és az Interpress Kft. szervezésében az idén is a szokásos magas színvonalon rendezett kollektív standon képviselte a magyar beszállítóipar élvonalát – s nyújtott lehetõséget számos üzleti kapcsolat létrejöttének, illetve a meglévõk kiszélesítésének. A központi helyen felépített pavilonban jelentõs érdeklõdést váltottak ki a Bakony Mûvek Rt., a Hajdú Iparmûvek Rt., az Interplus Kft., az Ajkai Elektronikai Kft. és az ELTEC Holding – jórészt saját fejlesztésû – termékei. G. Szûcs László
VII. NAVIGÁTOR KUPA A Mobil Sport Kft. amatõr egyéni és csapat bowlingversenyt szervez a VII. Navigátor Kupáért 2004. május 19-én (szerdán) 17.00 és 23.00 óra között a HOTEL PÓLUS-ban lévõ 4 sávos bowlingklubban. A versenyre szállítmányozó és fuvarozó cégek 5 fõs – (legalább) 1 hölgy- és 4 férfitagból álló – csapatainak jelentkezését várják. Nevezés és felvilágosítás a 451-4823 és a 410-2748-as telefonszámokon.
A V E R S E N Y T Á M O G AT Ó I
LOGISZTIKA
2004. április 28.
Új szabályok – kedvezõbb helyzet – nagyobb felelõsség
Csatlakozásunk napjától gyorsul a határátlépés Május 1-jét követõen az új határforgalmi rendnek köszönhetõen az átlépés jelentõs gyorsulására számít a határõrség – hangsúlyozták a közelmúltban Budapesten a Határõrség Országos Parancsnoksága tájékoztatóján. Uniós tagságunkból eredõen ugyanis olyan új szabályok vonatkoznak majd a magyar állampolgárokra, melyek lényegesen megkönnyítik a közlekedést. Viszont új státusunk új feladatokkal is jár, s a közösségi érdekek védelme nagyobb felelõsségvállalást is jelent hazánknak.
Magyarország uniós csatlakozását követõen a Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával közös határunk az Európai Unió belsõ határa lesz, míg az Ukrajnával, Romániával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal közös határrész az EU külsõ határává válik. A bevezetendõ új határforgalomellenõrzési rendtõl határõrségünk azt várja, hogy nemcsak a személyforgalomban, hanem a teherszállításban is jelentõsen meggyorsul a határátlépés és – többek között – megszûnnek a kamionsorok az átkelõk elõtt. A május 1-jétõl ránk is vonatkozó szabályok értelmében a belsõ határokon nem lesz vámellenõrzés, az úti okmányok vizsgálatát a magyar határõrök a szomszéd ország illetékeseivel közösen végzik majd – így az utasnak a közös határ átlépésekor csak egyszer kell megállnia. Ugyanakkor viszont, ha egy súlyos bûncselekmény vagy a terrorveszély fokozódása indokolttá teszi, a belsõ határok átkelõhelyein is bár-
mikor visszaállítható a teljes körû ellenõrzés. A külsõ határok átkelõhelyein, az unión kívülrõl Magyarországra érkezõk csak teljes körû ellenõrzés után léphetnek hazánkba – és ezzel értelemszerûen az EU területére, ezért a nagyobb, forgalmasabb határátkelõhelyeken a gyorsabb határátlépés érdekében elkülönítik egymástól az uniós és az unión kívüli személy- és teherforgalmat is. A határõrizet ugyanakkor a belsõ határokon is megmarad, így azokat csak a kijelölt határátkelõhelyeken szabad átlépni. Azonban ha Magyarország – várhatóan 2006-ban vagy 2007-ben – a schengeni térség részévé válik, a belsõ határokon automatikusan megszûnik az ellenõrzés és az államhatárt bárhol, bármikor – akár egy félreesõ földúton – át lehet lépni. A csatlakozást követõen elvben akár már az elsõ naptól a jelenleg érvényben lévõ bármely formájú személyigazolvánnyal bárki utazhat az EU tagállamaiba, valamint Norvé-
giába, Izlandra, Liechtensteinbe és Svájcba, de a hivatalos szervek jelzése szerint pár hónapig – amíg az érintett belsõ határokon is készségszinten megismerik a határõrök a magyar személyazonossági okmányokat – célszerû az útlevelet használnunk. (E feltételrendszer Horvátország esetében annyiban módosul, hogy régi típusú személyi igazolvánnyal nem lehet belépni, csak újjal, s azzal is csak nagykorú állampolgároknak, míg a gyermekek számára kötelezõ az útlevél felmutatása.) Mindez egyébként – miközben a magyar állampolgárok számára jelentõs könnyebbséget eredményez – az uniós vám- és közigazgatási szakemberek szerint is rendkívül jelentõs terhet ró Magyarországra. Ugyanis május 1-je után hazánknak kell védenie az új keleti határszakaszt. Brüsszeli illetékesek azonban helyszíni tájékozódásaik során azt tapasztalták, hogy határõrségünk idõben és rendben felkészült a változásra. A befelé tartó kamionokat például a szükséges helyeken röntgenes vizsgáló berendezéssel ellenõrzik és az unió egészét átfogó hálózathoz kapcsolódó számítógépekkel a papírmunkát is gyorsan s pontosan elvégzik. (Eddig egyébként összesen 175 millió eurót költött határõrségünk új berendezésekre, infrastruktúrára, informatikai felszerelésre és humánpolitikai-szakképzési irányú felzárkóztatásra.) Összegezve tehát az EU illetékesei úgy látják, hogy a csúcstechnológiára támaszkodó éberség bár teljesen nem szüntetheti meg, de enyhíteni fogja a határok drámai kitágulása miatt a jelenlegi uniós tagállamok részérõl felmerülõ aggodalmakat. Ezzel együtt pedig hitelesnek tartják határõrizeti szerveinknek azt az állítását, hogy képesek és készek megbirkózni az új feladatokkal. G. Szûcs László
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Beosztott dolgozót nem bocsátottak el
Vezetõváltások a posta logisztikai területén Egyáltalán nem mondható zökkenõmentesnek a Magyar Posta Rt. Budaörsön található új, országos logisztikai központjának márciusi üzembe helyezése, hiszen levelek és csomagok százezreit kézbesítették késve azokban a napokban. A posta vezetõi szerint a központ munkáját az bénította meg, hogy 300 dolgozó nem vállalta a munkát Budaörsön. A Magyar Posta Rt. vezérigazgatója mindenesetre két új igazgatót nevezett ki a logisztikai területen áprilisban, ami azt jelzi, hogy valószínûleg szervezési gondok is szerepet játszottak a kaotikus állapotok kialakulásában. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivõje szerint Venczel Róbertet, a posta logisztikai üzletágvezetõjét menesztették a budaörsi ügy miatt, s helyette Horváth Sándor vette át a terület irányítását. Az új vezetõ logisztikai szakember korábban a központi területi igazgatóságon dolgozott. A posta budaörsi országos logisztikai központja élére Vass Zoltán válságmenedzsert nevezték ki, aki vezérigazgatói biztosként látja el feladatát. A központ korábbi vezetõje, Solymosi Tamás március eleje óta betegállományban van, de ez – a szóvivõ szavai szerint – nincsen összefüggésben a központ üzembe helyezésének kudarcával. A kritikus napokban átlagosan 500–800 ezer küldemény torlódott fel a budaörsi létesítményben. A levelek kézbesítésének késése különösen azokat érintette kellemetlenül, akik az adó-visszatérítésüket várták, illetve a szokásos, különféle számlafizetési csekkeket kapták kézhez. A kézbesítés olykor heteket késett, bár a posta ezt cáfolja. Néhányan a nyugati országok szokásának megfelelõ-
en kártérítési igénnyel léptek fel, de a posta ennek teljesítését határozottan elutasította. A probléma megoldása érdekében gyors megoldást kellett találni. Ezért a küldemények egy részét továbbra is a budapesti és vidéki levélés csomagfeldolgozó üzemekben válogatták szét. Április elejére azonban helyreállt a rend, s azóta az új központ teljes kapacitással mûködik. A szóvivõ cáfolta, hogy az esettel kapcsolatban a beosztottak közül bárkit is elbocsátottak a cégtõl. Annak a 300 dolgozónak, aki nem kívánt a Budapesttõl néhány a kilométerre fekvõ Budaörsön dolgozni, a posta más munkát ajánl fel. Ha azt nem fogadják el, elképzelhetõ, hogy a vállalat létszámcsökkentésekor õket fogják elküldeni. A budaörsi központban jelenleg mintegy 1300-an dolgoznak – nagy részük olyan munkavállaló, akiket most vettek fel a postára. Átmenetileg diákokat is alkalmaztak anyagmozgatási feladatok ellátására, s a környékbeli településeken is folytattak munkaerõ-toborzást. Cs. A.
Új bázist épít Veszprémben a Csopak Rt. Több milliárd forintos beruházással 45 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít Veszprémben a Csopak Rt. Az elõzetes adatok szerint tavaly mintegy 6 milliárd forint nettó árbevétel mellett 700 millió forint körüli adózás elõtti eredményt elérõ társaság a térség legnagyobb ilyen létesítményét több ütemben, központi telephelyén, a Házgyári úton valósítja meg. A Csopak Rt. jelenleg már mintegy 14 ezer négyzetméter raktárterülettel rendelkezik, amelyet tavaszig
mintegy 300 millió forint költséggel további 10 ezer négyzetméterrel bõvít – de döntés született egy újabb 20 ezer négyzetméteres komplexum felépítésérõl is. Ez már nem a meglévõ létesítmények átalakításával, hanem több milliárd forintos költséggel, zöldmezõs beruházás révén valósul meg. A beruházó csak felépíti a létesítményeket, az üzemeltetést azonban – a bevált gyakorlatnak megfelelõen – multinacionális, erre a tevékenységre szakosodott cégre bízza.
GLS General Logistics Systems
Májustól egyszerû uniós csomagszolgáltatás A GLS General Logistics Systems felkészült az uniós csatlakozásra és májustól jelentõs logisztikai újdonságokkal lép piacra. A legjelentõsebb újdonság az, hogy a május elsõ munkanapján induló GLS Szlovákia révén Szlovákiában is az egész országot lefedõ 24 órás GLS csomagszolgáltatás lesz elérhetõ. A magyarországi és szlovák rendszerek speciális összekapcsolása azt eredményezi, hogy Magyarország és Szlovákia területén belül bárhonnan bárhová a feladást követõ munkanapon garantáltan kiszállítják a csomagokat, a GLS-tõl Magyarországon már megszokott pénz-visszafizetési garancia mellett! Ebben a régióban a teljes lefedettségû, egy munkanapos elérési idõ egyedül áll a kínálatban. Az európai térség összes többi országa is közelebb kerül Magyarországhoz! A korábban a vámkezeléshez szükséges egy-két nappal, valamint a logisztikai rendszerek fejlesztése következtében további – általában – egy nappal lerövidülnek az átfutási idõk. Ausztriába, Csehországba például két munkanap, Németországba, Hollandiába vagy Lengyelországba három nap átfutási idõvel szállítják ki a csomagokat, a közúti rendszereknek megfelelõen nagyon kedvezõ árakon. A GLS Tracking & Tracing rendszer segítségével a megbízó mind belföldön, mind az exportcsomagoknál egyszerûen és ingyenesen információt kaphat a csomag státusáról, akár az interneten vagy írásos formában, az átvételi elismervény (POD) másolatával. A GLS fejlesztései segítségével a magyar cégek versenyképessége, hatékony piaci megjelenése az európai piacokon jelentõsebb befektetés nélkül megoldható lesz, a külföldön eladott árut a magyarországi elosztóközpontban csomagolhatják, a belföldi áruval együtt, külön adminisztráció nélkül feladhatják, és azt – rövid átfutási idõvel – megbízhatóan szállítják ki a megrendelõhöz. A GLS a logisztikai adatok egyszerû kezelése érdekében olyan szoftvereket fejlesztett, melyeket a megbízóhoz telepítve, a feladási adatok EDI típusú átadása válik lehetõvé, ezzel is csökkentve a kézi adatrögzítés hibalehetõségeit és növelve a csomaglogisztika hatékonyságát. n
