Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 888-5400 Telefax: 888-5499
MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870
Új folyam, XII. évfolyam, 3-4. szám
•
www.magyarkozlekedes.hu
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
cont pannonc Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 • Telefax: 436-7980
Ára: 420 Ft
2004. január 28.
Közlekedési Fõfelügyelet
KRÓNIKA
Csaknem kétmilliárd forintért fejlesztettek A 22 szervezetbõl álló Egységes Közlekedési Hatóság 2003-ban csaknem 24 milliárd forintból gazdálkodott, ennek jelentõs hányada saját bevétel volt. Az idén 23 milliárd forintos büdzsével számolnak, ám ez az összeg még nõhet, mert szolgáltatásaik árának emelésére tettek javaslatot – legalább az idei várható infláció mértékében. Errõl azonban még tárgyalások folynak a gazdasági tárcával – tudtuk meg egyebek között dr. Békési Istvántól, a Közlekedési Fõfelügyelet (KF) fõigazgatójától.
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) 2003. december 11-én rendezte meg elsõ ízben a Magyar Vállalkozók Napját, ahol – immár ötödik alkalommal – adták át a szakmai-közéleti munkájukat kiemelkedõen végzõ vállalkozók részére „Az Év Vállalkozója Díj” kitüntetést. Hetvenheten vehették át ezt a rangos elismerést Kiss Péter kancelláriaminisztertõl, közöttük Földi Elek (képünkön, balra), a Rapidsped Rt. vezérigazgatója, a NiT-Hungary alelnöke, továbbá dr. Csányi László, a Volán Humán Rt. elnök-vezérigazgatója és Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Rt. vezérigazgatója is
Autópálya-építés: 17 cég, 75 pályázat. A Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által decemberben meghirdetett közbeszerzési pályázatokra nyolc magyar és kilenc külföldi cég – különféle felállásban – összesen 75 pályázatot nyújtott be. Az Na Rt. a múlt év végén az M0-ás autópálya keleti szektorának, az M3-as, az M7-es és az M35-ös két-két szakaszának és a 4-es fõút Vecsést és Üllõt elkerülõ szakaszának kiépítésére hirdetett közbeszerzési eljárást. Bezárt a határ. Felújítás miatt várhatóan október végéig szünetel a határátkelés Drávaszabolcsnál. A VPOP tájékoztatása szerint a nemzetközi áruforgalmat a barcsi, az udvari és az letenyei átkelõkre irányítják – a 20 tonnánál nehezebb jármûvek részére Berzencét jelölték ki. Az utazóközönség mind a négy határátkelõhelyet használhatja.
Hajóárverés. Katonai jellégétõl megfosztott (hatástalanított) aknásznaszádokat árverez el 1,19–1,67 millió forintos kikiáltási áron február 12én, az ÁPV Rt. megbízásából a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt. A szegecselt, alumínium hajótestû vízi jármûvek nyolcszemélyes, alacsony merülésû hobbihajókként hasznosíthatók.
Rába–Suzuki üzlet. A felek megállapodása alapján a Suzuki új modelljéhez 2005-tõl több mint 2,5 milliárd forint értékben szállíthat alkatrészeket a Rába Jármûipari Holding Rt. A gyõri cég alkatrészüzletágának árbevétele a következõ két év során – az új szerzõdésnek köszönhetõen – mintegy 40 százalékkal növekedhet.
Új vezetõk a Volán Egyesülésnél. A Volán Egyesülés gazdasági igazgatói tisztét 2004. január elseje óta Élõ Elemér (a Giraud International Voláncamion Rt. korábbi vezérigazgatója) tölti be. A fõkönyvelõ dr. Molnár József lett. Régi-új MAK-elnök. A Magyar Autóklub (MAK) decemberi tisztújító küldöttgyûlésén egyhangúlag – immár a harmadik hatéves ciklusra – a MAK elnökévé választotta Hegedüs Oszkárt. A szervezet alelnöke Horváth Ferenc, Valkai György és Varga József lett. Az országos elnökség tagjává választották – a korábban már megválasztott területi szervezeti elnökök mellett – Békési Istvánt, Farkas Antalt, Seres Antalt, Székely Andrást, Szalai Istvánt és Tordai Györgyöt.
A fõfelügyelet 2003-ban országszerte 770 ezer jármûvezetõi vizsgáztatást végzett – 100 ezerrel többet, mint 2002-ben. Tavaly egyébként 147 ezren vizsgáztak, azaz 11 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Az eredményességet tekintve – a leggyakoribb, vagyis a B kategóriában – az elméleti tesztet 62, a rutinvezetést 86, míg a forgalmi vizsgát a vizsgázók 60 százaléka teljesítette elsõre. Ez utóbbi „kategóriában” 2002-höz viszonyítva 2 százalékponttal romlott az eredményesség. Tavaly a közlekedési felügyeletek 1,477 millió mûszaki vizsgát végeztek az országban – 36 saját és mintegy 600 kihelyezett mûhelyben. Ez 9 százalékkal kevesebb, mint a
megelõzõ esztendõben. Ezen belül a forgalomba helyezés elõtti mûszaki vizsgák száma – amelynek 90 százaléka személygépjármû, a többi pedig teherautó, autóbusz, illetve motorkerékpár volt – azonban a 2002. évi 328 ezerrõl 360 ezerre nõtt. Az idõszakos mûszaki vizsgák száma tavaly 15 százalékkal – mintegy egymillióra – mérséklõdött a korábbi évhez képest. A fõigazgató szerint a csökkenés a 2000-ben bevezetett négyéves vizsgáztatási ciklus miatt következett be – ezért az idén legalább 10 százalékos növekedést várnak e téren. Az idõszakos mûszaki vizsgákon a jármûvek 6 százaléka nem felelt meg az elõírásoknak. A közutakon és a telephelyeken
tavaly összességében 340 ezer jármûvet ellenõriztek – 3 százalékkal többet, mint 2002-ben. Ezek 10 százalékában találtak mûszaki hibát – fõként a gumiabroncs-profilmélységek, illetve a jármûvek világító berendezései nem feleltek meg az elõírásoknak. A Közlekedési Fõfelügyelet tavaly mintegy 1,8 milliárd forintot fordított beruházásra, fejlesztésre. A (Folytatás a 3. oldalon)
Újabb 64 cég nyert a SMART pályázaton
Ötmilliárd forint támogatás Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter – Erdõsi Péter fõigazgató jelenlétében – január 20-án hirdette ki a 2003. évi SMART-1 és SMART-2 pályázatok nyerteseit, amelyben 64 cég csaknem 5 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatásban részesül. A nyertesek mintegy 47 milliárd forint összértékû beruházást valósítanak meg, melyekkel közel 3200 új munkahelyet teremtenek. A versenyképes beruházások támogatására kiírt SMART-2003-1 pályázaton 61 (közülük 16 autóipari beszállító: jellemzõen móri, szekszárdi, oroszlányi, esztergomi, diósdi, kunszigeti, rétsági, gyáli, tamási, kisbéri, gyöngyösi, tatabányai, egri és fõvárosi helyszínnel), a regionális vállalati központok támogatására kiírt SMART-2003-2 pályázaton 3 (köztük egy logisztikai: a Hungarian Alliance Logistics Kft., amely közép-európai Nissan-Renault alkatrész-raktározási és logisztikai központot hoz létre Gyõrben) vállalkozás volt a nyertesek között. „A SMART Hungary célja Európa egyik legvonzóbb befektetési
környezetének kialakítása. Adott a lehetõség: a versenyképesség, a munkahelyteremtés lehetõségét a beruházók teremtik meg, a minisztérium pályázati-értékelési rendszerével csak ráirányítja a figyelmet a legeredményesebb befektetésekre, s szerény (a beruházási összeg mintegy egytizedét kitevõ) támogatással ösztönzi a munkahelyteremtést” – húzta alá a miniszter. Az értékelésben plusz pontokat jelentett, ha a pályázatban a beruházás helyszínéül az öt leghátrányosabb helyzetû megye valamelyikét jelölték meg. – A liberális gazdaságpolitika alapja az, hogy nem osztunk, hanem szorzunk – folytatta Csillag István. –
Új munkahelyek létrehozásával megsokszorozzuk az exportot, emeljük az adóbevételt, javítjuk a gazdaság helyzetét. A versenyképesség megerõsítése az idén is folytatódik. Erdõsi Péter is a minisztériumi szlogenre hivatkozott, mondván: „Adott a lehetõség a bizonyításra. A GKM – a beruházásösztönzés érdekében – az elmúlt év során kétszer is emelte a támogatásra fordítható öszszeg nagyságát, újabb és újabb források feltárásával. A régiós beruházásösztönzési intézmények a GKM-mel és az ITDH-val közösen tevékenykednek. A támogatott pályázatok száma meghaladta a százat, s ezzel versenytársainkhoz képest elõnyösebb helyzetbe kerültünk. A pályázatok elbírálásához felállított öt kritérium a gyakorlatban beváltotta a hozzá fûzött reményeket: a pályázatok 90 százalékában érvényesülnek az elvárt szempontok.” B.T.
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Transzeurópai közlekedési hálózat – harminc projekt
Egy év alatt 7 millió TEU
A Rotterdami Kikötõ rekordja
Tavaly a rotterdami kikötõ 328 millió tonna árut kezelt – 2%-kal többet, mint 2002-ben. Az ideiglenes számokat – amelyek szerint a forgalom 6 millió tonnával meghaladta a 2000. évi rekordot – a Kikötõi Igazgatóság elnöke, Willem Scholten ismertette nemrégiben egy sajtótájékoztatón. „A Rotterdami Kikötõ 2003-ban csúcsot döntött, hiszen az összesített, a folyékony-ömlesztett, a Ro-Ro és a konténerforgalmat tekintve rekord eredményt ért el. A konténerek vonatkozásában mi vagyunk az elsõ nem ázsiai kikötõ, amely meghaladta a 7 millió TEU-forgalmat. Jelenleg komoly beruházások folynak az öszszes kikötõi szektorban – a második Maasvlakte befejezéséhez például egyre közelebb kerülünk. A Városi Kikötõi Igazgatóság január 1-jétõl gazdasági társaságként (részvénytársaság) mûködik, és ennek eredményeképp nagyobb kereskedelmi befolyással fog rendelkezni. Mindent egybevetve 2003 jó év volt, amely megalapozza a jövõbeni továbbfejlõdést” – mondta Willem Scholten.
A növekedés betudható a mezõgazdasági ömlesztett áru (+10,7%), a szén (+2,1%), az egyéb száraz ömlesztett áru (+8,4%), a nyersolaj (+4,6%), az egyéb folyékony ömlesztett áru (+4,4%), a Ro-Ro (+10,8%), az egyéb általános rakomány (+12,6%) és a konténerek (+7,4%) teljesítményének. A kezelt konténerek száma 8%kal, 6,5 millió TEU-ról 7 millió TEU-ra nõtt. Csökkent viszont az ércek és az ócskavas (–3,7%), valamint a kõolajtermékek és a petrolkoksz (–21,5%) kezelése. Az összes import 2,4%-kal – mintegy 6 millió tonnával, 255 millió tonnára – növekedett. Az export gyakorlatilag változatlan maradt (–0,5%) 73 millió tonnával. „A 2%-os növekedés megfelel a legnagyobb hosszú távú növekedési modellnek. Jelenleg összhangban vagyunk a globális növekedéssel és számos európai országban tapasztalható növekedéssel, de eredményünk nagyobb, mint Hollandia és Németország gazdasági fejlõdése. Mindazonáltal ezek maradnak a legfontosabb piacaink – habár emiatt számaink alacsonyabbak más kikötõkkel összehasonlítva. Inkább strukturális fontosságú az a tény, hogy a világ érdeklõdése Ázsia felé tolódik el. Növekednek az áruáramlások, amelyek néha különbözõ irányt vesznek – ez azt jelenti, hogy szállítás és a disztribúció fontosabbá válik. Hollandia ebben jó, és tartania tartani ell az elõnyét” – zárta beszédét Willem Scholten. n
A Frans Maas Marokkóban A holland szállítmányozói és logisztikai vállalat, a Frans Maas (FM) tovább terjeszkedik Észak-Afrikában, mivel az idén január elsejétõl a marokkói közlekedési szolgáltató vállalat, az Elan Transport International S. A. 63 százalékos részesedését vásárolta meg – a fennmaradó részre pedig opciós jogot szerzett. A cég – amelynek központja Casablancában található – évi ötmillió eurós forgalmat bonyolít le. Tavaly októberben a holland vállalat Tunéziában hozott létre kirendeltséget, amely Frans Maas Tunesie S. A. néven mûködik. A leányvállalatban a tunéziai hajózási vállalat, a CMC 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. n
A DAF Trucks sikere A Royal Mail, a brit postaszolgálat 2003-ban a DAF Trucksot választotta „Kiváló szállító”-jának. A DAF Trucks most másodízben részesült ebben a rangos kitüntetésben, melyért a Királyi Posta mindegyik szállítója versenybe száll. A DAF évek óta szállít teherautókat a Royal Mailnek, amely 28 000 jármûbõl álló flottájával az egyik legnagyobb haszonjármû-üzemeltetõ Európában. Az eltelt idõ során a DAF jól kiismerte a Posta igényeit, és kellõen rugalmas ahhoz, hogy képes legyen megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A DAF a Royal Mail „mindent egy helyen” alkatrészprogramjában is fõszerepet játszik. A PACCAR alkatrész-divíziójának egy speciális támogató csoportja gondoskodik arról, hogy a Royal Mail bármilyen gyártmányú teherautóhoz, pótkocsihoz, felépítményhez rendelhessen alkatrészeket, illetve szervizben felhasznált fogyóeszközöket, így a cég
2004. január 28.
jobban ki tudja használni jármûveit, és költséghatékonyabbá teheti mûködését. A DAF ezenkívül mûszaki támogatást is nyújt, valamint szerviz- és szerelõi tanfolyamokat a Royal Mail javítómûhelyei számára. A DAF Egyesült Királyságban mûködõ, 120 tagú dílerhálózata helyi vevõszolgálati szolgáltatást biztosít a postának.
Európai közlekedéspolitika 2004-ben Az idei esztendõ jelentõs és mozgalmas lesz az Európa Parlament, az EU-miniszterek tanácsa és az EU-bizottságok szervezetének változása miatt. Május elsejétõl tíz új taggal – köztük Magyarországgal – bõvül az Európa Unió, s júniusban valamennyi érintett országban választásokat tartanak, amelyeknek során az Európa Parlament képviselõire lehet szavazni. Újjáalakítják a bizottságokat, ráadásul valószínûleg újakat is létrehoznak, amelyeknek élére új vezetõket választanak. Ez nagyban érinti az európai közlekedéspolitika területét, mivel a jövõben valószínûleg még nagyobb súllyal esik latba az európai közlekedéspolitika közös kialakítása. Május elsején bõvül tíz új tagországgal az EU, s ettõl az idõponttól kezdve az új tagországok a szakminiszterek tanácsában – tehát az EU közlekedési minisztereinek tanácsában is – szavazati joggal rendelkeznek majd. Az egyes új tagországok szavazati súlya fõleg a miniszterek tanácsában, a minõsített többség elérésekor játszik meghatározó szerepet, amelynek alapelveit a 2000-ben, Nizzában megrendezett EU-csúcstalálkozón rögzítették. Az akkor elfogadott határozat azonban azzal fenyeget, hogy bizonyos országok – például Spanyolország, Lengyelország és Csehország – méretükhöz képest túlságo-
san nagy szavazati joggal rendelkeznének. Elképzelhetõ, hogy a döntés felülvizsgálata után veszítenének befolyásukból. Ennek ellenére pillanatnyilag nem valószínû, hogy egyhamar, de legalábbis az évtized végéig sikerül módosítani a nizzai szerzõdést a hosszú ratifikációs folyamat miatt. Az EU bõvítésével a képviselõk száma a jelenlegi 626-ról 732-re nõ, s az új összetételû Európa Parlament július 20án tartja alakuló ülését. A szakbizottságok a nyári szünet után, augusztus végén kezdik meg munkájukat. Új Európa Bizottságot is választanak, amelynek elnöke jelöli ki az egyes szakbizottságok vezetõ-
Súly a latban Az egyes tagországok szavazati arányának súlya döntõ jelentõségû az EU minisztereinek tanácsában a minõsített többség elérésekor – hiszen ennek alapján fogadják el az összes közlekedési témát érintõ határozatot is. A nizzai szerzõdés szerint a minõsített többség elérésekor három feltételnek kell megfelelni. A 321 szavazatból 232-t kell elérni úgy, hogy a tagországok többsége támogassa a határozatot. Ha pedig egy tagország felülvizsgálatot kér – a minõsített többséghez a tagországok összlakosságának arányában 62 százalékos szavazati többség szükséges. Ha ez nem teljesül, a határozat nem lép életbe. A rendelkezés idén november elsejétõl érvényes. Eszerint az EU legnagyobb tagországai – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – 29, Spanyolország és Lengyelország 27, Magyarország pedig – a csehekhez, belgákhoz, görögökhöz és a portugálokhoz hasonlóan – 12 szavazattal rendelkezik.
it, akiket az Európa Parlamentnek kell megerõsítenie tisztségükben. Legkésõbb novemberben az EU közlekedési bizottságának élére is ki kell nevezni az új vezetõt. A jelenleg hivatalban lévõ Loyola de Palacio asszony már korábban jelezte, hogy az újabb ciklusra nem kívánja magát jelöltetni. Május elsejétõl minden új tagország egy úgynevezett kormánybiztost jelölhet a közlekedési szakbizottságba, akik novemberig – az új bizottság megalakításáig – együtt dolgoznak a mostani bizottság tagjaival. Bár a közlekedési bizottságon belül egyelõre nem rendelkeznek önálló szakterülettel, a határozatok meghozatalakor teljes értékû szavazati joguk van. A júniusi választások után, az új törvényhozási ciklusban az Európa Parlament területi és közlekedési bizottságát újra kettéválasztják. Arról is szó van, hogy az Európa Bizottság „Energia és közlekedés” vezérigazgatóságait is két külön területre osztják. A hivatalban lévõ, s a novemberben újjáalakuló közlekedési bizottság mindenesetre nagyon feszes program elé néz az idén. Az esztendõ legfontosabb, a közlekedéssel kapcsolatos egyik terve a vasút liberalizációja, amely tartalmazza a vasúti teherszállítás egységes minõségi követelményeinek bevezetését. Egy másik a tengeri közlekedés biztonságának javítása, az EU-tagországok kikötõiben a kereskedelmi forgalom egyszerûsítése, s a belvízi hajózás terén új információs rendszer bevezetése (RIS – River Information System). Egy újabb cél az egységes európai légtér kialakítása, a hatékonyabb légi ellenõrzés megvalósítása. A közlekedési miniszterek még az idén megtárgyalják a transzeurópai közlekedési hálózat létrehozásának lehetõségeit. n
Németországban továbbra sincs a teherautókra autópályadíj
Januártól úthasználati díj Ausztriában Ausztriában január elsején vezették be a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjármûvekre vonatkozó új úthasználati díjrendszert. Az Asfinag (az ausztriai Autópályákat és Gyorsforgalmi Utakat Finanszírozó Részvénytársaság) képviselõje közölte, hogy a december végi tesztpróbákat sikeresen végrehajtották, s az útdíjak befizetését, illetve ellenõrzését figyelõ rendszer minden útvonalon megfelelõen üzemelt. Amennyiben a gépjármûvezetõk nem fizetik ki a díjat, 110 és 220 euró közötti büntetésre számíthatnak – adta hírül a DVZ. Az osztrák autópályákon és gyorsforgalmi utakon január elsejétõl a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú tehergépkocsikra fizetendõ útdíjat a tengelyszám határozza meg. A 2 tengelyû jármûvek 13, a 3 tengelyûek 18,2, míg a 4 vagy ennél többtengelyûek után 27,3 eurócentet fizetnek kilométerenként – s erre még rájön a 20 százalékos forgalmi adó is. Az Asfinag által kiírt, teljesen elektronikus útdíjrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó pályázatot az olasz Autostrade S. P. A. nyerte. Az olasz cég leányvállalata, az Europass olyan elektronikus rendszert épített ki, amely a világon elsõként az ország egész területét lefedi. Az ehhez használt mikrohullámú technológiát már számos országban alkalmazzák. Az úthasználati díj fizetésére kö-
telezett minden teherautónak és autóbusznak január elsejétõl egy kis készüléket, az úgynevezett „GO-box”ot kell a szélvédõje belsõ oldalára rögzítenie, mert ezen lehet beállítani a tengelyszámhoz igazodó fizetési kategóriát. Ily módon a rendszer az út fölé szerelt antennák alatt elhaladó jármûre automatikusan kirója az úthasználati díjat. Ausztriában mintegy 400 ilyen érzékelõállomás (elektronikus kapuk) figyeli a „GO-box”-okat. A bliccelõkre pénzbírságot – mintegy 30–60 ezer forintnyi összeget – róhatnak ki, súlyosabb esetben kerékbilinccsel látják el a gépjármûveket. Németországban továbbra sem fizetnek a megtett úttal arányos autópályadíjat a 12 tonna feletti tehergépjármûvek után, noha a német Közlekedési Minisztérium már tavaly szep-
tember elsején be akarta azt vezetni, majd novemberre módosította az idõpontot. A díjrendszer bevezetése nagy vihart kavart, s most sem lehet tudni, hogy végül is mikor léptetik életbe. Manfred F. Boes, a Német Szállítmányozói és Logisztikai Szövetség (DSLV) elnöke a DVZ-ben mindenesetre kijelentette, hogy szerinte az idén sem várható az úthasználati díj bevezetése a tehergépjármûvekre. Michael Zirpel, a Közlekedési Minisztérium szóvivõje azt közölte: végsõ esetben alternatívaként szóba jöhet a matricás rendszer használata, amennyiben belátható idõn belül nem sikerül bevezetni a megtett kilométerenként fizetendõ autópályadíjat. Sõt – véleménye szerint – nem ártana újra elgondolkodni azon, hogy érdemes volna egész Európára kiterjeszteni a matricás rendszert. Az Európa Bizottság – amely korábban kifogásokat fogalmazott meg az útarányos díjfizetés németországi bevezetésével kapcsolatban – jó ötletnek tartja a matricás rendszer újraélesztését. Arra egyelõre nincsen sok remény, hogy akár a matricás rendszert is az év második felénél hamarabb bevezetnék. n
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György, Rákos József n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban n Lapigazgató: F. Takács István n Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt n Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária n Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella n Pénzügyek: Hack Elemérné n Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. n Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 n E-mail: magyarkoEuropean
[email protected] n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. n Terjeszti a MaTransport gyar Posta n Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán – telefon: 477-6355 – posPress tacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. – közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon n Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 n A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ETP
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2004. január 28.
A GKM 2003-as jogalkotási munkájának eredményei
Kiemelkedik az autópálya-törvény Tavaly 7 törvény, 37 kormányrendelet, 110 miniszteri rendelet és 46 kormányhatározat született, amelynek elõkészítését a GKM végezte. Az ország versenyképességét meghatározó, hosszú távú, kiszámítható és fenntartható fejlõdésének legfontosabb záloga az év végén megszületett autópálya-törvény, amely az elmúlt évben az egyetlen olyan érdemi, nem nemzetközi törvény volt, amelyet az Országgyûlés ellenszavazat nélkül fogadott el – húzta alá Csillag István miniszter a GKMben január 14-én tartott sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy az év végére a jogi környezet szinte teljes mértékben EU-konformmá vált. A miniszter a közlekedés területén jelentõs lépéseknek nevezte a négynapos autópálya-matrica bevezetését, valamint azt, hogy szabaddá vált az út a PPP-beruházások elõtt.
Fotó: Kiss Árpád
A közlekedés terén az úgynevezett autópálya-törvény (2003: CXXVIII. tv. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl) elõkészítése volt a legfontosabb. A törvényjavaslatot az Országgyûlés 2003. december 22-én fogadta el – ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással és 343 igen szavazattal. Az Országgyûlés bizottságaiban folytatott komoly egyeztetõmunka bizonyítéka, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselõk egyaránt fontosnak tartották a törvényben foglaltakat – hangoztatta Csillag István.
A kormányprogram legfõbb célja, hogy az ország versenyképességét európai szintre emelje az infrastruktúra, ezen belül a gyorsforgalmi úthálózat gyors fejlesztésével. Ezért tavaly márciusban a kormány határozatában (2044/2003.) rendelkezett az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól és a finanszírozás egyes kérdéseirõl, továbbá arról, hogy a tárcának törvényjavaslatot kell készítenie az infrastruktúrák létesítésének közérdekûségérõl és közhasznúságáról. A törvényjavaslat célja az volt, hogy
végre elháruljanak az akadályok a fejlesztések útjából, egyszerûsödjenek és szigorú határidõk korlátjai közé szoruljanak a gyorsforgalmi utak elõkészítésének eljárásai. Így született meg az autópálya-törvény – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: a törvényben megjelölt tervezési idõszak 2007-ig tart, azért hogy a feladat ne kötõdjön a választási ciklusokhoz. Mivel az országos gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez mind hazai, mind nemzetközi szempontból jelentõs közérdek fûzõdik, a törvény elõírja, hogy a pénzügyi fedezetrõl a kormánynak kell gondoskodnia. Ennek három forrása a központi költségvetés, az Európai Uniótól kapott pénzeszközök és a magántõke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközök. A törvény elõírja, hogy a gazdasági és közlekedési miniszternek évente számot kell adnia az Országgyûlés illetékes bizottságai elõtt az elvégzett munkákról, s megszabja a gyorsforgalmi utak építtetõjének, hogy már az elõzetes környezeti tanulmány elkészítésekor tartson lakossági fórumokat. Ezáltal a lakosság és az érintett önkormányzatok korábban kaphatnak tájékoztatást a tervekrõl. A törvény szerint rendeletben kell meghatározni a nyomvonalat, s ennek kihirdetésétõl – a spekuláció megelõzése céljából – a magyar államot elõvásárlási jog illeti meg. A törvény arra törekszik, hogy a gyorsforgalmi út építésében eljáró állami szervek és egyéb szervezetek (pl. közmûvek) tevékenységét jól követhetõ idõbeli keretek közé szorítsa. Ezért például a földhivatalok eljárásának határidejét a törvény az általános 30 nap helyett 15 napban írja elõ. F. Gy.
Pályázatok infrastrukturális fejlesztésekre
Százmilliók logisztikára A közlekedési alágazathoz is kapcsolódnak azok a gazdaságfejlesztési programok, amelyeket erre az esztendõre hirdet meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Csillag István miniszter a hazai erõforrások ismertetése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió strukturális alapjából is számíthatnak a hazai vállalkozások anyagi támogatásra. Az idén 36 pályázat keretében összesen 33 milliárd forint áll rendelkezésre – ebbõl 15 milliárdot biztosít a központi költségvetés. A fejlesztési programok fõ területein belül a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 10 milliárd forint jut, a turisztikai pályázatok 7 milliárd forintos keretre adhatnak be igényeket, beruházás ösztönzésre 12 milliárd forintot szánnak, az energiatakarékosságot 3,7 milliárd forinttal támogatják, s helyi közút- és országos kerékpárút-hálózat fejlesztésére pedig 600 millió forint jut.
„Nem keveseknek akarunk sokat adni, hanem sok pályázónak többet” – mondotta Csillag István miniszter, amikor a GKM idei terveirõl szólt államtitkárai és a tárca vezetõi munkatársai körében. A minisztérium internetes honlapján megtekinthetõ feltételek és az onnan letölthetõ pályázati anyagok önmagukban is meglehetõsen részletesek, de információk beszerezhetõk a pályázatke-
zelõk – így a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az Energiaközpont Kht. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. – irodáiban, valamint a minisztérium zöldszámán: 06 (40) 630-530. A hazai erõforrások meglehetõsen behatároltak, így a fejlesztések nagyobb részét az Európai Unió strukturális alapjai jelentik. Ezek célja az unión belüli regionális különbségek csökkentése, s háttere a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amely megvalósítandó célokat összegzi. Ennek megfelelõen a három fõ fejezet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), amelynek kerete 583 millió euró, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 440 millió euróval, és a Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztése a maga 600 R. J. millió eurós lehetõségével.
Közlekedési Fõfelügyelet
Csaknem kétmilliárd forintért fejlesztettek (Folytatás az 1. oldalról) központi költségvetéstõl 500 millió forintnyi támogatást kaptak – ebbõl 200 milliót költöttek három, az EU által támogatott projekt önrészére. A három mobil mûszaki ellenõrzõ állomás 400 millió, a 15 pályaalkalmasság-vizsgáló mûszer 200 millió,
a 18 tachográfkorong-ellenõrzõ berendezés pedig 300 millió forintba került. Ez utóbbiakat várhatóan csak ez év áprilisában szállítja le a gyártó. A fõfelügyeletnél további, összesen 900 millió forintot költöttek informatikai beruházásokra – amibõl 300 milliót állami támogatásból,
míg 600 milliót saját forrásból teremtettek elõ. Békési István az idei tevékenységek közül a menetíró készülékek ellenõrzésének (legalább) szinten tartását, a 4-es metró és a tervezett autópályák engedélyeztetését emelte ki. n
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
NÉVJEGY
Stumpf Károly emlékezete „Örömmel tölt el az a tudat, hogy a mai szakmai elit nem kis része úgy tekint rám, mint KARCSI bácsira, és nem úgy, mint egy, a múltat visszasíró, kiöregedett nyugdíjasra.” Így fejezte be az ünnepi interjúját Stumpf Károly – lapunk volt szállítmányozási rovatvezetõje – 1999 nyarán, amikor 70. születésnapja mellett abból az alkalomból is köszöntöttük, hogy 50 éve kezdte a szállítmányozó szakmát. Azt a szakmát, amit szinte haláláig ûzött, s csak a súlyos betegség miatt hagyott fel vele. Temetéssel kezdte az évet a speditõrök családja. A magyar szállítmányozók egyik „nagy öregje” tavaly decemberben távozott közülünk. Karcsi bácsit a család és a barátok mellett a volt kollégák tucatjai búcsúztatták. Azok a kollégák, akik az 54 évnyi speditõrködése alatt csak tanulhattak tõle. Tanulhattak tõle szakmaszeretetet, alázatot, kitartást és néhányan elleshették a sikeresség titkát is. Stumpf Karcsi bácsi nem készült szállítmányozónak, de vérbeli speditõr lett belõle. Egy kis magáncégnél volt alkalmazásban, 1949-ben, amely – érintõlegesen – exporttal is foglalkozott az Agrimpex-en keresztül. Egyszer okmányokat kellett elhoznia a Maspedtõl, s ott látta a hirdetést, hogy fiatal munkaerõket keresnek. Mivel akkori cége felszámolás alatt állt, jelentkezett: október 1-jén vették fel az elsõ és akkor egyetlen hazai szállítmányozó céghez. Különbözõ forgalmi munkaterületeken dolgozott elõször, majd kikötõi gyakorlat megszerzésére Lengyelországba küldték 3 hónapra, amibõl 2 év lett, mivel jó munkája jutalmául a Masped lengyel kikötõi képviselõje lett. 1954-ben tért haza, de itthon is egy olyan csoport vezetésével bízták meg, amely a forgalmat lengyel kikötõkön keresztül bonyolította. Ez 1958-ig tartott, amikor a külkereskedelmi szállítmányozási feladatokat átszervezték és Karcsi bácsi egy osztály vezetésére kapott megbízást. Ez az átszervezés azt is jelentette, hogy a külkereskedelmi vállalatoknál olyan tevékenységeket is el kellett látni, melyeket addig csak a Masped végzett. Értelemszerûen a Maspednek kellett gondoskodni a szakmai nevelésrõl, képzésrõl és az utánpótlásról is. Így számos külker vállalat kapott akkor vezetõt a Maspedtõl – a Mineralimpex Karcsi bácsit, akit 1959-ben elõször osztályvezetõnek, majd néhány évvel késõbb szállítmányozási fõosztályvezetõnek neveztek ki. Munkakapcsolata végig megmaradt „anyacégével”, így amikor 1982ben a Masped irodát akart felállítani a Hamburgi Kikötõben, természetesen nem bízhatták másra a képviselet vezetését, mint Karcsi bácsira. Az itt eltöltött 5 évet élete egyik legszebb, legsikeresebb korszakaként emlegette mindig. Munkája elismeréseként hazatérte után sem feledkezett meg róla a Masped és 1992-es nyugdíjba vonulásáig fõosztályvezetõként dolgozott az elsõ magyar szállítmányozási vállalatnál. Természetesen ezt követõen sem szakadt meg Karcsi bácsi kapcsolata a szakmával, hiszen az életet jelentette neki a speditõrség. Jó tanítóként a legmagasabb szinten akarta mérhetetlen tapasztalatát a szakma javára kamatoztatni: abban az idõben indult a Magyar Közlekedés, és Stumpf Károly 1993-tól 6 éven keresztül volt lapunk szállítmányozási rovatának vezetõje. Az elméleti tevékenység mellett persze a gyakorlati speditõrködéstõl sem tudott elszakadni. Nyugdíjasként az Alpok–Adria magyarországi képviselõjeként, majd a Mávtranssped szaktanácsadójaként dolgozott. Cégén, a Stumpf Bt.-n keresztül részt vállalt a baseli ICF hûtõkocsijainak forgalmazásának képviseletében és lényegében haláláig a Pannoncont szaktanácsadója volt. „Örömmel tölt el az a tudat, hogy a mai szakmai elit nem kis része úgy tekint rám, mint KARCSI bácsira, és nem úgy, mint egy, a múltat visszasíró, kiöregedett nyugdíjasra” – fejezõdik be az említett 4 évvel ezelõtti, utolsó interjú. Karcsi bácsi, engedd meg, hogy azért most a múltat egy kicsit visszasírjuk! Azt az idõt, amikor a megígért idõpontban megjelentél és számíthattunk tanácsaidra. Karcsi bácsi, hiányozni fogsz… F. Takács István
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. január 28.
Összefog a MÁV a magyar cégekkel
Dunakeszi: eredményes vasúti személykocsi-felújítás
A liberalizáció hatásainak enyhítése a cél
Újabb 13 kocsi a MÁV-nak
Annak érdekében, hogy a villamosenergia-piac liberalizációja ellenére az uniós csatlakozással várható kiélezett versenyhelyzetben is megtarthassa piaci pozícióját, a Mátrai Erõmû Rt. január 8-án fuvaroztatói megállapodást kötött a MÁV-val. A nemzeti érdekeket érvényesítõ mostani megállapodás eredményeként a Mátrai Erõmû Rt. évente 3,5 millió tonna árut fuvaroztat majd a MÁV-val. Az ugyancsak kiemelt partnernek számító Magyar Alumínium Rt. teljes forgalmát (évente 1 millió tonnát) szintén vasúton szállíttatja.
A MÁV árufuvarozási üzletágának egyik legfontosabb stratégiai célkitûzése 2003-ban a kiemelt ügyfelek megtartása volt, annak érdekében, hogy a vasúttársaság meg tudja erõsíteni árufuvarozási pozícióit a pályakapacitás kötelezõ felszabadításának 2004. május 1-jei bevezetése után.
Ezért a kiemelt partnerekkel az eddigi egyéves megállapodások helyett többéves megállapodás megkötésére törekedtek a kétoldalú elõnyök megtalálásával. A partnerek közül kiemelkedik a Mátrai Erõmû Rt. 3,5 millió tonna éves feladással. Ez naponta átlagosan 8–10, csúcsigény esetén 12, egyenként 25 kocsi-
ból álló szerelvény oda-vissza közlekedtetését jelenti, amelyet a MÁV a Mátrai Erõmûvel közösen bonyolít le. Szintén hosszú távú megállapodást írt alá a MÁV a Magyar Alumínium (MAL) Rt.-vel, melyben a MAL vállalta, hogy teljes forgalmát – közel 1 millió tonnát – kizárólag a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágával bonyolítja le. Az Audi Hungária 750 ezer tonna éves fuvarfeladásról kötött szerzõdést erre az évre. Azokkal a partnerekkel, ahol tulajdonosváltás, menedzsmentváltás miatt elhúzódnak az egyeztetõ megbeszélések, az üzletág új tárgyalássorozatot kezdeményez. A 2004. évre vonatkozó kombinált fuvarozási kereskedelmi szerzõdéseket szintén az üzletág terveinek megfelelõen kötötték meg a belföldi és nemzetközi ügyfelekkel. A zárt konténervonatos projekteknél többletvonatszámot és többéves együttmûködést sikerült közös megegyezéssel a hazai és külföldi partner vasúttársaságokkal aláírni. Ezekkel a többéves megállapodásokkal megteremtõdnek az árufuvarozási üzletág számára a piacon maradás feltételei, melyeket a továbbiakban is stabil üzletpolitikával kívánnak megerõsíteni a piaci pozíció megtartása érdekében a folyamatosan erõsödõ európai versenyben. n
Nagyon örülök ennek a megrendelésnek, amellyel lendületesen folytatjuk megkezdett magyarországi felújítási munkánkat – hangsúlyozta Rik Dobbeleare, a Bombardier Transportation Szerviz Egységének elnöke, miután a Dunakeszin mûködõ Bombardier MÁV Kft. az elmúlt év végén 1,8 milliárd forint értékben újabb 13 darab BDt típusú vezérállásos személykocsi átépítésére nyert el megrendelést.
A Dunakeszin az elmúlt évtizedek során kifejlesztett környezetbarát és költségtakarékos – úgynevezett nagyelemes modernizációs átépítési – módszerrel eddig már 177 darab Bhv típusú személykocsi újult meg. Az elsõsorban a szolnoki 100-as és a hatvani 80-as vonalon mûködõ jármûvek mellé a praktikus ingavonati közlekedés biztosítása érdekében idáig 18 darab – ugyancsak Bhv – vezetõállásos kocsit is felújítottak. A több mint harminc éve eredetileg is Dunakeszin gyártott kocsik átépítésének az a célja, hogy míg az utasok, s lévén elõvárosi forgalom, meghatározóan a Budapestre naponta iskolába vagy munkába járók kényelme érzékelhetõen javuljon, eddig az üzemeltetõ vasúttársaság számára a karbantartás ideje, gyakorisága és költsége úgy csökkenjen, hogy közben a már elhasználódott jármû-
vek élettartama legalább 15 évvel meghosszabbodjon. Az átépítés – a BDt-k esetében – magában foglalja az új légkondicionált vezetõállás kialakítását, az oldalfalak, a tetõ és az elhasználódott alkatrészek cseréjét, valamint a mûszaki berendezések teljes körû korszerûsítését. A felújított jármûvek mozgássérültek által is használható WC-vel, a magyarországi forgalomra alkalmas elektromos berendezésekkel, korszerû fénycsöves világítással, távvezérlésû elektromechanikus lengõajtókkal, ergonómiai szempontok szerint tervezett textilhuzatos ülésekkel, új ablakokkal és üvegszál erõsítésû mûanyag belsõ burkolattal készülnek. A folyamatosan végzett átépítési munka nyomán a jármûvek szállítására és forgalomba sorolására 2004 májusa és augusztusa között kerül sor. G. Szûcs László
Európai színvonalú vasútért A globális gazdaság kialakulása a közlekedési és az áruszállítási igények növekedését eredményezi. Az Európai Unió (EU) 2001-ben kiadott új közlekedéspolitikájának célja a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévõ, biztonságos és megbízható közlekedési rendszerek létrehozása. E célok elérésének egyik elengedhetetlen feltétele a vasúti közlekedés minõségi fejlesztése. Annak érdekében, hogy az EU polgárai, a gazdaság szereplõi, valamint a regionális és helyi önkormányzatok teljes mértékben kihasználhassák a belsõ határok megszüntetésével járó elõnyöket, indokolt a nemzeti vasúti hálózatok összekapcsolódásának és együttmûködési képességének (az interoperabilitásnak) megteremtése. Hazánk európai uniós csatlakozását követõen a vasúti szakterület vonatkozásában jelentõs változásokra kell számítani, amelyek fõként a jogszabályi környezet megváltozásából, illetve az állami vasútvállalat strukturális átalakulásából (vasútreform) következnek. A piaci környezet megváltozásából adódó lehetõségeket felismerve a TÜV Rheinland hazai vezetése határozott lépéseket tett saját vasúti szakterülete kialakításáért. Az elmúlt években a hegesztett vasúti jármûveket és jármûszerkezeteket gyártó üzemek minõsítése területén szerzett tapasztalatok, valamint a kötöttpályás közlekedésben érdekelt üzemeltetõk és leányvállalataik minõségirányítási rendszerének tanúsítása alkalmából kiépített szakmai kapcsolatok lehetõvé teszik a vasúti
szakterület által kínált széles körû szolgáltatások piaci bevezetését. Minderre – a korábbi években az e területen elért piacvezetõ pozíciókat felhasználva – a cég létesítménytechnikai üzletágának keretében kínálkozik a legjobb lehetõség. A MÁV Rt. gépészeti üzletágával megkötött együttmûködési szerzõdésük alapján a jövõben a TÜV Rheinland InterCert szakértõi közremûködnek a (korábban kizárólag a MÁV Rt. hatáskörébe tartozott) nyomástartó edények és tartályok vizsgálatában, illetve az ezen berendezések gyártását, karbantartását és idõszakos vizsgálatát végzõ társaságok minõsítésében. A vasúti szakterület kialakításakor kiemelt jelentõséget tulajdonítanak (a hazai jogrendbe beépült európai direktívák alapján) a szükséges szakértõ testületi kijelölések megszerzésének. E folyamatban fõként a TÜV Rheinland Berlin Brandenburg Pfalz kölni tanúsítóhelye által megszerzett tapasztalatokra kíván támaszkodni a TÜV Rheinland InterCert. Ugyancsak a közeljövõ feladata lesz a kormány által 2015-ig elfogadott közlekedéspolitikai koncepciójában felvázolt fejlesztésekhez kapcsolódó mûszaki felügyeleti tevékenység elõkészítése. A társaság számít arra, hogy a rendszer-, termék- és személytanúsítások, valamint a beruházások és létesítmények mûszaki felügyelete területén kínált szolgáltatások révén a régió meghatározó paci szereplõjeként vehet részt az egységes, európai színvonalú vasúti rendszer kialakításának folyamatában. B. T.
KÖZÚT
2004. január 28.
A hegyeshalmi kamionparkoló még mindig téma
Szakmai érdekképviseletek közös levele Az új esztendõ elsõ munkanapján, január 5-én két fuvarozói szakmai érdekképviselet, az MKFE és a NiT-Hungary közösen megfogalmazott és aláírt levélben fordult az Állami Autópálya Kezelõ (ÁAK) Rt. vezérigazgató-helyetteséhez, Márfai Máriához. Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úrhölgy! A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT-Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) köszönettel megkapta 2003. december 22-én kelt levelét, melyben a Pannonsped Kft.vel kötendõ, a hegyeshalmi kamionparkoló mûködésére vonatkozó megállapodástervezet vonatkozó fejezetét ismerteti. Mindkét szakmai érdekképviselet azt várta, hogy – a korábbi megállapodásainknak megfelelõen – az eredeti forgalmi rend helyreállítása megtörténik. Várakozásunkkal ellentétben a Pannonsped Kft. az utolsó pillanatig várva élt fellebbezési jogával. Ennek alapján, valamint az Ön által megküldött tervezet szerint egy, a korábbi megállapodásainkkal ellentétes folyamat, illetve megállapodás van kialakulóban. A két szakmai érdekképviselet – áttanulmányozva az Ön által megküldött anyagot – egyöntetû véleménye, hogy a tervezet jelentõsen eltér a korábbi megállapodásoktól. Ugyancsak rögzítenünk kell, hogy a jelenlegi szövegtervezet hiányos, számos eleme pontosítandó, tisztázandó. Ennek megfelelõen mind a NiT-Hungary, mind az MKFE nyomatékosan szorgalmazza, hogy az AÁK Rt. és a Pannonsped Kft. közti tárgyalásokba vonják be a két szakmai szervezet képviselõit is. Szorgalmazzuk továbbá, hogy e tárgyalások mielõbb érdemben kezdõdjenek meg. Jelezni kívánjuk továbbá, hogy mindkét szakmai érdekképviselet a leghatározottabban tiltakozik az ellen, ha az ÁAK Rt. és a Pannonsped Kft. közötti megállapodás megkötésére bevonásuk és véleményük figyelembevétele nélkül kerülne sor. Tájékoztatjuk Vezérigazgató-helyettes Úrhölgyet, hogy jelen levelünk másolatát a GKM Közúti Közlekedési Fõosztálya vezetõjének is megküldjük. Budapest, 2004. január 5. Wáberer György az MKFE elnöke, a NiT-Hungary tiszteletbeli elnöke
Dittel Gábor a NiT-Hungary ügyvezetõ fõtitkára
Dr. Hinfner Miklós az MKFE fõtitkára
Még érvényes a tavalyi autópálya-bérlet A tavalyi éves autópálya-bérletek február 15-éig jogosítanak az úthasználatra. Az idei esztendõre érvényeseket pedig 2005. január 31-éig lehet használni. Az újra bevezetett négynapos matrica 2004-ben már egész évben kapható lesz – ára egyelõre 970 forint. Májustól szeptember végéig azonban 1270 forintot kell érte fizetni – azt követõen viszont ismét 970 forintba kerül majd a hétvégi utazásokhoz ideális
jegy. A személygépjármûvek autópályadíja 2004-ben átlagosan öt és fél, a tehergépjármûveké 18–20 százalékkal emelkedik. A személyautósok tíznapos matricájáért kétezer, az egy hónaposért 3400, míg az évesért 30 500 forintot kérnek az árusítóhelyeken. Az autópálya-matricák az M1, M3 és M7 autópályára érvényesek. Az M5 autópálya várhatóan március 12-étõl kerül be a matricás rendszerbe. n
Gépjármûvek forgalomba bocsátása A gépjármûvek forgalomba bocsátásának feltételeit minden országban elõírások határozzák meg. Az alapvetõen a közlekedés biztonságát és a környezet védelmét célzó elõírásokat kezdetben a saját nemzeti hatóság dolgozta ki és vezette be. Tekintettel arra, hogy minden országban lényegében azonos volt a célkitûzés, hasznosnak látszott az elõírások egységesítése. Ez az egységesítési folyamat indult meg Európában az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) által koordinált 1958. évi „Jóváhagyási Egyezmény” keretében: a közúti jármûvekre, a közúti jármûvekbe szerelhetõ alkatrészekre, illetve a közúti jármûveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásával. Ezen elõírások alapján, az egyezmény értelmében kialakított, több mint 110 mûszaki elõírást az európai országok csaknem mindegyike elfogadta – megkönnyítendõ a gépjármûvek exportját, illetve importját. Az egyezménnyel párhuzamosan az Európai Unió (EU) tagországai is létrehozták a saját, kölcsönös elismerésen alapuló, de az egyezményhez hasonló mûszaki tartalmú feltételrendszerüket. E kettõsség bizonyos gondokat okoz az EU-n kívüli országok jármûipari termékeinek EU-ba való bevitelénél. Az Európába irányuló jármûexportot – például az Amerikai Egyesült Államokból érkezõknél – jelentõsen nehezíti a tény, hogy ott más tartalmú mûszaki elõírások érvényesek. Ezért az európai piacon való megjelenésük akkor lehetséges, ha igazolt az egyezménynek vagy az uniós elõírásoknak (irányelveknek) való megfelelés, amelyet egy érintett ország kijelölt vizsgálóállomása által kiállított vizsgálati jelentés, illetve az ország erre hivatott hatósága által kiállított jóváhagyás jelenti. Ez utóbbi témakörben több esetben jött létre együttmûködési szerzõdés amerikai jármûipari gyártó és a TÜV Rheinland gépjármû-biztonságtechnikai üzletága között annak érdekében, hogy a gyártó terméke megjelenhessen valamely európai országban. A jövõbeli zökkenõmentes ügyintézés érdekében már megtörténtek az elsõ lépések abban az irányban, hogy a „földrészek” azonos mûszaki feltételeket állítsanak a jármûvekkel és tartozékaikkal szemben. Erre utal az 1998-as „Világelõírás” Egyezmény, mely szerint a közúti jármûvek, valamint az azokba szerelhetõ és/vagy azokon használható tartozékok és alkatrészek mûszaki világelõírásait kidolgozzák. (Bõvebb információ a www.tuv-rheinland.hu vagy a www.tuv.hu honlapon). B. T.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
4 év, 1089 milliárd forint, 636 km autópálya és autóút
Törvény a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztésrõl Az unióhoz csatlakozásunk gazdasági-társadalmi követelményként állítja elénk az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintõ páneurópai folyosók mentén történõ fejlesztését – hangsúlyozta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az elmúlt év végén a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztésérõl szóló T/6334. számú törvényjavaslat parlamenti vitája során. Az Országgyûlés a törvényt az óév utolsó parlamenti munkanapján, december 22-én 343 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett fogadta el. A törvény értelmében 2007. december 31-éig központi költségvetésbõl, uniós támogatási alapokból és magántõke bevonásával képzett, összesen 1089 milliárd forint költségkeretbõl 636 kilométer autópálya és autóút épülhet. A jogszabály rögzíti, hogy 2004-ben 65, 2005ben 44, 2006-ban 322 és 2007-ben újabb 205 kilométernek kell terv szerint megépülnie. A törvény egyik melléklete felsorol további 15 olyan gyorsforgalmi útszakaszt, amely 2004–2007 között áll majd elõkészítés alatt. A törvény egyebek között kimondja, hogy a gyorsforgalmi utak építtetõjét közbeszerzési eljárás során kell kiválasztani. Az építtetõnek az elõzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat kell tartani, s az útépítések során tekintettel kell lenni a primer ásványvagyon védelmére és a másodlagos nyersanyagok felhasználására. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésérõl szóló törvény elfogadásával a magyarországi úthálózat építése hatéko-
nyabbá, gyorsabbá válhat, miközben nem csorbulnak azok a társadalmi jogosítványok, amelyek a környezetvédelmi és más érdekek érvényesítését biztosítják – nyilatkozta az elmúlt év jelentõs törvényalkotói eseményei közül is kiemelkedõ fontosságú törvény meghozatala kapcsán a Magyar Közlekedésnek Kovács Ferenc. A szaktárca közlekedési helyettes államtitkára egyúttal utalt arra, hogy az úthálózat fejlesztése a gazdaságpolitika kulcspontja – s a törvény összhangban van ezzel a törekvéssel. Kovács Ferenc a törvény fontos momentumának nevezte a pontos feladatmegosztást. A miniszter ugyanis rendeletben jelöli ki a gyorsforgalmi utak, autópályák nyomvonalát s ugyanakkor ehhez be kell szereznie a környezetvédelemért és területfejlesztésért felelõs miniszter hozzájárulását is. A helyettes államtitkár szerint az, hogy a korábbiakhoz képest a napokban történt változás értelmében már elsõ fokon a Környezetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség az illetékes a nyomvonallal kapcsolatos engedélyeztetésben, hozzájárulhat ahhoz, hogy egységesebb szem-
Kovács Ferenc
lélettel születhessenek meg a döntések. Mindezen túl pedig a jogorvoslati lehetõségek is megmaradhatnak, hiszen ezek a döntések bíróság elõtt megtámadhatóak. Ugyancsak felgyorsíthatja a nyomvonalak kijelölését, illetve az autóutak építését, hogy a kisajátítás szabályait pontosítja az elfogadott törvényjavaslat. Kovács Ferenc szerint számos országban az autópálya-építést környezetvédelmi beruházásnak tekintik, hiszen ezzel csökkenthetõ a városok légszennyezettsége. Ez hazánkra fokozottan is igaz, mert a gyorsforgalmi úthálózat sûrûsége jelenleg egyharmada az uniós átlagnak. A hátrány lefaragásának egyik lépése lehet, hogy a 2007-ig elõirányzott 1089 milliárd forintos keretösszegen túl 2004-ben várhatóan további 217 milliárd forinttal több jut az éves költségvetési törvény alapján útépítésre. G. Szûcs László
Megkezdõdhet a 4-es metró építése
Átadás: 2008. december 31-én Demszky Gábor fõpolgármester és László Csaba pénzügyminiszter január 19-én aláírta a 4-es metró építésének közös finanszírozásáról szóló 194 milliárd forintos szerzõdést, amelyet a kormány és a fõvárosi közgyûlés már korábban elfogadott. A fõpolgármester egyúttal megállapodást írt alá Aba Botonddal, a BKV vezérigazgatójával a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti metróvonal kincstári finanszírozásáról és a beruházói feladatokról. Maga a metróépítés 194 milliárd forintba kerül, de a költségeket a felszíni tereprendezés 235 milliárdra tornássza fel. Az állam 154 milliárd forinttal járul hozzá az építkezéshez – a többit a fõváros teremti elõ. A kormány Budapestnek megelõlegezi az áfát és garanciát vállal a fõváros által az EIB-tõl felveendõ hitelre. A metró majdani tulajdonosa és üzemeltetõje a BKV Rt. lesz. Ha a beruházó megkapja az utolsó, a vasúthatósági engedélyt, azon-
nal kiírják az elsõ metróépítési tendert, majd – várhatóan még ebben a félévben – meghirdetik az alagútépítésére vonatkozó nyílt, nemzetközi, kétfordulós pályázatot is. Ezután pedig az állomások szerkezetépítésére vonatkozó pályázatot írja ki a DBR Metro Rt. A tenderek kiírása végig a metróépítés ütemét követi majd. A 4-es metró megépítésével egyidõben a felszínt is rendezik. A budai oldalon a Bartók Béla úton és a Fehérvári úton már befejezõdtek az
A sebességváltás éve „Az elmúlt idõszak maratoni verseny volt a fõváros és az ország életében, de a célegyenesbe értünk, és hamarosan megérkezünk az Európai Unióba. Az idei év a felfutás éve lesz, májustól gyorsításra lesz szükség, tehát sebességet kell váltanunk” – mondta Demszky Gábor évnyitó sajtótájékoztatóján január 16-án, Budapesten, amelyen a fõpolgármester beszámolt az elmúlt év jelentõsebb közlekedési beruházásairól is, és ismertette az idei fejlesztési elképzeléseket, terveket. A közlekedés fejlesztésére a fõváros tavaly mintegy 45 milliárd forintot fordított. A felüljáró- és hídfelújítási program keretében 2,4 milliárd forintból megvalósult az Árpád hídi és a Flórián téri felüljáró rekonstrukciója. Szeptemberben megkezdõdött az 53 milliárd forintból megújuló 2es metró 5 évig tartó teljes rekonstrukciója. A tömegközlekedés fejlesztésére a fõváros az elkövetkezõ években mintegy 200 milliárd forintot fordít – azaz 2011-ig évente átlagosan évi 25 milliárdot. Az idén érkeznek meg az elsõ, kizárólag a magyar fõváros számára készülõ Siemens Combino Budapest típusú villamosok, amelyek 2005-tõl járnak majd rendszeresen a körúton. A 37 milliárd forintos jármûbeszerzés eredményeként negyven, a kontinens leghosszabb, 53 méteres villamosszerelvényei járnak majd Budapesten. B. J.
elõzetes munkák: a két utca faltól falig megújult, és elkészült két aluljáró, amelyeken keresztül a metróállomások is megközelíthetõek lesznek. A Kelenföldi pályaudvar végállomásnál az õrmezõi oldalon 900 férõhelyes P+R mélygarázs épül. A föld alatti parkoló felsõ födémjén autóbusz-állomást alakítanak ki hat BKV-buszjárat számára. A buszok a Budaörsi utat és az M1-M7 bevezetõ szakaszát egy új bekötõúton érik majd el. Az új út és a hozzá csatlakozó csomópont révén Gazdagrét és a délnyugati agglomeráció megközelíthetõsége javul, így a térség a fõváros „nyugati kapujává” válhat. A pesti oldalon átépítik a Fõvám teret, a Kálvin teret, a Vámház körutat a villamosvágányokkal együtt, és megerõsítik a Szabadság híd pályaszerkezetét. Átépül a Baross tér is, ahol a 2-es metró elkészülte, azaz a ’70-es évek óta nem került sor felújításra. A 2-es metró utasai számára új kijárat épül a Kerepesi úti oldalon. Megnõ az aluljáró területe, és új kapcsolat létesül a MÁV utasai részére a pályaudvar irányába. A föld felett, a pályaudvar épülete elõtt egy új teret alakítunk ki, amelynek köszönhetõen közvetlen összeköttetés létesül a Bethlen Gábor utca és a Festetics utca között. Megújul a Thököly út is a Baross tér és a Bosnyák tér között. A Hungária úti csomópontban új aluljáró épül, amely kényelmesebbé teszi majd a MÁV, a 4-es metró és az 1-es villamos utasainak közlekedését. Maga a felszíni csomópont és a Bosnyák tér is megújul. A metróállomás mellett a Csömöri úti torkolatban nagy befogadóképességû P+R parkológarázs épül. n
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
ELÕFIZETÉS
2004. január 28.
Kedvezményes elõfizetési akció 2004. március 31-ig n á d r e sz n e d n i m k ni e l e j Meg
MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • • • •
a szakma mértékadó hetilapja közlekedéspolitika EU-melléklet havonta közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
A szakma hetilapja
Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1081 Budapest, Köztársaság tér 3. Telefon: 303-9391, fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Slezák Gabriella
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés p Navigátor p Magyar Közlekedés és Navigátor
10 000 Ft/év 5000 Ft/év 14 000 Ft/év
Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény.
A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is.
Az egyedülálló hírforrás
..................... aláírás P. H.
LOGISZTIKA
2004. január 28.
Az MSzSz szakmai tájékoztatója
Waberer’s Csoport: BILK
Az EU-csatlakozás adóhatásai A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzSz) két alkalomra szóló meghívást küldött tagvállalkozásainak. Mindkét rendezvényen az európai uniós csatlakozásunk után bekövetkezõ adóhatásokról ejtettek szót: a január 15-ei összejövetelen a vállalkozások elsõ számú vezetõinek, a január 22-én pedig a vállalkozások pénzügyi vezetõinek hangzottak el elõadások. A Közlekedési Múzeum tanácstermében január 15-én Torma Imre, az MSzSz fõtitkára (képünkön) köszöntötte a több mint hetven megjelent résztvevõt és a három elõadót: Oszkó Pétert (Deloitte Rt.), dr. Szûcs Bálintot (Freshfields Bruckhaus Deringer) és Kapásiné dr. Búza Máriát, a Pénzügyminisztérium munkatársát. Oszkó Péter az EU-csatlakozás adóhatásait ismertetve bemutatta az EU adórendszerét és az úgynevezett közösségi vívmányokat, az „acquis communaitaire”-t, beszélt a közvetlen adókról, a fogyasztási adóról és a regisztrációs díjról, részletesen szólt az áfáról és végül az adminisztratív és eljárási szabályok tudnivalóira hívta fel a megjelentek figyelmét. A közösségi jog elsõdleges és másodlagos kategóriára osztható – az elõbbibe az alapító szerzõdések és a csatlakozási szerzõdések tartoznak, míg az utóbbiba az intézmények által alkotott, származtatott rendeletek és irányelvek tartoznak. A közösségi adójog közvetlen hatályát a vertikális és a horizontális alkalmazhatóság szempontjából vizsgálhatjuk. Az áfalevonásról és -arányosítás-
ról (a jogosult nem korlátozható ennek gyakorlásában), az áfalevonási tilalmakról (amíg nincs végleges szabályozás, a tagállamok fenntarthatják saját tilalmaikat), a közösségen belüli ügyletek szabályozásáról (termékértékesítés esetén a célország elve érvényesül, ha adóalany vagy jogi személy a vevõ, s ilyen esetekben a származási országban a levonási jogot nem érintõ közösségi adómentesség érhetõ el). Ha a vevõnek nincs közösségi adószáma, akkor a származási ország elve érvényesül (új jármûnél – 6 hónaposnál fiata-
Felhívás továbbképzésre A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége felkészítõ oktatást szervez az EU-szabályok és -gyakorlat átvételére. Résztvevõk: a Konföderatív Tanácsban részes három szövetség (MSzSz, MVSZ, VVMSZ) tagjainak munkatársai. Az oktatás 2004. február 6.–április 23. közötti idõszakban lesz, minden harmadik pénteken 9.00–17.00 óra között. A résztvevõk az elsajátított ismeretekrõl április végén számot adnak. Az oktatás helyszíne: a Vám- és Pénzügyõrség Szociális, Kulturális és Sportközpontja (1093 Budapest, Mátyás utca 16.). Az oktatás a GM SZVP-2003-4. címen meghirdetett pályázata alapján került megszervezésre. A pályázat elbírálása még nem történt meg. Az oktatáson való részvétel, a megjelölt körben, az MSzSz pályázatának elfogadása esetén, díjmentes. A pályázat elutasítása esetén a résztvevõk (a küldõ társaságok) személyenként 80 000 HUF oktatási díjat (plusz jegyzetárat) fizetnek. További, naprakész információ az MSzSz honlapjáról (www.szallitmanyozok.hu) 2004. január 30-tól tölthetõ le. MSzSz Titkárság
7
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
labb, illetve 6 ezer kilométer futásteljesítmény alatt – soha nem alkalmazható a származási ország elve). Végül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl esett szó. A vállalkozásoknak uniós adószámot kell beszerezni, a számlán a vevõ uniós adószámát is fel kell tüntetni, negyedévente összesítõ jelentéseket kell készíteni. Az intrastat rendszer a tagállamok közötti árumozgást rögzíti, s havonta kötelezõ az adatszolgáltatás – a KSH felszólítására. Dr. Szûcs Bálint a teherközlekedésre vonatkozó áfarendelkezéseket mutatta be az Európai Közösség forgalmi adó szabályozása alapján. Szólt a releváns szabályokról és típuseseteket is ismertetett az angol jogrendszer gyakorlati példáinak felhasználásával. A 77/388 EEC irányelv (a 6. direktíva), a 91/680 EGK irányelv az adóhatárok megszüntetésérõl és az új áfatörvény tervezete tartozik az alapvetõ jogszabályok közé. Az elõadó beszélt a teljesítés helyének fõ szabályáról, a járulékosan kapcsolódó – és a közvetítõk által végzett – szolgáltatásokról, az adófizetésre kötelezett személyérõl, az adómentesség eseteirõl. Megemlítette a hamarosan felálló Központi Kapcsolattartó Irodát, ahol a közösségi adószámokat lehet ellenõrizni. Kapásiné dr. Búza Mária fõként a számviteli munka szempontjából tekintette át a kérdéskört. Beszélt a számvitel szabályozásának eddigi változásairól, majd a május elseje után várható tennivalókról. Az EU jogszabályalkotásban a szabadságjogok érvényesülése mellett az EU-s intézmények (rendeletekkel történõ) mûködtetése a meghatározó. Az EU-irányelvek rendszere, a DIR-keretszabályozás. Az IASB – egy még nem befejezett – szabálygyûjtemény: 34+1 standardot és 33+1 értelmezést tartalmaz, s van 9 futó projekt is. E két csomag elõírásai alkalmazására egyéves felkészülési idõt biztosítanak. (A magyar számviteli törvény kiegészítõ mellékleteiben megfelelõ utasítások találhatók ezekkel kapcsolatban.) Lényeges tudnivaló az adatszolgáltatással kapcsolatban, hogy a számvitel a statisztikai fogalmakhoz igazodik, nem pedig az adózásiakhoz! Bárány Tibor
Hármas megállapodás A NYK Logistics (Hungary) Kft. (régi nevén New Wave Logistics) bérleti szerzõdést kötött a KözépEurópa legnagyobb logisztikai beruházását végrehajtó Waberer’s Csoporthoz tartozó BILK Logisztika Rt.-vel. A világ egyik vezetõ hajóstársaságának cégcsoportjában mûködõ NYK Logistics (Hungary) Kft. mintegy 4000 négyzetméter raktárlogisztikai területet és összesen 700 négyzetméternyi irodahelyiséget vesz igénybe a BILK Logisztikai Rt.-tõl 2004 júliusától – konténerosztályának irodáit azonban már most is a BILK irodaházban mûködteti. A NYK Logistics abban a 9 méter belmagasságú, C1 jelû csarnokban bérelt kapacitást, amelynek kivitelezése közel egymilliárd forintos beruházással a napokban kezdõdik meg. A 7300 négyzetméter területû létesítmény fennmaradó területét a Volán Tefu Rt. veszi igénybe. A létesítmény megfelel a közvetlen iparvágány-kapcsolatból eredõ rakodási technológiáknak, valamint a közúti dokkolásnak is. A kapuk rámpaszint-kiegyenlítõkkel készülnek. Az automatikus tûzoltó rendszerrel (sprinkler) felszerelt csarnokhoz 1200 négyzetméter területen légkondicionált irodák kapcsolódnak.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a Waberer’s Csoporttal való együttmûködése részeként vállalta a BILK Logisztikai Rt. további 24 ezer négyzetméter területû raktárának és a hozzá kapcsolódó 2500 négyzetméteres iroda együttes kivitelezésének a finanszírozását. Az MKB és a BILK Logisztikai Rt. között aláírt, közel 3 milliárd forintos hitel megállapodás révén 2004 végére elkészülnek a legkorszerûbb raktárlogisztikai technológiák fogadására alkalmas épületek, amelyeket a Schenker hosszú távra bérel a BILK-tõl. – A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ fejlesztése a tervezett ütemben folytatódik, és belátható idõ belül eléri azt a kiépítettséget, amelynek alapján Kelet-Közép-Európa legfontosabb gazdasági-közlekedési hídfõjévé válik. A BILK Logisztikai Rt. eddig megvalósult létesítményei a jelenleg ismert legkorszerûbb nemzetközi szolgáltatást kínálják a Waberer’s Csoport ügyfeleinek, olyan nemzetközi vállalatoknak, mint amilyen a Bosch Siemens Háztartási Készülék Csoport, az SCA Hygenie Products és mások – jelentette ki Wáberer György, a Waberer’s Csoport elnöke.
n
Az MNB új logisztikai központja A Magyar Nemzeti Bank új logisztikai központjának felépítéséhez – amely az elõzetes kalkulációk szerint mintegy tízmilliárd forintba kerül – Soroksáron, a BILK Logisztikai Rt. tulajdonában lévõ területbõl öthektáros telekrészt vásárolt. A jegybank szerint ugyanis csak az új központ teszi lehetõvé, hogy korszerû, biztonságos feltételek között végezhesse a bankjegyek cseréjét. A jegybanknak a Budapesti Belvárosban lévõ épülete a szállítások nehézkessége miatt alkalmatlanná vált az értéktári feladatok ellátására, ezért határoztak az új központ létrehozásáról. Az építkezés a tervek szerint egy év alatt készül el.
A tervek szerint halad a Mahart cégek privatizációs folyamata
Sajtóközlemény Az írott sajtóban az utóbbi napokban megjelent a Mahart-privatizációt érintõ hírekkel kapcsolatban az ÁPV Rt. 2004. január 20-án az alábbiak közlését tartotta szükségesnek. A Mahart privatizációja megfelelõ ütemben a szükséges privatizációs eljárások és technikák alkalmazásával tervszerûen halad. Mint ismeretes, a kormány szeptemberi határozatában – a Mahart privatizációjával összefüggésben – úgy döntött, hogy a társaság tevékenységei, illetve üzletágai egyben vagy külön-külön, az egyes – az alaptevékenységhez nem szükséges – vagyonelemei pedig a tevékenységektõl, illetve üzletágaktól elkülönítve kerüljenek értékesítésre. Az ÁPV Rt.-nek a privatizációt nyilvános pályázat útján kell végrehajtania. Az alaptevékenységek vonatkozásában a tevékenység fenntartását és a szükséges fejlesztési források biztosítását vállaló szakmai befektetõk részesüljenek elõnyben, az alaptevékenységhez nem szükséges vagyonelemek értékesítése esetén az árbevétel maximalizálása legyen a cél. Az ÁPV Rt. a fentiek szerinti feladatok végrehajtása során döntött a Mahart privatizációs elveknek megfelelõ átszervezésérõl. Ennek keretében a Mahart szétválásával létrejött a Mahart-Szabadkikötõ Rt., az M-Ingatlan Rt., továbbá a Mahart önálló társaságba szervezte folyami árufuvarozási üzletágát. A cégbíróság 2003. október 31-én jegyezte be a MAHART szétválását, a törvényi elõírásoknak megfelelõen. A társaságok ekkor kezdték meg mûködésüket. Elsõ feladataik közzé tartozott a szétválás gyakorlati részének végrehajtása, ennek keretétében az eszközök, ingatlanok tulajdonosváltozásának illetékes hatósá-
gokhoz történõ bejelentése, továbbá a törvény által megkövetelt végleges szétválási vagyonmérleg elkészítése, valamint annak az ÁPV Rt. elé terjesztése. A tulajdonos ÁPV Rt. ez év január elején kapta kézhez a valamennyi utód társaság igazgatósága és felügyelõbizottsága által jóváhagyott és a szükséges egyeztetéseken is átment végleges vagyonmérlegeket. A privatizációs szervezet igazgatósága várhatóan január végén dönt a Mahart végleges szétválási vagyonmérlegének elfogadásáról, s a Mahart szétválása gyakorlatilag a végleges vagyonmérleg elfogadásával zárul le. A Mahart privatizációjával kapcsolatos elõkészítõ feladatok végrehajtása az elmúlt idõszakban folyamatosan zajlott. Azon vagyonelemek esetében, ahol szükséges, külsõ szakértõk környezetvédelmi átvilágítást végeztek, illetve végeznek. A Mahart-Szabadkikötõ Rt. esetében az ÁPV Rt. privatizációs tanácsadó kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást indított. Elkészültek a privatizáció elsõ lépéseként értékesítendõ vagyonelemek részletes privatizációs forgatókönyvei, amelyek kapcsán – a kormányhatározatban foglalt elvek minél teljesebb megvalósítása érdekében – az ÁPV Rt. kiterjedt szakmai egyeztetéseket folytat. A privatizáció megindítására vonatkozó döntések meghozatala az – egyeztetések lezárását követõen – február elejére várható. Az ÁPV Rt. örömmel tapasztalta, hogy a Mahart cégei, illetve vagyonelemei iránt élénk elõzetes befektetõi érdeklõdés mutatkozik, remélhetõleg ez a megkülönböztetett figyelem tükrözõdni fog a privatizációs tranzakciók sikeres lebonyolítása során is.
8
HIRDETÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2004. január 28.
Széchenyi István Egyetem - Gyõr Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéke LOGISZTIKAI és SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI MENEDZSER POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉST indít 2004. februárjában Budapesten Jelentkezhetnek: egyetemi vagy fõiskolai oklevéllel rendelkezõ mérnökök, reálszakon végzett tanárok, közgazdászok, külkereskedõk. A képzés 4 féléves, levelezõ formában. A képzés önköltséges, várható díja: 180.000 Ft/félév Jelentkezési határidõ: 2004. január 31. Jelentkezni a SZE Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéken lehet (9026 Gyõr, Egyetem tér 1. Tel: 96/503-496, Fax: 96/503-498). Bõvebb felvilágosítást a Tanszék honlapján (www.sze.hu/LO) kaphat, ahonnan a jelentkezési lap letölthetõ.
BUDAPESTI IRODAVEZETÕT KERES KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÓ Telefon: 06-20-411-5984
A Magyar Közlekedési Kiadó munkatársakat keres 1. Marketingmenedzser
2. Hirdetésszervezõ
Elvárások: – a fuvarozói, szállítmányozói szakma ismerete, – új ügyfelek felkutatása, – angol vagy német nyelvismeret, – számítástechnikai ismeret. Fizetés: megegyezés szerint.
Elvárások: – piaci ismeret, – hirdetésszervezõi gyakorlat, – számítástechnikai ismeret. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Bándy Zsolt, 303-9391
EGL Eagle Global Logistics (Hungary) Kft. Airport Business Park, C4/II. 2220 Vecsés, Lõrinci út 59.
telefon: (06 29) 55 12 45 telefax: (06 29) 55 12 43 e-mail:
[email protected] web: www.eaglegl.com
Új elérhetõség: A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzSz) e-mail címe január 1-jétõl megváltozott. Az új e-mail cím:
[email protected] Az internetcím változatlan:www.szallitmanyozok.hu
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738 Fax: 303-4744 Internet: http://www.observer.hu
