KATHLEEN jmadill BEQUEST

>^

M Purchased for the

LIBRARY of the lINIVERSirv-

OF TORONTO

froin the

KATHLEEN jMADILL BEQUEST

1

^¥. 'iip^

r.^,

*^

.

^^>*^mm^^^m

MAGYAR rovásírás -T"

HITELES EMLÉKEI /..1^. "

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ARCHAEOLOGIAI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA

D^-

SEBESTYÉN GYULA LEVELEZ TAG

K' )'/''

J8

MUMELLÉKLETTEL

ÉS

54

ÁBRÁVAL

Dr7íí hász y^ndirr' ki.,

KIADJA A ^915^'^^.

!,.

^

,

BUDAPEST. J9I5 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

'-

2

;-7

S4-

llornyánszky Viktor cs. ós

Itir.

udvari könyvnyonidAja Uiidapcstori.

TARTALOMJEGYZÉK. ELS

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.

-

—

I. XIII XVI. századi krónikások és cralékirók. grammatikusok, literátorok és diplomatikusok. . 1.

3.

—

—

V.

—

VII.

A

tulajdonjej,'yek téves szerepe. 14.

A

KÖNr\^

1.

—

A

VI.

1.

—

II.

Telegdi és Baranyai Decsi János.

M. Tud. Akadémia és a M. Nemzeti

konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése. 25.

4.

1.

—

III.

A

tudományos tévedések.

IV. Felfedezések, hamisitványok és

Múzeum

régi 9.

1.

beavatkozása. 17.

I.

1.

IVLVSODIK K(")NYV.

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI. ELS

A

középkori krónikások

és

a

FEJEZET.

XVI.

századi emlékirók följegyzései.

—

—

III. Thuróczi I. A Nemzeti krónika szövege 1221 tájáról. 31. 1. II. Kézai Simon szövege 1282 tájáról. 32. 1. János 1488 eltti följegyzései 32. 1. IV. Bonfini Antal XV. századi följegyzése. 33. 1. V. Oláh Miklós följegyzése 1536 táján. 33. 1. VI. Benczédi Székely István löOiki világkrónikájának adata. 33. 1. VII. Veit Goliel följegyzése I. Ferdinánd korából. 33. 1. VIII. Verancsics Antal (f 1573) följegyzése. 33. 1.

—

—

—

—

—

MÁSODIK FEJEZET.

A I.

IV.

Marsigli másolata. 35.

Az els

—

1

A

II.

biistrophedon szövege. 41.

középkori bolognai emlék. másolat két

—

I.

V.

A

bustrophedonja.

3().

1.

-

második bustrophedon naptára.

III.

A

fára rovott naptár. 40.

44.

1.

—

1.

—

VI. Korhatározó adatok.

55. lap.

H.AJÍMADIK FEJEZET.

I.

—

I\'.

A

\

felirat két má.solata.

felirat hitelessége. 66.

.")7.

1.

A —

csíkszentmiklósi II.

A

felirat

felirat t50(-böl.

megfejtése. 62.

1.

—

III.

Megtévesztésre szánt utánzatok. 65.

1.

1.

NEGYEDIK FEJEZET.

I.

73.

1.

-

A

felirat felfedezése. 69.

I.

A —

konstantinápolyi

II.

felirat t5í5-böl.

Dernschvvam konstantinápolyi másolata.

IV. .\ prágai és wolfenbiitteli másolat. 77.

1.

—

71.

1.

V. Történeti vonatkozások. 78.

— 1.

III.

A

felirat

megfejtése

IV ÖTÖDIK FEJEZET.

Szamosközy I.

A

könyv

flórenczi rovásirásos

híre. 82.

1.

István rovásírásos emlékei.

—

II.

Két lovásirásos emlék.

87.

1.

HATODIK FEJEZET. Telegdi János Rudimentája í598-ból. I.

1\'.

A

Könyvészeti

eligazodás.

íll.

inard.svásárhelyi másolat. 1U7.

—

1.

—

I.

II.

A

gicsseni

másoliit.

04.

Egyéb másolatok nyoma.

V.

—

1.

111.

III

A

liainburgi

niásolat.

1U5.

1.

—

1.

HETEDIK FEJEZET.

Az I

Báró Orbán Balázs felfedezése. 118.

letek 121.

enlakai

—

1.

II.

felirat 1668-ból.

Szabó Károly megfejtése

119.

1.

—

III.

Egyéb megfejtési

kísér-

1.

NYOI.CZ.MUK FE,1EZET.

Kájoni János följegyzései í673-ból. I.

Kájoni élete.

12;j.

1.

—

II.

Kájoni rovásirásos följegyzései. 125.

1.

—

III.

Kájoni eredeti betsora. V.W.

1.

HARMADIK KÖNYV.

ÍRÁSTÖRTÉNET! ELIGAZODÁS. ELS

A I.

Az

irás eszközei.

135.

1.

~

ugratás, összerovás és pontozás. 140.

II.

magyar

FEJEZET.

rovásírás rendszere.

Rovás, sorvezetés és bustropliedon. 13H.

1.

—

III.

Betürovás,

niagánhangzó-

1.

MÁSODIK FEJEZET.

A 1.

A

jedése. 144.

magyar

rovásírás és a középtengermellékí Írásrendszer kapcsolata.

rokonsági kapesolat kérdé.se. 143. 1.

—

A germán

III.

Írástörténetben. 155.

1.

—

II

.V

középteng(!rmi'llélu ös írásrendszer rováson történt ókori elter-

rúna és az ó-török rovásírás. 147.

1.

—

\\.

.\

1.

Név-

és

tárgymutató.

Készítette dr. .laUuboviih Emil. Kii.

Sajtóhibák.

1.

magyar

rovásírás helye az egyetemes

ELS

KÖNYV.

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.

Sebeslypn

:

A Magyar

Rovásírás Hiieles Emlékei.

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. I.

XVI. századi krónikások

XIII Árpádkori

hitiii

krónikusaink

említik elször,

és emlékírók.

liogy a keleti luitúrliegyek közé

szorult

székelj--

ségnek valami sajátságos, a iiiagyarságétól elüt Írásrendszere van. A Nemzeti Icránika kánonszövegének egyik névtelen szerkesztje 1221 táján ezt a különös jelenséget úg}- magyarázta meg, hogj'

rköd

a végeken

székelység a vlacliokkal

(oláhokkal) összekeveredett és ezeknek kástudományát jegyzje az erdélyi viszonyokat már jobban ismerte s mégis, a másik végletlje esve, azt hirdette, hogy ,azon föld lakosai az egész világon a leghitvánjabb emberek, mivel blachok és szlávok".- Minden egyéb adat híján nehéz megállapítani, hogy a Nemzeti hónilca említett

elsajátította.

király

Bki,a

III.

'

névtelené a székelyek külön Írásrendszerét csakugyan a vlachok és szlávok külön Cyrill-féle Írásrendszerével,

vagy a szolgálatunkban pásztorkodó vlaciiok velünk csakugyan közösen használt szám rovásával tévesz-

aszuáló görög-keleti oláhoknál

donnak

Hiszen annak,

a ki a székelyek

tollal

az alacsony

is

külön

és tintiival írják,

mveldési

lánosan ismerték.

fejlettebb fokán álló szlávoknál és a szláv egyházi uj'elvet

csak egyházi czélokat szolgált,

inkábl)

csakugyan rovásnak bizonyult holmit mi

endített s utóbb

hogy nem

mveldés

Mivel a cyrill-bet a

tette-e össze.

fokon

hanem

betit csak

is

a vlachokkal

közös

tulaj-

inkább számrovásnak gondoljuk.

felületesen ismerte,

az tnhetett

fel

leginkább,

tara róják. így kerülhettek aztán szóba kölcsöuadókul azok

álló vlachok.

a

kik pásztorkodásnkkal kapcsolatban a számrovást

áltii-

'

A XV — XVI.

századi krónikások és endékirók a régi krónikák kézrl-kézre adott fogyatékos állításait

már tüzetes megfigj'elésen alapuló ti'ijékoztatással helyettesítik. Thuróczi János 1488-ban megjelent krónikája elszavában szóváteszi, hogy az erdélyi végeken bizonyos Írásjeleket fára rónak és betk gyanánt használiuik. A krónikájába belenu'isolt Ári)ádkori szöveg endített állítása helyett pedig azt írja, hogy a hun-szkitha eredetnek tartott erdélyi székelység az si szkitha irást még nem felejtette el s jegyeit nem tintával irja papírosra, lianem pálczákra nu-tszve rovás módjára (értsd: számrovás nujdjára) használja.* Ezt a sajátságos

nemzeti endéket Thiiroczi utalása nyomán tanulmánya tárgyává

Antal

is,

a ki helyes megfigyelés alapján azzal toldja

jegygyei sok tartalmat lehet

kifejezni.''

hogy a más nyelvek betitl elüt

meg,

()i.\n

alább

L.

Gesta Hiingarorum, XXV'.

'

Erre vonatkozólas:

I.)

és

II.

I.)

fejezet,

Miklós esztergomi

I.

érsek (f 1568) viszont azt figj'elte nu^rt az így rótt

I.

Ferdinánd erdélyi hadseregének

rész.

:

:

:

sz.).

A

kölcsönzés

igazolását

A

czélzó

Biirada-féle

oláh

hamisítványokat

Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából végzett tanulmányok alapján 112—113. és 145—146. 1. (Ethnographia, 1903. évi f. 282. és 339-340. 1.)

rovásírás.

titkára,

fej.

I.

;

LII. köt. 1887. 130.

1909.

I.

történetirója, Bonpini

Réthy László Az úgynevezett hun-székely irás. (Archaeologiai Értesít, 1888. Üj foly. Hermín Ottó ,1í összám és az ösbet viszonya irodalmunkban. (U. «. 1903. Uj foly. XXIII. köt. A latin, cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál (Budapesti Szemle, JIoLDOvÁN Gergely

VIII. köt. 54.

250.

könyv,

'

Mátyás király olasz

Thüróczi állítását, hogy kevés fára rovott

fára rovott írásjegyeket azért használják,

pálczákat izenet és levél gyanánt küldözhetik." Veit Güliel,

*

tette

meg

könyv,

*

L. alább

II.

'

U.

o.

II.

könj'v.

I.

fej.

IV. rész.

"

U.

o.

II.

könyv.

I.

fej.

V. rész.

I.

fej.

III.

irta

— —

.

1.

Skbbstyén

16ö

ábrával.

:

Rovás

és

Budapest,

rész.

1*

-

4

A

MAÖYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

némi túlzással és a székely Írásjegyek összerovásának és ii;mí;zóu,<;ratásáiiak félreértésével hangsúlyozza, hogy e jegyek némelyike egész szót, st egész mondatot ki tud fejezni.' Verancsics Antal érseknek

esztergomi

hangzóugratásnak,

fpap

hogy a székelyek egy-két

szintén feltnt,

(f 1-573)

felrovott

sorral igen sok

Ezt a tömörséget azonban nem az említett betükapcsolásnak, összerovásnak és

tartalmat kifejeznek.

hanem „némi pontok hozzátételének"

Ma már

tulajdonítja.

a szókat elválasztó egyes, páros és négyes pontozást értette

tudjuk, hogy a tudós

Viszont elismerjük, hogy a

félre.

St

rovásirásos négj'szögletes botok rosszul értelmezett jelenségeit a saját szemeivel kellett látnia.

tévedésével igazolja azt

hogy a betrovás készítését szintén megfigyelte, mert

is,

teszi

e

szóvá elször,

hog}' a rovok „a sort, mint a zsidók, egjiptomiak és törökök, jobbról balra viszik".

Az emlékírók sorát Szamosközy István, a Báthoryak és Bocskay történetirója zárja be. Analecla lapidum czímü 1593-ban Páduában megjelent magyar tárgyú epigraphiai müvében a ílóreuczi nagyherczegi könyvtár

egyik titokzatos és azóta eltnt, vagy lappangó rovásirásos nyomtatványával kap-

hogy az erdélyi

eredet írásrendszere még mindig virágzik. könyvével egybehangzóan felülrl lefelé irányul de minden egyéb megfigyelése azt igazolja, hogy a székelyek betrovását minden eldjénél jobliau ismerte. Tudja, hogy a betk „ügyes összevonásokba szövdve, igen kevéssel sok tartalmat idejében még nem mindig tintával írták, hanem „hosszúkás fejeznek ki". Tudja továbbá, hogy az megemlíti,

csolatban

módon

Sajátságos

azt

állítja,

székelyek

keleti

hogy sorvezetése a

fiórenczi

;

fadarabkákra és négyszögletesre faragott pálczácskákra késhegygyei, rosan sorakozó betket."

Ha

a felakasztott, vagy a rováskozben fölfelé tartott rovásbotokról olvasta a fiórenczi könyv

értette félre

Maginus

is

látta s

stílus

gyanánt rótták

fel

a szo-

tehát Szamosközy a rovásirásos botokat ismerte, akkor a sorvezetés módját

Mert hiszen rövid

le.

Ugyané

id múlva

megíigj'elése alap ján

könyvet a híres noha magyar tartalmát illetleg Szamosközy nieghatározásait elfogadta, a székely írás sorvezetését

sorvezetését mégis jobbról balra

Íme, a krónikások

uKMinek

is.

találta.

ezt a

'

és emlékírók egybehangzóan azt igazolják,

hogy az erdélj'i székelyek fára esztendn át élt és megfigyelhet volt. A megfigyelés kezdetben tökéletlen volt s az évszázadokon át toldott-foldott eredmény elvégre is fogyatékos maradt, mert egyetlen vállalkozó sem akadt, a ki a késsel metszett írás mibenlételét írott mutatványokkal tüzetesen megmagyarázta volna. Szamosköxy jelentette 1593-ban elször, hogy a rovott

rovott

íj-ást

azzal,

si

írása a XIII. század elejétl fogva

kezdték tintával

hogy

titkos

jegyzésekben

nu'ir

még

nég)'száz

Mikor az erdélyi fejedelmi udvar történetírójává

írni.

mondanivalóját tintával nyonui

sincs

az

írott

ügyes

székely

betkbe

íisszevonásoknak,

rejtse

el.

lett,

maga

is

kísérletezett

Ezekben a rovásirásos

hangzóugratásoknak és a kevés

föl-

irás-

mert J6Sy»y6l kifejezett gazdag tartalomnak. Visz(Mit uu!gdöbbent jele van a biztos elmúlásnak hiszen az erdélyi fejedelmek tudós történetírója már tJlkoíi irálynak alkalmazza azt az si irástörté:

netí örökséget,

elz

a melyet az

cmlK'röltben

még

miiulcn Írástudó székely róni és olvasni tudott.

n.

Telegdi és Baranyai Decsi János.

meg.

A A

székely rovásírás

használatát

nyelv betsora

a reformáczió

idején

föllendül

nemzeti iskoláztatás

zavarta

magyar nyelv ügyének szülgálatát)an a falusi iskolák és vásározó könyvárusok útján széltére elterjedt. Mikor aztán a sima papír és durván faragott négyszöglet pálcza közt, a könnyen sikló lúdtoll és rovókés közt, a könnyen áttekinthet apró latin bet és a szövevényesen összerovott és nehezen kibetzhet nagy írásjegyek közt választani kellett, bizony a magyar nyelv szolgálatába szegdött latin írásrendszer gyzedelmeskedett. A gyzelem oly megsemmisít volt, hogy a XVI. század legvégén nu'ir mentéshez kellett hozzálatin

a

A lelkes vállalkozó Teleobi AHCzés könyvét, ItudimcnlájAt. látni.

nyelv Benne a diadalmas magyar irástörténeti kin-

János volt, a ki 1598-ban megírta a székely rovásírás latin í^gy

rendkívül

nagyérték,

szomorú könyvet.

nyelv, latin bet és tintába mártott lúdtoll siet megmcMitésére az elgázolt csek eltorzult és részben már felismtirhetetlenné vált törmelékeinek. Latin szövegében csak a példák

latin

'

L. alább

•

ÍJ.

'

U. o.

o. II. II.

II.

könyv,

könyv,

I.

könyv, V.

I.

fej.

fej. fej.

VI. rész.

VIII. rész. I.

rész.

MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

A

és mutatványok rovásiráí?osak és

mvelt

az egész

A

magyar

5

tartalimiak. Nyilván azért,

hoey ne csak

hanem

a magyarság,

világ olvassa. irt ajánlólevelet. A marosvásárhelyi ref. fiskola izzó büszke irástörténeti emléket azért kívánja kinyomatni, hogy

könyvecskéhez Baranyai Decsi János

kis

lelk tudós tanára

elniondja,

hogy

ezt a

meg belle eredetünk dics

a világ tanulja igazoló

ama

népek,

sem a klasszikus mveldés

régi írásrendszerünket

is,

szkitha kapcsolatát

keleti

meg

s tanulja

a kapcsolatot

melyhez fogható külön nemzeti tulajdonnal sem a klasszikus mai örökösei nem rendelkeznek. Saját véreit pedig arra inti,

hogy a magyar nyelv hangtani sajátságait tökéletesen kifejez, minden betékezést nélkülöz, könnyen megtanulható,

és tinta nélkül róható

toll

si nemzeti

szép és

írást

ne áldozzák

fel,

hanem

tanítsák

minden iskolában és minden korú, minden rend és rangú magyar embernek. Végül belesóhajt az egykf»rii viszontagságos idkbe mieltt a hazát részben vagy egészen elvesztenénk, minden rátermett emberünk munkáljon azon, hogy nyelvünk, történelmünk és si irástudományunk mentessék meg az :

örök feledéstl és elmúlástól.

A

könyvecske a felmerül nyiimdai nehézségek miatt nem jelent meg. líovásirásos példáinak

kis

szövegmutatványainak

és

sokszorosításához

rült,

a külföldre került kézirat

maradt

el

st

;

—

fametszket vagy rézmetszket

vállalkozónak

a

még

volna igénybe venni. Mivel ennji áldozatot hozatni

másolatok segítségével kezdte

—

hozzátehetjük

a siker

sem

igj^

nagynev

az ajánlólevél

teljesíteni

A

feladatát.

siker így

kevesebb és értéktelenebb

lett

kellett

írójának sem sike-

annál,

sem

a mit

nyomtatott példányok terjesztésével lehetett volna elérni.

Neki köszönhet

mindenek

megjelölésével megmentetett. fejteni,

st még csak

hogy a székely rovásírás

felett az,

nélkül a

felismerni

emlék,

kori bologiuii

E

is

késbb

alig lehetett volna.

löOl-iki csikszenfmiklósi

az

konstantinápolyi felirat másolatának magyar voltát,

l)etüsora

a hangérték pontos

napfényre került niérhetlen érték emlékeket megLenuisolás nélkül pusztult volna el

felirat,

st

nem

ismerte

volna

fel

a vele egykorú Özamosközy feljegyzéseit sem tudnók

Vannak bizonyítékaink, hogy utóbl) más betsorok is kerültek forgalomba bizonyos, hog)' ezekre már az a figyelem térült rá, a melyet Trleqdi Rudimentája

megszólaltatni.

az

is

a közép-

az 1515-íki

senki

;

csakhogy keltett fel

és tartott ébren.

Alább, a tüzetes

XVII

—XVIII.

forrása.

A nagy

már nem a

tárgyalás

század csaknem

alkalnuival

minden e

hanem az

meg

A

végleg

sem

az a rovott régi emlékek iránt

jutott,

tékl)en mindig

meglágyuljanak,

pecsételte.

hozzájárult

hogy

írott

használatára buzdított.

irótoll

írás sorsát

is

nyílik annak igazolására, hogy a tudományos termelésének Telegdi Rudimentája volt

azzal idézte el,

irodalmi tarkaságot

ruvóhés,

bséges alkalmunk

nem

ki

folyton torzuljanak

és

szövegmutotványaival

lev

rovás-

furcsa betit irni megtanulta, annak a rovás töbl)é eszébe

nem érdekldött

és az a

hogy a rovott Írásjegyek

ahhoz,

példáival

Ezzel aztán a kihalófélben

toll

használatával bizonyos mér-

évszázados és évezredes

és hogy a romlás e folyamatán

az értéktelen

merev formái

változatok egész

sorozata létrejöjjön.

A

folyton pusztido

emlékektl

elterült

figyelem

a Rudimentát

tekintette

a

magyar rovásírás

kánonának. Azt a pár lapra terjed sovány mvecskét, melyl)en az eltorzult kincsek törmelékei már nagyon fogyatékos irástörténeti tájékozottsággal vannak hozzáférhetvé téve. írója még a hangzók és mássalhangzók jelzésével és csoportosításával sincs egészen tisztában. Még fogyatékosabb az ismerete,

midn

a jiangiigratások,

összerovások és

szótag,jegyek

rendszerét

kellene megmagyarázni és

hogy ezt az írást eredetileg egy szóval sem emlékezik meg. Valamely rovott szöveg lemásolása helyett mutatványul a Miatyánk és Hiszekegy szövegét írja át, de ezt is olyan rosszul, hogy benne még a saját fogyatékos ])él
A

szóelválasztó pontozásról

már semmit sem

tud. Arról,

fára rótták,

szabál3ainak sem tudott érvényt szerezni. in.

A

régi

grammatikusok, ííterátorok és díplomatikusok.

hogy Telegdi Rudimentájának elemi szabályai „rövidebbek és kezdetlegesebbek, mintsem talán némelyek óhajtanák mégis bízom, hogy akadnak mások A gramis, kik e példa nyomán nyelvünk szabályait gyarapítani és tüzetesebben tanítani kívánják". ' Baranyai Decsi János levele hangsúlyozza,

;

'

L. alább. U. könyv, V. fej.

II.

rész.

A

fi

MAOVAR ROVASIHAS IRODALMA

i5'JiS-baii liangzottak

matikusoklioz intézett szavak

cl

mieltt els hatásuk Jelentkezett

s

voljia, Szenczi

Molnár Albbrt Hanaiiban IGlO-ben megjelent Nova tjrammatica vngarica czíni mvének elszavában ezt irta: „Siculorum vei Szekeliorum Transalpinoriim literas Hnnnieas, f|nanim meminit Stephanus SzBKEL in suo Chronico Ungarico, numquani vidi,

nequc liomincm

populares mcos, in primis Szecnlos Transsylvanos, ut

növi, qui eas viderit

Rogo

itaque

quid ejiisniodi penes se habeant, in publicum

si

[Mmjijarul: A hegyentiíli szikulok vagy székelyek proferre cuni snis commeutariis dignentiir". hun betit, melyekrl magyar krónikájában Szkkui, István megemlékezik, sohasem láttam, olyan embert sem ismertem, a ki látta volna. Azért kérem meg hazámfiait, különösen az erdélyi székelyeket, hogy illud

'

ha valami efféléjök van, szíveskedjenek megjegyzéseikkel együtt nyilvánosságra hozni". E buzdítások nyomán sarjadt aztán az a gazdag irodalom, a mely a pusztuló magyar rovásírásra

tudományos érdekldést az újabb idkig ébren tartotta. magyar nyelvtanok szerzi kénytelenek voltak müveik elején a latin ABCz alkalmazásának módját s különösen a latin nyelvben hiányzó magyar beszédhangok jelzésének nehézségeit niegniagyarázni. A magyar helyesírás évszázados küzdelmeinek s folyton változó eredményeinek tudoirányított

A

régi

meglep

jelenség,

van.

Tudjuk,

hogy a rovott si betsornak minden magyar hogy Baranyai Decsi János ennek nemcsak gyakorlati, hanem irástörténeti, st egyetemes mveldéstörténeti értékét is fölismerte. Sajnos, e nagy kincs birtokában az utódok mégis tehetetlenek maradtak. Geleji Katona Istv.án, a ki az erdélji ref. egyháznak 1633-tól lG49-ig püspöke volt, 1645-ben Giy\.'AÍQhéY\k)LÍ \íi?káo\X Magyar grammatikácshájának elszavát így kezdi meg: „A mag\ar nyelv egy az orientális lingvák közzül, mely megtetszik mind ebl, hogy az igen kiváltképpen való, és semmi egyéb nyelvekvel, az egy zsidón küvöl (hogy tudjam) rokonsága nincsen (szólok a tisztán magyar mind továbbá ebl, hogy ö néki tulajdon szókról), hanem mind azok közzül magának külön vált saját régi hötüi vágynak, melyeknek sem a zsidó, sem a görög, sem pedig a deák bötükvel semmi

mányos

vizsgálóit ezért érdekelte az

beszédhang megjelölésére külön

a

írásjele

;

mind végezetre ebbl, hogy az önnön bötüivel jobbtól, mint egyéb napA munkát pedig e szavakkal rekeszti be: ,,A székelyek a régi scythíaí niagyaroknak igaz maradványí, ugy mint kiknél még az igaz tulajdon magyar bötük is megvagynak. kik noha sok csúfos és mi tölönk értetetlen szókval is élnek ugyan, de az enyett (a mellett) igen ékesekvcl és jegyzösökvel is, melyeknek lejegyzetésekvel itt papírost nem foglalok".^ Tíz év múlva, 1655-ben Utrechtben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungária illustrala hasonlatosságok nincsen, nyelvek,

keleti

balra

s

irattatík".

czíni latínnyclv magyar nyelvtana.

Mve

elején ö

tales pleraque, rnni

nimírum Hebraíca, Chaldaica,

ad sinistram

:

quam

mást

arról,

sorvezetéssel

nyomtatott

fiskola könyvtárára vctustis

ungarícis

is

régi

régi írást olvasni, érteni,

'

Lifdeti

sed

exaratus,

magyar betkkel

megjegyzést

nihil

tale

in

quo gaudent linguae

keleti

orien-

persával, törökkel,

tudniillik jobbról

egy ilyen

De

teszi

ö ezt tévedésnek

„Extat

:

tartja

etenim et apud

quamvis scrípturam

eo obscrvamus,

'

vesz tudo-

írással és felülrl lefelé irányuló

és a debreczeni

nos

liber,

istam

literis

vetnstani

efiamnum hodie, scribere cadem possímus." ^ (Magyarul: Mert van nálunk könyv, de semmi effélét nem veszünk észre benne, jóllehet ezt a

írott

st még mai nap

Elbeszéd, 10

kia(lá,s.

'

látott.

ezt a

hogy a magyar nyelv a eo,

Boxhorniüs Historica universalisából

követ.)

magyar könyvet

régi

legére, íntclligere, praeterea

sem

cum

Arabica, Persica, Turcíca etc. a dextra ními(Magyarul: Az Írásnak módja azonos a legtöbb

tíyriaea.

István a flórenczi könyvtárban

hivatkozva

est,

khálddal, szírrel, arabbal,

egy nyugati nyelv

hogy Szamosközy

idem

et

nulla occidentalium habét."

keleti nyelvével, például a héberrel,

balra megy, a mit

azt hangoztatja,

is

nyelvek közé tartozik, mert „scribendi modus, uiius

1.

;

Toldy

:

is

tudjuk

Kgy

irui,"

lMi)|)al

betirl

régi írás

alál)h a

Corpvs grammaticorvm lingvae hvugaricae vctervm.

A

régi

így

magyar

Hibás lapszániozás 130. 1. helyett! Megjey:yzcndö Szenczi Molnár Ai.bkbt a Móricz hcsHcni herczeghez irt ajánlólevélben Székel IstvAn krónikájának c helyét magyarul is idézi. U. o. 125. 1. » Gelb.ii Katona István: Etryidejíílcg megjelent a Titkok Magyar grammaÜkalska. Gyulafehérvárt. 1655. 4 r.

nyelvészek Erdnilöl Tséhüg. Pest, 1866.

lU.

:

1.

—

titka

müve

mellékletéül

is.

(Toldy

:

Corpvn grammaticorvm,

29í?.

és 329.

1.)

Hungária illustrala. Ultrajeeti. 1645. 12-r. 20. 1. (Tolhy: Corpvs grammaticorvm, :i41. 1.) ' I. m. 41. I. (ToLBYnál 342. 1.) Makcus Zuerids BoxnoiiNius i. m. 181. 1. ' Kismarjái l. Arra vonatkozólag, hogy Komáiiomi Csipkés GyOroy ilyen betkkel csakngyan szokott irni Veszki.in PAl debreczeni emlékkönyvében a 241. lapon olvasható négy nyelv szöveget, melynek e magyar szövegét: „Elég énnekem az Isten kegyelme. Te esmérd meg magadat" Telegdiféle betkkel irta le Lcideiiben 1653. márcz. 12én. racsimilejét 1. Skbf.si vi:.\ Rovíís és rovásiráH 236. 1 (Ethnogr 1904. :t89. ) és alább a II. könyv Tki,kodu-ö1 szóló fejezetében. '

Geoikjii Csipkés Comahini

:

•

:

—

:

:

,

1

MAGYAR E0VÁ8IRÁ8 IRODALMA

A

nyilatkozik:

„Literae

et principio

scribitur,

raendum, ut pennám

.

.

proprie hiingarice scriptae sünt

.

ut patcrct

ad describenduni

et digitos

32: k

aliter in

eiiini

qnas libenter daremns,

figuris literarum,

in

7

habere possenuis.

Quia

iiiedio,

si

ver

ita

aliter in

typos

ad

tine

inipri-

typis Scj'thicis desti-

." ^ Romanis describiinus [Magijarul: A tnlajdonkcpeni magyar írásnak 32 betje van, mert a k-t másképen irják közepett, másképen végül s elöl, mint kitetszenék a betk alakjaiból, melyeket örömest adnánk, ha a nyomtatásra úgy volnának betjegyeink, mint a hogy tollúnk és újjaink vannak az Írásra. Minthogy azonban scythiai typusaiiik nincsenek, rómaiakkal irjuk le.) A nyomdai okok miatt elmaradt mutatvány nem jelent nagy tudományos veszteséget, mert a betk számának megállapítása és a kétféle k bet megemlítése kétségtelenné teszi, hogy a szerz Telegdi Rudimcntájáhól merítette minden ismeretét. Hihetleg a debreczeni fiskola könyvtárának rovásirásos könyve is csak a kéziratban terjesztett Telegdí-féle inüvecske másolata lehetett. Az ilyen esetekben fenforgó nyomdai akadályokat elször egy angol grammatikus küzdötte le. H1CKE8 György, Mabillon híres kritikusa, Antiquae literaturae septemtrionalis lihri duo czím nagyívrét mvének Oxfordban. 1703-ban megjelent els kötete az elbeszéd VIII. lapjához csatolt réznyomat VII. száma gyanánt a székely rovásírás betsorát mutatta be. Az Antiquae Hunnorum Elementa (régi hun ábécze) czímen közölt régiség magyarázatául Hickes ezt írja Ottley ÁpÁMuak „In Gramm, nostris líteras Gothicas, sívé vdcres Rimas, quibus utebantur antíquí Scano-Gothi, in diversis

tuiniur,

.

.

:

Hunnorum 34 elementa, quibus

alphabetís de scriptas exhibuimus. His ut adjicerem antiqua priscorum

ad sinistram

more

scribendo

ín

utebantur,

oricntaliuni

nonnuUi

doctí

me

rogarunt.

Illa igítnr

ante

XXV

annos Joh. Harsányi, Hurifjari, manu delineata sub tab. nóta nmn. (VII) exhibenda rogantíbus morém gerentes curavimus Quod si, ütti.eye, scalpta ea Tibi quoquo niodo delectatíoni, seu etiam

adjuniento esse poterint, de beneficío

Aulae

Edmundi apud

S.

íllo

non mihi, sed operis

nostri fautori síngulari, Johan. Millió,

Ocoiiienses Principalí, literarum divinarum Iiiimanarumque scientia praeclaro,

(Magyarul: „Nyelvtani munkámban különABCzékbe osztva bemutattam a gót betket, vagyis az si rúnákat, melyeket a régi scano gótok használtak. Néhány tudós megkért, hogy csatolnám hozzájuk a régi hunnok 34 si betjét is, melyeket a keletiek szokása szerint lialra irtak. Megfelelve a kérelmezk kívánságának, elkészítettem a melléklet VII. száma alatt közölt eme betket a magyar Harsányi János 25 esztendvel ezeltt készített vázlata

Cili

ca accepta gratus refero, a Te agendae gratiae snnt.

'•'

féle

Ha

szerint.

St.

a metszet neked, Ottley, esetleg örömödi'e,

ne nekem mondj köszönetet,

latért

Edmund

hanem

mvem

vagy segítségedre

kiváló

válhat,

akkor e szolgá-

pártfogójának, Mill JÁNosuak,

Hall fejének, az egyházi és világi tudományok

kitn

az oxfordi

ismerjének, kinek e betk

elnyeréseért hálás köszönettel tiirtozoni.")

Telegdi

Rudimentájának késbbi tüzetes tárgyalása alkalmával

csakúgy e forrásból (jiierában

mint Otrokocsi

merített,

lG93-ban megjelent

mve

I.

Fóris Ferencz,

kiderül,

hogy 1678 táján Harsányi

a ki Origines fmngaricae

czím

Frane-

kötetének hat betre terjed mutatványait egy barátja közve-

Velenczében szerezte be.'' hogy Tsktsi János tudós sárospiitalu tanárnak Observaliones orthoPápai PAriz Ferencz híres Dirlionariuma függelékéül Lcsén 1708-ban

títésével szintén külföldön, állítólag Itt

megemlítenünk,

kell

graphico grammalicae

czím

s

megjelent értekezése szintén nagy mveldéstörténeti fontosságot tulajdonít annak, hogy a magyarok a latin

garos

betk

in

ismerete eltt tulajdon betikkel éltek, megjegyezvén

Scythia projiríis

more Hebraeorum

literis

fiiisse iisos,

et aliiim orientaliiim.

:

„Traditio

non íncerta

est,

Hun-

progrediendo inter scribendum a dextera versus sinistram,

Harum

literarum vestigía etiamnum, ut aliqui perhibent, apud

{Magyarid: est, lícet iis iiti paucis dátum sít." hagyomány, hogy a magyarok Scythíában tulajdon betikkel éltek, írás közben jobbról balra menve, a zsidók és más keleti népek módjára. Hogy ezen betknek némi nyomai, mint némelyek álb'tják, az erdélyi székelyeknél máig is megvannak, jóllehet azokat használni kevesen Szekelios Transilvanienses

Nem

supcresse extra

dubium

hitel nélküli

minden kétségen felül áll.)* Az imént jelzett els facsimilék megjelenését az

tudják,

'

1866.

I.

m.

24.

126-127.

(ToLUTnál 344.

1.

HicKEsiüs

'

Otrokocsi betit I.

hely

A

fentiekkel együtt Szabó

Károly

lehetvé,

hogy a Telegdí-féle betsor

fordítása. (Budapesti Szemle, új foly. V. köt.

I.)

'

'

1.)

tette

1.

i.

1.

m.

I.

köt. XVII. 1.

ugyanott.

1.

—

Harsányi betsorát

1.

alábl>, a

TeLEODiröl szóló fejezetben.

-

MAOYAR rovásírás IRÜDM.MA

A

g a Rudimenta

példái

és rovásirásos

szövege

uélkiil

terjedni

is

Mivel

kezdett.

szövegben

a

így

mellzve volt, kezdtek az archaeologiai, palaeographiai, mveldéstörténeti és irodalomtörténeti szempontok kibontakozni. így Bél Mátyás a RudUnenta ismerete nélkül jut Kapossí Sámuel 1713-ban cllialt gyulafehérvári tanár betsorához s midn irástörténeti szempont

graniinatikus

hangoztiitott

nyomban a még

értékét felismerte,

is

la|)pangó emlékek

még csak

hívást küldött szét, de földiéi

megírta és 1718-ban Lipcsében ki

válaszra

adta

is

De

Czélja az volt, hogy a rendelkezésére álló

A

állapítsa.

hette.

De

vetere Utercdvra himno-scytldca

betsor

st

azt a

Berlinbl 1713-ban

látott.

meddsége exercitatio czím

szorgalmazza

Újra

messzemen

külön

és várak felkutatására

a

hogy

niult,

endékek

régi

tervet is nu>gvalósítandónak

alakuljon,

társulat

a

fel-

daczára kötetét.

leszármazását és rokonságát meg-

hitelét, eredetét,

czélját

meg nem

látókörét rendkívüli méretekben kiszélesítette, nyonulokain

érdekldök

gazdag irodalom keletkezett. városok

felkutatásához

méltatták. Vállalkozásának

rendelkezésére álló irodalmi adalékok hiányosságán

mivel az

kiadását;

sem

felkutatását,

közelít-

csakhamar

tanulmányozását és

hogy a káptalanok, kolostorok,

tartja,

tudósok

foglalkoztatott

pedig országos

közköltségen díjazásban és jutalmazásban részesüljenek.

A

már nem

kutatás irányításából kitetszik, hogy Bél Mátyás

csak

iuineni

rovott,

irott

Tudósaink így jöttek nyomára a Rudimenta giesseni és marosvásárhelyi adta ki Bod Pktkr a Rudimeiitának Baranyai Decsi jÁNostól származó ajánló

P^.ért

állította

XXlll.

a

össze

derekán

század

soroknak marosvásárhelyi

táblázatát.

iratnak az a két értékes másolata

gyjt

egy névtelen

Ezért készült

el

késbb megsemmisült

a

a melyet a régészeti

is.

levelét.'

rendelkezésül

összes

az

emlékeket

másolatának.

keresett.

álló

Ezért

bet-

csikszentmiklósi

vonatkozások iránt fogékonytalan

fel-

litera-

mint magát az eredetit. Végül meg kell még emlíemlékek hiánya hozta létre a hírhedt Turóczi fnkönyvet, a melyrl bebizonyult, hogy az 1391-iki Turóczi regestrum neveibl Bél Mátyás könyve segítségével készült hamisítvány. Mieltt irodalmi hatások jelentkeztek volna, Bél maga gondoskodott, hogy az sirás ügye a grammatikusok körében felszínen maradjon. Meliboei álnéven 1729-ben kiadott és számos kiadást ért

torok jóval gondosabb

tenünk, hogy

Der

az

elbánásban részesítettek,

irott régi

uncjarische Sjjrachmeister-ém'k eredeti czímképét utóbb megváltoztatta s a változaton a

nemzeti

magyar nemes büszkén mutogatja német társainak a régi feliratos ktörmeléken látható „Alt ungrisch abc"-t.-' Ez a példa ösztönözte késbb a magyar nyelvtanok szerzit arra, hogy a régi grammatikusok nyomdokain tovább haladva, a székely betk szerepét szintén szóvá tegyék. Gyarmatby Sámuel 1794-ben megjelent Okoskodva tanitó magyar nyelvmestere

iskola hatalmas épülete eltt egy

már a csikszentmiklósi

fametszetével

felirat

yrammatica himyarica 1803-ban megjelent együtt

közli

Bél Mátyás

ama

irodalomtörténet

czímen

Horvát

a

meg

is.

egyidejleg

Ezzel

meg

irta

Mayyar literatura, vayy is: a Tudományos Gyjtemény 1833.

A'

melyet

István utóbb kiadott

pedig az Elahoratior

Révai Miklós

olvasóit.

kötete a Kájoni János hagyatékában talált két betsorral

betsorát

közismert

vázlatát,

lepte

I.

évi

a középkori

magyar deáki II.

magyar történet

kötetében. Egyetemi

e vezérfonalában külön fejezeteket szentel a hunok, székelyek és magyarok sirásának. Szóval a magyar nyelvtörténet nagy úttörje igazolta Wallaszky PÁi.nak azt a korábbi tanítását, hogy

eladásai

a magyar rovásírás ügye ell irodalomtörténetünknek sem lehet kitérni.

Az irodalmi szempont érvényesüléséül ugyanis Wallaszky 1787-bcn és 180S-ban megjelent CouHungária czím irodalomtörténeti müve aliun-scytha néven ismert székely irás történetét ismerteti s irodalomtörténeti czélok szolgálatában Bon nyomán Baranyai Decsi János levelét is egész terjedelmében kiadja. Neki és RÉvAinak köszönhet, hogy a késbbi irodalomtörténetirók könyveikben szintén helyet szorítottak a „hun-székely" irás ügyének és fogyatékos közleményeikkel is hozzájáridtak ahhoz, hogy a felfedezésekre vezet érdekldés állandóan ébren maradjon. Révai éles szeme felfedezi a székely rovásírás legfontosabb törvényét, de a nélkül, iu)gy jelentséget maga,

spectvs rdpvUicaelitterariae in

vagy kortársai és utódai közül valaki fölismerte volna. Endített irodalomtörténeti vázlatában van egA' „A székely betk jobl)ról balra mennek". Annak igazolására, hogy a székely betket jobbról balra szokták írni és olvasni, iiiteles tanúbizonyságul Komáromi Csipkés Györoy és

rövid fejezet e czinimel

:

Tbétbi János erre vonatkozó sorait idézi e megjegyzés kisér(;tél)en '

•

Magyar Athenás, V. ö.

SEnnsTYÉN

:

„De, lm

Facsimiléjét

I.

nem megyünk

is

1766. Bcvezctúsébon. :

Rovás

és rovásírás, 204.

1.

(Ethno-irapliia. 1906.

;!4r>

1.)

és Jbrnky .IAnos

húnsfíilha belükkel irott Turóez vármegyei régiségiól. (Tiiddmánytár, új foly. VIII. köt »

fcljcbl)

Sebbstyén

i.

m. 255.

1.

(Etiinogr., 1904. 408.

1.)

és

iilábl).

ii

II

U'4(i.

110.

:

Közkmeniirk n

I.)

könyv ln.iioDiröl

.szóló fejezetében-

A

a napkeleti

szokásra,

metsz

könnyebben

kezdette, azután

így tehát a olvasást

is

VI

ugyan a jobbról halra nienö olvasást maga a metszés hozta annak fején, jobb kezével alkalmatosban

a székelyeknél

magával. Mert, mikor a

MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODAI,MA

hal kezébe fogta a botocskát,

is folytatta

men

metsznek hozzája

a metszést, a botocskát miml inkább kifelé mozdítván magától,

szükségképen jobbról balra

jelölése

Noha SzAMosKözY lö93-ban már az epigraphia körébe is bevonta a következ két században e téren semmi sem történt. Az

az erdélyi székelység fára rovott

Írását,

szemben

nyekkel

grammatikusai és

következképen az

esett,

^

úgy kívánta."

fogékonytalanság

sajátos

tanúsított

pusztán az

literátorai

Írott

oka abl)an

A

hogy a magyar tudomány

rejlik,

Az

emlékeket tartották szem eltt

palaeographiai szempontból lehetett tnddiuányosan vizsgálni.

értékes eredmé-

ilyen rendkívül

ilyen emlékeket pedig csak

rendszeres elmunkálatot e téren Cobnides

Díniel kezdte meg. A magyar di|)loniatikának ez a kitnsége s utóbb a pesti egyetemen tanára, egész országra kiterjed levéltári kutatásai fonalán figyelemmel volt a rovásírás esetleg lappangó si emlékeire is. Mivel írott régiségek nem akadtak, a rovásírásról szóló irodalmi emlékekre és a csikszentmíklósi felírat másolatának tanulmányozására kellett szorítkoznia. Korai halála megakadályozta abban,

hogy a rendelkezésére

anyagot feldolgozhassa.

álló

Szerencsére

megmaradt egy 1780 táján

írott

terjedelmes levele, melyben Hájob IsTvÁNnak ad a székely irás ügyében tüzetes felvilágosítást.- Ez a

azonban

levél

másolatokban

csak

forgalomba.

került

mídn

ScHWARTNKR MÁRTost, kiemelte s egyben

a sok irodalmi adalékot,

István

a székely

közt

a

is,

ki

katedrájának

egyetemi

Cor.niue8

Diplomatikájának hiányosságai

föl is tárta azt

Horvát

Ismerte

mányos Gijiijlemény 1819-íkí kötetében méltán korholta

rovásírás

Tudo-

a

örökösét

mellzését

is

a minek egy magyar oklevéltanból hiá-

nem szabad. Sajnos, a következ lustrum folyamán Horvát ístv.án már eljutott Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteibl czíniil 182-ben nu'gjelent könyve beteges szertelenségének nyozni

számtalan hóbortos eredményéig. Közülök természetesen a székely rovásírás eredetének kalandos megfejtése

sem hiányzik. így

BÁNYAi Perger János

magyar

és

megjelent

már figyelembe

készült ugyan, de .1

jutott aztán a rovásírás

1821-ben

ügye lejtre még a palaeographía terén a diplomalikába

Bevezetés

Horvát István komoly intelmeit.

vette

müve

czimü

'Na«y-

is,

ScnwARTNEKé

után

Mikor pedig ugyané szerz

hazája regeiden czimü müve 1931-ben megjelent, már sajnálatos nyomai vannak benne

a Rajzolatok minden tudományos alapot nélkülöz badarságainak

is.

Jellemz, hogy a nagytekintély és nagytudományú Horvát István értékes következményei. Tudósaink belátták,

megtévelyedésének

is

voltak

eredet székely rovásírás rokoni kapcsolatait csakugyan a honfoglaláskor határán túl és a velünk rokon, vagy hajdan szomszédos keleti népek mveldésének störténeti endékeí közt kell keresni. Valóban megható dolog, hogy a derék

elméj mester

Kiss Bálint az elborult

dítja

a

magyar

tüzével,

végig a magyar

eredménytelenül tapodja

östörténeleni rendszeresebb

graphiai forrásmvek

alapjáu

hogy a

keleti

de tudoniánj'os

t;irtalnia

és lelkiereje nélkül szintén

rovásírás keleti eredetének forrás-vidékeit.^ Ugyanígy buz-

mvelésére Kállay FERBNczet

utal a phönícíaí.

z.sídó,

görög,

is,

a ki epígraphiai és palaeo-

gót és székely

runa-szer írások

fel-

ismerhet kapcsolatára.* IV.

Felfedezések, hamisítványok és

A XVII — XVIIl.

tudományos tévedések.

századi kutatás annyira belemerült az írott endékek keresésébe, hogy a króni-

kások és emlékírók följegyzéseit kellleg figyelemlje nem véve, a nivásirásos fadarabok és feliratok rendszeres gyjtésérl csaknem teljesen megfeledkezett. A XVI. századi német Dernschwam klasszikus feliratok

'

gyjtése közben fedezi

Tudományos Gyjtemény.

(Ethnographia. 1903. 13—14.

fel

1833.

az löLö-iki konstantinápolyi magyar rovásírásos feliratot

II.

köt. 58.

I.

—

RévaiIóI függetlenül Sebestyén

:

Rovás

és rovásirás.

Másolata megvan a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi-Könyvtárában s Hajos István tum Ulcrarium hunno-scylhicum czimü kéziratában idézve a M. Tud. Akadémia könyvtárában. ' Magyar régiségek. Pest, 1839. 7ö — 89. I. IV'. A régi HonosMadjar betkrl és azoknak a syrus, arab és görög betkkel való egyezésekrl. Továbbá ,Ásiai és azokból származott Európai czimü „kmetszetü rajzolatja".

(íAsrAR

Sebestyén:

1.

—

A Magyar

U.

a.

:

13

— 14.

1.

4 pogány magyarok

RoTásirás Hiteles Emlékei.

vallása

Pest, 1861. 169.

Monumen-

phoenicziai, zsidó, régi

Históriai értekezés a tiemcs székely nemzet eredetérl, íiadi és polgári intézeteirl a régi idkben.

1829. 18. és 29.

a XVII.

1.)

'

*

;

betk

formái"

Nagy Enyeden,

1.

•

10

A

MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

századi olasz Marsicu szinten mestere volt az epigrapliiának. iiiidön a jul értelmezett fára rovott középkori székely rovásirásos

mve

kiadott epigraphiai

emléket keresett és

A magyar

talált.

nyomán l93-ban

luittVik

Szamosközy

tárgyalja ngyaii a székely rovásírás ügyét, de az itthoni megváltozott viszo-

nyok közepett Tklegdi Rudimentája pár év nnilva annyira irodalmi térre tereli a székely rovásírás ismerete nélkül is csak az irott emlékek gyjtését szorügyét, hogy Bél Mátyás 1718-ban e

m

galmazta.

Csak így érthet, hogy az lOl-iki csikszentmiklósi felirat felfedeztetése idején kell figyelemKét másolata közül az egj'iket Dezbericzky ITóS-ban megfejtetlenül adta ki, az 172-ben lemásolt és megfejtett másik szöveg pedig kiadatlan és ismeretlen maradt. Bod Péter, az

ben nem részesült. tudósok

erdélyi

1766-ban

encyklopedistája,

megjelent

már kiadta Baranyai templom feliratát is,' midn

Athcnás-kh&n

JMaíjijar

Dkcsi János levelét és a Rudirnenla betivel elkészítette

a fogarasi

ref.

('oRNiDEs Dániel kértére

1768-ban hozzáfogott Dezbericzky kiadványának megfejtéséhez. Ekkor aztán hogy a kétsoros szöveg csak az évszámot és a templomépít falusi iparosok nevét rejteUtóbb pedig az is nyilvánvalóvá lett, hogy az els megfejt olvasása sem egészen megbízható.

kiderült, gette.

érdekldk

Szóval az

várakozása nem volt kielégítve. Mivel

késbb sem

tartalmasabb leletek, a tudományszomj csillapítására néhány hamisító

A

silány készítményét.

jelentkeztek régiijb és

fölkínálta megtévesztésre szánt

Csiki krónika hamisítói a felirat megsemmisülése után a Sándor-család dicsí-

nyomban koholtak egy másik

tésére

is

csak a csikszentmiklósi

szöveget a szomszédos Csikszentmihály számára. Ugyan-

elveszett

a Turóczi

felirat szolgáltatott ötletet

Somogyi Antal néhány rövid

fakÖ7tyr> és

Az els vállalkozó az 1391-iki Turóczi refjestriun neveinek felsorolásához még Bél Mátyás ersen stilizált Kaposi-féle betsorát vette igénybe, míg Somogyi az lf501-es keltezés hibás olvasatú járulékának botor utánzása alkalmával a csikszentmiklósi felirat merev betit is alkalmazta. Egyébként már a Fakönyv hamisítójának tanítványa volt. E hamisítványt Toldy Ferencz és mások bátorítására ö is hitelesnek tartotta. Különben aligha bízott volna meg abban, hogy szövegének hamisításához.

men

kötetekre

'^

betsorral XVI. századi

ugyanazon

ének-szövegeit

följegyzések

gyanánt hozhassa

forgalomba. Már pedig Somogyi azon fáradozott, hogy a rovásh'ás leple alatt olyan följegyzésekkel

gazdagíthassa

a melyek ép

irodalmunkat,

st pogánykori eredetek,

úgy Arpádkori,

is

mint a hogy

pogánykori eredet a rovásírás.^

Még

mieltt Somogyi

1870-re teszi az

Antal

munkához

els székelybets

találta az enlakai

régi

templom 1668-iki

unitárius

A

Szabó Károly fejtette meg.

Réíji

mayyar énekeinek elszava

felfedezését), Orbán Balázk

1864-ben szerencsésen meg-

volna

látott

könyv

(hiszen

festékkel rajzolt rovásirásos feliratát. Ezt a

kési emléket

örömmel fogadott felfedezést ismét csalódás követte. Pár szónyi tartalma még a csikszentmiklósinál is szegényesebb. Annál nagyolib tudományos nyereséget jelentett az a terjedelmes tanulmány, évi

V — VI.

A

kötetében

emlékírók összes

nag}'

kútfi értékkel bíró adalékait

összes tudományos termelésünket,

mentája, a csikszentmiklósi

—

„Ha

—

Írja

egyszer

ismeri

az 1749-iki

meg

megtekintjük,

és

itáliai

tartanunk,

köbe

mód

'

de mai

1.)

a krónikások és

is.

Az emlékek közül csak

Telegdi Rudi-

iictúsort az irótoll és

a sok másolás

kivetkztette eredeti

és hangsúlyozza legelször a csikszentmiklósi felirat rovásjellegét.

itt

hasonmás merev szögletes betalakjait figyelmesen olyan srégi alakú írással van dolgunk,

is)

midn

még

úgyszólván krónikáink

és

1.

a |)hoenicziai,

etrusk,

alig vesztett valamit

régi íróink

még nem

szerint tintával jiajiirosra

Elrontott cs helyreállított szövegének hasonmását

1004. 418.

a Ihidajwsti Szemle 1866. ismertette

az újonnan felfedezett enlakai felirat áUott rendel-

(milyen közbevetleg megemlítve

írás jelleme

Sorra

továbbá megvizsgálta a székely írással foglalkozó

a kéziratban levket

(I)ezscriczky-féle)

korból valónak kell rótták,

fel

az alkaloni))ól

czímcn közölt.

;

másolatai és

gyzdnünk, hogy

kell

rovási jellemébl

régibb görög

még

felirat

hogy a Telegdi-féle

kezésére. Fölismerte,

jellegébl. Ugyancsak

ebbl

a melyet Szabó Károly

régi hun-székely írásról

szerint

irták".

a

L.

betket csak

fába vagy

'

Skhksiy^n: Rovás cs

rorásirás.

26.'j.

1.

(Ktlimiíjriipiiia,

:

:

I.

a leg-

L. alább a csikszentmiklósi feliratról szóló fejezet IH. szakaszát.

'

'

st

és így az eredetit oly

bvebben Srbkstyén Rovás és rovásírás, 2!);t. I. (Ethnofíraphia, 1906. :Ui!. 1.) SoMooYi hamisítványairól a M. Tntl. Akadémiának l!)ü:i. márcz. 2:!-án tüzetes jelentést terjesztettek JozsBP, FK.1KRPATAKV Laszló és Sp.iiKsivíN (ÍYILA. (Akdiléiiiiai Krlebiti'i, 1903. évi XIV. köt. 193 — 210. TítH Rovás és rovásírás, 303. 1. (Ethnographia. 190G. 351. 1.) '

mely eredeti

rúii,

h. VI.

köt.

H3.

1.

el 1.)

ikj.

Szinntei

V. ö. Sebes-

:'

MAGYAR BOvAsiRÁS IRODALMA

A

íme. a kéziratokat kutató zása után

régi

grammatikusok és

11

harmadfélszázados

literátorok

medd

fárado-

els meglátása annak, hogy a magyar rovásírás nem a palaeographia, hanem az utalja a kutatót. Ezért nem véletlen az, hogy az eredménynyel nyomozó Dernschwam,

ez az

epigraphia terére

Marsigli és SzAMosKözY egyaránt epigraphusok voltak.

A Euclimenta nyomán hiányában

eligazodás

A kétkedk

több

két

sorát

eltévelyedett

erdélyi

magyar irástudománynak végzete

még

tudósunk

kiváló

hazánkfia

szász

a

niagjar

rovásírás

meg.

nyitja

Tröstlbr

hogy megnyugtató

volt,

hitelét

kétségbe

is

vonta.

nagyszebeni

János

tudós

Nürnbergben 1666-ban kiadott Das Alt- und Neu-Teutschc Dacia czím mvében Szamosközy állításaival szemben azt bizonyítgatja, hogj' a magyarok seinek semmiesetre sem voltak külön beti, mert ha emlékek maradtak volna, akkor azok a kimber-gótok germán rúnáival volnának írva. A medgyesi Toppeltinus (Töppelt) Löruncz Leydenben 1667-ben megjelent kis mvecskéja {Origines et occasvs Transsylvanorvm) szintén SzAMOsKözYt czáfolva hirdeti, hogy a pogány magyarok még nem tudtak

Írni.

*

Magyar részrl Otrokgcsi Fóris Ferencz támaszt elször kétségeket. Mint felsniagyarországi, gömörvárniegj'ei születés ember, a székelyek régi irástudományáról csak közvetített úton, Szamosközy elveszett, vagy

még lappangó De

betre terjed mutatványa Budimcntájárnl

és hozzá írott

Mivel emlékek

is.

nem

querában 1698-ban kiadott kétkötetes ípsí

etiani

characteres

illi

habcmus), míxtím

ibí

valdc

inter

czím

origines htingaricis

magyarázata

I.

adhuc suspecti

sínt

;

praesertiiu ex eo,

Suni enim homo,

qui super

aréna,

(quantuni

Deo is

:

czím

„Verum

Frane-

cuni mihi

quod vocales (quas septem ;

idcirco

eorum

publi-

dante, melius de iisdem

aliunde

rem possum)

fnndare

perspicere

Minthogy azonban ezek a betk magam eltt

(Maggarid:

volo".

hungaricae

ad instar Europaeorm

fationem, aut cercius de his iudicium, eo usque differo, donec

edoctus fuero.

Origines

kötetében ekképpen nnlatkozik

consonantes recenseantur,

Néhány

hogy utóbb megismerkedett Telegdi

elárulja,

állottak rendelkezésére,

mvének

hihetleg

kéziraUíból vett tudomást.

nihil

még gyanúsak, különösen

azért,

hogy a magánhangzók (melyek száma nyelvünkben hét) a mássalhangzókkal vegyesen vannak az európaiak módjára elsorolva, azért azok közzétételét, vagy rólok való bizonyosabb ítéletemet addig elhalasztom, míg rólok máshonnan jobl)an értesülendek. Mert az az ember ha isten megsegít vagyok, a ki

—

—

—

a mennyire a dolgok

állását

ismerem

—

nem

szeretek semmit

homokra

építeni.

^

számát a Telegdi-féle Rudi-

Mivel kétségtelen, hogy Otrokocsi Fórís Ferencz a magánhangzók menta téves adalékainak ugj'ancsak téves kiigazításával állapította meg, az is bizonyos, hogy a magánhangzók és mássalhangzók csoportosítását is e mflvecskéböl ismerte meg. Ha tehát Baranyai Decsi .ÍÁNos ajánló levelébl azt is megtudta, hogy a Rudimenta megszerkesztése Telegdi János érdeme akkor valóban ki kellett volna találnia, hogy a betket (igazításra szoruló elemi tévedéssel !) Telegdi csoportosította.

A hamisítás

vádját

elvégre egész nyiltan

Timon Sámuel

tudós jezsuiüi

mondotta

ki

egy Apor

Imago novae Hungáriáé czím mvének Additamcntumáhan utóbb ki is adott levelében.* Gyanúra természetesen neki is az adott okot, hogy a folyton szerepl betsort semmi Írott emlék sem támogatja. Az utóbb felfedezett csikszentiiiiklósi felirat daczára Schwartner Márton szintén tagadta a székely irás hitelét. ^ A debreczeni Maggar grammatika szerkeszti (Domokos Lajos, SziKszAi György és Benedek Mihály) eltt a székely betket még mindig az tette gyanúsakká, a mire PÉTERhez intézett 1734 szept. 21-iki

s

Otrokocsi tévesen hivatkozott."' Sándor István széltére olvasott Sokféléje az összes följegyzéseket szófiaczifra és tartja, mert a régieknek árult irásjegj-ek ,szendátonuist elárulják magukat az

beszédnek

' Pápay Sámuel irodalomtörténete, A magyar literatura betforma jegyeinek kimetszését nem vonja ugyan kétségbe, de abban már nem

keresztes voltukkal, hogy csak költött betk". esmcrete, a régiek hisz,

hogy „eleinknek formás alphabetjek 250—266.

volt."'^

'

I.

h.

'

I.

h. 70.

»

I. h. I. köt. 320-321. 1. Az 1754. évi második és az 1762. évi harmadik kiadás függelékében. Introduclio in rem diplomaticam. 2. kiad. Buda, 1802. 56—57. 1. Debreczen, 1898. 1—2. 1. VII. darab. Gyr, 1801. 38—40. 1.

* ' " '

»

I.

1.

1.

m. Veszprém, 1808. 347.

I.

12

MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

A

Történetirúink közül e kérdésben a hun-székely kapcsulatot

De

hallatni súlj'os szavát.

ben megemlíti,

Pray GYöRGYiiek kellett volna

ta.iíadó

a kérdést csak egyik értekezésének .jeiivzetéhen

hogj' Menandrr följegyzése szerint a türk

küldött .liistinus császárhoz

Koustantinápolyba

ex hoc loco utcnnque apparet. Aii antem

ambigo. quod Gothicis, quas Joannks Magnus

Ex quo stispicor Gothorum Hogy e szerint seink Írással

simillimae sünt.

Jlabiiisse

:

illae

in

Disabnl khan

sint,

(|iias

érinti,

Majores

igitur

midn

seytha betkkel nostros

fszöveg-

a

irott levelet

usum

litterarum

TYansilvania repertas aliqui prodiderunt,

in

sua História

et

Schedíub in Dis

potiiis esse, qiiihas |)lagas

Gcrmanis

referunt,

ante Hunnos et Hungaros coluere."

{Magyarul éltek, ezen idézetbl meglehetsen kitnik. De hogy betik azok voltak-e, a melyekrl némelyek mint Erdélyben találtakról emlékeztek, azon kételkedem minthogy e betk a Joannkk Magnub História és Schedius Dc Diis Gcrmanis czím mvében kiadott :

;

gót

betkhöz igen hasoidók.

gyanítom, hogy ezek

Jliböl azt

hunok és magyarok eltt azon tájakat

a

betk inkább

a gótok

beti, kik a

lakták.)'

lév betsorait koholmánynak

Azok, a kik a székely Írásnak forgalomban

könnyelm

dolták meg, hogy a gyorsan kimondott

itclett(>l

a régi

kútfk

tartották,

nem gon-

és endékiratok adalékainak

tudományos ügye még egyáltalán nincs elintézve. A kétkedk sorában Kévai Miklós vette ezt elször észre. Grammalikájában még csak annyit mond. hogy azok az erdélyi hun-scytha betk, a melyeknek s különösen Brl Mátyás oly ersen harczol, a késbbi idk koholmányai. minden vázlatossága daczára tüzetesen ismerteti a régi kútfi adalékok sze- úgy tartjuk tehát: hogy csak a székelyeknek találmányok ezek a betk, repét is. ,lgen írja már itt laktokban. Elgondolhatjuk pedig az okát, hogy ez a régi és magát a többi magyaroktól igen megkülönböztet nemzet, különös betk nélkül sem akart lenni. A messze felmen eredetet, a régi

hiteléért annyi

De Mai/yar

tudósunk

lileraturdja

—

származással való dicsekedés mellett, igen könnyen súgallotta a másik gyarlóbb testvér, a kérkedés. mivel korán vagyon már e különös betkrl is a szó, nevenoha hibásan. De nagyobb világosságra, az ö tulajdon képekben, igen is késn jöttek, Telegdi János által. A hunniai betket is tehát, a melyeket csakugyan el nem lehet teljességgel tagadnunk, ezekbl a székely betkbl meg nem riiiitatliatjuk hogy micsodásak voltak

Korán tehették pedig

ezt a székelyek

:

zetesen Krzai SisioNnál,

:

az

valóságos eredeti kéjjekben."

A

'

történelmi nyelvészet niagyiir nu'stere híve volt a liunmagyar kapcsolatnak. Ezért a

írástörténetet

nem

is

a székely,

hanem a hun

írás emlékein(!k felsorolásával vezette

be.

magyar

Fenti meg-

tehát azt jelenti, hogy a hun-magyar sirásnak csak a liizánczi görög kútfökl)cn van nyoma a székely irás pedig csak az elveszett helyettesítésére irányidó középkori csinálmány lehetett. A tagadók közt ennél többet eddig senki sem mondott és ezután sem tudott mondani. Azzal a állapítása ;

sajátságos föltevéssel, hogy a régi krónikások és endékirók állításai hitelesek, a forgalomban lév betsor pedig késbbi hamisítvány, a magyar rovásírás titokzatos ügyének tanulmányozása olyan holt pontra jutott, a melyen utóbb <á legértékesebbnek ígérkez vállalkozások is megfeneklettek. Révai támafiásának nagy ereje abban rejlett, hogy az összehasonlító kutatás éltet erét elvágta. Miután felfedezte, hogy a jobbról balra irányuló sorvezetés a rovásbot és rovókés kezelésének természetes velejárója, elég volt a sorvezetés keleti eredete ellen tiltakoznia, mert a kit nieggyzött, az már maga is hozzágondolta, hogy a keleti sorvezetéshez csakugyan könny volt a pliöiiiciai. zsidó és ó-görög betformákat hozzáhamisítani. Pedig KíivAi alapjában véve semmit sem bizonyított. Tudományos föllépést^ csak állásfoglalás volt a hamisítás lehetsége mellett. Mivel a más véleinényeii levk a krónikák és emlékiratok folyton idézett adalékait ezután már hiába koptatták volna, újra kialakult az a vélemény, hogy a magyar rovásírás hitelét csakis szeiitmiklósi felirat

hamisítványok

irott.

forgalombahozatalái)an

azon, hogy Faulmann Károly

'

vagy rovott

tanulmányozásában,

és

iti

emlékekkel felirat

leleplezésében

német kézikönyve

Disserlationcs hislorico-criticac

—

régi

az enlakai

annales

a

vcteres

A kutatók heve

lehetne igazolni.

felfedezésében

merült

licmutatott

ki.

Ezért

székely

Hunnoruiit, Ai;arum

iumii

betsor ct

a csik-

tegyük hozzá

i's

lehetett

iiitelét

—

—

a

megütközni miként ezt

Hunciarorum. Bécs, 1774.

61.

1.

Alpliabctiim Gotliicvm. -Hóma, ir>r)4. 2-rct, 'Jfi. EuAS ScBKDius: Dc Diis (iermanis, slve vHeri Oermanorrm, Gallorvm, Britannorvm, Vamlalorvm rcligioiie synqrammata qvalvor cvm figvris acneis. Ibillc, 1728. 445. 1. (J. Magnus ^ót nináit kö/.li.) ' Elaboratior giammatica hvngarica. 1. köt. Pest, 18UG. 126—128. 1. ' Tudományos Gyjtemény, 1833. II. köt. 60. 1.

t.

joffyz.

JoANNiíi

Maoni

Golhorvm

Svconvniqiie

liisloria.

1.

A MAGYAR rovásírás IRODALMA

TiMON Sámubl

sem

is tette

—

—

azért tagadja, mert

13

könyvekkel nem igazolható".* Valamint azon

,irott

hogy a székelyek eredetével és a székelykedés mibenléteiével foglalkozó HüNFALVY Pál szintén Ekvai álláspontjára helyezkedett, midn az eredet kérdésével csakugyan összelehet csodálkoznunk,

függ

kérdésben

irástörténeti

véleménj-t nj-ilvámtott.

is

elzleg már nagy tudományos munkásságot

HuNFALVY

fejtett

ki

annak bizonyítására, hogy a

középkori latin krónikákban olvasható hun-székely kapcsolat légbl kapott mese. Szerinte a székelység

nem

volt külön

nemzet soha

csak határórzésre, vagy székelykedésre

;

utalt

magyarságból alakult

ki.

mesél krónikások beszélnek, Hunfalvy ennek hitelét is Magyarén czím 1881-ben megjelent mve e helyén bizonji-

Mivel a székelyek külön Írásáról szintén a tagadta.

E

tárgyban Die Ungeru oder

totta legrészletesebben állításait

,0b

:

liche Schreibkunst geüht habén,

die Uiigarn oder Miigyaren vor ihrer Christianisirung die eigent-

Sie habén wohl das Wort für Schreiben (ir er und das Schreiben, irat das Schriftstück usw.). aber weU es auch malen. buntmachen bedeutet so kann man aus dem Worte nur auf eine Zeichensdirift schliessen, die noch nicht Buchstabenschrift war. Die christlichen Priester verwendeten natürlich das lateinische Alphabet zum Schreiben des Ungrischen, und wLr finden nirgends auch nicht die geringste Spur eines ConHictes der neuen und altén Schrift. Eine solche hat nelleicht gar nicht existirt. Der Chronist Magister ist

uns unbekannt

schreibt, iró der Schreiber, irds die Schrift :

—

Simon

Kéza

v.

iin

1:280 will etwas

vou einer besonderen Schrift

für die er die kyrillische Schrift der walachischen

aus der zweiten Hálfte des XV. Jahrhuiiderts. der Székler. Sogar Stbphan Székkly, selbst Schriftsteller.

erwahnt

sie

Székler wisseu,

Spátere Chroniken, wie die des Thuróczi

sprechen schon

von der Hunneuschrift

ausführlicher

geborener Székler und einer der ersten protestantischen

eiii

zu besclireiben. Er sdieint nur das alté Gerücht zn

der Waiachen zu Grundé lag.

hált.

.hunnisclien"

VtUitj-krónika (Chronik der Welt,

seiner

in

Popén

der

wiederholen,

der Székler

Als die llunnensciiaft

ponirten einige Geh-hrte di's XVII. Jahrliuiiderts

ein Alpiialiet,

Krakau

1559), doch

ohne

das das Hunnisch-Székeljische sein

hogy a magyarok keresztyén hitre térésük eltt a tulajdonképpeni mvészettel már éltek volna, nincs tudomásunk. Van ugyan szavuk az irás kifejezésére {ir,

wollte."

{Magyarul

irat stb).

de mivel ez festést

és tarkázást

még nem

volt betírás.

keztetnünk, a mely

mészetesen irás közt

Arról,

:

latin

A

említi ng}'an,

Nem

is

talán

volt

irás-

irds,

e szóból csak olyan festett irásra lehet követ-

:

keresztyén papok a magyar nyelven való Íráshoz ter-

betket használtak, és a legparányibb nyomát sem

való összeütközésnek.

1280 körül

jelent

is

sie

dem gewiss die kyrillische Schrift zum Dogma geworden war, coni-

olyan soha.

hogy a „hun" székelységnek

volt

—

sehol az

találjuk

Kkzai Simon mester,

egy olyan külön

írása,

új és a régi

a krónikás,

a melyet azonos-

tartott az oláh pópák cyriU-irásával. A késbbi krónikák, például Thuróczi a XV. század derekán, már tüzetesebben szólanak a székelyek hun-irásáról. Még Székely István- is, a ki született székely és egyike az els protestáns íróknak, megemlékezik róla Vüág-krómkájáhan (Krakó, 1559), de a nélkül,

nak

hogy

le is írná.

Úgy

látszik,

t)láhok cyrill-irása szoIgált;itott.

is

csak azt a régi

Mikor

aztí'in

hírt

eleveníti

fel,

a székelyek hun-volta

a melyhez alapot bizonyára az

dogmává

lett,

néhány XVll. szá-

zadi tudós megszerkesztette a hun-székelynek tartott .\BCz-et.'"-

Abban igaza van

HuNPAi.vYnak, hogy a

emlék hián. a magyar szókincsben

tésébl olyan

festett irásra,

szerepeltek. Hiszen csak a szeti

úton niegállapitania

mely azt

igazolja,

s

hogy a

képírásra hetii

i>7.ó

magjar

kell keresni.

írástörténet pogánykori adalékait írott vagj' rovott

De abban már nagyot

tévedett,

hogy az

vagy hieroglyphre következtetett, a melyben

jelentését

nyomban birtokába

kellett

volna nyelvtörténeti

jutott volna

és összehasonUtó nyelvé-

annak az értékes

hetü török kölcsönszó és rovott írásjegyet jelent.

ir szó jelen-

betk még nem

irástörténeti adatnak, a

Szóval a mag}\ir rovás-

hogy a székelyek betürovásáról magyar nyelvtudomány újabb eszközeivel és az ethnographus tájékozottságával, minden más tudományos beavatkozást megelzve, elször igazolja. Ezt elmulasztott;i s így nem is kínálkozott több alkalom

írás titokzatos történetében

beszél Thuróczi és

arra,

hogj'

'

'

éppen Hunfai.vy

n&gy elméjét

volna hivatva arra,

e téren iiecsak a tagadás szellemének szolgálatában foglalkoztassa.

Geschichte der Schrift. Bécs, 1880. 505. I.

lett

Boxfini történetírókat, továbbá Oláh Miklós és Vkrasc8ic8 Antal érsekeket a

1.

m. (Die Völker Oesterreich-L'nganis. V. Bd.) Tesehen, 1881. 183.

1.

:

A

J^4

MAGVAK RÜVÁ81RA8 IRODALMA V.

A

tulajdonjegyek téves szerepe.

táján kiegészített Nemzeti krónikának és coiiipibitorának. KézAinak, az a megjegyzése,

Az 1221

betiket a velük együtt lakó erdélyi vlathoktól vették át, úgy az oláhtudományos irodalomban zavart idézett el. Bukada Tódor 1880-bau Jassiban kiadott

hogj' az erdéljl székelyek

mint a magyar

egy Despre cresUiturile pluta^ilor (A tutajosok rovásairól) czím fUzetkét 163 olyan tutajos-jegy másolatával, a melyeket a Besztercze foly(') mentén gyjtött össze. Az úsztatott tönkökre rovott szerepel.'

Ennek

gyjt, hogy nemcsak Moldovában, hanem Gyergyóban, Tarkn, Békáson,

Buhal-

tulajdonjegyek gazdag sorozatának végén körülbelül húsz székely rovásirás-jegy igazolására jelzi a niczán,

Hangúban

stb.

is

kutatott.

is

Utána pedig nyomban idézi az oláh-székely közös tulajdont igazoló említ THURóczit. Megemlítjük még azt is, hogy

KézAit és a betürovás székelyföldi használatát elször

amazt XV., ezt XVIII. századi kútfnek nevezi. E közlemény megjelenése eltt az sirás kérdése már ersen foglalkoztatta az oláhok képzelfiatal történetirását. Cantemir Demeter 1715 óta egész iskolát teremtett azzal a tanításával, Egj' másik árandat a hogy az oláhok az 1439-iki fiórenczi zsinat eltt még latin betkkel éltek. keleti egyház glagol és cyrill betit kívánja lefoglalni. Miután Popea Miklós a gót Ulfilast már megtette oláh püspöknek/ Sbieea János egyetemi tanárnak és akadémikusnak könny dolga volt, midn

gésre hajló

"^

a szláv Cyrill betsorát árandat pedig az oláhok dák

neus

nev

—

kellett

valamely

ismeretlen

oláh feltaláló számára elhódítani.

—

seinek a Krisztus

eltti században

már külön írásrendszerük

varázsló hozta Egyiptomból s aztán összekeverte

zend,

*

A

harmadik

hogy Betsorukat egy Deke-

élén Boliac CzÉzÁRral, Ha^deu BoGDÁNual és Urkchea SÁNDORral volt.

azt hirdette,

görög és phöniciai

írásjegyekkel.

A vakmer állítások e sorozata nyilván azért burjánzott fel, mert senkinek eszébe nem juthatott az egyszer, st kezdetleges mveldési viszonyok közt él oláhság seinek ilyen irányú igazolására a latin, cyrill és dák bets középkori oláh nyelendékeket számoidíérni. Mivel furfang is van a dologban, elismerjük, hogy Buraua együgynek tetsz eszközökkel olyan ügyes szemfényvesztést vitt véghez, melylyel még mestereit is alaposan megtévesztette. Már a dákelmélet rajongói közé tartozott,

midn

az eloláhosodott gyergyói székelyek Moldva felé úsztatott tönk-

jein az erdirtók és tutajosok tulajdonjeg>'eit felismerte s köztük olyan vonal-összetételeket

is

talált,

eredetnek hirdetett rovásírását ismerte, az a vágya támadt, hogy a tönkjegyekhez nagyon hasonlító oláh eredet székely betket az oláh tönkjegyek közt szintén megtalálja. Hogy-hogynem a keresett betk csakugyan elkerültek és megbódították a dák-elméletet valló egész iskolát. Az írástudatlan oláhok birtokában megkerültek azok a fejszével rovott (!) írásjegyek, a melyeket a székelyek csakugyan kölcsönvehettek és egyben megvoltak azok a jegyek is, a melyek nem lehettek sem Cyrill, sem Ulfilas, sem a latinok találmányai, de igenis lehettek a Magyarország területén élt régi dákok primitív kezekben évszázadokon át a melyeket akár írásjegyeknek

is

lehet tekinteni. Mivel a székelyek oláh

:

;

megmaradó örökségei. Mivel az oláh tudománynak

vannak komoly munkásai, e sajnálatra méltó bajok gyors orvosírott s máig is kéziratban lev, de másolatban nagyon elterjedt Sicidia accuratius quam hactenus delineata czím kis mvecskéjére, mely Teleodi Rridimenlája nyomán tárgyalja a székely rovásírást, és a mely Burada oláh-székely hefúinek is forrása volt-'-' Nekünk alkalmunk volt helyszíni tapasztalatok alapján megállapítani, hogy Burada az említett mvecske ama barassói másolatát használta, a mely az ág. ev. fgimnázium könyvtárának Trauschféle Diplomatarium Transilvanico-Siculicum ab anno 1251 1807 czím gyjteményében találiiató. Ebben a székely betk vonalvezetése tökéletesen egyezik Burada állítólagos oláh jegyeinek vonallá.sa

is

végett utalunk Lakatos István 1702-ben

—

Sebestyén

Rovás

és rovásírás, 113.

'

I''acsiiiiiléjöket

•

Descriptio Moldáviáé. Bukare.st, 187r>.

1.

:

III.

1.

(Ethnographia, 1903. 282.

rész, V. fejezet.

Eletnenta linguae JJaco- Homanae sjoe yaZae/nca
—

V. ö. Sinkai

MolnAr JAnos

:

1.)

Györoy

és Klrin (Mrcui.) SAnnRi,

DeulsrheValarliisrhe Spraclilehre.

Bécs, 1788. Továbbá Maior PftTRR, Bob, RADii.BScr Euadk J., Lamorior és DknsdsiAn Áron MoLDovAN Gbrokly alább tárf,'yalaiuló értekezése nyomán. ' Vechia Me.iropolia rontana a Transilvaniei. NagySzeben, 1870. 41.

erre

vonatkozó

írásait

I.

•

Codicele

'

A

V'oronetan. Csernovicz, 1885. 293.

M. Nemzeti

Múzeum

fgimnázium könyvtárában

1.

Orsz. Széchenyi-könyvtárában 3, a M. Tiul.

és a nagyszebeni Bruckentbal-könyvtárban

Akadémia könyvtárában

1—1

másolat található.

'2.

a brassói

á;;.

ev.

15

MAOVAR rovásírás IRODALMA

A

Egyébként pedig Lakatos nuivéiiek minden másolata igazolja, hogy belle vannak mentve nem jegyeitl eltér r, st és sz betk. Ehhez hozzá kell adnunk még azt, hogy az apáról fiúra szálló tulajdonjegyek az örökösök birtokában mindig változnak. Bizonyos vonalrészekkel bvülnek vagy csonkulnak, hogy a velük meg-

vezetésével.

a minden más betsor e

jelölt

Ha

tárgyak összetéveszthetk ne legyenek.

tehát Burada és tudós társai a tutajosok töukjegyei-

nek szerepét tüzetesen megismerték volna, akkor aligha keresték és másfélezer évesnél régibb dák eredet oláh-székely Írásjegyeket. Mieltt Burada körmönfont hamisítása kiderült volna,

meg

találták volna

két derék romanistánkat

köztük a

sikerült szintén

magyar tudós Moldován Gergely volt. A Budapesti Szemle új folyamának 1888. évi 52-ik kötetében közölt dolgozatának már a czíme {A latin, cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál) elárulja, hogy Burada közleménye indította az érdekes magyar vonatkozású tárgj' szövevényeinek megismertetésére és megbírálására. Miután kimutatta a latin és dák iráselniéletek tarthatatlanságát, csatlakozott azokhoz a komoly kutatókhoz, a kik szerint az oláhság megtévesztenie.

Az egjik

félrevezetett

csakis az egyházi szláv nyelv így Írott nyelvemlék 1523-ból

vag)' a

cyrill.

való ugyan,

még

glagol írásjegyeit

régibb

A

ismerhette.

de azért Tomaschek és Safarik korábbi

legrégibb

taníti'isait

követve,

hogy Kézai az oláhoktól kölcsönzött betk alatt a cyrilliczát érthette. Szerinte Thuróczi találta ki, hogj' a székelyeknek hun betik vannak. Ez az oka, hogy Teleodi János vagy más valamely XVI. századi halandó az oláh eredet egyházi szláv betsort utól)b átalakította azzá, a mi az 1.598-iki Rudimentában és az lG68-íki enlakai feliraton merült fel elször. Ha Moldován szerint a Cantemir-féle latin elmélet és Ha^deu és tíirsainak dák elmélete önmagától is összeomlik azért, mert ilyen írott emlékekkel az oláh irodalom uem rendelkezik, akkor valóban kár volt emlék hiányában a székelyek Árpádkori cyrill-betkölcsönzésének elméletét is szóba hozni.

nem

tartja lehetetlennek,

Ezt az elméletet ugyanis

a glagol és székely

betk

hasonlatosságával ti'imogatni

nem

módszeres hasonlítás azt bizonyítja, hogy a rokoni kapcsolatot nem a VIII században

betsor

közt.

lianeni

lehet,

mert a

létrejött glagol

sokkal korábban kiaUikiilt középtengermelléki írásrendszer betsorai közt kell

a

keresnünk.

Moldován következtetését irástörténeti tekintetben

még

az a nagy tévedés

hogy az 1501-iki csikszentmiklósi feliratról teljesen megfeledkezett. akkor THURóczit és TKLKooit aligha vádolta volna meg. Végül utalnunk

betk ügye

székely

Midn

kell

még

arra

is,

czím

tanulmányát.

'

rövid fácskákra róva kevés jegygyei sor,

tarthatatlanná teszi,

számításba

veszi,

hogy MoLDovÁNuál a Biirada-féle tutajosjegyek közt szerepl

elintézetlen marad.

nyomban megirta Az úgynevezett

másik romanistánk, ür. Rkthy László ezt észrevette,

hún-székely irds

is

Mert ha ezt

hogy Bonpini szerint a székelyek

Neki mindenekeltt feltnik, sok értelmet

tudtuk összefoglalni, Verancsics szerint „két ilyen

némi pontok hozzátételével a jegyek számához képest igen sok értelmet ad'. Veit Goliel szerint

pedig a székelyek némelyik írásjegye egész szót vagy mondatot jelent.

gyanújának,

néhány feljegyzés tulajdonkéjtpen nem

hogj' ez a

torok, favágók, tutajosok illesztett

A

és napszámosoknál

ma

Ezért ad kifejezést annak a

írásról,

hanem „az

dívó roms-féle Írásról szól,

is

erdélyi pász-

mely két egymásba

pálczára alkalmazott conventionalis jegyekkel egész számadásokat pontosan képes eszközölni".

Rudimenta írásjegyeinek

csikszentmiklósi, enlakai feliratok és a Telegdi-féle

mával a

is

j'obbról

balra

ered sajátságoknak írás mintíljára

men ismeri

fel.

Ezért kimondja,

készült gyártmánynál,

olyan

hogj*

volt,

nem egyéb héber

„a híres hun-székely írás

elemekkel vegyítve,

készítje egy fakultást végzett székely theologus

ki

a

vizsgálata alkal-

a i két jegyét a sémi írásrendszerbl

sorvezetést, a hangzóugratást és

XVI

melyek elárulják,

—X^^I.

század

hogy az alfabet

nyelvtudományának

eszmekörébl indulva ki, mely a héberségben látta az emberi fajok és nyelvek sforrását tudákosságból s a kort jellemz archaizáló törekvésl)l új jegyeket komponálva, szerkesztette össze ábéczéjét s azt a magyar nyelv hangviszonyaihoz alkalmazta''. A mindent megsemmisít föltevés útjában álló csikszentmiklósi felirat hitelét azzal ingatja meg, hogy csak 1749-ben fedezték fel s így a régi évszámhoz kétség fér. „Nem tudom elképzelni mondja hogy 1501 táján már akadt volna olyan székely, ki a héber írásba be lett volna avatva. Én ennélfogva a felirat keletkezését késbbinek tartom." A székely írás régisége ellen felhozza, hogy :

—

—

'

,

Archaeologiai Értesít, új foly. VIII. köt. 1888. 54.

I.

;

A

{Q e/ a történelmi

már

nélkül álló

niiilt

haiigviszouyai s a

MaüyaR RUVÁ8:RÁ8 iroualma

„mesterséges túkolús olyan korban készült,

magyar betirás már a legújabb stádiumot

Nem

összetett jeg}'ekkel irták".

benne

talál

,

mikor

érte el,

Árpádkori és

még

mikor a magyar nyelv

pld. a lágyított

hangzókat

régibb archaizmusokat"

;

viszont

hogy „miért van a székely alfabetben más jegye a g és gy, l és ly, sz és s, ez és cs. z és ^s-nek stb.. hiszen a világ összes betírásában azt találjuk, hogy azok a hangok rokonságán épültek s azok változásai szerint bvültek ki. A természetes növés ezen öntudatlan logikáját egyáltalán nem találjuk meg itt, de találunk egy már meglev állapotot, értem a magyar nyelv XVl. századbeli

nem

érti,

hangviszonyait hátterül, melyre az egész írás építve van".

A

tákoláa másik ismérvét

már Hodoly László felismerte, midn a sémi csoportba tarbetkkel való hasonlóságok megállapítása közben azt is bizonyította,

szerinte

tozó áramai, himjarathi, moabita

hogy a székely magánhangzók glagolit forrásból származnak. Végül sorra kerülnek Burada oláh tutajos jegyei is. Ezek nélkül ,azt mondhatnók, hogy kigon." a székely irás kérdésének végére jutva ,azt látjuk (Burada most pedig dolta e betket '

.

.

—

—

;

közléseibl), hogy a székely irás csinálója egy csomó ilyen Erdélyben ismeretes rovásjegyet gyjtött

jegynek hetüjelentést adott

össze, azokat glagolokkal bvítette, egy-egy

s

az egésznek

orientális szí-

nezetet kölcsönzött, korának tudományát csillogtatva az alkotásban, melylyel nemzetét ajándékozta meg."

szintén megvallva, Rkthv könyörtelenül támadó dolgozatának kezdetben nem tulajdoníthattam st utólag sem ereszkedtem volna bvebb tárgyalásába, ha a magyar rovásírás régiélükön Hermán OxTóval nem ebbl merítettek volna bátorítást és kétes érték ségében kételkedk bizonyítékokat. A nagy értelmi ervel, de a felölelt anyag rendszeres ismerete és a tudományos eliganagyol)b jelentséget,

—

—

zodás biztossága nélkül intézett megsemmisít

támadás kezdete igen

ötletes,

mert elvégre mindenkit

megejt azzal, hogy a számrovást és betrovást az avatatlan emlter könnyen összetévesztheti.

mi sem tudjuk

meggyzbb

magyarázatát annak, hogy Kézai 1221 táján

irott

Ma már

forrása a székely rovás-

Minden egyéb állítása tévedés hogy a mindent támadó szerz tudományos értékeinkmegsemmisítésére törekszik. Minden alapos ok nélkül mellzi az IbOl-iki csikszentmiklósi feliratot, mert nyelvtörténeti és irástörténeti alapon a székely betsort egy XVI. századi theologus „tákolmány '-ának akarja bizonyítani. Gyanúba veszi a XVII. századi irás ketts betkkel jelzett hangjaiírást a

pusztán számrováshoz ért erdélyi

csupa hyperkritikai

oláhságtól külcsönözteti.

azzal a látszattal,

fictio

nak külön írásjegyeit, holott éppen e jegyek igazolják, hogy a sokkal régibb székely betsornak a magyar helyesírás XVI—XVII. századi vergdéséhez már nincsen köze. A glagol betk és tutajosjegyek együttes szerepét is bajos elképzelni. Különösen bajos akkor, ha Réthy maga is gyanúsaknak Burada másfélezer évesnek hirdetett tutajosjegyeit és oláh-székely betit.

tartotta

Miközben a nagytekintély folyóiratok a székely rovásírás hitelét támadták. Fischer Károi-y Antal megírta és 1889-ben kiadta A hun magyar irás és annak fennmaradt emlékei czímü nionograi)hiáját.

A

szorgalmas szerz magát

kával tárja

lyeket sajátságosan szóló

V — VI.

el-Nedin

irót.

A magyar kútfk

kálatait folyton

is.

tzzel,

hiteles endékeit.

utódainak

közül

(Szabi')

Károly tévedését

van

megírva

;

tekinti,

föl

nem

komolyan

Egyébként pedig igen hasznos munkát

összegez éS

csoportosítva

történetírókat,

és fenmaradt

alapján a hunok

krónikájál)an

Thuróczi

badar adalékait

krónika

szerint

furcsa szr-elmélete

ki s valóban több hazafias

jelenti

történetét

mint

kriti-

Mivel a széke-

sorra idézi

a hunokról

századi kútfket és a ruszokról (szerinte magyarokról) beszél X. századi Jbn-abi-Jakuh-

a mi csak

idézi azt,

e téren laikusnak

a magyar rovásírás gazdag

fel

bvít

pontosan

idézi

azokat

a hazai

és

külföldi

a kik valaha a székely rovásírásról valamit

Az emlékeket bemutató

végzett,

Cornu)es, Jrrney és Szahó Kákolv

fejezet

a

ismerve) idézi

nyomán

Ké2)cs krónihából

továbbá

midn

a hamis Csiki

a régiek

elmun-

sorra veszi és századidv

grammatikusokat

endékirókat,

és

irtak.

a nagyszentmiklósi aranylelet,

—

az úgynevezett

Attila-kincs fel-

kezddik. Az V VI. századinak tartott emlékeken háromféle bekarczolt és betrébelt irás különböztethet meg egy tiszta görög bets, két romlott giírög bets és több ismeretlen bets Fibchkr a második csoj)ortot magyarnak látta és kibetzte belle e szépen szól rünk). szavakat eszes (vagj' ejt), rendet ró ö ránk (vagy ugyanazt máskép betzve iratainak ismertetésével és megfejtési kísérleteivel

:

:

:

'

A

székely vagy régi

—

magyar

irás eredete, l'd/.sony.

é.

n.

(KUlönlciiyniiirjt

;i

|Mi/si>nyi

tVircálisUola

lí<8:?-

1884

Jcllomzíl, lioiry UfcTiiv a sémi sajátsÚRokiit in:ij,',i is kereste, llonoi.í sémi hasonlitásain.ik Értesítjébl) H. 1. eredményét mégis elfogadhatatlannak tartja. „Ila - mondja — hasonllttratásai helyesek volnának is, okoskodásának a nagy korkülönbség ellentmondásába kellene ütköznie.' évi

-

!

MAGYAR rovásírás IRODALMA

A

A harmadik

csoportot Dietrich tévesen gót rimáknak tekintette.

Fischer felismeri ezekben

'

falu nevét, továbbá a

E minden

alapot nélkülöz

vakmer

kísérlet után a csikszentmiklósi felirat két másolatának és

továbbá az enlakai

megfejtéseinek,

fejezetet szentel Kir.ályi Pál rovásirásos

megfejtésének

felirat

bemutatása

következik.

Külöu

kódexének, mely utóbb Somogyi Antal silány hamisítványának

Végül ugyanígy közli Strahlenberg Fülöp János kön5Téuek egyik

bizonyult.''

a székely

is

bellük az Endes székely családnevet, Eger város és vasmegyei Unyoni nekem és enyém szavakat.

és kiolvassa

irás jegj'eit

különféle

17

szibériai feliratmásolatát*

hogy magyar szöveg betzhet ki. FiscHKR könyvének tekintélyes része a hamisítványokat és a székely rovásírással tévesen kapcsolatba hozott egyéb írott vagy rovott emlékeket facsimilék kíséretében ismerteti. Ezek: Attila huu és a marosvásárhelyi kézirat szibériai ó-török feliratmutatványait

ezekbl

szintén

feliratú

pénze,''

Turóczi fakönyv. Attila betsora,'"

a

is,

azzal a kísérleti utasítással,

és „maszaget"

Hickesius „scj-tha"

betsora,'

Akadémia könyvtárának más betkkel írott Bohonczi-kódexe, a Gelld imádságos könyvnek ismét más betkkel írott másolatai." a réty ev. ref. egyház kelyhének felirata és Literati Nemes a M. Tud.

Sámuel liamisítványai. a melyek lapjai

A

terjedelmes

Baranyai Décsi János

tulajdonképpeni

A

hunok

ban.

A

közé

hihetleg a M. Nemzeti Múzeum

régiségtárának

felii'atos

és

után

zárszó

egész

ajánlólevelének

terjedelmében

fekete illetve fehér elnevezésének megfejtése

szürviseleten alapuló

Teleqdi

másolatát

és

czím

mve

Rudimentájának s (a minek a könyv

szigorú bírálata tárgyá-

hun-magyar kapcsolat elméletét

hogy nyomban hozzáfog a Svájczbau rekedt

testes kötetté

közli

marosvásárhelyi

semmi köze) polémiáját Pauler GYULÁval a szerz nem rég megjelent

tárgyálioz

magyarok

függelékül

megelz

ezt

fehér és fekete

bejelenti,

ntt német nyelv feldolgozásából

''

iuiiiok

fenntartva,

betsor

b,

gy,

k,

ö,

tr,

záradékul

utódainak felkutatásához. Eredniényeiuek

bennünket ezúttal csak az érdekel, hogy az

eifiscli-

hun-magyar

állítólagos hiinutódoknál tanulmányozta a tulajdonjegyeket is és köztük megtalálta a

tliali

réz-

tartoznak.

is

u. zs, gt, ki jegyeit és jegyösszetételeit.

Íme, Fischer szorgalnuisan áttanulmányozta és értékesíthet kútf-gyüjteniényuyé össze kesztette a székely rovásírás összes endékeit és elvégre mégis oda tévedt,

is szer-

a hová Moldován és Réthy

tájékozatlanságuk következtében jutottak

VI.

A A

M. Tud. Akadémia

és a

M. Nemzeti Múzeum beavatkozása.

székelyek rovásírásáról szóhi krónikások és emlékírók oly általánosságban beszélnek, mintha

a betrovás titkaiba annak

idején minden

hettünk arról, hogy a kiveszben

lév

székely

be

volna avatva.

lett

Mivel mi

még meggyzd-

száinrovást egyszer, írástudatlan pásztorok tökéletesen tudták

eines gothischen Slammes auf den Wiener Goldgefassen dcs Banaler Fundes. Germania, 177—209. 1. ' Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója. Kolozsvár, 1901. 162. I. a legterjedelmesebb szöveget igy olvasta el: .GTlas Pes-gan Peseiiyüji Kcnesz " t'jabban Debhkczenyi MiklOs: Az ösmaiii/ar írás néhány hazai s oroszországi emléke. '

Runeninschriflen

186G. XI. köt.

ISudapest, 1914. 19

A

1.

Bálint vállalkozását folytatva, e szöveget

igi,-

megfejtése. (Ethnographia, 1915. évi

f.

1.

meg: „Gelse kiskán pesenyüji kenéz^. A nagy-szent-miklósi kincs rovásos feliratainak

fejtette

betíísorának megállapitá.sát lásd Mészáros Gyula:

o-török

feliratok

és 4. fz.)

Enyhít körülményül megemlitom, hogy Király Pál e kéziratot 1888. márcz. 27-én elzleg bemutatta az Országos Régészeti és Embortani Társulat ülésén. Ugyanakkor mutatott be egy lánczos fabuzogányt is ezzel a szintén '

hamisított rovásirásos felirattal

II.

Das Kord- und

V. ö. TU.LMANN Friesen

ábra. 68. ''

"

„Ez az Aladáré".

:

• ''

Európa und Asia. Stockholm,

Ostliche Theil von ;

Müntz- Spiegel. Francofurt, 1529. ül.

5.

1730. XVII. tábla. fejezet

és

Bél

:

De

veiére

lit.

IV. tábla,

1.

Oertelu's

:

Harmónia linguarum.

Vittenberg, 1746. Elbeszéd.

Anliquae lúeraturae septcntrionalis

libri

duo. Oxford, 170.3

—

170.i.

III.

rész. 4.

1.

I.

tábla.

—

Betsora Révai Szabó Károly A régi hun-székely írásról. Budape.sti Szemle, 1866. V. köt. 136. I. Elaboralior Gramniatíca Hungaríca. 1808. I. rész, 127—128. 1. II. tábla. ' Díe Hiinnen ím schu-eizeríschen Eifischthale und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. Zürich, 1896. A 190-191. lapon közölt tulajdonjegjek els felét 1, Sebestyén: Boiyís es rowasirás, 110. 1. (Ethnographia. 1903. 279. 1.) '

V. ö.

Sebestyén

:

A Magyar

:

Rovásírás Hiteles Eiulékui.

:

3

.

A MAOYAK rovásírás IRODALMA

18 kezelni, a székelység pedig

.1

tulajdoiijegyeket

még

is

niii

általánosan használja

nélkül bizony könnyen ráterülhettünk arra a gondolatra, hogy hátha

még

kell tájékozottság

:

írásjegyek nyomai

is

la])pan-

ganak a nép si rovásbotjain. Ht a tájékozottabb ethnographust is bátoríthatta volna az a tudat, hogy az északi germánok, különösen a skandináv népek, runa-naptáraikon még akkor is szerepeltették a betsor els hét jegyét, mikor a runa-rovást és runa-irást már régen elfeledték. Csak a gyakorlott epigraphust tarthatta volna vissza az a tapasztalat, hogy az Írásismeret növekv mértéke mindig szaporodnak a nyilvánosságnak szánt feliratok

szerint

is.

Mivel tehát a Székelyföldön a betele-

pedést követ évszázadokban ilyen nyilvános feliratok létre nem jöttek

bukkantak

elvétve

már eleve meddnek

fel,

kellett

lenni

annak

s

a középkor végén

kezén forgó számrovásokou, tulajdonjegyes szerszámokon és gazdasági eszközökön

si

is

csak

mely a székelység

a kísérletnek,

stb.

magukat

túlélt

írásjegyek maradványait akarta felkutatni.

Mennyivel nagyobb megtévelyedés kellett ahhoz, hogy valaki a mai szánirovás és tulajdoujegy szomszédságában a rovásírás mostani rendszeres használatának legfrissebb népi termékeit keresse és csodálatos módon meg is találja Rendes körülmények közt az ilyen avatatlan kutató csak a vele !

egy területen dolgozó szakembereknek okoz kellemetlenséget. A mi kutatónknak sikerült egész országra

Ez a kutató Dadái Király Pál, a budai állami tanítóképz intézet igazgatóKaraesay-kódexnek és Somogyi Antal egyéb hamisítványainak bemutatásával az Ürsz.

szóló felfordulást elidézni.

tanára

A

volt.

Régészeti és Embertani Társulat

már alaposan kompromittálta magát, mídön hogy Omoron (Temesmegyében) egy Tar Mihály nev

föntebb jelzett ülésén

egyik tanítványa révén tudomást szerzett

arról,

egyszer földmíves ember még ma is írja és rója az si rovásírást. A kritikai ellenrzéstl iszonyodó s így a tudományos eligazodásra is képtelen rajongók meggondolatlanságával Dadái Király Pál nyomban elhitette magával és elhitette lobbanékony képzelm barátjával, Fadrusz János kitn szobrászunkkal is, hogy íme a hun-scytha sök rovásírása még él a nép között. Fadrusz éppen millenniiinií Tuhutum-emléket készített Zilali vánis számára, tehát gyorsan arra határozta magát, hogy a hon

—

—

foglalás-kor szellemében hat táltos-éneket a nép közt felfedezett rovásírás betsorával fog az emléken

megörökíteni.

Mikor a pompás emlék elkészült. Tar Mihály betivel csakugyan rajta ékeskedett Somogyi Antal A leleplezés eltt Fadrusz János a Szildi/y czím zilahi njság 1902. szept. 18-íkí ' számában terjedelmes czikket közölt a küszöbön álló nagy meglepetésrl. A rovásírás ismertetése

hat hamisítványa.

lev Karacmy-kúdex

után bejelentette, hogy a Király Pál birtokában

ügye perdönt fordulóhoz kincse a nemzetnek, kultúráját.

és róják

is

Mert íme

ért.

hogy még máig

.

.

.

A

él

vitás tartalmának és sirásának hogy a rovásírás nemcsak emlék, de való eleven a magyar nép között és hibátlanul feutartja eleink si üa, Tar István, földmívelk Omoron, a kik ma is írják

„kitudódott, él

is

Klasszikus tanúim Tar Mihály és

si származásában, azok ugyan nem nagyon még ma is megtegye kötelességét ez si kultúrának

kik tehát eddig kételkedtek a rovásírás

mélyen kutatták nyomait, mert rá is

:

a magyar népben

.

.

kellett vulna akadiiiok.

Hogy pedig

.

a mint ráakadt Király Pál, hogy azirás

a mai ueiiizcdék

fönntartásával szemben, köbe vésettem a rovásírást a

Tuhutum-emléken pogány eleink dicsségére TARÓkkal a felvésend hat éneket) abban a helyzetben vagyok, hogy szívem, lelkem IdjCs megelégedésére kiálthatom a magyar hazafiak milliói-

S most (miután

hoz:

Király Pál

még

K-ell idheii

.

.

leíratta

az írás, olvassátok"."

itt

Midn

a lepel pár nap miilva lehulldll,

iiiiiideii

szem

a Kararsay-kódex-Hzel és az ísiueretleuség homályából

a zilahi szolxír felé fordult,

elbukkant két

minden érdekld

onuu-í földmíves

ámulatba ejt

A fvárosi és vidéki újságok valóságos iiad.járatot indítottak a betrovás emlékei után. ^ Az érdekldk felforgattak minden zeget-ziigot s ktu-oukéut egy-egy téves adattal ugyancsak megtréfálták a gyorsan felszaiiorodott Írásszakértket. A kutatók nagy buzgóságát az sem

irástiidományával foglalkozott.

htötte

'

le,

A

hogy a

néj) fiai

közt egy lélek

sem akadt,

hat pogány éneket (Erdélyrl, Istenrl,

énekek (Arad, 187ff)

ez.

kiadványa közölte elször,

Tíízrl, llt(')bl)

a ki

Kidrl,

T\Kék tiidomáiiyáiiak osztályosa

A

rovásirás

fvárosi

sznyegre

napilapok

közül a

került ügyét.

fíudapesli Hirluj).

I'exii

volna.

Lclieg-égrl) Somooyi Antal Régi magyar Somooyi rovilsiriVsos kéziratai között is. V. ö.

\'iürl,

elkerültek

Skkrstyén: liovás én rovásírás, 299, s köv. I. (Kthnosrapliia, lüOü. ^48. s köv. 1.) ^ Sebbstyén i. ra. 314. 1. (lítlinographia, 1907. 7S 1.) Egész terjedelmében másodszor Szó czimfí fvárosi napilap szi^pt. 24 iki számában. •'

lett

Ilirlaii

és

Magyar Ssó

is

tették

megjelent

magukévá

Miuiiiar

a

a

magyar

A MAGYAR rovásírás IRODALMA

A

Dag}- kavarodásban

csak

Tóth BÉLÁnak,

19

kitn

az akkori napisajtó

niimkásának volt elég

tollú

hogy a hat táltos-ének ügyében Arany János és Szarvas Gábor ítéleteire figyelmeztesse a féh-evezetett közönséget. Szellemes czikkei azonban a hírlapok részérl mesterségesen is lélekjelenléte arra,

szított

lelkesedés pillanataiban inkább csak ellenséges hangulatok keltésére voltak alkalmasak. Ezért

kérte fel aztán Szöts Géza nagyszebeni tanár társaságában a M. Tud. Akadémiát, hogy ebben a szégyen-

ügyben

letessé fajuló országos

A

szakemberekkel hozasson

illetékes

szakérti

kiküldött bizottság

ítéletet.

Fejérpataky László palaeographus,

Ipj.

nyelvész

Sziunyei József

magyar énekek czím kiadvá-

és e sorok irója lettek. Feladatuk az volt, hogy a Somogyi Antal Régi

nyával csaknem teljesen azonos tartalmú Karacsay-kódex hitelét megvizsgálják.

Az írásban benyújhárom egybehangzó vélemény alapján a bizottság a kérdéses kéziratot és a szegedi SomogjikönyUár kéziratai közt rzött nyolcz társát Somogyi Antal hamisítványainak ítélte s a M. Tud. Akadémia 1903. márcz. 23-iki ülése elé terjesztett összes irományokat az Akadémiai Értesít ez évi XIV. köte-

tott

tében (193

— 210.

az olvasóközönségnek

l.j

hozzáférhetvé

is

tette.

Az a másik, égetbb kérdés, hogy az si rovásírás emléke már nemcsak a M. Tud. Akadémiát, hanem a M. Nemzeti Múzeumot démia részérl Szily Kálmán akkori

Jen

az utóbbi pedig

Múzeumtársulatot

magyarországi Történelmi és Régészeti Dr. Szentkláray

engem

bízott

apátkaiioiiokot,

Kabdebo

kérte

Gergely

szerepérl elzetesen

magyar nép

hogy

meg,

E tudományos

fel.

alispánt,

a

fiai

közt,

betrovást

értesültem

vobia,

Temes-

testület

Gabányi J.ános

A

Berkeszi István és Prrbnyi Adolf tanárokat szept. 30-án küldte Omorra.' bizottság

a

élénken foglalkoztatta. Az Aka-

tanulmányozzam. Szily T.uiék tudományának megvizsgálására a Dél-

történeti és néprajzi szempontból

várról

;

is

széleskör kutatást a népi emlékek forrásainak

i'titkár indított

megállapítása ügyében

feltárása és hitelük

még

él-e

fszolgabírót,

hogy a temesvári

nélkül,

következ napon ugjanott megjelentem én

a

is.

Tar Mihály szívesen fogadott. .Midn a nekem ajándékozott néhány rovásról véleménj't inTlvánitottam

betsorában két csikszentmiklósi jegynek feltn, részben pedig hibás hasznaflatára figj-elmeztettem, nagy meglepdésemre azt a választ nyertem, hogy Király Pál .kitanácsolta'". Majd szóba hozta a A régi magyarok mivdtségének Történelmi Könyvtárnak azt a füzetét (30. füz. ür. Toldy László minden tudományát merítörténeti'), a melybl — - a hogy késbben pontosan megállapíthattam s

:

—

Ebbl

tette.

meg

ismerte

szintén felcserélve,

az

/",

ni,

j,

v

betket Toldy

hozta forgalomba. Szóba hozta továbbá Fischer

eredet endékekkel

népi

szeriiiti volt,

de ezt

Ez a

bet

irt.

régi

—

melynek h és h betit Toldy tévedése nyomán

a csikszentmiklósi betsort,

,,

szolgálni

nem

voualkáival

felesleges

mvét

megtoldva,

szintén hibásan

melyet Király Pál ajándékozott neki. Régi,

is.

Beszélt atyja régi ábéczéjérl, a mely még rovás Csak egy betjére emlékezett, a melyet elttem le is

tudott.

szétrágta az egér".

pedig nem bet, hanem a számrovás egyik ötös (V) jegye

volt.

Omorról egyenesen szülföldjére mentem. nyomára vezetett annak, hogy írástudó öcscsének atyja csak a szám-

Mivel Tar a békés-vármegyei Csorvásról származott, Itt

nagybátyja,

rováshoz

értett,

Tar

Id.

István,

mert a régi csoiTási

városának egjik számadó gulyása

pusztákon

volt.

az 18ö7-iki földmérés

Megtudtam, hogy Tar

Mih.ály

itt

és községesités

1851-ben

eltt

született.

Gyula

Mivel a

—

is megsznt, a számrovásokat otthon csak tí 7 éves koráig Ez az oka, hogy Tar a számrovás mibenléteiével sem tudott tisztába jönni. Homályosan csak a fenti számjegyre meg arra emlékezett, hogy a rovásról a pásztorokkal való érintkezés

puszták fölmérésekor atyja pásztorkodása látta szerepelni.

alkalmával

sok

mindent

le

„olvastak".

is

Leolvasták a gulyások

teheneinek, tinainak, üszinek, szopós és rúgott borjainak számát

donosainak nevét és a gulyatartó gazdák marháinak szánuit és a gulyások, bujtárok liérét nyilvántartó rovásokat

kori

adott

csordák

bikáinak,

leolvasták a hullott áUatok „dögrovás "-át

is.

így jutottam nyitjára annak a lélektani tévedésnek, a melyet Tar esetében a halvány kisgyermekés Toldy László füzete együttesen elidéztek. St megállapítottam, hogy e tévedést

módjában

ismertet Toldy-féle füzetre Tak MinAi.Y Tud Akadémiának '

»

és

vobia már eleve

lett

els levelekben nemcsak az

Rovás

kezére

leolvasták a marhaállomány tulaj-

emlékek

Király PÁLiiak

M.

;

;

apjától

is

tanult

tenni,

mert hiszen

„szittya írásra',

Tar a hozzá

hanem

írott

a szittyairást

n>-Utan hivatkozott.- Ezt azonban a rajongó budapesti tanár lelkiisme-

Tar IstvAn vallomásáról

fia.

ártalmatlanná

és a bojtárjuktól

a községi biró jelenlétében

jegyzökönj-vet vettek

fel,

melyet a

utóbb pedig kiadták a Míizeiuntársiilat Értesítiének 1902. évi IV. tüz. 88—95. 1. Egész terjedelmében idézve .4 rovás-irás él-e a magyar nép közöli ? 28 29. 1. fontosabb részét 1. Sebestyén felterjesztettek,

és rovásírás. 310.

—

:

1.

i

Ethnogi-apllia, 1907.

TG.

:

;

1.)

3'

:

2Ö

MAOYAR rovásírás IRODALMA

A

E

retlenül elmulasztotta.

mulasztás árán

sikerült aztán a

szobrászat legnagyobb mestereinek

nia.i;yíir

egjikét megtéveszteni és a hamisítók ügyének megnyerni.

Tar Mihály kétes eredet tudományának és furfangos viselkedésének titkait, Király PálUü folyviszonyának keletkezését és alakulatait, valamint Fadrusz János megtévelyedésének szövevényeit 1902. decz. 13-iki ismeretterjeszt eladásán és a M. Néprajzi Társaság is a M. Nemzeti Jlúzeum 1914 január 21-iki felolvasó ülésén^ ismertettem meg a népi emlékek kutatásában eredménytelenül buzgólkodó nagyközönséggel. Ezzel egyidejleg Szily Kálmán szintén folytatta az omori bizottsággal tatott

'

sikeresen I.

megkezdett nyomozásokat

s

midn

eredményei már felhalmozódtak,

a

M. Tud. Akadémia

osztályából egy bizottságot kért adalékainak és következtetéseinek végérvényesen való megvizsgá-

lására.

Az 1903 február 3-án

SziLAsi

Móricz akadémikusok

kiküldött bizottság tagjai Szilády Áron,

—

5-én tartott ülésen aztán

Hermán Ottó, Fahrusz János

és

Szinnyei József, Kjítona Lajos,

Ifj.

meghívott szakértk

—k

a távolmaradt Fadrusz kivételével

lettek.

A

márczius

vették tudomásul Szily Kálmán-

Jelentését, a mely egy hét múlva már nyomtatva is megjelent e czímen magyar nép között? A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött terjesztett jelentés. Húsz ábrával (1 51. 1.).

nak azt a terjedelmes

A

rovásírás

él-e

—

bizottság elé Szily

a

Kálmán arra fektette

hogy az omori földmíves

a fsúlyt,

kialakulását, mibenlételét és országos érvényesülését a saját és

könyvébl, rokonságuk

felvilágosításaiból,

mértékben sikerült

neki.

is

A

létrejöttét,

István vallomásának

jegyz-

Toldy László könyvének szövegébl. Tar Mihály els rovás-

és felfedezivel folytatott

irásos kísérleteibl teljes

irástiidoiiiányáiuik

Tar

fia.

És ez

levelezésébl tegye érthetvé, kézzel foghatóvá.

rovásirásos

szövegek hasonmásai kiáltóan igazolták,

hogy Tar

Mihály csakugyan Toldy könyvébl merítette minden ismeretét. Kiderült, hogy rendkívül éles észszel,

de nagyon fogyatékos erkölcsi érzékkel tudta tkésíteni Király Pál

bárgyú szinteséggel

könnyelm

beavatkozását. Hermán

hogy „számjegj'ük is volt azoknak, a kiktl a rovást tanultam, de én elfelejtettem, fsak három jegyre emlékszem egyre (V) világosan emlékszem és kettre (^= -[ ) homályosan. Ezt mondtam én Király tanár úrnak is az elsre azt OxTóhoz

sorailian viszont

Írott

kijelenti,

:

;

mondta, hogy számjegy, a másik kettre nem mondott semmit". ^ Szóval Tar irást adott arról, hogy a 6 7 éves korában látott pásztorrovások mibenléteiét is tökéletesen elfeledte. Ezzel aztán minden

—

kétséget kizárólag

Jiogy megtévelyedése alapjában

igazolta,

Kálmán minden olyan föltevés és kérdés bolygatása érvényesen

megállM|)ítaiii

gy('rniekkorában

A

:

,.

Eh'iik fantáziája

licdirovásulv

látoti,

s

midn

baj csak akkor kezddött,

iiélküi,

hitette

véve jóiiiszem

vele,

el

volt.

hogy azokon a számjegyek és billogok

Királi

Ezért tudta Szily

Tar Mihály „jellemébe vágna", véghogy azok a számrovások, a melyeket

a mi

Pál útján a világgal

is

el

szittya

betk

voltak"*.

akarta hitetni, hogy ez a bet-

rovás a Toldy-féle könyv betrovásával azonos. Mikor jiedig a baj már megvolt kieszelni a régiek rovás- szer nitt

s Tar kénytelen volt merev ABCzé-váitozatát, megindult a tudományos kritika ama lavinája,

a mely nemcsak az omori földmívcs tudományát, hanem Király Pál Karacsay-kódexét és Fadrusz János Tnhutuni-szobrát

A

elseperte.

is

számrovás és betrovás összetévesztésének

hogy Tar esetében

Azt,

Pár nappal a

is

fenti bizottság

szóló dolgozatát.''

ötlete

él

Ottó az sfoglalkozások

tudjuk

Réthv LÁszLotól származik.

a pásztorrovásról szóló 4. fejezetet.

emlékei között már tárgyalta a számrovást. Most

hogy a magyar pásztorság rovásán a római számsor szerepel,

sától,

—

megalakulása után már benyújtotta a kétféle rovás összetévesztésérl

Kálmán Jelenlése ebbl közülte

Szily

—

most Hermán Ottó vette elször számításba.

ez a tévedés foroghat fenn,

Hkrman

attól a régeijbi felfogá-

eltér s a

kézfej formájábíil azt

hogy a magyar számsor a szemléldésre hajló magyar léleknek eredeti, ingenuiu termelése. Az egyenes ujjak jelentik a számsor négy els egyenes vonalát (I MII), a négyest; a ferdén

következteti,

—

álló

hüvelykujj pedig jelenti a számsor ötödik jegyét '

Bf) és méfíis korlátozott

évi állapotáról,

18'.)

190.

1.

közölte.

kivonatát

K

(\

vagy

/),

a Mni/yar S:-ó o napi .száma

Uorlátozásra Szii.y

Kálmán

s

útján a M.

az ötöst. Továbbá ,a két kéz együta Jelentés a 'l'iitl.

M. Nemzeti Múzettm

1902.

Akadí'niia bizottsiljra kért mesr. mivel

ennek .szélesebb köríi kutatása ebben az irányban niéj; nem volt befejezve. V. ö. Skiirstvíin: Rovnx é.i roviinirás. 308—325. 1., (Ethnograpliia, 1907. 74—87. 1.) a hol Tau anzképét, rovott és irott irásldsérlcteinck Cacsimiléit, továbbá a zilahi szobor képét

el

is

bemutatom.

'

Részletes ismertetése megjelent a Penli Hirlap, Budapesti Napló s több napilap

'

Ezt okt. 2G-án

nem

irta s

nekem

okt.

lén a

'

V. ö.

Hermán Ottú

:

Rovtis. l'esti

következ napi számaiban.

V-jeíjyet méjr \\^y mutatta be, mint az eirérráfita apai

felejtett irásjepj'ét. lliilap,

lílO:!.

Mn.

lOiki számában.

ABCzé

egyetlen

A MAGVAR rovásírás IRODALMA

tesen két ötös egj'séget ad és a liiivelyk. egymásfelé

az X-alakot,

dlve

21

és közelítve keresztezdik (és)

.

.

.

kiadja

Ugyanezt tárgyalta az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat febr. szám- és behirovás viszonya Imzánkban czíni dolgozatában,^ valamint

vagyis a tizest".'

24-iki ülésén

Á

felolvasott

abban a terjedelmes értekezésben is, mely A kéz és a szám az sfoglalkozások köréhen czímen a Természettudományi Közlöny 1903. évi február havi füzetében látott napxilágot. ' A sokszorosan bizonjitott eredetiséggel kapcsolatban mindig szerepelt az a másik fontos állítása is, hogy a számrovást leolvasó pásztor kelti,

mintha a

A Írott

a felrovott tételek

értelmezése

rendelkezésére álló adatokból idézte

1902. nov. 2-án kelt levelét,

megszekált 3

lelkésznek F.uiRuszhoz

ref.

számokhoz hasonló rovátkos

római

nev

írással",

36 fej juha, 12 báránya, 3 berbécse; a fej juhokból

volt

tögye meggyiiladt. tehát

látszatot

le.

tanúskodik egy nagybaczoni Puskás Bokor

volt elferdített

,Nagy Ferencz uramnak

—

Révay Pál sepsiszentgj'örgyi

a melyl)eii arról

öreg juhász neki egy botról, mely „tele ezt olvasta le:

közben használt sok szóval tén5deg azt a

ákombákomokból valami rovásirásos szöveget olvasna

felsorolt

nem

tejelt

—a

megadtam a

többire

sajtot,

16 fontot és az

A magyar hogy a szentgyörgyi lelkész úrnak nem rovásirásos botról, iianem a s/.ámadó jnliász összegez számrovásáról olvasták le ezeket az adatokat. Könnyebbség kedvéért be is mutatott több ilyen rováslapot, köztük pl. egyet olyant, a melyen egy tulajdonjegygyel, két szúrással (vagy ponttal) és két rovátkf)lt vonallal (tehát a pásztorok számrovásának öt jegyével) ez a tíz terjedelmes szó van felróva „Dobos Mihálynak nincs bikája, nincs anyabarma, van hat

ordát; bocskorpénzül kaptam fejk, bárányok és berbécsek után a három sajn krajczárt".

nyomban

népra.jz mestere

tisztálian

volt az/.al,

:

harmadf üszje".*

Midn czímen

Hermán Ottó

Az sszám

:

delkezésére

és

fenti felolvasása

az olyan számrovásoknak,

állott

krónikások és XVI. századi emlékírók Ezért utalt aztíVn arra, hogy Thukóczi

nemcsak betket, hanem számokat a zempléni

számrovásokra

rövid

kevés jegygjel

az Archaeologiai Értesít

sok

1903. évi júniusi füzetében e

az shetü viszonya irodalmunkban elvégre megjelent, már egész tömege ren-

értelmet

ráillik a nép számrovására is. Képes krónika) .pálczákra metszés mesterségével"

(és iiem a

felrovathatott. Boshin szerint

is is

csakugyan azt igazolták, hogy a középkori

a melyek

följegyzésének túlnyomó része

midn

emlékezteti,

egybefoglalnak"'.

Még

betkrl van

a székelyek

ennél

is

„igen

szó,

de Hermán OTTót

rövid fácskákra rónak s

beszédesebb bizonyítékoknak

tartja

Vkrancbics szögletesre faragott botjait és azokat a rájuk jobbról balra metszett bizonyos jegyeket,

melyekbl

a

„egy, legföljebb két ilyen sor némi pontok hozzátételével a jegyek számához képest igen

sok értelmet ad", élivel e kútfk világosan

betk

rovásáról Ijcszélnek, IIkrman Ottó egy

példát

állít

szemeink elé annak bizonyítására, hogy a hangsúlyozott tömörség mégsem betürovásra, hanem számrovásra vonatkozott.

Lerajzolja Lestár Péter

tokkal vannak elválasztva

;

gulya-tkerovását,

a melyen a tételek közbeszúrt pon-

és lerajzolja a számrovás egész tartalmát a rovásírás betivel

is.

Ekkor

aztán kiderül, hogy azt, a mit a számrovás 18 jegygyei ki tudott fejezni, a betrovás 65 irásjegygyel

Ezért mondja ki végül, hogy a fenti források idézett állítása „nem a hun-székely bethanem csupán a számrovásra vonatkozhatott, tehát az idézett szövegek nem a hun-székely Írásnak, hanem a számrovásnak si voltí'it bizonyítják".'' fejezte ki.

írásra,

Végül megemlítjük, hogy Hermán Ottó a felolvasás alkalmával még elismerte az loOl-íki csíkhitelét; most pedig értekezése végén „modern kifejezéssel szólva' azt hirdeti,

szentmíklósi felírat

—

aktái még nincsenek lezárva'. Az öreg mester kutatásainak eredményeivel a hogy „e rovott írás magyar rovásírás ügye csakugyan nem volt elintézve. Eredetileg csak arra vállalkozott, hogy a nép egyik megtévelyedett fiának titokzatos szerepléséhez néprajzi téren felvilágosító adalékokat gyjtsön

és tudományos tájékoztatást is nyújtson. Hkrman Ottó ezt megtette. St még többet is tett, mikor Tar Mihály ügyéhez a krónikásokét és emlékírókét is odakeverte. így jutott el aztán annak az örvénynek szélére, a melybe mindenki belezuhant, a ki kell tudományos tájékozottság nélkül kívánta a

székely rovásírás hitelét megdönteni, vagy bebizonntani.

A Magyar

Nemzeti Múzeum beavatkozása nem

KAlmAn

rovds-irás él-c a

magyar nép

volt olyan

kvzölt

9

— 14.

sürgs, mint

a M.

Tud. Akadémiáé.

De

'

(SziLY

'

H. 0. bö kivonatát a Pesti Hírlap 1903 febr. 25iki és a Vasárnapi Újság 1903 márcz. 1-iki számában tette közzé

»

I.

*

(SziLv

^

1.

h.

h

:)

402. füz.

KAlmán)

.-1

97—115. i.

h.

1.

l:— 12.

1.

Új folyam. XXIII. köt. 265

I.

?

i.

22

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

mivel az oninri földniíves tu(loináin;i

elöl

nekem

intczetpin k('|)viseletéhen

gj'orsan végeztem s csak aztán merültem helc iiyugorltan a rovásiui

sem

lehetett

szerepl számok,

vele

kitérni,

tiilajrjnnjpüyek

és betfik tantilniáiiyozásába.

Két dologgal már a kezdet kezdetén tisztában voltam tott

középkori rovásírásnak emlékeit az

már meg nem találhatom

:

azzal,

él néphagyományban,

iiogy a tollal és tintával kiszorí-

vagyis az sfoglalkozások

él

emlékei

hogy az sfoglalkozások él emlékei közt szerepl számrovás és tulajdonjegyrovás tüzetes tanulmányozása olyan bels okok felismerésére fog vezetni, a melyek birtokában aztán a nmgyar rovásírás hitelét is megállapíthatom. Ezért láttam hozzá a rovások közt

továbbá azzal

;

is,

és tulajdonjegyek rendszeres gyjtéséhez, továbbá a tudományos úton hozzáférhet nemzetközi anyag-

nem

nak, különösen a rokonnépek e

A

nem

vállalkozásnak

várt,

néprajzi anyagának és irodalmának tanulmányozásához.

szinte

magától áradó fejedelmi gazdagságú eredménye

lett.

A

szám-

rovás tanulmányozása közben elször azt a törvényszerséget állapíthattam meg, hogy a jobb kézzel rovott számjegyek sora technikai okok miatt mindig jobbról balra irányodik. ' Ezt követleg a székely-

párhuzamos sorú, végtelen számrovások készítésének megfigyelése alkalmával pedig nyomára jöttem annak a másik törvényszerségnek, hogy a rovásbot meciforditána után a második sorpár az elzhez viszonyítva nemcsak visszafelé fordul és ^^sszafelé halad, hanem számjegyeivel földi kétsoros, illetleg

együtt fejtetn

mutatta és

is

meg

áll.

Midn

rész felhasználása miatt

nekem egy értelmes

kell végrehajtanunk,

magyar hagyomány

ölén a

ezt

sepsiszentkirályi erdirtó székely a rováson

magyarázta, hogy a látszólagos zavart

is

jól megértett

él

végtelen

elidéz

fordítást a bal

boldoggá

tett

az a tudat,

marknnkban hogy

emlékei közt az ókori cpigraphia eddig

meg-

tartott

a természet

meg nem

fejtett

nagy rejtélyének jöttem a nyitjára. Jlert a székely kétsoros rovás sorvezetése tökéletesen azonos volt az ókori görög és ital feliratok hustrophedonjainak jobbról balra kiinduló, minden niásf)dik sorban visszaforduló és jegyeivel együtt fejtetn álló írásrendszerének titokzatos sorvezetésével.

Midn

a bustrophedonos

magyar számrovások után K. D, Leginovszky adataiból

burjátok és jakutok naptárainak fogalonij egyek kel rovott bustrophedonjait

ugyan nem térhettem

ki az

is

ell az önként kínálkozó következtetés ell,

a keletszibériai

megismertem, már csak-

hogy a természetellenesnek a mi ezzel

tetsz ókori bustrophedon a rováslapok szolgai másolatából természetes úton keletkezett, és

szorosan

összetartozik

—

hogy a másolt szöveg rovásírás

fadarabjai rég elkorhadtak,

Nekem

ilyen irásjegyes

volt.

élivel

még

ókori bizonyítékokra

a betrovás

csak

gondolnunk sem

tehát a bustrophedonos feliratok világában kellett folytatnom kutatásaimat.

hogy a phöniciai eredet s még kezdetleges fokon lev sémi endékek közt, továbbá a közvetített úton szintén onnan ered

Itt

himyári). pelazg és

(pl.

—

bustrophedonos lehet.

derült ki aztán,

görög

feliratos

germán (rnna) és ó-török írás legrégibb feliratos enüékei közt is mindig megtalálható a bustrophedon. Ez pedig azt teszi, hogy ez az összefoglalólag középtengermellékinek nevezhet írásrendszer eredetileg csakugyan rovásírás volt és a bustrophedonok jelenlétének bizonysága szerint minden kölcsönznél, még a legkésbbi kölcsönt közvetít népnél

Ha

is

ital,

etruszk,

mindig rovásírás maradt.

az ilyen bustrophedonos

epigraphiai emlékek az irodalmi mveltség sarjadásának kezdetét akkor semmit sem csodálkozhatuidc azon. hogy az ilyeti korai endékekkel közvetített rovásírásnak a századok múlva virágzásnak indult s a rovásírástól egészen elszakadt, st a feliratok lég-

jelentik,

körébl

is kibontakozott irodalmakl)an nuir alig van felismerhet nyonui. Rendszerint csak a szókincs rzött meg olyan si emlékeket, a melyeket nyelvtörténeti úton tudunk a rovásírás egyetemes története számára értékesíteni. Ez az irástörténeti szegénység természetesen mégis feltn marad, mert

hiszen

más

oldalról

graphiai irás

már

bizonyítanunk

ecsettel,

stílussal

lehet.

vagy

gyakorolt írásmódszerre

lehet képzelni azt, hogy az ókori görög bustroplicdonokat esztendnél nagyobb idköz választja el.

Ekként tájékozódva,

meg akkor

Iiogy a rovásírás tollal

teljes értékét felfogtam

a

is

mindig

fejldött.

hogy

ezt a

mikor az

Különben

annak, hogy a

lui

középkori krónikásaink és XVI.

Tudtam, hogy az egye-

lehet szó. Tudtam, lehetséget a bustrophedon nyomán összefoglalható középteugermelléki írásrendszer rokoni itt

a legtovái)!)

fennmaradt

rovásírásról

Utólag niepállapithattuk, liogy c/.t a termésüete.s jelenséget (a nélkül, liojry iiá.stöiténeti jeleiitöséijóf ismerte volna) nálunk elször Kevai MiklOs figyelte meg. L. fentebb e fejezet IV. részében. '

epi-

sem

el

kö/.épkori ó-török l)ustrophcnoktól ezer

századi emlékíróink egyértelmleg a székelyek fára rovott írásáról beszélnek.

temes mveldéstörténet szempontjáliól

élt,

i^

fel-

A

kapcsolatainak értékes

csak

hanem

hitelét,

E

pontnál

biztosítékokat

meg

is

fogom

irástörténeti ismérveivel

vényes összehasonlító

kritikai

23

MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA

mveletre

bizonyitiiatni.

Vagvis arra a rendkívül szöve-

kellett fölkészülnöm, a meh'lyel a

eredetét és rokoni kapcsolatait

meg tudom

is

magyar rovásírásnak nem-

esetleg állapítani.

hogy a vállalkozás sikeréhez a magyar rovásírás irodalma már hogy a mi betsorunkat az elözö kutatás

kell endítenem.

tudott szolgáltatni. ^'isszaeInlékezhettenl arra.

már a germán rúnával

és a zsidó írással

is

Az utóbbival való összehasonlítás eredményomán protestáns bátorítással Nagy Géza feledhetlen kollégám

azonosította.

nyezte azt a többször megismételt föltevést, hogy a mi betsorunkat a zsidó írás

Az én esetemben legtöbb

theologusok hamisíthatták.

rendkívül értékes elmunkálatai és .állandó érintkezésünk folyamán váltott eszmecseréi hatottak. Mieltt Thomsen- Vilmos az ó-török feliratokat megfejtette volna,

tokkal való niegle]) hasonlatosságra. kiderült,

nyomban megírta

.-1

'

Nagy Géza már rámutatott a

szibériai feKra-

Mikor pedig e feliratok betinek török hangtani értéke 1894-ben

székely irás eredete

czím kitn

tanuünányát. a melyben rámutatott arra,

hogy az egymással azonos, vagy egymáshoz hasonló ó-török és székely Írásjegyek hangtani értéke is ugyanaz, vagj' legalább is ugyanabba a hangcsoportba tartozó. Itt endíteni meg. hogy Nagy Géza izzó magyar lelkének geniális csapongása hatott rám eszmélakkor

tetöleg

is,

midn

az löOl-iki csikszentniiklósi felirat szövegében az

ságát felismertem és kijavítottam. Csak egy szó volt elrontva

a

tötte

felirat s vele

torzították,

éi'tele ni zavaró

rész romlott-

de ez a szó magában véve

is

eldön-

a magyar rovásírás hitelének kérdését. Kiderült, hogy a feliratot az 1750 táján

már megbolygatták. Mivel ugyanakkor egy szavát a felismerhetetlenségig el hogy a késbb megsemmisült felirat rovásírásos

készült két másolat eltt is

;

teljesen tárgytalanná lett az a gyanú,

szövegét a másolás idején haruisitották. Mivel a székely rovásírás hitelének kérdése sem Nagy Géza sikeres összehasonlító mveletével, sem az én felírat-reconstruálásonnual nem volt végérvényesen elintézve, rovástanulmányaim összes eredményeit elkezdtem egy rendszeres monographiának fölépíteni. Így jött létre egy teljes lustruni mun-

kássága árán az .Ethnographia" 1903 Könyvtár"

II.

Midn

mvem

4.

és 19ÜH

7. évi

négy évfolyamában 167 ábrával

folytató-

Rovás és rovásírás czím terjedelmes m. a melyet utóbb a „Magyar Néprajzi száma gyanánt (19n9-ben) külön kötetben is kiadtam.

megjelent

lagosan

a bustrophedon eredetének megállapítiisát és a vele kapcsolatos irástörténeti eredményeket

bevezetése gyanánt magyarul már közöltem, németre

is

lefordítva elküldöttem riiarlottenburgba,

az agg MoMMSKN TivADAKuak. Dolgozatom a nagy német epigraphustól a berlini Gesellschaft für Antro-

A

—

—

///.

magyarság,

rovásait.

Kiderítem,

történeti

alapon

tárgya három részbl

Betürovás. hazai

—

pedig

honfoglalás

a

(rorrí.'í,

alkalmas számrovást

Füi/gelék

nemzetiségek,

hogy a magyar adó-rovás

magyar kölcsönszavaiból fölöttébl)

—

tulajdonképpeni

Tnlajdoiijeíj!/

tárgyalom a

külön

ki is

monograpliia

II.

Urgeschichte-hez került, hol az 1903 okt. 17-ilvi ülésen felolvasták és adták a „Zeitschrift für Ethnologie' 1903. évi folyamának 7ö5 771 lapjain.

und

Ethnographie

pologie,

egész terjedelmében

koráig

múltja

a németséggel,

(A

egy függelékbl

oklevéltári

az derül

A ki,

áll

:

/.

Számrovás

Az els részben idegen népek szám-

hamisítványokról).

rokonnépek és külföldi

nyomozható.

párja, kokas stb.)

és

századig,

nyelv-

középeurópai

népek

a XIIl.

alapon

keleteurópaí

és

hog}' az elszámolás nyilvántartására

az összes szláv népekkel,

továbbá a balkáni oláh és

magyarság ismertette meg. A hazai rovásfajták tüzetes tanulmányozása pedig összehasonlító néprajzi úton rávezetett arra. hogy a legszövevényesebb

j-görög népekkel

a fél F'iUrópát sarczoló honfoglaló

kétsoros székely és csángó rovás tökéletesen egyezik a vogul és osztják rokininépek nyugatszibériai rovásaival.

A második

részben ugyanilyen módszerrel tárgyah)m a tulajdonjegyeket.

A

történelmi nyomozás

eredet földközösség tulajdonjegyes nyil-kt. Az összehasonlító néprajzi mvelet viszont csak azt igazolhatta, hogy a rovott tulajdonjegy használatában csak a gyakorlat azonos, de a folyton változó formák egymással nemzetközi vonatkozásban már nem állanak. A hazai szkebb keretben nagy figyelemmel kutattam a tulajdonjegy és a rovott írásjegyek irodalmi úton többször hangoztatott viszonya után. A székelységnél néhány homáitt

is

lyos

napfényre

nyom '

1890

hozza

az

azt sejtette velem,

Az Országos Régészeti

júii.

Árpádkori jn/y-et

6-iki 154.

számában.

és

az Árpádkori

hogy egyes családnevek kezdbetje a rovásírás betsorából kerülhetett

és Embertani Társulat 1890 ápr. 29-iki ülésén. Rövidítve megjelent a Budapesti Hirlap

A MAfiYAR ROVÁBIRÁt^ IH0|1AI,MA

24 forgalomba.

De

ez

semmi

sem jelenthet

esetre

réí;'i

mert

átvételt,

iiis/.eii

ii/,

a|iánil

fiiini

és tölih

minden örökös változtat hozzáad, vagy elvesz) valamit. A betürovás tárgyalásánál a germán rimáról és az ó-török epigraphiai emlékekrl már gazdag és értékes tudományos irodalom állott rendelkezésemre. Ezért volt módomban az itt talált bustrophedonokkal nemcsak a rovásmásolást igazolni, hanem a két Írásrendszer eredetérc és rokoni kapcsolataira is élesen rávilágítani. Viszont a magyar emlékek kevésbbé tisztázott ügyének még a földerít testvérre s/iilló tulajdonjegveken

tudományos elmunkálatok terén

nem

látott

i

Az

köteles szolgálatot kellett teljesítenem.

is

állítólagos,

még soha

1598-iki leydeni Rudimenta-kiadásért az összes nagyobb európai könyvtárakat

Telegdi-féle

megkerestem. Az eredmény medd lett, de a fáradozást más irányban gazdagon megjutalmazta az ugyanekkor elkerült giesseni és hamburgi másolat. A másolatban fenmaradt 1501-iki csikszent-

már megemlítettem. A rendelkezésül álló kési tudományos termék volt, az IfiOS-iki enlakai tcmplomfeliratot pedig ecsettel festették. Ezért a magyar rovásírás hitelességét és a közéj)rokoni kapcsolatát bizonyítanom már nem lehetett. De bizonyíttengermelléki írásrendszerhez miklósi felirat hitelének bizonyítására alkalmas szöveghibát

másik két emlék közül az 1589-iki Rudimenta már

tollal irott

fzd

hattam a jobbról balra irányodé sorvezetéssel, meh'et elször Vkrancsics

szóvá

tett

s

a mely ]K)ntosan

magyar rovásírás említett három emlékében is. A rovásírás l)ustrophedonos másoló rendszerébl ugyanis az els és legsikerültebb kibontakozás az volt, hogy a forgatott rovást másolás alkalmával egyszeren visszaforgatták. így jött létre aztán a zsidó és ó-török írás sorvezetésének jobbról balra irányodé rendszere. És így jött létre a magyar rovásírás jobbról balra irányodé sorvezetése is. Jellemz, hogy erre a pompás ötletre az indogermán népek egyike sem jött rá. Ezért a bustrophedonnal való veszdség náluk megsiettette a rovó- és másolóeszközök finomodását. Mikor

megvan

a

aztán a

kettbl

jobbra igazodó

A

mint

létrejött a

karczolót és atoll, a sorvezetés

is

megváltozott: természetes úton balról

lett.

a magyar

rovásírás

a birtokában

lev siség jogán megkezdte

a középtengerniellckí

már sokkal magyar emlékekben rejl értékes irástörténeti adalékokat. Kiderült, hogy a rovás technikájának nemcsak a sorvezetés iránya volt velejárója, hanem a betk merevsége és egykorasága is. Megértettük, hogy a rovókés a rovásfára írásrendszer nagy

könnyebb

és fényes családjában való elhelyezkedést,

szerrel tudta

hozzáférhetvé

a további

összehasonlítás

tenni az igénytelen

keresztben és ferdén metszett legkönnyebben, a farostok kihullását

elidéz

szögleteket pedig kerülni

Az írásjegyek szerkezetében azért találtunk kevés változatosságot a különféle népek betsorai közt pedig ugyanezért találtunk még akkor is igen nagy hasonlóságot, mikor rokoni

volt kénytelen.

rovott

;

még csak gondolni sem Iciicf. Ez a körülmény figyeltette meg velünk, hogy a kölcsönzk az átvett írásjegyek egyikén-másikán már megkülönböztet járulékokat is kénytelenek voltak alkalnuizni. Megfigyeltük továbbá, hogy a kölcsöir/.k kapcsolatra, például az etruszk és székely írás közvetlen kapcsolatára

formák megváltoztatása alkalmával a betk részeit gondosan megtartották. Ha például azt találták, hogy az a jegy egy hosszú keresztmetszésbl és két ferde rövid vonalkából áll, akkor az ó-török írástudó már feljogosítva érezte magát arra, hogy a két rövid ferde vonalat a hosszú keresztmetszés a

két végén helyezze

A germán

el.

rúna

rovója viszont csak

annyit engedett

meg magának, hogy

a

hanem párhuzamosan maradjon meg egymás mellett. Mikor aztán az ilyen megfigyelésekkel elkészültünk, már birtokában is voltunk azoknak az ismérveknek, a melyeke kel meg lehet állapítani az egy családba tartozó különféle betsorok kiVzeli vagy távoli rokoni kapkét ferde vonal ne alkosson szöget,

csolatát.

ílredményeinkrl végül táblázatos kimutatást készítettünk, a mely kimutatásban a niagyar sort

már az ó-török betsor legközelebbi rokona gyanánt

formai és vele együtt járó hangtani

meg, mi pedig a neti

tanulmányok

fönti is,

találkozások indítottak,

szerepeltettük. a melyeket

Erre

elször

N.í^oy

az clnuigyarosodott kabarokkal,

a

elzleg már kik a

bizonyítani tudtuk,

mvelt

Uozár

a

Géza állapított

megfigyelések érvényesítésével szaporítottunk. Indítottak továbbá azok a

a melyekkel

l)etü-

els sorban azok

törté-

hogy a székelyek azonosak azokkal

törökségtöl

keleten elváltak

s

a honfoglalás

eltt hozzánk csatlakoztak, a honfoglalás után pedig székelyked határreink lettek.

Az elmagyarosodott csatlakozók hctü nyelvünkben

hangok

miért

török

e közvetítése érteti nu-g velünk,

kölcnönszó

;

toválthá azt

is,

hogy

hogy a rovott írásjegyet jelent

a török

nyelvbl hiányzó magyar

a gy, ny, ty) jegyei miért viselik magukon az utólagos megszerkesztés nyomát. Végül egy ilyen keleti török közvetítés nélkül nehezebben tudnánk, vagy tán meg. se tudnánk érteni azt a (pl.

A MAGYAR rovásírás IRODALMA

jelenséget,

vannak

h().ff^

méj>-

betsorában nemcsak középázsiai ó-török elemek vannak, hanem a melyeket a rovásírás valamely igen régi betsorával egy sibb

a székely rovásírás

régibb olyan elemek

25

is,

keleti törökség az ókori középtengermelléki kultiirából vett kölcsön és adott tovább.

vn.

A

konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése.

Múzeum részérl szállított tudományos eredmények leszürödtek, Magyarsem érdekldött már a rovásírás iránt. Idközben mindenkit elriasztott az a valóban kellemetlen tapasztalat, hogy a jóhiszem érdekldk hazafias lelkesedésére számító irodalmi és mvészi termelés a tudományos kritika ítélszéke eltt rendszerint értéktelen silányságnak bizonytdt. Mindenki sajnálta Fadrusz .lÁNost, hogy a zilahi kudarcz után újra visszatért jól-rosszul mega M. Nemzeti

Mire

országon talán

senki

megdöbbent

kezdett Írástörténet! tanulmányaihoz. Bizonyítani kezdte a székely és etruszk írásjegyek

st

iiasonlatosságát,

mvészen

rámutatott az egyiptomi hieroglyphek formai rokonságára

nem

csak a képtelenségnek tetsz történeti távlat miatt és

a

vakmer

is.

'

És a

ki

összehasonlító

a

kitn

mvelet

miatt sajnálkozott, annak csakugyan aggodahnai tánmdhattak, midn a nuízeumi csaknem ugyanolyan távolságban kereste a magyar rovásírás eredetének titokzatos forrásait. Akadtak komoly, de tájékozatlan tudósok, a kiknek szemében fölötte veszedelmesnek tetszett az a körülmény is. hogy az ilyen nagyfontosságú egyetemes vonatkozások elvégre már a külföldi kritika beavatkozását is kihívják s így a hazai tudomány komolyságát a mvelt nemzetek szemében esetleg igen nagy mértékben veszcljeztethetik. Hüledezve látták, hogy a múzeumi képnselet ebbe a

módszertelensége

képviselet

A

niMuzetközi veszedelembe egyenesen belerohant. megállapította, eredményét

nyomban

mint a bustrophedon eredetét

külföldre vitte

:

ndkor pedig a

m

mve

befejezésében

elkészült, az egészet Thomsen

megfejtjének ajánlotta. Pedig tudhatta, hogy a kopenhágai dán egyetemnek ez a magyarul is tudó dísze a mi rovásírásunk ügyében már állást foglalt. Midn ugj'anis világhír franczia müvében az ó-török írás eredetével foglalkozott, mondanivalóinak függelékéül V'n.Mosnak. az ó-török feliratok

az

jegyzetben

utolsó

ígj-

nyilatkozott

:

„.I'ajoute

que

turc et l'alphabet dit hnnno-scythique (voir P. Király de

1893,

p.

227

szkitha

azt

spécieuses de l'alphabet 10.

283) sönt trop peu nombreuses et trop imperceptibles pour justitier une parenté

betsornak és az úgynevezett hunnagyon csekély számúak és száml)avehetk alihoz. hogy a két betsor rokonságát igazolhassák.) - Am az aggodalmaskodóknak kellett volna, hogy Dadái Király Pál angol nyelv czikke gyarló irásinutatványaival is tudni

des deux

alig

et suiv.,

resseniblances

les

Dada. Habyl. and Orientál Record VI, No.

nem

alphabcts".

betsornak

(1.

(Mafinarid:

a csikszentmiklósi

betsorát

vitte

Hozzáteszem,

Dadái Király P.

klasszikus

Midn

világpiaczra.

stb.)

lK)gy a török

látszólagos hasonlatosságai

betsort,

személyes

hanem Somoüyi Antal hamisítványainak

kurzív jelleg

alkalmával e hevenyészett

érintkezésünk

czikkecske

miatt a szerzt korholni kezdtem, nagy meglepetésemre azzal védekezett, hogy egj- londoni kongresszus

ünnepi lakomáján néhány érdekldvel hosszasan elbeszélgetett a magyarok rnna-tudományáról s egyben irásmutatványokat is készített egy kezeügyében lev étlap üres hátára. Az egják érdekld aztán megírta a czikket, a melyet kefelevonatban küldtek

Az óvatos dán mester

tehát igen helyesen járt

el,

el

utána korrigálás és

midn

— adoptálás végett.

a silány kongresszusi terméket érde-

ménél több figyelemre nem méltatta. Viszont a múzeumi képviseletben

is

kellett lenni

annyi erkölcsi

hogy a magyar rovásírás eredetének és rokoni kapcsolatainak bizonyítékait hódolattal elször ugyancsak THOMSKxnek, a turáni tudományok halhatíxtlanának mutassa be. Mve egy j)éldánya

bátorságnak,

tehát

Kopenhágába

került,

a többi pedig az említett részvétlenség

következtében a múzeumi raktá-

rakba vándorolt.

Ez 1909 június havában ka|)ott Babinger Ferencz fiatal

történt.

Pár év múlva. 1913 márczius havában Thomsen egy fényképet

würzburgi tudóstól.

A fényképen három

Dernschwam János tájékoztató jegyzeteivel. Az löö5-iki

latin

sor runa-szer irás volt látható

följegyzésbl csak az tudható meg, hogy

ez a gót ruminak tetsz titokzatos feliratot Dernschwam Konstantinápolyban, a követségi szállás istálló'

-

fors,

Budapesti Hirlap, 1903. Insciiplions de

189G. 54.

Sebestyén

:

VOrkhon

évf.

déchiffrées

par Vilh. Thomskn (Mémoires de

la Société

Finno-Ougrienne. V.) Helsing-

1.

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlckei.

4

26

A

jának

faláról

iiiási)lta

a germán rúnának

tehát a nairy dán

Babint.er

le.

tetsz

MAGYAR RnvÁSIRÁS IRODALMA

(iricntalisfáti)!

kert felvilágosítást,

.íitm

miként kerülhetett a török fvárosba.

felirat

hoey ez

Thomsen nyomban felismerte,

'

hogy nem germán rimákkal, hanem a magyar rovásírás egyik csodálatos emlékével van dolga. Elmagyar könyvet és ennek segítségével olvasni kezdte: „Ezer öczáz tizenöt

kereste a neki ajánlott

esztendben írták

Xoha Thomsen

észt ..."

igénybtnétele nélkül

meg

kísérletét azzal az utasítással küldte

fejtési

néhány nevet és elavult szavat megfelel már nem tudott kibetzni. Meg-

tud magyarul,

és nyelvtörténeti segédforrások

köztörténelnii

hogy a

tehát HABiNOEKnek,

eredményt velem

féll)eli

fejeztesse be.

Midn hozzám

a fénykép és Thomsen niegfejtési kísérlete megérkezett,

nyomban

tisztában VKJtam

hogy az eseményszámba men felfedezés tudományos irodalmunk megmérhetlen érték gyarapodását jelenti. Tudtam, hogy ez a föltétlen hitel rovásirásos magyar nyelvemlék minden idkre eldönti a csikszentniiklósi felirat hitelének s általában a magyar rovásírás hitelének kérdését. Tudtam, hogy a magyar tudományosságnak milyen mérték díszére szolgált Thomsen beavatkozása és pompás magyar nyelv megfejtési kísérlete. Örömtl áradozva üdvözöltem BabingerI s nyomban hozzáláttam a azzal,

szöveg homálj-os, vagy rosszul

másolt helyeinek megfejtéséhez, valamint

szolgáló köztörténeti adalékok fölkutatásához

is.

Midn

a tartalom megvilágítására

eredményeimet rendelkezésére bocsátottam, azzal

az ajánlattal kívántam megörvendeztetni, hogy ha a küldött történeti és epigraphiai adatokat összerója,

aM. Tud. Akadémia egyik nyilvános ülésén. Egyben megelbb megjelenik az EthnoqraphÁáhan, utána pedig a német lát

dolgozatát magyarra fordítom és bemutatom

állapodtam vele. hogy a magyar szöveg

majd napvilágot az gyorsan elkészült

Midn

ülésen.

a

s

Eundschauban.

Unrjarische

Ez

így

történt.

is

^

Babinííer Ferenc/,

én a szükséges giosszákkal ellátva csakugyan bemutattam

dolgozat

az

Ethyiofjraphia

füzetében

III.

megjelent,

dolgozatával

az ápr. i'l-iki összes

nyomtatásban

glosszáim

is

Ezek nélkül ugyanis a felfedezett emlék viszonylagos értékét, nyelvtörtésajátosságait kellképpen megérteni nem lehetett. 8öt csorba esett volna a fel-

követték Iíabinger czikkét. neti

és irástörténeti

fedezés körülményeinek megállapításában

szer nyelvtudása több de ezzel

sem

—

szó jelentését

s

Babinger világosan megírta ugyan, hogy „Thomsen nagy-

is.

ezzel a felirat tartalmát

különösen magyar szempontból ítélve

lehetett

méltóképpen elintézve,

meg a

dolgot

is

—

körülményesen

megállapíthatta"

;

a megfejtés ügye már csak azért

mert Babinger a hibás másolás szövegének rekonstruálását

is

méltányolva, alább megjegyezte, hogy a felirat szövegét úgy közli, a hogy én megfejtettem. Ezért, szenteltem az els glosszát TnoMSENhez viszonyom ismertetésének, a másodikat

fzd

pedig folytattam így: „A váratlanul fölbukkant konstantináiiolyi magyar nyelvemlék szíiids történetének kétségtelenül az a legragyogóbb része, mely a geniális dán tudósra vonatkozik. Kede.ii Székely Tamás (a konstantináiiolyi követségi istálóba zárt magyar fogoly) azért alkalmazta az erdélyi székely rovásírás titokzatos jegyeit,

hogy hozzáért

pedig német létére azért másolta megszólaltathatja. Dernschwam

tudós hosszas

leletben

más kibetzni ne tudja. Dernschwam János hogy runa-szer jegyeit némi utánjárással majd

földijein kívül

mert azt

hitte,

másolata újabban Hahixger Fehencz

kísérletezés után

mert e törökföldi

le,

a középázsiai

török szöveget

ó-török feliratok

kezdett

kezébe került

ez

a derék bajor

megfejtjére

nyilván

azért gondolt,

Végül aztán

a

s

világhír

dán tudós hogy a titokzatos felirat rovásirásos magyar nyelvemlék ir)ir)-bl. Szóval a magyar mveldéstörténet és Írástörténet e mérhetetlen érték kincse talán soha sem bontakozott gyanítani.

megállapítja,

sikerrel

volna

is

ki

homályából,

az ismeretlenség

meg nem

tudóshoz ill alapossággal fölfegyverkezve

is

min

BABiNQERnek, ez pedig

terhes

nekem

ha Thomsen csodás

méret

munkát végzett Thomsen, elküldött.

turáni isnuM-otiú

Annak mértékéül

tanult volna niagyanil".

közlöm azt a megfejtési

Utalok az eddigiektl elüt,

germán hogy még így

kajicsán

pedig,

kísérletet,

melyet

sorvezetés sze-

fordított irányú

magyar szó értelmének meglepen ötletes megállapítására. Végül hódolatmegjegyzem, hogy az én befejez szerény miinkásságom már csak akkor következhetett cl. , midn a nagy dán tudós elzleg Dernschwam följegyzésében az ir)lÓ-iki rovásirásos magyar

rencsés fülismerésére és több teljesen

—

nj'elveniléket fölfedezte. Igen, a sors különös

'

'

L. Baiiinokk

polemikus levelét az Ethnographia lliU.

Dolpfozatát c czimen

:

egész

terjedelmében

füzetesen ismertettem a Vasárnapi Ijsiip lOKJ ápr

füzetében jelent meg.

évi".

Konstanlinápolyi rovásirdsof! miu/i/ar

1013 ápr. 21iki összes ülésén;

).

kegyelme bennünket úgy 71.

I.

Hi/clrciiiléli l:)!-} íxíV hi'iiuiladani a

kiadtam az Ethnograpliia

'JTiki

17.

gazdagabbá, hogy a közép-

tett

l!1i;i.

szániában. Németül az

l

évi

f.

M. Tud. .VUadémia

ápiilisi

iigarisclic

III,

tuzctébcn

s

Kuiidschaii 1014. évi

MAUYAR rovásírás IKODALMA

A

ázsiai ó-török feliratok

megfejtje

is!"

Utóbb

megfejtje

a nyelvemléknek

lett

27

tekinthet egyetlen hiteles ó-magyar

felirat

'

hogy Babinokr reám nagyon megneheztelt, a miért TnoMSKNt ennyire belekevertem is eltérbe kerültem. Egyelre csak jelezte, hogy van készülben egy másik meglep tárgyú czikke is a rovásírásnak és a székelyeknek egymással kapcsolatos eredetérl. Nyomban tudattam, hogy e kérdésekben én mondtam ki nálunk az utolsó szót s egyben készségesen felajánlottam további támogatásomat De Babinger nem kért a tudományomból. Noha nyelvünket és tudományos eredményeinket nem ismeri, vakmeren nekivágott Ein schriftlichcs Ecitsel (Irástörténeti kiderült,

hogy magam

a dologba és

czím czikke megirásához. A mikor elkészült, dolgozatát megküldte a Keleti Szemlének és MüLLER KosRÁonak, a magyar viszonyokat ismer germanistának, A magyar folyóirat figyelmetlen szerkeszti ügyet sem vetettek a dolgozat hajmereszt botlásaira s arra a szintén kinyomatott magánlevélre, a melyben Müi.lbr Konrád BABiNCERrel egy elméletet közöl a székelyek és irásuk eredetérl. De mikor rejtély)

megjelent, egyik élelmes estilapban a két szerkeszt nagy zajt csapott s fennen hirdette, hogy folyóiratuk

„legújabb kötete szenzácziós

Konrád

dr.,

tudományos fölfedezésrl ad számot. Két német tudós,

a hírneves germanista es

würzburgi egyetemi

Babi.nger Ferescz

Müller

hogy a kazárokkal''. Ez az ural-altáji eredet „kazár gyülevcsz-nép a középkor elején a régi török nép szomszédságában lakott s a régi török Írásjegyeket használta. A mikor a magyarok Lebediában éltek, a magyaroknak a kazárok voltak szomszédai. Mikor a varég-oroszok a kazár birodalmat megsemmisítették, a pecsenegek pedig a magyatanár

^

kiderítette,

a székelyek, kiknek eredete egy évezredig vitás volt, azonosak

rokat nyugat felé szorították,

magukkal

IX. század elején

erdélyi székelyek, a kik

st

szín,

a kazár nép egy töredékét

Ezek

vittek nyugat felé".

még

„a rovásírást

leigázták

elmagyarosodásuk után

(a

és a

azok az is

való-

középázsiai ó-törökével) közös eredet".^

hogy mi a véleményem errl a fölfedezésrl, mert a mit ilyen nagy zajjal nyilvánosmegtalálható a székelyek kabar eredetérl és a török eredet székely irás

az újság egyik munkatársa

azt a felvilágosítást adtam,

ságra hoztak, utolsó ízig

a magyarok

kabarokat)

Ázsiából hozták magukkal". Ezért aztán „nagyon

alapos az a föltevés, hogy rovásírásuk

Midn

(a

lettek aztán

Iiogy

megkérdezett,

engem nagyon

meglepett,

kabar közvetítésérl szóló régebbi könyveimben, füzeteimben és czikkeiinben. Kunos Ignácz és Munkácsi Bernát szerkesztk ezt megszégyenítésnek vették s BABisoRRrel karöltve dísztelen hirlapi hajszát intéztek

Az ügy érdemén

ellenem.

e czímen

:

A

a sok

medd

midn még

korábban, tehát akkor,

székely rovásírás eredete.

czím könyvemben

semmit sem is

változtatott.

szerkesztje

Ennek szövege

jelent

A

„fölfedezés" nyolcz évvel

megjelent az Ethnographiában

volt,

meg 1909-ben

Rovás

a

és rovásírás

'

is.

Közben Babinger férhetvé tennie.

irl\a-firka

Munkácsi Brrn.ít

foljtatta

Dernschwam-tanulmányait s néhány értékes adalékot sikerült hozzáDernschwam kiadott e.\libriseire és egyetlen példányban

Ráirányította figyelmünket

fennmaradt arczképes emlékérmére.

''

Mi pedig megírtuk Ujabb ijlossznínkat a konstantinápohii nyelv-

Közönségünk számára örömmel közvetítettünk mindent, a mit Babinger felkutíitott és közöltük KiEPERT Henrik egjik értékes régebbi tanulmánya nyomán Dkrnbchwam említett augsbiirgi naplóinak emlékhez.

prágai és wolfenbütteli másolatait."

nyunk történetébe czímen 1829-ben

mve

III.

említett

'

az értékes

megjelent

kötete

Bemutattuk a rovásirásos lapok facsimiléit adatot,

eltt

hogy Dernschwam a mi

ENGELÜnk

naplóit Kanke

Geschichlc

magyar czikkének feltn tévedéseire, valamint a

unyrischen

dcs

inkább az ,elsö feltétlenül hiteles" feliratnak

feliratot

nélkül

is

Keiclis

czím

dísztelen

polémia okmányainak

hirlapi

Ethnngraphia, kellett volna

ini.'!.

évi

141

f.

—

1-13.

Az

I.

„egyetlen

mondanom, mert hiszen a csikszentmiklósi

tudtuk bizonyítani.

'

Csak végzett egyetemi

'

L. Ethnographia, 1914. évi f

*

E parázs

*

Deutsche Rundschau für Geographie, XXXVI.

hallgató.

66-67.

1,

irodalmi vita összes iratait lenyomatban az Ethnographia 1014. évi köt. 133.

I.

(V. ö.

f.

Bayerischen Numismatischen Gesellschaft, 1913. 46. 1. (L. F. Ebner czikkét u. " Hans Dcrnschwams orienlalische Eeisc 153$ 13öö aus IJandschriften

—

füzete közli.

II.

Grap Karl Emich zu Leiningen-Westerbürg

Deutsche wid üsterreichische Bihliothekszeirhen. Stuttgart, 1901; Ethnographia, 1914. évi

kötet.)

tudomá-

serlnsrhe Bevolulíon

is.

Sebestyén: Glo.tszák a konstanlinápolyi nyelvemlékhez.

felirat hitelét e

LU.

s beiktattuk

Dic

részének 1813-ban megjelent 2-ik kötete idézte legelször. Sort kerítenünk végül Babinger

bemutatására

hiteles"

azt

o.

1882.

f.

I.

I.

füz.)

köt. 129.

im Auszuge

—

:

Mitteilungen der

1.)

mitgelcilt.

(Glóbus, 1887.

;

A MAGYAR ROVABIEAS IRODALMA

E

közepett valóban

kellemetlenségek

könnyen

lehetett

el

volna ejteni a kutatás

a mely a legértékesebb középkori rovásirásos magyar nyelvemlék felfedezésére vezetett.

ama fonalát, Még rovás-

tanulmányaim elején nyomára bukkantam annak,

hogy Bklicüay Jónás akadémiai felolvasása szerint 1690 táján Erdélyben, a Moldvaés Oláhországba vezet szorosok kipuhatolására küldetett ki s „ugyanezen alkalommal a szittya néptörzstl lakott Székelyföldön tanulmányozta és megfigyelte e nép nyelvét s kutatásai közben oly fát vagy fatáhlát talált, a mely ezen föld els keresztyénéinek a változó napokra es ünnepeinek napGrók Marsigli Fkrdinánd olasz hadimérnök

Mivel Beliczay

tárát tartalmazta".'

megtalálni („Mss.

Codex

meg

Budavár bevétele után,

is jelöli,

hogy

ezt az adatot a bolognai kéziratok közt lehet

54. Cárt. 669.°), érintkezésbe léptem Thai.y KÁLMÁNnal. a ki a M. Tud.

Akadémiában a Marsigli-iratoknak magyar szempontból való tüzetes áttanulmányozását és lajstromozását szorgalmazta. Mikor aztán eltte azt a sejtelmet kifejeztem, hogy ez a fán vagy fatáblán talált naptár esetleg rovásirásos szöveg lehetett, maga is utána járt a dolognak s jegyzetei, vagy Fantuzzi könyve nyomán azzal örvendeztetett meg, hogy a titokzatos naptárszöveg csakugyan róva volt. A rovás-

még arra is határozottan emlékezett, hogy a Marsiglicsakugyan vannak ilyen merev bets székelyföldi másolatok. Mikor aztán a M. Tud. Akadémia Veress ENDRÉt Bolognába kiküldötte, csakhamar megtudtam, Jiogy Marsigli csakugyan fára rovott székely irásos példák bemutatása alkalmával Thaly iratok közt

bets szövegeket másolt nak

midn

tartotta,

A

le.

Megtudtam végül, hogy a rovásirásos lt

mit a XVII. század legkiválóbb epigraphusainak egyike

lenül hangzott.

Marsigli abl)ól az

idl)öl

való-

a székelyek keresztyén hitre tértek.

Késbb

állított,

a Fadrusz-láz idején hihetet-

még

pedig olyan visszahatás következett, a mely

a készen álló tudományos eredmények megjelenését és érvényesülését is megnehezítette. Ilyen körülménj-ek közt aztán még a beavatott szakembert is könnyen elriaszthatta a keresztyén hitre tért XI. századi székelyek „mozgó ünnepeinek'' emlegetése. Mert hiszen ilyen ünnepekkel csakis cyy évre szóló lehetett a rovott szöveg vagyis módjában volna a kutatásnak még Marsigli igazából azt is megállapítani, hogy a XI. század

melyik évében volt a fára rovott szöveg használható

.

.

.

szintén megvallom, hogy az 1515-iki rovásirásos konstantinápolyi felirat meglepen romantikus története nélkül csakugyan nem tudtam volna a bolognai másolat ügyét komolyan venni. így azonban elvégre is napfényre került az a mérhetlen érték kincs, mely az állandó (és nem a változó) ünnepek középkori örök-naptárának bizonyult, a mely a magyar írástörténet számára legtökéletesebben

meg a

rizte

példával

mindig balra tetre

székely

igazolta azt

állító

néz

rovásírás

hangzó-ugrató

a törvényszerséget,

rendszerét, az egyetemes írástörténet számára pedig hogy a rovásboton és a rovásbot oldalainak másolatán

betsor, jobbról balra irányodé sorvezetés

kígyózó

írás.

és a visszaforduló

páros

sorokat

fej-

bustrophedon keletkezik.

A váratlanul felhalmozódott tudományos eredmények világánál a bizonytalanságnak az a köde nyomban szétfoszlott, a melyben annyi tudós elme megtévelyedett és a melyben a magyar rovásírás tudományos hitele is állandóan veszélyeztetve volt. A na])fényre került középkori endékek végérvényesen igazolták azokat a középkori krónikásokat és emlékírókat, a kik azt állították, hogy a székelység si írása rováson élt Igazolták, hogy ez az írás még egészen az epigraphia körébe Igazolták a felfedezket, a kik hazai

és külföldi epigrajjhusok voltak. És tegyük hozzá: majd a M. Tud. Akadémiát is, a melynek régészeti bizottsága az epigraphiai tartalomban nemzeti és nemzetközi tudományos értéket gyorsan felismerte és ezt a kiadványt tetemes

tartozott.

igazolják

rejl

anyagi áldozatok árán létrehozta.

'

Bkliczay Jónás: Marsigli

Akadémia. IX.

köt. 9. sz. 43.

1.)

e.'c/cc',>-

mujtfojí. Biidapc-ít, 188

1.

(Ertcknzcsok

a

tiii-t.

tud.

köi-i'höl

Kiailja

.i

M.

riul.

MÁSODIK KÖNYV.

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES

EMLÉKEI.

.

ELS

FEJEZET.

A KÖZÉPKORI KRÓNIKÁSOK ÉS A XV. SZÁZADI emlékírók FÓLJEGYZÉSEI. I.

A

Nemzeti krónika szövege

Kútfökritikai alapon megállapítható,

nak névtelen kánon-szövegét

lio!«y

idk

a késül)bi

a XI. század niásodik felében írott Nemzeti króniká-

krónikásai többször folytatták, újra szerkesztették, régi

A XII. század derekán lezáruló gyönyör szövegnek A következ század els negyedében azonban újra

szövegét megigazgatták, bvítették és kurtították.

több endjeröltn át jiem akadt méltó

1221 tájáról.

folytatója.

akadt egy névtelen mester, aki a nuigyarok eredetének, kivándorlásának és honfoglalásának mondáit a még él hagyományból tetemesen kibvítette. Ez a bövület a magyarok els bejövetelérl, vagyis

sökrl

a hun

szóló rész

A hunok

lett.

és magyarok rokonságát egyrészt az eredet-monda, másrészt

a magyarokkal teljesen azonos erdélyi székelyek hun származása és iionfoglaláskori csatlakozása volt liivatva igazolni. Ezért beszéli el részletesen,

hogy

külk egy

Csaba

része, mintegy tizenötezer endjer,

hogy egyik

fia,

E mondai székelyek

Edumen, az

Attila

királytival keletre vándorolt

Mivel

s ott

még

korrendben

itt

is,

kerül elször szóba,

melyet a krónikás az erdélyi

hogy a székelyeknek külön

Írásuk van, a rávonatkozó eredeti latin szöveget és fordítását egész terjedelmében idézzük

„Renianserant anteni ex hunis viroruni

Crumheldino ne eos

in

campum

invaderent ex

Chiyla

obrupto,

mezd

'

tria milia,

cum

se coliigere procurarunt. Qui

ad Erdeelmv

intravernnt,

usque ad alioruni hungaroruni reditum

residui,

timerent occidentis nationes,

sed Zekul

non se iiungaros,

in

:

de proelio

qui per fugae interfngium erepti

vocaverunt. In vita quidem Atyiae infesti fuerant ipsi huni occidentali nationi.

rnm sünt

megérte,

örökének visszafoglalására induló magyarokhoz csatlakozhatott.

részben történik endítés egy másik iiun né|)töredékröl

seivel azonosít.

rondása után a mene-

Attila fiainak és né|)einek

Isti

alio

nomine

etenim Zehdi hunp-

campo praefato conmorantes.

Dum

ergo

Pannoniam redire cognovissent, in Kutlieniani eis occnrrerunt, conquestrantes simul Pannonié regioneni. Qua quidem conquestrata, in eadem sorté remanserunt, ut tamen hungari voluerunt, non in plauíi Pannóniáé, sed cum Vlachis in montibus confifúi sortem habuerimt ; unde Vlachis conmixti, litteris ipsorum uti perhibentur". (Maffi/arul: „Maradt volna pedig a hunokból háromezer ember, a kik a Krundieid-esatából futással menekülvén, a Csiglamezre igyekeztek gyühungaros

iterato in

lekezni, kik is félvén a nyugati nemzetektl,

hogy

hirtelen reájok ne roiianjanak, Erdélybe vonultak,

néven székeseknek nevezték. Atyla életében ugyanis ellenségei voltak a Iiunok a nyugati nemzeteknek. Ezek a székelyek tehát a hunok maradványai, kik a többi magyarok visszajöveteléig az endífett mezn maradtak. A nnnt teiiát megtudták, hogy a magyarok Pannóniába visszajöttek, Kuthéniába eléjök ménének, s Pannónia birodalmát velk együtt hódíták meg. 8 miután azt meghódították, abban osztályosok maradtak, a mint azonban a magyarok

s

magokat nem magyaroknak, hanem

'

Kézai

:

„in

campu Chigle"

:

változtatott

Budai krónika: .inoampum Ch iylad mezei-

;

Thlrczi

:

,iii

campo

Czygla-mezeic'-

:

:

:

:

A MAGYAB B0VÁB1RÁ6 HITEl.EB EMJ.ÉKEI

32

akarták, nem a pannóniai síkon, hanem az oláhokkal együtt a határheínek közt nyertek osztályrészt; a honnan az oláhokkal összeelegyedve, mint mondják, azok betit használják.'") Idézetünk az 1358-ban készült Bási hyes krónikából való. F. Toldv Marci chronica de gestls :

hungurorum.

Pest, 1867.

XVII.

2-rét,

—

1.

Kábolv

Szabó

jiiclum

Vindobonense. M. Floeianüb: Fwiles domestici. HS-

krónika

s

az 1473-ban kinyomatott

f(»rdítása

N'oll.

11.

u.

120.

p.

XVI.

o.

A

—

1.

Chronicon

egjez Dulnncsi

vele

Budai krónika a székelyek betire vonatkozó mondatrészt mellzte.

n.

Kézai Simon szövege 1282 Kun László krónikása

—

némely részét

az urára vonatkozó

a Nemzeti krónika kánon-szövegét tulajdonképpen kivonatolta, de egjben

az indigenákról

pl.

és a szolgálattév osztályokról

pedig egész

részt

tájáról.

terjedelmében

A

hozzáadta.

szóló

részeket

székelyekrl

—

megtoldotta,

nála

szóló fejezet

Ennek daczára pontosan megállapítható, hogy neki csakugyan az a szöveg állott rendelkezésére, a melybl fentebb a székelyek rovásirására vonatkozó helyet idéztük. Ez a szövegszintén megkurtult.

rész nála rövidített formában így hangzik

,Renianserant quoque de Hunis vironim fugium, qui timentes occidentis nationes

Hunos, sed Zaculos vocauerunt.

noniam

it«rato

Isti

cognoverunt remeasse. redeuntibus

,

Vnde

sortem hahuerunt.

Maradt

residui, qui duni

in

Blackis conmixti

piano Pannonié, sed

ipsorum

litteris

uti

cum

qui se

lluiigaros

Blackis

perhibentur".

kik a Krumhelt-csatából

ibi

non

Pan-

in

insimulque Pannónia

in Jiutlienie finibus occurrerunt.

még a hunokból háromezer ember,

volt

Crimildino erepti per füge inter-

Árpad pemiansenint.

enim Zaculi Hunorum sünt

conquestata partém in ea sünt adepti. non tanien confinii

millia ex prelio

tria

campcj Chiyle vsque

in

montibus

in

{Magyarul:

futással menekültek,

kik

Csigle-mezn maradtak s ott magukat nem hunoknak, hanem zakuloknak nevezték. Ezek a zakulok ugyanis a hunok maradványai, kik midn megtudták, hogy a magyarok Pannóniába másodszor visszajöttek, a visszatérknek Ruthénia határszélein eléjök ménének, s Pannóniát együtt meghódítván, abban részt nyertek, de nem a pannóniai síkon, liaiiem is

félvén a nyugati nemzetektl, .4rpád idejéig a

az oláhokkal együtt a határszéli liegyek közt kaptak

osztályrészt.

A honnan

az oláhokkal összeele-

g)edve, mint jnondják, azok betit használják.") KfczAi

SS. Vol.

Chronicon livngarievm,

:

11.

p.

—

70.

lib.

G2— 63.

H0RÁ.NY1:

cap.

1.

—

1.

IV.

(Incidentiaj.

Podhrai.czky

38.

:

M.

Florianus:

Fontes domesíici.

1.

m. Thuróczi János 1488 eltti Mátj'ás király krónikása az Árpádkori részben tartotta,

de a föntebb idézett szöveg azon

állítását,

,Nam

hoc nostro aevo. pars

et

quosdam

mi idnkben

is

nemzet egy

a

betk

Chronica Hnngarorum, Bécs. 1746. 2-rét,

„Hi

1.

alatt

HZ.

fi.

4(J.

e.

1..

része,

ejusdem quaedam. 'l>ansilvanis regni posita

I.

mely az ország erdélyi határain

gyanánt

Praefatio.

4-rét,

in

oris.

Ijizonyos

lakik.

jegyeket ró

él.")

I.

köt. 4H.

G. Schwandtnbr:

Sriptores

renim

liu^if/nricarum.

I.

köt.

1.

föntebb idézett szöveg helyére pedig ezt iktatta krónikájába

Siciili).

nondum

sed in baculorum excisionis kik a Rcythiai

nationis

ligno sculpsit, et talis scripturae usu literarum ad instar vivit". {Maf/i/arut

fára s az eféle írásmóddal

Az

mve

utal e tapasztalatára

characteres ,a

a Numzeti krónika szövegét eléggé tiszteletben hogy az erdélyi székelyek a velük együtt lakó

már nem másolta bele krónikájába. Ellenkezleg,

oláhsággal közös irás birtokában volnának,

elszavában

följegyzéscí.

betket még

Scythicis

artificio, el

nem

literis

dicarum ad felejtették,

obliti,

eisdem, non encausti et papyri ministerio

instar. utuntur'.

azokat

nem

tinta

{Mugi/and

:

papiros

és

.Ezek a székelyek, segítségével,

hanem

pálczákra metszés mesterségével rovás módjára használják".)

Chronica fíungaromm,

I.

rész. 24. fej.

I.

G. Schwandtnbr:

u. o. 2-rét.

I.

köt. 78.

1..

4-rét.

I.

küt.%.

I.

:

:

:

;

.

33

KÖZÉPKORI KRÓNIKÁSOK ÉS EMLÉKÍRÓK

XV.

Bonfini Antal király udvari törtt'iu'tirója.

]\rátyiis

kelyek rovásírását

századi följegyzése. szintén megfigyelte az erdélyi szé-

Bonfini olasz liiinianista,

Thuróczi szövegét szem eltt tartva, így uyilatkozott

s

quas non

,Literas Scythicas habent,

papyro scribunt, sed brevissimo ligno excidunt ^Scjthiaí betik vannak, melyeket nem

in

paucis notis multa sensa comprehendunt". {Magyarul:

hanem

papirosra írnak,

rövid fácskákra rónak, kevés jegygyei sok értelmet egybefoglalnak.")

Rerum imgaricarum

decades,

dei'.

I.

lib.

7.

V.

Oláh Miklós

följegyzése 1536 táján.

Az erdélyi származási! tudós esztergomi érsek, a ki az erdélji székelyek történetét és szokásait külön tanulmányozta, az lö36-ban Brüsszelben írott Hungária cl Atlla czím müvében (Líb. I. Cap. XVllI. §. II.) a székelyekrl így nyilatkozott ,

.

.

.

moribiis, ritibus, ac legibus aliorum

lliingarorum

siiiit

longc

usum papyri

animi sni sentcntiam ae voliintatem f|Uotidianam. praeter

Ad explicandain

dissiiiiiles.

et atramenti, aut characteris

aliarum linguarum, notas quasdam bacillis ligneis incidunt, aliquid inter se significantes: quibus ita incicis,

apud amicos ac vicinos vice

nuntii, epistolaeve utuntur."

és miiideniiapi akaratjoknak kifejezésére, papiros és tinta, vagy lata

(Maggarul:

nézve a többi magyaroktól nagyon különböznek.

szokásaikra és törvényeikre

Krkölcseikre,

más nyelvek betüjegyeinek haszná-

némi jegyeket rónak, melyek közöttük valamit jelentenek,

nélkül, fa])álczáeskákra

..

Leikök gondolatjának,

s

az így rótt

pálczácskákat barátjaiklioz izenet és levél gyanánt használják".)

Az löfiS-ban

elször Öambicls adta

elhalt érsek Atildját

sainak függtdékeiil (S(ü— 890.

1.).

1763-ki teljes bécsi kiadásának

A Hungária

1%.

1.

ki

Frankfurtban löJSl-ben Bonfini Deca-

Adparalusdbau-

Bki,

(1

— 41.

1.)

jelent meg. Mi a

m

idézzük.

VI.

Bcnczédi Székely István 1559-iki világkrónikája. A Krakkolian zje

lö.")((-beii

kinyomatott Cltrouica

142/'. levélen az erdélyi

a

székelyekrl ezt

tóruiniekcl rs irasokal, kir Huuniabcli

VUagnac

r.z

i'clcs

dolgairól székely

eredet

szer-

^mceg mostís kíUSnhósnck á tób Magiaroklol,

írja:

mádra Ssekrl bóluucl echnr mind

é

iiapiglan"

VII.

Veit Goliel följegyzése I.

habén

Ferdinánd korából.

—

lötiO) Goi.iki,, a XVI. s/.ázad derekán (löru) in ihrer Schrift hogy: „ .Sprarhe und Kleidung (der tízekler) ist ungriseh sie eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten".

tudósít,

arról

I.

Kerdiuáiid király erdélyi hadseregének titkára, Vkit

{Maggarul:

.

.

székelyek

„a

;

.

nyelve és

melyeknek némelyike egész

szót,

viselete

magyar,

vagy egész mondatot

Jahrbfichcr dcr Litcralur. Wien, 1825. Bd.

Írásukban

olyan

tulajdon

betkkel élnek, a

jelent".)

XXIX.

Anzeige-Blatt, 9.

VIII.

Verancsics Antal (f 1573) följegyzése. .\

másik tudós esztergomi érsek, a

kelyekrl

írott

s

„Móres penitus

incultos

pene consuetudíne, legibus, Síbestycn

:

ki az erdélyi

viszonyokat szintén tüzetesen ismerte, a szé-

csak ujabban kiadott följegyzéseíben ekként nyilatkozik

A Magyar

Rovásírás

non habent, vernm qui Scythicam adhuc praeseferunt cruditatem, omnique ab Hungaris, religiono excepta, discrepant, ne lingua

et vitae institutis

l^iteles

Emlókpi.

5

34

A

MAGYAR ROVÁBIRÁS HITELEK EMLÉKEI

ex parte, qtiiiin veteruni more loquuutur. siniiles. Pro literis notas quasdam in scipioformám tesserae quadratis excidunt, lineamque a dextra in sinistram, ut Judaei, Aegyptii ac Turcae, ducunt, quarum una seu ad summum duae, punctis quibusdam additis, plus quam pro numero characterum praebent intelligentiae. Hunnos his usos fuisse, apud indigenas tritum est". [Maijijarnl: „Erkölcseik nem éppen Ijárdolathinok. liauem uu'íí kirí belölök a scythiai nyerqiiifleni

niiiiii

ad

nibus

seség; csaknem minden szokásukban, törvényükben és életniócljukbau, kivéve a vallást, különböznek a

magyaroktól

;

még nyelvükre nézve sem minden részben egyeznek

Betk

szerint beszélnek.

gott botokra s a sort,

velük,

minthogy a régiek módja

gyanánt bizonyos jegyeket metszenek koczka módjára négyszögletvé faraegyiptomiak és törökök, jobbról

mint a zsidók,

balra viszik

;

egy. legfölebb

két ilyen sor, némi pontok hozzátételével, a jegyek számához képest, igen sok értelmet ad. Földieik széltére azt beszélik,

SzALAY László tores,

109.

II.) I.

145

—

6.

:

1.

hogy a hunok

is

Verancsics A.

össses

— M. G. Kovachich

ezeket az írásjegyeket használták".

:

munkái.

I.

köt.

(Monumoita Humjariaii

Scriptorcs reruni hiimjar icarum mivores-

II.

hidorica. köt.

Scrip-

Buda, 1798,

JÍASODIK FEJEZET.

A KÖZÉPKORI BOLOGNAI EMLÉK. I.

Marsígli másolata. Mae="

Li

Ai.Ajos

Ff.rdinánd olasz gróf. az osztrák szolgálatban

kitn

álló

hacliiiiériiök,

Buda

és

Nándor-Fehérvár visszafof;lalása után élénk részt vett a török hadak kizéséljen. E hadmveletek végén Lajos badeni herizcg oldalán Erdélyben mködött. rombolta le 1690-ben Brassót és hidalta át az Oltót,

a mivel aztán lehetvé

hogy a török oldalán harczoló Thökölyt Erdélybl egészen

tette,

kiszorítsák.

Midn

endékiratában e

gyzelmekrl megemlékezik, elmondja, hogy a herczeg vezet szorosok kipuhatolására küldötte

nyossal a Moldva- és Oláhországba

hogy így alkalma olyan fadarabra

nyílott a Székelyföld

is

naptárát tartalmazta. iratának

fitiO.

szkitha-eredet

bukkanni, a mely az

Fantuzzi az emlékirat

lakóinak

régi

els keresztyének

lakó

itt

átdolgozásában

olasz

nyelvét

kétszáz draga-

Megemlíti egyben,

ki.

tanulmányozni

es

napokra

változó

s

egy

ünnepeinek

pontnál Marsígli 54. szánni kéz-

e

levelére utal.'

Ez a nevezetes adat és utalás megtalálható abban a magyar átdidgozásban is, a melyet Akadémiának Fantuzzi után készített.- Midn líl02/8-ban végzett rováskutatásaim fonalán Bei-küay eme kiízvotített adalékára rál)ukkantani, az a sejtelmem támadt, hogy

Beliczay JónAs a M. Tud.

alighanem rovásirásos régi naptárral van

hogy a mi

tottam,

valamint

dolgunk.

használták

elz

az

évszázadok

ideogrammokkal

fejlettség népek a hétközna])okat egyszer, a

is

A dánok, norvégok

és svédek

skandináv

összes

ünnepeket ügyesen rovott fogalomjegyekkel,

fel.

Feltevésemet

arra a né|)rajzi tapasztalatra alapí-

népek a fára rovott naptárakat még ma

népcsaládiiidvl)a tartozó keleti

népei

szokták

vasárnapokat

pedig

viszont a hét

rovásnaptárain

E

dozó

róták,

Marsigi-i

csakugyan

feltehet

még

'

A

csakugyan rovásirásos szöveg

franc/.ia

tempó stesso

nyelv

umlclíiiiit

olasz

kntatásaikl)an

igazolták

volt;

át(lol<;nzásában

ez

varié ricerche, ed osfierva<'ioni sopra la linfjua. che

antichi,

c scopersc,

di

praesi'.

fiuei

történeti

és

feljegyzése

régészeti

érdekldését szintén ilyen rovásirásos régi naptár kötötte

Thalv Kálmán és Veress Enurb bolognai naptár

a

hogj'

volt,

ed acqiiisto un

{Jegyzetben

:

.Mss.

IcfTiio,

che esprimeva

Code.x hi.

il

Cárt. 06!).")

:

praticava

Calendario delle

[Magyarul:

állandó

kezdetlegesebb

elz

az

Ha

róják

századokban

tehát székelyeink

szerint

szintén fapál-

endckek gyjtésében

fára-

le.

engem támogatva, továbbá azt

olvasható si

A

használják, az

keresztezett bevágásokkal

a rúna fiatalabb betsorának hét els (FUThARKll) jegyével jelölték meg.

ezákra

is

naptárakon

megjelölni.

napjait

írásjegyeiket a középkori krónikások és a XVI. századi endékírók

a

is.

is,

hogy

megállapították,

hogy Marsígli másolata a

„Per

sua particolar instnizione

fece al

daijli

Sciti abitaiiti iiella Siculia

a tempi

fe.ste

inobili

per

uso dei primi Cristiani

Ugyanezen idben a

.saját

maga okulására

megegy fadarabot, mely azon vidék els keresztyénéinek használatára feltüntette a mozgó ünnepek naptárát. Jegyzetben : Kézirat, 54. kódex 669. 1) (Giovani Fantizzi) Memorie della vita del generálé Co: Licigi Ferdinando kiilönt'cle

kutatásokat és megfigyeléseket tett a Székelyföld régi lakóinak, a scitháknak nyelvén

s

fölfedezett és

szerzett

:

Marsigli. Bologna, 1770. 109 '

1.

Marsígli élete és munkái. (Értekezések a

tört.

tud.

körébl, IX.

köt. 9. sz.) Budapest,

1881. 13.

1.

:

A

36 szöveget

1906. évi folyamában számolt be. lékes kötetének

felsorolt

itt

A

HITKI.HS EMI.HKEl

Észleletérl

inegnieiitetto.

terjedeliiu'bon

c.írész

MAGYAR ROVÁSÍRÁS

Vhrebs

Enure

magyar vonatkozású adalékai közt

találjuk az

Könyvszemle

számú IV-ik vegyes

54.

ered

tartalmú kötet {Manuscritti diverd. Vol. IV.) Hít-ik darabjának MARsioLitl

czimzését

és ezt a

szkszavú magyarázatot

hozzáirott

„Nyolcz lapon közli az •

Magyar

a

bolognai egyetemi könyvtárban rzött Marsigli-iratok 120 gyüjte-

jellel (?) és alatta

ú.

n.

hiin-scytlia

rovásírás lietit

s

utána a

szenteket,

neveket

mondanom

a sokat

naptári

magyarul, latinul."'

nem

Mivel e kéziratot Bolognából kikölcsönözni

lehetett,

egyelre

kellett

le

ígér másolat tartalmának

tanul-

mányozásáról és hozzáférhetvé ti

telérl, ('sak az löl5-iki kon-

stantinápolyi rovásirásos t(

napfényre

lirat

—

midn

magyar után

kerülte

magyar rovásírás

a

középkori eredetére irányult legkételynek

utolsó

meg

Széchenyi- Könyvtárával

azt az

hogy

áldozatot,

összes

at

el

hozathatta lu

a Magyar Nemzeti Múzeiini

Orsz.

11

végleg

is

—

kellett oszolnia

'a

Ekkor

másolatait elkészíttesse.

aztán

hogy

kiderült,

másolata

Marsigi.i

legrégibb

a

kéz-

fényképi

lapjainak

és

leg-

emmagyar

terjc(lelmescl)b rovásirásos

meg

mentette

1(

ket

11

odalni számára.

a

11.

A

másolat két bustrophedonja.

MAKyiiii.i

]\rét

foglalja (

másolata az

le.

van a

számozva.

foliók

els,

a

671.,

OTH.

számokkal

sor-

66!).,

páratlan

stb.

oldalai

Ezen oldalak közül

sak a levelek,

(ildala

sz.

.54.

(M)— (iiSB.

kíítet

A bennünket érdekl

szöveg a sorszámozott els oldaI

díon

Második

meg.

található

oldalukat Marsigli mindig üresen

hagyta 1.

E

I.

h.

következ második

után

12t;.

1.

—

A M. Tud. Akadémia II

aiTzkópe rantuzzinál.

látszólagos rendetlenségnek

czímlan

'

MiiisifíH

siriiriliíiinj

Az

eUiy.ö

kutatók

Ertesitöjo, 1868. évi

hihlinicci

u Bolonji

levélen

nem II.

(Boloyna)"

vettek

köt. .

a

rovásírás

róla

128—142.

Gla.snik

AR('z-je.

tudomást.

—

Beigi.,

zi'nialjskop;

S/.ii-Adv

alulról

meg-

oda tervezett

jelz olasz czímeket.

ez

is.

Nevezetesen

után a harmadik,

Áhon:

Swf.pan:

muzcja u

az

rajzokat

negyedik.

„Jelentése bolognai

i'itjáról'.

„Spini grofii Marsiljija {Mamifili)

Bosiii

i

Ilciccirovini. .

1.

reájuk irta

nyoma van a naptár szövegének lemásolásában

•

XIII. köt. .537—503.

s

fordítva

Saiajevo,

1901.

:

37

A KÖZÉPKORI BOIiOONAI EMLÉK

ötödik

nyolczadik

és

kilenczedik

levélen

naptár

a

pedig egyéb

levélen

szövege

összezavarodott és

bibliai

következik

ismerethez

általános

:

a hatodik, hetedik és

nevek olvashatók néhány

tartozó

somji hibás és meg sem fejtett rovásirásos szöveg kíséretében. Mivel a zrzavarból a rovásirásos naptárnak igen fontos epigraphiai sajátsága fog kibontakozni, a kibontás szövevényes mveletének ellenrzése czéljából közölnünk kell a másolat oldalainak pontos tailalomjegyzékét

669. Czímlap.

„Raccolta della lingiia

.

.

.

Transilvania".

(670.)' Teljesen üres.

ÁBCz

671. Az

balra olvasva)

(jobbról

ee

eb,

,a,

.

.

ak.

elj,

,

onj".

(G72.J Teljesen üres.

673.

A

naptiir

I.

része (az

—

1

(674.) Üres lap alján, fordítva

675.

A

naptár IIJ. része

5

(az

számozott sor): Jan.

2.

,,Küskarácsou".

1.

.

Márcz. 25.

.

,

Boldogasszony".

„Nella prima faecia de! Boscone".

:

—

számozott sora): Jul.

6.

„Margita"

13.

.

(Csak

Szept. ?

.

.

rovásírással):

„Gyárfás". (676.) Üres lap alján, fordítva

677.

A

naptár IV. része

7

(a

,Nel]a seconda facie".

:

—

8.

és 9.

számozott sor):

Szept.

..Szentkereszt"

14.

.

.

.

üecz 31.

,Szöl-

veszter pápa".

„Nella seconda fatia".

(678.) Üres lap alján fordítva:

679. Bibliai nevek

(1

—

számozott sor):

2.

„Bütlelien"

Úres lap felzete (nem fordítva): ,Fanno

(680.)

la

.

.

„Pilátos".

.

faecia".

tertía

681. Kitörölt rovásírásos szöveg, három kitörletlen névvel: (törölve) ,Eden"

683.

A

naptár II. része

3

(a

—

4.

A

bibliai

Avatott

szemnek

—

bustrojihedont talált.

A

n(dia

a

talált

11.

Jul.

„Benedek".

—

„Anas püspök

meg van

nehezítve

—

elvégre

Kalífás".

is

észre kell

négy oldalán

jelzett rovásirásos székely naptár fájának

hséggel

járt

el.

mint

azok az ókori

kfaragók, a kik a

írásjegyek eliielyezkedésénck egy klapra vagy falteriiletre való átvitelével létre-

felismerlietö

irást.

.\nnak

állítását

titkát,

hogy a rovásmásolás bnstrophedonja

nem eredményezett

barázdolást

visszatér páros sorok betinek fejtetre való

el,

.

nélkül hogy az ókori és középkori epigraphia e titokzatos sorvezelését ismerte

Marskili máscdatában azonnal

Marsigi.i

.

számozott sor) két névvel:

(3.

tájékozódás nagyon

eredetnek

hozták a bustrophcdoiinak nevezett barázdoló

hogy

.

Faiino la tertía faecia".

volna, a másolásban éjtpen olyan szolgai

rovásla])okon

„Szaniszló".

.

.

„Nella príma faecia del Boscone".

nevek folytatása

(686.) Üres lap felzete (nem fordítva):

venid. hogy Marsioi.i a középkori

„Anbruzs"

számozott sor): Ápr. 4.

(684.) Öt rövid sor alatt a lap alján, fordítva:

685. és 386. jelzéssel.

.

,Quarta faecia".

(682.) Üres lap alján, fordítva:

és

nem eredményezte a

keresnünk

sem, abban kell

niegtalálnnnk,

és

a rovásmásolat visszatér sorainak fejtetre való állítását ngyanazzal a fogással kerülte

a mely fogást Radlokk alkalmazott egy alább (az irástörténeti tájékoztatásban) bemutatandó ó-török

Elször

bnstrophedon leolvasásánál. másolatáról újra leírta vagy

pontos

.jainak

másolatát

a rovás lapjainak pontos, tehát bustrophedout

letisztázta'"'

a jobbról balra

megforditotta és újra

sorok fejtetn álló (de a fordítással lábra

Könnyebb megértés

leii-ta

állított)

és ellenrzés végett

men

vagy

páratlan

letisztázta

igazolja,

a

balról

eredményez els

aztán a rovás lap-

jobbra

men

-páros

írásjeleit.

Marsigli

kézii'ata

alapján

bemutatjnk, hogy a pontosan lemásolt rovásnai)tár szövege csakugyan

Ugyané vázlatunk

sorokat,

2.

ábránkon

bustrophedont

szemléltetleg eredményezett.

hogy Marsigli a másolatot csakugyan megforditotta s a fejtetn szövegének II. részét a IV. rész ntán helyezte el.

álló

sorok

ilyetén való elkiilönitésével a naptár

'

.V

zárjelbe tett lapszám nincs jelezve.

E másodszori

leírást alább kézzelfogliatólai; igazolják majd azok a hibák, a melyekben a rovásirásos szavat másodszor már hibásan másolta, a megfejtést pedig másodszor is helyesen közölte. Pl. a 679. lapon szerepl „Magrelom" elbb „Magerfalom" volt. L. továbbá a naptárján. 18-, febr. 2-4-, máj. ül-ki stb. neveit. Köztük legfeltnbb, hogy a nov. 21-iki . Bódog Asszony" els részét rovásírással másodszor már nem másolta le, de a megfejtését másodszor is közölte. -

:

MAGYAR R0VA8IRA8 HITELES EMLÉKEI

A

38

Az Üres lapokra irott utalásokból azt is me,2;tiKltuk, Ii02:y Marsioli csak négyoldalú rovásbotról Ebben az esetben a négy részletben lemásolt najjtárszöves: 2 2 sora 1—1 rováslapon volt

—

másolt. rajta.

Ha mi

e

négy rovássort utólag

Schemája szemléltet módon feltüntetve ez 1.

rész.

(Jan.

II.

rész.

(Apr. 4.)

III.

rész.

(Júl.

IV.

rész.

(Szept.

1.)

13.)

Köskarácson

AmMiruzs Margiia

.

.

.

tapasztalliató

.

.

.

(Márcz. 25.) Bódog Asszany

.

.

.

kell

rendellenességet

megmagyarázni. E magyarázó rajzoknak

a

.

Gyárfás

(Decz.

31.)

Sölvestrr

niegemlitenünk,

másolatok

azonban

'»

1

Benedek

11.)

(Szept. ?)

.

Vókélptes bustropliechmt.

lesz

(Júl.

.

14.) Szenkereszt

Ekként eligazodva, nagy hálával latában

megl-apjuk a rováson taláU

visszaállítjuk

,

<:

'

»

> «

-.

•>

hogy Marsioli a naptár részeinek másomaradt iiáthipjain kívánta szemléletileg czímei készültek el. Bellük tudtuk meg.

tisztán

csak a

Pápa

y '^

A

Az ábra elssorban képpen tévedésbl

azt leszi kézzelfoghatóvá, liogy az

tért át

39

KOZKPKORI BOLOGNAI RMLEK

a rovás alsó részén

lev

naptár

ABCz

lemásolása után Maesiqli tulajdon-

szövegének

Ijustrophedoii titkának és a rovás-kezelés titkának ismerete nélkül) az a

másolására.

E

tévedésre (a

ketts körülmény kényszerí-

hogy az ABCz-vel szomszédos rováslapok szövege (a másolat G81. és 679. lapja) fejtetön állott, márcz. 25-ig terjed naptár-kezdet pedig természetes folt/tatásnak irányában rovott jan. 1. ajánlkozott. Szakasztott mása lett ennek az a másik tévedés, hogy a 677. számú lapon végzd szept. 14. decz. 31-ki naptár-szöveg lemásolása után visszatért a rovás fels részének ugyan olyan

tette,

az

—

ABCz

—

irányban rovott 079. szánni lapjára. Marsigi.í

azt,

Noha ennek a másolás pontos mi mégis nagy szerencsének tartjuk

tehát egészen belezavarodott a rovás-lapok rendszerébe.

befejezése és a rovás lajijainak ten^ezett rajza

hogy éppen ez a zavaros lejegyzés

is

áldozata

szolgáltat

kitn

lett

:

bizon^itékokat a felrovott szöveg két töké-

letes bustrophedonjára.

A

nagyon megnehezített eligazodás árán így valóban páratlan epigraphikai kincsnek jutottunk

birtokába. Aljból a korb((l, vésték,

nem maradt

midn

a héber, pelazg, ó-görög, ó-ital, ó-török stb. bustrophedonokat

fenn egyetlen rovásirásos fadarab sem.

A XVI

—XVII.

kre

századi skandináv rovás-

naptárakon a hét napj'ainak jelzésére már csak a hét els rúnát, az ünnepek és egyéb naptári pontokat

jelz hagyományos fogalomj'egyeket

.Márcz. 25.

találunk.

Az ünnepek

és a nap, hold és csillagok járásának

:

A MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

40

JII.

A A

nevezetes rovásirásos másolat

fára rovott naptár. a Marsioli kezeirásával ez a tájékoztató

elíítt

olvasható

czíiii

669. lap. (1.

melléklet.)

sz.

Raccolta della lingua

che

si

praticava

dalli Sciti,

abitanti

tempi antichi, scolpita in un legno, che (törölve Serviva di Ca) esprimeva il Calendario delle Feste mobili, per uso di quei primi, convertiti della Siculia ne'

:

álla fede Cattolica,

e da

me

dall istesso al

legno raccolta, e mandata

mio gabinetto

quando serravo

li

in

Itália,

passi della Transilvania.

{Magyarul: „A Székelyföld régi seita lakói nyelvének fára faragott gyjteménye, mely a kathoelször áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel s a melyet ugyanazon fadarabról magam gyjtöttem s küldtetn el olaszországi gyjteményembe akkor, midn Erdély szorolikus hitre

sait elzártam".)

Az a niagasrangú olasz hadi mérnök, a ki az ódon székely rovás szövegét bolognai gyjteménye számára pontosan lemásolta, szenvedélyes régiség-gyüjtö és gyakorlott szem felirat-másoló volt. Mivel a székelyföldön szkitha eredet emlékek után érdekldött, a székelyek szkitha eredetérl szóló ismereteket elzetesen Thuróczi, vagy Bonfini latin könyveibl kellett merítenie. Ugyané könyvek szerint a székelyek fára rovott irása szintén a szkithák

hagyatékához tartozott. Ezért tartotta aztán elfogadhatónak azt az értesülést, hogy a pogány eredet Írásjelekkel fára rovott keresztyén naptár a székelyek keresztyén hitre térése idejébl, vagyis a XI. század els felébl származott. Ilyen érte-

lemben aztán nem a íara rovott szöveg epigraphiai jelentségét, hanem azt kivánta hangsúlyozni, hogy ez a keresztyén idkig fenniaradt ódon irás a szkitha eredet székelyek XI. századi nyelvemlékét mentette meg.

Megfelel magyar nyelvtudás és nyelvtörténeti ismeret nélkül Marsicli annyira megbízott eblieu hogy teljesen megfeledkezett a lelet korhatározó ismérveinek puhatolásáról. Minden meggondolás nélkül leirta, hogy a szövegben a katholikus naptár változó ünnepei fordubiak el holott

az állításban,

;

éppen megfordítva van, mert benne csakis állandó ünnepnapok szerepelnek. Ez pedig úgy nyelvtörténeti, mint naptártörténeti szempontból lényeges különbség. Ha ug}'anis változó ünnepeket jelz XI. századi naptárral

volna

dolgunk,

akkor még a használati évet

is

meg tudnánk

pontosan

állapítani.

De

mivel csak állandó ünnepeket és minden évben ugyanazon idpontra es névnapokat jelez, évrl évre használható, állaiidóan érvényben lév, úgynevezett öröknaptárnak kell tekintenünk.

Az a mvelt

székely, a ki a tudós

olasz

katonát

ezzel a XI.

századi

emléknek

rovás-naptárral megörvendeztette, minden kétséget kizárólag ilyen öröknaittárról

pogány eredetnek

tartott,

tére ismert rovásírásra

korából származtatni.

de az egész középkoron

át

használt,

támaszkodva, az avatag külsej régi

Üe egy sréginek tetsz öröknaptáruak

hattak volna útjában, a melynek

st még

rovást

merte

régi

is

szél-

volna a hittérítés

csakis olyan

sem MARsuiLinak nem

fzd

tartott

Különben a

a XVI. században

aligha

e határig

felismeréséhez már sem neki,

iieszélt.

bels okok volt

áll-

megfelel

E nélkül a iiaptárlioz hagyonuiuyra ráczáfolni senkinek eszébe nem juthatott. Hiszen a felrovott szöveg törodelmes kibetzése és latinni lordítása után kiderült, hogy a naptár fájára még az AB(!z, a legáltalánosabb bibliai nevek és apróbb kánoni tételek is fel voltak róva. Szóval rajta volt minden olyan elend ismeret, a mit egyházi szempontból a nyelvtörténeti és na|)tártörléneti ismerete.

rovásírásban járatos katholikusoktól megkövetelni lehetett.

1

G^^

o<^

CO^'^^fr^-

^

y^ j^--^ ^/f^^ ^^^..v.^y^'0^^^^"^--":'

A

Sebestyén

:

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei.

bolognai másolat czímlapja.

11.

•^^. ^^'

£

^N

A

bolognai másolat betsora.

melléklet.

III.

*-. ~ -''S—^'«:-._i..

A

bolognai naptar

I.

része.

melléklet.

>-^-xy^,t^

?y>^.

IV. melléklet.

A

bolognai naptár

III.

része.

r^^
V. melléklet.

A

bolognai naptár IV. része.

r-^y-xfi^
VI. melléklet.

-r"

v

-

iiT

r^-'^jliffiii

A

bolognai másolat

bibliai

nevei

^7^/<^

/^i^

^^J

VII. melléklet.

^./

%-

^

A

bolognai másolat elrontott lapja.

•Vn

Vm.

y\

ó^r np

4

^

2Lm 5

:.7~

I -í£^

T

'ccr

^

fi s 3l^ A

bolognai naptár

II.

része.

melléklet.

7^

^r-^-^/-^Xí>

cnj.

IX. melléklet.

n

^

fT^^yi^ Lt>-^

/Í^*''"Z't-o^->

/^^<-<_-tJt*_^

Alább, a rovásról lemásolt

szöveg tüzetes ismerete

megdönteni. Utalunk arra, hogy öröknaptárt minden

vagy másolták, mindig

mi sem tudjuk a hagj'omány

után,

idben

már

szerepelnek

st idnként meg

helyezni rajta az lijabb szentek névnapjait,

—

XIV XV. századi De ez semmit sem

névnapjai

szentek

hitelét

lehetett róni s valahányszor lijra rótták,

nevek folyton alakuló kiejtésének hangtani lejegyzését

változtatni a

naptáron

el kellett

41

EMLÉK

A KÖZÉPKORI BOLOGNAI

is.

A

és

szerepelnek jóval

kellett

századinak mondott

XI.

késbbi

hagyományon, hogy ez a rovásirásos naptár úgy. a hogy azt Marsigli megkapta és lemásolta, csakugyan középkori, st Arpádkori eredet. Ha késbb keletkezett volna, aligha lett volna a katholikus ismereteknek és a rovásírás hangtani

sajátosságok

is.

A

ismeretének ilyen ,kis tükre".

minden

mint

szerint

a

s

a

eredet

rovott

rovott naptáron,

közönséges

—

jeles

rovásnaptár

székely

és

még

esetén a naptári

Elterjedettsége

kezdetlegesebb

nevek

rovata

már

ismerettár

okvetlenül

mellett

tetemes

rovátkái

példájára a székelyeknél

is

az évrl-évre

létrejöttek volna

elmaradt volna a naptári nevek terjedelmes szövege, az

újra

ABCz

visszaesést jelentene.

volna a nap,

létrejöttek

csillagok járásának részben folyton változva elhelyezked fogalomjegyei.

A

eredet

hétköznapok

naptáron, a

napok fogalonijegyei fordultak el. A XV XVI. századi fejlettség mértéke nyomtatás alól is kikerül naptárakkal szemben ez az írástudóknak szánt kezdet-

és az ünnepek,

leges

azon

vele kiszorított régebbi, esetleg pogánykori

srégi

szövegnélküli

változtat

hold és

Szóval az északi germánok

faragott

naptárak.

változó

Viszont

és a többi kezdetleges járulék

is.

mi szempontunk pusztán irástörténeti lévén,

mindenek felett megállapítjuk majd azt, hogy az Írásjelek jellemz összerovásában és a magánhangzók egész vonalon való ugratásában ez a másolat csakugyan megrzött olyan si írástörténeti jelenségeket, a melyek az 1501-ki csíkszentmiklósi és az 151ö-kí konstantinápolyi feliratokban már fogyatékosan, vagy egyáltalán nem fordulnak el. Ezért tekintjük mi a fára rovott középkori székely naptárt nemcsak formailag, de tartalmilag is legtökéletesebb és legrégibb rovásírásos epígrai)iiiai cndékünknek.

IV.

Az els bustrophedon .Miután .Marsigli kézirata solt és

túlnyomó részben meg

pontosan

alapján is

szövege.

megállapítottuk azt a sorrendet, a melyben a lemá-

szöveg a két részre osztott rovás négy oldalán két tökéletes

fejtett

bustrophedont alakítva eliielyezkedett, további ismertetésünkben

Kllenkezieg:

zrzavaros sorrendjét követnünk.

mellzzük olvasnák

rejt

és a lemásolt szöveget akként közöljük, niint iingy

le,

számára róva

a kiknek

nn'ir

nem

lehet Marsigli kéziratának

a bolognai kézirat lapszámaínak iia

a rovásról

-

sorrendjét teljesen

sorrendet tartva

— azok

volt.

Kezdjük a rovás fehü felén lév bustropiii'donon, a melynek chü lapjára a rovás-olvasás és néhány jefjy összirováísáuak hai/yotnányos formája volt felróva. A rovásírás egyetemes történetének gyér emlékei közt elég gyakran találunk bizonyítékot

titkát

ABCz

hogy a rovok

A csüngökül

általában az írástudók állandóan

s

iiasznált

fel

skandináv arany bracteátákon

voltak fegyverkezve ilyen kéznél (kézzel

kinyomkodott vékony, éremforma arany

lemezeken), ruiiacsatokon a betsor ugyanazt a gyakorlati szolgálatot kihalászott

rovókésen

századi

\'l.

teljes

látliató

runasor

arra,

lév ABCz-vel.

és

a

teljesítette,

még

régibi)

a mit a Tiiemsebl

etruszk

karczolótkön

látható ÁBC'z teljesített.'

Az

ilyen

betsorokban csak a puszta

írásjelek

vannak

felsorolva.

rováson sem. Ezért tehát .MARsiöLinek els dolga a betsor megfejtése

Nem

volt.

volt más a székely Ebben neki csakis vala-

mely írástudó székely segédkezhetett. A rováson talált betsor jegyeinek hangértéke ugyanis nem fedi a rováson talált szöveg jegyeinek hangértékét. A betsor mássalhangzói a megfejtés szerint csak e magánhangzóval ejthetk (eb, ecz, ed stb.). A szövegrl pedig kiderül, hogy ejthetk minden magánhangzóval. Marsigli székelyérl tehát J.ínos

1598-ban

Midn

írott

fejtése értéktelen, kénytelenek

'

Sebestyén :

A

lesz

nehéz bebizonyítani, hogy fogyatékos ismeretét Telegdi

most a felrovott szöveg közléséliez hozzáfogunk, jelezzük,

sorok tartalmát mi balról jobbra

Sebestyén

nem

L'uflimentájának tanításaiból merítette.

:

Rovás

men

sorokban

vagyunk

és rovásírás. 153.

.Magyar Rováairás Hiteles Emlékei.

1.

a

magunkét akként eltte elhelyezni,

(Ethnoijraphia, 1904. 247.

men

hogy a jobbról balra

kövér betkkel nyomatjuk

le.

Mivel Marsiöli meg-

liogy a

nagy kövér betk

I.)

6

42 .1

MAGYAR

A

I.'OVÁSIRÁS

nem

ki

nagy betk

rovott niagánliangzókat, a

lév betk egy

K.MLKKKI

hetük a kirovott

rovásirásos szöveg kirovntt betit, a kis kövér

(le

IIITRLKS

felett

liitliató

niássalliaiiiíí'.ókkal

öss/efVii;laló víjiialak

együtt ejtend,

jieflig

a/

alattuk

irásjegygyé történt összerovását jelentik.

Végül megjegyezzük, hogy az AHCz-nek MARwKii.inél található iiiányos megfejtését minden tévedés kikerülése végett zárjelbe tettük.

671. lap. (II.

A,

eCZ,

Á

stb.

(a).

— CZ, aCZ, áCZ. — Gy, aGy,

-

(ec).

mcllt'klet.)

sz.

B, aB, áB, eB, éB, iB, oB. öB, uB, üB {eh). D, aD, stb. {<,]). — E, É (/•). — F, aF, stb. (/).

^

—

stb.

—

—

I (i). G, aG, stb. («/) — K (aK nem !), eK, éK, H, aH, stb. {>!,). — M, aM, stb. [m). — stb. eL. (/). N, aN, stb. («)• — aL, áL, stb. (pJc). L, íK, oK, O (o). P, aP, stb. (fip). — R, aR, stb. (r). — ZS, aZS, stb. (tévesen: ess). — S, aS, U (n). -- Ü (tévesen eü). — V (tévesen eii). — SZ, aSZ, stb. T, aT, stb. (et). {effi

=

egy).

—

(,s).

— —

stb.

(tévesen:

stb.

{ejicz.)

—

«).

—

J, aj,

stb.

:

:

(tévesen:

ei).

—

CS, aCS,

stb. (tévesen: er:).

— NCZ,

aNCZ,

NT, aNT, áNT, eNT, éNT. iNT, oNT, ÖNT, uNT, üNT, (ent). — CZK. (eü). — NB, aNB, aCZK, stb. (erzk). - ND, aND, stb. {ev). — Z, aZ, stb. {<-). -~ — — {r^t). stb. (tévesen: efj) TY, aTY, LY. aLY, stb. (téveST, aST, stb. stb {enb).

,

—

sen:

elj).

mert

jVIarbioi.i

nem

ismerte.

Az

aK

ö.

V.

fenti

a

Írásjelek hangtani

K-val

(ak).

— ONY

fels felén lév bnstrophedon

endítettük,

hogy

M.arsiqi.i

visszatérve, vette észre a naptár

nyomban meg

is

boszulta

még

Maksiqi.i

lapokra kell áttérnünk.

nu'ir

beti miatt

magát,

elég jól

átugrott)

második

kedvetlenül és elhevenyészve másolta

mert a két sornyi is

törölte.

felismerhet.

A

De

le.

részét.

A

Szeriu

hibás máso-

szöveg túlnyomó részét Marmuu-i nem

törlés szintén

a szavak

hevenyészett

volt,

közeincdí elhanyagolása,

mert az

némely

vagy hibás másolása még így is annyi akadályt gördít a/, utólagos megfejtés hogy mi sem tudunk végérvényesen megállapított szöveggel szolgálni. K/.ért ínkáblj csak b.Uorí-

írásjel elé,

része

tévedések.

a 181. lap másolása alkalmával, vagyis a rovás második oldalára

tudta megfejteni. Ezért másfél sorát utólag ki írásjelek túlnyomó

G71).

kifelejtett (felfordított

tünk ez volt az oka, hogy ezt a lapot lás aztán

el

sorrendben kívánjuk bemutatni, most

lajy'aít

másolatának 681. hipjára, utána pedig a G85. és

Már

leírásánál azért fordultak

megállapításánál és

értékének

megfelel mértékben sem nyelvünket, sem az egyszer magyar helyesírást

olasz létére

Mivel a rovás

(tévesen: onj).

félreismerése,

tásul mellékeljük zárjelben egy-két szó valószínnek tetsz megfejtési kísérletét.

681. lap. (VII.

DN(éDeN?) SZ

(lehet

SZ.

iiifll.'ldet).

elválasjdó rovott vonal

LATA(i:')RA(I?)MSZ(I?)

ís).

NDMG

MTH(E?)

GYRT Y

(?

Kiválasztó rovat).

HAP(LA?)T (HÁLÁT?) AGYUNK TNK OGY AGT(DT?)A:

TO(E?)GYLSEG ATALVETABbG(L ?)

G

(a?

els

43

KÜZÉPKOKI BOLOGNAI F.MLKK

A

snr megismételt sorkapcsoló utolsó betje).

Gl'ANOA (GeTANEA? LETANEA?) CZMJA

NKOTKIRDOT ^ GYÖMöLCSOLNCZ (GYÖMöLCSOLTÓ ? PeRSCSA (PeRSIA PANONIA, eppanouia,

?), viu-restia,

SZaNISZLO,

Prisia (helyesen

Megfejtése hiányzik.) :

Persia).

Panonia.

s~aniszló, Stanislmiít.

682. lap. elz

Az

oldal hátlapján alul. fonlitva olvasható

Qiiarla faccia.

:

(Magtjariil

:

Negyedik

oldal.)

685. lap. (IX. sz. melléklet.)

ANaSPÖSPöK,

3 (sorjelzö szám)

K ALIFÁS,

Amias

epüsepöek, Artvas Episcopus, 3 (sorj.)

Cayfas.

ecenlifns.

686. lap. E lapon

felül olvasható

:

Faniio

la

iertiu

faccia.

[Magyarul

:

A harmadik

oldal ez.)

679. lap. (VI. sz. melléklet.) 1

(sorjelzö szám).

BÜTLeHeN, JERIKÓ,

ehütlchem. Betlen

Cm(t&s).

jcriero. Jcrico.

JERUZSALYeM, .femsalem, Jerusalen. EGIToM (helyesen: EGiPToM), rgiptom, Ei/iplon. GALILIABaN KÁNA.
2

(sorj.)

Maf/clalon (CivitasV)

ÁNDÓNYLZSIDONKVARSH

Törölve:

ZSINB(D ?)ONEUSok. VÁROSA,

Alatta újra írva:

Sindonetisok várossá, 2

(sorj.)

Siiidouei Ciuitas.

KNTSA

(Megfejtése hiányzik.)

MIKODeMeS,

ERODeS

PILATOS, A

micccodemes, Nifodemns.

(helyesen

3

(sorj.)

:

HERODeS), eppitaetocs.

hogy Marsiqm

3. sorjelzö azt mutatja,

erodes, Heródes.

rUahis. e Lip után másolta le az

elz

685. lapot.

680. lap. E

számozatlan lapon

felül

:

Fanno

la tertia

faccia.

{Magyand:

A

harmadik oldal

ez.)

6*

.

A MAGVAK KOVÁSIrAs HITELES EMLÉKEI

44

A

második bustrophedon naptára.

Következik a második bustrophedon

telhet ])ontossái;gal másolta

ii!i])ti'ir-szövegének

Mivel a betsor

le.

már tle

megfejtése. Ezt a részt Marsioli jelentése

írásjeleinek

rendelkezésére

a ki-

s

állott

minden magyar nyelvismeret nélkül merészen nekivágott az egész naptár-szöveg megfejtésének. Az elért eredményt már másodszor is lemásolta, midn annak a székelynek megmutatta, a ki vele elzleg a betsor értelmét közölte. Ez volt az a segítség, a kinek javításaival már az elz biistropliedon szövegének hiányos megfejtésében betzütt magyar szöveg

Noha

találkoztunk.

is

naptárral

latin

ellenrizhet

gyakorlott irása literátus emberre

vette igénybe, a hol a régi rováson

ott

is

szöveg

talált

volt,

is.

pontosan

nem

fel

Ez

ismerte.

hibák javítatlanul maradtak

annak, hogy a félreértésbl támadt kibetzési és másolási az oka annak

segédkezését a tudós olasz katona csak

vall,

betit

az oka

valamint ez

;

hogy a nyelvünket egyáltalán nem ért Marsigli a rovás szövegének minden mássale magánhangzóval együtt kívánta érvényesíteni. Ezért olvasta

hangzóját a betsor megfejtésénél jelzett a jól másolt jan.

A

Köskaráeson-i eh'isekeraezen-nek, a jan. 6-ki Szenkereszt-et esekenerest-nek

1-ki

rovás jegyeinek kibetüzésében és lemásolásában ejtett hibákat esetrl esetre jelezzük és

—

ha lehet

ki is javítjuk

stb.

—

de a szöveg megfejtésének torzításaival szemben már tehetetlenek vagyunk.

;

Mivel ez a megfejtés teljesen értéktelen, legjobb

volna egyszeren mellzni.

lett

Viszont az

is

bizo-

nyos, hogy ebben az esetben a mellékelt fénynyomatok nehéz olvasatú XVII. századi szövege minden

avatatlan a

szemeltt

titokzatos

ködben maradt volna. Ugyanezért tartottuk meg a

melyek gyakran szorultak javításra. Sajnos, a nevek

vonásokat

fölött látható

latin naptári idézeteket is,

nem vehettük

figyelembe.

Pedig rendszeresen másolva, ezek jelezték volna a rovás élén rovátkákkal megjelölt naptári idöpotitokaf Egyébként a mi megfejtési munkánkat is nagyon megnehezítette az, hogy középkori eredet szöveggel

van dolgunk. A

ki

nem

csíziók segítségével

igyekeztünk

minden naptári név

alatt

II.

367

köt.

magánhangzók hangtani értékét a középkori magyar naptárak és Felelsségterhes

megállapítani.

közöljük a közéjjkori források

— 68.

1.

közölt

elször.

eljárásunkat

azzal igazoljuk, hogy

vonatkozó adalékait. Ezek közt

ezen névre

Akadémia könyvtárának XV. századi

legrégibb a M. Tud.

Tára

rovott

Csíziója,

Mivel e kiadása a kódex

melyet a Régi Írásmódját

régi

Magyar

Költök

megváltoztatta,

nem a kiadást, hanem az eredeti szöveget idézzük. Idéztük továbljá az 1466-ban magyar biblia müncheni kódexének naptárát Müneh. jellel, Batthiány Boldizsár misekönyvének 1489ki magyar naptárát (M. Könyv-Szemle, 1895. évi f. 106 116. 1.) Batth. jellel, az 1506-ban írt Winkler-kódex magyar naptárát Wink. jellel s a XVI. század elejérl származó Pee)--kódex magyar csizióját Pecr cs. jellel. St, ha szükségét éreztük, Oki. Sz. jellel if'.éztük Szamota mi Ak.

jellel

es.

másolt legrégibb

—

—

ZoLNAi Oklevél-szótárát és idéztük a

Váradi regestrum jellemzbb adalékait

is.

673. lap. (III.

1

Jan.

1.

sz.

mell.-klft.)

(sorjelz szám).

KÖSKaRÁCSoN,

1

(sorj.) eküs{l)ekeraezen.

I

(sorj.)

Ak. es. Kys kíirachontol. Peer. cs. Cirs rara ryoiitol, Vnidc kónifkezete nupia. Oki. Sz. Kys Karaczon J41i;i-l)('il. \'. ,

6.

SZeNKeReSZT,

Oirnim Battli. ii

decz

Cisio.

kyskarachon napia.

Miinch.

'25.

eseken erest, Epifaniae.

Peer cs. Keresi wi/z, .Miinch. Vizkcrezt iiujjiu. Batth. Vyz keresik napia. Oki. Sz. Szenkaest 1279-bl, Srentkerezlh 13ül-ból, Zenlli kerezth i:}!)l-bói, Zenlhkeresth 1417-ból. Ak.

V. „

10.

máj.

ö.

PAL, Ak.

Kerezth

es.

3.,

ep al cs.

vijz,

szept. el

14.

pal, Sanctus

Pal remeiké, Peer

Hemnllie zenlh pal napia. Oki. „

17.

aNTaL Ali.

cs.

(Megfejtése Antallol,

Oki. Sz. Antkal nyla

Paidus Conrersio. cs.

Sz.

loik

Pal

pal remete myiith tutqk dys. l.Sr)H—

.Miinch.

iiemelr

pal.

Batth.

Antal

tiapia.

s.

l(j0'2-io-.

hiányzik).

Peer. cs. A)ilh, Münch. Aulai 1423-ból, Anialkaza 142ü-ból.

halála

naiua.

Katth.

Ziidh

:

A KÖZÉPKORI

Jan.

PIRiSKA,

18.

epiroschi, Pirisíina

Miinch. Prisra

FÁBIÁN,

20.

.

Ak. t//eit

JÁNoS

ÍV.

-

cs.

nttpia.

(Helyesen: Prkca Virijo

Virr/o.

mr. Battli. Zcnth

es

ziiz

45

BOLOGNAI EMLÉK

Martyr).

et

Ázzon napia, Peer

^)í'íAA-rt

cs.

prisca.

S{anctns) Fabianus.

fa cbidn,

Fab, Peer cs. fahati, Miiuch. Fahian es sebesten mr. Battli. Oki. Sz. Fubiianhaza 1373-ból, Fabiankerte 1424-ból.

ÁNNOS)

(helyesen:

Zeuth ffubyaii Sebes-

Jancs, S{anctus) Johannes Chrysostomi (így!),

(helye.'^ejn

Annos, Ágnes Vügo). Ak.

Anno-'!,

cs.

Annos

Miinch.

Árpád kori oklevelekben

Zenth Aiinos Ázzon napia.

mr, Ratth.

es

ziiz

Elófordul

már

is.

.János csak e hó 27-én volna helyén. .4 20-ki Fábián és 22-ki Vinczc közt csak a 21-ki Agilis szerepelhet. Ez volt a rováson is középkori Annoti vagy Auos változatban. V. ö. máj. 6.

INCZH

-22.

.

(iielyescn

INCZE),

:

Inccze,

Vinccnlij MiartyHs).

Vince mr, Batth. Zenth Vince mnrtel napia, Peer cs. Vinezenel. .Mivel Marsigli ,Inecze"-nek olvasta, a rováson „Incze''-nek kellett lenni. a ké.sóbbi másolás alkalmáviil ferdítette el h jegygyé. Miincii.

PÁL.

25.

„

1.

BREDA

(luly.s.n Briyiibi

.Miinch.

Peer 2.

jegyét

csak

S(anclus) Pauluíi A2)os{tolus).

Fal fordohi fenessegben, Peer

cs.

e

cs.

pnl fordul

fénesscf/re. Miinch.

S.

Pul megfordolat't'a

Batdi. Zrntli pnl f'ordolatya nnpiii.

iiiipia,

Febr.

id jmI,

e/)

Ak.

Az

cs.

BRiGiDA),

:

Zcvnth

Batth.

zíiz.

eb reeda, Briyida

Vin/o.

napia.

Wink. zenth

Briyida

Ázzon,

bri.

BOdoGaszSZONY,

ebo egh uszony, Purificulio B(eatac) M(ariae)

Mar, Miinch. Ziiz maría napid, Wink. Gertya zentíiló Bódog Ázzon. Oki. 1379-ból, Bodogazzon 1403-ból, 1521-ból stb. V. .\k.

Ázzon

Hrigi/dn

cs

l't'ci-.

cs.

T(irgiuis).

Gertya Zentele Bódog Ázzon Sz. Boduyazunhaza 125fi-hól, Bodugazzunfolua ö. niárcz. 25., ápr. 12—23., ji'il. 2., aug. 5., 15., Batth.

tiztolat'fa,

nov. 21. 8.

BaLÁZS, Ak

cs.

eb

Bnlsij Episcopi.

elfis,

Balas, Peer

cs.

napia. Wink. Zcnth Balas '•>

AGaTA .\k.

\\'ink.

2 r..

2

(a

köv. sor jelzése), agcla 2

Ag, Peer

cs.

cs.

Agotha

ar, Miinch.

(sorj.),

Törölve

DURuTYA

:

Batth.

Zfxtk Balas pispek

(sorj.),

es mr, Batth.

(helyesen

:

Agallia).

Zenth Agalha Azzmi napin,

AGaTA.

(^[egfejtése hiányzik).

cs.

APaLiNA,

KOLoZS,

ekols,

zliz,

Colosina M(arlyr) (helyesen

cs.

BÁLiNT,

Theodonis

Zcnth Apaiina Ázzon napia.

Batth.

Koloskent jar, Peer napia, Wink. zenth Kolos Ázzon.

Ak.

tevésen

luz, |Batth.

Zenth

JJorotyn

acpclena, Apollóniáé.

Miinch. Apalin cs. ab(?)

14.

Ag?ics 2

zfiz

aízoi'i

DoroUiiannl, Peer cs. Dor, .Munch. Ázzon napin, Wink. zenth dorotyn .Izzon.

10

es mr.

zenth Agotha azzou.

fs(.rjolzcs)

Ak.

7.

pspóc

Blazus, Miinch. S. Balas

py.'
cs.

ebalint, valentinus,

:

\\ink.

Srholaslica).

colozkenth yar, Miinch. Kolos

S{anctus)

zmth Appalyn Ázzon, Peer

zitz,

Batth. Zenlh Kolos Ázzon

Valentinas M(artyr).

Balint, Peer cs. baiynth. Miinch. S. Balint mr, Batth. Zenth Balynth martel napia, Wink. zenth Balynth Martyr. Oki. Sz. Baint 1558., Walent, Walinl 1577-ból, Bálint 1587-ból.

Ak.

-

16.

cs.

JÚLIA,

Jidliana V{irgo)

et

M{arlyr), JtMianae

Miinch, lulianus zúz es mr, Batth. Zenth Julián

Peer ,

22.

cs. Juli.

PÉTeR,

Epeter, S{ancli) Petri,

Cath(c)dra S{ancti) Peíti Antiochiae.

cs. íi'yilon vethe peter mnthyast, Miinch. Srent páter zecbe Batth. Yzekes Zenth peter napia, Wink. vzoghe's zenth petór Apastal. Oki. Sz. Petur (Pétör)

Ak. vlete,

V{irginis) et M{artyri9i).

Ázzon napia, Wink. zenth luliana Ázzon.

cs.

Nylon nyere Péter, Peer

—

46

MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

A

— 139-Í2,

1230

128G-hnl

Sciiit2)'li(f

Prter

ZempHcr

1343-hnl,

1343-ból, Zempetherirr. V. ö. jún.

20., auíT. 1.

Febr.

24.

MÁTÁS

(liclyi-scu

MÁTYÁS),

:

madija.%

Malhiac

S{(uicli)

apositoli).

Mafias, Peor cs. nuitlújnfit, Miiiuíh. Matias ap{iis:ta)l, Batth. Zenth Mathias Apastnl nnpia, Wink. zenth Mati/as apostol. Oki. Sz. Mtitliyas 124fl-böl, Mathyashege 1341-bö], Mathi/as

Ak.

cs.

keral lenele

I4r,2-br)l

stb.

Mivel Marsiííli maetyas-nak olvasta, a rováson a

Márcz. 12.

késbbi másolásba csúszott

GeRGeLY,

tij

jegynek

kellett leiuii.

Az iráshiba

is

itt

be, V, ö, jan, 22,

Gre(jo(r)ij j)apae.

gergcly, S{ancti)

ha mciiH gheregd scrlh. Peer es, mijirel gergel sert, Münch, S. GergeT jyipn, Batth, Zenth Gergel papa napia, Wink. zenth Ghen/ór papa. Oki, Sz, Gergurgata 1271-böl és 13r)l-bói, Gergel 1460-ból és 1544-ból, Gerger 1558-ból,

Ak,

21.

„

rhifflalom

es,

BeNeDeK, Münch,

25.

„

Benedek, BenedietusBencáec npat, Batth, Ztnth Benedek Apatiir napid, \\ink.

S.

BÓdoGaszSZONY Ak.

Oijh

cs.

Bodogh Ázzon 15,,

3

(sorj,) cbol{?)

M{ári)a

riijh

Wink.

napia,

kéntol,

Gíjmokh

asomj, 3 l'eer

(sorj,)

olg

cs,

Ananunlialio

íregh

Bódog Ázzon.

oltó

V.

mnria ö.

zenlh

(így

!)

Benrdók Appat.

B. M.

V.

3

(sorj.)

Batth, Gíjmelch oltó ápr, 12—23,, aug, 5,,

kentol,

2„

febr,

nov, 21.

674. lap. Alnl forrlitva olaszul

:

Nella príma faccia dcl Bosconr {Marjijarul

:

A nagy

rovás

els oldalán

ez van),

683. lap. íVlII.

3 (Sorjeiz szám. 4 Ápr.

4.

ANBuRUZS, 3

sz.

melléklet.)

törölve).

(sorj,)

anbrns, 3

(sorj.)

Amhrodj

M{arlyris).

Yrgalmiid hnllam Ambnrostol, Peer cs, yrgalmnt haliam Amborostol irag angijaltnl. Münch, Ambros piisDÓc, Batth, Zenlh Amb/rrii:s pispek napia. Wink. zenth .imborus doctor. Oki. Sz, Ombriius 1240böl, Ambros 1577-hól, Amborii.'i 1584-böl, Ambtirus 1584-böl és 15fl7-ból.

Ak.

„

12,

cs.

lULIA

JULI),

(helycsen:

Münch.

iuVui,JtilijacV(írgims)etM{artijrís).(\\e\yQi^c\\:.lHliuspapa).

.Július piispór.

•Tujia-nap e naptár szerint is febr. Ifi-áii van. Itt Július (Gyula) pájia neve volt latin -us végzet nélkül a rováson és másolatán. A kéziraton látható, hogy az -a .jegyet és a Jnlia név mecfejtését pótlólag ugyanaz a kéz szúrta he, a mely az elözó .{mburiizs nevet is megfejtette s a

„

?

következ

Ápr. „

23,

két rovatot elrontotta,

BÓdoGaszSZONY, 12,

Boldog

a>ion,

Xantialio (így

és 23, közt nincs Mária-iinne]). V,

ALBeRT,

(tévesen

:)

ö.

!)

Virf/inis.

febr. 2,

markos, marciEvanfjclislae (iiclyescn Adalberlus Episcopus :

et

Marti/r)

összerovás, mert az alb jegyéhez az r jegyének átugrásával nem lehet t jegyet toldani. Az a alatt látható felesleges vonal-toklalék a javítótól származik. Tle való a téves megfejtés is, melynek a következ másoflik rovatban volna a helye. V, ö, a nov. 15-ki hibátlanul másolt és meg is fejtett Albert-iü]. Ak, és Peer es. Al{berl), Münch, Adalbert puspóc, Wink. zenth .Itberth. Oki. Sz, Scnthalhcrth. Regestr, Varad, Albertus, Olberth. Túlzott

„

24.

GYeRGY,

cgörg.

Gregori)

Papné (helyesen

:

Georgii Marlgris).

Gerg. Peer es. gör. Müneh. Scent gíirg mr, Batth. Zenth G
es.

Zcnthgcrg 2o,

l4."')3-ból,

MARKOS, Ak,

es.

Zcnthgeurgh 1455-bl.

rmarkos, Marci Evangclistar.

Mark jen- zeld bnzaual, Peer es, march ijo hírzam, MüiuHi. Mark EuangcUsta napia, Peer cs. Mark, Wink. zenth Mark.

Batth, Zenth

Afarr Oki, Sz,

S.

iyr(angrti.'>)la,

Mark

1325

Markos 1424— Ifi02-Í£,

1453-ie,

47

KÖZÉPKORI BOLOGNAI EMLÉK

A

Mtirciisfjatha (Miirkossátja?) I22i-h6],

Marrhus í228-hó\, Márkus

1419— 1613-ík. Máj.

1.

FiLePaKaKaB

(helyesen:

JaKaB)^

<-f

dipja/cab, rhilippi

cl

Jacohi A{poslüluru)m.

L

jegyet, kiigazította az ak jegyet s tévedésbl elrontotta az I jegyet. Ak. cs. Pliilep, Münch. PhuVip es htcab ap{ast(i)loc, Wink. zeuth philep zenth larab, Peer cs. Phijlupkw (Filöpkö'é ?) 1256-ból, Fi/lepuceki/ (Filepszólei) 1339-ból, PMeptelke Oki. Sz. F\'il(ep). Jarabnagasa 1330-bóI, Sccntiacab 1336-ból, Jakab fy in nmfalva 1373-ból, Philiphaza 138-ból

A

javító pótolta az

;

1404-ból, Jakaberdeye 1496-ból. 2.

eRZSéBeT,

ersebet. Eliscabet (?)

Szt. Erzsébet egyik ünnepe. V. ö. nov. 19. Szentté av. 1235. Középkori naptárak nem említik, de a XIV. és XV. századi magyarországi missalékban és breviáriumokban még gyakran elfordul.

Magyaror.'ízági

magyar

„

3.

SZeNKeReSZT, Ak.

megh „

ö.

lelesu.

GOTART, Ágnes

6.

„

8.

Ventio {Inventio) S{andae) Criicís.

Münch.

kereitnec meglelete,

Scent

Wink. zenth Krozt

(törölve: efjUo-t s helyébe tévesen:) agncs, A(/netcs (helyesen:

(.Ánnos) napja jan. 21-én van.

Müncli. Gothard ,

esenekerest, in

Kerezth, Peer cs. Ker(eszt), V. ö. jau. 6., szept. 14.

cs.

pi'<spoc,

A G jegye

utólag

Wink. zenth Gothard, Peer

GO-vá

lett

Golhardi).

kiegészítve.

Got(hard).

cs.

JANoS,

Janes, Johannis ante poriam latinam. Ak. cs. Zent iiinos, Peer cs. íjanus, Miinch. S. layitts olmjban fozetc. Wink. ztnth lanos Ml/koron olayba fztek. Oki. Sz. yantisfaya 1231-böl. -ioanusfelde 1291-ból, Janiisfolua 1330-ból, Jauiis 1347— 1410-ig, -Janoshaza 1426, .János, 1438— 1525-ig stb. V. ö. jan. 21., jüu. 24. és 26., " aug. 29., decz. 27.

MIALY,

miaelij.

Apparitio S{andi} Michaelis A{rcha7t(jdi) F{csltim).

Miinch. Scvnt michal ielcnefe, \\'ink. Szenth myhal. (V. ,

l.

ZSUFIA

4

(sorj.

5

törölve) Sofia

4

(sorj.)

Zofiae 4

jegyet a javító utólag pótolta a szöveg alatt. Ak. cs'. Sófi, Peer cs. ai/amlokozu sophit, Wink. zenth említ e római özvegy helyett egy Sophia zliz-vt. Oki. Sz. 20.

(sorj.)

Sophia Sof'fi

Ázzon, a Miiiich.

ápr.

13-an

1526-ból.

BeRNAL,

4 (sorj. 5 törölve) cbrnald, 4 (sorj) Bcmaldinus. jegye kéz e sor elején is zavart csinált. A tóle származó megfejtésben a önkényes hozzáadás, hacsak "a rovatjelzó vonallal ugyanó utólag, a következ rovat megfejtése alkalmával, el nem fedte. Peer cs. bemnld cus (küs) bernald.

A

„

szept. 29.)

F

Az

,

ö.

D

javító

ILoNA,

ILoNA,

jlna, Hdcna. (a sor alatt:) kivanta sor felett a megfejt, a sor alatt a javító pótolt. A fels kifelejtett szövegrészt utólag beiktatni, az alsó a kiliúzott és megfejtetlen második rovatot kívánta betölteni.

22. (A sor felett:)

A

Ak.

cs.

Zolgdl'itni

magam adóm

Mo

neked kémen llo(n)diim. Peer cs. ylonda, Münch. Scent Hilona az;on, Wink. zenlh Elona Az.:on. Oki. Sz. üelem 1146-ból, Hilciis 121(t-bl, Ikus 1221-bl, Iltinka 1359-bl, Elme 1390-bl, Elena 1418-bol es 1522-bl, Ilona 1565-böl stb. ,

25. Törölve

ORBÁN

(Megfejtetlcn). jegy megfejtést a hiányosan másolt s hihetleg a rováson is nehezen felismerhet akadályozta meg. papa varja herei háborúságnak, Peer cs. Orbán Ak. cs. Úrban pap>tt inirja Petror. ki) Oki. Sz. petrónt, kij nem tescen háburusagot. Münch. Vrban papa. Wink. zenth vrban papa. Úrban mester 1548-ból, Orbán hele 1597-beu. :

BÁ

A

mm

„

26.

FeReNCZ,

frenncz, S{andus) F{r)a{n)ci{s)c(u)s.

Ferencz 1228ban avattatott szentté. Nevének egyik ünnepe máj. 25-én van, de a régebbi máj. 25-ki Orbán-nap miatt több naptárban a következ napra tolódott, vagy a régebbiekben még elö nem fordul. Münch. szerint még Ágoston paspóc. V. ö. okt. 4. Assisi Szt.

„

30.

eST(ván),

(fel

E

nem ismerve

:)

Set, Set, Set (helyesen

rövidítést a javító kéz az Itt a szent jobb kéz napját jelöli,

csaknem minden

aug.

:

Inventiu dextrae Sancti St&phani Eegis).

3-ki István-napnál

már

felismerte

és ki

is

egészítette.

mely az idézett magyar naptárakban nincs meg, de elfordul

XIV — XV. századi magyarországi latin miseköuj'v naptárában és az

1205

— 1210.

48

MAOYAR rovásírás HITELEP EMLÉKEI

A

közt Írott Pray-codexekhen. Oki. Sz. Stcphan \-lM) linl, Eslfanfiapathaka 1331-höl, Estephnnfulua 1350-böI és 1359-ból, Demeter fija istiraii 14ir)-hf)l, Zenthistuanpalastya halastó 1417-ból, Estirnnpelerfijahiiza 1426-ból, Istimiuzallasn 143()-hól, Eslhuansam 1479-böl, Isthnanhazii 1.52-ból, Daror/ii estinni I5'26-ból, szent isLuan 1544-bl.

nev

Máj.

öl.

PeTRONIA

(liclyosen

PeTRONeLLA),

:

rpr.lronrUa

(l)

I'ctmnillae

V{irf/ini)s.

rováson L vnli s a helyes nieü;tejtés szerint ezt olvasott le róla Marsic:li is. K jt'syot tehát csak a megfejtés Jeinásolásakor feiditiiette t'l. Ak. és Peer cs. 1. fentebb a máj. 25-ki Orbán-napiiál. Miinch. Petronella zfiz, Ez s. peter

Ax I

faiia

.hm.

II.

jes.y'

:i

Wink. zentk petronella zenth

volt,

BaRaBÁS,

Barnahae

ebcrbas,

pelítr lediii/d.

Apo>i(toli).

Znit Bnnobiis, Müncli. Bnrnih(ts

iij){iistii)l, Wink. zenth Borrobns Apa.ttal, Peer cs. Oki. Sz. Barlabti.sliyda 1246-hól, Barnabás 122-böl, 1485-böl, 1499-b61, Bnrrabasmolna 1393-ból, Borlabiis, Barbas 1577-ból. Knauz: Kort. Barlabás 1285-ból, Barrabas 1293-ból. Regestr.

.\k.

cs.

B(ir(nib
Varad. Barabás, Bnrlabas, Barnabás. ? (Üresen ha,ny
)

„

1").

VID,

hedvigís

vicl,

név nem

13-ki Antal

Hihetles;- az a Júii. fejtetlcn maradt.

mely a jau.

m;is(iltatott,

V(irginis) et M{arlyris) (helyesen:

17-ki rovatban

i,s

nies-

Viti ct Modesti).

Hedviff lengyel lierczegnónek, II. András 12fi7-ben szentté avatott sógornéjának okt. 15-én volna bolyén. Ez Vitus és Modestus martyrnk napja.

névnapja

Ak. cs. Vid bitiraii, mondám zíjlitrk Zenth i/iraii, Peer cs. Vyd hazánál zwlete.k vitéz, janus, i/an, Miinch. Vitás cs modestus mr, Wink. zenth i'i/d. Reeestr. Varad. Vid, Wid. Bécsi Kéjjcs Krón. 56 58. Vid ispán Salamon í;onosz tanácsosa. .

.

.

—

,

? (Üresen haj^yott rovat.)

K véeén 24.

lO-én van Gerrasius napja. Wink. zenth Gyarfus. Uíryane pontosan másolva, de megfejtetleniil.

h(')

magyar nevet alább

szept.

tiiláljnk

jANoS,

.Jaiics.

Nativítas S{niicli) JDan.ids B(ahtistae).

Ak. és Peer. cs. 1. fent a máj 15-ki Vid-nél. Miinch. /í///í(s /w/;<í.s-írt iaíeíc/t', Batth. (júl. 1-én) Zenth i/ieaii oeta/ea, Wink. zenth ywan. V. ö. jan. 21., máj. 6., jún. 24. és 26., aug. 29., decz. 27. „

l'C).

JÁNoS PÁL, .Miiiicli.

.

27.

LTSZÓ

Jemcs

Scent lanus (lielyesen

Johanis

eiial,

s.

LÁSZLÓ)

:

ct

pauli M. M. (Martyrorum).

mr, Wink. zenth lauos ees zenth pal.

jial

íles

Ebjas

(!),

(Jielyesen

:

V.

ö.

jiin.

24. és

jan.

1(\

Ladislai Etyis).

próféta napja jiil. 2ü-án van. .liin. 26. é.s 29. közt. 27-én Szent László, 2.Sán II. Leó napja van. Naptárunk kétséatelenii! a magyar szentrl emlékezett meg. Ak. és Peer cs. Lazlo, Müiicli. Seenl lazlo kiral es (con)fessor, Wink. zentli lazlo kyral. Oki. Sz. Zeeithlazló (helynév) 125li-hól, Semtladnzlo 1274-ból, Seenlladoie 1339-bl, Seenthlazlov 1346-bóI, Zrnthlazlohalma 1368-bl, Zenlhbizlon 140ü-ból, Zenthlazloieara 1430ból. Illés

jiápa

„

2!).

PAL PéTeR,

epal epetcr, SS. A»i. (Saruioriitn Ajiostoloram) Pe{l)rí

Ak. cs. Pcth(er) Fal, Peer zenth petór zenth pal. V. ö. jan. 30.

PAL,

Commemoralio

cpal,

cs. 10.,

peter p(d,

Miinch. Scent peter es febr. 22., jún. 26. és 30.

S{ancti)

Miinch. Scent pid meijemJekczetc. V. •lúi.

2.

BOdoGaszSZONY,

Pauli

s.

ct

Pauli.

/ml ap(asta)loc, Wink.

A{postoli).

jan. 10. és 25., jún. 26. és 29.

ö.

Visitatio B{eatae) M{ariac].

cboce/h aszón;/.

Ak. cs. ye{le)e Mariban, Peer cs. maria el mene yen (.^) lalhn'y, Miindi. Maria. mcytatasa. Batth. Bodoyh .Ázzon napia Erzebeth, Wink. Bódog Ázzon látogatása. V. márcz. 25., ápr. 12 23., aug. 5., 15., nov. 21.

—

,

II.

BeNeDeK

5

(tévesen

mellette kitörletlen Ak.

cs.

ben(cdek),

lienedek napia.

:

(5)

(í-m javított .S'.

Peer

és

Bcncdictus

cs.

ben(edek),

alábl)

5

iijra

irott

Elsebetntx ö.

febr. 2.,

bcncMck 5

(sorj..

megiclencte, Battli.

Zenlh

sorjelzés).

(sorj.)

Miinch.

Sent

Innedccnec

:

A KÖZÉPKORI BOLOGNAI

EMLÉK

49

684. lap. Alul.

Xclh príma

olaszul:

fiirditva

faccia

(Magyarul:

del Boscone.

A nagy

rovás

els

oldalán

ez van).

Azonos a f)74. lap szövegével. Ennek oka abban keresend, lioa:y Marsigu a rovás elsó lapján csakugyan két dolgot talált: a rovásírás ABCz-jét és a jan. 1.— márcz. 2ö-ki naptár-részletét.

675. lap. (IV. sz. melléklet.)

5 (sorjelz szám, Jiil.

13.

MARGITA, Ak. Mari)yth

felette és alatta kitörölt l-esek).

emaeregieta, Margaritae

U'etl

V{irgin)is.

Peer cs. zirz marf/jjt. Münch. Wink. z>nth Mnrghi/tli. Peer cs.

mnrijhit,

S. Margit zih es mr, Batth. Zenth Ázzon impin. sziiz Margit. Okí. Sz. Zenthmargita 1256hó], Margi/tha 1285-ból, Margi/th 1359-böl, Zenthmargithaazzonfelde 1388-ból, Zeiithmargithfisson feiildr 1474-hól, Zent Manjith Azon napian 1550-böÍ. Regestr. Varad. Margueta. „

Iri.

Törölve

cs.

TlZeNKE

:

(helycsen

TiZeNKéT) aPoSToLoK.

:

TIZENKÉT APASTALOK, Az újra

nem

tmmLct

Alatta újra

ii-va

apaslnlok. dhtsio Apostolhrum.

A naptári tájékozódás után a javító koczkáztatott niee vele. Ak. cs. irpa(stalok), Peer cs. aposi(otok), Münch. Az np(astn)liiv.nak eloMasoc, Batth. Tyzenketh Apastal napia, Wink. Tyzonkeeth Apaslal. sziiveg

irt

inindoii lianazót

.

in.

ÁGoSTON

jelz

tekintlietó rovásinásolatnak.

liibás irásiiróbát

(helyesen:

ÁGoSToN,

föltctclcscn

ÁGoST),

:

aegestton,

S{anctus)

Aiiiinslinus (Iicly(>sen: Augustits!) Ago.ston (Augustinu.s) naptárunkban helyesen aug. 2S-án lordul elú. K hó 15. és 20. közt csakis a IK-ki Augustus-ró\ lehet szó. melyet középkori magyar naptáraink közül csak a Mihnh. cod. ismer. .\ rovásmásolaton eredetileg volt. A javító ez alá elször egy (> jegyet lielycz(>tt cl, aztán kitörölte s a másolat utoKsó jegyét Ö-vá alakította, utána pedig beszúrt egy újabb A' jegyet. Mivel a júl Ifi-ki Ágoston-nappal naptári tévedés forog fenn, arra is gondolnunk kell, hogy az .igost, vag}' Aw/iist név mellett a régi rováson még nehezen felismerhet jegyek voltak. Lehettek például a 17-ki Elek névé, melyet csak két jegygyei kellett róni. V. ö. aug. 28.

AGSTN

N

„

20.

ILYES, Az Ak.

,

2:^.

iles.

Elyas.

magánhangzó

('

cs.

MARIA,

Ilies,

Peer

jelzé.se

ugyanisy elfordul a nov. 19-ki Erzsébet névben is. Münch. S. lUes p(ro)ph(i't)a Wink. zenth elyees propheta.

cs. 'iillyés,

,

maria, Mariae Magdalenac.

Peer cs. Magdalna, Peer cs. mag(dolna), Münch. Marin magdalim Zenth maria magdolna Ázzon napia. Wink. zenth Maria Magdolna. Ak.

„

20.

és

aKaKaB

(helyesen

JaKaB),

:

Batth.

azíoíi,

aracab. Jacubi Apo>i{to)li.

A másoló ismét a névben tévesztette össze a J és az ^^fi" jegyét. \'. ö. máj. 1. Ak. cs. Iak(ab), Peer cs. iak(ah), Münch. Jacab ap(asta)l, Batth. Zenth Jakab Apastal napia, Wink. zenth laeab Apa.'stal. „

26.

ANna aszSZONY, Ak.

cs.

AiDiii.

Peer

Anna cs.

(!)

asszony,

Annath hal

Annae

lazlo,

malris B{eatae) 31{ariae).

Münch.

S.

Anna

ázzon napia, Batth. Zenth

Anna

Ázzon napia, Wink. zenth Anna Ázzon. Oki. Sz. Zenth annaazon falna 1302-böl. n

29.

LASZLO, S.

Aug.

1.

lazlo, ladislaus

li{ex).

L

jegye az újra való lemásolásnál kimaradt és betoldatott. Lazlo halála. Peer cs. 1. az elz névnél. V. ö. jún. 27. .4z

PéTER,

epeter. Petri

ad

Ak.

cs.

L
Münch.

vincida.

Ak. cs. Vas (Laz) szakát peter, Peer cs. i(a(s)as peler, Münch. Sceiit peter vasa zakadalCa, Batth. Zenth peter waza zakada.
A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei.

7

50

MAOYAR

A

Alig.

3.

eSTVÁN, A

csak

az

cs. Istuün,

tlieste leleti nap(ia),

N

Peer cs. cstuan, Miinch. Esfuau{i) papa Wink. zenth istiran teste megli telese.

BOdoGaszSZONY, Aug.

.ST butükot jelezte, a többit u javító toldotta hozzá. jegye eltt lev vonás az A és BO jegyek közt ugyanígy

összerótt

V. ö. a máj. 30. és decz. 2(i. Az megjelölt hovatartozást jelenti.

5.

EMI,ÍÍI
csteran, Stvfani papae.

rovás-iiiásoliit

Ak.

liOVÁSIHÁS HITHLHS

Zenth i/ntnun pyotomartd

cs mi; Batth.

choeg aszony. dedicalio B{eateae) M{ariae)

Boldoii Asszonyon kívül

ad

nives.

még

Osviítnak és Domokosnati van ünnepe. Peer cs. már, Miinch. Haui bodo(/ n/'m, Damokos (io7i)f{ess)or .4k. cs. Damokos szóla, Ositald kiraT, Batth. Hairy Bodoyh Ázzon napin, Wink. Hairi Bodo'/ Ázzon ces damokos. 1425-böl, Oki. Sz. Domonkirs domokus U29-bl. Domonkos 1495-böí, Damokos l86-ból. Osirald 1548-ból, Osvárt 1694-böl. V. ö. febr. 2., márcz. 25., ápr. 12—23., auc. 15., nov. 21. '"í-én

— „

5.

OZS ki

OZSVALT,

(helyesen: is

Osvndus.) MegfejtetlcM

ni.-iradt

;

rós/.hcn álalakíttatott és

töröltetett.

A másoló

es

megjelölt második és harmadik nevet mellzni aug. fl-ki ürsziné-neí már leirt és alkalmával a ZS jegy szárát megnyújtotta rovatot jelz vonallá, a V jegybl pedig két alsó vonás hozzáadásával U-t csinált. E közben azonban elfeledte a Z5 jegy eltt lév O-t kitörölni. Az 0257 járuléka az összevont lett volna, a melyet azonban éppen olyan fogyatékossággal másolt le, mint az ájir. 23-ki az aug. 5-re

s

a rováson

is

kívánta. Ezért ügyes alakítással és törléssel a következ, kitörölt szövegét hozta egy rovattal elbbre. Az alakítás

ALT

ALBERT-nek

ehhez liasonló

iis.szcvdnását.

Osvaltot középkori latin najitáraink legtöbbje szerepeitüti, de a magyarok közül csak az naptári névnél idézett Münch. cod. ismeri. E népszertlenség a középkori latin okl(!veleink keltezéseibl is megállapítható. Ezekben rendszerint a Maria ad nives és a Doniinicas fordul el.

elz

,

0.

DOMoKoS

{Doniinkus). Megfejtetlen maradt

ki

s

töröltetett.

is

elz

Boldog Asszony és Ozsvalt jegyzeteit. .A DO jegy nyomát az UB után következ összevonás vonalai közt kell keresnünk. Domokos, a Dominikánus- vagy Dömésrend mci;alapitója megli. 1221. ang. (i-án. szentté avattatott 1234-ben, mikor is IX. Gergely pápa ünnepét az aug. (i-ki Urszine változása miatt áttette aug. 5-re. Mivel e napon viszont a XV. századlian nuir nagyon ünnepelt Havi Boldog AsszonyL.

az

nyal esett össze, IV. Pál pápa (1555—155!).) az Jellemz, hogy a rováson a Münch. cod. Uí've még együtt szerepelt. „

6.

UR SZINeH arcsien,

(helyesen

:

URSZINE,

aug. 4-re helyezte át. magyar najitárának

következ rovatból

a

három aug.

14(iG-ki

kitörölve

:

5-ki

URNINH),

Transfifjuratio Dumini.

Vmac

Peer cs. irmai, Miinch. Wink. irr zyne valtozatya. 10.

elz

LURiNCZ Felette

(si)rj.),

<)

törlés

az

Lrinc: (> elz, aug.

meyvallozasa

(serj

napia,

Laurcntius

),

Rattli.

(5

(sorj

Wrnak zyw waltozalya

iiapia,

).

Utána még egy

kitörletlenül nuiradt 7-es látható a következ sor elején is kitörölve. Ennek megfelelleg a sor végén egy kitörölt 8-as látható. Ak. cs. Lerinch, Peer cs. lörynch, Miinch. Lrinc martir, Batth. Zi nth Irrinch martel najii.i, Wink. zenth Lcwryncz. Oki. Sz. Leurenc. 1240-bül. Zenthlearynih 1256-ból, Lerymh 1371-bl, lewrynz 1426-ból, Zenth lenryncz 1523-ból.

következik.

(>

,

10.

(I.

(i-ki

rovatot).

Ugyanez

(sorjelzés).

(Törölve:

LNCZ,

helyesen:

LÜRiNCZ.)

Ozsvald, Damokos nevek törlése után a kitörölt Urszine egy rovattal elbbre került s ennek helyét az sor végén az a Liirincz foglalta el, a nudyet itt a teljes lejegyzés után kitöröltek. Nem lehetetlen, hogy az sor végén liitható pótlék s ez a fogyatékos kibetüzés egynuissal összefügg. Az üres rovatok szövege az sor utolsó rovatába került. .Az

elz

elz

elz

„

12.

KaLARA, Ak.

cs.

eceiara,

Damokos

Clarae

V(ir(jinis).

zola Lerinch Klárának,

Peer

cs.

kalara,

Münch.

ii
kalara, iiatth. Z'iilk

Kalara Ázzon napia, Wink. zenth clara ázzon. y,

lö.

BOdoGaszSZONY, .\k.

cs.

Nagh Ázzon

Zy;

M(iiri)a,

napya, Peer

ehoedeg as.zony, Assumtio B{catae) M{ariae)

Münch. cs.

Maríanac

Mária. V.

ö.

fel

aug.

5.

ménbe

vétele,

Batth.

]\irginis).

Na) Ázzon

napia, Wink.

A KÖZÉPKORI BOLOGNAI

Aug.

:20.

KIRÁLY

(t.

i.

SztMit

51

EMLÉK

Rex

István), rkirali'i 8{anctiis)

Sf.{ei)han)us.

Müncli. S. Estnnn kiraT halain. Ratth. Zenth íjstnaii kijrnl napin, Wink. zenlh istnaii kyntl. Oki. Sz. kenil, kijral 1220 1520-ia:, köztük Szent Istvánt értve helynév Zinthkijral 1256-hól, Scenlkijral 1323-hnl. Zeukyral 1324-böl, Zfnthkiralztibadi és Zenthkyralzabaiiyn 1371 i513-ig stb.

Ak.

iiun/ar istiiaii hi/iia Burtnt,

es.

—

24.

BORT ALÁN, \k.

—

ja\átva

ehiretalean

:

:

(törölve

:

a mi elzleg ehorrabas volt), elzleg Barnába volt) Ap{osto)lj.

ebircahas,

Bartolomaej, a mi

ö.

(v.

Zent/l

Battli.

hír Bi-rtnlnnliiiz. thnhnn 152S-ból,

AGoSToN.

';/s//í(ván),

az elnzn rovattal), Peer cs. pdbartk li'yd hertalaiihoz. Münch. BarfaUiis Birtnhim Apaslnl napia, Wiuk. zenth Berlnlam ApnKlal, Peer cs. Pelbárt Oki. Sz. Borlolon (Bartalan ?) 1211-bói, Berlhnlem, Bnrinlom 1386-ból, Byr-

Barin

cs.

ap(iisl(i)l.

cs.

—

—

liartolomeij (részben törölve

28.

Pecr

Batninn af/cslen,

1544-ból.

S(andi) Auijustini Ep{iscop)is.

X javitíi e néven ismételni akarta az elözó sor [ji'il. 16-ki) Ágoston név jegyeinek megtoldását, de eziittal a záró jegy 0-vá való alakítását felbenhagyta. A törlésben nyoma maradt,

N

hogy a ST összevont jegye helyett a másoló tévedésbl az eltte való G-t alakította át összevont GT-vé. Ak. cs. n;i(o!iton hivá) ynnnth, Peer cs. Agh(oston), Münch. Ágoston psplic, Batth. Zenth Agiiston dortor napin, Wink. zenlh Ágoston. Old. Sz. Agiistun 1247-ból, Agaston 1603-ból és 1767-hnl. V. ö. júl. 16. „

2H.

JÁNoS,

Janes, Decolalio S(ancti) Jokanis.

elz

yian (1. az rovatot), Peer cs. Janusth, Münch. Scent lanus bap(tis)ta liaka vngnsn, Ratth. Zenth Innos Bapti.ttn nnkn wagasn nap{in), Wink. zenth ianos nyaka vayasa. V. ö. jan. 21., máj. 6., jiin. 24. és 26., decz. 27. Ak.

Szept.

1.

cs.

eGYeD, Ak.

eged AEijidij. Zenlh Eg(ed), Peer

Zenth E
cs.

Wink. zenth Egyod. Oki. momisliirn 2.

Sz.

eMReH,

Emre, S{anctus) Emericus. (Dcpositio.) Embre zyzr.sseguel, Peer cs. ymbre zírze-segi/el, Münch. S. Emre (enn)fessor lialala. Zenthemreh 1428-ból és 145í)-bl, Embre 1466-ból, Itnreh 1526-bói, l84-böl, 1597-b61

Ak.

cs.

Oki. Sz. lenO-bnl, Imbre 1602-bl. (V. „

8.

Zenth

cs.

Egud

aszSZONY KUS

ö.

nov.

(helyesen

Nativitas B(eatae) M{anae)

5.)

KÖS aszSZONY),

:

aszony,

ekiies

V{irginis).

K másolási liiba a második loirás alkalmával jött létre, mert ha a rováson is ez a szöveg lett volna, a kibetiizés (ekiies aszonyl alkalmazkodott vciliia hozzá. .\ kibetüzés í'-je hiba, valamint hiba a másolat í/-ja is. A fenti köskarneson iiz -.ú.Wihi pöspök, (///ów^Vcsoitó bizonysága szerint a második másolat az jegyét tévesztette el T-nak s az els másolat az () jegyét vallotta miként a köskarácson megfejtésénél is cselekedte í'-nek. .\k. cs. Maria zyled zenth kereztel, Peer cs. maria zwle zent kereslet. Münch. Maria zületeti, Battli. Kys Ázzon napin, Wink. Kys .\zzon napya. Mnria szüle szent Keresztet. Oki. Sz. Kiisasszony hnvnnak. küsn.sszonynnp (Székely Oki. V. köt. 123. 1.). íí

—

—

14.

SZeNKeReSZT, (I.

az

zenth kórzth

fel

Ak.

..

21.

cs.

MÁTÉ, Ak.

cs.

Lompert

(nov.

Batth. Zenth

1240-bl, Matke ?

:

es ek

en er

est),

Exaltalio S. Crueis.

Kerezt f'elmngaJtataCla, Batth. Zenth keresth napin, Wink. magaztatasa. Peer cs. (1. az elzben). V. ö. jan. 6., máj. 3. S.

mate, S{aiicti) Matthaej Ajtiostoli).

rir((tii(ielis)ta.

..

ese(n)khereszt (javítás ós törlés eltt

elzben), Münch.

GYÁRFÁS Hihetleg a

17.) wermet Mate asn, Peer cs. és Münch. S. Mate Mate Apnstnl nnpin, Wiuk. Zenlh Mathe Ajiastal. Oki.

np(usla)l Sz.

es

Mathey

129Ü— 1496-ig. 7 (sorj.), (Megfejtetlen szept. 24-ki Szent

;

megfejtését

Gellértet

jelezték

1.

a 677. lapou) 7

vele, holott a

(sorj.),

7 (sorj.).

Gyárfás név a jún. 19-ki

Gervasiust jelenti.

Wink. (Gellértnél),

(jún. 19.) zenth

cozmn

nnpia, Wink. Zenth

Gyárfás. Oki. Sz. .Járfás 161ö-bl. Ak. cs. Ghelert. Peer cs. gyéreidnél S Gelerd púspíjc, Batth. Zenth Gelerd pis^jek

(szept. 27.), Münch. (szept. 24.) Gyólerdh pysplik.

A MAOYAR R0VA81RÁ8 HITELES EMLÉKEI

52

676. lap. Alul, forclitva olaszul

:

Nella seconda facir. (Magijand

:

Második

olilalán

ez van.)

677. lap. (T.

E

a naptár

lap toldalékán

Magyarázatát

elz

három

sz.

moUcklet.)

rovatának

már lemásolt szövegevei

újra

találkozunk.

nov. 21.

1.

7 (sorjelz szám).

Szept.

14.

SZeNKeReT (helyesen: SZeNKeReSZT), szmtkeresst (a ,,szent" felett látható X jellel a lapszám mellett világosabban megismételve: S Kcrcst) 7 (sorj.) Exoltatio. :

.

21. ?

„

29.

MÁTÉ,

mate. Mattié.

GYÁRFÁS,

MIÁLY tában

Gyárfás.

garfas,

(helyesen:

MIHÁLY),

mihaJj, S(ancti) Mihaelj.

(Alatta

a

flap els rova-

Dedicatio S{ancti) Michaely.

:)

hogy a /íjegy már a megfejtés után, vagyis a második A flapou levó le nem ragasztott latin szöveg azt hizonyitja, hogy a leragasztott els rovatban szintén Mihály neve szerepelt. Ak. cs. Ghelert cs kozma mihal társa, Mimch. Mirhái archani'/nL Batth. Zciilh tnihal Archaii(j{a)d niipia, Wink. Zenth Myhal Archangt/al. Oki. Sz. Michul 1135 1345-le:, Miahl, Mihol 1211-ból, Mi/hal 1243 - 152G-i^- stb.

A maíivar meafcjtés

leírás alknlniíival

maradt

azt bizdiiyítja, ki.

—

8 (sorjelz szám). „

30.

lEROMoS,

jüroncms, Je(ro)nimus, S{anctas) Hieronimus.

lev, le nem ragasztott latin szöveg azt bizonyítja, hogy a leragasztott második rovatban szintén Jeromos neve szerepelt. Peer es. ínygerelymas (az elz Mihály és .yeronymus" téves összeírása), Miineh. Ifroiiiniit,'! pnp es doctor, Batth. Zmth ./cronimiis Dodor niqna, Wink. zenth leronimiis doclor.

A

Okt.

4.

fülai)on

FeReNCZ,

Frens, S{anctus) Franciscus.

Zol ferench, Peer c'a. ferench,'S{m\(:\\. Scmt Ferenr {
cs.

wagasa 1496-ból. ,

fi.

ÁBRÁN,

aebraan. Ábrahám.

—

Oki. Sz. Ahnim llTl-höl, llDS-hol. 124(l-höl. Almnim Ak. cs. (i{hra)m, Peer cs. ábrámnál. 1255-bül, Abranberke 1881-böl, Monostombran 1451, in genere Abniii 1518-ból és 1524-hl. Regestr. Varad. Abraam, Abram, Abrnhnm. „

0.

DIeNeZS,

ediens.,

Dionysij.

Dienes, Peer cs. dyewz, Miincb. Scmt dienes, tarsagiiiol, mroc. Batth. Zenth Di/eurs napia, Wink. zenth dienós Marlir. Oki. Sz. dienus teleki; 122B-ból (1357-ki átírás), Díjcnes 1515-bl és 1582-bl.

Ak.

Ifi.

('s.

GYÁL

(helyesen

:

GÁL),

egael,

Gál (helycsen

:

Gallus abbas).

mert a megfejtés cj/íteí-jében jegy szerepel. Ak. cs. zal galnal liikach, Münch. S. G(d npat, Batth. Zenth Gál napia, Wink. Zenth Gaal Confessor, Peer cs. halmán zal galnal. Oki. Sz. Gal 12404)01, Gaal 13ri4-bl, G
Az

/>

jegye a megfejtést követ másolásnál

lett eltévesztve,

G

18.

LUKÁCS, napia,

luckasz, Incae Evan{gelistae).

Peer cs. lucac, Münch. Litair cir(angclis)ta, Batth. Zciilh lukacs Eiran{geli.t)ta Wink. zenth Lucach Eaangelistu. Oki. Sz. Lukachi/lese 137()-bi"l, Lacachka, Lukachka

Ak.

cs.

lukoch,

1449-bl. Lwkachhauas 1489-bl, Kisliikach 1598-ból.

A KÖZÉPKORI BOLUfiNAI

Ukt. 21.

ORSoLYA,

Orsehia.

53

EMLÉK

Vrslae.

Peer es. zeni orsola, Münch. Tizeiu^y vztr iuz aceidec, Batth. Thyzen eg ezer zyzek wtpia, Wink. Tyzónegh eztír zyz VrsuJu. Oki. Sz. szén ursula asuzon nupián 1544-bl. Ak.

,

2tj.

ved orsóiul,

cs.

DeMeTeR, A

edmeter, S{ancíiis) Dimetrius.

D

B

vette észre a kitörölt felesleges jegyet és a kifelejtett jegyet. Ak. cs. vitéz Demet, Müucli. Demetei' mf, Batth. Zenth Demeter martel napia, Wink. senth domtur, Peer cs. Asow (köszön) (letne symonnak. Oki. Sz. Deme és Demeh 1211-böl, Demutur

.

L'8.

javit(i

1240-böl,

Demeter 1337— 16(j8-ig.

SIMO

(helyesen

:

SIMoN,

vagy

SIMON),

Simo. Simonis

et

Judae.

Ak. cs. Symont hagyirk, Münch. Scent Simon es luda ap{asta)loe, Batth. Ze7ith Symon Jiuh Apástul napia, Wink. zenth Symon iudas, Peer cs. Simonnak (1. elz rovat).

Nov.

1.

MeNCZeNT

(Mindszent), emenczent,

Omniuvi SS. {Sanctorum). Mend

Ak. cs. Menzentli kémen, Peer cs. mytith zeniteknek égh, Münch. Mynd Zentek napiu, Wink. Mynd znith napia. Oki. Sz. Mendzentli Menczenkúl (Mindszent-Kál, Zala vni.) -').

eMReH, Ak.

Wink. zenth ,

0.

(a h törölve), S{anctus) Emerieus Dux. Emre wrnak hoz bort marton, Münch. Emreh Emróh hercegh, Peer cs. ym(bre). V. ö. szept. 2.

emreh

cs.

ALBeRT,

albert, albertus (helyesen

:

1297

scent

napia, Batth. több adat.

— 1461-ig

(Translatio.) herceg, Batth. Zenth

Ymre

napia,

Adalherti translatio).

—

Középkori iiKiKyar naptáraink nem ismerik. XIV XV. századi latin missaleinkban, breviáriumainkban és az Arpádkori latin oklevelek keltezésében an Adalbert rendesen elfordul. Az Albert ritkább változat, de ez is szerepel két XV. századi missalénkban, a l'uzstinyi Számadáskönyvek 1445. évi bejegyzésében és a XVI. századi nyomtatott magyar najitárakban. (Knauz Kortan. 130.) Kgy 1343-ki oklevélben Scenthulberth helynév szerepel. (Old. Sz.) \. ö. ápr. 23. :

„

11.

MARToN,

emareton. Martini Epis{eopi).

Batth. Zenth marion pispek ö. nov. 5.), Münch. Marion pitspöc es {con)fessor, Wink. zenth Marton pyspók, Peer cs. bort yám (?) marton. Oki. Sz. Morfun 1135 1335-ig, Morton, Marion 1358 1377-ig, Marton, Marthon 1376 1584-ie. Regestr. \'arad. Senmartiu (helynév) 1217-bl.

Ak.

cs.

(V.

nítpiu,

„

KI

BeReCZK.

fíhreck.

—

—

—

Béres (helyesen: Brictius).

Ak. fs. licrech luta, Münch. Bereck pttspöc, Batth. Zenth Bereck pispek napia, Wink. zenth Bereczk pyspók, Peer cs. Rereczk látu. Oki. Sz. Zenthberechk 1354-böl, Bereczk 1569-bl, Böröczk 1585-bl. „

19.

eRZSÉBeT,

ersebet, Elizabe{t)ha.

Ak. cs. Berrrh lalu mihcnt eles(
'21.

aszSZONY 10

(snrj.)

(helyesen:

BÓdoGaszSZONY)

10

(sorj.;i

Praesenfatio B(eatae) M(ariar) V{irginis). 10

eboedecf

(!)

aszón

í»

(törölve)

(sorj.).

Midn a megfejtés másídata készült, a rovásirásos szöveg els része másolatlanul maradt, megfejtése (eboedeg) i)edig lemásoltatott. A másolás mellett tanúskodó s könnyen helyrehozható tévedés alkalmából egy másik ugrást szintén figyelembe kell vennünk. A naptárban a nov. 21-ki Boldog Asszony rovata után a decz. 13-ki Luczu rovata következik. A kihagyás közel egy havi idközére esik a középkor kedvelt nov. 22-ki Cerelle (Czecziliája), nov. 23-ki Kelemen pápája, nov. 25-ki Katherina asszonya, nov. 3Ü-ki Anderjás (András) apostola, decz. 4-ki Borbála asszony, decz 6-ki Miklós püspöke és decz. 8-ki Boldog Asszonya (Conceptio Sanctae Mariae). Nagyon valószín tehát, hogy a másoló a nov. 21-ki Bódog Asszony hiányosan leirt szövege után a decz. 8-ki Bódog Asszony folytatását kezdte írni. Midn a második sor rovatainak fele üresen maradt, a tévedés kiderült. St a másolaton nagyon beszédes nyoma maradt annak is, hogy a tévedést pótlólag helyre akarták hozni. A másoló ugyanis vállalkozott arra, hogy a kihagyott neveket egy kis papirra leirja és a csonka sor elé odaragasztja. Csakhogy a vállalkozás balul ütött ki, a mennyiben nem a kimaradt szöveget, hanem az elz rováslap szövegének már lemásolt utolsó három rovatát másolta le újra és ragasztotta a kiegészítésre nem szoruló els sor elé. Kz a magyarázata a teljesen felesleaes toldalék létrejöttének, valamint annak, hogy a másoló az elvégre is üresen maradt rovatokat ikIm nem ill tollpróbával akarta kitölteni.

:

54

MAOYAK ROVÁSÍRÁS HITBLRS

A

Középkori

EMI.KKRI

nuptárainkban a két Boldoe: Asszony ekként fordul el: Peer Bcreck htta

iiiaíryar

mi/kent

mur(ia), Cec(elle), Kele{tnni).

(jlze(bet)

KatheUna

ith

es.

Anderyasnal.

Maria

Barba{ra). Mijclos,

Mongyad Lucynnak hyrdessm yo

Az Ak.

Tamásnak.

liyrl

csak a második Mária-ünnepet ismeri:

es.

Maria mongyad

Juciannk.

Hirdessen jo hírt Tamásnak. Battli. (decz. 8-áii)

Decz.

13.

LUCZA,

17.

LÁZA

luca,

Ak. és Peer „

XIII .

21.

es.

25.

(iielyesen

az

(1.

elz

:

— V.

ö.

febr. 2.,

márez.

25.. ápr.

12—23.. aue.

5.

1").

zíiz.

Batth. Zenlh Inchya Aí:oh iiapia.

Megfejtése hiányzik

Középkori magyar najifáraink nem ismerik, (ikmánykeltezésben sem fordul eló, -XV. századi magyarországi missalekban és breviariuuiokbiin rendesen szerepel.

TaMÁS,

és

Luciae) M(nrtyris).

rovatban), .Miinch. Lucia

LÁZÁR).

(helyesen:

de a

Tamás, Tomas.

Ak. és Peer cs. Tamushuza 1427-böl ?

Bodogh Ázzon napin.

Luce

NSTLY

(1.

stb.

a nov. 21-ki rovat végén), Miinch. V. ö. decz. 29.

Thamas

ap(asía)l. Oki. Sz, Tliamanfaija.

(Törölve, megfejtetlen).

KaRÁCSoN,

cmrac-on, Karasogv (így

!),

Naim{tas)

Ch{rist)i.

Ak. és IVer es. Nayh Kar(acson), Miinch. Vniar zíilvtele, Batth. KatarhoH napin. Wink. (a hiányzó hónap czime :) Karurhon ha. Oki. Sz. Jiarat/ií/w 1203-ból (1254. átir.), 1229 1275-1", Karachyn 1240-ból, (Jrac/njii 1292-bl, Kaiarhon 140ü-1460-ig. V. ó. jan. 1. 2G.

eSTVÁN

dijra

írva

:l

eSTVÁN,

slmn. Slefaiius M(urlyr).

Az eredetileg másolt ST jegyeket a javító kéz tíddotta meg és a kiegészített szöveget ugyanez irta le önkényes javítással újra. \ máj. 30-ki névvel, a mely kiegészittetleniil .

maradt. Ak.

cs.

Peer

Isl(ván),

cs.

isth(van),

ii.

Zenth

Miinch. tirent Estunii p(rol)homi. Batth.

Ystaun

p{ro)tomartel nupia.

27.

JÁN

(helyesen

:

JÁNoS),

Jans, Jonnes.

Ismét a megfejtés árulja el, hogy szövegünk másolása alkalmával egy Írásjegy, ezúttal az utolsó S jegy kimaradt. V. ö. jan. 21., máj. (j., jún. 24., 2ti. és aug. 29. .\k. cs. Ta{nos), Peer cs. yan(os). Münch. 6'. Janas a])(asta}i e.s ru(anyelis)ta, Batth. Zenth ) anos Riraiitjelisid napia. 28.

APRÓSZeNTEK, Ak.

29.

cs.

TaMÁS,

«//(»•(>

31.

ö.

SÖLST, cs.

cs.

ab (ap

cs.

iielycttl. .Miincli.

Tliomae Episcopi

:

el

.ipio sreutec. Battii. .\jiro Zeniek iiapia.

Martyris).

Tanias, Miinch. Srent thamas píispór

es

mr. Batth.

Zoifh

Thamas pispek

decz. 21.

a törlésben folytatva:

fejtetlen, az

Ak.

Peer

etamas (hiányzik

\k. és Peer napia. V.

npro szentek, hiornües [mnríyres).

szi'ntek),

elz

rovatban

Syl{v€sier).

Münch.

:)

SÖLVESTeR PÁPA

Siluestris

Siliie.ster

HTS(?)K FINIS,

Papae.

papa. Batth. Zeuth Silaesler papa napia.

678, lap. Alul fordítva olaszul: Nella seconda fatia. [Mayyarnl

:

Második uhlalán ez van.

(meg-

OO

A KÖZÉPKORI BIiOGNAI EMLKK

VI.

Korhatározó adatok.

A

betsor

rovásról másolt

müvelet fonalán kerültek-e

Az igenl

el

és szöveg

igazolására

válasz

után nyomban az a kérdés merül

megfejtése

hogy e

fel,

korhatározó adatok ?

mi elször

a másolat-készít

is

tudós

meg

grófot idézzük

olasz

hogy a székelyföldön azoknak a régi scytha eredet lakóknak fára rovott nyelvendékét mentette meg, a kik e nyelvemlék szövegét keresztyénné lételük idején naptárul használták. Szóval Marsigli tudott a székelyek scjtha eredetérl. A mely közkézen

tanúnak. Másolatának

czínilaijjáii

forgó hazai

forrás (Thikóczi,

történeti

azt olvassuk,

vagy

Bonfini)

errl

ugyanaz megtanította arra

értesítette,

hogy a székelyek a XI. században már keresztyén határrök irásos naptárt XI. századi magyar nyelvemléknek tekintette.

is,

voltak. Marsioi.i tehát a lemásolt rovás-

Mieltt ez a merész föltevés nagy tévedésnek l)izonyulna, hangsúlyoznunk

hogy Marsigli

kell.

DanuLiue czím világhír müvének uizonysága szerint gyakorlott szem régész és korának egyik legkiválóbb epigrapiiusa volt. Arra tehát gondolnunk sem szabad, hogy a XVII. század végén valamely közelkoni rovás-termék tévesztette meg. Sem azt nem vehetjük számításba, hogy a régi emlék felkutatásában és megfejtésében segédkez mvelt székely tudákoskodása vezette félre. Hiszen kiderült, hogy ez a férfiú a megfejtésben Telegdi 1598-iki Riulime^itújával már igen nehezen boldogult. Nyomban hozzátehetjük, hogy irástörténeti szempontból Marsigli másolatának rovásirásos szövege utólag az löOl-iki csíkszentmiklósi és az lölö-iki konstantinápolyi feliratnál

régibbnek bizonyult.

is

magánhangzókra kiterjed tökéletes ugrató rendszerét az imént említett két középkori emlék és a Telegdi-féle Rudimenta ugyané rendszerével összehasonlítanunk s aííonnal tisztába jöhetünk azzal, hogy Marsigli másolatának régi szövege csakugyan olyan régi korból való, a melyben a XVI. század derekán már feledésnek induló rovásírás még virágjában volt. Mert elég az összes

A

rovásirásos* bot pontosan rekonstruálliató

két

l)ustropliedonja a rovás és rovóeszköz

kezelé-

sének természetes si velejárója lévén, régészeti szempoiitbiil semmit sem bizonyít. Annál beszédesebb tanii

a felrovott ódon szöveg. Az együgyübb. vagy gyakorlatlanabi) írástudók tájékoztatása ezéljából

rovott betsor, a

mindennapi használatra szánt

bibliai

összességében csakugyan igazolják azt a Marsigli

készség volt

az, a mit

eltt

hogy az egyház

latin

seredet

betsorának ismerete eltt a fbb

forgalomba

neveinek

és

ez a rovott

Hiszen

hoztak.

írástudásával, akkor

szentek

hogy

hagyományt,

iiangoztatott

a keresztyén hitre való áttérés idején

vallásnak csakugyan számolni kellett a székelység

fel-

nevek, állandó ünnepek és névnapok a nuiguk

ha

az

új

nagyon valószínbb,

fbb

a

keresztyén

ünnejieknek naptári elhelyezését már keresztyén vallás elfogadása idején rovásirásos botokon tudták az egyháziak

is

legkönnyebben hozzáférhetvé

tenni.

naptárak rovásbotjait

Eredetileg a runás

is

a

keresztyén egyház szolgálatában hozták forgalomba. És a hogy a rnnás keresztyén naptárak a runairás

fennmaradásának ügyét szolgálták, a székely

naptárak

rovásirásos

is

hathatósan hozzájárulhat-

tak a rovott betsor fenntartásához. Mivel a runás naptárak a névnapokat és ünnepeket csak fogalom-

jegyekkel jelezték, rövid szövegüket minden évben újra rótták örök-naptár,

hanem

Ez a gyakorlat igen nagy termeléssel

járt.

és állandóan érvényes örök-naptáraké.

sem

volt annyira biztosítva,

Hogy

rovott örök-naptárak

számmal, azt annak kell tulajdonítanunk, hogy a változó igényeket tudtak kielégíteni, is

nem

is

az állandó

s

megrzését nem

de az elhasznált naptárak

gessé. Ezért aztán az emlékek fennmaradása

jelz

s ezért így

szöveg

a változó ünnepek miatt minden évben felújítandó rendes naptár jött forgalomba.

ünnepek

tette

szüksé-

mint az állandó ünnepeket

még sem maradtak

mellzése

miatt

csak

fenn nagy

mérsékelt

hogy az újabb szentek neveinek forgalombahozatala miatt utóbb ezek

elévülhettek és elkallódhattak.

A

végleges pusztulást és mellzést az örök-naptár csakis

rótták és

ugyanakkor

adalékokhoz juttattak

ki is bvítették.

bennünket.

igazolják, hogy Marsigli

betzött

ki.

A magyar

A

Naptárunkon

már nem XI.

kerülhette

úgy

el,

ha idnként

líjra

mi esetünkben az ilyen bvítések igen értékes korhatározó

századi,

ugyanis a

hanem XV.

XI

—XV.

századi

századi

megtoldott

szentek

szöveg

világosan

azt

örök-naptárt

szentek közül szerepelteti Szent Istvánt (aug. 20.) és Szent Imrét (nov.

5.),

a

kik lÜ83-ban avattattak szentté, továbbá Szent Lászlót (jún. 27. és júl. 29.), a ki 1192-ben s Szent

56

MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI

A

Erzsébetet (nov.

(Becket

Tamás

19.).

a

1224-ben

ki

canterbury-i

püspök

lett

szentté

1172-ben,

A

avatva.

a

máj.

külföldiek

2ö-én

Ferencz 1228-ban, az ang. 5-ki Domonkos pedig 1234-ben

lett

és

okt.

avatva.

közül a decz.

29-ki

4-én

ünnepelt

Az

bizonyos, hogy

is

Tamás Szent

Assisi

hat

a

Boldog Asszony közül a júl. 2-ki Visitatio Beatae Marié Virginis és az aug. 5-ki Maria ad nives (Havi Boldog Asszony) naptári ünnepei csak a XW. században jöttek forgalomba a máj. 20-áii ünne-

Az a naptár sem lehetett.

pelt Sienai Bernardiinist pedig 14-j()-ben avatták szentté.

XV. század második

a

solt,

felénél régebbi seiiiniiesetre

tehát,

amelyet Marsigli lemá-

Mivel ez a korhatár nagyon közel esik a jóval fiatalabbnak bizonynlt 1501-ki

151-ki konstantinápolyi

és az

séggel

is,

feliratok keletkezési idejéhez, foglalkoznnnk kellene

hogj' 145ü-ben szentté avatott sienai „Bernál",

püspök 1484-ki missaleja

szerepeltet, lehet esetleg

korhatározó adatok

eshet-

melyet missaleink közül elször a milkovi

egy régi naptárt kiegészít utólagos rárovás

ilyen találgatásnak a lemásolt rovás-bot ismerete nélkül

A

csikszentmiklósi azzal az

itt

másik forrásául a rovásii'ásos

helyet

is,

de

nem adhatunk.

szöveg nyelvét kellene felhasználnunk.

Csakhogy ezt a legrégibb rovásirásos magyar nyelvenüéket nyelvtörténeti szempontból igen csekély értékvé sülyeszti az a körülmény, hogy régiségével arányban hangzó-ugrató rendszere is tökéletesebb a nálánál fiatalabb emlékek ugyané rendszerénél. A jelzetlenül hagyott magánhangzók hangértékének megállapításánál a mai megfejt már annyira tájékozatlanul áll, hogy a rovott szöveg megszólaltatása eltt egykorú hangtani analógiákat kénytelen a latin betkkel irott magyar nyelvemlékekben, vagy középkori latin okleveleink magyar helynevei és személynevei közt keresni. Az így megfejtett szöveg alatt aztán

eljárásunk igazolására mindig közöltük a szem eltt tartott középkori magyar naptárak és

csiziok oklevél-szótári anyaggal megtoldott adalékait. így

betztünk

holott nytílvtörténeti reconstructio nélkül olvashattunk volna

Szerencsére a megfejt ilyen

bl

messzemen

zavartalanul bontakozik ki a régi

gyijmölcsoltó,

Köskarácson

,

Ábrán

ki Oyertjyei, Estvánt, Pirisicát

Gijüryyöi, Istvánt és

Sölresler, Lürincz. Zsú/i.a.

BorLahm

stb.,

hogy

megállapítani a rovott szövegben lappongó nyelvtörténeti értékeket.

már

ráutalva,

hanem

stl)..

is.

beavatkozásra nincs mindig ráutalva. A rovott jegyek-

és Margila, a hangtani

(Mindszent), Szenkereszl, Bódogasszony stb. Ezért reméljük,

nyelvtudoniáriy lesz ezután

PirosMt

a

magyar

adalékokkal

szolgáló

piispüíi,

a népies irást jellemz ilenczent

nyelvészeink szintén sietnek majd

Mert

epigrapliia

is.

ezekre nemcsak a magyar

HARMADIK FEJEZET.

A CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT

I50I-BÖL.

I..

A

két másolata.

felirat

emlékekben akkor lehetnénk gazdagok, ha korán

llovásirásos

hogy idnként egy-egy szöveget a rondatag rovás-botokról köre

kiiltrir-szükségletiinkké lett volna,

vagy hogy maradandóbb csontdarabokra és érczlemezekrc is rójanak. Midn az iskoláztatás a tollal hártyára, papirra Írott s magyar szövegek lejegyzésére is alkalmazott latin betsort t'orgalomba hozta, a fára rovott irás már elkésett arról, hogy a latin betk segítségével fokozott magyar mveldésnek epigraphiai szükségletét fedezze. A XVI. század második felében rohamosan feledésnek indult magyar rovásírás megmentésére Teleqdi János és Baranyai Decsi János lö9<S-ban egy latin nyelv ABCz-és könyvet

Ennek köszönhet, hogy

szerkesztettek.

kik a rovott régi jegyekkel

—

a

is

lemásoljanak,

következ században már akadtidv lelkes kísérletezk, a A figyelem így más irányba térült s a régi endékek

papirra irtak.

megmentésére senki sem gondolt.

nyilvántartására,

Béi. Mátyás nagyarányú beavatkozása Tblf.gdi mvének ismerete nélkül is csak endékek felkutatására és tanulmányozására irányult. Évtizedek multak el, mire a régi temp-

Tudjuk, hogy az

írott

lomok

feliratait

kiadott

megfigyelni kezdték, Künits Ferkncz kolozsvári jezsuita tanárnak Kolozsvárt 1731-ben

Dacica] Siculia

czím könyvében

olvassuk

„Szent- Mihály,

elször:

—

est

íd

S.

Michaelis,

ad antiquos Scythas, multum enim a Graeco, Turcico, aliisque characteribus absunt rejiciuntur" } {Magyarul: „Szent-Míhály régi templomával minthogy a görög, török és más betktl nagyon különböznek és fölirataival, melyeknek jegyeit a régi szkítliákra viszik vissza.") Sajnos, nem akadt senki, a ki e tudósítás nyomán a felirat lemásolására és közzétételére sietett volna. Midn Corniuks Dániel ötven év múlva érdekldni kezdett, hasonmását már nem tudta megszerezni.- Szabó Károly pedig 18G2-ben a helyszínen azt a felviláctim templo vehisto et inscriptioiiibus, qiiarum notae

—

—

gosítást nyerte,

E

hogy a

—

a régi egyház átalakításakor végleg eltnt.'

felirat

szerencsétlenségben csak az a lehetség

más hamis

adatával

is

miklóssal, a melynek

—

iiyiijthat

némi

vigaszt,

—

hogy Künits

tévedett.* Csikszentniihályt összetéveszthette azzal a

mint sok

szomszédos Csikszent-

templomában utóbb csakugyan felfedeztek egy régi rovásirásos feliratot. íliszen lett volna téves, akkor ugyanaz az értesülés szóvátette volna a szomszéd

ha Künits értesülése nem

ugyanolyan titokzatos régi

falu

A tábla

feliratát

is.

csikszentmiklósi felirat felfedezését és szövegének megmentését elssorban az erdélyi

uéháuy tudós tagjának lehet köszönnünk.

mü

51.

'

I.

-

„Delineatiunem

A

székelyek rovásírása

az

iránt

1746-ban

kii'ályi

elnökké

1.

haruiii

CoRNTDEs Hájos IsTvÁNhoz

deiierim

operám,

Monnmetitum literarium hmmo-nctithicum,

1781. 14.

iiiscriptiomun,

(Hijos

:

quaiitamcunque

adliuc

nancisci a.

lev.

A

non

—

potui"

irja

M. Tud. Akadémia

könyvt. irott példányában). ''

*

van.

—

Szabó Károly Például

E

:

mrl

Sebestjén:

:

.\

régi

húnszékely

Írásról.

{Budapesti Szemle. Cj folyam, V. köt. 18GG. 133

beszél a Lázár-család gyergyó-szentmiklósi kastélyáról,

egyébként Stoeoeb (Scriptorcs, 356.

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei.

1.)

azt áUitja,

I

olott ez a

hogy nem

is

—

4.

1.

szomszédos Gyergyó-Szárhegj'en

Ku.nits,

hanem Szilacsek Pál 8

irta.

58 kinevezett II.

MAOYAR RdVÁSinÁs

A

líMI.Í'KKI

utóbb grófi ranara emelt Lázáh János már hosszabb

s

Rákóczi Ferencz

és házaiknál szigorú

kutatást

melyek

maradtak

hogy Gróf Lázár

tarttatott,

valami

szintén

a

Midn

óta érdekldött.

Lázár

elfogott

JánosuúI

alphabetum jegyeivel

scytha

merben

azonban foglalatjokra nézve

rá.

id

ügyének felkarolása miatt a bécsi udvar 1738-ban több erdélji

fia

azok közt olyanokat, atyjáról

HITRI.F.S

„több

készültek

Ha

vagy

tehát tudjuk azt.

az 1749-ik évi erdélyi országgylésen képviselt székely nemzet

J.ÍNoet

kaptak,

Írásokat

nagyaty-járól,

s

ártatlanok voltak".'

ug^^anis

urat elfogatott

Bécsije

fel-

küldötte követnek, bizonyos alkalomszerséget kell látnunk abban, hogy Szilágyi Samuéi, táblai ülnök

a csikszentniiklósi feliratot 1749-ben lemásolta és Bécsbe küldötte

Gróf Battliyány Lajos földi

Ezzel a

fiainak.

a tudomány számára

felirat

nevelje. Horváth Benedek kegyesrendi

ugyanis

tanár

kirl

tudós nyitrai tagjához, Dezsericzky ÍNczuhez. a

1751-ben

az

biztosítva

tovább

másolatot

a

A

székely-

fiúk

rendje

közvetítette

hogy készül nagy

tudta,

nádorrá kinevezett

volt.

mvében

történelmi

igen elnyösen értékesítheti.

m

E

és

I.

kötete 174S-ban

III.

commenfaria, quibus

hinqarorum

meg Budán.

jelent

accedit

fiuem

circa

Teljes

czíme

secundi

libri

Tomus

scriptuni ex Vaticana bibliotheca depromtiim. hactenus desideratuni.

A

III.

De

:

insigne

—

I

2".

II.),

De initiis ac majorihus Inmgarorum Attila videlicet ejnsque decessorilms Tomus III. Opus vei ex eo gratum futurum, quod palmares lapsus antilogias,

kötet czíme:

proximis. Liber IV.

hunnorum

et avitam

anachronismos domesticorum scriptorum retegat,

(Tomus

petitis reponat.

I.

fol.

székely rovásírásra vonatkozó adatok lassú beszerzése

miatt

suae

históriám,

cum Crysi, et illustrationibus ex optimis, 14-f XX, pag. 234; III. fol. 5. pag. 354.)

ac notivo ordini, veritatique, justa

A

manu-

perantiqua

(libri

I.

majorihus

ac

initiis

ac

chronologiae,

pervetiistis auctorildis

et

megkésett

I753-ba:i

kötet

II.

Budán a sajtó alól. A tartalmat szintén részletez czíni így hangzik: „De initiis ac majorihus hungarorum liber III. C^iii est exegeticon de scythis, amazonibus, hunnis, atque niagaris. került

ki

opus reconditis

A

memorialibus

antiquitatibiis.

haud

scythico

ulphdheto

ingratiini futurum.

czímben hirdetett scytha

ac

chronologiis,

Tomus

II.

2°,

nec

genealogiis, 11, pag. 234,

fol.

ÁBCz Bél Mátyás könyvének

rovásirásos

fol.

non

inscriptione

ct

2.'

betsora

a

volt,

hirdetett

emlék fametszetben bemutatott másolata lett. Az. a mit Dezskde könyvének az a X. sz. mellékletiiiduin HiczKY a székely írásról mond, ma már nem vehet komolyan látható lapja, a melyet a csikszentniiklósi felirat bemutatására szánt, a magyar epigraphia örökélet scytha

felirat

jjedig a csikszentniiklósi

;

endéke marad.

A

felirat

megfejtésével Dezsericzky

mert

tartotta kielégítnek,

jegye

is

'

egészen eltér

Szilágyi Fekencz

:

volt.^

nem

—

1.

E

kísérletezett.

összerovására

Nagyon kétséges

Klio. Ilistóiiai

92—93.

család. Kolozsvár, 1808.

a jegyek

zsebkönyv.

tehát,

III.

nem

czélra Bél Mátyás betsorát azért

nyújtott

hogy a meg nem

köt. 18;i6. 431.

Blaho Vincze feienozrendi

1.

—

értett

GkOk Lázár

én jegyzett tanárnak 1780-ban küldött egy rovásirásos betsort, a melyet ez év május Csikiensiséhvn nief;einlitette, hogy rendje História Domus jesfyzökönyvéböl. Egyben ,a

ré
néhány

rovásirásos

szöveg

Mikt.ós

szerzetes, utóbb Há.ios István ki

.'>

az

föl

nem

a felirat

felvilágosítást s

A

:

Lázár-

f/róf

Gási'ár ke.ffyesieiuli

udvarhelyi

van

eonvi'iif

hogy Tkleodv

jejjyezve,

híinok ezen betit, vasryis u scytha betííkct Gvai.akutai Lázár Imre kéziratai közt találtak, ki azokat

:

János munkácskájából másolta*. Szabo Károly: „A régi hún-székcly írásról." {Budapesii Szemle. 186C. Üj folyam. V. köt. 139. 1.) Ez a Gy. Lázár I. nagyatyja volt gróf Lázár >Iánosnak. V. ö KAjonii'ÓI szóló fejezetünkkel. 2 A míí két utolsó kötete ITGO-ban jelent meg. A negyedik kötet czinie: De initiis ac majoribus tnaigaiorum pars III. potissinia, liber V. f'iijus pars I. complertitur filios, et icliquias Attiláé; pars altéra potior, hunnos abaros ;

Inmgaros usque ad nativitatein auspieatissimam d. protoregis et apostoli Stepliani sanctorum posterorum genearcliae. Turnus IV. Opus quam maximé necessarium ad illustiandam, ordinandamque et snis nnmeris absolvendam avitam ut adeo (procul jactantia) ingenti domesticae rei littariae damno futurum fnisset. si lucem hungarorum históriám :

non adspexisset.

Pestini, 1760. fol. 8, pag. 256, fol. 2.

Az ötödik czime Stephanus supremus, et ultimus majorum hungarorum; atque adeo corona et corouis sive apex consunimatissimuB lihri V. ae totius opcris cnmmentariorum de initiis ac majoribus hnngarnnim. Hac suprema :

auctor manii

locupletissim(%

exequitiir

singiilatim ac disputit univeisa,

Ehhez

járult

még

crisi

quae sub

Tomus

pertinentia. Pe.stini, 1760.

beatissimi pi-otoiegis res, acta gestaípie inde a prodigiosa uativitate usipu-

cum

gloriotissimain apotheosim, moderata

\'.

lú oonfutatioru^

legimine

divi

evidíüiti

cavillatonim

piotoregis domi

foiisque

ar

sugillantiuin.

intervenere

Továbbá 1763-ban '

T

m.

II.

köt

:

hely és év nélkül

Dissertatio l,'-)4.

1.

históriám patiiae

pag. 277. :

Dissertatio apnlogelica

.

.

.

commentarioium de

rorum, amice alloquens Georgium Prny, auctoiem annalium veteruui hunnorum, avarum, et

—

ad

ad

Enanat simul

TI.

apologetiea ... 2° pag. 31.

initiis

ac majoribus hunga-

hungarorum.

2°

pag. 30.

•

X. mell&let.

H tr

o

S^ «.

O

g cn

:?. zr.

f^

V)

^'

m

^^

o

3

p

5* f? •-t

1

^Q cs

^ 2i.

o a

i 3

c' '-^

Síi

3 S 5 c g B 3

c-r

Q-

O

3

-

> O

5-

^.

n

< M

O

=*.

2.

f=V'

Ui

>

s

l-l o

<

3 a,

w

n>

> H H

-s

X rr

O

§ •n

ut*

S 3

:^

5

g:

3

S fi

>

H

Cu

3

F

2 o 3 S 3

^ >

o 3

CTQ

§--

n o e S 3 3 £L

C

r:

c/a

c

ö.

n

Cu ^—

o A

Sebestyén:

A

I

c c

O

CB

c p p o

n

H* c'

TJ

3' 50

%

...

rt

n

ÍB

^ c 3 va

X

f

S ;^^ G* ti 3 3 ^ ? 3 D -- 3 V) 3 b.. O'^ <: a Sí <^ S ^ §



o

Cí

Ü3 Sí

d' r3

o

csikszentmiklósi felirat Szilágyi-féle másolata.

Mag^yar Rovásírás Hiteles Emlékei.

P

A

fametszetének

pontosságát

hogy SiMONCHicz

ellenrizni tudta

ízrl-ízre

Incze kegyesrendi

59

CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT

AggDdalnuink igazolására fölemlítjük,

volna.

atyának utóbb szintén módjában volt a Horváth Benedek birtokába

került 1749-iki másolatot lerajzolni

egy

és

1793 márczius

17-én

kelt

levelében

MiKLÓsnak

Révai

Magyar Nemzeti Múzeum Ürsz. Széchenyi-KönyvtiVrában rzött eredeti levélbl bemutatjuk (4. sz. ábra) a felirat másodkézbl ered másolatát. így aztán nyomban megállapítható, hogy a felirat szövegét Dezsericzky metszje két helyen csakugyan elrontotta, .lobbról balra indulva, a hatodik négyes pont uti'in következ jegyet két ferde vonallal a szomszédjához kapcsolta a második sorban pedig az els jegynek alól is kampót csinált. így torzította el az els sor százegy szavát csázegy-gyé. a második sor János-iit pedig Akános-sii. Jellemz, hogy Simonchicz másolatában szintén eltorzult három betö; a harmadik sor utolsó melter (mester) szavában az s, s a negyedik sor utolsó rinastaak (csinálták) szavában a cs és l. Az elsnél és utolsónál a másoló a csinálták szó l jegyének két fogát elküldeni. Mi a

;

a mester szó

s

jegyébe rajzolta bele.

Horváth Benedek másolatát Simonchicz Hájos István közvetítésével ismerte meg. Noha Hájob rajza

ma már

szintén csak másolatokban van forgalomban, a százegy és János szavak

úgy fordulnak el, mint Simonchicz iNczftnél.' Kétségtelen RiczKV másolata, vagy a nyomda fametszöje rontotta el.

4.

Miközben Dbzsekhzkv kötete

E

Siinoiicliiiv.

tehát,

liuv.o inásDlata.

elkészült, a csikszentniiklósi feliratnak akadt egy

lév

másolat, melyet az 5. sz. ábránkon niutjituiik be. a rajta

készült.

A marosvásárhelyi Teleki-Könyvtár lö03.

dányban. Mi azt a példányt közöljük, a mely

továbbá a hozzáirott jegyzeteket

Ha most

a két másolatot

melyek azt igazolják,

nála mégis éppen hogy e szavakat csakugyan Dezsr-

jegy negyedrét

b.

a

alatt

meg

kézirata rizte

megfejtése szintén

félirat

másik másolója

olvasható.

hogy a két

a Simoncliicz-féle

nyomban szemünkbe tnnek azok

egymástól függetlenül jött

nu'isolat

az

is,

létre.

Monumentum

-

Itt

n'üi.

,

János" névben

másolatban

még

az ismérvek,

Köztük mindenesetre

A

tlie

antiqultus ut

ho^' Teleki könyvtár ITjO:!. következ emlékek vannak eiryütt

2 a May.

;i

:

—

II.

.,akázegy"-énél

Szii.Ánvi

is

jobban

másolója jobban

Pagana utebatur Gens

Szent Martoniensis (helyesen

:

b. jcgjii I.

Literae

van

olvasta

el.

mibl

irva, a

Megemlítend

évi kiadványáról.

czimnélküli 4-rétü (19X2í! cm) kézirata gyüjtelékes Siculae ex Notationibus Generosi Stei'h. Dobai.

Alphabetiim Ungaricum Clarissimi Dési

—

nostra.

2.

I.

—

V. Inscriptio Oratorii existens.

Csik-Szent-Miklósiensis).

bctíis megfejtéssel.)

"j.

1.

(A

G,

1.

Udvarhelyini.

Ex manuscripto Anonymi

1\'.

Siculicali Csík

Szent-Miklosiensis) in Inclita Scde

latin

marosvásár-

literarium hunno-scythicum, 13. lev.

említjük meg, a

a

leg-

bet-hiba. Az elsben elvétett „százegy" (császegy?)

a marosvásárhelyi

Scythieae ex Maniiscriptisi Clari.ssimi Kapossi.

másulat

talált

hogy a marosvásárhelyi kézirat még nem tud Dezsericzky 1753.

'

munka, melyben

Anno

a

hogy az eredeti e romlott részét

az következik,

még

meg

két pél-

Közöljük

is.-

összehasonlítjuk,

fontosabb az, hogy a Szilágyi-Dezsericzky-félébl hiányzik a megfejtés és a függelék. helyiben viszont nincs

is.

keltezés szerit 1751 május hó 2G-án

üres.)

3.

1.

Descripta

— VII.

—

Csik

Szent

VI. Inscriptio

Anno

1751.

1.

Litterae

die

1.

—

III.

antiquae

Hunno-

Literae

Hunnorum quibus

Martoniensis (helyesen

Oratorii 2ti-a

Oppidi

:

Siculicali

Csik-

Csik

May. (Az elzvel azonos

Inscriptio Csik Szent Miklósieiisis lestatur:

ele.

(A 8*

felirat

:

RMI.RKKI

ITITRLES

marosvásárhelyi ,s:yüjtelékes kötetet nem eredeti kézirat, iiaiiem egy XVIII. század végi szép-

A

írásban gvakorlott el,

MAGYAR ROVÁBIRÁa

A

60

kez

Mivel névtelen

másolata.

iró

rovásirásos

s/.erzöje a

„sik

hogy a czíniben kétszer elforduló

azt kell hinnünk,

szöveget

sem az

Hzeiit Márton'"

t'n.jtfi^^

«

a^

"

boán f

n c

-t^

r

5

f.'.Jr

i^iyc

ok.

a V

n

re

f

.í

TTi

késbbi másoló tévedése jegyzések már

A

volt.

iii

—

1.

íi

a

K

rn

tts re ti

S

\

t

m

r

r

U.

kan

rciíc

n

n

.>

f

e

n

i

«

j;

i

a m

tu

d

í

r

\.s

j

Ezt a tévedést egyébként a

másolatát

felirat

követ eme

fontos meg^-

mértékben helyreigazították

teljes

—

\'III.

Vidr Churacteref: Sihericos similcs in Sibrrin reperlos 7

laterc Calicis Ecclpsiae Hétyioiisis in Iiiclita

Hunnorum Lingvae Rudimenta, 11—20.

íi

o

k

rii

.

csikszentmikliisi felirat iiiaiosvásáilielyi iníisolata.

hitelpsHégénck 7 piintbaii való bizonyitása.) IX. Inscriptio

a

f

O

S

rt 11/

taft

.").

t

Sí

(i/

(

q

t c

a Si

t

a

íf

f

e
(7

f

nem vétette , hanem a

Sede

Siculicali

Három

S'/.iMc

cxistciis.

9.

1.

—

—

8.

1.

—

X. Piiscae

brevibus quaeslionibiis ac rrstionnionibnn comprehensa opera et studio Joannis Tei.kqdii

XI. Characleres Hiculorum

('J-rtHíi

tábla).

—

XII. \ariaiitcs

lios

Cliaractercs

coiisidcraiiti

patot iköv. a

táblán közölt betílk ö.ssznliasonlitásának tétoU^s crpdinénye).

A számúét

II.

számú emlék

—

A

facsimilójét közöltem az Ethnographia 1904. évi

f. 41.">.

1.;

a VI.

számúét

ti.

d.

345.1.; a XI.

megelzié}? közöltem a X. sz. teljes szövegével a Magyar Könyvszemle folyamában s különlenyomatban Telrgdi János Rudimentájának hamburgi és marosvásárheli/i ké:irata ozimen. Budapest, 1903. Az itt említett összes facsimilék megjelentek Rovás e's rorásirás ezimíi kötetemben is. Budapest, 1909. 192., 262 — 3. I. — A Magyar Nemzeti .Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára számára fényképi másolatokat is készilfettem, melyekbl látható, hogy a IX. sz. felirat osak tulajdonjegyek sorozata s igy nincs köze a II.

o.

416.

1.

XI. számúét ezt

190IÍ. évi

—

rovásiráshoz. V.

ö.

a TKLiioDiröl szóló alábbi fejezet utolsó részével.

;

Szent Miklósi&nsis

Csik

Inscriplio

61

C6IK8ZENTMIKL0SI FELIRAT

A

jmo

/

:

Veras has esse Litteras

testatur

nostrorum onine dubium tollit. Etc. 2. ilultoruni Charactenim figuráé ex haec

:

de

traditionem

verani

et

Siculas,

Historicorum

his,

possunt. quas varia

restitiiti

Hcriptiira et

maiiiis dej)ravaverat et mutaverat. 3.

Hiiic discinuis adhiic

4.

Quod

Anno 1501.

in

characteres hos fuisse. coniplectatur, argunientuni.

iisu

simplex et rude

valde

Inscriptio

et

indieiiiin,

testiinonium praebet veritati. 5. Jani potest huic veritati adsurgere Öchwartz in Dissertat. de initiis Rclig. Christ. vet. Hung.' Nec anipliiis 8amueli Timoni Literae hae suspectae esse possunt, Epistola

P

ad Baroneni Apor." Item Fr. F. Otrokotsi rig. De Literatura Hunnica* Sect. 3.

C'ap.

in

7

:

23.^ lani satisfactuni Belii

spei.

NB. De

antiquitate haruin Literaruni Siculicaruni.

Literae hae cum antiquis Persicis collatae nullám siniilitudinem habeut aut cogcum Tanguticis aut Mungalicis. Cum Russicis et Slavicis multam similitudinem habent sicut cum fTtithis olini.

6.

nationeni nec 7.

:

cum

post

commercium fit

81avis Hungaris

et cohabitatio aut vicinitas.

Vide characteres Sibericos similes in Siberia repertos

NB. Post singulas voces duo

{Magyarul

A csik-szent-mik-

:

lósi felirat

büoni/.sáí/a szerint

E

betk

székely

hagyomány

szóló

róluk

történetiroink oszlik

stb.

—

a

melyet a

n)

í

^ ^

el-

/

L N

I

V >^

^>

•"/l"^-^^'^r^AvI V*'A.I^ ''^ >^

"1-

•

í

helyreállít-

különféle

Belle tanuljuk meg,

3.

'

'

irás

^

.

7

/

és kéz elrontott és megváltoztatott.

e

í^

'

igaz

is

Ennek nyomán

2.

VAí Aj T >< A A / A ^^ ^\^/^I

^

•

a

minden kétsége

mindama bet alakja ható,

1

:

és

hitelesek

hogj'

g

^

Y

d v

.

"t"

A

'^ ^

1^

marosvásárhelyi kézirat szibériai irásmutatványa.

betk löOl-ben még haszná-

—

4. Az, hogy a nagyon egyszer és kezdetlegesen is vau fogalmazva, okot. ismérvet és tanul)izonyságot szol5. Schwartz már ezen igazság istápolására sietett a régi magyarság kereszgáltat hitelességére tyén vallásának kezdeteirl irott értekezésben. Timon Sámuel sem találja többé gyanúsaknak e betket (V. ö. báró Aporhoz irott els levelével). Otrokocsi F. F. sem (V. ö. rig. 7. fej. 23 ). Bél remény-

latban voltak. felirat

—

kedése szintén

rl

:

latot

—

6.

Ha

teljesült.

e

(V

betket a

ö.

—

NB. Ezen székely betk régiségé3. rész. betkkel egybevetjük, semmi hasonlatosságot és rokoni kapcso7. Az oroszokéhoz és szlávokéhoz tunguzokéval és mongolokéval sem.

De

Literatura Hunnica.

régi persa

nem mutatnak, valamint

a

—

nagyon hasonlítanak, minthogy a nuigyarok régebben a góthokkal. azután a szlávokkal érintkezésben Vesd össze a hasonló szibériai betkkel, melyeket voltak, együtt laktak, vagy szomszédságban éltek. NB. Minden szó után elválasztás végett két egymás fölé függlegesen elheSzibériában találtaik.

—

—

lyezett pont van.

'

(Schwartz, Godofred)

dvbiis et fabvlosis

:

narrationibvs

religionis

Initia

christanae

4-r. 76-78. Imago norae Hungáriáé, repraesentans

Godofred). Francofvrti et Lipsiae, 1740. '

Timon, Samdel

ricae. Historico

;

inter kvngaros

ecclesiae

orientali

repvrgata. Dissertatio historico-critica avctore Gábrielé

novae Hungáriáé tribus epistolis ad Utóbb Viennae, Pragae, Tergesti, 1762. .

:

Eademqve

a

1.

genere strictim persoripta. Cassoviae, 1734.

et

adserta.

de juxta Hoiirad (Schwartz

.

.

baronein Petrum

4-r.

2.

—

regiia, provincias, banatiis, et

E

Apor

függelékkel .

.

.

:

comitatus ditionis hunga-

,Additamentum ad Imagiues antiquae

perscriptum.

—

Vieniiae Austriae, 17.54.

4-r.

—

1.

Sev liber, quo vera nationis hviigaricae origó et antipanduntur Indicato hunc in finem fonté, tiim vulgarinm aliquoet vocum hungaricarum, tiim aliorum multorum nominnni, in quibus sünt: ^cythia, Hunnus, Hungariis, Magyar, Jász, 21. l Athila, Hercules, Ister Amazon etc. Opus hactenus desideratum. Pars I et II. Franequerae, 1693. 320 '

Otrokocsi Foris, Franciscds

quitas e veterum

*

momimentis

Bel, Mathias

:

De

:

Origines Hungaricae:

et linguis praecipuis,

:

vetera lüeratvra hvnno-scythica exercitatio. Lipsiae, 1718.

-l-r,

62

MAGYAR ROVÁSIRÍS

A

A

rovásírás hitelének

a tételes

ez

KMLKKKl

HITI'.I.KS

védclniezése elssiirljiin

a természetes úton keletkezett, nyersen egyszer és

minden

kési kelet

az

irott

emléknél

ismert

eladdic,'

mert

érdekes,

azért

FóRis Ferkncz, TiMON Sámuel és Schwartz Godoi'réü részérl iiicgtáiiiadott

Otrukocsi

emlékeket

régibb falusi

hogy bciiwARTz utalása nyomán szintén figyelembe veszi a legrégibb szláv betket, de esak has(jnlóságokat tud bennük felismerni. Ugyanst az újabl)kon kutatásokat másfél századdal megelzve így hasonlóknak tartja a gót rúnákat megvédelmezni.

teniplomtelirattal kívánja

Érdekes továbbá,

—

;

—

hasonlóknak

tett

jegyeit

tartja a Strahlenberg

könyvébl

Annak

iiogy

bizonyítására,

magát

a

marosvásárhelyi kézirat névtelen szerzje

hanem

gondolt.

vele kapcsolatban igazolni kellett azt

A

ugj-an megvolt.

gatták

régiségnek

i5(ll-iki

még nem

valló

Nem

hogy ez a

is,

szorult bizo-

hitelessége

az

felirat

régi csikszentmiklósi egyházat ugyanis 1777-ben és

Dezsericzky és a

Szu,Á(íyi.

1750. év táján csak-

alaposan megboly-

17(S4-ben

kibvítették, falait átalakították s a nagy alakításnak az oratórium régi

:

fej-

csakugyan megvan, a

felirat

gondolt

már nemcsak az egyszer szöveg

többi egykorú tudós sem. Pedig utóbb nyításra,

még meg nem

ismert szibériai ó-török feliratok

is.'

rovásirásos

feliratát

áldozatul ejtették.'- Valóban nagy hálával tartozunk tehát Bél Mátyás endékének. hogy az

nyommagyar tudomány számára még idejekorán megmentette. És hogy teljes hitel legyen másolatuk, megmentették egymástól függetlenül ha egymást pontosan nem is fed, de egymást pompásan kiegészít eredménynyel. is

dokán akadt két derék kutató, a

ki ezt az

a

kincset

irástörténeti

;

A Mivel a marosvásárhelyi kézirat

nem

megfejtése.

felírat

meg

jelent

nyomtatásiján, a csikszentmiklósi felirat tanul-

mányozói mindvégig Dezsericzky fametszetére voltak utalva. El)ben a megfejtés

lév

a szemközt

ugyan, de

hiányzott

oldalon közölve volt a Kapossi-Bél-féle betsor, a melynek segítségével bárki hozzá-

foghatott a titokzatos szöveg megszólaltatásához.

A

megfejtések sorrendjében a marosvásárhelyi kézírat szerzjének 1751

legels helyre. Ez, a

fenti

ábrán jobbról balra olvasva, így hangzik

sz.

6.

Urnák meget tegyegfo mátys János estyán :

döbeh

:

:

:

mestertsinálták

E

:

:

g.

j.

a.

s.

j.

f.

gvan

:

:

kováts

:

It.

f.

írnak

:

ezeröt

tsináltk

:

:

:

szövege helyezend

iki

:

százegy

eszten-

:

mátyásmester

iusef-

:

á.

szöveget Szabó Károly IHtíti-ban hozta elször nyilvánosságra.''

Dezsericzky közlését Cornides CoRNiDEs

De

retere litteralura

Dániel

elször Hno Putkr

kértére

Humiica czím

meg

fejtette

megmaradt'

kéziratálian

.Iernky

s

.I.\nos

1

7
egyik

Ez a

érteke-

zésében'' lb4U-ben kiadott szöveg így hangzik:

sztendöben zröt szazgy Urnk mgt gvan irnk tgyg fo Grgly mstr tseMatys János tsealtk Matyas mstr Stitan Kovats altak. (Azaz Urnák meget etegyeg fogván irnak ezerötszázegy esztendben Mátyás, János, Stytán Kovats tsinálták, Mátyás mester, Gergely :

:

:

:

:

:

:

:

:

;

:

:

:

:

:

:

,,

;

mester tsinálták").

Das nord- und oMichc Theü von Kuroiia und Asia. StmlilKilin. pontban nem hasonlóknak mondott lan(]nl ós munkai Írásjegyeket

ITi'.Ü.

'

A

6.

'

^

BENKrt KAroi.y I.

(zikkél)iMi

:

:

Cilik,

Gi/ctf/yó ca

Kászon nzékck kirások.

Riidnpcsli Szemle, Dj folyam. \l. köt. 114.

Tulajdonképpen 1780 november Mi'izenm Or.sz. Széchenyi- Könyvtárában.

2.'")-én

kelt levél

1.

401)— 411.

Kf)lozsvár, 1853. 1.

L'.

jegy/,. Itt

IlÁ,)os

:

MonumeHluni

II.

résy,,

V.

iV XII.

tálila.

—

69 — 70.

1.

esztendben" olvaslialó. mely megvan a Magyar .Xenizeti

tévesen

IUjos IstvAn GaspaiiIioz.

E levélbl átvéve

II.,

I.

ugyanitt a 312. lapon.

,

lilcrnrium

hunno-sciithitiim

czímii

kéziratában. '

1H40.

Közlemények a hun-scytha belükkel

114.

1.

irolt

TurOez

rármeijiiei

régiségekrl. 'Indománytái.

l'j

folyam,

\'I1I.

köt.

'

:

:

;

CBIKSZENTMrKLÓSl

A

A

:

63

PF.I.IRAT

nyomtatásban elször megjelent r794-iki megfejtés

Gyarmathi SámuelIöI

RiczKY fametszetének kisebbített másolatával támogatott szöveg ez

A

származik.

Dezse-

:

—

Urnk mgt tgyg fn iran gyzer ts( 4)szrt száz gy sztendö Matys kovats tsealtk Matyasmestr Grglymstrtsealtk. János Stytn „Urunk meget tege fogván iránk egy ezer négy szerte száz egy (Azaz esztend Mátyás, János, Styitán kováts tsealták, Mátyás mester, Gergely :

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

;

mester tsealták".)'

A következ években

M.átyás Péter színjén

K.\t.\nc8ich

ez a nyilvánosságra hozott furcsa eredménye

foglalkozott a

felirattal

fáradozásainak

s

lett

Vuni most tögy-fo, s a van eo pinizurt, ecs az eo it erdbe ma böt János, s böte Kovács, Csinal-ti ma böas mastu, avagy mastu csináltas. (Azaz: .,Van-é most tölgyfa? s ha van jó pénzért, és a jó itt erdhöz? ma vett János s vette Kovács. Csinálj te, ma vehess mástul, avagy :

mástul csináltass ').(Szabó

Fknykeresö

Grammalika látott,

József)

nyomán

tanítása

még

furcsább

betzte

tehát Cyrill-betk segítségével

(j

szövegének

összevissza

a feliratban

titka

forgatott,

hogy a Dcbrecseni Mai/i/ar

az,

tévesztett

ki ezt a képtelen

oláh

cserélt

és

betket

szöveget:

A szent Mig-gehlos ezen sz. szekg hazah igektvhe mhl Jansl leghn ksszag gnargi mahlmzö igithmzö gnarga. |Azaz: „A szent Miklós ezen sz. székes egyháza ügyekitvöje (ügyitje) Mihály Angyal legyen község könyörg (vagy ükön örje) müélvelmez ügyitemezö (ügyetemes) könyör-

ge

ükne

(vagy

örje)").'^

Az újabb kutatók közül Szabó Károly

behatóan

foglalkozott

a

felirattal

a

s

viszonylag

leg-

sikerültebb Bod-féle megfejtést ekként javította ki

Ur-n-k m-g-t ti-g-fo gv-a-n Urunk megettig fogván :

:

:

i-r-n-k

:

:

sza-z-gy sz-t-nd--hezerötszázegy esztendöh

zr-ö-t

irunk

:

:

be M-aty-s be Mátyás.

:

:

J-a-n-o-s

:

János,

S-ty-a-n k-o-va-cs cs-n-a-lt'k Estyán kovács csenálták. :

:

M-a-tya sm-st r Grg-ly Mátyás mester Gergely

:

:

:

m-st-r-cs-n-a-lt-a-k.

mester csenálták.

Ugyanakkor eredmény ez

niegkísérlette a marosvásárhelyi

Elj-a-s cz-ly-ly-lt-a (Azaz

Midn

:

Éliás cselylyálta, vagyis

mái'

hibásan

:

Okoskodva tanító magyar nyelvmester. Mely irattatuft 4—6. 1. A facsimilét e kiadványból vette

1831. 21.

is.

Az

csinálta.)''

felirattal

kijnmtott

vaijy

felfrissített

Kolozsvárott, 1794.

foglalkoztam, megállapi-

(restaurált)

— — át

,

ii.

Himyad vármegyí! A magyar

Perger János

:

az eredmény

lett

orvo-sa és

máso-

szöveg

régi

által.

Els

darab.

hazája rcgentcn. Pest,

1.

'

Katancsich

'

Fénykekesö

99—102.

megfejtését

van dolgunk.'' A uiásolatokban felismerhet hibák gondos javítása után ez

lataivá!

'

jegyek

talált

korábbi rovás-tanulmányaim fonalán a csikszentmiklósi

hogy egy régebben

tfittam,

végén

nuisolat

lett

De

:

:

Istro ejusque adcolis commentatio. Buda, 1789. 4-rét,

A

csik-szent-miklósi

templomon lev

régi

felirásról.

307

—

9.

1.

Tudományos Gyjtemény.

1840.

\'.

köt.

lap.

I. ért. Budapesti Szemle. Üj folyam, VI. köt. 112. 1. Ugyanott 115. 1. E kétséges olvasá helyébe Debkbczenyi MiklOs újabban ezt a minden alapot nélkülöz szöveget ajánlotta; ,Meg javiták és uj fen fel álliták". (Az smagyar Írás néhány hazai s oroszországi emléke. Buda-

*

'

^

pest, 1914. 17. "

Telegdi

A

1.)

(Eladás János rudimentájának liamburgi csikszentmiklósi felirat.

folyam. XI. köt. 1903. 253. pest, 1U09.

196—200.

1.

a

1.)

a

és

Magyar Néprajzi Társaság 1903. marosvásárhelyi

és a czikk kiilönlenyomatának

hibás

és

helyreállitott

okt.

13. felolvasó ülésén).

kézirata czimü czikkeniben

7—8

1.

felirat facsimiléivel.

—

V. ö. Sebestyén

(Ethnographia,

:

Tartalmát

1.

(Magyar Könyvszemle. Üj

Rovás

1904. 350.

és 1.)

rovásírás

Buda

:

:

1

A MAHYAR KOVÁSIeAk HITELES EMLÉKEI

64

fogván irnak ezeröt százegy esztendbe születésétl Urnák csenálták Mátyásmester GergelyEstyán (?) kovács Mátyás János

E

niegfejtésen

vételével

.,

Urnák

ma már

(?)

:

csenálta

:

igazítani való aiíad.

(?)

:

:

:

a

szavát

egyben

de

olvassuk;

:

:

Az egykorú „Ab incarnationc Domini"

középs

fogván"

születésétl

„születésélül" -nck

„születetétül" ,

Eljás

:

:

:

:

:

mestercsenálták

megfelel

:

:

:

:

Írásjegyek

Iiibás

megjegyezzük,

„születetétü" és „sziletetétü' , valamint

„születesétil"

ságot kell szolgáltatnunk a marosvásárhelyi másolat megfejtjének

hogy ugyan-e és is,

iíeltezésének

vonalainak figyelembe-

„sziletésétü"

czímen

olvasható

Utólag igaz-

is.

mivel a két „csinálták'' szóban

Eudimeniájának legrégibb giesseni másolata alapján tökéletesbítjük. Az in összerovása teszi kétségtelenné, hogy az i jegyének függleges szára sem két. hanem — a többi emlék i jegyének példájára - csak egy ferde, vagy vízszintes vonalkával van átvágva. Az in összerovása miatt kell az „esztendbe" szó nd jegyét is akként kiigazítani, hogy a d jelenlétét jelz vonalka derékra kerüljön. Úgy, a hogy a Rudimentában és a konstantinápolyi feliratban is látható. Az „Estiján" szót továbbra is meghagyjuk; de megjegyezzük, hogy az „István" név e kétes változata helyett ugyanennyi szabadsággal rekonstruálhatnánk „Esrán", vagy „Sehesiin" az

i

jelzését felismerte.

neveket

Mi

is

feltünteti

Telhgdi

jelzést

is.

Ellenrzése czéljából most

e

a

7.

sz.

ábránkon bemutatom a most újra másolatot

Szilágyi-Dezsericzky-féle

használtam

fel,

kijavított szöveget.

E mvelethez

mert ez a marosvásárhelyinél jobban

a rovásírás merev jellegét.

•:/lX1í;3Xk31l-:min^KmiíDHÍ:)1MA3M51RlAílilDrt>^

;

X
A

felirat

.V

l•^ik^z^'lltluil;lll^i

felirat

jiivitott

y/Ám'.'^c.

ekként kijavított szövege jobhról hidra olvasva egész Icrjedeliiiében így iunigzik

RNaK

:

SZÜLeTéSéTÜL FOGVÁN :

i

IRNaK eZeRÖT :

:

SZÁZeGY

eSZTeNDÖBE MÁTYáS JÁNOS eSTYÁN (?) KOVÁCS CSÍNÁLTáK MÁTYÁSMeSTeR GeRGeLYMeSTeRCSÍNÁLTÁK

:

:

i

:

:

:

:

:

:

Khhez

járul

a

fenti

ö.

sz.

l)cmiitaioit

alatt

fölöttébb romlott szöveget a mellékelt M. sz. ál)rán

marosvásárhelyi

látliatí)

másolat

függeléke,

a

uu>iyiiek

javítások alapján ekként kell jobbról balra

olvasnunk

.A.>:\.!).3-.M.A.1.1.A 8.

eL Következnék annak

.

J

.

Á

nu'gálla|)ítása.

.

A

kijavított fiigsolók.

S

.

liogy

CS ÍN .

.

NÁ

miért vau a

.

LT. A

felirat

.

fiiggrlrkcurk

cltcro

|)oulo/.ása

es

lehetaránytalanul romloltabb szövege. Erre azonban az eredeti isuu
vagy annak csak utólag

s

szembetn együgységgel

odatoldott függeléke volt.

:

65

A CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT

III.

Megtévesztésre szánt utánzatok. József császár halála után a nemzeti t'elbu/.dulás Erdélyben 1791-ben létrehozta a régi törté-

II.

nelmi emlékek felkutatására

és

kiadására

alakidt

Képírások

id

historum Transilranicnuak nevezett társaságot. Ezt rövid

Társaságát,

Társaság megalakulása követte, a melynek egjik feladata Erdély „régi és zása"

A

volt.

két testület éltet lelke Aranka György

czéljából 1798-ban és

nek

a

is,

1797 márcz. 80-án

ki

„A' Tekintetes Úrnak úri

iit

ezt válaszolta

nagy

levelét

Societas

latinul

nem

szent miklósi

a'

Mindegjik

részét."

irodalmi

kiterjedt

útját

Németh József czímzetes kanonok- és

felcsiki esperes-

AsANKÁnak értem

vettem,

tisztelettel

iemplomhcn

lév gyalog

hanem

voltak,

80-ig plébános voltam. Azon írások valami chorus'

Mikrai Nevezet, székely regimentnél

kidolgo-

új történeteinek

hogy

belle,

a'

deszkáinalc

hulladekán valának

De

azon

hol 1757-tl

a' szent mihályihan, az

strázsíimester így magyarázta

szent

esik

miklósi templomban lev scythiai írásokról doctor Gyarmathi úr grammatikájában emlékezik. scythiai Írások

Poli-

a ki a kútfk felkutatása és összegyjtése

lett,

1797-ben beutazta Erdély nagj'

levelezés elzte meg. így a második út eltt

a

múlva az Erdéhii Magyar Nyelvmwel

irva,

valami

és

Csináltatta Sándtír

:

IIII ben. Ezen kívül még volt egy hosszú, mintegy ölnyi hosszúságú, de tenyérnél nem szélesebb deszkára, ugyan székely betkkel való írás ezt pedig így magyarázta Ezen kép rámát csináltatta

aem volt, többet nem lehetett belle méltóságos Cserei Farkas udvari tanácsos lir tlem

mivel több irás rajta

kákat

n.

nem

azután

—

:

:

s

17t)8-ban

tanulni.

elkérvén, Bécsbe

a'

fenn

irt írott

desz-

elvitte

volt;

magával

hallottam rólok semmit"."

még nem tudott arról, hogy a csikszentmiklósi idközben megsemmisült^-' Ezért kereste meg Aranka levélben Németh JózsEpet. A válasz koholt

Gyarmathi Sámuel 1794-ben kiadott nyelvmestere felirat

tartalnui Aranka megtévesztését czélozta,

küldött han)is Csiki Székely

Krónika

mert az

után,

elz

most egy

1796-ik évben gyártott és ARANKÁnak

lí.jabb

is

meg-

hamisítványt kívánt az erdélyi történelmi

emlékek közé becsempészni. A krónikát Szádeczky Lajos megállapítása

szerint a Sándor-család törté-

netének dicsségére csikszentmihályi Sániior Zbiumond gyártotta és hozta forgalomba egykori csikszentmihályi plébános, Farkas Nepomuk János „Csik-Sondyón

—

Németh József

maga házánál nyugvó öreg

pap" és nuisok segédkezésével.'

világi

A minket érdekl hamisítványhoz

ötletet Kunits

könyvének fentebb tárgyalt

szentmiklósi felirat eltnése szolgáltatott. Ezért utánozza

a

felirat

és a mellettük szerepl személyneveket, mely névutánzatnak

itt

megismételt

helye

és

„csináltatta"

a

csik-

szavait

a Sándor-családot kellett forgalomba

St meglep

együgységgel utánozza a felirat sorsát is azzal, hogy a csikszentmihályi szintén Bécsbe vándorolt és szintén eltnt. A fdolog természetesen az volt, hogy az 1111-nek is olvasható IIII számmal ka])is(ilatl)an a „Sándur" családnév hun-szittya rovásirásos szöveggel is forgalomba kerüljön. Ezért a hasonló régiségnek árult magyar szöveg az állítólagos régi szavakkal már nagyon fukaron bánik. De a forgalomba hozott néhány szó is eléggé igazolja, hogy a hamisító minden nyelvtörténeti tájékozottság nélkül fogott hozzá a dicstelen munkához. Mivel a csikszentmiklósi felirat száz esztendn át egyetlen nj'ilvánosságra került eredeti rovásirásos emlékünk volt, a szegénységünk leplezésére vállalkozó ostoba hamisításnak nemcsak buzdító

hozni.

hanem egyben

példája,

árulója

is

A

maradt.

benne elforduló nevek bátorították a Túróczi fakönyv buzdítását alaposan félreértve, de

névtelen szerzjét, hogy Baranyai Dkcsi János alább sorra kerül

'

jelentése 5-iki

Vass Józsek ;

ülésén

411

'

—

(Ebben közölve Aranka György 1793. nov. lOiki továbbá jelentése a Mafryar Xyelvmivelö Társaság 1797 szept. 4 és

Adalékok Erdély kiadatlan tör ténelir óihoz.

Utazás Erdélyben

:

köt. 403. és

levélbl,

:

Erdélyi utazás, régi kéziratok ügyéhen tekintettel a

;

Magyar Nyelvmivelö

Társaságra.)

Cj Magyar Múzeum. 1854. évi foly.

I.

1.

„Az eredeti Nemzeti Társalkodó. Kolozsváron, 1836. Ilik félcsztendö. 232—233. 1., e megjegyzéssel mely Kolozsvárott a' k. lyceum' könyvtárálian az erdélyi magvar nyelvmivelö társaság' actai között :

—

találtatik." ^

I.

m. 4

—

7.

1.

—

GYARMATHit

félreértve,

OrbAn Balázs két helyen, Csikszentmiklóson és Gyergyószentmik-

lóson kutatott a felirat után. (A székelyföld leírása. Pest, 1869. *

SzADECZKY Lajos

Sebestyén

:

:

A

A Magyar Rovásírás

II.

köt. 74. és 105.

Csíki Székely Krónika. Budapest, 1905. 7 Hiteles Emlékei.

— 84.

1.)

1.

v

A MAOYAR K0VÁ81IÍÁK HITELKS

66

egyébként minden nyelvtörténeti koczkázat nélkül Kapossi-Rél-féle betsorral nyírfaliéjra

men

rovásirásos hamisítványaiban szintén

A

nak.

születet

tege

irott

ki

is

mög

kezdvén

MATHi Samuul

nyomatott

—

tege

midn

a/,

Turúczi reijeslrum

13111-iki

nyoma van a

Ezer ötszáz hnszanhét esztendbe

.

keltezés

„Hogy inink kezdvén

:

valamint ennek

.".

.

párja:

.,

irnnk ezer öt szer száz harminczban", nyomljan elárulja, hogy a

Magyar nyelvmesterének

szerinte

hangzik

így

Ekként felkészülve

(eddig) fogván irunk (vagy: irnak) stb."

a

s

felhasználva, hamisította egyik kötetébe ezt a bejegyzési

négy száz ötvennégy esztendt,

„Urnnk

:

(!)

(mcgü)

egység

szövegét és jellemzbb betit

felirat

„Született megil egység számítnnk ezer

:

Pet

mester, Dávid és

kezekéi".''

énekeibl nyomtatásban megjelent, bels okok

Azt, a mi Somogyi régi

születetnél

megfejtésével

felirat

megett

fogamat megil ezer négy száz ötvenháromat.

Jakab Kohács mester. Péter Estyán

—

hamisító Gyab-

fentebb idézett téves megfejtésébl merítette isnuiretét." Somogyi

A kibetzhet szöveg

szintén foglalkozott.

a

csikszcntmiklósi ódon szöveg felhasználásá-

fölmerül eme

Antal kéziratainak tanulmányozása alkalmával kiderült, liogy a csikszentmiklósi

is

személyneveibl

rovásirásos szöveget hamisítson.' Somooyi Antai, kötetekre

énekek szövegében

régi

ÍÍMLKKI'.I

nyomban

alapján

meg-

bélyegezte irodalmunk.' Csak rovásirásos kéziratainak egyik kötete, az úgynevezett „Karacsay-kodex" csinált utóbb zavart,

midn

A

.lÁNost.*

Ez

Dadái Király PálIioz került.

kézirat titkaiba és a Somogyi-féle

a rovásíráshoz

nép közt kutatott emlékek ügyét

is

ért

tanár

ide keverve, jött aztán létre a zilahi

felirat

A tévedések dást keltett.

dlre

mégis

De

megtalált, de

másolatáról irodalmi úton ellesett betkkel van hibásan felróva.

kiderítése és a népi endékek kutatása lOO'J

érdekldést tudott

Faurusz

Tuhntnm-szobor,

melyre Somogyi négy pogány éneke egy omori (Temes vm.) paraszt ember birtokában a csikszentmiklósi

be a

avatta

kitn mvészünket,

énekek vele összefügg mysteriiimaiba

kelteni."

A

— 8-ban

beavatkozása és a kutatások

kritika

tudományos

a magyar rovásírás

ügye

az

egész

meddsége

országos

országot

foglalkoztató

végül s()kaki)an csaló-

érdekldés

elvégre

alkaliuából

jutott.

IV.

A

hitelessége.

felírat

Hálával említjük meg, hogy a magyar rovásírás hitelességének megállapítása alkalmával a tudományos mvelet legfbb biztosítékát a csikszentmiklósi felirat nyújtotta. Szóval az a legrégibb emlék, a melynek eredetije elveszett s ennek hiányában a hitele is bizonyításra szorult. Most, hogy az elveszett emléket letagadó és helyére egy szemérmetlen liamisitványt csennjészö

Németh-féle levelet

megismertük, a csikszentmiklósi

is

hitelének

felirat

bizonyítékait

még

élesebb

t'oly.

VIII. kiit.

világításba kell állítanunk.

'

Jerney János

:

Uun-sci/lha belükkel nyírfahéjra irult luróczvár megyei régiség.

—

'I'udoniánytár.

(Íj

Ennek kritikáját SzabO Káiíoi.y A régi hiinszékcly Írásról (liudapesti Szemle, 1866. VI. köt. 127. (Ethiiojíiaphia, 1906. 844—347. 1.). Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. BudapeHt, 1909. 294-299. ' Somogyi Antal: Régi magyar énekek. Közzéteszi — Arad, 187;i. I— III. füzet. 1:95. ós 97. 1840.

1.

1) és

:

1.

—

Sebestyén '

m. 306.

1.

és Efliiiographia, u. o. 354.

190.3.

Akadémiai 348—355. 1.)

márcz. 2S-án.

és Etlinofjrapliia, u. o.

Értesitö,

í;s

dr.

Sebestyén Gyula

193—210.

1903. ovi XIV. köt.

bizottsági (V. ö.

I.

jelentése a

Sebestyén

i.

M. Tnd. Akam. 299—308-

Arany JAnos névtelen birálata a Budapesti Szemle, 1873. III. köt. 5. 224. 1. (V. ö. Sebestyén Szarvas GAbor czikke a Reform, 1873. 287. sz. és a Magyar Nyelvr, 1902. évi XXXI. köt. 455—58. I. 1'.

*

Dadái KirAly

1'Al

:

Hun

(V. ö.

1

.

1.).

LAszló, dr. Szinnyki József

Dr. Fejérpataky

démiának I.

i.

székely írás. Ellenzék, 1888. 15. sz.

-

U.

a.

i.

m. 300.1.1;

Researschcs in Hunno-Scythic. London,

Különlenyomat a The Babylonian and Orientál Record jun. füzetébííl. " Fadrusz JAnos czikkei a Szilágy, 1902 szept. 18-iki, a Magyar Szn, 1902 szejjt. 24iki ós a Budapesti Hírlap 1902 docz. 25-iki számaiban. A rovásírás él-e a magyar nép közóítY A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött bizottsáff elé terjesztett Jelentés. Húsz ábrával (A M. 'l'iid .akadémia 1903 márcz. 5-én tartott üló1893.

—

scböl).

— A

temesvári bizottság jelentése

magyarországi Történelmi 13-iki

és Régészeti

Tar Miliály

ós

fia,

Tar István

Miizeumlársulat Értesítje

eladása a M. Nemzeti Múzeumban

{Jelentés

a

1902

M. Nemzeti Múzeum

vallomásáról

szept. :iO-iki

1002. IV. füz. 88

— 95.

11)02.

1903 jan. 21-én a M. Ndprajzi Társaságban. (Bö kivonata a Pesti Hírlap, lixtdapesli V. ö. Seukstyén: Rovás és rooásirns, 308—325. I. (Ethnographia, 1907. 74—87. I.)

évi

1.

—

Sebestyén

állapotáról, 189

Napló

stb.

a Dél-

:

1902 decz.

— 190.

1.)

ós

másnapi számaiban).

;

A

A

67

C8IK8ZENTMIKLÓSI FELIRAT

bizonyossággal igazolta, hogy a csik1750 körül csakugyan megvolt, valamint igazolta azt is, hogy a felirat szövege De azt már nem igazolhatta, hogy a felirat csakugyan 1501-iki és nem késbb kelet-

két hiteles és egymástól független másolat föltétlen

szentniiklósi felirat

akkor mi

volt.

kezett apokrif termék. Hiszen Tklkgdi .Iános alább tárgyalandó kézikönyve a másolatok

századon át hirdette a pusztulófélben jegyei

összeállítani, a nielynek

E jegyek már a

egyben meg

is

írat

míveldéstör-

sokszor

Teleodi

fára rovott

lemásolt

sirásnak csupa

és

kézrl kézre adott

kéziratáltól

kerültek

a rovásírás merev jellegét

írott és

tintával

szüntet értéktelen csökevényei. A fára rovott eredeti példányok megmentésére, vagy

Nem

sem gondolt, hamisításukra még kevésbbé.

senki

lemásolására

eltt másfél

székely rovásírás titkait és megmentésének

Ennek köszönhet, hogy a marosvásárhelyi másolat mellé 9 olyan betsort tudtak

téneti jelentségét.

forgalomba.

lev

gondolt a csikszentmiklósi

fel-

szerzje sem.

Ha

az emlék eredetijét

világa állana rendelkezésül

szöveg menekült

meg,

nem

kellene sajnálattal nélkülöznünk, akkor most

a régiség

a melybl

elször

is

bels okok egész

a

A másolatok

vagy czáfolására.

bizonyítására,

csak a

révén

kellene rendre

bizonyítékokat

értékes nyelvtörténeti

kihüvelyeznünk. Csakhogy ezt a mnv(^Ietet a magánhangzók ugratása miatt megejteni nagyon nehéz. Nehéz továbbá azért is, mert a hangz(dínak és mássaliiangzóknak állandó jegyeik vannak és így a korhatározó jelenségek létrejöttét az évszázadokat felölel pár emléken kell megállapítani. A bolognai endék naptári részében a középkori magyar csíziók és naptárak nyelvtörténeti régiségeit használtuk fel

eligazító példákul

de ablian a másik részben, a hol ilyen fogódzó már nem

;

még

szöveg lemásolása sem sikerült, megfejtése

A

nyelvtörténeti eligazodás a csikszentmiklósi felirat esetében

Mert ha a

hitelét bizonyítanuidí

kell,

akkor

szempontokat érvényesíteni, ^'iszont ha

e

a

volt,

rovott régi

kevésbbé.

nincs

is

jogunk

szem])ontokat

még jobban meg van alkalmával

megfejtése

könnyszerrel

mellzzük,

egészen

hetjük azt a kevés történeti jelleget, a mi régiségét bizonyítaná. így árthattam esetleg én régiségének,

mikor

nyelvrozsdát,

midn elzleg

^születéséiül" -i

én

olvastam

„szüleietétiil"

„csenállü/c" -ot olvastam

is

helyett.

nehezítve.

nyelvtörténeti eltöröl-

a

fölirat

termeltem

tévesen

Ellenben

is

rá

„rsinüUdk" helyett.

körülmények közt valóságos szerencse, hogy a feliratba epigraphiai hiba csúszott be. is, hogy e hibát két érdekld fél egymástól függetlenül és egybehangzó pon-

Ilyen

Hasonló szensncse az

le. Ertjük az „ Urnák megct gván" szövegrészt, mely nemcsak azt tegycíjfo hogy a lemásolás idején már rondott, vagy már elrontott, szóval már régi volt, hanem bizonyítja azt is, hogy olyan rondott szöveget, a melyet másfél százados kísérletezés árán lehetett

tossággal másolta

:

:

:

bizonyítja,

nem

elvégre vallomásra bírni, emberi számítás szerint iiainisítaid elrontani

is

„születetétül"

a

kitöredezett, szúette

szó értelmet a felirat

eltt kibetzni már

Ha

midn

csak akkor,

nem

felfrissítje,

kifestje,

lehet.

Ezt csak

elrontani

lehetett

vagy

feliratban az elavult „születésétül",

régi

restaurátora a rál)ízott

feladat

teljesítése

tudta.'

1750 eltti restaurálás idején már régi volt, akkor senkit sem lephet meg hogy az 1501-iki keltezés most kibontakozó magyar szövege tökéletesen megfelel a középkori keltezés latin szövegének. Epi)en olyan természetes jelenség ez, mint az a másik, mely a templomtehát a felirat az

az,

csínáló iparosokat

még nem

vezetéknévvel,

hanem

középkoriasan,

keresztnevükön

most már hozzátehetjük, hogy e jelenségeket igen szépen kiegészíti az 1501-iki elhelyezkedése

is.

Létrejött,

mikor a székely rovásirás rovott betsorát a

tollal

szerepelteti.

felirat

St

irástörténeti

és tintával írott latin

betsor egy népies magyar szöveg elállításánál és hevenyészett epigraphiai alkalmazásánál helyettesíteni még nem tudta. És a rovásíráshoz ért egyszer iparosok rótak olyan írásjegyeket, a melyeknél tökídetescbbekkel egyetlen késbbi emlékünk, még a közelkoní konstanti}iái)iilyi endék sem dicsekedhetik. Fentebb megtudtuk, hogy a felirat egyik lemásolója és els megfejtje volt egyszersmind az els, a

ki

vegének

a

felirat

hitelességének kérdését fölvetette. Szerinte hitelességét nagy egyszersége

kezdetlegessége!

följegyzésekre hivatkozik,

igazolja;

hanem

régiségére

utal a gót

vonatkozólag

rúnákkal és a

nagy hasonlatosságára, ürömmel megállapítja, hogy

'

V.

J904. 418.

ö.

BoD Petur

niíyani^'y

cltíírzitott

pedig

még

nem a

széltére

megfejtetlen

fogarasi tcinpliim fcliiatával (Skbkstyén

ó-török

betkkel való

valóra váltani

e felirat lesz hivatva

:

i.

ni.

2ü5.

s szö-

idézett krónikás

I.

Bél Mátyás

és Etliiioj^raphia,

1.)

9*

68

A

MAGYAR rovásírás HITELEB EMLÉKEI

reménykedését és megnyugtatni a kétkedket.

hogy a felirat segítségével E merésznek tetsz állítás igazolásául a felirat szövegét Telegdi Rudimentájának és néliány forgalomlían lév betsornak ügyes felhasználásával fejtette meg. Mire tehát a meglep ere(buénynek birtokába jutott, már aiTÓl is meggyzdhetett, hogy a felirat rovásírása nemcsak a betíik formáit, hanem a hangzók ugratását és a betk összevonását illetleg is tökéletesebb minden eddig ismert írott emléknél. A bolognai és a konstantinápolyi középkori emlékek iijal)ban végérvényesen igazolták, hogy az a századok folyamán elferdült régi

Írásjegyek

Megállapította továbbá

formái

is

azt,

helyreállíthatok.

idrendben köztük elhelyezked csikszentmiklósí felírat epigraphiai szempontból tökéletesen megállja a helyét. Sorkezdése, merev vonalvezetése, szóközi pontozása tökéletesebb a másfél évtizeddel fiatalabb konstantinápolyi feliraténál. A hangzók ugratása és a betk összerovása bennük körülbelül egyezik.

A

bolognai emlék mindkét téren aránytalanul tökéletesebb.

viszont tökéletesebb Telegpi Rudimentájánál.

fejtje észrevette, a Rudimenta

A

csikszentmiklósí felirat

ama

tökéletes

mutatványait mellztették vele.

részét,

Midn

ezt

A

csikszentmiklósí és a

a csikszentmiklósí

mely az összerovásokról

beti pedig a Rudimenta

latin

szól,

már

szövegének

konstantinápolyi

els megsem másolta.

említett

felírat

le

összes

rovásirásos

;

NEGYEDIK FEJEZET.

A KONSTANTINÁPOLYI FELIRAT

15Í5-BÖL.

I.

A A

felirat

felfedezése.

kalandos köriilinények közt készült kunstantiiiáp(ilyi rovásirásos

János 1553

— 1555.

é\'i

másolatát Dernschwam

felirat

törökországi és kisázsiai utazásainak naplói rizték

meg számunkra.

Dkrnschwam az augsbnrgi FiooKRek és a velük rokonságban lév THURzók magyarországi bányavolt intézje. Az újabb kutatások szerint 1494. márcz. 23-án született Brüxben, CsehAz egyetemet 15Ü7-ben Hécsben, 150!)-ben Lipcsében hallgatta s az utóbbi fiskolán 1510 szept. 5-én baccalaureussá avatták. Utána Németországban és Olaszországban utazgatott. Kómában 1513-ban volt. A következ évben Hudán az 1535-ben elhalt Bai.bi Jeromos humanista szol-

bérleteinek

országban.

gálatába lépett.

A FöGGEKek magyarországi nagy

lékében hihetleg már 1518-ban benne volt

s

ipari,

Míg a FuoGURek és THURzók szolgálatában befejezése után Körmöezbányán nyert alkabnazást és

is

kereskedelmi és pénzügyi vállalatainak köte-

benne meg

a saját költségén megtett keleti utazásig

maradt.

állott,

kés

Beszterczebányán

öregségében

itt

is

A nagy meg 1568

utazás

lakott.

halt

végén,

Örököse 2000 kötetesnél nagyobb könyvtái-át a bécsi udvari könyvtárnak 500 Könyveinek czímeres exlibrisein neve így szerepel Jo.annes Dernschwam de Hradiczin. Szóval büszkén kifejezésre juttatta, hogy érdemeinek jutalmazásául 1535-ben nemességet kapott.'

vagy 1569

legelején.'

forintért adta el.

:

Arczképét endékérmének az

az egyetlen példánya rizte meg,

a

melyet Wimmer E.

A

csengjén.

fedezett fel Straubingban, az Oroszlán-gyógyszertár éjjeli

bajor alezredes

nuizeumban jelz harangocska 1537-ben készült. A rézönt a kehelykészít ötvösök egykorú eljárása szerint hat meghajlított emlékérmet használt fel díszítékül. Az egyik érem 1536-ban készült e felirattal: 10 DERNSCHWAM DE HKADICZIN AETATE XXXXII F nagymveltség fértint a pénzverkkel folytatott állandó viszony nevelte numismatává és helybeli

városi

elhelyezett

'

:

:

:

epigi-aphussá. Mommskn és társai a berlini nagy epigraphiai kiadványokban gyakran idézik Dernschwam

egyik

maradt

kéziratl)an

'

Babinqer, Fk.

epigraphiai

Hans Dernschioam,

:

Geographie, XXX\'. köt.

.5;i5.

1.

Mit

1.

gyü.jteményét,

melyet

ein Kleinasiaforscher des

Abltilduiiif)

;

—

U.

a.

Zur

a

udvari

könyvtár

Jahrhuiiderts.

(Deutsche

bécsi

X VI.

Lehensgescliichte

kéziratainak

Rundschau

H. Dernschwam's

(U. o.

für

XXXVI.

köt. 133. lapl. "

Grap Karl Emich zr Leiningen WEsiERBrRo

(Három változatot XI.

76.

1.

—

:

Deutsche und österreichiscke Bibliothekszeichen. Stuttgart, 1901.

közöl.) V. ö. Zeitsehiift des deutschen

Babinger. Fr.

:

Zur

Exlibri.svereins,

1898.

Lebensgeschichie H. Dernschwam's (Deutsche

VIII.

55.

1.

Rundschau

;

1900.

X.

.53.

für Geographie,

1.

1901.

;

XXX\1.

köt. 133. lap). ' WiMMER, E. Sammelblatter zur Geschichte der Stadt Straubiny. I. füz. Sti-assburg, 1882. 18. sz. 71. 1. továbbá a Mitteilungen der Bayerisohen Numismatischen Gesellschaft. 1882-iki I. köt. 129. 1. Babinqer, F. Eine unbekannfe Denkmünze auf Hans Dernschvam (.Mitteilungen der Bayerischen Numismatischen Gesellschaft. 1913, :

—

46.

1.).

—

1914. évf.

Sebesttín 8.

lap).

Gy.

:

Újabb

glosszák

a konstantinápolyi rovásirásos magyar nyelvemlékhez

:

(Ethnographia,

—

7Ö

MAOVAR rovásírás

A

jegj'zéke e czímeii szcrci)cltPt

Hungáriáé

történeti emlékiratát

und

Reiclis

Engrl

Johannks Dernschwam

;

Transylvaniae

et

J.

IníiO

a.

— 1530

:

K. jeles történetírónk

is

idézett, Kikpurt Henrik

Egy

romanae

els

pedig tüzetesen

1563-baii

lapidibus in territorio

e

magyar tárgyú bánya-

irott

1797-ben

kiadta

mve

rásul a keleti utazás naplóinak azt a prágai másolatát

Ranke Lipót

RMIiUKRI

Tnseriptiones

coUectae}

Nehenlünder" czíni nagy

sainer

HITEIíHS

a ,Geschichte

Ugyan

kötetében."^

a melyet utóbb Hanka

is,

közvetítésével

már

meg, hogy a

tudtuk

KiEPKRTtöl

ismertetett.-'

ungrischen

des

használta elször for-

könyvtárban szintén vannak a naplónak másolatai. Az augsburgi Fugger-

wdlfenbiitteli nagyherczegi

levéltárban rzött eredeti példányt Dobkl Frigyes, a Fuggerek nuigyarországi bányászatának tijrténet-

Utána Dr. Zimmkrrr Henrik

irója fedezte fel.*

belle Kieprrt érdekesebb közlé-

nulr újra ki is adt^i

seinek eredeti szövegét, megtoldva Busbecií levelének néhány mutatványával.'

Dernschwam naplóinak Ferencz

Babinüeh

újabban

szövegét

teljes

würzburgi tudós szándékozik

fiatal

az augsburgi eredeti kézirat alapján kiadni

Tüzetes

tanulmányai fonalán bukkatit rá arra, hogy a napló

függelékében található törökországi feliratmásolatok egyike

olyan

sajátságos jegyekkel van

lyeket a hozzáírt

sem

a me-

ii-va,

maga

jegyzet szerint

Dernsi'hwam

Ekkor támadt BABiNüERuek az

tudott megérteni.

hogy a titokzatos törökföldi felirat fényképét elküldi Kopenhágába Thomben ViLMosnak.

a jó

gondolata,

Az ó-török gyarul

geniális megfejtje,

feliratok

nyomban

tud,

is

és

hogy a

is,

felirat

mérhetetlen érték

a

így

magyar

St a sikerrel megfejtett szöveg-

rovásírással van dolga.

részekbl megállapította azt készült

endék, egyben magyar nyelvemléket

1515-ben

Írástörténet!

is rejt

magában.

mvemet annak

Mivel Rovás és rovásirás czímü

kopenhágai mesternek ajánlottam, a

idején a

ma-

a ki

hogy

felismerte,

felirat

hozzám került. közös eredményt, minden felkutatható

fényképe végleges megfejtés

végett

Az így létrejött magyar történelmi adalékkal megtoldva bocsátottam rendelkezésére

lOANNEs dernschwam!

DEHRADICZIN.

mertetését,

ülésén.

üeinscliwaiii exlibrisc.

magyarul kiadtam az

Ethnograpliia

TTngarische R'umisrJiau 1914. évi

1913.

évi Hl. füzetében,

április 21-iki összes

17.

Vasárnapi

a

ismertettem

27-iki

is-

mindenek eltt bemu-

Akadémia 1913

április

megszer-

aztán

tartalmú tudományos

fordítva

Nyomban utána

Újság 1913 szövegét

meglep

magyarra

tattam a M. Tud. 8.

Mikor

BABiNOERuek.

valóban

kesztette

számában.

Babinger

németül pedig megjelent az

füzetében."

1.

Tabulae codicuni manuscriplormn, V. köt. 269. 1. l;í82. sz, (Suppleiueiitmii, 1601. sz.). Lásd: Allgemeine Wcltliistorie, XLVIII 1. köt. Halle, 1797. 190—210. I. D. emlékiiatáiiak magyar fordítását közli ZiviiSKA Jen A heszterczcbányai m. kir. erdngazdaxág régi ukiratainak tartalomjegyzéke, 19()r). V. ö. KachelMANN Qcschichle der ungariiichen Bergstádle und ihrer Umgcbung. Selmecz, 1866, III. köt. Wenzbl G. .4 Fuggerek '

''

:

:

:

(71 -

:

;

jelentsége Magyarország történetéhen. Budapest, 1882. (Kitckczésck a 212.

uffyaiie

1.)

czimen külön .Okmánytár". Bpcst,

tud. kör. X. Icöt. 4. sz.)

tört.

Knnek

Enoei,, J. (JnRisT. OeschicUe des ungrischen Reichs. Bécs. ISII!. 111:2. köt. ISI. 1. Kankk. L. ReimbUion. Hainl)urir, 1829. Annicrkuiigen 2. 2.'!6. I. Kikprrt, H. Hans Dernscham's orieiilalisriie Rrise auK Handsckri/ten ini Auszugc mitgetheilt ((iÍDbus, 1887. LII. köt. ISÜ.. 202., 214.. 230. I.) :

:

:

*

DoiiKi,,

1''.

:

Tier

und Npubiirg. 1879. VI. ' Dr. Zimmkhkb, ani

Khoiii). '

A

:

50.

in

Vngarn

(/(-itsrlnift

des

historischen

N'piciiis

serbische

7.5.í.'>

Ifiör)

Schwabcíi

fiir

1.).

Einc Reise

nncli

Amania

ini

Jahre

(I'ioiíianiiii

/.).•)•';.

des K. Gyninasiums Ludwigsliaten

1899.

Babinobh

nnu'tildecktc

II.

.3:!.,

/)»'«

:

Fugger-Bergbau und Jíandel köt.

fiijíiícléki'iil

188:!.

'

F.

:

Konstantinápolyi rovásirásos magyar nyclcemlék

Kerbinschrifl

aiis

konslantinápoli/i rovásirásos

Konstanlinopel

vom Jahre

1515.

Ung.

magyar nyelvemlék 1515-bl. Vasárnapi

1.51.5-bül.

EtluiDgraphia

Rundschau,

Ujs.

i.

h. 336.

i.

1.

li.

41.

i.

I.

—

Eine

h.

129.

—

SkbestySn Gy.

I.

:

71

A KONSTANTINÁPOLYI PKLIRAT

A szerencséskez német kutató nyelvünk és tudományos irodalmunk ismerete nélkül egy örökélet magyar emlékkel tett l)ennünket gazdagabbá. E körübnénybeu leli magyarázatát s egyben mentségét is az a tiUságos érzékenység, a melylyel reám Thomsen megfejtési kísérletének tüzes mélta-

—

—

tásáért s a tanulmánya kiegészítéséül irott

vétele nélkül, de

másokra mégis

is

—

—

Ez a vállalkozás sajnos nagy kellemetlenségeket okozott.^

tisztiizásába.-

egyéb glosszáimért megneheztelt' Támogatásom igénybemerészen beleártotta magát a magyar rovásírás eredetének

ráutalva,

balul ütött ki, mert botlásaival

is,

másoknak

melyet

Verancsics

magának

n.

Dernschwam

konstantinápolyi másolata.

Dernschwam János keleti utazására az a magyar Antal és Zay

Ferencz

vezetett

Szulejman

II.

követség adott alkalmat,

szultán

tulajdonképpen A. 6h. van Bisbecq, a flamand eredet bécsi küldött utánuk.

el

A

a

udvarába.

konstantinápol)i volt,

A

a ki azonban

követség feje

késbb

indult

mi szempontunkból érdekes, hogy

a feliratok másf)lása terén Husbecq mégDp.RNscHWAMiiál

nagyobb és eredményesebb tevékenységet

is

Ü

fejtett ki.

ezúttal Kisázsiában a híres

irta le

monumentum Ancyrauiim-ot) számos más latin és görög feliratot is.

angorai emléket (a és

A

le

írt

vele

versenyz Dernschwam kevesebb szeren-

csével gyjtött. Bizonyára azért ragadta

alkalmat,

hogy

megpillantott

a követségi szállás

érthetetlen

irást

is

meg

az

istáló-falán

pontosan

le-

másolja.

Midn legességet

cpigraphiai

ezt a titokzatos

a

külön-

német

nyelv napló függelékének feliratai közé lemásolta, fölibe ezeket a latin ti'ijékoztató sorokat irta:

,Constantinopoli in pulilico diucrsorio,

quod

Ali

Basclia a

coiiditore dicitur, iibi

Domini Uratores Kegii per longum tem-

í).

Dernschwam emlékérme.

10.

A

straiibiniri csensrö.

pus hospitati fuerunt, reperimus ab

extei-Wfi

parte stahuli

ftequentes trés versiis insculpti fuerunt,

in

pariete

eirca

liteiis legihilibus

ferram

sed per Ali Bascham funditus diruta. ex cuius

Ecclesia Christiana,

ex opposito de suo nominc una cum diuersorio

i.

BusBECQ, Verancsics, Zay stb.) hosszabb ideig

alján a föld mellett, egy hossziíkás fehér követ bevésve olvasható, de

— f.

'

Sebestyén 6t.

-

Babinger,

1''r.

senki

Ein ? :

nem

in

eo loco prius

:

Konstantinápolyban,

elnevezve és a hol a királyi követ urak

elszállásolva voltak,

találtunk, a melybe a

érthet betkkel. Ezen a

helyen

az

ístáló

küls

részén, a fal

következ három sor irás

régebben

keresztény

Glosszák a konstantinápolyi nydvemléldiez. EthnooT'apliia i. h. 139. 1. schriftlichrs Ratsel. Keleti Szemle 191.'!. évi (de csak az év végén megjelent) 1—2.

:

:

Dcs Ralsels IJisung ' Sebestyén Gy. I— D. füz. 14—65. 1.

által

Fit

ruinis aliam Ecclesiam turcicam

praedicto edificauit. {Magyarul

egy )iyilvdnos szálláson, mely alapítójáról, Ali basáról van (t.

oblongum album lapidem, in quo

sed omnibus incognitis.

U. o. 14.

volt

eg}'ház

sz. 4.

1.

1.

Újabb glosszák a Konstantinápolyi rovnsirásos magyar nyelvemlékhez. Etíliw^mphiA, 1914. évi

:

MAGYAR rovásírás

A

de

állott,

basa földig lerombolta.

Ali

Romjaiból

HITRIíES

IíMLÉKUI

építtette aztán

szemben a nevérl nevezett másik

török templomot, a föntebb említett szállással egyetemben.")

Az

következ háromsoros másolat

itt

„Tale alphabetiini reperitur

még

alatt

ez a megjegyzés olvasható:

Cronica- Gothoriim Olahi Magni."

in

betk vannak

{Maf/i/urul: Ilyen

Olahos JIaqnus Góth Krónikájában.)'

A

szóbanforgó Ólai

Gothorum"

Ebbl

meg. a

magyju-

Mani

az

tehát

rovásirásos

derül

m, melynek

História de gentibun scientrionalihus cvAmü

csakugyan

fejezetében

czímii

hogy

ki,

szöveget

hasonló

az

Kómában

találhatók,

napló végén

utj

található

„De

alphai)eto

155ö-ben

jelent

köztük

felirat-másolatokat,

már az utazás befejezése után másolta

Drrnschwam

is,

rúnák

bele

az

augsburgi kéziratba.

Arra a másik állításra vonatkozólag, hogy a

felirat jól

olvasható betit senki sem értette meg.

hogy a követség magyar fpapja, Verancsics Antal, egyike

fölemlítjük,

azoknak a tudós emlék-

volt

íróknak, a kik bennünket a székelyföldi

rovásírás

használatáról

elég körülményesen tájékoztattak.

Midn

a

azt

.juttattuk

székelyföldi

vetlen

ki-

sejtel-

—

a ki

viszonyokat

köz-

münket, hogy Verancsics a

már

sorait ismertettük,

fejezésre

tapasztalatból

—

ismerte

aligha Vdlt tisztában

rovásírás

a

Most erre vonatko-

niiljenlétével

zólag egy újabb bizonyíték birto-

kába jutottunk.

Mert ha

magyar

irat

nek

nyoma

ÜHKNsuHWAM

vdlna

fel-

akkor en-

tartalmát,

okvetlenül

a

ott

helyszínén felismerte volna a

maradt

naplójában,

vagy idézett tájékoztató soraiban.

A

naplóban ugyanis tüzetesen

foglalkozik a követségi szállással.

Elmondja,

hogy a

szállás a por-

phyr-oszlopáról (a törökök dikili II.

(Schweiger

J.

müve

Konstantinápoly látképe.

li)2.

fí

—

lapjáról.

B

ía.s-áról

alatt a követséiíi

„álló

cemberli ía.í-áról „abroncsos kö"-

vérl) híres tauk hazar)-\\

a régi Forum

piacz"-on, vagyis ein

Turkische Meczith

mellé mostanság török tüzetes

ismertetés

mecset,

után

Th(H)(l(isiaiimiion

Kirchen gepavvth,

oder

gros Karvvanserai gepawt von seiner Seel

A

leirt

mecsettel

hagyományozta.) leirta,

szemben

Midn

megemlíti, hogy

in die Stal

ezt

volt.)

Végül

liayl

lelke

ein Bascha, Ali genant, építve,

(il)g(uneltter

wegen,

hot

üdvösségére

.lelleinzö, líogy

egy

nev

Ali

Meczith

-

gepaiit."

basa

szállást

s

~

{Mugi/anil:

E

Majd

a

."Mi

gestifl't."

épített

..tyúk-

naplójában

építette.)

der

vber hot

Er zw der Meczit

nagy

írja

Bascha ein

{McKjyand mecsetre

azt a

hah Ich von dnem Marmel Staiii abf/eniolt, so vnd gar woll leslich gewest." {Magyarul: aztán egy következ irást, mely az istáló falába lön beépítve és elég jól olvasSchriffl

eingemawert worden, az

itt

megemlékszik arról a görög toniphimról Ali

.leczund

is

a nekik szintén rendelkezésül bocsátott követségi szállást köríilniényesen

obgescliriebener Karvvansaray stat sol

welche obstander

a

Jiernach volgende

niawer mit

niárvángköröl lerajzoltam ható

basa

Ali

hot

..Gegen

folytatja:

így

„Daneben

volt.

temphun van

vagyis

vagy

kö''-véröl,

ízállás

a porphyr o.szlop.)

Bascha

zw

is,

melyet

vor 50 .laren ein krichischo

ainer Karvvansarai

kétszáz év niulva a niaífvar Pkav

itt

Ali basa leromboltatott:

schone

gemachti vnd von gnimltt

Gyüroy

niey ismételte

e/.t

,..\n

Kirchen gestanden

az ntalást.

autf,

(I,

wir

scin,

iiian

siclit.

a

j.)

t'entelili

l'-V

-

{Magyarul

erpawt hot, sampt der Meczith gegenvber. "

hogy

látliató,

ilivel l)an

görög templom

egy szép

állítólag

a szemben

lév

73

KONSTANTINÁPOLYI FELIRAT

A

állott,

A

:

szállás helyén ötven

leirt

Konstantinápolyban több mecset

viseli

leégett

8alamon követségi pap

képén

és

a

még ma

lebontatott.'

is

Ezért

(löl — 16"22) népszer

áll.

a

A

kutatás

útleírásának

ama

Eletében

adott.

követségi szállás

további

és mvészetet kedvel magát nagj'vezérré s a ki

fel

két mecsetet ala-

EUi-Xan néven 1865-ig

állott

már aligha mellzheti Schweiger

rajzát, a

pontosan megjelöli a porphyr-oszlopot és a követségi

(11. ábra)

s

az a tndomán.rt

,öreg Ali basa" építette, a ki eunuch létére küzdötte

DERNscewAMuál szerepl

fenn, a mikor

ezeltt

meg

az Ali nevet, Babinger Ferencz idézett tannbnányá-

szállást is

népszerségével utóbb Konstantinápoly egyik városrészének nevet pított s a

tett

mecsettel egyetemben teljesen újra fölépíttetett.)

gondosan megállapította, hogy a követségi

'At/k 'Ali pasa

éA^vel

melyet az ellenségesked Ali basa szállássá

Konstantinápoly

mel}'

lát-

szállást.

m.

A

felirat

megfeítése.

Mellékletünkön Drrsschwam naplójának azt a kinyitott részét mutatjuk be, a melynek két oldalán a felirat másolata és a hozzáirott tájékoztató latin szöveg látható.

E

XI.

sz.

Midn

végett.

facsimilénk

nekem

után készült, a melyet Habinger Ferkncz elbl) Thosisen ViLMOsnak s utóbb

ama fénykép

küldött el megfejtés

a világhirü mester felismerte, hogy lölö-iki magyar rovásírással van dolga, nemzetünk

nagy büszkeségére, örök idkre bcirta nevét a magyar tudomány történetébe is. Soha el nem múló hálánk jeléül közlöm sikeres megfejtési kísérletének facsimiléjét. (13. sz. ábra.) Így aztán nyilvánvaló sejtelmei szerint is nevek hogy csak azokat a részeket ucni szólaltatta meg, a melyek már az vagy a melyek avatag nyelvtörténeti régiségeknek bizonyultak. A bemutatott fénykéj) semmi kétséget sem hagy támadni az iránt, hogy rajta valamit nem jól láttunk meg, vagy hogy valamit a megfejtésben félreértettünk. Ugyanígy derül ki, hogy Dernschwam a megfeszített figyelemmel készített másolásban több hibát ejtett. St nyomára bukkanunk annak is, hogy a felirat készítje sem volt korhitlan ura az irásmesterség minden titkának. A másolat hibás volta kényszerít bennünket arra, hogy a szöveget irástörténeti és nyelvtörténeti

lesz.

voltak,

szempontok tígyeleml)evételével pontosan lielyreálb'tsuk a felelsségterhes mvelet pedig maga után vonja azt a másik kötelezettséget, hogy a két szöveget egymással könnyen ellenrizhet párhuzamba ;

Szóval bemutatjuk azzal az összeiiasonlító rendszerrel, a melyet Babinger közleménye számára annak idején kidolgoztam. De az eredmény ezúttal jóval tökéletesebb lesz, mert a jelenlegi megfejtésben már a bolognai szöveg régil)l) és tökéletesebb írásrendszerének imént kifejtett törvényeit is alkalmaznunk lehet. állítsuk.

Az ekként rekonstruált olvasóinknak.

Ha

csúszott

jobbra olvasandó szövegét

hogy az

megvizsgáljuk, észre kell vennünk,

akkor

halról

felirat

a 12.

sz.

ábrán mutatjuk be

a minden eddig ismert példával ellenkezleg vezetett sorok írásjegyeit figyelmesen

hiba,

ha

összevonások

ügyesen

készültek.

visszaforgatott jegyek

Ilyenkor

hogy

megesett,

kezelésébe rendszerint az

összevont jegyek

egyike-másika megtartotta hagyományos régi formáját, vagyis a jobbról balra vezetett sorok irányá-

ban történ elhelyezkedését. Ilyen balra forduló rendellenes a

2.

sor (barl)a/)(ás),

(v)ai(t),

dája igazolja, hogy a helye, mert az kezik,

hogy a

i

2.

sor

it,

a

készítje

sor

3.

jegy vonalvezetése

felirat

még

eredetileg

itet

szavában

az

összerovott

a régi, jobl)ról balra szintén

összevonható régi írásjegyeket. Ezért a szokatlan

nek

betk vannak

1.

jobbról

—

t

sor tí(zenöt), (vár)rt<<(ák),

Az

(csász)ár, a 3. sor utolsó (lóv)aZ szótagjában.

említett

h'(zenöt) pél-

jegynek azért nincs kell

men sorhoz igazodik. Ebbl az követmen irányban róttix a pompásan

balra

talán csak megtévesztésre szánt

—

sorvezetés-

hogy a kétszer elforduló szavakat rendszerint kétfélekép rótta ki. Ilyenek és a császár szavak. Hihetleg az 1. sor öt szavának t jegyét nem Dernschwam másolta

kell tulajdonítanunk,

például az

irt

—

' GiKLiTT, C. Die Baukioist Kon>
—

:

11)08. (J.

Lantzeiiberger kiad.) és 1619. (C. Fiüden kiad.) 102.

Sebestyén

:

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei,

1.

10

74

A

•<

is

I

f-

2i

s: S>

-

;?

o

S.

^

g

L

«•

~.^ t)

B.

-,?

3

?•

5

-.

o „ 3.

?r

rt

5- 2;

^í

3

F

2

fr >v(t,

&

2,

S: 9- s-

£)

2.

M/^

zr ?2

f^

3

a ^ ü V;

H -7?

§:

"^

MAGYAR KOVASIRAS

IIITRI.KB

F.MI.KKKr

XI. melléklet.

3)

Plii

L

i>)(K)BWB-5mu_.iUJ.J.i.

1

5Ú. 4'

z O '

i

s ^

A

Sebestyén

:

A Magyar

konstantr.

Rovásírás Hiteles Emlékei.

íclirat

Dernschwam-féle másolata.

i€^

I

A KONSTANTINÁPOLY 1 FELIRAT

rosszul,

hanem

a felirat készítje vétette

szó két jobbra igazodó l)alra

í

el.

A

szárát

ennek

is

mikor a következ

kivéste balról s

jegyével elkészült, pótlólag kivéste a jobbra igazodó kart

is,

az eltávolíthatatlan,

betsor zs jegyéhez. igazodó hibás kar mellé. Ezért hasonlít aztán most ez az elrontott t jegy a A felirat készítésével veszd szegény székely fogoly más tekintetben sem volt az Írásmvészei Mondanivalóját néha fogyatékos megfigyeléssel lejegyzett tájnyelvi sajátságok

gyakorlott mestere.

/Cyí^.^^

/a^—^

.^^.L^U^

,^^,U.^^

scJ^<X^

dUzyí

/ke.

3

^^^jt(U)jL

í^C

)t/ )S

iu\^í^

Xc-x^

l:!.

tarkítják. Ilyenek az öczáz

maga nevét

^zco^^i/t

(ötszáz),

Thoiiiscii megfejtési kísérlete.

eazl

(ezt).

(két esztendeig), vall (volt) és az inét (innét).

a

vrjra.ní)s2r

i íx-irma/l

is

Kedei, vagy Kedeji Székely

Bila)i

Barlabás

Mindezt pedig az

Tamásnak

(Bélai

Barnabás),

a Keteji Székel

kellett volna

helyesen

M

Tamás

esztendejik irta,

nagyobb jelentsége vau annak, hogy a szöveget nem ért másoló Tájékozatlanságának tulajdonítható, hogy a szavakat elválasztó pon-

Felirattani szempontból jóval

munkája sem

lehetett tökéletes.

kinek

irnia.

10*

A

76

MAOYAK ROVÁSIRÁö HITKLELKS RMIiÉKRr

ennek következtében több szót tévesen egybeírt. Például irtákeszt, királyöl, Ez az oka továbbá annak is, hogy az írásjelek ajjróbb vonalkáinak, nyiilványaínak másolásában mulasztást követett el. Az így ejtett hibák miatt különösen a sokvonalú cs és 2 jegyek szenvedtek sokat. Viszont arra is van példa, hogy az egyszer jól meg-

nem

tokát

meg

figyelte

s

ilvalinem, irtaenet, üeltbé, szádóval.

figyelt

apróbb részletet

jában az összevont

szt.

ni (innét) szavának

ott is

alkalmazza, a hol felesleges. így az

jegy apró nyúlványa az

sor végén

1.

sor eszt{ei\d)

1.

található

(ít

t

=

itt)

és ászt

szótag-

.jegyen és a 3. sor

jegyén oly zavarólag hat, hogy a végérvényes megfejtést megakadályozza.

t

Onsifinímcpoft mj»ifftcp duLctjaw jiicrljli COfufihn ílutfur.

^ft-

pr

/fíferafotTs

'Pciji-fta

d

fcti^iwi irmj>íii Ci0[yi(af,

juttnnt, rcptritnuf aírxhrtvri fmrfr stafuíi ntjxtnríi- nrcft títrnm pfiínímtn ní^um fajiíían.mí^nc^ít-^-ulTS

HítstU mscu[i>CíJtHrHuf Ukn*

írfi

sfii ot^mií'iís <•*

fr^iíííÁa

c0MÍhf,Ji4flníy\o leto pruis iccícsia CinílinnHjfrnJ^-r

J[t i((Jc9am ^ntíífuf (LtfOa ,rx

^imcdni

oc cfftostfc

cfc

emu minu

mív hÍv í>ím ck

aíiá árchö/u

aiurr-mi-tc jnH/io

ttáijtCfUHÍ

ínfejfpSfiMuift rrt>mhir ni C^jtmicfi Cjof^omm día^t

m

jHf^^

14.

.\z

A

piaijai másolat.

apró vonalkákkal kissé könnyelmcíii bánó másoló

az

1.

sor

végén

egy szót

csaknem a

felismerhetetlenségig eltorzított. Csak a török szultánok udvarában gyakran megforduló s néha el külföldi követek lehet. Aiiide

mondana

sorsából következtetve

sem tekinthet végérvényes

ez

ellent

tudtuk

kitalálni,

hogy ez az

megállapításnak.

Hiszen

annak, ha valaki ugyanannyi ötletességgel a ..járatták

utolsó

az ct"

eltti szó

említett

is

zárt

„járattál-"

körülmény sem

jegyeit úgy rekonstruálná,

hogy „Dárafták

itt'-tít, vagy Jratták eszf-et jelentene. Végül megemlítjük, hogy a feliratot készít Kedeji Székel Tamás udvarhely-széki illetségét jelz elnevét már aligha Dernschwam vétette el. A d jegyet maga Székel T.\mAs is /-nek írhatta,

hiszen az

örzáz,

készítje aligha

észt. vr)lt

Bilaji (Hélai).

esztendejik,

iskolázott írástudó.

Székel szók írása

eléggé

igazol.ja,

hogy a

felirat

A

77

KONSTANTISAPOLVI FELIRAT

TV.

A

prágai és wolfenbütteli másolat.

Föntelil) már inegenilítettiik. hogy Dernschwam keleti utazásának aiigsburgi naplói niásulatlian megvannak Prágában és Wolfenbiittelbeii. A prágai cseh királyi múzeum könyvtárának jjéldánya 297

nagy

fulio lapra

terjed XVII. századi eredeti fehér

Relatio Itinerafionis Constanfinopolil{anae)

ifí^ií,

et

ntCéHfni^í, 'fii fitt

brkötés

Ttircica (így

rtf

!)

;

papirkézirat. Czínie

köm^^ári

jegj'e

:

:

Tebeschwam

Listu

XV.

a.

(így!):

342.

/ficpfh^uifc/e/iéOi^-

g F- Xf í^?f í^ft CJfF FtIXC W^V xr^í^M^ XN4ftCM OrXFCMV^ tM35FCBrxCI>PI^«

/^/é^ a/h/iMÓe/nni rehcrirMx

mí'nymc^ *-jvmoru

9U/tt tnd^fi

L

ki.

augsburgi Ftigger-lcvéltár németnyelv eredeti példányának e régi másolata bennünket azért

érdekel, mert belle

lév irat

nemcsak Dernschwam

iitinaplójának

föliratmásolatokkal és köztük a 273, b. levélen

másolatának elhelyezkedésével

A

prágai

kézirat

is

rovásirásos

bemutatjuk tetemesen kisebbített

h

szövegével,

teljes

lév

konstantinápolyi

hanem

a

rovásirásos

függelékében

magyar

fel-

pontosan megismertet.

oldalát

lefényképeztettük

lenyomatát. így kívánunk

s

e

fénykép

ulán

módot nyújtani

14.

arra,

sz.

hogj'

ábránkon a

másod-

78

MAGYAR RnvÁSIRis

A

kézbl

vett

ismeret

ismét iiiesfrlplö

i's

inMkiil

HITRI.RS

kes/.itett

EMI.ÉKF.I

értéke

iiiásoiiit

felöl

iiiiiulenki

közvetlenül

tájékozódni tudjon. Az crerleti napfényre jötte óta a másolatnak esak könyvészeti értéke van;deífirv' is

jelentékeny bizonyítéka marad annak, ho^y a szövej^ meifértése nélkül méi? Dernschwam tiszta

cléfí

som

kéziratát

S2

bett

katalógusainak

Heinemann 0. igazgató

is.

Augusteischen Handschriften. másolatot; a

pedig

lapcm

:2l'4

III.)

sor Lnstló szavából

1.

els

wolfenbütteli berezegi könyvtár két másolata

megjelent YI.

18!KS-ban

kötete

levélre

hogy a 308 8-rét

terjed

eme régebbi példánya után

h

lapjának fénykép után készült

másolatát a 15.

kiha^^ta a

jegyet jelz vonáskát.

t

a 410. lai)on ismerteti a 365 8-rét

mcgeniliti,

wolfenbütteli másolat a köuA^vtár 84.").

nuVsoló u,iryanis az

nyomán érdekldtünk a

KiBPRRT idézett közleménye iránt

A

lehetett hibátlanul lemásolni.

az alatta összevont itvalínem szövegrészbl kihagyta az

s

levélre

készült.

A

(II.

Abtheilung. Die

terjed XVI. XVII.

századi

századi másik

régebbi másolat

rovásirásos

ábrán mutatjuk be olvasóinkiuik.

sz.

nyomban elárulja, hogy az augsburgi eredetinek közclkorú másoA rovásirásos rész a prágainál gondosabb de a kényes, minden parányi toldás, vagy elhagyás iránt érzékeny szöveg másolatába itt is becsúszott néhány ftílesleges és egy értelemzavaró vonalacska. Az 1. sor els ezer szavának z jegyét Dernschwam fogyatékosan, r jegyét pedig egy vízszintes vonallal megtoldva másolta le. A wolfenbütteli kézirat másolója mindkét jegyet megAz ügyes

kanczellista-irás

latával van dolgunk.

még egy-egy

toldotta

Az

alakította.

s

1.

;

vízszintes

amikor utólag a harmadikat

„Keteji Székel

az

s

belemásolta,

is

Tamás" nevében a második

észrevette, a ,/-hez liozzáadta a

nem ^vé, hanem

nélkül a j

vonallal

felismerhetetlenné vált

így

sor harmadik szavának, a tizenöt-wek z jegyét

f,

nem

vonalat

a

elbb csak ferdén,

jegyet

r

egészen

,j-vé

két ferde vonallal jelezte,

haiieni

függlegesen

húzta.

jegy helyére j jegyet másolt, mikor pedig a tévedést vonását. Tgj' aztán a feleslegessé vált vonal kivakarása l

jellemz

a jeggyé lett s a nevet Kaji-n&k kell olvasni.

Inie, az egymástól függetlenül készült két másolat teljes mértékben igazolja azt a föltevésünkcti hogy Dernschwam másolatának epigraphiai hibái sem a felirat készítjétl származnak. Dernschwam hangsúlyozza ugyan, hogy a felirat beti olvashatók voltak de mivel a betket nem ismerte, leniáso;

lásukt)an ép úgy hibákat ejtett,

kéziratának olvasható, de

mint a hogy a késbbi másolók sem

meg nem

tudták

hibátlanul

leirni

az ö

kell

meg-

értett titokzatos betit.

V.

Történeti vonatkozások.

A

konstantinápolyi

rovásirásos

emlék tartalmáuál

fogva

történelmi

okmány.

vizsgálnunk értékét, mely mvelettel szorosan összefügg annak m(!gállapítása

kedik

el

is,

Ezért

hogy miként helyez-

a vele szomszédos történi^lmi adalékok között.

Az 1515-ös évszám kíséretében fölmerül két magyar lU'V egyike, a Bélai Haruabási-. iiy(uuban eligazít bennünket. Viseljérl tudjuk, hogy Ulászló magyar király törökországi követe volt, a ki Bajazid szultánhoz indult, de mire K(uistantiuáj)olyba érkezett, már fia, az apagyilkos l. Szelim ült a trónon. Ez a ,rettenetes"-nek mondott szultán uralkodását 1512 április 'J5-én kezdte meg s trónralépte után öt unokaöcscsét és két testvérét is eltette Iái) alól. Mivel 8zelimnek érdekében állott, hogy a történtekrl nyugaton minél késbben értesüljenek, a magyar követséget egyszeren fogva tartotta. Ez az oka, hogy a következ évben lijabb követség ment, melyben Czobor Márton vezetésével Petánczi Félix és

Zoltai János

továbbra

is

Midn kozott.

vett

részt.

Szelim

a magyar követek sorsa

A pápai udvar 1516-ban már

Barnabás

kétéves

végén

Írja

i'/A

Drinápolyban

ezeket

fogadta.

Béláit

cs

társait

azonban

a követségi szálláson vesztegeltette. nyilvánvalóvá tudta, a

mond. X. magyar királynak

Leh

fogságáról

Ulászló

:

mit |)á|)a

lett,

a

nyugaton

rovásirásos

ugyanis

rajta felirat

niimlcn a

udvar

Flóreuczbl január 27-én

„ITilöttébb buzdítalak s liiti'drc és

nu'gbotrán-

követséget vezet Bélai kelt

levele

lelkiismeretedre nyoma-

semminem békét, vagy fegyverszünetet ne köss. Mindazonáltal nen) hogy követeléseiket már most elvesd és visszautasítsd, hanem inkál)b tartsd ket szóval s az idt ren)énykeltéssel húzd ki addig miként azok cselekedtek veled, a kik hozzájidv miMiesztett követedet két évig nem bocsátották vissza a míg megtudhatod azt, a mit nekünk a kcrcsz-

tékkal kérlek, hogy a törökkel azt kérem,

—

—

,

tyén fejedelmek feleltek,

Szelim

szultán

a

a

elj<árása

mi hogj' mielbb megtörténjék, minden igyekezetemmel rajta leszek".' késbbi követeket szintén élénken foglalkoztatta. Ennek nyoma meg-

található ScHEPPEK CoRNEi.iüs anui jelentésében

dinánd

király

beszámol

Nyiltan

elé.

79

KONSTANTINÁPOLYI TELIKAT

A

melyet 1534

is,

2-án terjesztett Prágában

aiig.

aggodalmakról,

azokról az

megtudta, hogy a Perzsiába készül Szolimán szultán atjja (Szelim)

még

Berley (Bélai) Barnabást

A és

magával

is

— 1573).

a ki két ízben

midn

Dernschwammal, továbbá 1567— 6ö-ban.

Memória rcrum

kezdett

(1506)

megemlékszik

többször

sülése alapján

Ulászló magyar király követét,

II.

nyoma maradt. Veraxcsics Antal (1553— 57-ig Zayval. Busbecqkel

békét

drinápolyi

a

eldjérl. Bélai

—

a

így

Belay

kil)ocsátá

térvín,

Borbást.

Lajos születésével

II.

évkönyvében az 1516. esztendnél bejegyezte, hogy Szelim

czíiiiü

Az

Magyarország követe Belay Borobás.

az

olt volt vele

közvetlen érte-

megkötötte),

Barnabásról.

török császár meghódította Egyiptomot, Zsidóországot és Szerecsenórszágot. tatja

midn

is

volt konstantinápolyi követ

is

Fer-

1.

érzett,

hurczolta.'-'

eseménynek természetesen a történelmi forrásokban

híres

érsek (1504

Perzsiába

melyeket akkor

a

esztendben

1518.

A

Szelim

foly-

ineg-

minden veszedelmet megmonda az

kijüve, és

nuigyaroknak, ki rajtok következend vóna terek miatt. "^

—

császár

hadban

„Mely a

hadbiil

Lándorfehérvár (Belgrád)

elveszésének

okáról szóló történeti följegyzésekben szintén utal Bélai követségére. Szerinte Szelim azért hurczolta

magával a szomszédos világrészekbe is, ,hogy csak látná az ö hatalmasságát és szántalau népét, kit oztán meg tudna az urának és az országbéli nagy uraknak beszéleni." Viszont Bélai „az oda népek

való

magyar

eltt

mondatott

királjTiak

és

vagy

hivattatott,

ráezokat magyar módra öltöztetvén és magyar m(')dra

zászlókat

öhozzája hallgatna és segétségeül mellé jütt vóna, hogy ezzel inkább a mint meg-es hajtotta

totta V()na,

Belay Borbást eressze,

kának

ne

el

mert

iffiú

királyhoz két

f

választ

királytúl adót".

A

vót.

megnjítanája az

jüvend

hogy

;

követeket

császár

törek

nehezen

,nagy

vévén

követik, Belay, ottben vóna

és

hallván

nem

a

vót az

követséget, és

Legatum iuum ad puod

scire possis,

Lipcse, 1853. 476.

potiiis,

(a török

se profectum anle ut celeiiter 1.)

\'.

ö.

Petri Bembi epistolarum

fiat,

Pray

id

peto, ut

verba des, tempusque inteiposita spe teras,

ut eis

:

non admiserunt, operám adhibcbo, etc.

biennium

oninein

követeknek) mind orrokat

eorum p
duni, quid niihi a

(Szalay

Epistolae procertfm regni Hungáriáé. Pais

László I.

cliiistianis :

(1490

mojimi nomine seriptorum

Leonis decimi pontificis

meg-

nem akartak

ugyan

induciarum genere cuni Tiircis conjuiigas. Quamquaiii quidani non sed

török

országiul és

eresztette vóna,

Suiiimopere te hoitor, abs tenue pio tua leligione et pietate vehementer quaeso, ne

rejicias,

jüvend

iu'ökké az

kéret

és ott

alá,

.

.

és

választja ö es az

kik által ö-es az atyjá-

ottan Budán rizet alá, aztán küldik Tata immár néhány esztendeje múlt vót el, hogy hamis halálhír érkezett, „nem nézvén azt-es,

elször

.

liiiiia.

iiiiiid

vót

Béláit és társait) haza

i.

vóna,

mcgliallott

ket". Mikor pedig a török császán-ól az vén Bornemyszsza

tartották vót

.

a

királyok kzett, kíván

(t.

neki semmi választ tenni, hanem vetik

atque

de miért a halál az ö szándé-

;

hogy örök békesség lenne

és

nuigyari

várába az vén Bornemyszsza János rizeti

.

megvárja, és ha

adó fell

az

királytúl

békokövetnek menesztett Bélai távolléte idején (1516) fiára, Lajos királyra, ki igön iffiú és tudatlan

a

midn

Kit

magyar urak

kevély

búsulván azon-es, hogy az

.

niagyari

emberét követségben, kiket csauszoknak szoktak

békességet

császárok kzett és

„

haj-

érhette vót".*

értesít arról,

még ugyan gyermek

vót,

'

király-es

magához

Ulászló király „és száll az ország gondja a

11.

hogy az

országokat

az

bosznaiakat,

niagyari

az Kuzul basára hadakozzék, és Belayt jó válaszszal haza

adni, hát

nem

ezt

vót,

Ugyancsak Verascsics

val való

a

hogy a

Ezönközbeu pedig vót az császár ez szándékba, hogy

.

kedig nem, tahát a hadakozást Magyarországra fordítsa

iiol

elejit vette

meghalt

.

.

hanem

ereszsze,

meg akarandja

király az adót

vót

embert,

hatezer

íratván,

te

libri

nuni'

respiias

t'ecerunt qui

tecuni

regibus lespondebitur,

Magyarország

— 1531).

pacis aut

ulln

iára

történele.

III.

köt.

Posonii, 18U6. Prag. IIU.

sexdecim.

Basileae,

1535. Lib,

XI. pag. 275. '

Cornelio

„Subiun.\it ideni Siesita (i.

(i.

e.

Suleiman

I.).

Schepper) ad e.xpedicionem Persieain

e.

:

Cassumbassam de ducendo

Verba babita

inter

sic se nescire

quid e.xindc sequeretur. CJuo

Aiazbassam

et

Cornelius et recogitans qualiter Selymus huius páter secum duxi.sset Berley Barlatias oratorem disiai

ad eadeiu expeditionem

:

valde metuebat.

(Gévay

:

JJrkunden

und

Actensliicke

zur

audito

valde

Hungáriáé

Bánd.

Gesandtschaften

Vkrancsks Anial

«

Ü.

0.

124.

Vla-

ím XVI. und XVII. Jahriiunderte. Aus Archíven und Bibliotheken. König Ferdinánd I. an Sultan Suleiman I. 1532 1536. Wien, 1838. Bericht

—

C. D. Schepper's, 53.) '

timuit

Geschichte der Verhdltnissc

zwischen Österreich, Ungern und der Pforte

Zweiter

regis

összes munkái,

II.

küt.

(Monunicnta Hungáriáé Hislorica.

írók,

III.

köt) 14

1.

80

MAÍiVAR ROVÁBIRÁB HITELES EMLÉKEI

A

fölöket eliiietéltetveii, király

és

iiélköl

liiri

urak

;iz

nélköl.

liiri

niegtagolván

olyaii

és nititván a

Fejirvár alá bocsátják, kiket onnét .Szendrrc kcscrtetnek alá.''

Duna

Mivel Vrrancsics tudja, hogy Szelim, (a ki 1-520

Lándorfejérvár elestét (1521 ang.

hogy „Belay Borbást Zoffia várasátúl az

.Sznlejmánról,

hunyt

21-én

szept.

utbul

nem

már

el)

érte

kényszerbl mondja

látszik pusztán idszámítási

úgy

29.).

elereszti

hagyja

azt

és

mec;

utódjáról,

neki

hogy

:

megmondja urának, magyari királynak, hogy reája menne. Es minden hadát neki megmutatván, atyja meghagyja neki hogy megmondja urának, mineinö haddal menne reája, és meg akarja az kissebhségét téríteni, és ha békességet nem akart vele tartani, tartoznék követi hosszúját és az :

még

hadakozáshoz. Jóllehet az császár indulatját Konstancinápolybúl hirré tötte vót, de

midn

annakelötte Belay királymik

ömaga

oztán

nraknak még

az

és

megjutott, mindön készöletét és szándékát

császárnak nyilváltbaii megbeszélötte vót, hogy a szándéldia vóuji, hogy elször Fejtirvárát és Sabáczot

megvenníje, azután az egész országot

mve:

nagy

kiadott

idben (1519-ben)

a

el

akarná rontani'"

magyarok másik

a

IsTvÁNKi M1KLÓ8,

jeles

kit

meghalván, júliusban

mindkét uralkodó

lapsziM

(a

beszéli

el:

19-én),

jiilius

s/.ei-int

..Ez

turnu szeverini i)arancsnok volt, mely város Havasalföld határán a Dunaparton

mely helyen a még Traján császár

méltó híd maradványai

által épített csodálatra

midn

esett,

;

monda: hogy addig fegyver-

azt

volt,

min

láthatók

atyját Bajazetet gonoszid megöleté

.Szelim

szülegyilkos hadat kezdett. Es a mint igaz

ellen

Ui22-ben

mint mondánk, az elbbi években Flászló Hajazethez

Konstantinápolyba jövetele azon idben

s testvérei

Kölnben

1(315)

már ids Bélai Barabás^

Lajoshoz visszatért. fekszik,

—

VI. fejezetében ezeket a dolgokat

békekötés végett küldött,

az

(1535

történetirója

régi

História de rebus ungarieia

A tábort fogja tehát követni kérend a fegyverszünet. Gyzelmet nyervén sem akart azt engedni addig, míg két szultánt le nem gyzött, kiket megölvén, Egyiptomot, Szíriát is birodalmához mimlig magával horda; s végre azon csatolta. Mely harczok s gyzelmekben öt (Béláit) csaknem szünetrl nem alkudozhat, míg nem

s

majd

a

harcz

nevezetes csatában

jelen

is

a

mclvlx-n a

;

többi keresztény fejedelmek

Memphist bevette

melylyel

volt,

Azután csaknem ,két év múlva, mely engedvén, visszabocsátá

véget

ér.

kitl

meg,

mutatja

hogy a harcz

látja,

t

mindig

magyarokon

kívül a

id

alatt

nyolcz

látá.

vflruc/.eick.

egyedül

benfoglaltatnak;

is

manielukokat

a

s

szívesen

lengyel

a

végkép legyzte. a császár s

király,

rhodus-lovagokat

a

fegyverszünetet

évi

véve

kik ellen

ki,

már akkor világosan harczra készült. De mieltt azt megindíthatta volna, azon évben, melyben Barabást elbocsátá, ennek eljövetele után félévvel pestisbe esett s az orvosok segélyének daczára meghalt; az Istennek oly ítéletével, hogy nolia a haszoufalaii uialionied eretnekséget követte, ugyanazon helyen, hcd kevés évvel

ságának büntetését

ellen

aty.ja

most

fegyvert fogott,

hüni'isen

gonosz-

nieghalván,

vette.

„Barabás azután a Lajos udvarában, mint jeles s mimleidii eltt kedves ember végzé életét s eltöltött, egészen isnu'retlen török udvarról, a mamelidvok vagy

a furaknak sokat beszélt az addig

cserkeszek (mindkét néven aligha nevezetlek) ügyei általi

'

U. o. 12-4—5.

1.

=

U. o.

126—7.

1.

'

Eiusdem

aniii

(i.

e.

ITilS) aotate. iani

Pajazetem induciaiuin coniponeiidariiin (1!).

Jiil.)

sitiim,

s

erkölcseirl

az

s

egyiptomi

ad I,udovi<Mim rcversiis

pracfectiis,

esse dicuntur

quo

in

caiisa

Erat

is

Uarníibas

adulta, luissuni

líssi'

Rclaiiit,.

fiiiciu

ambobus

docuiiuus,

sup("ri(iiil)iis

aiiiiis

Sdueiini oppidi, qiuid est ad Daind)iuiii

in

tnna inclinaret. Sequeretur

ver

aduentus Coiistant'nopolim

in

illiid

tenipus,

quo

Selyiniis

ct nufas occupauciat, ac adver.sus fiatres ])arricidale

ij^itur

Syriam

iniperio suo adje('isset

postrcnio memoiabili etiam intcrneoionc delevit induciis rcmisit

hendebantur;

:

ilb

illuni

jjuifnac intcrfuit,

in

niorbum

doncc

incidit, ct

domitis

terc

cum

Imnorifire

ac

laute

l'annonios, Venoti, Ivex Poloniae, Caesar

sídis exceptis cquitilius Rliodiis, in

p estilentcm

voluit

patrc

Pajazete nefas e

bellum gereuduni susceperat.

quos

iani

tum

ncc qnic(inani

liaiid

anno

prolicicntilius

et

quonam

interfectis

oninibus illum

qua Memphim uibem expui;mavit,

Doindc' scptennio feie c.xacto,

in quil)us piaeter

dimitt(M-e

Quibiis in bellis et i)nieliis

infcrre potnisset, niense Septcnd)ri cins anni, diniidio niniinini Ciuili

Montanac

,sc

belli

for-

castra ct tuni deniiun dijudicante Marté coffnituruni, a ([uonam illae petendae forent.

etiam victoria, nequaquam tamen et

iiiciise Jidi

Valachiac

fiiiihiis

Et initio sane se prins de concedendis induciis deliberare non posso respondeiat, quani vidoiet,

.Aejcyptuni

Vladislao ad

al)

i'iincipilnis doiiinitiiis,

illis

loco pontis a Trajano impciatorc admirabili í)peie coiistructi vcstii;ia (puiodani adliuc siiper-

in<-idciat(pie eius

;

est.

medio sublato, impérium per scelus

Párta

földnek a Nilus

termékenyítésérl, mit a Dunánál nagyobbnak lenni vagy több ágakban a tengerbefolyni tagadott."*

atqiie

seinpcr

circnnitulit

adeo Mammalucorum

lialiitum

raeterl(|ue

duobus Sulthanis,

socuni

ronccssis

principes

:

ct

nomen

octonnallbus

Cluistiani

coinprc-

obscure Ijellum nioliebatnr. Sed pniis(|iuim iUnd post diniissnni Barttalani, in oppido Tlnariae niedieis

cxtinctns est;

tali

Dci

Optiini Maxinii

A KONSTANTINÁPOLYI

81

FELIRAT

A jeles férfiií korábbi éveirl a magyar törvények záradékában találunk néhány adatot Az 1504. é\ihen már Szörényi bán Gerlisthyei Jakab társaságában s az 1514. é\iben tehát ;ávollétében már Szapolyai Jánossal osztja meg ezt a méltóságot.^ St arra is van adatunk, hogy a

—

—

Szelimhez menesztett követség eltt szintén

teljesített

egy lö07 július 15-én Budán kelt levelében

király

moldvai vajdához küldött

két követét,

támogatásban és ellátásban

Noha

névszerint

természet

hasonló a

utasítja

Korlátköi

megbízatást.

székelyeket,

Osv.úDot

és

hogy

útközben

BARSABÁst

Bélai

Ulászló

így

Bogdán vak

III.

részesítsék."^

az öttagú követség

vezetjérl elég körülményesen tájékoztatva vagyunk,

szintén megnevezett Keteji vag}- inkább Kedeji Székely TAMAsróI, a

kiben

a

pedig

a

feliratban

készítjét

felirat

semmi adattal sem rendelkezünk. A feliratos emlék keletkezésére vonatkozólag azonban e férfiú nevébl és elnevébl igen fontos következtetés vonható. A Székely családnév igazolja, hogy abbiil az erdélyi székely nemzetbl való volt. mely a rovásírást ismerte. Ugyanígy

kell felisnierniink.

erdélyi

eredetérl tanúskodik az illetségét vagy

székelyföldi (iidvarhelyvármegyei) Kis-Kedct és

két kis

elfliigott

falut,

származását jelz

XagyKedét

kell

Keteji

elönév,

mely mögött a

keresnünk. Azt a fehér-nyikómelléki

a melynek közelében másfélszáz esztend niulva

az

templom rovás-

enlakai

irásos felirata keletkezett.

iudioio, ut quan(|aiii Ikhiki vaiiae ol

nefariis arniis i-ontlixisset, ibidfin

Barnnbna

in

I.iidriuici

ceribus aiilae de Turcanuii

mnribns,

aiitea

qiii

narrare solebat et

mari

;

mi.sceri,

Corpus

eiaiit

Maninialiicurinii nbsciiriore.-i

scii

super.stitioiiisqiie e.ssef, .-;celeris

('irca.ssoruni

aiit

latinri

ffratiis

(iitroqiic

aluei>,

quo loro

ouiii

vitám transegit, multaque

eniiii

noniine

juris

hungarici.

1K67— 1871. I. köt. 1U4. I.) Magyar törvénytár 1000 — ISiJö.

Millenniumi

atqiie

quam Danubium

kiadás,

ei et

p. 87.

I.

talibu.s

alii.s

ostiis decurrare,

A magyar

kötet

szöveget

(1000

— 1.526)

690. és 740. lap. '

Székely oklevillár,

y^tiesljen

:

A Magyar

III.

köt. Koloz.svirt,

Rovásírás Hiteles Emlékei.

1890. 163.

Pro-

rebus et

appellabantiir)

et Nili increnientis,

pluribusque

constanter negabaf. {Hist. de rehus ungark-is. Coloniac Afrrippinae, 1622 2° ford. Debreczeii,

parte pancos ante annos

meritas pnenas daret.

foecimditateqiie .Vegyptii soli

queni qiiidein Daimbio maioreni esse,

ViDOvicn Gyöbov '

stirpi.s

aula deinde miiltis aniiis daru.-;, onimhusqiie

at(|iic

apud eos

Mahoiiictane

rcpente mnrien.* inipietatis et

1.

XI

ÖTÖDIK FEJEZET.

SZAMOSKÖZY ISTVÁN ROVÁSIRÁSOS EMLÉKEI. I.

A

B0C8KAY vógreiifleletp kétezer forintot

mveinek

könyv

flórenczi rovásírásos

hire.

a kolozsvári

biztosított

jövedelméliöl

coiiveiit

Szamosközy

—

„melyeknek kinyomatására, hogy szorgalmatos gondjuk legyen, lelkükre kötöttük a testamentomosoknak és az istennek széki eleiben udvari történetíró

idézzük

kiadására, nyomatékkal meglia.i;yva

ket

SzAMosKözYt

érette, hogyha abban híven és szorgalmasan meghagyta hivatalában, st Gyula-Fehérvárott

nemesi kúriát

is

ajándékozott neki

—

el

:

nem

Utóda, Rákóczy Zsigmond,

járnak".

Magyar-Gáldon pedig egy vidéki

uri házat,

„a hazai történet megírása körül tanúsított fényes tehetségeinek

jutalmául".

A müvek mégis .kéziratl)an maradtak s a Nagy történeti mve és sok történeti

tudós történetíró emlékét feljegyzése,

fátyola.

verse és históriás éneke csak újabban került nyilvánosság

néhány elé.

is

egészen elfedte a feledés

történeti tárgyú

latin és

magyar

SzuiÁcyi Sándoró és Szádeczky Lajosó

hogy a névtelenül kallódó értékes maradványokat vissza tudták bels okok alapján az szerz dicsségének hódítani.' Magyarország keleti feléuek, a régi Dácziának Életél)en csak egy müve látott napvilágot. E Strphanus feliratos emlékeit ismerteti pontos történeti és helyrajzi tájékoztatások kíséretében. Czíme ad generosum et Zamosios: Analerta lapidum vetustorimi et nonnullornm in Dacia aidiquitahim az

érdem,

elfeledett

m

:

;

illustrem

Dominum

Volkqanoum

Regni

Kovacrocium,

apud Laurentium Pasquatiim, 1593.

A

8-rét

kis

Transsyluaniae

jiáduai kiadást

Cancellarium

1598-ban Lazius

summum Fatavii mvének fíiggeléke

gyanánt követte a Frankfurti 2-rét kiadás.

E mvel

kapcsolatban

ismeretessé, hogy SzAMosKözvt (a ki latin

lett

küldötte a paduai

szokott jegyezni) Kovacsóczy Farkas erdélyi kanezellár

Ez a küldetés 1591-ben kezddött

SÁNDORral Olaszországba.

Rómát, Flórenczet, Velenczét

Ha

tehát tndjuk azt,

s

s

1593-ban

levelei

ért véget.

Zamosius nevet

alá

egyetemen

tanuló

Sombory

Közben meglátogatták

az összes jelentékenyebb fels-olaszországi városokat.

hogy olaszországi

útja eltt Özamosközy

már ismerte az

erdélyi viszonyokat

hogy Flórenczben személyesen is megfordulhatott a Laurenzianának nevezett nagyherczcgi könyvtárban, akkor könnyebben megértjük a páduai kiadvány anui nevezetes helyét, mely a székelyek s

rovásírására vonatkozik.

A

rendkívül értékes és érdekes

följegyzésbl

eddig csak

hibásan fordított

szemelvények voltak forgalomba hozva. Ezért idézzük most egész terjedelmében „Superest apud hos in Transyluania, genus quoddam vernaculum scribendi, :

7.[>z^-'-0"('óvot';

Európám '

eorum

Scythis,

illatúm retinetur.

SziLÁovI SAndok:

2S., ;i9. köt.) Biidajji'st,

Budapcüt, 1880.

—

(Századok, 1800. évi

quod ab iam inde per multa secula posteritati traditum, ac ab Oriente in Sicut autem linguarum dissimilitudine Asiatici ab Europeis herci-

Szamosközi

Í877.

—

mnnkái.

lörténeli

Továbbá

11.

u.

;

foly.

211

225. és

;U0— 341.

I— III.

köt.

(Magyar Történelmi

Einli'kok.

II.

oszt. írók, 21.,

Szamoshiizy történeti maradványai, (Három póllékkal. U.

Dz. S/Adkozky Lajos: Szamosközy I.)

magyar

históriás éneke az

1610

iki

Kcnáy-félc

o. 30.

köt.)

összcefkiivésröl.

SZAMOSKÖZY

scuntur,

ita

Nam cum

forma per omnia dissident.

scribendique

literarum notis

et

83

BOVÁSIRÁSOg EMLÉKEI

ISTVÁN"

Európáéi

dextrorsum elementorum figurás ducant, Asiatici sinistrorsus suas pingunt, xaoy.'.vílovis^.i Ex his duabus scribendi formis ceterae etiam in totó rbe vt originem habent, ita et motus qualitatem alterutram sequuntur. Sola Siculorum scriptura noluit eas leges imitari. Ea enim non vltro citroque, vti Graeca et Hebraea, sed initium a summo faciens, horsum se capessit, literis deorsum tendentibus, ac tam subtili complexione implicatis, ut paucissimis multa absoluatur sententia. Itaque non scriptorio semper atramento, sed particulis oblongis fustellisque in quadrum

cum

'íOfpa'fía^

Quod genus

veluti stylo literas confertim haerentes insculpunt.

cuspide

dolatis, cultelli

iisdem priscarum literarum notis hucusque temporis penes

EffA'j-

remansit. Talis

illos

exemplar perquam vetustum integro volumine in Bibliotheca Magni Ducis Hetruriae, Flosane et incognitis Europae literarum notis, charta libris non est opistographa, sed aduersa tantum parte conscripta verum ita ob subtilitatem papyri tralucent omnes literae, vt auersa quoque parte non ninus quam aduersa légi pariter queant. Non e lineis chartis, quales hodie in vsu, sed Nilotica papyro volumen constat, nec calamo est exaratum sed typo impressum, vbi versuum TJio'.^fia'.- dependulae, singularibus lineis, per quaelibet interstitia insertis, inter sese distinguantur. Nec ver ipsi tantum characteres, sed totus etiam codex multam vetustatem omnibus argumentis pre se fért. Vt iam desimant gloriari Európáéi de sua cassiterographia ^ nuperrime inuenta, cum hic liber ante multa secula impressus literis huic orbi incognitis, Scythas eius rei authores manifeste proclamet/ typi

rentiae hodie extat, mirandis

:

i. :» székelyeknél] Erdélyben vaknii hazai írásmód, melyrl |t. seiktl, a szkitháktól már századokkal elbl) származott át rájuk, az utódokra és

(Magi/arnl: „Fcniiniarafit czcknól azt tartják, hoiry

Keletrl

hozatott

európaiaktól,

De

Európába.

nyelvük

valamint az ázsiaiak

ép úgy Írásjeleik és írásmódjuk

másfélesége

által is kiilönböziiek az

míg az európaiak jobbfelé

teljesen eltér ezekétl. Mert

is

vezetik az írásjeleket, az ázsiaiak balfelé rajzolják a magukét, ráknuklra haladva,

E

v.nf<-/.iví«ovríc.

két írás-

mód közül az egyiket követik származásuk szerint a többiek is az egész világon. Csak a székelyek irása nem akarja ezen rendszereket utánozni. Ez ugyanis sem az egyik, sem a másik oldalról nem kezddik mint a görögöké és zsidóké, Jianem felülrl kezddve lialad lefelé igazodó betkkel és oly ügye összevonásokba szövdve, hogy igen kevéssel sok tartalmat fejez ki. Ennek következtében nem is mindig tintával Írják, hanem liossziikás fadarabkákra és négyszögletesre faragott pálezáeskákra késifl^'yto-jpa-p'.r hegj'gyel stylus gyanánt róják fel a szorosan sorakozó betket. A rovásírásnak ez a fajtája, amaz si Írásjelekkel együtt, napjainkig fenmaradt náhdí. Ezen írásmódnak egész

—

—

men

kötetre

nagyon régi példája maradt fenn máig Etruría nagyherezegének könyvtárában, Flórenczismeretlen írásjelekkel; a könyv lapjai nincsenek szerint mindkét oldalon, hanem csak az egyiken beirva, miért a papír finomsága következ-

ben, valóban csodálatraméltó s egész Európában levélírás

tében minden

A

lapon.

bet

kötetiieu

annyira átlátszik, hogy a hátlapon éppen olyan jól

nem ma

is

használatban

lev

lenpapir,

hanem

papyrus

—

els

olvasni, mint az

el lehet

nilnsi

van,

tollal

sincs

lefeléuíenleg külön vonalakkal lianem nyomtatva van és benne az összefügg sorok - T)'5ro'.zía'vannak az üres közökben egynu'istól elválasztva. Nemcsak ezek az írásjelek, hanem az egész kódex is annyira magán vis(>lí a nagy régiség minden jegyét, hogy az európaiak már felhagyhatnak a nem rég feltalált óhunbets könyvnyomtatás dicséretével, minthogy ez a könyv, melyet századokkal ezeltt, a mai világ szemében ismeretien betkiícl nyomattak, kiáltóan hirdeti, hogy ennek a mesírva,

terségnek a szkythák \oltak feltalálói.")' tudós magvar kutató e felfedezését a ritkaságairól híres könyvtár örömmel vehette tudomásul,

.\

mert pár év nudva (lö95-beu) a páduai Antonius Magisus Geo(jraphiae Cl. Ptolomaei Fars kötetének

'

.\y.

Erdélyrl és a

évi

lö'tS.

székeiyekrl szóló

kiadásban xapuivito\Tf;.

Du Cangk; Glossarium

jelenteni.

graccilatis,

Itt I.

162.

lapján, a 17. jegyzetben

a rákot jelent 591.

y.af/tívoíból

szó

képzett

a xapxívos szónál megjegyzi:

1.

Helyesen

:

oi'otoixíai.

E görög szó

mellett

a

„dependulae"

e

II.

czímü

meglep

sorok

rákmódra

ment

kivan

„xapx.ívou? versus retrogados

vocant Graeci". *

már

értelmez jelz.

—

Heuedüs Istvák

con-

jecturája. '

A

görög

xaGoixfpov

.stanniim',

.plumbunr

jelentésíi

.-^zóból

alkotva

az

ólonibeliis

könyvnyomtatás

jezésére. '

Az

löOo. kiad. 13.

u)-14

ft,

1.,

az

1.\.08.

kiad.

rJ-l;l.

I.

ir

kife-

84

MAGYAR KOVAsiHÁB

A

olvashatók

voltak

ipsorum

„Characteres

:

more istorum

affinitatem habent, et a dextra ad sinistram

Ducis Florentini". (Magyarul:

liber in Bibliotheca

cum

Siciiloriiiii)

e.

(i.

RMI.RKKl

FllTBI.Rf;

Abyssinis, Hebraicis, Syrisque

Extat'talium Characterum

scribunt.

„Betflik

(t.

a székelyek beti)

i.

vannak az abvssiniaiakéval, héberekével és syrekével, valamint jobbról balra módja szerint. Egy ilyen bets könyv van a flórenczi herczeg könyvtárában".)

A

magA^ar

sors^ezetésének

rovásírás

tudós véleményének kialakulására befolyást

Ennek csak

kiadványát sem ismerte.

de mivel

nem

eltt csak

Szamosközy

irányát

MAamiséval;

egyezik

tette szóvá. Megfig}'elése

rokonsághau

ugyanazok

Írnak

is

Verancsics Antal

(f l-TS)

csak újabban jelentek meg. az olasz

iratai

gyakorolhattak. Maginiis egj'ébként Szamosközy páduai

hogy a könyvet mindkeHen

örülni lehet, mert így kétségtelen,

látták.

Ez

azért fontos, mert a mcdgycsi származású Toppei.tinus (Töppelt) Lörincz, a ki IfiöS-ban tanult

a páduai egyetemen, a flórenczi könyvtárban MAGiNcsra

székelybets lijabbau

kömT

és

felkutatott

kiadott

már eredménytelenül

hivatkozva,

kutatott a

a könyvet a késbbi kutatók sem tudták megtalálni.- Szamosközy

Sajnos,

után.'

kézirati

hagyatékában

nyoma

sincs

a

könyv

flórenczi

tüzetesebb

ismertetésének. Pedig aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogj' többi munkái példájára közkézen foroghatott egy olyan kézirata is czímfi

mve

—

—

min

pl.

a néhány rövid törmelékbl ismert

De

originibus hunyaricis

metyben már a flórenczi kön}rv pontos könyvtári utalása benne volt.^ Annak igazolására, hogy Szamosközy De originibus hunyarícis czim mve kéziratos másola-

tokban

is

lehetett

el

,

a

kevésbbé

egy

terjedve,

volt

Benkö József Közép-

ismert plagium-vádat említek meg.

Ajtán 1791-ben Böjtmás Havának 2-ik napján

írott

terjedelmes levelében Aranka Györgyöí ,az Erdéllví

Kéz írásban lév. nyomtatatlan Történet írók Laistromá^-ban két csoportban, az ,,Esméretesebbek'' és az „Esméretlenebbek" kéziratairól világosítván „6.

Szamosközy Origines Hungáriáé. Ezt a

nem hagyott belle, hanem íratott

még

is

bvítette,

az utóbbi csoportban ezt írja:

fel,

Munkát kezére kapta

kivált a' napkeleti

volt

nyelvekbl,

a'

Otrokotsi,

magától

és

azon

semmit

ki

titulus alatt

Munkájában. Azért ostrozza Nagy Ári Jósef híres Papuuk, hozzája küldött Levelében, hogy SzAMosKözYuek tsak nevét sem említette. Ez aránt is tehát nincs kára a' Tudós Világnak." *

Míg Szamosközy kéziratának valainely

teljes

el nem

másolata

kerül,

vagy Xagy-Ari levelének tartalmát

meg nem ismerjük, e perben áUást foglalni nem lehet. Alább, Telegdi Rudimentámég foglalkoznunk kell azzal, hogy Otrokocsi mvében csakugyan szó van

egész terjedelmében

járól szóló fejezetünkben,

a székely rovásirásról, a melynek betsorát

a szerz állítólag Velenczébl kapta, de ugyanott bizohogy Otrokocsi ismereteit Telegdi Rudimentájából merítette. Egyébként az sem lehetetlen, hogy az elmúlt évszázad folyamán Szamosközy és Telegdi csaknem egykorú feljegyzései már együttesen is forgalomba kerültek. V,g\ másik titokzatos szerz írásaiban ugyanis a keveredésnek már csakugyan nyoma van. Ertem azt az adalékot, a melylyel utóbb Rettegi István csínált zavart. A Gróp TK.LEKiek ama

njitaní

is

tudjuk

majd,

könyvtárában, mely

czímmel

irata e

in

„MANQiNr

a M. Tud. Akadémia birtokában

van.

fenmaradt egy i740-ben másolt

M.

Bibliotheca

Ducis Hetrunae existente norma Litterarum Hunnicarum.^ hogy Rettegi e kéziratában tulaj'donképpen Huszii András és

megállapítottam,

'

ma

Geegr. sub Trans.

in

Ego veio

kéz-

História Transylvaniae hungaricae per questiones descrijda, accedit cetusto exemplari

:

.

.

.

asserit in Bibliotheca

siiperessc librum

Florentina

Máshelyütt Ujj

Scythicis

már

Dáciájának

littcris

coii-

Magni Ducis Hetruriae soUicitc omnes libro.s versitaui raeo tamen desiderio frustratu.s discessi.' {Origines et occasus Trannsylvanorum. Lugduni, 1667. 70- 71. 1.) ' Berzrviczy Aleekt 182ü-ban szintén kutatta, de nem talált nyomára. ,A philologicus kéziratok közé helyhoztetett írja Krancisci Dominici de Fossis Florentini Alphabeta varia, de ezek között a hunnus belliket hcában scriptum.

Florentiis in eonclaui Publicae Bibliothecae

—

—

kerestem." Jegyzetei, a magyar hazánkat illet és a külföldi könyvtárakban található jelességekröl. (Tudományos Gyjtemény, 1820. évi VI. köt. .56. 1 A keresett flórenczi könyvrl u. o. 46. I.) .\ most dúló viláírháboni kitörése után én is kérdést intéztem a Laurenziana könyvtárigazgatóságához, do olasz szövetségeseink híítleu magatartása miatt

—

már nem kaphattam.

választ '

léHcli

A

gyulafehérvári káptalani levéltár félig elrothadt töredékét

tnaradványai. IV. köt.

40."i.

1.

'

M. Nemzeti

'

E példányt elször Aranka GvOroy

Múzeum,

.lOzsKP úr ö exccUentiája

1796. 111. és 201.

1.)

ouiliti

SAndor

Szu.áoyi

Ugyanott egy jegyzete nin Origines l'ngarorum" 461.

Orsz. Széchenyi-Könyvtár,

gyjteményében".

lís.

Quart. llung.

fol.

Szamosközy Isicán

lör-

hb.

„megvan Sirákon Gróf Tbi.bki Magyar Nyelv-mivelö Társaság' munkdlataitiak els darabja. Szeben,

említi, az idézett czini után (.1'

1904.

:

1.

megjegyezvén

:

85

SZAIIOSKOZY ISTVÁN ROVASrRASOS EMLÉKEI

De a kettn kívül okvetlenül mvében, vagy történeti följegj'zésében már meg is toldott érdekes adalékát. Rettegi ugyanis müve 103. lapján a rovásirás ,Typi Exemplar perquam bemutatott betsora elé Szamosközy nyomán ezt a felvilágosítást irta Vetustum, integro Volumine in Bibliotheca Magni Ducis Hetruriae extat. Nilotica Papiro kivonata és Telegdi János Rudimentájának kivonata van egj bemásolva.' Szamobközy Analedáinak

ismerte

föntebb

idézett s valamely

elveszett

:

impressum. In Indice ejusdem Libri sic habetur Liber Vetustus r'jKOYí/a'iTsi^ Scythicis Literis in Bibliotheca Ducis Hetruriae, qui a Scytharum Caurinorum Principe fertur dono missus Leone X. Pont. Max. Florentiam''. (Ma:

betk

..A

fiyarul:

eredetije az etru-

Ftg

nag}lierczeg könyvtárának igen

riai

A könyv

papírra nyomva.

ben ez van

Igen régi

:

könyv

kus

meg,

van

régi ép kötetében

indexé-

typographi-

betkkel

szkytha

etruriai lierczeg

nilusi

az

könyvárában, a me-

lyet állítólag a caiirinoi (?) szkythák

A Magyar

Florenczbe".)

Múzeum nak

Leo pápának

küldött X.

fejedelme

Nemzeti

Orsz. Széchenji-Könyvtárá-

levéltári osztálya

újabban szin-

tén birtokába jutott a RETTEuinél sze-

repl eme szövegrész másolatának. Ebben már hibátlanid olvasható az ajándékozó neve

is:

ejusdem

Libri

Vetustus

Tfj-OYfjot-Tc'.c,

„.

.

.

in

habetur

sic

indice

Liber

:

scithycis

lit-

Bibliotheca Üucis Hetruriae,

teris in

Scytharum L'umanorum

qui Tanjo

Principe fertur dono missus Leoni

Max

Xo. P. ázsiai

czíméröl Gyürcíy

:

Dboüijjes

Annales

avarriii et ez.

Florentiam' }

A

közép-

hun-népek uralkodójának tanjo

nyomán Pray hmnormn.

veteres

hvngarorvm. Bécs, 17G1.

mve ad felvilágosítást A

„kumán Tanjo neve utólag van betoldva

scythák fejedelinéuek" (és

nem

czíraej

és tévesen

is

itt

szerepel.

Szamosközy e szövege után a foly-

már Telkgüi alább bemutatandó Rudimentájának kérdései és feleletei nyomán van ekként megszerkesztve

tatás

:

Q(uaestio). Quot sünt Hunnorum Literae

R(esponsio). sequens, ut

:

Sünt

in

universum

(Következik a mellékelt

négy hasábra, mert a 103.

laj)

alján

pedig a következ 104. lapra került.

31.

16.

sz.

sic

Figurás, Sonos et Potestates exhibet

schema

ábrán látható betsor, melyet a szerz azért osztott

el

egymás mellett csak kettt tudott eliielyezni, a másik kett A betsor bemutatása után ])edig folytatta:)

Q. Qua ratione seu sono pronunciantur ? R. Eodem fere, qvo Latinorum Literae, Semivocales, et

?

quarum

pronunciantur qvasi

nisi

qvod apud Hunnos Consonantes sünt omnes

singulae Consonantes

'

Sebestyén: Rovás és rovásirás. Budapest, 1909.

-

Levélt. Növedéknapló, 1914. 71. sz.

2r)8

— 200.

1.

E

Vocalem ante

(EtbiioErraphia, 1914.

411—414.

se habent, ut 1.)

—

:

80

MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI

A

videre est. Ubi

notandum etiam

tongos ut

unica solum Litera apud

ö. ü.

Connexas, ut sünt Gy. Ly. Ny. Ts. Tz. Ty. Ss. Sz.

:

illos

et

Diph-

exprimi.

De modo 105. lapon a betk Írásáról is megemlékezve, visszatér Szamosközy müvére (Végül autem scribendi Stephanus Szamosközi Historicus in Analectis Lapidum sic scripsit (Következik az a fentebb már idézett rész, a mely bcüinünket arról értesít, hogy a székely betket nem mindig Írják, hanem négyszöglet |)álczákra késhegygyei róni is szokják.)" :i

:)

:

nyilvánvaló, hogy Eetteui szövege Szamosközy és Tei,equi

JVIiutáu

még

mveibl

van kompilálva, sietünk

hogy a mi kútfitl eltér, vagy a mi kiítfit látszólag kiegészíti, az mind tévedés. Szamosközy idézett mve semmit sem tud arról, hogy a rovásírásos flórenezí könyvet X. Leó pápa valami szkitha eredet és Tan.jo nev kiimán fejedelemtl, vagy valami kaurino-szkítha uralkodótól kapta volna. Így aztán az a látszata van a órenczí könyv indexére való hivatkozásnak, megállapítani

azt

is,

mintha Szamosközy ezt az adatot lomba.

Mivel

azonban

X. Leó

hun-szkitiia tanjók pedig a Ili

szabad. Pray föntebb idézett

A

De

152íJ-ig

ült

:

ezt

itéletü

Tblegdi 32

rajongó eszeliiette

betje 31-re

sorból a k mellett feleslegesnek tetsz külön ak jegy kimaradt. Ezt azonban

hanem

a kinek

az,

számozott

1

— 31.

kéziratát

már az

forrása

is

nk nélkül tagolta

írásjegyének furcsa betrendje szintén

hogy neki egy ilyen betcsoportot E.

—

félreértés

Ts.

Tz.

B.

ereihiiénye.

A.

olvadt,

nem

rövideljb

kellett volna lemásolnia

D.

közép-ázsiai

a szövegpótlást komolyan

nyomán valamely fogyatékos

liud'imenta kivonatolásában szintén hiba van.

hozta volna forga-

utólag

trónon, a vele érintkez

a pápai

IV. században uralkodtak

mve

czím nivévcl

originilnis hungaricis

1521-tl

venni

nem

ki.

mert a bet-

Retteqi hagyta sorokra.

Az

ki,

sor-

Mert megállapítható,

:

87

SZAMOSKOZY ISTVÁN ROVASIRASOS F.MLEKEI

papír

keleti

melyet

a

volt,

rostok

uövéiiyi

séggel állunk szemben, hogy sorvezetésére

Szaiiosközy

vonatkoztathatjuk.

is

formájú könyv hosszúkás lapjain,

hosszában fordítva

Ha nem

A mi

látott

székely

annyira relatív jeleu-

jobbról

rovásírás

balra

ii'ányuló

durva sorai egy defter-

hanem hosszában helyezkedtek el, akkor e lapokat még függlegesen álló sorokat jobbról baka

keresztben,

az imént

s

hanem jobbról

lefelé,

ületi,

xylograph-lenyomat

kellett volna elolvasni. Ezért tartom természetes jelenségnek,

már nem felülrl

vékonyságával.

színével,

s

pedig a sorvezetést

akár a

állítását

ugyanis a

volna szemlélni

kellett

pépjébl gyártanak

finom

erezésével a barnás régi papyrusokat utánozzák.

hogy

balra irányulónak látta.

IIaginus

ugyané könyv sorvezetését

Viszont Szamosközy szemében

már

hogy mint hosszú rovásbotok ismerje a felübl lefelé irányuló sorvezetés látszatával ép úgy megbarátkozhatot, mint a hogy az ó-török, ó-görög, ó-ital feliratos és a germán ruuás emlékkövek olvasói is megbarátkoztak azzal, jobl)ról balra rovott irásuk sorvezetése a lutsszúkás endékköveken felülrl lefelé ii'ányuló hogy az és többnyíre még függleges vonalakkal is határolt sorvezetéssé változott. Szóval természetesnek tartották, iiogy az epigraphiai alkalmazás a sorokat úgy iielyezte el, a hogy a felaggatott rovásokon

maga a könyvbe nyomott

Ööt

láthatók voltak.

lenek

sorait

az

Mert

irányt szabhatott.

A

hogyha a

nyomban

visszás helyzetbe

szem

bnstrophedon

is

bustrophedou

vízszintes sorvezetésnél a visszaforduló

körültekintknek lennünk,

iromba rovott jegyek

ügyesen

ha

jutunk,

epigraphus

Mivel ezt eltte sem krónikás, sem endékiró

hazája

metszéssel

értelmesen

ilyen

azzal

hanem még

írni.

kevés

összevonva,

utána

másrészt

volt,

nemcsak

Tudta, hogy ezt az 6 korában

ismerte.

talált

páros sorok

állították.

SzamoskOzy egyrészt gyakorlott

az

volt,

sorvezetéssel sokkal könnyebben lehetett a

kérdés tárgyalt részében azért kell kissé

kétségeskedéssel

jelenség

alkalmazásban eredetileg még a rováson

függöl<;ges

elolvasni, mint

minden betjét fejtetre

szokatlan

oly

is

epigrapiiiai

hiszen

fnek

és

rovásírás

el

régi

fára róni is

elhamarkodott

mert az

számobü

is

akarunk,

rovásírását is

is

hogy

kitnen

szokták. Tudta, iiogy

sok értelmet ki tudnak fejezni.

nem mondta,

ismereteit

csakis a

rovások megfigyeléseibl meríthette.

hogy Szamosközy a rovást és rovókést kezelni tudta-e, nincs értesülésünk. Nekem úgy hogy a flórenczi könyv sorvezetésének megállapítása alkalmával a hosszú rovásbotok bustrophedonos szövegének függleges helyzetben történ lecdvasása irányította. Ámde arról, hogy a rovásArról,

tetszik,

már

írást

jiozzá

:

tollal

tudt-i

is

alkalmazni,

az egyik az olaszországi út eltti

már

két

idbl

eredeti

fogalmazványa

És

tanúskodik.

legyük

származik.

II.

Két rovásírásos emlék.

Midn XXX.

zetésben

feloldani.

A

közt erre

töt)l)ek

a Bél-féle

IS.

SziLÁovi Sándor a M.

Tud. Akadémia Monumenta Hungáriáé Historica

kötetéül Szamosközy István 1542

AHC Ezen

l."j87.

maradványait

évi történeti

felhívta az olvasók figyelmét:

„A székely

czím

1880-ban

vállalatáiuik

kiadta,

a

beve-

Írással készült füljegyzéseket

—

meg: csak 3 4 bet tért el Bélétl, de ezeket nem volt nehéz Szamosközy vegyesen használja, hol balról jobbra, hol megfordítva". (XXI. 1.)

szerint fejtettem irást

testes kötetre

lapon, az

is

— 1608.

terjed szövegkiadványban

csak

két

helyen

van nyoma rovásírásnak. Ell a

eszteiulöre v
Hev. Coll. LXVIIl.

Beszterczére

írt

'JSL>.

1.

(ilvasliató

(Iclnizva 434.)'

volt lengyel király titkon,

hogy azzal kérkedett volna

szám

hogy Gúlfinak elüssék az

fejét ezért,

hogy Bálori Zsigtiiondnak az annya

volna

A díilt betkkel szedett szavak az A kipontozott helyen mínteiry 2-:i

Jegyzet.

vannak

írva.

\égiil o

'

siir

hasonló

módon van

He venessy- Coliért io, LXVIIl.

Esvetemi Könvvtár

köt. 282.

kézirattári osztályában.

úgynevezett hun székely Írással visszafelé szó

az olvashatatlanságig ki van húzva.

töiiilvc.

I.

(A lehúzott száui Szamosközy eredeti lapszámozása

vult.l

A

budapesti

:

A

fíS

MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI

Alább, a 216 lapon, az 1604. esztend gazdag anyagát számmal kezdte meg: Hev.

Szilágyi Sándor ezzel a

második értékes

LXVllI. 162. (lehúzva 314.)

Coll.

Rodolfum caesarem.

In

Impérium per te capit incrementa R o d o 1 f e, Hinc etiam Augusti nobile nomen habes. Scilicet auxisti

bellis furialibus orbem,

pesté crudeli

Ausisti populos

(sic

!)

fame.

dirispiaedonibusoras,

Implesti ungaricas

Dacia pesti fero tofa latrone scatet. Nescio tot popidos quae leniin copia ditet, Hoc scio Prága tiia (juod beiie ereseit ope. Qiiod foris hauritnr

(sie

!),

fo e

t

u

a d o

r

mest

c a supplet,

i

Pensas d e g I u p t o belliea damna p e n e. ^'am tot T II d a r d a s tot paves (sic!) caesarienses i

i

g a 11 d v o r a s continet aula 1 u p a Quot neque multifidus variatur cornibus Ister, Et

tot

Nec Perge

Ne Jegyzet.

Ha

A

i

tot dives aquis,

Kodolfe

subagescere

laté

ampla

(sie!) natis.

tiiae.

megosztott betkkel szedett s/.avak s/.ékely

Írással.

Bitdimentájánah felfedezése

a

XVIII.

els felében

s

azt.

hogy a nagy erdélyi történetirónak ez

érdeme szerint át nem plántáltatott a köztudatba. Valójában még a tudomásuk arról, hogy Teleüdi luvének létrejötte eltt, illetleg (az 1604-kit

följegyzése

szakembereknek sem

volt

ettl egészen függetlenül ilyen eredeti fogaliiia/.ásábaii ffiimaradt

értve)

század

tudományos esemény számba ment, akkor

nálunk

1864-ben

felfedezése

(sie!)

s,

coriiua Nilus habét.

közömbösségének tulajdoníthatjuk

csakis a tudós kiadó

rovásirásos

—

iiothis

desit laudi matéria

meggondiiljiik, hogy Telimdi

az enlakai teniploinfelirat

a két

I

két értékes endékiiuk kelet-

kezett.

Tájékozatlan társaim mentségére

riiiliieiii

viv ösvényen minden kutatónak útját közben sikerült elliárítanom. A források

meg, hogy azt a nagy akadályt, a mely az emlékekhez

állhatta fenti

nekem

volna,

megjelölésébl

csak a jelen

is

kiadvány készülése

ugyanis arról értesültünk, hogy a két

Hevenessy -gyjtemény 68 ik gyüjtelékes kötetében található meg. Ha tehát hogy e gyjtemény a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattári osztályában riztetik, akkor elször e könyvtár Kéziratainak czimjeiiyzékfi kell megtekintenünk. E Idadvány II. részében, mely Szilágyi Sándor könyvtárigazgató elszavával 1894-ben jelent meg, a 640. lapon ez olvasható ^Tomiis LXVlII. luxta data Catal. M. S. Coliect. Heveues. jani duduin deerrat". ((58. kötet. A Hevenessy-féle kéziratgyjtemény lajstromának adatai szerint már régebben eltévedt.)

rovásirásos

tudjuk

szöveg a

azt,

:

Szerencsére a szórakozott könyvtárigazgató kiadót. óriási

Egy kis utánjárás árán kiderült gyjteményének ezt a gyüjtelékes

kötetét

tévesen

ezúttal

ug)'anis,

nieg a

vádolta

hogy a czimjegyzék

szétszedték és a

vele

elkészítése

azonos tudós

eltt

Hevenessy

maga módján könyvtárilag

fel

is

de a nélkül, hogy a régi lajstromból kitörölték volna. így jöttünk nyomára, hogy a szétszedett kötetbl kiemelt eredeti Szainosközy-iratok 272«. sz. alatt lettek beosztva és az említett czimFraynientum collecfionis Szamosközyanae. jegyzék II. részének 354. lapján is ekként felemlítve dolgoztiik,

:

Aa. 1590—1608.

E

kötetben a 282. lapon elvégre csakugyan meglaláltuk SzAMosKözvnek Gálíi .lánosról.

Zsigmond 1593

A

márczius 8-án megöletett neveljérl

felerészben kitorlött emlék hasonmását a mellékelt 17.

halványabb tintával

szem

irott

és

már

lehet,

'

is

fakult

palaeographus a megsemmisiiltnek vélt

az árnyalat a hasonmáson egészen

nem

ki

Báthory

és udvarmesterérl szóló érdekes följegyzését. sz.

ábrán közöljük. Mivel az eredeti szöveg

szerz sötétebb tintával" törölte ki. gyakorlott kényes természet szövegrészeket is kibetzheti.' Ez

sorait a

veszendbe ment. A mi olvasásunk, melyet

a hasonmással ellenrizni

egész terjedelmében így Jiaugzik

.Nekem l'VjftnpATAKY

LAs/.i.ó és

Jakibovich Emil

iu.

nemzeti

mii/eiinii

kolleiráim voltak szívesek segíteni.

XII. melléklet.

J^/L ryiüYzLut^^ ^^^, \Oih

fed

ddcihc^

/^^^;

m^^f!!^'

J/

pocUn^Yá. rriUHc fa./n^

,^^ y-jtó

(e
U^ét>)

n^'hc^ i/l? ftt

A/'

Ya

Á ^-/^A jx^>nc

ra TOa^c

Ué:fV&77€)

'O/^h

'I

r>r^^

^

>-!*»

^f.il©^0f0Ü.)f lemfK^tL

^mc Sc;l;u^

ei^'am /hiilHí^h'

4^^€ r>am^

'/^OfOAe^, ^aát<,

m£^ %Al\-m. (^^^AXXnA ^h^.

iUtf.tri-r

Szamosközynek Rudolf császár

Sebestyén

;

A Mngyor RovAsirís

Hiteles Emlékei.

ellen irott verse.

'

SZAMOSKÖZY ISTVÁN R0VASTRÁ80S EMLÉKEI

Bezterczere

irt

(törölve

annyawal

az

:

(Törölvt-:

GYÁLFINAK el wssék az ezért ZSIDMONDNAK AZ ANNIÁVAL

hogy

volt Lengéi király titkon,

hogy azzal kérkedett volna, hogy

8Ö

BÁTORI

]

hált) volna.

Kendi István ugy beszélle hogy

.

.

.

forti

vxori debitam

reddere

|

ASZONIODIS FEL TARTANÁ ÉNNEKEM,^

his dixerit

•

adata volna

fejet,

|

•

•

|

(?)

GYÁLFIN"

es oztan feleségének

(?)

ki.)

Kz az 1587-re vonatkozó följegyzés azért fontos, mert a flórenczi köny\Töl szóló 1593-iki szöveg eltt keletkezett. Fontos továbbá azért is, mert Telegdi 1598-ban irott Rudimentáját megelzte. íme tehát az. a ki a flórenczi könyv sorvezetésérl és a rovásirás jellemz összevonásairól nyilat-

nagyon jól tudta, hogy a rovásirás beti jobbról balra fordulva ugyanilyen irányban fejlödnek sorokká és hogy alkalomadtán 2 3 bet is egygyé tömörül. Arról azonban már nem volt tudomása, hogy van egy külön «/.- jegy, melyet a -nah ragban módjában lett volna kétszer alkalmazni.

kozott, az

17. Szanio.skü/.y lovásiiá.sos .-^zovejje.

A

Rudolf császárra

csak a

czíni

latin

irott

Midn

be olvasóinknak.

hibáiianul

van jobbról balra

irva.

vers eredeti ffigalmazványát a megfejtett

A

—

sz.

.

külön mellékleten mutatjuk

elre tudnunk kell, hogy már alkalmnzkodtak a

szövegét újra bemutatjuk,

vers szövegében a rovásirásos szavak

balról jobbra irott latin szöveg sorvezetéséhez.

In Impérium per

.

RoDOLFVM Caesarem.

te capit

.

inerementa

RODOLFE,

Hinc etiam Augusti nobile nomen habes. auxisti

Scilicet

BELLIS FVRIALIBVS .

orbem,

PESTÉ KRVOKE FABE Implesíi Vngaricas DIRIS PRAEDONIBVS ORAS Dacia PES'tIFERO TOTA LATRONE SKATET Auxisti populos

.

.

scio

foris

Pensas

Prága tua quod bene

.

.

Nescio tot populos quae rerum copia

Hoc

.

.

.

Quod

.

.

ereseit ope.

FOETVRA DOVESTIKA' DEGLVPTO bellica damna PENE.

hauritur,

.

ditet,

.

.

supplet,

,Bocskay István Báthnri Zsisrmondnak avunkuliisa, azaz Bátliori Zsigmond anyjának bátyja, Erzsébet volt Zsigmond anyja, Bocskay István nénje." Szamosközy történeti maradványai, 32-1. 1. ' Az AL összerovásában az A jobbra, vagyis visszafelé van fordítva. '

irott rész lévén, a sor vége az ASZÓN szó eltt van. Szamosközy a szövegben és a lapszélen DtlMESTlK-A. ra javította. Az mert a rovásirás betsorának V jegye teljesen egyezik a latin .M betíivel. '

mert

Bocskav

Jobbról balra

*

Sebestyén:

A Magyar

Ro%ásirás Hiteles Kmlékei.

,M

jegyet a szövegben azért

irta

-

V-nek,

90

A

Nam

MAOYAR UOVASIRÁH

tot

TINDÁRIDAS,

tot

GLANDIUORAS

Et

lilTKWÍS

PARUOS CAESARIONES,

tot

.

laté

.

Ne

desid laudi matéria

IIkdkv

Tivadai;

Ister,

cornua Nilus habét.

RODOLFE NOTHIS

Perge

{Magyarul

tot dives aquis

LVPAS.

continet aula

Quot neque multifidus variatur cornibus

Nec

RMI.RKRl

koUegúin

ampla

SOBOLESCERE

natis,

tuae.

fordítí'isa

szerint:

Rudolf császárra.

A

császárságnak növelése, Rudolf,

:i

te inü^'''''

Elte az Augustiis büszke nevét nyered

Tndni

S

A

'Ilik

népedet

Ínség, vér, dögvész által a

magyarok

S

el.

növeled birodalmad vészleli haddal

döf/letís

is.

földjét ellepted beste gazokkal

rablók rejteke Dáczia most.

Nem tudom, ily sokaság Ámde tndom, Prágád

a javakból mennyit emészt

fVil.

gazdagítod pazarnl.

Otthoni fajtádat gyarapítani, szerte harácsolsz,

S mind, ami brt lenyúzol, sarcz fejibcn fizeted. Merthogy az udvarodon császárfiú, Tindaridáknak Serge,

meg

éld

szajha

is

annyi henyél.

Nincs a sok ágba folyó Isternek ilyen sok az ága.

Bviz

Nihis se ágazik annyi felé.

Rudolf gi/arapits csak o fatlyak kedvire minket. Büszke dicsségnek hogy sose légy szükibcn.)

Uczczti,

E

latin költoniény

udvari történetirója

hangja nem szorul mentségre, ha tudjuk, hogy az elveszettnek

irta.

Benne az

elbúsult

a császárt korholó distichonokat. Es a hódítóval perbe szálló

szilaj

harag és zabolátlan gylölet oly

szörny szavakkal tolniácsoltatja magát, hogy tlük megdöbbenve, a szerz meg sem gondolva a dolgot rovásirásos betkbe burkolta ket. Így támadt irodalmi endékünk: magyar lélektl izzó rovásirásos latin költeniénv.

—

vélt ország régi

magyar a temetésre megkondított harang szavával búgatja

—

latin

.i/.táu

szövegnél jól

egy csodálatos

HATODIK FEJEZET.

TELEGDI JÁNOS RUDIMENTÁJA

Í598-BÓL.

I.

Könyvészeti eligazodás. TEi.Rr.Di János nevét a magyar tiKloiiiáiiy történele szániúra esiyetlcn mve, a kéziratl)aii maradt Rudimentn rizte mejí. Minden (ígyéb adaléií hián a szerz személyére vonatkozólag mvét kell vallatóra fognunk/ Ebbl tudjuk meg, hogy pár levélre terjed mvecskéjét elkészülte után bemutattíi

Baranyai Decsi .lÁNosnak. a nuirosvásárhelyi református fiskola híres tanárának.

-ki

niárcz.

igazolni,

mve

hogy

Ezzel igazolta volna tanítani,

határainkon

túl

is

st még

'

az

övéknél

aztán 1598.

..segítségére is volt ebben".

jóval régibb és tökéletesebb,

tájékoztatónak szánt levél érintett állításaiból

Elször

az,

könnyen megtanulható és

els

pillanatra két fontos dohtg

Jerney János ezt

lG08-ban már briznai,

írja róla

:

.Teloffdi János,

késbb

Uj

megyei réf/iségrl

foly.

110.

VIII. 1.

is

kibon-

köt.

jegyz.)

jelent.

A

tüzetesebb

vizsgálat

korának tamilt és najíjtekintetíí fia, Telegdi Miklós pécsi püspök 1574 ben. Az egyházi hivatalokban mint esztergomi nagyprépost,

nagj-váradi és nitrai püspök, végre 1624-ben mint

E Rudimentákat 24 éves korában,

(Tudománytár.

látszik

hogy a tudós marosvásárhelyi tanár TKi-KODiben esetleg egyik tanítványát gyámolította,

eszterjifomi érsekséj; helyettesének rokona, szül.

1647-ben.

férfiú irta

róható nemzeti irást örökoltiink.

másodszor pedig az, hogy a kiadásra elkészített mvecske meg azonban a látszatnak éppen az ellenkezjét fogja bebizonyítani.

a.7.

E

akart nyomatni.^ Vele kiváutii

hogy a könyvecske tartalnuit méltó dolog lesz itthon az iskolákban pedig mind ama kiilföhli nemzet_'kkel is megismertetni, a melyek még nem

rovásra

s

ki

továbbá,

hogy szkitha oseiuktöl

takfizni.

eltt szintén

kiadására a megkérdezett tudós bátorította,

tudják,

A

mve

kelttel azt a levelet, a melyet Tki.koi)!

kalocsai

érsek

tündöklött

tehát hihetökép tanulás végett külföldöu jártakor (Leydenben)

;

meghalt

nyomata'".

Értekezések, VIII. sz. Közlemények a hún-scilha belükkél irott Turcz várSzabó Károly erre ezt a helyes megjegyzést tette ,Ezen állitás irányában

1840.

—

:

némi kétkedést támasztott bennem már maga a nyomtatási hely, Leyden, melynek ekkor virágzott református akadémiáján a katholikus püspök rokona alig tanulhatott. Kétkedésemet még inkább emeli Baranyai Decsi Jánosnak Telegdihez intézett s annak munkája eltt megjelent levele, melybl kitnik, hogy Telegdi nem sokkal munkája kiadása eltt, az ekkor

nyomatta aztán a pécsi püspök

Marosvásárhelyt ki

munkáját

lakott

t

találkozott, ez ügyben megkérdezte s ennek buzdító tanácsára hihetleg mint tanuló tartózkodott; bajos ugyanis fölteiniünk, hogy

Decsivel

Leydenben,

hol

rokona a távol M. -Vásárhelyt lakó református Decsivel bizodalmas viszonyban

állott, s ha a munkáját épen a leydeni njomdához fordult volua. Decsi levelének végs szavai: Deus vos nobiscum ac cum tota ecclcsia orthodoxa conservet, ex animo precor szerintem világos bizonyságai annak, hogy Telegdinek reformátusnak kellett lenni, miután tudjuk, hogy az orthodoxa ccclesián az akkori refonnátusok csak saját egyházukat

ki akarja adni,

.

.

.

—

értették

Mindezek alapján bizonyosnak tartom, hogy a

kalocsai érsekkel, s azt hiszem, aligha csalódom, ha

t

gyanítom." (Budapesti Szemle. Új foly. V- köt. 1866.

A

az

székely

alphabet

Erdélyben

máig

kiadója is

nem egy személy

birtokos

régi hiín-székely irásrúl 123.

1.

Telegdi

hasonnev

a

családból vahniak

jegyz.)

BoD Péter 1766-ban kiadott Magyar Athenás-a elszavában egész terjedelmében közölte Baranyai Decsi levelét. E müve toldalékában pedig csak annyit tudott a fszövegben meg sem említett szerzrl mondani „Telegdi J.ÍN03 elttem arr()l esméretes, hogy a régi székely vagy szithiai betökröl irt egy könyvecskét Rudimenta nevezettel -

:

a X\'l. száznak vége felé. („ToUózás és Igazítás" 359.

I.)

12'

:

92

MAGYAR ROVÁSÍRÁS

A

HITIÍI.RS

KMI,KKRI

A Rudime.nla niagTar példiunak Írásmódja a XVT. s/.ázad végón fennállott szabályoklioz E törekvés daczára néha mégis régies nyomok merülnek fel, máskor pedig az

alkalmazkodni.

Nyilván

szabályok érvényesítésében történnek botlások.

ember

már

régi

nem

mert

még úgy-ahogy ért derék

már-már

a

székely

megmentése és fölelevenítése czéljából legjobb tudása ságait alább kell részleteznünk.

A

beszél.

Írásról

azt

említjük

teljesen

szerint

m

az,

másolói a rovott jegyek formáit a

következménye az

ir)98.

körül

a mit

abból,

létrejött

egy

örökség"

„szkitha

elfelejtett

üregemberre

leirt,

hogy a

meg,

fogyatékos-

valló

ÁBCzéjében mindig meg. Ennek lett aztán

rovásírás

lehetségét csak Baranyai Decsi János levele

rovás

hogy a valamint ennek

következménye

csak

Itt

a

hanem

a régi irás mibenléteiének tanulmányozása eredményéül jött létre,

rovásíráshoz

szerz

a székely rovásírás régi emlékeinek és

azért,

nem

így válik érthetvé, hogy a Rndimenia

volt.

kivan

újabb

említi

való

tollal

kísérletezéssel

egészen

hogy a mindent Írásnak tekint késbbi érdekldk a rovott régi emlékek figyelembevételét és megmentését egészen elhanyagolták. A Biidimmta megjelenésének ügye szintén tévedésekre adott okot. Noha egyetlen nyomtatott példánya sem ismeretes, irodalmunkban a legújabb 'dkig mégis tartotta magát az a hit, hogy 1598ban Leidenben csakugyan megjelent. E tévedés eltorzították

;

volt végzetes

forrása

is,

— a hogy — Wallaszky

ezt

sikerült'

legújabban megállapítanom Pál

Conspectvs

reipvblicae

Hvngaria ab initiis ad nostra rsqre tempóra delineatvs czím Pozsonyban és Lipcsében 785-ben, másodszor pedig Budán 1808-ban megjelent latin nyelv irodalomtörténete volt. Az idrendben feltüntetett forrásmüvek szerzirl szóló litterariae in

1

lievezet fejezet elején ugyanis ez olvasható: „1. \

Est

stans,

XVI. Exile

Joannes

schediasnia

seripsit

illud

Telegdi,

inscriptum

Hunnorum Imguae,

liiidimenta priscae cido

omnium

priinus

qui

ernditus,

ir

labenti se-

quatuor plagulis

est,

cou-

dedicatum Conrado Dieterico, quod se possi-

Godofredus Schwarcz

(Icre,

celebr.

l'rid.

Ayrmanni

ilam

professoris,

histor.

in

liberalitate Chr.

Academia Giesensi con-

ex bibliotheca D. Maii Rcligionis

profitetur in Initiis

iunioris.

Christianae,

inter

Hu7igaros, l'cchsiae Orientali adserüs. Halae, 1740 §.

l)rodierit,

Baraiivai

IS,

czianum milii

ita

videtur.

similis faciunt

Eipsienses

Eruditi

mentionem

his verbis

Batavor. 1598 in 8 editum,

:

quem non

Nani Decius Barovius

logia.

in

1598 e foro Siniloruni, quas

litteras

infra

non

66. pag. 77.

testantur.

Nnm

minus

opusculum

Dániel

cel.

id

typis

Cornides,

pro certo affirmare non possum certe

illud

W.

publicum

in :

exemplar fit.

8.

SchwarAt

ver

recensione operis Beliani, eiusdem argumenti, infra producendi,^

pretinm forte fecisset

()|)erae

cl.

anctor,

si

tractatum

Lugduni

vidisse videtur, in consilium adhibuisset. Et sane favet chrono-

ad Telegdium,

de

tractatu

hoc

scriptas

dedit

5.

Mártii

Anno

producemus.^ Saltim editionem hanc oportet esse rarissinuim, cum

Rudimentája Liudniben Etlinographia 1915. \'I. tüz. Syntagna Institvtionvm Ivris Imperialis ac Vngarici, qvatvor perspicvis qvaestionvm ac. responsionvni librifi rompriihfnsvm, opera et stvdio .Joannis Dkcm Barovii. Anno Salutin 15.')3. Impressum Claudiopoli Transylvaniae. tgpis Heltanis v'/.mü 4-ríKi, 667 lap tcijedeliiiíi míívének ama teljes példányában, mely a nianisvásárlielyi rel". (Víllcifium kiinyvtárában öri/.tctik, a Praefatio utáni levélen a szpry.önek itt bemutatott faiiiets'/.ctíí képe következik. Alatta ez a nyomtatott sor olvasható „Vera effiijries .loaiinis Decii Baronii". Mi a képet Ivoncz Jijzski' .4 marosvásárhehji evang. reform, kollégium története. (Különlenyomat a Kollégium 188:!— 1888. iskolai Értesitöiböl.) Marosvásárlielytt, 1889. 26. '

Megjelent-e, Telegdi

'<

•

:

:

lapjának melléklete után közöljük. '

Teleodi után Bél a

*

Idézett

.\lheiiUHH

8-ik ismertetett

müve els részének De nyomán egész terjedelmében

szerz.

littcratura

hunnu scgthifn

közli. (1. és

.")ü.

I.)

r/imii rls/i

t'i'ji/ri('lifn a

levél szüveifét

Bou Magyar

-

93

TELEODI JÁNOS RUIUMENT.ÁJA

in

Hungária

sit

{Magyarul: Mindenek között els Telegdi János, a tudós

visa neinini".'

férfiú, ki a

Rudimenta priscae Hunnorum Lin/juae. A kis terjedelm holmiról, mely négy levélbl áll s Dietericus Konrádnak van ajánlva, a híres Schwarcz Godofréd Initiis Edigiunis etc. czím munkájában azt állítja, hogy Ayrmann Chr. Fr. történetirónak, a giesseni akadémia egykori tanárának szívességébl folyólag az ifj. Mai könyvtárából megszerezte s ugyanezt igazolja a nagyhíríí Cornides Dániel is. Hogy e müvecske nyomtatásban csakugyan megjelent-e, biztosan nem állíthatom Schwarczé azonban kétségtelenül irott példány volt. Nekem legalább ez a véleményem. A lipcsei tudósok Bél ugyanilyen tartalmú, alább megemlítend munkájának bírálatában hasonlóképpen megemlékeznek róla e szavakkal Érdi-mes dolgot végzett volna a derék szerz, ha az 1598-ban Leydenben 8-adrét formában megjelent dolgozatot, a melyet úgylátszik nem látott, figyelemre méltatta volna. Mert az idpont csakugyan talál. Hiszen Baranyai Decsi János következ nivecskét

irta

a XVI. század végén

:

;

:

—

—

ezen dolgozatról szóló, Telegdihez intézett levelét, melyet alább közölni fogunk, 1598. évi

E kiadásnak mindenesetre

5-én Marosvásárhelyrl keltezte.

országon

még

senki sem

Wallaszkv idejében tekintély Acta

igen ritkának

kell

márczius

Magyar-

mert

lenni,

látta.)

még

olvasója

niinder

hogy a

tudta,

lipcsei

tudósok

kritikái az európai

quae Lipsiae pid)licantur pótköteteiben, a Supplementákhan jelentek

Eruditorum,

meg. Némi utánjárással tehát meg lehetett volna még azt

is

De

Lipcsében megjelent

vetere literatvra hvnno-scythica exercitatio

rum Eruditorum Supplementa 1718 — 1721.

czím 1718-ban

utólag

állapítani,

hogy Bél Mátyás

mvét

Ado-

az

kötetének Hl. füzetében bírálták meg.

évi VIT.

De

arra,

hogy valaki a gömöri magányában, Jolsván dolgozó derék vidéki tudósunk idézetét ellenrizze, senki sem gondolt. Az irodalmi köztudatba zavartalanul befészkelte magát az, hogy Telegdi mve Leydenben csakugyan megjelent, de utóbb annyira elkallódott, hogy egyetlen példányát sem tudjuk a hazai és külföldi könyvtárakban elkeríteni.

Midn

.Ferney

Jánok a

magyar rovásírás

meg

sorrendet ekként kezdte

..Telegdi Joan.

:

régi

irodalmának könyvészeti adalékait

Rudimenta

})riscae

hunnorum

onibus et responsionihiis coniprehensa, cum praefacione Epistolari Joannis Decii dium. 1598. Kézirat. Nyomtatásban

is

megjelent a 4 lapnyi

összeállította, a

linguae. brevibus quaesti-

Barovii

ad

munkácska (Lugduni Batav.

Teleg-

1598.

in

már csak irva találtatik, jelesen gróf Telekyek, a nemzeti múzeum könyvtárában s egyebütt". E megállapítás els latin részét, a Baranyai Dbcsi levelét is említ latin czímet. Gróf Teleki Sámuel könyvtárának katalógusa hozta forgalomba.' A többi Wallaszky fentebb idézett szövegébl való. A késbbi kutatók már Jernev szövegét olvasták és idézték. Ez volt forrása a magyar bibliographia 8-vo) de

mesterének, Szabó KÁROLvnak a latin czímet latin

is,

a ki Jrrnby kélnyelv keverék-szövegét akként egységesítette, hogy

nyelv könyvészeti adatokkal

egészítette ki. Szerinte a

titokzatos

szerz

„mint

munkácskát adott ki Leydenben, e czíni alatt Johannis Telegdi Rudimenta priscae Hunnorum lingvae etc ad Telegdium. Lugdini Batavorum, 1598, kijavítva találjuk. Njilván azért, mert a Teleki4-r.''^ Jellemz, hogy Jerney 8-rétjét itt 4-réti'e tanuló, külföldön jáiTán, egy igen érdekes

:

,

.

,

évszáma után szintén 4-es szám olvasható. Ez azonban nem a

könjTTtár katalógusának

hanem a Teleki-könyvtár kéziratának

tatvány,

.

leideni

nyom-

4-rétjét jelenti.

hogy ebben a ffontosságú könyvészeti kérdésben Wali.akzky forrását is ellenrizni kell, senki. Vagy ha gondolt is, nem tudott nyomára jönni, hogy a leideni adatot Jerney honnan vette. A mint tarlózásaimban rábukkantam, nyomban felkutattam a Bél Mátyás könyvérl szóló lipcsei kritikát, a melyben ámulatomra Wallaszky fenti idézete helyett ezt a szöveget találtam „Ceterum operae pretium forte fecisset Cl. Auctor si Bonav. Vulcanii libellum de literis et lingua Getarum sive Gotharam. Lugd. B. 1397, S cditum, quem non vidisse videtur, in consilium adhibuisset".''' Szóval Bél MÁTYÁsnak Vulcanius Bonaventura gót betkrl és gót nyelvrl szóló Leidenben 1597-ben kinyomatott kis 8-rét könyvét kellett volna tanulmányozni. Telegdi könyvérl a Arra,

Jernry óta

nem gondolt

:

'

s

Az elsö és második kiad. Tudománytár, id. köt. 109.

1

—

2.

1.

1.

Bibliotheca Samuelis com. Teleki de Szék. Pars.

III. Bécs, 1811. 2.í6. 1. (Teljes szövege ,Telegdi (.lo.) Eleveterum Hunnorum, .seu priscae Hunnorum lin<;uac rudimenta, brevibus quaestionibus et responsionibus comprehensa, cum Praef. Epistolari Jo. Decii Baronii ad Telegdium. 1598. 4. MS.") '

menta

:

lit.

*

Budapesti Szemle,

^

Acloruin Eruditorum Sxpplemcnta, \\\.

id.

köt. 122.

1.

kíjt.

III.

fiiz.

137.

1.

94

MAOYAR ROVÁSIRÁB

A

lipcsei tudósok seinniil sciii

Koss/.iil

liidtaii.

HITF.NKS

EMI.KKKI

kntikájiiklja

idézett

ezt

valami végzetes tévedés, vagy félreértés árán Wallaszky keverte

A

leideni

medd

nyomtatvány felkutatásának százesztends

legterliesebb rész

—

nekem

-

sajnos

jutott.

A Riulimcnta

valami

vonatktizást

a

iiindtin.

l)ele.

legnagyobb

a

niiiiikájábói

másolatainak

külföldi

és a

közben

kutatása

ugyanis mindig figyelemmel voltam az esetleg lappangó nyomtatott példányára. Hosszú és fáradságos utánjárással és a megkérdezett sikerült megállapítanom,

könyvtárak egyáltalán

nem

Bibliothéque

brüsseli

könyvtár

Dániában

;

könyvtárak

európai

Tei,egdi János e latin

ismerik

Royale,

tudós

leideni,

a

;

Németorszagban

groningeni egyetemi és a hágai

utriíchti.

városi, a

genti

városi

a kopenhágai királyi és egyetemi könyvtárak

zürichi városi könyvtár

támogatásával

hathatós

következ nyugat-európai nagy

könyvtára, a párisi Bibliothéque Nationale

haarlemi

a

igazgatóságainak

nyelv mvét

Hollandiában a

:

Múzeum

könyvtár, a londoni British

királyi

a

hogy

a berlini királyi

;

Bdf/iumhan

;

egyetemi, a lüttichi városi

és

Svájczban a baseli egyetemi

könyvtár,

müncheni

a

könyvtár, a stuttgarti és düsseldorfi királyi országos könyvtár, a karlsruhei

udvari

a

udvari,

s a

állami

és

wolfenbiitteli

és gothai berezegi könyvtár, a hannoveri királyi és tartományi könyvtár, a königsbergi és a boroszlói

egyetemi

és

királyi

könyvtár,

a

majna-frankfurti,

augsburgi,

ulmi

nürnbergi,

könyvtár, a lipcsei, heidelbergi, bonni, hallei, göttingai és rostocki egyetemi a

udvari

bécsi

egyetemi

és

könyvtár,

a

krakk(ii

Jagelló-könyvtár,

a

és

lübecki városi

Ausztriában

könyvtár: és

prágai

gráczi

egyetemi

könyvtár.'

E kutatások folyamán

Tklkoüi

mvének

két

Az els

készült ismeretlen hamburgi másolatot.

sem

közvetlenül

ugyan, de megállapítható, hogy a lemásolt példány csak 15

Ha

másolata

németországi

megtalálnom a felfedezése után ismét eltnt értékes giesseni

isikerült

— 16

elvégre

másolatot

TKr.Kfiin

és

mégis elkerült, a

évvel volt

után

g-iesseni

nyomán készült

kéziiata íiatalaljb

az

eredetinél.

hogy a marosvásárhelyi másolat csonka szövegébl a rovásirásos példák egészen hiányzanak s hogy csonka szövege is átdolgozottnak bizonyult, akkor a giesseni másolatot kell ama fontos kútfnek tekintetünk, a mely számunkra Telegdi Ixudimenláját a maga tehát tekintetbe vesszük azt,

teljességében ínegmeui ette.

A A

giesseni másolat.

giesseni egytstemi könyvtár kézirati példányáról 8cii\vautz Godokuku hazánkfia szerzett elször

tudomást

s

ugyan 1739-ben Ch. K. .Vyrman.n könyvtárigazgató szívességébl E másolat 17()4-ben Dobai Székely Sámuel birtokába jutott. Ezt

megszerezte."

a

kézirat

leírta

másolatát

Cornides

is

Dániel,

Jl. Nemzeti Múzeum másolatai le. A M. Tud Akadémia cs a már LuoossY példánya után készültek. Amazt Toluy Feren-cz KSiil-ben íratta le Rin(í ADORjÁNiial. ezt

az övét pedig Luaossv József másolta

Kés

pedig

E.nsel

Sándor

írta

le.

Mivel a másolatok szövegébl megállapítható, hogy a giesseni példány már

másodkézbl

szár-

komoly feladatává lett, hogy a hatodkézböl származó két Itudapesti másolatot mellzve, a gíesserú forrást hozzáférhetvé tegyék. Midn a giesseni egyetemi könyvtárban a másolatok eredetije után kérdezsködtem, azt a választ kaptam, hogy ott a Schwartz-féle másolat eredetijének nyoma veszett, üe e megálla])ítással szemben még mindig reményt nyújthatott az a mazott, az újabb kutatások

körülmény, hogy

Val. Adrián l,S40-ben megjelent katalógusa a gyüjtelékes kötetek kéziratait külön

1.

czímek szerint nem sorolja

Miken- kiderült,

fel.

hogy a nyugat-európai és közép-európai nagy könyvmikor kiderült továbbá az is,

tárak közt csak a hamburgi városi könyvtárnak van Telegdi-másolata

hogy ez a másolat sem azonos

azzal, a

giesseni könyvtár igazgatóságának

'

SBBKSTYfcN

:

frraphia, '

1904. 256.

megküldtem azt a

Telegdi János 1598-iki

szemle, Üj foly. 1003. XI. köt.

L'47.

1.

;

melyet 1789-ben Schwautz Godokréd

Budimcniájának

(A különlenyomatliiin

ni/i'tcmct.

haniliunj) cs 12.

1.)

—

U.

a

mclybm

iiKirof^rdsurlirh/i a.

:

Rovás

számára a

lemásoltak: a

haniiinri^i

miisDiald.

másolatot

Kniiyv-

M:\í:\:u

és rovásirds, 203. s köv.

1.

iKtim

1.)

ScHWABTZ G.

:

Inilia religionis Christianac intcr

Hmujaros

ccrlcsiar orioilnli udi't'Hn llnlc

Maydoh. 1T40.

77.

I.

—

:

95

TBLEGDl JÁNOS EUD1.MENT.4jA

E

tüzetesen ismertettem.*

A

hasonmásai

füzet

mvének

kötetben Tblegdi

segítségével

keresett másolatát

aztán

sikerült

XIII.

a

gyüjtelékes

szánni

ismét megtalálni.''

itt

rendelkezésünkre álló késbbi másolatokból már megtudtuk, hogy a giesseni

példány

czím-

lapjának vallomása szerint Telegdi müvét Dieterich Konrád ulmi siiperintendens számára egy Szanchi M.

nev magyar

László

superintendens. Ezt

másolta

Dieterich Konrád 1614-töl 1639-ben bekövetkezett haláláig volt ulmi

le.

megelzleg 1607-tl

idejleg a paedagngiuninak

is

1614-ig theologiát

a

tanított

giesseni

Nagyon valószín, hogy

igazgatója volt.

a

egyetemen M.

Szanchi

s

egy-

nev

László

magyar itt egyik tanítványa volt^ s így a kézirat létrejötte Dieterich távozása idejére, vagjás 1614, teend. Az említett másolatokból továbbá megállapítható, hogy a giesseni példány már nem lehetett

tájára

Hiszen

Szanchi eredeti kézirata

occasus Transsylvanorum a czímlapon éppen

semmi

másoló

a

czínilaphoz

czím mvére

Nem

utal.

1667-ben

Origines

kiadott

magyar másoló kézirata

a

leiiet

A. 1695-ben megjelent

M.

Baudrandus

jegyzet

írott

ennek nyomán az erdélyi Toppeltinus Lörincz

földrajzi lexikonára és

azért

ef.

sem, mert

magyar másoló neve van elvétve, a czíiiilap jegyzetében pedig a magyar sem mondhatná, hogy az anyanyelvén nevezik a székelyeket németül

a

esetre

,Zeckler''-nek.

A

giesseni XIII.

való s hogy Mai

sz.

gyüjtelékes kötetrl már Adrián katalógusa

H. filológiai iratgyüjteményét

S.

elárulja, hogj' tulajdonosa

elhunyt theologiai tanára,

magában.

foglalja

hogy a Jlai-köuyvtárból

jelzi,

A

még

tartalma

kötet

nem Idsb Mai J.ános Henrik, a giesseni egyetem 1688-tól tanító hanem az a keleti kéziratokat gyjt Ifj.\bb Mai János Henrik

azt

is

1719-beu

s

volt,

a ki

ugyanitt 1709 óta görög nyelvet tanított. Mivel e tanszéken utóda volt Dietericus Konrád superintendens

iinokaöcscsének, az 1650-töl lG69-ig Giessenben tartózkodó Diktkricus János

könnyen

értesülhetett arról,

hagyatékában

hogy eldje

egy

exotikus emlék

kési

van. Mivel tehát a hamburgi másolat az Ifjabb Mai példánya után 1714-ben készült, a

példánynak 1709 és 1714 közt

A XIII

giesseni

kellett létrejönni.

szerencsésen megkerült giesseni kézirat ezímlanját és TKLECDitl származó rovásirásos részeit

XVIII.

szöveg

méret hasonmásainkon mutatjuk be

némileg kisebbített

sz.

tának Baranyai Decsi latin

gyjt

KoNRÁunak, mint

érdemes,

lemásolásra

levelével

magyar

kiegészített

szövegét,

latin

a

olvasóinknak.

A Rudimcii-

megfejtését

rovásirásos részek

és

a

fordítását egész terjedelemben adjuk, a mint következik

Sebestyén Telegdi János Rudinicntájthiak hamburgi és maiosmsárheh/i kézirata. IIuszoiKífjy szövcí; közé nyomott ábrával. Budapest. 19Ü3. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle, új foly. 190;!. XI. köt. 247 280. I.) Adbian Catalogus cndicuni manuscriploruni Bihlinlhecae Academitae O'iessensis. Francofnrti ad Mocmini, '

:

—

:

1840. 5.

iiiy

I.

szerepelteti a jelzi'tt

nicfí,

^

lii'ííy

mutatóval.

1

suiit.

VI.

stb.

Continetur

:

kötetet

^No.

:

Xlll.

chartaceus

Cortex

saec.

— 229.

1.

—

II.

Latin

nyelv

(A ^ —
jej;yzetek a görö^ philosophia

Priseae

HVNNOKN'M

lO.WXIS THELEííDI. Nunc

in

295—316.

rész töredéke.)

—

1.

V.

De

1.

—

körébl 231 — 293. IV.

A

chald,

nni2CX7i»"'7t2

—

m*?!! nV/JJtl VIII. Traetatus

névtelen támadásra.) 561 1728. 573

593-596. "

— 591.

1.

emiitjük

betrendes

Göröjí etymologiai török,

occasione et scopo praeconis salvtis

arab, persa.

304—436.

1.

—

CONR. DIETER.CI SS. Thcol. 1). Ecclesiarum Vlmanarum chij} Vngarum 339—446. (22X18'ii cm). — VIIdémontörténet). Egy l(i96-iki amsterdami kiadvány után készült másolat.

gratiam Ueu. ac Clarissimi iNikolsburgi

467—490.

1.

—

—

IX. Constifutiones de Votis. 491—560. 1. X. Responsum. egyetem theologiai t'aeultásának német nyelv válasza egy XI. Letztc Stunden Fjauen Maria Heléna Wagnerin, geborene Mayin. 6. Február. Heeate Sacrum etc. V. Idus Januarias 1721. (Latin nyelv halotti búcsúztató.'.

Chagagia

(.V

1.

giesseni

— 572 — — XII. 1.

lap

Sajnos, a giesseni egyetem matriciilájának 1612

neve nem fordul el. Klevitz, E. und Ebel, K.

170—194.

III.

Itt

linguae breiiibiis (]uaestionibus ac respon.sionibus coniprehensa opera ct studio

(xiessen, 24. martii, 1710. Bielenfeld autor.

Anno

—

1.

samaritan,

Superintemlentis desrri|)ta per Ladislaiim M. Szanchii (törölve;

1.

folioriun 317.,

—

nyelvekre vonatkozó jegyzetek. 319—401.

RVDIMENTA

441—463.

XVIII

lo.

:

kísérletek latin nyelven. latitt

gyiijteléke.'<

H. Maii jun. Colledanea philologica. E bibliothcca Maiana.) gyüjtelékes kötetnek következ tartalma van I. írókról szóló latin nyelv jegyzetek, elöl

iiuonmi plura vacna

lap.

:

Die

—

3.

évi

Matrikcl

névsora elveszett, az der

Universitát

elz

Giessen

évekében

1608

— 1707.

pedig

Szanchi

Giessen,

1898.

96

MAGYAR ROvASIKAk

A

HITEIíKS

EMLÉKEI

RVDIMENTA HVNNORUM

Priscae

linguae

breuibus quaestionibus ac responsionibus

comprehensa

|

|

opera

et studio

lOANNIS THELEGDI. Nunc

in

gratiam

CONR. DIETERICI Ecclesiarum Vlmanarum Superintendentis

Reu. ac CLarissimi SS. Theol. D.

|

|

descripta

per

Ladislaum M. Szanchii

Vngarum.

NB. Hunnorum

Siculorum lingua hic

qua vtuntur populi quidam TransLexico Geographico Siculi populi sünt Transyluaniae regionis, qui in patria lingua Székhely dicuntur, Dacice Zeckeli (nostra lingua ^ícfÍPi) a sedium 1. districtus occupatione, quod post primorum Hunnorum eruptionem, pulsis e Panonia Scythis, quaedam ipsorum pars in extremum Transyluaniae angulum confugit, quem etiam hodie tenent vnde Siculi orta est dictio, teste Laurentio Topeltino Tranet

intelligitur,

Micbael Antonius Baudrandus

syluaniae, de quibus ita

in

;

"

;

syluano *

etc.

Conf.

y.osim. IV. 20.

p.

386.

Konfiitit rebus Vngaricis pag. 135.

s.

s.

j

(Kcsöl)bi

f'olytatá.s).

Multa de his Siculis

Nicol.

in

Otahi AUila,

inserto

440.

loannes Decius Baronius loanni Thelegdio S(alutem) P(lurimam) D(icit).

Quum iudicarem

nuper mihi exhibuisses litteraturam tuam Scyticam, interrogasses

non solum honestos hac

HUNOK

[Magijarul: A irta

;

r(\í;i

THELEfíDl JÁNOS. Most

nyelvének

pedi^'

ELEMEI. Rövid

et

an dignam publicatione eam

conatus tuos

in re

laudaui,

sed etiam, vt

krrdrsekbeii és feleletekben összefoglalva

DIETERICUS KONR.\DNAK,

ftisztelend és naj-y tekintet

a

szent hittudoinányok dokfitrának és az ulnii egyliáz superintendenséiiek lemásolta Szanthi M. László magyar.

Jegyzet. Itt a iiiiiinok és székelyek nyelve értetdik, melyet Erdély némely népei használnak, melyrl Baudrandus Mihály Antal így ír a Geográfiai Le.\iconl)an A székelyek az erdélyi tájak népei, kiket anyanyelvükön Szekhcly-eknc^ neveznek. Dákul: Zeekeli-nek (a mi nyelvünkön ^''rflfiiiek) a kerület székeinek foglalásáért, mert a Iiimnok els kitörése után, kizvén Pannoniéból a szkithákat.' ezeknek egy része Erdély legszéls szögébe menekült, iiielyc^t még ma is birtokukban

s

:

tartanak

;

innen

származik a „székely"

elnevezés,

az

Topeltinus

erdélyi

Baranyai Decsi János Thelegdi Jánosnak minden

Midn nekem

nüiiap

a

scyta

a közzétételre, nemcsak ez ügyben

át)éczédel kifejtett

átnyújtottad

tiszteletre

méltó

és

!>örincz

tanúsága szerint.

jót kivan.

megkérdezted.

törekvéseidet

iMi'ltonak

dicsértem,

tartaiiáni e

hanem azon

munkálkodtam, hogy niiiiamar közrebocsásd, és segítségedre is voltam ei)ben. Nem kételkedem ugyan, hogy sokak eltt kicsinyesnek és gyerniekiesnek látszik az idt ezen betk terjesztésével és tanulásával tölteni: én mégis teljesen ellenkez véleményen vagyok és a dolgot méltónak tartom arra, hogy ne csak a mi népünk, hanem a külföldi nemzetek is megisnuM'jék. Elször is, mert lia minden egyéb okoskodás cserben hagyna bennünket, magukból ezen iratokb()l bizonyosan megállapíthatnók, hogy a magyar nép sokkal régebbi és azon kelet-ázsiai scytáktól származik, a kikrl azt olvassuk, hogy Cyrust, Dariust és

'

V.

ö.

Z08IM.

\'ní;arir,anitn jiiiiak

más IV.

135.

(,

k.

igen nagy hatalmú uralkodókat

;j8(i.

1.

Sok van qzen s/rkiOviknil

is

legyzték. Mert, miként a iiéberek, syrek.

diAii

Miki.hs:

Allilájábiin,

idézve Bonkinics

Ivi-niin

XIU. melléklet.

hm-;

cy^ ''^

ílTKC

A

Sebestyén

:

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei.

giesseni másolat czímlapja.

XIV. melléklet.

jíuU* ru/nx

i 5

^

.5

vtítnéu/r.

r á

/^t^i«»v(~t,

iM^,

-CAí^

-^

;i

--

e^,

—

ai,

—

íf

—

^^

'^

»

íjf2.'

/

/

í^/ ^f "^

tu^rzi^^ jijs^TL^ '?;:u^^«
A Rudimenta els

lapja

XV.

/

f

p^,

/

L

en.

'^zrz^^'^'^'h '^^'^ Jr^rt

«^'

^

p,.^

.>--^.

A Rudimenta

második

lapja.

L^y^JT^

melléklet.

XVI. melléklet.

i

i

jt^^U

Siadi

'^

M^sJ 1^

a/Oif^a^

^

i>-fctt.'^*.J

.^

£<ü^«~/ÍM««Z/ö5|«^m^a*aí-^ **-^*-"W<>;,

« « ^

^

'

1

SuMtut. ^^

étin

.

aiAe>i«/c»»MJ

A Rudimenta

harmadik

<w^"

lapja.

^

' .

XVII. melléklet.

7-.nM:ri

kMtí

f,wi-

aiwefn

«

i.'íí.rr-^"

pnA(i

v/»Y*^'

i*rntí nM/tú ng.

'"^

/'^í'^

Utam

LU>*a4 ,

f^ r^-^

-rt

^
/í« :-\,^

"

^r

JLf

tpru

^

A Rudimenta negyedik

lapja szöveg-mutatványnyal.

XVIII. melléklet.

JióiyA^^^-^

I

y^íOJD

x^AJc

-fjAJyn

i^

\.C:'Í^/l^

A

Rudimenta szöveg-mutatványának második

része.

97

TELEGDI JÁNOS RÜDIMENTA.IA

primo quoque tempore promulgares, et auctor

non paucis, tempus

videatur

et puerile

consumere

tamen ego prorsus diuersum

:

et adiutor fui. Etsi

in hisce

sentio,

litteris

remque dignam esse

nostrae genti, sed etiam exteris nationibus innotescat.

rumque morém, exarant suas Id

quod

Nam

vei ex eo patet,

litteras

:

contra Graecorum, Latino-

etiam haec nostra elementa simili ratione scribuntur.

ita

communem

quod non solum

iudico,

si aliae

sicut Hebraei, Syri, Chaldaei,

Turcae, caeterique Orientales a dextra sinistram versus,

et

dubito, quin ludicrum

quae non solum omnes coniecturae possemus, gentem Vngaricam esse Scytis oriundam a quibus Cyrum,

Primum enim

nos deficerent, ex his tamen solis litteris certo coliigere longe antiquissimam, et ab orientalibus illis Asiaticisque Darium et alios potentissimos Monarchas deuictos legimus.

Arabes

enim non

propagandis uel etiam discendis

uel

pronuntiandi atque scribendi inflectendique

cum Hebraeis rationem nostri habeant, sed etiam sexcenta et amplius vocabula tam apud Ebraeos, quam apud nos eandem paene significationem obtineant. nihil

ad huius litteraturae commendationem faciant

vnamquamque gentem

peculiari litteratura vti

Deinde, vt haec

tamen honestissimum semper habitum est, atque frui. Videmus enim paucissimas esse gentes, ;

alioquin ciuilitate et potentia excellentes, quae peculiaribus

Nam

reperiantur quae

litteris

linguas suas exprimere possent.

Germani habent proprios characteres, sed omnium eorum populorum litterae ex Latina lingua, tamquam fonté, promanarunt, Graeci quidem gloriati sünt, se ex Phoenicia litteras, nescio quot, attulisse, alias ver ex gruum volatu excogitasse, in eumque ordinem, quem nunc videmus, digessisse. Vnde non erubescunt inuentionem Philosophiae atque omnis scientiae et antiquitatis sibi arrogare. Sed vei hae ipsae litterae nostrae fabulas eorum abunde refutant, ac certis testimoniis demonstrant, Asiaticos Scythas et vetustiores ipsis, et populo Dei longe propinquiores fuisse, veteremque sapientiam ab Hebraeis ad Asiaticos, et ab his ad Graecos demum promanasse. lam uero si uel numerum litterarum nostrarum nec

certe

Itali,

nec Hispani,

nec

nec

Galli,

omnes aliarum gentium characteres

superant, uel elegantiam consideres nullis exterorum hoc uero longis etiam parasangis superant, quod et sine punctis scribuntur, et pronuntiationes omnes multo quam aliae litterae perfectius exprimant, et denique facilius addiscantur. Graecam, Ebraeam, Latinam linguam totó vitae curriculo vix mediocriter addiscere possumus, Germanicam, Gallicam, Hispanicam, difficillime imbibimus, et ad eas ex 441- arte

spectes,

elementis cedent,

in

|

chaldok, arabok és törökök és a többi keleti népek

— jobbról

balra írják betiket

;

—

a görögök és rómaiak szokásával ellentétben

hasonló módon iratnak. Kiviláglik ez

nemcsak hanem hatszáznál a hébereknél, mint nálunk, majdnem azonos, jelentése van. Továbbá

úgy a mi betink

is

abból, hogy kiejtésünk. Írásunk és szóhajtogatásnnk módja

több szavnnk

—

is

van, melynek ligy

közös a héberekével,

—

sem jelentenek ezen ábécze ajánlására mégis mindenkor becsületére vált élt és annak hasznát vette. Azt látjuk ugyanis, hogy csak igen kevés, egyébként mveltség és hatalom tekintetében kiváló nemzet van, a mely saját betivel tolmácsolhatná nyelvét. Mert kétségtelen, hogy se az olaszoknak, se a spanyoloknak, se a francziáknak, se a nénicteknck nincsenek saját ii-ásjeleik, hanem mindezen népek beti, közös f'i)rrásl)ól, a latínl)ól erednek. Dicsekedtek ugyan a görögök, Imgy ök, tndum is én hány bett, jóllehet ezek mit

bármely

nemzetnek, ha az tiihíjdon Írásával

hoztak

Phöniciából

magukkal,

másokat azonban a darvak repülésének

megfigyelésébl eszeltek

nem átalják maguknak Pedig már a mi betink is bóven

és soniztak azon rendbe, melyben most látható. Innen van, liogy a bölcselet és

minden tudomány és régiség

feltalálását.

meséiki't és bíztiis adatokkal bizonyítják azt. részt,

iiogy ezek az Isten

hogy egyrészt az

niegczáfolják

ázsiai scythák náluk régebbiek,

népéhez sokkal közelebb állottak és hogy a régi

l)ölcsészet

ki

tulajdonítani

más-

a héberektl

néj)ekhez és csak ezektl került végre a görögökhöz. Már pedig akár betink számát minden más nemzetek írásjegyeit fölülmúlják, akár szépségüket veszed szemügyre, a külföldiek semmiféle betinél sem állanak hátrább, abban a tekintetben pedig messze fölül is nnilják,

az

ázsiai

tekinted,

hogy egyrészt ékezés nélkül

íratnak,

másrészt

minden egyéb

betknél tökéletesebben

összes beszédhangjainkat és végül

A

egész életünkön át alig

francziát, spanyolt

sajátítjuk

el,

:

görög, héber, latin

és mesterséges megértésükhöz sok könyvre, sok költségre,

és mit tudom én Sebeslyúii

könnyebben is sajátíthatók el. tanulhatjuk meg középszeren, a németet,

még mi más minden

A Magyar

Rovásírás Hiteles Emlékei.

eszközre

van

szükségünk.

papírosra,

fejezik

ki

nyelveket

igen nehezen

írótollra,

tintára

Ezen betinket bárki igen rövid 13

98

MACYAU KOVAsIRÁs

A

percipiendas, multis

opus habemus.

breuissimo tempore, easque sine

Lacedaemonicae, uel etiam quas

vllis libris,

in

omnium ordinum homines

omnes

Has nostras

calamo, atramento, papyro, vei

omnibus

scholis

nostrates pueri,

nesc o

et

litteras facillime quis

quibusuis materiis, nullo negotio inscribere.

aliis

quae nonsolum

litteras iudico esse,

F.MI.KKIÍI

multis expensis, papyro, calamo, atramento,

libris,

instrumentis

multiplicibus

HITKl.KS

quibus

aliis

addiscere potest

lignis, instar

Quamobrem

scytalae

dignas hasce

pueris proponantur, et instillentur, sed senes,

mulieres, nobiles ac rustici,

viri,

Vngaros se nominare volunt, addiscant. Laudo

igitur propositum tuum, quod haec linguae Scythicae rudimenta coUegeris, et discere volentibus communicare volueris. Etsi enim breuiora sünt ac rudiora, quam forte quis desideraret tamen non diffido, quin alii quoque reperiantur, qui hoc exemplo haec linguae nostrae praecepta amplificare, et exactius tradere velint. lanus ille Pannonius, episcopus Quinqueecclesiensis nostrorum Poetarum celeberrimus, quum tanta doctrina et auctoritate praeditus fuisset, tamen non erubuit, Vngaricam Grammaticam conscribere eam, si maiorum nostrorum negligentia non amisissemus, haberemus certe, quo in hoc quoque studii genere gloriaremur. Nunc quum illa interciderit, et tu recte facis, qui nostrae gentis litteraturam ab obliuione vindicare studes, et alii maximis forent dign laudibus. si Ungaricam grammaticam natiuorumque vocabulorum et proverbiorum origines ad praescriptum artis elaborarent, vt si iam cum Graecis pátriám magna ex parte amisimus, et ni Deus pro sua clementia auerruncet, amissuri totam videmur, saltem linguam et res gestas ac litteraturam immortalitati consecremus. Quanquam si id quod sentio fateri licet, meliora omnia, de interitu imperii Turcici spero, augurorque hanc diuinitus glóriám nostrae genti reseruatam, vt non multo post armis Vngaricis Dei beneficio Turcica potentia inclinetur. Quod vt Deus pro sua clementia faxit, vos et nobiscum totam Ecclesiam orthodoxam conservet ex animo precor.

breuiter,

qui

;

;

Dátum

id

ex foro Siculorum, quinto die Mart. An.

alatt igen

könnyen és pedig bármely könyv,

1598.

tinta,

toll,

|

442.

papiros nélkül akár lacedaemon hengerhez

más anyagra írni (beróni) nagyobb fáradság nélkül megtannlhatja. Miért is ezen betket nemcsak arra tartom érdemeseknek, hogy minden iskolákban tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy minden rend honfitársunk, gyermekek, öregek, férfiak, asszonyok, nemesek és parasztok, egy szóval mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak hasonló

akár

fára,

valamely

:

neveztessenek, tanulják meg. Dicsérem tehát szándékodat, hogy a scythu nyelv

gyjtd

ezen

elemeit

össze-

és a tanulni szándékozók részére közzé akarod tenni. Mert, bár rövidebbek és kezdetlegesebbek,

mintsem talán

akadnak

mások

kívánják.

Ama

nyomán Pannonius pécsi püspök, költink legliíresebly'e. hatalmas tudománya és tekintélye daczára sem röstelt magyar nyelvtant Írni melyet, iia seink gondatlansága folytán el nem vesztettünk volna, bizonyára a tudomány ezen ágában is volna mivel dicsekednünk. Most. minthogy az elveszett, helyesen cselekszel, ha azon vagy, hogy nemzetünk írástudományát megmentsd az elf éledéstl, és mások is nagy dicséretre lennének méltók, ha a magyar nyelvtant és si szavaink és szólásmódjaínk eredetét tudományos rendszerrel megírnák.' hogy ha már a görögökkel együtt hazánkat javarészt elvesztettük és hacsak az isteni nyelvünk

némelyek

szabályait

óhajtanák

gyarajjítani

;

mégis

bízom,

tüzetesebben

és

hogy

tanítani

kik e példa

is,

.lanus

;

—

kegyelem meg nem könyörül, úgy látszik, elvesztjük az egészet - legalább nyelvünket, történetünket és irástudományunkat örökítsük meg. Ámi)ár, ha szabad kimondanom, a mit gondolok, a török uralom bukásától minden jót várok és megjóslom, hogy az a dicsség a mi nemzetünk részére van Isten rendelésébl

föntartva,

hogy nem

sok

a török hatalom. Hogj' ezt Isten az

id

multán Isten jóvoltából

kegyességébl megadja,

magyar fegyver eltt bukjék

titeket

velünk

és

az

el

egész igazhit

egyházzal megtartson, szívembl kivánom. Kelt Székelyvásárhelyt (Marosvásárhelyt), 1598. évi márczius

'

Eü/,el kiipcsolatban iiicgjejfyoz/.iik.

moiulás-gyiíjtoményt ü

(•ziniüii

:

Adagiorvm

hogy

linraiii/ai

Dccsi J. ebben az

giaecolatiiiuviigaiicuiviii Cliiliailcs

.")-én.

('vbcíi i|iiiii({iu'

l
Háitfa,

egy

vogyes

l.'i'JÖ.

nyelvíi köz-

TELEGIH JÁNOS RUDIJIENTÁ.IA

De

litleris

Hunnorum, quae vulgo

99

litterae

Siculorum vocantur. Ouot sititt Uiinnorum lHierae • Siculorum Transsyluanorum litterae facientes sinistrorsum tendunt hoc modo :

ah

H

in

vniversum sünt XXXII. quae initium a dextra

:

100

MAOYAI? KOVÁKIRAS HITKI.HS KMl.KKKI

A

vocali in obsequium nostrae linguae et addita (quod ego graui tono malui notare) gamolta l'auita valias (liclyesen giaiiioltalaii. niavalias. azaz ííViunoltalan, nyavalyás). Similiter et duarum vocalium sonum o et f transferimus et scribimus b v(el) h ut brvlbk (helycsen brvlbk^ olv. örülök). Siculi autem harum omnium loco peculiares characteres habent, vt mox videbimus. Quin et Romani in duobus characteribus prorsus deficiunt, vnde formám et n ante aliam vocalem mutant, hoc modo. jtistus vittens vivet. At Siculi et vsum vocalium quae vim consonantium habent et semper ante vocalem horum loco habent suum J U

vim

/'

infere,

trahere, ut

:

:

/'.

V

ponuntur,

vti

NEVE VALA JÁNOS neve

Quomodo

lemos

vala

\

443

pronttncianttír 7'ttiuersac littcrae ?

lam totum alphabetum dura pronunciatione, seu obtusiore sono hoc modo ecs (helyesen: ecs), ec', ed, f, egg, egi (azaz: eg'), ah (így!). ess). ev), es, ess (azaz ó, ep, r, s, S8, et, ef, u, s, eu (azaz

Dic regulám de notatione litterarum? Quae apud Latinos eodem sono efferuntur,

Quomodo

;

Quot sünt consonantes

.-

vt f.

l,

in,

ck, ak,

l.

el',

efferes

m.

ti,

:

A, eh,

en\

o,

.-

absque vocali simpliciter quo pronuntiatio addisci possit.

n, r, s.

ceteris ideo additas vocales,

diuiduittur litierae Siculorum

In vocales et consonantes.

ci.

:

:

notata habes, vt facilius intelligas

/,

Quot

snitt iiiixtae

101

JÁNOS RUDIMI'.NTA.IA

TEI.EQDI

.-

Quinque.

NY

TY Sic dictae

LY

GY

(!)

CS

clí

egi

(!)

ecsi

eni

eti

quod mixtum cum

vocali

;'

sonum

edunt.

Qtiae est obseruatio de mi.vtis cottsonantibus ?

Quum

vtimur Latinis characteribus (vt supra quoque monui) consonanquo perfectius ad natiui sermonis enuntiationem sonum referant, solemus

in nostra lingua

quibusdam,

tibus

accentum grauem aponere.

vt

í''.

íj-".

NYALÁB ZOLYOLYOM (ígj'

;/"

!

helyett)

f sed Siculi peculiares litteras habent. .

GYALU)'

(helyesen:

Zolioiu

nialat

!)

(íuy

/', ;;/".

GYALYV CSANÁD (iü\-

!)

Canacl

cialyn

ATYA atia

Quid quatenus

de

est obsertiattdíiiii

Vnicum

SZ

vernacula lingua litterae 5,

in

SZ

littera

.-

duarum consonantium vim eatenus habere videtur, addimus s, vt Ssenoseg (helycsen Ssentse'g), Ssepsegb.

alioquin simplicissimam

Siculi simplici littera scribunt, vt

:

|

:

444.

SZENTSÉG

SZÉPSÉG

S^mtse(/

Srepscy

Quot suut zwcnies Nouem.

.-

V

Ü

Quid differunt

K-K

Nihil differunt,

nisi

sequitur, vsurpari

U

et

Ö

-KK— K

A

E

I

í

.-

quod

commodius

O

in initio,

-K-

^

in fine dictionum,

semper

possit, et in fine

quum eam

vocalis a

corripitur.

ADNAK AKOR adnak

alcor

—

Miután a mi nyelvünk latin bett használ tudnunk az összetett mássalhanf/zókról? már föntebb is rámutattam), néhány mássalhangzóra, Iiogy minél tökéletesebben tüntessék fel hazai nyelvünk kiejtését, kemény ékezetet szokunk rakni, pl. c\ //', /", n\ i\ de a székelyeknek van erre saját betjük (Csanád, gyalu, zólyom. ni/alúb. ati/a). Mit kell az SZ betrl megjegyezni? Az egyetlen SZ. nolia igen egyszer, két mássalhangzó

Mit

kell

(mint arra

jelzésére szolgál olyan formán, liogy hazai nyelvünkben az S-hez z-t adunk,

A

székelyek egyszer betvel irják,

Hány magánhangzó van Miben különbözik a elején és végén,

lia

K-K

?

—

és

pl.

Kilencz

-K-?

pl.

Szentség,

Szépségh.

[Szentség, szépség).

—

(a,

e,

ej,

i,

o,

ö,

?/,

m, v).

Semmiben sem különböznek

a magánliangzó következik utána, kényelmesebben

azonkívül, liogy A'- A' a szavak liasználható

és a szó

végén

mindig megrö\adíttetik. ^ {Akor, adnak.) '

Az

és V jegy hangértékének felcserélésére

ti

1.

a köv. jegyzetet.

tévedésbl került a magánhangzók közé. Fentebb a teljes betsorban az » v-vel, a v ev-nek ejtend eu-val jeleztetett. Mivel a szerz a v jegy így jelzett hangértékével nem volt tisztában, az u-val való jelzés czimén beosztotta a magánhangzók közé. L. alább az V. részben a Dobai-í'éle betsor hasonló tévedését, mely igazolja, hogy *

itt

nem '

Ez

a V

a giesseni másoló,

Az

hanem

a

szerz tévedésérl van

szó.

alább közölt marosvásárhelyi másolatból kitnik,

hogy

a

második

-k-

jegy helyén eredetileg &

(et)

volt

olvasható. *

Téves, mert az a magánhangzó (miként a példák

mellzésével) a

vég-A:

jegynek ah szótagértéke van.

is

mutatjáki

mindig eltte

van.

így

aztán

rövidítve (az a

Quid differunt

ZS

ct

Z?

Posteriores duae consonantes facile

rovásírás HÍTHLE8 KMLKKKI

A MAfiYAR

102

ZS

et

Z quomodo

inter

se differant ex suppositis exemplis

deprehendere poteris.

ZSÁLYA

ZÖLD

soIIm

zöld

De Quae

Abbreuiationibus.

est ratio abbreuiationis litterarum

Habent

Siculi

syllabas

vocales inseruntur, vt

quasdam

breuitatis

apud

Siculos

.-

causa inuentas,

quum

lateribus

consonantium

:

.lÁNOS

TKI.HIiDI

10

RUDIMKNTÁ.IA

Possmilne liac abóreuutiioiWi in mdliu dictionum i'surpari In medio dictionum vsurpari non possunt, quia regulám collectionis turbánt, .-

vti

ANTAL ANDRÁS Antal

Non enim

Ancira g

András Ant-al

sic colHgitur

sed András An-tal.'

;

Ouúi observaiiduni est de scribenda IHtera R) paruum omissis duabus columnis ( I

^ -^„^

vsurpatur, vt

H in

(=^

R)"

fine

et

medio caussa

saepe

breuitatis

„„„^

PÉTER TERCSI PHfr Jrneter has lifteras

Vttiiiturtie

Praeter has sünt

(így

Terczi

!)

Sictili aliis?

quaedam syllabae

reptilium

quae non sünt ex

formás referentes.

certis

characteribus conflatae. Siculi capira dictionum vocant, vt

ANT

(?)

(?)

TPRU

ant

AMB

(?)

amb

fpru

ORATIO DOMIXICA.^ (Az Úr imádsága.)

MI ATYÁNK KI VAGY ME'NYEGBEN SZENTELTESSÉ*K MEG AZ AZ (i-vli TE NEVED JÖJÖN EL AZ TE OCSSZÁSOD (így!) LEGYEN TE AKARATOD' MIKÉ*PE*N ME*NYEGBE*N AZONKÉ*PEN IT EZ FÖLDÖN IS MI KE*NYE*RJNKE*T (i-v!) MINIÉN (i-y.'i NAPIT AD MEG NEKÜNK MA ÉS BOCSÁJD iiuy!i MEG ACS li-y!) MI BJNEINKE*T (így!) MIKÉPEN MI ES ME*GBOCSÁTUNK E*LLE*NÜNK VÉTETEKNEK ÉS NE* VIGY MINKET ACS (így!) KISÍRTE*TBE*N DN (i-y!i SZABA' AZ GONOSZTUL MERT TIE*D AZ ORSZÁGH AZ HATALOM AZ IIROSEG (így!) MINI (így!) ÖRÖKÖN ÖRÖKÉ* ÁMEN •

•

:

:

:

:

:

:

•

•

Használhatók-e ezen összevonások a szavak derekán mivel a szótagolás rendjét zavarják,

pl.

Mert nem így tagoltatik András, Ant-al

Mit rövidség

a

kell

okáért

H-hoz hasonló)

{latin

R

?

—

A

;

hanem And-rás, Antal.

bet

Írásáról

megjegyezni?

melyek nincsenek valódi

iiasonló szótagjegyiik. a

a szavak fejének nevezik,

pl.

derekán

—

gyakran használják a szó közepén és végén a kis I

Használnak-e a székelyek ezeken kívül más hetüket is?

hüllkhöz

szavak

irmii

liasználliutók,

(Anrlrás, Antal).

—

(r)

Mellzve a két betilt,

Van ezeken

betkbl

összetéve.

pl.

oszlopot,

{Tercsi. Péter).

kívül

még néhány

Ezeket

a székelyek

amb. tpru, ant.

(Következik az Oratio Doiuinica és a Symbolum Apostolieiim magyar szövege.)

'

-

tétjük

Ez másolási hiba

A

H-vá

ferdített

e helyett

E

:

jegyeket

„.

.

.

And-rás, Ant-al

csillaggal

jelöljük

fel. '

Ez az egy tévedés a sor

felett ki

van javítva

*

Helytelenül alkalmazott k-k jegygyol.

'

Kimaradt

:

DITS .MEG.

;

sed An-drás, An-tal".

meg.

—

A

szók

szétszaggatását

a megfejtésben

nem

tün'

l04

MAOYAR ROVÁSÍRÁS

A

KMM'.KHI

HITKl.RS

SYMBOLUM APOSTOLICUM. (Az apostoli

hitvallás.)

EGY ISTENBEN MINIENHATN (így!) ATYÁBAN MENN EK FÖLDNEK TEREHTÖÜÉ*BEN É*S JÉ*ZSUS CZRISTUSBAN Ö EGYETLENEGY FIÁBAN MI URUNKBAN KI FOGONTATÉK SZENTLÉLEKTÜL SZÜLETE*TÉK SZUSZ MÁRIÁTUL KINZATÉ*K PONTIUSNAK ALATTA ME*G FESZÍTETEK MEGHALA ÖARMAD (így!) NAPON H ALOTAIBUL*^ FELTÁMADA MENE MENYEGBEN ÜLE ATYA ISTENNEK JOBJÁRA ONNAN LESZEN E:LJÖVE*NDÖ ÍTÉLNI E*LEVE*NEKE*T ÉS HOSTAKAT (í-y!) EISZEK (így!) SZENTLELEKÖEN (így!) KÖZÖNSÉ*GES KERESZTYÉN ANYA SZENT E*GYHÁZAT SZENT ÉKNEK EGYESSÉGÉ*T' BÜNÜNKNE*K BOCSÁNATYÁT TESTNEK FELTÁMAD AÜÁT (így!) ES A(Z ÖRÖK ÉLE*TET ÁMEN HISZE*K

(í-y!)-

(íi;y!)

•

.

:

•

•

?)

.

•

•

"

dees Gralla pokobra, et descendit ad inferos.

közt

Ha a

üieterich- és Mai-féle példányok

több

másoló közvetítését és

több

nem Giessenben

kett nyomát kellene kutatnunk. Mert

készült másolatok lettek volna, a

romboló munkájának

kéz

valóban sok hiba az, a mi a fenti másolatban a magyar nyelv és magyar

K nélkül az egymáslioz K

nélkül

jött

liasonló

e-/í,

-b,

/í-,

a gyamolla l'anna

létri!

(nyaláb) és a Gralla pokobra (szállá pokolra).

j-ü és ess jegyek

i-d,

(gyámoltalan,

valias

E

rovás

hséggel

halmozódott. Ilyen esetben az írásjelek vonalainak szövevényét szolgai

ismerete

állandóan

nyavalyás),

hián

fel-

kellett volna lerajzolni.

összecseréltettek.

a galyn (gyalu), a nyálai

nélkül végül a szóelválasztó pontozás

szükségét és

a szavak írásjegyeinek összetartozó csoportjait felismerni sem lehetett.

Az avatatlan kéztl származó másolási hibák tömege a forrásul egészen

jellegét

sem

elhelyezését

már az

eltörölte.

Még

a

lehet egész(!n forrásáiuik tulajdonítanunk, mert az

német másoló mesterkedésének jegyét

avatatlan

hibás másolatban

még

a czímlapoii megkorrigált „Szanchi

IJr

M.

elválasztó

ügyetlen

jegyeinek

imádmgáhan elforduló

magán.

viseli

másolat

használt Szanchi-féle

mutatványok sorvégi

rovásirásos

Láfzló"'

St

nekii-nk

hozzátehetjük, hogy e

név sem

biztos,

mert teljesen

szokatlan és helynévvel sem igazolható.

Noha

még

az ügyetlen giesscni niásolatlian már legalább

Tiíi.Efiui

sincs elfedve szemeink ell.

Kgyügy

írói

is

két másoló megett

áll,

személye

egyéniségén a közeikorú Szanciu másolata még aligha

német másoló pedig már rontani nem tudott. A székely AHCz-nek tle ered elemi már Baranyai Ükcsi János rövideknek és kezdetlegeseknek jelezte. Hozzátehetjük, hogy nagyon hibásak és zavarosak is. Lépten-nyomon elárulják, hogy Telegdi a rordsirást már nagyon fogyatékosan i.wierle. Ez különösen akkor lesz szembetnvé, midn a rovásírás két fsajátságát, a magánhangzó-ugralást és az Írásjegyek összerorását kellene olvasóival megismertetni. A sz, k, z és zs jegyekrl elmondott felvilágosítások részben feleslegesek, részben zavarosak. Néha kevés változtathatott, a

szabályait

mondanivalójában

ellennu)ndás észlelhet.

is

liangzó s alább mégis

Legels

odakeveri a magánhangzók

!i

'

Az

'

Mtuitiarvl.

SS

is

ij.s.s'/,eirva

i-vel

kívánja

//y,

ly,

ny, ly

hogy a v jegy

összetett

is

ellátható

szolgálatába venni s

ír

tnavaUúAA

;

nuVssal-

jegyekrl

öreg-

de az egykorú stb.

St

utóbb

r-nek látszik.

„Iiiáiiy/ik (ínilla

sor eleién, a ..liahr

ket nyehünk

A

els jegyük ékkel

emberre valló tájékozottsággal tudja, hogy régiesen gyakíu'lat szerint ö

j)éldáival azt bizonyítja,

közé.

pokdbrii (helyesen:

után kellett volnü e hiányt jelezni.

Szállá pokulral. rs M/áII:i alá imUlokiii "

—

Megjegyzend:

már

azt is tanítja,

hogy

e jegyek

„i

niagáuhangzóval összetéve adnak

divatba jött a cs niássalliangzó jegyének chi és czi

megtette

ötödik

A XVI. századvégén Ebbl folyólag Telegdi

liangot'".

formában való jelzése.

hangzó összetett mássalhangzónak. Alkabnazni azonban

i-vel

mássalhangzó jelzésével

e miatt a ez

105

JÁNOS RUDIMENTÁJA

TEI.RGDl

is

nem

]nár

St

tudta.

zavart csinált.

Ugyanilyen tévetegség hangzik ki müve latiri. szövegébl, midn latinul mindig anyanyelviinkrnl, mi nyelvünkrl és hazai nyelvrl beszél. Ezért föltehet, hogy ez a derék öreg székel^'t a kiveszben lév rovásírás fogyatékos ismerete avatta íróvá. Ezért dilettáns létére eredetileg csak magyarul irt és csak a kisebb igény székely olvasóközönséghez kívánt szólani. A latin szöveg pedig csak akkor a

nddn

jött létre,

Erdélybe származott nagy látókör Bar.\nyai Decsi J.ínos a székely tudományos értékét fölismerte és ennek külföldön is érvényesíthet latin nyelv

a Dunántúlról

rovásírás nemzetközi

kiadását tervbe vette.

meg nem

Azt már tudjuk, hogy ha a tervezett kiadás ügye aligha vált volna

már szükségessé. De

kozásának meg

lett

— utólag

Bizonyára neki köszöidiet az rovásírás

utolsó

halvánv

tünk a kiadásra szánt

latin kézirata

hogy a hazai másolatok nyomán

is.

széleskör tudományos összelétrejöttek.

érdekldni kezdtek

itthon szintén

eiidékei

nvomára bukkanhat-

szintén

itthon

— a tudós marosvásárhelyi tanár beavat-

elssorban neki köszönhet, hogy a giesseni másolatok

neki köszönhet továbbá, hogy

iránt,

m

múlva

feneklik, a másolás másfél é\-tized

ismernünk

mégis az a súlyos eredménye, hogy a

köttetései révén külföldre került. Ezért

a

el kell

mvecske kési

/O

^,

€^

^0

3

á

^ J <^7~

^

CiX 0.^"^"^

^

<•("

^'CJ- C-V

niarosvásárhelvi másolatának.

III.

A

hamburgi másolat.

C

'fx

V

JX

]

/^ V^

Az a 342. számú 4-rét

^*/^

meg.

kötet rejti magában, a melynek vegyes philologiai dolgozatokát jelz eme czíme a kötet hátán

-/

eyP

Hf

l

U

olvasható:

..

olvasiiató:

Ms. Ajjp.

Fhiloloyica mÍ!<eeUanea.

van ragasztva e

,Critica

XX.

„ex Hiblioth. Hamburg.

felirattal:

Contenta hujus

Varia.

4"."

in

/W

^ \-^

)

'

f

tábla fels peremére bell ex libris

Az els

fine

''Ü

hambursri más..lat betsora.

Wolfiana"

vid.

vol.

*^

C'll f^*'

fj

/

A

^

^ p^.

"X

gyü.jtelékes

19-

^

<

3

jj

burgban Telegdi mvének másolatát a Városi Könyvtár kéziratai közt találtuk

o

O"

^-^^(J^

V^

Már megemlítettük, hogy Ham-

QA ^ oV

\

alább

pag.

pediü,-

ult.".

E

ez a könyvtári bejegyzés

tartalomjegyzék az egybe'

tíz darab XVII— XVIH. századi kéziratról a kötet végén számol be. A gyjtemény els helyét Telegiu Rudimentája foglalja el. Czíndapjának szövege azonos a giesseni másolat czíndapjának szövegével. Némi eltérés csak Szanchi nevének írásában észlelhet. Mellzve van Itt ugyanis a giesseni másolat törlése alapján „Özanchy" található „Szanchii" helyett. a giesseni czíndap terjedelmes jegyzete is. A másoló utánajárt annak, hogy a jegyzet szövege

kötött

tulajilonkép Iíah.kandus lexikonát idézi, ezért

'

E

(ai-8

X

részünkrl

tartaloníjcgy/.ék (a lapszámokkal

RudimeiUa priscae Hunnorum

—

18 cm.)

Syri ab Ebraeis

II.

Siculorum

x.

helyette

kiegi'szitvp)

33—40.

—

III.

czím „llunnoruni" szavához

a hipszélí

ezt

egész terjedelmében így hangzik I. Joh. Thelegdi 32 ac responsionibus comjrrehetisa. 1 :

—

Liugitac brcvihus quaeslionibus

Gramniatica Syrlaca ad .Methodiim

dissideiit.

a

Stolbergii gr.

Scliickardianam lit.

in

adomata,

Aoad. Viteb. prof.

indioans

tantiimraodo,

(Graecarum literarum

in

in

quibus

Academia

— IV. Morhofius: De imitatione et lectione Ciceroniana. 79—120 — V. Epitaphium Jo. Geileri Keysersbergii. 120a. — VI. Von der Art und Eigenschaft eines Madrigals. 121—170. — VII. Acis et Amyndas. Tragoedia versib. germ. 171 — 198. — sein Gebiirtstag. 199—228. — VIU. Alexandrinischcs Fürstenlob auf Churfiirsten Carls Pfalzgrafen bey K. (Khein — X. Joh. Salzmann Orationes variae (14 darab) Cireronis de oratore Dialogos. 229— IX. Commentarius Vitebergensi professoris; Epitome Collegü Critici de Interpretatione Scriptiirae Sacrae. 1679. 41—78.

?)

:í42.

in

343— 46. Megjegyzend, hogy

a

II.

sz.

értekezés

4—5.

(a kötet

StJ

-7.) lapja

közé egy négyoldalas 4-rét XN'III

századi nyomtatvány van kötve e eziinmeh Alphabetum Kussarum Stockholmiae. Typis Petri a Selav. Sebestvén:

A

.\1aCT'.ir Rov.'isir.'is

Hite'es Kmlékei.

Ev

nélkül.

14

A

MAOYAK ROVÁSÍRÁS

HITRI.RS

üe

his 8iciilis vidc

Baiidranrli Lexicoii Geogr. voce

1Ó6 jegyzetet fzi: .Öeii .Siculoruni.

kéz a

a mellzött jegyzet helyére

alá. tehát

czíiii

nagyhír Uft'enbach-gyiijteménybl

tehát a

Ha

s

megjegyzést

fontos

fieri jussit

került

a

Ugyané

Siculi."

:

irta

illustri

„JS'a;

:

Z. C. ah Uffenhach 1 714. "

Wolf-féle

könyvtárl)a

s

innen

hogy ÜKFUNBAtH Zakariás Konrád, a ki egész Nyugatminden országban foglalkoztatta a könyvkereskedket, másolókat és könyvlolvajo-

a hamhnrgi Városi Könyvtárba.

Kurópát bel)arangolta

ezt a

amanuensem copiam

enjiisdam Bihliothecae Codice, hanc sibi per

E másolat

még

KMl.HKRI

tndjnk

azt,

kat,

J

/^•i

-7(^^

.

XWt

Aírm.w'^to

a leghiúbb, legféltékenyebb. leg-

^~A^ 7

í '^^

egyben a legbolondabb

és

irígj-ebb

könyvgyjtk közé nem lephet meg az


akkor

tartozott,

sem, hogy a Mai-

gyjtemény példányára ráakadt, sem pedig az, hogy a lemásolt példány hollétét eltitkolta.^ féle

A

mi esetünkben tényleg bebi-

hogy Uffenbach másolatának nagy értéket kellett tnlajdonítani. míg zonynlt,

fá

:

Aox^^ice tó

A

yr 3^*2

el nem

példány

az eltitkolt

-icpx^

M. Nemzeti

Múzenm

került.

Orsz. Széchenyi-

Könyvtára számára lefényképeztettük,

Magyar Könyv-

szakfolyóiratában, a

szemlében, szövegét az összes rovásirásos részek facsimiléi kíséretében és

összehasonlító kritikai jegyzeteinkkel ellátva egész

terjedelmében kiadtuk.

St, hogy a másolat sikerrel

eltitkolt eredetijét

még

felkutathassuk,

ienyoMiatokról

kiilön-

gondoskodtunk.

is

Mikor a lap|)angó giesseni

•

jiél-

dányt az egyetemi könyvtár igazgató-

klönlenyomatunk segítségével hamburgi másolat jelentsége megsznt. C'sak könyvészeti sága

niegtalálta, a

adaléknak

tekintlietö,

szempontból

is

de könyvészeti

csak a giesseni példány

korát némileg megvilágító 1714-es év-

^y^<- 1^^ lu.m.

'5T7D CXí^V iLCUy^i^

számának van ,\z

még

értéke.

igazság érdekében

meg

kell

említenünk, hogy Uffenbach má-

meglepen pontos munkát végNoha magyarul ö sem tudott, a

solója zett.

magyar 20.

A

Miatyánk és Hiszeketry

hanibiiriri

rontott.

eltt tüzetesen

lása

áttanidiiiányozta

s

lapasztalatai

kijavította.

A

elrontott

jegyhez hasonló ákombákomnak állatin

í/

„.János vala

neve"

példa

eltt

szövegen

részeken

másolata.

alapján

észrevette, et

it

töljb

A

V

a

rovásirásos

vonást

el

nem

titokzatos kéziratot lemáso-

nuisolási

hogy a / és

és

egyetlen

Jiibáját

felismerte

és

rovásirásos jegyei közt az

jegyet kell jelenteni.

A

„Quot suut vocales"

—

K levelezésbl kiderül, Commercii npiMolnris V If'e.nhacinani Kclecta. Ulin, 17.")3. Mai János HKNUiKkel szoros baráti viszonyban állott s vele a másolás idején siyakian érintkezett. U^ryane levelezésre utalt Cörnidkh i.s, midn HXjoshoz irott 1780 nov. lí) ki levelében ezt irta Jlemini illiistrem etiam Vkkknbachium in aliqua epistolarum suarnm huius opollae Thelegdianae mentionem inferre'. (M. Nemz. Mi'iz. 187S. Qiiart. '

V. ö. lo. Ge. Schelhornivs:

hof^ Upfknbach

Ip.i.

—

Lat.

:

1.:

fi.

'

líio:!.

továbbá HA.ios:

SKiiKSTYfcN;

évi foly

Monnmenlum

Tekgdi János

XI. köt. 247,

I.

—

lilemriuni Inmno-arythirum. M. Tud, .Akad. Könyvf. M. Nyelvt. 2-rét

Ruilimenlájának

hamburgi

Különlenyomnfa „Huazoncjry

és

marosvásúrhcli/i

."ízöveg

kr:iratn.

közé nyomott ábrával"

Majryar

3. sz.

14b. lev.)

Könyvszemle.

líudapest. 1903.

1— 36.

1.

107

TELEGDI JÁNOS RUDIMENTÁJA

kérdés jegyei közt mellzte ezt az

u-foriiia

Az Úr imádságának

vont jegyeit.

ákombákomot

megszaggatását

helyére

és az Apostoli hitvallásnak

nem

sorbeosztása van és a szavak részeinek elválasztását

tozás

s

meglep módon

sem

szüntette meg, az

sem

visszaállilására

elrontott

el.

betket ö sem

A

ST

rendes

LT

és

össze-

merben

szövegében

lij

másolt szöveg szavainak hibás

a szóelválasztó pon-

igazította ki,

meglep pontosságú másolathoz mégis

de a

vállalkozhatott,

téveszti

rovásirásos

V

odaírta az

Ugyanig}' ki tudta javítani az „Abbreviatio"-k csoportjában a

rovásirásos jegyét.

hozzáadott

néhány olyan vonáskát, a melyet a szöveg megértése nélkül csakis ugyanilyen tartalmú magyar nyomtatvány figyelembevételével lehetett elhelyezni. Ertjük a mondatokat tagoló vonások felrakását. Ilyenek vannak az Ur imádsága „akaratod" és „hatalom" szavai után is; az Apostoli hitvallásban pedig az els sor „istenben", a második sor .atyának" és „földnek" és a következ sorok „teremtjében", „Cristusnak", „fiában", „urunkban" stb. szavai után. valaki magyarul ért segítséget gyanítson, fölemlítjük hogy a giesseni másolat minden írott és rovásirásos magyar botlása szolgai hséggel belekerült Uffenbach kéziratába is. Benne van a „Canad, galyn, Nilat", a „Szenoeseg" és a „Gralla pokobra". díts meg" (szabadíts meg) viszont hiányzanak fbböl is az Ur imádsága szövegébl kimaradt

Nehogy a másoló ügyeskedése mögött

azt

is,

..

—

szótagok. IV.

A Midn

marosvásárhelyi másolat.

a csíkszentmiklósi felirat marosvásárhelyi

telékes kötet tartalomjegyzékébl megtudtuk,

másolatát

ismertettük, a másolatot

hogy a X. számú darab tartahuát ez a

latin

rz

gyüj-

czím

jelzi:

Hunnorum

Lingvae Riidimenta, hre.vibus quaestionibus ac responsionihus compreliensa Joannis Telegdii". Szóval a Eiidimenta egy XVIII. századi másolata fölmerült ott, a hova Telegdi mve eredeti kéziratát a XVI. század végén Baranyai Decsi .lÁNOsnak, a marosvásár„Priscac

oj)era et studio

helyi ref. fiskola tudós tanárának kiadás végett átnyújtotta. Mivel az 1739-ki Schwartz-féle giesseni

másolat 17G4-ben

Dobai Székely S-ímirló

nu'ir

volt,

nyomban számolnunk

hogy a marosvásárhelyi példány már a Schwartz-féle másolat után

kellett azzal az

eshetséggel,

készült.

Mieltt a giesseni nuisolat eredetije elkerült volna, nekem alkalom nyílott arra, hogy a giesseni lenyonuitott Baranyai Decsi-féle levelet és a

után készült hambnrgi másolatot, a Bod Alhenásában

nuirosvásárhelyi kézirat szövegét pontosan összehasonlítsam. így aztán kiderült, hogy az utóbbi

kett

olyan közös forrás után készült, amelynek szövege már sokban eltért a giessenitl. Mivel az eltérés

Telbgw szövegében

ölt

nagyol)b mérveket, ezt a részt a szükséges összehasonlítások végett

még

terjedelmében lenyonuitjuk. Ezt a kiadást a szöveg rövidségén kívül megkönnyíti

körülmény

is,

liogy

itt

egész

az a sajátságos

belle a rovásirásos részek egészen hiányzanak.

Elementa veterum Hunnorum breviter proposita. Quot sünt Literae veterum Hunnorum seu Scytharum Triginta duae (a hiányzó betk számára hat üres sor van :

De

si

pronunciatione

.-

hagyva).

harum Literarum.

Quomodo prontincianiur? Horum Characterum sonum seu pronunciationem facillime absque viva voce cum Latinis characteribus conferas, parum enim ab earum enunciatione diíTerunt

A Hány

régi

hunnok

írásjegyei röviden

bctüjök volt a régi hunnoknak, vagy scytháknak

—

-?

perdisces, ;

nisi

quod

eladva. Harminczkett

:

(a

hiányzó

betk

számára hat üres sor van hagyva).

Ezen hetük kiejtésérl. Miként ejtetnek

ki"?

úgy tanulod meg. ha a

—

latin

Ezen írásjegyek hangját vagy jegyekkel egybeveted,

nu'rt

kiejtését

hallás

nélkül

azok kiejtésétl, kivéve

azt,

legkönnyebben

hogy a latinok

; :

MAOYAR ROVÁSirns

A

lOS

HITRT.RS

HMI.F.KRI

Quaedam enim ex illis ita sonum edunt, ac si Vocalem exprimere te, zc. Quaedam ver in initio Vocales es. Siculi autem uno tantum modo efferunt, quo singulae Pronunciantur ver sic universae veterum Hunnorum

Latini suas Consonantes bifariam efferant.

post se habeant

ut

:

:

ha, pc,

he, ce, de, ge,

18. tur, ut ef, el, em, en, cr. Consonantes Vocalem ante se habeant. A. eb, ets. ets, ed, seu Scytharum Literae

viden-

:

I

e,

:

euv,

ö.

o,

efe.

ef,

ex

er, es, esz, ef, eiy, u, ü, ev, ez,

egh, egy, eh,

(helyesen

i,

ek. ak, el, ely,

ej.

em, en

ezs).

:

(Juomodo dwiduiitur hac Literae? In Vocales et Consonantes.

Consonantes?

Otíot sünt

Viginti trés: (a

betk

liián.vv.ó

szúiiüira

üres sor van liai^yva).

iK\i;y

(Juowodo dh'iduntur Consonantes ? In simplices et mixtas.

Quot snnt simplices Consonantes ?

Novem decim

(két üres sor

;

van

quod vim unius seu simplicis Consonantis

elha,e;yva) sic dictae,

habeant.

Quot sünt mixtae Consonantes ? Ouatuor

(Jttae est obsert'aiio

Cum

mixtum cum

quia

sic dictae,

|

Vocali

19.

sonum

edunt.

de niixtis Cottsonantihus?

Lingva nativa utimur Latinis characteribus, nonnunquam in quibusdam dictionibus Romána Lingva non est sufficiens ad enunciationem nativi sermonis unde Literis quibusdam notamus enim accentu gravi, hoc modo: g' l, «', /', ut perg, l, n, t vim inferre cogimur fectius ad nativi sermonis enunciationem sonus referatur. Sic in ungarico sermone Latinis in

;

;

characteribus

At Siculi

et

,

v. gr. (azaz: verbi i;racia) Gamoltalan, pro Gyámoltalan, nazJalas pro nyaiutlyás.^ Hunni veteres peculiares habent literas has quinque. quibus implicitae vocali y

ki, nem igen különböznek. Némelyek ugyanis úgy hangpl. he, ce, de, ge, ha, pe, te, ze. Mások pedig zanak köziilök, mintha magánhangzó volna utánuk magánhangzóval látszanak kezddni, pl. ef, cl, cm, cn, er, es. A székelyek azonban csak egyféle-

a mássalhangzóikat kétféleképpen mondták

:

kép|)eii

ejtik

ki,

t.

ö,

ki:

A,

eb,

ets,

Miként osztatnak

föl

ezen belük

mássalhangzó

-ran ?

cd,

clz,

—

c,

fül

ek, ak,

el,

vagy scythák összes ely,

em, en. cmj.

o.

ezs).

:

—

—

a mássalhangzók:^ ":'

—

Egyszerekre és

Tizenkilencz

(két

:

egyszer mássalhangzót jelentenek. mássalhangzó van i Négy

tetnek így. mivel egy összetett

régi hunnfik

rj,

i,

:

Hány egyszer mássalhangzó van Hány

egh, egy, eh,

Magánhangzókra és mássalhangzókra. Huszonhárom (a liiányzó betk számára négy üres

'^^

hagyva).

Miként oszlatnak

cf,

ex (helyesen

ep, er, es, esz, et, ety, n, ü, ev, ez,

Hány

A

az egyes mássalhangzók eltt hangzó van.

i.

beti így ejtetnek

—

a

:

sor van

összetettekre.

üres

sor

van

hagyva) azért nevez-

neveztetnek

niclvek azért

így,

mert

magánhangzóval összetett kiejtésük van. Mit

kell

tudnunk az

összetett

jegyeket iiasználunk, néha némely innen

van,

iiogy

némely betnek,

ugyanis kemény ékezettel jelöljük

mássalhangzókról"?

szókban a g.

I.

m, n,

meg ekként:

t,

//",

—

nyelv

latin

Miután

nem

ii

'

A

iiiássiilliaiifj/ók

s/.rilian

foriró

acccntiis

ítimvís ál

a

hazai

kiejtés

latin

kifejezésére

vagyunk jelentését megváltoztjitni hogy tökéletesebb hangot adjon anyajegyekkel például Gamoltahm Oyámol-

kénytelenek /'.

n\

t\

latin nyelvünk kifejezéséhez. így van a magyar beszedi)! latnn helyett, narálas nyavalyás helyett. De a székelyeknek

han^'/.ók fölé fektette.

anyanyelvünk kifejezésére

elég

ii

iiiúsdló

és régi

iiunnokuak ezek jelzésére a

acccntiis li-nis

iryaiiánt a szoiiiszéilos inair;lii

'

TELEGDI JÁNOS RÜWMENTÁJA

sonus

perfecte

editur

Zólyom

ut

;

109

Tsanád

Gyalu

Atya

,

Nyavalyás Otíid

obscrvandum

Circa Literam

.

.

.

circa Litcram ... se

vernacula Lingva Literae s addimus

tium

autem

Siculi

:

Ouid

'/

observandum

alioquin simplicissimam z,

ut

:

est

quod eatenus, quatenus

;

in

Ssentség, szépség, habeat vim duarum Consonan-

simplici Litera haec scribunt sic

:

szentség

,

szépség

differtint (hézag a két k részére):'

quod (hézae

Nihil nisi ut Kalmár modo licebit,

.

.

.

.

,

sive

.

.

.

sive

.

.

.

cum eam

dictionum,

a k-k részére) in initio et fine

commodius usurpari possit, quam alia, adnak ..... akkor ..... nam duas Literas

az a részére) sequitur,

|

vocalis

(hézag

semper corripitur, continet ka, verum utroque

20. et in fine in se

accipiat.

Ouid differuitt inviccm pustcriorcs duac Quantum differant ex suppositis exemplis

Consonaities'.'

deprehendi potest

liquido

:

'

zöld

Sálya

sdk ....

Ouot

Vocalcs?

snitt

Novem

:

De Ouac

est ratio Adhrcviationis Litvrartim

Habent

quasdam

Siculi Syllabas

lateribus inseruntur

következ öt betjök pl. Zólyom

jut:

.

.

.

.

Siculos ?

causa

inventas,

ne regulám

combinationesl

Harmadik

valet ergo

apud

brevitatis

cum Vocales Consonantium Sed

ut (a hiáiiyzü példák számára másfél sornyi liely van hagyva).

;

observandae istarum Syllabarum

Non

Adbreviationibus.

,

quia literae

rectae

collectionis

ita

sünt

confundant.

megszakad).

(Itt

magánhangzó hangja tökéletesen érvényre Nyavalyás betrl megjegyzend, A kiilön'ien igen egyszer

van. melyek segítségével a benfoglalt y ,

Gyalu ..... Tsanád

Atya

—

Mit kell a ... SS betrl megjegyezni hogy a mint a hazai nyelvben az s-hez z-t toldunk, pl. Szentség, szépség, akkor ez két mássalhangzó szépség szentség erejével bír, a székelyek azonban ezeket egyszer betvel így irják Mihen különböznek (hézag a két k részére) Semmiben, csak a (hézag a k—k részére) szó elején és végén, ha azt (hézag az a részére) magánhangzó követi, kényelmesebben használható, akkor adnak mint a másik, és a szó végén mindig megrövidíttetik, pl. Kalmár alkalmaztatik. mert ka két bett tartalmaz, de azért mindkétféleképpen helyes, akár .... akár ".'

.

.

.

:

—

'.'

,

,

.

Miben különbözik egymástól a

két

az alábbi példákból tisztán megérthet

Hány magánhangzó van

".'

—

:

—

utolsó mássalhangzó"?

'Sálya

.

.

.

.

,

zöld

.

.

.

Hogy

'sák

,

.

.

.

.

iiHMinyibon különböznek, az

.

Kilencz

Az összevonásokról. Mi magyarázata van a rövidség okáért pl.

szótagjegyük,

midn

betk összevonásának:'

mert a

betk

hogy a helyes szótagolás rendjét ne zavarják. (Itt

Vau a székelyeknek néhány, magánhangzók csatoltatnak.

Hanem úgy

Nem

helyes

kell

tehát

azon szótagjegj^eket

Harmadik

,

megszakad).

A szabály még így kibö\itTe k k jegyének ak jelentése van. '

—

a mássalhangzók oldalához

hiányzó példák számára másfél sornyi hely van hagyva)

(a

szerkeszteni,

tetett

feltalált

székelyeknél a

is

zavaros, mert a

szerz nem emeli

ki,

hogy

a

Aa-tól

helyesen

megkülönböz-

110

MAGYAR ROVÁSÍRÁS

A

HITEI.BS

EMLBKBl

A Rudimenta e csonka kézirata tiilajdoiiképix'n már iioni is másolat, liánom télben maradt Az átdolgozó a hangtani magyarázatokat uéhol összevonta, kibvítette, újból csoportosította, más példákkal igazolta, más rendbe szedte, st ki is javította. így a gicsseni kézirat szerint 18 egyszer és 5 összetett, a marosvásárhelyi szerint pedig 19 egyszer és 4 összetett, tehát összesen átdolgozás.

23 mássalhangzó van.

ugyanis az ecsi

TeiíEqdi

E

ny, ty) csoportjába sorozta.

ly,

mássalhangzót az összetett

(cs)

Jellemz, hogy a magánhangzók számát

osztotta be.

erji,

mondja,

9-nek

is

holott

eni,

eli,

cti

(gj-,

egyszerek közé

tévedést az átdolgozó felismerte s a ns jegyét az

szöveg

a giesseni

magánhangzói közül az ei (j) és v jegyeit a mássalhangzók közé kellett volna számitania. így aztán a mássalhangzók száma 23-ról 25-re emelkedett volna, a magánhangzóké pedig 9-rl 7-re fogyott volna. Dicséretként említjük meg, hogy a magánhangzók csoportját ki tudta emelni a mássalhangzók a,

c,

i,

ei,

0,

M, V

M,

ö,

kérdései és feleletei közül.

A

szöveg egyéb fogyatékosságaival szemben már tehetetlen

meghagyta a s és

zs

jegyek

zatlanul

régi 'súlya

(zsálya) példa alapján

nem

javította

ÁBCzéjének

ki

a

és

niegkülönl)öztetését

czéltalan

a

azt

feltn

megszerzett

hogy a

hibáját,

ín

alkalmazza

1"^

'S

a

ImJi.

6 £^ö

^ ^X<*f^ '^

.

íSí,

hibátlanul

írja

-y,wA

Az ABCzében

nyavalyást.

<"««^"7ff)

sikerrel

megkülönböztetett ek és ak

0,

kiilon

y O^-^^j^jf-"

V

merte

^'^'"^fh"'^'''-^ í^-^'^

ScA^r^

1^7~^.>^-. 'PíTf.u./^

H'5.we-^,vA Sí

cv^.

.^^:..,ju

^|.--.sV -^fca.

^vTi^^

„.„„^

j^,-j

J' *~

/O

_7""**^

.'~_í-

,M,-

^ a^t«

György

albuiii-hipja

165,'!

jí,»,

!)

elforduló

is

té-

sikerrel, ha utána egy a magánhangzó következik. Pedig azt, hogy az a jegynek eltte kell lenni, nemcsak az ÁBCz. hauem

g _

és

ból.

a marosvásárhelyi átdolgozó hozzáadta

is-

gies-

ható

r\

E hiba igazolásául

a

azt

hogy az ak jegy a szók elején és végén akkor alkalmaz-

a KDinároini (jsipki's

jeg3'^ek

nem

pedig

TELEODinek

fel

szövegben

seni

w'jiy,

j^ijj

kérdésében

védését,

|«^.-w

ílí.

Q..*.,^^..^

,5^

cJ^^ 21.

le

a mellzött nya-

s

^«^ helyett helyesen alkalmazza a

Aía

7''-^i^iá

^néi

és

Gyalu példát

ss

Helyesen

helyén x-et szerepeltet. íS^íCn

Válto-

volt.

'sá^-(zsák)-kal

még

például

akor (akkor)

felhozott

adnak szavak

bizonyítják.

ís

nem

két példához (a fel

ismert

a kalmár szavat, a melyben az a jegy

csakugyan a szókezd k jegy után következik.

A ben

súlyos tévedést az idézte el, hogy Telegih példáüian az ak jCgy eltt az

van

ki

írva.

Ezért aztán

nem

is

mindkét

«

tudjuk, hogy mit ért a kínálkozó szóvégi rövidítés

a régebbi emlékekbl tudtuk meg, hogy ez a rövidítés tidajdoidvép a k jegy

szóvégi

eset-

Csak

alatt.

(és

szókezd)

ak szótag-értékét akarta jelenteni.

Az összevonások jutott

De a rm

el.

ugyanis

és

arf

A Rudimenta Ez a

fontos fejezetében csak a szótagolást zavaró összevonások két hibás példájáig

a Balázs

és

biró

példák

többi kérdése, továbbá a

mi abban kerestük és találtuk meg, hogy

is

helyesen

Miatyánk

sajnálatos jelenség szorosan összefügg a

ismerte a csikszentmiklósí feliratot. az

igen

helyett

harmadik szót hozza

E

a

felirat

Midn

ezen némi

ahar-ma-dik

és Hiszekegy rovásirásos

meglév szöveg

nuirosvásárhelyi

j.'vvítgatással

segíteni

fel.

Ebben

szótagolását.

szövege

elmaradt.

példáinak elmaradásával. Ennek okát

szöveg

másolója

megfejtését elssorban Teleodi

kétségtelen, hogy c gyakorlati alkalmazáskor derült ki a

fogyatékossága.

a

jegyek volnának összeróhatok és csakugyan zavarnák

m

akart,

és

mvének

átdolgozója

már

köszönhette.

De

szabályainak és felhozott példáinak az erpróba

olyan

kevés és kétes

eredménynyel végzdött, hogy a rovásirásos példák és rövidítések elmaradását utólag felpanaszolnunk

nem

lehet.

Abból, a mi e kézirathói kimaradt, bennünket a rovásirásos

mert megtalálható a gyüjtelékes kötet ama uti'in

gicsseni

másolat

ellenrzése

végett

csak

a

betsor jegyeinek formái érdekelnének. Ezt pedig a marosvásárhelyi másoló sem mellzte,

következik. Ezt a XI. számú

tál)lát,

tál)lázatáu, a

mely

kiloncz

nuíly közvetlenül a Riidiinenta

Itetsort

tartalmaz,

a

fonti

szövege

kövotkoz fejezetben

:

111

TELEGDI JÁNOS UUIUMENTAJA

imitatjuk

Els

olvasóinknak.

lie

köztük a ez és

jegyek épp

cs

vannak a TELECDi-féle írásjegyek. És hogy e jegyek nevének jelzése nélkül is igazolható volna azzal, hogy vannak cserélve, mint a Rudimenta fenti marosvásárhelyi

rovatában

csakugyan a Rudimentából valók,

Tei.egpi

úgy

föl

szövegében. V.

Egfyéb másolatok

nyoma.

Az erdélyi születés (Sepsi- széki) Lisznyai Kovács Pál det)reczeni tanár 169:2-ben Idadott Magyarok Crónicá jóban ez olvasható: , Ezeknek a székelyeknek (a mint az Atyllának és meg az eltt való magyaroknak is) tulaj(h)n magános magyar bötüi és irásai voltának, és valamint ma irnak a sidók és a napkeleti népek, az ö Írásokban jobb kéz felöl bal kéz felé mentenek, mely magyar betket és írásokat, hazámban lakván, én magam is láttam, st Erdélyben és Székely földén olyan üijen vala Tsulai praedikátorokat is, kik magyar betkkel egymásnak irtanak, láttam s ismertem ;

ncvü

erdélj/i

püspök

is''}

CsuLAi GYöRGYtöl, a ki az erdélyi ref. püspöki széken 1650-töl 1660-ig volt Gkleji Katona

utóda,

ilyen

mazvány nem maradt. De annak Igazolasara,

hogy a héber,

nyelvekkel

chald

Istv.4n-

rovásirásos fogal-

Áf

"^.t^, .--,jtj^x »o> '"^ ^y^/;«~n

Írásokkal

és

foglalkozó protestáns theologu-

sainkTBLEGDi kis

^

6

i

szír es

nivébölaXVn.

.j^^.t,.^

..

C-^.->n, ^-j^^-^ ^.--^

»^ «-*

« fn*p^

v^).»-

^--

JJ

.

..

'

század derekán uasíy elöszcretetsajátították a székely rovás-

tel

irás

titkait,

Györoy^ debreczetn

CstPKBS

O'^í^'^O^/'cK}

^

Komáromi

utalunk

ta-

narra es prédikátorra, a ki fen-

részben

tebb, az irodalmi

nyelvtani

gyalt

mvében

^

,^^ xirj^'^^

'^

"s^^-h

tár-

J>yi

"

.r c ^yf-./ "

J

».v»hw».

J^-.

. ,

->.~v*<*

/<

'"^"^

A^^ /

"•

J

/>y ('ff'"

'

elég

l

C

— Q

n\

o -^

ai

l

df

nf->*^

körülményesen ismertette a szé''- Miskolci C.

kely rovásírás mibenlételét. Megemiitette,

hogy

a

is

volt

egy ilyen könyv. Ennek alapján

képeni magyar írásnak 32 betje van. mert a azti'in

mi

is

böl.

állapította meg, hogy a tiila.jdonmásképen írják közepett, másképen végül s ell. megtudtuk, hogy a debreczeni nagy égés alkalmával elpusztult rovásirásos könyv

czeni fiskola könyvtárában

Ebbl

Gáspár all)»m-lapja 1054

debreczeni

k-K

csakis Telegdi liudimentájdnak másolata lehetett.

Komáromi Csipkés Györíív irástudomáiiyának egyébként maradt fenn egy érdekes

A

melynek 241. lapjára Telegdi-féle

.íulíani)

s

emléke

írott;

is.

debreczeni fiskola könyvtára rzi Kismariai Vkszklin PAi,nak azt a XVII. századi emlékkönyvét, a

görögül

is

Komáromi Csipkés

György Leidenben,

betkkel és Telegdi-féle szabályok

1653

márczius

r2-én

(IV.

Idus

Mártii

szerint irta fel ezt a jobbról balra olvasandó

megismételt szöveget

ELÉG ÉNNEKEM AZ ISTEN KEGYELME. TE ESMÉRD MEG MAGADAT. E

kez

lap facsimiléjét 21. sz. ál)ránkoii mutatjuk be olvasóinknak s teljesség

22.

sz.

ábrán bemutatjuk ugyanezen emlékkönyv 297. lapjának

Miskolci C. Gásp.ár

1654

3-án Franequerában

febr.

olvasandó szövege így hangzik

irt

rovásirásos

kedvéért

facsimiléjét

eniléksorokat.

is.

a rákövet-

mert erre

meg

Ennek ugyanúgy

•

LÉGY HÜ MIND HALÁLIGLAN ÉS TENEKED ADOM AZ ÉLETNEK KORONÁJÁT. '

1.

m. Debreczen, 1692.

12-rét,

172—3.

1.

112

MAOYAH

\

Jellemz.

hangzó-uj^Tatáísnak

a

h(>í;y

KMI.RKKI

HITIÍI.KS

F'.OVÁSIRÁS

sincs

feliratlian

e<;vik

Felületes

iiydiiia.

érfleklödíi

a

Budimenta niinrien szabálylyal ellenkez rossz példáiból ezt nem is tannlhatta meg. Ezért inrijiik meglepnek, hogy Komáromi Csipkks György egy esetben legalább a k k jegyet alkalmazni merte. Irástörténeti szempontból még érdekesebb Miskolci C. Gáspár ii-ás mutatványa. Ebben ugyanis a (j és

—

l

VII

AntlCftia

ff

*v

/->

Hunncnimlllemen.ta.

J Ah

f

a

ez

Lí^

a.

b

~yr

meg van

jegye

külön

^,

,.^..^1^

jegy

é

Mátyás 1718-baii kinyomatott.

\

gyulafehérvári tanártól kapta.

féle

kfwak h

Lii

/

N CC

(3

/)k ív

no

o

Z'

\A

^5

J i^

betsorában

k

r

z

I'

KA

\A

!'

"

^^

**'**

!

J ÁBCzéjc

Haisáiiyi-f'éli;

Noha a betk

forrás ezúttal

is

A következ

hogy

évszázad

tudjuk

—

kötetében

melyet Hickrs

legtöbiye értelmetlenül elrajzoltatott. a

czimü

dtio

libri

látott

nagyivrétü

Az els kötet réznyomat VII. száma

napvilágot.

is

látható betsort,

1678 táján a magyar Harsányi JÁNostól két e és két k jegye elárulja, hogy a

Telegui Hudimentája volt. 24.

sz.

ábrán azt a „Magyar ÁBCz"-ét közöljük,

De

bele valaki Gönczi György

mvének

seplentrionalis I.

élbeszédének MII. lapjához csatolt mutatja be azt a 28. sz. ábránkon

l(i78-ból.

—

betsor

Telegdi-féle

teljes

fél

volt Európaszerte for-

Oxfordban, az angol Hickeb György Antiquac

mvének

a

kapott.

XyUl. század derekán, tehát

í>

^l^ö

-'^2

/\

literainrae

^^ Hickcs

'^'^^•'''•líí'

már romlott Ijetsorokknl galomba hozva.

^

rí

a Bél-félétl

ezt

"^

1703-ban

„f, 2;í.

társaságában

l

j

J ^/

és

(j

elüt tökéletes r jegyet használja, arra a meglep erediiiéiiyre jutuiik, hogy Telegdi 1598-ban világgá bocsá-

^

K

kézirat

majd egy Kapossi-

szerepel

a g és l nincs visszafordítva, viszont vau írva az r. Mivel MmKoixM C. Gáspár a

Bél-féle fordított

-^

Kapossi Sámukl

A marosvásárhelyi

mnlva

Ql

-4-

m

n

külön

E betsort

E betsorban

is.

tökéletesen

^

/"

3 3 á

^zs

I

-j

yh

gtf

a betsorban szerepel együtt, a melyet Bkl

..bjj^n

A

kilencz

benne továbbá egy hogy ez a három jegy

Szerepel

fordítva.

Alább kiderül,

is.

disciplina

czim

ecciesiaslica

KiSÜ körül jegyzett

melyet

a

IBi;?-ban Debreezenben

megjelent

latin

m. nemzeti múzeumi példányália. Néhány jellemz betje segítségével alál)b megállapítjuk,

ennek

is

Rudimenta

a

volt a forrása.

^

fO

Sorrendben haladva

itt

-*-

*^''"

kell

^

y

^.C'-f}

-4-

v ^

/

.

.

.

/

megemlítenünk azt a Rudímentakéziratot

is,

melynek

a

gével 1690-ben

kely földön felfedezett SOS fadarab

segítsé-

Marhigli a szé-

V

<^,.'lí

rovásirá-

középkori

^"^

y^ *

magyar

/A

W^.

ii^

~7

\/

"7

^^-K

r/c~

^

t

szövegét jól-rosszul megfejtette.

A rovásirásos szöveg betsora természetesen jóval tökéletesebb volt,

a

Tk,i,kodi

csoló székely pedig

mentát

sem

már

értette

a

magyarul nem

ü ^ ~f~4 91

Rudi-

meg.

ehhez hozzávesszük, hogy si(ii,i

—

-

szövegét tolmá-

Ila ^'^^'-

tudott, ak-

L. A.

^ jj '

'

kor ni'm csodálkozhatunk azon.

r"~~^

^

H

X4

'

/.

—

04

^

/"

/ (

f

\í/

/

l ^-^

l(;8o tájiin

^^'

följcf'yzclt

i'^

j^

>

t^

ff)

/fV

^

r ^

^

7

f

Egy

i

"í»

»-

^

'*

<>

~4l ^

AH(V..

betsor liangértékének megállapításába számos hiba csúszott be s hogy Marbigli a Rudinw)tla lauilásál is reirei'rtve. magánhangzókat mindig Tki.rgdi c magánhangzójával együtt akarta órvényesiteni. Ez után Otkokocsi Fóris Fkukncz 1693-ban Franequerában megjelent Origines Hungaricae czim iiogy

a

11

könyvének hat betre terjed

rovásirásos

jegyet egy Álphabctum antiguorum

mutatványa következik.

Hunnorum czim

teljes

A

25. sz.

betsorból vette

ábránkon át.

.lel/.i

látható azt

is,

hat

hogy

"

"

113

TELEGDI JÁNOS EUDIMENTAJA

ÁlíCzét egy barátja Velenczébeu közölte

ezt az

kapta valakitl, „j^finthogy azonban

különösen

—

vele,

folytatja

—

pedig Magyarország

ez

ezek

nyelvünkbl

hogy a marjánhangzók [melyeknek száma

azért,

vegyesen vannak az enrópaiak nukljára elsorolva,

eltt

részébl

(?)

gyanúsak,

is

mássalhangzókkal

a

hét)

azok közzétételét,

azért

nyugati

betk még magam

a

vagy rólok való bizo-

—

—

rólok máshonnan jobban érteha isten megengedi ember vagyok, a ki nem szeretek semmit homokra építeni". Mikor pedig izeitetül a hat els bett már bemutatta, megjegyzi, hogy az összes jegyek száma 34, mivel a lágy IJ!/^ h^ '"y ^^ ^y mássalhangzóknak más jegyük van, mint a 7, l, n és t mássalhangzóknak.' Otrokocsi ezzel kétségbe vonhatlanul bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a Magyarországból érkezett velenczei forrás csakis Telegdi Riidimentája lehetett. Nyelvünk magánhangzóinak száma

nyosabb Ítéletemet addig elhalasztom, mig

sülök. Mert az az

—

ugyanis nem hét. hanem

—

nem szerepl

a rovásírás betsorában

á-t és az utólag belehelyezett é-t

hogy a Rudimenta kilencz magánhangzója közül kiküszöbölte az oda nem tartozó ei (j) és v mássalhangzókat. A Rudimenta tanítását hirdeti akkor is, midn a betk számát azzal igazolja, hogy a négy „lágy" (Telegdi szerint is megkülönböztetett négy „összeteti") magyar mássalhangzónak külön jele van. SzAMosKözYröl szóló elz fejezetünkben meg kellett emlitenünk. hogy Nagy-Ari József meggyanú-

is

számítva

SzAMosKözY

sította OrROKocsit

hamis

tehát a

kilencz. Otrokocsi

Onyitics

számhoz

mve

czím

A megenditett velenczei

forrás semmiféle kapcsolatba

\

jegyzése miatt érdekldtek a tlórenczi könyv

iránt.

jutott,

kéziratának

egyik forrását most megismertük, az érintett tárgyban ezt SzAMOBKözY szintén Fels-Olaszországban járt.

ligy

sem hozható

kik késölib

ott

egészen

vádat

azzal,

hogy száz

Otrokocsi

elejthetjük.

korábban

évA^el

éppen az

megfordultak, azok

Albert említi,

Bbrzeviczy

Miután

elplagízálásával.

kíméletlen

a

föl-

1818—1820.

hogy

évi

tudományos kutatásai folyamán Kómában Anyclica Aiiyustinia)ionim könyvtár magyar

külföldi

az

egy Rudi-

e.

menta-másolatot, melyet „kétségkívül valamely ma-

3

vonatkozású kéziratai közt szintén

talált

a

cf

ez.

"ih

í^

*^

6

A

j^

í\,

gvar tudós a végre ideküldött, hogy a régi magvar .,

-

,

.,.„,. lev lures

,.

betknek formai

az

itt

,

kézirataiban megkerestessenek

táraknak

találtassanak,

leginkább

könyvet lenni

állított

ft.

,

vagy

a

i.

Rndimcnla

1693

ból.

fel-

a florentziai könyvtárban,

jiedig

felül

2ö. Otrokocsi Fóris Fereiicz betümutatváiiva

',

es gazdag könyv-

melyben

hasonló

magyar betkkel

írott

idézett czinu-ben) emiitett Baranyai Drcsi Já.sos (tévesen

SzAMosKözY János helyett)."

—

ha az érintett hogy NAGv-ARit a két Orirjines közös czime és megtéveszt Rettegi-féle kompiláczió vezethette félre. A következ század elején a székely betknek szélesebb körben való terjesztésére Lakatos István csik-kozmási plél)ános 1702-ben írott Sifuiia accuratins, quam hacíenus, delineata et deseripta

Nekünk az a

tárgyra

benyoiiu'isunk,

tekintettel volt

is

in hicemque data

.

.

—

a valóban

czimü mvecskéje

.

lett

volna iiivatva.

A nyomdália

szánt,

de

soha

meg nem

jelent és kéziratban mégis széltére elterjedt kísérlet Thcróczi ismert soraival hívja fel a figyelmet az

si eredet írástudományára. L'tána pedig Aljihabetum Siadorum seu veterum Hunnoruni, qui a dextra ad sinistram scrihehard czimeu megkezdi a Rudimenta rövid kivonatának közlését. Benne tehát a mássalhangzók szintén felos/lannk egyszerekre és összetettekre. Az egyszerek közt a ez és cs jegy fel van cserélve az összetettek száma megmaradt ötnek, mert a cs itt erdélyi székelyek

;

is

megmaradt közöttük. A sok kihagyás daczára a z és

ismert zöld és zsája példákkal együtt továbbra

is

zs

jegyek felesleges megkülönböztetése a jól

épségben maradt.

Ugyanígy megmaradt a két k

jegyrl szóló tanítás is azzal a tévedéssel együtt, hogy az a jegy nem eltte van, hanem utána következik. Megismerkedünk az összevonásokkal és a Ferencz esperesrl szóló példa eme bvített kiadásával: „Azért Esperest parancsolt ollyant nekünk, rongy ingh, mind Ferencz''. Ezután az r jegyi'l szóló szal)ály következik a például felhozott .Tercsi" és „Péter" nélkül. A hüllkhöz hasonlított összerovások záradékul felsorolt hibás példái szintén elmaradtak. betüsorálian a zs jegy .i-nvk van jelezve

'

*

I.

m. .S20— 321.

Jegyzetei

1820. évi VI Sebestyén

:

A Magyar

nemcsak

azt tudjuk

Ha végül megemlítjük

meg, hogy a Rudimenta

azt,

hogy

fogyatékos

I.

magyar hazáik'ü

köt. 4G.

:

illHn és a külföldi kmyvtárakbati tálálható jelenségedrl.

(Tudományos GyüjtcMiéiiy

I.)

Rovásírás Hiteles Emlékei.

Iv

114

A

MACYAR ROVAiílKAS HITHLEB

KMI.KKKI

'

115

TELEGDI jixOB RUDIMEXTÁJA

van dolgimk, hanem azt

kivi Illatával

is,

hogy Lakatos forrása ugyanaz a hibás erdélyi változat

a mely több kutatónkat, köztük Kájoni JÁNost

is

volt,

félrevezette.

hogy a Telegfli-niásolatok ilyen bsége közepett Bei- MátyásI, a kutatásra sem tudta a Rudimentával és Hickeís mvével megismertetni.

Szinte hihetetlen,

sarkalt hazai és külföldi tudósok egyike

Neki pusztán csak az a betsor állott rendelkezésére, a nielylyel Kaposbi Sámuel, a Gyulafehérvárra áttelepített sárospataki ref. fiskola 1713-ban elhalt tanára örvendeztette meg. Jellemz, hogv" ez a

magyarázó szöveg nélkül szerepl betsor közeli változata v
.tSAT. ft M.

a3i'!ídr.Tt.

a másik betsornak, a melyet Har-

ugyancsak szöveg

sÁNvi János

oAívkabetum

nél-

ChCxtririo-S^cytkiaim

iWpij

—

.

.

kül bocsátott annak idején az angol

HicKBs rendelkezésére. Nevezetesen

KAPOKsiéban e

nála

külön jegye van az

is

betknek, továbbá

és é

két r jegy

a

egy vonalból

közül az

szára szintén ferdén

tnbb,

hogy

a

jobbra döntött jegye

melyek

álló

jegy

Még

fel-

stilizált

és

áll.

ipj

szerejje!

a

is,

a Harsányi-

és Hél-féle változatl)an egymáslioz

sokkal

jobl)an

mennjáre

betsorának Bél

fél(!

mint

hasonlit,

a

Kapossi marosvásárhelyi renfJes

kiadvány

.jegye

7//

a

jegyéhe/,

//»/

hasonlit.

Az utóbb

említett

marosvásárhelyi kézirat

maradt

lázatán

reánk,

betsor

ama

a

táb-

melyen

a

még más nyolcz betsor is szerepel. A mellékelt 26. sz. ábrán kivüle

gyjteményt a Rtidimcnla

látható

marosvásárhelyi másolója abban a

hiszemben

külön

lencz

meg. volt,

Arról

hogy

czimzett

hogy a

állította össze,

székely rovásírás

—

betsorának

változatát

tehát

ki-

mentette

sejtelme

sem

kezdve a TELEODirl

—

els rovaton

egytöl-

egyig a kézröl-kézre adott Telegdi-

betsor eltorzulásának köszönlétrejöttét. Ma azonban már nem nehéz igazolni, hogy e váltoféle

heti

zatok valamennyien egy külön kialakult erdélyi családba tartoznak.

A törzs, melynek beti a giesseni változat betihez és a Telegdi eltt lejegyzett betkhöz legjobban hasonlitiiattak, Haesányi és Kapossi ama közös forrásában keresend, a melyen a ez és cs jegye

még nem

volt

romlás útjára térve

fölcserélve,

—

a

két

r

pedig pontosan

meg

volt

különböztetve;*

viszont

nuir stilizálni kezdte a &, gy, j, ny, 0, ö, p, r, sz és ty jegyeket.

A

—

a

tudatos

)

116

MALfYAR ROVAKIRAS HITHI,KS EMLKKEI

A

könnyen összetéveszthet

ráltoztatás czélja a liasoiilúiiak tetsz, vaj^y

Ilyen megbolygatott csoport volt a b

A

—h —

c-n—ny—ó-ö,

az

ty,

sokból például csak pár tudatos változtatásra

kissé

elre buktatva, hogy inkább Z, vagy

nagy

R

Az

.jegygyei legyen azonos

;

N

bet

zására s néhány

nagy

nuisrészt a

R

o,

ö,

ly)

je.:;yek nie^^külöuböztetése volt.

a il—i,

Az ak

rá

jegy

mintsem

:

é

külön jegye

Ha iJtSfU

balra

el.

változataival valóságos bábéit idéztek

0/,j.nJ/tr

döntötték s

lítjuk,

effhtf-ti

alkabuajárulék

Ilyen

is.

tehát e zavaros alakula-

tokát a

iiícrtzt^u7u

betsor H-jává.

latin

megkülönböztet járulékok

alkalmazásával jött létre ebben az erdélyi változat-csoportban az

vagy

hátra,

hányat fektetve a

az sz jegyét tehát

a

r—sz.

az

és

kissé

lett

átformáhklott a

is

volt

rájöttek

ak—R

az

azért

jegy legyen,

lij

dlt vonal

Az összevonásokból

az ny,

(pl.

mutatunk

formájú

sz jegye függleges, a kis r jegye jobbra

kissé hullámossá változtatták.

:

maguk

értékére leszál-

a marosvásárhelyi kilencz

betsorból sem nehéz kibogozni a

betsor

Telegdi-féle

A

typusát.

possi-féle

Bél

és

ÁBCz

törzs

t

C^f^'.

f

u

V

ty

Ji

t

J-

;í

,

az utóbbi

kett a Kapossi-féle betsor

ki-

nyomatott változatait

Az

,,

jelenti.

utóbbi ugyanis a Die so nöthiye

CÁaraftejt„f i-nru^ (yjXnr 'xr^m .Jínfwr-

,Jri

mellett

„Lipsms" rovatai már

nem számitanak, mert tSC

archi-

Harsán\i-Ka-

jelzett

als nützliche

nnd

Buchilruckerkunst

czim

Schriftgieszerey

évi lipcsei

1740.

kiadvány ama beta melyet kiadója

sorát jelenti,

Bél M.ítyás 1718-ban Lipcsében ''

De

megjelent

jZ€^^14.

r

^Js

,7Í

I/Jr

kötetébl

kett

a

merített.

/ ojftJijri^J^í* Itcra 'YíuJ:2íM.^ ^/-^

»(

"1

TI

ly

t

rJ<

H-"

oJí

^

;

i

M

li

.(y

G"^

q\\

^

j

cs

,1

N>sy/

A

a^t.t*'i

eaj<íc/»m zí/.

%jii^f nutxiTLd/jr

ti

>>

bemutatjuk

Hemutaíjuk

A

olvasóinknak.

továbbá

H3

Kapossi-féle betsorának külön lapját

"'Cr-

véve

maro.svásáihelyi kézirat Ivapo.ssi-félc és Névtelen ABCzéjc.

is.

többi rovatot

—

a C2 és

—

Dusiét ki-

-

jegy téves

cs

fölcserélése csoportosítja az

romlott

betsora Dobai rovatának van

betsora köré. Ezek közül

.\

vonatkozó keltezés olvasható: „Anno 1753. dio

(L.

'

tója

is,

2'"'

May".-

betsor a

alatt

is

Harmónia

(I)

1719-ben

agy rimaszombati

azt

barátjától

orienlis cl occidicntis spcciatimqvc hvngarirac

Nem tévesztend

emlékeket

s a

rovásírás,

2.57.

—

Fa<;similéj6t

1.

Sebestyén

:

az

alaposan

cvm hehraca

Rovás

ez

elrontott etc. czimíi 1.

jegyz.

(Ethnographia, 1904. 410.

1.)

betsort

me.ffkaijta,

masjfyar

müvében megjelent. Kiadta szintén kutatta

másolatát.

lialljra

moly ntóbb

a

(Kthnographia, 1004. 4Ü9.

XVI [. század derekán

kinek Schwartz Godofréd 1764-ben meifkiildtle a giesseni kézirat 1.

lemásolásra

a

29. sz. ábra fels részén.)

és rovásin'is, 25(5.

össze Dobai Székely SamuelIcI, a ki a

els

legkevésbbé

szerepelteti c ezimcn

pedig

Közvetitctt úton n^fyaninnuii meritett Oertelius János Gobokukd, a wittenluMfj-i Cf^yetem jeles

midn

JAnos. Wittenberg, 1746. '

legirégibb jellege, tehát

Ezt a táblázat készitjc külön la])on

Lilerae Siculae ex Notationibus Generosi STKPH(ani) Dobai.

sz.

(28.

ábra) a marosvásárhelyi kézirat

.\

rovat alaposan megromlott Telegdi-félc

is,

ábránkon kü-

sz.

i

J28.

e

Bél é jegye

(pl.

Bél kinyomatott betsorától

cöctnn fJaiJnofi^^^

lön o

czim

Mivel

'

Harsányi rovatába került) s eltér

az utóbbit 27.

ó

literatvra

tál)lázatban egymástól

némileg eltér

Jll^ílercp a-nJilyiiít *7iJ/ rr/í /Tr'i <^Jk

retere

hunno-scythica exercitalio

o/;t-^

'^'

Hi.ivai

1

a rovásirásos

Skbestvín

;

liovás

és

.

117

JASOS RUDIMRNTA.IA

TEIiEOllI

L ^y itt. iiiiiit a táblázaib.iii ez a váltó/.. ,t rizte meg legjubban a rovott jegj'ek merev vonalait. Összes társai közt ebben van érintetlenül a h, gy és ak .jegy. Különösnek tetsz , v, zs jegyei

megtalálhatók az 1680 táján másolt fenti (24.

sz.)

szintén el van cserélve. Végül megemlítjük, hogj'

betsorától, hogy benne az

A

u

hangzók közt pedig az u-val jegy

jelzett y

ed

eh,

nem

volt tisztában.

Noha

feltn zavar észlelhet, még mindig

eu-vel

(kilenczedik

C

^

eb-

^^

^^^ ^y.jy ^ cMmnonJy-cJ ^,^z J,:^I jj/^ •'

volt

fenn-

az az eshetség, hogy

e hibát esetleg a külföldi,

magyarul

lán

v jegye

a

Gyalu példá-

szintén

fiirgott

még

rn összevonásánál

a

nál és

van jelezve, a magánmagánhangzó gyanánt !) a v-vel gondolnunk, hogy Trlrgdi János a betsor hangértékének

jegj'e v-vel,

jeg}- mellett

-\

irott

en (ejtsd: er) hangértékével

l)l folyólag a

u

ccz.

példájára e-vel

stb.

jelzett

szerepel. Arra kellett tehát

is

megállapitásánál az

Dobai

és r szintén el van cserélve.

betsorában az u

giesseni másolat

ÁBCzében, a melynek ez és cs jegye betsora aiiban is eltér a táblázat többi

Telegdi-féle

nem

jól

ta-

tudó

is

másolók keverték bele Tklecim szövegébe. Most Dobai Istváx

avatag betsorának u-val

ii

jel-

jegye és v-vel jelzett

zett V

jegye kétségtelenné

hogy Trlrgdi

teszi,

Riidinienlájií-

Zalimahei

UJ.«r/J^„.J

&.,<-Q>..l,

Luiqin

ez a tévedés csakugyan

lifin

benne

volt.

Hzzel aztán belnzonyn-

hogy Dobai szinTelegdi-féle betsornak

sodott az tén

H'

Egy olyan

birtokában.

volt

3 OáOyíKONTltTíAeD+MtA"^

is,

MMSNXJl/V/V13yS>P

Kudinienta-niásolatból ismerte

meg,

a melyben

—

ugyan-

csak a megtéveszt hangérté-

—

kelés miatt (a

giesseniben

már

az ecz és ccs és

ccs

fel volt cserélve,

a szemetszúró hiba

ecsi)

de ez

^

Ji

Jí

Síi

lu

r,

m

U

to

még

Dksi rova-

táról kell röviden

megendé-

keznünk. tük

—

Ebben

—

a ez és cs

n, "29.

\

Jt

U

„ír

nincs felcserélve.

Aa

j/ü

j/i

j^

^

y

-O

60

6.

ia.

nci

Mivel külön é jegye sincs, hihet, hogy régibb

sz.

a táblázat összeállitója bebizonyította. Mellékelt 29.

elkészült külön kpot,

a melyen

betsorával együtt

is

a vele

hogy ez is a RudimeiUáhól került ki, ábránk tünteti fel azt a Dobai mintájára

már

a

Ae.

enditet-

még

Azt.

is,

/"

marosvásárhelyi kézirat Dobai- és Dési-féle ÁBCuéje.

egy csoportba tartozó Harsányi-Kapossi-féle betsornál.

portját

-

még érin-

tetlen maradt.

Végül

ÍJ

szerepelteti az abreviatiók

ama

melyet Dési csakis Tei.eüdi kéziratának másolataiból ismerhetett meg.

jól ismert

cso-

HETEDIK FEJEZET.

AZ ENLAKAI FELIRAT

Í668-BÓL.

I.

Báró Orbán Balázs

Midn

Báró Orbán Balázs

szemponthói czini

kötetes

IiMt

felfedezése.

A tSzí-kelyföld leírása történelmi, régészeti, mvének anyagát gyjtötte, tanulmányútjain

népismei

természetrajzi s

éber figyelemmel kutatott

a székely rovásírás epigraphiai emlékei után. Azt már tudjuk, hogy a csikszentmiklósi

feliratot

nem-

st

Csik-

csak eredeti lelhelyén, hanem Kunich és mások tévedésébl folyólag Gyergyószeiitmikhison. hiába kereste. Most pedig arról

szentmihályoii

is

rámosolygott:

midn

Ez a

számolunk

község Udvarhely-vármegyében a Firtos

kis unitárius

azon

alján

el,

1832— 3-iki

pápai

Jandalaka,

adólajstrombaii

ir)06-ban lijejüaka,

egy

Neve az

tekintenünk.

regestrumban

lo67-iki

hegyháton

félrees

a

a melyet a Kiskiiküll és Nagykiiküllö vízválasztójának kell

iielyezkedett

Ylianlaka

(.lanlaka),'

pedig Enlaka formában

lIjTG-ban .Janlaka, l()Ü2-ben .Jcnlaka, 1712-ben

fordul

Régi temploma, mely az KKJl-iki tatárdúlás alkalmával sokat szenvedett. Báró Orbán szerint a

el.-

XV.

egyszer

századi gótika hanyatlási korának

nyomán

szete

30. sz. áliránkon látható.

fényképfelvétele alapján 31.

„D

:

:

sz.

ábráidíon közöljük.^ K

O M S Hocce Templum :

:

man(us)

])er

:

re|dactu(m), beneficis et pio erga deu m)

hünore(ni) uni(us) veri dei J

pastore

Mu8nien(8em),

Képe Báró Orbán könyvének famet-

falusi terméke.

Beondott boltozata helyett a hívek IfiGS-ban apróbb mezökre

zelo

Memlékek

Képét a

tagolt és díszesen kifestett deszka-mennyezetet csináltattíik.

ható

hogy a szerencse egyszer mégis

be,

az enlakai feliratot J8(j4 márezius havában felfedezte.

mezk

iucolar

um) .h'nlakien(sium)

et

Johannh

Ezt az

[Muí/f/arul:

Arkosi.'"

KilJl in cineres

Marto

nf)sien(siuni) in

KJüH

isten iránti kegj'es

terséggel diszesiti

másik

pjgy

olvashatók

multos

:

mezn

„Pecatmn

fecit in

lett

s

rbe

Miizsnai

(íyüríiy,

conilidit in

idolatrii-.

deos.

kíséretéljen

(bsliciion

latin

Teni|ion'

festi

befedetett,

mes-

Árkosi János lelkipásztorsága idején.)

„Per manus Mensarii Anhkkak Szász Mense

az asztalos-mester mutatkozik be:

egy

mennyezettel

kegyetlen

jótéteményébl és

a jenlakai és martonosi lakosok

buzgóságából az egy igaz isten tiszteletére l()()8-ban

A harmadikon

Augusto."

hamuvá

p(er) Geor(uium)

mely a

egyházat,

í

tatárok dúló kezei által 1601-ben

latin felirat olvas-

Anno

noxias immanu(m) TartMro ru(in)

lacunare tectu(m) arte pictoria in signit(uni) A(nno)

existente

Orsz. Bizottságának

egyikében a következ

Ivliliiini

terris

Mi(

az

li(ai=lis)

—

uniim

unic(iis)

Sebustvkn,

Betri

IVu.int,

nemeseinek

lihközség

unitárius

homiiiem. Deus

factus

nevei

homo

6eor(gii) Miklós,

And(reae) Siomond."

még

Báró Orbán Balázs glória";

—

—

,Ad Legem

et

a következ vallásos Testimonia

;

—

és

iiKUKhisokat

erkölcsi

^Pacientia vic."

—

;

„(keresztben:) Scala Coeli (hosszában:) Fides, Caritas, öpes. '

'

'

Báró Orbán

B.

:

A

üzékebj Oklevéltúr

Elször Az nílakai

Székelyföld leírása. II.

köt. 200.

teniiiUmi

1.,

IV.

I.

kiif.

köt. Pest, t8G8. 121!. 40.

I.,

V. köt. .300.

niemit/ezete czluifii az

Corint,

1.

in.'isolla

Deo.

„i.aus

13.

quia

Ktluio-iiiipliia,

VII.

kr.l

1!)14.

^)!i.

1

tj. 1.

1.

.

közöltük.

„Soli

fimMii

(kens/tlien

1. I..

le:

:)

deo

videó"; In

Coe-

:

»

-

119 AZ

.r.uüb(us, virtutun.

lu„.

Mnxhna septem

ir.sos\^ t,'1Saln,4nak

-

KNl.AKAl

L'líMRAt

Fides Quatuor ascendit spes bona quinqu(e)

„.egfejtéso után Uidorült,

hogy benne M....

fest6

-

Spes

neve van egy

idézet keretében megörökítve. unitárius jeliegü ótestanu-ntomi

Szabó Károly megfejtése.

Ez

érdekldést.

körülmény

a

kényszerítette Báríí Orb.án BALÁzst arra,

hogy a másolatot megszó-

laltatás végett Szab6 KÁRoi.vnak

székelyek legrégibb

A

átadja.

történetének jeles búvára Teleodi Rudimenldjának betsorával, a felii-at

csikszentmiklósi tett

ered

egy

és

l)ciüivel

megfejK.vioNitól

l)etüsorral az enlakai szö-

veget csakugyan el tudta olvasni. Szabó Károly megfejtése facsimile kíséretében

elször

.\rany

évi János Koszorújának 1864. c 22-ik számában jelent meg

czímen: székely

enlakai 'gi/ház Os

Az

hetükkel

irt

föliratar

Eredményei egy sikerültebb facmásodszor kíséretében simile a JJudapesti

Szemle

évi

18(iC).

VI. kötetében láttak napvilágot. Megfejtése szerint a jobbról balra

és alulról

fölfelé

(!)

olvasandó

kétsoros szöveg így hangzik

Georgyius Musnai. Csak egy az Isten. Z>«(í(eronoinium)

volt

megelégedve. Ei

r;;s:'

ekü

se

i

>

lan,

„a^vfontosságü

s;::'Svrr:;e;;;.i;,:'r:r;L /„„».»*o,

fenmaradf. székely földön mai napig

,.,.,^„.

...

,:,.erült

Inrasa 1868. I. kot^ 24. 1. BAHO Ok«ák BAI.AZS: A Székelyföld 1. munkai. 187b. II. kot. 189-190. SzABö KAROLY kisebb töríéneUi 3 A réqi hún-székely Írásról. 115—111. 1. , Istnúink e?y Ist.M. a n.i ürnnk * (Halljad I/r.H.l

kÖ7.U

,

Móz

VI.

4.

,,

.1

esen.énynek mondható a

w

... c..e„e

—

a felirat készítjére

-

„.,.s;L::rSsSt;^^^

V.

TT.^

vonatkozó

--

eme

~- -'

A MAÍiVAR R0VA8IEAS IILTKLRS KMl.KKRI

\20 Miizsuára való latin

székely volt. ki a Iiaiuváha

fölirat szerint helybeli asztalos

niaig is divatos tulipános

dlt egyház

modorban, a mennyire

falusi

melyet egyik

ineniiyezcti't.

iíjdoii

mester, Szász András készített, a

mvésztl

köznépürdínél

kitelhetett,

lév

rajta

oly

kedves és

oly díszesen

kifestette.

egyébiránt kitin iskolába járt volt és így tanulatlan falusi mesterember nem lelietett, bizonyítják az egyház mennyezetére általa írt, még pedig az akkor divatos irásmodor szerint igen csinosan írt többrendbeli feliratok, melyekrl azonban nem merném állítiini, hogy ép])en az ö s nem az akkori

Hogy

enlakai unitárius lelkész,

festi hírét a

latin

Árkosi

János fogalmazványai.'

Musnai nem köznép

azzal, hogy betket ismer

székely

kedvéért

írta

ismét nevét,

föl

jelnnuidatával

kedvelt

uiiitáriiisdk

a/,

meg

elégedvén

luiu ért. de a

föliratban örökítse, ))izoiiyos;in a latinul

együtt, az egyliáz nuMinyezetére."

A itt

Hiszen bizonyítani sciu

esztend

1G7

káii

esikszentmiklósi

i'pítésén

a

is

pedig

kilc

befejezése

közt megörö-

templomfel-

katli.

közéjük ékelt profán rész

sinek

az

csakis

meg magyarnak. Ez .IÁNO.S

tisztelt

leple alatt maradhatott

a utóbbi gyakorlat esetében

érvényesült Muzsnai Ovüroi

latin

meg.

az isicidiázánuk

iiiíiviiic

régi

betk

ó székely

Arkosi

Enla-

intJl-iki

nyelve és betje a Hzékelyfíildön

latin v(dt, a

nyelve

az

feliratok

A

kítve látták.

kell, iiogy

ismétldölt

eset

iininkáitak.

után nevüket

a liagyonn'iny.

:

niiilva

.\zok az iparosok, a

ir.itok

rugói közül

felirat létrejöttének

csak egy vau kifelejtve

lelkipásztor

is.

luigv a

azzal,

szöveget a maga, a jeles fest, az

asztalosmester és az egyjiázi elöljáróság ui'vének megörökítésére szintén felhasznált;i,

ahiposan

megzavarta

.

azt a régi

székely Inigyományt. mely a székelyföldi szfuitegy házakban ('s

az

Ezt kívánta

juttatott.

pótolta

is

iratokban

.\/.

eiilakui

már kétszer megemlített

unitárius

és

„

Isten"

nyelvnek szerepet

))ótolni Muzsnai.

—

fogyatékos

latinságával

fogahuiiuak

mMi;\arid

i'ir

Es

deák-

ismeretének

bibliai

igénybevétele nélkid

tcmiilom nicnnye/.otp.

is

tisztelend

Árkosi

tudományának 31.

magyar

a

betknek

ó-székely

keresztnevének és vab'i

a latin

fel-

rovásirásos

ismétlésével.

Szabó Károly szóváteszi, hogy a XVII. században

írásnak több s eredeti sajátságaiból

már vagy nem toknak nyoma sincs, hanem azok Musnai

1068-baii

már sokat

vesztett

el

nivecskéje nyomán a székelj' rovásvolt

forgalomban. De szerinte „ezeket

értette,

vagy legalább nem követte. Nála

lielyett

a szavak közt liézag van

lására, mint a rovásnál divatban volt, valamint a

mássalhangzók eltt

ri'.i.Biuu

betsora

:

az,

a ;

szókat elválasztó

sem

betk

a

magánhangzók, különösen az

szokott maradni, egyetlen példát

Egy fbenjáró hiba ismét kinniradt

liagyva

c

pcm-

egybekajteso-

kihagyására,

mely

találunk."

hogy a székely rovásírás utolsó eudékét már ecset és

nem rovókés készítette. Ez a jelenség els pillanatra MuzsNAit az írott emlékekhez állítja közelebb. De ebben az esetben a közelségnek csakugyan volna valami irodalmi ismeretet sejtet nyoma. Ez a nyom az. a melyet Szabó Kíroi.y minden ii'ányban keresett, de neiu talált meg. Eiinclí igazolására jegTi'zetbi'ii idézi a

.('oiMliilit

kczdc'tíi

latin

(lislii'lmnt

A2 EXLAKAI

121

FELIRAT

III.

Egyéb

megfejtési kísérletek.

Az eiilakai felirat további története azt igazolja, hogy pnr szóra terjed rovásirásos szövege máig sincs s aligha is lesz valaha végérvényesen megfejtve. A hiba ezúttal nem a megfejtkben, lianem a feliratban van. Készítje nem végzett egyenletes munkát és nem nyújtott egységes eredményt. Ennek természetes mentsége abban van, hogy Muzsnai irásttidoináiiva már nagyon kési jelenség. Hiszen a kimiildfélben lev liagyoniányt kél emberöltvel

.32.

TriíEgdi és SzAMosKözv

.\z

enlakai Irluai.

sem

után ennél tökéletesebben már tetemesebb tudományos ismerettel

lehetett

volna megszólaltatni.

Ezt a szempontot Szabó Károly

együgy deákos emberre

még nem

alkalmazta. Ezért a

pontosan kibetzhet

szavakból

magát ,6eorgyius"-nak nevezte és az „Isten" szó minden betjét kiirta, nyugodtan föltette, hogy nemcsak jobbról balra, hanem aluli-ól fölfelé is irt st föltette még azt a jóval nagyobb együgységet is, hogy az „egy" szónak szintén kiirt két betjét a sorvégeken elválasztotta. Mivel ezt az olvasási módot még kétségesebbé tette az a körülmény, hogy az „egy" szónak els betje tulajdonképpen nem is „e"-nek van Írva s hogy a „csak" szó els betjét sem lehet zavartalanul „cs"-nek tekintenünk Szabó Károly csak az

tudott

következtetni.

Arról

aztán,

a

ki

;

:

eredményét a késbbi kutatók

nuir sorra kiigazították.

Az els külön véleményt Nemrs Ödön diszítménynyel

az alatta látható '

Rovás

Nemes Ödün

és rorásirás.

Sebestyén

:

:

A

1909.

A Magyar

együtt

hallatta,

jjontosan

a ki a

feliratot

lerajzolta.'

székely irás. (Magyarország és a Nagyvilág'. 1882. XIX.

238-39.

Rovásírás

I.

Hite'.es

(Ethnographia, 1904. Emlékei.

évf. 391.

a

helyszínen

Szerinte

évt'.

az

olvasás

48. sz. 765.

tanulmányozta és sorrendje

l.J

Y.

ö.

és az

Sebestyén

l.)

16

:

:

:

:

122

MAÍiYAR RDVASIIiÁs HITKI.KW KMI.KKHI

A

,egy" szó kettészakítása tovúbbra is inesítartaiidó, de A felirat szövege tehát ekként alakul

a

már

ezután

szót

..csali'

„deák '-iiak

kell

olvasnunk.

Georgyius Musnai deák. Egy az Isten. Dcut. VI. Ettl függetlenül

Károly Antai, szintén lerajzolta és megfejtette a

FiscnFi!

kétségbevonva

helyességét

olvasás

haladó

fölfelé

„egy"

az

ezzel

s

Az

feiiratdt.

megszakítását

szó

alidnil elejtve,

is

ezt az olvasást ajánlotta

Deuteronom. VI. (E)gy az Isten. Georgius Musnai p a k o.

De nyomban hozzátette már meg nem határozható".' Teljesség kedvéért

itt

„hogy

:

bet, mely nyilván

e négj' utolsó

rövidítés,

mit jelenthet, most

megeinlitjük, hogy Désy Ferencz a vitás Írásjegyeket érthetetlen miiddn

is

„Jenlalcán" -rti magyarázza,^ Tar Mihály, a rovásírás révén

hirliedti'

oniori

lett

(Temes-vm)

íiildmívt^s

pedig egy napilapban'' ezt a szöveget ajánlotta elfogadásra

Egy az

isten.

VI.

Deiit.

Georgyius Musnai de Jákó. Sorrendben az utolsó megfejt Deükeczenyi Miklús tort

jelent „djoknn" -i\ak,

stb.

a

volt,

a ki a vitás írásjegyeket

diákon (diaconus) népies változatának

olvasta.''

ká])lánt,

Kz a

kán-

változat i)en-

nünket közelebbrl azért érdekel, mert a mi olvasásunkat kívánta helyesbíteni.

Mikor kétségtelenné

nyomban

a felírat

lett

az.

Iiogy

a

els

felírat

jegye

i/y

jelent,

i'/pj-ai

végén lev kétes jegyek esetleges összevonásai

felé

irányult.

kutatók

a

hogy az a jegy, a melyet Szabó Kákcii.y hiányos cs-nek tekintett. tidaj'donkép|)en vonása a d és jí jegyeknek. Ezért (dvastaiu aztán a feliratot ekként:

eGY AZ ISTEN

MuzsNAi deákos neve mellett, különösen a „Georgyius'

a szintén magyaros kiejtés szerint

való

kiegészítést.

pedig

következik, a mit lehet ugyan

leírt „deják'"

azért,

inert

a

latin

mert

a

is

Jóval fogósabb

kérdés

az,

hogy

Csak úgy, mint a „Dent" és

a

szót lezáró írásjegy (vég-k) van, utána

' *

'

olvasni, de

is

még csak

után

semmi

,,on"-nak

szavam

„En(lakán)'

szo

ellenkezve a

gyakorlattal

„deják"

olvasása

dere-

egy írásjegy

esetre sem.

nem megnyugtató,

szövege

újabb

a

névhez

régi

ragaszkodott,

a

névváltozatot jelezte,

Muzsnai jtedig

1712-ben

melyet

uuir

megtalálhatunk.^

valóban merész föltevésre engem az

-

kiirt

helyezkedik

tínMiu'szetesen

tartjuk aztán helyesnek a „dejákon'-ná

szövegében ..Jenlaka" fordid el. Csakhogy az is bizonyos, hogy ez a felirat sem „Georgyius"-nak, hanem „Georgius"-nak (Georgiusz-nak) mondja. Joggal föltehet

okiratszövegben

'

mellett, igen

nem

felirat

egyéb népieskedésével kapcsolatban azt az

szúrva.

ki,

össze-

eN(lakán).

bet minden

hogy az én

tehát, hogj- Árkosi lelkipásztor archaizáló latin

E

Ezért

világosan

„ó"-nak és „n"-nek

Debrfx'zrnyi Miklós azt mondja,

Muzsnai nevét

szó.

mert a vég-k

Egyrészt azért,

kára került; másrészt

tökéletes

Deut(eronomium) VI.

GEORGYIUS MUSNAI DeJÁK el

figyi'lme

Így derült aztán

Enlaka

valóban indított,

liogy a

„VI" után

is.

neví'iiek

szótagjegy

188!).

sz(it:igj"ával

után

(iri.

1.

4.

ki'ivetkezik.

ju^'y/,

.

Magyar Szó, 1902. dccz. 11-iki 292. sz. Az smagyar irán néhány hazai s <)ron:or.izági emléke. Székely Oklevéltár VU. köt. 142. I.

rövidítést

Indított továbbá az a

pedig üres tér már nem

A hun-magyar irán én annak fennniaradl emlékei. A magyar ösirás. (Auróra, 1902. aujjusztu.si süími

els

I!ii(la|)csl.

l'.H 4.

17

1

van-e

jelz

biztosíték

is,

dolgunk. j)ont

van

hogy eltte

,

NYOLCZADIR FEJEZET.

KÁJONI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI

Í673-BÓL.

I.

Kájoní

A magyar fel

mindig figyeltünk arra, hogy nem merül-e minek nem Tklkcdi Rudimenlája, hanem valami népi eredet rovott emlék

rnvásirás írott betsorainak vizsgálatánál

olyan jelenség, a

E

lehetett volna a forrása.

a Székelyföldre

föltevésre

fadarabot

fölfedezése

Marsigli

szerencséskez

vetdött

rovásirásos

régibb

élete.

olasz

akkor

találhatott,

kényszerített

1690-ben

kutató száz

évvel

késbben

bennünket,

rá

kétszáz

esztends,

szintén

pedig

lemásolva,

rovásokról

figyelésre különösen az

.-i

körülmény

irott

formában

hatfitt

hozhattak.

is

Az

még

fára róhattak,

meg-

ilyen irányú

hogy ma már nemcsak a Telegdi-féle betsor kftrábbi idkbl három olyan középkori betsort is,

bátorítólag,

jegyeinek formáit ismerjük, hanem ismerünk a a

forgalomba

is

ennél

elkerülhettek volna

olyan emlékek, a n\elyeket Szamosküzy megfigyelése szerint 1590. táján a székelyek

utóbb

ugyanis

lla

vagy

melyeknek alaknlataival a Telegdi-féle jegyek fonnáitól eltér minden újabb vagy régibb jelenség megállapítható. A mi vizsgálódásunknak az a meglep eredménye lett. hogy Kájoní János

hitele

egyik fogyatékosan lejegyzett

s

a legrégibb betsorhoz, a melyet

és

rondottnak .Marsiui.i

tetsz

is

betsorát szoros rokoni kapcsolat fzi ahhoz

a középkori örök-naptár rovásfáján

talált.

Ennek bejelentése után nyomban fölmerül az a kérdés, hogy ki volt Kájoní, hogy hol. mikor milyen körülmények közt menthette meg ilyen elkésve a magyar rovásírás egyik legrégilil) emlékét? Kájoní János XV'II. századi ferenczrendi szerzetes nevét a csiki klastromban 1670-ban kinyomatott

magyar- és tudunk.

latin nyelv CftiUio catlioliciwi teszi

Horliilus

devotionis

czímü

irodalmunkban halhatatlanná. Elete körülményeirl keveset

maradt

kéziratban

fiatalkori

valachusnak, oláiinak mondja. Szülei görög keleti vallásúak voltak (Kolozs

vm.)

született

—

miként

az

ezt Kájoní

iniakönyvének s

fiukat,

a

erdélyi ciistodia történetében

ki

magát

czimlapján

1029-ben Jegenyén

maga megemlíti

'

—

az egeresi református pappal kereszteltették meg. írásaiban magát mindig magyarnak vallja és nevét

mindig így

írja

alá

:

P. Fk. Joannes Kájoní de

humaniórák tanulása idején kitüntette magát.

Küs Kájon. *

A

csiki

A

zenében

és

kézi ügyességben

már

a

convent 1048. szept. 17-én fogadja a szerzetbe

A szerzetesi anyakönjT Kiskájoni JÁNosnak nevezi s szüleit scimmaticusoknak mondja. Oláh nemzetiségét (natione valachus) ide csak egy késbbi kéz jegyezte be.-' Az említett imádságos könyv czimlapján a következ évben már a csiksomlyóí kolostor orgonistájának mutatja be magát. A székelyföldi rendházak kéziratban rzött Donnis Idstoriái sokat beszélnek orgonaépít és orgonajavító munkálatairól. Mikházáu (Maros-Torda vm.) 1604. eltt már házfnök volt s két növendékét. próbaévesnek.

'

A

^

SziNNYKi tévesen Gábornak nevezi és

kolozsvári rendház levéltárában rzött kézirat.

Nagykájont

m<mdja

születési helyének.

(Magyír

irók

élete és

munkái,

V. köt. 802. hasáb.) '

viszont

Balázs Miháj.t Protocollum cuslodiae (Kéziratban.) A Csiksomlyó számára készített régi orgona promemoriáját is így írja alá ,Si'riptum anno 1GG4. Fr. Joannes Kajoni Valachls, diffinitor aetiialis, concio-

még késbb

:

nator, confessariiis, urganista, organit'aber. p.

t

ir\ardianus Szárhegyiensis".

16'

A

li>4

MAnYAR ROVASIRVS

Istvánt és Ferenczi Miklóst iiing

Alt'alvi

is

HITHI.KI.IÍS

RMI.KKKI

tanította az orsíona

Hiiietles-

icezelésére.

ezt a

folytatta

Közben rendkívüli rátermettséggel gyjti a régi latin- és magyarnyelv egyházi és világi énekeket. A latin hymnnsokat rendszerint magyarra a melynek Csiksomlyón rzött nagy kézirata ezer lapra terjed is lefordítja s gyjteményét tetemesen növeli latin- és magyarnyelv, részben meg is zenésített eredeti szerzeményeivel. Említett után következ szárhegyi fnökség- idején

iiiikliá/.ai

is.

—

—

Cantionáléjába e

gyjteményébl keveset

vett fel, világi énekei pedig

még ma is teljesen ismeretlenek. A rendkívüli képességekkel egyszer

megáldott

szerzetes

híre utóbb a pápai trónig elju-

Noha hosszabb

tott.

helynök

pöki

ideig püs-

a neki

volt,

ajánlott püspöki széket

gadta

még

fel-

nem

fo-

bemutatott arczképe

el.' Itt

mint szárhegyi házfnököt

tnteti

44 éves

fel

korában.*

Csiksomlyói házfönökségének és

egyéb terhes tisztségeinek

(tar-

tományi fnökségének, missziofiiökségének, apostoli helynök-

munkás

ségének)

után

évei

Szárhegyre ment vissza,

ismét

a hol 10H7. ápr.

23-án

tért

örök

nyugalomra.

Bennünket Kájdni rülményeibl

élete kö-

különösen

az ér-

dekel, hogy rovásirásos följegyzései

éppeu az arezképen

repl

1(J73.

az

évbl

idbl, midn

sze-

erednek. Abból nuikö-

K.uoni

désének tere még csak Maros-.

Gyergyó

Csikszék

és

-

volt.

Ugyanekkor foglalkoztatta az énekgyjtés és a ('(iiitioniilikiadásának ügye

ügy volt,

is.

:!:!.

az

egy-

nép liainak igaz barátja szívvel-lélekkel

üdvösségüket és

munkálta

kutatta

foly-

nemesítend és

ápolandó,

ton

Szerzetének

értelmében

szabályai

gazdagítandó lelkivilágidíat. így sajátította el a székelység ódon

Kájoni .lános

nyelvének szépségeit, régi hadi dalainak

és

népénekeinek templomi zenében

mveldésének

tonos érintkezés és a nép

'

.\

szúrhegyi

kiiptúban

ajánlott püspiikaéffíít, mint '

a/>

iiu'i;

is

értékesíthet hymnikus

dalsorait.''

A

néppel való foly-

endékei iránt való élénk érdekldés terelték figyelmét a szé-

kibctíí/.lictii

cpitapliiiiin

s/.iiiti'ii

iiu'i,'említi,

lioi;y

..az

apostiili

s/.ciits/.éktiil

tVI

alázatosság igazi szcrptöjc, visszautasította".

Eredetijét Simon JukindiAn .szerzetes fedezte fel KA.ioni

alapított

l()7r>-bon

rsik.ioiiilyói

iiyomdájánaU egyik

poros fülkéjében. Jelenleg ugyanott a zárda díszes ebédljében van ellielyezve. ^

K

a magyaros

tekintetben

h'AJONit az a

XVI. századi

csiksomlyói

graduale

is

bátoiitliatta

és

iiáriyithatta, a

nu'lyben

bangneiiiben megzenésített latin egyházi énekek szövegei és hangjegyei fölé a hasonló magyar dallamok

—

emlékeztetiül veres betkkel oda van jegyezve „hopp haya koma" — „nosza emeljed jól" „nosza lóra legények" „nosza huszárok" „értök hozzá atyámfia" stb (Kalauz az Orsz. .Magy, IparmHvészeti .Múzeum részérl rendezett :

—

—

konyvkiállitáshoz. Budapest, 1882. 22.

I.)

125

KÁJOKI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI

elz

kelyirás nagy misztériumára. Tudós létere ismerte az

századok kútfi följegyzéseit. Nyomára

jött

a Telegdi-féle Budimenta fogyatékos szövegének. Mivel pedig a Székelyföld legfélreesbb területein azzal is

tisztában

legközelebb

hogy az

volt.

kútfk népi

írott

kötelességének

:

emlékeivel ellenrizze és esetleg ki

a mely TELEGoiétl csakugyan

eltér.

minden tudós érdekld közt talán áll az si hagyomány még hozzáférhet sikerütt aztán egy olyan betsort felkutatnia.

forrásaihoz

hogy Telegdi adalékait

tjirtotta,

egészítse. Íg\-

is

Xoha hiányos

volt.

híven lejegyezte. Eredeti lejegyzése elkallódott,

vagy még lappang a rendházak rendezetlen könyves polczain. Egják másolata azonban éppen akkor menekült

mikor a

meg,

készíttetett

róla,

emlékekkel,

de

melyekkel

a

csikszentmiklósi

csak

értéke

valódi

Kájoni

Utóbb a

feliraté.

most derül

nemcsak

fíjljegyzésének

nagy Révai még finom rézmetszetet

midn már

ki,

hitele,

is

rendelkezünk olyan középkori

hanem középkori

eredete

be-

is

bizon^^tható.

Kájoni rovásirásos B.4TTHVÁNY uádor

rhelorikára.

oktattíi

E

fiát.

Fülöp grókoI Bécsben egy

feladat

keretében

maga

még is

tárgyalása

irás"

ell

már csak

Horváth

a nádor

Hobv.íth

nev

Bbseuek

egyetemben

F.^RKAssal

A

régi

grammatikusok nyomdokain elindulva, a .hun-

sem

lehetett

kitérniök.

Horváth I'enedkk

mert

Már az elkészületek alkalmával emlegette munkatársának, hogy az ismerte a székelyek szkitha betit.' St, összeköttetéseit felhasználva,

tanulta és jól

kezdett ilyen emlékek után. így küldte

el

atya

nagyatyja

székely volt.

is

atya

kegj-estanítórendi

Osváld

titkárával,

azért

egy magyar nyelvtan megírására vállalkozott. szkitlia

följegyzései.

puhatolózni

aztán neki Szilágyi Sámuel a csikszentmiklósi feliratnak

azt az 1749-ki másolatát, a melyet Horváth utóbb DEzsERiczKvnek adott át közlés végett.

A

tervezett nyelvtan elkészült, de Horváth betegeskedése

meg nem

és

ezt

követ

elhunytai miatt

gj'ors

egy nagyobb

jelenhetett. Kézirata utóbb rendtársa, Hájos István kezeihez jutott. Mivel ez is

arányú nyelvtani nuinkán dolgozott, a forrás megnevezésével mindent felhasznál belle, a mi a székelyek

sirására vonatkozik. Tudomásunkra hozza, hogj" az élbeszédben Horváth maga a nagyatyja és a többi est

—

-

Írja

—

literátus

vonatkozó

székelyek írástudására

vei superiore saeculo

complures

érdekes

praesertim

extitisse,

inter

is

részletesen leírta

értesülését: siculos

„.

hungarorum characteribus utebantur. eosque partim privata industria, partim discebant. qufxl et avus meus maternus ca])ularis jam senex. qui anno hujus saeculi "J'J. cessit. dum ego nimirum eodem anno studiis grammaticis operám darem, asservare non

veteribus

se

magaricos,

characteres

hebraicis

figura

potius intentus, cujusmodi, quotve fuerint,

jam

vix unus. ac ne nnus

qvidem

cousiniiles

reii)sa

in

schola

exhibere

etiam

didicisse.

mihi

jam ubique characteribus

latiuis".

.

certum

in

qui

scholis

con-

fatis

dubitavit.

qvos ego puer ludicris

non admodum

fortassis reperitur, qvi eos novisset. Ita universa

vei pláne obliteravit. Itaque pro eis utinuir

.

transilvanos,

Sed

laborari.

tempus mutavit,

(Magija)-ul

:

.

.

.

bizonyos,

hogy még a múlt században is sokan voltak, különösen az erdélyi székelyek közt, kik a régi betkkel éltek, s azokat részint magánszorgalommal, részint iskolában tanulták. Anyai nagyatyám, mint elaggott vén ember, ki ezen század 29-ik évében (tehát 1729-ben), midn én épen a grammatika iskolába el, nem kételkedett azt állítani, hogy az iskolában tanulta a zsidó betkhöz hasonló magyar betket, melyeket én. mint gjermek. kinek inkább a játékon járt az eszem, milyenek és mennjien voltak, magamnak megmagyarázni bizony nem igen ügj-eltem. De ma már ab'g van, vagy talán nincs is egyetlen egy ember sem. a ki ezen betket ismerné. így megváltoztatott, vagy teljesen homályba borított mindent az id, úgy hogy ezek helyett mindenütt latin betket használnak.) ^ Ezzel kapcsolatosan beszél Horvát Benedek a székely betk számáról, majd Gyergyóban végzett eredményes kutatásáról is megemlékezve, foljtatja , paucos ante annos. dum in Gyergyó incUta

jártam, halt volt

:

.

.

.

Hájos: Moiiumenlum Uterarium hunno-scythicum. (A M. Tud. Akadémia köny\-tárának másolata.) 9. Ugyanezt elmondta Dkzskriczky Incze nyitrai kegyestanitórendi társának is: De initiis ac majoribus Hunijaroinin, II. köt. Buda, 1753, 2 rét. l.i.5. 1. '

'

1

Hajós

i.

m. 10

1.

Szabó Károly fordítása. Budapesti Szemle, Cj

foly. V, köt.

1866, 137.

I.

126

^

sede

Siciiloriini.

valctiulinis

ciuisa

NUliYAE

ROVÁBIRÁB HITBLEíJ HMLÉKEI

ex

nionircr,

duplici

loco

inaiiuscriptac

theologiac

P(atris) .loaniiis Kájoni, ordiiiis S(ancti) Francisci strictioris observantiae piissinii olini

mnii

iii

Traiisilvania editoris,

^

na n

m

m

sarro conviMitu Szár-hcsyionsi,

afnuit- cáfut

iu

í

Á'a .k

A' X

J.i. c.d.t

tfc.

'

doprehcndi.

ciiin

i])siiis

liiiiisarica

/itH-Jtf/íA.

i

J

iiti

E(evereii)ili

piaruni cantio-

li

1'

f

(/if

U

f

a

tu^i JZ

lí

Cí

CJ

b

a

J

r

p

o

^Xf\AfX&A^

C^'Vüoramtiojiej

üíi

be

hl

bo

lo

ra

re

n

ymyvyfi^. niii

A

It.

cztt

ro

ou

pe

ni

ja

oo

ic

T P

J'lL

\\\.

Kiijoiii

'Jüiru

fia

jo

Iu

lio

za

*^nl

nk

ncx nov

In

le

no.

^\

imh.

Tolcgdi-féle ÁBCzcjc.

iiiodoqiic litcras olini contractius apud Siciilos usitato, ct conimimi scribcndi (Magyarul: Néhány éve, midn egészségi okoicból Gyergyól)an, a széicelyelv liíres s/.ékébeii idztem, ftisztelend Kájoni János, Szent Ferenrz szigorított rendjebeli atya, a mint megtudtam, Erdélyben az egjházi énekei< néiiai kegyes kiadója, a szárliegyi konventben, kéziratos

hrcvi

adiMonitioue,

descripseram."

invóuok

helyébl az

két

«

«

]2í

magyar jegyzetével

rövid

«

JÁSOS KÖIJFOYZÉSEI

KÁJON'I

theologiai

«

::

:

oly

leirtani

nióddii,

betket

mily

,i

a székelyek egykor összevoutabban haszuáltak s mint irlak általában.)

Következik az a 34.

nem

ábránkon bemutatott magjar szöveg és

sz.

hanem

a Há.jos-féle kézirat másolata,

Simonchicz iNczÉnek

intézett leveléljl közlünk. Kájoni e szövegét Suionchicz

melyet

a

irásniiitatvány,

Tatán 1793-ban

kelt és Rkv.\i

mi

MiKLóshoz

közlésének hiteléül nem a faesi miiérl, hanem

a Hájos-féle akadémiai másolatból idézzük

mód

..Régi

szerint való Székely A. B. C.

ebbl

kell olvasni, és irni, a mint

csak joljbról balra és a kézirat nnlát .Ka

.k

.i

.j

.h

.gy

.g

.f

.e

mellyel régenten

.d (a cs

jegy .u

alatt

.ty

.ez (a

:)

.sz

.t

.s

.r

jegy

cs

.6

.p

(a SS

_Ha ef,

eg, egy etc.

e,

mód

pedig mostani

ki

akar vélek

szerént

A B CZ CS D E F G

d. etc

de

etc

E

Minden l)et eleibe

melyet

éltek,

betit

latin

—

közöljük

\nssza

ugyan-

alkalmazva)

is

.

c.

Székelyek

a'

(mi csak a megfejtés

ki-tetszik"

a'

irja

élni,

.A

alatt :).cs .b

.ny .n .m

.o

jegy

alatt:)

.ly

.1

.z

.v

.x

-^

—

ügyében ket, mint a mostani A.

b.

régi Székelyek igy pronuntiálták: A, eb, ecs, ecz, ed,

bett

tettek in pronuntiando.

Abbreviationes. (Mi a kézirat jobbról balra haladó betrendjében ismét csak a megfejtés latin betit közöljük.

A

olvasási

balfelli nyíl erre az

jegyek

*->

»— >

irányra, a jol)bfelli

-

igen

—

helyesen

ba, be, bi, bo, cza (a csa alatt), ga, ge, go, ha, he, ho, za, la,

ra, re,

so, ant,

ro, ru, sa, se,

ri,

ut

S'álya

ZSÁLYA.

(Maíji/arnl

st,

It,

ZS

ng, ngy, nk, nt, pthru, omb. Litera lata

pedig

nyíl

az összerótt

jobl)ról balra irányidit sorrendjére figyelmeztet.)

ncz, nd,

-^

bet, vagyis

x,

használjuk a

<

lo,

le,

—

id est A" (igy!) utijnur pro litera

zs

:

rt,

—

S, sed gravi sibillo pro-

bet

s

de erösebb

helyett,

sziszegéssel kiejtve, mint sája.)

Fr. Johanncs Kajoni scribebat 1673.

Vide

287.

fol.

Alphahctum Sieulicum és hozzá rovásiráscts mutatványul két istenes mondás. ábránkon ismét Sumonchicz levelébl mutatunk be olvasóinknak. Mivel a rovásirásos

Következik az

Kzeket 3ö. sz. betsor minden vonala egyezik, a is

csak az utóbbit közöljük .u

.3

.t

bets megfejtés pedig H.Uos

latin

nuisolatában régiesebb, mi

.r

.0

.p

.m

.n

.h .g

.d

.b

.a

(két megfejtetlen jegy) .ó

.ú

.k

.1

nap

z

.i

.f

.e

.c

néma ekkóródnim kesseteocsd (ne Ima

Az

irásniiitatvány

eziittal

:

evén

kapunk

után

netsi

-

-<

—

<

za kessettedrih arpan lorpan

felvilágosítást arra,

hogy Kájoni

miért

fentebi)

utalt

a

Hokvvth

Bknkdrk forrásául szolgáló hittani kézirat 287. lapjára

„Duplex istud alpiiabetuni ab eo

:

Régi mód szerint

etc.

ex duplici loco

(ut

praemisi) theologiac

manuscriptae r(atris) Johannis Kajoni, primum quideni ex pagina 46. altenim auteni ex pag(ina) 287.

de verbo ad verbum "xpressac

descriptuni

tamen

qvaruni

erant,

addendo. neque demendo". a mint enilitém

—

(Mmjyarul

Kájoni János atya

a második a 287. lapról

una

est

cum postremis dnabus

interpretationem :

kéziratának

szóra

azzal

Horváth Bünkdek eme

két

latin

quac

sententüs.

factam

két

ipse

,Régi

helyérl,

az utolsó

melyek magyar betkkel voltak irva, ezeknek értelmezését kívül semmit hozzá nem téve és el sem véve.) lejegyzett

literis

Ez a két betsor, kezdve a

hittani

Íratott le szóról

latinis

és

jeles

litcris

adjeci

mód

nihil

szerint

pedig az

mondással

niagaricis

praeterea stb"-n

els a

—

46-ik,

egyetemben,

betkkel én csatoltam hozzá, ezen

sorainak végét úgy kell értelmezni, hogy a 287-ik lapról mondás csak rovásjegyekkel volt irva, mert a latinbets megfejtés

tájékoztató

betsor után a két

jeles

tle származik. E fölvilágosításra valóban szükségünk volt, mert a régiesen irott ó és ú jegyek bennünket könnyen tévedésbe ejthettek volna. Így azonban megtudtuk, hogy ez Kájoni rovásirásos

128

A MAGYAR rovásírás HITRLKS

hetsorának a magáét

latinln'tíis

—

is

nicüí'ejtcséhcn

Ká.ioniIioz szolgai

volt

i,i;y

irva

:

EMLÉKEI

Horvátfi

luíséggcl alkaliiiazkoflva

—

tehát

.

Jleg kell enilítem'iiik, liogy Kájoni két hetiisorát Horváth Benedek megtoldottéi is.

De

mivel megiiioiidja, hogy

segitsé"-ével

iiit'ütVjtés

«•

irta

régiesen.

még egy harmadikkal czim könyvének

Drzbbricüky Br- inüiis ac majorilms hutigarorum

e/.t

kötetébl vette át, egyben az is nyilván valóvá lesz, hogy a Bél-féle betsorral III.

TABVLA ALPHABETIM H\ NNO-SCVTMICVM. .11.

SICNLICVM. ^

4

felirat

E

3C

r

t

rs.

-r

cl.

a

e.

D

r

t

rovásirásos

nu'gfc'jtetlen

közlést

azzal

szövegét.

hogy a Dezse-

indokolja,

könyvében közölt másolatot csak kevés meg. Azt^ nem mondja meg, hogy Dezhericzky közlését veszi-e át.

"V

sem

b ©

azt,

hogy

mellzve más

ezt

Mi

támaszkodik.

azonban

nem

HoRv.ÁTH Benedek

fon'ásra

hogy

tudjuk,

arra a Dezse-

volt

riczky-féle közlésre ráutalva, a melyet Szi-

küldeménye alapján éppen ö

Sá.mukl

l.ágyi

közvetített.

Ha

tehát az

Uezse-

közlését

é.

A

A

8-

J-

§;>•

lephet

4

t

meg

hogy HoRv.ÁTHé a jobb, mert

az,

benne nincs a János név els

A

h.

kon

t

i.

:í

o

ben

?

elször

ábrán-

sz.

másolatát

szembe DEzsuRiczKYével, a melyez a

Már akkor

két szó

jeleztük,

volt jól

hogy a

le-

jol)-

bik változat forrása a Horváth-féle másolat volt.

AA

I.

.SiMONCHicz IxczE

adta Disscrlutio

(le

írásról triplex

ugyaiús 1794-ben

§-ában

czím a

megendíti

szólva,

scriptis

(•rd(inis)

:

'Pransylvania

in

tízárhegyéni degeret.

{Mafjijariil

betsorom

1628-baM

—

szerént való Székely A.

!{.

számára

e záró mondatig:

helyesen: C." stb.

—

szárhegyi tartózkodása idején.

1678-ban

—

Következik

„Minden bet eleibe e bett

lemásolta

K.vjgni

volna,

:

e,\

Kájoni

famosi piaruni duni

editoris.

depinxisset, sic

Magamnak három

melyeket

van,

s/.ent-ferenczrendi hires kiadója jegyzett le pontosan

possideo

„Ipse

,\ntequaMi illud pag.

40. anno 1628. posteritati :

a

rovás-

.lohannís

F(ratris)

.S(ancti) Franc(isci)

cantionum

fatur

kötetét,

székely

huiusmodi ali)habetiim, accurate

m(anu)

ki-

namismalíca JJungariac

accomodata

(Jiplomatica

melynek 40-ik

•u-délyi

4.

ama

Simonchicz

is

ngyancsak

másolva.

k.

A

el-

csikszentmiklósi felirat másolatainak

állítottuk

t

1

j-

betje

rontva és hibátlanul van másolva a ssázcrpj.

rfi=l

bemntatása alkalmával fenti

t

nem

RiczKYével összehasonlítjuk,. bennünket

3

f.

dok

a

közli a csikszentmiklósi

olvasója tekintheti

XX

tz.

utána

mód-

K.ájoni

gondoskodik,

is

RiczKY

á. b.

irásmiitatványról

mennyiben

yjeuMfiu// a.

van dolgunk. Jellemz, hogj' jára

atya.

a kegyes

ilyei\

János

Kájoni

énekek

.Mieltt a 46. lapra az utó-

így

nyilatkozik:)

„Régi

mód

szövege a rovásirásos részek elhagyásával

tettek in pronuntiando."

Ebbl

most pontosan megállapítható, hogy a szerz a három Kájoiii-féle betsorra és a helytelen évszámra vonatkozólag csakugyan lloRvvninak azt a szövegét értette félre, a melyi't llÁjos kézirata idézett.

Hogy

állapítani.

aztán közvetlenül vagy Hájos közvetítésével meritett-e IIokvátii kéziratából, nehéz meg-

Idézett sorai után jegyzetben megemlíti,

hogy adatait elküldte Bkvai MiKLósnak, a

kit

meg-

129

KÁJONI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI

kért.

e kincseket ne hagjga tovább is az

hogy

irodalmi hagyatékával egyetemben a

M

Ez a küldeménye ma Révai

fiókjában veszelödni.

Nemzeti Múzeum

Orsz.

Széchenyi-Könyvtárában riztetik.^

Kájoni kétféle betsorának, röndítéseinek és szövegmutatványainak facsimiléit 34. és 36. sz. ábráinkon mutatjuk be olvasóinknak. Mivel e rajzok melll Kájom neve, felvilágosító sorainak jó része és Horváth tájékoztatása is elmaradt. Révai sem tudta a forrást pontosan megjelölni. Az Elaboratior I. kötetének 35. sz. ábránkon bemutatott 11. tabulája Bél Mátyás rovata másohénak (Aliorum) még két rovatot nptott. Ezek közül az elsben szerepelteti a SiMONCsicztól kapott két Kájoni-féle betsort, a másodikban pedig a Gellei imádságos könyv hamisított betsora foglal illetéktelenül helyet. Révai a hozzáírott felnlágosító sorokban nem említi meg, hogy a két

grammatica hungarica mellett

betsoros rovat anyagát Simonchicz bocsátotta rendelkezésére."^ Csak az utolsó rovat eltér betüsorái-a vonatkozólag tájékoztat arról, hogy Kalló Antal gellei (Pozsony \Tn.) plébánosnak Cetto Benedek veszprémi kegj'esrendi iskola-igazgatóhoz írott levele szerint ezekkel a betkkel van irva az az imádságos *köny\', a melyet egy Ketskhmétht

nev

öreg .ember adott át IvALLónak.''

C wÁdíetumcfiaiuaim. u

•Ji

s

r

n

n

tn

i

J\

4v^^^

i

^.

IL

yjí^n

dl'clí^cMe^^Jí:

36.

nvmJ

orcrJcA'e

'.

^rntJi.

Kájoni eredeti ÁBCzéje és irásmutatványa.

Ha tehát KLájoni nyilvánosságra hozott betsorainak irodalmi ügyében annyira tájékozódni kívánunk, hogy eredetüket megfelel mértékben megállapíthassulc, akkor vissza kell térnünk minden erre vonatkozó közlemény forrására Horváth Benedek föntebb idézett szövegére. :

> Kisérö levele, melyet a 34. sz. ábrán látható Kájoni-féle els betsor és rövidítések hátlapjára írt rá, így hangzik: ,Révaio Simonchioz s(alutem). d(ipiti. Mittn Tibi .Magyaricas litteras, quanto magis dignus es hujusmodi monumentis, tanto libentius. Sed ego non ideo has conservavi, iit inter meas chartas quiescant, quare tu qiioqiie adjunes (?) consilium meiun, et velis has (két fél sor üres) leges incidere regno. Quod si praestiteris, non comittam post hac, ut

istiusmodi pluribus etiam monumentis

n(on) ditescas.

Dissertationem valeat, qua in luce ponere intendi has *

Elaboratior grammatica hungarica.

'

E koholmányt Cetto

köny^-tárának

B.

Teleki-osztályában.

L ibellus precum

ete.

I.

Fae me hac de

litteras. Vale.

re certum,

Dabam Tatae

köt Pest, 1803. 128.

1.

jam enim

aliquid

17. Mártii 1793.

és a 146.

1.

tabula

másik

példány

pedig

a

marosvásárhelyi

czimen. Tartalmáról megállapítható, hogy Kájoni

—

i

a M. Tud.

Teleki-könyvtárban

676-ban megjelent

—

quod ad p.

II.

három példányban hozta forgalomba. Cornides D. példánya eg\'

adnotavi,

— Tuus Innocentius m.

Akadémia

található

meg

Cantiouak eclholicumából

hogy ebben a „szittj^a-magyar" a mit RévAinak okvetlenül észre kellett volna venni kiírva. Még feltnbb betsorban az összetett betk XVHI. századi gyakorlat szerint vannak össszeállitva. Pl. a ez benne íz, a cs pedig Szíbú Károly: A régi húnszékely írásról. ts s ugyanígy ketts bet benne a gy, /i/(!), ny, sz, ty és zs is. (V. ö. van

Budapesti Szemle. Új folyam, V. köt. 1866. 136.

Sebestyén

:

A Magyar Rovásírás

Hiteles Emlékei.

I.

és VI. köt. 120.

,

1.)

l^

130

MAGYAR rovásírás BITELES EMLÉKEI

A

líl.

Kájoní eredeti betsora. Az a betsor

küldeményébl bemu-

és abbreviatío-sorozat, a melj'et 34. sz. ábránkon Simoxchicz

tattunk, Horváth Benedek szerint Kájoní

kéziratának 46. lapjáról volt

szárhegji

E

lemásolva.

mutat-

vány vonásról vonásra egyezik azzal, a mi Hájos kéziratának fentebb egész terjedelmében idézett Horváth-féle szövegében is szerepel. Ug}'anezt szerepelteti Lostainbr Lénárd, a ferenczrendiek tudós történetirója a csiksomlyói zárda köny\'tárában

mvében

kéziratos

azzal a megjegyzéssel,

is

ból 1673-ban vette

rzött Chronologia topographico chorographica czímü hogy ezt a betsort Kájoní Gyalakütai Lázár Imre Írásai-

a ki viszont Telegdi János

át,

ViNczE ferenczrendi szerzetes

mvébl

másolta

ki.'

Ugyanezt jegj'ezte

le Bi.aho

jegyzkönyvébl

Hájos számára 1780-baii az udvarhelyi convent

is

azzal

a megjegyzéssel, hogy rendje História Domiis Csikiensiséhe az van följegyezve, hogy „a régi hunok

ezen betit, vagyis a scytha betket JÁNOg munkácskájából

Domus

kolostorok többi

E

másolta."

históriaiban

adatokra

téveteg

is

tatott

marosvásárhelyi fciblázat

nem

kézii-atai

is.^

hogy a forrás csakis Telegdi Rudimentája

igazolná,

közt találták, ki azokat Telegdi

akkor volnánk ráutalva, ha a Kájoni-féle betsor

csak

maga

Lázár Imre

Gyalakütai

Hihetleg ugyanez a betsor szerepel a székelyföldi ferenrarendi

^

sz.

(26.

ábra)

segítségével

még

lehetett.

azt is

hiteles másolata

Hiszen a fentebb

meg

bemu-

tudjuk állapítani, hogy

Rudimentának az az Erdélyben elterjedt romlott változata volt, a melybl az emlíels rovatának romlott Telegdi-féle betsora lemásoltatott. Mindkettben benne van a ez és cs téves fölcserélése, a kampóssá torzult d és ty jegyek és a b, h jegyekkel könnyen összetéveszthet ö bet. Telegdi Rudimentájára vallanak továbbá Kájoní abbreviatiói is, a melyek ismét azokkal az erdélyi változatokkal azonosak, a melyeket néhány kivételével a marosvásárhelji Kájoní forrása a tett táblázat

—

—

kézirat a fenti 29. sz. ábrán bemutatott „Dési Udvarhelyini" táblán sorol

Omb

különösen a három Ant, Pthru és

fel.

fontos, mert TELEODinél is ez a

szótagjegy van például felhozva. Lostainer említett följegyzése

még

A

mellzöttek közül KÁJONinál

hüllkhöz

hasonlított

arról is pontosan

három

be tud számolni,

hogy ezeket Kájoní a Rudimenta „capita dictionum" szavaival a „beszéd fejei'-nek nevezte. A Rudimenta idézett szövegrészeit egyébként Horváth Benedek sem mellzte egészen. Mert hiszen az abreviatiók végén említett zs használatának nehézsége és a például felhozott 'Sája szintén a Rudimentából való.

Összehasonlításaink folyamán észre kell venni,

szje. Karács hibát követett

midn

el,

nak els betsorából) az ak jegyét zs jegyét pedig

—

hogy Révai rajzolója, vagy híres pesti rézmetbetsor rovatából (az „Aliorum" els rovatá-

a szóban forgó

kifelejtette,

Kájoní tévedését leplezve

—

az ö jegyét a b jegyével

nem

az

X

azonosnak tüntette

a

fel,

hangértékével szerepeltette.

Midn

Kájoní értékesebb lejegyzésével elször megismerkedtünk, már jeleztük „annak bizonyhogy 1673-ban már Telegdi Rudimentájától függetlenül is voltak forgalomban székely betsorok és irásmutatványok, KAjoni mvének 287. lapján fel volt jegyezve egy másik betsor is E betsorból hiányzanak a cs, gy, j, ly, ak, n, sz, v és zs jegyek a ty és égy hozzá hasonló másik jegy nincs :

ságául,

.

.

.

;

megnevezve, az abreviatiókat pedig csak a hibásan írt „nap" képviseli. Néhány hiányzó jegy elhagyásának okát mi abl)an keressük, hogy a ez és cs régi elnevezése egymásra zavarólag hatott volna a ;

g itt már tévesen lefoglalta a gy jegyét s ugyanígy lefoglalta a r az s^-ét. a s pedig a ,;'-ét. A ez után következ cs elhagyása azonban nem járt a kívánt credméiiynyel, mert az irásmutatváiiy „dütsettessék" Az m. l.í. Anno 1673 ex scriptis '

i.

olvasható: „olementa votonirn líunnonim, scu Scythaimn

1.

ffcnero.si

Hmmorum,

kezik az Eíementa veterum a

négy összetett

törvények

;

Domini

(egy, ely, cny, eiy)

a hibásan

pthru és vrah (amb,

összeállitott 9

omb

'

Szabó Kíroly:

'

Kállay Fkrencz

?)

i.

V. köt

Lázár de Gyalakuta,

por Fr.

tiaiissmiiiit:i

Joannem Kájoni

oopiatis de optisculo Joannis Telegdi". Követ-

scu Scylharum breinler proposita rövid kivonata a 32

mássalhangzó hanyagul

rajzolt Írásjegye

;

betíi,

a

2;i

mássalhangzó,

a .szentség", „zsálya" szókhoz füzödö

magánhangzó (a, c, i, j, o,
példákkal.

h.

Emerici

—

139.

1.

Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetétol, hadi és polgári

intézeteirl a régi idkben. Nagy Enyeden. 1829. 21. 1. emliti „Jól emlékszem reá. hogy csak még ez eltt esztendkkel is láttam a Csik Somlyói Klastrom levéltárában Hunnus Alphabetnmokat, melyek hasonlítottak a Bfti, MátyAsíóI kiadott példányhoz'. KAjoni vagy Lostainkr másolatai voltak-e, nem lehet eldönteni. :

:

U

131

KÁJONl JÁNOB FÖLJEGYZÉSEI

szavában a betsor helyesen megnevezett

c

jegye már

is,

azaz

es

jegy gyanánt szerepel.

aztán a mutatvány sem adhat felvilágosítást, mert benne az elhagyott jegyek

Mi annak idején a

/i,

,

m, z

De

egyébre

nem fordulnak el."'

jegyek elüt formáit újabb jelenségnek

tartottuk,

mert bátorító

adat hiányában gondolni sem mertünk arra, hogj- ami elüt, az a meglevnél esetleg régibb és eredetibb

lehet.

is

betjét ^r-jével

Azóta elkerült a bolognai

az 1515-ki konstantinápolyi

;

nem

írta le

középkori

feliratban

emlék

megvan a

s

benne megtaláltuk

z betje,

Szamosközy

KLíjoni

, u

és r

pedig aligha Kájoni

Gálfi nevét.

Mivel így minden kétséget kizáróan si betsorunk egyik régi változatának jutottunk birtokába, azzal is tisztába kell jönnünk, hogy KÁJONinak mi volt a forrása A két jeles mondás megfejtetlenül

mert a hiányos betminden jel arra mutat, hogy csak iráspróbával van dolgunk. Hiszen a kisérletez a legegyszerbb hangzó-ugratással és összerovással sem mert megbirkózni. A nap szótagjegyét a betsor végén készen kapta. Mivel az ilyen példának voltak társai is, joggal föltehet, hogj' a többi azért maradt el, mert a lejegyz nem hagyott rovásirásos szövegét ilyennek tekintenünk

sornak több olyan jegye

is

már csak

van. a mely a szövegben

nem

azért

sem

lehet,

fordul el. Viszont

tudta megfejteni.

válószín, hogj' K.üoni a hiányos betsort már megfejtve kapta. Mert csak így képzelhogy a betsor ez jegyét az els irásmutatvány második szavában a szintén lejegj'zett Telegdi-féle másik betsor hibás hangértékével cs gyanánt alkalmazza. Ugyanilyen vállalkozás az is, hogy a második irásmutatvány „neve" szavában u jegygyei helyettesíti a betsor hiányzó v jegyét. Mivel igen régi emlékrl van szó, K.íioni esetleges irott forrásánál megállapodnunk nem szabad. Hiszen iia e változat sorsa már régen irótoUra és papirosra lett volna bízva, akkor a sok Telegdi-féle változat mellett néha ez a betsor is fölmerült volna. Ezért tartjuk valószínbbnek, hogy ezt az k'L

het

is

el,

1673-ban lejegyzett betsort ép úgy rovásbot az a vele rokon i)etsor

is,

tartotta fenn, mint a

hogy rovásboton

volt

megrögzítve

a melyet Marsigli lÖ9Ü-ben. tehát K.íjoni után lejegyzett.

Végül megemlítjük, hogy Simonchkz Incze azt a harmadik betsort, a melyet tévesen KÁJosiéiiak szintén elküldte RfevAinak. Mivel Horv.áth Benedek tájékoztató sorai nélkül is azonnal kitalál-

tartott,

ható,

hogy ez Bél Mátyás

kéziratából,

'

betsora.

hanem Bél könyvének

SüBBSTTfiN:

Rovás

és rovásírás,

Rkvai az

finom, de

244.

1

els rovatban ezt mutatta be-, de nem nem hibátlan metszete nyomán.

(Ethnograpbia, 1906. 396.

I.)

Simonchicz hibás

HARMADIK KÖNYV.

IRÁSTÖRTÉNETI ELIGAZODÁS,

'

ELS

FEJEZET.

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS RENDSZERE. I.

Az A magyar

írás eszközei.

rovásirás hiteles emlékeinek nieiíismert'se után a

mibenléteiével kell tisztába jönnünk.

E mveletnél

bennük letéteményezett Írásrendszer

élénken érezzük majd az eredeti emlékek hiányát;

örömmel tapasztalhatjuk majd azt is. hogy a másolatokban akadnak olyan adalékok, a melyek nemcsak a magyar, hanem az egyetemes irástörténelemben is örökélet értéket képviselnek. Az eligazodás rendjét gondosan megtartva, elfiször a hazai rovásirás eszközeivel kell megismerkednünk. Elször Mátyás király magyar krónikása, Thuróczi .Iános tette szóvá, hogy az erdélyi széviszont

kelység bizonyos fára (a

rovott jegj"eket

betk gyanánt alkalmaz

s

ezeket a keleti eredet

s

betket

krónikások frazeológiája szerint „scythiai betket") nem tinta és papiros segítségével, hanem pál-

czákra metszés mesterségével rords módjára használják. metszett irást tárgyalja

és pálczikákra)

Baranyai Decsi János rovás-fa

is.

a melyet

is,

És mindenek

felett ezt

igazolja az a

Szamosközy Istvín és

Ant.Uí,

magyar szöveggel

telerótt

középkori

a Székelyföldön fölfedezett és bolognai gyjteménye szá-

1690-ben

Marsigli

Ugyanezt a rovásra (szögletes fadarabokra

Oláh Miklós, Verancsics

Bonpini,

mára lemásolt. Mivel összt'iiasoulitó irástörténeti úton minden kétséget kizáróan bizonptani tudjuk, hogj- ezt az a krónikások és emlékirók följegyzéseinél

irástiidományt keletrl hoztuk, figyelemre kell méltatnunk

Tudnunk

régilib nyelvtörténeti adalékokat.

kell az ír,

bet,

irds.

ró,

szavak nyelvtörténeti és

rovás

összehasonlító nyelvészeti értékét. Keleti rokonaink közül csak a közép-ázsiai ó-törökségnek és a régi

ujguroknak

volt rovásírása és

{bitig

tas írott

csak az átörökségnek maradtak rovásról másolt,

E mvelt

századi epigraphiai emlékei.

k, emlékk),

van

:

tintát

a

bet

és a bicska.

megismertük,

egészen tintával

a

A

bet

irott és

„írni"

biti

író-eszköze a bicék, bieak pedig

türk nép nyelvében a

—

igét,

kést

bit-,

bed-

kbe

vésett VI

szót bemetszést, a

—

birik könyvet, iratot, bitiklik Írástudót, biíikci írót,

.jelentett.

XVI. század végéig

Nekünk

e

is

ennek

fogalomkörbl két török kölcsönszavunk

volt hozzá késsel rovott írásunk

jelentése erre a fogalomkörre

VIII.

bitig irást

kiterjedt,

is.

Midn

a

tollat és

a rovásirás elmúlásával pedig

festékkel nyomtatott írásjeleket jelentett. Ugyanilyen fogalomvándorlás ment

végbe a szintén régi török kölcsönhatást jelz irás szavak jelentésében is. A csuvas ir, sjlr, ó-török sür igének „rajzol" és „ír" jelentése van. Körülbelül ezt fedi a magyar ír szó fogalomkörének „czifrára festett", „faragásokkal, bevágásokkal, karczolásokkal czifrázott" jelentés iratos része is.

A székely nekem.

—

a guzsalyt, botot stb.

ma

ha valaminek (botnak, állatfülnek '

is

„megírja".

—

írnék biz én kincsem, de nincs

Ekdélyi János

:

Népdalok

stb.)

952. és 209. rov.

—

Szarvas-Simonvi

;

nóta szeiint „N. N. István kincsem irj guzsalyat

De ma már

a székely

is

a végét levágja, megbüli, bütüvel, metszéssel

mondák,

és

Gyjtemény, lüadja a Basfaludy-Társ. Üj

A

iró késem'".

foly.

I.

köt. 1846. 319. I.

1.

köt. 1872. 278.

Nyelvlörténeti Szótár

I.

(Székely dalok 1,

—

527. sz.)

Szinnyei József

köt. 1602. rov.

:

V.

csak akkor bütüz, ellátja.

ö.

Magyar

Magyar Népköltési Tájszótár,

I.

köt.

136

MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

A

E

nyelvtörténeti távlattal látásunk elér abba a korba,

mely

irókés,

biiiüket,

betket metszve

ródalt a

irt,

midn

a székely bicski, bicska, bicsok volt az az

gömböly, vagy

szögletesre faragott rovásra.

arra az Íróeszközre, a mely a népi számolásnak napjainkig eszköze maradt. Mert azt,

Szóval

'

hogy a rovás,

magyar képzvel alkotott és újszernek is tetsz igenév az említett török kölcsönszavak régi is benne volt, nem nehéz bebizonyítani. Az Arpádkori adórovás egyes kerületeit adó-

ez a

fogalomkörében

Ivéseknek (latinul cuUellus-oknsk) nevezték.

Adonkes,

oklevélben

1322-lvi

egy

1448-ki

így fordul el, e nevet magyarul is megszólaltatva, adólajstrombau „cultellus Vertheskees Keerkes

A rovásnak

Rifjalchkees (Vértes-kés, Kér-kés, Rigyalcz-kés)".

szedknek

A

Az utóbbiak

dicator a neve.

Ok

lehasított párjait.

és

fejeit

a „tributum

már

censuni"

vei

^.rorás

s

avagy adó".

egj' .

.

.

hasított rovásainak rovás-

ket rovknak,

a nép ezért

is jelentett.

.

a latin adólajstromokban dica, az adó-

adókések ketté

tartották nyilván az

voltak a kirovók

közfelfogásban a rovás utóbb már adót

.

.

ravóknaJc

nevezte.

Heltai Gáspár 1562-ki

A

Új testamentoma szerint székelység pedig az adószedt még ma is

roilónak (rovónak) nevezi.

Mindezt azért kell tudnunk,

mert az adó és adózás

nyilvántartásának

a pompás eszközét

ezt

Közép-Európával a germánok, szlávok és románok közé betelepedett magyarság ismertette meg. Az ó-cseh nyelv a XIII XIV. században a jovas szóval kapcsolatban ismeri a rovásfej párját jelent

—

magyar pária kölcsönszót. E rovás szó szerepel a szlovén a szerb

görög

f/a^áat

A

rcivas s a

míg a mai cseh

;

a kis orosz ravas,

robis,

az új-

délnémetség rábisch, ráhusch, rosch formában

él

mit tehát így kölcsön adhattunk, a mire a velünk együtt

nyugati szomszédokat

donunk a

„jegy, biliét", az oláli rebus,

és tót nyelvben

a bolgár rábos [rabust, nbos),

"''

ismeri.

kez

a tengerparti horvát rabos,

7-áhos,

volt

és megadóztatott

már akkor, mikor közibük

magjar rav- és

letelepedtünk. Ezért

nem

nemzetiségeket, a velünk érint-

megtanítliattuk

meg

lephet

az nyilván tulaj-

:

senkit az, hogy Büdenz

rov- szótöveket a finn- és cseremisz nyelvekben szintén megtalálta.

összehasonlító nyelvészeti

kinyomozni nem

ellenségeket ekként

úton

a

^

Mivel azonban

magyar rovás szó múltját a rokonnyelvek kialakulásának koráig

helyeznünk arra a korábbi összehasonlító néprajzi eredményünkre, hogy „az Erdély keleti részén elszigetelve él székelyek, kikhez ethnikailag a gyimesi csángók is hozzátartoznalc, még ma is olyan kétsoros rovást használnak, a mely súlyt kell

lehet,

a melylyel megállapítottuk,

st még

azonos,

A magyar

változataiban

is

tökéletesen egyezik a vogulok és osztjákok kétsoros rovásaival.*

számrovás si volta irástörténeti szempontból azért fontos, mert eszközei a betrovás

Ez volt az oka, hogy a Nemzeti Krónika névtelen szerzje a magyar betrovást és az oláh pásztorok számrovását összetéveszthette. Ugyanez volt az oka, hogy Thüróczi a székelység betrovásának minden más Írástól eltér különleges voltát az általánosan ismert eszközeivel minden izükben azonosak.

számrovással magyarázhatta meg.

II.

Rovás, sorvezetés és bustrophedon.

A

Midn

ható.

eddig

hazai és külföldi kutatás

kezelésébl

is

farostokkal eg}'irányban mennek, '

Biilü

rearodalni 209. és

II.

bet :

és

böte vagy

:

Ródás

ráverni.

köt. 302, 314.

biitc

fésze".

Sebestyén

'

Magyar-uffor összehasonlító

graphia, 1903. 93. '

Sebestyén

ezért részben

nem

valaminek.

Mcgbütiizi

(Vadrózsák,

I.

33—41.

1.

köt

a végit.

nehezen

és fémtárgyakra metállajjította

i.

in.

Bütüs

—

végíi.

Szinnyei

\'.

Ródalni :

a

betrovás mert a

alkalmazhatók,

meg sem

lesznek eléggé láthatók s

\l. Tájszótár.

és rovásírás,

szótár.

(Kthnographia, 1903. 84

Budapest,

1873

— 1881.

1.) :

is

vonalak

is

:

készit-

kicsike hicski: tollkés.

rovólag vagdalni

Magyar

táJRZótár,

I.

:

igj-

köt. 127,

1.)

Rovás

'

:

nyomban meg

székely tájszótára szerint „Bic»ki: kis bicsok; bicska: nagyobb bicsok;

Kriza JAnos :

s

Vízszintes

nem köre

eredetileg

és botokra rótták, 1.

hogy a számrovás eszközeinek gyökerez sajátossága megállapít-

volt.

technikai okokban

a dán Bredsdorff utalt arra, hogy a rúnákat

hanem hosszúkás deszkadarabokra következ négy törvényszer velejáróját: szették,

—

azon az állásponton

a betrovás minden clmaradliatlan,

100.

1.

(Kthnographia, 1903. 186.

1.)

664.

1.

— 92. — V.

1.)

ö.

Sebestyén

:

i.

ui.

42.

1.

(Ethno-

A

MAGYAR EOvAbIRÁS RENDSZERE

137

s II

"1

XX

138

A

hség

MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

kedvéért példázódunk a nyomravezet

rovásfordítás az egysoros

szövevényes

rovás végigrovott lapjain

kétsoros

számrov.ással.

mindig megismétldik,

Mert hiszen ez a

ha a rovást a szomszédos lapon továbbfolytatjuk, akkor ez a második sor az elzhöz viszonyítva nemcsak visszafelé fordul, hanem jegyeit is fejtetre áUítja. Ennek igazolására 39. sz. ábránkon bemutatjuk a rovás számsorának folyószámszerinti szövegét négy rovás-lapon át folytatva. A következ 40. sz. ábrán is

s

pedig bemutatjuk ugj'anennek schemáját, a mi egyben a tökéletes bustrophedonnak

Tegyük

most már

is

schemája.

hogy a rováson nem számjegyek, hanem rovott betk szerepelnek. Mivel a rovás technikája ebben az esetben sem változik meg, a rovást minden lap befejezése eltt csak úgy meg kell fordítani, mint hogyha rajta számjegyek szerepelnének s a következ lapon történ folytatás csak úgy fejtetre állít minden bett, mint a hogy fejtetre állít minden számjegyet. Midn én ebbl azt a jogos következtetést levontam, hogy az epigraphia titokzatos busti-ophedonjai fel

azt,

rováson jöttek létre és rovásról lettek szolgailag lemásolva: a „bustrophedon" eredetének titka csakst meg volt fejtve annak a jobbról balra vezetett Írásrendszernek titka is, a mely úgy jött létre, hogy a fordított rovások minden páros sorát a lemásolás eltt egyszeren vissza-

ugi/an meg volt fejtve;

Igazam bizonyítására bemutattam a 41. sz. ábrán látható kelet-szibériai jakut naptárt, melyen a hónapok elhelyezkedése szintén bustrophedont eredményezett.^ Egy dologgal azonban nem tudtam szolgálni az egyetemes írástörténet nem tudott egyetlen olyan rovásról sem, a melyen rovásfordították.i

:

fordítást és

bustrophedont

elidéz

terjedelmes rovásirásos szöveg maradt volna reánk.

1.

,<

«

A MAGYAR ROVÁSIRAs RENDSZERE

másik négysoros

soros, a

sem

tehát az

;

ha többsoros volt

Söt

volt elhelyezve.

hogj- a rövid

lehetetlen,

is.

nem

rótt,

is

volt szigorúan alávetve a rovásforgatás

phedon egyetemes története arra fog bennünket a rovás oldalainak szolgai másolatai idézte tésének

létrejöttét

az

tehette

el

szöveg

nem gondolhatunk, hogy

arra

ennek eredményeként bustrophedonnal lehetne dolgunk. rovásra

139

tanítani,

a kígyózó

Mert hiszen,

esetleg csak egj' sorban ezúttal rovásmásolattal és

nem

ha a székely Írástudó

törvényszer következményeinek. A bustro-

hogy az epigraphiai alkalmazásban csakis sorvezetést.

elkerülhetlenné, hogy kezdetben a

E

különös

kfaragók

sorveze-

feliratok

nem

és ötvösök

voltak

Görög feliratokon nyoma van az elzetes föh-ajzolásnak, a nagjszentmiklósi „Attila-kincs" ó-török feliratainak szövege pedig fel volt karczolva annak, a ki a betket utólag beméhitette, betrébelte.' A rovást kezel írástudónak minden körülmémek közt lehetett annj"i tájékozottsága, hogy a felrovás alkalmával forgatott fadarabot a leolvasás alkalmával visszaforgassák. E tájékozottságkövetkezménye lett az. hogy utóbb már a rovás-másolás alkalmával is megtörtént a visszaforgatás. A rovástól megszabaduló régi írásrendszer sorvezetése a viaszos lapot karczoló stílus és a egj'szersmind írástudók

is.

festékbe mártott ecset és vezetés lesz,

jobbra

balról

toll

kezelése következtében okvetlen megváltozik.

Am

akkor,

midn

a sor-

irányulóvá

a nem részarányos betk sem

fordulnak töhbé balra, hanem for-

A

dulnak jobbra. tését nálunk

Tamás,

rovás sorveze-

elször Keteji Székely

konstantinápolyi

a

felirat

szerzje változtatta meg. Erre neki

nem

alkalmat az adott, liogy

hanem fehér köre

rovott,

—

egy

vagyis

tcbr

fára

metszett, decz.

rovás

a

feliratot

betivel, de a rovástól függetlenül készített

el.

A

visszafordította

szintén

de az összerovott

;

jegyek megszokott

könnyen

szept.

visszafordított sorok

az egész vonalon

jegj'eít

változtatni

formáin

ilyen

már nem

tudott

néhány bet-párt a rovás és

s ezért

apr.

rovásírás rendes sorvezetéséhez al-

meghagyott eredeti

kalmazkodva, helyzetében.

—

jobbról

dulónak. Ilyen a szótag az

ti

bustrophodonos jakut rovás-naptár.

41. Kelet-szibériai

balra for-

szótag a .tizenöt"

szóban, az al szótag a

..valf

els „császár" szóban. Még nagyobb tévedések fordulnak el

ellen írott vers balról jobbra

írt latin

és

Jóval"

szavakban

ÖzAMusKözYuél.

szavait ugyanis csupa háttal álló fordított székely

A

s

az ár

Rudolf császár

betkkel

irta le.^

alkalomszer kísérletek nem alkalmasak arra. hogy bellük a székely betrovás epigraphiai alkalmazásának átmeneti korszakára vonjunk következtetést. Ha a kfaragó vésje, az ecset és írótoll alkalmazása nálunk számot tev nyomokat hagyott volna, akkor Muzsnai György 1668-ban

Az

ilyen

már nem úgy festette volna az enlakaí sem írt volna elször jobbról betkkel. St már Telegdi se irta volna példáit ecsettel

Szamozközy

volna.

felirat

balra,

és

betit,

mint hogyha azok rováson

késbb

pedig balról jobbra

irásmutatványait

úgy.

—

készültek háttal

álló

RmUmentában mi nem is fejldés

a hogy a

Különösen írásmutatványaínak héberszer sorvezetése meglep. Ezért eredményének, hanem a héber írásrendszer protestánskori befolyásának tartjuk. Valamint annak sem tulajdonítunk jelentséget, hogy az írott emlékek ezt a sorvezetést szintén megtartották. Hiszen volt még Kijosit sem véve ki - els alkalmunk meggyzdni arról, hogy a tollal kísérletez írástudók találjuk.

—

ismereteiket

nem az

Dr. W. Larpeld

'

életbl,

:

hanem

Telegdi

mvecskéjének másoltaiból

Griechische Epigraphik (Dr. Iwan

—

v.

MOller

:

merítették.

Handbuch der klassisehen Alterthums-Wissen-

HAMPEt Józsep .4 nagy-szentmiklósi kincs. (Archaeologiai ÉrteMünchen, 1914. 129. 1. Dr. Mészáros Gtüla A nagy-szentmiklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése. sít. Cj foly. IV. köt 1884. 43. 1.) Sbkestvén Az „Attila-kincs" feliratainak ügye: II. Suum cuique! (Ethnographia, u. o. (Etbnographia, 1915. 10. 1) ^ Csak a t jegyét alkalmazza helyesen a , pesté' é.s a „pestifero" szavakban 220. 1.)

schaft.

I.

köt. ö. rész, 3. kiad.)

—

—

:

:

:

—

18'

—

140

A

MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

m. Betürovás, magánhangzó-ugratás, összerovás és pontozás. Mire a könyveit

nem

betk tárgyalásáig eljutottunk, már bebizonyult, hogy a betk ismertetésével kell kezdeni. Teleqdi az ü'ás

meg sem emlékezett. Bredbdorfp sem jött rá a jobbról balra aztán a betk orientáltságát sem figyelte meg. St a rovás mulasztását is meg tudja majd állapítani.

tésröl

Ezért ilyen

Rovásról szólva, elször azzal kell tisztában és botokra történik e rovás. van.

Ebbl

tehát

a

kútfk

A és

e,

hogy a számrovásnak tetszets eszközének nálatban

nem

mindig szögletes befolyása

pálczákra

egykora Írásjegye

hogy ez a germán betsorában az ly és

az következik,

Viszont a magyar rovásírás

lapos,

/",

hanem gömböly rovásokon

fája

nagyon valószín,

volt,

följegyzéseíben jelzett

alatt

is

szögletes

jöttek létre. Mert arról

metszeni csak a lapos rovásra nehéz. Mivel kétségtelen,

kört és félkört

Szamobközy

ki.

még egyéb

vizsgálata

ny, o és az ö másik változata félkörökkel lesz kimetszve.

h, n,

Ezért egészen bizonyos, hogy a jegyek

továbbá a Verancsics és

tüzetesebb

hogy gömböly vagy

emlékek tájékoztatása nélkül

az ö egyik változata körökkel, az

meggyzdhetik, hogy

a rovásról és sorveze-

vezetett sorok törvényszerségére.

rúna betsorának csupa egyenes vonala és csupa

Írásrendszer csakugyan rováslapokon alakult

bárki

lennünk,

a rovásh-ás Rudinientáit, ABCzéseszközeii'öl,

állottak.

De

aligha lehetett, mert akkor technikai

az

ilyen

hogy a Marsigli másolatában,

négyszöglet rovásfák már a számrovás szögletes

rovás

nálunk állandóan hasz-

nemcsak a jegyek egykoraságát, hanem azt is hogy a lapokra metszett jegyek görbe vonalai legalább némi részben megmereved-

elidézte volna,

úton

jenek.

A

teljes

betsor jegyeit illetleg Baranyai

jegyezték meg, hogy számuk azért múlja

Decsi, Teleudi és a régi a latin

felül

grammatikusok igen helyesen

mert a palatális gy, ly, gy és ty van. A külön vég-k {k-k) jegyét is

betsorét,

hangzóknak a rovásírás betsorában egészen önálló jegyük számításba véve, a betk száma 32 lett. Azért nem több, mert a régi betsorban az á és é magánhangzóknak még nincs külön jegyük. Az elst az a, az utóbbit az e jegyével jelezték. Szóval éppen hangérteknek

olyan

hangzókat. Az

é

tekintették,

mint a szintén

külön jegye csak a XVII

külön

és Miskolci C. Gáspár 1654-iki albumlapján) merül szerepeltetni

nem

négy

fel.

tehát a

jelölt

í,

ó,

ú

és

hosszú magán-

betsórában betsorban nyelvtörténeti szempontból (Bél Mátyás Kapossi-féle

szabad.

Mieltt összehasonlító irástörténeti úton a jelzett

meg nem

XVIII. században

palatális

bet

betk

eredetét megállapítanánk, szóvá kell tennünk, hogy a

közül háromnak eredete ilyen összehasonlító

A gy jegyrl már

bebizonyítottuk, hogy a

szerkesztje

Árpádkori

mvelet

nélkül

is

kimutatható.

jegyek összerovásából keletkezett. Utaltunk

arra, hogy magyar nyelvnek ugyanazt a hangtanát érvényesítette, a mely szerint a krónikások és oklevélirók a diák, Dienes, Divék szavakat még gyak-niik, Gyenes-nck, Gíjvek-nek (giiak-nak, Giienes-nek, Giivek-nek) irták és gj'íák-nak, Gyíenes-nek, Gyivék-nek olvasták. Az erdélyi részekrl csak egy adatot idézünk a hunyadvármegyeí Al-Gyógy nevét. Gsánki Dezs földrajzának adatai szerint az Árpádkor végén még Oyog, 1404 és 1412 közt Gyöd, Dyogh, Gyogh, 1439 óta pedig Dyod volt a neve.' Az ny jegyében szintén fölismerhet, hogy az n jegyébe az i jegye épp úgy bele van róva, mint a gy-be. A ty els pillanatra a b alakításának látszik, holott a bolognai és csikszentmiklósi jegyek megkülönböztet járulékai világosan mutatják, hogy itt szintén i-sítésrl, még pedig a i rövid szárának i-sítésével s az így alakított jegy kettztetést jelz részarányos szerkezetével van dolgunk. Az alábbi összehasonlító irástörténeti részben kiderül, hogy a negyedik palatális

az

cZ

és

i

'

:

szintén ilyen kettzt(;tésnek lett az eredménye. lla az itt érintett belképzést a magyar nyelv e sajátos hangjainak jelzése tette szükségessé, akkor ezt a mveletet a magyar rovásírás történetében csakis a magyar palatálisok kialakulásának idejére, vagy ha másnyelv nép irásrendszeréniík átvételérl lehetne szó a velük kiegészített

—

—

betsor megismerésének és els alkalmazásának idejére kellene tennünk. Ez az irástörténeti kérdés azonban csak akkor lesz tüzetesen tárgyalható, ha alábl) összeliasonlító úton azt a közös forrást már megjelöltük, a melyl)l nemcsak a mi rovásinisimk, haiicni niinden más közéiitcnucrniclir'ki rovásirásos '

'

Sebestyén: Róván és rovásirás, 281.

I.

(Ethiiographia, 1!)Ü6. 275.

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak kordban. V.

1.)

köt. 1913. 53.

1.

A MAGYAR rovásírás RENDSZERE

141

is merítve lett. De annyit elre bejelenthetünk, hogy a szóbanforgó alakítás a székelyek magyarok közös történetének legelejére esik. Mieltt a magyar rovásirás történetének e nagy távlatával megismerkednénk, a bemutatott emlékeken rámutatunk píir olyan jelenségre, a mely magában véve is kiáltóan igazolni tudja a rovott

rendszer és

írásrendszer megtartó erejét. ÍIarsigli 1690-ben lemásolja a legrégibb középkori emléket s betsorában ug}-anazt az ö és r jegyet találjuk, a mely Kájom 1673-ban lemásolt egykorú vagy közeikorú

ÁBCz-

ebbl elhamarkodva azt következtethetné, hogy hanem egykorú vagy közeikorú rovásirásos szöveget

másolt.

jében

is

megtalálható.

Felületes

bizonysága szerint Marsigli sem

%azsgáló

régi.

Kájoni

Mivel azonban JLírsigli másolatának éppen a szövege régi, betsorát sem lehet újabbnak tekintenünk.

De

ezzel

még

nincsen bizonptva az, hogy Marsigli betflváltozatai régibbek a

Sót ellenkezleg

bizon\itani tudjuk, hogy a legrégibb szöveg

késbb fölmerül

válto-

már régebbi alakításnak és ferdítésnek voltak eredményei. Texegdi Rudimentája értheten megmondja, hogy a latin H bethöz hasonzó r jegy két szára alkalomadtán egészen elhagyható. így aztán csak az az összeköt vonal marad meg, a melyet Telkgdi tévesen függlegesnek rajzol és kis r-nek nevez. Mivel tehát a Marsigli-féle bolognai emlék r jegye azonos a Telegdi-féle kis r-rel, minden kétséget kizáróan bebizonyult, hogj' a legrégibb magyar rovásirásos szöveg betsora már tévesen mellzte a teljes r jegyet. A vele egj'ütt szerepl ö jegy viszont annj-ira czikomyás, hogy az egyszerbb zatoknál.

kútfejének

változatok

:

egyáltalán

nem

tekinthet.

Összehasolító

úton

betvaltozatai

az

1501-iki

csíkszentmiklósi

K-hoz hasonló ö jegye bizonyul eredetinek. A 1515-iki konstantinápohi feliraton (a XI. sz. mellékleten) és Telegdi Rudimentájának betsorában (a XIV. sz. mellékleten), továbbá Kapossi és a marosvásárhehi kézirat Anonymus betsorában (a 26. és 28. sz. ábrán) már olyan változat szerepel. felirat latin

a mely az említett

csikszeiitmiklósi

architypussal

és Kájoni-féle ö most a Dobai-féle (26. és 29.

múzeumi betsor

(24.

a csikszcntiniklósi

sz.

a bolognai

nem

hozható.

A

bolognai

1680 táján lejegyzett magyar nemzeti figyelmünket. E két jegy ugyanis megkettzése

ábra) és az

ábra) ugyané jegyére tereli

jegynek,

il

viszonyba

közvetlenül

sz.

és Kájoni-féle

pedig

stilizált

változata a Dobai-félének és

múzeuminak. Az utóbbi kettnek ugyanilyen stilizált, de egyben egyszersített változata a Telegdi-féle és a vele azonos Kapossi-féle és Anonymus-féle is. Kérdezzük teiiát: mikori jegj' lehet a csikszeutmiklósi, ha a belle kialakult kettzött ö jegynek a legrégiblj középkori magj'ar rovásirásos emlékben már romlott változata fordul

el?

Ez az avatag régiség legyen mentsége Telegdi félreértéseinek, az emlékírók és krónikások hiányos tudósításainak, valamint annak is, hogv- a fentebb bemutatott és tüzetesen tárgjalt hiteles emlékek szerzi sem voltak már egészen tisztában a mindinkább háttérbe szoruló, rohamosan felejtett és elrontott srégi rovásirás rendszerével. SzAMosKözvnek és TELEODinek már sejtelme sincs a magánhangzók ugratásáról. Mikor a csikszentmiklósi felirat ismeretessé lett és ugrató rendszere is nyilvánvalóvá vált. tudósaink kezdték a Rudimentába belemagyarázni, hogy az ott e-vel jelzett mássalhangzók rendszerében e-vel bvíthet hangértéke van. Ezért olvastunk aztán a csikszövegben kétszer ,csenálták"-ot. s nem vettük észre, hogy e szókban még az / jelenléte is jelezve van. Ugyanígy eszelték ki a vég-k jegjének ak, ák szótagértékét s nem értettük, hogj' a csikszentmiklósi felirat második .csináltíik' szavában az ,ák° eltt miért van még egy külön „á" is róva.

betinek

a rovásirás

szeiituiiklósi

Erre a keletiesnek tetsz magánhangzó-ugratásra a bolognai emlék derített vUágot. Hiszen ennek felirat szövegének megfejtésében még .Temás"-t és „enét'-et szere-

ismerete nélkül a konstantinápolyi

noha az els tévedéstl a csikszentmiklósi felirat ,Mát)'s'- (Mátyás) szava megoltalmazhatott Ez a legrégibb eddig ismert középkori emlékünk azonban végérvényesen igazolta, hogj- a magyar rovásirás rendszere minden magánhangzó Írásjegyének mellzését megengedi. De azt a szabályt, hogy a szavak melyik magánhangzójának jegye mellzhetlen, még a rendelkezésünkre álló szavak nagy tömepeltettem,

volna.

gébl sem tudjuk pontosan ellenrzése

nélkül

az írástudók

megállapítani. Mivel a rovásirásos naptár fára rótt szövegét

aligha hozták forgalomba, mi azt hisszük,

hogy

e hangzóugratásnak

nem

is

volt

semmi kötelez szabálya. Kiki elhagyta azt a jegyet, a mely nélkül a felrótt szöveget még ki lehetett más szónak nem lehetett olvasni. Hiszen ha ránk bíznák a értelemzavarólag betzni, vagy legalkalmasabb szabályok megállapítását, ma sem tudnánk ennél jobbat kieszelni.

—

A magánhangzók

—

elhagyását a rovásirás eszközeinek nehézkessége idézte el. A lassan róható még az a szempont is fölmerülhetett, hogj- a rovásfán a nagy és esetlen

Írásjegyek számának apasztásánál

Írásjegyekkel rótt szövegbl minél több elférjen.

Ez az

összezsugorító törekvés hozta

aztán

létre

a

142

A

jegyek

összerovását

és

MAGYAR R0VÁ8IRÁ8 HITBLE8 EMLÉKEI

jegyek

összerovott

:iz

nemcsak a betiíküzök tnnek

hanem

el,

vonalúinak

már az

szó két jegyét összerójuk, az r jegyének egyik szárát

A magyar is,

Ilyen

mvelettel

kevesbedik.

is

m jegy

összerótt

szóban pedig az r jegy másik szárára már az a jegy fejét

az „ura"

írásban

egyesítését.

a jegyek vonalainak száma

Ha

ugyanis az

pl.

ráróhatjuk.

is

rovásírás rendszerének ezt a nagyfontosságú elemét megtalálhatjuk minden

más rovás-

de a magyar összerovások szerepe oly rendkívüli mértékben kifejldött, hogy ez a

ség példátlanul

áll

az egyetemes

írástörténetben.

E

értékének

jelenség

„úr"

szárával helyettesitjük;

megállapításánál

fejlett-

okvetlenül

hogy az összerovások rendszere nem a reánk maradt emlékek korában alakult ki. Hiszen hogy minél késbbi az emlék, az összerovás benne annál tökéletlenebb. Kájoni irásniutatványában már csak egy példa van az egy jegygyei leirt „nap". Telegdi külön fejezetet irt e rendszerrl

tudni kell,

tapasztalhattuk,

:

s példáival

már nem

úg)--ahogy igazolni

A

tudott élni velük.

nem

is

tudja az összerovás szabályait; de terjedelmes szövegmutatványaiban

középkor végén

készült

konstantinápolyi és csikszentmiklósi feliratok

bennük az összerovásoknak mégis igen ötletes példáira akadunk. Egész pompájában azonban csakis a középkori bolognai endék szövegében bontakozik ki. Pedig minden jel arra mutat, hogy a szöveg rovója állandóan ügyelt azokra az együgybl) olvasókra, a kiknek a naptárkibetüzésnél még a szöveghez mellékelt betsorra is szükségük lehetett. szövegét

rutinos írástudók

írták s

Az összerovás kánonszabályaira vonatkozólag sem mondhatunk mást. mint a mit a magánhangA bolognai emlékben az összerovás nem egyenletes. Az „Albert", „Antal" egyetlen irásjegygyé összezsugorítva már túlzás. Naptár-ismeret nélkül még azok sem olvashatták volna el, a kik számára róva volt. Viszont vannak olyan példák is, a melyekbl az összerovás ki van felejtve. Nekünk úgy tetszik, hogy az összerovásnak a magánhangzóugratással közös szabálya volt az rótt tökéletesen, a ki az összerovásban minden kínálkozó alkalmat felhasznált, a nélkül, hogy a leolvasást megnehezítette volna, vagy hogy többféle olvasásra nyitott volna alkalmat. Tei,rgdi nagyon tetszets tanítása értelmében ügyelni kellene még arra is, hogy az összerovás a szótagolás rendjét ne zavarja. Ezzel szemben a csikszentmiklósi felirat szerzje a szomzók jegyeinek ugratására vonatkozólag mondottunk.

:

szédos szavakat

is

egyberótta. Jgy lett nála egy szóvá a „Mátyásmester"

Ugyanígy egy

ták".

szóvá rótta

össze a bolognai

emlék rovója

is

és a „Gergelymestercsinál-

a május 3-iki és a szeptember

„Szenkereszt"-et.

14-iki

nehéz megálla])ítani, hogy ezúttal mindenik fél tévedett. A szótagolás rendje a magas mveltséget szolgáló grammatikusok tanításához tartozott. Erre szüksége volt a sorvégeket megszaggató de nem élhetett vele az, a ki a rovás nehézkes eszközeit literátus embernek és könyvnyomtatónak kezelte. Tri.egüi esetében azonban mentségül fölenüíthet, hogy ö már nem is a rovásra gondolt, hanem

Nem

;

a latinbets irás kényelmesen kezelhet készségeire.

A

szavak összerovását felesleges dolog volna menteni.

a mely ellen hibákat követtek

el.

E

feliratból

A

csikszentmiklósi templom-épít

fel,

hez olyan pontozás tartozott, mely minden szót elválasztott egymástól. pontot

alkalmaz

repel, Telegdi

E

szó-elválasztó

jel

gyanánt.

irásmutatványában pedig

iiol

együgy

hanem szemeink elé tárult az a szabály is, tudtuk meg legelször, hogy a magyar rovásírás rendszeré-

iparosok érdekes feliratában nemcsak hibák merültek

A

konstantinápolyi

A

csikszentmiklósi szöveg négy

feliratban csak

egy-egy

pont sze-

egy, hol két pontnak van nyoma.

a magánsem lehetne betzni. Csak a konstantinápolyi felirat Dernschwam-féle másolatát kell megtekinteni, hogy a pontok elhagyásának súlyos következményeivel megismerkedjünk. Vagy vizsgálni kell a bolognai emlék megfejtetlen részeit, a melyekben a szavakat elválasztó rovátkák hiányos másolása idézett el leküzd-

pontozás az olvasó

eligazodásán

hangzók elhagyásával különben

is

kíván

könnyíteni.

Nélküle az összerovással

nagyon megterhelt szöveget sok esetben talán

és

ki

hetlen zavarokat.

magyar rovásírás legrégibb és legértékesebli emlékeit kési hogy e másolatok elég alkalmasak a bennük megmaradt s-írás rendszerének megállapítására. Mert a rendszer pontos ismerete most már arra is elegend biztosítékot nyújt, iiogy a magyar rovásírás hiteles (Mulékeinek helyét az egye-

Ha

tekintetbe vesszük azt. liogy a

másolatok mentették meg, akkor nagyon megelégedhetünk azzal

temes Írástörténetben

meg

tudjuk jelölni.

MÁSODIK FEJEZET.

a magyar rovásírás és a középtengermelléki írásrendszer kapcsolata. I.

A

rokonsági kapcsolat kérdése.

A niaiíjar rovásírás irodalmának ismertetése alkalmával tapasztalhattuk, hogy a kutatókat els sorban a rokonsági kapcsolat kérdése foglalkoztatta. Mivel az Írástörténet bségesen ontotta a hasonalkalmas anyagot, a megállapításoknak

Utíisra

mény az elzt támogatta vagy támadta, át csak

Másfél századon

A

sorvezetés iránya,

a

Telegdi

mve

betk merevsége

tömege

egész

a nélkül, hogy valamely ered-

jött létre

vagy megdöntötte volna. és betsorának több eltorzult változata

kiegészítette

és

néhánynak

meglep

hastmlatossága

volt ismeretes.

mégis azt a gondo-

meg nem értett már östörténelmí és vallástörténeti megtévelyedésen alapidó rendszert dolgozott ki annak igazolására, hogy az smagyar írás az smagyar nyelvvel egyetemben a héber írásból és nyelvbl származott. Voltak, a kik e nyomon hogy a zsidó

latot ébresztette,

írás

valamely titokzatos változatával vau dolgunk.

jelenségbl, a melyre Baranyai Decsi János elszava

a phöniciai

mveldés

támadók

a kik azt vitatták, hogy a

is,

legrégibb

hamisították. Dernschwam viszont találiiatók utalt,

köréig eljutottak.

E

jól

sejtetöleg utalt. Bél Mátyás

!St a héber írás hasonlóságát

igazolták azok a

magyar rovásírás betsorát XVI. századi protestáns theologusok a konstantinápolyi felirat alá azt jegyezte oda, hogy ilyen irásjegj^ek

Olahus Magnus gót krónikájában. Tudjuk, iiogy utóbb Pray szintén a Magnus-féle gótrunála-a

midn

a székely rovásírás genuin voltát kétségbe vonta.

egy megfigyelje

ságnak

még csak

bemutatott kilencz

:

az a névtelen, a ki

St már

Pray eltt

a marosvásárhelyi kézírat

föntebb

is

volt e hasonló-

(a

26. sz. ábrán)

székely ABCzéje mellett a gót rúnák hibás jegyeinek rovatot nyitott.

Ugjanez a

névtelen volt az, a ki egy szibériai megfejtetlen ó-török felirat írásjegyeinek és pontozásának hasonlóságára

elször

utalt.

is

\'égül Kiss Bálint és Kállay Ferencz, a

eredet sírásokat, tehát nemcsak

keleti

még

már az összes hanem az ó-görögöt

megfejtetlen ó-törököt kivéve, szírt és arabot,

a phönícíaít. hébert,

belevonták összehasonlításaik körébe.

A

tisztes

elmunkálatoknak ma már csak könyvészeti értékük van. Ebben a bonyolult össze-

hasonlító mveletl)en jnisztán formai

találkozásokra támaszkodni

nem

lehet.

Történeti nyelvészetünk

mestere, Révai vette elször észre, hogy a holt irástörténeti jelenségekben felismerhet nyomai vannak

az élet amaz erinek, a melyek azonos eszközökkel és azonos körülmények közt mindig azonos eredlétre. Sajnos, a mély értelm megfigyelés eredményét nem a rokonsági kapcsolat hanem tagadására használta fel. Mert abban igaza volt, hogj' a székelyek fára rovott Írásának jobbról balra irányuló sorvezetését nem kell szükségszerleg héber eredetnek tekinteni. Elidézhette ezt a rovás technikája is. Ez azonban ígj- csak fél igazság. Nyomban hozzátehetjük

ményeket hoznak igazolására,

ugyanilyen értékkel csolat kérdését

sága,

tehát

eldönteni.

a

azt,

már nem közös

hogy ha a héber sorvezetés irányát forrásra

is

rovás idézte el. akkor a rokoni kap-

hanem az egész írásrendszer mibenléteiének azonosvisszavezethet erk, eszközök és eredmények azonossága segíti

a sorvezetés azonossága,

144

MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

A

Ha

tudjuk,

ezt

folytatását egészen

akkor inár

nagy vaknieroségnek. hogy az eddigi elöniunkálatok

látszik

ueiii

néprajzi térre vittem

Bredsdorfp és Kirchhoff példáin felbuzdulva (mert Kévai

át.

posthumus dolgozatát még nem ismertem), a ma is él skori számrovásokon tanulmányoztam az megsznt rovásírás törvényszer jelenségeit. Mivel teljességre törekedtem, a számrovás egész

örökre

hazai és nemzetközi világát fel kellett kutatnom.

még sem merünk számot

ségére

nem fedezhet

egj'etlen sajátság sem, a

fel

E

terhes néprajzi eligazodás eredményeinek teljes-

hogy a mag_yar rovásírásban minek törvényszersége a rovás és rovóeszközök keze-

tartani; de azt határozottan álb'thatjuk,

lésének pontosan megállapított eredményei közt megtalálható ne volna. így felkészülve nyúltunk hozzá a rokonsági kapcsolat kérdésének megfejtéséhez. Mivel tisztában

mvelet — mint — a maga eszközeivel

voltunk azzal, hogy az összehasonlító néprajzi

mvelet

hasonlító régészeti és srégészeti tetek nélkül

is

minden ezzel csaknem azonos össze-

történeti, földrajzi és nyelvészeti tekin-

súlyos eredményeket tud elérni: fölöttébb ügyeltünk arra, hogy az összehasonlításnál

csak azokat az írásokat vegyük számításba, a melyekrl föltétlen bizonyossággal megállapítható, hogy rováson

szerepeltek.

Az óvatosságra

mert a rovásírás betinek

van szükségünk,

azért

merevsége,

következménye ugyan, de nem kizárólagos tulajdona. A középkori könyvírás és az újkori könyvnyomtatás széliére alkalmazza azokat a nagy betket és nagybets szövegeket, a melyeknek formáit az ókori rovás hozta létre, a rovásról egykorasága

s

a rovásnak

a balra irányodó sorvezetés

másolt ókori epigraphiai emlékek és ezeknek újabbkori vetítették.

A máig

használt héber

szöglet-irás

men

de meghagyta a jobbról balra

sibb

természetes

folytatásai pedig

eredeti vonalait

sorvezetést.

megrizték és tovább köz-

ecsetkezelés

az

némileg átalakította,

Marad tehát a rovásfordítással és a

felrovott

szöveg szolgai másolatával létrehozott serpentin-irás kígyózó vonalvezetése, vagyis a bustrophedon. Ez csak rováson jöhet

mivel így a rovásírás egyetlen kizárólagos velejárója, abban

létre s

a benne elforduló betformákat, betméreteket és sorvezetési irányt

is

is

bizonyosak lehetünk, hogy

a rovó készségek határozták meg.

Mieltt azonban a bustrophedont a rokonsági kapcsolat próbakövének elfogadnék, alkalmazva

—

arról

— Révai felfogását

sem szabad megfeledkeznünk, hogyha a számrovás és betrovás bustrophedont ered-

ményez, akkor a rováson létrejöhet több írásrendszer, a melynek velejárói közt a bustrophedon mindig

ott

Csakhogy nyomban hozzátesszük, hogy ez irástörténeti szempontból már nem lehet komoly föltevés. Hiszen ha különféle rovásírásról beszélnénk, akkor azt is igazolnunk kellene, hogy minden egyes esetben a rovásírást külön feltalálták s minden feltalálás alkalmával külön betsorokat is eszeltek ki. Bátran elkészülhetünk arra, hogy ahol bustrophedonokat tiilálunk, ott a keresett irástörténeti kapcsolat csakugyan megvan. És elkészülhetünk arra is, hogy a hol a bustrophedon bennünket ilyen kapcsolatoknak nyomára vezetett, ott nemcsak a sorvezetésben és a betformákban találunk természerepel.

hanem

hasonlatosságot,

szetes

formáival

egyetemes

együtt

azonos

írástörténet

találunk olyan csodálatos jelenségeket

hangtani jelentésüket

kincseívé

lesznek

szintén

azok

a

melyeket a föntebb említett derék elömunkások

vagy a melyeket a szigorú, de tájékozatlan ostromlására használt

is,

a mel}"ek a

betk azonos

megrizték. Szóval megfelel módszerrel az

formai

és

már régen

jelentésbeli

magyar hasonlóságok,

felismertek, de értékesíteni

kritika félreismert és a

nem

a

tudtak,

magyar rovásírás hitelének meg-

fel.

n.

A

középtengermelléki ös írásrendszer rováson történt ókori elterjedése.

A Középtenger mellékének létre

:

keleti részén

ókori

sarjadt

mveldés három

Írásrendszert hozott

az egyiptomi képírást, a szumer-eredetü babylon ékirást és az elshöz kapcsolódó kánaáni, vagy

phöniciai írást.

A

szomszédos tengerniellékeket és elöázsiai részeket a legfiatalabb és legalkalmasabb

phüuiciai Írásrendszer hódította

A

meg Ez

phöniciai írás létre jöttének és

lett

a klasszikus görög és

els terjedésének korát nem

emléke, Mesa moabi király emlékköve, a Kr.

e.

latin

mveldés legfbb

eszközévé

is.

lehet pontosan megállapítani. Legrégibb

IX. századból való. Ezen azonban a

betk

vonalvezetése

már olyan fejlettséget mutat, a mint a görög kölcsönzk még évszázadok múlva sem tudtak elérni. A betknek héber közvetítéssel megrzött és a tisztán kialakult jobbról balra irányuló sorvezetés

nevei azt aejtetik, hogy ezek a

fogalomjegyek lehettek

s

betk kezdetben még

az ál)rázolt fogalom

egyiptomi képírás körébe tartozó ideogrammok,

nevének

els hangzója

lett

utóbl)

a

fogalomjegyböl

A MAGVAR ROVÁSIR.is ÉS A KÖZÉPTENGBRMELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

145

egyszersített írásjegy hangértéke. Például az ökörfejnek rajzolt Alef (ökör) lett az A bet, a liáznak rajzolt Beth (ház) lett a B bet, a tevefejnek és nyaknak rajzolt Gimel (teve) lett a G bet és így tovább. Mesa kövén már ilyen hangértékekkel bíró tökéletes betsor és magánhangzókat ugrató írásrendszer szerepel. Ezért tartjuk mi is valószínnek, hogj' a magasfokú írástörténeti fejldésnek

a legrégibb epigraphiai jelenségek eltt már többszázados múltja

A XI. 14.) s

betk

a

volt.

görögök phöniciai kölcsönét elször Herodot említette meg (V. 58.). Tacitus szerint (Annales, a közvetít Kadnios volt. A kölcsönzött írásrendszert a görögök maguk is -fO'.viy.T/.a néven ismerték eredeti sorrendjét és neveit (a/vC a, pf/ia, 7á(iaa stb.) szintén megtartották.

ugrató rendszert máij^íTvy

5^-^

tették

.^w

betsort

teljes

Szinte

hogy a phöniciai 42. Részlet a

Mesa-kö

nem

feliratáról.

A jobbról balra irányul, de ha a szöveg

betket fejtetre

a

E

állítva

görög

többsorossá

teljesen átdolgozott"

,

a

hanem

kiegészí-

a

vag3'is

írástörténeti

beszéd

bvül a második

írás-

jelenség,

tökéletesebb görög változatában

Mesa-k imént jelzett

írás legrégibb

sorvezetése.

emlékein a sorvezetés szintén

sor

nem kezddik

újra jobbról,

balról jobbra visszafordul s létrehozza a tökéletes bustrophedonokat.

jelenségnek az epigraphusok sem történeti alapon,

tetését, hogj'

szerepeltet,

érthetetlen

írás

meg

található

tudtak nyitjára jönni. Labfp.lü Vu.mos Grierhische Epigraphik jelent s

A magánhangzót

el.

minden hangját külön jelz tökéletes phonetikus rendszerré.

hanem

nem fogadták

3-ik kiadásálian

sem bels okok felismerése útján nem 1914-ben meg-

czim kitn kézikönyvének

valószíntlennek tartja Lenormant F.

ama

következ-

a bustrophe-

don sajátos sorvezetéséhez vázákon

az antik

látható

ábrák köriratai szolgálhatViszont

tak volna ötletet.

méltónak

figyelemre

igen

hogy Schlottmann K.

tartja,

rajzolt és

az egyijitomiak

iiieratikus és hiero-

festett

már

glyphikus

Írásában

jobbra

és

balra

és

állatfejeket

ember-

forduló is

Pedig a bustrophe-

talált.

don csiráját e messze es s különben sem homogén jelenségben

keresni

csak

sem

azért

már

szabad,

mert hiszen a legrégibb

egyben

s

a legtökéletesebb

bustrophedonokjeg}'ei mindig a sorvezetés irányába,

még

vagyis fejtetn

állva

a visszaforduló

páros so-

rokban

is

43. Tökéletes görötr

mindig jobbról balra fordulnak. Hivatkozik továbbá Cürtiüs ERNöre, a

es

az írás jobboldali kezdését, a pirkadás és világosság (jobbról

nyezésre

választhatták.

Fölemlíti

végül,

hogy Bergh T.

ki azt hitte,

hogy a régiek kezdemé-

keleti?) oldalát egyházi

szintén vallási

okokra gondol,

mert a bal

mindig elítéletesek voltak az emberek.^

iránt

E jelent

mann

bustrophedon

:

téveteg elmefuttatások igét

Ypá-jstv

'

H. RoEHL

-

LxRFHLD

:

:

helyett jóval kiadósabb vállalkozás

vallomásra

i.

m. Dritte völlig neubearbeitete Aiiflage. München,

A Magyar

klassischen AUertumsirissenscIiaft. Rovásírás Hiteles Emlékei.

I.

Bd.

lett

volna az „írást"

Ez a görög szó az irodalmi korban

bírni.

Inscriptiones graecae antiquissimae. Berlin, 1882. 4.

:

Handbuch der

Sebestyén

bemutatása

nyelvtörténeti

5.

1.

„bele-

15. ábra.

1914.

Abt.) 131.

(Iwan

v.

Mcller und Róbert

v.

1.

19

Pöhl-

146

A

karczolni" jelentéssel

MAOVAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

Homér egy helyütt

bir.

(Iliiis,

ható fatáblát használtak. Mivel e viaszos táblák

VI.

név azonos a héber delet „ajtószárny",

Sé/.TOc volt s e

„

hogy az íráshoz

megemlíti,

169.)

késbb, a Kr.

e.

összeliajt-

V. századi AEscHYLusnál felmerül neve

kettshasáb "

szóval, azt kellene hinnünk,

hogy

kési eszköz a phöniciai eredet betkkel együtt került a görögökhöz. Mi azonban csak azt látjuk igazolva, hogy a Homéri korban, illetleg az Ilias kialakulása idején, a görögök már fatáblákra karczolták írásaikat. Ez a fejldési fok körülbi^iül megfelel annak az ó-testamentomi héber mveldési állapotnak, a melylten már vasvesszvel karczolták és metszettek klapokra és óntálilákra (Jób, ez a

19

:

—

24.

17

Jer.

:

1.).

Bizony ha az epigraphus nem

sejti azt,

mey.ozonastoéah

hogy a feliratok lnistro])hedonja a fatáblákra karczolt írásnál sokkal

sibb

b |vtixítDEi|'Xlit>i|ib(>t>bl

jelenség,

netehrehtiiahporah e

akkor az utóbbival kapcsolatosan szerepl bustrophedonok keletkezéséig

.görög

tudományos

kutatást.

A ki

sz

iiatoló

.

iimohkelo

r

y.etore

.

u

héber kölcsöuszó csakugyan megállítaná a

sero'-fo

s

.

.

ttüttttt

ctnisk l)iistni]ihe(lonnal.'

azonban valamely

östárgyú néprajzi eligazodásban már megbizonyosodott arról, hogy az

él hagyomány az sfoglalkomegriz számunkra, az a Ypá-ií'.v ,belekarczolni" jelentését egykorú velejárójának tekinti. Ha aztán megvizsgálja a hozzátartozandó indogermán

zások terén történelemeltti emlékeket csak a SáAToc

szócsaládot, akkor azt találja,

ceorfan

még

hogy a

is

vele

azonos

középfélnémet

„róni" jelentéssel bír." Nyilvánvaló tehát,

^^

hogy a

Icerben,

grehju.

angolszász

megelz

primitívebb

lett

a Ssioí-t

-c-átfEtv

korban szintén rovást

.jelentett.

Csak azzal kellene tisztában lennünk, hogy a görögök tudtak-e bett „róni" is. Ilyen értelemben véve a görög •C,oáfj|i.a„&e
vpá'fs'.v

Arás" és a

fogalmát, eltanulmányaink alap-

ján, ennél a kényes pontnál kívánjuk a güi'ög irás történetébe beékelni azt

a föltétlen hitel

hogy a bustrophedon jelenléte minden korban és minden viszonyok közt rovás-

megállapítást,

írásról, rovásforgatásról és

epigraphiailagalkal-

nuvzott rovásmásolatokról tanúskodik.

Errl

ta-

núskodik a görög irás legrégibb történetében

is.

hogy a görög epigniphia és palaeographia idszámításának eleje ezzel örökre ködbe vész. Mert ki tudná valaha megJól tudjuk azt,

mondani

azt.

hogy

kések kezelésének

a

rovásbotok

titkát,

és

rovó-

betk

a rovott

for-

máit és hangtani értékét a görögség a pliöniciaiaktól 45.

A

Icfíiéiribb

római

mikor

vette

átV

Hiszen

az

ókori

héber, görög és latin irodalmak egyetlen szó-

os/.lojifcliiiit.

sem emlékeznek meg a rováson szerepl hogy a korhadó fiiból készült rovások már évszázadokig teljesítették feladatukat, mire az irástudomány annyira áltahüios lett, hogy olvasóközönségre számító nyilvános feliratok létrejöhettek. Mikor pedig a bustrophedonok merev írásjegyeibl val

eredet Írásrendszerrl.

phöniciai

Ennek természetes oka

az,

és képtelennek tetsz sorvezetéséböl újabb és kényelmesebb írásrendszerek alakultak

a

maga együgy

A

eszközeivel nyomtalanul

ki,

a rovásírás

eltnt a használatból és örökre kihullott az emlékezetbl.

görög bustrophedonok eredetének megismerése és a görög Írástörténet határainak kitolódása hogy a phöniciai és görög irástörténeti jelenségek a görög epigraiiliiai kor k(>zdetén

teszi értlietövé,

'

Az

SKBE9TYÉN '

0.

:

estei lelet Írószerei

Rovds

közül. (íiiirahdini után

és rovásírás. 23.

I.

Db. C. Paii.i

(Ethnogiaphia, 1903. 223.

Schradkr: Rcallcxikon. Straasburs;, 1891. 734.

1.

1.)

:

Alltíalisrhe Forschutujen.

111.

köt.

1).

V. ö.

'

MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGER51ELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

A

147

nagy eltéréseket tüntetnek föl. Értjük a ilesa-k írásrendszerét, mely már évszázadokkal korábban értjük azt. hogy hosszú évszázadok múlva jelentkez els epigraphiai emlékein a görögség már az emberi beszéd minden hangját pontosan jelz tökéletes phonetikai írással jelenhetett meg. Érdekesen megállapíthatjuk, hogy a phönicíaiakkal élénk kereskedelmi viszonyban lev görögség a Középtenger észak-nyugati partvidékeire nemcsak a keleti árúkat közvetítette, hanem közvetítette iiKii-

kialakulhatott, és

E

a Phöniciából

hozott

részén voltak.

Éppen az írástörténelem

volt.

él

felében

északi

rovásírást

eljutott

szerepeltet a

elsajátította

a karczoló fémtük (44.

Itál-félsziget nyugati

legélénkebben a félsziget

itt

rendszert, a mely utóbb az egész

népekre

itáliai

szintén

irás ;

de a leg-

hogy századokkal korábban szintén volt az íróeszköze.

Bennünket a kölcsönzk közül legels

is.

k

görög kölcsönzésbl

a

mint a

oly tökéletesen elsajátította,

Ez a külön fejld etrusk

phöniciait.

meg, a melynek a rovásfa és rovókés

mert

érdekelnek,

latinok

hogy

azt,

pontosan értésünkre adja,

is

itt

görög közvetítés kiterjedt a többi a

is

ábra) és a bekarczolható széles irástáblák használatáig

sz.

azt a primitiv írásrendszert ismerték

sorban

eddig

görög rovásirást épp

idegen

szintén

régibb emlékek bustrophedonja

A

nép legnagyobb kiköti az

tengerjáró bizonyította

etruskokkal érintkeztek. Noha e rendkívül tehetséges nép nj'elve egészen idegen

a minden beszédhangot

hogy a görög

is.

müveit világot meghódította.

fejlesztették

A

ki azt a tökéletes írás-

természetesen náluk

kölcsönvétel

Ez az oka, hogy .az els epigraphiai alkalmazás náluk szintén bustrophedonokat eredményezett. Ennek igazolására a mellékelt 45. sz. ábrán bemutatjuk azt a római Forumon elkerült s körüHielül Kr. e. 6Ü0 táján készített latin oszlopfeliratot a melynek nemcsak kígyózó sorai, hanem merev beti is szembetnen igazolják a phöniciai-görög is

csak a primitiv

dolgozó rovásírás

eszközükkel

volt.

eredetet.

hogy

Végül megemlítjük, a rovásírás

törzsekkel

ismeretét is

lép

phöniciai kultúra birtokába

él

nyugati részén

partvidéki héber örökösök

keleti

egyéb sémita nép-

sabbeus és

himjári,

közölték. Ezt azért kell tudni, mert ezeknek primitív emlékein a bustrophedon ismérvei

szintén elfordulnak s így azt,

a

arab félsziget

az

hogy a phöniciai

fenn, a .Mesa-kövön,

nemcsak a

kövén

azzal az eshetséggel

is

már nem

a

jellemz sorvezetésük

Mivel ugyanis pliöniciaí irásemlék

rovásírás volt.

a Siloa-csatorna

igazoló tökéletes bustrophedonok

merev tormája, hanem

l)etúik

csakngj'an

írás

Makkabaeus-érmek

s a

találhatók

igazolja

rovásmásolást

[ledig

feliratain

a kutatónak az arábiai

:

is

nem maradt

emlékek nélkül még

hogy esetleg a görög kölcsönzk voltak azok, a kik ezt betíiit, sorvezetését, bustrophedonos másolási módját

számolni kellene,

az írásrendszert róni kezdték s a rovásírás merev

az etruskoknak és az ó-itál népeknek közvetítették.

III.

A Az

germán rúna

legnagyobb és legterhesebb tudományos fehidatai közé

ú jabhkori írástörténet

germán rúnát és

megállapítása, liogy a

és az ó-török rovásírás. tartozott

annak

milyen rokoni kapcsolatok fzik

a közéiiázsiaí ó-török irást

a náluk régibb inerevbetüs középtengermelléki Írásrendszerekhez.

A

rúna legrégíbl) emlékei

zeumban rzött

(a

bukaresti mú-

gyr.

píetroassaí gótfeliratos

JiOlMM3T:XYíJ'f^l-fH

az ugvanilveu feliratos koweli és müncheber<íi

,./",'

...

,

,

,

,

'

o

.

landzsavég, a charnay-i ezust-csat, a vadstenai

brakteata UiiPUiAs (+

lév

hogy a gótoknak

stb.) azt igazolják,

uncíálís irásjegyekljl

forrásában

'

1

m

e

b

t

s

z

p

-

j

1

n

46. .\ vadstenai brakteata jobbról

'\

:

X>>l^<5n^

v g k

li

kezdd

r a th

u

t

runa-süia.

381) eltt már volt közhasználatban

írásrendszerük. Ezt egyébként

a latin

iiL'

nem

Lehmann

C. F.

meg.

volt

:

Az

Beitrage

maga

alakított

említett

:

i.

m. 25.

1.

püspök

is

bebizonjatotta,

midn

gót bibüafordításáuak

betsorába két olyan rúnát is fölvett, a mely latin vadstenai trébelt arany érmen látható betsor (46. sz. ábra)

zur altén Geschichte.

tvickelung lier griechisch-laieinischen Schrift.

és Sebesttén

ülkilas

eredeti

11.

köt

2.

tüz.

V. ö. V.

(GermanischRomanische Monatshefte.

(Ethnographia, 1903. 25.

Gardthaosen I.

:

JJrsprung

und Ent-

Heidelberg, 1909. 273. és 337.

1.)

19-

1.)

—

148

MAOVAR rovásírás

A

'

EMMÍKUl

HITEI, HH

már az els pillanatra elárulja, Iioüt a lictíik merev vonalai és éles szögei rováson Annak igazolására, hogy a többi germán nép is fára rótta betit, els bizonyítékul maniájának

10. fejezetét szokás fölemlíteni.

A germánok

jóslásáról van

keletkeztek. Tacitus Ger-

szó azzal a valóban figye-

itt

hogy a jóslás czéljára összemetélt faág minden darabkájára bizonyos voltak róva. Mivel alább a lü. fejezetben ugyan azt is állítja, hogy az irásmesterség titkai {litterarum secreta) a germán férfiak és asszonyok eltt ismeretlenek voltak, a kntatók legtöbbje azon a véleményen van, hogy a jósló pálczikákon még nem írásjegyek, hanem csak tulajdonjegyek, vagy valami titokzatos fogalonijegyek szerepeltek. Csak a VI. század vége felé említi meg Venantius Fortunatüs, hogy a germánok levél gyanánt használt deszkákra és fadarabokra lemre méltó megjegyzéssel,

nóta iinpressa)

jelek {notae,

Saxo Grammaticus

^

rótták rúnáikat.

erre rótták rá betiket.

saga-i (énekei) volt,

kefli,

Ezek

•'

runakefli

már azok a rovásfák

E czélra legalkalmasabb fanem a fehér bükkfa ennek ága, rovásfája, az ó-felnémet bnohstab, rúnstab, ó-szász borsioef, rímsloef. Az elsbl lett a mai német Buch (könyv), a

jiéven szerepeltetnek.

az ó-felnéniet buoli^ ó-szász

h')k s

ó-angol

hcstaf,

Az

másodikból a Buehstab (bet). writan, ó-felnémet rhzan riz,

hogy papir helyett fadarabokat használtak és voltak, a melyeket az északi germánok

szintén megemlíti,

tehát

bet"

gót writs „vonal,

Ha a

fogalmát az ó-északi

irás

az angolszász

rita,

karczolni, róni", az ó-felnémet

„írni,

fejezte ki.'

rúna rováson szerepelt, akkor sorvezetése és jegyei-

nek orientáltsága csakis jobbról balra mint annak

törvényszerleg

is

irányított lehetett. Vala-

következni, hogy az

kellett

el

alkalmazásban bustrophedonok jelentkeztek. A leg-

epigrapiiiai

régibb láiidzsavégeken a szöveg

beérhetjük

A

sorakoznak.

csak egy szóra terjed

hogy a balra

azzal,

Kr.

VI. században északon

u.

s így

rúnák jobbról balra

orientált

már megkezd-

dik az emlékkövek felállítása s a legrégibbnek tetsz strandi

köveken már a bustrophedonnal való küzdeA strandin (47. sz. ábra) a sorok már

és tunei (dániai)

lem nyomai látszanak.

héber irás rendszerével jobbról

a

tunein

els

az

ábra)

sz.

(48.

sor

megy lábra állított Annak igazolására, hogy

míg

])alra

irányodók

balról

jobbra, a második

;

jobbról lialra

és visszafelé fordított

nákkal.

a rovás-másolás északon

3

— 400

múlva

év

(balkezesnek

bemutatjuk

gondot

is

okozott és egy

nevezhet)

is

bustrophedont

49- sz. ábrán) a

(a

900 körül

fordított

(!)

a

rú-

P

még

irányú

eredményezhetett,

A

16.

glavendrupi

fölállított

tiiuoi

sirkö.

(dániai)

Midn WiMMER

emlékk

az emlékkövek sorvezetését tanulmányozta arra az eredményre jutott, hogy a

túlnyomó részének sorvezetése

iratok

ról jol)bra irányul.

ki szerinte a

'

X

—

a

írással és epigrapiiiai

latin

emlékekkel egyezöleg

Mivel pedig vannak fordított irányú epigrapiiiai jelenségek

bustropliedonos szövegek.

hanem a

rovásírás forrását kereste,

nagybetk

egyik oldalát.

átírásának

tekintette.

E

Kr.

u.

11

a kettbl alakultak

aztíin.

lett

—

kdweli lámlzsavójf, vadstenai brakteata, clianiayi csat lícpct

Wimmku Die Runenschrifl

fel-

bal-

hogy ö nem a germán III századinak vélt runasort egyszeren az új latin betsor szintén a phftniciai eredet latin rovásírás-

tévedés következménye

Mivel ez a

is,

—

1.

Skbkstvkn

:

liovás cs rovásírás,

88.

és 90.

Holthauskn Berlin, 1887.) ozimü kitüníi müve volt. Kiinek nyoinihi mutatok be u. o. négy riinás emlékkövet s ebbl veszem At a köv. 49. sz. ábrát is. .\ bukaresti i;yH''(lt I. J. AiiNKrn: Dio antikén GoUI- luid Silber-Moniimente des K. K. Münz- und .\ntiken-Cabinets

ábra. l'"oná.som

(aus itcin diiiiischen iibersetzt von Dk. F.

— in

Wien. 18ö0 Tat. VI. no.

2.

„Barbara

1

pim/atur rúna

fra,vineis

tabellis

Qiiodque papi/riis ágit, rirgula plana valel.

(Carminum '

lib.

chartarum eral *

7.

—

E. SiKVKRS

1901.) 250.

1909.

18:19.

VII.

Mink:

„Proficiscimtiir ciuii oo

1.

1.1

Patrologiae

cursiis

eompletus.

Fonironis satellites, litteras

LXXXVIII.

ligiio

köt. Táris,

itisculplas

—

iiam

socum gestantes. iLib. 111. Miillcrféle kiad. 140. 1.) Runen unil Runenachrifhn (H. Faui. Orumlriss der germanischen :

V. 6. G. Nkckki.

és 81.

biiii

:

:

Ziir Einl'ühruwi in die Runiiiforuchung.

1

II.

ISO."! iil

Wimmkr

celebre

Philologie.

1.

i.

m. 69.

1.

quondam genus köt.

Strassburg.

(JernüínischlJomanischo Monatshefte.

A MAGVAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGEKMELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

csakugyan mutatkozott annyi hasonl«>ság. a niennn még a rúna k-gkiválóbb kutatóját A rovás szerepét természetesen Wimmer is számításba veszi. Neki tulajdoa nagy latin betk görbe vonalainak (a mai nyomdai betúk közt szerepl B, C, 0, P, R és S

ból alakult is

149

meg

nítja

ki.

tudta téveszteni.

betknek) megniereWtését. Szóval a germánoknak a viaszos deszkákra kényelmesen fölkarczolt, alkalmas fiíkérgekre. állatbórökre még kényelmesebben leirt betket és balról jobbra irányított sorokat kellett volna visszavinni a neiiezen kezelhet, minden bett és sort ismét visszaforgató rovásra. Mivel a a

állapotnak iljen visszafejlesztésére az egyetemes

fejlett

ismérveinek

rovásírás

meg

után mi rögtön

Wimmer

is czáfoltiik

hogy a

l'taltunk arra,

tíinításait.

jelzett

kései kölcsönzéssel szemben az

maga Wimmer

jegyét

jellegnek

tartja

runa-

/

ó-görög

tisztán

is

irástörténelemben példa nincs,

megállapítása

hogy a 46- ábrán

s

látható j runa-jegye szintén az ó-görög i,

.;

S2 (isz) közös

és

St

meg.

rázható

hogy az

összehasonlítá-

a 46. ábra runasorának

(s

^

iiiáiiyzó)

is

rámutjittunk,

is

újlatin-runa

saiból liiányzó

végérl

jegyébl niagja-

arra

-

továbbá

d,

a ^ és n(j szintén mellzött rúnái csakis (/ és A (D két ó-görög A ^ Írás-

=

=

jegy összetételébl jöhetett

létre.

Azt

'

hiszszük, hogy az ilyen jelenségek jes mértékben igazolják

tel-

azok aggodal-

nagybetk átvétenem tudnak. Ezek

mait, a kik az újlatin

belenyugodni

lébe

közé tartozik maga Wimmkr is

tanítja,

is, a ki azt hogy a germánok a runairás

kialakulását

megelz Kr

u.

1

—

II.

szá-

zadban már ismerték a latin írás rovásra alkalmas capitális (nagybets) jegyeit,

st

ismerték

rúnát

is,

római befolyás runasor

még

a

azt

melybl alatt a

Ezek

régibb

a

azok a

tudniillik

zatos rovott jegyek, a

A

titkos ismeret" jelentéssel bír.

nevei közt

mithoszi fiigalmak

titok-

melyekrl Tacitus

megemlékezett. Arioia csakugyan

jegyek eredeti

rovott

késbbi

a

köz-germán futhark

keletkezett.^

rúnák volnának

régibb

szerinte

49.

„titok,

A

glavendrupi

riina-

pedig olyan

vannak

{Ás,

Ttjr,

runanevek akrophonikusan

stb).

Fé. Freijs aet

csakugyan szerepelhettek fogalomjegyek gyanánt a rúnák hangértéhét

E

kérdésben az eligazodást TAciTusnak férfiak és

nk

hog}'

ezeknek

rúnái

De ha meggondoljuk

is. '

is jelentik,

germánok a riinajegyek formáinak és hangértékeinek meg azt is, liogy a betkkel írni lehet? mely a germán

emlékk

egyik oldala.

azt,

a jósok pálczikáin

hogy az ösgermán

akkor csakugyan nem tudjuk,

hogy

a

átvétele alkalmával miért ne tanulhatták volna

az a fentebb ismertetett másik

írástudatlanságát hirdeti. Pedig

nem nehéz

állítj'isa

tisztiiba

nehezíti meg, a

jönni azzal,

hogy

római consul az egykorú római viszonyok szerint értékelte az írástudást. Szerinte tehát a gennánok nem ismerték a \-iaszos fatáblákra karczolt. vagj- festékkel irt római betket; de

a Kr.

u.

98-ban

író

'

Movás

«

I.

•

G. Níbckkl: Zi4r Rinfiihrung in die Runetiforschung.

m.

és rovásírás, 154. 73..

141., 176.

Romanische Monatshefte,

1.

1.

(Ethnographia, 1904. 248.

1.)

1.

Heidelbeig, 1909. 81.

1.)

II.

Die Runen

kulturhistoriseh

betrachtet.

(Geimanisch-

150 is jól

szerinte

ismerték a rovást és a rovott jeleket. Jlivel azonban a Kr.

embere már nem Írni

MAUYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

A

említett följegyzését az Írástörténetnek ligy kell

lehet,

is

secreta-jéLt

—

tulajdonkép Tacitus

irpiorálla,

nem

u.

század

I.

mvelt római

hogy a germán jósok rovásaira értelmezni, hogy a germánok litterarum

a római irás hajdan rovásírás volt

sejtette, liog}'

s

ismerte.

Ujabban a rováson kialakult runasor forrását már nem a latin-germán érintkezés els történelmi idpontjánál, hanem az ókor titokzatos századaiban keresik. S. Bugge már kis-ázsiai. különösen galatai és örmény hatást is hangoztat. G. Gxindermann pedig a rúnák si neveibl, minden mástól elüt sorrendjébl Iiármas csoportosításából a történelem eltti idkre vont merész következtetéseket.' Mások nyelvtörténeti alapon vitatják, hogy némelyik emlék ösgermán nyelve még a gótnál is régibb.'- Larkeld pedig a gyakorlott epigraphus szemével látja meg, hogy vannak rúnák, a melyeknek nemcsak formái egyeznek ízrl-izre az arábiai sabeus irás rovott, tehát balra irányodé pliöniciai eredet jegyeivel, hanem egyeznek hangtani értékeik is.^ felett

felül

Mi az idbeliség szempontját mellzve, a rúnák eredetének kérdésébe azt kívánjuk mindenek számításba vétetni, hogy a bustrophedon jelenléte a rúnák történetében is minden kétségen megállapít két dolgot a) azt, hogy a rúnák fomisa a minden hangot megjelöl középtenger:

hogy a délrl kölcsönzött betsor a jegyek alakítása, állítása és három csoportra való tagolása után is olyan rovásírás maradt, mely a kölcsönzött jegyek eredeti hangértékét szintén megtartotta. Az a körülmény, hogy a legi'égibb endékeken már pontosan kialakult és a déli és nyugati germánság minden nyelvterületén elterjedt egységes betsor jelentkezik, arra enged következtetni, hogy a kölcsönzés korának csakugyan mélyen bele kell nyúlni azokba az ókori századokba, a melyekben a melléki phöniciai-görög rovásírás volt

germán nevekkel való

ellátása,

líj

h)

;

azt,

sorrendbe való

kölcsönzk is még használták a rovást és a rovásírást. Az a középtengermelléki rovásírás, melynek ismerete a rúna útján Kritanniáig eljutott,

a

sforrástól

a phöniciai

keletre az ázsiai

rokonnyelv népe

héberrel

a

phöniciai

földségen

örökséget

is

még

a

módon

rendkívüli

rováson

és Skandináviáig

de az írásbeliség

ismerte,

még

fokozásával utóbb az úgynevezett esirangelo-vÁ átalakította. Ugyancsak rovásírás volt mit az arameus semitaság kezdetben használt s az estrangelo befolyása alatt

A kölcsönhatások szövevényei ma már általánosan szír-nek nevezett

v-estoriamis írásrendszerekké fejlesztett. irást is a

pesüho néven ismert

Az arabok föntebb

s

moghódította az összes török,

s

délkeleti

persa

eredeti

rovásírás

a máig

is

az

lett

használt

iszlám

és arab területeket, egész Észak-Afrikát,

részeinek minden

mohamedán

területét.

a

neskhi

vallás

lett

az ó-baktriai zend nyelvnek

jutott el az

arameus

irás Indiába

is,

mveldés

körébe

es

s

földjét

s

alatt is

az

ara-

elterjedt

E helyütt korábban a phöninyomai még pontosan fölismer-

is.

hol a sanskrit irást

elbb

jobbról balra irányzott

sorvezetéssel brarni írássá, majd balról jobbra irányuló devanagiri irássá alakította.

azután forrása az indiai

arab

eszköze

malájok

Persiában a Sassanidák

lehetett elterjedve, mert az úgynevezett kábul írásban

hetk. Ugyaninnen

szir-

folyóirássá.

és árja keveredés létrehozta a pehlevi nyelvet és írást. Ugv'anakkor az arameus irás

innen tovább hódítva, eszközévé

ciai

a

is,

pompás rovásírását a Kr. u. V. század elején már az estrangelo Kufa városában a Korán els kézirataihoz használt hifi irás, melynek

merev formáit az állandó használat és az irókészségek finomodása írásra lágyította. Ez a még mindig jobbról balra vezetett folyóirás Oroszország

az

fejlesztették

az

melchüa és

mandeits,

eniKtett

ostromolja. így jön aztán létre

meus

Szíriának

elterjedt.

összes keleti népek Írásrendszereinek,

Ez az utóbbi pl.

lett

a pahli. marathi,

bengáli, siami, kavi, javai, battak, bisayi, birmai, singalez, taniul, tibeti stb. írásoknak.'

A

phöniciai Írásból kialakult Írásrendszerek e nagy

elterjedettségével

azért kell tisztában len-

nünk, mert különben egy bennünket közel érit irástörténeti kérdésben aligha tudiuink eligazodni.

Az arameus

irás

különféle fokú

változatait a persa

szomszédok nestoriánus téríti Közép-Ázsia népeinél és egj'éb viszonyok megkívánták,

Sebbstyén: Rovás és rovásírás, 155.

'

G. Nkckel:

'

Oriechische Epigraphik, 138.

*

Indische I.

hogy

'

tábla).

Lenormant

i.

ni.

14,

is

és a velük

elterjesztették.

írásaik kíséretében a kínai fordítást

is

türk és sémi

közöljék, a kínai irás

1.

1.

Essai sur la propagation de l'alphabct phénicien dans l'ancicn tnonde, Pnlaographic ((iriinflriss der indoarisrlicn Philologie und .'\lterfhiiniskiinde, I,

—

mköd

együtt

Ott azonban, a hol a hatalmi

:

Kaulrn: Schrifi (Wetzer und Welte's Kircheidexikon, X.

Freiburiar

i.

I.

Paris, 1872,

Stras,sbur!i:,

—

189(5,

Br. 1897. 1940. hasftb).

B(Jhlkr 17,

I.

:

és

A MAOYAR rovásírás KS A KÖZEPTENGERMELLEKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

felülrl lenek haladó son'ezetése az araineusból

haladó son'ezetését idézte el.

nemzeti

alakított

Írásoknak

151

ilyen

is

így jött létre az ujgur, mongol, kalmük és mandzsu

felülrl

irás,

lenek

szóval négy

függlegesen irt és rajzolt ural-altáji Írásrendszer. Bennünket az ujyurok írástiidománya érdekel. Ez a nép annak a nagy hun-fajta hiungnu nemzetnek volt egAÍk tagja, a mely ellen a kínaiak a nagy folat fölépítették. Midn írástörténeti szereMongolország

pük megkezddik.

közti

Bajkál-tó

és a

nev

lejtin egy türk

északi

részeiben

laktak.

különösen a Jenisszei

területen,

Közvetlenül mellettük, az Altájí-hegység

folyam fels

középázsiai ó-török nép birtoka terült

E

el.

folyásánál és a Szaján-hegység

két hadi nép a nagy falon túl s a

alatt nagy mveltségre tett szert. Egy Kr. u. VI. századi meg, hogy ,nincs Írásuk (t. i. mint a kínaiaknak), hanem ha szerA T'ang-dinasztia VI. századi évkönyvei szerint zdési kötnek^ bevágásokat csinálnak fatáhlácskákra.' az így metszett jegyek .,a hu nép írásának betivel azonosak". Mivel az elz századok kínai for-

kínaiak eltt egészen ismeretlen befolyás

kútf a türkökrl

kínai

azt említi

^

rásaiban a hu név a hiungnuk

még

kozhatunk

vagyis az ujgvirokat jelentette, hivat-

utóchiit,

másik VI. századi kínai hivatalos följegyzésre

egj'

megemlíti, hogy Kao-csangban, (az iíjgurok

hu

kívül a

A

Hámi néni

nem

ó-török

éppen úgy elpusztultak, mint

Csakhogy az újabb kutatások

emlékei.

hamar

nép

mazására

mely

irás is divatban van." Szóval az ujgurok régi írása szintén róva volt.

VI. századi telerovott botok és fatáblácskák

phöniciaiak, héberek, ó-arabok, görögök, etruskok, latinok és

den e

is,

föhljén) a kínai íráson

rájött az

együgy

rendkívül

el a

Nagy Péter orosz czár 1720-ban

elindított

b

közép ázsiai

mészettudós Abakan tájékán a VII. szazadinak bizonyult Strahlenberg FOlöp

— VIII. század

szöveg emlékköveknek.

érdem, hogy a benne résztvev Messkrschmied Dániel Gottlieb

feliratosküvet

hogy e két

kiderítették,

rovásírás szövegének epigraphiai alkal-

az Orkhon, Szelenga és Jenisszei folyók mentén a VII

s

folyamán egész tömegét készítette

a

sgermánok min-

expedicziójáé az

uibati,

vagy esirkovi

és Schulman Károly fiatal

J.ínos

danzigi ter-

fiatal

svéd rajzoló

társaságában fölfedezte. Schulman rajzát Strahlf.nbero utól)b az expediczió ered-

ményeirl beszámoló németnyelv müvél)en adta ki.^ (50. sz. ábra.) A „szibériai rúnák" a következ évszázadban már nagyon érdekelték a kutatókat.

A

titokzato>

helsingforsi finn régészeti társaság 1887-ben egy

tudományos expedicziót szervezett a dél-szibériai feliratok újból való megvizsgálására. E munkálatok eredménye 1889-ben jelent Mivel ebben az évben N. M. Jadrinzew orosz utazó

meg.''

felfer)0.

dezte a Koso-Zaidam melletti

delmes

expedicziót ményeit.''

Vilmos,

a

feliratait,

Kül-Tegin-emlék

helsingforsi

szervezett

s

finn-ugor

társaság

1893-ban díszesen

fáradhatlan

kiadta Dr. A. Heikel

XII.

Stan. Julién

Radlofp

^

Das Xord- und

tábláival.

;

Das Kudatku

—

bronzé. Helsingfors, 29.'?.

orkhon-vidéki

I.

és

orosz

tudományos

kutatásainak

ered-

expedicziót s Radlofp

I.

rész. Szentpétervár, 1891.

Európa und

R. Aspelin:

Szentpétervár,

köriik

megkezdett nagyarányú

annak, hogy Thomsen Vilmos, a

Eredményeit egy elzetes jelentésben a

historiqucs sur les Tou-kiou. (Journal Asiati(|ue. VI. évf.

Bilik.

Osilichc Theil von

Ez után

szervezett

Dáiiiál)ól híre érkezett

tanára megfejtette a feliratokat.

Documents

'

'

:

feliratos kö.

kiadását."*

Az egymással feltnen versenyz finn munkássága még be sem fejezdött, midn

kitn

uibati Vll. századi ó-török

egy újabb

Dr. Klementz támogatásával 1892-ben már megkezdte a mongolországi

útitársa,

emlékek pazarfény atlaszának

egyetem

Az

terje-

egyidejleg az orosz császári akadémia szintén

Ezzel

kopenhágai

rendkívül

Paris,

Anliquilés

1877.

73.

I.;

LXXXIV.

III.

köt. 1864. 351.

I.)

1.

Asia. Stockholm, 1730. 4Ü9.

1.

és V. tábla

V. ö.

még

II.

és

du Kord Finno-Ougrien. I. Livr. Ages de la pierre et du Sebestyén: Rovás és rovásírás, 167. 1. iEthnographia, 1904.

1.)

*

Insc7-iplions de l'Iéiiissei reeueillies

et

'

Inscriplions de l'Orkhnn reeueillies

par

puhliées

par

l'expédition

la Société

Finlandaise d'Archéologie. Helsingfors, 1889. par la Société Finno-Ougrienne.

finnoise 1S90 et puhliées

Helsingfors, 1893. ' Alias der Alterthümer der Mongoléi. lm Auftrage der Kaiserl. .\kademie der Wissenschaften herausgegeben von Dr. W. Radlofp. I. Lieferung. Szentpétervár, 1892. (A 11. közlés 1893-ban, a III. 1896-ban jelent meg.)

MAOYAR rovásírás

A

152

EMLÉKEI

HITRI.ES

dán akadómiának 1893 decz. 15-én nnitatta be.' Másfélszázados találfíatás után sikerrel igazolta, hoíry VIII. századi ó-török szövegek maradtak reánk. az Orkhon és Jenisszei vidékén talált endékeken VII

—

Tho.msen világraszóló jelentésének eredményeit Radloff mint

elsrend

turkologus azonnal érvényesítette.

A következ

év elején már megkezdte a finn kiadványok és a saját atlaszában megjelent másolatok

szövegének,

phonetikus átírásának és német fordításának tüzetes kiadását." Thomsen,

a ki egyelre

csak a terjedelmesebb orkhoni feliratok megfejtésére, franczia fordítására és rendszeres magyarázatára

mvével 1896-ban

vállalkozott,

készült

el.-'

nem

volt az epigraphia és nyelvészet

egyetemes történetében. Neki köszönhet, hogy az ó-török

hogy az

vagyunk. Tud.juk,

tisztában

iratok Írásrendszerével teljesen

nagyobb esemény

beavatkozásánál

sikeres

Mióta Grotefend az ékii'atokat megfejtette, Tho.msen

fel-

szövegekben

megfejtett

általa

A magánhangzóknak ketts jelentése van. Vagyis az a-e, i-y, o-u és magánhangzó pároknak csak egy-egy jegyük van. A betk száma azért lett mégis olyan sok, mert

összesen 38 írásjegy fordul el. ö-ü

a mássalhangzók túlnyomó többségének jelzésére két,

mert a ketts

van szükség, jeg>'e pedig a

magas

jegy mássalhangzók

palatális

magánhangzók eltt

lehetvé, hogy a vocalharmoniával

is

st

több jegy

is

rendelkezésül

En-e azért

áll.

egyik jegye a mély gutturális magánhangzók, másik

Ez a rendszer

és után mindig kiiratik.

aztán

tette

fegyelmezett nyelv magánhangzóinak jegyeit bizonyos szabályok tudták. Szóval az ó-török irás egyrészt a tiszta mássalhangzós.

figyelembevételével egészen mellzni

nuisrészt a tiszta szótag-irás köreit érinti.

ó-török irás eredetének kérdésében Thomsen inkáljb csak azokat az utakat kívánta megjelölni,

Az

a melyeken a történelmi igazságok megközelítlietk. Figyelmeztet aira, hogy a rovott betknél rokonságról a rovás technikájából folyó liasonlóságok alapján beszélni nem lehet. Nem lehet különösen

nem egyszersmind

akkor, ha az összehasonlított misrendszerek jegyei közt csak formai és a hasonlatosság

;

még kevésbbé

jelentésbeli

tátong. Figyelmeztet továbbá arra,

;i

jeggyel való párhuzamos megjelölésében olyan eredeti török hangtani sajátságok .jutnak

figyelmeztette TnoMSENt,

szem eltt.* Egyébként szintén

nem

— a török

közvetve

kellett sokáig keresnie,

mert

könny

irás

betsora

— ha

nem

betk

formai és jelentésbeli specziális egyezésének nagy tömege, továbbá az

balra

men

iránya

szintén

bokharai sofjdiai változatait használja.

legyzetését követ idkben

forgalomban lev görög pénzek beti

a mikor

ki,

ioniai.

hogy az

közvetlenül,

volt.

Ezt bizonyítja a

hogy az

is,

iráni

hanem

irás jobbról

irás csakis az ephtaliták V. századi

Mert szerinte az (Vtörök

alakulhatott

bevallja,

Hasonlításainál az arameus irás persiai peldevi s

egyezik".

tökéletesen

is

aramaeainak nevezett írásjegy-forma

ered, az

Wimmrr

medd

hogy nyugaton, az

szerrel rájött,

körében la|)pang. 8zerinte ugyanis „az a forrás, a melybl

mveldés

kifejezésre,

rovás technikai velejáróira

intelmeinél 0. Donner finn összehasonlító nyelvész

a ki egyéb

phrvgiai, lyciai és cariai bet-hasonlításait tartotta

ó-török irás forrását

A

kölcsönzk készen nem kaphatták.

a melyeknek jegyeit a

is

ha a két írásrendszer közt áthidalhatlan idszámítási ür mássalhangzók két hogy az ó-török irás betsorában, különösen

lehet akkor,

aztán

a Közép-Ázsiában

lehettek rá

hatással

is.

A már endített elzetes jelentés után Donner újra hozzálátott a forrás felkutatásához s most Thomben eredményeivel csaknem egyezleg azt bizonyította, hogy a turkesztáni kereskedelem közvetítésével a pénzek feliratain az ó-törökséghez már nagyon korán elj'uthatott az arameai irás. vagy ennek kínai

V A

—VI. századi

pehlevi változata.'^

mi eljárásunk szerint mindenek eltt azzal

kútfk rovásírásnak '

találták,

Déchiffrement des inscriptions de iOrkhon

Royale des Sciences et des Lettrcs de Danemaik

Zsigmond ^

:

Esemény az füzet

hogy az ó-török

28.5—299.

1,

hclyreigazitásával

W. Bartiiold: Die Historischc Bedeutung W. Kadloír Die Inschriften des Tonjukuk. :

I.

Licferung. Szentpétervár, 1894.

189.5ben jelent meg.

der

alttürkischcn

Fr. IIirtu

:

—

1.

—

rAi-adémic

1.)

A

teljes

Neue Folge. Nebst

Inschriften.

di-

Kopeiihásra, 1S94. (IsiiuMtcttc Simonyi

uralaltdji nyelvészet terén. Nyolvtiidoiiiányi Közlemények, 1894.

hibáinak

írást a VI. századi

de l'Iénisaéi. Noticc prcliininairc. Extr;iit du Bulletin

cl

poiu- l'année 1903.

Die alttürkischcn Imchriften dcr Mongoléi.

els

kodott

kell számolni,

valamint a megfejtett feliratok szövegének irástörténeti és nyelv-

Szentitétervir,

Nachworlc zur Inschriften des

1.

kötet az elhamar-

einer .\bhandlimir von

1897.

—

Tonjukuk.

Zweite

Die aUltirkischcn Inschriften und die arabischcn Quellén. Szentpétervár, 1899. ' Inscriptions de V Orkhon. (Mémoires de la Société Finno-Ougrieniie. V. kötet. Helsingfors, 189G.) * Donner Inscriptions cn caractires de l'Iénüsei. Systéme d'écriture. Langue. (Inscr. de l'Orklion. X.XXIX. :

'

Svr

l'origine de Valphabet tiirc

1896. (tehát egvidejiileg

Thomsen

du Nord de

kötetével.)

l'Asie.

(.lournal

de

la

Soeiété

FinnoOnirrieiine.

l'olge.

W. Barthoi.h

XIV

1

1.

;

1892.)

lIelsini;fors.

-

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS EB A KOZEPTEXGERMELLEKT ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

történeti adalékai is (a bicik, biti, bitig, bitikci, bicék, bicak stb.) egj'értelmüleg

betk

kiegészítlég a

formái és már

némUeg megzavart

153

Ha ezt st esetleg még a

annak

vallották.

orientáltsága a sorvezetés iránya,

rovásmásolás fölismerlietö jeleiis az ó-törökség rovásírása mellett tanúskodnak: akkor a kutatás ezután

már

csalds olyan forrásokat vehet tekintetbe, a melyekben a rováson élö írásrendszer

si

ki

Az epigraphiai emlékek korában él rovásírás

állapotából.

hatatlan ismertet jele a rovásmásolásból

egyszeren csak

ered bustrophedon

lévén,

ábrán

sírk

feliratát,

a melynek

Megemlítjük továbbá,

látható.'

9.10.11.12.13.

S.

mi

arra utalunk, hogy ez az epigraphiai jelenség az ó-török

feliratok közt szintén megtalálható. Például felhozzuk a Jenisszei talált atsiiraí

még nem bontakozott

csal-

vidékén

egy része a mellékelt 51. hogj-

sz.

ugjanilyen bustrophedon

elemek tahUhatók még Mongolországban a Vll. század második felébl származó kenitsík-vídékí sziklafeliratokon, az as'cheteí emlékkövön. DélSzibériában pedig az egyik uíbati emléken és a tsakulí

A

Jenisszei vidékén

dulása

is

begrei

felfedezett

k

oldalain

feliraton.

6. sz.

még

a sorok for-

látható.

Az ó-török rovás-másolás minden egjéb esetben egyoldalú kezdést hozott

haladnak

A

létre.

és

sorok az

következnek

jobbra

balról

emlékkövek oldalain felülrl

E

egymásután.

sorlefelé

másolási

rend bemutatása czéljából 52. számú ábránkon közöljük Kül-Tegin 732-íki

emlékkövének egy hogy a

kre

nak

kellett

l)e

Kül-Tegin

—

Az

részletét.

hatalmas feliratok készítésénél

ilyen

Sokkal valószínbbnek

rovás-másolásra gondolni.

bajos volna

már írástudók

ilyenkor

A

vésnie.

tényleg elárulja,

fölirat

unoka-öccse. .Jollyg-Tegin

—

tetszik,

rajzolták fel azt. amit a kf^iragó-

volt.

hogy ez az írástudó

„Ennyi

írást

fogalmazván

mondja szószerint én, .Jollyg-Tegin. Kül-Tegin rokona írtam le. lapjára ezen irásHúsz napig idzvén, én. Jollyg-Tegin. irtani le e .

k

jegj'eket."

.a követ Az emlékk másik sarkán pedig ez olvasható: .. írtam tele". Két év múlva meghalt Bilge-Khán is, kinek a kínai császár hozzájárulásával a következ 735-ík esztendben emeltek hatalmas emlékkövet. Ezen emlékre szintén Jollyg Tegín irta Ezért a felírat végén megemlíti, hogy „a fel a terjedelmes szöveget. kínai császártól munkásokat hozattam (a kik megcsinálták) és az én velük a követ megfaragtattam, kívül és szavaimat nem rontották el .

én,

Jollyg-Tegin

.

belül díszítésekkel elláttattam

.

.

.

.

.

Ezt az emlékkövet én állítottam

fel

.

.

.

51.*Ó-török bustrophedon.

52. Felirat-töredék

732-iki

én láttam

el

írással".

Az

eg}-ik sarkára

pedig azt vésette

hogy az

fel,

Kül-Tegm

emlékkövérl.

irás és a díszítési

munkálatok

egy hónapját és négy napját vették igénybe. '

Radlofp

:

AlUis,

LXXIX.

sz.

tábla.

—

Szövegét

1.

Sebestyén

:

Rovás

és rovásírás, 180.

1.

(Ethnographia, 1904.

307. lap.) «

Inscriptions

LXXXV. 2-4. Sebestyca:

és

de

Vlénisséi, XVII. és

LXXXM.

XXIV.

tábla.

—

Radloff

:

i.

m.

LXXIX.

1.,

LXXX.

1.,

LXXXIV.

3.

A Magyar Rovásírás

Hiteles Emlékei.

20

6.,

—

n

MAOYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI

A

lÖ-l;

A

pompás Írástörténet! aflalékai igen. világosan beszélnek arról, hogy a felkfaragók is felvéshették. Beszélnek a fejedelmi Írástudó egész hónapot kitölt fáradozásáról s nyilván igazolják, hogy neki rovásra már aligha lehetett szüksége. St az ilyen hatalmas e.ndékek szövege azt is meg tudj'a érttetni velünk, hogy a hosszú sorok a rováskezelt felirat-készités e

akár idegennyelvü

iratot

a másolás alkalmával több rovás-lap egy

sorrá

felmásolására

való

rákényszeríthették.

is

így aztán

nemcsak a héberek, de primitivebb mveltség népek is rájöhettek, hogy a biistrophedont a rovás visszaforgatásával hogyan lehet elkerülni és egyoldalú sorkezdéssé átváltoztatni. Az ó-törük feliratok függleges sorvezetését sem szükséges a kínai írás és az újabb ujgur írás sorvezetésével viszonyba hozni. Hiszen a runás köveken és a régi klasszikus feliratokon szintén el-

Az egymástól független epigraphiai jelenségek találkozásának

fordul.

oszlopok hosszú

lapjainak

kezdetben

feliratait

titka

abban

hogy az

rejlik,

mindig a rovás szolgailag másolt hosszú oldalaihoz

alkalmazkodva kívánták elhelyezni. Mivel a rovást a leolvasás alkalmával mindig vízszintesen ták, arra egyetlen példa sincs,

hogy a

kövek függleges soraiban az oldalukon fekv

feliratos

tartots

nehe-

betket lábra állították volna, vagyis a kínai és ujgur irás módjára egymás lába alatt helyezték volna el. Ez az oka, hogy a phöniciai Írásrendszerhez tartozó keleti írásokban a jobbról I)alra irányuló sorvezetés alakult ki. Ugyanez a sorvezetés található meg az ó-török írás ama papírra zen olvasható

és könyvbe írott emlékein

Mieltt az ó-török rendszerében gyökeres rajta

is,

a melyeket Stein Aurél hazánkfia újabban Kelet-Turkesztánban felfedezett.'

változások

vannak, a változásoknak

rováson

élt.

A

folyamán a technikai fejldés e horizontjáig

írás a VIII. század

akkor

legrégibb VII. századi

midn

végbemenni.

kellett

eljutott volna,

eredményei a bustrophedonokon

Mivel e változások

történtek.

is

még egészen

Írásrendszer

az

ez

már a mássalhangzók ketts rendjével és jobl)ra Az ó-török rovásírás tehát jóval korábban

feliratokon

forduló, vagyis visszafordított jegyeível is találkozhatunk.

—.-TK—nc—

—

_,

került olvan

^

tP M-tflU ^W^fmn^W^VM^ ITT—™:

.„ >3.

7r^

A ,

i;^

,,

.

.,

,

betit a

i -iiInaiiyszentmiklosi kincs egyik felirata.•

1

1-

,•

^

o

toll

és festék

törvényszer

a rovás

meg

az ó-török

következményei

rovásírás

befolyásnál, a mel}' a nehézkes

A

eredményezett.

alól.

.Mivel

rovásirástól

megváló

korábbínak

mi

is

ujgur szomszédoknál egészen

arauJlelet

rovásírásos

felirataiban

Jenisszei-vidéki felíratok betsorával rokon, de jegyei

legrégibb

'

felszabadította

tartjuk új

annál a

írásrendszert

azzal az ó-török betsorral lehet igazolnunk, a melyet

kialakulás lassú folyamatát

Dr. Mészáros Gyula a nagyszcntmíklósi

és ecset, a tinta

már

bvülés merev vonalvezetése még nem zavarta

a

arameus befolyást

sejthet

jellegét, a

keleti irásrend-

szer befolyása alá, a meh.iek

felfedezett.^

E betsor

a

egynek kivételével még mind balra

is a már megzavart Jenisszei-vidéki jegyeknél. Minden egyéb emlék hiányában az ó-török irás eredetének megállapításánál a betsor legrégibb elemeinek felismerésére vagyunk utalva. Thomsen nyomán elindulva, mindenek eltt azt a phöniciai eredet arameus forrást kellene megtalálnunk, a melybl a közép-ázsiai türk és ujgur iK'pek rovásírásukat meríthették. Ma azonban olyan arameus irás-eiiilékeket még nem ismerünk, a melyekrl be

fordulriak. tehát régebbiek

lehetne bizonyítanunk, hogy megrögzítésük eltt éppen úgy rováson

Ha

emlékek.

pedig a phöniciai

felé irányuló déli és a

vagy még ennél

is

éltek,

mint a legrégibb ó-török

rovásírásnak olyan keleti elterjedésére gondolunk, a

Görögország

mélyebb ókori

felé

irányuló

nyugati

volt,

történeti távlat tárul fel elttünk, a

ázsiai tulajdonosait történeti alapon elhelyezni

nem

Ezért

lehet.

min

az Arábia

akkor fél, hogy olyan félezeréves,

melyben az ó-török

irás

közép-

fontosak a kési arameus befolyás

már Thomsen és Donner is felhívták a kutatók azt, hogy a görög mívelödés körében a rovásírás még élt, mikor a közép-ázsiai törökség Európában megjelent (st a kis-ázsiai nyomok szerint még tovább is élt): mi már eleve is valószíiibl)nek tartottuk azt, hogy az ó törökség nem keletrl hozta nyugatra, hanem nyugatról vitte keletre irástiidományát. Nagyon ovatosau táji-kozódva.

ismérvei

mellett

Mivel

figyelmét.

még

azt

E

is

meg

azok a görög nyomok, a melyekre

a

rúna

eredete

kialakulása

és

tudjuk mondani, hogyan.

tájékozódáshoz immár szigorúan hozzátartozik, hogy

'

li'onivárofok Ásíiia ftivaiagjaibnn.

mészetliKloinányi Társulat. Budapest,

'

\v. 4

Az

191."?.

elzleg

a rovásírás

magyar endékcinek

megismerkedjünk.

irástörléneti elhelyezkedésével szintén

''

igazolta

angol cnMlfti

288.,

ábrán látható, hogy az Írástudó a

434

.

nyoiiiiin

444., 44(>.

feliratot trébelö

1.

átdolgozta

Halász

ós a 124. kép

3.

(Jyui.a.

ötvösnek elzetesen minden

nagyszentmiklóú kincs rováaos feliratainak megfejtése. Kthnograpliia,

Kiailja a Kir. M.

sz.

l!)!.").

1.

1.

betilt l'elkarezolt.

Ter-

MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS

A

A

155

KÖZÉPTENfiERjrELLÉKl IRÁSEENDSZRR KAPrsOLATA

w.

A Midn

magyar

rovásírás helye az egyetemes írástörténetben.

Arpádkori. Mátváskori krónikásaink és XVI. századi enilékiróink tisztába hozott följegv-

három középkori, két XVI. századi és három XVII. századi hiteles rovásirásos emlékünk számára ez a M. Tud. Akadémia fémjelzésével is ellátott kiadvány most helyet kér a magyar epigraphiában és a magyar szellemi élet legrégibb történetében, irástürténeti szempontból nem maradhatunk adósak a megmérhetlen érték nemzeti kincsek nemzetközi vonatkozásainak és egyetemes irástörténeti értékének tudományos megállapításával sem. Ez az úttör munka terhes, de a magyar

zései számára, továbbá

megaczélozhatja

vállalkozó

a tudattal, hogy a mvelt emberiség Írástörténete számára melyeknek értéke nemzeti szempontból így hatványozott arányok-

erit azzal

siker esetén olyan adatokat szállít, a

ban növekedik.

A

jelzett irástörténeti tájékoztatás sikerét azzal biztosítottuk,

a magyar rovásírás rendszerét,

uttina

kutattuk és a fejldés sorrendjében

melyeknek okvetlenül rováson

lév

kapcsolatban

hogy elbb tüzetesen megismertük

pedig a rendszer ismérveivel az egyetemes

el is

írástörténetben fel-

helyeztük azokat az ókori és középkori írásrendszereket, a

kellett létrejönni, kialakulni és a

három ó-világrésznek egymással

népeinél elterjedni. Mivel ezt a biztos módszert eddig egy tudományos

alkalmazta, a magyar

nemzetközi

rovásírás

elhelyezkedésénél

elször

is

azt

kell

kultur-

kut-^itó

sem

megállapítanunk,

magyar tulajdon az, a mely három világrész közöseredet Ez a magyar tulajdon továbbá az, mely a Kr. e. évezred legelején, vagy talán még régebben kialakult rovásírás törvénij szerségeit már avatag állapotban ugyan, de még mindig felismerhetöleg sértetlenül fenntartotta. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a rovásírás három ezeréves nemzetközi történetében a magyar adatokon kívül csak a rúnák germán tulaj-

hogj' a rovásírás nemzetközi történetében a

írásrendszerei közt a rováson legtovább megmaradt.

donosainál

maradtak

meg

olyan

De

adatok, a

irástörténeti

még elhelyezkedésük törvényszerségét még következtetni.

a hagyonuiny

itt

annjara

is

melyekbl a nina

téveteg,

rovásírás-voltára

hogy az adatok értékét és

lehetett

történeti

sem tudták helye-

a legéleselmúbb német, dáu és svéd kutatók

sen megállapítani. Nekünk a rovásírást felfedezni, a legrégibb epigraphiai emlékekbl terhes tudouiá-

nyos mvelettel rekonstruálni nem

tudott

kellett,

mert mi a rovásírást készen kaptuk és

— tegyük hozzá —

magyar rovásírás még a XVII. századig, tehát elmúlásáig seui olyan epigraphiai alkalmazást kitermelni, a melynek folyton alakuló betsora és sorvezetése a

ez a csak 1221

ótíi

nj-ilváu tartott

mi tudonuinyos eligazodásunkat

Ez a maga nemében \Tlágával

is

is

megnehezíthette, vagy végleg megakadályozhatta volna.

páratlan irástörténeti állapot nálunk

kiegészíthet lévén, csak utiina

kellett

szerségnek, hogy a rovásfa és rovókés kezelése

még a számrovások

nyúlnunk annak a jobl)ról

balra

fizikai

rendkívül gazdag

alapon nyugvó törvény-

írányodó jegyeket és sorvezetést, a

rovásfa forgatása és a forgatás közben rótt szöveg pontos másolata pedig bustrophedonokat eredmé-

megelzleg a Bredsdorft'— Kirchhoff-féle törvények csak a rúnák és egyéb rovott jegyek merev formáit tudták meghatározni. A uuigyar anyag értelmezésébl pedig kiderült, hogy ez a törvényszerség csak akkor vonatkozhatik kizáróan rovott jegyekre, ha a rováson való termelést balra

nyez. Ezt

igazodó betsor, balra írányodó sorvezetés és a bustropliedon

A magyar

is

igazolja.

rovásírás rendszerének és a rováson szerepelt összes írásrendszereknek megismerése

rendelkezésünkre

után most már a rokoni kapcsolatot kell

a

E

kell

pontnál elször

is

azzal a .jelenséggel

számobuink,

álló

adatok alapján

megállapítanunk.

hogy a magyar rovásírást a krónikások,

emlékírók és az összes eddig ismert hiteles emlékek bizonysága szerint csakis az erdélyi székelyek Az kétségtelen, hogy a török eredet és rovott jegyet jelent bet a XV. századi kódexek korában

ismerték.

már közmagj-ar szó

volt.

Ezzel azonban semmit sem bizonyítunk, mert hiszen

hogj' a honfoglalás idején, tehát félezer évvel

korábban, a magyarságnak

azt

volt-e

kellene

tudnunk,

éppen úgy rovott

mint a hogy volt a székelynek. Lehet, hogy volt; de a nyugati miveldés forgatagában lev magyarság hamarább megvált tle, mint az erdélyi hegyek völgyeiben elkülönítve él székelység. E föltevés elöl azért nem lehet kitérnünk, mert az erdélyi székelység csak a honfoglalás utáni els századokban telepedett át Erdélybe. Ha tehát külön írásrendszere volt, a magyarságot, vagy legaláljb a szomszédait könnyen megtainthatta rá. E nélkül a kölcsönszó elterjedését elképzelni nagyon nehéz. beti'i-,]e.

20*

lG

MAGYAR R0VÁ8IRÁ8 HITRLRS

A

EMI-KKRI

Mi azonban beérjük ejíyelöre azzal, hofjy a bet neve a székelység birtokában rokonának csalhatatlannl a törökség rovásirását jelöli meg.

magyarrá

rovás-

lett

írás legközelebbi

E nyomon

nekünk most már nemcsak a kölcsönszó

elindulva,

székelység tulajdonában csakugyan

jelölt s a

meglev

hanem a

forrását,

rovásírás forrását

meg

is

vele

kell találnunk.

megEzért

mindenek eltt azzal az eshetséggel, hogy a székelység a török rovásírás ismeretét

kell számoliuink

keletrl hozta magával. Mieltt e kérdéssel foglalkoztam volna, egyéb tudományos kutatásaim folyamán

—

hogy a székelység mely Erdélyben a magj-ar és szász mellett külön azonos azzal a kozár eredet kaharsággcd, mely Konstantinus Porphyrouenitus közeikorú

arra az eredményre jutottam,

nemzet

—

volt

feljegyzése szerint a magyarsághoz csatlakozott,

Egy részük

annak nyolczadik törzse

lett

A magyar honfoglalás mondái szerint a székelyek sei Attila

a honfoglalásban.

ment Csabával

keletre

s

s

vele

együtt résztvett

népének maradványai voltak.

ezeknek utódai a honfoglalás eltt csatlakoztak az Attila örökét a hun-utódok romlása után Pannoniában (a mai Dunántúlon)

Más részük

visszafoglaló magyarsághoz.

Csigla-mezre menekült és szintén csatlakozott a honfoglalókhoz. Mivel a csigla török szó s bekerített a Conversio Bagoarioruni hiteles adatai szerint pedig a Dunántúl 871-ben két

lakóföldet jelent,

mezn még

bekerített

ilyen

magyaráztuk meg, hogy a

A kett

avar népmaradvány

összetévesztését a .határrf" jelent

beolvadása, vagy

—

sülése idézte el.

Ez

lakott

:

mi a székelyek

keleti volt a kabaroké, a nyugati

a mi valószínbb teszi

érthetvé

—

azt,

közös

székely

ketts csatlakozását úgy

vagy dunántúli pedig

név

a nyugati

s

a vezérkori nyugati nagy

avaroké.

az

volt

gyors

avar-székelység

háborúkban

történt

megsemmi-

hogy az erdélyi kabar-eredet székelység a közös név révén

örökösévé lehetett a hun-avar hagyományoknak. Az erdélyi székelység elniagyarosodása teszi érthetvé

hogy e külön erdélyi nemzetség nyelvében minden magyar nyelvjárási árnyalat megnyom szerint azok. a kik a magyar nyelvterület északi és keleti felén magyarosodtak el, a Szamos-völgyön át vándoroltak át Erdélybe azok pedig, a kik délen és nyugaton továbbá azt

is,

E

található.

nyelvtörténeti

;

magyarosodtak

el,

a Marosvölgyön át vitték magukkal elavult magyarországi nyelvsajátságaikat.'

Most már az a kérdés, hogy a régi nyugati törökséghez tartozó kozár-kabarságnak csakugyan

módjában

volt-e a bii'tokában talált rovásírást az Azovi-tenger és

seinek öröksége gyanánt

régi

Don-folyam vidékén elsajátítani, vagy Kozár és kabar irástörténeti adatokkal nem rendelkezünk, NadIm, más néven Mühammad b. Isháq al Varraq al Bagdadi arab

birtokolni ?

de hivatkozhatunk Ibn Abu Ja'qub an író

987

táján készült följegyzéseire, a melyekben a kozároktól délre lakó kaukázusvidéki töröknyelv

ruszokról ez olvasható:

,

Szavahihet ember beszélte nekem, hogy a Kaukázus hegység királyainak s ez alkalommal azt jegyzé meg, hogy ezeknek olyan inisa

egyike a ruszok királyához küldte öt van, a melyet fára szokás róni.

E

adott.

Nyomban el

is

vett

—

fadarabra írásjegyek voltak róva, melyek

egy fehér fadarabkát,

nem tudom

—

a

melyet

aztjin

nekem

vagy önálló betket

szavakat,

Más alkalommal a zsidózó kozárokról azt írja, hogy héberül írnak, de a lurkók fejehozzáteszi, hogy „ha az alsóbbrend fejedelmek valamelyikéhez irvÁ akart, elhivatta vezirjét és megparancsolta neki. hogy egy nyilat hasítson ketté. A vezér aztán rovásjegyeket metszett bele, melyeket a turkok elkeli ismertek s kimagyarázták azoknak értelmét, a melyet a ffejedelem (kifejezni) akart s a kihez intézve volt, megértette s azt állította, hogy a kis felirat sokféle jelentés lehetett. De ezt csak fegyverszünet, békekötés, valamint háborús idkben cselekszik. megjegjezte még, hogy ezeket a telerótt nyilakat jól megrzik s ennek következtében az egyezséget ábrázoltak-e."''

delmérl nyomban

megtartják.

E arra

De

Isten tudja jobban."*

fogyatékos megtigyelésen nyugvó

nézve,

följegyzések

hogy a mi Azovi- és Don-vidéki

keleti

nekünk igen értékes

shazánk

szomszédos

biztosítékot

török-fajta

még kivándorlásunk s a kabarok csatlakozása utáni évszázadban gondolom, hogy akadna ma még Európában palaoograi)hus vagy opigraphus, a rovásírás

is

ki

divatban

nyújtanak népeinél

a

Nem

volt.

az eddigi irástörténeti

megállapítások alapján egykori szomszédaink és kozár szövetségeseink teher fadarabkáival és nyilaival

kapcsolatban phöniciai eredet betket emlegetni merne. Pedig a szakembereknek ezután már azzal a '

Sebestvén

(Néprajzi

A

füzetek,

:

A magyar IV. sz.)

regösök. 1903. 15G. '

Ch.

M.

1.;

Fraelin

:

U.

honfoglalás mondái.

1897; a.

:

U.

Rovás

a.

:

Az

Wiener

köt.

Budapest, 1904. 52.

és rovásírás,

2(i9.

1.

Zeif.schrift

fiir

die

III.

1, ;

U.

a.

:

/l

székelyek neve és

(U. o. VIII. sz.) 1899.

(Etlmoífraphia, 1906. 265.

Ibn-abi-.Iakiib-el-Nedim's Narhricht von

hnpérial des Sciences de Saint Pétersbourg. 18;i6 •'

\.

avar-székely kapcsolat emlékei.

még

eredete.

V. ö. Skbkstyén:

1.)

der Schrift der Russen.

(Mémoires de

lAradéniie

.11."?.

Knnde des Morgenlandes,

189H. XII. 1G9.

1.

(Ismerteti az Klliniiirraphia, 1905. 119.

1.)

MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZKPTF.NGERMKI.LÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

A

hihetetlenebbül hangzó jelen-

séggel

meg

is

kell barátkoz-

hogy a biistrophedonos

niok.

magyar rovásírás még a XVII. században

rendelkezett

is

olyan emlékekkel, a melyek-

nek Írásrendszere szintén az Azovi- és Kaukázus -vidéki nyugati

törökség

birtokából

került az erdélyi határhegyek

közé.

A

törökségnek e szerint

három

ponton

irástörténeti

merültek fel rovásirásos adalékai

a közép-ázsiai VII

:

—VIII.

századi feliratok gazdag vilászázadi nagy-

gában, a \\\.

országi

magyar-

tehát

szentmiklósi,

kincseken

avar-kori

és a X. századi Azovi-\'idéki

Az,

feljegyzésekben.

arab

hogy a nagyszentmiklósi

fel-

iratok a középázsiai feliratok

körébe tartoznak, már bcbizo nyosodott. Az is kétségtelen, hogy a székely rovásírás az

Azoví-vídékí turkok világából került

ki.

Csak

azt kell

még

megállapítani, hogj- a székely

ó-török

és

közt

írás

valami rokonsági

A

mint Strahlknberq köte-

tével a

még

zép-ázsiai

els

van-e

kapcsolat.

megfejtetlen köfeliratok

ó-török

irásmutatványa

lomba

került, a

forga-

föntebb

is-

mertetett maros vásárhely i kézírat

már

névtelené

ázsiai

utalt

az

jegyek és csikszent-

miklósi jegyek formai találko-

zására és szóközi pontozásá-

nak azonosságára.

Ettl függetlenül Nagy Géza, Thomben megfejtése eltt, szintén szóvátette,

hogy a görög

eredetüekuek tetsz székely

jegyek

feltnen

hasonlíta-

nak az Orkhon- és Jenisszeimenti

feliratok

jegyeihez.

Mikor pedig az ó-török jeg\'ek hangértékét megismerte, egy rendszeres

tanulmányában

megállapította,

hogy

a

ha-

Hangérték

157

:

158

MAOYAFÍ,

A

rovásírás H1TELB8 EMI.ÉKKI

jegj'ek legtöbbjének még a jelentése is meglep mcklon egyezik.' Ha mi e téren pontosabb eredményeket érhettünk el, annak kell tulajdonítani, hogy kitn eldünk eligazodását a kritikátlanul forgalomba hozott betsorok hibás jegyei nagyon megnehezítették. Összehasonlító munkálataink végleges eredménye a mellékelt 54. sz. ábra táblázatos kimutatásán

sonló

van feltüntetve. Benne a székely és az ó-török irás már külön török csoportban szerepel. Ennek igazolására ismételten utalnunk kell arra, hogy a magyar palatalizált mássalhangz()k közül háromnak (gy,

kési jegye

ny, ty) olyan lett

van, a mely a

az «,

sz jegyét s a

s,

kettzés útján

magyar hangtanhoz való alkalmazkodás idején, tehát utólag rokonsági kapcsolat igazolására nemcsak az azonos jegyeket,

A

felismerhet módon megszerkesztve.

a törökben rendszerint lágyítva és fordítva sze-

létrejött ly és

repl g jegyet hozhatjuk fel, hanem azokat is, a melj'ek ugyanazoJcból az elemekbl vannak vagy megkülönböztet járulékokkal vannak ellátva. Ilyenek az a. melynek két rö\id vonalát a szöglet kipattogjon d, j

k-k,

(i),

l,

—

r és az

az ó-török irás és a rúna

A

ö.

K-hoz hasonló

is,

elkülönítve rótta

csikszentmiklósi

értjük,

ó'-t

az ó-török irás a függélyes szár végén ügyetlenebbül alkalmazza

vagy ilyen a

;

nek, hogy rosszul vannak orientálva. Magyar változatai közt az áthúzott nyakú útján jött létre, az áthúzást körrel helyettesít

a bolognai

s

enilékl)en

nehogy

ez (török

b,

cs),

melynek két rövid vonalát

de egyébként

;

összetéve,

—

még abban

X

is

egyez-

már megkettztetés

legrégibbnek

tetsz

változat

pedig csak kési csökevény.

hogy a nmgyar rovásírás rendszere az magánhangzók ugratásában is egyezik, akkor már azt a kérdést is megérintettük, hogy ez a két irás nem azokból a phöniciai eredet keled Írásrendszerekbl bontakozott-e ki, a melyek éppen az ugratásban térnek el a szintén phöniciai eredet, de a beszéd minden hangját pontosan tolmá-

Ha

e formai és jelentésbeli egyezésekhez hozzáadjuk,

még

ó-törökével

a

csoló görög és egyéb középtengermelléki nyugati írásrendszerektl?

Nyomban hangsúlyozzuk

tehát,

hogy

a jelzett nagyjelentség sajátossággal szemben a magyar és az ó-török rovásírásnak é])pen magánhangzói azok, a melyek legfeltnbb módon magukon viselik a phöniciai-görög eredet félreismerhetlen bélyegét. a jegye színtisztán megrizte a középtengermelléki a jegyek legrégibb formáját. jegye pedig egyenesen megjelöli, hogy a felezdés útján keletkezett görög jegy volt a forrása. csakhogy itt az n jegy hasonlósága miatt szögletesre rótták. Kétségtelenül ez volt az ó-töröké is

A magyar betsor Az

;

A magyar

végeit megkülönböztet vonalkákkal (a rováson betsor a középtengermelléki e jegyet az ae jegyek egyesítése A magyar betsorban megmaradt, de a ^j jegy hasonlósága miatt

viszont ugyané találkozás miatt a szár

szúrásokkal)

látta

Az

el.

ó-török

következtében mellzni tudta.

befoglaló szárait görbére rótták, két járulék vonalát pedig

A mi

ékelték.

a

rovó könnyebbségére

ö jegyünk eredetét az ó-török ö-ü egyesített jegy igazolja.

ezért a köcsönzésben csakis az

ü

Az

szerepeliietett.

A

görbe szárba

a

görögben ö jegy

átvételnél azonban az Y-jegy

nincs,

egyenes szárának

v-forma járulékát az ó-törökök nem a szár folytatásául, hanem fels végén oldalt rótták. E kényszer az l és cs jegyek hasonlóságában leli nuigyarázatát. A magyar ü csaknem azonos a török jeggyel; az ö pedig csak annyiban tér szár folytatásának van róva,

hogy a v-forma járulék nem az egyenes szár fels végére, vagy a oldalára. E betnél egyél)ként még azt is meg kell jegyez-

el,

hanem az

nünk, hogy azért van rosszul orientálva, vagyis a rovásírás sorvezetésében visszafelé fordítva, mert ha a járulék balról került volna, akkor összetéveszthet lett volna a görög k és az arameus eredet török r jegyével. lett

A görög eredet

i

nálunk megkülönböztet járulékot kapott, mert különben azonos

volna az ó-török és magyar sz jegy egyenes vonalával.

e közös

i-sz

jegyeknek

emlékeken ugyanis a jegj-ek

is

(pl.

Hozzá

még a megtéveszt ketts hangértéke

a 43.

sz.

ábrán) az

i

is

kell

tennünk

még

görög eredet.

A

azt

is,

régi

hogy görög

és sz jegyek hangértéke egészen össz(>keveredett s azért

váltakozva szerepelnek.

Miután a szóbanforgó betsorok magánhangzói görög enídeteknek bizonyultak, a legrégibb mássalhangzók forrását sem szabad máshol keresnünk. Ha ugyanis az ó-török és magyar írásrendszer, már keletkezésekor magánhangzó-ugrató lett volna s csak késbb tért volna át a magánhangzók következetes jelzésére, akkor még föltehet volna, hogy egy phöniciai eredet keleti rovásírás zói

nyugaton,

a

középtengermelléki

phonetikus

számára utólag görög eredet írásjegyeket

írásról

'

van szó, a mely

végleges

A székely irás eredete

elmúlásáig

Ktlinoijrapliia,

írásrendszernek

vett kölcsön.

De

a

magániuuigzó-ugrató

1895. 2G9.

1.

befolyása

mi esetünkben nuiradt.

A

k('t

alatt,

nmgánhang-

két olyan irás

rovás-

magánhang-

A

MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGERME! LÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA

zóinak görög eredet írásjelei tehát csakis azt bizonj-íthatják.

magánhangzó-ugrató.

nem volt hanem els,

eredetileg

irás

Ezzel aztán az ó-török és magyar rovásírásnak nemcsak

meg van

eredeti rendszere is

hogy a két

1Ö9

eredete,

állapítva.

Az így meghatározható phöniciai-görög forrás kézzelfogliató bizonyítékai természetesen a mássalhangzók jegyei közt is megtalálhatók. A magj^ar betsornak e tekintetben legrendkívülibb jelensége az

m

zott.

jegy

A

volt.

phöniciai-görög jegy egj'enes szára mellett eredetileg négy apró vonalka

Mivel így a rovás élére kerül apró

m

rovátkákat a lepattogzástól már a felrovás

négy apró vonalát nem a rovás

hullám-

alkalmával

is

hanem a jegy keresztben metszett egyenes szára mellé rótták. Éppen úgy, mint a hog}- az ókori himjári betsor m jegj'énél is történt. Az m jegye így tökéletesen azonossá lett a görög forrás b jegyével. Ez az oka, hogy az ó-török és magyar betsorban a b számára új jeg}et kellett alkalmazni. Valóban alkalmaztak a mi nagj'on fontos is. És a görög betsorból átvett, de a rovás számsorából már elbb is jól ismert új X-forma X'jcjíy üz ó-török és magyar betsorban csaknem azonos. A közös n jegj' félkörérl már fentebb megemlítettük, hogy miatta a görög eredet o jegynek kellett némileg megváltozni. Az ó-török betsor egyik w-jéii még nyoma van annak, hogy a görög jegy nehogj' az ö-ü jegyével nehezen lehetett megó\Tii. a magj'ar

—

jegj'ének

élére,

—

—

összetéveszthet legyen

—

a szár másik oldalán

alul,

fels járulékának megcsonkításával

leteztek a jegy

melyet a görbítéssel az

i-sz

jegyektl

íg}-

si fogalomjegygyei

Ejsér-

maradt meg végre a szár egyenes vonala,

A

megkülönböztetni.

kellett

jegyével, vagjas a kéz öt ujját jelent

is.

v-forma járulékot.

szintén kapott egy

közös

s,

azonos, szinten

mely a számrovás a

teljes

A.

V

phöniciai-görög

jegy felének mellzésével, vagy peflig a már megcsonkított görög változat harmadik szárának elhagj'á/ csaknem azonos változataival könnyen összemegkülönböztet járulékokat kapott. A görög k részeinek jegyek kialakulása miatt változott meg. A magyar betsor egyik k

sával jött létre. Mivel így a szintén átvett görög 7 és

téveszthet

lett

volna, ez a két utóbbi jegy

eredeti elhelyezése az ö és

íV

megkettzése, a másik pedig a szár és a járulék két részének ügyes elhelyezése útján jött létre. A szár v-forma járulekát az ó-török írásrendszerben háromféleképpen is elhelyezték. Mivel az egyik változat a görög d háromszög jegyével lett azonos, a d az ó-török és magyar betsorban olyanforma új jegjet kapott, mint a mivel a görög h jegyét az m említett srégi magyar

jegj'e a v-forma járulék

jegye miatt már helyettesítették. Az ötletesség ezúttal kétféle irányban nyilatkozott meg. Az ó-török betsor az X jegyet megtette d-nek, a b X-ére |)edig rátette a megkülönböztet járulékot, vagy a szárakat meggörbítve és egymással szelelve, létrehoztív a mi h jegyünkkel azonos ó-török változatot. A magyar l)etúsor si forrása érintetlenül hagyta a 6 új jegyét s ug}anezt a jegj-et derékszögben róva az új d jegyet, melynek az a fontos irástörténeti szerepe is megvan, hogj- a magyar betsorl)ól szintén kiküszöbölt görög d egykori jelenlétérl tanúskodjék. Ugyanilyen szerepe van az ó-török betsor új b .jegyének, a mely viszont azt bizonyítja, hogy az m jegye eredetileg éppen úgy hasonlított a görög ?;-hez, mint a hogy a magyar betsoré még ma is hasonlít. Feltn görög kölcsön gyanánt máig megmaradt az a magyar f jegy, a melyre az ó-török és egj-ik szárára felállítva, létrehozta

nyelvnek szüksége nem

E megkülönböztet

A görög

volt.

betsorunkl)a megkettztetve az

hogy a eredet

ez,

s

A

es.

és sz

jegy körét egy

/

vonal

lett

szükség,

keletre \att kölcsön

kett négyfelé

szeli.

midn

z és zs jegyek szintén ebbe a csoportba tartoznak,

jegyekbl vannak

a magyarét

felezi,

az egyik ó-török j jegyet a mi palatiilizált ly jegyéül bekebeleztük. Végül meg kell még említenünk,

járulékra egyélikéiit csak akkor

mert

szemmelláthatólag

a görög

alakítva.

idvel újabb

kultúrbefolyás alá

került s

ennek következtében az

írás-

hogy az ó-török betsor i, j, p, r, t jeg}'ei már arameus forrásból valók, az egyik n és a ^ jegy kialakulásán pedig ugyancsak arameus-befolyás nyomai észlelhetk. Ezek közül a magyar betsorban csak a j, n és r változatai szerepelnek. Mivel a görög a és r jegyek egymáshoz nagj'on hasonKtanak, az arameus r behelyettesítése csakugjan gyökeresen

rendszer

is

indokolt.

Midn

átalakult.

ez a helyettesítés

szorult változásra.

Hogy mégis

nunk. Ezért utaltunk föntebb tehát

nem a kési arameus a

A betsorok csak tások

megtörtént, a görög

elváltozott

arra,

korszakaÜM.!

formát

iiogy az

a-e

eredet ó-török a-e

jegj'

formája már

nem

formáját, a könnyen kipattogzó szöglet miatt,

eme változások

nipgállapítaui.

jegj-

találunk, azt e jegy régiségének kell tulajdoníta-

jegj- befolyása alatt változtatták

kialakulásában szerepl

akkor lehetne pontosan különféle

Megállapítható,

meg.

chronologiai rendjét és phonetikai értékét

ha a kölcsönzések, kölcsönhatások és gyökeres alakíértékesíthet epigraphiai emlékek maradtak volna

nvelvtörténetileg

A MAGVAR BOvAsiRÁS HITEIjEP EMLKKBI

160

A mi

ránk.

esetünkben az eligazodás azzal van megkönnyítve, hogy viszonylag

megrzött

és elég gondosan

kölcsönnel

van

dolgunk.

fontosabb alakulatok irástörténeti értékét elég tisztán

egyben

phöniciai-görög

eredet

is.

st

föl lehet ismerni.

is

:

Látjuk, hogy a legsibb elem

nyoma

felismerhet

a nagyszentmiklósi aranylelet betsorában

kési kölcsönzéssel követ

tájékozódva, a kölcsönzést

Mivel minden késbbi változás

ó-török Írásrendszerben van meg, de kisebb mértékben

rendszerben,

Óvatosan

a

legnagj-obb mértékben

török

eredet magyar

az

Írás-

minden koczkázat nélkül megállapít-

hogy a középtengermelléki kölcsönt a törökség nyugatról keletre Ázsiába vitte s ott ugyancsak phöniciai eredet sémi. különösen arameus hatás alatt magánhangzó-ugratóvá s részben szótag-irássá is átalakította. Midn belle a magyar Írásrendszerben megmaradt nyugati ó-török rovásírás kibontakozott, a keleti hatás még nem volt nagy s inkább csak a magánhangzók ugratására szorítkozott. A középázsiai ó-törökség birtokában maradt rész kialakulásának már jóval késbbi állapotát jelzi a nagj'szentmiklósi kincs, melynek balra forduló betsora még a háborítlanul fejldött rovásírásról tanúsható,

kodik.

A

fejldés legkésbbi nyoma az epigraphiai úton nagyszeren érvényesített középázsiai ó-török

írásrendszerben állapítható meg. Mert ennek szótag-jegyei, mássalhangzóínak ketts rendje, összevissza-

magánhangzóinak ketts csoportosítása már akkor jött létre, midn tle a magyar írásnyugatra szakadt. Ez a korai kibontakozás az oka annak, hogy a magyar kézre került s a magyar hangtan követelményei szerint ki is egészített nyugati ó-török írásrendszerben több középtengermelléki régiség maradt meg, mint a középázsiai ó-török írásrendszerben. forgatása

s

rendszer török eredetije

Ha

e jelenségek figyelembevételénél

nem feledkezünk meg

arról,

hogy az egymással viszonyba

hozott irástörténeti emlékeket idbelileg, földrajzilag és nyelvtörténetíleg rendkívüli közök cl,

választják

akkor sem merészebb összehasonKtó mveletekbe bocsátkoznunk, sem az emlékektl többet vár-

nunk nem szabad. Az, a mit a feledés és bizonytalanság ködébl kibontakozó magyar rovásírás most az egyetemes írástörténetnek nyújt, az epigraphia legnagyobb csodái közé tartozik. Mert nemcsak az ókori bustrophedonok eredetének több ezer éves titkát tárta tosítékát szolgáltatta

annak

is,

hog\'

fel,

hanem

csalhatatlan

tudományos

a bustrophedonok kígyózó írása mindenkor a fára rovott

si

bizírás-

megismerésével kapcsolatban derült ki, hogy a három világrész ebbl eredt minden ókori írásrendszere eredetileg rovásírás volt. Most derült ki továbbá az is. hogy a germánok és törökök si írásrendszereinek közös forrása még az a phöniciai eredet középtengermelléki rovásírás volt, a melybl a görög folyóirás és a világhódító latin írás kialakult. Bennünket tehát az a tudat tegyen boldoggá, hogy nemzetünk a mvelt emberiség legértékesebb ókori örökségének szintén részese volt s az ódon kinccsel az ókori nagy népek szellemében élni is tudott. Mivel rátermettségével ezt a fenséges régiséget minden kultúrnép közt legtovább megrizte, most — az magyar epigraphia megalapozásával kajjcsolatban módjában van, hogy a hála adóját a közös kincs eredetének megfejtésével és a belle részesed népek rendszer virágzásáról tanúskodik. Hiteles emlékeink phöniciai

sforrás

és

—

s

irástörténeti

viszonyának megállapításával rója

le.

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ. Készítette Dr. Jakufaovich Emil.

Annos asszony napja róva

A, A. Abakán vidi^ki ó-türök felirat Ábrahám napja róva 52.

Apor Péter

Abyssiniai irás 84.

Apostoli

Ali basa 73.

„Attila

17. —

székelység

—

156.

betsora" 31.

fiai

— népe,

öröke

— pénze 17. — Idncsének

106.

codicum

Val. (Catalogiis

a

még

L.

—

58.

Rovás

:

Ethnographia

1.,

153.

1.)

hamisítvány

—

Adó-rovás, Arpádkori 23, 136.

Adman,

Attila

Rudimentájában 5. giesseni másolata 104. hamburgi másolata

136.

(ciiltellus)

Telegdi

180.

Au pasa.

„Atik"

szövege

hitvallás

1904. 307.

45.

br. 11, 61.

Sebe.styén

(L.

és rovásírás

—

Adalbert, (Albert) napja róva 40, 03.

Adókés

Afsaurai sírk.

45.

Antal napja róva 44. Apaiina (.\pollonia) napja róva

löl.

156.

nagy-

(a

Aprószentek napja róva 54.

szentmiklósí aranyleletnek) ó-török

manuscriptorum Bibliotheeae Academicae Giessensis. Francofurti ad

Arab feljegyzések

feliratai 16, 139, 154.

Moonum

Arab

J.

1840.) 94, 95.

püspök

Akadémia, M.

Tud. 21, 26, 28.

könyvtára 14, tályától

nyelv

154.

6.

betk

—

17,

—

115.

I.

—

osz-

véleményadásra kiküldött

bizottság elé

terjesztett jelentés

„A

él-e

rovásírás

a

;

magyar nép

—

16.

Múzeum

(U. a. tekintettel

zeum. 1854.

65.

I.)

—

kiküldött

nak els

darabja.

ítélete

a

Somogyi

111., 201.

1.)

19, 66.

1.

dék 124. Al-Gyógy neve 140. Ali basa mecsetje Konstantinápoly-

—

ban 71, 72. nápolyban 71.

szállása

Konstanti-

Alpliabefmn

holmiae.

é.

n.

liussarum.

Stock-

nyomt. 105.

224.

Arja

-

Szeben,

magyar énekeirl.

füz., 129.

und

1850 Tab. VI. Xo

AsPEMN,

2.)

Hiteles

in

.1.

lí.

emlékk

(.Vutiíjuités

Finno-Ougrien.

I.

"

1.

Kró-

—

(U. a.

ápr. 21.

németül

4„

1913.

14.

1.)

1515.

1.)

27, 71.

70.

Des

Rátsel.

Lösung? Keleti

Rátsels

:

Kerbinschrift

vom Jahre

schríftliches

(Ein

III.

Szemle,

—

(Eine

unbekannte Denkmünze auf Hans Mitteílungen

Bayerisehen Numismatischen 1913.

sellschaft,

46.

69.

1.)

der

Ge-

—

(Hans Demschwam, ein Kleínasiaforscher des XVI. Jhs. Deutsche

153.

du Xord

Lívr. Helsingfors,

1877. 73.

1913.

Sebestyén Gy. a

Ung. Rundschau 1914. 41.

Demschwam.

148.

— magyarnyelviarchaiz-

Assisi Szt. Fk.rencz 56.

49.

k.

16.

151.

Magyar Rovásírás

und MünzWien.

Goldk.

krónikásaink

As'chetei ó-török

felolv.

neuentdeckte

Eine

—

antiken

latin

1.

aus Konstantinopel

Szentpétervár, Paris,

A

—

lelki-

nyelvemlék

Ethnographia

M. Tud. Akadémia 1913.

füz.

150.

(Kon.stantinápolyi

magyar

ülésén.) 26, 70.

Antiken-Cabinets

musok

tára 113.

Angorai emlék 71. Anna asszony napja róva

III. 5.

154.

(Dio

—

73.

1515-böl.

pásztor 118, 120, 122. J.

25—27,

1796.

Arkosi János, enlakaí unitárius

nikások.) 3.

András apostol napja róva 53. Angelica Augustinorum n'imai könyv-

B.

névtelen bírálata Somo-

Silber-Monumente des

— 94.

törökség 157.

Babinger Ferencz würzburgi tudós rovásirásos

arameus keveredés

mveldés

szé-

történetíró,

(A Magy.

19, 66.

1.

—

156.

—

84.

Antal régi

gj'i

Arpádkori

Ambnis napja róva 46. Anás pöspök neve róva 43. Ancyranum, monumentum 71.

Sebestyén:

Arany Janos

ARNETn,

Alphabeium antitinorum Hunnorum, Velcnczéböl való betsor 112, 113.

—

—

Budapesti Szemle. 1873.

Alpalvi IstvAn, fercnczrendi növen-

65.

Frid.,

Xyelv-

Xyelvinivelö Társaság munkálatai-

20, 66.

Akadémiai Krtesitö XIV. 193—210.

I.)

Magj'.

nép-

nyugati

giesseni könyvtárigazgató 92 i4zoi>i-tenger

10.

mívelö Társaságra. Cj Magy. Mú-

19,

Antal-féle hamisítványok ügyébon.

Avrmannus, Chb.

1854. a

77.

dunántúli

—

kelység 156.

(Erdélyi utazás rési

bizottságának

között ?"

irás

kéziratok ügyében. 1793. nov.

Üj Magy.

—

Avar emlék 154. maradvány 156.

150—152,

semítaság 150.

Araska Gvörov 79.

97, 14:!, 150.

irás és rovásírás

Aratni

—

napja öl.

AiAZ basa

Augsburgi Fugger-Ievéltár 70,

157.

—

Agata napja róva 45. Ágnes napja róva 45. Ágoston napja róva 49,

a rovásírásról 156,

1.)

Rundschau 535.

1.)

69.

für Geographíe,

XXXV.

— (Zur Lebensgeschíchte

H. Demsehwam's. Deutsche Rundschau für Geographíe, XXXVI. 133.

1.)

69.

21

—

162

NKV-

Babt/loniai ékírás 144.

Bálint Gábor

(A

(a

ü!).

1901.

reví-

I(i2.

1.)

1.)

255,

8.

névtelen

király

(iii.)

Sebes-

:

rovásírás

és

1904. 408.

blachokról és

fej.)

lioiifutflalás

czíinképe

;

líovás

:

Sprach-

unfjarische

1729.

Ethnogr. BfiLA

Kfilozsvár,

ziója.

tyén cuíitd-

123.

)

Balbi Jeromos luiinanista Bálint napja róva 45

(Der

ineister,

8(1.

Balázs püspök napja róva 45. Balázs Mihály (Prr)tocollum diae, kézirat

—

116.

I5AJAZiD"(Baja7,etl s/iiltún 78,

US TAlillYMUTATU

jeífj'zöjí!

szlávokról

XXV.

liit-

közséfí tafija 118.

Béla Y (Bílaji, Berley), Barnabás (Barla, Barlabás, Borbás, Borobás) 74—76, Szörényi bánsága 81. 79, 80.

— —

a marosvásár-

helyi ref. fiskola tanára 6, 57, 91, 105, 107,

104,

töiökországi követsége 78, 79.

parancsnoksága

turnnszeverini

Baranyai Décsi János,

140.

135,

113,

—

(.Xdatjiorvin gracco-latiuo vngarico-

Jónás

BuLiczAY

(Marsiglí

80.

és

élete

munkái. M. Tud. Akadémia, Értekezések a 9.

körébl, IX.

tud.

tört.

1881. 43

Bpest,

sz.

k.

28, 35.

1.)

rvniehiliacles quin(|ue. Bártfa, 159H.)

Bbmbi Pf.TER (Epí.stolarum Leonis X.

— ajánlólevele 1598. márcz.

pontificis raaximi iiomíne scríptorum

98, loa.

Telrgdi .Iános

ö.-ikéröl

tájához

5,

—

95 -98, 143.

tionvm

10,

8,

11,

líudimeu-

91—93,

17,

(Syuta^nna Institv-

Ivris Imijerialis ac Vnoarici.

1593. Claudiopoli, Holtai

Bardzdoló

92.

uy.)

irás. L. Bustrnpliedon 37,

Barnabás apostol napja róva Barthold, W. tnna;

(I)it'

48.

Bedeu-

liistdrische

der alttürkisclien Inschriften.

—

Szentpétervár, 1897) 152. Inschriften

alttürkisclien

(Dic

und

die

arabischen Quellén. Szcntiiétervár, 1899.) 152.

{Szamosközy

netirója

törté-

István.)

L.

irás 150.

Batthyány Boldizsár inisi'könyvének 1489-iki magyar naptára (.Vlagyar Könyvszemle, 1895 106—116) 44. Batthyány La.ios gr nádor, 58. és FClöp gr. 125. Baddrandus, Michael .Vntonius (Le.xieon Geoírrajilnciim) 95—96, 105

—

Benedkk Mihály

Tamás, cantí-ibury-i

püspök

napja róva 56. Bécsi képes krónika

F.) 32.

Tabulae oodicum

Lásd

niaiiusoriptorum

69—70. ó-török t'elirása 153.

n

(Spisi

Glasnik,

biblioteci

Sarajevo,

537-563. 1.) 36. Mátvás 10, 12, 57,

u

1901.

92-9.3, 112, 143.

—

8.

boUlsora

—

8,

—

62.

67—68,

berlini

fellii

Sámuel -féle 115, 128-129,

Kapossi 58, 87,

(Adparatiis-ban, Bécs, 1763.

kiadta Oláh Miklós Hungáriáját) 33. (!>('

\etero

tárakban

található

Tudományos Gyjt. 1.)

literatvra

livnno-scy-

17,

61,

93,

_Tollózás

moldvai vajda 81

(III.),

ó-szász szó 148.

Bódogasszony napja

róva

(gyertya-

— (Gyümölcsoltó, Annun46. —

Beatae Mariae Vírg

Beatae Mariae Vírg.) 48.

Visitatio

— (mennybemenetele. Nagyasszony, .Vssumtio Beatae Mariae Vírg.) 50.

—

Dedicatio Beatae Mariae

(havi

5.

148, 153.

Coneeptío

—

(bemutatása, PraesenBeatae Mariae Vírg.) 53. 14.

naptár

—

—

VI.

BoNPiNi,

—

Anthonu

carum decades

7.

4, 5, 68,

140,

székely betíik eredete

155-160.

hangzó-

s,

(lierum dec.

I.

7.

uugarilib.)

13,

Brassó

1.)

53.

(Histó6.

írás 150.

—

35.

ág.

ev.

fgiiunázium

könyvtára 14.

BREDSDOHFF(0mHuneskríftens0prind. 8.

1.)

136,

140, 144.

137.

—a

féle rovás

—

rovás-törvényei

Bredsdorff-Kírchhoft'-

törvények 155.

Brigida asszony napja róva 45.

—

Betürovás törvényei 136, 137. egymással rokon betsorai 157.

megkülönböztet járulékai

158.

Ilicska, bicsak, bicski, bicsok

szavak

etymologiája 135, 136, 153, 158. bici-k,

25,

140—

15, 21, 33, 40, 96, 135.

Brami

— —

135.

orientálása

S,

138,

ugratása 67.

szó 43.

összevonása

(fogan-

Beatae Mariae

Bo.\noBNiDs, Marcl's Zoeriüs

—

—

—

Vírg. ad nives) 50, 56.

vidéki tutajos jegyek

13,

)

Asszony látogatása,

(Sarlós, BoId.

Borbála asszony napja róva BOHNEMYSZA JáNOS 79.

1820.

száma a magyar írásban

Bicik,

és

91, 92, 107.

8, 10,

35—56, 68, 73, 131, 142. betsora 42.

jelességekröl.

etymologiája

bicak

ó-török

szavak

Barlabás

1.

Bélay

üarnabás.

BtLGK-KiTÁN ó-torok írása 153. írás 150.

BRroKENTHAL-múzeum és könyvtára. Nagyszeben 14. 115. Brunner, Kabl iKin Holzkalender aus Pfrantcn. Zeitsehrift des Vereins für \'olksknnde.

XIX. 249.

Buch szó etymologiája

1.)

39.

148.

Biichstabe szó etymologiája 148.

135, 136, 153.

Bis'iyi irás 150.

8,

Bogdán

1.)

37,

l'elrovott

Birmai

1.)

Igazítás". 359.

(Magy. Athe-

ria universalis 41., 181.

tábl.

ábr. 68.

—

67.

1.)

28,

84, 113.

thica cxeroitatio. Lipsiac, 1718., IV. II.

1904, 418.

nás, 1766. toldaléka

Bolognai rovásirdsos

14.

ékezése

végren-

—

BOLIAC CzÉZÁR

19.

Berzeviozy Albert (Jegyzetei a magy. hazánkat illet és a külföldi könyv-

szó

—

BoD Péter 62, 63. felirata a fogarasi templomon (L. Sebestyén: Rovás és rovásírás 265. I., Ethn.

tatío

Brrnárd, Sienai, iiajjja róva 56. Bertalan apostol napja róva 51.

BiLA.n

történetírója 4.

delete 82.

Vírg.) 53.

53.

r('iva

Berkeszi István

—k

14.

—

tatása,

62.

—

Xíll.

130

69—70.)

T. 145.

130, 139, 142. Marsil-

fírot'a

svencilisnoj

Bolonji,

vasa

Aranka György-

73, 83, 89, 102, 104, 109, 120, 127,

Beiol, Stjei'an jija

rész.

II.

40, 56.

Bob, oláh tud(>s

tiatio

höz, Közép Ajta, 1791. febr. 2. Szamosközy „Origines Hungáriáé" ez. kéziratáról (M. Nemzeti Múzeum) 84. Benkö Károly (Csík, Gyergyó és Kászon székek leírások. Kolozsvár,

Bet

szerze-

fereiir/.M'ndi

Bocskay Erzsébet 89. BocsKAY István 89. (Szamosközy István)

Vírg.) 45.

11.

.József levele

Betlehem

Toldy

(1.

Bécsi ndv. könyvtár kéziratai.

Begrcik

iiajija

Bengáli irás 150.

Bergh

Blacho Vincze.

szentel, Purificatío Beatae Mariae

BeszterczeMyó

106.

Becket

apát

n'iva 46.

Berley 1. Bélay Barnabás Bernáld napja r(>va 47.

4.

is.

Balták

— 89. —

—

Benedek napja róva 48.

1853.

Bizanczi görög kútfk 12. Blachok (blacki, vlaeliok, oláhok) L. (dáhok 3, 32.

Bk,

79.

1.)

Bercczk napja

Báthory Zsigmond 87

BftL

XI. 275.

Benkö

138.

ott

sexdecím. Basileae, 1535. Lib.

librí

bilikH,bitiklik6-töriik szavak

135, 153.

tes 58. 130.

3.

—

17.

Báj.int MinÁLY, enlakai unitárius

Ilit-, bili,

Budai krónika

31, 32.

Budapesti Egyetemi

Könyvtár kéz-

irattára 87, 88.

Budapesti Hírlap

18, 23.

XEV- ES TAEGYMl'TATO

Budapesti Kapló

BüDENz

CorpusJuris Hungarici (Magyar

20.

(Magyar-ugor összehasonszótár. Budapest, 1873—1881.

lító

664.

J.

136.

1.)

runás

gj-üríije

147, 148.

—

15, 18.

hamisít-

(Despre

státurile plutajilor. Jassi,

Burját- rovás -naptár

cre-

1880

)

14.

(Zivajastarina.

Szentpétervár, 1902.

I— V.

tüz.

II

tábla) 22, 39.

—

BosBECQ, VAN A. Gh. levelei 70. törökországi követsége 71, 79.

BustrophedoH

23—25,

mez

;

1903.755

schrift fiir,Ethnologie.

22, 138.

—

—

balkezes válto-

zata 148.

Czygla-me-

Szádeczky

1.

—

—

Csikszenimártoni

—

118.

indo-arischen

und Alterthumskunde. burg, 1896. 17.

I.

Philologie köt. Strass-

I.

tábl

)

székely

Biitüz, bütii, megbütüz,

táj-

57,

65.

bi

5,

—

dáviáé.

Bukarest, 1875.

V.

14.

fej.)

III.

rész.

Capita dictionum (szavak

feje)

nev

jegj-ek 103, 130.

Capitalis

betk

142, 158.

—

25.

marosvásár-

Marosvásárhelyi

(I.

Cassum baba

79.

Caurinoi

szkithák 85.

(?)

—

uralko-

Chald nyelv és

Dá.»íiel,

a pesti

a diplomatika tanára 9, 129.

—

Hájos:

egyetemen 16, 92—94,

levele Hájos Istvánhoz

Monumentum

1.

etc. (1780. nov.

19.

M. Nemz. Múz. és M.Tud. Akad.)

9,

57,

62,

litteratura

106.

—

(De

vetere

Hunnica, kézirat) 62.

— klasszikus

—

naplói 69. 70.

konstantinápolyi

a

72

szállásról

augsburgi

— 73. — eredetije,

— naplóinak

prágai máso-

lata,

elször Enüel

J.ín.

nél:

Geschichte

des

Reichs. Bécs, 1813.

Keresztélyungrischeu

III. 2.

181

.

70.—

1.)

emlékérme (Mítteílungen derBayerischen Nnmismatischen Gesellschaft, sche

1.)

— exlibrise, (Deut-

27.

Rundschau 133.

Geographie

für

Ethnographia

— Ugyanaz

füz.) 27.

1914.

(Zeitschrift

VIII. 55.

Dési-féte

1900. X.

1.

1.)

53.

1901.'

1.

69.

betsor

116, 117, 130.

Alphabetum Unga-

Aurora, 1902. augusztusi

D.

—

Devanagiri emlékei

feliratos

82.

Dák betk

14.

P.ál

1.

KiRixY Pál

— elmélet

14, 15.

18.

—

veszett rovásírásos könyve

el-

6, 7, 111.

Magyar Grammatika Domokos Lajos 11, 63.

Debreczeni

1.

Miklós (Az smagyar néhány hazai és oroszországi

emléke,

Bpest,

17, 63, 122.

62,

59,

1914.

17,

19.

63.

—

hasonmása a csikszentmiklósi fel(De initiis ac majoiratról 10.

—

ribus

hungarorum

et

I.

apologetíca

é. n. h.

I.

lll.

IV— V.

—

Buda, Pest.

(Díssertatio n. II.

1763.)

58.

Diák, gyiák 140. Dica, dicator 136.

Debreczenyi irás

Dezsericzky Incze

1760.) 58, 125, 128.

rovásnaptárai 35.

122.

sz.)

irás 150.

1748; n. Buda, 1753;

írásjegyek 15.

Debreczeni fiskola könyvtárának

Conversio Bagoariorum 156.

CoRNiDEs

70,

79.

ricum kézírat. Teleki-könyvtár 59. Désy Ferencz (A magyar ösirás.

Dánok

rendi iskolaigazgató 129.

naplója

Dési, L'dvarhelyini,

Dadái Kir-4ly

tinápolyban 72.

eorfan, róni, angolszász szó 146. Cetto Benedek, veszprémi kegyes-

—

múzeum

kir.

keleti utazása

fcliratgyiijtése 9.

XI. 76.

CzoBOR MiHTON törökországi követ-

Dáczia 88—90.

és Toldy F.) 32.

Itinera-

des deutschen Exlíbrisvereins 1898. írásrend-

írás,

13, 14, 15, 63.

(1.

Cemberlitai, abroncsos kö Konstan-

—

— követségei

71.

I.

145.

betsor,

M. Florianus; Bécsi Képes Krónika _

136.

— 148.

Vindobonense

Chronicon pictum

Relatío

Prágai cseh

\\).

kézirata 77.

XXXVI.

püspök 111. Cultellus, adókés

Ern

erdélyi ref.

írás 97, 111.

Charnay-i ezüstcsat rúnái 147

(Tereschwam)

1913. 46.

György

(TscjLAi)

sége 78.

dóik 86.

Hungáriáé et Transylva1520-1530. collectae.) 70.

a.

78, 142.

—

3,

(In-

prágai és wolfenbütteli másolata 77,

67.

szer

niae

naplójának

Csipkés

86.

Cyrill-betük,

—

143.

e lapídíbus in

territorio

követségi

Komáromi

XV. századi, magyar, .M. Tud. Akadémia kézirattárának Telekikódexébl, Régi Magyar Költök a PeerTára II. 367—368. 1. 44. egyéb magyar cs. kódexböl 44.

CüRTius

149.

Cariaihetíik 152.

scríptíones

cica

kézirat). 107.

Csri.Al

15.

25—26, 72, 76, Romanae

11,

19, 21,

—

Cantemir Demeter, (Descriptio Mol-

14.

8—12, 15—17,

Csizió,

C, Cz.

151.

Demeter napja róva 53. Dénes napja róva 52.

—

Csirkovi ó-török feliratos kö 151.

szók magyarázata 135, 136.

19, 66.

felíratok

ó-görög irástábla 146.

tionis Constantinopolítanae et Tur-

betsora

György

Tar Mihály vallomásáról Dél-Szibériai ó-török

felirat,

helyi másolata

1.

és

—

19.

rovásirásos

23 -24. 26, 41, 55, 56, 57—64, 110,

Csipkés

150.

59, 60.

felirat.

118, 119, 125, 128, 141,

BCni,ER(Indi.sche Paliiographie: Grund-

—

130.

koholt felirat 10.

Csikszentmiklósi

1501

Történelmi

Múzeum- Társulat

Dernscbtwam. Johannes, de Headiczin

felirat

(?)

14.

Densusian Aron

gradualeja 124.

(?)

Csikszentmihályi

85.

Dekeneus varázsló

58, 130.

könyvtára

124.

DEGriGNES

kolostor

Domus

ferenczrendi

124.

könyv

rovásirásos

87.

Értesítje. 1902. IV füz. 88-95.1.

campo

L. 10, 16, 65.

123,

Baranyai Decsi János.

1.

formájú

Délmagyarországi

zew) 31, 32, 156.

nyomdája

Dbcsi János

óÉÁToj,

krónika

Bara-

1.

nyai Decsi János.

Régészeti

(Chigla mezei, ín

Csiki székely

Decids Barontfí!, Joiiannes

Defter

Chigladmezei,

Chigle,

37—39, 42", 55, 144—150, 153-160.

28,

—

der

81.

Csigla, török szó 156.

Csigla

Csiksonilyói

—

riss

1.)

Cserei Farkas 65.

Csikiensis, História

sehemája 138. eredete, titkának megfejtése (L. Sebestyén Rovás és rovásírás, bevezetés. Ethnographia. 1903. 1—29. 1.; Zeit-

1.)

740.

ki-

Csángók 136. rovása 23. CsAxKi Dezs (Magyarország .történelmi földrajza a Hunyadiak korá-

kigyózó-

(barázdáló-,

87, 137, 139,

771.

1000—1526. 690,

I.

tör-

Millenniumi

ban. V. köt. 1913. 53) 140.

BüBADA Tódor oláh-székely

irás)

adás

— 1895

—

Buoh, ó-felnémet szó 148. 3,

vénytár 1000

Csaba, királjü 31. 156.

BCGGE, S. 150. Bukaresti múzeum

ványai

163

1.)

Dienes, Gyenes 140. Dikili taí, álló

ban

kö Konstantinápoly-

72.

Diód, Gyógy 140

21*

NEV- ES TARIiYMrTATO

164 JJiplomatikusok, mag-yar

KUÁK

DisAiin.

eiiies go-

Stammes auf den Wiener

Goldgefüssen des Banater Fundes. Germania, 1866. XI. 177- 209.) 17. DíETEBICU (DlETERTCrs) JAnos Konhái), idmi

korábban a egyetemen a theologia ta-

superintenden.s,

giesseni

10, 12,

DoBAi IsTVÁN-féle betsor 101,

— (Literae

116,

Erdélyi János (Népdalok és mondák 319. 1. Székely dalok I. 1846.

—

527. sz.) 124, 135.

Siculae, 1753.

kézirat, Teleki könyvtár) 59.

DoBAt Székely Sámuel 94, 107, UG. DüBEL, F. (Der Fugger-Bergbau und Handel in Ungarn. Zeitsclirift des

18

Erzsébet (Magyarországi) napja róva

Fossis, de, Franciscüs Dominicus.Flo-

47, 53.

rentinüs (Alphabeta varia) 84.

Estei lelet etrusk írószerei 146.

Fraehn Ch. M. (Ibn-abí-Jakub

(Stitan, Stytn)

név róva 62— 64.

Xachricht von

dím's

der Russen. (Mémoires

ben 83, 85. Etrusk irás 10, 22, 24, 25, 147. Íróvessz bustrophedotinul 41, 146.

S,

démie

Pétersbourg

finn nyelvész. (Inscriptions

en earaotéres de IMénisséi. 152.

—

152.

1892.)

l'alpliabet tiirc

de

Journal

XXXIX.

de lOrklion.

Inscriptions

(Sm-

lorigine

du Nord de

de

l'Asie.

Finno-Ou-

Société

la

grienne. XI\\

1.

llelsingfors,

1896.)

Fábián (és Sebestyén) najija róva Fabuzogány, hamis felirattal 17. Fadrisz János szobrászmvész

1902.

szept.

nai>ja róva 45.

18.

a

18,

nyászata 70.

napi-

18, 66.

sz.)

—

—

GiovANNi

család

augsburgi,

—

77.

66."

18,

bu-

KönjTtár kéz-

—

decz. 25.) 25, 66.

magyarországi

család

bá-

Furchenschrift 138.

Futhark germán

runas(n' 149.

— nap-

tárak 35.

Függleges sorvezetés

83. 86, 87,

6,

151, 154.

Fülöp

Jakab

és

napja

ajiostolok

róva 47. (Meuujrie

generálé Co:

dinando Marsigli.

Dubniczi krónika 32.

Egyetemi

70,

Ugyanaz (Budapesti Hirlap 1902.

del

Szanios-

69.

újság

zilahi

sz.)

lap. 1902. szept. 24.

vita

coUectionis

Ao 1590—1608,

család levéltára Augsburgban

czikke a rovás-

ez.

Ugyanaz (Magyar Szó fvárosi

Fantuzzi,

152, 154.

Dorottya asszony

—

(Szilágy

írásról

de

513.1

III.

44.

Fugger,

20, 21, 25, 28.

1836.

irata 88.

F.

Donner, 0.

de I'Aca-

Sciences

156.

Fragmentum dapesti

70.

des

Imperial

el-Ne-

der Schrift

Etruria nagyherczegének rovásirásos könyvet rejt könyvtára Flórencz-

1.)

Debreezen) 11.

oszlop-

ó-latin

felirata 147.

und Neuburg. 1879. VI.

tika.

lib.

l'atrologia

Paris, 1850.) 148.

Romanum

közyanae

Domokos napja róva 50, 50. Domokos Lajos, Szikszai György és Benedek Mihály (Magy. grammá

Migne:

19.

:

LXXXVIIl.

Forum

ság 65.

phöniciai rovásírás 145.

'l'oinxi/itt,

historisclien Vereins für Sclnvaben 33.. 50.

templom Bod-féle rovás-

ref.

FoKTDNATüs, Venantiüs (Carmíiium VII.

Erdélyi Magi/ar Ni/elvntinelö Társa-

Estyán

Fogarasi

irásos felirata 10, 67.

139.

Estrangelo Írásrendszer 150.

nára 92, 93, 95.

117, 141.

88,

17, 24,

15,

Divék, Gyivék 140. DiETRicH (KHniniiiisehriften thischen

1668ból 118-122,

vásirásos felirata

5.

12.

delle

Luigi Fer-

Bologna,

1770.

G. Gy.

109.) 28, 35.

Farkas Nep. János 05. Faulmann Károly (Geschichte der

E, E.

Bécs,

Schrift.

Ebner,

L.

Fejérpataky László

F. 27.

Eddmen, Csaba

fia

Függleges 15.

—

nyelv

15.

Egyiptom 43.

14, 79, 80.

— felrovott szó

— Írásrendszere — képírás — hieratikus és hieroglyphikus 4.

-i

144.

Kkirás 144.

—

in(!gfejtés(!

152.

Elci-Xan, követségi szállás Konstan Eliús név róva 63

EmUkirók,

régi

— 64.

magyar 3—4.

10, ÍJ,

.székely (?)

családnév

az

.\tilla

Fénykeresö 1. Szabó József 63. Ferdinánd (1.) király hadseregének titkára

1.

N'eit

Gouel

3.

—

török-

(assisi)

napja

—

róva 47.

des nngrischen Hcidis Xebenliinder,

I.

Wclthistf.rie,

XIA'III.

1797.

((ieschiclití^

untl

seiner

Domus

Csi-

.AUgemcine 1.

k.

Ilalle,

1797. 190-210.) 70.

magyarok

Enlaka (Udvarhely vármegyei) köz.ség névváltozatai 74, 81, 119—122.

—

unitárius tem|)lomának ro-

Ilunnen

Eifischthalo.

19,

122.

fekete,

—

(A lium)k

illetve fehér

megfejtése)

17.

—

ím schweizerischen Zürich,

190-

1896.

FlOhknczi nagyherczcgi könyvtár 84.

—

ismeretlen

(xylograph)

82-87,

irási'i

4,

könyve

der gricchisch-lateíníschen Schrift. Germanisch-romaniMonatshefte.

I.

Heidelberg,

19Ü9, 273, 337.) 147.

matikácska, Gyulafehérvár,

—

Oellei

(Titkok titka)

könyv

imádságos

1655).

111.

6,

(Libellus

napja róva 51. Gergely mester felrovott név 62—64.

Gellért jiüspök

Gergely pápa napja róva 46.

Jakab,

Gerlistuyei

szörényi

bán

20, 140,

147—

81.

Gcrmdn-runák 22—24, 158.

155,

—

jósok 148.

149, 150.

—

runanaptárak

—

41.

jósok pálczikái

sagák (énekek) 148.

Gesellsrhaft für Anthropologie,

Eth-

iiographic und Urgeschichte. Ber-

89, 113.

Fogalnmjcgyek (ideogranimok) naptárakon 138. 148.

—

wíckelung

—

91.). 17.

6,

mond nevelje 87, 89. Gaüliában Kána, felrovott szók 43. Gahdthausen V. (Urspning und Ent-

preciim) 17, 129.

Fisoher Károly ,\ntal (.\ hun-magyar irás és annak fennmaradt emlékei.

(I)ie

Gálfi (Gyálpi) János, Báthory Zsig-

6.

dék 124.

és

52.

Galatai hatás a runasorra 150.

Geleji Katona István (Magyar grani-

l'nKENczi Miklós, ferenczrendi növen-

Fercnczrendick História

19.

Gál (Gyál) napja róva

sche

országi követségei 79.

Ferüncz

elnevezésének

17.

Enqkl János Kkrksztély

—

sorvezetés).

1889.) 16, 17,

141, 155.

118.

(L.

kiensis-e 130.

tinápolyban 73.

kincsen

19, 66, 88.

10,

hitvalló napja róva 52.

irás 145.

Eifisclilhali luniutódok betííi 17.

Endes

12, 13.

Felülröl-lefelé haladó sorvezetés

31.

Egyed napja róva 51. Egyházi szláv betsor •

1880. 505.)

Gabányi János

144,

lin,

1903 okt

Gvula

23.

17. ülése

I.

Sebestyén

Gévay znr

iUikiiiKicii

iiiiil

Actciistücke

Hatnisilványok

Geschichte

der

Verhiíltnisse

(isterreich,

Üngem und

Hammer-Purgstall, von,J. (Constantinopolis und Bosphorus, örtlich und

zwischen

der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhundeite.

Wien, 1838.)

II.

Ghirardisi

könystár

—

9-t.

9.

geschichtlich 1822.

79.

Pavli 146.

I.

eíjvetemi

Giesseni

beschrieben.

166, 4.38, 597.

I

Hampel József (A nagy foly.

IV.

94—107,

Der

Goldfund

8, 24, 64, 8G,

másolat

—

Mai -féle példánya 104.

akadémia

— 16.

rúnák

betíik,

72,

143,

147.

—

7, 9,

148. 12, 17, 25, 62,

—

147.

nyelv 150.

bibliafordítás

—

nép

12.

Gönczi Gvökgy (De disciplina cccleDebreczen, 1613

ez.

nyom-

tatványába jegyzett betsor.) 112.

Görög

betiik, irás, irásjegj'ek 6, 10, 12,

14, 16, 83, 97, 143,

157—160.

—

rovásírás

147.

145, 146, 149,

—

és latin irás 158.

—

bustrophedon

— epigraphia és palacographia 146. — kisázsiai és keleteurópai feliratok 22, 154. — öt\'ös 154. — pénzek 152, 154 — új-görög 22, 39, 146.

3.

145, 146.

etjTuologiája

FpKipfii' ige

Grammatikusok, régi magyar

5,

11,

szó, ,róni

lett

152.

(JuRLiTT,

(Die

'

Bauknnst Konstanti1.)

napja róva 51, 52.

Gyarmathi Sámoel (Okoskodva tanitó magyar nyelvmester, Kolozsvárott,

4—6.

1.)

14.

György napja róva

—

irásmutatványa

Hasdeu Bogdán 14, 15. Héber bustrophedon,

46.

ref.

—

7.

és

Gyümölcsoltó ünnep róva 43.

H. István

tanár 58, 128.

GAspar,

kegyesrendi

— (Alonumentum bter-

hunnoscythicum, 1781. 14. 1. kézirat a M. Tud. Akadémia könyvrariiim

9, 57, 59, 62,

Halász Gyula

1.

106,

125— 127_

Stein Aurél.

Hamburgi másolata Telegdi mentájának 2Í., 60, városi könyvtár

94, 94,

Kudi 105—107.

105.

HoLTHACSEN,

Wimmer

F.

1.

)

—

hazája régenten)

bl.

mányos ffun-afaj-

—

39.

irás,

—

1825.) 9.

(bírálata Schwart-

ner Márton Diplomatikájáról. TudoGyiijt. 1819.) 9.

—

nép 151.

hagyományok

Hunmagyarszékely

150.

111, 143,

6,

— irás és szavak 97. — szögletirás 144. — nép 154. — és magyar Hegeds

97. (L. sémi, zsidó.)

Heinemann

Handschriften VI. 1898

Gáspár

Ungeni

(Die

oder

fjj

13.

Dáczia) 84.

78.

)

expedioziója Dél-Szibériába 151.

HiLTAi

Pál

Magyarén. Teschen, 1881,183.1.)

régészeti társaság

finn

Helsingforsi

17, 31.

HüNFALVY

Augusteischen

(Die

0.

fejedelmek „tanjo" czime 85. kapcsolat 13,

Hiszti András (Ó és

István coniccturája 83.

—népek

156.

151, 154.

Hun

nyelvrokonság

(Rajzolatok

9.

—

nyelv és irás

137.

HoMEROS (Ilias. VI. 169 146. HORÁNYI 32. Horváth Benedek, kegyesrendi tanár 58, 59, 125—131. (X magyar és Horvát István 8.

Hxi irás 151.

testamentom,

(Cj

Aur Ja'qdb an Nádim

Ibn-

(Ibnabi-

Jakub-el-Nedin) X. századi arab író

1562.) 136.

IIeuman Ottó

—

16, 20.

16, 156.

kéz és a

(.-V

szám az sfoglalkozások körében. Természettudományi Közlöny 1903.

—

21.

XXIH. szám és

foly.

250,

1903.

265.)

3,

Üj

—

21.

viszonya

betnrovás

hazánkban. Kivonata Pesti Ilirlap, 1903. febr. 25. és Vasárnapi Újság 1903.

márcz.

Pesti

Hirlap,

—

21.

1.)

(Rovás.

február

1903.

Illés

napja róva 49.

Ilona napja róva 47.

Imre

Indiai Írásrendszerek 150. pidiliécs par la Société Finnlandaise

151.

bliées

Bpesti

tábl.) 7.

17, 112, 115.

rész. 4.

lII.

mveldés

István

(Inventio

HiRTH, Fr. (.N'achworte zur ten

des

Tcmjiikuk.

16.

István pápa n.Tpja róva 50. IsTvÁNiT Miklós

hitvallás.

147.

—

1.)

de

(História

Coloniae

rebus

Agrippinae,

80-81.

írásrendszerei

10,

22,

biLstrophedimai 39,

Inschrif-

Szentpétervár,

Jadriszew, N.

1899.) 152.

Hiszekegy szövege

54.

ri>va 51.

1.

—

Ste-

Scti 47.

r<)va

els vértanú napja róva

István király napja

1622. 87.

betk

dextrae

phani regis) napja

Ital félsziget

Hicroglyphek 13, 25, 145.

—

152.

Irókés 135, 136.

Hieratikus irás 145. 22. 158.

FinnoOu-

irás szavak etymologiája 13, 135.

ungaricis.

Himjári irás nép 145.

pu-

1890. et

Société

la

grienne. Helsingfors, 1893. 151.

István

llicKEsus (lIicKEs) Györoy (.Vntiquae literaturae septentrionalis libri duo.

1703-05.

finnoise

par

Iratos szó magyarázata 135.

kézirattára.

Oxford,

de rOrkhon recuillies par

lexpédition

Iráni

jegyzetei.

Könyvtár

Egyetemi

—

1889.

Helsingfors,

d'.\rcheoIogie.

10.

(V. 58.) 145.

tört.

51.

Inscriptions de l'Jénisséi recuillies et

20.

Herodot

nna

hg. (Depositio) napja

Incze napja róva 45.

ír, sz.)

87, 88.

fiskola 115.

különnyomat a pozsonyi freáliskola 1883—84. évi Értesítjébl, 13.) 16.

Írásrendszer 15, 139, 146,148,156.

mosközy

Gyulafehérvári káptalani levéltár

—

—

116.

Hiungnu uép 151. Hodoly László (A székely vagy régi magyar irás eredete. Pozsony é. n.

a magy. nemzet legrégibb történetei-

Hevenessy-Coí/ccíío LXVIII. 282. Sza-

Gyimesi csángók 13P.

tárában)

15,

5,

112, 120,

Heródes, felrovott név 43.

66.

8, 63, 65,

Gycrgyói eloláhosodott székelyek

llAjos

4,

104,

IIanka, prágai könyrtárnok 70. Haksányi János 112. betsora 115,

A

73.

Gyárfás napja róva 48. Gyárfás (helyesen Gellért püspök)

—

és

(Az összám és febr. füz az ösbetn viszonya irodalmunkban.

146.

nopels. Berlin, 1912. 96.

84.

Írásrendszer

Arehaeologiai Krtesitö,

Grotkiend

1794.

69.)

Xagy-Szciit-

139.

-Miklós.

Haiigzóugrató

)

16, 140.

('.

von

IIerrmann, Antal dk. 39

nyelv 23. Görög-keleti oláhok egyházi nyelve

Grcbju,

1886.

43.

új

Kapossi féle betsor 116, 117.

61.

Gothárd püspök napja róva 47. Gothicum Alphabeíum Joannis Magni

siastica.

Értesitö,

131, 141, 145, 158.

emlékk

Glavcndrupi

1884.

28, 44, 56. 67, 68,

92, 93.

Glagol irás 14 Gól

példánya

Dieteiich-féle

—

—

110, 117.

Pest,

73.

1.)

szent-miklósi

Arehaeologiai

kincs.

másolata Telegdi Riulimentájáuak

104.

Uw

es tárgymutató

n::v-

róva

1.

Apostoli

.M.

orosz utazó 151.

Jakab apostol napja róva Jakübovich Emil IV^ 88.

49.

NEV-

166

Ke

Jakul és burját rovott naptárak letSzibériából 22, 39, 138.

János

napja róva 54.

evang^elistii

(Chrysostomus) napja róva 45.

— —

DecoUatio Soti Johanuis)

(fövétele,

—

napja róva 51. tivitas Scti

Johannis bapt.) napja

—

róva 48.

ikcresztelö, Na-

fzött,

(olajban

ante

portám Latinam) napja róva 47. János kovács fehovott név 62 64. János és Fái vértanuU najija róva

—

Ja'qib

Javai

rl

Nagy Enyed,

stb.

—

130, 143.

9,

1829. 18, 29.)

(A pogány magya-

rok vallása. Pest, 1861. 169)

Kalló Antal,

Kána,

vni.)

loy.

1.

10,

Jegy-kettöztelés irásren(i.szer(;k

felrovott szó 43. 62,

66,

140.

tásában 140.

156—160.

betkkel

sz

)

8,

híin-

turóezvár-

irott

Tudománytár,

régiséfíröl.

1840. Értekezések

foly. VIII. k.

Vili.

52.

Jobbról balra irányuló sorvezetés

4,

12, 15, 22, 24, 73, 83, 87, 97,

111, 137, 139,

140, 143, 144, 145,

—

150, 152, 154.

titka 138.

Jollyg-Teoi.v ó- török

Írástudó 153.

Joniai hetük 152.

Katona Lajos

Istro

63.

nyelv ruszok

1897. 1940. has.)

157.

írása 156.

und Welte's Hr.

i.

150.

Kavi irás 150. Kazárok és kabarok

62.

JusTiNLS császárhoz irott scytha be12.

csatlakr)zása

titése 24, 27,

és irás-közve-

156.

Kabdebo (tkroei.y Kabul irás 150.

27,

156.

és Nagy-, Udvar-

der unga-

rischen Bergstiidte und

g(-bung

ilirer

Selmecz, 1866.

Uni-

alapítója 145.

—

betsora

8,

élete

119, 131,

Hl.

— följegv123—131. — (Can-

- irásmutatványa 142. zései 1673-ltól tio

catholicum,

klastrom.) 123,

1G76. 124,

tnlus dcvotionis,

—

tlirolr)giai

'

Csiksomlyói 129. —

(Hor-

kézirat.) 123.

—

kézirata 127.

Kalauz az Országos Magy. Iparmvészeti MTizenm részérl rendezett könyvkiállításlioz.

22)

Budapest, 1882.

124.

Kali/ás felrovott név 43.

6,

Kiss Bálint (Magyar régiségek. Pest,

75—89)

formái)

—

143.

9,

(Asiai és

európai

betk

9.

Klára napja róva 50. Ki.EiN (Micul) Sámuel Sinkai Klementz dr. Raulofe Vilmos 1,

14.

K. (Die Matri-

,

—

Kokas,

170.) 95.

1898.

számrováson

a

23.

napja róva 45.

Komáromi Csipkés Gvüroy

rovásirá-

sos albumlapja 1653. 111, 112.

(Hungária L.

—

Utrecht, 1645

ilUistrata.

Toldy: Corpvs grammaticorvm.

Pest, 1866. 342. L)

6,

86.

nyomat isk.

a

ev.

Különle-

1883 — 1888.

kollégium

Értesítjébl. Marosvásárhely,

1889.

26.) 92.

Konstantinápolyi rovásirásos magyar

144.

Kkdbi.

rovás- bustrophedonja

139, 22,

136-137. cap. IV.

úti-

kel der Universitiit, (iíessen 1608

36, 41, 55, 56, 67, 68,

I.

1653.

111.

nyelvemlék

lib.

ircum-

(

debreczeni

ref kollégium története.

!."i.'!.

141,

(felirat.)

143.

Florianus: Fontes

jM.

domesticí. Vol.

II.

p.

70) 12^

16,

5,

—

e

9,

25,

69-81,

26,

131,

rovásirásos

nyelvemlék prágai és wolfenbütteli másolata 77,

KEzai Simon (Chroiiicon Hvngaricvm,

123

Pal

Leiden,

Kés, adókés (cultellus) 136.

Kétsoros

123.

Domini) ünnepe róva 44.

cisio

Kerben, középfelnémct szó „róni" 146.

23,

KAjONt Janos 58, 115. 125.

.sziklat'cliratdk

Keteji Székely Tamás L

70,

III.)

Kadmos, a görög Írásrendszer meg-

Kájoni

I.

KoNcz József (A marosvásárhelyi

Kendi István 89. Képes Krónika (L. még Bécsi Képes 13,

Kisasszony (Xativítas Keatae Mariae

Koluzs (Scholastica)

Kedei (Keteji) Székely Tamás 26, 74—76, 78, 81, 139. Kefli, gemiánok rovásirásos fái 148. Kelemen pápa napja róva 53. Keletszibériai rovott bustrophedonos

Képírás

rovástörvényei 144.

1707. Gíessen,

Krónika) 16, 21.

19.

Kachei,mann (Geschidite

—

137.

3.i

Klevitz, E. und Ebei irása

törökség 24.

Kcmtsik-vidéki

Runen-

gothische

kiad.

II.

társa 151.

naptárak 22.

Kabarok

—

25, 66.

rovásirásos kódexe 17.

(Das

alphabet.

18.39.

Kirchenle.KÍkon. X. Frciburg

—

KiRCHHoFK

in

The

Orientál Record.

227)

10.

azokból származott

20.

Schríft (Wetzer

:

and

jun. VI. No.

emlékkönyve.

hely m.) 74, 81.

Jusef mester felrovott név levél

307— y.)

török

(Researches

K1SMAR.IAI Veszelin

Kcde község. Kis-

Júlia napja róva 45, 46.

tíís

napja

(jus(|ue adcolis commentatio. Buda,

Kaulen

Jeruzsálem, felrovott szó. 43.

—

66.

sz.)

Ellenzék, 1888.

irás.

Kiskarácsony (Köskarácsony,

Katancsich Mátyás Péter (De

—

(Hun székely

Virg.) napja róva 51.

Karacsay-kódex 18—20, Karácsony (Nativitas Domini)

1789.

151,

152.

KisKÁJONi János

Kaukázus-vidéki tnriikség írása

Ki, 62, 66, 91, 93.

Jeromos napja róva

9,

Karács, pesti rézmetsz

I^iO.

róva 54.

Jebney János (Közlemények a scita

112, 115, 116,

Katalin napja róva 53.

Jerikó, felrovott szó 43.

megyei

8,

141.— aLiterae

66.

Jenisszei folyam vidéki feliratok 151, 152,

Teleki-Könyvtárban

—

15:!.

Uiitfök

Király (István király) napja róva 51, Király Pál, Dadái 17, 19, 20.

hamisított

a

—

1.54.

Babylonian

betsor

Teleki-Könyvtárban 59.

alakí-

150,

15.

Huimo-Scythicac külön kézirata a

irás 150.

írás

llunno-Scythic. London, 1893.

irás 151.

Kapossi- Bél -féle 115.

betmetszi

Kinai-csdszár

—

9.

(Pozsony

gellei

plébános 129.

Kalmük

betsor

püspiili 98.

Jegy, Arjjádkori, tulajdonjegy 23.

8,

Kállay Ferencz (Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredeté-

Kapossi SAjiuEL-féle marosvásárhelyi

48.

Jancs Pannonius pécsi

új

TÁRGYMUTATÓ

líS

lás

78.

—

követségi szál-

71-73.

KONSTANTINUS PoHrUVlUlUENITUS,

KORLÁTKÖI OZVAI.D

156.

81.

Kéziratok Társasága Erdélyben (Soeie-

Koso-Zaidami ó-török felirat 151. KovACHicH, Mart. Georo. (Script(ues

tas Polihístorum Transilvanical 65.

rerum hungaricarum minores. Buda,

KiKPSRT HENniK'(Haiis Demscliwam's

1798. \'eraiicsics munkái II.) 34. KovACsóczY Farkas, erdélyi kanczel-

31, 32.

orientalische

1553 — 1555.

Keise

Glóbus 1887. LIL

186., 202., 214,,

Kigyózó-irúa és sorvezetés, serpentin 1.

bustrophedon

lár 82.

Kowcli lándzsavég rúnái.

230.) 27, 70, 78.

138,

Kimber -gólok germán

1.

147, 148.

Kozár.

Középázsiai török irás 158.

144.

rimái

Kozár

II.

nyelv 25.

—

török

—

SEV- ES TÁRGYMUTATÓ

KözépteiigermeUéki irásreudszcrek

15,

—

143, 144, 147, 157.

22, 24, 140,

rovásírás 150, 154.

—

árpádkori,

zépkori,

latin

136.

I.)

Gbaf

10, 12, 17, 141.

latín

155.

3—4,

21.

— —

kii-

Má-

tyás-kori 155.

Kufa város Kufi

altén

zr

Írásrendszere 150.

und

(Deutsche

öster-

Lenormast, F. (Essai sur

prnpaga-

la

dans

Talphabet phénicien

monde.

l'ancien

Paris,

I.

1872.)

czime 85.

Leo

jezsuita

Ku.NiTS Febe>-cz, kolozsvári

1731.

Kolozsvár,

Siculioa.

Ernditorum, quae Lipsiae publican-

Actorum Eruditorura Supplementa 1718-1721. VII. k. 3. füz.

118.

öl.) 57, 65,

Acta

közleményei:

ludasok

Lipcsei

tur.

KüNOS Ignácz 27. Kül-Tegin ó-török

emlék-

feliratos

köve 15 1, 153.

92. 93, 94.

Lipsius-féle betsor (I)le so nöthige als nütziiche

Buchdruckerkunst und

Schriftgieszerey. Lipcse, 1740. ez.

mnböl) 116. Kovács Pál (Magyarok

l.iszsYAi

Lacedaemon henger U>^. Lajos (II.) magyar király Í'J, ^u. Lakatos István, esik kozmási plébá-

quam

nos (Siculia accuratins, dclineata

tenus,

deseripta

et

lucemque data. 1702. 113,

15,

hac-

kézirat,

in

14.

i

Debreczen,

nicája.

173.

magyar

Litcrátorok, régi

LosrEiNER Lénárd, ferenczrendi szertopographico-

(C'hronologia

ez.

chorographica, kézirat a csiksomlyói

—

der klassisolien Altortlinms-

biic'h

wissenschaft.

2. kiad.]

I.

139.

1S92. 443.)

150.

München,

—

U.

1914 München. Iwan

kiad.

v.

a.

3.

Lucza

5.

I.

Telegdi

másolata

József

I.roossY

Lyciai

betk

sius,

László király (II. Ulászló)neve róva Latin

ABCz

Írásban

6.

—

bu.strophedon 147.

germán érintkezés

használata

4,

150.

—

54, 55.

—

—

irás

oszlopfel-

Forum Romanumon

irat a

74.

alkalmazása a mapryar

Lázár napja róva 54 Lázár Imke, Gyalakutai, házánál Te legdi Kudimenta másolata 58, 130. Lázár János gróf 58. Lázár MIKLÓS GBóP (A gróf Lázárcsalád. Kolozsvár, 1858. 92—93. 1.) :

Szamosközy,

egjnittes

ki-

Leginovsku, K. D. jaktit

naptárról,

tábl.) 22.

keletszibériai

(a

a

Zivajastarina, 1902.

I— IV.

felrovott szó

4, 83, 84,

72.

história.

szentpétervári II

138.

f.

195—200.

4:i

Cl. 1.,

Roma,

1554.) 12,

— rovásirásos betsora 141. — ismeretterjeszt eladásai 20. — (Jelen190.

21,

17, 19,

évi

1902. 1.1

20.

—

25.

állapotáról

Orsz

14, 36, 115.

189—

Széchényi

—

régiség-

Népköltési

Gyjtemény.

adja a Kisfaludy-Tars. 1872. 278.

1.

17, 64,

Teleki-

coUegium

ref.

Ferdinánd

35—41,

olasz

55, 112, 123, 131, 135,

ménye

40.

—

—

bolognai gyjte-

(Manuscrittí diversi k.) 36.

—

Danublusa

Vol.

135.

Cj

Ki-

foly.

I.

pictum

Flórián (Chronicon

II.

:

domestici

Fontes

120.) 32.

Mátyás apostol napja róva 46 Mátyás király krónikásainak Mátyás Mátyás

3,

föl-

32, 33.

kovács, felrovott név

mester, felrovott név

62—64. 62—64.

Melchita irás 150. 1.

Bél Mátyás

8.

Menander byzanczi följegyzése .Mesa moabi király emlékköve

12.

144.

—

c kö felirata 145, 147. Messekscbmied Dániel Gottlieb, danzigi természettudós 151.

Mészáros Gyula (A nagjszentmiklósí kincs rovásos feliratainak megfejtése. Ethnographia, 1915 I. füzet 1.

1.)

17, 139, 154.

Miatyánk szövege róva

1.

Cr imád-

sága.

MiccL (Klein) Sámuel

tára 17.

Magyar

8,

—

gróf rovásirá-sos másolatai 10, 11.

.Mkliboeis

87.

143.

kozása

63,

bet-

másolata

91, 92.

o,

Alajos

Marsigli

jegyzése

Magnls, Olahus gót krónikája 72, 143. Magyar Nemzeti Múzeum beavat-

könyvtára

adása 82.

iiii'1IiÍ7r--i>

Magnüs, Johaknes (Gothorvm Svco-

tése

58.

IIicke-

I.

Magisds Antonius (Geographiae Ptolomaei, Pars II. 1595. 162.

numque

könyvtár 82, 84.

kritikusa

llangzóugratás 141.

Magdalnn

könj-vtára

Vindobonense

HicKts György.

17 jegyz.)

147.

Laurenziana, flórenczi nagyheiczeffi

Lazii.s és

Jasos

—

Könyvtár 115.

.Mátyás

Magánhangzók kiírásának 1.

—

107-110.

62,

—

157.

130.

116,

8,

Teleki-

(a

60.

Márton püspök napja róva 53 Maszaget betsor 17. Máté apostol napja róva 51, 52.

152.

M. .Mabtli.on

95.

55.

ró\:\ 52.

Abt. 131.) 145.

49.

sorai

Vol. IV. 54.

Rudimcntájáról 94.

Lukács evangélista napja

Mül-

László király (Szent) napja róva 48,

kézírat

138, 140, 141.

:

senschaft.

Marosvásárhelyi

28,

na])ja róva 54.

und Kobert v. l'öhlmanu Ilandbuch der kla.ssichen Alterthumswisler

és

könyvtárában.) 130.

kolostor

Lörincz napja róva 50.

eleste 80.

giesseni

Makkabeus érmek feliratai 147. Malájok földje és írásrendszere 150. Mandcus írás 150. Mandzsu írás 151. Marathi irás 150. Margit napja róva 49. Mária-Magdolna napja róva 49. Márk krónikája 1. Toldy Fehencz 32. Márkus evangélista napja róva 46.

67, 94, 101,

11.

5,

7!l.

Larpeld Vilmos (Griecliische Ejii srraphik. |Dr. Iwan v. Miiller: Iland

—

—

106.

Telegdi Rudimentájának

17.

Nemzeti Múzeuni.)

(M.

—

112, 115, 141, 143,

Lándorfehéroár elveszésének oka kézirat

Mai János Henrik idsb, gíesseni ifjabb gíesegyetemi tanár 95. seni egyetemi tanár 95, 106.

Könj-vtárbanl 17, 59,

LiTERATi Nemes Sámi el hamisítványai

zetes

115.

f'ró-

172

1692.

111.

1.)

Magyar szentek napjai 55, 56. Magyar Szó napilap 18, 20.

könyvtáruk Telegdi-kézírata Maior Péter 14.

pápa levele 78, 85, 86. ref. akadémia 91, 92.

(x)

Leydeni

— nyelv-

156.

tanirók 6.

gyjteményük

145, 150.

Kumán-scylhák fejedelniénclc ,tanjo"

nyelv hangtani sajátságai 5,

— nyelvjárások

Mai, D. iunior 92, 93.

1901.) 27, 69.

gart,

Magyar 140.

füz.) 147.

2.

reichische Bíbliothekszeíchen, Stutt-

tion de

irás 150.

(Dacia

(Beitriige zur

C. F.

Geschichte IL

Leinisgen-Westerbukg, Karl Emich,

Kriza János (Vadrózsák Krónikások, magyar

Lehmass,

167

1.

Sineai

14.

.Migne (Patrologíae cursus completus.

I.XXXVIII. Paris, 1850. L. FortuN-iTLs Venantius.) 148.

168

TAÜGYMUTATO

J!S

Mihály

arkangyal

(Dedicatio

Scti

Michaelis) napja róva 47, ö2.

Miklós Gvöbgy, az enlakai unitárius

Edmund

o.xfordi St.

album -lapja

Moabi betk 16. MoldüvAn Gergely (A latin, cyrill dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál.

Budapesti

1887. 130.

Neskhi arab

61, 62, 151.

AL

—

Norvégok rovásnaptárai 35. Nyil 23. rajta rovás 156.

Fahli

—

Orsz. Bizottsága 118.

148.

O-görög irás hatása a rúnára 149.

—

135.

13,

(Hungária

Nagy-Ari József 84, 113. Nagv Géza (A székely irás eredete. Ethnof^raphia, 157, 158.

1895.

az

Embertani

Társ.

1890.

24,

1.54.

Ilirlap

czár közép ázsiai

beti

Perger

1

9.

aranylelet (Attila-

kincs) 16, 154, 157, 158.

—

ó-török

Lándorfehérvár.

1.

Naptárak, magyar 44,

55, 67.

nisclie 1.)

Néoyi'.sy

149,

in

dic

I— 11. Germ. roma

Monatsliefte, 148,

az

cnl'ikai

I9Ü9.

7,

14,

(Kolozsvári Közlöny 1864. márcz.) 119

—

László (Coniectura

s I.

123,

—

74, 105.

a kon-

I.)

74.

Odün (A székely irás. Magyarország és a Nagyvilág. 1882. XIX.

Nemiís

121.

39.

l.'i

65,

151, 152, 154.

Akadémia

császári

szibériai

Dunán-

1.56.

Pápai adólajstrom az 1332—3. évbl

—

118.

udvar

78.

Lcse, 1708.) 7. Pápay Sájuel (A magyar Veszjjrém,

esmérete. 1.)

líteratura

1808.

347.

11.

rovásnak 23,

a hasított

136.

Pásztorok számrovása Pauler Gyula 17. Pauli,

HL

17—19,

20.

(Altítalische Forschnngen.

C. 9.)

3,

146.

Pázmán Péter

102.

Peesenegck (besenyk) 27.

Peer-kódex magyar csíziója 44.

Pelazg feliratos emlékek 22.

—

bustrophedon 39. l'ehlcvi

—

nyelv 150.

Perénvi Adolf

írás

152.

19.

Peröf.r János (Bevezetés a diplomatikába

1821,)

—

9.

(A magyar és

hazája régenten. Pest, 1831, 21.

1.)

irás 61, 79.

1.50,

Pcsitho

(szir) irás

150,

gr.

követ-

sége 78. Péter (Üszögös Szent Péter, Cathedra

S

sulat 17, 18, 21, 23.

Batthyány nádor

Petri)

Péter

napja róva 45.

apostol

(vasa

szakadása,

ad

vincula beati Petri) napja róva 49.

—

kétsoros rovása 136.

O-teslamcntum, Jób könyve

Jeremiás 17

:

1.

feliratok,

24, 62, 70,

6.

Persia, felrovott szó 43.

Petánczi Félix törökországi

Orsolya napja róva 53.

Osztjákok 23.

Perzsa nyelv

—

Pesti Hirlap 18, 20.

Orosz irás 61.

152.

19:24;

(szibériai)

—

157, 158.

17,

23,

írásrendszer 22,

^

bustrojjhedon nyelv

152.

Fóris

Pélcr és Pál apostolok napja róva 48. Petronella napja róva 48.

Phonctikns rovásírás 145, 147.

146.

— rovásírás 147— 155. — 135. — szövegek

Otrokocsi

—

63.

expedícziója 151

37.

Német rovinnaptárak

124.1.— H.

és Jeniszeí vidéki feliratok 157.

Ethnographia

1.)

természetrajzi

régészeti,

IIK— 119.

25, 143,

159.

leírása tör

népísmei szempontból. Pest, 1868.

stantinápolyi rová,sirásos emlékhez.

48. sz. 765.

(A Székelyföld

ténelmi,

O törk

150.

1915.

felfedezésérl,

felirat

titkára 125.

Einfiihriiiig

Runenforscliung.

hamisított tu-

BuRADA. — pópáinak — történetírása 14.

OsvÁLD Farkas,

Názáret, felrovott szó 43. Neckej., G. (Zur

1.

1.3.

pásztorainak

—

Országos Régészeti és Embert mii Tár-

139, 154, 160.

Xándorffhérvár

63.

napja

50.

felrovott szó 43.

túl 31, 32,

Párja, része

—

16, 31,

15,

14,

3,

számrovása 136.

Orosz

151.

Nagybányai Pkrgeb János Nagyszentmiklósi

Atila.

et

Cap XVHI.

I.

(hkhon vidéki felíratok

23.

sz.)

e.xpedicziója

április 29,

Budapesti

Nagy PKTKR^orosz

felifatai

1.)

Régészeti és

Orsz.

ülésén, (röviden

1890.

269.

— A székely irás eredete

ez. felolv.

— 4,

Omori bizottság (Szentkláray, Kabdebó stb.) 20. Orbán pápa napja róva 47. OunÁN Balázs báró els értesítése

NY.

N.

ér.sek 3

H.) 33, 96.

—

Pannónia

apostoli)

remete

pápa

(IV.)

— (Com-

Pápai Páriz Ferencz (Dictíonarinm.

Oláh Miklós, esztergomi

cyrill-írása

44.

Witten-

berg, 1746.) 17, 116.

lajdonjegyei

Müncheni kódex naptára

cvm heb-

raea. Kiadta Hlivai János,

.32.

147,

—

róva 44. (linguarum) orú^ntís et ot'i'identis

—

róva 48.

napja

o. o.

Oláhok rvlachok)

rúnái

hangok a magyar rovás-

írásban 140.

Pál apostol napja róva 45, memoratio Sancti Pauli

S.

MOlleh Iwan V(m 1. I.arfeld. MOller Konrád 27.

82, 84.

irás 150.

Palatálisait

Nyugatszibériai rovás 23.

Brüsszel, 1536. Lib.

139.

55.

P. Páduai egyetem

speciatimqve hvngaricae

VaRRÁQ AL

Bagdadi arab iró 156. Munkácsi Bernát 27. Mdzsnai (MusNAi) Györov, az enlakai rovásirásos emlék festje 118 ]22,

40—41,

28,

Nihesi papir 83, 85, 86.

11.

Mongol Írásrendszer

Münchcbergi lándzsavég

hatás a runasorra 150.

Öröknaptárak

—

Oertelits János Godofréd (Harm
14.

MüHAMMAD

Memlékek

Örmény

7.

150.

irás,

17.

15,

Sprachlehre. Bécs, 1788) MojiMSEN Tivadar 23, 69.

ISHÁQ

7.

Oxfordi St. Edmund Hall Ozsvát napja róva 50,

14, 31, 32, 136.

3,

Molnár János (Deutsche-Valachische

B.

65, 66.

1.)

Szemle,

14,

3,

I.)

Kolozs-

OxTLKY Ádám

térítk 150. Nikodemws, felrovott név 43.

53.

1Ü54. 111, 112, 140.

81.

232—233.

II.

Nestoriánus irás 150.

7.

Mindszent najya róva GíspAr Miskolci C.

LII.

Társalkodó.

Nemzeti krónika szövege, 1221 körül

53.

Milkovi pöspök 1484-iki missaléja 56. Hall feje

(Nemzeti

30.

vár, 1836.

hitközség- tajfja 118.

Miklós püspök napja róva MiLi. János, az

Németh József felcsiki esperes levele Aranka GYöRGvnöz, 1797. márcz.

Fkrencz (Origines

Hungari<'ac. Frane(|ucra,l(i9.'!.I— U.) !'' 7, 11, 61, 62. Wl I

'

Phünicia 97.

—

népe 147.

P/iö/ij'cui irás 9,

150,

kek

156 22.

— 160. —

143-147, emlé-

150—160.

betk

152.

Piciroassíii gót resti

14,

feliratos

— rovásírás 154. — és görög

rovásírás

Phrygiai

10, 12,

múzeum.)

runás

gyr

147, 148.

(Bnka

—

)

NKV-

Piláins, feliovott név

32, 3o.

szóválasztó pontozás 142.

1.

PopEA Miklós (Vechia Metiopolia romána a Transilvaniei. Nagyszeben. 1870, 41.

1.)

72.

—

—

—

143

58, 72,

(Disser-

tationes historico-criticae in anna-

Hunnorum, Avarum et Hungarorum. Bécs. 1774. 61. 1.) 12 Epistolae procerum regni Hunles veteres

—

gáriáé Pans

Posonii, 1806.) 79.

I.

—

Annales veteres Hvnnorom, Avarvm et Hvngarorvm. Bécs, 1761.) 85. latin naptára 47—48. Prágai másolata a konstantinápolyi

Pray-hJdex

rovásirásos nyelvemléknek 27, 77,

88—90.

Horvát

-

rész. Szentpétervár,

LXXXn'.)

—

151.

(Atlas der Alter-

lm

thiimer der Mongoléi,

der

Szentpétervár, 1896.)

1892.

Lief.

I.

1893.

II.

—

153.

151.

(Die

kischen Inschriften der 1.

.Vuftrage

Akademie.

kaiserl.

1891.

111.

alttiir-

Mongoléi.

Die Denkmaler von Koscho-

Lief.

Szentpétervár, 1894. Xene

Zaidan.

Folge

Barthold

I.

des

Inschriften

)

—

152.

(Die

Tonjukuk. Szent-

lelkész

Rákmódra halódó

J.

Jánoshoz

1902. nov. 2. 21.

Rhodusi lovagok 80. Ring Adorján Rndimenta

-

másolata

94.

rovás

ródal,

Rovás

adószed 136. betk 7. —

—

magyar kölcsönszó az

nyelvekben

nikája

24.

—

155.

—

Roiókés

4.

5

H.

136.

törvényei

137—139. nek száma 140. fordítás

RoEiiL,

12, 24,

—

tech-

—

144.

—

jegyei-

fejek 136.

accedit

Berlin,

1882.

plari in Bibliotheca M.

ruriae e.xistente

Ducis Het-

norma Litteranim

Kézirat

Tud.

M.

a

Rudolf császár 88. 89, 90. Rúna, a germán rovásírás 7, 18, 136, 154—5, 158, 160.

sít,

új"

)

149.

—

kefli,

irásos fái 148.

—

148.

10,

9,

bet-

germánok

— feliratos

rová.s-

tárgyak

irás.

1

)

:

ScHKPPER Coenixius (jelentésB I. Ferdinándhoz 1534. aug. 2. I. Gévay:

15—

A .Magyar Rovásírás

E

(Über einen merkwür-

Runenkalender

digen

79.

)

.

.

des

Gros-

Museums zu Oklen-

ScHRADER,

(Reallexikon.

0.

Strass-

burg. 1891. 734.) 146.

hungaricarum. Bécs, 1746.) 32.

ScHWARTNER MÁRTON (Diplomatikájának bírálata Horvát Ist^'ántól, Tudományos Gyjtemény 1819.) 9.

—

reni diplomaticam.

in

Buda, 1802. 56—57.)

kiad.,

11.

ScuwARTZ Godofred (másolata Rudimentájának

ros

ecclesiae

Te-

giesseni

—

(Initia

Hvngaadserta.

orientali

1740. 76

Francofvrti et Lipsiae,

78) 61—62, 92—94. ScHWEioGER .Salamon (Einnewe Reyssbeschreibung aus Teutschland nach

vnd

Constantinopel

Jerusalem.

Scytha betsor

73.

)

17, 32.

Sebestyén, felrovott név 64

16, 156.

Rovás és rovásMagyar Nemzeti Múzeum megbízásából végzett tanulmányok

A

alapján

Sabeus nép Saparik F.

147.

—

1909.

irás 1.50.

tár

15.

Sambücüs (Zsámboki) Johannes (kiadta Bonfini Decasa it s függelékül Miklós )

Atiláját,

Frankfurt,

Sándor István

Gyr,

(Solcféle

10, 65.

VII.

drb

1801. 38—40.) 11.

Sándor Vitális, csiksomlyói zárda-

fnök

Hiteles Emlckei.

közlése Kájoni feljegyzései-

130.

irta,

165 ábrával. Budapest,

A

Magyar Néprajzi Könyvkötete. Elször megjelent

II.

az Ethnographia

1903— 4. és 1906— E mn keletkeAjánlás Thomsen

1907. évfolyamaiban. zése. 20

— 24. —

Vilmosnak 25

33.

SÁNDOR-család hamisítványa

rl

17, 20.

Sebestyén

Érte3,

selecta.

Sebestyén Gydla:

1581

Archaeologiai

(Commercii

Nürnberg, 1608 és 1619

naptárak 55.

Rünstab, ó-felnémet szó 148.

Oláh

foly. 1888, Vlll 54.

Gb.

Jó.

Vífenbachiani

epistolarís

religionis Chrístianae inter

—

1740. é\\

Rédey Tivadar forditá.sa 90. Résö Ensel Sándor 94. Réthy László (.Vz iig\Tievezett hunszékely

Schelhornivs,

kéziratáról) 62, 107, 116.

— ÁBCzéje 85, 86.

.\kadéma könyvtárában, másolüt) 84, 85.

exem-

(De Diis Germanis,

Germanorum, Gallorum, Britannorum, Vandalorum religione syngrammata. Halle, 1728. 445.) 12.

legdi

4

145.

per questiones vctusto

7.

siue veteri

2.

graecae

Transyl-

(História

hungaricae

Hunnicarum.

Schedius, Elias

irás.

vekben 136. Rettegi István descripta,

Scano-gótok rúnái

(Introductio

147, 155.

(Inscriptiones

antiquissimae.

Voronetan

(Codicele

Csernovicz, 1885. 293.) 14.

ScHULMAN Károly, svéd rajzoló 151. Schwandtner, J. G. (Scriptores rerum

15.

Rav, rov szótövek a finn-ugor nyel-

vaniae

Sbiera János

burg) 39.

17.

150.

—

23.

(Lib. III. Müller-

féle kiadás. 145.) 148.

herzoglichen

20.

európai

Ruszok

236.) 70.

Saxo Grammaticus

ScHNippEL,

szavak ety-

— 136

.rovó", székely irás

fiskola 115.

ref.

Sassanidák 150.

.

Romanislák. magyar

stb

irás 83.

Sárospataki

Urkunden Wien, 1838 Schlottmann K. 145.

Rila .imi' germ. szó 148 Rizzan, ófelnéraet szó 148. rov-,

Csikszentmihályi

Sanskrit irás 150.

Ulm, 1753.) 106.

jegyek nevei (As, Tyr. Fé, Freys,

14.

Rákóczy Zsigmond 82. Ranke Lipót (Die serbische Kevoliition. Hamburg, 1829 Anmerkungcn 2.

Fadrusz

levele

sorának kialakulá.sa41, 140. 150.

pétervár, 1899) 152.

Radulescu Eliade

137,

8, 12,

129.

számsor

I.

I.)

hagyatéka a M. Múzeum könyvtárában

Révay Pál, sepsziszentgyörgyi ref

Római

Bilik.

:

kiadta

irodalmi

Nemzeti

Rolló,

hang kétfélo jegye 141. Radloff Vilmos 37. - (Das Kudatku

k. Pest, tábl.) 8,

literatura, vagjis

18, 33. IL 58.

Rohonczikódex

R

és

Tudományos Gyjte-

inologiája 135

45.

L VL.

(U. a.

deáki történet,

Istv.

—

144.

Ró,

Priska (Piroska) napja róva

(Magyar

A magyar mény,

145.

—

12.

128. 146

1806.

Pest,

I.

Sándor Zsigmond, 65.

128,

— (Elaboratior gram-

hnngaríea.

1803.

egyház

13, 22, 125, 127,

130, 131, 143.

matica

ref

)

169

felirata 17, 60.

Révai Miklós

129.

Pozsonyi számadáskönyvek 53. PöHLMANN, Róbert von 1. Larfeld

78,

kelyhének

126-128.)

14.

Porphyr oszlop Konstantinápolyban

Prav Györgv

m

Rétyi (Háromszék

i'i.

PoDnRACZKY krónika-kiadásai Pontozás

TÁRGYMUTATÓ

ES

70.

—

Burada

ha-

misított oláh-székely tutajos jegyei-

rl. U.o. 1903.

—

112—3

282.

és

és 145—6. Ethnogr. 239-240. I. 3, 14.

emlék-

Kismarjai Veszelin Pál

sorának

U.

facsimiléje.

Ethnogr. 1904. 389.

1.

6.

o.

236.

- A 22

tu-

—

NEV- EB TÁRGYMUTATÓ

170

— 777.

róczi fakönyvröl. U. o. 294. Ethnogr.

755

Meliboei

írás

345.

1906.

Sprachmeisterének czim-

(Bél M.)

kcpc. 408.

— A

8.

Ethnogr.

25.5.

o.

1904.

sor irányá-

rovott

U. o. 13. Ethnogr. 1903. 13.

ról. 9.

U. 1.

—

66.

8.

1.

—

A

U

facsimilével.

feliratáról

Ethnogr.

1904.

418.

265.

o.

—

67.

10.,

1.

Akadémiai jelentése

Szinnyei-

Ifj.

Akadémiai

és Fejérpatakyval.

vel

1.

templom Bodfélc

fogara.si

1903. 193. U. o 303. Ethnogr.

Ért.

1906. 351.

utódok"

—A

10.

1.

svájczi „hun-

tulajdonjegyeiröl.

1903

110. Ethnogr.

Somogyi

279.

U.

o.

—

17.

I.

hamisitványairól.

Antal

U. o. 299., 306. Ethnogr. 1906 348.

—

18, 66.

Fadrusz

szobrának hamis

Tuhutum-

zilahi

feliratairól. U. o.

299. Ethnogr. 1906. 348.

—

18.

1.

Fadrusz bejelent czikkéröl. U. Ethnogr.

314.

1.

1907.

78.

o.

—

18.

1.

— A magyar rovás-

138.

1.

281. Ethnogr. 1906.

SiEVERs, E. (liunen und Kunenschrif-

o.

275.

— Az

140.

etriisk Írószerek

bustrophedonjai. U. 1903. 223

dduja. 25.

U.

—A U.

facsimiléi,

—

148.

A

A

oszlop

legrégibb bustrophe-

Ethnogr.

25.

o.

147.

1.

Ethnogr.

o. 23.

—

146.

I.

feliratos

latin

1903.

legrégibb rúnák sz. ábra.

90.

88..

o.

germán rúna görög

rásáról.

U.

248.

149.

154. Ethnogr.

o.

—A

—

150.

1.

V.

feliratokról.

1904.

293.

szibériai ó-török

—

151.

1.

Ethnogr.

167.

o.

Az

atsurai

sirk bustrojjhedonja.

ó-török

180. Ethnogr.

A

A

1904. 307.

1

székelyek eredetérl. U.

Ethnogr. 1906. 265.

A

Társaság

rovásnaptárak.

ját és jakut

és

15.

178.

Ethnogr.

92.

—

39.

1.

Az

1904.

rovok kéz-

irá.st

lév ABCzéiröI.

nél

Ethnogr.

o

ü.

247.

kilencz

262-3.

facsimiléi u o.

—

60.

415, 410, 345.

1904.

U.

kiadta.

207—18.

o.

260-71.

1

elször

Ethnogr.

—

60.

1.

A

szentmiklósi feliratról. U.

Ethnogr. 1904. 350.

200.

192.

Telegdi Rudimentája rovás-

irásos részeinek facsimiléit

1904.

A

máso-

marosvásárhelyi

lata és a marosvásárhelyi

Ethnogr.

153.

—

41.

1.

a csikszentmik-

Dési-féle betttsor, lósi felirat

betsor

U. o.

1903. 15. és

Rettegi

István

196

o.

411.

1.

U.

o.

85.

-

marosvásárhelyi Ethnogr.

U. o. 203.

—

94.

Oertelius

— U.

tése.

391.

—

A

1.

-

116.

má-

giesseni

1.

1904.

1906.

396.

1.

rovás magyar nevének

Európában.

elterjedése

Ethnogr. 1903. 84.

1.

U.

136.

—

o.

A

33.

vo

gidok és osztjákok kétsoros rovásáról.

U.

186.

136.

1.

100.

o.

—A

zetés. tül

Ethnogr.

1903.

bustrophedon ke

1-29. BeveEthnogr. 1903. 1—29 Néme-

letkezésének

okt.

Magyar KönyvszemUí. 63.

1.

titka. U. o.

a ZeitschriftfiirEthnologie, 1903.

S.)

nu-

diplomatica

128.

nyelvészet

Thomsen

terén.

megfejtésének ismertetése. Nyelv-

Közlemények.

tudományi 1.

1894.

152.

1.)

Sindoneusok

!'á;o
43.

Singalez irás 150.

burgi és marosvásárhelyi kézirata.

SiNKAi GyöuGv és Klkin (Micri.) Sá-

Magyar Könyvszemle, 1903.

XI. köt.

Különlenyomatban

megjelent.

szintén

folyam,

l'j

60,

63,

94,

konstantinápúlyi rovdsirásos ma-

gyar nyelvemlék 1515-höl.

Vasár-

napi Újság, 1913. ápr. 27iki 17. sz. 336.

26, 70.

1.

1780)

14.

Siráki Teleki Könyvtár 84.

95, 106. .4

muel (EleuKMita lingnae Daco-RoBécs sive Valaehicae. manae

Sjir,

mr,

szavak etymolcigiája

,,ir",

135.

Skandináv 41.

—

arany

bracteáták

naptárak

rúna

Glosszák a konstantinápolyi magyar

Slesita

nyelvemlékhez. Ethnographia, 1913.

Societas PolitiiMorum

141.

Ujabb glosszák a konstantinápolyi

magyar nyelvemlékhez.

rovdsirásos

1914.

65.

14,

27.

1.

69, 71.

Az enlakai templom mennyezete, Ethnogr. 1914. 55.

cuique!

SoMBORY Sándor 82. Somogyi-Könyrtár hamisitványai Szegeden 19. Somogyi Antai, hamisitványai 10, 17. (Régi magy. énekek, 19, 25, 66.

Ethnogr.

1915.

mán

Kiadja

neve és eredete. 1897.

—

avar-székely kapcsolat emlékei.

1899.

—

A

regösök.

—

1904.

Sémi

I

A

Uöt.

156.

Skkestvén I'éikk, rius

—

1903.

mayyar honfoglalás mondái. az

enlakai unitá-

hitközség tagja feliratos

emlékek

rendszer 15.

—

22.

mveldés

Írás-

154.

—

Sepsisientkirályi

erdöirtí)

székely,

kinek mag\'arázata a bustrophedon titkának megfejtésére vezetett 137.

—

kétsoros rovás 137.

22,

Kir.

a

3. 22.)

18,

si-

nyo

(Jyula.

M. Természettudo-

mányi Társulat.

Budapest 1.

1913.

és 124. kép.

154.

Stoeger (Scriptores, 365.) 57. STRAHLKNomiG rCLüi'.lANOS (Das N'ordund Ostlichf Theil von Európa Ásia.

62, 151,

Stockholm.

1730.)

17,

157.

Strandi sirk rúnái IIS. Straubingi

néptörzsek 147.

Halász

átdolgozta

288., 434., 444., 446.

und

1 18.

10,

vatagjailian. .Vz angol crodeti

fUz. 92.

Az

1&73.")

(Konivámsiik Ázsia

Stein Avuéi.

Rudimentájn

Telegdi

Arad,

füz.

Leidenben'í Ethnographia 1915. \T.

A székelyek

152.

Soíjdiiii irás

—

118.

1.

139.

1.

Megjelent-e

Transilvanica

65.

27, 71.

1.

rúnái

18. 35, 39,

Szulejman) szultán 79.

(I.

220.

1.

Kájoni bctíísoráról.

Ethnogr.

244.

—

accomodata. 40.

127,

de

SiMONYi Zsigmond (Esemény az ural-

1904. 256.

Ethnogr.

238.

0.

1903.

a

59,

(Dissertatio

Hungáriáé

mismatica

19, 66.

enlakai felirat megfej-

121.

1.

U. o.

131.

Az

— 131. —

Suum

solatáról U. o. 257. Ethnogr. 410. 116.

129

Orsz. Szé-

könyvtárában.

altáji

Eladás

Múz

a M. Nemzeti

17.

chényi

II.

o.

ferenczrendi. szer-

zetes 124.

másolatairól

U.

napja róva 53.

(és Judrj)

Simon Jikundián

I-III.

betíísora.

(iodofréd

Simon

„Attila-kincs" feliratainak ügye.

256. Ethnogr. 1904.409.

Schvfartz

hitközség tagja 118. Siloa csatorna feliratos köve 147.

Az

Telegdi Rudimentájának handiurgi és

1901. 250.) 148.

SiGMOND .\ndrAs, az enlakai unitárius

TclcgdiJános Rudimentájdnak ham-

Ethnogr.

—

63.

1.

kéziratáról.

258. Ethnogr. 1904

csik-

269.

o.

folyam XI. köt. 1903. 253.

ülésén.

<>.

156.

1.

csikszenimiklósi felirat.

Néprajzi

U.

153. —

l'j

Ethno

— Bur-

der ger-

Strassburg,

levele Révai Miklóshoz 1793. márcz.

249.

iki

20, 66.

I.

SiMONcnuz Incze kegyesrendi tanár

rúna sor

13

1.

manischen Philologie.

kiala-

1.

M.

graphia 1907. 74

(írundriss

H. I'aul:

ten.

kulásáról. U. o. 155. Ethnogr. 1904.

Magyar Nemzeti Múzeum

állapotáról. 189. és u. o. 308.

for-

1904.

Tar Mihály leleplezése. Jelentés a 1902. évi

irás 150.

Sienai Szent Berniiiá napja róva 56.

jöttérl. U. 1.

Siami

létre-

jegyeinek

palatalizált

„Oroszlán" gyógyszertár

Dcrnchwam-érme. Svájízhan jegyei

s

rekedt

69.

liimok

betkkel

17.

Si'cdek rovásnaptárai 35,

tulajdon-

—

XKV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

171

— az eredet — a név etymologiája 156.- tájszólás6. — Szé-

Székely-hérdés 13, 24.

sz.

kérdése 27, 31, 156.

(Féntkkbesö) (A csik-

SzABö JózsKi'

templomon lev régi Tudoraányos Gyjtemény,

szcnt-miklósi

kely

felírásról.

IV. 40.

99-102. i.) 63. SzABö Károlt 10, 16, 120—122. 1840. V.

—

(Az enlakai eí^yház ös székely

tkkel

Koszorú.

felirata.

irt

—

1

Írásról.

Bpesti Szemle,

VI.)

V—

1866.

10, 57, 58, 62, 63,

7,

18()4.

(A régi hun székely

22. sz.)

19.

lie-

66, 91,

—

93, 119, 125, 129, 130.

történelmi

munkái 1878

196.) 119.

—

(Kisebb 189

II.

(fordítása a Bécsi ké-

pes krónikához

Toldy Fcrencz

(1

:

Marci chroníea.) 32.

SziDEczKY Lajos conjecturája (A Csíki Székely Krónika.

7-

pest, 1905.

közy magyar 1610-iki

-

84.) 65.

rl Századok,

Buda-

(Szamos-

éneke az

históriás

Kendy

—

74.

összeesküvés-

féle

üklevéltár,

V.

IL 200. Hl.

306. VII.

nevének változatai

gyergyói eloláhosodott

—

122.

118,

)

168.

Ealaka

142.

székelyek

14.

Székely

Bbsczédi (Chrímíca

Istvá.v,

ez Vilagnac Yeles dolgairól. Krako,

74-76,

'M

— (Magyarország

k.

Lipcse, 18r,3. 476.

SzahoskOzy

Istvá.n

145—146

története. Ili

6,

1

történetírója

emlékei

írásos

)

79.

11, 87.

123, 131, 135. 140, 141.

udv.

-

82.

-

121,

Bocskay

—

82—90.

5,

1.)

rovás-

—

Ru-

dolf császár ellen írott rovásirásos

88 -9(>, 139.

latin verse

lecta

lapídum

nuUorum

Dacia

ín

Lazius miivéhez csatolva) 82, 85, 86.

—

garícis,

Origines

V.

(Ana-

antiquítatuui.

második

1593.,

Patavii.

—

vetnstorum et nonkiadása 4.

9. 10.

(De originibus Hun-

Hungáriáé

el-

veszett kézírat) 11, 84, 86, 113.

SzAMOTA—Zoi.NAi(Magjar Oklevél-szó-

Számrovás

3,

16

19,

21—23. 136

fel-

matica vngarica. Hanau

cis)

Szextkláray Jexö

sz. és

Magy. Xyelvor, 1902.

XXXI. 455—8 í. 19, 66. Szarvas— Simdnyi (Magyar nyelvtörténeti Szótár,

I.

1602. hasáb.) 135.

Szász Akdrás, enlakai asztalosmester

61.

—

ó török

tok 17, 23,

60,

62,

151.

—

mutatvány 143.

feje,

irás-

„Szibériai

beszédfejek (capíta

dic--

GyOroy

SziKSZAI

rú-

—

SzilAdy Áron 20.

79.

4,

21,

5,

64,

68, 107, 120, 138, 142, 143, 154.

71, 79, 80.

Értesítje, 1868.

zsebkönyv.

1.)

5".

II.

oszt. Scriptores

—

Budapest,

(Szamosközi

törté-

maradványai. Monumenta HunII.

XXX. Budapest,

—

jegyzéke

Táltos énekek hamisítása 18.

Tamás

apostol napja róva 54.

püspök

cantcrbüry

Tamás püspök napja Tamul irás 150.

róva 54.

dinasztia évkönyveinek

'I'arig

Scrípto-

oszt

1880.) 82, 84,

(A budapesti Egyetemi kéziratainak II.

1894. 640.

czimjegyI )

62.

11. 292.

1902. decz.

sz

)

122.

Tellgdi János

15,

12,

adatai

rajzi

—

57.

—

91.

priscae H\Tinorvm línguae.

1598.)

még

8, 10,

91 - 117. 1 1,

1.

u.

o 4, 5, 7,

14, 17, 24, 41. 55, 58, 67, 68, 74,

84, 85, 86, 88, 89,

120, 123, 125.

130,

Rudimentájának Decsi

Baranyai

mentájának

111—113. 119, 139—143.

—

ajánlólevele.

—

János.)

másolata

—

Kájoni

életrajza.) 123.

Szinxvei József

20, 66.

ikj. 10. 19,

tj'én

)

— (Fejérpataky Lászlóval és Gyulával

a

—

135. 136.

Sebes-

Karacsay-kódex

—

Rudimentájának

giesseni másolata 64, 86, 94

V. 802.

Tud.

94.

Rudimentájának másolata a római „Angelica Augustinorum" könyvtárban

munkái.

(1.

Rudi-

M.

a

könyvtárában

pápa napja róva 54. Szily Kálmán (Jelentése 1. Akadémia) 19,20. — (A rovásírás él-e a magj-ar nép között? 9 -14) 21. Szinnyei Józsep idsb (Magyar írók és

élet-

(Rvdiraenta

Szilasi Móricz 20. Szilveszter

—

vallomásáról 66.

Akadémia

88.

SziLÁGYi-DKzsKRiczKV-féle másolata a

élete

iíjgiir

— az enlakai feliratról (Magyar Szó,

431.

1836.

III.

Hungáriáé Hist 82.

—

36.

128—142.)

(Klio.

SziUoYi Sámuel 58, 62, 64, 128. Szilagyi Sándor (Szamosközy törtéMtmumenta 111. I neti munkái.

1877.)

145.

1 )

Históriai

(Jelentése bo-

II.

Ferencz

Szilágyi

14.

(Germania, X.) 148, 149, 150.

Tanjó kún fejedelem, közép ázsiai hún fejedelmek czime 85, 86. Tar Mihály, omori (Temes vm ) földmives 18-21. - fia István 18—20.

M. Tud. Akadémia

lognai lUjáról.

Székeli Transalpini

6.

—

-jegy 130, 131.

Sióoálas-tó pontozás

Tangut írásjegyek

11.

SziLACSEK Pál 57.

(Magyar Tájszótár. I.— II

nev

62.

15, 23.

SZDLEJMÁN

1.

—

Szótag-irás 152.

betk

nyelv

adatai 151.

jegyek 103, 130. Szegedi Somogyi könyvtár 19. tionum)

felira-

—

nák" 151.

János

118, 120.

Szavak

—

napja róva 56.

19.

csíksztmiklósi felíratnak 59, 64.

124. 126. 128.

Szarvas Gabor czikke Somogyi Antal régi magy. énekeirl. Reform, 1873.

Szláv

3.

Tamás, Becket,

Szibériai írás

Könyvtár

Szárhegyi ferenczrendi kolostor 123,

(felma-

napja róva 51, 52.

87, 88.

287.

—

róva 47.

Crucis) napja

dímentájáról 95, 96, 104, 105.

szó 43.

—

61.

egyházi nyelv

irás 19.

seytha 85.

Tacitus (Annales, XI

res.

fel rovott

Szlávok

3,

—

20. I.

1610. 10.

1) 6.

gáriáé Historica.

SzAPOLYAi János, szörényi bán 81.

betk'

„Szittya

Szkytha betfik

török szultán 74 79—81.

(II)

neti

Szaniszló,

nyelv

SzENCzi Molnár Albert Nova gram-

László 95, 96. -~ neve 104, 105. másolata Telegdi Ru-

—

—

150.

nyelv és irás 111.

íratok 151.

Szelim

138, 140, 144, 155.

SzAN'CHi M.

—

Sztímciek irása 144.

ó- török

vidéki

folyó

XXI. XXVni, XXIX.

tár) 44.

6.

XIV.

1903.

10.

Szír irás 84, 96, 143,

Szelenga

gasztaltatása, Exaltatio Sctae Cru-

II.

nyairól)

Értesít,

Somogyi A. hamisítvá-

SzcLBjMÁN szultán

SzALAY László (Verancsícs A. összes munkái, I. Monumenta Hungáriáé hístoríra. Scríptores

— 210.

Szöis Géza, nagyszebeni tanár 19.

81.

Szenlkereszl (feltalálása,In vcntio Sctae

1.)

193

Székelyvásárhely (Marosvásárhely) 98.

82.

1899. 211. 310.

Akadémiai

S/OLIMAS szultán

1559.) 6, 13, 33.

Székely Sámuel 1. Dobay Sz. S. 94. Székely Tamás, a konstantinápolyi felírat szerzje 1. Kedei Sz. T. 26,

hitelességét vizsgáló bizottságban.

—

113.

Rudimentájának

— 105.

Schwartz-féle

másolata a giesseni példányról 107. Rudimentájának giesseni és ma-

—

rosvásárhelyi másolata

8.

— Rudi-

mentájának marosvásárhely í(TelekiKönyvtáihól való) másolata 60, 94,

107-110

—

Rudimentájának másolata

Uffenbach-féle hamburgi 91, 100, 105

— 107. —

Rudimentá-

jának Lugossy József-féle máso22*

172

NHV-

—

94.

latii

nemzeti

m.

l\iidimentájának

—

másolata 94.

inúíicunii

TARCiVMUTATI)

i;S

ToMASCHEK

Ural-aUáji Írásrendszerek 151.

15.

TorpELTiNis (Töppelt) Lörincz, med-

Rudimenlájának nem létez leideni

gycsi

nyomtatványáról 93, 94.

occasvs Transsylvanorvm. Leydcn,

Teleodi Miklós, pécsi püspök, esztergomi érseki helynök 91. Teleki

Könyvtár a

-

Akadé-

Tud.

.M.

—

mia könjTtárában 129.

Maros-

vásárhelyt

84,

kézirata

.Marosvásárhelyi"

is

1.

ll.,

93,

alatt

gróf

József

ménye

gyjte-

siráki

liotheca. Pars

Bécs. 1811.

III.

tanár

27,

70,

154.

152,

a

kísérlete

—

71, 73, 75.

l'Orkhon

de l'Orkhon

Mémoires

de

Ougricnne.

—

54.

26,

des

de

et

—

penhága, 1894.) 151—154. cripti(ms

—

Notiee préliminaire. Ko-

l'Jénisséi.

(Ins-

déL-hiffrées.

Société

la

Finno-

1896)

Helsingfors,

V.

a székely rovásírásról

(IJ.

rum. 1488. J.G. Schwandtner: Scrip-

rerum hungaricarum.

1746. 40, 48, 78, 96. 16, 21, 31, 32,

13, 14, 15,

I.)

40,

33,

Bécs,

113,

135,

136.

Thiírzó család 69.

Francofurt, 1529.

(Müntz- Spiegel. III.

17.

fej.)

5.

TiMON Sami'el (Imago novae Himga Cassoviae, 1734.) 13, 61

(Additamentum

anti(|uae

Imagines

ad

novae

et

— 62.

11, 61.

Apor Téterhez

1734.

(levele

nyehek

-

sajátságok

népek Írásrendszerei 156-160, 158.

152

—

rendszere

letek 150.

—

uralom

Valachia Montana 80.

szulterü-

Transilva-

— 1807.,

Nürnberg, 1666.)

Tsétsi János (Oberservationes ortho-

graphico-grammaticae.)

TsiLAi György

1.

apostolorum)

Divisio

napja

róva

18.

66.

20,

17—18,

21—

ToLDY Fkrencz

10,

—

94.

(Corpvs

graminaticorvm lingvae hvngaricae

A régi magyar nyelvészek Erdsitöl Tsétsiig. Pest, 1866. 114, vetervm.

(130 6,

h.)

7,

gestis

341-342.)

125, 293, 329,

86.

—

(Marci

rinngarorum.

XVII 1.) 32. ToLDV LAszló (A veltségénck

régi

chronica de Pest, il8G7,

magyarok

története

Könyvtár, 30.

füz.) 19,

mí-

Történelmi 20.

Veit Goliel,

rovás-

I.

Ferdinánd

Tunguz betk

Literatur.

—

Velcnezc

13,

4.

erdélyi

1825.

AVien,

—

Bd. 33.

15,

3,

9.)

84.

7,

népe 80.

—

113.

—

61.

34, 72, 84,

munkái (Monumenta Hungáriáé Ili-

k.

II.

24, 33,

21,

15,

140.

135, 138,

—

79, 80.

összes

k.

III.

124.)

14.

törökországi követségei

71, 79.

Turkok Közép-Ázsiában 150, 156—160. fejedelme, kánja

—

l.')4.

(Disa-

Endre

Veress

—

35.

28,

bolognai

Könyvszemle,

(Magyar

kutatásai 1906.) 36.

1391

rcycstruin

-

böl

8,

10,

Vid

(és

Modest) napja róva 48.

György (Istvánfi-forditása. 1867-71. I. 104.) 81.

ViDOvics

06.

hamis

fahiwjv 10,

kir.

hadseregének titkára (Jahrbücher

storica. Sciptores

24, 148.

Twnci sirkö rúnái 148.

17,

rovásirásos

65—66.

Türk és türk nép

Debreczen,

Vincze napja róva 45.

Tutajos-jecjyek 14, 16.

Vízkereszt (Szentkereszt, Keresztvíz, Kpíjjhauia) napja róva 44.

151.

Vlachnk

1.

oláhok

Vogulok 23.

14, 31.

3,

— és osztjákok két.soros

rovásáról 136.

U.

ViLCANirs BoNAVENTCKA (Dc hteris

jegyzökönyve

konvent

lingua

Getarum

et

Gothorum.

sive

I.ugduni Batavorum, 1597.) 93.

58, 130.

Ufkknbach Zakariás Konrád gyjtea

magyar

a

Verancsics Antal esztergomi érsek

Zilahon,

feliratai

Tiilajdonjefiyek 14, 15,

ménye

49.

403 és 411) 65.

I.

— k)

ki-

Magyar

írásban 141.

betsora

7, 8.

Csulai. 111.

emlék

Udvarhelyi

Tizenkét apostol (Apostolok oszlása,

(k

XXIX. Anzeige-BI.

szept. 21.) 11.

Titkos irás 4.

18.54.

Yégk jegy

der

11.

T^akiiU ó-török felirat 153.

szövege

F.rdély

adatlan történetíróihoz. Üj

Végtelen számrovás 22.

kézirat) 14.

Turóczi

27.

Vass József (.\dalékok

Múzeum,

98.

Tröstler János, nagyszebeni szász tudós (I)as Alt- und Neu 'l'eutsche

-

V, IV.

22, 25,

— —

nico-Siculicum ab anno 1251

(Transfiííuratio

17,

Varég oroszok

(I)iplomatarium

Dacia.

változatja

Vadstcnai brakteata 147, 148.

4,

tánok és udvaraik 76, 79.

Tbaüsch

szine

Domini) napja róva 50.

ó török

157-160.

147,

Rudi-

151,

27,

az

a Telegdi

106.

Úr

— ó-török 39 — ó-török,

Hungáriáé.

Viennae Austr. 1754., 1762.)

—

hangtani

154,

Títióczi

Friesen

Tillman.v

24

13,

az ó-törk nép nyelve

bul) 1.56. 12.

Tibeti irás 150.

—

—

Fadrusz János müve

35.

Thüróczi János (Chronica Hungaro-

riae.

—

135.

TuhutuiH

25.

1.)

Thököly Imre

tores

24, 25.

Türökorazáiji követségek 79.

koii.stanti-

Déchiffrement

de

Inscriptions

152.

(>,

97, 143,

magyar nyelvemlékrl

nápolyi

o.

Török kölcsönszók

rovásírás és

megfejtési

—

solatából 103.

szibériai, középázsiai feliratok

TuoMSEN Vilmos, koppenhágai egye-

Te-

mentájának hamburgi másolatából

TOPPELTINUS.

1.

23, 26, 62, 70. 152.

Tliemséból kihalászott rovókés 41.

—

5.

TilPPELT

2.56.

28, 35.

Telegdi Rudinientájában

legdi Rudinientájának giesseni má-

liib-

93.

Thaly KAlmán

et

TüTii Béla 19.

bustrojdiedon 22, 37,

84.

Teleki de Szék, com. Samdelis

temi

(Origines

95-96.

1667.) 11, 84,

—

60.

.59,

Teleki

1.

—

129.

tudós

szász

Ueechea Sándor 14. ÍV imádsága. Rovásirásos szövege

Iiaiiiburgi

tárban 106.

—

e

könyv-

városi

gyjteményben

hamburgi másolata Telcgdi Rudimentájának 100, 107. Uibati ó-török feliratos kö 151, 153.

Wallaszky Pál (Conspectvs licae litterariae

zsony

és

in

Lipcse.

rcipvb-

Hungária. Po1785.

8,

tsége Magyarország

jelen-

történetében.

Vj-görög nyelv 23.

Bpest, 1882. Akad. Értek, a

Ujgur

tud.

irás 151,

Újlatin

betk

Ulászló

(II)

154.

körébl. X.

4.

sz.

tört.

Okmánytár.

Bpest, 1883.) 70.

149.

magyar

kiad.

II.

92-94. Wenzel Gusztáv (.V Fuggerek Buda, 1808.)

király

1.

László

78-81. Ulkilas gót püspök 14.

H'i'dicr

des -

-

gót biblia-

fordításának betsora 147.

Zeitschrift

Morgcnlamks,

I'.thni.graphia

für

die

Ktindc

Xll.

169.

1905. 119. Ibn

Abú

1898.

.Iniinbiin \':idini feljegyzéseirl

l.'iU,

SÉV- ÉS TÁRGTirCTATÓ

173

WiMMKK, E. (Sammelblatter zur Geschiote

der

Stadt

füz. Strassburg,

Straubing.

1882.

ZiMMEBEB, H. (Eine Reise nach Amasia

I.

18. sz. 71.)

Xy/o^raj>7i-lenyomat 86, 87. k.

69.

Rhein. 1899.) 70.

WniMEB, aus

ün Jahre 1555. Programm des Gymnasiums Ludwigshafen am

L. F. A. Die Runenschrift,

dem Danischen

137,

übersetzt von

m.

Z, Zs.

Holthausen, Berlin, 1887.)

Dr. F.

Winkler

ZrvrsKA

148, -

149,

kódex

naptára

Wolfenbiitteli

Zamosits Stephasts.

I.

másolata

a konstanti-

71. 79.

népek beti

Írásrendszer

4,

7.

—

és

Zeckeli (székelyek) 96.

84, 96, 143.

27, 77, 78.

Zeckkr (székelyek)

rokonság

tár 70, 78.

Writati „imi, karczolni. róni" angolszász szó. 148.

régi okira-

78.

Zsidó

nápolyi rovásirásos nyelvemléknek

— nagyherczegi könyv-

beszterezebányai

erdgazdaság

ZoLTAi Jisos törökországi követsége

Szamosközy.

Zat Fjíkescz törökországi követsége

44.

Jesö (A

tainak tartalomjegyzéke. 1905.) 70.

Zacvli (székelyek) 32.

152.

magyar

kir.

95, 96.

Zeckuli (székelyek) 31.

Zend Zilahi

Írásjelek

14.

—

Tuhiitnm-emlék

6.

6, 9,

12,

125.

—

23,

24,

83,

magyar nyelv-

L. héber és sémi.

Zsidózó kazárok 156. nyelv IS.

20,

150. 66.

Zsófia asszony napja róva 47.

ZsoMBOBT L Sombory.

.

SAJTÓHIBÁK. 8.

lap 32. sorában .kötete" helyett „kötetében".

9.

1.

27.

1931

s.

Király:

Király

1.

6.

1.

alul 8.

s.

bilstrophennktól

25.

1.

alul 4.

s.

ez

27.

1.

alul 14.

31.

G— 7.

1.

39.

14.

léty h.

s.

létyi.

l)iisti(i|)hedoiioktó].

li.

XV.

—

;

alul 5.

1.

(IraganyoKsal

s.

„fii"

s,

IX. melléklet czíme

h.

s.

Syniagna

alul 19.

.s.

Lugdini

1.

alul 8.

alul

11.

Pannonié

s.

1.

1,").

99.

I.

alul G.

másolat félbeninarailt

liolouiiai

100.

utolsó lapja". 42.

1.

ahil 18.

45.

1.

JÚLIA

49. 50.

51. 54.

PeTER_h. PéTeR.

l.

1.

OZSVALT

h.

OZSVALT.

1.

10.

-bi

h.

-bi.

s.

lAzá.^. lAzAr h. lAzA... lázAh. APRÓSZeNTEK h. APRÓSzeNTeK. Danubiuc

55.

1.

12.

1.

alul 2.

s.

.í8.

1.

1.").

depromtum

tivo

s.

s.

találták

.

betö

1.

10. s.

63.

1.

alul 3.

1.

alul

1.

alul 2.

74.

1.

4.

iájának alul

1.

22.

alul 7.

11.

s.

—

19.

h.

— 12.

h. és 2.;

találtak

s.

—

;

19.

s.

h.

12. s.

bet

—

;

20.

.

.

h.

h.

h.

s.

Telegdy

.

h.

1.

I.

alul 15. s.

85.

I.

alul 2. s

Manginus 1914. h.

li.

.

h.

.

—

;

ecs

.

.

ecsi ... cgi

.

.

.

.

103.

1.

a lapszám

s .

c

h.

.

—

1; .

z

.

.

14.

en

s.

ess

ez,

.

.

.

.

.

.

s.

er, es

1.5.

:

.

.

ef...

.«.

u

.

.

el

.

.

.

ni.

.

:

—10.

10 h.

ZOLVOLVUM

s.

103

—

;

alul

3.

h.

ZÓLYOM. tévedés

s.

h.

—

alul 6.

s.

1.

G.

108.

1.

alul G.

109.

1.

21. s

111.

1.

alul 18.

113.

1.

alul 2.

a

.

.

.

G.

—

2. s.

—

21.

s.

törlend.

czeni törlend.

s.

Jegyzetei

s.

élességekrl.

—

.

.

.

22.

jelenségekrl

János

s.

s.

(!)

s.

abreviatiók

h.

122.

1.

13.

125.

1.

5.

127.

1.

alul 22,

130.

1.

alul 7.

s.

abreviatiók h. abbrcviatiók.

1.

alul 4.

s.

meglmli

—

20.

s.

135.

li.

Dz.

li.

I)r.

Deguines

li.

h.

139.

I.

alul 21.

140.

1.

21. h.

144.

I.

.ilul

146.

I.

20.

148.

1.

alul

h.

abbrcviatiók.

h.

hírhedtté.

síkerütt h. sikerült.

s.

ségnck

Rudinen-

Jegyzetei

helyett Ik (linguarum).

hírhedté

s.

h.

h. István.

alul 5.

Maoinis.

1904;

m

s.

combinationesl utolsó betííje törlend.

alul 2.

e.xpugniavit

s

j

s.

I.

nek

alul

ez h. ezt.

105.

I.

konstantinápolyi.

h.

alul 15. s kanezellár h. kanczollár;

84.

.

.

116.

expugnavit. 82.

l

.

e

20—21.

ety

.

.

117.

pag.

akarta;

f

.

h.

j

r,

s.

.

glorio-

Rudimentájának.

Dcrnschwam.

KIRAlY;

Prag h

h.

s.

«...

t).

Rudimentájának. s.

12

alul

1.

—

439

h.

en, eni ... et. eti.

1.

no

s.

felirat h. felirat.

s.

Konstantinápolyi

akart

.

.

339

liftariae

glorioti.ssimam h.

s.

2.

fol.

Dcrnscham

KIRÁLY

8.

1.

depromptura

h.

rudimenlájának

s.

.

eli

.

.

10. s

o és v;

li.

ely ... cn

101.

és így tovább javítandó a számozás.

71.

79.

s.

9.

8. h. 9.

80.

;

lappangó.

h.

Teleodi.

.

.

59.

70.

—

—

lltterariae

h.

Bamibius.

h.

lappongó

nativo.

li.

sissiuiam;

ei

—

;

digne.

és u .

Lugduni.

tévedés.

1.

56.

h.

s. .

em

JULLA..

dign

.

ess h.

181 h. 681.

s.

h.

s.

404.

Syntagma.

h.

h.

449

h.

h.

egy ... ej .

441

s.

304

s.

98

„fiir'.

„A

;

alul 10.

1.

13.

megbarátkozhatott.

h.

Xll. sz.

h.

sz.

1.

dragonyossal.

h.

—

93.

95.

XV'I.

h.

megbarátkozhatot

s.

92.

kerítettünk.

h.

Pannóniáé.

h.

35.

;

ezt.

li

keritenünk

s.

a czimben

1.

h.

10.

I.

89. L alul 21. s

—

17.

22.

s.

87.

1831.

h.

s.

mutatunk

megbütiili;

h.

—

IG.

s.

átörjik-

ó-törökségnek. s.

bustrophodonos

gy és

s.

nmtatjuk.

h.

ty h.

ny és

bustrophedonos.

h.

/;/;

— 25.

s.

hangértek-

hangértéknc'k. 9.

s.

babyloM h

babyloniai.

középf'élnémot

s.

9.

s.

Tat.

Ii

s.

érít

h.

h.

Taf

középfelnémet.

—

12.

s.

Diinischen. 150.

1.

alul 10.

151.

I.

15.

s.

megemlíti

Dkgimones.

NB. Ez a könyv a világháború idején készült.

li.

érint. uiegeniliti,

hogy.

danisrlicn

li.

0-

fk-^fy:

PD 201^ SU 1915

Sebestyén, Gyula A magyar rovásírás hiteles emlékei

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY