Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Javult a magyarországi vállalatok piaci helyzete az MFB 2013. tavaszi felmérésének eredményei alapján
1. ábra: A belföldi értékesítés előző 12 hónapos változása és várható alakulása a következő egy évben 30
3,0
10
-3,3
0
-10,0
-10 -20 -30
-60
-13,5 -11,6 -14,5 -17,2 -17,4
-37,3 -45,2 -63,4
10 -10
-15,2
-31,8 Előző 12 hónap* Következő 12 hónap**
-48,3
20 0
-24,1
-40 -50
30
20,3
20
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
-20 -30 -40
százalékpont
Az elmúlt 12 hónap viszonylatában a vállalatok több mint 40%-a növekvő árbevételről számolt be, ugyanakkor ennek üzemi eredményre gyakorolt hatása még korlátozott volt: majdnem minden második cég az alaptevékenységéből származó eredményének zsugorodását volt kénytelen elszenvedni. A következő egy évben viszont az árbevétel és az üzemi eredmény közötti pozitív kapcsolat szorosabbá válhat, ami arra utal, hogy a korábbiakhoz képest inkább az értékesítés volumene, mintsem a költségek (ráfordítások) nagysága befolyásolja majd az üzleti tevékenységből fakadó eredményt.
százalékpont
2013. június
Az MFB-INDIKÁTOR 2013. tavaszi felmérés eredményei alapján a magyarországi vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzete egyaránt javulást mutat. A cégek válaszaiból a hazai értékesítés eddigi mélypontról való elmozdulására lehet következtetni, miközben az export bővülésének elsősorban az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet. A belső kereslet mind a beruházási, mind a foglalkoztatási tervek realizálódásában döntő szerepet fog játszani a következő 12 hónapban, valamint kedvező változást indíthat el a hazai vállalkozói szféra pénzügyi helyzetében is.
-50 -60
-70 -70 Az árbevétel következő egy éves alakulását el2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz sősorban a belföldi értékesítés változása fogaz értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége; ja meghatározni. Ebből a szempontból kedvező, ***az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége hogy az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddigi történetében első alkalommal 2013 tavaszán haladta meg a hazai értékesítés növekedését váró vállalatok aránya azokét, amelyek visszaeséssel számolnak, ami a belső kereslet mélypontról való elmozdulását jelezheti a kínálati oldalról megközelítve (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ A magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített az idei első negyedévben... (5. oldal) ◊ Továbbra is gyengélkedik a hazai exportszektor, az építőipart az infrastruktúra-fejlesztések húzzák fel... (6. oldal) ◊ Mind a bankok, mind a vállalatok megítélése szerint növekvő forráskereslet várható, s tovább csökkennek a hitelkamatok... (7. oldal) ◊ Két éves csúcson a fogyasztói bizalom, jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban... (8. oldal) ◊ Csökkent a munkanélküliségi ráta, emelkednek a reálbérek... (9. oldal) ◊ Továbbra is több évtizedes mélyponton a fogyasztói árindex Magyarországon... (10. oldal) ◊ Korlátokba ütközik a forint árfolyamának további erősödése... (11. oldal) ◊ Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól 2013. júniusban... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
EU-15 Észak-Amerika Kína Egyéb európai országok* Egyéb távol-keleti országok Előző 12 hónap Következő 12 hónap
0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
* Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus; **Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika; ***több válasz is lehetséges
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalai felmérés 2013. tavasz
3. ábra: A finanszírozási helyzet és a rövid távú kötelezettségek elmúlt 12 hónapos alakulása ágazati bontás szerint 50
1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - energetika 4 - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - vegyianyag gyártás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 10 - közúti gépjármű gyártás 11 - építőipar 12 - egyéb ipar 13 - turizmus, vendéglátás 14 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 18 - számviteli tanácsadás 19 - mérnöki tevékenység 20 - IKT szolgáltatások 21 - közösségi szolgáltatások 22 - gépjárműker. és -jav. 23 - egyéb szolgáltatások
19
25 16
7
18 21
15
13
4
9 10
6
0
12
14 2
17
22
3 20
11
8
23 1
-25
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2013. tavasz
-50
-50
-25
5 R² = 0,27
0
25
50
Finanszírozási helyzet alakulása* (százalékpont)
*a javuló, ill. romló finanszírozási helyzetet tapasztaló cégek arányának különbsége **a kötelezettségeket növelő, ill. csökkentő cégek arányának különbsége
4. ábra: A belföldi értékesítési árak alakulása* az elmúlt 12 hónapban ágazati bontás szerint 100 75 50 25 0 -25 -50 -75
Egyéb szolgáltatások
Mérnöki tevékenység
Számviteli tanácsadás
Gépjárműker. és javítás
IKT szolg.
Ingatlanügyletek
Nagykereskedelem
Közmű, oktatás, eü.
Turizmus, vendéglátás
Kiskereskedelem
Szállítás, raktározás
SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR
Építőipar
Fafeldolgozás
Fémfeldolgozás
Textilipar
Közúti gépjármű gyárt.
Energetika
Gépgyártás
Élelmiszeripar
IPAR
Egyéb ipar
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2013. tavasz
Vegyi anyag előállítás
A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az agrárvállalatok növelték legnagyobb arányban az értékesítési áraikat az előző 12 hónapban (4. ábra). A cégek az értékesítési árak következő egy éves változtatásával kapcsolatos visszafogott tervei a kínálati oldali inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. Az alacsony belső kereslet ráadásul gátat szab a exogén sokkok (árfolyam, ágazati adók) fogyasztókra történő áthárításának.
Kelet-európai EU-tagok
Állattenyésztés
A következő egy évben a növekvő nyereség lendületet adhat a fejlesztési aktivitásnak, miközben a profitabilitás és a forrásbevonási tervek között nincs érdemi kapcsolat. Emellett a cégek hosszú távú kötelezettségeinek várható alakulása sem mutat szoros összefüggést a beruházási tervekkel. Ez alátámasztja a belső források vállalati beruházások finanszírozásában játszott szerepének felértékelődését, de a kockázatokra is felhívja a figyelmet. Egyrészt a vállalati eszköz- és forrásoldali döntések közötti különbség magyarázata lehet, hogy a rekord erős beruházási szándék egyelőre még kiforratlan terveket takar, illetve hogy a fejlesztési költségek fedezésében az adósságfinanszírozással szemben a nem piaci, vissza nem térítendő (pl. EU-s pályázati) forrásokat helyezik előtérbe a vállalatok. Másrészt rávilágít arra, hogy a belföldi piacok élénkülésének elmaradása a cégek vártnál kedvezőtlenebb teljesítményén keresztül alááshatja a beruházási elképzelések realizálódását.
Egyéb** Nem EU-tag balkáni országok
MEZŐGAZDASÁG
Az üzemi eredmények emelkedése az elmúlt 12 hónapban a finanszírozási helyzet stabilizálásához, illetve javulásához járult hozzá. Elsősorban azok a cégek voltak képesek javítani pénzügyi pozíciójukat, amelyek a rövid távú kötelezettségeiket csökkentették (3. ábra).
55% 53% 42% 64% 39% 53% 39% 40% 38% 46% 36% 57% 30% 33% 29% 42% 18% 70%
Szovjet utódállamok, Kaukázus
Növénytermesztés
Megállt a három felmérés óta tapasztalható csökkenő trend, s 2011. őszi szintre erősödtek vissza a következő 12 hónapos exportaktivitással kapcsolatos várakozások. Az eurózóna elhúzódó recessziója miatt azonban a magyarországi vállalatok külföldi értékesítésének egyelőre nem a külkereskedelem volumenét tekintve meghatározó hagyományos exportrelációk (Nyugat-Európa), hanem az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet (2. ábra). A cégek árbevételének alakulása szempontjából fontos tényező az exportorientáció mértéke: a termékeikkel, szolgáltatásaikkal a nemzetközi versenyben is helytálló vállalatok lehetnek a kilábalás első hullámának nyertesei.
2. ábra: Külföldi értékesítés alakulása célpiacok** szerint (az export növekedését váró cégek aránya)
Rövid távú kötelezettségek alakulása** (százalékpont)
A hazai eladások kedvező alakulását a megrendelésekkel kapcsolatos várakozások is alátámasztják. A készletek feltöltésére ugyanakkor nem készülnek a cégek, ami egyrészt jelzi, hogy a vállalatok egyelőre óvatosak, nem bíznak még a hosszan tartó és érdemi fellendülésben, másrészt utalhat arra is, hogy nincs meg a raktározáshoz szükséges finanszírozási erejük.
*az értékesítési árakat emelő, ill. csökkentő cégek arányának különbsége (százalékpont)
5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervek* ágazati bontás szerint 50 25
Periszkóp
2
Kiskereskedelem
Szállítás, raktározás
Egyéb szolgáltatások
Mérnöki tevékenység
Számviteli tanácsadás
Gépjárműker. és javítás
Ingatlanügyletek
Közmű, oktatás, eü.
Turizmus, vendéglátás
IKT szolg.
Nagykereskedelem
SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR
Energetika
Egyéb ipar
Fafeldolgozás
Élelmiszeripar
Építőipar
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
Textilipar
Közúti gépjármű gyárt.
Vegyi anyag előállítás
IPAR
Növénytermesztés
Állattenyésztés
MEZŐGAZDASÁG
0 Nem várható javulás a munkaerőpiaci helyzetben a vállalati vá-25 laszok alapján a következő egy évben: a cégek döntő többsége kivár, egyelőre nem vesz fel új alkalmazottakat, igaz elbo- -50 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2013. tavasz csátásokat sem tervez. A javuló várakozások egyelőre még nem -75 jelentik azt, hogy a vállalkozói szféra bízik a tartós fellendülésben, így a készletezéshez és a forrásbevonáshoz hasonlóan a humánerőforrás-fejlesztés területén is kivárnak a hosszabb távú kötelezettségek vállalásával. Jelentősebb munkaerőigény csak néhány feldolgozóipari ágazatban (pl. vegyi anyag előállí* a bővítést, ill. elbocsátásokat tervező cégek arányának különbsége (százalékpont) tás, gépkocsi- és gépgyártás) várható a következő 12 hónap során, míg az energetika területén jelentős elbocsátásokra lehet számítani. A szolgáltató szektorban összességében stagnálás várható, a foglalkoztatási terveknek a hazai eladások emelkedése adhat lendületet (5. ábra).
2013. június
Periszkóp
Finanszírozási helyzetkép az MFB 2013. tavaszi vállalati felmérése alapján
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Periszkóp
3
16,6%
54,6%
56,0%
61,8%
25,4%
24,3%
21,6%
48,2%
30,1%
35,8%
32,2%
31,9%
43,3%
37,7%
41,4%
41,8%
13,9%
11,8%
12,9%
12,6%
14,6%
13,4%
35,4% 16,5%
26,6%
2. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt 12 hónapos alakulása szektor szerinti bontásban 29,5%
23,7%
31,9%
18,0%
9,9%
20,4%
38,9%
Teljes minta
30,3% Agrárium
14,8%
0%
61,1%
55,9%
58,2%
Szolgáltató szektor
52,5%
Ipar
20%
19,7%
29,4%
47,2%
57,6% 55,7%
40%
13,9%
2012. ősz Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet
52,3%
19,2%
18,3% Szolgáltató szektor
60%
12,1%
Ipar
29,5%
80%
Agrárium
100%
2013. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása 26,1%
25,8%
10,7%
11,8%
13,7%
14,2%
22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
14,3%
100% 27,1%
24,7%
24,1%
25,6%
90%
12,3%
16,4%
15,2%
15,5%
13,8%
70%
25,3%
14,6%
15,4%
12,7%
14,6%
50%
20,7%
18,3%
26,9%
27,7%
12,9%
35,2%
20,7%
22,1%
21,1%
22,6%
80% 60% 40% 30% 20% 10% 0%
2009. 2010. 2011. 2011. 2012. tél nyár tavasz ősz tavasz Nem tervez Valószínűleg nem Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást
2012. 2013. ősz tavasz Kivár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10% 0% 2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2010. nyár
0% 2009. nyár
A vállalatok 34,7%-a a finanszírozási igényének legalább háromnegyedét saját forrásból teremti elő, míg a kereskedelmi banki hiteltermékek a cégek 34,9%-a esetében biztosítja a források legalább negyedét. A felmérés idején a vállalatok 44,2%a rendelkezett folyószámlahitellel, s 24,2, ill. 36,3%-ának volt forgóeszközhitele, ill. beruházási hitele. Az iparban, valamint az exportorientált cégek és a beruházást tervező vállalatok körében a legmagasabb a vállalatok átlagos hitelállománya. A következő 12 hónapban elsősorban az agrárium szereplői és a középvállalatok tervezik nagy arányban beruházási hitel felvételét. A mezőgazdasági szektor, a nagyvállalatok, az exportorientált cégek és a beruházást tervező vállalkozások mellett a kizárólag Magyarországon értékesítő és a fejlesztésekben nem gondolkodó vállalatok körében is magas a következő egy évben felvenni tervezett hitel átlagos nagysága.
19,7%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: nem tervez beruházást)
A vállalatok több mint felének (55,9%) nem változott, negyedének (23,7%) romlott a forrásellátottsága az elmúlt 12 hónapban, ami kedvezőbb a 2012. őszi képnél (2. ábra). A következő egy évben beruházást vagy forrásbevonást tervező cégek körében is emelkedett azon vállalkozások aránya, amelyeknek javult a finanszírozási helyzete az előző 12 hónapban, ami a következő hónapokban javíthatja a vállalatok banki megítélését és hitelképességét. Az elmúlt fél évben is folytatódott, bár lelassult a forrásbevonást biztosan tervező vállalatok arányának emelkedése: 2013 tavaszán a megkérdezettek 27,7%-a biztosan, további 18,3%-a pedig várhatóan tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (3. ábra). A vállalati vélemények alapján a következő egy évre vonatkozólag a legnépszerűbb finanszírozási lehetőséget változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 42,6%-a gondolkodott kölcsön felvételében), majd az európai uniós források és az állami támogatások következnek (4. ábra).
20,0%
Teljes minta
A 2012. ősz és 2013. tavasz közötti félévben nem következett be jelentős elmozdulás a magyarországi vállalkozások forráshelyzetének megítélésében (1. ábra). Az MFB felmérésében résztvevő és a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek egyharmadának a folyó költségek fedezésére sem elegendő a saját forrása, s ez az arány kiugróan magas néhány belső kereslettől nagyban függő ágazatban (pl. élelmiszeripar, építőipar, gépjárműkereskedelem és -javítás, kiskereskedelem). Változatlanul az exportorientáltabb vállalkozások finanszírozási helyzete tekinthető leginkább kielégítőnek, azonban az európai kereslet csökkenése következtében ebben a körben emelkedett legnagyobb mértékben a folyó kiadásaik fedezésére külső segítségre szoruló cégek aránya.
1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása
2009. tél
A magyarországi vállalatok forráshelyzete ugyan nem változott jelentősen 2012. ősz és 2013. tavasz között, azonban a finan¬szírozási piac következő egy éves alakulásával kapcsolatos várakozások határozottan javultak, s a forrásigény erősödése vár¬ható a Magyar Fejlesztési Bank tavaszi vállalati felmérésének (MFBINDIKÁTOR) eredményei alapján. Ugyanakkor a belföldi kereslet alakulása és a külső konjunktúra lassulása fékezheti a vállalkozások tényleges forrásbevonását.
EU-s források
Állami támogatás
Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel**
MFB hiteltermékek Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei
2013. június
Periszkóp
A vállalatok a devizaárfolyamok változását tartják az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának a hitelfelvételi körülmények sorában, s 2012. őszhöz képest egyedül itt érzékelnek gyorsuló visszaesést, ugyanakkor a többi vizsgált szempont esetén kevésbé tapasztalnak romló fejleményeket, mint fél évvel korábban, ami a növekvő hitelkereslet egyik magyarázata is egyben (6. ábra). A devizaárfolyamok alakulásától függetlenül a hitelfelvétel legnagyobb gátját a szűkös hitelkínálat jelenti 2013 tavaszán. A megkérdezettek a kamatok nagyságát, a hitelek kínálatát és a saját erő nagyságát is kisebb akadálynak tekintik, mint 6-12 hónappal korábban (7. ábra). A kisebb vállalatok továbbra is nagyobb hitelfelvételi nehézségekkel szembesülnek, mint nagyobb versenytársaik. A következő 12 hónapban a hitelkínálatban csökkenés helyett inkább bővülést várnak a cégek. Míg 2012. ősszel az agráriumot, 2013. tavasszal az ipart jellemezte a legnagyobb optimizmus (8. ábra). A megkérdezettek szerint a pénzintézetek vállalatról és a vállalat iparágáról alkotott véleménye is első ízben mutat egyszerre a hitelkínálat bővítésének irányába (ami a korábbi felmérésekhez képest újdonság), s a cégek saját banki megítélésüket továbbra is kedvezőbbnek tartják az iparáguk helyzeténél. A hitelkamatok csökkenését váró vállalatok aránya mindegyik szektorban és méretcsoportban meghaladja a növekedést prognosztizáló cégekét, s a felmérés kezdete óta nem tapasztalt mértékű a vállalati derűlátás a hitelkamatok következő egy évben várt alakulásával kapcsolatban (9. ábra).
60% * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
50%
Fejlesztési forrás 2009. nyár
Forgóeszköz finanszírozás
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
11,5%
Folyószámlahitel 2011. ősz
2012. tavasz
8,5% 12,0% 13,7% 14,3% 16,1% 14,1%
0%
13,8%
26,8% 30,6% 29,6% 27,8%
25,4% 40,1% 42,4% 21,7% 18,4% 17,3%
10%
35,1%
20%
29,2%
30%
36,4% 59,3% 21,9% 43,0% 42,9% 44,4%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
40%
34,2%
A hitelfelvétel során számításba vett körülmények közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legalaposabban a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik szemügyre. Utóbbi tényező jelentősége a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre ugrott 2013. tavaszra.
5. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek* célja
31,8%
Az élénkülő beruházási kedv következtében immáron a cégek 44,4%-a tervez fejlesztési célú forrást igénybe venni a következő 12 hónapban, míg a többi forrástípus jelentősége mérséklődött 2012. ősz óta (5. ábra). Az elmúlt fél évben nőtt a termelésbővítés és ingatlanberuházás céljából forrásbevonást tervező cégek aránya, ami a piaci kereslet alakulásával kapcsolatos vállalati optimizmus erősödését mutatja, s mérséklődött a termeléskorszerűsítés céljából idegen forrásra szorulók aránya.
(EU-s) pályázati önrész 2012. ősz
2013. tavasz
6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* a vállalatok értékelése szerint 2009. nyár
Devizaárfolyamok változása
2009. tél
A bankok hitelkínálata
2010. nyár
Kamat mértéke
2011. tavasz
Egyéb forrásköltség mértéke
2011. ősz 2012. tavasz
Forint-deviza hitelkamatkülönbség
2012. ősz 1,0
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
1,5
2,0
2,5
3,0
* 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult
2013. tavasz
7. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* a vállalatok értékelése szerint 4,4
4,4 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4,2
4,2
4,0
4,0
3,8
3,8
3,6
3,6
3,4
3,4 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
3,2
3,2 Szűkös hitelkínálat
Magas kamatok
Saját erő nagysága
3,0
3,0 2009. nyár
8. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*)
2009. tél
Teljes minta
Agrárium
Agrárium
Ipar
Ipar
Szolgáltató szektor
Szolgáltató szektor
Mikrovállalatok
Mikrovállalatok
Kisvállalatok
Kisvállalatok
Középvállalatok
Középvállalatok
Nagyvállalatok
Periszkóp
-30%
2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
9. ábra: A következő 12 hónapban a hitelkamatok alakulására vonatkozó vállalati várakozások alakulása (nettó mérleg*)
Teljes minta
2011. ősz 2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz
2010. nyár
Nagyvállalatok -20%
-10%
0%
10%
20%
30%
* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4
2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz
-50% -40% -30% -20% -10% 0%
10% 20% 30% 40%
* emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2013. június
Periszkóp
Gazdasági növekedés A magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített az idei első negyedévben • •
•
A német Ifo intézet 2013. májusi felmérése szerint kismértékben optimistábbá váltak a következő félévre vonatkozó kilátások a világgazdaságban (1. ábra). Mind az USA, mind Kína gazdasága a vártnál lassabban nőtt az idei első negyedévben (1,8% ill. 7,7%, év/év), míg az eurózóna GDP-je éves szinten 1,0, az előző három hónaphoz képest 0,2%-kal zsugorodott, és a kilátások alapján várhatóan az idei első félévben nem ér véget a másfél éve tartó recessziója (2. ábra). A magyar gazdaság az idei első negyedévben 0,7%-kal bővült 2012 utolsó három hónapjához képest, ami az egyik leggyorsabb ütemű növekedésnek bizonyult az Európai Unión belül (3-4. ábra). A vártnál jobb teljesítmény mögött azonban elsősorban bázishatások állnak (tavalyi év végi megszorítások, gyár leállások, ill. gyenge mezőgazdasági teljesítménye), amit az év/év alapon számolt 0,3%-os visszaesés is jelez. A növekedési fordulatot ugyanakkor egyelőre a gyengélkedő külső környezet sem támogatja. A vállalati várakozások alapján az év első felében továbbra is mérsékelt visszaesésre lehet számítani (5. ábra), s ezt valószínűsítik a gyenge első negyedéves beruházási adatok is (-8,7% év/év, -3,8% n.év/n.év) (6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex
2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
140
140
16%
6%
120
120
14%
4%
100
100
12%
2%
80
10%
60
8%
-2%
6%
-4%
Kína
3. ábra: A GDP-növekedés* alakulása 2013. első negyedévben az Európai Unióban** (az előző negyedévhez képest) 3%
2013.I
2012.III
2012.I
2011.I
2010.III
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4% -6% 2013.I
2012.III
2010.I
2009.I
2008.I
2011.I
Év/év (jobb t.)
4%
0%
Építőipar
80
-4%
70
-6%
-4,5%
Szállítás, raktározás
-4,7%
Kereskedelem
-10,4%
Mezőgazdaság
-12,6%
Feldolgozóipar
-13,2%
Oktatás
-14,8%
Ingatlanügyletek
-8% -10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
5,6%
IKT szektor
-2%
90
ESI Magyarország (bal t.)
-8%
6. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (2013. I. negyedév, év/év)
100
* Economic Sentiment Index
2007.I
Negyedév/negyedév (bal t.)
2011.III
1,5%
2010.III
1,0%
2009.III
0,5%
2008.III
0,0%
2012.I
Forrás: KSH, MFB
2007.III
-0,5%
ESI: 3 hónappal eltolva
Periszkóp
2010.I
4%
1%
2006.I -1,0%
*szezonálisan kiigazított adatok; **Dánia, Írország, Görögország, Luxemburg, Málta, Szlovénia: nincs elérhető adat
2%
50
6%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
-4%
110
60
USA*
-3%
5. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 120
Németország
2%
2006.III
-1,5%
Eurózóna
-8%
4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon
Litvánia Lettország Magyarország Svédország Románia Egyesült Királyság Szlovákia Lengyelország Németország Bulgária Belgium Ausztria Finnország Hollandia EU-27 Franciaország Eurózóna Portugália Olaszország Spanyolország Csehország Észtország Ciprus
Forrás: Eurostat, MFB
2009.I
2006.I
Jelenlegi helyzet megítélése
2008.I
2%
Forrás: Reuters, MFB
2009.III
Várakozások a következő 6 hónapra
-6%
* évesített ráta
2008.III
20
2011.III
4%
2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
20
40 Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
2007.I
40
2007.III
60
0%
2006.III
80
-19,7%
Villamosenergia
-30,5%
Összesen
-8,7%
Ebből: Építés
-19,2%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
GDP-növekedés (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
5
-40%
0,4%
-30%
-20%
-10%
0%
10%
2013. június
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Továbbra is gyengélkedik a hazai exportszektor, az építőipart az infrastruktúra-fejlesztések húzzák fel •
A hazai külkereskedelmi szektor még mindig nem mutatja az élénkülés jeleit: 2013. márciusban az export volumene 0,9, míg az importé 3,2%-kal esett vissza (év/év), így a külkereskedelmi mérleg az elmúlt két év legnagyobb havi többletét (740,0 millió euró) érte el. A német üzleti várakozások alapján a következő hónapokban a hazai kivitel bővülésére számítunk (1-2. ábra). Az ipari termelés márciusban a harmadik egymást követő hónapban bővült (+0,4%) az előző hónaphoz képest, ugyanakkor az első negyedévben összességében éves szinten 3,1%-kal zsugorodott. A feldolgozóipar teljesítménye az év harmadik hónapjában 2,9%-kal csökkent (év/év). Az európai recesszió következményeként az exportmegrendelések 26%-kal estek vis�sza, míg a belföldi rendelések 7,9%-kal mérséklődtek. A jármű- és vegyi anyag gyártás húzzák a szektor eredményeit, a számítógép és elektronikai termékek gyártása azonban továbbra sem képes magára találni az elmúlt évek sokkjából (3-4. ábra). A mezőgazdaság mellett az építőipar támogathatta a hazai GDP-t az első negyedévben. Ez utóbbi teljesítménye a márciusi 9,9%-növekedéssel együtt már 4,8%-kal volt magasabb az év első három hónapjában, mint egy évvel korábban. Az ágazat eredményeit az állami infrastrukturális fejlesztések („egyéb építmények”) húzzák fel (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év)
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
40%
250
50%
115
200
40%
110
150
30%
105
100
20%
100
50
10%
95
0%
0%
90
-10%
85
-20%
0
-10%
-50 -100
-20%
Forrás: KSH, MFB
-30%
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
30% 20% 10%
80
* 3 hónapos gördülő átlag
75
-30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
-40%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
-150
IFO-index: 3 hónappal eltolva
Export volumen (év/év, jobb t.)
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
3. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
Export volumen* (jobb t.)
4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2013. január - március)
60%
30%
Járműgyártás
108,8%
40%
20%
Vegyi anyag előállítás
108,5%
10%
Egyéb feldolgozóipar
108,0%
20%
Fafeldolgozás
0%
101,4%
Villamos berendezés gyártása
0%
99,7%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
97,9%
-20%
-10%
Gumi, műanyag termék gyártása
96,0%
-40%
-20%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
-30%
Gépgyártás
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-60%
2012.01
Forrás: KSH, MFB
Gyógyszergyártás
* az előző év azonos időszaka = 100%
60%
15%
40%
10%
20%
5%
0%
-15% -20%
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
Forrás: KSH, MFB
80
-10%
2009.06
95% 100% 105% 110%
*január-március
-40%
2009.03
90%
100
0%
60 40 20 0 Épületek
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
97,2%
85%
120
-5%
Forrás: KSH, MFB
80%
6. ábra: Építőipari termelés ágazatonként (előző év =100%)
-20%
* 3 hónapos gördülő átlag
87,8% 82,0%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
-80%
94,6% 92,4%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Export megrendelések (bal t.)
-60%
94,8%
Fémfeldolgozás
2008
6
2009
Egyéb építmények 2010
Speciális szaképítés ágazat 2011
2012
Építőipar összesen 2013*
2013. június
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A bankok és a vállalatok megítélése szerint is növekvő forráskereslet várható A magyarországi vállalatok egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz a monetáris lazítás következtében: az 1-5 éves hitelkamatok átlagos nagysága idén áprilisra 8,56%-ra, 2006. május óta nem tapasztalt szintre süllyedt, a minimum 5 éves futamidejű kölcsönöké pedig 2010. decemberi szintre, 8,25%-ra mérséklődött. Ennek ellenére a többi visegrádi országhoz képest finanszírozási oldalról továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok (1-2. ábra). A vállalati hitelezés a közép-kelet-európai régióban visszaesést mutat. Magyarországon 2012. december után 2013. áprilisban is csökkent mind a forinthitelek (-38,7 milliárd Ft), mind a devizában felvett kölcsönök állománya (-21,2 milliárd Ft) a tranzakciók következtében. Míg tavaly az év első négy hónapjában 123,7 milliárd forinttal haladta meg a vállalati hiteltörlesztések volumene az újonnan kihelyezett kölcsönökét, addig idén a különbség 143,2 milliárd forintra nőtt (3-4. ábra). Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése szerint a hazai pénzintézetek a következő hónapokban megugró vállalati hitelkereslettel számolnak. Az MFB utolsó, 2013. tavaszi vállalati felmérése elsősorban az állattenyésztő, valamint a közúti járműgyártó cégek esetében mutat növekvő hiteligényt, utóbbi ágazatban jelentősen nőtt fél év alatt a forrásbevonást tervezők aránya (5-6. ábra). 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 100
40%
40%
75
2013. tavasz
20% 0% * nettó változás pozitív = növekedés
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
-20% 2009.IV
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2010.10
2010.07
2011.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - élelmiszeripar 4 - energetika 80% 5 - építőipar 2 9 6 - fafeldolgozás 4 7 - fémfeldolgozás 12 1 60% 8 - gépgyártás 5 19 3 9 - közúti járműgyártás 21 16 10 10 - textilipar 7 8 11 11 - vegyianyag gyártás 40% 18 17 csökkent a 12 - gépjármű keresk. + jav. 6 forrásbevonási 13 - IKT szolg. 15 hajlandóság 14 - ingatlanügyletek 13 20% 15 - kiskereskedelem * biztosan + valószínűleg 14 16 - közösségi szolgáltatás forrásbevonást tervező 17 mérnöki tevékenység vállalatok összesen 20 0% 18 - nagykereskedelem 0% 20% 40% 60% 80% 100%19 - szállítás, raktározás 20 - számviteli tanácsadás 2012. ősz 21 - turizmus, vendéglátás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések nőtt a forrásbevonási hajlandóság
40%
200.II
-150
100%
Mikro- és kisvállalatok Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
2009.III
-125
Forrás: MNB, MFB
6. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint
80%
2009.I
-100
-150
100%
Periszkóp
-75
-125
Románia Szlovénia
60%
-50
-75 -100
5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* Közép- és nagyvállalatok
-25
-50
2010.10
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
Lengyelország Magyarország
-25
2009.01
Csehország Szlovákia
2010.03
2009.12
2009.09
-20% 2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2007.12
-20%
25 0
2010.07
-10% Forrás: ECB, MFB
75
0
2010.04
0%
-10%
100
Összes hitel
50
2010.01
10%
Forinthitel
25
2009.10
10%
milliárd Ft
20%
Devizahitel
50
30%
20%
0%
Lengyelország Románia
milliárd Ft
50% * euróra konvertált állományok
Csehország Bulgária
0%
4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
50%
30%
2010.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
2011.01
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 * 3 hónapos bankközi kamatok
8%
2008.01
0%
10%
8%
2010.01
Forinthitel - 1-5 éves
2%
12%
10%
2009.10
4%
14%
12%
2009.07
Forinthitel - min. 5 éves
6%
16%
14%
2009.04
8%
18%
16%
2009.01
EURIBOR
10%
18%
2008.10
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
2008.07
BUBOR
14%
2009.07
•
2008.04
•
2009.04
•
7
2013. június
Periszkóp
Fogyasztás Két éves csúcson a fogyasztói bizalom, jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban •
A fogyasztói bizalom májusban több mint két éves csúcsra erősödött Magyarországon (1. ábra), aminek első kedvező hatása már érezhető az áprilisi (előzetes) kiskereskedelmi adatokban: a forgalom az múlt év azonos időszakához képest 3,4%-kal bővült. Éves alapon utoljára tavaly márciusban nőtt az értékesítés, míg ilyen szintű emelkedésre 2006 óta nem volt példa (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez elsősorban az élelmiszer (+3,3%) és az üzemanyagok (+6,3%) értékesítése járult hozzá, míg a nem élelmiszer termékek eladása stagnált (3. ábra). A kedvező fordulat a reálbérek év eleje óta tartó lendületes emelkedésének (március: +2,2%) is köszönhető (4. ábra). A háztartások fogyasztásának tartós bővülése ellen hathat, hogy a lakosság a hiteleinek visszafizetésén kívül a megtakarításait továbbra is igyekszik növelni. Ezt jelzi, hogy az ezredforduló óta nem látott szintre emelkedett a magyar háztartások finanszírozási képessége az idei első negyedévben (5,6% a GDP arányában). Ebben a kötelezettségek leépítése (hitelek vis�szafizetése) mellett 2012 második felétől egyre inkább a pénzügyi eszközök (megtakarítások) növekedése játszott fontos szerepet (5-6. ábra).
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
2013.04
2013.01
-12% 2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
Üzleti bizalom
2009.01
Konjunktúra kilátások
-10%
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
-6% 2008.01
Fogyasztói bizalom
-5% 2008.10
-80
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03
-80
-8%
Hónap/hónap (bal t.)
2008.07
-70
Forrás: GKI, MFB
2008.04
-70
-4%
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alaulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) 8%
8%
10%
6%
6%
8%
8%
4%
4%
6%
6%
2%
2%
4%
4%
0%
0%
2%
2%
-2%
-2%
0%
0%
-4%
-4%
-6%
-6%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
6%
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
600
600
400
400
200
0
-200 -400
4%
200
0
-200 -400
Forrás: MNB, MFB
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2008.III
2008.I
2007.III
2007.I
2006.III
2006.I
2005.I 2013.I
2012.I
2011.I
2010.I
2009.I
2008.I
2007.I
2006.I
2005.I
2004.I
2003.I
2002.I
2001.I
2000.I
1999.I
1998.I
1997.I
1996.I
1995.I
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
-600 2005.III
-600
2%
milliárd Ft
milliárd Ft
8%
0%
Nettó reálbérek
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek, kötelezettségeinek és nettó finanszírozási képességének tranzakciók szerinti alakulása
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je; a magánnyugdíjpénztári átlépések miatti tőketranszfer hatása nélkül
10%
Kiskereskedelmi forgalom
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: A háztartások nettó finanszírozási képessége* 12%
2008.07
Élelmiszerek Kiskereskedelem összesen
2008.04
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2008.01
Nem élelmiszer termékek Üzemanyagok
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
2012.08
-10% 2012.07
2012.06
2012.04
-10%
-8%
Forrás: KSH, MFB
2012.05
-8%
10%
Nettó finanszírozási képesség/igény* Pénzügyi kötelezettségek* *4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi eszközök*
8
2013. június
Periszkóp
Munkaerőpiac Csökkent a munkanélküliségi ráta, emelkednek a reálbérek
2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon
150
13%
100
4%
100
12%
50
2%
50
11%
0
10%
-100
-4%
Nettó bér*
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011. III
ezer darab
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
Nettó reálbér*
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
* a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve mérséklő vállalatok arányának különbsége; **a foglallkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége
Periszkóp
2011.01
2013. tavasz
2010.10
2012. ősz
2010.07
2012. tavasz
-5% 2010.04
2011. ősz
-5% 2010.01
-30 2011. tavasz
0%
2009.10
2010. nyár
0%
2008.01
-24,2
Következő 12 hónap**
5%
2009.07
-20 Előző 12 hónap*
5%
2009.04
-13,3
-20
-30
-10
2008.10
-13,7
-5,8
10%
10%
0
2008.07
-7,0
Forrás: KSH, MFB
2008.04
-3,0
15%
15%
10
százalékpont
százalékpont
-0,2
-10
Forrás: NFSZ, MFB
Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.)
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
-4,0
-5,0
-6,4
2011.01
2008.01
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.)
Költségvetési szektor
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
-3,9
2011.I
0 2010.10
0
90%
2010.07
5
2010.04
10
30
2010.01
60
5. ábra: A foglalkoztatás alakulása az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján
0
2011.II
15
Forrás: KSH, MFB
90%
5,7
2010.IV
20
90
2009.10
95%
120
2009.07
95%
25
2009.04
100%
150
2009.01
100%
30
2008.07
105%
10
Forrás: KSH, MFB
180
2008.04
105%
ezer darab
110%
Nemzetgazdaság összesen
-8%
4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
110%
Versenyszféra
2010.III
Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.)
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása a magyar gazdaságban (előző év azonos időszaka = 100%)
-6%
* KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján
2010.I
-200
2010.II
-150
7%
2009.IV
8% 2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2011.12
Forrás: KSH, MFB
-150
0% -2%
2009.I
-100
0 -50
2009.III
9%
-50
ezer fő
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon
2008.10
• •
2009.01
•
A február-áprilisi időszakot tekintve négy éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliségi ráta, mint idén (11,0%). Csökkent a munkanélküliek (-19,7 ezer fő, év/év) és nőtt a foglalkoztatottak (+58,0 ezer fő, év/év) száma (1. ábra). A javulás hátterében álló folyamatok egyelőre nem láthatóak egyértelműen. A vártnál jobb GDP-adat még nem tükröződött a hazai munkaerőpiaci folyamatokban az első negyedévben (2. ábra). Az alkalmazottak száma a versenyszférában 2013. január és március között gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi szinttel (0,6%-os csökkenés). A költségvetési szektorban a nagyobb visszaesést (-2,3%) a kedvezőtlen időjárás miatt később induló közmunkaprogramok okozták (3. ábra). A 2013. áprilisban bejelentett új munkahelyek (47,7 ezer) között pedig mindös�sze 12,0 ezer volt nem támogatott álláshely (4. ábra). A vállalati tervek a következő 12 hónap viszonylatában is a munkaerőpiac stagnálását, mozdulatlanságát jelzik (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 3,4, míg a nettó bérek (családi adókedvezmény nélkül) 4,4%-kal nőttek 2013. márciusban. Az idei első negyedévben a reálbérek átlagosan 1,3%-kal emelkedtek (6. ábra).
2009.II
•
9
2013. június
Periszkóp
Infláció Továbbra is több évtizedes mélyponton a fogyasztói árindex Magyarországon •
A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 2013. májusban 0,3%-kal volt magasabb (102,6 dollár/hordó), mint áprilisban, míg az előző év azonos időszakához képest 7,0%-kal csökkent a nyersolaj ára (1. ábra). A 12 havi inflációs ráta az eurózónában 1,2, az USA-ban 1,1%-ra mérséklődött áprilisban, míg Kínában 2,4%-os volt a drágulás átlagos mértéke (2. ábra). 2013. áprilisban a hazai fogyasztói árindex (1,7%) továbbra is több évtizedes mélyponton mozgott. A pénzromlás ütemének csökkenéséhez (az előző hónaphoz képest) elsősorban az üzemanyagárak jelentős, 1,7%-os havi mérséklődése járult hozzá (3-4. ábra). Az élelmiszerek év eleji drágulása alapvetően a növénytermesztés termelői árindexének megugrására vezethető vissza: ezen belül elsősorban a gabonafélék ára emelkedett jelentős, 30%-ot meghaladó mértékben (5. ábra). Az inflációs alapmutatók értéke áprilisban már nem süllyedt tovább, ami azt jelezheti, hogy a fogyasztói árindex mérséklődése elérhette mélypontját. Az áremelkedés megugrására azonban továbbra sem lehet számítani (6. ábra).
• •
• •
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 650
10,0%
130
10,0%
600
120
550
110
500
100
450
90
$/hordó
Forrás: Reuters, MFB
Forrás: Reuters, MFB
400
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 8% 6%
6%
4%
4%
2%
2%
100%
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
4%
3%
3%
2%
2%
1%
1%
Forrás: MNB, MFB
0%
110%
120%
130%
10
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
116,7%
2009.07
0%
102,5%
Mzg.-i termékek összesen
5%
4%
2009.04
107,5%
5%
2009.01
Élő állat
1,0%
6%
2008.10
106,0%
0,5%
6%
2008.07
Állattenyésztés
0,3%
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
2008.04
102,5%
-1,7%
-2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%
Forrás: MNB, MFB
2008.01
Gyümölcs
2010.10
Üzemanyag
117,5% 106,2%
0,2% -0,1%
Fogyasztói-árindex
130,0%
Zöldség
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Piaci szolgáltatások
Szabadáras háztartási energia
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
0,2% 0,2%
Szabályozott árú termékek
122,8%
Ipari növények
0,3%
Alkohol, dohány
5. ábra: Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (2013. január - március, előző év azonos időszaka = 100%)
Gabonafélék
0,9% 0,7%
Piaci javak
Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció
Periszkóp
2009.04
Élelmiszerek
0%
Növénytermesztés
Kína
Ipari termékek
Forrás: MNB, MFB
0%
Eurózóna
4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (2013. április, hó/hó)
8%
Forrás: KSH, MFB
2009.01
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Állati termékek
2008.10
2008.07
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
2008.04
2013.03
2012.12
2008.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.07
2011.04
2011.01
80
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
2013. június
Periszkóp
Árfolyamok Korlátokba ütközik a forint árfolyamának további erősödése A magyar forint euróval szembeni, március végén indult felértékelődése tovább folytatódott, azonban a Fed eszközvásárlási programjának csökkentésével kapcsolatos piaci várakozások és jegybanki jelzések erősödése a befektetői hangulat borúsabbá válásához vezettek május végén (1. ábra). Az erősödő forintpályának ugyancsak egyre nagyobb akadályt jelent a lazuló magyarországi monetáris politika: a májusban új történelmi mélypontra (4,50%) csökkentett alapkamat és az emelkedő német kötvényhozamok következtében mérséklődik a magyar állampapírok hozamelőnye, ami a forintkeresletet is visszafogja (2-3. ábra). Májusban a hazai fizetőeszköz euróárfolyama 286 HUF/EUR szint alá tudott menni, azonban a hónap végi gyengülése (296,1 HUF/EUR) miatt a magyar deviza havi szinten csupán 1,3%-os erősödést ért el. A svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 2,7, ill. 0,8%-os ütemben értékelődött fel a forint (4. ábra). A május havi erősödést segíthette, hogy a vállalati szereplők várakozásai a január óta tartó romló tendenciát megszakítva májusban jelentősen javultak (5. ábra). A magyar fizetőeszköz teljesítménye meghaladta a régiós átlagot: a cseh korona 0,3%-ot erősödött, míg a román lej és a lengyel zloty 1,3, ill. 3,1%-ot veszített értékéből a hónap során az euróval szemben (6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása
1000
285
210
2013.01 50
104%
60
103%
270
90
260
100
250
110
Periszkóp
102% 101%
100%
100%
99%
99%
98%
98%
97%
2013.04.30
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2013.01
11
103%
101%
95%
130 2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
1999.01
2000.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
104%
102%
96%
120
* 2013.04.30.=100%
CZK/EUR
HUF/EUR
PLN/EUR
RON/EUR
97% 96%
Forrás: ECB, MFB
95% 2013.05.28
80
euróval szembeni árfolyamerősödés
2013.05.21
70
240
HUF/CHF (jobb t.)
6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013. májusban*
fordított skála
280
HUF/USD (jobb t.)
2013.05.14
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2004.07
2013.01
HUF/EUR (bal t.)
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
04.2013
0
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Kamatfelár (10 éves magyar és német államkötvényhozamok különbsége, jobb t.)
ESI (jobb t.)
01.2013
220
220
290
10.2012
290
2013.05
200
240
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
07.2012
230
400
300
04.2012
295
260
2013.04
240
600
2013.03
300
280
2013.02
250
800
310
Forrás: ECB, MFB
305
300
2004.01
forint gyengülése
bázispont
320
260
310
1200 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
01.2012
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények hozamfelára a 10 éves német állampapírokhoz képest 340
10.2011
HUF/EUR (jobb t.)
07.2011
2013.04
2013.01
2012.10
Forrás: ECB, MNB, MFB
01.2010
S&P 500 (bal t.)
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
Forrás: ECB, Reuters, MFB
7,25% 7,00% 6,75% 6,50% 6,25% 6,00% 5,75% 5,50% 5,25% 5,00% 4,75% 4,50% 4,25%
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.)
04.2011
tőzsdeindex emelkedése
340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220
01.2011
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230
10.2010
700 800 900 1 000 1 100 1 200 1 300 1 400 1 500 1 600 1 700 2011.01
pont, fordított skála
1. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
2013.05.07
•
07.2010
•
04.2010
•
2013. június
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól 2013. júniusban •
2013. január és április között a központi költségvetés hiánya 668,1 milliárd forintot ért el (az éves cél 76,4%-a), ami jóval kedvezőtlenebb érték, mint az egy évvel korábbi 271 milliárdos deficit. Az idei első négy hónapban befolyt állami bevételek ugyan 58,1 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 455,1 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 85,7%-át (1. táblázat, 1. ábra). Az Európai Bizottság a magyar kormány májusban bejelentett fiskális intézkedései nyomán úgy ítélte meg, hogy idén és jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány 2,7, ill. 2,9% lesz, így az uniós pénzügyminiszterek tanácsának a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja (2. ábra). A valamivel borúsabbá váló befektetői légkörben a magyar állampapírok közül mind a 3, 12 hónapos kincstárjegyek, mind az 5, 10 és 15 éves kötvények hozama új történelmi szintre süllyedt (3. ábra). A hozamok süllyedésével a magyar állampapírok vonzereje is csökkent, ami a mérséklődő aukciós érdeklődésben is megfigyelhető volt (4. ábra).
•
•
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft
2012
teljesítés (előzetes)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
9376,7
I-IV. hó
2881,3
1157,2
321,1
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint)
2013
éves teljesítés %-a
30,7% 27,8%
előirányzat
10230,9
évi előirányzat %-a
I-IV. hó
2939,4
1451,3
28,7%
325,3
22,4%
Társasági adó
342,3
105,8
30,9%
320,8
95,0
29,6%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
146,5
33,9
23,2%
312,6
36,3
11,6%
Banki és ágazati különadó
250,6
25,1
10,0%
149,0
39,2
26,3%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
1227,7
33,2%
4286,9
1125,4
26,3%
Általános forgalmi adó
2747,4
955,9
34,8%
2953,2
807,8
27,4%
Jövedéki adó
929,4
267,5
28,8%
947,1
252,3
26,6%
1609,4
522,2
32,4%
1657,8
562,0
33,9%
1498,4
491,0
32,8%
1501,6
510,2
34,0%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2765,5
916,5
33,1%
2847,3
1004,6
35,3%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1744,3
576,7
33,1%
1804,3
621,2
34,4%
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500 -3 000 -3 500 -4 000
-551,6
-534,6
-649,5
-586,5
257,6
327,3
-271,0
-668,1
321,1
325,3
1227,7
1125,4
316,4
329,6
999,3
848,7
972,5
1010,2
644,1
501,4
522,2
562,0
708,8
691,7
378,6
463,5
581,4
719,0
737,7
850,8
-305,7
-282,9
-427,0
-452,6
-295,3 -272,9 -436,6 -463,1
-319,3
-446,8
-477,4
-651,3
-597,4
-832,2
-795,8
-1225,6 -1300,1
-263,8
-214,6
2008
2009
-909,4
-1421,4
-1606,9 -1487,7
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások
-447,6 -593,4
-1878,0
-211,2
-210,8
-270,5
-261,5
2010
2011
2012
2013
Egyenleg Egyenleg értéke
Forrás: KSH, NGM, MFB
2. ábra: Az Európai Unió tagországainak GDP-arányos államháztartási egyenlege 2013-ban és 2014-ben Írország Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus Portugália Szlovénia Lengyelország Franciaország Görögország Málta Hollandia Szlovákia Olaszország Litvánia Cseh Köztársaság Belgium Magyarország Románia Ausztria Finnország Dánia Bulgária Lettország Svédország Észtország Németország Luxemburg
2014 2013
3%-os küszöb
Forrás: NGM, MFB
-9% -8% -7% -6% -5% -4% -3% -2% -1%
0%
1%
Forrás: Európai Bizottság, MFB
4. ábra: 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek aukciós lefedettsége* és aukciós átlaghozama
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
7,0
11%
11%
14%
10%
10%
12%
9%
10%
5,0
8%
8%
8%
4,0
7%
7%
6%
3,0
6%
6%
4%
2,0
5%
5%
2%
1,0
4%
0%
0,0
3 hónapos
Periszkóp
6 hónapos
12 hónapos
5 éves
Aukciós átlaghozam (bal t.)
10 éves
6,0
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2013.04 2013.05
2013.02 2013.03
2013.01
2012.11 2012.12
2012.09 2012.10
2012.08
2012.06 2012.07
2012.04 2012.05
2012.02 2012.03
2012.01
2011.11 2011.12
2011.09 2011.10
2011.08
2011.07
3%
2009.07
3%
2009.01
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
4%
2008.07
Forrás: ÁKK, MFB
9%
Forrás: ÁKK, MFB
Lefedettség (jobb t.)
* lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége
12
2013. június
