Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az európai fejlesztési bankok piaci súlya, gazdasági szerepe, valamint az európai beruházási tervben való részvétele Az állami, önkormányzati tulajdonú, speciális mandátumú fejlesztési bankok szerves részei a bankrendszernek Európában, különösen a nyugat-európai gazdaságokban, ugyanakkor a volt szocialista országok egyre nagyobb hányadában is megfigyelhető ezeknek az intézményeknek a megjelenése. A fejlesztési banki intézményrendszer kialakulása és megerősödése méretgazdaságossági okokból együtt jár az országok nagyobb gazdasági méretével, és az intézményeknek a rendelkezésre álló jövedelem révén az országok magasabb szintű fejlettsége is nagyobb lehetőséget jelent. Az állami elvonás mértékével és a fiskális fegyelem alakulásával való összefüggés arra mutat rá, hogy a pénzügyi kultúra minősége szintén befolyásolja ezeknek a speciális pénzintézeteknek a gazdasági súlyát.
2015. október
A fejlesztési bankok az elmúlt évek adatai alapján kedvezően hatnak a munkanélküliségi ráta csökkenésére, a gazdasági növekedés ütemére, hozzájárulnak a folyó fizetési mérleg javuló egyenlegéhez, ugyanakkor rövid távon erőforrásokat kötnek le a gazdaságban. Az Európai Unió is felismerte a fejlesztési bankok jelentőségét, és tevékenységüket az európai beruházási terv a beruházások élénkítése, a növekedés dinamizálása irányába kívánja fordítani. A meghirdetője után elnevezett Juncker-tervhez – melynek célja, hogy 2015 és 2017 között az Európai Stratégiai Beruházási Alap 21 milliárd eurós forrásainak segítségével 315 milliárd eurós további beruházást mozgósítson az Unió tagállamaiban – ezidáig nyolc tagállam jelezte a hozzájárulását fejlesztési bankjain és más állami intézményein keresztül, összesen 34 milliárd eurós társfinanszírozással. A fejlesztési bankok piaci súlya 1. ábra: Fejlesztési bankok GDP-arányos mérlegfőösszege Európában országok szerinti bontásban (2014) 40%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, IMF, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%
Szerbia
Románia
Szlovákia
Lettország
Észtország
Luxemburg
Lengyelország
Bulgária
Csehország
Macedónia
Magyarország
Svédország
Horvátország
Spanyolország
Dánia
Szlovénia
Finnország
Franciaország
Norvégia
Olaszország
Hollandia
0% Németország
A fejlesztési bankok szerepe 2014-ben a GDP-arányos mérlegfőösszeget tekintve Németországban a legjelentősebb: a két országos hatáskörű és a 17 tartományi fejlesztési bank mérlegfőösszegének összege a bruttó hazai termék 39,7%-át érte el, a második és harmadik helyen Hollandia (36,9%) és Norvégia (30,0%) áll. Közös ezekben az országokban, hogy nem egyetlen intézmény foglalkozik fejlesztési banki tevékenységgel, továbbá ezek a pénzintézetek több évtizedes múltra tekintenek vissza (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
Rekordokat döntő külkereskedelem, mérséklődő ipari dinamika, lassuló építőipar... (7. oldal) Javuló jövedelmi helyzet, bővülő kiskereskedelmi forgalom... (8. oldal) Tovább élénkül a munkaerőpiac, folytatódik a munkabérek emelkedése... (9. oldal) Továbbra sincsenek felfelé mutató inflációs kockázatok a magyar gazdaságban... (10. oldal) Augusztusban emelkedett a vállalatok hitelállománya, és tovább csökkentek a kölcsönök kamatai... (11. oldal) Volatilis mozgást követően havi szinten erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szeptemberben... (12. oldal) Teljesíthető pályán az éves hiány alakulása, kiválóan teljesített a hazai állampapírpiac szeptemberben... (13. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A fejlesztési banki feladatokat végző pénzintézetek mérlegfőösszeg arányos, ill. hitelarányos részesedését tekintve a keresztmetszeti adatok azt jelzik, hogy az eszközarányos részesedés 0-6% közötti sávjában a mérlegfőösszegbeli részarány emelkedésénél gyorsabb ütemben emelkedik a hitelarányos részesedése a fejlesztéspolitikai intézményeknek, azonban 6% környékén és azt meghaladóan már a mérlegarányos súly emelkedésének ütemétől elmarad a hitelarányból való részesedés mértékének növekedése (azaz a 6%-os mérlegarány környéke egyfajta inflexiós pontot jelent). Ebben strukturálisan jelentős szerepet játszik, hogy a nagyobb hitelarányos intézetek esetében mérséklődik a hitelintézetekkel szembeni követelések mértéke, ami a hitelek (ügyfelekkel és pénzintézetekkel szembeni követelések) összegét is csökkenti (5. ábra).
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, IMF, MFB
20%
* viszonyítás: EU-28 GDP
15% 10% 5%
CDP (olasz) BNG (holland) KfW (német) KLP Kommunekreditt (norv.) MuniFin (finn) KBN (norvég) NWB Bank (holland) Dexia (francia) KommuneKredit (dán) SID Bank (szlovén) Kommuninvest (svéd) ICO (spanyol) HBOR (horvát) CDC (francia) MBDP (macedón) Európai Beruházási Bank* SFIL (francia) MFB (magyar) Finnvera (finn) Rentenbank (német) CMZRB (cseh) BGK (lengyel) BDB (bolgár) Eximbank (magyar) Municipal Bank (bolgár) Altum (lett) Kredex (észt) SZRB (szlovák) Eximbank (román) ICF (spanyol) AOFI (szerb)
0%
3. ábra: Európai fejlesztési bankok mérlegfőösszegének aránya a bankrendszer mérlegfőösszegéhez viszonyítva (2014) 12%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
10% 8% 6% 4% 2% 0%
KLP Kommunekreditt (norv.) CDP (olasz) KBN (norvég) SID Bank (szlovén) KfW (német) BNG (holland) MuniFin (finn) KommuneKredit (dán) HBOR (horvát) BDB (bolgár) MBDP (macedón) NWB Bank (holland) BGK (lengyel) Kommuninvest (svéd) MFB (magyar) Dexia (francia) Municipal Bank (bolgár) ICO (spanyol) CMZRB (cseh) Eximbank (magyar) CDC (francia) Finnvera (finn) Rentenbank (német) SFIL (francia) Eximbank (román) SZRB (szlovák) Kredex (észt) Altum (lett) AOFI (szerb) ICF (spanyol)
A fejlesztési bankok mérlegének a bankrendszer eszközállományához viszonyított súlyát tekintve ugyanakkor kisebb a szóródás és kiegyensúlyozottabb a kép a kontinensen: a ráta csupán a norvég KLP Kommunekreditt (10,6%) és az olasz Cassa Depositi e Prestiti (10,0%) esetében nem kisebb 10%-nál, azaz egyik országban sem bír domináns súllyal valamely fejlesztési bank (az MFB esetében 3,3% az arány) (3. ábra). Ugyanez mondható el a hitelállománynak a teljes banki hitelállományhoz mért arányát tekintve: egyedül az olasz CDP ért el 10% feletti (12,3%) részesedést 2014-ben (4. ábra). Az MFB pozíciója (3,8%) ebben az esetben is közel van az európai átlaghoz (4,0%).
25%
4. ábra: Európai fejlesztési bankok hitelállományának aránya a bankrendszer hitelállományához viszonyítva (2014) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
CDP (olasz) SID Bank (szlovén) KfW (német) KBN (norvég) MuniFin (finn) HBOR (horvát) KommuneKredit (dán) BNG (holland) Kommuninvest (svéd) MBDP (macedón) NWB Bank (holland) KLP Kommunekreditt (norv.) BDB (bolgár) MFB (magyar) Dexia (francia) Eximbank (magyar) Finnvera (finn) SFIL (francia) ICO (spanyol) BGK (lengyel) Rentenbank (német) Municipal Bank (bolgár) Altum (lett) Eximbank (román) SZRB (szlovák) CDC (francia) CMZRB (cseh) Kredex (észt) AOFI (szerb) ICF (spanyol)
Az egyes fejlesztési bankokat (a német tartományi hitelintézeteket kihagyva) külön vizsgálva a GDP-arányos mérlegfőösszeg nagysága vegyes képet fest. Az adatok mediánja 4,3%, az élen az olasz Cassa Depositi e Prestiti (CDP) áll 24,9%-os értékével, majd a holland BNG (23,4) és a német KfW (16,8%) következik. Ugyanakkor öt bank (az észt Kredex, a szlovák SZRB, a román Eximbank, a spanyol Institut Català de Finances és a szerb AOFI) esetében 1% alatti a GDP-hez viszonyított részesedés (2. ábra). A magyarországi MFB esetében 3,4% a ráta. A fejlesztési bankok németországi meghatározó súlyára utal, hogy a 17 regionális bank közül a mérlegfőösszegnek a tartományi GDP-hez viszonyított mérete 5 pénzintézet esetén meghaladja a 10%-ot, a Bayerische Landesbodenkreditanstalt esetében 40% feletti (44,5%), és a legalacsonyabb érték is csupán 2,2%.
2. ábra: Európai fejlesztési bankok GDP-arányos mérlegfőösszege (2014)
5. ábra: Fejlesztési bankok hitelarányos és mérlegfőösszegarányos piaci részesedése (2014) 14% Hitelállomány / bankrendszer hitelállománya
Az európai rangsor végén közép-kelet-európai és balkáni országok vannak, amelyek jellemzően egyrészt kisebb méretűek, másrészt ezekben a gazdaságokban a rendszerváltást követően jöttek létre a fejlesztési banki intézmények. Az európai adatok átlaga 10,9%, középértéke (azaz mediánja) 7,8%, s a szóródás is jelentősnek nevezhető. Magyarország 5,3%-os rátájával a rangsor közepén helyezkedik el, a középkelet-európai országok között pedig az első harmadba sorolható. A nemzeti fejlesztési bankok mérlegfőösszeg/GDP rátájának átlaga meghaladja az Európai Beruházási Bank eszközállományának az EU összesített GDP-jéhez viszonyított 4,4%-os arányt.
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
12% 10%
trendvonal
8% 6% 4%
MFB
2% 0% 0%
Periszkóp
2
2% 4% 6% 8% 10% Mérlegfőösszeg / bankrendszer mérlegfőösszeg
12%
2015. október
Periszkóp
A fejlesztési bankok gazdasági szerepét meghatározó tényezők
A gazdaság mérete, a fejlettség szintje mellett az állam általános gazdasági szerepvállalása is hatással van a fejlesztéspolitikai intézmények relatív súlyára a keresztmetszeti számok alapján. A nagyobb újraelosztást végrehajtó, GDP-arányosan több bevétel mellett működő államok relatíve nagyobb pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek, és ebből több támogatást, ösztönzést tudnak nyújtani a fejlesztési bankok működéséhez (8. ábra). Ugyanakkor ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a fejlesztési bankok állami finanszírozása magasabb költségvetési hiányhoz vezet, az európai adatok ugyanis azt tükrözik, hogy a szigorúbb költségvetési politikát követő gazdaságokban jelentősebb a fejlesztési bankok szerepe (9. ábra). A kapcsolatot az államháztartás oldaláról vizsgálva egyrészt azok a gazdaságok, melyek nagyobb deficit mellett működnek, eleve kevesebb financiális támogatást tudnak nyújtani a fejlesztési intézményeknek (azaz kevésbé képesek), másrészt mélyebb, kulturális okokat keresve azok az államok, amelyek hagyományosan nagyobb hiányt halmoznak fel, azok egyéb gazdasági célok miatt kevésbé is tekintik kiemeltnek ezeknek az intézményeknek a működtetését (azaz a figyelem, a szándék is kisebb). Periszkóp
3
Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / GDP
45%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, IMF, MFB
40%
*21 európai ország adatai
35% 30% 25% 20% 15%
Magyarország
10%
trendvonal
5% 0% 22
24
26
28
30
USD-ben kifejezett bruttó hazai termék logaritmizált értéke
7. ábra: Egy főre eső GDP és a fejlesztési bankok GDP-arányos mérlegfőösszege (2014*) Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / GDP
45%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, IMF, MFB
40%
trendvonal
*21 európai ország adatai
35% 30% 25% 20% 15%
Magyarország
10% 5% 0% 10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
GDP / fő (vásárlóerő paritáson számolt USD)
8. ábra: GDP-arányos költségvetési bevételek és a fejlesztési bankok GDP-arányos mérlegfőösszege* Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / GDP (2014)
Az egyes gazdaságok mérete mellett másik körülményként a gazdasági fejlettség (amit az egy főre eső bruttó hazai termék nagyságával is kifejezhetünk) szintén összefüggésbe hozható a fejlesztési bankok nemzetgazdasági jelentőségével Európában. A fejlettebb, magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező gazdaságok több erőforrást és nagyobb figyelmet tudnak fordítani azokra a projektekre, amelyek társadalmi, szociális vagy regionális céllal bírnak, ám magasabb kockázatúak, alacsonyabb projekt szintű nyereség mellett, hosszabb távon térülnek meg, így több esetben is jobban ösztönzik ezek az államok a fejlesztéspolitikai intézmények létrejöttét és megerősödését (7. ábra). Az összefüggés ugyanakkor másik irányból is értelmezési keretet ad: a fejlesztési bankok azokban a gazdaságokban, ahol hosszú múltra tekintenek vissza (pl. Németország, Skandinávia), és ezáltal az elmúlt években relatíve nagyobb piaci részesedést érhettek el, maguk is érdemben (ám nehezen számszerűsíthető mértékben) járulhattak hozzá a gazdasági növekedéshez. A magyarországi fejlesztéspolitikai intézmények adatai mind a gazdaság mérete, mind az egy főre eső GDP tekintetében beleillenek az európai statisztikák alapján vázolt trendekbe.
6. ábra: Európai országok bruttó hazai terméke és a fejlesztési bankok GDP-arányos mérlegfőösszege (2014*)
45%
Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, IMF, MFB
40%
*21 európai ország adatai
35% 30% 25% 20% 15% 10%
trendvonal
5%
Magyarország
0% 20%
30%
40%
50%
60%
Költségvetési bevételek / GDP (2011-2014 átlag)
9. ábra: GDP-arányos elsődleges költségvetési egyenleg és a fejlesztési bankok mérlegfőösszege* Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / teljes banki mérlegfőösszeg (2014)
A fejlesztési bankok gazdasági pozíciójának okait a legfrissebb statisztikákra támaszkodó, keresztmetszeti összevetéssel vizsgáljuk meg. Ezeknek a pénzintézeteknek a gazdasági súlya azokban az országokban jelentősebb Európában, amelyek nagyobb gazdasági erővel bírnak, azaz nagyobb a részesedésük a világgazdaság kibocsátásából (6. ábra). A történelmi örökségek mellett ennek az a másik magyarázata, hogy a nagyobb gazdaságokban a fejlődésbe kevésbé bekapcsolódó térségek nagysága, vállalatok száma olyan mértékű lehet és olyan koncentráltságot érhet el, melyek mind forráskeresleti, mind –kínálati oldalról megteremtik a kedvező körülményeket a fejlesztéspolitikai intézmények kialakulásához, míg kisebb gazdaságokban méretgazdaságossági okokból kifolyólag ezek a feltételek kevésbé tudnak érvényesülni.
25% Forrás: IMF, európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
20% 15% trendvonal
10% Magyarország
5%
*21 európai ország adatai
0% -10%
-5%
0%
5%
10%
Elsődleges költségvetési egyenleg/ GDP (2011-2014 átlag)
2015. október
Periszkóp
Az összefüggést a másik oldalról nézve ugyanakkor az is leszűrhető, hogy mivel a forrásaik jelentős részét a nemzetközi pénzpiacokról (egyes esetekben betétek gyűjtésével kiegészítve) teremtik elő a fejlesztési bankok, így tehermentesíteni tudják az állami költségvetéseket a gazdaságpolitikai, fejlesztéspolitikai célok elérésében. A fejlesztési bankok gazdasági és társadalmi hatásai A szakirodalmi megállapítások nem egységesek a fejlesztési bankok gazdasági szerepét illetően, ami sok esetben a vizsgálat eltérő módszertanából és a vizsgált intézmények, országok eltérő köréből fakad. Az állami tulajdonú bankok esetében egyrészt egyes elemzések úgy tartják, hogy azok kevésbé nyereségesek, mint a piaci alapon működő pénzintézetek, nem támogatják a gazdasági növekedést és a pénzügyi rendszer fejlődését, míg más kutatások ezt csak bizonyos feltételek mellett vélik igazoltnak: akkor ha alacsony a pénzügyi fejlettség és a gazdasági intézmények minősége rossz. A közszektornak nyújtott hitelek volumenének bővülése növeli a költségvetési hiányt, az államadósságot, valamint a magánszektor hiteleit is visszaszorítja több empirikus vizsgálat alapján. Az eltérő eredményeket megállapító és a hasznosságot kidomborító más kutatások ezzel szemben azt mutatták ki, hogy támogatják a gazdasági növekedést ezek a pénzintézetek, ha világos és transzparens üzletpolitikát folytatnak. Egyes vizsgálatok szerint működésük kevésbé mozog együtt az üzleti ciklusokkal, azaz tompítják a gazdasági kilengéseket, elsősorban gazdasági vis�szaesés időszakában, különösen a hatékony kormányzással jellemezhető és fejlettebb gazdaságokban. Több kutatás szerint bizonyos iparágak, földrajzi régiók finanszírozása piaci alapon nem, csak fejlesztési banki úton valósítható meg. Ennek egyik hatásindikátoraként fogható fel a munkanélküliségi ráta alakulása. A 2014. évben az európai fejlesztési bankok mérlegfőösszegének bankrendszerbeli részarányát tekintve az 5% alatti, 5-10% közötti, ill. 10% feletti sávokban a 2011-2014 közti időszak átlagában kifejezett munkanélküliségi ráta rendre 6,7-29,9% közé, 6,4-12,2% közé, ill. 3,4-5,4% közé esik, ami arra utal, hogy a fejlesztési bankok piaci súlyának erősödése és a munkanélküliségi ráta csökkenése között kapcsolat van. Az eredmény egybevág az előzetes várakozással, miszerint a tevékenységük révén létrejött, piac által nem feltétlenül finanszírozott álláshelyek révén élénkül a munkaerőpiac. Az összefüggés azonban kissé óvatosan kezelendő, mivel 2014. évi (azaz legfrissebb) mérlegadatokat és azt megelőző évekből származó (igaz az ingadozásokat kiküszöbölendő átlagolt) munkanélküliségi statisztikákat vetettünk össze, ugyanis azzal a feltételezéssel éltünk, miszerint néhány éves távlatban legfeljebb kismértékben változik a fejlesztési bankok piaci részaránya (10. ábra). 2011-14 2005-14 11. ábra: Fejlesztési bankok hiteleinek relatív nagysága az egyes 11. ábra: Fejlesztési bankok hiteleinek relatív nagysága országokban és a gazdasági növekedés alakulása és a gazdasági növekedés alakulása
30%
Forrás: IMF, európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
Munkanélküliségi ráta (2011-2014 átlag)
25%
*21 európai ország adatai
20% 15%
Magyarország
10% trendvonal
5% 0% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / bankrendszer mérlegfőösszege (2014)
Gazdasági növekedés (2011-14, 2005-2014)
10. ábra: Fejlesztési bankok mérlegfőösszegének relatív nagysága és a munkanélküliségi ráta*
4%
Magyarország
3% 2% 1% 0% 0% 5% 10% 15% 20% -1% 5% 4% 3% Magyarország 2% 1% 0% -1%0% 5% 10% 15% 20% -2% Fejlesztési bankok hitelállománya / bankrendszer hitelállománya (2014)
Forrás: IMF, európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
A gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen és áttételes szerep is vizsgálható, amelynek során ugyancsak azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a fejlesztési bankok piaci részaránya viszonylag stabilan alakult az előző években. A GDP éves szintű változásának nagyobb hullámzása, a 2008-ban kirobbant válság, és az abból való eltérő sebességű kilábalás miatt egy 10 éves periódust (2005-2014 közti időszak), ill. egy valamivel frissebb összehasonlítás érdekében az utóbbi négy év (2011-2014) növekedésének átlagát is összevetettük a fejlesztési bankok gazdasági súlyával. Hosszabb időszak átlagában megállapítható, hogy a fejlesztési bankok nagyobb piaci részarányával jellemezhető gazdaságokban relatíve gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme, azaz a közvetlen, ill. közvetett forrásnyújtás révén hosszabb távon növekedésösztönző szereppel bírnak a fejlesztési intézmények a keresztmetszeti adatok alapján (a nemzeti fejlesztési bankok hitelállománya a mérlegfőösszeg arányában 61,3% volt 2014-ben, míg az EIB és az EBRD esetében a ráta 81,5, ill. 57,3%-ot ért el) (11. ábra). Amennyiben azonban rövidebb időszakot (2011-2014) veszünk alapul, amelynek során a gazdaságok zöme már növekedési pályára állt a gazdasági válság után, akkor ellentétes irányú kapcsolatot jeleznek a számok, amelynek okai között vélhetően jelentős hangsúllyal bír, hogy a kilábalás során és a krízist követően megváltozott feltételek között a fejlesztési bankok által kihelyezett források általában hosszú távon térülnek meg, míg rövid távon erőforrásokat kötnek le a gazdaságban.
Periszkóp
4
2015. október
Periszkóp 12. ábra: Fejlesztési bankok mérlegfőösszegének relatív nagysága és a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenleg* Folyó fizetési mérleg egyenleg / GDP (2011-2014 átlag)
A fejlesztési intézmények jellemző célja Európában a piaci forrásokból kevésbé finanszírozható, ám társadalmi hasznot hozó vállalatok fejlődésének, növekedésének előremozdítása, valamint több esetben a vállalatok nemzetköziesedésének támogatása is a megfogalmazott célkitűzések között szerepel. Ennek makroszinten megragadható lenyomata lehet a külkereskedelmi mérleg egyenlege, ill. a folyó fizetési mérleg szaldója. A keresztmetszeti számokra illesztett trendvonal azt jelzi, hogy a fejlesztési bankok pozitívan járulnak hozzá a folyó fizetési mérleg egyenlegéhez: a fejlesztési bankok mérlegfőösszegének a bankrendszer eszközállományához viszonyított 5% feletti részaránya szufficites, az alatti aránya pedig deficites folyó fizetési mérleggel párosul (12. ábra).
15% trendvonal
*21 európai ország adatai
10%
5%
Magyarország
0% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
-5% Forrás: európai fejlesztési bankok éves jelentései, jegybankok, pénzügyi felügyeleti szervek, ECB, MFB
-10% Fejlesztési bankok mérlegfőösszege / bankrendszer mérlegfőösszege (2014)
A nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában A fejlesztési bankok jelentőségét az Európai Unió is felismerte, és tevékenységüket a beruházások élénkítése, a növekedés dinamizálása irányába kívánja fordítani. A 2008-ban kitörő világgazdasági válság hatására jelentősen vis�szaeső európai beruházások cselekvésre sarkallták az új, 2014-ben hivatalba lépett Európai Bizottságot, amely tavaly novemberben meghirdette az európai beruházási tervet (más néven Juncker-terv). A program célja, hogy 2015 és 2017 között legalább 315 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósítson az unió tagállamaiban. A terv egyik legfontosabb eszköze az Európai Stratégiai Beruházási Alap (European Fund for Strategic Investments, EFSI), amely az EU 16 milliárd eurós kezességvállalására és az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) 5 milliárd eurós kötelezettségvállalására épül. A 21 milliárd eurós keretű alaptól az Unió vezetése azt várja, hogy a multiplikátor hatás révén további, csaknem 300 milliárd eurós beruházást generáljon a közszférában és a magánszektorban. A 21 milliárd euróból 16 milliárd a hosszú távú beruházások mozgósítását szolgálja, míg a maradék 5 milliárd euró elsősorban a KKV-szektor fejlesztését célzó beruházásokat kívánja ösztönözni. A Juncker-terv végrehajtása az Európai Bizottság, az EIB, valamint a nemzeti fejlesztési bankok együttműködésén alapul. Utóbbiak szerepe a Bizottság véleménye szerint azért kiemelkedő, mert a helyi gazdasági környezet és körülmények, valamint a nemzeti politikák és stratégiák egyidejű ismerete révén elősegítik az európai beruházási terv növekedésre, foglalkoztatásra és beruházásokra gyakorolt hatásainak fokozását. A beruházási terv fontos része egy reális, hiteles projektportfólió összeállítása, hogy a forrásokat az azokra leginkább rászoruló területekre tudják összpontosítani. Ezeknek a projekteknek három fő kritériumnak kell megfelelniük. Egyrészt támogatniuk kell az unió célkitűzéseit (foglalkoztatás emelése, K+F+I ösztönzése, oktatás javítása, szegénység csökkentése, éghajlatváltozás mérséklése, energiahatékonyság növelése) és EU-s szintű hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. Másrészt magas társadalmi és gazdasági megtérülést várnak tőlük, harmadrészt pedig legfeljebb három éven belül meg kell kezdeni a megvalósításukat. Az Unió célja a fejlesztési bankokkal való együttműködéssel a beruházások előtt álló akadályok leépítése, az állami források ésszerűbb felhasználása, ezáltal pedig magánbefektetők bevonása a beruházási platformok (hasonló projektek csoportja) finanszírozásába, átláthatóság és technikai segítségnyújtás biztosítása a projektek során, valamint a különböző szakpolitikai területeken (pl. éghajlatváltozás, környezetvédelem, innováció, humántőke) való kooperáció és fejlesztés elősegítése. Az EIB és a nemzeti fejlesztési bankok ös�szefogásának további pozitív hozadéka lehet a Bizottság szerint a tanácsadó szolgáltatások terén történő együttműködés, a legjobb gyakorlatok elterjesztése a tagállamok között és az adminisztratív terhek csökkentése.
Periszkóp
5
13. ábra: Nemzeti fejlesztési bankok hozzájárulása az európai beruházási tervhez 8 000
8 000
8 000
8 000
8 000 Forrás: Európai Bizottság, MFB
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000
400 Bulgária
Spanyolország
Olaszország
Németország
Lengyelország
0
100
80 Luxemburg
1 000
Szlovákia
1 500
2 000
Franciaország
millió euró
2015 júliusáig nyolc uniós tagállam (Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia) nemzeti fejlesztési bankja és egyéb állami intézménye kapcsolódott be társfinanszírozóként összesen 34 milliárd euróval a terv keretében megvalósuló projektek és beruházási platformok finanszírozásába. Ez az összeg a beruházási terv által mozgósítani kívánt 315 milliárd eurón felül tovább élénkítheti az EU-ban megvalósuló beruházásokat. A legnagyobb mértékben, 8-8 milliárd euróval a francia, a lengyel, a német és az olasz fejlesztési bankok járulnak hozzá az európai beruházási tervhez, míg Spanyolország 1,5 milliárd, Szlovákia 400, Bulgária 100, Luxemburg pedig 80 millió eurós társfinanszírozást biztosít (13. ábra).
2015. október
Periszkóp
További fejlesztési intézmények Juncker-tervhez történő csatlakozása előtt is nyitva a lehetőség, az egyes fejlesztési bankok profilja ugyanakkor némileg eltérő irányba vinné a programot. Míg a nyugat-európai bankok vélhetően az önkormányzatok, oktatás, egészségügy finanszírozást támogatják elsősorban, addig a kelet-európai pénzintézetek valószínűleg jobban előtérbe helyeznék a kis- és középvállalatok pénzügyi támogatását (16. ábra).
2,0% 1,5%
1,94%
*Lengyelország: BGK, PIR Szlovákia: SZRB, Slovensky Investicny Holding Franciaország: CDC, Bpifrance
1,0% 0,53%
0,5%
0,49%
0,37%
Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, MFB
0,28%
0,24%
0,18%
0,14% Spanyolország (ICO)
Luxemburg (SNCI)
Bulgária (BDB)
Németország (KfW)
Franciaország*
Olaszország (CDP)
Szlovákia*
Lengyelország*
0,0%
15. ábra: Tagállamok hozzájárulása a Juncker-tervhez nemzeti bankrendszerük hitelállományának arányában 4%
3,89% *Lengyelország: BGK, PIR Szlovákia: SZRB, Slovensky Investicny Holding Franciaország: CDC, Bpifrance
3% 2%
0,18%
0,18%
Németország (KfW)
Franciaország*
Bulgária (BDB)
0,09%
0,02% Luxemburg (SNCI)
0,33%
0%
Spanyolország (ICO)
Forrás: Európai Bizottság, ECB, MFB
0,69%
Olaszország (CDP)
0,94%
1%
Szlovákia*
A hozzájárulást vállaló intézmények közül a német KfW elsősorban a vállalkozásindítást kívánja megkönnyíteni a kis- és középvállalatoknak kínált kedvező hitelekkel, nem csak Németországban, hanem más tagállamok fejlesztési bankjainak refinanszírozásán keresztül egyes EU-országokban is. A KfW Németországban a hazai induló vállalkozásoknak nyújtott hitelek esetében a kockázatok 80%-át is átvállalja. Franciaországban többek között az innovációs, valamint a magvető fázisban lévő cégeknek nyújtott beruházási hiteleket támogatja a Caisse des Depots et Consignations (CDC), Olaszország pedig az általa vállalt 8 milliárd eurós társfinanszírozást főként a KKV-szektorra, az energiahatékonyság fejlesztésére és infrastrukturális beruházásokra összpontosítja.
14. ábra: Tagállamok hozzájárulása a Juncker-tervhez a GDP arányában
Lengyelország*
A hozzájárulás mértékét az adott tagállam tavalyi évi GDP-jéhez viszonyítva Lengyelország kiemelkedik a másik hét tagállam közül: 8 milliárd eurós részvétele bruttó hazai termékének 1,94%-át adja. GDP-arányosan szintén átlag feletti mértékben járul hozzá Szlovákia az európai beruházási tervhez (0,53%), míg Spanyolország és Luxemburg támogatása a legkisebb arányú ilyen összevetésben. Lengyelország a Juncker-tervhez való hozzájárulásának a nemzeti bankrendszer hitelállományához viszonyított arányában is kiemelkedik (3,89%), valamint a két másik közép-kelet-európai ország, Szlovákia (0,94%) és Bulgária (0,69%) szerepvállalása is jelentősnek tekinthető. A hitelállomány arányában ismét Luxemburg (0,02%) és Spanyolország (0,09%) zárja a sort, míg az Unió legnagyobb gazdaságai (Németország, Franciaország, Olaszország) mindkét összevetésben a középmezőnyben végeztek (14-15. ábra).
16. ábra: Fejlesztési bankok által megfogalmazott fejlesztési irányok, fókuszok (megfogalmazott célok említésének aránya az egyes fejlesztési bankok esetében) Önkormányzatok, oktatás, egészségügy Környezetvédelem, energiahatékonyság Ingatlan fejlesztés finanszírozás KKV-k támogatása Infrastruktúra fejlesztés Innováció, K+F támogatás Vidékfejlesztés, turizmus
* MFB nélkül
A tagállamok közvetlenül vagy nemzeti fejlesztési Agrárium finanszírozás bankjaikon keresztül járulhatnak hozzá az európai beExport támogatás Kultúra, tudomány, sport ruházási tervhez. Az egyik lehetőség, hogy a Stratégiai BeTőkefinanszírozás Nyugat-Európa (34 bank) ruházási Alapot finanszírozzák, a másik pedig, hogy beruháFoglalkoztatás élénkítés Kelet-Európa (14 bank)* zási platformokat és projekteket támogatnak. Mindkét esetPénzügyi rendszer fejlesztése Forrás: nemzeti fejlesztési ben csökkentheti a tagállamok részvételi hajlandóságát, hogy 0% 20% 40% 60% 80% bankok honlapjai, MFB a nemzeti érdekek nem feltétlenül egyeztethetők össze az EIB, valamint a projektportfóliót összeállító szakértői testület céljaival. Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz való hozzájárulás hátránya, hogy kisebb a tagállamok és fejlesztési bankjaik mozgástere a támogatott projektek kiválasztását illetően, előnye azonban, hogy akár közvetlenül, akár fejlesztési bankon keresztül valósul meg, az abban részt vevő tagállamok a részvétel mértékéig mentesülnek a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt államháztartási hiánnyal kapcsolatos kritérium alól, a támogatás összege nem emeli az éves deficitet. Emellett az Alapban társfinanszírozást vállaló pénzintézetek részesülnek az EIB által biztosított garanciában is.
Periszkóp
6
2015. október
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Rekordokat döntő külkereskedelem, mérséklődő ipari dinamika, lassuló építőipar A magyar árukivitel és -behozatal volumene 6,0, ill. 3,4%-kal bővült júliusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az exportot a megelőző hónapokhoz hasonlóan a gépek és szállítóeszközök kivitelének 10,5%-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első hét hónapjában a külkereskedelmi többlet 1496,4 milliárd forintot ért el, ami rekord magasnak számít a korábbi statisztikákkal összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége az idei második negyedévben a GDP 8,7%-át érte el, amit a folyó fizetési mérleg többlet (320,3 milliárd Ft) és a szufficites tőkemérleg (395,0 milliárd Ft) hasonló mértékben támogatott (3. ábra). Augusztusban szezonálisan és munkanappal igazítva 6,2%-kal bővült az ipari termelés, ugyanakkor havi szinten a júliusi 0,7%-os csökkenés után augusztusban 2,0% volt a visszaesés, ami a nyári gyárleállásokból fakadt. A feldolgozóipar több mint negyedét adó járműgyártás 17,8%-kal, a vegyipar 28,0%-kal bővült éves szinten (4-5. ábra). A hazai építőipar augusztusban 6,1%-kal csökkent éves szinten, s további visszaesést vetít előre, hogy az új szerződések állománya 10,6%-kal, a teljes szerződésállomány pedig 48,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - július)
10%
0
800
0%
-50
-10%
-100
-20%
Forrás: KSH, MFB
400 200 0
-600 -800
Export volumen (év/év, jobb t.)
3. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
200
3%
0
0%
-200
* a GDP százalékában
-400 -600
-6%
-12%
104,2%
Fémfeldolgozás
102,2%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Gyógyszer-gyártás Gép, gépi berendezés gyártása
101,2% 99,9% 95,6% 90,7% 87,0%
FELDOLGOZÓIPAR Forrás: KSH, MFB
80%
107,1%
90%
-10% -15%
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
100% 110% 120% 130%
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Periszkóp
-5%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
Fafeldolgozás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
0%
-30%
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
107,1%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
5%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
113,5%
Villamos berendezés gyártása
10%
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
117,8%
Gumi, műanyag termék gyártása
Év/év (bal t.)
-20%
-9%
128,0%
Járműgyártás
Hónap/hónap (jobb t.)
-10%
-3%
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. augusztus) Vegyi anyag, termék gyártása
Forrás: KSH, MFB
0%
2015.I
2014.I
2014.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2013.I
Forrás: MNB, MFB
-800 2006.III
10%
6%
2013.III
milliárd Ft
Forrás: KSH, MFB
9%
Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
400
20%
12%
Folyó fizetési mérleg (bal t.)
600
-416,3
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
15%
Tőkemérleg (bal t.)
800
-400,4 -655,3 -661,6
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
1 000
-31,4 -70,5
-400
2003
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
558,3
600
-200
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
-150
815,2
2015
20%
50
1 052,8
1 000
2014
100
1 200
2013
30%
1 127,9
1 153,5
2012
40%
150
1 496,4
1 174,0
1 400
2011
200
1 600
2010
50%
2009
60%
250
2008
300
milliárd Ft
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
2007
•
2006
•
2005
•
2004
•
7
2015. október
Periszkóp
Fogyasztás Javuló jövedelmi helyzet, bővülő kiskereskedelmi forgalom Romlott a fogyasztói bizalom Magyarországon szeptemberben (amely továbbra is elmarad a régiós átlagtól) és egyre jobban elmaradnak a hazai fogyasztói várakozások az üzleti szereplők jövőre vonatkozó várakozásaitól (1. ábra). A júliusi 6,8%-ról augusztusra 4,7%-ra süllyedt a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, az élelmiszerek (+3,7%), az üzemanyagok (+7,4%) és az egyéb termékek eladása is lassuló ütemben nőtt (2-3. ábra). A foglalkoztatási adatok, bérstatisztikák (a nettó reálbérek 5,4%-kal emelkedtek augusztusban év/év) és a bankok elszámolása is támogatja jövedelmi oldalról a fogyasztás további bővülését (4. ábra). Havi szinten a személyi hitelek és áruvásárlási kölcsönök állománya is bővült 14,9, ill. 5,7 milliárd forinttal, ugyanakkor a fogyasztást a hitelezés összességében továbbra sem élénkíti (5. ábra). A fogyasztás helyett megtakarításra fordított jövedelmek továbbra is elsősorban a nem részvény értékpapírok irányába áramlanak, emellett változatlanul magas a készpénzben való jövedelemtartás, ami a brókerbotrányok után megemelkedő befektetői bizalmatlanság és az alacsony banki betéti kamatok következménye (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek , konjunktúra kilátások és gazdasági növekedés Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
10
8%
0
6%
-10
4%
-20
2%
-30
0%
-40
-2%
-50
-4%
-60
-6%
-70
-8%
Hónap/hónap (bal t.) 4%
8%
2%
4%
0%
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
Konjunktúra kilátások (bal t.)
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
10%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
*közfoglalkoztatottakkal együtt
-8%
Kiskereskedelmi forgalom
Üzemanyagok
8
milliárd Ft
135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
2015.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
2015.04
** 12 hónapos gördülő átlag
2012.01
25%
*állampapírok, egyéb kötvények
2015.01
50%
2014.10
75%
50%
2014.07
100%
75%
2014.04
125%
100%
2014.01
150%
125%
Forrás: MNB, MFB
2013.10
150%
500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400
2013.07
175%
Periszkóp
-8%
Nettó reálbérek*
milliárd Ft
200%
175%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
-6%
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
200%
Forrás: MNB, MFB
8%
6%
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%)
25%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
2015.07
2015.04
2015.01
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
2013.04
Élelmiszerek
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
Nem élelmiszer termékek
-12%
-6%
Fogyasztói bizalom (bal t.)
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
Üzleti bizalom (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
-4% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-10%
GDP növekedés (év/év, jobb t.)
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Év/év (jobb t.)
-2%
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2013.01
Forrás: GKI, KSH, MFB
-80
12%
6%
2013.01
•
2012.10
•
2012.07
•
2012.04
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2015. október
Periszkóp
Munkaerőpiac Tovább élénkül a munkaerőpiac, folytatódik a munkabérek emelkedése A munkanélküliségi ráta 2015. június-augusztus között 6,7%-ra süllyedt, ami 1,0 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál, s az Európai Unióban továbbra is legalacsonyabbak közé tartozik a hazai mutató. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 60,4, ill. 56,4% volt, ami éves összevetésben 1,5, ill. 2,0 százalékpontos emelkedést jelent (1-2. ábra). Augusztusban a versenyszférában 2,6, a költségvetési szektorban 2,8%-os volt a foglalkoztatás bővülés éves üteme, a nagyobb ágazatok zömében nőtt a foglalkoztatás éves szinten. A lakossági jövedelmek bővülését a foglalkoztatási létszámadatok javulása mellett szintén segítette, hogy 2014. augusztus és 2015. augusztus között a nettó reálbérek 5,4%-kal, a bruttó bérek 4,5%-kal nőttek, a költségvetési és a versenyszférában 6,2, ill. 3,8% volt az emelkedés üteme (3-4. ábra). A feldolgozóipari munkaerőköltségek április-június között az előző negyedévhez képest Románia (+2,1%) mellett Magyarországon nőttek leggyorsabb ütemben (+2,0%), a térségbeli országok közül ugyanakkor 2012 óta csak a csehországinál volt gyorsabb a hazai munkaerőköltségek növekedése (5. ábra). A foglalkoztatási tervek további munkahelyteremtést vetítenek előre a következő hónapokban (6. ábra). 2. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
1. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban (2015. június - augusztus) 25%
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
Forrás: Eurostat, MFB
21,6%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
120% 115% 110%
10
20
0 Forrás: Eurostat, MFB
0
-10
-20
-20
-40
-30
2015.12
2015.06
2014.12
2014.06
-100 2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2006.06
2015.II
2015.I
2014.IV
2014.III
2014.II
2014.I
2013.IV
2013.III
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
Periszkóp
2013.II
* szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok; bérek és járulékok, támogatások nélkül
-80
5 hónappal eltolva
2009.06
100%
-50
-60 Foglalkoztatási tervek:
2008.12
-40 2008.06
105%
95%
112%
110%
108%
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
ezer fő
20 Eurózóna Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia
106%
6. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
5. ábra: Munkaerőköltség* alakulása a feldolgozóiparban (2012 = 100%, nominális érték változása) 125%
106,2% 104,5%
104%
108%
106%
104%
102%
100%
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
111,1% 110,5% 105,7% 105,6% 104,8% 104,6% 103,7% 103,5% 103,4% 103,0% 103,0% 102,5% 101,7% 101,5% 103,8%
102%
103,0% 102,9% 102,0% 101,8% 101,7% 101,0% 100,7% 100,2% 100,0%
102,8% 102,6% 102,7%
98%
Forrás: KSH, MFB
Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Oktatás Építőipar Forrás: Szociális ellátás KSH, MFB Ipar Egészségügy Infokommunikáció Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Kereskedelem Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN
107,6% 105,4% 105,3%
99,7% 98,1%
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2015. augusztus, előző év azonos időszaka = 100%)
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. augusztus, előző év azonos időszaka = 100%) Szálláshely-szolg., vendéglátás Szociális ellátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Ingatlanügyletek Kereskedelem Ipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Oktatás Építőipar Mezőgazdaság Infokommunikáció Egészségügy Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
100%
15,2%
11,8%
11,0%
10,6%
10,4%
9,9%
10,1%
9,8%
9,2%
9,2%
9,1%
9,1%
8,9%
8,4%
6,8%
6,7%
6,6%
6,5%
6,5%
6,2%
5,8%
5,7%
5,5%
5,2%
5,2%
Németország Csehország Észtország Málta Egyesült Királyság Luxemburg Ausztria Dánia Hollandia Svédország Románia Magyarország Lengyelország Finnország Belgium Európai Unió Szlovénia Bulgária Litvánia Lettország Franciaország Írország Euróövezet Olaszország Szlovákia Portugália Horvátország Ciprus Spanyolország Görögország
0%
5,2%
5%
4,6%
10%
14,4%
15%
24,6%
20%
61% 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
2007.12
•
2007.06
•
2006.12
•
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
9
2015. október
Periszkóp
Infláció Továbbra sincsenek felfelé mutató inflációs kockázatok a magyar gazdaságban Szeptemberben a Brent olaj világpiaci ára 3,7%-ot csökkent, amiben a kereslet visszaesése mellett a dollár euróval szemben elért 0,4%-os erősödése is szerepet játszott (a hónap végén egy hordó olaj 47,2 dollárba került). A nyersanyagárak várható alakulására vonatkozó prognózisok egyre alacsonyabb árakkal számolnak a következő években (1-2. ábra). Magyarországon augusztusban a mezőgazdasági árak 3,8%-kal, az ipari termelői árak 0,8%-kal süllyedtek (év/év). Négy hónap szünet után szeptemberben újra csökkentek éves szinten a fogyasztói árak (-0,4%), havi szinten átlagosan 0,6%-kal lettek olcsóbbak a fogyasztási cikkek, a 12 havi maginflációs ráta ugyanakkor az augusztusi 1,2%-ról 1,3%-ra emelkedett (3-4. ábra). Az árakra gyakorolt jelentősebb sokkok hiányát jelzi a magyar gazdaságban, hogy az inflációs trendek viszonylag jó előrejelző indikátorának tekinthető ritkán változó árú termékek éves árindexe az augusztusi 2,2%-ról szeptemberre 2,0%-ra mérséklődött (5. ábra). A 12 havi -0,4%-os inflációs rátához szeptemberben a piaci javak átlagosan -0,29 százalékponttal, a szabályozott árú termékek -0,11 százalékponttal járultak hozzá (6. ábra). Havi szinten a ruházkodási cikkek drágultak legnagyobb mértékben (+1,4%), s az üzemanyagok, egyéb cikkek ára süllyedt leginkább (-2,3%). 2. ábra: Világpiaci nyersanyagárak* alakulása és az IMF prognózisa (2005 = 100%)
1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a kőolaj világpiaci ára 1,45
120
200%
1,40
110
180%
1,35
100 90
dollár erősödése
80
1,20
70 Forrás: Reuters, MFB
1,05
60
100%
50
80% * üzemanyagok és egyéb nyersanyagok
2015.09
2015.08
Forrás: IMF, MFB
40%
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
Hónap/hónap (jobb t.)
2% 1%
1% Forrás: MNB, MFB
0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
0%
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
Periszkóp
10
2015.01
2015.07 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.07
2%
2015.04
3%
2013.07
3%
2013.04
Ritkán változó árú termékek inflációja
2013.01
4%
4%
2012.10
Indirekt adóktól szűrt maginfláció
Forrás: MNB, MFB
2012.07
5%
5%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% 2012.04
6%
2012.01
Keresletérzékeny* infláció
Maginfláció (év/év, bal t.)
6. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
5. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 6%
Év/év (bal t.)
2014.07
-1,0% 2014.01
-4% Exportárindex
-0,5%
Forrás: KSH, MNB, MFB
2015.01
2015.07
2015.05
2015.01
2014.11
2014.09
2014.07
2014.05
2014.03
2014.01
-14%
2015.03
Forrás: KSH, MFB
2014.10
-12%
0,0%
-2%
2013.07
Importárindex
0,5%
0%
2014.07
-10%
1,0%
2%
2013.01
-8%
4%
2012.07
-6%
2014.04
-4%
1,5%
2012.01
Ipari termelőiárindex
2,0%
6%
2011.07
-2%
2,5%
8%
2014.01
0%
10%
2011.01
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
2%
2007.01
4%
4. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
2013.10
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.02 2015.03
60% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
USD/EUR (bal t.)
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.02 2014.03
2014.01
40
2010.07
1,10
2015. októberi prognózis
120%
2010.01
1,15
2015. áprilisi prognózis
140%
2007.07
1,25
2014. októberi prognózis
160%
$/hordó
1,30
Tényadat
2009.07
•
2009.01
•
2008.07
•
2008.01
•
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
2015. október
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Augusztusban emelkedett a vállalatok hitelállománya, és tovább csökkentek a kölcsönök kamatai 2015. augusztusban havi szinten 25,4 milliárd forinttal több vállalati hitelt folyósítottak a hazai pénzintézetek, mint amen�nyit törlesztettek a cégek, a tranzakciók egyenlegeként a forintkölcsönök állománya 23,4 milliárd forinttal, a devizahiteleké 2,0 milliárd forinttal bővült (1. ábra). Az árfolyamváltozást is tartalmazó állományi adatok szerint a forintkölcsönök állománya 19,1 milliárd forinttal, a devizahiteleké (a forint augusztusi gyengülése nyomán) 39,5 milliárd forinttal emelkedett havi szinten, így összességében 58,6 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelek állománya. Az emelkedés nagyobb része (35,9 milliárd Ft) az egy évnél rövidebb lejáratú hitelszegmensben következett be (2-4. ábra). Az 1-5 éves és 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint júliusról augusztusra 4, ill. 7 bázispontot süllyedve 3,72, ill. 3,76%-ot elérve újabb rekordszintre olvadt. A visegrádi országok közti különbség egyre szűkebb az 5 évnél hosszabb hitelek szegmensében (Csehország: 2,91%, Szlovákia: 2,93%, Lengyelország: 3,70%) (5-6. ábra), s a kamatok egyre közelebb kerülnek az Eurózónában regisztrált hasonló futamidejű, átlagosan 2,76%-os euróhitelkamatok szintjéhez. 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
0
milliárd Ft
8 000
7 000
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2006.01
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
4. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban
3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 9 000
4 000
Forrás: MNB, MFB
1 éven belüli
8 000
1 - 5 éves
5 éven túli lejáratú
3 500
7 000
Forrás: MNB, MFB
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
Forrás: MNB, MFB
9 000
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 2010.12
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2009.01
•
2008.01
•
2007.01
•
6 000 5 000
3 000 2 500
4 000 2 000
3 000
Forinthitel
2 000
Devizahitel
Összesen
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
Eurózóna Szlovákia
11
Magyarország Bulgária
Csehország Románia
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
0% 2013.04
0% 2013.01
2%
2012.10
4%
2%
2012.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
4%
2012.04
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
6%
2012.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
-2%
6%
2011.10
0%
8%
2011.07
Forinthitel - 1-5 éves
8%
2011.04
Forinthitel - min. 5 éves
2%
10%
Forrás: ECB, MNB, MFB
8% 4%
2008.01
10%
EURIBOR
6%
12% * hó végi állománnyal súlyozva
2011.01
10%
2007.07
12%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
2007.01
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
2006.07
2006.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
1 500
Lengyelország
2015. október
Periszkóp
Árfolyamok Volatilis mozgást követően havi szinten erősödött a forint a főbb devizákkal szemben A kínai jüan árfolyamának augusztusi leértékelése után szeptemberben fokozatosan javult a globális befektetői hangulat, amit a Fed elhalasztott szeptemberi kamatemelése is támogatott, így a forintra nehezedő leértékelődési nyomás is enyhült. A hazai fizetőeszköz 0,4%-ot erősödött az euróval szemben, így a hónap végén egy euró 313,5 forintot ért a devizapiacon (1-2. ábra). A forint 0,3, ill. 0,2%-os ütemben erősödött a dollárral és a svájci frankkal szemben szeptemberben (hónap végi árfolyam: 280,6 HUF/USD, ill. 290,7 HUF/CHF) (3. ábra). A térségbeli valutákhoz képest a forint euróval szembeni árfolyama volatilisabb pályán mozgott. A cseh korona és a forinttal a hónap során leginkább szinkronban mozgó lengyel zloty 0,6, il. 0,4%-ot veszített értékéből, a román lej 0,3%-ot erősödött a közös európai devizával szemben (4. ábra). A folyó fizetési mérleg többlet és a stabil költségvetés a felértékelődés, míg az alacsony magyar hozamszintek és a piaci szereplők körében újból felerősödő jegybanki kamatcsökkentési várakozások a gyengülés irányában hatnak a forint árfolyamára, ezek hatása nagyjából kiegyenlíti egymást, így a piaci várakozások is 310 HUF/EUR körüli árfolyammal kalkulálnak 12 hónapos távon (5-6. ábra).
• •
•
VIX-index CNY/USD 1. ábra: A kínai jüan árfolyama a dollárral szemben és a globális kockázatvállalási kedv (VIX-index) 6,5
335
Forrás: Reuters, CBOE, MFB
6,4
HUF/EUR (bal t.)
330
jüan erősödés
6,3
45
VIX-index (jobb t.)
40
globális kockázatvállalási kedv erősödése
35
6,2
325
6,1
320
30
315
25
310
20
305
15
300
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
5
4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
325
320
101,0%
320
310
100,5%
315
300
HUF/CHF (jobb t.)
101,0% * 2015.08.31. = 100%
100,5%
100,0%
100,0%
99,5%
98,5%
300
270
98,0%
Periszkóp
HUF/EUR HUF/EUR (Reuters prognózis)
12
Lengyel zloty
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2012.01
04.2016
01.2016
10.2015
07.2015
2008.01
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.09.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.08.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.07.31-én (jobb t.)
04.2015
01.2015
10.2014
07.2014
04.2014
1,00% 01.2014
10.2013
07.2013
04.2013
01.2013
07.2012
330
2011.07
2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2011.01
3,00%
320
2010.07
4,00%
310
2010.01
5,00%
300
2009.07
6,00%
290
2009.01
280
Román lej
340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220 2008.07
7,00%
forint gyengülés
Forint
98,0%
6. ábra: A forint/euró árfolyam és elemzői várakozások 8,00%
270
10.2012
fordított skála
260
98,5% Forrás: ECB, MFB
Cseh korona
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
99,0%
euróval szembeni árfolyamerősödés
2015.08.31
260
2015.09
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
295
2015.08
Forrás: ECB, MFB
99,0%
2015.09.28
280
2015.09.21
305
99,5%
2015.09.14
290
2015.09.07
310
2016.07
HUF/USD (jobb t.)
2014.06
2014.02
2014.01
2015.10
2015.08
2015.06
2015.02 2015.04
2014.12
2014.10
2014.08
2014.06
2014.02 2014.04
2013.12
2013.10
2013.08
2013.06
2013.02 2013.04
2012.12
2012.10
2012.08
2012.06
2012.02 2012.04
2011.12
295
HUF/EUR (bal t.)
10
Forrás: CBOE, ECB, MFB
2014.05
VIX-index
2014.04
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2014.03
CNY/USD
6,0 50 45 40 35 30 25 20 15 10 2011.10
pont
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
pont
•
HUF/EUR (Bloomberg prognózis) Forrás: ECB, Reuters, Bloomberg, MFB
2015. október
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Teljesíthető pályán az éves hiány alakulása, kiválóan teljesített a hazai állampapírpiac szeptemberben •
•
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya az idei év első három negyedévében 954,6 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzatot 62,2 milliárd forinttal, a tavalyi év azonos időszakában kumulálódott deficitet 110,7 milliárd forinttal haladta meg. A központi költségvetés hiánya 30,3 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget (-1006,6 milliárd Ft) mutatott, mint egy évvel korábban, ugyanis a bevételek 131,2 milliárd forintos elmaradását az előző év azonos időszakához képest ellensúlyozta a kiadások 161,5 milliárdos visszafogása. Előbbit tekintve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei markánsan visszaestek (-391,4 milliárd Ft), ami alapvetően a beérkező uniós források egy évvel korábbi időszakhoz mért elmaradásából (-407,1 milliárd Ft) eredt (1. ábra, 1. táblázat). A büdzsé kiadásai jellemzően inkább az év első felére esnek, míg a bevételek nagyobb hányada az év második felében folyik be, így tarthatónak tűnik az idei költségvetés hiányára vonatkozó célkitűzés. A diszkontkincstárjegy hozamok szeptemberben 27-33 bázispontot csökkenve 0,38-0,43% közé süllyedtek. Az 5 és 10 éves hozamok 2,33, ill. 3,28%-on zárták a hónapot (-33, ill. 36 bp), előbbi hozam rekord alacsony szintet ért el a hónapban (2,31%), utóbbi pedig a legnagyobb ütemben zuhant a régióban, a süllyedést a javuló hangulat és a jegybanki eszköztár átalakítása mellett a forintkötvények hozamába beépülő árfolyamkockázati prémium 32 bázispontos mérséklődése is támogatta (2-4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint) -824,3 -855,6 -1 088,6
8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000 -9 000
-1 365,7
-628,9 -1 216,9
-1 036,8 398,8
240,1
239,7 2 024,6
-1 006,6 334,2
2 191,2 1 799,8
180,0 1 690,9 296,5 412,7 334,7 786,0 1 103,4 1 278,9 1 534,4 1 302,5 1 382,4 1 229,1 1 591,3 1 509,4 1 391,0 1 082,6 1 186,6 2 237,1 2 186,0 640,5
3 323,1 2 807,5 2 921,4 3 173,6 2 322,1 2 405,0
559,4
519,6
724,1
638,8
-2 676,8 -2 915,1 -3 062,7 -3 388,5 -3 516,6 -1 690,4 -1 647,3 -870,1 -663,4
648,0
-4 516,2
803,8
899,2
-5 130,1 -5 474,6
-1 909,4 -1 430,8 -1 348,5
-894,5
-802,1 -803,7 -908,6 -1 389,0 -1 361,5 -986,9 -646,0 -1 201,0 -800,7 -902,2 -940,8 -869,2 -900,9 -956,7 -878,6 KSH, NGM, MFB
-686,5
Forrás:
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
Egyenleg értéke
milliárd Ft
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
Forrás: ÁKK, MFB
4,0% 3,5% 3,0% 2,5%
2015.06.30
2,0%
2015.07.31
1,5%
15 éves
10 éves
5 éves
3 éves
0,0% 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos
évi előirányzat %-a
65,8%
10 932,9
7 738,8
70,8%
803,8
61,4%
1 306,0
899,2
68,9%
394,8
180,0
45,6%
341,4
232,9
68,2%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
151,7
89,2
58,8%
156,5
91,7
58,6%
Banki és ágazati különadó
I-IX. hó
11 954,3
7 869,9
1 308,4
Társasági adó
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
205,9
164,1
79,7%
204,8
166,8
81,4%
4 335,9
3 173,6
73,2%
4 396,7
3 323,1
75,6%
Általános forgalmi adó
3 035,6
2 222,8
73,2%
3 172,4
2 373,0
74,8%
Jövedéki adó
918,9
665,3
72,4%
913,5
712,8
78,0%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
207,5
74,7%
206,2
157,2
76,2%
1 753,8
1 302,5
74,3%
1 806,6
1 382,4
76,5%
1 589,1
1 184,9
74,6%
1 639,7
1 252,1
76,4%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 125,1
2 327,1
74,5%
3 024,6
2 285,1
75,6%
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 907,1
1 442,3
75,6%
1 910,8
1 442,4
75,5%
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása
3. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése
45
7%
40
6%
35
5%
5%
30
4%
4%
25
3%
20
2%
15
1%
10
0%
5
Periszkóp
*** 5 éves német euró államkötvény hozama
3% 2%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
1% 0%
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2014.12
2015.01
Csehország VIX-index (jobb t.)
* 5 éves forint állampapírhozam és 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége
-1% 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09
Magyarország Románia
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
pont
6%
2014.07
éves teljesítés %-a
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Személyi jövedelemadó
2015.09.30
0,5%
7%
I-IX. hó
teljesítés
Lakosság befizetései
2015.08.31
1,0%
8%
2015 módosított előirányzat
Kamatkiadások
2. ábra: Magyar állampapírpiaci hozamgörbe 4,5%
2014
Egyéb kiadások
Lengyelország
Árfolyamkockázati felár*
13
Országkockázati felár**
Kockázatmentes hozam***
2015. október
