Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyarországi beruházási folyamatok iránya Az idei lendületes beruházási dinamika mögött alapvetően a szállítási, raktározási és a feldolgozóipari fejlesztések álltak, s a következő negyedévekben is további bővítések vannak napirenden, ezen belül is elsősorban a szekunder szektorban. A hazai beruházások finanszírozásában a felgyorsult európai uniós kifizetések jelentős szerepet játszanak, míg a mikro-, kis- és középvállalati szektor forráshelyzetét a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja javította. Az EU-s források kihelyezésében várható átmeneti visszaesés, a főbb külső piacokon erősödő verseny és az előrébb hozott fejlesztések miatt fékeződhet a beruházási lendület középtávon (a következő másfél - két évben), míg a vállalati elképzelések és a pénzintézetek várakozásai szerint élénk maradhat a cégek forráskereslete és beruházási kedve, amit a belföldi fizetőképes kereslet várható bővülése is hajthat.
500
450
400
350
300
250
200
150
50
100
2014 első hat hónapjában tovább folytatódott a beruházások dinamikus bővülése a magyar gazdaságban: a január-március közötti 22,6%-os éves ütem a következő három hónapban sem csökkent 20% alá (+21,2% év/év). A lendületes növekedés elsősorban két nemzetgazdasági ágnak volt köszönhető. A szállítási, raktározási ágazathoz (2014. I. negyedév: +64,6% év/év, II. negyedév: +36,1% év/év) kapcsolódott többek között a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, így a budapesti 4-es metró és a debreceni 2-es villamos átadása, egyéb, főként fővárosi infrastrukturális beruházások (pl. Futár utastájékoztató rendszer, kerékpárhálózat fejlesztése), továbbá a közúthálózat és a vasútvonalak (pl. Sopron-Szombathely-Szentgotthárd, 50 milliárd forint) egy részének korszerűsítése. Emellett jelentős volumenű szállítási beruházásként ide sorolható a Waberer’s International 18 milliárd forint értékű járműpark bővítése Soroksáron. Ezek a fejlesztések összesen több száz milliárd forinttal járultak hozzá a beruházások növekedéséhez az idei év első felében. 1. ábra: 2014-ben átadott és bejelentett nagyobb beruházások A másik jelentős területet a feldolgozóiparhoz (2014. I. negyedév: +27,6% év/év, II. negyed4-es metró év: +33,3% év/év), ezen belül a járműiparhoz Apollo (Gyöngyöshalász) kapcsolódó fejlesztések jelentették. Ide sorolhaHankook (Rácalmás) Bridgestone (Tatabánya) tóak a Knorr-Bremse haszonjármű üzletágának LEGO (Nyíregyháza) 6 milliárd forintból épült új gyártó- és fejlesztéCitromsavgyár (Szolnok) si bázisa Kecskeméten, a Bosch-vállalatcsoport Pre-Cast (Sátoraljaújhely) folyamatos bővítései Budapesten és Hatvanban, Citromsavgyár (Kazincbarcika) melyek értéke több tízmilliárd forintra tehető, Debreceni 2-es villamos Takata (Miskolc) vagy a Continental Automotive csaknem 3 milliWaberer's (Soroksár) árd forintos veszprémi és budapesti fejlesztése, amelyre egy 2009 óta tartó 15 milliárd forintos Forrás: MFB sajtógyűjtés milliárd Ft beruházás részeként került sor (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 0
2014. október
Beruházások alakulása 2014 első két negyedévében
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
Júliusban is 10%-ot meghaladó éves bővülést produkált az ipari szektor... (5. oldal) Jelentős fogyasztást élénkítő hatása lehet az új devizahiteles csomagnak 2015-ben... (6. oldal) Válság előtti szinten a munkanélküliségi ráta Magyarországon... (7. oldal) Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás a világban és Magyarországon egyaránt... (8. oldal) Folytatódott a vállalati hitelállomány havi szintű bővülése... (9. oldal) Erősödésnek indult az amerikai dollár, a forint viszonylag jó teljesítménnyel zárta a hónapot... (10. oldal) A globális befektetői klíma romlása felfelé vitte a hosszú állampapírok hozamát szeptemberben.. (11. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Ezeken kívül további nagy húzóerőt jelentett a beruházások terén az új nyíregyházi LEGO gyár átadása, amely egy 60 milliárd forintos projekt keretein belül épült meg, valamint néhány labdarúgó stadion rekonstrukciójának befejezése (pl. Debrecen, FTC stadion) (1. ábra). A jelentősebb első félévi beruházásokat földrajzi elhelyezkedés alapján három részre bonthatjuk. Egyrészt nagy koncentráció figyelhető meg Budapesten és közvetlen vonzáskörzetében (Soroksár, Hatvan). A második csoportot a nagyobb magyar váro– sok, megyeszékhelyek alkotják, mint Miskolc, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém. A harmadik kategóriába az egyéb kisebb, de jelentős beruházásokat vonzó városokat sorolhatjuk, amelyek vonzerejét vagy a határ közelsége és az ebből adódó exportlehetőségek (Szentgotthárd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely), vagy az autópályákból adódó könnyű megközelíthetőség adja (Dunaújváros/Rácalmás, Gyöngyöshalász, Hatvan). Az áprilisban kiadott Konvergencia Program, valamint az MNB szeptemberi inflációs jelentésének előrejelzései alapján a beruházási dinamika 2015-ben lassulhat, előbbi 4,1%-os, utóbbi 2,6%-os bruttó állóeszköz felhalmozás bővüléssel számol jövőre. A közeljövő fejlesztéseit illetően 2014 második felétől körülbelül 300 milliárd forintos közút- és vasútfejlesztési program indul Magyarországon, amely várhatóan 2015 végéig fejeződik be (pl. 1-es, 2-es, 3-as számú főút, M3 autópálya, Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal). A járműipar és a kapcsolódó ágazatok terén további bővítések várhatóak a bejelentett tervek szerint. Az Apollo Tyres (Gyöngyöshalász), a Hankook Tire (Dunaújváros/Rácalmás), a Bridgestone (Tatabánya), a Pre-Cast (Sátoraljaújhely) és a Takata (Miskolc), valamint néhány kisebb tervezett beruházás összértéke megközelíti az 500 milliárd forintot. Az új üzemek és gyártósorok átadása 2014 második felében, illetve a következő egy-két évben várható. A járműipar mellett egyéb jelentős feldolgozóipari fejlesztések is folyamatban vannak, a Kazincbarcikán, ill. Szolnokon kínai részvétellel épülő citromsavgyárak 31, ill. 34 milliárdos beruházást jelentenek, amelyek révén a globális citromsav-gyártásból 8%-os részesedést ér el a magyar gazdaság. Ezenkívül további stadion rekonstrukciókra kerülhet sor (pl. budapesti Puskás Ferenc stadion, MTK stadion, Szombathely, Diósgyőr).
A beruházások finanszírozása
Periszkóp
2
2 500
2 500 EU-val szembeni egyenleg 2 000
Négy negyedéves gördülő átlag
1 500
1 500
1 000
1 000
500
millió €
2 000
500
0
0 Forrás: MNB, MFB
-500 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I
-500
3. ábra: A teljes vállalati és a KKV-szektor hitelállományának növekedési üteme (év/év) Magyarországon 25%
Forrás: MNB, MFB
20%
25% 20%
15%
15%
10%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5% -10%
-10% 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
A vállalati hitelállomány Magyarországon az elmúlt öt évben folyamatosan zsugorodott, amit legfeljebb az állomány nagyobbik részét kitevő devizakölcsönök miatt az árfolyam-ingadozás okozta átértékelődési hatás akasztott meg egy-egy negyedév erejéig. 2013 második felétől viszont érezhetően megindult a javulás: a teljes vállalati hitelállomány csökkenése a korábbi 5% körüli éves ütemről stagnálás közeli szintre lassult, a KKV-szektor kölcsönei pedig 2013 közepe óta (immár négy negyedéve folyamatosan) növekednek éves szinten (3. ábra). Utóbbi elsősorban a Növekedési Hitelprogram (NHP) I. és II. elindításának volt köszönhető, ami különösen a tavalyi harmadik negyedévben dobta meg az új kihelyezések értékét (2013-ban az összes NHP-s kihelyezés 672,4 milliárd forintot tett ki) (4. ábra).
2. ábra: Magyarország EU-val szembeni egyenlegének alakulása
millió €
A hazai fejlesztéseket az idei első félévben a vállalati hitelállomány zsugorodásával továbbra is jelentős mértékben EU-s forrásokból finanszírozták. A 2007-2013-as költségvetési periódus végével a lekötött források folyósítása a korábbi időszakokhoz képest sokkal gyorsabb ütemben zajlik: 2014. január és június között Magyarország EU-val szembeni egyenlege 2025,3 millió eurót (622,1 milliárd Ft) tett ki, ami csak kis mértékben maradt el a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értéktől (2157,2 millió euró, ill. 640,0 milliárd Ft) (2. ábra). A közösségi források gyors ütemű lehívása a következő másfél évben is érezteteti majd hatását (az ún. t+2-es szabálynak megfelelően), bár valószínűleg lassuló ütemben. Így a beruházások előttünk álló másfél-két éves alakulása szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az előző EU-s költségvetési periódus kifutását követően milyen ütemben indulnak meg majd a 2014-2020-as időszak folyósításai, valamint hogy a hazai vállalati hitelezés mennyire lesz képes az átmeneti időszakban várható visszaesést tompítani, mivel a 2014. áprilisi Konvergencia Programban a Kormány 2016-ra a bruttó állóeszköz felhalmozás megtorpanásával, 0,9%-os visszaesésével számol.
Teljes vállalati szektor (hitelintézetek)
KKV-szektor (bankrendszer)
2014. október
Periszkóp
800
600
600
400
400
200
200
3
milliárd Ft
milliárd Ft
1 000
800
0
HUF
EUR
CHF
NHP
2014.I
2013.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.III
2010.I
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
0
Rövid lejáratú hitelek
5. ábra: A vállalati nettó hitelfelvétel változása és várható alakulása (MNB-előrejelzés) 200
200 Forrás: MNB, MFB
100
0
0 -100
-200
-200
-300
-300
-400
-400 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III 2015.IV 2016.I
-100
milliárd Ft
100
Tényadat
Előrejelzés
6. ábra: A vállalati hitelkereslet alakulásával kapcsolatos banki várakozások alakulása* 80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
-20
-20
-40
-40 -60
* nettó érték: a növekedést tapasztaló/váró, ill. csökkenést tapasztaló/váró bankok arányának különbsége
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.II
-80 2011.III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
Forrás: MNB, MFB
2010.II
-60 -80
Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek
7. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a beruházások éves dinamikája 24% 20% 16% 12% 8% 4% 0% -4% -8% -12% -16% 2014.II
2014.I
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.II
2012.III
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.II
2010.III
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, MFB
2009.II
95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45%
2009.III
Az MFB kérdőíves vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) legutóbbi adatfelvétele során 2014. tavasszal a megkérdezettek 77,0%-a tervezte, hogy a következő 12 hónapban fejlesztéseket fog végezni. A 2009-ben indult felméréssorozat és a Központi Statisztikai Hivatal beruházási adatainak összevetése arra enged következtetni, hogy a cégek fejlesztési szándéka szoros összefüggésben áll a megelőző egy évben elvégzett korszerűsítésekkel, bővítésekkel (7. ábra). Ez alapján amen�nyiben nem következik be jelentős negatív fordulat a beruházást meghatározó tényezőkben, úgy 2015 tavaszáig 10% feletti ütemben bővülhet éves szinten a bruttó állóeszköz felhalmozás. Ugyanakkor némi óvatosságra inthet az esetlegesen túlzott várakozásokkal kapcsolatban, hogy a február-márciusi felmérés idején az egyéves horizonton jelzett beruházási tervek egy része időközben realizálódhatott a tavaszi és nyári hónapokban és megjelenhetett a második negyedéves beruházási statisztikákban, így emiatt az őszi és téli időszakban nem elképzelhetetlen a beruházások dinamikájának visszaesése.
Periszkóp
1 200
1 000
2010.I
A jövőbeli fejlesztések ösztönzői
1 400
1 200
2009.IV
2014 első félévében összességében nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben: az árjellegű kritériumok (hitelkamat és forrásköltség közötti szpred, kockázatosabb hiteleken meglévő prémium) kis mértékben szigorodtak (emelkedtek), míg a nem árjellegű követelmények (fedezeti követelmények, megkövetelt hitelképességi szint) kis mértékben enyhültek. A bankok 2013 közepétől egyértelműen erősödő hitelkeresletet tapasztalnak a vállalatok részéről: a pénzintézetek többsége mind a hosszú-, mind pedig a rövidtávú kölcsönök esetében intenzívebb érdeklődést érzékelnek a cégek oldaláról (6. ábra).
1 600
Forrás: MNB, MFB
1 400
milliárd Ft
Az MNB középtávú előrejelzése alapján ugyanakkor a vállalati hitelezésben (a nettó tranzakciók alapján) nem várható jelentős pozitív fordulat a következő egy-másfél évben: 2014 második felében (az NHP II. felfutásának köszönhetően) 45,2 milliárd forintos nettó hitelkihelyezéssel számol a jegybank, 2015-ben azonban összességében csupán 1,6 milliárd forintos nettó hitelfelvételt várnak az MNB szakértői (5. ábra).
1 600
ERŐSEBB
Az összes új vállalati hitelkihelyezés az idei év első felében mérsékelt dinamikát mutatott: a 2014. január és június között újonnan folyósított közel 1000 milliárd forint (966,1 milliárd Ft) kölcsön több mint fele (592,1 milliárd Ft) volt forintban denominálva, s ennek harmadát (197,7 milliárd Ft) tették ki az NHP-s hitelek. A lassabb kihelyezési dinamika hátterében ugyanakkor technikai okok is álltak: a hosszabb távú hitelek súlyának növekedésével emelkedett a hitelintézetek meglévő portfóliójának átlagideje, csökkent a refinanszírozási igény, ami az új folyósítások alacsonyabb szintjében is jelentkezik.
4. ábra: Új vállalati hitelkihelyezések alakulása Magyarországon
GYENGÉBB
A program első szakaszában összesen 411 milliárd forintnyi hitelkiváltásra, ill. 290 milliárd forintot kitevő új hitelkihelyezésre került sor, utóbbi több mint felét (177 milliárd Ft) a beruházási hitelek tették ki. Az NHP második pillérjének keretében kiváltott devizahitelek 60%-a volt beruházási hitel, ami a csökkenő árfolyamkockázat és kamatterhek következtében javuló pénzügyi helyzet eredményeként segíthette a már folyamatban lévő fejlesztések megvalósulását.
A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %)
2014. október
Periszkóp
Periszkóp
4
Vállalati méret
39,3%
Kisvállalatok
70,6%
Középvállalatok
81,8%
Nagyvállalatok
96,3%
0% - Nem exportál
72,9%
1% - 50%
79,7%
51% - 100%
80,0%
* exportból származó árbevétel a teljes árbevétel arányában
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. tavasz
9. ábra: A 2014. tavasz és 2015.beruházást tavasz közti időszakban beruházást Tervez tervező cégek aránya a makrogazdasági várakozások és az árbevétel alakulása szerint
Makrogazdasági várakozás a következő 12 hónapra vonatkozóan
Árbevétel alakulása az előző 12 hónapban
85,2%
Nő
Nem változik
74,1% 64,2%
Csökken
82,6%
Nőtt
70,2%
Nem változott
Csökkent
82,9% 72,4%
Kedvező
Átlagos
69,1% 74,5%
Rossz
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Árbevétel várt alakulása a következő 12 hónapban
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. tavasz
10. ábra: A 2014. tavasz és 2015. tavasz közti időszakban beruházást tervező , ill. attól elzárkózó cégek aránya néhány beruházási korlát megítélése alapján
Jelentős akadály
Közepes mértékű akadály
Kismértékű akadály
Jelentős akadály
Közepes mértékű akadály
Kismértékű akadály
Jelentős akadály
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közepes mértékű akadály
A beruházási korlátok vállalati megítélése és a fejlesztési szándék összevetése alapján három tényező befolyásolja szignifikánsan a cégek termelésbővítési, korszerűsítési elképzeléseit, s ez a három körülmény egyben útmutatást is ad a közeljövőben várható fejlesztésekre nézve (10. ábra). Az egyik a cégek belső forrásainak elégtelen szintje, amit a hitelkamatok csökkenése, a felgyorsult európai uniós kifizetések valamint a Növekedési Hitelprogram közvetve enyhíthet, és fenntarthatja a forráshiányban szenvedő cégek beruházási aktivitását. A második körülmény a piaci bizonytalanság, amelyet tekintve ellentétes folyamatokra lehet bel- és külföldön számítani. Előbbi idehaza a fizetőképes kereslet erősödésével enyhülhet, míg a főbb exportpiacokon élesedő versenyre lehet számítani. A harmadik tényező a következő fejlesztések várható időpontja. Amennyiben az NHP, ill. az uniós támogatások révén az eredetileg az év második felében vagy jövőre esedékes invesztíciókat hozták előbbre a cégek, úgy visszaeshet a KKV szektorban a beruházási lendület a következő negyedévekben. Ennek a sejtésnek a valószínűségét támasztja alá az is, hogy a következő 12 hónapra tervezett beruházásokat a cégek beszámolói alapján elsősorban az esedékesség, azaz a korábban elmaradt fejlesztések pótlása hajtotta. Amennyiben azonban az előző két évben jelentősen javuló finanszírozási környezet és a piaci bizonytalanság enyhülése képes a vállalatok beruházásokról való gondolkodását megváltoztatni, akkor bizonyos lassulást követően fennmaradhat a beruházások bővülése a következő negyedévekben.
Mikrocégek
Kismértékű akadály
A makrogazdasági kilátások megítélése és a piaci helyzet alakulásával kapcsolatos várakozások változatlanul érdemben hatnak a beruházási szándékra, s a tartóssá váló gazdasági növekedés kedvezően befolyásolja a modernizálási, bővítési szándékot (9. ábra). Az optimista cégek között mintegy 10-20 százalékponttal magasabb volt tavasszal a fejlesztést tervezők aránya, mint a többi vállalat körében, így a gazdasági növekedés várható folytatódásával és a várhatóan relatíve alacsony inflációs környezetben (azaz kiszámítható és tervezhető makrogazdasági viszonyok között) emelkedhet a derülátó cégek aránya, ami a beruházási szándékra is ösztönzően hat.
8. ábra: A 2014. tavasz és beruházást 2015. tavasz közti időszakban Tervez beruházást tervező vállalatok aránya vállalati méret és külpiaci orientáció szerint
Exportarány*
2014. tavasszal a különböző vállalati szegmensekben az egy éves időhorizonton mért bővítési, korszerűsítési lendület valamelyest közeledett egymáshoz. A cégméret növekedését az MFB korábbi felméréseihez hasonlóan továbbra is követi a beruházást tervezők részarányának emelkedése, a Növekedési Hitelprogram nyújtotta pótlólagos forráskínálat azonban javította a kisebb cégek forráshelyzetét és a beruházási elképzelések egy részének megvalósulását. A főbb (elsősorban európai) exportpiacok bővülésének lassulása és a belső kereslet erősödése ugyan nem szüntette meg, de jelentősen szűkítette a különböző exportorientációjú cégek beruházási terveiben tapasztalt különbséget (8. ábra). Ezt támasztja alá az is, hogy a vállalatok földrajzi fekvése, nyugati piacoktól való távolsága nem befolyásolta érdemben a cégek korszerűsítési, termelésbővítési kedvét. Mivel a visszaeső exportpiacok ellensúlyozása új felvevőpiacokkal idő- és költségigényes folyamat, valamint az előrejelzések alapján a belső kereslet további erősödésére lehet számítani, ezért idén folytatódhat a különböző exportorientáltságú csoportok között a beruházási kedv kiegyenlítődésében megfigyelt trend.
Piaci Legkorábban egy év Saját forrás bizonytalanság múlva lesz időszerű hiány Nem tervez beruházást* Tervez beruházást* * további válaszopció volt: kivár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. tavasz
2014. október
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Júliusban is 10%-ot meghaladó éves bővülést produkált az ipari szektor Magyarországon 2014. júliusban az export volumene 12,5, míg az importé 13,5%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg többlete 481,8 millió euró (149,6 milliárd Ft) volt. A fizetési mérleg statisztika alapján a magyar gazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége a GDP 7,7%-ával ért fel az idei második negyedév végén (1-2. ábra). 2014. júliusban az ipari termelés az előző hónaphoz képest 1,6, míg éves szinten 12,3%-kal bővült (3. ábra). A növekedés motorja továbbra is egyértelműen a járműipar volt: jól mutatja az alágazat „erejét”, hogy miközben a vegyi anyag előállítás mérsékelt visszaesését leszámítva valamennyi szegmensben növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, csak a járműipari termelés bővülési üteme haladta meg a feldolgozóipari átlagot (+13,0%) (4. ábra). Az építőipari teljesítmény 17,5%-kal nőtt (év/év) 2014. júliusban (5. ábra). Az új szerződések volumene változatlanul meredek esést mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest, amiben a bázishatás mellett az előző EU-s költségvetési periódus vége is szerepet játszik. A lakásárak viszont „megmozdultak” az év elején: közel 2%-kal emelkedtek az első negyedévben 2013 végéhez képest, viszont még így is közel 10%-kal elmaradnak a 2010-es szinthez viszonyítva (6. ábra). 2. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
10%
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
0% -10% -20%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-30%
Tőkemérleg (bal t.) Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
Export volumen (év/év, jobb t.)
4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. július)
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
Fafeldolgozás
109,9%
Számítógép, elektr. termék gyártása
109,9%
-5%
Gumi, műanyag termék gyártása
106,8%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
106,2%
-10%
Fémfeldolgozás
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-15%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
120%
100% 110% 120% 130% 140%
110%
110%
100%
100% 90%
80%
80%
70%
70%
Csehország
Magyarország
Románia
2014.I
90%
Eurózóna
5
120%
Forrás: Eurostat, MFB
2009.I
2014.01 2014.04
2013.10
2013.01 2013.04 2013.07
2012.10
2012.01 2012.04 2012.07
2011.10
2011.01 2011.04 2011.07
2010.10
2010.01 2010.04 2010.07
2009.10
2009.01 2009.04 2009.07
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2009.IV
* 3 hónapos gördülő átlag
113,0%
90%
6. ábra: A lakásárak alakulása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában (2010 = 100%)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
103,4% 99,7%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
Forrás: KSH, MFB
2009.III
Év/év (bal t.)
Vegyi anyag előállítás
2009.II
Hónap/hónap (jobb t.)
103,9%
Gépgyártás
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-30%
104,4%
Gyógyszergyártás
2012.I
-20%
2011.IV
-10%
2013.IV
0%
112,3% 111,3%
2013.III
0%
Egyéb feldolgozóipar Villamos berendezés gyártása
2013.I
5%
131,9% 112,3%
2013.II
10%
Járműgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
2012.IV
10%
2012.III
15%
20%
2012.II
30%
2011.III
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
2011.I
Forrás: KSH, MFB
-150
2011.II
-100
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
-50
2010.IV
0
12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
millió €
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
2010.III
•
2010.I
•
2010.II
•
Szlovákia
2014. október
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Jelentős fogyasztást élénkítő hatása lehet az új devizahiteles csomagnak 2015-ben Kis mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon 2014. szeptemberben (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővülése tovább lassult: éves szinten 2,5%-os volt a növekedés 2014. júliusban, havi összevetésben viszont már negyedik hónapja zsugorodik az értékesítés. (Az előzetes adatok alapján augusztusban is 2,5%-t ért el az éves növekedési ütem). (2. ábra). A gépkocsi piac folytatta a 2013 második felében megkezdett kilábalását: az év első nyolc hónapjában 20,7%-kal több új gépkocsi állt forgalomba, mint egy évvel korábban (3. ábra). A pénzügyi számlák adatai alapján a háztartások hitelállománya 8408,0 milliárd forintra süllyedt a második negyedév végén: a tranzakciókból eredő csökkenést fékezte a forint gyengülése okozta átértékelődési hatás (4. ábra). Az MNB számításai szerint komoly élénkítő hatása lehet a devizahitelek ügyét rendező törvénynek: a kb. 942 milliárd forintos intézkedés 2015-ben 0,9%-kal növelheti a háztartások fogyasztását, s azon keresztül 0,2-0,3%-kal a GDP-t. A lakossági hitelezés 2014 első felében tapasztalt élénkülésében (összesen 241,1 milliárd forintnyi új kihelyezés) elsősorban a lakáscélú és fogyasztási hitelek játszottak szerepet (5. ábra). A háztartások pénzügyi eszközei gyorsuló ütemben bővülnek: a megtakarításokon belül továbbra is a befektetési jegyek a legnépszerűbbek (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
Hónap/hónap (bal t.)
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60 -70
8%
2%
4%
0%
0%
-2%
-4% -8%
-4%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-80
Üzleti bizalom
-1 000
6 000
Forrás: ACEA, MFB
Tranzakciók (bal t.)
500 400 300 200
90 75
0
60
-100
45
-200
30 Forrás: MNB, MFB
Szabadfelhasználású jelzáloghitel
Egyéb fogyasztási hitel
Hitelkiváltás
Periszkóp
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
6
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.01
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II Lakácélú hitel
2012.07
-400
0
105
100
-300
100
120
*állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag
200 milliárd Ft
milliárd Ft
300
milliárd Ft
400 Forrás: MNB, MFB
600
Hitelállomány (jobb t.)
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
5. ábra: Új háztartási hitelkihelyezések 700
Átértékelődés (bal t.)
milliárd Ft
7 000
2007.I
Újgépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)
-500
2014.I
-80%
15 0
2014.07
0
2013.I
-60%
8 000
2013.III
3
0
2014.04
-40%
9 000
2012.I
6
500
2011.I
-20%
10 000
2011.III
9
1 000
2010.I
0%
11 000 Forrás: MNB, MFB
2010.III
12
1 500
2009.I
20%
2009.III
15
2008.I
40%
milliárd Ft
18
4. ábra: A háztartások hitelállományának változása
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
ezer darab
3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
2008.III
Konjunktúra kilátások
-12%
-6% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Fogyasztói bizalom
Forrás: KSH, MFB
2014.01
Forrás: GKI, MFB
-80
Év/év (jobb t.)
4%
2007.III
-70
12%
6%
0
0
2012.III
10
2012.04
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2014. október
Periszkóp
Munkaerőpiac Válság előtti szinten a munkanélküliségi ráta Magyarországon
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 350
750%
300
600%
250
450%
200
300%
150
150%
100
0%
Forrás: KSH, MFB
80%
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
125
50%
100
25%
ezer darab
150
103,6%
102,8% 106,6% 104,2%
100%
110%
75%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
120%
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2014. július, előző év azonos időszaka = 100%)
Forrás: KSH, MFB
10%
10%
100%
Forrás: NFSZ, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
98,8% 89,3%
15%
5%
0%
0%
-5%
-5% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
5%
Periszkóp
2012.10
104,6% 104,3%
15%
Nettó reálbér*
2012.07
175
5. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) * családi kedvezmények nélkül
2012.04
4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
117,2% 111,5% 106,4%
102,8% 102,8% 102,6% 102,0% 101,8% 101,2%
90%
2012.01
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2014. július, előző év azonos időszaka = 100%) Szociális ellátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szállítás, raktározás Szálláshely-szolg., vendéglátás Infokommunikáció Oktatás Közigazgatás Építőipar Ipar Mezőgazdaság Egészségügy Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen
2011.10
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2011.07
-300% 2011.04
0 2011.01
-150% 2010.10
50 2010.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
ezer fő
15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
2010.07
•
A munkanélküliségi ráta 2014. június és augusztus között 7,6%-ra süllyedt, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetet részben a közfoglalkoztatás, részben pedig az üzleti szektor javuló foglalkoztatási folyamatai indokolják. 2014. júliusban összesen 179,2 ezer közmunkást regisztráltak, ami 21,1%-kal haladta meg 2013 azonos időszakának szintjét, ill. 16,7%-kal volt magasabb mint egy hónappal korábban (2. ábra). A közmunkaprogram hatása mutatkozik meg a szociális területen alkalmazottak számának jelentős bővülésében is. A javuló gazdasági környezetnek és dinamikusan növekvő beruházásoknak köszönhetően az üzleti szektorban alkalmazásban állók száma 2,8%-kal bővült (3. ábra). 2014. augusztusban közel 100 ezer (97,8 ezer) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók Magyarországon, ennek viszont mindössze 16,0%-a volt nem támogatott munkahely (4. ábra). Valamelyest lassul a bérkiáramlás üteme a magyar gazdaságban, de még így is bőven meghaladja a 4%-ot. Az oktatásban a fizetések több mint 20%-kal magasabbak mint egy évvel korábban, a pedagógus életpályamodell tavalyi elindítása majd csak szeptemberben kerül ki a bázisból (5-6. ábra).
2010.04
•
Nettó bér*
7
Oktatás 123,9% Egészségügy 107,1% Szálláshely-szolg., vendéglátás 105,5% Mezőgazdaság 104,4% Adminisztratív, szolg. támogató tev. 104,2% Ipar 103,7% Pénzügyi közvetítés 103,3% Infokommunikáció 102,9% Építőipar 102,7% Kereskedelem 101,6% Ingatlanügyletek 101,3% Szociális ellátás 100,9% Szállítás, raktározás 100,0% Forrás: KSH, MFB Közigazgatás 97,8% Versenyszféra 103,0% Költségvetési szektor 104,2% * rendszeres havi bruttó bér: Összesen 103,1% prémium, jutalom, egyhavi 90% 100% 110% 120% juttatás nélküli bruttó bér
130%
2014. október
Periszkóp
Infláció Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás a világban és Magyarországon egyaránt •
Az augusztusi 101,6 dollárról 97,3 dollárra csökkent (-4,2%) szeptemberben a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban a júliusi 2,0 után 1,7%-os volt a pénzromlás üteme augusztusban, míg Kínában 2,3-ról 2,0%-ra mérséklődött a fogyasztói árindex: az inflációs nyomás csökkenése tágabb teret enged a távol-keleti ország kormánya számára a gazdasági növekedést stimuláló programok bevezetésére. Az eurózónában 0,4%-ot ért el a drágulás átlagos mértéke az év nyolcadik hónapjában (2. ábra). 2014. augusztusban 0,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg júliushoz képest 0,2%-os volt a csökkenés mértéke. A maginfláció 2,4%-ot ért el az év nyolcadik hónapjában (3-4. ábra). Az árindex júliushoz mért mérséklődéséhez leginkább az élelmiszerek, az üzemanyag és a ruházkodási cikkek árcsökkenése járult hozzá. Ez utóbbit elsősorban szezonális okok (nyár végi leértékelések) okozták és továbbra sem érzékelhető a gyenge árfolyam hatása (5. ábra). Az inflációs alapfolyamatok az augusztusban mért enyhe emelkedés ellenére továbbra is mérsékelt árdinamikát jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra).
• •
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95 90
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2014.09
2014.08
2014.06 2014.07
2014.04 2014.05
2014.02 2014.03
2014.01
2013.11 2013.12
2013.09 2013.10
85 2013.08
2013.06 2013.07
2013.04 2013.05
2013.01
2013.02 2013.03
Forrás: Reuters, MFB
350
10,0% Forrás: Reuters, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
375
10,0%
$/hordó
525
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
Eurózóna
Kína
4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év)
10%
2,5%
8%
8%
8%
2,0%
6%
6%
6%
1,5%
4%
4%
4%
1,0%
2%
2%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5% Év/év (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
-2%
-1,0%
Fogyasztói árindex Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Maginfláció
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. augusztus, hónap/hónap) Szolgáltatások
0,0%
Szeszes italok, dohányáruk
0,0%
Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok
Összesen Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
-1,5%
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
-0,1%
2%
2%
-0,7%
1% 0%
-0,8% -1,4%
-0,5%
1%
Forrás: MNB, MFB
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
-0,2%
-1,0%
6%
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Ruházkodási cikkek
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
0,5%
Háztartási energia, fűtés
-2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Hónap/hónap (jobb t.)
0% Forrás: MNB, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-4%
0%
0,0%
0,5%
1,0%
8
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2014. október
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Folytatódott a vállalati hitelállomány havi szintű bővülése Augusztusban a vállalati szektor hiteleinek állománya 75,1 milliárd forinttal bővült, míg a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 35,1 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a forinthiteleké 12,3 milliárd forinttal, a devizakölcsönöké 22,8 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek hetedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek, ami részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető. A forrásellátottságot tovább javíthatja, hogy a pénzügyi szektor nagyobb része a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hitelezési felmérése alapján a kínálat további bővítését tervezi (3. ábra). Ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, a júliusi 4,64%-ról 4,53%-ra esett augusztusban, így harmadik hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,73%). Ugyanakkor az 1-5 éves hitelszegmensben két év után következett be újra havi szintű emelkedés, miután 4,72%-ról 4,81%-ra nőtt a kamatszint (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitellmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint*
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
100%
20% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20%
* euróra konvertált állományok
15%
80%
15%
10%
60% 40% 20% 0%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-10%
* hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya
Csehország
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
9
Csehország Bulgária
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
0% 2012.01
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2011.10
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2011.07
2%
2011.04
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
0%
14% 12%
2010.07
Forinthitel - 1-5 éves
2%
16%
10%
2010.04
Forinthitel - min. 5 éves
4%
Magyarország
12%
2010.01
8% 6%
Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
14% EURIBOR
10%
Románia
16%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
Lengyelország
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
-15%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
2014.I
-10% Forrás: ECB, MFB
-15% 2014.II
2013.IV
2013.II
2013.III
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
Kis- és mikrovállalatok 2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.III
2009.I
2009.II
-20%
2009.IV
Nagy és közepes vállalatok
milliárd Ft
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
2012.09
2014.01
2013.01
Forrás: MNB, MFB
2009.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
0
2012.06
1 000
0
2012.03
2 000
1 000
2011.12
3 000
2 000
2011.09
4 000
3 000
2011.06
5 000
4 000
2011.03
6 000
5 000
2010.12
7 000
6 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.06
7 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
2010.03
8 000
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2010.09
•
2011.01
•
2010.10
•
Lengyelország Románia
2014. október
Periszkóp
Árfolyamok Határozott erősödésnek indult az amerikai dollár, a forint viszonylag jó teljesítménnyel zárta a hónapot
2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama*
100%
100%
Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
230 HUF/EUR (bal t.)
280
Lengyel zloty
101,0% Forrás: ECB, MFB
* 2014.08.29. = 100%
100,5%
100,5% 100,0%
100,0%
HUF/CHF (jobb t.)
220 210
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 101,0%
HUF/USD (jobb t.)
320
40
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
60
ESI (jobb t.)
290
70
99,5%
99,5%
280
80
99,0%
99,0%
270
90
260
100
98,5% 98,0%
Periszkóp
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
bázispont
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.09.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.08.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.07.31-én (jobb t.)
2003.01
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
130 2002.01
Lengyel zloty
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
120
230 2001.01
Román lej
110 kilátások javuló megítélése
240 2000.01
Forint
2014.09.26
2014.09.19
2014.09.12
Cseh korona
2014.09.05
2014.08.29
98,0%
250
1999.01
98,5%
euróval szembeni árfolyamerősödés
fordított skála
90%
90%
240
290 285
95%
95%
250
295
2014.09
105%
260
300
2014.08
105%
305
2014.07
Indiai rúpia
2014.06
110%
110%
270
2014.05
115%
dollárral szembeni árfolyamgyengülés
280
310
2014.01
115%
Orosz rubel
290
Forrás: ECB, MFB
315
120%
120%
320
Brazil reál
Forrás: Reuters, MFB
* 2013.12.31.=100%
2014.02
125%
125%
2014.04
•
A Fed eszközvásárlási programjának lezárásához közeledve és az Európai Központi Bank élénkítő intézkedéseinek szeptemberi bejelentésével a dollár általános erősödésbe kezdett, ami a feltörekvő devizák amerikai fizetőeszközzel szembeni jelentős mértékű leértékelődését eredményezte (1. ábra). A forint 1,4-1,4%-ot erősödött szeptemberben az euróhoz és a svájci frankhoz viszonyítva, azonban a dollár ellenében 3,3%-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 310,6 HUF/EUR, 257,5 HUF/CHF és 246,8HUF/USD) (2. ábra). Szeptemberben a régiós devizák közül a magyar fizetőeszköz nyújtotta a legjobb teljesítményt, a forinttal ismét egy irányban mozgó lengyel zloty és a cseh korona 0,9, ill. 0,8%-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben, a román lej 0,1%-ot gyengült ugyanezen időszakban (3. ábra). A forintot a kamatcsökkentési ciklus lezárása mellett az ismét javuló reálgazdasági kilátások stabilizálták (4. ábra), s támogatta az árfolyamot az MNB bejelentése is, miszerint a bankok devizahiteles elszámolása és a kölcsönök jövőbeli forintosítása során két eszközzel is a pénzintézetek rendelkezésére áll. A piaci szereplők egyre jobban alkalmazkodnak a 2,10%-os irányadó jegybanki kamathoz, s mérséklődnek a következő negyedévekben várt kamatemelési várakozások (5. ábra). A magyar eszközök tovább csökkenő hozamprémiuma sem fékezte a forint euróval szembeni erősödését szeptemberben (6. ábra).
2014.03
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
10
2014. október
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A globális befektetői környezet romlása felfelé vitte a hosszú állampapírok hozamát szeptemberben A központi alrendszerben keletkezett hiány 2014 első nyolc hónapjában (858,8 milliárd forint) az éves előirányzat 87,2%-át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-1053,1 milliárd forint) 9,5%-kal szárnyalta túl az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 177,6 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbi időszakban felhalmozott deficitnél (1. ábra). A részletes adatok szerint január és augusztus között az előző évhez képest a bevételek 742,7 milliárd forinttal, míg a kiadások 565,1 milliárddal nőttek. Utóbbi zömét (99,8%-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A vállalati és a lakossági befizetések, valamint a fogyasztási típusú adóbevételek összegben és időarányosan is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Szeptemberben meredekebbé vált a hozamgörbe, miután a diszkontkincstárjegyek a jegybanki alapkamathoz közeledve 7-18 bázisponttal süllyedtek, miközben az 5, ill. 10 éves kötvények referenciahozama 11, ill. 18 bázisponttal 3,63, ill. 4,63%-ra emelkedett (3. ábra). A térségben az előző hónapban a 10 éves hozamok közül a magyar mellett az ugyancsak emelkedő román kötvényhozam követte a globális befektetői hangulat romlását, a cseh és lengyel papírok egyfajta régiós menedékeszköz szerepet töltöttek be (4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
2008 2009 2010 2011 2013
75%
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
-772,0 -758,0 -1 094,0 -1 384,3 -648,6 -1 230,7 -1 053,1
XI
XII
-25%
Egyenleg értéke
355,3
Egyéb kiadások
222,9 218,1 1 913,9 164,3 1 506,0 1 773,9 268,8 309,1 696,5 1 140,2 1 298,7 1 162,9 1 097,9 1 421,8 1 351,5 1 247,0 961,9 1 057,2 383,7 982,0
Kamatkiadások Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek
2 532,6 2 784,9 2 059,9 1 986,4 2 084,7 2 164,0 2 499,9 582,4
előirányzat
I-VIII. hó
évi előirányzat %-a
11001,2
6163,8
56,0%
10697,3
6906,5
64,6%
1152,1
536,5
46,6%
1351,7
689,5
51,0%
Társasági adó
322,5
125,5
38,9%
358,8
165,3
46,1%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
78,2
52,7%
190,4
83,7
44,0%
Banki és ágazati különadó
148,9
77,1
51,8%
144,0
73,5
51,0%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
2532,6
62,5%
4316,7
2784,9
64,5%
Általános forgalmi adó
2809,6
1804,9
64,2%
3014,1
1942,1
64,4%
Jövedéki adó
897,3
574,4
64,0%
931,9
587,4
63,0%
1654,4
1097,9
66,4%
1700,1
1162,9
68,4%
527,7
396,9
635,1
549,4
-2 396,4 -2 619,6 -2 752,7 -3 029,9 -3 140,2
536,5
689,5
1504,6
1004,6
66,8%
1550,0
1059,8
68,4%
-3 979,1 -4 542,8
-1 541,0 -1 497,8 -1 713,4 -1 291,9 -1 213,3 -824,7 -839,7 -771,4 -752,4 -865,6 -1 244,3 -582,8 -599,9 -1 244,6 -567,6 -1 116,6 -706,7 -843,8 -867,2 -813,5 Forrás: KSH, NGM, MFB -842,3
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3016,0
2040,3
67,6%
2964,6
2073,6
69,9%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1848,1
1242,6
67,2%
1884,2
1289,2
68,4%
A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
Forrás: NGM, KSH, MFB
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
11
35
7% globális kockázatvállalási kedv erősödése
6%
30
5%
25
4%
20
3%
15
pont
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
10
2% Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
5
1% 2014.01
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
Magyarország Románia
Csehország VIX-index (jobb t.)
2014.09
II
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és augusztus között (milliárd forint) 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000
éves teljesítés %-a
2014.08
I
I-VIII. hó
100%
2014
-25%
2014
teljesítés (előzetes)
125%
2012
100%
2013
2014.07
125%
milliárd Ft
150%
2014.06
150%
2014.05
175%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.04
•
2014.03
•
2014.02
•
Lengyelország
2014. október
