Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből A hazai megyék rendkívül vegyes képet mutatnak gazdasági adottságaik, fejlődési lehetőségeik és korlátaik terén, különösen, ha a fővárost is vizsgáljuk az egyes térségek összevetése során. Támogatva a Kormányzat felzárkóztatási célkitűzéseit a Magyar Fejlesztési Bank feladatai közé a magyarországi területi, regionális egyenlőtlenségek csökkentése is beletartozik, ebből adódóan elengedhetetlen a területi sajátosságok vizsgálata, valamint a változások nyomon követése a Bank számára.
2015. május
A regionális összehasonlításra alkalmas adatok azt jelzik, hogy Budapest több tekintetben (megtermelt jövedelem, az egyes szektorok aránya, foglalkoztatás, kutatás-fejlesztésre fordított források, stb.) is markánsan elüt az ország többi részétől. A fejlettebb megyékben relatíve magas az ipar, s alacsony az agrárium gazdasági súlya, a szolgáltató szektor pedig kifejezetten jelentős szerepet csak a fővárosban tölt be. A külföldi működőtőke kedvező irányba mozdította a megyék egy részét, a viszonylag nagyobb volumenű tőkét felszívó régiók gazdasági- és foglalkoztatási mutatói is jobbak az átlagnál. A fejlettség egy másik összetevőjét jelentik a vállalati beruházások, továbbá a közlekedési, ill. internet csatlakozási infrastruktúra, utóbbi terén viszonylag gyorsan sikerül az országon belüli különbségeket mérsékelni. Ezekben a dimenziókban (FDI, beruházások, foglalkoztatás, infrastruktúra) alapvetően Északnyugat-Magyarország és a főváros teljesít jobban, ill. rendelkezik kedvezőbb adottságokkal, s ezek a tényezők sok esetben egymást is kölcsönönösen tudják támogatni. A nagyobb vidéki egyetemi központok humán tőkével való ellátottsága és kutatás-fejlesztési potenciálja egyelőre kevésbé mutatkozik meg a fejlettségi számokban, mivel az alapkutatási tevékenység áttételesen hasznosul a régiók fejlődése során. A magyar gazdaság növekedésének és uniós felzárkózásának közép- és hosszútávú korlátját jelentheti, hogy a megyék zömében csökken a munkaképes korú lakosság aránya, valamint alacsony, s ugyancsak csökken a jövőbeli munkavégzők gerincét adó fiatalabb korosztály hányada. Az MFB feladatai közé tartozik a kormányzati gazdaságpolitikához igazodva a területi különbségek kiegyenlítését, illetve vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkózást szolgáló beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozás biztosítása. Ennek egyik módja a gazdasági tevékenység bővítését hatékonyan szolgáló (röviden gazdaságfejlesztési) eszközök kialakítása és működtetése (amit röviden gazdaságfejlesztési eszközrendszernek nevezhetünk), másik iránya a versenyképesség javítását szolgáló mechanizmusok biztosítása, harmadik aspektusa pedig az előzőektől valamelyest eltérően, ám azokkal mégis összefüggően a fenntarthatóság irányába való törekvések támogatása. Írásunkban ezek közül a területi fejlődés ösztönzésére és a versenyképesség javítására helyezve hangsúlyt azokat a jövedelmi, beruházási, foglalkoztatási, illetve versenyképességi dimenziókat, valamint demográfiai kereteket tekintjük át az összehasonlítást lehetővé tevő és rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, amelyek elengedhetetlenek a helyes irányok és célok fejlesztéspolitikai kijelölése szempontjából. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben... (8. oldal) ◊ A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban... (9. oldal) ◊ A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz... (10. oldal) ◊ Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás... (11. oldal) ◊ Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban... (12. oldal) ◊ Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban... (13. oldal) ◊ Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában... (14. oldal) Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
TERÜLETI FEJLŐDÉS
1. ábra: Magyarországi megyék gazdasági fejlettsége (GDP/fő, 2012)
Budapest
Győr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom
Vas
Országos átlag
Zala
Tolna
Pest*
Csongrád
Veszprém
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Heves
Baranya
Somogy
Jász-Nagykun-Szolnok
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Nógrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Fejér
* Budapest nélkül
Forrás: KSH, MFB
2. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és az agrárium, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltató szektor GDP-arányos súlya (2012) 90% Szektor GDP-arányos súlya
Amennyiben az egyes szektorok jövedelemtermelésben betöltött részarányát vizsgáljuk régiós összevetésben, melynek során a hazai viszonylatban kiugróan magas fejlettségi szintje miatt Budapestet kihagyjuk a vizsgálatból, akkor a fejlettebb (azaz magasabb egy főre eső GDP-jű) megyékben markánsabb az ipar és egyúttal kevésbé jelentős mind az agrárium, mind a szolgáltató szektor gazdasági súlya, mint a kevésbé fejlett megyékben. Ugyanakkor Budapest a többi megyét jóval meghaladó egy főre eső GDP adatával és kiemelkedően jelentős súlyú tercier szektorával, relatíve alacsony ipari hátterével arra mutat rá, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatások is képesek támogatni a magas jövedelmi szint elérését (2. ábra).
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
80%
* Budapest nélkül
Forrás: KSH, MFB
70%
50%
Budapest
40%
Mezőgazdaság
Ipar, építőipar
R2 =0,31
60%
Szolgáltatások
R2 =0,42
30%
Mezőgazdaság (lineáris trendvonal*)
20%
R2 =0,18
10%
0% 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 GDP/fő, ezer Ft
Ipar, építőipar (lineáris trendvonal*) Szolgáltatások (lineáris trendvonal*)
3. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és a vállalkozások lakosságarányos száma Ezer lakosra jutó vállalkozások száma (2013)
Az egyes megyék és Budapest fejlettségét tekintve a főváros magasan kiemelkedett 2012-ben 6 286 ezer forintos, az országos átlagot (2 878 ezer Ft/fő) több mint kétszeresen meghaladó egy főre eső GDP-jével (1. ábra). A megyék rangsorában az első öt helyen dunántúli megyék szerepelnek (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Fejér, Zala), azonban közülük is csupán kettő fejlettsége (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) haladja meg az országos átlagot, míg a lista végén észak-magyarországi és észak-alföldi megyék vannak. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelmet felmutató Nógrádban az országos átlag felét sem érte el (43,8%), a budapestinek pedig csupán az ötödére (20,1%) rúgott az egy főre eső bruttó hazai termék értéke 2012-ben, s további hét megyében a magyarországi átlag kétharmada alatti volt a fejlettséget aggregáltan mérő mutató (1. ábra). Összességében egyrészt Budapest rendkívüli módon eltér az ország többi részétől, másrészt mivel az utolsó három év átlagában, 2010-2012 között a főváros termelte a hazai GDP 38,0%-át, így jelentősen fel is húzza az országos átlagot.
ezer Ft
Jövedelmi viszonyok
240 Budapest
220 Szabolcs-Sz-B.
200 Békés
180 160
Bács-K.
Somogy Heves Baranya
Csongrád
Hajdú-B.
Zala Pest
Győr-M-S. A jövedelemtermelésben a vállalatok, mint alapvető termeléTolna Vas Veszprém 140 si egységek központi szerepet játszanak minden gazdaságban. Jász-N-Sz. Komárom-E. Fejér Nógrád Relatíve magas (ezer lakosra vetítve 200 körüli, ill. azt meg120 Forrás: KSH, MFB Borsod-A-Z. haladó) a vállalatok száma az ország alföldi részén és 100 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 Budapesten, míg Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén jeGDP/fő, ezer Ft (2012) lenti a másik végletet, mivel az országos átlagnak (171 vállalat/ ezer fő) csupán mintegy kétharmada a vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított létszáma (3. ábra). Budapesten a fővárosi funkcióból adódóan jelentős a tercier szektorba tartozó cégek aránya (87,4% 2012-ben), míg az alföldi megyékben a földrajzi adottságokat kihasználva az országos átlaghoz (3,5%) képest magas, 5-8% közötti az agrárvállalkozások hányada. Összességében tehát a vállalatok számának növekedését különböző térségbeli sajátosságok (természeti adottságok, funkcionális feladatok) képesek ösztönözni, azonban nincs olyan általánosan érvényes szektorális jellegű tényező a magyar gazdaságban, amely meg tudná magyarázni, hogy hol magas és hol alacsony a megyékben tevékenykedő vállalatok száma.
A jövedelemtermelésben a megyék egy földrajzilag viszonylag jól lehatárolható csoportjában (elsősorban a fejlettebb, dunántúli térségekben és a főváros környékén) jelentős a külföldi működő tőke (FDI) szerepe: Budapesten, Győr-MosonSopron, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér és Vas megyékben 2012-ben 1 millió forint felett volt az egy főre eső FDI állomány értéke, ugyanakkor Tolna, Nógrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben ez a 300 ezer forintot sem érte el. Ahol a külföldi működő tőke kisebb súllyal bír (különösen Észak-Magyarországon), ott a magasabb munkanélküliségi rátával is összefüggésben ugyanakkor az állami szerepvállalás révén nagyobb arányban (100 lakosból legalább 3 fő) és közvetlenül jutnak jövedelmi transzferhez a háztartások (4. ábra). Az állami redisztribúció (és ahogy később szó lesz róla az uniós források célba juttatása) tehát bizonyos szempontból FDI helyettesítő szerepet tölt be a lakosság jövedelemhez jutása szempontjából. Periszkóp
2
2015. május
Periszkóp
Beruházások
4. ábra: Megyék fejlettsége, munkanélküliségi rátája és szociális ellátásban részesülők relatív száma
80
10,5%
70
9,0%
60
7,5%
50
6,0%
40
4,5%
30
3,0%
20
1,5%
10 0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
0 7 000
6 000
Ezer lakosra jutó szociális ellátásban részesülő személyek száma (2012)
Munkanélküliségi ráta (2014)
90
12,0%
GDP/fő, ezer Ft (2012)
5. ábra: GDP-arányos beruházások 2012-ben és a beruházások változása 2010 és 2013 között 30%
Forrás: KSH, MFB
25%
200% 180%
Zala
Nógrád
Pest
Somogy
Fejér
Baranya
Hajdú-Bihar
Veszprém
Borsod-A-Z.
Tolna
Heves
Csongrád
Békés
Bács-Kiskun
80% Komárom-E.
100%
0% Szabolcs-Sz-B.
120%
5% Vas
140%
10%
Jász-N-Sz.
160%
15%
Győr-M-S.
20%
Gépek, berendezések, járművek/GDP Épületek és egyéb építmények/GDP Beruházások változása 2010 és 2013 között (2010=100%)
6. ábra: Beruházások és egy főre jutó GDP 2012-ben 3 500 Győr-M-S.
R² = 0,38
Komárom-E.
3 000
lineáris trendvonal Budapest nélkül
Vas
Fejér Zala
2 500
Csongrád
Tolna
Veszprém
2 000
Heves Somogy
1 500
Pest Hajdú-B.
Bács-K.
Baranya Békés
Jász-N-Sz. Borsod-A-Z.
Szabolcs-Sz-B.
Forrás: KSH, MFB
Nógrád
1 000 0
100
200
300
400
500
600
Beruházások értéke 2012-ben (millliárd forint)
7. ábra: A km2-re vetített közutak és működtetett vasútvonalak hossza 2013-ban 0,5 Forrás: KSH, MFB
0,4 0,3 0,2 0,1
Békés
Jász-N-Sz.
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Somogy
Tolna
Csongrád
Fejér
Veszprém
Heves
Borsod-A-Z.
Nógrád
Szabolcs-Sz-B.
Baranya
Komárom-E.
Pest
Győr-M-S.
Zala
0,0 Vas
A beruházások és az egy főre jutó GDP alakulása között viszonylag erős, pozitív irányú, és összességében összetett kapcsolat figyelhető meg (6. ábra). Egyrészt azokban a régiókban, melyekben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, statisztikai okokból is magasabb lesz az egy főre jutó GDP értéke, továbbá a beruházások révén bővülnek a termelőkapacitások, ezáltal javulnak a jövőbeli termelésnövekedés, szolgáltatás feltételei is. Másrészt egy ellentétes irányú összefüggés is érvényesülhet: a fejlettebb térségek kedvezőbb befektetési célpontot jelenthetnek azoknak a beruházóknak, akik az adott régió előrehaladottabb fejlettségét (pl. magasabb színvonalú infrastruktúra, nagyobb vásárlóerő) kívánják kihasználni, illetve a már meglévő termelési erőforrások és infrastruktúra amortizációja is pótlólagos és rendszeres beruházási keresletet generál.
100
Forrás: KSH, MFB
13,5%
0,0%
Egy főre jutó GDP, 2012 (ezer forint)
A beruházások értékének 2010 és 2013 közti változása bizonyos regionális sajátosságokat mutat, elsősorban a visszaesést mutató megyék esetében. A beruházások dinamizálódása Győr-Moson-Sopron megyében volt a legintenzívebb, a fejlesztések összege három év alatt a 2010-es érték 197,9%-ára emelkedett (ezen belül a gépekbe, berendezésekbe történő beruházások összege két és félszeresére nőtt). Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében szintén jelentős növekedés tapasztalható, s ezekben a térségekben legalább másfélszeresére emelkedett a beruházások teljesítményértéke (172,0, 155,6 és 150,4%). Az említett nyugat-magyarországi megyékben (Vas, Győr-Moson-Sopron) a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások jelentették a húzóerőt, Kelet-Magyarországon pedig a beruházásokon belül az épületek és egyéb építmények aránya növekedett nagyobb mértékben. Hat megyében ezzel szemben csökkent a beruházások teljesítményértéke 2010-hez képest, a visszaesés elsősorban a közép- és dél-dunántúli megyéket (Tolna, Baranya, Fejér, Somogy), valamint a fővárost jellemezte. A legjelentősebb csökkenés Tolna és Baranya megyében ment végbe, ahol 2013-ban a beruházások összértéke a 2010-es szint mindössze 72,5, illetve 78,6%-ának felelt meg. Ezekben a térségekben elsősorban az épületek és egyéb építmények fejlesztése terén bekövetkező csökkenés járult hozzá a beruházási ráta süllyedéséhez.
15,0%
km
A beruházások GDP-arányos szintje 2012-ben GyőrMoson-Sopron és Vas megyében volt a legmagasabb (27,6, ill. 26,7%), míg Budapesten, Nógrád, Zala, Somogy és Pest megyében 12% alatt maradt a beruházási ráta (5. ábra). Utóbbi megye és Budapest esetében a relatíve alacsony beruházási arány magyarázata az, hogy míg 2010-2012 között az országos GDP 48,5%-át állította elő a közép-magyarországi régió, addig ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági beruházásokból „csupán” 35,4%-os részesedést ért el a térség.
Utóbbiak közé tartozik tipikusan a közlekedési infrastruktúra korszerűsítési igénye. Az egységnyi területre vetített közutak hossza Nyugat- és Észak-Dunántúlon a legmagaAz 1 km2-re vetített közutak hossza (km) Az 1 km2-re vetített működtetett vasútvonalak hossza (km) sabb (7. ábra), csaknem négyzetkilométerenként 0,5 km (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megye), amiben a térség aprófalvas jellege is szerepet játszik, míg az Alföld egyes térségeiben (Jász-Nagykun-Szolnok, Békés megye) ennek nagyjából a fele az 1 km2-re jutó utak hossza, mivel jóval kevesebb a település Periszkóp
3
2015. május
Periszkóp
ezekben a régiókban, ami szükségessé tenné a sűrű úthálózatot. A vasútvonalak tekintetében hasonló eredmény látható, a fejlettebb nyugati régió (Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas megye) jár az élen négyzetkilométerenként 0,09 km feletti értékeivel, a legalacsonyabb vasútsűrűség (0,06 km alatti) pedig Tolna, Nógrád és Bács-Kiskun megyében figyelhető meg. Az ezredforduló óta a felértékelődött az „infosztráda”, azaz az internet jelentősége a jövedelemtermelésben. 8. ábra: Az internetelőfizetéssel rendelkezők arányának változása
Borsod-A-Z.
Szabolcs-Sz-B.
Nógrád
2010 (bal tengely) 2013 (bal tengely) Változás (2010-2013, százalékpont, jobb tengely)
Jász-N-Sz.
Békés
Somogy
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Vas
Heves
0 Zala
1
0% Tolna
2
5% Pest
3
10%
Veszprém
4
15%
Fejér
5
20%
Baranya
6
25%
Csongrád
7
30%
Komárom-E.
8
35%
Budapest
40%
Győr-M-S.
Az internet előfizetéssel rendelkezők aránya 2013-ban Budapesten volt a legmagasabb (35,9%), amely az országos átlagot (22,6%) több mint 50%-kal haladta meg. Az átlagnál ugyancsak magasabb arányban élt internet előfizető a dunántúli megyék többségében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Baranya, Veszprém), valamint Pest és Csongrád megyében. Az előfizetők hányada az észak-magyarországi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén, Nógrád), illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében volt a legalacsonyabb, egyik megyében sem érte el a 20%-ot. Az előrelépést jelenti ugyanakkor, hogy az internet előfizetéssel rendelkezők aránya az ország minden megyéjében emelkedett 2010 és 2013 között. A leggyorsabb növekedés Békés, Csongrád és Vas megyében következett be, miközben Veszprém megyében csak minimális emelkedés történt (8. ábra).
Forrás: KSH, MFB
Foglalkoztatás
800
Forrás: KSH, MFB
700
20,0% 17,5%
Nógrád
Tolna
Heves
Vas
Zala
Somogy
Békés
Komárom-E.
Baranya
Veszprém
Jász-N-Sz.
Fejér
Csongrád
0,0% Bács-Kiskun
2,5%
0 Országos átlag
5,0%
100 Győr-M-S.
7,5%
200
Hajdú-Bihar
10,0%
300
Szabolcs-Sz-B.
12,5%
400
Pest
15,0%
500
Borsod-A-Z.
600
Budapest
Az egyes régiók foglalkoztatási adatait vizsgálva megállapítható, hogy 2010 és 2014 között minden térségben emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb létszámú bővülés a fővárosban, valamint Pest megyében tapasztalható, amely a teljes foglalkoztatottság-növekedés 32,6%-át adja. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,5%), Hajdú-Bihar (13,5%), Vas (13,5%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,8%) növekedett a foglalkoztatottak száma. Ennek legfőbb oka a kelet-magyarországi megyék esetében a közfoglalkoztatás egyre jelentősebb térnyerése.
9. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása
ezer fő
A tőkejavak mellett közgazdasági szempontból a másik alapvető termelési tényező a munkaerő. A foglalkoztatottak száma 2014-ben 4 100 839 fő volt, amelyből csaknem 782 ezer fő (19,1%) Budapesten dolgozik, ugyanakkor ez annak is a következménye, hogy a magyar lakosság körülbelül egyötödének a fővárosban van a lakóhelye. A foglalkoztatottak relatíve nagy hányada, összesen csaknem a negyede él Pest megyében és két észak-magyarországi megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg), míg Nógrád és Tolna megyében a 100 ezer főt sem éri el a foglalkoztatottak létszáma (9. ábra).
2010 (bal t.) 2014 (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása 2010-14 között (%) (jobb t.)
10. ábra: Alkalmazottak aránya az egyes szektorokban 2013-ban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Periszkóp
4
Komárom-E.
Vas
Fejér
Győr-M-S.
Jász-N-Sz.
Veszprém
Bács-Kiskun
Tolna
Heves
Zala
Békés
Nógrád
Borsod-A-Z.
Somogy
Szabolcs-Sz-B.
Pest
Csongrád
Baranya
Hajdú-Bihar
Budapest
Ugyan valamennyi megyében a szolgáltató szektorbeli alkalmazottak vannak relatíve többségben, az alkalmazottak szektor szerinti megoszlásában térségenként eltérő szerkezet érvényesül. Az iparban foglalkoztatottak szempontjából az első harmadban találhatók a jelentős autóipari kapacitással rendelkező megyék (Komárom-Esztergom - Suzuki: 43,4%, Vas - Opel: 39,4%, Győr-Moson-Sopron - Audi: Forrás: KSH, MFB Ipar Mezőgazdaság Szolgáltató szektor 36,9%, Bács-Kiskun – Mercedes: 32,7%), ezenkívül más nyugat- és észak- dunántúli megyékben is viszonylag magas az iparban dolgozók aránya (Fejér: 40,0%, Veszprém: 34,1%). Eközben az alkalmazottak legnagyobb arányban Budapesten, Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében dolgoznak a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági alkalmazottak hányada egyik régióban sem igazán jelentős, az Alföld egyes területein (Békés, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok), valamint Tolna és Somogy megyében éri el az 5%-ot (10. ábra).
2015. május
Periszkóp
A fizetések tekintetében Budapest és Pest megye, valamint az észak- és nyugat-dunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom), azaz a legfejlettebbnek tekinthető térségek emelkednek ki, itt van leginkább kereslet szakképzett munkaerőre, emiatt a nettó átlagbér legalább 146 ezer forint volt 2013-ban, míg a hazai átlag 150 100 forint volt. A relatíve magas átlagbér abból adódik, hogy az a budapesti értéket is tartalmazza (195 694 forint), amely sokkal magasabb a többi magyar régióban tapasztalt kereseteknél (a második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll 152 281 forintos nettó átlagbérrel). A nettó átlagkeresetek ugyanebben az időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Nógrád megyében voltak a legalacsonyabbak, egyik megyében sem érték el a 118 ezer forintot. A nettó átlagbérek és a foglalkoztatási ráta között pozitív irányú összefüggés figyelhető meg, azokban a térségekben, ahol magasabb nettó bért tudnak hazavinni a munkavállalók, magasabb a foglalkoztatási ráta (13. ábra). Ennek hátterében különböző munkakeresleti és -kínálati tényezők állnak. A magasabb FDI-t felszívó és előnyösebb termelői struktúrákkal rendelkező régiók nagyobb munkakeresletet támasztanak, s magasabb béreket tudnak kínálni. A nagyobb fizetések az adott térségekbe vonzzák a munkavállalókat, így a növekvő munkakereslet megemeli a kínálatot is, ami végeredményben a magasabb foglalkoztatási rátában jelenik meg.
Legfeljebb alapfokú Középfokú érettségivel
Nógrád
Jász-N-Sz.
Komárom-E.
Zala
Heves
Vas
Békés
Győr-M-S.
Szabolcs-Sz-B.
Bács-Kiskun
Fejér
Tolna
Baranya
Országos átlag*
Borsod-A-Z.
Pest
Veszprém
Somogy
Hajdú-Bihar
Budapest
Csongrád
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Középfokú érettségi nélkül Felsőfokú Forrás: KSH, MFB
*19 megye+Budapest
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (2012)
12. 4. ábra: ábra: Foglalkoztatási Foglalkoztatásiráta rátaés ésaafelsőfokú felsőfokúvégzettséggel végzettséggel rendelkezők aránya 45% Budapest
Forrás: KSH, NIH, NIH MFB
40% 35% 30% Hajdú-B.
25%
Komárom-E. Borsod-A-Z.
Csongrád
Baranya
Bács-K.
Szabolcs-Sz-B.
20%
Békés
Veszprém
Győr-M-S.
Zala
Jász-N-Sz.
Heves
Vas Komárom-E.
Nógrád
15% 45%
Pest Fejér
Tolna
50% 55% Foglalkoztatási ráta (2014)
60%
4. ábra: Összefüggés a foglalkoztatási ráta 2007-es értéke és annak 13. 5.Aábra: Foglalkoztatási átlagbér ráta a foglalkoztatási és alkalmazottak nettó átlagbér ráta 6. ábra: nettóNettó átlagbérek és és az ipari aránya változása között (2007-2014) 60%
Foglalkoztatási ráta (2014)
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében szintén kiemelkedik a főváros: a legnépesebb hazai városban a foglalkoztatottak 44,4%-a felsőfokú végzettségű volt 2012-ben, míg az országos átlag csupán (21,9%). A 19 megye vizsgálata során (Budapestet speciális helyzete és torzító hatása miatt kihagyva az összehasonlításból) a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása egymástól függetlennek tekinthető. Míg a diplomával rendelkezők hányada Pest megyében és a főbb egyetemi központok (Szeged, Debrecen, Pécs) környezetében (Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya) a legmagasabb, addig a foglalkoztatottak aránya szerint ezek a megyék csak a középmezőnyben helyezkednek el (11-12. ábra).
11. ábra: Foglalkoztatottak aránya végzettség szerint (2012)
Zala Jász-N-Sz.
54%
Fejér
Pest
R² = 0,51
Csongrád Tolna
Bács-Kiskun
52%
48%
Budapest
lineáris trendvonal
Komárom-E.
Veszprém
56%
50%
Győr-M-S.
Vas
58%
Hajdú-B. Szabolcs-Sz-B. Somogy Békés Nógrád
Forrás: KSH, MFB
Baranya Heves
Borsod-A-Z.
46% 100 000
120 000
140 000
160 000
180 000
200 000
Nettó átlagbér (forint, 2013)
4. ábra: Összefüggés a foglalkoztatási ráta 2007-es értéke és annak 14.6.ábra: átlagbér és az és ipari aránya (2013) ábra: Nettó A nettó átlagbérek az alkalmazottak ipari alkalmazottak aránya változása között (2007-2014) 45% Ipari alkalmazottak aránya
A foglalkoztatási ráta 2014-es értékei alapján a nyugati országrész és a közép-magyarországi régió sokkal jobb helyzetben van, mint az ország többi része. Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (59,3%), s a következő öt helyen ugyancsak dunántúli megyék (Vas, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Zala), valamint Pest megye és a főváros következik, 56% feletti foglalkoztatási aránnyal. Ezzel szemben Észak-Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben van, a legalacsonyabb foglalkoztatási rátát Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye érte el. A regionális különbségek magyarázata, hogy a megyei szintű foglalkoztatási ráta és az egy főre eső FDI adatok szorosan korrelálnak, azaz a relatíve nagyobb volumenű tőkét felszívni képes megyék a munkaerőpiaci helyzetükön és javítani tudtak.
KomáromEsztergom
40% 35% 30% 25% 20% 15%
Vas Veszprém Jász-N-Sz. Nógrád Szabolcs-Sz-B. Békés
Bács-Kiskun
Győr- MosonSopron
Forrás: KSH, MFB
Fejér
Heves Tolna
lineáris trendvonal (Budapest nélkül)
Zala Borsod-A-Z. Csongrád Baranya
Pest
R² = 0,41
Somogy
Hajdú-B.
Budapest
A nettó átlagkeresetek és az iparban foglalkoztatottak aránya 10% között szintén pozitív irányú a kapcsolat, minél nagyobb egy 100 000 125 000 150 000 175 000 200 000 Nettó átlagbér (forint) megyében az iparban dolgozók hányada, annál magasabbak az alkalmazottak körében az átlagos nettó keresetek, köszönhetően a nettó ipari bérek nemzetgazdasági átlagot meghaladó nagyságának (előbbi 168 760 forint, utóbbi 155 717 forint volt 2014-ben) (14. ábra). Periszkóp
5
2015. május
Periszkóp
VERSENYKÉPESSÉG
A K+F kiadások alapján – az egyetemekhez kapcsolódó kutatói kapacitásokból is adódóan – a megyék közül Hajdú-Bihar, Csongrád és Győr-Moson-Sopron az első között van mind összegszerűen, mind az egy munkavállalóra vetített összeget tekintve, ugyanakkor a regionális aránytalanságokat jól mutatja, hogy 2010-2012 között a teljes kutatás-fejlesztésre szánt költségek 62,3%-a Budapesthez kapcsolódott (16. ábra). A kutatói létszámra vetített K+F költségeket tekintve ezzel szemben egyenletes képet mutat a 19 hazai megye és Budapest, kutatóként 8-12 millió forint között mozog évente a kutatás-fejlesztésre fordított éves összeg, azaz nincs lényeges regionális különbség Magyarországon.
28%
Csongrád
Forrás: KSH, Miniszerelnökség, MFB
26%
Hajdú-B.
* Budapest, Pest megye nélkül
Somogy
24%
Veszprém Baranya
22%
18%
Bács-K.
Heves
Békés
lineáris trendvonal R2 =0,37
Borsod-A-Z.
Tolna
Fejér Győr-M-S.
20%
Jász-N-Sz.
Szabolcs-Sz-B.
Vas
Zala
Komárom-E. Nógrád
16% 20% 25% 30% 35% 40% A 10 fő feletti KKV-k kohéziós forrásokkal való támogatási részaránya (létszámarányos hányad, 2007-2013)
45%
16. ábra: K+F költségek alakulása megyénként* Egy foglalkoztatottra jutó K+F költségek nagysága (2010-2012 átlaga, ezer Ft/fő)
A kohéziós források egyik kedvezményezettje az előző években a kelet-magyarországi térség volt, SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kis- és középvállalatok legalább harmada jutott kohéziós finanszírozáshoz 2007-2013 között. A források kihelyezését segítette, hogy a munkaerőpiacon foglalkoztatottak között viszonylag magas a felsőfokú végzettségűek aránya, különösen a nagyobb egyetemi háttérrel (Debrecen, Miskolc) rendelkező utóbbi két megyében. A Csongrád megyei KKV-k ugyancsak nagy arányban, ám a munkaerő összetételéhez képest relatíve kevés kohéziós forrást tudtak lehívni 2007-2013 között, ugyanakkor a szegedi szuperlézer (ELI) projekt felgyorsíthatja a fejlesztési források térségbeli vállalatokhoz való kihelyezését a következő években, s a már meglévő, ill. várhatóan odatelepülő humántőke is ösztönözheti ezt a folyamatot. Nógrád megye jelenti a másik végletet, mivel a források lehívása és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is jelentősen elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor ebben a főváros közelsége jelentette szívóerő is szerepet játszik. Az EU-s támogatásokhoz korlátozottan hozzáférő Pest megyét és Budapestet (azaz a Központi Régiót) figyelmen kívül hagyva összességében szoros pozitív irányú kapcsolat mutatható ki a munkaerő végzettségének alakulása és az EU-s források felhasználása között a magyarországi megyék körében (15. ábra).
120 Hajdú-B.
Forrás: KSH, MFB
100
Csongrád
* Budapest nélkül
80
lineáris trendvonal
Veszprém
R² = 0,84
60 Győr-M-S.
Baranya
40 Heves Somogy
20
Nógrád
Komárom-E. Jász-N-Sz.
Zala
Békés Tolna
0
0
Vas
Fejér Bács-K. Borsod-A-Z.
Pest
Szabolcs-Sz-B.
5 10 15 20 K+F költségek alakulása (2010-2012 átlaga, milliárd Ft)
17. x. ábra: ábra:Megyei Megyeiközúthálózat közúthálózatsűrűsége sűrűségeés és az ipar exportarányos hányada Az ipar exportarányos hányada (2013)
A versenyképességet meghatározó (input oldali) tényezők között a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva a felzárkóztatást segítő uniós forrásokat, a foglalkoztatottak végzettségét és a K+F kapacitások alakulását tekintjük át.
Felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya (2012)
15. ábra: Kis- és középvállalatok kohéziós támogatása és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya megyénként*
100% Somogy
90% 80%
Győr-M-S. Nógrád
Jász-N-Sz.
Veszprém Heves
Bács-K.
Fejér
70% Békés
60%
Komárom-E.
Borsod-A-Z.
Hajdú-B.
lineáris trendvonal
Pest
50% Budapest
Vas
Szabolcs-Sz-B.
Baranya
Zala
40% Csongrád
30%
Forrás: KSH, MFB
Tolna
20% 0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
Közutak hossza / km² (2013)
A versenyképesség kimeneti (output) oldalán egyfajta közelítő indikátornak számít a megtermelt javak exportra kerülő hányadának nagysága, mivel a magasabb exportarány azt jelzi, hogy nemzetközi versenyben is helytállnak a megtermelt áruk, a nyújtott szolgáltatások. Az adatok alapján a dunántúli megyék egy részében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Somogy, Veszprém) az ipari termékek különösen magas hányada, legalább 80%-a exportra kerül, emellett Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye esetében is az iparcikkek négyötöde külpiacokon talál vevőre (17. ábra). Ennek a magyar felvevőpiac viszonylag kis mérete mellett a transznacionális termelési láncokba való erőteljes beágyazódás is a magyarázata, aminek egyik kiváló példája a hazai autógyárak termelése. Az ipar nyitottságát tekintve elmondható, hogy a közlekedési (út, vasút) infrastruktúra sűrűségének növekedése összefüggésben áll az ipari exportorientáció emelkedésével, ugyanis a sikeres külföldi értékesítés egyik feltétele a szállítással kapcsolatos akadályok csökkentése. Ez a kapcsolat abban az esetben is fennáll a hazai megyék között (sőt erősebbé válik), amennyiben a tipikusan aprófalvas, ezért ebből adódóan relatíve sűrűbb úthálózattal rendelkező Vas, Zala és Baranya megyéket kihagyjuk az összevetésből. Azokban a magyarországi megyékben, ahol magasabb az ipar GDP-n belüli súlya, ott egyúttal általában magasabb a szekunder szektor exportaránya is, ami arra mutat rá, hogy jelentősebb ipari kapacitások egy-egy régióba való betelepülését a külpiacokra történő termelés nagymértékben ösztönzi. Periszkóp
6
2015. május
Periszkóp 18. ábra: Az ipar exportarányos hányada és a GDP-arányos K+F költségek 2,0% GDP-arányos K+F kiadások
Forrás: KSH, MFB
1,8%
Budapest Csongrád
1,4% 1,2%
Veszprém
1,0% Baranya
0,8%
Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar és Budapest nélkül számolt exponenciális trend
0,4% 0,0%
0%
Nógrád
80%
100%
19. ábra: Egy főre jutó GDP és a népsűrűség 3 500 Győr-M-S.
GDP/fő (ezer forint)
3 000
Komárom-E. Vas
2 500
Somogy Békés
1 500
lineáris trendvonal
Csongrád
Veszprém
Bács-K.
2 000
Fejér
Zala
Tolna
R² = 0,26
Hajdú-B.
Heves Jász-N-Sz.
Baranya Borsod-A-Z. Szabolcs-Sz-B.
Forrás: KSH, MFB
Nógrád
1 000 50
70
90
110
130
Népsűrűség (fő/km²)
20. ábra: A munkaképes korú* korosztály aránya és az arány változása 1,0
70% * 15-64 éves korosztály
15-64 éves korosztály aránya (2014, bal t.)
Győr-M-S.
Szabolcs-Sz-B.
Vas
Fejér
Hajdú-B.
Komárom-E.
Zala
Veszprém
Tolna
-1,5 Országos átlag
65% Pest
-1,0
Baranya
66%
Somogy
-0,5
Csongrád
67%
Budapest
0,0
Bács-Kiskun
68%
Békés
0,5
Jász-N-Sz.
69%
százalékpont
Forrás: KSH, MFB
Heves
Emellett a városiasodás is erősíti a fenti kapcsolatot. A városlakók számának növekedésével emelkedik az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya, akik nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP termeléséhez, miközben az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságban relatíve csökken a foglalkoztatottak aránya.
Szabolcs-Sz-B.
Békés
20% 40% 60% Az ipar exportarányos hányada (2013)
Nógrád
Az egy főre jutó GDP és a megyék népsűrűsége között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg, a magasabb népsűrűségű megyékben magasabb az egy főre jutó GDP (19. ábra). Ennek oka lehet, hogy a fejlettebb, magasabb jövedelmű, elsősorban nyugat-magyarországi megyék kisebb területűek, de népességük a méretükhöz viszonyítva relatíve nagy, míg a nagy területű, kisebb népsűrűségű észak-magyarországi megyék egy főre jutó jövedelme elmarad az előbbiektől.
Zala
Tolna
Győr-M-S.
Vas Somogy Komárom-E. Jász-N-Sz.
Heves Pest
0,2%
Bács-K.
Fejér
Borsod-A-Z.
0,6%
DEMOGRÁFIA Mind területfejlesztési, mind versenyképességi szempontból fontos tényező a megyék demográfiai összetétele. A magyar megyék közül népesség és népsűrűség tekintetében egyaránt kiemelkedik Pest megye, melynek lakossága meghaladja az 1,2 millió főt, népsűrűsége pedig 191 fő/km2 (Budapest nélkül, ahol a népesség több mint 1,7 millió fő, a népsűrűség pedig 3322 fő/km2). Népességszám alapján az észak-magyarországi térség követi Pest megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a népsűrűség azonban a kisebb területű megyékben – mint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron – relatíve magasabb (133, illetve 107 fő/km2), mint a ritkán lakott nagyobb megyékben.
Hajdú-B.
1,6%
Borsod-A-Z.
A megyék egy része (Pécs, Szeged, Debrecen, ill. Budapest miatt Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar megyék és a főváros) jelentős, alapvetően alapkutatásokra koncentráló egyetemi kutatókapacitással rendelkezik, ezért kiugróan magasak a K+F kiadások GDP-arányos hányada. A három megyét és a fővárost speciális kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan figyelmen kívül hagyva a magasabb ipari exportarány és jelentősebb K+F kapacitások között pozitív irányú és látványos összefüggés van, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenység az adatok szerint javítja a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét és külföldi piacokon történő eladhatóságát (18. ábra).
Változás (2010-2014, jobb t.)
A munkaképes korú (15-64 éves) lakosság aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (69,3%), majd az észak- és nyugat-dunántúli megyék következnek (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas). A munkaerőpiaci feltételeket valószínűleg rontani fogja a következő években, hogy folyamatosan öregszenek a megyék, s csökken munkaképes lakosság aránya. 2010-2014 között csupán Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emelkedett a lakosságon belül a 15-64 évesek hányada (20. ábra), ugyanakkor valamennyi megyében nőtt a 64 év felettiek aránya, s csökkent a 14 év alattiak részaránya. A 14 éves kor alatti népesség aránya Pest megyében, illetve az észak-magyarországi térségben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye) a legjelentősebb, 15% feletti, mellyel meghaladja az országos értéket (14,4%). Ezzel szemben az idősek (64 év felettiek) hányada ezekben a megyékben relatíve alacsony, az országos szint (17,5%) alatti (17,5%), míg Békés megyében, Budapesten és Zala megyében 19% feletti.
Periszkóp
7
2015. május
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben •
Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 2015. első negyedévében éves szinten (igazított adatok szerint) 3,1%-kal nőtt, ami az EU-ban az egyik leggyorsabb ütem lehetett, míg negyedéves bázison 0,6%-os volt a bővülés mértéke (1. ábra). A magyar áruexport és -import volumene 8,8, ill. 8,9%-kal bővült februárban (év/év), az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 11,6%-os éves szintű növekedése húzta. 2015 első két hónapjában a külkereskedelmi többlet rekordszintet, 485,2 milliárd forintot (1557,2 millió eurót) ért el a január-februári időszak statisztikáit tekintve (2-3. ábra). Az előzetes adatok szerint az export értéke márciusban 13,0%-kal, az import 9,8%-kal nőtt. Az ipar is lendületben maradt, szezonálisan és munkanaphatással igazítva havi bázison 2,6%-kal, éves összevetésben 9,0%kal emelkedett a kibocsátás szintje márciusban. A feldolgozóipar motorja a járműipar volt, s 10% fölötti ütemben bővült a gumi- és műanyaggyártás, az élelmiszeripar, valamint a számítógép- és elektromos termékek gyártása is (4-5. ábra). Az építőipar márciusban dinamikus tempóban, éves bázison 12,7%-kal bővült, februárhoz képest 6,3%-kal emelkedett a kibocsátás. Az év további részében fékezheti azonban az ágazat teljesítményét, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 34,6, ill. 31,1%-kal kisebb volt egy évvel korábbinál (6. ábra).
•
•
•
1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2%
6%
300
60%
4%
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
10%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-50
-3%
-6%
-100
Negyedév/negyedév (bal t.)
0
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - február) 485,2
10% 5%
0%
0%
-10%
100
-5%
15,9 21,4
0
-20%
Járműgyártás Élelmiszer, ital, dohány gyártás
111,7% 111,1%
Villamos berendezés gyártása
108,2%
Vegyi anyag, termék gyártása
106,5%
Fémfeldolgozás
104,9%
Fafeldolgozás
103,7%
Gép, gépi berendezés gyártása 95,5%
95%
111,8%
100%
105%
110%
115%
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
120%
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Periszkóp
* 3 hónapos gördülő átlag
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
101,5% 98,3%
FELDOLGOZÓIPAR Forrás: KSH, MFB
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
114,3%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Gyógyszer-gyártás
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
118,9%
Gumi, műanyag termék gyártása
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2008
2007
2006
2005
2004
-30%
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. március)
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-64,9 -97,5 -99,1 -107,0 -160,1 2003
-200
Év/év (bal t.)
10%
218,5
-100
-30%
Export volumen (év/év, jobb t.)
Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
200
2009
milliárd Ft
20%
405,0 275,1 296,4
300
-20%
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
500 400
-10% Forrás: KSH, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-8%
Év/év (jobb t.)
371,0
0%
-150
2015.I
2014.I
2014.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
-4%
2013.III
Forrás: KSH, MFB
milliárd Ft
1%
8
2015. május
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban •
Áprilisban kismértékben javult a hazai fogyasztói bizalom, ugyanakkor egy éve lassú ütemű visszaesés tapasztalható (1. ábra). Az év harmadik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással igazítva 5,1%-kal emelkedett, ami az első negyedév leglassabb emelkedése volt, s a lassulásban szerepet játszhatott a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása, valamint a nettó reálbérek emelkedésének lassulása is (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján a lakosság kihasználta az alacsony benzinárakat, s az üzemanyag eladások 8,5%-kal nőttek éves szinten márciusban, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékek esetében pedig kisebb, 3,7, ill. 6,0% volt a forgalom bővülése (4. ábra). A bankok elszámolása és a devizahitelek átváltása nyomán márciusban egy hónap alatt a szabad felhasználású hitelek és lakáscélú kölcsönök állománya 311,3, ill. 331,8 milliárd forinttal zsugorodott, amelynek egy része a következő hónapokban pótlólagos fogyasztói keresletet jelenthet. A lakosság árfolyamkitettségét jelentősen mérsékli, hogy a szabad felhasználású hitelek állományán belül egy hónap alatt 76,1%-ról 3,6%-ra, a lakáskölcsönök esetében pedig 53,6%-ról 1,6%-ra olvadt a devizakölcsönök aránya (5-6. ábra).
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
10
10 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
Hónap/hónap (bal t.)
8%
2%
4%
0%
0%
Konjunktúra kilátások
Forrás: KSH, MFB
Üzleti bizalom
Forrás: KSH, MFB
Nem élelmiszer termékek
Élelmiszerek
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
10%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
*közfoglalkoztatottak nélkül
-8%
Kiskereskedelmi forgalom
200%
4 000
175%
175%
3 500
150%
150%
3 000
125%
125%
100%
100% 75% 50%
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
2 500
-8%
Nettó reálbérek*
Devizahitel
Forrás: MNB, MFB
1 843,2 68,3 3 061,0
1 500
1 804,6 521,5
0 2015.02
2015.03
Lakáscélú hitel
9
1 662,7
1 598,4
500
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
Forinhitel
49,6
2 000
1 000
25%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
milliárd Ft
200%
25%
-6%
6. ábra: Lakossági lakáshitelek és szabad felhasználású jelzálóghitelek
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%)
50%
8%
6%
Üzemanyagok
75%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
2015.02
2014.12
2014.10
2014.08
2014.06
2014.04
2014.02
2013.12
2013.10
2013.08
2013.06
2013.04
2013.02
2012.12
2012.10
2012.08
2012.06
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
-12%
-6%
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
2012.04
-8%
-4%
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
Fogyasztói bizalom
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
-4% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-80
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
4%
-2%
-70
Forrás: GKI, MFB
-80
Év/év (jobb t.)
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-70
12%
6%
0
0
2015.02
2015.03
Szabad felhasználású hitel
2015. május
Periszkóp
Munkaerőpiac A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz A munkanélküliségi ráta 2015. január és március között 7,8%-ot ért el, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54,5% volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,3%-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 16,5 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 79,3 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Az éves összevetésű adatok azt jelzik, hogy a munkaerő kereslet élénkülése ellenére közeledik a kapacitásainak a korlátaihoz a magyar munkaerőpiac (2. ábra), ugyanis hónapról hónapra lassul a foglalkoztatottak számának éves szintű emelkedése, s bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (3. ábra). 2015. februárban éves szinten a versenyszférában a szolgáltató szektor növekvő munkaerő kereslete nyomán 3,6%-kal nőtt, a költségvetési szférában 1,5%-kal csökkent az alkalmazottak száma, a közfoglalkoztatottak létszáma pedig 15,4%-kal sül�lyedt. A piaci szegmensben (+3,1%, év/év) a munkaerőhiány miatt a bérek is jobban emelkedtek 2014. február és 2015. február között, mint az állami szférában (+2,3%) (4-6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
ezer darab
ezer fő
700% 600% 500%
150
400%
120
300%
90
200%
60
100%
30
0%
0 2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
-100% 2010.07
ezer fő
-60 Foglalkoztatási tervek:
-40
-80 2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
2013.06
-100
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2010.12
5 hónappal eltolva
-50
Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Egészségügy Oktatás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN
107,9% 106,7% 104,4% 104,3% 104,0% 102,4% 101,9% 101,0% 101,0% 100,0% 99,9% 99,7% 97,7% 90,7% 103,6% 98,5% 101,9%
90%
95%
100%
105%
110%
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2015. február, előző év azonos időszaka = 100%)
180
2010.04
-40
-30
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
2010.01
-20
-20
4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. február, előző év azonos időszaka = 100%)
5. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
Periszkóp
0
-10
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
210
20
0
Forrás: KSH, MFB
Forrás: NFSZ, MFB
240
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
3. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
10
2008.06
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
20
2006.06
60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
2007.12
•
2007.06
•
2006.12
•
Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Ipar Oktatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB
95%
106,3% 106,2% 104,9% 104,2% 104,0% 103,5% 103,0% 102,9% 102,7% 101,9% 101,3% 101,0% 99,7% 99,2% 103,1% 102,3% 103,1%
100%
105%
110%
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
10
2015. május
Periszkóp
Infláció Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás A tavalyi áresést követően a kereslet-kínálat alkalmazkodása nyomán a Brent-típusú olaj áprilisban négyhavi szintre drágult, s az élelmiszerek, nyersanyagok világpiaci ára is nőtt. Április végén egy hordó olaj ára 64,9 dollár volt, a március véginél 20,2 %-kal magasabb (1. ábra) Magyarországon márciusban az ipari termelői árak 2,4%-kal süllyedtek (év/év), ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,4%kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb, 1,8% volt az áresés mértéke (2. ábra). Áprilisban éves szinten 0,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak, havi szinten pedig harmadik egymást követő alkalommal, ezúttal 0,4%-kal drágult az átlagos fogyasztói kosár. A 12 havi maginflációs ráta kismértékben nőtt és 1,2%-ot ért el. Az MNB inflációs mutatói közül a ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe 2,2%-ra emelkedett, a keresletérzékeny termékek pedig 1,9%-kal drágultak éves szinten (3-4. ábra). Az üzemanyagok árának csökkenése 1,0 százalékponttal járult hozzá áprilisban a továbbra is negatív tartományban mozgó fogyasztói árindexhez, míg havi szinten a szezonalitásnak megfelelően a ruházkodási cikkek ára emelkedett legnagyobb mértékben (5-6. ábra). 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 525
120
4%
500
110
2%
475
100
450
90
425
80
400
70
375
60
$/hordó
-6%
6%
8%
2,0%
5%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
2015.03
2015.02
2015.01
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
-0,5%
1%
1% Forrás: MNB, MFB
0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2015. április, hó/hó)
0,6%
Szolgáltatások
ÖSSZESEN
0,4%
2,5%
0,0% -0,2%
2,0%
Háztartási energia, fűtés Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,5%
Szeszes italok, dohányáruk
1,0%
0,3% 0,3%
0,5%
0,4%
Tartós fogyasztási cikkek
Forrás: KSH, MFB
11
2,5%
Élelmiszerek
0,0%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
Ruházkodási cikkek
-0,5%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2014.07
2%
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
Ritkán változó árú termékek inflációja
2%
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
4%
4%
0,0%
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
5% Indirekt adóktól szűrt maginfláció
3%
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
6%
Keresletérzékeny* infláció
3%
-1,0% 2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: KSH, MFB
Év/év (bal t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 2,5%
Hónap/hónap (jobb t.)
2014.06
2014.01
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
10%
-4%
Forrás: KSH, MFB
-14%
2014.12
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04
-12%
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Importárindex
-10%
40
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Ipari termelőiárindex
-4%
-8%
50
Forrás: Reuters, MFB
325
0% -2%
2014.02
350
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
2014.05
•
2014.04
•
2014.03
•
2015. május
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban 2015. márciusban 275,5 milliárd forintos havi csökkenést követően közel kilenc éves szintre, 6389 milliárd forintra zuhant a magyarországi vállalati hitelek állománya. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya zsugorodott legnagyobb volumenben (-182,8 milliárd Ft), devizanem szerint pedig főleg a devizahitel portfolió (-153,7 milliárd Ft) szűkült. Márciusban a forinthitelek törlesztése 79,3 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezéseket, míg devizában 108,8 milliárd forinttal múlta felül a visszafizetések összege az új folyósításokét (1-3. ábra). Az idei őszig tervezett vállalati beruházások során az önerő mértéke alapján elsősorban ingatlanvásárláshoz és -építéshez, gép- és eszközvásárláshoz, valamint energetikahatékonysági fejlesztésekhez van szüksége külső forrásra a cégeknek (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek állományának márciusi csökkenése összefüggésben állt azzal, hogy ebben a szegmensben több mint három év után ismét jelentősen nőttek a kamatok: a forintkölcsönök átlagkamata 37 bázisponttal 4,51%-ra, az euróhiteleké pedig 48 bázisponttal 2,54%-ra emelkedett. A térségben az 5 évnél hosszabb lejáratú nemzeti valutában nyújtott kölcsönök átlagos kamatszintje tovább olvadt márciusban, Magyarországon egy hónap alatt 4,19%-ról 3,97%-ra süllyedt a kamatszint (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban
2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 9 000
4 000
Forrás: MNB, MFB
3 500
7 000
2 500
milliárd Ft
2 000 1 500 1 000
5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
85,4% 55,6%
** válaszok átlaga 100
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Informatikai fejlesztés
Energiahatékonysági fejlesztés
Licensz vásárlás
12% 10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
12
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Csehország Bulgária
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
0% 2011.10
0%
2011.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
14%
10%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
16%
12%
2011.04
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
-2%
10
* hó végi állománnyal súlyozva
2010.01
Forinthitel - 1-5 éves
0%
Gép-, eszközvásárlás
Ingatlanvásárlás, -építés
2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03 Forinthitel - min. 5 éves
2%
22
23
14%
8% 4%
50
16%
EURIBOR
6%
55,2%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
10%
59,8%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Tervezett beruházások értéke (bal t.) Tervezett önerő aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. ősz
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
73,8%
* válaszok mediánja
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
Összesen
2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01 2014.07 2015.01 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
millió Ft
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forrás: MNB, MFB
Devizahitel
4. A 2014. ősz és 2015. ősz között tervezett vállalati beruházások értéke* és a tervezett önerő** mértéke
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel
Forinthitel
0 2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
5 éven túli lejáratú 2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
1 - 5 éves 2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2006.07
2006.01
2007.01
1 éven belüli
0
2009.07
500
milliárd Ft
6 000
2011.01
milliárd Ft
3 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forrás: MNB, MFB
8 000
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Lengyelország Románia
2015. május
Periszkóp
Árfolyamok Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban Áprilisban részben korrekció, részben a Fed jelzései és vegyes makroszámok által későbbre tolódó amerikai kamatemelési várakozások nyomán kéthavi szintre erősödött a közös európai deviza a dollárral szemben (a felértékelődés havi szinten 4,3% volt, a hónap végén 1,12 dollár ért egy eurót) (1. ábra). A reálgazdasági szereplők várakozásai és a globális befektetői környezet továbbra is fékezte a forint gyengülését, a hónap utolsó napjaiban azonban az általános piaci elbizonytalanodás a hazai fizetőeszközre is kihatott, amely áprilisban 1,1%-kal értékelődött le az euróval szemben. A közös európai deviza magára találása révén a dollárral szemben 3,0%-os felértékelődés nyomán héthónapos szintre erősödött a magyar deviza, míg a frank ellenében 0,9% volt a gyengülés mértéke (hónap végi árfolyamok: 302,8 HUF/EUR, 270,0 HUF/USD, 288,8 HUF/CHF). Áprilisban a forint gyengén teljesített a régióban: a lengyel zloty és a cseh korona 1,5, ill. 0,4%-ot erősödött az euróval szemben, s a román lej csupán 0,2%-ot veszített értékéből (2-5. ábra). A csökkenő fogyasztói árak jelentette mozgásteret kihasználva a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa áprilisban újabb 15 bázispontot faragott a rekord alacsony alapkamatból, amely 1,80%-ra módosult. A piaci várakozások szerint továbbra is 1,60% körül érhet véget a monetáris lazítás (6. ábra).
•
•
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 1,40
1,40
320
1,35
1,35
310
1,30
1,30
300
1,25
290
1,20
1,20
280
80
1,15
1,15
270
90
1,10
260
100
1,05
250
1,00
240
0,95
230
110 kilátások javuló megítélése
35
20
305
260
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
Román lej
3,00%
270
2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Lengyel zloty
13
01.2016
10.2015
07.2015
04.2015
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.04.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.03.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.02.27-én (jobb t.)
01.2015
10.2014
07.2014
1,00% 04.2014
260
01.2014
2015.04.28
2015.04.21
2015.04.14
2015.04.07
2015.03.31
Periszkóp
Forint
4,00%
280
10.2013
97%
5,00%
290
07.2013
Forrás: ECB, MFB
6,00%
300
04.2013
98%
7,00%
310
01.2013
98%
8,00%
320
10.2012
99%
330
07.2012
99%
Cseh korona
2015.01
295
100%
97%
2014.01
5
101%
100%
2013.01
270
01.2012
101%
2012.01
300
102%
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2015.03.31. = 100%
2011.01
10
2015.04
280
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 102%
2010.01
305
2015.03
15
2015.02
290
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
310
VIX-index (jobb t.)
295
300 HUF/CHF (jobb t.)
2015.01
HUF/EUR (bal t.)
315
04.2012
300
310 HUF/USD (jobb t.)
25
310
Forrás: ECB, MFB
320
pont
315
2009.01
320 HUF/EUR (bal t.)
30
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2008.01
325
Forrás: CBOE, ECB, MFB
320
2007.01
2006.01
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 325
120 130
2005.01
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
0,95
70
2004.01
svájci árfolyamküszöb feladása
1,00
2003.01
1,05
2002.01
1,10
2001.01
euró gyengülés
60
ESI (jobb t.)
2000.01
CHF/EUR
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
1999.01
USD/EUR
1,25
40
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
fordított skála
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2015. május
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában 2015. január – április között a központi költségvetés hiánya 643,6 milliárd forintot, az idei évi cél 77,9%-át érte el, míg az előző év azonos időszakában keletkezett deficit (-1031,5 milliárd Ft) nagysága meghaladta az egész éves hiányt (annak 123,2%ára rúgott). A részletes adatok szerint a 2015. januári-márciusi időszakban elért és tavalyinál kedvezőbb szaldót a bevételek emelkedése (+128,0 milliárd Ft) és a kiadások csökkenése (-126,3 milliárd Ft) hasonló mértékben támogatta, előbbi a gyorsabb gazdasági növekedés révén megemelkedett befolyó adóknak volt köszönhető, utóbbiban pedig a csökkenő adósságszolgálati terhek játszottak nagyobb szerepet. Az Európai Uniónak április végén benyújtott konvergencia program és az Európai Bizottság májusi prognózisa is azzal számol, hogy 2016-ig folytatódhat a GDP-arányos államháztartási hiány csökkenése Magyarországon (1-2. ábra, 1. táblázat). Áprilisban a 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva 20, ill. 13 bázisponttal süllyedt, míg a 10 éves állampapírok másodpiaci hozama a regionális trendbe illeszkedve 3,28%-ról 16 bázisponttal 3,44%-ra emelkedett (Csehországban 10, Romániában 17, Lengyelországban 32 bázispontos volt az emelkedés havi mértéke), a hozamok általános növekedését a hónap végén közzétett gyenge amerikai növekedési adat révén elbizonytalanodó befektetői környezet okozta (3-4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint)
418,8
430,2
458,9
332,9
421,8
594,0
559,7
619,3
593,2
498,8
-500
-215,6 -216,3 -228,7 -230,2 -265,7 -296,7 -319,8 -371,7 -333,3 -324,3 -362,9 -413,9 -452,0 -412,4 -383,8 -308,0
-1 000
-661,1 -642,6 -690,5 -503,7 -461,9 -449,8 -512,6 -347,6
-1 500 -2 000 -2 500
-893,4 -964,3 -177,3 -161,4
-1 021,9-1 277,6-1 123,5-1 374,9 -1 702,0 -1 678,7 -159,0
-159,3 -207,4
-3 000
-197,7 -172,2
-211,6
Egyéb kiadások
-3 500
Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása 0%
0% Forrás: Konvergencia program, Európai Bizottság, MFB
-1% -2,4%
-2% -3%
-2,6%
-2,0%
-1,7%
-1,6%
-1% -2%
-2,4%
-3%
-4%
-4%
-5%
-5%
-6%
-6% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (konvergencia program, 2015. április) Európai Bizottság prognózisa (2015. május)
270
1 306,0
298,4
22,9%
86,6
21,9%
341,4
78,9
23,1%
151,7
17,8
11,7%
156,5
19,4
12,4%
1 305,1
279,9
Társasági adó
394,8
Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó
Gazdálkodó szervezetek befizetései
205,9
58,0
28,1%
204,8
62,8
30,7%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 335,9
896,9
20,7%
4 396,7
973,0
22,1%
Általános forgalmi adó
3 035,6
616,6
20,3%
3 172,4
684,1
21,6%
Jövedéki adó
918,9
179,6
19,5%
913,5
202,2
22,1%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
74,0
26,6%
206,2
59,6
28,9%
1 753,8
430,2
24,5%
1 806,6
458,9
25,4%
1 589,1
396,8
25,0%
1 639,7
421,7
25,7%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 124,5
767,6
24,6%
3 024,6
748,3
24,7%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 907,1
485,5
25,5%
1 910,8
482,6
25,3%
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
25
4%
20
3%
15
2%
10
pont
5%
5
1% Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
0
0%
12 hónapos Jegybanki alapkamat
14
2014.07
0
30 globális kockázatvállalási kedv erősödése
2015.04
1,0% 2015.03
30 2015.02
60
1,5% 2015.01
2,0%
2014.12
90
2014.11
120
2,5%
2014.10
3,0%
2014.09
150
2014.08
180
3,5%
2014.07
4,0%
Periszkóp
21,4%
19,2%
6%
240 210
6 hónapos 10 éves
21,9%
2 271,0
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
4,5%
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
2 382,5
11 800,9
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
előirányzat
Forrás: NGM, KSH, MFB
bázispont
Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
5,0%
10 890,7
éves teljesítés %-a
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár 5,5%
évi előirányzat %-a
I-III. hó
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
I-III. hó
teljesítés (előzetes)
Magyarország Románia
Csehország VIX-index (jobb t.)
2015.04
531,5
392,3
2015
2015.03
0
270,7
386,0
2014
2015.02
546,2
500
498,7
milliárd Ft
2015.01
1 000
Egyenleg értéke
2014.12
1 500
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
-547,9 -555,5 -608,0 -687,6 -554,8 -588,7 -796,1 -558,3 298,4 218,8 279,9 157,0 213,9 226,7 195,2 194,5 834,6 896,9 973,0 636,4 667,3 722,1 643,4 572,4
2014.11
2 000
2014.10
2 500
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.09
•
2014.08
•
Lengyelország
2015. május
